PÁLYÁZAT DÉKÁNI MEGBÍZÁSRA

PÁLYÁZAT DÉKÁNI MEGBÍZÁSRA

Mátyus László egyetemi tanár az MTA doktora

Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Biomatematikai Tanszék DEBRECEN 2017

Tartalomjegyzék

Pályázat.......................................................................................................................................... 3 Szakmai önéletrajz ....................................................................................................................... 4 Részletes szakmai önéletrajz....................................................................................................... 5 Oktatási tevékenység .......................................................................................................... 5 Tudományos tevékenység.................................................................................................. 5 Tudományos tervek............................................................................................................ 7 Vezetői tevékenység, részvétel hazai, nemzetközi tudományos és szakmai szervezetekben .................................................................................................................. 11 A kar működésére, szervezetére, oktatási-kutatási tevékenységére vonatkozó tervek .....14 Bevezetés ........................................................................................................................... 14 Stratégiai kérdések ............................................................................................................ 14 A Kar szervezetére, működésére vonatkozó elvek ...................................................... 16 Gazdálkodás ...................................................................................................................... 17 Oktatás ............................................................................................................................... 17 Kutatás ............................................................................................................................... 23 Nyilatkozat..................................................................................................................................26

Mellékletek ..................................................................................................................................27 Személyi adatlap, egyetemi végzettséget, szakképesítést igazoló okmányok másolatai tudományos fokozatokat, címeket igazoló okmányok másolatai, idegennyelvismeretét igazoló okmányok másolatai, az elbírálás szempontjából fontosnak tartott egyéb dokumentumok másolatai Közlemények és tudományos munkákra kapott hivatkozások jegyzéke

2

Debrecen, 2017. február 20.

Prof. Dr. Szilvássy Zoltán egyetemi tanár, rektor Debreceni Egyetem

Igen Tisztelt Rektor Úr!

Alulírott Dr. Mátyus László, pályázatot nyújtok be a Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, dékáni megbízására. A pályázat általános és speciális feltételeinek megfelelek. A pályázathoz csatoltam önéletrajzomat, a megkívánt mellékleteket, valamint munkámra vonatkozó jövőbeni terveim leírását. Tisztelettel:

Dr. Mátyus László egyetemi tanár Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológia Intézet

3

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Név: M á t y u s L á s z l ó dr . S z ü l e t é s i h e l y , id ő : B é k é s c s a b a , 1 9 5 6 . j ú l i us 8 . T a n u lm á n y ok ( d i p lom a ) : 1 9 7 4 - 1 9 8 0 : D e b r e c e n i O r v os t u d om á n y i E g y e t e m 1 9 8 0 : á l t a l á n o s o r vo s i d i p l o m a 1 9 8 5 : k l i n i k a i l a b o r a t ór i u m i v i z s g á l a t o k s z a ko r v o s Nyelvtudás: a n g o l ( f e l s ő f o k ú n y e l v v i z s g a ) o r os z ( k ö z é pf ok ú n y e l v v i z s g a ) A l k a l m a z á s ok : 1980-jelenleg D O T E B i of i z i k a i I n t éz e t : 1 9 8 0 - 1 9 8 9 e g y e t em i t a n á r s e g é d , 1 9 8 9 - 1 9 9 4 e g y e te m i a d j u n k t u s 1 9 9 4 - 2 0 0 7 e g y e t em i d o c e n s , 20 0 7 - e g y e t em i t a n á r , 2 0 10 t a n s z é k v e z e tő T u d om á n y o s m i nő s í t é s / c í m : 1 9 9 3 b i o l ó g i a i t u d om á n y k a n d i d á t u s a (L i mf o c i t á k s e j t f e l s z ín i f e h é r j é i n ek d i n a m i k a i é s t op o l ó g i ai j e l l e g z e t e s s é g e i ) 1 9 9 8 h a b i l i t á c i ó ( D e b r e c e n i O r v os t u d om á n y i E g y e t e m ) 2 0 0 5 M T A do k t or a ( S e j t f e ls z í n i f e h é r j e m i nt á z a t o k s z e r v e z ő d é s e é s f u n k ci ó j a : a z M H C m o l e k u l á r is as s z o c i á c i ó i T é s B l i mf o c i t á k o n ) F o nt o s a b b k ü lf ö l di t a n u lm á n y ut a k : 1986-1988 T h e J oh ns H o p k in s Un i v e r s i t y , B a l t i m or e , D e p a r t m e n t o f B i o l o gy 1 9 9 4 U C S F , S a n F r a n c is c o , D e p a r t m e n t o f M o l e c ul a r C y t o m e t r y , 2 hó n ap T á r s a s á g i t ag s á g ok :

1980- Magyar Biofizikai Társaság, 1992- Magyar Immunológia Társaság,1994- Magyar Sejtbiológia Társaság, 1995- European Photobiological Society F o nt o s a b b m eg b í z at á s o k : 1991–1995 D O T E , T DT t i t k ár 1999–2004 d é k á n h e l y e t t e s ( Á l t a l án o s Or v os t u d om á n y i K a r ) 1995–2007 D o k t o r i T a n á c s t i t k á r ( Á l t a l á n o s Or v os t u d om á n y i K a r ) 1999– jelenleg M a g y a r B i of i z i k a i T á r s a s á g e l n ö k s é g i t a g , 2 00 7 – 2 0 1 5 a l e l n ö k , 2015– jelenleg elnök 2000– jelenleg E u r o p e a n B io p h y s i c a l S o c i e t i e s ’ A s s o c i a t i o n , 2 0 0 0 – 2 0 0 7 S e c r e t a r y , 2 0 0 9 – 2 0 1 1 V i c e P r e s i d e n t , 2 0 1 1 –2 0 1 3 P r e s id e n t , 2 0 1 3 – 2 0 1 5 P a s t P r es i d e n t , 20 1 5 – j e l e n l e g E x e c u t i v e C o m m i t t e e Member 2001– 2009 i g a z g a t ó h e l y e t t e s , B i of i z i k a i é s S e j t b i o l ó g i a i I n t é z e t 2002– 2017 E d i t o r : J o u r n a l of P h ot o c h e m i s t r y a n d P h o t ob i o l o g y B : B i o l o g y 2002– jelenleg M T A B i of i z i k a i B i z o t ts á g t a g 2005– 2009 G N D R e g i o n á l i s E g y et e m i T u d ás k ö z p o nt i ga z g a t ó 2005– 2009 T u d á s - é s T e c h n o l ó g i a T r a ns z f e r I r od a i g a z g a t ó 2007– 2013 A M a g y a r T u do m á n y os A k a d é m i a k ö z g y ű l é s i d o k t o r k é p v i s e l ő j e 2013– jelenleg d é k á n ( Á l t a l á n o s O r v os t u d om á n y i K a r ) K i t ü nt e t é s e k : 1980 Weszprémi díj 1991, 1995 P r o s c i e n t i a t u to r k i tün t e t é s 1998-2000 S z é c h e n y i P r o f es s z or i ö s z t ö nd í j 2002-2005 S z é c h e n y i I s t v á n ös z tö n d í j 2004, 2005, 2009, 2011 Az ÁOK év oktatója 2011 Jedlik Ányos-díj 2012 M a g y a r É r d e m r e nd T is z t i k e r e s z t 2013 P r o c ur a i n g e n i i

4

RÉSZLETES SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Oktatási tevékenység A Biofizikai Intézet oktatómunkájába díjazott demonstrátorként 1977-ben kapcsolódtam be. Biofizika gyakorlatokat 1977 óta rendszeresen tartok magyar nyelven, 1989 óta angol nyelven, illetve biofizika szemináriumokat 1978 óta magyar nyelven, 1989 óta angol nyelven elsőéves orvostanhallgatók számára. Előadásokat rendszeresen tartok 1984 óta magyar nyelven, 1991 óta angol nyelven. Több évfolyamon voltam csoportpatrónus, 1985-ben pedig az első évfolyam évfolyamfőnöke. Részt vettem több egyetemi jegyzet írásában, szerkesztője voltam az "An introduction to biophysics" (1992) című jegyzetnek illetve társszerkesztője a "Biofizika informatikusoknak" (1993) című jegyzetnek. A 2000-ben megjelent „Orvosi biofizika” című tankönyv társszerzője és társszerkesztője vagyok. 2010-ben jelent meg a Matematika jegyzet (BelágyiMátyus-Nyitrai) magyar és angol nyelven a PTE és DE közös gondozásában. Tantárgyi koordinátora vagyok az általános orvosi szak informatika, biostatisztika, a gyógyszerész szak matematika és az orvos diagnosztikus laboratóriumi analitikus szak matematika tantárgyainak, részt veszek emellett a BMC fizika és az első éves orvostanhallgatók biofizika és sejtbiológiai oktatásában is. Irányításom mellett számos pályamunka született. Diákköröseim közül Panyi György 1991ben, Nagy Péter pedig 1995-ben Pro Scientia díjban és Weszprémi díjban részesült. Volt TDK-s tanítványaim közül Póka Róbert az orvostudomány kandidátusa, Vereb György és Panyi György az MTA doktora, Nagy Péter pedig PhD fokozatot szerzett. Jelenleg mindannyian egyetemi tanárok. Irányításom mellett Salga Péter abszolutóriumot szerzett, Szentesi Gergely pedig megvédte PhD értekezését.

Tudományos tevékenység Tudományos munkámat 1975-ben kezdtem el Damjanovich Sándor akadémikus irányításával a DOTE Biofizikai Intézetében. Diákkörösként 1977-ben az OTDK-n az Oktatási Minisztérium Fődíját, 1978-ban a MOTESZ díját nyertem. Kiemelkedő tanulmányi és tudományos diákköri tevékenységemért 1980-ban Weszprémi Díjat kaptam. Szűkebb érdeklődési területem a sejtfelszíni fehérje molekulák topográfiai viszonyainak analízise fluoreszcenciás technikákkal és modern mikroszkópos módszerekkel. Michael Edidin meghívására 1986 és 1988 között két év és három hónapot töltöttem a Johns Hopkins Egyetem Biológiai Intézetében. Itt az MHC és más sejtfelszíni molekulák kölcsönhatásait vizsgáltuk fluoreszcencia rezonancia energia transzferrel és fluoreszcencia kioltási technikákkal.

5

Megállapítottuk, hogy a fluoreszceinnel konjugált β2m-mel jelölt T sejteken és konkanavalin A-val aktivált T sejteken az MHC I. antigén internalizációja fiziológiás jelölési körülmények között is létrejön. Megmutattuk, hogy az endoszómák pH-ján a β2m gyorsan disszociál az MHC nehéz láncáról. Hazatérésem után (1988) a Biofizikai Intézetben folytattam a sejtmembrán dinamikai tulajdonságainak vizsgálatát. A limfoid sejtek elektromos tulajdonságainak vizsgálata során kimutattuk humán perifériás limfocitákon a kalcium aktivált kálium csatornák feszültség kapuzását. Ezt követően a sejtfelszíni receptor mintázat újabb elemeinek azonosításában vettem részt. Sikerült kimutatni, hogy a transzferrin receptor önmagával is asszociált állapotban van a sejt felszínén, és sejtfajtától és a sejt anyagcsere állapotától függően más-más receptor csoport része. Az MHC I. molekula membrán potenciál változás hatására bekövetkező konformáció-változásait mutattuk ki élő sejteken. Az MHC I. molekulák magasabb rendű szerveződését azonosítottuk atomerő mikroszkópia segítségével. A vérlemezkék felszíni fehérjéinek konformációs és asszociációs állapotát leíró modellt szerkesztettünk. Felismertük, hogy az MHC I. és MHC II. molekulák dinamikusan változó klasztereket képeznek. 2001-ben megalapítottam az intézet Membrándinamikai munkacsoportját, amelyet azóta is vezetek. Vizsgálataink fő célja a sejtfelszíni fehérjék szerveződésének és dinamikai sajátosságainak vizsgálata. Az utóbb néhány év jelentősebb tudományos eredményei az alábbiak: Fotohalványodási képsorozatok pixelenkénti kiértékelésére alkalmas rendszert dolgoztunk ki. Receptor kolóniák detektálására alkalmas új módszereket fejlesztettünk ki nanorészecskék illetve fluoreszcencia homotranszfer felhasználásával. Az első- illetve másodosztálybeli hisztokompatibilitási komplexek kétdimenziós laterális eloszlási modelljét állítottuk fel humán limfoblasztoid sejteken. Megállapítottuk, hogy az első- illetve másodosztálybeli hisztokompatibilitási komplexek között részleges klaszterképződés jön létre, de mind az elsőmind a másod-osztálybeli MHC molekulák mutatnak homoasszociációt is. Megállapítottuk, hogy az első osztályba tartozó antigének nehéz lánca konzekvensen közelebb helyezkedik el a másodosztálybeli antigénhez, mint az MHC-I antigén β2- mikroglobulin része. A FRET, SNOM és elektronmikroszkópos technikák segítségével kísérletes adatokat szolgáltattunk a receptorok együttes eloszlásának mindkét hierarchikus szintjéről. Azt találtuk, hogy a receptor klaszterek összetételében a dinamizmus inkább a szabály, mint a kivétel. Megfigyeltük, hogy az MHC-II nagyon szoros, nanoasszociátumokban vesz részt, amelyekben a fehérje kicserélődés gátolt. A klaszterek összetevőinek kicserélődése csak a plazmamembrán folyékony állapotában jön létre, és nem függ a fehérjék recirkulációjától. Számos raft és nem-raft fehérje vizsgálatával azt találtuk, hogy a fehérje mikroklaszterek nem statikusan asszociáltak, és a komponensek kicserélődése általában megfigyelhető. Receptor kolóniák vizsgálatára alkalmas áramlási citometriás szoftvert fejlesztettünk ki. Tudományos eredményeimről eddig 60 közleményben illetve 14 könyvfejezetben számoltam be. A megjelent közlemények összesített impakt faktora 144, eddig 1965 6

közleményben hivatkoztak azokra (ebből 1390 független hivatkozás), Hirsch index = 24. Rendszeresen részt veszek nemzetközi konferenciákon, több alkalommal meghívott előadóként. Plenáris előadást tartottam a következő konferenciákon: Second European Congress on Cell Biology, 1986, Budapest; Applied Cell Biophysics, 1990, Rostock; Second Conference on Fluorescence Microscopy and Fluorescent Probes, 1997, Prága; Third Conference on Fluorescence Microscopy and Fluorescent Probes, 1999, Prága; Third Membrane Research Forum, 1999, Nagoya, Regional Biophysics Conference, 2009, Linz, Bridges in Life Sciences Conference, 2009, Debrecen, 7th European Biophysics Congress, 2009, Genoa, Regional Biophysics Conference, 2010, Primosten, XIV Meeting of Polish Biophysical Society, 2010, Łodź. Az utóbbi néhány évben az International Visegrad Fund három Standard illetve Stratégia Grantjának voltam témavezetője (63 k€). Négy Central Europe pályázatom – melyekben szakmai vezető, illetve témavezető voltam - Debreceni Egyetemre eső költségvetése meghaladja az 1 millió €-t.

Tudományos tervek Benzofenantridin alkaloidok hatásának vizsgálata szolid tumor és limfóma eredetű sejteken A tumorsejtek apoptózisát magas hatásfokkal kiváltó szerek szűrése, hatásmechanizmusuk feltárása alapvető fontosságú a tumorellenes terápiák tervezésében. A tumorterápiás ágensek egyik fontos csoportját a növényi eredetű alkaloidok/alkaloid származékok alkotják. Régóta ismert, hogy a mákfélék (Papaveracea) családjába tartozó növények, így a vérehulló fecskefű (Chelidonium majus L.) igen gazdagok gyógyászati jelentőséggel is rendelkező alkaloidokban. A benzofenantridin vázas szangvinarin, keleritrin és kelidonin biológiai hatásspektruma igen széles. Antivirális, antimikrobiális és gyulladásgátló hatásuk mellett számos tumor eredetű sejt esetén kimutatták antiproliferatív, apoptózist (ill. nekrózist) kiváltó, ill. sejtciklust befolyásoló hatásukat. Mindezek felvetik a szóban forgó alkaloidok tumorterápiás szerként való alkalmazhatóságát, amelyet a több C. majus alkaloid (kelidonin, szangvinarin, keleritrin, protopin és allokriptopin) keverékéből álló Ukrain elnevezésű (NSC-631570) szerrel végzett vizsgálatok eredményei is alátámasztanak. Az alkaloidok hatása (direkt vagy indirekt módon) több különböző intracelluláris célpontot érinthet. Jelentős részük az apoptózis mitokondriális útvonalához köthető, így az alkaloidok által kiváltott apoptotikus folyamatok leginkább ehhez az útvonalhoz köthetők. Egyebek mellett feltárták a mitokondriális membránpotenciál alkaloid kezelés hatására bekövetkező csökkenését, a citokróm C felszabadulását, a kaszpáz-9 és -3 enzimek aktiválódását, valamint PARP-1 enzim degradációját. A Bcl-2 fehérjecsalád pro- és antiapoptotikus tagjainak (Bcl-2 és Bax) expressziós szint változását szintén kimutatták. A mitokondriális (vagy intrinszik) útvonal mellett több esetben kimutathatók az extrinszik (halálreceptor-közvetített) útvonal bekapcsolódására utaló hatások is. Mind a szangvinarin, mind pedig a keleritrin gátolja a sejtnövekedés és az apoptózis szabályozásában fontos szerepet

7

betöltő NF-κB nukleáris transzkripciós faktor működését és így elősegíti a stressz aktiválta kináz/Jun kináz (SAK/JNK) jelátviteli útvonal aktiválódását. A keleritrin a protein kináz C specifikus gátlószere. Mindhárom alkaloid gátolja a mikrotubulusok összeszerelődését. A sejtciklus lefolyását módosító hatásuk – legalábbis részben – a mikrotubulusokra gyakorolt hatásuk következménye. Kimutatták a szangvinarin és a keleritrin DNS-sel való közvetlen kölcsönhatását (DNSinterkalációját), így valószínűsíthető ezen alkaloidok közvetlen DNS károsító hatásának szerepe is. Benzofenantridin alkaloidok hatásának vizsgálata humán T limfóma sejteken A C. majus benzofenantridin vázas alkaloidjainak hatásáról elérhető tanulmányok nagy része szolid tumor eredetű sejteken végzett vizsgálatok eredményeit írja le. Viszonylag kevés irodalmi adat áll rendelkezésre ezen alkaloidok limfoid eredetű tumorokra kiváltott hatásáról, ezért jelen projekt keretén belül vizsgálataink kiterjesztését tervezzük humán T limfóma eredetű sejtekre. Az alkaloidok hatását két különböző CD4+ humán T limfóma eredetű sejtvonalon kívánjuk tanulmányozni. A HTLV-1-et expresszáló MT-2 sejtek a felnőttkori T-sejtes leukémia, míg a HTLV-1-et nem expresszáló Kit225 sejtek (és azok variánsai) a T-sejtes prolimfocitás limfóma (T-PLL) modellrendszereként szolgálhatnak. Vizsgálataink során elsősorban a sejtszintű információt nyújtó áramlási citometriás és mikroszkópiás módszereket részesítjük előnyben. A sejtek proliferációját fluoreszcens sejtosztódás indikátorok (CFSE, DDAO) alkalmazásával, áramlási citometriával követjük. Az alkaloidok apoptózis indukáló hatását a sejtek DNS fragmentációjának, ill. a plazmamembrán integritásának és a foszfatidilszerin (külső membránrétegben való) elérhetőségének áramlási citometriás mérésével vizsgáljuk (PI-Annexin teszt). Amennyiben az elsődleges vizsgálatok (proliferáció, életképesség, morfológia) alapján valószínűsíthető az alkaloidok hatása a vizsgált T-sejtekre, további vizsgálatokat tervezünk a kiváltott válasz részletesebb jellemzésére. Vizsgálni kívánjuk a jellemző kaszpázaktivitások és a mitokondriális membránpotenciál alakulását. Az antiapoptotikus hatású Bcl2 fehérje számos tumorellenes terápia (így a T-sejtes limfómák terápiájának) egyik ígéretes célpontja, így különösen fontos részét képezik vizsgálatainknak a Bcl-2 szint változásának felderítésére irányuló kísérletek. A Bcl-2 szintet és a mitokondriális membránpotenciált fluoreszcens markerek segítségével (direkt vagy indirekt módon jelzett anti-Bcl-2 antitest, illetve DiOC(6)), áramlási citometriával, ill. konfokális mikroszkópiával tanulmányozzuk. Az alkaloidok hatásmechanizmusában szerepet játszó kaszpázok fluoreszcens gátlószereik kötődésén alapuló FLICA módszerrel kívánjuk azonosítani. Benzofenantridin alkaloidok és citokinek kombinált alkalmazása Az alkaloidok által érintett intracelluláris célpontok egy része interferál több, (bizonyítottan vagy potenciálisan) tumorterápiás jelentőséggel is bíró citokin (pl. TNFα, IL-9) jelátviteli útvonalaival. 8

A már a klinikai gyakorlatban is alkalmazott TNFα (tumor necrosis factor alfa) a (tumor)sejtek túlélését és apoptózisát egyaránt képes kiváltani. Bár a T-sejtekre gyakorolt hatása jelenleg még kevéssé karakterizált, a c (közös gamma) citokinek közé tartozó IL-9-nek potenciális szerepet tulajdonítanak a T-sejtes tumorok kialakulásában. Növekedési faktorként kizárólag az aktivált és/vagy vírustranszformált T-sejtekre hat, emellett több T-limfóma eredetű sejtvonal esetén kimutatták antiapoptotikus hatását. A benzofenantridin alkaloidok hatása a két citokin jelátviteli útvonalának több komponensét érintheti a rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján. Az egyik ilyen target pl. az NF-κ, amely mindkét általunk vizsgálni kívánt citokin jelátvitelében érintett. A TNFα által kiváltott sejtválasz „irányításában” döntő szerepet tulajdonítanak az NF-κB transzkripciós faktornak, ami a JNK aktiváció szabályozásán keresztül tereli egyik vagy másik irányba a sejtválaszt. Kimutatták, hogy a szangvinarin kezelés gátolja az NF-κB TNFα által kiváltott aktiválódását. Vizsgálni kívánjuk ezen citokinek és az alkaloidok „kölcsönhatását”: befolyásolják-e a felsorolt citokinek az alkaloidok által kiváltott választ, ill. vice versa az alkaloidok módosítják-e a citokinek hatását. A TNFα hatásának vizsgálatát elsősorban az A375 melanóma és az OCM-1/3 uveális melanóma sejteken tanulmányozzuk. Az IL-9 hatásának vizsgálatára rendelkezésünkre áll a Kit225 sejtek IL-9R-ral transzfektált változata. Amennyiben kísérletink sikerrel járnak, ezeken a sejteken tervezzük az IL-9 hatásával kapcsolatos vizsgálatainkat. Vizsgálataink első részében az előző pontban felsorolt módszerekkel tanulmányozzuk a citokinek hatását az alkaloidok által kiváltott sejtválaszokra. Az alkaloidoknak a citokinek jelátviteli folyamataira gyakorolt hatását elsőként az általuk kiváltott STAT aktiváció detektálásán keresztül követjük. Későbbiekben más targetek bevonását is tervezzük. Benzofenantridin alkaloidok hatása az MHC I, II és ICAM-1 fehérjék expressziójára, sejtfelszíni mintázataira és az immunológiai szinapszis kialakulására A benzofenantridin alkaloidok hatásmechanizmusával kapcsolatos vizsgálatok legtöbb esetben az alkaloidok intracelluláris célpontjaira, az azok tulajdonságaiban és funkciójában bekövetkező változásokra fókuszálnak. Ezzel szemben az alkaloidok plazmamembrán szintjén megvalósuló (akár közvetlen, akár az alkaloidok valamely intracelluláris célpontja által közvetített) hatásairól jóval kevesebb információ áll rendelkezésre. A közelmúltban kimutatták, hogy egyes, a kemoterápiában alkalmazott növényi alkaloidok (pl. taxol) megváltoztatják az antigén prezentációban kulcsszerepet játszó MHC glikoproteinek, valamint az ICAM-1 adhéziós molekula expresszióját, és így módosítják a kiváltott immunválasz hatékonyságát. Az expresszió változását – legalábbis részben – a vizsgált alkaloidok mikrotubulusokra gyakorolt hatásának tulajdonítják. Miután a mikrotubulusok az általunk vizsgálni kívánt alkaloidok egyik fontos intracelluláris célpontját jelentik, felmerül a kérdés, hogy vajon 9

esetükben tapasztalunk-e hasonló hatást. Ennek megfelelően vizsgálni kívánjuk az alkaloidoknak az MHC I és II glikoproteinek, valamint az ICAM-1 adhéziós molekulák expressziójára gyakorolt hatását. Korábban több aktivált, ill. tumorosan transzformált sejt esetén – többek között az OCM-1 és -3 uveális melanóma sejteken – kimutattuk az MHC I oligomerizációját, valamint az MHC II és az ICAM-1 fehérjékkel kialakított asszociációs mintázatait. Feltártuk az MHC I oligomerizációját, valamint az MHC II molekulával való kolokalizációját a Kit225 sejtek különböző variánsain. Az MHC molekulák antigén prezentáló sejteken megfigyelhető klaszterizációja pozitívan befolyásolja az antigén felismerés és a kiváltott T-sejt válasz hatékonyságát. Tanulmányozni kívánjuk az alkaloidok hatását az MHC glikoproteinek és az ICAM-1 sejtfelszíni elrendeződésére, az általuk kialakított asszociációs mintázatokra. Az MHC glikoproteinek és az ICAM-1 expresszióját áramlási citometriás mérésekkel tanulmányozzuk, elsősorban az OCM-1 és -3 uveális melanóma, valamint az A375 melanóma sejteken. Amennyiben az alkaloidok hatásosnak bizonyulnak az MT-2 és a Kit225 T-limfóma sejtek esetében), a vizsgálatokat ezekre a sejtekre is kiterjesztjük. A fehérjék membrándoménszintű (néhány 100 nm-es) elrendeződését konfokális mikroszkópiával, közvetlen fizikai közelségüket/asszociációjukat (1-10 nm-es távolságskála) mikroszkópiás és áramlási citometriás fluoreszcencia rezonancia energia transzfer (FRET) mérésekkel vizsgáljuk. A hatékony T-sejtes immunválasz egyik kulcslépése a T-sejt és a célsejt közötti kontakt régió (immunológiai szinapszis, IS) kialakulása. Az IS kialakításában kitüntetett szerepe van a citoszkeletális elemeknek, így a mikrotubulusoknak. Az általunk vizsgált alkaloidok mikrotubulusok összeszerelődését gátló hatása alapján logikus az a felvetés, hogy – függetlenül az MHC fehérjék és az ICAM-1 expressziójában tapasztalható esetleges változásoktól – az IS kialakulásának gátlásán keresztül ezen alkaloidok befolyásolhatják a T-sejtes immunválaszt. Ennek megfelelően a projekt keretén belül tanulmányozni kívánjuk az alkaloidoknak az immunológiai szinapszis kialakulására és a kiváltott T-sejt válaszra gyakorolt hatását. A vizsgálatokat az OCM-1 uveális melanóma és az A375 melanóma eredetű sejtvonalak, mint célsejtek, valamint a megfelelő citotoxikus T-sejtek alkalmazásával kívánjuk elvégezni. A vizsgálatokhoz szükséges allospecifikus citotoxikus T-sejtek az OCM-1 sejtek esetén már rendelkezésünkre állnak, az A375 sejtvonal esetén jelenleg folyik kifejlesztésük. Az alkaloidok hatását a T-sejt aktiváció jellemző paraméterein és a célsejtek lízisének mértékén keresztül vizsgáljuk.

10

Vezetői tevékenység, részvétel hazai, nemzetközi tudományos és szakmai szervezetekben Egyetemi felkérések, megbízatások A Tudományos Diákkör szervezésében 1991 és 1995 között a DOTE TDT titkáraként tevékenykedtem, 2010 és 2013 között a DEOEC TDT elnöki teendőit láttam el. Irányításom alatt ebben a periódusban a benyújtott pályamunkák és helyi konferenciákon elhangzott előadások száma másfélszeresére nőtt. Új működési rendet alakítottunk ki, integráltuk az Egészségügyi Kar egészségtudományi területen tevékenykedő hallgatóit a DEOEC TDT-be. 2011-ben a Debrecenben rendezett XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián a főzsűri elnöke voltam, illetve aktív szerepem volt a kongresszus megszervezésében. Delegációnk kiemelkedő eredménnyel szerepelt; hallgatóink ugyanannyi első díjat nyertek, mint a SE hallgatói, vagy a SzTE és a PTE együtt. 1995 és 2007 között az ÁOK Doktori Tanácsának a titkára voltam. Ebben a minőségemben kidolgoztam a doktori program eljárási rendjét, javaslatom alapján készült el a kredit-rendszer a Ph.D. képzésben. Mintegy 400 PhD értekezés eljárását menedzseltem. Jelenleg is elnöke vagyok a Doktori Tanács mellett működő PhD Tanácsadó Testületnek, amelynek feladata a kreditszerzés alóli felmentésre vonatkozó javaslattétel. A MAB 2006-os párhuzamos akkreditációs vizsgálata során kiemelte a DE Orvoskari Doktori Iskoláinak szervezettségét („A doktori iskolák önértékelési dokumentációja a legegységesebben összeállított a sok közül. ... A dokumentációk formai összeállítása is világosan áttekinthető és tartalmazza a minőségbiztosítás az iskolákra vonatkozó szabályzatát. Mindez arra utal, hogy a Doktori Iskolákat koordináló vezetés és titkárság elismerésre méltóan tartja kezében az adminisztrációt és a szakmai irányítást”). 2001-ben a tudományos rektorhelyettes felkérésére a Debreceni Egyetem Doktori Iskolái akkreditációját előkészítő és koordináló ad hoc bizottság elnöke voltam. 1999. július 1. és december 31. között a Debreceni Orvostudományi Egyetem Orvostudományi Karának dékánhelyetteseként tevékenykedtem, majd 2000. január 1. és 2004. július 31. között a Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Karának tudományos dékánhelyettesi feladatait láttam el. 2001 és 2004 között társelnöke voltam az ÁOK Tudományos Bizottságának, alelnöke az ÁOK SzMSz Bizottságának, valamint tagja a Debreceni Egyetem Tudományos Doktori és Habilitációs Bizottságának. 2005-től 2009-ig a Genomnanotech Debrecen Regionális Egyetemi Tudásközpont és a Tudás- és Technológia Transzfer Iroda igazgatója voltam. A Tudásközpont Irányító Testületének 2007-es véleménye szerint a Technológia Transzfer Irodánk a legjobb az országban („Ezt a projektet mintaként lehetne közzétenni. Javasolja az IT, hogy nyilvánosság elé is kerüljön mintaként, különösen a technológia transzfer tevékenységét tekintve.”). 2011–ben a Debreceni Egyetem rektora innovációs rektori biztosnak nevezett ki. Feladatom a Tudás- és Technológia Transzfer Iroda szakmai munkájának segítése. Ebben az időszakban 11

jelentősen emelkedett a szabadalmi bejelentések száma. Néhány technológia hasznosítási folyamata is elkezdődött. Innovációs rektori biztosként a Debreceni Egyetem Tudományos és Kutatóegyetemi Tanács tanácskozó tagja vagyok. 2004 és 2013 között a Debreceni Egyetem Informatikai Bizottságának elnöke voltam, 2013 óta a Bizottság társelnöke vagyok. 2010 és 2013 között DEOEC Promóciós Bizottságának társelnökeként tevékenykedtem és a Tudományos Bizottságnak is tagja voltam.

Országos megbízatások Több területen is kifejtek tudományszervezői tevékenységet: Három cikluson keresztül (10 év) voltam tagja az OTKA Molekuláris- Infraindividuális Biológia Szakzsűrinek, illetve egy ciklusban a Bioinformatika, rendszerbiológia, biofizika és szerkezeti biológia (BIOIN) tagja voltam (20132016). 2008 és 2015 között a Magyar Rektori Konferencia Informatikai Tudományok Bizottság tagjaként tevékenykedtem. Jelenleg a Magyar Rektori Konferencia Orvos- és Egészségtudományi Bizottság orvosképzésért felelős társelnöke vagyok. Kiemelt feladatom volt az általános orvosképzés Képzési Kimeneti Követelmények átdolgozásának irányítása. A Magyar Biofizikai Társaság elnökségének 1999 óta, az MTA Biofizikai Bizottságának 2002 óta vagyok tagja. 2007 és 2015 között a Magyar Biofizikai Társaság alelnöke voltam, jelenleg a társaság elnöke vagyok. 2007 és 2013 között két ciklusban a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési doktor képviselője voltam. Tagja vagyok az Országos Tudományos Diákköri Tanácsnak. 2011-ben négy évre megbízást kaptam az Orvos- és Egészségtudományi Szakmai Bizottság vezetésére. Ezt a megbízást 2015-ben újabb négy évre meghosszabbították. Sikerült elérnem, hogy az országos tudományos diákköri konferenciákon a korábbiakhoz képest kétszer annyi hallgató vehessen részt. Ez javítja az orvostudományi karok kari rangsorokban való szereplését. 2016-ban az Országos Tudományos Diákköri Tanács Elnökségének is tagja lettem. 2016. novemberében Balog Zoltán miniszter úr felkérésére az Orvos- és Egészségtudományi Képzésfejlesztés Bizottság tagja lettem. A Bizottság feladata kormányelőterjesztés készítése az orvosképzés fejlesztésére vonatkozóan. 2017. januárjában Palkovics László államtitkár úr felkért, hogy vegyek részt a Klinikai tevékenység finanszírozása munkacsoport munkájában. Minkét bizottság jelenleg is tevékenykedik az előterjesztések elkészítésén. 2016-ban Lepsényi István államtitkár úr felkért, hogy vegyek részt az Irinyi-terv gyógyszeripari és egészségügyi stratégiájának kidolgozásában.

12

Nemzetközi megbízatások Hatodik alkalommal veszek részt az EBSA (European Biophysical Societies Association) kongresszusait előkészítő nemzetközi tudományos bizottság munkájában. 2000 és 2007 között az EBSA Executive Committee titkáraként tevékenykedtem. 2008-ban sikeres pályázatot nyújtottam be az EBSA-hoz, melynek eredményeképpen a 2011-es 8th European Congress of Biophysics Budapesten került megrendezésére. Az EBSA elnökség határozata alapján én voltam a kongresszus elnöke. 2009-ben 2 évre az EBSA alelnökévé választottak. 2011 és 2013 között az EBSA elnöke voltam, 2013 és 2015 között volt elnökként tevékenykedtem, 2015 óta pedig az Executive Committee tagja vagyok. 1996 és 2001 között Associate Editora voltam a Journal of Photochemistry and Photobiology B: Biology-nak. 2002 és 2017 között az újság editori teendőit láttam el. Editori (associate editori) tevékenységem során több, mint 2000 közlemény menedzselését végeztem. Amikor átvettem az editori funkciót az újság impakt faktora 1,25 volt. Azóta jelentősen nőtt, jelenleg a legmagasabb impakt faktorú fotobiológiai újság lett (IF=3,035).

Dr. Mátyus László Debrecen, 2017. február 20.

13

A KAR MŰKÖDÉSÉRE, SZERVEZE TÉRE, OKTATÁSIKUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRE VONATKOZÓ TERVEK Bevezetés Dékáni pályázatom benyújtásakor a felsőoktatás és az állam jövőbeli viszonyának, valamint a felsőoktatás hosszútávú finanszírozásának számos eleme még nem ismert. Tovább bonyolítja a képet, hogy a DE egészségügyi ellátó rendszerének és a Debrecen városában működő többi egészségügyi szereplő jövőbeli együttműködésének keretei csak törvényi szinten ismertek, a konkrét megvalósítási lehetőségek kidolgozása még várat magára. 2014-ben a centrumok megszűnésével a Debreceni Egyetem szervezete jelentős átalakuláson esett át, amely döntően érintette az Általános Orvostudományi Kart is. A szervezeti változások hatására a kar működési keretei megváltoztak, önállósága növekedett. Kialakult az a szerkezet, amely hosszú távon biztosítja a Kar sikeres fejlődését. A Kar működésére vonatkozó elképzeléseimet abból a kiindulópontból fogalmazom meg, hogy az ÁOK továbbra is a Debreceni Egyetem részeként működik, és szorosan együttműködik az Debreceni Egyetem karaival. Az Általános Orvostudományi Kar a Debreceni Egyetem meghatározó kara. Bár a Debreceni Egyetem hallgatói létszámának csak mintegy 13 %-át oktatja, az ÁOK-n dolgozik az Egyetem oktatói karának több mint ötöde. Minden negyedik minősített oktató Karunkhoz tartozik. Az ÁOK-n dolgozik a DE MTA doktorainak majdnem fele. Egyetemünk 28 akadémikusa közül pedig 10-en köthetők az ÁOK-hoz. A Kar kiemelkedő személyi állománya mellett kitűnő infrastrukturális adottságokkal rendelkezik. Az elmúlt évtized pályázati forrásainak köszönhetően a legtöbb klinika, intézet épületének állapota megfelel az európai elvárásoknak. Az elmúlt mintegy másfél évtized centrum és kari vezetőinek átgondolt, céltudatos tevékenysége következtében a DE ÁOK stabil működési alapokkal, kiérlelt tradíciókkal rendelkező orvostudományi kar. Mindezt a 2012-ben lezárult akkreditációs jelentés is megállapította és a 2016-ban lezárult párhuzamos akkreditáció is megerősítette. A Kar jövőképe változatlanul nem lehet más, mint hogy a továbbiakban is megtartsa előkelő pozícióját a Debreceni Egyetem karai között, és a legjobb Általános Orvostudományi Kar legyen Magyarországon. Jelen helyzetben a következő periódus egyértelműen legfontosabb feladata, a közösen felhalmozott értékek megtartása, a stabil, nyugodt oktató- és kutatómunka feltételeinek megtartása, illetve javítása. Ugyanakkor a közeli jövő kihívásaira is fel kell készülnünk.

Stratégiai kérdések A Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016-ban részletesen foglalkozott az orvostudományi képzéssel. Megállapította, hogy az orvosképzés a magyar 14

felsőoktatás sikerágazata, ugyanakkor a gyógyítás- oktatás-kutatás hármas egységét megtestesítő graduális és posztgraduális orvosképzésnek mégis egyszerre több kihívással kell szembenéznie. A stratégiai anyag több területen azonosítja a beavatkozás szükségességét, amelyek közül Karunk számára az alábbiak látszanak a legfontosabbnak: 1.

A felsőoktatásnak biztosítania kell a magyar egészségügy szakemberigényét valamennyi szükséges területen. Ugyanakkor lemorzsolódás kockázatának csökkentését valamint a megfelelő szakorvosi pályaívet (minden szakorvosi területre megfelelő számú szakosodót) szükséges biztosítani.

2.

Realitás, hogy a magyarországi orvosképzés az EU orvos-utánpótlásának egyik kiemelt központjává váljon. Pozícióink megtartása, illetve a külföldi hallgatók számának növelése érdekében 1) fejleszteni és bővíteni kell az oktatás infrastruktúráját, a klinikai hátteret valamint a kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúrát, 2) biztosítani szükséges az egyetemi klinikák mellett az oktatókórházak aktívabb bekapcsolását a gyakorlatszerzésbe, végül 3) jelentős humánerőforrás kapacitásbővítésre van szükség a kétnyelvű képzések színvonalának biztosításához. A képzések színvonalának megőrzéséhez a szükséges többletkapacitásokat biztosítani kell. Ugyanakkor a többletkapacitások üzleti alapú hasznosítása és az így képződő saját bevétel visszaforgatása a képzés fejlesztésére fontos potenciál a magyar orvosképzésben.

3.

Cél az orvosképzésben, hogy a működési folyamat egészébe építve az egészségipar számára kutatási hátteret és kutatási utánpótlást biztosítson, alapvetően három területen: 1) a gyógyszer fejlesztési és gyógyszer tesztelési folyamatok biztosításában; 2) a magyarországi orvosdiagnosztikai eszközök gyártáshoz szükséges kutatási kapacitások megerősítésében, végül 3) az orvosi informatika fejlesztése: a betegellátásban keletkezett „big data” állományok valamint az epidemiológia és a patológiai adatok elemzése terén.

4.

A fenti adottságok és fejlesztések olyan kapacitásokat és szolgáltatásokat hozhatnak létre, amelyek biztosítják az egészségturizmus fellendítését, az egészségügyi szolgáltatások magasabb arányú magyarországi igénybe vételét.

A fent megfogalmazott célok összhangban vannak a Debreceni Egyetem stratégiájával és magam is a Kar fő feladatának tekintem ezek megvalósítását. A Debreceni Egyetem szenátusi határozatot hozott arról, hogy tudományos és oktatási szempontból az egészségtudomány, innovációs szempontból pedig az egészségipar a fő stratégiai fókusz. Az egyetem stratégiájában hangsúlyosan jelenik meg a sport- és sportegészségtudomány. Ezek megvalósításában az ÁOK-nak kiemelt szerepe lesz. Az ipari együttműködések jelentős része (nemzeti oltóanyag gyár, Richter Gedeon Nyrt.) is szorosan kapcsolódik Karunkhoz. 15

A Kar szervezetére, működésére vonatkozó elvek Amennyiben ismét elnyerem a dékáni megbízatást, feladatomat a továbbiakban is szolgálatnak tekintem, és kellő alázatot tanúsítok iránta. Munkaidőm jelentős részét változatlanul a dékáni feladatok minél magasabb színvonalú elvégzésére kívánom fordítani. Hiszek a kollektív bölcsesség, és az egyéni felelősség erejében. Vezetői tevékenységemet a vélemények alapos megismerése révén szeretném végezni. Szeretnék tovább haladni azon az úton, hogy minden tevékenység átlátható, számon kérhető, körültekintően kialakított szabályok szerint történjen. Helyetteseimet olyan nagy tekintélyű egyetemi tanárok közül kívánom kiválasztani, akik jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek az orvosképzésben, és önállóan képesek egy-egy terület ügyeinek intézésére. Azt remélem, hogy így energiám szabadul fel a Kar stratégiai kérdéseinek koordinálására és kevesebb időt kell majd a napi menedzsmentre áldoznom. A Hallgatói Önkormányzattal változatlanul szoros együttműködést kívánok fenntartani. Számos területet eddig is nagy felelősséggel, körültekintéssel irányítottak. Munkájukra a jövőben is kiemelten számítok. Az előző ciklusban bevált gyakorlatot, hogy az ÁOK HÖK elnök a Kari Vezetés tagja, fenn kívánom tartani. A hallgatókat érintő kérdésekben eddig is igen hatékonyan tudtunk együttműködni. Az EN ISO 9001:2000 szabványon alapuló minőségirányítási rendszer további működtetését változatlanul elengedhetetlennek tartom. Az önértékelésen alapuló minőségbiztosítás további lehetőségeket kínál. Az oktatói karriertervek fontos elemei a rendszernek. Az oktatás eredményességének követésére szolgáló szemeszterenkénti hallgatói elégedettségmérések rendszerét az elmúlt ciklusban bővítettük, lehetővé téve a sokkal gyorsabb visszacsatolásokat. Az oktatók hallgatói véleményezése elektronikus rendszerekkel történik, lehetővé téve a gyors, hatékony feldolgozást. Az így nyert vélemények visszacsatolása az oktatói értékelések rendszerébe kiemelt feladat. A Kar kiforrott, az idő próbáját kiállt Működési Rend szerint működik. Jelentős változtatások a működésben nem szükségesek, kivéve, ha a külső vagy belső körülmények lényegesen megváltoznának. A Kar korfája jónak mondható, a minősített oktatókat képes hosszú távon megtartani. Köszönhető ez a mintegy tíz éve kiemelkedő kutató és oktatómunkáért vezető oktatóknak adható illetménykiegészítésre vonatkozó pályázati rendszer egyre kifinomultabb, hatékony működtetésének. Az előző ciklusban sikerült az illetménykiegészítésben részesülők körét bővíteni, illetve a két pályázati ciklust sikerült szinkronizálni. A Szodoray Lajos ösztöndíj lehetőséget teremtett a nem vezető oktatók támogatására. A rendszert mindenképpen fenn kell tartani, a pályázati támogatásban részesülők számát a lehetőségekhez kell igazítani. Az utóbbi néhány

16

évben sajnálatosan megfigyelhető, hogy a legfiatalabb korosztály (30-35 év) létszámának csökkenése. Ezzel a jelenséggel kiemelten kell foglalkozni a következő ciklusban. Sikerült a Kar Bizottságainak, illetve magának a Kari Tanácsnak az üléseit az egyetemi bizottságok időrendjébe illesztve, előre meghatározott ütemterv szerint működtetni. Az egyes Bizottságok is előre meghatározott ütemterv szerint működnek. Ezt a gyakorlatot fenn kívánom tartani.

Gazdálkodás A 2014-es átalakulást követően a Kar a Debreceni Egyetem önállóan gazdálkodó egységévé vált. A Debreceni Egyetem költségvetésének szerkezete, átláthatósága példaértékű a magyar felsőoktatásban. Ez lehetővé tette hasonlóan transzparens, egyszerű szerkezetű költségvetés készítését a Kar számára is. Az utóbbi három évben a Kar stabil gazdálkodást folytatott, az egyes szervezeti egységek teljesítményük, illetve feladataik arányában részesültek a Kar bevételeiből. Saját bevételeink lehetővé tették, hogy az OEC megszűnésével, a fedezet nélküli belső adósság következtében a betegellátásra fordított oktatási, kutatási megtakarításokat az egyes szervezeti egységek visszakaphatták. Belső pályázatok révén a kutatás teljesítmény alapú finanszírozása, oktatásfejlesztési pályázatok megvalósítása, PhD ösztöndíjak biztosítása is lehetséges volt. A Kar szervezeti egységeinek pályázati sikeressége az utóbbi években kiemelkedően sikeres volt, nemcsak debreceni, hanem országos összehasonlításban is. A pályázatok sikeres megvalósítása koordinált tevékenységet kíván nemcsak karunk munkatársaitól, hanem a támogató szervezetek részéről is. A továbbiakban is számítunk a Kancellária segítségére.

Oktatás Az ÁOK oktatási feladatai közül egyértelműen kiemelt feladat az általános orvosképzés. A kurrikulum főbb elemei több évtizedes hagyományokon alapulnak, és összhangban vannak más magyar és külföldi képzőhelyek kurrikulumaival. Az utóbbi tizenöt évben számos modernizációs törekvés révén világszínvonalú képzési szerkezet alakult ki, amely nem igényel jelentős változtatást, csupán néhány elemét kell a hazai orvosképzés gyakorlatához igazítani. Oktatásunk színvonalát különböző akkreditációs vizsgálatok folyamatosan értékelik. Az intézményi és a párhuzamos akkreditáció révén 2019. december 31-éig biztosított az orvosképzés akkreditációja. Az elmúlt időszakban számos nemzetközi akkreditáción is átestünk. Lezajlott a koreai, japán és thaiföldi akkreditáció, folyamatban van a New York-i és az iráni.

17

Az alapozó tárgyak oktatását már hosszú ideje megnehezíti a felsőoktatásba belépő hallgatók felkészültségének jelentős csökkenése. Ez részben összefügg a felvételi vizsgák eltörlésével, illetve azzal, hogy a közoktatás jelenleg nem tölti be azt a feladatát, hogy kellő természettudományos alapot adjon a felsőoktatásban való részvételre. Az orvoskari dékánok közös próbálkozása a felvételi vizsga visszaállítására nem járt sikerrel. Ez a folyamat oda vezetett, hogy igen nehézzé vált a természettudományos alapozó tantárgyak színvonalas oktatása, számonkérése, ezért azonnali beavatkozás szükséges: meg kell teremteni a hallgatók felkészültségének, az oktatás színvonalának és a számonkérésnek a harmóniáját. A kérdés egyik fontos eleme, hogy tisztázzuk az általunk oktatott tantárgyak szerepét az egyes kurrikulumokban. Az alapozó tárgyak oktatásának célja két egyszerűen megfogalmazható követelménynek történő megfelelés: stabil természettudományos alapok biztosítása a hallgatóknak (ami hosszú távon esélyt ad az új ismeretek megszerzésére), illetve mindazon ismeretek átadása, amelyek szükségesek a további képzésben való eredményes részvételre. Az oktatott tárgyaink kurrikulumát ezen szempontok szerint át kell tekinteni, természetesen az alapozó tantárgyakra épülő klinikai tantárgyak oktatóinak bevonásával. Azoknak az elemeknek, amelyek egyik képzési célnak sem felelnek meg, helyük lehet természetesen speciális kollégiumok anyagában vagy a posztgraduális képzésben. A fenti folyamat keretében át kell tekinteni az oktatott tantárgyaink kapcsolatát is. A kérdés másik oldala a hallgatók felkészülésének elősegítése. Az első éves tantárgyak bemeneti követelményeinek teljesítését felvételi vizsga keretében lehetne ellenőrizni. Mivel ez nem lehetséges, magunkra kell vállalnunk leendő hallgatóink segítését. El kell készíteni mindazon fogalmak jegyzékét – illetve rendelkezésre kell bocsátani a fogalom magyarázatokat – amelyek ismerete az elsőéves tantárgyainkhoz nélkülözhetetlenek. A külföldi hallgatók esetében ez a feladatot a BMC keretében elvégezzük. A magyar hallgatók számára megfontolásra javaslom a Gólyatábor meghosszabbítását oly módon, hogy hallgatók a biológia, a kémia és a fizika legfontosabb alapfogalmait jól képzett oktatók segítségével átismételhessék. A klinikai tárgyak oktatásában a gyakorlati képzés erősítését tartom a legfontosabb feladatnak. A sokszor nem kellően kis létszámú gyakorlatok megnehezítik a gyakorlati képzést. Egyre nehezebb lesz elegendő kooperáló beteg bevonása az oktatásba. Akkor követelhetünk minőségi gyakorlati oktatást, ha a feltételeket is biztosítjuk hozzá. Az oktatási és klinikai feladatok ütközése könnyen megoldhatatlan feladat elé állítja az oktatókat. Meggyőződésem, hogy egyszerű szervezési eszközökkel jelentősen javíthatnánk a helyzeten. A gyakorlati oktatás hatékonyságát a „skill” laboratóriumok nagyszerűen segíthetik. Az ÁOK már elindult ezen az úton; az előző ciklusban mind pályázati, mind saját erő felhasználásával jelentősen bővült az eszközpark. Előrelépést jelenthet a jelenleg futó EFOP konstrukciók segítségével a laboratórium területének jelentős növelése, illetve további eszközök beszerzése. Növelni kell a „skill” laboratórium használatát mind a graduális, mind a posztgraduális képzésben. Jó lenne elérni, hogy végzett hallgatóink készség szinten tudjanak alapvető orvosi beavatkozásokat elvégezni. A klinikai tárgyak oktatásában kiemelt szerepe van a Klinikai Központnak. Az utóbbi három évben példaértékű együttműködést sikerült kialakítanunk. A költség alapú finanszírozás alapelveit kidolgoztuk és az 18

évek során tovább finomítottuk. Az EMMI is az általunk kidolgozott rendszert tekinti követendőnek. Palkovics László államtitkár úr felkérésére tagja vagyok a klinikai képzés finanszírozási alapelveit kidolgozó bizottságnak. A térítéses orvosképzés (TOK) 30 éves múltra tekint vissza Karunkon. A debreceni felsőoktatásban úttörő vállalkozás volt a maga idejében, mára pedig gazdaságilag is nélkülözhetetlenné vált. Ez a bevétel a forrása számos olyan tevékenységünknek, ami nélkül a jelenlegi működésünk elképzelhetetlen lenne, illetve további fejlesztési elképzeléseink megvalósítására is lehetőséget nyújt. Jelentős hatással volt a TOK képzés elindítása a magyar tananyagok formálására is. A toborzás kezdeti gyermekbetegségeit orvosoltuk, mára döntően jól képzett, jó képességű hallgatók érkeznek hozzánk. Segíti ezt a folyamatot a BMC, illetve a külföldi előkészítő iskolák is. A BMC-ben résztvevő hallgatókat ha képesek a kurzust teljesíteni felvesszük egyetemünkre. Az első éven beilleszkedési nehézségeik már nem lesznek, és a felvételi, hallgató toborzási folyamatot is jól tervezhetővé teszik. Mind a rövid (egy szemeszter), mind a hosszú (két szemeszter) BMC kurzus hosszú távon is fenntartandó, bár jelentős bővítésre nincs szükség. A korábban megfigyelt elvándorlás a felsőbb éveken, ami tandíjbevétel kiesést okozott, az utóbbi néhány évben jelentősen mérséklődött, és általánosságban elmondhatjuk, hogy a beiratkozott külföldi hallgatóink mintegy kétharmada Egyetemünkön szerez diplomát. A TOK oktatásban résztvevő mintegy 1700 hallgatónál nagyobb létszám színvonalas oktatására jelenleg nem vagyunk felkészülve. A kormányzati célként megfogalmazott hallgatói létszám bővítése csak akkor képzelhető el, ha jelentős infrastrukturális és humán erőforrás fejlesztés történik. Egy hamarosan beadandó EFOP pályázat központi eleme egy mintegy 7000 m2 területű új oktatási épület lesz, amely részben enyhíthet a gondokon, de további oktató helyiségek építésére is szükség lesz, akár sajáterős beruházásból is. Előadó termeink rekonstrukciója is fontos feladat, amely tovább nem odázható. Az is igaz, hogy a klinikáktól – a gyakorlati oktatás már említett nehézségei miatt – nem várható el nagyobb létszám oktatása. Ha nagyobb hallgatói létszámok kerülnek a felsőbb évekre, további oktatói állások allokálására lesz szükség. Erre természetesen fedezetet jelenthet a nagyobb tandíjbevétel, de jelentős előrelépés nem várható az állami hallgatói normatíva emelése nélkül. A másik kitörési lehetőség a Kenézy Kórház oktatóinak bevonása a gyakorlati képzésbe. Erre minden reményt megad, hogy a Debreceni Egyetem átvette a Kenézy Kórház középirányítói jogát, és néhány hónap múlva a Kenézy Kórház egyetemi kórházzá válhat. Ezzel létrejön Magyarország legnagyobb egészségügyi ellátó intézménye. Mindez páratlan lehetőségekkel kecsegtet egy jól működő klinikai gyakorlati képzés kialakítására, bár a részletek kidolgozása még rengeteg buktatót rejt magában. Hasonlóképpen a külföldi kórházak további akkreditációja is segíthet a kapacitás problémákon. A konkurens egyetemek miatt, és a piac jelenlegi helyzete alapján a tandíj emelése a közeli jövőben nem reális.

19

A külföldi hallgatók klinikai gyakorlati képzését változatlanul megnehezítik a kommunikációs hiányosságok. Bár erőfeszítések történtek a múltban is a nyelvi készségek fokozására, jelentős javulást elérni ezen a területen nem könnyű, és meg kell alapítani, hogy nem történt érdemi előrelépés. Előző pályázatomban felvetettem, hogy érdekes kezdeményezés lehetne jó angol nyelvtudással rendelkező magyar hallgatók beosztása a külföldi csoportokba, természetesen önkéntes alapon. Általánosságban is felvetettem annak a megfontolását, hogy magyar hallgatóink számára tegyük lehetővé az angol nyelvű előadásokon és gyakorlatokon való részvételt, akár csak egyes tantárgyakra, akár az egész képzésre vonatkozóan. Ezen a területen nem jutottunk előre – objektív okok miatt – de változatlanul úgy gondolom, ezzel javítani lehetne a képzési színvonalon. A nagyobb hallgatói létszám oda vezetett, hogy minden igyekezetünk ellenére a tömegtermelés jegyei is megfigyelhetők oktatásunkon. A szülői házat elhagyó hallgatók sokszor beilleszkedési gondokkal küzdenek. Az oktatók és a hallgatók kapcsolata felszínes. A hallgatói önkormányzat igyekszik a beilleszkedést megkönnyíteni, és a közelmúltban valamelyes javulás is érezhető. A fenti jelenség orvoslására úgy határoztunk, hogy a korábban sikeresen működő csoportpatrónusi rendszert újra élesztjük. A csoportpatrónusok a tanrendbe is beillesztetten, heti rendszerességgel találkoznak a csoportjaikkal. Tanácsaikkal segítik a hallgatókat napi gondjaik megoldásában, illetve fontos visszacsatolási csatornát jelentenek a hallgatók oktatással kapcsolatos észrevételeinek az illetékesekhez való visszajuttatásában. Ez a diákok számára sokszor megoldhatatlan feladat, főleg amíg nem vizsgáztak le egy adott tantárgyból. Az év végén leadott vélemények korlátozott értékűek, részben az eltelt idő miatt, részben a tanulságok is legfeljebb a következő évfolyamot segíthetik. A felsőbb éves hallgatók is jelentős segítséget kaphatnának a patrónusoktól pl. a diplomamunka témák időben, testre szabottan történő kiválasztásában, TDK témavezető megtalálásában, illetve a végzést követő elhelyezkedéssel kapcsolatos problémáik megoldásában. A csoportpatrónusok koordinálását évfolyam főnökök végzik. A rendszer bevezetése egyértelműen sikeres. Megfontolandónak tartom a csoportpatrónusi rendszer felsőbb éves hallgatókra történbő kiterjesztését. A Kar által oktatott tantárgyak az orvosképzés tárgyai mellett a bachelor- és a mesterképzés tárgyait is jelentik. Ezek is fontos feladatok, bár stratégiai jelentőségük különböző. A mesterképzés potenciális utánpótlást jelent a PhD képzés számára. Ennek megfelelően olyan oktatókat kell bevetni, akik képesek hallgatókat bevonni a TDK és azt követően a PhD képzésbe. A bachelor szintű képzés gyakorló terepet jelenthet a fiatalabb kollegák számára. Nem elhanyagolható szempont, hogy ezen tantárgyak koordinátori feladatai a fiatalabb kollegák karrierének építésében szerepet játszhatnak. Összességében ezek a képzések jelentős plusz terhet jelentenek a Karnak. További kötelezettségek vállalása, akár új képzési formák indítása, akár részvétel más karok oktatásában, csak a fenti szempontok körültekintő figyelembe vételével, előzetes egyeztetéseket követően történhet. A Kar oktatói a DE többi karának képzéseiben is jelentős feladatokat vállalnak. A korrekt feltételek kialakítása csak akkor lehetséges, ha az 20

átoktatás szervezett formában, kari megállapodások keretében történik. Az elmúlt ciklusban sikeres megállapodásokat kötöttünk, a Természettudományi és Technológiai Karral, a Fogorvostudományi Karral és a Gyógyszerésztudományi Karral. Hasonló együttműködési megállapodásokat kell kötnünk a Népegészségügyi Karral, a Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karral valamint az Egészségügyi Karral. Ez utóbbival már megkezdődtek a tárgyalások. Kiemelt feladatomnak tekintem az oktatómunka feltételeinek javítását. A megnövekedett hallgatói létszám és az ebből következő nagy oktatási teher azt kívánja meg, hogy az adminisztratív feladatokat professzionális segítők végezzék, az oktatók a valós oktatási feladatokra koncentrálhassanak. Néhány intézet már több éve nagy sikerrel folytatja ezt a gyakorlatot. Ennek megfelelően javaslom, hogy a nagyobb OSzE-k alkalmazzanak oktatási menedzsereket. Hasonlóképpen a Tanulmányi Osztálynak jelentősebb részt kell vállalnia az oktatás adminisztrációjában. Erre minden reményt megad az, hogy a Hallgatói Kapcsolatok és Szolgáltatások Központja sok mechanikusan elvégezhető feladatot átvett a Tanulmányi Osztálytól és ezzel kapacitások szabadultak fel az érdemi munka számára. Az oktatás adminisztrációjának minőségbiztosított működését fontos kérdésnek tartom. Jelentős adminisztratív és emocionális terhet jelent a sokszor tanulmányi elégtelenség révén keletkezett egyedi kérvények kezelése. A Tanulmányi Albizottság és a korábbi kari vezetések kitűnő gyakorlatokat alakítottak ki, és többségében jól kezelték a kérdést. A szabályok következetes alkalmazása számottevő javulást hozott, az indokolatlan kérelmek száma drasztikusan csökkent. A Hallgatói Önkormányzattól folyamatos támogatást kapott a Kari Vezetés ezen területen is, amelyre a jövőben is kiemelten számítok. A hallgatói önkormányzat és a csoportpatrónusok bevonásával célszerű lenne olyan mintavizsgarendek kidolgozása, amely reális időbeosztást nyújt, és egyenletesen osztja el a vizsgáztatói terheket is. A mintavizsgarendet választó hallgatók számára garantálni lehetne a megfelelő számú vizsgahelyet az adott napokon, és talán segíteni lehetne a hallgatókat a megfelelő vizsgaritmus kialakításában. Ez a gyakorlat természetesen az alsóbb években lenne nagyobb jelentőségű. Az egyedi méltányossági kérvények következetes kezelése révén, illetve az ú.n. „dékáni hét” szabályrendszerének kidolgozásával, az időntúli vizsgák száma jelentősen csökkent, és a következő szemeszter oktatása már az első napon elkezdődhet. Az órarendek néhány évfolyam esetén revízióra szorulnak. Az egyes intézetek, klinikák speciális kívánságai, amelyek esetleg a múltban léteztek és talán nem is aktuálisak, „szervültek” az órarendben és az újonnan belépő órák már csak a maradék elv alapján kaptak helyet. Így fordulhat elő, hogy nagy koncentrálást igénylő előadások a késő délutáni sávban vannak. Időben elkészített órarendi javaslatokkal, illetve a Neptun-rendszer adta lehetőségekkel, sokkal korszerűbb órarendet lehetne készíteni. Az egészséges életmódra nevelés azt is megkívánná, hogy minden csoportnak minden nap legyen alkalma ebédelni. A Kenézy Kórház fokozottabb 21

bevonása az oktatásba azt is megköveteli, hogy az órarend igazodjék a közlekedési realitásokhoz. A választható kurzusok számára külön idősáv kialakítása lenne célszerű. Természetesen a fenti célok csak akkor valósíthatók meg, ha javulnak az infrastrukturális feltételek. Információs társadalmunkban megváltoztak az információ forrásai. Az internet megkerülhetetlen az ismeretszerzésben és a hírközlésben. A közösségi oldalak olyan távlatokat nyitottak, melyek lehetőségeit csak most kezdjük el kiaknázni. Feltartóztathatatlanul terjednek hallgatóink között is a mobil eszközök, amelyeken minden hagyományos internetes tartalom elérhető. Az oktatásban egyre csökken a nyomtatott tananyag szerepe, ezzel párhuzamosan mind nagyobb teret nyernek az elektronikus tananyagok, amelyek viszont csak akkor váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, ha a hallgatók és az oktatók számára egyaránt átlátható, konzisztens rendszerbe szerveződve jelennek meg. Ezekről a lehetőségekről mi sem mondhatunk le. Az elektronikus oktatási anyagok fejlesztése Karunkon is elindult. Ez előző ciklusban számos elektronikus oktatás tananyag készült, de a folyamatot fel kell gyorsítani. A Neptunban rejlő lehetőségeket még nem aknázzuk ki, pedig a tanszéki e-learning rendszerek (leginkább Moodle) használatát sokkal egyszerűbbé tenné az automatikus kurzusfelvétel, vagy az egységes felhasználó azonosító rendszer (eduID) használata. Az iTunes U is kitűnő lehetőséget ad e-tananyagok publikálására, és Karunk láthatóságát is elősegítené. Alapvető követelmény, hogy az előadásokat követően az előadás ábra anyaga hozzáférhető legyen a hallgatók számára. Az is nagy segítség a hallgatóknak, ha az előző évi, sok esetben csak kismértékben változó tananyag is rendelkezésre áll. Mindkettőnek minőségbiztosítási szerepe is van. Ezen a területen jelentős javulás érzékelhető az elmúlt években, de még van néhány javítandó terület. A vizsgáztatás során ösztönözni kell a tanszékeket a tárgy elsajátításához szükséges minimumkérdések kidolgozására, valamint az egyes tanszékeknél már jól működő elektronikus úton történő vizsgáztatási módszer bevezetésére. Az elektronikus tananyagok elterjedése lehetőséget ad arra is, hogy a tananyagot nem kellene minden részletében leadni, és az előadásokon jobban lehetne a valós magyarázatra, szemléletformálásra koncentrálni. Ez természetesen felveti azt is, hogy az előadások látogatottsága sok esetben alacsony, azáltal összességében nem hasznosulnak. Hiszem, hogy ezen a területen is a pozitív ösztönzés a célravezető. Néhány kurzus nagy sikerrel vezette be az előadások látogatásának a vizsgába számító bónusz ponttal történő honorálását. A képzésben egységet képez a graduális (ezen belül az alapozó, a preklinikai és a klinikai oktatás) és a posztgraduális oktatás. A tananyag harmonizációja, a képzés egységének megtartása egyaránt azt indokolja, hogy az oktatásszervezés teljes vertikuma, az alapoktól a szakképzésen át, a továbbképzésig kari irányítás alatt maradjon. (Ezzel az alapelvvel a Rezidens Szövetség is egyetért.) Ez biztosíthatja az egyetemi kórházak oktató tevékenységének szakmai integrálását is az egyetem oktatórendszerébe. Ezzel összhangban Karunk koordinálja a szak- és továbbképzést. A rendszer harmonikusan működik, jelentős változtatásokra nincs szükség. A képzések akkreditációja 2016-ben megtörtént. Minden szakma megkapta a működési engedélyt. Jelentős adminisztratív feladatot jelent a licenc vizsgák bevezetése. Remélhető, hogy a licenc vizsgák 22

száma a jövőben csökkenni fog. A szakképesítések rendszerében az idők során nem kívánatos ellentmondások keletkeztek. Több olyan szakképesítés vált alapszakvizsgává, amely egy tágabban értelmezett szaktudás (pl. belgyógyászat) nélkül nem művelhető eredményesen. A szakképesítések listájának felülvizsgálatát ezért indokoltnak tartom.

Kutatás Magas színvonalú kutatómunka nélkül színvonalas oktató tevékenység nem képzelhető el. Karunk a DE meghatározó tényezője a kutatás területén, döntő szerepe volt a kiemelt kutatóegyetemi cím elnyerésében. Az elmúlt évben az elnyert OTKA támogatások jelentős része kötődik Karunkhoz. Az éppen elbírálás alatt levő MTA támogatott kutatócsoporti pályázatban is arra számítunk, hogy több nyertes is kikerül Karunkról. Jelenleg 4 Lendület pályázat nyertese köthető hozzánk. Ezek a vitathatatlan sikerek nem tehetnek bennünket elbizakodottá. Az egyetemi tudástérkép egyik érdekes tanulsága, hogy ez a jelentős tudományos potenciál és teljesítmény nem egyenletesen oszlik meg az egyes OSzE-k között, sajnos vannak fehér foltok is. A kutatás természetes szerveződési egységei a kutatócsoportok. Működésüket részben pályázati forrásokból kellene biztosítani, de a mai magyar realitás szerint kutatócsoportjaink nem mindegyike pályázik eséllyel. A jelenlegi kari források lehetővé teszik a kutatás finanszírozását több csatornán keresztül is. A normatív kutatástámogatás az egyik forrás. Ez tudományos közlési sikerességen alapuló támogatási forma. Fenntartását célszerűnek tartom, az anyagi lehetőségek tükrében növelése is szükséges. Az odaítélés feltétel-rendszerének finomítását mindenképpen meg kell tennünk, lehetőség szerint már az idén. Az előző vezetés haladó hagyományt indított el a forráshiány miatt nem támogatatott OTKA pályázatok finanszírozásával. A kezdeményezés úttörő, nagy jelentőségű, folytatása szükséges. Az orvosbiológiai kutatások fókuszpontja karunkon a Molekuláris Medicina Kutató Központban (MMKK) található, mely magában foglalja a nemzetközileg is versenyképes kutatócsoportok jelentős hányadát. Az MMKK nemzetközi bizottság által történt akkreditációja jó kezdeményezés volt. A kutatómunka nemzetközi sikerességét jelentősen fokozhatná a transzlációs kutatások erősítése. Számos kutatócsoport témájára eddig is jellemző a magas színvonalú alapkutatások és a klinikai kutatások integrálása és fejlesztése. Az elmúlt évtizedben megfigyelhető tendencia alapján a kutatási tevékenység – részben az elnyerhető pályázatok (Innovációs Alap terhére kiírt pályázatok, TÁMOP-konstrukciók, FP7-es kiírások) jellege következtében, részben pedig az ipari szereplőkkel történő fokozott együttműködés hatására – az alkalmazott kutatás irányába mozdult el, célul tűzve a piacon is hasznosítható kutatási eredmények létrehozását. Az ÁOK-n ez a törekvés jól megfigyelhető a szabadalmi bejelentések számának alakulásában. Az utóbbi években a Debreceni Egyetemről benyújtott elsőbbségi

23

szabadalmi bejelentések többsége az ÁOK kutatóihoz köthető. Az egyetemi társadalmi-gazdasági szerepvállalás nemzetközi tendenciáihoz igazodva a Karnak jövőben is kiemelt célja a K+F+I területén a hasznosítható kutatási eredmények létrehozásának támogatása, elsődlegesen a hazai és nemzetközi kutatási és innovációs együttműködések erősítésén keresztül. Ez a folyamat még nem hozott jelentős anyagi sikereket, de a közeli jövőben egy kitörési pontot jelenthet. A betegellátó tevékenység sokszor nehezen egyeztethető össze a kutatómunkával. Nagyon nehéz a szétszabdalt napok közben, esetleg késő este, hétvégén, elmélyülten kísérletet végezni, vagy betegek adatait analizálni. Ha nem biztosítunk megfelelő feltételeket a kutatásokhoz, jogos elvárásaink sem lehetnek. Megoldást jelenthet a néhány klinikán már alkalmazott kutatási időszakok szélesebb körű bevezetése. Ez lehetőséget adna elméleti-klinikai kollaborációk hatékony megvalósulására is. Az ilyen együttműködések segítésére jöttek létre a Szolgáltató Laboratóriumok is. Kiállták az idő próbáját, fenntartásuk, bővítésük kívánatos. Hasonlóképpen nehezíti az elméleti intézetekben a nagy volumenű oktató munka az eredményes kutatást. Itt is sokat lehetne segíteni hatékonyabb munkaszervezéssel, az oktatási feladatok blokkokba szervezésével. Mindent el kell követnünk, hogy a sikeres, nemzetközileg is jelentős eredményeket produkáló kutatóink Karunkon maradjanak. A közelmúlt jelentős orvosi béremelése komoly bérfeszültséget eredményezett a klinikusok és az elméleti intézetek munkatársai között. Ennek csökkentésére további belső ösztöndíjrendszereknek a bevezetésére formálódik igény. Utóbbiak forrását pályázati úton elnyerhető keretekből kívánjuk előteremteni. Ha ez nem lehetséges, akkor saját források bevonása is szükséges lesz. Ugyancsak kezelendő a klinikusok és a klinikai tanszékeken oktatók bére közötti feszültség. 2017 januárjában szembesültünk a jelenséggel, amikor az oktató klinikusok bére jelentősen csökkent a 2016. decemberi bérhez képest. Átmeneti megoldásként saját forrásból biztosítjuk a bérkülönbözetet, de előre kiszámítható, rendszerbe illeszthető megoldásra van szükség. Ennek megfelelően a négy orvoskari dékán kezdeményezte egy oktató-orvos bérskála kialakítását. Effektív lehet a tényleges munkavégzés szerinti bérmegosztás is, ha sikerül előteremteni a szükséges többletforrásokat. A szeptemberben várható oktatói béremelés, illetve a novemberben esedékes orvosi béremelés segíthet a megoldásban. A szakdolgozói bérekben tapasztalható feszültségeket is kezelnünk kell. Az utóbbi néhány évben örvendetesen növekedett a PhD hallgatóink száma. A PhD képzésben megoldandó feladatnak tartom a több Doktori Iskola által kötelezővé tett kurzusok számának további bővítését. Ezek később alapját képezhetnék a szigorlati tantárgyaknak is. A hallgatók előmenetelének (és ezáltal témavezetőik) rendszeres számonkérése segítené, hogy PhD hallgatóink nagyobb eséllyel fejezhessék be tanulmányaikat a három illetve a most bevezetett négy éves képzési idő alatt. Sajnálatos, hogy a klinikákon a PhD hallgatók sokszor valójában rezidensi munkát végeznek. Bár ez nem Karunkra lokalizálódó izolált jelenség, mégis ezzel a jelenséggel a Doktori Iskoláknak kiemelten kell foglalkozniuk. További erőfeszítéseket kell tennünk, hogy az elméleti intézetekbe nagyobb számú orvos végzettségű PhD hallgató kerüljön. Ez a kulcsa az 24

orvosi háttérrel rendelkező utánpótlás nevelésének. Kívánatosnak tartom azt is, hogy elméleti intézetekben PhD-t szerzettek – megtanulván a kísérletes kutatás módszertanát – tudományos fokozatuk megszerzése után lépjenek be a rezidensi rendszerbe. Nagy segítséget jelentene ebben a folyamatban a PhD és rezidensi rendszer országos szintű összehangolása. Az elméleti és a klinikai oktatói utánpótlás javítása szempontjából egyaránt alapvető fontosságú lenne az MD-PhD képzés visszaállítása. A PhD képzés már a graduális képzés 5. és 6. évfolyamán elkezdődhetne. A követelményrendszer változatlanul hagyása mellett, ez előre hozza a képzés megkezdését, de nem rövidíti le sem az orvos-, sem a PhD képzés időtartamát, hanem biztosít két olyan évet, amelyben a két képzés párhuzamosan történhet. A PhD képzés második része mindenképpen kutatással telne, megjegyezve azt, hogy az orvosbiológiai PhD képzésben a kutatómunkának korábban el kell kezdődnie, mert két év kutatás itt elégtelenül rövid. Ennek a rendszernek a bevezetését a jelenleg hatályos törvények lehetővé teszik. A TDK-s hallgatók a tudományos utánpótlás szempontjából jelentősek, ezért a kérdésnek személyesen is kiemelt figyelmet szentelek. Tagja vagyok az Országos Tudományos Diákköri Tanácsnak. 2011-ben négy évre megbízást kaptam az Orvos- és Egészségtudományi Szakmai Bizottság vezetésére. Ezt a megbízást 2015-ben újabb négy évre meghosszabbították. 2016-ban az Országos Tudományos Diákköri Tanács Elnökségének is tagja lettem. A Kar nagy hagyományokkal rendelkezik a TDK-s nevelésben. Az utóbbi néhány évben örvendetesen megnőtt a benyújtott TDK pályamunkák száma. Részben annak is köszönhető ez a folyamat, hogy azok a pályamunkák, amelyek anyagából sikeres előadást is tartott a hallgató, diplomamunkaként is elfogadhatók. Ez a rendszer stabilizálódott, más karok is bevezették. Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon most megnövelt delegációval vehetünk részt, köszönhetően a helyi TDK Konferenciákon elhangzott előadások nagy számának. Fontos eredmény, hogy külföldi hallgatóink egyre nagyobb számban vesznek részt a TDK munkában. Ezt a folyamatot erősíteni kell. A Kar szervezeti egységeiben dolgozó hallgatók jelentősen hozzájárulnak a Kar tudományos teljesítményéhez, sikereket érnek el az Országos Diákköri Konferenciákon, ugyanakkor jelentős különbségek vannak az egyes szervezeti egységeink ilyen jellegű aktivitásában. Fontos, hogy a diákkörös hallgatók tudományos kutatásba történő bekapcsolódásuk kezdetétől ismerjék a tudományos kutatás és publikálás etikai szabályait és követelményeit, és ezek szellemében dolgozzanak. Ezt a célt szolgálja az a rendszer, mely a TDK tevékenységet kreditpontok révén ismeri el. A kiemelkedő TDK témavezetők erkölcsi (anyagi) elismerését meg kell teremteni.

25

NYILATKOZAT

Alulírott dr. Mátyus László hozzájárulok ahhoz, hogy dékáni pályázatom anyagát a vonatkozó jogszabály, az egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat és a kari Működési Rend szerint erre jogosult testületek megismerjék.

Debrecen, 2017. február 20.

Dr. Mátyus László egyetemi tanár, az MTA doktora Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

26

MELLÉKLETEK Személyi adatlap, egyetemi végzettséget, szakképesítést igazoló okmányok másolatai tudományos fokozatokat, címeket igazoló okmányok másolatai, idegennyelvismeretét igazoló okmányok másolatai, az elbírálás szempontjából fontosnak tartott egyéb dokumentumok másolatai Közlemények és tudományos munkákra kapott hivatkozások jegyzéke

27

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum

F 0418/2. C Kitöltés után szigorúan bizalmas!

SZEMÉLYI ADATLAP Személyi adatok: Név (leánykori név):

Dr. Mátyus László

Anyja leánykori neve:

Oláh Sarolta Terézia

Születési helye, ideje:

Békéscsaba, 1956. július 8.

Állampolgársága:

magyar

Lakcíme (irányítószámmal): állandó:

4028 Debrecen, Vasvári Pál u 28/B

ideiglenes: Telefonszáma, e-mail címe:

30-229-5890, [email protected]

Orvos/gyógyszerészek országos nyilvántartási száma: 36811

Foglalkoztatási adatok: Eddigi munkahelyei, beosztásai Munkahely megnevezése

Beosztása

Mettől-meddig

DOTE Biofizikai Intézet, tudományos segédmunkatárs,

1980. október 1. – 1981. augusztus 31.

DOTE Biofizikai Intézet, egyetemi gyakornok,

1981. szeptember 30. – 1985. június 30.

DOTE Biofizikai Intézet, egyetemi tanársegéd,

1985. július 1. – 1989. augusztus 31.

DOTE Biofizikai Intézet, egyetemi adjunktus,

1989. szeptember 1. – 1994. június 30.

DOTE Biofizikai Intézet, egyetemi docens,

1994. július 1. – 2007. augusztus 31.

DE Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet, egyetemi tanár

2007. szeptember 1. –

Besorolás: egyetemi tanár munkakör 1.,

Jelenlegi munkahelye, beosztása, kezdés éve: főállás vagy további jogviszony (a megfelelő rész aláhúzandó) Debreceni Egyetem, Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet, egyetemi tanár, 2007. szeptember 1.

További jogviszony esetén főállású munkáltatójának megnevezése, címe:

28

Jelenlegi beosztása és kezdő éve: egyetemi tanár, 2007.

Vezetői megbízása(i): Megbízása

Mettől - meddig

DOTE, ÁOK, dékánhelyettes,

1999. július 1. – 1999. december 31.

DE, ÁOK, tudományos dékánhelyettes,

2000. január 1. – 2004. július 31.

Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet, igazgatóhelyettes,

2001. augusztus 1. – 2009. június 30.

Biomatematikai Tanszék, megbízott tanszékvezető

2009. december 1. – 2010. június 30

Biomatematikai Tanszék, megbízott tanszékvezető

2010. július 1. –

DE, ÁOK, dékán

2013. július 1.

Van-e érvényben lévő hivatali fegyelmi büntetése, mikor és miért kapta? nincs

Kitüntetéseinek megnevezése, fokozata, adományozás éve: Weszprémi Díj 1980. Pro Scientia Tutor oklevél 1991, 1995 Széchenyi Professzori Ösztöndíj 1998-2002 Széchenyi István Ösztöndíj 2002-2005 Az ÁOK Év Oktatója, 2004, 2005, 2009, 2011 80 éves az orvosképzés Debrecenben ezüst emlékplakett, 2004 Jedlik Ányos-díj 2011 Magyar Érdemrend Tisztikereszt 2012 Pro Cura Ingenii 2013

Képzésre, továbbképzésre vonatkozó adatok: Legmagasabb állami iskolai végzettsége (több felsőfokú iskolai végzettség esetén mind felsorolandó) Az iskola (kar, szak) Debreceni Orvostudományi Egyetem

Oklevél száma, kelte 15-78 1980/OTE, 1980. szeptember 13.

Általános Orvostudományi Kar, általános orvosi szak,

29

Szakirányú továbbképzésben szerzett szakképesítés Megnevezése

Oklevél száma, kelte

Szakképzettségei (az oklevelet adó tanfolyamokon szerzett szakképesítések is felsorolandók) Szakképzettség

Oklevél száma, kelte

Klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakorvos

638/1985,

1985. június 6.

Tudományos fokozata, egyetemi doktori címe: A fokozat megnevezése

tudományterülete

Okmány száma, kelte

tudomány kandidátusa

biológiai tudomány

14.862,

Ph.D.

biológiai tudomány

G 44-161/1996 OTE, 1993. december 17.

MTA doktora

biológiai tudomány

4.501,

1993. december 17.

2005. december 16.

Habilitáció Tárgya

Okmány száma, kelte

biológiai tudomány

7/1998,

1998. október 6.

Idegen nyelv ismerete A nyelv megnevezése

Nyelvvizsga foka

Oklevél száma, kelte

Angol

felsőfok

Á 032528,

1989. május 26.

Orosz

középfok,

A 6961/1978,

1978. november 22.

30

A fentieken kívül milyen idegen nyelven beszél, olvas:

Családi helyzet adatai: Családi állapota: nős Házastárs (leánykori neve): Dr. Csépány Tünde munkahelye: DE Neurológiai Tanszék beosztása:

egyetemi docens

Gyermekeinek neve, születési éve: Mátyus László Endre, 1982

Egyéb közölnivalója:

Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek. A személyi adataimban bekövetkezett változásokat bejelentem a személyi nyilvántartásnak.

Debrecen, 2017.

év február hó 20. nap

........................................................................... aláírás

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56