Na podlagi 54. člena Statuta Občine Dobrovnik (Ur. list RS, št. 35/07, 2/09 in 66/10), 32. člena Zakona o lokalni samoupravi (Ur. list RS, št. 94/07 – uradno prečiščeno besedilo, 76/08, 79/09 in 51/10) in Pravilnika o obveznih sestavinah poročila NO (Ur. list RS, št. 23/09) je Nadzorni odbor Občine Dobrovnik na svoji 5. redni seji dne 28.09.2015 sprejel
POSLOVNIK NADZORNEGA ODBORA OBČINE DOBROVNIK I. SPLOŠNE DOLOČBE 1. člen Ta poslovnik ureja organizacijo, pristojnosti in način dela Nadzornega odbora Občine Dobrovnik (v nadaljnjem besedilu: NO) ter uresničevanje pravic in dolžnosti članov NO. 2. člen (1) NO je najvišji organ nadzora javne porabe v občini. (2) NO je pri svojem delu neodvisen, svoje naloge mora opravljati strokovno, pošteno, vestno in nepristransko. Svoje delo opravlja v skladu z določbami zakona o lokalni samoupravi, statuta Občine Dobrovnik in tega poslovnika. (3) Člani NO morajo pri svojem delu varovati uradne in poslovne tajnosti nadzorovanih pravnih oseb in osebne podatke fizičnih oseb, ki so opredeljene z zakonom. Upoštevati morajo dostojanstvo, dobro ime in integriteto pravnih in fizičnih oseb. 3. člen (1) Delo NO je javno. (2) Za obveščanje javnosti je pooblaščen predsednik NO. NO sme javnost obvestiti o svojih ugotovitvah, takrat ko je poročilo dokončno. (3) Javnost se lahko omeji ali izključi v primerih, ko to določa zakon, statut, drugi podzakonski akti ali ko to odloči NO. (4) Javnost dela NO se zagotavlja tudi s tem, da nadzorni odbor objavi dokončno poročilo o nadzoru, ki je informacija javnega značaja, na spletni strani občine v skladu z Zakonom o dostopu do informacij javnega značaja. (5) Seje nadzornega odbora niso odprte za javnost. 4. člen (1) Sedež NO je na sedežu Občine Dobrovnik, Dobrovnik 297, 9223 Dobrovnik. (2) NO ima svoj žig, ki se hrani v prostorih občinske uprave. II. SESTAVA 5. člen (1) NO Občine Dobrovnik ima 5 (pet) članov, ki jih imenuje občinski svet izmed občanov najkasneje v 45 dneh po svoji prvi seji.
(2) Nezdružljivost članov NO ureja zakon. (3) Članstvo v NO preneha z dnem razrešitve oziroma z dnem poteka mandata članom občinskega sveta, ki je NO imenoval. Za predčasno razrešitev člana NO se primerno uporabljajo razlogi za predčasno prenehanje mandata člana občinskega sveta. (4) Člani NO opravljajo svoje delo nepoklicno. (5) Prvo sejo NO skliče župan. NO se konstituira, če je na prvi seji navzoča večina članov. (6) NO zastopa in predstavlja predsednik nadzornega odbora, v njegovi odsotnosti pa podpredsednik. Predsednika izvolijo člani NO izmed sebe, podpredsednika pa izmed sebe na predlog predsednika. (7) Predsednik predstavlja NO, sklicuje in vodi njegove seje. (8) NO dela in sprejema odločitve na seji, na kateri je navzočih večina članov NO, z večino glasov navzočih članov. 6. člen (1) Član NO se mora izločiti iz nadzora in odločanja na seji v primeru, če so podane okoliščine, ki vzbujajo dvom o njegovi nepristranskosti. (2) Šteje se, da so podane okoliščine iz prejšnjega odstavka če: - je odgovorna oseba zakoniti zastopnik, prokurist ali pooblaščenec nadzorovane osebe, s članom NO v krvnem sorodstvu v ravni vrsti ali v stranski vrsti do vštetega četrtega kolena ali če je z njo v zakonski ali izvenzakonski skupnosti ali v svaštvu do vštetega drugega kolena, četudi je zakonska zveza ali izvenzakonska skupnost prenehala, - je član NO skrbnik, posvojitelj, posvojenec ali rejnik odgovorne osebe, zakonitega zastopnika, prokurista ali pooblaščenca nadzorovane osebe, - če je član NO udeležen ali je sodeloval v postopku, ki je predmet nadzora. (3) Izločitev člana NO lahko zahteva tudi nadzorovana oseba in sam član NO. Zahtevo za izločitev mora vložiti pri NO. V zahtevi je potrebno navesti okoliščine, na katere opira svojo zahtevo za izločitev. (4) O izločitvi člana odloči NO z večino glasov vseh članov.
III. PRISTOJNOSTI 7. člen (1) Pristojnosti NO ureja zakon. (2) NO v okviru svojih pristojnosti ugotavlja zakonitost in pravilnost poslovanja občinskih organov, občinske uprave, javnih zavodov, javnih podjetij in občinskih skladov ter drugih porabnikov sredstev občinskega proračuna in pooblaščenih oseb z občinskimi javnimi sredstvi in občinskim premoženjem ter ocenjuje učinkovitost in gospodarnost porabe občinskih javnih sredstev. IV. ORGANIZACIJA DELA 8. člen NO samostojno določa svoj program dela, kateri vsebuje letni nadzorni program in predlog finančnega načrta, ki ju najpozneje do konca meseca novembra tekočega leta, za naslednje koledarsko leto predloži županu in občinskemu svetu.
9. člen (1) Delo NO organizira in vodi predsednik, v njegovi odsotnosti pa namestnik predsednika, ki nadomešča predsednika v času njegove odsotnosti ter izvaja druge naloge, za katere ga pooblasti predsednik. (2) Predsednik NO: – predstavlja NO, – vodi in organizira delo NO, – sklicuje in vodi seje NO, – predlaga dnevni red za seje NO, – podpisuje sklepe in zapisnike NO, – skrbi za izvajanje sklepov NO, – sestavi program dela in predlog potrebnih sredstev za delo NO. (3) Predsednik NO redno sodeluje z županom občine, člani občinskega sveta in občinsko upravo. 10. člen Član NO: – se udeležuje sej NO, – izvaja naloge nadzora v skladu s sklepi NO, – ima pravico zahtevati in dobiti podatke od občine, ki so mu potrebni pri opravljanju njegovih nalog, če teh podatkov na njegov predlog ne zahteva NO, – sme zahtevati in dobiti podatke, ki so mu potrebni pri opravljanje njegovih nalog. 11. člen (1) Strokovna in administrativna opravila za potrebe NO opravlja občinska uprava. (2) Občinska uprava zlasti: – skrbi za pripravo gradiv, – pripravlja vabila in izvaja organizacijsko tehnična opravila za sejo, – piše zapisnike seje, pripravlja pisne odpravke sklepov, poročil in ostalega, – obvešča člane NO o sejah občinskega sveta in sprejetih aktih ter aktih župana in o drugih sprejetih predpisih (zakonih, podzakonskih aktih), ki so povezani z delom NO, – obvešča predsednika o porabi proračunskih sredstev, namenjenih za delo NO, – vodi evidenco prisotnosti, – vodi dokumentarno gradivo za NO v skladu s predpisi, – opravlja druge naloge, za katere jo zadolži NO. V. SEJE NO 12. člen (1) NO dela na rednih, izrednih ali dopisnih sejah. (2) Na sejah člani NO načrtujejo in usklajujejo svoje delo, določajo prednostne naloge nadzora in njihove nosilce ter določajo časovne in stroškovne okvire načrtovanih nalog.
13. člen (1) Redne seje sklicuje predsednik NO. (2) Sklic redne seje sestavlja predlog dnevnega reda s pripadajočim gradivom. Sklic redne seje se pošlje članom NO najmanj 7 dni pred dnem, določenim za sejo. Posamezno gradivo se lahko posreduje tudi kasneje, če predlagatelj ugotovi, da je obravnava kasneje posredovanega gradiva potrebna za odločanje NO. 14. člen Izredno sejo skliče predsednik NO na svojo pobudo ali na pobudo kateregakoli od članov odbora, kadar gre za izjemne primere in ni pogojev za sklic redne seje. Zahtevi za sklic izredne seje mora biti priloženo gradivo, o katerem naj odbor odloča. Zahteva za sklic izredne seje se poda predsedniku v pisni obliki. Za sklic izredne seje ne velja rok iz prejšnjega člena. 15. člen (1) Dopisna seja se lahko opravi, kadar ni pogojev za sklic izredne seje in gre za posamezno zadevo manjšega pomena. Na dopisni seji ni mogoče odločati o zadevah, ki se nanašajo na nadzor proračunskega uporabnika. (2) Dopisna seja se opravi v elektronski obliki vročenega vabila s priloženim gradivom ter predlogom sklepa, ki naj se sprejme ter osebnim telefonskim glasovanjem ali glasovanjem po elektronski pošti. Glede na način izvedbe dopisne seje mora sklic seje vsebovati rok trajanja dopisne seje (točen datum in čas trajanja seje, to je do katere ure se šteje trajanje seje). (3) Dopisna seja je sklepčna, če je vabilo poslano vsem članom. (4) Predlog sklepa, ki je predložen na dopisno sejo, je sprejet, če je zanj glasovalo vseh (5) pet članov. 16. člen (1) NO veljavno odloča, če je na seji navzočih večina članov odbora. Navzočnost se ugotavlja na začetku seje in pred vsakim glasovanjem. (2) Predlagana odločitev je sprejeta z večino glasov navzočih članov. (3) NO odloča z javnim ali tajnim glasovanjem. (4) NO praviloma odloča z javnim glasovanjem. S tajnim glasovanjem lahko NO odloča, če tako določa zakon, statut in ta poslovnik ali če tako sklene NO pred odločanjem o posamezni zadevi oziroma vprašanju. Predlog za tajno glasovanje lahko da vsak član NO. 17. člen (1) O vsaki seji NO se piše zapisnik. (2) Zapisnik obsega glavne podatke o delu na seji, zlasti pa: – podatke o navzočnosti članov NO na seji, – o udeležbi vabljenih predstavnikov nadzorovane osebe, strokovnjakov iz ekonomskega ali finančnega področja, – o sprejetem dnevnem redu, – kdo je razpravljal, – o sklepih, ki so bili sprejeti.
(3) Zapisniku je treba predložiti original vabila in gradivo, ki je bilo predloženo oziroma obravnavano na seji. Vsak član NO ima pravico podati pripombe na zapisnik. O utemeljenosti pripomb odloča NO. Če so pripombe sprejete, se zapišejo v zapisnik ustrezne spremembe. (4) Zapisnik podpišeta predsedujoči na seji in pooblaščeni javni uslužbenec, ki je pripravil oziroma pisal zapisnik. (5) Zapisnik nejavne seje oziroma tisti del zapisnika, ki je bil voden na nejavnem delu seje se ne prilaga v gradivo za redno sejo sveta in ne objavlja. Člane NO seznani z njim pred potrjevanjem zapisnika predsedujoči. (6) Skrbnik arhiva in tekoče dokumentacije je javni uslužbenec, zaposlen v občinski upravi, zadolžen za administrativno pomoč pri delu NO. VI. NAČIN DELA NA SEJI 18. člen (1) Seje NO vodi predsednik, v njegovi odsotnosti pa namestnik predsednika ali pooblaščen član. (2) Predlog dnevnega reda seje določi predsednik, predloge za uvrstitev zadeve na dnevni red pa lahko podajo vsi člani NO. 19. člen (1) Ko predsedujoči začne sejo, obvesti člane, kdo izmed članov NO je opravičil svojo odsotnost. (2) Navzočnost članov NO ugotovi predsedujoči na podlagi poročila o prisotnosti med sejo. (3) Ko predsedujoči ugotovi, da je na seji prisotna večina članov, je NO sklepčen. (4) Predsedujoči obvesti člane, kdo je bil na sejo povabljen. 20. člen (1) NO na začetku seje določi dnevni red. (2) Pri določanju dnevnega reda NO razpravlja in odloča po vrsti o predlogih, da se posamezne zadeve umaknejo z dnevnega reda, nato pa o predlogih, da se dnevni red razširi. (3) NO lahko odloča o razširitvi dnevnega reda le, če so razlogi zanjo nastali po sklicu seje in če je zadeva take narave, da je nujna takojšnja obravnava na seji NO ter če je bilo članom izročeno gradivo, ki je podlaga za uvrstitev zadeve na dnevni red. O predlogih za razširitev dnevnega reda NO razpravlja in glasuje. (4) Po sprejetih odločitvah da predsedujoči na glasovanje predlog dnevnega reda v celoti. 21. člen (1) Posamezne točke dnevnega reda se obravnavajo po določenem vrstnem redu. (2) NO kot prvo točko dnevnega reda praviloma obravnava potrditev zapisnika prejšnje seje. (3) Predsednik NO po opravljeni razpravi o posamezni točki dnevnega reda oblikuje sklep in ga da na glasovanje. (4) Predsednik NO zaključi sejo, ko so bile obravnavane vse točke dnevnega reda. Predsednik sme prekiniti sejo, če o tem soglaša večina prisotnih članov, vendar se mora seja nadaljevati najpozneje v 15–ih dneh.
VII. VZDŽEVANJE REDA NA SEJI 22. člen (1) Za red na seji skrbi predsednik NO. (2) Za kršitev reda na seji lahko predsednik NO izreče naslednje ukrepe: - opomin: v primeru, ko član neupravičeno sega govorniku v besedo ali kako drugače krši red na seji, - odvzame besedo: v primeru, ko član ne upošteva izrečenega opomina in nadaljuje s kršenjem reda na seji, - odstranitev s seje: v primeru, ko član kljub odvzemu besede huje krši red na seji in onemogoča delo NO. (3) Član NO, ki mu je bil izrečen ukrep odstranitve s seje, mora takoj zapustiti sejno dvorano. (4) Član NO, ki mu je bil izrečen ukrep odstranitve s seje ima pravico v treh dneh vložiti ugovor zoper odločitev predsednika na seji NO. O ugovoru odloči NO na prvi naslednji seji. (5) Predsednik NO lahko odredi, da se iz sejne dvorane odstrani tudi vsak udeleženec ali poslušalec, ki krši red na seji. (6) V primeru, da predsednik NO z ukrepi iz drugega odstavka tega člena ne more ohraniti red, prekine sejo NO. VIII. UVEDBA NADZORA 23. člen (1) NO sprejme letni program nadzora in na njegovi podlagi pripravljen predlog finančnega načrta za prihodnje proračunsko leto, ki ga pošlje v uskladitev županu. Pri tem mora NO upoštevati roke glede priprave proračuna občine. (2) Člani NO lahko podajo predsedniku predloge za uvedbo nadzora. 24. člen (1) NO lahko začne postopek nadzora le, če je tak nadzor določen v nadzornem programu. Če NO želi poleg rednega nadzora istočasno izvesti nadzor, ki ni vključen v nadzorni program, mora najprej dopolniti nadzorni program. Dopolnitev oziroma spremembo programa posreduje županu. Dopolnitev in sprememba nadzornega programa mora biti obrazložena. (2) NO vodi postopek nadzora po tem poslovniku in predpisih, ki urejajo finančno poslovanje in poslovanje s premoženjem lokalnih skupnosti. (3) Stranka v postopku nadzora (v nadaljevanju: nadzorovana oseba) je uporabnik sredstev oz. premoženja in odredbodajalec oziroma skrbnik za javna sredstva oziroma premoženje. 25. člen (1) Na občini in pri občinskih organih lahko NO opravlja neposredni nadzor.
(2) NO preverja finančno poslovanje uporabnikov proračunskih sredstev (javnih podjetij, javnih zavodov in drugih) na podlagi preverjanj poslovnih poročil in zaključnih računov ter sklenjenih pogodb med občino in uporabnikom proračunskih sredstev in po potrebi druge pridobljene dokumentacije. (3) NO opravi nadzor na podlagi sklepa o uvedbi nadzora. (4) Sklep o uvedbi nadzora mora vsebovati ime, sedež ter delovno področje uporabnika javnih sredstev (nadzorovana oseba), vsebino nadzora, čas nadzora ter ime člana NO, ki bo nadzor neposredno opravil. Če izvaja nadzor več članov hkrati, se s sklepom določi vodja nadzora (poročevalec). (5) S sklepom o uvedbi nadzora je NO dolžan obvestiti nadzorovano osebo o izvedbi nadzora. (6) V postopku nadzora so odgovorni in nadzorovane osebe dolžni članu NO, ki opravlja nadzor, predložiti vso potrebno dokumentacijo, sodelovati v postopku nadzora, odgovoriti na ugotovitve in dajati pojasnila. Član NO, ki opravlja nadzor, ima pravico zahtevati vse podatke v okviru svoje zadolžitve, ki so mu potrebni za izvedbo naloge, ki mu je zaupana. (7) Nadzor je potrebno opraviti tako, da sta delovni proces in poslovanje nadzorovane osebe čim manj motena. Predstavnik nadzorovane osebe je lahko ves čas nadzora prisoten. (8) Nadzor se lahko opravi pri nadzorovani stranki ali na sedežu NO. (7) Za posamezne posebne strokovne naloge nadzora lahko poda izvid in mnenje izvedenec, ki ga na predlog NO imenuje občinski svet. Pogodbo o delu z izvedencem sklene župan. 26. člen (1) Po opravljenem pregledu pripravi nadzornik poročilo o nadzoru, ki mora vsebovati obvezne sestavine v skladu z zakonom in pravilnikom o obveznih sestavinah poročila NO občine. (2) O izvajanju posameznih nalog nadzora ter o svojih ugotovitvah, ocenah in mnenjih v postopku nadzora pripravi poročevalec osnutek poročila, ki ga sprejme NO. (3) Osnutek poročila ni informacija javnega značaja 27. člen (1) Osnutek poročila pošlje NO v pregled nadzorovanemu organu, ki v 15 dneh odgovori na posamezne navedbe (odzivno poročilo). (2) Odzivno poročilo vsebuje mnenja, pripombe in pojasnila nadzorovanega organa za vsako posamezno ugotovitev iz osnutka poročila, pri kateri se ugotovijo kršitve predpisov. Če nadzorovani organ razpolaga z listinskimi dokazi, jih priloži odzivnemu poročilu. 28. člen (1) Na podlagi osnutka poročila in odzivnega poročila nadzorovanega organa pripravi NO poročilo s priporočili in predlogi. Poročilo je dokončni akt NO in mora biti v naslovu poročila kot tako navedeno. (2) Poročilo mora vsebovati enake sestavine kot osnutek poročila ter priporočila in predloge. (3) Pri opisu posamezne ugotovitve o nepravilnostih je treba navesti odgovore nadzorovanega organa iz odzivnega poročila. (4) V poročilu mora biti razvidno, katera pojasnila iz odzivnega poročila nadzorovanega organa je odbor upošteval v posameznem ugotovitvenem delu.
(5) Dokončno poročilo se pošlje nadzorovanemu organu, županu, občinskemu svetu in objavi na spletni strani občine na podlagi Zakona o dostopu do informacij javnega značaja. 29. člen (1) V ugotovitvah se navede popolno in verodostojno dejansko stanje, ki je bilo ugotovljeno v nadzoru in na katerem temeljijo ocene, mnenje, priporočila oziroma predlogi. (2) Z ocenami NO presodi kateri predpisi so bili kršeni (pravilnost poslovanja) in/ali je bilo poslovanje nadzorovane osebe smotrno glede na uporabljena sodila v nadzoru. (3) V mnenju se izrazi ali je bilo poslovanje nadzorovane osebe pravilno in/ali smotrno. (4) Nepravilno poslovanje je takrat, če je nadzorovana oseba poslovala v nasprotju s predpisi, proračunom in drugimi akti (pogodbo, kolektivno pogodbo in drugimi splošnimi ter posamičnimi akti), ki bi jih morala upoštevati pri svojem poslovanju. (5) Nesmotrno poslovanje je negospodarno in/ali neučinkovito in /ali neuspešno. (6) Negospodarno poslovanje je tisto poslovanje, ko bi nadzorovana oseba enake učinke lahko dosegla pri manjših stroških. (7) Neučinkovito poslovanje je tisto, ko bi pri enakih stroških lahko nadzorovana oseba dosegla večje učinke. (8) Neuspešno poslovanje je tisto, ko se niso uresničili cilji poslovanja nadzorovane osebe. 30. člen (1) Priporočila in predlogi so namenjeni kakovostnejšemu poslovanju nadzorovanega organa. Priporočila in predlogi morajo biti jasno izraženi, izvedljivi in preverljivi. (2) V priporočilih in predlogih mora biti naveden rok, v katerem mora odgovorna oseba nadzorovanega organa poročati odboru o njihovem izvajanju oziroma o razlogih, če priporočil in predlogov ne upošteva. 31. člen (1) Če je NO ugotovil hujšo kršitev predpisov ali nepravilnosti pri poslovanju nadzorovanega organa, mora o kršitvah v petnajstih dneh od dokončnosti poročila obvestiti pristojno ministrstvo in računsko sodišče. (2) V primeru, da NO ugotovi, da obstaja utemeljen sum, da je nadzorovana oseba ali odgovorna oseba storila prekršek ali kaznivo dejanje, je dolžan svoje ugotovitve posredovati pristojnemu organu pregona. 32. člen Hujše kršitve predpisov in nepravilnosti pri poslovanju so: 1. prevzemanje obveznosti in izplačilo sredstev proračuna za namene, ki niso predvideni v proračunu, 2. prevzemaje obveznosti in izplačilo sredstev proračuna v višini, ki presega v proračunu zagotovljena sredstva, 3. prodaja občinskega finančnega in stvarnega premoženja:
- ki ni vključeno v letni program prodaje finančnega in stvarnega premoženja, razen, če predmeta prodaje v skladu s predpisi ni treba vključiti v ta progam, - s sklenitvijo neposredne pogodbe, razen v primerih, ko zakon ali drug predpis to dopušča, - v nasprotju s sprejeto odločitvijo pristojnega organa, - oddaja javnega naročila z neustreznim postopkom javnega naročanja. 4. neupoštevanje opozoril NO glede nepravilnosti pri poslovanju v zahtevanem roku, 5. druge kršitve predpisov, ki so po presoji in utemeljitvi NO štejejo za hujše. 33. člen (1) Nadzorovane osebe so dolžne spoštovati mnenja, priporočila in predloge NO. Župan in organi porabnikov občinskih proračunskih sredstev so dolžni obravnavati dokončna poročila NO in v skladu s svojimi pristojnostmi upoštevati priporočila in predloge NO. 34. člen NO mora županu in občinskemu svetu predložiti pisno letno poročilo o delu in porabi sredstev in najmanj enkrat na leto poročati o svojem delu ter ju seznaniti s pomembnimi ugotovitvami s področja svojega dela in predlagati rešitve za izboljšanje poslovanja. IX. SREDSTVA ZA DELO NO 35. člen (1) Sredstva za delo NO se zagotavljajo v občinskem proračunu na posebni proračunski postavki. Za porabo sredstev župan določi skrbnika. (2) Višina potrebnih sredstev za delo NO se določi s finančnim načrtom, pripravljenim na podlagi letnega programa nadzora v skladu s sprejetim občinskim proračunom. (3) Odredbodajalec sredstev za delo NO je župan. Župan lahko za odredbodajalca pooblasti predsednika NO. 36. člen Članom NO pripada nadomestilo za udeležbo na sejah NO in občinskega sveta, kadar se obravnavajo zadeve iz pristojnosti NO, nadomestilo za opravljeno delo v zvezi s pripravo in izvedbo nadzora, ter drugim delom za račun in potrebe NO. X. PREHODNE IN KONČNE DOLOČBE 37. člen Poslovnik se sprejme z večino glasov vseh članov NO. 38. člen
Za vprašanja in zadeve delovanja NO, ki niso opredeljena s tem poslovnikom, se uporabljajo določila statuta občine in poslovnika občinskega sveta. 39. člen Ta poslovnik prične veljati naslednji dan po objavi v Uradnih objavah Občine Dobrovnik. Z uveljavitvijo tega poslovnika preneha veljati Poslovnik nadzornega odbora Občine Dobrovnik št. 033-2/2012-1 z dne 29.05.2012. Št.: 030-009/2015-1 Datum: 28.09.2015 Predsednik NO: Boštjan Slepec Dobronak Község Alapszabályának (UL RS 35/07, 2/09 és 66/10) 54. cikkelye, a Helyi Önkormányzati Törvény 32. cikkelye (UL RS 94/07 – végleges hivatalos szöveg, 76/08, 79/09 és 51/10), valamint a Felügyelőbizottság jelentésének kötelező elemeiről szóló Szabályzat (UL RS 23/09) alapján, Dobronak Községi Felügyelőbizottságának 2015. 09. 28ai, 5. rendes ülésén elfogadásra került
DOBRONAK KÖZSÉG FELÜGYELŐBIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 40. cikkely Jelen ügyrend szabályozza Dobronak Község Felügyelőbizottságának (a továbbiakban: FB) szervezettségét, hatáskörét és munkamódszerét, valamint a FB tagjainak jogait és kötelezettségeit. 41. cikkely (1) A FB a községi közfogyasztást ellenőrző legmagasabb szerv. (2) Tevékenysége gyakorlásánál a FB független, feladatait szakszerűen, becsületesen, lelkiismeretesen és elfogulatlanul kell ellátnia. Tevékenységét a Helyi Önkormányzati Törvény, Dobronak Község Alapszabálya és a jelent ügyrend rendelkezései értelmében folytatja. (3) Tevékenységük során a FB tagjai kötelesek védeni a felügyelet alá vont jogi személyek törvénybe foglalt hivatali és üzleti titkait, valamint a természetes személyek személyes adatait. Tiszteletben kell tartaniuk a jogi és természetes személyek méltóságát, jó hírnevét és integritását. 42. cikkely
(1) A FB munkája nyilvános. (2) A nyilvánosság tájékoztatásában a FB elnöke illetékes. A FB saját megállapításairól a nyilvánosságot csak a végleges jelentés elkészítését követően tájékoztathatja. (3) Azokban az esetekben, amelyekről a törvény, az alapszabály vagy egyéb jogszabály így rendelkezik, illetve a FB döntése alapján, a nyilvánosság kizárható. (4) A FB tevékenységének nyilvánossága oly módon is biztosított, hogy a FB a község weboldalán közzéteszi a Kötelező közérdekű adatszolgáltatásról szóló törvény értelmében közérdekű információnak minősülő végleges jelentést. (5) A felügyelőbizottsági ülések nem nyilvánosak. 43. cikkely (1) A FB székhelye Dobronak Község székhelyén, a Dobronak 297, 9223 Dobronak címen van. (2) A Felügyelőbizottságnak saját bélyegzője van, amelyet a községi hivatal helyiségeiben őriznek. II. A FB ÖSSZETÉTELE 44. cikkely (1) Dobronak Község Felügyelőbizottságának 5 (öt) tagja van, akiket a községi tanács, az első ülését követő 45 napon belül, a polgárok közül nevez ki. (2) A felügyelőbizottsági tagok összeférhetetlenségéről törvény rendelkezik. (3) A felügyelőbizottsági tagság a felmentés napjával, illetve a Felügyelőbizottságot kinevező községi tanácstagok mandátumának lejártával megszűnik. A felügyelőbizottsági tagok idő előtti felmentésére vonatkozóan a községi tanácstagok megbízatásának idő előtti megszűntetésére vonatkozó okok alkalmazandók. (4) A FB tagok munkájukat nem hivatásszerűen végzik. (5) A FB első ülését a polgármester hívja össze. A FB akkor alakul meg, ha az első ülésen a tagok többsége jelen van. (6) A Felügyelőbizottságot a FB elnöke, távollétében pedig alelnöke képviseli. Az elnököt a FB tagjai saját soraikból, az alelnököt pedig az elnök javaslatára, szintén saját soraikból választják meg. (7) A Felügyelőbizottságot az elnök képviseli, aki összehívja és vezeti annak üléseit is. (8) A FB ülésén a döntéseket a felügyelőbizottsági tagok többségének jelenlétében, a jelenlévő tagok többségi szavazatával fogadja el. 45. cikkely (1) Amennyiben olyan körülmények merülnek fel, amelyek alapján feltételezhető a FB tag elfogultsága, a FB kizárja az érintett tagot az ellenőrzésből és a döntéshozatalból. (2) Az előző bekezdésbe foglalt körülmények az alábbi esetekben merülnek fel: - ha az ellenőrzött felelős személye, törvényes képviselője, ügyvezetője vagy megbízottja egyenes ági vérségi rokonságban, illetve negyedik fokú oldalági rokonságban van a felügyelőbizottsági taggal, annak házas- vagy élettársa, illetve vele második fokú sógorságban van, még ha a házasság vagy az élettársi viszony közben megszűnt is,
ha a felügyelőbizottsági tag a felelős személynek, illetve annak törvényes képviselőjének, ügyvezetőjének vagy megbízottjának gondnoka, örökbefogadója, örökbefogadottja vagy nevelő szülője, - ha a felügyelőbizottsági tag érintett, illetve részt vett az ellenőrzés tárgyát képező esetben. (3) A felügyelőbizottsági tag kizárását vonja maga után az ellenőrzött személy, illetve maga a felügyelőbizottsági tag ez irányú követelése is. A kizárási követelést a felügyelőbizottságnál kell benyújtani. A beadványba kell foglalni a kizárást indokoló körülményeket. (4) A tag kizárásáról a FB szavazattöbbséggel dönt. -
III. JOGKÖR 46. cikkely (9) A FB jogköréről törvény rendelkezik. (10) A FB saját hatáskörében megállapítja a községi szerveknek, a községi hivatalnak, a közintézeteknek, a közüzemi vállalatoknak és a községi alapoknak, valamint más, községi költségvetési fogyasztóknak és meghatalmazott személyeknek a községi közpénzekkel és vagyonnal történő gazdálkodásának törvényességét és szabályszerűségét, valamint felméri a községi költségvetési források felhasználásának hatékonyságát és gazdaságosságát. IV. TEVÉKENYSÉG SZERVEZETTSÉGE 47. cikkely A FB önállóan készíti el munkatervét, amely tartalmazza az éves ellenőrzési programot és a pénzügyi terv javaslatát, és ezt a következő naptári évre vonatkozóan, legkésőbb a folyó naptári év november végéig, benyújtja a polgármesternek és a községi tanácsnak. 48. cikkely (1) A FB munkáját az elnök, távollétében pedig az őt helyettesítő elnökhelyettes szervezi és vezeti, aki teljesíti az elnök által rábízott egyéb feladatokat is. (2) A FB elnöke: – képviseli a Felügyelőbizottságot, – vezeti és szervezi a FB munkáját, – összehívja és vezeti a FB üléseit, – javaslatot tesz a FB ülésének napirendjére, – aláírja a FB határozatait és jegyzőkönyveit, – gondoskodik a FB határozatainak végrehajtásáról, – elkészíti a FB munkatervét és a működéséhez szükséges források javaslatát. (11) A FB elnöke rendszeresen együttműködik a község polgármesterével, a községi tanácstagokkal és a községi hivatallal. 49. cikkely
A FB tag: – részt vesz a FB ülésein, – a FB határozataival összhangban ellátja a felügyeleti teendőket, – jogában áll a községtől a munkájához szükséges adatokat követelni és kapni, amennyiben javaslatára ezt a FB nem teszi meg, – jogában áll a munkája végzéséhez szükséges adatokat követelni és megkapni. 50. cikkely (1) A FB részére a szakmai- és adminisztratív feladatok ellátását a községi hivatal biztosítja. (2) A községi hivatal elsősorban: – gondoskodik az anyagok elkészítéséről, – elkészíti a meghívót és ellátja az üléssel kapcsolatos szervezési-technikai feladatokat, – megírja az ülés jegyzőkönyvét, elkészíti és kiküldi a határozatokat, jelentéseket és egyéb anyagokat, – tájékoztatja a Felügyelőbizottságot a községi tanács üléseiről és az elfogadott okmányokról, továbbá a polgármester által elfogadott és egyéb, a FB működésével összefüggő okmányokról (törvények, jogszabályok), – tájékoztatja az elnököt a FB működéséhez biztosított költségvetési források felhasználásáról, – jelenléti nyilvántartást vezet, – a jogszabályok értelmében dokumentációs anyagot vezet a FB részére, – ellátja a FB által rábízott egyéb feladatokat. V. A FB ÜLÉSEI 51. cikkely (1) A FB munkáját rendes, rendkívüli és levelező üléseken végzi munkáját. (2) Az üléseken a FB tagjai megtervezik és egyeztetik tevékenységüket, kijelölik a felügyelet szempontjából prioritást élvező feladatokat és ezek hordozóit, valamint a tervezett feladatok idő- és költségkereteit. 52. cikkely (1) A rendes üléseket a FB elnöke hívja össze. (2) A rendes ülés összehívása a napirendi javaslatból és a hozzá tartozó anyagokból áll. A rendes ülés meghívóját a felügyelőbizottsági tagoknak az ülés kijelölt napja előtt legalább 7 nappal korábban kell megküldeni. Amennyiben a javaslattevő szerint a később kiküldött anyagok szükségesek a FB döntéséhez, az egyes ülésanyagok később is kiküldhetők. 53. cikkely Amennyiben rendkívüli esetek merülnek fel, és nem adottak a rendes ülés összehívásának feltételei, a FB rendkívüli ülését az elnök saját, illetve a FB bármelyik tagjának kezdeményezésére hívja össze. A rendkívüli ülés meghívójához csatolni kell az anyagot, amelyről a bizottságnak döntenie kell. A rendkívüli ülés összehívásával kapcsolatos
kezdeményezést az elnöknél írásban kell benyújtani. A rendkívüli ülés összehívására az előző cikkelybe foglalt határidő nem érvényes. 54. cikkely (1) Levelező ülés olyan esetekben tartható, ha nem adottak a rendkívüli ülés összehívásának feltételei, valamint kisebb súlyú ügyben kell dönteni. Levelező ülésen nem lehet a költségvetési fogyasztó ellenőrzésére vonatkozó kérdésekről dönteni. (2) A levelező ülés a meghívó és az ülésanyag elektronikus kiküldésével történik, mellékelve a döntésre benyújtott határozati javaslatot is, amelyről a szavazás telefonon személyesen vagy e-mailben történik. A levelező ülés lebonyolítási módját illetően az összehívásnak tartalmaznia kell a levelező ülés időtartamát (az ülés pontos dátuma és időtartama, azaz annak pontos meghatározása, hány óráig tart az ülés). (3) A levelező ülés akkor határozatképes, ha a meghívót minden tagnak kiküldték. (4) A levelező ülésre beterjesztett határozati javaslat akkor minősül elfogadottnak, ha azt mind az öt (5) tag támogatta. 55. cikkely (1) A FB abban az esetben dönt hatályosan, ha az ülésen a bizottság tagjainak többsége jelen van. A határozatképességet az ülés elején és minden szavazás előtt meg kell állapítani. (2) A határozati javaslat a jelenlévő tagok szavazattöbbségével minőségül elfogadottnak. (3) A FB nyilvános vagy titkos szavazással fogadja el döntéseit. (4) A FB döntéseit rendszerint nyilvános szavazással fogadja el. A FB a törvénnyel, az alapszabállyal és a jelen ügyrenddel meghatározott esetekben, illetve olyan esetekben dönt titkos szavazással, amelyekről még a kérdésben történő szavazás előtt a FB a titkos szavazás mellett dönt. A titkos szavazást a FB bármelyik tagja javasolhatja. 56. cikkely (1) A FB minden üléséről jegyzőkönyv készül. (2) A jegyzőkönyv az ülés fő adatait, elsősorban pedig az alábbiakat tartalmazza: – a felügyelőbizottsági tagok részvételére vonatkozó adatok, – az ellenőrzött személy képviselőinek, gazdasági vagy pénzügyi szakértők jelenlétére vonatkozó adatok, – az elfogadott napirend, – a vitában résztvevők, – az elfogadott határozatok. (12) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívó eredetijét és az ülésre beterjesztett anyagokat. A jegyzőkönyvhöz bármelyik felügyelőbizottsági tag észrevételeket fűzhet. Az észrevételek jogosságáról a FB dönt. Amennyiben az észrevételek jogosak, a jegyzőkönyvet ezeknek megfelelően módosítják. (13) A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök, és a jegyzőkönyvet készítő, illetve vezető, meghatalmazott közalkalmazott írja alá. (14) A zárt ülés, illetve az ülés zárt részére vonatkozó jegyzőkönyvet nem kell a bizottság rendes ülésanyagához mellékelni, sem pedig közzétenni. A felügyelőbizottsági tagokat erről a jegyzőkönyv jóváhagyása előtt, az ülést levezető elnök tájékoztatja. (15) Az irattár és a folyamatos dokumentáció gondnoka a községi hivatal azon közalkalmazottja, akinek a feladata a FB munkájának adminisztratív támogatása.
VI. AZ ÜLÉS LEBONYOLÍTÁSA 57. cikkely (1) A FB üléseit az elnök, távollétében az alelnök, illetve a meghatalmazott tag vezeti. (2) A napirend javaslatát az elnök terjeszti be, az ügyek napirendre sorolására bármelyik felügyelőbizottsági tag tehet javaslatot. 58. cikkely (1) Miután a levezető elnök megnyitja az ülést, tájékoztatja a tagokat, hogy a felügyelőbizottsági tagok közül ki mentette ki magát. (2) A felügyelőbizottsági tagok jelenlétét a levezető elnök, az ülés során, a jelenléti ív alapján állapítja meg. (3) Amikor a levezető elnök megállapítja, hogy az ülésen a tagok többsége megjelent, a FB határozatképes. (4) A levezető elnök tájékoztatja a tagokat az ülés meghívottjairól. 59. cikkely (1) A FB az ülés elején kijelöli a napirendet. (2) A FB ülése napirendjének meghatározása során a FB sorjában megvitatja és dönt a javaslatokról, miszerint az adott ügyet leveszi a napirendről, majd dönt a napirend bővítésével kapcsolatos javaslatokról. (3) A napirend bővítéséről a FB csak abban az esetben dönthet, amennyiben a bővítést indokoló okok az ülés összehívását követően merültek fel, és ha az adott ügy természeténél fogva szükséges ennek a felügyelőbizottsági ülésen történő, azonnali megvitatása, valamint amennyiben a tagok kézhez kapták az ügy napirendre tűzésének alapjául szolgáló anyagot. A napirend bővítésére vonatkozó javaslatokat a FB megvitatja, és döntését szavazással fogadja el. (4) A döntéshozatalt követően a levezető elnök a napirendjavaslat egészét szavazásra bocsátja. 60. cikkely (1) A napirendi pontok megvitatása az elfogadott sorrendben történik. (2) A napirend elfogadását követően a FB rendszerint az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadásáról dönt. (3) Az egyes napirendi pontokról szóló vitát követően a FB elnöke beterjeszti és szavazásra bocsátja a határozati javaslatot. (4) Amint a napirend összes pontja megvitatásra került, a FB elnöke berekeszti az ülést. A jelenlévő tagok többségének egyetértésével az elnök az ülést megszakíthatja, viszont az ülést legkésőbb 15 napon belül folytatni kell. VII. AZ ÜLÉS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA 61. cikkely (1) Az ülés rendjéről a FB elnöke gondoskodik. (2) Az ülésrend megsértése kapcsán a FB elnöke az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:
-
figyelmeztetés: amennyiben a tag jogosulatlanul a felszólaló szavába vág, illetve más módon sérti az ülésrendet, - szómegvonás: amennyiben a tag a figyelmeztetést mellőzve folytatja az ülésrend megsértését, - az ülésről történő eltávolíttatás: amennyiben a tag a szómegvonást követően is súlyosan sérti az ülésrendet és ellehetetleníti a FB munkáját. (3) A felügyelőbizottsági tag, akivel az ülésről történő eltávolítás intézkedést alkalmazzák, köteles az üléstermet haladéktalanul elhagyni. (4) A felügyelőbizottsági tagnak, akivel az ülésről történő eltávolítás intézkedést alkalmazzák, jogában áll három napon belül fellebbezni a felügyelőbizottsági elnök döntése ellen. A fellebbezésről a FB az első soron következő ülésén dönt. (5) A FB elnöke elrendelheti az ülés rendjét sértő más résztvevőnek vagy hallgatónak az ülésteremből történő eltávolítását is. (6) Amennyiben a FB elnöke a jelen cikkely második bekezdésében foglalt intézkedésekkel nem tudja az ülés rendjét fenntartani, a FB ülését megszakítja. VIII. ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS 62. cikkely (1) A FB önállóan készíti el az éves ellenőrzési programot és a hozzá kapcsolódó, következő költségvetési évi pénzügyi terv javaslatát, majd ezt egyeztetésre benyújtja a polgármesternek. A FB köteles figyelembe venni a községi költségvetés elkészítésének kijelölt határidőit. (2) A felügyelőbizottsági tagok javaslatokat tehetnek az elnöknek ellenőrzési eljárás bevezetésére. 63. cikkely (1) A FB csak akkor indíthat ellenőrzési eljárást, ha az ilyen ellenőrzést az ellenőrzési program tartalmazza. Amennyiben a FB az ellenőrzési programban nem szereplő ellenőrzést kíván lefolytatni, előzetesen bővítenie kell az ellenőrzési programot. Az ellenőrzési program kibővítését benyújtja a polgármesternek. Az ellenőrzési program kiegészítését és módosítását meg kell indokolni. (2) A FB az ellenőrzési eljárást a jelen ügyrend, valamint a helyi önkormányzatok pénzügyi és ingatlangazdálkodására vonatkozó előírások szerint vezeti. (3) Az ellenőrzési eljárásba bevont ügyfél (a továbbiakban: ellenőrzött személy) a közpénzeket, illetve vagyont felhasználó, valamint a közpénzekkel vagy a vagyonnal gazdálkodó, illetve rendelkező személy.
64. cikkely (1) Az önkormányzatnál és az önkormányzati szerveknél a FB közvetlen ellenőrzést folytathat. (2) A FB az üzleti jelentések és zárszámadások, valamint a község és a költségvetési fogyasztó közötti szerződések, szükség esetében pedig további dokumentáció alapján ellenőrzi a költségvetési fogyasztók (közüzemi vállalatok, közintézetek és mások) pénzügyi gazdálkodását. (3) A FB az ellenőrzést az ellenőrzési eljárásról szóló határozat alapján végzi.
(4) Az ellenőrzés bevezetéséről szóló határozatnak tartalmaznia kell a közpénzfelhasználó (ellenőrzött személy) nevét, székhelyét és tevékenységi területét, az ellenőrzés tartalmát és idejét, valamint az ellenőrzést közvetlenül végző felügyelőbizottsági tag nevét. Amennyiben az adott ellenőrzést több tag végzi, határozattal jelölik ki az ellenőrzés vezetőjét (jelentéskészítő). (5) A FB az ellenőrzött személyt az ellenőrzési eljárásról, az ellenőrzés bevezetéséről szóló határozattal értesíti. (6) Az ellenőrzési eljárás során a felelős és ellenőrzött személyek kötelesek az összes szükséges dokumentumot a FB rendelkezésére bocsátani, az ellenőrzési eljárásban részt venni, a megállapításokra válaszolni és megfelelő magyarázatokkal szolgálni. Az ellenőrzést végző felügyelőbizottsági tagnak jogában áll saját hatáskörében a rábízott feladat ellátásához szükséges összes adatot bekérni. (7) Az ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az minél kisebb mértékben zavarja az ellenőrzött személy munkafolyamatát és ügyvitelét. Az ellenőrzött személy képviselője az ellenőrzés minden pillanatában jelen lehet. (8) Az ellenőrzés az ellenőrzött személynél, illetve a FB székhelyén folytatható le. (7) Az ellenőrzés szakmai feladatainak ellátására, a FB javaslatára, a községi tanács által kinevezett szakértő készíthet jelentést, illetve szakvéleményt. A szakértővel a polgármester köt megbízási szerződést. 65. cikkely (1) Az ellenőrzés befejezést követően, az ellenőr jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell a törvénybe, és a községi felügyelőbizottsági jelentés kötelező elemeiről szóló szabályzatba foglalt kötelező elemeket. (2) Az ellenőrzés egyes feladatainak lebonyolításáról, továbbá az ellenőrzés során történt megállapításokról, értékelésekről és véleményekről a jelentéstevő beszámoló javaslatot készít, amelyet a FB fogad el. (3) A beszámoló javaslata nem minősül közérdekű információnak. 66. cikkely (1) A FB a beszámoló javaslatát megküldi az ellenőrzött szervnek, amely 15 napon belül reagál a felvetésekre (válaszbeszámoló). (2) A válaszbeszámoló tartalmazza az ellenőrzött szervnek a válaszát a beszámoló javaslatába foglalt minden olyan megállapításra, amely esetekben az ellenőrzés szabálysértést állapított meg. Amennyiben az ellenőrzött szerv okiratokba foglalt bizonyítékokkal rendelkezik, ezeket mellékeli a válaszbeszámolóhoz. 67. cikkely (1) A beszámoló javaslat és az ellenőrzött személy válaszbeszámolója alapján a FB elkészíti az ajánlásokat és javaslatokat tartalmazó beszámolót. A beszámoló a FB végleges okirata, és ezt a beszámoló címében is meg kell jelölni. (2) A beszámolónak azonos összetevőket kell tartalmaznia, mint a beszámoló javaslatának, illetve az abba foglalt ajánlásoknak és javaslatoknak. (3) A szabálytalanságokkal kapcsolatos minden egyes megállapításnál fel kell tűntetni az ellenőrzött személynek a válaszbeszámolóba foglalt válaszait is.
(4) A beszámolóban fel kell tűntetni, hogy megállapítások kapcsán, az ellenőrzött személy válaszbeszámolójából a FB melyik indoklásokat fogadta el. (5) A közérdekű információhoz történő hozzáférésről szóló törvény értelmében, a végleges beszámolót az ellenőrzött személynek, a polgármesternek és a községi tanácsnak kell megküldeni, valamint azt közzé kell tenni a község weboldalán. 68. cikkely (1) A megállapításokban az ellenőrzés során feltárt, azt a hiteles állapotot kell bemutatni, amely alapját képezi az értékeléseknek, véleményeknek, valamint ajánlásoknak és javaslatoknak. (2) A FB az értékeléssel megállapítja, melyik előírások sérültek (szabályos gazdálkodás) és/vagy azt, hogy mennyire felel meg az ellenőrzött személy gazdálkodása az ellenőrzés során alkalmazott mércéknek. (16) A vélemény azt tartalmazza, szabályos és/vagy ésszerű volt-e az ellenőrzött szerv gazdálkodása. (17) A gazdálkodás akkor szabálytalan, ha az ellenőrzött személy a jogszabályokkal és egyéb okmányokkal (szerződéssel, kollektív szerződéssel, valamint egyéb általános és egyedi okmányokkal) ellentétesen, azaz ezek mellőzésével járt el. (18) Nem ésszerű gazdálkodásnak minősül a nem gazdaságos és/vagy nem hatékony és /vagy sikertelen gazdálkodás. (19) Nem gazdaságos a gazdálkodás, ha az ellenőrzött személy kevesebb ráfordítással is elérhette volna az azonos eredményeket. (20) Nem hatékony a gazdálkodás, ha az ellenőrzött személy azonos ráfordítással nagyobb eredményeket érhetett volna el. (21) Sikertelen gazdálkodásnak minősül, ha az ellenőrzött személy gazdálkodási céljait nem érte el. 69. cikkely (1) Az ajánlások és javaslatok az ellenőrzött személy minőségi gazdálkodását szolgálják. Az ajánlásokat és javaslatokat úgy kell megfogalmazni, hogy azok egyértelműek, megvalósíthatóak és ellenőrizhetőek legyenek. (2) Az ajánlásoknak és javaslatoknak tartalmazniuk kell a határidőt, amelyig az ellenőrzött szerv felelős személye köteles beszámolni a bizottságnak ezek megvalósulásáról, illetve amennyiben az ajánlásokat és javaslatokat nem veszi figyelembe, ennek megindokolásáról. 70. cikkely (1) Amennyiben a FB az ellenőrzött személy ellenőrzése során súlyosabb szabálysértést vagy szabálytalanságot állapított meg, a végleges jelentés elfogadásától számított tizenöt napon belül erről értesítenie kell az illetékes minisztériumot és a számvevőszéket. (2) Amennyiben a felügyelőbizottsági megállapítás szerint fennáll az alapos gyanúja, hogy az ellenőrzött, illetve felelős személy szabálysértést vagy bűncselekményt követett el, megállapításairól köteles az illetékes bűnüldözési hatóságot értesíteni. 71. cikkely
A gazdálkodás során súlyosabb előírás megszegésnek és szabálysértésnek az alábbiak minősülnek: 6. kötelezettségvállalás és költségvetési források kifizetése olyan célokra, amelyeket a költségvetés nem tartalmaz, 7. kötelezettségvállalás és költségvetési források kifizetése olyan mértékben, amely meghaladja a költségvetésben biztosított kereteket, 8. olyan községi pénzügyi és tárgyi vagyon eladása: - amelyet nem foglaltak bele a pénzügyi és tárgyi vagyon éves eladási programjába, kivéve azokat az eseteket, amikor az előírások szerint ezeket nem kell a programba foglalni, - közvetlen szerződéskötéssel, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a törvény vagy egyéb előírás ezt megengedi, - az illetékes szerv elfogadott határozatával ellentétben, - olyan közbeszerzés közzétételével, amelynél nem megfelelő közbeszerzési eljárást alkalmazott. 9. a Felügyelőbizottságnak a gazdálkodással kapcsolatos figyelmeztetéseinek a kijelölt határidőn belül történő mellőzése, 10. az előírásoknak egyéb, a FB mérlegelése és indokolása szerint, súlyosabbnak minősülő megsértése. 72. cikkely (1) Az ellenőrzött személyek kötelesek tiszteletben tartatni a FB véleményét, ajánlásait és javaslatait. A polgármester és a községi költségvetési fogyasztók kötelesek megvitatni a FB végleges jelentéseit, valamint saját hatáskörükben figyelembe venni a FB ajánlásait és javaslatait. 73. cikkely A FB köteles a polgármesternek és a községi tanácsnak benyújtani az éves tevékenységi és pénzfelhasználási beszámolót, és évente legalább egyszer beszámolni a bizottság tevékenységéről, továbbá ismertetni a saját munkaterületével kapcsolatos fontos megállapításokat, és megoldásokat javasolni a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. IX. A FB TEVÉKENYSÉGÉHEZ SZÜKSÉGES FORRÁSOK 74. cikkely (1) A FB munkájához szükséges forrásokat a községi költségvetés elkülönített költségsoron biztosítja. A források felhasználására a polgármester gondnokot nevez ki. (2) A FB munkájához szükséges források, az éves ellenőrzési program alapján elkészített pénzügyi tervben, az elfogadott községi költségvetéssel összhangban kerülnek kijelölésre. (4) A FB munkájához szükséges forrásokkal a polgármester rendelkezik. A polgármester a rendelkezés jogát a FB elnökére ruházhatja. 75. cikkely A felügyelőbizottsági tagokat a felügyelőbizottsági, illetve amikor a FB hatáskörébe tartozó dolgokról dönt, a községi tanács ülésein való részvételért ülésdíj, továbbá az ellenőrzés
előkészítéséért és lebonyolításáért, valamint a FB részére egyéb feladatok teljesítéséért pedig pótlék illeti meg. X. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 76. cikkely Az Ügyrend elfogadása az összes felügyelőbizottsági tag szavazattöbbségével történik. 77. cikkely A FB tevékenységével kapcsolatos minden olyan kérdésben és ügyben, amelyekről a jelen Ügyrend nem rendelkezik, a községi alapszabály és a községi tanács ügyrendje alkalmazandó. 78. cikkely Jelen ügyrend a Dobronak Község Hivatalos Közleményeiben történő közzététel másnapján lép hatályba. A jelen ügyrend hatálybalépésével hatályát veszíti Dobronak Község Felügyelőbizottságának 2012. 05. 29-ei keltezésű, 033-2/2012-1-es számú Ügyrendje. Szám: 030-0009/2015-1 Dátum: 2015. 09. 28. A FB elnöke: Boštjan Slepec Na podlagi 29. člena Zakona o lokalni samoupravi (Uradni list RS, št. 94/2007UPB2, 27/2008 Odl.US: Up-2925/07-15, U-I-21/07-18, 76/2008, 79/2009, 51/2010 in 40/2012-ZUJF) in določil Zakona o javnih financah (Uradni list RS, št. 11/2011-UPB4 (14/2013 popr.) in 101/2013) ter 124. člena Statuta Občine Dobrovnik (Uradni list, RS št. 35/07, 2/09 in 66/10) je Občinski svet občine Dobrovnik na 10. redni seji z dne 25.11.2015 sprejel
ODLOK O 2. REBALANSU OBČINE DOBROVNIK ZA LETO 2015 1. člen V odloku o proračunu Občine Dobrovnik za leto 2015 se spremeni 2. člen in se glasi: Splošni del proračuna se na ravni podskupin kontov določa v naslednjih zneskih: A. BILANCA PRIHODKOV IN ODHODKOV Skupina/Podskupina kontov/Konto/Podkonto 1
2
v evrih 2. Rebalans 2015 3
I. 70 700 703 704 706 71 710 711 712 713 714 72 720 722
73
741
402 403 409 41 410
(70+71+72+73+74+78) 3.594.563,59 1.000.568,32 808.387,00
(700+703+704)
727.787,00 42.350,00
(710+711+712+713+714)
SKUPAJ ODHODKI TEKOČI ODHODKI PLAČE IN DRUGI IZDATKI ZAPOSLENIM PRISP. DELODAJALCEV ZA SOC. VARNOST IZDATKI ZA BLAGO IN STORITVE PLAČILA DOMAČIH OBRESTI REZERVE TEKOČI TRANSFERI SUBVENCIJE
38.100,00 150,00 192.181,32 48.800,00 2.200,00 2.100,00 610,00 138.471,32 32.698,00 23.794,00
8.904,00 200,00 200,00 2.561.097,27
1.067.363,99
PREJETA SREDSTVA IZ DRŽAVNEGA PRORAČUNA IZ SREDTEV PRORAČUNA EVROPSKE UNIJE
II.
401
PRIHODKI
TEKOČI PRIHODKI (70+71) DAVČNI PRIHODKI DAVKI NA DOHODEK IN DOBIČEK DAVKI NA PREMOŽENJE DOMAČI DAVKI NA BLAGO IN STORITVE DRUGI DAVKI NEDAVČNI PRIHODKI UDELEŽBA NA DOBIČKU IN DOHODKI TAKSE IN PRISTOJBINE DENARNE KAZNI PRIHODKI OD PRODAJE BLAGA IN STORITEV DRUGI NEDAVČNI PRIHODKI KAPITALSKI PRIHODKI PRIHODKI OD PRODAJE OSNOVNIH SREDSTEV PRIHODKI OD PRODAJE ZEMLJIŠČ IN NEOPREDMETENIH SREDSTEV PREJETE DONACIJE PREJETE DONACIJE IN DARILA TRANSFERNI PRIHODKI TRANSFERNI PRIHODKI IZ DRUGIH JAVNOFINANČNIH INSTITUCIJ
730 74 740
40 400
SKUPAJ
1.493.733,28
(40+41+42+43) 4.132.844,42 (400+401+402+403+409)
807.629,45 201.756,40 35.490,00 538.116,14 16.940,91 15.326,00 556.968,05 4.000,00
411 412
TRANSFERI POSAMEZNIKOM IN GOSPODINJSTVOM TRANSF.NEPROFIT. ORGANIZACIJAM IN USTANOVAM DRUGI TEKOČI DOMAČI TRANSFERI INVESTICIJSKI ODHODKI
413 42 420
NAKUP IN GRADNJA OSNOVNIH SREDSTEV INVESTICIJSKI TRANSFERI INVESTICIJSKI TRANSFERI PRORAČUNSKIM UPORABNIKOM
43 432
III.
RAČUN FINANČNIH TERJATEV IN NALOŽB IV. PREJETA VRAČILA DANIH POSOJIL IN PRODAJA KAPITALSKIH DELEŽEV 750 PREJETA VRAČILA DANIH POSOJIL
153.587,18 228.850,87 2.755.546,92 2.755.546,92 12.700,00 12.700,00
PRORAČUNSKI PRIMANJKLJAJ (I. - II.)
B. 75
170.530,00
-538.280,83 (750+751) 0,00 0,00
PRODAJA KAPITALSKIH DELEŽEV
751 44
V.
440
DANA POSOJILA IN POVEČANJE KAPITALSKIH DELEŽEV DANA POSOJILA
(440+441)
0,00
POVEČANJE KAPITALSKIH DELEŽEV IN NALOŽB
441 VI.
0,00 1.324,00
1.324,00
PREJETA MINUS DANA POSOJILA IN SPREMEMBE KAPITALSKIH DELEŽEV (IV. - V.)
-1.324,00
RAČUN FINANCIRANJA
C. 50 VII. 500 55 VIII. 550 IX. X.
ZADOLŽEVANJE DOMAČE ZADOLŽEVANJE ODPLAČILA DOLGA ODPLAČILA DOMAČEGA DOLGA SPREMEMBA STANJA SREDSTEV NA RAČUNIH (I.+IV.+VII.-II.-V.-VIII.) NETO ZADOLŽEVANJE (VII-VIII. )
XI. NETO FINANCIRANJE (VI.+X.-IX)
(550+551) (550+551)
1.046.627,44 1.046.627,44 646.400,29 646.400,29 -139.377,68 400.227,15 538.280,83
XIII. STANJE SREDSTEV NA RAČUNIH DNE 31.12.2014
9009 Splošni sklad za drugo 139.377,68 Posebni del proračuna sestavljajo finančni načrti neposrednih uporabnikov, ki so razdeljeni na naslednje programske dele: področja proračunske porabe, glavne programe in podprograme,
predpisane s programsko klasifikacijo izdatkov občinskih proračunov. Podprogram je razdeljen na proračunske postavke, te pa na podskupine kontov in konte, določene s predpisanim kontnim načrtom. 2. člen (obseg zadolževanja občine in izdanih poroštev občine) Za potrebe dokončanja investicij se občina lahko v letu 2015 dolgoročno zadolži do višine 402.319,00 EUR. Občina se zadolži za namen dokončanja projekta Vrtec Dobrovnik v višini 101.567,60 EUR, projekta Pomurski vodovod v višini 171.717,57 EUR in projekta Pločniki v višini 129.033,83 EUR. 3. člen Ta odlok začne veljati naslednji dan po objavi v Uradnih objavah občine Dobrovnik.
Številka: 030-0001/2014-34/2015 Datum: 25.11.2015 ŽUPAN OBČINE DOBROVNIK DOBRONAK KÖZSÉG POLGÁRMESTERE Marjan Kardinar, univ.dipl.inž.agr. A helyi önkormányzati törvény (UL RS 94/2007-UPB2, 27/2008 Odl.US: Up-2925/07-15, UI-21/07-18, 76/2008, 79/2009, 51/2010 és 40/2012-ZUJF) és a Közfinanszírozási törvény (UL RS 11/2011-UPB4 (14/2013 popr.) és 110/2011-ZDIU12) rendelkezése, valamint Dobronak Község Alapszabályának (UL RS 35/2007, 2/2009 és 66/2010) 124. cikke alapján Dobronak Község Községi Tanácsának 2015.11.25., 10. rendes ülésén elfogadásra került a
DOBRONAK KÖZSÉG 2015-ÖS ÉVI 2. PÓTKÖLTSÉGVETÉSÉRŐL SZÓLÓ RENDELET 1. cikk Az alábbiak szerint módosul a Dobronak Község 2015-ös évi költségvetési rendeletének 2. cikke: A költségvetés általános részének a számla-alcsoportonkénti módosítása a következőképpen alakul: A. BEVÉTELI ÉS KIADÁSI EGYENLEGMÉRLEG euróban
Számlacsoport 1
2
I. 70 700 703 704 706 71 710 711 712 713 714 72 720 722 73 730 74 740
741
2015-ös évi pótköltségvetés 3
BEVÉTELEK ÖSSZESEN
(70+71+72+73+74) 3.594.563,59
FOLYÓ BEVÉTELEK (70+71) ADÓBEVÉTELEK (700+703+704) JÖVEDELEM ÉS NYERESÉGADÓ VAGYONADÓ ÁRU ÉS SZOLGÁLTATÁSOK UTÁNI HAZAI ADÓ EGYÉB ADÓBEVÉTELEK NEM ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK (710+711+712+713+714) NYERESÉGRÉSZESEDÉS ÉS JÖVEDELMEK ILLETÉKEK BÍRSÁGOK ÁRU- ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKESÍTÉSI BEVÉTELEI EGYÉB NEM ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK TŐKEBEVÉTELEK ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK FÖLDTERÜLETEK ELADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK KAPOTT DONÁCIÓK HAZAI DONÁCIÓK ÁTVEZETÉSI BEVÉTELEK EGYÉB KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNYEKTŐL KAPOTT ÁTVEZETÉSEK EU FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK
1.000.568,32 808.387,00 727.787,00 42.350,00 38.100,00 150,00 192.181,32 48.800,00 2.200,00 2.100,00 610,00 138.471,32 32.698,00 23.794,00 8.904,00 200,00 200,00 2.561.097,27
1.067.363,99 1.493.733,28
4.132.844,42 II. KIADÁSOK ÖSSZESEN 40 400 401 402 403 409 41 410 411 412 413
(40+41+42+43)
FOLYÓ KIADÁSOK (400+401+402+403+409) BÉRKÖLTSÉGEK MUNKÁLTATÓI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK ÁRU ÉS SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGE FIZETETT HAZAI KAMATOK CÉLTARTALÉKOK FOLYAMATBAN LÉVŐ ÁTVEZETÉSEK TÁMOGATÁSOK JUTTATÁSOK EGYÉNEKNEK ÉS HÁZTARTÁSOKNAK JUTTATÁSOK NON-PROFIT INTÉZMÉNYEKNEK ÉS SZERVEZETEKNEK EGYÉB HAZAI JUTTATÁSOK
807.629,45 201.756,40 35.490,00 538.116,14 16.940,91 15.326,00 556.968,05 4.000,00 170.530,00 153.587,18 228.850,87
BERUHÁZÁSOK ESZKÖZÖK ÉPÍTÉSE ÉS VÁSÁRLÁSA
42 420 43 432
III.
2.755.546,92 2.755.546,92
BERUHÁZÁSI JUTTATÁSOK KÖZSÉGEK BERUHÁZÁSI JUTTATÁSAI
12.700,00 12.700,00
KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY (I.- II.)
-538.280,83
B.
PÉNZÜGYI KÖVETELÉSEK ÉS BERUHÁZÁSOK SZÁMLÁJA
75
IV.
ADOTT HITELEK BEVÉTELEI ÉS TŐKERÉSZESEDÉSEK ÉRTÉKESÍTÉSE
(750+751)
0,00
0,00 0,00 1.324,00
C.
ADOTT HITELEK BEVÉTELEI TŐKERÉSZESEDÉSEK ELADÁSA ADOTT HITELEK ÉS (440+441) TŐKERÉSZESEDÉSEK ÉRTÉKNÖVEKEDÉSE ADOTT HITELEK TŐKERÉSZESEDÉSEK ÉS BERUHÁZÁSOK ÉRTÉKNÖVEKEDÉSE KAPOTT MÍNUSZ ADOTT HITELEK ÉS TŐKERÉSZESEDÉSEK VÁLTOZÁSAI (IV. V.) PÉNZÜGYI MŰVELETEK
50 VII. 500 55 VIII. 550
ELADÓSODÁS HAZAI ELADÓSODÁS ADÓSSÁGTÖRLESZTÉS HAZAI ADÓSSÁG TÖRLESZTÉSE
750 751 44 V.
440 441 VI.
IX. X. XI.
SZÁMLAEGYENLEGEK VÁLTOZÁSA (I.+IV.+VII.-II.-V.-VIII.) NETTÓ ELADÓSODÁS (VII-VIII. ) NETTÓ FINANSZÍROZÁS (VI.+X.-IX.)
XIII. ELŐZŐ ÉVI SZÁMLAEGYENLEG 2015.12.31. 9009 Általános alap egyebekre
(550+551) (550+551)
0,00 1.324,00 -1.324,00
1.046.627,44 1.046.627,44 646.400,29 646.400,29 -139.377,68 400.227,15 538.280,83 139.377,68
A költségvetés külön részét a közvetlen fogyasztóknak az alábbi programegységekre lebontott pénzügyi tervei képezik: költségvetési fogyasztás, a községi költségvetések kiadásai programbesorolása által elrendelt fő- és alprogramok. Az alprogram költségvetési tételekből, ezek pedig alszámlákból, és számlatükör szerinti számlákból áll.
2. cikk (a község eladósodási terjedelme és a község kiadott garanciái) A beruházások befejezése érdekében a község 2015-ben hosszútávuan 402.319,00 euróig eladósodhat. A község a Dobronaki Óvoda projekt befejezése érdekében 101.567,60 euró, a Mura-vidéki Vízvezeték-hálózat projekt érdekében 171.717,57 euró és a Járdák projekt miatt 129.033,83 euróig adósodik el. 3. cikk Ez a rendelet a Dobronak Község Községi Közlönyében történő közzététel másnapján lép hatályba.
Szám: 030-0001/2014-37/2015 Dátum: 2015.11.25 ŽUPAN - POLGÁRMESTER Marjan Kardinar, egy.okl.agrármérnök Na podlagi 24. člena Zakona o kmetijstvu (Uradni list RS, št. 45/08, 57/12, 90/12 - ZdZPVHVVR in 26/14) in 16. člena Statuta občine Dobrovnik (Uradni list RS, št. 35/07, 02/09 in 66/10) je Občinski svet občine Dobrovnik na 10. redni seji dne 25.11.2015 sprejel
PRAVILNIK o ohranjanju in spodbujanju razvoja kmetijstva in podeželja v občini Dobrovnik za programsko obdobje 2015 - 2020 I. SPLOŠNE DOLOČBE 1. člen (vsebina pravilnika) Ta pravilnik določa področje uporabe, pogoje, vrste pomoči s posameznimi ukrepi in druge ukrepe Občine Dobrovnik za ohranjanje in spodbujanje razvoja kmetijstva in podeželja. Sredstva po tem pravilniku se dodelijo za: -
-
državne pomoči v skladu z Uredbo Komisije (EU) št. 702/2014 z dne 25. junija 2014 o razglasitvi nekaterih vrst pomoči v kmetijskem in gozdarskem sektorju ter na podeželju za združljive z notranjim trgom z uporabo členov 107 in 108 Pogodbe o delovanju Evropske unije (UL L št. 193, z dne 1.7.2014 str. 1-75, v nadaljnjem besedilu: Uredba Komisije (EU) št. 702/2014), pomoči de minimis v skladu z Uredbo Komisije (EU) št. 1407/2013 z dne 18. decembra 2013 o uporabi členov 107 in 108 Pogodbe o delovanju Evropske unije pri pomoči de minimis (UL L št. 352, z dne 24.12.2013, str. 1-8, v nadaljnjem besedilu: Uredba Komisije (EU) št. 1407/2013), ter druge ukrepe. 2. člen (način in višina zagotavljanja sredstev)
Sredstva za izvedbo ukrepov ohranjanja in spodbujanja razvoja kmetijstva in podeželja v občini Dobrovnik (v nadaljevanju: občina) se zagotavljajo v proračunu občine. Višina sredstev se določi z Odlokom o proračunu za tekoče leto. 3. člen (oblika pomoči) Sredstva za ukrepe po tem pravilniku se dodeljujejo v določeni višini za posamezne namene kot nepovratna sredstva v obliki dotacij. 4. člen (opredelitev pojmov) Pojmi uporabljeni v tem pravilniku imajo naslednji pomen: (1)
»pomoč« pomeni vsak ukrep, ki izpolnjuje merila iz člena 107 (1) Pogodbe o delovanju Evropske unije;
(2)
"MSP" ali "mikro, malo in srednje podjetje" pomeni podjetje, ki izpolnjuje merila iz Priloge I Uredbe Komisije (EU) št. 702/2014;
(3)
"kmetijski sektor" pomeni vsa podjetja, ki so dejavna v primarni kmetijski proizvodnji, predelavi in trženju kmetijskih proizvodov;
(4)
"kmetijski proizvod" pomeni proizvode s seznama v Prilogi I k Pogodbi, razen ribiških proizvodov in proizvodov iz ribogojstva s seznama v Prilogi I k Uredbi (EU) št. 1379/2013 Evropskega parlamenta in Sveta;
(5)
"primarna kmetijska proizvodnja" pomeni proizvodnjo rastlinskih in živinorejskih proizvodov s seznama v Prilogi I k Pogodbi brez kakršnih koli nadaljnjih postopkov, ki bi spremenili naravo takih proizvodov;
(6)
"predelava kmetijskih proizvodov" pomeni vsak postopek na kmetijskem proizvodu, po katerem proizvod ostane kmetijski proizvod, razen dejavnosti na kmetiji, potrebnih za pripravo živalskega ali rastlinskega proizvoda za prvo prodajo;
(7)
"trženje kmetijskih proizvodov" pomeni imeti na zalogi ali razstavljati z namenom prodaje, ponujati za prodajo, dobavljati ali na kateri koli drug način dajati na trg, razen prve prodaje primarnega proizvajalca prodajnemu posredniku ali predelovalcu, ter vsake dejavnosti, s katero se proizvod pripravi za tako prvo prodajo; prodaja, ki jo opravi primarni proizvajalec končnemu potrošniku, se šteje za trženje kmetijskih proizvodov, če se opravlja v ločenih, za to namenjenih prostorih;
(8)
"kmetijsko gospodarstvo" pomeni enoto, ki obsega zemljišče, objekte in naprave, ki se uporabljajo za primarno kmetijsko proizvodnjo;
(9)
"nosilec ali nosilka kmetijskega gospodarstva" (v nadaljnjem besedilu: nosilec) je pravna ali fizična oseba, ki je pooblaščena ali upravičena, da za kmetijsko gospodarstvo vlaga vloge iz naslova ukrepov tega pravilnika;
(10)
"podjetje v težavah" pomeni podjetje v skladu s 14. točko 2. člena Uredbe Komisije (EU) št. 702/2014;
(11)
"slabe vremenske razmere, ki jih je mogoče enačiti z naravnimi nesrečami," pomenijo neugodne vremenske pogoje, kot so zmrzal, nevihte in toča, led, močno ali obilno deževje ali huda suša, ki uničijo več kot 30 % povprečne proizvodnje, izračunane na podlagi: a) predhodnega triletnega obdobja ali b) triletnega povprečja, osnovanega na predhodnem petletnem obdobju, brez najvišjega in najnižjega vnosa;
(12)
"opredmetena sredstva" pomenijo sredstva, ki jih sestavljajo zemljišča, stavbe in obrati, stroji in oprema;
(13)
"neopredmetena sredstva" pomenijo sredstva, ki nimajo fizične ali finančne oblike, kot so patenti, licence, strokovno znanje ali druga intelektualna lastnina;
(14)
"začetek izvajanja projekta ali dejavnosti" pomeni bodisi začetek dejavnosti ali gradbenih del, povezanih z naložbo, bodisi prvo pravno zavezujočo zavezo za naročilo opreme ali uporabo storitev ali vsako drugo zavezo, zaradi katere projekta ali dejavnosti ni več mogoče preklicati; nakup zemljišč in pripravljalna dela, kot je pridobivanje dovoljenj in opravljanje študij izvedljivosti, se ne štejejo za začetek izvajanja projekta ali dejavnosti;
(15)
"velika podjetja" pomeni podjetja, ki ne izpolnjujejo pogojev iz Priloge I Uredbe Komisije (EU) št. 702/2014;
(16)
"intenzivnost pomoči" pomeni bruto znesek pomoči, izražen kot odstotek upravičenih stroškov pred odbitkom davkov ali drugih dajatev;
(17)
"standard Unije" pomeni obvezen standard, predpisan z zakonodajo EU, ki določa raven, ki jo morajo doseči posamezna podjetja, zlasti glede okolja, higiene in dobrobiti živali; posledično se standardi ali cilji, zastavljeni na ravni Unije, ki so zavezujoči za države članice, ne pa tudi za posamezna podjetja, ne štejejo za standarde Skupnosti;
(18)
"neproizvodna naložba" pomeni naložbo, ki ne povzroči znatnega povečanja vrednosti ali donosnosti kmetijskega gospodarstva;
(19)
"naložbe za skladnost s standardom Unije" pomenijo naložbe, ki se izvedejo za doseganje skladnosti s standardom Unije po zaključku prehodnega obdobja, določenega z zakonodajo Unije;
(20)
"nezahtevna agromelioracija" je agromelioracija, kot je opredeljena z veljavno zakonodajo, ki ureja področje kmetijskih zemljišč;
(21)
"mladi kmet" pomeni osebo, ki na dan predložitve vloge za pomoč ni stara več kot 40 let, ima ustrezno poklicno znanje in kompetence ter prvič vzpostavlja kmetijsko gospodarstvo kot nosilec tega gospodarstva;
(22)
"investicijska dela" pomenijo dela, ki jih opravijo kmet osebno ali kmetovi delavci, da ustvarijo sredstva;
(23)
"član kmetijskega gospodinjstva" pomeni fizično ali pravno osebo ali skupino fizičnih ali pravnih oseb, ne glede na pravni status skupine in njenih članov v skladu z nacionalno zakonodajo, razen delavcev na kmetiji;
(24)
"predelava kmetijskih proizvodov v nekmetijske proizvode" pomeni vsak postopek na kmetijskem proizvodu, katerega rezultat je proizvod, ki ni zajet v Prilogo I Pogodbe;
(25)
"živila" pomenijo živila, ki niso kmetijski proizvodi in so navedena v Prilogi I k Uredbi (EU) št. 1151/2012 Evropskega parlamenta in Sveta;
(26)
"nekmetijske dejavnosti" pomeni dejavnosti, ki ne spadajo v področje uporabe člena 42 Pogodbe o delovanju EU (npr. ukrepi s področja gozdarstva, turizma, obrti in dejavnosti vezane na predelavo kmetijskih proizvodov v nekmetijske proizvode;
(27) "enotno podjetje" pomeni vsa podjetja, ki so med seboj najmanj v enem od naslednjih razmerij: a) podjetje ima večino glasovalnih pravic delničarjev ali družbenikov drugega podjetja, b) podjetje ima pravico imenovati ali odpoklicati večino članov upravnega, poslovnega ali nadzornega organa drugega podjetja, c)
podjetje ima pravico izvrševati prevladujoč vpliv na drugo podjetje na podlagi pogodbe, sklenjene z navedenim podjetjem, ali določbe v njegovi družbeni pogodbi ali statutu,
d) podjetje, ki je delničar ali družbenik drugega podjetja, na podlagi dogovora z drugimi delničarji ali družbeniki navedenega podjetja sámo nadzoruje večino glasovalnih pravic delničarjev ali družbenikov navedenega podjetja. Podjetja, ki so v katerem koli razmerju iz točk (a) do (d) tega odstavka preko enega ali več drugih podjetij, prav tako velja za enotno podjetje. 5. člen (vrste pomoči in ukrepi)
– Za uresničevanje ciljev ohranjanja in razvoja kmetijstva in podeželja v občini se finančna sredstva usmerjajo preko pravil za državne pomoči, ki imajo podlago v uredbah komisije EU, navedenih v drugem odstavku 1. člena tega pravilnika in omogočajo izvedbo naslednjih vrst pomoči oz. ukrepov: –
Vrste pomoči
–
– Državne pomoči po skupinskih izjemah v kmetijstvu (na podlagi Uredbe Komisije (EU) št. 702/2014 De minimis pomoči (na podlagi Uredbe Komisije (EU) št. 1407/2013)
Ostali ukrepi občine
Ukrepi:
UKREP 1: Pomoč za naložbe v opredmetena ali neopredmetena sredstva na kmetijskih gospodarstvih v zvezi s primarno kmetijsko proizvodnjo (14. člen); UKREP 2: Pomoč za plačilo zavarovalnih premij (28. člen); UKREP 3: Pomoč za naložbe za ohranjanje kulturne in naravne dediščine na kmetijskih gospodarstvih (29. člen). UKREP 4: Pomoč za naložbe v predelavo in trženje kmetijskih in živilskih proizvodov ter naložbe v nekmetijsko dejavnost na kmetiji – de minimis; UKREP 5: Pomoč za izobraževanje in usposabljanje na področju nekmetijskih dejavnosti na kmetiji ter predelave in trženja; UKREP 6: Podpora delovanju društev s področja kmetijstva in razvoja podeželja. (podlaga za izvedbo ukrepa je veljavna zakonodaja s področja javnih financ) 6. člen (upravičenci do pomoči in izvajalci storitev)
(1) Upravičenci do pomoči so: 1) pravne in fizične osebe, ki ustrezajo kriterijem za mikro podjetja, dejavna v primarni kmetijski proizvodnji ter so vpisana v register kmetijskih gospodarstev in imajo v lasti oz. zakupu kmetijska zemljišča, ki ležijo na območju občine; 2) pravne in fizične osebe, ki ustrezajo kriterijem za mikro podjetja v primerih ukrepov za pomoči de minimis po Uredbi komisije (EU) št. 1407/2013, imajo sedež na kmetijskem gospodarstvu, ki je vpisano v register kmetijskih in ima sedež na območju občine; 3) registrirana stanovska društva in interesna združenja v primeru ukrepa za podporo delovanja društev, ki delujejo na področju kmetijstva, gozdarstva in prehrane na območju občine in imajo sedež na območju občine. – – 7. člen (izvzeta področja uporabe Uredbe Komisije (EU) št. 702/2014) (1) Do pomoči po tem pravilniku za ukrepe na podlagi Uredbe Komisije (EU) št. 702/2014 niso upravičeni subjekti, ki so: - naslovniki neporavnanega naloga za izterjavo na podlagi predhodnega sklepa Komisije EU, s katerim je bila pomoč razglašena za nezakonito in nezdružljivo z notranjim trgom; - podjetja v težavah.
(2) Pomoči po tem pravilniku se ne uporablja za ukrepe na podlagi Uredbe Komisije (EU) št. 702/2014 za: - pomoč za dejavnosti, povezane z izvozom v tretje države ali države članice, in sicer če je pomoč neposredno povezana z izvoženimi količinami, vzpostavitvijo in delovanjem distribucijske mreže ali drugimi tekočimi stroški, povezanimi z izvozno dejavnostjo; - pomoč, ki je odvisna od prednostne uporabe domačega blaga pred uporabo uvoženega blaga. (3) Pomoči po tem pravilniku za ukrepe na podlagi Uredbe Komisije (EU) št. 702/2014 se ne dodeli za davek na dodano vrednost razen, kadar po predpisih, ki urejajo DDV, le-ta ni izterljiv.
8. člen (način, pogoji in merila za dodeljevanje pomoči) (1) Državne pomoči in pomoči de minimis se dodeljujejo upravičencem na podlagi izvedenega javnega razpisa, objavljenega v Uradnih objavah Občine Dobrovnik, internetni strani in občinski oglasni deski, skladno z veljavnimi predpisi s področja javnih financ in javnega naročanja ter tem pravilnikom. (2) V javnem razpisu se opredelijo posamezni ukrepi in višina razpoložljivih sredstev za posamezen ukrep kot to določa odlok o proračunu občine za tekoče leto. (3) Podrobnejša merila in kriteriji za dodeljevanje državnih pomoči in pomoči de minimis ter zahtevana dokumentacija za posamezne ukrepe po tem pravilniku se podrobneje določijo v javnem razpisu. – 9. člen (spodbujevalni učinek) (1) Za ukrepe po Uredbi komisije (EU) št. 702/2014 se pomoč lahko dodeli, če ima spodbujevalni učinek. Pomoč ima spodbujevalni učinek, če je vloga za pomoč predložena pred začetkom izvajanja projekta ali dejavnosti. (2) Vloga za pomoč mora vsebovati najmanj naslednje podatke: - ime in velikost podjetja; - opis projekta ali dejavnosti, vključno z datumom začetka in konca; - lokacijo projekta ali dejavnosti; - seznam upravičenih stroškov; - vrsto (nepovratna sredstva, posojilo, jamstvo, vračljivi predujem ali drugo) in znesek javnega financiranja, potrebnega za projekt ali dejavnost ter - izjave vlagatelja: a) da ne prejema oziroma ni v postopku pridobivanja pomoči za iste upravičene stroške iz drugih javnih virov ter b) glede izpolnjevanja pogojev iz prvega odstavka 7. člena tega pravilnika. 10. člen (dodelitev sredstev) – (1) O dodelitvi sredstev upravičencem po tem pravilniku, na predlog strokovne komisije, ki je imenovana s strani župana, odloča pooblaščena oseba. (2) Zoper odločitev iz prejšnjega odstavka lahko upravičenec vloži pritožbo županu v roku 8 dni od prejema sklepa (odločbe). Odločitev župana je dokončna. (3) Medsebojne obveznosti med občino in prejemnikom pomoči se uredijo s pogodbo. (4) Datum dodelitve pomoči je datum pravnomočnosti odločbe. – 11. člen – (izplačila sredstev) – – Upravičencem se sredstva iz proračuna občine izplačajo na podlagi zahtevka posameznega upravičenca. Zahtevek mora vsebovati naslednjo dokumentacijo: - dokazila o plačilu obveznosti (račun/situacija in potrdilo/dokazilo o plačanem računu), - druga dokazila, določena z javnim razpisom oziroma naročilom (poročilo ali dokazilo o opravljenem delu oziroma storitvi, dokazilo o izvedbi nadzornih ukrepov …). – 12. člen –
(kumulacija) (8. člen Uredbe Komisije (EU) št. 702/2014)
(1) Najvišji zneski pomoči po posameznih ukrepih, določeni v 13. do vključno 15. členu tega pravilnika, ne smejo preseči najvišjih zneskov pomoči določenih v 14., 28. in 29. členu Uredbe Komisije (EU) št. 702/2014, ne glede na to ali se podpora za projekt ali dejavnost v celoti financira iz nacionalnih sredstev ali pa se delno financira iz sredstev EU. (2) Pomoč izvzeta z Uredbo Komisije (EU) št. 702/2014 se lahko kumulira z vsako drugo državno pomočjo v zvezi z istimi upravičenimi stroški, ki se deloma ali v celoti prekrivajo samo, če se s tako kumulacijo ne preseže najvišje intenzivnosti pomoči ali zneska pomoči, ki se uporablja za zadevno pomoč v skladu z Uredbo Komisije (EU) št. 702/2014. (3) Pomoč izvzeta z Uredbo Komisije (EU) št. 702/2014, se ne kumulira s plačili iz člena 81(2) in člena 82 Uredbe (EU) št. 1305/2013 v zvezi z istimi upravičenimi stroški, če bi bila s tako kumulacijo presežena intenzivnost pomoči ali znesek pomoči, ki sta določena v Uredbi Komisije (EU) št. 702/2014. (4) Pomoč izvzeta z Uredbo Komisije (EU) št. 702/2014 se ne sme kumulirati če bi bila s tako kumulacijo presežena intenzivnost pomoči ali znesek pomoči, ki sta določena v Uredbi Komisije (EU) št. 702/2014. – II. UKREPI V SKLADU Z UREDBO KOMISIJE (EU) ŠT. 702/2014 – 13. člen UKREP 1: Pomoč za naložbe v opredmetena ali neopredmetena sredstva na kmetijskih gospodarstvih v zvezi s primarno kmetijsko proizvodnjo (14. člen Uredbe Komisije (EU) št. 702/2014) – (1) Z naložbo se skuša doseči vsaj enega od naslednjih ciljev: - Izboljšanje splošne učinkovitosti in trajnosti kmetijskega gospodarstva, zlasti z zmanjšanjem stroškov proizvodnje ali izboljšanjem in preusmeritvijo proizvodnje; - Izboljšanje naravnega okolja, higienskih razmer ali standardov za dobrobit živali, če zadevna naložba presega veljavne standarde Unije; - Preprečevanje zaraščanja podeželja in ohranjanje tipične kulturne krajine v občini; - Povečanje lokalne pridelave hrane in samooskrbe občine; - Vzpostavljanje in izboljšanje infrastrukture, povezane z razvojem, prilagajanjem in modernizacijo kmetijstva, vključno z dostopom do kmetijskih zemljišč, komasacijo in izboljšanjem zemljišč, oskrbo in varčevanjem z energijo in vodo. –
(2) Pomoč se ne dodeli za: - nakup proizvodnih pravic, pravic do plačila in letnih rastlin; - zasaditev letnih rastlin; - dela v zvezi z odvodnjavanjem; - nakup živali in samostojen nakup kmetijskih zemljišč; - naložbe za skladnost s standardi Unije, z izjemo pomoči, dodeljene mladim kmetom v 24 mesecih od začetka njihovega delovanja; - za že izvedena dela, razen za izdelavo projektne dokumentacije; - investicije, ki so financirane iz drugih javnih virov Republike Slovenije ali EU, vključno s sofinanciranjem prestrukturiranja vinogradov; - stroške, povezane z zakupnimi pogodbami; - obratna sredstva. (3) Pomoč za naložbe v kmetijska gospodarstva za primarno proizvodnjo se lahko dodeli za: Podukrep 1.1 Posodabljanje kmetijskih gospodarstev, Podukrep 1.2 Urejanje kmetijskih zemljišč in pašnikov. Podukrep 1.1 Posodabljanje kmetijskih gospodarstev Pomoč se lahko dodeli za naložbe v živinorejsko in rastlinsko proizvodnjo na kmetijskih gospodarstvih. Upravičeni stroški:
-
stroški izdelave projektne dokumentacije za novogradnjo (rekonstrukcijo) hlevov in gospodarskih poslopij na kmetijskih gospodarstvih; stroški gradnje, rekonstrukcije ali adaptacije hlevov in gospodarskih poslopij na kmetijskih gospodarstvih, ki služijo primarni kmetijski proizvodnji ter ureditev izpustov (stroški materiala); stroški nakupa kmetijske mehanizacije do njene tržne vrednosti; stroški opreme hlevov in gospodarskih poslopij; stroški nakupa rastlinjaka, montaže ter opreme v rastlinjaku, z izjemo namakalnih naprav; stroški nakupa in postavitev zaščite pred neugodnimi vremenskimi razmerami (protitočne mreže nad 0,3 ha); stroški nakupa računalniške programske opreme, patentov, licenc, avtorskih pravic in blagovnih znamk.
Upravičenci do pomoči so: - kmetijska gospodarstva, ki ležijo na območju občine, oziroma katerih naložba se izvaja na območju občine; - dejavnost primarne kmetijske proizvodnje opravljajo na najmanj 1 ha primerljivih kmetijskih površin.
Pogoji za pridobitev: - predložitev ustreznega dovoljenja za izvedbo investicije, če je s predpisi s področja gradnje objektov to potrebno; - projektno dokumentacijo za izvedbo naložbe ter dokazila o teh stroških, kadar so upravičeni do sofinanciranja; - za naložbo, ki mora biti v skladu z določili 14(5) člena Uredbe 702/2014, mora biti presoja vplivov na okolje, če je le ta potrebna, predložena z vlogo za pridobitev pomoči; - ponudbe oziroma predračun za načrtovano naložbo; - predložitev oddane zbirne vloge (subvencijska vloga) v tekočem oziroma preteklem letu, če rok za oddajo zbirne vloge v tekočem letu še ni potekel; - mnenje o upravičenosti in ekonomičnosti investicije, ki ga pripravi pristojna strokovna služba, - drugi pogoji, opredeljeni z javnim razpisom. Intenzivnost pomoči: - do 50 % upravičenih stroškov naložb na kmetijskih gospodarstvih. Najvišji skupni znesek za posamezno naložbo na kmetijskem gospodarstvu lahko znaša do 1.500 EUR. Vlogo za pomoč v okviru tega ukrepa predloži nosilec kmetijskega gospodarstva. Podukrep 1. 2 Urejanje kmetijskih zemljišč in pašnikov Pomoč se lahko dodeli za namen urejanja kmetijskih zemljišč in pašnikov Upravičeni stroški: - stroški izdelave načrta ureditve kmetijskega zemljišča (nezahtevne agromelioracije, pašniki); - stroški izvedbe del za nezahtevne agromelioracije; - stroški nakupa opreme za ograditev in pregraditev pašnikov z ograjo; - stroški nakupa opreme za ureditev napajališč za živino. Upravičenci do pomoči: - posamezna kmetijska gospodarstva in ali več kmetijskih gospodarstev, vključenih v skupno naložbo (pašna skupnost, agrarna skupnost…); - kmetijska gospodarstva, ki ležijo na območju občine, oziroma katerih naložba se izvaja na območju občine; - opredeliti minimalni obseg primerljivih kmetijskih površin (odločitve občin). Pogoji za pridobitev: - ustrezna dovoljenja oziroma projektna dokumentacija za izvedbo naložbe ter dokazila o teh stroških, kadar so upravičeni do sofinanciranja;
-
predračun stroškov, za katere se uveljavlja pomoč; kopija katastrskega načrta in program del, ki ga pripravi pristojna strokovna služba, kadar je predmet podpore ureditev kmetijskih zemljišč ali nezahtevna agromelioracija; dovoljenje lastnika zemljišča za izvedbo naložbe v primeru zakupa zemljišča; drugi pogoji, opredeljeni z razpisom.
Intenzivnost pomoči: - do 50 % upravičenih stroškov naložb na kmetijskih gospodarstvih. Najvišji skupni znesek za posamezno naložbo na kmetijskem gospodarstvu lahko znaša do 1.000 EUR. Vlogo za pomoč v okviru tega ukrepa predloži nosilec kmetijskega gospodarstva oziroma pooblaščena oseba, ki jo pooblastijo vsi nosilci kmetijskih gospodarstev, ki so vključeni v skupno naložbo.
14. člen – – – UKREP 2: Pomoč za plačilo zavarovalnih premij (28. člen Uredbe Komisije (EU) št. 702/2014) Cilj pomoči je sofinanciranje dela zavarovalnih premij za zavarovanje kmetijske proizvodnje, z namenom kritja izgub zaradi naslednjih dejavnikov: – naravnih nesreč; – slabih vremenskih razmer, ki jih je mogoče enačiti z naravnimi nesrečami, in – drugih slabih vremenskih razmer; – bolezni živali ali škodljivih organizmov na rastlinah; ter – zaščitenih živali. Pomoč: ne sme ovirati delovanja notranjega trga zavarovalniških storitev, ni omejena na zavarovanje, ki ga ponuja eno samo zavarovalniško podjetje ali skupna podjetij, ni pogojena s tem, da se zavarovalna pogodba sklene z zavarovalnico, ki ima sedež v zadevni državi članici. Zavarovanje: krije le stroške za nadomestitev izgub iz prvega odstavka tega člena; ne zahteva ali določa vrste ali količine prihodnje kmetijske proizvodnje. S pomočjo se spodbuja kmetijske pridelovalce, da zavarujejo svoje pridelke pred posledicami škodnih dogodkov iz prejšnjega odstavka. Upravičeni stroški: – sofinanciranje stroškov zavarovalnih premij, vključno s pripadajočim davkom od prometa zavarovalnih poslov. –
Upravičenci do pomoči: kmetijska gospodarstva, na območju občine in ki sklenejo zavarovalno pogodbo za tekoče leto, ki je vključena v sofinanciranje po nacionalni uredbi za tekoče leto.
Pogoji za pridobitev: – veljavna zavarovalna polica, z obračunano višino nacionalnega sofinanciranja. Intenzivnost pomoči:
–
pomoč po tem pravilniku, skupaj s pomočjo po nacionalni uredbi o sofinanciranju zavarovalnih premij za zavarovanje primarne kmetijske proizvodnje ne sme preseči 65% stroškov zavarovalne premije.
Vlogo za pomoč v okviru tega ukrepa predloži nosilec kmetijskega gospodarstva oziroma pooblaščena oseba, ki jo pooblastijo vsi nosilci kmetijskih gospodarstev, ki so vključeni v skupno naložbo. 15. člen UKREP 3: Pomoč za naložbe za ohranjanje kulturne in naravne dediščine na kmetijskih gospodarstvih (29. člen Uredbe Komisije (EU) št. 702/2014) Cilj pomoči je varovanje in ohranjanje značilnosti kulturne in naravne dediščine na kmetijskih gospodarstvih. Upravičeni stroški: – stroški naložbe v opredmetena sredstva (stroški za nabavo materiala za obnovo, stroški za izvajanje del). Upravičenci do pomoči: – kmetijska gospodarstva, ki se ukvarjajo s primarno kmetijsko proizvodnjo in so vpisani v register kmetijskih gospodarstev ter so lastniki objektov, vpisanih v register nepremične kulturne dediščine in ležijo na območju občine. Pogoji za pridobitev: – stavba mora biti vpisana v register nepremične kulturne dediščine (RKD), ki ga vodi ministrstvo, pristojno za kulturo; – ustrezno dovoljenje za izvedbo naložbe, v kolikor je le to potrebno; – ustrezna dokumentacija za izvedbo naložbe s predračunom stroškov; – drugi pogoji, opredeljeni z javnim razpisom. Intenzivnost pomoči: – do 50% upravičenih stroškov. Najvišji skupni znesek pomoči za naložbo je 1.500 EUR letno. Vlogo za pomoč v okviru tega ukrepa predloži nosilec kmetijskega gospodarstva oziroma pooblaščena oseba, ki jo pooblastijo vsi nosilci kmetijskih gospodarstev, ki so vključeni v skupno naložbo. III. UKREPI DE MINIMIS V SKLADU Z UREDBO KOMISIJE (EU) ŠT. 1407/2013 16. člen (splošne določbe de minimis Uredbe Komisije (EU) št. 1407/2013)
(1) Do de minimis pomoči v skladu z Uredbo Komisije (EU) št. 1407/2013 z dne 18. decembra 2013 niso upravičena podjetja iz sektorjev: - ribištva in akvakulture; - primarne proizvodnje kmetijskih proizvodov iz seznama v Prilogi I k Pogodbi o delovanju Evropske unije; - predelave in trženja kmetijskih proizvodov iz seznama v Prilogi I k Pogodbi o delovanju Evropske unije v naslednjih primerih: a) če je znesek pomoči določen na podlagi cene ali količine zadevnih proizvodov, ki so kupljeni od primarnih proizvajalcev ali jih zadevna podjetja dajo na trg; b) če je pomoč pogojena s tem, da se delno ali v celoti prenese na primarne proizvajalce.
(2) Pomoč ne bo namenjena izvozu oz. z izvozom povezane dejavnosti v tretje države ali države članice, kot je pomoč, neposredno povezana z izvoženimi količinami, z ustanovitvijo in delovanjem distribucijske mreže ali drugimi tekočimi izdatki, povezanimi z izvozno dejavnostjo. (3) Pomoč ne bo pogojena s prednostno rabo domačih proizvodov pred uvoženimi. (4) Do finančnih spodbud niso upravičeni tisti subjekti, ki nimajo poravnanih zapadlih obveznosti do občine ali do države. (5) Do sredstev za razvoj niso upravičena mikro, majhna in srednje velika podjetja, ki so po Zakonu o finančnem poslovanju, postopkih zaradi insolventnosti in prisilnem prenehanju (Uradni list RS, št. 13/14-uradno prečiščeno besedilo) v prisilni poravnavi, stečaju ali likvidaciji ter so kapitalsko neustrezna, kar pomeni, da je izguba tekočega leta skupaj s prenesenimi izgubami dosegla polovico osnovnega kapitala družbe. (6) Skupna vrednost pomoči, dodeljena istemu upravičencu oziroma enotnemu podjetju na podlagi pravila »de minimis« v skladu z Uredbo Komisije (ES) št. 1407/2013 z dne 18. decembra 2013 o uporabi členov 107 in 108 Pogodbe o delovanju Evropske unije pri pomoči de minimis (Uradni list EU L 352, 24.12.2013) ne sme preseči 200.000,00 EUR (v primeru podjetij, ki delujejo v komercialnem cestnem tovornem prometu, znaša zgornja dovoljena meja pomoči 100.000,00 EUR) v obdobju zadnjih treh proračunskih let, ne glede na obliko in namen pomoči ter ne glede na to, ali se pomoč dodeli iz sredstev države, občine ali Unije. (7) Če je podjetje dejavno v sektorjih iz prvega odstavka tega člena, ter je poleg tega dejavno v enem ali več sektorjih, ali opravlja še druge dejavnosti, ki sodijo na področje uporabe Uredbo Komisije (ES) št. 1407/2013, se ta uredba uporablja za pomoč, dodeljeno v zvezi s slednjimi sektorji ali dejavnostmi, če podjetje na ustrezen način, kot je ločevanje dejavnosti ali razlikovanje med stroški, zagotovi, da dejavnosti v sektorjih, ki so izključeni iz področja uporabe te uredbe, ne prejemajo pomoči de minimis na podlagi Uredbe Komisije (ES) št. 1407/2013. 17. člen (kumulacija de minimis pomoči) (1) Pomoč de minimis se ne sme kumulirati z državno pomočjo v zvezi z istimi upravičenimi stroški ali državno pomočjo za isti ukrep za financiranje tveganja, če bi se s takšno kumulacijo presegla največja intenzivnost pomoči ali znesek pomoči. (2) Pomoč de minimis, dodeljena v skladu z Uredba Komisije (EU) št. 1407/2013, se lahko kumulira s pomočjo de minimis, dodeljeno v skladu z Uredbo Komisije (EU) št. 360/2012 do zgornje meje, določene v uredbi št. 360/2012. (3) Pomoč de minimis, dodeljena v skladu z Uredba Komisije (EU) št. 1407/2013, se lahko kumulira s pomočjo de minimis, dodeljeno v skladu z drugimi uredbami de minimis do ustrezne zgornje meje (200.000 EUR). 18. člen UKREP 4: Pomoč za naložbe v predelavo in trženje kmetijskih in živilskih proizvodov ter naložbe v nekmetijsko dejavnost na kmetiji – de minimis Cilj pomoči je diverzifikacija dejavnosti na kmetiji v predelavo in trženje kmetijskih in živilskih proizvodov ter širjenje nekmetijskih dejavnosti na kmetiji. Upravičeni stroški: - stroški izdelave projektne dokumentacije za naložbo v predelavo in trženje kmetijskih in živilskih proizvodov, ter naložbe v nekmetijske dejavnosti na kmetiji; - stroški gradnje ali obnove objekta za dejavnosti predelave in trženja kmetijskih proizvodov ter nekmetijske dejavnosti na kmetiji;
-
stroški nakupa opreme in naprav za dejavnosti predelave in trženja na kmetijah ter nekmetijske dejavnosti.
Upravičenci do pomoči: - kmetije, ki se ukvarjajo s predelavo in trženjem oziroma z nekmetijskimi dejavnostmi, s sedežem dejavnosti in naložbo na območju občine. Pogoji za pridobitev sredstev: - dovoljenje za opravljanje dejavnosti na kmetiji; - dokazilo o registraciji dejavnosti, v kolikor upravičenec pomoči še nima dovoljenja za opravljanje dejavnosti; - dejavnost se mora izvajati na kmetiji še vsaj 5 leti po zaključeni naložbi; - predložitev ustreznega dovoljenja za izvedbo investicije, če je s predpisi s področja gradnje objektov to potrebno; - projektno dokumentacijo za izvedbo naložbe ter dokazila o teh stroških, kadar so upravičeni do sofinanciranja; - poslovni načrt za izvedbo naložbe s predračunom stroškov; - drugi pogoji, opredeljeni z javnim razpisom. Intenzivnost pomoči: - do 50 % upravičenih stroškov oziroma do 2.000 EUR. Ne glede na določilo iz prejšnje alineje se pomoč ustrezno zniža, če bi z odobreno pomočjo presegli skupni znesek de minimis pomoči iz šestega odstavka 16. člena tega pravilnika. 19. člen Ukrep 5: Pomoč za izobraževanje in usposabljanje na področju nekmetijskih dejavnosti na kmetiji ter predelave in trženja Cilj pomoči je doseganje višje ravni strokovne izobraženosti in usposobljenosti kmetov in njihovih družinskih članov s področja nekmetijskih dejavnosti na kmetiji ter predelave in trženja kmetijskih proizvodov, ki niso proizvodi primarne kmetijske proizvodnje. Upravičeni stroški: - stroški kotizacije in šolnin za tečaje, seminarje, predavanja in strokovne ekskurzije povezane z nekmetijskimi dejavnostmi ter predelavo in trženjem kmetijskih proizvodov. Upravičenci do pomoči: - pravne in fizične osebe ter njihovi družinski člani, ki se ukvarjajo z nekmetijsko dejavnostjo ter predelavo ali trženjem na kmetiji, ki je vpisano v register kmetij in ima sedež oz. stalno prebivališče na območju občine. Pogoji za pridobitev sredstev: - račun oziroma dokazila o plačilu stroškov, za katere se uveljavlja pomoč; - program izobraževanja oziroma usposabljanja povezanega z nekmetijskimi dejavnostmi na kmetiji, predelavo ali trženjem kmetijskih proizvodov; - drugi pogoji, opredeljeni z javnim razpisom. Intenzivnost pomoči: - do 100 % upravičenih stroškov. Ne glede na določilo iz prejšnje alineje se pomoč ustrezno zniža, če bi z odobreno pomočjo presegli skupni znesek de minimis pomoči iz šestega odstavka 16. člena tega pravilnika. IV. OSTALI UKREPI OBČINE 20. člen
UKREP 6: Podpora delovanju društev s področja kmetijstva in razvoja podeželja (po 106. členu ZJF, Uradni list RS, št. 11/2011,14/2013 in 101/2013). (1) Namen/cilj ukrepa je sofinanciranje neprofitnih aktivnosti in materialnih stroškov društev oz. združenj s področja kmetijstva, gozdarstva in podeželja z delovanjem v občini Dobrovnik, ki ne predstavljajo državno pomoč ter njihov cilj ni pridobivanje dobička. (2) Upravičeni stroški: -
Stroški povezani s predstavitvijo oz. promocijo dejavnosti društva, ki je pomembno za razvoj kmetijstva, gozdarstva in podeželja, kot so: predavanja, tečaji, krožki, seminarji in udeležbe na posvetih.
-
Stroški povezani z organizacijo in izvedbo različnih aktivnosti društev oz. združenj, ki prispevajo k prepoznavnosti občine, kot so: priprava gradiv in zloženk, objava v medijih in organizacija samostojnih prireditev.
-
Stroški povezani z organizacijo in izvedbo različnih aktivnosti, ki izhajajo iz ohranjanja kulturne in tehnične dediščine kmetijstva in podeželja. Sem spadajo prikazi tradicionalnih domačih obrti in običajev ter tehnične dediščine, organizacija razstav in tekmovanj, itd.
-
Stroški povezani s sodelovanjem in predstavitvijo društev na prireditvah lokalnega, regionalnega, državnega in mednarodnega pomena ter na prireditvah drugih društev in organizacij.
-
Materialni stroški povezani z izvedbo programov društev oz. združenj.
(3) Pogoji za pridobitev pomoči:
-
Upravičenci predložijo naslednjo dokumentacijo: Finančno in vsebinsko ovrednoten letni program dela društva oz. združenja, Seznam članov
(4) Dodatni pogoj za pridobitev sredstev: Podrobnejša merila in kriteriji za dodeljevanje podpor ter zahtevana dokumentacije s podrobneje določijo v javnem razpisu. (5) Upravičenci do pomoči: - Registrirana stanovska društva in interesna združenja, ki delujejo na področju kmetijstva, gozdarstva in podeželja na območju občine Dobrovnik. (6) Finančna določbe / intenzivnost pomoči: - Do 100% upravičenih stroškov.
V. NADZOR IN SANKCIJE 21. člen (Nadzor in sankcije) (1) Namensko porabo proračunskih sredstev za ohranjanje in razvoj kmetijstva in podeželja v občini, pridobljenih po tem pravilniku oz. javnem razpisu, spremlja in preverja pri prejemnikih Strokovna komisija, ki jo imenuje župan. Namenskost porabe ugotavlja tudi Nadzorni odbor občine. (2) V primeru ugotovljene nenamenske porabe sredstev, mora prejemnik vrniti odobrena sredstva v celoti s pripadajočimi zakonitimi zamudnimi obrestmi, če se ugotovi: da so bila dodeljena sredstva delno ali v celoti nenamensko porabljena;
da je upravičenec za katerikoli namen pridobitve sredstev navajal neresnične podatke; da je upravičenec za isti namen in iz istega naslova že pridobil finančna sredstva.
(3) V navedenih primerih ugotovljene nenamenske porabe sredstev, upravičenec izgubi pravico do pridobitve sredstev po tem pravilniku za naslednji dve leti.
VI. HRAMBA DOKUMENTACIJE 22. člen (1) Upravičenec mora hraniti vso dokumentacijo, ki je bila podlaga za odobritev pomoči po tem pravilniku, deset let od datuma prejema pomoči iz tega pravilnika. (2) Občina mora voditi natančne evidence z informacijami o dodeljenih pomočeh in dokazili o izpolnjevanju pogojev deset let od dneva zadnje dodelitve pomoči po tem pravilniku.
VI. KONČNE DOLOČBE 23. člen – – Z dnem uveljavitve tega Pravilnika preneha veljati Pravilnik o dodeljevanju državnih pomoči na področju razvoja kmetijstva in podeželja v občini Dobrovnik 2007-2013 (Uradne objave, letnik VII. št. 4). – 24. člen (1) Ta pravilnik začne veljati naslednji dan po objavi v Uradnih objavah Občine Dobrovnik. (2) Določbe tega pravilnika se v delu, ki se nanaša na dodelitev pomoči po Uredbi Komisije (EU) št. 702/2014/EU, začnejo uporabljati po objavi obvestila župana v občinskem glasilu Uradne objave Občine Dobrovnik, po pridobitvi potrdila Evropske komisije o prejemu povzetka informacij o državni pomoči z identifikacijsko številko pomoči.
Številka: 030-0001/2014-36/2015 Datum: 25.11.2015 Župan-Polgármester Marjan Kardinar, univ.dipl.inž.agr. A Mezőgazdasági Törvény (UL RS 45/08, 57/12, 90/12 - ZdZPVHVVR és 26/14) 24. cikkelye, és Dobronak Község Alapszabályának (UL RS 35/07, 02/09 és 66/10) 16. cikkelye alapján, Dobronak Község Községi Tanácsának 2015. 11. 25-ei, 10. rendes ülésén elfogadásra került az alábbi
SZABÁLYZAT
a mezőgazdaság és a vidék fenntartásáról és fejlesztésének ösztönzéséről Dobronak Községben, a 2015-2020-as tervezési időszakban I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 22. cikkely (a szabályzat tartalma) Jelen szabályzat rendelkezik Dobronak községben a mezőgazdaság és a vidék megőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos használati területekről, feltételekről, a támogatásokkal összefüggő és egyéb intézkedésekről. A jelen szabályzat alapján a források az alábbi formában oszthatók ki: -
-
-
állami támogatások formájában, a „Bizottság 702/2014/EU rendelete (2014. június 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról” alapján (UL L 193, 2014- 7. 1., 1-75. oldal, a továbbiakban: 702/2014. számú (EU) Bizottsági Rendelet, de minimis támogatások formájában, a 2013. december 18-ai, 1407/2013 számú (EU) Bizottsági Rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (UL L 352, 2013. 12. 24., 1-8. oldal, a továbbiakban: 1407/2013 számú (EU) Bizottsági Rendelet, valamint egyéb intézkedések. 23. cikkely (források biztosításának módja és mértéke)
Dobronak Községben (a továbbiakban: község) a mezőgazdaság és a vidék megőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos intézkedések megvalósításához szükséges forrásokat a községi költségvetés biztosítja. A források mértékéről a folyó évre szóló Költségvetési Rendelet rendelkezik. 24. cikkely (támogatások típusai) A jelen szabályzatba foglalt források az egyes célokra megjelölt mértékben, vissza nem térítendő támogatásokként, szubvenciók formájában kerülnek kiosztásra. 25. cikkely (fogalmak jelentése) A jelen szabályzatba foglalt fogalmak jelentése: (28)
„támogatás”: minden olyan intézkedés, amely megfelel a Szerződés 107. cikkelyének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek;
(29)
„MKKV” azaz „mikro, kis- és középvállalkozás” az olyan vállalkozás, amely megfelel a 702/2014. számú (EU) Bizottsági Rendelet 1. mellékletébe foglalt kritériumoknak;
(30)
„mezőgazdasági ágazat” az összes olyan vállalat, amely a mezőgazdasági termesztésben, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékenykedik;
(31)
„mezőgazdasági termékek” a Szerződés I. mellékletébe, és az Európa Parlament és az Európa Tanács 1379/2013. számú rendeletének I. mellékletébe foglalt termékek, a halászati és akvakultúra termékek kivételével;
(32)
„elsődleges mezőgazdasági termelés”: a termőföld és az állattenyésztés Szerződés I. mellékletében felsorolt termékeinek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül;
(33)
„mezőgazdasági termék feldolgozása”: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amely esetében a keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül,
kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi termék első értékesítésre való előkészítéséhez szükséges tevékenységeket; (34)
„mezőgazdasági termékek forgalmazása” a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő által a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést és minden olyan tevékenységet, amely a terméket az első értékesítésre előkészíti; az elsődleges termelő általi, a végső fogyasztónak történő értékesítés akkor minősül mezőgazdasági termék forgalmazásának, ha arra külön erre a célra fenntartott helyen kerül sor;
(35)
„parasztgazdaság” az elsődleges mezőgazdasági termeléshez szükséges földterületet, létesítményeket és berendezéseket magába foglaló egység;
(36)
„parasztgazdaság hordozója” (a továbbiakban: hordozó) az a jogi vagy természetes személy, aki a jelen szabályzatba foglalt jogcím alapján, alanyi jogon vagy megbízás alapján, beadványokat nyújthat be a parasztgazdaság nevében;
(37)
„nehéz helyzetben lévő vállalkozás” a 702/2014. számú (EU) Bizottsági Határozat 2. cikkelyének 14. pontjának megfelelő vállalkozás;
(38)
„természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség”: olyan kedvezőtlen időjárási viszonyok – például fagy, viharok és jégeső, jég, heves esőzés vagy súlyos aszály –, amelyek egy adott mezőgazdasági vállalkozás átlagos éves termésének több mint 30 %-át elpusztítják: a) a megelőző hároméves időszakra vonatkozóan kiszámított átlagos éves terméshez viszonyítva vagy b) a megelőző ötéves időszakra vonatkozóan a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaghoz viszonyítva;
(39)
„tárgyi eszközök” földterülethez, épületekhez, üzemekhez, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó eszközök;
(40)
„immateriális eszközök” szabadalmi jog, licenc, know-how vagy nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek megszerzése útján megvalósuló technológiatranszferhez kötődő eszközök;
(41)
„a projekt vagy tevékenység megkezdése” vagy az építési munkálatok, illetve a tevékenységek tényleges megkezdése, vagy a berendezések megrendelésére vagy szolgáltatások igénybevételére vonatkozó első határozott kötelezettségvállalás. Nem tekintendő a munkák megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munka, mint az engedélyek beszerzése és az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok készítése;
(42)
„nagyvállalatok” olyan vállalatok, amelyek nem felelnek meg a 702/2014. számú (EU) Bizottsági Rendelet I. Mellékletébe foglaltaknak;
(43)
„támogatási intenzitás” egy adott pályázat esetén, az adók és egyéb járulékok levonását követően, az adott támogatásnak az elszámolható költséghez viszonyított aránya;
(44)
„uniós szabvány” az uniós jogszabályokban meghatározott azon kötelező szabványok, amelyek meghatározzák az egyes vállalkozások által megvalósítandó szinteket, különös tekintettel a környezetre, a higiéniára és az állatjólétre; azok az uniós szinten meghatározott szabványok vagy célkitűzések azonban, amelyek a tagállamok számára kötelező erejűek, de az egyes vállalkozások számára nem, nem minősülnek kötelező uniós szabványoknak;
(45)
„nem termelői beruházás” olyan beruházás, amely nem eredményezi a mezőgazdasági üzem értékének vagy jövedelmezőségének nettó emelkedését;
(46)
„az uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások”: a valamely uniós szabványnak való megfelelés érdekében az uniós jogszabályokban meghatározott átmeneti időszakot követően megvalósított beruházások;
(47)
„nagyobb beavatkozást nem igénylő melioráció” a mezőgazdasági földterületekre vonatkozó hatályos jogszabályokba foglalt talajjavítási beavatkozás;
(48)
„fiatal mezőgazdasági termelő” olyan természetes személy, aki a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában nem idősebb 40 évesnél, megfelelő szakképzettséggel és szakmai
alkalmassággal rendelkezik, és első alkalommal kezd gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben az üzem egyedüli vezetőjeként; (49)
„beruházási munkák” a termelő vagy munkásai által végzett, eszközteremtés célú munkák;
(50)
„mezőgazdasági háztartás tagja” természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja a nemzeti jog által a csoport és annak tagjai számára biztosított jogállástól függetlenül, a mezőgazdasági munkavállalók kivételével;
(51)
„a mezőgazdasági termékek mezőgazdasági termékeket eredményező feldolgozása” mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amely esetében a keletkező termék nem szerepel a Szerződés I. Mellékletében;
(52)
„élelmiszerek”: mezőgazdasági terméknek nem minősülő, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt élelmiszerek;
(53)
"nem mezőgazdasági tevékenységek” olyan tevékenységek, amelyek nem tartoznak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 42. cikkelye alkalmazásába (pl. erdészettel, idegenforgalommal, kisiparral, valamint a mezőgazdasági termékeknek nem mezőgazdasági termékekké történő feldolgozásával kapcsolatos tevékenysége;
(54) „egységes vállalkozás” mindazok a vállalkozások, amelyek egymás között legalább az egyik alábbi viszonyban vannak: a) a vállalatban többségi szavazati joggal rendelkeznek a másik vállalkozás részvényesei vagy társasági tagjai, b) a vállalatnak jogában áll kinevezni vagy visszahívni a másik vállalat igazgató tanácsa, ügyviteli vagy felügyelő szerve tagjainak többségét, c)
a vállalatnak a másik vállalattal kötött szerződés, illetve a társasági szerződés vagy alapszabály értelmében túlnyomó befolyása van abban,
d) a vállalat, amely a másik vállalat részvényese vagy társasági tagja, a nevezett vállalat részvényeseivel vagy társasági tagjaival kötött megállapodás alapján maga ellenőrizheti a másik vállalat részvényeseinek vagy társasági tagjainak szavazati jogát. Úgyszintén egységes vállalkozásnak minősülnek azok a vállalatok, amelyek egy vagy több más vállalat által, az (a)-(d) pontok értelmében, egymással bármilyen viszonyban vannak.
26. cikkely (támogatási típusok és intézkedések) – A község mezőgazdasági és a vidékfenntartási és fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében a források irányítása a jelen szabályzat 1. cikkelyének második bekezdésébe foglalt EU bizottsági rendeletekre épülő, állami támogatásokra vonatkozó szabályok szerint történik, és az alábbi támogatásokat, illetve intézkedések megvalósítását teszik lehetővé: – – Támogatás típusa – Intézkedések: – A csoportos mezőgazdasági kivételek szerinti állami támogatások (a 702/2014. számú (EU) Bizottsági Rendelet alapján) De minimis támogatások (a 1407/2013. számú (EU) Bizottsági Rendelet alapján)
1. INTÉZKEDÉS: Támogatás a parasztgazdaságok elsődleges termelésével kapcsolatos immateriális és tárgyi eszközökbe történő beruházásokhoz (14. cikkely); 2. INTÉZKEDÉS: Támogatás a biztosítási díjak befizetéséhez (28. cikkely); 3. INTÉZKEDÉS: Támogatás a parasztgazdaságok kulturális- és természeti örökségének megőrzésével kapcsolatos beruházásokhoz (29. cikkely). 4. INTÉZKEDÉS: Támogatás a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek feldolgozásához és forgalmazásához, valamint a parasztgazdaságok nem mezőgazdasági tevékenységébe történő beruházások támogatása – de minimis; 5. INTÉZKEDÉS: Támogatás a parasztgazdaságok nem
mezőgazdasági tevékenységeihez, valamint a feldolgozáshoz és forgalmazáshoz szükséges képzésekhez és felkészítésekhez; 6. INTÉZKEDÉS: Támogatás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési egyesületek működéséhez. (az intézkedés megvalósítási alapját a hatályos közfinanszírozási jogszabályok képezik)
Egyéb községi intézkedések
27. cikkely (támogatási jogosultak és szolgáltatók) (2) Támogatásra jogosultak: 4) azok a jogi és természetes személyek, akik megfelelnek a mikro vállalkozások kritériumainak, elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak, továbbá be vannak jegyezve a parasztgazdaságok nyilvántartásába, valamint a község területén földtulajdonnal, illetve földbérleménnyel rendelkeznek; 5) azok a jogi és természetes személyek, akik megfelelnek a 1407/2013. számú (EU) Bizottsági Rendeletbe foglalt a mikro vállalkozásokra vonatkozó de minimis kritériumainak, székhelyük olyan parasztgazdaságban van, amely be van jegyezve a parasztgazdaságok nyilvántartásába, valamint székhelyük a község területén van; 6) bejegyzett szakmai egyesületek és érdekszövetségek a mezőgazdaság, erdészet és táplálkozás terén, a községben működő, és a község területén székhellyel rendelkező egyesületek működésének támogatása esetében. – – 28. cikkely (a 702/2014. számú (EU) Bizottsági rendelet által kivett felhasználási területek) (4) A 702/2014. számú (EU) Bizottsági rendelet értelmében, a jelen szabályzat szerint nem jogosultak azok az alanyok, akik: - az EU Bizottság előzetes határozata alapján jogtalannak és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek minősülő támogatások visszafizetését nem teljesítő címzettek; - nehézségekkel küzdő vállalkozások. (5) A jelen szabályzatba foglalt támogatások nem használhatók fel a 702/2014. számú (EU) Bizottsági Rendelet alábbi intézkedéseire: - a harmadik vagy egy tagállamba történő kivitellel kapcsolatos tevékenységek támogatása, amennyiben a támogatás közvetlenül kapcsolódik az exportmennyiségekhez, a disztribúciós hálózat kialakításához és működtetéséhez, illetve az exporttevékenységhez kapcsolódó egyéb folyó költségekhez; - ha a támogatás összefügg a behozott áru használatával szemben a hazai áru elsőbbségben részesítésével. (6) A jelen szabályzat szerint a 702/2014. számú (EU) Bizottsági Rendelet alapján nem támogatható a hozzáadott értékadó, kivéve azokban az esetekben, amikor az áfára vonatkozó előírások alapján ez nem behajtható. 29. cikkely (a támogatások kiosztásának módja, feltételei és mércéi) (4) Az állami támogatások és a de minimis támogatások kiosztása a jogosultaknak a Dobronak Község Hivatalos Közleményeiben, a község weboldalán és a hirdetőtáblán közzétett pályázati felhívás alapján, a közfinanszírozási és közbeszerzési jogszabályokkal és a jelen szabályzattal összhangban történik. (5) A pályázati felhívás, az adott évre vonatkozó községi költségvetési rendelet rendelkezése értelmében, tartalmazza az egyes intézkedéseket és az adott intézkedésekre rendelkezésre álló források mértékét.
(6) A pályázati felhívás tartalmazza az állami támogatások és a de minimis támogatások kiosztásával kapcsolatos részletesebb mércéket és kritériumokat, valamint a jelen szabályzatba foglalt egyes intézkedésekhez szükséges, benyújtandó dokumentáció megjelölését. – 30. cikkely (ösztönző hatás) (3) A 702/2014-es (EU) Bizottsági Rendeletbe foglalt intézkedésekhez támogatás abban az esetben osztható ki, amennyiben ez ösztönző hatással bír. A támogatás akkor bír ösztönző hatással, ha a támogatási kérelem benyújtása a projekt, illetve tevékenység megvalósításának kezdése előtt történik. (4) A támogatási kérelemnek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: - a vállalkozás neve és mérete; - a projekt, illetve tevékenység leírása, beleértve a kezdési és a befejezési időpontot; - a projekt, illetve tevékenység helyszíne; - az elszámolható költségek jegyzéke; - a projekt, illetve tevékenység megvalósításához szükséges közfinanszírozás (vissza nem térítendő források, hitel, garancia, visszafizetendő előleg vagy egyéb) összege, valamint - a befektető nyilatkozata: c) miszerint nem részesül, illetve nem kérelmezett más közfinanszírozási forrásból támogatás ugyanazokra az elszámolható költségekre, és d) megfelel a jelen szabályzat 7. cikkelye első bekezdésébe foglalt feltételeknek.
31. cikkely (források odaítélése) – (5) A jelen szerződés szerinti forrásokról, a polgármester által kinevezett szakbizottság javaslatára, a meghatalmazott személy dönt. (6) A jogosult, az előző bekezdésbe foglalt döntés ellen, a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül, a polgármesterhez nyújthat be fellebbezést. A polgármester döntése végleges. (7) A község és a támogatási jogosult közötti kötelezettségeket szerződésbe kell foglalni. (8) A támogatás odaítélésének dátuma azonos a határozat jogerőre emelkedésének dátumával. – 32. cikkely – (a források kifizetése) – – A jogosultaknak a községi költségvetési források kifizetése az adott jogosult beadványa alapján történik. A beadványnak az alábbi dokumentációt kell tartalmaznia: - bizonylatok a kötelezettségek teljesítéséről (számla/teljesítés és igazolás/bizonylat a számla kiegyenlítéséről), - egyéb, a pályázati felhívásba, illetve megrendelésbe foglalt bizonylatok (beszámoló vagy bizonylat a munka, illetve szolgáltatás teljesítéséről, bizonylat a felügyeleti intézkedések teljesítéséről…). – 33. cikkely –
(halmozódás) (A 702/2014-es (EU) Bizottsági Rendelet 8. cikkelye) (5) Tekintet nélkül arra, hogy a projekt, illetve támogatás egészének finanszírozása nemzeti, illetve részben EU forrásokból történik, a jelen szabályzat 13-15. cikkelyébe foglalt egyes intézkedésekre adott támogatási összeg nem haladhatja meg a 702/2014. számú (EU) Közösségi Rendelet 14., 28. és 29. cikkelye által meghatározott összeget. (6) A 702/2014. számú (EU) Közösségi Rendelet által kivett támogatás, az azonos elszámolható, részben vagy egészében egymást átfedő költségek esetében, bármelyik másik állami támogatással halmozható, amennyiben az ilyen halmozódás nem lépi túl a 702/2014. számú (EU)
Közösségi Rendelet által az adott támogatásra vonatkozó legmagasabb támogatási intenzitást, illetve támogatási összeget. (7) Amennyiben az ilyen halmozódás meghaladja a 702/2014. számú (EU) Közösségi Rendeletbe foglalt támogatási intenzitást vagy támogatási összeget, a 702/2014. számú (EU) Közösségi Rendelet által kivett támogatás nem kumulálható az 1305/2013. számú (EU) Rendelet 81(2) és 82. cikkelyébe foglalt kifizetésekkel. (8) A 702/2014. számú (EU) Közösségi Rendelet által kivett támogatás nem halmozható, amennyiben az ilyen halmozódás meghaladná a 702/2014. számú (EU) Közösségi Rendelet által a támogatásra vonatkozó legmagasabb támogatási intenzitást, illetve támogatási összeget. – II. A 702/2014. (EU) BIZOTTSÁGI RENDELETHEZ ILLESZKEDŐ INTÉZKEDÉSEK – 34. cikkely 1. INTÉZKEDÉS: Támogatás a parasztgazdaságok elsődleges termelésével kapcsolatos immateriális és tárgyi eszközökbe történő beruházásokhoz (a 702/2014. számú (EU) Közösségi Rendelet 14. cikkelye) – (3) A beruházással az alábbi célok legalább egyikének elérése a cél: - A parasztgazdaság általános hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása, elsősorban a termelési költségek csökkentésével, illetve a termelés javításával vagy profilváltásával; - A természeti környezet, az állattartás higiéniai viszonyainak és szabványainak javítása, amennyiben az adott beruházás meghaladja az Unió érvényes szabványait; - A vidék elgazosodásának megakadályozása és a község jellegzetes kultúrtájának megőrzése; - A helyi élelmiszertermesztés és a község önellátó képességének növelése; - A mezőgazdaság fejlesztését, alkalmazását és korszerűsítését segítő infrastruktúra kialakítása és javítása, a mezőgazdasági földterületek könnyebb megközelítését, a földterületek tagosítását és talajjavítását, valamint az energia- és vízellátást és az ezekkel való takarékoskodást is beleértve. –
(4) A támogatás az alábbiakra nem adható: - termelési jogok, támogatási jogok és egynyári növények beszerzése; - egynyári növények ültetése; - vízelvezetési beavatkozások; - állatvásárlás és mezőgazdasági földterületek önálló vásárlása; - az uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások, kivéve a fiatal mezőgazdasági termelőknek, a tevékenységük megkezdésének első 24 hónapjában adható támogatásokat; - a már elvégzett munkák, kivéve a projektdokumentáció kidolgozására; - a Szlovén Köztársaság vagy az EU egyéb közforrásaiból támogatott beruházások, a szőlőültetvények átalakításának támogatását is beleértve; - bérleti szerződésekkel kapcsolatos költségek; - forgóeszközök. (5) A elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó parasztgazdaságokba beruházások támogatása az alábbiakra osztható ki: 1.1. Alintézkedés Parasztgazdaságok korszerűsítése, 1.2 Alintézkedés Mezőgazdasági földterületek és legelők rendezése.
történő
1.1. Alintézkedés 1.1 Parasztgazdaságok korszerűsítése A támogatás a parasztgazdaságok állattenyésztési és növénytermesztési beruházásaira osztható ki. Elszámolható költségek: - parasztgazdaságokon lévő istállók és gazdasági épületek építésének, illetve felújításának tervdokumentációja; - parasztgazdaságokon lévő istálló- és gazdasági épületek építési/felújítási anyagainak költsége, valamint a kivezetések rendezése (anyagi költségek); - a piaci értékszintig mezőgazdasági gépezetek beszerzése;
-
istállók és gazdasági épületek berendezési költségei; üvegház beszerzése és telepítése, valamint üvegházi berendezés telepítési költségei, az öntözőberendezések kivételével; kedvezőtlen időjárási viszonyok elleni védekezéshez szükséges berendezés beszerzési és telepítési költségei (0,3 ha feletti méretű jégvédelmi hálók); számítógépes programok, szabadalmak, licencek, szerzői jogok és áruvédjegyek beszerzési költségei.
Támogatásra jogosultak: - a község területén lévő, illetve a község területén beruházó parasztgazdaságok; - a legalább 1 hektár összehasonlítható területen elsődleges mezőgazdasági termelést folytató parasztgazdaságok. Támogatási feltételek: - a beruházás megvalósításához szükséges engedélyek benyújtása, amennyiben a létesítmények építésével kapcsolatos jogszabályok értelmében engedély szükséges; - tervdokumentáció a beruházás lebonyolításához, valamint költségbizonylatok, amennyiben ezek támogathatók; - a 702/2014. számú rendelet 14(5) cikkelye értelmében megvalósuló beruházáshoz, amennyiben ez szükséges, a környezeti hatástanulmányt mellékelni kell a támogatási kérelemhez; - a tervezett beruházásra vonatkozó árajánlatok, illetve előszámla; - a folyó, illetve előző ében benyújtott gyűjtőbeadvány (támogatási kérelem), amennyiben a folyó évre vonatkozó gyűjtőbeadvány benyújtási határideje még nem járt le; - a beruházás jogosságáról és gazdaságosságáról, az illetékes szakszolgálat által elkészített szakvélemény, - egyéb, a pályázati felhívásba foglalt feltételek. Támogatási intenzitás: - a parasztgazdaságokon megvalósított beruházás elszámolható költségeinek legtöbb 50 %-a. A legmagasabb közös összeg a parasztgazdaság egy-egy beruházásához legtöbb 1.500 EUR lehet. Az intézkedés keretén belül a beadványt a parasztgazdaság hordozója nyújthatja be. 1. 2. Alintézkedés Mezőgazdasági földterületek és legelők rendezése A támogatás a mezőgazdasági földterületek és legelők rendezésére osztható ki. Elszámolható költségek: - a mezőgazdasági földterületek rendezésével kapcsolatos terv készítési költségei (nagyobb beavatkozást nem igénylő mezőgazdasági talajjavítás, legelők); - a nagyobb beavatkozást nem igénylő melioráció megvalósítási költségei; - a legelők bekerítéséhez szükséges kellékek beszerzésének költségei; - az állatitató berendezéséhez szükséges kellékek beszerzési költségei. Támogatásra jogosultak: - egy vagy több, a közös beruházásban résztvevő parasztgazdaság (legeltető közösség, agrárközösség…); - a község területén lévő, illetve a község területén beruházást megvalósító parasztgazdaságok; - meghatározni az összehasonlítható mezőgazdasági földterületek minimális mértékét (községi döntések). Támogatási feltételek: - a beruházás megvalósításához szükséges engedélyek, illetve tervdokumentáció, valamint költségbizonylatok, amennyiben ezek támogathatók; - előszámla azon költségekről, amelyhez a kérelmező a támogatást igényli;
-
-
kataszteri terv és az illetékes szakszolgálat által elkészített beavatkozási terv másolata, amennyiben a támogatás tárgyát a mezőgazdasági fölterületek rendezése és a nagyobb beavatkozást nem igénylő talajjavítás képezi; földbérlemény esetében a földtulajdonos engedélye a beruházás megvalósításához; a pályázati felhívásba foglalt egyéb feltételek.
Támogatási intenzitás: - a parasztgazdaságokban megvalósított beruházás elszámolható költségeinek legtöbb 50 %-a. A legmagasabb közös összeg a parasztgazdaság egy-egy beruházásához legtöbb 1.000 EUR lehet. Az intézkedés keretén belül a támogatási kérelmet a parasztgazdaság hordozója, illetve a közös beruházásban résztvevő összes parasztgazdaság hordozója által meghatalmazott személy nyújthatja be.
35. cikkely – 2. INTÉZKEDÉS: Támogatás a biztosítási díjak befizetéséhez (a 702/2014. számú (EU) Közösségi Rendelet 28. cikkelye) A támogatás célja a mezőgazdasági termelésre kötött biztosítási díjak támogatása az alábbiak által kiváltott veszteségek fedezése céljából: – elemi csapások; – természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, és – egyéb kedvezőtlen időjárási viszonyok; – állatok megbetegedése, illetve növényeket sújtó káros szervezetek; valamint – védett állatok. Támogatás: nem akadályozhatja a biztosítási szolgáltatások belső piacának működését, nem korlátozódik egyetlen biztosítási vállalat, illetve vállalatcsoport által felkínált biztosításokra, nem feltétel, hogy a biztosítási szerződést olyan biztosítóval kötötték, amelynek székhelye a tagállamban van. Biztosítás: csupán a jelen cikkely első bekezdésébe foglalt veszteség pótlási költségeit fedezi; ne követeli, illetve határozza meg a jövőbeni mezőgazdasági termelés fajtáját vagy mennyiségét. A támogatás célja a mezőgazdasági termelők ösztönzése, hogy biztosítsák termésüket az előző bekezdésbe foglalt káreseményekkel szemben. Elszámolható költségek: – biztosítási díjak költségtámogatása beleértve a biztosítási ügyletek forgalmi adójának ráeső részét. –
Támogatásra jogosultak: a község területén működő parasztgazdaságok, akik olyan biztosítási szerződést kötnek a folyó évre, amely a nemzeti rendelkezések alapján a folyó évben támogatásban részesülhet.
Támogatási feltételek: – érvényes biztosítási kötvény az elszámolt nemzeti támogatás mértékével. Támogatási intenzitás: – a jelen szabályzat szerinti támogatás a elsődleges mezőgazdasági termelés biztosítási díjának támogatásáról szóló nemzeti rendelet alapján kapott támogatással együtt nem haladhatja meg a biztosítási díj összegének 65 %-át.
Az intézkedés keretén belül a támogatási kérelmet a parasztgazdaság hordozója, illetve a közös beruházásban érintett összes parasztgazdaság hordozója által meghatalmazott személy nyújthatja be.
36. cikkely 3. INTÉZKEDÉS: Támogatás a parasztgazdaságok kulturális- és természeti örökségének megőrzésével kapcsolatos beruházásokhoz (a 702/2014. számú (EU) Közösségi Rendelet 29. cikkelye) A támogatás célja a parasztgazdaságok kulturális- és természeti örökségének megőrzése és ápolása. Elszámolható költségek: – az immateriális javakba történő beruházások költsége (a felújításhoz szükséges anyag költsége, a munkavégzés költsége). Támogatásra jogosultak: – elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó, és a parasztgazdaságok nyilvántartásában szereplő olyan parasztgazdaságok, amelyek a község területén lévő, a tárgyi kulturális örökség nyilvántartásába vett létesítmények tulajdonosai. Támogatási feltételek: – az épületnek szerepelnie kell a tárgyi kulturális örökségnek a kulturális minisztérium által vezetett nyilvántartásában (RKD); – a beruházás megvalósításához szükséges engedély, amennyiben erre szükség van; – a megvalósításhoz szükséges dokumentáció előzetes költségkimutatással; – a pályázati felhívásba foglalt egyéb feltételek. Támogatási intenzitás: – az elszámolható költségek 50%-ig. A legmagasabb közös támogatási összeg a beruházáshoz évente legtöbb 1.500 EUR lehet. Az intézkedés keretén belül a támogatási kérelmet a parasztgazdaság hordozója, illetve a közös beruházásban érintett összes parasztgazdaság hordozója által meghatalmazott személy nyújthatja be.
III. AZ 1407/2013. SZÁMÚ (EU) BIZOTTSÁGI RENDELET SZERINTI DE MINIMIS INTÉZKEDÉSEK 37. cikkely (az 1407/2013. számú (EU) Bizottsági Rendelet általános de minimis rendelkezései)
(2) A 2013. december 18-i, 1407/2013. számú (EU) Bizottsági Rendelet alapján a de minimis támogatásra nem jogosultak az alábbi ágazatokban működő vállalkozások: - halászat és akvakultúra; - az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások; - az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy marketingjével kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások, amennyiben: c) a támogatás összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre; d) vagy az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbítástól függ. (2) Exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások.
(3) Az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás. (4) Pénzügyi támogatásra nem jogosultak azok az alanyok, amelyeknek a községgel vagy az állammal szemben, lejárt köztartozásuk van. (5) Fejlesztési támogatásra nem jogosultak azok a mikro, kis- és középvállalkozások, amelyek ellen a pénzügyi gazdálkodásról, a fizetésképtelenségről és a kényszermegszűnésről szóló törvény (UL RS 13/14 - végleges hivatalos szöveg) értelmében kényszerkiegyezés, csődeljárás vagy felszámolás van érvényben, valamint tőke szempontjából sem felelnek meg, ami azt jelenti, hogy a folyó év vesztesége a korábbi évekből áthozott veszteségekkel együtt elérte a társaság törzstőkéje értékének a felét. (6) Az Európai Közösség működéséről szóló szerződésnek (UL EU L 352, 24.12.2013), a de minimis támogatásokról szóló 107. és 108. cikkelyének alkalmazásáról, a 2013. december 18-ai, 1407/2013. számú (EU) Bizottsági Rendelet alapján az azonos jogosultnak, illetve egységes vállalkozásnak kiosztott de minimis támogatás összege, tekintet nélkül a támogatás formájára és céljára, valamint tekint nélkül arra, hogy állami, községi vagy uniós támogatásban részesültek, az utóbbi három költségvetési évben nem haladhatja meg a 200.000,00 EUR-t (a kereskedelmi közúti áruszállítás terén működő vállalatok esetében a támogatás felső határa 100.000,00 EUR). (7) Amennyiben a vállalkozás a jelen cikkely első bekezdésébe foglalt ágazatok valamelyikében működik, továbbá emellett egy vagy több ágazatban működik, vagy egyéb, az 1407/2013. számú (EU) Bizottsági Rendelet alkalmazási területébe tartozó tevékenységeket folytat, a rendelet alkalmazása az utóbbi ágazatokkal vagy tevékenységekkel kapcsolatosan kiosztott támogatásokra alkalmazandó, amennyiben a vállalkozás megfelelő módon, mint például a tevékenységek elkülönítése vagy költség elkülönítés által bizonyítja, hogy a jelen rendelet alkalmazási területéről kizárt ágazatokban, az 1407/2013. számú (EU) Bizottsági Rendelet alapján nem részesül de minimis támogatásban.
38. cikkely (de minimis támogatás halmozása) (1) A de minimis támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségekre kiosztott állami támogatásokkal, illetve az azonos kockázati támogatásra kiosztott állami támogatással, amennyiben az ilyen halmozás túllépné a legmagasabb támogatási intenzitást, illetve támogatási összeget. (2) Az 1407/2013. számú (EU) Bizottsági Rendelet alapján kiosztott de minimis támogatás a 360/2012. számú (EU) Bizottsági Rendelet alapján kiosztott de minimis támogatással, a 360/2012. számú rendeletbe foglalt felső határig kumulálható. (3) Az 1407/2013. számú (EU) Bizottsági Rendelet alapján kiosztott de minimis támogatás az egyéb de minimis rendeletek alapján kiosztott de minimis támogatásokkal a megfelelő felső határig kumulálható (200.000 EUR).
39. cikkely 4. INTÉZKEDÉS: Támogatás a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek feldolgozásához és forgalmazásához, valamint a parasztgazdaságok nem mezőgazdasági tevékenységébe történő beruházások támogatása – de minimis A támogatás célja a parasztgazdaságok tevékenységének a kiegészítő, és nem mezőgazdasági tevékenységek bevezetésével, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeri termékeknek a parasztgazdaságban való feldolgozásával történő diverzifikálása. Elszámolható költségek: - a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek feldolgozásával és forgalmazásával, valamint a parasztgazdaság nem mezőgazdasági tevékenységeibe történő beruházásokkal kapcsolatos tervdokumentáció elkészítésének költségei;
-
-
a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek feldolgozásával és forgalmazásával, valamint a parasztgazdaság nem mezőgazdasági tevékenységei folytatásához szükséges létesítmények építési, illetve felújítási költségei; a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek feldolgozásával és forgalmazásával, valamint a parasztgazdaság nem mezőgazdasági tevékenységeivel kapcsolatos berendezések és készülékek beszerzési költségei.
Támogatásra jogosultak: - a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek feldolgozásával és forgalmazásával, valamint a parasztgazdaság nem mezőgazdasági tevékenységével foglalkozó, a községben székhellyel rendelkező, és a község területén beruházást végző parasztgazdaságok. Támogatási feltételek: - engedély a parasztgazdaság tevékenységének folytatásához; - bizonylat a tevékenység bejegyzéséről, amennyiben a támogatásra jogosult még nem rendelkezik engedéllyel a tevékenység folytatásához; - a beruházás befejezését követően a parasztgazdaságban még legalább öt évig kell folytatni a tevékenységet; - a beruházás megvalósításához szükséges engedély benyújtása, amennyiben a létesítmények építésére vonatkozó jogszabályok szerint ez szükséges; - a beruházás megvalósítására vonatkozó tervdokumentáció, valamint bizonylatok a költségekről, amennyiben ezek támogatásban részesülhetnek; - üzleti terv a megvalósításhoz költségkimutatással; - a pályázati felhívásba foglalt egyéb feltételek. Támogatási intenzitás: - az elszámolható költségek legtöbb 50 %-a, illetve maximum 2.000 EUR. Tekintet nélkül az előző bekezdésbe foglaltakra, a támogatási összeg arányosan csökken, amennyiben a jóváhagyott támogatással túllépnék a jelen szabályzat 16. cikkelye hatodik bekezdésébe foglalt de minimis támogatás közös összegét.
40. cikkely 5. INTÉZKEDÉS: Támogatás a parasztgazdaságok nem mezőgazdasági tevékenységeihez, valamint a feldolgozáshoz és forgalmazásához szükséges képzésekhez és felkészítésekhez A támogatás célja a mezőgazdasági termelők és családtagjaik szakképzettsége és felkészültsége magasabb szintjének elérése a parasztgazdaságban folytatott nem mezőgazdasági tevékenységek, valamint a elsődleges mezőgazdasági termeléshez nem tartozó mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása terén. Elszámolható költségek: - a nem mezőgazdasági tevékenységekkel, illetve a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tanfolyamok, szemináriumok, előadások és szakmai tanulmányutak részvételi költsége és tandíja. Támogatási jogosultak: - jogi és természetes személyek, valamint családtagjaik, akik nem mezőgazdasági tevékenységgel, valamint feldolgozással és forgalmazással foglalkoznak a parasztgazdaságok nyilvántartásába bejegyzett, a községben székhellyel, illetve állandó lakhellyel rendelkező parasztgazdaságban. Támogatási feltételek: - számla, illetve bizonylat a költségekről, amelyekhez a támogatást igényelik; - a parasztgazdaság nem mezőgazdasági tevékenységével, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos képzések és továbbképzések programja; - a pályázati felhívásba foglalt egyéb feltételek. Támogatási intenzitás:
- az elszámolható költségek 100 %-ig. Tekintet nélkül az előző bekezdésbe foglaltakra, a támogatási összeg arányosan csökken, amennyiben a jóváhagyott támogatással túllépnék a jelen szabályzat 16. cikkelye hatodik bekezdésébe foglalt de minimis támogatás közös összegét. IV. EGYÉB KÖZSÉGI INTÉZKEDÉSEK 41. cikkely 6. INTÉZKEDÉS: Támogatás a mezőgazdasági és vidékfejlesztési egyesületek működéséhez (a Közfinanszírozási Törvény ZJF 106. cikkelye értelmében, UL RS 11/2011,14/2013 és 101/2013). (7) Az intézkedés célja a Dobronak községben működő, mezőgazdasággal, erdészettel és vidékfejlesztéssel foglalkozó egyesületek, illetve szövetségek nonprofit tevékenységeinek és anyagi költségeinek támogatása, azzal hogy ez nem minősül állami támogatásnak és céljuk nem a nyereségszerzés. (8) Elszámolható költségek: -
A mezőgazdaság, erdészet és vidékfejlesztés szempontjából fontos egyesületek bemutatásával, illetve népszerűsítésével kapcsolatos költségek, úgymint előadásokon, tanfolyamokon, szakkörökben, szemináriumokon és tanácskozásokon való részvétel.
-
Az egyesületek, illetve szövetségek olyan, különböző tevékenységének megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos költségek, amelyekkel hozzájárulnak a község jobb felismerhetőségéhez, mint például: anyagok és leporellók készítése, médiacikkek közzététele, önálló rendezvények szervezése.
-
A mezőgazdaság és a vidék kulturális és műszaki öröksége ápolásával összefüggő, különböző tevékenységek szervezésével és lebonyolításával kapcsolatosan felmerülő költségek. Ezek közé tartoznak a hagyományos kézműves mesterségek és szokások, valamint a műszaki örökség bemutatói, továbbá kiállítások és versenyek szervezése, stb.
-
Az egyesületeknek a helyi, regionális, országos és nemzetközi szintű együttműködésével és bemutatkozásával, illetve egyéb egyesületek és szervezetek rendezvényein való részvételével kapcsolatos költségek.
-
Az egyesületek, illetve szövetségek programjainak lebonyolításával kapcsolatos költségek.
(9) Támogatási feltételek:
-
A jogosultaknak az alábbi dokumentációt kell beterjeszteniük: Az egyesület, illetve szövetség pénzügyileg és tartalmilag kidolgozott éves terve, Tagok jegyzéke
(10) A támogatás elnyerésének további feltétele: A támogatás kiosztásával és a megkövetelt dokumentációval kapcsolatos részletes mércék és kritériumok a pályázati felhívásban szerepelnek. (11) Támogatásra jogosultak: - A Dobronak községben működő, mezőgazdasággal, erdészettel és vidékfejlesztéssel foglalkozó, bejegyzett szakmai egyesületek, illetve szövetségek. (12) Pénzügyi rendelkezések / támogatási intenzitás: - az elszámolható költségek 100 %-ig.
V. ELLENŐRZÉS ÉS SZANKCIÓK 42. cikkely (Ellenőrzés és szankciók) (4) A jelen szabályzat, illetve a pályázati felhívás alapján, a községben a mezőgazdaság és vidék fenntartására és fejlesztésére kiosztott költségvetési források rendeltetésszerű felhasználását a kedvezményezetteknél a polgármester által kinevezett szakmai bizottság követi és ellenőrzi. A rendeltetésszerű felhasználás a községi felügyelőbizottság is nyomon követi. (5) Amennyiben az alábbiak közül bármelyik eset felmerül, a kedvezményezet köteles a támogatás teljes összegét a törvényes késedelmi kamatokkal kibővítve visszafizetni:
ha a kiosztott források felhasználása akár egészében, akár részben, nem rendeltetésszerűen történt; ha a kedvezményezett a források elnyerése céljából valótlan adatokat tüntetett fel; ha a jogosult ugyanarra a célra, ugyanazon jogcímen már részesült pénzügyi támogatásban.
(6) A források nem rendeltetésszerű felhasználásának megállapítása esetében a jogosult a következő két évre elveszíti a jogot, hogy a jelen szabályzat alapján támogatáshoz jusson. VI. DOKUMENTÁCIÓ ŐRZÉSE 22. cikkely (3) A jogosult köteles a jelen szabályzat alapján kapott támogatás jóváhagyási alapját képező dokumentációt a támogatás átvételétől számított tíz évig megőrizni. (4) A község köteles a jelen szabályzat alapján kiosztott támogatásokkal kapcsolatos információkat és bizonylatokat az utolsó támogatás kiosztástól számított tíz évig megőrizni. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 23. cikkely – – Jelen Szabályzat hatályba lépésével hatályát veszíti Dobronak Községnek a 2007-2013-as időszakra vonatkozó, mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásainak kiosztásáról szóló szabályzat (Hivatalos Közlemények, VII. évfolyam, 4. szám). – 24. cikkely (3) Jelen szabályzat a Dobronak Község Hivatalos Közleményeiben történő közzététel másnapján lép hatályba. (4) Jelen szabályzat rendelkezéseinek azon részei, amelyek a 702/2014/EU. számú Bizottsági Rendelet alapján kiosztható támogatásokra vonatkoznak, azt követően lépnek hatályba, hogy az Európai Bizottságtól megérkezik az állami támogatásokkal kapcsolatos, azonosítóval ellátott információs összefoglaló, majd a polgármester Dobronak Község Hivatalos Közleményeiben közzéteszi az erre vonatkozó értesítést. Szám: 030-0001/2014-36/2015 Dátum: 2015. 11. 25. Župan-Polgármester Kardinar Marjan, okl. agrármérnök
Na podlagi 57. člena Zakona o prostorskem načrtovanju (Uradni list RS, št. 33/07, 70/08 – ZVO1B, 108/09, 80/10 – ZUPUDPP, 43/11 – ZKZ-C, 57/12, 57/12 – ZUPUDPP-A, 109/12 in 14/15 – ZUUJFO) in 30. člena Statuta Občine Dobrovnik (Uradni list RS, št. 35/07, 2/09 in 66/10) sprejemam
SKLEP o začetku postopka priprave Občinskega podrobnega prostorskega načrta za enoto urejanja prostora DO 1 (Turistično območje ob Bukovniškem jezeru) 1. člen (predmet sklepa) S tem sklepom se začne postopek priprave Občinskega podrobnega prostorskega načrta za enoto urejanja prostora DO 1 (Turistično območje ob Bukovniškem jezeru) (v nadaljnjem besedilu: občinski podrobni prostorski načrt). 2. člen (ocena stanja in razlogi za pripravo občinskega podrobnega prostorskega načrta) (1) V skladu s 53. členom Odloka o občinskem prostorskem načrtu Občine Dobrovnik (Uradne objave občine Dobrovnik, št. 5/13 in 1/14) je za enoto urejanja prostora DO 1 (podenote urejanja prostora DO 1/1, DO 1/2 in DO 1/3) predviden občinski podrobni prostorski načrt. Pri izdelavi občinskega podrobnega prostorskega načrta je potrebno upoštevati naslednje prostorske izvedbene pogoje: – zemljišča enote urejanja prostora DO 1 so namenjena turistični ponudbi in nastanitvi z oznako podrobnejše namenske rabe BT, drugim centralnim dejavnostim z oznako podrobnejše namenske rabe CD, kmetijski proizvodnji z oznako podrobnejše namenske rabe IK, vodnim površinam z oznako podrobnejše namenske rabe VC, vodni infrastrukturi z oznako podrobnejše namenske rabe VI, gozdnim površinam z oznako podrobnejše namenske rabe G ter prometnim površinam z oznakama podrobnejše namenske rabe PO in PC. V podenotah urejanja DO 1/1 in DO 1/3 so posegi omejeni le na vzdrževanje obstoječih objektov in površin, zaradi kompleksnih ureditev pa sta vključeni v območje predvidenega podrobnega prostorskega načrta; – enota urejanja prostora DO 1 je v območju varstva narave: KP Goričko, EPO, Natura 2000; v območju so tudi posamezna območja naravnih vrednot. V podenoti urejanja prostora DO 1/3 je enota kulturne dediščine EŠD 2888 – Strehovci, kapela Sv. Vida. Vse podenote urejanja prostora so v erozijskem območju, zato se v postopku izdelave občinskega podrobnega prostorskega načrta izdelajo geomehanske raziskave. Del podenote urejanja prostora DO 1/2 je v varstvenem območju vodnega zajetja Dobrovnik, zato se pri izdelavi podrobnega prostorskega načrta upošteva Odlok o varovanju pitne vode (Uradni list RS, št. 34/00). Del podenot urejanja prostora DO 1/1 in DO 1/2 se na podlagi določitve razredov poplavne nevarnosti nahaja v območju preostale nevarnosti (Pp); – v enoti urejanja prostora DO 1 se upoštevajo še ukrepi iz okoljskega poročila, ki je priloga občinskemu prostorskemu načrtu. (2) Na podlagi navedenega in z namenom čimprejšnje ureditve turističnega območja je Občina Dobrovnik kot pobudnik pristopila k pripravi občinskega podrobnega prostorskega načrta, ki bo služil kot podlaga za pripravo projektov za pridobitev gradbenih dovoljenj. 3. člen (območje občinskega podrobnega prostorskega načrta) (1) Območje občinskega podrobnega prostorskega načrta obsega zemljišča enote urejanja prostora DO 1 oziroma podenot urejanja prostora DO 1/1, DO 1/2 in DO 1/3, ki se nahajajo delno v k.o. Dobrovnik in delno v k.o. Strehovci. (2) Površina območja občinskega podrobnega prostorskega načrta meri 623.381,49 m2 (cca 62,34 ha). (3) Območje občinskega podrobnega prostorskega načrta se lahko v fazi priprave občinskega podrobnega prostorskega načrta spremeni. 4. člen (nosilci urejanja, ki predložijo smernice za načrtovanje in mnenja glede načrtovanih
prostorskih ureditev iz njihove pristojnosti) (1) Nosilci urejanja prostora: – Ministrstvo za okolje in prostor, Agencija Republike Slovenije za okolje, Oddelek porečja reke Mure, Slovenska ulica 2, 9000 Murska Sobota, – Ministrstvo za kulturo, Direktorat za kulturno dediščino, Maistrova ulica 10, 1000 Ljubljana, – Zavod za varstvo kulturne dediščine Slovenije, Območna enota Maribor, Slomškov trg 6, 2000 Maribor, – Ministrstvo za infrastrukturo, Direktorat za energijo (področje energetike), Langusova ulica 4, 1535 Ljubljana, – Ministrstvo za obrambo, Uprava Republike Slovenije za zaščito in reševanje, Vojkova cesta 61, 1000 Ljubljana, – Zavod Republike Slovenije za varstvo narave, Območna enota Maribor, Pobreška cesta 20a, 2000 Maribor, – Zavod za gozdove Slovenije, Območna enota Murska Sobota, Ulica arhitekta Novaka 17, 9000 Murska Sobota, – Elektro Maribor, podjetje za distribucijo električne energije, d.d., Vetrinjska ulica 2, 2000 Maribor, – Telekom Slovenije, d.d., Sektor za dostopovna omrežja, Center za dostopovna omrežja Maribor - Murska Sobota, Bakovska ulica 27, 9000 Murska Sobota, – Telemach d.o.o., Cesta Ljubljanske brigade 21, 1000 Ljubljana, – Občina Dobrovnik, Dobrovnik 297, 9223 Dobrovniki. (2) Drugi udeleženci: – Ministrstvo za okolje in prostor, Direktorat za okolje, Sektor za strateško presojo vplivov na okolje, Dunajska cesta 47, 1000 Ljubljana. (3) V postopek se lahko vključijo tudi drugi nosilci urejanja prostora, če se v postopku priprave občinskega podrobnega prostorskega načrta izkaže, da ureditve posegajo v njihovo delovno področje. 5. člen (način pridobitve strokovnih rešitev) Strokovne rešitve se pridobijo v skladu z določbami Zakona o prostorskem načrtovanju. 6. člen (roki za pripravo občinskega podrobnega prostorskega načrta) Sprejem predloga občinskega podrobnega prostorskega načrta je predviden v roku enega leta. Upoštevani so minimalni okvirni roki. 7. člen (obveznosti v zvezi s financiranjem priprave občinskega podrobnega prostorskega načrta) Pripravo občinskega podrobnega prostorskega načrta v celoti financira Občina Dobrovnik. 8. člen (objava in uveljavitev) Ta sklep se objavi v Uradnih objavah občine Dobrovnik in začne veljati naslednji dan po objavi, objavi pa se tudi na spletni strani Občine Dobrovnik. Št. 032-0007/2015-4 Dobrovnik, dne 26. novembra 2015 Župan – Polgármester: Marjan Kardinar l.r. A Területtervezési Törvény (UL RS 33/07, 70/08 – ZVO-1B, 108/09, 80/10 – ZUPUDPP, 43/11 – ZKZ-C, 57/12, 57/12 – ZUPUDPP-A, 109/12 és 14/15 – ZUUJFO) 57. cikkelye, és Dobronak Község Alapszabályának (UL RS 35/07, 2/09 és 66/10) 30. cikkelye alapján elfogadott
HATÁROZAT a DO1 területrendezési egységre (a Bakonaki tó melletti idegenforgalmi övezet) vonatkozó részletes községi területrendezési terv elkészítési eljárásának megindításáról 9. cikkely (a határozat tárgya) Ezzel a határozattal indul meg a DO 1 területrendezési egységre (a Bakonaki tó melletti idegenforgalmi övezet) vonatkozó részletes községi területrendezési terv (a továbbiakban: részletes községi területrendezési terv) elkészítési eljárása. 10. cikkely (helyzetfelmérés és a részletes községi területrendezési terv elkészítésének indokai) (4) Dobronak Község Területrendezési Tervének (Dobronak Község Hivatalos Közleményei 5/13 és 1/14) 53. cikkelye értelmében a DO 1 területrendezési egység esetében (DO 1/1, DO 1/2 és DO 1/3 területrendezési alegységek) részletes községi területendezési tervet kell készíteni. A részletes községi területrendezési terv készítésénél az alábbi kivitelezési feltételeket kell figyelembe venni: – a DO 1 területrendezési egységekben, a BT részletes célhasználatú jelzésű területek idegenforgalmi kínálat és szálláshelyek kialakítására, a CD részletes célhasználatú jelzésű területek az egyéb központi tevékenységekre, az IK részletes célhasználatú jelzésű területek mezőgazdasági termelésre, a VC részletes célhasználatú jelzésű vizes területek, a VI részletes célhasználatú jelzésű területek a vízi infrastruktúrára, a G részletes célhasználatú jelzésű erdős területek, valamint a közlekedési felületek (PO, PC). A DO 1/1 és DO 1/3 rendezési egységekben a beavatkozások kizárólag a meglévő létesítmények és területek karbantartására korlátozódnak, az átfogó rendezés miatt, a két terület, a részletes községi területrendezési terv részét képezi; – a DO 1 területrendezési egység természetvédelmi területen van: Goričko natúrpark, kiemelt természetvédelmi övezetek, Natura 2000, a térségben természeti értékek területei is vannak. A DO1/3 rendezési egységben található EŠD 2888 kulturális örökség egysége – Strehovci, Szent Vid kápolna. Az összes területrendezési egység eróziós területen van, így a részletes községi területrendezési terv készítési folyamatában a tervezett beruházás szélesebb térségére vonatkozóan földmechanikai felmérési tervet kell készíteni. A DO 1/2 rendezési alegység egy része a dobronaki vízellátó védőövezetében található így a beavatkozásokra az Ivóvízvédelmi Rendeletbe (UL RS 34/00) foglalt feltételek érvényesek. A DO 1/1 és DO 1/2 rendezési alegység egyes részei az árvízveszélyre vonatkozó besorolás alapján az egyéb veszélyek (Pp) térségében vannak; – A DO 1 területrendezési egységben figyelembe kell venni továbbá a községi területrendezési terv mellékletében található környezeti jelentés intézkedéseit. (5) A fentiek alapján, és az idegenforgalmi övezet mielőbbi rendezése céljából, Dobronak Község kezdeményezte az építési engedélyezésekhez szükséges tervek alapját képező részletes községi területrendezési terv elkészítését. 11. cikkely (a részletes községi területrendezési terv térsége) (6) A részletes községi területrendezési terv térsége a DO 1 területrendezési egység földterületeit, illetve a DO 1/1, a DO 1/2 és a DO 1/3 területrendezési alegységeket foglalja magába; ezek részben a Dobronaki, részben pedig a Strehovci kataszteri községben vannak. 2 (7) A részletes községi területrendezési terv felülete 623.381,49 m (kb. 62,34 ha). (8) A részletes községi területrendezési terv előkészítési szakaszában a részletes községi területrendezési terv térsége módosulhat. 12. cikkely (a rendezés hordozói, akik kijelölik a tervezési irányelveket, és véleményezik a hatáskörükbe tartozó, tervezett területi beavatkozásokat) (9) A területrendezés hordozói: – Környezeti és Területi Minisztérium, Szlovén Köztársaság Környezeti Ügynöksége, A Mura vízfolyásának osztálya, Slovenska ulica 2, 9000 Muraszombat, – Művelődési Minisztérium, Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság, Maistrova ulica 10, 1000
Ljubljana, – Szlovén kulturális örökségvédelmi intézet maribori területi egysége, Slomškov trg 6, 2000 Maribor, – Infrastruktúrafejlesztési Minisztérium, Energetikai Igazgatóság (energetika), Langusova ulica 4, 1535 Ljubljana, – Védelmi Minisztérium, Szlovén Köztársaság Védelmi és Mentési Igazgatásága, Vojkova cesta 61, 1000 Ljubljana, – Szlovén Köztársaság Természetvédelmi Intézetének maribori területi egysége, Pobreška cesta 20a, 2000 Maribor, – Szlovén Erdészeti Intézet muraszombati területi egysége, Ulica arhitekta Novaka 17, 9000 Muraszombat, – Elektro Maribor, áramszolgáltató vállalat rt., Vetrinjska ulica 2, 2000 Maribor, – Telekom Slovenije, rt., Hozzáférési hálózati Főosztály, Hozzáférési Hálózati Központ Maribor Muraszombat, Bakovska ulica 27, 9000 Muraszombat, – Telemach d.o.o., Cesta Ljubljanske brigade 21, 1000 Ljubljana, – Dobronak Község, Dobronak 297, 9223 Dobronak. (10) Egyéb résztvevők: – Környezeti és Területi Minisztérium, Környezeti Igazgatóság, Környezeti hatások stratégiai mérlegelési főosztálya, Dunajska cesta 47, 1000 Ljubljana. (11) Amennyiben a részletes községi területrendezési terv készítése során kiderül, hogy a beavatkozások munkaterületüket érintik, az eljárásba egyéb területrendezési hordozók is bevonhatók. 13. cikkely (szakértői megoldások beszerzésének módja) A szakértői megoldások beszerzése a Területrendezési Törvény rendelkezései értelmében történik. 14. cikkely (határidők a részletes községi területrendezési terv elkészítéséhez) A részletes községi területrendezési terv javaslatának elfogadási határideje, a minimális határidő keretek figyelembe vételével, előreláthatólag egy év. 15. cikkely (a részletes községi területrendezési terv elkészítésével kapcsolatos pénzügyi kötelezettségek) A részletes községi területrendezési terv elkészítését teljes egészében Dobronak Község finanszírozza. 16. cikkely (közzététel és hatályba lépés) Jelen határozat a Dobronak Község Hivatalos Közleményeiben történő közzététel másnapján lép hatályba, úgyszintén közzétételre kerül Dobronak Község weboldalán. Szám: 032-0007/2015-4 Dobronak, 2015. november 26. Marjan Kardinar s. k. Župan - Polgármester
