Pályázat. A pályázat benyújtója: Rettegi Attila 9700 Szombathely Hermán u. 5. az Oladi Általános Művelődési Központ intézményvezetői álláshelyére

Pályázat az Oladi Általános Művelődési Központ intézményvezetői álláshelyére

A pályázat benyújtója: Rettegi Attila 9700 Szombathely Hermán u. 5.

Legfontosabb személyi adatok Név: Rettegi Attila Családi állapot: nős Születési idő: 1962. június 28. Születési hely: Szombathely Lakcím, elérhetőség: 9700 Szombathely, Hermán u. 5. Telefon: 94/328-221, 30/9011-514 E-mail: [email protected] Végzettség: Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szombathely magyar - orosz szakos általános iskolai tanár. Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest magyar szakos középiskolai tanár Janus Pannonius Tudományegyetem Pécs közoktatási vezető Munkahely: Oladi Általános Művelődési Központ Szombathely Simon István u. 2-6. Tel./fax: 94/314-351 E-mail: [email protected] Publikációk Egy pályakezdő szemével - Köznevelés 1986. Számítógép az anyanyelvi nevelésben - Pedagógiai Írások - Szombathely, 1988. Minőségbiztosítás a szakképző intézményekben – III. országos minőségbiztosítási konferencia. - Qualitas. Szeged, 1998. A TQM alkalmazásának kezdeti tapasztalatai a Teleki Blanka Szakképző Iskolában Pedagógiai Írások - Szombathely, 2000. Közreműködés a Kerettantervek alkalmazása – Tájékoztató a pedagógiai programok fenntartói jóváhagyásához – (Oktatási Minisztérium Bp. 2000) című kiadvány elkészítésében

2

Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) Telefonszám(ok) Fax(ok) E-mail(ek)

Rettegi Attila 9700 Szombathely, Hermán u. 5. +36/30-901-1514 +36/94-509-590 [email protected]

Állampolgárság

magyar

Születési dátum

1962.06.28.

Neme

férfi

Szakmai tapasztalat Időtartam

2007-

Foglalkozás / beosztás

igazgató

Főbb tevékenységek és feladatkörök

többcélú közoktatási intézmény irányítása

A munkáltató neve és címe

Oladi Általános Művelődési Központ 9700 Szombathely, Simon István u. 2-6.

Tevékenység típusa, ágazat

közoktatás, szakképzés, közművelődés

Időtartam

1988-2007.

Foglalkozás / beosztás

1995-ig tanár, 1995-től igazgató

Főbb tevékenységek és feladatkörök

szakképző iskola irányítása, magyar nyelv és irodalom tanítása, részvétel különböző minőségfejlesztési modellek kiépítésében (TQM, Comenius I., SZÖM) részvétel a Szakiskolai fejlesztési programban (2003-2006.)

A munkáltató neve és címe

Teleki Blanka Szakképző Iskola és Kollégium 9700 Szombathely, Simon István u. 2.

Tevékenység típusa, ágazat

közoktatás, szakképzés

Időtartam

1985-1988.

Foglalkozás / beosztás

tanár

Főbb tevékenységek és feladatkörök

magyar nyelv és irodalom, orosz nyelv tanítása

A munkáltató neve és címe

Balogh Ádám Általános Iskola, Kőszeg

3

Tevékenység típusa, ágazat

Időtartam

közoktatás

1984-1985.

Foglalkozás / beosztás

tanár

Főbb tevékenységek és feladatkörök

magyar nyelv és irodalom, orosz nyelv tanítása

A munkáltató neve és címe

Nádasdy Tamás Szakközépiskola, Csepreg

Tevékenység típusa, ágazat

közoktatás, szakképzés

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

1980-1984. magyar-orosz szakos általános iskolai tanár Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola

1989-1992. magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem

2003. közoktatási vezető Janus Pannonius Tudományegyetem

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek)

magyar

Egyéb nyelv(ek) Önértékelés Európai szint (*)

Orosz nyelv Angol nyelv

Szövegértés Hallás utáni értés

Beszéd

Olvasás

Társalgás

Írás

Folyamatos beszéd

B2

B2

B2

B2

B2

B2

C1

B2

B2

B2

(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei

Társas készségek és kompetenciák Szervezési készségek és kompetenciák

jó együttműködési készség, empátia 17 éves intézményvezetési tapasztalat. Tapasztalat team-munka, projektek vezetésében.

4

Műszaki készségek és kompetenciák

Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák

Egyéb készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)

Számítógépes, informatikai ismeretek Oktatástechnikai eszközök rendszeres használata: AV eszközök, projektor, interaktív tábla, írásvetítő, stb. Tanfolyamok, önképzés Szoftverek ismerete: MS Windows, MS Office, MS Visual Studio, Corel Draw, Adobe Dreamweaver, Firefox, egyéb irodai, grafikus, hang- és képszerkesztő programok Weblapszerkesztés: HTML, PHP, MySQL nyelvek ismerete minőségügyi ismeretek, tapasztalatok (pedagógus-továbbképzések, tanácsadók számára szervezett felkészítő képzések, önképzés) Jogosítvány

Kiegészítő információk Szakmai tevékenység

közoktatási szakértői (szakterület: pedagógiai értékelés, szervezet- és minőségfejlesztés, tanügyigazgatás) érettségi vizsgaelnöki tevékenység

Publikációk

Egy pályakezdő szemével - Köznevelés 1986. Számítógép az anyanyelvi nevelésben - Pedagógiai Írások - Szombathely, 1988. Minőségbiztosítás a szakképző intézményekben – III. országos minőségbiztosítási konferencia. Qualitas. Szeged, 1998. A TQM alkalmazásának kezdeti tapasztalatai a Teleki Blanka Szakképző Iskolában - Pedagógiai Írások - Szombathely, 2000. Közreműködés a Kerettantervek alkalmazása – Tájékoztató a pedagógiai programok fenntartói jóváhagyásához – (Oktatási Minisztérium Bp. 2000) című kiadvány elkészítésében

Igazgatóként szerzett tapasztalatok szakmai fejlesztésekben:

A TQM modell kiépítése a Teleki Blanka Szakképző Iskolában A Comenius I. modell bevezetése Szakiskolai Önértékelési Modell alkalmazása, részvétel a Szakiskolai Fejlesztési Programban TÁMOP pályázatírói és projektmenedzseri tapasztalat

Fontosabb szakértői munkák:

Pedagógiai programok véleményezése 1998-2000.: Pedagógus továbbképzési programok szakértése 1998-2000.: Gyakorlatvezetés a Holland-Magyar Vezetőképző programban 2000-2008.: Tanácsadás a Raabe Kiadó Oktatási Szerkesztősége számára 2008. Intézmények szakmai ellenőrzése 2010-2011.: koordinátori feladatok a Savaria TISZK TÁMOP projektjében

Szombathely, 2012. április 10. ……………………………… aláírás

5

Vezetői program

Készítette: Rettegi Attila 9700 Szombathely Hermán u. 5.

Tartalom Helyzetelemzés ....................................................................................................................................................... 8 Az általános művelődési központ mint intézménytípus ..................................................................................... 8 Intézményegységek, feladatellátás ..................................................................................................................... 9 Személyi feltételek változása ........................................................................................................................... 16 Tárgyi feltételek változása, fejlesztések ........................................................................................................... 17 Gazdálkodás ..................................................................................................................................................... 18 A közeljövő kihívásai ....................................................................................................................................... 19 Szakmai és vezetési program.............................................................................................................................. 21 Szakmai program.............................................................................................................................................. 21 Vezetési program.............................................................................................................................................. 28 Feltételek .......................................................................................................................................................... 31 Gazdálkodás ..................................................................................................................................................... 34

7

Helyzetelemzés Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése az 59/2007. (II. 22.) sz. határozat 15. pontjában úgy rendelkezett, hogy „a Teleki Blanka Szakképző Iskolát, az Oladi Művelődési Központot, és a Simon István utcai Általános Iskolát 2007. július 31. napjával, mint önálló intézményt megszünteti, és jogutód intézményként 2007. augusztus 1. napi hatállyal létrehozza az Oladi Általános Művelődési Központot”. Az új intézmény működését 2007. augusztus 1-től kezdte meg, melynek tevékenysége jogfolytonosan kapcsolódott a korábban önálló intézmények által végzett feladatokhoz. Jelenleg az ÁMK-t az alábbi intézményegységek alkotják: 1. Oladi Általános Művelődési Központ Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája 2. Oladi Általános Művelődési Központ Művelődési Háza és Könyvtára – Savaria Ifjúsági Centrum 3. Oladi Általános Művelődési Központ Simon István Utcai Általános Iskolája A Simon István utcai székhely mellett további telephelyként jelöli meg az Alapító okirat a 11es Huszár út 147. alatt működő ruhaipari tanműhelyt és a büntetés-végrehajtó intézetben végzett oktatás színhelyét a Söptei utcában. Működtetjük az Aréna u. 8. címen található ruhaipari szalont. Az Oladi ÁMK jogutódja az Eötvös József Általános Iskolának és a Szent-Györgyi Albert Középiskolának, az ebből fakadó teendőket is elláttuk, illetve ellátjuk, ami különösen a gazdasági osztály amúgy sem kevés feladatát növeli.

Az általános művelődési központ mint intézménytípus Jelenleg a köznevelés egész rendszere gyökeres átalakulás alatt áll. Az új köznevelési törvény a többcélú intézmények körében továbbra is megnevezi az általános művelődési központot, melynek fogalmát a korábbihoz hasonló tartalommal határozza meg: „Az általános művelődési központ szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében nevelési-oktatási intézményi feladatot, továbbá a kulturális, művészeti, közművelődési, sportfeladatok közül legalább egyet ellát.” (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20.§ (5)) Az ámk-kat programszerűen a 80-as években hozták létre. Kialakulását újszerű építészeti elgondolások, a költséghatékonysági szempontok és az oktatási-nevelési feladatok kiterjesztésének szándéka mozdította elő. Ez utóbbi törekvés azt a célt jelentette, hogy a nevelés és a művelődés hatásrendszere lépjen túl az iskolán, ma úgy mondanánk, az élethosszig tartó tanulás feltételeit kívánták megteremteni. Az integrált működéstől azt is várták, hogy a közművelődési tevékenység megtermékenyíti, nyitottabbá teszi az oktatást. Az Oladi ÁMK három önálló intézményből jött létre. A változást a korábbi struktúrához és intézményi működéshez képest a gazdasági, szervezeti és vezetési integráció jelentette. Ez bizonyos fokig egyes területeken korlátozta az egyes intézményegységek mozgásterét,

8

ugyanakkor az összevonás új lehetőségeket is teremtett, ezekre igyekeztünk az öt év alatt tudatosan is építeni. Megítélésem szerint Oladon egy szakmai koncepciók alapján szerveződő, a kényszerű változásokból előnyt kovácsoló közös igazgatású intézmény jött létre. Az integráció révén lehetővé vált az iskolákban a tanulási út 12-15 évfolyamra szóló megtervezése, az iskolák képzési kínálatának megújítása, a technikai és informatikai eszközökben rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása, az oktatási és közművelődési tevékenységek egymást erősítő közelítése, az intézményesített együttműködésben rejlő új lehetőségek kihasználása. A gazdálkodás integrálásából származó megtakarítás költséghatékonyabb - ezáltal biztonságosabb, kiszámíthatóbb - működést tett lehetővé. Intézményegységek, feladatellátás Az általános iskola A Simon István Utcai Általános Iskola 1987-ben kezdte meg működését a fiatal lakótelepen. Az intézmény jogelődje az Oladi Általános Iskola volt. Mint általában a falusi iskolák, a templom mellett a település legfontosabb intézményének számított. Helyi jelentősége Oladnak Szombathelyhez csatolása után sem csökkent. A lakótelep építése változást hozott a városrész életében, a régi iskola elhelyezkedése és befogadóképessége már nem biztosíthatta a megnövekedett igények kielégítését. Szükség volt egy nagyobb, korszerűbb, a fiatal családokhoz közelebb fekvő intézményre. Így épült meg a Simon István Utcai Általános Iskola. Az iskola arculata, pedagógiai filozófiája a megváltozott környezet és a megváltozott feladatok hatására átalakult. Az intézmény családias kisiskolából nagy lakótelepi intézménnyé vált, mindeközben új kihívásokkal kellett megküzdenie. A kezdeti időszakot a magas tanulólétszám, a zsúfoltság jellemezte, ma a tanulólétszám és a kapacitások egyensúlyáról beszélhetünk, kialakult az immár huszonöt éves iskola pedagógiai arculata, szervezeti rendszerének sajátosságai. A szakmai munka folyamatosságát a 2007. évi integráció nem törte meg, sőt az angol két tanítási nyelvű oktatás és az egész napos iskolai oktatás bevezetésével sikeres innovációt hajtott végre, miközben megőrizte korábbi értékeit. Az iskolát ma a személy-, érték- és tevékenységközpontú szemlélet jellemzi. A gazdag pedagógiai tevékenységrendszer lehetővé teszi, hogy a tanulók valamilyen téren sikerélményhez juthassanak, akár a tanulásban, akár a sportban, akár – a maguk szintjén – a művészi jellegű önkifejezésben. A sport területén régi lassan két évtizedes hagyománya van a jég- és görkorcsolya korcsolya programnak, az iskola tanulói, illetve csapatai számos országos, nemzetközi sikereket értek el ezen a területen. Az iskola nagy hangsúlyt fektet az idegennyelv-oktatásra. A német kötelező oktatása mellett a diákok emelt szinten tanulják az angol nyelvet. Az eredményes nyelvelsajátítást szolgálhatja az oberwarti testvériskolai kapcsolat is. A továbblépést jelentette az angol kéttannyelvű képzés indítása, aminek sikeressége éppen az idei beiskolázási mutatókban mérhető leginkább. Kiemelt figyelmet kap az iskolában az informatika oktatása, amire emelt óraszámot biztosítunk. Ugyancsak hangsúlyt kap a művészeti nevelés; a művészeti jellegű tárgyakat 1. osztálytól kezdve emelt óraszámban tanulhatják az iskola diákjai, a 4. évfolyamtól kezdve kézműves foglalkozásokon vehetnek részt.

9

Az iskolát gazdag programkínálat jellemzi a tanórán kívüli nevelés területén. A teljesség igénye nélkül, csak címszavakban: Barátod a természet - városi rendezvény, József Attila mese-, vers- és novellaíró pályázat, megyei D.A.D.A.. találkozó, "Ügyes ovis" játékos sportvetélkedő, Diákgaléria Mester és a tanítványai címmel, Olad-Simon Napok, tanár-diák sporttalálkozó, Olad Kupa labdarúgó teremtorna, oberwarti baráti találkozások, színház, hangverseny, filmvetítések; a napközi otthonban: otthongyűlés, kézműves műhelyek, Városi Napközis Fesztivál. A tanórai nevelő-oktató munkát az egészség- és a környezeti nevelést szolgáló tevékenységek, rendezvények és projektnapok egészítik ki. Dicséretes a tanulmányi házi versenyek gazdag kínálata, a diákönkormányzat aktivitása, a szülőkkel történő kapcsolattartást is hagyományosan megtartott rendezvények teszik közvetlenebbé és sokrétűbbé (szülők-nevelők bálja, szülők iskolája, nyílt iskolai napok). Az iskola statisztikai tanulólétszáma a 2011/2012. tanévben nappali rendszerű oktatásban 357 fő. A beiskolázási adatok az elmúlt öt évben egyértelmű javulást mutattak, minden évben sikerült az 1. évfolyamon két párhuzamos osztályt indítani, az idei beiskolázás városi szinten is rendkívül sikeresnek bizonyult. A Gotthárd Jenő és a Zrínyi Ilona Általános Iskola mellett a Simon büszkélkedhet a legjobb eredményekkel. Különösen nagy érdeklődés mutatkozik az angol kéttannyelvű képzésre. Feltehetően az iskola körzetéből az igényesebb, magasabb szintű oktatást igénylő szülők sem viszik el más iskolákba a gyermekeket, amint az korábban még jellemző volt. Az iskola jövője szempontjából megnyugtató az is, hogy ebben az iskolai körzetben van a legtöbb iskolaköteles gyermek, más iskolák elszívó erejét figyelembe véve is hosszú távon reálisan lehet tervezni két párhuzamos elsős osztállyal. Az elmúlt öt év eredményei közül külön is kiemelném az országos kompetenciamérés eredményeit, mely matematikából városi összehasonlításban is kiemelkedőnek számít. A városi szintű elemzést 2011-ben az Önkormányzat által felkért Közép-dunántúli Regionáis Pedagógiai Intézet szakértői készítették a 2009. évi adatok alapján, a táblázatok az általuk készített tanulmányukból származnak. Képességpontok szerinti eredmények: Szombathely, matematika, 6. osztály 600 550 500

Nyitra Utcai; 452

Bercsényi; 452

Váci Mihály; 480

Dési Huber; 483

Gothard ; 495

Neumann; 514

Derkovits ; 514

Paragvári; 535

Zrínyi Ilona; 537

Reguly; 538

Oladi ÁMK; 596

350

M.sz.h. átl.; 509

400

Orsz. átl.; 489

450

300

10

Képességpontok szerinti eredmények: Szombathely, matematika, 8. osztály 600 550 500

Dési Huber; 459

Bercsényi; 463

Nyitra Utcai; 471

Neumann; 482

Váci Mihály; 484

Zrínyi Ilona; 502

Derkovits ; 502

Gothard ; 504

Paragvári; 540

Oladi ÁMK; 544

Reguly; 554

350

M.sz.h. átl.; 497

400

Orsz. átl.; 484

450

300

Az eredmények szövegértésből is az országos átlag felett vannak, városi szinten pedig a középmezőnyben. Amire azonban leginkább büszkék lehetünk, hogy a pedagógiai hozzáadott érték tekintetében a Simon kiemelkedően jól teljesített, a legjobb eredményt érte el 2009-ben. Mivel a kompetenciamérés eredményei a későbbi években sem romlottak, feltehetően ez igaz lehet a jelen helyzetben is, erről azonban kimutatással nem rendelkezünk. Az elért eredm ény eltérése a várható értéktől, a hozzáadott pedagógiai érték: Szom bathely, m atem atika, 8. oszt.

Az elért eredm ény eltérése a várható értéktől, a hozzáadott pedagógiai érték: Szom bathely, m atem atika, 6. oszt.

Reguly Antal

Nincs adat

Zrínyi Ilona

Nincs adat

Gothard

Nincs adat

Reguly Antal

Nincs adat

Bercsényi

Nincs adat

Paragvári Utcai

Nincs adat

Bercsényi

Nincs adat

Oladi ÁMK

113

Derkovits

Oladi ÁMK

32

Paragvári Utcai

6

Zrínyi Ilona

5

Derkovits

Gothard -10

-16

Dési Huber -26

Váci Mihály -19

Nyitra Utcai -29

Nyitra Utcai -34

-45 -30 -15

0

15

Váci Mihály -10

Dési Huber 0

Neumann

43

15

Neumann -32 30

45

60

75

90 105 120

-45 -30 -15

0

15 30

45 60

75 90 105 120

11

A középiskola Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája – különböző névvel és profillal 1986 szeptembere óta működik az Oladi lakótelepen. Az 2011/2012-es tanévben 584 diák tanul nappali tagozaton, 117 fő gimnáziumi, 299 fő szakközépiskolai és 192 fő szakiskolai képzésben. Az iskola hagyományos szakmai profilja a könnyűipar és a szolgáltatás, ezt egészíti ki 2008. óta az informatika a webgazdasági szakközépiskola beindításával. A Szent-Györgyi Albert Középiskolából átkerült gimnáziumi osztályokban egészségügyi fakultáció működik. A szakképző évfolyamokon elsősorban a leendő fodrászok, kozmetikusok, fogtechnikusok, ruhaipari technikusok, férfi- illetve nőiruha-készítők tanulnak. A pedagógiai program biztosítja az átjárás lehetősét a különböző képzési formák között, így igazodik az egyes tanulók eltérő érdeklődéséhez és képességéhez. A nevelőtestület fontosnak tartja a folyamatos szakmai innovációt. 1996 tavaszán az iskola sikerrel szerepelt a Soros Alapítvány Önfejlesztő Iskolák pályázatán, akkor kezdte meg az intézmény pedagógiai programjának kidolgozását. A 9-10. évfolyam helyi tantervével eredményesen szerepelt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány közös pályázatán, a tantervet a megjelentetés után a pedagógiai intézeteken keresztül az egész országban terjesztették. 1998 tavaszán a Teleki Blanka Szakképző Iskola volt az egyik helyszíne az MKM által szervezett Iskola az ezredfordulón konferenciának. 1998 májusában a Magyar Televízió filmet forgatott az intézményről az Iskolák az ezredfordulón című sorozatban. Az iskola 1997-ben kezdett foglalkozni minőségbiztosítással. Az Expanzió Humán Tanácsadó TQM modelljét építette ki, 2000-2002. között a Comenius minőségfejlesztő programba kapcsolódott be, és sikerrel teljesítette az I. intézményi modell követelményeit. Sikeres pályázat nyomán 2003-tól 2006-ig a Szakiskolai fejlesztési programban vett részt, akkor még egyedüli Vas megyei iskolaként. A program során a szakiskolai önértékelési modell alkalmazásával újra megújult a minőségbiztosítási rendszer, a szakiskolában alkalmazott helyi tanterv, új módszerek megismerésére és alkalmazására került sor, és mintegy 40 millió forint értékű eszköztámogatást kapott az iskola. A sikeres pályázatoknak és a fejlesztéseknek köszönhetően a város egyik legkorszerűbb eszközökkel rendelkező iskolája lett. A 2007. évi átalakulást követően több fontos változás zajlott le az iskola életében. A Webdidaktika Alapítvány szakmai támogatásával beindult a webgazdasági szakközépiskola. 2008-tól a Teleki a Savaria TISZK tagiskolája lett, 2009-től részt vett a TISZK keretében működő TÁMOP projekt munkáiban, ami kisebb részben eszköztámogatással, nagyobb részben továbbképzésekkel, szakértői segítséggel és a műhelymunkákban való részvétel lehetőségével segítette a modul rendszerű szakképzés bevezetését. A 2011. évi átszervezés következtében – kifutó rendszerben - négy gimnáziumi osztály fogadásáról kellett gondoskodni, ezzel párhozamosan a fenntartó Önkormányzat megszüntette a szakmunkások szakközépiskoláját a Telekiben is. Az iskola kínálatában az egyéb szolgáltatás szakmacsoportban indított képzések a legnépszerűbbek, különösen a szakközépiskolában. A könnyűiparnak továbbra is alacsony a presztízse a közvélemény szemében, pedig az iskola által oktatott szakmák között mindmáig

12

ezen a területen jelentkezik legkonkrétabban a gazdaság munkaerőigénye, a szabó szakképesítés évek óta hiányszakma a régióban. 2011-ben egészségügyi szakmacsoportban szakközépiskolai képzést hirdetett meg az iskola. A pedagógiai munka eredményessége az elmúlt öt évben nem változott a korábbi időszakhoz képest, lényegében ugyanazokkal az örömökkel és gondokkal kell szembenézni, mint korábban. Tanulóink jó eséllyel helyezkednek el a munkaerőpiacon, más hasonló iskolákhoz képest alacsony a lemorzsolódás mértéke. Az elmúlt években is szép versenyeredményeket értek el a diákok nemcsak a ruhaipari, hanem a szolgáltató szakmákban (fodrász, kozmetikus, fogtechnikus) is. Továbbra is megnyugtatóak a záróvizsgák, azon belül is a szakmai vizsgák eredményei, különösen, ha figyelembe vesszük a tanulók belépésnél tapasztalható alacsony felkészültségi szintjét, a magas félévi bukási arányokat, a hátrányos helyzetű tanulók magas számát. Ugyanakkor általános tapasztalat, hogy megnőtt az igény a tanulók és a szülők körében az érettségit adó képzésekre, a szakiskolákban szinte csak a legrosszabb tanulmányi eredményt produkáló, a neveltségi szint szempontjából is legproblémásabb tanulók maradnak. Különösen a szakiskolai osztályokban kell olyan jelenségeket kezelni, amivel szemben a hagyományosan alkalmazott pedagógiai eszköztár egyre elégtelenebbnek bizonyul, még a Nemzeti alaptanterv minimális követelményszintjét megvalósítani is embert próbáló feladat. A tanulók összetételéből fakadóan a magatartási zavarok kezelése és a hátránykompenzáció kevés sikerélményt nyújt a pedagógusoknak. Nehéz látványos eredményeket elérni. Főleg a 9. évfolyamon még mindig magasak a bukási arányok. Az országos kompetenciaméréseken magyar nyelv és irodalomból (olvasás) az országos átlagnak megfelelő, a matematikai készségszint tekintetében annál valamivel gyengébb eredményt mutatnak a tanulók. Főleg ez utóbbi területen megítélésem szerint komoly fejlesztő munkára van szükség. Gondot jelent az is, hogy a méréshez kiadott kérdőíveket a tanulók nem hozzák vissza kellő számban, így a pedagógiai hozzáadott érték nem mérhető, pedig ez a mutató adna reálisabb visszajelzést a befektetett szakmai munka eredményességéről. Az iskolában 20 tanteremben folyik az oktatás, a 2011/2012. tanévtől igénybe kell venni a művelődési ház klubtermeit is. A szakképzést szolgálja az anyagvizsgálati laboratórium és eszközei, a fodrász-kozmetikus tanműhely és az egészségügyi szakterem. Az oktatásához korszerű technikai eszközök állnak rendelkezésre: videólánc, minden tanteremben televízió, DVD lejátszó, 9 tanteremben interaktív tábla laptoppal, projektorral. Az informatikaoktatást, illetve a számítógéppel segített nyelvoktatást és szakoktatást négy szaktanterem segíti. A ruhaipari szakképzésben a gyakorlati oktatás rendkívül korszerű gépekkel és berendezésekkel felszerelt iskolai tanműhelyben folyik. A tanműhely gépparkját és eszközállományát elsősorban a decentralizált szakképzési alap pályázatokon nyert forrásokból az intézmény folyamatosan fejlesztette. A tanműhely jó munkáját jelzi, hogy a tanulók által készített ruhák jelentős része értékesíthető, a Savaria Karnevál jelmezeinek nagy része, és több színházi produkció jelmezei is a Teleki tanműhelyében készült. Ugyanakkor a tanműhely állaga mára elfogadhatatlan mértékben leromlott. Bár új tanműhely építéséről határozat is született, engedélyes tervek is készültek, ez a probléma máig megoldatlan maradt.

13

Iskolafejlesztés A 2007. évi integrációval párhuzamosan több területen is meg kívántuk újítani az ÁMK egységeit alkotó iskolák munkáját. Az akkor fejlesztési tervben megfogalmazott elképzeléseknek érvényt szereztünk, a megvalósítás során azonban sikerekkel és kudarcokkal egyaránt szembe kellett néznünk. Az eredmények-eredménytelenségek az alábbiakban foglalhatók össze:  A két iskola - a lehetséges mértékig - összehangolta a pedagógiai programját, a középiskola az összevonás óta garantálja a Simonban végzett tanulók számára a továbblépést valamelyik középfokú képzés 9. évfolyamára. A Telekiben érezhetően megnőtt a Simonból érkezett tanulók száma a 2007. előtti évekhez képest.  Az általános iskola bevezette a kéttannyelvű képzést. Az elégedettségi és a beiskolázási mutatók egyaránt arról tanúskodik, hogy sikeresen működik.  A 0. évfolyamon nyelvi-informatikai előkészítő osztály indítására lehetőséget kaptunk, a képzés programját kidolgoztuk, de elegendő jelentkező hiányában nem tudtunk indítani osztályt.  Az ún. webgazdasági szakközépiskola beindítására lehetőséget kaptunk, programját a Webdidaktika Alapítvány segítségével – kidolgoztuk. Elégedetlenségre ad okot, hogy a jelentkezőkből négy év után még nem tudunk teljes osztályt indítani, és a szakképző évfolyamokra sem maradnak várhatóan a 2012/13. tanévben tanulók. Kérdéses a képzés a tanterv szempontjából is, hiszen az informatika szakmacsoportban is egységes kötelező kerettanterv bevezetésére kell számítani.  Sikeresnek bizonyult az új OKJ és a modul rendszerű központi programok bevezetése a középiskolában, erről a vizsgaeredmények, a szakmai programról alkotott szakértői vélemények és a vizsgajegyzőkönyvek egyaránt tanúskodnak. Szakembereink aktívan vettek részt a Savaria TISZK és az NSZFI által szervezett tananyagfejlesztő programokban.  Bár a szakmakínálat a könnyűipar területén bővíteni nem tudtuk, sikerrel kapcsolódtunk a Savaria Karnevál eseményeihez, valamint a szombathelyi színházalapítási törekvésekhez. Ruhaipari szalont nyitottunk az Aréna utca 8. szám alatt, ahol a méretes ruhakészítéssel és a szolgáltató funkciókkal kapcsolatos kompetenciákat gyakorolhatják tanulóink. Jelentősége nem elhanyagolható az iskolamarketing és a tanműhelyi saját bevételek megszerzése szempontjából sem.  Megkezdtük a büntetés-végrehajtási intézményben az oktatást, melyben az ÁMK mindkét iskolája részt vesz. A művelődési ház és könyvtár A Simon István utcai épületegyüttes legfiatalabb intézménye volt az Oladi Művelődési Központ, amikor 1989-ben megkezdte működését. Az intézményt elsősorban a két szomszédos lakótelep, az Oladi és a Derkovits közművelődési, kulturális igényeinek kiszolgálására hozták létre, azonban különösen Joós Tamás korábbi igazgató vezetése alatt az OMK a város és a megye egyik meghatározó közművelődési intézményévé vált, és különösen a fiatal korosztály számára szervezett programok tekintetében vált ismertté és népszerűvé. A 2007. évi integrációt követően az intézményegység a Savaria Ifjúsági Centrum fantázianevet kapta, ezzel is jelezve a ház fő profilját, programját és célközönségét.

14

Az intézménynek kezdettől fogva feladata volt a két iskola kiszolgálása, hiszen az iskolai célokat is szolgáló tornaterem, uszoda, a könyvtár, az iskolaorvosi rendelő és az iskolás gyermekek számára is rendelkezésre álló büfé itt kapott helyet. A központnak fontos feladata a környék kulturális igényeinek kiszolgálása is, a sport és szabadidős tevékenységek befogadása és szervezése. A technikailag jól felszerelt és eszközökben gazdag komplexum több érdekes szolgáltatást tud kínálni az itt élőknek. A tornacsarnokban és a tanuszodában a sportolási lehetőségek adottak, 220 személyes színházteremben mozi és pódium előadások, koncertek, konferenciák, előadások követik egymást. A SIC jelentős közösségi tér is. A klubhelyiségek, a színházterem, a tánc tanfolyamok befogadására is alkalmas „tükrös szoba”, a város legnagyobb alapterületű tornaterme, az uszoda ideális helyszínnek bizonyult az évek során a sportprogramoknak (Lurkó ovis foci, Gyermekbalett, Asszonytorna), klubfoglalkozásoknak, tanfolyamoknak (Foltvarró klub, Oladi Szín-Tér Rajzkör Falmászó tanfolyam, úszótanfolyamok, stb.), előadássorozatoknak, nyári napközis táboroknak, kiállításoknak, vásároknak és nagyrendezvényeknek. Állandó helyszíne lett az intézmény többek között a Pályaválasztási és Képzési Kiállításnak, a CACIB Nemzetközi Kutyakiállításnak és az Aludj máskor! 24 órás vetélkedőnek. A 220 férőhelyes színházterem kamaraszínházi produkcióknak, előadóesteknek, mese- és bábszínházi előadásoknak, rendhagyó irodalomóráknak ad otthont, de az intézmény által szervezett zenés műsorok, koncertek, filmszínházi vetítések, iskolamozik helyszíne is. A tornacsarnokban különböző terembajnokságok (SIC Foci Kupa, Kosár Kupa, kézilabda- és röplabda kupa, játékos sportvetélkedők) kerülnek megrendezésre. Az emeleti épületrész ad otthont a különféle kiállításoknak, képzőművészeti tárlatoknak. Kulturális-művészeti tevékenységeiben az intézmény egyaránt teret ad az amatőr és hivatásos alkotóknak, felnőtteknek, fiataloknak és gyermekeknek. A könnyűzene területén a Ház programjai a neves zenekarok mellett rendszeres bemutatkozási lehetőséget biztosítanak a szombathelyi és Vas megyei amatőr és professzionális együtteseknek. A könyvtárban több mint 20 000 kötetnyi könyvből, gazdag kézikönyvtári kínálatból és 50 féle folyóiratból válogathat az olvasni vágyó látogató. Kettős feladata van: a lakótelepek és a város számára nyitott közművelődési könyvtári szolgáltatásokon túl a két iskola tanulóit is kiszolgálja. Az iskolásoknak műveltségi vetélkedőket és rendhagyó irodalomórákat szerveznek egész évben. A Könyvtárban eMagyarország pont, azaz ingyenes internet-elérési lehetőség is van, mely a könyvtár nyitvatartási ideje alatt látogatható. Az uszoda a helyszíne az iskolai és óvodai úszásoktatásoknak, de a Ház maga is szervez úszótanfolyamokat (pl. családi úszás, csecsemőúszás, gyermek úszótanfolyamok). Az ifjúsági profil különösen 1998-tól, a Fregatt kigondolásától kezdve vált egyre karakteresebbé. Az aulában 8 méter magas mászófalat építettek ki a falmászás kedvelőinek, ami 2007-ben tovább épült. A SIC a mai napig is jelentős könnyűzenei koncerthelyszín. A fiatal korosztályokhoz való kötődést erősíti a két iskola közelléte, a művelődési házban lebonyolított vagy közös szervezésű iskolai programok is.

15

Közös tevékenységek Bár az ÁMK meglehetősen különböző feladatot ellátó, más célcsoporttal és partneri körrel dolgozó egységeket fog össze, igyekeztünk nemcsak szervezeti, hanem szakmai szempontból is feltárni az együttműködés lehetőségeit.  2007/2008-ban az Élet iskolája programba a Simon István Utcai Általános Iskola és a Teleki Blanka Szakképző Iskola egyaránt bekapcsolódott.  Az intézményi dokumentumok elkészítése során elengedhetetlen volt a három korábban önálló intézmény szakmai és működési folyamatait összehangolni. Különösen szép feladat volt a Pedagógiai-művelődési program Közös rendelkezések fejezetének műhelymunkában történő elkészítése. A PMP-nek ez a része határozza meg intézményünk céljait, feladatait, a szakmai munka alapelveit és az együttműködés kereteit.  A József Attila mese-, vers- és novellaíró pályázatot, amit az Oladi Művelődési Központ és az általános iskola közösen indított el tizennyolc évvel ezelőtt, kiterjesztettük a középiskolai korosztályra is.  Egyre több területen valósul meg a két iskola munkaközösségeinek az együttműködése.  Rendszeres az együttműködés a gyermek- és ifjúságvédelem területén is a két iskola között. Legkonkrétabb megnyilvánulása ennek a közös esélyegyenlőségi nap megszervezése, ahol a hátrányos helyzetű tanulók számára szervezünk programot (pl. karácsonyi, húsvéti ajándékok készítése, sportprogramok).  Több jelentős pályázat elkészítésében és lebonyolításában is közös munkára, koordinációra és együttműködésre van szükség (TÁMOP 3.1.5., Útravaló ösztöndíj programok, Pedagógus Teljesítménymotivációs Alap, stb.)  Igyekeztünk új hagyományokat, illetve ÁMK szintű kezdeményezéseket kialakítani, ilyen például a karácsonyi műsor, de az Őszköszöntő Fesztivál, a Juniális is több intézményegység együttműködésével valósul meg.  Több alkalommal működtünk közre városi ünnepségeken, legutóbb 2012. március 15én. 2009-ben a városi tanévnyitónak adott otthont az Oladi ÁMK, amire nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. Bár a felsorolásból úgy tűnik, hogy az együttműködésben leginkább a két iskola vesz részt, valójában a rendezvények, programok mögött ott van a SIC szakmai csoportja, illetve az intézményegységhez nem rendelt technikai személyzet munkája is. Személyi feltételek változása A szakos ellátottság az Oladi ÁMK-ban 100%-os. A humán erőforrás tervezésénél a szakmai és költséghatékonysági szempontokat egyaránt figyelembe vettük. Az ÁMK alkalmazotti létszáma 2007-ben 122, 2011-ben a Szent-Györgyi Albert Középiskolával való összevonás előtt 112 fő volt, miközben a feladatellátás színvonala vagy az intézmény által szervezett programok száma nem változott. A folyamatos létszámleépítéssel párhuzamosan olyan új dolgozókat vettünk fel a kisegítő és technikai munkakörökbe, akik több munkakörben, többféle munkafeladat elvégzésére alkalmasak, és vállalják az intézmény programjaihoz igazodó változó munkaidő-beosztást.

16

Az intézmény egyik gondnoka hangmester szakképesítést szerzett, így a művelődési ház rendezvényeire, koncertjeire már csak alkalmanként kell külső vállalkozót hívnunk a hangosítási feladatok ellátására. A pedagógus-továbbképzés rendszerében figyeltünk az intézményi érdekek képviseletére, a támogatási rendszerben ezt érvényesítettük. Az általános iskolai pedagógusoknál szorgalmaztuk az angol nyelv tanulását. Támogattuk a főiskolai szintű végzettséggel rendelkező kollégáknál az egyetemi szintű szakos tanári végzettség megszerzését annak érdekében, hogy a pedagógusok szükség esetén általános és középiskolai osztályokban egyaránt tudjanak tanítani. A pedagógus-továbbképzés feladatait sikeres TÁMOP pályázati projekt is támogatja. (TÁMOP 3.1.5.) Intézményünk minden dolgozója munkaköri leírással rendelkezik, ami a pedagógusok esetében minden szeptemberben felülvizsgálatra kerül. A munkarend beosztása a pedagógusok esetében az iskolákban megszokott módon történik. Minden évben megtárgyaljuk az éves szabadságolási tervet, amit a Közalkalmazotti Tanács véleményez. A munkavégzés megszervezése intézményünk összetettsége révén kiemelkedő fontosságú, különösen a technikai személyzet tekintetében. Ez utóbbi területen a dolgozói elégedettség (intézményegységek együttműködése, gondnokság munkájának megítélése) folyamatosan javult, a 2011/12. tanév félévi értekezletein (általános iskola, középiskola) egyértelműen pozitív visszajelzések hangzottak el. Az intézmény egyik dolgozója látja el, illetve koordinálja a munkavédelmi feladatokat, aki ehhez megfelelő szintű végzettséggel is rendelkezik. Továbbképzése rendszeres. A két iskolában 1-1 munkavédelmi megbízott segíti a munkáját. A munkavédelmi feladatokat az intézmény tervezetten, dokumentáltan végzi. Tárgyi feltételek változása, fejlesztések A tárgyi feltételek biztosításánál intézményünk is takarékosságra kényszerült, azonban a működés folyamatosságát, gördülékenységét sikerült fenntartanunk. A sikeres pályázatokban rejlő lehetőségeket igyekeztünk maximálisan megragadni, ami nemcsak a fejlesztésekhez, hanem a működéshez is jelentős tartalékokkal szolgált (pl. TÁMOP 3.1.5). Ezeken felül intézményünkben is megvalósultak a városi fejlesztések eredményei is (interaktív táblák, informatikai fejlesztések). Az elmúlt öt évben a korábbi időszakhoz képest több égető problémát sikerült megoldanunk:  Tornaterem padlózatának cseréje, a balesetveszély megszüntetése.  Mászófal teljes kiépítése a művelődési ház aulájában.  Az Oladi ÁMK teljes tetőfelületének szigetelése, az állandó beázás megszüntetése.  Új öltözőhelyet alakítottunk ki, így nem szükséghelyiségben kell öltözniük a középiskolás fiúknak sem.  Személyzetünk folyamatosan végzi a kisebb karbantartási munkákat (nyílászárók, zárak, rongálások javítása). Ahol nem sikerült eredményt elérnünk – a magas költségigény miatt -, ott előkészítő munkákat folytattunk:  Engedélyes tervekkel rendelkezünk új tanműhely építésére az Oladi ÁMK területén.

17

 Megkezdtünk egy energetikai projekt előkészítését, hogy egy esetleges KEOP pályázaton indulni tudjunk. A legfontosabb pályázatok, projektek az elmúlt években:  TÁMOP 3.1.5. – Humánerőforrás-fejlesztés az Oladi ÁMK-ban - 4 pedagógus továbbtanulásának támogatása. Elnyert támogatás: 15 millió Ft.  TÁMOP 3.2.4/08/1 - A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében - Konzorciumi tagként vettünk részt a projektben.  TIOP-1.2.3-09/1 pályázat (könyvtár) - A szombathelyi kistérség egyes iskolai könyvtárai IKT technológiai fejlesztése oktatási-képzési szerepük erősítése, online szolgáltatások igénybevétele érdekében, kapcsolódásuk kiépítése a Vas Megyei Könyvtári Portálhoz (NFÜ) - Konzorciumi tagként vettünk részt a projektben.  Comenius programok (általános iskola) – nemzetközi együttműködések más országok iskoláival (egy program lefutott, egy pedig jelenleg is tart, melyben spanyol, olasz és lengyel iskolákkal működik együtt az általános iskola)  Sikeres decentralizált Szakképzési Alap pályázatok  Több sikeres pályázat a Pedagógus Teljesítménymotivációs Alapra  Rendszeresen pályázunk a szerényebb támogatást biztosító alapokra is (PANKKK pályázat, Érdekeltségnövelő pályázat, Nemzeti Kulturális Alap pályázatai, önkormányzati bizottságok pályázatai, Demokratikus Ifjúsági Alap, stb.)  Intézményünkben is megjelentek az önkormányzati fejlesztések eredményei, így legutóbb a TIOP 1.1.1. projekt keretében kerültek iskoláinkba digitális tantermi csomagok (interaktív tábla telepített laptoppal és projektorral), teljessé vált a wi-fi lefedettség. Az intézményi szabályzatok tartalmazzák az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeivel kapcsolatos szabályokat. Intézményünkben – előre készülve a nemdohányzók védelméről szóló törvény hatályba lépésére – 2011. szeptember 1-től megszüntettünk minden dolgozó (illetve nagykorú tanulók) számára kijelölt dohányzóhelyet, az intézmény egész területén tilos a dohányzás. Gazdálkodás Az elmúlt öt évben folyamatosan törekedtünk a költséghatékony működésre. Már az összevonás után látni lehetett, hogy az összevont intézmény működtetését kevesebb forrásból meg tudjuk oldani, mint amennyibe a jogelőd intézmények működtetése került. Ezt szemlélteti az alábbi ábra: (EZER FT) 2007. év 2008. év (Eötvös nélkül) Megtakarítás Megszűnt kollégium költsége Az összevonásból a megtakarítás Oladon

TELEKI 265 419 189 387 76 032 46 788 29 244

SIMON 163 834 163 331 503

SIC (OMK) 95 000 90 075 4 925

503

4 925

ÖSSZESEN 524 253 442 793 81 460 46 788 34 672

18

Az elmúlt évekre jellemző kényszerű kiadáscsökkentéseket mindig tartós megtakarításokkal teljesítettük, így volt ez 2011-ben is, amikor 6,5 álláshelyet szüntettünk meg, és éves szinten 25 millió Ft-os elvonást kellett kezelnünk. Ugyanakkor nemcsak külső tényezőknek akartunk kényszerűen megfelelni, hanem saját működésünk hatékonyságát is folyamatosan igyekeztünk javítani. Az elmúlt öt év költségvetésének eredeti előirányzatait az alábbi táblázat tartalmazza: 2008. Kiadások Személyi Járulékok Dologi Ellátottak Összesen

270 689 88 655 100 050 459 459 853

276 029 91 186 110 951 456 478 622

260 850 70 291 114 705 306 446 152

247 048 67 213 117 818 312 432 391

2012. (ezer Ft) 280 093 75 121 118 347 279 473 840

Bevétel Saját Intézményfinanszírozás Összesen

42 553 417 300 459 853

44 412 434 210 478 622

47 278 398 874 446 152

47 954 384 437 432 391

47 497 426 343 473 840

71 48 119

(fő) 87 44 131

Létszám Szakmai Technikai Összesen

2009.

74 50 124

2010.

73 49 122

2011.

72 49 121

A 2012. év előirányzatait a Szent-Györgyi Albert Középiskola megszüntetése után átvett feladatok növelik meg, elfedve a 2011. év közben végrehajtott nagyarányú létszámcsökkentés hatását is. Érdemes ugyanakkor összevetni a 2011. évi adatokat az 5 évvel korábbiakkal, mert az tükrözi, hogy ugyanazt a feladatot mennyivel kevesebb forrásból látjuk el jelenleg, mint az összevonás előtt. 2006-ban 524 253 ezer Ft volt a három – akkor még önálló – intézmény költségvetése, 2011-ben ez a szám 432 931 ezer Ft. Látható, hogy évente (!!!) körülbelül 45 millió, a kollégium megszüntetését is beleszámítva

90 millió Ft-tal kerül kevesebbe az Önkormányzatnak ugyanannak a feladatnak az ellátása, mint az összevonás előtt, illetve más nézőpontból: ennyivel kevesebb forrásból is képesek vagyunk a feladatot ellátni emelkedő árak és bérkiadások mellett!

A gazdálkodást érintő hatósági és önkormányzati ellenőrzések az elmúlt időszakban komoly hiányosságot nem tártak fel, a szakképzési hozzájárulások felhasználását is jogszerűnek ítélték az ellenőrzések. A közeljövő kihívásai Megítélésem szerint az Oladi ÁMK első öt éve egyértelműen sikeresnek mondható. Kialakítottuk az összevont intézmény szervezetét és működési rendjét. Kezdetben a kisebb

19

létszám, a megnövekedett adminisztrációs teher és a megváltozott működési rend gondot okozott a munkatársaknak, mára az új működési szabályok ismertté és elfogadottakká váltak. Az intézményegységek megőrizték az integrációt követően is értékes hagyományaikat, a két iskola az elmúlt időszakban újította meg képzési kínálatát, az általános iskola az angol kéttannyelvű képzés és az iskolaotthonos oktatás, a Teleki a webgazdasági szakközépiskola bevezetésével. Az elmúlt öt évben kezdtük meg az oktatást a büntetés-végrehajtó intézetben. A három intézményegység szakmai együttműködése az öt év alatt egyre szorosabbá vált. Mindezek ellenére a külső körülmények változása okán ma több tekintetben is komoly változásokkal kell szembenéznünk:  Az önkormányzati törvény megváltoztatta a települési önkormányzatok feladatait, az oktatás állami feladat lett, miközben a kultúra és a közművelődés továbbra is a települési önkormányzatnál marad.  A közoktatásra vonatkozó jogszabályok változása alapján – jelen ismereteink szerint – az oktatási intézmények állami fenntartásba kerülnek, lehetőség van ugyanakkor arra, hogy működtetésüket a helyi önkormányzat továbbra is vállalja.  A szakképzésre vonatkozó új jogszabályok és koncepciók azt irányozzák elő, hogy megyénként 1-2 szakképző intézmény (TISZK) fog működni, ami a jelenleg működő szakképző iskolák integrációjával jön majd létre. (Ez esetben az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskoláját ki kell szervezni az ÁMK szervezetéből.)  Várhatóan megváltozik az iskolák finanszírozásának rendje, a pedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlen segítők illetményét a központi költségvetés biztosítja majd.  A szakközépiskolai és szakiskolai oktatásban a képzési idő rövidülésével kell számolni, ami hosszabb távon foglalkoztatási gondokat jelenthet. Az előzőekben vázolt változások (nem beszélve a ma még tisztázatlan kérdésekről) megnehezítik a programalkotást, de nem teszik lehetetlenné. Jelen pályázatomban azzal számolok, hogy szerencsés esetben az ÁMK szervezete a következő öt évben változatlan marad. Az új típusú TISZK létrehozása Szombathelyen az Európai Uniós támogatásokból fakadó fenntartási kötelezettség miatt 2017-ig elhalasztható, a művelődési házra pedig a fenntartó változása esetén is szükség lesz, hiszen annak infrastruktúrája a két iskola számára nélkülözhetetlen. Programom ezért a jelenlegi struktúrát veszi alapul, bár nem lehet kizárni annak a lehetőségét sem, hogy az ÁMK valamilyen módon történő megbontására később mégis sort kell keríteni. Fontos tehát, hogy ne csak az ÁMK, hanem annak egységei is képesek legyenek a változó körülmények között megfelelni partnereink igényeinek és az egyre határozottabb szakmai elvárásoknak.

20

Szakmai és vezetési program Szakmai és vezetési programomban elsősorban azokra a témakörökre térek ki, ami az intézmény egésze szempontjából lehet érdekes. Nem fejtem ki teljes részletességgel azokat a folyamatokat, amelyek az egyes intézményegységek szintjén jelentkeznek, hiszen azok menedzselése elsősorban az intézményegység-vezetők feladata. Szakmai program A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) fokozatosan lép hatályba, érdemes áttekinteni intézményünket érintően ezzel kapcsolatban a legfontosabb változásokat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tájékoztatója alapján: 2013. január 1.  A települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülnek, a települési önkormányzatok köznevelési szerződés keretében vállalhatják az intézmények működtetését. [74-76.§]  Ekkortól érvényesek a tankötelezettség kezdetére vonatkozó szabályok [45.§ (2)-(4)]. A tankötelezettség végére vonatkozó szabály [45.§ (3)] 2012. szeptember 1-jétől hatályos, azzal az átmeneti rendelkezéssel együtt, melynek értelmében először azok számára csökken a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011/2012. tanévben nyolcadikosok vagy ennél alacsonyabb évfolyamra járnak [97.§ (1)]. 2013. szeptember 1.  Ekkortól lépnek életbe a pedagógusok életét, munkáját, szakmai előrehaladását jelentős mértékben befolyásoló szabályok: - Az általános iskolában 16 óráig szervezendő foglalkozások [27.§ (2), 46.§ (1) a), 55.§ (1)] - A pedagógusok előmeneteli rendszere (életpálya-modell) [62.§ (3), 64-65.§, 97.§ (19)-(21)] - A pedagógusok új típusú munkaidő-számítása [62.§ (5)-(14), 69.§ (5)] - A pedagógusok magasabb bérezése [65.§, 69.§ (6), 7. és 8. melléklet]  Az intézményvezetők létszáma és óraszámai is ekkortól hatályosak. [1. és 5. melléklet]  E naptól hatályos a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszámára vonatkozó 2. melléklet.  Hatályba lép a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak létszámának meghatározására vonatkozó szabály. [61.§ (5)]  Hatályba lépnek az új finanszírozási szabályok, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bérét és annak járulékait a központi költségvetés finanszírozza. [88. § (4)–(5)]  Ebben a tanévben indulnak a köznevelési Híd-programok. [14.§]  Ekkortól érvényesek az új csoport- és osztálylétszámok (felmenő rendszerben [lásd: 97.§ (18)] és a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete. [25.§ (7), 27.§ (1)-(10) illetve (12)-(13), 28-29.§, 4. és 6. melléklet])

21

 Ekkortól kerül bevezetésre általános iskolában felmenő rendszerben az erkölcstan és a helyette választható hittan. [35.§] A felmenő rendszerű bevezetésről és a szükséges képesítésről a 97.§ (7) bekezdés, illetve a 98.§ (6) bekezdés rendelkezik. 2014. szeptember 1.  Ekkortól kötelező a fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása [97.§ (5)] Egyéb fontos dátumok:  „A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelésoktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.” [97.§ (6)]  Az iskoláknak 2012. december 31-ig kell felülvizsgálniuk pedagógiai programjukat az Nkt-nek illetve a kerettantervnek való megfelelőség szempontjából. [97.§ (14)-(15)]  A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban a 2014/2015. tanév végéig teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott feltételeket. [97.§ (13)]  A 6.§ (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Ennek igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. [97.§ (2)]  7. Az Nkt. 6.§ (2) bekezdés e) pontjában meghatározott, a szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárggyal kapcsolatos vizsgák első megszervezésének az időpontja a 95.§ (5) bekezdés alapján 2016. május-júniusi vizsgaidőszak lesz. A Köznevelési törvény mellett jelentős változásokat helyeznek kilátásba a szakképzésre vonatkozó jogszabályok is. Jövőkép A jogszabályi rendelkezések mellett legalább ilyen fontos iránytűt kell hogy jelentsen az intézmény közös munkában megfogalmazott küldetésnyilatkozata, illetve jövőképe: Szándékaink, törekvéseink alapján azt reméljük, hogy az Oladi ÁMK jövőben  mint többcélú intézmény teljes körűen kiszolgálja a körzet (az Oladi és a Derkovits lakótelep) oktatási és közművelődési igényeit.  Biztosítja a közoktatási szolgáltatásokat az alapfokú oktatástól az érettségiig, illetve a szakmai végzettség megszerzéséig.  A szakképzés tartalmát folyamatosan a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez igazítja.  Iskoláiba a szülők nyugodtan küldik el gyermekeiket. A gyerekek saját választásuk alapján, szívesen járnak az iskolába.  A tanulók biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható tudásra, készségekre tesznek szert, és képesek lesznek tudásukból megélni.  Az intézményben folyó munkát nemzetközi kapcsolatok is segítik, melyek bővüléséhez a kéttannyelvű oktatás működtetése jó alapokat jelent.  Mint közművelődési intézmény a város és a kistérség meghatározó ifjúsági központjaként működik.  Tág teret ad a helyi, amatőr és fiatal művészeti kezdeményezéseknek.

22

 

Támogatja az intézmény mikrokörnyezetének közösségépítő kezdeményezésit. Széles körű együttműködést épít ki a város közintézményeivel. Törekvésünk, hogy az Oladi ÁMK modern jól felszerelt, a XXI. század követelményeinek megfelelő, eredményes intézmény legyen. Olyan értékeket tudjunk felmutatni, amelyek másokat is érdeklődéssel töltenek el (szülők, szponzorok, támogatók, fenntartó).

Savaria Ifjúsági Centrum – az ÁMK közművelődési intézményegysége Az ÁMK Alapító okirata a közművelődési jellegű alaptevékenységek közt első helyen említi „az ifjúsághoz kapcsolódó kulturális tevékenységek városi és regionális hatáskörű biztosítását”. Sok elemében ez már meg is valósult, hiszem a programkínálat legnagyobb része kifejezetten a fiataloknak (könnyűzenei koncertek, Aludj máskor vetélkedő, stb.), más része a fiatal családoknak szól (csecsemőtorna, gyermekprogramok, családi úszás, stb). Megítélésem szerint a szakmai tartalom tekintetében a megkezdett folyamatokra továbbra is építeni lehet, az ifjúsági szervezetekkel, az ifjúsággal foglalkozó intézményekkel együttműködve a programkínálat prioritásai mellett a közösségteremtési tevékenységet is tovább lehet erősíteni. Tervbe vettük, hogy a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltését animátor foglalkoztatásával segítjük, a felügyelet megszervezése mellett megnyitjuk a művelődési ház tereit és udvarát számukra. Erre azonban költségvetésünk eddig nem adott lehetőséget, reméljük, az erre vonatkozó elképzeléseinket a következő időszakban meg tudjuk valósítani. A művelődési központ programkínálatára és kihasználtságára most sem lehet panasz, sőt a 2012/13. művelődési évben a programok száma már-már kisebb működési nehézségeket okozott a kiszolgáló személyzet munkaidő-beosztásában. Ugyanakkor érdemes folyamatosan keresni és feltárni azokat az új lehetőségeket, melyekkel a kínálat tovább színesíthető, a meglévő kapacitások még inkább leköthetők. A kulturális programok körében érdemes továbbra is nagy hangsúlyt fektetni az amatőr művészeti tevékenységek támogatására. Ez bizonyos fokig ifjúsági program is, hiszen az amatőr (értsük alatta azt, hogy nem hivatásos) művészeti próbálkozások elsődlegesen az önkifejezés jegyében születnek. Művelői zömében fiatalok vagy fiatal felnőttek. Még az esztétikai értelemben kevésbé értékes alkotások is elősegíthetik a teljesebb önismeretet, a műveken keresztül egymás jobb megismerését, de az ilyen típusú kezdeményezések támogatása szolgálhatja a tanulást, az önképzést és az igazi tehetségek felfedezését is. Az elmúlt öt évben igazi közös programmá fejlődött a József Attila vers-, mese és novellaíró pályázat. A célcsoportot kiegészítettük a középiskolás korosztállyal, a szűkös költségvetési források mellett is gondoskodni kell a pályázat színvonalas lebonyolításáról és a legjobb alkotásokat tartalmazó könyv megjelentetéséről. További terveink megvalósulását (alkotótábor, kapcsolódó internetes portál) az anyagi források szűkössége eddig nem tette lehetővé, de amennyiben forrásokat tudunk teremteni, ebben az irányban lehetne a programot továbbfejleszteni.

23

A helyi társadalomhoz kapcsolódást, a közösségi élet szervezését elsősorban a lakókörzet számára szervezett programok és akciók szolgálhatják. Ezen a területen feltétlen folytatásra érdemes kezdeményezés az Őszköszöntő Fesztivál, de ebbe a körbe sorolható az eddig két alkalommal megrendezett Olad-bál, a Farsangfarka, a játszóházak, családi délutánok. Ezeknek a rendezvények a körét akkor lehetne eredményesen bővíteni, ha mögöttük egyre szervezettebb közösség áll. Érdemesnek tartom ezért a már meglévő közösségekkel a szorosabb kapcsolatfelvételt, de közösségek létrehozásának kezdeményezését is (pl. egyesület alapítása). Az előbbiekben vázolt elképzelésekkel az ifjúsági, tehetséggondozó, az önkifejezésnek teret adó és a helyi közösséget szolgáló funkciókat kívánom továbbra is erősíteni. Értelemszerűen minden jól működő, bevált és bejáratott tevékenységet, programot folytatni kell a foltvarró kiállítástól kezdve a nagyrendezvények befogadásig. Az iskolában folyó nevelő, oktató munka céljainak szolgálata Öt évvel ezelőtt vezetői programomban az újjáalakulás okán saját koncepciót fogalmazhattam meg arra vonatkozóan, hogy az Oladi ÁMK-ban hogyan tervezem a szakmai munka megszervezését. Ma viszont a szakalkalmazotti közösség által elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai-művelődési program részletesen meghatározza az oktató-nevelő munka céljait, feladatait, a megvalósítás eszközeit, elvárásait és a művelődési programot. Mivel ebben a munkában személyesen is közreműködtem, azok elfogadása számomra ma is magától értetődő. A következőkben annak bemutatására vállalkozom, hogy a Közös rendelkezésekben megfogalmazott általános célokat és feladatokat miképp segítem megvalósítani, illetve a következő öt évben milyen új elemek bevezetését kívánom kezdeményezni. Az iskolai nevelés általános céljait az alábbiak szerint fogalmaztuk meg:  Tanítványainkból együttműködni tudó embereket szeretnénk formálni, akik tisztában vannak a kulturált viselkedés követelményeivel; a tolerancia, a szolidaritás, az egymás iránti tisztelet, az empátia, a felelősségérzet, az együttérzés, az udvariasság, a másik ember elfogadása, a szeretet és megértés jellemzi őket. Legyenek képesek csapatban dolgozni.  Tanulóink értékrendjében hangsúlyosan jelenjen meg az őszinteség, a becsület, az igazságosság, az önfegyelem képessége, a megbízhatóság, a meghallgatni tudás, a nyitottság.  Az iskolai oktatás mindkét szintjén fontosnak tartjuk, hogy a tanulók önmagukhoz mérten fejlődjenek a következő területeken: kreativitás, eredményességre törekvés, rugalmasság, sokoldalúság, érdeklődés, igényesség, innovatív szemlélet, kitartás, következetesség.  Helyes önismeret jellemezze a tanulókat! Legyenek képesek saját értékeik felismerésére, illetve mások tiszteletére. Legyenek képesek saját jövőjük tudatos és aktív tervezésére.  Tanulóink ismerjék meg az egészséges életmód követelményeit, a káros szenvedélyek hatásait, legyenek képesek visszautasítani egészségkárosító magatartásformákat.  Legyenek tisztában a környezet és a természet védelmének fontosságával, a környezettel szembeni felelősséggel! Vegyenek részt környezetvédelmet szolgáló akciókban (elemgyűjtés, szemétszedés, stb.)  A tanuló rendelkezzen fejlett azonosságtudattal, amelyben a szülőföldhöz, a nemzethez és Európához való kötődés jelenik meg.  Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink az általános emberi értékeket megismerjék, elsajátítsák a pedagógusok és dolgozók példamutatásán keresztül is.

24

Úgy vélem, az iskolák nevelőmunkáját a következő években is a fenti célok szolgálata kell, hogy jellemezze. Az együttműködés képességét, a közösségi lét értékeit elsősorban megfelelő szervezeti formák és pedagógiai módszerek alkalmazásával tudjuk leginkább fejleszteni. Ennek érdekében továbbra is ösztönzöm az oktatásban a team-munkát és a kooperatív tanulás munkaformáit. Szerencsére mindkét iskolában van mire építeni, hiszen a pedagógusok jelentős része továbbképzéseken is megismerhette ezeket az eljárásokat. Az egészségnevelésnek és a környezeti nevelésnek gazdag eszközrendszere működik mindkét iskolában (vetélkedők, projektnapok, akciók, tantervi szinten, osztályfőnöki munkában, stb.). Szeretnénk, ha az általános iskola idén beadott pályázata nyomán újra elnyerhetné az ÖKOiskola címet. Az egészségnevelés részévé kell tenni – csatlakozva a Segítés városa programhoz – az újraélesztés oktatását. A továbbiakban is igénybe kell venni azoknak az intézményeknek és szervezeteknek a segítségét, amelyek a fiatalokat érő veszélyek megelőzését szolgálják (rendőrség, ifjúságvédelmi szervek, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ, stb). A szűkebb-tágabb környezetünkhöz való kötődést, az azonosságtudat fejlesztését szintén gazdag tevékenységrendszer segíti: helytörténeti nap, helytörténet oktatása, ünnepségek iskolán kívüli megrendezése, az általános iskolában rendezett Szent Márton vetélkedők, emlékkönyvek vezetése, stb. Ezeket az értékes hagyományokat továbbra is ápolni kell. Természetesen tudjuk, hogy tanítványaink családi háttere sok esetben rendkívüli problémákkal terhelt, a környezeti hatások gyakorta ellenünk dolgoznak, így a mindennapok gyakorlatában nem juthatunk el a célok maradéktalan megvalósulásáig. Az azonban elvárható, hogy ennek érdekében dolgozzunk, és legyenek mérhető, érzékelhető eredményeink ezen a téren. Az iskolai oktatás PMP-ben megfogalmazott általános céljai a következők:  A tanulók sajátítsák el az iskolai oktatás adott évfolyamára vonatkozó követelményeket, a középfokú iskolai oktatás végén sikeres záróvizsgát (érettségi, szakmai vizsgát) tegyenek.  Az alapkészségeket olyan szinten birtokolják, hogy képesek legyenek az új ismeretek befogadására, életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten a szövegek megértésére, ismereteik gyakorlati alkalmazására.  Legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre.  Tanulóink a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervi követelményekhez képest jobb idegen nyelvtudással rendelkezzenek az általános iskola, majd 2016-tól a középiskola egyes évfolyamain.  Magabiztosan és sokoldalúan használják az informatikai eszközöket, a Nemzeti Alaptantervhez és a kerettantervi követelményekhez képest magasabb szintű informatikai ismeretekkel rendelkezzenek az egyes évfolyamokon. Növekvő arányban tegyenek ECDL vagy előrehozott érettségi vizsgát.  Piacképes, használható, naprakész tudással rendelkezzenek. Használható tudással, végzettséggel és a világban eligazodni képes személyiséggel rendelkező „diákok, felnőttek” kerüljenek ki az intézményünkből.  A 12. évfolyam végére a tanulók legyenek birtokában az életkezdéshez szükséges legfontosabb kompetenciáknak, ismereteknek, legyenek képesek eligazodni a munka világában.  Tehetséges tanulóink kapcsolódjanak be a tanórán kívül szervezett tevékenységekbe, vegyenek részt a tanulmányi, szakmai és sportversenyeken.

25



Diákjaink képesek és motiváltak legyenek az élethosszig tartó tanulásra.

Nyilvánvalóan a fenti célok megvalósításában a két iskola – feladatából adódóan - eltérő mértékben és más-más módon működik közre. Több területen kialakult a szakmai együttműködés, öt év után egyre tisztábban kirajzolódik, hogy az angol nyelv, az informatika, a művészeti (vizuális) nevelés fontossága mindkét iskolára jellemző, az egészség- és környezeti nevelés hangsúlyosságára pedig már korábban utaltam. Az általános iskolások tanulmányi és versenyeredményei, a kompetenciamérés eredményei, a partneri igény és elégedettségmérés adatai egyaránt tiszteletet érdemlőek, ezeket meg kell tartani a következő időszakban is. A kéttannyelvű képzés a 2012/13. művelődési évben lép az 5. évfolyamra, folyamatosan nyomon kell követni ennek eredményességét a felső tagozatos oktatásban. Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy várhatóan szigorúbb követelmények fogalmazódnak meg a két tanítási nyelvű oktatással kapcsolatban. Ezeknek a követelményeknek minden tekintetben meg kell tudnunk felelni. A középiskola eredményességét javítani kell az országos kompetenciaméréseken, el kell érni, hogy a szülői kérdőívek visszaérkezzenek és a pedagógiai hozzáadott értéket mérni lehessen. Törekedni kell a bukások arányok csökkentésére, ebben az iskola segítségére lehet a szakiskolai oktatás tervezett átalakítása. A szakiskolai 9-10. évfolyamokban országszerte tapasztalható problémák nálunk is jelentkeztek, talán a szakma előtérbe kerülése erősebb motiváló tényező lehet. A szakmai vizsgák eredményességét a következő időszakban is meg kell tartani. Az informatika súlyát a középiskolai oktatásban a webgazdasági képzés jövőbeli sorsa határozza meg elsősorban, azonban fontos szerepe van és lesz a szolgáltató és könnyűipari szakmák megalapozásában is. Úgy vélem, az iskola ezen a területen nem használta ki még kellő mértékben lehetőségeit, pedig a személyi feltételek (a pedagógusok szakértelme) és az infrastruktúra adott ehhez. Bár az informatikát szívesen választják érettségi tárgynak a tanulók, mindenképp fejlesztő munkát tartok szükségesnek annak érdekében, hogy legyenek ilyen irányú szakképzéseink is. Az idegen nyelv oktatásában a tanulók összetételéből adódóan csak szerényebb céljaink lehetnek a középiskolában, azonban az iskolában oktatott szakmák mindegyikénél komoly versenyelőnyt jelenthet a nyelvtudás. Fontosnak tartom a szakmai idegen nyelv oktatását, és támogatandónak az általános iskola nyelvi munkaközösségével – a már létező együttműködést. Szakképzés A szakképzés az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolájának a feladata. Várhatóan ezen a területen is komoly változásokra számíthatunk. Átalakul a képzés szerkezete. A szakiskola 3 éves lesz, a második évfolyamtól kezdve a gyakorlati képzést kötelező jelleggel iskolán kívül, valós munkahelyi környezetben kell megszervezni, kivételt csak azok az esetek képezhetnek, ahol ehhez nincsenek meg a feltételek. Mivel a szolgáltató szakmákban a szakmai gyakorlati képzést eddig is egyéni vagy társas vállalkozásokkal kötött tanulószerződés alapján szerveztük meg, ez változást legfeljebb a könnyűipari képzésben jelenthet. A szolgáltató szakmáknál inkább ellenkező előjelű

26

gonddal kell szembenéznünk: a 9. évfolyamon meg kell teremteni az iskolai gyakorlati oktatás személyi, tárgyi és anyagi feltételeit. (Eddig csak a szakmai előkészítés és alapozás zajlott az iskolai fodrász tanműhelyben.) A szakközépiskolai oktatás alapvetően négy éves lesz, az érettségi mellett munkakör betöltésére jogosító végzettséget ad. Feltehetően ez maga után vonja a szakképzéssel kapcsolatos tartalom arányának növelését a közismerettel szemben. A változásokat – és teendőinket - teljes pontossággal az új kerettantervek kiadása után vehetjük számba. Fel kell készülni, hogy a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) helyébe lépő megyei Képzési Bizottságok döntései kötelező érvényűek lesznek. Olyan szakmákban, amely a nem támogatott kategóriába kerül, képzés indítására várhatóan nem lesz lehetőség. Komoly változások – egyúttal komoly kihívások – elé nézünk a jelenleg folytatott képzéseinkkel:  Az iskola legnépszerűbb és legkeresettebb képzési formája az egyéb szolgáltatás szakmacsoportban indított szakközépiskola. Feltehetően így lesz ez a jövőben is. A képzési forma további erősödését jelentheti, ha a fodrász szakképesítés érettségi vizsgához kötött lesz, amire információink szerint lehet számítani. Veszélyt jelenthet azonban, ha az egyéb szolgáltatás szakmacsoportban oktatott szakmák – ahogy a fodrász esetében volt rá példa korábban – a nem támogatott kategóriába kerülnek.  A webgazdasági képzést nagy reményekkel vezette be az intézmény, de az a szakmai támogató háttér, ami öt évvel ezelőtt megvolt, mára szétesett. Bizonytalan a képzés jövője tantervi szempontból is, hiszen az új kerettantervek bevezetése mellett kevésbé lesz tere a helyi programoknak. Ha az informatikai szakmacsoportot meg szeretnénk tartani, feltétlenül javítani kell a beiskolázás eredményességét.  A könnyűiparnak alacsony a presztízse a közvélemény szemében, ennek hatása immár 15 éve érzékelhető a beiskolázásban. Ugyanakkor a gazdaság igényelni fogja a következő öt évben is a szakembereket a szabó és a könnyűipari technikus szakmában egyaránt. Újra megjelent az igény a gazdaság oldaláról a cipőipari képzésre. Ez utóbbi kezdeményezés esetében a 8. osztályban végzett tanulókra kevésbé számíthatunk, érdemesnek tartom a felnőttképzésben megtenni az első lépéseket.  Újonnan hirdettük meg a szakközépiskolai képzést az egészségügyi szakmacsoportban, de egyelőre a régi típusú szakközépiskola 9-12. évfolyamának működtetésére szól az engedély. A tantervi változások után feltehetően új önkormányzati döntést igényel a kérdés. A képzés jövője elsősorban a tanulók jelentkezésén múlik, de más iskolák ilyen irányú törekvéseivel is számolni kell.  Jelenleg a szakiskolai oktatásban fodrászokat és szabókat képezünk. Ha a fodrász képzést szakközépiskolai keretek közt kell megszervezni, az alacsonyabb létszámú szabó képzés indítása is problémás lehet. Fontos ezért a könnyűipari vonalat megerősíteni vagy mellette valamilyen más rokon szakmát bevezetni. Számolni kell azzal, hogy az általános iskolából kikerülő tanulók száma – néhány éves stagnálás után - újra csökkenni fog a következő években. Részben ezért, részben a gimnáziumi osztályok kifutása okán, illetve a képzés átalakulásából fakadó folyamatok hatására a Teleki tanulólétszáma csökkenni fog. Reálisan azzal lehet tervezni, hogy négy helyett csak három párhuzamos osztályt lehet indítani a 9. évfolyamon, feltehetően 2 szakközépiskola, 1 szakiskola bontásban.

27

A prognosztizálható feladatcsökkenés következtében a művelődési ház klubtermei újra felszabadulnak a közművelődés számára, másrészt a tanműhely tervezett beköltöztetése tölti ki a felszabaduló kapacitásokat. Az iskola tehát egy alacsonyabb szinten stabilizálni fogja működését, azonban a változások menedzselése komoly odafigyelést, körültekintést igényel majd. „Börtönoktatás” - A büntetés-végrehajtási intézményben felmerülő oktatási feladatok A Büntetés-végrehajtási Intézetben folyó oktatást nagyobb reményekkel kezdtük meg, mint amilyen szinten jelenleg működik. Az induláskor a Büntetés-végrehajtási Intézetet működtető Mátraholding Zrt nagyobb létszámmal, több osztállyal kalkulált (ezt tükrözi a velük kötött szerződés is). A beiskolázási gyakorlat felülvizsgálata után azonban azzal kellett szembenézni, hogy az eltérő évfolyamokra jelentkező tanulókat nehéz osztályba szervezni, a kisebb létszám pedig finanszírozási problémákat vetnek fel. A 2011/12. tanévre azonban úgy vélem, kialakultak az együttműködés legfontosabb keretei, beleértve az alacsonyabb létszámú csoportok működtetéséhez történő anyagi hozzájárulás kérdését is. Így a Büntetés-végrehajtási Intézetben a következő öt évben továbbra is az érvényben lévő szerződés szerint folytatjuk a munkát.

Vezetési program Az elmúlt öt év fontos feladatát az új intézmény, illetve az új szervezeti keretek kiépítése jelentette. Ma már naprakészen rendelkezésre állnak azok a szabályzatok és szabályozások (pedagógiai és művelődési program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, intézményi minőségirányítási program, gazdasági szabályzatok, stb), melyek leírják a szervezet működését, és előírásokat fogalmaznak meg a dolgozók, illetve a partneri kör számára. De nemcsak a szabályzatok állnak rendelkezésre, hanem azok a tapasztalatok is, ami az integrált szervezet napi működtetésében mindannyian megszereztünk. A szervezeti működés szempontjából tehát nem új folyamatok kialakítására van szükség, hanem a meglévő folyamatok, eredményesebb működtetésére, felülvizsgálatára, szükség esetén korrekciójára. Szervezeti felépítés Az Oladi ÁMK szervezeti felépítését a következő ábra mutatja be:

28

ÁMK igazgató

Igazgató tanács

gazdasági vezető

Intézményegységvezető - Teleki

Intézményegységvezető - SIC

művelődésszervezők, könyvtár, úszásoktató, információsok

int.egys.vezhelyettes gyak.okt. vezető

Intézményegységvezető – ált. isk.

int.egys.vezhelyettes

tanműhely -vezető

pedagógusok

oktatók

iskolatitkár

tanműhely technikai dolgozói

gazdasági osztály

gondnokság

pedagógusok iskolatitkár

A fenti vezetési szerkezetben az ÁMK igazgatója az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Elsősorban a három intézményegységet és a közös feladatokat ellátó gazdasági osztályt egyaránt érintő intézményműködtetési, gazdálkodási, karbantartási, technikai feladatokat irányítja, s mellette természetesen felel a három intézményegység szakmai munkájáért, koordinálja együttműködésüket. Irányítja az Igazgató Tanács munkáját, a gazdálkodást és a minőségbiztosítási rendszert. Képviseli az intézmény egészét. A szakmai önállósággal rendelkező, de egymással együttműködő egységeket intézményegység-vezetők irányítják, a két iskolában munkájukat intézményegységvezetőhelyettes segíti. A középiskolában ezen kívül két gyakorlati oktatásvezető is dolgozik, egyikük a ruhaipari tanműhely vezetője. Az ÁMK vezetési szerkezetéből fakadóan nemcsak a gyakorlati képzés, hanem az adott szakmacsoport irányítása is feladatkörükbe tartozik, lényegében ők az intézményegység-vezető szakmai helyettesei. A Büntetésvégrehajtó Intézményben folyó munkát tagozatvezető irányítja és szervezi. Bár a Köznevelési törvény megfogalmazása néhány ponton nem teljesen egyértelmű (pl. gyakorlati-oktatásvezetők), értelmezésem szerint az ÁMK továbbra is működhet a jelenlegi vezetői létszámmal, illetve vezetői munkamegosztással. Az új Oladi ÁMK öt évvel ezelőtt három önálló intézményből jött létre. Intézményegységei ugyanolyan nagyságrendű szakmai feladatot látnak el azóta is, mint egy önállóan működő általános vagy középiskola, illetve művelődési ház. A feladatok nagyságrendjéből adódóan

29

nagy felelősség hárul az intézményegység-vezetők vállára. Megbízatásuk egy év múlva lejár, a jogszabályi előírásoknak megfelelően 2013-ban az ÁMK Igazgató Tanácsa pályázatot ír ki a következő öt év intézményegység-vezetői feladatok ellátására. Az ÁMK működőképessége továbbra is megköveteli, hogy a három intézményegység szakmailag önálló, erős döntési jogokkal felhatalmazott vezetéssel rendelkezzen. A gazdasági osztály pénzügyi, gazdálkodási ügyekben funkcionális feladatokat ellátó szervezeti egység. Élén a gazdasági vezető áll, aki közvetlenül irányítja a gazdasági csoportot és felügyeli az gondnokság (technikai dolgozók) munkáját. Az átszervezés nyomán ezen a területen történtek a legnagyobb változások, hiszen teljesen új struktúrát kellett kialakítani. A csoportba tartozó munkatársak: gondnok, karbantartó csoport (szakemberek, segédmunkások, stb.), takarító személyzet, iskolai porta. A 2007. évi vezetői pályázatomban terveztem ÁMK szintű minőségügyi csoport létrehozását is, amely az intézményegységek minőségügyi vezetőjéből és delegáltjaiból állt volna. A minőségirányítási feladatok teljes integrációjának azonban nem volt értelme, mivel a Savaria TISZK TÁMOP programja keretében a Teleki egy szakképzésre kifejlesztett önértékelési modell kiépítését kellett, hogy végezze, ami csak felesleges többletmunka árán lehetett volna összehangolni az általános iskola Comenius modellből örökölt gyakorlatával. A közművelődésben pedig az ez irányú elvárások - várakozásainkkal ellentétben - nem erősödtek fel. A minőségirányítási munkák szintézisét így az IMIP éves értékelése jelentette. Átgondolásra szorul, hogy a következő években a minőségirányítási feladatok milyen szinten és milyen módon jelenjenek meg. A Köznevelési törvény nem szerepelteti a kötelező szabályozó dokumentumok között az Intézményi Minőségirányítási Programot, és nem írja elő a minőségirányítási rendszer működtetését sem. Ugyanakkor az ÁMK mindkét iskolájában a korábbi hagyományok okán érdemes gondoskodni a folytatásról. A partneri igény- és elégedettségmérés rendszerét feltétlenül érdemes megtartani, mert az ott végzett mérések részét kell, hogy képezzék a stratégiai tervezésnek és az intézményi önértékeléseknek egyaránt. Az elmúlt öt évben is számos fontos információt tártak fel ezek a vizsgálatok. A középiskolában is számítani lehet arra, hogy a TISZK a TÁMOP projektben vállalt fenntartási kötelezettsége körében továbbra is gyűjteni fogja azokat az indikátorokat, melyeket a minőségirányítási rendszerébe beépített. Ellenőrzési és értékelési rendszer A működés átláthatóságát és kiszámíthatóságát szolgálja egy átfogó értékelési és ellenőrzési rendszer kialakítása. Ennek egyes elemei megvalósulnak a minőségbiztosítási rendszer működtetésében: önértékelés, elégedettség-mérés, igényfelmérés, stb. Más elemei viszont inkább a vezetői munkamegosztás és feladatellátás körébe utalandók. A pedagógus teljesítmény-értékelési rendszer, illetve a közalkalmazottak minősítésének rendszere különösen fontos a jogszabályok egyre egyértelműbb előírásai miatt is. Az erre vonatkozó szabályozások elkészültek, a megvalósítás azonban megítélésem szerint nagyobb odafigyelést, rendszeresebb ellenőrző munkát igényel az előző időszakhoz képest.

30

Partnerkapcsolatok Diákönkormányzat Mint a helyzetelemzés is tükrözte, mindkét iskolában aktív és jól szervezett a diákönkormányzat. Az általános iskola bővelkedik a diákrendezvényekben, a gyermekek szívesen szerepelnek, vesznek részt a programokban. A középiskolában már nehezebb feladat a tanulók többségét aktivizálni, de már ezen téren is mutatkozik némi javulás, amire építeni lehet. Törekedni kell a pályázatokban rejlő lehetőségek minél teljesebb kihasználására. A magam részéről a továbbiakban is nyitott vagyok minden olyan kezdeményezésre, ami a diákok öntevékenységére, szervezett munkájára épül és színesíti az iskolai életet: diáknap, rendezvények, iskolarádió, iskolaújság, stb. Szülői munkaközösség A Helyzetelemzés utalt röviden az általános iskolában kialakult kapcsolattartási formákra, hagyományos rendezvényekre. A szülők közössége a szakképző iskolában is mindig készséggel segített az iskolavezetésnek, de itt a hagyományos rendezvényeknek már nincs meg a kellő vonzereje, keresni kell a kötetlen kapcsolattartás új lehetőségeit. A minőségbiztosítási rendszer kiépítésével párhuzamosan rendszeressé válnak a szülői elégedettség mérések. Ezek tapasztalatait hangsúlyosan kell figyelembe venni. Külső partnerek Az ÁMK elsősorban a három intézményegységen keresztül kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Az iskolarendszeren kívül folytatott szakképzés (tanfolyamok) területén partneri viszonyt lehet kialakítani más felnőttképző intézményekkel is, hiszen ezáltal az iskolák és a művelődési központ programkínálata tovább gazdagodhat. Meg kell őrizni a jó együttműködést a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A hatékony pályaorientációs tevékenység elengedhetetlenné teszi a Vas Megyei Munkaügyi Központtal való jó kapcsolatot. Továbbra is szoros kapcsolatot kell tartani a szakképzésben érdekelt vállalatokkal, különösen azokkal a cégekkel, amelyek jelentősége, technológiai fejlettsége az iskolai képzés számára is húzóerőt jelenthet. A közművelődési programok megismertetése, az iskolák ismertségének növelése, az eredmények bemutatása érdekében törekedni kell a jó médiakapcsolatokra. Feltételek Személyi feltételek Az Oladi ÁMK-ban a feladatellátáshoz a személyi feltételek teljes körűen adottak. Korábban költségvetési okokból került sor kényszerű létszámleépítésekre, a következő időszakban az

31

iskolai oktatás szerkezetének átalakítása és az új jogszabályi előírások indukálnak feltehetően változásokat. Az általános iskolában bevezetett kéttannyelvű képzés felmenő rendszerben még kiépülőben van. Különösen a felső tagozaton kell gondoskodni a megfelelő személyi feltételekről (esetleg óraadó tanárok beállításával). A középfokú oktatásban komoly feladatcsökkenéssel kell szembesülnünk. 2012/13. tanévtől kezdve fokozatosan kifutnak a szakiskolai 9-10. évfolyamok, és kifutnak ugyancsak felmenő rendszerben a gimnáziumi osztályok. Mindezek a folyamatok komoly mértékben csökkentik a közismereti órák számát, ami esetenként foglalkoztatási gondokhoz is vezethet. A feladatcsökkenésből fakadó emberi problémák elkerülése érdekében körültekintően kell eljárni a megüresedő álláshelyek betöltésénél, másik oldalról orientálni kell a szaktanárok egy részének át- és továbbképzését. Meg kell vizsgálni az áttanítás lehetőségeit az intézményegységek között, mint ahogy most is van arra példa, hogy egy pedagógus a kötelező óráját a két iskolában teljesíti. Lehetőséget jelenthetnek a Köznevelési törvény által bevezetni kívánt új munkakörök is. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátásához iskolánként a félállású ifjúságvédelmi felelős alkalmazása továbbra is indokolt. A technikai személyzet nagyobb része a gondnokság dolgozója. A karbantartási, javítási feladatok és a kisegítő munkák elvégzését mindhárom intézményegységben végezniük kell. A két iskola munkarendjében a délelőttök, illetve takarítás szempontjából a délutánok a leghangsúlyosabbak, ugyanakkor a közművelődési, kulturális, zenei és sport programok esti órákban vagy hétvégén is lehetnek. Ezekben a munkakörökben a munkaidő rugalmas beosztása indokolt továbbra is. Tárgyi feltételek, szükségletek és lehetséges fejlesztések A következő évek feladatainak megvalósításához az alapfeltételek adottak, az oktatástechnikai és szemléltető eszközök, berendezések terén jó feltételekkel rendelkezik az intézmény. Ugyanakkor számos területen további fejlesztésekre van szükség. Az általános iskola informatikai eszközellátottságát mennyiségi szempontból jelentősen javítottuk az elmúlt öt évben, azonban a középiskolából átadott használt számítógépek mára elavultak, a TIOP 1.1.1. pályázati lehetőség pedig az ÁMK általános iskoláját hátrányosan érintette, mivel intézményi szinten „túl jó” mutatókkal rendelkeztünk. Szükséges ezért megkeresni annak a lehetőségét, hogy a következő öt évben minél több új számítógéppel gazdagodjon az általános iskola. A szakképzésben új feladatként jelentkezik a fodrász tanműhely fejlesztése, hiszen az új, három éves szakiskolában a szakmai gyakorlatot az első évben iskolai tanműhelyben kell megszervezni. Ugyanígy biztosítani kell az egészségügyi szakmacsoport oktatás anyagszükségletét is, a szakközépiskolai szakmai alapozó képzés igényeit figyelembe véve a folyamatos fejlesztést. Ugyancsak a szakképzés szükségleteihez tartozik a ruhaipari tanműhely kérdésének végleges rendezése. Korábban közgyűlési döntés született új tanműhely építéséről a szakképző iskola mellett. Az új épületrészben nemcsak a ruhaipari képzést szolgáló korszerű eszközrendszer

32

került volna méltó környezetbe, hanem a kozmetikusok és a fogtechnikusok számára is szaktantermet lehetett volna kialakítani. Az új tanműhelyhez évek óta engedélyes tervekkel rendelkezünk, de a megvalósítása forráshiány miatt nem történhetett meg. A 11-es Huszár út 147. alatt található épület állaga ugyanakkor elfogadhatatlan, csaknem életveszélyes. Reális lehetőségnek az látszik, ha a tanműhelyt a középiskola épületébe beköltöztetjük. Az erről szóló kezdeményezést megfogalmaztuk, a város vezetése azt támogatja. A tanműhely beköltöztetése lehetővé teszi majd az elméleti tanárok és a gyakorlati oktatók hatékonyabb és rendszeresebb együttműködését, ami a modul rendszerű szakképzésben egyébként is elengedhetetlen. A könnyűszerkezetes építési technológiából fakadóan folyamatos karbantartó munka szükséges az ÁMK épületében. A gyakori beázások a tetőfelület szigetelése után megszűntek, ugyanakkor egyre inkább időszerű az intézmény átfogó felújítása. Erre természetesen csak pályázati források nyújthatnak lehetőséget. Nem feledkezhetünk meg a kisebb felújítási munkálatokról sem, ezek között kiemelném a kerítés festését, javítását; a SIC információs helyiségének felújítását, a vizesblokkok folyamatos karbantartását. A testi nevelés és a sportprogramok számára a pályák és az udvar adott, az infrastrukturális háttérrel együtt. Az általános iskola tervei közt szerepel az országban és a régióban is egyedülálló görhoki pálya befedése, lelátó építése és a gyorskorcsolyapálya megépítése. Erre tervek már korábban is születtek. Megvalósításukra pályázati támogatás esetén nyílhat reális esély. Ugyancsak pályázati támogatással, a Sportigazgatósággal és az intézményben működő kézilabda sportegyesület segítségével tervbe vettük a tornaterem bővítését annak érdekében, hogy a helyiség a kézilabda versenyek követelményeinek megfeleljen. Az iskolai testnevelés feltételeit különösen az segítené, ha a bővítéssel további kiszolgáló helyiségek kialakítása is megtörténhetne. Az elmúlt öt évben egy egységes, mindhárom intézményt összekapcsoló informatikai hálózatot alakítottunk ki. Jelentőségét növeli, hogy a hivatalos számítógépes és webes nyilvántartások, adatszolgáltatások köre egyre bővül. Ma még viszonylag szűk a hálózaton használt programok köre (ilyen például a helyiség-nyilvántartás), ezek bővítése szükségesnek látszik. Amíg a belső hálózat alapvetően kiszolgálja az intézmény igényeit, elfogadhatatlanul lassú az internet sebessége. Sajnos, többszöri próbálkozásunk ellenére nem sikerült a Sulinet kapcsolat kellő sávszélességét biztosítani. Megoldást az új városi informatikai projekttől várhatunk. Ugyanígy fontos kérdés az ÁMK webes megjelenése. Még 2007/2008. tanévben elkészült az ÁMK honlapjának közös felülete és megújult a Teleki honlapja. Az általános iskola és a művelődési ház saját weblapját még a régi tárhelyen működtette. Jelenleg van folyamatban az ÁMK honlapjának teljes megújítása, jelenleg a tesztelés fázisánál tartunk, a megújult felület teljes birtokba vétele a tanév végéig megtörténhet. Öt évvel ezelőtt megfogalmaztam, hogy az ÁMK működtetése szempontjából előnyös lenne a saját kollégiumi háttér. Figyelembe véve azonban a kollégisták számának városi szintű csökkenését, egy új kollégium építésének vagy kialakításának már nincs realitása. A Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola Kollégiumával jó együttműködést alakítottunk ki, a következő időszakban is erre az intézményre alapozhatjuk a vidéki tanulók kollégiumi ellátását.

33

Gazdálkodás Az elmúlt időszakot a központi normatív támogatások összegének és értékének folyamatos csökkenése jellemezte, fenntartó önkormányzatunk és intézményünk egyaránt feszítő takarékosságra volt kényszerítve. A következő években a finanszírozási rendszer átalakításával kell számolnunk. Bizonyos fokig biztonságot jelent, hogy az állami költségvetés fedezni fogja a pedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlenül segítők illetményét és azok járulékait, ugyanakkor ez a finanszírozás nem vágyálmokon, hanem szigorú számításokon alapul. Törekedni kell tehát – különösen az iskolai oktatásban – a költséghatékony megoldásokra, különösen figyelni kell az indított osztályok, csoportok létszámára, ezek feltöltöttségére, a csoportbontások, többletórák számára és indokoltságára. Az elmúlt években több nagyarányú költségcsökkentést hajtottunk végre, és minden területen megköveteltük a takarékosságot. Tartalékaink így a kiadási oldalon mára egyre inkább kimerültek, a következő időszakban jobban kell törekedni a bevételi források növelésére. A legfőbb bevételi forrás továbbra is a tornaterem, klubtermek, szaktermek, közösségi terek, uszoda bérbe adásából származhat. Fontos, hogy rendszeres bérlőinkkel továbbra is partneri kapcsolatot ápoljunk, szolgáltatásainkkal elégedettek legyenek. Nehézséget jelent, hogy a ruhaipari tanműhelyben a tanulók által készített termékek értékesítéséből származó bevétel növelésére reálisan nem gondolhatunk, és a jogszabályi változások okán a szakképzési hozzájárulás címén átvett pénzeszközökre sem számíthatunk. Minden vonalon folyamatosan élni kell a pályázatok adta lehetőségekkel. Különösen az Új Széchenyi Terv pályázatain való eredményes részvétel jelenthet komoly többletforrásokat az ÁMK számára. Megítélésem szerint változatlanul jó lehetőségek rejlenek a nemzetközi együttműködésekben (Comenius, e-twinning, Határtalanul pályázatok és programok) Az iskolák többlettevékenységéhez az iskolát segítő alapítványok is hozzájárulhatnak. *** Az Oladi Általános Művelődési Központ igazgatói álláshelyének megpályázásával arra vállalkozom, hogy biztosítsam az öt évvel ezelőtt megkezdett munka zökkenőmentes folytatását, felkészítsem az intézményt a várható változásokra és ezeket a változásokat az intézmény és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata érdekeit figyelembe véve legjobb tudásom szerint menedzseljem. Szeretném biztosítani az elmúlt öt évben megteremtett értékek megőrzését és továbbfejlesztését. 1988. óta dolgozom Oladon, abból 17 évet iskola-, illetve ÁMK-igazgatóként. Intézményvezetőként, tanárként, szakértőként, vizsgaelnökként eddig megszerzett tapasztalataimat és helyismeretemet kínálom fel az intézmény fenntartója és dolgozói közössége számára. Szombathely, 2012. május 22.

Rettegi Attila

34