Óvodatörténet VÁSÁROSNAMÉNY

Óvodatörténet 1976-2006

VÁSÁROSNAMÉNY

2009

1

Kiadja a Játékország Óvodái Intézmény Felelős kiadó: Badak Gyuláné óvodavezető

Készült az IMI Print Kft Nyíregyháza Nyomdában belső használatra

A kiadvány megjelenését támogatta: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány Vásárosnamény Város Önkormányzata Oktatási Kulturális és Sport Bizottsága Óvodás Gyermekekért Oktatási - Nevelési Alapítvány

2

TARTALOM Az olvasóhoz (Vass Lajosné dr.)

5

Visszatekintés (1976-1992, Borbás Bertalanné)

7

A megkezdett út folytatása (1992-2006, Badak Gyuláné)

35

Zárszó helyett összegzés (Badak Gyuláné, Borbás Bertalanné)

71

Mellékletek

75

1.Számú melléklet Az óvodák nevének változása 2. Számú melléklet: Statisztikai adatok, 1976-2006 3. számú melléklet Munkatársaink 4. sz. melléklet: Az intézmény által támogatott továbbképzések. 5. sz. melléklet Nemzetközi kapcsolatok, kirándulások, városi ünnepek 6. sz. melléklet Képek óvodánk életéből

77

3

81 85 93 95 97

4

Az olvasóhoz A harmadik évezred első évtizedében élünk. Egyre többen érzékelhetik, hogy a társadalom minőségét jelző értékekhez, az életesélyek javulásához, a meglévő egyenetlenségeink oldásához, milyen hosszú úton, nehézségek, bonyolult folyamatok révén juthatunk közelebb. Társadalmi egyetértés van abban, hogy a tudásalapú társadalom megteremtésével rövidebb lehet az út. Társadalmi egyetértés van abban is, hogy a kedvezőtlen folyamatok már az iskolakezdés előtt tetten érhetők. Többek között; az esélyek differenciálódása, a rizikótényezők halmozódása, a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek számának gyarapodása, az iskolai életre való felkészítés hiányosságai területén. Általánosítható tapasztalat, hogy mindezek jelenléte, következménye, az iskolarendszer egészére, teljesítményére, jelentős hatással van. E felismerés hozzájárult ahhoz, hogy napjainkban az óvoda szerepének, nevelő hatásának, iskolára előkészítő funkciójának szükségszerű felértékelődését tapasztaljuk. Az új utat keresők szerint a mikro elemzéseken át vezet az út a makro elemzésig (az egyeditől az általánosig). Ezért azt hangsúlyozzák, hogy az egyik legcélszerűbb lépés lehet az egyes intézmények nevelőmunkájának, eredményeinek, hatásának minél pontosabb feltárása, elemzése, a tapasztalatok nyilvánossá tétele. Ebben az értelemben a Vásárosnaményi Játékország Óvodái intézményvezetőit joggal sorolhatjuk az új utat keresők, választók és megtalálók sorába. Elismerésre méltó a vállalkozásuk. Tanulmányukban a leghitelesebb módon mutatják be, hogy honnan indultak és hova jutottak 30 év alatt. Őszinte vallomás ez. Kor- és szakma történet. Az olvasó pontosan nyomon követheti a két vezető eltérő pályaívének tükrében a 30 év két periódusát (Borbás Bertalanné értékelésében az 1976-1992, Badak Gyuláné összegzésében az 1992-2006 időszakot). Ennek megfelelően a kiadványban két önállóan is értelmezhető, minősíthető tanulmányt találunk. A téma megközelítési módjában is más-más utat választottak a szerzők. Szerencsésnek mondható mind a két feldolgozási mód. Az olvasó könnyen felfedezheti azt, 5

hogy a szakmai érvrendszer módosulásai az intézményi prioritások, szerepfelfogások, változásai ellenére az óvoda vezetői az intézmény teljes közösségével kontinuitásban élték meg a 30 évet. Munkájuk sajátosságát, egyediségét a választott téma fontossága; életszerűsége, a közmegegyezésen alapuló minőség-és szakszerűség újszerű értelmezése, a mélységes szakmai elkötelezettség, tudatosság, igényesség adja. Cselekedetük, eredményük és ebben a kiadványban megjelenített pedagógiai hitvallásuk előtt tiszteleghetünk. Napjainkban különös jelentősége van annak, hogy a megszerzett tudásanyagot, az új ismereteket az elért eredményeket, meg tudjuk e osztani azokkal, akik azt hasznosíthatják. E kiadványban olvasható két tanulmány, ebből a szempontból a tervezettnél nagyobb nyilvánosságot érdemel. Jó szívvel ajánlom mindazoknak (óvodavezetőknek, gyakorló óvodapedagógusoknak, a szakmai képzésben, továbbképzésben, érdemi feladatot végzőknek), akik az óvoda nevelő munkájának jobbításán fáradoznak. Haszonnal forgathatják ezt a múltidéző szakmai kiadványt, az általános iskolai tanítók és a szülők is. Köszönetünk, elismerésünk, hálánk szóljon e helyről is Borbás Bertalannénak és Badak Gyulánénak, valamint az általuk vezetett intézmény valamennyi pedagógusának dolgozójának. Nyíregyháza, 2009. 01. 20. Vass Lajosné dr.

6

Visszatekintés „Barátaim, emlékszem arcotokra, És érzem, hogy volt öröm és erő, Fiataloknak boldog indulója, És harc, győzelmes és lelkendező.” /Juhász Gyula: Dal/ Három évtizeddel ezelőtt döntő változás történt a város valamennyi óvodájában. Addig az akkori II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Igazgatásához tartozó óvodák, a Nagyközségi Közös Tanács határozata alapján 1976. szeptember 1-jétől önálló intézményként kezdhették meg az új tanévet. Mindannyian egyetértettünk a döntéssel és örömmel fogadtuk. Azt is mindnyájan tudtuk, hogy az önállóság az eddigiektől is nagyobb felelősség felvállalását kívánja meg tőlünk: vezetőtől, helyettesektől, nevelőktől, alkalmazottaktól, technikai dolgozóktól. A feladatokhoz addig felnőttünk. A további munkánk folytatásához jelentős és a gyakorlati munka végzése során alkalmazható segítséget kaptunk a jól szervezett továbbképzéseken, melyek a tartalmi munka fejlesztését és a munkáltatói feladatok végzését egyaránt segítették. A legjobb tanítómesternek, ezek mellet az idő bizonyult. A kezdeti nehézségek, a folyamatos önképzések, a legjobb munkavégzés szándéka ösztönzőleg hatott a mindennapi aktív munka végzésére, a munkaidő intenzív kihasználására, a jobb, korszerűbb, hatékonyabb munkára való törekvésre intézményi szinten. Az évek múlásával egyre jobb színvonalon teljesítettünk, egyre magabiztosabbak lettünk.

7

30 év hosszú idő egy intézmény életében. Érdemesnek találtuk arra, hogy egy pillanatra megállva visszatekintsünk emlékeztetőül az akkori társadalmi – gazdasági viszonyok között állandóan fejlődő óvodai nevelőmunkánkra. Velünk együtt haladt az akkori vásárosnaményi járás valamennyi óvodája az önállósodás útján, így Nyírmada, Tarpa, Nagyvarsány, Tiszaszalka, Csaroda, Beregdaróc Barabás után valamennyi kisebb óvoda is. A szakmai munkát közös akarattal, mindig a jobbítás szándékával végeztük. Szakmai bemutatók tartásában a térség valamennyi óvodája részt vett. Minden alkalommal adtak újat, követésre méltót. Például: az udvari tevékenységben rejlő lehetőségek hatéko nyabb kihasználása a gyermeki személyiség gazdagítá sában, a kerti munka lehetőségeinek bemutatása óvodai kör nyezetben, hátrányos helyzetű gyermekekkel való foglalkozás, hagyományok ápolása a nevelés folyamatában, bábozás, barkácsolás beépítése a napi tevékenységbe és még lehetne sorolni a sok-sok értékes témát. Az intézményünkben szervezett szakmai kiállítások anyagának gazdagításában hatékonyan vettek részt a területi óvodák is. Az eseményeket videó-felvételekről idézhetjük fel. Nagy eredménye volt az önállósodásnak, hogy régiónkban szinte minden 3-6 éves korú gyermek rendszeresen járt óvodába, számottevő hiányzás esetleg járványos gyermekbetegségek alkalmával fordult elő. (Pl.: bárányhimlő, rózsahimlő, mumsz). Óvodánk önálló életének 30 évéből én 1976-1992-ig voltam vezető. Viszszaemlékezéseimben a leglényegesebb dolgokat emeltem ki, az évenkénti részletes értékelések év végi beszámoló formájában megtalálhatók az intézmény irattárában. Az idő távlatában visszagondolva az emlékek 8

megszépülnek, a küzdelmek a harcok szelídebbnek tűnnek, a sikerek az örömök az eredmények jelentősebbé válnak. Emlékeinkben igyekeztünk reális képet mutatni az utókornak, kiknek ez a 30 év akár történeti olvasmány is lehet, még akkor is, ha többen tevőleges, aktív résztvevői voltak ennek a tartalmas időszaknak. Az óvodák önállósodásának társadalmi, gazdasági előzményei A ’70-es években felgyorsult Vásárosnamény gazdasági életének fejlődése. A városban működő üzemek, a KTSZ, a Költségvetési Üzem, a Ládagyár, a TÖVÁL, az Írógép gyár, az Interspan, az Aszaló, az Üveggyár, a VOR, az ERDÉRT lehetőséget biztosítottak a munkavállalásra. A város munkahelyteremtő tervének fokozatos megvalósulásával egyre több nő és férfi járt be a környező településekről dolgozni. Bár a munkába járást szinte valamennyi új szervezésű üzem saját autóbusszal biztosította, mégis nagyon fárasztó volt a napi ingázás. Leginkább fiatal szülők vállalták a bejárás terhét, s mikor a gyermeküket is hozták magukkal, egyre többen szerettek volna Vásárosnaményban letelepedni. A jogos igényt megértve az üzemvezetők támogatták a fiatal munkaerőket, s minden igyekezetükkel segítették a város akkori vezetőit egy nagyszerű terv, a „Körút” tervének valóra váltásában. A megépült tanácsi, szociális, és saját lakások többnyire fiatal, kisgyermekes családokkal teltek meg. A lakások, illetve a beköltözések számának növekedésével megnőtt az igény az óvodai ellátás iránt. A gyermeklétszám rohamosan nőtt az óvodákban, 40-50 gyermek is volt egy csoportban. A magas gyermeklétszám normalizálása és az egyre növekvő óvodai igények kielégítése érdekében vásárolt meg és alakított át óvodai nevelés céljára egy lakást, a helyi tanács. Átmenetileg mérsékelte a zsúfoltságot a csoportokban, mivel ebben az épületben (Alkotmány úti óvoda) 3 csoport kialakítása vált lehetővé. Így az óvodai ellátás az alábbi épületekben valósult meg: 1. sz. Jókai úti óvoda 1 majd 2 csoportban 9

2. sz. Táncsics úti óvoda 3. sz. Alkotmány úti óvoda 4. sz. Kun Béla úti 5. sz. Damjanich úti Jánd Rákóczi út Kisvarsány Fő út

1 csoportban 3 csoportban 2 csoportban 2 csoportban 2 csoportban 1 csoportban

Mivel közigazgatásilag Jánd és Kisvarsány is a vásárosnaményi Nagyközségi Közös Tanácshoz tartozott, ezért került integrálásra változatlan telephellyel a két óvoda. A 70-es évek elejére világossá vált, hogy a korábbi ingatlan vásárlás nem oldotta meg véglegesen az óvodai igények kielégítését a belső városrészben. Szükségessé vált az óvodahálózat bővítése. A meglévő intézmények megtartásával új óvoda építése mellett döntött a Tanács képviselőtestülete. Az elhatározást tett követte, melynek eredményeként megépült egy szép, az akkori időnek megfelelő korszerű, 100 kisgyermek nevelését optimálisan biztosító óvoda. 1978. október 29-én vehettük használatba a sokak által kívánt szép új Bartók Béla úti óvodát, mindannyiunk örömére. Az óvoda belső berendezése - bútorzat, játék, szakmai eszköztár és az udvar illetve a játszótér kialakítása - még napjainkban is biztosítja a gyermekek egészséges nevelését, az értelmi képességek fejlesztését, természetesen a folyamatos bővítés lehetőségét szem előtt tartva. A 4. számú óvoda 1977-ig egy családi házból kialakított épületben, szűkös körülmények között működött. A helyzet tarthatatlanságát felismerve városi és helyi társadalmi összefogással kezdődött meg a korszerűsítés. Egy csoportszoba, melegítő konyha, öltöző, mosdó WC, előszoba épült. 1985-ben tovább folytatódott a bővítés. Egy újabb csoportszoba, a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségek, vezetői és nevelői szoba, valamint fedett terasz lett kialakítva. Az óvoda gyermekei ezáltal korszerű, modern, minden igényt kielégítő körülmények között nevelkedhettek, feledtetve az előző 10

évek nehézségeit. Az anyagköltségen kívül minden szakipari munka lakossági összefogással valósult meg. Ma is csak meghatódottsággal és tisztelettel tudok gondolni a II. kerület (Gergelyi-Ugornya) óvónőire és dajkáira, kiknek hívó szavára az egész település szíve megdobbant, a kezek egyszerre mozdultak, a közös munkában eggyé forrtak azért, hogy az ott élő gyermekek részére optimális életteret teremtsenek az óvodai évek idejére. A munkálatok szervezésében nagy érdeme volt id. Bakó Bélának és Dr. Vinczlér Jánosné vezető helyettes óvónőnek. 1991-ben került jobb körülmények közé az 5. számú óvoda, miután az új iskola felépült, amiben jelentős szerepe volt a városi önkormányzatnak, az óvoda dolgozóinak, és a szülői munkaközösségnek. Hasonlóan a 4. számú óvodához, az 5. számú óvodában is megteremtődött az optimális feltétel a gyermekek neveléséhez. Ebben az időszakban épült ki a telefonos hálózat a központi óvoda és a hozzá tartozó tagóvodák között. Olcsva község is a Városi Tanácshoz tartozott, s a településen lévő gyermeklétszám indokolttá tette, hogy létesüljön egy új óvoda, mely a település igényét kielégíti. 1983. szeptember 1-jével, épület-átalakítással szerveződött óvoda 25 férőhellyel, 29 felvett gyermekkel egy csoporttal, két óvónővel és technikai dolgozókkal, mely szervezetileg szintén a vásárosnaményi Önálló Óvodai Munkáltatói Egységhez tartozott. Nagy előrelépést jelentett, hogy a cigánygyermekek is rendszeresen jártak óvodába. Segítségemre voltak ebben az óvodapedagógusok meggyőző munkájukkal, biztosítva ezzel az esélyegyenlőséget az iskolakezdéshez. Az óvodai nevelés jelentős mértékben csökkentette a hátrányos helyzetüket. A belső városrészben alig vettük birtokba az új 100 férőhelyes óvodát, alig tettük barátságossá, otthonossá csoportszobáit és az udvarát, máris új gond jelentkezett. 11

A város iparosodása révén megnövekedett az óvoda iránti igény, melynek következtében minden csoport túlzsúfolttá vált. Jeleztem a helyzetet az akkor már Városi Tanács felé, segítséget kérve a probléma megoldásához. A Városi Tanács vezetése méltányolta kérésemet, s támogatta az óvoda bővítését 3 csoporttal, azaz 75 férőhellyel. 1984-ben megkezdődött az óvoda bővítése, a konyha átalakítása, a fűtés korszerűsítése. Az építkezést és a belső átalakítást a vásárosnaményi Városi Tanács felügyelete alá tatozó Költségvetési Üzem végezte. Az építkezés és a korszerűsítés kb. 9,5 millió forintba került. A berendezések és a felszerelések beszerzésében a Beruházási Vállalat volt segítségemre. Megvalósult a konyhai berendezések és a fűtés korszerűsítése. A konyha kapacitása olyan mértékben növekedett, hogy hosszú időre kielégíti az igényeket. Jelenetős minőségi változás történt a szakmai feltételek terén is. Minden szempontnak, pedagógiai és nevelési elvnek megfelelő tornaterem is épült, mely lehetővé tette a város óvodásainak magasabb színvonalú testi nevelését. A korszerű esztétikus berendezések, felszerelések, eszközkészlet biztosította a nevelőmunka tárgyi feltételeit. A modern és jól berendezett nevelői szoba, megfelelő körülményt teremtett valamennyi óvodapedagógusnak a napi nevelőmunkára való felkészüléshez és az önképzéshez. A színvonalas szakmai munka végzéséhez az esztétikus tiszta környezet megteremtése állandó folyamatos feladat volt. Az évenkénti fertőtlenítő meszelésre, nagytakarításra nagy gondot fordítottunk, mely egyben a gyermekek egészségvédelmét is szolgálta. Azért, hogy mindez megvalósulhatott, köszönetet mondok a Városi Tanács Elnökének, a Művelődési és Pénzügyi Osztály Vezetőinek, az Alsófoku Oktatási Intézmények Gondokságának, valamint a Költségvetési Üzem Vezetőjének, hogy munkám végzése során az anyagi természetű dolgok megvalósításában mindig segítségemre voltak.

12

A szakmai – tartalmi munka helyzete, mely kiváltója lett az önállósodásnak 1976-ig az óvodák az Általános Iskola Igazgatása alá tartoztak. 1974-ben megjelent az „Óvodai Nevelési Program”, mely új lehetőségeket kínált az óvodapedagógia fejlesztése terén. A nagyobb önállóság nagyobb felelősséggel párosult. Mindenki igyekezett a lehetőségek figyelembe vételével a legszínvonalasabb munkát végezni. Törekvéseinknek hangot adva figyelt fel az óvodában folyó tartalmi munka megújulására, színvonalának folyamatos emelkedésére az akkori Általános Iskola Igazgatónője Spisák Andrásné. Az óvodáktól kapott félévi és év végi értékeléseket tanulmányozva hangoztatta, hogy az óvoda megérdemelne egy önálló értekezletet, hogy érdemben tudjunk foglalkozni az óvodai neveléssel. Addig ugyanis az Általános Iskolai munka helyzetének értékelése mellett alig jutott idő az óvodai munka értékelésére. Mindannyian éreztük, hogy a továbblépés egy irányban haladhat, az önállósodás felé. A gazdasági és szakmai indokok hatására 1976. szeptember 1-jével a Nagyközségi Közös Tanács létrehozta az egyedülállónak számító Önálló Óvodai Munkáltatói Egységet. Első függetlenített vezetőjének a nevelőtestület titkos szavazással engem, mint az 1-es számú óvoda akkori vezetőjét választott az intézmény élére. Ezzel úttörő szerepet vállaltam egy nagy egység irányításában, felvállalva ezzel az intézményvezetés minden nehézségét és örömét: költségvetés készítés, gazdálkodás, bérkeret felosztás, személyzeti munka, a szakmai munka irányítása. Mindez felsorolva pár gondolat csupán, a gyakorlati megvalósítás nagyon sok tanulást, önképzést, szervezett továbbképzéseken való hatékony részvételt kívánt tőlem, hiszen az intézmény működéséért egyszemélyi felelősséggel tartoztam. Tisztségemet igyekeztem a lehetőségek figyelembe vételével a legjobb tudásom szerint végezni. A Művelődési Minisztérium által végzett megyei vizsgálat intézményünket is érintette. A vizsgálat pozitív 13

eredménnyel zárult, elismerve törekvéseinket, melyet a tartalmi munka megújítása terén értünk el. A továbbiakban a vezetői megbízatást pályázati úton nyertem el a nevelőtestület bizalmából, még két alkalommal. Óvodavezető tevékenységem idején történt több hangulatjavító intézkedés, mely nevelőinkre pozitívan hatott: szabadság időtartamának növekedése 25 napról 40 napra, heti kötelező óraszám csökkentése 32 órára, többszöri bérrendezés, bár ennek mértéke csekély volt. Másfél évtizeden keresztül Szűcs Jánosné volt az intézmény általános vezető helyettese, az utolsó évben pedig Végh Ferencné töltötte be ezt a tisztséget. Szakmai élet az Önálló Óvodai Munkáltatói Egységben A helyi adottságoknak megfelelően kezdetben osztatlan és részben osztott csoportokat szerveztünk. Ez a forma megkívánta, hogy a 3-6 éves korosztály számára egyaránt biztosítva legyen folyamatosan az egyéni differenciált fejlesztés. Az óvodahálózat bővítésével ahol lehetőség volt rá, osztott csoportokat szerveztünk. A nevelő-oktató munka szervezése mindhárom szervezeti formában nagy kihívást jelentett, hiszen más-más szervezési feladatok előtt álltak nevelőink. A gyermekek érdekeit szem előtt tartva, az óvodai nevelés feladatainak a legjobban megfelelni akarás szükségessé tette a folyamatos párbeszédet, az egymás munkájának kölcsönös kiegészítését, a folyamatos tapasztalatcserét nemcsak a csoportban dolgozó nevelők között, hanem testületi szinten is. Így vált szükségessé a házi munkaközösségek létrehozása. Ezeken az alkalmakon minden óvodai neveléssel kapcsolatos téma megbeszélésére sor került. Nevelőtestületünk összetétele szerencsésen alakult. Létrejött egy egészséges versenyszellem, aminek hasznát természetesen a gyermekek látták. Teret adtunk a hagyományoktól való eltérésnek pl.: foglalkozási ágankénti megosztásban több éven át szerveztük az értelmi képességek fejleszté14

sét. Próbáltuk a legésszerűbben, tartalmi összefüggésben megosztani a foglalkozási ágakat, úgymint: 1. környezetismeret, ábrázolás, irodalom, 2. matematika, ének-zene, testnevelés. Örömünkre szolgált, hogy ennek kísérletéről tájékoztatást adhattunk az „Óvodai Nevelés” szaklapunkban, mellékelve néhány gyermekmunkát is. A tartalmi munka ebben a szervezeti formában sikeres volt, a naponkénti nevelőváltást viszont nem jól tűrték a gyermekek. Az ők érdekeit figyelembe véve ezért visszaálltunk a délelőttös és délutános nevelői váltásra hetenként, illetve kéthetenként. Ebben a szervezeti formában már sokkal nyugodtabbak voltak a gyermekek, a folyamatosságot hatékonyabban ki lehetett használni a nevelőmunka színvonalának fejlesztésére. Az adottságok (tárgyi és személyi vonatkozásban is) lehetővé tették, hogy az intézményünkben elért szakmai eredményeket szélesebb körben is megismertessük. Így rendszeresen helyt adtunk a mindenkori járási óvodai felügyelők kérésének megfelelően a szakmai továbbképzéseknek. Ennek is köszönhető többek közt, hogy intézményünk „bázis” óvodává vált. Sok szakmai bemutatót szerveztünk intézményünkben, segítve ezzel azokat a nevelőket, akiknek nem volt kivel konzultálni, nem volt hol hospitálni, éppen az objektív helyzet miatt (egy óvoda, egy óvónő). A bemutató foglalkozást tartó nevelők munkája elismerésre méltó, mely minden esetben a csoportban folyó közös nevelőmunka eredményét tükrözte. Intézményünk ismertté vált, nem csak járási szinten. Megbecsülésünket a lelkiismeretes nevelőmunka végzésével vívtuk ki megyei és országos szinten egyaránt. Figyelemmel kísértünk minden olyan eseményt, lehetőséget, ami munkánk végzése során pozitívan hasznosítható volt. Bekapcsolódtunk különböző felmérésekbe, melyek számunkra nézve munkánk elismerését jelentették: munkára nevelés, differenciált fejlesztés, testi nevelés stb. lehetőségeinek gyakorlati megvalósítása. Intézményeinkben az irányítás oly módon mű15

ködött, hogy minden nevelő egyéniségének, a benne lévő kreativitásnak tág teret adott. Fegyelmezett, folyamatos, eredményes munkát végeztek pedagógusaink. Nem hagyható figyelmen kívül a nevelőmunka feltételeinek megteremtésében az óvoda adminisztratív és technikai dolgozóinak áldozatos munkája. Az esztétikus tiszta csoportszobák, mosdók, öltözők, a tisztán felsepert udvarok, a frissen felásott homok, fehérre meszelt homokozók, s az a sok-sok finom falat, ami gyermekeink testi fejlődésének elengedhetetlen eleme, amit a konyhai dolgozóink készítettek. Köszönetet, elismerést és hálát érdemelnek, amit ezúton is megteszek. Mint már említettem, intézményünknek széleskörű kapcsolatrendszere alakult ki az évek során. Szakmai kapcsolatban álltunk a Nagykállói Óvónői Szakközépiskolával, majd később a Csengeri Óvónői Szakközépiskolával és a Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézettel. Méltó tisztelettel fogadtuk szakmai gyakorlatra a közép és felsőfokú képzésben résztvevő tanulókat, illetve hallgatókat, sok-sok éven át. Ez a szakmai gyakorlaton lévő tanulóknak és hallgatóknak sokoldalú ismeretszerzésre, a gyermekekkel való bánásmód lehetőségeinek megismerésére az óvodai élet sokszínűségében lévő lehetőségekbe való belelátást nyitotta meg, és színvonalasabb tartalmi munka végzésére, folyamatos megújulásra, fejlődésre ösztönzött bennünket. A felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók óvodáinkban tartották az államvizsga foglalkozásaikat kiváló eredménynyel. Miután a Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézettel a hallgatók fogadása során jó kapcsolat alakult ki, intézményünket választották, hogy egy NDK-ból érkezett delegációnak bemutassák az óvodai udvari élet szervezésének hazai lehetőségeit. Helyt adtunk a Japánból országunkba érkezett óvodapedagógusok látogatásának is. Érdeklődési körük három téma köré csoportosult. 1. Ének-zenei nevelés a magyar óvodákban, a Kodály módszer akalmazása a gyakorlati munkában. 16

2. Az egészséges, korszerű táplálkozás. 3. Az egészséges életmódra nevelés. A témaköröknek megfelelően szerveződött a látogatás. Ének-zenéből láthattak a Kodály módszer alkalmazásával bemutató foglalkozást. „Ha nem ültetjük el a zene szép magvát a legzsengébb korban, később hiába próbálkozunk vele: ellepte a lelkeket a gyom. Van-e szebb hivatás, mint új kertbe az első jó magot vetni?” (Kodály Zoltán). Köztudott, hogy milyen jelentőséggel bír a zenei képességfejlesztés az óvodai nevelés egészén belül. A mesélő, párbeszédes, cselekményes, a gyermeki lélekhez közelálló, természetről, növényekről, állatokról szóló népzenei kincsek képezik alapját az óvodai ének-zenei nevelésnek. A gyakorlati munka végzése során az igényes zenei anyag válogatása és a Kodály Zoltán által tanított módszer alkalmazása segített mindnyájunkat. Olyan szinten művelték nevelőink a komplex nevelésen belül az ének-zenei nevelést, hogy ez követendő példát és maradandó élményt adhatott a Japánból intézményünkbe látogató óvodapedagógusoknak. Nagy elismerést kapott a foglalkozást vezető kolléganő Badak Gyuláné, általa is növekedett az intézmény jó hírneve, amit magukkal vihettek Japánba a vendégek. Az egészséges, korszerű táplálkozásra mindig nagy gondot fordítottunk, talán ezért esett a mi óvodánkra a választás. Megtekintették főzőkonyhánk felszereléseit, a munkafolyamatok végzését segítő gépeket. Legnagyobb élmény mégis az volt mind a vendégek, mind a mi alkalmazottaink számára is, hogy tevőlegesen részt vehettek az ebéd készítésében, a higiénés előírások betartásával. A korszerű táplálkozás megvalósításáért sokat tett Dr. Petrik Péterné óvodai szaktanácsadó, érdemei elismerésre méltóak. Az egészséges életmódra nevelés lehetőségeit, az udvar felszereltségét, sport és más eszközök meglétét nagyra értékelték vendégeink. A mobilizálható eszközök használata elismerést váltott ki, pl.: az akkori NDK tornaszer, különböző méretű labdák, ugró és húzó kötelek, tornakarikák, gerendák stb. 17

Ebből az alkalomból is (de többször is) gyermekmunkákból készítettünk kiállítást, mely a látogatás után még 2 hétig megtekinthető volt szülők, közeli és távoli óvodák nevelői számára. Kiállítást szerveztünk az óvónők által készített eszközökből is, melyek egyaránt kínáltak lehetőséget a tartalmi munka gazdagítására, játék lehetőség bővítésére, értelmi képességek fejlesztésére. Óvodánk udvarának állandó felszereltsége is példaszerű volt. A pancsoló medencék, a „Neptun” zuhanyozók lehetővé tették a nyári hónapokban nemcsak a lég, hanem a vízfürdőzést is. Ez a testedzést, szabad mozgás lehetőségét segítette a többi felszereléssel együtt. Az egészséges életmódra nevelés az óvodai élet minden területén jelen volt, szervezett keretek között és szabadidős tevékenységek során egyaránt. A szervezett foglalkozások során szerzett ismeretek beépültek a mindennapi tevékenységbe. Így a fizikai erőnlét fokozásán keresztül járultunk hozzá egyebek mellett az értelmi képességek fejlesztéséhez: a figyelemkoncentráció, fegyelem, türelem, együttérzés, emlékezet stb. fejlesztését segítettük (ugrás, dobás, futás, sorverseny, fogócska stb.) A testi nevelés, mint az egészséges életmódra nevelés egyik lehetősége, a figyelem középpontjába került. A szabadidős tevékenység egyik legcéltudatosabb gyakorlati megvalósítása folyamatos feladatunkká vált. Olyan mértékben fejlődött ezáltal a gyermeki személyiség, hogy ez példa értékűvé vált. Mindannyian éreztük, hogy az óvodai testi nevelés terén elért eredményeinkre méltán lehetünk büszkék, hogy mindezt megmutathatjuk a város lakóinak, intézményeinek, elsősorban az általános iskolának. Így történt meg aztán, hogy 1980 tavaszán nagysikerű tornabemutatót tartottunk az új Bartók Béla úti óvoda udvarán. Ez a bemutató olyan jelleggel bírt, amit mind a gyerekek, mind a nevelők, mind a résztvevő vendégek élvezhettek. Ma már tényleg csak az akkor készült fotók hozzák vissza a jól végzett munka édes örömét, emlékét.

18

A nevelési területek között nagy gondot fordítottunk a közlekedésre nevelésre. Ennek során kiemelt feladatunknak tekintettük a gyermekek testi épségének védelmét, az alapvető gyalogos közlekedési szabályok megismertetését, gyakorlását és betartását. E nevelési területtel munkaközösségi szinten is foglalkoztunk, munkaközösség-vezetőnk Koncz Istvánné kolléganő volt. Részt vettünk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrkapitányság által meghirdetett pályázaton. Intézményünk kiemelkedő eredményt ért el, és nagy elismerésben részesült. Sok hasznos szemléltető eszközt kaptunk a különböző életkorban elvárható közlekedési szabályok szemléltetéséhez. A gyermekvédelmi megbízottak személyes felelősség felvállalásával végezték munkájukat. Hatékony, jól használható segítséget adtak számomra különösen a cigánygyermekek felkutatásában, óvodába járásuk rendszeressé tételében, segélyekben való részesítésükben. Az 5. számú óvoda gyermekvédelmi megbízottja a hátrányos helyzetű Perényi tanyáról bejáró gyermekek gondozását végezte lelkiismeretesen, példamutatóan. A gyermek tisztelete és szeretete minden óvodapedagógus személyiségében meglévő tulajdonságnak kell lennie. Sok éven át nemcsak az akkor óvodába járó gyermekeknek, hanem a város gyermekeinek köszöntésére is nagy izgalommal készültek óvodapedagógusaink a Gyermeknapra. A gyermeknapi ünnepi műsor tervének összeállítása során elsődleges szempont volt: a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi és ének-zenei anyag válogatása, maradandó élménynyújtás, esztétikai, ének-zenei, irodalmi vonatkozásban egyaránt. Szerepelt a programban báb és szerepjáték, gyermekdalokkal, népdalokkal tarkítva, valamint olyan humoros irodalmi és zenei darabok, melyek 19

egyébként az óvodai gyűjteményen kívüliek: pl. Bőrönd Ödön, Kövön ül… stb. Az évenként más-más tartalmú gyermeknapi köszöntések, és egyéb óvodai ünnepségek (mikulás, farsang, karácsony) sikeresek voltak, a résztvevők emlékezetében még ma is élnek. Nem hagyhatom szó nélkül a május elsejei vidám ünnepléseket az óvodákban, melyeket minden évben méltóképpen szerveztünk, sok-sok játékkal, énekkel, májusfa díszítésével, Kraszna parti kirándulásokkal a tavasz köszöntéseként. Nagy jelentőséget kapott a hagyományok felkutatása, ápolása, az óvodai életbe való beillesztése. (lekvárfőzés, szüret, farsang, kukoricahántás, stb.) A gyakorlati megvalósításához a „Guzsalyas” c. kiadvány adott konkrét segítséget. A tanéveket minden évben ünnepélyes évzárókkal zártuk. Nagy öröm volt látni az éves munka eredményeként a gyermekek fejlettségét, ügyességét, bátorságát, vidámságát, szülőknek és nevelőknek egyaránt. Az emlékeket fotók, majd dia-pozitívek és videó felvételek őrzik az utókor számára. A megyei és járási szervezésű továbbképzések mellett, jól segítették a folyamatos szakmai megújulást a Kecskeméti Óvodapedagógia Nyári Egyetem programjai, melynek mi, az önállóvá válásunk után lehettünk részesei. Ez a magas szakmai színvonalú országos szervezésű továbbképzés évenként más és más programmal szerveződött. Az óvodai nevelés egy-egy szakterületének alapos elemzésével iránymutatást kaptunk az újszerű eszközök és módszerek alkalmazásához. Az elméleti tisztánlátás segítését szolgálták a magasan képzett szakemberektől hallott előadások. A nagy tapasztalattal bíró intézményigazgató mellett olyan jeles személyiségek jelentek meg, mint Bakonyiné Vincze Ágnes, Kereszturi Ferencné, Ancsel Éva, Dr. Ranschburg Jenő stb. Egy hét után minden résztvevő feltöltődve friss ismeretekkel ambícióktól fűtve tért haza. A tanévnyitó értekezleten minden résztvevő beszámolt a szerzett tapasztalatokról. Ez is 20

biztosította többek között a folyamatos megújulást, az önfejlesztést, az információ áramlását. Intézményünkből évenként más-más nevelő részvételét tettük lehetővé. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet által országosan meghirdetett szakmai továbbképzés helyi szervezését intézményünk vállalta fel. Az ország minden részéről érkeztek, annak ellenére, hogy ez volt az első önköltséges rendezvény. Szállást és étkezést a helyi Középiskolai Kollégium biztosított. A szakmai értekezéseknek a városi önkormányzat adta a tanácstermet. A szakmai programok az óvodai élet egészének korszerűsítését célozták meg, összhangban az 1990-ben bevezetésre kerülő továbbfejlesztett nevelési programmal. Zárásként egy beregi kiránduláson vettek részt, megismerkedve történelmi múltunkkal. 1990. szeptember 1-től megtörtént a Továbbfejlesztett Nevelési Program bevezetése. Ez nemcsak tartalmában és a szervezeti forma megválasztásában adott újat. Korszerű lehetőséget biztosított minden Kolléganőnek az egyéniségének legjobban megfelelő fejlesztési lehetőségek megtalálásában, a helyi sajátosságok számbavételével önálló nevelési terv készítésében, gyakorlati megvalósításában, felvállalva a gyermek fejlesztése érdekében azt a felelősséget, melyet a program a nevelő hatáskörébe utal, önálló, alkotó tevékenységén keresztül, a módszertani szabadság biztosításával. Az intézményi munkaközösség vezetők az igényekhez igazodva folytatták a nevelők szakmai képzését, a 3-7 éves korú gyermekek életkori sajátosságai témában. Segítették ezáltal a továbbfejlesztett Nevelési Program feladatainak jobb színvonalú megvalósítását, különösen ott, ahol vegyes vagy részben osztott csoportok működtek. A munkaközösség-vezetők elismert szakemberek voltak. Felvállalták a kutatás fejlesztés érdekében a több terhet jelentő munkát. Tevékenységük eredményessége köszönetet, dicséretet érdemel. 21

Mint intézményvezető nagy gondot fordítottam nevelőtestületünk folyamatos képzésére, fejlesztésére, az ismeretek állandó bővítésére. Többen is elvégezhették a már említett intenzív tanfolyamot, amihez biztosítottam a helyettesítést. Az óvodapedagógusokat olyan továbbképzések felé orientáltam, amelyek az esetleges hiányosságokat kompenzálták. Az óvónői szakközépiskolát végzett nevelőket bátorítottam, segítettem, hogy felsőfokú végzettséget szerezzenek a Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézetben. (Bóné Bálintné, Szabó Józsefné, Magocsa Lászlóné) Jó szívvel segítettem minden törekvést, mely az emberi értéket emelte, az ismereteket gyarapítani igyekezett, mint például Kiss Sándornét, aki előbb érettségi bizonyítványt, majd sikeres főiskolai államvizsgájával óvodapedagógus diplomát szerzett. Támogattam a dajkaképző tanfolyam elvégzését, tudatosítva, hogy igazi óvodai dajkának lenni nem egyszerűen csak fizikai munkaerőt jelent, hanem a gyermekekkel való bánásmód egy alapszintű pedagógiai ismeretet is igényel. Ebben Nyitrai Endréné vállalt úttörő szerepet. Ugyanígy biztosítottam, hogy óvodánkban szakképzett szakácsnők, élelmezésvezetők dolgozzanak. Az óvoda kapcsolatai Az óvoda és a család Az óvodai nevelés a családdal együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Idézem az ide vonatkozó - általam megfogalmazott - gondolatokat, az óvoda helyi nevelési programjából. „Az óvoda és a család egymást segítő és egymást kiegészítő kapcsolata nélkülözhetetlen feltétele a gyermek harmonikus fejlődésének. Az együttműködés kölcsönös bizalomra és tiszteletre épül. Az óvónő megalapozott szakmai tudásával, míg a szülő gyermeke szokásainak, igényeinek, 22

szükségleteinek ismeretével segíti a gyermek fejlődését. Mindez erősíti a közös felelősségvállalást a konstruktív kapcsolat alakítását.” Kezdettől fogva ezek az elvek határozták meg az óvoda és a család kapcsolatát. Jó érzéssel emlékszem a szülők óvodához való pozitív hozzáállására, segítőkészségére, tiszteletteljes megnyilvánulásaikra, áldozatkészségükre. Munkánkról elismeréssel, megelégedéssel beszéltek, igyekeztünk mindenbe bevonni őket. Élmények, ismeretek szerzésének gazdag tárházát kínálták a régiónkban szervezett kirándulások. A baktai erdő, a nyíregyházi Vadaspark, a debreceni Állatkert, az országhatár, mint ritka lehetőség adva volt. Kihagyni nem lett volna szabad. Mind a néphagyomány-ápolást, mind a kirándulások szervezését lelkesen támogatták és segítették a szülők, a családok. Az udvari játékok évenkénti karbantartásában is nélkülözhetetlen segítséget kaptunk a Szülői Munkaközösségektől A rendszerváltás éveiben merült fel a szülők részéről igény arra, hogy már az óvodában kezdjenek a gyermekek ismerkedni idegen nyelvekkel (némettel, angollal). A szakirodalomban neves nyelvészek, pedagógiai kutatók véleménye eltérő e témában. Egyben megegyeznek: ott van esélye az ilyen próbálkozásnak, ahol a szülők zöme beszéli valamelyik idegen nyelvet. Pl.: horvát, szlovák, német stb. A szülői igények figyelembe vételével 9 kolléganő vállalta, hogy megkezdi a német nyelv tanulmányozását. Számukra szerveztünk nyelvtanfolyamot az óvodában az önkormányzat támogatásával. 1991. szeptember 1-jén megindult a képzés, vállalva, hogy a résztvevők 1992. december 31-ig alapfokú nyelvvizsgát tesznek. A kitartó és eredményes tanulás és oktatás beérett, mert valamennyien bizonyították alkalmasságukat, Budapesten sikeresen teljesítették az alapfokú nyelvvizsga követelményeit. Felkészítő tanárnőjük Baráth Tiborné volt.

23

Szintén a rendszerváltás idejére tehető, hogy a városban az egyházak kezdeményezésére a szülők körében végzett felmérés eredményét szem előtt tartva 1991. október 1-től, óvodáinkban megkezdődött a gyermekek vallásos szellemű nevelése. Dr. Pótor Imréné református lelkész, és Dr. Cserháti István esperes úr végezték ezt a munkát az óvodán belül, a főbb tevékenységi forma és a napirend zavarása nélkül. Munkájukban nevelőink aktívan vettek részt, mivel nagy létszámú csoportok szerveződtek és segítségükre szükség volt. Az óvoda és a bölcsőde A bölcsődével való kapcsolat rendszeres, folyamatos volt. A gondozónők mindazokat az alapvető szokásokat kialakították a gyermekben, melyre az óvodai nevelés építhetett. A kiscsoportot fogadó óvónők folyamatosan látogatták a bölcsődéből óvodába érkező gyermekeket. Az óvoda és az iskola Az óvoda, mint alapfokú nevelési intézmény, a nevelés egészét áthatva a testi, a szociális és az értelmi képességek fejlesztésével készíti fel a gyermekeket az iskolai életre. Ez a folyamat 1-4 évig terjedhet, az óvodában eltöltött idő függvényében. Az óvodás gyermekek fő tevékenységében, a játékban egyedi lehetőségek kínálkoznak a személyiség sokoldalú fejlődésére. Az úgynevezett szabadidős tevékenység a legértékesebb idő valamennyi jártasság, képesség és készség fejlesztésére, melyek elősegítik a gyermek iskolaéretté válását. Nagyon komoly kihívás valamennyi nevelő számára ez a feladat mind a közösségi nevelés, mind az értelmi, érzelmi, erkölcsi tulajdonságok fejlesztése terén. Mindig minden igyekezetünkkel a problémamentes átmenet megkönnyítésén munkálkodtunk, ennek ellenére előfordultak kisebb nagyobb gondok. A legjobb szándékkal és szakmai hozzáértéssel végzett munka sem hozta meg mindig a várt eredményt. A munka hatékonysága a nevelő rátermettségének, szakmai tudatosságának, valamint a gyermekek adottságainak a függvénye. 24

Másfél évtizeden át kerestük a közös hangot az általános iskola alsó tagozatos nevelőivel. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy mindkét intézmény nevelői a jobbítás szándékával dolgoztak munkaközösségi szinten a meghitt óvodai élet után az örömteli, sikerélményekben gazdag iskolai élet megteremtéséért. Ennek érdekében minden évben kölcsönösek voltak a hospitálások mindkét intézményben. A tanítók megismerték az iskolába készülő gyermekeket óvodai környezetükben. Az óvodapedagógusok, - különösen a tanév elején- gyakori vendégek voltak az iskolában, ahol meggyőződhettek a volt óvodások érettségéről. Ezeket az alkalmakat a kölcsönös tapasztalat- és véleménycsere jellemezte. A problémák őszinte feltárása, megbeszélése segítette a személyenként alkalmazható módszerek megtalálását. Sok segítséget nyújtottak az alsós nevelőknek az évekig vezetett személyiséglapok, melyek tartalmazták a gyermekek fejlődési folyamatát az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. Kitartó munkánk eredménye, hogy a két intézmény nyitottá vált az óvoda és iskola közötti átmenet megkönnyítése, a gyermekek életkori sajátosságainak előtérbe helyezése iránti elkötelezettség tekintetében. Ha visszagondolok a kezdeti időkre, amikor még az óvónők és tanítók két külön álló közeg volt, megnyugvással tölt el, hogy a folyamatos együttműködés eredményeként közel tudtunk kerülni egymáshoz a ránk bízott gyermekek érdekében. Együttműködésünkről, munkaközösségi tevékenységünkről számot adtunk az országos pedagógiai hetilapban, a "Köznevelés"- ben. A Művelődési Miniszter dicséretben részesítette tevékenységünket. A sok közös próbálkozás eredményeként óvónők és tanítók végül is egy gyűjtőfogalomba kerültek, "nevelők-pedagógusok" lettek anélkül, hogy bármelyik közeg tekintélye sérült volna. Emlékeim szerint az egyik legsikeresebb kezdeményezés volt az óvoda-iskola közötti átmenet nehézségeinek csökkentéséért végzett munkánk, s úgy gondolom, így vélekedtek erről az alsós nevelők is.

25

Kapcsolat a Nevelési Tanácsadó Intézettel Nagyon hatékony és aktív kapcsolat alakult ki az óvodák és a Nevelési Tanácsadó között. Az intézményünk nem foglalkoztatott fejlesztő pedagógust, logopédust. Az óvodába felvett, nehézségekkel küzdő gyermekek elmaradásainak korrekciója, fejlesztése meghaladta az óvodai nevelés körét (beszédhibák javítása, részképesség hiányok kezelése, magatartászavarok korrekciója stb.) Igen hatékony segítséget kaptunk minden esetben a problémák megoldásához a tanácsadó szakembereitől, az egyéni képességek fejlesztéséhez. Külön említést érdemel, hogy a szűrővizsgálatokat óvodai környezetben végezték el. A fejlesztendő feladattól függően ütemezték a munkájukat oly módon, hogy az iskolakezdésre megszűntek a lemaradások. A fejlesztő foglalkozásokra a Nevelési Tanácsadó pedagógiai asszisztense kísérte a gyermekeket, nagy felelősségtudattal és gyermekszeretettel. Köszönetet mondok valamennyiük munkájáért, a gyermekek és szülők nevében. Kapcsolat a közművelődési intézményekkel Ritka, kivételes lehetőség városunkban, hogy van egy olyan intézmény, ahol régiónk történelmének tárgyi és képi megjelenítése tárul elénk, szakszerű válogatásban, igényes kiállításban. Ez a Beregi Múzeum. Az intézményt séták során már kisgyermekkorban megismerték a gyermekek, a külső jegyek alapján. Tudták, hogy a Múzeumban mi található, látható. A múzeumlátogatásra leginkább nagycsoportban kerül sor, amikor már rendelkeznek bizonyos ismeretekkel az őket körülvevő környezetről, amelyben biztonsággal mozognak, célszerűen tevékenykednek, szakszerűen használják a számukra szükséges eszközöket, játékszereket. A múzeumlátogatás egy hosszabb előkészítő folyamatot igényel. Beszélgetések a régi időkről, hogy megértsék a múzeumban eléjük táruló korabeli tárgyak, eszközök hasznát, értelmét. A cél ezzel kettős. Egyrészt a szülőktől, nagyszülőktől való örökség iránti tiszteletre való ráébresztés, másrészt a jövő értékeinek megbecsülésére való nevelés. Tisztelet és köszönet illeti 26

a Beregi Múzeum mindenkori Igazgatóját és munkatársait, akik megkülönböztetett szeretettel fogadják az óvodások látogatását. A megtapasztalt élmények megmaradnak a gyermekeinkben, a múlt tisztelete iránti érzés csírái ezek által is beépülnek személyiségükbe. A Városi Könyvtárral való kapcsolatunk rendszeres és folyamatos. A csoportokat nagyon szívesen fogadják a könyvtár dolgozói. A sok színes lapozható, forgatható képeskönyv nagyon közel áll a gyermekek világához. Először a gyermekrészleget, majd az egész könyvtárat megismerhetik a gyermekek. Megtapasztalják, megtanulják, hogy a könyveket óvni, védeni kell, mert nagyon sérülékenyek. Ráéreznek arra, hogy a könyvek jelentik későbbi ismereteik bővítésének forrását az élet minden területén, s ha ezt sikerült megértetni velük, sokat tettünk az értelmes, alkotó, gondolkodó személyiség fejlesztéséért. Az akkori könyvtárigazgató Fejes Gáborné Erzsike néni kedves hangját, meséit szép emlékként őrizzük. Mozi látogatásra ritkábban került sor, mivel nem minden gyermekfilm volt alkalmas arra, hogy az óvodások is láthassák. Egy-egy nagy szélesvásznú mesefilmet szívesen néztek az óvodások is, például „Oroszlánkirály, Kis hableány, 101 kiskutya” stb. Az esztétikai élményen túl, megtanulták, hogy illik viselkedni moziban. Színházba a városi Művelődési Központba jártunk, alkalomszerűen, ha bábszínház, vagy gyermekszínház vendégszerepelt városunkban. Vidám, felszabadult időtöltés ez számukra. Az óvodai nevelési folyamat részeként az irodalmi nevelés gazdagítását, változatosságát, sokszínűségét segítették a színházlátogatások. A közművelődési intézményekkel való folyamatos kapcsolat hatékonyan segítette nevelési céljaink, feladataink megvalósítását, az óvoda falain kívül. A gyermekekben elraktározódott emlékképek felidézésével a szép gondtalan óvodai évek jutnak az eszükbe.

27

Az óvoda és az egészségügyi hálózat kapcsolata Az iskolai életmódra nevelés faladatainak szerves része a szomatikus nevelés. E munka megvalósításában aktívan működtek közre, voltak segítségünkre a városi védőnők és a gyermekorvos. A védőnők által vezetett egészségügyi törzskönyv minden fontos információt tartalmaz, a védőoltások meglététől a gyermek státuszvizsgálatán át az iskolaérettségi vizsgálatig. Ez a könyv kíséri a gyermekeket intézményről intézményre, 18 éves koráig. A védőnők nagyon hatékonyan segítettek járványok, esetleges fertőzések idején, jelenlétükkel, tanácsaikkal. Különösen fontosnak és nagyon hasznosnak tartottam - először a kórház gégészeti osztálya által, később a védőnők által végzett- látás, és hallás vizsgálatot, valamint a szájüreg vizsgálatát. Munkájuk eredményességének köszönhetően még az iskola megkezdése előtt el tudták végezni a szükséges korrekciót, ezáltal is megkönnyítve az iskolakezdést. (pl. szemüveg ellenőrzése, felírása, cseréje, szükséges műtéti beavatkozások elvégzése: garat - orrmandula műtétek, stb.) Itt említem még meg a város gyógytornászát, aki fáradtságot nem kímélve járt óvodáinkba, s helyben végezte nagy szaktudással a mozgásfejlesztést, a kis és nagymozgások, finommozgások terén egyaránt. Kapcsolat a felettes szervekkel Intézményünk életében jelen volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Művelődési Osztály a Megyei Pedagógiai Intézet, és a vásárosnaményi Városi Művelődési Osztály. Örömmel töltött el bennünket e hivatalok léte. Biztosak lehettünk abban, hogy minden esetben a mi munkánk jobbítását szolgálták. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Művelődési Osztály képviseletében Vass Lajosné dr. olyan szaktekintélye volt az alsó-fokú oktatásnak nevelésnek, amelyben az óvodai nevelés rangjának megfelelő helyre került. Céltudatos kiművelt elméje gyors helyzet felismerő képességgel, éles lá28

tással párosult. A nevelésügy elkötelezett harcosa, igazságérzete példaértékű. A nevelésügy érdekében felvállalta az ütközést minden esetben, még pártképviselővel szemben is, (abban az időben ez nem volt jellemző) tekintélye ezáltal is nőtt a nevelőközösségekben, tantestületekben. Személyiségének, munkásságának tisztelet és köszönet. Meleg szívvel gondolok a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézet óvodai szakmai vezetőjére Kundrák Jánosnéra. Személyes jó kapcsolatát két irányban tartotta: az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) a terület óvodái felé. A szakmai megújulást, a folyamatos fejlődést segítette a színvonalas programok szervezésével. Nagy pedagógiai tapasztalattal rendelkező előadók, hívására nemcsak az OPI-ból, de az ország bármely intézetéből szívesen jöttek hozzánk. Munkásságával megyénknek méltó hírnevet szerzett. Nagy sikerrel szervezte és vezette az óvodapedagógusok részére az „intenzív” tanfolyamokat két éves program keretében a Pedagógiai Intézetben és a Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézetben is. E továbbképzési formát akár diploma megújításként is értékelhetjük, így sok év távlatából. Mint a szervezeti formából is kitűnik intenzív tanulásra, kutatásra, aktivitásra ösztönözte, szinte kötelezte a résztvevőket, ha eredményesen akartak részesei lenni e képzési formának. Munkája végzése során igen sok, ma is hasznosítható tanulmányt, filmfelvételt készített, többek között a mi óvodánkban is, amit az óvónői szakképzés során az intézetek hasznosítottak. Tisztelettel gondolok Demarcsek Ilona óvodai felügyelőre, sokévi együttműködésünkre. Óvodánk az ő felügyelete alatt vált a térség bázis óvodájává. Őt Dr. Petrik Péterné nevelőtestületünk tagja - addig a 3. számú óvoda 29

vezető helyettes óvónője - követte, mint óvodai szakfelügyelő, majd a rendszer átszervezése után óvodai szaktanácsadó. Munkabírása, akaratereje, elkötelezettsége, megfelelni akarása minden próbát kiállt. Ellenőrzött, irányított, szervezett, tanácsot adott, segített mindig az adott helyzetnek megfelelően. Kiemelkedő érdemeket szerzett az egészséges életmódra nevelés és a korszerű táplálkozás tudatosítása terén. Emlékét a vásárosnaményi óvodapedagógusokon kívül a beregi térség óvodáinak közösségei is tisztelettel őrzik. Mélységes tisztelettel adózom Rudda Mihály egykori osztályvezetőm emléke előtt. A város és a vonzáskörzete valamennyi intézményében nagyrabecsülés övezte. Őszintesége, egyenes jelleme, jóakarata példaként hatott ránk. Tisztelte a tudást, a jól végzett munkát, a fegyelmet, a rendet minden vonatkozásban: tartalmi munkavégzésben, költségvetési gazdálkodásban, személyzeti munkában egyaránt. Visszaemlékezésem rendhagyó! Nem szokás alsóbb beosztásban lévő vezetőnek felettes szervek képviselőit véleményezni, szeretném, ha nem annak tűnne. Hogy mégis sor került rá, annak tudható be, hogy együttműködésünk hosszú évekig tartott, melyet a kölcsönös tisztelet hatott át, eredménye a becsületesen végzett munka volt. Munkám sikerében sokat jelentett a biztatás, a bátorítás, az egyetértés, a tanácsadás, az iránymutatás, és az elismerés. Társadalmi munka, tárgyi feltételek javítása Intézményünk - mint bármely más városi intézmény - költségvetésben biztosított pénzből gazdálkodott. Városunk területén vegyesen volt ipari és mezőgazdasági üzem. Az üzemekben „Szocialista Brigád”-ok szerveződtek. Akik kapcsolódtak a mozgalomhoz, a kötelezően ellátandó feladatokon kívül is végeztek olyan jellegű munkát, amivel az intézmé30

nyek környezetét tehették szebbé, a felszerelések körét bővíthették, játékokkal gazdagíthatták. Vezették a brigádnaplót, mely éves értékelések során dokumentációnak számított. Igyekeztünk a vállalatok vezetőinek segítségével a brigádokat megismerni, vállalásaik teljesítéséhez javaslatot adni, pl..: Egy-egy festés, udvarrendezés, friss homok biztosítása minden tavasszal, gyermeknapra, karácsonyra, játékkészlet bővítése stb. Viszonzásul nőnapon, anyák napján köszöntöttük őket. Nagyon jelentős anyagi segítséget jelentett a 10-20 vagy 50 000 Ft-os támogatás, hiszen az így felszabadult anyagi forrást a szakmai felszerelések körének további bővítésére használhattuk. Szinte nem volt a városban olyan üzem, mely ne jó szívvel segítette volna óvodáinkat: Erdért vállalat 17. és 21. számú telepe, Forgácslap gyár, Röntgengyár, Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet, ÁFÉSZ, Üveggyár, VOR, Vegyesipari KTSZ, Dohánybeváltó. Köszönet mindazoknak, akik segítségünkre voltak! Szakmai beszerzések A TANÉRT Vállalat forgalmazta az óvodai élet szervezéséhez szükséges berendezéseket, és azokat az eszközöket melyek segítségével, változatosabbá, érdeklődést felkeltőbbé tehettük az óvodai életet. Hírmondóik, tájékoztatóik mindig időben jelentek meg. Tartalmazták az eszközök didaktikai célokra való felhasználhatóságát, külső megjelenési formáját és természetesen az árakat is. Így az éves költségvetésben már tudatosan tervezhettük azokat az eszközöket, melyek a mindennapi óvodai élet szervezését színesebbé, változatosabbá tehették. Megbízható partner volt a TANÉRT Vállalat. A megrendeléseket mindig pontosan, határidőre teljesítette. A TANÉRT által forgalmazott eszközök időtállóak voltak. Jelentősebb megrendeléseink, melyek még a mai napig is jól hasznosíthatók: Képek az anyanyelvi neveléshez. Növények, állatok, emberek, közlekedés világa. 31

Mini-mat eszközkészlet. Logikai játék. Bábkészlet. A meglévő eszközök alapkészletként szolgáltak. Az igényes munkavégzésen múlt, hogy ki mivel bővítette, hogyan használta, a nevelőmunkájában. Mondhatom, hogy nevelőközösségünk ezen a téren is jelentőset alkotott. A jó ötletek kitalálói, a külső megjelenési forma kivitelezői, az eszközök használói sikeresen működtek együtt. A közös munka eredményének igazi élvezői a gondjainkra bízott kincsek, a kisgyermekek lettek. Eszköztárunk olyan szépen gyarapodott, hogy célszerű volt egy szertárban összegyűjteni, rendszerezni úgy, hogy mindenki számára áttekinthető, jól használható legyen. Emlékezetem szerint a TANÉRT vállalat hozta forgalomba az óvodai nevelésben tevékenykedő pedagógusok számára is jól hasznosítható videó kazetta sorozatot, „Monthág Imre: Beszédművelés” címmel. Páratlan értéket jelent minden nevelőnek, aki veszi a fáradtságot, hogy megnézze, értékelje, elemezze, hasznosítsa a mindennapi munka végzése során. Költségvetésből vásároltunk televíziót és videó lejátszót, ami nagy előrelépés volt a technikai fejlődés felé. A rendszerváltás Mint az egész országban, városunkban is nagy jelentőséggel bírt az 1990. évi rendszerváltás. Azt mindenki érezte, hogy történni fog valami, csak azt nem tudtuk, hogy hogyan. Tulajdonképpen a városban végbemenő változás hasonlóan történt, mint az országban bárhol. Jómagam még két évig tevékenykedtem a rendszerváltás után, mint intézményvezető. Nem mondom, hogy vezetői pályafutásom legszebb két éve volt, de megnyugvással töltött el hogy intézményünk dolgozóit nem fenyegette a munkanélküliség veszélye. 32

1992. augusztus 1-jével 33 évi folyamatos vezetői tisztség után emelt fővel adtam át az óvoda vezetését. A tervezett feladatokat maradéktalanul megvalósítottam. Az új helyzetnek megfelelően kezdhette az új vezetés a munkát az új programjával. Az 1992. augusztus 1-jével meghirdetett óvodavezető álláshelyre ugyanis már nem pályáztam. Előrelátó vezetőnek gondoskodni kell az utánpótlás biztosításáról. E munkámat tudatosan végeztem, hiszen utódom olyan szakmai és gazdasági képzéseken vett részt, melyeken az óvodavezetői tisztség betöltéséhez szükséges ismeretek, tudásanyag megszerzésére volt lehetősége. Így az óvodában a folyamatos fejlődés nem állt meg, Badak Gyuláné személyében az óvodánk rangjának megfelelő, méltó óvodavezetőt kapott. Megnyugvással vette mindenki tudomásul, hogy intézményünk nem lett a politikai harcok színtere. 1992. augusztus 1-vel megtörtént az óvodavezetés átadása, s én az óvodában dolgoztam tovább óvodapedagógusként nyugdíjazásomig. A sikeres vezetői tevékenység után igen szép, tartalmas éveket tölthettem a gyermekcsoportban az 1997-es nevelési év végéig. Köszönetet mondok minden vezető-helyettesnek, munkaközösség-vezetőnek, kolléganőnek, adminisztrátornak, dajka-néninek, élelmezésvezetőnek, szakács-néninek és a karbantartónak, hogy munkám eredményességét becsületes, példamutató helytállásukkal segítették. Az óvodai évek szép emlékét Juhász Gyula versével őrzöm: „A szomszéd ablakból időnkint Szivembe zsong egy drága zaj, Derűs, meleg madárcsicsergés: Gyermekkacaj! Mintha egy boldogabb világból Üzenné valaki nekem, Hogy van öröm, ifju, áldott, Felhőtelen!”

33

Borbás Bertalanné nyugdíjas címzetes óvodavezető

Badak Gyuláné óvodavezető

34

A megkezdett út folytatása 1992-2006-ig „Minden nap megszűnik valami, amiért az ember szomorkodik, de mindennap születik valami, amiért érdemes élni és küzdeni.” (Herakleitosz) A vezetőváltás minden nehézség és zökkenő nélkül történt meg, ami Borbás Bertalanné Emmuska néni segítőkészségének, önzetlenségének, tudatosságának, és a nevelőtestület pozitív hozzáállásának, szakmai és erkölcsi támogatásának volt köszönhető. Az elkövetkező évek legjelentősebb eseményeit kronológiai sorrendben idézem az olvasók elé. 1992/1993 Ez a nevelési év sok változást hozott a közoktatásban. Megújult a Közoktatásról szóló törvény, a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény. Ezek mentén kellett elkezdeni a munkát. A szakmai megújulás csírái már jelentkeztek az országban, alternatív pedagógiák jelentek meg, ami a mi nevelőtestületünket is gondolkodásra késztette. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a divatirányzatok követése helyett egy egységes elvrendszer felállításával az Óvodai Nevelési Programnál maradunk, és az értékek megőrzésén alapuló szakmai fejlődés útját választjuk. Ennek megfelelően fogalmaztuk meg a következő alapelveinket: 35

Derűs, oldott, családias, szeretetteljes légkör kialakítása. Sokféle, változatos tevékenység biztosítása, ezekhez megfelelő szokás és szabályrendszer kialakítása. A közösségben történő egyéni fejlesztés következetes megvalósítása, a gyermekek eltérő sajátosságainak és fejlődési ütemének figyelembe vételével. A gyermekek egyéni fejlődését tükröző, adott időszakra szóló, a képességfejlesztés feladatait tartalmazó, áttekinthető, alapos tervezés, értékelés. Tudatos, folyamatos, rendszeres önképzéssel az alkotó pedagógiai munka színvonalának emelése. A szakmai megújulásunk műhelyei az évtizedek óta hatékonyan működő munkaközösségek voltak, melyek - élükön Bori Gézánéval és Badak Károlynéval - alapos szakirodalmi és pedagógiai felkészüléssel igyekeztek körbejárni egy-egy óvodapedagógiai szakterületet. Folytonos volt a kapcsolatunk a Megyei Pedagógiai Intézettel, ahol a nagy szaktekintélyű, mindannyiunk által nagyra becsült és szeretett nyugdíjba vonuló Kundrák Jánosnét, régi kedves szakmai tanárom, Gallasz Ildikó osztályvezető váltotta. Már ebben az évben közösen megszerveztük városunkban az Óvodapedagóiai Kézműves Tábort. Az óvodapedagógusokra általánosságban is jellemző új iránti fogékonyság miatt rendkívül nagy volt az érdeklődés az ország minden tájáról. A mindennapi életben jól hasznosítható, újszerű kézműves technikai megoldások elsajátításával foglakoztunk, mint a batikolás, gyöngyfűzés, szövés, agyagozás, tűzzománc. Köszönettel tartozunk Tóthné Noszály Anikó szaktanácsadónak a Pedagógiai Intézet akkori munkatársának és Herczegné Andrássy Évának, a vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanárának. A távolabbról érkezett óvodapedagógusok a helyi Középiskolai Kollégiumban szálltak meg legnagyobb megelégedésükre. A szakmai feltöltődés után a Tiszaparton és a környékünkön szerveztünk élményekben gazdag szabadidős programokat. 36

Nagy előrelépést tettünk a dajkáink képzésében, hiszen szintén a Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében dajkaképző tanfolyamot indítottunk a Központi Óvodában. Jelentős segítség volt számukra, hogy helyben tanulhattak és anyagilag, szakmailag egyaránt támogattuk őket. Így 19 dajka-nénink végezte el sikeresen a tanfolyamot. A megszerzett szakképesítés - az elsajátított szakmai ismeretek és az erkölcsi elismerés mellett - jelentős béremeléssel járt. Az intézményünk az Interspan Faipari Kft.-vel közösen létrehozta az „Óvodás Gyermekekért Alapítványt”. Ebben jelentős szerepet vállaltak az akkori szülők, örök hálával tartozunk Dr. Tomkó Évának és Dr. Szűcs Gyulának valamint Csapó Józsefnek. Az alapítvány alaptőkéje az Eötvös József Általános Iskola aulájában megszervezett emlékezetes, első óvodai Jótékonysági Bál bevételéből és az Interspan nagylelkű adományából tevődött össze. Megteremtődött annak a lehetősége, hogy a civil szféra a megváltozott társadalmi helyzetben is törvényesen támogathassa az óvodákat. Borbás Bertalanné eredményes pályázatának köszönhetően 25 000 forint értékű támogatást kapott az óvodánk, melyet a szakmai eszközeink korszerűsítésére használtunk fel. Ez volt az első sikeres pályázat, amiért ma is köszönettel tartozunk. 1993/1994 A tartalmi munkában az országosan is vitákat kiváltó foglalkozás- illetve csoportszervezési formák kerültek a vizsgálódásunk központjába. A problémakör tisztázásához két bemutató foglalkozás szervezésére és videóra való rögzítésére kaptunk felkérést a Megyei Pedagógiai Intézettől. Badak Károlyné és Szabó Istvánné vállalták fel ezt a feladatot a Központi óvodában, a játékos matematika témaköréből. Az elemzések arra engedtek 37

következtetni, hogy szabad választási lehetőséget kell biztosítani ebben a kérdésben az óvodapedagógusoknak, mert gyermekközpontú szemlélettel mindkét forma sikeres és eredményes lehet. Ugyanez vonatkozik a csoportszervezésre is. A vegyes, a részben osztott és osztott csoportokban egyaránt megvalósíthatónak ítéltük az eredményes nevelőmunkát. Második alkalommal is megrendezésre került az Óvodapedagógusok Nyári Kézműves Tábora, ahova immáron a megyénken kívüli településekről is jöttek érdeklődők, úgymint Almásfüzitőről, Miskolcról, Sárospatakról, Komáromból. Megelégedéssel tölthet el bennünket, hogy szakmailag feltöltődve, kellemes élményekkel gazdagon, jó hírnevünkkel távoztak. Magocsa Lászlóné és Szabó Istvánné segítettek a szervezésben. Az épületek állagmegóvása érdekében sokat tett az önkormányzat ebben az évben. Megtörtént a központi óvoda tetőfelújítása, a vitkai és gergelyiugornyai óvodák fűtéskorszerűsítése, a Jókai úti óvoda felújítása. Végh Ferencnének és az alapítványunk támogatásának köszönhetően udvari többfunkciós fajátékok készültek, és színes televíziót is vásároltunk. Az újabb jótékonysági bál bevétele pótolta a kiadásokat. Ezt a bált a nagyszámú érdeklődőre való tekintettel, már a Lónyay Menyhért Szakközép- és Szakképző Iskola aulájában tartottuk, ahol a megszokott élményszerű gyermekműsor mellett felejthetetlen sikert arattak az óvónénik és a dajknénik, énekes-táncos szereplésükkel. A szervezés sikeres irányítása Végh Ferencné és Kazsuk Bertalanné érdeme. 1994/1995 Az előző évi magas csoportlétszámok a gergelyiugornyai városrészben szükségessé, és a bölcsődei épületnek köszönhetően lehetővé is tették egy új kiscsoport kialakítását, sajnos csak egy nevelési évre. A legkisebbeket helyeztük el ebben az épületrészben, ideális körülményeket bizto38

sítva a fejlődésükhöz. Sajnos anyagi fedezet hiányában nem tudtuk tartósan fenntartani ezt a kedvező állapotot. Egy év után az épület eladásra került. A szakmai önképzés terén a „Játékos matematika az óvodában” témával foglalkozó munkaközösség keretében Tokody Attiláné és Szabóné Jüttner Éva tartottak eredményes bemutató foglakozásokat. Mindkét alkalommal a matematikai ismeretszerzés változatos, élményszerű módszereinek és eszközeinek, a játék és a matematika kapcsolatának bemutatására került sor. A vizuális nevelés témakörében Koncz Károlynétól láthattunk újszerű bemutató foglalkozást. A termések, természetes anyagok felhasználásának és különböző technikákkal való ötvözésének színes lehetőségeit mutatta meg egy olyan óvónő, akinek az egyénisége is példaszerű. A német nyelvvizsgával és módszertani képzéssel rendelkező óvodapedagógusok - Badak Károlyné, Bori Gézáné, Kokas Árpádné, Dr. Kovács Lajosné, Magocsa Lászlóné, Szabó Istvánné, Végh Ferencné, Badak Gyuláné -elismerésre méltó módon indították el a gyermekek idegen nyelvvel való megismerkedését, nagyon játékos formában a napirendbe illesztve. Ez a kor kihívására választ adó próbálkozás volt, de a tapasztalatok alapvetően nem támasztották alá az óvodai szükségességét. Beigazolódott, hogy a korai idegen nyelv tanulásának abban az esetben van értelme, ha a szülők beszélik az idegen nyelvet, és a nyelvtanulás folytonossága is biztosított. Ezekben az években azonban egyre erőteljesebben megnyilvánultak a változó szülői, társadalmi igények a közoktatással, így az óvodával szemben is. Ez volt az oka, hogy egy rövid ideig nyelvszakos tanárok szervezésével azokban az óvodában is teret engedtünk az idegen nyelvvel való ismerkedésnek, ahol ezt óvodapedagógusok nem tudták megvalósítani. Szintén szülői igény alapján az Alkotmány úti óvodában Tokody Attiláné vezetésével, a gergelyiugornyai óvodában Szabó 39

Józsefné vezetésével keresztyén csoport alakult. Mindketten elvégezték az ehhez szükséges szakmódszertani továbbképzést. A szakmai feltételek javulását szolgálta minden óvodában az alapítvány által vásárolt Body roll sporthenger család, amit nagyon változatosan lehet használni a mozgásfejlesztés sokoldalú megvalósításához. Az alkalmazáshoz gyakorlati segédanyagot is készítettünk. Az épületeink felújítási rangsorában a vitkai és gergelyiugornyai óvodákban a parketta- a Jókai úti óvodában az előző évben elmaradt külső vakolat felújítására került sor. A hagyománnyá vált Jótékonysági bál ismét meghozta a várt sikert, amit az óvodai dolgozók újabb szereplése tett maradandóvá. 1995/1996 A rendszerváltás óta ebben az évben rendeztük meg az első nagyszabású Óvodapedagógiai Szakmai Napokat a Megyei Pedagógiai Intézet és a vásárosnaményi Önkormányzat közreműködésével. A két nap programjain száznál is több óvodapedagógus és vendég fordult meg az óvodáinkban. Megtisztelték rendezvényünket a város vezetői, képviselői, intézményvezetői. Ez meggyőzően bizonyítja, hogy intézményünk kapcsolattartása a város többi közintézményével változatlanul szoros és kölcsönös. Emlékezetes szakmai bemutatókkal, gyermekműsorokkal készültünk a rendhagyó alkalomra. Külsőségeiben is megújultak az óvodáink, a természetes anyagokból készült varázslatosan szép dekorációkkal. Felbecsülhetetlen értékkel gazdagodtunk szakmailag, tartalmilag, és erkölcsileg egyaránt. Az első nap a Bartók Béla úti óvodában Miklós Elemér úrnak, az önkormányzat oktatási kulturális és sport bizottsága elnökének ünnepélyes megnyitójával indult. Sor került az óvodások köszöntő mű40

sorára, a munkaközösségek szakmai bemutatkozására Badak Károlyné és Koncz Istvánné prezentációjával. Előadások hangzottak el Szemján Zoltántól az önkormányzat és az óvoda kapcsolatáról, Szigeti Judittól az óvoda iskola-előkészítő szerepéről, Gallasz Ildikótól a továbbképzések szakmai megújító funkciójáról. A második napon a tagóvodákba látogattunk el. A Jókai úti óvodában Porkolábné Balogh Katalin óvodai programját, az Óvoda úti óvodában a valláserkölcsön alapuló nevelés óvodai lehetőségét, a Damjanich úton a vizuális nevelés újszerű módszereit, az Alkotmány úton az epochális rendszerű óvodai nevelést, és a zeneóvodai nevelést mutattuk be. A szakmai napokon a nevelőtestület teljes összefogását, együttműködését tapasztalhatták meg a résztvevők, melyben múlhatatlan érdemük volt a vezető helyettes kolléganőknek. 1996/1997 Ezt a nevelési évet a változások évének nevezhetjük. Eltelt egy öt éves vezetői ciklus, az újabb pályázati eljárás után megbízást kaptam vezetői munkám folytatásához. A gazdasági megszorítások és a gyermeklétszám csökkenése az óvodai intézményt is átszervezésre késztette. A Jókai úti óvoda bezárásra került, két óvodapedagógustól, egy dajkától és két konyhai dolgozótól kellett megválnunk. A korengedményes, az öregségi és a rokkant nyugdíjazás lehetőségeit használtuk ki, így munkatársaink sorsa megnyugtatóan alakult. Egy csoportot meg kellett szüntetni és a Jókai úti óvoda személyi állománya átkerült a Központi óvodába. A felszabaduló tárgyi eszközöket a szükségleteknek megfelelően osztottuk szét az óvodáink között. A változások nyugodt körülmények között, zökkenőmentesen mentek végbe, Szarka Józsefné vezető helyettes kolléganő irányításával, amit az óvodáink összevont egységes működtetésének, a kialakult csapatszellemnek köszönhetünk. A szakmai feladatok terén kulcsfontosságú időszak kezdődött. A mun41

kacsoportok megalakulásával, a szakirodalom feldolgozásával elindult a helyi programkészítés folyamata. A szakmai kihívás nehéznek, de egyben izgalmasnak ígérkezett. Aktív gondolkodásra késztetett mindannyiunkat! 1997/1998 Az egész évünket kitöltötte ez a munkafolyamat. Közben intézményünk ebben a nevelési évben lett újra a megye egyik bázisóvodája, a Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatásával. A megtisztelő és egyben nagy felelősséggel járó címet pályázat útján nyertük el. Az anyagi támogatásnak köszönhetően sikerült megteremteni a továbbképzések, szakmai fórumok megszervezéséhez szükséges tárgyi feltételeket. Nagy megnyugvás volt a térség óvodái számára, hogy újra életre keltek a szakmai kapcsolatok. Külsőségeiben megújult a Bartók és az Alkotmány úti óvodák épülete, a külső tatarozás már nagyon időszerű volt. A vitkai tagóvoda udvara a Schmidt Sándor által készített fajátékokkal vált egyedivé, meseszerűvé. Az emlékezetes bemutató foglalkozások sora a néphagyomány-ápolás feldolgozásával bővült. Magocsa Lászlóné a szüret, Koncz Istvánné a húsvét népszokásait példaértékűen elevenítette fel a gyermekekkel. Bori Gézáné bemutatóján a meseélmény gyermekekre gyakorolt hatásának visszatükröződését figyelhettük meg. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatainkat segítette, hogy létrejött a városunkban is az a jelzőrendszer, amely arra hivatott, hogy az intézményekben időben feltárjuk és jelezzük a nehéz, esetleg veszélyeztetett helyzetbe kerülő gyermekek problémáit és segítsünk ezek orvoslásában. Kazsuk Bertalanné, Bancsi Istvánné, Tolnainé Koncz Erzsébet, Kokas Árpádné gyermekvédelmi felelősként vállaltak aktív szerepet intézmé42

nyünkből ebben a munkában. Nekik is köszönhető, hogy a felmerülő, néha kilátástalannak tűnő esetekben is sikerült a körülményekhez képest megnyugtató megoldásokat találni. A Művelődési Központban megtartott gyermeknapi ünnepségen az óvodapedagógusok hangulatos mese előadással ajándékozták meg a gyermekeket. 1998/1999 Nevelőtestületünk, pedagógiai fejlődésének egy jelentős állomásához érkezett meg ebben az évben. Hosszú évek kitartó munkájának, erőfeszítéseinek köszönhetően elkészítettük a helyi nevelési programunkat, amely hosszú távra irányt szabott a mindennapi nevelőmunkához, a tervezés és a gyakorlati megvalósítás terén egyaránt. A korszakalkotó program tartalmazza az eredményekre épülő jövőképet, a partneri igényeket, és az elvárható eredményeket. Egyedisége abban rejlik, hogy a nevelőtestület minden tagja részt vett a programkészítésben. Az eredményesség ma már önmagáért beszél. Igazolva érezzük Benedek István gondolatait: „Az óvodában elkezdett személyiségfejlesztés, a tudatosan tervezett, szervezett, irányított pedagógiai munka egész életre kiható, meghatározó felelősségteljes pedagógiai vállalkozás.” Négy bemutató foglalkozásra került sor ebben a nevelési évben. Bóné Bálintné, a motoros képességek fejlesztési lehetőségeinek sokféleségét tárta fel, Simon Ferencné a testnevelési játékok személyiségfejlesztő hatását mutatta be. Kokas Árpádné a Betlehemes játékot, Kazsuk Bertalanné a Pünkösdölés hagyományát dolgozta fel a csoportjával színvonalas formában. Az önkormányzat anyagi támogatásának köszönhetően óvodaépületeink 43

valamennyi helyiségében felfrissültek a falak, ajtók, ablakok, parketták. A civil szféra sokat segített egy-egy óvoda támogatásával. Gergely Imre, Vezse János, Czomba Sándor, Kolocsán György, az Interspan Faipari Kft külön köszönetet érdemel önzetlen támogatásáért. A bázisóvodai pályázatból számítógépet, nyomtatót, faxot, írásvetítőt vásároltunk. Ezzel elindultunk az újabb technikai fejlődés útján. 1999/2000 1999. szeptember 1-jét a megújulás születésnapjaként tarthatjuk számon, mert ez a nap egybeesett a helyi nevelési programunk bevezetésével és az ehhez szorosan fűződő új óvodanevek felvételével. A központi óvoda a „Hétszínvirág”, az Alkotmány úti óvoda a „Kikelet” a Gergelyugornyai városrész óvodája az „Aranyablak” a Vitkai városrész óvodája a „Tündérkert” nevet vette fel. Az óvodák összefoglaló neveként a „Játékország Óvodái” elnevezésre esett a választás. A nevek hűen tükrözi az óvodáink arculatát, az óvodás gyermekek elsődleges tevékenységét, az óvónők pedagógiai hitvallását, a megújulásra, az újjászületésre való törekvésünket. Ezt sugározza az elkészült emblémánk is, amiért Szabó Sándornak tartozunk köszönettel. (Címlapunkon is ez látható). Ez az év, jelentős fordulópontja volt a világ történelmének is, amit az ezredvég és a századforduló megélése miatt éreztünk. Szerettük volna emlékezetessé tenni ezt az évet, amihez méltó esemény volt óvodánk névadóünnepsége. Jelentőségét emelte, hogy a gyermekek, a szülők, az óvoda dolgozói együtt ünnepelhettek városunk vezetőivel, a távolabbról érkezett szakemberekkel, vendégekkel. Volt rajzkiállítás, műsorral kedveskedett a Kéknefelejcs csoport. Külön öröm volt számunkra, hogy körünkben volt dr. Ranschburg Jenő klinikai gyermekpszichológus, akinek előadása széleskörű érdeklődésre tartott számot. A kétnapos rendezvény sikere ebben az esetben is, mint már annyiszor az összefogásnak, a többletfeladatok önzetlen válla44

lásának volt köszönhető. A névadóünnepség lezárásaként megrendezett hagyományőrző jótékonysági bál is erről tanúskodott. Az év folyamán sikerült formába önteni és a csoportokhoz eljuttatni azt a segédanyagot, amiből mindenki egyéni ízlése és elképzelése alapján tervezheti az egyes tevékenységek témáját. Mind a programunk, mind a segédanyag egyedülállósága abban van, hogy a helyi sajátosságokra, igényekre épül és saját reális elképzeléseinket tartalmazza. Bizonyára ez az oka annak, hogy a program gyakorlati alkalmazásának tapasztalatairól pozitív vélemények fogalmazódtak meg, minden óvodapedagógus magáénak érzi a helyi nevelési programot. A munkaközösségek ebben az évben is stabil hátteret biztosítottak a szakmai fejlődésünknek. Lehetővé tették a megfelelő információáramlást a szakmai és egyéb területen egyaránt. A játékos képességfejlesztéssel foglalkozó munkaközösségben a koordinációs képességek fejlődésének vizsgálatával foglalkoztak az óvónők. Két sikeres bemutató foglalkozásra került sor ennek keretében. Hidvéginé Haklik Éva vezetésével tartalmas udvari tevékenységet láthattunk, sokféle képességfejlesztési lehetőség biztosításával, változatos eszközökkel. A másik foglalkozást Kondor Béláné irányította, szép példákat adva az egyéni fejlesztésre, a rajzolás kézimunka, a külső világ tevékeny megismeréséhez kapcsolódó matematikai tapasztalatszerzés megfigyelése közben. A munkaközösség tagjai mindkét foglalkozáson behatóan elemezték azokat a méréseket, amelyeket ki-ki a saját csoportjában végzett. A vizsgálatok eredményeit a minőségbiztosítási programban is fel tudtuk használni. A néphagyományőrzéssel foglalkozó munkaközösség is sikeresen folytatta tovább tervszerű munkáját. Az egyik alkalommal műhelymunka keretében népi hangszereket készítettek, Badak Károlyné és Kun Béláné irányításával, melyekből igen színvonalas kiállítási anyagot állítottak össze. Ezt szélesebb körben is sikerült megmutatni, egyrészt a névadó ünnepségünkön, másrészt a helyi könyvtárban, ami igen nagy elismerést jelentett a munkaközösség 45

és az intézményünk számára egyaránt. A másik foglalkozáson Szenes Bertalannénak köszönhetően példaértékű bemutató foglalkozást láthattunk a népi énekes játékok gyakorlatban való alkalmazásáról. A gyerekek, és az óvónénik együtt, népies viseletben, a szabadban, a régi népi „gyermekjátszók” hangulatát idézték fel önmaguk és a mi örömünkre. Ezek a játékok segítségünkre lehetnek a viselkedési problémák kezelésében, az együttélés egyre nehezebben elfogadott, de mégis nélkülözhetetlen szabályainak elmélyítésében. Év végén a tiszavasvári óvodába megszervezett szakmai tanulmányúton a beregi óvodák vezetői, és óvónői, valamint a vezető helyetteseink és munkaközösség-vezetőink vettek részt. Megismertük az intézmény nevelési programját, betekintést nyerünk önfejlesztő tevékenységükbe. Egyedi élmény volt Hétszínvirág és Kikelet óvodák óvodásainak, hogy a könyvtár szervezésében találkozhattak Marék Veronikával, aki bámulatosan kötötte le a 200 fő körüli gyermek figyelmét rajzaival és történeteivel. Az év végének egy igen jelentős, előre nem tervezett eseménye volt a tornabemutató, amivel joggal kivívtuk a város elismerését. Büszkeség, elégedettség töltött el a bennünket a bemutató utáni őszinte gratulációk hallatán, amiket még napokkal, hetekkel később is kaptunk. Magocsa Lászlóné és Gráfné Juhász Éva voltak a gyakorlatok ötletgazdái, míg az öltözékek beszerzésében Kopócsné Balogh Zsuzsanna vállalt aktív szerepet. A tárgyi feltételek mérsékeltebben javultak az előző évihez képest. Az önkormányzat anyagi segítségével a karbantartók felújították a gyermekszékeket. Sor került a fektető-huzatok javítására, pótlására. A Hétszínvirág és Kikelet óvodákban teljesen felkopott az előző évi lakkozás, ezért megtörtént a garanciális javítás. A Központi konyha festését, fertőtlenítő mesze46

lését közhasznú munkások végezték el. A szakmai eszközök pótlása ebben az évben is az alapítvány segítségével valósult meg. Képességfejlesztő játékokat, és egyéb csoportszobai eszközöket tudtunk beszerezni. Bázisóvodai támogatásból egy korszerűbb fénymásolót vásároltunk. 2000/2001 A 2000/2001-es nevelési év mindenképpen a legemlékezetesebb évek közé fog tartozni. Elsősorban nem a szakmai események miatt - habár ezen a téren is bővelkedtünk az eredményekben - hanem történelmi jelentősége okán. A múlt és jövő közötti jelent felértékelte az, hogy beköszöntött az új évezred, aminek mi is részesei lehettünk. Ezen túl, a millennium az ország minden részében megemlékezésekre, ünnepségekre késztette az embereket. Ám a mi térségünk nem ünnepelhetett felhőtlenül. A márciusban ránk zúdult árvíz súlyos csapás volt a beregi emberek számára. Sajnos négy munkatársunk otthonában is jelentős károkat okozott a természeti csapás, és többek szüleit, rokonait érték gyógyíthatatlan lelki sebet okozó fájdalmak, nehezen enyhíthető anyagi károk. A nevelési évünk rendjét is felborították a sajnálatos események, és ettől kezdve az élet diktálta a terveinkben szereplő programok megvalósításának időpontjait. Éppen ezért június elejére a szokottnál is fáradtabbak, kimerültebbek lettünk valamennyien, hiszen a feladatok maradéktalan és eredményes megvalósítása rendkívüli koncentrációt, toleranciát, konfliktustűrő és kezelő képességet, jó szervezőkészséget, türelmet, kitartást igényelt tőlünk. Az Aranyablak óvodánk teljes egészében újjávarázsolódott, az állami és helyi összefogásnak és az Országos Közjegyzői Kamara támogatásának köszönhetően. Az itt felszabadult eszközök az utolsó darabig gazdára találtak óvodáinkban. Ennek köszönhetően mindannyian gazdagodtunk nemcsak anyagiakban, hanem lelkiekben is. Köszönetet kell mondanom 47

Szabó Józsefné vezető-helyettes kolléganőnek és az Aranyablak óvoda minden dolgozójának önzetlen munkájukért, akik az elvárhatónál sokkal több energiát, szabadidőt fordítottak arra, hogy minden rendben legyen. A Tündérkert és Kikelet óvodában a balesetveszélyes melléképületet a fenntartó műszaki szakemberei bontásra ítélték. Tágasabbá, esztétikusabbá, biztonságosabbá váltak az udvarok ennek köszönhetően. A Hétszínvirág óvodában közhasznú munkások elvégezték az új épületszárny csoportszobáiban a salétromosság miatt leomlott falrészek javítását. A karbantartók átfestették az udvari fajátékokat minden óvodában. Az alapítványunk bevétele az INTERSPAN Faipari Kft- anyagi támogatásának köszönhetően 500 000 forinttal növekedett, ami meglepetést és nagy örömet jelentett számunkra. A meglepetést elsősorban az adomány átadásának számunkra egyedi, eddig még nem tapasztalt ünnepélyes formája jelentette. Viszonzásul a gyár rendezvényein (nyílt nap, mikulás ünnepség) segítséget nyújtottunk a gyermekeknek szervezett programok lebonyolításában, amiért ezúton is köszönetet mondok az ebben közreműködő kolléganőknek. A Megyei Közoktatási Közalapítvány óvodai eszközbeszerzésre kiírt pályázatán Végh Ferencnének köszönhetően 50 000 forint összegű támogatást nyertünk. Az alapítvány kiegészítő támogatásával egyedi ritmus-hangszereket vásároltunk, amelyek a zenei nevelésen kívül jól használhatóak a mindennapi életben és az ünnepeinken egyaránt. Az év kiemelkedő eseménye volt a III. Bereg Expón való szereplésünk és közreműködésünk. A nagycsoportosok a mostoha időjárás és a rövid felkészülési idő ellenére nagy sikert arattak a tornabemutatóval. Ezen túl rendkívül nagy elismerést váltottak ki a látogatókból, az óvodák által kiállított szárazvirág és terméskompozíciók, amelyek a különböző standokat, 48

termeket díszítették és amelyek az óvónőink keze munkáját dicsérték. Elismerést érdemel minden kolléganőnk, többek között: Tarcza Alfonzné, Bóné Bálintné, Szalma Péterné, Koncz Károlyné, Lukács Sándorné, Kun Béláné, Gráfné Mándi Erzsébet, Bancsi Istvánné, Kokas Árpádné. A szakmai munka a minőségbiztosítás gondolatkörében telt el. A programunk írásakor megalakult munkacsoportok összeállították azokat a szempontsorokat, amelyek a program beválásának ellenőrzéséhez, értékeléséhez alkalmazhatóak. Összeállítottuk azokat a kérdőíveket is, amelyek az óvodapedagógusok, a szülők és a fenntartó véleményének megismerését szolgálják. Ezzel a munkával egy kicsit életszerűbbé, érthetőbbé vált mindenki számára, hogy mit is takar ez a sokat emlegetett minőségbiztosítás. A Kikelet óvodánk bekerült abba a vizsgálati körbe, melynek célja az volt, hogy országosan mérjék fel, milyen hatékonysággal történt az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának bevezetése. A vizsgálat során kérdőíves módszerrel dolgoztak, az óvodavezető, egy dajka, egy óvodapedagógus, és 10 szülő véleményének kikérdezésével. A személyek kiválasztása szúrópróbaszerűen történt. A vizsgálat pozitív eredménnyel zárult, a megállapítások az alapprogram hatékonyságáról tanúskodtak. Bázisóvodai programjaink szervezésében megalakult a kézműves műhely, ahol az érdeklődők számos új technikával ismerkedhettek meg Ágoston Ildikó szakmai irányításával. A műhelymunkában részt vettek a beregi térség óvónői is, ami segítette a tapasztalatcserét, az információáramlást és a személyes szakmai kapcsolatok szélesítését. Az év legjelentősebb eseménye az Óvodapedagógiai Szakmai nap megrendezése volt, ahol közel 100 kolléganő és érdeklődő vendég vett részt. A nap programjai a minőségfejlesztés, a minőségbiztosítás napi problémáinak megoldásában igyekeztek útmutatást adni. A külső szakértők 49

- Gallasz Ildikó, Skarbit Józsefné, Németh Zoltánné - előadásai mellett a két munkaközösség-vezetőnk igen tartalmas, magas szakmai tudást tükröző, a gyakorlattal alátámasztott előadása, elismerést váltott ki a hallgatóságból. Külső elrendezését és tartalmát tekintve is magas színvonalú szakmai kiállítást rendeztek a kolléganők erre az alkalomra. Sok gyakorlati tapasztalatot, ötletet szereztek az óvodapedagógusok a mindennapi nevelőmunkánkról, amit saját munkájukban is hasznosítani tudtak. A nap csúcspontja Dr. Bagdy Emőke előadása volt, ezzel régi vágyunk vált valóra. Egy igazi pedagógus számára sokat jelentenek gondolatai, életfilozófiája. Megláttatta velünk, hogy miként lehet viszonyulni önmagunkhoz és a minket körülvevő világhoz. A Százszorszép csoport színes műsorral tette élményszerűbbé, gazdagabbá a napot. A bemutató foglalkozásokból ebben az évben is sok gyakorlati segítséget, ötletet meríthettünk. Szarka Józsefné arra mutatott példákat, hogy miként lehet természetes anyagokból népi játékokat készíteni és az óvodai játékban felhasználni. Ezt a foglalkozást a szakmai gyakorlaton nálunk lévő, közoktatás vezetői szakos hallgató kolléganők is megtekinthették, igen nagy elismeréssel szóltak a foglalkozásról és a munkánkról. (Kisvárda, Dombrád, Tiszakanyár, Pátroha, Zajta) Szabó Istvánné népi mozgásos játékokat mutatott be gyermekcsoportjával az udvaron. Felelevenedtek bennünk a régi kedvelt játékaink, és újakat is megismerhettünk. Az igen gazdag ötlettár bizonyította, hogy egyszerű eszközökkel, végtelen nevelési lehetőséget magában hordozó játékok közül lehet válogatni. A bemutató foglalkozásnak külön érdeme, hogy példát láthattunk egy mozgáskorlátozott gyermek integrált nevelésének eredményességéről is. Bakóné Herczeg Tünde a zenei nevelés területén mutatta be a hallás- és a tapintásos észlelés, a vizuális memória fejlesztési lehetőségeit. Színes, 50

újszerű, a nevelés minden területét átölelő komplex foglalkozást láthattunk, ahol azért a zene, az éneklés és a ritmus dominált. Élményszerű és nagyon hatásos volt a foglalkozás végén az óvónénik közös kánonja, amit egyrészt saját örömükre, másrészt ajándékként énekeltek a gyermekeknek. Sok új ötletet láthattunk még ezen a napon a Napsugár csoport által bemutatott hangszeres, zenei képességfejlesztő játékok köréből Végh Ferencné irányításával. Kapin Györgyné a gondolkodási képességek fejlesztésének széleskörű tárát mutatta be, a környező világ tevékeny megismerése terén. Sokféle tevékenységen keresztül láthattunk példákat a megismerési folyamatok fejlesztésére és egy környezetismereti téma matematikai tartalommal való megtöltésére. A játékos képességfejlesztéssel foglalkozó munkaközösség tagjai elkészítették a környező világ külső megismeréséhez kapcsolódó matematikai tartalom részletes segédanyagát, amit beillesztettünk a helyi programba. A Gödöllői óvodákba tett szakmai kirándulással zártuk az évet. A tapasztalataink megerősítettek abban, hogy szakmailag semmiképpen, de még tárgyi feltételekben sem vagyunk elmaradva, holott az óvodák támogatottsága, a szülök anyagi helyzete jóval kedvezőbb, mint a mi környezetünkben. 2001/2002 Maradandó emlék számunkra, hogy az évnyitó nevelési értekezletünket az Aranyablak óvodában tartottuk. Rendhagyó volt ez az alkalom mind a szervezését, mind a hangulatát tekintve, mert nemcsak egy év értékelése és az új év feladatainak meghatározása volt a feladatunk mint máskor, hanem részesei lehettünk egy fájdalmas időszak lezárásának és az újrakezdés, újjáépítés örömének is azokkal, akik átélték és elszenvedték az 51

árvíz okozta károkat. Ez az időszak azt bizonyította számunkra, hogy a legkilátástalanabb helyzeteken is képes az ember úrrá lenni, közös erőfeszítéssel, összefogással. Ebben az évben került sor a helyi programunk beválásának vizsgálatára. A kérdőíves felmérés megnyugtató eredményeket hozott. Meggyőződtünk arról, hogy a szülők számára az a legfontosabb, hogy a gyermekük jól érezze magát az óvodában. Többségük azt kapja az óvodától, amit vár és a gyermekük fejlődéséről is pozitív véleményt fogalmaztak meg. Fontosnak és szükségesnek tartják, hogy megkapják a kellő tájékoztatást gyermekükről, legtöbbjük szerint ez a megfelelő módon történik. Az első osztályos gyermekek szüleinek a többsége úgy nyilatkozott, hogy az iskolát örömmel várták a gyerekek, könnyen beilleszkedtek az iskolai közösségbe. Nehézséget általában az okozott, hogy hamar elfáradtak, vagy figyelmük elkalandozott. Az együtt tanulás igénye a legtöbb gyermekre jellemző. Az első osztályos nevelők az óvoda-iskola kapcsolatáról elismerően nyilatkoztak, nagymértékben építenek az óvónők munkájára. Az óvoda nevelőtestületéről jó a véleményük, és az iskolai életmódra való felkészítéssel is elégedettek. Igénylik a szakmai megbeszéléseket, a közös programokat. Fontosnak tartják, hogy a fejlődésben elmaradott gyermekek szakértői vizsgálata még iskolába kerülés előtt megtörténjen. Összegezve a vizsgálat eredményét megállapítottuk, hogy a helyi nevelési programunk beváltotta a hozzáfűzött reményeket és a továbbiakban lényeges változtatásra nincs szükség. A játékos képességfejlesztéssel foglalkozó munkaközösségben a Gráfné Mándi Erzsébet által szervezett és vezetett rendhagyó bábelőadáson a gyermekek viselkedésének, érzelmi reakcióinak megfigyelésére adódott lehetőség. Bori Gézáné az akarati tulajdonságok fejlesztésének lehetőségeire mutatott példákat gyermekcsoportjával, mozgásos tevékeny52

ségekbe ágyazva. Elismerést érdemelnek a bemutató foglakozást tartó óvónénik. A természetvédő munkaközösség tagjaival, kerékpárral mentünk a természetes környezetben megszervezett foglalkozásra a Tisza-partra. Vendéglátónk Kun Béláné volt, amiért külön is köszönettel tartozunk. A túra során talajmegfigyeléseket végeztünk, talajmintákat gyűjtöttünk, amivel az óvónők csoportjukba visszatérve, közösen a gyermekekkel kísérleteket, vizsgálódásokat végezhettek. Igen emlékezetes és hasznos volt ez a nap szakmailag és emberileg egyaránt. Az év során folyamatosan figyelemmel kísértük a legszükségesebb tennivalókat az épületeink állagmegóvása érdekében. A legsürgetőbb a Tündérkert óvoda felújítása volt, ami ha némi késéssel is, de majdnem teljes mértékig befejeződött. A balesetveszélyes és egészségre ártalmas állapotban lévő mellékhelyiséget használhatóvá tették, javítottak a tető állapotán, megtörtént a csoportszobák festése, a parketta, padló csiszolása, lakkozása, a WC-k cseréje, a mosdók csempézése, a külső vakolat és a csatorna javítása. Simon Ferencné vezető-helyettes és az óvoda minden dolgozója sok áldozatot hozott, hogy minden a lehető legrövidebb időn belül elkészüljön. Jelentős beruházás volt a taneszköz bővítés. Erre 364 ezer forint öszszegű pályázati keretből és 500 ezer forint önkormányzati támogatásból volt lehetőségünk. Tartós anyagból készült készség és képességfejlesztő eszközöket, sportszereket, valamint a munkajellegű tevékenységekhez szükséges eszközöket vásároltunk. Alapítványunk is támogatta az óvodák pályázatait. Az udvari játéklehetőségek bővítésére, audiovizuális eszközök beszerzésére és a csoportszobai játéktevékenységek feltételeinek javítására fordítottuk a kapott összegeket. 53

Minden kolléganőnek módjában állt részt venni egy-egy bázisóvodai programon. Elsősorban a gyakorlati tapasztalatszerzésre adtak lehetőségek ezek a szakmai kitekintések. Jártunk Dombrádon, ahol a bábjátéké volt a fő szerep. Tiszakanyáron a bábkészítés technikáival ismerkedtünk. A gergelyugornyai Aranyablak óvodában az óvodapedagógusok szakmai kompetenciájáról hallhattunk előadást és a népi gyermekjátékokból láthattunk mintát. Ajakon az udvari és a csoportszobai játéktevékenység volt a központi téma. Az év végi soproni kiránduláson betekintést nyerhettünk az ottani óvodák életébe, előadásokat hallottunk a természetvédelem és környezeti nevelés, valamint a fogyatékos gyermekek integrált nevelése témakörökből. Megismerhettük a környék természeti és építészeti értékeit. Valamennyi bázisóvodai program kellemes légkörben, színvonalas szervezésben zajlott, a gyakorlatban nagyon jól hasznosítható ismereteket nyújtott a résztvevőknek. Az elmúlt év szervezeti változást is hozott magával. 2002. július 1-jével az önkormányzat döntésének következtében a bölcsődei ellátás - szakmai önállóságát megtartva - az óvodához került, így nevünk Játékország Óvodái és Bölcsődéje névre változott. Abban bíztunk, hogy a fúzió mind gazdasági, mind szakmai szempontból beváltja a hozzá fűzött reményeket. 2002/2003 Sajnos nem ez történt. Kereken egy évig tartott az integráció. A rendkívül alacsony gyermeklétszám miatt a képviselőtestület úgy határozott, hogy 2003. szeptember 1-től megszünteti a bölcsődei feladatellátást. Bár rövid volt ez az időszak, az együttműködés tapasztalatait érdemes öszszegezni. Az intézmény Alapító Okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításával teremtődtek meg az integráció törvényi feltételei. A bölcsőde és az óvoda alkalmazotti közösségének nem okozott nehézséget az együttműködés megerősítése, tekintve, hogy 54

mindig jó volt a két intézmény közötti kapcsolat. Az intézményi struktúra változása - annak ellenére, hogy bővült az intézmény hatásköre és ezzel együtt növekedtek a feladatok is - nem jelentett különösebb fennakadást a munkaszervezésben. Ez a munkavállalók pozitív hozzáállásának volt köszönhető. A munkáltatói feladatok az óvoda vezetőjéhez, az adminisztratív teendők Herczeg Tibornéhoz, az óvoda ügyviteli dolgozójához kerültek. Az étkeztetéssel kapcsolatos teendőket Vojtkó Bertalanné, az óvoda élelmezésvezetője koordinálta, a vezető gondozónő és a szakácsnő közreműködésével. Nagyon jó munkakapcsolat alakult ki a dolgozók között, naponta lehetőség volt a párbeszédre, az esetleges problémák azonnali orvoslására telefonon, de szükség esetén személyesen is. A bölcsőde szakmai munkájára is kedvező hatást gyakorolt az integráció. A gondozónők számára kitágultak a lehetőségek arra, hogy részt vegyenek továbbképzéseken és az óvoda szakmai rendezvényein, amit aktívan ki is használtak. Az új iránti nyitottság, kezdeményezőkészség jellemezte őket. Színesebbek lettek az épület dekorációi, változatosabb a csoportszobák elrendezése. Sajnos nem valósult meg az az elképzelés, hogy a Hétszínvirág óvoda bővítésével, az óvodával egy udvaron legyen biztosítva a bölcsődei ellátás. Itt optimálisak lettek volna a feltételek a feladat ellátásához, mivel az épület zaj- és forgalommentes, egészséges zöld övezetben helyezkedik el. Egy modern, korszerű, az előírásoknak és az európai normáknak megfelelő épületrészben ideális feltételeket lehetett volna biztosítani a legkisebb, és ennélfogva legérzékenyebb korosztály bölcsődei gondozáshoz, neveléséhez. A fenntartó, a szülők, valamint a bölcsőde és az óvoda dolgozói is támogatták az elképzelést, ám a létszámadatok nem igazolták ennek létjogosultságát. Be kellett látni, hogy a nehéz gazdasági helyzetben nem vállalhat fel az önkormányzat olyan feladatot, ami aránytalanul nagy anyagi terhet jelent számára. A tárgyi feltételek tekintetében a fontossági sorrend szerint sikerült előre lépni. A HACCP rendszer (Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok) 55

bevezetése a konyhán soron kívüli fejlesztéseket tett szükségessé. Két nagy hűtőszekrényt kellet beszereznünk, fel kellett újíttatnunk az egyik főzőüstöt. Megvalósult a konyha részleges felújítása, a zöldségtisztító helyiség csempézése, a közlekedő folyosó burkolása. A Hétszínvirág óvoda és a Kikelet óvoda két-két legrégebbi fürdőszobája is megújult, ám itt is maradtak apróbb tennivalók, - polcok, tükrök, fogasok, térelválasztók felszerelése - amit a karbantartónk pótolt. A Vitka kht. jóvoltából megtörtént a fertőtlenítő meszelés azokban a helyiségekben, ahol ez a legindokoltabb. A Hétszínvirág óvoda tornatermének kupoláján kijavították az időjárás viszontagságaitól tönkrement részeket, átmenetileg megszűntetve ezzel a beázást. A Kikelet óvoda tűzfalán is elvégeztettük a szükséges felújítást. Az Aranyablak óvodában szülői segítséggel, saját anyagi erőforrásból történt meg a lambériázás ott, ahol ez a legszükségesebb volt. Szépen gyarapodtak a csoportok pályázati és alapítványi támogatásból. Sötétítőfüggönyök, szőnyegek, egyéni készségfejlesztést szolgáló eszközök, sportszerek vásárlására adódott lehetőség, mindanynyiunk örömére és megelégedésére. A nevelési év a minőségbiztosítási rendszer kiépítésére való felkészülés jegyében zajlott. A munkacsoportok vezetői részt vettek azon a tanfolyamon, ahol részletes elméleti és gyakorlati felkészítést kaptak a minőségbiztosítás folyamatához. A helyi nevelési programunk beválásának vizsgálatához kiegészítettük az ellenőrzési, értékelési fejezetet, mely szintén a minőségi munka színvonalának javítását segíti, és mint ilyen, része az intézmény minőségbiztosítási rendszerének. Tartalmazza az egyes tevékenységek fejlettségi mutatóit, az ezek vizsgálatához alkalmazható játékokat, eljárásokat, módszereket, eszközöket és a vizsgálatok elemzésének, értékelésének módját. A „Játékos képességfejlesztés vizsgálata” munkaközösség két munkaközösségi foglalkozást szervezett. Az első bemutatót Koncz Károlyné tartotta, témája a gyermekek anyanyelvi fejlettségének vizsgálata volt. A be56

szédhallás, beszédértés, beszédtartalom, szókincs fejlesztés lehetséges módjait mutatta be a játékos képességfejlesztés eszközeivel, szabadjáték során, kimagasló színvonalon. Április 11-én „Életre keltett mesék” címmel megrendezésre került a Gyermekszínjátszó fesztivál, a két napos „Óvodapedagógiai Szakmai napok” keretében. Kilenc csoport nevezett a szereplésre. Munkaközösségünk tagjai felelősséggel, szakmai tudással, lelkiismeretesen készítették fel csoportjukat kolleganőikkel, dajka-nénijükkel. Nagy sikere volt a „Kedvenc mesénk” című bábkiállításnak, amihez a munkaközösség tagjai készítettek nagyon ízléses illusztrációkat, bábokat. A példás szervezés Koncz Istvánné munkaközösség-vezető érdeme. A „Környezetvédő” munkaközösség már ősztől kezdve az áprilisi Pedagógiai Napokra készült, Badak Károlyné elismerést érdemlő irányításával. Egy kiállításon bemutatták azokat a kísérleti lehetőségeket, amelyekkel tapasztalatokat szerezhetnek a gyerekek a környezeti elemekről és az elemeket veszélyeztető tényezőkről. Kiállították azokat az általuk barkácsolt eszközöket, amelyekkel már kísérleteztek a csoportokban. A kiállított eszközöket, gyűjteményeket, maketteket, albumokat színesebbé tették a Füle Lajos bácsi - volt óvodásunk nagypapája - által készített szárazvirágképek és a Fehérgyarmati Tájvédelmi Körzettől erre az alkalomra kapott nagyméretű tablók, amelyek a környékünkön található védett állatok, növények fellelhető helyeit mutatta be. Jüttner Csaba Polgármester úr megnyitója után a gyakorlatban láthattuk a gyermekekkel végezhető játékokat, játékos kísérleteket a talajjal, vízzel, levegővel kapcsolatosan, Badak Károlyné egyedi, elismerést érdemlő foglalkozásán a Boglárka csoportban. Meghívott vendégünk Agárdy Sándor volt, aki élményszerű és tartalmas előadást tartott „Az ember és a természet” címmel.

57

Második rendhagyó munkaközösségi foglalkozásunk májusban volt. Környezetvédelmi pályázaton nyert pénzből óvodáink minden nagycsoportosát egy egésznapos autóbusz kirándulásra sikerült elvinni. A kirándulás kettős célú volt: egyrészt megismertetni a gyerekeket épített környezetünk egyik műemlékével, a csarodai templommal, másrészt az élő természeti környezet, a Csaronda folyó, a Ricsikai és Baktai erdő megfigyelése. Gyűjtögettek tobozokat, érdekes száraz ágakat, préselni való erdei növényeket. A gyerekek érdeklődéssel vették a kezükbe a távcsövet, a nagyítókat és zsírkrétával, gyertyával is sokféle kéreglenyomatot készítettek. Nagy élmény volt számukra a Csarondánál hallott „béka-koncert” vagy a sokféle erdei madárcsicsergés, de talán a legérdekesebb az volt, amikor az a Ricsikai erdő legrégebbi fájának, az „öreg” kocsonyás tölgynek a törzsét ölelte körül egy csoportra való gyermek. Megismertek néhány gyógynövényt, virágot, fa fajtát, kipróbálták milyen túrázni erdei ösvényen, megpihenni egy szép tisztáson. Bázisintézményi feladataink között nagy öröm volt viszonozni a Sopronból érkezett kolléganőink vendégszeretetét. Tartalmas és meghitt programokkal igyekeztünk emlékezetessé tenni számukra az itt-tartózkodást. Elvittük Őket Csarodára, Tákosra, megmutattuk a Szatmári térség nevezetességeit, az árvíz sújtotta települések azon óvodáit, amelyek számára a soproni óvodák jelentős mennyiségű adományt gyűjtöttek. (Csaroda, Tarpa, Gulács, Jánd). Köszönettel tartozom az óvodák nevelőközösségeinek a szíves vendégfogadásért és vendéglátásért, külön is vezetőiknek: Balogh Bélánénak, Guti Károlynénak, Kozák Bélánénak, Nagy Balázsnénak. Az év többi bázisóvodai programján felváltva vehettek részt óvónőink. A nagykállói szakmai napokon hallhattuk többek között Vekerdi Tamás előadását, az óvoda-iskola közötti átmeneti nehézségekről és az oktatási törvény módosításáról. 58

Áprilisban, a Tiszaszalkai óvodában Sebestyénné Szép Katalin óvodavezető irányításával egy színvonalas húsvéti néphagyomány-feldolgozást nézhettünk meg és nagyon tartalmas előadást hallottunk Dr. Bodnár Zsuzsannától - aki a sóstói Múzeumfaluból érkezett - a régióra jellemző népi gyermekjátékokról. A megrendezett kiállítás szívet melengető volt, sok élménnyel gazdagodtunk. A szakmai önképzés csúcsa a nyári kézműves tábor volt, amit a Tiszaparton szerveztünk. Csodálatos alkotások születtek a két napon: papír, dekopázs, üveg és selyemfestés, valamint a teljesen új vaxolás technikákkal. Minden óvodából jelen volt valaki, így közvetlenül tovább adták egymásnak a tanult dolgokat. Balázsné Szűcs Judit és munkatársai végezték a szakmai irányítást. Igazi meglepetés volt, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól a Hétszínvirág óvoda kapott két számítógépet, képességfejlesztő programokkal. A gyermekek nagy örömmel vették birtokukba a gépeket, ügyesen el tudnak igazodni a programok között. 2003/2004 Az év feladatai a Helyi nevelési program felülvizsgálatára, a Minőségirányítási Program elkészítésére, a tervezés, mérés, értékelés írásos formájának kipróbálására összpontosultak. A szakmai továbbképzésen szerzett ismeretek, az önmagunk által készített és folyamatosan elemzett, értékelt helyi nevelési programunk jó alapot adott arra, hogy minőségirányítási programunkat is különösebb külső segítség nélkül készítsük el. A törvényi változások miatt indokolt volt a program módosítása a fogalmak korrigálásával és a Minőségirányítási Programmal való összehangolással. Mindkét dokumentumot elismeréssel hagyta jóvá a fenntartó, a helyi nevelési program szakértői véleményezése is igen pozitív volt. Ezzel teljessé vált az a dokumentumtár, ami a korszerű, minőségi óvodapedagógiai feladatok eredményes ellátásához szükséges. 59

A természetvédő munkaközösség őszi foglalkozásán Bancsi Istvánné a gyermekekkel végzett növénykutató tapasztalatszerzésének eredményét mutatta be a csoportjával, hasznos ötleteket adva ezzel a kolléganőknek. Kun Béláné, tavasszal természetes környezetben láttatta meg, hogy miként lehet a gyermekekkel együtt környezetszépítő tevékenységet végezni. A játékos képességfejlesztés eredményességének vizsgálatát három foglalkozás segítette. Végh Ferencné a szituációs játékokon, mesedramatizáláson keresztül, Bóné Bálintné szabályjátékok alkalmazásával, Lukács Sándorné udvaron szervezett játéktevékenységgel mutatta be, hogy milyen lehetőségek vannak a gyermek szocializálódásának megfigyelésére, vizsgálatára. Az óvodapedagógusok elismeréssel vélekedtek mindegyik foglalkozás szakmai eredményességéről. A munkaközösségeink ezzel befejezték témáik feldolgozását. Az elkészült dokumentációk fotókkal, gyűjteményekkel kiegészítve példás külalakkal archiválják a történteket. Az őszi bázisóvodai programot Aranyosapáti óvodája és kollektívája vállalta egy néphagyomány feldolgozásának bemutatásával, Dobosné Oláh Gizella óvodavezető irányításával. Körzetünk óvodáiban fontos feladatnak tekintik az óvodapedagógusok a térségünkre jellemző néphagyományok óvodai nevelőmunkába történő beépítését, aminek egy nagyon színvonalas, továbbadásra alkalmas példáját láttuk az óvodában. A szüreti néphagyomány felelevenítése a Hétszínvirág óvodában is emlékezetes volt, a „Kihívás napján” szervezett futáshoz hasonlóan. Az ötletgazda és a fő szervező mindkét esetben Magocsa Lászlóné, övé a megérdemelt elismerés is. A Kikelet óvodában kezdődtek a tavaszi óvodai programok. Gráfné Juhász Éva óvodapedagógus az egyéni képességfejlesztés változatos lehetőségeit mutatta be, mikrocsoportos tanulási formában, példaértékűen. 60

A tavaszi Óvodapedagógiai szakmai napokon a kistérségi óvodák problémáival foglalkozó konferencia megrendezésére került sor, amelyen polgármesterek, iskolaigazgatók, óvodavezetők, óvodapedagógusok vettek részt, a beregi térségből. Előadás hangzott el a Megyei Pedagógiai Közművelődési és Képzési Intézet és a Bázisintézmények együttműködéséről Gallasz Ildikó osztályvezetőtől. A kistérségi intézmények működésével kapcsolatos sajátos törvényi változásokról Borsodi László szaktanácsadó tájékoztatta a hallgatóságot. Dr. Kozma László az Oktatási Minisztérium főtanácsosa a kistérségi problémák minisztériumi kezeléséről szólt. A szakmai napok következő programja a „II. Gyermekszínjátszó fesztivál” volt, amit nagy érdeklődés kísért. Báziskörzetünkből 11 gyermekcsoport és az egyéni mesélők mesedramatizálásokkal, mesefeldolgozásokkal neveztek be a versenybe. Nyáron a budapesti Ovizuál Kreatív Műhelybe látogattunk el. A zenei neveléssel és a néphagyomány-ápolással kapcsolatosan hallhattunk színes, érdekes előadásokat. Újszerű zenei eljárásokat, módszereket ismerhettünk meg a program keretében. Programjainkkal sikerült a régió óvodáinak szakmai munkáját segíteni, a pedagógusok által megfogalmazott igényeknek megfelelően. Az Alapítványunk vagyonának és a pályázati lehetőség kihasználásának köszönhetően a Kikelet és a Tündérkert óvodákban elkészülhettek a praktikus beltéri galériák. A Kikelet óvoda dolgozói szülői kezdeményezésre nagyon sikeres, elismerést kiváltó Jótékonysági estet rendeztek. Az összefogás eredménye a közösségformálás mellett az anyagi gyarapodásban is megmutatkozott. Tovább szépülhetett az udvar és gazdagodott az óvoda felszereltsége.

61

2004/2005 A tárgyi és személyi feltételek adottak voltak ebben az évben a nyugodt, kiegyensúlyozott szakmai munkához. A januári béremeléssel javult a közhangulat és az elégedettség. A Hétszínvirág óvodában is elkészültek a beltéri galériák pályázati, önkormányzati és alapítványi támogatásból a gyermekek nagy örömére és a szülők/nevelők megelégedésére. Új gyermekszékekkel gazdagodtunk az eszközbeszerzési támogatásnak köszönhetően. Az udvari játékok állagát szülői segítséggel – anyagi és természetbeni támogatásukkal - sikerült szinten tartani, a Kikelet óvodában bővíteni is. A szülők estjének kertében történt évzáró műsorok különösen nagy elismerést váltottak ki a nézőkből. A bevételek is meghaladták a hozzá fűzött reményeket. Megtérült a befektetett áldozatos munka mind szakmailag, mind anyagilag. A Városi Könyvtár és a Művelődési Központ által szervezett mesemondó délutánon nagyon sikeresen szerepeltek nagycsoportos óvodásaink. Büszkék vagyunk rájuk és a felkészítő óvónénikre, szülőkre. Dicséretet érdemel Koncz Károlyné kolléganőnk a mesemondók ajándékainak elkészítéséért, felajánlásáért és Borbás Bertalanné Emmuska néni, mint nyugdíjas óvónéni, a magával ragadó meséléséért. Mindkét munkaközösség kiemelkedő szakmai munkát végzett az elmúlt évben is. Tóth Józsefné a Hétszínvirág óvodában bemutatta a gyümölcsaszalás és kukoricahántás feldolgozásának lehetőségét óvodai környezetben, gyermekekkel együtt. Példát mutatott a néphagyományőrzés értékteremtő voltára. Szabó Józsefné az Aranyablak óvodában tartott bemutató foglakozásával a gyermekek kíváncsiságáról, az ebből fakadó felfedezési vágyáról, és ennek hatékonyságáról győzte meg a munka62

közösség tagjait. Mindketten dicséretet érdemelnek az eredményes és egyedi bemutató foglalkozásokért. Bázisóvodai programjaink is tartalmasak és sikeresek voltak. A Környezetvédelmi nevelés témaköréből láthattunk bemutató foglalkozást a jándi óvodában Nagy Balázsné óvodavezető irányításával. A „III. Gyermekszínjátszó fesztivál” megszervezését a dombrádi Mesevár óvoda vállalta fel. Intézményünket a Kéknefelejcs és a Százszorszép csoportok képviselték, magas színvonalú műsoraikkal sikert arattak. A Tavaszi Pedagógiai Napok keretében két bemutató foglalkozást szerveztünk még a Hétszínvirág óvodában. Az egyiken a legújabb kézműves technikák bemutatását vállalta fel Végh Ferencné, a másikon a zenei képességfejlesztés változatos módszereit mutatta be Kazsuk Bertalanné. A foglakozásokon közel 40 óvodapedagógus vett részt a hozzánk tartozó térségi óvodákból. A bázisóvodai támogatásból egy tartalmilag és formailag egyedülálló népijáték gyűjteményt sikerült elkészíteni, amelyet a beregi óvodák kaptak kézhez, közöttük természetesen a mi óvodáink is. Az anyag összeállításáért köszönettel tartozunk az ötletgazdának, Koncz Istvánnénak, hiszen ez a programunkhoz kötődő anyaggyűjtés nagyban segíti az óvodapedagógusok színvonalas felkészülését egy-egy rendezvényre. A nevelőtestület véleményezte és hasznosnak, jól alkalmazhatónak értékelte az önellenőrzési szempontokat, amelyek az új nevelési évben bevezetésre kerülnek. A kábel tv-hálózat kiépítésének köszönhetően intézményünk is rákapcsolódott az Internet-re, ezzel bővült az információszerzés/továbbítás megszokott formája.

63

2005/2006 Az év több lehetőséget tartogatott a tárgyi feltételek javításához. Megtörtént az elhasználódott fektető huzatok, valamint gyermekasztalok lapjainak cseréje. A Hétszínvirág és Kikelet óvodákban fertőtlenítő meszelésre, parketta felújításra került sor. A konyhán kicseréltük az elkorhadt ablakokat és a rozsdás kétfázisú mosogatómedencét. Az Aranyablak óvodába pályázati és alapítványi támogatásból új többfunkciós udvari mászókát vásároltunk. Ebben a nevelési évben új szakterülettel, a zenei neveléssel kezdett el mélyebben foglalkozni Badak Károlyné munkaközössége. Már az első alkalommal, Kokas Árpádné foglalkozásán kiderült, hogy mindenki örült a témaválasztásunknak. Élményszerűen és szemléletesen példázta, hogy ennek a tevékenységnek igen kedvező szerepe van a beszoktatásban, a néptánc alapjainak lerakásában, és a zenei képességfejlesztésben. A munkaközösség egyetértett abban, hogy az óvodai dalos-játékok a népzenei hagyományokra épülnek, ezeket az értékeket kell nekünk tovább őriznünk és átadnunk a felnövekvő nemzedéknek. Koncz Istvánné munkaközössége tovább folytatta az Európai Unióval való játékos ismerkedést. Hétszínvirág óvoda Kéknefelejcs csoportjában került sor az első munkaközösségi foglalkozásra Tóth Józsefné óvodapedagógus vezetésével. Témája: ismerkedés az Európai Unióval, a tagországok kultúrájával, művészetével. Műalkotások elemzése, rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységek keretében valósították meg a gyerekek a kitűzött feladatokat. Játékosan, szinte észrevétlenül juttatta el az óvónő a gyermekeket a téma feldolgozásához, hiszen saját átélt élményeik elmondása volt az idevezető út. A szomszédos országok zászlóinak mozaikból való összerakása, térképének elkészítése a gyermekeket sok új földrajzi ismerethez juttatta. 64

A legjelentősebb események az óvodák összevont működésének 30 éves jubileumához kötődnek. Ebből az alkalomból újból megszerveztük az utóbbi években elmaradt jótékonysági bálunkat. A közösség összefogásának, faladathoz való pozitív hozzáállásának, az erőforrások ésszerű kihasználásának, a praktikus műsorszervezésnek köszönhetően különösebb megterhelés nélkül sikerült a szervezés. A szép anyagi bevétel (650 000 Ft) és a bált követő elismerő vélemények, dicsérő megjegyzések egyértelműen alátámasztják, hogy elértük a célunkat. Áprilisban a tavaszi szakmai programokkal folytattuk a megemlékezést, a közös ünneplést, és mind a négy óvodában elhelyeztünk egy-egy emléktáblát. Rendezvényeinket nagy érdeklődés kísérte. Eljöttek a beregi térség óvodapedagógusai, a vásárosnaményi Általános Iskolák alsós nevelői, a Nevelési Tanácsadó Intézet pedagógusai, óvodáink régi dolgozói, és a szülői közösségek. Programjainkat - melynek a „30 ÉVE EGYÜTT” nevet adtuk - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány, valamint Vásárosnamény Város Önkormányzata és az Önkormányzat Oktatási Kulturális és Sport Bizottsága támogatta. Kínálatunkban szerepelt egy bemutató foglakozás a Hétszínvirág óvoda Boglárka csoportjában. Egy egészen újszerű, nagyon színes, tartalmas, szakmailag, módszertanilag kifogástalan foglalkozás részesei lehettünk Koncz Istvánné kiváló irányításával. A gyermekek és a nézők számára egyaránt élményszerű, egyben tanulságos foglalkozáson a más népek dalainak, táncainak, népszokásainak játékos, vidám bemutatására, az emberek közötti különbségek és azonosságok megláttatására, a magyarságtudat erősítésére, a másság elfogadtatására láthattunk szép példát, a különféle népviseletbe öltözött gyermekektől. A foglalkozást követően előadás hangzott el „Ismerkedés az EU közoktatásával” címmel. Az előadó Skarbit Józsefné, pedagógiai szakértő volt. Az előadáson tájékozódhattunk többek között az EU-s országok iskoláskor előtti nevelésé65

ről, a Nemzeti Fejlesztési Tervről, az EU-s forrásokról. Kiemelt hangsúlyt kapott a minőségelvű oktatás előtérbe helyezése, az esélyegyenlőség megteremtésének fontossága, az élethosszig tartó tanulás jelentősége, a távoktatás fejlesztésének szükségessége. Megerősítést kaptak az óvodapedagógusok abban, hogy az óvoda elsődleges feladata továbbra is a gyermekek fejlettségéhez igazított képességfejlesztés. A másik bemutató foglalkozásra, a Hétszínvirág óvoda Százszorszép csoportjában került sor. A „Mátyás király, meg az igazmondó juhász” című népmesét dramatizálták a gyermekek. Az éneklés mesélés közösségformáló, és gazdag élményt nyújtó hatására láttunk követhető mintát. A mesébe szőtt népdalok, népi játékok az együttjátszás örömét váltották ki a gyerekekből. Ritka szép példát láttunk a csoportos tiszta éneklésre, az átélt mesemondásra, ami a foglalkozást vezető óvodapedagógus, Szenes Bertalanné, gyönyörű hangjának, zene, vers és mese szeretetének köszönhető. Ezt követően került sor Gallasz Ildikó, pedagógiai szakértő előadására, témája a „Szakmai kompetenciák fejlesztése” volt. Az intézmények Minőségirányítási Programjai a partnerközpontú szemléletre épülnek. Az előadás központi gondolata erre koncentrálódott, megerősítve ezzel az óvodapedagógusok minőségi munka iránti elkötelezettségét. Nagy hangsúlyt kapott a szakmai érdekek érvényesítéséhez szükséges kompetenciák helyes értelmezése, az óvónői beállítódás formálása, az ismeretek bővítése. Az óvodában megnyilvánuló kompetenciákban meghatározó szerepük van az ismereteknek, tudásnak, az egyéni készségeknek, jártasságoknak, képességeknek, az önértékelésre és szociális szerepekre való készségeknek, a személyiségvonásoknak. Ezért nagyon fontos a továbbképzések szerepe ezen a területen is.

66

Mindkét szakmai nap része volt a Beregi Ünnepi Hetek rendezvénysorozatnak is. Május 8-12-ig, hétfőtől péntekig a gyerekekkel, szülőkkel, régi munkatársainkkal, a beregi térség óvodapedagógusaival és a városi intézmények érdeklődő pedagógusaival nyílt napokon ünnepeltünk együtt az óvodákban. A hétfői program keretében a Hétszínvirág óvodában a gyermekek ajándékműsorai kerültek bemutatásra. A délelőtt folyamán a Kéknefelejcs csoport tornabemutatóval, a Hóvirág csoport népi tánccal, a Napraforgó és a Százszorszép csoportok egy-egy gyermekjáték bemutatóval, a Liliom csoport vásári jelenettel, a Boglárka csoport húsvéti néphagyomány bemutatásával, kedveskedett a vendégeknek. A színes gyermekműsorok fergeteges hangulatot varázsoltak a résztvevők számára. Látványos, színvonalas, szakmailag példás bemutatókat láthattunk. Kedden a szabadban kézműves foglalkozásokkal folytatódott a program, ahol a batikolás, az üveg és selyemfestés, a szövés, varrás, a csuhéjbaba készítés, a körmönfonás, a papírhajtogatás és egyéb papírtechnikák fortélyainak megismerésére volt lehetősége a gyerekeknek és az érdeklődő óvodapedagógusoknak. A programokon résztvevő óvónők nagyszámú részvétele és pozitív viszszajelzései azt igazolták, hogy elképzeléseinket sikerült hatékonyan megvalósítani. A látottak, hallottak az esztétikai és szellemi élményen túl szakmailag is sok új - a mindennapi gyakorlatban jól alkalmazható - tapasztalatot, ismeretet, információt nyújtottak. Szerdán az Aranyablak Óvodába látogattunk, ahol a Pipacs csoport bemutató foglalkozását láthattuk Csobolya Lászlóné óvodapedagógus vezetésével. A „Zenei képességfejlesztés énekes játékokkal” téma sajátos feldolgozását is nagy érdeklődés kísérte. Az óvónéni és a gyerekek népies ruházatban bemutatott gyermekjátékai és tánca nagyon gazdag élményt nyújtottak minden résztvevő számára. Újszerű játékos zenei képesség67

fejlesztési lehetőségekre mutattak példákat a nagycsoportos gyerekek. A délelőtt további részében a selyemfestés technikájában mélyülhettek el az érdeklődők, külön öröm volt látni a szülők aktív részvételét. A csütörtöki napon a Kikelet Óvoda dolgozóinak vendégszeretetét élvezhettük. „Mozgás, öröm a szabadban” - ez volt a bemutató foglakozások témája. A Tulipán csoport tornakarika gyakorlatokat, a Margaréta és Gyöngyvirág csoportok játékos tartásjavító tornát mutattak be a közönségnek. Tartalmilag és külsőségeiben is szép mintát láthattunk az életkori sajátosságokhoz igazított mozgásfejlesztésre, ami valóban örömet jelentett a gyerekek és felnőttek számára egyaránt. A játékos testnevelés az együttmozgás örömén túl fejleszteti a gyermekek állóképességét, ügyességét, egyensúlyérzékét, térészlelését, finommotorikáját, szemkéz, szem-láb koordinációját. A pénteki napot a Tündérkert Óvodában töltöttük, az óvónők bábjátéka méltó zárása volt az ünnepi programsorozatnak. Az előadás igazi színházi élményt jelentett a gyerekeknek és a felnőtteknek. A népmese tréfás fordulatai, az élethű, karakteres bábok, az óvodapedagógusok átélt, előadása váltotta ki ezt a hatást. A gyermekek arcáról leolvashattuk, hogy mennyire beleélik magukat a látott történetbe, a felnőtt közönség pedig hasznos ötletekkel gazdagodott. Ezt követően versenyjátékokra került sor. Különösen nagy sikere volt a zsákban futásnak, amibe a szülők is lelkesen bekapcsolódtak. Végül a központi Hétszínvirág Óvoda udvarán felállított két ugráló légvár mind a négy óvoda gyermekközösségének nagy élményt nyújtott. Május 15-én este a régi és mai dolgozók közös ünnepi vacsorájával zárult a jubileumi programsorozat.

68

A programok fő szervezői: Végh Ferencné, Badak Károlyné, Szarka Józsefné, Kondor Béláné, Szabó Józsefné, Simon Ferencné a jó szervezőkészségüknek, a feladatok ésszerű, testhezálló elosztásának köszönhetően sikerült zökkenőmentesen, minden dolgozót bevonva megoldaniuk a nem könnyű feladatot. Elismerésre érdemes Herczeg Tiborné sokoldalú segítő munkája, önzetlen áldozatvállalása. A dajka-nénik fáradozása is látványos és dicséretes volt, hiszen minden óvodában csodálatos külsőségek és pazar vendéglátás fogadta az odalátogatót. Köszönet és elismerés a szűkebb kollektívák összehangolt, közösségi munkájáért. Külön köszönettel tartozom Vojtkó Bertalannénak és a konyha valamennyi dolgozójának mind a szakmai napok, mind a jótékonysági bál szervezéséhez, és a vendéglátáshoz nyújtott önzetlen segítségért. A hosszú évek során minden egyes rendezvény sikeréhez hozzájárultak az ízletesen elkészített és ízlésesen felszolgált ételeikkel. Nagyon hálás vagyok mindazon munkatársamnak, akik az óvodák szépítéséhez, dekorálásához vállaltak többletfeladatot, valamint azoknak, akik süteménnyel járultak hozzá a záró vacsorához. A rendezvénysorozat összegzéseként azt mondhatom, hogy közösségünk ez alkalommal is kiállta a próbát. Az összefogás eredményeként sikerült emlékezetessé és példaértékűvé tenni a 30 éves jubileumi évfordulót nem csak a gyermekek és dolgozók, de a város közintézményei, szülői közössége, és nem utolsó sorban régi munkatársaink számára is. Az óvodák falain lévő emléktáblák az utókor számára is megőrzik, hogy milyen fontos volt nekünk az együvé tartozásunk jubileumáról való megemlékezés. Ennek köszönhető ez a kiadvány is, amelyben 30 év történetét foglaltuk össze úgy, ahogyan vezetőként láttuk. A vezetői munka fájdalmas szépségét mindkettőnk helyett Füle Lajos bácsi – az utóbbi 14 évben Vásárosnaményban élő keresztyénköltő - jeleníti meg a Malomkövek című versében. 69

A munkatársak őrlő kövek: Önzők, kemények, s azt tapasztalom, Hogy míg közöttük forgok csendesen, Megőrlenek mint búzát a malom. Morzsolnak, törnek zúznak szüntelen, S acélos énem széthull mint a mag. Nagy fájdalommal jár, de úgy hiszem, Élvezhetőbb lesz, ami megmarad. Tudom, hogy lisztből készül a kenyér, Tudom, hogy énem úgy formálható, Ha összezúzza az embermalom, S liszt lesz belőle, tiszta, porhanyó. Forogjatok csak jó malomkövek! Zúgj csak, malom zúgj! Énem vesz vele. Nem baj, ha fáj is, készül már a liszt: Kenyérré formál az Isten keze.

70

Zárszó helyett összegzés Zárszó helyett arra vállalkoztunk; hogy a teljesség igénye nélkül röviden összegezzük a szakmailag értékelhető eredményeket, felvázoljuk a felmerülő gondokat, problémákat és megfogalmazzuk az intézményünk számára fontosabb feladatokat, tennivalókat. Szakmailag értékelhető eredményeink: A központi és helyi pénzügyi források felhasználásával sikerült a javuló, korszerűsödő tárgyi feltételrendszer céltudatos hasznosítása. A változó feltételrendszer adottságainak, előnyeinek a lehetséges legkedvezőbb módon történő kihasználásával, megvalósult a szakmai szolgáltatás színvonalának folyamatos emelése. Végbement az óvodai új szervezeti struktúra működési mechanizmusának kimunkálása, tartalmi rendszerének felépítése, folyamatos fejlesztése. Megtörtént az intézményi önigazgatás szakmai és személyi feltételrendszerének megalapozása. A térségi bázis óvodai megbízásból eredő feladatok garanciális feltételeinek megteremtésével e tevékenység folyamatossága biztosítottá vált. Megerősödött óvodánk több évtizedes társadalmi elfogadottsága, elismertsége, támogatottsága. Évről-évre növekedett intézményünk külső legitimitása, társadalmi bázisa. Tevékenységünkhöz folyamatosan fenntartói és szakmai segítséget, buzdítást kaptunk. Közigazgatási területünkön a különböző nevelési tényezők, intézmények, a szülők a gazdasági élet szereplői körében társakra találtunk. 71

Eredményes az intézmény alapfunkciójának, nevelőmunkájának, iskolaelőkészítő szerepének erősödése. Tevékenységi rendszerünkbe fokozatosan sikerült beépíteni a szakmai innovációs modellek legkorszerűbb elemeit. Ez ösztönző erőt adott, és segítséget jelentett az óvoda teljes körű szolgáltatását igénybevevő gyermekek neveléséhez, a szakmai kompetenciák céltudatosabb fejlesztéséhez, az egyéni és közösségi motivációk erősítéséhez. A munkánk során felmerült gondok, problémák: Ennek felvázolásához a „kívánatos és lehetséges” közötti különbségekkel, korlátokkal való számvetés, szembenézés alapján jutottunk el. Különösen fontosnak tartottuk ezt áttekinteni, az óvoda, mint nem kötelező intézmény esetében. Köztudott, hogy igénybevétele többnyire a szülői elhatározás, igény, és lehetőség függvénye. A szervezeti önállósodás szakmailag már kezdettől enyhítette; de nem tudta feloldani a kívánatos és lehetséges közötti különbségeket, korlátokat. Az összekapcsolt intézmények szervezettségben, tárgyi és személyi feltételrendszerben, a szülők szándékában, igényében, szemléletében, a társadalmi háttérben tapasztalt különbségekkel, a valóságosan ható tényezőkkel hosszú távon számoltunk. 30 év munkája alapján sem mondhatjuk, hogy megnyugtatóan sikerült feloldani a kívánatos és lehetséges közötti különbségeket, korlátokat. A gondok kezdetektől kísérik munkánkat, egy részük ma is jelen van. Sokrétűek, az intézményen kívül, mélyen a társadalomban gyökereznek. A társadalmi eredetű hátrányok megszüntetését, a szociális izoláció kívánatos mérséklését, a szülők változó élethelyzete által sodródó gyermekek számtalan problémáját nem tudtuk, nehezen tudjuk megoldani. Az esélyegyenlőséget szakmai eszközökkel nem sikerül biztosítani. Ez a legfájóbb és legnehezebb problémánk. 72

Nem kevés gyötrődést, energiát emésztő, fejlődési, önfejlődési folyamaton mentünk át, amíg sikerült megfelelni az elvárásoknak. Egyrészt a magunk által aktuálisan felállított követelményrendszernek, másrészt a külső szintről érkező elvárásoknak, igényeknek. Folyamatosan szembesültünk azzal, hogy könnyebb felismerni, elfogadni, mint megtanulni, kiharcolni, gyakorolni a pedagógiai pluralizmusban való önállóan élni tudást, az érdekérvényesítést éppen úgy, mint a szakmai autonómiához, a paradigmaváltáshoz társuló új szabályozórendszert. Meggyőződésünk, hogy a munkánk során felmerült, és e helyen is felvázolt gondok, problémák nem csökkentik az óvodánk, mint sikeres nevelő intézmény eddigi eredményeit, három évtizedes teljesítményét. Fontosabb feladataink tennivalóink: Ha ezen a pályán valóban a gyermekek mindenek felett álló érdeke érvényesítésének, védelmének a szolgálatába szegődtünk, akkor naponta fel kell vállalnunk az újabb és újabb kihívásoknak való emberi és szakmai megfelelést. Folyamatosan fejlesztenünk kell a már meglévő munkakultúránkat. Meg kell találnunk azokat a módszereket, eszközöket, amelyeknek alkalmazásával eredményesebb munkát végezhetünk a más-más eséllyel intézményünkbe lépő gyermekek körében. Közigazgatási területünkön el kell érnünk, hogy valamennyi 3 évet betöltött gyermek az iskolába lépésig kapjon lehetőséget az óvoda teljes körű szolgáltatásának igénybevételére. El kell érni, hogy a szülők éljenek a lehetőséggel. Célszerű és fontos lenne megszüntetni az intézmény alkalomszerű igénybevételét. Intézményünk valamennyi telephelyén és annak csoportjaiban külön-kü73

lön és folyamatosan szükségszerű vizsgálni a feltételrendszert, az eredményeket, a felszínre kerülő új jelenségeket és azok hátterét. Azt tapasztaljuk, hogy az óvoda szerepe fokozatosan felértékelődik, a megváltozott társadalmi igényekhez igazodnak az intézményrendszerrel szemben támasztott követelmények. Ebben továbbra is aktív szerepvállalásra készülünk!

74

Mellékletek

75

76

1.Számú melléklet Az óvodák nevének változása

NÉVADÓ ELŐTT Önálló Óvodai Munkáltatói Egység 1.számú Óvoda Bartók Béla út 24. 2.számú Óvoda Alkotmány út 10. 4. számú Óvoda (Gergelyiugornya) Óvoda út 2. 5. számú Óvoda (Vitka) Damjanich út 25.

Hétszínvirág

Kikelet

NÉVADÓ UTÁN Játékország Óvodái Hétszínvirág Óvoda Kikelet Óvoda Aranyablak Óvoda

Tündérkert Óvoda

Tündérkert

77

Aranyablak

A módosított Alapító okirat.

78

79

80

2. Számú melléklet: Statisztikai adatok, 1976-2006 1976/1977 Óvoda

Gyermeklétszám

Csoportok száma

Bartók Béla út Jókai út Táncsics út Alkotmány út Óvoda út Damjanich út Olcsva Összesen

60 40 88 73 57 318

2 1 3 2 2 10

81

Óvodapedagó- Dajkák gusok száma száma 4 2 6 4 3 19

2 1 3 2 2 10

1986/1987 Óvoda

Gyermeklétszám

Csoportok száma

Bartók Béla út Jókai út Táncsics út Alkotmány út Óvoda út Damjanich út Olcsva Összesen

200 30 24 78 68 49 2 451

7 1 1 3 2 2 1 17

Óvoda

Gyermeklétszám

Csoportok száma

Bartók Béla út Jókai út Táncsics út Alkotmány út Óvoda út Damjanich út Olcsva Összesen

173 37 65 59 56 390

7 2 3 2 2 16

Óvodapedagó- Dajkák gusok száma száma 15 2 2 7 4 3 2 35

9 2 1 4 2 2 1 21

1996/1997

82

Óvodapedagó- Dajkák gusok száma száma 15 4 6 4 4 33

9 3 4 2 2 20

2005/2006 Óvoda

Gyermeklétszám

Csoportok száma

Bartók Béla út Jókai út Táncsics út Alkotmány út Óvoda út Damjanich út Olcsva Összesen

214 58 46 35 353

8 3 2 2 15

Óvodapedagó- Dajkák gusok száma száma 17 6 4 4 31

8 4 2 2 16

Egyéb munkakörökben foglalkoztatottak létszáma: 1 fő ügyviteli dolgozó, 1 fő élelmezésvezető 6 fő konyhai dolgozó, 2 fő fűtő-karbantartó.

83

84

3. számú melléklet Munkatársaink Óvodavezetők: 1. Borbás Bertalanné 1976-1992 július 31 Munkában töltött időszak: 1958-1998 2. Badak Gyuláné 1992. aug. - jelenleg is Munkába állás: 1981. Általános helyettesek: 1. Szűcs Jánosné: 1976-1991 Munkában töltött időszak 2. Végh Ferencné: 1991- jelenleg is 1977-1997 Vezető helyettesek: Gráf Józsefné 1. számú óvoda Szarka Józsefné 1. számú óvoda Ábel Sándorné 2. számú óvoda Juhász Bertalanné 2. számú óvoda Hidvéginé Haklik Éva 2. számú óvoda 85

Dr Petrik Péterné 3. számú óvoda Tokody Attiláné 3. számú óvoda Szabóné Jüttner Éva 3. számú óvoda Dr Vinczlér Jánosné 4. számú óvoda Kapin Györgyné 4. számú óvoda Szabó Józsefné 4. számú óvoda jelenleg is Balázsi Valéria 5. számú óvoda Simon Ferencné 5. számú óvoda Dr Kopplányi Mihályné Kisvarsány Péter Zoltánné Jánd Tóthné Kondor Edit Olcsva Munkaközösségvezetők: Szűcs Jánosné Tokody Attiláné Badak Gyuláné Bori Gézáné Badak Károlyné Koncz Istvánné Óvodapedagógusok: Badak Károlyné 1985Bakóné Herczeg Tünde 1985Balázs Józsefné 1962-1992 Balázsi Valéria 1976-1980 Balogh Lászlóné 1992-1993 Bancsi Istvánné1985Baráthné Toldi Fruzsina 1982-2002 86

Bóné Bálintné 1979Bordás Jánosné 1976-2001 Bori Gézáné 1978Böszörményi Zoltánné 1970-1978 Csizmadiáné Rigó Anikó 1995/96 Csobolya Lászlóné1997Dr Kopplányi Mihályné 1973-1981 Dr Kovács Lajosné 1977-1997 Dr Petrik Péterné1960-1991 Dr Turóczi Zoltánné 1972-1987 Dr Vinczlér Jánosné1962-1990 Dúlné Bugya Gyöngyi 1980-1995 Farkas Mária 1984/85 Fedeles Zoltánné 1983Fejes Katalin 1988/1989 Fejes Krisztina 1996/97 Füleki Gáborné 1971-1992 Gráf Józsefné 1966-1978 Gráfné Juhász Éva1987Gráfné Mándi Erzsébet 1993Hidvéginé Haklik Éva 1978Horinkáné Kiss Melinda 1977-1979 Illés Erika 1986-1987 Juhász Bertalanné 1980-1981 Kapin Györgyné 1973Kazsuk Bertalanné 1978Kiss Sándorné 1977-1992 Kissné Dávid Zsuzsa 1985-1988 Kokas Árpádné 1976Koncz Istvánné 1984Koncz Károlyné 1978-2007 87

Kondor Béláné1985Kopócsné Balogh Zsuzsanna1979Kun Béláné 1990Lukács Sándorné 1987Magocsa Lászlóné 1978Marczi Erika 2002Miklós Erika1979-1980 Nádasi Jánosné 1975-1978 Nagy Balázsné 1980Nagyné Koncz Hajnalka 2001/02 Roskó Éva 1979-1980 Sabján Mária 1982/83 Sánta Csilla 1992Sebestyénné Szép Katalin 1981-1987 Simon Ferencné 1980-2007 Szabó Istvánné 1985Szabó Józsefné 1987Szabóné Jüttner Éva 1977Szalma Péterné 1977Szarka Józsefné 1982Szenes Bertalanné 1987Szűcs Bertalanné 1980Tamásné Kerekes Csilla 1987-1989 Taraczközi Erzsébet 1985-1987 Tarcza Alfonzné1993Tokody Attiláné 1963-1996 Tolnainé Koncz Erzsébet1975Tóth Bertalanné 1966-1994 Tóth Györgyné 1988/1989 Tóth Józsefné 1982-2007 88

Tóthné Kondor Edit 1983Tóthné Szűcs Edit 1977-1987 Végh Ferencné 1985Végh Jánosné 1973-1983 Virág Ferencné 1973Ügyviteli dolgozók: Kiss Gyuláné 1978-1980 Tóthné Kondor Edit 1979-1981 Baráth Tiborné 1979-1984 Faragó Judit 1987-1988 Herczeg Tiborné 1976Dajkák: Ábrán Andrásné 1972-1990 Ács Ferencné 1983-1998 Andrási Károlyné 1981-2003 Bacsó Zoltánné 1985-1987 Bakos Béláné 1985Baranyi Lajosné 1988Baráth Endréné 1992Baráth Lajosné 1986Baráth Sándorné 1983Berticsné Kenderesi Ida 1991Bíró Jánosné 1978-2007 Borbás Jenőné 1984-1991 Dudás Sándorné1990Farkas Ferencné 1988/89 Ficzéné Kicska Ibolya 1987Fórizs Imréné 1970-1983 Fórizska Elekné 1967-1991 89

Gellén Imréné 1959-1980 Gócziné Megyesi Mária 1978-1979 Hajdu Sándorné 1977-1981 Huszti Jánosné 1975-1978 Izsák Józsefné 1986/87 Jónás Józsefné 1978-1988 Kajor Pálné 1980-1992 Kósa Barnabásné 2000/01 Kósa Lászlóné 1983/84 Kósa Sándor Árpádné 1986Kósa Tiborné 1981/82 Koncz Józsefné 1977-1987 Koncz Bertalanné 1969-1996 Kovács Sándorné 1970-1979 Kurbucz Istvánné 1977- 1986 Macsi Gyuláné 1977-1992 Mezősi Bertalanné 1968-1992 Mikó Mihályné 1989Nagy Istvánné 1994Nagy Sándorné 1973-1986 Nyitrai Endréné 1985Rékasi Andrásné 1985Sebestyén Balázsné 1986-1990 Simon Józsefné 1992-1995 Simon Zoltánné 1994/95 Sütő Istvánné1951-1970 Szabó Imréné 1995-1998 Szabó Lajosné1977-1994 Szabó Mihályné 1991-2008 Szászi Sándorné1981-1990 Kissné Szilágyi Zsuzsa 199190

Szilágyi Józsefné 1973-1934 Szilágyi Zoltánné 1979Szűcs Sándorné 1988-1990 Szolnok Piroska 1951-1980 Szombaty Gáborné 1987/88 Takács Lászlóné 1986Tarr Istvánné1985-1991 Toldi Zsigmondné1986Tóth Józsefné1968-1983 Vargáné Dicső Edit 1982-2006 Varga Istvánné 1988-2007 Varga Istvánné 1976Varga Miklósné 1978-1984 Varga Miklósné 2000Vass Istvánné 1967-1994 Vass Sándorné 1978-1997 Veress Péterné 1981-1983 Élelmezésvezetők: Hajdú Sándorné 1977-1981 Újvári Istvánné 1977-1992 Simonné Kiss Melinda 1993-1995 Vojtkó Bertalanné1995Szakácsok: Ács Gyuláné 1985- 1997 Bogáti Lajosné 1977-1979 Faragó Józsefné 1984Gyöngyösi Sándorné1985Lábas Ernőné1977-2003 Szenes Zsoltné 2003-jelenleg dajka 91

Konyhalányok: Bacskai Béláné 1994Baloghné Szászi Zsuzsa 1988-1990 Bori Istvánné 1980-1988 Deák Endréné 1980-1983 Gaál Sándorné 1979-1997 Kajor Józsefné 1984Kapolka Zita 1990/91 Keresztesi Gyuláné 1976-1979 Koncz Imréné 1979-1984 Kovács Gyuláné 1980-1983 Kövér Józsefné 1983/1984 Kristin Józsefné 1983-1996 Reimann Miklósné 1987-1989 Varga Miklósné 1975-1983 Karbantarók: Orosz Károly 1977-1993 Vojtkó Bertalan 1994-1998 Vityi Attila 1998-2000 Fórizs József 1993Herczeg Barnabás 2000Bölcsődei dolgozók: Balogh Józsefné Fejesné Babinecz Éva Bacsó Árpádné Bacsó Sándorné Varga Lajosné 92

4. sz. melléklet: Az intézmény által támogatott továbbképzések. 1. Intenzív továbbképzések: Borbás Bertalanné (igazgatói), Badak Gyuláné 2. Óvónőképző főiskola: Magocsa Lászlóné, Koncz Károlyné, Bóné Bálintné, Szabó Józsefné, Gráfné Juhász Éva 3. További szakképesítések: Közoktatási vezető (Budapesti Műszaki Egyetem) Végh Ferencné, és Szabó Józsefné, Koncz Károlyné, Csobolya Lászlóné Logopédus (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola) Csobolya Lászlóné Korszerű nevelés, oktatás minőségirányítás: (Debreceni Egyetem Pedagógai Főiskolai Kar) Badak Károlyné és Bóné Bálintné. Zeneóvoda vezető: (Óvóképző Főiskola Hajdúböszörmény) Szabóné Jüttner Éva 4. OKJ-s képzések: Gyermek és ifjuságvédelmi ügyintéző: (MPKKI) Bancsi Istvánné, Gráfné Juhász Éva Gyógypedagógiai asszisztens: (MPKKI) Bori Gézáné, Bakóné Herczeg Tünde, Szabó Istvánné, Koncz Istvánné 93

5. Dajka szakképző: Nyitrai Endréné, Varga Istvánné, Takács Lászlóné, Rékasi Andrásné, Szabó Mihályné, Rékasi Andrásné, Vass Sándorné, Baráth Lajosné, Bíró Jánosné, Dudás Sándorné, Toldi Zsigmondné, Andrási Károlyné, Berticsné Kenderesi Ida, Szilágyi Zsuzsa, Nagy Istvánné, Varga Miklósné, Baráth Endréné, Baráth Sándorné. 6. Szakmai továbbképzések: Dyslexia prevenció Tánc az óvodában Egészséged testben, lélekben Magatartási zavarok az óvodában Valláserkölcsön alapuló nevelés Német nyelv az óvodában Alkotó pedagógia Vezetői ismeretek, munkajog Dramatikus játék az óvodai nevelőmunkában Játékos matematika az óvodában Művészeti nevelés az óvodában Hátrányos helyzetű tanulók tanulási tevékenységének segítése Környezetvédelem az óvodai és napköziotthoni nevelésben Minőségbiztosítás az óvodai gyakorlatban Szupervízió tréning Tánc az óvodában Számítástechnikai továbbképzés Internet használat Az óvodás gyermekek körében előforduló pszichés zavarok felismerése és korrekciója 94

5. sz. melléklet Nemzetközi kapcsolatok, kirándulások,városi ünnepek 1. Nemzetközi szakmai kapcsolataink: Japán, NDK, Finn, Beregszászi vendégek jártak nálunk, szakmai tapasztalatszerzésen. Végh Ferencné Ausztriában, Badak Gyuláné Finnországban járt szakmai tanulmányúton. 2. Az intézmény és az Óvodák Pedagógus Szakszervezete által a dolgozóknak szervezett kirándulások: Zempléni középhegység Eger Budapest Országház Szilvásvárad Szlovákia Lillafüred Szentendre Mezőkövesd Debreceni Múzeum, Munkácsi Kiállítás Sóstói Múzeumfalu Sopron

95

3. Városi ünnepségek, melyeken óvodáink is közreműködtek: Karácsonyi Ünnepség. Pedagógus nap. A város 20 éves évfordulója. Beregi Ünnepi Hetek. Öregek Otthona: Nőnap, Anyák napja. Bereg Expó.

96

6. sz. melléklet: Képek óvodánk életéből Azok a szép napok...

1973. Az Alkotmány úti óvodában

1974. A Kun Béla (ma Óvoda út) úti óvodában

1975. A Táncsics úti óvodában

1973. A Damjanich úti óvodában 97

1977. Épül a gergelyiugornyai óvoda

1978. Kisvarsány óvodájában

1979. A Bartók Béla úti óvodában

1979. Óvónénik a színpadon

1980. Jánd óvodájában

1980. Tornabemutató

98

1981. A Jókai úti óvodában

1983. Olcsva óvodájában

1992. A Bartók Béla úti óvodában

99

Hagyományok

Kukoricahántás

Készül a must

Téli örömök

Karácsonyi műsor

Farsang 100

Jótékonysági bál

Évzáró

101

30 éves jubileumi programok

Vendég köszöntő

Játszunk

Karika gyakorlatok

Körtánc

Mesedramatizálás

Mit játsszunk lányok… 102

Tartásjavító torna

Népi játékok

Népi tánc

Népviseletek, néphagyomány az EU-ban

Óvónők bábjátéka

Páros tánc 103

Zsákban futás

104

Vendégeink

Japán vendégeinkkel, középen Kundrák Jánosné, megyei szakfelügyelő

Finn kolléganőkkel

Városi vezetők a névadó ünnepségen

Marék Veronika, közismert gyermekkönyv-író, grafikus mesél

Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus előadás közben

105

dr. Ranschburg Jenő, a nemzetközileg elismert pszichológus, előadás közben

Pedagógiai szakértőink: Gallasz Ildikó előadás közben, az asztalnál Német Zoltánné, Skarbit Józsefné

106

Érdekességek

Kirándulás a Baktai erdőben

Tornabemutató a Sportcsarnokban

Óvónénik kísérleteznek a Tisza parton

Szülők körében

Árvíz után

Hajókiránduláson a nagyok 107

Vadasparki élmények

Gyermekszínjátszó fesztivál

Együtt a nagy csapat

Együtt a nagy csapat

Jutalom játék 108