Pályázat. Hagyományápolás Traditionspflege Megújulás Erneuerung Nyitottság Offenheit

Hagyományápolás – Traditionspflege Megújulás – Erneuerung Nyitottság – Offenheit

Pályázat a Dunabogdányi Általános Iskola Grund- und Hauptschule és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatói állására

Készítette: Spáthné Faragó Éva Dunabogdány, 2009.

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság

Tartalom: Bevezetés ................................................................................................................................................................ 3 1.

2.

HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................................... 4 1.1.

A DUNAKANYAR KISTÉRSÉG OKTATÁSI INTÉZMÉNYEI........................................................................................... 4

1.2.

TÁRGYI FELTÉTELEK A MI ISKOLÁNKBAN ........................................................................................................... 6

1.3.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK .................................................................................................................................. 6

1.4.

A GYEREKLÉTSZÁM VÁRHATÓ ALAKULÁSA......................................................................................................... 8

1.5.

A ZENEISKOLA SZEREPE ................................................................................................................................ 8

1.6.

A KIALAKULT HELYZET ÖSSZEFOGLALÁSA .......................................................................................................... 9

1.7.

KI MIT VÁR EL AZ ISKOLÁTÓL? ...................................................................................................................... 10

VEZETŐI PROGRAM ............................................................................................................................... 11 2.1.

NEMZETISÉGI ISKOLA ................................................................................................................................. 12

2.2.

A TANULÓLÉTSZÁM CSÖKKENÉSÉNEK MEGÁLLÍTÁSA ......................................................................................... 14

2.2.1.

Mit tehetünk az iskolai létszám csökkenésének megállításáért?................................................ 15

2.2.2.

Vezetői feladatok ........................................................................................................................ 15

2.2.3.

A pedagógusok feladatai ............................................................................................................ 16

2.2.4.

Az egész nevelőtestület feladata ................................................................................................ 16

2.2.5.

A szakmai eredményesség további javítása ............................................................................... 16

2.3.

2.3.1.

Gazdasági kérdések, költséghatékony működtetés .................................................................... 18

2.3.2.

Pályázati tevékenység ................................................................................................................. 19

2.4.

3.

TÖRVÉNYES, SZAKSZERŰ, KÖLTSÉGHATÉKONY ISKOLAMŰKÖDTETÉS ..................................................................... 17

„NYITOTT ISKOLA” .................................................................................................................................... 20

2.4.1.

Belső kommunikáció ................................................................................................................... 20

2.4.2.

Külső kommunikáció ................................................................................................................... 21

2.4.3.

PR tevékenység ........................................................................................................................... 21

2.5.

MIKROTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS ................................................................................................................ 21

2.6.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ............................................................................................................ 23

2.7.

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYEGYSÉG ........................................................................................ 23

2.8.

A FENNTARTÓVAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ..................................................................................................... 24

VEZETŐI KONCEPCIÓM .......................................................................................................................... 25

2


„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Csak az a mienk igazán, amiért megdolgozunk.” [Kodály Zoltán]

Bevezetés Közel tíz éve kísérem figyelemmel a dunabogdányi iskola sorsát. 2000-ben, amikor ide költöztünk, meg volt hirdetve az igazgatói munkakör. Ha külső szemlélőként nézem, mi is történt azóta? Az iskolában volt négy új igazgató. Volt, aki önként távozott, volt, aki külső hatásra és most a legutóbbi is lemondott. Az épület kívül belül megújult, felépült az uszoda. Mindeközben az iskola létszáma a tíz év alatt 270 főről kb. 220-ra csökkent. Ebben persze szerepet játszik az általános demográfiai hullámvölgy, de ezt ellensúlyoznia kellett volna a kiköltözésekből adódó létszámnövekedésnek. Az elvándorlás tendenciája egyértelmű? A szülők úgy döntöttek, hogy nem ez az, az iskola, amit ők a gyermekeiknek el tudnának képzelni? Mi okozhat ilyen vezetői és morális válságot egy iskolában, egy közösségben? A helyzetelemzésben ennek okaira, a vezetői programban pedig az általam javasolt megoldásokra térek ki. Joggal kérdezhetik tőlem - ilyen bevezető után – hogy mi indított arra, hogy megpályázzam az igazgatói állást. A válasz már csak azért sem könnyű, hiszen oktatási intézmény vezetőjének lenni általában sem hálás feladat a mai gazdasági válsággal terhelt időkben. Ennek ellenére pályázok, mert: elkötelezettséget, ambíciót érzek a vezetői munka iránt, úgy érzem, hogy a kialakult helyzetre vannak megoldási javaslataim, érzek magamban erőt, hogy hatni tudjak kollégáimra, a gyerekekre, a szülőkre, együtt tudjak működni a fenntartóval. bár nem itt születtem, de sajátos betelepült lokálpatriotizmusom is azt mondatja velem, hogy ha tudok tenni valamit, akkor azt meg kell tennem. Lehetetlen, hogy egy ilyen kiváló adottságokkal rendelkező iskola tönkremenjen, leépüljön, kiürüljön. Ezért ajánlom fel munkámat, kitartásomat, szakmai tudásomat minden érintettnek. Amennyiben bizalmat kapok, a következő öt évben azért fogok dolgozni, hogy erősítsem az iskola német nemzetiségi jellegét, az iskola szakmai munkájának folyamatos fejlesztésével, a „Nyitott iskola” kialakításával megállítsam az elvándorlást, törvényesen és szakszerűen, költséghatékonyan vezessem az iskolát, kialakítsam a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést a visegrádi iskolával.

3


1.

Helyzetelemzés

1.1.

A Dunakanyar kistérség oktatási intézményei

A helyzetelemzés készítésekor nem tekinthetek el attól, hogy milyen a kistérségben működő iskolák helyzete, környezetünkben ki, milyen szolgáltatást nyújt. Itt nem fogok beszélni Budakalász, Pomáz és az azokon túl elhelyezkedő településekről, mert dunabogdányi gyerekek nem járnak ezekbe az iskolákba. Első, amit meg kell említeni, az Szentendre. Szentendre iskolái közül többnek gimnáziumi évfolyamai is vannak, vagy a gimnáziumoknak általános iskolai évfolyamaik. Ez a szülők számára csábító lehet, hiszen biztosítva látják gyermekeik tanulmányait a gimnáziumi évfolyamok végéig, valamint már az oktatási intézmény szerkezetéből feltételezéseket alakítanak ki az oktatás színvonalára. A Ferences és a Református Gimnázium egyértelműen kiemelkedik az intézmények sorából, hiszen a szülők egy része is itt végezte tanulmányait. E két iskola sokak számára cél, a továbbtanulási mutatókból is kiderül, sokan e két intézményben szeretnének továbbtanulni. Szentendre vezetése nem zárkózik el a beiskolázási körzeten kívülről érkező tanulók felvételétől, hiszen így tudják az osztálylétszámokat a finanszírozhatóság szempontjából az ideális méretre feltölteni. Leányfalu iskolája az elmúlt években (1996-tól) egy osztályos modellt vett fel, de az utóbbi két évben - többek között az agglomerációs kitelepülés miatt – a helyben született gyermekek száma is meghaladja az egy osztály létszámát. E miatt nekik létszükséglet, hogy ne két kis létszámú, hanem két finanszírozható osztálylétszámuk legyen, hiszen az ellátási kötelezettség miatt nem indíthatnak egy osztályt. A Dunakanyar északi településeiről Budapestre ingázó szülők számára az „útba eső” iskola praktikus. E mellett saját megfogalmazásuk szerint: "a családias légkör, gyermekközpontúság, a pedagógusok felkészültsége, a tantárgyak megszerettetése, a sportolási lehetőségek, a továbbtanulásra való felkészítés" miatt részesítik előnyben iskolánkat a többivel szemben.1 Az új igazgató 5 évvel ezelőtti megbízása után, az alsó tagozaton minden osztályban bevezették az iskolaotthonos oktatási formát, ezzel lehetővé téve, hogy a gyerekek pedagógus felügyelete mellett végezzék el önálló munkájukat is. Kiemelném, a mi szempontunkból a rendelkezésükre álló sportolási lehetőséget: a 2000ben átadott korszerű tornacsarnokot, a termálfürdő úszási, télen korcsolyázási lehetőségét, plusz az önálló fedett korcsolyapályát. Délután számtalan egyéb szakkörben foglalkoztatják a gyermekeket. A zeneoktatás elindításában és működtetésében Dunabogdány működik közre. Miután Szigetmonostor a szigeten nagyon délre esik, megközelítése a 11-es út felől jelenleg problémás, az ő tanulóik elsősorban a sziget déli csücskén lakók, Pócsmegyer, Surány és Szigetmonostor gyermekei közül kerülnek ki. Az iskola - épületét tekintve - eddig elég mostoha körülmények között működött, de most jelentős

1

http://www.leanyfalu.hu/index.php?lang=1&modules=fck&submenu=41

4

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság iskolaépítésbe fogtak. Az iskolában alapfokú művészetoktatás is működik, a zenei ágon kívül tánc és képzőművészeti ággal. Tahitótfalu, a sziget legnagyobb iskolája. Földrajzi elhelyezkedése folytán a 11-es út melletti területekről sokan szintén Leányfalura, Szentendrére és az utolsó időkig Dunabogdányba íratták be gyermekeiket. Tudomásom szerint néhány dunabogdányi gyermek pedig hozzájuk jár iskolába. Az elmúlt tanévben megszűnt az együttműködésük Kisoroszival, ahonnan a gyerekek ezután nagyrészt Visegrádra járnak iskolába. Fő specifikumuk az angol nyelv emelt óraszámban való tanítása, de nagyon színes szabadidős tevékenységeket (pl.: lovaglás) is kínálnak. Negyedik osztálytól második idegen nyelvként a németet is oktatják. Az úszást - a szülők költségén - Leányfalun oldják meg, ahol a megegyezéses díjban az úszásoktatás is benne foglaltatik. Tahitótfalun is működik alapfokú művészetoktatás, zeneművészeti ággal. Visegrád. Kistérségünk északi városában két általános iskola is működik. Az Erdei Iskola sajátos környezeti nevelési programja, kis létszámú osztályai, családias hangulata, gyönyörű környezeti elhelyezkedése miatt vonzó, azonban alapítványi működési formája miatt már többször került nehéz helyzetbe. A szülőknek jelentős anyagi áldozatot kell vállalniuk, ha ide kívánják járatni gyermeküket. Ennek ellenére Dunabogdányból is több család választotta ezt az iskolát. Az Áprily Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskola jelenleg az, amelyik pedagógiai programját, létszámát tekintve leginkább hasonlít a miénkre. Saját magukról ezt mondják: „A gyerekek családias légkörű osztályokban tanulhatnak, ahol biztosított a személyes törődés, tehetséggondozás, nevelés. Az iskola nevelői programjában a művészeti oktatás, a német nyelv oktatása, a sváb nemzetiségi kultúra ápolása és a környezeti nevelés kiemelt szerepet kap. Az itt tanuló zeneiskolások nyolcféle hangszeren tanulhatnak. A számítástechnikai oktatást elismert pedagógusok segítik a 4. osztálytól kezdve.”2 Gazdag nemzetiségi és iskolai hagyományrendszerrel rendelkeznek, melyeket az elmúlt években tovább bővítettek. Ez az iskola is rendelkezik tornacsarnokkal, úszásoktatásra a szállítás problémássága miatt szervezetten nem kerül sor. Évek óta közoktatási megállapodásuk van Dömössel, az idei évtől pedig Kisoroszi is csatlakozott hozzájuk. A tanulók közlekedésének megszervezéséhez az idén sikeresen pályáztak iskolabuszra. Dunabogdány földrajzi helyzete miatt, a legtöbb szülőnek a gyermekek helyben taníttatása a praktikus. Szentendre már elég messze van ahhoz, hogy komoly indok kelljen, mondjuk egy alsó tagozatos gyermek mindennapi utaztatására. A gimnáziumi osztályok mindig is elszívó hatással lesznek, ebbe bizonyos mértékig bele kell törődni, ezzel más iskolák is küszködnek. Szigetmonostor nem cél, Tahitótfalu is csak kevesek részére. Az elszívó hatással elsősorban Leányfalu és kisebb mértékben Visegrád esetén kell számolnunk. Mindkét helység viszonylagos közelsége a gyermekek szállítása, utaztatása szempontjából kedvező. Tárgyi feltételeiket, adottságaikat tekintve nincsenek jobb helyzetben, mint Dunabogdány. Megítélésem szerint mindkét fenntartó 2

http://www.visegrad.hu/aprily

5

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság igyekszik a lehetőségekhez képest a legtöbb anyagi forrást biztosít az iskolai oktatásra, a kötelező és nem kötelező tanórai feladatok ellátására. Az épületi adottságokon túl - kiszámíthatóan - rendelkeznek azokkal a plusz forrásokkal, melyek lehetővé teszik a csoportbontásokat, felzárkóztatást, tehetséggondozást. Ide számítom a jogszabályok által előírt mindennapi testedzést, a könyvtár működtetését. Mindkét iskolában stabil vezetés van (Visegrád esetében volt), mely programjában innovatív, nyitott, gyermekközpontú. A tantestületek felzárkóztak a vezető mögé és egészséges, bizalommal teli légkör van, ahol a gyermekek körüli problémák is megoldásra találnak. Hol helyezkedünk el mi, ebben a struktúrában? 1.2.

Tárgyi feltételek a mi iskolánkban

A több mint száz éves iskolaépület 1996-os a felújítás során, megőrizve az eredeti jellegét, kívül belül korszerűsödött. Problémák persze a mindennapi működés során – lásd fűtés – mindig vannak, de ezeket a fenntartó próbálja kezelni. Jelenleg a tantermek száma több mint amennyi osztály van, így lehetőség nyílik csoportbontásra, egyéni fejlesztőterem kialakítására. A napközis foglalkozások is önálló termet kaptak és nem okozott gondot 2008-ban a zeneoktatás befogadása sem. A felszereltség átlagosnak mondható. Informatika teremmel rendelkezik, elmaradása van viszont a könyvtár felszereltsége és működtetése területén. A sportcsarnok és elsősorban a tanuszoda léte olyan plusz, mellyel környezetünkben mások nem rendelkeznek. A termek berendezése folyamatos fejlesztésre szorul, az eszközellátásról nincs konkrét információm. Zeneiskolánk a működése során nagyon sok hangszert szerzett be, kapott adományba. Ezek a jelenlegi tanulólétszámhoz viszonyítva biztosan elégségesek, de minőségükben folyamatos fejlesztésre szorulnak. Ha jól végiggondoljuk, akkor mindenki számára világos lehet, hogy Dunabogdány tárgyi adottságait tekintve jelenleg a mikro térség iskolái közül a legjobbak között van. A továbbiakban erre kell építeni, hiszen ha nem használjuk ki ezeket az adottságokat, akkor csak a fenntartó költségeit növeljük. (A jelenleget hangsúlyoznám, mert a leányfalui iskolaépítés során olyan korszerű, szaktantermi rendszerrel, legkorszerűbb informatikai eszközökkel felszerelt iskola jön létre, mely nem lesz még egy a környéken. Az IT eszközök - számítógép és digitális tábla - használata terén már most is elől járnak3.) 1.3.

Személyi feltételek

A pedagógusok végzettségét tekintve mind az általános, mind a zeneiskola rendelkezik a megfelelően képzett nevelőtestülettel. Ez azonban - úgy tűnik - még kevés az iskolahasználók megelégedettségéhez. Akkor hol lehet, kell keresni a gondokat?

3

Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Közoktatási Intézkedési Terve 2008. 29.oldal

6


7

Az elmúlt évek igazgatóváltásai egészen biztosan rossz hatással voltak a nevelőtestület egészére. Az iskola viszonylagos sikertelensége, melyet a fenntartó az igazgatók leváltásával jelzett, csökkenthette önbecsülésüket, kialakíthatta az „úgyis mindegy” szemléletet. A folyamatosan csökkenő gyermek- és osztálylétszám elbocsátásokhoz vezetett, mely létbizonytalanságot okozott a nevelőtestület tagjainak. Ilyen körülmények között innovatív pedagógiai munkát, összetartást elvárni hiú ábránd lenne. Nincs az a tantestület, melyet az elmúlt 10 évben itt történtek ne tettek volna tönkre. Ezt újraépíteni lesz a legnehezebb. Természetesen nem csak gondok vannak, hiszen a pedagógusok a nehézségek ellenére végzik munkájukat, tanítják a gyerekeket. Ennek eredményeit a múlt évi kompetenciamérés is tükrözte, amikor is saját maguk előző évi eredményéhez képest jelentősen javítottak, így a községi iskolák átlagánál minden mérési területen jobbak lettek. Részt vesznek különböző tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, iskolák közötti megmérettetésen, szervezik az iskolai hagyományos rendezvényeit. Ezekről nekem jelenleg nem sok tudomásom van és az Igazgató úr sem bocsátott rendelkezésemre olyan beszámolót, mely alapján megítélhetném az iskola pedagógiai munkáját, aktivitását a különböző belső és külső rendezvényeken. Ez azonban azt is mutatja, hogy a község lakói – mint én – kevés információval rendelkeznek az iskola életéről. Ezen a későbbiekben feltétlenül változtatni szeretnék. A mostani „válságos” helyzet többek között, az iskolában (és a községben) a gyerekek között megjelenő erőszak és fegyelmezetlenség miatt alakult ki. Én nem gondolom, hogy a dunabogdányi gyerekek rosszabbak, neveletlenebbek lennének, mint korosztályuk máshová született tagjai. Egész biztosan vannak olyan családok, ahol a gyermek nevelése még családi körben is gondot jelent, de nem ez a számottevő. Jelen helyzetben mind a szülők, a pedagógusok egy része és a fenntartói is úgy érzi, hogy itt most valami hathatós rendcsinálásra van szükség. Akik ezt gondolják, azok csak az okozatot látják és nem az okokat. A magatartásproblémák jelentős része pedig – mint azt pedagógiai kutatások is bizonyítják – okozat. Az elmúlt rendszer poroszos nevelési elveivel a megváltozott szociokulturális közegben már nem lehet gyereket nevelni sem családban, sem pedig az iskolában. Aki ilyennel próbálkozik, eleve kudarcra van ítélve. A gyermeket meg kell nyernünk magunknak, a tanulásnak, a közösségnek, hogy együttműködő legyen. Legtöbb teendőjük itt a pedagógusoknak van. Módszertani eszköztáruk átalakításával, bővítésével, új konfliktuskezelő technikák alkalmazásával, a jó, jobb gyakorlat megismerésével, átvételével kell úrrá lenni a jelen helyzeten. Elvárás kell legyen, a legmagasabb szintű szakmai felkészültség, mert a gyerek figyelmét le kell kötni, az órákon differenciálást kell alkalmazni annak érdekében, hogy ne kudarcok, hanem sikerek érjék a tanulót. Nem

véletlen,

hogy

környezetünkben

azok

az

iskolák

sikeresebbek,

ahol

ezt

felismerve

a

gyermekközpontúságot, az új pedagógiai módszereket a középpontba állítva nevelnek. Egyéb javaslataimat a későbbiekben fejtem ki.

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság 1.4.

A gyereklétszám várható alakulása Tanév

Elsősök száma

2007/2008

34

2008/2009

29

2009/2010

27

2010/2011

35

2011/2012

22

2012/2013

31

2013/2014

20

Mint a mellékelt diagramból látszik az első osztályosok létszáma a következő években két esetben haladja meg az ideális osztálylétszámot, a 2010/2011 és a 2012/2013-as tanévben. Ez az ingadozás a tervezést nagyon nehézzé teszi. Ha az alsó tagozaton csak egy osztály működik, akkor könnyen bekövetkezhet az a helyzet, hogy a felső tagozaton az elvándorlás és a gimnáziumok elszívó hatása miatt, jóval az ideálisan finanszírozott létszám alá kerülünk. Ennek megakadályozására csak az lehet a megoldás, ha visszaállítjuk legalább az alsó tagozaton a két osztályt. 1.5.

A zeneiskola szerepe

Mint azt a bevezetőben írtam a környékünkön szinte mindenhol van intézményes zeneoktatás. E tanulók egy részét a kilencvenes években a mi zeneiskolánk látta el, majd először Tahitótfalu, később Visegrád is önállósodott (az általános iskolával közös igazgatású intézményben). Ennek kapcsán a Dunabogdányi Zeneiskola létszáma jelentősen csökkent, az utolsó tanév adatai alapján a fénykorhoz képest kb. 50%-al. Ennek hatása elsősorban ott érzékelhető, hogy az ifjúsági zenekar utánpótlását nehezen lehet biztosítani, ugyanis a jelenlegi tagok nagy többsége a kilencvenes évek közepén, végén volt a zeneiskola tanulója. Másik hátrány, hogy a jelenlegi kisebb létszámmal az iskola nehezen tudja teljesíteni az előző években mutatott színvonalat, hiszen a nagyobb létszámban - arányában - több lehetett a tehetségesebb, szorgalmasabb tanuló. Mindeközben 2001-től a Leányfalui önkormányzat és iskolavezetés kérésére mi biztosítjuk a zeneoktatás személyi feltételeit, mely során a leányfalui tanulók helyben kapják meg a szolfézs és hangszeres óráikat. A két önkormányzat közötti megállapodás értelmében Leányfalu a normatíva feletti összeget biztosítja saját tanulói estében. Az oktatás megszervezése a zeneiskola számára jelentős plusz feladatot jelent.

8


9

A kialakult helyzet összefoglalása

Mint minden válság, ez sem vezethető vissza egyetlen okra. Miután én nem dolgoztam az intézményben, csak a legutolsó évben a zeneiskolában szolfézst tanítva, nem is tudhatok minden tényezőről, azonban 31 éves pedagógusi pályán eltöltött és 15 év vezetői tapasztalatom alapján úgy érzem, néhány okra rá tudok mutatni. Erősség

Gyengeség

Jó tárgyi feltételek: épület, uszoda, tornacsarnok Az alsó tagozat jó hírneve Nemzetiségi nyelvoktatás Az oktatás magas színvonala bizonyos pedagógusoknál Az iskola régi jó híre

Belső Az igazgatók váltakozása A létszám csökkenése Létbizonytalanság a pedagógusok között Kiégett, elkeseredett pedagógusok, tantestület A pedagógusok egy részének poroszos nevelési elvei Szakmai nyitottság hiánya A tervezés, az ellenőrzés hiánya Rossz kommunikáció Pályázati lehetőségek kihasználásának hiánya

A község kulturális hagyományai Zeneoktatás lehetősége, az elmúlt évek eredményei

Külső A község szociokulturális közegének módosulása Bizonyos szülőcsoportok érdektelensége gyermekük sorsát illetően, más szülői csoportok érdeknyomása Pusztán pénzügyi szemlélet az iskola finanszírozása terén A fenntartó szakszerűtlen oktatásirányítása Hosszú távú stratégia megfogalmazásának hiánya mind a fenntartó mind az iskola részéről

Lehetőség Dunabogdány jó földrajzi helyzete A község élő hagyományrendszere A népesség lassú növekedése Az épületegyüttesben rejlő lehetőségek, uszoda, tornacsarnok. Tantermek száma Kistérségi együttműködés az oktatásirányításban, intézményfenntartásban

Veszélyek Gyereklétszám csökkenése A hat és nyolcosztályos gimnáziumok elszívó hatása Szülők bizalmának megingása Rosszabbodó gazdasági helyzet Az oktatásfinanszírozás csökkenése Drog, bűnözés erősödése a községben Renitens gyermek- fiatalkorú csoportok alakulása Az általános morális és gazdasági válság


Ki mit vár el az iskolától?

A fenntartó elvárásai: Nemzetiségi nyelvoktatás, nemzetiségi tudat megőrzése, erősítése A tanulólétszám csökkenésének megállítása Az iskola problémásságának megszüntetése Költséghatékony gazdálkodás Kistérségi együttműködés (?) A szülők elvárásai: Biztonságos, erőszakmentes iskolai körülmények Eredményes oktatás, továbbtanulásra való felkészítés Több szakkör, program a szabadidő hasznos, tartalmas eltöltésére Gyermekközpontú iskolai légkör A pedagógusok elvárásai: Munkahelyi biztonság, kiszámíthatóság Jó munkahelyi légkör Egyéni elképzelések, igények megvalósíthatósága, támogatása A szakmai erőfeszítések elismerése A pedagógus munkájának megbecsülése elsősorban a szülők és a fenntartó részéről A szakmai elvárások: A NAT-nak való megfelelés, a kompetencia területek fejlesztése A nem szakrendszerű oktatás megszervezése, bevezetése Szakmai eredményesség, legalább az országos átlag körüli eredményekkel Törvényesen működő iskola, mely a használói igényeket figyelembe véve alakítja programját, működését.

10


2.

Vezetői program

Ha megkapom a lehetőséget az iskola vezetésére, akkor azon leszek, hogy következő öt évben a következő stratégiai célokat valósítsuk meg a tantestülettel. Erősíteni kell az iskola nemzetiségi jellegét úgy, hogy a tanulók, szülők ne problémaként, hanem lehetőségként éljék meg a német nyelvoktatást. Minden jelentkező számára továbbra is fel kell kínálni a nemzetiségi nyelvoktatást, meggyőzéssel, a partnerek (óvoda, szülők, fenntartó) bevonásával. Az iskola helységeinek arculatát úgy kell átalakítani, hogy sokkal jobban tükrözze a nemzetiségi jelleget. A művészetoktatási intézményrész bevonásával és egyéb művészeti ágak, mint a tánc, ének, irodalom, képzőművészet erősítésével kell mindezt hangsúlyosabbá tenni. Az iskola megítélésének pozitív irányú változtatásával, meg kell teremteni a stabil tanulói létszámot, meg kell állítani az elvándorlást. Öt éven belül legalább az alsó tagozaton, (de még inkább a hatodik osztály végéig) vissza kell állítani a két osztályos modellt, mely garantálja, hogy a felső tagozaton is megfelelő osztálylétszám marad. A jelenleg gondot okozó rendbontásokat minden eszközzel elsősorban megelőzni szükséges, amennyiben pedig az adott helyzetben ez nem sikerült, akkor azonnali reagálással a további problémákat kell megszüntetni. Törvényesen, szakszerűen, költséghatékonyan kell működtetni az iskolát, mely során a feladatok időben, a szakmai elvárásoknak maximálisan eleget téve készülnek el. Ehhez minden szereplőnek, vezetőknek, pedagógusoknak a maguk területén kell a maximumot nyújtaniuk. Egy éven belül felül kell vizsgálni minden alapdokumentumot és amennyiben szükséges, át kell dolgozni azokat. „Nyitott iskola” El kell indítani a jogszabályok által is kötelezően működtetendő minőségfejlesztő tevékenységet. A vezetői ciklus végére a tantestület fogadja el, tanulja meg a folyamatos intézményi önfejlesztést. A jelenlegi feltételezések helyett konkrét mérési eredményekre támaszkodva kell az intézmény jövőjét érintő szükséges lépéseket, intézkedéseket megtenni. A PR tevékenység erősítésével olyan iskolai arculatot kell teremteni, mely bizalmat kelt az iskolahasználók körében. Meg kell indítani a mikrotérségi együttműködést a visegrádi Áprily Lajos Általános Iskolával a kölcsönös előnyök, praktikusság talaján. Szakmai együttműködést képzelek el a pedagógusok, tanulók között, melynek során különböző projektmunkák, versenyek, találkozók keretében megismerhetjük egymást, egymás tevékenységét. Ez - amennyiben működőképes - alapozhatná meg a későbbiekben egy esetleges intézményfenntartói társulás létrejöttét.

Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság

11


Nemzetiségi iskola

Több éve tart az a vita, hogy mennyire terheli le a gyerekeket a német nyelv tanulása. Az iskola Alapító okirata deklarálja a nemzetiségi nyelvoktatást és a fenntartó ragaszkodik ennek végrehajtásához. Én magam részéről ezzel egyetértek, mert többször tapasztaltam, hogy ami egyszer megszűnik, azt újra felépíteni szinte lehetetlen. A német nemzetiségi hagyományok jelenleg még olyan erősek a faluban, hogy ennek ápolása, átörökítése gyermekeinkre rendkívül fontos feladat. A Pedagógiai program az alábbiak szerint fogalmaz e kérdésben:   

Iskolánk nevelő-oktató munkájának egyik kiemelt feladata a német nemzetiségi nyelv oktatása. Iskolánk biztosítja a német nemzetiségi nyelv tanulását, a kisebbségi történelmi kultúra megismerését, a kisebbség és anyaországa történelmének tanítását, a hagyományőrzést és hagyományteremtést. A német nemzetiségi nyelvoktatás során, fontos feladat, hogy tanulóink megismerjék a magyarországi németek múltját és a jövőre vonatkozó feladatait.

Ennek érdekében a műveltségi területek, ill. a tantárgyak feldolgozása során különös tekintettel kell lennünk a következőkre:

-

Tanulóink ismerjék a németek helyét Európában és Magyarországon,

-

Tanulóink ismerjék meg a német telepesek hazaépítő munkáját, az eredményeket. Kapjanak valós tájékoztatást a II. világháborút követő kitelepítésekről, annak következményeiről, az alapvető – múltra és jelenre vonatkozó – statisztikai (népességi…) adatokról,

-

Ismerjék a németség kárpát-medencei elhelyezkedését, a németek, svábok, szászok, cipszerek lakta tájegységeket, és helyiségneveket. Különös tekintettel Dunabogdány történetét, lakóhelyüket,

-

Fontosak az idevágó kutatások eredményei, népszokások, népdalok gyűjtése és elemzése, (történeti hátterű dalok, balladák, románcok, házasélet, családi élet dalai, búcsú és vándordalok, foglalkozási dalok, katonadalok, párbeszédes dalok, kiszámolók, német nyelvű egyházi énekek.)

-

Nyerjenek betekintést a helytörténeti és egyháztörténeti kiállítás anyagába,

-

Ismerjék az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat – Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen – feladatát, valamint a Dunabogdányi Német Nemzetiségi Önkormányzat – Donauschwäbische Selbstverwaltung Dunabogdány – tevékenységét.

Legyenek tisztában a történelmi Magyarország nemzetiségeivel, ezen belül a hazai németség idetelepülésének történelmi körülményeivel, folyamatával, […]

Őrizzék meg az utókor számára még fennmaradt régi sváb népköltészeti alkotásokat, félig magyar, félig német nyelvű verseket, dalokat,

A fentiek figyelembevételével a német nemzetiségi nyelvoktatás célja, hogy:

-

Minél több tanuló tanuljon meg alapfokon kommunikálni,

-

Tanulóink váljanak érzékennyé a dunabogdányi nemzetiségi sajátosságokra,

A nyelvi ismereteket készség szinten minél több tanuló tudja alapfokon alkalmazni, Készítsük fel az erre igényt tartó tanulókat két tannyelvű gimnázium és nemzetiségi gimnáziumban való továbbtanulásra, Legyenek toleránsak más népcsoportok iránt, Alakuljon ki saját tapasztalat az anyaország életéhez, kultúrájához.

12

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság A képzés sajátosságai:

-

Iskolánk a német nyelv tanítását az 1 – 8. osztályokban kiemelten biztosítja, Magasabb óraszámú képzés folyik, A nemzetiségi tananyag be van építve a helyi tantervbe.

A megvalósulás érdekében feladatunknak tekintjük:

-

Az igényes, színvonalas és következetes szaktanári munkát, A tanórákon a kommunikáció-központúság előtérbe helyezését, A mindennapi élethelyzetet gyakoroltató feladatok jelenjenek meg a tanórákon, A tanulók rendezvényeken, versenyeken való szerepeltetése, A hagyományápolást.4

A Pedagógiai Program ide vágó részét azért másoltam ki, mert semmi mást nem kell tenni, mint ezeknek megvalósításán dolgozni. Ennek folyamatát - persze a teljesség igénye nélkül - a következőképp képzelem el. Minden érdekelt félnek (iskolavezetés, pedagógusok, óvodapedagógusok, fenntartó) egységesen kell fellépni és meggyőzést folytatni a nemzetiségi nyelvoktatás fontosságát illetően. Az óvoda pedagógusainak német nemzetiségi nevelő munkájára alapozva kell folytatni a német nyelv oktatását, mindig az életkornak megfelelő formában, módszerekkel. Az iskola belső tereit, arculatát úgy kell kialakítani, hogy az tükrözze a nemzetiségi jelleget. Kétnyelvű feliratok, tablók, díszítések legyenek a termekben, a folyosókon. Tovább kell bővíteni azoknak az iskolai és községi rendezvényeknek a számát, ahol a gyerekek megmutathatják a német nyelv tanulása és a nemzetiségi kultúra megismerésének területén elért eredményeiket. Tovább kell folytatni a versenyeken, találkozókon való részvételt, lehetőleg minél több, arra alkalmas tanuló bevonásával. Az iskola munkatervébe projekt napokat (hetet) beépítve minden évben egy adott témát feldolgozva a gyerekek önálló kutatómunkával, felkészüléssel is járuljanak hozzá ismereteik bővítéséhez. Ennek keretén belül a faluban élő idős, még svábul beszélő embereket meg kell ismertetni a gyerekekkel, alkalmat kell teremteni rá, hogy személyes élményeket szerezzenek. Szoros szakmai kapcsolatot kell kialakítani más intézményekkel, ahol szintén német nemzetiségi nyelvoktatás folyik. Első lépésként ezt Visegráddal, de később további más intézményekkel is. A nemzetiségi jelleg erősen jelenjen meg az ehhez legjobban kapcsolható egyéb tanórákon is (elsősorban ének). A jelenleginél jóval több gyermek tanuljon nemzetiségi táncot. Természetesen továbbra is ápolni kell a külföldi cserekapcsolatokat, minél több lehetőséget teremtve a német nyelv anyanyelvi környezetben való gyakorlására. A felső tagozaton minden 4

Pedagógiai program 2008.

13

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság osztály, tanuló, tanulmányai alatt legalább egy alkalommal vegyen részt külföldi utazáson, tartózkodáson. Az arra alkalmasakat fel kell készíteni alapfokú nyelvvizsgára. Hasznosnak gondolom nyári nyelvi táborok szervezését magyarországi német nemzetiségek lakta településeken, ahol a szabadidős programok lehetőséget adnának az ottani kultúra, hagyományőrzés megismerésére. A zeneiskola tanárai is ismertessék meg, tanítsák az előírt tananyag mellett a hagyományos sváb dallamokat, alakítsanak olyan kamaraegyütteseket, melyek a község zenei örökségét megismertetik, továbbviszik. A zenekarok repertoárjában nagyobb mértékben – legalább 50% - kapjanak helyet a község közismert, kedvelt sváb dallamai. A zeneiskola arra alkalmas tanulói kapcsolódjanak be a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa által szervezett nyári zenekari és hangszeres táborok munkájába. Az anyagi feltételek megteremtéséhez erősíteni kell a pályázati tevékenységet. Mindezek megvalósításában az intézményvezetésnek és a pedagógusoknak van a legnagyobb szerepük, de némely esetben a fenntartó, a Német Kisebbségi Önkormányzat, valamint alapítványuk segítségét is kérni fogjuk a pályázati úton meg nem valósítható programok anyagi támogatásához. A fenntartóra hárul a szükséges csoportbontások, szakkörök fedezetének megteremtése. 2.2.

A tanulólétszám csökkenésének megállítása

A következő 2009/2010-es tanév már mindenképpen egy első osztállyal indul, de a 2010/2011-es tanévben a nagyobb születésszám két osztály indítását indokolja. Egy évünk lesz tehát arra, hogy meggyőzzük a szülőket, hogy olyan iskolát építünk, ahová érdemes hozni a gyermeküket. A 35 várható elsőshöz még legalább 10-15 máshonnan érkező tanulóra lesz szükség, ami reálisnak tűnik. A következő év megint kritikus, majd újra 31 elsős várható az iskolába. Tanév 2009/2010

Születésszám alapján az elsősök várható száma 27

2010/2011

35

2011/2012

22

2012/2013

31

2013/2014

20

14

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság Kaptunk két olyan esztendőt, aminek a lehetőségével élni kell. Az önkormányzat már az idén felülbírálta korábbi döntését, mely szerint nem fogadja a más községekből érkező tanulókat, így remélhetőleg a következő tanév elégséges lesz az elvesztett bizalom visszaszerzésére. 2.2.1.

Mit tehetünk az iskolai létszám csökkenésének megállításáért?

Miután a helyzetelemzésben a tárgyi feltételeket viszonylag jónak ítéltem meg, az okokat most elsősorban az emberi tényezőkben kell keresnem. Részt vettem tavasszal egy szülői fórumon, ahol a jelen lévők viszonylag nyíltan felvállalták a pedagógusokkal kapcsolatos problémák feltárását. Ebben egy bíztató dologra hívnám fel a figyelmet, miszerint ők nem azt az utat választották, amit a többiek. Nem elvitték a gyermekeiket másik iskolába, hanem (egyelőre) harcolnak az vélt, vagy valós igazukért, mindezt a változás reményében. Nekem, mint „szinte külsős” pályázónak jelen helyzetben nem lehet feladatom a pedagógusok munkájának a megítélése, mert nem rendelkezem elég információval. Eddigi tapasztalatom alapján azt gondolom, hogy itt mind a vezetésnek, mind az egyes pedagógusoknak és a közösségnek is jelentős feladatai lesznek. 2.2.2.

Vezetői feladatok A legrövidebb időn belül meg kell szüntetni a tantestületen belül a bizonytalanságot. Nyílt, időben biztosított információval meg kell előzni a fölösleges találgatásokat. Nyilvánvalóvá fogom tenni, hogy mindenki munkájára számítok, de elvárásaim is vannak. Óralátogatásokkal, egyéni megbeszélésekkel fel kell mérnem a pedagógusok erősségeit és esetleges gyengeségeit és a jövőben az erősségek kihasználására, a gyengeségek fejlesztésére kell közösen koncentrálnunk. Szükség esetén külső tantantárgyi szakértő igénybevételével fogom a helyzetfeltárást elvégezni. Ki kell alakítani a tantestületen belüli egységes pedagógiai szemléletet, mindezt az iskola Pedagógiai programjában megfogalmazott irányok mentén. Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a gyerekek érdeke mindenek fölötti, az iskola őértük van. A mindennapi munka tervezése és szervezése terén jelentős változtatásokra lesz szükség. Az éves munkatervben részletesen ki fogjuk dolgozni az év feladatait, megnevezve az adott tevékenység felelőseit, a határidőket. Egyenletes terhelést kívánok kialakítani a tantestületen belül, mert meggyőződésem, hogy mindenki talál alkatának, érdeklődésének, kvalitásainak megfelelő feladatot.

15

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság 2.2.3.

A pedagógusok feladatai Minden pedagógusnak fel kell ismernie, hogy a kialakult létszámcsökkenés közös gondunk. Az új egységes pedagógiai elvek mentén mindenkinek nyitottságot kell tanúsítania, befogadónak kell lenni a pedagógiai innováció, a megújulás terén. El kell fogadni, képessé kell válni az új pedagógiai módszerek alkalmazására, az ehhez szükséges készségeket továbbképzéseken, tanfolyamokon, óralátogatásokon vagy önképzéssel mindenkinek el kell sajátítani. Saját adottságai, képességei mentén aktívan részt kell vállalni mindenkinek az iskola közös programjainak szervezésében, lebonyolításában. El kell fogadni a kritikát és azonosulni a többség döntésével. Szorosabbá kell tenni a szülőkkel való kapcsolattartást. A felső tagozaton nem szabad beletörődni, hogy a szülő már nem érdeklődik olyan aktívan gyermeke haladása, fejlődése, magatartása iránt. Különböző osztályprogramokba is be kell vonni a szülőket.

2.2.4.

Az egész nevelőtestület feladata Olyan iskolai klímát kialakítani, ahol a tanuló jól érzi magát, képességeinek megfelelően fejlődik, biztonságban érzi magát. A szülőkkel való kapcsolattartásban az őszinteség, az egymás iránti tisztelet domináljon. A tanulók fegyelmezése terén ki kell dolgoznunk azokat a szabályokat, melyek alkalmasak a rendbontások megfékezésére és azt a tantestület minden tagjának be kell tartania, be kell tartatnia. A fegyelmezés során korrekten, azonos mérce alapján mérve kell eljárni. A büntetések kiszabásánál bizonyos szülők egyéni érdekérvényesítő képessége nem gátolhatja meg a tantestületet az igazságos és méltányos döntés meghozatalában.

2.2.5.

A szakmai eredményesség további javítása

Az iskola elsődleges feladata az oktatás, nevelés, tehát minden tevékenységünket e két cél megvalósításának kell szentelnünk. Itt folyamatos munkáról kell beszélni, hiszen bármit is érünk el, attól még mindig lehet jobban dolgozni. Ez egy több szereplős tevékenység, melyben a pedagógus a vezető szerepét tölti be, de csak akkor lehet eredményes, ha munkájához megnyeri a gyerekek és legtöbb esetben a szülők együttműködését. Erről már pályázatom helyzetelemzésében beszéltem. Új nevelési és oktatási módszerekre egységesen gondolkozó tantestületre van szükség. Ez nem jelenti a pedagógus egyéniségének elnyomását, csak a megújulás képességének elvárását, erősítését. Könyvtár. Az én szakmai elképzeléseimhez mindenképpen hozzátartozik a jól felszerelt, könyvtáros tanár által működtetett, állományában folyamatosan fejlesztett információs központ. Miután ez, az oktatási törvény szerint is kötelező, létrehozásához a fenntartó hathatós támogatását fogom kérni. Elképzelhetőnek tartom, hogy átvegyük a községi könyvtár működtetését is, így a meglévő erőforrásokat egy helyre koncentrálva

16

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság nagyobb hatékonyságot tudnánk elérni és ez egyben az iskola és a község lakói közötti kapcsolatot is erősítené. 2.3.

Törvényes, szakszerű, költséghatékony iskolaműködtetés

Mint közoktatási szakértő az elmúlt években vizsgáltam a dunabogdányi intézmények dokumentumait. Az ezekkel járó folyamatos feladat sok igazgató számára terhes, hiszen soha nincs vége. Tudomásul kell azonban venni, hogy a külső vizsgálatok – Állami Számvevőszék, Oktatási Hivatal, Magyar Államkincstár, Minősítő Testület - elsősorban törvényességiek és a dokumentumok, nyilvántartások vizsgálatára terjednek ki. Az iskola biztonsága, megítélése szempontjából tehát nagyon fontos, hogy ezen a téren mindben rendben legyen. Szerintem itt is lesz teendő bőven. Az Alapító okirat kiadása a fenntartó feladata, de az előkészítés szakmai részében az igazgatónak is aktív feladatot kell vállalnia. Most volt esedékes éppen a felülvizsgálata, mire a pályáztatás lezajlik, ez már bizonyára készen van. A Pedagógiai programot és a Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZ.M.SZ.) az általános és zeneiskola összevonásával egységes formába kellett összedolgozni, az SZ.M.SZ-nél a változások miatt jelentősebb módosításokat végrehajtani. Tudomásom szerint ezek elfogadására még nem került sor, a szakértői véleményezés fázisában vannak. Első feladat a jogszabályoknak való megfelelés és legitimáció, majd később az esetleges szakmai felülvizsgálat. A Pedagógiai Program szeptemberi változatát ismerem, mely kisebb-nagyobb hiányosságokkal bír. Nem tartalmazza például a nem szakrendszerű oktatás szabályozását és nem lett igazán sikeres a művészetoktatási rész beemelése sem, tehát ha ez így maradt, akkor a szakértő vissza fogja adni átdolgozásra. A Pedagógiai program nem tartalmaz markáns arculatot, ennek megfogalmazása fontos lenne, hiszen ez a szakmai dokumentum az iskola önmeghatározása. Két évvel ezelőtt felkértek, hogy véleményezzem az iskola Intézményi Minőségirányítási Programját (IMIP). Az volt a kifogásom, hogy nem eléggé részletes, nem jellemző az intézményre. Én előző munkahelyemen voltam minőségfejlesztési csoportvezető és meggyőződésem, hogy a minőségfejlesztő munka az intézmény elemi érdeke. A folyamatos igényfelmérés, a problémák megoldására kidolgozott tervek, ezek megvalósítása, értékelése és új felméréssel a beválás vizsgálása az úgynevezett PDCA ciklus, mely segíti az iskolát a felhasználók igényeinek megfelelő működés kialakítására. Amennyiben az intézmény ilyen tevékenységet folytatott volna, talán előbb fel lehetett volna ismerni a most nagy gondokat okozó folyamatokat. Sokan a minőségfejlesztésről azt gondolják, hogy az saját pedagógiai munkájuk megkérdőjelezése, ezért nagyon fontos azzal tisztában lenni, hogy ez intézményi folyamatokra vonatkozik, amiben persze mindig ott

17

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság van egy adott pedagógus tevékenysége is. Fontos hozadéka még, hogy segít szembenézni a problémákkal, így nem fordulhat elő, hogy azok megjelenéséről nem veszünk tudomást. Én mindenképpen első feladataim közé sorolom a minőségfejlesztő csoport megalakítását, a munka elindítását. Ebben

a

dokumentumban

(IMIP)

kell

megjelennie

a

pedagógus

teljesítményértékelés

szempontrendszerének is. Ez is egy nagyon kényes, ki nem kerülhető téma. Mindenkinek szüksége van munkájával kapcsolatban a visszajelzésre és értékelésre. Ha ez tervszerűen, megadott szempontok mentén zajlik, akkor biztonságérzetet ad, hiszen minden érintett tisztában van az előre megfogalmazott elvárásokkal. Mindenki tudhatja, hogy akkor eredményes, ha ezt és ezt magas szinten teljesítette. Természetesen ez az igazgatóra ugyanúgy vonatkozik, mint a pedagógusokra. Utoljára hagytam a Házirendet. Sajnálatos módon ezt a pályázatírás során nem kaptam meg, tartok tőle, hogy ez is az előző dokumentumok sorsát járja. A házirendet évente felül kell vizsgálni és azt beiratkozáskor a tanuló, a szülő részére át kell adni. Ez a gyerekeket tájékoztatja jogaikról és számukra fogalmaz meg elvárásokat, ezért nagyon fontos, hogy minden gyermek és szülő ismerje a tartalmát. Talán az eddig elmondottakból is látszik, hogy ezeknek a dokumentumoknak a megírása, karbantartása nem kis feladat az igazgató, az iskolavezetés számára, de mivel mindegyik az iskolai élet más-más területét szabályozza, ezért fontos, hogy tartalmukban is megfelelőek, folyamatosan karbantartottak, egymással koherensek legyenek. A szakmai működtetés jogszabályoknak való megfelelése is rendkívül fontos vezetői feladat, hiszen az igazgató akkor tudja az intézmény érdekeit legjobban képviselni, ha ezekkel maximálisan tisztában van. Ide sorolom a munkajogi kérdésekben való tájékozottságot is. Ezeken a területeken az elmúlt években vezetői és szakértői munkám során nagy gyakorlatot szereztem. 2.3.1.

Gazdasági kérdések, költséghatékony működtetés

Az iskola ugyan nem önálló gazdálkodó, de a tervezés és a felhasználás során számtalan el nem vonható jogosítványa van. A költségvetés elfogadása után az előirányzatok felett rendelkezik, tehát dönt a rendelkezésre álló keretek felhasználásáról. Ezt a munkát az önkormányzat dolgozóival együttműködve végzi, ezért nagyon fontos, hogy a vezető itt is biztos ismeretekkel rendelkezzen. Szeretnék a hivatallal olyan munkakapcsolatot kialakítani, mely során konstruktívan tudunk együttműködni és az említett intézményvezetői jogosítványokat nem korlátozzák. Sokszor éri az a vád Dunabogdány Polgármesterét, Képviselőtestületét, hogy minden döntését pusztán financiális indokok alapján hozza meg. Ebben van is némi igazság. Sajnos az elmúlt 15 évben az önkormányzatok, ezen belül az oktatás finanszírozása olyan irányokat vett, melyek folytán nem lehet a

18

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság pénzügyi kérdéseket figyelmen kívül hagyni. A 2010. évi költségvetés kapcsán előre bejelentett, az önkormányzatokat érintő megszorítások várhatóan ismét nehezebbé teszik működésünket. Az elmúlt években a nehézségek ellenére a Képviselőtestület beruházásokba fogott, megépült az új óvoda, a tanuszoda, a kerékpárút, megújult a művelődési ház és további felújítások várhatók. Ezek egy része pályázati forrásból, de az önrészt ahhoz is hozzá kellett tenni. Az iskola szempontjából itt most a tanuszoda kérdése az, mely már a tervezés fázisában a legtöbb vitát váltotta ki és fogja is, ha nem tudunk valamit kitalálni. Nem ismerem, de első feladataim között lesz, az uszoda kihasználtságának, a működtetés lehetőségeinek megvizsgálása. Tudomásom szerint most csak a mi gyerekeink használják és ebben az esetben biztos vagyok benne, hogy „többe kerül a hús, mint a leves.” Érdeklődtem a környékbeli iskoláknál, hogy konkrétan felajánlották-e nekik az úszásoktatást a mi létesítményünkben, de nemleges választ kaptam mindenhonnan. Tahitótfalu, mint a helyzetelemzésben már ismertettem meg van elégedve a leányfalui megoldással, tehát ismét ott tartok, hogy a lehetséges partner a visegrádi iskola. Az igazgatónő elmondása szerint az utaztatással voltak gondjaik, de most, hogy megnyerték az iskolabusz pályázatot, talán újra lehetne tárgyalni róla, lenne rá igény. A testnevelés, a különböző sporttevékenységek tudvalevőleg a feszültségoldás legjobb módszerei. Azoknak a gyerekeknek, akik magatartási problémákkal küzdenek, biztosítania kell az iskolának, hogy fölös energiáikat sportolással kössék le. Különösen fontos az úszás a különböző részképesség zavarokkal küzdő gyermekek számára is, hiszen ez a mozgáskoordináció fejlesztésének egyik legjobb formája. Amennyiben a változatos sport tevékenységek biztosítása nem oldható meg az órakeret terhére, akkor meg kell keresni azokat a tanfolyamokat tartó vállalkozókat, akik a mi helységeinket bérbe véve, fizetős szolgáltatást nyújtanak az azt igénylők részére. Lányok számára aerobik, jazztánc, mazsorett csoport, a fiúknak pedig férfiasabb sportok. Nem gondolkodom a már felmerült sportiskolai modellben, de mindenképpen szükségesnek tartom a lehetőségek jobb kihasználását. Szerintem a nyelv- és zeneoktatás mellett a sport kell, hogy legyen az iskola arculatának harmadik meghatározó vonása. 2.3.2.

Pályázati tevékenység

A mai világban a legtöbb támogatás elnyerésének módja a pályázatírás. Legtöbbször valamiféle kiemelt program megvalósítása lehet a cél, mely során tárgyi eszközökhöz is lehet jutni. Az önkormányzat alkalmaz pályázati referenst és az iskolában is van olyan dolgozó, aki ezzel a feladattal van megbízva. Ez nagy segítség, de szeretném, ha a pályázati tevékenységben az iskolavezetés és a pedagógusok aktívabban vennének részt. Ki tudná jobban, hogy egy felhívásba mi fér bele, melyik elképzelésünkhöz tudnánk forrást szerezni, ha nem az igazgató, az érintettek. Most persze lehet azt mondani, hogy még ezt is? Én pedig azt mondom, igen!

19

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság Folyamatos pályázatfigyelést kell folytatni, de ami még ennél is fontosabb, a fejünkben kell kirajzolódni annak, hogy milyen céljaink vannak, mit szeretnénk megvalósítani. Ehhez pedig néha kell nagyot is gondolni. Azt mondják a hozzáértők, hogy akkor érdemes pályázni, ha valamit úgyis szeretnénk megvalósítani, de jól jönne hozzá támogatás. Szinte kidolgozott elgondolásoknak, projekteknek kell az asztalfiókban lenni ahhoz, hogy egy megjelenő – általában nagyon rövid határidős – pályázatra azután rá lehessen húzni, át lehessen alakítani. Mondják azt is, hogy ez egy szakma. Ez is igaz, különösen, ha az ember EU-s pályázatot akar írni, de kisebb pályázatok esetén, mint azt saját gyakorlatom is mutatja egy évben akár többszázezres nagyságrendekhez is hozzá lehet jutni. Az iskolának pedig minden fillér ajándék. A nagyobb pályázatok esetén a hivatallal együttműködve kell eredményesnek lennünk, de kezdeményező szerepünk itt is fontos. Ez is sok munka, de megéri. 2.4.

„Nyitott iskola”

Már korábban is, de most a pályázatom megírása kapcsán is tapasztaltam, hogy Dunabogdány és intézményei milyen lemaradásban vannak a kommunikáció, az információáramlás területén. Egyetlen egy intézménynek sincs honlapja, így egy érdeklődő a legelemibb információhoz sem jut hozzá. Nem tudom, hogy ez miért alakult így, amikor rákérdeztem, olyan válaszokat kaptam, hogy nem szükséges, sokba kerül, örülünk, ha a legszükségesebbekre van pénz? Akik így gondolkodnak, nagyon tévednek. Persze van egy réteg, mely nem használja a számítógépet, de ez ma már a kisebbség. Egy magára valamit is adó iskola széleskörű tájékoztatást nyújt magáról és ennek legjobb, leggyorsabb módja az internet, a weblap. De ne szaladjak előre. Számomra a nyitott iskola elsődleges kritériumai a jó belső, külső kommunikáció és a PR munka. 2.4.1.

Belső kommunikáció

Belső kommunikáción a vezetésen, a tantestületen belüli információáramlást értem. Vezetőség tagjai az igazgató, a zeneiskola intézményegység-vezetője, a helyettes és a munkaközösség vezetők. Ezt a vezetési szerkezetet, ha most nem működik, vagy csak részlegesen, akkor ki kell alakítani. Ennek a vezetői rétegnek a feladata – persze különböző jogosítványokkal, hatáskörökkel – az intézmény stratégiai tervezése és napi operatív vezetése. Csak akkor tudják feladatukat ellátni, ha rendszeresen találkoznak, rövid, de lényegretörő megbeszéléseken egyeztetik a feladatokat, megvitatják a felmerült problémákat. Akik ezeket a munkaköröket betöltik, azoknak tisztában kell lenni azzal is, hogy plusz feladataik vannak, lesznek. Ugyanígy fontos a pedagógusok tájékoztatása, tájékozódása. Biztos vagyok benne, hogy rendszeresen vannak értekezletek, megbeszélések, hiszen ezek az információáramlás alapvető formái. Ezekkel kapcsolatban változatos formákat szeretnék kialakítani. Nem szükséges mindig mindenkinek jelen lenni, az

20

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság kapja meg az adott információt, akinek szól. Kisebb csoportban meggyőződésem szerint hatékonyabb munkát is lehet végezni, mert vannak olyan személyiségek, akik az egész közösség előtt nehezen nyílnak meg. Bizonyos rövidebb távú projektek esetén a projektcsoport természetesen működik együtt a feladat megoldásán. (Rendezvények szervezése, pályázatok lebonyolítása) 2.4.2.

Külső kommunikáció

Az előbb említett szülői fórumon hallottam kritikaként, hogy a szülők későn, vagy egyáltalán nem értesülnek őket érdeklő kérdésekről. Erre lehet az a válasz, hogy kérdezzék meg, de senki sem hiheti, hogy ez helyes. A szülőnek joga, hogy minden a gyermekét, vagy őt érintő kérdésben tájékoztassák. Ennek számos formája lehet. Legkézenfekvőbb a szülői értekezlet, a fogadóóra, de én ezek megtartásával mindenképpen letenném voksomat a korszerűbb formák mellett. Itt az előbb említett weblapra gondolok elsősorban, de az e-mailes kapcsolattartást is elképzelhetőnek tartom. Ezek költséghatékonyak, gyorsak. Az intézményben már felmerült az „elektronikus napló, ellenőrző” bevezetése, mely rendkívül jó ötlet, de ehhez még jelentős informatikai beruházásokra lesz szükség. 2.4.3.

PR tevékenység

Van egy mondás mely szerint „Tedd meg és beszélj róla”. Ezt én nagyon igaznak gondolom. Hiába végzünk bármilyen jó munkát, ha arról a környezet nem értesül. Környezeten most a szülőket, a fenntartót, a község, a környező települések lakóit és a pedagógiai szakmát is értem. Az iskola arculatának, környezetének alakítása a PR munkába éppúgy beletartozik, mint a különböző rendezvények szervezettsége, hangulata. Itt az elmúlt években elmaradtak a szülőkkel közös rendezvények bálok, ezeket korszerűbb formában újra kell éleszteni. Tudomásom szerint sem az általános, sem a zeneiskola nem rendelkezik saját alapítvánnyal, pedig nagyon sok pályázatot kifejezetten civil szervezetek számára írnak ki. Tudom, hogy más községi alapítványok támogatják az intézményt, de egy saját alapítvány is sokat tud tenni, ezért feltétlenül szükségesnek tartom és segíteni fogom létrehozását. A helyi média a Dunakanyar Televízió, a Bogdányi Híradó mellett a kistérségi újságban is helye van a jelentősebb híreknek, eseményeknek. 2.5.

Mikrotérségi együttműködés

Mint tudjuk, az országban rohamosan csökken az általános iskoláskorú gyermekek száma, és ezek nagy része a hatodik osztály után gimnáziumban folytatja tanulmányait, amiből az következik, hogy a hetedik osztályra mindenképpen csökken a gyereklétszám. Ez országos tendencia, de a Szentendrei kistérségben

21

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság a hat osztályos gimnáziumokban való továbbtanulási arány megyei 5-6% helyett 16%-os!5 Ez rendkívül nagy szám és joggal feltételezhetjük, hogy a térség más általános iskoláinak is gondot jelent. Az elmúlt években a fenntartó lépéseket tett a kistérségi intézményfenntartás irányába, azonban Tahitótfalu esetében ez nem volt sikeres, de annál nagyobb ellenállást váltott ki. A gondolat pedig nem rossz, hiszen a jelenlegi finanszírozási mutatók, az Európai tendenciák mindenképpen az összefogás irányába hatnak. Érdekes, de nem véletlen jelenség, hogy Magyarországon ott alakultak jól működő együttműködések, ahol az önkormányzatoknak nem volt más lehetőségük, mert különben nem tudták volna fenntartani iskolájukat. A Szentendrei kistérség gazdaságilag jól fejlett, így kényszerítő körülmények még nem léptek fel, egyelőre még csak a tanulókért indult meg a harc az iskolák között. Ezt a folyamatot évek óta nyomon követem és meggyőződésem, hogy pár éven belül mindenképpen találni kell együttműködő partnert, hogy a finanszírozási ellehetetlenülést elkerüljük. Ennek előkészítését szakmai alapon képzelem el, a visegrádi Áprily Lajos Általános Iskolával. Ez az iskola van a legközelebb és a pedagógiai programját tekintve is legjobban hasonlít a mi arculatunkhoz, legfőképp a német nemzetiségi jellege miatt. Visegrád történelmi múltja, a római kori és reneszánsz emlékek, az ezt mozgató humánerőforrás megléte összekapcsolódhatna Dunabogdány épületbeli, tárgyi adottságaival. A közös sváb hagyományok ápolása alapot teremtene egy kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködéshez. Az szakmai együttműködés lehetséges formái tantestületek ismerkedése, tapasztalatok átvétele, közös programok szakmai munkaközösségek együttműködése, bemutató órák tartása, látogatása osztályok, tanulócsoportok, zeneiskolai tanszakok közös rendezvényei, versenyek közös projektmunkák az úszásoktatás felajánlása Visegrád számára, közös sportolási lehetőségek megteremtése közös középiskolai felkészítők, szakkörök szervezése a nemzetiségi rendezvények közös szervezése, lebonyolítása Meggyőződésem, hogy ezek a lehetőségek mind két fél számára előnyösek lennének, mely kapcsán a két iskola tantestülete, tanulói megismernék egymást, egymás tevékenységét. Amennyiben ez működőképesnek bizonyul, a későbbiekben egy szorosabb kapcsolat alapját is jelenthetné. A továbbiakban kell még szólnom három olyan területről, melyet a kiemelt céljaim között nem említettem, de rendkívül fontosnak tartok. Az integrált oktatásról, a zeneiskoláról és a fenntartóval való kapcsolatról. 5

Megyei fejlesztési terv 2006.

22


Sajátos nevelési igényű tanulók

Az iskola Alapító okirata szerint, integráltan oktatja a sajátos nevelési igényű tanulókat. Az elmúlt években ez, Pontyos Tamás Igazgató Úr végzettségéből, hozzáértéséből kifolyólag nagy hangsúlyt kapott az iskolai nevelésben, az oktatás szervezésében. Az SNI tanulók ellátását a szakértői bizottság szakvéleménye határozza meg. A szakvélemény mondja meg a diagnózist, állapítja meg a sajátos nevelési igényt és annak pontos okát. A szakvélemény határozza meg továbbá az ellátás óraszámát, az ellátást nyújtó igényelt végzettségét és a felhasználható órakeret hivatkozási hátterét. Az SNI tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik. Az iskolában a most lezárult tanévben az érintett tanulók száma a következő volt: 234 tanulóból 64 tanuló szorul rendszeres támogatásra, segítségre (27%) Egyéni támogatásra szoruló tanulók száma: 41 fő Átmeneti tanulási nehézséggel küzdő tanulóink száma: 8 fő SNI tanulóink száma: 15 fő, ebből ● Értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulóink száma: 3 fő ● Beszédfogyatékos tanulóink száma: 6 fő ● Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulóink száma (SNI A): 5 fő ● Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulóink száma (SNI B): 1 fő Fejlesztő foglalkozásra jogosult tanulóink száma összesen: 23 fő Fejlesztő foglalkozásokra előírt óraszám összesen: 63 óra6

A közoktatási törvény szerint ezeket a gyerekeket amennyiben lehetséges integráltan kell oktatni, tehát az iskolának jelen helyzetben nincs más lehetősége, mint ennek a feladatnak a felvállalása, melynek évek óta magas szinten tesz eleget. Ezt a továbbiakban is biztosítani kell. Miután ezzel a szakterülettel még nem foglalkoztam, nagyon fontos feladatomnak tartom, hogy megválasztásom esetén részletesen tájékozódjak, egy megfelelő végzettségű szakemberrel közösen áttekintsük a szakértői véleményeket és ezzel tisztázzam az e területen jelentkező feladatokat. 2.7.

Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység

A fenntartó döntése alapján a 2008/2009-es tanévtől mind szervezetileg, mint helyileg összevonásra került az általános és a zeneiskola. Az összevonás többcélú intézményi formában történt meg, melyben a művészetoktatási intézményegység szervezetileg, szakmai tekintetben önálló maradt. Élén az Pontyos Tamás: Tájékoztató anyag a Dunabogdányi Általános Iskola és AMI Szülői Munkaközössége számára, 2008.november 26. 6

23

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság intézményegység vezető áll, aki felel a törvényes és szakszerű működésért. Természetesen az évek során szoros kapcsolat alakult ki a két, akkor még önálló intézmény között, mely együttműködés az általános iskola épületében való tanítással még szorosabb lett. A zeneiskola is küzd hasonló gondokkal, mint az általános iskola. Itt is csökken a gyereklétszám és sajnálatos módon egyre kevesebb a magasabb évfolyamon tanulók száma. Ez nem jó tendencia, hiszen az intézmény eredményességét, külső megítélését kedvezőtlen irányba befolyásolja. Mint minden szervezet életében vannak sikeresebb és kevésbé sikeres időszakok. Én úgy látom, hogy a zeneiskola jelenleg keresi helyét, mely a létszám nagymértékű csökkenéséből fakad. A 2008-ban, a zeneoktatás fejlesztésének lehetőségeit vizsgáló önkormányzati folyamat mintha az általános iskolai problémák miatt megakadt volna. Nem lett rendezve a tantárgyi szerkezet sorsa és több egyéb felmerült kérdés sem. Az intézményvezetővel és a pedagógusokkal közös gondolkodásban ki kell alakítani egy megfelelő stratégiát. Tiszta helyzetet kell teremteni, mely hosszabb időre rendezi a zeneoktatás helyzetét. Az iskola szervezettségén, a programok tervezésén, a szakmai rendezvényeken, versenyeken való eredményes részvételen mindenképpen javítani kell. Az iskola a 2007-ben lezajlott minősítési eljáráson kiváló minősítést kapott, de már most gondolni kell arra, hogy a három év múlva esedékes újabb eljárás során ismét maximálisan megfeleljünk a feltételeknek, hiszen a nem elhanyagolható mértékű kiegészítő normatíva csak ebben az esetben jár. 2.8.

A fenntartóval való együttműködés

A rendszerváltást követően Magyarországon létrejött elaprózott közigazgatási rendszer biztosítja a helyi közélet irányítását, de oly sok feladatot ír elő az önkormányzatoknak, hogy annak magas szakmai színvonalon való teljesítése szinte lehetetlen. Igaz ez az oktatás területére is. Egy ilyen kis településen, mint a miénk nincs anyagi lehetőség egy oktatásirányítással foglalkozó szakember alkalmazására, de hiányát viszont sokszor érezhetjük. Ennek megoldására hosszú évek óta vannak kísérletek, a legújabbak a kistérségi együttműködésben látnák a problémák feloldását. Az oktatási, művelődési intézmények működtetése két feladatot ró a helyi vezetésre. Biztosítani kell az anyagi feltételeket és a törvényes, szakszerű működtetést. Míg az anyagi feltételek megteremtésének a fenntartó megpróbál maximálisan eleget tenni, a szakmai működtetést az intézményvezetőkre bízza. (Nem beszélnék erről külön, ha az elmúlt években ebből nem születtek volna konfliktusok.) Az én tapasztalatom szerint Dunabogdány vezetése, a képviselőtestület egy-egy új igazgató megválasztásakor azt gondolta, hogy most már jó kezekben van az intézmény, a szakmai rész az ő feladatuk, hiszen ők a „szakemberek”. Amikor aztán nem ment minden úgy, ahogy elvárható lett volna, akkor időnként kapkodva próbáltak beavatkozni, helyrehozni a keletkezett problémákat. Hiányzik a folyamatos kontrol.

24

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság Mit szeretnék én ezen a téren? Konstruktivitást, kiszámíthatóságot, tervszerűséget. Az önkormányzat támogassa a kistérségi Közoktatási Intézkedési Tervben megfogalmazott szakmai szolgáltatások közös megszervezésének megvalósulását. (Oktatási szakember alkalmazása, mérési értékelési, pedagógiai tájékoztató központ alakítása) Az Önkormányzati Minőségirányítási Program fogalmazza meg, tegye nyilvánvalóvá az elvárásait az intézményeivel, „A

helyi

azok

önkormányzati

vezetőivel

szemben

intézményfenntartó

(Kt.

elkészíti

az

85.§

(7)

önkormányzati

bekezdés) közoktatási

intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal.”

Szabályozzuk megállapodásban az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, az iskola kötelezettségeit, jogait. A Képviselőtestület folyamatosan kísérje figyelemmel az intézményben folyó munkát, tervszerű szakértői vizsgálatokkal segítse, ellenőrizze a törvényes és szakszerű működést. Amennyiben ezek a célok megvalósulnak, akkor az eddigiekhez képest egy magasabb szintű együttműködés alakulhatna ki, melyben vezetésemmel az iskola maximálisan partner lesz.

3.

Vezetői koncepcióm

1994 óta vagyok vezető. Ez alatt az idő alatt tettem szert olyan ismeretekre, képességekre, melyek mára már letisztulva egy határozott vezetési szemlélet birtokába jutattak. Kétségek persze mindig vannak az emberben, képes lesz-e rá, fog-e sikerülni elképzeléseit valóra váltani? Ebben az esetben kissé több a bizonytalansági tényező, hiszen általános iskolában még nem voltam sem helyettes, sem igazgató. A pedagógiai pályámon eltöltött 31 év alatt legtöbbször általános iskolával közös intézményben dolgoztam, vezetői működésem során pedig a társintézmények feladataiba, gondjaiba is beleláttam. Azt gondolom, hogy a vezetéshez képességek, adottságok egész sorára van szükség, melyek bizonyos mértékben függetlenek az iskolatípustól.

25

Vezetői program, Spáthné Faragó Éva Dunabogdány 2009 Hagyományápolás – Megújulás - Nyitottság Olyan iskolát képzelek el, ahol a gyerek jól érzi magát, képességeinek megfelelő képzést kapja, mely hozzájárul személyisége kibontakoztatásához, ahol biztonságos, szerető környezet veszi körül. Ahol a pedagógus számíthat arra, hogy figyelnek munkájára, segítik a megfelelő körülmények megteremtésében, a tantestületen belül egyforma mércével mérik tevékenységét, bíztatják, de elvárásokat is megfogalmaznak irányába. Vallom, hogy az a jó vezető, aki igazságos, méltányos és következetes, munkában példaadó, aki szereti hivatását, szeret tanítani, de magas színvonalon végzi vezetői feladatait is, jó helyzetfelismerés, gyors reagáló képesség jellemzi, kitartó, döntésképes, jó szervező, irányító, átfogó pedagógiai, vezetéselméleti, gazdálkodási ismeretekkel rendelkezik, képviseli az iskola érdekeit, vállalja a közéleti ember szerepét. forrásteremtő, kollégái számára biztosítja az ideális munkakörülményeket, ápolja, megőrzi az intézményi hagyományokat, de ötlettel teli, nyitott minden újra, jó együttműködési képességei folytán az egész iskola pozitív megítélést erősíti, biztonságot jelent a környezete számára. Célom, hogy nyugalmat teremtsek ebben az iskolában, mely alapja lehet a szakmai fejlődésnek. Ennek megvalósítása során kívánok együttműködni a pedagógusokkal, a szülőkkel, a tanulókkal és a fenntartóval. Ehhez kérem támogatásukat. Dunabogdány, 2009. augusztus 12.

Spáthné Faragó Éva

Mellékletek: Önéletrajz Végzettségek másolata (4 db) Erkölcsi bizonyítvány

26

Pályázat. Hagyományápolás Traditionspflege Megújulás Erneuerung Nyitottság Offenheit

Recommend Documents