PÁLYÁZAT. a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Dékáni megbízására. Dr. Bari Ferenc. tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora

PÁLYÁZAT a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Dékáni megbízására

Dr. Bari Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora

Szeged 2014. február 5.

TARTALOMJEGYZÉK           

Előlap Tartalomjegyzék 1. Válasz a pályázati kiírásban foglaltakra .............................................................................................3. 2. Részletes szakmai önéletrajz................................................................................................................4. 3. Kitöltött szakmai adatlap .......................................................................................................................9. 4. Publikációs jegyzék ............................................................................................................................... 13. 5. Eddigi vezetői tevékenység összefoglalása .................................................................................. 25. 6. Vezetői elképzelések részletes tervei az oktatásról, kutatásról; illetőleg egyéb feladatellátásról ......................................................................................................................................... 27. 7. A vezetői elképzelések részletes tervei a gazdálkodásról ........................................................ 40. 8. Hozzájáruló nyilatkozat, nyilatkozat a nyomtatott és az elektronikus anyag megegyezőségéről................................................................................................................................... 44. 9. Mellékletek o Diploma másolata o Orvos-biológus egyetemi doktori fokozat másolata o Orvostudomány kandidátusa fokozat másolata o Az MTA doktora tudományos cím másolata o Habilitációs oklevél másolata o Egyetemi tanári kinevezés másolata o Angol és német nyelvvizsga bizonyítványok másolata o Igazolás közalkalmazotti jogviszonyról o Erkölcsi bizonyítvány

Dr. Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora részére Szeged, 2014. február 5. Tisztelt Rektor Úr! Alulírott, Dr. Bari Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár pályázatot nyújtok be az Általános Orvostudományi Karra meghirdetett (4-191/2013. azonosító számmal megjelent) dékáni megbízás elnyerésére. A kiírás szerinti feladatokat megismertem és megértettem. Megfelelő kari és egyetemi támogatottság mellett felkészültnek érzem magam a Kar munkájának irányítására. Jelentkezés a pályázati kiírásban foglaltakra: Amint a pályázatomban részletesen ismertetem, több mint három évtizede veszek részt a Szegedi Tudományegyetem, illetve annak jogelődjei oktató-nevelő és tudományos munkájában, 1986 óta tartok rendszeresen tantermi előadásokat. Egyetemi tanári kinevezést 2002-ben kaptam az ÁOK Élettani Intézetébe. 2009-től az Orvosi Informatikai, majd 2010-től az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet igazgatójaként irányítom annak szakmai munkáját és gazdálkodását. 2006 és 2010 között az Általános Orvostudományi Karon a Hallgatói ügyek és a nemzetközi kapcsolatok igazgatójaként dolgoztam. Munkám során aktív szerepet vállaltam a Kar kollégiumainak és oktatási infrastruktúrájának korszerűsítésében. Közel 10 éve foglalkozom a Kar nemzetközi kapcsolatainak szervezésével és irányításával. Nyolc éve vagyok választott tagja az ÁOK Kari Tanácsának. Az elmúlt négy évben 3 kari munkabizottságot vezettem, ill. további 4 munkájában vettem részt. Jelenleg elnöke vagyok a TTIK-n a Tanári Tanácsadó Testületnek, és tagja a Kari Tanácsnak. Vezetői munkám során kiegyensúlyozott és konstruktív kapcsolatok kialakítására törekszem kollégáimmal, vezető társaimmal és a hallgatókkal. Kutatási területem az agyi vérkeringés szabályozásának vizsgálata. Tudományos munkám elismeréseként több hazai és nemzetközi szakmai szervezetben választottak vezetőségi tagnak. Oktatói és tudományos utánpótlást nevelő munkámért többször kaptam elismerést.

3

2. Részletes szakmai önéletrajz 2.1. Személyes adatok Név: Születési hely: Születési idő: Lakás:

Dr. Bari Ferenc Csongrád 1954. szeptember 2. 6726 Szeged Szögi József u. 15. Családi állapot: nős Feleség: Dr. Dégi Rózsa Gyermekek: Dr. Smizansky-Bari Lilla (1982) Dr. Bari Gábor (1985) 2.2. Munkahely Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi KarTermészettudományi és Informatikai Kar, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet 6720 Szeged Korányi fasor 9. Tel.: 36 62 545077 E-mail: [email protected] www.szote.u-szeged.hu/dmi 2.3. Tanulmányok 1974-78: Budapesti Műszaki Egyetem, Villamosmérnök Kar, Műszerés irányítástechnika szak, okleveles villamosmérnök (1978/jeles/) 1979-82: orvos-biológiai egyetemi doktorátus (élettan és biofizika), (Biológiai ritmusok vizsgálata), Szegedi Orvostudományi Egyetem (1982/summa cum laude/) 2.4. Tudományos fokozatok az orvostudomány kandidátusa (Az orrnyálkahártya vascularis és szekréciós működésének humorális és neurális szabályozása, 1995) a Magyar Tudományos Akadémia doktora (Az agyi vérkeringés szabályozása újszülöttkori kísérletes hypoxiában, 2001) Habilitáció:

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, 1998, Élettan

2.5. Ösztöndíj Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999-2002)

Fulbright Research Fellowship (2003- öt hónap, USA) 4

2.6. Kitüntetés Mestertanár Aranyérem (Oktatási Miniszter-2009) Doctor Honoris Causa (University of Medicine and Pharmacy „Victor Babes” Timisoara, 2012) 2.7. Beosztások 1978-82: 1883-88: 1989-90: 1991-94: 1995-1998: 1995-1997:

1999-2002 2002-2009 2009. júl.1.-

tanszéki mérnök egyetemi tanársegéd tudományos ösztöndíjas, Max Planck Institut, Bad Nauheim, NSZK tudományos munkatárs tudományos főmunkatárs research associate professor, Department of Physiology and Pharmacology, Wake Forest University, Bowman Gray School of Medicine, Winston-Salem, NC,USA egyetemi docens egyetemi tanár tanszékvezető egyetemi tanár

2.8. Egyetemi oktatás 1979-82: 1982-2003: 1986-2009: 2005 óta: 2009 óta: 2010 óta

elektronikai alapismeretek, JATE, Kísérleti Fizika Intézet orvosi élettan gyakorlatok, szemináriumok élettani előadások magyar és angol, 2000-09 német nyelven is Fejezetek az agy vérellátásának szabályozásából (speciális kollégium magyar és angol nyelven) orvosi méréstechnika, orvosi informatika orvosi fizika, biofizika

2.9. Tudományos ismérvek Közlemények: 147 teljes szövegű idegen nyelvű közlemény (ebből 127 peer view folyóiratban), 11 könyvfejezet Teljes szövegű közleményeim összesített impakt faktora: 350,500 Összes idézetek száma: 2066 (ebből független 1518) (Scopus) h index: 27 2.10. MTMT-hozzáférés https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?lang=0&AuthorID=10002086, Felhasználói név: 16012 2.11. Kutatási pályázatok az elmúlt 10 évben 

Az agy vérellátásának szabályozása újszülöttkori kísérletes hypoxiában (OTKA 5

 

 

   



 



pályázat 2004-06, K46531, témavezető) Agyi hypoperfúzió korai stádiumának jellemzése patkányban (OTKA nemzetközi kiegészítő pályázat, IN 69967, 2006-2009, témavezető) A pituitary adenylate cyclase activating polypeptide (PACAP) hatása az agy vérellátásának szabályozására újszülött malacban (ETT pályázat, 2006-2009, témavezető) Funkcionális és morfológiai változások jellemzése krónikus agyi hipoperfúzió során patkányban (OTKA pályázat, 2006-2010, K63401, témavezető) Az alkoholfogyasztás hatása az agyi vérkeringés szabályozására patkányban különös tekintettel az öregedésre és a nemek közti különbségekre (ETT, 2009-11, témavezető) Az öregedés hatása a neurovaszkuláris csatolás szabályozására patkányban (OTKA pályázat K81266, 2010-14, témavezető) Peták Ferenc: Légúti hiperreaktivitás pathomechanizmusainak vizsgálata (OTKA pályázat, K81179, 2010-13, résztvevő) Neurodegeneratív betegségek, anxietás és depresszió pathomechanizmusa és terápiás lehetőségei (TÁMOP 4.2.2-08/01-2008-0002 – résztvevő) EGT Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (NFM) és az OTKA közös pályázata (NNF 78902, Peri-infarktus depolarizáció (PID) akut fokális agyi ischemiában, 15.206 MFt, résztvevő), 2009-2011. lezárt A perinatális aszfixia kezelésére alkalmas neuroprotektív terápiák kidolgozása állatkísérletes modellben (OTKA pályázat, K 100851, 2012-2015-résztvevő) 22 256 eFt Impulzuslézerek alkalmazása az anyagtudományban és a biofotonikában (TÁMOP4.2.2. A-11/1/KONV-2012-006020, 12.10.01 - 2015.01.31, 493.439 eFt, altéma vezető) Telemedicina fókuszú kutatások Orvosi, Matematikai és Informatikai tudományterületeken. (TÁMOP-4.2.2. A-11/1/KONV-2012-0073, 2012.02.01 2015.04.30, 857.734 eFt, altéma vezető) A demencia és a neurodegenerativ megbetegedések korai felismerése, kialakulásának, lefolyásának vizsgálata (TÁMOP 4.2.2., 2012. 02.01-2014. 06.01. 628 00 eFt, altéma vezető)

2.12. Felkért szemináriumi előadó 1993: Free University, Amsterdam, Hollandia 1997: Wake Forest University, Winston-Salem, USA 1997: Semmelweis Egyetem, Budapest, 1997: Max Planck Institute, Bad Nauheim, NSZK 1998: Magyar Biokémikus Társaság, Balatonőszöd, 1999: Justus Maximillian University, München, NSZK 1999: University of Nagasaki, Nagasaki, Japán 1999: University of Occupational and Environmental Health, Kitakiyushu, Japán 2001: Wake Forest University, Winston-Salem, USA 2002: Karolinska Institut, Stockholm, Svédország 6

2003: University College of London, Anglia 2003 Wake Forest University, Winston-Salem, USA 2006: University of Tennessee, Memphis, USA 2008: University of Durham, Durham, Anglia 2013: University of Geneva, Svájc 2.13. Folyóirat-reviewer Acta Physiol Hung. Am J Physiol. Brain Research European Journal of Pharmacology J. Cerebral Blood Flow and Metabolism J. Neurochemistry J. Vascular Research Life Sciences Microvascular Research Microcirculation Neurobiology of Ageing Neurosci Letters Neuroscience Stroke 2.14. Irányításom mellett fokozatot szereztek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Vass Zoltán (kandidátus, 1996) Domoki Ferenc (PhD, 2001) Nagy Krisztina (PhD, 2006) Gáspár Tamás (PhD, 2007) Zimmermann Aliz (PhD, 2008) Istitóris Ádám (PhD, 2008) Mracskó Éva (PhD, 2011)- 50% Lückl János (PhD, 2013)

TDK-s hallgatók, akiknek témavezetője voltam és előadással szerepeltek helyi, országos és nemzetközi konferenciákon (több mint 80 előadás és több mint 60 díj): 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Gémes Csaba (1992) Sántha Péter (1992-94) Domoki Ferenc (1992-95) Janusz Osada (1992-93) Boros Krisztina (1994-95) Minya Hajnalka (1994-95) Pohánka Tünde (1994-95) Forgács Péter (1999-2000) Vadász István (1999-2000) Agárdi Szilvia (2000-02) 7

11. Eiler Nóra (2001 -02) 12. Annaházi Anita (2001-04) 13. Tompos József (2002) 14. Boros Gyevi Márta (2002-03) 15. Győri Zoltán (2003) 16. Zimmermann Aliz (2002-04) 17. Kürti Kálmán (2002-03) 18. Bende Zsuzsa (2003) 19. Patocskai Anna (2003) 20. Antal Péter (2002-05) 21. Csillik Andrea (2004) 22. Institóris Ádám (2003-06) 23. Tomposch József (2004) 24. Biliczki Gabriella (2004-05) 25. Virág Zsófia (2003-2005) 26. Vatai Barbara (2006-07) 27. Pásztor Pál (2005) 28. Baráti Levente (2006-07) 29. Mracskó Éva (2004-08) 30. Berczi Sándor 2006-07) 31. Pintér Zoltán (2006-07) 32. Rónai Győző (2006) 33. Bere Zsófia (2006-2009) 34. Oláh Orsolya (2007-09) 35. Csorba Zsófia (2008_2009) 36. Arany László (2008-09) 37. Vágvölgyi Anna (2008-09) 38. Deák Ildikó (2008-09) 39. Kálmán János (2007) 40. Noll Miklós (2007) 41. Kulmány Adrienn (2006-09) 42. Kemény Lajos (2009) 43. Hertelendy Péter (2009-12) 44. Jakab Dániel (2008) 45. Fekecs Eszter (2008) 46. Tóth Judit (2008-2010) 47. Kozák Gábor (2009-14) 48. Nádasdi Bernadett (2009-13) 49. Németh János (2009-13) 50. Pribojszki Magda (2010-14) 51. Tóth Anna (2010-14) 52. Bankó Nóra (2013-14) 53. Szepes Borbála (2013-14) 8

3. SZAKMAI ADATLAP (Rektori hatáskörbe tartozó oktatók, kutatók, egységvezetők számára)

I. Személyi adatok: Név: Dr. Bari Ferenc ..................................................................................................................................... Anyja neve Tóth Eszter Erzsébet .............................................................................................................. Szül. helye, ideje: Csongrád, 1954. szeptember 2................................................................................ Állampolgársága: magyar .......................................................................................................................... Lakcíme (irányítószámmal): 6726 Szeged .............................................................................................. állandó: Szögi József u. 15. ................................................................................................................... ideiglenes: ................................................................................................................................................. Telefonszáma, e-mail címe: 30 445-7616, [email protected] .................................. II. Foglalkozási adatok: Eddigi munkahelyei, beosztásai Munkahely ...................................................................................................................................................... Szegedi Orvostudományi Egyetem (később Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, majd SZTE ÁOK) Élettani Intézet: ............................................................................................................................................. 1978-82- tanszéki mérnök ............................................................................................................ 1983-88: egyetemi tanársegéd (részfoglalkozású- főfoglalkozás politikai munkatárs KISZ Szeged városi Bizottsága, MSZMP Szeged városi bizottsága) ................................. 1989-1990: egyetemi tanársegéd (külföldi tanulmányút, Max-Planck Institut, Bad Nauheim, NSZK) .............................................................................................................................. 1991-1993: tudományos munkatárs ............................................................................................ 1994-1997: tudományos főmunkatárs (közben 1995-1997: 26 hónap tanulmányút, Wake Forest Univesity, Winston-Salem, USA) ......................................................................... 1998-2002: egyetemi docens ....................................................................................................... 2002-2009: egyetemi tanár (közben 2003-ban 6 hónapos Fulbright ösztöndíj, USA) Orvosi Informatikai Intézet: 2009-2010: tanszékvezető egyetemi tanár .............................................................................. Jelenlegi munkahelye, beosztása, kezdés éve: SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet, tanszékvezető egyetemi tanár 2010 főállás vagy további jogviszony (a megfelelő rész aláhúzandó) További jogviszony esetén főállású munkáltatójának megnevezése, címe: ................................. ...........................................................................................................................................................................

9

III. Képzésre vonatkozó adatok: 1. Legmagasabb iskolai végezettsége Iskola (kar, szak) Oklevél száma, kelte Budapesti Műszaki Egyetem, Villamosmérnöki Kar, Műszer és Irányítástechnika szak 166/1978 (1978. július 18) ............................................................................................................................. ........................................................................................................................................................................... Szakirányú továbbképzésben szerzett szakképesítés megnevezése Oklevél száma, kelte orvos-biológiai egyetemi doktor .......................................................... OB-4/1982 (1982. június 26) ........................................................................................................................................................................... Szakképzettsége Oklevél száma, kelte ........................................................................................................................................................................... 2. Tudományos fokozatok, MTA tagság A fokozat megnevezése tudományterülete Okmány száma, kelte az orvostudomány kandidátusa .... kísérletes orvostudomány ........ 15769 (1995.november 16.) az MTA doktora ................................. kísérletes orvostudomány .................. 4031 (2002. május 6.) ........................................................................................................................................................................... 3. Értekezéseinek címe: egyetemi doktori: Biológiai ritmusok vizsgálata 1982 ......................................................................... ........................................................................................................................................................................... kandidátusi/PhD: Az orrnyálkahártya vascularis és szekréciós működésének humorális és neurális szabályozása, 1995 ........................................................................................................................................................................... MTA doktora: Az agyi vérkeringés szabályozása újszülöttkori kísérletes hypoxiában, 2001...... ........................................................................................................................................................................... 4. Habilitáció Tárgya Oklevél száma, kelte Élettan .................................................................................................................................. 1998. május 21. ........................................................................................................................................................................... 5. Idegennyelv ismerete A nyelv megnevezése Nyelvvizsga foka Okmány száma, kelte Angol ...............................................................középfokú .........................................................7786/1980 Német ..............................................................középfokú ................................................... HN-666/1992 10

A fentieken kívül milyen idegen nyelven beszél, olvas: IV. Előmenetele (tanársegédi, adjunktusi, docensi, egyetemi tanári, tudományos segédmunkatársi, munkatársi, főmunkatársi, tanácsadói stb. kinevezés évszámmal): Tanszéki mérnök 1978-1982....................................................................................................................... Egyetemi tanársegéd 1982-1990 .............................................................................................................. Tudományos munkatárs 1991-1993 ......................................................................................................... Tudományos főmunkatárs 1994-1998 ..................................................................................................... Egyetemi docens 1998-2002 ..................................................................................................................... Egyetemi tanár 2002V. Vezetői megbízása(i): Megbízása Mettől-meddig Mb. kollégiumigazgató ................................................................................................. 2004. márc-okt. Hallgatói és kollégiumi ügyek kari igazgatója................................................................... 2006-2010 Intézetvezető egyetemi tanár ......................................................................................... 2009. júl.1-től ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... VI. Kitüntetései: A kitüntetés megnevezése Az adományozás éve Mestertanári Aranyérem ................................................................................................................... 2009 Kiváló Tudományos Diákköri Témavezető ..................................................................................... 2011 ........................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................... Egyéb elismerések (pl. Széchenyi, Bolyai, Humboldt-ösztöndíj stb.) Széchenyi Professzori ösztöndíj ........................................................................................... 1998-2001 Fulbright Ösztöndíj ............................................................................................................................ 2003 „Doctor Honoris Causa” Victor Babes Orvos- és Gyógyszerésztudományi Egyetem, Temesvár ...................................................................................................................................................................2012 ........................................................................................................................................................................... VII. Tudományos társaságokban betöltött szerep: Társaság neve Mettől-meddig International Society for Cerebral Blood Flow and Metabolism 1997Journal of Cerebral Blood Flow and Metabolism (szerkesztő bizottsági tag 2009-től) Society for Neuroscience, 1995European Neuroscience Association 1993European Neuropeptid Club, 1991European Stroke Association 2008Magyar Élettani Társaság (vezetőségi tag 1998 óta) 198111

4. Publikációs jegyzék 4.1. Teljes terjedelmű, referált folyóiratban megjelent közlemények: 127. Bari L, Kemény L, Bari F (2014): A Multilingual Assessment of Melanoma Information Quality on the Internet. J Cancer Educ (in press) 126. Bere Z, Obrenovitch TP, Bari F, Farkas E (2014): Ischemia-induced depolarizations andassociated hemodynamic responses in incomplete global forebrain ischemia in rats. Neuroscience (in press) 125. Zölei D, Smausz T, Hopp B, Bari F (2013): Self-tuning laser speckles contrast analysis based on multiple exposure time with enhanced temporal resolution. J Eur Opt Soc 8 Article nr: 13053 124. Oláh O, Tóth-Szűki V, Temesvári P, Bari F, Domoki F (2013): Delayed Neurovascular Dysfunction Is Alleviated by Hydrogen in Asphyxiated Newborn Pigs. Neonatology 104:79– 86. 123. László A, Fehér A, Juhász A, Nyári T, Boda K, Csicsman J, Bari F (2013): Effect Size Calculation in Power Estimation for the Chi-square Test of Preliminary Data in Different Studies. Statistics Research Letters (SRL) 2:31–43. 122. Erdling A, Sheykhzade M, Maddahi A, Bari F, Edvinsson L (2013): VIP/PACAP receptors in cerebral arteries of rat: characterization, localization and relation to intracellular calcium. Neuropeptides 47:85–92. 121.

Busija DW, Bari F, Domoki F, Katakam PV (2012): Mitochondrial Influences on the Neurovascular Unit Cerebral Blood Flow and Metabolism 23:17–29.

120. Lückl J, Dreier JP, Szabados T, Wiesenthal D, Bari F, Greenberg JH (2012): Peri-infarct flow transients predict outcome in rat focal brain ischemia. Neuroscience 226:197–207. 119.

Clark D, Tuor UI, Thompson R, Institóris A, Kulynych A, Zhang X, Kinniburgh DW, Bari F, Busija DW, Barber PA (2012): Protection against Recurrent Stroke with Resveratrol: Endothelial Protection. PLOS One

118.

Oláh O, Németh I, Tóth-Szuki V, Bari F, Domoki F (2012): Regional Differences in the Neuronal Expression of Cyclooxygenase-2 (COX-2) in the Newborn Pig Brain. Acta Histochem Cytochem 45:187–192

117.

Institóris Á, Lenti L, Domoki F, Wappler E, Gáspár T, Katakam PV, Bari F, Busija DW (2012): Cerebral microcirculatory responses of insulin resistant rats are preserved to physiological and pharmacological stimuli. Microcirculation 19:749–756.

116.

Zölei D, Smausz T, Hopp B, Bari F (2012): Multiple Exposure Time Based Laser Speckle Contrast Analysis: Demonstration of Applicability in Skin Perfusion. Measurements Journal of Photonics and Optoelectronics 1:28–32.

13

115.

Bere Z, Bari F, Obrenovitch T, Farkas E (2012): Characterization of multifocal cerebral ischemia-induced microvascular changes with multimodal imaging technique in the cerebral cortex of the rat. ScienceMED 3:57–62.

114.

Domoki F, Zölei D, Oláh O, Tóth-Szűki V, Hopp B, Bari F, Smausz T (2012): Evaluation of Laser-speckle contrast image analysis techniques in the cortical microcirculation of piglets. Microvasc Res 83:311–7

113.

Bari F, Forczek E, Hantos Z (2011): E-Health Resources in the Graduate and Postgraduate Medical Education in Hungary. Eur J Biom Inform 7:19–24

112.

Czövek D, Novák Z, Somlai C, Asztalos T, Tiszlavicz L, Bozóki Z, Ajtai T, Utry N, Filep Á, Bari F, Peták F (2012): Respiratory consequences of red sludge dust inhalation in rats. Toxicol Lett 209(2):113–20

111.

Institóris Á, Snipes JA, Katakam PV, Domoki F, Boda K, Bari F, Busija DW (2011): Impaired vascular responses of insulin-resistant rats after mild subarachnoid hemorrhage. Am J Physiol Heart Circ Physiol 300(6):H2080–7

110.

Bari F, Forczek E, Hantos Z (2011): E-health in graduate and postgraduate medical education: illusions, expectations and reality. Stud Health Technol Inform.165:21–7.

109. Hugyecz M, Mracskó E, Hertelendy P, Farkas E, Domoki F, Bari F (2011): Hydrogen supplemented air inhalation reduces changes of prooxidant enzyme and gap junction protein levels after transient global cerebral ischemia in the rat hippocampus. Brain Res 1404:31–8. 108. Domoki F, Oláh O, Zimmermann A, Németh I, Tóth-Szuki V, Hugyecz M, Temesvári P, Bari F (2010): Hydrogen is neuroprotective and preserves cerebrovascular reactivity in asphyxiated newborn pigs. Pediatr Res 68(5):387–92. 107. Farkas E, Bari F, Obrenovitch TP (2010): Multi-modal imaging of anoxic depolarization and hemodynamic changes induced by cardiac arrest in the rat cerebral cortex. Neuroimage. 51(2):734–42. 106. Mracsko E, Hugyecz M, Institóris Á, Farkas E, Bari F (2010): Changes in prooxidant and antioxidant enzyme levels during cerebral hypoperfusion in rats. Brain Res 1321:13–9. 105. Peták F, Bánfi A, Tóth-Szüki V, Baráti L, Bari F, Székely E, Novák Z (2010): Airway responsiveness and bronchoalveolar lavage fluid profiling in individual rats: effects of different ovalbumin exposures. Respiratory Physiology & Neurobiology 170(1):76–82. 104. Domoki F, Kis B, Gáspár T, Snipes JA, Bari F, Busija DW (2010): Rosuvastatin induces delayed preconditioning against L glutamate excitotoxicity in cultured cortical neurons Neurochemistry International 56(3):404–9. 103. Farkas E, Obrenovitch TP, Institóris Á, Bari F (2011): Effects of early aging and cerebral hypoperfusion on spreading depression in rats. Neurobiol of Ageing 32(9):1707–15.

14

102

Lenti L, Domoki F, Gáspár T, Snipes JA, Bari F, Busija DW (2009): N-methyl-D-aspartate induces cortical hyperemia through cortical spreading depression-dependent and independent mechanisms in rats Microcirculation 16(7):629–39.

101.

Gáspár T, Domoki F, Lenti L, Katakam PV, Snipes JA, Bari F, Busija DW (2009): Immediate neuronal preconditioning by NS1619. Brain Res 1285:196–207.

100. Lenti L, Zimmermann A, Kis D, Oláh O; Tóth GK, Hegyi O; Busija DW, Bari F, Domoki F (2009): PACAP and VIP differentially preserve neurovascular reactivity after global cerebral ischemia in newborn pigs. Brain Res 1283:50–7. 99.

Domoki F, Zimmermann A, Lenti L, Tóth-Szuki V, Pardeike J, Müller RH, Bari F (2009): Secretory phospholipase A2 inhibitor PX-18 preserves microvascular reactivity after cerebral ischemia in piglets. Microvasc Res 78:212–7.

98.

Sule Z, Santha M, Bereczki E, Csont T, Ferdinandy P, Bari F, Farkas E (2009): Capillary injury in the ischemic brain of hyperlipidemic, apolipoprotein B-100 transgenic mice. Life Sciences 84:935–9.

97.

Gáspár T, Domoki F, Lenti L, Institóris A, Snipes JA, Bari F, Busija DW (2009): Neuroprotective effect of adenoviral catalase gene transfer in cortical neuronal cultures. Brain Res 1270:1–9.

96.

Banfi A, Tiszlavicz L, Székely E, Peták F, Tóth-Szüki V, Baráti L, Bari F, Novák Z (2009): Development of bronchus-associated lymphoid tissue hyperplasia following lipopolisaccharide-induced lung inflammation in rats. Experimental Lung Research 35:186– 197.

95.

Varga H, Pardutz A, Vamos E, Bohar Z, Bago F, Tajti J, Bari F, Vecsei L. (2009): Selective inhibition of cyclooxygenase-2 attenuates nitroglycerin-induced calmodulin-dependent protein kinase II alpha in rat trigeminal nucleus caudalis. Neurosci Lett. 451:170–3.

94.

Domoki F, Kis B, Gaspar T, Snipes JA, Parks J, Bari F, Busija DW. (2009): Rosuvastatin induces delayed preconditioning against oxygen-glucose deprivation in cultured cortical neurons. Am J Physiol Cell Physiol. 296(1):C97–105.

93.

Busija DW, Bari F, Domoki F, Horiguchi T, Shimizu K (2008): Mechanisms Involved in the Cerebrovascular Dilator Effects of Cortical Spreading Depression. Progress in Neurobiology 86:417–433.

92.

Busija DW, Gaspar T, Domoki F, Katakam PV, Bari F (2008): Mitochondrial-mediated suppression of ROS production upon exposure of neurons to lethal stress: Mitochondrial targeted preconditioning. Adv Drug Deliv Rev 60:1471–1477.

91.

Domoki F, Kis B, Gaspar T, Bari F, Busija DW (2008): Cerebromicrovascular endothelial cells are resistant to L-glutamate. Am J Physiol Regul Integr Comp Physiol 295:R1099–1108.

90.

Zimmermann A, Domoki F, Bari F (2008): Seizure-induced alterations in cerebrovascular function in the neonate. Developmental Neurosci 30:293–305.

15

89.

Gáspár T, Snipes JA, Busija A, Kis B, Domoki F, Bari F, Busija DW (2007): ROS-independent preconditioning in neurons via activation of mitoKATP channels by BMS-191095. J Cereb Blood Flow Metabolism 28:1090–1103.

88.

Gáspár T, Katakam P, Snipes JA, Lenzsér G, Kis B, Domoki F, Bari F, Busija DW (2007): Delayed neuronal preconditioning by NS1619 is independent of calcium activated potassium channels. J Neurochem 105:1115–1128.

87.

Domoki F, Zimmermann A, Tóth-Szűki V, Busija DW, Bari F (2007): Acetazolamide induces indomethacin and ischemia-sensitive pial arteriolar vasodilation in the piglet Acta Paediatrica 97:280–284.

86.

Atlasz T, Babai N, Reglodi D, Kiss P, Tamas A, Bari F, Domoki F, Gabriel R (2007): Diazoxide and pituitary adenylate cyclase activating polypeptide protect the retina against ischemic injury induced by bilateral carotid occlusion and glutamate-induced degeneration in rats. Neurotox Res 12:105–111.

85.

Institóris A, Farkas E, Berczi S, Sule Z, Bari F (2007): Effects of cyclooxygenase (COX) inhibition on memory impairment and hippocampal damage in the early period of chronic cerebral hypoperfusion in rats. Eur J Pharmacol 574:29–38.

84.

Annaházi A, Mracskó E, Süle Z, Karg E, Penke B, Bari F, Farkas E (2007): Pretreatment and post-treatment with α-tocopherol attenuates hippocampal neuronal damage in experimental cerebral hypoperfusion. Eur J Pharmacol 1165:81–88.

83

Busija DW, Bari F, Domoki F, Louis T (2007): Mechanisms Involved in the Cerebrovascular Dilator Effects of N-methyl-D-aspartate in Cerebral Cortex. Brain Res Rev 56:89–100.

82.

Lenti L, Kis D; Domoki F; Hegyi O; Toth KG; Busija DW; Bari F (2007): Pituitary adenylate cyclase-activating polypeptide induces pial arteriolar vasodilation through cyclooxygenasedependent and independent mechanisms in newborn pigs. Brain Res 1165:81–88.

81.

Gáspár T, Kis B, Snipes JA, Lenzsér G, Mayanagi K, Bari F, Busija DW (2006): Neuronal preconditioning with the antianginal drug, bepridil. J Neurochem 102:595–608.

80.

Farkas E, Luiten PGM, Bari F (2006): Permanent, bilateral common carotid artery occlusion in the rat: a model for chronic cerebral hypoperfusion-related neurodegenerative diseases. Brain Res Rev 54:162–180.

79.

Varga H, Pardutz A, Vamos E, Plangar I, Egyud E, Tajti J, Bari F, Vecsei L (2006): COX-2 inhibitor attenuates NO-induced nNOS in rat caudal trigeminal nucleus. Headache 47:1319– 1325.

78.

Farkas E, Domoki F, Institóris Á, Annaházi A, Busija DW, Bari F (2006): Neuroprotection by diazoxide in animal models for cerebrovascular disorders. Vascular Disease Prevention 3(3):253–263.

77.

Farkas E, Süle Z, Tóth-Szüki V, Mátyás A, Antal P, Farkas IG, Mihály A, Bari F (2006): Tumor necrosis factor-alpha increases cerebral blood flow and ultrastructural capillary damage through the release of nitric oxide in the rat brain. Microvasc Res 72:113–119.

16

76.

Domoki F, Zimmermann A, Cserni G, Bori R, Temesvari P, Bari F (2006): Reventilation with room air or 100% oxygen after asphyxia differentially affects cerebral neuropathology in newborn pigs. Acta Paediatrica 95:1109–115.

75.

Gáspár T, Kis B, Snipes JA, Lenzsér G, Mayanagi K, Bari F, Busija DW (2006): Transient glucose and amino acid deprivation induces delayed preconditioning in cultured rat cortical neurons. J Neurochem 98:555–65.

74.

Farkas E, Institóris Á; Domoki F; Mihály A; Bari F (2006): The effect of pre- and posttreatment with diazoxide on the early phase of chronic cerebral hypoperfusion in the rat. Brain Res 1087:168–74.

73.

Novák Z, Peták F, Bánfi A, Tóth-Szuki V, Baráti L, Kósa L, Bari F, Székely E (2006): An Improved Technique for Repeated Bronchoalveolar Lavage and Lung Mechanics Measurements in Individual Rats. Respiratory Physiology & Neurobiology 154:467–477

72.

Bari F, Nagy K, Guidetti P, Schwarcz R, Busija DW, Domoki F (2006): Kynurenic acid attenuates NMDA-induced pial arteriolar dilation in newborn pigs. Brain Res 1069:39–46.

71.

Bari F, Toth-Szuki V, Domoki F, Kalman J (2005): Flow motion pattern differences in the forehead and forearm skin: Age-dependent alterations are not specific for Alzheimer's disease. Microvasc Res 70:121–128.

70.

Ábrahám H, Tóth Zs, Bari F, Domoki F, Seress L (2005): Calretinin and reelin expressing novel neuronal population includes Cajal-Retzius-type cells in the neocortex of adult pig. Neuroscience 136:217–230.

69.

Farkas E, Timmer N, Domoki F, Mihály A, Luiten PGM, Bari F (2005): Post-ischemic administration of diazoxide attenuates long-term microglial activation in the rat brain after permanent carotid artery occlusion. Neuroscience Letters 387:169–172.

68.

Lenzser G, Kis B, Bari F, Busija DW (2005): Diazoxide preconditioning attenuates global cerebral ischemia-induced blood-brain barrier permeability Brain Res 1051:72–80.

67.

Simandle S, Kerr BA, Lacza Zs, Eckman D, Busija DW, Bari F (2005): Lack of direct dilator effects of N-methyl-D-aspartate on piglet pial arterioles. Microvasc Res 70: 76–82.

66.

Busija DW, Katakam P, Rajapakse NC, Kis B, Grover G, Domoki F, Bari F (2005): Effects of ATP-Sensitive Potassium Channel Activators Diazoxide and BMS-191095 on Membrane Potential and Reactive Oxygen Species Production in Isolated Piglet Mitochondria. Brain Res Bull 66:85–90.

65.

Domoki F, Nagy K, Temesvári P, Bari F (2005): Selective inhibitors differentially affect cyclooxygenase-dependent pial arteriolar responses in newborn pigs. Ped Res 57:853–857.

64.

Domoki F, Kis B, Nagy K, Farkas E, Busija DW, Bari F (2005): Diazoxide preserves hypercapnia-induced arteriolar vasodilation after global cerebral ischemia in piglets. Am J Physiol Heart Circ Physiol 289: H368–H373.

17

63.

Kálmán J, Palotás A, Kis G, Boda K, Túri P, Bari F, Domoki F, Dóda I, Árgyelán M, Vincze G, Séra T, Csernay L, Janka Z, Pávics L (2005): Regional cortical blood flow changes following sodium lactate infusion in Alzheimer's disease. Eur J Neurosci 21(6):1671–1678.

62.

Farkas E, Annahazi A, Institóris A, Luiten P, Bari F (2005): Diazoxide and dimethyl sulphoxide alleviate experimental cerebral hypoperfusion-iduced white matter injury in the rat brain. Neuroscience Letters 373(3):195–199.

61.

Busija DW, Lacza Zs, Rajapakse N, Shimizu K, Kis B, Bari F, Domoki F, Horiguchi T (2004): Targeting Mitochondrial ATP-sensitive Potassium Channels—A Novel Approach to Neuroprotection. Brain Res Rev 46:282–294.

60.

Domoki F Bari F, K. Nagy, D.W. Busija, L. Siklós (2004): Diazoxide prevents ischemic damage of mitochondria. Brain Res 1019:97–104.

59.

Farkas E, Donka G, de Vos RAI, Mihály A, Bari F, Luiten PGM (2004) Experimental cerebral hypoperfusion induces white matter injury and microglial activation in the rat brain Acta Neuropathologica 108:57-64.

58.

Kis B, Snipes A, Bari F, David W. Busija DW (2004) Regional distribution of cyclooxygenase-3 mRNA in the rat central nervous system Mol Brain Res 126:78-80.

57.

Farkas E, Institóris Á, Domoki F, Mihály A, Luiten PGM, Bari F (2004) Diazoxide and dimethyl sulphoxide prevent cerebral hypoperfusion-related learning dysfunction and brain damage after carotid artery occlusion Brain Res 1008:252-260.

56.

Nagy K, Kis B, Rajapakse NC, Bari F, Busija DW (2004): Diazoxide preconditioning protects against neuronal cell death by attenuation of oxidative stress upon glutamate stimulation. J Neurosci Res 76:697–704.

55.

Kiss C, Shepard P, Bari F, Schwarcz R (2004): Cortical spreading depression augments kynurenate levels and reduces malonate toxicity in the rat cortex. Brain Res 1002:129–135.

54.

Busija DW, Domoki F, Bari F, Louis TM (2003): Effects of activation of glutamate receptors on neurons and blood vessels. Int Cong Series 1235:305–312.

53.

Domoki F, Sántha P, Bari F, Jancsó G (2003): Perineural capsaicin treatment attenuates reactive hyperaemia in the rat skin. Neurosci Lett 341:127–130.

52.

Gellén B, Kovács J, Németh L, Németh P, Vágvölgyi J, Bari F, Megyeri P, Pintér S, Temesvári P, Deli MA, Vecsernyés M, Szilvássy Z, Koltai M, Ábrahám C (2003): Vascular changes a role in the pathogenesis of necrotizing enterocolitis in asphyxiated newborn pigs. Pediatr Surg Int 19:380–384.

51.

Nógrádi A, Domoki F, Dégi R, Borda S, Pákáski M, Szabó M, Bari F (2003): Up-regulation of cerebral carbonic anhydrase by anoxic stress in piglets. J Neurochem 85:843–850.

50.

Temesvári P, Lazics K, Domoki F, Bari F (2002): Effects of Pharmacological Dose of Dexamethasone Given Postnatally on Blood-Brain Barrier Permeability and Brain Water Content. Am J Physiol Regulatory Integrative Comp Physiol 282:R632–R633.

18

49.

Szili-Torok T, Paprika D, Peto Z, Babik B, Bari F, Barzo P, Rudas L (2002): Effect of axillary brachial plexus blockade on baroreflex-induced skin vasomotor responses: assessing the effectiveness of sympathetic blockade. Acta Anaesthesiol Scand 46:815–20.

48.

Shimizu K, Miller AW, Erdos B, Bari F, Busija DW (2002): Role of endothelium in hyperemia during cortical spreading depression (CSD) in the rat. Brain Res 928:40–49.

47.

Domoki F, Perciaccante JV, Shimizu K, Busija DW, Bari F (2002): N-methyl-D-aspartateinduced vasodilation is mediated by endothelium-independent nitric oxide release in piglets. Am J Physiol 282:H1404–H1409.

46.

Bari F, Lazics K, Domoki F, Agárdi Sz, Pelikán Sz, Vásárhelyi B, Temesvári P (2002): Unaltered cerebral Na+,K+-ATPase activity after hypoxic/ischemic injury in piglets. Neurosci Lett 329:189–192.

45.

Temesvári P, Karg E, Bódi I, Németh I, Pintér S, Lazics K, Domoki F, Bari F (2001): Impaired early neurologic outcome in newborn piglets reoxygenated with 100% oxygen when compared with room air following pneumothorax-induced asphyxia. Pediatr Res 49:812–819.

44.

Kis B, Mezei Zs, Forgács P, Gecse Á, Telegdy Gy, Bari F (2001): Oxygen ventilation enhances prostanoid synthesis in cerebral blood vessels of asphyxiated piglets. Acta Phys Hung 88:87– 100.

43.

Domoki F, Perciaccante JV, Puskar M, Bari F, Busija DW (2001): Cyclooxygenase-2 inhibitor NS398 preserves neuroal function after hypoxia/ischemia in piglets. NeuroReport 12:4065– 4069.

42.

Dégi R, Thore C, Bari F, Thrikawala N, Robins G, Nógrádi A, Domoki F, Beasley TC, Busija DW (2001): Ischemia increases prostaglandin H synthase-2 levels in retina and visual cortex in piglets. Graefe’s Arch Clin Exp Ophthalmol 239:59–65.

41.

Shimizu K, Bari F, Busija DW (2000): Glibenclamide enhanced the cortical spreading depression-associated hyperemia in the rat. NeuroReport 11:2103–2106.

40.

Kovács L, Török T, Bari F, Keri Zs, Kovács A, Makula É, Pokorny Gy (2000): Impaired microvascular response to cholinergic stimuli in patients with primary Sjogren's syndrome. Ann Rheum Dis 59:48–53.

39.

Domoki F, Thrikawala N, Robins GS, Bari F, Busija DW (2000): Kainic acid rapidly induces cyclooxygenase (COX)-2 in piglet cerebral cortex. Neuroreport 11:3435–39.

38.

Bari F, Paprika D, Jancsó G, Domoki F (2000): Capsaicin-sensitive mechanisms are involved in cortical spreading depression (CSD) associated cerebral blood flow changes in rats. Neurosci Lett 292:17–20.

37.

Veltkamp R, Domoki F, Bari F, Louis TM, Busija DW (1999): Inhibitors of protein synthesis preserve the N-methyl-D-aspartate-induced cerebral arteriolar dilation after ischemia in piglets. Stroke 30:148–152.

19

36.

Domoki F, Veltkamp R, Thrikawala N, Robins G, Bari F, Louis TM, Busija DW (1999): Ischemia/reperfusion rapidly increases cyclooxigenase (COX)-2 expression in piglet cerebral arteries. Am J Physiol 277:H1207–1214.

35.

Domoki F, Veltkamp R, Bari F, Busija DW (1999): Cerebrovascular reactivity remains intact after cortical depolarization in newborn piglets. Pediatric Res 45:834–837.

34.

Domoki F, Perciaccante J, Veltkamp R, Robins G, Bari F, Louis TM, Busija DW (1999): Cycloheximide inhibits cyclooxygenase (COX)-dependent arteriolar dilation and prostaglandin synthetic capacity in piglet cerebral cortex. Am J Physiol 277:H1113–1118.

33.

Domoki F, Perciaccante J, Veltkamp R, Bari F, Busija DW (1999): Mitochondrial potassium channel opener diazoxide preserves neuronal – vascular function after cerebral ischemia in newborn pigs. Stroke 30:2713–9.

32.

Boros A, Temesvári P, Vecsernyés M, Bari F, Ábrahám CsS, Pintér S, Gulya K (1999): Differential regulation of vasopressin gene expression in the hypothalamus of the endotoxin–treated 14-day old rat. Life Sci 65:47–52.

31.

Veltkamp R, Domoki F, Bari F, Busija DW (1998): Potassium channel activators protect the N-methyl-D-aspartate induced cerebral vascular dilation after combined hypoxia and ischemia in piglets. Stroke 29:837–842.

30.

Török T, Bari F, Kardos A, Paprika D, Rudas L (1998) Isometric handgrip exercise-induced nuscarinergic vasodilation in the human skin microvasculature. Acta Physiol Hung 85:193-198.

29.

Török, T. Bari F, Paprika D, Rudas L, Kardos A, Gingl Z (1998): Short-term monitoring of the vascular resistance of the human skin microvasculature. Acta Physiol Hung 85:153–162.

28.

Thrikawala N, Bari F, Beasley T, Thore C, Busija DW (1998): Effects of ischemia on prostaglandin H synthase-2 expression in piglet choroid plexus. Prostag Oth Lipid M 56:77– 87.

27.

Dégi R, Bari F, Thrikawala N, Beasley TC, Thore C, Busija DW (1998): Effects of anoxic stress on prostaglandin H synthase isoforms in piglet brain. Dev Brain Res 107:265–76.

26.

Dégi R, Bari F, Beasley TC, Thrikawala N, Thore C, Busija DW (1998): Regional distribution of prostaglandin H synthase isoforms and neuronal nitric oxide synthase in piglet brain. Pediatric Res 43:683–689.

25.

Beasley TC, Bari F, Thore C, Thrikawala N, Louis TM, Busija DW (1998): Indomethacin attenuates early induction of cellular injury and iHSP after cerebral ischemia/ reperfusion in piglets. Dev Brain Research 105:125–135.

24.

Beasley TC, Bari F, Thore C, Thrikawala N, Louis TM, Busija DW (1998): Cerebral ischemia/reperfusion increases endothelial nitric oxide levels via an indomethacin sensitive mechanisms. J Cerebral Blood Flow Metabolism 18:88–96.

20

23.

Bari F, Thore C, Louis M, Busija DW (1998): Inhibitory effects of hypoxia and adenosine on N-methyl-D-aspartate (NMDA) induced pial arteriolar dilation in piglets. Brain Res 780:237– 244.

22.

Bari F, Louis TM, Busija DW (1998): Effects of ischemia on cerebral arteriolar dilation to arterial hypoxia in piglets. Stroke 29:222–228.

21.

Bari F, Louis TM, Busija DW (1997): Kainate-induced cerebrovascular dilation is resistant to ischemia in piglets. Stroke 28:1272–1277.

20.

Bari F, Louis TM, Busija DW (1997): Calcium-activated K+ channels in cerebral arterioles in piglets are resistant to ischemia. J Cerebral Blood Flow Metabol 17:1152–1156.

19.

Bari F, Errico RA, Louis TM, Busija DW (1997): Influence of hypoxia/ischemia on cerebrovascular responses to oxytocin in piglets. J Vasc Res 34:312–320.

18.

Louis TM, Meng W, Bari F, Errico RA, Busija DW (1996): Ischemia reduces CGRP-induced cerebral vascular dilation in piglets. Stroke 27:134–139.

17.

Kaszaki J, Wolfard A , Bari F, Boros M, Parratt JR, Nagy S (1996): Effect of nitric oxide synthase inhibition on myocardial contractility in anesthetized normal and endotoxemic dogs. Shock 6:279–285.

16.

Busija DW, Meng W, Bari F, McGuogh PS, Errico RA, Tobin JR, Louis TM (1996): Effects of ischemia on cerebrovascular responses to N-methyl-D-aspartate in piglets. Am J Physiol 270:H1225-H1230.

15.

Busija DW, Thore C, Beasley T, Bari F (1996): Induction of cyclooxygenase-2 following anoxic stress in piglet cerebral arteries. Microcirculation 4:379–386.

14.

Bari F, Louis TM, Meng W, Busija DW (1996): Global ischemia impairs ATP-sensitive K+ channel function in cerebral arterioles in piglets. Stroke 27:1874–1881.

13.

Bari F, Errico RA, Louis TM, Busija DW (1996): Interaction between ATP-sensitive K+ channels and nitric oxide on pial arterioles in piglets. J Cerebral Blood Flow Metab 16:1158–1164.

12.

Bari F, Errico RA, Louis TM, Busija DW (1996): Differential effects of short-term hypoxia and hypercapnia on N-methyl-D-aspartate (NMDA)-induced cerebral vasodilatation in piglets. Stroke 27:1634–1640.

11.

Bari F, Ariwodola JO, Pleschka K (1995): The effects of calcium channel blockers on cold-induced vasodilatation and elevated sympathetic tone in the canine internal maxillary artery bed. Int J Microcirc 15:92–103.

10.

Vass Z, Bari F, Jancsó G (1994): Possible involvement of capsaicin-sensitive sensory nerves in the regulation of cochlear blood flow in the guinea pig. Acta Otolaryngol (Stockh) 114:156– 161.

9.

Bari F, Jancsó G (1994): Ruthenium red antagonism of capsaicin-induced vascular changes in the rat nasal mucosa. Eur Arch Otorhinolaringol 251:267–270.

21

8.

Adamicza Á, Tutsek L, Daróczy B Bari F, Nagy S (1994): The measurement of cardiac output in dogs by impedance cardiography with different electrode arrangements. Acta Physiol Hung 82:37–52.

7.

Vass Z, Bari F, Barzó P, Czigner J, Bodosi M (1993): Lack of short-term autoregulation in the cochlear microcirculation in guinea pigs. Eur Arch Otorhinolaryngol 250:101–104.

6.

Barzó P, Bari F, Dóczi T, Jancsó G, Bodosi M (1993): Significance of the rate and extent of systemic change in blood pressure on short-term autoregulatory response in normotensive and spontaneously hypertensive rats. Neurosurgery 32:611–618.

5.

Bari F, Ariwodola JO, Pleschka K (1993): Histamine responsiveness of the various vascular beds of facial and nasal tissue in the dog. J Vasc Res 30:30–37.

4.

Bari F, Ariwodola JO, Pleschka K (1993): Circulatory effects caused by intraarterial infusion of AMP, ADP and ATP in the canine facial and nasal vascular beds. J Vasc Res 30:125–131.

3.

Bari F, Horváth Gy, Benedek Gy (1993): Dexmedetomidine induced decrease in cerebral blood flow is attenuated by verapamil in rats: a laser Doppler study. Can J Anaesth 40:748– 54.

2.

Obál F Jr, Bari F, Benedek Gy, Obál F (1982): Elevation of thermoregulatory vasodilatation threshold in the rat after capsaicin treatment. Acta Physiol Hung 59:203–207.

1.

Bari F, Rubicsek G, Benedek Gy, Obál F Jr, Obál F (1981): Analysis of ultradian sleep rhythms in rats using stage transition functions. Electroenceph Clin Neurophysiol 52:382–385.

4.2. Nem referált folyóiratokban megjelent, teljes terjedelmű közlemények 20.

Zölei-Szénási D, Smausz Kolumbán T, Bari F, Domoki F, Hopp B (2013): A lézeres szórási interferencia jelenségének felhasználása szöveti vérellátás nagy pontosságú, költséghatékony mérésére 10:229–33.

19

Mracskó É, Hugyecz M, Farkas E, Domoki F, Bari F (2011): Oxidatív hatások és hatékony antioxidáns terápiás beavatkozások kísérletes agyi ischaemiában. Vascularis Neurológia 3:25–33.

18

Farkas E, Obrenovitch TP, Bari F (2010): Az agytraumával vagy stroke-kal járó agykérgi kúszó depolarizáció és periinfarktus depolarizáció patofiziológiai jelentősége. Vascularis Neurológia 2:62–67.

17

Bánfi A, Peták F, Székely E. Kósa L, Bari F, Tóth-Szűki V, Baráti L, Pásztor P, Novák Z (2005): E. Coli lipopoliszachariddal előidézett akut tüdőkárosodás követése ismételt bronchoalveolaris mosással és légzésmechanikai paraméterek mérésével túlélő patányokon. Allergológiai és Klinikai Immunológia 8:188–191.

16

Bánfi A, Peták F, Székely E. Kósa L, Bari F, Tóth-Szűki V, Baráti L, Novák Z (2005): Ismételt bronchoalveolaris lavage és légzésmechanikai vizsgálatok túlélő patkányon Allergológiai és Klinikai Immunológia 8:182–187.

15

Nagy K, Domoki F, Bari F (2005): Ischaemiás prekondicionálás az agyban. Clin Neurosci/Ideggy Szle 58:305–313. 22

14

Bari F (2002): Az ischaemia-reperfusio hatása az agyi vérkeringésre. Orvosképzés 77(1):28– 36.

13

Kovács L, Szili Török T, Bari F, Kéri Zs, Kovács A, Makula É, Pokorny Gy (2000): Csökkent reakciókészség cholinerg ingerekre primaer Sjögren syndromában. Magyar Reumatológia 41:12–17.

12

Temesvári P, Karg E, Bódi I, Németh I, Pintér S, Lazics K, Domoki F, Bari F (2000): Újszülöttkori asphyxiát követő reoxigenizáció sertéseken 21 vagy 100% oxigénnel. Orv Hetil 141:2605–2610.

11

Bari F (2001): A reaktív oxigén specieszek (ROS) szerepe a reperfúziós károsodás kialakításában Agyérbetegségek 5(3):10–14.

10

Dégi R, Bari F, Thore C, Beasley TC, Thrikawala N, Busija DW (1998): Effect of transient ischemia on induction of cyclooxygenase isoforms in the piglet brain. Neurobiology 6:467– 468.

9

Bari F, Louis TM, Busija DW (1998): Factors modulating N-methyl D-aspartate (NMDA) induced cerebral vasodilation after hypoxia/ischemia in piglets. Neurobiology 6:459–460.

8

Bari F (1998): A K+-ioncsatornák szerepe az érsimaizom tónusának szabályozásában. Érbetegségek 5:1–9.

7

Barzó P, Bari F, Vörös E, Bodosi M, Rotyis M (1995): A központi idegrendszer arteriovenás értorzképződményeinek intraoperatív hemodinamikai vizsgálata lézer Dopplerrel. Clin Neurosci/ Ideggy Szle 48:252–259.

6

Bari F, Domoki F, Boros K, Jancsó G (1995): Role of capsaicin-sensitive sensory nerves in the regulation of nasal secretory mechanisms. Fül-Orr-Gégegyógyászat 41:152–158.

5

Vass Z, Bari F, Jancsó G (1994) A capsaicin-szenzitiv primér szenzoros idegek szerepe a cochlea vérkeringésének szabályozásában (tengeri malac kisérlet). Fül-Orr-Gégegyógyászat 40:3-8.

4

Vass Z, Bari F, Barzó P, Czigner J (1992): A cochlea autoregulációs mechanizmusainak vizsgálata laser-Dopplerrel. Fül-Orr-Gégegyógyászat 38:129–192.

3

Obál F, Bari F, Obál F Jr, Benedek G (1979): Die Anwendung der Frequenzanalyse in der experimentellen und klinischen EEG Bewertung. Wiss Zeitschrift, Ernst-Moritz-Arndt Univ, Greifswald 28:41–43.

2

Benedek G, Obál F Jr, Bari F, Obál F (1979): Automatic assessment of EEG synchronization. Wiss Zeitschrift, Ernst-Moritz-Arndt Univ, Greifswald 28:81–82.

1

Bari F, Benedek G, Obál F Jr, Janáky M (1979): A low-cost checkerboard pattern stimulator. Wiss Zeitschrift, Ernst-Moritz-Arndt Univ, Greifswald 28:83–84.

23

4.3. Könyvfejezetek 11

Institóris Á, Domoki F, Busija DW, Bari F: The role of cyclooxygenase (COX)-2 in ischemic brain injury. In Erdő F (ed): Recent advances and New strategies in stroke research. Transworld Research Network, Kerala, India (2009): pp 135–151.

10

Busija DW, Bari F, Domoki F, Mayanagi K, Gaspar T, Lenzser G, Kis B: Preconditioning the neurovascular unit against anoxic/hypoxic stress in the neonate: Targeting the mitochondrial ATP-sensitive potassium channel. In Mishra OP (ed): Mechanism of Hypoxic Brain Injury in the Newborn and Potential Strategies for Neuroprotection. Transword Reseach Network, Kerala, India (2009): pp 111–118.

9

Kiss Cs, Bari F, Toldi J, Vécsei L: Kynurenines in the brain: therapeutic perspectives. In Török TL and Klebovich I (eds): Monoamide oxidase inhibitors and their role in neurotransmission (drug development). Medicina Publishing House Co, Budapest (2004): pp 79–114.

8

Busija DW, F Domoki, Bari F, Louis TM: Effects of activation of glutamate receptors on neurons and blood vessels. In Tomita M, Kanno I, Hamel E (eds): Brain activation and CBF control. Elsevier, Amsterdam (2002): pp 305–312.

7

Pleschka, K. Bari F, Nuernberger F: Diurnal and seasonal reactivity patterns of chemical transmission in the suprachiasmatic nuclei and other brain entities related to hibernation. In Kosaka M, Sugahara T, Schmidt KL, Simon E (eds): Thermotherapy for Neoplasia, Inflammation, and Pain. Springer, Tokyo (2000): pp 127–137.

6

Busija DW, F Domoki, Thrikawala N, Bari F: Effects of ischemia on expression of cyclooxigenase and endothelial nitric oxide synthase in cerebral circulation. In Fukuuchi Y, Tomita M, Koto A (eds): Ischemic Blood Flow in the Brain. Springer, Tokyo (2000): pp 91–97.

5

Busija DW, Bari F, Louis TM: Effects of ischemic stress on cerebral arteriolar responses to activation of glutamate receptor channels and potassium channels. In Lee TJF, Pearce WJ (eds): Mechanisms of cerebrovascular function and regulation. Yen’s found, Taipei, Taiwan (2000): pp 253–263.

4

Bari F, Paprika D: Changes in cerebrovascular reactivity after stimulation and depletion of sensory fibers in rats. In Fukuuchi Y, Tomita M, Koto A (eds): Ischemic Blood Flow in the Brain. Springer, Tokyo (2000): pp 289–295.

3

Busija DW, Bari F, R Dégi, F Domoki, Veltkamp R, Louis TM, Thrikawala N, Robins G: Pathophysiology of COX-2 and NOS-derived metabolites and free radicals during brain ischemia. In Kriglstein J (ed): Pharmacology of cerebral ischemia. Medpharm, Stuttgart (1998): pp 237–241.

2

Lelkes Z, Bari F, Benedek G, Obál F Jr, Obál F: Effect of capsaicin on the sleep-wake activity of rats. In Koella WP (ed): Sleep. Karger, Basel (1983): pp 276–278.

1

Benedek G, Obál F Jr, Bari F, Obál F: The effect of atropin on the hypnogenic action of basal forebrain stimulation. In Koella WP (ed): Sleep. Karger, Basel (1981): pp 272–274.

24

5. Eddigi vezetői tevékenység összefoglalása A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán 1978-ban szereztem jeles minősítésű diplomát és a Szegedi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetében helyezkedtem el. Röviddel Szegedre kerülésemet követően, 1979-ben bekapcsolódtam az oktatásba. A JATE Kísérleti Fizikai Intézetében óraadóként dolgoztam. Tanársegédi kinevezésemet követően (1982) kapcsolódtam be az Élettani Intézet oktatómunkájába. Gyakorlat- és szemináriumvezetőként, majd a gyakorlati képzés vezetőjeként dolgoztam. Tantermi előadásokat 1986 óta tartok. Szorosabban vett vezetői tapasztalatokat az elmúlt két évtizedben az Egyetemen, illetve a kari választott testületek munkájában szereztem. Németországi tanulmányutamról hazatérve, 1991-ben kezdtem el egy önálló, mikrokeringési kutatólaboratórium létrehozását. Ez a munka több éven keresztül tartott, majd az 1990-es évek közepére, végére fejeződött be. Munkám során kisebb (4-6 fős) csoport irányítása mellett több olyan intézeti feladatot kaptam, amelyek ellátása szervezési, vezetési képességeket igényelt. 2004 tavaszán kaptam megbízatást a Kar kollégiumai igazgatói feladatainak ellátására. Mintegy 8 hónapos munkám során részletekbe menően foglalkoztam a kollégiumok gazdálkodásával, személyi- és bérügyeivel, valamint a hallgatók lakhatási és szociális problémáinak megoldásával. Talán ennek is betudható, hogy a kollégiumokban megvalósultak az évtizedek óta húzódó és esedékes beruházások és felújítások. 2010-ig elláttam a Karon a hallgatói ügyek és a nemzetközi kapcsolatok igazgatói teendőit. Ennek során szorosan együttműködtem a Hallgatói Önkormányzatok, a Kollégiumi Diákbizottságok, valamint a Magyar Orvostanhallgatók Szövetsége tisztségviselőivel. 2010 óta irányításommal működik a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága, felelőse vagyok az átoktatási ügyeknek, társelnöke a Kari Informatikai Bizottságnak, elnöke az ELI-ALPS keretében megvalósuló orvosbiológiai kutatásokat koordináló bizottságnak. Jelenleg elnöke vagyok a TTIK Tanári Tanácsadó Testületének. Emellett számos kari bizottságnak vagyok választott vagy delegált tagja (ÁOK és TTIK kari tanácsai, tudományos bizottság, kurrikulum fejlesztési bizottság, TDK tanács stb.). 2009-ben kaptam megbízást az Orvosi Informatikai Intézet vezetésére, majd 2010 óta irányítom az akkor létrehozott Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet munkáját. Az Intézet jelenleg az Egyetem négy karán végez oktatási tevékenységet a graduális és a posztgraduális képzések területén. Intézetvezetői munkám során alapvető változások következtek be az „Orvosi fizika és statisztika” és az „Orvosi informatika” tantárgyak tematikáiban, bővült az Intézet által meghirdetett választható kurzusok köre. Korszerűsítettük a számonkérési rendszert, törekedtünk az intézeti géppark fejlesztésére, korszerűbbé tételére. Az intézetvezetői feladat mellett ellátom a Kis Oktatási Épületben az épületigazgatói feladatokat és felügyelem a Kar Számítóközpontjának üzemeltetését. Az Intézet kutatási és pályázati tevékenysége az elmúlt négy évben viszonylag magas szinten stabilizálódott. Évente 30-40 idegen nyelvű közlemény szerzői, társszerzői vagyunk (évi összes impakt faktor: 70-80).

25

Két évtizede rendelkezem kutatási támogatással. Jelenleg egy OTKA pályázatban témavezető, és két továbbiban közreműködő vagyok. Az elmúlt években több konzorciális nemzetközi, valamint HU-RO, TIOP, TÁMOP pályázatok altéma- vagy projektvezetőjeként is dolgoztam, ill. dolgozok. Kezdeményezője és szervezője vagyok a “Joint Program for European Medical Studies” konzorciumnak, amelynek keretében eddig három évben tanultak különböző európai országokból érkező harmadéves orvostanhallgatók egyeztetett tematika szerint. Több nemzetközi nyári egyetem szervezésében és lebonyolításában vettem és veszek részt. Irányításommal 8 fő szerzett kandidátusi, ill. PhD fokozatot. Eddig több mint 50 diákkörös hallgató témavezetője voltam, akik hosszú éveken át eredményesen szerepeltek a helyi és országos, valamint a nemzetközi konferenciákon. 2009-ben az oktatási minisztertől „Mestertanár” aranyérmet vehettem át.

26

6. Vezetői elképzelések részletes tervei az oktatásról, kutatásról; illetőleg egyéb feladatellátásról Vezetői elképzeléseimet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénynek, az általános orvos mesterképzési szak követelményeinek, a szak- és a továbbképzési rendszernek, a Szegedi Tudományegyetem szervezetére és működésére vonatkozó szabályoknak, valamint az ÁOK és a Klinikai Központ elfogadott stratégiai terveinek ismeretében foglalom össze. Az egyes fejezetek kidolgozási szintje eltérő ugyan, és nem fedi le az összes ismert, megoldandó feladatot, de a benne foglaltak mindegyikét hangsúlyosnak tartom. A Dékáni megbízatás elnyerése estén a Kar vezetésébe bevont kollégák segítségével még pontosabb és teljesebb vezetői programot fogok készíteni. Ennek összeállítása során figyelembe fogom venni a pályázat vitáiban a különböző fórumokon elhangzottakat, és hasznosítom a személyes beszélgetések tapasztalatait is. Az új kari vezetés munkába állását követően, 2014 októberében a feladatokat súlyozó és időrendben is áttekinthető Kari cselekvési tervet szándékozom előterjeszteni. 6.1. A Kar vezető testületeinek irányítására vonatkozó tervek A pályázatomban megfogalmazott elképzelések megvalósításában meghatározó szerepet játszanak a Kar vezető testületei, a Kari Tanács, a Tanári Testület, a Klinikai Bizottság és az Elméleti Intézetek Bizottsága. Ezek egyrészt segítik a feladatok pontos meghatározását, szabályozzák a végrehajtás menetét, valamint visszacsatoló és ellenőrző funkciót látnak el. A döntés-előkészítő munkát állandó és eseti bizottságok támogatják. Nagyobb önállóságot és kezdeményező szerepet szánva a Kar állandó bizottságainak, a jövőben szélesebb alapokra kívánom helyezni a döntés-előkészítő munkát, ugyanakkor csökkenteni szeretném a bizottsági munkában a felesleges átfedéseket. Szándékom szerint az állandó munkabizottságok vezetőivel rendszeres, együttes konzultációt folytatva alakítanánk ki a vezetői ciklusokon is átnyúló stratégiai elképzeléseket, és súlyoznánk az előttünk álló feladatokat. Szorgalmazom, hogy a Kari Tanács munkájában markánsabban jelenjenek meg a Kar egységére vonatkozó elképzelések (az oktatás, a kutatás és a gazdálkodás terén egyaránt). A testületi üléseken rendszeres tájékoztatást tervezek nyújtani az Egyetem vezető testületei, benne a Szenátus munkájáról. Kéthetente írásos (elektronikusan hozzáférhető) összefoglalókkal segítjük a Kari Tanács tagjait és a tanszékvezetőket abban, hogy tájékozódjanak a Tanácsülések közötti időszak egyetemi és kari történéseiről. Szükségesnek látom a különböző vezetői szintek összehangoltabb működését. Ennek érdekében szorgalmazom többek között egy vezetői informatikai rendszer kiépítést és bevezetését. Erőfeszítéseket teszek a bürokrácia és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében. A Klinikai Központ Vezetőivel a Dékáni Vezetés folyamatos munkakapcsolatot fog fenntartani, hiszen szinte nincs olyan kihívás (személyügyi, oktatási, gazdasági), amelynek meg ne tudnánk felelni egymás szándékainak és a cselekvési korlátok pontos ismeretének tükrében. Elfogadva, hogy a Klinikai Központ működési rendjét külső és belső szabályozók 27

sokrétűen alakították az integrációt követően, törekszem a rendszer átlátható működésének fenntartására. Messzemenően tiszteletben tartom a döntési szinteket és a kompetenciákat. A jogszabályokban előírtaknak megfelelően mind a döntés-előkészítő, mind a végrehajtó és ellenőrző munka során szoros együttműködésre törekszem a reprezentatív szakszervezetekkel, a Közalkalmazotti Tanáccsal (KT) és a Hallgatói Önkormányzattal (HÖK). Véleményükre a Kar vezetése a kötelezően előírtakon túlmenően különösen akkor számít, amikor a döntések várható hatása a dolgozói vagy a hallgatói közösségeket ellentmondásosan érintheti. Azért, hogy a hallgatókat érintő kérdésekben minél hatékonyabban tudjunk együttműködni, az ÁOK HÖK elnöke állandó meghívott lesz a legszűkebb Dékáni Vezetés tanácskozásaira. Emellett további rendszeres, tematikus konzultációk formájában is tartjuk a kapcsolatot a KT és a HÖK képviselőivel. Az elmúlt évek tendenciáinak tükrében és azáltal, hogy csökkenteni szeretném a szervezeti egységek adminisztratív terheit, a Kar vezetésére és az adminisztratív apparátusra a korábbinál nagyobb feladatok fognak hárulni. Szükségesnek tartom a jelenlegi irányítási rend és az adminisztratív struktúra áttekintését. Szorgalmazom például, hogy az egyetemi tisztségek betöltőihez hasonlóan a dékánhelyettesek munkáját dékáni megbízottak (kari igazgatók) segítsék. 6.2. Személyzeti munka A Kar erejét és versenyképességét az oktatók és a hallgatók kiválósága határozza meg. A következő 4-5 évben mintegy 12-14 intézet, klinika élén válik esedékessé a vezetőváltás. A megüresedő tanszékvezetői/igazgatói helyek betöltésének előkészületei körültekintő, tapintatos munkát igényelnek. Ugyanakkor e munka eredményessége hosszú időre meg fogja határozni a Kar jövőjét. A lehetséges alternatívák feltárása érdekében szükségesnek látom egy Kari Állandó Bizottság működtetését. Az említetteken túl a Bizottság feladata lesz a kari előléptetések tervezése és egyeztetése, valamint a kitüntetések és jutalmazások tervszerű koordinálása is. Az elmúlt években (a törvényi és intézményi szabályozással összhangban) pontosan körvonalazódtak az egyes egyetemi beosztásokhoz kapcsolódó követelmények és kialakult az előléptetések rendszere. Azon leszek, hogy ennek gyakorlata a következő években a közösen meghatározott szabályok szerint, következetesen valósuljon meg. A munkaerő-gazdálkodás területén szintén változtatásokat tartok időszerűnek. Várhatóan a közeljövőben sem csökken a nyugat-európai és a tengerentúli munkahelyek vonzereje. Ennek ellenére szeretném javítani az ÁOK munkaerő megtartó képességét. Egyrészt hangsúlyt fektetnék annak tudatosítására, hogy az Egyetemen és a Karon dolgozók olyan közösséghez tartoznak, ahol megbecsült érték a szakértelem, a szorgalom és a szolidaritás. Korábbi külföldi tanulmányútjaimon szerzett tapasztalatok alapján szeretném javítani a Karon a közösségi szellemet. Pl. az újonnan alkalmazásra kerülők részére rendszeresen (havonta kétszer) „orientációs” napot szerveznénk, ahol a belépők teljes körű tájékoztatást kapnának az Egyetem és a Kar szervezetéről, az elvárások és a juttatások

28

rendszeréről. Szorgalmazni fogom az azonos beosztásban dolgozók szakmai találkozóit, a tapasztalatok megosztását és hasznosítását. Kulcsszerepet szánok az intranet által nyújtott lehetőségeknek, hogy a munkatársak gyors, hiteles és pontos tájékoztatást kaphassanak. Az egészségügyben dolgozók egy része fokozott fizikai és pszichés megterhelésnek vannak kitéve. A kiégés, fásultság gyakran gátolja a hatékony munkavégzést és pszichoszomatikus problémákhoz vezet. Kari és külső szakemberek bevonásával szeretnék javítani ezen az állapoton. Korábban sikeres pályázati tevékenységünk lehetővé tette klinikai szakpszichológusok alkalmazását. Szeretném, ha ez irányban is eredményes munkát tudnánk a jövőben végezni. 6.3. Az oktatásra vonatkozó elképzelések Vezetői célkitűzésem az oktatás területén hallgatóbarát, hasznosítható tudást biztosító képzési formák működtetése.

ugyanakkor

igényes,

Graduális képzés Kik, mennyien és honnan jönnek - meddig maradnak A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán folyó oktatói munka magas színvonala itthon és külföldön egyaránt elismert. Örvendetes, hogy az elmúlt években nem csökkent a Karunk iránti érdeklődés. Az ÁOK a hazai egyetemek karainak rangsoraiban következetesen jól szerepel, ami a rangsorokkal kapcsolatos visszásságok ellenére jelzi, hogy nem csupán nagy múltú, hanem ma is kiemelkedően teljesítő, elismert orvosképző helyről van szó. Ugyanakkor további következetes beiskolázási munka szükséges annak érdekében, hogy Karunkra a jövőben is alapos felkészültségű és motivált hallgatók jelentkezzenek. Leendő hallgatóink számára gyors és pontos tájékoztatást kell nyújtanunk; ennek érdekében javítani szükséges a Kar megjelenését a világhálón és a közösségi weboldalakon is. A Kar vezetése az idegen nyelvű oktatás fokozatos létszámbővítésére és a kapcsolódó kérdéskör sokrétű elemzésére az elmúlt évben ad hoc munkabizottságot hozott létre, amely vázolta a megvalósíthatósághoz szükséges feltételrendszert. A bizottság konszenzusos javaslata hosszabb ideje a bővítés alapjául szolgál, magam ennek megvalósítását szorgalmazom. Ugyanakkor továbbra is elemzendőnek és végiggondolandónak tartom, hogy miként csökkenthető az angol nyelvű képzésben a lemorzsolódás. Kurrikulumfejlesztés Az erősségeink hangsúlyozása és értékeink megőrzése mellett elkerülhetetlen oktatásunk folyamatos és átgondolt fejlesztése. Magam az elmúlt évek során megismertem több (hazai és külföldi) orvosképzési szisztémát és benyomásokat szerezhettem azok előnyeiről és hátrányairól. Meggyőződésem, hogy elkerülhetetlen az oktatás folyamatos korszerűsítése még akkor is, ha a munka kockázatokat és bizonytalanságot rejt is 29

magában. Az eddiginél hatékonyabb és eredményesebb oktatómunkánk érdekében szükségesnek tartom a bemeneti kompetenciáknak („Mit is tudnak a frissen felvettek?”) a korábbinál alaposabb elemzését, ismeretét és annak felhasználását az alapozó modulban. Ugyancsak elodázhatatlannak tartom, hogy oktatóink pontosan ismerjék az orvosképzési (a kimeneti) követelményeket és ennek következetes figyelembevételével vegyenek részt a tananyag-fejlesztési munkákban. Feladataink hatékonyabb végzéséhez mindinkább előtérbe kerül a tényeken alapuló oktatás szükségessége is (ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni az orvosképzés igen gazdag nemzetközi és hazai szakirodalmát). Karunk erőssége az elméleti intézetek és a klinikák hazai és nemzetközi szinten is elismert, magas színvonalú elméleti oktató munkája. Az elmúlt években a legtöbb kritika a klinikumban folyó gyakorlati oktatást érte; versenyképességünk megőrzése érdekében ezen a területen további előrelépésekre van szükség. Az elmúlt években megkezdődött a kurrikulum részleges átalakítása, amelynek további folytatása szükséges. A következő egy-két évben e munka legfontosabb eleme a klinikai modul szisztematikus áttekintése és módosítása lesz. Ennek tapasztalatait felhasználva mind az alapozó, mind a preklinikai modulban további tematikai változtatásokat szükséges végezni. Elérendő célnak tartom, hogy a klinikusok véleménye és tapasztalata nagyobb súllyal jelenjen meg az első hat szemeszter oktatásában is. Az oktatásfejlesztési elképzeléseket mindenképpen a korábbinál alaposabb horizontális és vertikális egyeztetéseknek kell megelőznie. Vezetői munkám során arra fogok törekedni, hogy Karunkon az orvosképzésben indokolt tartalmi és strukturális változtatásokra a hazai és nemzetközi tapasztalatok ismeretében, azok megfelelő kritikájával, ugyanakkor minél hamarabb sor kerüljön. A hallgató eltúlzott és egyenetlen heti tanulmányi terhelése nagymértékben gátolja az eredményes tanulmányi munkát. Reális célnak tartom a heti kontaktórák számának 1015%-os csökkentését és a kiscsoportos képzési formák arányának növelését. Megfontolandónak tartom az intézeti/klinikai tanulmányi felelősökre épített, szervezetileg is összefogott Orvosképzési Csoport működtetését. Az orvosképzés hosszú és költséges, sok áldozatot igényel. A hatékonyság növelése ezért mind a képzők, mind a képzésben résztvevők elemi érdeke. Oktatási formák bővítése Extrakurrikuláris aktivitás A hallgatóság nagy létszáma több vonatkozásban is jelentős heterogenitást takar. Messzemenően szem előtt kell tartanunk, hogy alapfeladatunk stabil tudással rendelkező, a kimeneti követelményeket teljesíteni képes és elhelyezkedni tudó, specializációra kész általános orvosok képzése. Ugyanakkor a Kar képzési feladata az oktatói/kutatói utánpótlás részleges biztosítása is. A Karunkon folyó oktató munka tradicionális erősségének tekinthetjük a Tudományos Diákköri munkát. Jelenleg hallgatóink 12-15 %-a dolgozik rendszeresen a TDK-ban. A 30

rendszer fenntartása és tovább bővítése elemi érdekünk. A szükségesség hangsúlyozásán túl nagyobb támogatást szeretnék biztosítani mind a TDK hallgatóknak, mind a témavezetőknek. Örvendetes, hogy az elmúlt években ezen a területen kedvező elmozdulás történt, ugyanakkor törekedni kell a kedvező folyamatok felgyorsítására és támogatására. Szerencsés és fenntartandó kezdeményezés a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány keretében kialakított tehetséggondozás (Szent-Györgyi Ifjak, Diákok, Tanárok és Mentorok hálózatának megszervezése és fenntartása). Magam nyitott vagyok a tehetséggondozás további formáira, ugyanakkor át kellene tekinteni az Egyetem meglévő további tehetséggondozó programjait, ösztöndíj-lehetőségeit és törekedni kellene arra, hogy ezekből minél több orvoskari hallgató részesüljön. Támogatom a demonstrátori rendszer fenntartását és annak további bővítését. A TDK munkában részt nem vállaló hallgatók számára is szükséges biztosítani a további pályaorientációjukat segítő szakmai munka lehetőségét. Ennek egyik formájaként szükségesnek tartok a hallgatói munkavégzésre (önkéntes segítői státusz, fizetett klinikai segéderő) vonatkozóan elvégezni egy átfogó elemzést és a reális igények felmérését (mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalról). Ezzel nem konkurálóan, inkább ezt kiegészítendő, növelni szükséges a szakirányú orientációt segítő elektív kurzusok számát. A műtéti szakmák iránti orientációban nagyobb szerepet kell kapnia a közelmúltban létrehozott “skills” központnak. Szorgalmazom, hogy hallgatóink minél nagyobb számban vegyenek részt az egészségmegőrző, egészségnevelő és szűrő programokban (az óvodáktól az idősek otthonáig bezárólag). Nem szabad megfeledkezni a tanulmányaikat csak nehezen végző, esetenként lemorzsolódó hallgatóinkról sem. Körükben érdemesnek tűnik következetesen feltárni a sikertelenség okait és lépéseket kell tenni ezek felszámolására. Megfontolandónak tartom az első szemeszter után a nyilvánvalóan gyengébben teljesítők számára egy tutori/mentori rendszer kialakítását. Különösen fontosnak tartom a lemorzsolódás csökkentését az idegen nyelvű oktatás keretében. Hatás- és költségelemzést követően átgondolásra javaslom az első 4 szemeszterben - először az angol nyelvű képzésben - működő tutori hálózat létrehozását. Hasonlóan, szorgalmazom a kortárs segítő csoportok munkáját is. Az érdeklődő hallgatók számára nagyobb lehetőségeket kell teremteni arra, hogy kihasználhassák az „universitas” által nyújtott sokrétű tanulmányi lehetőségeket. Számos hallgatónk vesz részt a pl. TTIK különböző képzési formáiban úgy, hogy nem hogy élvezné a tehetséggondozás lehetőségeit, hanem extra erőfeszítései érdekében még tandíjat is kell fizetnie. Ösztönözni kívánom, hogy a jelenleginél nagyobb lehetőséget kapjanak hallgatóink, elsősorban a TTIK által nyújtott képzésekből (fizikus, vegyész, informatikus, stb.) és tanulmányaik befejeztével kaphassanak diploma kiegészítő oklevelet.

31

Posztgraduális képzés: Szak- és továbbképzés (rezidensképzés) A Kar és a Klinikai Központ további, kiemelt oktatási feladata a szakorvosképzés, amely 2009 óta központi gyakornoki, illetve rezidensi rendszerben történik. Míg előbbiek az egyetem oktatóinak és gyógyító orvosainak (ill. a háziorvosoknak), addig a rezidensek a kórházak, rendelőintézetek szakorvosainak az utánpótlását hivatottak biztosítani. A képzéssel kapcsolatos teendők (évente 100-120 fő belépésével számolva) további jelentős oktatási terhet jelentenek, elsősorban a klinikák számára. Karunk a tényleges napi teljesítéseknek megfelelően részesül támogatásban. Ennek nyilvántartása hatalmas adminisztrációs terhet ró a képzőhelyekre és a Szak- és Továbbképzési Központra. Szorgalmazni fogom, hogy záros határidőn belül készüljön el az adminisztrációt megkönnyítő, elektronikus munka- és teljesítés nyilvántartó rendszer, és ahhoz a szakképzésben résztvevők is kapjanak hozzáférést. Az oktatás korszerűsítési munka részeként felülvizsgálatot igényel a szakképzésbe és a szakorvosképzésbe történő átmenet is. Már a 7. szemesztertől tudatosan tájékoztatnunk kell hallgatóinkat a régió szakemberigényének várható alakulásáról, bátorítani és segíteni kell őket a saját késségeik (manualitás, verbális kommunikáció stb.) reális felbecsülésére. Mindenképpen segíteni kell az elektív kurzusok ilyen meggondolások szerinti meghirdetését is. Az egymásra épülés eredményeként csökkennie kell a felesleges átfedéseknek, javulnia kell a szakképzés hatékonyságának. 2012 óta érvényben van az ún. licensz rendelet, amely további specializációkra nyújt lehetőséget. A rendelet tartalmának megismertetésén túl a közeljövőben meg kell Karunkon teremteni a licensz képzés szervezeti és személyi feltételeit. Ki kell alakítani a Karon szakirányokat, amelyek akár országosan is vezető pozíciót jelenthetnek számunkra. Karunk oktatói meghatározó szerepet vállalnak a szakorvosok rendszeres továbbképzésében is. Ez a feladat az életen át tanulás, tanítás részeként további terheket jelent szinte mindenki számára. Érdemesnek látom végiggondolni, hogyan dokumentálható a különböző oktatási formákban való részvétel. Így lehetőségünk nyílik az ebből adódó valós terhelések felmérésére. Azon leszek, hogy a sokirányú oktatói munka a terhelések elszámolásában és a juttatási rendszerben egyaránt megjelenjen. Meggyőződésem, hogy az elméleti intézetekben felhalmozódott tudást és tapasztalatot az eddigieknél jelentősebb mértékben kell megjeleníteni a szakorvosképzésben és a posztgraduális képzésben egyaránt. A folyamatosan megújuló ismeretanyagnak a gyakorló orvosokhoz való eljuttatása, az életen át történő tanulás tematikájának összeállítása és magas színvonalú közvetítése feltétlenül igényli az elméleti intézetek és klinikák korábbinál szorosabb együttműködését. Doktori képzés Az oktatói és kutatói utánpótlás biztosításában meghatározó szerepet töltenek be az ÁOK doktori iskolái. A jelentkezők és felvettek mintegy fele rendelkezik orvosi diplomával. A jövőben érdemesnek tűnik fenntartani a PhD képzés jelenlegi volumenét. A PhD hallgatók 32

közül egyre többen vesznek részt a graduális oktatásban is. A doktori képzés egyik legnagyobb problémája a hároméves képzési idő rövidsége. Sokan objektív okok miatt nem tudják időben befejezni tanulmányaikat és hosszabbítást kérelmeznek. Az elvonások és zárolások ellenére a pályázati pénzeszközök még lehetőséget biztosítottak a tanulmányi idő 6-12 hónapos megtoldására, de kérdéses, hogy a jövőben miként tudjuk a predoktori meghosszabbításokat finanszírozni. Fontos feladatnak tartom, hogy a sikeres fokozatszerzést követően se szakadjon meg kapcsolatunk korábbi hallgatóinkkal. Pályázati munkánkban minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy minél többen a posztdoktori időszakot is Karunkon töltsék, ill. külföldi tanulmányútjaik után ide visszatérjenek. Oktatók Pályakép, megbecsülés Karunk oktatóinak többsége kiemelkedő felkészültséggel, lelkiismeretesen végzi feladatát. Jóllehet a minőségi oktatás ösztönzésére kevés forrás áll rendelkezésre, örvendetes, hogy az elmúlt években megszaporodott a Kari elismerések lehetősége. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az alapbérek vonatkozásában csak minimális változás történt, és az elméleti intézetekben hosszú idő óta változatlan fizetések mellett dolgoznak oktatóink. Szorgalmazom és ösztönzöm a felsőoktatási bérrendszer megváltoztatását (bár ez valószínűleg messze túlmutat a Dékán kompetenciáján). Ugyanakkor az Egyetem és a Kar forrásaiból a korábbinál nagyobb hányadot szándékozok az oktatásban magas színvonalon teljesítő kollégák javadalmazására fordítani. A következő években nem számolunk jelentős létszámbeli változásokkal a magyar nyelvű oktatás területén, ugyanakkor szükségesnek tűnik az idegen nyelvű képzés létszámbeli bővítése. Ez mindenképpen indokolja a jelenlegi oktatói létszám megtartását, illetve bizonyos területeken annak növelését. Ösztönözni kívánom az oktatás területén is a rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást. Oktatók oktatása Az oktatás sokrétű kihívásainak csak magasan kvalifikált, sokrétű felkészültséggel és jó pedagógiai érzékkel rendelkező munkatársak felelnek meg. Számos területen folyik ugyan a képzők képzése, de javítani szükséges ennek koordinációját és hatékonyságát. Ezek a képzési formák átmenetileg további terheket is jelentenek oktatóink számára, nyilvánvalóvá kell tenni azonban, hogy az oktatás-módszertani ismeretek hosszú távon hatékonyabb és eredményesebb munkához vezetnek. A képzők képzése során rendszeressé kívánom tenni nagy tapasztalatú hazai és külföldi kollégák meghívását, illetve a kollégáink oktatási célú külföldi tapasztalatcseréit. Ennek érdekében kezdeményezem és szorgalmazom az oktatók oktatási célú kongresszusi részvételeit, valamint a jó nevű külföldi egyetemek oktatási gyakorlatának megismerésére irányuló tanulmányutakat. A tényeken alapuló orvoslás, a személyre szabott medicina, valamint a diagnosztikus és terápiás módszerek hatalmas ütemű fejlődése óriási kihívás mind a szisztéma, mind az abban szereplők számára. Rendszeres tapasztalatcserékkel és oktatói fórumokkal kívánom 33

segíteni egy-egy problémakör részletesebb megismerését az oktatók körében is. Az egymásra épülő, egymást kiegészítő oktatási formák, a kollegialitás erősítése érdekében szorgalmazom az oktatók találkozási lehetőségeinek bővítését. Karunk oktatói és kutatói számos területen jelentős szerepet töltenek be országos szervezetekben, bizottságokban és testületekben. Különösen fontos és kiemelendő (teljesség igénye és fontossági sorrend nélkül) a Magyar Tudományos Akadémia testületeiben, a Magyar Akkreditációs Bizottságban, az OTKA Bizottságaiban, az Országos Tudományos Diákköri Tanácsban, a Magyar Orvosi Kamarában, a Szakmai Kollégiumokban, a MOTESZ szervezeteiben és a tudományos társaságok vezetőségeiben végzett munkájuk. A Kar vezetőinek mindenkitől kérnie kell a képviseleti munka erősítését. Ugyanakkor el is kell ismernie az ehhez szükséges erőfeszítéseket és sikereket egyaránt. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Az előadásokhoz szükséges kubaturális feltételek többségükben adottak; jelenleg is folyik, és szándékaim szerint tovább folytatódik az előadó helyiségek informatikai korszerűsítése. Ugyanakkor a hatékonyabb orvosképzés érdekében szükséges és elodázhatatlan feladat a kis csoportos oktatás feltételeinek javítása. Ezen a területen sajnos nem jelent közvetlen segítséget az új klinikai tömb átadása. A meglévő oktatási helyiségek optimális kihasználása érdekében szükséges az oktatási terhelések napra pontos ismerete, a kompromisszumos megoldások megtalálása és a jövőre vonatkozóan egy reális fejlesztési terv elkészítése. Elérkezettnek látszik az idő, hogy az órarendi tervezésekhez is fejlett informatikai rendszert használjunk. Az elméleti képzés infrastruktúrájának jelentős javulása várható a Sebészeti Klinika hamarosan megürülő épületének átalakítása után. Magam tevőlegesen részt vettem a tervelőkészítő munkákban. Meggyőződésem, hogy az épület átalakítása az oktatási (és kutató laboratóriumi) feltételeinkben minőségi változást fog eredményezni. Ezért minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy rendelkezésre álljanak az átalakításhoz szükséges források, és az építési munkálatok záros határidőn belül megkezdődjenek és be is fejeződjenek. Oktatási eszköztár fejlesztése Az internet széleskörű elterjedése, valamint a közösségi oldalak által nyújtott lehetőségek beláthatatlan távlatokat nyitottak az orvosi ismeretszerzésben és azok hasznosításában is. A mobil eszközök - amelyeken minden hagyományos internetes tartalom elérhető használata általánossá vált hallgatóink körében (ezt a közelmúltban elvégzett, objektív felméréseink is igazolják). El kell fogadnunk, hogy az oktatásban egyre csökken a nyomtatott tananyag szerepe, ezzel párhuzamosan mind nagyobb teret nyernek az elektronikus tananyagok, amelyek viszont csak akkor váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, ha a hallgatók és az oktatók számára egyaránt átlátható, konzisztens rendszerbe szerveződve jelennek meg. Ennek érdekében szorgalmazom a Kari oktatási informatikai felhő kiépítését. Ebben az oktatási anyagok, segédanyagok évfolyamok és tantárgyak szerint jelennének meg, intézeti honlapoktól független hozzáférést biztosítva 34

hallgatóink és oktatóink számára. Az Apple Magyarország képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeként szeretném, ha - a társkarokkal egyeztetetten - minél előbb kapcsolódni tudnánk az „iTunesU oktatási” felületre. Ez jelenleg is kitűnő lehetőséget nyújt más egyetemek oktatási programjainak megismerésére. Megjelenésünk nagyban elősegítené Karunk nemzetközi láthatóságát is. Örvendetes, hogy az elmúlt évben átadásra került az Orvosi Készségfejlesztési Központ (Skills). A következő tanévekben a klinikai képzés tematikáját úgy kell átalakítani, hogy annak szerves része legyen a központban eltöltött gyakorlati idő is. Ezzel párhuzamosan további forrásokat kell biztosítani a Skills Központ fejlesztésére. Az oktatás korszerűsítésének lényeges eleme a számonkérési rendszer további fejlesztése. Támogatom a sokszínű számonkérési formák egyidejű jelenlétét a Karon, ugyanakkor pártolok minden olyan törekvést, amely a tudás ellenőrzését a lehető legobjektívebb formában biztosítja. A félévközi számonkérések szükségességét elismerve hasznosnak tartom azok további fenntartását. Ugyanakkor ellenzem az évközi számonkérésekhez kapcsolható negatív diszkriminációt, annak jutalmazó jellegét támogatom. Az évközi számonkérések jelenlegi formája ugyanakkor gyakran megbénítja a folyamatos tanulmányi munkát. Ennek kiküszöbölése érdekében szorgalmazom a számonkérések koordinációját és az ehhez szükséges tanrendi változtatások megtételét. Közösségi terek, találkozási lehetőségek – a kar kollégiumai A nem szegedi hallgatók lakhatási gondjainak megoldásában jelentős segítséget nyújtanak a Kar kollégiumai. Igazgatói és 6 éves felügyelői munkám során számos, régóta esedékes fejlesztés valósult meg. Javult az épületek műszaki állapota és a hallgatók komfortja. Több, tanulást segítő kezdeményezést sikerült véghezvinni (pl. teljes internetes lefedettség, a jó tanulók kedvezményei). Megkezdődött a szakkollégiumok kialakítása. Jelentősen javultak a sportolás feltételei is. A jövőben azon dolgozok, hogy kollégiumaink a magas kihasználtság mellett segítsék a képzési feladataink megoldását, a szakkollégium kapjon jelentősebb figyelmet és anyagi támogatást. Támogatom mindazokat a kezdeményezéseket, melyek elősegítik, hogy a Kar kollégiumai olyan közösségi helyeket jelentsenek, ahol a nem kollégisták is értelmes szabadidős- és sportprogramokat találnak. Az oktatás minőségbiztosítása Az oktatás minőségbiztosítása sokrétű folyamat eredményeként valósul meg. Fontos elemét képezik a jelen dékáni periódusban bevezetett óralátogatások, valamint a hosszabb ideje kialakított hallgatói visszajelzések rendszere. Ezt a munkát a továbbiakban is folytatni kell, még akkor is, ha az óralátogatások száma a szemeszterek során erősen változó, ami gyakran megkérdőjelezi a visszajelzések reprezentatív jellegét. Ugyanakkor több lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Kar vezetése folyamatosan és közvetlenül tájékozódjon a hallgatók egyes tanulmányi, vagy szociális kérdésekben kifejtett álláspontjáról.

35

Sport és szabadidő A Kar vezetése számára mindig is fontos feladat marad a tradíciók ápolása, a kulturális- és sporttevékenység támogatása. A város és az Egyetem gazdag kulturális kínálatát kiegészítik a hagyományos kari rendezvények (Karácsonyi Koncert, képzőművészeti és fotókiállítások stb.), melyek lebonyolítását a jövőben is segíteni fogjuk. Sokan aggódnak a kari sportlétesítmények jövőjéért. Ismereteim szerint körvonalazódnak a megnyugtató megoldás keretei. A jövőben azon leszek, hogy biztosítottak legyenek a kényszerűen kisebb területre kényszerített sportlétesítmények fenntartásához szükséges források. Ugyancsak szorgalmazom az Egyetem használatában lévő létesítmények által nyújtott lehetőségek megismertetését mind a hallgatók, mind a dolgozóink szélesebb körében. 6.4. A tudományos munka (a kutatás) irányítására vonatkozó elképzelések A felsőoktatási intézmények hazai és nemzetközi megítélése során alapvető a kutatómunka színvonala. Az Általános Orvostudományi Karon folyó tudományos munka nemzetközi szinten is elismert. Az elmúlt években Karunkról átlagosan 450-500 idegen- és további 250-300 magyar nyelvű publikáció született. Az évenkénti kumulatív impakt faktor 1000-1100 között stabilizálódott. Bár a teljesítmény megítélése számos szempont szerint lehetséges, magam részéről csak a legnagyobb elismeréssel tudok nyilatkozni azokról, akik képesek nemzetközi szinten kutatni és publikálni. A kutatás személyi és tárgyi feltételei az elmúlt években Karunkon igen egyenlőtlenül alakultak. Hiányzik ugyan az ok-okozati összefüggések szisztematikus elemzése, de sokan aggodalommal figyelik a számos vonatkozásban kedvezőtlen tendenciákat. A Kar versenyképességét negatívan érinti, hogy már nemcsak a nyugati, hanem a hazai egyetemek vonatkozásában is jelentős lemaradásunk van a molekuláris biológia, genomika, proteomika, továbbá a kutatásban használható képalkotó eljárások területén. Hasonlóan nagyobb tempóban szükséges fejleszteni a Kar bioinformatikai és alkalmazott statisztikai potenciálját is. Az elmúlt években a problémák orvoslására kedvező szervezeti változások történtek, de a következő hazai és EU-s pályázati periódusban prioritást kell élvezniük a molekuláris biológiai fejlesztéseknek, és a szükséges kubaturális fejlesztésekre is jelentősebb önerőt kell biztosítanunk. Mivel a tudományos munka finanszírozása alapvetően pályázati forrásokból történik, ebben a vonatkozásban feltétlenül javítanunk kell a versenyképességünket és érdekérvényesítési tevékenységünket. Sokunk számára ismertek a hazai kutatásfinanszírozás ellentmondásai és ezek változtatásán is munkálkodni kell, de várható, hogy a jövőben is hasonló feltételek között kell az eddigieknél mindenképpen eredményesebben tevékenykednünk. Személyi feltételek Az oktatáshoz hasonlóan a tudományos munka szempontjából is elsődlegesnek tartom a szakemberek szerepét. A jelenlegi nehéz körülmények között is meg kell becsülnünk és 36

meg kell tartanunk legkiválóbb kutatóinkat, oktatóinkat. Egyidejűleg olyan feltételeket kell teremtenünk, amelyek vonzerőt jelentenek a más egyetemeken, köztük a külföldön dolgozó legkiválóbb fiatal magyar kutatóknak arra, hogy Szegedre jöjjenek dolgozni. Meggyőződésem, hogy nem öncélú a kutatói kiválóság ösztönzése. Ennek érdekében saját bevételekből, a kutatóegyetemi címzett támogatásából anyagilag is támogatni kell a legkiválóbbakat. Ez mindenképpen jótékonyan hat az oktatás színvonalára is, hiszen a Karunkon dolgozó kiváló kutatók túlnyomó többsége részt vesz a graduális, illetve a PhD képzésben, diákkörös hallgatók témavezetője, és segíti a Kar tudományos utánpótlásának biztosítását. Stratégiai kérdésnek tartom, hogy mindent megtegyünk Egyetemünk vonzerejének javítása érdekében. Örvendetes, hogy a nemzetközi pályázatok elnyerésére, a „Lendület” programba való eredményes pályázás ösztönzésére egyetemi kezdeményezések is történtek a közelmúltban. Miután a tudományos potenciál növelése nemcsak Kari, hanem kiemelt egyetemi feladat is, így törekvéseinket az Egyetem vezetőivel összhangban kell megvalósítani. Szükségesnek látom új, nemzetközi szinten is versenyképes munkacsoportok létrehozását, illetve új kutatási témák elindításának ösztönzését. A tudományos potenciál növelésének nem csupán a pályázati eredményesség és az oktatás színvonalának emelése, hanem a nemzetközi rangsorokban való megjelenésünk, illetve előrelépésünk szempontjából is nagy jelentősége van. A Kar kutatási potenciálját jelentősen emelik az akadémia kutatócsoportok. Törekedni kell, hogy a jelenleg működő csoportok eredményesek maradjanak, és további kutatócsoporti pályázati ciklusokban is folytassák tevékenységüket. Kedvező személyi és tematikai feltételek megléte esetén szorgalmazni fogom új csoport(ok) létrehozását. Kutatási erőforrások Az új kutatási forrásokhoz jutáshoz eredményesebb pályázati tevékenységre van szükség. Minősített oktatóink számára nyilvánvalóvá kell tenni, hogy pályázati aktivitás nélkül nincs pályázati forrás. Elsősorban az intézet-, és klinikavezetők segítségével azon leszek, hogy a minősítéssel rendelkező oktatók/tudományos álláson lévők rendszeresen nyújtsanak be pályázatot. Ennek egyik formája a kooperációs tevékenység serkentése. Ehhez az Egyetem karain túl természetes szövetségesünk az MTA SZBK. Sokrétű személyes és szervezeti kapcsolatainkat is felhasználva azon leszek, hogy a pályázati munka minden esetben a partnerekkel való széleskörű egyeztetés eredményekén valósuljon meg. A nemzetközi pályázati tevékenységhez nagy segítséget jelentenek a Kar intézményes, valamint a kutatók személyes kapcsolatai. A közeli jövőben konkrét megkereséssel élünk mindazon kutatókhoz, akik rendelkeznek nemzetközi kapcsolatokkal és ösztönözzük őket pályázatok benyújtására. Természetesen továbbra is részt veszünk a határon átnyúló, vagy konzorciálisan benyújtható nemzetközi pályázatokban. A magyar-román, magyar-szerb kapcsolatokon túl számos lehetőség nyílik többek között horvát, szlovén, osztrák, német, holland, svéd és francia partnerekkel való, a korábbinál eredményesebb együttműködésre. A szegedi orvosbiológiai kutatások jövője szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a kísérleti állatok megfelelő mennyiségben, minőségben és tervezhető költségekkel álljanak rendelkezésre. Elodázhatatlan és sürgető feladat az európai és hazai 37

szabványoknak megfelelő kísérleti állattelep („állatház”) kialakítása. Erre vonatkozóan jelenleg is folynak egyeztetetések az SZTE érintett társkaraival és az SZBK-val. A hosszú távon biztonságot jelentő megoldásig gyors és hatékony intézkedések megtételét látom szükségesnek ahhoz, hogy a meglévő állatházak közül a leginkább elfogadhatóakban az átmenethez szükséges felújítások/átalakítások megtörténjenek. A Kari Pályázati Iroda munkatársainak továbbra is feladata marad a tájékoztatás és a pályázatok adminisztratív segítése, ugyanakkor szükségesnek látom, hogy javuljon ennek hatékonysága. Az iroda számára informatikai segítséget fogunk biztosítani. A minél eredményesebb pályázati tevékenység érdekében a jelenleginél ösztönzőbb munkarend kialakítását látom szükségesnek. Örvendetes, hogy a Karon az utóbbi években megszaporodott a klinikai vizsgálatok száma. Támogatni kívánom a további klinikai kutatási programok elindítását. Ugyanakkor rendszeres vezetői tájékoztatások révén figyelemmel kísérem a kapacitások alakulását és segítem a vállalások teljesítését. Hazai kapcsolatok A Kar kutatói, oktatói utánpótlása szempontjából meghatározó, hogy milyen kapcsolatot ápolunk a Természettudományi és Informatikai Karral, valamint a Gyógyszerésztudományi és a Fogorvostudományi Karral. Jelenleg Karunkon mintegy 100 olyan oktató-kutató dolgozik, aki az említett karokon szerzett diplomát. Karunk oktatói-kutatói utánpótlása szempontjából meghatározó, hogy kiváló biológusok, vegyészek, fizikusok, informatikusok, gyógyszerészek kerüljenek hozzánk a doktori képzésbe, ill. azt követően Karunkon tudják folytatni szakmai pályafutásukat. Ennek érdekében már a graduális képzés során lehetőséget kell teremteni arra, hogy Karunkon kapcsolódjanak be az orvosbiológiai kutatásokba és itt végezzenek TDK munkát. Ennek már eddig is számos jó példáját ismerjük, ugyanakkor pl. a fizikusok, informatikusok és matematikusok körében növelni kell az élettudományi kutatások vonzerejét. Bővíteni kell a természettudományos doktori iskolák együttműködését. Azon kell fáradozni, hogy a sikeres doktori tanulmányokat követően is meg tudjuk tartani a legkiválóbb fiatal kollégákat, ill. sikeres külföldi posztdoktori éveik után Karunkra térjenek vissza. Kiemelt feladatomnak tekintem, hogy az intézetek, klinikák nagyműszer állományát minél hatékonyabban és sokoldalúbban állítsuk kutatóink szolgálatába. A kutatási infrastruktúra fejlesztését és bővítését egyetemi szinten, illetve az SZBK-val összehangolva kell folytatnunk. Pillanatnyilag beláthatatlan előnyöket jelent a Szegeden megvalósuló ELIALPS lézerközpont. Egy éve magam is részt veszek a biológiai kutatólaboratóriumok fejlesztési munkáiban, részben látom a lehetőségeket. Mindent meg szeretnék tenni annak érdekében, hogy a városban megvalósuló lézeres kutatások serkentőleg hassanak a Kari élettudományi kutatásokra és serkentsék a K+F+I tevékenységet is. A pályázatokra általánosan igaz, hogy a kiírások sokszor igen rövid határidőket szabnak, ezért csak az képes eredményesen pályázni, aki állandóan friss, konkrét elképzelésekkel rendelkezik. Az eredményesebb pályázati aktivitást elősegítendő, célszerűnek tartom kari (egyetemi és az SZBK-val egyeztetett) műszerfejlesztési stratégia elkészítését. 38

Az ÁOK tudományos és oktatási potenciálja meghatározó több társkar életében is. Az együttműködések hosszú időre nyúlnak vissza, alapvetően rendezett keretek között zajlanak. Vezetői munkámban rendszeres egyeztetésekkel, a partner karok érdekeit is messzemenően figyelembe vevő és türelmes tárgyalásokkal fogom segíteni a kapcsolatok ápolását és építését. Az ÁOK jelentős átoktatási tevékenységet folytat, amelyre nyilvánvalóan nagy igény van a társkarok részéről, és az ebből a tevékenységből befolyó pénz fedezi az intézetek/klinikák működési- és bérköltségeinek egy részét is. Az átoktatás eredete és története számos kibeszéletlen és megoldatlan konfliktus forrása, ugyanakkor a tevékenység legtöbb vonatkozásban kezelhető. Ennek a munkának a volumene, tartalma és ellentételezése rendszeres felülvizsgálatot és pontosítást igényel, hiszen az átoktatási tevékenység intenzitásának és színvonalának megtartása csak a gazdaságosság messzemenő figyelembevételével együtt értelmezhető. Szükségesnek tartom, hogy a tanévek befejeztével az illetékes kari és szervezeti egység vezetők tekintsék át a megelőző időszak tapasztalatait, és szerződéses formában állapodjanak meg az következő tanév átoktatási tevékenységéről. Az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek, valamint a gazdaságosság figyelembevételével tervet kell készíteni egyéb képzési formák indítására (BSc és MSc) vonatkozóan. Ezek bevezetését különösen akkor tartom megfontolandónak, ha a magyar nyelvű képzéssel párhuzamosan idegennyelvű képzés is indítható. A hazai orvosképző karok vezetőit jól ismerem, többükkel évtizedes munkakapcsolat és barátság köt össze. Szorgalmazom, hogy maradjanak rendszeresek a Magyar Orvosképzési Társaság keretein belül megvalósuló szakmai és vezetői találkozók. Ezeken előre egyeztetett munkaprogram alapján a jövőben is tekintsük át az orvosképzés és a szakképzés aktuális problémáit, közösen kidolgozott cselekvési terv mentén képviseljük az orvosképzést hazai és nemzetközi szakmai fórumokon. Az elmúlt évek eredményes munkaértekezletei jó alapul szolgálnak ahhoz, hogy a jövőben problémáink orvoslása érdekében hatékonyabban tudjuk érdekeinket megjeleníteni az irányító hatóságoknál is. Nemzetközi kapcsolatok A Kar hosszú idő óta szoros nemzetközi beágyazottsággal végzi oktató, kutató és betegellátó tevékenységét. A nemzetközi kapcsolatok ápolása és építése mindig is érzékeny, ugyanakkor különleges fontosságú stratégiai kérdésnek számított és számít jelenleg is. A nemzetközi- és a hazai együttműködések alapját a bizalom, az egymást előítéletek nélküli elfogadás és a kölcsönös előnyökön alapuló munkamegosztás képezik. A Kar Vezetésének a jövőben is fontos feladata lesz a nemzetközi kooperációk támogatása. A kutatók és munkacsoportok által korábban létesített szakmai együttműködések fenntartása és szorgalmazása mellett fontos az intézményesített kapcsolatok ápolása és továbbiak kiépítése is. Ehhez különösen nagy segítséget jelentenek a Szegeden lebonyolított tudományos rendezvények. A jövőben is ösztönözni kell a kapcsolatokon alapuló hosszabb, rövidebb tanulmányutakat és csereprogramokat. Kiemelten fontosnak tartom a PhD hallgatók mobilitásának ösztönzését. A külkapcsolatokkal megbízott kari vezetőként az elmúlt kilenc esztendőben elvszerű, szinte 39

minden kérdésben egyértelmű, átlátható és az illetékesekkel egyeztetett munkára törekedtem. Feladatainkat egyre több kolléga bevonásával láttuk el. A természetes, földrajzilag meghatározott partnerek megtartása mellett törekedtünk a kapcsolatok további bővítésére is. Mintegy 30 új ERASMUS szerződést kötöttünk, melyek biztos alapul szolgálnak a hallgatói és oktatói cserékre. Örvendetesen emelkedett mind a részképzésre kiutazó, mind a hozzánk érkező hallgatók létszáma. A változások szükségessé tették Kari Szabályzatok megalkotását, amelyek a jövőben a biztos támpontot jelentenek a csereprogramokon való részvétel tervezéséhez és realizálásához. Az oktatói és hallgatói mobilitások támogatását a Kari költségvetés külön rovaton biztosítja, és a támogatások odaítélése pályázatok útján, bizottságok segítségével történik. A továbbiakban is ezt a gyakorlatot tervezem követni. A magyar-román, magyar-szerb, illetve egyéb nemzetközi kapcsolataink eredményes pályázati és kutatási munka alapjául szolgáltak. A jövőben várhatóan újabb, az Európai Unió által támogatott és hazai források állnak rendelkezésre regionális vagy régión túlnyúló kutatási és fejlesztési programokra. A Kar nemzetközi pozícióinak megtartása és javítása érdekében tovább szeretném ösztönözni a határokon átnyúló programokat. A következő periódusban minőségi fordulatot kell elérni a temesvári és az újvidéki egyetemekkel való kapcsolatok továbbfejlesztésében. A határ menti együttműködések eredményesebbé tétele érdekében tervezem a más pályázatokban, projektekben sikeres partnerként együttműködő kollégák bevonását a bécsi, az angersi, a frankfurti és az amszterdami orvosi fakultásokról. A regionális oktatási, kutatási és betegellátási feladatok összehangolt megoldásához igénybe kell venni az EU által nyújtott pályázati forrásokat.

7. A vezetői elképzelések részletes tervei a gazdálkodásról A fentiekben vázolt elképzelések döntő hányadának megvalósítása anyagi forrásokat igényel. Ezek előteremtése jelenleg is nehéz és várhatóan nem lesz egyszerűbb a jövőben sem. Ugyanakkor a célok pontos meghatározása és a konkrét elképzelések megfogalmazása mindenkor segíti az anyagi háttér megteremtésének folyamatát is. Az elmúlt évek során kialakult a Kar és a Klinikai Központ szervezetileg elkülönült gazdasági tevékenysége. Pillanatnyilag a betegellátásból származó bevételek és kiadások a Klinikai Központot illetik és terhelik, míg az oktatási, a kutatási és a szakképzési források a Karon jelennek meg. Ennek a gazdálkodási és elszámolási formának – melynek, jóllehet számos ellentmondása ismert - továbbra is vitathatatlanok az előnyei. Mindenekelőtt kiemelendő, hogy a betegellátási tevékenység finanszírozási gondjai, elégtelensége és bizonytalansága közvetlenül még nem veszélyezteti a Kar gazdasági helyzetét. Részben ennek köszönhető, hogy az elmúlt néhány évben a radikális forráskivonások ellenére is működőképes maradt a Kar, továbbra is finanszírozható az orvos- és egészségügyi szakemberképzés. Továbbá, a korábbi években a Karon, elsősorban a külföldi oktatásból származó bevétel szolid nyeresége lehetővé tette a tantermek, a kollégiumok tervezett felújítását, forrásul szolgált oktatási helyiségek kialakítására és további, másból nem 40

finanszírozható feladatok megvalósítására. Az utóbbi évek gazdasági nehézségei a tartalékok elapadásához vezettek. Az elszámolási formák jelenlegi rendszerében is fokozott figyelmet kíván a bevételi források bővítése, feszes és ésszerű gazdálkodás folytatása, és a kiadások további lehetséges racionalizálása. A Kar és az Egyetem elemi érdeke, hogy a Klinikai Központ gazdasági helyzete a jövőben stabilizálódjon. Az ennek érdekében született intézkedések következetes végrehajtása ellenére sem mondhatunk le az alulfinanszírozottság intézményes megszüntetéséről, és a részleges vagy a teljes konszolidáció igényéről. A finanszírozás kiszámíthatatlansága alapjaiban kérdőjelezi meg munkánk tervezhetőségét. A meglévő gondok kendőzetlen feltárása mellett mind egyetemi, mind városi és főhatósági szinten határozottabb lobbi- és érdekérvényesítő tevékenységre van szükség. A gazdasági problémák kritikus és önkritikus elemzése hosszú ideje része mind a Kar, mind a Klinikai Központ tevékenységének. Számos dokumentum és megoldási javaslat született a gazdasági helyzet stabilizációja és javítása érdekében. Ezek az intézkedések bizonyos területeken eredményekkel is jártak, ennek ellenére a klinikák jelentős része továbbra is jelentős hiányokkal küzdve próbálja megoldani feladatait. Az elméleti intézetek gazdálkodása globálisan rendezett ugyan, de a jelenlegi elosztási rendszer további pontosításra szorul. Fel kell készülnünk a személyi bérezés átláthatóbb struktúrájának bevezetésre. Ez a munka - a buktatói ellenére - magában rejti azt a lehetőséget, hogy pontosabb képet kapjunk az egyes feladatokhoz (oktatás, betegellátás és kutatás) rendelt források megoszlásáról, még nyilvánvalóbbá váljanak a finanszírozási ellentmondások, de körvonalazódjanak a megoldási lehetőségek is. A feszes, de szinte teljesen központosított gazdálkodás gyakran oda vezet, hogy megszűnik az intézet- és klinikavezetők mozgástere; a vezetői-gazdálkodói munka folyamatos frusztrációt és terhet jelent. Ennek enyhítésére javasolni fogom az elméleti intézetekben az örökölt adóságok további konszolidációját. A klinikumban ösztönzendőnek tartom a tartósan pozitív tendenciák további folytatását. A gazdálkodás nyilvánvaló lépéseit (a bevételi források bővítése, a költségek csökkentése, a pénzügyi egyensúly helyzete, a pénzforgalom globális menete stb.) folyamatosan figyelemmel fogom kísérni. Mivel a Karon és a Klinikai Központban a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat jelentős létszámú és szervezetileg megfelelően strukturált szakembergárda végzi, így – hasonlóan a betegellátás és az oktatás egyes szegmenseinek szakma-specifikus területeihez – elsősorban kölcsönös bizalmon alapuló munkavégzésre törekszem azzal együtt, hogy munkám során kiemelten figyelni fogok az ellenőrzési pontokra. Az Egyetem és a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság illetékes vezetőivel olyan munkakapcsolat kialakításra törekszem, amelyben a folyamatok értékelése és értelmezése azonos információs bázisra támaszkodik. Azon leszek, hogy az Egyetem, a Klinikai Központ és a Kar koncepcionális terveiben megfogalmazottak minél gyorsabban meg is valósuljanak.

41

A gazdálkodásnak egységes elveken és gyakorlaton kell nyugodnia még akkor is, ha a jogszabályi és egyéb gazdálkodási szabályozók (vagy éppen a devizaárfolyamok) gyakran változnak és nehezen prognosztizálhatók a változásoknak a Kar és a Klinikai Központ működésére gyakorolt hatásai. Ennek megfelelően a gazdálkodásban feltétlenül szükséges a rugalmasság és a korrekció képessége is. Munkámat ezek ismeretében tervezem végezni. Sorra kell venni a Klinikai Központ és a Kar számos közös feladatát, és a leégetőbb gondokra közösen kell megoldást találni. Fontosnak tartom pl. az informatikai rendszer következetes korszerűsítését, a jelenlegi anomáliák megszüntetését. (Az utóbbi években a számítástechnikai fejlesztésekben főhatósági korlátozás következtében kényszerű visszafogottság volt tapasztalható, amely jelenleg bizonyos területeken már veszélyezteti a működőképességet). Hasonlóan, megoldást kell találni a parkolási gondok enyhítésére, logikus és áttekinthető parkolási szisztéma bevezetésére. Fokozott figyelmet kell fordítani a klinika kertek gondozására is. Hosszú ideje problémát jelent a Kar kezelésében lévő ingatlanállomány gazda szemléletű kezelése is. Megkezdődött a lakások felújítása, és javaslatok születtek azok ésszerűbb hasznosítására. Megnyugtató elképzelések vannak a Kossuth Lajos sugárúti, részben üres épületek oktatási célú hasznosítására vonatkozóan is. Azon leszek, hogy a fenti tervek megvalósítása dinamikusabb fázisba kerüljön és a vezetői ciklusban azok be is fejeződjenek. A betegellátásra vonatkozó elképzelések A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ a régió vezető betegellátó intézménye. Hatása túlmutat a régió földrajzi határain, szerepet játszik a határon túli betegek magas színvonalú ellátásában is. A betegellátó munka szervezése és irányítása a Klinikai Központ és az egyes klinikák hatáskörében valósul meg, ugyanakkor ebben a munkában a dékáni vezetés felelőssége sem kérdőjelezhető meg. Az utóbbi időben több fórumon felmerült a klinikai és az orvosképző munka további szervezeti elkülönítése. Meggyőződésem, hogy egy ilyen jellegű szervezeti változás rövidtávon megbénítaná a Karon folyó oktatást és kutatást, és negatív hatással lenne a betegellátó tevékenységre is. A Klinikai Központ vonatkozásában a legsúlyosabb gondnak a pénzügyi instabilitást, a kiszámíthatatlan finanszírozási viszonyokat tartom. Ezzel párhuzamosan továbbra sem tartom elégségesnek a munkatársak erkölcsi és anyagi megbecsülését. Hatalmas lehetőségként áll előttünk az új klinikai épület átadása és annak teljes körű birtokba vétele. Sajnos ezen túlmenően továbbra is nagy szükség van az elavult épületek folyamatos felújítására, és a Klinikai Központ műszerparkjának folyamatos fejlesztésére. Tekintettel arra, hogy elméleti intézeti oktatóként a betegellátás szervezésével kapcsolatos kérdésekben nem rendelkezem tapasztalattal, ezért elengedhetetlenül fontosnak tartom, hogy a Kar vezetésében e területnek továbbra is erős és nagy tapasztalatokkal rendelkező képviselete legyen. 42

Összefoglalva: pályázatomat azzal a céllal állítottam össze és nyújtom be, hogy a dékáni tisztség elnyerése esetén négy éven át igényes, körültekintő, megbízható, következetes és mindenekelőtt eredményes vezetője legyek az Általános Orvostudományi Karnak. Úgy gondolom, hogy a fentiekben megfogalmazott feladatok reális helyzetértékelésen nyugszanak, s találkoznak sok kollégám, valamint számos hallgató törekvéseivel és szándékaival. Természetesen minden egyes cél eléréséhez fegyelmezett munkára, összefogásra és széleskörű támogatásra van szükség. Azon leszek, hogy a megfogalmazott feladatokat nyugodt légkörben, dinamikus tempóban és minél jobb hangulatban közösen tudjuk megvalósítani.

43