Pál apostol levelei A damaszkuszi úton http://hu.wikipedia.org/wiki/Damaszkusz Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam) Szíria fővárosa és legnépesebb városa. Feltehetőleg a világ legrégebb óta folyamatosan lakott városa. Lakosságát 4,5 millió főre becsülik. A város maga az ország 14 kormányzóságainak egyike, továbbá Ríf Dimask kormányzóság székhelye. A Damaszkuszi Kormányzóságot a belügyminiszter által kinevezett kormányzó vezeti. A város az Antilibanon hegység lábainál húzódó kiterjedt oázisban fekszik. Éghajlat Damaszkuszban mediterrán éghajlat uralkodik. Az évi átlaghőmérséklet 16,7 °C. Júniusban a középhőmérséklet 25 °C, decemberben 6,5 °C. A csapadék mennyisége áprilisban 12 és 46 mm között mozog. Május és szeptember között egyáltalán nem vagy csak alig esik az eső.
Ókor Ásatások tanúsága szerint a település már i. e. 4000 körül lakott volt; hosszú ideig azonban nem volt jelentős. Az i. e. 2. évezred folyamán jelentős kereskedelmi központtá vált. Az i. e. 14. században hol Egyiptom, hol Mitanni felügyelete alatt állt, végül a hettitabefolyás állandósult. Damaszkuszt először Halap kormányzója, majd Karkemis alkirálya igazgatta. A hettita állam i. e. 12. századi bukása után az újhettita királyságok terjesztették ki rá hatalmukat, majd A 2-1. évezred fordulója környékétől kezdve (arameus vándorlás időszaka) fontos új állam központja, az Arám Damaszkoszé, más néven Dimask, vagy Sóba Aramú (Dimašq, Ṣôba Aramû). Asszíria déli és nyugati terjeszkedésének idején a dél-szíriai régió ellenállási gócát képezte, a védelmi koalíció (Hamát mellett) legerősebb tagja. A karkari csata idején i. e. 853-ban 1200 harci szekeret, 1200 lovas harcost és 10 000 gyalogost tudott kiállítani az asszír források szerint. Ez jelentős haderő. Az önálló Damaszkusznak végül Asszíria vetett véget. Ismert preasszír uralkodói: Birjavaza, i. e. 14. század Rezón (a Bibliából) Heszjon (a Bibliából) I. Barhadad, i. e. 910 – 880 körül Hadad-Ezrá (vagy Hadad-Ezer, Adad-Idri, II. Barhadad, IM-idri, Bar Adad) i. e. 880 – 842 Hazaél, i. e. 842 – 805 (796?) III. Barhadad, i. e. 796 – 792 Hadianu, i. e. 792 – 755 Rezin, i. e. 755 – 733 A várost Kr. e. 38-ban szerezték meg a rómaiak. Az 1. században a város püspöki székhely lett rövid ideig. I. Theodosius a 4. században egy bazilikát emeltetett Keresztelő Jánostiszteletére. Középkor 636-ban a muszlim arabok meghódították a várost, és Damaszkusz a szíriai térség székhelye lett, melynek a Bizánci Birodalom elleni hadakozás volt a fő feladata. I. Muávija kalifa(661– 680), aki korábban szíriai helytartó volt, a várost tette meg az Arab
Birodalom fővárosává 661-ben. I. al-Valíd kalifa 705-ben a Szent János-bazilikát megvásárolta a keresztényektől és bizánci építészek segítségével átalakíttatta, létrehozva a híres Omajjádmecsetet. Az omajjád kalifadinasztia kiirtásával 750-ben Bagdad lett a birodalom fővárosa, Damaszkusz visszaesett a tartományi székhely rangjára. A későbbiekben Damaszkusz a délszíriai vidék központja maradt (beleértve a mai Libanon jelentős részét is), függetlenül attól, hogy milyen uralom alatt állt. Az Abbászidák hatalmának megrendülését követően Damaszkusz többnyire egyiptomi központú birodalmak részét képezte. 877-től 905-ig az egyiptomi Túlúnidák uralták, 931től969-ig (rövid kihagyással) az Ihsídidák birodalmának részét képezte, akiktől az őket megbuktató Fátimidák kezére került (969–1075). Az utolsó évekre a válságba süllyedt Fátimidák fennhatósága csak névleges volt, végül egy Atsziz ibn Auk nevű török hadvezér szerezte meg a várost (1075-1080), aki az újra megerősödő egyiptomiak ellen aNagyszeldzsuk Szultánságtól kért segítséget. Tutus ibn Alp Arszlán, Maliksáh nagyszeldzsuk szultán fivére, aki korábban Észak-Szíriát is meghódította, bevonult a városba és megölette Atszizt. Tutus fivére halálakor keletre vonult, hogy magának követelje a nagyszultáni címet, és a harcok során elesett; Dél-Szíriát Dukák nevű fiára hagyta (1095–1104), aki mellett a Tugtakín nevű hadvezér gyakorolta a tényleges hatalmat. Dukák halálát követően Tugtakín rövid úton magának szerezte meg a hatalmat, megalapítva a Búridákdinasztiáját. A keresztesekkel aktív, gyakran szövetségi viszonyt ápoló damaszkuszi emírséget 1154-ben a dinamikusan terjeszkedő aleppói fejedelem, a zangida Núr ad-Dín Mahmúd olvasztotta birodalmába. Itteni uralmának állít emléket a síremlékének otthont adó madrasza, orvostörténeti múzeumként működő kórház illetve egy fürdő. A ma látható városfalak és védművek jelentős részét is ő építtette fel vagy át. Núr ad-Dín halála után, 1174-ben rövidesen hajdani hadvezére, az Egyiptomot megszerző, ajjúbida Szaladin birtokába került. Szaladin uralkodása nagy részében Damaszkuszból irányította Felső-Mezopotámiától Egyiptomig húzódó birodalmát, 1193-as halálát követően pedig családjának különböző tagjai uralták Damaszkuszt szultáni címmel. 1260-ban aHülegü vezette mongolok Szíria többi részével együtt elfoglalták a várost, felszámolva az ajjúbida uralmat, de még abban az évben vereséget szenvedtek az Egyiptombanberendezkedő mamlúkoktól, és kiürítették a térséget, ami így újra egyiptomi fennhatóság alá került. Damaszkusz 1516-ig a Mamlúk Birodalom része maradt, amikor is oszmán hódítók vonultak be a városba.
Francia légitámadás 1925. október 18.-án Új- és modern kor[ Damaszkusz az elkövetkező négyszáz évben az Oszmán Birodalmon belül is tartományi központ maradt. 1832–1840 között az önállósodni vágyó egyiptomi alkirály, Muhammad Ali pasa fennhatósága alá került. 1860-ban a libanoni válság kapcsán III. Napóleonfrancia
csapatai szállták meg a várost rövid időre. 1918-ban brit csapatok vonultak be a városba, véget vetve az oszmán uralomnak. Tartva a nyugati gyarmatosítóktól, 1920-ban Damaszkuszban egy arab egységállam királyává kiáltották ki Fejszált, a világháború jeles arab hadvezérét, ám a nagyhatalmak a franciáknak juttatták a térséget, ők pedig rövid úton megszállták Szíriát. 1946 óta a függetlenSzíria fővárosa. Vallás
Az Omajád-mecset udvara A lakosság 75%-a szunnita muszlim, 6%-a alavita, 4%-a egyéb síita, csekély zsidó kisebbséggel. A lakosság 15%-a keresztény (szír katolikus, görög katolikus, római katolikus, örmény ortodox stb.) Múzeumok[A nemzeti múzeumot 1919-ben alapították a régészek és a történészek. A múzeumban 4000 éves leleteket láthatunk. Damaszkuszi múzeum Katonai múzeum művészetek múzeuma Látnivalók[Az óváros, melyet az UNESCO 1979-ben védetté nyilvánított. Omajjád-mecset Közlekedés[ Bővebben: Damaszkuszi nemzetközi repülőtér Damaszkusz rendelkezik nemzetközi repülőtérrel, mely Szíria legnagyobb és legforgalmasabb repülőtere, a várostól 25 km-re délkeletre helyezkedik el. Hivatalosan az 1970-es években nyílt meg. Az utasforgalom folyamatosan nő. 2004-ben becslések szerint 3,2 millió utas fordult meg itt. Képzés
A Nemzetközi Egyetem kampusza A damaszkuszi egyetemen jelenleg 85 000-en tanulnak. Az egyetem 1958-ig Szíria egyetlen egyeteme volt, mígnem megalapították azaleppói egyetemet.
Testvértelepülések Buenos Aires, Argentína Dubaj, Egyesült Arab Emírségek Jereván, Örményország Isztambul, Törökország São Paulo, Brazília Damaszkuszi út http://hu.wikipedia.org/wiki/Damaszkuszi_%C3%BAt
A bibliai történet A bibliai elbeszélések szerint úgy kétezer évvel ezelőtt egy Saul nevű ifjú, „gyűlölettől lihegve” Jeruzsálemből Damaszkuszba tartott, hogy fogságba vesse a kivégzett Jézus követőit, akik hittek Jézus Krisztus feltámadásában. Minden másképpen történt, mint ahogy elképzelte. Az úton megjelent neki Jézus, s megkérdezte tőle: „Saul, Saul – miért üldözöl engem?” Saul összeomlott, tehetetlenné vált, megvakult, s magába fordult, majd egy bizonyos idő elteltével tanítvánnyá akart lenni. Azonban hosszú időbe telt, míg a keresztények elhitték a megtérését. Hiteles változásának egyetlen feltétele volt: mindent bevallani. „Igen, Saul voltam, de Pál lettem” – vallotta. Csak így válhatott apostollá, majd vértanúvá. A „damaszkuszi út” jelentése Legalább egyszer mindenkinek végig kell menni a lelki változás útján. Keresztény szempontból azonban még többet jelent: mindenkinek megadatik a szükséges kegyelem, hogy végigmehet rajta – ez a megtérés. De sok „Pállá” váló (azaz megváltozó) a legfontosabb mozzanatot hagyja ki: azt, hogy mindent be kell vallani: szembenézni, vállalni, újrakezdeni. Nem eltussolni, hanem radikálisan újrakezdeni. A Szentírás keresztény értelmezésben tehát nem azt mondja, tanítja, hogy aki egyszer rossz volt, az mindvégig rossz is marad. Sőt: Ezékiel könyvében már benne van, hogy Isten aszerint ítéli meg az egyes embert, hogy az milyenné válik. A Saulus: jelentése: nagy, a Paulus-é: kicsi.
Lásd még: a bűnbánat szentsége. http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ESTERHAZY/esterhazy00171/esterha zy00178/esterhazy00178.html Eszterházy Péter: Csúcsforgalom van a damaszkuszi úton Üres a damaszkuszi út: http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2003.01.26/1002.html
A szeretet himnusza Saját út Testvéreim! Törekedjetek értékesebb adományokra! Ezért mindennél magasztosabb utat mutatok nektek. Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom. Lehet prófétálótehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat; hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszthatom bár mindenemet a nélkülözők között, odaadhatom a testemet is égő áldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Megismerésünk most még töredékes, és töredékes a prófétálásunk is. Ha azonban elérkezik a tökéletes, véget ér az, ami töredékes. Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyermek szokásait. Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek meg mindent, ahogy most engem ismernek. Most még megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet. (1Kor 12,30–13,13)
Valaki átírta: Karácsonyi szeretethimnusz (Az 1Kor 13 karácsonyi változata) Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervező. Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő. Ha a szegénykonyhában segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket zengek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit nem használ nekem. Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony. A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje. A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát. A szeretet barátságos az idő szűke ellenére is. A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van. A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni. A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni. A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik. A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak. De a szeretet ajándéka megmarad. Ismeretlen szerző Feladat: Írjuk át mi is!
Tandori Dezső - A DAMASZKUSZI ÚT Most, mikor ugyanúgy, mint mindig, legfőbb ideje, hogy. Feladat: Kiegészíteni a mondatot a hiányzó mondatrészekkel!
