Padlóburkolatok hibái

28 oldalas színes szakmai folyóirat  Megjelenik évente 10 alkalommal

II. évfolyam  IX. szám

A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése 2015. november

ÜVEG ÉS BIZTONSÁG HOMLOKZATI FALAZATOK AKUSZTIKAI MINŐSÉGE ÉS AZ ÉPÍTÉSI HIBÁK KAPCSOLATA ALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYEK AZ ÉPÍTŐIPARBAN AZ ÚJ KBT. TÜKRÉBEN

Padlóburkolatok hibái

A VÉ KO NY VAK OLA TO

KE

LS

ZE

N

ÉPÍTÉSI, HASZNÁLATBAVÉTELI, FENNMARADÁSI ENGEDÉLYHEZ SZÜKSÉGES NYILATKOZATOK ELMARADÁSA

E NY

ZŐ

S DÉ

ÉRŐ

L

JOGI, MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEK EGYETLEN LAPBAN

RENDELJE MEG

MOST,

IDEI ÁRON!

www.magyar-ingatlan.hu

SZÁMOS FRISS ELEMZÉS alapján egyre bizonyosabb, hogy a hazai ingatlanpiac hosszú idő után újra fellendülési fázisba lép. Ez minden ingatlanfejlesztéssel és -forgalmazással foglalkozó cég számára új üzleti lehetőségeket jelent. Ezzel párhuzamosan a jogszabályokból fakadó kihívások is növekednek, hiszen például az idei évtől a legtöbb ingatlanberuházásra az eddiginél szigorúbb energetikai és tűzvédelmi előírások érvényesek. A MAGYAR INGATLAN című új elektronikus folyóirat nemcsak a fentiekhez hasonló jogi, pénzügyi és műszaki kérdésekben segít eligazodni, hanem átfogó szakmai fórumot teremt az ingatlanágazatban tevékenykedő szakemberek, cégek és intézmények számára.

MIBEN NYÚJT SEGÍTSÉGET A MAGYAR INGATLAN FOLYÓIRAT?

 Tájékozódhat a tevékenységét érintő, gyakran változó jogszabályi és műszaki előírásokról  Gyakorlati segítséget kaphat a hatósági ügyintézéshez, illetve a szakhatósági ellenőrzésekre történő felkészülésben  Az esetleges vitás ügyek rendezésére történő felkészüléshez  A szektort érintő ágazati jogszabályok alakulásának, változásainak értelmezése  A nehezen értelmezhető előírások tisztázása  A hazai ingatlanszakma legfontosabb szereplőinek szakmai hírei  Az ingatlanszektor fontos eseményei, jelentős projektjei és fejlődési irányai

SZERZŐINK

TEKINTSE MEG DEMÓVERZIÓNKAT AZ ALÁBBI LINKEN: FORUM-MEDIA.HU/MINTASZAMOK/INDEX4114DEMO.HTML

Dr. Izsák Orsolya – Ingatlanjogra specializálódott ügyvéd, a Budapesti Ügyvédakadémia tulajdonjogi csoportjának vezetője Borsi László – Ingatlanszakértő, a Lakásvásár Média Csoport elnöke

A hazai ingatlanfejlesztéssel, ingatlankezeléssel és ingatlanforgalmazással foglalkozó cégek és szakemberek elektronikus szakmai folyóirata A FOLYÓIRAT ROVATAI Ingatlankezelés

Ingatlanpiac – ingatlanközvetítés

Jogi, műszaki és gazdasági ismeretek – az ingatlankezelők feladatainak jogszerű, szakszerű és költséghatékony végzéséhez.

Folyamatos tájékoztatás a hazai ingatlanpiac helyzetéről, az ingatlanközvetítés kapcsán felmerülő buktatók és ezek kiküszöbölése

Ingatlanfejlesztés

Ingatlanjog

Az ingatlanfejlesztés gazdasági, jogi és műszaki szempontjainak összefüggései, a hazai ingatlanfejlesztés irányai, az egyes hazánkban tevékenykedő ingatlanfejlesztők bemutatása

Az ingatlanjogi előírások értelmezése, a vitás helyzetek elkerülésében és a kialakult jogviták hatékony rendezésében. Ingatlanjog rovatunk vezérelve a közérthetőség és a gyakorlati megközelítés.

Kiadványunkat a mellékelt megrendelőlapon rendelheti meg!

SZERKESZTŐI LEVÉL

Tisztelt Olvasónk!

TARTALOM 2015. NOVEMBER 2



November 1-jétől hatályos az új közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeletei, amelyek közül több is érinti az építőipari beruházásokat. Előző lapszámunkban foglalkoztunk általában a közbeszerzési változásokkal az építőiparban, most folytatjuk az új szabályok részletes ismertetését. Megtudhatja például, mire használható az egységes európai közbeszerzési dokumentum, hogy lehet a jövőben igazolni a műszaki és szakmai alkalmasságot. E havi számunkban a padlóburkolatok hibáival folytatjuk az épületszerkezeti meghibásodások átfogó bemutatását. A burkolatot fogadó aljzat minősége, az egyenetlen ágyazóhabarcsterítés, a pontatlan elemfektetés, -illesztés, a gyártási tökéletlenségek, a tartószerkezeti mozgások, deformációk mind-mind hozzájárulnak a szerkezetek esetleges tönkremeneteléhez. Cikkünkből megtudhatja, hogyan lehet ezeket elkerülni! És hogy miről olvashat még aktuális lapszámunkban?  Üveg és biztonság: személy- és a balesetvédelem, valamint a vagyonbiztonság, illetve a tűzzel szembeni védelem üvegszerkezetek esetében  A vékonyvakolatok elszennyeződéséről  Építési, használatbavételi, fennmaradási engedélyhez szükséges nyilatkozatok elmaradása Bízom benne, hogy e havi lapszámunkban is talál olyan információt, amely segíti az Ön mindennapos munkavégzését. Budapest, 2015. november

TERVEZŐASZTAL



6

Üveg és biztonság

MUNKATERÜLET



Homlokzati falazatok akusztikai minősége és az építési hibák kapcsolata

10 14

DIAGNÓZIS



A vékonyvakolatok elszennyeződéséről



Padlóburkolatok hibái

17

IRATTÁR



20

Alkalmassági követelmények az építőiparban az új Kbt. tükrében

Üdvözlettel: Kiss Béla a magazin főszerkesztője

ÉPÍTÉSI HIBÁK A WEBEN

Látogassa meg a www.epitesi-hibak.hu címen található weboldalunkat, ahol a nyomtatott lapban feldolgozott témákhoz kapcsolódó elektronikus segédletek, mintadokumentumok, jogszabálygyűjtemény áll előfizetőink rendelkezésére.

Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090, 273 2091 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu

ISSN 2415-9018 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Kiss Béla Layout / Repro: Sebeszta Péter Szerkesztő: Malustyik Orsolya

www.epitesi-hibak.hu

Termékfejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla

22

FELELŐSSÉG

Építési, használatbavételi, fennmaradási engedélyhez szükséges nyilatkozatok elmaradása

 ÉPÍTŐANYAG

ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

Kőzetgyapotos homlokzati hőszigetelő rendszerek alkalmazás során felmerülő leggyakoribb hibák

Előfizetés: [email protected] Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert

Hirdetési információ: Szabó Norbert E-mail: [email protected] Mobil: (30) 586 5402

Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

1

TERVEZŐASZTAL

Üveg és biztonság Az üveg törékeny és balesetveszélyes anyagként él az emberek tudatában, melyet különleges figyelemmel és körültekintéssel kell kezelni. Ebből adódóan az üvegezett felületek méreteinek növekedésével egyre nagyobb hangsúlyt kap a személy- és a balesetvédelem, valamint a vagyonbiztonság, illetve a tűzzel szembeni védelem is.

1. kép: Egy törékeny és balesetveszélyes anyag [4]

A

Z ÜVEG KIVÁLASZTÁSAKOR figyelembe kell venni mind az üveggel kapcsolatos veszélyforrásokat, mind a vele szemben támasztott biztonsági követelményeket is. Az üveg, illetve beépítésének körülményei magukban rejtik az esetleges törés veszélyét, az üveg környezetében tartózkodó embereket és vagyontárgyakat meg kell óvni a leeső üvegszilánkok okozta sérülésektől. Emellett az üvegnek igény esetén meg kell gátolnia a személyek vagy tárgyak kizuhanását, valamint rendelkeznie kell a mechanikai hatásokkal (átdobással, betöréssel, lőfegyverrel, vagy robbanással) szembeni ellenálló képességgel is (1. ábra). Ezek a követelmények, illetve elvárások biztonsági üveg alkalmazásával teljesíthetőek. Biztonsági üvegnek nevezzük mind az egyrétegű edzett biztonsági üveget (ESG),

2. kép: Személy- és a balesetvédelem a  hőerősített (előfeszített) biztonsági üveget (TVG), mind pedig a ragasztott biztonsági üveget (VSG) üveget. (Magyarországon is általánosan használt ezen üvegeknek a német szaknyelvből átvett rövidítése.) Edzett biztonsági üveg (ESG, EinscheibenSicherheitsglas, Tempered glass, Toughened glass) termikusan edzett biztonsági nátriumkálcium-szilikát üveg (MSZ EN 12150). A 620–650 °C-ra felhevített és azt követően a felületén relatív gyorsan lehűtött üvegek elnevezése. A hűtés hatására az üveg belsejében húzó-, a felületén nyomófeszültség alakul ki és „fagy” be az üvegbe. A belső feszültségek miatt utólagosan már nem munkál2. ábra ható meg (2. ábra [1]).

A hőkezelés hatására mechanikai szilárdsága megnövekszik (120 N/mm2), és felülete a külső, mechanikai hatásokkal szemben ellenállóbbá válik. Morzsalékosan törik (az üveg apró, tompa darabokra esik szét), melyek nem veszélyeztetik a környezetében tartózkodó embereket és vagyontárgyakat. Előfeszített biztonsági üveg (TVG, Teilvorgespanntes Glas, Heat strengthened glass) hőerősített nátrium-kalcium-szilikát üveg (MSZ EN 1863). Az 550–650 °C-ra felhevített és lassan lehűtött üvegek elnevezése. A  „befagyasztott” nyomófeszültségek mértéke kisebb, mint az ESG esetében. Az edzett üveghez hasonlóan, magasabb mechanikai szilárdsággal (70 N/mm2) és ellenálló felülettel rendelkezik, de törés esetén nem apró darabokra, hanem a síküveghez hasonlóan törik. Jelenleg max. 12 mm vastagságig gyártható. Az edzett és az előszített üveg is csak a leeső üvegszilánkok okozta sérülésektől képes megóvni, egyéb védelmi funkciókat nem képes ellátni.

1. ábra: Az üvegszerkezetek biztonsági tulajdonságai [1] Aktív védelem

Meteorológiai hatásokkal szembeni védelem

Biztonsági követelmények

Zajvédelem

Betörésvédelem

Tűzvédelem és robbanással szembeni védelem

Biztonsági üveg

Védelem lőfegyverekkel szemben

Kizuhanásgátlás

Építési előírások és egyéb követelmények

Védelem az üvegszerkezet törése esetén

Passzív védelem

2

2015. november

A ragasztott biztonsági üveg (MSZ EN 14449) kettő vagy több float, TVG vagy ESG üvegből közbenső elasztikus PVB (polyvinylbutyral) vagy EVA (etilvinil-acetát) fóliával kialakított gyártmány. A gyártás során a terméket 140 °C hőmérsékleten 12 bar nyomáson készítik. A létrejövő üvegszerkezet, mely ugyan nem rendelkezik magasabb mechanikai szilárdsággal, de az üvegtábla törése esetén a fólia és az üvegszilánkok között fennmaradó ragasztott kapcsolat meggátolja azok kiesését, ezzel ún. szilánkmentes törést biztosít, és sérült állapotban is képes eredeti helyzetében maradni. Felhasználási területei: fej feletti, födém, kizuhanás ellen védő és betörésbiztos üvegszerkezetek.

2. táblázat: Üvegek biztonsági kategóriái Meghatározás Átdobás gátló alapvédelem MSZ EN 356 Betörés elleni védelem MSZ EN 356

Golyóálló üveg MSZ EN 1063

Robbanásbiztos üvegek MSZ EN 13541

MSZ EN szerinti jelölés P1A P2A P3A P4A P5A P6B P7B P8B BR1 BR2 BR3 BR4 BR5 BR6 BR7 ER 1 ER 2 ER 3 ER 4

Régi (DIN) jelölés A0 A1 A2 A3 (EH 01) B1 B2 B3 C1 C2 C3 C4 C5 D1 D2 D3

Alkalmazási terület

Üzletek, lakóépületek

Üzletek, múzeumok, kirakatok

Bankok pénzintézetek, postahivatalok

Államigazgatási és Diplomácia testületek épületei, Nagy értékű műkincsek.védelme

Ezen üvegszerkezeteknek törésük után is rendelkezniük kell bizonyos mértékű maradó teherbíró képességgel, illetve meg kell tartaniuk térkitöltő funkciójukat is. Ilyen célra kizárólag ragasztott biztonsági üveg építhető be. A beépítési mód szerint a német DIN 18008 szabvány három kategóriába (A,B,C) sorolta az üvegeket. „A kategória” – Korlát vagy keretszerkezet hiányában a vízszintes hasznos terhet teljes mértékben az üvegnek kell felvennie. A vízszintes hasznos teher mértéke az EUROCOE mellvédekre, válaszfalakra vonatkozó előírása szerinti (3. ábra [2] és 5. kép).

Élet és vagyonbiztonság

Az épületben lévő értékek védelmét ma már az üvegezett szerkezetek is képesek biztosítani. Egy biztonsági üveg funkcióját csak akkor tölti be, ha a szerkezet valamennyi alkotórésze (profilrendszere, vasalata, zárszerkezete stb.) ugyanazon biztonsági kategóriába tartozik. A szerkezetek biztonsági kategóriáit (WK1WK6) harmonizált EN szabványban (ENV 1627) egységesítették (1. táblázat), melyek pontosan meghatározzák az adott szerkezettel szemben támasztott követelményeket és a beépítendő ragasztott biztonsági üveg típusát is (2. táblázat, 3. és 4. kép). 3. kép: Golyóálló üveg

3. ábra 5. kép

4. kép: Betörés elleni védelem

Kieséssel, kizuhanással szembeni védelem

Az üvegezett felületek méreteinek növekedésével, az üvegkorlátok és üvegmellvédek megjelenésével jelentkezett az igény/követelmény, hogy az üvegszerkezetnek a kieséssel/kizuhanással szemben is biztonságot kell nyújtania.

„B kategória” – A befogott üvegtáblák egy megfelelő magasságban végigfutó kézfogóval vannak összekapcsolva (4. ábra [2] és 6. kép).

1. táblázat: Az MSZ ENV 1627 szabvány meghatározza a biztonsági nyílászárók áthatolási idejét, vagyis azt, hogy bizonyos szerszámkészletek (például csavarhúzó, fúrógép, fűrész, kalapács, csőfogó, feszítővas) használata mellett az ajtók, ablakok feltörése hány percnyi időt vesz igénybe. Ennek alapján az ajtókat ún. ellenállási osztályba sorolják. Ellenállási osztály

üveg MSZ EN 356

A betörésel szembeni ellenállás ideje

-

normál üveg

-

Alkalmi tolvaj, tapasztalat nélkül, kerülné a zajt és a feltűnést

Szerszámok nélkül, csak testi erejének segítségével (vandalizmus).

RC 2 N

WK 2

P2A

3 perc

Alkalmi tolvaj, aki némi ismerettel rendelkezik az ajtókról.

Egyszerű szerszámokkal mint pl. csavarhúzó, fogó stb.

RC 3 N

WK 3

P4A

5 perc

Alkalmi tolvaj vagy már némi tapasztalattal rendelkező betörő, aki némi ismerettel rendelkezik az ajtókról, de nem ismeri a betörés helyét.

Az egyszerű szerszámok mellett kézi fúróval. Kisebb kalapáccsal és feszítővassal is.

RC 4 N

WK 4

P6B

10 perc

Tapasztalt betörő, aki a remélt nagy zsákmány érdekében némi zajt és az ezzel járó rizikót is felvállalja.

A korábbi szerszámok mellett egy, 1,25 kg-os kalapács csapszegvágó, fejsze és akkumulátoros fúró is.

RC 5 N

WK 5

P7B

15 perc

Nagyon tapasztalt, jól szervezett, elektromos szerszámokkal felszerelt betörő(k), nagy zsákmányt remélve az általuk keltet zajjal sem foglalkoznak.

Elektromos fúró, lyukfűrész, flex és egy 125 mm átmérőjű sarokcsiszoló.

RC 6 N

WK 6

P8B

20 perc

Nagyon tapasztalt, jól szervezett, elektromos szerszámokkal felszerelt betörő(k), nagy zsákmányt remélve az általuk keltett zajjal sem foglalkoznak.

Feszítőkalapács, nagy teljesítményű elektromos fúró, lyukfűrész, flex és egy 230 mm átmérőjű sarokcsiszoló.

MSZ EN 1627 jelenleg érvényes

korábbi besorolás

2011. 12.01. óta

2011. 12.01. előtt

RC 1 N

www.epitesi-hibak.hu

Tettes

A tettes által használt szerszámok

3

TERVEZŐASZTAL

8. kép

4. ábra 6. kép

„C kategória” – Az üvegtáblákat nem éri vízszintes (hasznos) terhelés (5.  ábra [2] és 7. kép). C1 korlátüvegek C2 megfelelő magasságban futó keretszerkezet alatti üvegek C3 üvegtáblák, melyek előtt korlát fut

5. ábra 7. kép

Fej feletti üvegszerkezetek

A függőlegessel 10 foknál nagyobb szöget bezáróan beépített üvegszerkezeteket fej feletti üvegezésnek kell tekinteni, és biztosítani kell, hogy az alatta lévő térbe az üveg esetleges törése esetén keletkező üvegszilánkok ne tudjanak leesni, és ne veszélyeztessék az ott tartózkodó embereket, illetve vagyontárgyakat (8. kép).  Egyrétegű üvegezéshez, illetve hőszigetelő üvegezés alsó rétegéhez kizárólag huzalhálóbetétes, floatüvegből készült VSG vagy részben előfeszített VSG termék (TVG) alkalmazható.  Floatüveg VSG táblák és/vagy 1,20 méternél nagyobb fesztávolságú TVG táblák mindegyik oldaluk mentén alátámasztandók, ezenkívül oldalarányuk 3:1-nél kisebb kell hogy legyen.  VSG termék esetében – egyrétegű üvegezésnél, illetve hőszigetelő üveg alsó rétege-

4

ként – a PVB fólia minimális névleges vastagsága 0,76 mm. Ettől eltérően 0,38 mm-es fóliavastagság megengedett minden oldali alátámasztásnál és 0,80 méternél nem nagyobb főirányú fesztávolság esetén.  Kétoldali alátámasztásnál a kiegészítő termékek kizárólag minősített, minőségi bizonylattal ellátott termékek lehetnek.  Huzalhálóbetétes üveg alkalmazása a fő fesztáv irányában 0,7 métert nem haladhatja meg, a felfekvés minimális szélessége 15 mm.  A vonalszerűen megtámasztott biztonsági üveg szabad éle a megtámasztott hossz max. 30%-ával, max. 300 mm-rel szabadon túlnyúlhat, a megtámasztás irányával párhuzamosan és függőleges síkban.

9. kép

Járható üvegszerkezetek

Az üvegszerkezetek technikai fejlődése már lehetővé teszi nagy méretű üvegfödémek és

10. kép

2015. november

lépcsők kialakítását, melyekre a többi építőanyaghoz hasonlóan, statikai szempontból az EUROCODE előírásai az érvényesek. A napi használat során fennáll a veszély, hogy annak felső rétege egy ráejtett tárgy vagy bármilyen egyéb behatás következtében eltörik. Az üvegszerkezetnek ilyen állapotban is meg kell őriznie teljes teherbíró képességét (9 és 10. kép). Ezen üvegszerkezetek minimum háromrétegű, ragasztott biztonsági üvegből kell hogy álljanak, melynek felső üvegrétege – az ún. kopóréteg – ESG vagy TVG üveg kell hogy legyen. Emellett balesetvédelmi szempontból biztosítani kell a csúszásmentességet is, mely az alkalmazás helye és körülményei figyelembevételével különböző mértékű lehet. R9 Előszobák, lépcsőházak, éttermek, üzletek, rendelők, kórházak, iskolák R10  Fürdőszobák, uszodák, zuhanyzók, vendéglátóipari konyhák R11  Élelmiszeripar: olyan munkaterületek, ahol nagy mennyiségű víz, mosószer stb. van jelen, pl. mosodák, labor R12 Ahol nagy szükség van a csúszásmentességre, pl. vegyipar, gépgyártás, parkolók, hús-, halfeldolgozás

Az üvegezett ablakok és ajtók tűzzel szembeni ellenálló képessége egyrétegű (monolitikus) és többrétegű ragasztott szerkezettel érhető el. Az egyrétegű (monolitikus) üvegek esetében a tűzzel szembeni ellenállást maga az üveg biztosítja (11. kép), míg a többrétegű ragasztott szerkezet esetében ugyanezt a hatást az üvegrétegek közötti, hőre habosodó gél biztosítja (6. ábra).

6. ábra: Többrétegű tűzvédő üveg „működése” 11. kép

Tűzbiztonság – tűzvédelem

Kevés dolog van, mely olyan mértékű félelmet és riadalmat kelt az emberekben, mint a tűz. Egy esetleges tűz esetén fennáll a veszélye annak, hogy  a kialakuló füst és mérgező gázok lehetetlenné teszik a tájékozódást, pánikot és esetleg eszméletvesztést okozhatnak;  az intenzív hő súlyos, esetleg halálos égési sérüléseket okozhat;  az épületek egyes részei vagy elemei károsodnak, illetve leomlanak, és elzárják az emberek menekülési útvonalait.

Fontos olyan építőelemek alkalmazása, melyek gátolják a tűz kialakulását és terjedését, és biztosítják a lángokkal, a füsttel és a fejlődő hővel szembeni védelmet. www.epitesi-hibak.hu

Ezért fontos olyan építőelemek alkalmazása, melyek gátolják a tűz kialakulását és terjedését, és biztosítják a lángokkal, a füsttel és a fejlődő hővel szembeni védelmet, illetve lehetővé teszik a pánikmentes menekülést is. A tervezés és kivitelezés folyamatában a hatékony tűzvédelem biztosítása elsőbbséget élvez. „Az építményt úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy tűz esetén  az építmény egy bizonyos ideig megőrizze teherbíró képességét,  korlátozva legyen a tűz és füst keletkezése és terjedése az építményben,  korlátozva legyen a tűz szomszédos építményekre való átterjedése,  az ott tartózkodók az épületet sértetlenül elhagyhassák vagy más intézkedések segítségével ki lehessen őket menteni,  biztosítva legyen a tűzoltók biztonsága.” [3] A besorolások, a vizsgálati jegyzőkönyvek és az engedélyek mindig a vizsgálttal azonos rendszerű és kialakítású komplett ajtóra vagy ablakra, és nem azok egyes alkotóelemeire vonatkoznak.

HIVATKOZÁSOK

[1] S  kalicki, Karimi Auerechnische Grundlagen zu Sicherheitsfragen bei Glas im Bauwesen [2] DIN 18008 Teil 4. [3] 89/106/EGK Építési Termékekre vonatkozó Európai Uniós Direktíva [4] Schäfer & Partner GARDENLUX

dr. habil. Stocker György docens, építészmérnök BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Magasépítés Tanszék

Szittya Zsolt okleveles mérnök

5

MUNKATERÜLET

Homlokzati falazatok akusztikai minősége és az építési hibák kapcsolata A cikk a homlokzati szerkezetekre vonatkozó hangszigetelési követelményeket, a hangszigetelési teljesítőképességet és azon jellegzetes tervezési és kivitelezési hibákat mutatja be, melyek hatással vannak a helyszíni körülmények között kialakuló léghangszigetelésre.

A

HOMLOKZATOKAT FELÉPÍTŐ szerkezetek az elmúlt évtizedek során sokat fejlődtek, változtak. Korábban évszázadokon keresztül tömör, nehéz szerkezetű falazatok alkalmazása volt jellemző, többnyire kiegészítő burkolatok nélkül, a homlokzati nyílászárók a maiaknál kisebb méretűek

voltak. A hő- és hangszigetelés kb. a 20. század közepéig fel sem merült mint megoldandó probléma. Ezután egy ideig a hőtechnikai igény kimerült a belső oldali páralecsapódás megelőzésében, később azonban az energiaárak emelkedésével a hőszigetelő képesség javítása egyre fontosabbá vált. A hangszige-

telési igények és követelmények a külső zajterhelés és a komfortigények növekedésével kb. az utóbbi ötven évben jelentek meg. Sok más szerkezethez hasonlóan a homlokzati falazatok fejlesztésében jellemzően a hőszigetelő képesség javítása kiemelkedő szempontként jelenik meg, akár a többi köve-

telmény rovására is. A folyamatosan szigorodó hőtechnikai követelmények miatt a szerkezetek gyorsan változnak, így az akár egy-két évtizede korszerűnek tekintett falszerkezetek ma már elavultnak számítanak, pedig az épületek élettartama ennél sokkal hosszabb. A korábban épült épületek jelentős része kiegészítő hőszigetelésre, nyílászárócserére és fűtési-gépészeti korszerűsítésre szorul. A hőszigetelés fejlesztésére irányuló törekvések a szerkezetek akusztikai működésére is hatással vannak, amit azonban tervezés során nem mindig vesznek figyelembe. E cikk a falazóelemekből felépülő homlokzati falazatok és néhány kapcsolódó szerkezet hangszigetelésének problémáival, jellegzetes építési hibáival foglalkozik.

Homlokzati falazóelemek szerkezeti jellemzői

Az elmúlt évtizedekben történt fejlődési tendencia miatt a mai épületállomány homlokzati falazatai igen változatosak. A régebben épült, de még meglévő és használt épületállomány egy része tömör vagy csak kismértékben üreges falazóelemekből készült. Ezek nehéz, hőtároló kapacitással is rendelkező falazatot alkotnak, melyek jellemző vastagsága > 38 cm, de akár 60–70 cm vastagságú falazatok is léteznek. Hőszigetelő képességük sokkal gyengébb, mint a mai falazatoké, emiatt nagy részük kiegészítő hőszigetelésre szorul, amit azonban az épület jellege, megjelenése a külső oldalon nem mindig tesz lehetővé. A 20. század második felétől készült épületek falazóelemei méretben és szerkezetben is nagyon sokfélék, jellemzően egyre nagyobb térfogatarányban tartalmaznak különböző kialakítású üregeket. A gyorsan változó energetikai követelmények miatt a mai, leginkább korszerűnek tekintett falazóelemek kivételével már egyrétegű falazatként mégsem felelnek meg, így ezek nagy része szintén kiegészítő hőszigetelésre szorul. A hőtechnikai követelmények szigorodásának következményeként a homlokzati hőszigetelő falazóelemek kialakításában a fejlesztési eljárások során a következő tendenciajellegű változások következtek be: a falazóelemek anyaga porózussá vált,  ami  a hőszigetelő képességet növeli, de a fajlagos tömeg csökkenése révén a hangszigetelést csökkenti; a falazóelemek szerkezete üregessé vált,  mely tovább csökkenti a falazat fajlagos tömegét, illetve az üregszerkezet jellegétől függően előfordulhat, hogy a hangszigetelés a tömeg alapján a vártnál kisebb lesz;  a vízszintes fugák sok esetben elvékonyodtak, a korábbi, kb. 1 cm habarcsréteg helyett akár csak 1–2 mm vékony ragasztóhabarcs készül; a falazóelemek függőleges kapcsolata  többnyire horonyeresztékes kialakítású, habarcskitöltés itt már egyáltalán nem készül;  a korábbi nehéz, hagyományos vakolóhabarcsok helyett könnyű, hőszigetelő adalékkal készült habarcsot alkalmaznak. www.epitesi-hibak.hu

Összességében e változások a falazatok hőátbocsátási tényezőjét jelentősen csökkentették, miközben a falazatok fajlagos tömege a korábbihoz képest kb. a felére csökkent.

Homlokzati szerkezetek hangszigetelési követelményei, termékjellemzők

A homlokzati szerkezetek akusztikai méretezése az MSZ 15601-2:2007 [1] szabvány számítási módszere szerint, a közlekedési zaj elleni védelem szempontjából történik. A  szabvány nem konkrét követelményértéket, hanem a méretezés módját írja elő. A méretezési módszert részletesen nem, csak alapelvében ismertetem. A méretezés során először a homlokzat zajterhelését kell meghatározni, ez történhet szabványos méréssel az MSZ 18150-1:1998 [2] szabvány szerint vagy számítással az ÚT 2-1.302 Útügyi Műszaki Előírás [3] alapján is. Majd a jelenleg hatályos 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együt-

terjedésű, bonyolult geometriájú vagy olyan épületek esetében, ahol az egyes homlokzati szakaszokat eltérő zajterhelés éri (pl. főút és belső utca felé néző homlokzatok esetében) az egyes homlokzati szakaszok követelményértéke eltérő is lehet. A homlokzati szerkezeti elemek akusztikai termékjellemzőit szabványos laboratóriumi vizsgálatokkal határozzák meg. A falazatok és nyílászárók akusztikai termékjellemzője a súlyozott léghanggátlási szám és zajterhelést létrehozó közlekedési zaj frekvenciajellege alapján meghatározott színképillesztési tényező összege (Rw + C, Rw + Ctr, dB). Falburkolatok akusztikai termékjellemzője a súlyozott léghanggátlási szám javítás és zajterhelést létrehozó közlekedési zaj frekvenciajellege alapján meghatározott színképillesztési tényező összege (∆Rw + C, ∆Rw + Ctr, dB). E jellemzőket az MSZ EN ISO 10140 [5] és MSZ EN ISO 717 [6] szabványsorozatok alapján szabványos laboratóriumi méréssel határozzák meg.

A homlokzati szerkezetek akusztikai méretezése a közlekedési zaj elleni védelem szempontjából történik. tes rendelet [4] alapján meg kell határozni a homlokzat mögötti helyiségekben megengedett zaj határértékét. A fenti kiinduló adatokból, valamint a homlokzat és a védendő helyiség geometriai és teremakusztikai adottságaiból (helyiség térfogata, utózengési idő, egyenértékű hangelnyelési felület), valamint a mérés és a forgalom jellegétől függő korrekciós tényezők segítségével meg kell határozni az adott homlokzati szakaszra vonatkozó követelményértéket, mely a homlokzat eredő helyszíni súlyozott léghanggátlási számának és a zajterhelést létrehozó közlekedési zaj frekvencia jellege alapján meghatározott színképillesztési tényezőnek (R’we + Ctr vagy R’we + C) az összege. Az éjszakai időszakban is használt épületekben (jellemzően lakó-, szállásépületek, szanatórium, kórházak betegszobái stb.) a méretezést nappali és éjszakai időszakra is el kell végezni, és a szigorúbb értéket kell követelménynek tekinteni. Ez általában az éjszakai követelmény szokott lenni. A homlokzat tervezett szerkezeti elemeit úgy kell megválasztani, hogy azok súlyozott léghanggátlási számából és a terhelő közlekedési zaj frekvenciajellege alapján megfelelő színképillesztési tényezőkből (Rwi + Ctr,i vagy Rwi + Ci) megállapított, az adott helyiséghez tartozó homlokzati szakasz eredő zajcsökkentő hatását jellemző (Rwe + Ctr) vagy (Rwe + C) érték legalább 2 dB-lel meghaladja az előző pont alapján meghatározott követelményértéket. A fenti méretezést az épület minden homlokzati szakaszára el kell végezni. Nagy ki-

Homlokzati falazatok akusztikai működése

Hangszigetelési szempontból általában fontos paraméter a szerkezet egy négyzetméterének tömege, azaz fajlagos tömege (m”, kg/m2). Az egyrétegű, tömör vagy csak kismértékben üreges és homogén falazatok léghangszigetelése ugyanis megbecsülhető azok fajlagos tömegéből. E csoportba tartoznak a tömör kis- vagy nagyméretű téglából, mészhomok falazóelemekből készült falazatok, de ide tartoznak a vasbeton falazatok is. E falazatok legtöbbször nagyobb testsűrűséggel rendelkeznek, de hőszigetelésük elmarad a mai szerkezetek hőszigetelésétől, viszont jelentős hőtároló kapacitással rendelkezhetnek, ami szintén fontos szempont, elsősorban a nyári hővédelem miatt. A hőszigetelési szempontok miatt az utóbbi évtizedekben előszeretettel alkalmazott hőszigetelő, üreges kerámia falazóelemekből készült homlokzati falazatok akusztikai szempontból igen érdekesek. E falazóelemek anyaga porózus, szerkezetük nagy térfogatszázalékban tartalmaz üregeket, melyek mind a jó hőszigetelő képességet szolgálják. A hőszigetelés szempontjából előnyös, a homlokzati fal síkjával párhuzamos, lamellás üregrendszer szerkezeti kialakítása miatt azonban e falazatok léghangszigetelése a fajlagos tömeg alapján nem becsülhető meg, a tömeg alapján várt értéktől jellemzően 5–10 dB-lel elmarad. E csoport szerkezeteit az utóbbi évtizedekben előszeretettel alkalmazott 30–44 cm vastagságú hőszigetelő kerámia falazóelemekből készült falazatok alkotják.

7

MUNKATERÜLET

FALAZAT JELLEMZŐI megnevezés Hagyományos tömör tégla falazat (kis- vagy nagyméretű tömör téglából) Mészhomok tégla falazat Vasbeton falazat Pórusbeton

Hőszigetelő kerámia falazóelem

vakolatlan falvastagság (cm)

testsűrűség (kg/m )

üregesség

állófugák

1500–1800

nem

habarccsal kitöltve

3

29 38

54–55

20 25

30 37,5

1400–2000

nem

N+F

56 57

2400

nem

–

330–540

nem

N+F

30 38

56–58 56

30 20

léghangszigetelés, jellemző értékek Rw (dB)

54–55 47–49 49–51 39–42

670–800

igen

44

N+F

40–42 41–42

1. táblázat: Homlokzati falszerkezetek jellemző laboratóriumi léghangszigetelése Rw: termékjellemző, a vakolt falszerkezet súlyozott léghanggátlási száma, jellemző érték.

Az 1. táblázat néhány, homlokzati falazatként gyakran alkalmazott régebbi vagy korszerű falazat fizikai jellemzőit és léghangszigetelését mutatja be. Érdemes megfigyelni, hogy míg a tömör falazatok esetében a vastagság növekedésével a hangszigetelés is növekszik, addig az üreges hőszigetelő falazóblokkokból készült falazatok esetében a léghangszigetelési érték a vastagságtól függetlenül azonos érték körül mozog. A fentiek alapján látható, hogy a hőszigetelési szempontból történt fejlesztés során kialakult hőszigetelő kerámia falazóelemek hangszigetelése a korábbi tömör falakhoz képest jelentősen, több mint egy nagyságrenddel csökkent, miközben a homlokzati szerkezeteket érő zajterhelés jelentősen növekedett. Itt ki kell emelni, hogy mennyire hibás az a nézet, mely szerint a szerkezetek hő- és hangszigetelési teljesítőképességét azonos minőségűnek tekintik. Jól látható, hogy a szerkezetek hőtechnikai és akusztikai teljesítőképessége nem áll egyenes arányban egymással, a hőszigetelő képesség javulása többnyire a hangszigetelési képesség jelentős csökkenését okozza, így a két teljesítményt célszerű egymástól függetlenül vizsgálni.

A  hőszigetelő rendszerű vakolatok alkalmazása mind új, mind meglévő épület energetikai korszerűsítése esetében is a legkedveltebb, hiszen gazdasági szempontból a többi megoldáshoz képest kedvezőbb, valamint kivitelezési szempontból nagy előnye, hogy csekély teherbírású hátfal esetében is alkalmazható. A burkolat felépítése hőszigetelésből (jellemzően expandált polisztirolhab vagy nedvességre érzékeny helyen extrudált polisztirolhab, illetve ásványgyapot, esetleg fagyapot lemez) és ragasztóba ágyazott üvegszövet hálóval erősített többrétegű vakolatból áll. A hőszigetelő táblák rögzítése ragasztóval és/ vagy dübellel történik. A homlokzati hőszigetelő rendszerű vakolattal ellátott falazatok általános rétegrendi kialakítását az 1. ábra mutatja.

Hőszigetelő rendszerű vakolat akusztikai hatása

Az előzőekből kiderült, hogy a meglévő épületek évtizedekkel ezelőtt vagy akár csak néhány évvel ezelőtt készült homlokzati falazatai sok esetben kiegészítő hőszigetelésre szorulnak. Ennek megoldására leggyakrabban külső oldali, hőszigetelő képességet javító falburkolatot alkalmaznak, melynek legelterjedtebb típusa a hőszigetelő rendszerű vakolatok. Természetesen egyéb burkolati rendszerek is léteznek, de helyhiány és kiemelkedő jelentősége miatt most csak ennek akusztikai vonatkozásait ismertetem. A homlokzati falazatokon alkalmazott burkolatok ugyanis hatással lehetnek a homlokzati falazat akusztikai teljesítőképességre.

8

1. ábra: Hőszigetelő rendszerű vakolattal ellátott falazat általános rétegrendje JELMAGYARÁZAT AZ 1. ÁBRÁHOZ: 1. belső oldali vakolat és felületképzés; 2. homlokzati falazat; 3. légzáró vakolat; 4. hőszigetelő lemez ragasztóba ágyazva és dübellel rögzítve; 5. ragasztóba ágyazott üvegszövet háló; 6. többrétegű vakolat.

A BME Épületakusztikai Laboratóriumában történt vizsgálatok során [7] megállapítást nyert, hogy a legtöbb, 4–12 cm-es vastagságban alkalmazott homlokzati hőszigetelő rendszerű vakolatok legtöbbje cca. ∆Rw = -3 – -5 dB-lel rontja az alapszerkezet hangszigetelését, ez mind a polisztirol, mind a szálas szigetelőanyag hőszigetelő anyaggal készült vakolati rendszerek esetében jelentkezett. Ennek magyarázata, hogy a burkolat rezgéstani szempontból tömeg-rugó rendszerként működik, mely akkor tudna hatékonyan működni, ha a tömeget alkotó réteg fajlagos tömege nagy, a rugót alkotó réteg azonban lágy, azaz dinamikai merevsége kicsi lenne. E burkolatokban azonban a tömeget alkotó réteg könnyű, a rugó viszont az egyéb követelmények miatt merev, emiatt a rendszer rezonanciafrekvenciája kedvezőtlenül magas frekvenciatartományba esik. Meg kell említeni, hogy léteznek már olyan hőszigetelő rendszerű vakolatok is, melyek az alapfal hangszigetelését nem rontják vagy akár kismértékben javítják. Ezekben a szigetelőanyag kétrétegű felépítésű: egy vastagabb, lágyabb és egy vékonyabb, tömegként is működő rétegből áll. Ezek alkalmazása azonban magasabb árfekvésük miatt sokkal ritkább. A burkolatok tekintetében is megállapítható tehát, hogy a közvélekedéssel ellentétben a hőszigetelési képesség növelése nem minden esetben jelenti a hangszigetelési képesség javulását is, sőt akár a kiinduló helyzet romlása is bekövetkezhet. Ez, amennyiben a külső zaj nagy, eredményezheti azt, hogy a homlokzat még nagyobb hanggátlású nyílászárókkal sem felel meg. Tervezéskor tehát ezt a hatást figyelembe kell venni, az alapszerkezet hangszigetelését a szükséges mértékben meg kell növelni. Ez történhet úgy is, hogy alapszerkezetként nem üreges, hőszigetelő falazatot, hanem nagyobb léghang-szigetelésű, de akár vékonyabb falazatot választanak (pl. vasbeton, mészhomok falazatot), 2015. november

amelyre azonban nagyobb vastagságú kiegészítő hőszigetelő rendszerű vakolatot készítenek. Ebben az esetben a nagyobb tömegű falazat nagyobb hőtároló kapacitással is rendelkezik, ami a nyári túlmelegedés ellen is kedvező hatású.

A homlokzati falazatok hangszigetelést befolyásoló néhány tervezési és kivitelezési hibája

A falazatok termékjellemzőit laboratóriumi körülmények között határozzák meg, a mérési eredmények csak a vizsgált módon kivitelezett szerkezetre érvényesek. Gyakran előforduló hiányosság, hogy a falazatot – például a később rákerülő külső vagy akár belső burkolat „takaró hatása” miatt – valamelyik oldalon nem vakolják le. Ebben az esetben a falazat légzárása a falazóelemek közötti – elsősorban függőleges – fugák miatt nem lesz megfelelő, így a falon a levegő és természetesen a levegőben terjedő léghang is át tud hatolni. Az ilyen falnak mind a hő-, mind a hangszigetelési tulajdonságai a vártánál kedvezőtlenebbek lesznek. A hangszigetelési adatok általában kétoldalt vakolt falazatra

lévő épületeknél nagyobb hangszigetelési igény esetén olyan burkolatot kell választani, amely a hangszigetelést nem rontja, esetleg javítja. Új tervezésű épület esetében nem szabad automatikusan a megszokott hőszigetelő falazóblokkokat alkalmazni, hanem műszaki tervezés alapján amennyiben indokolt, nagyobb akusztikai teljesítőképességű alapfalat és szükség esetén a fal hangszigetelését nem rontó, esetleg javító kiegészítő burkolatot kell választani. A nem megfelelő szerkezetválasztás tervezési hiba. Természetesen nem minden helyzetben szükséges nagy hangszigetelésű szerkezetek tervezése, építése. Általános közelítés lehet, hogy lakóépületek homlokzatai esetében, ha a külső közlekedési zajterhelés az éjszakai időszakban LAM ≤ 60 dB, és az épület geometriai kialakítása kedvező, az akusztikai minőség szokásos szerkezetekkel teljesíthető. Kedvezőtlen geometriai adottságok esetében ez LAM ≤ 55 dB zajterhelés alatt teljesül. Ennél magasabb zajterhelés (városi környezetben a főútvonalak közelében a külső közlekedési zajterhelés az éjszakai időszakban jellemzően LAM ≥ 60 dB) vagy kedvezőtlen geometriai kialakítás esetén, illetve ha a szerkezetek

így annak megfelelőnek kell lennie, különös tekintettel a tömítésekre, takarásokra, elhelyezési hézagok méretére. A nyílászárók hiányosságai tehát tervezési és kivitelezési hibákból is eredhetnek, jellemző, hogy minél nagyobb a szerkezet hangszigetelése, annál érzékenyebb ezen problémákra. Amennyiben a homlokzaton egyéb elemet, például szellőzőelemet helyeznek el, ennek akusztikai hatását is figyelembe kell venni a tervezés során, beépítését tervezetten, gondosan kell kivitelezni.

Összefoglalás

A cikk homlokzati falazatok és ehhez szervesen kapcsolódó szerkezetek hangszigetelési szempontból meghatározó jellemzőit, az akusztikai méretezési eljárást és a jellegzetes akusztikai problémákat mutatta be. Fontos kiemelni, hogy a szerkezetek hő- és hangszigetelési minősége nem áll egyenes arányban egymással, az egyik javítása nem jelenti azt, hogy a másik minőség is automatikusan javul, vagy a szükséges minőség létrejön. Az akusztikai minőséget, és az energetikai minőséget, meg kell tervezni, a kettőt egymással összhangba kell hozni. 

FELHASZNÁLT IRODALOM

vonatkoznak, az ettől való esetleges eltérést az akusztikai vizsgálati jelentés tartalmazza, amelyben azt is fel kell tüntetni, hogy a vizsgálat során milyen típusú (testsűrűségű) és mekkora vastagságú vakolatot alkalmaztak. Az ettől való eltérés (elsősorban könnyebb vagy vékonyabb vakolat irányába) szintén a léghangszigetelés csökkenését eredményezheti. A vakolat hiányosságai adódhatnak tervezési vagy kivitelezési hiányosságból is, ezért a félreértések elkerülése végett a vakolatokat és jellemzőiket a tervezési csomópontokon, műszaki leírásban is fel kell tüntetni, meg kell nevezni. A kivitelezés során a falazatok fugáit az előírások szerint, teljes mértékben kell kitölteni. A pontatlan, hanyag kivitelezés, a kitöredezett falazóelemek esetleges szigetelőanyaggal, PUR-habbal történő „kiegészítése” nem megengedhető, az az akusztikai teljesítmény csökkenését eredményezi. A tervezés során – akár új, akár meglévő épület átalakításáról van szó – figyelembe kell venni a homlokzati burkolat hangszigetelésre gyakorolt hatását is, hiszen ahogy az előző pontban látható volt, bizonyos burkolatok jelentős mértékben leronthatják a kiinduló falazat hangszigetelését. Megwww.epitesi-hibak.hu

magasabb energetikai minőséget céloznak meg, az akusztikai tervezéstől nem lehet eltekinteni. Szót kell még ejteni a homlokzaton található egyéb elemekről is. A homlokzatok fontos elemei a nyílászárók, melyek hangszigetelése nagymértékben függ a beépítéstől. Az akusztikai vizsgálatok legtöbb esetben egyenes falnyílásba való beépítéssel történnek, azonban manapság többféle megfontolás miatt a nyílászárókat gyakran a homlokzat külső síkján, esetleg a hőszigetelés vonalában építik be. Ez hangszigetelési szempontból kedvezőtlenebb, mint a falközépen elhelyezett nyílászáró, hiszen a nyílászáró így nem minden esetben tömör, nehéz szerkezethez csatlakozik, illetve a rések tömítése, takarása is nehézkesebb. Akusztikai tervezés során olyan akusztikai laboratóriumi vizsgálati eredményeket kell használni, amivel a beépítés később megvalósul. Különleges esetben indokolt lehet a szerkezetet a speciális beépítéssel laboratóriumban megvizsgálni. A nyílászárók illesztése esetében a sorolás is hasonlóan problematikus lehet, ezt úgy kell megoldani, hogy a falbeépítéssel egyenrangú legyen. Természetesen a nyílászárók a kivitelezési hiányosságokra is érzékenyek,

[1] MSZ 15601-2:2007 Épületakusztika. 2. rész: Homlokzati szerkezetek hangszigetelési követelményei [2] MSZ 18150-1:1998 szabvány: A környezeti zaj vizsgálata és értékelése [3] ÚT 2-1.302 Útügyi Műszaki Előírás: Közúti közlekedési zaj számítása [4] A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet [5]  MSZ EN ISO 10140 szabványsorozat: Akusztika. Épületelemek hangszigetelésének laboratóriumi vizsgálata [6]  MSZ EN ISO 717 szabványsorozat: Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének értékelése [7] A BME Épületakusztikai Laboratóriumban végzett hangszigetelési vizsgálatok (2003–2011) eredményei alapján [8]  Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.  24.) TNM rendelet módosításáról szóló 20/2014. (III. 7.) BM rendelet [9] Mesterházy Beáta: Homlokzati szerkezetek akusztikai tervezése az energetikai követelmények figyelembevételével, Szakdolgozat, BME Épületszigetelő Szak, 2011. [10] Reis Frigyes: Az épületakusztika alapjai, Terc Kft., Budapest 2003. ISBN 963 86303 6 1

Mesterházy Beáta okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, BME Épületakusztikai laboratórium, tudományos segédmunkatárs

9

DIAGNÓZIS

A vékonyvakolatok elszennyeződéséről Nemrég szembesültem egy érdekes építési hibával. Egy társasház kérelmére előzetes bizonyítási eljárásban vizsgáltam, hogy mi okozta a panelházuk utólagos hőszigetelésén az ablakpárkányok szélei, illetve a szellőzők alatt, valamint a bejárat fölötti előtető és a fal csatlakozásánál látható lefolyásos jellegű szennycsíkokat. A helyszíni szemlén a vékonyvakolat gyártója előállt egy magyarázattal, amit később más szakembertől is hallottam, miszerint az olcsóbb vékonyvakolatok kötőanyagai termoplasztikusak, és mikor a vakolat a napsütés hatására felmelegszik, ragadóssá válik. Ez okozná, hogy a nyílászárók párkányairól lefolyó szennyezett csapadékvíz elpiszkolja a falat? Mivel ez a magyarázat első hallásra is sántít, úgy gondolom, vizsgálataim eredménye számot tarthat építőanyagokkal foglalkozó szakemberek érdeklődésére.

10

2015. november

1. kép: Szennycsíkok az előtetőnél

Miért sántít a magyarázat?

Először is, bár a fal a napsütés hatására valóban fölmelegedhet 40–50 °C-ra, ilyen meleg eső Magyarországon soha nem esik, az eső pedig lehűti a falat. Másodszor, a vékonyvakolatok kötőanyagai ugyanazok, mint a műgyan-

Jellemző

l. Külső

2. kép: Szennycsíkok a szellőzőnél

ta-diszperziós falfestékeké. Festett házakon pedig ez a hibajelenség nem jellemző. Mindenesetre a ragadósság szabványos módszerrel vizsgálható. A hiba okának földerítéséhez mintát vettem a ház szennyezett vékonyvakolatából, és mikroszkópos, illető-

leg kémiai vizsgálatokkal megállapítottam, hogy milyen anyagok okozták az elszíneződést. Ez azért volt lényeges, mert a vizsgált épület egy (gázüzemű) fűtőmű közvetlen közelében van, és felmerült, hogy a szennyeződés oka a fűtőmű koromkibocsátása.

Eredmény

Vizsgálati módszer

Sárgás, kb. 2 mm vastag, üvegszálas hálót tartalmazó vakolatdarab-minta nem ragadós

Érzékszervi

Kb. 1 μm-es felbontás, a minta közvetlen vizsgálata, rávilágítás, mikroszkópi fényképezés

2. Mikroszkópi kép

3. Éghetőség

A vizsgált anyag ég, a hamu szürke

A mintát etanol ráfecskendezésével lemostuk, a mosófolyadékot bepároltuk, a maradék egy részét Pt tégelyben kiizzítottuk

4. Oldhatóság

A vizsgált anyag fekete foltja éterrel, illetve acetonnal nem mozdítható el

A mintát etanol ráfecskendezésével lemostuk, a mosófolyadékot bepároltuk, a maradék egy részét szűrőpapírra vittük, és a szűrőpapíron felszívatott folyadékokkal elúciós próbát végeztünk vele

Mikroszkópi fényképezés: A mintát etanol ráfecskendezésével lemostuk, a mosófolyadékot bepároltuk, a maradékot tárgylemezre víve mikroszkóp alatt vizsgáltuk (Az elkészült kép kb. 1 μm-es felbontású, a felső átvilágítással, az alsó kép rávilágítással készült)

5. Mikroszkópi kép

6. Ragadósság vizsgálata www.epitesi-hibak.hu

A minta nem ragadós, a vízzel átnedvesített minta nem ragadós

MSZ 9640-29

11

DIAGNÓZIS

A vizsgált vakolat közvetlen mikroszkópi képén látszik, hogy a vakolaton annak adalékanyagától eltérő színű, 10 µm mérettartományú szemcsék, szálak tapadtak meg. A megtapadt szemcséknek csak egy kis hányada korom. A korom jelenlétét az bizonyítja, hogy a vakolatról lemosott anyag éghető, fekete komponense nem oldódik sem éterben, sem acetonban, azt pedig, hogy a szennyeződésnek csak csekély hányada korom, a mikroszkópi vizsgálat mutatja. A mikroszkópi képen az átvilágításban látszó sötét szemcséknek csak egy kis része tűnik el rávilágításban. A vakolaton megtapadt anyagban szálas részek is láthatók. A vizsgált épület két forgalmasabb út és egy fűtőmű közelében áll. A fűtőmű gázüzemű, kéményein csak igen csekély koromlecsapódás látható, és szilárd fűtőanyaggal működő tü-

12

zelőberendezésekkel fűtött épületeket a környékben a bejárás során, illetve a Google Street View-n nem láttam. (A gázüzemű berendezések nagyon kevés koromemisszióval működnek.) A közlekedés koromemisszióját nincs okom lényegesen nagyobbnak föltételezni, mint a város más részein. Ugyanakkor a helyszíni szemlén egy szomszédos, tiszta homlokzatú épületet láttunk, melyről ráadásul a kivitelező képviselője azt állította, hogy ugyanazzal a vékonyvakolattal látták el, mint a vizsgált épületet. Mindezek arra utalnak, hogy a vakolaton lévő szennyeződést ugyan a levegőből kiülepedő por okozza, de az elszennyeződés okát nem az átlagnál nagyobb légszennyezettségben kell keresnünk. A kötőanyag ragadósságát vizsgálva elvégeztem a mintaként vett vakolatdarabon az MSZ 9640-29 szerinti ragadósságvizsgálatot.

Eszerint az 50 °C-on tartott mintára 900 g-os súllyal szűrőpapírt kell szorítani, majd 1 óra múlva a próbalemezt néhány cm-ről az asztalra kell ejteni. A szűrőpapírnak anélkül kell leválnia a próbatestről, hogy cellulózszálakat hagyna maga után. Ugyanezt megvizsgáltam úgy is, hogy a próbatestet a vizsgálat előtt vízbe áztattam, és vizes szűrőpapírt szorítottam rá. Mivel a minta ragadásmentesnek bizonyult, a vizsgálati eredmények alapján is állítható, hogy a vakolat elszennyeződésének oka nem a kötőanyag meglágyulásában, ragadóssá válásában keresendő. A helyszíni szemlét követően módszeresen kerestem a hasonló házakat (sokat találtam), és olyanokat is, amelyeket régen hőszigeteltek, de tiszta a homlokzatuk. A megvizsgált házakat lefényképeztem, illetve vakolatukról mikrofotókat készítettem. A mikrofotók 2015. november

felbontása 0,01 mm. [A mikrofotózás gyorsan és roncsolásmentesen végezhető vizsgálat. Technikája egyszerű: viszonylag nagy felbontású – az általam alkalmazott gép 16 megapixeles – fényképezőgép objektívére átlátszó anyagú távtartót szerelünk, aminek segítségével (szupermakró üzemmódban) állandó – 10–15 mm – távolságról fényképezhetjük a falakat.] A 3. és 6. képen látható két épületről állította azt a kivitelező, hogy ugyanazzal a vékonyvakolattal készültek! A házról a bejárat mellett, a bejárat tetejéről lecsurgó csapadékvíz által erősen elszennyezett helyről vettünk mintát. Ezek után kerestem tiszta, illetve elszen�nyeződött homlokzatú, vékonyvakolattal ellátott házakat, melyekről mikrofényképeket készítettem. Mint a mellékelt képeken is látható, azok a falfelületek, amelyek elszennyeződtek, érdes finomstruktúrájú, kötőanyagban szegény, mikrorepedéseket tartalmazó bevonatokkal burkoltak. A szennyeződésre nem hajlamos bevonatokon nincsenek mikrorepedések, adalékanyaguk nagyobb szemcseméretű, és bennük nem látni 0,1–0,2 mm közti frakciót. A lefolyó, szennyes csapadékvízből a szennyeződésre hajlamos vékonyvakolatok felületéből kiálló finom adalékanyag-szemcsék mechanikusan kiszűrik a port.

4. kép: Mikrofénykép a szennye­ zett bevonatról

3. kép: Egy szennyezett homlokzat

6. kép: Egy nem szennyeződő homlokzat Jól mutatja ezt a struktúrát 9. és 10. kép mikro/mikroszkópi felvételpárja. Van tehát alapja annak a vélekedésnek, hogy az olcsóbb vékonyvakolatok hajlamosak a szennyeződésre, de ennek oka nem a kötőanyag tulajdonságaiban, hanem a kötőanyaggal való takarékoskodásban keresendő. Ha ugyanis a vékonyvakolat receptúrájában a kötőanyag egy részét finomszemcsés töltőanyaggal kiváltjuk (csökkentve ezzel a termék árát), a megkötött vékonyvakolat felülete érdes hatású lesz.

5. kép: Mikrofénykép 20 éves, szennyezetlen vékonyvakolatról

7. kép: A bevonat mikrofényképe

10. kép: A 9. képen látható a vakolatnak a mikroszkópi képe

Pasinszki József igazságügyi vegyész- és környezetvédelmi szakértő

8. kép: Szennyeződésre kevéssé hajlamos homlokzat (csak az intenzíven igénybevett helyen piszkolódott el)

www.epitesi-hibak.hu

9. kép: Elszennyeződött vakolat

A kapcsolódó mintadokumentumot letöltheti szerkeszthető formában a www.epitesi-hibak.hu honlapról: Hiba és hiánypótlási jegyzőkönyv

13

DIAGNOSZTIKA

Padlóburkolatok hibái E havi cikkünkben a padlóburkolatok hibáival folytatjuk az épületszerkezeti meghibásodások átfogó bemutatását. A burkolatot fogadó aljzat minősége, az egyenetlen ágyazóhabarcs-terítés, a pontatlan elemfektetés, -illesztés, a gyártási tökéletlenségek, a tartószerkezeti mozgások, deformációk mind-mind hozzájárulnak a szerkezetek esetleges tönkremeneteléhez. Lássuk, hogyan lehet ezeket elkerülni! Bevezető

Lépten-nyomon a legkülönbözőbb padlóburkolatokkal találkozunk, illetve azokon járunk. Azt lehet mondani, hogy a korábbi évtizedek néhány tucat általánosan alkalmazott padlótípusához képest napjainkra már óriásira duzzadt az anyag- és elemválaszték. Az  építőanyag-áruházakban órákat el lehet tölteni a sokféle burkolóanyag és elem tanulmányozásával. Sajnos az a helyzet, hogy a korábbi szűkebb burkolatválaszték beépítésében, használatában elkövetett hibák, igénytelen, gyakran kontár megoldások felsorolása és illusztrálása is alig férne bele egy cikk terjedelmébe. Ehhez képest a rengeteg új anyag, elem és kivitelezési technika óriási kihívást jelent nemcsak a szakipari kivitelezést végzők számára, hanem a tervező építészmérnököknek is, hiszen az adott helyre és funkcióra az optimális burkolat kiválasztása – a bőség zavara miatt – egyre nehezebb. Nyilvánvaló, hogy más épületszerkezetekhez hasonlóan itt is gyakran a bekerülési költség a leggyakoribb motiváló tényező. Megjegyezendő, hogy ma már nem csupán a tényleges burkolatról (járóréteg, koptató réteg stb.) érdemes beszélnünk, hanem a padlórétegrendről is, azaz az egyszerű aljzat-

1. kép: Új lapburkolat aljzatsüllyedéssel tól a hőszigetelt, hangszigetelt, fűtött többrétegű padlórendszerekről is említést kell tennünk. Ettől kezdve egyre bonyolultabbá válik a helyzet, amelyhez valamennyi közreműködőnek, beruházónak, tervezőnek, kivitelezőnek, műszaki ellenőrnek, sőt még a használónak is alkalmazkodni kell. A modern, többkomponensű padlókhoz rendszerint már sajátos takarítási, ápolási rendszerek is tartoznak. Bizony, a padlóburkolat anyagával össze nem férhető tisztítószerrel komoly felületi károkat lehet okozni.

Követelmények

E rövid bevezető után talán a padlóburkolatokkal szemben támasztott követelményekkel érdemes folytatni. Itt rögtön megemlítendő, hogy az egyes követelmények támasztása meglehetősen anyagspecifikus. Ahogy egy kőlemez burkolattal szemben nem várható el a rugalmasság, mint járáskényelmi követelmény, úgy egy textilanyagú burkolatnál a nyomószilárdság helyett inkább a kopásállóság követelménye élvez prioritást. Ezek után tekintsük át a padlóburkolatokkal szemben támasztható legfontosabb követelményeket felsorolásszerűen:  s zilárdság, tűzbiztonság, kopásállóság, nedvességgel szembeni ellenállás, vegyi

Minden burkolat vagy felületképzés annyit ér, amennyire jó az aljzata. 14

ellenálló képesség, rugalmasság, kis vastagság és szerkezetsúly, térfogat állandóság, csúszásmentesség, tisztántarthatóság, tartósság, hangszigetelő képesség (lépéshang-csillapítás), hőszigetelő képesség, esztétikai követelmények (szín, mintázat, felületi struktúra, fényesség stb.) A teljesség igénye nélkül felsorolt követelmények közül a tervező feladata, hogy meghatározza a prioritásokat, és azok figyelembevételével válasszon megfelelő rétegfelépítést és burkolati réteget. Ma már el kell felejteni azt a régi rutint, hogy hidegpadló esetében jöhet a cementhabarcsba fektetett 20 x 20 cm-es oldalhosszúságú márványmozaik lapburkolat, melegpadló esetében pedig mi sem egyszerűbb, mint egy lécparketta-burkolat választása. Bonyolítja a helyzetet az egyes padlóburkolatok számtalan variációjú falcsatlakozása, a burkolati anyagváltások és mozgási hézagok szakszerű kialakításának igénye, valamint a nedves üzemű helyiségek szegélykialakítása, illetve falszigeteléshez való rendszerelvű, tehát nedvességszigetelési szempontból „egyenszilárdságú” csatlakoztatása.

Hibalehetőségek

Ezek után nincs más hátra, mint a leginkább tipikus hibák bemutatása, természetesen különböző anyagú padlóburkolatok esetében. A hibák oka persze sokféle lehet a tervezési és kivitelezési hibáktól kezdve a helytelen használatig, de számottevő az öregedésből, 2015. november

anyagpusztulásból eredő használatiérték- és minőségcsökkenés is. A szerző szakértői archívumából válogatott tipikus padlóhibák természetesen nem illusztrálhatják valamennyi padlótípus jellegzetes hibáit, de néhány széles körben alkalmazott padlóburkolat jellemző – és gondos, szakszerű munkával elkerülhető – hibáit itt is be tudjuk bemutatni. Azt szokták mondani, hogy minden burkolat vagy felületképzés annyit ér, amennyire jó az aljzata. Ebben sok igazság van a padlók tekintetében is. Az 1. képen frissen elkészített lapburkolat elválása és lesüllyedése látható a lábazati szegélyhez képest. Egyértelműnek látszik, hogy a rosszul tömörített aljzat egyenletes süllyedése vitte magával lefelé a burkolatot. Lapburkolatok készítésénél gyakori munkahiba az úgynevezett fogasság. Egyenetlen ágyazóhabarcs-terítés, illetve pontatlan lapfektetés a leggyakoribb oka egy gyakori és csúnya munkahibának (2. kép). Ebben az esetben persze azt is kérdezhetnénk, hogy

2. kép: Műkő lapburkolat fogassága

3. kép: Repedés utólagos épületmozgás hatására merre járt a műszaki ellenőr az építés közben, és mennyire volt alapos a műszaki átadási-átvételi eljárás? Sajnos gyakran előfordul, hogy az építés után sok évvel olyan változás történik az épület környezetében, amely a teherhordó szerkezetek túlzott mértékű deformációjához vezet. A 3. képen látható burkolólap-átrepedés közbenső födémen, a középső főfal környezetében alakult ki több mint 10 évvel az építés után. Erőteljes talajvízmozgás kiváltotta egyenlőtlen süllyedés áll a meghibásodás hátterében. Összefüggő nagyobb terekben a burkolatváltás kialakítása nagy figyelmet és gondos munkát igényel. Ez utóbbi sajnos nem mindig sikerül, ahogy azt a 4. képen bemutatott csatlakozási hézag hibája is mutatja. Itt a lapburkolat aláüregelt (nem egyenletesen alátámasztott szegélye) megroppant. A továbbiakban még a műkő lapburkolatoknál maradva egy tipikus gyártási hibát mutatunk be az 5. képen, ahol a cementbe ágyazott kőszemcsék –  hatékony kötés híján – a műkő lap felületről kiperegtek. Intenzív használat esetében ez gyakran előfordul. www.epitesi-hibak.hu

5. kép: Felületi szemcsekipattogzás

4. kép: Burkolatváltás helytelen kialakítása

15

DIAGNOSZTIKA

6. kép: Szalagparketta-padló károsodása küszöbnél

7. kép: Szalagparketta-padló nedvességkárosodása

8. kép: Megnyílt lágy PVC anyagú lemezpadlóburkolat (zsugorodás)

9. kép: További PVC-zsugorodás folyékony PVC-vel történő javítás után

10. kép: Lágy PVC-padló pecsétnyomása gyűrődéssel

11. kép: Műgumi és lágy PVC-padló szakszerűtlen csatlakoztatása

12. kép: Monolit műkő padló repedései dilatációnál

A faanyagú padlók jellegzetes hibái természetesen eltérnek a műkő és kerámia lapburkolatoknál tapasztalt hibáktól. A faanyag alakés méretváltozási hajlama, illetve nedvességre való érzékenysége tartozik a vezető hibaokok közé. A 6. képen a küszöb környezetében kapott nedvesség hatására duzzadt meg és vált el a burkolás síkjától a szalagparketta-elem. A  7. képen látható szalagparketta-burkolat sem járt jobban, itt a fűtőtest meghibásodása miatt szivárgó víz tette tönkre a burkolatot. A padlóburkolatok hibáinak felsorolása még hosszan sorolható lenne, talán az egyes pad-

14. kép: Textilanyagú szőnyegpadló tartós alakváltozása

16

lótípusokkal kapcsolatos részletesebb elemzésekre a későbbiekben még sor kerülhet ezeken az oldalakon. Ennek a cikknek a terjedelmében arra volt lehetőség, hogy néhány kiválasztott padlóburkolat leggyakoribb és talán legbosszantóbb hibáit csokorba kötve bemutassuk. Sajnos még sokféle „csokor” bemutatására és elemzésére adnak lehetőséget a szó szerint lépten-nyomon előforduló hibák. Végezetül kiemelném, hogy a bemutatott hibák túlnyomó többsége olyan „munkahiba”, ami nagyobb odafigyeléssel, gondossággal megelőzhető lett volna. Nem hallgatható el a műszaki ellenőrök felelőssége sem, mert a hibák egy része könnyen észrevehető, és műszaki átadás előtt még javítható. Fontos tényező a használat és a karbantartás, illetve a javítás szakszerűsége is, aminek a hiánya a bemutatott példák közül különösen a lágy PVC padlóburkolatok esetében volt szembetűnő. Reméljük, hogy a most ismertetett összeállítással hozzájárulhatunk az építési minőség színvonalának javításához és a hibákból tanulva azok megelőzéséhez. 

13. kép: Mázbevonatos ipari betonpadló kopása

IRODALOM

Scharle Gyula: Épületburkolás–Padlóburkolatok, Műszaki Könyvkiadó, p. 223., Budapest, 1972. Dr. Koppány Attila: Padlószerkezetek réteg­fe­ lé­pítési kérdései, Magyar Építőipar, 12. szám p.: 742-7746., Budapest, 1986. MÉASZ: Épületburkolatok Kézikönyve, ÉTK, p.: 250., Budapest, 1997. Dr. Fátrai György: Épületdiagnosztika I., MÁV Ingatlankezelő Kft., p.: 256., Budapest, 1997.

Prof. Dr. Koppány Attila egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék, építésügyi szakértő

2015. november

IRATTÁR

Alkalmassági követelmények az építőiparban az új Kbt. tükrében AZ ÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS DOKUMENTÁCIÓ HELYES VEZETÉSE

7. rész

Rovatunk előző számában foglalkoztunk az új közbeszerzési törvény miatt várható változásokkal az építőiparban. A közbeszerzésekről szóló új, 2015. évi CXLIII. törvény november 1-jén lépett hatályba. A szakma számára egyik legjelentősebb változás a tervezői szolgáltatások beszerzésében történt. Az új törvény kiveszi a közbeszerzés hatálya alól az uniós közbeszerzési értékhatárt meghaladó értékű azon építési beruházásokat, amelyek elsődleges tárgya építészeti szolgáltatások megrendelése.

I

DŐKÖZBEN ELÉRHETŐVÉ váltak és november 1-jével hatályba léptek a témánk szempontjából legjelentősebb azon kormányrendeletek, amelyek nélkül az új törvény végrehajtása nem lehetséges: a  közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet. a  z építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet, a  tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet.

Nyilatkozati elv – egységes európai közbeszerzési dokumentum

Az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. alapján az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá és megfelel az ajánlatkérő által meghatározott alkalmassági követelményeknek. Az új szabályozás az úgynevezett nyilatkozati elvet helyezte előtérbe a korábbiakkal szemben, így a gazdasági szereplő az ajánlatok benyújtásakor a gazdasági szereplő nyilatkozatából álló úgynevezett egységes európai közbeszerzési dokumentummal igazolja előwww.epitesi-hibak.hu

zetesen a kizáró okok fenn nem állását és az alkalmassági követelménynek megfelelést. Ezen előzetes nyilatkozatokat csupán a nyertes ajánlattevőnek kell később igazolások benyújtásával alátámasztani. Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokkal együtt elektronikus formában rendelkezésre bocsátani az adott eljáráshoz tartozó egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját, amely tartalmazza a) az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványa (a további­

akban: formanyomtatvány) I. részében megkövetelt, az eljárás azonosítását szolgáló adatokat, illetve hirdetmény közzététele esetén az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő hirdetmény azonosító számát, b) az eljárás során alkalmazandó kizáró okokat, c) az eljárás során megkövetelt alkalmassági követelményeket, kivéve, ha az ajánlatkérő elfogadja a gazdasági szereplők egyszerű nyilatkozatát.

17

IRATTÁR

Ajánlatkérő erre a célra használhatja az Európai Bizottság által erre a célra létrehozott webfelületet is, ez esetben csak a formanyomtatvány internetes elérhetőségét kell megadnia.

Alkalmassági követelmények előírása

Az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez megkövetelt a) gazdasági és pénzügyi helyzetre; b) műszaki és szakmai alkalmasságra; c) ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre vonatkozó feltételek előírásával. Fő szabály szerint a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó alkalmassági feltétel előírása kötelező, csak kivételesen – a beszerzés egyedi jellemzői alapján – lehet eltekinteni ettől.

18

Meg kell határozni azt is, hogy a fentiek közül mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. Az alkalmasság igazolásának lehetséges módjait és az alkalmassági követelmények meghatározására vonatkozó részletes követelményeket a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet határozza meg.

Az alkalmasság vizsgálatának korlátai

Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

A ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének [1] alkalmazása nélkül számított – értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű vagy mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követeli meg. Az ajánlattevőktől megkövetelt – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevétel tekintetében az ajánlatkérő legfeljebb a beszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – becsült értékének megfelelő mértékű alkalmassági minimumkövetelményt írhat elő. Az árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.

2015. november

Fő szabály szerint a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó alkalmassági feltétel előírása kötelező, csak kivételesen – a beszerzés egyedi jellemzői alapján – lehet eltekinteni ettől. Közös ajánlattevők, kapacitást biztosítók

Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg. Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. Az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben csatolni kell a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához kapacitást nyújtó szervezet a Ptk. szerinti törvényes kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért. A külön jogszabály szerint előírt, szakemberek – azok végzettségére, képzettségére – rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet valósítja meg azt az építési beruházást, szolgáltatást vagy szállítást, amelyhez e kapacitásokra szükség van. A szakmai kamarai nyilvántartásban szereplés követelménye igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. Építési beruházásra az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – közös ajánlattétel esetén – a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e felwww.epitesi-hibak.hu

adatokra vonatkozó alkalmassági feltételek igazolásához nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.

Műszaki és szakmai alkalmasság igazolása építési beruházás esetén

Témánk szempontjából legfontosabb kérdés, hogyan zajlik az ajánlattevő és a részvételre jelentkezőnek az adott szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmasságának vizsgálata az építési beruházásoknál. Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható a) az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított  öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (az ajánlatkérő köteles az öt év teljesítését figyelembe venni);  nyolc év, ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli (az ajánlatkérő figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte); b) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, végzettségük vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe; c) műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; d)  azon ellátásilánc-irányítási és ellenőrzési rendszerek megjelölésével, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud; e) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező vagy vezetői végzettségének, vagy képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének vagy képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek, feltéve, hogy ezeket az ajánlatok értékelése során nem értékelik; f ) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud; g) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan kérhető, az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; h)  a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, valamint műszaki felszereltség leírásával;

i) a szerződés azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező harmadik személlyel kíván szerződést kötni; j) ha az építési beruházás összetett, vagy ha különleges célra szolgál, a minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal.

A minősített ajánlattevők hatósági hivatalos és kamarai jegyzéke

A Közbeszerzési Hatóság vezeti a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: hatósági hivatalos jegyzék). A Hatóság által létrehozott hatósági hivatalos jegyzék kiterjedhet a kizáró okok hiányára és az alkalmassági követelményeknek való megfelelésre is. A gazdasági (pl. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) vagy szakmai kamara (pl. Magyar Építész Kamara) által létrehozott minősített ajánlattevői jegyzéket (a továbbiakban: kamarai jegyzék), amelyet a Közbeszerzési Hatóság vesz nyilvántartásba. A kamarai jegyzék csak a kamara tagjainak tevékenységi körében alkalmazandó alkalmassági feltételek igazolására terjedhet ki. Tekintettel arra azonban, hogy a kamarai jegyzék létrehozásához az előzetes feltételek tisztázása, majd egy speciális Közbeszerzési Hatóság-i kérelem szükséges, ezen igazolási eszköz gazdasági szereplők számára csak ezt követően érhető majd el. 

HIVATKOZÁS

[1]  „Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.”

Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász

A kapcsolódó dokumentumokat letöltheti a www.epitesi-hibak.hu honlapról:  A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény  A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet  Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet  A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet

19

FELELŐSSÉG

Építési, használatbavételi, fennmaradási engedélyhez szükséges nyilatkozatok elmaradása JOGNYILATKOZAT PÓTLÁSA IRÁNT INDÍTOTT PEREK BÍRÓSÁGI GYAKORLATA A hatályos építési jogszabályok felvetik azt a kérdés, hogy vajon a társasházi közös tulajdon átalakításánál, amely építésiengedély-köteles, vajon szükséges-e a tulajdonostársak egy részének a hozzájárulása, avagy sem. A probléma ismertetését és joggyakorlatát az alábbi jogeset bemutatásával szemléltetem.

A

PERBELI TÁRSASHÁZI lakáshoz tartozik egy nyitott és egy fedett terasz. Az  alapító okirat szerint közös tulajdonban vannak a légudvar és teraszok falazatai, a kémény és bádogos szerkezetek. A felperes 2009-ben lakását teljes körűen felújította, ezen belül két új nyílászárót épített be, a nyílászárók méretét megváltoztatta, mely munkálatok érintették a tartószerkezeteket, de a nyílászárók cseréje statikai számításokkal ellenőrzött áthidaló szerkezetek kialakításával történt, így a tartószerkezet állékonysága nem változott. Ezen túlmenően a felperesi lakáshoz tartozó, azelőtt három oldalról zárt, fedett teraszt, üveg tolóajtóval lehatárolta, és egy télikertet alakított ki, mely homlokzati felület az utca felől több mint hat méterrel van hátrahúzva. A felperes felújította a terasz feletti közös tulajdonú függő ereszcsatornát, továbbá új sze-

20

relt kéményt létesített. Az átalakítási munkálatokhoz építési hatósági engedélyt ugyan nem kért, de miután a hatóság a fennmaradási engedély megszerzésére szólította fel, és a hiánypótlási feltételeket teljesítette, ezért lényegében csak a társasház tulajdonostársainak kétharmadának hozzájáruló nyilatkozatára lett szükség. A közgyűlés összehívását kezdeményezte, de eredménytelenül, így a közgyűlés határozatot nem hozott.

Elsőfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság 9.P.53.366/2011 szám alatti ítéletével pótolta a fennmaradási engedély megadásához szükséges jognyilatkozatot, melyet a társasház tulajdonosainak egy része tulajdonosonként nem adott meg. Jogalap körében az elsőfokú bíróság hivatkozott a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

(továbbiakban: R.) 18. § (2) bekezdés d), valamint b) pontjára, valamint a régi Ptk. 5. § (1)– (3) bekezdésére. Vizsgálta, hogy a jognyilatkozat tételére kötelezettek (a társasházi közös tulajdonként megjelölt építményrészek tulajdonostársai) joggyakorlása visszaélésszerű-e, vagy sem. Kiemelte, hogy bár a felperes építési engedély nélkül végzett munkálatokat, az így kialakított helyzet fennmaradási engedély kiadásával orvosolható. Leszögezte, hogy a felújítás, átalakítás műszaki tartalmának és megfelelőségének megítélése (így a tartószerkezet állékonyságának vizsgálata is) az illetékes építésügyi hatóság hatáskörébe tartozik. Így a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy van-e jog által védett indoka az alpereseknek a hozzájárulás megtagadására. Ehhez azt kellett mérlegelni, hogy a felperesi építkezés milyen közös tulajdoni részeket milyen mértékben érintett, amihez szükséges az alperesek jognyilatkozata, és hogy a közös tulajdont érintő változások milyen módon hatnak ki az alperesekre. Az elsőfokú bíróság utalt a perben kirendelt igazságügyi szakvéleményre, melyet aggálytalannak talált és az ítélkezése alapján teljes mértékben elfogadott, hogy a feltárásos vizsgálat nem indokolt, mivel semmilyen tönkremeneteli jel nem mutat arra, hogy a statikai előírásoknak ne felelne meg a nyílászárók, illetve a padlófűtés kialakítása. A teraszra nyíló ablak kiszélesítése és két új ablak nyitása a két légakna felé tartószerkezetet érintő átalakítás volt, és a fennmaradási engedélyezési eljárás tartószerkezeti szempontból csak e három nyílászáróval kapcsolatos munkák elvégzése miatt volt szükséges, továbbá a szakértő megállapítása szerint az elvégzett átalakítások az épület tartószerkezetének rendszerét nem befolyásolták. A bíróság megállapította azt is, hogy a beépített nyílászáró, teraszajtó felső sávjában igényesen kialakított bevilágító sáv található, az a ház szecessziós jellegét nem rontja, 2015. november

Az engedély nélküli építkezés jogellenessége a fennmaradási engedély kiadásával orvosolható, az ehhez szükséges jogszabály által megkívánt hozzájáruló nyilatkozatot joggal való visszaélés esetén a bíróság pótolja. ráadásul az utcáról nagy távolságból is kizárólag a nyílászárónak e felső sávja látható. A  bíróság szerint téves az az alperesi álláspont, hogy az alapító okirat a felperesi lakáshoz tartozó fedett terasz zárhatóvá tétele miatt a lakás területe megnövekedett, tolóajtó felszerelésével ugyanis tulajdonjog nem keletkezett, az alapító okirat módosítására nincs szükség, a felperesi albetét nagysága nem változott. A felperesi lakás elhelyezkedése miatt a változtatások az alperesek életvitelét nem befolyásolják, arra közvetlen ráhatásuk nincsen. Az elsőfokú bíróság nem vont be ingatlanforgalmi szakértőt, így nem értékelte a lakásokban bekövetkező értékcsökkenést sem, mert álláspontja szerint ez nem történhetett meg.

Másodfokú eljárás

A Fővárosi Törvényszék másodfokú tanácsa 52.Pf.635.145/2015. szám alatt helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, azaz pótolta az alperesek jognyilatkozatát.

A másodfokú bíróság rögzítette, hogy az első fokon eljáró építési hatóság a fennmaradási engedély ügyében indult eljárásban az eljárást a per jogerős befejezéséig felfüggesztette, így az alperesi hozzájáruló jognyilatkozatoknak az adott ügyszámra való hivatkozással pótlása az elsőfokú ítélettel nem volt alappal kifogásolható. A másodfokú bíróság hangsúlyozza, hogy önmagában az építkezés engedély nélküli volta nem ad alapot a fennmaradási engedély megadásához, és a R. szerint szükséges hozzájáruló jognyilatkozat megadására. Fennmaradás engedélyezése iránti eljárás ugyanis a jogszabály rendelkezésénél fogva éppen arra ad lehetőséget, hogy az engedély nélküli és emiatt jogellenes állapot – ha egyéb okból a beavatkozás nem szükséges – orvoslásra, legalizálásra kerüljön. Az engedély nélküli építkezés jogellenessége a fennmaradási engedély kiadásával orvosolható, az ehhez szükséges jogszabály által megkívánt hozzájáruló nyilatkozatot joggal való vissza-

élés esetén a bíróság pótolja. (BH.2007.43 és BH.2003.224) A kár meglétét alperesek bizonyítani nem tudták, sem a közös tulajdont, sem a magántulajdont érintő negatív hátrányt felmutatni nem tudtak, ezért a bíróság jognyilatkozatot pótolta. ÖSSZEFOGLALVA: a jognyilatkozat pótlása iránti perekben a bíróság különös figyelmet szentel annak, hogy a jognyilatkozat elmaradása ne visszaélésszerű joggyakorlásból adódjon és egyben a jognyilatkozatot pótló fél különös méltánylást érdemlő magánérdeke sérüljön. 

Dr. Izsák Orsolya ügyvéd

HIRDETÉS

CD - KIADVÁNY A 2013. évi V. törvény – az új Ptk. – értelmezése és alkalmazása az ingatlanszakma számára Megrendelhető az ügyvédi irodánál:

Dr. Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda Központi iroda címe: 1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 1. II/1. Postai cím: Budapest 1255 Pf. 39. E-mail: [email protected] Telefon/fax: +36 (1) 793 2953, (1) 793 2962, 06-70-632-9955

A Dr. Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda 2004-ben alakult. Az Iroda célja ügyfélközpontú, hosszú távú, bizalmi alapon felépülő üzleti kapcsolat kialakítása jelenlegi és leendő megbízóival. Miután Irodánk több területen lát el képviseletet, így az egyes szakágakban partnerek bevonásával látjuk el az ügyvédi megbízásokat. Irodánk komplex ügyfélképviseletet lát el. Megbízás felvétele előtt részletesen tájékoztatjuk ügyfeleinket döntéseik lehetsé­ ges következményeiről, valamint arról, hogy javasoljuk-e peres eljárásban a jogvita érvényesítését. Az iroda különösen tulajdonjogot érintő ügyekkel foglalkozik, építéshatósági, társasházi, birtokvédelmi ügyekben lát el képviseletet bíróság előtt. A Dr. Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda ars poeticája:

„Azért vagyunk, hogy tudásunkat ügyfeleink számára értékké alakítsuk át.”

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

Kőzetgyapotos homlokzati hőszigetelő rendszerek alkalmazása során felmerülő leggyakoribb hibák A vakolathordó homlokzati hőszigetelő rendszerek két nagy csoportra oszthatóak a hőszigetelő magjuk alapján. Az EPS (polisztirolhabos) és a MW (kőzetgyapotos) rendszerek. Az Építési Hibák korábbi számában részletesen olvashattak arról, hogy a kivitelezés során melyek a leggyakoribb problémák.

C

SAK EMLÉKEZTETŐÜL néhány probléma: nem készül állványozás, nem megfelelő a felület előkészítése, nem készül elő- és aláhálózás, hibás a ragasztási mód, nem megfelelő a hőszigetelés szabása, illesztése, dübelezési hibák, hálózási problémák, száradási, vakolási, felületvédelmi hiányosságok… A MÉVSZ Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség Kivitelezési irányelve (letölthető a www.m-e-sz.hu oldalon), valamint a gyártók alkalmazástechnikai útmutatói kellő részletességgel adnak választ arra, miként kell helyesen elvégezni a kivitelezést, viszont nem tartalmazzák azokat az információkat, mikor melyik rendszer alkalmazása a célszerű vagy kötelező. Kötelező? Hallom sokszor a meglepődött kérdést a kivitelezők, beruházók részéről, akik elsősorban ár és esztétika (szín, struktúra) alapján választanak.

1. Mikor ajánlott és mikor kötelező alkalmazni?

A kőzetgyapot mint hőszigetelő mag nem éghető, kiváló páraáteresztő képességű és nyitott szálszerkezetének köszönhetően jó akusztikai paraméterekkel rendelkezik. Az épületek külső határoló szerkezeteit energetikai és páratechnikai szempontból is méretezni kell, annak érdekében, hogy a megfelelő szigetelő rendszert ki tudjuk választani és a szerkezeten belül ne keletkezzen páralecsapódás. A vasbeton, tömör téglafal, panelszerkezetek nem olyan érzékenyek, de

22

2015. november

például egy vályogfalnál vagy olyan meglévő szerkezetnél, ahol nincs talajpára, talajnedvesség elleni szigetelés, igen körültekintően kell eljárni. Amikor akusztikai követelmények is vannak egy falszerkezettel szemben, jó, ha tudjuk, hogy a habszigetelések egyes falszerkezet alapparaméterén 5-6 dB-t is tudnak rontani. A kőzetgyapot szigetelések jó akusztikai képessége pedig csak megfelelő rendszer és dübelezés választása mellett tud érvényesülni. Mikor kötelező? A kivitelező és az építtető is felel a vonatkozó jogszabályok betartásáért. A Ptk. szerint is hibás a kivitelező teljesítése, ha az nem felel meg a jogszabályoknak. A homlokzati hőszigetelő rendszerek alkalmazhatóságát az Országos Tűzvédelmi Szabályzat [54/2014. (XII. 5.) BM rendelet] korlátozza, szabályozza. A kőzetgyapotos homlokzati hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi osztálya jellemzően A2, s1, d0 (nem éghető), ezért korlátozás nélkül beépítetőek, az EPS polisztirol alapú rendszereké csak B, s1, d0, B, s2, d0 (éghető), ezért csak ott alkalmazhatóak, ahol azt a jogszabály megengedi, s vannak olyan esetek is, amikor csak nem éghető tűzvédelmi sávok beépítése mellett. Az, hogy mikor kell nem éghető kőzetgyapotos rendszereket, tűzvédelmi sávokat, tűzvédelmi gátakat alkalmazni, attól függ, hogy az OTSZ szerint milyen az épületünk kockázati osztálya. Ha ezt nem ismerjük, egy épületfelújítást sem tudunk megfelelően kivitelezni. Az alábbi területekre kell kiemelten odafigyelni: tűzszakaszhatárok (szomszédos épületek csatlakozásai), eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozása, lodzsahátfalak környezete, tűzfalak, homlokzati sík elé nyúló épületrészek, menekülési útvonalak környezete, különösen kapubejárók, áthajtók, légaknák, 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő maggal készülő rendszer, magas épületek. Magas épületek esetében csak nem éghető, minimum A2, s1, d0 tűzvédelmi osztályú rendszer alkalmazható, a többi helyen pedig, ha éghető rendszereket alkalmazunk, kötelező azokat nem éghető rendszerekkel, tűzvédelmi célú sávokkal, részekkel kombinálni. A nem éghető kőzetgyapotos rendszereket nem kell homlokzati tűzterjedésre vizsgálni. ETA engedély alapján kiállított teljesítménynyilatkozattal forgalomba hozhatóak, és igazolható a megfelelőségük az elektronikus építési naplóban. A nem éghető kőzetgyapotos homlokzati hőszigetelő rendszerek korlátozás nélkül beépíthetőek. Az éghető hőszigetelő maggal készülő rendszereket vizsgálni kell homlokzati tűzterjedési határértékre, melyek minősítése az ÉMI honlapjáról (www.emi.hu) az ÉMINFÓ fül alatt regisztráció után teljes terjedelmük-

ben letölthetőek. Ezek a minősítések kizárólag nem éghető tégla-, betonfelületen való alkalmazásra szólnak!

2. Nem bevizsgált rendszer kerül beépítésre

A CPR és a 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet értelmében a homlokzati hőszigetelő rendszerek építési készletnek (építési terméknek) minősülnek, és csak rendszerben bevizsgáltan hozhatók forgalomba és tervezhetőek, építhetőek be a vonatkozó jogszabályok alapján, azokon a helyeken, ahol velük szemben jogszabály követelményt állapít meg. Nem lehet összeválogatni az egyes alkotó elemeket, még akkor sem, ha azok különkülön rendelkeznek minősítéssel.

3. Bezárják az építési nedvességet

Mivel nincs rá szabályozás, kivitelezés során nem is igazán figyelünk oda erre a területre. Például egy hagyományos szerkezetekből készülő családi ház építési nedvességének az eltávozásához (időjárástól függően) 1-2 évre is szükség van. Nem véletlenül hagyták elődeink is „bepucolás” nélkül épületeink homlokzatait.

Az, hogy mikor kell nem éghető kőzetgyapotos rendszereket, tűzvédelmi sávokat, tűzvédelmi gátakat alkalmazni, függ az OTSZ 24–26. §-ban foglaltaktól, a kockázati osztálytól, valamint, hogy megvan-e a két épület közötti tűztávolság. www.epitesi-hibak.hu

4. Nem megfelelő a lábazat kiképzése

A kőzetgyapotos homlokzati hőszigetelő rendszerek nem alkalmazhatóak az épületek lábazati síkjában (talajszint + min. 30 cm). A lábazaton XPS alapú szigetelések alkalmazása javasolt!

5. Hőhidasság

Ha egy meglévő épületet utólagosan hőszigetelünk és ezt a hőszigetelő „burkot” nem úgy készítjük el, hogy a belső falfelületek hőmérséklete közel azonos legyen, kihagyjuk a nehezen vagy költségesen szigetelhető részeket (erkélylemez, lábazat, ledeszkázott eresz mögötti terület, kötődobozok, villanyóraszekrények stb.), a szerkezeteink hőhidasak lesznek, és a hőhidak mentén páralecsapódással, penészesedéssel is számolhatunk.

6. Nem megfelelő alkalmazás

A kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerek magja készülhet homogén vagy inhomogén szigetelőanyagból. Az inhomogén anyagnak van egy külső nagy szilárdságú kérge. Ennek kell a homlokzati síkon kifelé kerülnie (TOP felirattal). A kivitelezés során, mivel a ragasztót a kivitelezőnek a keményebb felületre könnyebb felhordania, el szokták véteni! A kombinált rendszereknél (EPS, MW), különösen, amikor nagy felületeken kell az elté­ rő rendszereket alkalmazni, ügyelni kell arra, hogy a szigetelőanyag váltásánál szín-, struktúra-, anyagváltás is legyen (tervezett módon), mivel más vakolat és ragasztóanyag

23

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

A habtermékeknek van hőmozgásuk, különösen sötét felületek mögött, míg a kőzetgyapot termékeknek nincs. getelést. Amennyiben éghető maggal (EPS, polisztirolhab) készülő rendszert szeretnénk alkalmazni, ellenőrizzük az épület kockázati osztályát (NAK, AK, KK, MK) annak érdekében, hogy tudjuk, milyen korlátozásokkal építhetjük be! Amennyiben van égéstermékkivezető (például parapetkonvektor), miként kell nem éghető sávval körbevenni. Tudjuk meg, hol vannak az épület tűzszakaszai, kell-e tűzvédelmi gátat, sávot alkalmazni, van-e egyéb előírás légaknára, áthajtóra, lodzsára, eltérő magasságú tűzszakaszra, tűzfalakra stb. vonatkozóan. Végül, ha kombináltan alkalmazzuk a rendszereket, tartsuk be mindkét kialakításra vonatkozóan a minősítésekben, alkalmazástechnikai útmutatókban és a MÉVSZ kivitelezési irányelvében foglaltakat.  Helytelen épületsarok kialakítás. Nincs kötésben szükséges az egyes rendszereknél, például a tűzvédelmi tulajdonságaik megtartása érdekében. A habtermékeknek van hőmozgásuk, különösen sötét felületek mögött, míg a kőzetgyapot termékeknek nincs. A rendszergazdák külön ajánlásokat fogalmazhatnak meg ezekre a műszaki megoldásokra.

Összefoglalás

Mivel a nem éghető kőzetgyapot hőszigetelő maggal készülő hőszigetelő rendszerek tűzvédelmi szempontból korlátozás nélkül beépíthetőek, különösen arra figyeljünk oda, hogy a minősítéseknek megfelelő rendszerelemekből kivitelezzük a homlokzati hőszi-

Lestyán Mária építésztervező szakmérnök, a Rockwool Hungary Kft. szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója, A1 Hőszigetelőanyag-gyártók Egyesületének elnöke

Helytelen kialakítás. A szigetelést lentről felfele kell elhelyezni

24

2015. november

Magazin magasépítéssel, mélyépítéssel, épületvillamossággal és épületgépészettel foglalkozó műszaki ellenőrök részére

szettel sel, épületvillamossággal és épületgépé Magazin magasépítéssel, mélyépítés műszaki ellenőrök részére IV. évfolyam 2015. november •

52 oldalas színes magazin • Megjelenik:

foglalkozó

évente 12 alkalommal

oló Vízmelegítők és melegvíz-tár tartályok új követelményei k Gyengénlátók és látássérülte vizuális igényei A műszaki ellenőr ése és a gépész tervező együttműköd Kié a közvilágítás? A világörökségi kezelési terv készítésének szabályváltozásai T Malajzia „okos” alagútja: a SMAR

harmincezer forint, „A munkaügyi bírság legkisebb összege húszmillió forintot is” de a legsúlyosabb esetekben elérheti a Az NGM Sajtó- és Kommunikációs Titkárság

MIBEN SEGÍTI ÖNT A HAVONTA MEGJELENŐ MŰSZAKI ELLENŐR MAGAZIN?  Az előkészítő munkák (tervdokumentációkkal kapcsolatos feladatok, engedélyezési eljárások stb.) bemutatása  A jogszabályi szövegek és műszaki normák, szabványok gyakorlati értelmezése  A legújabb kivitelezési módszerek bemutatása  Szerkeszthető mintadokumentumok az új Ptk. előírásai szerint (szerződések, felhívások, teljesítésigazolás, jelenléti ívek, építési napló, jegyzőkönyvek)  A sajátos építményfajták eljárási szabályozása  Szerzőink az építési munkafolyamatban részt vevő szakemberek, építéshatósági szakértők  Ingyenes szaktanácsadói szolgáltatás: írja meg kérdését az [email protected] email címre, és szakértő szerzőink pár napon belül személyre szabott, írásos választ adnak Önnek!

tájékoztatója

Tekintse meg demóverziónkat az alábbi linken: www.muszakiellenormagazin.hu/demo.html AZ OPTIMUM SZOLGÁLTATÁSCSOMAG TARTALMA:

NÉHÁNY TÉMA AZ EDDIGI CD-K TARTALMÁBÓL:

 12 nyomtatott lapszám  3 tematikus CD az építőipari aktualitásokhoz kapcsolódóan  Az aktuális lapszámok online verziói a megjelenéssel egy időben (www.muszakiellenormagazin.hu)  Hozzáférés a magazin teljes digitális archívumához (www.muszakiellenormagazin.hu)  Személyre szabott szaktanácsadás  A vonatkozó jogszabályok hatályos állapota  Letölthető, szerkeszthető mintadokumentumok (www.muszakiellenormagazin.hu)

 Tűzvédelem az új OTSZ szerint  Az építőipari kivitelezés speciális munkavédelmi előírásai  Vállalkozási szerződések, megbízási szerződések  Új munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltő szoftver  A kivitelezéshez kapcsolódó kötelező dokumentáció  A hatósági ügyintézéshez kapcsolódó dokumentáció  Felkészülési segédlet építésfelügyeleti ellenőrzésekhez  Tervezési segédletek

Kiadványunkat a mellékelt megrendelőlapon rendelheti meg!

Épületek energetikai tanúsítása 3 napos komplex képzés

épületenergetikai számítási gyakorlatokkal jogosultsági vizsgára készülőknek

Időpont: 2016. január 26-27-28. 9.00-tól 16.00-ig (Regisztráció 8.30-tól) CEU Konferencia Központ Budapest, Kerepesi út 87.

1. napi program • Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló rendelet előírásai • Szabadon álló családi ház egyszerűsített és részletes számítása

2. napi program • Energetikai számítások eltérő módszereinek bemutatása • Épületek állagának felmérése, az energiafelhasználási alternatívák vizsgálata • Meglévő épülethatároló szerkezetek hőtechnikai azonosítása • Légcsereszám-becslés, fajlagos hőveszteség-tényező meghatározása

3. napi program • Állagvédelmi kérdések (páravédelem) • Összefoglalás, konzultáció. Feladat- és példamegoldások • Változások az energetikai tanúsítás rendszerében 2020-ig, és azután… Eltelt egy újabb év, és ismét megrendezzük lassan hagyományossá váló képzésünket. Idén is számos változással és újdonsággal találkozhatnak, mint a sokat vitatott legújabb 7/2006 TNM rendelet. Tanfolyamunkon a vizsgafelkészülésen túl ezen változásokkal is megismerkedhetnek szakértőink tolmácsolásában.

Előadóink: Dr. Tóth Elek DLA építőmérnök, vezető tervező, igazságügyi szakértő, a BME címzetes egyetemi tanára.

Nagy Balázs MSc építőmérnök, energetikai szakmérnök, doktorandusz

Képzésünkre a mellékelt jelentkezőlapon jelentkezhet.