Gyömrő Város Önkormányzatának Bóbita Óvodája
Óvodavezetői pályázat
Készítette: Bechlerné Tarsoly Anikó
2011.
1. Bevezetés A pedagógusi hivatás talán egyik legfontosabb jellemzője a mai társadalomban az, hogy felpörgetett életünkben időt szakítunk arra, hogy a magunk és a körülöttünk élők számára meghitt, nyugodt perceket, órákat szerezzünk. E hivatás gyakorlása során, kellő elhivatottsággal, etikus magatartással, egy olyan gyermekközpontú óvodai élet megvalósításán munkálkodunk, amelyben alkalmazkodva a körülöttünk végbement változásokhoz, együtt, csapatként veszünk részt a célok megfogalmazásában és megvalósításában. Ennek érdekében az óvodai élet szervezésében főszerepet kell biztosítani a játéknak, a mozgás örömének, a cselekvésvágy kielégítésének, az ösztönös, természetes kíváncsiságból adódó megismerésnek, amikor a gyermek érdeklődése, tevékenysége ezt megkívánja. Hiszem és vallom: hogy a gyermekkor a felszabadult, felhőtlen, örömteli játék időszaka; hogy a szabad játék és a tudatos tervszerű munka a gyermekek személyiségének, képességeinek kibontakoztatását, fejlődését eredményezi; hogy a felelősségteljes pedagógiai munka eredményeként kreatív gondolkodású, cselekvésre kész, nyitott, a tudásvágy igényével rendelkező gyermekeket nevelünk, mely egész életükre nézve meghatározó irányultságot eredményez; hogy a gyermeki személyiség kibontakoztatásához elengedhetetlen a feltétel nélküli elfogadás, az a nevelési attitűd, mely a szereteten alapul, ami biztonságot nyújt a gyermekeknek a harmonikus, egészséges fejlődéshez; hogy belső meggyőződésből fakadóan hinnünk kell, hogy a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és tehetséges gyermekek nevelése, befogadása a normál gyermekközösségbe, megalapozza a későbbiekben a társadalomba való integráció lehetőségét;
2. Szakmai önéletrajz 2.1. Személyes adatok: Név: Leánykori név: Születési hely, idő: Családi állapot: Lakcím: Munkahely:
Bechlerné Tarsoly Anikó Tarsoly Anikó Erzsébet Budapest, 1965.09.11. férjezett Gyömrő, Levél u. 5. Gyömrő Város Önkormányzatának Bóbita óvodája
2.2. Iskolai, szakmai végzettség:
2001. Pedagógus szakvizsga óvodavezetői szakon, ELTE Neveléstudományi Tanszék 1986. Felsőfokú Óvodapedagógus, Kecskeméti Óvónőképző Intézet 1984. Középfokú óvónő, Nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola 1980. Általános Iskola, 2.sz. Általános Iskola Gyömrő
2
2.3.Továbbképzések:
1999. Óvodavezetők fóruma 1999. Számítástechnikai alapismeretek és szövegszerkesztés 2001., 2002., 2004.,2008.Játékkal-mesével nevelők országos találkozója 2008. képességfejlesztő zenei játékok 2009.tevékenység és személyiségfejlődés, fejlesztő játékok
A Bóbita óvoda első munkahelyem. Több éven keresztül voltam szakmai munkaközösség-vezető. 1996 óta látom el a vezetési feladatokat. Szakmai tudásom gyarapítását fontosnak tartom, ezért igyekszem olyan továbbképzéseken részt venni, amit munkám során tudok hasznosítani. Szeretem a szakmai kihívásokat, ennek köszönhető, hogy óvodánk az egyetlen Gyömrőn, ahol csak vegyes életkorú csoportokat szervezünk, ami lehetővé teszi az enyhe értelmi fogyatékos és autista kisgyermekek integrálását. Az idei tanévben felkértek dajka jelöltek oktatására, amit nagy örömmel elvállaltam. Ez több szempontból is hasznosnak bizonyul. Mivel az oktatás óvodánkban zajlik, így a szakmai gyakorlatot is sokan nálunk végzik. Ez segíti és rákényszeríti a kollégákat, hogy szakmai tudásukat frissen tartsák. Ezen kívül Budapest és környékére járok vizsgáztatni óvodákba, ahol sok új tapasztalatot szerzek, ötleteket merítek, amit megosztok kollégáimmal. Jelenleg folyamatban van a szakértői névjegyzékbe, és a Magyarországi Óvodapedagógusok Egyesületébe való felvételem kérelme. Szeptembertől jelentkezem a közoktatási szakértő képzésre.
3. Helyzetelemzés A Bóbita óvoda szakmailag önálló intézmény, fenntartója Gyömrő Város Önkormányzata. 6 csoportban , 156 férőhelyen látja el az óvodáskorú gyermekeket. Alapító Okiratában szerepel a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelése. 3.1. Az intézmény szociokulturális háttere Az óvoda Gyömrő központjában, a Klotild telepen található. Erre a körzetre jellemző, hogy már nincs több szabad terület, a beépítés befejeződött. Kevés a társasház, ahová kis gyermekekkel költöznek ki általában, így a körzetben folyamatosan csökken majd az óvodáskorú gyerekek száma. Az Arany, Mesevár, és Mesevár tagóvoda csoportbővítésével megszűnik az ellátatlan gyerekek száma, így erre sem számíthatunk. „ Az óvodáztatás a 337/2005. (12. 12.) sz. képviselő-testületi határozat alapján annak elveit figyelembe véve történik a településen. A területfejlesztési koncepció ismeretében azonban a létszám-arányok eltolódása várható a közeljövőben. 3
Az Ófalusi telekkialakítások és társasház építési lehetőségek, illetve a „Gyömrő Liget” lakópark tervek szerinti kialakítása a gyermeklétszám emelkedését eredményezheti. A létszámváltozás intenzitása pillanatnyilag nem meghatározható. Ugyanakkor a koncepció és a városközpont szabályozási terve alapján egyértelmű a Bóbita Óvoda és a Mesevár Óvoda területén a gyermeklétszám csökkenő tendenciája. Ezen a területen a város „elöregedése” várható, hiszen új építkezésre nincs, vagy korlátozott a lehetőség, így a fiatal házasok ingatlan vásárlással települhetnek be a körzetekbe. A hosszú távú egyenletes gyermeklétszám, illetve tanulólétszám biztosítása érdekében szükséges a körzethatárok folyamatos felülvizsgálata és esetleges korrekció alkalmazása a városban” /Gyömrő Város Közoktatási Intézkedési Terve/
A területre jellemző, hogy a szülők ingáznak munkahelyükre, így szükséges az óvoda hosszú nyitva tartása. Sajnos a munkahely megőrzése miatt általánossá vált, hogy a szülők nem tudják betartani az óvodai nyitvatartási időt, így rendszeresen nyitvatartási időn túl felügyelünk a gyerekekre. Megfontolandó feladat a nyitvatartási idő növelése a lehetséges maximumra, azaz napi 12 órára. A nehéz körülmények között élő családok száma az elmúlt évek alatt nem nőtt jelentősen, de helyzetük romlott. Az ő gyerekeik számára nagyon fontos, hogy minél több időt tölthessenek az óvodába, rendszeres óvodába járásukra nagy figyelmet kell fordítani. Szükség esetén a családsegítő szolgálattal, és a védőnővel együttműködve kell ezeket a gyerekeket a lehető leghamarabb behívni az óvodába.
3.2. Munkatársak Dolgozók Óvodapedagógus /főiskola/ Óvodapedagógus /szakvizsga/ Óvodapedagógus /középfokú/ Gyógypedagógus Pedagógus összesen Dajka /szakképzett/ dajka /szakképzett érettségivel/ Gyógypedagógiai asszisztens /felsőfokú/ Nevelőmunkát közvetlen segítők összesen Karbantartó Egyéb Összesen
Létszám /fő/ 8 3 2 1 14 5 1 1 7 1 1 22
A dolgozók nagy része már több éve itt dolgozik. Büszkék vagyunk arra, hogy többünknek ez az első munkahelye, így nagyon erős a kötődésünk az intézményhez. 4
A pedagógiai munka hatékonyságát az óvónők szakmai elhivatottsága, tenni akarása határozza meg. A nevelőtestületre jellemző a folyamatos megújulás vágya, az önképzésre való igény. A színvonalas nevelőmunka nem nélkülözheti a dajkák közvetlen segítségét. Munkájuk során megismerik az óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit, elvárásait, azokat saját területükön összehangolva alkalmazzák a gyermekek fejlesztése érdekében. A dolgozók végzettsége megfelelő, dajkáink mind szakképzettek. Az óvónők közül 3-an szakvizsgát tettek le az évek során. Az idén végez két kolléga a fejlesztőpedagógusi képzésen. Szeptembertől pedig én fogok tanügy-igazgatási szakértő képzésre járni. Továbbképzéseinket a terv alapján végezzük, előnyben részesítve a módszertani továbbképzéseket. Az idei évben a kollégák közül ketten az autizmussal kapcsolatos továbbképzésre járnak. Ezt szeretnénk mindannyian elvégezni majd, hiszen óvodánk különlegessége az autista gyerekek integrálása. Egy kolléga a Kistérségi Tehetségsegítő tanács munkájában vesz részt.
A nevelőtestület korfája:
Az nevelőtestület többségét a közép- és az idősebb korosztály adja, ennek előnye, hogy szakmailag jól felkészült kollektívával rendelkezik az intézmény, hátránya, hogy rövid idő alatt fog lecserélődni a kollektíva. 3.3. Gyermekek Statisztikai adatok a gyermekek összetételének változásáról Tanév Statisztikai létszám Ebből SNI HH HHH más körzet ebből Falu Arany Mesevár bejáró
2006/2007
0 35 0 44 27 11 4 2
146 0% 24% 0% 30% 18,5% 7,5% 3% 1,5%
2007/2008
0 28 5 39 21 15 2 1
2008/2009
151 0% 18,5% 3,5% 26% 14% 10% 1,5% 0,5%
0 20 2 45 24 14 4 3 5
152 0% 13% 1,5% 29,5% 16% 9,5% 2,5% 2%
2009/2010
3 20 4 37 22 10 2 3
146 2% 14% 3% 25,5% 15% 7% 1,5% 2%
2010/2011
4 22 5 31 20 9 1 1
153 2,5% 14,5% 3% 20% 13% 6% 0,5% 0,5%
Statisztikai adatok a körzetes gyerekek számáról, eloszlásáról más intézményekben Tanév Statisztikai létszám másik óvodába jár ebből Falu Arany Mesevár
2006/2007
2007/2008
2008/2009
2009/2010
2010/2011
146
151
152
146
153
28 2 5 21
19% 1,5% 3% 14,5%
30 2 7 21
20% 1,5% 4,5% 14%
20 0 6 14
13% 0% 4% 9%
24 0 5 19
16,5% 0% 3% 13,5%
19 3 0 16
12,5% 2% 0% 10,5%
A fenti táblázatokból kiolvasható, hogy az induló gyermeklétszám nem változik jelentősen. A hátrányos helyzetű gyerekek száma kissé csökken, viszont közöttük több a halmozottan hátrányos helyzetű. A sajátos nevelési igényű gyerek száma természetesen nő, hiszen 2009-től került be az Alapító okiratba az integrált nevelésük. Ez a statisztikai szám mégsem tükrözi a valóságot, hiszen már előtte is voltak ilyen gyermekeink, de a normatíva igényléskor nem szerepelhettek, így a statisztikai adatokhoz nem kerülhettek be. A Gyömrői óvodák 2009-es bővítésének hatására, csökkent a más körzetből jövő gyerekek száma. Remélhetőleg óvodánk jobb megítélésének eredménye, hogy jelentősen csökkent a körzetből eljáró gyermekek száma. Feltűnő a Mesevár óvodába járó körzetes gyerekek nagy aránya, ennek részben a Vasútállomás megközelíthetősége az oka. Másik oka, hogy a szülők sokszor abba az óvodába szeretik beíratni a gyerekeiket, ahová ők is jártak. Az elmúlt években nagyon sokat tettünk azért, hogy óvodánknak jobb legyen a megítélése. Bemutatkozó filmet készítettünk, amit bárki megnézhet az interneten keresztül. Naprakész honlapot működtetünk, ahol fotókat, filmeket, információkat találhatnak rólunk. Negyedévente saját újságot adunk ki az óvodai élet történéseiről. Tájékoztató füzetet adunk ki minden évben a beiratkozás előtt álló szülőknek. Óvodánk ajtaja mindig nyitva áll az érdeklődők előtt.
3.4. Tárgyi feltételek A Bóbita Óvoda 6 csoportos óvoda. Felszereltségünk nagyon jónak mondható, hiszen minden csoporthoz tartozik öltöző és mosdó. Van tornaszobánk, amibe az idei évben tükörfalat szereltettünk be. Ez nagyon nagy segítség elsősorban a fejlesztésre szoruló gyerekeknél. Ebben a tanévben szeretnénk felújítani a tornatermet, a régi, balesetveszélyes parketta nagy kopásállóságú PVC burkolatra történő cseréjével. Erre pályázunk, de a költségvetésben is megvan rá a fedezet. A kiszolgálóhelyiségek is a törvényi előírásoknak megfelelnek. Három tálalókonyha, felnőtt mosdó, öltöző van minden szinten.
6
A volt szolgálati lakás átalakításával lehetőségünk nyílt két fejlesztőszoba, mosókonyha, elkülönítő és nevelői szoba kialakítására. A nevelői szoba alkalmas felnőtt oktatás fogadására, mivel külön bejáratról is megközelíthető, így nem zavarja az óvodai életet. A csoportszobák mindegyikében új bútorok és textíliák vannak. Ezt az óvoda Alapítványa teszi lehetővé. Minden évben sorsolás alapján egy csoport kapott annyi pénzt, amiből kicserélhette a teljes bútorzatot, függönyöket. Így hat év alatt elértük, hogy csoportjaink sokszínűek, korszerűek és tükrözik a bennük dolgozók személyiségét. Ezen kívül minden csoportba építettünk galériát, szintén Alapítványi hozzájárulásból. Pályázaton nyert támogatásokból az emeleti szinten két csoport részére modern, zárt öltözőszekrényeket csináltattunk. Reméljük, ezt a projektet majd folytatni tudjuk minden öltözőben. Az udvar játékait minden évben próbáljuk felújítani, bővíteni, de eddig nem sok pénz jutott erre a területre. Mivel az idén befejeződött a csoportszobák bebútorozása, így az Alapítvány számlájára befolyó pénzt az óvoda udvarára szánjuk. Első lépcsőben már megvettünk az ősszel három libikókát, és most készülünk venni egy mászó várat. 2007-ben az óvoda épülete új színezést kapott. Az Önkormányzat kijavítatta a vakolatot, csatornát, új, modern kerítést csináltatott, lecserélte a régi elavult palatetőt, és megépítette a parkolót. Szerencsére tavaly elkészült a gazdasági bejárat is, így az ételszállító autó már nem a gyerekek között jön be az udvarra. Az óvoda épületének szépségét a „Bóbita Óvoda” felirattal, és a logónkkal szeretnénk emelni. Ez ügyben már tárgyalunk a kivitelezővel.
3.5. Pedagógiai program
Az óvoda a családi nevelés kiegészítője a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség megkezdéséig. Ezért érezzük fontosnak az óvoda nyitottságát, mint egyik alapelvet. Az óvoda óvó-védő, ellátó, gondozó funkciójával a családi nevelést segíti, az esetleges hiányokat pótolja, az értékeket felerősíti. A cél elérése érdekében nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy minden gyerek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum. Az óvoda gondoskodik a gyermekek érzelmi biztonságáról, szociális és értelmi képességeinek alakításáról, a közösségben végzett sokszínű tevékenységről, ismeretek közvetítéséről, az óvodáskorú gyermek legfőbb tevékenységén, a játékon keresztül, hátrányos megkülönböztetés nélkül. Az óvoda, mint nevelési intézmény, a gyermekek szeretetteljes gondozását, az egészséges életmód szokásainak kialakítását, az értelmi képességek fejlesztését, nevelését valósítja meg a közösség keretein belül.
7
Az óvodáskorú gyermekek legfőbb tevékenységi formája a játék, amelyen keresztül fejlődik személyiségük. A játék varázsában tapasztalatokhoz juttatjuk a gyerekeket, hogy könnyebben eligazodhassanak a világban. Az óvodai élet fontos eleme a mese, vers, ének, ami az anyanyelvi kultúrát színesebbé, gazdagabbá teszi. A mozgásigény kielégítésére tág lehetőséget adunk az udvaron, a tornateremben, a csoportszobában, egyéni és csoportos formában, eszközzel vagy anélkül egyaránt. Az óvodáskort folyamatos egészként értelmezzük, amelynek végén a gyermek iskolaéretté válik. Munkánk során figyelembe vesszük a gyermekek egyéni életkori sajátosságait, eltérő fejlődési ütemüket. A közösség keretein belül fejlesztünk, differenciálunk, szocializálunk. A modern életből adódó megváltozott családi viszonyok miatt indokoltnak érezzük a több irányból történő segítségnyújtást. Ennek érdekében az óvodavezető, a csoportos óvónők és az óvoda gyermekvédelmi felelősei szoros kapcsolatot tartanak fenn a helyi Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálattal. Fontos feladatnak tartjuk a hátrányos helyzetű gyerekek minél nagyobb számú, és minél korábbi időpontban történő óvodába lépését, és rendszeres óvodába járásukat. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében igénybe vesszük a szakszolgálatok segítségét. Fontosnak tartjuk a tehetséggondozást. Ennek érdekében csatlakoztunk a Kistérségi Tehetséggondozó Tanácshoz. Óvodánkban hagyomány, hogy a nevelési év második félévétől az érdeklődő kisgyerekeket megtanítjuk sakkozni. Már most is van hat nagyon ügyes sakkozónk. Figyelemmel kísérjük volt óvodásainkat, így nagy öröm, hogy a nemrég zajlott városi sakkverseny 12 helyezettjéből 9-en a mi óvodásaink voltak. Az egyéb tanulmányi versenyekre is odafigyelünk, és mindig nagy örömet okénak, ha felfedezzük a nevek között volt óvodásainkat. Ilyenkor nyer értelmet a több éves pedagógiai munka, és igazolást nyernek módszereink. Gyermekeink tehetséget mutatnak az ábrázoló tevékenységek terén is. Sok pályázaton nyertünk alkotásaikkal. Jelenleg a Comenius együttműködési pályázatunk van elbírálás alatt. Ezen a pályázaton koordinátor óvodaként szerepelünk közös együttműködésben egy román,és egy török intézménnyel. Bizakodunk benne, hogy kedvező elbírálásban részesülünk. Ez nagy előrelépés lenne az óvodai marketing terén, hiszen nemzetközi tapasztalatcsere kapcsán is megismerhetnének minket.
8
4.Vezetői koncepció Célom az óvoda önálló arculatának megtartásával hatékony nevelési intézmény működtetése, mely egyaránt megfelel a társadalmi elvárásoknak, a helyi sajátosságoknak, a fenntartói és intézményhasználói igényeknek. Ezzel párhuzamosan kötelességünk a valódi értékek megismertetése, az ízléses és értéktelen megkülönböztetése képességének kialakítása. Esélyteremtés, felzárkóztatás, hátránykompenzálás keretében kiemelten kezelem az SNI, és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. A neveléssel olyan képességek, készségek és jártasságok szintjére kell eljuttatni őket, hogy biztosított legyen további fejlődésük, alkalmassá váljanak az iskolai életre, a társadalomba történő beilleszkedésre. El kell érni, hogy folyamatosan járjanak óvodába, és a szülőkkel is bizalmas kapcsolat épüljön ki. Terveink között szerepel egy szülői „beszélgető-kör” megszervezése, ami segítséget nyújtana a Gyömrői SNI gyerekek szüleinek, az őket érdeklő témákban. Külső szakemberek bevonásával, havi rendszerességgel képzelnénk ezt el. Fontos a tehetséges gyerekek felismerése, kiemelése, képességeik megerősítése. A szülői jogok mellett nagyon fontosnak tartom a szülői kötelezettségek elvárását, hiszen a kisgyermekek sokszor a családi háttér miatt kerülnek veszélyeztetett helyzetbe. Minél hamarabb meg kell szüntetnünk azt a rossz gyakorlatot, hogy a szülők betegen hozzák óvodába gyermekeiket. Ebben az orvosok segítségére is számítunk. Meggyőződésem, hogy csak a nevelőtestület együttműködésével lehet eredményeket elérni. Óvodánk megítélése a szakmai munka színvonala, és az egységes publikáláson múlik. Az életre csak olyan pedagógus tud megfelelően nevelni, aki számára a saját tevékenysége is önmegvalósítást és nem napi kényszert jelent. Ennek érdekében igyekszem megfelelő munkahelyi légkört teremteni. Fontosnak tartom, hogy mindenki örömmel járjon dolgozni. Az intézmény működését a költésvetési források tervszerű, költséghatékony felhasználásával hajtom végre. Kiemelten kezelem a pályázati lehetőségeket. 4.1. A helyi nevelési programból adódó feladatok A Bóbita Óvoda megoldandó feladatait az elfogadott helyi nevelési programja fogalmazza meg. A kisgyermek életében nagy változást jelent az óvodába kerülés, a szülőktől való hosszabb távollét. Csak úgy tudja feldolgozni ezt a traumát, ha mindig van mellette egy simogató kéz, mosolygó felnőtt, egy ölelő kar. Az érzelmi biztonság nélkül elképzelhetetlen a nevelő-oktató munka. Az óvodába érkező kisgyermekek számára a hagyományos óvodai feladatokon túl célunk a játékban megjelenő ismeretek feldolgozása útján az egészséges életmódra nevelés, a környező világ tevékeny megismerése, a képességek kibontakoztatása, és intenzív fejlesztése a gyermekek egyéni fejlettségéhez, szükségleteikhez igazodva. 9
A tanulási folyamat megalapozását a felfedezésen, a megtapasztaláson, a kísérletező problémamegoldáson keresztül valósítsuk meg. A szakmai munkaközösségek részéről témajavaslatok, módszerek, felelősök, határidők kidolgozását, illetve meghatározását várom.
A sajátos nevelési igényű gyerekek közösségbe való beilleszkedésének segítése (alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóság, érzelmi élet, együttműködés fejlesztése) óvodapedagógiai eszközökkel történik. Képességeik fejlesztése (vizuális, akusztikus, taktilis, motoros, és nyelvi) szakemberek segítségével, amelynek során: A közösség tagjaiban erősíteni szükséges az elfogadás képességét, a toleranciát Fejleszteni kell az egyéni sikereket feltételező tulajdonságokat, funkciókat Biztosítani kell a funkciók egyensúlyát Minden gyermek speciális, ezért a pedagógus nem az átlaghoz igazodik, hanem minden gyerekben az egyedi, csak rá jellemző sajátosságokhoz. Bármely gyermeknél előfordulhatnak problémák. A problémák természetes velejárói a tanulásnak, nem kizárólagosan az egyénből fakadó gyengeség tünetei. A speciális megsegítés igénybevétele minden gyermek joga. Kiterjed az önismeret, a megismerési technikák, a differenciált bánásmód és az együttműködés biztosítására, segíti az esélyegyenlőség kialakítását, a gyermekek részképességeinek, képességeinek fejlesztését, segíti a felzárkóztatást, • A külső és belső szakember komplex segítséget nyújt a befogadó intézménynek. • Egyéni fejlesztési terv készül minden gyermekre. 4.2 Gyermekvédelmi munkából adódó feladatok
Az óvoda gyermekvédelmi munkája fontos tevékenység. Az alapvető gyermek- és családvédelmi feladatok ellátása minden pedagógus feladata. A gyermekvédelmi felelős átfogja és koordinálja, segíti a megoldáskeresést az óvodavezetővel közösen. Az összehangolt munka teremti meg mindazokat a feltételeket, melyek a gyermekek mindenek felett álló érdekeit szem előtt tartva biztosítják és védik a gyermekek jogait. Törekedni kell a nehéz helyzetben élő családok megismerésére, a lehetőségekkel élve a maximális segítségnyújtásra. Gyermekvédelmi feladatok: a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, különös tekintettel a gyermekbalesetek megelőzésére, rendszeres egészségügyi vizsgálatok, szűrések biztosítása, a fejlődést hátráltató tényezők feltárása, a gyermekekkel kapcsolatos adatvédelem, titoktartási kötelezettség betartása, törekvés a „másság” elfogadására, tiszteletben tartására, annak biztosítása, hogy a gyermeket semmilyen hátrányos megkülönböztetés ne érje, 10
fogadóóra, fórum, értekezlet szervezése a szülők számára, ügyintézési tanácsokkal a szülők segítése, tényfeltárás, nyilvántartás a hátrányos helyzetű, és veszélyeztetett gyermekekről, fogyatékkal élő gyermekek szakszerű ellátásának biztosítása, családlátogatás a csoportos óvodapedagógussal közösen, kapcsolattartás külső szakmai intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel, szakmai felkészülés, önképzés, továbbképzés.
4.3. Minőségirányítási programból adódó feladatok Az elfogadott intézményi minőségirányítási program megfogalmazza az intézmény saját értékei szerinti és a helyi viszonylatokon alapuló minőségfejlesztési feladatokat, meghatározza az intézmény minőségpolitikáját, minőségfejlesztési rendszerét, az intézményi működés hosszú távú elveit, a működés folyamatát, amely tartalmazza a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési feladatok végrehajtását. A megvalósításban elengedhetetlen az együttműködési készség, és a csapatszellem. A hatékony és minőségen alapuló munka érdekében a programban megfogalmazott szempontok szerinti mérések, partneri elégedettség mérések eredményei alapján a partnerek visszajelzése, az elvárások folyamatos figyelemmel kísérése segíti elő a szakmai szempontból jogos igényeknek való mind teljesebb megfelelést. A szakmai minőségi munka értékelésére elkészített dolgozói teljesítményértékelési rendszer a minőségirányítási folyamat részeként épül be az ellenőrzési folyamatba. 4.4. Vezetői funkciók Az óvodai célok megvalósításának érdekében a vezetési funkciók összhangjának megteremtése (tervezés, szervezés, irányítás, döntés, ellenőrzés, értékelés). A feladatok tudatos, fontossági sorrend szerinti rendszerezésével, időrendi besorolásával, a személyi és tárgyi feltételek összehangolásával, a határidők és felelősök megjelölésével stratégiai és operatív tervek elkészítése. Fontosnak tartom az alapvető célok és a határidők betartását. A célok, tervek megvalósításához szükséges külső és belső feltételek, források megteremtése, meglévő partnerkapcsolatok ápolása, fejlesztése. A menedzsment hatékony működtetése. A vezetés fontos elemét képezi az a tevékenység, mely biztosítja, hogy a szervezet képes legyen magához vonzani, megtartani, és képességeikben, ismereteikben fejleszteni alkalmazottait. További feladat a munkakörök és reszortfeladatok által támasztott elvárások, igények, valamint a munkát végzők attitűdje közötti minél tökéletesebb összhang megteremtése, a szervezeti és egyéni célok összekapcsolása. 4.5. Kapcsolatrendszer A kapcsolatrendszer kiemelt jelentőségű eleme a szülők, a gyermekek családjának köre, hiszen a gyermekek nevelése közös feladatunk és felelősségünk. Célom ezért az együttműködés elérése, a szülők mellett a nagyszülők bevonása is. Az óvoda nyitottságát hangsúlyozzuk a szülők folyamatos tájékoztatásával, nyílt napok, közös rendezvények, kirándulások, szülői értekezletek, családlátogatások alkalmával. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szülők motiválására az intézmény színvonalas működtetése érdekében. 11
A nevelési időn túli programok a szülői igények alapján szerveződnek, de szükséges a mi szakmai egyetértésünk is. A Bölcsődével való kapcsolatunk hagyományosan jó, az innen érkező gyermekek már kialakult szokásrendszerrel érkeznek, így a csoportban meghatározó szerepük van az első időszakban. Az iskolával jó az együttműködésünk, törekednünk kell a szakmai jellegre a gyerekek zökkenőmentes beilleszkedéséhez. Ennek érdekében közös továbbképzéseken kellene részt vennünk a tanítónőkkel együtt, hogy nevelési, oktatási céljainkat és alapelveinket szinkronba hozzuk. Szorgalmazom, hogy továbbra is látogassanak el hozzánk a leendő elsős tanító nénik, hogy megismerjék a gyerekeket, munkánkat. A fenntartóval való kapcsolat akkor sikeres, ha minél kevesebb problémával találkozunk. Ennek érdekében a gazdálkodást érintő helyzetekben gyorsan, hatékonyan kell dönteni. A jelentések, statisztikák elkészítésénél pontosnak, törvényesnek, napra késznek kell lenni. Minden olyan intézménnyel igyekszek jó kapcsolatot kialakítani, a meglévőket ápolni, amely gyermekeinkkel foglalkozik.
5. Zárógondolat Pedagógiai hitvallásom középpontjában az áll, hogy a gyermeki személyiség kibontakoztatásához elengedhetetlen a feltétel nélküli elfogadás, az a nevelési attitűd, amely a szereteten alapul. Ennek kell biztonságot nyújtani a gyermekek harmonikus, egészséges fejlődéséhez, amelyhez a vidámság természetes melege is elengedhetetlenül szükséges. Lényeges számomra, hogy mindenki úgy érezze, egy közös célért, a GYERMEKEK HARMÓNIKUS FEJLŐDÉSÉÉRT dolgozunk. Az elvégzendő munka sikerének zálogaként a csapatmunkát tekintem, ahol a vezető példamutatásával maga is alkotó tagja a szakmai folyamatnak. A várt eredmény elérését - a működési feltételek megléte mellett - csak együtt, az óvoda minden dolgozójának összefogásával, értékes munkájával, közös erővel képzelem el. Az erőforrások hatékony működtetésének fontos feltételeként a motiváltságot, a kreativitást, az önmegvalósítást fogalmazom meg. Vallom, hogy becsülnünk és tisztelnünk kell felnőtt társainkban, és a gyermekekben az embert, az egyént. A bizalom, az őszinteség, a másokra odafigyelés számomra követendő, egyetemes emberi érték. Az intézményben eltöltött több mint 25 év alatt tevékenyen részt vettem a „Bóbita Program” megírásában. A pályán eltöltött hosszú évek tapasztalata, az eddig végzett munkámban vetett hitem alapján jelentem ki, hogy kellően felkészültnek és szilárdan elkötelezettnek érzem magam a megpályázott munkakör ellátására, az óvoda vezetésére.
12
