Óvoda-iskola átmenet

Óvoda-iskola átmenet Beszédészlelés, beszédmegértés fejlesztése óvodai csoportban

Készítette: Pappné Balázs Ágnes óvónő Rózsa Óvoda 8800 Nagykanizsa, Rózsa u. 7

Óvoda-iskola átmenet

A kisgyermekek fejlődésének üteme nagyon különböző lehet. Különösen igaz ez az anyanyelv elsajátítása terén. A gyermek, akit kiválasztottam, beszédészlelési és beszédértési problémákkal küzd. Anamnézis A gyermek az anya második, veszélyeztetett terhességéből, a 40. héten, császármetszéssel jött a világra. Az újszülött bőre kékeszöld színű volt, nem sírt fel, éleszteni kellett. Mozgásfejlődése eltérést nem mutatott. Időben, 3-4 hónaposan megfordult, 8 hónaposan felállt, 12 hónaposan elindult, de kúszni, mászni nem tudott. Beszédfejlődése: hosszú ideig gagyogott, az első szavakat egyévesen mondta, de ezen a szinten megrekedt. Szókincse nehezen bővült. Kétéves korig „babanyelven” beszélt. Egyszerű szavakat használt. Az összefüggő beszéd megjelenése hároméves korra tehető. Négyévesen tőmondatokat használt, de nehezen volt érthető. Mondatai diszgramatikusak voltak. I. Eddigi vizsgálati eredmények 1.) Megkésett beszédfejlődés miatt négy és fél évesen a Nevelési Tanácsadó vizsgálatán vett részt, melyet a szülő és az óvoda együttesen kezdeményezett. Az óvodai pedagógiai jellemzésben ekkor ez állt: „Többnyire egyedül játszik. Bekapcsolódik a szerepjátékokba is, de nehezen alkalmazkodik társaihoz. Úgy tűnik, hogy gondolatait nehezen fejezi ki. Szókincse szegényes. Rövid verseket, mondókákat nem képes hibátlanul visszaadni. Figyelme könnyen elterelhető, feladathelyzetben az instrukciókat nem mindig érti meg. Nagyon szeret gyurmázni, rajzolni, festeni, kézügyessége jó.” Nevelési Tanácsadó vizsgálati eredménye Az intelligencia-teszt alapján a gyermek életkorát meghaladó, jó értelmi képességekkel rendelkezik. Beszédészlelése és beszéd-megértése mondatok és szöveg szintjén több mint egy év elmaradást mutat. Beszédhibás, sz, z, c, s, cs hangokat téveszti. A mondatban a szórendet téveszti, a hangzásban hasonló szavakat felcseréli. 2/7


A ragokat nem, vagy helytelenül használja. Verbális figyelme és emlékezete gyenge. Fonematikus hallási differenciáló képessége gyenge. Diagnózis: szenzo-motoros diszfázia, szenzoros túlsúllyal. Javaslat: Logopédiai foglalkozások folytatása. Beszédészlelés, beszédértés, szókincs, rövid és hosszú távú verbális emlékezet fejlesztése. 2.) 4,9 évesen a szülő kérésére Beszédvizsgálati felmérés történt. Diagnózisa: súlyos szenzo-motoros diszfázia, szenzoros dominancia, beszédészlelési és megértési zavar, pöszeség, vizuális észlelési zavar. A szülő kérésére történt Állapot- és mozgásvizsgáló teszt eredménye: A vizsgált készségek közül súlyos elmaradást mutat: - monotónia-tűrés, - folyamatos tartós, irányított figyelem, - szeriális készség, - rövid idejű emlékezet, - egyensúlyérzék, - célzó mozgás, - térbeli tájékozódás. A felzárkóztatás érdekében intenzív mozgásfejlesztés javasolt. 3.) A tankötelezettségi kor elérésekor kértük iskola-érettségi vizsgálatát a Nevelési Tanácsadótól. Javaslat: a gyermek további óvodai nevelése, logopédiai foglalkozás folytatása. 4.) Ez évben, az iskolai év megkezdése előtt a szülő a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatát kérte. A vizsgálat célja a sajátos nevelési igény fennállásának megállapítása vagy kizárása volt. A gyermek fejlettségi szintjének meghatározása alapján a Bizottság az SNI fennállását kizárta. Diagnózis:

Tanulási nehézség veszélyeztetettsége Beszédészlelés és megértés zavara Szenzitív-integratív beszéd zavara 3/7


Javaslat: a gyermek további óvodai nevelése, logopédiai foglalkozás folytatása, a tanulási nehézség veszélyeztetettségének leküzdéséhez preventív segítség. II. Fejlesztések a csoporton kívül. A vizsgálati eredmények figyelembevételével a gyermek fejlesztése érdekében a következők történtek: 1.) Beszédfejlesztését logopédus látja el. A kezdeti időszakban heti három, később heti két foglalkozáson vehetett részt. A szülők együttműködők voltak, a logopédus munkáját segítették, az általa kért gyakorlást a gyermekkel otthon elvégezték. 2.) Óvodai időn belül egy évig heti egy alkalommal az óvodában dolgozó gyógypedagógus egyéni fejlesztési terv alapján foglalkozott a gyermekkel. 3.) A szülők heti rendszerességgel mozgásfejlesztő tornára vitték gyermeküket. Az óvodában a gyermek mozgásfejlesztése a napi rendszeres szabad mozgással, a heti mozgás-foglalkozással, a napi kétszeri tornával, a heti úszás-foglalkozással valósult meg. 4.) Óvodánkban játszószobák működnek délelőttönként egy-egy óra időtartamban. A játszószobák feladata a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez igazodó gyakorlási lehetőség megteremtése a zenei, a manuális, és a mozgásos képességek fejlesztése érdekében. A játszószobákban dolgozó kollégákkal megbeszéltük a gyermek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat: Tornaszobában:

- egyensúlyérzék fejlesztése, - szem-kéz koordináció fejlesztése, - térbeli tájékozódás fejlesztése, - szocializáció fejlesztése.

Kézműves szobában: - finommotorika fejlesztése, - monotónia-tűrés fejlesztése. Zeneszobában:

- kommunikációs képességek fejlesztése, - ritmusérzék fejlesztése, - testséma-kép fejlesztése, - szocializáció fejlesztése.

4/7


A gyermek aktivitását, érdeklődését mutatja, hogy napi rendszerességgel, szívesen választotta ezeket a tevékenységeket. III. Fejlesztések a csoportban A gyermek differenciált fejlesztését a csoportban a következő területeken és módon valósítottuk meg: Játékos tevékenységeket biztosítottunk, aminek nincs tétje, így a gyermek teljes erőbedobással képes benne részt venni. Észlelési gyakorlatok (melyek fejlesztik és segítik a figyelmet és a koncentrációt is): 1. Vizuális észlelés területén: Azonosságok - Képes lottó, képes dominó játékokkal. - Fejlesztő lapokon az azonos ábrák, párok összekötésével. Különbözőségek - Kakukktojás keresése, eltérés észlelése (forma, méret, szín, irány). - Két eseménykép közötti eltérés jelölése. Rész-egész - Formák kirakása mozaikból, minta alapján ábrák lekövetése (Mozaik kirakó, Pötyi) - Félbevágott képek összeállítása (Mix-Max). - Kirakós kockák (5x5 db-os mese-kirakó). - Puzzle-játékok (növekvő elemszámmal). - Rajz befejezése (hiány észlelése, kiegészítése). Alakállandóság - Forma alakítása mozgással - kör, háromszög, négyzet bemozgása járással, futással, - hullám-, cikkcakk-, egyenes vonal lemozgása babzsák csúsztatással. Alak-háttér - Rejtett figurák jelölése (Logico játék) Téri irányok felismerése, megkülönböztetése - Versek mondókák, énekes játékok eljátszása (Kányádi S.: Aki fázik…, Hej Gyula,…, Katalinka…) - Tornán: jelölő szalag a gyermekek jobb csuklóján. - „Zsipp-zsupp” játék a bal-jobb irányok felismertetésére. Szeriális észlelés fejlesztése 5/7


- Ritmikus sorok kialakítása (gyöngyfűzés, díszítő minták rajzolása). - Mese- és eseményképek sorba rendezése.

2. Auditív észlelés területén: Hangforrások felismerése, megkülönböztetése - Környezet hangjainak felismerése csukott szemmel. - Természet hangjainak felismerése (Óvónők kincsestára CD-k használatával). - Hangutánzó játékok testnevelés és környezetismereti foglalkozásokon. - Egymás beszédhangjának felismerése (Kipp-kopp, kopogok... játék). - Egymás énekhangjának felismerése (Koszorú, koszorú). Ritmizálás - Mondókák, énekek ritmusának tapsolása. - Ritmusok visszatapsolása. Hangok pontos észlelése - Szó első hangjának leválasztása (Mit visz a kishajó?)

3. Emlékezet területén: Verbális emlékezet - Szavak utánmondása (Papagáj-játék) - Tárgyak, képek megfigyelése, majd letakarása (Mi van a takaró alatt?) - Növekvő szólánc megismétlése (Név-kígyó, Holnap, ha hozzád indulok… játék) - Mondatok továbbítása súgással (Postás-játék) - Versek, mondókák tanulása. Vizuális emlékezet - Tárgyak, tárgy-képek kirakása, letakarása, párak keresése. (Memory) - Sorrend megfigyelése (Építsd fel!) - Sorrend-változás észlelése (Mi változott meg?)

4. Verbális területen: Artikulációs gyakorlatok - Játékos hangutánzások (S – vonat, SZ - kígyó, Z - méhecske, …) - Légzés gyakorlat (Megy a kisvonat) Szókincsfejlesztés - Tárgyak, tárgy-képek megnevezése. 6/7


- Főfogalomba tartozó szavak gyűjtése (Mit ennél a kosárba? játék). - Képolvasás eseményképek segítségével. - Haragszom rád – játék. (Miért? Mert …) Mondatalkotás fejlesztése - Kérdezz, felelek játék (Hol? Hová? Min? Mire? Mit? kérdésekre válaszolva) Lexi – mesetankönyv ábráinak felhasználásával. - Mese kiegészítés, mese-folytatás. - Mesedramatizálás. IV. A fejlődés jellemzői Általános tájékozottsága önmagára és közvetlen környezetére nézve jó. Időbeli tájékozottsága életkorának megfelelő, az események sorrendiségét képes felidézni. Testsémája kialakult, bal-jobb differenciálásra képes. Térbeli, és síkbeli tájékozódása megfelelő. A gyermek beszédkedve jó, szívesen beszélget társaival, felnőttekkel. Szókincse bővült, átlagos. Beszédritmusa folyamatos. Képolvasása mondatszintű, ok-okozati összefüggéseket átlát, megfogalmaz, diszgramatizmus előfordul. Verseket pontatlanul idézi fel. Gyakorlás után kialakul a pontos szövegmondás. Kezdetben csak a versek tartalmát volt képes felidézni. Verbális emlékezete öt-hat szóból álló sorozat esetén is sikeres. Az első vizsgálat idején még egy-egy összetett szó visszamondására sem volt képes. A logopédiai fejlesztés sikeres volt. Az sz-z-c-s-cs hangok tiszta ejtése kialakult, tévesztése megszűnt. A hangokat a szavakban pontosan differenciálja, leírja, illetve a betűket képes öszszeolvasni. Szívesen vállal szerepet énekes játékban, mesedramatizálásban, bábjátékban. Összegzés A fejlesztés terén elért eredmények mellett munkánk sikerét abban látom, hogy bár a kisgyermek nehezen fejezi ki gondolatait, ennek ellenére nem vált gátlásossá, szárnyaló képzelete, logikus gondolkodása átsegíti őt a kommunikációs nehézségeken. 7/7

Óvoda-iskola átmenet

Recommend Documents