osteon.html

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok

II.

Sejtek és szövetek

http://ist-socrates.berkeley.edu/~brandley/courses/ib131l/histo/cartandbo ne/pictures/osteon.html


Sejtbiológia 20. Szerveződési szintek (F) 1. Véleményed szerint az alábbiak közül melyek állnak sejtekből? Jelöld aláhúzással! Ha bizonytalan vagy a válaszban, tegyél kérdőjelet! az izom az agy

a köröm a falevél

a vér

a zöld színtest

a zárványok a sejtfal

2. A halmazábra megfelelő részeibe írd be a következő szavakat annak megfelelően, melyik a nagyobb kategória, és ezáltal melyik foglalja magában a másikat! sejtplazma, légcső, magvacska, hámsejt, légzési szervrendszer, hámszövet, sejtmag

3. Fogalmazd meg, mi a különbség a sejtfal és a sejthártya között (elhelyezkedés, felépítés, tulajdonság)! …………………………………………………………….…………………………………….. …………………………………………………………………….……………………………..

48


Értékelési szempontok (20.) Kompetenciák:

lényegkiemelés,

kapcsolatba

hozás,

összehasonlítás,

rendszerezés, problémamegoldás, osztályozás

Megoldás 1. az izom az agy

a köröm a falevél

a vér a zárványok a zöld színtest a sejtfal

2. légzési szervrendszer légcső hámszövet hámsejt sejtplazma sejtmag magvacska

3. sejtfal: növényi és gombasejteket határol, anyaga cellulóz (a gombák nagy részénél kitin, baktériumokéban fehérje) / merev sejthártya: minden élő sejtet határol, anyaga zsírszerű / lipid / foszfatid kettősréteg, fehérjék, szénhidrátok hajlékony, alakváltoztatásra is képes 49


Módszertani ajánlások Felhasználási javaslat:

Egyéni munka, közös, vagy kiscsoportos megbeszélés.

Továbblépés:

Az első feladathoz további példák keresése, házi feladatban.

A második feladathoz hasonló ábra készítése.

50


21.

Tankönyvtervezés (G)

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget! Eközben képzeld el, hogy egy tankönyv szerkesztője. A szerző által leadott ábraanyagot a szöveg alatt találod. Feladatod, hogy számozd meg az ábrákat, és a szöveg megfelelő mondata után szúrd be az oda illő ábrahivatkozást, például így: (1. ábra) Lehetőség van a kész ábrák mellé saját illusztrációt is készíteni. Döntsd el, a szöveg melyik részletét szemléltetnéd, készítsd el a rajzot az üres négyzetbe, számozd meg és illeszd be ezt a hivatkozást is a szövegbe! „ A meiózis folyamata a mitózishoz hasonlóan egy sejtciklus része. A sejtciklusban megkettőződött DNS-állományból a meiózisban kialakulnak a kétkromatidás kromoszómák. Az osztódó sejt teljes kromoszómakészletének egyik fele apai, a másik anyai eredetű. A két különböző eredetű sorozat lényegében egymásnak megfelelő tagjai homológ párokat alkotnak. A meiózis folyamatának kezdetén közelkerülve egymáshoz a homológ kromoszómák szorosan összetapadnak, és négy kromatidából álló kromoszómapárt alkotnak. A két kromoszóma a tapadási pontokon kromatidáikkal átkereszteződve bizonyos szakaszaikat kicserélik egymással. Ez az átkereszteződés jelensége, ami után az új összetételű homológ kromoszómák a sejt középsíkjába rendeződnek, húzófonalak tapadnak hozzájuk majd a kromoszómapárok egymástól elválva a sejt két ellentétes pólusa felé vándorolnak. A kialakult utódsejtekbe így a homológ pároknak csak egyik tagja kerül. Az így haploiddá váló utódsejt ismét osztódik, de most már egy mitózishoz hasonló folyamat révén. Így ezúttal a kétkromatidás kromoszómák fognak kromatidáikra szétválni a húzófonalak segítségével. A keletkező négy utódsejt szintén haploid, de most már mindegyikben csak egykromatidásak a kromoszómák.”

51



lényegkiemelés,

kapcsolatba

hozás,

problémamegoldás,

szövegértés, alkotóképesség

Megoldás „A meiózis folyamata a mitózishoz hasonlóan egy sejtciklus része. A sejtciklusban megkettőződött DNS-állományból a meiózisban kialakulnak a kétkromatidás kromoszómák. Az osztódó sejt teljes kromoszómakészletének egyik fele apai, a másik anyai eredetű. A két különböző eredetű sorozat lényegében egymásnak megfelelő tagjai homológ párokat alkotnak (1. ábra). A meiózis folyamatának kezdetén közelkerülve egymáshoz a homológ kromoszómák szorosan összetapadnak, és négy kromatidából álló kromoszómapárt alkotnak. A két kromoszóma a tapadási pontokon kromatidáikkal átkereszteződve bizonyos szakaszaikat kicserélik egymással. Ez az átkereszteződés jelensége, ami után az új összetételű homológ kromoszómák a sejt középsíkjába rendeződnek, húzófonalak tapadnak hozzájuk (2. ábra), majd a kromoszómapárok egymástól elválva a sejt két ellentétes pólusa felé vándorolnak (3. ábra). A kialakult utódsejtekbe így a homológ pároknak csak egyik tagja kerül (4. ábra). Az így haploiddá váló utódsejt ismét osztódik, de most már egy mitózishoz hasonló folyamat révén. Így ezúttal a kétkromatidás kromoszómák fognak kromatidáikra szétválni a húzófonalak segítségével (5. ábra). A keletkező négy utódsejt szintén haploid, de most már mindegyikben csak egykromatidásak a kromoszómák (6. ábra).”

A saját készítésű rajz ábrázolhatja pl. a sejtciklust vagy az átkereszteződést stb. Számozásának függvényében a fenti ábrák sorszáma a jelölttől eltérő is lehet, de a hivatkozási hely nem!


Önálló munka a szöveggel, az eredmények közös értékelése.

Továbblépés:

Hasonló feladat összeállítása.

52


22.

Szövegértelmezés (G)

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd oldd meg a feladatokat! „Ma reggel, ahogy tisztálkodás után végignézett magán, úgy látta, hogy kisé kövérebb a kelleténél. A sejthártya feszesen húzódott rajta, a mag igen picinek tűnt a sok citoplazmában. Nagyon furcsának találta az egész testét, kigömbölyödött. A korábbi szögletes forma jobban tetszett neki, és mégis feltűnt, hogy az eddig mogorva szomszédok barátságosan mosolyogva üdvözlik. Most te következel – mondták. Sajnos nem nagyon tudott örülni a barátságos üdvözléseknek, rosszullét fogta el, émelygett. Először a maghártyája oldódott fel, majd beleolvadt az endoplazmás retikulumba, mely az egész plazmában szanaszét tekergett. Úgy érezte, hogy egész teste egységes golyóvá alakul. Alig kapott levegőt, úgy nézett ki, hogy minden életműködése leáll, és minden tartalékenergiája a testében lezajló nagy átalakulási folyamat szolgálatában áll. A DNS-fonalakra rátelepedtek a fehérjék, és szigorúan lezártak rajtuk minden szabad helyet. Az addig szabadon úszkáló DNS-fonalak katonás rendbe álltak, és fokozatosan egymásra tekeredtek. (…) A Sejtnek volt egy szervecskéje, melyet eddig teljesen értelmetlennek tartott. Nos, ez a szervecske most erőre kapott. Hirtelen kettéoszlott és a két rész vándorolni kezdett ellentétes irányban a Sejt két vége felé. Amikor már szemben álltak egymással, mindkettő fonalakat bocsátott ki magából. (…) A hosszú kétkarú kromoszómák könnyebben kapták el a fonalakat, majd karjukon villámgyorsan végigcsúsztatták és valahol középtájon rögzítették. Nem úgy a kisebbek! Ezek sokat kapkodtak, és volt úgy, hogy egy nagyobb kromoszómának három fonal jutott, míg a kicsiknek egy sem. De a nagyobbak nem voltak önzőek: a felesleget szívesen leadták, és végül mindegyiknek jutott megfelelő számú fonal.” Csaba György: Gondolatok a biológiáról. Gondolat, 1984. 1.

Mi lesz a következő fontos történés a Sejtben? Folytasd a szöveget egy újabb bekezdéssel (legalább 3 mondattal) az eddigi megszemélyesítő stílusban!

………………………………………………………………………………….……………...... ………………………………………………………………………………………….……...... ………………………………………………………………………………………...……….... ………………………………………………………………………………………....………... 2.

Mi lehet a Sejt? Jelöld az egyetlen helyes választ! A) megtermékenyítetlen petesejt B) fehérvérsejt C) májsejt D) idegsejt

Indokold választását a szöveg megfelelő mondatával: ……………………………………………………………………………………….………...... 3.

A sejtciklus melyik szakaszában volt a Sejt ma reggel (mielőtt „émelyegni kezdett”)?

……………………………………………………………………………………………….......

53


4.

Hogyan „tisztálkodhat” egy sejt a valóságban?

…………………………………………………………………...……………………………… 5.

Fogalmazd meg szakszerűen, egy-egy szóval, mi a) a sejt tartalékenergiája, amely a nagy átalakulás szolgálatában áll?

…………………………………………………………………………….…………………...... b) a katonás rendbe álló, egymásra tekeredő DNS-fonalak neve? …………………………………………………………………………………….…………...... c) a sejtszervecske, amelyet a Sejt eddig teljesen értelmetlennek tartott? …………………………………………………………………………………………….…...... 6.

Mennyi a „megfelelő kapcsolódnia kellett?

számú

fonal”

amennyinek

egy-egy

kromoszómához

………………………………………………………………………………………....………... 7.

Hány kromoszóma van valószínűleg a Sejtben, ha az emberi sejt?

………………………………………………………………………………………....………...

54



lényegkiemelés,

kapcsolatba

hozás,

rendszerezés,

problémamegoldás, analógiák felismerése, forráskezelés, alkotókészség

Megoldás 1. Pl.: A fonalak megfeszültek, és a kromoszómák rémülten észlelték, hogy testük két egyenlő félre (kromatidáira) hasad. A szétvált kromoszómarészletek vándorolni kezdtek a Sejt két pólusa felé. A kromoszómák először meglepődtek, hiszen eddig hozzászoktak, hogy ők diktáljanak, és furcsállották, hogy engedelmeskedniük kell a fonalak húzásának, de most már nagy kedvvel vettek részt ebben a játékban. 2. C „A korábbi szögletes forma jobban tetszett neki” 3. interfázis („nyugalmi szakasz”) 4. lizoszómák segítségével elbontja a felesleges részeit / exocitózissal 5. a) ATP b) kromoszóma c) sejtközpont 6. 2-2 db 7. 46 db (23 pár)


Pármunka, a tanár útmutatása alapján önálló javítás.

Továbblépés:

A sejtosztódást mutató képek kivágása, és a képek időrendi sorrendbe rendezése.

55


23-29. Kis szövethatározó – többsejtű élőlények testszerveződési típusainak elkülönítéséhez, állati és növényi szövetek azonosításához 1. a. Az élőlény teste sejtfonalakból vagy ezek szövedékéből áll. A vizsgált élőlény lehet tagolt testű, de az egyes sejtek közel azonos fölépítésűek és működésűek. > fonalas, álszövetes vagy teleptestű élőlények >2. b. A vizsgált élőlény szövetekből: meghatározott alakú és működésű sejtekből áll, minden szervet többféle szövet alkot. >5. 2. a. A vizsgált élőlény tartalmaz fotoszintézisre alkalmas színanyagot, gyakran zöld színű a benne levő zöld színtestek miatt. >3 b. A vizsgált élőlény egyetlen sejtje sem tartalmaz zöld színtesteket. >4 3. a. Változatos alakú (lemezes, bokros) és színű (zöld, barna, sárga) teleptestű élőlények, moszatok és gombafonalak szimbiózisai. > zuzmók b. Vízben élő, zöld színtestet tartalmazó sejtfonalak. > fonalas zöldmoszat fajok c. A vizsgált élőlény rendszerint szárazföldi, apró termetű, zöld színtesteket tartalmaz, levélkéi néhány sejtrétegből állnak, testében egyszerű vízszállító vagy raktározó szövetelemek lehetnek. > lombosmoha vagy tőzegmoha fajok 4.

a. Egysejtű vagy néhány sejtből álló kolóniák. b. Gombafonalak szövedékéből (micélium) áll.

> élesztőgomba fajok > teleptestű gombák, pl. fejespenész

5.

a. Azonos alakú, eredetű és működésű sejtfallal körülvett sejtekből áll. > növényi szövetek > 6. b. A sejteket nem határolja fal, gyakran jelentős távolságra vannak egymástól (nagy sejtközötti állomány). > állati szövetek > 11

6.

a. Apró, osztódásra képes, plazmával telt sejtekből áll, melyekben jól látható a nagy sejtmag, vagy - nagy nagyítással - gyakran fölfedezhetők a kromoszómák ill. a sejtosztódás fázisai. Gyökér- és hajtáscsúcsban, edénynyalábokban (kambium), ill. a fás szár háncs- és farétege között (kambiumgyűrű). > osztódó szövet. b. A sejtek alakja más, gyakran megnyúltak, sejtplazmájuk egy részét vakuólum vagy zárvány töltheti ki, a sejtplazma teljesen hiányozhat is. Osztódásra képtelenek. >7

7.

a Megnyúlt, jellegzetesen vastagodott sejtfalú szövetelemek alkotják, a sejtplazma részben vagy egészen hiányzik. Minden növényi szerv edénynyalábjaiban, ill. a fás szárúak törzsében jellemző. szállító szövetek >8 b. A sejtek alakja más. > 9

8.

a Kis átmérőjű csövek, az edénynyaláboknak a szár felszíne felé eső részén. Bennük szerves anyag áramlik. > háncsszövet, rostacsövek b. Nagyobb átmérőjű csövek, az edénynyaláboknak a szár belseje felé eső részén, fás szárúakban a törzs nagy részét ez teszi ki. > farész, vízszállító csövek


9.

10.

a A sejtek külső fala megvastagodott, amit vízzáró viaszréteg boríthat. Felületüket nyúlványok (szőrök) növelhetik. A hajtás föld feletti felszínén (bőrszövet) és a gyökér felszínén helyezkedhetnek el > bőrszövet b. A sejtek plazmával teltek, vékony sejtfalúak, nagyok. Bennük – funkció szerint - zárványok, színtestek, tartalék tápanyag lehet. > alapszövetek > 10 a A sejtek zöld színtesteket tartalmaznak. Levelekben, fiatal hajtásokban. > táplálékkészítő alapszövet b A sejtplazmában keményítő, fehérje vagy olajszemcsék láthatók. Magvakban, gyökérben, gumókban, virágszirmokban. > raktározó vagy kiválasztó alapszövet

11.

a A sejtek szorosan összetapadnak. Testfelszínen, belső szervek, mirigyek, erek felszínén, érzékszervekben fordulnak elő. > hámszövetek>12. b A sejtek közt sejtközötti állomány van. > 13

12.

a A sejtek egy vagy néhány rétegben állnak, lapos, köbös vagy megnyúlt, henger alakúak, felszínüket csillók boríthatják. > el nem szarusodó hámtípusok (pl. csillós hengerhám, egyrétegű laphám) b A több rétegben álló sejtek felszínét vastag, hullámos felszínű szaruréteg borítja. > többrétegű elszarusodó laphám

13.

a. A sejtközötti állomány áttetsző, folyékony. A sejtek többsége korong alakú. Erekben található. > vér b A sejtközötti állomány szilárd, kocsonyás vagy rugalmas rostokból áll. > 14

14.

a A sejtek összehúzódásra képesek, soksejtmagvú rostokká olvadtak össze. b. A sejtek alakja más.

15.

a

Elkülönült, orsó alakú sejtekből áll. Zsigeri szervek, erek falában. > simaizomszövet b Soksejtmagvú rostokból áll, mely fénymikroszkópban jellegzetes harántcsíkolatot mutat. Vázrendszerhez kapcsolódó izmokban > harántcsíkolt izomszövet

16.

a. A sejtközötti állomány nagy szilárdságú vagy rugalmas, mikroszkópban rostokból vagy lemezekből áll. > kötő- és támasztószövetek > 17. b A sejtközötti állományban fénymikroszkóppal nem figyelhető meg szerkezet. A sejtek elágazók, nyúlványaik hossza a sejttest sokszorosát is kiteheti. > idegszövet

17.

a A sejtközötti állomány szilárd, szervetlen sókat és szerves anyagokat is tartalmaz. A sejtek kicsik, keresztmetszetben körkörösen állnak az erek körül (osteon). Csontokban. > csontszövet b A sejtek szétszórtan vagy kisebb csoportokban állnak (porcudvar), a sejtközötti állomány egynemű (üvegporc) vagy rostokat tartalmaz. Csontok felszínén, inakban, belső szervek közötti térben. > porcszövet c.) egyéb kötő- és támasztószövetek (laza- és tömött rostos kötőszövet)

46

megnyúltak,

orsó alakúak, vagy > izomszövetek > 15 > 16


23-29. Az alábbi feladatsor a következő élőlény csoportok, illetve szövetek azonosítását segíti: fonalas zöldmoszat fajok, lombosmohák vagy tőzegmoha fajok, zuzmó fajok, élesztőgomba fajok, teleptestű gombák, pl. fejespenész bőr-, szállító- (háncs és fa), osztódó-, raktározó és táplálékkészítő alapszövetek többrétegű elszarusodó hám-, csont-, vér-, ideg-, harántcsíkolt izomszövet A 23-29. feladatokat kis csoportokban (2-4 diák) oldják meg. Minden csoport használhatja a „Kis szövethatározót”. A munka befejeztével, ha van projektor, a képek kivetíthetők és a csoportok 1-1 képviselője ismerteti a megoldást. Mindenképpen közös utólagos feldolgozást igényel a 26-27. feladat.

A 23-29. feladatok képeinek forrásai: ladophora botot botany wisc.edu Cladophora-discoid-chloropl ceaspub eas asu osteon ist socrates berkeley www.science.siu.edu

Halász Zoltán: Így élt Pasteur MÓRA, 1976 Vigh H Borbála - Kondics Lajos: Összehasonlító szövettan TANKÖNYVKIADÓ 1984

47


23. Moszatok és gombák (G) B

A

C Az ábrákon élesztőgomba és moszat fajokat látunk. Először döntsük el, hogy melyik képen melyik élőlény van! 1.

Moszat faj: …………………… Élesztőgomba faj: ………………………………

Milyen testszerveződési típus jellemző a képen látható élőlényekre? 2.

Moszat faj: …………………… élesztőgomba faj: ………………………………

Milyen életmódot folytatnak a képen látható fajok szénforrás és energiaforrás szempontjából? 3.

Szénforrás (anyagforrás) szempontjából A moszat faj: …………………… Az élesztőgomba faj: …………………………

4.

Energiaforrás szempontjából A moszat faj: …………………… Az élesztőgomba faj: ……………………………

5.

A sejtek fölépítésének megfigyelésére a „B” ábrán látható sejtet még nagyobb nagyítással vizsgáltuk. Ezt mutatja a „D” ábra. Nevezzük meg az ábrán a sejt betűvel jelölt részeit! X : ………………………… Y: …………………………

D ábra X

Y

6. Fogalmazzunk meg két hasonlóságot és két


különbséget az ábrán látható moszat- és gombasejtek fölépítése között! Hasonlóságok:

Különbségek:

Mindkettőben…

A gombasejtekben

…………………………………….

…………………………………………………..

……………………………………

………………………………………………….. míg a moszat sejtekben ………………………………………………….. ……………………………………………………

49



lényegkiemelés,

kapcsolatba

hozás,

összehasonlítás,

rendszerezés, problémamegoldás, képi információ feldolgozása, csoportmunka

Megoldás A „Kis szövethatározó” használható! 1. Moszat faj: A,B; élesztőgomba faj: C 2. Fonalas, egysejtű 3. Autotróf, heterotróf 4. Fototróf, kemotróf 5. X sejtfal, Y: zöld színtest 6. Hasonlóságok: sejtfal, citoplazma, sejthártya, sejtmag stb. Különbségek: a sejtfal anyaga / nincs zöld színtest a gombában


Csoportmunka, lásd a 29. feladat után.

Továbblépés:

A feladatot kiegészíthetjük mikroszkópi vizsgálattal is.

50


24. Levél és levélke (G)

Mikroszkópban vizsgáltuk a fölső képen látható szőrmoha faj egy levélkéjét. A látott képet az jobboldali ábra mutatja. 1. Készítsünk vázlatrajzot az alsó kép egy részletéről, kiemelve és jelölve azokat a sejtalkotókat, N: amelyeket fölismertünk! Ügyeljünk arra, hogy a sejtek alakja, illeszkedése, a sejtalkotók elhelyezkedése, száma valósághű legyen! A jobb alsó sarokba írja be a használt nagyítást! Vázlatrajz a vizsgált mohalevélkéről 2. Hasonlítsuk össze a szőrmoha levélkét egy kétszikű növény levelének fölépítésével! Fogalmazzunk meg két hasonlóságot és két különbséget! Hasonlóságok:

Különbségek:

Mindkettőben…

A mohalevélkékben

…………………………………….

…………………………………………………..

……………………………………

………………………………………………….. míg a kétszikű levelekben ………………………………………………….. ……………………………………………………

51


Értékelési szempontok (24.) Kompetenciák: lényegkiemelés, kapcsolatba hozás, összehasonlítás, rendszerezés, problémamegoldás, képi információ feldolgozása, alkotóképesség, információfeldolgozás

Megoldás A „Kis szövethatározó” használható! 1. A rajz értelemszerű javítása. 2. Hasonlóság: mindkettőben van: zöld színtest, sejtmag, sejtfal, sejthártya, plazma, mitokondrium stb. Különbség: A levélke sejtjei nem alkotnak szöveteket, a levél szövetekből áll (szerv). A mohalevélke nem alkalmas a víz párolgásának szabályozására, a kétszikű levél igen. Minden jó megfogalmazott különbség értékelendő. A rajzon legyenek jól fölismerhetők a sejtek határai (sejtfalak) és a zöld színtestek. Hívjuk fel a rajzoló figyelmét arra, hogy pontos legyen (a sejtek alakja, a színtestek pontos száma 1-1 sejtben). Ha szükséges, beszéljük meg a nagyítás kiszámításának módját.

Módszertani ajánlások: Felhasználási javaslat:

Pármunka mikroszkóppal.


Továbblépés:

Mohalevelekben a zöld színtestek számlálása az alsó ill. a felső levélkékben.

52


25. A felszínt burkoló szövetek (G)

D

A C Az „A” és a „B” jelű szövet egyaránt egy-egy élőlény testfelszínéről származik. B Vizsgáljuk meg az ábrát, és a Szövethatározó 5. pontja segítségével döntsük el, hogy melyik növényi, melyik állati szövet!

E

1. Az „A” …………………- ből származó szövet, a „B” pedig …………………-ból származó szövet. 2. Milyen szövet az „A”? …………………………………………. 3. Melyik szövet a „B”? …………………………………………. 4. Mit jelöl a „C” betű a fényképen? ……………………………………………………… 5. Milyen sejtalkotókat lehet jól megkülönböztetni (a festés következtében) a „B” ábrán? ………………………………………………………….. 6. A „D” jelű réteg nem sejtekből áll, hanem egy sejtek által kiválasztott anyag burkolja. Mi lehet ez az anyag és mi a szerepe (biológiai funkciója)? ………………………………………………………………………………………… 7. Az „E” réteg sejtjei milyen szövetet alkotnak és mi a fő biológiai funkciójuk? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 8. A felsoroltak közül honnan származhat a „B” jelű metszet? A. B. C. D. E.

Béka bőre. Hagyma levele. Ember nyelőcsöve. Ember ujjbőre. Földi giliszta bőre.

9. Külön lapon vagy füzetünkbe készítsünk másolatot a „B” fényképről. Ügyeljünk arra, hogy jól látsszanak a sejtmagok és a sejthatárok. Hány sejtet rajzoltunk le?

53


Értékelési szempontok (25.) Kompetenciák: lényegkiemelés, kapcsolatba hozás, összehasonlítás, rendszerezés, problémamegoldás, alkotóképesség, képi információ feldolgozása, társas aktivitás

Megoldás A „Kis szövethatározó” használható! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A: növény; B: állat. bőrszövet (többrétegű elszarusodó) hámszövet Gázcserenyílás (zárósejtjeit). A sejtmagokat. Szaru (keratin). Funkciója: mechanikai védelem. Laza rostos kötőszövet / zsírszövet. Funkció: hőszigetelés/ szabályozott hőleadás, mechanikai védelem, érzékelés (mechanoreceptorok). D A rajzos feladat – értelemszerűen.


Pármunka, mikroszkópi vizsgálattal


Továbblépés:

A 9. feladat az időigényessége miatt házi feladatnak javasolt.

Gyűjtőmunka a bőr szerepéről.

Példák keresése a bőr- ill. hámszövet eredetű függelékekre.

Házi feladat: A hajtás és a gyökér bőrszövetének összehasonlítása.

54


26. Anyagszállítás 1. (G) A

B

D E

C X

Az „A” és a „B” jelű szervek egy növény, ill. egy állat testnedveinek szállításában vesznek részt. Vizsgáljuk meg az ábrát, és a Szövethatározó 5. pontja segítségével döntsük el, hogy melyiket alkotják növényi szövetek! 1. Növényi szövetek a(z) …………. jelű(ek). 2. Főként milyen anyag (molekula) alkotja az X-el jelölt sejtalkotót? ………………….. 3. A Szövethatározó segítségével állapítsuk meg, hogy mely szövet alkotja „C” és melyik a „D” jelű szállítószövetet! C: …………………………………..…… D: ………………………………………….. 4. Hogy nevezik a képen látható szállítószövet egységet? ………………………………. 5. Bár ebben a nagyításban ez nem látszik, az „E” jelű szövet osztódó sejtekből álló keskeny sáv. Mi a neve e speciális osztódószövet típusnak, és milyen sejtalkotót keresnénk benne nagyobb nagyítással? …………………………………………………………………………………………………. 6. A „B” ábra fölső vagy alsó része felé található a test felszíne? Indokoljuk a választ! ………………………………………………………………………………………………… 7. Miben különbözik egy élő szervezetben a „C”-ben és a „D”-ben áramló folyadék? ……………………………………………………………………………………………… 8. Rajzoljuk le a „B” fotót úgy, hogy a különböző szövettípusokat más-más színnel jelöljük!

55


Értékelési szempontok (26.) Kompetenciák: lényegkiemelés, kapcsolatba hozás, összehasonlítás, rendszerezés, problémamegoldás, alkotóképesség, képi információ feldolgozása, társas aktivitás

Megoldás A „Kis szövethatározó” használható! 1. B 2. Cellulóz (és pektin) 3. C: fa D: háncs 4. Edénynyaláb 5. Kambium. sejtmagot/kromoszómákat. 6. A fölső rész felé, mert a háncsrész ebben az irányban található. 7. A „C”-ben víz és sók, a „D”-ben vízben oldott szerves anyagok áramlanak. 8. rajzos feladat: értelemszerűen


Pármunka, mikroszkópi vizsgálattal


Továbblépés:

A 8. feladat az időigényessége miatt házi feladatnak javasolt.

Kísérlet: Egy tintával megfestett vízbe egy fehér virágú kétszikű növényt állítunk. 12 óra elteltével milyen változást tapasztalunk? Mi a változás magyarázata? Készítsünk a szárból keresztmetszetet! Mit tapasztalunk?

56


27. Anyagszállítás 2. (G) A

B X

K C

E

L Y

Az „A” és a „B” jelű testrészek egy növény, ill. egy állat testnedveinek szállításában vesznek részt. Vizsgáljuk meg az ábrát, és a Szövethatározó 5. pontja segítségével döntsük el, hogy melyiket alkotják állati szövetek! 1. Mi a funkciója az élő szervezetben a „C” és az „E” jelű rétegnek? Milyen szövet alkotja ezeket? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 2. Milyen különbséget látunk az X és az Y eret körülvevő szövetrétegek vastagságában? Mi a különbség magyarázata? ……...…………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 3. Miben különbözik egy élő szervezetben (testben) a „X”-ben és a „Y”-ben áramló folyadék összetétele? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 4. Mit mutat a jobb oldali kép? Mire mutat a K és az L nyíl? …………………………………………………………………………………….………… ……………………………………………………………………………………………….

57



lényegkiemelés,

kapcsolatba

hozás,

összehasonlítás,

rendszerezés, problémamegoldás, képi információk feldolgozása

Megoldás A „Kis szövethatározó” használható! 1. Rugalmas rostok: a vér továbbítása (főleg az artériákban). Simaizom gyűrű: a vérnyomás szabályozása, tónus 2. Az artériákban mindkettő vastagabb, oka: a vénákban az érkeresztmetszet változó, a vér továbbítását nem az érfal rugalmassága, hanem egyéb hatások okozzák (izompumpa, mellkas, a szív szívó ereje). 3. Az X oxigéntartalma nagyobb, szén-dioxid tartalma kisebb, kevésbé savas, különbség lehet tápanyag- és bomlástermék tartalmában. is (attól függ, hogy melyik érszakaszban vagyunk, ezt részletesebben is megbeszélhetjük). kétszikű szár edénynyalábja, a K a kambium, az L a farészre mutat.



Csoportmunka: A két kép megtekintése után minden csoport választ két szóvivőt, ők a táblánál vetített szövettani metszet segítségével jellemzik a metszeteket.

Továbblépés:

A kis és nagyvérkör artériáinak összehasonlítása.

Az egyszikű és a kétszikű szár edénynyalábjainak összehasonlítása felépítés és elhelyezkedés szerint.

58


28. Mozgás és ingerlékenység (G)

x B

A

1. A képeken két emberi szövetről készült mikroszkópos felvételt látunk. Azonosítsuk a Kis szövethatározó segítségével a szöveteket! Írjuk alá azt a képen is megfigyelhető jellegzetességet, melynek segítségével azonosítottuk!

2.

A: ……………………………………

B: ………………………………………….

……………………………………….

….…………………………………………

Hol (az emberi szervezet mely részén, szervében) találkozhatunk a fenti szövetekkel? A: ……………………………………

B: ………………………………………….

3.

Mi a neve az ábrán „x” betűvel jelölt egységnek? ……………………………………..

4.

Látunk-e egész sejteket az „A”, illetve a „B” ábrán? Indokoljuk állításunkat!

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 5. Keressük meg a sejtmagokat az „A” és a „B” ábrán, és jelöljük azokat kis piros körökkel! Mit állapíthatunk meg számukról és eloszlásukról? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

59



lényegkiemelés,

kapcsolatba

hozás,

összehasonlítás,

rendszerezés, problémamegoldás, képi információ feldolgozása

Megoldás 1. A: harántcsíkolt izomszövet / harántcsíkolat B: idegszövet / hosszú nyúlványok 2. A: vázizmokban B: gerincvelő, agyvelő 3. X: izomrost 4. Egyiken sem. Az „A” ábrán eleve nincsenek sejtek (hanem rostok), a „B” ábra sejtjeinek nyúlványai pedig hosszabbak, mint ami a metszet síkjába eső részen látszik. 5. Az izomrostban sok mag található, főként a rostok szélén, az idegsejtekben csak egy, a sejttestben.


Csoportmunka A 23-28. feladatok egy órán is megoldhatók. A hat csoport mindegyike megkapja a szövethatározót, és az egyik feladatsort. Minden csoport megoldja a feladatlapot, majd egy szóvivő a csoportból elmondja a feladatok megoldását, egy másik összefüggően jellemzi a vizsgált szövetet. A többiek saját jegyzetet készítenek a füzetben a hallottakról. A csoportbeszámolókat értékeljük, valamint az elkészült jegyzeteket is ellenőrizzük.

Pármunka mikroszkóppal. A vizsgált szövetekről saját rajz készítése, a felismerhető részek megjelölésével.

Továbblépés:

A látottakon kívül az emberi izomszövet- típusok felsorolása, jellemzése.

Az emberi idegsejt -típusok felsorolása, feladatuk összehasonlítása.

60


29. Szövetek tulajdonságai (E)

Növényi szövetek

Állati szövetek

Hámszövetek Bőrszövet

Az alábbiakban néhány szövet tulajdonságait adjuk meg. Az adott szövetet jelző sorszámot írd a halmazábra megfelelő helyére! (Egy sorszám csak egy helyre kerülhet. A kisebb halmazba azokat a számokat írd, amelyek csak arra a halmazra igazak.) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Szorosan záródó sejtjeinek némelyike alakját változtatva nyitja és zárja a gázcserenyílásokat. Minden sejtjét cellulóztartalmú fal veszi körül. Soksejtmagvú rostokból áll, mely fénymikroszkópban jellegzetes harántcsíkolatot mutat. A több rétegben álló sejtek felszínét vastag, hullámos felszínű szaruréteg borítja. A sejtek külső fala megvastagodott, amit vízzáró viaszréteg boríthat. Felületüket nyúlványok (szőr, gyökérszőr) növelhetik. Apró, osztódásra képes, vékony sejtfalú, plazmával telt sejtekből áll, melyekben jól látható a nagy sejtmag, vagy - nagy nagyítással - gyakran fölfedezhetők a kromoszómák ill. a sejtosztódás fázisai. Vérerek falát burkolja.

61



lényegkiemelés,

kapcsolatba

hozás,

rendszerezés, oksági gondolkodás

Megoldás Növényi szövetek

Állati szövetek

1. 5. 3.

Hámszövetek Bőrszövet

4. 7.

2.


Egyéni munka, tanári értékelés

Vetített képek segítségével szövet-felismerési gyakorlat.

62

6.

összehasonlítás,


A bőr 30. A bőr (F) Bőrünk felépítése Nézd meg az ábrát, és nevezd meg az egyes részleteket! 1. Mely részleteket jelölik a bőr keresztmetszetén a számok? 1. ……………………… 2. ……………………… 3. ……………………… 4. ……………………… 5. ……………………… 6. ……………………… 7. ………………………

2. Nevezd meg pontosan az alábbi sorszámokkal ellátott részleteket felépítő szöveteket! 1. ……………………………………. 2. ……………………………………. 3. ……………………………………. 5. ……………………………………. 6. ……………………………………. 3. Az emberi bőr tulajdonságai alapján lehet: a. ……………. b. …………… c. …………… típusú

63



lényegkiemelés,

kapcsolatba

hozás,

összehasonlítás,

rendszerezés, képi információ feldolgozása

Megoldás Bőrünk felépítése 1.

Forrás: http://www.kutya.hu/konyv/images/bor_retegei.jpg 2. Nevezd meg pontosan az alábbi sorszámokkal ellátott részleteket felépítő szöveteket! 1. kötőszövet / lazarostos kötőszövet 2. többrétegű, elszarusodó hámszövet/ többrétegű, elszarusodó laphám 3. kötőszövet / lazarostos kötőszövet/ zsírszövet 5. hámszövet/ mirigyhám 6. hámszövet/ mirigyhám 3. A bőr tulajdonságai alapján lehet: a. száraz b. normál /kevert c. zsíros típusú


Frontális munka Táblai mágneses applikációval a bőr felépítésének bemutatása. Minden részlethez a diákok hozzáteszik az adott rész funkcióját.

64


Csoportmunka Minden csoport megkapja az ábrát, és az előbb részletezett módon megoldják a feladatokat.

A feladat szóbeli feleltetésre is használható.

Továbblépés:

Az ábrán nem látható részek berajzolása.

Az irha receptorainak felsorolása. Ezek feladata és elhelyezkedése az irharétegben.

65


31.

A bőrtípusok (G)

Tedd a szöveg kihagyott helyeire az alábbi kifejezéseket! Pattanások, száraz, vízhiány, zsíros, rugalmasság, kiütések, kevert Milyen típusú a bőrünk? „Akik figyelnek a testükre, bőrük reakcióira, tudják, hogy milyen típusú a bőrük, a (1.) ………………….

bőr

például

(2.) …………………..…….…-ra,

(3.) …………………………-re hajlamos, az inggallért, a fehérneműt erősebben szennyezi. Ha száraz papírzsebkendővel orrunk nyergét, homlokunkat, arcunkat végigdörzsöljük, a (4.) ………………………..bőr

a

papíron

zsírnyomokat

hagy.

(5.) …………………………………bőrtípusnál zsírnyom csak egy-két helyen látható a zsebkendőn. (6.) ……………………….bőrnél a zsebkendő egyáltalán nem zsírosodik. A bőr fiatalságát (7.) ………………………………..-a mutatja. Ezt csípéspróbával ellenőrizhetjük. Ha kézfejünk bőrét vagy alsó szemhéjunkat becsípve kihúzzuk, öregedő bőrnél a redő csak lassan

húzódik

vissza.

A

bőr

korai

öregedése

főleg

a

mélyrétegi

(8.) …………………………….. miatt lép föl alkati és helytelen életmód következtében.” Rózsa Sándor: Testápoló kislexikon Mi a különbség az alábbi bőrelváltozások között? Válogasd szét az összekeveredett mondatokat! Írd a mondatok sorszámát a megadott táblázatba! Egy szám előfordulhat, hogy több helyre is beírható. szeplő

anyajegy

májfolt

1. Veleszületett, máskor csak az élet folyamán megjelenő, maradandó, a környező bőrtől eltérő színű vagy felszínű kisebb-nagyobb elváltozások. 2. Apró, kerekded formájú foltocskák a bőrön, amelyek a bőrszínnél sötétebb árnyalatúak. 3. A bőrön bárhol megjelenhetnek, világos vagy sötétebb barna foltok, kiemelkedő csomók formájában. 4. Alakjuk, számuk változó. 5. Kialakulásuk oka, a bőr festékanyag termelődése egyes területeken fokozottabb, mint máshol. 6. Leggyakoribb előfordulási helyük az arc, az orr, a homlok, de előfordulhatnak a vállon, illetve a karon is. 7. Sárgás-barnás szabálytalan alakú folt, mely az által keletkezik, hogy a bőr felületes rétegeiben a rendesnél nagyobb mennyiségben gyűlnek össze festékszemcsék. 8. Sokszor szőrszálak nőnek ki a foltokból. 9. A foltok főleg a homlokon, a szem körül, a halántékon és a száj körül láthatók.

66


10. Alkati tulajdonság, amely születésünktől kezdve jelen van az életünkben, az évek előrehaladtával egy bizonyos szintig növekszik a számuk. 11. Egy részük később rosszindulatúan elfajulhat, ezért időszakonként érdemes bőrgyógyásszal ellenőriztetni a bőrelváltozást. 12. A bőrfelszínből nem emelkedik ki. 13. Leggyakrabban a szőke és vörös hajú, ugyanakkor világos bőrű gyerekeknél, felnőtteknél jelentkezik. 14. Terhesség alatt vagy női nemi hormontartalmú (ösztrogén és progeszteron) gyógyszerek szedése esetén gyakori. 15. Ha az elváltozás viszketni kezd, azonnal forduljon orvoshoz!

67



lényegkiemelés,

kapcsolatba

hozás,

összehasonlítás,

rendszerezés, példakeresés, egészségtudatosság

Megoldás Ismeri a bőrét? Milyen típusú a bőrünk? „Akik figyelnek a testükre, bőrük reakcióira, tudják, hogy milyen típusú a bőrük. A zsíros bőr például pattanás-ra, kiütés/mitteszer-re hajlamos, az inggallért, a fehérneműt erősebben szennyezi. Ha száraz papírzsebkendővel orrunk nyergét, homlokunkat, arcunkat végigdörzsöljük, a zsíros bőr a papíron zsírnyomokat hagy. A normál/ kevert bőrtípusnál zsírnyom csak egy-két helyen látható a zsebkendőn. Száraz bőrnél a zsebkendő egyáltalán nem zsírosodik. A bőr fiatalságát rugalmasság-a mutatja. Ezt csípéspróbával ellenőrizhetjük. Ha kézfejünk bőrét vagy alsó szemhéjunkat becsípve kihúzzuk, öregedő bőrnél a redő csak lassan húzódik vissza. A bőr korai öregedése főleg a mélyrétegi vízhiány miatt lép föl alkati és helytelen életmód következtében.” (Forrás: Rózsa Sándor: Testápoló kislexikon) (A 2. és 3. válasz felcserélhető) Mi a különbség az alábbi bőrelváltozások között? szeplő 1., 2., 4., 5., 6., 10., 12., 13.

anyajegy 1., 3., 4., 8., 11., 15.

májfolt 4., 5., 7., 9., 12., 14.


Önálló munka páros ellenőrzés A diákok önállóan oldják meg a feladatokat, majd párosával összehasonlítják a megoldásaikat. Ezután projektor vagy írásvetítő segítségével kivetítjük a megoldást. A párok munkáját értékeljük.

Továbblépés:

Az anyajegy, a szeplő és a májfolt jellemzőiről hiányos szöveg készítése.

Szerepjáték

Bőrgyógyásznál megjelenik egy beteg, mert az arcán csúnya folt jelent meg. Milyen tanácsokat ad az orvos? Mire hívja fel a figyelmet?

68


32.

A bőr felépítése (E)

Röviden válaszolj az alábbi kérdésekre! • Magyarázd meg az alábbi mondatot, indokold meg az állítás helyességét! „Az emberi bőr a szervezetünk első védelmi vonala.” ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… •

A bőr hámrétegében lap-, köb- és hengerhám sejteket találunk. Miért nevezzük mégis többrétegű, elszarusodó laphámnak? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Nézd meg az ábra betűkkel jelölt részleteit és párosítsd a bőr felsorolt feladataival! A megfelelő betű beírásával válaszolj! 3. Ez a réteg részt vesz a szervezet hőszabályozásában. 4. A bőr és a szőr vízzel szembeni ellenálló képességét növeli. 5. Kiválasztó működést végez. 6. Szigetel és véd a mechanikai hatásoktól. 7. Pigmenteket tartalmaz. 8. Állandóan megújul. 9. Táplálja a hámréteget. 10. Véd a kórokozóktól. Töltsd ki a táblázathiányzó részeit! Szempontok

Anyajegy

Szeplő

Májfolt

kialakulása

11. kiemelkedik a hámréteg síkjából

12.

13.

körülírt festékfolt

15.

14.

Az alábbi állítások után írj I betűt, ha igaz, H betűt, ha hamis az állítás. 16. Az elszarusodó hám nem enged át semmilyen kémiai anyagot. 17. Az emberi ujjbegy mintázata genetikailag kódolt. Keretezd be a helyes megoldás/ megoldások betűjelét! 18. Mi a helyes eljárás az égési sérülés kezelésekor? A. Az égett testrészt alaposan be kell kenni zsiradékkal. B. Az égett testrészre tojáshabot kell tenni. C. Az égett testrészt 5-10percig folyó hideg víz alá kell tenni. D. Az égett testrészt be kell kötni steril kötszerrel.

69



lényegkiemelés,

kapcsolatba

hozás,

összehasonlítás,

rendszerezés, képi információ feldolgozása, egészségtudatosság

Megoldás 1. • A bőr elválaszt és összeköt a külső környezettel. • Véd a külső behatásoktól (baktériumok, hideg-, meleg, napsugárzás, sérülés). • Érzékel. Három különböző dolog megemlítése. 3. A többrétegű hámokat a legfelső réteg alapján nevezzük el.

3.. A, C 4. E 5. F 6. C 7. B 8. B 9. A 10. B

Szempontok

Anyajegy

Szeplő

kialakulása

11. veleszületett vagy szerzett

12. veleszületett, de napsütés hatására száma növekszik

kiemelkedik a hámréteg síkjából

körülírt festékfolt (nem emelkedik ki)

14. Jellemzője 16. H 17. I 18. C, D


Egyéni munka, tanári értékelés.

70

Májfolt 13. hormontartalmú gyógyszerek vagy terhesség alatt alakul ki. 15. sárgás-barna folt, nem emelkedik ki


33. A hám, az irha és a bőralja tulajdonságai (F) Írd a halmazok megfelelő részébe az alábbi állítások sorszámait! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Vérerek haladnak benne. Sejtjei nagy mennyiségű lipidet halmoznak fel. A szervezet védelmét szolgál(hat)ja. Alaphártya választja el a szomszédos rétegtől. Elszarusodik. Sejtközötti állománya a három közül a leggazdagabb. A D-vitamin felhalmozódásának helye. A szőrszál létrehozásáért felel. Jellemző szövetének sejtjei energiaraktárak. HÁM

IRHA

BŐRALJA

71



lényegkiemelés,

kapcsolatba

hozás,

összehasonlítás,

rendszerezés, analógiák felismerése, osztályozás

Megoldás HÁM

IRHA 4

8

5 6

3 1 2

7 9 BŐRALJA


Egyéni munka, ellenőrzés táblai applikációval.

Csoportmunka

Három csoportban dolgoznak a diákok. Az első csoport a hámréteg tulajdonságait szedi össze, és beszéli meg, és készít egy hám feliratú táblát. A második csoport az irha tulajdonságait szedi össze, és beszéli meg, és készít egy irha feliratú táblát. A harmadik csoport a bőralja tulajdonságait szedi össze, és beszéli meg, és készít egy bőralja feliratú táblát. Egy tanuló a táblánál felrajzolja a halmazokat, és rögzíti az eredményeket. A tanár egyenként olvassa az állításokat, a csapatok a saját rétegük jellemzőinél feltartják a táblájukat. Ha több tábla van fenn, akkor az állítás halmazmetszetbe kerül. Továbblépés:

A bőr rétegeihez kapcsolható állítások gyűjtése.

72


34. A faggyú- és a verejtékmirigy (G) Döntsd el az alábbi állításokról, hogy melyik mirigyre vonatkoznak! Írd a megfelelő betűjelet az állítások utáni négyzetekbe! A faggyúmirigy B verejtékmirigy C mindkettő D egyik sem 1. Külső elválasztású mirigy 2. Kiválasztó funkciója is van. 3. Szőrtüszőhöz kapcsolódik. 4. Zsírszerű váladékot termel. 5. Csöves végkamrájú. 6. Módosulatai a tejmirigyek. 7. Egysejtű mirigy. 8. Váladékának párolgása hűti a testet.

73



lényegkiemelés,

kapcsolatba

hozás,

összehasonlítás,

rendszerezés

Megoldás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

C B A A B B D B


Egyéni munka, frontális megbeszélés.

Továbblépés:

Szőrtípusok előfordulása az állatvilágban. Melyiknek, mi a szerepe?

Az egyes emberi nagyrasszok bőrének és szőrzetének jellegzetességei.

74


35. Az emberi bőr felépítése és jellemzői (E) Tanulmányozd az ábrát, majd töltsd ki a táblázatot!

A részlet neve 1.

Jellemzője

Betűjele az ábrán

Folyamatosan megújuló réteg. 2. Faggyúmirigy

5.

3.

4.

6.

7.

B A szőrszálat védi.

Bőralja

9.

8. 10.

75



lényegkiemelés,

kapcsolatba

hozás,

összehasonlítás,

rendszerezés, képi információ feldolgozása

Megoldás A részlet neve

Jellemzője

Betűjele az ábrán

1. Hám(réteg)

Folyamatosan megújuló réteg.

2. C

Faggyúmirigy

3. Váladéka puhítja a bőrt.

4. D

5. Verejtékmirigy

6. Hőszabályozás.

7. Szőrtüsző

A szőrszálat védi.

8. A

Bőralja

9. Zsírszövet / tápanyagraktár

10. E

B


Egyéni munka, tanári megbeszélés.

Továbblépés:

Szőrtípusok előfordulása az állatvilágban. Melyiknek, mi a szerepe?

Az egyes emberi nagyrasszok bőrének és szőrzetének jellegzetességei.

76

osteon.html

Recommend Documents