Óvodai Nevelési Koncepció

JÁTÉK – MOZGÁS – KÖRNYEZET

TEVÉKENY MEGISMERÉSE Óvodai Nevelési Koncepció

„Mozgással az egészségért!”

Készült: 2009. augusztus 27.

Készítette: Petőfi Sándor Óvoda Nevelőtestülete

12

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója

1.1. BEVEZETŐ Óvodánk Kaposvár város legnagyobb lakótelepének centrumában, 1974-ben létesült. Az épület két egyemeletes épületszárnyát egy folyosó köti össze, ahol a kilenc kör alakú ablak természetes fényével lehetőséget ad a zöld „növénykert” kialakítására, az év „zöld napjaihoz” és az óvoda rendezvényeihez kapcsolódó kiállítások megrendezésére. Nyolc déli fekvésű, világos, nagy méretű (55 m2), galériás csoportszoba és azokhoz kapcsolódó négy tornaszoba lehetőséget ad a gyermekeknek az egyidőben történő többszínteres, sokoldalú, komplex tevékenységre: játék – mozgás – környezet tevékeny megismerése területén. Az épületet nagyméretű udvar veszi körül mely füves és betonos részből áll. A környezetbarát fajátékok gazdag játék – és mozgáslehetőséget biztosítanak. Az 1997-ben kialakított KRESZpálya lehetővé teszi a közlekedésre nevelés gyakorlati megvalósítását.

Az óvoda működését, pedagógiai céljaink megvalósítását segítik: •

Tükrös tornaszoba (kb. 32 m2)

•

Nevelői szoba

•

Könyvtár

•

Szertár

•

Orvosi és logopédiai szoba

•

Vezetői-, gazdasági-, óvodatitkári iroda (számítógéppel, fénymásolóval, fax készülékkel, Internet-el ellátva)

•

250 adagos főzőkonyha

•

Raktár

•

Mosókonyha

•

Karbantartó műhely

Gyermekeink közvetlen környezetünkből az, „észak-nyugati városrész” többségében 4-10 emeletes beton házaiból érkeznek. Mozgásterük a szűk lakótelepi lakásokra, illetve beton játszóterekre korlátozódik. A kétkeresős családmodell, az alacsony jövedelmű, a

13


munkanélküli családok mellett alacsony számban jelen van egy magasabb életszínvonalat biztosító családi miliő is. Az elmúlt 5 évben emelkedett a szociálisan hátrányos helyzetű és a speciális foglalkozást – különleges gondozást – igénylő gyermekek száma. Lakókörzetünkben és az azon kívül élő szülők szívesen hozzák gyermekeiket intézményünkbe. Élnek azzal a lehetőséggel, hogy beíratáskor- előzetes tájékoztatást követően – választhatnak óvónőt, pedagógiai módszert, amely szerint neveltetni kívánják gyermekeiket. Fontosnak tartják, hogy az óvoda értékközvetítő szerepéről, gyermekük fejlődéséről folyamatosan,

őszinte információt kapjanak, hogy a családi nevelést ezekkel összhangba hozhassák. Az óvoda légkörét jónak ítélik, amit a barátságos, családias, biztonságot nyújtó feltételekben látják. Igénylik, hogy gyermekeik személyre szóló fejlesztésben részesüljenek, biztosított legyen a játék és mozgás által történő ismeretek elsajátítása, az egyetemes értékek közvetítése, az óvodáskor végére gyermekeik rendelkezzenek azokkal a készségekkel, képességekkel, amelyek a biztonságos iskolakezdést lehetővé teszik.

14


2. JÁTÉK – MOZGÁS – KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ NEVELÉSI ALAPELVEI ÉS ÉRTÉKEI Nevelési programunk a gyermek alapvető tevékenységére, a JÁTÉK-ra, a MOZGÁS-ra épül, amely során lehetőség van a gyermeket körülvevő természet és társadalom kultúrértékeinek közvetítésére, a KÖRNYEZET tevékeny megismerésére. A programunk alapelve: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelmekben gazdag, bizalmon alapuló óvodai élet megteremtése, melyben minden gyermek saját képességei szerint nevelhető, fejleszthető, az egészséges életmód megalapozásával, a rendszeres mozgással

Programunk alapelvei és értékei:

•

Gyermekközpontúság

biztonság szeretet családias légkör bizalom őszinteség harmónia türelem

•

Folyamatos fejlesztés egyéni bánásmód képességfejlesztés differenciálás másság

•

ölelés empátia udvariasság másság elfogadása figyelek rád következetesség érték és kultúra átadása szabad önkifejezés választhatóság •

Egészséges életmód biztonság folyamatosság szokások életszervezés tisztaság komfortérzet egészséges táplálkozás

Mozgásfejlesztés

játékosság szabad mozgás tárgyi feltétel prevenció gyógytestnevelés korrekció balesetvédelem

• Közösségalakítás együttélés szabályai udvariassági szokások beszédkultúra •

Partnerközpontúság együttműködés a családdal partneri együttműködés etika multiplikátori szerep

15

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója NEVELÉSÜNK ALAPELVEI és ÉRTÉKEI

MOZGÁSSAL

AZ EGÉSZSÉGÉRT

J M K

I M I P

Petőfi Sándor Óvoda 16


3. JÁTÉK – MOZGÁS – KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ CÉL ÉS FELADATRENDSZERE 3.1. A KONCEPCIÓ FEJLESZTÉSI RENDSZERE A nevelés célja

A nevelés feladatai

Érzelmi nevelés és szocializáció (pszichoszociális nevelés)

Egészséges életmódra nevelés

Értelmi fejlesztés (képességfejlesztés)

A fejlesztés tartalma JÁTÉK – MOZGÁS – KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE tevékenységformák Művészeti tevékenységek: • Kommunikáció • Ének-zene • Vizuális tevékenység • Tevékenységek, hagyományok

A megvalósulás eszközrendszere A nevelés kapcsolatrendszere • óvoda – család • óvoda – iskola • óvoda – közművelődési intézmények • óvoda – gyermekvédelmi

A nevelés szervezeti keretei • vegyes életkorú gyermekcsoportok • folyamatos napirend • hetirend • tanulás szervezeti keretei

• •

•

A fejlődés eredményei testi fejlettség lelki fejlettség értelmi fejlettség

17

Részletes kifejtést lásd: 1. sz. melléklet

Testileg egészségesen fejlődő gyermekek jellemzői • Testi szükségletek kielégítésének szándékos irányítása testápolás táplálkozás öltözködés pihenés edzés területén; • Mozgás mozgás szeretete mozgás összerendezettsége - nagymozgás - finommotorikus mozgás - egyensúlyozás - latrealitás - térirányok, tájékozódás motoros képességek fejlettsége - kondicionális - koordinális helyes tartás Harmonikus társas kapcsolatok, együttműködés szintje Kulturált viselkedés

•

•

A gyermek fejlesztésének jellemzői Érzelmileg egészségesen fejlődő gyermek jellemzői • Gazdag érzelmi kapcsolatok Értelmileg egészségesen fejlődő gyermek jellemzői • Tanuláshoz szükséges képességek területén a; tapasztalatok, tapasztalatszerzés szintje kognitív képességek, pszichikus funkciók: - érzékelés - észlelés (testi, vizuális, akusztikus, tapintásos) - figyelem - emlékezet - gondolkodás beszéd elemi ismeretek • Tevékenységhez való viszony: feladatértés feladattudat feladattartás, feladatvégzés kitartás önfegyelem önállóság munkatempó

AZ EGÉSZSÉGES – HARMONIKUS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

18

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója 3.2. A NEVELÉS CÉLJA A gyermek sokoldalú, harmonikus személyiségének fejlesztése, rendszeres mozgással, egészséges életmód megalapozásával, tartási rendellenességek, mozgásszervi elváltozások megelőzésével, javításával, az életkornak legmegfelelőbb testi, szociális és értelmi érettség kialakításával. 3.3. A NEVELÉS FELADATAI 3.3.1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS CÉL:

A gyermek testi fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód megalapozása

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:

• • • •

A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéshez szükséges egészséges életmód megalapozásával szokások alakítása. Speciális gondozó, mozgásszervi elváltozásokat megelőző prevenciós és korrekciós feladatok ellátása. A gyermekek testi szükségleteinek kielégítése Egészséges környezet biztosítása

Az egészséges életmód kialakítása az óvodai élet egészét átszövi. Alapvető a szokások megalapozása interiorizációja, az egészséges életvitel alakítása során, mely hatással van a felnőttkori életre is. A szokások kialakulása feltételes reflexen alapszik. Az egyes cselekvések egymásutánja és az ismétlések során a cselekvéssor automatizálódik. A rendszeresen végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra. Hatással vannak az egészséges testi – szellemi fejlődésre, segítik a gyermeki személyiség komplex fejlesztését. A fiziológiai szükségletek (testápolás, táplálkozás, öltözködés, pihenés, mozgás, edzés) kielégülése feltétele a lelki élet, a szellemi tevékenység alakulásának. Meghatározza a gyermekek biztonság és szeretetérzetét, a megbecsülés szükségletét, melyek függvényében alakulnak kognitív ismereteik, és kiteljesedik önmegvalósításuk. A helyes életritmust a családnak és az óvodának együtt lehet és kell kialakítani a gyermekek optimális fejlődése érdekében. Az óvoda feltételrendszere (hely, idő eszköz) szokásrendje, nevelési hatásai elősegítik a gyermekek – egyéni fejlettségének megfelelő, - környezethez igazodó alkalmazkodását.

19

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója Szükségletek egymásra épülése

Önmegvalósítás szükséglete Esztétikai Szükségletek Kognitív szükségletek (érteni - tudni) Megbecsülés szükséglete Szeretet szükséglete Biztonság szükséglete (veszélytől mentes) Fiziológiai, testi szükségletek

A tevékenységek szervezésénél érvényesülő szempontok: • fokozatosság • folyamatosság, • kötetlenség • választhatóság, átjárhatóság

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉRE; SIKERKRITÉRIUM

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Önállóan mos kezet, használja a folyékony szappant és a papírtörölközőt. Alaposan mos fogat, fogápoló eszközöket tisztán tartja. Önállóan használja a WC-t, WC papírt, használat után lehúzza. Szükség szerint, önállóan használja a papír zsebkendőt. Ügyel az asztal esztétikus rendjére, betartja a kulturált étkezés szabályait. Rendeltetésszerűen használja az evőeszközöket. Az egyéni szükségletének megfelelő mennyiség megítélésére képes merítésnél, öntésnél. Megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik, ruháját rendben tartja. Önállóan gombol, köt, zipzáraz. A pihenés szokásait, szabályait betartja.

20


3.3.2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ (PSZICHOSZOCIÁLIS NEVELÉS) CÉL: Érzelmi biztonságon alapuló, otthonos, derűs, szeretetteljes légkör megteremtése, a gyermek társas kapcsolatainak alakítása. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:

• •

Érzelmi alapon létrejövő – gyermek – gyermek, gyermek – felnőtt kapcsolatának alakítása A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül

Érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtésének elvei: • Szeretetteljes, derűs, családias légkörben érzelmi kötődés társhoz, felnőtthöz. Mintakövetés, a felnőtt, majd a társmodell szociális viselkedésének érzelmi indítatásából fakadó átvétele • A gyermek és környezete közötti együttműködés, ösztönzés érzése • A gyermekcsoportok hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma A viselkedési kultúra elvei: • Felnőttek példaértékű viselkedése – bátorítás, türelem, bizalom előleg, dicséret, szeretetkapcsolatra építő humor • Megjelenés illemszabályai – alkalomhoz illő öltözködés (ünnepek, rendezvények) • Egymás köszöntése A társas együttműködés elvei: • Tolerancia (másik elfogadása, alkalmazkodó képesség) • Segítőkészség • Bizalom • Nyitottság • Önmaguk ismerete – önértékelés • Másság elfogadása • Konstruktív együttműködés

A gyermekek életkorának és egyéni adottságainak megfelelő fejlődéséhez elsődleges az érzelmi biztonság szociális és tárgyi feltételeinek megteremtése. A társkapcsolatok alakulása egész létünk forrása. Hatásai a személyiség biológiai, pszichológiai és szociális fejlődésének egyaránt meghatározóak. A gyermekek fejlődése, társas kapcsolataik alakulása a közösségi élet tevékenységeinek rendszerében valósul meg. A közösségi élet tartalma érzelmekben, élményekben, kapcsolatokban formálódik.

21


A felnőtt és a gyermekcsoport hatása annál jelentősebb, minél gazdagabb lehetőséget biztosítunk: a sokszínű tevékenységre a társas együttműködésre szerepvállalásra élményszerzésére A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉRE; SIKERKRITÉRIUM

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A közösségi élet alapvető szokásait ismeri. A csoport szokásait, szabályait elfogadja, betartja. Kötődik a csoporttársaihoz, a csoportban dolgozó felnőttekhez. Figyelmes és nyitott társaival szemben. Képes a társaival való együttműködésre. Érdeklődik társai iránt. Konfliktushelyzetben képes egyezkedni, törekedik a megoldásra. Barátja v. barátai vannak Társaival szemben segítőkész. Az elemi udvariassági szabályokat ismeri, betartja.

3.3.3. ÉRTELMI FEJLESZTÉS (KÉPESSÉGFEJLESZTÉS) A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára épített, tevékenységek válaszhatóságával a tapasztalatszerzés, az értelmi képességek fejlesztése az életkor és az egyéni sajátosságok figyelembe vételével. CÉL:


•

•

•

A gyermek megfigyelése alapján a tanulási képességeket megalapozó pszichikus funkciók fejlesztése: észlelés érzékelés figyelem emlékezet képzelet gondolkodás területén A beszélőkedv, a gazdag verbális és nonverbális képességek fejlesztésével a kommunikáció különböző formáinak megalapozása. Egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével készségek, képességek fejlesztése gyermeki tevékenységekben.

22

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója Részképesség fejlesztés területei Mozgásfejlesztés 1. Nagymozgások járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás 2. Egyensúly gyakorlatok állás, egyensúlyozó járás, kúszás, ugrás, body-roll 3. Finommotorika fejlesztés gyurmázás, építőjátékkal építés, papírhajtogatás, puzzle, mintakirakás, vágás, papír – és ceruza-fogás, testrészekkel végzett mozgási gyakorlatok 4. Szem – kéz koordináció fejlesztése babzsák dobás, csúsztatás, karika dobás, csúsztatás, kuglijáték, labdajáték, ugrókötél, karikába be – kilépés jobb, bal lábbal, lábbal különböző formák rajzolása, ugrósiskola, függeszkedés

Testséma fejlesztés 1. Testrészek ismerete önmaga felismerése testrészek megismerése, meghatározott testrészekre koncentrálás 2. A test koordinációjának, személyi zónájának alakítása oldaliság, test elülső és hátsó része, az adott tárgyhoz viszonyított testhelyzet 3. Testforma nyelvi megfogalmazás 4. Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások fej, törzs, karok, ujjak, lábak, lábujjak

Percepciófejlesztés

Verbális fejlesztés

1. Vizuális fejlesztés szemmozgás, szemfix vagy zártság, időrendiség, ritmus, pozícióhelyzet, memória 2. Alaklátás, formaállandóság fejlesztése alak-forma-méret kialakítása, felismerése, vizuális forma kirakása, minták rajzolása, részekből alakzatok kirakása 3. A tapintásos (sztereonosztikus) észl. fejl. gyurmázás, formák létrehozása, érzékelő zacskó 4. Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése csukott szemmel mozgás hátra rajzolt forma mozgással ismétlése 5. Térpercepciók, térbeli viszonyok fejlesztése térirányok saját testrészével, tárgyakkal 6. Hallási (auditív) észl. fejlesztése, hangzási analízis – szintézis fejl. hang ritmus, magán – és mássalhangzók 7. Keresztcsatornák fejlesztése vizuális – tapintatos vizuális – auditív hallási – tapintásos szem – kéz

1. Tárgyak megnevezése lakásban, óvodában közvetlen környezetben ruházat testrészek névmások cselekvések testséma, testvázlat, nagymozgások, finommotorikus mozgások 2. Térbeli viszonyok irányok, helyzet, idő nagy-, finommotorikus mozgások, testséma, oldaliság vizuális diszkrimináció időbeli sorrendiség 3. Osztályozás alapformák alapszínek méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség formapercepció vizuális diszkrimináció auditív víz. motoros képesség tapintás, gondolkodás alapszám-fogalom

23

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója 3.3.4. TANULÁS Óvodáskorban a TANULÁS elsősorban utánzásos, spontán történő, játékos tevékenység. CÉL: A gyermek cselekvő aktivitásának, a közvetlen és közvetett tapasztalás lehetőségeinek biztosítása az ismeretszerzés, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben óvónő által kezdeményezett foglalkozásban és időkeretekben történő megvalósítása. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:

• • • • • • • • •

Utánzásos minta – és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás szokásainak alakítása (feladattudat, felelősségtudat, kitartás, munkafegyelem) Tapasztalatok, ismeretek bővítése Érzékelés, észlelés, gondolkodás fejlesztése Értelmi képességek fejlesztése Problémaérzékenység kialakítása A konstruktív együttműködés formáinak biztosítása Spontán játékos tapasztalatszerzés Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés Óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A tanulási tevékenységek iránt motivált. Az ismeretszerzésben tevékenyen, cselekvő aktivitással vesz részt. A megkezdett feladatok befejezésére törekszik (kitartó). Szándékos figyelmét irányítani képes. Feladatait önállóan végzi. Feladattudata kialakult. Kivárásra képes. Munkatempója életkorának megfelelő. Társaival kooperatív együttműködésre képes. Az ismeretek szándékos felidézésére képes.

24


4. A FEJLESZTÉS TARTALMA Játék

• •

spontán játék kezdeményezett játék

Mozgás

•

•

•

kondicionális képességek fejlesztése koordinációs képességek fejlesztése lábboltozati és tartási rendellenességek prevenciója, korrekciója

Környezet tevékeny megismerése

•

társadalmi és természeti környezet

•

környezet formai, mennyiségi viszonyai

kommunikáció ének – zene vizuális tevékenység • néphagyományok, népi gyermekjátékok

• • •

A J-M-K koncepció célja – feladata – fejlesztési tartalma szorosan összefügg egymással. Szervesen illeszkedik az óvodai élet átfogó, folyamatot biztosító kereteibe, amelyet a gyermekek gondozása, a sokoldalú és érzelmileg gazdag társas kapcsolatok alkotnak. A fejlesztés tartalmi elemei egymást áthatva, külön – külön, de együttesen biztosítják, az életkornak megfelelő adekvát tanulást. A fejlesztési rendszer alapja a meleg, elfogadó, autonómiát biztosító tág keretek, a folyamatosság és rugalmasság. Fontos feladat a pedagógiai rendszer működésének eredményeként jelentkező fejlődési sajátosságok folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges korrekciók megtétele, melynek eredményeként a gyermekek fokról – fokra magasabb fejlettségi szintre jutnak, elérve végül azt a szintet, amely optimális kiindulópontja az iskolaérettségnek. 4.1. A JÁTÉK – MOZGÁS – KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 4.1.1. JÁTÉK CÉL: A gyermekek hosszantartó, spontán, zavartalan, saját maguk által, illetve felnőtt által kezdeményezett tevékenységben intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatokat, ismereteket szerezzenek.

50

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:

SPONTÁN JÁTÉK ALKALMÁVAL

• • • • • • •

KEZDEMÉNYEZETT JÁTÉK ALKALMÁVAL

Gyermek

Óvónő

Gyermek

Óvónő

szabad választásának biztosítása

tudatosan alakított feltételek biztosítása

szabad választásának biztosítása

adott feltételek, körülmények biztosítása

tevékenységben tevékenység tartalmában társban eszközben helyben időtartamban eredményben

• •

• •

• • • •

csoport összetételében a játék helyében (csoportszoba, tornaszoba, udvar) helyben, térelosztásban eszközökben, anyagfélesége kben napirendben játékszokások ban élményekben tapasztalatnyúj tásban

Módszerei: • • • •

megerősítés segítségadás óvónői készenlét (rendelkezésre állás) konfliktusmegoldás

• • • • •

a részvételben a felkínált szerepben játékszituáció elfogadásában a játék idejében a partner választásában

• •

• • • •

témában a felhasznált eszközök többségében helyben a játék menetében szabályokban eredményekben

A folyamat lehetséges változó elemei: • új hely • új eszköz • új ötletek a játék tartalmában

a játék szabályában

más játékra utaló ötletek

A kisgyermekkor legfontosabb tevékenysége a játék, a gyermek fejlődésének természetes közege és leghatékonyabb eszköze.

51

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója A játék a gyermek olyan értelmes, céltudatos, önkéntes, szabadon választott tevékenysége, amelyben a környezethez való viszonya sajátos módon és formában tükröződik. A játék alapfeltétele a szabadság és az önkéntesség. Mindig a gyermek döntésétől függ, hogy: • milyen játékot választ • kivel • hogyan • és mennyi ideig játszik Játszani csak biztonságos, nyugodt légkörben, megfelelő helyen, megfelelő ideig és megfelelő játékeszközök biztosításával tudnak. A játék témája, tartalma nagyrészt a gyermek valóságról szerzett tapasztalataitól függ. Gondoskodni kell arról, hogy a gyermek minél jobban megismerje környezetét. A séták, kirándulások, látogatások élményeket nyújtsanak. A játékban gyakran megjelennek a gyermek óvodán kívüli tapasztalatai, melyet figyelembe veszünk a játék irányítása, az egyéni bánásmód alkalmazása, a családdal való együttnevelés során. A pozitív érzelmek, tapasztalatok mellett negatív érzelmek is megjelennek a játékban. Az agressziót vagy szorongást kifejező játék is a gyermekek élményeiről vall. Az agresszív vagy szorongó gyermekeknek biztonságot nyújtunk odafigyelésünkkel, szeretetünkkel. A természetes gyermeki megnyilvánulások sorában a játék és a mozgás, amely alapvetően meghatározza a gyermek fejlődését. A mozgás a testséma és az én megismerése, a percepció, azon felül a fogalmi gondolkodás és a beszédfolyamatok, a kommunikáció fejlődése, mind – mind a játékba ágyazódik. A fejlesztés feltétele a gyermek saját önkéntes tevékenysége. Örömmel végzett tevékenységi formáiban kreatív ötleteinek szabad kipróbálási lehetőségeit biztosítjuk.

52


A FEJLESZTÉS TERÜLETEI A JÁTÉKBAN, A JÁTÉK ÁLTAL Mozgásfejlesztés

Percepciófejlesztés

Intellektus fejlesztés

Szociabilitás fejlesztés

Nagymozgások kúszás, mászás, csúszás, bújás, gurulás szőnyegen, padon, mászókán… szökdécselés: ugróiskola, futás, fogócskázás, biciklizés, szánkózás, dalosjáték stb.

Vizuális képes kirakók, puzzle játékok, tárgyak tologatása rakogatása, építőjáték, kártyajátékok, formák felismerése Tapintásos különböző anyagok megkülönböztetése, öltöztető, fürdető játékok stb.

Verbális fejlesztés szerepjátékokban a beszéd szűrése, szótalálási készség, anyanyelvi játékok, nyelvtörők szókincsbővítés, dramatizálás, bábjáték stb.

Gondolkodás azonosítás: forma Szem-kéz szín koordináció építés, konstruálás, mennyiség Hallás zörejek kuglizás, labdázás, nagyság gyöngyfűzés, vágás, megkülönböztetése, hasonlósághangok felismerése, varrás, fonás, különbség, dalosjátékok horgászós játék stb. ötletgazdagság, kreativitás, gyakorló konstruálás, Finommotorika Mozgásos észlelés babák öltöztetése, játék csukott szemmel szerepjáték fürdetése, főzőcskézés pl. „Erre csörög a során gyúrás, dió…” rajzolás Emlékezet keverés… csukott szemmel memóriajátékok, szabályjátékok stb. Testséma fejlesztése gyakorló játékok Figyelem különböző gyakorlójáték, mozgásának ismétlése szabályjáték stb. stb.

Személyiségfejlesztés játékudat én-tudat érdeklődés feladattudat érzelmek vágy teljesítése élményfeldolgozá s aktivitás önkiszolgálás Társas jelleg kontaktusteremtés kommunikáció együttműködés utánzás szerepjáték interiorizáció (szabály ösztönösség válásának fejlesztése)

53



1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

4.1.2

Képes a játéktémához kapcsolódó eszközök megkeresésére, játéktér kialakítására. Képes szerepjátékok szervezésére, szerepvállalásra, szerepek elosztására. Szervezett együttes tevékenység során együttműködésre képes. A játékban tud ötletet adni, a megvalósításban részt vesz. A játéktémához szükség esetén kiegészítő eszközöket készít. Képes az elmélyült játéktevékenységre. Elfogadja és betartja a játékszabályokat. Az elkezdett játéktémát több napon keresztül folytatja társaival. A játéktémának és szerepnek megfelelő eszköz megosztására képes. Konfliktusok megoldására törekszik.

MOZGÁS

CÉL: Rendszeres mozgással a gyermek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, egészséges életvitel kialakítása, mozgáskultúra megalapozása. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:

Mozgásigény kielégítése A gyermekek természetes mozgásigényét fenn kell tartani, és ki kell elégíteni a szervezet edzésével és a sokféle mozgással. Egy – egy mozgásos sikerélmény az öröm forrása, és ez megfelelő motivációs bázist teremt a további próbálkozáshoz. • Motoros képességek egyéni differenciált fejlesztése Kondicionális képességek Koordinációs képességek • állóképesség • ügyesség • erő • egyensúlyérzék • gyorsaság • téri tájékozódó képesség • kinesztetikus differenciáló képesség • idő – iram – ritmus képesség •

A motoros képességek csak komplex módon fejleszthetők, egyéni adottságokra épülve, tervszerű gyakorlások során. Figyelembe kell venni, hogy a kisgyermek csont – és izomrendszere gyenge, ezért a terhelésnél és az ellenállások leküzdésénél a fokozatosságot be kell tartani. A személyiség alakulásának szerves része a fejlesztés. Kulcsfontosságú az óvónő irányító szerepe, a szeretetteljes és biztonságos légkör.

54

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója •

Lábboltozati és tartási rendellenességek prevenciója és korrekciója A mozgásszegény életmódból adódóan a gyermekek többsége nem terhelhető életkorának megfelelően, gyakoriak a deformitások. A deformitások kialakulását meg kell előzni, játékos preventív gyakorlatokkal. A meglévő deformitások korrekcióját szakképzett gyógytestnevelők végzik.

A MOZGÁS SZERVEZETI FORMÁI A. Szabad mozgás többszíntér csoportszoba kis tornaszoba • udvar

•

• • • •

B. Szervezett mozgás testnevelés foglalkozás lábtorna tartásjavító torna mozgáskotta

•

C. Gyógytestnevelés

D. Sportprogramok

csoportbontásban

• túra, kirándulás • versenynapok • vízzel való edzés

A. SZABAD MOZGÁS CÉL:

Játékos mozgás lehetőségének biztosítása a gyermekek igénye szerint.


• • • • •

tudatos környezet alakítása változatos eszközök biztosítása mozgástapasztalatok bővítése egyéni ütemben való gyakoroltatás gyermeki kreativitás fejlesztése

TÖBBSZÍNTÉR – CSOPORTSZOBA, KIS TORNASZOBA CÉL:

Egyéni igénynek megfelelő mozgáslehetőség biztosítása

Az óvodai nevelés keretén belül szükséges a nagyobb mozgástér, többféle mozgáslehetőség biztosítása. A csoportokhoz tartozó kis tornaszobák lehetőséget biztosítanak a gyermekek számára, hogy a nap egészében aktív mozgást végezhessenek. A gyermeké a döntés joga, hogy a csoportszobában vagy a tornaszobában felkínált mozgásos tevékenység között válasszon. A folyamatos napirendbe jól beilleszthető a többszínteres tevékenység, így a mozgás beépül a gyermekek szokásrendszerébe, igényükké válik. A tornaszoba használata által a gyermekek hosszabb időt tölthetnek egy – egy szeren, kipróbálhatják önmagukat. A

55

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója tornaszobai élet óvónők – dajkák együttes irányításával történik. Fontos a szabályok megbeszélése, betartása, baleset megelőzés. UDVAR CÉL:

Szabad levegőn történő aktív mozgás

Az évszakoktól függetlenül a gyermekek minél több időt töltsenek szabad levegőn a mozgással, edzéssel. Fontos feladat a tartalmas (szabad és irányított) mozgás feltételeinek megteremtése. A jól elrendezett, eszközökben gazdag udvar aktív mozgásra készteti a gyermekeket. A szabad mozgás lehetőségének biztosítása érdekében füves, fás, dombos, betonos udvarrész biztosított. A természet adta lehetőségek mellett a gyermekek számára az udvaron is biztosítjuk a testnevelési eszközök használatát. Fontos az eszközök használatánál a szokások kialakítása, szabályok betartása a baleset megelőzése érdekében.

B. SZERVEZETT MOZGÁS CÉL:

Életkornak és egyéni képességeknek megfelelő tudatos mozgásfejlesztés


•

A különböző szervezeti formák kialakítása, a gyermekek mozgásfejlesztése, mozgásszervi elváltozások differenciált személyre szabott feladatok összeállítása

TESTNEVELÉS FOGLALKOZÁS CÉL:

A gyermekek természetes mozgásának fejlesztése játékos formában.

Heti egy alkalommal a tükrös tornaszobában vagy az udvaron szerveződik a csoport valamennyi gyermekének részvételével. Figyelembe kell venni a gyermek általános fejlettségét, fejlődési ütemét, az életkorra jellemző mozgásfejlődési sajátosságokat. Az óvónő személyisége meghatározó a testnevelés eredményességében. Elengedhetetlen, hogy együtt végezze a gyakorlatokat a gyermekekkel. A bemutatása mintaszerű legyen, hiszen a 3 – 6 éves gyermekek utánzás útján tanulnak, de fontos a verbális utasítás, szakszavak használata is. LÁBTORNA A láb hosszanti és haránt izomzatának erősítése Heti egy alkalommal szervezzük az egész csoport részvételével. Váltakozva használjuk a frontális – mikrocsoportos – körforgalom szervezeti formákat. A talp izmainak bemelegítése után következnek a játékos gyakorlatok. A foglalkozást közös játékkal zárjuk. CÉL:

56

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója TARTÁSJAVÍTÓ TORNA A test tartó izmainak erősítése Heti egy alkalommal szervezünk a csoportszobában. Alapvető a mintaszerű bemutatás, egyéni segítségadás. A foglalkozások felépítésénél figyelembe kell venni a játékosságot és a fokozatosság elvét. A tartásjavító torna mozgásanyagát a mellkas - has - hát izomzatának erősítését, nyújtását elősegítő utánzó gyakorlatok képezik. Fontos, hogy az erősítő és ügyességi gyakorlatok megfelelő arányban kapjanak hangsúlyt. Az eszközzel végzett játékos gyakorlatok fokozzák a gyermekek mozgáskedvét, aktivitását. CÉL:

MOZGÁSKOTTA Magyar Gábor által kidolgozott Mozgáskotta módszert 2006-ban adaptáltuk és építettük be mozgásfejlesztő programunkba. Városi szinten csak óvodánkban működik. Résztvevők köre: 5-6-7 éves gyermekek Cél: Vizuálisan megjelenő gondolati mozgásminták megvalósítási képességének kialakítása. Feladat: -

figyelem, emlékezet, gondolkodás, idegmotoros funkciók fejlesztése,

-

kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése,

-

mozgásos ismeretek gyakorlása, alkalmazása,

-

mozgásszabályozás és testi képességek fejlesztése,

-

mozgásos motiváció és eszközkészlet összekapcsolása,

-

tervezésben és kivitelezésben fokozatosság betartása,

-

feszültségoldó mozgásokkal, játékokkal sikerélmény biztosítása.

Ideje: heti egy alkalommal, ütemezés szerint (30 perc) Helye: csoportszoba FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉRE, SIKERKRITÉRIUM:

- mozgáskotta módszer sajátos eszközrendszerével mozgás és a személyiség fejlesztése.

57


C. GYÓGYTESTNEVELÉS Mozgásszervi elváltozások korrekciója. Szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségügyi állapot rehabilitációja. CÉL:

FELADAT:

• Speciális gyakorlatanyaggal céltudatos rehabilitálás • Testi képességek és a mozgásműveltség fejlesztése, alakítása • Gyermekek mozgásszervi elváltozások szerinti, differenciált besorolása • Elváltozásoknak megfelelően a korrekciós mozgásanyag megválasztása • Terhelés arányos eloszlása érdekében sokszakaszos foglalkoztatás biztosítása • Egyéni gyakorlatok végzése a deformitás szinten tartásának és korrekciójának érdekében • Együttműködés a csoportos óvónőkkel és a szülőkkel A Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése nevelési koncepcióban a mozgásfejlesztés, tartási rendellenességek prevenciója fontos szerepet kap. A gyógytestnevelésben azok a gyermekek részesülnek, akiknek megromlott egészségügyi állapota, testi elváltozása olyan mértékű, hogy nem akadályozza az óvodába járást. A gyógytestnevelés a betegségek megelőzésében, szinten tartásában, gyógyításában fejti ki hatását. A gyógytestnevelést csoport foglalkoztatás, azon belül egyéni betegségtípusok szerinti differenciált testgyakorlás, képességfejlesztés jellemzi. Diagnózis szerint két nagy csoportra osztható Belgyógyászati elváltozások • Szívbeteg gyermekek • Vegetatív disztóniás gyermekek (érzelmi labilitás) • Ifjúkori hipertóniás gyermekek (magas vérnyomás) • Túlsúlyos gyermekek • Asztmás gyermekek • Aszténiás (gyenge, vékony) gyermekek • Csökkent látású gyermekek

• • • • • • • • •

Ortopédiai elváltozások Lapos hát Domború hát Kifolordózis Nyerges hát (lordózis) Ferde nyak Tölcsér mell Tyúkmell Skoliózisok (gerincferdülés) Láb elváltozásai o X láb o O láb o Donga láb o Lúdtalp

58

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója Gyermekorvossal, védőnővel kötött együttműködési megállapodás értelmében, a tavaszi hónapokban megtörténik a szűrővizsgálat. Ezt követi az ortopéd szakorvosi szűrés. A kiszűrt gyermekek csoportba sorolását diagnózis, létszám alapján szakképzett gyógytestnevelő óvodapedagógus végzi. Résztvevő gyermekek köre: • Óvodaorvos és ortopéd szakorvos által kiszűrt 5 – 6 - 7 éves gyermekek A csoportok kialakításának szempontjai: • Az óvónő – gyermek közti személyes ismertség A gyógytestnevelési foglalkozás ideje: • Heti 2 alkalom – 45 perces foglalkozás • 1100 – 1145 óráig • Évi óraszám összesen kb.: 96 óra Ez az időbeosztás nem gátolja a gyermekek legfontosabb tevékenységét, a játékot. A foglakozás helye: • A gyógytestnevelői foglakozásokat a tükrös tornaszobában szervezzük. Ez azért fontos, mert saját mozgásukat képesek kontrollálni a tükör segítségével. A tornaszoba speciális eszközei alkalmasak a korrekciós foglalkozások végzésére. (polifoam matrac, gazdag WESCO eszköztár) A foglakozások jellege: • Általában vegyes (speciális terápia, légzésgimnasztika, speciális izomerő fejlesztés, általános kondicionálás, játékos jelleg) • Kiscsoportos foglalkoztatási forma (8-10 fő), lehetővé teszi a differenciált, betegségtípusoknak megfelelő egyéni képességfejlesztést, mozgásszervi elváltozások rehabilitációját. A fejlődés várható eredménye: A mozgásszervi elváltozások csökkenése, illetve megszűnése.

D. SPORTPROGRAMOK CÉL:

A család életmódjának kedvező befolyásolása a programokban való részvétellel.


• • •

aktív mozgás igényének kialakítása óvoda – család kapcsolatának erősítése közös élmény biztosítása

59

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója TÚRA, KIRÁNDULÁS Lehetőséget adnak a természetes környezet közvetlen megtapasztalására. Fejleszti a nagymozgást, téri tájékozódást. A szülőkkel szervezett kirándulások segítik az óvoda – család kapcsolat erősítését, a család életmódjának kedvező befolyásolását. VERSENYNAPOK CÉL: Másokkal való megmérettetés A városi rendezvényeken, sportvetélkedőkön való részvétel VÍZZEL VALÓ EDZÉS: CÉL: Játék és mozgás a vízben Nyáron a tusoló kapuk lehetőséget adnak, hogy a gyermekek a vízzel kapcsolatban tapasztalatokat szerezzenek. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉRE; SIKERKRITÉRIUM

1. Szükségleteinek megfelelő ideig vesz részt a szabad mozgásban. 2. A prevenciós foglalkozások szakszavait érti, a gyakorlatvégzése pontos. 3. Tud rövidtávon egyenletes iramban járni – futni. 4. Egyensúlyérzéke biztos. 5. Szem – kéz – láb koordinációja kialakult. 6. Ismeri testrészeit, azokat azonosítva képes izmai nyújtására, erősítésére. 7. Ismeri és betartja a szabályokat, ügyel önmaga és a társak testi épségére. 8. Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban. 9. Tud néhány mozgásos játékot irányítás nélkül játszani. 10. Tud a térben tájékozódni, ismeri az irányokat.

60

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója 4.1.3. KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE A cselekvési és magatartási szokások, emocionális kapcsolatok és az elemi tapasztalatok megalapozása a közvetlen – közvetett környezet kapcsolatrendszerében. CÉL:

ELVEK:

• • • •

Természet és életközeliség A környezet tárgyainak, történéseinek természetes élethelyzetekben való bemutatása A tapasztalatszerzés; a biztonságos eligazodás, tájékozódás segítése Az ismeretszerzés; a személyes és együttes tapasztalatok, élmények figyelembe vétele

HOLISZTIKUS SZEMLÉLET


Az életkori sajátosságok figyelembe vételével a természeti – és társadalmi környezethez viszonyuló pozitív magatartásformák kialakítása • Természetszerető gyermekek nevelése • A környezettel való együttélés szabályainak megalapozása • Az életkoruknak megfelelő tevékeny részvétel a természet óvásában, védésében • Az egyetemes és nemzeti kultúra értékeinek, szűkebb hazánk, „Somogyország” néphagyományainak közvetítése •

61


A TAPASZTALATSZERZÉS – ISMERETNYÚJTÁS RENDSZERE

A TAPASZTALAT - ISMERETSZERZÉS TERÜLETEI:

• • •

Társadalmi és – természeti környezet megismerése A környezet formai és mennyiségi viszonyai Környezetvédelem

TÁRSADALMI ÉS - TERMÉSZETI KÖRNYEZET MEGISMERÉSE A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti – emberi – tárgyi világ értékei iránt. CÉL:


• • • •

Tapasztalatszerzés lehetőségének megteremtése Folyamatos és spontán megfigyelések végzésének szervezése Kísérletezések, felfedezések, összefüggések keresésének lehetőségeinek alakítása (keresés, kutatás, vizsgálódás, kísérletezés) Tevékenységek szervezeti formáinak biztosítása

62

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója A társadalmi és – természeti környezet témakörei valamennyi nevelési területet átfogják, több ponton kapcsolódnak, és összefüggnek egymással. A témakörök felölelik mindazt, amit a gyermekek nap, mint nap megélnek a családban, az óvodában, tágabb környezetükben.

A TÁRSADALMI ÉS – TERMÉSZETI KÖRNYEZET TERÜLETEI (PROJEKT AJÁNLAT) • • • • • • • • • • • • • • • •

Újra együtt az óvodában Dió – Gesztenye Gyümölcs - zöldség Levél Park – erdő „Mikulás” Advent Hó – időjárás Farsang Embergyerek (Pancsi mesék) Élő bolygó I. II. Élet a Földön Csillagászat Ébredj új tavasz Húsvét A négy őselem (tűz – víz – föld – levegő) projektjei

A KÖRNYEZET FORMAI ÉS MENNYISÉGI VISZONYAI Összefüggések felfedezése, matematikai fogalmak, alapismeretek elsajátítása játékos formában.

CÉL:


• • •

A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér – síkbeli szemléletének alakítása A természetes környezetben végzett megfigyelések során válogatások, összehasonlítások, csoportosítások végzése Sorba rendezés, párosítás során új fogalmak, szabályszerűségek megismerése

63

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója • • •

Mérési feladatok segítségével a számfogalom megalapozása, különböző egységek, mennyiségek megismerése A téri tájékozódás kialakítása tükör előtt végzett mozdulatokkal, tevékenységekkel A játékban lehetőségek biztosítása a geometriai ismeretek elsajátítására, tapasztalatszerzésre, alkotásra, formafelismerésre

KÖRNYEZETVÉDELEM CÉL:

Környezetre figyelő, környezetbarát magatartás kialakítása


• •

A környezet tisztaságának, szépségének védelme, az „élő” óvása, gondozása, a természet szeretete Tudatosítani a gyermekekben a környezet értékeinek védelmét.

• A természetet járva csak azt szedjék, vágják le, ami feltétlenül szükséges. Inkább a természet adta kincseket (termések, bogyók, levelek, stb. ) gyűjtsék a gyermekek, melyeket a mesterséges anyagok mellett a játékban használhatnak.

64



1. Megkülönbözteti az évszakokat és a napszakokat. 2. Ismeri környezete növényeit, állatait, részt vesz a növénygondozásban, a természetvédelemben. 3. Felfigyel, rácsodálkozik a világ jelenségeire, dolgaira, történéseire, összefüggéseire. 4. Szívesen kísérletezik, vizsgálódik, kutakodik. 5. Képes egyenlővé, ugyanannyivá tenni, kisebbet, nagyobbat, kevesebbet, többet létrehozni. 6. Helyesen használja a tő és sorszámneveket. 7. Ismeri és alkalmazza a térbeli viszonyokat jelentő névutókat.. 8. Környezetéről elemi ismeretekkel rendelkezik. Tudja lakcímét, testvérei nevét, szülei foglalkozását, saját születési helyét, idejét. 9. Ismeri és betartja környezet közlekedésének legfontosabb szabályait, s a közelbe lévő közintézményeket. 10. A tárgyakat legalább 10-ig meg tudja számlálni, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

65

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója 4.1.4. MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK A művészet ismerete, szeretete, az egyetemes emberi kultúra megismerése óvodás korban elkezdődik. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hatással van a kisgyermekre. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrön keresztül. A művészeti tevékenységek nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor. Alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének – zenében, bábozásban, rajzolásban kifejezésre juttassák. Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, annál biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére.

4.1.4.1. KOMMUNIKÁCIÓ

A gyermekek érzelmi, értelmi, motorikus fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása, a csodákkal teli mese, vers, élmények segítségével, ritmikájával. A gyermek kommunikációs készégének fejlesztése.

CÉL:


Irodalmi anyagok igényes összeállítása A 3 – 6 – 7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (bábozás, dramatizálás, drámajáték, mese, vers, anyanyelvi játék) • A beszélőkedv megőrzése, beszédhelyzetek teremtése a gyermek számára, nyelvi képesség fejlesztése Szervezeti formák és fejlesztési lehetőségek • •

Mindennapos játékos mozgással összekapcsolt tevékenységek bábozás dramatizálás drámajáték

Szervezett irodalmi (komplex) kezdeményezések mese vers anyanyelvi játék

MINDENNAPOS JÁTÉKOS MOZGÁSSAL ÖSSZEKAPCSOLT TEVÉKENYSÉGEK

Bábozás: a bábjáték lehetővé teszi, hogy a gyermekek félelmei, szorongásai oldódnak. Segíti a beszédgátlás oldását. A párbeszédes fordulatok kötetlenebbül megnyilvánulnak. Dramatizálás: során a gyermekek kifejezik, átélik, eljátsszák saját érzéseiket. A szerepjátékot gazdagítja.

66

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója Drámajáték: olyan játékos emberi megnyilvánulás, melyben jelen vannak a dramatikus folyamat jellegzetes elemei. A létrejött helyzetek rögtönzésen alapulnak. A személyiség harmonikus, differenciált, fejlesztést segíti elő. Fajtái: • lazító – bemelegítő játékok • kapcsolatteremtő-, bizalomjátékok • érzékelő játékok • mímes, szöveges improvizációs játékok • dramatikus rögtönzések, szituáció-érzékenységet fejlesztő játékok • élethelyzet-játékok SZERVEZETT IRODALMI (KOMPLEX) KEZDEMÉNYEZÉSEK Mese: A mese légköre, hangulata segít megérteni a szépség, a szeretet, az erkölcsi értékek fogalmát. Többszöri és sokféle formában történő elmondása, eljátszása segíti a szereplőkkel való érzelmi azonosulást, a mesei fordulatok megértését. A gyermek kettős tudatával átlép a valós világból a képzelet világába, melynek során feltöltődik pozitív érzelmekkel. Vers: A versben az élő, mozgó, cselekvő világ tükröződik amire a gyermekek fogékonyak, felfigyelnek. A vers ritmusával, a mozdulatok és szavak egységével érzelmi élményt nyújt, segíti a verbális rögzítést. Anyanyelvi játék: Fejleszti a beszédlégzést, artikulációt, szókincset, kifejezőkészséget. Segíti a formailag tiszta, érthető beszéd alakulását. A közös játék oldott légköre feloldja a beszédgátlást. Gazdagodik a gyermek szókincse, beszédértése, fokozódik beszédkedve.

Az anyanyelvi fejlesztés gyakorlatai: 1. Légző és hangadó gyakorlatok • légzés megfigyelése (hasi, mellkasi) • tudatos légző gyakorlatok • hangadással összekötött légző gyakorlatok • hangerő gyakorlatok • fúvó – szívó gyakorlatok 2. Feszítő – és lazító gyakorlatok • egyes testrészekkel • egész testtel

67

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója 3. Játékos gyakorlatok az auditív készség fejlesztésére • hangok felismerése • hangutánzás • hangdifferenciálás 4. A beszédszervek helyes működtetésének fejlesztése • arc – és ajakizom fejlesztése • nyelvgyakorlatok 4. Mondatfonetikai eszközök • hangsúly, ritmus, tagolás • hanglejtés, hangszín, beszéddallam 5. Nonverbális kommunikációs gyakorlatok • tekintet • gesztus, testmozgás • arcmimika 6. Magánhangzókkal végzett gyakorlatok 7. Mássalhangzókkal végzett gyakorlatok 8. Hangok megkülönböztetése 9. Hang helye a szóban


1. 2. 3. 4. 5. 6.

Szívesen mesél, báboz, dramatizál. Gondosan bánik a könyvekkel. Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni. Szívesen vesz részt anyanyelvi – és drámajátékokban. Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. Beszéde megfelel anyanyelvünk követelményeinek (tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése, hangerő) 7. Szívesen hallgat mesét. 8. Tud történeteket kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni. 9. Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára gondolatainak érthető kifejezését. 10. Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt.

68

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója 4.1.4.2. ÉNEK – ZENE A zene iránti érdeklődés felkeltése. A közös éneklés, játék örömének megéreztetése, formálása.

CÉL:


• • •

•

•

• • • •

A zenei ízlés formálása A népzene és a komponált gyermekdalok éneklése A zenei hallás fejlesztése Magas – mély különbsége Halk – hangos különbsége Hangszínek felismerése Belső hallás fejlesztése Tiszta éneklés Ritmusérzék fejlesztése Egyenletes lüktetés Mondókák és dalok ritmusa Egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolása Tempóérzékelés Gyermekhangszerek Zenei formaérzék fejlesztése Motívumhangsúly kiemelése mozgással Dallammotívum Ritmusmotívum Harmonikus, szép mozgás fejlesztése Közös éneklés örömének kialakítása Zenei anyanyelv kialakítása (mondókák, gyermekdalok, zenei képességfejlesztő játékok) Differenciált szervezeti formák biztosítása

ZENEI ANYAGOK

• • • •

ölbeli játékok (arc -, kéz -, ujj -, lovagoltató játékok) énekes játékok (4 – 5 hangból álló, nagyobb hangkészletű) komponált gyermekdalok (ünnepek, alkalmak) mondókák, kiolvasók

ZENEHALLGATÁS CÉL:

A gyermeke érdeklődésének felkeltése a változatos zenei élmények iránt.


• •

A zene figyelmes hallgatására nevelés Zenei hangulatok érzékeltetése

69

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója • • •

A hangszerek sajátos hangvételének és játékának felfedeztetése A bensőséges, nyugodt légkör megteremtése A gyermekek viselkedéskultúrájának megalapozása


1. 2. 3. 4. 5. 6.

Szívesen hallgat zenét. Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni. Tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni. Tud társaival térformákat alakítani. A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi. 7. Tud irányítás nélkül játszani néhány dalos játékot. 8. Felismeri a halk-hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni. 9. Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni. 10. Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni.

4.1.4.3. VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉG CÉL: A gyermekek élmény és fantáziavilágának képi megjelenítése a szabad önkifejezés során. Tér, forma, színképzetének fejlesztése, esztétikai fogékonyság gazdagítása. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:

• • • • • •

Alkotó tevékenység feltételeinek megteremtése Differenciált, egyénre és kisebb csoportokra szóló szervezeti formák biztosítása A vizuális tevékenységekhez eszközök biztosítása, azok célszerű használatának megismertetése Változatos technikák és a szabad önkifejezés lehetőségeinek biztosítása Ismerkedés a népi kismesterségekkel Műalkotásokkal való ismerkedés

A VIZUÁLIS TEVÉKENYSÉGEK TECHNIKÁI:

• • • • •

Rajzolás Festés Nyomdázás Mintázás Építés

70

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója • • • • • •

Képalakítás Kézimunka Konstruálás Környezetalakítás Műalkotásokkal való ismerkedés Népi kismesterségek (szövés, fonás, gyöngyfűzés, rongybabakészítés, mézeskalács készítés, fazekasság, tojásfestés, hangszerkészítés)

A gyermek ábrázoló tevékenysége az óvodai nevelés egészében mindennapos tevékenység. Spontán és szerzett információk által tapasztalatokat gyűjt, amelyeket ábrázoló tevékenységében újra alkot, rendez, átszervez, kifejezi vágyait, szorongásait, fantázia – és élményvilágát. A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉRE; SIKERKRITÉRIUM

1. Szívesen választ vizuális tevékenységek technikái közül. 2. Gondolatait, élményeit képes kifejezni, ábrázolni tevékenységében (hangulatot is kifejezve, jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással). 3. Tud egyszerű formákat papírból különböző technikákkal alakítani. 4. Szívesen barkácsol önállóan és csoportosan is. 5. Ismeri a színeket, azok árnyalatait. 6. Ábrázolása változatos színhasználatot és tagolást mutat. 7. Szívesen ismerkedik a népi kismesterségekkel. 8. Emlékezet utáni témákban a részleteket is ábrázolja. 9. Díszítő, tervező feladatot változatos színekkel, rajzolással, festéssel, papírmunkával, agyagba karcolással stb. old meg. 10. Tud különféle technikával képet alkotni, a technikát önállóan a rendelkezésre álló anyagokból megválasztani.

4.1.4.4. TEVÉKENYSÉGEK, HAGYOMÁNYOK A MINDENNAPOKBAN CÉL: Egyes hagyományok, népszokások ápolása, a magyar népi kultúra értékeinek megőrzése, közvetítése, a helyi tradícióknak megfelelően együttjátszás – együttmunkálkodás. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI:

• • • •

érzelmi élet színesítése néphagyományok, népszokások megismertetése értékek átadása közösségteremtő – emberformáló lehetőségek beépítése a mindennapi életbe

71


•

népzenével, népi játékokkal, népi kismesterségekkel, népi kultúra tárgyaival – eszközeivel való ismerkedés

TEVÉKENYSÉGEK, ÜNNEPKÖRÖK Őszi ünnepkörök: • állatok világnapja (október 4.) Téli ünnepkörök: ADVENT • Adventi koszorú készítése • Mikulás (december 6.) • Játszóház • Lucázás (december 13.) • Karácsony • Ünnepi hangverseny FARSANG • Maci nap (február 2.) • Farsang • Kiszebáb égetés – télűzés, télbúcsúztatás Tavaszi ünnepkörök: • Gergely-járás – iskolába hívogató (március 12.) • Nemzeti ünnep, névadónk koszorúzása (március 15.) • Víz világnapja (március 22.) HÚSVÉT - Nyuszi várás - Locsolkodás • Föld világnapja (április 22.) • Anyák napja • Madarak, fák napja (május 10.) GYERMEKNAP • Kaland-nap • Kihívás napja • Csoportos kirándulás ÉVZÁRÓK

72

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója 4.5.1. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK – GYERMEKI MUNKA CÉL:

A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek alakítása.


• • • • •

A gyermeki munka tudatos pedagógusi tervezése, szervezése, a gyermekekkel való együttműködés és visszajelzés a folyamatos értékelés tükrében A munkával járó felelősség kialakítása Az egyéni fejlettségnek megfelelő részvétel biztosítása a munkában A munka iránti tisztelet megalapozása A munka fontossága, hasznossága, eredményességének megbecsülése

A munka a gyermek mindennapi tevékenységének része, játékos jellegű, természetes szükségszerű az önállóság alakulásával egyre magasabb fokú együttműködést igényel. A személyiségfejlesztés fontos eszköze, általa fejlődik a gyermek értékteremtő, együttműködési képessége. Munkálkodás közben egyre több tapasztalat, információ birtokába jut az őt körülvevő tárgyi világról. Természetes módon tanulja meg az eszközök célszerű használatát. Figyelmet, kitartást, kötelezettségvállalást igényel. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja, eredményét a gyermek és mások egyaránt tapasztalják.

FAJTÁI:

•

•

•

A gyermek saját személyével kapcsolatos munkák Önkiszolgálás Öltözködés Étkezés Tisztálkodás Alkalmi megbízatások Környezet és növénygondozás Segítés az óvodapedagógusnak (üzenet átadás, megbízások, jelenléti ívek továbbítása) Közösségért végzett munkák Naposság Óvoda, csoport mindennapjaival kapcsolatos munkák Óvodai ünnepekkel kapcsolatos közös és önálló tevékenységek

73

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉRE; SIKERKRITÉRIUM

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Saját személyével kapcsolatos munkákat (öltözködés, étkezés, tisztálkodás) önállóan, igényesen végzi. A szükséges eszközöket önállóan előveszi, használja, helyére teszi. Képes az öltöző mosdó rendjének megőrzésére. Ismeri a naposi feladatokat és azok megvalósítására törekszik. Egyéni megbízásokat vállal és azokat elvégzi. A csoport érdekében vállalt megbízásokat a szabályoknak megfelelően végzi. Képes társaival összedolgozni, együttműködni. A teremrendezésben aktívan részt vesz. Udvari munkában tevékenyen vesz részt. Munkavégzéshez szükséges feladattudattal és figyelemkoncentrációs képességgel rendelkezik.

74


5. A GYERMEK, GYERMEKCSOPORT FEJLŐDÉSÉNEK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE, FEJLESZTÉSE CÉL: A gyermek készségeinek, képességeinek folyamatos megfigyelése, fejlettségének mérése, értékelése az erre épülő gyermekre illetve gyermekcsoportra szóló egyéni illetve csoportos fejlesztési tervek elkészítése ELVEK:

A fejlődés menetének nyomon követése, figyelembe vétele: o Genetikai adottság, öröklés o Érés, életkori sajátosságok o Spontán, tervszerű környezeti hatások • Életkori és egyéni sajátosságokra épülő fejlesztés gyermekre és gyermekcsoportra vonatkozóan • A fejlesztés eredményének ellenőrzése, mérése, újabb fejlesztési irányok határozása gyermekre, gyermekcsoportra az óvodapedagógusok fejlesztő tevékenységére vonatkozóan (PDCA – SDCA) • Olyan mérési rendszereket és módszerek elfogadása és alkalmazása (saját készítésű és adaptált), amelyek óvodánk Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése Nevelési Koncepciója, gyermekeinkre, felnőttekre szólóan készül. •

Mérőeszközökkel szembeni elvárások (saját készítésű, és adaptált): • Szakmailag megalapozott legyen • Fogja át a gyermeki tevékenység egészét • Illeszkedjen a Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése Nevelési Koncepcióhoz • Eredményei számszerűsíthetők legyenek • Könnyen kezelhetők legyenek • Ne igényeljen túlzott adminisztrációt • Kezelje egységben az ellenőrzés, mérés, értékelés, fejlesztés fogalomkörét (PDCA) Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése Nevelési koncepcióhoz kapcsolódó mérések: ÓVODAPEDAGÓGUSOK ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK 5.1. NEVELTSÉGI SZINT MÉRÉS Mérés célja: Annak megállapítására, hogy a Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése Nevelési koncepcióban megfogalmazott és az IMIP-ben rögzített, bevállalt sikerkritériumok tekintetében milyen fejlettségi szinten áll a gyermek illetve a gyermekcsoport.

75

•

szocializáció játék munka

egészséges életmód

• • •

ÉRZELMI, SZOCIÁLIS FEJLETTSÉG

SIKERKRITÉRIUMOK (a mérés alapja)

SZOCIÁLIS

TESTI FEJLETTSÉG

TESTI

SZABÁLYOZÁS

KIMENET-

•

tanulás

ÉRTELMI FEJLETTSÉG

ÉRTELMI

IRÁNYÍTOTT MEGFIGYELÉS (folyamatos feljegyzések a megfigyelések alapján)

JMK nevelési koncepció

A gyermek fejlődésnek nyomon követése

NEVELTSÉGI SZINT MÉRÉS

NEVELÉSI SZINTJÉNEK ÉRTÉKELÉSE

GYERMEK, GYERMEKCSOPORT

77

A

4.1.4.3.

4.1.3.

5. Vizuális tevékenységek

6. Környezet tevékeny megismerése 7. Tanulás

4.5.1.

4.1.1.

10. Játék

3.3.2.

SZOCIÁLIS ÉRETTSÉG TEKINTETÉBEN 8. Érzelmi nevelés, szocializáció 9. Munka

3.3.3.

4.1.4.2.

4.1.4.1.

4.2.2.

3.3.1.

Akkor tekintjük sikeresnek nevelőmunkánkat, ha az egészséges életmód területén az összes sikerkritérium viszonylatában 80%-ban teljesítjük.

CÉLÉRTÉK

Akkor tekinthetjük sikeresnek nevelőmunkánkat, ha a munka területén az összes 49. oldal sikerkritérium viszonylatában 80%-ban teljesítjük. Akkor tekinthetjük sikeresnek nevelőmunkánkat, ha a játék területén az összes 29. oldal sikerkritérium viszonylatában 80%-ban teljesítjük.

22. oldal

24. oldal

40. oldal

46. oldal

45. oldal

Akkor tekinthetjük sikeresnek nevelőmunkánkat, ha az ének – zene területén az összes sikerkritérium viszonylatában 80%-ban teljesítjük. Akkor tekinthetjük sikeresnek nevelőmunkánkat, ha a vizuális tevékenységek területén az összes sikerkritérium viszonylatában 80%-ban teljesítjük. Akkor tekinthetjük sikeresnek nevelőmunkánkat, ha a környezet tevékeny megismerése területén az összes sikerkritérium viszonylatában 80%-ban teljesítjük. Akkor tekinthetjük sikeresnek nevelőmunkánkat, ha a tanulás területén az összes sikerkritérium viszonylatában 80%-ban teljesítjük. Akkor tekinthetjük sikeresnek nevelőmunkánkat, ha az érzelmi nevelés, szocializáció az összes sikerkritérium viszonylatában 80%-ban teljesítjük.

Akkor tekintjük sikeresnek nevelőmunkánkat, ha a mozgás területén az összes 35. oldal sikerkritérium viszonylatában 80%-ban teljesítjük. Akkor tekintjük nevelőmunkánkat sikeresnek, ha a kommunikáció területén az összes kritérium viszonylatában 80%-ban teljesítjük. 43. oldal

20. oldal

NEVELÉSI KONCEPCIÓBAN

TEVÉKENY MEGISMERÉSE

JÁTÉK-MOZGÁS-KÖRNYEZET

ÉRTELMI FELKÉSZÜLTSÉG TEKINTETÉBEN 3. Kommunikáció 4. Ének – zene, énekes játék

TESTI FEJLETTSÉG TERÜLETÉN 1. Egészséges életmód 2. Mozgás

TEVÉKENYSÉGFORMA

GYERMEKI

HIVATKOZÁS

SIKERKRITÉRIUMOK

78


Óvodáskor végére fejlődés várható eredménye – sikerkritériumok • Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése Nevelési koncepcióban kitűzött optimumot célozzák meg • A fejlesztés sikeres megvalósításának %-os meghatározása • Kiemelt jelentősége van az iskolába menő korcsoport körében Mérés menete, értékelési rendszere • Folyamatos megfigyelések szövegesen megjelenő összegzései, a számszerűsített eredmények, a bevállalt sikerkritériumoknak megfelelő összevetése a fejlődés nyomon követése céljával • Számszerűsített adatokat, eredményeket gyermekenként, csoportonként, óvodai szinten összesítjük, átlagoljuk, százalékoljuk • Egyéni lapokon átlagoljuk az egyén fejlődésének mutatóit • Az összegzés jelzi, hogy a sikerkritériumokat hány %-ban teljesítettük • A kapott %-os értéket vetjük össze a bevállalt sikerkritérium %-val • A gyermek és csoportszinten átlagolt %-t eredmények megmutatják a fejlődés tendenciáit, amelyek rövid szöveges kiegészítést követően láthatóvá teszik a nevelő-fejlesztő munka tekintetében (adott gyermekre, gyermekcsoportra, óvodára szólóan) a; o A fejlődés erősségeit, gyengeségeit o A fejlesztendő területeket és tartalmát Mérés gyakorisága: évente 1 alkalom (április) Érintettek köre: 3-4, 4-5, 5-6-7 éves gyermekek korcsoportonkénti és egyéni bontásban történő mérés, összegzés Mérés eszköze: • Laminé Antal Éva – Petráné Képes Gizella: EFQM Kiválóság modellre épülő mérés, értékelés az óvodában

A Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése Nevelési Koncepcióra készített adaptálása 5.2. TUDÁSSZINT MÉRÉS Vizsgálóeljárás a gyermek, tanuláshoz szükséges képességeinek, tanulási tevékenységhez való viszony, elemi ismeretek felmérésére, az 5-6 éves gyermekeknél. Cél: Felmérni a motoros (nagy-, és finom mozgás) és percepciós képességeket, a figyelem, az emlékezet, a szerialitás, a téri tájékozódás szintjét.

79

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója Mérés eredménye: A gyermek mely részképesség gyengeség miatt igényel további fejlesztést, az óvodáskor végéig Mérés menete: • Egyéni helyzetben történik • Nyugodt természetes légkörben • Játékos jellegű, de határozott feladatkijelölő magatartást kíván • Az óvónő igazodik a gyermek fejlettségi szintjéhez, szókincséhez, terhelhetőségéhez • A gyermeknek azt kell érezni, hogy jól teljesített akkor is, ha a megoldás nem tökéletes • Figyelembe véve a gyermek teherbírását, fáradékonyságát, a feladatokat több napra is fel lehet osztani, azonban egy adott részpróbát nem szabad megszakítani, és másnap folytatni • Egy alkalommal csak annyi feladat végezhető el, amennyi reálisan tükrözi a gyermek tudását • A gyermek viselkedéséről (feladattartás, tudat, értés, magatartás) írásos feljegyzés készül Mérés értékelési rendszere: • Nevelőtestület által kidolgozott pontozási rendszer alapján egyszerű és gyors • Az elemzés alapja az egyes részfeladatokban leírt jó illetve hibás válaszok pontjainak mennyisége, és az elérhető maximum pontok hányadosának összehasonlítása Mérés eszköze: Franz Sedlak, Brigitte Sindelar program elemeinek adaptálása és átdolgozása Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése Nevelési Koncepciónak megfelelően • Verbális és nem verbális feladatok • Papír, ceruza módszer, minimális eszközigény • Bemutatókártyák, feladatlapok és vizsgálati lap segítik a válaszok feljegyzését, értékelését Mérés gyakorisága: évente 1 alkalommal Érintettek köre: 5-6 éves gyermekek

80

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója 5.3. SZOCIOMETRIA Cél: A társas kapcsolatok elemzése a közösségen belüli, adott időben fennálló rokonszenv kapcsolatok feltárása Mérés menete: Szituációs helyzet létrehozása, melyben kivetíthető a gyermekek egymás iránti kapcsolódása • Hívókérdések felvetése, kártyák kiosztása • Rangsorolt adatok szociometria mátrixba való helyezése • A kapcsolatok grafikus ábrájának, szociogramjának elkészítése Mérés eszköze: • Kártyák – postaláda (gyermeke jelével ellátva) • Szociometriai mátrix • Csoportösszesítő tábla (interperszonális kapcsolatok kivetítésére) Mérés gyakorisága: Évente 2 alkalom (november – március) Résztvevők köre: Minden gyermek

5.5 TESTI FEJLETTSÉG MÉRÉSE (SÚLY, MAGASSÁG) Cél: Életkornak megfelelő testi fejlettség kritériumainak való megfelelés az egyéni, genetikai adottságok figyelembe vételével Mérés eszköze: • Mérőeszközök • Mérőlapok • Egészségügyi könyv Mérés módszere: Mérés, besorolás, standard értékekhez való viszonyítás

81

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója Mérés gyakorisága: Mérés Módszere megnevezése Lábboltozati • Megfigyelés deformitások • Besorolás • Standard értékekhez való viszonyítás Tartási • Megfigyelés deformitások • Besorolás • Standard értékekhez való viszonyítás

Eszköze Vizes lábnyom

Gyakorisága

Érintettek köre

Évente 2 alkalom október március

Valamennyi gyermek

Kivetített Évente négyzetrácsos dia 2 alkalom – vetítő október március

Valamennyi gyermek

5.6. SZAKEMBER, SZAKSZOLGÁLATOK MÉRÉSEI SZŰRÉSEI Cél: szakemberek bevonásával a gyermeke testi, érzékszervi, értelmi fejlettségének vizsgálata, fejlesztésük irányának, feladatainak megjelölése (szakszolgálatban, óvodában)

Mérés megnevezése

Mérést végző

Gyakoriság

Résztvevők köre

Általános képesség felmérés Logopédiai szűrés Beiskolázással kapcsolatos vizsgálat

Nevelési Tanácsadó

Évente 1 alkalom

5 éves gyermekek

Logopédus Nevelési Tanácsadó

Évente 1 alkalom 5 éves gyermekek érintettek Szükség szerint Beutalással, illetve szülői kezdeményezésre

Szükség szerint tanulási nehézségeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság érintettek Nevelési Tanácsadó Szükség szerint Magatartási Beutalással, illetve rendellenességgel szülői küzdő gyermekek kezdeményezésre vizsgálata Ortopéd szakorvos Évente 1 alkalom Óvodaorvos által Ortopédiai szűrés kiszűrt 5-6-7 éves gyermekek Óvodaorvos Évente 1 alkalom 4-5-6-7 éves Általános gyermekek egészségügyi szűrés Évente 1 alkalom Minden gyermek Látás – hallás Védőnő vizsgálat Óvoda fogorvosa Évente 1 alkalom Minden gyermek Fogászati szűrés

82

II. GYERMEK MEGFIGYELÉSE FEJLESZTÉSE

TERÜLET I. CSALÁD GYERMEK

Óvónők

•

Rajzelemzés

Fogadó óra Nyílt nap Optimális mérés • Probléma esetén • GYIVI • Óvodavezető Gyermek megfigyelésefejlesztése • Értékelés

Szülők, óvónők, GYIVI felelős, • óvodavezető •

Óvónők

Saját fejlesztésű kérdőív Saját fejlesztésű szempontsor

Gyermekkép (anamnézis) Családlátogatás

Szülő

Kérdőív

MÓDSZER Kérdőív beiratkozás

MIKOR? IDŐ Május-

Családlátogatás alkalmával Beszélgetés, • Augusztus – 3 megfigyelés, évesek ill. új interjú gyermekek előlátogatása • Eseti – előre egyeztetett időpont Saját fejlesztésű Megbeszélés, • November: szempontsor javaslat, összegzés 5-6-7 éves és (egyénre szabott) nyári gyermekek • Február: 3-4 éves és 4-5 éves gyermekek Irányított Irányított Folyamatos megfigyelés lapjai megfigyelés feljegyzés Irányított Évente 1x (május) megfigyelés lapjai Írásos összegzés Gyermekrajz Évente 1x Elemzés

ESZKÖZ Saját fejlesztésű kérdőív

MIT? Felvételi kérdőív

KI? Szülő

5.7. EGYÉNI FEJLŐDÉST – FEJLESZTÉST NYOMON KÖVETŐ DOKUMENTÁCIÓ

83

A gyermek egyéni dossziéja

Csoportnapló A gyermek egyéni dossziéja

A gyermek egyéni dossziéja Írásos feljegyzés, összegzés a gyermek egyéni dossziéjában

DOKUMENTUM A gyermek egyéni dossziéja

TERÜLET III. SZŰRÉSEK – MÉRTÉSEK

Óvónők

KI? Óvónők

84

Csoportnapló A gyermek egyéni dossziéja Csoportnapló A gyermek egyéni dossziéja

Csoportnapló A gyermek egyéni dossziéja

Társas kapcsolatok Max. mértékű Szociometria November alakulása (minden Március gyermekre vonatkozó) mérőeszköz Neveltségi szint – Egyéni fejlődési Megfigyelés, Évente 1x mérés lap, sikerkritérium számítógépes Április feldolgozás táblázatok, géppark Tudásszint mérés Saját fejlesztésű Megfigyelés, írásos Évente 1x okt. ill. fejlettségmérő feljegyzés, szükség szerint cselekvéses lapok eljárások

MÓDSZER Megfigyelés, besorolás (standard értékekhez történő viszonyítás)

DOKUMENTUM Csoportnapló Eü. Könyv A gyermek egyéni dossziéja

MIT? ESZKÖZ Mérőeszközök Súly Magasság Deformitások Vizes lábnyom, - Lábboltozat diavetítő, # rács i - Tartási

MIKOR? IDŐ Október Március

• • •

TERÜLET

Általános egészségi állapot Látás – hallás

MIT? Szakellátások

beszédállapot

Igény szerinti probléma

Logopédus

Pszichológus

Fogászati szűrés Fogorvos Ortopéd szakorvos Lábboltozati- és tartási szűrés

Védőnő

Óvodaorvos

KI?

ESZKÖZ

MÓDSZER

DOKUMENTUM Eü. Könyv

85

A gyermek egyéni dossziéja Eü. Könyv Évente 1x A gyermek egyéni dossziéja Fogászati törzslap Évente 1x Csoportnapló Évente 1x Eü. Könyv A gyermek egyéni dossziéja Csoportnapló Évente 1x - 5 Eü. Könyv évesek A gyermek egyéni dossziéja Csoportnapló Előzetes egyeztetés Eü. Könyv alapján A gyermek egyéni dossziéja Évente 1x

MIKOR? IDŐ


6. AZ ÓVODA SAJÁTOS NEVELÉSI FELADATAI 6. 1. INTEGRÁLT NEVELÉS- SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK CÉL: Sajátos nevelési igényű gyermekek – ép, egészséges gyermekközösségbe való befogadása, nevelése, fejlesztése. ELVEK:

Sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása, korlátozott számban (csoportonként max. 1-2 fő) ép közösségbe. • Esélyegyenlőség megteremtése. • Másság elfogadása, tolerálása. Enyhén sérült gyermekek befogadásának feltételei adottak (szakvélemény, szakértői vélemény, fejlesztési feltételek) •

ÓVODA FELADATAI:

• • • • • • • • •

Másságot elfogadó környezet kialakítása. Sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődésének biztosítása. A gyermek fejlesztéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése, folyamatos biztosítása. Sajátos nevelési igényű gyermek, esetleges kiemelkedő képességterületeinek felismerése, gondozása, fejlesztése. A nevelés általános célkitűzéseire való törekvés, önálló életvitel segítése. Fogyatékos gyermek különleges gondozási igényének kielégítése, sérülés specifikus módszerek, terápiák alkalmazása, szakember irányításával, közreműködésével. Folyamatos kapcsolat a gyermek szüleivel, a vele, foglalkozó szakemberekkel, szakszolgálatokkal. Tudatos, tervszerű fejlesztés feltételeinek megteremtése. Gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése.

6. 2. RÉSZKÉPESSÉG, SÉRÜLT GYERMEKEK CÉL: Normál intellektusú gyermekek részképességbeli elmaradásának, egyéni, differenciált fejlesztése. FELADAT:

• • • • • •

A gyermekek képességvizsgálati eredményei alapján a teljesítménystruktúrában meglévő mennyiségi és minőségi elmaradások kompenzálása, csökkentése. Képességek megfigyelése, mérése alapján egyéni fejlesztési tervek készítése. Egyéni fejlesztési terv alapján célzott részképesség fejlesztés, normál gyermekcsoporton belül. Nevelési Tanácsadó, TKV Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálati adatainak, szakvéleményének, javaslatainak figyelembe vétele. Tudatos, tervszerű fejlesztés feltételeinek megteremtése. Egyéni készség, képesség fejlettség figyelembe vétele a differenciált fejlesztés folyamatában. 60

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója A FEJLESZTÉS TERÜLETEI:

• • • • • •

Mozgásfejlesztés Testséma és percepciófejlesztés Grafomotoros fejlesztés Beszédfejlesztés Intellektuális képességek fejlesztése Gondolkodás, figyelem, emlékezet

A fejlesztést végzi: óvodapedagógusok. A fejlesztés mentorai: fejlesztő pedagógus – óvodapedagógusok.

61


7. GYERMEKVÉDELEM CÉL: A törvényileg megfogalmazott jelzőrendszeri funkciónak való megfelelés, preventív feladatok ellátása valamennyi gyermek, különös tekintettel a hátrányos, illetve a veszélyeztetett helyzetű gyermekek esetében.

Feladat-lépések -Helyzetfelmérés készítése, statisztikai adatok vezetése, okonkénti esetfeltárás -Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek fejlődésének, életútjának nyomonkövetése -Csoport ill. családlátogatás tervezése a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzetű gyermekeknél -Étkezési kedvezmények odaítélése, segítségadás formáinak keresése, lehetőségek felkutatása -Fogadó óra szervezése, szükség szerint szakember bevonásával

AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI Határidő Módszer Felelős Résztvevők nevelőtestület -GYIVI -felmérés minden év szülők felelős szeptember -statisztika majd folyamatos

Dokumentum -csoportos GYIVI terv -óvodai GYIVI terv

folyamatos

-megfigyelés -GYIVI -feljegyzés felelős készítése -vezető óvónő

nevelőtestület

évi 1-2

-megfigyelés -GYIVI felelős -feljegyzés készítés

szülő nevelőtestület

folyamatos szükség szerint

kapcsolatfelvétel -tájékozódás -adategyeztetés

-GYIVI felelős -vezető óvónő

-nevelőtestület -feljegyzés -óvodatitkár -óvodai nyilvántartás

minden hónapban 1x ill. igény szerint

-beszélgetés -okfeltárás


-nevelőtestület -egyéni dokumentáció-szülők ban -óvodai összesítő -feljegyzés

alkalommal

ill. szükség szerint

-egyéni fejlődés, fejlesztés nyomonkövetése dokumentáció -óvodai összesítő dokumentáció feljegyzés a csoportos és az óvodai dokumentációban

62

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója Feladat-lépések Határidő Módszer Felelős -Tájékozódás a jogi folyamatos -tájékozódás -GYIVI változásokról, erről -megbeszélés felelős -körlevél -vezető információ adása a óvónő kolléganőknek, szülőknek -GYIVI -Hatósági és hivatali folyamatos -géppark -megbeszélés felelős szervekkel való szoros kapcsolat -vezető kiépítése óvónő -Pártfogókkal való aktív, eredményes kapcsolat kialakítása naprakész információ csere létrehozása -Beszámolók készítése a nevelőtestület ill. a vezető óvónő részére az elvégzett munkáról -Adatvédelem

-GYIVI folyamatos -géppark -megbeszélés felelős -vezető óvónő minden év október február május ill. szükség szerint folyamatos

Résztvevők Dokumentum -nevelőtestület -körlevél -szülők -jogszabályok

Feljegyzés

Feljegyzés

-géppark -kimutatás készítés -adatközlés

-GYIVI felelős

-nevelőtestület Beszámoló

-titkos adatkezelés


-nevelőtestület Törvényi előírás

63


Gyermekvédelmi munkát irányító dokumentumok:

1993. Évi LXXIX. Közoktatási törvény és módosításai / 1996/1999 / Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 1974. évi XXXI. Gyermekvédelmi Törvény és módosítása Gyermeki Jogok Egyezménye

Helyzetelemzés szempontjai:

Intézmény működési feltételei Intézmény szociokulturális környezete Gyermekekre vonatkozó személyes adatok, körülmények figyelembe vétele

EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE Óvónők

Gyermekvédelmi felelős

Vezető óvónő

Családok Gyermekvédelmi szervek • Családsegítő Központ • Gyermekvédelmi Szolgálat • Gyámügy • Óvodaorvos, védőnő • Szociális intézmények

64


8. JÁTÉK – MOZGÁS KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ SZERVEZETI ÉS IDŐKERETEI 8.1. VEGYES ÉLETKORÚ GYERMEKCSOPORTOK A gyermekek számára a fejlődéshez megfelelő mintára, érzelmi azonosulásra van szükség. A vegyes életkorú összetétel a kisebbek számára – az óvónő személyén túl – mindig tud biztosítani olyan magatartásformákat a nagyobb gyermekek mintáján keresztül, amelyek utánzásra serkentők. Újdonságot, érdekességet tartalmazó információkat, élményeket hallanak, gyorsabb a világ megismerése is. Felgyorsul az önállóság, eredményesebb a szociális tanulás. Megtanulnak alkalmazkodni, viselkedni, fokozódik a gyermekek empátiás készsége. Életszerű, családias az ilyen összetétel. A csoportban tapasztalt szeretetteljes fogadtatás, meleg légkör, a modellálható szokások, hagyományok, társas kapcsolatok fokozzák a kisebbek biztonságérzetét. Egy csoportba kerülnek testvérek, barátok, ismerősök. A testvér nélküli gyermekek számára a vegyes összetételű csoport megadja a kortársakkal való együttélés sokféle élményét, a mintakövető és mintaadó státuszt. Az egyéni fejlődésbeli különbségek ezekben a csoportokban „szemmel láthatóan „jelen vannak. Az óvónő így minden helyzetben tudja mérlegelni a differenciált személyiség megközelíthetőségét.

VEGYES ÉLETKORÚ CSOPORTOK PEDAGÓGIAI ELVEI: • •

• • • •

Megközelíthetően arányos legyen a különböző életkorú és nemű gyermekek száma (kortárs, barát, játszótárs kapcsolatok alakulása). Testvérek (a szülő igényeit figyelembe véve) egy csoportba kerülése. (Kezdetben erősíteni kell a testvérek közötti kötődést ezzel fokozva a családból kilépő gyermek biztonságérzetét. Majd nyitni kell a társak irányába ezzel erősítve a külső társkapcsolatok alakulását.) A nevelési év kezdetekor státuszváltások miatt a kívánatos magatartásbeli szokások erősítése, a szokásrend kialakítása. A fejlesztési irány az 5-6 éves gyermekek szintjéhez történő tervezése. (Könnyebb, egyszerűbb feladatok adása a bekapcsolódó kicsiknek.) Személyre szóló értékelés differenciálása. A tevékenységekbe való önkéntes bekapcsolódás. Az 5-6-7 éves gyermekeknél a megkezdett tevékenység befejezésének elvárása.

65

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója 8.2. FOLYAMATOS NAPIREND Az óvodai élet keretét a napirend adja. A szabályok megkönnyítik a higiéniai együttélési normák elfogadását, biztonságérzetet adnak a gyermekek számára. A célszerűen kialakított szokásrendszer zavartalanná, szinte „önmagától működővé” teszi a csoport életét. A folyamatos napirend rugalmas keret, a gyermekek kiegyensúlyozott életritmusának alapja, lehetővé teszi az egyéni tempó teljesítőképesség, egyéni igény szerinti tevékenységet. A legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék és mozgás kapja, ebbe illeszkednek a gondozással kapcsolatos teendők, a képességfejlesztés a gyermekek mindennapos tevékenységei. Az egész nap folyamán biztosított a gyermekek számára a megfelelő hely és eszköz a játékra és a mozgásos tevékenységre; csoportszobában, tornaszobában, udvaron. A gyermekek az adott időn belül maguk dönthetik el, hogy mikor, milyen tevékenységet választanak, azt hol és mikor fejezik be. A többszínteres tevékenység lehetővé teszi, hogy a gyermekek életkoruknak, fejlettségi szintjüknek, egyéni igényeiknek, érdeklődésüknek megfelelően a tornaszobában, csoportszobában, galérián saját döntésük alapján együtt, kisebb nagyobb csoportokban vagy elkülönülten tevékenykedjenek. 8.3.HETIREND A napirendhez hasonlóan a hetirend is a folyamatosságot, rendszerességet, a nyugalmat segíti elő. Összeállításánál ügyelni kell arra, hogy elegendő idő jusson a gyermeki tevékenységekre: játék, mozgás, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghatározására, kipróbálására. A hetirendbe tervezett kezdeményezett tanulási tevékenységek napi maximális időkeretei a gyermekek életkori összetételét figyelembe véve naponta 20 – 30 perc ez alól a testnevelés foglakozás kivétel, melyből a kisebbek folyamatosan kiléphetnek. A hetirend kialakítása az óvónők feladata. Az óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembe vételével a foglalkozások helyei és időkeretei megváltoztathatók. 8.4.TANULÁS SZERVEZETI KERETEI

Kötelező foglalkozás testnevelés (1) lábtorna (1) tartásjavító torna (1) mozgáskotta (1) ének – zene (1)

Kezdeményezett foglalkozás Mindennapos tevékenységek környezet tevékeny vizuális tevékenység megismerése (2) ének- zene kommunikáció (2) • vers • mese • anyanyelvi játék

Az óvónők havi tanulási tervet készítenek. A tervezés a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, illetve spontán helyzetekhez igazodik. A gyermekek spontán szerzett

66

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója tapasztalatai kiinduló pontot jelentenek az óvónő számára, a tudatos irányított ismeretnyújtáshoz. A tanulási folyamat a gyermek játékára, mozgására épül, és szorosan kapcsolódik a környezet tevékeny megismeréséhez, a művészeti tevékenységekhez. Három tanulási blokkot foglal magába: MOZGÁS – KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE – MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK

67


9. AZ ÓVODA EGYÉB SZOLGÁLTATÁSAI A szülők igényei alapján gyermektánc, idegen nyelv, óvodapedagógus felügyeletével úszás, speciális foglalkozások szervezése történik a gyermekek számára. A foglalkozások segítik az óvoda nevelési céljainak elérését, és jól illeszkednek az óvoda sajátos arculatába, koncepciójába. GYERMEKTÁNC A tánc, a zene, a mozgás gyönyörűséget jelent az óvodás gyermeknek. Ebben az életkorban a zenéhez kapcsolt mozgás természetes megnyilvánulás. A táncpedagógus irányításával történő játékos mozgás, a zene, fejleszti a gyermek ritmusérzékét, a mozgás összerendezettségét, a zene és a mozgás belső átélését. Célja: A tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése a zene, a tánc, a mozgás segítségével. Vezeti: szakképzett táncpedagógus Ideje: heti 1 alkalom Helye: tornaszoba Igénybevevők köre: 4-5-6-7 éves gyermekek IDEGEN NYELV A gyermekek bizonyos csoportja hallás és nyelvi kifejezőképességük által képessé válnak játékos formában ismerkedni az idegen nyelvekkel. Ebben az életkorban a gyermek érdeklődését fel lehet kelteni egy nem magyar nép nyelvének dallam és ritmus fordulataira. Játékosan, dallal, tánccal ismerkednek az idegen nyelvi kifejezésekkel, ezáltal megalapozódik érdeklődésük az idegen nyelvi kifejezésekkel szemben. Célja: Idegen nyelvvel való ismerkedés játékos formában. Vezeti: szakképzettséggel rendelkező nyelvtanár, általános iskolai pedagógus Ideje: heti 1 alkalom Helye: tornaszoba Igénybevevők köre: 4-5-6-7 éves gyermekek

68

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója ÚSZÁS Szorosan kapcsolódik mozgásfejlesztő programunkhoz, a gerinc-rendellenesség megelőzéséhez. A kezdő csoportban vízhez szoktatás, úszás alapelemeivel való ismerkedés. Haladó csoportban az úszás alapelemeinek elsajátítása, úszásformák megtanulása, hosszabb távon, mély vízben való gyakorlás. Akaraterőt, kitartást igényel szülőtől, gyermektől egyaránt. Célja: Vízhez szoktatás, úszás alapelemeinek elsajátítása játékos formában. Vezeti: úszóedző Ideje: heti 1 alkalom (kezdő), heti 1 alkalom (haladó) Helye: külső helyszínen Igénybevevők köre: 4-5-6-7 éves gyermekek OVI FOCI Kiemelten jó labdaérzékkel rendelkező gyermekek elsajátítják a foci alapjait. Képessé válnak a magas szintű együttműködésre, a szabályok betartására és a csapatszellemnek megfelelő aktivitásra. Célja: A foci technikáival, szabályaival való játékos ismerkedés. Vezeti: tanfolyamot végzett óvodapedagógus Ideje: heti 2 alkalom Helye: tornaszoba, esetenként a Honvéd utcai Általános Iskola tornaterme Igénybevevők köre: 5-6-7 éves gyermekek

69


10.JÁTÉK – MOZGÁS – KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ KAPCSOLATRENDSZERE 10.1. ÓVODA –CSALÁD CÉL:

A családdal való együttműködés hatékonyságának növelése.

FELADAT:

• • • •

A gyermek optimális, sokoldalú, harmonikus fejlesztése Óvoda, család együttműködése Folyamatos partneri kapcsolat Család szokás- és szabályrendszerének ismerete, tisztelete

MIT I. Értekezletek 1. Új gyermekek szüleinek 2. „Első” szülői értekezlet 3. Réteg szülői értekezlet 4. Iskolás szülői értekezlet 5. Szülői értekezlet pedagógiai témában 6. Szülői Szervezet szülői értekezlet

KINEK Új gyermekek szülei

MIKOR Június

Szülők Szülők Iskolába menő gyermek szülei Szülők

Szeptember Január Február Február

Sz.M. tagjai

Szeptemberáprilis

70


MIT II. Egyéb kapcsolattartási formák 1. Előzetes családlátogatás 2. Nyílt napok

KINEK

4. Eseti családlátogatás 5. Óvodai felvétel

Új gyermekek szülei 5-6-7 éves és nyári gyermekek szülei 3-4 éves és 4-5 éves gyermekek szülei 5-6-7 éves és nyári gyermekek szülei 3-4 éves és 4-5 éves gyermekek szülei Szülők Új gyermekek szülei

6. Anyás befogadás 7. Mindennapos beszélgetések 8. Munkaestek

Szülő Szülő Szülő

3. Fogadó órák

MIKOR Augusztus November Február November Február Szükség esetén Fenntartó által meghatározott időpont Folyamatos Igény szerint Feladatnak, óvodai rendezvénynek megfelelően

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE

• •

Partneri elégedettség növekedése az igényeknek és elvárásoknak megfelelően Szülői részvétel növekedése - Fogadó óra - Nyílt nap - Szülői értekezlet

10.2. ÓVODA – ISKOLA CÉL: Folyamatos kapcsolattartás a sikeres iskolakezdés, a fejlődés nyomon követése érdekében FELADAT:

• •

A két intézmény pedagógiai és nevelési céljainak kölcsönös megismerése A gyermekek fejlődésének kölcsönös nyomon követése

71

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI:

• • • • • •

Tapasztalatcserék Látogatások Tájékoztatások a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, várható alkalmazkodási nehézségekről Értekezletek, szakmai tanácskozások Munkaközösségi foglalkozások Továbbképzések Egymás rendezvényein, ünnepein történő megjelenés, közreműködés

ÓVODA – ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSE

MIT Óralátogatás (iskolában)

Honvéd utcai Általános Iskola KINEK MIKOR Óvónőknek október

Nyílt napok (iskolában) Játszóház (iskolában)

Szülőknek 5-6-7 éves gyermekeknek

november december

Gergely-járás

5-6-7 éves gyermekeknek

március

Szülői értekezlet (óvodában)

Szülőknek

április

Foglakozás, kezdeményezés látogatás

Tanítóknak

május

CÉL Első osztályosok beilleszkedése, zavartalan átmenet megvalósítása Iskola bemutatása Közös hagyományápolás (ajándékkészítés) Iskolába hívogató (közös játék, ismerkedés az iskolával) Hogyan készítse fel a gyermekét a szülő, illetve önmagát az iskolakezdésre? Ismerkedés a leendő iskolásokkal. Milyen készségekkel, képességekkel rendelkeznek a gyermekek?

72


FOLYAMATOS EGYÜTTMŰKÖDÉS TIPUSAI

• • • •

Közös sportvetélkedők Kiállítások megtekintése Ünnepi műsorokon való részvétel Ovifociban résztvevő gyermekeknek foglalkozás az iskolai tornateremben

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE

• • •

Iskolába való zavartalan átmenet feltételeinek javulása Iskolába menő gyermekeink fejlődésének nyomon követése Folyamatos partneri kapcsolat óvoda-iskola pedagógusai között

10.3. ÓVODA –KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK CÉL:

Az óvoda és a közművelődési intézmények együttműködése, művészi élmény nyújtás.

Közművelődési intézmény Petőfi Sándor Emlékkönyvtár

A KAPCSOLATTARTÁS RENDSZERE Kapcsolattartás Kapcsolattartás formái időpontja • Könyvkölcsönzés • Minden csoport havonta • Részvétel a rendezvényeken • Alkalomszerű

Feladat • • • •

Művelődési • Központok (SMK, Egyűd Árpád • MK)

Részvétel a rendezvényeken Tájékoztatás

•

Alkalomszerű

•

•

•

Irodalom megszerettetése Könyvtárhasználat megismertetése Olvasóvá nevelés Magatartásformál ás Kultúrált magatartás formálása Érdeklődés, kíváncsiság felkeltése Tevékenységi vágy felkeltése

73

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója Közművelődési intézmény Csiky Gergely Színház

Kapcsolattartás formái • Látogatás

Kapcsolattartás időpontja • Alkalomszerűen

Feladat • •

•

• Somogy Megyei Múzeum

•

Látogatás

•

Alkalomszerű • (gyermekhez közel álló, számukra érdekes • témában) •

Művészetek befogadása Esztétikai érzékenység fejlesztése Érzelmi fogékonyság fejlesztése Magatartásformál ás Múzeum megismertetése,m egszerettetése Esztétikai érzékenység fejlesztése Alkotások értékeinek megfigyeltetése

74


11. JÁTÉK – MOZGÁS – KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ ERŐFORRÁSAI 11.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Megvalósításhoz szükséges szakmailag magasan képzett, megújulásra nyitott, innovatív, hivatásukban elkötelezett óvodapedagógusok és nevelőmunkát segítő dajkák képzettségének folyamatos növelése.

CÉL:

FELTÉTELEK:

•

•

• •

• •

Az óvoda teljes nyitva tartása alatt a nevelőmunkát lépcsőzetes munkakezdéssel óvodapedagógus végzi. Személye minta a nevelésben. Értékközvetítő, ízlésformáló magatartása meghatározó az óvoda szűkebb, tágabb környezetében. A Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése nevelési program megvalósításában résztvevő óvodapedagógusok tanulmányaik során kiemelten foglakoznak a gyermekek mozgásfejlesztésének szakirodalmával, e téren korszerű képzettséggel rendelkeznek. Fontosnak tartják a mozgásra épülő gyermeki képességfejlesztést. Nyitottak az őket körülvevő természeti és társadalmi környezettel szemben. Észreveszik, és észre- vetetik a gyermekekkel a környezet szépségét, változásait, az ember és a természet egészségének védelmét. Igényük a folyamatos önművelés, a szakmai tájékozottság, a pedagógiai – pszichológiai szaktudás folyamatos és állandó bővítése. A program kreatív pedagógusokat feltételez, akik személyiségvonásaiban jelen van humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a hitelesség, a tapintat és empátia. Rendelkeznek a művészeti nevelés eszköztárával, és azt sokszínűen alkalmazzák. A gyermekek fejlesztéséhez egyéni módszereket alkalmaznak, egyéni fejlesztési programokat terveznek úgy, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. A szülőket a gyermek fejlődéséről folyamatosan tájékoztatják. Az óvónők bevonják a dajkákat az erkölcsi képességek fejlesztésébe, az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe.

Az egészséges életmódra nevelést, a szabad mozgás fejlesztését óvónő irányításával csoportonként szakképzettséggel rendelkező nevelőmunkát segítő dajka biztosítja. Az óvoda tisztaságával, a balesetmentes környezet kialakításával kapcsolatos feladatokat takarító, karbantartó – kertész látja el. Az óvoda működésének, pedagógiai tevékenységének adminisztratív feladatait óvodatitkár számítástechnikai végzettséggel látja el.

75


Az óvodapedagógusok a Játék – Mozgás - Környezet tevékeny megismerése nevelési koncepció megvalósításában: • kézikönyvként használják munkaközösségek által kidolgozott módszertani útmutatókat • nevelőtestületi, munkaközösségi rendszeren belül bővítik pedagógiai pszichológiai elméleti felkészültségüket • ismerik és gyakorolják az önművelés módszereit, gondot fordítanak az önképzés elméleti – gyakorlati megvalósítására • részt vesznek a programhoz kapcsolódó pedagógus továbbképzéseken, szakvizsgán, konferenciákon, szakmai napokon • pedagógiai gondolkodásukban önállóak, önkritikusak és kritikusak • havi váltásban gyermekcsoportonként két óvónő és egy dajka látja el a gyermekek nevelésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat • az óvónői párok nevelési módszereiket egyeztetve, együtt tervezik a gyermekek fejlesztésnek módjait • bevonják a dajkát az egészséges életmód, a szabad mozgás, a közösségi életmód szokásainak tervezésébe, elemzésébe, értékelésébe • a szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítik a gyermekek érdekeit legjobban szolgáló megoldás kialakítását. • a nevelőközösség tagjaként felelősséget vállalnak a J-M-K programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósításáért A nevelőtestület kisebb szakmai csoportokra tagolódása: • egymás mellet működő két gyermekcsoport, közös tornaszobával rendelkező óvónői párok – pedagógiai tevékenység szerint • munkaközösségek Játék – Mozgás - Környezet tevékeny megismerése nevelési programhoz kapcsolódó speciális szakmai feladat fejlesztésének kidolgozására, szakmai munka mérésére, elemzésére, értékelésére, fejlesztési irányok kidolgozására • gyógytestnevelő óvodapedagógusok és fejlesztő óvodapedagógusok szakmai együttműködése • Minőségfejlesztési program kidolgozását, minőségfejlesztési rendszer működtetését támogató csoport • Minőségfejlesztési team csoportok egy-egy konkrét fejlesztési program kidolgozása szerint • pedagógiai pályázatok, szakmai cikkek, óvodaújság összeállítása szerint

76

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója Szakmai megbeszélések: • az óvodavezetés (óvodavezető, óvodavezető helyettes, szakmai munkaközösség vezetők, gyermekvédelmi felelős, minőségirányítási támogató szervezet vezető) havonta egy alkalommal a szakmai irányítás koordinációs feladatait, az ellenőrzés, elemzés, értékelés tapasztalatait beszélik meg • a nevelőtestület havonta két alkalommal szakmai megbeszélést tart, ahol az óvodapedagógusok a program megvalósításával kapcsolatosan tartanak beszámolót, igény szerint külső szakemberek részvételével • az egymás mellett működő gyermekcsoportok óvodapedagógusai nevelőmunkát segítő dajkák hetente, a csoport két óvodapedagógusa, nevelőmunkát segítő dajka folyamatosan tart megbeszélést az egyes gyermek nevelési problémáiról, a fejlesztés lehetőségeiről, feladatairól, az eredményekről. A vezetés Az óvodavezető menedzseli, koordinálja, irányítja az óvoda Helyi Nevelési Programját, a pedagógiai, tanügy-igazgatási, gazdálkodási, műszaki, közéleti, minőségirányítási feladatokat. A lehetőségek optimális felhasználásával biztosítja a jól szervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket, az óvodapedagógusok és az óvodában valamennyi dolgozó felelősségteljes önálló feladatvégzését.

11.2. TÁRGYI FELTÉTELEK GYERMEKI TEVÉKENYSÉGEKHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK (mennyisége tevékenységtől, az eszköznorma előírásától és a gyermekek létszámától függ) Tevékenység Eszközök megnevezése

Játék

a

Mozgásos játék • kerékpár, roller • labda, ugrókötél, hinta, mérleghinta • csúszda, mászóka, gumiasztal Dramatikus játék • bábok, különféle ruhák, kellékek Szerep (utánzásos) játék • a valóság tárgyainak, jelenségeinek kicsinyített eszközei. Pl.: babák, edények, babakocsi, orvosi és fodrász eszközök, közlekedési eszközök, állatfigurák Építő játék • különféle méretű kockák, konstrukciós játékok, építőelemek, homokozó játékok Szellemi játékok • kirakók, társas játékok, mesekártyák, különféle logikai és fejlesztő játékok Népi játékok • a játék jellegéből adódó eszközök, kalap, kendő, bot, szalag, labda

77

Petőfi Sándor Központi Óvoda Helyi Óvodai Nevelési programja Játék – Mozgás – Környezet tevékeny megismerése koncepciója Tevékenység megnevezése

Mozgás


Kommunikáció Ének – zene

Vizuális tevékenység

Munka jellegű tevékenység

Eszközök • • • • • • • • • •

tornapad (kicsi, nagy), zsámoly, ugrószekrény bordásfal, tornaszőnyeg Greiswald készlet kiegészítőkkel KTK tornakészlet WESCO tornaszerek Tornakarika (nagy, kicsi), tornabot Kosárlabda, maroklabda, tüsilabda, foci Különféle nagyságú, felületű és súlyú labdák Magasugró készlet, húzókötél Kosárlabda palánk, futball kapu

• Természet élővilága, környezet valóságos tárgyai • Kerti szerszámok (gyermekek méreteihez igazítva) • Mikroszkóp, földgömb • A gyermekek tevékenységében használt minden eszköz, és közvetlen környezete • Mesekönyvek, leporellók, bábok, fejdíszek, jelmezek • Zenei hangszerek • Hangszerkészlet • Dalos játékokhoz kellékek • A gyermeket körülvevő tárgyak • Kifestők, színezők • Jó minőségű ecsetek, festékek, gyurmák, agyag • Ceruzák, zsírkréták, ollók • Különféle méretű, színű, és anyagú papírok • Fonalak, textíliák • Természetes anyagok (rafia, csuhé) • A gyermek méreteihez igazodó eszközök (seprű, lapát, törlőkendők, étkezéshez szükséges eszközök)

78

MELLÉKLETEK

79

1. számú melléklet EGÉSZSÉGES, HARMONIKUS SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS JELLEMZŐI ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

TESTILEG EGÉSZSÉGESEN FEJLŐDŐ GYERMEK JELLEMZŐI:

1. Testi szükségletek kielégítése •

A táplálkozással kapcsolatos teendőket szükség szerint, önállóan végzi. A tisztálkodási eszközöket rendeltetésüknek megfelelően használja. Igényli a tisztaságot.

•

A kultúrált étkezés szokásait megfelelően alkalmazza. Önállóan használja az evőeszközöket, egyéni igényének megfelelően önt és mer.

•

Időjárásnak megfelelően öltözködik és vetkőzik a helyes sorrend betartásával. Igényes a ruházata esztétikumára, ügyel a levetett ruhadarabok rendjére.

•

Képes aktív és passzív pihenésre egyéni igényének megfelelően. Tiszteletben tartja társai nyugodt pihenését.

2. Mozgás •

Mozgásigényének

kielégítését

szándékosan

képes

irányítani.

Sokféle

mozgástapasztalattal rendelkezik, melyben szívesen és kitartóan vesz részt, maga is kezdeményez. •

Motoros képességek fejlettségére jellemző A mozgás Minőségi kivitelezése Pontos végrehajtása Kombinációja Nagymozgása koordinált Egyensúly megtartása biztos Képes az ujjak akaratlagos irányítására Szem-kéz koordináció összerendezett A térben biztonsággal tájékozódik Kialakult a lateralitása

80

•

Törekszik a helyes testtartása

•

Kialakult a szabálytudat, érzékeli a veszélyhelyzeteket

ÉRZELMILEG-SZOCIÁLISAN EGÉSZSÉGESEN FEJLŐDŐ GYERMEK JELLEMZŐI: •

Gazdag érzelmi kapcsolatok.

•

Harmonikus társas kapcsolatok, együttműködés.

•

Ismeri, tudja, betartja azokat a szokásokat, szabályokat, amelyek lehetővé teszik számára az iskolakezdést, tanulást.

•

Kapcsolatteremtésben kezdeményező, aktív.

•

A konfliktushelyzeteket megoldja.

•

Döntési képességgel rendelkezik.

•

Együttműködik társaival, érvényesíti elgondolásait, társai elképzeléseit képes elfogadni.

•

Kulturált viselkedés.

ÉRTELMILEG EGÉSZSÉGESEN FEJLŐDŐ GYERMEK JELLEMZŐI: 1. Tapasztalatszerzés •

Nyitott az őt körülvevő világ jelenségeire, dolgaira

•

Rá tud csodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó szépre, jóra, tiszteli, becsüli azt

•

Rendelkezik

valós

tapasztalatokkal

a természeti

és társadalmi

környezete

mennyiségei és formai oldaláról

2. Érzékelés – észlelés 2.1. Testi észlelés •

Képes mozgással a formaalakításra

•

Behunyt szemmel mozgást tud végezni, illetve mozgást változtatni

2.2. Vizuális észlelés •

Felismeri a vizuális időrendiséget

81

•

Képes vizuális ritmust elkezdeni, folytatni

•

Felismeri a vizuális helyzetpozíciókat (szimmetriát)

•

Jól tájékozóik a különböző tárgyak, méretek, formák felismerésében

2.3. Akusztikus észlelés •

Felismeri a különböző zörejeket, természetes élethelyzetek hangjait.

•

Képes csukott szemmel ritmusvisszaadásra. Felismeri az azonos hangzóval kezdődő szavakat.

2.4. Tapintásos észlelés •

Tapintással felismer különböző méreteket, formákat, felületeket, anyagokat, ezeket képes megadott szempont szerint rendezni.

3. Tevékenységhez való viszony •

Egyéni és közös tevékenységeket kezdeményez

•

A feladat szabályait betartja, képes újabb szabályokat állítani

•

Figyelmét a feladat megoldására összpontosítja

•

Tud a feladatvégzéssel kapcsolatosan kérdést feltenni

•

Törekszik az önálló feladatmegoldásra

•

Szükség esetén segítséget kér

•

A feladatok végrehajtásában magabiztos

•

Akkor is elvégzi a feladatot, ha nehézséget okoz

•

Sikertelen feladatvégzés esetén képes a feladatot újra kezdeni

•

A kudarc nem keseríti el

•

Munkatempója egyenletes

3. TESTSÉMA •

Felismeri, azonosítja önmagát

•

Meg tudja nevezni testének részeit, azok funkcióit

•

Képes a képen hiányzó testrészeit felismerni, a hiányzókat behelyezni

•

Saját testrészeinek közvetítésével felismeri a téri irányokat, téri helyzeteket

•

Meg tudja különböztetni a jobb – bal oldalt

•

Tájékozódott a térbeni idők meghatározásában (most, előbb…stb.)

82

•

Képes kirakni függőleges és vízszintes sorokat

4. FIGYELEM •

Képes a figyelmét szándékosan irányítani o Hosszantartóan egy dologra összpontosítani o Szükség szerint figyelmét megosztani, átvinni

5. EMLÉKEZET •

Az ismeretszerzés folyamatában képes a szándékos bevésésre, felidézésre

•

Megnő az emlékképek megőrzésének időtartama

•

Képes a vizuális és akusztikus bevésésre, felidézésre, intermodális kódolásra

6. GONDOLKODÁS •

Önálló feladatmegoldásra törekszik

•

Cselekvő – szemléletes és képi gondolkodás mellett fogalmi gondolkodása során tudja alkalmazni a gondolkodási műveleteket (analízis – szintézis, összehasonlítás, szintetizálás, absztrahálás, elvonatkoztatás)

•

Képes a megszerzett ismereteket rendezni, tudja azokat új helyzetekben alkalmazni

7. BESZÉD •

Beszéde érthető, megfelelő tempójú, hangsúlyú

•

Tisztán ejti a magán és mássalhangzókat

•

Közlendőjének megfelelően használja a különböző szófajokat, mondatrészeket, mondatfajtákat

•

Képes végighallgatni a felnőtteket és társait

8. ELEMI ISMERETEK •

Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről (név, lakcím, szülő neve, foglakozása…stb.)

•

Ismeri szűkebb környezetében élő növényeket, állatokat

•

Felismeri az évszakok, időjárás, öltözködés összefüggéseit

•

Ismeri és alkalmazza a gyalogos közlekedés szabályait

• Ismeri a kultúrált viselkedés alapvető szabályait

83

2. számú melléklet

TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Csoportban dolgozó felnőttek 1.2. Gyermekek névsora, jele 1.3. Gyermekek születésnapja 1.4. Gyermekcsoport életkori összetétele 1.5. Statisztikai összesítések (életkor, lakóhely, stb,) 1.6. Beiskolázási adatok 1.7. Gyermekvédelmi adatok 2. GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉT MEGHATÁROZÓ ÉRTÉKELÉSEK 2.1. Előző év mérési adatai - Testi fejlettség mérése (súly – magasság - deformitás) - Egyéni képességek mérése (neveltségi szint – tudásszint) - Szociális érettség mérése (szociometria) - Szakszolgálatok mérései (NTA képességmérés, logopédia) 2.2. A gyermekcsoport fejlődésének értékelése 2.3. Az óvoda pedagógiai tevékenységének értékelése

ELEMZÉSEK,

3. A GYERMEKEK FEJLESZTÉSE 3.1. A csoport szervezeti és időkeretei - Napirend (szept. 01. – máj. 31. ; jún. 01. – aug. 31.) - Hetirend (szept. 01. – máj. 31. ; jún. 01. – aug. 31.) - Mozgásfoglalkozások hetirendje - Tanulás szervezeti keretei - Nyári hetirend 3.2. A fejlesztést segítő éves anyaggyűjtemény ajánlat 3.3. A fejlesztés tartalma - Nevelés (szokások, szabályok kialakítása) - Tanulás (foglalkozási tervek) - Nyári élet 4. A GYERMEKCSOPORT FEJLŐDÉSÉNEK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE 4.1. Testi fejlettség mérése - Súly – magasság - Deformitás - Ortopédiai szűrési vizsgálat eredményei (gyógy testnevelés táblázat) 4.2.

4.3.

Egyéni képességek mérése - Neveltségi szintmérés (3-7 éves gyermekek) - Tudás szintmérés (5-6-7 éves gyermekek) - Nevelési Tanácsadó képességvizsgálat Szociális érettség mérése - Szociometria

84

4.4.

4.5.

Fejlesztési területek - Kiemelt képességgel rendelkező, tehetséges gyermekek fejlesztése - Magatartási problémával rendelkező gyermekek fejlesztése Szakirányú fejlesztés, korrekció

5. EGYÉB FEJLESZTÉSEK – SZOLGÁLTATÁSOK 6. ÉLMÉNYTERV 6.1. Ünneptár 6.2. Kirándulásterv 7. KAPCSOLATRENDSZER 7.1. Óvoda – család - Szülői Szervezet éves terve - Óvoda – család kapcsolattartása (a gyermekek megfigyelése, fejlesztése érdekében) Szülői értekezletek Családlátogatás Nyílt nap Fogadóóra Kapcsolattartási táblázat Szülői nyilatkozatok 8. A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 8.1. Az óvodavezetés ellenőrzése, értékelése 8.2. Önértékelések - Óvodapedagógusok - Nevelőmunkát segítő dajka

85

3. számú melléklet NAPIREND (Ajánlat)

Tevékenység Tevékenység tartalma ideje 630 – 1200

JÁTÉK – MOZGÁS csoportszobában, tornaszobában, udvaron • spontán és kezdeményezett játék

800-900

• folyamatos tízórai

900-1030

• kezdeményezett tanulás, egyéni képességfejlesztés

1145-1200

• ebédhez készülődés ÉTKEZÉS – PIHENÉS

1200 - 1500

• ebéd • készülődés a délutáni pihenéshez • pihenés előtti mese, pihenés

00

14 -tól 00

14 -15

00

1500 - 1700

• folyamatos ébresztés • folyamatos uzsonna JÁTÉK – MOZGÁS csoportszobában, tornaszobában, udvaron • spontán és kezdeményezett játék • egyéni képességfejlesztés

86

Kommunikáció Lábtorna

Ének – zene Mozgáskotta

Környezet tevékeny megismerése Tartásjavító torna Környezet tevékeny megismerése Lábtorna

Ének – zene Mozgáskotta

Testnevelés foglalkozás

Kommunikáció

Kommunikáció Mozgáskotta


cica

csiga

teknőc

nyuszi

egér

Környezet tevékeny megismerése Mozgáskotta Kommunikáció Lábtorna


Környezet tevékeny megismerése Ének – zene Kommunikáció Lábtorna

pillangó

süni


KEDD

Kommunikáció Tartásjavító torna

HÉTFŐ



Környezet tevékeny megismerése Tartásjavító torna Testnevelés foglalkozás Környezet tevékeny megismerése

Környezet tevékeny megismerése Kommunikáció


Környezet tevékeny megismerése Ének – zene Kommunikáció Lábtorna

SZERDA

Foglalkozási hetirend – Ajánlat (módosított) Testnevelési foglalkozások kezdési ideje: 9.30 és 10.15.

maci

Csoport


Kommunikáció Mozgáskotta





Környezet tevékeny megismerése Mozgáskotta Testnevelés foglalkozás


CSÜTÖRTÖK

Környezet tevékeny megismerése Lábtorna Környezet tevékeny megismerése Ének – zene

Környezet tevékeny megismerése Mozgáskotta Környezet tevékeny megismerése Tartásjavító torna

Környezet tevékeny megismerése Ének - zene Környezet tevékeny megismerése Tartásjavító torna

Környezet tevékeny megismerése Mozgáskotta Kommunikáció Tartásjavító torna

87

PÉNTEK

Kommunikáció (mese)

Ének – Zene


Kommunikáció (vers)

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK


KEZDEMÉNYEZETT FOGLALKOZÁS

KEDD

HÉTFŐ

KÖTELEZŐ GOGLALKOZÁS

NYÁRI HETIREND – AJÁNLAT

88

5. számú melléklet MOZGÁSFEJLESZTÉS HETIRENDJE

SZERVEZETI MOZGÁS (PREVENCIÓ)

• Testnevelés foglalkozás (heti 1) • Mozgáskotta (heti 1)

KORREKCIÓ

Hétfő

Kedd

Gyógytestnevelés Évi ütemezés alapján I. épület • Kaland-nap Gyógytestnevelés • csoportos kirándulások II. épület SPORTPROGRAM SZOLGÁLTATÁSKÉNT

• Lábtorna (heti 1) •

SPORTPROGRAM

Tartásjavító torna (heti 1)

Szerda

Gyógytestnevelés I. épület

úszás haladó csoport

Csütörtök

Gyógytestnevelés II. épület

úszás kezdő csoport

Hétfő Szerda

13.00 – 13.45

foci

Tervezés alapja: •

csoport életkori összetétele

•

gyermekek egyéni fejlettsége

•

deformitás mértéke

89

Foglalkoztatási forma: Járás - futás GP1. Hasi légzés Láb bemelegítése Láberısítı gyakorlatok Játék: Eszköz: Foglalkoztatási forma: Járás - futás GP1. Hasi légzés Láb bemelegítése Láberısítı gyakorlatok Játék: Eszköz: Foglalkoztatási forma: Járás - futás GP1. Hasi légzés Láb bemelegítése Láberısítı gyakorlatok Játék: Eszköz: Foglalkoztatási forma: Járás - futás GP1. Hasi légzés Láb bemelegítése Láberısítı gyakorlatok Játék: Eszköz:

Lábtorna


Járás – futás Mellkaslégzés járás közben Prevenciós gyakorlatok (mell-hát-has) Erısítı gyakorlatok Nyújtó gyakorlatok Lazító gyakorlatok Játék: Eszköz: Járás – futás Mellkaslégzés járás közben Prevenciós gyakorlatok (mell-hát-has) Erısítı gyakorlatok Nyújtó gyakorlatok Lazító gyakorlatok Játék: Eszköz: Járás – futás Mellkaslégzés járás közben Prevenciós gyakorlatok (mell-hát-has) Erısítı gyakorlatok Nyújtó gyakorlatok Lazító gyakorlatok Játék: Eszköz: Járás – futás Mellkaslégzés járás közben Prevenciós gyakorlatok (mell-hát-has) Erısítı gyakorlatok Nyújtó gyakorlatok Lazító gyakorlatok Játék: Eszköz:

Tartásjavító torna

MOZGÁS

TANULÁSI – FEJLESZTÉSI TERV

Eszköz:

Játék:

Mozgásfejlesztés:

Gimnasztika eszköze: Fı gyakorlat anyaga:

Eszköz:

Játékok:

Feladat:

Játékok:

Feladat:

Eszköz: Gimnasztika eszköze: Fı gyakorlat anyaga: Mozgásfejlesztés: Játék:

Játékok:

Feladat:

Játékok:

Feladat:

Mozgáskotta

Játék:

Mozgásfejlesztés:

Eszköz: Gimnasztika eszköze: Fı gyakorlat anyaga:

Játék:

Mozgásfejlesztés:

Gimnasztika eszköze: Fı gyakorlat anyaga:


HÓNAP:

90

Udvari, mozgásos játék:

Együttmőködés szintje

Tevékenységekhez való viszony

Normákhoz szabályokhoz való viszony

KÉPESSÉG-FEJLESZTÉS

Drámajátékok:

Képességfejlesztés:


Anyanyelvi játékok:

Versek-mondókák:

Dramatizálás-bábozás:

Mesék:

Kommunikáció

Játék:

Ünnepek:

Projekt tartalma:

Projekt címe:

KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE

M: Zh: Képességfejlesztés:

M: Zh: Zf: D:

M: Zh: Zf: D: M: Zh: Zf: D:

Zf: D:

Ének - zene

MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK


Népi kismesterség:

Mintázás:

Barkácsolás:

Papír- textilmunkák:

Festés:

91

Vizuális tevékenységek Szabad rajz:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24 25.

Névsor

Tevékenységforma megnevezése


3-4

4-5

1. sikerkritérium

6-7

3-4

4-5

6-7

3-4

4-5

6-7

SIKERKRITÉRIUM TÁBLÁZAT – minta -részlet 2. sikerkritérium 3. sikerkritérium

A NEVELTSÉGI SZINT MÉRÉS ESZKÖZEI

3-4

4-5

4. sikerkritérium

6-7

3-4

4-5

92

6-7

5. -10 sikerkritérium

Fejlettségi állapot- neveltségi szint Készség-képesség, szokás-szabály (3-6-7 éves korú gyerekek) Testi fejlettség Egészséges életmód 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Önállóan mos kezet, használja a folyékony szappant és a papírtörölközőt. Alaposan mos fogat, fogápoló eszközöket tisztán tartja. Önállóan használja a WC-t, WC papírt, használat után lehúzza. Szükség szerint, önállóan használja a papír zsebkendőt. Ügyel az asztal esztétikus rendjére, betartja a kulturált étkezés szabályait. Rendeltetésszerűen használja az evőeszközöket. Az egyéni szükségletének megfelelő mennyiség megítélésére képes merítésnél, öntésnél. Megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik, ruháját rendben tartja. Önállóan gombol, köt, zipzáraz. A pihenés szokásait, szabályait betartja. Érzelmi-szociális fejlettség

Szocializáció

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

A közösségi élet alapvető szokásait ismeri. A csoport szokásait, szabályait elfogadja, betartja. Kötődik a csoporttársaihoz, a csoportban dolgozó felnőttekhez. Figyelmes és nyitott társaival szemben. Képes a társaival való együttműködésre. Érdeklődik társai iránt. Konfliktushelyzetben képes egyezkedni, törekedik a megoldásra. Barátja v. barátai vannak Társaival szemben segítőkész. Az elemi udvariassági szabályokat ismeri, betartja.

Játék 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Képes a játéktémához kapcsolódó eszközök megkeresésére, játéktér kialakítására. Képes szerepjátékok szervezésére, szerepvállalásra, szerepek elosztására. Szervezett együttes tevékenység során együttműködésre képes. A játékban tud ötletet adni, a megvalósításban részt vesz. A játéktémához szükség esetén kiegészítő eszközöket készít. Képes az elmélyült játéktevékenységre. Elfogadja és betartja a játékszabályokat. Az elkezdett játéktémát több napon keresztül folytatja társaival. A játéktémának és szerepnek megfelelő eszköz megosztására képes. Konfliktusok megoldására törekszik.

Munka 11. 12. 13. 14.

Saját személyével kapcsolatos munkákat (öltözködés, étkezés, tisztálkodás) önállóan, igényesen végzi. A szükséges eszközöket önállóan előveszi, használja, helyére teszi. Képes az öltöző mosdó rendjének megőrzésére. Ismeri a naposi feladatokat és azok megvalósítására törekszik.

93

15. 16. 17. 18. 19. 20.

Egyéni megbízásokat vállal és azokat elvégzi. A csoport érdekében vállalt megbízásokat a szabályoknak megfelelően végzi. Képes társaival összedolgozni, együttműködni. A teremrendezésben aktívan részt vesz. Udvari munkában tevékenyen vesz részt. Munkavégzéshez szükséges feladattudattal és figyelemkoncentrációs képességgel rendelkezik. Értelmi fejlettség

Tanulás 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

A tanulási tevékenységek iránt motivált. Az ismeretszerzésben tevékenyen, cselekvő aktivitással vesz részt. A megkezdett feladatok befejezésére törekszik (kitartó). Szándékos figyelmét irányítani képes. Feladatait önállóan végzi. Feladattudata kialakult. Kivárásra képes. Munkatempója életkorának megfelelő. Társaival kooperatív együttműködésre képes. Az ismeretek szándékos felidézésére képes.

94

1

2

3

4

5

Egyáltalán nem jellemző

Kevésbé jellemző (sok segítség)

Fele részben jellemző

Nagyrészt jellemző (kis segítséggel)

Teljes mértékben jellemző (önálló)

A skála számjegyei és a hozzájuk rendelt meghatározások:

Útmutató a sikerkritérium táblázat kitöltéséhez

95

6-7 éves

5-6 éves

4-5 éves

3-4 éves

Tevékenységek

JÁTÉK

Életkor

SZOCIALIZÁCIÓ

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

A gyermek neve:……………………………………….

Mutatók

Felvétel ideje: ……………

Átlag

MUNKA

EGYÉNI FEJLŐDÉSI LAP - minta

Átlag %

TANULÁS

96

• •

-

MF

1.6 Emberábrázolás

Terület

M

Módszer •

•

M

láb

•

• •

M M

M

Rajzolj egy embert!

Feladat

Nézz át a lyukon! Vedd a kezedbe (középre tett) ceruzát! Lépj fel a székre!

Kösd össze a két fát! Kösd össze a két házat! (1. feladatlap)

-

-

MF MF MF MF

MF

-

Feladat

MF

Módszer

Indikátor ☺

•

• •

Goudenaugh értékelés alapján életkor

Indikátor ☺

Melyik lábával lép fel?

Melyik szemével néz át? Melyik kezével veszi el?

Balról- jobbra két vonal között folyamatosan halad

97

Finommozgása koordinált (építőjáték, puzzle, gyurmázás, hajtogatás, vágás…)

Egyenletes iramban fut, jelre tud irányt váltani Hason-háton csúszásnál karmunkával segíti magát Jobb térd- jobb kar együttmozgásával tud kúszni Képes tartósan oldalirányban haladni bordásfalon Egyensúlya megtartásával képes egy lábon állni

Egyenletes ütemben váltott lábbal tud lépcsőn járni

Fejlettségi állapotmérés területei- Értékelőlap Tanköteles és tankötelessé válható gyermekek részére

1.5 Dominancia • szem • kéz

1.4 Szem- kéz koordináció

1.3 Finommozgás

1.1 Nagymozgás - Járás - futás - csúszás - kúszás - mászás 1.2 Egyensúlyérzék

Terület

1. Testi fejlettség


- forma azonosság

- alak-háttér

2.1 Vizuális észlelés -gestalt látás

2. Értelmi fejlettség Terület

1.7 Testséma - téri tájékozódás

Terület

M

M

M

Módszer

M

Módszer

A sorokban hiánytalanul bekarikázza a formákat

Az összes formát megtalálja

Színezd ki az összes almát és madarat! (3.fl.) A sor elején látott formát keresd meg a sorban és karikázd be! (4.fl.)

A puzzle darabokat össze tudja állítani

Indikátor ☺

Helyesen végzi el az utasításokat

Indikátor ☺

Rakd össze a kislány fejet! (2. fl)

Feladat

Tedd a labdát a nyakad mögé! Tedd a labdát a két térded közé! • Tedd a labdát a jobb lábad alá! • Fogd meg a bal kezeddel a jobb csuklódat! Hova tettem a labdát? • hasa elé • bal vállára • feje fölé • •

Feladat

98

- gyűjtőfogalmak

2.5 Anyanyelv - elemi ismeretek

2.4 Számkép fogalom

- auditív emlékezet

2.3 Emlékezet - vizuális emlékezet

M

M

M

M

M

M

M

-síkbeli tájékozódás

2.2 Figyelem - monotónia tűrés

Módszer

Terület Tedd a korongot a maci alá! Tedd a korongot az esernyő fölé! Tedd a korongot a körte jobb oldalára! (5fl.)

Hogy hívnak? Hol laksz? Hány éves vagy? Mikor születtél? Hogy hívják a szüleidet? Mi a szüleid foglalkozása?

Hogyan mondjuk egy szóval ezeket a képeket? (8. fl.)

• • • • • •

A katicák elvesztették pöttyeiket. Egészítsd ki úgy, hogy mindegyiken 6 pötty legyen! Figyelj, mert én már rajzoltam valamennyit! (7fl.)

Rakd ki a képeket abban a sorrendben, ahogy hallottad! (5 kártya)

Nézd meg a kártyákat, fordítsd le és tedd alá a párjukat! (5 pár kártya)

Karikázd be az összes csillagot! (6. fl.)

•

•

•

Feladat

Járművek, virágok, állatok

Tudja a helyes választ

Helyesen egészíti ki a rajzokat

Helyes sorrendben rakja a képeket

A párok azonosítása hibátlan

Bekarikázza az összes csillagot

Megfelelő helyre teszi a korongot

Indikátor ☺

99

MF MF MF MF MF MF MF

3.2 Feladattudat

3.3 Szabálytudat

3.4 Önálló feladatvégzés

3.5 Kitartás

3.6 Munkatempó

3.7 Kudarctűrés

Módszer

3.1 Feladatértés

Terület

-

-

-

-

-

-

-

Feladat

Kudarc esetén újrapróbálkozik

Életkorának megfelelő, dinamikus munkavégzés

A megkezdett feladatot befejezi

Képes az önálló feladatvégzésre

Szabályt megérti, elfogadja, betartja

Külső motiválás nélkül megoldja a feladatot

Feladatot megérti és végrehajtja

Indikátor ☺

100

Fejlesztendő területek

Mérések Eredményei

2. Szocializáció

1. Egészséges életmód

5.Tanulás

4.Munka

3.Játék

Születési ideje:

EGYÉNI FEJLETTSÉGI ÁLLAPOT

Szociális fejlettség

Lelki fejlettség

Testi fejlettség

NT képességvizsgálata:

Dyslexia:

Logopédia:

Mérési életkor: Mérési életkor: Mérési életkor: Mérési életkor: Neveltségi szint Tanköteles, tankötelessé Készség-képességmérés Nevelési Tanácsadó (elöző nev. év május) válható gy. mérése részletes képesség (előző nev.év április) (adott nev. év okt.) vizsgálata (adott nev. év szept. és foly.)

Mérési életkor:

Gyermek neve:


Egyéb szakember

101


A GYERMEK MEGFIGYELÉSE, SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE

FEJLESZTÉSE

DOSSZIÉ

I. 1. 2. 3. 4.

Óvodai elvételi kérdőív Anamnézis Családlátogatások Fogadó óra

II. 1. A gyermek bemeneti állapot 2. Folyamatos megfigyelések III. 1.

Mérések - súly - magasság - lábboltozat - tartás - egészségügyi vizsgálatok 2. Szociometria 3. Szakvélemények - gyógytestnevelés - Nevelési Tanácsadó - egyéb IV. 1. Neveltségi szintmérés 2. Tudás szintmérés 3. Egyéni fejlettségi terv

102

GYERMEKEK

óvodavezető

óvodaorvos

DAJKÁK

GYÓGYTESTNEVELŐK

védőnő

SZÜLŐK

ÓVÓNŐK

főorvos

ORTOPÉD

11. számú mellékelt GYÓGYTESTNEVELÉS ERDMÉNYES MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ KAPCSOLATRENDSZER

103

November December, május

Szülők

Gyermekek szülők Gyerekek Gyermekek, szülők Édesanyák, nagymamák Gyermekek, szülők Gyermekek, szülők

Március 21. Április Március v. április Április 22. Május 10. Május

Gyermekek Szülők Gyermekek Gyermekek Gyermekek Gyermekek

3. 4. 5. 6. 7. 8.

A víz világnapja Egészségnap Húsvét A Föld napja Madarak-fák napja Kihívás napja

Október 4. December 6.

Gyermekek Gyermekek

Június

Május

Május

Óvodán belüli ünnepek, zöld napok 1. Állatok világnapja 2. Mikulás

9. Évzáró

8. Gyermekhét

7. Anyák napja

5. Karácsony 6. Farsang

December Február

Május

Gyerekek Szülők

1. Kaland napja játékdélután vizuális és mozgásos játékokkal 3. Óvodabál

4. Játszóház

MIKOR

KINEK

Évente 1x Évente 1x Évente 1x

Óvónők Óvoda dolgozói Óvónők

Óvónők Óvoda dolgozói óvoda dolgozói Óvónők Óvónők Óvónők

Évente 1x Évente 1x Évente 1x Évente 1x Évente 1x Évente 1x

Évente 1x Évente 1x

Évente 1x Évente 1x

Óvónők Óvoda dolgozói

Óvónők óvoda dolgozói

Évente 2x

Évente 1x

Évente 1x

Csoportnapló Csoportnapló Csoportnapló Csoportnapló Csoportnapló Csoportnapló

Csoportnapló Csoportnapló

Csoportnapló

Csoportnapló

Csoportnapló

Csoportnapló Csoportnapló

Csoportnapló

Csoportnapló

csoportnapló

GYAKORISÁG DOKUMENTÁCIÓ

Óvoda dolgozói, Sz.Sz. tagjai Óvónők

Óvoda dolgozói

KI

HAGYOMÁNYOK, ÜNNEPEK

MIT

Események, ahol értékeket közvetítünk


Óvónők Óvónők Óvónők Óvónők Óvónők Óvónők

Óvónők Óvónők

Óvónők

Óvónők

Óvónők

Óvónők Óvónők, dajkák

Óvónők, művészek

óvónők

Óvodavezető, óvoda dolgozói

VEZETI

104

Óvónők Kalendárium mk., nevelőtestület Óvónők Óvónők Óvónők Óvónők Óvónők Óvónők

Óvónők, dajkák

Óvoda dolgozói

Óvónők Kalendárium mk., óvónők, dajkák Óvónők, dajkák

Sz.Sz. tagok, Pálné, Hádingerné Kalendárium mk.

Kalendárium mk., nevelőtestület

FELELŐS

13. számú melléklet A JÁTÉK – MOZGÁS – KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE NEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓK, SZAKKÖNYVEK 1. Törvényi szabályzók •

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és módosításai

•

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

•

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Minőségirányítási Programja

•

Az óvoda Minőségirányítási Programja

•

Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

•

Az óvoda Házirendje

2. A nevelőtestület által készített módszertani útmutatók, segédanyagok •

Lábboltozati és tartási rendellenességek megelőzése az óvodában (1997.)

•

Motoros képességek fejlesztése az óvodában (1998.)

•

Szokások alakításának gyűjteménye (1999.)

•

Projektgyűjtemény (1999.)

•

Drámajáték gyűjtemény (1999.)

•

Testnevelési foglalkozások tematikája (2000.)

•

Segédanyag a dramatizáláshoz és a bábozáshoz (2001.)

•

Segédanyag a kézműves tevékenységhez (2001.)

•

Kiegészítés a projektgyűjteményhez (2001.)

•

Ének-zene tematika ajánlat (2007.)

•

Mozgáskotta tematika ajánlat- módszertani füzet (2008.)

•

Mentálhigiénés problémák kezelési útmutatója (2009.)

•

A 4 őselem (tűz, víz, föld, levegő) projektjei (2009.)

3. Nevelőmunkát segítő szakkönyvek •

Képességfejlesztés ONP (1989.) Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok az óvodában

•

Mozgás Dr. Somhegyi Annamária: Tartáskorrekció

105

Becsy

Bertalan

Sarolta

–

Kunos

Andrásné:

Az

óvodai

testnevelés

mozgásrendszere és feldolgozása Gaál Sándorné – Kunos Andrásné: Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában

106

107

Óvodai Nevelési Koncepció

Recommend Documents