osztály

2009/2010

10. osztály

Tartalomjegyzék 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

A barokk Irodalmi barokk A barokk irodalom külföldi képviselői Pázmány Péter Zrínyi Miklós Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Mikes Kelemen Törökországi levele Klasszicizmus A francia klasszicista dráma A felvilágosodás Jean-Jaques Rousseau Daniel Defoe Jonathan Swift Német felvilágosodás Voltaire A felvilágosodás Magyarországon Kazinczy Ferenc Szentimentalizmus

19

Csokonai Vitéz Mihály - Az estve - A reményhez - A magánossághoz - Konstancinápoly

20

Berzsenyi Dániel - A Magyarokhoz I. - A Magyarokhoz II. - Közelítő tél

21 22 23

Katona József Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc

24

Kölcsey Ferenc közösségi versei: - Himnusz - Zrínyi Dala - Emléklapra - Huszt - Zrínyi második éneke

25 26

Vörösmarty Mihály Vörösmarty Mihály: Szózat

A barokk Ideje: XIII – XVI. Század. Magyarországon a XVII. Század elejétől az 1770-es évekig tart. A polgárság rést ütött a feudalizmus rendszerén à harcot indítottak a gazdasági és a társadalmi hatalomban való részesedésért. à a társadalom vezető rétegévé viszont nem válhattak. A XVI. Század vége felé Európában új gazdasági-társadalmi- ideológiai folyamatok bontakoztak ki à megszilárdult a feudalizmus, abszolút monarchiák alakultak ki. A reformáció támadásai miatt a katolikus egyház megingott, ezért „támadásba lendült” híveinek visszaszerzéséért. Ez az ellenreformáció (=katolikus megújulás). Az ellenreformációt a jezsuita rendek irányították.

Irodalmi barokk A barokk költészet kedvelte a virtuóz rímtechnikát, a merész gondolattársításokon alapuló, újszerű költői képek bőségét (pl.: metaforák), meglepő ellentéteket. Jellemzői a bonyolult összetételű körmondatok (=művészi szerkesztésű, többszörösen összetett mondat), rokon értelmű mondatok, szavak halmozása és az erős érzelmi tartalmú kifejezések. A barokk új műfajokat teremtett. Fellazította a hagyományos műformák kereteit, új kompozíciós formákat hozott létre: a sok részletből, epizódból felépülő poklot, földet, mennyet egybeölelő, monumentális szerkezetet, s ez főképp a barokk eposzban érvényesült. A szó jelentése: szabálytalan gyöngy (nyakatekert, bonyolult, szabályoktól eltérő). A XVI. Században pejoratív (=sértő, lekicsinylő) értelemben is használták. Kialakulásának társadalmi háttere: A feudalizmus átmeneti megerősödése. Ellenreformáció: a katolikus egyház igyekezett megszilárdítani a reformáció által megingott hatalmát (jezsuita iskolák). Jellemzői: • monumentalitás (=nagy méretek) • mozgalmasság, dinamika, szenvedélyesség • halmozódnak a díszítőelemek à túldíszítettség • ragyogás, pompa • a valóság nyers ábrázolása helyett színpadiasság, retorikus pátosz, hatásvadászat • a formai elemek a tartalmi mondanivaló fölé nőnek Az alkotások céljai: • megrendítés • gyönyörködtetés • illúziókeltés • misztikus rémületbe emelés • harmónia helyett a diszharmónia keresése • festőiség, ellentétek (= fény-árnyékhatás) Képviselői: Pázmány Péter, Zrínyi Miklós

A barokk irodalom külföldi képviselői Irodalmi képviselői

Művei

Tasso (1544-1595)

Megszabadított Jeruzsálem

John Milton (1608-1674)

Elvesztett Paradicsom

Cervantes (1547-1616)

Don Quijote

Lope de Vega (1562-1635)

A kertész kutyája

Zenei képviselői

Művei

Bach

Máté-passió

Händel

Vízi zene

Purcell

Dido és Aenas

Monteverdi

Orpheo

Vivaldi

Négy Évszak

Képzőművészeti képviselői

Művei

a.) Festészet: •

Rubens

Krisztus siratása

•

Velasquez

Az udvarhölgyek

•

Rembrandt

Éjjeli őrjárat

•

Mányoki Ádám

II. Rákóczi Ferenc portréja

b.) Szobrászat •

Bernini

Dávid

Pázmány Péter 1570-ben született; a katolikus ellenreformáció vezéralakja. Református családban született, de gyermekkorában áttért a katolikus hitre. Esztergomi érsek volt; 10 éven keresztül tanított, és ő hozta létre Nagyszombaton az első magyar egyetemet. Zrínyi Miklós nevelője volt. Prédikációiról és vitairatairól lett híres. Irodalmi jelentősége: • Rendkívüli nyelvi készséggel rendelkezett • A magyar élőbeszéd elevenségét, fordulatosságát használja föl műveiben. • Műveiben él a gúny, a humor, s helyenként az alantas élcelődés Művei: • • • • • •

Isteni igazságra vezérlő kalauz (ez a legteljesebb műve, a reformáció és ellenreformáció harcát írja le) Hogyan kell a keresztény lányt nevelni? Öt szép levél Imádságos könyv Krisztus követése Prédikációk

Zrínyi Miklós 1620-1664 Csáktornyán született főúri családban. Dédapja a szigetvári hős, Zrínyi Miklós (1566). Édesapja fiatalon meghalt, így Pázmány Péterre bízták a nevelését. Iskolái: Bécs, Nagyszombat, Róma, Graz. 6 nyelven beszélt (német, olasz, latin, magyar, horvát…). Korának nagy műveltségű embere. Költő, politikus, hadvezér. Felesége Draskovics Mária, akivel szerelmi házasságot kötött. Hozzá írta legszebb szerelmes verseit; Violának nevezte kedvesét. Horvát bán; a törökellenes harcok főparancsnoka. Célja a török kiűzése önerőből. Halála tragikus körülmények között történt: egy vadászat alkalmával megsebesített vadkan ölte meg. Művei: • Tábori kis trakta (értekezés, katonai kézikönyv a hadsereg szervezéséről. Érdekessége: első magyar nyelvű mű, amely katonai dolgokkal foglalkozik) • Vitéz hadnagy • Mátyás király életéről való elmélkedések • A török áfium ellen való orvosság • Szigeti veszedelem (főműve)

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Műfaj

Barokk eposz

Keletkezés

1645-46 tele

Történelmi háttér

Az 1640-es években Zrínyi folyamatos küzdelmet vívott a törökkel. Segítséget nem remélhetett. Éppen ezért a magyar fő-,

és köznemeseket kellett meggyőznie. Az ő buzdításuk ihlette az eposz megírását. Műve ’Az Adriai-tengernek Syrenaia, groff Zrini Miklós’ című verses gyűjteményében jelent meg. Téma

Forrásai

Szerkezet Cím Helyszín Idő Alap

Eposzi kellékek

Zrínyi dédapjának, a szigetvári hősnek 1566-os várvédelme. Históriás énekek (Tinódi Lantos Sebestyén) Vitézi költészet (Balassi Bálint, Rémay János) Európai népköltészet (Homérosz, Vergilius eposzai) Tasso: Megszabadított Jeruzsálem 15 ének, 1566 strófa (a strófák száma megegyezik a szigetvári ostrom évszámával) Témajelölő Változó, de főleg Szigetvár 1566. augusztus 5.-től szeptember 8.-ig Isten adományokat ad, de a magyarok bűnös életet élnek (erkölcsi züllés, viszályok, elmaradottság). Isten büntetése a török támadás. • Propozíció (=témamegjelölés): Már a második versszakban megfigyelhető. Értesülünk Szulimánról. Az író ismerteti velünk az aktuális helyzetet. Megjelöli a témát: „Fegyvert, vitézt éneklek…”, mely sorokat Vergiliustól szó szerint idézi. • Invokáció (=segélykérés): a múzsa segítségért hívása. Zrínyi Szűz Máriától kér segítséget és hozzá fohászkodik. • Enumeráció (=seregszemle): Megismerjük a török és a magyar sereget. A törökök túlerőben vannak. Fegyvereik technikailag fejlettebbek. De mégis a várvédők minőségi fölénye arathat dicsőséget a törökök mennyiségi fölényével szemben. A szigetváriak a legkiválóbb erényekkel rendelkeznek (hazaszeretet, önfeláldozás, erkölcsi tisztaság). A költő ezzel mutat példát az egész magyarság számára. Minden magyarnak ilyennek kéne lennie. A török sereg ezzel szemben széthúzó; hiányzik belőlük az önfeláldozás készsége, a bajtársiasság. A két fővezér (Zrínyi, Szulimán) kimagaslik a többiek közül. Nagyszerű katonák csak a céljuk más. Zrínyit a hazaszeretet és Isten követése, parancsa vezérli. Méltó a vezérszerepre. „Atleta Christi” (=Krisztus katonája) • In medias res (= a dolgok közepébe vágás): Ezt az eposzban nem tapasztaljuk, mert az író a történetet az elejéről meséli. • Deus ex machina (=Isteni beavatkozás): Az Istenek a mű elején, a cselekmény elindításánál és a végén is jelen vannak. Zrínyi imádkozik a hazájáért, és a kereszt háromszor meghajlik. A mű végén az angyalok és a fúriák az égben harcolnak, majd az angyalok lejönnek a

szigetvári hősök lelkéért, és fölviszik magukkal a Mennyországba(égbe). Zrínyi Miklós lelkét Gábriel arkangyal viszi fel.

Epizódok

Mitológiai elemek

Az eposz barokk jellege

Nyelvezet Népi epikai elemek Költői eszközök Üzenet

Nem viszik előbbre a cselekményt, hanem a hősök jellemének megismerésére szolgálnak. • Szerelmi epizód: Delimán és Cumilla szerelme (török). Deli Vid és Borbála szerelme (magyar). A hitvesi szerelem szép példái. • Galamb-epizód: Zrínyi segítséget kért levélben, amit egy postagalambbal küldött el. De a levél a törökök kezébe került, akik egy végső ostromra szánták el magukat. Felfedezhetők a műben. Zrínyi Miklós is mitikus hőssé vált. • Zárt, monumentális kompozíció • Mozgalmas csataképek • Patetikus hang • Zrínyi hősi halált hal; sorsa párhuzamos Jézus sorsával • A valóság és a látomás keveredése • Ellentétek ábrázolása • Feszültség a téma és a költői szándék között: egy vesztes csata győzelemként való feltüntetése. Göcsei nyelvjárással íródott (sok kifejezés) Közmondások, szólások Hasonlat, jelző, metafora. Gazdag szókincs jellemzi. Zrínyi saját korának szánta a művet. Fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy erénnyel és erkölccsel megmenthető az ország, és ki lehet űzni a törököt önerőből.

Mikes Kelemen Törökországi levele II. Rákóczi Ferenc rodostói udvarának életéből negyvenegy évet ölel fel Mikes Kelemen műve. 207 levél közül az első 1717. október 10.-én, az utolsó 1758. december 20.-án íródott. Mikes valódi keltezéssel látta el leveleit. A rodostói szigeten született meg a sokak által emlegetett Leveleskönyv is. Keletkezésének oka: Az a tudat, hogy voltaképpen nem közösségnek ír, nem akar megjelenni a nyilvánosság előtt. Témája. „II. Rákótzi Feretz fejedelemmel bujdosó magyarok történetei”. A szerző törökországi tapasztalatait, élményeit, gondolatait, érzéseit fogalmazta meg. Forma: Mikes levelei egy Konstantinápolyban élő nőrokonának vannak címezve, akit csak kezdőbetűivel jelöl meg. Az állítólagos nőrokonról mindmáig nem tudunk semmit. Jelleg: fiktív levelek. Bizonyíték: Konstantinápolyból írt levelek Konstantinápolyba.

Klasszicizmus Jelentése: az ókori görög-római kultúra követése. A felvilágosodás korának vezető stílusa. Filozófiai alapja a racionalizmus (=ésszerűség). Jellemzői: • A görög nyugalom és a római méltóság utánzása • Arányos szerkesztés • Idealizált, eszményített szépség • Idealizált emberkép • Harmónia • Mértéktartás és valószerűség elvének érvényesülése • Formafegyelem • Nemes egyszerűség, méltóság • Érthetőség, világosság • Az érzelmek háttérbe szorulnak az értelemmel szemben • Hisznek az eszményképekben • A műfajokat is rangsorolják • Vezető mű nem a dráma. Jellemző műfajok: • Óda • Himnusz • Tanító költemény • Episztola (=költői levél) • Tanmese • Eposz • Szatíra • Nevelési regény

A francia klasszicista dráma Alapelvei: mértéktartás, valószerűség, a hármas egység kötelező betartása (tér, idő, cselekmény). Durva beszéd nem hangozhatott el a színpadon. Jellemzői: • A színpad már fedett • Függöny választja el a színpadot a nézőtértől • A női szerepet nők játsszák • A közönség tapssal nyilváníthat véleményt. Képviselői: • Corneille Az első tragédiaíró. Hősei pozitív hősök, emberfeletti személyiséggel. Műveiben elsősorban a szív és az ész állnak egymással szemben (Mindig az ész győz). Fő műve: Cid à a kötelesség áll szemben a szerelemmel. • Racine Műveiben a kötelesség és a szenvedély küzd à a szenvedély győz. Legismertebb műve: Phaedra. Általában a nők lélektanát vizsgálja, az ember lelki folyamatait. A

•

főszereplő lelkében ebben a műben is harcok dúlnak, de nem tud küzdeni a vágyai ellen, és a halálba menekül. Moliére (1622-1673): drámaíró, zenész. Klasszicista stílusban írt, de csak vígjátékokat. Forrásai: o Plautus, római színmű író művei. o Az olasz ’Comedia dell arte’ (=Rögtönzött bohózat típusszereplőkkel) o A francia Farce (=vaskos humorú vásári vígjáték) Műveiben az emberi hibákat teszi nevetségessé, de bírálja a társadalom hibáit is. Támadja az egyházat, ezért műveit olykor be is tiltották. Darabjaiban játszott; halála is a színpadhoz kötődik. A Képzeltbeteg című műve előadása közben rosszul lett, de végigjátszotta a darabot és az előadás után nem sokkal meghalt. Műveinek jellemzői: a kisszerű hibákat, ésszerűtlenséget, a rendellenességet leplezte le. Célba vesz egy emberi jellemhibát, majd felnagyítja, és nevetségessé teszi. Tanító, nevelőszándék jellemzi műveit. Hősei átlagosak, kisszerű alakok, akiknek szellemi, erkölcsi és jellembeli fogyatékosságuk van. A megoldás mindig szerencsés kimenetelű. Elsőrendű eszköze: a gúny, az irónia. o Művei: § Tartuffe § A fösvény § Képzeltbeteg § Tudós nők § Úrhatnám polgár! § Kényeskedők § Nők iskolája

A felvilágosodás „SAPERE AUDE” (Merj gondolkodni) Horatius A felvilágosodás szellemi mozgalom, ideológia, eszmeáramlat a XVIII. században. Történelmi háttér: A polgárság anyagi megerősödése. Céljuk: a feudális társadalom eltörlése és a polgári társadalom megteremtése. A sötét középkor után a fény, a világosság századát jelenti. Képviselői

Irodalom

Angol: • Bacon • Locke Francia: • Descartes • Pascal Jean-Jaques-Rousseau Thomas Hobbes Voltaire

Empilisták à minden a tapasztalat

Racionalisták à minden az ész 1712-1778 1588-1679 1694-1778

Zene

Haydn Mozart Beethoven

1732-1809 1756-1791 1770-1827

Jellemzői: • •

•

Egyházellenesség (antiklerikalizmus) à klérus(=egyház) Kétféle nézet: o Ateizmus (=tagadja isten létezését) o Deizmus (=elfogadja isten létezését. Ő teremtette a világot, de utána magára hagyta az embereket. [a filozófusok általában deisták voltak]). Antifeudalizmus o Utópiák születtek (=utópia à elképzelt jövő)

Jean-Jaques Rousseau 1712-1778-ig élt. Író és filozófus, plebejus-származású. Szabadságot és az egyenlőséget hirdeti, elítéli az osztálytársadalmat. Tagadja a nemesi előjogokat. A legmegfelelőbb társadalmi formának az önellátó közösségi társadalmakat tartja. Ő a természetkultusz (= vissza a természethez) megalapítója. Élete nagy részét egy Párizs közeli erdőben töltötte Elmenonville-ben. Művei: • Értekezések • Új Héloise (Júlia) • Szentimentális levélregény • Emile, avagy a nevelésről o Pedagógiai regény, alapelve: minden ember jónak születik, a többi a nevelésen múlik.

Daniel Defoe 1660-1731 A legelső újságírók egyike volt. Fő műve: Robinson Crusoe. A történet alapja egy skót tengerész élete. A műben kétféle embertípust állít egymással szembe: a civilizált embert és a természeti embert (Péntek). Típusa naplóregény.

Jonathan Swift 1667-1745 Fő műve: Gulliver utazásai Utazóregény és társadalombírálat. Az író keresi az optimális társadalmat. Bemutatott társadalmak: katonai jellegű, kétpártrendszeres állam, felvilágosult abszolutizmus, tudományos rendszer, a tudósok által vezetett állam, amely azonban nem az ésszerűségre épül.

Német felvilágosodás Képviselői: Goethe (1749-1832): Német költőfejedelemnek tartják. • Ismertebb művei: o Faust A műben arra keresi a választ az író, hogy van-e értelme és mi az értelme az emberi létnek. Mi jelenti az ember számára a boldogságot, és a tudás milyen lehetőségeket ad az embernek. o Főszereplők: Faust doktor és Mephisto § Költészete: A népköltészethez kapcsolódik és jellegzetes műfaja a dal. o Az ifjú Werther szenvedései. Szentimentális levélregény. Schiller (1759-1805) • Művei: o Ármány és szerelem o Tell Vilmos o Don Carlos o Stuart Maria o Verse: Az örömhöz (örömóda)

Voltaire 1694-1778 Sok műfajú alkotó. Korában a szellem fejedelme (XVIII. század). Gazdag polgári családban született. Nézetei miatt gyakran összeütközésbe került a törvénnyel. Gyűlölte a zsarnokságot. Bírálta és támadta az egyházat. Művei miatt többször börtönbe került, ahol megbotozták és vagyonát is elkobozták. Néhány évet Angliában töltött, és gyakran vendégeskedett egy-egy felvilágosodott uralkodónál: • II. Katalin orosz cárnő • II. Frigyes porosz király Élete utolsó éveit egy kis házban töltötte a francia-svájci határ közelében, hogyha börtönbe akarnák csukni, azonnal Svájcba tudjon menekülni. Művei: • Candide, avagy az optimizmus. Történelemfilozófiai munkái: • Tanulmány a nemzetek erkölcséről és szelleméről • XII. Károly élete • XIV. Lajos százada

A felvilágosodás Magyarországon Kezdete: 1772 Bessenyei György az Ágis tragédiája c. művével kezdődik. Bessenyei György 1747-1811ig élt. Mária Terézia testőre Bécsben. Programja: Cél a közboldogság. Akadálya a tudatlanság, ezért terjesztenünk kell a tudományokat. Ezt csak a nép anyanyelvén lehet. Ha a nyelv alkalmatlan, alkalmassá kell tenni. A nyelv pallérozásának legjobb eszköze a szépirodalom. Szükséges a fordítás, a színház és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Művei: • Magyarság (röpirat) • „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” • A filozófus • Tari Ménes utazása (tanregény) Első forradalmi költő: Batsányi János Első forradalmi vers: A Franciaországi változások kora

Kazinczy Ferenc 1759-1831 Irodalmi vezéregyéniség, a nyelvújítási mozgalom irányítója. Eszméinek hirdetésével az irodalmi nyelv mércéjét akarta fejleszteni. Fő műve: • Tövisek és virágok Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél Prózai művei: • Pályám emlékezete (önéletrajzi jellegű) • Fogságom naplója

Szentimentalizmus A felvilágosodás korának stílusa, preromantikának is nevezik. Jellemzői: • Egyéniség és érzelemkultusz • A figyelem befelé, a szubjektum felé fordul • Sóvárgás, elvágyódás, vallomásigény, belső kitárulkozás • Filozófiai alapja az empilizmus (=tapasztalatból indul ki) • Festői tájrajz (a természet mindig gyönyörű) • Hagyomány-ellenesség. Elveti a klasszicizmus műfaji és formai szabályait: egy műben lírai és epikai ellentétek keverednek. Témája: Egyszerű, mindennapi történet, amely szenvedéssel és halállal végződik. Hangulata borongós, melankolikus. Jellemző műfaja az ’én-regény’ (levél és naplóregény) Képviselői: Kármán József (1773-1805) Műve: Fanni hagyományai

Csokonai Vitéz Mihály 1773-1805 A magyar felvilágosodás kiemelkedő alakja. Mindhárom mű nemben alkot. Négyféle stílust ötvözz össze műveiben: klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, diákos-népies. Debrecenben született, tanulmányait is itt végezte. A híres Debreceni Református Kollégiumban (ahonnan 1795-ben kizárták). Nagy hatással volt rá Voltaire és Rousseau. Sárospatakon jogot tanult, majd Pozsonyba ment, hogy mecénást keressen verseinek kinyomtatásához. Egy folyóiratot is szerkesztett: Diétai Magyar Múzsa címmel egyetlen szám jelent meg. 1797-ben, Komáromban megismerkedett Vajda Júliával (Lillával). Szerelmül tragikus véget ért. Csokonai, míg állást keresett, Lillát máshoz adták. Egy évig Csurgón helyettesítő tanár, majd Pesten, Debrecenben, Komáromban, Kisaszondon, gazdag rokonoknál hosszabb időt töltött. Később visszatért Debrecenbe, ahol alkalmi verseket írt. 1804 októberében Rídei Lajosné temetésén vékony kis kabátban mondta el az egyik ilyen alkalmi verset. Megfázott, tüdőgyulladást kapott és 1805 februárjában meghalt. Költészete: Korai versei: Versíró gyakorlatból induló latin, görög, és magyar nyelvű versek. A piktúra (=leírás, lefestés), és sententia(= bölcselkedés) műfajában írta műveit. Pl.: Egy kies kert leírása. A felvilágosodás eszméi Csokonai költészetében: A magántulajdon bírálata. Pl.: Az estve.

Az estve Keletkezés: Egy diákkori tájleíró vers. 1789-ben a vers korai változata; végleges formája 1794-ben készült el. Műfaj: Gondolati, filozófiai költemény. Téma: Természetleírásba ágyazott társadalombírálat. Szerkezet: 3 rész (piktúra, sententia, piktúra) Tartalom: a cím témajelölő 1. rész: Az alkonyat szépségét, a romlatlan természetet mutatja be. Érzelmes tájrajz, amelyben a részletezés dominál. A létezés szépségét hirdeti. Idilli harmónia jellemzi a természetet. Az első rész végén a vers hangulata megváltozik: sötét éj jelenik meg. A komor hangulat átvezet a második részbe. 2. rész: Társadalombírálat. Melynek központi gondolata az, hogy a „Bódult emberi nem” megszüntette az ősi egyenlőséget. Elpusztította a szépséget, a megromlott világért az emberiség a felelős, amely elfordult a szabadságtól. Rousseau gondolata jelenik meg itt, aki szerint az egyenlőséget a magántulajdon megjelenése szüntette meg. 3. rész: Ismét természetleírás következik. A társadalomból számkivetett ember a természethez menekül, mert a természet szerint minden ember egyenlő. Stílusa: • Rokokó (=túldíszítettség) • Szentimentális (= nagy érzelgősség) • Klasszicista (= mértéktartás)

A reményhez Elbúcsúzik az életben a fontos dolgoktól: • Jókedv, remény • Szerelem • Költészet A reménytelenség, a halálvágy kifejezése. Szerkezet: 1. és 4. versszak: érzelmi párhuzam 2. és 3. versszak: hangulati ellentét. Éles színekkel fejezi ki az érzelmeit. Megszemélyesíti a reményt és meg is szólítja, de a remény néma. A költemény fájdalmas monológ. § 1. versszak: Nem csak megszólítja a reményt, hanem be is mutatja. o Nem isten, csak annak látszik. o Földiek teremtménye à csalfa és vak. o Ingerülten visszautasítja próbálkozásait és már reménykedni sem akar. § 2. versszak: Tavaszi virágokkal, virágoskert szépségével jellemzi életének reményekkel teli korszakát. § Befejező versszak: az első versszak folytatása à reménytelenség és halálvágy. Az élet értelmetlenné válik. Elbúcsúzik a reménytől s mind attól, ami az életét értelmessé és boldoggá tette.

A magánossághoz 1. rész: § 1. versszak: megszólítja a magányosságot. Kéréssel fordul hozzá. § 2-3. versszak: a magány lakhelyét mutatja be. Tájleírás, filozofikus gondolat. A lét értelmét a szépség felfedezése adja. 2. rész: § 4-5. versszak: a világ úgy gondolja, hogy a magány gyötrelem. § 6-7. versszak: a magány mentsvár a boldogtalanoknak. § 8-9. versszak: a költő és a magány kapcsolatát beszéli el. § 10-11. versszak: a halál feledteti a Földi szenvedést. Egy jövőképet fest le: amikor majd az értelem és a szeretet irányítja a világot.

Konstancinápoly Keletkezés: 1794-ben írta a költő. Voltaire egyházellenességét, gúnyosságát és optimista racionalizmusát visszhangozza. Téma: Az elképzelt kelet színpompás leírása valláskritikába vált át, megszólal a felvilágosodás győzelmébe vetett hit. Szerkezet: Tartalom: Cím: Téma- és helyszínjelölő § 1. rész: PICTURA o A vers első, pictura (=leíró) részében a rendezőelv térbeli: Távolról, a tenger felől közelít a városhoz-utcák forgataga-belső, intim

§

§

térre vezet: szultán háremébe. Végül a zárt térből újból a szabadba jutunk, a roppant templomok, mecsetek közé. 2. rész: SENTENCIA o A hangnem is változatos: ámulatot sugalló, bizalmas, a csintalan érzékiség pajzán hangvétele- csodálkozó. A rendezőelv időbeli: jelen- múlt- jelenjövő. A templomok bemutatása filozófiai általánosításba vált át: ostorozza a vallási fanatizmust, majd felidézi az eszményített múltat, a Rousseau korabeli ősállapotot. Az emberi társadalom megromlásának következménye a vallások megjelenése. 3. rész: Jövendölés (boldogító látomás) o A természet “örök törvényének” uralmával megvalósulhat a minden embert egységbe tömörítő testvériség eszménye.

Berzsenyi Dániel Magyar Horatiusnak nevezték. Költészete átmenet a klasszicizmus és a romantika között. 1776-ban született Egyházashetyén. Féktelen, szenvedélyes, nehéz természetű diák volt. Állandóan ellentétben állt apjával és tanáraival. Soproni Líceumban megismerkedett az ókori irodalommal. Megtanult németül és latinul. Iskoláját otthagyta, katonának állt, majd azt is hamar otthagyta. 23 évesen megnősült. Érdekházasságot kötött. Rokonával, a 15 éves Dukai Takács Zsuzsannával. Először Sömjén, majd Niklán éltek. A verselés nem a fő elfoglaltsága volt. Gazdálkodott, vezette a birtokot, esténként pedig írt. Kis János költő, egyik gyermekének keresztapja, megnézte verseit és elküldte a Kazinczy Ferencnek, aki további versírásra bíztatta. 1813-ban megjelent első verseskötete, melyről Kölcsey erős hangú kritikát írt. Nem ismerte el Berzsenyi tehetségét. Berzsenyi egy jó ideig nem írt verseket. Helyette filozófiát tanult. Nyolc évig készült, hogy visszavágjon Kölcseynek. 1830-ban az MTA tagja lett. Székfoglalójának címe: Poétai harmonistica. 1836-ban Niklán meghalt. Kölcsey csak halála után ismerte el nagyságát. Költészete: Jellemző műfajai: óda, elégia, epigramma, episztola.

A magyarokhoz I. Keletkezés: 1810-ben készült el végleges formája. Mintája: Horatius ódái (A rómaiakhoz) Szerkezet: tartalom Cím: témajelölő § 1. versszak: megszólítás. A dicső múlt és a romlásnak induló jelen ellentéte. § 2. versszak: Buda vára jelképként jelenik meg. § 3. versszak: megnevezi a romlás okát, az erkölcsöt. § 4-6. versszak: a költő visszatér a múltba. Az erkölcs kulcsszóként jelenik meg. § 7-10. versszak: a tölgyfa ábrázolja a jelen romlását. A pusztulásnak az oka a belső viszály. § 11-12. versszak: a régi magyarok – Attila, Árpád népei – még szembe tudtak szállni az ellenséggel.

§

13-14. versszak: a költő tudomásul veszi a megváltoztathatatlant: a pusztulás történelmi szükségszerűség. Míg a költő a vers elején még kívülállóként szól a néphez, a végén már egy ember a sok közül.

A magyarokhoz II. Keletkezés: 1807-ben, a napóleoni háborúk idején íródott. Műfaj: óda Hangnem: bizakodó, fennkölt Téma: a költő rá akarja ébreszteni a magyarokat a világhelyzetre és ezért méltó magatartást vár el. Szerkezet: 2 rész Tartalom: Cím: témajelölő § 1. rész: o 1-3. versszak: az egész világra kiható felbolydulást, egyetemes forrongást festi le. A világban kaotikus állapotok uralkodnak: harcok, viszályok, amelyek fenyegetik az emberi békét. A felsorolt történelmi események segítségével szemlélteti a költő az emberiség élethalál harcát. A rémület és a döbbenet uralkodik. § 2. rész: o 4-6. versszak: A költő keresi a világerők zavargásában a szilárd pontot, a káosszal szembeszállni képes emberi közösséget. Helytállásra mozgósít. Erkölcsi eszménye: messze túlmutat a korán. A pillanatnyi időszerűségen, a fizikai, számbeli fölénnyel az erkölcsi fölényt kell szembeállítani: „Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.” Motívumok: § Hajókép: az állam és a bölcs kormány egyenlő. Stílusa: klasszicista Érdekesség: 1939-ben Kodály Zoltán egy kórusművet készített Forr a világ címmel a vers alapján.

Közelítő tél Keletkezés: 1804-1808 között. Ihletője a magányosság, az elmúlás gondolata. Téma: az elmúlás gondolta, a költő lelkiállapotának a bemutatása. Szerkezet: 2 rész Tartalom Cím: témajelölő. Eredetileg ’Az ősz’ volt a címe, de Kazinczy tanácsára megváltoztatta. § 1. rész: 1-3. versszak o Tájleírást tartalmaz. A vers kiinduló pontja és egyben végpontja is az ősz. Az ősz esetenként a költészetben termékeny gazdaság jelképként fordul elő. Itt erről szó sincs. Csupa negatívum, csupa hiány, amit a költő az évszak kapcsán felsorol. Az a néhány pozitív állítás, amely a versben megtalálható, a hanyatlás kifejezésére szolgál: „hervad, hullanak, borong”. § 2. rész: 4-6. versszak o A múlandósággal való szembesítés leírása. Az első részben általánosít, a második részben pedig a költő konkrét személyéhez kötődik az elmúlás. Igaz

a ’szárnyas időről’ elmondottak még értelmezhetőek az egész emberiség sorsaként, de az elégedetlenségérzet egyedi („Még alig illetém…”). A zárás végképp személyessé teszi a szöveget („Lollim barna szemöldöke!”). Műfaj: elégia Költői eszközök: § Hasonlat: „Mint a kis nefelejcs enyész” § Metafora: o „az idő elrepül” o „tűnő szárny” o „szárnyas idő” o „lebeg minden” o „néma homály borong” o „bíbor thyrsusain nem mosolyog gerezd”. § Megszemélyesítés: o „hervad már a ligetünk” o „hegy néma homálya” Motívum: természetkép à ősz

Katona József Kecskeméten, kispolgári családban született, 1791-ben. Iskolái: Kecskemét, Pest à Piarista Gimnázium, majd Jogi Egyetem. Érdeklődik a színház iránt is. Statiszta, rendező. Német darabokat fordít, de saját darabokat is ír. Drámái: • István, a magyarok királya • Jeruzsálem pusztulása • Ziska 1815-ben ügyvédi vizsgát tett. Elküldte a Bánk bán első változatát az Erdélyi Múseum dráma pályázatára. A bírált művek között meg sem említették a művet, így átdolgozta és 1820-ban könyv alakjában megjelentette. Még ebben az évben Kecskeméten ügyész, majd főügyész lett. 1830-ban halt meg. 1833-ban Kassán mutatták be a művet. 1848. március 15.-én a Nemzeti Színházban is bemutatásra került. 1861-ben Erkel Ferenc operát írt belőle. A XX. század végén megfilmesítették.

Katona József: Bánk bán Műfaj

Tragédia

Téma

Az Árpád-kori történelem egy véres eseménye: 1213-ban II. Endre magyar király idegen származású feleségét összeesküvők meggyilkolták. Tehát a történet valós történelmi alapokon nyugszik.

A dráma jellemzői

• •

A mű középpontjában az idegen hatalom, a vele való szembefordulás és mindezek következményei állnak. Katona a lovagi drámák hagyományaira támaszkodik, intrikust

•

Romantikus vonások

• • •

Hiányzik a hármas egység Nem egy szálon fut a cselekmény Álompor, szerelmi bájital, rejtekajtó, gyilkosság nyílt színen.

• •

Előversengés (prológus) + 5 felvonás Expozíció (=bevezetés): megismerjük az alapszituációt: a király és Bánk bán távollétében Gertrudis uralkodott. Bánk országjáró körúton volt. Ottó (Gertrudis öccse) ki akarja használni az alkalmat, hogy elcsábítsa Melindát, Bánk feleségét. Ez az egyik, a magánéleti cselekményszál. A jogaikban sértett magyar nemesek lázadására készülnek Petúr bán vezetésével. Ez a másik, a közéleti szál. Bonyodalom: Bánk, Petúr bán hívására titokban hazatért. Cselekmény kibontakozása: - Bánk lebeszéli az összeesküvőket a lázadásról, mert a törvényesség híve és nem akar polgárháborút. - Melindát cselszövéssel, szerelmi bájital segítségével csábítja el Ottó. - Izidóra reménytelen szerelme Ottó iránt. (udvarhölgy, aki Gertudisszal érkezett. Merániai) - Tiborc panasza, amelyből Bánk értesül a jobbágyság szörnyű helyzetéről, nyomoráról. Tiborc Bánk szolgája, de kapcsolatuk nem a megszokott úr és szolgaviszony. Tetőpont: Bánk megöli Gertudist. Kitör a lázadás, a polgárháború. A két szál összefonódik. Megoldás: a király visszatér, megkegyelmez Bánknak. De neki ez a kegyelem igazából büntetés, hiszen ő már nem akar élni, mert a családja meghalt.

• • A dráma szerkezete

• •

A dráma tartalma és értelmezése

szerepeltet (=Biberach). Sok szereplő magatartását a lovagi viselkedés szabályai irányítják. Már nem klasszicista dráma. Átmenetet képez a klasszicista és a romantikus vonások között.

Politikai és szerelmi tragédia is, de együtt értelmezzük. Hasonlóság van Katona kora és az 1200-as évek történelmi, politikai viszonyai között: Idegen elnyomás Idegengyűlölet A magyar nemesség jogainak megsértése Nyílt lázadásba torkollik Bánk bán története. Igaz Katona korában még nincs nyílt lázadás (1848-49-ben már van).

Kölcsey Ferenc 1790-ben született Sződemeteren, középnemesi családban. 6 éves korában édesapja, 11 éves korában édesanyja is meghalt. Nagybátyja nevelte. 18 éves korági a híres Debreceni Kollégiumban tanul. Gyermekkorában himlő következtében elveszítette bal szeme világát. 23 éves korában már jól ismerte Kazinczy-t, és mindketten a szépirodalmi stílus fejlesztését szorgalmazták (Kazinczy a nyelvújítók vezére volt Széphalmon).

Megtanult latinul, görögül, németül, franciául. Budapesten jogot végzett és ügyvédi vizsgát tett. 1812-ben Álmosdra költözött, 1814-ig (az öccse házasságáig) itt marad. 1815-ben letelepedett Csekén. 1827-ben meghalt az öccse, Sámuel. Vállalta az özvegy, és unokaöccse támogatását. 1825: politizálni kezdett. 1829: Szatmár megye adminisztrátora megyei jegyzővé nevezi ki. 1823-ban főjegyző lesz. 1832-1833 között Pozsonyban volt. 1834-ben a parasztok felszabadításáért harcolt. 1835-ben lemondott képviselői megbízatásáról. 1838. augusztus 24.-én meghalt egyheti betegség után. A temetésén Eötvös József tartott gyászbeszédet.

Kölcsey Ferenc közösségi versei Himnusz Mint romantikus költő, ő is a dicső múlthoz fordul a sivár jelen helyett. Egyik legismertebb verse a Himnusz. Keletkezés: 1823. január 22, Cseke. Jelentősége: nemzeti himnuszunk. Valahányszor elhangzik a Himnusz, a nemzeti hovatartozásunkat, magyarságunkat, hazaszeretetünket érezzük át. Cím: Eredeti címe: „Hymnus a magyar nép zivataros szádaiaból” Kölcsey egy 16-17. századi protestáns prédikátor-költő személyébe képzeli magát, akik megsiratták Jeruzsálem pusztulását (jeremiádok). Ez érteti meg velünk a vers vallásos jellegét. A vers címzettje Isten, akit a költő szólít meg. Arra vállalkozik, hogy közvetít a nemzet és Isten között. Nem a maga nevében szól, hanem a nemzet nevében. Hangnem: magasztos Műfaj: himnusz (= Istenhez szóló költemény) Szerkezet: keretes, 3 rész 1. rész: múlt § 1. versszak: áldás kérése. Lélekbeli visszahelyezkedés a múltba. § 2-3. versszak: a dicső múlt képe a. Isten adományai - Honfoglalás - Bőség - Hadiszerencse - Mátyás győzelmei - értékgazdagság § 4-6. versszak: a tragikus múlt képei. a. Isten büntetései a bűnök miatt: 1. tatárjárás 2. török rabiga Isten büntetése jogos. Nincs nemzeti egység. A baj forrásai: belső viszályok, bujdosók sorsa, értékvesztés 2.rész: jelen § 7. versszak: sivár jelen, amely reménytelen. Ellentétpárok: várßàkőhalom; kedv, öröm ßàhalálhörgés, siralom.

3.rész: jövő § 8. versszak: könyörgés a szánalomért, az indoklás megismétlése. Stílus: klasszicista. Nyelve romantikus, képi világa miatt Költői eszközök: - anafora - felkiáltás - romantikus, túlzó metaforák - ellentétek Érdekesség: 1844-ben a Himnusz megzenésítésére pályázatot írtak ki, melyre 13 pályamű érkezett. Erkel Ferenc kapta meg a fődíjat, 1844. június 15.-én.

Zrínyi dala Keletkezés: 1830, Szobránc. Szemere Páléknál írta. Műfaj: politikai óda Téma: a hazafiúi keserűség és vád egyik megnyilatkozása Szerkezet: 6 versszak. Párbeszédes formájú. Kölcsey belső vitája: a költő és a vándor is egy személyben ő. Tartalom: Cím: birtokjelzős szókapcsolat. Eredeti címe: „Szobránci dal”. A cenzúra azonban nem engedte ilyen címen kiadni. § 1-3-5. versszak: A vándor kérdései o A vándor számon kéri Zrínyitől a magyar haza és a hazafiak eltűnését: o Árpád-kor, a Szondi védte várak, a hervadhatatlan ifjúság. o Keresi a régi, legendás kort, az önfeláldozó hősöket, harcaik színtereit és a példamutató ősöket. § 2-4-6. versszak: A költő válaszai o Kiábrándítóak a válaszok. o A költő azt gondolja, hogy a nagyszerű ősök leszármazottai gyengék, romlottak, erkölcstelenek, szívtelenek, így nincs többé magyarság. („S izzadás közt hősi bért aratni, Névben él csak, többé nincs jelen.”) A záró sorok a nemzethalál tragikumát sugallják. Ebben a versben a költő lesújtó ítéletet alkot a magyar nemességről. Típus: idő és értékszembesítő vers Hangnem: fennkölt, magasztos Költői eszközök: költői kép, hasonlat, párbeszéd, kérdés Motívumok: vándor, szent föld, vár Stílus: romantikus Üzenet: Két gondolatsor párhuzamosan fut egymás mellett, de nem kapcsolódik össze. Kölcsey két egymással ellentétes politikai felismerését mutatja be: § Keresni, akarni kell a volt nagy nemzetet. § Tudni kell, hogy az már nincs, helyette újat kell teremteni. Emléklapra Műfaj: epigramma à „A haza minden előtt.” Kölcseynek a hitvallása fogalmazódik meg ebben a műben.

Huszt Műfaj: epigramma A dicső múlttal szemben a költő a jelenre hívja fel a figyelmet. A jelenben kell cselekedni, most kell a nagy dolgokat véghez vinni. „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!”

Zrínyi második éneke Keletkezés: 1838 Műfaj: politikai óda Hangnem: magasztos, fennkölt Téma. Zrínyi és a sors vitája. Most nem Istent szólítja meg, hanem a végzetet. Szerkezet: 4 versszak, 2 rész. § 1. versszak: Könyörgés a sorshoz, remény is van benne. Fohászkodással indul és végződik. § 2. versszak: a sors válasza megerősíti a külső veszélyt, az idegen támadást. § 3. versszak: erősödő vád § 4. versszak: kemény ítéletet mond à a törvény beteljesedik, a büntetés megérdemelt. Költői eszközök: megszemélyesítés, párbeszéd, kérdés Stílus: romantikus Cím: utal a ’Zrínyi dalára’

Vörösmarty Mihály 1800-1855 Magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Egy Fejér megyei kis faluban született az akkori Puszta-nyéken (ma Kápolnásnyék) 1800. december 1.-én, egy elszegényedett nemesi családban. Édesapja, idősebb Vörösmarty Mihály, gazdatiszt volt. Hét éves korában apja beadta a lakásuktól nem messze lévő evangélikus iskolába. A gimnázium öt osztályát 1811 novemberétől 1816 júliusáig a ciszterciák székesfehérvári iskolájában végezte el. 1816 novemberében Pestre került a piarista gimnázium hatodik osztályába poetica classisba. A családot súlyos anyagi válságba sodorta az édesapja halála (1817). Ekkor a Perczel családhoz kerül tanítóként, és elvégezte az egyetemen a két éves filozófiai tanfolyamot. Később a Börzsönybe költözik a Perczel családdal. Ebben az időszakban magánúton végezte el az egyetem jogi szakát. 1816 és 1825 között több lírai verset írt. 1821-22 kezdődött az a tiszta és reménytelen szerelem, mely Perczel Adél (Etelka) iránt lobbant fel. 1822-ben Görbőre ment Csehfalvy Ferenchez joggyakorlatra. Ügyvédi pályára készült. Itt került kapcsolatba a nemesi vármegyék Habsburg-ellenes mozgalmakkal. 1820. december 20.-án letette az ügyvédi vizsgát. 1825 augusztusában a ’Zalán futása’ című művének nagy sikere lett.

Irodalmi szerepét politikai nézetek is kezdték gyarapítani. Az 1832-36-os országgyűlés felosztatása alkalmából írta a Szózatot. Az alig húsz éves Csajághy Laura iránt gyúlt fel benne a szerelem lángja. Később feleségül is vette. Betegsége 1853 őszére komolyabbra fordult, és 1855 november 19-én meghalt.

Vörösmarty Mihály: Szózat Keletkezés: 1836-ban Történelmi háttér: az 1832-36-os országgyűlésen a haladó hazafiak az egész magyar társadalmat át akarták alakítani, de a Habsburg-udvar ellentámadásba lendült, és feloszlatta az országgyűlést. Az ellenzék vezetői közül többet letartóztattak. E bizonytalan, vészjósló jelekkel terhes közhangulatban Vörösmarty szólni kívánt, és megírta a művet. 1837-ben az Auróra zsebkönyvben jelent meg. Műfaj: hazafias óda Típusa: szózat. (szónoklat, ami a néphez szól) Téma: a költő ebben a helyzetben rendületlen hazaszeretetre szólítja fel a reményvesztett nemzetét. Szerkezet: 3 rész. Keretes, mint a Himnusz. Tartalom: Cím: műfajjelölő. A szó ma ismert jelentése: felhívás, kiáltvány, intelem. A verscím nem egészen erre utal, hanem egy ünnepélyes hangvételű költői megszólalás hangulatát idézi. § 1-2. versszak: felszólítás a hazaszeretetre. o A versindítás rendkívül erőteljes. Megfogalmazza a hazához való hűség erkölcsi parancsát: „Rendületlenül…”. Az emberekhez, a magyarokhoz szól. § 3-5. versszak: a dicső múlt. o A hősi múltat idézi fel: Árpád honfoglaló harcait, Hunyadi honvédő háborúit, a kuruc szabadságharcot. § 6-7. versszak: a bíztató jelen o A harcban megfogyatkozott, de meg nem tört magyarság beletartozik a népek nagy családjába, és ez bátorságot adhat a további küzdelmekhez. § 8-10. versszak: jobb kor § 11-12. versszak: nemzethalál o A sorsdöntő jövő lehetőségeit mérlegeli a költő. Ugyanis a múlt és a jelen küzdelmének el kell hozni a jobb jövőt. Kétféle lehetőség közül a halált említi utoljára, mégsem válik uralkodóvá a versben a pesszimizmus. § 13-14. versszak: a nyomatékos felszólítás megismétlése. o A felszólítás paranccsá válik: „Légy híve hazádnak rendületlenül ó magyar” Stílus: romantikus Költői eszközök: - Nagyszabású, festői költői képek - Ellentétek (tagadás-állítás) - Ismétlések - Felszólító módú igealakok Hangneme: szenvedélyes, emelkedett, meggyőző.

A dokumentum elejére