Országos Bérügyviteli Bajnokság II. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub június 22

Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. II. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub 2015. június 22. Válassza ki az alábbi megállapítások helyes befejezését/befejezéseit, illetve válassza ki a helyes választ/válaszokat! (Elıfordulhat, hogy több befejezés/válasz helyes!) A megoldás félkövér betőtípussal van jelölve. 1. A jogszabályban elıírt feltételek teljesülése esetén, az apát gyermeke születése esetén megilletı pótszabadságot vehet igénybe -

a munkaviszonyban foglalkoztatott édesapa.

-

a gazdasági társaság tulajdonosaként személyes közremőködést nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében teljesítı édesapa.

-

a megbízási jogviszonyban álló édesapa.

-

az ügyvezetést munkaviszonyban ellátó édesapa.

-

az ügyvezetést megbízási jogviszonyban ellátó édesapa.

2p (magyarázat a megoldáshoz: a Munka Törvénykönyvérıl szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó jogviszonyokat kellett kiválasztani) 2. A jogszabályban elıírt feltételek teljesülése esetén az édesapát -

gyermeke születésekor 5 naptári nap, apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság illeti meg.

-

gyermeke születésekor 5 munkanap, apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság illeti meg.

-

ikergyermekei születésekor 7 naptári nap, apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság illeti meg.

-

ikergyermekei születésekor 7 munkanap apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság illeti meg. 2p (a megoldáshoz: ld. Mt. 118. § (4) bekezdés) 3. A jogszabályban elıírt feltételek teljesülése esetén az édesapa -

gyermeke két hónapos kora betöltésének napjáig – mint jogvesztı határideig – veheti igénybe az apát gyermeke születése esetén megilletı pótszabadságot.

-

gyermeke születésének napját követı második hónap utolsó napjáig – mint jogvesztı határideig – veheti igénybe az apát gyermeke születése esetén megilletı pótszabadságot.

-

gyermeke hat hónapos kora betöltésének napjáig – mint jogvesztı határideig – veheti igénybe az apát gyermeke születése esetén megilletı pótszabadságot.

-

gyermeke születésének napját követı hatodik hónap utolsó napjáig – mint jogvesztı határideig – veheti igénybe az apát gyermeke születése esetén megilletı pótszabadságot. 3p (a megoldáshoz: ld. Mt. 118. § (4) bekezdés) -1OBB Klub 2015. II. forduló 2015.06.22. Józsáné Maczkó Gabriella 1. és 2. feladat ismertetése [email protected]

4. Amennyiben az édesapa munkaviszonya év közben kezdıdik, vagyis nem áll fenn a naptári év minden napján, -

az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadságot a munkaviszony naptári napjaira vonatkoztatva idıarányosan veheti igénybe az édesapa.

-

az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság a munkaviszony naptári napjaitól függetlenül, idıarányosítás nélkül illeti meg az édesapát. 3p (a megoldáshoz: ld. Mt. 121. § (1) bekezdés) 5. Abban az esetben, ha az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság jogvesztı határidejét megelızıen az édesapa munkaviszonya megszőnik, -

az igénybe nem vett, apának gyermeke születése esetén járó pótszabadságot meg kell váltani.

-

az igénybe nem vett, apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság a gyermek születését követı idıpontban létrejött új munkaviszony létesítése esetén, a jogvesztı határidı letelte elıtt sem vehetı igénybe.

-

az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság, a gyermek születését követı idıpontban létesített új munkaviszonyban igénybe vehetı a jogvesztı határidı letelte elıtt, amennyiben az apa igazolja, hogy az elızı munkahelyén nem vette igénybe az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadságot. 3p (a megoldáshoz: ld. 350/2014. (XII.29.) Korm. r. 1. § (6) bekezdés) 6. A jogszabályban elıírt feltételek teljesülése esetén, az apát gyermeke születése esetén megilletı pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésbıl kerül megtérítésre. A költségek megtérítése iránti kérelmet -

a Magyar Államkincstárnak az igénylı székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania. - Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak az igénylı székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania. - a Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóságnak az igénylı székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania. - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az igénylı székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania. 2p (a megoldáshoz: ld. 350/2014. (XII.29.) Korm .r. 2. § (1) bekezdés) 7. A jogszabályban elıírt feltételek teljesülése esetén, az apát gyermeke születése esetén megilletı pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésbıl kerül megtérítésre. A munkáltató költségek megtérítése iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus őrlapon - havonta, a kifizetés hónapját követı 12-ig - kérelmezheti. - negyedévente, a kifizetés negyedévét követı 20-ig - kérelmezheti. - évente négy alkalommal - március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig, valamint december 31-éig - kérelmezheti. 1p (a megoldáshoz: ld. 350/2014. (XII.29.) Korm. r. 3. § elsı mondata) -2OBB Klub 2015. II. forduló 2015.06.22. Józsáné Maczkó Gabriella 1. és 2. feladat ismertetése [email protected]

8. A jogszabályban elıírt feltételek teljesülése esetén, az apát gyermeke születése esetén megilletı pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésbıl kerül megtérítésre. A költségek megtérítése iránti kérelem nyomtatvány illetve elektronikus őrlap benyújtásakor -

mellékletként másolatban vagy elektronikus csatolmányként csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány másolati példányát

-

mellékletként eredetiben vagy elektronikus csatolmányként csatolni kell az apa nyilatkozatát arról, hogy a szülıi felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülıi felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, vagy nem szüntette meg.

-

mellékletként másolatban vagy elektronikus csatolmányként csatolni kell a munkáltató által a pótszabadság igénybevételérıl vezetett nyilvántartást, amely tartalmazza az igénybe vevı nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, idıpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket.

-

nem kell mellékletet csatolni. 2p

(a megoldáshoz: ld. 350/2014. (XII.29.) Korm. r. 2. és 3. §) 9. A jogszabályban elıírt feltételek teljesülése esetén, az apát gyermeke születése esetén megilletı pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésbıl kerül megtérítésre. A munkáltató a költségek megtérítése iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus őrlapon kérelmezheti, figyelemmel arra, hogy a munkáltató által kifizetett távolléti díjnak és munkáltatói közterheinek költségvetési megtérítése -

legkésıbb a kifizetést követı negyedév végéig számolható el.

-

legkésıbb a kifizetés negyedévét követı év utolsó napjáig számolható el.

-

legkésıbb a kifizetéstıl számított három évig számolható el.

-

legkésıbb a kifizetéstıl számított öt évig számolható el. 1p

(a megoldáshoz: ld. 350/2014. (XII.29.) Korm. r. 3. § harmadik mondata.) 10. A jogszabályban elıírt feltételek teljesülése esetén, az apát gyermeke születése esetén megilletı pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésbıl kerül megtérítésre. A költségek megtérítése iránti kérelem nyomtatvány illetve elektronikus őrlap benyújtását követıen az erre feljogosított állami szerv -

a benyújtást követı tizenöt napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról.

-

a benyújtást követı tizenöt munkanapon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról.

-

a benyújtási határidıt követı tizenöt napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról.

-

a benyújtási határidıt követı tizenöt munkanapon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. 1p (a megoldáshoz: ld. 350/2014. (XII.29.) Korm. r. 3. § második mondata.)

OBB Klub 2015. II. forduló 1. és 2. feladat ismertetése

-32015.06.22.

Józsáné Maczkó Gabriella [email protected]

Jogszabályi kiemelések és függelék az OBB 2015. II. forduló 1. feladat megoldásához I. A Munka Törvénykönyvérıl szóló 2012. évi I. törvény apai pótszabadságra vonatkozó rendelkezései 118. § (4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésıbb a születést követı második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelı idıpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. … 121. § (1)1 A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdıdött vagy szőnt meg - a 118. § (4) bekezdését kivéve - a szabadság arányos része jár. … II. 350/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a gyermek születése esetén az apát megilletı pótszabadság igénybevételérıl és a pótszabadsággal összefüggı költségek megtérítésérıl A Kormány a munka törvénykönyvérıl szóló 2012. évi I. törvény 298. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: 1. § (1) A rendelet hatálya a munka törvénykönyvérıl szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és az általa foglalkoztatott, gyermek születése esetén járó pótszabadságra jogosultra (a továbbiakban: munkavállaló) terjed ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatók munkavállalói részére a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésbıl kerül megtérítésre. (3) A munkavállaló a pótszabadság igényléséhez a munkáltatójának bemutatja a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy a szülıi felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülıi felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, vagy nem szüntette meg. (4) Az igénybevételi jogosultságot ellenırizhetı módon, írásban dokumentálni kell. Ennek során a munkáltató jogosult a (3) bekezdés szerint bemutatott okiratokról másolatot készíteni. (5) A munkáltató a pótszabadság igénybevételérıl nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az igénybe vevı nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, idıpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatnak és a (4) bekezdés szerinti dokumentumnak a megırzése - a számviteli bizonylatokra vonatkozó elıírások figyelembevételével - a munkáltató feladata. (6) Ha a munkavállaló a pótszabadságra jogosító idıtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az elızı munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Errıl - és részleges igénybevétel esetén a már kivett napok számáról - az elızı munkáltató a munkavállaló kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni. 2. § (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti munkáltatónak az apát megilletı pótszabadsággal összefüggı költségek megtérítése iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylı székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtania. Az Igazgatóság a kérelem elbírálásától függıen folyósítja a kérelem szerinti költségeket. (2) Az Igazgatóság ellenırzi az apát megilletı pótszabadság alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, annak jogszerőségét és elszámolását. Az ellenırzés a kifizetést megelızıen 1

Megállapította: 2013. évi CIII. törvény 8. § (6). Hatályos: 2013. VIII. 1-tıl.


-42015.06.22.


írásbeli dokumentumok alapján, továbbá szükség esetén a helyszínen, kifizetett költségtérítés tekintetében utólagos helyszíni ellenırzés keretében történik. (3) A jogosultság hiányában, illetve magasabb összegben elszámolt összeg megtérítésérıl az Igazgatóság fizetési meghagyással intézkedik. A fizetési meghagyás ellen kereset benyújtásnak van helye. A kereset elbírálásának a vitatott összeg erejéig a végrehajtásra halasztó hatálya van. 3. § A munkáltató az apát megilletı és részére kifizetett távolléti díj és annak közterhei megtérítését az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus őrlapon évente négy alkalommal - március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig, valamint december 31-éig - kérelmezheti. Az Igazgatóság a benyújtási határidıt követı tizenöt napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. A munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésıbb a kifizetéstıl számított három évig számolható el. 4. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

III. 351/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a gyermek születése esetén az apát megilletı pótszabadság közszférában történı igénybevételérıl A Kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (1) bekezdés d) pontjában, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés q) pontjában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (2a) bekezdésében, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 225. § (1a) bekezdésében, a legfıbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 158/A. §-ában, a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 18. pontjában, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, c) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény, e) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, f) a legfıbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény, g) a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvény, h) a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és az általa foglalkoztatott, gyermek születése esetén járó pótszabadságra jogosultra (a továbbiakban: munkavállaló). (2) A munkavállaló a pótszabadság igényléséhez a munkáltatójának bemutatja a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy a szülıi felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülıi felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, vagy nem szüntette meg. (3) Az igénybevételi jogosultságot ellenırizhetı módon, írásban dokumentálni kell. Ennek során a munkáltató jogosult a (2) bekezdés szerint bemutatott okiratokról másolatot készíteni. (4) A munkáltató a pótszabadság igénybevételérıl nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az igénybe vevı nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, idıpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatnak és a (3) bekezdés szerinti dokumentumnak a megırzése - a számviteli bizonylatokra vonatkozó elıírások figyelembevételével - a munkáltató feladata. (5) Ha a munkavállaló a pótszabadságra jogosító idıtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az elızı munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Errıl - és részleges igénybevétel esetén a már kivett napok számáról - az elızı munkáltató a munkavállaló kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni. 2. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba. -5OBB Klub 2015. II. forduló 2015.06.22. Józsáné Maczkó Gabriella 1. és 2. feladat ismertetése [email protected]

1. sz. függelék

Beküldendı: március 31. június 30. szeptember 30. december 31.

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A MUNKÁLTATÓK ÁLTAL A GYERMEK SZÜLETÉSE ESETÉN AZ APÁT MEGILLETİ PÓTSZABADSÁGGAL ÖSSZEFÜGGİ KÖLTSÉGEK ELSZÁMOLÁSÁNAK ÖSSZESÍTİJE A 350/2014.(XII. 29.) KORM. RENDELET ALAPJÁN A Hivatal tölti ki 1.

Beérkezés dátuma

2.

Iktatószám

3.

Az átvevı ügyintézı aláírása

4.

Munkáltató nyilvántartási száma

év

hó

nap

A munkáltató tölti ki év

5.

Elszámolási idıszak

6.

Munkáltató KSH száma

7.

Munkáltató adószáma

8.

Munkáltató neve

9.

Székhelye / Telephelye* (irányítószám, helységnév)

9.a

Telephely esetén a munkáltató székhelye (irányítószám, helységnév)

negyedév

Levelezési címe (irányítószám, helységnév) Közterület neve 10.

Közterület jellege, házszám Ügyintézı neve Ügyintézı e-mail címe Telefonszáma

11.

Fizetési számlaszám

Munkaidı kedvezmény elszámolása / Apát megilletı pótszabadság elszámolása Kódszám 12.

Pótszabadság idejére kifizetett távolléti díj**

601410

13.

A 12. sor közterhei

601411

14.

A távolléti díj költségei összesen: (12.+13. sorok)

15.

Kiutalandó összesen: (14.1-14.2)

1. Távolléti díj (Ft)

2. Túlfizetés (levonandó)

601412

Munkaidı kedvezményben részesülık száma / Apát megilletı pótszabadságban részesülık száma: ** 2012. évi I. törvény 148-152.§-a alapján (2013. elıtti éveket érintı kifizetések tekintetében az 1992. évi XXII. tv. elıírásai szerint kell eljárni.)

Felelısségem tudatában kijelentem, hogy az elszámolásban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: …………………………………………..év…………………………….hó…………….nap

P.H.

cégszerő aláírás


-62015.06.22.


fı

Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. II. forduló 2. feladat (max.: 50 pont) ismertetése OBB Klub 2015. június 22. 2. A) feladat (16 pont) Egy korlátolt felelısségő társaság alkalmazottja családi adóalap kedvezményre jogosult a következık alapján: 2014. januártól júniusig 3 gyermekre tekintettel kap családi pótlékot, júliustól decemberig 3 eltartott gyermek közül 2 gyermekre tekintettel jogosult családi pótlékra. A családi kedvezményt megosztás nélkül teljes összegben a dolgozó veszi igénybe. A dolgozó részére kiadott 14M30 igazolás alábbi adatai alapján állapítsuk meg a dolgozó adóbevallásában szerepeltetendı adatokat!


-72015.06.22.


Kiegészítı információk: 1. A dolgozó 2013. november 1-je óta áll munkaviszonyban a társasággal. 2. A dolgozónak kizárólag munkáltatójától származik adóbevallásban szerepeltetendı jövedelme. 3. A dolgozó elkülönülten adózó jövedelmet nem szerzett. 4. A dolgozó nem tulajdonos a társaságban. 5. A dolgozó a 2014. évi adóelıleg megállapításához szabályos nyilatkozatban kérte a családi kedvezmény érvényesítését megosztás nélkül. 6. A dolgozó elsı házasságában él, mindhárom gyermekének édesapja a dolgozó férje. Feladat: Állapítsa meg, hogy milyen összeget kell szerepeltetni a 1453 bevallás 19. sor b oszlopában?

21. sorának a oszlopában?

21. sorának b oszlopában?


Számítás / Magyarázat

Családi kedvezmény keretösszege: 2014. januártól júniusig 3 gyermekre tekintettel: 6 x 618.750 Ft = 3.712.500 Ft összegben, és júliustól decemberig 3 eltartott gyermek közül 2 gyermekre tekintettel: 6 x 412.500 Ft = 2.475.000 Ft összegben, azaz összesen: ld. Szja tv. 29/A. § 2014. év során már igénybe vett családi járulékkedvezmény összege: év közben érvényesített családi járulékkedvezmény éves összesített adata a 14M30 igazolás szerint ld. Tbj. 51/B. § (1) bekezdés,Tbj. 24/A. § (5) bekezdés 2014. év során már igénybe vett családi járulékkedvezmény alapja: 237.200 / 0,16 = 237.200 x 6,25 = ld. Szja tv. 29/B. § (6) bekezdés 2014. évi adóbevallásban még érvényesíthetı családi kedvezmény maximális összege (házastárssal, élettárssal együtt): 6.187.500 – 1.482.500 = ld. Szja tv. 29/B. § (6) bekezdés

Megoldás

Pontszám

6 187 500 Ft

2

237 200 Ft

2

1 482 500 Ft

1

4 705 000 Ft

1


a családi kedvezményt megosztás nélkül teljes összegben a dolgozó veszi igénybe

4 705 000 Ft

1


4 705 000 Ft < 5 180 000 Ft, ezért családi kedvezményként figyelembe vehetı a 4 705 000 Ft teljes összege ld. Szja tv. 29/A. § (1) bekezdés Nincs fennmaradó összeg Az összevont adóalap családi kedvezménnyel csökkentett összege: 5.180.000 – 4.705.000 = ld. Szja tv. 29/A. § (1) bekezdés 2014. évre családi járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehetı maximális összeg: számított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék éves összesített adata a 14M30 igazolás szerint ld. Tbj. 24/A. § (2)-(3) bekezdés Elızı sor adatából a levont járulék összege: levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék éves összesített adata a 14M30 igazolás szerint ld. Tbj. 24/A. § (2)-(3) bekezdés Nincs fennmaradó összeg Számított szja: 475.000 x 16 % = Nincs családi járulékkedvezmény elszámolás miatt különbözet, ezért megegyezik a kifizetı által levont szja elıleg összegével (ld. 14M30 adata): Nincs adókülönbözet

4 705 000 Ft

1

0

1

475 000 Ft

1

880 600 Ft

1

643 400 Ft

1

0 76 000 Ft 76 000 Ft

1 1 1

0

1

25. sorának b oszlopában? 26. sorának b oszlopában? 27. sorának b oszlopában?


29. sorának b oszlopában? 34. sorának c oszlopában? 66. sorának c oszlopában? 67. sorának c oszlopában?


-82015.06.22.



-92015.06.22.



- 10 2015.06.22.



- 11 2015.06.22.


2. B) feladat (17 pont) Tételezzük fel, hogy 2. A) példában szereplı dolgozó várandós, és a várandósság 91. napja 2014. október 31-e volt. A dolgozó várandósságára tekintettel nem módosította munkáltatója felé korábban 2014. évi adóelılege megállapításához adott családi kedvezmény érvényesítését kérı nyilatkozatát, azonban év végi adóbevallásában megosztás nélkül maga kívánja igénybe venni. A várandósság ismeretében állapítsuk meg a dolgozó adóbevallásában szerepeltetendı adatokat! Kiegészítı információk: 1. Tételezzük fel, hogy a várandósság 91. napjának megállapításához a dolgozó rendelkezik orvosi igazolással. 2. Tételezzük fel, hogy az orvosi vizsgálatok alapján a dolgozó születendı gyermeke kislány lesz. Feladat: Állapítsa meg, hogy milyen összeget kell szerepeltetni a 1453 bevallás 19. sor b oszlopában?


Megoldás

Pontszám

Családi kedvezmény keretösszege: Ebben az esetben 2014. október, november és december hóra nem havi 412.500 Ft, hanem havi 618.750 Ft családi kedvezmény illeti meg a dolgozót. 2014. januártól júniusig 3 kedvezményezett gyermekre tekintettel: 6 x 618.750 Ft = 3.712.500 Ft összegben, júliustól szeptemberig 3 eltartott gyermek közül 2 kedvezményezett gyermekre tekintettel: 3 x 412.500 Ft = 1.237.500 Ft összegben, valamint októbertıl decemberig 3 kedvezményezett gyermekre* tekintettel: 3 x 618.750 Ft = 1.856.250 Ft összegben, azaz összesen:

6 806 250 Ft

2

237 200 Ft

1

1 482 500 Ft

1

5 323 750 Ft

1

5 323 750 Ft

1

*mivel feltételeztük, hogy kislány a dolgozó születendı gyermeke, nem ikermagzatokról van szó, egy magzatra tekintettel veszi igénybe a kedvezményt a mama.


ld. Szja tv. 29/A. § 2014. év során már igénybe vett családi járulékkedvezmény összege: év közben érvényesített családi járulékkedvezmény éves összesített adata a 14M30 igazolás szerint




ld. Tbj. 51/B. § (1) bekezdés,Tbj. 24/A. § (5) bekezdés 2014. év során már igénybe vett családi járulékkedvezmény alapja: 237 200 / 0,16 = 237 200 x 6,25 = ld. Szja tv. 29/B. § (6) bekezdés 2014. évi adóbevallásban még érvényesíthetı családi kedvezmény maximális összege (házastárssal, élettárssal együtt): 6.806.250 – 1.482.500 = ld. Szja tv. 29/B. § (6) bekezdés (a családi kedvezményt megosztás nélkül teljes összegben a dolgozó veszi igénybe:


- 12 2015.06.22.



5.323.750 Ft > 5.180.000 Ft, ezért családi kedvezményként nem vehetı figyelembeaz 5.323.750 Ft teljes összege

5 180 000 Ft

1

143 750 Ft

1

(2014. évi összevont adóalapot csökkentı családi kedvezmény összege nem haladhatja meg az összevont adóalapot, ezért ebben az esetben az összevont adóalapot csökkentı családi kedvezmény összege megegyezik az éves bruttó jövedelemmel)






34. sorának c oszlopában? 66. sorának c oszlopában?

67. sorának c oszlopában? 69. sorának c oszlopában? 70 sorának c oszlopában?

ld. Szja tv. 29/A. § (1) bekezdés Fennmaradó összeg (összevont adóalapból nem érvényesíthetı családi kedvezmény összege): 5.323.750 – 5.180.000 = ld. Szja tv. 29/A. § (1) bekezdés Az összevont adóalap családi kedvezménnyel csökkentett összege: 5.180.000 – 5.180.000 = ld. Szja tv. 29/A. § (1) bekezdés 2014. évre családi járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehetı maximális összeg: számított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék éves összesített adata a 14M30 igazolás szerint ld. Tbj. 24/A. § (2)-(3) bekezdés Elızı sor adatából a levont járulék összege: levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék éves összesített adata a 14M30 igazolás szerint ld. Tbj. 24/A. § (2)-(3) bekezdés Nem érvényesíthetı családi adókedvezmény alapján a családi járulékkedvezmény lehetséges maximuma: 143.750 x 16 %-a = 23.000 Ft Van lehetıség rá, hogy ezt a családi járulékkedvezményt a dolgozó érvényesítse, mert az összes megállapított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege: 845.600 Ft, amelybıl 2014. év során igénybe vett családi járulékkedvezmény összege: 237.200 Ft, tehát a ténylegesen levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege: 608.400 Ft amely összeg fedezetet nyújt 23.000 Ft érvényesítésére. ld. Tbj. 24/A. § (3) bekezdés Számított szja alapja nulla, ezért nulla a számított szja is Családi járulékkedvezmény elszámolással korrigált levont szja elıleg: 76.000 + 23.000 = ld. Tbj. 51/B. § (2) bekezdés Nincs az adózó terhére mutatkozó adókülönbözet Nincs még fizetendı adó A dolgozó a bevallásában visszaigényelheti a tıle levont 76.000 Ft szja elıleget és az év közben nem érvényesített családi járulékkedvezmény összegét (23.000 Ft-ot) ld. Tbj. 51/B. § (2) bekezdés


- 13 2015.06.22.

1 0 880 600 Ft

1

643 400 Ft

1

23 000 Ft

1

0

1

99 000 Ft

1

0

1

0 99 000 Ft

1 1



- 14 2015.06.22.



- 15 2015.06.22.



- 16 2015.06.22.


2. C) feladat (17 pont) A 2. A) példában szereplı dolgozóról ne azt tételezzük fel, hogy várandós, hanem vizsgáljuk meg azt az esetet, ha az derül ki, hogy legidısebb gyermekére tekintettel nemcsak 2014. júliustól, hanem már 2014. június hóban sem volt családi pótlékra jogosult (de mint eltartott gyermeket a családi pótlék számításnál figyelembe vették). A dolgozó a munkáltatója részére helytelen adónyilatkozatot tett tévedésbıl, amelyben 2014. július hóval kezdıdıen módosította korábbi adónyilatkozatát. Fentiek ismeretében állapítsuk meg a dolgozó adóbevallásában szerepeltetendı adatokat! Feladat: Állapítsa meg, hogy milyen összeget kell szerepeltetni a 1453 bevallás 19. sor b oszlopában?





Családi kedvezmény keretösszege: Ebben az esetben a dolgozó 2014. januártól nem júniusig, hanem csak májusig jogosult 3 gyermekre tekintettel családi adókedvezményre: 5 x 618.750 Ft = 3.093.750 Ft összegben, és júniustól decemberig 3 eltartott gyermek közül 2 gyermekre tekintettel: 7 x 412.500 Ft = 2.887.500 Ft összegben, azaz összesen: ld. Szja tv. 29/A. § 2014. év során már igénybe vett családi járulékkedvezmény összege: év közben érvényesített családi járulékkedvezmény éves összesített adata a 14M30 igazolás szerint ld. Tbj. 51/B. § (1) bekezdés,Tbj. 24/A. § (5) bekezdés ld. még Szja tv. 48. § (1) bekezdés 2014. év során már igénybe vett családi járulékkedvezmény alapja: 237 200 / 0,16 = 237 200 x 6,25 = ld. Szja tv. 29/B. § (6) bekezdés 2014. évi adóbevallásban még érvényesíthetı családi kedvezmény maximális összege (házastárssal, élettárssal együtt): 5.981.250 – 1.482.500 = ld. Szja tv. 29/B. § (6) bekezdés

Megoldás

Pontszám

5 981 250 Ft

2

237 200 Ft

1

1 482 500 Ft

1

4 498 750 Ft

1


a családi kedvezményt megosztás nélkül teljes összegben a dolgozó veszi igénybe:

4 498 750 Ft

1


4.498.750 Ft < 5.180.000 Ft, ezért családi kedvezményként figyelembe vehetı a 4.498.750 Ft teljes összege ld. Szja tv. 29/A. § (1) bekezdés Nincs fennmaradó összeg Az összevont adóalap családi kedvezménnyel csökkentett összege: 5.180.000 – 4.498.750 = ld. Szja tv. 29/A. § (1) bekezdés 2014. évre családi járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehetı maximális összeg: számított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék éves összesített adata a 14M30 igazolás szerint ld. Tbj. 24/A. § (2)-(3) bekezdés Elızı sor adatából a levont járulék összege: levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék éves összesített adata a 14M30 igazolás szerint ld. Tbj. 24/A. § (2)-(3) bekezdés Nincs fennmaradó összeg Számított szja: 681.250 x 16 % =

4 498 750 Ft

1

0

1

681 250 Ft

1

880 600 Ft

1

643 400 Ft

1

0 109 000 Ft

1 1

76 000 Ft

1

33 000 Ft

1

36 960 Ft

1

0

1

25. sorának b oszlopában? 26. sorának b oszlopában? 27. sorának b oszlopában?

28. sorának b oszlopában? 29. sorának b oszlopában? 34. sorának c oszlopában? 66. sorának c oszlopában? 67. sorának c oszlopában? 69. sorának c oszlopában? 70 sorának c oszlopában?

Nincs visszaigényelhetı családi járulékkedvezmény elszámolás miatt különbözet, ezért megegyezik a kifizetı által levont szja elıleg összegével (ld. 14M30 adata):

A dolgozótól levont szja elıleg 76.000 Ft, ezért a különbözetet: 33.000 Ft-ot meg kell fizetnie. Az adóbevallással egyidejőleg fizetendı a 33.000 Ft adókülönbözet és (33.000 x 12 % =) 3.960 Ft különbözeti bírság összege ld. Tbj. 51/B. § (3) bekezdés Nincs visszaigényelhetı adó, adóelıleg


- 17 2015.06.22.



- 18 2015.06.22.



- 19 2015.06.22.



- 20 2015.06.22.


Jogszabályi kiemelések az OBB 2015. II. forduló 2. feladat megoldásához

I. Kiemelések a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénybıl (Szja tv.) Családi kedvezmény2 c. részbıl: 29/A. §3 (1)4 A családi kedvezményt érvényesítı magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti. (2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függıen - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy és kettı eltartott esetén 62 500 forint, b) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. (3)5 A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult a)6 az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élı, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minısül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot aa) gyermekotthon vezetıjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel, ab) szociális intézmény vezetıjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel, ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévı, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja; b) a várandós nı és a vele közös háztartásban élı házastársa; c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); d) a rokkantsági járadékban részesülı magánszemély a c)-d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élı hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minısül jogosultnak. (4) Kedvezményezett eltartott a)7 az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, b) a magzat a várandósság idıszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, d) a rokkantsági járadékban részesülı magánszemély. 2

Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 11. §. Hatályos: 2011. I. 1-tıl. Beiktatta: 2010. évi CXXIII. törvény 11. §. Hatályos: 2011. I. 1-tıl. 4 Módosította: 2012. évi CLXXVIII. törvény 24. § 10. 5 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 8. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 6 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 9. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-tıl. 7 Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 8. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 3


- 21 2015.06.22.


(5) Eltartott a) a kedvezményezett eltartott, b)8 az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehetı. (6) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap, a)9 amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll, b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, c) amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. … 29/B. § (6)10 Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj. 51. §-a vagy 51/A. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, munkáltatói adómegállapításban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthetı családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (625 százaléka).

Az adóelıleg-nyilatkozat11 48. §12 (1) Az adóelıleg-megállapításra kötelezett kifizetı a bevételt terhelı adóelıleget a magánszemély által írásban adott nyilatkozat (adóelıleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelızıen rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintı bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni. (2)13 Az adóelıleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettıl függıen nyilatkozik a) a bevétel adóelıleg-alapjának megállapításához levonandó költségrıl, költséghányadról, b)14 az elsı házasok kedvezményének érvényesítésérıl, c)15 a családi kedvezmény érvényesítésérıl, közös érvényesítésérıl, d) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az errıl szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdı napjának hónapjától ezen állapot fennállásának idıtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetınek elegendı egyszer nyilatkozni, e)16 (3)17 A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelıleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közremőködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizetı számára adhat. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot - a változás bejelentésének kötelezettsége mellett - közösen teszik meg. A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megilletı családi kedvezményt az adóelıleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizetı - az összeg vagy a

8

Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 8. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 8. § (4). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 10 Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 7. § (3). Hatályos: 2014. I. 1-tıl. 11 Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 18. §. Hatályos: 2010. I. 1-tıl. 12 Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 18. §. Hatályos: 2010. I. 1-tıl. Ezt követıen megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. 13 Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 19. §. Hatályos: 2011. I. 1-tıl. 14 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2015. I. 1-tıl. 15 Módosította: 2013. évi CC. törvény 19. § 10. 16 Hatályon kívül helyezte: 2013. évi CC. törvény 20. § 4. Hatálytalan: 2014. I. 1-tıl. 17 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 13. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-tıl. 9


- 22 2015.06.22.


kedvezményezett eltartottak megosztásával - a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelıleg-nyilatkozat legalább a következı adatokat tartalmazza: a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét; b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést; c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelıleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetıjének nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató, kifizetı hiányában az erre vonatkozó kijelentést. (3a)18 A magánszemély az elsı házasok kedvezményének érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelıleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közremőködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizetı számára adhat. A jogosult házastársak a nyilatkozatot - a változás bejelentésének kötelezettsége mellett - közösen teszik meg. A jogosult házastársakat jogosultsági hónaponként együttesen megilletı kedvezményt az adóelıleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizetı a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A kedvezményre vonatkozó adóelıleg-nyilatkozat legalább a következı adatokat tartalmazza: a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét; b) az adott munkáltatónál, kifizetınél érvényesítendı kedvezmény összegét; c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelıleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetıjének nevét (elnevezését) és adószámát. (4)19 Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelı adóelıleg megállapításához tett nyilatkozatában a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a költség-különbözet 39 százalékát; b)20 a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére családi kedvezmény, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, valamint az a) pontban említett esetben is, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a költség-különbözet az adóelıleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a befizetési különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg. (megjegyzés: ld. még Tbj. 51/B. § (3) bekezdése)

(5) Az adóelıleg-levonásra kötelezett kifizetı a kifizetést megelızıen tájékoztatja a magánszemélyt az adóelıleg-nyilatkozat lehetıségérıl és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeirıl.

A fizetendı adóelıleg21 49. §22 (1)23 Az adóelıleg a 47. § szerint megállapított adóelıleg-alap - az elsı házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítı magánszemély esetében az adóévben az adóelıleg megállapításánál általa, illetve más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelıleg-alap - összege után az adó mértékével számított összeg, figyelemmel a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is. (2) Az (1) bekezdés szerint kiszámított összeget legfeljebb annak mértékéig csökkenti - az adóelıleget megállapító munkáltatótól származó bevétel esetében a magánszemély adóelıleg-nyilatkozata alapján 18

Beiktatta: 2014. évi LXXIV. törvény 13. § (2). Hatályos: 2015. I. 1-tıl. Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 19. §. Hatályos: 2011. I. 1-tıl. 20 Módosította: 2011. évi CLVI. törvény 29. § 5. 21 Megállapította: 2009. évi LXXVII. törvény 18. §. Hatályos: 2010. I. 1-tıl. 22 Megállapította: 2010. évi CXXIII. törvény 20. §. Hatályos: 2011. I. 1-tıl. 23 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 14. §. Hatályos: 2015. I. 1-tıl. 19


- 23 2015.06.22.


a)24 b) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az errıl szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdı napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta a személyi kedvezmény. (3) Az adóelıleg-levonásra kötelezett kifizetı (ideértve az adóelıleget megállapító munkáltatót is) az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelıleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkezı adókülönbözet mérsékelhetı. Nem kell bejelentést tenni olyan módszer választása esetén, amelyet a számítástechnikai program kidolgozója az állami adóhatósághoz bejelentett. (4) Az egyéni vállalkozó által negyedévenként fizetendı adóelıleg a)25 a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az (1) bekezdés szerint megállapított összeg, amelyet a személyi kedvezmény csökkent; b) a vállalkozói adóelıleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja ba) a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelıleg(ek), valamint bb) az egyéni vállalkozót - az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján - a negyedév végéig megilletı kisvállalkozások adókedvezménye összegét azzal, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó-elıleget az adóelıleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal, a meghaladó részre 19 százalékkal állapítja meg. (5)26 Ha a magánszemély saját maga köteles az adóelıleg megállapítására és megfizetésére, az (1) bekezdés szerint megállapított összeget csökkenti a személyi kedvezmény. (6)27 Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor - saját döntése alapján, az e fejezetben elıírtaktól eltérıen - a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelılegét havonta állapítja meg és vallja be.

II. Kiemelések a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló 1997. évi LXXX. törvénybıl (Tbj.) Családi járulékkedvezmény28 24/A. §29 (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesítı - biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. (2) A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendı természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét. (3) A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megilletı, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegébıl a) a biztosított által vagy b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítı biztosított házastársa, élettársa által együttesen 24

Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CLVI. törvény 29. § 6. Hatálytalan: 2012. I. 1-tıl. Megállapította: 2011. évi CLVI. törvény 12. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 26 Beiktatta: 2011. évi CLVI. törvény 12. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-tıl. 27 Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 10. §. Hatályos: 2014. I. 1-tıl. 28 Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 197. §. Hatályos: 2014. I. 1-tıl. 29 Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 197. §. Hatályos: 2014. I. 1-tıl. 25


- 24 2015.06.22.


ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott járulékok együttes összege. (4) A családi járulékkedvezményt a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntetı - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket. (5) A családi járulékkedvezmény (3) bekezdés szerinti összegét a biztosított az éves bevallásában, munkáltatói adómegállapításában feltünteti. (6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minısülı járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közremőködıi díjat terhelı járulékok erejéig lehet érvényesíteni. 24/B. §30 A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. 24/C. §31 Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadókötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja jogosulatlan igénybevétel esetére az 51/B. § (3) bekezdésében elıírt fizetési kötelezettséget.

A családi járulékkedvezmény érvényesítése32 c. részbıl: 51. §33 (1)34 A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelıleget megállapító munkáltatónak minısül vagy olyan kifizetınek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat. (2) A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelılegnyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelıleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelı a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és b) nyugdíjjárulék összege. (3) A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelı összeget a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be. (4) A biztosított az adóelıleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését. (5) Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minısül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak. 51/A. §35 (1) A biztosított egyéni vállalkozó és mezıgazdasági ıstermelı a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg. 30

Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 197. §. Hatályos: 2014. I. 1-tıl. Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 197. §. Hatályos: 2014. I. 1-tıl. 32 Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 199. §. Hatályos: 2014. I. 1-tıl. 33 Megállapította: 2013. évi CC. törvény 199. §. Hatályos: 2014. I. 1-tıl. 34 Megállapította: 2014. évi LXXIV. törvény 263. §. Hatályos: 2015. I. 1-tıl. 35 Megállapította: 2013. évi CC. törvény 199. §. Hatályos: 2014. I. 1-tıl. 31


- 25 2015.06.22.


(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthetı családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelıleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelı a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és b) nyugdíjjárulék összege. (3) A biztosított ıstermelı által érvényesíthetı családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre esı összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezıgazdasági ıstermelıre jutó összege) és a mezıgazdasági ıstermelésbıl származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelıleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelı a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és b) nyugdíjjárulék összege. (4) A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezıgazdasági ıstermelı a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelı összeget a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezıgazdasági ıstermelı a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be. (5) Családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minısül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak. 51/B. §36 (1) A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményrıl köteles az éves bevallásában vagy - ha munkáltatói adómegállapítás választásra jogosult és azt a munkáltató vállalja - a munkáltatói adómegállapítás során elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény 24/A. § (3) bekezdés szerint megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató , a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezıgazdasági ıstermelı érvényesített. (2) Ha a családi járulékkedvezmény 24/A. § szerint megállapított összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezıgazdasági ıstermelı érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhetı, illetve munkáltatói adómegállapítás esetén az említett különbözet tekintetében a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok [Szja tv. 14. § (2) bekezdés] szerint kell eljárni. (3) Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására elıírt határidıig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelı különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg. (4)37 A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a) a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, b) a még igényelhetı családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni. …

36 37

Megállapította: 2013. évi CC. törvény 199. §. Hatályos: 2014. I. 1-tıl. Beiktatta: 2014. évi LXXIV. törvény 264. §. Hatályos: 2015. I. 1-tıl.


- 26 2015.06.22.


Országos Bérügyviteli Bajnokság II. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub június 22

Recommend Documents