1
AQUAREDPOT
A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) kutatási és innovációs potenciáljának javítása a közép- és kelet-európai akvakultúra technológiai fejlődésének elősegítése érdekében Pályázat nevének rövidítése: AQUAREDPOT
Finanszírozási modell: Koordinációs és támogatási akció (Támogatás) A munkaprogram vonatkozó témája: FP7-REGPOT-2012-2013-1 Koordinátor neve: Koordinátor elérhetősége: Koordinátor e-mailje: Fax: Résztvevők listája: Résztvevő sorszáma 1 (Koordinátor) 2 (Partnerszervezet) 3 (Partnerszervezet) 4 (Partnerszervezet) 5 (Partnerszervezet) 6 (Partnerszervezet)
Dr Gál Dénes (PhD) Halászati és Öntözési Kutatóintézet
[email protected] +36 66 312 142
Részt vevő szervezet neve Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) Wageningeni Egyetem Akvakultúra és Halászati Csoportja (AFI) Institut Français de Recherche pour l’Exploitation de la Mer (IFREMER) Norvég Halászati és Akvakultúra Kutatóintézet (NOFIMA) Aqua Biotech Ltd (ABT) Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH)
Ország Magyarország Hollandia Franciaország Norvégia Málta Magyarország
AQUAREDPOT
2
Tartalomjegyzék
Kivonat ................................................................................................................ Error! Bookmark not defined. 1. A pályázati felhívás által érintett témákkal kapcsolatos tudományos és/vagy technikai minőség ....... 4 1.1 Koncepció és célok ...................................................................................................................................... 4 1.1.1. Akvakultúra-fejlesztés Európában: helyzete és tendenciái; kutatási igények; a HAKI szerepe .......... 4 1.1.2. Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) .......................................................................................... 7 A tudomány állása a prioritási kutatási témákban .................................. Error! Bookmark not defined. A HAKI SWOT-analízise ...................................................................................................................... 10 1.1.3 Az AQUAREDPOT projekt koncepciója ............................................................................................... 11 1.1.4. Az AQUAREDPOT projekt céljai ............................................................. Error! Bookmark not defined. 1.1.5. Akcióterv ................................................................................................................................................ 14 1.1.6. Célok és mérhető eredmények ............................................................................................................... 16 1.2. A támogatási mechanizmus minősége és hatékonysága, és a kapcsolódó munkaterv ................ Error! Bookmark not defined. 1.2.1. A munkaterv általános stratégiája ............................................................ Error! Bookmark not defined. 1.2.3. A munka részletes leírása munkacsomagokra bontva ......................................................................... 23 1.2 a. táblázat: Munkacsomagok listája ............................................................................................ 23 1.2 b. táblázat: Termékek listája ........................................................................................................ 24 1.2 c. táblázat: Mérföldkövek listája ................................................................................................. 25 1.2 d. táblázat: Munkacsomagok leírása ........................................................................................... 26 WP1 Projektmenedzsment .................................................................................................................... 26 WP2 Tudás és készségek fejlesztése a prioritási kutatási területeken................................................... 28 WP3 Szakértő kutatók felvétele a prioritási kutatási területeken .......... Error! Bookmark not defined. WP4 Az infrastruktúra fejlesztése a minőségi kutatás feltételeinek javítása érdekében ....................... 41 WP5 Az innovációs hatás fokozása ismeretterjesztési tevékenység révén ........................................... 41 WP6 Stratégiai IP-fejlesztési terv kidolgozása és az innovációs kapacitás fejlesztése ......................... 48 1.2 e. táblázat: Emberhónapok összesítése ........................................................................................ 50 1.2.4 A komponensek grafikus ábrázolása, kölcsönhatásaik bemutatásával ................................................ 51 1.2.5. Jelentősebb kockázatok és az AQUAREDPOT vonatkozó készenléti terve......................................... 52 2. Megvalósítás ................................................................................................................................................ 56 2.1. A projektmenedzsment struktúrája és folyamatai ............................................................................... 56 2.2. Résztvevők ................................................................................................................................................ 57 2.2.1. Projektkoordinátor: HAKI .................................................................................................................... 57 2.2.2. A partnerszervezetek bemutatása .......................................................................................................... 59 2.3. Igénybe vett erőforrások ......................................................................................................................... 65 3. Hatások ........................................................................................................................................................ 70 3.1. A munkaprogramban felsorolt várható hatások .................................................................................. 70 3.2. A kiválóság terjesztése, az eredmények hasznosítása, a tudás elterjesztése ...................................... 73 3.3. Innovációs hatások .................................................................................................................................. 73 4. Etikai kérdések ........................................................................................................................................... 76 5. Nemi szempontok figyelembevétele az AQUAREDPOT projekttel kapcsolatban .............................. 71 FÜGGELÉK ................................................................................................................................................... 72 Rövidítések jegyzéke ............................................................................................................................. 72 Szándéknyilatkozatok ........................................................................................................................... 73
AQUAREDPOT
3
Pályázat címe: A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) kutatási és innovációs potenciáljának javítása a közép- és kelet-európai akvakultúra technológiai fejlődésének elősegítése érdekében Pályázat rövid neve: AQUAREDPOT Kivonat Az akvakultúra általánosan elismert lehetőséget biztosít a növekvő létszámú lakosság állati fehérjével való ellátására, mivel hatékonyan hasznosítja a takarmány- és vízerőforrásokat, a hal pedig egyedülálló forrása a jelentős pozitív egészségi hatásokkal bíró telítetlen zsírsavaknak. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) regionális kiválósági központ és számos európai akvakultúrafejlesztési kezdeményezés fontos résztvevője. Ez kihasználatlan lehetőséget jelent a vidéki lakosság életkörülményeinek javítására Közép- és Kelet-Európában (KKE), ahol a haltenyésztés alacsony technológiai szintje jelentős teret enged az innováció számára. A pályázat célja a HAKI kutatási potenciáljának megerősítése, hogy az intézet a közép- és kelet-európai régió vezető kutatási és innovációs tudásközpontjává válhasson az édesvízi akvakultúra-fejlesztés terén, ami a továbbiakban elősegítheti a régió haltermék-ellátásának technológiafejlesztését és –javítását. A projekt keretében a HAKI új tudásra és kompetenciákra tesz szert a kutatás, innováció és a szellemi tulajdon (IP) fejlesztése terén, stratégiai partnerkapcsolatokat épít ki kiemelkedő partner-kutatóintézményekkel, mobilizálja emberi erőforrásait, javítja kutatási kapacitását és fejleszti kutatási infrastruktúráját. Az innovációs potenciál javítása érdekében a HAKI a projekttevékenységek végrehajtása során aktívan együttműködik három vezető európai kutatóintézménnyel, egy IP-hivatallal és egy KKV-vel. Kulcsszavak: akvakultúra, fenntarthatóság, recirkulációs akvakultúra-rendszerek, konvergencia-
régió, Közép- és Kelet-Európa, HAKI, kutatás, innováció, IP-menedzsment
AQUAREDPOT
4
1. A pályázati felhívás által érintett témákkal kapcsolatos tudományos és/vagy technikai minőség 1.1
Koncepció és célok
1.1.1. Akvakultúra-fejlesztés Európában: helyzete és tendenciái; kutatási igények; a HAKI szerepe A hal mindig is fontos eleme volt az emberi táplálkozásnak, azonban a halászati erőforrások túlzott kiaknázása miatt a halászati fogások világszinten csökkennek, és a vízi élelmiszerek egyre növekvő hányada származik akvakultúrából. Az akvakultúra a világ leggyorsabban növekvő élelmiszer-termelő ágazata, amely általánosan elismert lehetőséget biztosít a növekvő létszámú lakosság állati fehérjével való ellátására. Az akvakultúra hatékonyabban hasznosítja a takarmány- és vízerőforrásokat, mint a szárazföldi állatok tenyésztésével foglalkozó ágazatok, a hal pedig egyedülálló forrása a jelentős pozitív egészségi hatásokkal bíró telítetlen zsírsavaknak. Az akvakultúra világszintű gyors növekedése ellenére (különösen Ázsiában), az EU akvakultúra-termelése stagnál. Az EU-ban elfogyasztott vízi élelmiszerek több mint 60%-a importból származik. “Az európai akvakultúra fennntartható fejlődésének stratégiája”, amely nemrégiben készült el, serkenteni igyekszik az EU akvakultúrájának növekedését, az Európai Bizottság pedig támogatja a K+F erőfeszítéseket az akvakultúra terén, és elégséges EU-s költségvetési forrásokat biztosít az olyan akvakultúra-projektek számára, amelyek továbbfejlesztik a fenntartható és versenyképes akvakultúra-módszerek tudásbázisát. A Közös Halászati Politika (KHP) reformja és az új Európai Halászati Alap (EHA) kidolgozása során az akvakultúrát a haltermékekkel való ellátás növekvő fontosságú szektoraként ismerték el, amely a jövőben több figyelmet és támogatást érdemel. Az EU akvakultúra-szektorának a jövőben a fenntartható fejlődés éllovasává kell válnia. Megfelelő intézkedésekre van szükség annak biztosításához, hogy az akvakultúra ágazata vezető szerepet tölthessen be a “kék forradalomban”, legyen szó a vízi élelmiszerek termeléséről, technológiáról és innovációról, vagy pedig szabványok és tanúsítási folyamatok meghatározásáról EU-s és nemzetközi szinten. Miért éppen az akvakultúra? − gyorsan növekvő élelmiszer-termelési ágazat − a takarmány- és természeti erőforrások hatékony hasznosítója − növekvő piaci kereslet − növekvő jelentőség az élelmiszer-ellátásban a vadon élő halpopulációk túlhalászása miatt − a hal tökéletes élelmiszer az egészséges étrend számára, amely jelentős pozitív szív- és érrendszeri hatásokkal bír − tudásalapú ágazat Az ágazat vezetői nemrégiben kezdeményezték az Európai Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform (EATIP) létrehozását, azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék az ágazat globális vezető pozíciójának megőrzését, stratégiai jövőképet biztosítsanak számára és meghatározzák az európai akvakultúra-szektor kutatási és technológiafejlesztési prioritásait. Az EU akvakultúra-ágazatának jellege megváltozott az EU bővítése után, amikor is 2004-ben 8 közép- és kelet-európai (KKE) ország (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia), majd 2007-ben két további ország, Bulgária és Románia lépett be az EU-ba. Ezekben az országokban az akvakultúra domináns típusa a pontyon alapuló édesvízi extenzív és félintenzív tavi haltermelés, amely eltér a nyugat-európai, lazacféléken alapuló hidegvízi tengeri és édesvízi akvakultúrától. A közép- és kelet-európai országoknak az EHA és a K+F Keretprogramok (FP6 és FP7) felhasználásával az ágazat modernizálására tett jelentős erőfeszítései ellenére jelenleg is nagy szakadék van a nyugat- és kelet-európai akvakultúra-termelés technikai színvonala, intenzitási szintje és minősége között. Általánosan elfogadott, hogy az édesvízi akvakultúra fejlesztése kihasználatlan lehetőséget jelent Közép- és Kelet-Európában, amely hozzájárulhat a vidéki lakosság életkörülményeinek javításához és a közép- és kelet-európai régió elfogadhatatlanul alacsony halfogyasztásának növeléséhez (1. ábra). A közép- és kelet-
AQUAREDPOT
5
európai országok édesvízi akvakultúra-fejlesztésének kutatási igényeit világosan meghatározta az Európai akvakultúra stratégiai kutatási programja (SRA), amelyet az EATIP dolgozott ki néhány közép- és keleteurópai kutatóintézet aktív részvételével. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) az EATIP Egyesület tagja, az intézet igazgatója pedig az EATIP Irányító Tanácsának tagja és a “Technológiák és rendszerek” tematikus csoport társelnöke.
1. ábra. Halfogyasztás az EU országaiban (Forrás: FAO) Mivel a helyért és a vízi erőforrásokért folytatott fokozódó verseny nagy kihívást jelent az édesvízi haltenyésztés további fejlesztése vagy akár fenntartása számára, az EATIP SRA az intenzitási szint növelését (több hal kevesebb vízben) és a víz és a tápanyagok recirkulációját/újrafelhasználását jelölte meg az édesvízi akvakultúra-technológiák fejlesztésének stratégiai irányaiként. Míg a beltéri recirkulációs akvakultúra rendszerek (RAS) jó jövőbeli lehetőségeket kínálnak az értékes fajok nagyobb mértékű és környezetbarát termelése számára, a kombinált intenzív-extenzív (KIE) rendszerek szintén jó lehetőségeket biztosítanak az extenzív és intenzív akvakultúra-termelés előnyeinek egyesítésére. A fenntartható akvakultúra-termelési módszerek szélesebb körű alkalmazása jelentősen hozzájárulhat a közép- és kelet-európai országok akvakultúra-fejlesztéséhez; azonban a hatékony és költséghatékony technológiák kidolgozása érdekében a vonatkozó kutatásokat fokozni kell. Az utóbbi időben a közép- és kelet-európai régióban több esetben is kudarccal végződött a recirkulációs rendszerek fejlesztése a nem elégséges tervezési és működtetési tudás és a nem hatékony K+F háttér miatt. A HAKI úttörő szerepet játszott a régióban a RAS és KIE rendszerek fejlesztése terén. Európa egyik első melegvízi recirkulációs akvakultúra rendszere 1976-ban az intézetben épült meg egy FAO-projekt keretében, az utóbbi időben pedig az intézet, más ágazati partnerekkel együtt, vezető szerepet játszott a KIE rendszerek fejlesztésében. Miért kell támogatni az akvakultúra fejlesztését a KKE régióban? − a régió halfogyasztása nagyon alacsony − fejletlen termeléstechnológia − fontos potenciális szerep a vidékfejlesztésben és a munkahelyteremtésben − természeti erőforrások rendelkezésre állása az akvakultúra számára Amellett, hogy a HAKI a közép- és kelet-európai régió fontos képviselője különböző akvakultúrafejlesztésre irányuló európai kezdeményezésekben (pl. EATIP és különböző FP6 és FP7 projektek), az intézet vezető szerepet játszik a közép- és kelet-európai régió akvakultúra-központjainak tudáscseréjében és hálózatépítésében is. 2004-ben a HAKI volt a kezdeményezője a Közép- és Kelet-Európai Akvakultúra Központok Szövetsége (NACEE) létrehozásának. A NACEE egyik fő célja Közép- és Kelet-Európa akvakultúra-központjainak az Európai Kutatási Térségbe (ERA) való integrációja. A NACEE, amely
AQUAREDPOT
6
elismerten a közép- és kelet-európai régió akvakultúra-fejlesztésének egyik fontos hálózatává vált, bejegyzett nonprofit társadalmi szervezetként működik, és 40 tagja van 13 közép- és kelet-európai országból (EU- és nem-EU országokból egyaránt). A 2. ábrán látható a HAKI és a NACEE tagintézmények országainak elhelyezkedése a közép- és kelet-európai konvergencia-régión belül.
2. ábra. A HAKI és a NACEE a közép- és kelet-európai konvergencia-régióban
Miért a K+F+I az akvakultúra-fejlesztés kulcsa? − új technológiák és termelési módszerek iránti igény − az akvakultúra-fejlesztés és a szaktanácsadás alapja a kutatás − a kutatás a korlátozott erőforrások (víz, halliszt és halolaj, energia) hatékony hasznosításának és a fenntarthatóságnak (alacsony környezeti hatás és hulladékkibocsátás, munkahelyteremtés, jövedelmezőség, élelmiszer-minőség és -biztonság, stb.) a kulcsa A NACEE több FP6 és FP7 projekt eredményeinek elterjesztésében működött közre, azonban az e különleges hálózat által kínált lehetőségek kihasználása még messze nem optimális. Bár nem minden középés kelet-európai országot képvisel a NACEE-ben valamely intézmény, szervezet vagy cég, a NACEE a régió más országaival (pl. Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval vagy Szerbiával), valamint a kaukázusi és ázsiai régiókkal is kapcsolatot tart. A HAKI, együttműködésben a FAO-val és az akvakultúra-fejlesztésben vezető szerepet játszó európai intézményekkel, részt vesz a fejlődő országokba irányuló tudás- és technológiatranszfer-projektekben. Ezekben a projektekben a HAKI és NACEE-beli partnerei viszonylagos előnyt élvezhetnek, mivel mind a közép- és kelet-európai régióban, mind sok fejlődő országban az akvakultúra uralkodó típusa az édesvízi tavi haltenyésztés, és Közép- és Kelet-Európa “átmeneti országai” hasonló kihívásokkal szembesültek, mint a világ más fejlődő országai.
AQUAREDPOT
7
Miért van szükség a K+F+I megerősítésére a KKE régió akvakultúrájának fejlesztéséhez? − új kutatási módszerekről való tudás hiánya − az ERA intézményeivel való együttműködés hiánya − fejletlen együttműködés a KKE régió kutatóközpontjai között − korosodó tudósok − gyenge kutatási infrastruktúra
1.1.2. Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) A HAKI a halászati, az akvakultúra és az öntözési kutatások multidiszciplináris programot megvalósító kiválósági központja. Jelenleg az intézetnek három kutatási osztálya van: 1. Vízi erőforrások kezelése 2. Halbiológia 3. Akvakultúra rendszerek A Vízi Erőforrások Kezelése Osztály multidiszciplináris munkát végez a vízi ökológia és erőforrás-kezelés terén, abból a célból, hogy tudományos alapot biztosítson a fenntartható akvakultúra- és mezőgazdasági rendszerek fejlesztéséhez és a vízi erőforrások fenntartható hasznosításához és védelméhez. A HAKI-nak elismert eredményei vannak a vízi rendszerek tápanyagforgalmi kutatása, az intenzív halgazdasági elfolyóvizek biológiai kezelése és a fenntartható akvakultúra-technológiák fejlesztése terén. A Halbiológiai Osztály fontos szerepet játszik a halászati tudományok élettudományokkal kapcsolatos területeinek kutatásában, beleértve a haltakarmányozást, a halgenetikát, a halimmunológiát és az ökotoxikológiát. A HAKI, az itt folyó klasszikus szelekciós munka és a modern genetikai módszerek miatt mindig is a magyar haltenyésztés vezető intézménye volt. Az intézetben nagy hagyományai vannak a haltakarmányozási kutatásoknak, mint pl. az alternatív takarmányösszetevők, a mikrotápanyag-szükséglet kutatásának és a halhúsminőség és –biztonság vizsgálatának. Vizsgálatok folynak ezenkívül a különböző szennyezők (peszticidek, nehézfémek, szermaradványok, stb.) halakban és egyéb vízi élőlényekben történő bioakkumulációjával kapcsolatban. A HAKI-nak nagy tapasztalata van a takarmányoknak és a takarmánykiegészítőknek, mint pl. az immunstimulánsoknak és az olajoknak a halak növekedésére, anyagcseréjére, jólétére, egészségére és betegségrezisztenciájára gyakorolt hatásainak terén. Az Akvakultúra Rendszerek Osztálya a halak és más vízi élőlények termeléstechnológiájának kidolgozására koncentrál. A tavi tenyésztéstechnológiák és az integrált haltenyésztés fejlesztésében elért eredmények nemzetközi elismerést szereztek az intézetnek. Az iparszerű haltenyésztés technológiafejlesztésével kapcsolatos kutatómunka jelentősen hozzájárult számos faj komplex, nagyléptékű, intenzív termeléstechnológiájának magyarországi és közép-európai meghonosításához. A folyó KTF-munka a halak mesterséges szaporításának fejlesztésére és a faji és termeléstechnológiai diverzifikációra koncentrál. A kutatócsoport fontos feladata a veszélyeztetett tokfajok élő génbankjának fenntartása, ami a biodiverzitás fenntartását segíti. A szocioökonómiai kutatások az akvakultúra ágazata és a vidéki gazdaság és társadalom közötti kapcsolatok feltárására koncentrálnak. A HAKI széleskörű tevékenységét egyedülálló komplex felszereltség segíti, amely az alábbiakat foglalja magába: − jól felszerelt kutatólaboratóriumok; − 200 m3-es medencetérfogatú fedett kísérleti halnevelő rendszer; − modell halkeltető anyahalas és nevelőtavakkal; − 76 kis tóból álló kísérleti halastórendszer; − 300 ha-os modell halastavi haltermelő rendszer; − 22 ha-os kombinált intenzív-extenzív kísérleti halastórendszer; − speciális halastórendszer a pontyfajták élő génbankjának fenntartásához; − kísérleti rizsföldek; − kísérleti földterületek az öntözési kutatásokhoz; − lizimétertelep; − szaktanácsadási és innovációs központ; − környezetanalitikai központ, vizsgáló laboratórium; − könyvtár.
AQUAREDPOT
8
A HAKI multidiszciplináris kutatásokat végez, többek között olyan biotechnológiai, ökotechnológiai és szocioökonómiai vizsgálatokat, amelyekre a fenntartható akvakultúra-rendszerek fejlesztésével kapcsolatos komplex problémák megoldásához van szükség. A fenntartható akvakultúra fejlesztésének három, egymással összefüggő aspektusa az innováció a termeléstechnológia terén, valamint a haltenyésztés környezeti és szocioökonómiai aspektusai. A HAKI K+F+I stratégiájának három prioritási tengelye van: 1. a haltermelés biológiai potenciáljának hatékony hasznosítása haltakarmányozási, halélettani, halgenetikai, halimmunológiai, és szaporodásbiológiai, valamint génmegőrzési kutatások révén; 2. a termeléstechnológia fejlesztése tartástechnológiai, haltakarmányozási, tápreceptúra-, hulladékgazdálkodási, rendszertervezési, valamint az akvakultúra mechanizációjával és szocioökonómiájával kapcsolatos kutatások révén; 3. a termeléstechnológia ökológiai fenntarthatóságának javítása a vízi ökoszisztémák tápanyagforgalmával, az akvakultúra környezeti aspektusaival, a vizes élőhelyeken történő víztisztítással, az ökoszisztéma-szolgáltatások felmérésével, vízi ökológiával, ökotoxikológiai kérdésekkel és a természetes vizek populációgenetikájával kapcsolatos kutatások révén. Az intézet dolgozóinak teljes létszáma 75 fő, a tudományos dolgozóké 23 fő (ebből 14-nek van PhD fokozata). A HAKI a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozik, amely alaptámogatásként biztosítja az intézet teljes éves költségvetésének mintegy 34%-át. A fennmaradó bevételek pályázati forrásokból, szaktanácsadásból és szolgáltatásokból származnak, amelyeket az intézet komplex felszereltsége tesz lehetővé. A HAKI jelentős szerepet játszik a magyarországi akvakultúra-ágazat fejlesztésében, mind az itt folyó alkalmazott kutatások miatt, mind az eredmények gyakorlatba való átültetését szolgáló szaktanácsadások, konferenciák, szakmai konzultációk és képzési programok révén. Összetettsége és rugalmassága lehetővé teszi a HAKI számára, hogy adaptív kutatásokkal, technológiafejlesztéssel, képzésekkel, bemutatókkal és szaktanácsadással hatékonyan segítse az akvakultúra, halászat és öntözés fejlesztésére irányuló programokat mind Magyarországon, mind külföldön. Az intézet kutatói a világ számos országában tettek szert szakmai tapasztalatokra. Mindemellett a HAKI, mint a Középés Kelet-Európai Akvakultúra Központok Szövetségének (NACEE) koordinátor-intézménye, Nyugat-Európa és Közép- és Kelet-Európa között is hídszerepet tölt be. Meglévő együttműködések – a HAKI főbb kutatási projektjei az elmúlt öt évben Az EU keretprogramok projektjei AqASEM09: Az ASEM Akvakultúra Platform hatásainak erősítése: híd az ázsiai és európai akvakultúra között (FP7 – Koordinációs és támogatási akciók) 2009-2013 AQUAEXCEL: Akvakultúra-infrastruktúra az európai halkutatás kiválósága érdekében (FP7 – Együttműködési projekt és Koordinációs és támogatási akció kombinációja) 2011-2015 AQUAMAX: Fenntartható haltápok a tenyésztett halak egészségügyi előnyeinek maximalizálásához a fogyasztók számára (Az FP6 kollektív kutatási erőfeszítései – integrált ptojekt) 2006-2009 ARRAINA: Korszerű kutatási kezdeményezések a táplálkozás és az akvakultúra terén (FP7 Együttműködési Projekt) 2012-2017 CLEANHATCH: Innovatív tisztítási technológia kifejlesztése és alkalmazása tengeri és édesvízi keltetői lárvanevelő medencékben recirkulációs akvakultúra rendszerekben (FP7 – Specifikus csoportok javára végzett kutatások) 2010-2012 EUROCARP: Betegség- és stresszrezisztens ponty: kvantitatív, genomikai, proteomikai és immunológiai markertechnológiák kombinációja a jó teljesítményű fajták, családok és egyedek azonosítása érdekében (FP6 – Specifikus célzott kutatási projektek) 2006-2009 IMPASSE: Idegen fajok környezeti hatásai az akvakultúrában (FP7 – Politikák) 2006-2008 PESCALEX (EU Leonardo da Vinci Program) 2009-2010 ROSA: A fenntartható akvakultúra-fejlesztés megerősítése Szerbiában 2008-2011 (Regpot-2007-3). Együttműködési projekt Szerbiával és Norvégiával (NOFIMA) SUSTAINAQ: Fenntartható akvakultúra termelés recirkulációs rendszerek felhasználásával (FP6 – Specifikus támogatási intézkedések) 2007-2009 SUSTAINAQUA: Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvíyi akvakultúráért (FP6 – Kollektív kutatási projekt) 2006-2009
AQUAREDPOT
9
Egyéb kutatási programok a közép- és kelet-európai régió országaival együttműködésben: Alltech: A Sel-Plex etetés hatása a ponty stresszel kapcsolatos génjeinek expressziójára, 2009 HURO BSPC: Tokfélék és egyéb édesvízi ragadozó halfajok ketreces tenyésztése (Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013) 2010-2011 HURO CRAYFISH: A magyar és román határon átnyúló Maros és Körös folyókban élő rák populációk alkalmazkodóképességének vizsgálata (Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013) 2012-2013 HU-RO PHARMARIVER: Gyógyszerek és származékaik akkumulációs tulajdonságainak vizsgálata a Körösök ökoszisztémájában (Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013) 2011-2012 INTERREG szerb-magyar projekt: A kecsege fenntartható hasznosítása és a kecsege akvakultúrájának fejlesztése Szerbiában és Magyarországon 2007-2008 Moldáv-magyar kétoldalú együttműködési program 2010-2012 POSDRU: Emberierőforrás-fejlesztési ágazati operációs program 2007- 2013 A tudomány állása a prioritási kutatási témákban Genetika A molekuláris genetikai területen folyó akvakultúra-kutatások vezető kutatócsoportjai a gazdaságilag jelentős halfajok, mint a lazacfélék, tokfélék és pontyfélék, gyors és hatékony genetikai feljavítására koncentrálnak. Az élvonalbeli kutatások fókuszában a genetikai térképezés, a mennyiségi jellegeket meghatározó lokuszok (QTL) és a markeralapú szelekció áll. Ezekkel a módszerekkel és technikákkal a genetikai előrehaladás sebessége sokkal nagyobb lehet, mint a klasszikus szelekciós munkánál. Ökotoxikológia A különböző gyógyszervegyületek és testápolási termékek (PPCP) jelenlétét a természetes vizekben már igazolták, de e szermaradványok krónikus hatásait még kevéssé kutatták. Az alacsony koncentrációknak való krónikus kitettség miatt a biokémiai mechanizmusokban jelentkező finomabb módosulások következményei jelenleg még nem ismertek. Ennek ellenére a pontos környezeti kockázatbecsléshez szükség van a hosszú távú hatások felmérésére is. A gyógyszerek és származékaik mérésére általánosan elfogadott ELISA- és HPLC-módszerek állnak rendelkezésre. Haltakarmányozás A XX. század utolsó évtizedében világossá vált, hogy a korlátozott halliszt- és halolajerőforrások nem teszik lehetővé az akvakultúra-termelés további gyors fejlődését. Mára már nyilvánvaló, hogy az akvakultúra fenntarthatóságának eléréséhez szükség van az akvakultúra-stratégiák megváltoztatására. A tapasztalat azt is mutatja, hogy a jelenleg fogyasztott omega-3 zsírsavak mennyisége jelentősen alatta van a tudósok által ajánlottnak, ami összefügg a szív- és érrendszeri betegségek és a mentális zavarok gyakoriságának növekedésével. A haltakarmányozási kutatások fő célja annak vizsgálata (a felismert kutatási igényeknek megfelelően), hogyan hat a haltápok és a természetes táplálékszervezetek mennyisége és minősége a halak növekedésére, a takarmányhasznosítás hatékonyságára és a halhús élelmiszer-minőségére és tápértékére. A csoport laboratóriumaiban általánosan elfogadott módszerek állnak rendelkezésre a tápanyag-összetétel, a zsírsav-, aminosav- és vitamintartalom mérésére, valamint az íz- és szagrontó anyagok, a bioaminok és a peszticidmaradványok koncentrációjának meghatározására. Az aminosav-, vitamin- és karotinoid-tartalom mérésére, és a biogén aminok szintjének meghatározására HPLCmódszereket használunk. Az íz- és szagrontó anyagokat (a geozmint és MIB-et) GC/MS-sel mérhetjük, de a halhús érzékszervi minőségének és élvezeti értékének meghatározása érzékszervi panel segítségével is történhet. Halimmunológia Az utóbbi időben a halimmunológiai kutatások az immunrendszerrel kapcsolatba hozható gének expressziójára koncentrálnak. A csoport három fő kutatási témáját a hagyományos biokémiai és immunológiai tesztek mellett molekuláris módszerekkel, pl. valós idejű kvantitatív PCR-rel is lehet kutatni. A témával kapcsolatos legfrissebb irodalom alapján e molekuláris módszerek alkalmazása elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú tudományos kutatómunkának. Vízi ökológia Az utóbbi időben a kutatások a tápanyagciklusokra, a vízminőség-kezelésre, új, kombinált haltarmelő rendszerek kifejlesztését célzó akvakultúra-rendszerekre, az intenzív akvakultúra elfolyóvizei és egyéb mezőgazdasági eredetű szennyvizek természetes tisztítási módszereinek kidolgozására, valamint a geotermális vizek felhasználás utáni környezetbarát tisztítására és elhelyezésére koncentráltak. Figyelemre
AQUAREDPOT
10
méltóak még az akvakultúra-rendszerek és a környezet közötti kölcsönhatások és a halastavi akvakultúra ökoszisztéma-szolgáltatásainak felmérésére irányuló vizsgálatok. Akvakultúra-technológia A technológiai kutatások a halak és egyéb vízi élőlények jobb tenyésztés- és termeléstechnológiájának kidolgozására és fejlesztésére összpontosítanak az önköltség csökkentése és az ökológiai fenntarthatóság javítása érdekében. A kutatómunka a szaporítás, takarmányozás, környezeti körülmények és az őshonos és egzotikus fajok jóléte terén jelentkező jobbítási igényeket igyekszik kielégíteni. Akvakultúra-ökonómia Az akvakultóra-ökonómiai kutatások nemcsak hagyományos farmszintű és ágazati ökonómiai elemzésekkel foglalkoznak, de a haltenyésztés és a külső gazdasági és társadalmi tényezők kölcsönhatásait is vizsgálják. A piackutatás a piaci információk begyűjtésére, a termékskála kiszélesítésére és az egy főre eső halfogyasztás növelésére koncentrál. A HAKI SWOT-analízise Erősségek − Tájékozott és tapasztalt kutatók a halgenetika, halnevelési technológiák, vízi ökológia, haltakarmányozás és halegészségügy terén − Megfelelő és széleskörű tudás a halszaporítás és az intenzív tartástechnológiák terén − Hosszú időre visszanyúló tapasztalat a kísérleti halnevelő rendszerek működtetésében (beleértve a recirkulációs rendszereket is) − Hosszú időre visszanyúló kapcsolatok és együttműködés Európa vezető akvakultúra K+F központjaival − Tapasztalat a külföldi kutatók hosszú távú kutatási célú fogadásában − Számos FP6, FP7 és egyéb EU által finanszírozott kutatási projekt lebonyolítása − Jelentős tapasztalat a nemzetközi fejlesztési programokban Gyengeségek − A HAKI alacsony innovációs hatást gyakorol a magyar (és regionális) akvakultúrára − Elavult fizikai K+F infrastruktúra (pl. a kísérleti recirkulációs rendszerek alacsony energiahatékonysága), amely költségessé teszi a kísérleteket − A meglévő kísérleti recirkulációs rendszer túlméretezett és nem osztható fel, ezért nem teszi lehetővé a kisebb léptékű kísérletek párhuzamos lebonyolítását − A tipikusan hidegvízi (pl. menyhal, pisztráng, stb.) vagy trópusi fajokkal (pl. tilápia, barramundi, garnéla) való kísérletekhez szükséges felszerelés hiánya − Hosszú távú stratégiai megközelítés hiánya − Szellemi tulajdon kezelésével kapcsolatos tapasztalatok hiánya − Kutatók hiánya az akvakultúra mérnöki aspektusai és a rendszerfejlesztés terén − A kellő szaktudás hiánya akadályozza az interdiszciplináris megközelítések alkalmazását, amelyekre szükség lenne ahhoz, hogy az intézet kulcsszerepet tölthessen be a vidékfejlesztésben − A nyelvi korlátok hátrányosan befolyásolják a nemzetközi együttműködést − Korszerű megközelítések hiánya a szaktanácsadás terén, mivel a munkatársaknak csak egy kis hányada tanult vezető nyugati egyetemeken − A projekt-előkészítés, -megvalósítás és –értékelés korszerű módszerei kevéssé ismertek, és e téren a tapasztalatok is korlátozottak. Lehetőségek − A NACEE révén a HAKI növelheti saját vezetői potenciálját a közép- és kelet-európai régió akvakultúrájának kutatás-fejlesztése terén − Az összes jelentős közép- és kelet-európai akvakultúra K+F központtal és egyetemmel fennálló kapcsolat javítja az új K+F eredmények elterjesztésének hatékonyságát − A közép- és kelet-európai akvakultúra (jelenlegi alacsony intenzitású tartástechnológia miatti) nagy fejlesztési potenciálja teret enged az innovációnak, különösen a kistermelők esetében − Új halfajok iránti fokozódó igény − Munkahelyteremtés az akvakultúrában
AQUAREDPOT
− − − −
11
Növekvő halfogyasztás A hal egészséges táplálék (szív- és érrendszeri betegségek megelőzése, alacsony energiatartalom, kedvező zsírsavösszetétel) Fokozódó igény a biztonságos keltetési és ivadék-előnevelési technológiák (RAS) iránt Fejlődő országokba irányuló technológiatranszfer követelménye
Fenyegetések − Tapasztalt kutatók felvételének nehézsége a félreeső elhelyezkedés miatt − A jelenlegi ágazati szereplők innováció iránti bizalmatlansága akadályozhatja az új K+F eredmények elterjesztését − A HAKI elveszítheti az európai és regionális akvakultúra K+F-ben jelenleg betöltött pozícióját és szerepét (fontos technikai fejlesztések Csehországban és a nyugati egyetemeken) − Az EU strukturális fejlesztési alapjai által a halászatfejlesztési K+F számára kínált lehetőségek kevéssé hatékony kihasználása 1.1.3
Az AQUAREDPOT projekt koncepciója
A javasolt projekt célja a közép- és kelet-európai régió K+F központjai előtt álló sokféle kihívás kezelése más világszínvonalú európai kutatási és termelési központokkal való együttműködésen, a fontosabb KTFfelszerelés fejlesztésén, tapasztalt kutatók felvételén és intézményi mobilizáción keresztül. A kutatási potenciál javítása szoros együttműködésben történik az akvakultúra-kutatás, -fejlesztés és –szaktanácsadás terén kiemelkedő európai partnerszervezetekkel. A pályázó intézmény, a HAKI, magas innovációs potenciállal rendelkező kiváló kutatóközpont, mivel: 1. A HAKI multidiszciplináris programot megvalósító regionális akvakultúra-kutatási kiválósági központ. Amellett, hogy a HAKI a közép- és kelet-európai régió fontos képviselője különböző akvakultúrafejlesztésre irányuló európai kezdeményezésekben (pl. EATIP és különböző FP6 és FP7 projektek), az intézet vezető szerepet játszik Közép- és Kelet-Európa akvakultúra-központjainak tudáscseréjében és hálózatépítésében is. 2004-ben a HAKI kezdeményezte a Közép- és Kelet-Európai Akvakultúra Központok Szövetségének (NACEE) létrehozását. A NACEE egyik fő célja a közép- és kelet-európai régió akvakultúra-központjainak az Európai Kutatási Térségbe (ERA) való integrációja. 2. A régió (Közép- és Kelet-Európa) akvakultúrájának alacsony technológiai szintje kivételes teret enged az innováció számára. Ezekben az országokban az akvakultúra domináns típusa a pontyon alapuló édesvízi extenzív és félintenzív tavi haltermelés. A közép- és kelet-európai országoknak az EHA és a K+F Keretprogramok (FP6 és FP7) felhasználásával az ágazat modernizálására tett jelentős erőfeszítései ellenére jelenleg is nagy szakadék van a nyugat- és kelet-európai akvakultúra-termelés technikai színvonala, intenzitási szintje és minősége között. Mivel a helyért és a vízi erőforrásokért folytatott fokozódó verseny nagy kihívást jelent az édesvízi haltenyésztés további fejlesztése vagy akár fenntartása számára, az EATIP SRA az intenzitási szint növelését és a víz és a tápanyagok recirkulációját/újrafelhasználását jelölte meg az édesvízi akvakultúra-technológiák (mind ökológiai, mind ökonómiai, mind szociális szempontból) fenntartható fejlesztésének stratégiai irányaiként. 3. A közép- és kelet-európai régió akvakultúra-termelésének szükséges modernizációja csak a kutatáson, innováción és a szaktanácsadási kapacitás fejlesztésén keresztül oldható meg. A kutatási kapacitás megerősítése a régió akvakultúra-fejlesztésének fontos előfeltétele. A régió akvakultúra-fejlesztésének közvetlen kedvezményezettjei között lesznek a közép- és kelet-európai országok (különösen Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Moldova, Szerbia, Románia és Ukrajna) fiatal és tapasztalt kutatói és termelői, akik kiváló kutatási partnerekkel való kutatócsere- és képzési programokon keresztül vesznek részt az AQUAREDPOT projektben, együtt a HAKI által újonnan felvett szakemberekkel, ami elősegíti az együttműködést a régió kutatóintézményei között.
12
AQUAREDPOT
Kutatási potenciál felszabadítása regionális vezető szerep az akvakultúra-kutatásokban stratégiai partnerség a KKE és a nyugati országok kutatóintézményeivel magasabb szintű tudományos és publikációs tevékenység
Jelenlegi állapot regionális vezető szerep meglévő infrastruktúra és emberi erőforrások nemzetközi együttműködés jó együttműködés a termelőkkel
Jövőbeli állapot megnövekedett tudományos hatás (nagyobb sikerráta a K+F pályázatokban; aktívabb publikációs tevékenység) modernebb kísérleti infrastruktúra tudományos együttműködések magasabb szintje magasabb sikerráta az EU által finanszírozott projektekben modernebb akvakultúra-ágazat
Az AQUAREDPOT projekt elősegíti a következőket: − Támogatja a kutatási eredmények belvízi akvakultúra-termelésben való alkalmazásának elősegítésére irányuló kutatásokat. A kutatási eredmények alkalmazásán és elterjesztésén keresztül növeli az akvakultúra termelését. Igény mutatkozik az olyan fenntartható haltermelési technológiák alkalmazása iránt, amelyek hozzájárulhatnak a vízi erőforrások jobb hasznosításához és a környezet védelméhez; ezért az egyik prioritás a környezetbarát technológiák kidolgozása. Az akvakultúra-fejlesztés legfontosabb kutatási területei az akvakultúra környezetbarát módszereinek kidolgozása (mind beltéri, mind halastavi rendszerekben), a takarmányozás és táplálkozástudomány, genetika, halegészségügy és immunológia, haljólét és a haltermelés környezeti aspektusai. Az akvakultúra intenzitása és nyereségessége a régióban általában alacsony, ezért jelentős igény van az intenzitás növelésére és a tudásalapú technológiák fejlesztésére a haltermelésben. − A fejlettebb kutatási kapacitásnak köszönhetően elért kutatási eredmények átadása A kutatási eredmények új technológiák vagy új technológiai elemek formájában kerülnek bevezetésre Magyarország és más közép- és kelet-európai országok akvakultúra-gyakorlatában. A fő cél a haltenyésztés termelésintenzitásának és nyereségességének a növelése. Ezért az eredmények terjesztésének egyik legfontosabb része az innováció szaktanácsadási rendszeren keresztül történő átadása a termelőknek. Az elért eredmények átadása a haltermelők és és a termelői szervezetek felé történik, nemcsak Magyarországon, de regionális szinten is. Ennek megvalósítása szóróanyagokkal, a projekt honlapján keresztül, valamint konferenciákon és workshopokon közvetlenül a termelők számára tartott előadások révén történik. − Az EU-s partnerekkel fennálló együttműködés megerősítése és javítása, és e kapcsolatrendszer kiterjesztése a közép- és kelet-európai országok kutatási szektorára is. − Az emberi kapacitások megerősítése, többek között a kutatócsoportok kompetenciáinak javítása és kiszélesítése, valamint fiatal kutatók képzése új, korszerű módszerek, technikák és tudás elsajátítása céljából (a HAKI fiatal kutatóinak képzése a HAKI-ban és a partnerszervezeteknél történik; a HAKIban folyó képzések a közép- és kelet-európai országok kutatói számára is nyitva állnak).
AQUAREDPOT
13
1.1.4. Az AQUAREDPOT projekt céljai Stratégiai cél Az AQUAREDPOT projekt stratégiai célja a HAKI nemzetközi akvakultúra-fejlesztési, vízierőforráskezelési és szocio-ökonómiai tudásközponttá való fejlesztése annak érdekében, hogy az intézet Közép- és Kelet-Európa regionális vezető intézményévé váljon az édesvízi akvakultúra-kutatás és innováció terén. A program fő célja a HAKI kiválóságának növelése az emberi erőforrások, infrastruktúra és partnerségek fejlesztésén, és ezáltal a végzett kutatómunka minőségének javításán keresztül. Tudományos és technológiai célok (A HAKI által erősítendő prioritási kutatási területek) Annak ellenére, hogy a HAKI évtizedeken keresztül értékes kutatási programokat valósított meg, a fokozódó nemzetközi verseny szükségessé teszi a kutatás minőségének javítását, különösen az édesvízi akvakultúrakutatások olyan kulcsterületein, mint pl. a genetika, ökotoxikológia, haltakarmányozás, halimmunológia és vízi ökológia. Szükség van a kutatási kapacitások növelésére más konkrét területeken is, mint pl. az akvakultúra- technológiák és rendszerek fejlesztésében és az akvakultúra-ökonómiában, amely viszonylag új kutatási terület az akvakultúrában. A minőségi kutatómunka végzése a kutatási infrastruktúra javítását is megköveteli, mivel az infrastruktúra-fejlesztést szolgáló pénzügyi források az utóbbi években nagyon korlátozottak voltak. Az AQUAREDPOT projekt keretében fejlesztendő területeket a HAKI kutatási és innovációs potenciál terén felismert hiányosságainak megfelelően határoztuk meg az egyes prioritási kutatási területeken, az alábbiak szerint: Genetika Bővíteni kell a génbank fenntartását végző munkatársaknak a halak ivarérésének meghatározásával kapcsolatos tudását. Kutatóink jelenleg klasszikus invazív technológiát használnak a tokfélék ivarérésének meghatározására. Javítani kell munkatársaink szakértelmét a tokfélék termeléstechnológiájának terén minden termelési szakaszban, a mesterséges szaporítástól az ivartermékek (sperma és ikra) nem invazív (anyahalakat életben hagyó) kinyerési módszereiig. QTL markerek fejlesztése és alkalmazása: DNS-marker alapú stratégiák kifejlesztése és tesztelése, amelyek megengedik a vad halpopulációk értékes génjeinek egyidejű kimutatását és introgresszióját a tenyésztett halpopulációk genomjába, ugyanakkor minimalizálják a kiváló minőségű nukleusz-állomány és az introgressziós programból származó állományok közötti “genetic lag”-et. Ökotoxikológia Az ökotoxikológia terén a különböző anyagok vízi szervezetekre gyakorolt hosszú távú hatásainak (pl. a hormonális homeosztázis potenciális zavarai, potenciális hepatotoxikus és nefrotoxikus hatások) kiderítése megköveteli a krónikus haltesztek kivitelezésével kapcsolatos tudás javítását. Laboratóriumainkban ki kell dolgozni a fent említett vegyi anyagok GC-MS/MS vagy HPLC/MS/MS segítségével történő kromatográfiai mérési módszereit is. Haltakarmányozás Az új takarmánykiegészítők halak étrendjében játszott szerepének és hatásainak vizsgálata kihívást jelent az akvakultúra számára. Szükség van olyan eszközök (megfelelő biomarkerek) kifejlesztésére, amelyekkel mérhetőek és előre jelezhetőek az alternatív takarmányoknak a halak anyagcseréjére és egészségére gyakorolt hatásai, valamint meghatározható a különböző halfajok tápanyagszükséglete. A halivadék tápanyagszükséglete terén a Brachionus sp. és Artemia dúsítási technológiái új tudást hoznak a különböző tápanyagok hordozóiként használható nano- és mikroléptékű mechanikai rendszerekről a halivadék táplálkozásában. Az élelmiszer-minőség és -biztonság terén szükség van különböző szennyezők meghatározására alkalmas analitikai technikák kifejlesztésére, pl. antibiotikumok (biotesztekkel történő szűrés (SCAN-teszt), egyéb állatorvosi gyógyszerek (kokcidiosztatikumok, NSAID gyógyszerek, stb.), tengeri toxinok meghatározása LC-MS/MS segítségével, vagy újonnan kidolgozott invitro biotesztek a tápokban előforduló mikotoxinok és peszticidek meghatározására. Vizsgálni kell továbbá a halak energia- és tápanyag-metabolizmusát a vízben oldott gázok folyamatos mérése, az energiahasznosítás emészthetőségi vizsgálatokkal történő meghatározása és indirekt kalorimetria segítségével. Halimmunológia A kutatók nagy hiányossága a modern molekuláris biológiában alkalmazott legkorszerűbb biostatisztikai módszerek nem elégséges tudása. Korszerű tudást kell szerezniük a mennyiségi jellegekért felelős lokuszokról (QTL) és haltenyésztésben való alkalmazásukról is. Az immunrendszerért felelős gének
AQUAREDPOT
14
expressziójának vizsgálatához a halimmunológiai kutatócsoportnak a hagyományos biokémiai és immunológiai tesztek mellett ismernie kell a legkorszerűbb molekuláris módszereket is, mint pl. a valós idejű kvantitatív PCR-t. A csoportnak már van egy valós idejű PCR-készüléke, de a valós idejű PCR-adatok értékelési módszereinek terén új szaktudásra tehetnek szert, amelyet az új kutatási témákban hasznosíthatnak (pl. patogén szervezetek kimutatása hagyományos és valós idejű PCR-módszerekkel). A csoport kutatóinak frissíteniük és javítaniuk kell a halak patológiájára és betegségeire vonatkozó tudásukat is. Vízi ökológia A vízi ökológia terén az integrált vagy multitrofikus rendszerek kidolgozásának legfontosabb kutatási területei a tápanyagok dinamikája, a víz-üledék kölcsönhatások, a tápanyagok visszanyerése az akvakultúra-rendszerekben és a különböző ökotechnológiai elemek alkalmazása a vízminőség javítására. A HAKI kutatói jelentős eredményeket értek el, de e területeken, komplex jellegük miatt, nagy szükség van a tudáscserére, valamint a kutatási infrastruktúra rendszerfejlesztéssel egybekötött modernizációjára. Akvakultúra-technológia és -rendszerek, és akvakultúra-ökonómia A HAKI, kereskedelmi gazdaságokkal való szoros együttműködésben, mindig is aktív szerepet vállalt az akvakultúra-technológiák és -rendszerek fejlesztésében, azonban a korlátozott alkalmazotti létszám és erőforrások megakadályozzák, hogy az intézet lépést tartson az akvakultúra gyors technológiai fejlődésével. Az intézet adott alkalmazott kutatási területen meglévő kapacitásai nem elégítik ki az ágazat igényeit. Erős igény mutatkozik a technológiafejlesztést célzó kutatások feltételeinek javítására, mind az emberi erőforrások, mind az infrastruktúra terén, figyelembe véve azt is, hogy a halnevelő egységek technikai színvonala egyes előrehaladottabb gazdaságokon jóval magasabb, mint az intézetben. Akvakultúra-ökonómia A közép- és kelet-európai akvakultúra vidékfejlesztésben játszott szerepének megerősítése és az egy főre eső halfogyasztás növelése a régióban megköveteli a HAKI akvakultúraökonómiai kutatási és analitikai képességeinek megerősítését. Az ágazati és farmszintű pénzügyi elemzések (pl. ökonómiai modellek, termelési függvények és számviteli elemzések) és piackutatások színvonalának javítása érdekében a kutatóknak ismerniük kell a szakma módszertanát. Új, korszerű kísérleti rendszer létrehozása A fenti területeken végzett alapvető kutatómunkához elengedhetetlen egy korszerű beltéri kísérleti rendszer létrehozása, amely elkülönített vízkörű kis- és középméretű egységekből áll (az ismétlések és kontroll számára). Az utóbbi idők recirkulációs rendszerek fejlesztésére irányuló intenzív kutatásainak eredményeképpen modern, automatikus, korszerű víztisztítási, számítógépes vízminőség-ellenőrzési és biztonsági elemekkel ellátott rendszerek állnak a kísérleti munka rendelkezésére. 1.1.5. Akcióterv Az AQUAREDPOT projekt célja a HAKI tudományos és technológiai kutatási és innovációs potenciáljának megerősítése az alábbi célok elérése révén: Konkrét célok: − A tudás és szakértelem fejlesztése az akvakultúra-kutatások terén a HAKI munkatársainak a középés kelet-európai régióban történő képzése révén; − Szakértő kutatók felvétele a prioritási kutatási területekre; − Az akvakultúra-kutatási infrastruktúra fejlesztése (kísérleti recirkulációs rendszerű halnevelő egység) a kutatási szükségletek rugalmasabb kiszolgálása érdekében; − Az innovációs hatás javítása az ismeretterjesztési tevékenység jobb irányítása révén; − Stratégiai IP-fejlesztési terv kidolgozása és az innovációs kapacitás növelése.
15
AQUAREDPOT
A gyengeségekből és fenyegetésekből levezetett szükségletekre reagáló akcióterv összefoglalása Gyengeség/Fenyegetés Szükséglet Akcióterv Munkacsomag A HAKI alacsony Az innovációs hatás Az innovációs hatás javítása az WP5 innovációs hatást javítása ismeretterjesztési tevékenység jobb gyakorol a magyar (és irányítása révén regionális) akvakultúrára Stratégiai IP-fejlesztési terv WP6 kidolgozása és az innovációs kapacitás növelése Elavult fizikai infrastruktúra
K+F
A meglévő kísérleti RAS túlméretezett és nem osztható fel, ezért nem teszi lehetővé a kisebb léptékű kísérletek párhuzamos lebonyolítását Hidegvízi vagy trópusi fajokkal való kísérletekhez szükséges felszerelés hiánya IP-menedzsmenttel kapcsolatos tapasztalatok hiánya Kutatók hiánya az akvakultúra mérnöki aspektusai és a rendszerfejlesztés terén Nem elégséges szaktudás az interdiszciplináris megközelítések alkalmazásához, amelyekre szükség lenne ahhoz, hogy az intézet kulcsszerepet tölthessen be a vidékfejlesztésben A nyelvi korlátok hátrányosan befolyásolják a nemzetközi együttműködést és a projektekben való részvételt Korszerű megközelítések hiánya a szaktanácsadás terén, mivel a munkatársaknak csak egy kis hányada tanult
A fizikai K+F Az akvakultúra-kutatási infrastruktúra infrastruktúra fejlesztése fejlesztése (kísérleti recirkulációs rendszerű halnevelő egység) a kutatási szükségletek rugalmasabb kiszolgálása érdekében A fizikai K+F Az akvakultúra-kutatási infrastruktúra infrastruktúra fejlesztése fejlesztése (kísérleti recirkulációs rendszerű halnevelő egység) a kutatási szükségletek rugalmasabb kiszolgálása érdekében
WP4
A fizikai K+F Az akvakultúra-kutatási infrastruktúra infrastruktúra fejlesztése fejlesztése (kísérleti recirkulációs rendszerű halnevelő egység) a kutatási szükségletek rugalmasabb kiszolgálása érdekében Az IP-vel kapcsolatos Stratégiai szellemitulajdon-fejlesztési tudás és az IP- terv kidolgozása az IP kezelése és menedzsment fejlesztése védelme és az innovációs kapacitás növelése érdekében Az akvakultúra mérnöki Szakértő kutatók felvétele a prioritási aspektusaiban és a kutatási területekre rendszerfejlesztésben jártas szakértő felvétele Intenzívebb kapcsolat A HAKI-ban meglévő akvakultúramás, a haltenyésztésben kutatási tudás és szakértelem érdekelt partnerekkel fejlesztése kiemelkedő (haltenyésztőkkel, kutatóintézményekkel való politikusokkal, kutatócsere révén környezetvédőkkel)
WP4
Intenzívebb nemzetközi A HAKI-ban meglévő akvakultúrakapcsolatok és külföldi kutatási tudás és szakértelem képzéseken való részvétel fejlesztése kiemelkedő kutatóintézményekkel való kutatócsere révén
WP2
Magasabb innovációs hatású kutatóintézetek szaktanácsadási szolgáltatásainak tanulmányozása
WP2
A HAKI-ban meglévő akvakultúrakutatási tudás és szakértelem fejlesztése kiemelkedő kutatóintézményekkel való kutatócsere révén
WP4
WP6
WP3
WP2
16
AQUAREDPOT
vezető nyugati egyetemeken A projekt-előkészítés, -megvalósítás és -értékelés korszerű módszerei kevéssé ismertek, és e téren a tapasztalatok is korlátozottak Tapasztalt kutatók felvételének nehézsége a félreeső elhelyezkedés miatt
A jelenlegi ágazati szereplők innováció iránti bizalmatlansága akadályozhatja az új K+F eredmények elterjesztését A HAKI elveszítheti az európai és regionális akvakultúra K+F-ben jelenleg betöltött pozícióját és szerepét (fontos technikai fejlesztések Csehországban és a nyugat-európai egyetemeken)
Az EU strukturális fejlesztési alapjai által a halászatfejlesztési K+F számára kínált lehetőségek kevéssé hatékony kihasználása
Projektek terén aktívabb intézmények projektmenedzsmentjének tanulmányozása
A HAKI-ban meglévő akvakultúrakutatási tudás és szakértelem fejlesztése kiemelkedő kutatóintézményekkel való kutatócsere révén
WP2
A félreeső elhelyezkedés korszerű kutatási infrastruktúrával és magas fizetésekkel való kompenzációja
Szakértő kutatók felvétele a prioritási kutatási területekre
WP3
Az akvakultúra-kutatási infrastruktúra WP4 fejlesztése (kísérleti recirkulációs rendszerű halnevelő egység) a kutatási szükségletek rugalmasabb kiszolgálása érdekében Az innovációs hatás Az innovációs hatás javítása az WP5 javítása ismeretterjesztési tevékenység jobb irányítása révén Stratégiai IP-fejlesztési terv WP6 kidolgozása és az innovációs kapacitás növelése Az emberi és fizikai A HAKI-ban meglévő akvakultúra- WP2 kutatási infrastruktúra kutatási tudás és szakértelem fejlesztése fejlesztése kiemelkedő kutatóintézményekkel való kutatócsere révén Szakértő kutatók felvétele a prioritási WP3 kutatási területekre Az akvakultúra-kutatási infrastruktúra fejlesztése (kísérleti recirkulációs rendszerű halnevelő egység) a kutatási szükségletek rugalmasabb kiszolgálása érdekében A nemzetközi K+F A HAKI-ban meglévő akvakultúraegyüttműködés fokozása kutatási tudás és szakértelem fejlesztése kiemelkedő kutatóintézményekkel való kutatócsere révén
WP4
WP2
1.1.6. Célok és mérhető eredmények a. A know-how és tapasztalatok cseréje A HAKI hosszú távú emberierőforrás-fejlesztési céljai: a nagyobb tudományos eredmények és a közép- és kelet-európai régió haltenyésztési ágazatára gyakorolt nagyobb innovációs hatás. A partnerintézményekkel való együttműködés (látogatások, képzések és workshopok) elősegítik a know-how és a kutatási eredmények átadását a HAKI teljes munkaidős alkalmazottainak, közvetve pedig a régió kutatóinak és haltermelőinek. A tudományos ismeretanyag cseréje a magyar és a partnerintézményekben dolgozó kutatók között hozzájárul a közös kutatási programok kidolgozásához. A know-how és a tapasztalatok cseréje az AQUAREDPOT projektben az alábbiak révén valósul meg: − Tapasztalt kutatók látogatásai a partnerintézményekből a HAKI-ba: a partnerintézmények vezető szakértői a HAKI-ba látogatnak, hogy segítsék az intézet kutatási kapacitásainak fejlesztését. Legalább
AQUAREDPOT
17
15 tapasztalt kutató látogatja meg a HAKI-t tudáscsere céljából. A tervezett látogatásokat és tudományos szakterületeket a WP2 munkacsomag leírása tartalmazza. −
A HAKI kutatóinak látogatásai a partnerintézményekben: A magyar kutatók a partnerintézményekben megismerik az élvonalbeli technológiákat és legkorszerűbb analitikai módszereket az akvakultúrarendszerek tervezése, a haltakarmányozás, az élettan és halegészségügy, a tenyésztés és genetika, a hulladékgazdálkodás és az akvakultúra környezeti hatásai, az ökotoxikológia és a szocioökonómia terén. Legalább 20 kutatónak (köztük 9 nőnek) lesz alkalma meglátogatni legalább egy partnert. A tervezett látogatásokat és tudományos szakterületeket a WP2 munkacsomag leírása tartalmazza.
−
Fiatal kutatók képzése a HAKI-ban: A HAKI fiatal kutatóinak (PhD-hallgatók, pre- és posztdoktorok) oktatása tanfolyamok keretében történik, amelyeket azért szervezünk, hogy a résztvevők elsajátíthassák azokat a módszereket és azt a speciális szaktudást, amelyekre szükségük lesz tudományos karrierjük során (kutatásmódszertan, adatértékelés, publikációs készségek, doktori értekezés írása, előadások tartása, stb.).
−
Workshopok a kutatási eredmények haltermelőknek való átadása céljából Az AQUAREDPOT projekt kifejezett célja a régió akvakultúra-fejlesztésének elősegítése a tudományos munka javításán és a legújabb tudományos eredmények haltermelőknek és beruházóknak való átadásán keresztül. A tudástranszfer javításának a gyakorlatorientáltabb K+F munkán kell alapulnia, amely figyelembe veszi a régió szocioökonómiai jellemzőit is. Két workshopot a regionális akvakultúra-fejlesztés prioritásai és a haltermelők és beruházók (a jövő haltermelési ágazata) igényei közötti szakadék áthidalásának szentelünk, aminek érdekében összehozzuk Közép- és Kelet-Európa kutatóit és termelőit. A workshopok témája az alábbi lesz: o Recirkulációs technológiák (koncepció, design, tervezés, méretezés, üzemeltetés, stb.) zárt és nyitott rendszerekben (Csehország, 2013) o Innovatív haltenyésztési technológiák nyitott rendszerekben és az alacsony beruházási igényű tenyésztési lehetőségek esetében alkalmazható technikai megoldások (Litvánia, 2014) A fenti workshopok előadásai alapján két kézikönyvet adunk ki 4 nyelven: angolul, oroszul, magyarul és románul.
b. Tapasztalt kutatók felvétele A program keretében tapasztalt kutatók felvételét tervezzük, akik hatékonyan tudják használni a felújított kutatási infrastruktúrát. Különös figyelmet szentelünk olyan embereknek, akik külföldi specializáció után vissza szeretnének térni a HAKI-ba. Jelenleg a HAKI egy volt kutatója dolgozik külföldön. Reményeink szerint a jelen projekt által biztosított lehetőségek felhasználhatóak lesznek arra, hogy biztosítsák az intézetbe történő visszatérését. A projektben további öt tapasztalt kutató és mérnök felvételét tervezzük az akvakultúra mérnöki aspektusai, a haltakarmányozás és a csuka, süllő és harcsa tenyésztéstechnológiája terén (legalább 4 éves kutatási gyakorlattal), mind Magyarországról, mind a közép- és kelet-európai régióból. Az újonnan felvett kutatókat a projekt keretében alkalmazzuk legfeljebb 36 havi időtartamra, azután pedig a HAKI kutatói állományát fogják erősíteni. A felvenni kívánt személyek listáját a WP4 munkacsomag leírása tartalmazza. c. A kutatási eszközök modernizálása és fejlesztése Az anyagi források megerősítése új kutatási egységek és eszközök létrehozása, fejlesztése és beszerzése révén valósul meg: − Fedett kísérleti rendszer A HAKI kísérleti stratégiájával összhangban létre kell hozni egy, az akvakultúra-fejlesztési kísérleteket kiszolgálni képes, új, korszerű, rugalmas fedett kutatási egységet, mivel az intézet meglévő fedett recirkulációs rendszere már 30 éve szolgál a kontrollált körülmények között végzett halas kísérletek alapvető helyszíneként. A rendszer üzemelése igen megbízhatatlanná vált, a minőségi kísérletekhez szükséges biztonsági és higiéniai feltételek nem garantálhatóak, és a rendszer energiahatékonysága nagyon alacsony. Az új rendszer a nagyszámú kutatási program által megkövetelt különböző (élettani, takarmányozási, immunológiai és halnevelési) halas kísérletek alapvető helyszínéül fog szolgálni. A rendszert speciális, élettani kísérletek lebonyolítását lehetővé tevő műszerekkel (a halak anyagcseréjének
AQUAREDPOT
−
18
és táplálkozásának kutatásához szükséges kiegészítő eszközökkel, pl. respirométerrel, ürülékgyűjtővel, Kjeldahl-N készülékkel) és vízminőség-monitorozó rendszerrel szereljük fel. Halastavi kombinált intenzív-extenzív (KIE) rendszerek kialakításához és a halastavi tápanyagforgalommal kapcsolatos kísérletekhez szükséges felszerelés.
d. Stratégiai szellemitulajdon-fejlesztési terv kidolgozása A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) felkérte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, hogy segítse a HAKI innováció-menedzsmentjét és szellemitulajdon-kezelési képességét, elősegítendő az intézet által előállított tudás és technológia védelmét és hasznosítását. Az előzetes egyeztetések során az alábbi főbb támogatási területek kerültek meghatározásra: − az IP potenciál értékelése előzetes IP-felmérés és a HAKI meglévő IP-értékeiről szóló jelentés. A szolgáltatás a felmérés eredményei alapján felvázolja a főbb potenciális fenyegetéseket és lehetőségeket, és ajánlásokat fogalmaz meg a HAKI IP-menedzsmentjének fejlesztésére vonatkozóan. − IP-menedzsment rendszer és portfólió kidolgozása − Segítség egy IP-menedzsment rendszer kidolgozásában, amely magában foglalja az intézet meglévő belső IP-politikájának felülvizsgálatát és módosítását a jogi változásokkal összhangban. A menedzsment-rendszer a standard dokumentáció és a szellemi tulajdon házon belüli kezeléséhez szükséges űrlapok kidolgozásával is támogatja az intézetet. A szolgáltatás által nyújtott támogatás magában foglalja egy IP-portfólió kidolgozását is, különös tekintettel a védjegyekre és a szabadalmazhatósági véleményekre. − IP-képzés és tudatosság-növelés − Az IP-képzési és tudatosság-növelési szolgáltatás a HAKI 5 munkatársának alapfokú iparjogvédelmi tanfolyamát és adatbázis-keresési képzését foglalja magában. Emellett a szolgáltatás részét képezi az SZTNH szellemitulajdon-rendszerekről és kezelésükről szóló információs csomagja és képzési anyaga. A mérhető eredmények összefoglalása: Célok Mérhető eredmények Kutatócsere Partnerintézmények kutatóinak látogatása a HAKI-ban: 23 látogatás 13 témában HAKI kutatóinak látogatása a partnereknél: 62 látogatás 14 témában Képzések és workshopok Fiatal kutatók képzése a partnereknél: 46 kiutazás 12 képzés keretében Fiatal kutatók képzése a HAKI-ban: 6 képzési tanfolyam 2-napos workshop “Recirkulációs technológiák (koncepció, design, tervezés, méretezés, üzemeltetés, stb.) zárt és nyitott rendszerekben” címmel 1-napos workshop “Innovatív haltenyésztési technológiák nyitott rendszerekben és az alacsony beruházási igényű tenyésztési lehetőségek esetében alkalmazható technikai megoldások” címmel Kutatók felvétele 1 kutató visszatérése a HAKI-ba külföldről 1 tudományos főmunkatárs külföldről 1 technikai szakértő 5 posztdoktor Magyarországról és KKE országokból Kutatási eszközök fejlesztése 1 fedett kísérleti rendszer 4 különálló vízkörrel és a kutatáshoz szükséges műszerezettséggel KIE rendszer kialakításához szükséges felszerelés (medencék, levegőztetők, pumpák) 1 DNS-szekvenáláshoz szükséges genetikai analizátor
AQUAREDPOT
19
1.2. A támogatási mechanizmus minősége és hatékonysága, és a kapcsolódó munkaterv 1.2.1. A munkaterv általános stratégiája A cél a HAKI kutatási kapacitásának és hatásának megerősítése A kutatási kapacitás fejlesztésének általános stratégiája a kutatási potenciál felszabadítása három intézkedéscsoport segítségével: − Az emberi kapacitások fejlesztése a tudományos hatás, az EU által finanszírozott regionális és nemzeti pályázatokban elért sikerráta és a magyar (és regionális) akvakultúrára gyakorolt innovációs hatás javítása érdekében az alábbiak révén: o kutatócsere kiemelkedő kutatóintézményekkel o kutatók képzése o tapasztalt kutatók felvétele − A kutatás anyagi kapacitásainak fejlesztése a kutatási programok elősegítése érdekében az alábbiak révén: o egy új fedett, rugalmas és költséghatékony kísérleti rendszer létrehozása, amely lehetővé teszi új élettani kísérletek beállítását és javítja a kutatási kapacitásokat (több párhuzamos kísérlet), az élettani és táplálkozási kísérletekhez szükséges kiegészítő felszereléssel. o egy új halastavi kísérleti rendszer létrehozása a kombinált multitrofikus rendszerek fejlesztésével kapcsolatos kutatásokhoz, a tápanyagforgalommal kapcsolatos tavi kísérletekhez szükséges felszereléssel kiegészítve. − A szellemi tulajdon kezelésének javítása a kutatási eredmények gyakorlatba való átültetésének elősegítése, és így az innovációs hatás fokozása érdekében Az AQUAREDPOT projekt fenti általános stratégiájának megvalósítása érdekében hat munkacsomag került kialakításra: WP1: Projektmenedzsment WP2 A tudás és készségek fejlesztése az akvakultúra-kutatásokban WP3 Szakértő kutatók felvétele a prioritási kutatási területekre WP4 Az akvakultúra-kutatások infrastruktúrájának fejlesztése WP5 Az innovációs hatás fokozása ismeretterjesztési tevékenység révén WP6 Stratégiai IP-fejlesztési terv kidolgozása Ezek a munkacsomagok felölelik mindazokat a szükséges lépéseket, amelyeket meg kell tenni a kutatási kiválóság eléréséért, a jövőbeli kutatási kapcsolatokért mind regionális, mind európai szinten, valamint a fenntartható akvakultúrával kapcsolatos tudományos ismeretanyag cseréjének nagyobb hatékonyságáért.
AQUAREDPOT
1.2.2. Az AQUAREDPOT projekt tevékenységeinek időrendjét mutató Gantt-diagram
20
AQUAREDPOT
21
AQUAREDPOT
22
23
AQUAREDPOT
1.2.3. A munka részletes leírása munkacsomagokra bontva 1.3 a. táblázat: A munkacsomagok listája Munkacsomag száma
Munkacsomag címe
Tevékenység típusa
Koordinátor száma
Koordinátor rövid neve
Emberhónap
Kezdő hónap
Befejező hónap
WP1
Projektmenedzsment
MGT
1
HAKI
22
1
36
WP2
Tudás/készségek fejlesztése
SUPP
1
HAKI
60
1
35
WP3
Tapasztalt kutatók felvétele
SUPP
1
HAKI
17
1
36
WP4
Infrastruktúra fejlesztése
SUPP
1
HAKI
30
1
24
WP5
Eredmények terjesztése
SUPP
1
HAKI
18
1
36
WP6
IP-menedzsment
SUPP
1
HAKI
12
3
20
ÖSSZESEN 186
23
24
AQUAREDPOT
1.3 b. táblázat: Termékek listája Termék száma
Munkacsomag száma
Termék neve
Jelleg
Terjesztési szint
Elkészítés hónapja
1.1.
Jelentés a projektkezdő megbeszélésről
1
R
PU
1.2.
Jelentés és értékelés a féléves munkáról
1
R
PU
1.3.
A Tanácsadó Bizottság éves megállapításai
1
R
PU
1.4.
Időszakos jelentések
1
R
PU
1.5. 2.1.
A projekt zárójelentése Jelentés a kétoldalú látogatások értékeléséről
1 2
R R
PU PU
2.2.
Jelentés a képzésekről
2
R
PU
3.1.
Jelentés az új munkatársak felvételének folyamatáról
3
R
PU
3.2.
Az új munkatársak tevékenységének értékelése a humánerőforrás-fejlesztési célok szempontjából
3
R
PU
4 4 4
R R R
PU PU PU
2 6, 12, 18, 24, 30, 35 12, 24, 36 18, 30, 36 36 12, 24 12, 24, 36 6, 12 6, 12, 18, 24, 30, 35 4 10 12
4
R
PU
15
4
R
PU
20
5
R
PU
10
5
R
PU
12
5
R
PU
22
5 5 5 5 5
R R R R
PU PU PU PU
24 10 20 32
R
PU
12
5
R
PU
2
5
R
PU
35
5
R
PU
35
5
R
PU
36
6
R
PU
6
6
R
PU
12
6
R
PU
33
6
R
PU
10
6
R
PU
36
4.1. 4.2.1. 4.2.2.
5.1.4. 5.2.1. 5.2.2. 5.2.3.
Az új fedett RAS és KIE rendszerek tervei Jelentés az eszközbeszerzésekről Jelentés a kísérleti rendszerek beállításáról Jelentés a kísérleti rendszerek beüzemeléséről és tesztüzeméről Jelentés a munkatársak képzéséről Jelentés a Csehországban megrendezett első workshopon való részvételről és hatásairól Első kézikönyv kiadása Jelentés a Litvániában megrendezett második workshopon való részvételről és hatásairól Második kézikönyv kiadása Jelentés a HAKI részvételéről az első kiállításon Jelentés a HAKI részvételéről a második kiállításon Jelentés a HAKI részvételéről a harmadik kiállításon
5.3.
4 nyelven elérhető továbbfejlesztett honlap
4.2.3. 4.3. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3.
5.4.1. 5.4.2. 5.5. 5.6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5.
Jelentés a projekt nyitókonferenciájának megrendezéséről (médiamegjelenéssel) Jelentés a projekt zárókonferenciájának megrendezéséről Jelentés az új infrastruktúra bemutatásáról Jelentés a tudatosságról és a szélesebb körű társadalmi hatásokról A HAKI IP-potenciáljának felmérése Az SCRS által elfogadott jelentés az IP-menedzsment rendszeréről Az SCRS által elfogadott jelentés az innovációmenedzsment stratégiájáról Jelentés az IP-képzésről Végleges terv az új ismeretek felhasználásáról és terjesztéséről
24
25
AQUAREDPOT
1.3 c. táblázat: Mérföldkövek listája Mérföldkő száma 1.1. 1.2.
Mérföldkő neve A PMU és SC részletes megállapodása az együttműködés kereteiről Az első elszámolási időszak lezárása
Kapcsolódó munkacsomag(ok) WP1
Várható időpont 1. hónap
WP1
18. hónap
Teljesítés igazolása A projektkezdő megbeszélés jegyzőkönyve Projekt részjelentése könyvvizsgálói jelentéssel Projekt zárójelentése könyvvizsgálói jelentéssel Jelentés a látogatások értékelésének szentelt workshop megállapításairól Jelentés a képzések értékelésének szentelt workshop megállapításairól Alkalmazás dokumentumai
1.3.
A projekt sikeres lezárása
WP1
36. hónap
2.1.
Kétoldalú látogatások sikeres lezárása
WP2
24. hónap
2.2.
Képzések sikeres lezárása
WP2
30. hónap
3.
Az újonnan felvett szakemberek a HAKI emberi erőforrásait erősítik Infrastruktúra beállítása és tesztüzeme
WP3
18. hónap
WP4
15. hónap
Nemzetközi workshopokon tartott előadások teljesítése Nemzetközi kiállításokon tartott bemutatók teljesítése Jobb online megjelenés Zárókonferencia
WP5
24. hónap
WP5
29. hónap
Az SC áltaj jóváhagyott jelentés
WP5 WP5
12. hónap 35. hónap
Stratégiai IPmenedzsment terv elfogadása AQUAREDPOT projekt sikeres lezárása
WP6
12. hónap
Honlap A konferencia jegyzőkönyve IP-menedzsment kézikönyv
WP1-6
36. hónap
4.
5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 6. 7.
25
Egyeztetett jegyzőkönyv a recirkulációs rendszer megfelelő működéséről Kiadott előadások
Zárójelentés
26
AQUAREDPOT
1.3 d. táblázat: Munkacsomagok leírása Munkacsomag száma Munkacsomag címe Tevékenység típusa Résztvevők sorszáma Résztvevők rövid neve Emberhónapok résztvevőnként:
1. Kezdő időpont vagy esemény: Projektmenedzsment MGT
1. hónap
1 HAKI 22
Célok A Projektmenedzsment feladata annak biztosítása, hogy a projekt céljai az előirányzott költségvetés és időterv betartásával teljesüljenek. A munka leírása (WP-koordinátor: Dr. Gál Dénes, PhD) A projekt megvalósítása és teljesítése a projektdokumentummal (PD) összhangban történik. A fenti xél elérése érdekében a projektmenedzsment egyik eszközeként kidolgozásra kerül egy kommunikáció-alapú projektellenőrzési és beszámolási rendszer. A partnerszervezetek teljes tájékoztatást kapnak a projektmenedzsment-stratégia eljárási módjairól. A munkacsomag (WP) tervezett feladatai az alábbiak: 1.1. feladat Projektkezdő megbeszélés – Mindenki Projektmenedzsment Egység (PMU) létrehozása, feladatok és kötelezettségek felosztása. 1.2. feladat A projekt Kutatási Stratégiájáért Felelős Irányító Bizottságának tanácskozásai – HAKI, mindenki A Kutatási Stratégiáért Felelős Irányító Bizottság (SC) évente egyszer ül össze, hogy ellenőrizze, mennyiben felelnek meg a projekt céljai a helyi, regionális és országos politikáknak és stratégiáknak. Az SC első tanácskozásán minden partnerszervezetnek el kell fogadnia a PD-t. 1.3. feladat A projekt egésze során a pontos, időszerű és hatékony kommunikáció biztosításához szükséges információáramlás meghatározása – HAKI, mindenki Szabványok, eljárások és eszközök kidolgozása a pontos és következetes tervek kidolgozásának, valamint az előmeneteli jelentések adott tervek alapján történő időszerű, pontos és következetes elkészítésének biztosítására. 1.4. feladat A potenciális problémák mielőbbi felismerését és megoldását biztosító hatékony problémakezelő rendszer megvalósítása és működtetése – HAKI, mindenki 1.5. feladat Időközi részjelentések készítése 6 havonta a projekt Irányító Bizottsága számára – HAKI 1.6. feladat A jóváhagyott időterv, erőforrások és költségek betartásának ellenőrzése és módosításuk – PMU Mérföldkő-rendszer megszervezése és az adminisztratív intézkedések monitorozása. Részletes költségelemzésekre a 12. és 24. hónapban kerül sor. 1.7. feladat WP-k áttekintése és értékelése – PMU A WP-k előrehaladásának időszakos áttekintése és értékelése. Az elért és a várt eredmények összevetése. Szükség esetén kiigazító intézkedések. 1.8. feladat Pénzügyi audit Az EU FP7 pénzügyi szabályainak megfelelően a részjelentésekkel együtt könyvvizsgálói jelentéseket is leadunk az Európai Bizottságnak. A WP-koordinátorok neve és rövid szakmai életrajza: WP1: Dr. Gál Dénes Dr. Gál Dénes (PhD) projektkoordinátor 13 éves kutatási tapasztalattal rendelkezik a vízi ökológia, vízminőség-kezelés és a környezetbarát haltermelő rendszerek fejlesztése terén. Van tapasztalata a vízi rendszerek tápanyagforgalmában, az intenzív halgazdaságok elfolyóvizének biológiai tisztításában, a fenntartható akvakultúra-technológiákban és az integrált multitrofikus akvakultúra-rendszerekben.
26
27
AQUAREDPOT
WP2: Dr. Lehoczky István Dr. Lehoczky István (PhD) 10 éves kutatási tapasztalattal rendelkezik a halgenetika és molekuláris biológia terén. Kutatóként és koordinátorként több EU által finanszírozott projekt előkészítésében és megvalósításában dolgozott. Jelenleg a ponty genetikai kezelésével és feljavításával foglalkozó kutatásfejlesztési projektekben vesz részt. WP3: Dr. Jeney Zsigmond Dr. Jeney Zsigmond (PhD) 30 éves kutatási tapasztalattal rendelkezik a halélettan, halegészségügy és genetika terén. Nemzetközi együttműködési halgenetikai kutatási projektek irányításában nagy belföldi és nemzetközi tapasztalata van világszerte. Aktívan részt vesz az akvakultúra-ágazat fejlesztésében is, és több folyamatban levő kutatás-fejlesztési projektje van a ponty genetikai kezelésével és feljavításával kapcsolatban. WP4: Dr. Váradi László Dr. Váradi László (PhD) 1975 óta foglalkozik kutatás-fejlesztéssel és képzéssel az akvakultúra területén, és jelenleg ő a Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) igazgatója. Számos nemzetközi fejlesztési programban dolgozott szakértőként, főleg Ázsiában. Különösen a víztakarékos és környezetbarát akvakultúra-rendszerek fejlesztése terén van jelentős szakmai tapasztalata. Részt vesz számos, a fenntartható akvakultúra fejlesztésére irányuló európai projektben és kezdeményezésben. WP5: Békefi Emese Békefi Emese 10 éves kutatási tapasztalattal rendelkezik a haltenyésztési ágazat ökonómiai elemzésében és piackutatásában. A HAKI Szaktanácsadási és Innovációs Központjának vezetője. Fő feladatai: képzési programok szervezése hazai és külföldi szakemberek számára; helyi és nemzetközi szakmai fórumok, workshopok és konferenciák szervezése; konzultációk, helyszíni konzultációk és különböző szaktanácsadási formák; megvalósíthatósági tanulmányok és innovációs javaslatok kidolgozása. WP6: Gyalog Gergő Gyalog Gergő, diplomás közgazdász (MA). 6 éves tapasztalattal rendelkezik a haltenyésztési ágazat ökonómiai elemzésében, több nemzetközi (regionális) közgazdasági áttekintés és tanulmány szerzője. Foglalkozott piackutatássalés megvalósíthatósági tanulmányokkal is. Fő kutatási területe az intenzifikáció ökonómiai háttere az édesvízi akvakultúrában.
Termékek (rövid leírásuk és elkészítésük hónapja) D1.1. Jelentés a projektkezdő megbeszélésről (M2) A partnerekkel való első megbeszélés jegyzőkönyve, napirendje, résztvevőinek listája és megállapításai. A PMU és SC részletes megállapodása az együttműködés kereteiről. D1.2. Jelentés és értékelés a féléves munkáról (M6, M12, M18, M24, M30 és M35) A PMU irányító és koordinációs munkájának előmenetelét, az SC éves tanácskozásainak megállapításait (a tanácskozások jegyzőkönyvével, napirendjével és a résztvevők listájával együtt), valamint a TTB éves tanácskozásait összefoglaló jelentés. D1.3. A Tanácsadó Bizottság éves megállapításai (M12, M24, M36) D1.4. Időszakos jelentések (M18, M30 és M36) A hivatalos beszámolási időszakokhoz kapcsolódó időszakos jelentések D1.5. Projekt zárójelentése (M36)
27
28
AQUAREDPOT
Munkacsomag száma Munkacsomag címe Tevékenység típusa Résztvevők sorszáma Résztvevők rövid neve Emberhónapok résztvevőnként:
2. Kezdő időpont vagy esemény: 1. hónap Tudás és készségek fejlesztése a prioritási kutatási területeken SUPP 1 HAKI 60
Célok Know-how és tapasztalatok cseréje az alábbiakon keresztül: • •
Kölcsönös rövid idejű látogatások a partnerintézményekkel Speciális munkavégzés közbeni képzések és workshopok Szarvason
Munka leírása (WP-koordinátor: Dr. Lehoczky István) A munkacsomag fő célja a know-how és tapasztalatok cseréje stratégiai partnerségek kialakításán keresztül (kutatócseréket beleértve) elismert európai kutatócsoportokkal. A partnerintézmények magasan képzett kutatóival való tudáscsere- és képzési program kialakítása hozzájárul a HAKI és a magyar kutatók versenyképességének növeléséhez. Az európai prioritási területeken a kutatási, oktatási és üzleti szférát képviselő partnerek hálózatának kiépítése javítja a technológiatranszfer hatékonyságát és a HAKI kutatási eredményeinek alkalmazhatóságát. A munkacsomag keretében bővíteni és fejleszteni tervezzük együttműködésünket minden partnerintézménnyel. 2.1. feladat. Kölcsönös látogatások 2.1.1. feladat. Rövid idejű látogatások a partnerintézményekben A projekt során a humán kutatási kapacitások fejlesztését a tapasztalt kutatók mobilitásának növelése révén érjük el. A speciális készségek tudástranszferen keresztül történő fejlesztésének alapjául a rövid idejű látogatások (5-15 nap) és a munkavégzés közbeni képzések szolgálnak. Ezek a szakmai látogatások és képzések lehetőséget adnak a HAKI kutatói és a közép- és kelet-európai országokból újonnan felvett munkatársak számára a tudományos információ kicserélésére, az új kutatási módszerek elsajátítására és a speciális kutatási célú tudás (pl. biostatisztika, publikációs készségek, projektek és doktori értekezés írása, projektmenedzsment) megerősítésére. A kölcsönös együttműködés reményeink szerint új projektek közös tervezéséhez és közös pályázatokhoz vezet. A NOFIMÁ-ban tett látogatások és képzések során az alábbi területekre összpontosítunk: − Genetika: QTL-markerek fejlesztése és alkalmazása: A markeralapú szelekció (MAS) alkalmazása, amelyben molekuláris markereket használunk az anyaállomány kedvező génvariánsokat (mennyiségi jellegekért felelős lokuszok – QTL) kimutató markertesztek alapján történő kiválasztására, óriási potenciállal bír a haltenyésztési ágazatban. Az olyan jellegek esetében, mint a betegségrezisztencia, amelyek élő anyajelölteken nem mérhetőek, a MAS használata jelentősen felgyorsíthatja a genetikai előrehaladás sebességét a hagyományos tenyésztéshez képest. A NOFIMA igen aktív ezen a területen és jelentősen hozzájárult a betegségekkel kapcsolatos problémák megoldásához a norvégiai és nemzetközi akvakultúrában. Molekuláris markerek segítségével nyert információt használó tenyésztési stratégiákat fejlesztenek és tesztelnek. Kutatásuk célja a MAS-ban használható eszközök és módszerek kidolgozása és a MAS akvakultúra-ágazat gazdasági hasznát maximalizáló alkalmazása. A HAKI munkatársainak képzése javítja a magyar kutatók sikeres QTL-markerfejlesztéshez és a közép- és kelet-európai akvakultúra fenntartható fejlesztése számára szükséges MAS-projekthez szükséges elméleti és gyakorlati tudását. A fenti képzésen három HAKI-s kutató vesz részt a projekt első évében (12 hónap). A látogatás időtartama 10 nap lesz (ld. az alábbi táblázatot). A képzés 5 napig tart. A további 5 nap a NOFIMÁ-ba és NOFIMÁ-ból való utazáshoz (2 nap) és a MAS-t használó halgazdaságok meglátogatásához szükséges. A projekt második évének végéig a HAKI kutatói a NOFIMA munkatársaival együtt egy közös pályázatot készítenek elő a közös érdeklődés alapját képező halfajok (pl. ponty, süllő) markeralapú szelekciójának témájában. Új generációs szekvenálás segítségével történő markerfejlesztés: Az egyes konkrét jellegekért felelős
28
29
AQUAREDPOT
−
−
−
−
−
legfontosabb gének meghatározásához markerkészletre és az adott fajra vonatkozó genetikai kapcsoltsági térképre van szükség. A tipikus kapcsoltsági térkép az egész genomban elszórt több ezer markert tartalmaz. Az utóbbi időben tapasztalható fejlődés a szekvenálási és genotipizálási technológiákban gyorsabb és hatékonyabb eszközöket biztosít az új markerek azonosításához és a kapcsoltsági térképek készítéséhez. A NOFIMA aktívan részt vett az ilyen eszközök kifejlesztésében az atlanti lazac és tőkehal számára, valamint az olyan nemzetközi jelentőségű fajok számára, mint a garnélák és a ponty. A HAKI kutatói az új generációs szekvenálás alapjait fogják elsajátítani. A képzésen három HAKI-s kutató vesz részt a projekt második évében. A képzés időtartama 5 nap, ebből 2 nap a NOFIMÁ-ba és NOFIMÁ-ból való utazáshoz szükséges, 3 napot pedig arra fordítanak a résztvevők, hogy az újonnan szerzett tudást a NOFIMA molekuláris genetikai laboratóriumában gyakorolják. Szelekció: A tenyésztési programok alapvető célja az adott haltenyésztési környezetben optimális teljesítményű halak kitenyésztése. A legjobb teljesítményű, vagy a legnagyobb valószínűséggel optimális teljesítményt adó géneket hordozó halakat használják fel a további tenyésztéshez. A betegségrezisztenciára történő szelekció nagyon fontos terület, mivel a nagyobb ellenálló-képességű fajták drasztikusan lecsökkenthetik a gyógyszerek és vegyszerek használatát, ami nemcsak környezetbarát gyakorlat, de a költségeket is csökkenti. A NOFIMÁ-nak nagy tapasztalata van az ilyen típusú programokban, és az intézet szakemberei készek megosztani tudásukat a HAKI munkatársaival. A projekt első évében 2 kutató vesz részt egy ötnapos képzésben és egy szelekciós munkát végző halgazdaságokon tett háromnapos szakmai látogatásban. Két további nap a NOFIMÁ-ba és NOFIMÁból való utazáshoz szükséges. A projekt második évében a HAKI kutatói, magyar KKV-kkel együttműködve, előkészítenek egy pontyszelekciós pályázatot. Haljólét: Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) nemrég fogadta el az európai, tudományos eredményeken alapuló véleményeket. Új, nem invazív módszerek kerültek kifejlesztésre a tenyésztett halfajok jólétének monitorozására a vezető európai haltermelő országokban, pl. Norvégiában. A látogatások során a résztvevők megvitatják és tanulmányozzák a haljólét értékelésének és monitorozásának módszereit. A projekt első évében a HAKI 3 munkatársa vesz részt egy ötnapos képzésben. Olyan halgazdaságokon is látogatást tesznek (3 nap), amelyek híresek jó haljóléti gyakorlatukról. A gazdaságokon tett látogatások a NOFIMA munkatársainak vezetésével történnek. Két további nap a NOFIMÁ-ba és NOFIMÁ-ból való utazáshoz szükséges. Élelmiszer-minőség és -biztonság: Sok analitikai technika került kifejlesztésre a különböző szennyezők meghatározására, pl. antibiotikumok (biotesztekkel történő szűrés (SCAN-teszt), egyéb állatorvosi gyógyszerek (kokcidiosztatikumok, NSAID gyógyszerek, stb.), tengeri toxinok meghatározása LCMS/MS segítségével, és újonnan kidolgozott in-vitro biotesztek a tápokban előforduló mikotoxinok és peszticidek meghatározására. A HAKI munkatársai által a NOFIMA laboratóriumában tett látogatás célja az új analitikai technikákkal való ismerkedés az új szennyezők tenyésztett halak húsában való kimutatása érdekében. A HAKI két kutatója két (5-5 napos) képzésben vesz részt a projekt első és második évében. A kutatók terepgyakorlatokon is részt vesznek (3-3 nap), ahol a NOFIMA munkatársainak segítségével megismerkedhetnek a terepi mintavételi módszerekkel. Mindkét évben 2-2 további nap szükséges a NOFIMÁ-ba és NOFIMÁ-ból való utazáshoz. Az újonnan megszerzett tudás birtokában a HAKI munkatársai más, EU által finanszírozott (FP7) projektekben is részt tudnak venni, valamint javasolhatják a Vidékfejlesztési Minisztériumnak új szennyezők bevonását a halhúsminőségi vizsgálatokba. Haltakarmányozás: A haltakarmányozási témájú látogatások a know-how cseréjére összpontosítanak a halivadék táplálékigényének területén, mivel ez a terület nagy jelentőséggel bír az értékesebb fajok szaporodása szempontjából. A HAKI kutatói megismerkednek a halivadék etetésekor első élő tápként használt Brachionus sp. és az Artemia (sórák) dúsítási technológiáival. A látogatások új tudást hoznak a halivadék táplálkozásában a különböző tápanyagok hordozóiként használható nano- és mikroléptékű mechanikai rendszerekről. A HAKI négy munkatársa vesz részt egy ötnapos képzésben és egy háromnapos gyakorlati oktatásban a projekt második évében. Két további nap a NOFIMÁ-ba és NOFIMÁ-ból való utazáshoz szükséges. Az új tudás lehetővé teszi a HAKI munkatársainak egy jó halivadék-takarmányozási gyakorlat kidolgozását az értékesebb fajok számára. A jobb minőségű halivadék jó alapul szolgál a további takarmányozási (és egyéb, pl. genetikai) vizsgálatokhoz. Ökotoxikológia: A HAKI kutatói azért látogatják meg a NOFIMÁ-t, hogy tanulmányozzák a toxikus elemek meghatározásának legkorszerűbb analitikai módszereit és a legveszélyesebb újonnan felfedezett toxikus vegyületeket a vízi környezetben. Két HAKI-s kutató vesz részt egy ötnapos képzésben a projekt második évében. A kutatók részt vesznek egy terepgyakorlaton is (3 nap), ahol a NOFIMA munkatársainak segítségével megismerkedhetnek a terepi mintavételi módszerekkel. Két további nap a
29
30
AQUAREDPOT
NOFIMÁ-ba és NOFIMÁ-ból való utazáshoz szükséges. Az AFI-ban tett látogatások során az alábbi területek lesznek a figyelem központjában: − Recirkulációs rendszerek tervezése, méretezése és kialakítása: A recirkulációs rendszerek a jövőben jó lehetőséget biztosítanak az értékes fajok intenzív és környezetbarát termelésére, bár Közép- és KeletEurópában ezek a rendszerek kevéssé elterjedtek. Az utóbbi években a közép- és kelet-európai országokban épült néhány recirkulációs rendszer, de sajnos a korszerű koncepciók és technológiák felhasználása nélkül. Ezért a vízrecirkulációs technológia jobb megismerése nemcsak a rendszerfejlesztési kutatást segíti, de a technológia haltermelőknek való átadását is. A vízminőségkezelés és a biológiai szűrés szorosan idekapcsolódó területek. A vízminőség fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eredője, amelyek kezelése kulcsfontosságú az akvakultúra-rendszerekben. Az AFI-ban tett látogatások és képzések célja a manipulációs technikákról és farmszintű alkalmazásukról szóló tudás megalapozása. A HAKI négy munkatársa két képzésben vesz részt, amelyekre a projekt első és második évében kerül sor. A képzés 5 napig tart, további 3 napon a résztvevők korszerű recirkulációs üzemekben tesznek látogatást. Két nap szükséges az AFI-ba és AFI-ból való utazáshoz. A HAKI munkatársai által elsajátított új technológiák birtokában az intézet tanácsokkal segítheti a magyar KKV-ket recirkulációs rendszereik kialakítása során a hatékonyabb megoldások érdekében. Az újonnan megszerzett tudás azt is lehetővé teszi, hogy az intézet munkatársai jobban megtervezzék és hatékonyabban használják a HAKI recirkulációs rendszerét. − Új akvakultúra-technológiák: A kutatók megismerkednek a minimális vízfelhasználású rendszerek, a tengeri és édesvízi rendszerek, a tavi akvakultúra-fejlesztés koncepciójával és működésével. Az értékes fajok új típusú (pl. kombinált, multitrofikus) rendszerekben történő környezetbarát termelése szintén jó lehetőséget biztosít a közép- és kelet-európai akvakultúra intenzitási szintjének növelésére. Az ilyen típusú rendszerek fejlesztésében öko- és biotechnológiai elemeket alkalmazhatunk, valamint a legkorszerűbb tudást az akvakultúra-rendszerek tápanyagforgalmáról. A projekt két éve alatt a HAKI 6 munkatársa vesz részt ötnapos képzésekben. Minden képzés végén egy-egy háromnapos látogatásra keről sor, amelyek során a résztvevők új akvakultúra-technológiákat alkalmazó halgazdaságokat tekintenek meg. Két nap szükséges az AFI-ba és AFI-ból való utazáshoz. Az IFREMER-ben az alábbi rövid képzésekre kerül sor: − Hulladékgazdálkodás és szennyvíztisztítás: Minden gazdaságon termelődnek szilárd és vízoldékony hulladékok, amelyekre tápanyagforrásként is tekinthetünk. Ezek a földrajzi és szocioökonómiai körülményektől függően különféleképpen hasznosíthatóak, amely hasznosítás eredményeképpen értékes kiegészítő terményeket előállító integrált multitrofikus akvakultúra-rendszerek jönnek létre. A képzés során egyes hulladékgazdálkodási és –hasznosítási módszerek kerülnek bemutatásra és megtárgyalásra. A projekt során a HAKI 4munkatársa vesz részt két nyolcnapos képzésben (ezen belül 3 nap terepgyakorlat). Két nap szükséges az IFREMER-be és IFREMER-ből való utazáshoz. Az első év képzésének témája a vízoldékony és szilárd hulladékok termelésének értékelése és kezelésük a befogadóba bocsátás előtt, valamint az EU új jogszabályai a hulladékokról. A második évben a résztvevők a hulladékhasznosításról és az IMTÁ-ról tanulnak (algatermelés, víz újrafelhasználása az algás tisztítás után, szilárd hulladék hasznosítása). − Környezeti hatásvizsgálatok és az akvakultúra irányítása: Bármilyen is a termelő rendszer, egy gazdaság mindig hat a környezetére, mind globális, mind helyi szinten. Vannak módszerek a hatás értékelésére és az akvakultúra-termelés jobb fenntarthatóságához és társadalmi elfogadottságához hozzájáruló lehetséges javító intézkedések megállapítására. A két nyolcnapos képzés során (egy-egy a projekt mindkét éve során), amelyek egy-egy háromnapos terepgyakorlatot is magukban foglalnak (a HAKI két munkatársa számára) az IFREMER kutatói példákkal bemutatják a legáltalánosabb módszereket és megvitatásra kerül a termelési rendszerek környezeti kompatibilitása és társadalmi elfogadottsága. − Halak vízminőségi igényei: Ahhoz, hogy a halak optimális teljesítményt nyújtsanak, nagyon fontos, hogy megfelelő környezeti körülményeket biztosítsunk nekik, mind a meghatározó (pl. hőmérséklet, sótartalom, stb.), mind a limitáló vízminőségi paraméterek (pl. oxigén-, széndioxid-, összammónia-, nitrogénkoncentrációk) terén. A projekt első évében sorra kerülő (két nap terepgyakorlatot is magukban foglaló) nyolcnapos képzések (a HAKI 4 munkatársa számára) célja e paraméterek elfogadható szintjeinek meghatározása és a vízkezelési ciklussal összefüggésben való tárgyalásuk. − Biológiai biztonság a recirkulációs akvakultúra-rendszerekben: A minőségi termékek előállításának egyik kulcsa a vegyszerek és egyéb káros anyagok kiküszöbölése, különösen a recirkulációs
30
31
AQUAREDPOT
rendszerekben, ahol ezek felhalmozódhatnak, és a biológiai szűrőben és a vízkezelési ciklus egyéb kompartmentjeiben át is alakulhatnak. A patológiák jelentkezését elkerülendő, támogatni kell a biológiailag biztonságos rendszerek használatát. A képzés a vertikális és horizontális szennyezések elkerülésének módszereit tekinti át. A HAKI 4 munkatársa vesz részt a (háromnapos terepgyakorlatot is magában foglaló) képzésben, amelyre a projekt második évében kerül sor. Az ABT-be tett látogatások az alábbi témák köré épülnek: − Piackutatás, megvalósíthatósági tanulmányok: A HAKI munkatársai megismerkednek a szakmai módszertannal (többek között az ökonómiai modellekkel, a termelési függvényekkel és a számviteli elemzéssel) az akvakultúra-ökonómiai kutatások során végzett analitikai munka minőségének javítása, valamint a megvalósíthatósági tanulmányok és piackutatások kompetensebb írása érdekében, amire nagy szükség van a HAKI know-how menedzsment és szaktanácsadási tevékenységében. A kutatócsere keretében az ABT (amely befektetői tevékenysége során jelentős növekedési potenciálú régióként kezeli Közép- és Kelet-Európát) és a HAKI akvakultúra-befektetési országjelentéseket állít össze a főbb középés kelet-európai piacokról, majd ezeket egy befektetési lehetőségeket összegző áttekintéssé dolgozza át, ami segít a közép- és kelet-európában rendelkezésre álló befektetési lehetőségek alaposabb megértésében. Az elméleti esettanulmányok (üzleti tervek) közös összeállítása különböző méretű recirkulációs akvakultúra-gazdaságok számára (különböző körülmények által meghatározott mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások) lehetővé teszi annak megértését, milyen recirkulációs rendszer és milyen üzleti stratégia felel meg legjobban adott körülmények között. − Projektmenedzsment, szaktanácsadási szolgáltatások, know-how transzfer: A HAKI munkatársai által az ABT-ben tett látogatások célja, hogy egy jelentős szaktanácsadási tapasztalattal rendelkező profitorientált cégnél szerezzenek tudást a professzionális projektmenedzsmentről (beleértve a pénzügyi menedzsmentet), valamint megismerkedjenek az IP-menedzsmenttel és a know-how transzferrel. A szaktanácsadás területén megvalósított kutatócsere eredménye egy szélesebb hálózat és a kereskedelmi lehetőségek felismerése lesz. A marketingstratégia fejlesztése segít a HAKI szolgáltatásainak értékesítésében, különösen Közép- és Kelet-Európában. A WP6-hoz kapcsolódva az ABT segít kidolgozni egy üzleti tervet a HAKI saját know-how-jára és szellemi tulajdonára. Látogatások és képzések a partnerintézményeknél Partner neve* Tudáscsere területe Részt vevő HAKI-s kutatók
NOFIMA (A.K. Sonneson, M. Baranski)
Genetika
NOFIMA (B. Gjerde) NOFIMA (J. Kolarevic, I. Olesen) NOFIMA (T. Morkore) NOFIMA (M. Sorensen S. Helland) NOFIMA (J. Kolarevic)
Szelekció
AFI (E. Eding)
Lehoczky István, Jeney Zsigmond, Ardó László Jancsó Mihály Lehoczky István, Jeney Zsigmond, Jeney Galina Ardó László
Haljólét Élelmiszer-minőség és biztonság Haltakarmányozás
Bíró Janka Sándor Zsuzsanna Feledi Tibor Biró Janka Lengyel Szvetlana Ökotoxikológia Sándor Zsuzsanna Gy.Papp Zsuzsanna Recirkulációs rendszerek (zárt Rónyai András, és nyitott): tervezés, méretezés Váradi László, és design Diviki Sándor Feledi Tibor
31
Látogatások száma a projekt első 12 hónapjában 3 (30 nap)
Látogatások száma a projekt második 12 hónapjában 3 (20 nap)
2 (20 nap) 3 (20 nap) 2 (20 nap)
2 (20 nap) 4 (40 nap) 2 (20 nap)
4 (40 nap)
4 (40 nap)
32
AQUAREDPOT
AFI (M. Verdegem)
Új akvakultúra-technológiák
IFREMER (J.P. Blancheton, M. Cailler C. Przybyla IFREMER (J.P. Blancheton M. Cailler) IFREMER (J.P. Blancheton C. Przybyla IFREMER (J.P. Blancheton G. Breuil)
Hulladékgazdálkodás szennyvíztisztítás
Feledi Tibor, Diviki Sándor Gál Dénes, Kerepeczki Éva, Váradi László, Kucska Balázs és Gál Dénes, Kosáros Tünde Kerepeczki Éva
6 (60 nap)
6 (60 nap)
4 (40 nap)
4 (40 nap)
Kerepeczki Éva Gál Dénes
2 (20 nap)
2 (20 nap)
Környezeti hatástanulmányok Halak vízminőségi igényei
Kosáros Tünde 4 (40 nap) Feledi Tibor, Diviki Sándor Biológiai biztonság a Lengyel Szvetlana recirkulációs rendszerekben Kucska Balázs, Feledi Tibor Diviki Sándor ABT Piackutatás, megvalósíthatósági Gyalog Gergő 1 (10 nap) tanulmányok ABT Projektmenedzsment, Békefi Emese szaktanácsadási szolgáltatások, Botlik Margit know-how transzfer * a partnerintézmények és munkatársaik bemutatása a 2.3. fejezetben található
4 (40 nap)
1 (10 nap) 2 (20 nap)
2.1.2. feladat. A partnerintézmények kutatóinak rövid látogatásai a HAKI-ban A partnerintézmények vezető kutatói a HAKI-ba látogatnak, hogy segítsenek a kutatási kapacitások fejlesztésében. A tervezett látogatásokat és a konzultációs témákat az alábbi táblázat foglalja össze. A partnerintézmények szakértőinek látogatásai a HAKI-ban PartnerTéma Részt vevő kutatók intézmény NOFIMA Genetika Bjarne Gjerde, Anna Kristina Sonesson, Matthew Baranski NOFIMA Élelmiszer-minőség Turid Synnove Aas NOFIMA Haltakarmányozás Synnove Helland Mette Sorensen NOFIMA Ökotoxikológia Jelens Kolarevic AFI Fedett kísérleti rendszer Ep Eding, fejlesztése Marc Verdegem AFI Integrált akvakultúra, Marc Verdegem tápanyag-mobilizáció nyílt rendszerekben AFI Recirkulációs technológiák Ep Eding AFI Haltakarmányozás Johan Schrama IFREMER Integrált haltenyésztés Jean-Paul Blancheton, Myriam Cailler, Cyrille Przybyla IFREMER Környezeti Jena-Paul Blancheton, hatástanulmányok Myriam Cailler IFREMER Biológiai biztonság a Gilles Breuil recirkulációs rendszerekben
32
Látogatások száma 3 (1. és 2. év)
Látogatások időtartama 5 nap
1 (2. év) 2 (1. év)
5 nap 5 nap
1 (1. év) 2 (1. év)
5 nap 5 nap
2 (1. és 2. év)
5 nap
1 (2. év) 1 (1. év) 3 (1. és 2. év)
5 nap 5 nap 5 nap
2 (1. és 2. év)
5 nap
1 (1. év)
5 nap
33
AQUAREDPOT
ABT ABT
Fedett kísérleti rendszer fejlesztése Recirkulációs technológiák
Shane Hunter
3 (1. és 2. év)
5 nap
Shane Hunter
1 (2. év)
5 nap
2.2. feladat. A HAKI-ban szervezett képzések Hogy a képzésekkel a HAKI kutatóinak szélesebb köre legyen elérhető, rövid képzésekre kerül sor Szarvason is. A tervezett képzési területek az alábbiak: Képzés témája
Az előadók intézményei NOFIMA, AFI
Időtartam (nap) 5
Publikációs készségek (2. év)
NOFIMA, AFI
5
Új módszerek a molekuláris biológiában (2. év)
NOFIMA, AFI
10
Állattenyésztés, genetikai statisztika és bioinformatika (3. év) Haltakarmányozás: energia- és tápanyag-metabolizmus a halakban, új tápok, összetevők és takarmánykiegészítők (3. év)
NOFIMA
10
NOFIMA, AFI
5
AFI, IFREMER
5
Kutatásmódszertan, kísérlettervezési és publikációs módszerek (2. év)
Az akvakultúra környezeti kölcsönhatásai (2. év) -
-
-
-
Célcsoport
A HAKI fiatal kutatói
Kutatásmódszertan, kísérlettervezés: Ez a téma az egyik legfontosabb a fiatal kutatók számára, mivel e tudás nélkül lehetetlen megfelelő színvonalú kutatásokat végezni. A partnerintézmények (AFI, NOFIMA, IFREMER) magasan képzett és elismert szakértői nagy tapasztalattal rendelkeznek a PhDhallgatóknak tartott kutatási és publikációs tréningek terén. Ez a téma rendkívül fontos, mivel segít a fiatal kutatóknak kutatásaik megtervezésében, kísérleteik végrehajtásában, adataik értékelésében és tudományos pályájuk megalapozásában. A tanfolyamon a HAKI fiatal kutatói vesznek részt, de a képzés a közép- és kelet-európai régió más intézményeiből és egyetemeiről érkező résztvevők számára is nyitott. Publikációs készségek: A közép- és kelet-európai régió és Nyugat-Európa kutatóinak publikációs aktivitása között nagy szakadék tátong. E különbség csökkentéséhez szükség van a leghatékonyabb készségek elsajátítására, amelyek elősegítik a kutatási eredmények konferenciákon, vagy doktori értekezés formájában történő jobb megismertetését és tudományos folyóiratokban való publikálását. A képzés során megszerzett új készségek lehetővé teszik a fiatal kutatók számára a minőségi kutatások előkészítését, kivitelezését és publikálását. Új módszerek a molekuláris biológiában: mikroszatellitek evolúciója, a genetikai markerek felfedezése és markeralapú szelekció. A meghívott előadó jelenlegi kutatási tevékenységének központjában a génexpressziós profil által biztosított információ genetikai javítási programokban való alkalmazása és a stressz korai jelzésére való felhasználása áll akvakultúra-gazdaságok körülményei között, valamint a szelekciós programok gazdasági előnyeinek maximalizálása. A fő témák: molekuláris markerek és genetikai térképek kifejlesztése (QTL és MAS térképezése, gének expressziója és funkciói, genetikai sokféleség és genetikai kölcsönhatások). A kurzus három egységből fog állni, és a HAKI minden évben egy részt fog megtartani. A meghívott szakértő által nyújtott információ segít a hallgatóknak a markeralapú szelekciós programok megtervezésében és kivitelezésében a fenntartható akvakultúra- (főként hal-) termelés fenntartása érdekében, mind Magyarországon, mind a közép- és kelet-európai régióban. A HAKI kutatói közvetlenül hasznosíthatják az újonnan megszerzett tudást pontytenyésztési munkájukban. Állattenyésztés, genetikai statisztika és bioinformatika: A HAKI egyik gyengesége a megfelelő tudás hiánya a genetikai statisztika és bioinformatika legkorszerűbb módszereiről. A képzés által az intézetnek ez a hiányossága előnnyé változtatható. A meghívott szakértő részletes és naprakész információt ad az állattenyésztésről (tenyésztési célok meghatározása, genetikai paraméterek becslése és szelekciós sémák megtervezése), a genetikai és genomikai statisztikáról, a molekuláris genetikáról és bioinformatikáról (az egyes gének azonosítása és szerepük vizsgálata). A kurzus három egységből fog állni (kezdő, középfokú,
33
34
AQUAREDPOT
-
-
haladó), és a HAKI minden évben egy részt fog megtartani. Haltakarmányozás: energia- és tápanyag-metabolizmus a halakban, új tápok, összetevők és takarmánykiegészítők: A halak energia- és tápanyag-metabolizmusának vizsgálata a vízben oldott gázok folyamatos mérésével. A halak energia- és tápanyag-metabolizmusának alapjai, mérésének legújabb technológiái és alkalmazása a takarmányozási kutatásokban, dúsítási tapasztalatok a halivadék előnevelése során; halolaj-kiváltás tapasztalatai a lazac takarmányozásában; különböző takarmánykiegészítők (ásványi anyagok, vitaminok, probiotikumok, stb.) hatása a halak egészségére és növekedésére. Az akvakultúra környezeti kölcsönhatásai a különböző akvakultúra-rendszerek környezeti aspektusaival összefüggésben: A képzés középpontjában a víz- és elfolyóvíz-minőség kezelése, a vízszennyezési jogszabályok, a víztisztítási lehetőségek és az integrált rendszerek állnak. Az “akvakultúra környezeti hatásai és irányítása” téma az alábbiakat foglalja magában: akvakultúrarendszerek tápanyagforgalma és -kibocsátása, víztisztítás a fedett akvakultúra-rendszerekben, víztisztítás a létesített vizes élőhelyeken és tavakban, kombinált és integrált multitrofikus akvakultúra-rendszerek, ökológiai hatások, haltermelés életciklus-elemzése és ökológiai lábnyoma.
Termékek (rövid leírásuk és elkészítésük hónapja) D2.1. Jelentés a kétoldalú látogatások értékeléséről (M12, M24) A kutatási kapacitások javítása által eredményezett hozzáadott érték elemzése és a számszerű hatások dokumentálása (pl. közös projektek, tudományos publikációk). Az egyes látogatásokról szóló jelentéseket csatoljuk. D2.2. Jelentés a képzésekről (M12, M24, M36) A kutatási kapacitások javítása által eredményezett hozzáadott érték elemzése és a számszerű hatások dokumentálása (pl. közös projektek, tudományos publikációk). Az egyes képzések jelentéseit, programjait, előadásait, a résztvevők és a meghívott előadók listáit csatoljuk.
34
35
AQUAREDPOT
Munkacsomag száma Munkacsomag címe Tevékenység típusa Résztvevők sorszáma Résztvevők rövid neve Emberhónapok résztvevőnként:
3. Kezdő dátum vagy esemény: 1. hónap Szakértő kutatók felvétele a prioritási kutatási területeken SUPP 1 HAKI 17
Célok • • •
Legalább egy kutató visszatérése külföldről Tapasztalt kutatók és technikusok felvétele a folyamatban lévő K+F munkára Legalább egy vezető kutató felvétele külföldről
Munka leírása (WP-koordinátor: Dr Jeney Zsigmond, PhD) A munkacsomag fő célja a HAKI kiválóságának megerősítése a kutatás hatékonyságának növelése és a kutatók és a közép- és kelet-európai országok szakértői közötti akvakultúra-fejlesztési együttműködés javítása által, amelyet az emberi és szakmai kapcsolatok támogatása révén érünk el. A jobb partnerség kedvezményezettjei nemcsak a magyar, de a közép- és kelet-európai országok kutatói is, mivel a munkacsomag célja a közép- és kelet-európai kutatók és szakértők bevonása a HAKI jobb kutatási kapacitását kihasználó kutatási programjaiba. A közép- és kelet-európai országokból való új munkatársak felvételének nagy jelentősége lesz a regionális tudományos együttműködés javításában. A program keretében az alábbi személyek felvételét tervezzük: − egy volt HAKI-s kutatót külföldről − egy vezető kutatót külföldről − egy gyakorlati szakértőt − egy tapasztalt kutatót Közép- és Kelet-Európából A HAKI korstruktúrájából (15 év kihagyás a szenior és a fiatal kutatók között) fakadó kihívások megoldása érdekében tapasztalt kutatókat és szakértőt veszünk fel a folyamatban levő K+F munkára, különös figyelmet fordítva a felújított kísérleti halnevelő rendszerekre. Jelenleg a HAKI egy volt kutatója dolgozik külföldön. Reményeink szerint az AQUAREDPOT projekt által biztosított lehetőségek felhasználhatóak lesznek arra, hogy elősegítsük az intézetbe történő visszatérését. A munkacsomag fő célja nemzetközi kutatócsoportok létrehozásának elősegítése a közép- és kelet-európai országokban és az Európai Kutatási Térségbe való integrációjuk előmozdítása. 3.1. feladat. Legalább egy magyar kutató visszatérése külföldről Kucska Balázs (PhD). Munkája főként halszaporítási és –tartási technológiák fejlesztésére irányul, különös tekintettel a ragadozó fajokra. Szarvasra való visszatérése után több akvakultúra-fejlesztési és szaktanácsadási programban fog részt venni. A projekt időtartama alatt hároméves szerződéssel alkalmazzuk. Válogatott publikációk: Kucska, B., Müller, T., Bercsényi, M. 2007. The effect of feeding frequency on the growth and survival of pike (Esox lucius L.) using floating pellets. Journal of Applied Ichthyology 23: 193-194. Bódis, M., Kucska, B., Bercsényi, M. 2007. The effect of different diets on the growth and mortality of juvenile pikeperch (Sander lucioperca) in the transition from live food to formulated feed. Aquaculture International 15(1): 83-90. Kucska, B., Muller, T., Sari, J., Bodis, M., Bercsenyi, M. Successful growth of pike fingerlings (Esox lucius L.) on pellet at artificial condition. Aquaculture, 246(1-4): 227-230. Kucska, B., Pal, L., Muller, T., Bodis, M., Bartos, A., Wagner, L., Husveth, F., Bercsenyi, M. 2006. Changing of fat content and fatty acid profile of reared pike (Esox lucius) fed two different diets. Aquaculture Research, 37(1): 96-101. Muller, T., Taller, J., Nyitrai, G., Kucska, B., Cernak, I., Bercsenyi, M. 2004. Hybrid of pikeperch, Sander lucioperca L. and Volga perch, S. volgense (Gmelin). Aquaculture Research, 35(9): 915-916.
35
36
AQUAREDPOT
3.2. feladat. Két tapasztalt kutató felvétele (legalább egyikük külföldről) Adrian Grozea (PhD) a temesvári Bánáti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMVBT) professzora. Két egyetemi diplomája van, állattenyésztési tudományokból és biológiából, PhD-fokozatát 1999-ben szerezte meg. Normand Borlaug ösztöndíjjal az Iowa State University-n (USA) “akvakultúra és az akvakultúrában alkalmazott biotechnológiák” témában folytatott tanulmányokat. Az USAMVBT-ben akvakultúrát, ichthyológiát és intenzív haltenyésztést oktat, és több, mint 25 kutatási projektben vett részt. Az általa koordinált főbb kutatási projektek a süllő recirkulációs rendszerekben való tenyésztését és a faj szaporításának biotechnológiáját vizsgálták (www.sander.ro). Az általa vezetett csoport volt az első Romániában, amely sikerrel szaporított süllőt szezonon kívül, és amelynek sikerült előállítania a faj haploid példányait és optimalizálnia a recirkulációs rendszerek technológiai paramétereit. Az egyetemen három recirkulációs rendszert alakított ki, egyet tokfélék, kettőt pedig süllő számára, mindhármat a PhD- és MSc-hallgatóival együtt végzett kutatómunkájához használja. Számos tudományos cikk szerzője, amelyek közül sok a ponttyal, süllővel és tokfélékkel foglalkozik. Három szabadalma van a román Állami Találmányi és Védjegyhivatalnál, ezek egyike a recirkulációs rendszerben történő ivadéknevelés technológiájának javítására vonatkozik. A projektben való részvétele által jelentősen javulna mind a HAKI kutatási potenciálja, mind a román kutatási és akadémiai szférával való együttműködés lehetőségei. Az információ terjesztésében fog részt venni (konferenciaelőadó, képzés és szaktanácsadás román haltenyésztők számára). A projekt időtartama alatt hároméves szerződéssel alkalmazzuk. Válogatott publikációi: Grozea A., Bănătean-Dunea I., Szilagyi P., Păsărin B., Vălean A., Osman A., The influence of stocking density of pikeperch fry reared until 40 days post-hatch in controlled conditions on their growth and survivability, Lucrari stiintifice Seria Zootehnie Vol. 53 (15), Iaşi, 2010. pag. 796-799. ISSN 1454-7368 Bănăţean-Dunea I., Grozea A., Bura M., Patruică Silvia, Simiz Eliza, The biometry of common minnow (Phoxinus phoxinus) population from Nădrag River, Paper presented in the second edition of the International Symposium ACVAPEDIA (2009) AACL Bioflux 2(4):425-432. Printed version: ISSN 1844-8143 Online version: ISSN 1844-9166 available at: http://www.bioflux.com.ro/docs/2009.2.425-432.pdf Grozea A., Bănăţean-Dunea I., Cean Ada, Korbuly B., Bura M., Osman A., Părău D., Genetical inactivation of pikeperch (Sander lucioperca) sperm using UV irradiation, Lucrari Stiintifice Zootehnie si Biotehnologii Timişoara, 2009, Vol. 42(2),. pag.: 40-46. ISSN 1221 -5287 Bănățean-Dunea I., Grozea A., Bura M., Pătruică S., Măndiță D., Researches regarding ichthyofauna from Nadrag river basin, Lucrări ştiinţifice Zoot. şi Biot, Timişoara, 2008, vol. 41 (2), 6-12; ISSN – 1221-5287 Grozea A., Hoduţ G., Bura M., Somatic measurements in a rainbow trout population from Romania during a period of 19 days after hatching, Agric. Univ. Plovdiv, Scientific works, vol. 1, book 3, 113-118, ISBN 954517-002-6 si ca abstract în Journal of Central Europ. Agric., vol 7/ 2006, ISSN: 1332-9049 3.3. feladat. Gyakorlati szakértők felvétele Várható egy víz- és szennyvíztisztítási szakértő, Diviki Sándor felvétele a HAKI intenzív haltermelő rendszerei szaktanácsadási potenciáljának javítása céljából. A tervezett fedett kísérleti halnevelő rendszer létrehozásában és működtetésében fog részt venni. A projekt időtartama alatt hároméves szerződéssel alkalmazzuk. Diviki Sándor (MsC) a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában szerzett agrármérnöki diplomát akvakultúra specializációval 2000-ben. Tapasztalatok: 2000: telepvezető egy szarvasi halgazdaságon 2001: mezőgazdasági csereprogram az Egyesült Államokban. Gyakornokként egy évet töltött Kalifornia legnagyobb harcsás gazdaságán (Fish Partners Inc.) 2002: kutatói munkakör a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézetben (HAKI). Fő érdeklődési területe az intenzív akvakultúra-rendszerek fejlesztése volt, különös tekintettel a gazdaságosságra és fenntarthatóságra 2006: tudományos munkáját gyakorlatibbra cserélte egy jászkiséri halgazdaságon, amely egy intenzív zárt recirkulációs rendszer létrehozását tervezte barramundi tenyésztése céljából. Fő feladata a tervezés és a rendszertervezési és pályázati munka megszervezése volt 2007-: Veolia Water Solutions and Technologies Magyarország Zrt., egy újonnan épült szennyvíztisztító üzem szolgáltatási vezetőjeként a beüzemelésért, majd az üzem általános működéséért volt felelős. Munkája mellett a HAKI néhány kutatójával szoros együttműködésben elkezdte egy önálló alacsony költségű félintenzív akvakultúra-rendszer kifejlesztését. 3.4. feladat. Tapasztalt kutatók felvétele Magyarországról és Közép- és Kelet-Európából Az adott tevékenység PhD-fokozattal, legalább 4 éves kutatási tapasztalattal és jelentős publikációs tevékenységgel (legalább 10 tudományos cikk, ebből legalább 2 impakt-faktoros folyóiratban) rendelkező
36
37
AQUAREDPOT
tapasztalt magyar és közép- és kelet-európai kutatók, lehetőleg posztdoktorok felvételét foglalja magában. Legalább öt új kutatót várunk a következő területekről: táplálkozástudomány és élettan, molekuláris biológia, intenzív haltermelés fejlesztése (csuka, lesőharcsa, süllő, sügér, stb.), vízi ökológia, termelési rendszerek tervezése. Az alkalmazás tervezett időtartama 30 hónap, a kutatási programtól függően. A jelöltek magyar és nemzetközi kutatási programokban, valamint konferenciákban és képzésekben vesznek részt (a HAKI-ban és külföldön). Kutatómunkájukat a HAKI, AFI, IFREMER és NOFIMA vezető kutatói felügyelik és értékelik. A jelöltek iránti követelmények: Szakmai háttér: akvakultúra, biológia, kémia, táplálkozástudomány Nyelvtudás: angol Kutatási tapasztalat: több mint 4 éves akvakultúra-kutatási tapasztalat és publikációs tevékenység (legalább 10 tudományos cikk, ebből legalább 2 impakt-faktoros folyóiratban) az alábbi témákban: − haltakarmányozás és/vagy halélettan − molekuláris biológia − tapasztalat a csuka/süllő/harcsa vagy a sügérfélék tenyésztésében/szaporításában − akvakultúra mérnöki aspektusai és technológiái − vízi ökológia (tapasztalat a hulladékgazdálkodás és az akvakultúra elfolyóvizeinek tisztítása vagy a környezeti hatásvizsgálatok terén) Az alkalmazás teljes munkaidős; a szerződések aláírása hathónapos időtartamra történik, de három évig megújíthatóak. A jelöltek kiválasztását az AQUAREDPOT Kutatási Stratégiájáért Felelős Irányító Bizottság (SC) tagjai végzik, szem előtt tartva az egyenlő esélyek elvét. A felvett kutatók tervezett tevékenységének összefoglalása A HAKI jelentős erőfeszítéseket tesz a kutatás magyar és EU-s pályázati, valamint ágazati forrásokból való finanszírozására. Az erőfeszítések eredményeként több projektből állnak rendelkezésre pénzügyi források, és ilyenek várhatóan a következő években is lesznek, tekintettel arra, hogy jelenleg 18 projekt van folyamatban, 8 pályázat már beadásra került különböző helyi és nemzetközi szervezetekhez, további 6 pedig előkészítés alatt van (e projektek összefoglalása megtalálható a “B2.4. Igénybe vett erőforrások” fejezetben). A jelöltek kutatási területe Külföldről visszatérő akvakultúraszakértő
Külföldi akvakultúraszakértő, tudományos főmunkatárs Gyakorlati szakértő Haltakarmányozás/ élettan
Halimmunológus
A jelöltek tevékenysége a HAKI-ban
Szerződés időtartama 3 év
Ivadéknevelési technológiák kidolgozása, különös tekintettel a csukára Intenzív haltermelés fejlesztésére irányuló programokban való részvétel (pl. CLEANHATCH: Innovatív tisztítási technológia kifejlesztése és alkalmazása tengeri és édesvízi keltetői lárvanevelő medencékben recirkulációs akvakultúra rendszerekben, Barra_09 (magyar barramunditermelési kutatási program, OTKA: magyar kutatási program a csuka intenzív nevelésének kidolgozása céljából) Süllő intenzív ivadéknevelése, termeléstechnológiája zárt rendszerben. 3 év Együttműködés megerősítése a román termelőkkel és kutatókkal. Kutatási programok kidolgozása
Rendszertervezés. Részvétel a CLEANHATCH projektben és egyéb 3 év kutatási projektekben, a HAKI szaktanácsadási kapacitásának megerősítése Kutatási programokban való részvétel (pl. ARRAINA (KBBE.2011.1.2- 30 hó 11: Takarmányok az akvakultúrában és a halak táplálkozása: hatékony és fajokra szabott fenntartható takarmányok európai tenyésztett halak számára való kifejlesztésének elősegítése) 2012-2017; egyéb magyarországi és nemzetközi kutatási programok) A HAKI publikációs és tudományos tevékenységének megerősítése Részvétel az Aquaexcel projekt megvalósításában: Akvakultúra- 30 hó infrastruktúra az európai halkutatás kiválósága érdekében (http://www.aquaexcel.eu/)
37
38
AQUAREDPOT
Akvakultúraszakértők Akvakultúramérnök Vízi ökológus
Csukával/süllővel/harcsával, valamint e fajok ivadéknevelésével, tápra 30 hó szoktatásával és mesterséges körülmények közötti nevelésével foglalkozó kutatási programokban való részvétel A HAKI publikációs és tudományos tevékenységének megerősítése Kombinált halastavi technológiák rendszerfejlesztésében, recirkulációs 30 hó technológiák fejlesztésében és velük kapcsolatos szaktanácsadásban való részvétel A HAKI publikációs és tudományos tevékenységének megerősítése Részvétel az akvakultúra környezeti hatásainak felmérésében és az 30 hó integrált akvakultúra-rendszerek technológiafejlesztésében (tápanyagforgalom manipulációja és vízminőség-kezelés) A HAKI publikációs és tudományos tevékenységének megerősítése
A felvett kutatók további alkalmazásának terve az AQUAREDPOT projekt befejezése után: Az AQUAREDPOT projekt végrehajtásával egyidejűleg a magyar akvakultúra-ágazat is jelentős fejlődésen fog keresztülmenni az Európai Halászati Alap (EHA) által a Halászati Operatív Programon (HOP) keresztül biztosított támogatásnak köszönhetően. Az ágazat fejlesztése, amely új haltermelő egységek létrehozását és új technológiák alkalmazását is magában foglalja, K+F tapasztalattal rendelkező szakértő kutatókat igényel. Megfigyelhető az is, hogy a közép- és kelet-európai országok jelentős erőfeszítéseket tesznek az akvakultúrafejlesztés irányában, amihez K+F támogatásra van szükség, különösen a prioritási kutatási területeken. A nagyobb versenyképesség a halnevelési technológia, a haltakarmányozás, a molekuláris biológia és a környezeti hatásvizsgálatok terén segít jobban kihasználni a 2013-as FP-7-KBBE pályázati kiírások által kínált projektlehetőségeket (KBBE.2013.1.2-09 – Halfajok és termékek diverzifikációja az akvakultúrában; KBBE.2013.1.2-10 – A széles körben tenyésztett halfajok domesztikációjának elősegítése szelekció segítségével; KBBE.2013.1.2-11 - A bio-akvakultúra értékelése az európai jogi háttér további fejlődáse érdekében) A rendszertervezéssel és környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatos nagyobb tudás a szaktanácsadási szolgáltatások javításának kulcsa. Emiatt az újonnan felvett kutatók alkalmazásának fenntarthatósága továbbra is biztosítható. A felvett kutatók kielégítik a meglévő emberierőforrás-szükségletet és terveink szerint a projekt teljes időtartama alatt alkalmazzuk őket, mivel érdeklődési területük összhangban van a HAKI kutatási stratégiájának tervezett továbbfejlesztésével. A projekt során a felvett kutatók a HAKI kutatócsoportjainak munkájában vesznek részt. A fenti pénzügyi források és a partnerszervezetekkel való jobb együttműködés miatt az emberi erőforrások bővítése fenntartható. A felvett kutatók szakterülete Kucska Balázs, külföldről visszatérő akvakultúraszakértő Adrian Grozea, külföldi akvakultúraszakértő, tudományos főmunkatárs Diviki Sándor, gyakorlati szakértő 1. posztdoktor
Összhang a HAKI kutatási stratégiájának meglévő elemeivel (A számok a HAKI 1.1.2. fejezetben részletezett K+F+I stratégiájának négy prioritástengelyét jelölik) 2. a termeléstechnológia fejlesztése tartástechnológiai, haltakarmányozási, tápreceptúra-, hulladékgazdálkodási, rendszertervezési, valamint az akvakultúra mechanizációjával és szocioökonómiájával kapcsolatos kutatások révén 2. a termeléstechnológia fejlesztése tartástechnológiai, haltakarmányozási, tápreceptúra-, hulladékgazdálkodási, rendszertervezési, valamint az akvakultúra mechanizációjával és szocioökonómiájával kapcsolatos kutatások révén
A HAKI számára szükséges tapasztalat
2. a termeléstechnológia fejlesztése tartástechnológiai, haltakarmányozási, tápreceptúra-, hulladékgazdálkodási, rendszertervezési, valamint az akvakultúra mechanizációjával és szocioökonómiájával kapcsolatos kutatások révén 1. a haltermelés biológiai potenciáljának hatékony hasznosítása haltakarmányozási, halélettani, halgenetikai, halimmunológiai, és
Rendszertervezési kísérletek (recirkulációs és nyílt rendszerek) és szaktanácsadás
38
Halszaporítási és ivadéknevelési technológiák, csukatenyésztési szakértelem Kísérletek a ragadozó halak intenzív termelésével kapcsolatban, süllőtenyésztési szakértelem, regionális akvakultúra-fejlesztési tapasztalat
Haltakarmányozás/élettan
39
AQUAREDPOT
2. posztdoktor
3. posztdoktor
4. posztdoktor
5. posztdoktor
szaporodásbiológiai, valamint génmegőrzési kutatások révén 2. a termeléstechnológia fejlesztése tartástechnológiai, haltakarmányozási, tápreceptúra-, hulladékgazdálkodási, rendszertervezési, valamint az akvakultúra mechanizációjával és szocioökonómiájával kapcsolatos kutatások révén 3. mérnöki és technológiai fejlesztés az akvakultúra hulladékgazdálkodásával, rendszertervezésével, gépesítésével és szocioökonómiájával kapcsolatos kutatás-fejlesztés révén 3. a termeléstechnológia ökológiai fenntarthatóságának javítása a vízi ökoszisztémák tápanyagforgalmával, az akvakultúra környezeti aspektusaival, a vizes élőhelyeken történő víztisztítással, az ökoszisztéma-szolgáltatások felmérésével, vízi ökológiával, ökotoxikológiai kérdésekkel és a természetes vizek populációgenetikájával kapcsolatos kutatások révén 1. a haltermelés biológiai potenciáljának hatékony hasznosítása haltakarmányozási, halélettani, halgenetikai, halimmunológiai, és szaporodásbiológiai, valamint génmegőrzési kutatások révén
Tapasztalt kutató Kucska Balázs
Szerződés időtartama 36 hónap
Szerződés kezdete 2012. október
Adrian Grozea
36 hónap
2012. október
Diviki Sándor
36 hónap
2012. október
Akvakultúra-szakértő, intenzív haltenyésztési tapasztalat
Rendszertervezés
Vízi ökológia, környezeti felmérések, környezetvédelmi problémák, rendszerfejlesztés
Molekuláris immunológia
Kutatási feladatok Értékes fajok, pl. csuka ivadéknevelési technológiái (hazai finanszírozású OTKA projekt). Innovatív tisztítási technológiák fejlesztése intenzív édesvízi recirkulációs rendszerű keltetők számára (Barra_09 magyar kutatási program) Értékes új fajok mesterséges szaporítása és intenzív zárt rendszerekben történő ivadéknevelési technológiája (Barra_09 magyar K+F program)
Speciális célú kísérleti akvakultúra-rendszerek tervezése és tesztelése: recirkulációs akvakultúra-rendszerek, új technológiák, pl. tó a tóban (Aquaredpot projekt).
39
biológia
Várható kutatási eredmények Akvakultúratechnológia kifejlesztése, új eredményekkel az újonnan tenyésztésbe vont fajok tápra szoktatása és korai takarmányozása terén Akvakultúratechnológia kifejlesztése, új eredményekkel az újonnan tenyésztésbe vont fajok szaporodásbiológiája és korai fejlődési szakaszai terén A visszatérő gyakorlati szakember a jelen projekt infrastruktúrafejlesztéséhez járul hozzá. Kutatási eredményeket később, az új rendszerek takarmányozási és nevelési vizsgálatokra való használatakor ér el
és
40
AQUAREDPOT
1. posztdoktor
30 hónap
2012. december
Genetikailag azonos ginogenetikus és androgenetikus pontyok immunválasza. A K+F munkában használt kísérleti halak mennyiségének csökkentése (Aquaexcel projekt)
2. posztdoktor
30 hónap
2012. december
Tápanyagforgalom különböző akvakultúra-rendszerekben (hazai finanszírozású GOP K+F projekt)
3. posztdoktor
30 hónap
2012. december
4. posztdoktor
30 hónap
2012. december
5. posztdoktor
30 hónap
2012. december
Halolaj és halliszt növényi eredetű zsírsavakkal való helyettesítése (Arraina projekt) Halolaj és halliszt növényi eredetű zsírsavakkal való helyettesítése (Arraina projekt) Az akvakultúra és az integrált akvakultúra-rendszerek fejlesztése által okozott környezeti hatások felmérése (hazai finanszírozású GOP K+F projekt)
Halak izogén vonalainak használata a kísérletekben, miáltal kevesebb halat kell feláldozni a kísérletekben. Adatok és mélyebb tudás a különböző új akvakultúrarendszerek tápanyagforgalmáról Növényi eredetű zsírsavak halélettani hatásai Növényi eredetű zsírsavak hatása a húsminőségre Adatok és mélyebb tudás a különböző új akvakultúrarendszerek környezeti hatásairól
Termékek (rövid leírásuk és elkészítésük hónapja) D3.1 Jelentés az új munkatársak felvételének folyamatáról (M6, M12) A meghirdetett állásajánlatok, állásinterjúk, a pályázók szakmai önéletrajzának dokumentálása. D3.2 Az új munkatársak tevékenységének értékelése a humánerőforrás-fejlesztési célok szempontjából (M6, M12, M18, M24, M30, M35) Az új munkatársak által végzett kutatómunka, projektekben való részvételük, publikációs tevékenységük összefoglalása.
40
41
AQUAREDPOT
Munkacsomag száma Munkacsomag címe Tevékenység típusa Résztvevők sorszáma Résztvevők rövid neve Emberhónapok résztvevőnként:
4. Kezdő dátum vagy esemény: 1. hónap Az infrastruktúra fejlesztése a minőségi kutatás feltételeinek javítása érdekében SUPP 1 HAKI 30
Célok • • • •
Négy különálló vízkörrel rendelkező új kísérleti fedett recirkulációs akvakultúra-rendszer (RAS) kialakítása a régi RAS meglévő épületében Egy új kísérleti kombinált intenzív-extenzív (KIE) rendszer létrehozása az intézet felújított halastórendszerében Az új rendszerek működésének értékeléséhez (vízminőség, vízátfolyás, stb.) szükséges eszközök beszerzése Munkatársak betanítása a RAS és CIE rendszerek hatékony és biztonságos üzemeltetése céljából
A munka leírása (WP-koordinátor: Dr. Váradi László) Négy különálló vízkörrel rendelkező új kísérleti fedett recirkulációs akvakultúra-rendszer (RAS) kialakítása a régi RAS meglévő épületében A HAKI halélettani, táplálkozási, takarmányozási és halnevelési kutatásaiban jelentős hátrányt jelent egy korszerű kísérleti üzem hiánya. Az intézet meglévő fedett recirkulációs rendszere már 30 éve szolgál a kontrollált körülmények között végzett halas kísérletek alapvető helyszíneként. A rendszer üzemelése igen megbízhatatlanná vált, a minőségi kísérletekhez szükséges biztonsági és higiéniai feltételek nem garantálhatóak, és a rendszer energiahatékonysága nagyon alacsony. A rendszer nagy mérete (80 m3) és az egyetlen vízkör miatt a működés paraméterei nem adaptálhatóak a párhuzamosan futó kísérletek eltérő követelményeihez. Az intézet alapfeladatai közé tartoznak az élő halakkal egész évben kontrollált körülmények között végzett különböző kísérletek. Ehhez az alapvető kutatómunkához egy korszerű recirkulációs rendszerre van szükség, amely független vízkörökből és kis/közepes méretű egységekből épül fel (az ismétlésekhez és a kontrollhoz). Az utóbbi évek recirkulációs rendszerek fejlesztésére irányuló intenzív kutatómunkájának köszönhetően korszerű víztisztítási, számítógéppel vezérelt vízminőségmonitorozási és biztonsági rendszerekkel ellátott modern automatikus rendszerek állnak a kísérleti munka rendelkezésére. A kísérleti infrastruktúra fejlesztése az AQUAREDPOT projekt fontos eleme. A HAKI-nak vannak korszerű laboratóriumai (víz- és környezetanalitika, HPLC, GC, immunológia) és kísérleti halastórendszerei, de az intézet nagy hiányát érzi egy kísérleti célú fedett halnevelő rendszernek. Ez a rendszer a nagyszámú kutatási program által megkövetelt különböző (élettani, takarmányozási, immunológiai és halnevelési) halas kísérletek alapvető helyszínéül fog szolgálni. Az, hogy a kísérleti munka egy korszerű recirkulációs rendszerben folyhat, javítja a HAKI EU-projektekben való részvételének lehetőségeit, a nyugat-európai intézmények „egyenrangú partnerévé” téve az intézetet a kutatási programok infrastrukturális háttere szempontjából. Ezenkívül az új recirkulációs rendszer hozzájárul a kereskedelmi recirkulációs rendszerek fejlesztéséhez is a régióban, mivel a rendszer működtetése és irányítása során szerzett eredmények és tapasztalatok máshol is felhasználhatóak lesznek. A HAKI a régi recirkulációs rendszer tervezése és működtetése révén úttörő szerepet játszott a recirkulációs akvakultúra kelet-európai fejlesztésében. A régi recirkulációs rendszer, demonstrációs és képzési funkcióinak köszönhetően, alapul szolgált a recirkulációs rendszerek fejlesztéséhez a régióban. Egy új, korszerű recirkulációs rendszer birtokában a HAKI továbbra is biztosíthatja ezeket a szolgáltatásokat az ágazat számára. Az ilyen szolgáltatások iránt egyre nagyobb igény mutatkozik, mivel az európai édesvízi akvakultúra-fejlesztés egyik nyilvánvaló stratégiai iránya a recirkulációs rendszerek szélesebb körű alkalmazása. Egyes közép- és kelet-európai (KKE) kereskedelmi
41
42
AQUAREDPOT
recirkulációs rendszerek hatékony üzemeltetésének kudarca bizonyítja a megfelelő kutatási háttér fontosságát a recirkulációs rendszerek fejlesztésében. A régi és az új recirkulációs rendszerek összehasonlítása Meglévő régi recirkulációs rendszer Új recirkulációs rendszer A biológiai szűrő alacsony hatékonysága miatt a Korszerű technológiai megoldásokat alkalmazó teljes térfogat/hasznos térfogat arány alacsony hatékony víztisztító egység (300/80 m3) Az egy vízkör miatt alacsony rugalmasság és Magas rugalmasság és biztonság a négy 20 m3-es biztonság vízkörnek köszönhetően Vízminőségi paraméterek szabályozásának Automatizált és számítógéppel vezérelt rendszer nehézsége Alacsony energiahatékonyság Magas energiahatékonyság
Az új kísérleti recirkulációs rendszer kialakításának munkaszakaszai: 1. A kutatási, valamint a felszerelési, kapacitási és rendszertervezési igények meghatározása. A kutatási trendek és szükségletek meghatározásában a HAKI, a projektben szereplő partnerek és a projekt Irányító Bizottsága (SC) vesz részt. A fenti partnerek és az SC az alapvető tudományos igényeknek megfelelően határozzák meg a kísérleti rendszer főbb paramétereit, a szükséges kutatási és egyéb felszerelést. 2. A recirkulációs rendszer szükséges alapfelszerelésének beszerzése és beállítása (felelősök: HAKI és LCC) Az ABT a rendszer megtervezésében, a felszerelés beállításában és a rendszer beüzemelésében vesz részt, valamint konzultációkkal segíti a HAKI-t a rendszer megvalósítása során és a megvalósítás után 3. Az anyagcsere-kutatásokhoz szükséges kiegészítő eszközök beszerzése és beüzemelése (pl. respirométer, ürülékgyűjtő, online mérőműszerek a vízminőségi paraméterek mérésére, analitikai eszközök (pl. kaloriméter, Kjeldahl-N roncsoló és ammóniadesztillációs egységek, stb.) 4. A rendszer működtetéséért felelős munkatársak képzése az ABT által A kísérleti rendszer kialakításának munkaszakaszait összegző táblázat A rendszer kialakításának Részt vevő partnerek szakaszai Kutatási trendek és szükségletek HAKI és MINDEN partner (WU AFI, IFREMER, NOFIMA, meghatározása ABT) Rendszer megtervezése a jövőbeli HAKI és MINDEN partner (WU AFI, IFREMER, NOFIMA, kísérleti szükségleteknek megfelelően ABT) Tender kiírása HAKI és az Irányító Bizottság Eszközök beszerzése és beállítása HAKI és ABT Rendszer beüzemelése és tesztelése HAKI és ABT A helyi munkatársak oktatása a HAKI és ABT rendszer működéséről Konzultációk a helyi munkatársak ABT számára
42
43
AQUAREDPOT
A kísérleti rendszer nagyon komplex létesítmény, ezért a partnerszervezetek tudásának és tapasztalatainak felhasználása elengedhetetlen a megfelelő tervezéshez. A kísérleti rendszer SC és LCC közreműködésével történő megtervezése előtt gondosan felmérjük a jövőbeli kutatási szükségleteket, és csak a ténylegesen szükséges speciális kutatási műszereket és eszközöket szerezzük be, hogy elkerüljük az átfedéseket, az elégtelen eszközbeszerzéseket és a felesleges kapacitások kiépítését. Az ABT, amelynek nagy tapasztalata van a recirkulációs rendszerek tervezésében, kialakításában és üzemeltetésében, fontos szerepet fog játszani az új kísérleti rendszer létrehozásában és a rendszert működtető munkatársak képzésében. Az ABT számos nagy hatékonyságú és költséghatékony recirkulációs rendszert fejlesztett ki anyahalak, lárvák és előnevelt ivadék nevelése, piacihal-termelés és kísérleti munka céljaira. Az ABT-nek saját RAS-típusai vannak számos elsőrendű kereskedelmi jelentőségű faj termelésére. A cég folyamatosan finomítja modelljeinek és technológiájának általános hatékonyságát máltai demonstrációs és K+F létesítményében. Az általuk kínált rendszerek többéves kutatás-fejlesztés és az ügyfelek visszajelzéseinek eredményei. Az ABT kutatási létesítményei több recirkulációs rendszert tartalmaznak, amelyek teljesen üzemképes recirkulációs rendszerként képesek működni, és amelyek adottságai hozzájárultak az új technikák kifejlesztéséhez. Ezenkívül az ABT létesítménye értékes gyakorlati tudást is nyújt a rendszer teljesítményéről, lehetővé téve a szaktanácsadást és a folyamatos technikai és operatív támogatást. A kísérleti recirkulációs rendszerben folyó anyagcsere- és takarmányozási kutatásokhoz szükséges kiegészítő eszközök beszerzése: Az intenzív rendszerekben a takarmányok költsége a haltermelés teljes önköltségének 40-60%-át teszi ki, ezért a magas hatékonyságú tápok kifejlesztése elsődleges fontosságú feladat az akvakultúra számára. Ezenkívül a magas hatékonyságú tápok emészthetősége és tápanyagmegtartása jobb, ami növeli a termelés fenntarthatóságát, mivel kevesebb tápanyag kerül ki a környezetbe. Az anyagcsere-kutatásokra a HAKI részvételével megvalósítandó projektek keretében kerül sor. Ezekhez ürülékgyűjtővel felszerelt respirométereket használunk, akár “St-Pee”, akár “University of Guelph” rendszerűeket. A respirométerek adatait oxigénszenzorok és vízminőségmérők olvassák le. Az emészthetőség meghatározása inert indikátoranyagok (pl. Cr2O3, TiO2, stb.) felhasználásával, a takarmányok és az ürülék tápanyag-összetételének meghatározásával történik. Az energiatartalmat kalorimetriásan mérjük. Egy új kísérleti kombinált intenzív-extenzív (KIE) rendszer létrehozása az intézet felújított halastórendszerében A víz és tápanyagok recirkulációjának alapelve nemcsak az automatizált fedett recirkulációs rendszerekben alkalmazható, de az olyan nyitott rendszerekben is, mint a kombinált intenzív-extenzív rendszerek (CIE). Az ilyen típusú rendszerek egy kisméretű intenzív egységből (medencéből vagy ketrecből) állnak, amelyben értékes fajok termelése folyik, valamint egy extenzív egységből, azaz egy hagyományos halastóból, amelyben extenzív módon hagyományos növényevő és mindenevő fajokat termelnek. Az intenzív egység tápanyagokban gazdag elfolyóvize a nagyobb tóba kerül (lehetőleg gravitációsan), amelyben a tó halai, növényei és üledéke eltávolítják/feldolgozzák/megkötik a tápanyagokat, ezáltal a vízminőség javul, és a víz visszaforgatható az intenzív egységbe. A KKE régió nagy extenzív halastóterülete (közel 500.000 ha) kitűnő lehetőséget biztosít a KIE rendszerek alkalmazására. Ezel a rendszerek hozzájárulhatnak a haltermelés növeléséhez, valamint, a számos vízinövény és –állat élőhelyéül szolgáló extenzív halastavak kezelése révén, a biológiai sokféleség fenntartásához. A HAKI, kiterjedt vízi ökológiai és rendszerfejlesztési kutatómunkája révén, úttörő szerepet játszott a KIE rendszerek fejlesztésében. Azonban a kutatómunka infrastruktúrája igen korlátozott, ezért a kutatások egy része a kereskedelmi partnerek gazdaságain és az intézet rendkívül kis méretű egységein zajlik. Az AQUAREDPOT projekt keretében egy úszó intenzív egység kerül kialakításra és elhelyezésre a HAKI kísérleti tórendszerében kutatási (pl. tápanyag- és környezetgazdálkodási, halnevelési), rendszerfejlesztési és demonstrációs célból. A HAKI belső tórendszere felújítás alatt áll egy Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési (HU-RO) Projekt keretében. Az egyik felújított halastó az új KIE rendszer extenzív részeként fog működni, kitűnő feltételeket biztosítva a kutatómunkának. A kísérleti KIE rendszer képzési és
43
44
AQUAREDPOT
demonstrációs helyszínként is fog szolgálni azon, egyre növekvő számú kereskedelmi gazdaságok számára, amelyek érdeklődnek a KIE rendszerek alkalmazása iránt. A romániai intézményekkel a HU-RO projekt keretében fennálló együttműködés elősegíti a KIE rendszerek fejlesztésével kapcsolatos tudás- és technológiatranszfert a szomszédos régiókba. Szükséges felszerelés: úszó medencék (10 db 10-50 m3 térfogatú medence), merülőszivattyúk, csövek, levegőztetők, etetők, hordozható mérőműszerek a vízminőségi mérésekhez, tápanyagforgalmi kísérletek eszközei (pl. limnokorall, üledékcsapda, stb.). A KIE rendszerek fejlesztése az akvakultúra-kutatások új területe, amelyben a HAKI Európa egyik vezető intézménye. Az ilyen rendszerek fejlesztése a partnerintézmények (ABT, IFREMER, AFI) számára is kihívást, de ugyanakkor jövőbeli lehetőséget is jelenthet. Figyelembe véve a hal iránti növekvő igényt, valamint a fokozódó versenyt az erőforrásokért, az ilyen rendszerek kereskedelmi alkalmazására olyan országokban lehet igény, ahol a halastavi termelés domináns szerepet tölt be az akvakultúrában, főleg Közép- és Kelet-Európában. Így a HAKI az AQUAREDPOT projekt befejezése után is fenntarthatja a KIE rendszerek fejlesztésére és szélesebb körű alkalmazására irányuló együttműködését az ABT-vel, az IFREMER-rel és az AFI-val. 4.1. feladat. Konzultáció a partnerekkel a kutatási szükségletekről és a rendszer megtervezéséről Az új kísérleti rendszerek a különböző feltételek rugalmasságában, méretükben, feloszthatóságukban és analitikai műszerekkel való felszereltségükben eltérnek a kereskedelmi méretű rendszerektől. Ezek a rendszerek nem hasonlíthatóak össze a kereskedelmi rendszerekkel, mivel a kutatás szükségleteihez szabva alakítják ki őket. Mivel a tervezési paramétereket a kutatási igények szabják meg, ezeket a partnerszervezetek kiemelkedő kutatóinak kell meghatározniuk. A kísérleti rendszer tervezésére rá kell szánni bizonyos mennyiségű munkát, amelynek eredményeképpen kezdeményezhető azután a rendszer részeinek és az eszközöknek a beszerzése. 1. kutatási trendek és szükségletek meghatározása az SC által 2. a szükséges berendezések és analitikai műszerek kiválasztása 3. a rendszer megtervezése 4.2. feladat. A kísérleti rendszerek elemeinek beszerzése és beüzemelése 1. eszközök beszerzése 2. a kísérleti rendszerek összeállítása 3. a rendszer tesztelése (technikai) 4. a rendszerek beüzemelése (halakkal) és a működés hatékonyságának tesztelése 4.3. feladat. Munkatársak betanítása a rendszerek hatékony és biztonságos üzemeltetése céljából 4 fő kéthetes képzése a recirkulációs rendszerek üzemeltetéséről az ABT-ben. Az ABT szakértői által tartott oktatás a HAKI-ban (2 hét). Az ABT szakértői által a helyi munkatársaknak nyújtott konzultációk.
Termékek (rövid leírásuk és elkészítésük hónapja) D4.1 Az új fedett RAS és KIE rendszerek tervei (M4) A jövőbeli kutatási igényeknek, az eszközszükségletnek és a kísérleti rendszer fő tervezési paramétereinek felmérését célzó SC-tanácskozás összefoglalója. Jelentés a kísérleti rendszer tervezéséről. D4.2.1. Jelentés az eszközbeszerzésekről (M10) A beszerzett eszközök listája és jelentés a beszerzés folyamatáról D4.2.2. Jelentés a kísérleti rendszerek beállításáról (M12) D4.2.3. Jelentés a kísérleti rendszerek beüzemeléséről és tesztüzeméről (M15) Az anyagi kutatási kapacitások bővítése által biztosított hozzáadott érték elemzése és a számszerű hatások dokumentálása (pl. futó kísérletek és kutatási programok, tudományos publikációk). D4.3. Jelentés az alkalmazottak képzéséről (M20) Az egyes képzések jelentései, programjai, előadásai, a résztvevők és a meghívott előadók listái.
44
45
AQUAREDPOT
Munkacsomag száma Munkacsomag címe Tevékenység típusa Résztvevők sorszáma Résztvevők rövid neve Emberhónapok résztvevőnként:
5. Kezdő dátum vagy esemény: 6. hónap Az innovációs hatás fokozása ismeretterjesztési tevékenység révén SUPP 1 HAKI 18
Célok A munkacsomag az édesvízi akvakultúra társadalmi fenntarthatósági problémáinak kezelését célozza a HAKI fenntartható és életképes tenyésztési technológiákkal kapcsolatos új tudásának népszerűsítése és a HAKI szaktanácsadási szolgáltatásainak javítása révén. A konkrét célok: • •
• • • •
A közép- és kelet-európai kutatók és haltenyésztők közötti tudáscsere specializált workshopok keretében A farmerek és politikusok által látogatott kiállításokon való részvétel a nyereséges kisléptékű és integrált akvakultúra-technológiák bemutatása céljából, annak érdekében, hogy az akvakultúrát a vidékfejlesztés egyik eszközeként vegyék figyelembe A technológiai fejlődés eredményeit bemutató 2 kézikönyv összeállítása 4 nyelven (angol, magyar, orosz, román) A fenntartható akvakultúra-technológiák népszerűsítése és a HAKI szaktanácsadási szolgáltatásai ismertségének javítása a www.haki.hu honlapon keresztül (4 nyelven) A projektnek és eredményeinek nyilvános bemutatása (az akvakultúra-ágazatban érdekelt regionális partnerek számára) a projektnyitó és –záró megbeszéléseken Az új fizikai infrastruktúra bemutatása a farmereknek, kutatóknak és a nagyközönségnek
Munka leírása (WP-koordinátor: Békefi Emese) A Közép- és Kelet-Európában (KKE) domináns alacsony intenzitású haltenyésztési technológiákat a területegységre eső alacsony termelési (és hozzáadott) érték jellemzi, ami azt jelenti, hogy a nyereséges haltermeléshez nagy tőkebefektetésre van szükség. Ezenkívül az akvakultúra nincs igazán integrálva az agrárágazatba. Emiatt alakult ki az a nagyközönség által is osztott vélemény, miszerint a haltermeléshez nagy tóterületekre van szükség, és ezért ez a tevékenység csak néhány kiváltságos termelő elfoglaltsága, amelynek nincs köze a vidéki gazdasághoz. Az akvakultúra-ágazat elismerése a vidékfejlesztés lehetséges eszközeként elsősorban a társadalmi fenntarthatóság szükségleteit kiszolgáló új tenyésztéstechnológiák termelőkkel, politikusokkal, befektetőkkelés a vidéki lakossággal való megismertetését igényli. A nyereséges kisléptékű termelés, a más tevékenységekkel való integráció és a hozzáadott érték/termelékenység növelése lényegében mind olyan elemek, amelyekre a vidékfejlesztési politikának nagy szüksége van. 5.1. feladat. Az új tudás közép- és kelet-európai kutatók közötti kicserélése workshopok keretében és nyomtatott kézikönyvek segítségével A magas intenzitással (és így az egységnyi területre eső magas termelési értékkel) jellemezhető édesvízi haltenyésztési technológiák fejlesztése és elterjesztése elősegíti az akvakultúra technológiai fejlődését a régióban. A régió akvakultúrával foglalkozó K+F központjai, egyetemei és egyes halgazdaságai a Közép- és Kelet-Európai Akvakultúra Központok Szövetségén (NACEE, http://www.agrowebcee.net/nacee/) keresztül állnak kapcsolatban egymással, amely egyesületet a HAKI munkatársai hozták létre. Az egyesület fő feladata annak elősegítése, hogy a közép- és kelet-európai K+F szektor az Európai Kutatási Térség szerves részévé váljon. A közép- és kelet-európai akvakultúra-kutatási központok közötti tudáscsere ezen a hálózaton keresztül megy végbe. 2013-ban, a NACEE (várhatóan Csehországban megtartandó) negyedik közgyűléséhez kapcsolódva egy kétnapos workshop-ot szervezünk “Recirkulációs technológiák (koncepció, design, tervezés, méretezés, üzemeltetés, stb.) zárt és nyitott rendszerekben” címmel. Ennek első napján a vízvisszaforgatás alapelveiről hangzanak el előadások, míg a második napon gyakorlatorientáltabb kutatási eredmények kerülnek bemutatásra a felhasználható fajokról és a vízvisszaforgatás elemeinek a tavi akvakultúrában való alkalmazásáról. Külön szekciót szentelünk a recirkulációs technológiák közép- és kelet-európai
45
46
AQUAREDPOT
akvakultúrában való felhasználásának. A workshopra 15 előadót hívunk meg: 3 kutatót az IFREMER-ből (a recirkulációs rendszerek biológiai biztonsága, tengeri fajok recirkulációs rendszerben való tenyésztése, valamint akvapónia és a recirkulációs rendszerek hulladékainak hasznosítása és kezelése, a recirkulációs rendszerek IMTÁ-ba való integrációja témáiban), 1 kutatót az AquaBioTech-től (medencetisztítási technológia; keltetői technológiák), 3 kutatót a NOFIMÁ-ból (a recirkulációs rendszerek víziállat-egészségügyi és immunológiai problémái, recirkulációs rendszerekben való takarmányozás és hidegvízi fajok recirkulációs rendszerben való témáiban), 3 kutatót az AFI-ból (vízminőség kezelése recirkulációs rendszerekben; denitrifikációs koncepciók és kezelési lehetőségek; tavi multitrofikus rendszerek; biológiai szűrők üzemeltetése a szabad ég alatt és fedett rendszerekben, minimális vízfelhasználású rendszerek, tengeri és édesvízi rendszerek) és 5 kutatót a HAKIból (pontytenyésztés tavi recirkulációs rendszerben, édesvízi ragadozóhal-ivadék recirkulációs rendszerben történő nevelése, tavi recirkulációs rendszerek hulladékgazdálkodása, nyitott recirkulációs rendszerek középés kelet-európai esettanulmányai és nyitott recirkulációs rendszerek ökönómiája témáiban). 2014-ben, a NACEE (várhatóan Litvániában megtartandó) ötödik közgyűléséhez kapcsolódva egy egynapos workshop-ot szervezünk “Innovatív haltenyésztési technológiák nyitott rendszerekben és az alacsony beruházási igényű tenyésztési lehetőségek esetében alkalmazható technikai megoldások” címmel. A workshop az új tőkeextenzív technológiai megoldásokkal kapcsolatos tudástranszfer révén a közép- és keleteurópai agrárágazat tőkehiányának problémájára kínál megoldásokat. A workshopra 11 előadót hívunk meg: 2 kutatót az IFREMER-ből (a recirkulációs rendszerek fenntarthatóságát értékelő módszerek, a recirkulációs rendszerek hulladékának hasznosítása és a recirkulációs rendszerek IMTÁ-ba való integrációja témáiban), 1 kutatót az AquaBioTech-től (rendszertervezési témában), 3 kutatót a WU AFI-ból (energiahatékonyság, a természetes produkció javítása és hasznosítása, a heterotróf táplálékláncok stimulációja, tavi élőbevonatok kezelése) és 5 kutatót a HAKIból (édesvízi ragadozóhal-ivadék ketreces nevelése, tokfélék és ragadozó halak ketreces nevelése, kisméretű rendszerek mérnöki megoldásai és kisméretű halastavi rendszerek ökonómiája témákban). A workshopok előadásai alapján két kézikönyvet adunk ki és lefordíttatjuk őket 4 nyelvre: angolra és oroszra (a NACEE két hivatalos nyelvére, amelyek általánosan használt nyelveknek számítanak Közép- és Kelet-Európában), valamint magyarra és románra (az akvakultúra területén meglévő szoros magyar-román együttműködés miatt). 5.2. feladat. Mezőgazdasági kiállításokon való részvétel a nyereséges kisléptékű és integrált akvakultúra-technológiák farmereknek és politikusoknak való bemutatása céljából A HAKI az utóbbi időben kiállítóként részt szokott venni a leglátogatottabb mezőgazdasági kiállításokon, pl. a budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK, http://www.omek2011.hu/exhibitors/invitation/) és a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napokon (http://www.allattenyesztesinapok.hu/). A projekt keretében a HAKI a halastavi haltenyésztés szárazföldi állattenyésztéssel való alacsony integráltsági fokára kínál megoldásokat, bemutatva ezeken a mezőgazdasági kiállításokon az újonnan kifejlesztett integrált haltenyésztési technológiákat. A jól előkészített részvétel a kiállításokon jelentősen hozzájárulhat a magyar akvakultúra társadalmi fenntarthatósági aspektusaihoz, mivel ezeket a rendezvényeket több tízezer, az agráriumban és az élelmiszeriparban érdekelt partner látogatja (politikusok, termelők, feldolgozók, környezetvédők). Ezek a rendezvények reklámot is jelentenek a jelen REGPOT projekt számára. 5.3. feladat. A fenntartható akvakultúra-technológiák népszerűsítése és a HAKI szaktanácsadási szolgáltatásai ismertségének javítása a www.haki.hu honlapon keresztül (4 nyelven) A HAKI honlapját gyakran látogatják mind a befektetők, mind a termelők. A honlap az innovatív kutatási eredmények közlésére összpontosít, és nagy figyelmet szentel a HAKI szaktanácsadási szolgáltatásainak. A jelen projektről is tájékoztatást fog adni. Az angol és a magyar mellett a közlemények oroszra és románra való fordítása elősegíti az innovációt az akvakultúra-ágazatban. Szarvas román határhoz való közelsége miatt Nyugat-Románia stratégiai terület a HAKI számára, míg az orosz nyelv a posztszovjet országok termelőinek figyelmét biztosíthatja. 5.4. feladat. A projektnek és eredményeinek nyilvános bemutatása (az akvakultúra-ágazatban érdekelt regionális partnerek számára) a projektnyitó és –záró konferenciákon A projektnyitó és –záró megbeszélések Szarvason kerülnek megrendezésre, az előbbi 2013-ban, az utóbbi 2015-ben. Ezekre meghívjuk a Vidékfejlesztési Minisztérium és a városi és megyei önkormányzatok képviselőit.
46
47
AQUAREDPOT
5.5. feladat. Az új fizikai infrastruktúra bemutatása a farmereknek, kutatóknak és a nagyközönségnek A Szarvason 2014-ben megrendezendő XXXVIII. Halászati Tudományos Napok alkalmával egy speciális szekciót szentelünk a projekt bemutatásának, és megnyitjuk a látogatók előtt az új kísérleti recirkulációs üzemet. Ezeken a konferenciákon általában 100-150 termelő, tudós és politikus vesz részt, főként Magyarországról és Romániából.
Termékek D5.1.1 Jelentés a Csehországban megrendezett első workshopon való részvételről és hatásairól (M10) Program, résztvevők listája, jegyzőkönyv és előadások másolatai. A regionális akvakultúra fejlesztéséhez hozzáadott érték elemzése. D5.1.2 Az első kézikönyv kiadása (M12) A kézikönyv egy példánya D5.1.3 Jelentés a Litvániában megrendezett második workshopon való részvételről és hatásairól (M22) Program, résztvevők listája, jegyzőkönyv és előadások másolatai. A regionális akvakultúra fejlesztéséhez hozzáadott érték elemzése. D5.1.4 A második kézikönyv kiadása (M24) A kézikönyv egy példánya D5.2.1 Jelentés a HAKI részvételéről az első kiállításon (M10) Dokumentáció a kiállítók listájával és fényképekkel. A regionális akvakultúra fejlesztéséhez hozzáadott érték elemzése. D5.2.2 Jelentés a HAKI részvételéről a második kiállításon (M20) Dokumentáció a kiállítók listájával és fényképekkel. A regionális akvakultúra fejlesztéséhez hozzáadott érték elemzése. D5.2.3 Jelentés a HAKI részvételéről a harmadik kiállításon (M32) Dokumentáció a kiállítók listájával és fényképekkel. A regionális akvakultúra fejlesztéséhez hozzáadott érték elemzése. D5.3 Négy nyelven elérhető továbbfejlesztett honlap (M11) A projekt időtartama alatt további fejlesztés várható. D5.4.1. Jelentés a projekt nyitómegbeszélésének megrendezéséről (M1) Program, résztvevők listája, jegyzőkönyv és előadások másolatai. D5.4.2. Jelentés a projekt zárómegbeszélésének megrendezéséről (M35) Program, résztvevők listája, jegyzőkönyv és előadások másolatai. D5.5. Jelentés az új infrastruktúra bemutatásáról (M36) Dokumentáció a résztvevők listájával és fényképekkel D5.6. Jelentés a tudatosságról és a szélesebb körű társadalmi hatásokról (M36)
47
48
AQUAREDPOT
Munkacsomag száma Munkacsomag címe
6.
Kezdő dátum vagy esemény:
Tevékenység típusa Résztvevők sorszáma Résztvevők rövid neve Emberhónapok résztvevőnként:
SUPP
3. hónap
Stratégiai IP-fejlesztési terv kidolgozása és az innovációs képesség javítása 1 HAKI 12
Célok • • • •
A HAKI IP-potenciáljának felmérése Az IP-menedzsment fejlesztése IP-képzés Innovációs stratégia kidolgozása
Munka leírása (WP-koordinátor: Gyalog Gergő) Az SZTNH segítséget nyújt a HAKI-nak az intézet innováció- és szellemitulajdon-kezelési eszközeinek fejlesztésében a HAKI által előállított tudás és technológia védelmének és hasznosításának megkönnyítése érdekében. 6.1. feladat. IP-potenciál felmérése Előzetes IP-felmérés és jelentés a HAKI meglévő IP-értékeiről. A szolgáltatás a felmérés eredményei alapján felvázolja a fő kockázatokat és lehetőségeket, és javaslatokat ad a HAKI IP-menedzsmentjének fejlesztésére. 6.2. feladat. IP-menedzsment rendszer és portfólió kidolgozása Segítség egy IP-menedzsment rendszer kialakításában, beleértve az intézet meglévő belső IP-politikájának felülvizsgálatát és módosítását a jogi változásoknak megfelelően. A szolgáltatás segítséget nyújt a szellemitulajdon-kezelés standard dokumentációjának és űrlapjainak kidolgozásában, valamint egy IPportfólió összeállításában, különös tekintettel a védjegyeztethetőségi és szabadalmazhatósági véleményekre. 6.3. feladat. IP-képzés és a tudatosság növelése Az IP-képzési és tudatosság-növelési szolgáltatás a HAKI 5 munkatársának alapfokú iparjogi és adatbáziskeresési képzését foglalja magában. A szolgáltatáshoz tartozik ezenkívül a SZTNH szellemi tulajdon rendszeréről és kezeléséről szóló információs csomagja és képzési anyaga. 6.4. feladat. Innováció-kezelési stratégia kialakítása A jövőben a HAKI jelentős befolyást kíván gyakorolni a regionális akvakultúra-fejlesztésre. A vezető regionális innovációs és szaktanácsadási központtá válás kulcsa a megfelelő innováció-kezelési stratégia kialakítása, amely egyaránt figyelembe veszi a termelők és a potenciális befektetők szükségleteit és a vidékfejlesztési politikát. A közép- és kelet-európai haltenyésztési innovációnak az olyan kérdésekre kell összpontosítania, mint a munkalehetőségek, a gazdaságok méretstruktúrája és a földbirtoklási rendszer, a hozzáadott érték növelése és a mezőgazdaság vidéki társadalomba való integrációja. A HAKI közép- és kelet-európai haltenyésztési szektorra gyakorolt hatása akkor lesz jelentős, ha innovációs stratégiája kitér ezekre a kérdésekre. Az új innovációs stratégia kialakításának alapja a WP5 ismeretterjesztési és szaktanácsadási tevékenysége lesz, mivel a workshopok, kiállítások és konferenciák során a termelőkkel, befektetőkkel és politikusokkal való kapcsolattartás segít jobban megérteni ezek tényleges szükségleteit. Az AquaBioTech Ltd.-vel a szaktanácsadás és a know-how transzfer terén folytatott kutatócsere (amelynek leírása a WP2-ben található) gyakorlatorientált megközelítést hoz a HAKI kutatási és innovációs stratégiájába. Az ökonómiai elemzéssel, piackutatással és a megvalósíthatósági tanulmányok készítésével
48
49
AQUAREDPOT
kapcsolatos tudás fejlesztése előnyös hatással lesz a HAKI szaktanácsadási szolgáltatásainak minőségére, ami nagyobb innovációs hatást is eredményez. Termékek (rövid leírásuk és elkészítésük hónapja) D6.1 A HAKI IP-potenciáljának felmérése (M6) D6.2 Az SCRS által elfogadott jelentés az IP-menedzsment rendszeréről (M12) D6.3. Az SCRS által elfogadott jelentés az innovációmenedzsment stratégiájáról (M33) D6.4. Jelentés az IP-képzésről (M10) D6.5 Végső terv az új ismeretek felhasználásáról és terjesztéséről (M36)
49
50
AQUAREDPOT
1.2 e. táblázat. Emberhónapok összesítése Résztvevő száma/rövid neve 1 HAKI Összesen
WP1
WP2
WP3
WP4
WP5
WP6
22 22
60 60
17 17
30 30
18 18
12 12
50
Összes emberhónap 159 159
51
AQUAREDPOT
1.2.4 A komponensek grafikus ábrázolása, kölcsönhatásaik bemutatásával
EU kapacitás-fejlesztési támogatása
Tudás AFI, Nofima, IFREMER, ABT, HIPO
A HAKI meglévő létesítményei és tudása
AQUAREDPOT WP1 Projektmenedzsment
WP3
WP2
WP4
Szakértő kutatók felvétele
Tudás és készségek fejlesztése
Infrastruktúra fejlesztése
WP6 IP-menedzsment
WP3 Az innovációs hatás fokozása ismeretterjesztési tevékenység révén
JOBB
JOBB
JOBB
kutatási kapacitások
nemzetközi K+F együttműködés
innovációs hatás
JOBB akvakultúra a közép- és kelet-európai régióban
51
52
AQUAREDPOT
1.2.5. Jelentősebb kockázatok és az AQUAREDPOT vonatkozó készenléti terve Az AQUAREDPOT egy hároméves projekt, amely a HAKI emberi erőforrásainak és kutatási infrastruktúrájának fejlesztését célozza. Tekintettel arra, hogy a projektben csak egy szerződő fél szerepel, az együttműködő partnerek sokféleségéből eredő kockázat minimális. Ugyan a projekt megvalósításában öt partnerszervezet vesz részt, ezek az akvakultúra K+F+I ágazat kiemelkedő szereplői. Bár a jelenlegi globális gazdasági helyzetben nehéz ilyen távra biztonságosan előre tervezni, az AQUAREDPOT-ban a kockázat jelentősen kisebb, mint egy többoldalú konzorcium esetében. A projekttel kapcsolatban azonosított általános kockázatok az alábbiak: Kockázat Emberi Nehézségek a tapasztalt kutatók felvételében a HAKI félreeső elhelyezkedése miatt A fontosabb résztvevők betegség, terhesség vagy új állás miatt otthagyhatják a projektet Az előzetesen kiválasztott új munkatársak felvétele nem sikerül A meghívott előadók vagy szakértők nem tudnak részt venni a tervezett konferenciákban, képzési és kutatócsereprogramokban Különböző személyes és/vagy szakmai okokból a felvett kutatók alkalmatlanoknak bizonyulhatnak az adott munkára A különböző országokból származó résztvevők közötti szociális és kulturális (pl. munkamorál) különbségek személyes ellentétekhez vezethetnek
Valószínűség (1: legkisebb, 5: legnagyobb)
Hatás (1: legkisebb, 5: legnagyobb)
Fontosság (V x H)
Kockázatkezelési intézkedések
Versenyképes fizetés és egyéb juttatások biztosítása 4
4
3
4
16
3
12
3
9
A kilépett résztvevők helyettesítése hasonló szintű tapasztalattal rendelkező személyekkel. Hasonló képességű, kompetenciájú és szakmai hátterű személyek felvétele Új szakértők kiválasztása és meghívása ugyanarról a szakterületről
3
2
2
2
6
3
6
2
4
52
A szakmai siker objektív mérőszámain alapuló, jól megtervezett kiválasztási folyamat
A név szerint azonosított résztvevők többsége rendelkezik nemzetközi tapasztalattal, és elvárható tőlük, hogy együtt tudjanak dolgozni más országbeli kutatókkal. A kutatócsere- és képzési programok (valamint a más országokból felvett új munkatársak) gondos monitorozása lehetővé teszi a kockázat további csökkentését. Extrém esetekben megfontolható
53
AQUAREDPOT
Nyelvi különbségek Presztízs Az akvakultúra fokozódó negatív megítélése a környezetvédelmi szervezetek negatív kampányai miatt Projektmenedzsment A termékek (pl. kézikönyv, honlap) késedelmes elkészítése személyes és/vagy technikai okokból
1
2
4
1
1
1
2
3
12
Számviteli problémák
2
5
10
Nehézségek a partnerszervezetek tevékenységének koordinálásában
2
4
8
Az ismeretterjesztési tevékenység alacsony hatékonysága a kedvezményezettek innováció iránti érdektelensége miatt
2
2
4
a konfliktust okozó résztvevő lecserélése Minden résztvevővel szemben elvárás az angol nyelv elfogadható szintű ismerete Az akvakultúra további népszerűsítése környezetbarát és egészséges élelmiszeripari ágazatként
Jó feladatmenedzsment és a termékek elkészítésének (valamint, szükség esetén, lefordításának) nyomonkövetése A HAKI nemzetközi projektek pénzügyi menedzsmentjében szerzett jelentős tapasztalata miatt a várható kockázat alacsony. Szükség esetén az intézet pénzügyi szakértő segítséglhez folyamodhat. A PMU és SC projektmenedzsment-tapasztalata, valamint a HAKI és a partnerszervezetek korábbi sikeres együttműködésének tapasztalatai alapján a kockázat alacsonynak tekinthető. Ez tovább csökkenthető a feladatok egyértelmű felosztásával és teljesítésük hatékony irányításával és monitorozásával A HAKI régi együttműködése számos ágazati szereplővel (mind a kutatás, mind a termelés területéről), valamint a NACEEban betöltött vezető szerepe lehetővé teszi a projekt, valamint eredményei és termékei hatékony népszerűsítését
Pénzügyi Az euróárfolyam ingadozásai (a forint erősödése)
2
4
8
Az EHA és más donorok akvakultúrafejlesztésre adott támogatásainak a
3
2
6
53
A forint euróhoz viszonyított árfolyamának jelentős erősödése nem várható, de ha ez bekövetkezne, a pénzügyi veszteségek a HAKI saját forrásaiból és más projektekből kompenzálhatóak Csak az eredeti költségvetés túllépése esetén lehet hatással a projektre. A hatás jó pénzügyi menedzsmenttel és a HAKI saját
54
AQUAREDPOT
pénzügyi válság miatt bekövetkező csökkenése korlátozhatja az esetleges további források rendelkezésre állását Technikai Az eszközök meghibásodása vagy a kísérleti rendszer nem rendeltetésszerű üzemeltetése
forrásainak esetleges átcsoportosításával csökkenthető
3
4
12
A technikai személyzet képzése és a partnerszervezetek folyamatos konzultációi. Folyamatos villany- és vízellátást biztosító biztonsági és tartalék rendszerek, automata riasztórendszer a rendszer meghibásodásának esetére
Természeti Halbetegségek megjelenése a kísérleti rendszerben Az extrém időjárási események (árvizek, aszályok, rendkívüli meleg vagy hideg időszakok) hatással lehetnek a kísérleti rendszerre Politikai A kormányzati politika vagy az adózási szabályok változásai hátrányosan befolyásolhatják a HAKI-t
3
2
6
2
2
4
3
4
12
Hatékony víztisztítási és fertőtlenítő rendszer, a meglévő halegészségügyi szabályok szigorú betartása, a fertőzési kísérletek a külön épületben elhelyezkedő elkülönített recirkulációs rendszerben folynak A kialakítandó rendszer lehetővé teszi a legfontosabb vízminőségi paraméterek szabályozását (beleértve a hőmérsékletét is)
A HAKI jó együttműködése a Vidékfejlesztési Minisztériummal lehetővé teszi a VM tájékoztatását a jelen projekt fontosságáról. Hátrányos kormányzati döntések esetén a HAKI képes előteremteni a szükséges saját forrásokat, és így alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez és biztosítani a projekt sikeres lezárását
Az egyes munkacsomagokkal kapcsolatban azonosított konkrét kockázatok összesítése WP WP1
WP2
Kockázat Fontosabb résztvevők kilépése A termékek késedelmes elkészítése Számviteli problémák Nehézségek a partnerszervezetek tevékenységének koordinálásában Fontosabb résztvevők kilépése A meghívott szakértők nem tudnak részt venni a képzési és kutatócsereprogramokban Szociális és kulturális különbségek, személyes ellentétek Nyelvi különbségek
54
Fontosság 12 12 10 8 12 6 4 1
55
AQUAREDPOT
WP3
WP4
WP5 WP6
Nehézségek a tapasztalt kutatók felvételében a HAKI félreeső elhelyezkedése miatt Fontosabb résztvevők kilépése Az előzetesen kiválasztott új munkatársak felvétele nem sikerül A felvett kutatók alkalmatlanoknak bizonyulhatnak az adott munkára Szociális és kulturális különbségek, személyes ellentétek Nyelvi különbségek Fontosabb résztvevők kilépése Problémák a termékek/szolgáltatások minőségével és időzítésével Az eszközbeszerzések csúszása a közbeszerzési eljárás hosszadalmassága miatt A kísérleti rendszer meghibásodása vagy nem rendeltetésszerű üzemeltetése Nehézségek a partnerszervezetek tevékenységének koordinálásában, a feladatok késedelmes teljesítése Halbetegségek Extrém időjárási események Fontosabb résztvevők kilépése A termékek késedelmes elkészítése A meghívott előadók nem tudnak részt venni a tervezett konferenciákon Az ismeretterjesztés alacsony hatékonysága az érdektelenség miatt Fontosabb résztvevők kilépése
16 12 9 6 4 1 12 12 12 12 8 6 4 12 12 6 4 12
Az AQUAREDPOT csapata tisztában van azzal, hogy a projekt megvalósítása során a felsorolt területeken váratlan események is jelentkezhetnek. Az SC-t és LCC-t úgy állítottuk össze, hogy minden szakterület képviselve legyen bennük. Maga a csapat is felkészült a változásokra való gyors reagálásra. Ezenkívül a projekt teljes időtartama alatt különös figyelmet fordítunk a külső tényezők alakulásának nyomonkövetésére. Az alapelv az, hogy a projektnek éppen akkor kell reagálnia a változásokra és ezek hatásainak megfelelően módosítania a projekt termékeit (pl. kutatócseréket, kutatók felvételét, infrastruktúra-fejlesztéseket), amikor ezek jelentkeznek.
55
56
AQUAREDPOT
2. Megvalósítás 2.1. A projektmenedzsment struktúrája és folyamatai A projekt koordinátora Dr. Gál Dénes, a HAKI Vízi Erőforrások Kezelése Osztályának a vezetője, akinek van tapasztalata magyar és nemzetközi projektek irányításában, beleértve az olyan EU FP6 projekteket, mint a SUSTAINAQUA (http://www.sustainaqua.org). A projektmenedzsment minden aspektusát úgy tervezzük meg, hogy az garantálja az AQUAREDPOT céljainak elérését és a termékek megszabott határidőkön belül történő elkészítését. A projekt során a tevékenységek irányítása és monitorozása oly módon történik, hogy az biztosítsa a projekt erőforrásainak lehető leghatékonyabb felhasználását. A projekt irányítását a Projektmenedzsment Egység (PMU) látja el, amelynek tagjai: Dr. Gál Dénes projektkoordinátor; Dr. Váradi László igazgató; Dr. Jeney Zsigmond kutatási főigazgató-helyettes; és a WP-koordinátorok: Dr. Lehoczky István; Békefi Emese és Gyalog Gergő, aki egyben a projekttitkári feladatokat is ellátja. A projektnek lesz egy Kutatási Stratégiáért Felelős Irányító Bizottsága (SC) is, amely azt ellenőrzi, mennyiben felelnek meg a projekt céljai a helyi, regionális és országos politikáknak és stratégiáknak. Az SC különös figyelmet fordít a projekt eredményeinek pénzügyi fenntarthatóságára. Az SC összetétele: Dr. Gál Dénes projektkoordinátor HAKI, Magyarország; Dr. Váradi László, HAKI, Magyarország; Dr. Jeney Zsigmond, HAKI, Magyarország; Dr. Marc Verdegem, Wageningeni Egyetem, Hollandia, Dr. Jean Blancheton, IFREMER, Franciaország, Dr. Synnove Helland, NOFIMA, Norvégia Dr. Shane Hunter, ABT, Malta Bahó-Borzók Noémi, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) Regionális Fejlesztési Ügynökség képviselője, Békéscsaba, Békés megye, Magyarország A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) képviselője, Budapest, Magyarország A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) képviselője, Budapest, Magyarország A projektnek lesz egy Tudományos Tanácsadó Bizottsága (TTB) is, amely a projekt tudományos és innovációs eredményeivel kapcsolatban ad tanácsokat, valamint véleményt alkot a projekt tudományos eredményeit (pl. tudástranszfer) illetően. A TTB évente egyszer ül össze, lehetőleg nagyobb európai szakmai tanácskozásokhoz/konferenciákhoz kapcsolódva. A TTB tagjai az alábbi intézetek/szervezetek/cégek képviselői lesznek: 1. Stirlingi Egyetem, Nagy-Britannia 2. Görög Tengerkutatási Központ (HCMR), Görögország 3. Vezető EU-s termelő 1 4. Vezető EU-s termelő 2 5. A 2 magyar haltermelői szervezet (MASZ és MAHAL) képviselői 6. Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége (FEAP) Ezek a kollégák az európai akvakultúra vezető intézményeit és/vagy vezető termelőit képviselik, és nem vesznek részt a projektben. A projekt minden tevékenységének irányításáért a projektkoordinátor, Dr. Gál Dénes felel a PMU-val együtt. Ő biztosítja a mérföldkövek, termékek és az időterv betartását, a problémák megoldását, és ő működik együtt
56
57
AQUAREDPOT
a Bizottsággal, hogy a jelentések időre benyújtásra kerüljenek. A projektkoordinátor viseli a felelősséget a projektért a Bizottság előtt is. Ő küldi meg az éves jelentéseket és a zárójelentést a projekt EU-s felelősének. A koordinátor tájékoztatja a projekt EU-s felelősét a projektben tervezett főbb tevékenységekről vagy az SC és a TTB megbeszéléseiről. A PMU a projekt fő döntéshozó szerve, amely a projekthez kapcsolódó ügyekkel foglalkozik, pl. a tevékenységek megtervezésével, a munkacsomagok teljesítésével, a termékek elkészítésével és EU felé történő jelentésével, az infrastruktúra fejlesztésével, a képzési témák és a képzésben részt vevő személyek kiválasztásával, a tanácskozások megszervezésével és a projekt integrációjával foglalkozik. Így az AQUAREDPOT projekt általános minőségellenőrzése a PMU felelőssége lesz. Az SC évente egyszer ül össze, de az SC tagjai közötti kapcsolattartás e-mailen és Skype-on/telefonon folyamatos lesz. A PMU a munkacsomagok megvalósítását napi szinten követi nyomon, a PMU tagjai együtt dolgoznsk a HAKI-ban. A PMU havonta egyszer ül össze, hogy megtervezze a tevékenységeket, elemezze az eredményeket és megtárgyalja a nehézségeket. Emellett segíti Dr. Gál Dénes projektkoordinátort az EB által kért jelentések elkészítésében és a termékek publikálásában. Az eszközbeszerzéseket és az infrastruktúrafejlesztést a PMU standard pályáztatással intézi. A PMU ellenőrzi az eszközök beszerzését és beüzemelését, valamint az eszközök használatáról és működéséről szóló oktatást. A PMU és SC minden megbeszélésének a jegyzőkönyvét a projekttitkár vezeti. A projekttitkár hozza létre (WP3) és tartja fenn az AQUAREDPOT projekt honlapját. Az információcserét elősegítendő, a honlap biztosítja, hogy a kutatócserékben részt vevő partnerek kicserélhessék ötleteiket, probléma esetén segítséget kérhessenek, megoldásokat javasolhassanak, kialakíthassák az eredmények adatbázisát, stb.
2.2. Résztvevők 2.2.1. Projektkoordinátor: HAKI A HAKI multidiszciplináris kutatómunkát végez a fenntartható mezőgazdasági és akvakultúra-rendszerek fejlesztése és a vízi erőforrások felelős hasznosítása és védelme érdekében. Az intézet öt fő kutatási területe a vízi ökológia, a halbiológia, a haltakarmányozás, az akvakultóra rendszerek és az öntözés. A HAKI jelentős szerepet játszik a magyarországi akvakultúra-ágazat fejlesztésében, mind az itt folyó alkalmazott kutatások miatt, mind az eredmények gyakorlatba való átültetését szolgáló szaktanácsadások, konferenciák, szakmai konzultációk és képzési programok révén. Az intézet alkalmazotti létszáma 75 fő, ebből 23 kutató (14 fő rendelkezik PhD fokozattal). Az intézetben folyó munka nyelve a magyar és az angol, de több kutató beszél oroszul is. Az állandó alkalmazottak mellett a HAKI rendszeresen alkalmaz kutatókat szerződéses alapon olyan speciális területeken, mint a szocioökonómia,a marketing, az Besides the core staff, HAKI regularly contracts experts on some specific fields like socio-economy, marketing, üzleti menedzsment, stb. Kapcsolódó korábbi tapasztalatok: − Nemzetközi projektek koordinálása − Ex situ és in situ halgénbankok fenntartása és fejlesztése (ponty, tokfélék) − Magyar és külföldi pontyfajták jellemzése molekuláris genetikai módszerekkel − Víztakarékos és környezetbarát tavi haltermelési technológiák − Intenzív halgazdaságok elfolyóvizének kezelése létesített vizes élőhelyeken − Nagy piaci értékű fajok szaporítási, ivadék- és piacihal-nevelési technológiáinak kidolgozása − Természetes immunstimulánsok alkalmazása a halbetegségek megelőzésére − Akvakultúra-ökonómia és marketing Az AQUAREDPOT projektért felelős személyek: Dr. Gál Dénes (PhD) projektkoordinátor 13 éves kutatási tapasztalattal rendelkezik a vízi ökológia, vízminőség-kezelés és a környezetbarát haltermelő rendszerek fejlesztése terén. Van kutatási tapasztalata a vízi rendszerek tápanyagforgalmában, az intenzív halgazdaságok elfolyóvizének biológiai tisztításában, a fenntartható akvakultúra-technológiákban és az integrált multitrofikus akvakultúra-rendszerekben. Gyalog Gergő, MA, projekttitkár
57
58
AQUAREDPOT
6 éves tapasztalattal rendelkezik a haltenyésztési ágazat ökonómiai elemzésében, több nemzetközi (regionális) közgazdasági áttekintés és tanulmány szerzője. Foglalkozott piackutatássalés megvalósíthatósági tanulmányokkal is. Fő kutatási területe az intenzifikáció ökonómiai háttere az édesvízi akvakultúrában. Dr. Váradi László (PhD) 1975 óta foglalkozik kutatás-fejlesztéssel és képzéssel az akvakultúra területén, és jelenleg ő a Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) igazgatója. Számos nemzetközi fejlesztési programban dolgozott szakértőként, főleg Ázsiában. Különösen a víztakarékos és környezetbarát akvakultúra-rendszerek fejlesztése terén van jelentős szakmai tapasztalata. Részt vesz számos, a fenntartható akvakultúra fejlesztésére irányuló európai projektben és kezdeményezésben. Dr. Jeney Zsigmond (PhD) 30 éves kutatási tapasztalattal rendelkezik a halélettan, halegészségügy és genetika terén. Nemzetközi együttműködési halgenetikai kutatási projektek irányításában nagy belföldi és nemzetközi tapasztalata van világszerte. Aktívan részt vesz az akvakultúra-ágazat fejlesztésében is, és több folyamatban levő kutatás-fejlesztési projektje van a ponty genetikai kezelésével és feljavításával kapcsolatban. Békefi Emese 10 éves kutatási tapasztalattal rendelkezik a haltenyésztési ágazat ökonómiai elemzésében és piackutatásában. A HAKI Szaktanácsadási és Innovációs Központjának vezetője. Fő feladatai: képzési programok szervezése hazai és külföldi szakemberek számára; helyi és nemzetközi szakmai fórumok, workshopok és konferenciák szervezése; konzultációk, helyszíni konzultációk és különböző szaktanácsadási formák; megvalósíthatósági tanulmányok és innovációs javaslatok kidolgozása. Részt vevő munkatársak: Dr. Jeney Galina (PhD) 30 éves tapasztalattal rendelkezik a halegészségügyben, különös tekintettel a halak nem specifikus immunitására és a gyógynövények felhasználására a halbetegségek megelőzése céljából. 48 tudományos cikke jelent meg nemzetközi folyóiratokban, ezek kumulatív impakt-faktora 58,9, idézettsége 435. Több EU-s K+F projektben részt vett, és a ROSA projekt magyar komponensének koordinátora volt. Dr. Rónyai András (PhD) Szakmai hátterét tekintve intenzív haltenyésztésre és halszaporításra specializálódott akvakultúra-szakértő. Főbb érdeklődési és szakterületei: extenzív és intenzív (tavi, medencés, ketreces, stb.) rendszerekben történő haltenyésztési technológiák, halszaporítási és –nevelési technológiák, mesterséges szaporítás, tokfélék hibridizálása és nevelése, haltáplálkozás és takarmányozástechnológia. Dr. Kerepeczki Éva (PhD) Szakterülete a vízi ökológia. Szakmai tapasztalata: tápanyagforgalom sekély vizekben, főleg halastavakban, környezetbarát akvakultúra-technológiák, intenzív halgazdaságok elfolyóvizének tisztítását végző vizes élőhelyek és halastavak kezelése. Dr. Sándor Zsuzsanna (PhD) Szakterülete a haltakarmányozás és az analitikai módszerek: takarmányozással összefüggő halhúsminőség vizsgálat, különböző xenobiotikumok (pl. nehézfémek, gyógyszermaradványok) halak szerveiben és szöveteiben, növényekben és egyéb vízi élőlényekben való akkumulációjának vizsgálata, valamint röntgenfluoreszcenciás spektrometriai módszertani vizsgálatok. Dr. Gy. Papp Zsuzsanna (PhD) A haltakarmányozási kutatásokban, valamint a xenobiotikumok és íz- és szagrontó anyagok meghatározásában vesz részt. Ardó László (predoktor) 2005 óta dolgozik kutatóként a Halászati és Öntözési Kutatóintézetben. Fő tevékenységei és kutatási területei a természetes immunstimulánsok felhasználása az akvakultúrában a tenyésztett halak betegségrezisztenciájának fokozása céljából, a genetikailag eltérő pontyvariánsok immunválasza, a stresszfaktorok és a környezeti tényezők hatása a tenyésztett halak immunválaszára és betegségrezisztenciájára. Céljai a RegPot projektben: új in vitro immunológiai módszerek (pl. sejttenyésztés, stimuláció, in situ hibridizáció és immunhisztokémia) elsajátítása, ami hasznos lehet az immunstimulánsoknak és a környezeti tényezőknek a halak veleszületett immunválaszára gyakorolt hatásának kutatásában. Biró Janka (predoktor) Fő szakterülete a haltakarmányozás és a halhúsminőség, különös tekintettel a halak zsírsavanyagcseréjére és tápanyagszükségletére. 2007 és 2010 között a Kaposvári Egyetemen dolgozott PhD-hallgatóként. Szakdolgozatának témája funkcionális élelmiszerek előállítása nílusi tilápiából és afrikai harcsából. 2010 óta a HAKI-ban dolgozik tudományos segédmunkatársként. Fiatal kutatóként a tenyésztett halak konkrét tápanyagok iránti igényével és az alternatív takarmány-összetevőkkel kapcsolatos tudását gyarapíthatná a projekt keretében. Feledi Tibor (PhD-hallgató) Fő tevékenységi és érdeklődési területei: intenzív és extenzív haltermelési technológiák fejlesztése, mesterséges szaporítási módszerek javítása, új fajok (tokfélék, hibrid csíkos sügér, barramundi, stb.) tenyésztésbe vonása. Tóth Zoltán (PhD-hallgató) Fő érdeklődési területe a tápanyagforgalom és az üledék hatása a halastavak vízminőségére.
58
59
AQUAREDPOT
Kosáros Tünde (PhD-hallgató) Fő szakterülete az élőbevonat kialakulása és szerepe az akvakultúrarendszerekben. Lengyel Szvetlana (PhD-hallgató) Fő érdeklődési területe a tokfélék és a sügér szaporítása és ivadéknevelése. Jancsó Mihály (PhD-hallgató) Fő kutatási területe a rizs sejt- és szövettenyésztése, a növények szárazságtűrése és az integrált akvakultúra-termelés (hal és rizs). Botlik Margit A HAKI Költségvetési Osztályának vezetője. Publikációk: Békefi E., Váradi L. 2007. Multifunctional pond fish farms in Hungary. Aquaculture International 15(3-4,) 227-233 Gál D., Pekár F., Kerepeczki É., Váradi L. 2007. Experiments on the operation of a combined aquaculturealgae system. Aquaculture International, 15(3-4), 173-180. Gy. Papp, Zs., Kerepeczki, É., Pekár, F. and Gál, D. 2007. Natural origins of off-flavours in fish related to feeding habits. Water Sci. Tech. 55:5 301-309. Rónyai, A. & Csengeri, I., 2008. Effect of feeding regime and temperature on ongrowing results of pikeperch (Sander lucioperca L.). Aquaculture Research, 39, 820-827. Rónyai, A., Csengeri, I., 2008. Effect of feeding regime and temperature on ongrowing results of pikeperch (Sander lucioperca L.). Aquaculture Research, 39, 820-827. Jeney G., Yin G., Ardó L. Jeney Z. 2009. The use of immunostimulating herbs in fish. An overview of research. Fish Physiol Biochem. 35, 669-676. Jeney, Z. and Zhu Jian, 2009. Use and exchange of aquatic resources relevant for food and aquaculture: common carp (Cyprinus carpio L.). Reviews in Aquaculture 1, 163-173. Ardó, L., Jeney, Z., Adams, A., Jeney, G. 2010. Immune responses of resistant and sensitive common carp families following experimental challenge with Aeromonas hydrophila. Fish and Shellfish Immunology 29(1), 111-116. Rónyai A., Lengyel S. 2010. Induced tank spawning of Eurasian perch (Perca fluviatilis L.) Aquaculture Research. 41: 345-347. Jeney, G., Ardó, L., Rónyai, A., Bercsényi, M., Jeney, Z. 2011. Resistance of genetically different common carp, Cyprinus carpio L., families against experimental bacterial challenge with Aeromonas hydrophila. Journal of Fish Diseases 34(1), 65-70. 2.2.2. A partnerszervezetek bemutatása Az AQUAREDPOT projekt céljainak megvalósítása az alábbi intézményekkel való dinamikus partnerségben történik: − Norvég Halászati és Akvakultúra Kutatóintézet (NOFIMA) – Norvégia − Wageningeni Egyetem Akvakultúra és Halászati Csoportja (AFI) – Hollandia − Institut Français de Recherche pour l’exploitation de la Mer (IFREMER) – Franciaország − AquaBioTech Csoport (ABT) – Málta − Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (HIPO) – Magyarország Ez a komplementaritás az egész projekt szempontjábój nagy jelentőséggel bír, mivel a HAKI kapacitásainak megerősítését a különböző kutatási érdeklődési területek és az eltérő tudás teszik lehetővé. Bár a tagok között 3 akvakultúra-kutatóintézet vagy –csoport és egy KKV és van, ezek szakterülete eltérő. Az egyes partnerek komplementaritását az alábbi táblázat foglalja össze: Partnerszervezet NOFIMA, Norvégia
Tapasztalat Norvégia vitathatatlanul az egyik legerősebb ország az akvakultúra K+F terén. A norvég akvakultúra gyors növekedése a hidegvízi fajokkal kapcsolatos kiemelkedő halélettani, táplálkozási, takarmányozástechnológiai, halegészségügyi, genetikai és szelekciós eredmények alkalmazásán alapszik. A legnagyobb norvégiai akvakultúra-kutatóintézettel, a NOFIMÁ-val fenntartott szoros együttműködés jelentős hatással lehet a magyar és a közép- és kelet-európai akvakultúrával kapcsolatos kutatásokra.
59
60
AQUAREDPOT
Wageningeni Egyetem Akvakultúra és Halászati Csoportja (AFI), Hollandia
IFREMER, Franciaország
AquaBioTech Málta SZTNH, Magyarország
Ltd,
Az AFI tevékenysége a vízminőség-kezelés és az akvakultúra-rendszerek fejlesztése terén világszerte elismert. Az AFI-val fenntartott együttműködés elengedhetetlen a vízforgatás koncepciójával és a vízi rendszerek működésével kapcsolatos tudás javításához, ami alapfeltétele annak, hogy a HAKI jelentős szereplővé váljon a tavi haltenyésztés és a recirkulációs technológia fejlesztésének terén. A régió akvakultúrájának intenzifikálásához kulcsfontosságú, hogy az AFI átadja a közép- és kelet-európai kutatóknak a vízfelhasználás minimalizálása, a biológiai szűrők nitrifikáció és denitrifikáció céljából való felhasználása és a rendszerek méretezése terén szerzett szakértelmét. Az AFI, egy híres egyetem egyik alegységeként, nagy tapasztalattal rendelkezik a PhD-hallgatók kutatás- és publikáció-módszertani képzése terén. Az IFREMER integrált rendszerek és a termelő rendszerek és a környezet kölcsönhatásai terén szerzett szakértelme nemzetközi elismerést élvez. Az intézet specialitásai közé tartozik a zárt recirkulációs rendszerek irányítása is. Az IFREMER-rel való együttműködés javítja a HAKI tudását az ökológiai fenntarthatósági problémák kezelése, a környezeti hatásvizsgálatok, a biológiai biztonság és a hulladékgazdálkodás terén. Az adott területekhez való nagyobb hozzáértés alapul szolgálhat az ökológiai fenntarthatóság akvakultúra-fejlesztésnél való figyelembevételéhez. Az egyik vezető európai akvakultúra-mérnöki szaktanácsadó cég. A partner segíti az eredményként kapott technológiák átadását és a bevált gyakorlat kicserélését az akvakultúrával. IP-menedzsment
NOFIMA AS (Norvég Halászati és Akvakultúra Kutatóintézet), Norvégia (www.nofima.no) A NOFIMA egy üzletorientált norvég akvakultúra, halászati és élelmiszeripari kutatóintézet. A NOFIMA 2008 januárjában jött létre az AKVAFORSK, MATFORSK, Fiskeriforskning és Norconserv intézetek egyesülésével, és jelenleg mintegy 470 alkalmazottat foglalkoztat. A NOFIMA a norvég és a nemzetközi halászati és akvakultúra-ágazat számára végez kutatást, fejlesztést, innovációt és ismeretterjesztést. Fő kutatási területei a tenyésztés és genetika, a táplálkozás és takarmányozás, a halegészségügy, a hatékony és fenntartható termelés, a vízi élelmiszerek feldolgozása és a tengeri élővilág hasznosítási célú kutatása. A NOFIMA számos közpénzből történő és ágazati finanszírozású országos és nemzetközi projektben vesz részt. A NOFIMA részvétele lehetővé teszi további személyek bevonását is, akik a projektben felhasználható szaktudással és készségekkel rendelkeznek. A NOFIMA jelenleg több EU által finanszírozott projektben vesz részt. A jelen pályázat alapját a HAKI és a NOFIMA (az egykori AKVAFORSK) közötti régi, a 70-es évekre visszanyúló együttműködés képezi. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos pontytakarmányozási és -szelekciós kutatások humán bázisát a korábbi projektek teremtették meg (FP7 – REGPOT 2007 – 3 projekt, No. 205135, “A fenntartható akvakultúrafejlesztés megerősítése - ROSA”, és FP-6 – STREP projekt No. 022665 “Betegség- és stresszrezisztens ponty: kvantitatív, genomikai, proteomikai és immunológiai markertechnológiák kombinációja a jó teljesítményű fajták, családok és egyedek azonosítása érdekében”). Fő résztvevők (ABC-sorrendben): Dr. Turid Synnøve Aas (PhD) táplálkozástudós, aki az akvakultúrában használt tápok különböző aspektusait kutatja. Fő kutatási területei a tápok fizikai és tápértékbeli jellemzői közötti összefüggések, a tápanyaghasznosítás és tápanyagkibocsátás és a takarmány-összetevők értékelése. Dr. Matthew Baranski (PhD) a tenyésztési és genetikai csoport kutatója, akinek nagy tapasztalata van a genetikai térképezési kutatásokban és a molekuláris genetikai adatok tenyésztési programokban való alkalmazásában. Emellett legfontosabb kutatási területe az új generációs szekvenciaadatok felhasználása a nagy sűrűségű genetikai marker-erőforrások létrehozásához és a kereskedelmileg fontos jellegek genetikai alapjainak azonosítása. Dr. Bjarne Gjerde (PhD) 30 éves tapasztalattal rendelkezik a kvantitatív genetika és több tenyésztett halfaj alkalmazott szelekciója terén. Első szerzője vagy társszerzője több mint 90 referált nemzetközi folyóiratban
60
61
AQUAREDPOT
megjelent cikknek, és számos norvégiai és nemzetközi projekt felelőse is volt. Óraadó professzorként dolgozik a Norvég Élettudományi Egyetemen, aminek része a graduális, mester- és posztgraduális szintű oktatás, valamint az MSc- és PhD-hallgatók témavezetése. Több mint 20 éven keresztül ő volt a felelőse az atlanti lazac és a szivárványos pisztráng genetikai értékeléséért e fajok tenyésztési programjaiban, amelyeket először az AKVAFORSK, később az Aqua Gen AS végzett. Dr. Synnøve Helland (PhD) fiziológus. A hidegvízi tengeri halak korai fejlődési szakaszaival kapcsolatos környezeti és takarmányozási aspektusok szakértője, aki az eleven táplálékszervezetek fejlődési szakaszaira és a rájuk való átszoktatásra specializálódott. Az utóbbi időben vizsgálatainak egyik fő témája a fejlődési rendellenességek kialakulásának ok-okozati tényezői több fajnál. Jelenleg a NOFIMA infrastruktúra-kutatási igazgatójának speciális tanácsadója. Dr. Jelena Kolarevic (PhD) szakterületei a halélettan és -szaporodás. Jelenleg a recirkulációs akvakultúrarendszerekkel kapcsolatos témákkal, többek közt a vízminőséggel és a halak jólétével és teljesítményével foglalkozik. Dr. Turid Mørkøre: (PhD) Tudományos főmunkatárs. Az utóbbi 15 évben fő szakterületei a halfilé technológiai és érzékszervi minőségének optimalizációja az étrend optimalizálásával, a módszertan fejlesztése, valamint az ismeretterjesztés és a tudományos technológiák gyakorlati alkalmazása voltak. Dr. Anna Kristina Sonesson (PhD) kvantitatív és molekuláris genetikát kombináló tenyésztési munkával foglalkozik. Kb. 35 publikációja van, amelyek felölelik a tenyésztési programok tervezését, a QTLtérképezést, a két populáció közötti introgresszió fajtáit és a genomszelekciót. Ezenkívül vannak publikációi a genetikai nyereséget maximalizáló és a beltenyésztettségi rátát csökkentő tenyésztési sémákról. Dr. Mette Sørensen (PhD): Tudományos főmunkatárs. Halak táplálkozása és takarmánygyártási technológia témában van PhD fokozata. 14 éve foglalkozik a haltáplálkozás és a takarmánygyártási technológia különböző aspektusaival. Kutatási érdeklődési területei az alternatív takarmány-összetevők tápértéke, az extrudálási technológia és hatása a takarmányok tápértékére és fizikai minőségére, valamint az alternatív tápgyártási technológiák és hatásuk a takarmányok tápértékére. Lektorált tudományos cikkeinek száma jelenleg 26. A Norvég Élettudományi Egyetem docense, BSc- és MSc-képzések keretében oktat akvakultúrát, haltáplálkozást és tápgyártási technológiákat, egyben MSc- és PhD-hallgatók témavezetését is ellátja. Dr. Bendik Fyhn Terjesen (PhD) fiziológus, tudományos főmunkatárs, aki több nagy projektet koordinált, pl. a Norvég Kutatási Tanács stratégiai intézeti programját a recirkulációs rendszerekben tartott halak jólétéről és teljesítményéről, a NOFIMA Akvakultúra Recirkulációs Központjának (NCRA) létrehozását, jelenleg pedig az AquaExcel EU FP7 Infrastruktúra projekt egyik munkacsomagjának vezetője és Végrehajtó Bizottságának tagja. Wageningeni Egyetem Akvakultúra és Halászati Csoportja (AFI) – Hollandia Az AFI fő kutatási területei a halak táplálkozása, vízminőség-kezelés a vízi rendszerekben (különösen nagy tapasztalata van a recirkulációs akvakultúra-rendszerek terén), halegészségügy és haljólét, valamint a vízierőforrás-kezelés. Az AFI-nak számos zárt kísérleti halnevelő rendszere és recirkulációs rendszere van, amelyeknek köszönhetően a környezeti tényezők és a technikai/mérnöki megoldások széles skáláját tudja beállítani. Kísérleti halak, nyitott medencék és specializált vízminőségi, bakteriológiai és biotechnológiai laboratóriumok is rendelkezésre állnak. Az AFI nagyon aktív a nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatási projektek terén, mind Európában, mind a fejlődő országokban. Hagyományosan együttműködik az olyan nemzetközi szervezetekkel, mint a FAO, az EIFAC, a World Fish Center, az Ázsiai Technológiai Intézet (AIT), Európában pedig az EAS-szal, a FEAP-pal és az AquaTT-vel. Az AFI-nak jó munkakapcsolata van a holland akvakultúra-ágazat minden szereplőjével és érdekcsoportjával. Az AFI több munkatársa is tagja a Holland Akvakultúra Társaságnak, amely rendszeresen szervez workshopokat és információs fórumokat haltenyésztőknek és egyéb ágazati szereplőknek, tovább erősítve a kutatás, a gyakorlat és az új rendszerek és megoldások fejlesztése közötti kapcsolatokat. Az AFI a minőségi kutatásban való részvételen keresztül, valamint specializált tanfolyamok keretében képzi a fiatal kutatókat. A csoport fő érdeklődési területe az akvakultúra területén a vízminőség-kezelés és a takarmányozás, a halászat területén pedig a halászati ökológia és a halállományok rehabilitációja. A kutatási képzés a résztvevők folyó kutatási projektekbe való bevonásával történik. A hallgatók képzése BSc, MSc és PhD szinteken zajlik. Minden tanulmányi program Hollandiában akkreditált, minden oktatási tevékenységhez jól körülírt kompetenciák tartoznak, amelyeket a hallgatóknak meg kell szerezniük. BSc- és MSc-szinten ez a rendes oktatási program része, míg PhD-szinten ezek a kompetenciák a személyre szabott személyes képzési és témavezetési program részét képezik. Az AFI-ban évente 12-20 MSc- és 5-7 PhD-
61
62
AQUAREDPOT
hallgató végez. Ezenkívül más intézetek vagy cégek munkatársai is csatlakozhatnak az AFI csapatához vendégkutatóként vagy egy 1-6 hónapos személyre szabott program keretében. Johan Verreth az AFI professzora és vezetője, a fő munkatársak Dr. Johan Schrama (PhD haltakarmányozás és haljólét témában), Dr. Marc Verdegem, PhD (vízminőség-kezelés, integrált rendszerek), Ing. Ep Eding (recirculációs technológia), Dr. Leo Nagelkerke, PhD (halászati ökológia) és Paul vanZwieten (halászati erőforrások kezelése). A folyamatban levő projektekre és a munkatársakra vonatkozó bővebb információ megtalálható a www.afi.wur.nl honlapon. Legutóbbi publikációk: Asaduzzaman M, Wahab MA, Verdegem MCJ, Adhikary RK, Rahman SMS, Azim ME, Verreth JAJ (2010) Effects of carbohydrate source for maintaining a high C:N ratio and fish driven re-suspension on pond ecology and production in periphyton-based freshwater prawn culture systems. Aquaculture, 301, 37-46. Bosma RH, Verdegem MCJ (2011) Sustainable aquaculture in ponds: Principles, practices and limits. Livestock Science, 139, 58-68. Mas-Muñoz J, Komen H, Schneider O, Visch SW, Schrama JW (2011) Feeding behaviour, swimming activity and boldness explain variation in feed intake and growth of sole (Solea solea) reared in captivity. PLoS ONE, 6. Schram, E.; Verdegem, M.C.J.; Widjaja, R.T.O.B.H.; Kloet, C.J.; Foss, A.; Schelvis-Smit, A.A.M. 2009. Impact of increased flow rate on specific growth rate of juvenile turbot (Scophthalmus maximus, Rafinesque 1810). Aquaculture 292: 1-2. - ISSN 0044-8486 - p. 46 - 52. Richard M, Maurice JT, Anginot A, Paticat F, Verdegem MCJ, Hussenot JME (2010) Influence of periphyton substrates and rearing density on Liza aurata growth and production in marine nursery ponds. Aquaculture, 310, 106-111. IFREMER (Institut Français de Recherche pour l’exploitation de la Mer), France Az IFREMER, amely egy 1984-es határozattal jött létre, egy ipari és kereskedelmi jellegű állami intézet, amelynek felügyeletét a Felsőoktatási és Kutatási, a Mezőgazdasági és Halászati és az Ökológiai és Fenntartható Fejlődési minisztériumok együttesen látják el. Az IFREMER olyan témákban fejleszti a tudományos ismereteket, mint a partmenti tengerek monitorozása, hasznosítása és népszerűsítése, az akvakultúra termékeinek monitorozása és optimalizálása, a halászati erőforrásokra vonatkozó tudományos ajánlások népszerűsítése a fenntartható halászat érdekében, a tengerfenék és az óceán biodiverzitásának kutatása, a tengeri áramlások előrejelzése és a tengeri ökoszisztémák fejlődése, valamint ellátja a francia tudományos közösség hajóinak és tengeralattjáróinak kezelését. A 235 millió eurós költségvetésű IFREMER 1500 főt foglalkoztat és nagyszámú kísérleti létesítményt üzemeltet, többek közt akvakultúra-létesítményeket a Földközi-tengeren Palavas-les-Flots-ban, az atlanti parton La Tremblade-ban és Brestben, de még a Csendes-óceánon is (Tahitiben és Új-Kaledóniában). Az IFREMER 30 éve foglalkozik akvakultúra-kutatásokkal, tengerbiológiai vizsgálatokkal és vízi ökoszisztémákkal. Az IFREMER az akvakultúrához kapcsolódó minden főbb tudományterületen végez kutatásokat, ilyenek pl. a halélettan a halak nevelésének és szaporításának elősegítése érdekében, a táplálkozástan, a genetika, a halnevelési rendszerek technológiája, a halegészségügy és a haljólét kezelése mind a halakra, mind a kagylókra kidolgozott biológiai modellek segítségével. Ezekkel a tevékenységekkel mintegy 60 kutató és mintegy 35 PhD-hallgató és posztdoktor foglalkozik. Fő résztvevők: Dr. Jean-Paul Blancheton (PhD) több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik az akvakultúra-kutatások terén az IFREMER-nél, ahol ő a különböző típusú rendszerek (recirkulációstól az átfolyóvizesig) vízminőségének a halak egészségére és jólétére gyakorolt hatásait kutató csoport vezetője (a Földközi-tenger partján elhelyezkedő palavasi kutatóállomáson). Elnöke volt a GFCM Akvakultúra Bizottságának, jelenleg pedig az akvakultúra-fejlesztés fenntarthatóságával foglalkozó több európai és francia kutatási projektben vesz részt. Dr. Cyrille Przybyla (PhD): Fő kutatási területei a recirkulációs rendszerek halak és algák számára optimális kezelése, a recirkulációs rendszerek elfolyóvizének hasznosítása, ipari CO2-remediáció magas produktivitású algás tavak (HRAP) segítségével, a halak egészsége és jóléte különböző tartási feltételek mellett. Több francia és nemzetközi kutatási programban vesz részt (pl. PEARL, LAGUNEX, AQUATREAT, LAGUNEST, WEALTH). Dr. Myriam Callier (PhD): Kutatási területe az integrált multitrofikus akvakultúra (IMTA) fejlesztése, amely a takarmányozott akvakultúrát (halak) extraktív szervetlen (algák) és extraktív szerves akvakultúrával (kagylók) kombinálja, ami ígéretes megközelítésnek tűnik a környezeti hatások csökkentésére.
62
63
AQUAREDPOT
Dr. Gilles Breuil (PhD): állatorvos-tudományból diplomázott (1980), majd immunológiából szerzett PhD fokozatot a Montpellier II Egyetemen (1997). 1985 óta halpatológusként dolgozik az IFREMER LA-LR Laboratóriumában Palavas les Flots-ban (Franciaország), ahol a tengeri halak patogénjeinek azonosításával és jellemzésével foglalkozik. Fő érdeklődési területe a betadenovírus-fertőzés diagnosztikája és kezelése. AquaBioTech Limited (ABT), Málta Az ABT (MT) egy független cég az AquaBioTech cégcsoporton belül, amely akvakultúrával és halászattal, környezetvédelemmel, vízzel és energiával kapcsolatos szaktanácsadási, mérnöki és fejlesztési projektekkel foglalkozik. Az AquaBioTech Limited működési területe az egész világra kiterjed. A cég a halászati tevékenységre és az akvakultúra-tervezésre és fejlesztésre specializálódott, és tevékenysége számos területre kiterjed a piackutatástól a projektek megvalósíthatóságának értékelésén keresztül a képzésig, menedzsmentig és a szükséges technológia beszerzéséig. Az AquaBioTech Ltd.-nek több mint negyven (40) országban vannak ügyfelei és projektjei. A cégnél több mint huszonnyolc (28) magasan képzett és tapasztalt munkatárs és alkalmazott dolgozik, akiknek szakértelme kiterjed az akvakultúra és a halászat tervezésének, megvalósíthatósági elemzésének, fejlesztésének, üzembehelyezésének és üzemeltetésének minden aspektusára. Kapcsolódó korábbi tapasztalat: Az évek során az AquaBioTech Limited több EU-s kutatási projektben részt vett az FP6 és FP7 különböző területein – pl. CRAFT, STREP és CA projektek + OATP OffshoreAqua.net + AquAgriS.com + SustainAqua.com. További területek, amelyekben az AquaBioTech Limited részt vesz vagy rész vett, a teljesség igénye nélkül: halgazdaságok – nyíltvizi és parti – intenzív és extenzív – kis léptékű halászat felmérése, recirkulációs és átfolyóvizes rendszerek, beleértve a keltetőket is; tonhalhalászat felmérése a tonhal ketreces tartásának lehetősége szempontjából; garnélafarmok – keltetők és piaci garnéla nevelése; biológiai biztonsági auditálás; halászati menedzsment; feldolgozóüzemek; hulladékgazdálkodás; környezeti hatásvizsgálatok – környezetgazdálkodási rendszerek (EMS) alkalmazása; megvalósíthatósági tanulmányok, piackutatás & piaci információk értékelése, felmérések, technikai és pénzügyi auditálás. Az AquaBioTech Limited a globális akvakultúra egy nagy gyakorlatorientált csoportjának a fontos képviselője, amely értékes tapasztalataival, kapcsolatrendszerével és szakértői információkkal járul hozzá a projekthez, valamint felhasználja és terjeszti annak eredményeit. Az ABT további fontos szerepe a projektben a bevált gyakorlat tengerparti extenzív akvakultúrával való kicserélésének elősegítése. Szaktanácsadó cégként segíti a projekt technológiatranszfer-elemeinek megvalósítását is. Fő résztvevők: Shane A. Hunter: az AquaBioTech Csoport vezető tanácsadója. Halászat és haltenyésztés szakon szerzett diplomát, több mint ötven jelentést és piackutatást készített halászati és akvakultúra témákban különböző nemzetközi ügyfelek számára. Számos nemzetközi biztosítótársaság, pénzügyi cég és bank előszeretettel alkalmazza szakértőként/auditorként. Részt vett több, EU és magáncégek által finanszírozott kutatási projektben, amelyek témája számos területet felölelt, a piackutatástól és piaci információk kiértékelésétől a mérnöki munkán kereszül a vízminőségig. Ing. Oliver C. Fenech: az AquaBioTech Csoport főtanácsadója, valamint a cég projektkoordinációért és – felügyeletért felelős projektmenedzsere. Szakmáját tekintve a terméktervezésre és a projektmenedzsmentre szakosodott gépészmérnök. Nagy járatosságra tett szert a mérnöki és projektmenedzsment-szoftverekben, mint pl. a számítógépes tervezőprogramok és a Microsoft Office Project, amelyeket gyakran használ a cég számos projektkötelezettségének koordinálása során. Ilyenek pl. a recirkulációs rendszerek tervezése, akváriumrendszerek összeállítása, szárazföldi halgazdaságok létesítése, stb. Olivernek jelentős tapasztalata van az EU által finanszírozott K+F projektek irányításában is. A Mérnöki Tervezők Egyesületének (UK) diplomás tagja. Dr. Francisco S. Gomes (PhD): Tapasztalt projektmenedzser és tervező, számos rendszerrel és fajjal dolgozott több mint 10 országban. Különös tapasztalata van a garnélák, kagylók és osztrigák szaporításában és piaci nevelésében. HACCP és ISO 9000 koordinátor, laboratóriumvezető és -tervező, K+F igazgató, kereskedelmi és feldolgozóüzemi tapasztalat. Maria-Lisa Scicluna az ABT projektmenedzsere. Biológiát, kémiát és üzleti menedzsmentet tanult. Több FP7 projekt irányításában részt vesz, mint pl. a CleanHatch, amelynek ő a projektkoordinátora, valamint a CarbGrowth és a FishScan projektek. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH; korábbi neve: Magyar Szabadalmi Hivatal) a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, amelyet 1896-ban hoztak létre. Az SZTNH jogi státuszára,
63
64
AQUAREDPOT
pénzügyi menedzsmentjére, feladat- és hatáskörére vonatkozó, jelenleg hatályban lévő részletes előírásokat a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény XIV/C fejezetének 115/D-115/L. paragrafusai és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény tartalmazza. Az SZTNH-t, mint kormányhivatalt, a kormány felügyeli. A törvény értelmében a kormányhivatal feletti felügyeleti jogokat a miniszterelnök által kinevezett közigazgatási és igazságügyi miniszter gyakorolja. Az SZTNH önálló gazdálkodású szerv, amely működési költségeit saját bevételeiből fedezi. A Szabadalmi törvény 115/G. paragrafusának értelmében az SZTNH feladat- és hatásköre az alábbiakat tartalmazza: − az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása; − a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátása; − az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén; − a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel; − a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása; − a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása. Az SZTNH a fenti feladat- és hatáskörral kapcsolatos standard szolgáltatásokat biztosít az alábbi területeken: − Információszolgáltatás − Adatszolgáltatás − Munkák önkéntes nyilvántartása − Szabadalomkeresési szolgáltatások − Védjegyszolgáltatások − Szabadalmi könyvtári szolgáltatások, az Iparjogvédelmi Szakkönyvtárt is beleértve − Oktatás és tudatosság növelése − Előzetes IP-felmérés Az SZTNH a partnerszervezetek technológiatranszferjét és IP-menedzsment tevékenységét támogató személyre szabott szolgáltatásokat is nyújt. Az adott területen kínált szolgáltatásokat a partner igényeire szabják, ezért ezeket csak személyre szóló ajánlatként kínálják. Az SZTNH projektfelelőse: Bahó-Borzók Noémi nemzetközi és oktatási ügyintéző Alvállalkozások Az AQUAREDPOT projekt keretében harmadik fél alvállalkozóként történő megbízását csak a könyvvizsgálói jelentések esetében tervezzük, olyan esetekben, amikor a részkifizetések vagy a végső részlet összege eléri vagy meghaladja a 375.000 eurót. A feladatot egy kiváló külső auditor fogja végezni.
64
65
AQUAREDPOT
2.3. Igénybe vett erőforrások Az alábbi erőforrásokat mobilizáljuk az AQUAREDPOT projekt megvalósítása során: Emberi erőforrások: a HAKI munkatársai, azaz:
9 fiatal kutató (PhD fokozat nélkül) 4 posztdoktor 10 tudományos főmunkatárs Minden fiatal kutató és posztdoktor részt vesz a projekt képzési programjaiban. A tudományos főmunkatársaknak lehetőségük lesz meglátogatni a partnerszervezeteket az együttműködés megerősítése érdekében. A HAKI emberi erőforrásait új kutatók (két tudományos főmunkatárs, egy gyakorlati szakértő és 4 posztdoktor) felvételével erősítjük meg A kutatás pénzügyi forrásai: A HAKI K+F+I munkájának meglévő forrásait az alábbi táblázat foglalja össze. A támogatások magyar és EU-forrásokból származnak, valamint a termelési ágazattól, ezek szinergiája a kutatás hosszú távú fenntarthatóságát erősíti. EU-forrásokból finanszírozott futó projektek AqASEM: Az ASEM Akvakultúra Platform hatásainak erősítése: híd az ázsiai és európai akvakultúra között (FP7 – Koordinációs és támogatási akciók) 2009-2013 Arraina: Korszerű kutatási kezdeményezések a táplálkozás és az akvakultúra terén (FP7 Együttműködési Projekt) 2012-2017 Aquaexcel: Akvakultúra-infrastruktúra az európai halkutatás kiválósága érdekében (FP7 – Együttműködési projekt és Koordinációs és támogatási akció kombinációja) 2011-2015 Cleanhatch: Innovatív tisztítási technológia kifejlesztése és alkalmazása tengeri és édesvízi keltetői lárvanevelő medencékben recirkulációs akvakultúra rendszerekben (FP7 – Specifikus csoportok javára végzett kutatások) 2010-2012 HU-RO BSPC: Tokfélék és egyéb édesvízi ragadozó halfajok ketreces tenyésztése (Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013) 2011-2012 HU-RO Crayfish: A magyar és román határon átnyúló Maros és Körös folyókban élő rák populációk alkalmazkodóképességének vizsgálata (Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013) 2012-2013 HURO-Pharmariver: Gyógyszerek és származékaik akkumulációs tulajdonságainak vizsgálata a Körösök ökoszisztémájában (Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013) 2011-2012
Pénzügyi forrás EU-FP7 EU-FP7 EU-FP7 EU-FP7
HURO HURO EU-FP7
EU-FP7 POSDRU-61150: Emberierőforrás-fejlesztési ágazati operációs program 2007- 2013 ROSA: A fenntartható akvakultúra-fejlesztés megerősítése Szerbiában 2008-2011 EU FP7 Regpot(Regpot-2007-3). Együttműködési projekt Szerbiával és Norvégiával 2007-3 Nemzeti K+F ügynökségek által és az ágazat számára nyújtott kutatási szolgáltatásokból finanszírozott folyó projektek Exportképes halfajok termeléstechnológiájánakkomplex fejlesztése (BARRA_09) NIH 2009-2012 A csuka tápanyagszükségletének vizsgálaza intenzív tartási körülmények között OTKA A kínai növényevő halak élőhelye, szaporodása és genetikai sokfélesége a Balatonban OTKA Barex-GOP-2009 Egy baromfitenyésztő gazdaság elfolyóvizének kezelése
NKTH GOP Innovációs Alap
Egy vegyi üzem elfolyóvizének kezelése és tisztítása Elfolyó termálvizek kezelése és elhelyezése természetes rendszerekben
Innovációs Alap Innovációs Alap
Gyógyszermaradványok vizsgálata a Körös folyóban
Innovációs Alap
Vízi ökológiai, haltenyésztési és élettani kutatások
Állami alaptámogatás
65
66
AQUAREDPOT
Tokgénbank megőrzése
Saját forrás
Beadott pályázatok A lesőharcsa-termelés komplex tenyésztési, takarmányozási és környezetkezelési NKTH GOP technológiáinak kifejlesztése Modern informatikai, ökotechnológiai és mérnöki módszerek kidolgozása és NKTH GOP alkalmazása a termálvizek környezetbarát hasznosítása érdekében Nemzetközi stratégiák és programok összekapcsolása a dunai tokfélék védelme és LIFE+ Nature rehabilitációja érdekében 2011 Vidékfejlesztési program Biharugrán Állami támogatás A Sel-Plex etetés hatása a ponty stresszel kapcsolatos génjeinek expressziójára Alltech – FISHSHIELD Új vakcinák kialakítása az akvakultúra számára (protektomika) CE IRRINOVATION A klímaváltozás környezetre és az agrártermelésre gyakorolt hatásait figyelembe vevő környezetbarát innovatív öntözési technológiák népszerűsítése “Takarmányozás az ételért” – a ponty húsminőségének javítása a tápok esszenciális zsírsavakkal való dúsításával
innovációs alap EU-FP7 EU ERDF IPA-HUSER
Kutatási infrastruktúra: A HAKI változatos kutatási létesítményekkel rendelkezik, pl. kísérleti halastavakkal, jól felszerelt laboratóriumokkal (víz-, talaj- és növényanalitika, tápreceptúrák kidolgozása, mikroszkópia, HPLC, GC, genetika) és egy fedett halnevelő rendszerrel. Azonban a fedett halnevelő egység elavult, és kísérleti célokra nem alkalmas. Speciális felszerelésre is szükség van a kombinált haltermelési technológiák fejlesztéséhez. Ezeknek az infrastruktúra-elemeknek a hiánya (különösen a fedett kísérleti rendszeré) hátrányként jelentkezik a pályázatoknál. Az ilyen komplex akvakultúra-kutatási infrastruktúra hiánya jelentősen hátráltatja a közép- és kelet-európai akvakultúra fejlesztését. A kutatási létesítmények modernizálása lehetővé teszi a kutatási kompetenciák fejlesztését, azaz a nagyobb számú kutatási programban való részvételt. A következő új kutatási létesítmények és eszközök beszerzését tervezzük: − Kísérleti fedett recirkulációs rendszer négy független vízkörrel és kutatási eszközökkel ellátva (respirométer, ürülékgyűjtő, online mérőműszerek a vízminőségi paraméterek mérésére, Kjeldahlkészülék, hordozható mérőműszerek /oxigén, pH, vezetőképesség, redoxpotenciál/, stb.) Tervezett költség: 370.000 € (a kísérleti rendszer költsége: tervezés, berendezések, beüzemelés, stb.: 290.000 €; anyagcsere- és táplálkozási vizsgálatokhoz szükséges kiegészítő berendezések költsége: 80.000 €, pl. respirométer, ürülékgyűjtő (10 db): 45.000 €; hordozható vízminőségmérők: 5.000 €; Kjeldahl-N készülék: 11.000 €; Isoperibol PARR 6200 kaloriméter: 19.000 €) − Új kísérleti kombinált intenzív-extenzív rendszer létrehozása. Szükséges felszerelés: úszó medencék, szivattyúk, levegőztetők, kísérleti eszközök. Tervezett költség: 40.000 € Az AQUAREDPOT projekt külső finanszírozási forrásai: A kutatási kapacitások fejlesztésének költsége 1 530 076€ A közvetett (rezsi) költség 106 025 € Az összes kért támogatás 1 636 201 €
66
67
AQUAREDPOT
A munkacsomagok költségeinek összegzése (minden összeg euróban szerepel, ÁFA nélkül) WP1
Projektmenedzsment Az SC-tagok utazásai Személyi költség Eszközbeszerzés Pénzügyi auditok díja 2 x 7000 EUR Összesen
WP2
Tudás és készségek fejlesztése (kutatócserék) Látogatások a partnereknél Látogatások a HAKI-ban A partnereknél tartott képzések költsége Képzések a HAKI-ban Személyi költség Összesen
111 600 36 800 164 000 29 600 120 000 462 000
Tapasztalt kutatók felvétele Új alkalmazottak bére Új alkalmazottak munkaeszközei Személyi költség Összesen
381 000 8 000 34 000 423 000
Infrastruktúra fejlesztése Fedett kísérleti recirkulációs rendszer Analitikai műszerek KIE rendszer felszerelése Személyi költség Összesen
290 000 80 000 40 000 60 000 470 000
WP3
WP4
WP5
WP6
Költség (€) 16 560 44 000 916 14 000 75 476
Ismeretterjesztési tevékenység Workshopok költsége Kiállításokon, stb. való részvétel Személyi költség Összesen
28 600 13 000 36 000 77 600
Stratégiai IP-terv kidolgozása Személyi költség Összesen
22 000 22 000
Összköltség Közvetett költség (rezsi 7%) Teljes költség a közvetett költség térítésével A személyi költségek számításánál az alábbi béreket vettük alapul: Vezető kutatók, tudományos főmunkatársak bruttó bére: 2000 €/hó Egyéb kutatók bruttó bére: 1500 €/hó Posztdoktor kutatók bruttó bére: 1200 €/hó A partnerintézmények kutatóinak tervezett magyarországi napidíja: 220 €/nap A HAKI munkatársainak tervezett külföldi napidíja: 130 €/nap.
67
1 530 076 106 125 1 636 201
68
AQUAREDPOT
A WP2-ben tervezett látogatások költségeinek magyarázata Látogatások Partnerintézmények kutatói HAKI munkatársai külföldön
Személyek száma 23
Összes embernap 115
Napidíj, €/nap 220
Utazás 11 500
Összes költség, € 36 800
62
620
130
31 000
111 600
Összköltség
148 400
A WP3-ban felvett szakértők költségeinek magyarázata Felvett személyek Vezető kutatók/tudományos főmunkatársak Posztdoktor kutatók
Személyek száma 3
Összes emberhónap
Bérköltség - €/hó
Összes költség, €
108
2000
216 000
5
150
1100 Összköltség
165 000 381 000
A WP4 infrastrukturális beruházási költségeinek magyarázata RAS berendezése Eszközök Specifikációk Haltartó medencék 75 haltartó medence Pedrollo szivattyúk 8 db HF 6B Légbefúvók 2 db 150 m3/óra kapacitású Oxigénkúpok 4 db 60 m3/óra kapacitású Oxigéngenerátor Oxymat, 3 kg/óra kapacitású Elektromos rendszer Ellátás/védelem/ellenőrzés Fűtési rendszer Földgáz Dobszűrő 4 db Hydrotech 501 Etetők/oxigénporlasztók 50 db óraszerkezetes szalagos etető Biológiai szűrő 50 m3 BIO BLOCK Ózongenerátor 1 db Pimozon Vízminőség-ellenérzés/monitorozás Aqua terra rendszer UV szűrők 4 db FIAP-ban Hűtő TLD6 A Összesen Analtikai műszerek 6400 Parr Automatic Isoperibol Alapanyagcsere-vizsgáló készülék kaloriméter Kjeldahl-N VAPODEST 20s+roncsoló+mosó Hordozható vízminőségmérők (WTW MULTI 3430 SET, elektródok) Analitikai mérleg OHAUS FX12953ZZ 6100 g 0.01 g Úszókamra Részletek külön, a “Csengeri II.” c. rész alatt TMC rendszer az alapanyagcserevizsgáló készülékhez 1 db 2,5 m3 Összesen KIE rendszer berendezése Eszközök becsült összes költsége
68
Költség 37 723 2 152 4 205 4 320 10 731 2 963 20 670 32 832 12 389 8 946 9 900 105 119 21 815 1 655 37 723 275 420 28 190 25965 3 740 2 339 30 897 3 690 92 950 41 630 410 000
69
AQUAREDPOT
A teljes költségvetés bontásának összegzését az alábbi táblázat mutatja (minden összeg euróban szerepel, ÁFA nélkül) WP1 WP2 WP3 WP4 WP5 WP6 Total Emberhónapok 22 60 17 30 18 12 156 száma Személyi költségek 44 000 120 000 415 000 60 000 36 000 22 000 697 000 Tartós eszközök 410 000 410 000 Fogyóeszközök 17 476 342 000 8 000 41 600 409 076 Közvetett költségek 4 303 32 340 29 610 32 900 5 432 1 540 106 125 Alvállalkozói költségek 14 000 14 000 Összesen 79 779 494 340 452 610 502 900 77 600 22 000 1 636 201 EU-hozzájárulás 1 636 041 A teljes költségvetés fő tevékenységek szerinti bontásának összegzése (minden összeg euróban szerepel, ÁFA nélkül) Ember- KoorKutatóKutatók Infrastruk- Ismeret- Egyéb Összesen Kért EUhónap dináció cserék felvétele túra terjesztés (közvetett hozzájárulás költség) WP1 22 75 476 4 303 79 779 79 779 WP2 60 462 000 32 340 494 340 494 340 WP3 17 423 000 29 610 452 610 452 610 WP4 30 60 000 410 000 32 900 502 900 502 900 WP5 18 77 600 5 432 83 032 83 032 WP6 12 12 000 10 000 1 540 23 540 23 540 Összesen 156 75 476 534 000 423 000 410 000 87 600 106 125 1 636 201 1 636 201
69
70
AQUAREDPOT
3. Hatások 3.1 A munkaprogramban felsorolt várható hatások Az AQUAREDPOT projekt célja, hogy segítsen a HAKI humán és fizikai infrastruktúra-hiányának megoldásában, amely ezáltal képesé válik a közép- és kelet-európai akvakultúra innovációs szükségleteinek kielégítésére. A projekt általános stratégiájának megvalósítására hat munkacsomagot alakítottunk ki: WP1: Projektmenedzsment WP2 A tudás és készségek fejlesztése az akvakultúra-kutatásokban WP3 Szakértő kutatók felvétele a prioritási kutatási területekre WP4 Az akvakultúra-kutatások infrastruktúrájának fejlesztése WP5 Az innovációs hatás fokozása ismeretterjesztési tevékenység révén WP6: Stratégiai IP-fejlesztési terv kidolgozása és az innovációs képesség javítása Közvetlen, rövid távú hatások: Elvárásaink szerint a WP2 és WP3 hozzájárul egy magas színvonalú kutatócsoport kialakításához a HAKIban, ami – a korszerűbb kutatási felszereltséggel együtt (WP4) – csúcsminőségű humán és fizikai infrastrukturális kapacitásokat biztosít a régió akvakultúrája számára. A WP5 ismeretterjesztési tevékenysége (workshopok, kiállítások, honlap, konferenciák) jelentős reklámot biztosít a HAKI-nak, mint Közép- és Kelet-Európa egyik vezető innovációs központjának. A WP5 tevékenysége és a HAKI nagyobb ismertsége közelebb hozza a magyar kutatókat a haltenyésztésben érdekelt más partnerekhez (termelőkhöz, potenciális befektetőkhöz, politikusokhoz, megyei és települési önkormányzatokhoz, környezetvédőkhöz, az oktatáshoz, stb.), ami elősegíti véleményeik, ötleteik, szükségleteik és igényeik jobb elismerését a HAKI innováció-menedzsment stratégiájának fejlesztése során (WP6). A korszerűbb IP-menedzsment és innovációs stratégia jelentősen hozzájárul a HAKI kutatási és innovációs kapacitásának regionális szintű kiválóságához. Hosszú távú hatások: A HAKI jobb humán és fizikai kutatási kapacitásai, a HAKI nagyobb ismertségével és az érdekelt felekkel fenntartott jobb kapcsolatokkal együtt, hosszú távon azt eredményezi, hogy az intézet jelentősebb hatást fog gyakorolni a regionális akvakultúra-fejlesztésre. Ahogy a regionális kiválóság és ismertség a közép- és keleteurópai akvakultúra K+F képviselőjévé teszi a HAKI-t, várható az intézet ERÁ-ba való fokozottabb integrációja is, ami hatékonyabbá teszi az európai szintű kutatási projektekhez való partnerkeresés. A partnerszervezetekkel való kutatócserék szintén kiszélesítik a HAKI nemzetközi együttműködési lehetőségeit. Tekintettel az akvakultúrának a haltermékellátás fontos szektoraként való elismerésére, amely a jövőben több figyelmet és támogatást érdemel, az Európai Bizottság több figyelmet fordít az édesvízi haltenyésztés modernizációjára. A HAKI kutatási potenciáljának fejlesztése nemcsak a K+F Keretprogramokban (FP7 és FP8) való részvételt javítja, de tudományosan megalapozza a közép- és kelet-európai akvakultúra Európai Tengerügyi és Halászati Alap által támogatott technológiai fejlődését is. Tekintettel a közép- és kelet-európai haltenyésztés vidéki gazdaságban és társadalomban való mély beágyazottságára, más EU-s, bilaterális és nemzeti források szintén rendelkezésre állnak (és rendelkezésre fognak állni) az akvakultúra-fejlesztésre, hogy elősegítsék a szektor potenciáljának maximális kihasználását a munkahelyek létrehozása, a vidékfejlesztés és a halfogyasztás növelése tekintetében. A következő oldalon található diagram vázlatosan bemutatja a munkacsomagok között fennálló kapcsolatokat és hatásaikat. Az európai megközelítés indoklása: A közép- és kelet-európai akvakultúra-ágazat innovációs potenciáljának és a fejlesztési projektek nagyobb pénzügyi támogatási lehetőségeinek (amelyekhez hozzájárul a tavi akvakultúra fokozottabb népszerűsítése az EU-ban) a jobb kihasználása megköveteli a HAKI humán és fizikai infrastruktúrájának jelentős fejlesztését. A HAKI csak csúcsszínvonalú kutatási infrastruktúra birtokában vehet részt sikerrel kutatási és agrár- és vidékfejlesztési projektekben. Ezért igen nagy erőfeszítésekre van szükség az emberi tudásanyag és a kutatási eszközök fejlesztéséhez, ami EU-szintű megközelítést igényel. A HAKI, továbbfejlesztett
70
71
AQUAREDPOT
nemzetközi együttműködései és hálózatépítése révén, európai szinten is hozzájárulhat a kutatási kapacitások fragmentációja és a kutatási tevékenységek átfedései által okozott problémák csökkentéséhez.
71
72
AQUAREDPOT
A projekt közvetlen hatásai
WP1
WP2
Nagyobb tudás
WP3
WP4
Több kutató és szélesebb körű tudományos tevékenység
A HAKI fejlettebb humán infrastruktúrája
A HAKI korszerűbb fizikai infrastruktúrája
WP5
A HAKI nagyobb ismertsége vezető regionális akvakultúrainnovációs központként
A HAKI kutatási és innovációs kapacitásának megerősítése
Jobb kapcsolatok a termelőkkel, befektetőkkel és politikusokkal
Korszerűbb IP- és innováció-menedzsment
WP6
A projekt hosszú távú hatásai
A HAKI jobb integrációja az ERÁ-ba: Fokozottabb részvétel a kutatási (FP) projektekben
Jobb kutatási készségek a NACEE tagintézményeiben
Fokozottabb részvétel az akvakultúra- és vidékfejlesztési projektekben (EMFF, ERDF és más pénzügyi források)
A HAKI nagyobb innovációs hatása a közép- és keleteurópai (KKE) akvakultúrára
A KKE akvakultúra fenntartható fejlődése és nagyobb termelése
Több munkahely a KKE akvakultúrában és nagyobb szerep a vidékfejlesztésben
72
Nagyobb halfogyasztás a KKE régióban
73
AQUAREDPOT
A projekt eredményei és a siker indikátorai A kutatási kapacitások fejlesztését az alábbi indikátorok mutatják: • Kutatók nagyobb száma. Cél 2015-ben: 25-27 fő, jelenlegi létszám: 20 fő • Új akvakultúra-mérnöki kutatócsoport létrehozása; mutató: az akvakultúra mérnöki megoldásaival foglalkozó kutatók száma. Cél 2015-ben: 2 fő, jelenlegi létszám: 0 fő • Korszerű kutatási infrastruktúra A nemzetközi K+F együttműködés javítása: • Fokozott részvétel az FP7 és FP8 projektekben. Cél: az FP7-KBBE-2013-7, a HORIZON 2020KBBE-2014-2015 és más FP8 tevékenységekben legalább 8 pályázat beadása, amiből legalább 4 nyertes pályázat várható (Szerződéskötés 2012.09.01 és 2015.08.31. között) • Fokozott részvétel a román és szerb határon túli együttműködési (ERFA) projektekben. Cél: 5 beadott pályázat (legalább 3 várható szerződéskötéssel) 2012.09.01. és 2015.08.31. között. • Fokozott részvétel a hazai K+F projektekben. Cél: legalább 5 új projektszerződés megkötése a jelen projekt ideje alatt. • Új partnerségek létrehozása a közép- és kelet-európai K+F központokkal. Ezek közös projekteket, workshopok közös szervezését, közös publikációkat foglalnak magukban. Cél: legalább 5 új partnerség létrehozása a jelen projekt ideje alatt Innovációs hatás javítása: • Új partnerségek létesítése magyar és romániai partnerekkel. A partnerségek szaktanácsadást, közös kísérjeteket és projekteket foglalnak magukban. Cél: legalább 5 új partnerség létrehozása a jelen projekt ideje alatt. • Nagyobb bevétel a HAKI szaktanácsadási szolgáltatásaiból. Cél: 30.000 EUR/év 2015-ben, jelenlegi szint: 4.000 EUR/év. 3.2. A kiválóság terjesztése, az eredmények hasznosítása, a tudás elterjesztése A pályázat WP5 munkacsomagja a HAKI-nak az akvakultúra-fejlesztés regionális kiválósági központjaként való jobb ismertségét elősegítő ismeretterjesztési tevékenységekkel foglalkozik. A WP5 feladata a projekt során megszerzett tudás terjesztése is. Az ismeretterjesztési tevékenységeket a következő oldalon található táblázat foglalja össze. A haltenyésztőkkel való kapcsolattartás mellett jelentős erőfeszítéseket fordítunk a kisléptékű szárazföldi állattenyésztéssel foglalkozó farmerekkel és más lehetséges befektetőkkel való kapcsolatok kialakítására, ami hozzájárul az akvakultúra-ágazat népszerűsítéséhez, valamint – hosszú távon – a termelők számának növeléséhez és a haltenyésztés szárazföldi mezőgazdaságba való integrációjához. Azok szükségleteire való válaszként, akik nem engedhetik meg maguknak egy modern zárt recirkulációs rendszer építésének vagy egy nagyobb tóterület alacsony intenzitású termelés céljaira való megvásárlásának nagy (pl. 100.000 euró feletti) beruházását, mezőgazdasági kiállításokon és más fórumokon népszerűsítjük az alacsony beruházási igényű haltenyésztési lehetőségeket (különösen az intenzív akvakultúrát és a tavi haltenyésztést kombináló technológiákat). Különös figyelmet fordítunk a politikusokkal, megyei és települési önkormányzatokkal és a vidék- és agrárfejlesztés finanszírozásáért és politikájának meghatározásáért felelős egyéb érdekelt felekkel való együttműködésre, elősegítendő az akvakultúrafejlesztés integrációját a vonatkozó politikákba és pályázati felhívásokba. A HAKI nagyobb nemzetközi ismertsége (nemzetközi workshopok, kézikönyvek 4 nyelven, továbbfejlesztett honlap 4 nyelven, termelőkkel és termelői szervezetekkel való jobb partneri kapcsolatok) várhatóan több befektetőt fog idevonzani, főként Közép-Európából. 3.3. Innovációs hatások −
A jobb fizikai és humán infrastruktúra a technológiai fejlődés alapjául szolgál. A projekt létrehoz a HAKI-ban egy új, intenzívebb haltenyésztési technológiák kutatását szolgáló tudományos és
73
74
AQUAREDPOT
infrastrukturális bázist, ami hozzájárulhat a közép- és kelet-európai akvakultúra termelékenységének és fenntarthatóságának növeléséhez, és alacsony beruházási igényű haltenyésztési lehetőségeket biztosít az ágazat számára. −
A HAKI képessé válik a külföldi kutatók fogadására, akik az AQUAEXCEL (EU FP7) és egyéb projektek ill. megállapodások keretében kísérleteket végezhetnek az intézet korszerűsített kísérleti rendszereiben (RAS és KIE).
−
A kutatócserék gyakorlatorientált megközelítést hoznak a HAKI kutatási stratégiájába. Az ökonómiai elemzésekre, piackutatásra és megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére vonatkozó tudás bővítése pozitív hatással lesz a HAKI szaktanácsadási szolgáltatásainak minőségére.
−
A kiállításokon, workshopokon és konferenciákon való részvétel, valamint a honlap jobb elérhetősége népszerűsíti az innovatív technológiai megoldásokat a haltenyésztési ágazatban.
−
A HAKI fejleszti saját innováció-menedzsmentjét és szellemitulajdon-kezelését, ami elősegíti a létrehozott tudás védelmét és hasznosítását.
−
Az IP-jogok korszerűbb védelme a HAKI-ban jogi és intézményi kereteket biztosít az intézet kutatási eredményeinek felhasználásához, ami hatással lehet az intézet szaktanácsadási szolgáltatásainak jövedelmezőségére.
−
A HAKI IP-jogainak védelme és innováció-menedzsment stratégiájának kidolgozása pozitív hatással lesz ezekre a területekre más NACEE tagintézményeknél is
74
75
AQUAREDPOT
Ismeretterjesztési tevékenységek az AQUAREDPOT projekt során Célcsoport
Tevékenység Tudományos közösség
5.4
Országos/megyei/ Termelési/ Nyilvátelepülési Eszközök üzleti szektor nosság kormányzat VM Települési Magyar és A régió Projektkezdő önkormányzat Média román kutatók haltermelői megbeszélés Regionális Fejlesztési Ügynökség
5.1
KKE régió kutatói
KKE régió haltermelői
Workshop és konferencia
5.1
KKE régió kutatói
KKE régió haltermelői
Workshop és konferencia
5.1
KKE régió kutatói
KKE régió haltermelői
Kézikönyvek
VM Regionális Fejlesztési Ügynökségek VM Regionális Fejlesztési Ügynökségek VM Regionális Fejlesztési Ügynökségek
5.2 5.2 5.2 5.3
Európai kutatók
5.5
A régió kutatói
5.4
Települési önkormányzat VM Települési Magyar és önkormányzat román kutatók Regionális Fejlesztési Ügynökség
Magyar Látoállattenyésztők gatók és befektetők Média Magyar Látoállattenyésztők gatók és befektetők Média Magyar Látoállattenyésztők gatók és befektetők Média KKE régió haltermelői és befektetői
Hely
Szarvas, 2013 Vodnany, Csehország, 2013 Vilnius, Litvánia, 2014
Kiállítás
Hódmezővásárhely, 2014
Kiállítás
Budapest, 2016?
Kiállítás
Hódmezővásárhely, 2015
Honlap
2013-
A régió haltermelői
Média
Konferencia és nyílt nap
Szarvas, 2014
A régió haltermelői
Média
Zárótanácskozás
Szarvas, 2016
75
76
AQUAREDPOT
4.
Etikai kérdések ETIKAI KÉRDÉSEK TÁBLÁZATA
(Megjegyzés: Az alábbi táblázat bal oszlopában csillaggal * jelölt tevékenységeket magukban foglaló kutatási témáknak automatikusan etikai felülvizsgálaton kell átesniük) Emberi embriókon/magzatokon végzett kutatások * * * * *
Embereken végzett kísérletek
* *
Oldal
A kutatásban felhasználni kívánt emberi embrionális őssejteket embriókból vonják-e ki? IGAZOLOM, HOGY A FENTI ÁLLÍTÁSOK EGYIKE SEM ÉRVÉNYES A PÁLYÁZATOMRA
* *
IGEN
Végeznek-e a tervezett kutatásban vizsgálatokat emberi embriókon? Végeznek-e a tervezett kutatásban vizsgálatokat emberi magzati szövetekkel/sejtekkel? Végeznek-e a tervezett kutatásban vizsgálatokat emberi embrionális őssejtekkel? A kutatásban felhasználni kívánt emberi embrionális őssejtek sejtenyészetből származnake?
Végeznek-e a tervezett kutatásban vizsgálatokat gyermekeken? Végeznek-e a tervezett kutatásban vizsgálatokat betegeken? Végeznek-e a tervezett kutatásban vizsgálatokat olyan embereken, akik nem képesek kifejezni beleegyezésüket? Végeznek-e a tervezett kutatásban vizsgálatokat egészséges felnőtt önkénteseken? Végeznek-e a tervezett kutatásban vizsgálatokat emberi genetikai anyagon? Végeznek-e a tervezett kutatásban vizsgálatokat emberi biológiai mintákon? Gyűjtenek-e a tervezett kutatásban adatokat emberekről? IGAZOLOM, HOGY A FENTI ÁLLÍTÁSOK EGYIKE SEM ÉRVÉNYES A PÁLYÁZATOMRA
Magánélet védelme
IGEN
IGEN
Oldal
IGEN
IGEN
Oldal
Tartalmazza-e a tervezett kutatás genetikai információ vagy személyes adatok (pl. egészségi állapot, szexuális szokások, nemzetiségi hovatartozás, politikai nézetek, vallási vagy világnézeti meggyőződések) feldolgozását? Tartalmazza-e a tervezett kutatás emberek megfigyelését vagy nyomonkövetését? IGAZOLOM, HOGY A FENTI ÁLLÍTÁSOK EGYIKE SEM ÉRVÉNYES A PÁLYÁZATOMRA
Állatokon végzett kutatások
*
Végeznek-e a tervezett kutatásban vizsgálatokat állatokon? A vizsgált állatok transzgénikus kisméretű laboratóriumi állatok? A vizsgált állatok transzgénikus haszonállatok? A vizsgált állatok nem-ember főemlősök? A vizsgált állatok klónozott haszonállatok? IGAZOLOM, HOGY A FENTI ÁLLÍTÁSOK EGYIKE SEM ÉRVÉNYES A PÁLYÁZATOMRA
Fejlődő országokban végzett kutatások
IGEN
IGEN
IGEN
IGEN
Felhasználnak-e a tervezett kutatásban helyi erőforrásokat (genetikai, állati, növényi, stb.)? A tervezett kutatás a helyi közösségek javát szolgálja-e (pl. kapacitásfejlesztés, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz való hozzáférés, stb)? IGAZOLOM, HOGY A FENTI ÁLLÍTÁSOK EGYIKE SEM ÉRVÉNYES A PÁLYÁZATOMRA
76
Oldal
IGEN
Oldal
77
AQUAREDPOT
Kettős hasznosítás
IGEN
Oldal
Közvetlen katonai felhasználásra alkalmas kutatás Visszaélhetnek-e terroristák a kutatás eredményeivel? IGAZOLOM, HOGY A FENTI ÁLLÍTÁSOK EGYIKE SEM ÉRVÉNYES A PÁLYÁZATOMRA
IGEN
Adat- és magánélet-védelmi kérdések: Ezek a projekt során előállított tudományos adatokra, valamint az adattárban elhelyezhető további esetleges kísérleti adatokra és a HAKI-ba látogató és felvett kutatók személyes adataira vonatkoznak. Azonban ezek a kérdések inkább a szellemi tulajdon kérdésköréhez tartoznak, mint az etikáéhoz. A projekt támogatásával készült publikációk minden esetben hivatkoznak az FP7-REGPOT program által támogatott AQUAREDPOT projektre. A munkatársak és a felvett szakemberek személyes adatait (önéletrajz, tartózkodási hely, stb.), valamint a partnerek adatait nem adjuk ki harmadik félnek.
5. Nemi szempontok figyelembevétele az AQUAREDPOT projekttel kapcsolatban Az akvakultúra az egyik olyan tudományterület, amelyben a legtöbb nőnemű hallgatót és kutatót találjuk. Ugyanakkor a vezető pozíciókban a nők továbbra is hiányoznak. A projekt ezt a “jó kezdeti orientációt” igyekszik erősíteni az alábbiak révén: − Igyekszik több nőt kutatónak felvenni és kinevezni, és figyelembe venni a nemi szempontokat az új munkatársak felvételénél; − Támogatja az egyenlő alkalmazási lehetőségeket, és akcióprogramjában maximálisan megvalósítja ezt a politikát (pl. rugalmas munkaidő, amely elősegíti a projektben alkalmazott férjezett és gyermeküket egyedül nevelő kutatók szakmai előmenetelét); − Fokozza a szervezeti tudatosságot a nemi egyenlőség fontosságával kapcsolatban a kutatási struktúrákban; − Rugalmas munkaidőt és más családbarát politikákat vezet be; − Úgy szervezi a megbeszéléseket, hogy azok ne essenek a hétvégét megelőző vagy azt követő napra, hogy a résztvevőknek ne kelljen a hétvégén utazni, ami hozzájárul a munka és a magánélet kedvező egyensúlyához. A WP3 munkacsomag vezetőjének nőt jelöltünk (Békefi Emese). Ugyanő felel a nemi kérdések figyelembevételéért a projekt megvalósítása során. Különös figyelmet fordítunk a nők bevonására a projektbe: a HAKI 20 részt vevő munkatársa közül 9 nő. Maga az AQUAREDPOT is, mint projekt, figyelembe veszi a nemi egyensúlyt a kutatás szintjén, erőfeszítéseket téve a nőnemű kutatók felvételére és bevonására a projekt megvalósítása során.
77
78
AQUAREDPOT
FÜGGELÉK Rövidítések jegyzéke ABT AFI EATIP EFSA EHA ERA ERFA ETHA FAO FEAP HAKI HCMR HOP HURO IFREMER IMTA IP IPA-HUSER
Aqua Biotech Ltd. (partnerszervezet) Wageningeni Egyetem Akvakultúra és Halászati Csoportja (partnerszervezet) Európai Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platform Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal Európai Halászati Alap Európai Kutatási Térség Az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapja Európai Tengerügyi és Halászati Alap Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége (a Tudományos Tanácsadó Bizottság tagja) Halászati és Öntözési Kutatóintézet (koordinátor) Görög Tengerkutatási Központ (a Tudományos Tanácsadó Bizottság tagja) Halászati Operatív Program Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program Institut Français de Recherche pour l’exploitation de la Mer (partnerszervezet) Integrált multitrofikus akvakultúra Szellemi tulajdon Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programja IPR Szellemi tulajdonjogok KHP Közös Halászati Politika KIE Kombinált intenzív-extenzív rendszer KKE Közép- és Kelet-Európa KTF Kutatás és technológiafejlesztés LIFE+ Nature: Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Programja MAHAL Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége (a Tudományos Tanácsadó Bizottság tagja) MASZ Magyar Akvakultúra Szövetség (a Tudományos Tanácsadó Bizottság tagja) NACEE Közép- és Kelet-Európai Akvakultúra Központök Szövetsége NIH Nemzeti Innovációs Hivatal (a Kutatási Stratégiáért Felelős Irányító Bizottság tagja) NKTH GOP Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Gazdaságfejlesztési Operatív Programja NOFIMA Norvég Halászati és Akvakultúra Kutatóintézet (partnerszervezet) OTKA Országos Kutatási Tudományos Alapprogramok PD Projektdokumentum PMU Projektmenedzsment Egység QTL Kvantitatív jellegekért felelős lokuszok RAS Recirkulációs akvakultúra-rendszerek SC Kutatási Stratégiáért Felelős Irányító Bizottság SRA Stratégiai Kutatási Program SZTNH Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (partnerszervezet) TTB Tudományos Tanácsadó Bizottság VM Vidékfejlesztési Minisztérium (képviselője a Kutatási Stratégiáért Felelős Irányító Bizottság tagja)
78
79
AQUAREDPOT
Szándéknyilatkozatok Nofima Post box 6122, NO-9291, Tromso, Norway Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI H-5540 Szarvas, Anna-liget 8, Magyarország Részvétel igazolása Igazoljuk, hogy a Nofima részt vesz az “A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) kutatási és innovációs potenciáljának javítása a középés kelet-európai akvakultúra technológiai fejlődésének elősegítése érdekében” c. pályázatban, amelyet a HAKI az FP7-REGPOT-2012-2013-1 pályázati felhívásra nyújt be. A Nofima kutatói a pályázatban leírt hozzájárulást nyújtják. Hisszük, hogy a projekt jelentősen javítja konkrétan a HAKI kutatási és innovációs potenciálját, és ezen keresztül a közép- és kelet-európai akvakultúra-ágazatét is. Tisztelettel: Olai Einen a Nofima Akvakultúra Részlegének igazgatója
79
80
AQUAREDPOT
WAGENINGENI EGYETEM WAGENINGEN UR P. O. Box 338 | 6700 AH Wageningen | The Netherlands
Az élet minőségéért Állattudományok
Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet 5540 Szarvas Anna-liget 8 Magyarország
DÁTUM 2011. december 20. TÉMA REGPOT 2012-2013 program a HAKI-val
Kedves, A Wageningeni Egyetem, amelyet Prof. Dr. Johan Verreth, az Állattudományi Tanszék Akvakultúra és Halászati Csoportjának (AFI) vezetője képvisel, ezúton megerősíti részvételi szándékát az “A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) kutatási és innovációs potenciáljának javítása a közép- és kelet-európai akvakultúra technológiai fejlődésének elősegítése érdekében” c. FP7-REGPOT-2012-2013-1 pályázatban. A projektjavaslatot az Európai Bizottságnak a Halászati és Öntözési Kutatóintézet nyújtja be, amelyet főigazgatóként Prof. Dr. Váradi László képvisel.
POSTAI CÍM P. O. Box 338 6700 AH Wageningen The Netherlands LÁTOGATÁSI CÍM Building 531 Marijkeweg 40 6709 PG Wageningen INTERNET www.wageningenuniversity.nl
Amennyiben az Európai Bizottság elfogadja a pályázatot, a Wageningeni Egyetem Akvakultúra és Halászati Csoportja vállalja, hogy részt fog venni minden tevékenységben, amelyet a pályázat intézményünk számára előír, és biztosítunk ehhez minden szükséges laboratóriumi és emberi erőforrást.
CoC SZÁM 09215846
A projekt képviseletéért felelős kapcsolattartó a Wageningeni Egyetemen Ep Eding lesz, aki az AFI-ban rendelkezésre álló minden szaktudást mobilizál a projekt céljainak teljesítése érdekében.
TELEFON +31 (0)317 48 45 84
Tisztelettel:
E-MAIL
[email protected]
Dr. Ir. M. T. van Manen ügyvezető igazgató
ÜGYINTÉZŐ Dr. Marc (CJ) Verdegem
FAX +31 (0)317 48 39 37
A Wageningen UR (a Wageningeni Egyetem, a Van Hall Larenstein Alkalmazott Tudományok Egyeteme és több kutatóintézet) az egészséges élelmiszerek és az élő környezet témakörére szakosodott
80
81
AQUAREDPOT
Institut Français de Recherche pour l’Exploitation de la Mer Ipari és kereskedelmi jellegű állami intézet Palavasi Állomás Chemin de Maguelone 34250 Palavas-les-Flots France telefon: 33 (0)4 67 13 04 00 telefax: 33 (0)4 67 13 04 58 http://www.ifremer.fr Társasági székhely: 155, rue Jean-Jacques Rousseau 92138 Issy-les-Moulineaux Cedex France R. C. S. Nanterre B 330 715 368 APE 731 Z SIRET 330 715 368 00297 TVA FR 46 330 715 368 telefon: 33 (0)1 46 48 21 00 telefax: 33 (0)1 46 48 22 21 http://www.ifremer.fr
Ifremer Címzett: Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI H-5540 Szarvas, Anna-liget 8, Magyarország 2011. december 22. Részvétel igazolása Igazoljuk, hogy az IFREMER részt vesz az “A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) kutatási és innovációs potenciáljának javítása a közép- és kelet-európai akvakultúra technológiai fejlődésének elősegítése érdekében” c. pályázatban, amelyet a HAKI az FP7-REGPOT-20122013-1 pályázati felhívásra nyújt be. Az IFREMER kutatói a pályázatban leírt hozzájárulást nyújtják. Hisszük, hogy a projekt jelentősen javítja konkrétan a HAKI kutatási és innovációs potenciálját, és ezen keresztül a közép- és kelet-európai akvakultúra-ágazatét is. Benoit Beliaeff igazgató Biológiai erőforrások és környezet
81
82
AQUAREDPOT
AquaBioTech Limited Central Complex Naggar Street Targa Gap – Mosta MST 1761 Malta G. C. Tel.: (+356) 2258 4100 Fax: (+356) 2134 1360 E-mail:
[email protected] Cégjegyzékszám: C22950
Adószám: MT 1517 0707
Bank: HSBC Bank (Malta) p. l. c.
2012. január 2.
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI H-5540 Szarvas, Anna-liget 8, Magyarország Részvétel igazolása E levéllel az AquaBioTech Limited megerősíti részvételét “A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) kutatási és innovációs potenciáljának javítása a közép- és kelet-európai akvakultúra technológiai fejlődésének elősegítése érdekében” c. pályázatban, amelyet a HAKI az FP7-REGPOT-2012-2013-1 pályázati felhívásra nyújt be. A pályázatban leírtaknak megfelelően az AquaBioTech Limited részvétele magában foglalja egy új fedett recirkulációs egység tervezését, a HAKI munkatársainak oktatását a recirkulációs akvakultúra-rendszerek (RAS) hatékony és biztonságos üzemeltetéséről, valamint a szolgáltatási know-how átadásával, piackutatással, megvalósíthatósági tanulmányokkal, termékmárka-építéssel és ágazati elemzésekkel kapcsolatos szaktanácsadást és befektetési konzultációkat. Szilárd meggyőződésünk, hogy a projekt nagyon pozitív hatással lesz a HAKI kutatási és innovációs potenciáljára az akvakultúra terén. Tisztelettel: Maria-Liza Scicluna projektmenedzser
AquaBioTech Csoport
1/1. oldal
82
83
AQUAREDPOT
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szándéknyilatkozat a Halászati és Öntözési Kutatóintézet REGPOT-2012-2013-1 pályázatának támogatására A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) különös figyelmet fordít a szellemi tulajdonnal kapcsolatos tudás terjesztésére, és elismeri a tudományos eredmények felhasználásának rendkívüli fontosságát Magyarország helyzetének javításában a jelenlegi globális gazdasági körülmények között. Emiatt az SZTNH a nagyközönség tudásbővítését, valamint az állami kutatóintézetek és egyetemek innovációs erőfeszítéseinek és technológiatranszfer-tevékenységének támogatását célzó munkát végez. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) az SZTNH segítségét kérte innováció-menedzsment és szellemitulajdon-kezelési kapacitásainak fejlesztéséhez a HAKI által generált tudás és technológiák védelmének és hasznosításának elősegítése érdekében. Ezért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala megerősíti, hogy az alábbi témákban támogatni kívánja a Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) részvételét az “A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) kutatási és innovációs potenciáljának javítása a közép- és kelet-európai akvakultúra technológiai fejlődésének elősegítése érdekében” c. FP7-REGPOT-2012-2013-1 projektben: •
a HAKI szellemi tulajdonának felmérése az értékek felismerése és az IP-potenciál hasznosítási módjainak kijelölése céljából;
•
egy IP-védelmi rendszer kialakítása a létező és jövőbeli IP-értékek hatékony és eredményes kezelésének biztosítása érdekében;
•
a HAKI munkatársainak IP-képzése a házon belüli IP-tudáskapacitás fejlesztése érdekében.
Budapest, 2011. december 19. Dr. Németh Gábor igazgató Információs és Oktatási Központ Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
83
