otthonápolás A Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület Szakmai Magazinja

otthonápolás A Magyarországi Otthonápolási és Hospice

Egyesület Szakmai Magazinja

A gyôri városháza

A tartalomból: Bátor tábor Az újraélesztés sikerült Az IPA szerb-magyar határmenti együttmûködés az otthoni szakápolási és hospice ellátásban Együtt a betegekért – beszámoló a XIII. Otthonápolási Kongresszusról

VII. évfolyam 1. szám • 2011 szeptember

2011 szeptember

T

otthonápolás

3

A R T A L O M J E G Y Z É K

Bátor tábor Moharos Melinda dietetikus 10 napja a Bátor táborban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Gyógytornász szerepe a hospice-ban Kis Barbara gyógytornász összefoglalója a hospice ellátásban végzendô gyógytornász feladatairól. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Az IPA szerb-magyar határmenti együttmûködés az otthoni szakápolásban és hospice ellátásban Nemes Szabó Ernô Dr Fáy Tamásné IPA pályázatának bemutatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7-10 Higienés rendszabályok az otthoni egészségügyi ellátásban. Morvai Júlia higienikus szakdolgozatában megírt eredmények ismertetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11-12 Hírek-Jogszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13-15 Az újraélesztés sikerült Bodrogi Sándorné minôségbiztosítási vezetô beszámolója a MOHE-n belül elindított minôségirányítási rendszer beindításáról és eredményeirôl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16-17 „Együtt a betegekért„ Beszámoló a XIII. Otthoni Szakápolási kongresszusról Friesz Tiborné ismerteti a kongresszus három napját . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17-18

SZAKMAI MAGAZINUNK KIZÁRÓLAG EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZÔ SZAKEMBEREK SZÁMÁRA HOZZÁFÉRHETÔ.

MUNKATÁRSAINK

BANAI JOLÁN A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE

BÖJTHE LAJOS SZERK. BIZOTTSÁGI

FRIESZ TIBORNÉ SZERK. BIZOTTSÁGI

MUCHA MÁRKNÉ SZERK. BIZOTTSÁGI

TAG

TAG

TAG

DR.

SASVÁRINÉ BOJTOR ANNA SZERK. BIZOTTSÁGI

[email protected]

TÓTHNÉ BUCSEK ILDIKÓ SZERK. BIZOTTSÁGI TAG

TAG

DREWETT ENIKÔ LAPIGAZGATÓ PETWETT@ TISCALI.CO.UK

LAKI BORBÁLA TERVEZÉS/TÖRDELÉS BORILAKI@ GMAIL.COM

EGYED PÉTER FOTÓRIPORTER

VINKOVITS ÁGNES ÚJSÁGÍRÓ

A MAGYAR OTTHONÁPOLÁSI ÉS HOSPICE EGYESÜLET HIVATALOS SZAKLAPJA. ISSN 1788-1846. KIADJA ÉS TERJESZTI A MOHE. M O H E ÁRA: 680 FT BUDAPEST - 1116 FEHÉRVÁRI ÚT 108-112. TEL.: 06 1 225 3672/73 • [email protected]

4

otthonápolás

2011 szeptember

Hangoló A nehéz gazdasági helyzet elérte a magazinunkat is. Eddig hirdetôink támogatásával magazinunk több példányban jelenhetett meg, de most, mint bizonyára észrevették, nincs hirdetô a lapban. Azonban fontosnak tartjuk, hogy az elért eredményeinket meg tudjuk tartani és ha kevesebb alkalommal is, de magazinunk továbbra is meg fog jelenni. Nagy örömömre a Nemzeti Erôforrás Minisztérium Egészség-politikai fôosztályvezetôje, dr. Kovács Ildikó egyeztetô tárgyalásra hívott bennünket. Nagy reményekkel indulunk a tárgyalásra. Szerencsés lenne ha végre kicsit kimozdulhatnánk a holtpontról. A tárgyalások eredményeirôl tájékoztatjuk Önöket. A magazinunkban szakmai elkötelezettségünket szeretnénk kiemelni cikkeinkkel. Mindenképpen figyelmükbe ajánlom Moharos Melinda írását a Bátor táborban töltött napokról. Azt gondolom, hogy ezek a feladatok azok, amelyekért érdemes ebben a szakmában dolgoznunk. Az otthoni hospicében dolgozó gyógytornász feladatairól szóló cikket Kis Barbara készítette. Írásában összefoglalja a feladatokat, amelyekkel a gyógytornászok segíthetnek a betegek jobb

közérzetéért. Hazánkban nehézségekkel, de mûködô otthonápolási szolgáltatást sok környezô volt szocialista ország ápolói irigylik tôlünk. Büszkék lehetünk, hogy nyugati mintára nálunk mûködik ez az ellátás. Évek óta nyújtunk segítséget a román ápoló kollegáknak, hogy ôk is be tudják indítani ezt az ellátást. Az Ölelô Kéz Alapítvány egy újabb törekvésrôl számol be magazinunkban: Nemes Szabó Ernô cikkében arról tudósít, hogy hogyan és mibôl sikerült a szerb ápolókat is felkészíteni az otthoni szakápolásra. A nagyon jó és részletes tudományos értékelést is tartalmazó cikket mindenki figyelmébe ajánlom. Az otthoni szakápolás értékelése egy higienikus szemével értékes és mindenki számára megszívlelendô tényekkel ismerteti meg az olvasót a szerzô, Morvai Júlia. Minden évben megrendezett otthoni szakápolási kongresszusunk háziasszonya Friesz Tiborné számol be a kongresszusról. “Az újraélesztés sikerült” címmel Bodrogi Sándorné a minôségirányítási rendszer újbóli beindítását ismerteti az olvasóinkkal. A hírek és jogszabályokban, az otthonápolást is érintô változásokat ismertetjük meg Önökkel.

“Az élet teljességét nem években mérik, Hanem örömben. Kinek-kinek annyit ér az élete, Amennyi örömet szerez másoknak.” (Zay László)

FOTÓ: ANCA-STRAUSS ANDREEA

Remélem, hogy sikerült érdekes tartalommal megtölteni lapunkat. Budapest, 2011. szeptember Banai Jolán

07-01, 05 Bator tabor:04/01, 04 Hangolo

2012.10.15

14:58

Page 1

2011 szeptember

otthonápolás

5

Bátor Tábor SZERZÔ: MOHAROS MELINDA DIETETIKUS, BANAI ÉS TÁRSA KFT "A Bátor Tábor egy olyan gép, amibe bedobják a gyereket betegen, fáradtan, és egy sokkal vidámabb, egészségesebb, élményekkel telibb gyerek jön ki." – Peti, 15 éves A Bátor Tábor elsôsorban krónikusan beteg (daganatos, cukorbeteg, stb.) gyerekek rekreációs élményterápiájával foglalkozik, teljesen díjmentesen immáron 10. éve. Évente mintegy 600 beteg gyereket fogadnak, a tábor fennállása óta, mintegy 3000 gyerek táborozott. Egy ilyen beteg gyerkôc a mindennapokban az alapbetegsége, vagy éppen a kezelések miatt gyakran elszigetelôdik társaitól, az élettere óhatatlanul beszûkül, és nem egyszer bennragad a kórház – fájdalom - otthoni betegeskedés körforgásában. A Táborban lehetôségük nyílik arra (orvosi felügyelet mellett, önkéntesek segítségével), hogy a saját állapotukhoz mérten tágítsák a korlátaikat, és óriási sikerélményeket szerezzenek, nemcsak maguknak, de a velük foglalkozó önkéntes „cimborák”-nak is. A legfelemelôbb személyes élményem az volt, amikor egy a mozgásában beszûkült, kerekesszékkel közlekedô gyermek „végighúzza” magát a kötél-akadálypályán, 6 méter magasban.. A programok között szerepel többek között evezés, lovaglás, íjászat, kézmûvesség, tánc, sport, színjátszás, magas-kötélpályás foglalkozás. Az itt szerzett élményeknek köszönhetôen a beteg gyerekek önbizalma, életkedve jelentôsen nô, önértékelése reálisabbá válik és ez nagyon pozitív hatással van a gyógyulásukra. Mivel dietetikus önkéntesként jártam ott, ezért kicsit az élelmezést szeretném bôvebben bemutatni. Rekreáció a tányéron is A rekreációs élményterápia, azaz a személyes sikereket visszajelzô megerôsítés és nevetés bátorító, pozitív hatását erôsítik a Táborban felszolgálásra kerülô ételek és italok is. Már az alapoknál, azaz a nyersanyagoknál kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy biztonságos forrásból származzanak az élelmiszerek, adalékanyagot, tartósítószert lehetôleg egyáltalán ne, vagy csak minimális mennyiségben tartalmazzanak. Amibôl lehet a környékbeli kistermelôktôl szerzik be az alapanyagokat, így biztosítva a kisebb mértékû környezetre rótt terhet és a nagyobb beltartalmi értékeket. A Tábornak, külön „Bátor kenyere” van, amit a tábor számára sütnek, teljes kiôrlésû lisztbôl, szezámmaggal, minden mesterséges anyag nélkül. Nekem szinte süti jellege volt, nagyon finom, laktató, érzôdik, hogy „van benne anyag” Minden étkezés bôségesen tartalmaz zöldséget és/vagy gyümölcsöt. A változatosságra is nagy hangsúlyt fektetnek,

igyekeznek új ízekkel, ételekkel megismertetni a gyerkôcöket és a cimborákat is, több-kevesebb sikerrel. Gyakran kerül az asztalra homoktövis-ital, ennek a C-vitamin tartalma többszöröse a citrusfélékének. A reggelinél, mint a „nap legfontosabb étkezésénél” mindig van mibôl választani, így például az asztalra kerül - a Bátor kenyér mellett - sajt, gyakran valamilyen kence, pl. vöröslencsekrém, házi májpástétom, túrókrém, zöldséges tojásrántotta, többféle zöldség, italok esetén is a kakaó, tej, (vagy zabtej, szójatej, ha valaki tejmentes étrendet követ) és a borsmenta tea közül, vagy éppen végig lehet enni-inni a kínálatot. Naponta 6 alkalommal van étkezés, a tízórai, uzsonna sem maradhat el, ahogy az utóvacsora sem. Ezeknél a kisétkezéseknél nem kell lakomára gondolni, van, hogy egy pohár joghurt zabpehellyel, vagy alma és pár szem keksz a menü, a cél annyi, hogy a vércukor ne essen le két étkezés között, és a gyermekek, ne farkaséhesen essenek be ebédre, vacsorára. Fontos ez azért is, mert az itt táborozó gyermekek nagy része a tábor ideje alatt jóval többet mozog (és ennek nagy részét jó levegôn), mint általában otthon teszik. Az biztos, hogy nem voltam éhes a 10 napos önkénteskedés alatt. Egészséges, de hozzá kell szokni A Táborban igyekeznek betartani a táplálkozási ajánlásokat, de ennek azért akad kevésbé kellemes oldala is. A megszokott hagyományos étkezésekhez (különösen a magyar konyha íz világához) képest az itteni ételeknek jelentôsen alacsonyabb a cukor- és a sótartalma (az ajánlásoknak megfelelô). Ez utóbbit ellensúlyozzák a zöldfûszerek használatával. Azonban így is kell pár nap, amíg megszokják, és nem érzik sótlannak az ételt. Volt olyan cimbora, aki elsô nap „erôsen nehezményezte” a só hiányát, de a tábor végén elkérte az ételek receptjét. „Hazatérve a „normál” étkezésekhez, szinte ehetetlenül sósnak éreztem anyukám – amúgy kiváló – fôztjét”. Szintén találkoztam olyan önkéntessel, akinek nagyon problémás a bôre „és hiába kenek rá bármit nem segít, de itt évek óta, a 10 nap alatt kitisztul, megszépül”. Sokan jelezték, hogy fogytak a túlsúlyukból, anélkül, hogy koplaltak volna vagy rendezôdött a székrekedésük, amivel már évek óta küzdöttek. Amennyiben valaki speciális diétát tart (tejfehérjementes, laktózmentes, lisztérzékeny, vegetariánus, stb.) szintén van lehetôsége ezt a Tábor ideje alatt is tartani. Itt az élelmezés is hûen tükrözi a Bátor Tábor szellemiségét: a cimborák szívvel-lélekkel azért dolgoznak, hogy a turnusok végeztével a gyerekek megerôsödve, boldogabban távozzanak, mint ahogyan jöttek. „Amióta hazajöttek a táborból, kitûnô az étvágyuk, és megerôsödtek a szüleik nagy örömére, nem tudom, mit csináltak velük a táborban, lehet, hogy az étrend volt vitamindúsabb, vagy a pszichéjük emelkedett? Mindenestre az utóhatás kitûnô” (Adrienne, kezelôorvos).

07-01, 06 gyogytornasz:04/01, 04 Hangolo

6

2012.10.15

14:58

Page 1

otthonápolás

2011 szeptember

Gyógytornász szerepe a hospice-ban SZERZÔ: KIS BARBARA VEZETÔ GYÓGYTORNÁSZ

végzôdések érzékenységét, így csillapítják a fájdalmat. A mobilizálás nagyon fontos ezeknél a betegeknél.

BANAI ÉS TÁRSA EGÉSZSÉGÜGYI KFT.

Cikkemben arról szeretnék írni, hogy miben más a gyógytornász feladata a hospice ellátásban és a háziápolásban. A hospice ellátás célja a halálos betegségben szenvedô egyén életminôségének javítása, testi-lelki vezetése, szenvedéseinek enyhítése, az emberi méltóságának haláláig való megôrzése. Ez a segítség egyénre szabott és a beteg otthonában történik. Nemcsak a beteget segítjük, hanem a környezetét is. A beteg ellátását speciálisan felkészült szakemberekbôl álló csoport végzi. Ez a hospice team. A gyógytornász célja 1. a terminális állapotban levô betegek diszkomfortérzetének, tüneteinek csökkentése 2. az önellátó funkciók lehetôség szerinti javítása vagy azok megtartása 3. a családtagok oktatása az általuk elsajátítható kezelési eljárásokra Elsô találkozáskor átfogó anamnézist veszek fel, mely figyelembe veszi a beteg szomatikus, pszichés és szociális szükségleteit. Megcsinálom az ízületi mozgásvizsgálatot, megállapítom a korlátozottság okát, megnézem az izmok tónusát, az izomerôt. Felmérem a hely- és helyzetváltoztató funkcióit. Felsô és alsó végtag funkcióit, megnézem a járástechnikát. Kitûzöm a célokat és elkészítem a fizioterápiás, rehabilitációs tervet. A gyógytornász az általa ismert kezelési eljárásokat használja fel a beteg tüneteinek és képességeinek megfelelôen. Fontos a beteg aktuális állapotának megfelelôen megválasztani a kezelést. Röviden írok arról, hogy milyen kezelési eljárásokat alkalmazunk. Fájdalomcsillapítást például pozicionálással tudunk elérni, mivel a tornát és egyéb terápiákat, akkor tudjuk sikeresen alkalmazni,ha megtaláljuk azt a helyzetet, amely a beteg számára a legkevésbé fájdalmas vagy teljesen fájdalommentes. A Tens használatakor ellazulnak az izmok, javul a tápanyag ellátottságuk, fokozódik az oxigén anyagcsere,elszállítódik a tejsav és a salakanyag. Manuális technikánál a trakciót említeném meg. A relaxáció nem kizárólag izomlazítást jelent, hanem teljes idegi és lelki lazítást is. Bizonyos masszázstechnikák hatékonyan csökkentik az érzôideg

A passzív mozgatás célja  az izmok hypertónusának csökkentése,  kontraktúra megelôzése,  vénás keringés javítása. Ha az izomereje csökkent, vezetett aktívan segítjük a mozgást. Aktív mozgásnál pedig a gyógytornász szóban irányítja a beteget. Ha az ízületben mozgásbeszûkülés jön létre, akkor azt a gyógytornász különbözô technikákkal tudja oldani. Célunk persze a kontraktúra megelôzése. Sok esetben ödéma alakul ki. Ilyenkor vénás tornát csinálunk és a svéd masszázs egyes fogásainak is keringésjavító hatása van. Nyiroködéma is elô szokott fordulni tumoros betegeknél. Ilyenkor a kezelés elemei közé tartozik:  manuális nyirokdrenázs  bandázs  speciális gyógytorna. Sokszor kialakul decubitus. Célunk itt is elsôsorban a megelôzés. Kerülni kell, hogy a beteg közvetlenül a kicsontosodó testrészein feküdjön(pl. decubitus matraccal). A páciens bôrét optimalizálni kell pl. krémekkel. A beteget mozgásra kell bátorítani, ha ez lehetséges, ha nem nekünk kell mozgatnunk. Ha már kialakult, azt az ápolónô kezeli, a gyógytornásznak arra kell figyelni, hogy vigyázzon arra a területre (pl. passzív mozgatásnál, ne ott fogja a beteg lábát ahol a seb van). Amíg az állapota megengedi hatni kell a betegre hogy minél többet mozogjon önállóan. Fontos az önellátó funkciókat megtanítani. Például fordulások az ágyban, kiülés, felállás, étkezés, öltözködés. Ha romlik az állapota, segédeszközöket javasolunk és megtanítjuk rá a beteget vagy a hozzátartozót, hogyan kell használni. Helyváltoztatáshoz jó esetben botot, járókeretet, guruló járókeretet. Rossz esetben kerekesszéket ajánlunk. Személyes higiénéhez wc magasítót, guruló wc széket, kádülôkét, csúszásgátlót, kapaszkodó stb. ajánlunk. Ha már nagyon rossz állapotban van, speciális ágyat javasolunk, amelynek emelhetô a fejrésze, állítható a magassága, rács van az oldalán, infúziós állvány van rajta stb. A hospice támogatórendszert kínál a család számára a betegség ideje alatt és a gyász idôszakában. Team munkát alkalmaz, amely a beteg és családja szükségleteire irányul, kiemeli az életminôséget, ugyanakkor pozitívan viszonyul a betegség folyamatához. Természetesen óriási veszteség egy élet elvesztése, de megpróbáljuk minél könnyebbé és elviselhetôbbé tenni a betegek és a hozzátartozók számára.

2011 szeptember

otthonápolás

7

Az IPA szerb-magyar határmenti együttmûködés az otthoni szakápolási és hospice ellátásban SZERZÔ: NEMES-SZABÓ ERNÔ – DR. FÁY TAMÁSNÉ ÖLELÔ KÉZ ALAPÍTVÁNY, KECSKEMÉT Projekt címe: "Medical Home Care" HUSRB/0901/213/134 – Hospise Program címe: Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013 Pályázók: Novi Sad Város Önkormányzata Ölelô Kéz Alapítvány

A két pályázó a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmûködési programban az egészségügyi ellátórendszer mindkét fél számára hasznos, költséghatékony fejlesztése érdekében vesz részt. Szerbia egészségügyi és szociális ellátórendszere az európai államok és a magyarországi ellátórendszerétôl – mely közel sem egységes - alapjaiban eltér, bár számos hasonlóságot is mutat. Európában – és azon kívüli fejlett államokban is – az otthoni ellátások szerepe az utóbbi évtizedekben egységesen megnôtt, részben az egyének jobb életminôsége, részben költségtakarékossági okok miatt. Programunkban az egészségügyi szakellátás ápolási szolgáltatásait és a házi hospice ellátást tervezte Szerbiában is elvinni a betegek otthonába. A magyarországi hatást a szerbiai alacsony költségû szociális ellátások megismerése és adaptálása, valamint a szakápolási rendszer adaptálásához szükséges tudásátadás jelenti, nem elhanyagolható hatás a kiépülô új ellátáshoz a magyarországi beszállítók kapcsolódása.

ezek a folyamatosan nônek A demográfiai adatok itt is ott is mutatják, hogy öregedô a társadalom, ezzel is összefüggésben csökkennek az ellátásokra a források, amiatt az ellátórendszer folyamatos korrekcióra szorul. A projekt tervezésétôl kezdôdôen a fôpályázó Újvidéki Önkormányzat érdeke volt az elkötelezett munkatársak fejlesztése, akik képesek lesznek Szerbiában a korszerû, európai módon mûködô otthoni szakápolást és házi hospice ellátást megvalósítani. Fontos szempont a programban, hogy mindkét fél számára elônyösnek kell lennie, mindkét félnél fejlôdést kell eredményezzen. Számítunk arra, hogy az együttmûködés a továbbiakban is fennmarad a két pályázó között, újabb közös programokban, vagy csak intézményi és személyes kapcsolatokon keresztül. A betegek otthonukban történô ellátása humánusabb, olcsóbb és a tevékenységek egy részében hatékonyabb is, mint az intézeti ellátás. A betegek otthonában történô ellátás azokban az országokban jelent meg elôször, ahol az egészségügyi ellátásra nagyobb összegeket költenek személyenként, és ahol drágább maga az ellátás is, mert az otthoni ellátások költségtakarékosak, az igénybevevôk hozzájárulása (co payment) a biztosítási vagy az állami forrásokat kíméli. Magyarországon kialakult, az egész országot területileg és funkcionálisan is lefedô otthoni szakápolási szolgáltatás és az ország nagy részét lefedô otthoni hospice ellátás mûködik. A rendszer 15 éves múltra tekint vissza. Jól szabályozott a jogszabályi háttere, mind szakmailag, mind finanszírozás tekintetében. Ennek ellenére további fejlesztések szükségesek erre a területre, forrásátcsoportosítással a kapacitásokat növelni kell, és új, eddig nem nyújtott tevékenységeket is be kell építeni a rendszerbe. Szerbiában az ország különbözô területein eltérô az otthoni ellátások helye és szerepe a rendszerben, finanszírozása nem egységes. Újvidék városa innovatív módon élen jár az otthoni egészségügyi és szociális ellátások területén. A szükségletkommunikációs kérdôívet kitöltô páciensek, vagy potenciális páciensek elôtt tehát nem ismeretlen fogalomként jelent meg a betegek otthonában nyújtott ellátás. A pályázati projekt a következô fôbb elemeket tartalmazza: 

Ölelô Kéz Alapítvány tevékenységei az otthoni szakápolás, a házi hospice, a fürdôszolgáltatás, Szervezünk és részt veszünk képzésekben, továbbképzésekben, mûködik az ápolási eszközök kölcsönzése karitatív módon és célunk új projektek fejlesztése. Alapítványunknál az ápolás van a középpontban, egészségügyi szakemberek alapították, mûködtetik, fontos célunk az ápolás és az ápolási szolgáltatások fejlesztése. Az Ölelô Kéz Alapítványnál az otthoni szakápolásban és a házi hospiceben Kecskeméten 15 éves tapasztalatunk van, de a tapasztalat ellenére újra és újra friss problémák jelentkeznek, Szerbiai fejlesztés viszszahatása pozitív lehet, a határok „eltûnnek” a két terület között e téren a fejlesztés hosszú távú hatásaként, az Európai Unióban elfogadott és fontos ellátás szakmai és társadalmi okokból. A projekt megkezdésének és együttmûködô partnerek felkutatásának fô oka volt, hogy tudtuk, a jelenlegi egészségügyi és szociális ellátórendszerben vannak rések nálunk is és valószínûsíthetôen Szerbiában is, és

Elôkészítés, projekttalálkozók a projekt sikeressége érdekében. Szükségletkommunikáció az érintettekkel.  Képzôk képzése – 80 óra elmélet és gyakorlat Magyarországon szerbiai egészségügyi szakdolgozóknak, akik több szakterületrôl és részben különbözô intézményekbôl jöttek.  Mintaprojekt, mely az utolsó fázisa lesz szeptembertôl a pályázat megvalósításának.  Dokumentációs és minôségügyi rendszerépítés Szerbiában. 

Cikkünkben a szükségletkommunikációs felmérés tapasztalataival foglalkozunk kiemelten, mert Magyarországon is használható információkat szolgáltat ez az otthoni szakápolással foglalkozó szolgáltatók számára. Szükségletkommunikáció kérdôíves felmérés: Célunk a lakosság, a végsô kedvezményezettek véleményének megismerése az igényekrôl, szükségletekrôl. Induljunk ki abból, hogy a betegeket eddig is ápolták otthon, ha erre szük-

8

otthonápolás

ség adódott. A családnak évszázados funkciója, hogy az arra szoruló tagjait gondozza, a bölcsôtôl a koporsóig. A mostani gondjainkat forrásuk szempontjából tehát legalább két részre kell bontanunk aszerint, hogy az intézményes ellátási igény a család funkciózavarából, vagy az ellátás természetébôl fakad. Bizonyos esetekben ugyanis az egyszerû ápolási feladatokat bármely laikus családtag elvégezhetné (legalábbis némi szakmai útmutatás nyomán), de vagy nincs ilyen családtag, mert a beteg egyedülálló. Vagy lenne, de nem vállalja (mert távol él, mert nem ér rá, vagy mert egyszerûen kényelmes és elhárítja ezt a fáradságot), vagy lenne ugyan ápolást vállaló hozzátartozó, de az otthoni körülmények alkalmatlanok a házi ápolásra (pl. komfort nélküli szükséglakás, zsúfoltság stb.). A család funkciózavarai nyilván nem egészségügyi, hanem szociális, etikai eredetûek, ezért taglalásuk messze túlmenne a kérdôíves felmérés tanulmányának keretein. A társadalommal meg kell ismertetnünk az intézményes otthoni ellátásokat, amelyek olykor a család szerepébôl is átvállalnak, de az ellátások egy része nem hárítható a családokra. Más az intézményes ápolás oka, ha a beteg szorul olyan speciális ellátásra, amelyet csak szakember tud megbízhatóan nyújtani: gyógytornászra, fizioterepeutára, logopédusra, speciális szakápolásra, sebellátásra vagy infúzióra van szükség. Ez esetben az ellátás intézményes megszervezésére mindenképpen szükség van, vagy otthon, vagy a beteg szállításával szakrendelôben, vagy kórházban. Az otthoni ellátások megszervezése szempontjából mindenképpen el kell különíteni az olyan ápolást, amellyel valamely kórházi osztály ágyleterheltségét enyhítjük, az olyantól, amikor terminális állapotú betegek halálukig, hozzátartozóiknak még azon túl is nyújtott ellátásáról van szó. Ha kórházi ellátás lerövidítésérôl vagy kiváltásáról van szó - pl. ellátás folytatása, rehabilitációs cél – az egészét vagy egy szakaszát egyszerûen hazatelepíthetjük oly módon – megfelelô utasításokkal az ellátásért felelôs orvostól - hogy közben az ápolás szakmai színvonala ne sérüljön. Egészen más a helyzet a végleges állapotba került rokkantak, betegek hosszan tartó ápolása esetén, ez laikus segítséggel, megfelelô betanítás után – mely az otthoni szakápolási szolgáltatás feladata – ezt a család is vállalhatja. Amennyiben szükség van napi 24 órás felügyeletre, abban az esetben az alkalmas segítô családtag jöhet szóba, erre intézményes megoldás nehezen képzelhetô el. A legális munkaerô-piaci szereplôvel ez a világon mindenütt megfizethetetlen, ennek feloldására jelentek meg nyugat-európában és az elmúlt évben Magyarországon is az otthoni segítôknek – köztük betegápolóknak – kedvezményes adó- és járulékszabályok, mely utat nyithat e terület fejlôdésének. A végleges ellátásba került betegek egy egészen sajátos csoportját képezik a – jellemzôen daganatos betegség miatt - haldokló betegek. amely rövid távú, csak az utolsó stádiumra korlátozódik, s a fájdalomcsillapítás mellett a mentális ellátásé a döntô szerep, ezért alapvetôen más, sokrétû és különlegesen empatikus felkészültséget igényel. A legutolsó csoportot képezik azon ellátásra szorulók, akiknek némi alapápolásra és fôként gondozásra-segítésre van szükségük, mint ebédhordás, annak megmelegítése, bevásárlás, gyógyszerkiváltás, takarítás, stb., amelyet laikusok is el tudnak látni, orvosi és szakápolói segítségre, felügyeletre jószerivel nincs is szükség. Ez az otthoni ellátásokban a társadalom szociális gondoskodásának a terepe. E csoport szükségletei az otthoni szakápolásra és hospice-ra szorulók között is jelentkeznek, emiatt is vagy komplex módon kell kezelni az egészségügyi otthoni ellátással, vagy elégséges csak a koordináció ezzel a területtel. Az otthoni ellátásoknál nagyon jelentôs a páciens otthoni kulturális, szo-

2011 szeptember

ciális, lakhatási és személyi környezete. Más szervezést és feltételeket igényel nagyvárosban, lakótelepen, kistelepülésen vagy szórványtelepülésen. Nagyon mások a lehetôségek egy rendezett összkomfortos vagy egy elhanyagolt, komfort nélküli lakásban. A beteg személyi környezete is meghatározza, milyen ellátást lehet felvállalni. Aki egyedül él és nem számíthat segítségre a környezetébôl fekvôbetegként nehezen látható el otthonában. Külön figyelmet kell szentelni arra, hogy míg kórházban a beteg a „vendég”, addig a saját lakásában ô van otthon, az ellátó személy a „vendég”. Beteg, idôs embereknél nagy a bizalmatlanság, nehezen enged be „idegeneket”. Ha nincs családi segítség olykor a bejutás a pácienshez is komoly nehézségekbe ütközik. Itt is érdemes említést tenni a dokumentáció szükségességérôl, amelyben a páciens is aláírja az ellátását, sokszor elôfordulhat, hogy nem is emlékszik arra, hogy mikor mi történt, egy-egy betegpanasz esetén nagy segítséget jelenthet a tevékenységek és idôpontok korrekt dokumentációja. A kérdôíves felmérés kialakítása A kérdôív kialakítása a projekt tervezésekor indult, a páciensek és leendô páciensek megkérdezése elvárásairól, igényeirôl kézenfekvô volt, mely által a szükségletekrôl is valós képet lehet kapni. A magyar partner és alvállalkozója a projekt indítása után több hónapos egyeztetéssel alakította ki, együttmûködve a szerb partner szakembereivel a kérdôív végsô formáját. Cél volt az egyszerû kitölthetôség, a kitöltô és feldolgozó közötti nyelvi különbség miatt a zárt kérdésekre törekedtünk, mindössze egy olyan nyitott kérdés került a kérdôívbe, amelyikre a kitöltôk teljesen szabadon válaszolhattak. A kérdôív kitöltôinek és feldolgozóinak a nyelv nem jelentett korlátot. A kérdezettek adatait tartalmazó független változók kivételével tervezetten „puha” adatok, könnyen érthetôek és megválaszolhatóak, így a páciensek kötöttségektôl mentesen, a pillanatnyi problémáikon túlnyúlóan, valóban az ellátási rendszer fejlôdésének reményében tudták elmondani véleményüket. Emiatt ugyan kevésbé objektív a vizsgálat, viszont az ellátórendszer fejlesztôinek jól körülhatárolt igényeket jelez, a szakmai és finanszírozási lehetôségek megfelelô „elhelyezése” könynyebbé válik. A vizsgálat – elôre tervezetten – nem reprezentatív – ezt a projekt keretei sem tették volna lehetôvé – csupán a megkérdezett közel másfél ezer ember véleménye. A kérdôíves felmérés folyamata A vizsgálat 2010. december – 2011. március között zajlott Újvidék és vonzáskörzete lakosai között. A szerb páciensek és hozzátartozóik egészségügyi és szociális intézetben kapták meg a kérdôíveket, az átadó közérthetô tájékoztatót adott az IPA projektrôl, a kérdôív céljáról, a kérdésekrôl, segítve ezzel a kitöltést és a kitöltési hajlandóságot. A kérdôívek 2000 példányban készültek el. A kitöltött és értékelhetô, feldolgozásra került kérdôívek száma: 1366 db. A kiosztás módja és páciensek együttmûködésének megnyerése miatt magas, 91%-os az értékelhetô kitöltési arány. A kérdôívek anonim módon kerültek kitöltésre, a kitöltôk beazonosítása nem történhet meg. A kitöltött kérdôíveket a magyar partner kapta meg és dolgozta fel. A kérdôíves felmérés feldolgozása Az elsô kérdéscsoport a független változókat mérte fel, azzal e cikkben nem foglalkozunk. A második kérdéscsoport az otthoni ellátásokról alkotott véleményeket gyûjti össze, az általánostól haladva a specifikumok irányába.

2011 szeptember

Általában az otthoni gyógyulást a válaszadók közel 60%-a tartja elképzelhetônek, 40% úgy gondolja, hogy a gyógyulás helye nem a beteg otthonában van. Az alacsony arány arra utal, hogy nincs fogódzó a túl általános kérdésnél, a nagyobb bajok, amikor „kórházba kell menni” betegségek, a képet a következô kérdésekre adott válaszok szépen árnyalják. A kórházi, szakrendelôi ellátás során egységesen látható, hogy a válaszadók egyharmada markánsan érez nehézséget, a túl hosszú várólistát, várakozást, szervezetlenséget, közel kétharmadban érzékel rossz ütemezést és kimutatható a vizsgálatok, kezelések elhúzódására tett panasz. A betegek kiváló tûrôképességét és az egészségügyi dolgozók munkájának tiszteletét is jelzi, hogy a betegek egynegyede semmilyen problémáról, nehézségrôl nem számol be, vagy ha volt ilyen azt betudta valamilyen külsô elháríthatatlan oknak. Jól árnyalja az elôzô kérdéseket, hogy a kérdezettek fele azért érzi, hogy van intézeti ellátásuknak olyan része, ami otthon gyorsabb vagy sikeresebb lehetne, de egyharmaduk legalább részben elképzelhetônek tartja ezt. Az otthoni gyógyulást szûk 15% nem tartja sem gyorsabbnak, sem sikeresebbnek. A II/1 általános kérdésre 571 páciens felelt nemmel, és ebbôl 161-en érezték itt is azt, hogy az otthoni ellátás során nem mehetnek jobban a dolgok.

otthonápolás

9

tást biztosít, látható ebbôl, hogy a megkérdezettek nagyon racionálisan úgy látják, hogy felesleges az ápolás egy részének intézetben tartása. Ez az egészségügyi ellátások tervezôinek, szervezôinek ad muníciót a fejlesztések irányára, egyben mutatja a páciensek befogadását is. Mindenképpen megjelenik ebben a véleményben az, hogy a betegek és a hozzátartozóik is jobban szeretnék, ha saját környezetükben, szeretteik körében jutnának hozzá a szükségessé vált ápoláshoz. Az, hogy betegség esetén kire számíthatunk, a társadalom ôsi problémája. Míg erre a régebbi idôkben, a családok nagyobb összetartása, több generáció együttélése esetén magától adódott a válasz. A családi tûzhely ôrzôi a nôk voltak, nevelték a gyermekeket és ellátták az idôs és/vagy beteg szülôket. Az elmúlt évszázadban ez jelentôsen megváltozott. Sajnos a válaszolók 17%-a érzi úgy, hogy nincs segítség vagy nem érnek rá mások segíteni. Megjelentek ugyanakkor árnyaltabban a környezet szereplôi a házastárson és családtagon túl a távoli rokon, a szomszéd. Új elemként látjuk a fizetett segítôt. Az, hogy egy ötödük ezt a lehetôséget is ismeri, és lehetôségként jelen van, mutatja, hogy nem ismeretlen a betegek ellátásának ez a módja, amely sejthetôen a szürkegazdaságon keresztül fejti ki jótékony hatását. Magyarországon a fizetett segítô, mint lehetôség kevéssé ismert, részben a lakosság nem erre szocializálódott, részben a jövedelmek és a kialakult „szürke” bérek kedvezôtlenebb arányt mutatnak.

A kezelések egy részének otthoni elvégzését kissé kevesebben, 85%-ban tartják lehetségesnek a válaszolók, de ez markánsan mutatja azt, hogy laikus megítélés szerint is jelentôs azon kezelések száma, melyek a beteg otthonában elvégezhetô lenne, és ezt a páciensek is érzik, sôt ezzel egyet is értenek.

Témánk szempontjából kiemelkedô a segítségnyújtás területére vonatkozó igényekre adott válaszok minôsége. A szakápolási igény – valójában a kérdezôk személye miatti torzítást is figyelembe véve – meglehetôsen magas, megközelíti a 60 %-ot. Jelentôs még az orvoshoz kíséréshez és bevásárláshoz igényelt segítség, de megjelenik más segítô feladatokban történô támogatás igénye is.

Felmérésünk szempontjából különös jelentôséggel bír, hogy az ápolás egy része átvihetô-e az otthonokba. Igen magas, közel 89%-os az a vélemény, hogy ez otthon is elvégezhetô. Az otthoni ellátások fejlesztéséhez ez a páciens vélemény nagy támoga-

Jelenlegi tapasztalata a válaszolóknak megoszlik abban a kérdésben, hogy mennyire megfelelô

10

otthonápolás

módon tudják elérni a szükséges egészségügyi ellátásokat. Közel 40%uk megfelelônek ítéli azt, viszont majd’ fele a válaszadóknak nehézkesnek, tehát problémásnak tartja, viszont csak néhány százalékuk véleménye kifejezetten rossz. Levonható a következtetés, hogy hozzájutnak a válaszadók a számukra fontos ellátásokhoz, de ez részben akadályokba ütközik. Fontos kérdés számunkra, hogy milyen szakápolási szolgáltatásra van igénye a kérdôív kitöltôinek. Ez az ellátások szervezésének és fejlesztésének kulcskérdése, a finanszírozó befolyásolásának egyik fontos eszköze lehet ez. A válaszok értékelésekor figyelembe kell vennünk a mintaválasztás esetlegességét, a válaszadók ismereteinek szintjét nem ismerjük, emiatt a válaszok „puha” értékelése jöhet szóba. Viszont összességében mégis megjelennek az általunk felállított tevékenységeknél az otthoni elvégezhetôséget igazoló lakossági vélemények. Egyszerû és közérthetô tevékenységeknél (injekciózás, kötözés) 65% fölötti értékek is megjelennek. A szondatáplálást, a húgyuti katéterezést, a mozgás segítését, a fiziotherápiás ellátást, valamint a tartós fájdalomcsillapítást a válaszadók egy harmada a betegek otthonában elvégezhetônek tartja. a többinél 20% környékén szórnak a válaszok.

2011 szeptember

A kérdôív egyetlen nyitott kérdésében a válaszadók szabadon fejthették ki a felméréssel kapcsolatos kérdéseiket, kéréseiket, javaslataikat. Ebben sok hasznos információhoz jutottunk a további fejlôdés érdekében, de a betegek sérelmei is megjelentek itt. A kérdôíves felmérés nagyban segítette munkánkat a két alkalommal egyegy hétig tartott képzés tematikájának, tartalmi összetevôinek kiválasztásában. A képzés a képzôk képzése, akik hazamenve otthon újabb képzéseket, továbbképzéseket szerveznek munkatársaiknak. Ezen 10 kollégánk vett részt, nagyon lelkes és fogékony hallgatók voltak, igaz barátságok szövôdtek, és a visszacsatolásról szóló projekttalálkozón májusban meghatóan nagy megelégedettséget jeleztek vissza a projekt vezetésének, akik Ôket küldték. Ezt emiatt igazi sikerként éltük meg, fôként a képzés elôadói. A nyilvánosságot az egész projekt idôszakban folyamatosan biztosítottuk: nyitókonferencia, fotódokumentáció, helyi és web sajtó Újvidéken és Kecskeméten. Novi Sadon sajtótájékoztató, tv, rádió és újság (papír alapú és webes) média, Kecskeméten a képzési programtól tv és újság (papír alapú és webes) média. Kecskeméten a képzés résztvevôi az önkéntesek és a civilek szerepérôl szóló nyilvános fórumon vettek részt. A projekt elôttünk álló utolsó idôszakában Szerbiában és Kecskeméten is tervezünk záró rendezvényt. Fenntarthatóság vizsgálata az alábbi kérdéseket veti fel: • Folytatásra van-e igény? • Mit tehetünk a folytatásért? • Az ellátórendszerhez hogyan illeszkedjen? • Érdekeltek – ellenérdekeltek? • Forrás – rövid és hosszú távon? • FORRÁSKERESÉS!

Az eredmények összességében mutatják a betegek azon véleményét, mely szerint a kórházi, intézeti ellátás egy része az otthonokba vihetô. Az ellátásszervezés és az ellátások gazdaságos és költséghatékony megvalósításának egyik legfontosabb indikátora, hogy az ellátást alkalmanként vagy naponta mennyi idôre kell nyújtani. Ebben a kérdésben arra kérdeztünk rá, hogy a segítségre naponta mennyi idôre van szükség a válaszadó szerint. A „kevesebb, mint 1 óra” és az „1-2 óra” válasz teljesen elfogadható és kezelhetô ebben az ellátásban. Eredményeink szerint 65% érzi ezt az idôtartamot szükségesnek. Esetenként a „2-3 órás” ellátás is kezelhetô még – 14%. A 3 óránál hosszabb ellátás általában az intézményes otthoni ellátásoknál gazdaságosan nem valósítható meg, az azt jelenti, hogy egy szakdolgozó csak napi 1-2 beteg ellátásáról tud gondoskodni. Egyben felmerül, hogy nem szakfeladatok ellátása is belekeveredik a szakápolásba. Gazdaságossági szempontból a hosszabb idejû ellátási igény intézményi környezetben képzelhetô el, ahol egy-egy ellátóra több ellátott jut. Összességében a felmérés eredménye szerint a válaszadók közel négy ötöde reális, a vizsgált otthoni szakápolási ellátás elveinek és gyakorlatának megfelelô, 3 óránál nem hosszabb ellátást tartja megfelelônek. A magyarországi jogi szabályozás szerint is az otthoni szakápolási ellátás 0,5 – 3 óra idôtartamú.

Az a siker, amit már elértünk a program kétharmadánál: • Szerbia uniós csatlakozásának „kis lépése”. • Jó kapcsolatok, mélyülô szakmai barátság. • Közös fejlôdés és tapasztalatcsere. • Kultúrák találkozása.

2011 szeptember

otthonápolás

11

Higiénés rendszabályok az otthoni egészségügyi ellátásban Szakdolgozat bemutatása SZERZÔ: MORVAI JÚLIA SEMMELWEIS EGYETEM NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ELLENÔR SZAKIRÁNY A XXI. században a gyakran és gyorsan kialakuló járványok és pandémiák veszélye miatt nagy jelentôsége van a higiénés rendszabályok betartásának, nemcsak az otthoni szakápolás keretein belül. A fertôzés megelôzésének és kezelésének elsô és legfontosabb lépése annak megismerése, hogy hogyan terjed egy bizonyos ragályos kór. A szakdolgozat célja megismertetni az otthoni szakápolással összefüggô fertôzések megelôzésének hatékony módjait, így elkerülhetôek a multirezisztens kórokozók kialakulása, valamint az antibiotikumok irracionális felhasználása. A szakdolgozat végeredményeként az otthonápolási szolgáltatóknak szeretnék nyújtani egy jól átgondolt prevenciós koncepciót, ami magában foglalja a megelôzés, a leküzdés és a megoldás módszereit úgy, hogy mindezek a rendes hétköznapokban is megvalósíthatóak, valamint kivitelezhetôek legyenek. A felmérés során az alábbi témakörök vizsgálatára került sor: az ellátott betegek lakóhelye, fertôtlenítôszerek használata, kézfertôtlenítés módja és gyakorisága, valamint eszközei, egyéni védôeszközök használata és a veszélyes hulladékok kezelése. A felmérés célcsoportja a Heves-, Zala-, valamint Pest megyei otthoni szakellátást nyújtó szolgáltatók dolgozói, közülük az ápolók és a gyógytornászok. Az egészségtudományi végzettséggel rendelkezôk közül az ápolók és gyógytornászok kerülnek közeli kontaktusba a beteggel, így a higiénés rendszabályoknak ebben a körben van a legnagyobb jelentôsége, mivel kiemelt a szerepük a kórokozók terjesztésében. A vizsgált csoport kormegoszlása széles körû, pár éve a szakterületükön munkát vállalóktól egészen a nyugdíjhoz közelítô dolgozókig minden korcsoport részt vett a felmérésben. Az ellátott betegek lakóhelyeit vizsgálva nagyságrendileg azonos megoszlás tapasztalható.(fôváros, város, község, falu). Az ország több pontján mûködô otthonápolási szolgálat engedélyezte és segített a kérdôívek kitöltetésében, valamint azok összegyûjtésében. A hiteles adatnyerés céljából a dolgozók névtelenségét kértem. A kérdôív 27 kérdésbôl áll, melyet a dolgozók saját tudásuk és gyakorlati tevékenységük alapján töltöttek ki. A kiértékeléshez statisztikai módszereket alkalmaztam. A kérdôívet az SPSS 16.0 nevû statisztikai programmal kódoltam és az adatokat ezzel a programmal elemeztem.

tételeinek vannak gördülékenyen mûködô részei és vannak olyan sarkalatos pontok is, melyeknek sürgôs megoldása mindenki érdeke. A célcsoport végzettségét megvizsgálva a lehetôségek közül a válaszadók több mint kétharmada középfokú végzettséggel rendelkezik, egyharmada felsôfokú és elenyészô százalékban mértem fel alapfokú végzettségû dolgozót. A kérdésre 2 fô nem válaszolt (2,1%). Középfokú végzettség az OKJ-s szakképzésnek, valamint az egészségügyi gimnáziumok 4, illetve 5 éves képzésének felel meg, míg felsôfokú végzettség fôiskolai vagy egyetemi diplomát jelent. Mindkét esetben a tanulók/hallgatók elméleti és gyakorlati tudást is szereznek. Késôbbiekben a végzettség szerinti megoszlást még felhasználom több összevetésben.

Ezen a diagrammon összehasonlításban mutatom be az ápolók és a gyógytornászok elméleti ismereteit a kézfertôtlenítô szerekrôl. Az ápolók közel kétharmada pontosan ismerte a két típus közötti különbséget, egyharmada pedig teljesen helytelen választ adott. Gyógytornászok esetében a teljesen pontos válasz még az 50%-ot sem érte el, a teljesen rossz válasz viszont magasabb értéket mutat az ápolókénál. Részleges tudás esetén nagyjából ismerték a különbséget a két típus között, de a válaszuk nem volt teljes mértékig pontos. Ez az eset az ápolóknál majdnem a válaszuk egytizedét adta, míg a gyógytornászoknál ez a duplája volt.

A vizsgálat fôbb célja az volt, hogy megismerjük a munkavállalók elméleti tudását, munkavégzését és annak feltételeit. Ezek megismerésével össze lehet vetni a szakirodalmat a valós problémákkal és lehetôség nyílik a megoldásra. A felmérés alapján ki lehet jelenteni, hogy az otthoni szakápolás higiénés felEz a diagramm jól mutatja az elméleti tudás alakulását a végzettség függvényében. A felsôfokú végzettségûek közel fele ismerte pontosan a különbséget az egy-, és kétfázisú kézfertôtlenítôszer között, viszont majdnem 40 százalékuk teljesen rossz választ adott meg. A középfokúak ehhez viszonyítva jobban teljesítettek, több mint 60 százalékuk jól válaszolt a kérdésre, és egyharmaduk adott helytelen választ. Az alapfokú végzettségûek nem adnak reális képet, mivel összesen 2 megkérdezettnek volt alapfokú végzettsége, így csak a teljesség kedvéért került bele a diagrammba. Abban az esetben, ha a dolgozó keze nincs fertôtlenítve, az mind a betegnek, mind a munkavállalónak kockázatot jelent, és létrejön a fertôzés terjedésének láncolata, mert a dolgozó

12

otthonápolás

2011 szeptember

keze adja a terjedési utat. Ezért nagyon fontos, hogy minden dolgozó elméletben ismerje a végrehajtás helyes lépéseit és ezt a gyakorlatban alkalmazni is tudja.

A fôvárosban dolgozóknak kevesebb, mint egyharmadának jelent gondot a kézfertôtlenítés, míg a városokban ez az érték már 37 százalék, a községekben pedig ennél is magasabb, ott a válaszadók több, mint a fele jelzett problémát. A falvakban közel azonos szintû problémát jelent a kézfertôtlenítés megvalósítása, mint a városokban. A községekben van a legnagyobb gond, hiszen több embernek jelent gondot, mint ahánynak nem. A kézfertôtlenítés megvalósítása problémát tud okozni abban az esetben, ha az ellátott beteg lakóhelye, lakókörülményei nem megfelelôek az ellátáshoz. Vannak olyan települések, ahol nem megoldott a szennyvízelvezetés, nincs bevezetve az utcába vagy a házba a vezetékes ivóvíz, esetleg nincs áramellátás. Ilyen esetekben valós gondot okozhat a munkavállalóknak a higiénés kézfertôtlenítés megvalósítása. A kérdôív egy kérdése arra irányult, hogy víz nélkül hogyan oldja vagy hogyan oldaná meg a dolgozó a higiénés kézfertôtlenítés megvalósítását. A válaszadók 86 százaléka ebben az esetben folyékony kézfertôtlenítô használatát részesíti elônyben, 9 százalék viszont ásványvízzel váltaná ki a vezetékes ivóvíz hiányát.

Az otthoni szakellátásban dolgozók öltözéke betegellátás során mindig a fehér köpeny. Ez az ábra jól mutatja, hogy a gyakorlatban viszont ez csak a válaszadók felénél van így. A megkérdezettek egyötöde minden esetben utcai ruhában, 16 százaléka a túlnyomóan utcai ruhában dolgozókat fedi, és a maradék több, mint 10 százaléka a válaszadóknak általában fehér köpenyben dolgozik, de ôk sem minden esetben. Kockázati szempontból a köpeny két funkciót is betölt. Egyrészrôl védi a dolgozót a betegtôl származó kórokozóktól, másrészrôl védi a beteget is a dolgozó utcai ruháján lévô szennyezôdésektôl. Azonban a köpeny csak akkor nyújt védelmet, ha azt használják, elszennyezôdés esetén lecserélik, és a munkáltató tisztíttatja megfelelô szolgáltatókkal, így a dolgozó mindig tiszta köpenyben érkezik a beteghez. Ez az ábra arról ad információt, hogy a dolgozók a végzettségük függvényében milyen gyakorisággal használnak védôkötényt. Az alapfokú végzettség ebben az esetben is mindössze 2 válaszadót takar, így az ô válaszuk a teljesség kedvéért került bele a diagrammba. Felsôfokú végzettségû válaszadók

közül senki sem jelölte azt, hogy minden esetben viselne kötényt, és mindössze 17 százalékuk mondta azt, hogy hord, de nem minden esetben. A felsôfokú végzettségûek több, mint fele viszont azt a választ adta, hogy soha nem használ és egyharmaduk is csak ritkán. Ezzel szemben a középfokú végzettségûek 10 százaléka vallotta, hogy minden esetben használ, és közel 30 százalékuk is használ, de nem minden esetben, valamint kevesebb, mint egyharmaduknál fordul elô, hogy soha nem használ védôkötényt. A középfokú végzettségû dolgozókat összehasonlítva a felsôfokúakkal azt mondhatjuk, hogy a középfokúaknál többen használnak minden esetben és túlnyomóan, de nem minden esetben, mint a felsôfokúak, és kevesebb olyan középfokú dolgozó van, aki soha nem használ védôkötényt. Polietilén védôkötény használata elôírás minden olyan mozzanathoz, amikor a dolgozó a beteg higiénés szükségleteit látja el. Ezeknél a mozdulatoknál fokozottan fennáll a lehetôsége annak, hogy a dolgozó köpenye szennyezôdik a beteg váladékaival. Polietilén kötény használatával meg lehet óvni a köpenyt a durva szennyezôdésektôl, így cseréje késôbbre tolódik ki. Minden olyan esetben, amikor nem visel a dolgozó kötényt, szennyezôdik a ruhája és terjesztôvé válik. Az esetszám növekedése a kórokozók átadásának a kockázatát is növeli. Abban az esetben, ha a dolgozó nem használ védôeszközt, akkor a hiány hátterében valamilyen ok áll. A legnagyobb részt, közel 40 százalékot, a nem válaszolók teszik ki. A második helyen a válaszok egynegyedénél okként az szerepel, hogy a dolgozók szerint nincs mindig szükség védôeszköz használatára, harmadik helyen pedig a finanszírozási gond áll, ez is közel a válaszok egynegyedét adja.

Szúró veszélyes hulladékon kívül, a sebkezelésbôl eredô hulladékot is veszélyesnek kell tekinteni, és ez alapján kell eljárni vele. Ezeket az ismereteket az ellátott betegek településtípusaival összevetve elemzem. A fôvárosban ellátott betegek esetében a dolgozók közel azonos arányban rendelkeznek helyes, illetve helytelen ismeretekkel. Városban és községben ellátott betegek dolgozóira azonban ez már nem igaz. Ezen a két településtípuson ellátott betegek ápolóinál kimagaslóan nagy értéket mutat a helytelen válaszok aránya. Mindkét esetben ez több, mint 70 százalék. Szintén ennél a két településtípusnál jelentett nagy gondot a higiénés kézfertôtlenítés megvalósítása. Falvakat ellátó dolgozók esetében közel azonos a helyes és helytelen válaszok aránya, viszont itt irreálisan magas arányban jelentkezik az, hogy nem kezelik a veszélyes hulladékot.

2011 szeptember

otthonápolás 13

2011.évi. XXIII.törvény az egészségügyben mûködô szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. Törvény módosításában kimondja, hogy az egészségügyben tevékenykedô szakemberek számára a kamarai tagság ismételten kötelezô. A kamarai tagdíj a mindenkori minimálbér 0.75% -a. Ez 2011. évben 585 Ft/hó azaz 7020. Ft/ év. A nyugdíjasok, GYÁS –on, GYES-en, GYED-en lévôk, amennyiben más keresô tevékenységet nem folytatnak, csökkentett mértékû tagdíjat fizetnek, melynek mértéke a mindenkori tagdíj 50%-a. A csökkentett tagdíj csak a megváltozott jogviszony bejelentésétôl kezdve illeti meg a tagokat /MESZK HONLAP / ÁPOLÁS SZAKMAI KOLLÉGIUM ÉS TAGOZAT ÁPOLÁS SZAKMAI TAGOZAT TAGJAI Halmosiné Mészáros Magdolna elnök Molnár Gabriella Jészberényi Valéria ÁPOLÁS SZAKMAI TANÁCS TAGJAI Aradán Attiláné (Magyar Ápolástudományi Társaság) Babonits Tamásné (Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete) Bátori Magdolna (Magyar Mûtôsasszisztensi Társulás) Botos Katalin (Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete) Bugarszkiné Sárközi Gizella (Magyar Ápolási Egyesület) Deák Gyuláné (Sebinkó szövetség, Magyar Sztómaterápiás Nôvérek Egyesülete) Friesz Tiborné (Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület) Fullér Noémi (Magyar Ápolástudományi Társaság) Holiné Füstös Márta (Magyar Ápolási Egyesület) Kónya Ildikó (Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete) Dr Oláh András (Magyar Ápolástudományi Társaság) Nagyné Szôke Erzsébet (Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete, Szemészeti Szakdolgozók Egyesülete) Vágány Tamásné (Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága) Vandulek Csaba (Magyar Radiológiai Assszisztensek Egyesülete) Vörösmarthy Attila (Magyar Ápolási Egyesület) MINÔSÉGBIZTOSÍTÁS



H ÍREK J OGSZABÁLYOK









H ÍREK J OGSZABÁLYOK H ÍREK J OGSZABÁLYOK

MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓI KAMARA

A MOHE és az EMT Zrt között történt szerzôdés alapján a 2010 évben elkezdôdött a tanúsítást igénylô cégek felkészülése. A felkészülés sikeres volt és 2011. év 07. hónapjában az auditálás után a MOHE és közel 60 cég megkapta a MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeinek megfelelô tanúsítványt az otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátásra. Köszönetünket szeretnénk kifejezni Bodrogi Sándornénak az áldozatos és lelkiismeretes munkájáért. BETEGSZABADSÁG ÉS TÁPPÉNZ ÚJ SZABÁLYAI: Kinek mi jár 2011. májusától A betegségének elsô 15 napjára továbbra is ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. Minden évben jár 15 nap, de a fel nem használt betegszabadság nem vihetô át a következô évre. A betegszabadság csak a munkavállaló saját betegségére jár. A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem tartozik az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak körébe , ezt a munkáltatónak kell fizetnie. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70% jár a munkavállalónak, de ezt az összeget adó és járulék is terheli. A betegszabadságra jogosult személy részére táppénz a betegszabadság lejártát követôen jár. Ha a magánszemély egyidejûleg fennálló több olyan jogviszonnyal rendelkezik, amelyek biztosítási kötelezettséggel – és pénzbeli egészségbiztosítási kötelezettséggel és így pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettséggel is – járnak, a keresôképtelenséget és a táppénzre vonatkozó jogosultságot külön-külön kell megállapítani. Táppénz alapja és összege. A biztosításban töltött idôtôl, illetve az esetleges kórházi ápolástól függôen a napi átlagkereset 60 százaléka, illetve 50 százaléka. Veszélyeztetett terhesek esetében a terhesség miatti keresôképtelenség esetén a munkavállaló a keresôképtelenség elsô napjától betegszabadságra nem, de táppénzre jogosult. WEBLAP Megkezdôdött a MOHE Weblapjának átalakítás, az átalakítás a korszellemében fog változni. Kiemelkedô része lesz a csak MOHE tagok részére (jelszóval) hozzáférhetô belsô információk ismertetése. A Szolgáltatók neve, tevékenysége és elérhetôsége megyei bontásban is felkerül a WEB-lapra.

14

otthonápolás

2011 szeptember

TOVÁBBKÉPZÉS



H ÍREK J OGSZABÁLYOK

A MOHE ôszi konferenciájának helyszíne: Szeged Várható idôpontja: 2011. október 27- 28 Témája: Otthonápolási és Hospice ellátás aktuális problémái. Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara mûködése és feladatai. Taggyûlés Tervezett elôadók: Nemzeti Erôforrás Minisztérium, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Tisztiorvosi Hívatal, szakmai képviselôi. MESZK elnöke. Pontos helyszínrôl és a programról késôbbiek során küldünk tájékoztatást.

Megalakult az ápolás szakmai kollégium Szerzô: Friesz Tiborné

  

A tagozatok – az adott tagozat szakterületének megfelelôen – véleményt nyilvánítanak különösen  az egészségügy finanszírozási rendszerérôl,  a kapacitás elosztásokról és a progresszív ellátási szintekrôl,  a szakmai irányelvek és módszertani levelek bevezetésérôl, alkalmazásáról és érvényesülésérôl,  az egészségügyi szakképzéssel kapcsolatos kérdésekrôl,  az adatgyûjtési rendszerrôl,  a stratégiai fejlesztési kérdésekrôl,  minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a szakmai kollégium feladatává tesz,  a szakmát érintô sajtó megkereséseket a tagozat hivatott megválaszolni A tagozatok a miniszter felkérésére az egészségügy területén bármely egyéb szakmai kérdésben véleményt nyilvánítanak, és ellátják a felkérésben foglalt feladatokat. A Tanácsok feladatai  figyelemmel kísérik a szakmai irányelvek, módszertani levelek érvényességét, javaslatot tesznek  a tartalmukra,  javaslatot készítenek az egészségügyi szolgáltatók szakmai minimumfeltételeire,  véleményt nyilvánítanak az új vizsgálati módszerekrôl és gyógyító-megelôzô eljárások alkalmazásának feltételeirôl,  koordinálják az adott szakterület adatgyûjtésének kivitelezését,  közremûködnek az egészségügyi minôségirányítási rendszer szakmai követelményeinek kidolgozásában,  javaslatot tesznek az osztályvezetô fôorvosi, fôgyógyszerészi, továbbá más szakmai vezetôi pályázati kiírások szakmai követelményeire, és véleményezik a pályázó szakmai feltételeknek való megfelelését. A Tagozatok és a Tanácsok kapcsolata  A Tagozat vezetôjének kérésére a Tanácsok bármely kérdésben véleményt nyilvánítanak.  A Tanácsok javaslataikat, állásfoglalásaikat a Tagozathoz nyújtják be.  A Tagozatok az elnök útján tartják a kapcsolatot az ágazat és a Szakmai Kollégium vezetôivel, a Tanácsok pedig a Tagozattal.

H ÍREK J OGSZABÁLYOK H ÍREK J OGSZABÁLYOK

A kollégium javaslattevô tevékenységének fô területei A betegellátáshoz közvetlenül kapcsolódó feladatok  A szakképzéssel, és szakorvos-továbbképzéssel kapcsolatos feladatok  Az adott szakmacsoport tudományos és innovációs stratégiájának kidolgozása 



Az egészségügyi szakmai kollégium mûködését a nemzeti erôforrás miniszter 12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelete szabályozza. A szakmai kollégiumra vonatkozó általános szabályok: Az egészségügyért felelôs miniszter javaslattevô, véleményezô és tanácsadó szakmai testületeként az egészségügy területén szakmai kollégium mûködik. A szakmai kollégium tagozatokból áll. A szakmai kollégium munkájának támogatására szakmai kollégiumi tanácsok mûködnek. A szakmai kollégium mûködtetési költségeit a miniszter által vezetett minisztérium – a Magyar Köztársaság költségvetésérôl szóló törvény szerinti – költségvetési fejezete biztosítja. A mûködtetési költségek a szakmai kollégium tevékenységének ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket foglalják magukban. A szakmai kollégium, valamint a tanácsok tisztségviselôinek és tagjainak névsorát a miniszter a minisztérium honlapján közzéteszi. A szakmai kollégium és a tanácsok tagjainak megbízatása négy évre szól. A szakmai kollégium tagjai a miniszter, a tanácsok tagjai a delegáló szervezet által visszahívhatóak. A szakmai kollégium tisztségviselôje az elnök, két alelnök és két titkár. A szakmai kollégium tisztségviselôit a miniszter jelöli ki. A szakmai kollégium tisztségviselôi:  egészségügyi stratégiai kérdésekben véleményt nyilvánítanak,  javaslatot tesznek a szakmai irányelvek és módszertani levelek egységes szerkezetére vonatkozóan,  meghatározzák a tagozatok közötti feladatmegosztást.

2011 szeptember



H ÍREK J OGSZABÁLYOK









H ÍREK J OGSZABÁLYOK H ÍREK J OGSZABÁLYOK



otthonápolás 15

A Tagozatok szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal tartanak ülést, a Tagozat vezetôjének összehívására. A Tanács elnökét és titkárát a Tanács tagjai a tagok közül választják.  Az alakuló ülést követô elsô ülésén a Tanács éves munkatervet dolgoz ki, amely tartalmazza a Tagozatok felkérésére végzett tevékenységeket és a Tanácsok által tervezett, azok hatáskörébe tartozó munkaanyagok készítését is. 

Az Ápolás szakmai kollégium tagjai A Tagozat tagjai Halmosné Mészáros Magdolna Molnár Gabriella Jászberényi Valéria A Tanács tagjai Aradán Attiláné Magyar Ápolástudományi Társaság Szent Imre Kórház (1115 Budapest, Tétényi út 12-16.) Babonits Tamásné Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete Fôvárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház és Rendelôintézet Bátori Magdolna Magyar Mûtôsasszisztensi Társulás nyugdíjas Botos Katalin Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete HM Állami Egészségügyi Központ Bugarszkiné Sárközi Gizella Magyar Ápolási Egyesület Szent Rókus Kórház Deák Gyuláné Sebinko Szövetség/Magyar Sztómaterápiás Nôvérek Egyesülete Pándy Kálmán Kórház Friesz Tiborné Magyar Otthonápolási és Hospice Egyesület Harris Magyarország Kft Fullér Noémi Magyar Ápolástudományi Társaság PTE Egészségtudományi Kar (7621 Pécs, Vörösmarty u. 4.) Holiné Füstös Márta Magyar Ápolási Egyesület SE ÁOK Transzplantációs és SEB. Klinika Kónya Anikó Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete Állami Szívkórház Balatonfüred Dr. Oláh András Magyar Ápolástudományi Társaság PTE Egészségtudományi Kar (7621 Pécs, Vörösmarty u. 4.) Nagyné Szôke Erzsébet Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete/Magyar Szemészeti Szakdolgozók Egyesülete Debreceni Egyetem OEC Szemklinika Vágány Tamásné Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága Nagykôrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórháza és Rendelôintézete Vandulek Csaba Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesülete Kaposvári Egyetem, Egészségügyi Centrum Vörösmarty Attila Magyar Ápolási Egyesület Péterfy Sándor utcai Kórház Rendelôintézet és Baleseti Központ, SBO

16

otthonápolás

2011 szeptember

Az újraélesztés sikerült SZERZÔ: BODROGI SÁNDORNÉ MINÔSÉGFEJLESZTÉSI VEZETÔ

MOHE 2011. július végén, a tanúsító audit után kaptam az egyik kolleganônktôl egy kedves levelet. „Szeretnénk megköszönni a minôségügyi rendszer “újraélesztéséhez” nyújtott önzetlen segítségedet!” Elgondolkodtam. Hogy is volt? Honnan hová jutottunk? 2004-tôl indult el a minôségügyi munka a MOHE szervezésében. Közel 100 szolgálat több csoportban készült fel, és kapta meg a tanúsítványát. Én akkoriban egy szolgálatot képviseltem, így a felkészítettek oldalán tevékenykedtem. Nagyon nehéz idôszak volt, mindannyian emlékszünk rá! Köztudott, hogy a minôségügyi munkához komoly számítógépes ismeret és gyakorlat is szükséges, és sok kollega/nô akkor ismerkedett még a számítógéppel. Új volt a minôségügy fogalma, az ebbôl adódó feladatok tömkelege is. A szolgálat mûködtetése önmagában elég lett volna, hisz újabbnál újabb kihívások elé állították munkatársainkat a hivatalos szervek is. Kemény munka árán, sokszor döcögve, de haladt a munka. Volt aki kimaradt, aki kivált a csoportból és önállóan folytatta a teendôket, sokan továbbra is dolgoztak és várták a folytatást. A legtöbben bíztak abban, hogy elôbb-utóbb beérik a gyümölcse annak, hogy rendelkeznek ISO tanúsítvánnyal. Azonban helyben topogtunk, mert nem volt sem belsô mozgatóerô, sem külsô kontroll, megmérettetés. 2009-ben a MOHE tisztújító választása idején ajánlást kaptam vezetôségi tagsági jelöltségre, amit rövid megfontolás után elfogadtam, mert úgy éreztem, hogy lennének talán olyan szolgálatvezetôk, akik örülnének a korábban minôségügyi munkában szerzett tapasztalatomnak és igénybe vennék, ha felajánlom azt. Kár lenne magára hagyni, elveszíteni a maroknyi bizakodó csapatot, gondoltam. Úgy láttam, hogy segítségre van szükségük. 2009. november 14.-én Visegrádon megnyertem a tagság bizalmát. Itt kezdôdött a mi közös együttmûködésünk. Most viszont a másik oldalra kerültem, én lettem a felkészítô. A felkészítô munka megkezdése elôtt tájékozódni kellett. A helyzetfelmérés során kiderült  A minôségirányítási rendszerünk alapja az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány, amely 2010. november 15-ig hatályos;  Megjelent az MSZ EN ISO 9001:2009 új szabvány módosított tartalommal, amelynek egyetlen szolgálat sem felel meg;  Közel 100 szolgálat tanúsított, a MOHE viszont, mint irányítórendszer, nem az;  Nincs tanúsító cégünk;  Komoly változás elôtt állunk! Meg kellett fogalmazni a célkitûzéseinket  Meg kell teremteni a minôségügyi munka végzésének személyi feltételeit a MOHE és a szolgálatok szintjén;  A MOHE, mint ernyôszervezet alatt stabil, jól mûködô belsô minôségügyi rendszert kell mûködtetni, amelyben a szolgálatok, mint a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület (MOHE) tagjai csoportos minôsítésben vehetnek részt;  Olyan tanúsító céget kell keresni, amely az akkreditálási követelményeknek megfelelve, vevô központú és vevôbarát szolgáltatást nyújt partnereinek. A társaság szakmailag felkészült, jelentôs

gyakorlattal rendelkezô auditorokon keresztül nyújtja a magas színvonalú, elérhetô árú szolgáltatást;  Úgy kell felkészülni, hogy az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti tanúsítvány megszerzése a MOHE és a Szolgálatok részére biztosított legyen! Tudatosítani kellett a csoportos minôsítés feltételeit:  Az egyes cégek minôségirányítási rendszerét azonos elvek alapján lehet kiépíteni;  Hasonló módon lehet a szolgálatokat mûködtetni;  Rendkívül alapos, körültekintô belsô auditokat kell biztosítani;  Az egyes cégek minôségirányítási dokumentációja csak az indokolt mértékben térhet el egymástól;  A közös dokumentumértékeléshez szükséges összes dokumentum a helyszíni audit tervezett kezdete elôtt egy hónappal rendelkezésre kell, hogy álljon;  A MOHE minôségirányítási vezetôjének ismertetnie kell az ISO-csoport minden tagjával mind a belsô auditok, mind a tanúsító és felügyeleti auditok általánosítható eltéréseit, hogy ezen – esetleg a többieknél is elôforduló – eltérések kijavítása a teljes csoporton belül megtörténjen. Megkezdôdött a szervezés: A toborzó munka hosszabb idôt vett igénybe a tervezettnél. 68 szolgálat csatlakozott a csoportos minôsítéshez, akik közül 2 morzsolódott le. Adatgyûjtéssel, a szolgálatok és a közöttem történt szerzôdések megkötésével több hónap telt el. Személyesen, telefonon és e-mailes levelezéssel tartottam a kapcsolatot az érdekelt felekkel. Idôközben sikerült rábukkanni a tanúsító cégre is. Az EMT Zrt. az NQA (angol cég) kizárólagos képviselôje Magyarországon. Az NQA a világ egyik vezetô nemzetközi tanúsító testülete. Az EMT Zrt. szolgáltatásait az NQA UKAS által akkreditált rendszerének folyamataival összhangban végzi. A tanúsító cég is szerzôdést kötött a szolgálatokkal, amely elôkészítésében szintén részt vettem. A csoporttagok tisztázása után kezdôdhetett el a felkészítés. Kezdôdhetett a felkészítés folyamata Az ismerkedésre személyes találkozások adtak lehetôséget. Az elsô alkalommal Szabó T. Árpád úr, a tanúsító cég igazgatója is részt vett Budapesten, a MOHE épülettömbjének elôadótermében. A késôbbiekben Budapest, Miskolc, Pécs és Hódmezôvásárhely volt a találkozásaink színhelye. A folyamatos kapcsolatot e-mailen, telefonon, skype-on keresztül tartottuk. A minôségügyi anyagok folyamatosan készültek és készülnek. A minôségirányítás és fejlesztés sohasem mondható késznek, mert nem állapotot, hanem folyamatot szabályoz, éppen ezért folytonos változás alatt áll. Igyekeztem lépésrôl lépésre megírni a teendôket, de változásokra már menet közben is sor került. Akik nem tudtak velem együtt haladni, néha nehézségeik adódtak. Valószínûleg több személyes találkozásra lett volna szükség, de ennek megszervezésére nem volt lehetôség. Bíztam abban, hogy a résztvevôk része már minôségügyi szempontból is kipróbált szakember, akik írott útmutatásom alapján is megértik az üzeneteimet. Mint bebizonyosodott, így is volt. Azonban jellemzô ránk, emberekre, hogy míg nem látjuk valaminek a határidejét, mindig vannak fontosabb teendôink! Így történt ez a csoporttagokkal, velünk is! Végül összeállt az anyag, de természetesen

2011 szeptember nem volt mindenki készen a sajátjával teljes mértékben, amikor kitûzésre került a belsô auditok idôpontja. Kitûzésre került a belsô audit idôpontja Bô egy hónapig mindenki felgyorsított tempóban, nagyon keményen dolgozott, hogy pótolja a még hiányzó anyagait. 4 fô belsô auditor egyeztetett idôpontban járta végig az országot. Nagy felelôsség hárult rájuk! Feladatuk volt a MAGYARORSZÁGI OTTHONÁPOLÁSI ÉS HOSPICE EGYESÜLET csoportos minôségirányítási rendszerének MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti Tanúsító auditját megelôzô auditbizonyítékok és auditkritériumok összehasonlító kiértékelése, a szabvány szerinti tanúsítás követelményeinek való megfelelés igazolása, különös tekintettel:  A minôségpolitikára, valamint a minôségcélokra;  A dokumentumok és feljegyzések kezelésére;  Az erôgazdálkodásra (emberi erôforrások, infrastruktúrális és munkahelyi környezet);  A szolgáltatási folyamatokra és azok megfelelôségének elemzésére (a beteg útja, megfigyelô és mérôeszközök kezelése);  A mérés, elemzés és fejlesztés lehetôségére (adatgyûjtés módjai, kiemelten a vevôi visszajelzésekre, a nem megfelelô termék vagy szolgáltatás kezelésére, helyesbítô és megelôzô intézkedésre). Mindenki szeme elôtt ott lebegett a jövôkép Minôségi gyógyító munka végzése;  Elégedett betegek;  Biztonságos ellátási körülmények;  Elkötelezett dolgozók;  Hatékony irányítás;  Fejlôdô szolgáltatások;  Jó teljesítmények/eredmények elérése.

otthonápolás

17

Tanúsítás eredménye: A tanúsító audit mintavételes eljárással történt. A MOHE és 14 szolgálat auditálása történt meg 2011-ben. A tanúsító auditor az ô tevékenységükön keresztül alkotott képet a 66 szolgálat felkészültségérôl. 2011.július 20-án sikerült a külsô audit, amelynek alkalmazási területe: Otthoni szakápolás és hospice ellátás A Tanúsítvánnyal a MOHE és 65 szolgálat rendelkezik. A sikeres tanúsítást az EMT Zrt., valamint az NQA által kibocsátott tanúsítványok igazolják. Tapasztalatom Arra törekedtünk, hogy tárjuk fel a nemmegfelelôségeket, majd azokat összegyûjtve, minden csoporttag részére eljuttatva hozzuk egy szintre a szolgálatok minôségi munkáját, ahonnan együtt tudunk tovább haladni. Mint ahogy egy sikeres újraélesztés sem tekinthetô befejezettnek, mert további orvosi segítség, beavatkozás szükséges, a mi munkánk sem érhet véget most. Folyamatosan dolgoznunk kell, a kitûzött minôségcélokat teljesíteni, majd mindig újabbakat magunk elé állítani alkalmazkodva a körülményekhez! Fejlôdésünk csak ekkor biztosított! Jó érzéssel töltött el az együtt végzett munkavégzés! Tudatosult a résztvevôk között, hogy ha együtt vállaltuk, csak együtt hajthatjuk végre a feladatot! Köszönöm mindenkinek, hogy komolyan vette!



Köszönet: Köszönöm Banai Jolán elnök asszonynak, hogy lehetôséget adott a feladat elvégzésére! Ezúton is köszönöm a találkozási helyszíneken számomra maximális segítséget nyújtó kolleganôk/kollegák mindennemû támogatását! Köszönöm a résztvevôknek, hogy komolyan vették a megállapodásunkat.

Együtt a betegekért beszámoló a XIII. Otthonápolási Kongresszusról SZERZÔ: FRIESZ TIBORNÉ SZAKMAI VEZETÔ HARRIS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT A MOHE KONGRESSZUS SZERVEZÔJE Közel 200 vendég és egészségügyi szakdolgozó vett részt április 7-9. között a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület által rendezett XIII. Otthonápolási Kongresszuson Gyôrben. A rendezvény a polgármesteri hivatal támogatásával jött létre, melynek fôvédnöke Borkai Zsolt polgármester úr volt. A megnyitó kellemes barokk hangulatban kezdôdött a Gyôri Filharmonikus Zenekar vonósnégyesének játékával. Ezután Dr. Somogyi Tivadar alpolgármester úr mondta el nyitó beszédét, melyben kihangsúlyozta a nôvéri munka és az otthoni szakápolás jelentôségét. A program folytatásaként Panker Mihály az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézet igazgatója, Dr. Tamás László János a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház fôigazgató fôorvosa és Csordás Adrienn ápolási igazgató asszony mutatta be a város egészségügyi és szociális ellátási rendszerét és kapcsolódási pontjait az otthoni szakápolási tevékenységhez. A plenáris ülésre érkeztek meghívott vendégek a Parlament Egészségügyi Bizottságából, a Nemzeti Erôforrás Minisztériumból, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, az Országos Tisztiorvosi

Hivataltól és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarától. A kongresszus fô mottója „ Együtt a betegekért” volt. Külföldi meghívott vendégeink közül Prof. Andy Gibbs direktor, tanszékvezetô, Edinburgh egyetemrôl, Skóciából érkezett. Az Egyesült Királyságban történô ápolói és szakdolgozói képzésrôl beszélt,

18

otthonápolás

2011 szeptember

valamint az ápolók feladatairól és munkaköreirôl. Ph.Dr. László Emília igazgatónôt, az ADOS-DS (Szlovákia) szolgálat delegálta és a szlovákiai több biztosítós rendszerre épülô otthoni betegellátás rendszerét mutatta be. Romániából Ionescu Maria vezetô, Asszisztensek és Szülésznôk Konstancai Rendjétôl szervezetük mûködését ismertette. A hazai elôadásokból nagyon sokféle témát és területet ismerhettünk meg:  Az otthonápolás oktatásának helye és jelentôsége felsôoktatásban  Otthoni szakápolás szerepe a jelenlegi alapellátási rendszerben  Otthoni szakápolás a Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központokban  A kézírás hangjai – a grafológia, mint speciális emberismereti tudomány – lehetôségei a segítô szakmában dolgozók számára  Az egészségügyi dolgozók lelki egészsége  Komplex onkoterápia lehetôségei  Hospice témájú elôadások  Krónikus sebek kezelése  Rehabilitáció a betegek otthonában  A dietetikus szakember szerepe, helye az otthonápolás területén  Az otthoni szakápolásban alkalmazott higienés rendszabályok  Egy új dimenzió az otthonápolásban – asszisztált peritonealis dialízis kezelés  Jogszabályi ismertetés  Betegjogok érvényesülése az otthoni hospice ellátásban

tor épületei különbözô korok üzenetét ôrzik, együttesükben mégis a sokféleségben megvalósuló egység fogalmazódik meg. Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja a sajátos szépségét, hogy egy élô szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelôen használja ôket. Milleniumi emlékmûnél – melyet a magyar honfoglalás ezredik évfordulójára 1896-ban emeltek – szálltunk ki a buszokból. Elôször gyönyörködtünk a csodálatos kilátásban, a Sokorói-dombságban, a domb lába elôtt elterülô Pannonhalmi-medencében, de elláttunk a Bakony északi vonulatáig is. Utána megtekintettük a Bazilikát, és az altemplomot és csodálatos orgona hangversenynek lehettünk részesei. A jelenleg látható pannonhalmi templom Uros apát idejében, a XIII. század elején épült késô román-kori gótikus stílusban, felszentelése valószínûleg 1224-ben volt. 1995-ben a régészek a torony járószintje alatt megtalálták a legelsô, Szent Istvánkori templom maradványait, mely a XI. századra vezethetô vissza. A kerengôfolyosó által körülölelt kis belsô kertet gyakran Paradisumnak (paradicsomkertnek) is nevezték, ezzel megépítve a bibliai paradicsomkert egy pici földi részét.

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a külföldi és hazai vendégek és az otthoni szakápolásban dolgozó munkatársaink elôadásaikban rámutattak, hogy ez az ellátási rendszer akkor tud jól mûködni, ha a szakma különbözô területein dolgozó szakdolgozók összefognak a betegek érdekében. Ezt a sikeres együttmûködést mutatták be a Gyôr városában mûködô egészségügyi és szociális szolgáltatók. Fontosnak tartottuk még, hogy mint EU-s tagállamok ismerjük meg más országok ez irányú törekvéseit, és egymást segítve lássuk el betegeinket. Szerettük volna a változó egészségügyi rendszerben felhívni a törvényalkotók figyelmét az egészségügy e területének fejlesztésére. Az otthonápolás fejlesztésével a fekvôbeteg ellátási költségek csökkentését lehet elérni, és egyben a lakosság elégedettségét is emelné ez az intézkedés.

Pannonhalmi kedvcsináló A kongresszus második napján 2011. április 8.-án a Rába szálloda elöl 16.30.-kor külön buszokkal indultunk Pannonhalmára. A Pannonhalmi Fôapátság a Magyar Bencés Kongregáció központja. Az itt élô szerzetesek Szent Benedek Reguláját követik. A monos-

Könyvtárban folytattuk utunkat. Egy Szent László-kori (1090 körüli) oklevél tanúsága szerint a XI. század végén Pannonhalmán már 80 kötetet (kb. 200 mûvet) tartottak nyilván. 1786-ban a feloszlatáskor már több mint 4.000 kötetet számlált a gyûjtemény. A könyvtár állománya mind a mai napig gyarapszik. Napjainkban körülbelül 360 000 kötetet ôriznek a gyûjteményben. Az Apátságot körülvevô Arborétumban 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj található az apátság arborétumában, ma több száz, s ezek egy része különleges, az országban csak kevés helyen elôforduló faj és fajta. Kirándulásunk utolsó programjaként megérkeztünk a pincészethez. 996-ban Pannónia Szent Hegyén letelepedett bencés szerzetesek monostoruk felépítésével egyidôben újjáélesztették a vidék rómaiak által létrehozott szôlô- és borkultúráját. Az 50 ha összterületû újratelepített ültetvény kétharmada fehér (rajnai rizling, sauvignon blanc, fûszeres tramini, olaszrizling, chardonnay, pinot blanc), egyharmada pedig kékszôlôt (pinot noir, merlot, cabernet franc) szolgáltat a feldolgozáshoz. A borkóstolóval egybekötött vacsora pedig a gyönyörû kilátást nyújtó Viator étteremben jó hangulatban zárult.

INGYENES PALLIATÍV ELLÁTÁS A BETEGEK OTTHONÁBAN AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. “Élete utolsó percéig fontos nekünk. Mi nemcsak azért fogunk mindent elkövetni, hogy békében halhasson meg, hanem hogy mindvégig emberhez méltóan tudjon élni.” (Cicely Saunders)

MILYEN SEGÍTSÉGET TUDUNK NYÚJTANI? Orvosi segítség: fájdalomcsillapítás, betegvizsgálat, tanácsadás Szakápolási feladatok: infuzió, sebkezelés, szondatáplálás, mosdatás, fájdalomcsillapítás, katétercsere Pszichológus: lelki támogatás Önnek és családtagjainak Dietetikus: étkezési tanácsadás, tápszerek, roborálószerek ismertetése, Szociális munkás: szükséges anyagi és egyéb segítségek felkutatása MENNYI IDEIG KAPHATJA A SEGÍTSÉGET? Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatásával 3x50 nap idôtartamig. Az ellátási napok száma és a látogatások gyakorisága az Európai Uniós Támogatás segítségével meghosszabbítható. ELÉRHETÔSÉGÜNK Banai és Társa Egészségügyi és Tanácsadó Kft 1116 Budapest, Fehérvári út 108 -112 Telefon: 06 1 371 0937, email: [email protected] ELLÁTÁSI TERÜLETÜNK: BUDAPEST XI., XVII., XVIII., XIX., XX. kerülete KINEK SZÓL A PROGRAM? Azoknak a daganatos betegeknek tudunk segíteni, akik már nem részesülnek aktív ellátásban és otthonukban tartózkodnak. HOGYAN IGÉNYELHETIK A SZOLGÁLTATÁST? Kórházi zárójelentésen történô javaslat esetén – háziorvosi elrendelésre. KI RENDELHETI EL A SZOLGÁLAT FELÉ AZ ELLÁTÁST? Az ellátást igényelheti a beteg és a hozzátartozója is. Javasolhatja az ellátást a kórházi kezelôorvos, elrendelheti a háziorvos. KIK FOGJÁK ÖNT ELLÁTNI? Palliatív jártasságú hospice orvos, hospice koordinátor, hospice szakápolók, hospice jártasságú dietetikus, gyógytornász, pszichológus, szociális szervezô és igény esetén segítségül tudunk hívni lelkipásztort is. Szerzôdés tárgya: Az otthoni szakápolás és otthoni hospice, ellátás minôségi fejlesztése a Banai és Társa Kft.-nél Megvalósulás helye: Budapest XI. XVII, XVIII, XIX. XX. Kedvezményezett: Banai és Társa Egészségügyi és Tanácsadó Kft Székhely:1116 Budapest,Fehérvári út 108 -112, Cégjegyzékszám: 01-09-865479 Telephely: 1116 Budapest Fehérvári út 108-112 Telefonszám:06 1 371--0937, +36 30 559-4025, Email cím: [email protected]

otthonápolás szakmagazin

MOHE

Magazinunk célja az otthoni betegápolás területén mûködôk tájékoztatása hazai és külföldi hírek, tudományos cikkek, szakmai, jogi irányelvek és tanácsok összegyûjtésével és megjelentetésével.

Fizessen elô a magazinra, hogy Önhöz is eljusson a munkáját segítô információ.

Egy éves elôfizetés: 4000 Ft + áfa (MOHE tagoknak az elsô elôfizetés a tagsággal együtt jár) Elôfizetési igényét kérjük telefonon a 06 1 225 3672-es vagy a 06 70 941 7620-as számon, a 06 1 225 3673-as faxszámon, vagy a [email protected] e-mail címen jelezze!

MEGHÍVÓ A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület a City of Hope támogatásával továbbképzô szakmai fórumot szervez orvosok és szakdolgozók számára

Hospice Világnap a palliatív ellátás nyílt napja címmel. A továbbképzés célcsoport: onkológia, geriátria, családorvostan, gyermekgyógyászat stb. és minden kedves érdeklôdô idôtartama: 8 óra (1 oktatási nap) idôpontja: 2011. október 14. helyszíne: 1089 Budapest, Erzsébet tér, Gödör Kulturális Központ részvételi díja: a City of Hope támogatásával térítésmentes akkreditációs pontértéke: elbírálás alatt (a képzés kötelezôen választható minôsítésû)

Jelentkezési határidô: 2011. szeptember 20. A továbbképzéssel kapcsolatosan bôvebb információ kérhetô Munk Katalintól, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület titkárától (e-mail: [email protected])