2010/2011
11. osztály
Tartalomjegyzék 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
16 17
18
Petőfi Sándor élete Petőfi Sándor költészete Petőfi Sándor szerelmi költészete • Reszket a bokor, mert… • Szeptember végén • Beszél a fákkal a bús őszi szél Petőfi Sándor: Apostol Arany János élete Arany János balladaköltészete Arany János: Ágnes asszony Jókai Mór Madách Imre Madách Imre: Az ember tragédiája Mikszáth Kálmán Mikszáth parasztábrázolása Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt A realizmus Az orosz realizmus • Gogol: A köpönyeg • Csehov: A csinovnyik halála • Lev Tolsztoj • Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála • Csehov Szimbolizmus Francia szimbolisták • Charles Baudeliare - Egy dög • Paul Verlaine • Arthur Rimbaud • Stéphane Mallarmé Ady Endre • Költészete - Párisban járt az ősz… - Góg és Magóg fia vagyok én • Magyarsági versei - A magyar Ugaron - A magyar Messiások - Új vizeken járok • Szecessziós látásmódja - Léda versek - Héja-nász az avaron - Lédával a bálban - Elbocsátó szép üzenet
Petőfi Sándor élete 1823-ban, január 1-jén, Kiskőrösön született. Iskolái: Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Aszód, Sárszentlőrinc, Pápa (itt ismerkedett meg Jókaival, mindketten az irodalom önképzőkör tagjai voltak). Sopronban katonának állt, de hamar leszerelték. Vándorszínésznek állt, s eljut Komáromba, Székesfehérvárra, Kecskemétre és Debrecenbe. Itt egy telet tölt, majd elindul gyalog Budapestre Vörösmartyhoz. 1842-ben jelent meg az első verse, A borozó, az Atheneum című folyóiratban, Vörösmarty támogatásában. (Az irodalmi életet a romantikus triász [Vörösmarty, y. Toldi Ferenc, y. Bajza József] irányította.) A Pesti divatlap segédszerkesztője lett. 1845 márciusában megjelent a János vitéz c. népies elbeszélő költeménye. Ettől kezdve országos hírű költő. 1845 ősze és 1846 márciusa között válságos korszakot élt át. 1846 szeptemberében Nagykárolyban megismerkedett Szendrey Júliával, akit egy év múlva feleségül is vett. 1847-ben „Összes költemények” címmel megjelent a verseskötete 1848-ban a forradalmi ifjúság vezére, a Tizek Társaságának tagja. 1848 decemberében megszületett Zoltán nevű fia. Bem tábornok oldalán részt vett a szabadságharcban 1848. július 31-én a segesvári csatában eltűnt.
Petőfi Sándor költészete A romantika és a népiesség jellemezte. Forradalmiság, lázadás, küzdelem az elnyomók ellen. Legfontosabb eszméje a szabadság. Verseit hit, lelkesedés hatja át. Nagy szenvedélyek és érzelmek uralkodnak bennük. Korai költészete: Első versein Vörösmarty, Kölcsey, Berzsenyi és Byron hatása érződik. Később a romantikus népesség volt a legfőbb jellemzője a költészetének. Műfajok: • Dal: a legközvetlenebb formában közli az érzelmeket. Egyszerű, tiszta zenei hangzás jellemzi őket. Pl.: Fa leszek, ha…; Temetésre szól az ének • Bordal: A költő nem szerette a bort, de felvállalta a borissza ember szerepét. Pl.: A borozó. • Helyzetdal: a költő beleképzeli magát egy jellegzetes népi figura helyébe, s az ő nevében szól E/1-ben. Pl.: Befordultam a konyhára. • Életkép, zsánerkép: Az élet egy jellegzetes pillanatát ragadja ki. Rövid, gyakran vidám történet. Pl.: Egy estém otthon; Megy a juhász a szamáron. • Jellemkép: A költő egy-egy gyakori, általában népi típus vonásait mutatja be valamilyen lelkiállapot tükrében. Pl.: Pató Pál úr. Ezek a jellegzetes műfajok egész költészetét végig kísérik.
Petőfi Sándor szerelmi költészete 1845 ősze és 1846 márciusa között válságos időszakot élt át. Ekkor jelent meg a Felhők c. versciklus. 66 rövid versből áll, Byron hatása érződik rajtuk: életuntság, közöny, világfájdalom („A bánat egy nagy óceán”). Válságának okai szerelmi csalódások: • Mednyánszky Berta iránt érzett reménytelen szerelmének a versciklusa: A szerelem gyöngyei. • Csapó Etelka iránti romantikus fellángolása ihlette a „Cipruslombok Etelka sírjáról” c. verset. (Etelka fiatalon meghalt). • A boldogság 1846 szeptemberében Nagykárolyban mosolygott rá, amikor megismerkedett Szendrey Júliával. Egy év múlva a lány szüleinek beleegyezése nélkül feleségül vette. Júlia versek: Őszinte, mély érzelmeket tükröznek. A költő szenvedélyes szerelme jut bennük kifejezésre. A hitvesi és a szerelmi költészet szép darabjai.
Reszket a bokor, mert… A szerelmi költészet egyik legszebb darabját 1846-ban írta a költő. Témája: szerelmi vallomás Cím: megszemélyesítés Műfaj: elégikus dal. Szerkezet: 3 versszak • 1. vsz.: a költő természeti képek segítségével fejezi ki Júlia iránt érzett szerelmét. Bemutatja a szerelmes férfi lelkiállapotát. • 2. vsz.: szerelmi vallomás, melyet a fokozás eszközével mutat be. Költői kérdés Júliához. • 3. vsz.: bebizonyítja, hogy mennyire szereti Júliát, mert ha már a lány nem szereti akkor is áldást kár rá az istentől. Júlia válasza a versre: „Ezerszer, Júlia”. A mézesheteket Koltón, barátja kastélyában töltötték. Itt születtek a hitvesi költészet legszebb darabjai.
Szeptember végén: 1847. szeptember végén, Koltón írta. Műfaj: elégia à fájdalmat, bánatot fejez ki. Típusa: hitvesi költészet Témája: a szerelem örök kérdése: „Szeretsz-e?”. A költő a természet változását az emberi élet múlandóságával kapcsolja össze. Cím: témajelölő, időpontot meghatározó névutós névszó. Szerkezet: 3 versszak. • 1. vsz.: a természet örök törvényét, a múlandóságot fogalmazza meg és kapcsolja össze az egyéni lét problémáival. Az általános és az egyéni összhangban áll.
2. vsz.: sententiával indul: „Elhull a virág, eliramlik az élet”. A természet és az emberi szféra közös jellemzője. A magánember kétségeit megfogalmazó kérdések következnek. A harmónia megbomlik. • 3. vsz.: A jövő, mint látomás jelenik meg. A sírból is visszatérő költő nem bízik képzelt özvegye hűségében, saját érzéseit viszont megingathatatlannak tartja. A vers szervező eleme az ellentét. Motívumok: • Négy évszak à az idő múlását jelzik Költői eszközök: • Kérdések • Felkiáltások • Ellentét • Párhuzam A vers az élet ősi, egyszerű, sokszor megidézett mozzanatait mutatja be. Stílusa: romantikus, szentimentális. •
Beszél a fákkal a bús őszi szél A versben a boldog, békés családi idillt a forradalom és a szabadságharc dinamikus, látomásszerű képei törik meg.
Petőfi Sándor: Apostol 1848-ban írta az elbeszélő költeményt. Megírásának az oka a szabadszállási választási kudarc. A mű Petőfi a néphez való új nézeteinek módosulását mutatja be. Rájött arra, hogy a népet még tanítani kell, hogy „megérjen” (szőlőszem hasonlat). Hangnem: ironikus és pátosz (=emelkedett hangnemű, magasztos mű) A mű önéletrajzi vonásai: Szilveszter és Petőfi is Szilveszter éjszakáján született Petőfit nem választják meg Szabadszálláson; Szilvesztert is jegyzőként a nép elűzi A kastély kisasszonyának szerelme Szilveszter iránt; Júlia szerelme Petőfi iránt Szilveszter személyes sorsa, szenvedései, nyomorúsága hasonló Petőfi sorsához (padlásszoba, éhezés, fázás). A mű értelmezése: Összefoglalja Petőfi történelem szemléletét és világnézetét. A korábbi felfogása megváltozott, ráébredt arra, hogy a történelmi fejlődés, változás csak hosszú folyamattal érhető el. A mű látomással végződik. Annak a kornak a látomásával, amelyben a szabad nemzetek megemlékeznek azokról a nagyokról, akik a régi szolga korban is szabadok voltak.
Arany János Nagyszalontán született 1817-ben. 10 gyermek közül ő a legkisebb; a nővére és ő maradtak csak életben. Iskolái: Nagyszalonta, Debreceni Kollégium Vándorszínészet: Máramaros szigeten rosszat álmodott: édesanyja meghalt, édesapja megvakult. Lelkiismeret gyötörte, ezért visszatért Nagyszalontára. Sajnos az álom beteljesült, ezért önmagát vádolta. A bűn és bűnhődés motívuma majd balladáiban visszatér.
Letelepedett Nagyszalontán és feleségül vette Ercsey Júliát. 2 gyerekük született. Jegyzőként dolgozott. 1845-ben az irodalmi pályázatra elküldte az Elveszett alkotmány című vígeposzát, amivel pályadíjat is nyert. 1846-ban megírta a Toldit. Újabb pályadíjat kapott érte, és hatalmas hírnevet. Elnyerte Petőfi barátságát is. Rá 2 évre megírta a Toldi estéjét. A 48-49es szabadságharcban nemzetőri szolgálatot vállalt. A szabadságharc bukása után elveszítette jegyzői állását, és Nagykőrösre kellett mennie. Itt 10 évig gimnáziumi tanár volt, és itt írta „A nagyidai cigányok” című vígeposzát, és itt kezdte el írni a balladákat is. Nem érezte jól magát, 1860-ban Pestre költözött, és irodalmi lapot indított: A Szépirodalmi Figyelőt. 1865-ben megválasztották az MTA titkárává, majd főtitkárává. 1877-ben elkezdte írni az Őszikék versciklust. 1879-ben megjelent a Toldi szerelme. Egyre több betegség kínozta, látása megromlott, majd 1882-ben meghalt.
Arany János balladaköltészete Ballada: tragikus eseményeket mond el párbeszédes formában, lírai színezettel. Jellemzői: • Bűn és bűnhődés motívuma (leggyakrabban lelkiismeret furdalás lesz a büntetés, ami őrülethez vezet) • Tragikus vétség • Balladai homály • Tömörség • Szaggatott előadásmód • Párhuzamos szerkesztés • Az idősíkok válogatása • Filmszerű vágások Arany János az egyik legismertebb balladaköltőnk. Nagykőrösön kezdte el írni őket, de az Őszikék versciklusában is folytatta. A balladás Arany legjobban szerkesztett költeményei. Csoportosításuk 1. téma szerint a. népi: egyéni és személyes tragédiát mutat be. b. Történelmi: történelmi eseményt mutat be 2. szerkezet szerint a. egyszólamú: a cselekmény egy szálon fut. b. Két vagy többszólamú: a cselekmény két vagy több szálon fut.
Arany János: Ágnes asszony Keletkezés: 1853 A mű témáját népéletből vette. Geszti nevelősködése idején gyakran látott egy csendes, őrült parasztasszonyt, aki reggeltől napestig a patakban mosott. Ismert egy nagyszalontai népballadát: „Mit mosogat Sára néném a kúton? Az uram ágylepedőjit, azt mosom. Beleejtettem a ruca véribe, Kike mosni a hónapi ünnepre…”
Műfaj: ballada Típusa: lélektani ballada; a bűn és bűnhődés áll a középpontban. Ágnest lelkiismerete bünteti meg, mely súlyosabb, mint a törvényszéki ítélet. Téma: a szeretőjét férje megölésére felbujtó asszony tragédiáját mutatja be. Szerkezet: egyszólamú, körkörös felépítésű Tartalom Cím: témajelölő, a főszereplő neve 1. rész: 1-4. vsz.: Még csak sejthető valamiféle bűn, de csupán szórványos utalások vannak rá. Ágnes asszony otthon van (néhány nap) 2. rész: 5-19. vsz.: Színhely a börtön és a bíróság. Az események a lélekben peregnek. Arany a megőrülés belső folyamatát mutatja be: a. az őrülettől való riadalmat b. ennek a takargatását c. a kezdeti kényszerképzeteknek a teljes tébolyig való kibontakozása. Ágnes asszony bűne ebben a részben derül ki. Ágnes a börtönben és a bírák előtt (néhány nap) 3. rész: 20-26. vsz.: Visszatér a vers indításához. A hosszú évek történetét leszűkíti néhány strófára. Az idő megállíthatatlan múlását a következők jelzik: a. a ronggyá foszlott lepedő b. a szöghaj őszbe borulása c. az arcon megjelenő ráncok d. az asszonyt a bűntudat, a lelkiismeret-furdalás súlya roppantja össze, kergeti a tébolyba. Ágnes asszony újra otthon (hosszú évek) Értelmezése: Arany a mosómániás őrült hiteles életrajzát mutatja be. A megháborodott asszony haláláig mossa a bűnjelet [véres lepedő], amelyet csak ő lát. Az asszony csak úgy tisztul meg a bűntől, mint a lepedője a vértől [ezt képzeli]. A műben Arany részvéttel van a hőse iránt, hiszen őt bűnre csábították, melynek tudata megtörte. Költői eszközök: • Párbeszédek • Hézagos, szaggatott előadásmód • Alliteráció • Refrén • Felkiáltások • Chiazmus à az azonos szerepű mondatrészek keresztben való, ellentétes sorrendű, de szimmetrikus elhelyezése Refrén szerepe: A ballada drámaiságát, tragikus hangulatát fokozza versszakról versszakra. Stílusa: népies
Jókai Mór A XIX. Század legnagyobb romantikus írója. Legismertebb műve, amely egyben a legkedvesebb is számára, az Arany ember.
1825-ben született Komáromban. Iskolái: Pápa [itt találkozik Petőfivel], Kecskemét. Jogot végez. Nem tudta eldönteni, hogy festőszobrász, vagy író legyen. A választ első regénye adta meg 1846-ban: Hétköznapok. 1847-től Pesten az Életképek szerkesztője. 1848-ban a Tizek Társaságának vezéralakja. Még ebben az évben vette feleségül Laborfalvi Rózát, a híres színésznőt. 1853-ban nagy sikert aratott az Egy magyar nábob című regénye. Ezután sorra születtek művei. 1904-ben Budapesten meghalt.
Madách Imre 1823-ban született Alsósztregován. Nagybirtokos nemesi családból származott. 12 éves volt, amikor édesapja meghalt és az anyja nevelte egyedül a négy árvát. Iskolái: Váci Piarista Gimnázium, Pesti Egyetem [filozófia, jog]. 1842-ben ügyvédi vizsgát tett. Balassagyarmaton másodjegyzőként dolgozott, de itt is foglalkozott a vers-, és drámaírással. Egyetlenegy verseskötete jelent meg Lantvirágok címmel. Ebben a kötetben a fiatalkori lelki válság tükröződik a versekben. Filozofikus jellegűek. 1844-ben megismerkedett Fráter Erzsébettel és egy év múlva feleségül vette édesanyja tiltakozása ellenére. 3 gyerekük született. A 48-as forradalomban és szabadságharcban részt vett; politikai cikkeket írt. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjét hirdette. A szabadságharc bukása után egyéni tragédiák érték: • Pál öccse futárszolgálat közben tüdőgyulladásban meghalt • Mária testvérét férjével és gyermekével együtt román parasztfelkelők meggyilkolták • Ő maga börtönbe került (1852-1853) Szomszédja jelentette fel a nemzetőrség fegyvereinek rejtegetése és Kossuth titkárának bújtatása miatt. Míg börtönben volt felesége könnyelmű, léha életet élt, ezért 1854-ben elváltak. A 3 gyerek Madáchnál maradt, és visszaköltöztek az anyai birtokra. 1859 februárja és 1861 márciusa között megírta Az ember tragédiáját, amely 1862-ben jelent meg. 1862-ben megírta még a Mózes című drámáját. Beválasztották a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé. 1864-ben súlyosbodó szívbaja következtében meghalt. 1881-ben volt a tragédia ősbemutatója a Nemzeti Színházban.
Madách Imre: Az ember tragédiája 1. szín: Mennyország: a. Isten megteremtette a Földet, az angyalok dicsőítik, kivéve Lucifer, aki kéri a részét. Az Úr kidobja a mennyekből és neki adja a két fát à tudás, halhatatlanság. 2. szín: Paradicsom: a. Megjelenik az első emberpár, Ádám és Éva. Boldogan élnek. b. Az embernek nem kell semmiért megdolgoznia, de engedelmeskednie kell Úrnak. Állati szintű létezés ez, mert hiányzik a szabad akarat.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
c. Megjelenik Lucifer és megtörténik az első bűnbeesés, majd az emberpár kiűzése a paradicsomból. szín: Pálmafás vidék a Paradicsomon kívül: a. Ádám és Éva önmagáról gondoskodik. b. Megpróbálják a Paradicsomi körülményeket megteremteni a Földön. c. Ádám arra kéri Lucifert, hogy mutassa meg neki a jövőt. Szeretné tudni, mi lesz az emberiség sorsa, érdemes-e élni. Lucifer álmot szór rájuk, és álmukban végigjárják az emberiség történelmét [Történelmi színek] szín: Egyiptom: a. vezéreszme: „Milliók egy miatt” b. Ádám fáraó, Éva rabszolganő. c. Ádám a hatalom csúcsán áll, de nem boldog, mert nem harcolt meg érte. d. Halhatatlan akar lenni és ezért piramist építtet, vagyis külső megoldást keres a boldogságra, pedig belső megújulásra lenne szüksége. e. Éva szerepe pozitív. Ő döbbenti rá Ádámot a valóságra f. Következménye: Ádám felszabadítja rabszolgáit, ő akar milliókért harcolni. g. Megszületik a szabadság eszméje. szín: Athén: a. Ádám Miltiádész, Éva Lucia, a felesége. b. Vezéreszme: „Egy milliókért” c. Éva szerepe pozitív, kiáll férje mellett. d. Ebben a színben jelenik meg először az egyén és a tömeg viszonya. Ádámot a nép halálra ítéli, de ő ezért nem veti meg őket, ugyanis még tudatlanok, és befolyásolhatók. e. Ádám csalódik az emberekben. szín: Róma: a. Ádám római főúr, Éva kedvese, Júlia. b. Vezéreszme nincs c. Eszme nélküli kort mutat be, amelyben egyetlen cél az élet örömeinek kihasználása, az élvezetek, gyönyörök hajszolása. d. Ádám maga is megcsömörlik ettől az életmódtól, jobb életet akar. e. A szín végén megszületik az eszme, a kereszténység, amely egy tisztább erkölcsöt hoz magával. szín: Konstantinápoly (Bizánc): a. Ádám tankrét lovag, Éva nemes hölgy. b. Vezéreszme: testvéri szeretet c. Ádám a keresztes hadjáratból tér haza. A keresztény hitért harcolt, de az emberek nem úgy fogadták, ahogy ő ezt várta. d. Kiábrándult a kereszténységből, mert az egyház tanai embertelen dogmákká (elvekké) váltak, és a szeretet nevében milliókat küldenek máglyahalálra. Eretneküldözés az ’i’ betű körüli viták miatt van: homousion ßà homoiusion (emberség ßàemberiség). e. Éva a kor szokásainak áldozata: kolostorban kell élnie, apja Istennek tett ígérete miatt. f. Ádám csalódása után passzív, szemlélődő hős lesz. Már nem tudja az új eszméket lelkesedéssel fogadni, ezért a tudományokba menekül. szín: Prága I. a. Ádám Kepler, udvari csillagász, Éva a felesége Borbála. b. Kepler nem tudja az igazi tudományt szolgálni. A császári parancsnak kell eleget tennie: időjóslást, horoszkópot készít. Felesége is gátolja.
c. Éva szerepe negatív, nem hisz férje tehetségében, s megalázza emberi és férfi mivoltában. (Madách kapcsolata a feleségével meghatározó ebben a színben) d. A szín végén Kepler elalszik és álmodik. 9. szín: Párizs a. Ádám Danton, Éva két szerepben: arisztokratalány, ill. pórnő. A szín álom az álomban. b. Vezéreszme: szabadság, egyenlőség, testvériség c. Ádám újra cselekvő hős. Ebben a színben nem csalódik, de egyszerre beszél bukásról és nagyságról. Az író életképet ad a francia forradalomról. d. A guillotine a forradalom kétarcúságának a jelképe. e. Jelenti a forradalmi terrort, de a nagyszerű célokat, törekvéseket is. Éva arisztokratalányként vonzó, pórnőként viszont durva. f. Madách véleménye a nőről: a családban van szerepe, nem a politikai életben. 10. szín: Prága II. a. Kepler felébred álmából és értékeli a forradalmat. Viszonya a tudományhoz szkeptikus lesz és kiábrándult. A szín végén megfogalmazza, hogy milyen társadalmat szeretne: i. Szabadság megvalósulását ii. Az egyén kibontakozásának lehetőségét b. Ezzel a színnel zárul az emberiség múltjának bemutatása. 11. szín: London a. Madách jelene, a szabad versenyes kapitalizmus korának bemutatása. b. Ádám önmaga, Éva polgárlány. c. A francia forradalom eszméiből a szabadság eszméje valósult meg itt. d. Ádám a piacon van. Fentről minden csodálatos. Miután lemegy a piacra, látja, hogy ez hamis kép, mert a pénznek van elsősorban szerepe, mindent anyagi érdek irányít. Ennek a következménye, hogy minden, ami értékes az emberi világban (szerelem, művészet, vallás, emberség) az ebben a társadalomban csődbe megy. e. Fő foglalkozás a koldulás. Itt senki sem boldog, mert hiányzik a szeretet és az erkölcs. Az író reálisan ábrázolja a kapitalizmust, megmutatja a hibáit. f. A szín haláltánc-jelenettel zárul (= mindenki egy sírgödörbe ugrik, kivéve Éva) 12. szín: Falanszter a. Utópikus szín à elképzelt jövő. b. Ádám önmaga, Éva egy anya. c. Ebben a színben a francia forradalom hármas eszméiből az egyenlőség valósult meg. Az előző színnek ez az antitézise, mert itt nincs szabadság. Minden közös, egyforma, béke van, mindenki egyformán részesedik a javakból. d. Legfőbb cél a megélhetés és az életben maradás. e. Nincsenek egyéniségek, nincs művészet, nincs nemzet, és nincs család sem. Az emberi érzések helyett az értelemnek van szerepe. Mindent a hasznosság elve irányít. A tudósok által irányított közösségi társadalom ez, amelyben az emberiség nagy egyéniségeit is elpusztítják (Michelangelo széklábakat farag) f. Megjelenik a frenológia tan (=koponyatan). Fourier elveivel is itt találkozunk. 13. szín: Az űr a. Nincs vezéreszme, Éva sem szerepel ebben a színben. b. Ádám el akar menekülni a földi világból egy tisztább szellem világába. Madách arra keresi a választ, hogy a test és a lélek elválasztható-e egymástól. Létezik-e a szellemi test az anyag nélkül. Az ember kötődik az anyaghoz, és a szellem az anyaghoz kötve nem tud kibontakozni, de ugyanakkor a szellem mégsem tud létezni test nélkül.
c. Madách ebben a színben így fogalmazza meg az élet értelmét: „A cél a halál, az élet küzdelem, s az ember célja e küzdés maga.” 14. szín: Eszkimó-világ a. Ádám az idős Ádám, Éva eszkimó feleség. Ez is az elképzelt jövő társadalmát mutatja be. Az ember ösztönember, állati szinten él, elkorcsosult erkölcsileg és fizikailag is. b. Egyetlen célja az életben maradás, akár annak árán is, hogy másokat meg kell ölnie. c. A tudomány csődöt mondott, az egész Földet jég borítja. Ádám végső kiábrándulása ez, az ember emberi mivoltát vonja kétségbe. d. Háttérbe szorul az erkölcs. Az eszkimó felajánlja feleségét Ádámnak. 15. szín: A Paradicsomon kívül a. Bibliai keret. Pálmafás vidék a Paradicsomon kívül b. Ádám és Éva felébred. Ádám a kilátástalan jövőt megismerve öngyilkosságra gondol, mert nem akarja, hogy az emberiség eljusson ehhez a szörnyű véghez. c. Dacolni akar Istennel, de Éva ezt megakadályozza, ugyanis gyermeket vár. Így már nem lenne értelme az öngyilkosságnak, mert az emberiség nem halna ki. d. Nincs megnyugtató, optimista lezárása a műnek, de egy kevés reményt, hitet sugall: „Mondottam ember: küzdj, és bízva bízzál!” Madách világnézetére hatott: • Hegel filozófiája: dialektika, amely szerint az ellentétes dolgok tartják mozgásban a világot, illetve a világ ennek hatására működik. Tézisßàantitézisà szintézis (Madáchnál nincs szintézis) • Vezéreszmék tana: minden történelmi korszakot egy jelentős eszme irányít. Keletkezés: rövid idő alatt: 1859. február 17.-től, 1860. március 26-ig alkotta meg. Megírásának előzményei: • 1856: felvetődik a kérdés, lehet-e olyan drámát írni, amely átfogja az egész emberiség történetét. • A barátok szerint nem à ez is serkentette Madáchot • Az 1848-60 közti korszak ellentmondásossága • Megrendül a hite a haladásban (világnézeti válság) • Egyéni és családi csapások érik /csalódik a nőben/ • A szabadságharc bukásának nemzeti tragédiája • Új tanok, eszmék Műfaj: drámai költemény (à lírai dráma) Téma: magába foglalja az egész emberi történelmet. Az emberi és filozófiai kérdésekre keresi a választ. Szerkezet: 15 szín • 1-2-3-15. szín à Bibliai keret • 4-14. szín à történelmi színek Alapeszme: a küzdés, a felemelkedés, a bukás bemutatása koronként. Egy-egy eszme megjelenik, de megvalósulása során eltorzul, és ebből egy új eszme születik. A csalódás viszi előre a történetet. A tragédia fő kérdései: • „Megy- é előbbre majdan fajzatom?” • Van-e célja az életnek? • Van-e értelme az eszméknek? • Az ember és a tömeg viszonya • A férfi-nő kapcsolat
• Mi a tudomány szerepe az emberiség életében? • „Van- é a léleknek halhatatlansága?” • „Van- é jutalma a nemes kebelnek?” Stílus: romantikus 1883-ban a Nemzeti Színházban Paulay Ede rendezésében mutatták be először. 30 nyelvre fordították le.
Mikszáth Kálmán 1847-ben született a Nógrád megyei Szklabonyán, palócföldön. Elszegényedett nemesi családból származott. Iskolái: Rimaszombat, Selmecbánya, Pest (Jogi Egyetem à diplomát nem szerzett. Balassagyarmaton joggyakornok volt Mauks Mátyásnál à beleszeretett lányába, Ilonába. Szülői beleegyezés nélkül feleségül vette, és Pestre költöztek. Szegénység és betegség miatt elváltak. Mikszáth Szegedre ment. A nagy árvíz ideje alatt sok alföldi történettel ismerkedett meg, s megírta a Tót atyafiak (1881), majd a Jó palócok (1882) c. novellásköteteket à HÍRNÉV.
Mikszáth parasztábrázolása A magyar irodalomban Jókainál találkozunk parasztábrázolással, de az ő parasztjai még mellékszerepet kaptak és teljes, idillikus környezetben éltek. (pl.: Az aranyember) Mikszáth parasztjai már főszerepet kaptak. Nem kívülről, hanem belülről nézi, és ábrázolja őseit (lelküket). Erkölcsi tisztaságban az egyszerű emberek többnyire fölötte állnak a társadalmilag felettük lévőknek. Árnyalt lélekrajz: a lelki konfliktusok bemutatása is újszerű Mikszáthnál. Jellegzetes figurái: • Művészetének csúcsa a felvidéki paraszt • A falu íratlan törvényei szerint élő, ritkán lázadó hősök a szereplői. • Jellemük egyenes, érzelmeik tiszták, szenvedélyeik nemesek. (pl.: Olej Tamás à Az a fekete folt)
Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt Keletkezés Műfaj Téma Helyszín Történet időtartama Stílus
A novella a Tót atyafiak című kötetben jelent meg 1881-ben. Elbeszélés Egy apa bűne és bűnhődése Felvidék, brezinai völgy Körülbelül 1 hét Romantikus: lányszöktetés, téma, ellentétek, Anika jelleme. Realista: a táj ábrázolása, Olej Tamás jelleme.
Szerkezet: Tartalom: Cím
Bevezetés Bonyodalom
Cselekmény kibontakozása:
Tetőpont Megoldás
Utal a befejezésre A színhely és a brezinai bacsa részletes bemutatása. (A falusiak szemében Olej érzéketlen, ám belső lelki életéről senki nem tud: mély érzésű, sokat gondolkodó ember valójában) Az ifjú és könnyelmű Taláry Pál, a birtok ura el akarja csábítani Anikát. A herceg három napig sűrűn látogatja a lányt. A negyedik napon beszél az apával: A herceg a brezinai birtokot ajánlja fel a lányért. Olej Tamás egy pillanatra meginog, és elfogadja az ajánlatot. Később azonban önvád, bűntudat gyötri; nem tud megbékélni. Olej Tamás felgyújtja az aklot a nyájjal együtt, majd elhagyja a birtokot. azóta nem nő fű az akol helyén à az a fekete folt. •
Szereplők jellemzése
• •
Üzenet
Olej Tamás: érző szívű, gondos apa, munkáját is kifogástalanul végzi. Egy pillanatra megszédíti a gazdagság, de hatalmas árat fizet érte: elveszíti lányát. Sokat elmélkedik és gondolkodik. Nap, mint nap emlékezik halott feleségére. Az a fekete folt valójában a lelkében van. Anika: naiv, egyszerű, ártatlan 16 éves kislány. Beleszeret a hercegbe, akiről azt hiszi, hogy tiszták és őszinték az érzései. Taláry Pál: az ifjú herceg jelleme elnagyolt, gátlástalan. A gazdával fölényes, ravasz taktikával Anikát szeretőjének akarja.
Az erkölcsi tisztaságot mindennél előbbre helyező ember is meginoghat, de lelkiismerete nem engedi, hogy élete így is folytatódjék tovább. A bűnt bűnhődésnek kell követnie. Minél nagyobb a bűn, annál nagyobb a bűnhődés. Ezért dönt úgy Olej Tamás, hogy mindent feléget maga mögött. Az a fekete folt ott marad, ugyanúgy, mint a lelkén, hiszen önmagunk elől nincs hová menekülni.
A realizmus A realizmus valósághű ábrázolást jelent. A XIX. Században a romantika mellett alakult ki, a polgári réteghez kapcsolódott. A realista művész feladata a társadalmi valóság átfogó, hiteles ábrázolása, az ellentmondások és a hibák föltárása. Ábrázolásmódja: az objektivitás (=a valóság pontos megfigyelése és tárgyilagos bemutatása) Módszere: típusalkotás Típus: általános tulajdonságokat hordoz a társadalom egy-egy csoportját képviseli, de egyéni vonásokkal is rendelkezik.
Az orosz realizmus A realizmus (ezen belül az orosz realizmus is) a romantika mellett a XIX. század egyik mérvadó irányzata volt. Legfőbb jellemzője, hogy a kor társadalmi viszonyait tipikus, azaz jellemző alakokon keresztül mutatja be. A realista írók tapasztalataik alapján írják le műveikben a világot, de beleépítik saját véleményüket, elgondolásaikat is. Az akkori orosz közember egy olyan országban élte mindennapjait, ami gazdasági és társadalmi fejlettségben ugyanúgy le volt maradva a nyugattól, mint napjainkban a fejlődő országok. A cári rendszer bürokratizmusa s az ország siralmas helyzete lett a mind erőteljesebben kibontakozó orosz realizmus fő témája. Az orosz realista, illetve a realizmushoz közel álló írók művei jórészt arról szólnak, hogy hogyan nem szabad, hogyan nem érdemes élni. Hőseik afféle fölösleges emberek, akik valamilyen magasabb elhivatottság nélkül, tétlenül, üresen tengetik életüket, nem használnak senkinek, semminek, képtelenek bárkit is boldogítani, s maguk is reménytelenül boldogok. à Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1809-1852) az úgynevezett kisember-irodalom megteremtője. Dosztojevszkij a következőt mondta róla: „Mindannyian Gogol köpönyegéből bújtunk ki.” Műveiben a realizmus jellegzetes vonásai figyelhetők meg. ß
Gogol: A köpönyeg Keletkezése Témája Újdonsága Hangneme Műfaja Helyszín Történet ideje Szerkezet à Tartalom à Cím Alaphelyzet (=bevezetés) Bonyodalom
Cselekmény kibontakozása
Sokáig dolgozott rajta: 1834-től 1842-ig (6 év). Első változata 1835-ben az Arabeszkek című kötetben jelent meg. Egy hivatalnok új köpönyegre gyűjt, megvarratja, ellopják, és ebbe belehal, de halála után igazságot szolgáltat. A kisember-irodalom megteremtője Gogol. A csinovnyikok (hivatalnokok) szorongásairól, félelmeiről, életéről ír. Változatos: tárgyilagos, ironikus, szarkasztikus, humoros (a humort a téma adja), néhol érzelgős, szentimentális. Groteszk elbeszélés. Groteszk (= egyszerre tragikus és komikus) A hivatalnok munkahelye, lakása, Szentpétervár Körülbelül 1 év Névelős névszó. Utal a novella központi tárgyára A helyszín az ügyosztály. A főszereplő (Akakij Akakijevics Basmacskin) bemutatása, jellemzése. A főhőst munkahelyén kigúnyolják, lenézik. Élete értelme a munkája, azaz a másolás. NINCS EGYÉNISÉGE. Régi köpönyege teljesen elhasználódott, újat kellett varratni a szabóval (Petroviccsal) Apránként összeszedi a köpönyeg árát, közben kezd új egyénisége lenni, célja van. Az új ruhadarab elkészülte után az irodavezetőhelyettesnél megünnepelték ezt az eseményt, majd hazaindult. Útban hazafelé megtámadják, elveszik a köpönyegét. Keresi a tetteseket és a köpönyeget. Több hivatalos helyen bejelenti, de senki nem törődik vele, sőt még gonoszul is bánnak vele.
Tetőpont
Megoldás
Szereplők jellemzése
Stílusa
Akakij Akakijevics belebetegszik a bánatába, meg is fázik. Pár nap múlva meghal (halálát senki nem veszi észre. Halála után Szentpétervár utcáin a Kalinka-hídnál kísértet jár, aki elveszi az emberek köpönyegét. (Még a tekintélye személytől is). A kísértetben Akakij Akakijevicsre ismertek. Halála után szolgáltatott igazságot. • Főszereplő: Akakij Akakijevics Basmacskin. Neve oroszul cipőt jelent. Keresztneve is az egyéniség, különlegesség hiányát tükrözi. Azt hangsúlyozza, hogy átlagember. Jelentéktelen, élete üres, tartalmatlan, szürke és monoton (=egyhangú). Élete értelme a másolás, de önálló, kreatív munkára képtelen. Az embertelen bürokrácia megfosztotta egyéniségétől. Az új köpönyeg élete értelme, célja. Elvesztésébe bele is hal. A köpönyeg magát a főhős életét jelképezi. • Elbeszélő szerep: szélsőséges. Hol mindent-tudó, hol titokzatos, néhol pedig találgatásokba bocsátkozik. Realista. A befejezés fantasztikus
Csehov: A csinovnyik halála A korai novellák egyik legjobban sikerült darabja A csinovnyik halála, ami 1883-ban íródott. Ivan Dmitrics Cserjvjakov hagyatéki végrehajtó, a novella hőse közeli rokona Akakij Akakijevicsnek. Ugyanolyan elnyomott lelkű hivatalnok, leszűkített világában ő is jól érzi magát. A novella első bekezdésében groteszk, előadásmódja Gogolra hasonlít. Ezek után logikátlan folytatás jön. A hirtelen fordulat egy tüsszentés. A szolgalelkűségre, alázatra nevelt kishivatalnok képzeletében ez az élettani megnyilvánulás szörnyű bűnné válik à a tábornoki rangban lévő, Brizzsalov államtanácsost tüsszentette le. Ezzel egy magasabb állású személynek okozott akaratlanul is kellemetlenséget. Cservjakov azonnal bocsánatot kér, s a tábornok egy legyintéssel nézi tovább az előadást. A csinovnyik tovább gyötri magát, bűntudatos. Mikor hatodszorra megy a tábornokhoz bocsánatért, az valóban megharagszik rá és kidobja. Cservjakov hazamegy, végigfekszik a díványon és meghal. Belsejében valami megszakadt. Olyan tettet követett el, amelyet egy magas állású személyiség nem helyeselt, s az összeférhetetlen a csinovnyik léttel. Cservjakov ezzel egyértelműen megszűnt létezni.
Lev Tolsztoj Az orosz realizmus legnagyobb alakja. Tolsztojanizmus: a szeretet erejét és a hatalmát hirdeti. A jövőt a parasztságban látja. Célja a világ boldogítása. Azt hirdette, hogy az erőszak erőszakot szül.
Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála Keletkezés
1866-ban készült el. Alapja egy valós esemény: meghalt Tolsztoj egyik ismerőse Ivan Iljics Mencsikov közhivatalnok (rákban).
Műfaja
Kisregény
Témája
Az élet és a halál kapcsolata, összefüggései Vidéki városok, Szentpétervár, végül otthona, betegágya a szobába à szűkül Helyszínek a tér. Formabontó. Először megtudjuk, hogy a főhős meghalt 45 éves korában. Idő Azután kezdődik az elhunyt életének bemutatása: 43 éves koráig fő vonalakban, majd részletesen betegsége és haldoklása. Tolsztoj elmélete: „Bomló test és ébredő lélek”. Testünk születésünktől Alapgondolata kezdve fokozatosan bomlik halálunkig. Ezzel ellentétben a lélek lassan kiteljesedik. 12 fejezet 1. fejezet: állókép szerű. (a főhős halála à a munkatársak közönyösek, saját előlépésükre gondolnak. A feleség anyagias, önző) Gyászszertartás. • 2-3. fejezet: a főhős múltja, élete: iskolái, jog, tisztviselőből a ranglétrán haladva törvényszéki bíró lesz, megnősül, gyermekei születnek, kisvárosból Szentpétervárra kerül. Az otthoni viták elől a munkahelyre menekül. Véletlen balesete: beüti az oldalát. • 4-6. fejezet: észleli betegségét, ami egyre súlyosbodik. Orvosokhoz jár. Áltatja magát, de végül rádöbben, hogy meg fog halni. à itt kezdődik lelki fejlődése és testi bomlása. • 7-12. fejezet: szenvedései a betegágyban. Ráébred, hogy senki sem érti meg. Hazugságnak érzi eddigi életét, csak inasa, Geraszim őszinte hozzá. Az utolsó 3 napon iszonyú fájdalmak gyötrik. Halála előtt egy órával megvilágosodik előtte minden. Ráébred, hogy hogyan kellett volna élnie. Eltűnik a halálfélelme, megbékél a halállal. Rádöbbenteni az olvasókat arra, hogy hogyan NE éljenek. Nem csak a karrier számít, hanem a legfőbb érték a szeretet és az önfeláldozás, ami értelmet ad a létnek. •
Szerkezet
Az író célja Stílusa
Realista (orosz) •
Szereplők jellemzése
• • •
Jelképek
•
•
Ivan Iljics Mencsikov: Ő a főhős. Törvényszéki bíró, aki úgy élt, ahogy mások elvárták tőle. Praszkovja Fjodorovna Golovina: A főhős felesége. Egyes források szerint saját feleségéről mintázta. Geraszim: Ő az inas. Őszinte, romlatlan, paraszt származású. Létra: Ivan Iljics karrierje addig emelkedett, amíg le nem esett a létráról. 3 nap a végén: megváltás számára. Ebben a 3 napban jött rá, hogy nem úgy élt, ahogy kellett volna. Többet kellett volna a családjával törődnie. Fény: a halál utáni lét
Csehov 1860-1904 Csehov volt az, aki létrehozta a cselekmény nélküli drámát. Hősei általában akaratgyengék. Nem képesek nagy célok megvalósítására. Az ábrándok eleve megvalósíthatatlanok, vagy próbálkozás sem történik a megvalósításra. Drámáiban nincs alapkonfliktus. A drámák középpontjában események helyett hangulatok és lelkiállapotok állnak. A színpadon alig van esemény: az igazi történések a lélekben játszódnak.
Szimbolizmus A XIX. Század vége felé kialakult művészeti, de főleg irodalmi irányzat. A társadalmi bizonytalanság, kiúttalanság miatt, a valóság megértése helyett a művész hangulatának, lelkiállapotának megsejtésére törekszik. Szimbólum = jelkép. 1. A szimbolisták szemléletének jellemzői: 1. A valóság megkettőzése: a külső valóság mögött fel kell tárnia egy másik világot. Ez a látványvilág érzékszerveinkkel felfogható. E mögött van egy mélyebb, igazi valóság. 2. A szimbolisták elhatárolják magukat az átlagembertől, a tömegtől à zseniknek tartják magukat. 3. Nem foglalkoznak társadalmi, politikai kérdésekkel. 4. A művészet a művészetért elvet hirdetik: L’art pour L’art. A művészet célja önmaga. 5. A szimbólumok mélyebb, igazibb valóság megragadását segítik elő. 6. Nagy szerepe van a zenének, a zenei megragadásnak. 7. A szimbolisták nem a világot figyelik, hanem önmagukba, befelé tekintenek. 8. Természetfölötti állapotba szeretnének jutni, ezért gyakran fordulnak „mesterséges paradicsomhoz” (alkohol, kábítószer). 9. Műveik nehezen érthetők. 2. A szimbolista költészet jellemzői: • • • • •
Szimbólumok alkalmazása Új szókapcsolatok, metaforikus jelzők sokasága Szabad mondatok többértelműsége Kedvelt költői eszköz a szinesztézia (= egyszerre több érzékszervvel fogjuk fel a dolgokat) Vonzódás a finom hangulathoz és mindenhez, ami beteges, halál közeli, dekadens életérzés, hangulat. (dekadencia =hanyatlás).
Francia szimbolisták Charles Baudeliare (1821-1867) A francia szimbolista költészet megteremtője. Gazdag nemesi családban született. 6 éves korában édesapja meghalt. Édesanyja egy őrnagyhoz ment férjhez, akit a fiú egész életében gyűlölt. Állandó konfliktusai voltak környezetével: lázadó, makacs, ideges, magányos kamasz volt. Érettségi előtt el is tanácsolták az iskolából, s elkezdte különc, bohém életét. Kávéházakban, mulatókban töltötte az idejét, s megismerkedett a kor nagy művészeivel. 1841-ben hajóval elindul világot látni. A hajóút emlékei műveiben gyakran felfedezhetők. Miután nagykorúsították, megkapta az örökségét, és pazarló életmódot élt. Élete nagy szerelme egy mulatt színésznő. Kapcsolatuk ellentmondásos volt, Baudeliare még öngyilkosságot is megkísérelt. 1857-ben megjelent ’A romlás virágai’ című kötete. Óriási vihart kavart, perbe is fogták istenkáromlás és a közízlés megsértése miatt. Egy dög Keletkezés: 1875-ben a Romlás virágainak első kiadásában jelent meg. Műfaj: nehezen besorolható, voltaképpen óda. Téma: a szépség és annak anyagi mivoltában való múlékonysága szembeállítva a művészi formában való örök létével. Szerkezet: Tartalom: Cím: egyfelől figyelemfelkeltés, másfelől a tartalomra utal. • 1. versszak: Bevezetés. Megszólítja az olvasót, a szeretett nőt. El akarja nyerni az olvasó és a lány bizalmát, jóindulatát. Megjelöli, bemutatja a témát. • 2-8. versszak: Elbeszélés. Részletesen kifejti a témát, és érzékletesen írja le a „dögöt”, a szeretett nőt. • 9. versszak: Kitérés, az elijedt kutya említése. A hallgatóság pihentetése az érvelés elhangzása előtt. • 10. versszak: Érvelés. „Ilyen mocsok leszel, te drága.” Egyszerre egy külső és egy belső érték (külső: mocsok; belső: drága). Ez következik be a halandó emberekkel. • 11. versszak: Megerősítés, részletezés. • 12. versszak: Befejezés, tetőzés. A beszéd csúcspontja, a vers lényegének összefoglalása. Hangulat: groteszk (=egyszerre tragikus és komikus) Stílus: szimbolista
Paul Verlaine 1844-1896 Elkényeztetett kisgyermek volt. alkoholproblémái miatt elbocsátották.
Korán
megnősült.
Tanítói
állást
kapott,
de
Életében meghatározó volt Rimbaudhoz fűződő kapcsolata. Gyilkosságot kísérelt meg ellene, majd börtönbe került. Ez idő alatt felesége elvált tőle, ami nagyon megviselte. A börtön után megtért, és vallásos költő lett. Költészete: Legismertebb darabja az Őszi chanson. A hangulatlíra jellegzetes darabja. A dekadens gondolatkör minden eleme megtalálható benne: őszi elmúlás, sajnálat, halálvágy. A vers zenei hatása erőteljes. A mély magánhangzók és a nozális mássalhangzók uralkodnak benne. Másik verse a Költészettan, amit a börtön után írt. Ebben az Ars Poeticáját (=költői hitvallás) írja le, mely szerint a költészetben a zenei hatás a legfontosabb.
Arthur Rimbaud Kamaszzseni, aki 14 éves korára elvégezte a gimnáziumot. Első verse 16 éves korában jelent meg, de 21 évesen már be is fejezte a költői pályát. Ezután csavargó lett. Rengeteget utazott: járt Londonban, Belgiumban, Skóciában, Németországban, Egyiptomban, Szomáliában. Bennszülött királyokkal kereskedett. Afrikai útján térdén daganat keletkezett, ezért lábát amputálni kellett, majd Franciaországban hunyt el. Költészete: Látomásokon alapulnak, és a lázadás jellemzi őket. Versei: • A részeg hajó § A költő egyéni sorsát, életútját mutatja be. • A magánhangzók szonettje § Egyik leghíresebb verse. A színes hallás élményét közvetíti. Stéphane Mallarmé (1842-1898) Tengeri szél Keletkezés: 1865. május. Életének főművén dolgozott, és alkotói válságba került. Ebben a műben egyetlen érzésének, az elvágyódásnak ad hangot. Stílusa: szimbolista.
Ady Endre A magyar szimbolista költészet megteremtője. 1877-ben született Érmindszenten született. Elszegényedett nemesi családban született. Iskolái: • Érmindszent • Nagykároly à Piarista Gimnázium • Zilah à Református Kollégium (itt érettségizett) • Debrecen à jogot tanult, de nem fejezte be tanulmányait. Debreceni Hírlap és Debrecen című újságoknál újságíróskodott.
1899: megjelent az első verseskötete Versek címmel. 1900-tól Nagyváradon a Nagyváradi Napló munkatársa volt. 1903: Diósy Ödönné Brüll Adél hazalátogatott Párizsból, és megismerkedett a fiatal Adyval. A nő meghívta Párizsba, és a kapcsolatból 10 évig tartó szerelem szövődött. Verseiben Lédának nevezte. Egy év múlva Párizsban tudósító lett. Élete során hétszer járt a városban. 1905-től Pesten a Budapesti Napló munkatársa. 1906: megjelent az Új Versek című kötete. Ez volt a modern magyar líra első nagy állomása. 1912: szakított Lédával, az Elbocsátó, szép üzenet című verssel. 1915: feleségül vette Boncza Bertát (Csinszka). Egy ideig az erdélyi Csucsán laktak. Ekkor a költő betegsége már súlyosbodott. Később Budapestre költöztek. 1919. január 27-én Budapesten elhunyt.
Költészete A költő verseinek központjában önmaga áll (szereplíra). A versek történése fiktív (=elképzelt) térben és időben játszódik, s ezek a határok elmosódnak. Olyan tájakat mutat be, amelyek elsősorban a lélek terei. A látomásos tájakkal időtlenség párosul. A szereplők nem élnek egyetlen konkrét korban sem, mégis benne élnek mindegyikben. Valamennyi versében találhatók szimbólumok. Párisban járt az ősz Ady 1906-ban írta a verset, majd a Vér és Arany című kötetben jelent meg 1907-ben. A költő nemrég tudta meg, hogy a Mihályi Rozáliától kapott „halálos csók” eredménye egy gyógyíthatatlan betegség. Műfaja dal. A vers témája a halál eljövetelének váratlan megsejtése. A mű 4 versszakból áll. A cím egy városi tájverset ígér, azonban az évszak bemutatása helyett az ősz a személyes elmúlást jelképezi. Az első versszakban a költő megteremtette a vershelyzetet. A lírai én (azaz maga a költő) az utolsó sorban jelenik meg: „S találkozott velem.” Sajátos helyzetet mutat be. Nem a költő találkozik valakivel, hanem vele találkoznak. Szándékos lehet a kultikus párizsi utcanév magyar nyelvű szerepeltetése. Szent Mihály lova viszi a halottakat a mennybe vagy a pokolba. Ugyanakkor a népnyelven a koporsót hordozó saroglyát jelenti. A második versszakban kiderül, hogy a költő a saját halálán gondolkozik. A harmadik versszakban jelképesen találkozik a halállal (azaz az Ősszel), aki megsúgja neki, hogy valóban meg fog halni. A hírbe még Szent Mihály útja is beleremegett. A negyedik versszak a gyors elmúlást jelképezi. Az ősz elhozta a halál hírét, és már tovább is állt. „Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé, S Párisból az Ősz kacagva szaladt.”
Góg és Magóg fia vagyok én… A költő 1905-ben írta a verset, amely később az Új Versek című kötetében jelent meg 1906-ban.
A Párizsból hazatérő költő új tapasztalatokkal gazdagodott. Itt ismerkedett meg a francia szimbolizmussal is. Csakúgy, mint minden versében, itt is megjelenik a lírai én, azaz a versben szerepelteti önmagát. A versben önmagát hasonlítja össze a magyar társadalommal. A vers szerkezetileg négy versszakra bontható. A cím utalás a történelmi múltra. Góg és Magóg a Bibliában szereplő pogány népek fejedelmei. Ilyen pogánynak tartja magát a versben Ady is, szemben állva az elnyomó magyarokkal. „Verecke híres útja” a honfoglalásra utal. „Szabad-e Dévénynél betörnöm új időknek új dalaival?” Dévény a történelmi Magyarország nyugati kapuja, ugyanis a Duna itt ért magyar területre. Ez a két sor ismét a lírai énre utal. Mivel a költő már többször is járt nyugaton (azaz Párizsban), és látta az ottani kultúrát, szeretné behozni ezt Magyarországra is. „Tiporjatok rám durván, gazul.” Itthon nem talál olyan embereket, akik szívesen fogadnék a nyugatról jövő újításokat. Ezért Vazulhoz hasonlítja önmagát, aki Szent István ellen szított összeesküvést. „S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis győztes, mégis új és magyar.” Az új dalokat elátkozó Pusztaszert a jelen minden haladást gátló hatalmával azonosítja. Ezzel a hatalommal száll szembe a lírai én elszántsága, mely nem engedi eltiporni, elhallgattatni magát. A vers stílusa szimbolista. A költői eszközök a következők: költői kérdések, szimbólumok. A költemény üzenete, hogy a nemzet múltját büszkén kell vállalni, de ezzel párhuzamosan teret kell engedni a fejlődésnek és az újításoknak is. Magyarsági versei A magyar társadalom bírálata, újfajta kritikai jellegű nemzetszemlélet és hazaszeretet. A magyar Ugaron A költő 1905-ben írta a verset, amely később az Új versek című kötetben jelent meg. Ez a mű a kötet egyik ciklusának a címadója is. Mivel a költő nem régen tért haza Párizsból, új szemléletekkel gazdagodott, és az újításokat bevezetné hazájában is. A versben megjelenik a lírai én. Ez abban nyilvánul meg, hogy az első két versszakban egyes szám első személyben beszél. A vers a címmel ellentétben nem tájleírás, hanem a társadalom elmaradottságának bemutatása. Szerkezetileg négy versszakból áll. „Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar.” Ebben a két sorban a feudalizmus szimbólumként jelenik meg. Jelképezi a társadalom visszamaradottságát, és az újításra való igényt, azaz a bevetésre váró földet. „Hej, égig-nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág?” Keresi az olyan embereket, akik megértik őt, és elfogadják az újítás iránt való küzdelmeit, törekvéseit. „Vad indák gyűrűznek körül, Míg a föld alvó lelkét lesem.”
Azonban csak kevés embert talál, aki elfogadják a nyugatról hozott újat. „Régmúlt virágok illata Bódít szerelmesen.” Mindenki a régi, jól bevált szokásokhoz ragaszkodik, és azokban bízik. „Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed.” Senki sem értékeli az újításra tett kísérleteit, inkább elnyomják az új ötleteket – ami a korra nagyon jellemző volt. „S egy kacagó szél suhan el A nagy Ugar felett.” A szél kacagva kíséri, és figyeli a nagyratörő szándékok, merész álmok elbukását. A vers stílusa szimbolista, hangulata pesszimista. Költői eszközök: szimbólumok, költői kérdések.
A magyar Messiások A versben megszólal a hiábavalóság élménye, de a mártírságot mégis vállaló elszánt messiásokról szól. A költő átérzi a magyar messiások tragédiáját. Új vizeken járok A művészi öntudat megfogalmazása. Önérzetesség, prófétai hang jellemzi a verset. Ady önmagával szemben a legmagasabb mércét állítja fel: „Röpülj, hajóm, Én nem leszek a szürkék hegedőse.”
Ady Endre szecessziós látásmódja A szecesszió a szimbolizmustól nehezen különíthető el, hiszen számos vonásuk megegyezik. A szecessziós művészet különös, bizarr, egzotikus témájú, virágmintás, dekoratív vonalas. A személyiség új kultusza is a századelő művészeteinek törekvései közül mindent egyesíteni akaró irányzat. A szecesszió vonásai Ady verseiben: • Szereplíra • Önfeltárulkozás à bizarr egyéniségnek mutatja magát: őszintének, titokzatosnak, érzékinek, mindentudónak, állhatatosnak és a halál rokonának tartja magát. • Túldíszítés, stilizálás o Pl.: „Füstösek, furcsák, búsak, bíborak.” (Párisban járt az Ősz) • Verseiben elválaszthatatlan a titok és a csoda. • A Léda versekben együtt is előfordulnak a szecesszió kedvelt elemei: o Az erotika o A csók o A könny o A halál o A bűn • Átesztétizált halál, az élet természetes velejárója
A szecesszió Ady kezdeti költeményeire jellemző. Léda versek Ady 1903-ban találkozott Diósy Ödönné Brüll Adéllal, a verseinek Lédájával. Találkozásukból szerelem szövődött. A költő életformájában és szerelmi ügyeiben más értékrendhez igazodott. Nyíltan vállalta kapcsolatát a férjes asszonnyal. Szerelmüket elválások és egymásra találások jellemezték. Ady bemutatja a szerelem legvadabb és legszelídebb oldalát is. Léda nem eszményi nő, azaz nem hibátlan. Nem igazán boldog szerelem az övék. A 10 éves kapcsolatuk szakítások és békülések sorozata. A Léda verseket nagy szenvedély, az életvágy, az érzéki forróság jellemzi. A szerelmi lírában újszerű az őszinte föltárulkozás és a nő-férfi viszonyában lévő érzékiség, testiség bemutatása. A szerelmi lírája halál hangulatú. Egymást és önmagukat is elpusztítják.
Héja-nász az avaron 1905-ben írta a verset. Egy évvel később az Új versek c. kötetben, a Léda asszony zsoltárai c. ciklus utolsó verseként jelent meg. Műfaja dal. Típusa líra vers. Témája a szerelmi kapcsolat, mint gyötrelem, küzdés és hajsza. Szerkezete négy rész: Bevezetés, Kitekintés, Első versszak megerősítése, Lezárás. Tartalom: Cím: a verskép lényeges jelentés elemét tartalmazza. A szerelmespárt a hagyományos képekkel ellentétben nem énekes, hanem ragadozó madarak szimbolizálják. Az avar a szerelem megkésettségére céloz. Tartalma a fokozásra épül: - 1. versszak: Útra kelünk - 1. versszak: Megyünk - 3. versszak: Szállunk - 3. versszak: Űzve szállunk - A csúcspont a 4. versszakban van: Megállunk, Lehullunk. 1. versszak: Bevezetés A költő megteremti a versbeli szimbolikus tájat. A műtere valójában egy jelképes idő: „Útra kelünk, Megyünk az Őszbe.” Tájelemek nem találhatóak. A költő bemutatja a „lírai mi” viszonyát, és a héja pár egységét. 2. versszak: Kitekintés Az első versszak indoklása. Miért mennek az őszbe? Válasz: „Új rablói vannak a nyárnak.” Az új rablókat a mostani önmagukkal állítja szembe. Nekik már a szimbolikus nyár nem igen jutott osztályrészül, a szerelmük képe inkább a nyárból való távozás. (=már nem fiatalok).
3. versszak: Az első versszak megerősítő fokozása. A vers csúcspontja is itt található. Ennek a fokozásnak a funkciója a halál pillanatának késleltetése. 4. versszak: Lezárás „Ez az utolsó nászunk nékűnk.” A költemény záróképére utal: „Lehullunk az őszi avaron.” Ez egy intenzív jelkép. A két héja egymást tekinti prédának. Ez az erős dinamizmus természetellenes, mert egymást pusztítják el. Hangulata egyszerre lemondó és intenzív. Költői képek: - alakzatok - ismétlés - fokozás - halmozás - szimbólum
Lédával a bálban 1907-ben írta; később a Vér és Arany c. kötetben, a Léda aranyszobra c. ciklusban jelent meg. Műfaja látomásos dal, életképszerű. A ballada és a haláltánc műfajára is támaszkodik. Téma a halál és a szerelem összetartozása. Szerkezete 3 rész: Vershelyzet megteremtése, Kérdés, Befejezés. Címe témajelölő. A szerelem és a halál összefüggése a szecesszió kedvelt témája. 1. versszak: A vershelyzet megteremtése. A vers tere egy víg bálterem, boldog ifjú párokkal, ahová belép egy halált hozó fekete pár. A kép groteszk is, hiszen a halott pár hervadt virágokat szór szét, és táncba kezd. A boldog párok megrettenve, sírva, dideregve rebbennek szét. A színek is ellentétesek. Az ünnepi bálozók vidám tarkaságának az ellentéte a fekete pár halált idéző színe. 3. versszak: Befejezés Az első versszak harsány hangjai a 3. versszakban már elhalnak, és némaság jellemzi a termet, ahol már téli szél zúg. A fekete pár táncba kezd, a tömeg pedig némán figyeli a magányos, groteszk táncot, amely a halált idézi. A versben rejlő ellentétek: a látvány, a hangzás és a színek világa. Hangulata komor. Költői eszközök: -
szinesztézia megszemélyesítés metafora (=összevont hasonlat)
Elbocsátó szép üzenet Ady Endre a magyar szimbolista költészet megteremtője. Versei központjában önmaga áll. Ez a lírai én. Első verseire a szecesszió volt jellemző. Ilyenek például a Léda versek. Az Elbocsátó szép üzenetet 1912-ben írta, és egy évvel később A magunk szerelme verskötetben jelent meg. Típusa búcsúvers. Témája a kegyetlen, igazságtalan, gőgös szakítás. Szerkezetileg 5 versszak. Az első versszak durva kezdés, a döntés visszavonhatatlan. Magyarázza a szakítást, és értékeli a szerelmüket. A második versszak a múlt elemzése. Elmondja, hogy számára ez a szerelem nem volt szép, a kapcsolat semmit sem jelentett neki. Ady másokkal volt boldog, és másokat szeretett. Léda iránti szerelme csak színlelés, játék volt. A Léda versek neki voltak címezve, de nem neki szóltak. A harmadik versszakban megalázó szánalmat írt, elmondása szerint csak sajnálatból maradt a nővel és csak önmagát szerette benne. A negyedik versszakban kijelenti, hogy Léda általa lett valaki, de a való életben ez éppen fordítva történt: „Ki előttem kis kérdőjel vala S csak jöttömmel lett beteljesedve.” Az ötödik versszakban csendben akar szakítani. Szeretné ha Lédával békében elfelejtenék egymást. Szerinte Lédának volt megtiszteltetés, hogy vele lehetett viszonya. Ezzel pedig megalázza Lédát. Adyt többé nem érdekli, hogy mi történik az asszonnyal, csak megszabaduljon tőle. Úgy gondolja, hogy a kapcsolatuk előtt Léda senki nem volt. Csak akkor lett belőle valaki, amikor megismerték egymást. „Általam vagy, mert meg én láttalak S régen nem vagy, mert már Régen nem láttalak.”
A dokumentum elejére
