PALYAZAT A Budapest II. Kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium intézményvezetői állására
Készítette: Lengyel Attila
Tisztelt Miniszter úr!
Alulírott Lengyel Attila megpályázom a Budapest II. Kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium intézményvezetői állását, melynek betöltésére nyilvános pályázatot írtak ki 2014-06-30 azonosító számon a Közigazgatási Állásportálon. Pályázatom tartalmazza •
a szakmai életrajzomat
•
az intézmény vezetésére vonatkozó programot fejlesztési elképzelésekkel
•
a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat.
Budapest, 2014. április 16.
Tisztelettel:
Lengyel Attila
2
Tisztelt Tankerületi Igazgató asszony! Tisztelt Nevelőtestület, Alkalmazotti közösség, Diákönkormányzat!
Pályázatot nyújtok be az Emberi Erőforrások Minisztere által meghirdetett intézményvezetői állásra a Budapest II. Kerületi Móricz Zsigmond Gimnáziumba. A Nemzeti Köznevelési Törvény életbelépésével a magyar közoktatás jelentős átalakuláson ment át. Megváltozott az intézmények jogi háttere, az iskolákban folyó munka tartalmi szabályozása, a fenntartás és működtetés rendje. Bevezették a pedagógusok új jövedelmi és bérrendszerét. A jogszabályi környezet változása mellett jelentősen módosult a tanulók motiváltsága, az iskola életükben betöltött helye, fontossága is. A Móricz Zsigmond Gimnáziumnak, mint a II. kerület egyik meghatározó intézményének ebben a változó környezetben is olyan mintaszerű pedagógiai műhelyként kell megállni a helyét, ahol a pedagógus és diák, az iskola és partnerei együttműködésének az alapja az értékőrző megújulás. Kérem, a pályázatban leírt elképzeléseim alapján - amennyiben arra érdemesnek tartanak pályázatomat támogatni, véleményükkel a további munkámat segíteni szíveskedjenek!
Budapest, 2014. április 16.
Lengyel Attila
3
Fejlesztési terv A fejlesztési terv kidolgozásakor figyelembe vettem a Budapesti II. Kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium Nevelési programjában meghatározott alapelveket, a nemzeti közneveléshez kapcsolódó törvényeket, rendeleteket, irányelveket, az intézmény személyi és tárgyi feltételeit, a fenntartói elvárásokat, valamint a közel húsz év alatt tanárként és szülőként szerzett tapasztalataimat. Ezek tükrében a következő területekre fogalmaztam meg a fejlesztési feladatokat.
Nevelő-oktató munka A gimnázium helyzete különleges a magyar oktatás rendszerében. Olyan széleskörű ismeretek megszerzésére biztosít esélyt, olyan fogékony életkori szakaszban foglalkozhat a tanulókkal, ami a nevelő-oktató munka számára különleges lehetőségeket, kihívásokat, örömöket jelent, de komoly felelősséggel is jár. A diákok értelmi képességeit, érzelmi gazdagságát, ismereteik gyarapodását elősegíteni, és egész életükre meghatározó tartalmas gimnazista évekkel megalapozni felnőttkori lehetőségeiket csak szakmailag magas színvonalon dolgozó, elkötelezett nevelőtestületi munkával lehet. A nevelés hagyományosan értékközvetítő és személyiségalakító program. Erről a feladatkörről egy pedagógus a saját identitásának feladása nélkül nem mondhat le. Ha az iskola be kívánja tölteni értékközvetítő és értékteremtő szerepét, akkor meg kell találnia azokat az értékeket, amelyeket ma a jövő emberének felelősséggel, szakmailag megalapozottan ajánlhat, és amelyek a jövő nemzedéke számára oly elengedhetetlenül fontosak. Közoktatásunk új rendszerében ez a kulcskompetenciák fejlesztési programjában jelenik meg. A Móricz
Zsigmond
Gimnázium
pedagógiai
programjában
megfogalmazott
célkitűzések
megvalósítása érdekében a jövőben is nagy gondot kell fordítani a tanítási órák színvonalának megőrzésére, szükség esetén emelésére, a nevelési célok megvalósítását segítő, tanórán kívüli lehetőségek kihasználására. Azoknak a jól működő móriczos tradícióknak, formáknak (Móricz Akadémia, a nyári történelmiművelődéstörténeti tábor, Móricz emlékplakett, Móricz-hét, honismereti kirándulások stb.) a fenntartását kiemelten támogatandónak tekintem, melyek jelentősen hozzájárulnak a tanulás, az önképzés, a szabadidő értelmes eltöltése iránti igény felélesztésére, növelik a diákok iskola iránti elkötelezettségét, segítik a hagyományőrzést és/vagy átadást. Az iskolán kívüli körülmények megváltozása komolyan befolyásolja az iskolai teljesítmény alakulását. Ezek a kihívások a beiskolázástól a végzős évfolyamokig olyan súlyos kérdéseket vetnek fel, amelyeket elemezni, értelmezni kell a szükséges fejlesztési irányok meghatározásához. Ilyenek például az • •
alacsonyabb műveltségi szint, gyengébb felkészültség rosszabb bemeneti mutatók
6
•
stagnáló, romló tanulmányi eredmények
•
a diákok egy részének motiválatlansága
•
érdeklődésük korlátozott iránya
•
a többletfeladatok vállalásának „haszonelvűsége”
•
egyre bizonytalanabb értékrend
•
romló neveltségi szint1.
A külső - az intézménytől független - körülmények kedvezőtlen hatásait a nevelőtestület szakmai felkészültsége, pedagógiai elkötelezettsége tompítani tudta, de az iskola tanulmányi átlagában évenként alig észlelhető, de folyamatos visszaesés következett be (4,32-4,17) . 2 Jelenleg az iskola a gimnáziumok HVG által publikált százas rangsorában a 67. helyen áll. Az intézmény pedagógiai programjában kitűzött cél, hogy „a gimnáziumok rangsorában hosszútávon az első harmadban foglaljunk helyet.”3 Minimum célként határoznám meg ennek, a magyar gimnáziumok legjobb 10%-ába tartozásnak a megőrzését, de ezen javítani csak változtatásokkal, új fejlesztési programmal lehet. Intézményvezetőként ezt tekinteném az egyik legjelentősebb kihívásnak. Úgy gondolom, hogy a Budapest II. Kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium személyi, tárgyi feltételei adottak arra, hogy a jelenleg elfoglaltnál még előkelőbb helyet szerezzen magának az országos ranglistán. Az érettségi vizsga eredményei, a felvételi mutatók, a nyelvvizsgák magas száma biztosítja az elért pozíciót, de a továbblépéshez szükség lenne a tanulmányi versenyeken való sikeres szereplésekre is. Olyan iskola megvalósítását tartom kívánatosnak, ahol az eredményes tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges rend, szigorú követelmények és egységes nevelési célok rendszerében mind a tanulók, mind a tanárok otthon érzik magukat. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az iskola mint a nevelés egyik színtere, a tanulóknak szinte otthona is kell legyen. Az egységes nevelőtestületi álláspont nem jelenti a nevelési módszerek, stílusok egységesítését. Éppen ellenkezőleg! Kívánatosnak tartom különféle metodikai módszerek alkalmazását - akár egy osztályban tanító tanárok esetében is -, de szigorúan a testület által elfogadott közös célok megvalósítása érdekében. A tanulmányi átlagok javításának lehetőségét a minőségi oktatás folytatásában, a helyesen megválasztott módszertani, óraszervezési gyakorlatban és a felzárkóztatásban látom. Tapasztalataim szerint sok tanuló nem tanul meg tanulni. Az ő esetükben a tanulásra fordított idő, energia aránytalanul kevéssé hasznosul. A magas óraszámok, a tanterv diktálta haladási ütem gyorsan az ilyen tanulók leszakadásához vezet, ami azonban a
1
In: Szakértői jelentés a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végzett ellenőrzésről, értékelésről. Készítették: Nagy Kálmán és Sipos Imre. 2009. 2 „Folytatódott az előző öt évben már tapasztalt visszaesés ...” In: 2010/2011. Tanévzáró elemző-értékelő nevelőtestületi ülés jegyzőkönyve. „ A tanulmányi átlag az előző öt év átlagánál alacsonyabb, de még mindig 4,00 fölött van.” In: 2011/2012. Tanévzáró elemző-értékelő nevelőtestületi ülés jegyzőkönyve. 3 In: Móricz Zsigmond Gimnázium Nevelési program. 34. o. 7
jobban teljesítők haladási lehetőségeit, így végső soron az egész intézmény eredményeit is lerontja. A 2013/2014. tanév félévi eredményei szerint 28 tanulónál 44 tantárgyi bukás volt.4 Ennek számos oka lehet, amit egy alapos elemzés után stratégiaváltással, ha kell, de le kellene szorítani. Tekintettel arra, hogy a rangsorképzés és az iskolai arculat egyik fontos eleme a rangos tanulmányi versenyeken elért eredmények, ebben is változtatást látok szükségesnek. Mivel a személyi feltételek rendkívül jók, tapasztalt, kiváló pedagógusok dolgoznak az országos átlagot messze meghaladó tárgyi feltételek között, ezért jó beiskolázás mellett a tehetséggondozás feltételei adottak. Tudom, bizonyos tantárgyak esetében pl. az OKTV pályamunkák elkészítése aránytalanul sok időt, erőfeszítést igényel, melynek megtérülése kérdéses. A versenyhelyzet azonban a diákok számára olyan lehetőséget teremt arra, hogy számot adjanak szaktárgyi tudásukról, annak alkalmazási képességéről, (anya-/idegen) nyelvi kompetenciájukról, a strukturált keretekben történő feladatmegoldás képességéről, amely más helyzetekkel nem váltható ki. Ezért gondolom a tehetséggondozást olyan kiemelt stratégiai feladatnak, amelynek az intézmény külső és belső partnerei számára is látható eredményekben kell megnyilvánuljon. Az éves munkaközösség-vezetői beszámolók esetenként említenek kiemelkedő versenyeredményeket, de többnyire az utóbbi években azt jelzik, hogy „nincsenek kiemelkedő vagy említésre méltó versenyeredmények.”5 A Móricz Gimnázium erős humán műveltséget közvetítő profilja mellett mindenképpen szükségesnek tartom, és megbízatásom esetén minden eszközzel támogatni kívánom a természettudományos tárgyak oktatását. Ettől a verseny-, vizsga-, és tanulmányi eredmények javulását várom. Mint kiemelt fejlesztési területet, a beiskolázási potenciált és az intézmény rangsorban elfoglalt helyét alapvetően befolyásoló tényezőt a munkaközösség tagjainak szakmai javaslatai, igényei alapján kívánom segíteni. A földrajz és biológia szakos kollégák által szervezett tanulmányi kirándulásokban szakmai, pedagógiai és közösségépítő értéket látok, szervezőmunkájukat nagyra becsülöm, támogatom. Magas szintű idegen nyelvi képzés nélkül ma már elképzelhetetlen egy rangos iskola. A móriczos diákok nyelvvizsgaeredményei kiváló szakmai munkát jeleznek. A diákok és szüleik elvárása az intézmény felé, hogy használható, valós értékű nyelvtudást szerezzenek, amely lehetőséget biztosít számukra az érettségi után akár felsőfokú tanulmányok végzésére, akár a későbbiekben munkavégzésre idegen nyelvi környezetben. Ennek a tudásnak a megszerezhetőségére a kollégák szakmai felkészültsége elegendő biztosíték. Ugyanakkor módot kívánok adni arra, hogy célnyelvet kortárs anyanyelvű beszélőkkel is rendszeresen gyakorolhassák, fejleszthessék szókincsüket, kommunikációs készségüket. Ez újabb motivációt adhat a nyelvtanuló diákoknak, és megerősíti őket abban, hogy haszna van a nyelvtanulásra fordított sok-sok időnek, energiának. Tekintettel arra,
4
In: 2013/2014. Félévzáró 5jegyzőkönyve. In: Szakértői jelentés, 2009.
elemző-értékelő
nevelőtestületi ülés 8
hogy anyanyelvi lektor nincs az iskolában, vezetőként törekedni fogok arra, hogy erre rendszeres alkalmakat biztosítsak. Az iskola tornatermei, sportpályája olyan lehetőséget biztosítanak, amelyekkel nemcsak az általános, jó fizikai állapot fenntartására van lehetőség, hanem a diákok különböző sportágakban is felkészülhetnek versenyekre. A testnevelő kollégákkal közösen kialakított tervek szerint ez lehetőséget kínál az iskola megjelenítésére újabb fórumokon. Az iskolák között zajló versenyekben vagy a móriczos csapatok küzdelmében a sportérték mellett a közösségi elköteleződés is fontos szempont. A nevelőmunka és az iskolai arculat lényeges elemei az iskola által kínált tanórán kívüli programok. Ezek pedagógiai értéke és preventív szerepe nem alábecsülendő. Intézményvezetőként meg fogok tenni mindent azért, hogy a Móricz olyan hely legyen, ahol jó lenni - még tanítás után is. Olyan programokat kell a diákoknak kínálnunk, melyek vonzóak számukra, lehetőséget adnak a kikapcsolódásra, a szabadidő kulturált, tartalmas eltöltésére, egymás és tanáraik alaposabb megismerésére. Ennek megvalósításában a diákönkormányzat támogató közreműködésére számítok.
Pályaválasztás, továbbtanulás A gimnáziumi oktatásnak a komplex személyiségfejlesztésen belül a továbbtanulásra való felkészítés a legfőbb célja. Kiemelt jelentőségűnek tekintem, hogy a diákok olyan korszerű és szilárd alapműveltséget szerezzenek, amely birtokában nemcsak az önképzésre lesznek képesek, hanem a megfelelő tanulási módszerek és kommunikációs képességek elsajátításával sikerrel igazodnak el korunk versenyszellemű világában. Nagyon fontos a reális pályaorientáció, ezért sokrétű segítséget kell az intézménynek biztosítani a továbbtanulás előtt állóknak a megfelelő hely kiválasztásában. Az iskola lehetőséget adhat tanulóinak a tájékozódásra a felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napok látogatása mellett a helyben szervezett rendezvényekkel is. A móriczos öregdiákok bemutathatják egyetemeik, főiskoláik képzési kínálatát, diákéletének eseményeit. Móriczos szülőket is bevonnék meghívott vendégként, hogy beszéljenek saját pályafutásuk tapasztalatairól, ismertessenek meg olyan szempontokat is a pályaválasztás előtt álló fiatalokkal, amik elősegítik, hogy valós elvárásokkal tervezhessék jövőjüket. Bemutathatnák munkahelyüket, vállalkozásukat ezáltal is növelve a diákok ismereteit a pályaorientáció során. Vezetőként a szülők együttműködését szeretném kérni, hogy a komolyan érdeklődő diákoknak lehetősége legyen megtekinteni olyan munkahelyeket is a segítségükkel, ahova nélkülük nem juthatnának el. Ennek további hasznát a móriczos összetartás megerősítésében is lényegesnek érzem. Természetesen faliújságon, az iskolai honlapon, a pedagógusok közvetítésével is folyamatosan biztosítani kell a szükséges információkat az új szakokról, képzési formákról, határidőkről.
9
Tantestület A kilencvenes években végzett pedagógiai kutatások megerősítették, hogy a diákok teljesítményét a családi háttér mellett az iskolai hatások közül leginkább a pedagógus munkájának minősége befolyásolja, függetlenül a nevelőmunkát segítő eszközök számától és színvonalától. A pedagógusok, a tantestület szerepe tehát döntően meghatározza egy iskola életét, működésének eredményességét. Egy iskola pedagógus közösségének komoly értéke a sokszínűség, a különböző módszereket alkalmazó, különböző tulajdonságokkal bíró, eltérő megközelítéssel rendelkező személyiségek jelenléte. A magas színvonalú szakmai tudás, a széles skálájú módszertani kultúra mellett alapvető követelmény a tanulók szeretete, tisztelete, megbecsülése. Az eredményes oktató-nevelőmunka szempontjából elengedhetetlen, hogy a nevelőtestület az alapelvekben, az együttműködés kereteit, formáit meghatározó szabályokban egyetértsen, de valamennyi pedagógus megőrizhesse szakmaipedagógiai szabadságát, képes legyen ésszerű kompromisszumokat kötni, munkáját nyugodt, alkotó légkörben végezni. Ehhez a Móricz Zsigmond Gimnázium személyi feltételei biztosítottak6. Nevelőtestülete nagyfokú stabilitást mutat, tanárai egyetemet végzett, munkájukat szaktanárként és pedagógusként is magas színvonalon végző pedagógusok. Többségük komoly szakmai tapasztalata, hivatástudata és a pályán töltött évei jelenthetik a garanciát arra, hogy az intézmény munkájának hatékony fejlesztésében az intézményvezetés a jövőben is alkotótársként számíthasson rájuk. Elkötelezettségük és nyitottságuk, diákközpontú gondolkodásuk, összetartó, lényeges kérdésekben közös értékrendet képviselő testületük megerősít abban, hogy ha bizalmat kapok az intézmény vezetésére, akkor összehangolva erősségeiket eddigi munkájuk újabb eredményekkel emeli majd az iskola rangját. Eredményes munkájuk fejlesztésének lehetőségét látom a tudásmegosztás, együttműködés hatékonyságának növelésében, új formáinak bevezetésében. A folyamatos szakmai önképzés, újabb oktatási- és óraszervezési módszerek, korszerű eszközök megismerése, alkalmazása, fejlesztése minden pedagógus érdeke. Lényegesnek tartom, hogy a tantestület tagjai által a saját munkájuk során és a továbbképzéseken megszerzett tudás a legszélesebb körben hasznosuljon. Megszerzett ismereteik, tapasztalataik átadásával segítsék egymást, erősítsék a közösséget, a közös célok megvalósítását. Fontos, hogy egymás eredményeit a tantestület valamennyi tagja megismerje, tudja elismerni, annak őszintén örülni. A vezetés feladata ennek megjelenítése, elismertetése a partnerekkel. Legyen képes a közösség a nehézségekről együtt gondolkodni, segítő szándékkal, kellő megértéssel átsegíteni a problémával küzdőket az akadályokon. Nem több munkát kívánok, csak az együttműködés tartalmának, formáinak gazdagítását.
6
„A tantestület sokoldalúan és magasan kvalifikált pedagógusokból áll, akik a hagyományos nevelési tartalmak közvetítése mellett nyitottak és érzékenyek a társadalmi igények által generált pedagógiai, módszertani fejlesztések iránt.” In: Szakértői jelentés, 2009. 10
Az életpálya-modell bevezetésével a pedagógus továbbképzés szerepe még jobban felértékelődik. Átgondolt, az egyéni ambíciókat és az intézményi érdekeket összehangoló, a tantestület által elfogadott képzési terv szerint kívánom ezt támogatni. A vezetés a lehetőségek megkeresésével (képzések, pályázatok) tudja segíteni a pedagógusok szakvizsgára, minősítési eljárásra való felkészülését. A speciális szakképzettségek megszerzésével nemcsak az egyéni vágyak, érdekek teljesülhetnek, hanem az elsajátított tudással a többi pedagógus segítségére is lehetnek az adott szakterületen jártas kollégák. A tudásmegosztást, az együttműködést a tanulók megismerésében, fejlesztésében is alapvetőnek tartom. Ezért a közös programok, rendezvények, iskolai események szervezése mellett időt kell fordítani szakmai, pedagógiai vitákra, beszélgetésekre. Időt és módot kell találni egymás jobb megismerésére, megértésére iskolán belüli és iskolán kívüli programokkal. Ehhez az eddigi jó gyakorlatok, hagyományok folytatását feltétlenül szükségesnek tartom. Az új köznevelési törvény pedagógusok munkavégzésére vonatkozó szabályozása az intézményvezető feladataként határozza meg a kötött munkaidőben ellátandó feladatok arányos és egyenletes feladatelosztását a nevelőtestület tagjai között. Az arányos és egyenletes feladatmegosztás csak akkor teljesíthető, ha a munkaközösségek nevesítik, a vezetővel és egymással is megismertetik azokat a többletfeladatokat, amelyeket tagjaiknak el kell látni. A figyelembe vehető szakmai sajátosságok az elfogadtatást sokban megkönnyíthetik. Biztosítani kívánom a munkaközösségek módszertani szabadságát, önállóságát. A munkaközösségek szerepének, jelentőségének növelését azzal is szolgálni kívánom, hogy vezetőik jogkörét - és ezzel természetesen felelősségét is - bővíteni igyekszem. A munkaközösség-vezetőket a munkaközösségek tagjai választják, az intézmény vezetője bízza meg feladatai ellátásával. Így a pedagógusok és az intézményvezetés részéről egyaránt megerősítést kapnak, szakmai kompetenciájuk vitathatatlan. Semmilyen lényeges, a munkaközösséget érintő döntés nem történhet véleményük kikérése nélkül. A munkaközösségek vezetői jelentős szerepet kapnak az intézmény irányításában, mindezzel pedig növelik a kitűzött célok sikeres végrehajtásának lehetőségét. Mivel az intézmény minden dolgozója részt vesz az iskola életének, arculatának alakításában, véleménye, munkájának minősége meghatározza a Móricz Zsigmond Gimnáziumban folyó szakmai munka színvonalát és sikerességét. Az intézmény dolgozóinak hangulatát alapvetően meghatározzák a mindennapos munkavégzés körülményei. Ezért kiszámítható, nyugodt légkört, időben és érdemi tájékoztatást nyújtó, párbeszédre nyitott, az iskola oktatási-nevelési céljait gazdagító egyéni ötletek megvalósítását támogató vezetői hozzáállást ajánlok. Az anyagi ösztönzés lehetőségei korlátozottak. A minőségi munkavégzés ösztönzésének és elismerésének más lehetőségeit azonban feltétlenül szükségesnek tartom kihasználni.
11
Végül, de nem utolsósorban, úgy vélem, hogy az egyik legalapvetőbb nevelési eszköz a személyes példamutatás: a tanulókkal és egymással szembeni korrekt tájékoztatás, az egyértelműen megfogalmazott követelmények, a teljesíthető határidők meghatározása és azok betartatása. Lényeges a megjelenés (személyesen és internetes felületeken), az értékhordozás, az értékátadás. Fontos a hibák felismerése és beismerése, ehhez pedig olyan közeg megteremtése, ahol ezek vállalása után mindenki megbélyegzés nélkül folytathatja munkáját, legyen akár tanár, akár diák. Egy jó iskolához jó közösségre van szükség. Megfelelő feladatmegosztással arra fogok törekedni, hogy mindenki számára lehetőséget teremtsek arra, hogy képességei, lehetőségei szerint az intézmény aktív, segítő és alkotó tagja legyen. Amennyiben a tantestület és a fenntartó bizalmával megtisztel, ebben látom a lehetőséget arra, hogy közreműködésemmel egy jó Móriczból még jobb legyen.
Diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat a diákokat képviselő legtöbb jogosítvánnyal rendelkező szervezet. Az új köznevelési törvény a DÖK szerepét elsősorban az érdekvédelemben, érdekérvényesítésben határozza meg, ugyanakkor az intézmény belső szabályzatainak elfogadásakor a korábbi egyetértési jogát véleményezési jogkörre módosította. Úgy gondolom, hogy ebben az új helyzetben is a felek által kölcsönösen elfogadott változások jelenthetik csak a megbízható alapot a hosszú távú, konstruktív együttműködésre. Alapvetőnek tartom, hogy a tanulók az őket érintő kérdésekben kinyilváníthassák véleményüket, és véleményezési jogukkal ne csak formálisan éljenek. Felvetéseiket a tantestület fontolja meg, véleményezze, és csak ezután döntsön azok elfogadásáról vagy elvetéséről. Megfelelő működése esetén a DÖK a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésére is sokoldalúan használható. Kiváló terepe lehet az önkormányzatiság, az önszerveződő civil közösségek gyakorlásának, megtanulásának. Hatékony szervezeti formát biztosíthat a közösségi értékek megjelenítésére, az egymásra figyelésre, a kortársak megszólítására, az intézményi hagyományok éltetésére, átadására. A DÖK érdekképviseleti szerepe mellett hasonló súlyú feladatának és lehetőségének tekintem a programok szervezését is. A DÖK munkájában tevékeny szerepet nem vállaló tanulók gyakran fogalmaznak meg elvárásokat, de személyes elköteleződéssel nem segítik a diákönkormányzatban feladatot vállaló társaikat, akik így azután gyakran magukra maradnak. Munkájuk kevesekhez jut el vagy láthatatlan marad. A DÖK szerepének megfelelően csak úgy működhet, ha a tanulók jelentősebb közösségének érdekében, velük együttműködve, őket megszólítva végzi a feladatát. Ehhez és a diákönkormányzattal való hatékonyabb kapcsolattartás érdekében nagyobb hangsúlyt kell helyezni a diákképviselők felkészítésére, képzésére, így tudatosabban és eredményesebben végezhetik munkájukat. Törekednünk kell arra is, hogy a
12
diákönkormányzat által vagy támogatásával szervezett rendezvények népszerűek legyenek, felkeltsék a tanulók érdeklődését, aktív részvételre késztessék őket, s így valóban a diákközösség igényeit tükrözzék.
Szülők A Budapesti II. Kerületi Móricz Zsigmond Gimnáziumba járó tanulók szülei általában tudatosan választó, gyermekeiket hatékonyan menedzselő, többnyire értelmiségi szülők, akik nagy gondot fordítanak gyermekük igényes, magas színvonalú oktatására. Elvárásaikban kiemelt helyen szerepelnek a statisztikailag mérhető eredmények (sikeres felvételi vizsgára való felkészítés, legalább egy nyelvvizsga megszerzése, az informatikai ismeretek elsajátítása), de nevelőmunka - ily módon nem megjeleníthető - értékeit is látni akarják. A szülőkkel való kapcsolatépítés meghatározó gondolata, hogy az intézményre bízott gyerek tudásának gyarapítása, képességeinek kibontakoztatása, neveltségének példamutató szintje, személyiségének harmonikus fejlődése közös ügyünk. Az iskolai oktató-nevelő munka ezért kitűzött célját csak a szülőkkel karöltve érheti el. Az egymásrautaltság aktív, támogató, bizalmon alapuló, hatékony együttműködést igényel mindkét fél részéről. Fontos feladatomnak tartom, hogy az intézmény pedagógusai és az intézménybe járó tanulók szülei között élő információáramlás legyen, de ne csak a fogadóórák vagy a szülői értekezletek alkalmával. A formális és informális kapcsolattartás lehetősége napjainkban számos módon megteremthető, megkönnyítve, hogy az intézmény Nevelési programjában is megfogalmazott „szoros, harmonikus kapcsolat a szülőkkel kialakulhasson”. A tanár-diák-szülő rendszerben biztosítani kell a minőségi munkához elengedhetetlenül szükséges ismeretek átadását, átvételét. Ehhez átgondolt előkészítő munkára, annak időben történő megkezdésére, a feladatok körültekintő szétosztására és folyamatos ellenőrzésére van szükség.
13
A szülőkkel való együttműködés legfontosabb feladatai: •
időben és érdemben tájékoztatást adni gyermekük iskolai eredményességéről, tanulmányi előmeneteléről
•
feltárni a kudarcok okait, a változtatáshoz javaslatokat, szakmai segítséget nyújtani
•
számíthassanak arra a szülők, hogy gyermekük biztonságban és a „helyén” van intézményünkben
•
évente meghatározott körben kikérjük a szülők nagyobb csoportjának véleményét, javaslatait az intézmény munkájának lényegi kérdéseiről
Az intézményben szükségesnek tartom egy olyan tárgyaló/fogadóhelyiség kialakítását, ahol a pedagógusok a gimnázium rangjának, reprezentációjának megfelelő környezetben fogadhatják a szülőket, külsős vendégeket, szakmai partnereket, a minősítőket stb. Egy ilyen helyiség zavartalan légkört biztosít a tárgyaláshoz, amire az éppen üres tanárik kevéssé és időben korlátozottan alkalmasak, valamint megemeli a pedagógus tárgyalási pozícióját is. Azokról a szülőkről sem mondhat le az intézmény, akik nem érzik szükségesnek, hogy éljenek a kapcsolattartás hagyományos formáival, a személyes találkozás felkínált lehetőségeivel. Elérésük, bevonásuk, tájékoztatásuk eszköze lehet a tartalmában folyamatosan frissülő, napjaink kívánalmai szerint szerkesztett intézményi honlap és a modern kommunikációs csatornák. Az intézményvezetőnek a szülői szervezetekkel való kapcsolattartás mellett, úgy vélem, az egyéni problémákra is nyitottnak kell lennie. Az érintett kollégákkal együttműködve így megkönnyítheti a felmerülő problémák, konfliktusok, kritikák tapintatos és hatékony kezelését. Építve az intézmény - szülők, pedagógus - szülők kapcsolattartásában már bevált formákra a szülők bevonását a hatékony oktató-nevelő munka érdekében további lehetőségekkel kívánom bővíteni, melyhez a tantestület támogatását is kérem. Az évenkénti Jótékonysági bál megrendezését, az intézmény arculatának megfelelő megjelenítéssel hasznosnak és értékes hagyományteremtésnek gondolom, folytatását támogatom. A szülők segítségére a közös értékek képviseletében, átadásában, megőrzésében feltétlenül számítok.
14
Kapcsolatok, az intézmény megjelenítése Napjainkra az oktatás is bizonyos szempontból a piacgazdaság részévé vált. Az oktatási intézmények által biztosított képzéseket is termékként keresik a szülők és gyermekeik. Az iskola egyfajta szolgáltatóként is működik, és piacképességét csak úgy tudja megőrizni, ha újragondolja a megváltozott környezetből és szerepéből adódó kihívásokat. Ehhez szemléletváltásra és új, menedzser típusú vezetőre van szükség, aki nemcsak elsődleges feladatával, az oktatással és neveléssel foglalkozik, hanem képes megfelelni a piac/társadalom által támasztott új követelményeknek is. Természetesen mi, pedagógusok nem tekinthetünk egyszerű áruként vagy szoláltatásként a nevelő-oktató munkára, de nem is vonhatjuk ki magunkat a szűkebb-tágabb környezetben bekövetkezett változások hatása alól. Ahhoz, hogy a szülők képesek legyenek gyermekük számára a megfelelő iskolát kiválasztani, ismerniük kell az intézményeket. A kommunikáció ezért az oktatási intézmények társadalmi megítélésében is növekvő és felértékelődő szerepet tölt be. A jó kommunikáció létszükséglet, de tudatos tervezés nélkül nem lehet hatékony. Egy iskola legértékesebb vagyontárgya a hírneve, az elismertsége. A szülők, a diákok a hozzájuk eljutó információk alapján ítélik meg az intézményt, ezért az intézményvezetésnek fontos feladata, hogy megszervezze és irányítsa a kommunikáció teljes folyamatát. Ennek érdekében tisztázni kell, hogy mi legyen az iskolai kommunikáció célja; mennyiben határozza meg az intézmény szervezeti felépítése az iskola kommunikációját; milyen az iskola kommunikációs szervezettsége; melyek az akadályai a sikeres, folyamatos kommunikációnak; Meg kell vizsgálni, hogy milyen támogató mechanizmusok javíthatják a belső és a külső kommunikációt; mikor eredményes az iskola kommunikációja. További alapvetések, hogy eladhatóe az iskola, mint egyfajta „termék” vagy „szolgáltatás”; és megjeleníthető-e az iskola a környező lakosság és más partnerek számára vonzó módon, vonzó arculattal. Megannyi kérdés egyértelműsíti, hogy az iskolának komplex kommunikációs stratégiára van szüksége. A belső kommunikációnak az intézmény pedagógusaihoz, alkalmazottaihoz, tanulóihoz, szüleikhez kell szólnia, míg a hatékony külső kommunikáció egyre markánsabban megjelenő igénye a külső és a potenciális partnereket kell megszólítsa. Meg kell találni, hogy milyen homogén célcsoportok vannak, amelyek a Móriczhoz köthető érdekekkel rendelkeznek. Célcsoportonként kell megfogalmazni az üzeneteket, és egy vezérfonal mentén összehangolni, majd közvetíteni azokat. Az intézmény hatékony menedzselése ma nem képzelhető el a médiában való jelenlét nélkül. Ennek a jelenlétnek szolgálnia kell az iskoláról eddig kialakult kép erősítését, a Móriczban folyó minőségi tanulmányi munka és versenyeredmények bemutatását. Ugyanakkor biztosítani kell azt is, hogy az intézményben folyó egyéb tevékenységek, értékek, lehetőségek (sport, művészeti nevelés, nyilvános szereplések, ünnepségek, hagyomány- és értékőrző programok stb.) is megjelenjenek.
15
Tekintettel arra, hogy az intézmények többsége nem tud finanszírozni egy, a tevékenységhez rendelt státuszt, és a hazai tanárképzésben nincs az iskola kommunikációs és PR-tevékenységével foglalkozó tantárgy, ezt a feladatot is az intézményvezetésnek kell megoldani. Intézményvezetőként kapcsolataim felhasználásával ennek érdekében mindent megteszek. A hagyományos iskolai kommunikáció (ami alapvetően hagyományokra épül, szóbeliség és papíralapúság jellemzi, fejlesztése többnyire esetleges, a tudatos tervezés általában hiányzik) már nem elegendő. Ehhez olyan innovatív, új szemléletű intézményvezetésre van szükség, ami képes önálló arculattal megjeleníteni intézményét az iskolák versenyében, és folyamatos minőségfejlesztéssel vonzó szolgáltatást kínálni a megrendelőknek. A Móricz, mint „márka”, a „piacon” jól ismert. Múltja, rangja van, de ezt meg is kell tudni őrizni. Ennek érdekében folyamatosan tenni kell, évről évre javuló eredményekkel lehet csak megőrizni a meglévő partnerek, megszerezni a leendő partnerek bizalmát. A jó beiskolázás megteremtheti az eredményes tanulmányi munka alapjait. Egyre több a kerületen kívüli tanuló, de nem szabad lemondani az intézménynek a kerületi diákokról. Átgondolandó, hogy miért csökkent a tanulói átlagának közel a felére a kerületi diákok aránya. Újragondolt marketingtevékenységgel, még jobb eredményességi mutatókkal növelni kell a kerületi szülők és gyermekeik bizalmát az iskola iránt. A gimnázium iránt megnyilvánuló érdeklődéssel arányosan nyílik lehetőség arra, hogy a legalkalmasabb tanulók közül válogathasson az iskola. Ennek érdekében a Móriczot vonzóvá kell tenni, a szülőket és a leendő diákokat folyamatosan megerősíteni abban, hogy miért érdemes móriczosnak lenni. A kedvezőtlen demográfiai mutatók, a romló beiskolázási eredmények miatt ez stratégiai kérdés az intézmény számára. Ha a jó beiskolázás kiegyensúlyozott nevelő-oktató munkával jár együtt, akkor a tanulói és tanári erőfeszítések nem lesznek hiábavalók. Az általános iskolások körében ismertebbé és elismertebbé kell váljon a Móricz. A „beiskolázási körzet” általános iskoláival - a jelenleginél- még szorosabb együttműködésre van szükség. Ez folyamatos személyes és intézményi szintű kapcsolatápolást kíván, nem korlátozható csak a beiskolázási időszakra. Az eredményeket, a móriczos értékeket minden olyan célcsoporthoz el kell juttatni, amelyek a Móriczhoz köthető érdekekkel rendelkeznek. Célcsoportonként kell kialakítani az üzeneteket és összehangolni őket egy vezérfonal mentén. Az intézményről a környezet által kialakított képet nagyban meghatározza a diákok megjelenése, neveltségi szintje. Ebben következetességgel, normaadással és példamutatással kell őket segíteni.
16
Honlap Az intézmény iránt érdeklődők ma már a legtöbb esetben, akárcsak maguk a tanulók és szüleik is, az iskola honlapját használják tájékozódásra. Folyamatosan frissítve a legkönnyebben elérhető olyan információforrás, amely a napi aktualitások mellett biztosítja az iskolai dokumentumok nyilvánosságát is. Fontos, hogy jól kezelhető legyen. Egy intézményre vonatkozó általános információkon kívül képes legyen megjeleníteni az iskola arculatát, tartalmas programkínálatát. Úgy kell megszerkeszteni, igényesen kivitelezni, hogy figyelemfelkeltő legyen, jó benyomást keltsen a honlapra látogatóban. Egy jól megszerkesztett és karbantartott honlap az iskola természetes „reklámja”, az iskola és környezete közötti információáramlás biztosítéka. Ennek megvalósítása érdekében, úgy gondolom, javítani kell a jelenlegi honlap tartalmán és esztétikai megjelenésén is.
Kultúra és hagyományok Egy intézmény - különösen egy középiskola - hangulatát, arculatát döntően meghatározzák hagyományai. Éppen ezért kiemelt feladatomnak tekintem, hogy a meglévő móriczos hagyományokat alaposan megismerjem, ápoljam és a lehetőségek, igények szerint újak kialakulásának is teret adjak. A hagyományok megőrzésében, átadásában nagy szerep jut a nevelőtestületnek és a diákönkormányzatnak egyaránt. Az iskola hagyományos ünnepségeit, rendezvényeit a Nevelési program rögzíti, azok rendszerén nem kívánok változtatni. A nevelésre, a hagyományátadásra komoly lehetőséget biztosítanak az iskolai rendezvények, ünnepségek. Nevelési hatásuk kétoldalú, egyrészt a felkészülésben jelentkezik, másrészt a befogadók oldaláról. Meg kell tanítani diákjainkat ünnepelni! Az ünneplés módja, tartalma, külsőségei olyan elsajátítható értékek, melyek gazdagító értékéről nem mondhat le egy nevelőtestület sem. Ezek közvetítése a pedagógusok személyes példamutatása nélkül nem lehet hiteles és eredményes. Az ünneplések módja, műsoraik megújuló tartalommal történő összeállítása, az előkészületek igen nagy terhet rónak mind a felkészítő tanárokra, mind a műsorban szereplő diákokra. Sokszor egy-egy program a befektetett rengeteg munka ellenére mégsem (elég) sikeres a diákok körében. A diákok akkor válnak igazán részeseivé a programoknak, akkor érzik magukénak, ha a szervező munkában is részt vállaltak, saját ötleteiket tudták belevinni, megvalósítani támogató tanári segítséggel. Ehhez el kell érni, hogy a diákönkormányzat valóban működjön, és irányítsa a diákok szerveződéseit. Szükségesnek tartom, hogy az intézmény vezetője az egész iskolaközösséget vagy a diákok nagyobb csoportját érintő kérdésekben iskolagyűlések keretében is szóljon a diáksághoz, ne csupán az iskolai ünnepségeken.
17
