PADLÓFŰTÉS A PADLÓFŰTÉS ÉS PARKETTA EGYÜTTES ALKALMAZÁSA I. A padlófűtés és a padlóburkolat együttes alkalmazásának vizsgálata BEVEZETÉS Az energia-megtakarítás és a nagyobb komfort igénye elősegítette a padlófűtés elterjedését. Az elterjedéssel egy időben jelentkeztek a fűtött felületek burkolásának problémái. A padlófűtéssel egybeépített aljzatra történő parkettázásnál a hagyományos faburkolatok lerakásának követelményein túl azonban további előírásokat is be kell tartani. Mind a burkolóanyagokkal, mint az alkalmazott fektetési technológiával szembeni követelmények eltérnek a megszokottaktól. 2. A padlófűtés és a fa padlóburkolatok együttes alkalmazásának követelményrendszere Összefoglaljuk a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés során betartandó előírásokat. Ezek az előírások értelemszerűen a műanyagcsöves, vízfűtéses és öntött esztrich réteggel készített, Magyarországon gyártott rendszerre vonatkoznak. A padlófűtés és a padlóburkolat együttes alkalmazásának követelményrendszerét három részre célszerű osztani: - tervezési, - kivitelezési, - üzemeltetési előírásokra. 2. 1. Faburkolatú padlófűtéses felület tervezésének előírásai a. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a parketta alapvetően hőszigetelő. Ezért 15 mm-nél vastagabb és rossz hővezető-képességű lágylombosok és fenyők alkalmazását kerülni kell. Legalkalmasabb parkettatípusok a többrétegű parketták ( TRIO, DUOFloor, lamella parketta (10 mm) vagy élkötegelt parketta (15 mm –nél vékonyabb). Tömörfa parketták maximum 15 mm vastagság mellett legfeljebb 120 mm szélességű elemeket tartjuk megfelelőnek padlófűtésre. b. Nem ajánljuk padlófűtésre a bükk, európai juhar, gyertyán fafajokból készült parkettákat sem tömörfa sem többrétegű kivitelben. c. A beton és a parketta közé fólia vagy szigetelőfilc - mely a hagyományosan lerakott parkettáknál követelmény - nem kerülhet. d. A felhasznált valamennyi segédanyagnál a vivőági hőmérsékleten hőállónak, öregedésre érzéketlennek kell lenniük. e. A fűtőcsövek közti távolság ne haladja meg a 150 mm-t, mert ez által a parketta felületi hőmérsékletének eloszlása kedvezőbb lesz. f. Fűtőcsöveket teljes felületre le kell rakni, még ha ezt a hőigény nem is indokolja.
g. Mivel korlátozott a padlófelület hőleadása, a helyiséget akár pótlólagosan is hőszigetelni kell. Hőszigetelés értékeinek el kell érni az újonnan épült épületek hővédelmének minimális követelményeit. h. A fűtést úgy kell tervezni, hogy a vivőági vízhőmérséklet ne lépje túl még a leghidegebb napokban sem az 45-50°C -t. Ajánljuk a hőplomba beszerelését a rendszerbe. i. A parketta felületi hőmérséklete (talphőmérséklet) sohasem lépheti túl a 28 °C -t, mint hőfiziológiai korlátot. j. Az esztrich minimális vastagsága a fűtőcsövek felett nem lehet kevesebb 45 mm-nél. Ajánlott a 60 mm. 2.2. Kivitelezési előírások a. A legtöbb probléma a nem kellően kiszárított esztrichre történő parkettázás miatt következett be. Az esztrich nedvességtartalma irodalmi adatok szerint nem haladhatja meg a 1,8 %-ot. Tapasztalatunk szerint a 1,5% az optimális. b. A felfűtést az esztrich bedolgozását követő betonkötés befejeződése után szabad megkezdeni. A felfűtést legalább 50°C -on illetve a tervező által megengedett maximális értéken kell végezni a mellékelt leírás szerint. A fűtés bekapcsolása után a víz hőmérséklete naponta 10 °C -al emelhető. c. A leragasztás egyértelműen csökkenti a betonesztrichen és a parkettán kialakuló hőhídat. Leragasztás esetén oldószeres, rugalmas(kaucsuk tartalmú) vagy poliuretán vagy hibrid polimer ragasztót kell használni. A leragasztást követően a ragasztó használati utasításában leírt pihentetési időt be kell tartani. A hőhíd kicsi, ezért azt javasoljuk, hogy a kiszárított esztrich rétegre önterülő aljzatkiegyenlítőt kell felhordani. Ennek kiszárítása után teljesen sík és így jó hőátadást biztosító felületet kapunk. d. A fal és az esztrich ill. a fal és a parketta között és az 50 m 2-nél nagyobb helyiségekben középen tágulási hézagot kell hagyni. 2.3. Üzemeltetési előírások a. A padlófűtéssel egybeépített parkettázott helység relatív páratartalma nem csökkenhet 45 % alá. Száraz levegő kialakulásakor mesterségesen pótolni kell a hiányzó légnedvességet. b. A felfűtés és a lehűtés mindig fokozatosan menjen végbe, így elkerülhetők az esetleges feszültségek. Az 5 napos fokozatos átmenetet mindig be kell tartani. c. Az előremenő vízhőmérsékletnél hőhatárolót kell beépíteni, hogy semmiképpen ne lépje túl a megengedett értéket. d. A takarításnál a bő vizes felmosást kerülni kell, mert ezek a rendszerek érzékenyebbek mindennemű nedvességváltozásra.
Következtetések, javaslatok A padlófűtés és burkolóanyaga egy egységet képez, külön nem szabad vizsgálni őket. Egyik részen történő változás a másik részre is kihat. Ezt a tervezésnél és a kivitelezésnél is figyelembe kell venni. A padlófűtés és a fa padlóburkolat összeegyeztethető egymással. Azonban a tervezéskor és a kivitelezéskor figyelembe kell venni, hogy parketta kerül a felületre. A parketta ilyen konstrukcióban történő lerakása szakértelmet igénylő munka, csak e téren jártas szakemberek végezhetik. A fűtött padlófelület általánosságban burkolható parkettával, de csak az arra alkalmas típusúakkal ( 2.1./a-b. pont). A betonesztrichből kiáramló hő nem teszi tönkre a parkettát. A megfigyeléseink során semmiféle károsodást nem észleltünk az előírások maradéktalan betartása esetén. Padlófűtés előkészítése Javasoljuk, hogy az előkészítésről készüljön jegyzőkönyv az alábbi tartalommal: Megrendelő: Kivitelezés helyszíne: Betonréteg vastagsága: mm Betonozási munkák befejezése: év hó nap A betonkötés befejeződése után a felfűtés kezdete: év hó nap Felfűtési folyamat leírása: 1. nap felfűtés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet 2. nap felfűtés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet 3. nap felfűtés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet 4. nap felfűtés + 50 °C előremenő vízhőmérséklet ( illetve a tervező által megengedett max. érték) 5.-től 15. napig fűtés a megengedett max. előremenő hőmérséklettel, éjszakai szünet nélkül 16. nap fűtéscsökkentés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet 17. nap fűtéscsökkentés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet 18. nap fűtéscsökkentés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet 19. nap Nedvességmérés (betonréteg esetén 1,8 % , CM-módszerrel)
A CM-módszerrel történő nedvességméréshez kérje a parkettázást végző szakember segítségét. A tervező a felület nagyságától függően jelöljön ki nedvességmérési pontokat, és a CM méréshez a mintákat ezen helyekről kell venni.
Amennyiben a fűtéscsövek a betonréteg közepén helyezkednek el, a lehűtési szakasz után 5 nap szünetet kell tartani. Ezt követően meg kell ismételni a felfűtési procedúrát. A következő felfűtési és lehűtési eljárás az 1 - 4. és a 16 18. napok között előírtak szerint történt meg. Parketta lerakására alkalmas állapot elérésekor a munkálatokat 18 °C betonhőmérséklet (25 °C előremenő vízhőmérséklet) és 65 % alatti légnedvesség esetén lehet kezdeni. Amennyiben a betonnedvesség nem megfelelő, a fűtést tovább kell folytatni 40 °C -os előremenő vízhőmérséklettel a lerakásra alkalmas állapot eléréséig, ismételt nedvességméréssel. Abban az esetben, ha a lehűtés befejezése után és a parketta lerakásának kezdete között 7 napnál hosszabb szünet következik be, a felfűtést 40 °C -os előremenő hőmérséklettel meg kell ismételni, legkevesebb 2 napig. Ezt követően ismételt nedvességmérést kell végezni. A felfűtési és lehűtési folyamat során, szabályos időközönként rövid idejű szellőztetést kell végezni. A kiszárítási folyamat során a betonfelületen nem volt építőanyag vagy más, a felületet takaró anyag. Az eljárás max. 80 mm vastag betonrétegre vonatkozik. A leírás szerinti kiszárítási eljárás a biztonságos nedvességtartalom eléréséhez szükséges minimális időszükségletet tartalmazza. A kiszárítási folyamat meghosszabbítása az elérni kívánt biztonságot javítja.
Padlófűtés alkalmazása esetén a parketta felület megengedett maximális hőmérséklete 28 °C. A hőmérséklet túllépése a keményfa felület jelentős károsodását vonja maga után. Fontos, hogy a fűtési rendszert folyamatosan, nagyobb hőingadozás nélkül üzemeltessük. Amennyiben mégis lekapcsolják vagy csökkentik teljesítményét a visszafűtést csak fokozatosan szabad megtenni. A fűtési szezonban kérjük fordítson fokozott figyelmet a természetes faparkettával burkolt helyiségek megfelelő légnedvességének biztosítására, mely különböző párásító eszközökkel oldható meg. Az alacsony, 45 % alatti légnedvesség a faanyag káros kiszáradásához vezet. Ennek következtében az egyes elemek, illetve a lamellák között rések keletkeznek. Súlyosabb esetben az egyes lamellák felválása is előfordulhat. Az alacsony légnedvesség káros az egészségre is. Fűtési szezonon kívül vagy bármely okból amennyiben a légnedvesség tartósan 60% fölé emelkedne nedvességet kell kivonni a helység levegőjéből, mert a tartósan magas páratartalom a faanyag dagadásához, deformálódásához, extrém esetben a parketta púposodásához vezethet. A fentiek miatt javasoljuk, hogy a parkettázott szobában helyezzen el páratartalom mérőt!
