ORSZÁGGYŰLÉSIBESZÁMOLÓ

MAGYAR ENERGETI KAI ÉSKÖZMŰSZABÁLYOZÁSIHI VATAL

ORSZÁGGYŰLÉSIBESZÁMOLÓ 2 0 1 5

IROMÁNYSZÁM: B/10190

MAGYAR ENERGETIKAI ÉS KÖZMŰ-SZABÁLYOZÁSI HIVATAL

ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÁMOLÓ 2015

MEKH – Országgyűlési beszámoló, 2015

3

TARTALOM ELNÖKI BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 7 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................................. 8 A Hivatal jogállása, feladatai ................................................................................................................... 8 A felügyelt ágazatokkal összefüggő feladatok ......................................................................................... 8 Engedélyezés és felügyelet ....................................................................................................................... 8 Villamos energia................................................................................................................................... 8 Földgáz ................................................................................................................................................. 9 Távhő .................................................................................................................................................. 10 Víziközmű-szolgáltatás ....................................................................................................................... 11 Árszabályozás......................................................................................................................................... 11 Villamos energia................................................................................................................................. 12 Földgáz ............................................................................................................................................... 12 Távhő .................................................................................................................................................. 12 Víziközmű-szolgáltatás ....................................................................................................................... 13 Hulladékgazdálkodás ......................................................................................................................... 13 Kéményseprés ..................................................................................................................................... 13 Fogyasztóvédelem .................................................................................................................................. 13 Hatósági adatgyűjtés és statisztika ......................................................................................................... 14 Nemzetközi kapcsolatok......................................................................................................................... 14 Nyilvánosság .......................................................................................................................................... 15 1. A Hivatal működése, gazdálkodása és kapcsolatai ............................................................................ 16 1.1. A Hivatal jogállása, feladata............................................................................................................ 16 1.1.1. Tájékoztató a Hivatal pereinek alakulásáról............................................................................ 17 1.2. A Hivatal gazdálkodása ................................................................................................................... 18 1.3. A Hivatal szervezete ........................................................................................................................ 18 1.4. Kétoldalú intézményi kapcsolatok .................................................................................................. 20 1.5. A nagykereskedelmi energiapiacok integritása és átláthatósága (REMIT) ..................................... 21 1.6. Hatósági adatgyűjtés és statisztikai tevékenység............................................................................. 22 2. A villamosenergia-piac működése és szabályozása............................................................................ 24 2.1. A villamosenergia-piac működése .................................................................................................. 24 2.1.1. Működési modell....................................................................................................................... 24 2.1.2. Termelői és nagykereskedelmi piac .......................................................................................... 25 2.1.3. A kiskereskedelmi piac ............................................................................................................. 28 2.1.4. Ellátásbiztonság ....................................................................................................................... 32 2.1.5. Hálózatfejlesztés ....................................................................................................................... 36 2.2. Kötelező átvételi rendszer ............................................................................................................... 36 2.3. Engedélyezés és felügyelet .............................................................................................................. 39 2.3.1. Termelők engedélyezése, ellenőrzése ....................................................................................... 41 2.3.2. Az átviteli rendszerirányító társaság engedélyezése, ellenőrzése ............................................ 42 2.3.3. Elosztó hálózati társaságok engedélyezése, ellenőrzése .......................................................... 43 2.3.4. Villamosenergia-kereskedők, illetve egyetemes szolgáltatók engedélyezése, ellenőrzése ........ 44 2.3.5. Szervezett villamosenergia-piac engedélyezése, ellenőrzése.................................................... 44

4


2.3.6. Közvilágítási üzemeltetési engedélyek ...................................................................................... 45 2.3.7. A határkeresztező kapacitások elosztása és a szűk keresztmetszetek kezelése ......................... 45 2.3.8. Tevékenységek szétválasztása ................................................................................................... 46 2.3.9. Az okos mérés bevezetésének előkészítése ................................................................................ 47 2.4. Árelőkészítés, árszabályozás ........................................................................................................... 47 2.4.1. Rendszerhasználati díjak .......................................................................................................... 47 2.4.2. Egyetemes szolgáltatás ............................................................................................................. 49 3. A földgázpiac szabályozása és működése ........................................................................................... 52 3.1. A földgázpiac működése ................................................................................................................. 52 3.1.1. A földgázpiaci modell ............................................................................................................... 52 3.1.2. Nagykereskedelem és kiskereskedelem ..................................................................................... 54 3.1.3. Piaci események........................................................................................................................ 57 3.1.4. Engedélyezés és felügyelet........................................................................................................ 57 3.1.5. Tevékenységek szétválasztása ................................................................................................... 58 3.2. Ellátásbiztonság ............................................................................................................................... 59 3.2.1. Határkeresztező kapacitások elosztása és a szűk keresztmetszetek kezelése ............................ 61 3.2.2. Földgázszállítás ........................................................................................................................ 61 3.2.3. Földgázelosztás ........................................................................................................................ 61 3.2.4. Földgáztárolás.......................................................................................................................... 62 3.2.5. Gázkorlátozási sorrend meghatározása ................................................................................... 63 3.3. Árelőkészítés, árszabályozás ........................................................................................................... 64 3.3.1. Az új árszabályozási ciklus előkészítése ................................................................................... 64 3.3.2. A rendszerhasználati díjak alakulása ....................................................................................... 64 3.3.3. Az egyetemes szolgáltatás árszabályozási keretei .................................................................... 65 4. Távhőtermelés és távhőszolgáltatás működése és szabályozása ....................................................... 70 4.1. A távhőszektor működése, főbb jellemzői ...................................................................................... 70 4.2. Engedélyezés és felügyelet .............................................................................................................. 73 4.3. Ellátásbiztonság ............................................................................................................................... 74 4.4. Árelőkészítés, árszabályozás ........................................................................................................... 74 5. Energiahatékonyság ............................................................................................................................. 76 5.1. Energiahatékonysági tájékoztató honlappal kapcsolatos részletes feladatok .................................. 76 6. Víziközmű-szolgáltatás működése és szabályozása ........................................................................... 78 6.1. A víziközmű-ágazat helyzete .......................................................................................................... 78 6.2. Engedélyezés és felügyelet .............................................................................................................. 78 6.2.1. Engedélyezés ............................................................................................................................ 78 6.2.2. Ellenőrzés ................................................................................................................................. 80 6.3. Ellátásbiztonság ............................................................................................................................... 82 6.4. Víziközmű-szolgáltatás árelőkészítése, árszabályozása .................................................................. 82 6.4.1. Korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás díjai................................................................ 82 6.4.2. Víziközmű-szolgáltatók egyes szabályzatainak, pályázatainak jóváhagyása, kiszervezés engedélyezése ..................................................................................................................................... 83 6.4.3. Víziközmű-szolgáltatási díjakra vonatkozó javaslat előkészítése ............................................. 84


5

7. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak meghatározásának előkészítése............................... 86 7.1. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási ágazat helyzete............................................................... 86 7.2. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj előkészítése.................................................................. 86 7.3. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ideiglenes ellátásával kapcsolatos feladatok ...................... 88 7.4. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos ellenőrzések ............................................... 88 7.4.1. Az ellenőrzések száma és eredménye ........................................................................................ 88 8. A hivatal nemzetközi szerepvállalása ................................................................................................. 90 8.1. ACER .............................................................................................................................................. 90 8.1.1. Munkacsoportok ....................................................................................................................... 90 8.1.2. Szabályozók Tanácsa (Board of Regulators – BoR) ................................................................. 91 8.1.3. Európai uniós üzemi és kereskedelmi szabályok (Network Code-ok) és egyéb uniós feladatok ... 91 8.1.3.1. Földgáz .................................................................................................................................. 91 8.1.3.2. Villamos energia.................................................................................................................... 93 8.1.4. Az ACER 9/2015. számú véleménye ......................................................................................... 95 8.2. CEER ............................................................................................................................................... 95 8.2.1. Munkacsoportok ....................................................................................................................... 95 8.2.2. GA............................................................................................................................................. 96 8.3. ERRA .............................................................................................................................................. 96 8.4. Európai Bizottság ............................................................................................................................ 96 8.4.1. Fórumai .................................................................................................................................... 96 8.4.2. Munkacsoportjai ....................................................................................................................... 97 8.5. Regionális együttműködés............................................................................................................... 97 8.6. Bilaterális tárgyalások ..................................................................................................................... 99 8.7. Konferenciák, nemzetközi szakmai fórumok .................................................................................. 99 8.8. Nemzetközi felmérések ................................................................................................................. 101 9. Fogyasztóvédelem ............................................................................................................................... 102 9.1. Szolgáltatás minősége ................................................................................................................... 102 9.1.1. A villamosenergia-piac........................................................................................................... 102 9.1.2. A földgázpiac .......................................................................................................................... 105 9.2. Felhasználói panaszok, tájékoztatáskérések .................................................................................. 107 9.3. Szabályzatok jóváhagyása ............................................................................................................. 109 9.4. Ellenőrzések .................................................................................................................................. 109

MELLÉKLET ........................................................................................................................................ 112 Rövidítések jegyzéke ............................................................................................................................ 112 A Hivatal tevékenységével összefüggő főbb jogszabályok.................................................................. 114 EU-irányelvek, rendeletek .................................................................................................................... 120

6


7


Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Olvasó! Az önálló szabályozó szervként működő Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elsődleges feladatai – a villamosenergia-, a földgáz-, a távhőellátás és a víziközmű-szolgáltatás felügyelete – mellett 2015-ben további fontos hatásköröket kapott. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény előírásai szerint a Hivatal végzi a nagyvállalatok számára kötelezően előírt energetikai audit ellenőrzését, ehhez kapcsolódóan vezeti az energetikai auditálásra jogosult auditorok és auditáló szervezetek névjegyzékét. Engedélyezi és felügyeli a regisztráló szervezetek tevékenységét. A Hivatal feladata a végfelhasználási energiamegtakarítás összesítése, az energiamegtakarítási adatok nyilvántartása és közzététele. Kiemelt szerepet tölt be a fogyasztók energiatudatosságának növelésében, melynek érdekében energiahatékonysági és megújuló alapú energiaforrásokról szóló tájékoztató honlapot indított. 2015 tavaszán a jogszabályi környezet változása lehetővé tette a földgáz egyetemes szolgáltatók számára, hogy működési engedélyeik visszavonását kezdeményezzék a Hivatalnál. Három egyetemes szolgáltató kérvényezte az eljárást, melynek eredményeként mindhárom esetben a FŐGÁZ Zrt.-t jelölte ki az érintett felhasználók ütemezett átvételére. A piacfelügyelet területén fontos változás, hogy 2015. január 7-én hatályba lépett a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló uniós szabályozás (REMIT Vhr). Az uniós követelményeknek megfelelően a Hivatal új szervezeti egységet hozott létre a REMIT végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A hivatalos statisztikai szolgálat tagjaként a MEKH 2015-ben is folyamatosan gyűjtötte és feldolgozta a felügyeleti, ellenőrzési és árszabályozási feladatok ellátásához szükséges, közel 1300 engedélyes és hulladékgazdálkodási közszolgáltató által megküldött műszaki-gazdasági adatokat. Emellett az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban (OSAP) mintegy 7000 szervezettől kértünk be energiastatisztikai adatokat, melyeket részben a Hivatal honlapján, részben speciális energetikai kiadványokban tettünk a nyilvánosság számára elérhetővé. Fogyasztóvédelmi feladatkörében a Hivatal tavaly is folyamatosan vizsgálta a szolgáltatások minőségét, folyamatosságát, az energiaszolgáltatók ügyfél-kiszolgálási tevékenységének színvonalát, továbbá az úgynevezett Garantált Szolgáltatások kritériumainak megvalósulását. Több esetben szabott ki bírságot, emellett több száz millió forint értékben rendelte el a felhasználóknak járó kötbérek kifizetését. A MEKH – támogatva a nemzeti ágazati törekvések érvényesülését – aktív tagja az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER), az Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER), az Európai Víziközmű Szabályozók (WAREG) és az Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (ERRA) összesen több mint 60 munkacsoportjának, munkatársaink rendszeresen vesznek részt azok ülésein, workshopjain. A felügyelt ágazatokat, a piaci folyamatokat, valamint az ellátás biztonságáért, a hosszú távon garantálható minőségi szolgáltatásért végzett munkánkat bemutató 2015. évi országgyűlési beszámolót ezúton ajánlom szíves figyelmükbe.

Budapest, 2016. május

Dr. Dorkota Lajos elnök

8


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Hivatal jogállása, feladatai A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a 2013. évi XXII. törvénnyel, 2013. április 4-i hatállyal mint önálló szabályozó szerv jött létre. Jogelődje a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény által létrehozott Magyar Energia Hivatal volt. A Hivatal a villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, illetve a víziközmű-szolgáltatással összefüggő engedélyezési, felügyeleti és árszabályozási, illetve ár- és díjelőkészítői feladatokat ellátó, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját előkészítő önálló szabályozó hatóság. Ellátja az egységes nemzeti energiastatisztikával kapcsolatos feladatokat, valamint hivatalos statisztikai szervként eleget tesz a hazai és nemzetközi szervezetek, illetve egyéb szervezetek számára történő adatszolgáltatási kötelezettségeknek. 1. táblázat: A Hivatal feladatait meghatározó fontosabb törvények Szakterület Villamos energia Földgáz Távhő Víziközmű-szolgáltatás Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Statisztika

Törvény megnevezése A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (GET) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (Tszt.) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

A felügyelt ágazatokkal összefüggő feladatok Engedélyezés és felügyelet Az ellátásbiztonság garantálása érdekében a VET, a GET, a Tszt. és a Vksztv. rendelkezéseivel összhangban a Hivatal engedélyben állapítja meg az engedélyköteles és kapcsolódó tevékenységek feltételeit, valamint felügyeli a vonatkozó ágazati jogszabályokban foglaltak betartását.

Villamos energia A villamosenergia-ipari társaságok engedélyezése és felügyelete keretében a Hivatal 2015-ben 316 határozatot hozott, ezen belül pedig 26 új engedélyt 1 adott ki. 2. táblázat: A Hivatal által 2015-ben kiadott új villamosenergia-ipari engedélyek Kiadott engedély típusa Egyetemes szolgáltatói engedély Villamosenergia-kereskedelmi működési engedély Korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedély Kiserőművi összevont engedély Közvilágítási üzemeltetési engedély

1

Az engedélymódosítások nem értendők bele.

Kiadott új engedélyek (db) 1 5 10 4 6

9


A Hivatal a megújuló energiaforrást hasznosító termelők kérelmei alapján 66 esetben állapított meg kötelező átvételi jogosultságot, emellett folyamatosan vizsgálta a kötelező átvétel szabályainak betartását is. Jogszabálysértés megállapítására nem került sor. A Hivatal részt vett a kötelező átvételi szabályozás átalakításával kapcsolatos egyeztetésekben is. 2015-ben a villamosenergia-piaci engedélyesek felügyelete keretében a Hivatal az alábbi főbb feladatokat látta el: •

A villamosenergia-ellátás biztosítása A biztonságos villamosenergia-ellátás érdekében folyamatosan vizsgálta a hazai villamosenergiapiac helyzetét, az engedélyesek aktivitását, tevékenységét. Ennek keretében ellenőrizte az erőművek téli felkészülését, a jogszabályban előírt tüzelőanyag-készletek meglétét, helyszíni ellenőrzéseket tartott, valamint kivizsgálta a rendkívüli időjárási körülmények által okozott elosztói üzemzavarokat is.

•

A villamosenergia-piac hatékony működése A Hivatal a határkeresztező kapacitás-felosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatással kapcsolatos nemzetközi feladatokban a MAVIR ZRt.-vel és a HUPX Zrt.-vel együttműködve részt vett. A Hivatal közreműködött továbbá a HUPX Zrt. intraday (napon belüli) piac 2016. év eleji létrehozásának előkészítésében.

•

Piacfelügyeleti tevékenység Új főosztályként létrejött a Piacfelügyeleti és Ellenőrzési Főosztály, amely többek között a REMIT végrehajtásával és a jelentős piaci erő eljárásokkal kapcsolatos Hivatali feladatokat látja el.

Földgáz A földgázpiaci szereplők engedélyezése és felügyelete keretében, valamint árszabályozást érintően a Hivatal 2015-ben összesen 196 határozatot és 130 végzést hozott; 18 új működési engedélyt adott ki, visszavonta 5 egyetemes szolgáltató és 1 földgáz-kereskedelmi engedélyes működési engedélyét – valamennyit az érintett engedélyesek kérelmére –, több mint 70 esetben módosította a korábban kiadott működési engedélyeket, az engedélyesi üzletszabályzatok és szabályzatok témakörben pedig 36 döntést hozott.

3. táblázat: A Hivatal által 2015-ben kiadott új földgázipari engedélyek Kiadott engedély típusa Földgáz-kereskedelmi engedély Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély Szállítási rendszerüzemeltetési engedély

Kiadott új engedélyek (db) 5 12 1

2015-ben a földgázpiaci engedélyesek felügyelete keretében a Hivatal az alábbi főbb feladatokat látta el: •

EU-s gázpiaci szabályozás implementálása Az EU-s jogszabályoknak, így különösen a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitásallokációs mechanizmusokat szabályozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről szóló 984/2013/EU Bizottsági rendelete (CAM NC) és a gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszer-egyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló

10


312/2014/EU Bizottsági rendelete (BAL NC) rendelkezéseinek történő megfelelés érdekében a Hivatal aktívan közreműködött azok átültetésében, a megfelelő hazai jogszabályi környezet kialakításában és szükséges módosításában, valamint az új folyamatoknak megfelelő működési modellek kidolgozásában. •

Földgázellátás biztosítása A biztonságos földgázellátás érdekében a Hivatal folyamatosan vizsgálta a magyar földgázpiac helyzetét, az egyes szereplők tevékenységét. 2014 októberében földgázkereskedő kijelölésére került sor földgázipari tevékenység folyamatos végzésére, amelyet 2014-ben, majd 2015-ben több alkalommal kellett meghosszabbítania a Hivatalnak. A távhőtermelési tevékenységet folytató felhasználók kérelmére indult hatósági eljárásban a MEKH kijelölte a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-t (MFGK). 2015 tavaszán a jogszabályi környezet változása lehetővé tette a földgáz egyetemes szolgáltatók számára, hogy működési engedélyeik visszavonását kezdeményezzék a Hivatalnál. A Hivatal a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő eljárásokat lefolytatta, amelynek eredményeként 2016. január 1-jei hatállyal az E.ON Energiaszolgáltató Kft., 2016. július 1-jei hatállyal a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. és végül 2016. október 1-jei hatállyal a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. egyetemes szolgáltatói működési engedélyét visszavonta. Mindhárom engedélyes esetében az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók jövőbeni ellátására a Fővárosi Gázművek Zrt. (FŐGÁZ Zrt.) – egyedüliként – tett ajánlatott. A Hivatal – az ajánlatok kiértékelését követően – a FŐGÁZ Zrt.-t jelölte ki az érintett felhasználók ütemezett átvételére és ellátására. Emellett a Hivatal visszavonta az ISD POWER Kft., valamint az OERG Ózdi Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Kft. egyetemes szolgáltatási engedélyét, amelyek a működési engedély visszavonása iránti kérelem benyújtásakor felhasználókat már nem láttak el.

•

Fejlesztési terv A szállítási rendszerirányító által benyújtott tízéves rendszerfejlesztési tervet a Hivatal 2015. november 9-én részben jóváhagyta, bizonyos pontjait a piaci és gazdasági változásoktól függően, későbbi vizsgálat lefolytatása mellett feltételesen hagyta jóvá.

•

Szabályozás A Hivatal 2015-ben hat alkalommal hagyta jóvá a szállítási rendszerirányító által benyújtott, az együttműködő földgázrendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, valamint a napi egyensúlyozás részletes szabályait tartalmazó Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat módosítását. A Hivatal 2015 során mind az FGSZ Földgázszállító Zrt., mind a CEEGEX Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zrt. által üzemeltett kereskedelmi felületeinek Kereskedési Platform Szabályzatait jóváhagyta a vonatkozó EU-s jogszabályokban foglaltaknak megfelelően. Az év során jóváhagyásra kerültek továbbá mind az FGSZ Földgázszállító Zrt., mind a Magyar Gáz Tranzit Zrt. által üzemeltett platformok Kapacitáslekötési Platform Szabályzatai is.

Távhő A távhőszektor engedélyezése és felügyelete kapcsán a Hivatal 2015-ben 69 határozatot hozott: ebből 15 új engedély kiadása, 9 engedély visszavonása, 1 engedély hivatalból történő visszavonása és új engedélyes kijelölése, valamint 44 engedély módosítása.

11


4. táblázat: A Hivatal által 2015-ben kiadott új távhő engedélyek Kiadott engedély típusa Távhőszolgáltatói működési engedély Távhőtermelői működési engedély Távhőtermelői létesítési engedély

Kiadott új engedélyek (db) 3 8 4

A Hivatal a távhőszolgáltatók és a távhőtermelők tekintetében ellenőrizte a számviteli szétválasztást. A felügyeleti tevékenységén túl a távhőellátás zökkenőmentes biztosítása érdekében a távhőszolgáltató(k) és a távhőtermelő(k) között felmerülő vitákban, a problémás kérdések gyors és eredményes rendezése érdekében szükség esetén közvetítő szerepet töltött be. Emellett több ízben biztosított szakértői konzultációs lehetőséget az önkormányzatok és az érintett szereplők számára.

Víziközmű-szolgáltatás 2015-ben folyamatosan zajlott a működési engedélyek jóváhagyása, illetve módosításának jóváhagyása, a szolgáltatók által szerzett újabb ellátási területekre vonatkozóan a feladat ellátása folyamatos volt. 2015ben 33 db működési engedélyt érintő határozatot adott ki a Hivatal. Az új ellátási területek tekintetében folyamatosan érkeztek az üzemeltetési szerződés jóváhagyása vagy módosítása iránti kérelmek.. Tavaly 462 üzemeltetési szerződés jóváhagyás iránti kérelem került elbírálásra, melynek során az eljárás többnyire jóváhagyással, 1 esetben elutasítással zárult. 2015-ben nem történt a 2013 évihez hasonló mértékű átalakulás a víziközmű-szolgáltatók tekintetében, azonban további átalakulások és a határozott időre kiadott engedélyek lejárta miatt év végére az engedélyes szolgáltatók száma – a 2014. évi 43-hoz képest – 41-re csökkent.

Árszabályozás A villamosenergia- és földgázpiaci liberalizáció eredményeként (2008, illetve 2009 óta) minden felhasználó szabadon dönthet arról, hogy kitől vásárol áramot és földgázt. A szabadpiaci szegmensben a piac alakítja az energia-termékárakat, míg az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók (maximált) hatósági áron juthatnak villamos energiához és a földgázhoz Ehhez hasonlóan, hatósági áron történik a lakossági és közintézményi felhasználók távhővel való ellátása is, míg a többi felhasználó esetében kétoldalú megállapodások alakítják az árakat. A villamosenergia- és földgázszektor esetében a Hivatal a miniszter számára – a vonatkozó jogszabályi előírások alapján – előkészíti az egyetemes szolgáltatási árakat. Ugyancsak a MEKH készíti elő a távhőtermelés és -szolgáltatás árait, valamint a víziközmű-szektor és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjait is. A villamosenergia- és földgáz-rendszerhasználati díjakat a Hivatal rendeletben állapítja meg. A Hivatal ezenfelül díjfelügyeleti és költség-felülvizsgálati feladatokat is ellát. A díjfelügyelet keretében a Hivatal ellenőrzi, hogy az engedélyesek ténylegesen a miniszter, illetve a Hivatal által meghatározott díjakat alkalmazzák-e. A költség-felülvizsgálat során a Hivatal meghatározza az engedélyesek indokolt költségeit, amelyek a hatósági ármegállapítás alapját képezik.

12


Villamos energia A villamos energia egyetemes szolgáltatásban ellátott felhasználók 2 végfelhasználói ára az alábbiakból tevődik össze: a villamos energia egyetemes szolgáltatási ára, rendszerhasználati díjak, nem lakossági felhasználók által fizetett energiaadó, mindezek áfája, valamint a VET 147. §-a szerinti, külön kezelt (2013. november 1. óta csak a nem lakossági felhasználók által fizetett) pénzeszközök (szénipari szerkezetátalakítási támogatás, villamosenergia-ipari nyugdíjasok kedvezményes árú villamosenergiaellátásának támogatása, kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási támogatás). Az egyetemes szolgáltatásban vételező lakossági végfelhasználói villamosenergia-árak sem 2015. január 1-jén, sem 2016. január 1-jén nem változtak.

Földgáz Az egyetemes szolgáltatás keretében vételezett földgáz végfelhasználói 3 ára (alapdíj és gázdíj) tartalmazza a földgáz mint termék árát, a rendszerhasználat és a mobilgáz-finanszírozás költségeit, valamint a kereskedelmi árréseket. Külön jelenik meg az egyetemes szolgáltatók számláján a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek fizetendő, a nem lakossági felhasználók felé továbbhárított tagi hozzájárulás díja (biztonsági készletezési díj), mely 2015. január 1 és június 30 között 65,15 Ft/GJ, 2015. július 1. után pedig 71,67 Ft/GJ volt. 2013 januárjától ezt a díjat az egyetemes szolgáltatói engedélyesek a lakossági fogyasztás után visszaigényelhetik, annak továbbhárítása nem lehetséges. A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló 29/2009. (VI. 29.) KHEM rendeletben szereplő földgázárképlet alapján kerül megállapításra az egyetemes szolgáltatás árában figyelembe vett fajlagos földgázár. A Hivatalról szóló státusztörvényben foglaltak szerint a Hivatal felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben állapítsa meg a rendszerhasználati díjakat, így azok 2015 során is hivatali rendeletben jelentek meg. Szintén hivatali rendeletben kerültek megállapításra a szállítási rendszerüzemeltetőknek fizetett rendszerüzemeltetési díjból származó árbevétel megosztására vonatkozó kiegyenlítő fizetések szabályai. Az egyetemes szolgáltatás keretében vételező felhasználók árai 2015 során nem változtak. Tekintettel arra, hogy a földgáz felajánlási rendszer részét képező forrásszerződések közül 2015 során több is lejárt, sor került a felajánlási rendszer megújítására a GET 141/I. és 141/J. §-ai szerinti szerződések megkötésével.

Távhő Minden év augusztus 31-ig a Hivatal előkészíti a távhőszolgáltatónak értékesített távhő áraira, a lakosságnak és a külön kezelt intézménynek szolgáltatott távhő díjaira, valamint a távhőszolgáltatási támogatásokra vonatkozó javaslatát. A Hivatal előkészítette a 2015/2016-os fűtési idényre vonatkozó ár- és támogatásjavaslatát, az ezen alapuló NFM rendeletmódosítások 2015. október 1-jén léptek hatályba. A Hivatal feladata a távhőszolgáltatási támogatások igénylésének és folyósításának folyamatos ellenőrzése és jogsértés esetén hatósági eljárás indítása.

2 3

Ez alatt értendőek az egyetemes szolgáltatásban vételező lakossági és nem lakossági fogyasztók. Ez alatt értendőek az egyetemes szolgáltatásban vételező lakossági és nem lakossági fogyasztók.


13

Víziközmű-szolgáltatás 2015 során a víziközmű-szolgáltatók a lakossági felhasználók felé, valamint a lakossági díjon elszámolt felhasználás tekintetében továbbra is a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) legfeljebb 90 százalékával számlázhattak a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 4. § (1) bekezdése alapján. A lakossági felhasználók, illetve a lakossági díjon elszámolt felhasználás tekintetében további kedvezményként jelent meg 2015 szeptemberében, hogy a Hivatal által – a korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatások esetében – megállapított átmeneti díjak esetében is törvényi rendelkezés biztosítja a 10 százalékos díjcsökkentést. Tavaly több mint 65 település kapcsán érkezett a Hivatalhoz korábban nem nyújtott víziközműszolgáltatás díjának megállapításával kapcsolatos kérelem, melyek elbírálása megtörtént, vagy a tényállás teljes körű tisztázása zajlik.

Hulladékgazdálkodás 2015-ben a Hivatal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szakterületen a korábbi években kiépített rendszer mentén a felügyeleti díjhoz, a díjelőkészítéshez, valamint az ideiglenes ellátás díjából nem fedezhető többletköltségigények elbírálásához szükséges adatszolgáltatásokat dolgozta fel. Az alkalmazott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak jogszerűségének vizsgálata 64 település összesen 2 831 148 lakosát érintette. 21 közszolgáltató esetében jogszabálysértő díj alkalmazását tárta fel a Hivatal, ezekben az esetekben kötelezte a közszolgáltatót az így elért többletbevétel visszatérítésére.

Kéményseprés A jogalkotó a kéményseprő-ipari közszolgáltatás átmeneti ellátását biztosító jogszabályi változásokkal egy időben az átmeneti ellátás idejére járó költségek indokoltságának vizsgálatával kapcsolatos hatáskört telepített a Hivatalhoz. A nem rendszeres kéményseprő-ipari közszolgáltatás keretében tavaly 5 esetben érkezett be többletköltséggel kapcsolatos igény elbírálásra, illetve több esetben a meghosszabbított kijelöléssel összefüggésben kellett eljárnia a Hivatalnak.

Fogyasztóvédelem A Hivatal fogyasztóvédelmi feladatkörében vizsgálja a szolgáltatások minőségét, folyamatosságát, az energiaszolgáltatók ügyfél-kiszolgálási tevékenységének színvonalát, továbbá az úgynevezett Garantált Szolgáltatások kritériumainak megvalósulását. A Hivatal a szolgáltatók gyakorlatát, felhasználókkal kapcsolatos eljárásait, intézkedéseit mind hivatalból, mind pedig a felhasználók beadványai alapján – a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, első fokon a kormányhivatalokkal megosztott hatáskörben – ellenőrzi. 2015-ben számos ellenőrzés indult az engedélyesek tevékenységével összefüggésben. Az ellenőrzések többek között kiterjedtek a lejárt hitelességű fogyasztásmérők cseréjére, az ügyfélszolgálati irodák működésére (fiókirodák várakozási ideje, előre fizetős mérők feltöltése, előszűrő személy tevékenysége), valamint egyéb aktuálisan felmerülő, a fogyasztók minőségi ellátását befolyásoló tényezőre. A Hivatal a jogszerű működésre történő kötelezés mellett több esetben élt a bírságkiszabás lehetőségével is, amennyiben az ügy körülményei, különösen a felhasználókat, fogyasztókat érő hátrány azt indokolttá tette. Kiemelendő, hogy a Hivatal – a felhasználók vagyoni érdekeinek védelme érdekében – több száz millió forint értékben rendelte el a felhasználóknak járó kötbérek kifizetését.

14


Az előző évhez hasonlóan a Hivatal 2015-ben is ellenőrizte a villamosenergia-, illetve a földgázipari engedélyesek adatszolgáltatását, továbbá a Garantált Szolgáltatások alapján automatikusan fizetendő kötbéreket. A vizsgálatok kiterjedtek a Garantált Szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesülésére is. A szolgáltatók eljárásával szemben tavaly 1423 új fogyasztói panasz érkezett, amelyek kapcsán megindulhatott a hatósági eljárás, emellett a Hivatal 800 ügyben kért hiánypótlást. Az eljárás megindítására alkalmas fogyasztói panaszok 53%-a gázszolgáltatással, 42%-a villamosenergiaszolgáltatással, míg 5%-a víziközmű-szolgáltatással volt kapcsolatos. A Hivatal 2637 panaszt zárt le hatósági eljárás keretében. A Hivatal 2015-ben is folytatta ügyfél-tájékoztatási tevékenységét, amelyet immáron megújult ügyfélszolgálati térben lát el, és a fogyasztók minél magasabb szintű kiszolgálását modern call center is segíti. A Hivatal telefonon, írásban és személyesen közel 7 ezer alkalommal adott tájékoztatást a felhasználók számára. A MEKH tavaly immár 19. alkalommal végezte el a felhasználók elégedettségére vonatkozó felmérését a villamosenergia-ipari, illetőleg a földgázipari engedélyesek tevékenységével kapcsolatban 7200 lakossági és 2400 nem lakossági felhasználó véleménye alapján. A vizsgálat eredményei mindkét csoport körében magas szintű elégedettséget mutatnak.

Hatósági adatgyűjtés és statisztika A hivatalos statisztikai szolgálat tagjaként a Hivatal önállóan felelős a nemzeti energiastatisztikai rendszer működtetéséért. A Hivatal havi, féléves és éves rendszerességgel továbbít energiastatisztikai adatokat az Európai Unió statisztikai szerve, az Eurostat, valamint a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számára. 2015-ben is folyamatosan gyűjtötte és dolgozta fel a Hivatal a határozatban előírt, a felügyeleti, ellenőrzési és árszabályozási feladatok ellátásához szükséges, közel 1300 engedélyes és hulladékgazdálkodási közszolgáltató által megküldött műszaki-gazdasági adatokat. Emellett az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról (a továbbiakban: OSAP) szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet értelmében a Hivatal mintegy 7000 szervezettől gyűjtött és dolgozott fel energiastatisztikai adatokat. Hasonlóan a korábbi évekhez, a MEKH 2015-ben is több általános, illetve speciális energetikai kiadványt jelentetett meg: • • • •

A magyar villamosenergia-rendszer 2014. évi statisztikai adatai; A magyar földgázrendszer 2014. évi statisztikai adatai; A magyar távhőszektor 2014. évi statisztikai adatai; Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2014. évi alakulásáról (online kiadvány) címmel.

Nemzetközi kapcsolatok A Hivatal aktív tagja az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER), az Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER) és az Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (ERRA) összesen több mint 60 munkacsoportjának. Ennek keretében havi rendszerességgel vesz részt a munkacsoportok ülésein, telefonkonferenciáin, workshopjain, feldolgozza ezek szakmai dokumentumait és jegyzőkönyveit, illetve kialakítja álláspontját.

15


A Hivatal szakértői az Európai Bizottság egyes szakmai szervezeteinek munkájában is részt vesznek. Ilyenek a regionális kezdeményezések témakörén belül (RI – Regional Initiatives) a földgáz- és villamosenergia-piacokkal kapcsolatos szervezetek (RCC – Regional Cooperation Council; IG – Implementation Group; ST – Strategic Group), továbbá a Firenzei Fórum (villamos energia), a Madrid Fórum (földgáz) és a London Fórum (fogyasztóvédelem). A Hivatal szakmai támogatást nyújt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére a Koordinációs Bizottságok ülésein (CEEE Fórum) és az Európai Bizottság komitológiai tárgyalásain. Fentieken túl külföldi társ- és egyéb szakmai szervezetek delegációit fogadja, velük szakmai tárgyalást folytat itthon és külföldön egyaránt.

Nyilvánosság A sajtóval történő kapcsolattartás részeként a Hivatal 165 újságírói kérdésre válaszolt és 36 sajtóközleményt adott ki, amelyekkel több mint 2300 megjelenést ért el. A Hivatal 2015-ben 60 hírt tett közzé a tartalmilag és grafikai elemeiben is megújult honlapján. Emellett – az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény előírása értelmében – elindította energiahatékonysági és megújuló alapú energiaforrásokról szóló tájékoztató honlapját, amelyről az 5. fejezet nyújt bővebb tájékoztatást. 5. táblázat: A Hivatal médiamegjelenései 2015-ben Időszak 2015 összesen

Sajtóközlemények

Újságírói válaszok

Nyomtatott

36

165

508

Megjelenések Rádió Online és televízió 346 1456

Összesen 2310

16


1. A Hivatal működése, gazdálkodása és kapcsolatai 1.1. A Hivatal jogállása, feladata A Hivatal a Magyar Energia Hivatal jogutódjaként 2013. április 4-i hatállyal, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény (a továbbiakban MEKH törvény) felhatalmazása alapján jött létre. A Hivatal a villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, illetve a víziközmű-szolgáltatással összefüggő engedélyezési, felügyeleti és árszabályozási feladatokat ellátó, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját előkészítő energia- és közműpiaci önálló szabályozó hatóság. A Hivatal számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő. A Hivatal a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét látja el. E feladatkörében a Hivatal látja el továbbá az általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, az uniós jogi rendelkezésben, az ezek alapján kiadott kötelező erejű határozatban foglaltak végrehajtását. A Hivatal a tárgykörben hatáskörrel rendelkező miniszter részére javaslatot tehet jogszabály megalkotására és módosítására, továbbá véleményezési joggal rendelkezik fentebb meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személyt, szervezetet, valamint a feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során. Az alaptevékenységbe tartozó feladatok körét a Hivatal alapító okirata az alábbiak szerint határozza meg. A Hivatal látja el •

a földgáz- és villamosenergia-ellátással;

•

a földgáz- és villamosenergia-ellátás biztonságának és a földgáz- és villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével;

•

a földgáz biztonsági készletezésével;

•

az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatait;

•

a törvényben meghatározott esetekben a távhőtermelő létesítmény létesítésének és a távhő termelésének engedélyezését, a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának jóváhagyásával és a távhőszolgáltatónak értékesített távhőárra, valamint a lakossági felhasználónak és külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjára vonatkozó javaslat elkészítésével, továbbá a távhő-szolgáltatási támogatások ellenőrzésével összefüggő feladatokat;

•

a földgáz- és a villamosenergia-rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokra, a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjaira és a csatlakozási díjak elemeire, az egyetemes szolgáltatás, valamint a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira vonatkozó szabályok, a földgázfelajánlás és hazai termelés árára vonatkozó, a hazai termelésű földgáztermelő részére megállapítandó kapcsolt termelésszerkezetátalakítási hozzájárulás, illetve kiegyenlítő hozzájárulás mértékének előkészítését, valamint a földgáz- és villamosenergia-ellátás, továbbá a víziközmű-szolgáltatás területén az ágazati jogszabályokban foglalt fogyasztóvédelmi feladatokat;

•

rendeletalkotási feladatokat;


17

•

a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos jogszabályban előírt feladatokat;

•

kiadja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia eredetére vonatkozó bizonyítványt;

•

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos, jogszabályban előírt díj-megállapítási, díj-előkészítési, valamint díjfelügyeleti feladatokat.

A Hivatal az energiastatisztikai feladatok ellátása során: •

az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében gyűjti és kezeli a külön jogszabályban meghatározott energetikai tárgyú adatokat;

•

létrehozza és fenntartja a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló nemzeti energia- és közműstatisztikai tájékoztatási rendszert;

•

adatokat szolgáltat az Európai Uniónak, nemzetközi szervezeteknek és a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerveknek a Vet., az Stt. és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján.

1.1.1. Tájékoztató a Hivatal pereinek alakulásáról 6. táblázat: A Hivatal pereinek alakulása 2015-ben NEM FOGYASZTÓVÉDELMI TÁRGYÚ PEREK Benyújtott keresetek száma, ebből: 109 28 • 2015-ben lezárult 0 • Felfüggesztett 0 • Szüneteltetett 2015-re áthúzódó perek, ebből: 51 21 • 2015-ben jogerősen befejezett 0 • Felfüggesztett 0 • Szüneteltetett 2015-ben folyamatban lévő perek, ebből: 160 49 • 2015-ben jogerősen befejezett FOGYASZTÓVÉDELMI PEREK Benyújtott keresetek száma, ebből: 319 77 • 2015-ben lezárult 0 • Felfüggesztett 0 • Szüneteltetett 2015-re áthúzódó perek, ebből: 156 90 • 2015-ben jogerősen befejezett 0 • Felfüggesztett 0 • Szüneteltetett 2015-ben folyamatban lévő perek, ebből: 475 167 • 2015-ben jogerősen befejezett MUNKAÜGYI PEREK 2015-ben folyamatban lévő perek, ebből: 8 1 • 2015-ben jogerősen befejezett A Hivatal által meghozott – nem fogyasztóvédelmi tárgyú – határozatok, végzések ellen 2015-ben összesen 160 (109 tárgyévi és 51 korábbi évekből áthúzódó) per volt folyamatban. Ezek közül a tárgyévben 49 ügy fejeződött be.

18


A Hivatal fogyasztóvédelmi ügyben hozott határozatai ellen 2015-ben összesen 475 (319 tárgyévi és 156 korábbi évekből áthúzódó) per volt folyamatban. Ezek közül a tárgyévben 167 ügy fejeződött be. 2015-ben 8 munkaügyi per volt folyamatban és ebből 1 fejeződött be. A Hivatal 2015-ben 55 darab cégjogi eseménnyel és befolyásszerzéssel kapcsolatos határozatot és 42 darab új belső szabályzatot adott ki.

1.2. A Hivatal gazdálkodása A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2013. évi XXXI. törvény a Hivatal költségvetését az I. Országgyűlés fejezet 23. alcímen önállóan határozta meg. A törvény erejénél fogva a Hivatal az új besorolás szerint: fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv. A Hivatal költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők. A Hivatal működését a felügyeleti díjak és igazgatási szolgáltatási díjak bevételei biztosítják. A bevételek mértékét és beszedésének eljárását a 2013. évi XXII. tv. 21. § 2. pontjának felhatalmazása alapján a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. Az idézett törvényi felhatalmazás alapján került kiadásra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási, a felügyeleti díjak és egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó szabályokról szóló 1/2014. (III. 4.) MEKH rendelet, mely a 10/2014. (XI. 6.) MEKH rendelettel módosult. A 2015. évre vonatkozó tervezett felügyeleti és igazgatási díjakat a Hivatal beszedte. A kiadások volumene megegyezik a tervezett bevételek összegével. A 2014. évi C. törvény 9. § (3) bekezdése a Hivatal részére 2029,1 millió forint befizetését írta elő a költségvetés javára havi 1/12 részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12 részt december hónapban 10ei befizetési időpontra. A Hivatal befizetési kötelezettségét teljesítette. A működési és felhalmozási kiadások finanszírozása az egész gazdasági évben biztosított volt. A Hivatal a kifizetésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek maradéktalanul eleget tett.

1.3. A Hivatal szervezete A Hivatal szervezeti felépítését 2015. február 10. napjáig meghatározó, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (VII. 25.) MEKH utasítást 2015. február 10. napjával a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (II. 9.) MEKH utasítás váltotta fel. A Hivatal SZMSZ-ben meghatározott létszáma 2015. február 10. napjától 321 fő.


1. ábra: A Hivatal szervezeti felépítése 2015-ben

19

20


Humánpolitika A Hivatalnak szakemberei megtartásához, valamint a piacról történő megszerzésének érdekében fontos tényező a jó munkahelyi légkör kialakítása és fenntartása, munkatársaink elégedettségének és elkötelezettségének folyamatos biztosítása. A közszférában alkalmazott, kompetenciaalapú teljesítményértékelési rendszer keretein belül megtörtént az egyéni teljesítményfeladatok meghatározása és értékelése. A teljesítményértékelési folyamatban a munkatársaktól elvárt általános és specifikus ismeretek, készségek, képesség- és attitűdelemek részei a munkaköri leírásoknak, továbbá felhasználhatók az új dolgozók kiválasztása során is.

Képzés, fejlesztés A Hivatal eredményes és sikeres működésének alapvető feltétele a humán erőforrás tudása és értékteremtő képessége, a humán tőke hatékony menedzselése. A napi működéssel és az előre látható szakmai követelmények teljesítésével kapcsolatos elvárások kielégítése érdekében a Hivatal humánpolitikai gyakorlatának szerves részét képezik az oktatások és képzések. A hatályos jogszabályok értelmében köztisztviselőink közszolgálati továbbképzésre kötelezettek. A képzések teljesítése egyéni továbbképzési tervek alapján történik, amely kapcsán kiemelkedően fontosnak tartjuk a szakmai kompetenciák fejlesztését. A képzések szervezése során figyelembe vettük, hogy a speciális szakmai igényeknek és a hivatali sajátosságoknak megfelelően szervezett belső képzéseket tarthassanak munkatársaink. A Hivatal folyamatosan támogatja a munkatársakat a köztisztviselői státuszból adódó kötelező vizsgákra történő jelentkezés, részvétel, illetve a felkészülés menetében. A kötelező továbbképzés keretében 237 fő vett rész Hivatalunktól 175 különböző szakmai képzésen. A Hivatal által szervezett 8 belső képzésen 185 fő vett részt. Mindent összevetve összességében 854 képzést végeztek el Hivatalunk munkatársai 2015 folyamán.

1.4. Kétoldalú intézményi kapcsolatok 2015-ben a Hivatal együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel és a Magyar Mérnöki Kamarával, továbbá megkezdte a Központi Statisztikai Hivatallal és a Közbeszerzési Hatósággal kötendő együttműködési megállapodás előkészítését. A Hivatal mellett az államigazgatás más szervei (Gazdasági Versenyhivatal, Országgyűlési Biztosok Hivatala, adatvédelmi biztos, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) is ellátnak (részben vagy teljes egészében) fogyasztóvédelmi feladatokat. A korábbi évek gyakorlata szerint a fenti szervekkel a Hivatal rendszeres kapcsolatot tartott fenn, munkáját velük összehangoltan végezte, fogyasztóvédelmi tárgyú egyeztetéseket tartva. 2015-ben a Hivatal felülvizsgálta és megerősítette együttműködését a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal. A megújított együttműködési megállapodás alapján a két fél szükség szerint együttműködik a hatósági eljárásokban, a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályok előkészítésében és közös szakmai rendezvények szervezésében. Az együttműködési megállapodás megtartotta azt a korábbi években kialakított gyakorlatot, amely alapján a két hatóság havi rendszerességgel, illetőleg eseti jelleggel egyeztetéseket folytat szakmai kérdésekben. Az államigazgatási szervek mellett a Hivatal folyamatos kapcsolatban állt a civil fogyasztóvédelmi szervezetekkel is, melynek keretein belül a civil szervezetek részt vettek az üzletszabályzat-módosítások véleményezésében, az egyes minőségszabályozási határozatok alapján benyújtott adatszolgáltatások és a


21

Fogyasztói Elégedettségi Felmérés értékelő megbeszélésein. Mindezek mellett a fogyasztók széles körét érintő kérdésekben a Hivatal a jogalkotási tevékenységével összefüggésben is kikérte a civil fogyasztóvédelem véleményét. A Hivatal szakmai szinten figyelemmel kísérte a hazai elektromobilitás elterjesztésének elősegítésére létrejött Jedlik Ányos Klaszter munkáját, valamint véleményezte a Klaszter által kidolgozott jogszabályi és egyéb javaslatokat. A villamosenergia-ágazatban – az „okos technológiák” térnyerését elősegítendő – a Hivatal együttműködött az Elosztói Okos mérés mintaprojekt, valamint a Központi Okos Mérés Zrt. mintaprojektjének szereplőivel. A távhőszektorral való együttműködés jegyében a Hivatal rendszeresen egyeztetett a MATÁSZSZ-szal a szektort érintő szakmai kérdésekben. Az együttműködés keretében kollégáink részt vettek a MATÁSZSZ tavaszi és őszi szakmai napjain.

1.5. A nagykereskedelmi energiapiacok integritása és átláthatósága (REMIT) A 2015-ös év fontos mérföldkő volt a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (a továbbiakban: REMIT) végrehajtásában. A nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (2) és (6) bekezdésének végrehajtására irányuló adatszolgáltatásról szóló 1348/2014/EU Bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: REMIT Vhr.) 2015. január 7-én lépett hatályba. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (II. 9.) MEKH utasítás alapján új főosztályként felállt a Piacfelügyeleti és Ellenőrzési Főosztály, mely többek között a REMIT végrehajtásával és a jelentős piaci erő eljárásokkal kapcsolatos Hivatali feladatokat látja el. A REMIT Vhr. hatálybalépését követő három hónapon belül kellett felállítani a piaci szereplők nyilvántartási rendszerét, a feladat végrehajtása zökkenőmentesen zajlott. A REMIT Vhr. alapján az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége felé szükséges ügyletjelentési kötelezettség a szabványosított szerződésekre vonatkozóan 2015. október 7-től hatályos. Nemzetközi együttműködés keretében a regionális együttműködési megállapodás végleges szövegtervezete elfogadásra került, a szomszédos tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai várhatóan 2016-ban írják alá. A REMIT alapján a piaci szereplőknek jelentéstételi kötelezettségük van az Ügynökség felé egyrészt az ügyletekről, másrészt pedig egyes fundamentális adatokról. Az Ügynökség a REMIT-tel kapcsolatos informatikai kihívások kezelése érdekében létrehozta az ARIS rendszert (Agency’s REMIT Information System rövidítésből), amely a piaci szereplők jelentéseit dolgozza fel és tárolja. Annak érdekében, hogy az egyes tagállami hatóságok a saját piacmonitoring rendszerüket feltöltsék adatokkal, működtetni tudják, szükség van az Ügynökségnél rendelkezésre álló információkra is. Az Ügynökség és a tagállami hatóságok, ennek kapcsán közösen kidolgoztak egy keretrendszert, ami az együttműködés és az adattovábbítás főbb feltételeit rendezi: 1. ki és milyen adatokhoz férhet hozzá, 2. milyen feltételeknek kell megfelelnie a tagállami hatóságoknak az adatok fogadásához, 3. mik az együttműködés keretei más tagállami hatósággal és az Ügynökséggel az egyes ügyek kivizsgálása során.

22


2015 folyamán az Ügynökség részéről két esetben érkezett magyar piaci szereplővel kapcsolatos megkeresés piaci manipuláció gyanújával, ezen ügyletek vizsgálata folyamatban van. Mindezeknek megfelelve a Hivatal felmérte a piacmonitoring rendszer kialakításához szükséges tevékenységek körét, illetve az ehhez szükséges erőforrásokat, megkezdte a piacmonitoring rendszer működtetéséhez szükséges informatikai beszerzések lebonyolítását, illetve a szükséges humánerőforrásfejlesztéseket is.

1.6. Hatósági adatgyűjtés és statisztikai tevékenység A Hivatal 2015-ben is folyamatosan gyűjtötte és feldolgozta a Hivatal felügyeleti, ellenőrzési és árszabályozási feladatainak ellátásához szükséges műszaki-gazdasági információkat tartalmazó, közel 1300 engedélyes és hulladékgazdálkodási közszolgáltató által megadott, határozatban előírt adatszolgáltatásokat. Mindez éves szinten több mint 45 000, elektronikus formában beérkező adatlap fogadását, ellenőrzését és nyilvántartását jelentette. 2015-ben az adatminőség javítása érdekében továbbfejlesztésre került a 2014-ben bevezetett minőségbiztosítási rendszer, illetve módszertan is. Továbbá a Hivatal felügyelete alá tartozó szervezetetek adatait gyűjtő űrlapok felülvizsgálatára és ellenőrző motorokkal, valamint kitöltési útmutatókkal való kiegészítésére, továbbfejlesztésére került sort. Az adatszolgáltatások biztosítása érdekében több mint 3900 adathatározat, hozzávetőlegesen 1500 – elmaradt vagy hibás adatszolgáltatás pótlására, javítására vonatkozó – felszólító levél és közel 100 bírság került kiszabásra. Hasonlóan a korábbi évekhez, a Hivatal 2015-ben is több általános, illetve speciális energetikai kiadványt jelentetett meg nyomtatott és elektronikus formában. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a MAVIR ZRt.-vel együttműködésben 2015-ben is elkészült „A magyar villamosenergia-rendszer 2014. évi statisztikai adatai”, továbbá az FGSZ Zrt. közreműködésével „A magyar földgázrendszer 2014. évi statisztikai adatai” című kiadvány. 2015 decemberében, első alkalommal jelent meg a Hivatal és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szervezetének gondozásában „A Magyar Távhőszektor 2014. évi statisztikai adatai” elnevezésű publikáció. Tavaly októberben elkészült az évente publikált „Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2014. évi alakulásáról” című elektronikus kiadvány, amely a Hivatal honlapján megtalálható. A KÁT-beszámoló néven is ismert összefoglaló tanulmány egyben az egyik fontos gyűjtőhelye a megújuló energiával kapcsolatos statisztikai adatoknak is. A nemzeti energiastatisztikai rendszer működtetése 2012. január 1-jével került a Hivatalhoz. A MEKH 2015-ben is teljesítette az Eurostat, a Nemzetközi Energiaügynökség, valamint más hazai és nemzetközi szervezetek felé fennálló havi, féléves és éves gyakoriságú adatszolgáltatási kötelezettségeit, amelyek többek között elősegítik a különféle energia szakterületet érintő EU-célkitűzések (energiahatékonyság, megújuló energiák, Energia Unió) előrehaladásának nyomon követését. Az adatszolgáltatások adatforrása az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében megvalósuló statisztikai adatgyűjtések, valamint a Hivatal hatósági (adminisztratív) adatai voltak. A Hivatal – mint hivatalos statisztikai szolgálat tagja – 2015-ben részt vett a magyar statisztikai rendszer átfogó EU szintű szakértői átvilágításában. Az átvilágítást az Európai Unió statisztikai szerve, az Eurostat koordinálta és elsősorban a tagállamok statisztikai hivatalaira terjedt ki, de önkéntes résztvevőként Hivatalunk is az átvilágítás alanya volt. A Hivatal önértékelő kérdőívet töltött ki és az Eurostat által felkért független szakértők személyes interjú keretében vizsgálták a hazai statisztikai rendszer egészének az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexnek való megfelelését. A magyar statisztika európai uniós auditjáról készített jelentésben megfogalmazott ajánlások összhangban vannak az európai statisztikákról szóló rendelet 2015. évi módosításának fő


23

céljaival: többek között a nemzeti statisztikai hivatalok nemzeti statisztikai rendszerekben betöltött koordinációs szerepének erősítését, valamint az adminisztratív adatok intenzívebb felhasználását célozzák. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendeletben szabályozott adatgyűjtések felhatalmazása alapján a statisztikai terület mintegy 7000 adatszolgáltatótól gyűjtött és dolgozott fel energiastatisztikai adatokat és készítette el az országos energiamérleget. Az adatszolgáltatóinkkal való kapcsolat javítása érdekében több alkalommal is konzultációkat szerveztünk az OSAP keretében adatokat szolgáltatók számára, valamint Helpdesk szolgáltatást is üzemeltettünk, ahol munkatársaink telefonon és e-mailben is rendelkezésre álltak az adatlapok helyes kitöltése érdekében.

24


2. A villamosenergia-piac működése és szabályozása 2.1. A villamosenergia-piac működése 2.1.1. Működési modell A villamosenergia-rendszer ellátási láncában az erőművi társaságok az általuk megtermelt villamos energiát a kereskedőknek, egyetemes szolgáltatóknak értékesítik, amelyek vagy a nagykereskedelmi piacon értékesítik tovább az áramot, vagy villamos energiát szolgáltatnak a felhasználóknak. A villamos energia a termelőtől az átviteli és az elosztó hálózaton keresztül jut el a felhasználóig. Bár a szállítási infrastruktúra tulajdonosai monopolhelyzetben vannak, a hazai szabályozás – az európai uniós előírásokkal összhangban – biztosítja az infrastruktúrához való diszkriminációmentes hozzáférést. Az átviteli, elosztási tevékenységeket különálló társaságoknak kell végezniük, amelyek nem folytathatnak termelési vagy kereskedelmi tevékenységet.

2. ábra: A hazai villamosenergia-piac szerkezete 2015-ben (fizikai áramlás) Kötelező átvételi rendszerben (KÁT) értékesítő termelők

Import

Elosztók

Átviteli rendszerirányító

Egyetemes szolgáltatás keretében vételező fogyasztók

Versenypiaci fogyasztók

Termelők

Export

3. ábra: A hazai villamosenergia-piac szerkezete 2015-ben (pénzügyi áramlás)

25


A hazai piac szerkezete alapvetően 1995 körül alakult ki, amikor a nagyerőművek nagy részét és a közüzemi szolgáltatókat (az elosztó hálózatokkal együtt) privatizálták. Jelenleg a meghatározó hazai erőművek termelésük többségét a korábbi közüzemi nagykereskedővel (MVM-mel) kötött középtávú megállapodások keretében értékesítik. Az erőművi termelés körülbelül egyötöde kerül rövidebb időtartamú (többnyire éves) szerződések keretében közvetlen szabadpiaci értékesítésre. Az MVM erőművi szerződései jellemzően 5-8 éves időtartamra szólnak. Az MVM a hazai erőművektől vásárolt villamos energia mintegy felét keretszerződések, VEASZ-ok keretében értékesíti az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat (lakosság, kisméretű felhasználók, közintézmények) ellátó egyetemes szolgáltatók számára. Az MVM a rendelkezésére álló erőművi villamos energiának hozzávetőlegesen a felét bilaterális szerződéseken vagy nyilvános kapacitásaukciókon keresztül a kereskedőknek értékesíti. Az elsődleges kereskedői beszerzések jelentős része a kereskedői szektoron belüli másodlagos kereskedelmen megy keresztül, mielőtt felhasználói értékesítésre vagy exportpiacra kerül. Sajátos értékesítési kategóriába esik a megújuló és hulladék alapú energiaforrással termelt villamos energia értékesítése. Ezen villamos energiát a rendszerirányító kötelező átvétel (KÁT) keretében (jogszabályban meghatározott áron, a Hivatal által kiadott engedélyben megszabott mennyiségben és időtartamban) köteles megvásárolni a termelőktől. A termelőktől KÁT keretében vásárolt villamos energia egy részét a kereskedők számára, egy részét pedig a szervezett villamosenergia-piacon értékesíti a MAVIR ZRt.

2.1.2. Termelői és nagykereskedelmi piac A hazai erőművek összesített beépített kapacitása 2015 végén 8474 MW volt, melyből 2000 MW-ot a Paksi Atomerőmű négy blokkja tett ki. Jelentős erőművi teljesítményt képvisel továbbá a földgáztüzelésű Dunamenti Erőmű ( 794 MW), valamint az alapvetően lignittüzelésű Mátrai Erőmű (966 MW). 7. táblázat: A hazai erőművi társaságok/csoportok piaci részesedése a beépített kapacitás és a termelés szerint 2015-ben Beépített kapacitások (MW)11 MVM1 RWE2 Tisza Erőmű Kft.3 MET Power AG 4 E.ON5 Alpiq6 EP Energy7 Veolia8 Egyéb hazai erőmű8 Összes hazai erőmű Nettó import Bruttó fogyasztás 3 legnagyobb erőművi társaság9 HHI-index10

Piaci részesedések (kapacitás szerint)

Nettó termelés Piaci részesedések (TWh) (termelés szerint)12

2766 966 900 794 433 403 396 95 1721 8474

32,64% 11,40% 10,62% 9,37% 5,11% 4,76% 4,68% 1,12% 20,31% 100,00%

15,387 5,323 0 0,494 0,966 0,474 0,992 0 3,850 27,488 13,690 41,178

37,37% 12,93% 0% 1,20% 2,35% 1,15% 2,41% 0% 9,35% 66,75% 33,25% 100,00%

4632

54,66%

20,711

50,3%

1468

1578

26


Magyarázat: A táblázatban erőművi társaság alatt az erőművekben többségi részesedéssel rendelkező tulajdonosi befektetői csoportokat értjük. A társaságonkénti csoportosításban kizárólag az 50 MW és azt meghaladó beépített teljesítménnyel rendelkező erőművek szerepelnek. 1. MVM: MVM Paksi Atomerőmű Zrt., Vértesi Erőmű Zrt., MVM GTER Zrt. 2. RWE: Mátrai Erőmű Zrt. 3. Invest Finance Consulting Group Zrt. tulajdona. 4. MET Power AG: Dunamenti Erőmű Zrt. 5. E.ON: E.ON Erőművek Kft. 6. Alpiq: Alpiq Csepel Kft. 7. EP Energy: Budapesti Erőmű Zrt. 8. Veolia: DKCE Kft. 9. Bruttó beépített kapacitások alapján számolva. 10. A rendelkezésre álló vagy a ténylegesen igénybe vehető kapacitásokkal számolva magasabb, az importkapacitásokat figyelembe véve alacsonyabb koncentrációs értéket kapnánk. A HHI-index számításánál az 50 MW alatti beépített kapacitással rendelkező erőművek („Egyéb hazai erőmű” sor) adatai nem kerültek figyelembevételre. 11. A tárgyév 12. hónap adatai alapján számolva. 12. Adott erőművi társaság bruttó termelése osztva a bruttó fogyasztással.

A villamosenergia-nagykereskedelmi piac szerkezete eltérő az egyetemes szolgáltatóknak, illetve a kereskedőknek történő értékesítések esetében. A hatósági árkontroll alá eső egyetemes szolgáltatói szegmensben (jóllehet annak mérete a közüzeminek csupán töredéke) közel 80%-os részesedésével az MVM továbbra is meghatározó szereplő. Az egyetemes szolgáltatók villamosenergia-beszerzésük egyötödét 2015-ben nem az MVM-től vásárolták és továbbra sem kellett kötelező átvételű megújuló energiatermelést vásárolniuk.

8. táblázat: Az egyetemes szolgáltatók beszerzési szerkezete Villamosenergia-beszerzés (TWh) 2013 MVM Kötelező átvétel Egyéb Összesen

2014

Részesedés

2015

2015

9,1

7,3

9,0

79,6%

0

0

0

0%

2,6

3,9

2,3

20,4%

11,7

11,2

11,3

100,0%

A versenypiacon tevékenykedő kereskedők beszerzését – az egyetemes szolgáltatókkal ellentétben – nemcsak a felhasználói igények, hanem a nagykereskedelmi tevékenység is meghatározza. A kereskedők 2015. évi elsődleges (vagyis a kereskedők egymás közötti forgalmát figyelmen kívül hagyó) beszerzései alapvetően négy forrásból táplálkoztak. Ezek az importforrások, az MVM által lekötött erőművi kapacitásokból származó villamos energia, a többi hazai erőmű KÁT-on kívüli értékesítései, továbbá a MAVIR által kötelező átvétel keretében átvett, valamint a KÁT-mérlegkör kiegyenlítéséből származó villamos energia továbbértékesítése. Az elsődleges forrásokból beszerzett villamos energia (miután annak jelentős része kereskedőközi tranzakciókon is keresztülment) egyrészt a hazai nagy- és kiskereskedelmi piacon, másrészt külföldön kerül értékesítésre.

27


9. táblázat: A kereskedők elsődleges beszerzési szerkezete1 Villamosenergia-beszerzések (TWh) 2013 Import MVM Hazai erőművek 2

Egyéb

Összesen

2014

2015

Részesedés 2015

22

24,4

27,1

57,5%

10,1

11

13,0

27,6%

5,5

4,7

4,9

10,5%

1,8

1,4

2,1

4,4%

39,4

41,5

47,1

100,0%

Magyarázat: 1. A kereskedők elsődleges beszerzése alatt a közvetlenül hazai erőműből vagy importból származó, illetve az MVM-től vásárolt villamos energiát értjük. A táblázat a kereskedők egymás közötti – jelentős mértékű – és a szervezett piacon keresztül megvalósított forgalmát nem tartalmazza. 2. Pl. kötelező átvétel keretében megvásárolt villamos energia, rendszerirányítótól beszerzett kiegyenlítő energia.

2015-ben a villamosenergia-kereskedelem alapvetően – az uniós tagállamokhoz hasonlóan – továbbra is kétoldalú (bilaterális) szerződések keretében történt, annak ellenére, hogy 2010 óta Magyarországon is működik a szervezett energiapiac (energiatőzsde). Összehasonlításképpen, a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt. kereskedési rendszerében 2015-ben 15 TWh azonnali és 6,5 TWh mennyiségű forward termék cserélt gazdát, míg a kereskedőközi forgalom a kereskedők adatszolgáltatása szerint 2015-ben megközelítőleg 277 TWh-t jelentett. Ennek ellenére a HUPX azonnali kereskedésének forgalma a hazai fogyasztáshoz képest nemzetközi összehasonlításban is igen magasnak számít: 2015-ben meghaladta a hazai bruttó fogyasztás (40,75 MWh) 37%-át. A versenypiaci árak alakulását a Hivatal a piaci erőfölénnyel való visszaélés előzetes megakadályozását célzó, VET-ben meghatározott ex ante beavatkozási jogkörökkel tudja befolyásolni. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélések utólagos felderítésére és szankcionálására vonatkozó, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: versenytörvény) megszabott ex post – versenyfelügyeleti – hatósági feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) látja el. A VET és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet részletes előírásokat tartalmaz a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására és kezelésére vonatkozólag. Ezen szabályozás keretében a Hivatal mint felügyeleti hatóság speciális többletkötelezettségeket (pl. nyilvános kapacitásaukció keretében történő villamosenergia-értékesítés, költségalapú árképzés alkalmazása, mintaajánlat készítése stb.) róhat ki minden olyan engedélyesre, amelyről egy piacelemzést követően megállapítja, hogy jelentős piaci erővel bír – legyen az nagykereskedelmi vagy kiskereskedelmi piaci szereplő. A kötelezettségek kiszabása az erőfölénnyel való visszaélés megelőzésére és hatékonyabb verseny kialakítására szolgál. A Hivatal a GVH-val együttműködve – piaci elemzésekre alapozva – azonosítja azokat az engedélyeseket, amelyek jelentős piaci erővel rendelkeznek, és azok piaci pozícióihoz igazított speciális többletkötelezettségeket ír elő.

28


2.1.3. A kiskereskedelmi piac A 2003. évi piacnyitás óta kettős szerkezet jellemzi a kiskereskedelmi villamosenergia-piacot: a hatósági áras és a versenypiaci szegmens elkülönül egymástól. A hatósági áras közüzemi szolgáltatást – melynek igénybevételére korábban minden felhasználó jogosult volt – 2008-tól felváltotta a jóval szűkebb jogosultsági körre vonatkozó egyetemes szolgáltatás. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat döntően továbbra is a korábbi közüzemi szolgáltatóik látják el, immár egyetemes szolgáltatói engedély birtokában. Az egyetemes szolgáltatót az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal szemben villamosenergia-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók vagy már korábban is a versenypiacról vételeztek energiát (elsősorban a nagyobb felhasználók), vagy csak a közüzemi ellátási forma megszűnésével kerültek a versenypiacra (elsősorban a közepes és kisméretű nem lakossági felhasználók). A közüzemi ellátás megszűnésével 2008-ban versenypiacra kerülő kisméretű felhasználók többnyire korábbi szolgáltatójuknál maradtak, amelyek kereskedői engedély birtokában látták el ezeket a versenypiacra kerülő felhasználókat.

4. ábra: Befektetői csoportok részesedésének változása a kiskereskedelmi piacon (2002–2015)

Az egyetemes szolgáltatói és kereskedelmi engedéllyel rendelkező társaságok – az E.ON Energiaszolgáltató Kft., a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. (2015. november 30-ig), az Északmagyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (2015. november 30-ig), az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. (2015. december 1-től) és az EDF Dél-magyarországi Áramszolgáltató (EDF DÉMÁSZ) Zrt. – leányvállalataik vagy kapcsolt vállalkozásaik révén az elosztó hálózatok üzemeltetésében is érdekeltek. Az egyetemes szolgáltatók 2015-ben három multinacionális vállalatcsoport – E.ON, RWE, EDF – tulajdonában voltak, melyek nemcsak a fentebbi társaságok, hanem más kereskedőcégek révén is láttak el felhasználókat. A teljes hazai kiskereskedelmi piacon ezen vállalatcsoportok együttes részesedése 13

29


évvel a 2003-as piacnyitást követően is igen jelentős, 70% körül volt, tehát a piac 30%-át veszítették el az elmúlt 12 évben. Az erős piaci koncentrációt csökkentette, hogy a kiskereskedelmi piacon olyan kereskedők is megjelentek, amelyek a piacnyitással párhuzamosan hazai nagykereskedelmi tevékenységük mellé felhasználók ellátását is vállalták. Közöttük éppúgy megtalálhatók a régióban több leányvállalattal rendelkező multinacionális vállalatok, mint a kisebb hazai kereskedők. 2015-ben mintegy 30 olyan kereskedő volt aktív a kiskereskedelmi piacon, amely a hazai elosztó hálózati társaságokhoz tulajdonosi szállal nem kötődött. Részesedésük megközelítőleg 23%-os volt. Az MVM részesedése 10%-os. A három nagy vállalatcsoport (E.ON, EDF, RWE társaságok) piaci részesedése még mindig magas, főként mert a felhasználók döntő hányada egyetemes szolgáltatás keretében vásárol villamos energiát. Azt is ki kell emelni azonban, hogy a versenypiacról vásároló mintegy 330 000 felhasználó 40%-át (elsősorban az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult kis- és közepes felhasználókat) látják el a három nagy vállalatcsoport kereskedői.

10. táblázat: Piaci részesedések a felhasználói helyek száma alapján 2015. decemberben Szolgáltató/felhasználók száma E.ON Energiaszolgáltató Kft., E.ON Energiakereskedelmi Kft. ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.*, ELMŰ Nyrt., ÉMÁSZ Nyrt., Magyar Áramszolgáltató Kft.

Egyetemes Szolgáltatás

Versenypiac

Összesen

Részesedés (összesen)

2 374 491

28 527

2 403 018

43,24%

2 094 897

106 161

2 201 058

39,60%

731 710

21 746

753 456

13,56%

Magyar Telekom Távközlési Nyrt.

0

106 564

106 564

1,92%

MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt.

0

68 885

68 885

1,24%

Egyéb

0

24 611

24 611

0,44%

5 201 098

356 494

5 557 592

100,00%

EDF DÉMÁSZ Zrt.

Összesen *

2015. december 1-jével a Hivatal az érintett engedélyesek együttes kérelmére a korábbi egyetemes szolgáltatók (ELMŰ Nyrt., ÉMÁSZ Nyrt.) működési engedélyeinek visszavonásával egyidejűleg az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.-t jelölte ki egyetemes szolgáltatónak az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. szolgáltatási területein.

A hazai lakossági végfelhasználói ár európai összehasonlításban – a Hivatal kimutatása szerint – 2015 decemberében a térségben az egyik legalacsonyabb volt, vásárlóerő-paritáson számolva a középmezőnybe tartozott.

30


5. ábra: A lakossági fogyasztók villamosenergia-átlagárai euróban (eurócent/kWh), 2015. december 4

6. ábra: A lakossági fogyasztók villamosenergia-díjelemei euróban (eurócent/kWh), 2015. december 5

4 5

Forrás: MEKH Forrás: MEKH


31

7. ábra: A lakossági fogyasztók villamosenergia-átlagárai vásárlóerő-paritáson (0,01 PPS/kWh), 2015. december 6

8. ábra: A villamos energia átlagárainak európai összehasonlítása az ipari felhasználók esetében (évi 500–2000 MWh fogyasztás mellett; 2015. első félév, EUR/kWh) 7

6

Forrás: EUROSTAT – http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=prc_ppp_ind&lang=en (2015. december 17-én aktualizált, 2014. évre vonatkozó adatok, GDP-aggregáció). 7 Forrás: EUROSTAT

32


2.1.4. Ellátásbiztonság Erőművek Az ellátásbiztonság szempontjából megnyugtató, hogy a 2015. év túlnyomó részében az ENTSO-E által előírtnál (1350 MW) nagyobb erőművi kapacitástartalék állt rendelkezésre. Azonban megjegyezzük, hogy az utolsó negyedév hónapjaiban előfordultak olyan napok, amikor a tartalék minimális értéke elmaradt az előírt értéktől. A kialakult piaci helyzet miatt a növekvő importrészarány egyre jobban szorítja ki a hazai termelőket, amelynek következtében a ténylegesen igénybe vehető szekunder forgótartalékok mértéke – azon belül is főként „le” irányban – fokozatosan romló tendenciát mutat. Az ellátásbiztonsági szempontból érzékeny téli felkészülést a Hivatal az éves tervezett karbantartások, fejlesztések végrehajtása, a téli hónapokra tervezett erőművi termeléshez szükséges, a jogszabályban előírt tüzelőanyag-készletek, a villamos kapacitás, villamosenergia-mérleg, tartalékkapacitások, valamint a határkeresztező kapacitások rendelkezésre állásának figyelembevételével értékelte. A Hivatal ennek során megállapította, hogy az erőművek a 2015. évi téli felkészülési programot végrehajtották: éves karbantartási programjukat 2015. október 15-ig befejezték, továbbá tüzelőanyag-ellátásuk (szerződéses keretek között) biztosított volt. A 44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet által előírt tüzelőanyag-készlettel rendelkezni köteles erőművek 2015-ben betartották a részükre előírt követelményeket. A 2015–2016. évi téli időszakban – az erőművek előzetes karbantartási tervei alapján – október elejétől a magyar villamosenergia-rendszer teljesítménymérlege az előírtnál nagyobb tartalékkal rendelkezett. 2015 második félévében a hazai villamosenergia-rendszer kapacitásmérlege megfelelő volt. A karbantartás ütemezésénél az erőműveknek figyelembe kellett venniük azt, hogy a nyári maximális kapacitásigények – a klímaberendezések elterjedése miatt – már nemcsak megközelítik, de 2015 folyamán meg is haladták a téli maximális igényeket. 2015 júliusában ugyanis 6457 MW volt a nyári csúcsterhelés, mely egyben a 2015. évi legnagyobb érték is volt. 2015-ben a téli csúcsterhelés 6447 MW volt. A téli hideg időszakban előfordulhat földgázkiléptetés a szénhidrogén-tüzelésű erőműveknél, emiatt továbbra is szükség van a villamosenergia-átviteli rendszerirányító diszpécser és az FGSZ Földgázszállító Zrt. földgázdiszpécser együttműködésére. 2014–2015 telén földgázkiléptetésre nem került sor. Bár történtek intézkedések a szénelfagyás megakadályozására, jelentős hőmérséklet-csökkenéskor erre mégis sor kerülhet, ami korlátozhatja a Mátrai Erőmű termelését. Ilyen esetben gyors intézkedés válhat szükségessé tartalékok bevonására. 2014–2015 telén szénelfagyás miatt nem kellett tartalékokat bevonni. A téli energiaellátás biztonságát befolyásoló tényezők közül a piaci szereplők felelős viselkedése, valamint a földgázellátás, illetve kisebb mértékben az alternatív tüzelőanyag (biomassza) folyamatos rendelkezésre állása a legfontosabb. Különösen lényeges ezért a földgáz- és a villamosenergia-piac megfelelő rugalmasságot biztosító harmonikus együttműködése. Az 50 MW és az ezt meghaladó beépített teljesítményű erőműveknél a következő fontosabb – folyamatban lévő, illetve tervezett – fejlesztések és változások voltak ismertek 2015-ben:


33

11. táblázat: 50 MW és az ezt meghaladó beépített teljesítményű erőművek fejlesztései 2015-ben

MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

Alpiq Csepel Kft. Bakonyi Erőmű Zrt. Tisza Erőmű Kft. Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. Dunamenti Erőmű Zrt. E.ON Erőművek Termelő és Üzemeltető Kft.

Budapesti Erőmű Zrt.

Mátrai Erőmű Zrt.

MVM GTER Zrt.

Vértesi Erőmű Zrt.

Az erőmű fő fejlesztései, beruházásai az alábbiak: – reaktorüzemi átalakítások és biztonságnövelő intézkedések, új baleseti műszerezés, – turbinaüzemi átalakítások, biztonságnövelő intézkedések, turbina olajhűtők hűtési hatékonyságának növelése, – külső technológia és vegyészeti, valamint villamos és irányítástechnikai átalakítások, – építészeti, számítástechnikai rekonstrukciók. Az éves karbantartásokat terv szerint elvégezték. Az erőműben a minimumterhelés csökkentése céljából a főhűtővízrendszert átalakították. Az éves karbantartásokat terv szerint elvégezték. A társasághoz tartozó almásfüzitői telephelyen folytatódott egy új gázturbinás CCGTblokk előkészítése. Folytatódott a zagyeltávolítási rendszer megújításához szükséges engedélyezési eljárás. Az éves karbantartásokat terv szerint elvégezték. Az erőműben 2013. július 1-jétől kezdődően szünetel a villamosenergia-termelés a Hivataltól kapott szüneteltetési engedély alapján. Az erőműben 2013. július 1-jétől kezdődően szünetel a villamosenergia-termelés a Hivataltól kapott szüneteltetési engedély alapján. Mivel az F blokkok működési engedélye 2012 végével lejárt, az erőmű megkezdte azok elbontását. Az erőmű elvégezte a G1–G3 blokkoknál a karbantartási munkákat. Az erőmű fejlesztéseket nem hajtott végre. Az éves karbantartásokat terv szerint elvégezték. A Gönyűi Kombinált Ciklusú Erőműben a gázturbina minimumteljesítményének csökkentése és a gázturbina részhatásfokának növelése céljából a gázturbinán fejlesztéseket végeztek. Az éves karbantartási munkálatokat terv szerint elvégezték. Az év kiemelt feladatai voltak: – az Újpalota hőkörzet összeköttetés megteremtése kapcsán kétirányú kereskedelmi mérések kiépítése az Északi és a Káposztásmegyeri ágakon, – Északi közös visszatérő ágba fojtószelep beépítése, – By pass ág kiépítése arra az esetre, ha rendszerüzemeltetési okok miatt nem jut elegendő keringtetett víztömegáram az Újpesti CCGT egységre, – FŐTÁV-BERT folyamatirányító rendszerek adatkapcsolat bővítése. A Kispesti és az Újpesti erőműben a csúcsüzemi gőzredukálókat cserélték. Az erőműben lezajlott fejlesztések és beruházások az alábbiak: – 16 MW-os fotovoltaikus naperőmű létesítése (az ország eddigi legnagyobb fotovoltaikus naperőművi egysége), – füstgáztisztító berendezések hatékonyságának növelése (elektrofilter áramlástani optimalizálása, SNCR rendszer telepítése). Az erőmű a blokkokon az előírt és szükséges karbantartási munkákat elvégezte. A Bakonyi Gázturbinás Erőműben a gázturbinák indítási biztonságának növelése céljából elkészült és üzembe helyezésre került a légbeszívóházak kapuval történő lezárása. Az éves karbantartásokat terv szerint elvégezték. A Litéri és a Sajószögedi Erőműben folytatódott a tüzelőolaj-tartály kapacitásbővítésének beruházása, amely terv szerint 2016-ban készül el. A villamos- és irányítástechnikai berendezések hűtési rendszerének modernizációja keretében elvégezték a helységek klímaberendezéseinek, elszámoló mérő rendszer központi adatfeldolgozó egységeinek valamint a tartályokon lévő mérőműszerek cseréjét. Az éves karbantartásokat terv szerint elvégezték. Az erőmű elvégezte az 1–2. kazán átalakítási projektet az SRF tüzelőanyag bejuthatósága céljából, valamint befejeződtek a gépházi és kazánházi és tető felújítási munkálatok. Az éves karbantartásokat terv szerint elvégezték.

34


Üzemi szabályzat A VET 67. § a) pontja szerinti Üzemi Szabályzat (891/2011. számú MEH határozat; a továbbiakban: ÜSZ) módosítására a 2015. év során egyszer került sor. A Hivatal 2015. március 26-án kelt 904/2015. számú határozatában jóváhagyta az ÜSZ módosítását.

Rotációs Kikapcsolási Rend A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján a MAVIR által megalkotott Rotációs Kikapcsolási Rendben (RKR) az alapvető és létfontosságú felhasználók megyénként olyan mennyiségben és eltérő elvek alapján kerültek kijelölésre, hogy egy esetleges válsághelyzet kialakulása esetén az alapvető és létfontosságú felhasználónak kijelölt felhasználók száma műszakilag jelentősen megnehezítheti a válság kezelését, illetve az RKR hatékony, arányos és műszakilag megalapozott alkalmazását. Emiatt a Hivatal kötelezte a MAVIR-t, hogy kezdeményezze a létfontosságú felhasználók körének felülvizsgálatát, valamint 2016. március 31-ig nyújtsa be a Hivatal részére jóváhagyásra a módosított RKR-t. A Hivatal még 2014 novemberében kezdeményezte a 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet módosítását az alapvető és létfontosságú felhasználók optimálisabb besorolásának céljával. A Hivatal a MAVIR és az elosztók javaslatai alapján, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szakmai javaslatait figyelembe véve, összeállította a 285/2007. Korm. rendelet módosításának tervezetét, melyet 2015. április 22-én megküldött a nemzeti fejlesztési miniszternek.

Krízisterv A MAVIR 2015. június 4-én kérte a Krízisterv módosításainak jóváhagyását. A Hivatal a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva 2015. augusztus 4-én 5195/2015. számú határozatával jóváhagyta a Krízisterv módosított verzióját.

Átviteli üzembiztonság A Hivatal felügyeleti tevékenysége körében már több mint egy évtizede minden év május–júniusáig értékelést készít a villamosenergia-átvitel üzembiztonságáról. A MAVIR ZRt. 2014. évre vonatkozó jelentése megfelelt a Hivatal által felállított szempontrendszernek. Az átviteli hálózati engedélyes üzembiztonságának ösztönzése szempontjából kiemelten figyelt két mutató – a „Kiesési mutató” és a „Távvezeték-összeköttetés átlagos rendelkezésre nem állása” – 3 éves átlagú mérőszámai jobbak voltak az „Elvárt üzembiztonság-színvonal”-nál, és így a „Minimális minőségi követelmény”-nél is.

Rendkívüli időjárási körülmények 2014. december 1-jén és 2-án a Budapest térségét érintő rendkívüli időjárási körülmények következtében megsérültek az Ócsa–Zugló 220 kV-os és az Albertirsa–Göd I-II. 400 kV-os távvezetékek. A hazai villamosenergia-átviteli rendszer működése a károk ellenére folyamatos volt, az átviteli hálózaton


35

üzemzavar nem korlátozta az ellátást.8 A MAVIR ZRt. hivatalos kérelmében kérte a Hivatalt, hogy a fent említett üzemzavart rendkívüli üzemi eseménnyé nyilvánítsa, ezáltal az átviteli rendszerirányítónak a 2014. évi minőségi mutatóiban nem kell figyelembe vennie a december eleji eseményt. A Hivatal megvizsgálta a minősítési kérelem indokoltságát, és 2015. június 4-én a fent említett eseményeket rendkívüli üzemi eseménnyé nyilvánította.

Szolgáltatás folyamatossága, megbízhatósága, üzemzavarok A villamosenergia-elosztói engedélyesek által nyújtandó ellátási színvonal folyamatos javítása gazdasági ösztönzésének alapját a villamosenergia-ellátás hosszú idejű nem tervezett megszakadásainak átlagos gyakoriságára és időtartamára, valamint a nem szolgáltatott villamos energiának a rendelkezésre álló villamos energiára vonatkoztatott hányadosát képező kiesési mutatóra meghatározott minimális minőségi követelmények képezik. A VET alapján a Hivatalnak lehetősége van határozatban megállapítani az engedélyesek tevékenységének minimális minőségi követelményeit és elvárt színvonalát, amelyek – a szélsőséges időjárás hatásának ellensúlyozása érdekében – hároméves átlagok alapján kerültek meghatározásra, lehetőséget hagyva az engedélyesek felelősségén kívül eső kivételek kezelésére. A Hivatal határozatában a villamosenergia-elosztói engedélyesek által nyújtandó szolgáltatási színvonal gazdasági ösztönzésének alapját képező nemzetközileg elfogadott mutatókra meghatározott minimális minőségi követelményeken kívül további három elvárt színvonalmutató tekintetében is évenkénti százalékos mértékben meghatározott javulást írt elő. A kiesési mutató tekintetében évek óta – így 2014-ben is – a hazai adatok nemzetközi összehasonlításban középmezőnyben vannak. Az értékelés alapján a 2012–2014. hároméves átlagok tekintetében minden elosztói engedélyes teljesítette a Hivatal határozatában előírt minimális minőségi követelményeket. Az elvártszínvonal-mutatók tekintetében (melyek nemteljesítése nem jár közvetlen szankcióval) az elosztók sok esetben elmaradnak a követelményszinttől. A Hivatal a jövőben nagyobb hangsúlyt fektet az elvártszínvonal-mutatók teljesítésének ösztönzésére.

Feszültségminőség A Hivatal által kezdeményezett, az elosztói engedélyeseknél rotációs rendszerben kezdetben 400 db feszültségminőség-mérővel végzett mérés meghonosította hazánkban az egységes feszültségminőségmérési kultúrát. Az elosztói engedélyesek éves adatszolgáltatási kötelezettsége és azok kiértékelése a mérések folyamatos nyomon követését és fejlesztését hivatott elősegíteni. A monitoringmérések mellett a szolgáltatott feszültség minőségéről további információk nyerhetők a tartósan szabványtalan feszültséggel ellátott felhasználók számának nyomon követésével. A 2011. évi beszámolótól kezdve a Hivatal a GSZ határozat „Feszültség a kisfeszültségű felhasználási hely csatlakozási pontján” GSZ követelményére vonatkozó adatok fennállási idő szerinti bontását írta elő. Ezáltal láthatóvá válik az adott évben keletkezett és a korábbi évekről áthúzódott feszültségpanaszok száma és azok megoldásának hatékonysága is.

8

Az elosztó hálózatot érintő rendkívüli időjárási körülmények miatt bekövetkezett üzemzavarokkal kapcsolatos hivatali eljárásokat a 2.3.3 fejezet tartalmazza.

36


A Hivatal GSZ határozata alapján az elosztói engedélyesek automatikusan kötbért fizetnek azoknak a felhasználóknak, akiknél méréssel beigazolódott a nem megfelelő feszültségminőség. A kötbérfizetés gyakorisága a feszültségprobléma fennállásának hosszával arányosan növekszik. A nem megfelelő feszültségű ellátás miatt 2014-ben országosan összesen 6,99 millió Ft-ot fizettek ki az elosztói engedélyesek a felhasználóknak, amely a 2013-ban kifizetett kötbérek összegéhez képest 10,5%-os növekedést jelent. A növekedés hátterében az áll, hogy ugyan 2014-ben a 2013. évi 268 db-hoz képest csak 200 db nem teljesített ügy keletkezett (25%-os csökkenés), de emellett az előző évekből áthúzódó, megoldatlan ügyek miatti kifizetés több mint ezerrel növelte a kifizetések számát. 2014-ben minden engedélyesnek volt áthúzódó ügye. A kifizetések mind automatikusan történtek. A magasabb színvonalú ellátás, a felhasználói elégedettség növelése, továbbá a felhasználói panaszok számának visszaszorítása érdekében a Hivatal az elosztói engedélyesekkel együttműködve törekszik a feszültségminőség-monitoring mérések számának további növelésére.

2.1.5. Hálózatfejlesztés A hálózatfejlesztés tekintetében a MAVIR ZRt. mint átviteli rendszerirányító, valamint az elosztói engedélyesek feladata, hogy a magyar villamosenergia-rendszer részét képező átviteli, illetve elosztó hálózaton a hazai és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő fejlesztési, felújítási, karbantartási és üzemeltetési tevékenységgel biztosítsák az átviteli és elosztó hálózat hosszú távú, biztonságos rendelkezésre állását, ezzel pedig az európai színvonalú hazai villamosenergia-ellátásbiztonság fenntartását. Az átviteli hálózat tekintetében számos beruházás van folyamatban. Ezek jó része tervezési és/vagy engedélyeztetési fázisban van, kisebb részük építése folyik. Az átviteli hálózatot érintő 2015. évi legfontosabb beruházás a Perkáta 400/120 kV alállomás létesítése volt, mely 2016 elejére fejeződött be, az átadása 2016. február 26-án volt. Az elosztó hálózat fejlesztése érdekében 2015-ben az alábbi beruházások valósultak meg: • •

E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.: Perkáta 400/120 kV alállomás hálózatba illesztése érdekében új 132 kV-os kétrendszerű távvezetékszakasz létesítése és vezetékrendezés, E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.: Új 132 kV-os távvezeték létesítése: Bicske Dél–Dorog.

2.2. Kötelező átvételi rendszer A megújuló energiaforrásból és hulladékból történő villamosenergia-termelés ösztönzésének egyik eszköze a kötelező átvételi (a továbbiakban: KÁT) rendszer, amelyben a villamos energia a piaci árnál magasabb, jogszabályban meghatározott átvételi áron értékesíthető.

A kötelező átvételi rendszer működési keretei A kötelező átvételi rendszer hazai alkalmazásának keretfeltételeit szabályozó jogszabályokat az alábbi összefoglaló mutatja be: • •

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET); A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KÁT rendelet);

37


•

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról szóló 63/2013. (X. 29.) NFM rendelet (a továbbiakban: Szétosztási rendelet). 9

A támogatott átvételi ár különbözik a megújuló energiaforrásból, illetve hulladékból termelt villamos energia esetében, továbbá az átvételi árak differenciáltak a névleges villamos teljesítőképesség, a jogosultság megszerzésének időpontja (2008. január 1-je előtt vagy után), a zónaidő (csúcs-, völgy- és mélyvölgy-időszak), valamint részben a technológia (napenergia, szélenergia) alapján is. Az aktuális átvételi árak a Hivatal honlapján tekinthetőek meg 10. A VET alapján a termelő kérésére a Hivatal határozatban állapítja meg a megújuló forrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia KÁT-rendszer keretében értékesíthető mennyiségét és az átvétel időtartamát. Az időtartam lejártával vagy az átvételi időtartamra engedélyezett összes kvótamennyiség idő előtti felhasználásával a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítési jogosultság megszűnik. A KÁT-rendszer keretében értékesíthető villamos energia mennyiségének és az átvétel időtartamának meghatározásával biztosítható, hogy a termelő legfeljebb a befektetés megtérüléséig kapja a támogatást. A Hivatal honlapján módszertani útmutatót tett közzé 11 a KÁT-jogosultság meghatározására, az ebben szereplő – 2015. július 1-jétől érvényes – benchmark átvételi idők az alábbiak: •

Biomassza, 20 MW-nál nem nagyobb erőműegység:

20 év

•

Biogázerőmű biogázüzemmel, 5 MW-nál nem nagyobb gázmotoros erőműegység:

15 év

•

Hulladéklerakóból származó gáz, gázmotoros erőműegység:

•

Napelem, 2 MW-nál nem nagyobb erőműegység:

5 év 25 év

A fenti értékek használt berendezést nem tartalmazó, új zöldmezős erőművekre vonatkoznak. Amennyiben bármely más támogatásban részesül az erőmű, az átvételi idő ezzel arányosan csökkentésre kerül. Egyéb esetekben minden erőműre egyedileg, a módszertani útmutatóban foglaltak alapján határozza meg a Hivatal az átvételi időt. Nem vonatkoznak a fenti benchmarkértékek a távhőárszabályozás alá eső termelőkre. A KÁT-rendszer működésének alapját az ún. KÁT-mérlegkör jelenti, mely 2008 januárjától működik. A VET értelmében a KÁT-rendszerbe villamos energiát értékesítő erőművek egy külön mérlegkört alkotnak, amelynek felelőse az átviteli rendszerirányító (a MAVIR ZRt.) mint Befogadó. A Befogadó feladata a kötelezően átveendő villamos energia átvétele, a KÁT-mérlegkör működtetése, ennek keretében a menetrendtől való eltérések kiegyenlítése, valamint a KÁT-rendszerben átvett villamos energia mennyiségének szétosztása, értékesítése és elszámolása.

9

2016. április 4-től „A megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 1/2016. (I. 27.) NFM rendelet” veszi át a helyét. 10 http://www.mekh.hu/download/3/7a/10000/kat_arak_megujulo_hulladek_2008_2016.xlsx 11 http://www.mekh.hu/download/c/a5/10000/kat_meghatarozas_20150701tol.pdf

38


9. ábra: A KÁT-mérlegkör működése 12

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelője (Értékesítő) – amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel – jogosult és köteles a KÁT-mérlegkörhöz csatlakozni. A MAVIR ZRt. mint KÁT-mérlegkör-felelős mérlegkörtagsági szerződést köt az Értékesítőkkel. A MAVIR mint Befogadó a mérlegkörbe érkező villamos energiáért kifizeti az átvételi árat az értékesítőnek. A KÁT-értékesítőktől átvett villamosenergia-mennyiség időben többé-kevésbé állandó (ún. „zsinór”) mennyisége az átvételre kötelezett mérlegkörfelelősökre a mérlegkörükhöz tartozó, egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztással arányosan kerül szétosztásra (allokáció). A villamosenergiakereskedők által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztás csak akkor mentesül az allokáció alól, ha a villamosenergia-kereskedelmi szolgáltatás a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti árszabásokhoz kötötten, • az adott felhasználási helyre vonatkozó egyetemes szolgáltatási díjtételeket meg nem haladó, de legalább egy díjtétel esetében alacsonyabb árakon kerül biztosításra, és • az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó által igénybe vehető, a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott szolgáltatások is biztosítottak. A fennmaradó szétosztandó villamosenergia-mennyiség (a teljes mennyiség ~40%-a) a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) kerül értékesítésre, ami a MAVIR feladata. •

2016. április 1-jétől a kötelező átvétel keretében átvett villamos energia teljes egészében a szervezett villamosenergia-piacon kerül majd értékesítésre.

12

Forrás: MAVIR


39

A kötelező átvétel keretében átvett villamos energia többletköltsége (piaci érték feletti támogatástartalma) az átvételre kötelezett mérlegkörfelelősökre kerül szétosztásra a hozzájuk tartozó – egyetemes szolgáltatásra nem jogosult – villamosenergia-értékesítés arányában. Az átvételre kötelezett mérlegkörfelelősökre allokált többletköltségek továbbhárítása kétoldalú megállapodások keretében történt, a felek önkéntes megállapodása szerint. 2016. április 1-jétől a mérlegkörfelelősöknek a MAVIR által Ft/kWh mértékegységben közzétett értéket kell továbbhárítaniuk és a számláikon elkülönítetten feltüntetniük. A kötelező átvételi rendszer alakulásáról a Hivatal évente beszámolót tesz közzé, amely elérhető a Hivatal honlapján.

Származásigarancia-rendszer A korábbi eredetigazolás-rendszert a VET 2013. június 22-i hatályú módosítása megszüntette, helyette definiálásra került az ún. származási garancia. A VET 12. § (1) bekezdése alapján a megújuló energiaforrásból vagy a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségét az értékesítő kizárólag származási garanciával igazolhatja a felhasználó részére. A származásigarancia-rendszer, valamint a származási garanciákkal történő kereskedelem részletszabályait a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról szóló 309/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet (Szgr.) tartalmazza. Származási garancia a megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségére állítható ki, amennyiben az erőműegység rendelkezik a Hivatal által a Szgr. alapján kiadott minősítési határozattal. Egy származási garancia szabványos mérete 1 MWh. A származási garancia forgalomképes hatósági bizonyítvány, amelynek megvásárlásával a felhasználó/szolgáltató az általa fogyasztott/szolgáltatott villamos energia forrását igazolhatja. A Szgr. szerint a származásigarancia-nyilvántartást a Hivatal elektronikus kezelőrendszeren keresztül működteti. A kezelőrendszerhez történő hozzáféréshez a termelőnek, valamint a származási garancia vásárlójának forgalmi számlát kell nyitnia a Hivatalnál, melynek éves díja 20 000 Ft. 2015 során összesen 13 forgalmi számla került megnyitásra, ezzel az év végére 20-ra nőtt a számlatulajdonosok száma. A számlatulajdonos kérelmére, a Szgr. szerint minősített erőműegység által kiadott villamos energiára vonatkozóan a Hivatal állít ki származási garanciát a kezelőrendszeren. 2015-ben összesen 27 448 db hazai eredetű származási garancia került bejegyzésre. A számlatulajdonosok által benyújtott kérelmek alapján további 354 293 db külföldi eredetű származási garanciát ismert el a Hivatal. A magyar származásigarancia-kereskedelemben tehát túlnyomórészt külföldi eredetű tanúsítványokat használnak. A származási garanciák rendeltetése, hogy segítségükkel a felhasználható számára igazolható a szolgáltatott villamos energia (megújuló) eredete. 2015-ben összesen 369 207 MWh villamos energia megújuló eredete került a felhasználók részére származási garanciával igazolásra.

2.3. Engedélyezés és felügyelet A Hivatal a villamosenergia-engedélyezés és -felügyelet körében 2015-ben a villamosenergia-ipari társaságok részére 316 határozatot adott ki. A kiadott határozatok típusát az alábbi táblázat mutatja:

40


12. táblázat: A villamosenergia-engedélyezés és -felügyelet körében 2015-ben kiadott határozatok Határozattípus Átviteli rendszerirányítói Elosztói Szervezett villamosenergia-piaci engedélyes Kereskedelmi engedélyes új engedély engedélymódosítás üzletszabályzat alóli mentesítés engedély-visszavonás üzletszabályzat-módosítás üzletszabályzat jóváhagyása eljárás lezárása engedélyhosszabbítás Korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyesek új engedély engedélymódosítása engedély-visszavonás Egyetemes szolgáltató új engedély engedély-visszavonás 13 engedélymódosítás 50 MW-nál nagyobb névleges teljesítményű erőmű létesítési engedély cégjogi esemény üzletszabályzat alóli felmentés engedélymódosítás engedély-visszavonás szüneteltetés Kiserőművi összevont engedély új engedély engedélymódosítás termelésmegszüntetés új engedély + KÁT-megállapítás engedély-visszavonás KÁT megállapítás jogosulatlan értékesítés Erőműegység minősítése megújuló energiaforrásra nagy hatásfokú kapcsolt termelésre Közvilágítás új engedély engedélymódosítás engedély visszavonása Magánvezeték létesítése ÖSSZESEN

darab 33 18 3 34

18

4

10

70

65 21 40

0

5 8 3 6 8 2 1 1 10 5 3 1 1 2 0 0 0 9 0 1 3 58 4 1 4 65 0 21 0 6 32 2

316

13 Egy határozatban történt az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. egyetemes szolgáltatói engedélyeinek visszavonása, és az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató egyidejű, egyetemes szolgáltatóként történő kijelölése.


41

2.3.1. Termelők engedélyezése, ellenőrzése 50 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművek Az 50 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőművekre vonatkozóan új engedély kiadására nem került sor, azonban összesen 9 engedélymódosítást adott ki a Hivatal.

Kiserőművek A VET előírása alapján a 0,5 MW és az ezt meghaladó, de 50 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű kiserőmű esetén egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni. 2015-ben az engedélyezés folyamatosan zajlott. 2015 decemberében az aktívan termelő kiserőművi összevont engedélyesek beépített teljesítőképessége 1288 MW volt. A Hivatal 2015-ben kiserőművekkel kapcsolatban 70 határozatot adott ki, ebből 4 volt az új kiserőművi összevont engedély.

Megújuló energiát hasznosító erőművek Az előző évhez képest 2015-ben különösen a nem engedélyköteles kiserőművek körében nőtt meg a KÁT-kérelmek száma. Biomassza-erőmű létesítésére vonatkozóan nem érkezett kérelem. Biogáz-erőmű létesítésére vonatkozóan 1 engedélyt adott ki a Hivatal. A nem engedélyköteles kiserőművek körében 65 esetben adott ki a Hivatal ún. KÁT-kvóta-határozatot a kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének és az átvétel időtartamának megállapítására vonatkozóan. A kérelmek túlnyomó többsége, mintegy 96%-a naperőmű létesítésére irányult. 2014. március 1-je óta a kötelező átvételi rendszerben csak a Hivatal által kiadott minősítő határozat birtokában termelhetnek az erőműegységek. 2015-ben összesen 21 minősítést adott ki a Hivatal.

Erőművek ellenőrzése A jogszabályban előírt tüzelőanyag-készlet mennyiségét a Hivatal 2015-ben is fokozottan ellenőrizte, és megállapította, hogy az erőművek több helyen az előírásokat meghaladó készletekkel is rendelkeznek. A karbantartást eltérő elvek alapján, de mindenhol terv szerint végzik, ezzel biztosítva a megbízhatóságot és a rendelkezésre állást. Az erőművek a tüzelőanyag beszerzésére általában többéves szerződésekkel rendelkeznek. A környezetvédelmi előírásokat az erőművek betartják, így a korábban elvégzett fejlesztések és átalakítások eredményesnek bizonyultak a szigorú normák kielégítésére. A minőségbiztosítási helyzetet áttekintve megállapítható, hogy minden 50 MW-nál nagyobb teljesítőképességű erőmű működtet minőségbiztosítási rendszert. Egyes nagyerőművek esetében integrált minőségirányítási, környezetirányítási, valamint munkaegészségi és munkabiztonsági rendszer kialakítása van folyamatban. Több helyen pedig már integrált környezetközpontú irányítási és minőségirányítási rendszert működtetnek. A Hivatal helyszíni ellenőrzést végzett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltaknak megfelelően, és a VET-ben foglaltak alapján 4 erőműnél, melyek beépített teljesítménye 50 MW fölötti.

42


A kiserőművi összevont engedélyeseket a Hivatal 2015-ben a helyszínen is ellenőrizte. Az ellenőrzési terv összeállításakor szempont volt, hogy lehetőleg minél többféle technológiával működő erőmű ellenőrzés alá kerüljön. Így sor került biogázüzemű kiserőmű, naperőmű, földgáztüzelésű erőmű és landfill kiserőmű ellenőrzésére egyaránt. A Hivatal az ellenőrzések során hiányosságot nem tapasztalt. A megtermelt villamos energiát a kötelező átvételi rendszerben értékesítő, biomasszát tüzelő erőműveket a Hivatal tájékoztatásra hívta fel a 389/2007. Korm. rendelet (KÁT-rendelet) 3. § (9) bekezdésében, valamint 7. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltak ellenőrzése céljából. Valamennyi erőmű eleget tett a Hivatal felhívásának. Hatósági eljárás indítására, jogalkalmazásra egyik esetben sem volt szükség.

2.3.2. Az átviteli rendszerirányító társaság engedélyezése, ellenőrzése Magyarországon a 2015. év során egy átviteli rendszerirányító (TSO) működött. A Hivatal 2015. április 9-én 4281/2015. számú határozatával jóváhagyta a MAVIR ZRt. Átviteli Rendszerirányítási Működési engedélyének 2. számú módosítását. A MAVIR 2015. február 27-én kérte az Üzemi Szabályzat jóváhagyását, melyet a Hivatal a 2015. március 26-án kiadott, 904/2015. számú határozatával jóváhagyott. A MAVIR 2015. július 6-án kérelmet nyújtott be a Hivatalhoz a Távközlési Hálózat Használati Szerződés (THHSZ) 12. számú módosításának jóváhagyása tárgyában. A Hivatal 2015. augusztus 27-én 5368/2015. számú határozatával jóváhagyta a THHSZ 12. számú módosítását. A Hivatal és a MAVIR között már a 2010. év során elkezdődtek az egyeztetések a MAVIR TSO Security Cooperationben (TSC) való részvételéről. A TSC egy a közép-kelet és nyugat-európai átviteli rendszerirányítók által létrehozott üzembiztonsági együttműködés, melynek jelenleg 13 tagja van. 2014. szeptember 25-ével a MAVIR teljes jogú taggá vált a TSC-ben. A Hivatal is érzékelte az elmúlt időszakban, hogy az egyre gyorsabban terjedő, időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból termelő erőművek okozta termelésingadozások megnövekedtek, és az átviteli rendszerirányítók – beleértve a MAVIR-t is – egyre komplexebb megoldások igénybevételére szorulnak az ellátás- és üzembiztonság fenntartása érdekében. A TSC az eredeti – üzembiztonsági együttműködés – célja mellett ma már a másnapi és napon belüli üzem-előkészítésben is segítséget nyújt a tagjainak, ami Magyarországon is javítja az üzem- és ellátásbiztonságot. A TSC-tag TSO-k az üzem-előkészítés, információcsere mellett szükség esetén ténylegesen is kisegítik egymást többoldalú újra-teherelosztás (multilateral redispatch – MRA) segítségével. A MAVIR az ehhez kapcsolódó megállapodásban (többek között a kapcsolódó költségviselésben) is részt vett 2015. szeptember 1-jétől, azonban a megállapodás keretében igénybe vett szabályozási energia költségének MAVIR számára kiszámított mértéke megközelítette a Hivatal által engedélyezett költségkorlátot (1 millió €), így a MAVIR néhány hetes részvétel után kilépett a megállapodásból. A koordinált üzem-előkészítés a már hatályban lévő és komitológiai eljárás alatt lévő uniós belső villamosenergia-piaci üzemi és kereskedelmi szabályzatok (network code-ok) előírása közt is szerepel. A MAVIR Kereskedelmi Szabályzata a Hivatal gyakorlatának megfelelően 1 éves, határozott időtartamra került jóváhagyásra. A Kereskedelmi Szabályzat 2015. március 1-jei üzleti nappal történő hatállyal, 2016. február 29-ig történő jóváhagyásáról a Hivatal 2015. február 23-án kiadott, 633/2015. számú határozata 14 rendelkezett. Ezt követően 2015 során a Hivatal – tartalmát tekintve – 3 alkalommal módosította a Kereskedelmi Szabályzatot (a 2015. május 14-én kelt 4447/2015. számú, a 2015. október 15-én kelt 5744/2015. számú és a 2015. november 17-én kelt 5943/2015. számú határozatokkal).

14

Ezt megelőzően 2015. januárban is történt egy Kereskedelmi Szabályzat módosítás (2015. január 21-én kelt 221/2015. számú határozat) az előző jóváhagyási ciklus végén, mivel ezen jóváhagyási eljárások során a fordulónap március 1-je.


43

A villamosenergia-rendszer működése szempontjából legjelentősebb változást a 2016. évre vonatkozó hosszú távú kapacitásjogok (éves és havi) allokációjának vonatkozásában bevezetett új aukciós szabályrendszer jelenti. Az allokáció a határidős termékekre és a hosszú távú kapacitásallokációra vonatkozó iránymutatás (Forward Capacity Allocation Guideline – FCA GL) korai bevezetésének eredményeképpen az ENTSO-E által harmonizált egységes aukciós szabályzat (ENTSO-E Határidős Kapacitásfelosztás Szabályai, 2015. június 17., vagy EU HAR) és annak régió-, illetve határspecifikus mellékletei alapján történik 2016. január 1-jétől Magyarország összes EU határa vonatkozásában.

2.3.3. Elosztó hálózati társaságok engedélyezése, ellenőrzése Magyarországon a 2015. év során hat elosztó társaság (DSO) működött.

10. ábra: Villamosenergia-elosztók területi eloszlása hazánkban

2015 folyamán a Hivatal nem adott ki új elosztó hálózati engedélyt. Az elosztói engedélyesek együttesen a rendkívüli időjárási körülmények hatására bekövetkező üzemzavarok miatt 6 esetben nyújtottak be a Hivatalnak „Egyéb hálózati zavar” minősítés iránti kérelmet. A Hivatal 4 eljárás során megállapította, hogy a kialakult üzemzavarok az engedélyesnek fel nem róható okból következtek be, ezért azokat „Egyéb hálózati zavarrá” minősítette. Két eljárás során viszont a vizsgálat felróható okokat is talált. Ezzel együtt a Hivatal engedélyezte, hogy követelményeknek megfelelt üzemzavarok esetén a minimális minőségi követelményeknél szankcionált mutatók értékeit az engedélyes az éves adatszolgáltatásában külön oszlopban tüntetheti fel, és nem szükséges a saját minőségmutatóiba beszámítania.

44


2.3.4. Villamosenergia-kereskedők, illetve egyetemes szolgáltatók engedélyezése, ellenőrzése 2015-ben összesen 15 új villamosenergia-kereskedelmi működési engedély került kiadásra. A kiadott engedélyeken belül a korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyek száma 10 volt. 2015-ben az engedélyesek kérelmére összesen 9 villamosenergia-kereskedelmi működési engedély került visszavonásra. A visszavonások egyik feltételezhető oka az volt, hogy a külföldi tulajdonosok korábban bejegyzett magyarországi cégei mellett az anyacégek időközben a korlátozott villamosenergiakereskedelmi engedélyt is megszerezték, és egyébként is csak nagykereskedelmi jellegű tevékenységet folytattak. A korábban hatályos jogszabályoknak megfelelően kiadott, 10 éves határozott időtartamra szóló villamosenergia-kereskedelmi engedélyek közül több határideje is lejárt. 2015-ben 1 engedély került meghosszabbításra (2013-ban és 2014-ben szintén 1-1 hosszabbítás történt). A villamosenergia-kereskedőket érintő összes kiadott határozat száma 2015-ben 52 volt (engedélymódosítások, üzletszabályzat-jóváhagyások és módosítások és egyéb, a területet érintő határozatok). 2015 végén 173 villamosenergia-kereskedelmi engedélyese volt a Hivatalnak, ebből 87 teljes körű és 86 korlátozott engedélyes villamosenergia-kereskedő. 2015. december 22-én az Energetikai Központ Zrt. kereskedelmi engedélyes végső menedékes kijelölésére vonatkozó kérelmet nyújtott be a Hivatalhoz, lakossági fogyasztóinak ellátása céljából, pénzügyi ellehetetlenülése miatt. Az érintett fogyasztók biztonságos, folyamatos ellátásának biztosítása érdekében a Hivatal 2016 januárjában ún. végső menedékes ellátókat jelölt ki, melyek az egyébként területileg illetékes egyetemes szolgáltatók lettek. A német RWE cégcsoport új társaságot hozott létre ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. néven, mely társaság mind villamosenergia-kereskedelmi, mind villamos energia egyetemes szolgáltatói működési engedélyt is kért. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt., az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. közös kérelemben kérték az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. egyetemes szolgáltatói működési engedélyének visszavonását, valamint ellátási területükön az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. egyetemes szolgáltatóként történő kijelölését. Az eljárás 2015. november 30-án, 2015. december 1-jei hatállyal lezárult. Az érintett felhasználók átvételét a Hivatal azóta is folyamatosan figyelemmel kíséri.

2.3.5. Szervezett villamosenergia-piac engedélyezése, ellenőrzése A HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt. (HUPX) 2010. július 20-án kezdte meg a másnapi (spot) villamosenergia-piac működtetését 10 taggal. Az előző évek működése során már tapasztalt forgalomnövekedés 2015 során tovább folytatódott. Az átlagos havi forgalom a másnapi piacon mintegy 1,24 TWh volt (éves szinten 15 TWh). A havi rekordot 2015 augusztusában érte el a HUPX, amikor a kereskedett villamos energia mennyisége 1439,06 GWh volt. Az átlagos havi forgalom stabilnak tekinthető, mivel egyetlen hónap – február – kivételével a havi kereskedett villamosenergia-mennyiség meghaladta az 1,15 TWh-t. 2015-ben a teljes kereskedett mennyiség közel 15 TWh volt, ami az előző évhez képest 18%-os növekedést jelent. A fenti növekedés a 2014 novemberében megvalósult cseh– szlovák–magyar–román piac összekapcsolása mellett a 2015-ben csatlakozott 5 új tagnak (EDF Démász Zrt., ARELCO POWER SRL., EVN Trading South East Europe EAD., EPS Trgovanje doo., DufEnergy Global Commodities) is köszönhető.


45

A hosszú távú fizikai leszállítású villamosenergia-kereskedés (HUPX Physical Futures – HUPX PhF) 2011. július 19-én indult el a HUPX-en 10 taggal, 2014 végén a tagok száma 33 volt, ami 2015 végére 31-re csökkent. Emellett a szervezett villamosenergia-piac OTC-kereskedési lehetőséget támogató szolgáltatást is biztosít a tagok számára. A hosszú távú fizikai leszállítású villamosenergiakereskedelmi piacon kereskedett mennyiség 2015-ben nagyjából 6,5 TWh volt, ami közel 80%-os növekedést jelent a 2014-es évhez képest. 2015 közepén megkezdődött a munka a HUPX részéről az intraday piac mielőbbi bevezetése érdekében. A munkában a Hivatal folyamatosan részt vett az erre a célra létrehozott munkacsoporton keresztül. A hazai intraday piac elindulásához szükséges jogszabályi, villamosenergia-ellátási szabályzati rendelkezések hatályba léptek. 2015 végén a HUPX tájékoztatta a Hivatalt, hogy 2016. február 11-i indulással megkezdődik ezen piaci terület működése is.

2.3.6. Közvilágítási üzemeltetési engedélyek A szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi XXIV. törvény hatálybalépését követően, 2013. április 11-től változott a VET közvilágításra vonatkozó szabályozása. Ha a közvilágítási berendezést nem a közvilágításra kötelezett üzemelteti, akkor annak üzemeltetéséhez – a közvilágítási elosztó hálózat közvilágítási berendezései kivételével – közvilágítási üzemeltetési engedély szükséges, amelyet a Hivatal ad ki és vonhat vissza. Az engedélyért folyamodó kérelmezőnek dokumentumokkal és adatokkal alá kell támasztania az engedélyköteles tevékenység végzésére való alkalmasságát, valamint rendelkeznie kell a közvilágításra kötelezettel kötött érvényes szerződéssel. A kérelemhez csatolandó dokumentumok körét a VET és a VET Vhr. írja elő. A tárgyévben a Hivatal 6 db közvilágítási üzemeltetési engedélyt és 32 db engedélymódosító határozatot adott ki, továbbá 2 db engedélyt visszavont. 2015-ben a Hivatal összesen nyolc közvilágítási üzemeltetési engedélyesnél tartott helyszíni ellenőrzést. Az ellenőrzések során a Hivatal hiányosságot nem tárt fel. Az engedélyesek által üzemeltetett lámpatestek száma meghaladja az 1,3 milliót, az elszámolási teljesítmény 99,3 MW. Egy lámpatest átlagos elszámolási teljesítménye 76 W. Budapesten egy lámpatest átlagos elszámolási teljesítménye 112 W. Az engedélyek alapján a közvilágítási berendezések fényforrás típusonkénti megoszlása a következő: kompakt fénycső 49,93%; nátriumlámpa 43,19%; higanylámpa 2,01%; LED 3,79%, fénycső 0,56%; fémhalogén lámpa 0,27%; egyéb 0,25%.

2.3.7. A határkeresztező kapacitások elosztása és a szűk keresztmetszetek kezelése A 2016. évre vonatkozó hosszú távú kapacitásjogok (éves és havi) allokációjának vonatkozásában új aukciós szabályrendszer került bevezetésre. Az allokáció a határidős termékekre és a hosszú távú kapacitásallokációra vonatkozó iránymutatás (Forward Capacity Allocation Guideline – FCA GL) korai bevezetésének eredményeképpen az ENTSO-E által harmonizált egységes aukciós szabályzat (ENTSO-E Határidős Kapacitásfelosztás Szabályai, 2015. június 17., vagy EU HAR) és annak régió-, illetve határspecifikus mellékletei alapján történik 2016. január 1-jétől Magyarország összes EU határa vonatkozásában.

46


A 714/2009/EK rendelet mellékletében meghatározott közép-kelet-európai régióban (CEE régió) az elmúlt években a CAO Central Allocation Office GmbH (CAO) bonyolította a szűk keresztmetszetek kezelését. A szűk keresztmetszetek kezelése nettó átviteli kapacitás (NTC) alapján, koordinált aukció keretében történt. 2014 második felében az Európa nyugati részén működő aukciós iroda, a CASC.EU és a CAO, illetve az őket tulajdonló 20 átviteli rendszerirányító bejelentette, hogy luxemburgi székhellyel közös aukciós irodát kívánnak létrehozni Joint Allocation Office S.A. (JAO) névvel. A tervezett átalakulás 2015. szeptember 1-jével minden tekintetben lezajlott és a 2016. évre vonatkozó éves aukciókat már a JAO bonyolította le, ez a változás azonban csak a kapacitásallokációt érintette. A szűk keresztmetszetek kezelésének másik fontos elemét jelentő kapacitásszámítás vonatkozásában már korábban lezajlott az átalakulás, 2015 júniusától a TSCNET Services GmbH vette át ezt a tevékenységet a CAO-tól. A CEE régióban évek óta folyó, koordinált áramlásalapú allokáció (flow-based allocation – FBA), illetve 2012 márciusa óta áramlásalapú piac-összekapcsolás (flow-based market coupling – FBMC) bevezetésére irányuló munka 2015-ben is folytatódott. A projektben érintett 8 átviteli rendszerirányító (a fenti átviteli rendszerirányítók a HOPS d.o.o. kivételével) és 7 villamosenergia-tőzsde (BSP Regionalna Energetska Borza d.o.o.; EPEX Spot SE; EXAA Energy Exchange Austria; HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt.; OTE, a.s.; OKTE, a.s.; TGE Towarowa Gielda Energii S.A.) Az érintettek még 2014 februárjában szándéknyilatkozatot írtak alá az NWE-CEE FBMC bevezetése érdekében. A projekt két fő pillére az átviteli rendszerirányítók oldaláról az áramlásalapú kapacitásszámítási módszertan, a villamosenergia-tőzsdék oldaláról pedig a piac-összekapcsolást megvalósító számítási algoritmus (PCR megoldás). 2014 áprilisában a munka a projektszervezet létrehozásával folytatódott, ezt követően pedig megkezdődött a projekt megvalósításának előkészítése (költségvetés és ütemterv összeállítása, munkacsoportok felállítása). 2015. szeptember 11-én a Hivatal hozzájárult, hogy a MAVIR aláírja a projekt megindításához szükséges keretszerződést. 2015. augusztus 14-én hatályba lépett a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló 2015. július 24-i 1222/2015/EU bizottsági rendelet (CACM GL), melynek hazai jogharmonizációja törvényi szinten megtörtént. A MAVIR 2015. november 13-án megküldte a kapacitásszámítási régiókra vonatkozó, valamennyi átviteli rendszerirányító által kidolgozott közös javaslatot jóváhagyásra, melyre a szabályozó hatóságoknak a CACM GL szerint 6 hónapjuk van. 2015. december 10-én a Hivatal kijelölt villamosenergia-piac üzemeltetőnek (NEMO) jelölte ki a HUPX Zrt.-t.

2.3.8. Tevékenységek szétválasztása A villamos energia ellátási láncában az elosztó hálózati és az átviteli hálózati tevékenységek természetes monopóliumnak tekinthetők, mivel összességében gazdaságosabb, ha egy adott területen egyetlen elosztó hálózati, illetve az országban egyetlen átviteli hálózati társaság működik. A hálózathoz történő diszkriminációmentes hozzáférés biztosítása, valamint a szabályozott és a versenyfeltételek mellett működő tevékenységek közötti keresztfinanszírozás elkerülése érdekében a szabályozó hatóság a jogszabályokban foglalt tevékenységszétválasztási követelmények teljesülésének ellenőrzését folyamatosan végzi. A villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati társaságok a 2009/72/EK irányelven alapuló VET szétválasztási szabályai szerint működnek.


47

A magyarországi villamosenergia-ipari tevékenység szétválasztási követelményei Magyarországon a VET és a VET Vhr. tartalmazza a természetes monopoltevékenységek (átviteli rendszerirányítás, -elosztás) más, versenyző villamosenergia-ipari tevékenységektől (termelés, kereskedelem, egyetemes szolgáltatás) való szétválasztására vonatkozó kötelező érvényű előírásokat. 2006-ban a rendszerirányító az állami tulajdonú, leányvállalatain keresztül termelői és kereskedelmi tevékenységet is végző MVM Zrt. része lett, így a korábbi független rendszerirányítói (Independent System Operator, ISO) modellről Magyarország áttért a vertikálisan integrált vállalkozáson belüli önálló leányvállalatként működő átviteli rendszerirányítói modellre (Independent Transmission Operator, ITO). A tranzakció során az átviteli hálózat a rendszerirányító tulajdonába került. Az MVM Zrt. olyan vállalati struktúrát alakított ki, amelyben a leányvállalatokat koordináló holdingtársaság nem végez engedélyes villamosenergia-ipari tevékenységet. 2015-ben Magyarországon egyetlen átviteli rendszerirányítóként a MAVIR (változatlanul az MVM Zrt. önálló leányvállalataként) végezte engedélyesi tevékenységét. A Harmadik Energiacsomagban foglaltak végrehajtása érdekében 2012 elejére a kiszervezett tevékenységekre vonatkozó szerződések megszüntetésre kerültek.

2.3.9. Az okos mérés bevezetésének előkészítése A 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelv szerint a tagállamok biztosítják az intelligens mérési rendszerek bevezetését. Az ún. „okos” mérési rendszerek bevezetése azonban függ a piaci szereplőknél felmerülő valamennyi költség és előny gazdasági értékelésétől és attól, hogy az intelligens mérés melyik modellje költséghatékony, valamint hogy milyen ütemezés mellett valósítható meg a kialakításuk. A Hivatal 2015-ben Okos Mérés Munkabizottságot működtetett az összes érintett szereplő bevonásával. Az elosztók 2013–2014-ben okos méréssel kapcsolatos mintaprojekteket valósítottak meg, amelyek 2014 végével fejeződtek be. A hivatali Okos Mérés Munkabizottság utolsó ülése 2015. február 19-én zajlott. A Központi Okos Mérés Zrt. (KOM) mintaprojektjének előkészítése 2015-ben is folytatódott.

2.4. Árelőkészítés, árszabályozás 2.4.1. Rendszerhasználati díjak A rendszerhasználati díjak közül az átviteli rendszerirányítási díj a nagyfeszültségű átviteli hálózat üzemeltetésével, karbantartásával, a hálózat fizikai veszteségével, valamint az országos villamosenergia-rendszer irányításával kapcsolatos indokolt költségek fedezését szolgálja. A rendszerszintű szolgáltatások díja alapvetően a villamosenergia-rendszer mindenkori termelésfogyasztás egyensúlyának biztosításához szükséges tartalékkapacitások lekötésének költségét hivatott fedezni. A fenti két díjelemnek az átviteli rendszerirányító alapvető tevékenységének elismert költségeire kell fedezetet nyújtania. Az átviteli hálózaton keresztül jut el az erőművek által megtermelt villamos energia az elosztó hálózatba. Az elosztó hálózatot Magyarországon jelenleg 6 – területi monopóliummal rendelkező – elosztói társaság (engedélyes) működteti, tartja karban és fejleszti.

48


Az elosztási díjakból (elosztói alapdíj, elosztói forgalmi díj, elosztói veszteségdíj, továbbá bizonyos felhasználói kategóriáknál elosztói teljesítménydíj, elosztói meddőenergia-díj és elosztói menetrendkiegyensúlyozási díj), valamint a közvilágítási elosztási díjból származó bevétel az elosztó hálózati társaságoknak az elosztó hálózatok működtetésével és karbantartásával, az ügyfélszolgálati kötelezettségekkel, a hálózati veszteséggel összefüggésben felmerülő indokolt költségeit hivatott fedezni. A 2016. évi rendszerhasználati díjak előkészítése, az új díjak kalkulálása az árszabályozási elveknek megfelelően történt.

Az elosztói szolgáltatásminőség árszabályozási ösztönzése Az ösztönzési rendszer a szolgáltatásminőségi mutatók éves értékelésén keresztül valósul meg. Ennek értelmében a Hivatal az elosztói költség-felülvizsgálatok során (az árszabályozási ciklus indulását megelőzően) is figyelembe veszi, hogy az elosztók a vizsgált évben hogyan teljesítették a szolgáltatásminőségi mutatók elvárt szintjét, továbbá egymáshoz képest milyen szolgáltatásminőséget értek el. Ennek alapján a Hivatal az elismert indokolt költségek értékének megállapításánál (a műszaki jellegű résztevékenységek működési költségeinek összehasonlító vizsgálata során) a „jobban teljesítő” elosztóknál csökkenti a költséglevonás egyébként szükségesnek ítélt mértékét. A 2013. évi induló költségbázis vonatkozásában ez az elosztók közül – különböző mértékben – az EDF DÉMÁSZ-t, az ELMŰ-t és az ÉMÁSZ-t érintette. A szolgáltatásminőség ösztönzési rendszerének másik „ároldali” elemét az egyes elosztói szolgáltatásminőségi mutatók romlását szankcionáló – a villamosenergia-rendszerhasználati díjakról és alkalmazásuk szabályairól szóló 4/2013. (X. 16.) MEKH rendeletben megfogalmazott – szabályozás képezi. 15 Ezen szabályozás szerint a Hivatal határozatában meghatározott szolgáltatásminőségi mutatók bármelyikének jelentősebb romlása esetén a nem megfelelően teljesítő elosztó a következő év II. félévében az elosztási díjakból a fenti rendeletben meghatározott (a romlás mértékétől és az érintett mutatók számától függő) mértékű árengedményt köteles adni a felhasználóknak. A Hivatal az adatok rendelkezésre állása és feldolgozása után 2015 májusára végezte el a 2014. évi szolgáltatásminőségi mutatók értékelését. Az értékelés alapján a szolgáltatásminőségi mutatók alakulása nem támasztotta alá szankció alkalmazását, így kötelező árengedmény nyújtására a 2015 második félévében nem került sor.

15 Az ösztönzés szabályait 2013. november 1. előtt a villamosenergia-rendszerhasználati díjak megállapításának és alkalmazásának szabályairól szóló 64/2011. (XI. 30.) NFM rendelet tartalmazta.


49

2.4.2. Egyetemes szolgáltatás Az egyetemes szolgáltatás árszabályozási keretei A kis fogyasztású felhasználók és a közintézmények (ha nem léptek ki a szabadpiacra) 2015-ben is az egyetemes szolgáltatás keretében, azaz minden elemében hatóságilag szabályozott áron vásárolhatták a villamos energiát. A kis fogyasztású (egyetemes szolgáltatásra jogosult) felhasználók közé a lakossági16, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3x63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók (többnyire kisvállalkozások) tartoznak. Az egyetemes szolgáltatás rendszerének 2008. évi bevezetése óta az itt vételező lakossági és nem lakossági felhasználók számára is különálló árelemként jelenik meg a villamos energia mint termék egyetemes szolgáltatási ára, az ennek a „terméknek” a felhasználóhoz való eljutását biztosító rendszerhasználat díja (díjai), valamint az adók (és adójellegű tételek). A 2013 novemberében megvalósult ún. második rezsicsökkentés egyik intézkedéseként az adójellegű tételek (az ún. pénzeszközök) – a korábbi időszaktól eltérően – a lakossági felhasználók számláiban már nem jelennek meg, azokat (az energiaadóhoz hasonlóan) csak a nem lakossági felhasználók kötelesek fizetni. Az egyetemes szolgáltatási árak 2009 júliusa óta ellátási területenként különbözőek, a többi összetevő (rendszerhasználat, pénzeszközök és energiaadó) mértékei országosan egységesek. Az egyetemes szolgáltatási ár fogalma a villamos energia esetében tartalmilag csak a termékre (a szolgáltató elismert költségeivel együtt) vonatkozik, a rendszerhasználati díjakat (és a fentiekben jelzett többi árösszetevőt) nem tartalmazza. A villanyszámlában – a 2013. november 1. óta már csak a nem lakossági felhasználók (függetlenül attól, hogy versenypiaci kereskedő vagy egyetemes szolgáltató látja el őket) által – megfizetendő három ún. pénzeszköz egyikeként megjelenő szénipari szerkezetátalakítási támogatás a Vértesi Erőmű Zrt. tulajdonában lévő márkushegyi szénbánya azon működési költségeit fedezi (a bezárásig), amelyek a szénből termelt villamos energia értékesítéséből nem térülnek meg. Egy másik pénzeszköz teremti meg a villamosenergia-ipari nyugdíjasok kedvezményes árú villamosenergia-ellátásának fedezetét, míg a harmadik (kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj) a távhőszolgáltatás támogatására szolgáló tétel. Az egyetemes szolgáltatási árakat 2011. február 1-jétől a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletben [4/2011. (I. 31.) NFM rendelet] állapítja meg. Az árakra a Hivatal tesz javaslatot a miniszternek. A Hivatal a 2016. januártól hatályos egyetemes szolgáltatási árakra vonatkozó rendeletmódosítási javaslatát a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény vonatkozó rendelkezése alapján készítette elő. Az előkészítő számítások kitértek az egyetemes szolgáltatók által piaci alapon vásárolt villamos energia elismert beszerzési átlagárára, valamint a jogszabályban meghatározott éves átlagos árszabályozási árrés éves szintű realizálásának feltételezésére is. Az egyetemes szolgáltatói árrés elismert fajlagos mértéke (0,986 Ft/kWh) 2016. január 1-jével nem változott.

16

2013. december 31-től bizonyos feltételekkel lakossági fogyasztónak minősülnek a társasházak is (VET 3. § 42. pont).

50


Az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági felhasználók végfelhasználói ára Az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági felhasználók által fizetendő végár 2016. január 1-jén nem változott. 11. ábra: Az egyetemes szolgáltatásban villamos energiát vételező lakossági fogyasztók országos átlagos végfelhasználói ára („A1” árszabás, 2400 kWh/év fogyasztás mellett) az alábbi összetevőkből áll (Ft/kWh)


51

A 12. ábra az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági fogyasztók 2011-ben, 2012-ben, 2013. I–Xben, a 2013. XI. – 2014. VIII. időszakban és 2015. január 1-től érvényes országos átlagos végfelhasználói árait és azok összetevőit mutatja be. (2016. január 1-jével sem a végár, sem a feltüntetett árösszetevők nem változtak.) 12. ábra: Országos átlagos végfelhasználói átlagárak az egyetemes szolgáltatásban 2011-től (Ft/kWh)

Árrésellenőrzés

A Hivatal a tárgyévet követő év március 31-ig köteles a villamos energia egyetemes szolgáltatók rendeletben meghatározott kereskedelmi árrésének ellenőrző vizsgálatát végrehajtani. A Hivatal az árrésellenőrzést 2015-ben is határidőre elvégezte.

52


3. A földgázpiac szabályozása és működése 3.1. A földgázpiac működése 3.1.1. A földgázpiaci modell A liberalizált földgázpiac alapvető sajátosságai miatt a felhasználók dönthetnek a saját jogon történő földgázbeszerzés, illetve a földgázkereskedők által történő ellátás között. Ezek a források származhatnak importból vagy hazai földgáztermelésből. A hazai földgáz-kereskedelem élénkítése érdekében a 2013 elején bevezetett korlátozott földgázkereskedelmi működési engedély lehetőséget teremt arra, hogy az EU-tagállamban már regisztrált és ott működő földgázkereskedők egyszerűsített eljárás mellett a hazai földgázpiacra léphessenek. 2015-ben ezáltal 12 új piaci szereplő léphetett a hazai földgázpiacra, így mára összesen 32 korlátozott földgázkereskedő rendelkezik működési engedéllyel. Az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában jelentős átalakulások kezdődtek meg 2015-ben. Első lépésben, 2015 tavaszán az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. szakmai vezetése alatt álló FŐGÁZ Zrt. egyetemes szolgáltatói működési engedélyének az egész ország területére történő kiterjesztése történt meg. Majd a jogszabályi környezet alakulásának következtében lehetőség nyílt arra, hogy az E.ON Energiaszolgáltató Kft., a GDF SUEZ Energia Magyarország Kft., a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt., az ISD Power Kft. és az OERG Kft. is egyetemes szolgáltatói engedélyének visszavonását kérte. 2015 során megkezdődött az érintett egyetemes szolgáltatók felhasználói portfóliójának FŐGÁZ Zrt.-hez való migrálásának előkészítése, hogy 2016 során ütemezetten, több lépcsőben kerüljenek a FŐGÁZ Zrt. ellátásába a magyarországi egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók. 2015. június 1-jén a Hivatal hozzájárult, hogy a magyar állam képviseletében eljáró MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 75%-ot meghaladó mértékű (99,83%) közvetlen befolyást szerezzen a FŐGÁZ Zrt.ben. 2015 szeptemberében a Hivatal hozzájárult, hogy a FŐGÁZ Zrt. 75%-ot meghaladó mértékű (99,936%) közvetlen befolyást szerezzen a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.-ben (GSEM), ezzel a 2016. július 1-jei időponthoz képest közel háromnegyed évvel korábban a FŐGÁZ Csoport ellátásába kerültek a GSEM által ellátott felhasználók. További földgáz vonatkozású ún. cégjogi eseményhez járult hozzá a Hivatal, köztük például − − −

alaptőke leszállítása: TIGÁZ Zrt., Dunamenti Erőmű Zrt.; törzstőke leszállítása: NYKCE Nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erőmű Kft.; befolyásszerzés (közvetlen vagy közvetett): ELGAS Kft., TOTAL Hungaria Kft., DKCE Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft., NYKCE Nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. esetében.

Az ország ellátását biztosító importszállítások a keleti irányból Beregdaróc hálózati ponton a Testvériség vezetéken, míg nyugati irányból az ausztriai Baumgartenből érkező HAG-vezetéken történtek. A Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT Zrt.) a végső tanúsítási eljárás lefolytatását követően, 2015. június 1-jei hatállyal szállítási rendszerüzemeltetői működési engedélyt kapott. Az ukrán–magyar határponton 2013. június 1-jétől kezdődően, kisebb-nagyobb megszakításokkal kifelé irányuló szállítás is történik. A szerb, horvát és román összeköttetésen továbbra is csak az országból kifelé irányuló szállítás történt, bár a horvát és román határkeresztező vezetékek úgy épültek, hogy alkalmasak a kétirányú szállításra is,


53

illetve a fizikai szállítással ellentétes irányú (backhaul) kapacitások kihasználására és kereskedésre jelenleg is van lehetőség.

13. ábra: A hazai földgázpiac szerkezete (fizikai áramlás)

14. ábra: A hazai földgázpiac szerkezete (pénzügyi áramlás) 17

17

Minden szín külön pénzügyi kapcsolatot jelöl és földgázipari tevékenységenként értendő, ezért nem feltétlenül egyezik meg a társasági adatokkal.

54


A lakossági földgázfelhasználás szezonalitása, azaz a téli fűtési időszakban megnövekedett földgázigény miatt szükséges, hogy a rendelkezésre álló importforrások és a hazai termelés mellett a nyári időszakban feltöltött földgáztárolókból legyen biztosítható a teljes ellátás. A földgáztárolókban a jogszabályi kötelezettségük következtében, elsősorban az egyetemes szolgáltatók helyeztek el nagyobb mennyiségű földgázkészletet, jellemzően a felajánlás keretében vásárolt forrásból és közvetett formában. A biztonsági földgázkészlet tárolására 1200 millió m3 kapacitás áll Magyarország rendelkezésre, az energiapolitikáért felelős miniszter által meghatározott feltöltöttségi szinttel, és amely az esetleges importforrások kiesése miatt felmerülő forráshiány enyhítése érdekében, elsősorban a lakossági felhasználók ellátására szolgál. A földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló 13/2015. (III. 31.) NFM rendelet értelmében a földgáz biztonsági készlet mértéke 915 millió m3. A nemzeti fejlesztési miniszter korábbi döntése alapján továbbra is az MMBF Zrt. a felelős a biztonsági földgázkészlet tárolásáért, mely készlet 2015. december 31-én teljes egészében rendelkezésre állt.

3.1.2. Nagykereskedelem és kiskereskedelem A 2015-ben beszerzett földgázforrások összetételét az alábbi táblázat mutatja be:

13. táblázat: Földgáz-forrásszerkezet

Éves országos import és belföldi termelés: Hazai termelés: Import: – ezen belül keleti irányból: – ezen belül nyugati irányból:

Mrd m 3 8,31 1,55 6,76 3,99 2,77

% 100 18,7% 81,3% 59,0% 41,0%

Az import földgázforrások túlnyomó részben orosz eredetűek, az ausztriai Baumgartenből érkező HAGvezetéken vásárolt földgáz nagy része is molekulárisan orosz eredetű. A hazai termelés – az előző évek tendenciáját követve – 2015-ben is megközelítőleg 10%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva, emellett 2015-ben az import is közel 25%-kal csökkent 2014-hez képest. Ennek következtében a hazai termelés és import korábbi évekre jellemző 20–80%-os aránya – a 2014-es 16–84% arányhoz képest – ismét 19– 81%-ra módosult. A keleti irányú import az előző évhez hasonlóan 2014-ben is meghaladta a nyugati irányú importot. A 15. számú ábrán látható, hogy a beszerzett forrás (import és termelés) alapján számított piaci részesedések miként változtak a piaci és szervezeti változások hatására. Az MVM-csoport 2015. évre vonatkozó piaci részesedése 53% volt, míg a MET (korábban: MOL Energiakereskedő Zrt.) részesedése 2015-ben több mint 20%-ra nőtt.

55


15. ábra: Földgázkereskedők piaci részesedésének változása a beszerzett források mennyisége alapján (2010–2015)* 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2010 I. 2010 II. 2011 I. 2011 II. 2012 I. 2012 II. 2013. I. 2013. II. 2014.I. 2014.II. 2015. I. 2015. II. EFT

MVM Partner

MET

MOL

TIGÁZ

FŐGÁZ

Magyar Földgázkereskedő Zrt.

GDF Suez

MVM

többi

*Az MVM a 2013. II. félévre és a 2014. évre vonatkozó adatok tekintetében magában foglalja az MVM Partnert és 2013. szeptember 1-jétől a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-t. A MET a korábbi MOL Energiakereskedő Zrt.-vel egyezik meg.

A kiskereskedelmi piacot a 2004. évi piacnyitás óta kettős szerkezet jellemzi: a hatósági áras és a szabadáras szegmens elkülönülése. A két szegmens egymáshoz viszonyított súlya a piacnyitással folyamatosan a szabadpiac javára tolódott el. A hatósági áras közüzemi szolgáltatást – melynek igénybevételére korábban minden felhasználó jogosult volt – 2009. július 1-jétől felváltotta a jóval szűkebb jogosultsági körre vonatkozó egyetemes szolgáltatás. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat (lakossági fogyasztók, a 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználók és az önkormányzati bérlakásban élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat) továbbra is döntően az egyetemes szolgáltatók látják el. Az egyetemes szolgáltatót az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal szemben földgáz-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók vagy már korábban is a szabadpiacról vételeztek energiát, vagy csak az egyetemes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megszűnésével kerültek szabadpiacra (kis- és közepes fogyasztású felhasználók és a távhőtermelők). A közüzemi ellátás megszűnésével, majd az egyetemes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogosultsági kör szűkülésével a kis- és közepes fogyasztású felhasználók is a földgázkereskedők közül választották ki az őket ellátó kereskedőt. 2015-ben 46 társaság rendelkezett földgáz-kereskedelmi működési engedéllyel, amelyek jórészt ipari felhasználóknak vagy más földgázkereskedőknek értékesítettek földgázt.

56


16. ábra: Befektetői csoportok részesedésének változása a kiskereskedelmi piacon értékesített földgáz mennyisége alapján (2005–2015) 100% 90% 80% Egyéb

70%

MVM

60%

EMFESZ MOL/MET

50%

E.ON

40%

GDF SUEZ

30%

FŐGÁZ TIGÁZ

20% 10% 0% 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Az előző évhez viszonyítva 2015-ben a négy meghatározó vállalatcsoport (TIGÁZ, FŐGÁZ, E.ON, GDF SUEZ) mellett – tulajdonosi átrendeződés miatt – az MVM Csoport lépett mintegy ötödik meghatározó vállalatcsoportként a legnagyobb szereplők közé. Az így kibővült csoport piaci pozíciója továbbra is rendkívül erős, mivel a felhasználók döntő hányada egyetemes szolgáltatás keretében vásárol földgázt. A fentieken túl meg kell említeni a MET Magyarország Zrt.-t (részben MOL-tulajdon), amelynek földgázpiaci jelenléte fokozatos növekedést mutat.

14. táblázat: Piaci részesedések a felhasználási helyek száma alapján 2015. decemberben Szolgáltató/felhasználók száma Fővárosi Gázművek Zrt. és ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató ZRt. TIGÁZ Zrt. E.ON Energiaszolgáltató Kft. és E.ON Energiakereskedelmi Kft. Magyar Telekom Nyrt. Egyéb Összesen

Egyetemes szolgáltatás

Szabadpiac

1 532 129

8 058

1 540 187

45,85%

1 192 153

4 172

1 196 325

35,61%

607 884

3 798

611 682

18,21%

0 143 3 332 309

7 427 3 294 26 749

7 427 3 437 3 359 058

0,22% 0,10% 100%

Összesen

Részesedés


57

3.1.3. Piaci események

A teljes hazai földgázfogyasztás évek óta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben az országos földgázfelhasználás 8,9 milliárd köbméter volt. Az egyetemes szolgáltatásban részt vevő lakossági felhasználók 2015-ben 3,2 milliárd köbméter gázt használtak fel. A közüzem megszűnésével és a csak meghatározott körre szűkülő egyetemes szolgáltatás bevezetésével 2008-tól kezdődően az árszabályozott szegmens már csak 40% alatti részarányt képvisel az összes földgázfelhasználáson belül, mely arány 2015-ben 36% volt. A földgázimport megoszlása tekintetében 2015-ben a keleti irányú import (3,99 Mrd m3) meghaladta a nyugati irányú importot (2,77 Mrd m3).

3.1.4. Engedélyezés és felügyelet A Hivatal – a GET és a vonatkozó kormányrendelet rendelkezéseivel összhangban – az általa kiadott engedélyben állapítja meg a földgázpiaci engedélyesi tevékenységek, valamint a kapcsolódó tevékenységek folytatásának feltételeit. A Hivatal ellenőrzi az engedélyben foglaltak betartását, a követelményeknek való folyamatos megfelelést, és szükség esetén jogkövetkezményeket alkalmaz. A Hivatal az engedélyezés és felügyelet tárgykörében 2015-ben 187 határozatot hozott és 118 végzést adott ki. 2015 során 5 földgáz-kereskedelmi működési engedély és 12 korlátozott földgáz-kereskedelmi működési engedély, valamint 1 szállítási rendszerüzemeltetési működési engedély került kiadásra. A Hivatal által – az engedélyes társaságok kérésére – 5 egyetemes szolgáltatói és 1 földgáz-kereskedelmi működési engedély került visszavonásra. Ezzel a földgáz-kereskedelmi engedélyesek száma 2015-ben minimálisan nőtt, korlátozott földgáz-kereskedelmi engedéllyel az év végére összesen 32 engedélyes rendelkezett. (Engedélyek felülvizsgálatára vagy módosítására összesen 73 alkalommal került sor. Emellett megfelelési jelentés vagy program témakörben 10, üzletszabályzat, szabályzat jóváhagyása vagy módosítása témakörben összesen 36 esetben hozott döntést a Hivatal.) Földgázkereskedő kijelölésére került sor, a távhőszolgáltatásban részesülő felhasználók védelme érdekében 2014 októberében. A földgázipari tevékenység folyamatos végzésére a kijelölést 2014 végéig 3 alkalommal, 2015 során pedig további 3 alkalommal kellett a Hivatalnak meghosszabbítania. A földgázellátás megszűnésének bejelentése alapján indult közigazgatási hatósági eljárásban a Hivatal a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-t (MFGK) jelölte ki a távhőszolgáltatásban részesülő felhasználók ellátására, mint azon piaci szereplőt, aki rendelkezik olyan hosszú távú importszerződéssel, amellyel a hazai gázigények meghatározó hányadát képes kielégíteni. A GET tartalmazza a földgázszállítási tevékenység általános szabályait, valamint részletesen felsorolja a földgázszállítói engedély kiadásának feltételeit. A földgázszállító legfontosabb feladata a földgázszállítás mellett a napi egyensúlyozás. A kiegyensúlyozó földgáz biztosításával kapcsolatos tevékenység nem minősül a törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek. A földgázszállító feladata ellátása során köteles olyan informatikai rendszert működtetni, amely internetalapon biztosítja az együttműködő földgázrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásához, valamint a nominálások és az allokálások lebonyolításához szükséges adatforgalmat. Az országos magasnyomású szállítóvezeték-rendszert 2015. június 1-jéig az FGSZ Földgázszállító Zrt. egyedüliként üzemeltetette, ettől az időponttól kezdődően azonban már a Magyar Gáz Tranzit Zrt. is rendelkezik a Hivatal által kiadott szállítási rendszer-üzemeltetési engedéllyel. Tekintettel arra, hogy a magasnyomású szállítóvezeték-rendszer jelentős része jelenleg is az FGSZ Zrt. üzemeltetése alatt áll, ő látja el az együttműködő földgázrendszer rendszer-irányítási feladatait. A Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT) fő feladata az új szlovák–magyar összekötő vezeték kivitelezését követően annak üzemeltetése is. Az MGT ezen engedély megszerzésének előkészítése érdekében a

58


jogszabály által előírt teljes tulajdonosi szétválasztás követelményének történő megfelelésének tanúsítását kezdeményezte a Hivatalnál, mely eljárást a Hivatal 2015. március 13-án kiadott határozatával, pozitív elbírálással lezárt. A Hivatal a gázpiac egyik alapdokumentumának számító Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (ÜKSZ) kialakításával, továbbfejlesztésével kapcsolatban minden Szabályzati Bizottsági ülésen részt vett, iparági egyeztetéseket folytatott annak érdekében, hogy a megkülönböztetésmentes, átlátható és hatékony piaci verseny elvei a lehető legjobban érvényesüljenek. Ennek keretében 2015. évben az ÜKSZ módosítására – elsősorban az EU-s jogszabályok, így a CAM NC és a BAL NC implementációja okán – a szakértői elemzés és szakmai egyeztetések után több alkalommal szükség volt. Emellett – ugyancsak az EU-s gázpiaci szabályokból adódóan – sor került az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Magyar Gáz Tranzit Zrt. által üzemeltett platformok Kapacitáslekötési Platform Szabályzatainak, valamint az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a CEEGEX Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zrt. által üzemeltett kereskedelmi felületeinek Kereskedési Platform Szabályzatainak jóváhagyására. A GET rendelkezik a földgázelosztó tevékenység általános szabályairól, ezen belül az engedély kiadásának feltételeiről és az elosztó együttműködési kötelezettségéről az együttműködő földgázrendszer fejlesztésének és üzemeltetésének biztosítása érdekében. Emellett részletesen felsorolásra kerülnek azon esetek, amelyek esetén az elosztó megtagadhatja valamely felhasználó bekapcsolását, illetve a földgázelosztói tevékenység megkezdését vagy a már bekapcsolt felhasználó részére a szolgáltatás folytatását. A földgázelosztó nyilvántartja az elosztó vezetékről vételező felhasználási helyeket, valamint azok jellemző és előírt adatait, és ezen adatokat a felhasználási helyen vételező felhasználónak vagy az őt ellátó földgázkereskedőnek kérésére átadja. A földgázelosztói szolgáltatással kapcsolatos részletes szabályokat a GET végrehajtási rendeletének mellékletét képező Földgázelosztási Szabályzat tartalmazza. A földgázelosztói rendszerek üzemeltetését 10 regionális elosztó társaság végzi. Ezek közül öt nagy társaság – földrajzilag felosztva az ország területét – végzi a regionális elosztói tevékenység túlnyomó részét. A Hivatal által lefolytatott ellenőrzések rámutattak arra, hogy az elosztói rendszeren alkalmazandó korrekciós elszámolási folyamatok az engedélyesek közötti viták miatt az elmúlt években nem tudtak működni, ezért a Hivatal 2016. január 1-i indulással a szabályok módosítása és az iparággal történt egyeztetés mellett elindította az elszámolási folyamat végrehajtását. Az EU-s irányelveknek megfelelően a Hivatal kidolgozta azt a folyamatot, melynek keretében 2016 során a direktívának megfelelő működési modell kerül bevezetésre. Ennek alátámasztására 2015 során megtette a szükséges előkészítő lépéseket. A Hivatal szakmai egyeztetések alapján elkészítette a 20–100 m3/óra közötti teljesítményű fogyasztásmérők adatátviteli, távadós telemechanikai rendszerének kiépítéséhez szükséges berendezés főbb műszaki követelményeiről szóló ajánlását. A szervezett földgázpiacot működtető engedélyes CEEGEX Zrt. 2013. január 1-jétől kezdte meg működését. 2015 során a szervezett földgázpiacon kötött ügyletek száma alacsony volt. Az év végére a szervezett piac tagjainak száma 8 lett, köztük néhány, az elmúlt évben korlátozott földgáz-kereskedelmi működési engedélyt szerző külföldi szereplővel.

3.1.5. Tevékenységek szétválasztása A GET szerint a számviteli szétválasztás minden földgázipari vállalkozás számára kötelező, mentesség nem adható. Ha a földgázszállítási, a földgázelosztási, és a földgáztárolási tevékenységet vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás végzi, az engedélyköteles tevékenységeket a hozzájuk közvetlenül nem


59

kapcsolódó egyéb tevékenységektől elkülönült, jogilag szétválasztott, valamint szervezeti és döntéshozatali szempontból független szervezetben és döntéshozatali eljárás alkalmazásával kell ellátni, kivéve: a) a 100 000-nél kevesebb felhasználó ellátását biztosító földgázelosztót, b) a vezetékes PB-gáz-szolgáltatót.

A szétválasztási követelmény és az ezt vizsgáló tanúsítási eljárás kötelezettsége onnan ered, hogy a szállítás, valamint az elosztás és tárolás is monopoltevékenység, ezért az uniós előírásoknak megfelelően szigorú szabályok betartására van szükség: az infrastruktúrához diszkriminációmentes hozzáférést kell biztosítani, valamint ezen tevékenységeket el kell választani a kitermeléstől és a kereskedelemtől. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés értelmében a szállítói tevékenységet egy elkülönült szervezeti egységben és független döntéshozatali folyamat biztosításával kell végezni. A rendszerüzemeltetés vezetői nem vehetnek részt más (engedélyhez kötött) földgázipari tevékenységben sem közvetlenül, sem pedig közvetve. Az információáramlás tekintetében a rendszerüzemeltetőnek ugyanúgy kell végeznie földgázipari tevékenységeit a tulajdonosi köréhez tartozók esetében, mint a piac más szereplője vonatkozásában. Az FGSZ Zrt. mind fizikailag (székhely, hivatali épület), mind jogi, mind tevékenység szempontjából el lett választva minden más földgázipari tevékenységet folytató gazdasági szervezettől, az EU-irányelvnek megfelelő tevékenység-szétválasztási szabályok érvényesülését biztosító ún. ITO- (Independent Transmission Operator) modell szerint működik. A modell lényege, hogy a szállítási rendszer-üzemeltetői tevékenységet végző vállalat, amely egy vertikálisan integrált vállalatcsoport része, a vállalatcsoporton belüli termelői, kereskedelmi tevékenységektől történő szétválasztásra vonatkozó szabályok szerinti működése biztosított legyen. Az ITO-modell keretei között az FGSZ Zrt.-nek az anya- és leányvállalatoktól egyaránt függetlenül kell működnie. A Magyar Gáz Tranzit Zrt. a jogszabály által biztosított lehetőséggel élve az államszervezeten belül különálló állami szerveken keresztül valósította meg a tulajdonjog szétválasztásának OU-modell szerinti feltételeit. A tanúsításra irányuló kérelmét 2014-ben nyújtotta be a Hivatalhoz, a Hivatal a tanúsítási eljárást lefolytatta és döntéséről szóló határozatának tervezetét 2014. december 22-én – a vonatkozó EU-s jogszabályoknak megfelelően – hivatalosan benyújtotta az Európai Bizottság részére, majd 2015 márciusában kiadta a tanúsításról szóló végleges határozatát. A Magyarországon működő 10 földgázelosztói engedélyes társaság közül 5 nagyobb, regionális társaság van, 100 000-nél több felhasználóval. Az 5 nagy társaság már 2007-ben végrehajtotta a jogi szétválasztást, eszerint a földgázelosztási és a -kereskedelmi tevékenységeket külön társaságokban végzik. A korábbi közüzemi szolgáltatói engedélyesek közül egyetemes szolgáltatói engedéllyel rendelkezők többségének versenypiaci földgáz-kereskedelmi engedélye is van, mely tevékenységeket számviteli szétválasztás mellett végzik, vagy létrehoztak jogilag független kereskedői engedélyes társaságokat a társaságcsoporton belül.

3.2. Ellátásbiztonság A Hivatal feladata, hogy a földgáz-ellátásbiztonságot figyelemmel kísérje, a földgázforrással való ellátottságot ellenőrizze, és ezek elégtelensége esetén intézkedéseket tegyen. A Hivatal a biztonságos földgázellátás biztosítása érdekében folyamatosan vizsgálja a magyar földgázpiac helyzetét, az egyes szereplők aktivitását, tevékenységét, valamint a fűtési időszakban heti gyakorisággal előrejelzést készít az ukrán határ felől érkező földgázszállítások nem várt kiesése, illetve a szélsőséges

60


időjárási körülmények bekövetkezésének esetére is. Az előrejelzés lehetőséget biztosít a kormányzat számára az időben történő megfelelő beavatkozás alkalmazására a hazai földgázellátás zavartalansága érdekében. A Hivatal rendszeresen vizsgálta a hazai és az EU-tagállamok földgáztárolóinak készlet- és a hazai földgázforrások és felhasználás alakulását, az Ukrajna irányába történő kiszállítás intenzitását, valamint a spot piacokon az árak változását, továbbá az EUR és az USD árfolyamának alakulását. A valaha mért maximális országos földgázfogyasztás (2005. február 9-én) 89,5 millió m3/nap volt. Ehhez képest a 2015. év folyamán mért legmagasabb földgázfogyasztás (2015. január 7-én) 55,5 millió m3/nap volt, a második legmagasabb földgázfogyasztás az ezt követő napon (2015. január 8-án) 54,8 millió m3/nap volt, míg a harmadik legmagasabb értéket ezt megelőzően (2015. január 6-án) 50,2 millió m3/nap mennyiséggel regisztrálták. A fenti adatokkal összehasonlítva látszik, hogy a hazai földgázrendszer betáplálási kapacitása jelenleg ennek több mint háromszorosa, tehát az ellátásbiztonság műszaki háttere megfelelő.

15. táblázat: A hazai földgázrendszer maximális technikai kapacitása [millió m3/nap] Hazai termelés Import HAG (nyugati irány) Import Beregszász (keleti irány) Import Csanádpalota (délkeleti irány) Import Drávaszerdahely (délnyugati irány) Import Balassagyarmat (északi irány) Kereskedelmi gáztárolók Biztonsági gáztároló ÖSSZESEN

10,5 14,4 56,3 4,8 19,1 12,0 60,1 20,0 197,2

A 994/2010/EU rendelet 4. cikke arra kötelezi a tagállamokat, hogy az ellátásbiztonságot veszélyeztető tényezőket azonosítsák, és az ellátásbiztonsági kockázatok csökkentése érdekében Kockázatértékelést, majd ennek alapján Megelőzési Cselekvési Tervet, az esetleges krízishelyzetek kezelésére pedig Vészhelyzeti Tervet dolgozzanak ki. A Hivatal a rendelet előírásait követve 2011-ben részletesen kidolgozta a Kockázatértékelést, és előírás szerint megküldte az Európai Bizottságnak. A Kockázatértékelés egyik fő eleme az N-1-elemzés. Ennek lényege a legnagyobb önálló földgáz-infrastruktúra meghatározása, annak kiesése esetén a fennmaradó infrastruktúra terhelésének (igénybe vehetőségének) kiszámítása és annak meghatározása, hogy az alkalmas-e az ország teljes gázszükségletét kielégíteni. Az elemzés eredményeként Magyarország N-1mutatója 2015-re 124%, amely megfelel a rendelet követelményeinek. (2020-ra pedig 122%, tehát a magyar földgázellátás biztonsága távlatilag is megfelelő.) A Hivatal a megadott határidőig – 2012. december 3-ig – elkészítette és megküldte az Európai Bizottságnak a szomszédos tagállamokkal egyeztetett Megelőzési Cselekvési Tervet és Vészhelyzeti Tervet. 2014-ben a Hivatal jogszabályi kötelezettségének eleget téve felülvizsgálta a korábban kidolgozott Kockázatértékelést. A felülvizsgálat során feltárt tapasztalatoknak megfelelően 2015 végéig, aktualizálta a regionális egyeztetett Megelőzési Cselekvési Tervet és a Vészhelyzeti Tervet.


61

3.2.1. Határkeresztező kapacitások elosztása és a szűk keresztmetszetek kezelése A határkeresztező gázvezeték azon szállító vagy elosztóvezeték, amely Magyarország államhatárát keresztezi, és földgázmérő állomással rendelkezik. Szűk keresztmetszet (szerződéses és/vagy fizikai) akkor keletkezik, amikor a földgázszállítási igény magasabb a szállítói kapacitásnál. Az importbetáplálási pontok mellett Szerbia felé is rendelkezik Magyarország földgázszállítóvezetékösszeköttetéssel (13,2 millió m3/nap kapacitással), azonban az kizárólag tranzitforgalomra kerül igénybevételre. A nyugati HAG-vezetéken az elmúlt évektől eltérőn 2015-ben szűkület nem illetve minimális alkalommal volt tapasztalható (az év 365 napjából 6 napon).

3.2.2. Földgázszállítás A földgázrendszer irányításáért és a szállítói hálózat üzemeltetéséért a MOL-tulajdonú szállítási rendszerüzemeltetői engedélyes, az FGSZ Földgázszállító Zrt. felel. A szállítási rendszerirányító 2014. december végén benyújtotta a Hivatalhoz a tízéves rendszerfejlesztési tervet jóváhagyásra. A Hivatal az eljárást lefolytatta és a tízéves fejlesztési tervet 2015. november 9-én kelt határozatával részben jóváhagyta, illetve egyes részeit feltételesen hagyta jóvá. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. 2010-es távvezetéki fejlesztései eredményeként bővült az import diverzifikációs lehetősége, növelve az ellátásbiztonságot. A Románia és Horvátország felé kiépített vezetékek nemcsak a szomszédos gázforgalmazást teszik lehetővé, hanem részei az Európai Bizottság által 2011-től kiemelt projektként kezelt észak–déli gázfolyosónak is. Ugyanezen gázfolyosó része lett a szlovák–magyar határkeresztező vezeték is, amely 2015 nyarán megkezdte kereskedelmi üzemét. A szlovák–magyar összekötő vezeték kapacitása import irányba 14,4 millió m3/nap, míg export irányba 4,8 millió m3/nap. Az Európai Parlament és a Tanács 994/2010/EU számú, a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletének 7. cikke kétirányú kapacitás kialakítására irányuló kötelezettséget ír elő valamennyi unión belüli határkeresztező földgázvezetékre. Az osztrák–magyar HAG-vezeték magyar részről kétirányú szállításra alkalmas kivitelezésben épült meg, csakúgy, mint a horvát–magyar összekötő vezeték. A román–magyar interkonnektor kétirányúsításához szükséges fejlesztést (kompresszorállomás-építés) a román szállítási rendszer-üzemeltető Transgas végzi el.

3.2.3. Földgázelosztás Hazánkban 10 földgázelosztó társaság működik: • ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. (GDF SUEZ-érdekeltség), • E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. (E.ON-érdekeltség), • E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. (E.ON-érdekeltség), • FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. (MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. többségi tulajdon), • TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft., • Csepeli Erőmű Kft., • ISD POWER Energiatermelő és Szolgáltató Kft., • Magyar Gázszolgáltató Kft., • NATURAL GAS SERVICE Ipari és Szolgáltató Kft. és az • OERG Kft.

62


17. ábra: Földgázelosztók területi eloszlása hazánkban

3.2.4. Földgáztárolás Biztonsági földgáztárolás Az Országgyűlés által 2006 márciusában elfogadott, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 1,2 milliárd m3 földgáz tárolását és az ehhez szükséges föld alatti tároló 2010-ig történő létesítését írta elő. A földgáz biztonsági készletet olyan tárolóban kell elhelyezni, amelynek kitárolási kapacitása legalább 45 napon keresztül 20 millió m3/nap. A törvény által előírt földgáz biztonsági készlet kizárólag a háztartási és a kommunális felhasználók biztonságos földgázellátását szolgálja. 2014 során földgázellátási válsághelyzet miatt a biztonsági készletből nem kellett felhasználni. A földgáz biztonsági készlet mértékéről, értékesítéséről és visszapótlásáról szóló 13/2011. (IV. 7.) NFM rendelet és annak 2013-as módosítása a biztonsági földgáztároló mobil készletét átmenetileg 615 millió m3-re csökkentette. A felszabadított készleteket a rendelet 2014. áprilisi módosítása értelmében két lépcsőben kellett visszatölteni a maximális készletszintre. A földgáz biztonsági készlet mértékéről 2015 márciusában kiadott 13/2015. (III. 31.) NFM rendelet a készletszintet a 2014. június 28-án visszatöltésre került szinten rögzítette be. 2013-ban a Magyar Földgáztároló Zrt. (korábbi neve: E.ON Földgáz Storage Zrt.) is engedélyt kapott a Hivataltól biztonsági földgáz készletezésére, azonban az energiapolitikáért felelős miniszter a korábban is ezt a feladatot ellátó MMBF Zrt.-t egyedüliként jelölte ki a biztonsági földgáztárolás végzésére.

63


Kereskedelmi földgáztárolás Az 5 magyar kereskedelmi gáztároló közül az előző évekhez hasonlóan 2015-ben négyet a Magyar Földgáztároló Zrt. (a korábbi: E.ON Földgáz Storage Zrt.) üzemeltetett. Az MMBF Zrt. kereskedelmi földgáztárolási engedélyt is kért és kapott a Hivataltól, melynek értelmében a fent említett biztonsági készleten felül további 700 millió m3 mobilgázt tárolhatnak a Szőreg-I telepen. Ehhez 5 millió m3/nap kereskedelmi célú kitermelési kapacitás tartozik az engedély szerint. Így az ötödik kereskedelmi gáztároló a Szőreg-I telepen működik. Jelenleg mindkét földgáztárolói működési engedélyes rendelkezik mind kereskedelmi, mind pedig biztonsági földgázkészlet tárolására jogosító engedéllyel.

18. ábra: Föld alatti földgáztárolók elhelyezkedése és mobilgáz-kapacitása hazánkban

Hajdúszoboszló Tárolható mobilgáz készlet: 1640 Mm3 Kitárolási kapacitás: 20,8 Mm3/nap Kardoskút Tárolható mobilgáz készlet: 280 Mm3 Kitárolási kapacitás: 3,2 Mm3/nap

Pusztaederics Tárolható mobilgáz készlet: Kitárolási kapacitás:

340 Mm3 3,1 Mm3/nap

Zsana Tárolható mobilgáz készlet: 2170 Mm3 Kitárolási kapacitás: 28,0 Mm3/nap

Szőreg Biztonsági tároló: Tárolható mobilgáz készlet: 1200 Mm3 Kitárolási kapacitás: 20 Mm3/nap Kereskedelmi tároló: Tárolható mobilgáz készlet: 700 Mm3 Kitárolási kapacitás: 5 Mm3/nap

Az ellátásbiztonság szempontjából fontos és megnyugtató, hogy – megfelelő tárolói töltöttségi szint mellett – az országos napi csúcsigények kétharmadát a rendszer a kereskedelmi tárolókból tudja biztosítani.

3.2.5. Gázkorlátozási sorrend meghatározása A Hivatal az ellátási zavarok esetére minden évben meghatározza a korlátozási sorrendet, mellyel egyes felhasználói körök számára a gázellátás folyamatossága biztosítható forráshiány esetén, bizonyos felhasználók korlátozása mellett. A Hivatal az elsőként korlátozható kategóriába sorol minden olyan alternatív tüzelési lehetőséggel rendelkező földgáztüzelésű erőművet, amely számára jogszabály írja elő a 16 napos folyamatos működést biztosító folyékony tüzelőanyag-készletezést. Amennyiben az ebben a kategóriában elrendelt korlátozás nem elegendő, a korlátozási sorrend szerint további felhasználók korlátozására kerülhet sor.

64


A korlátozási besorolás a földgázvételezés korlátozásáról, a biztonsági földgázkészlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről szóló 265/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet alapján készül, nyolc kategóriában meghatározva a korlátozás rendszerét. Azon ipari felhasználók igényei is jogszabályi rendezésre kerültek, melyek gázellátási korlátozása a jogszabályban rögzített időn belül nem volt korábban megvalósítható, mivel gyors leállításuk jelentős technológiai kárt okozott. Ezen felhasználók helyzetét könnyíti meg a 265/2009. Korm. rendelet módosítása [293/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet], mely lehetővé teszi, hogy ilyen esetekben a korlátozás végrehajtására rendelkezésre álló időt a korábbi 8 óráról – kérelem benyújtásával – 72 órára növelhessék. Az aktuális korlátozási besorolás jóváhagyásáról szóló határozatát a Hivatal 2015. november 17-én adta ki.

3.3. Árelőkészítés, árszabályozás 3.3.1. Az új árszabályozási ciklus előkészítése A földgáz árszabályozás 2–6 éves árszabályozási ciklusokban történik. Egy-egy ilyen ciklust megelőzően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eszköz- és költség-felülvizsgálat keretében meghatározza az egyes engedélyesek indokolt költségeit, mely alapján megállapításra kerülnek az ún. induló árak és árrések. 2015. november 12-én megjelent a következő árszabályozási ciklus megindításáról szóló hivatali rendelet, melynek értelmében az új földgáz árszabályozási ciklus 2017. január 1-től 2020. december 31-ig tart. Az árszabályozási ciklus elindításának érdekében a Hivatal megkezdte az eszköz- és költségfelülvizsgálat előkészítését.

3.3.2. A rendszerhasználati díjak alakulása 2015. április 28-án a Hivatal határozatot hozott a földgáztárolás lekötött kapacitásainak megosztásáról az egyetemes szolgáltatásra jogosult és nem jogosult felhasználók ellátásához szükséges mérték szerint. A Hivatalról szóló státusztörvényben foglaltak szerint a Hivatal 2013-ban rendeletalkotási jogot és egyúttal felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben állapítsa meg a rendszerhasználati díjakat, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakat, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeit, illetve a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait. Ennek megfelelően a földgázszállítási, -tárolási és -elosztási díjakat a földgázrendszerhasználati díjakról, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályairól, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről szóló 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendeletben állapítja meg. A 2015. július 1-jétől alkalmazandó, a 74/2009. (XII. 7.) KHEM rendelet szerinti rendszeres árkorrekciónak megfelelő rendszerhasználati díjakat is az 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet módosításával állapította meg a Hivatal. A közösségi jogi szabályoknak való megfelelés érdekében megváltozott a gázév kezdő és záró dátuma. 2017-től kezdődően a gázév a korábbi július 1-től június 30-ig tartó időszak helyett október 1-től szeptember 30-ig tart. Az átállás érdekében egy átmeneti időszak került kijelölésre: a jelenlegi gázév 2015. július 1-től 2016. szeptember 30-ig tart.


65

A szállítási kapacitásdíjak tekintetében – a közösségi jogi szabályoknak megfelelően – 2015. január 1jével a betáplálási és kiadási ponti költségallokáció úgy került módosításra, hogy az entry-exit arány 60– 40%-ban került rögzítésre. 2015 során megtörtént a kWh alapú elszámolásra történő átállás. 2015. július 1-jével sor került a rendszeres árkorrekcióra a szállítási és tárolási díjak tekintetében, 2015. október 1-jén újra módosultak a szállítói rendszerhasználati díjak. A tárolói kihasználás ösztönzése érdekében a szállítói engedélyesek indokolt árbevétel igénye a korábbitól eltérő arányban lett ráosztva az egyes belépési pontokra: a tárolói belépési ponti díjak 75%-kal csökkentek, míg az import és a hazai termelői belépési pontok díjai növekedtek. A hazai tárolói kihasználás további növelése érdekében az aukciós díjak elvonása 2015 során is a tárolói belépési ponti díjon valósult meg. Az elosztási díjak mennyiségi korrekciójára rendszeres árkorrekció keretében 2015. július 1-jével került sor, mely során figyelembevételre került az elosztott mennyiségekben történt csökkenés. A módosítás következtében mind az egyetemes szolgáltatásra jogosult, mind az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók ellátása érdekében lekötött kapacitások után fizetendő díjak emelkedtek. 2015. február 23-án jelent meg a rendszerüzemeltetési díjból származó árbevétel megosztására vonatkozó kiegyenlítő fizetésekről szóló 1/2015. (II. 13.) MEKH rendelet. A rendelet kiadását követően sor került az előzetes havi kiegyenlítő fizetések mértékének meghatározására, illetve azok tényadatok alapján történő felülvizsgálatára.

3.3.3. Az egyetemes szolgáltatás árszabályozási keretei Az egyetemes szolgáltatás keretében vételező felhasználók hatósági áron jutnak földgázhoz. Egyetemes szolgáltatásra jogosultak a lakossági és a 20 m3/h kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználók, valamint az önkormányzatok, az önkormányzati bérlakásokban élők felhasználási helyei ellátásának mértékéig. A földgázpiaci egyetemes szolgáltatás ára tartalmazza a földgáz mint termék elismert fajlagos árát, valamint – ellentétben a villamos energia egyetemes szolgáltatással – a fajlagos rendszerhasználati díjakat, továbbá a nagykereskedelmi és egyetemes szolgáltatói árrést, valamint a mobilgáz-finanszírozás költségét is.

A földgázforrás-felajánlási rendszer A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló 29/2009. (VI. 29.) KHEM rendeletben szereplő földgázárképlet alapján kerül megállapításra az egyetemes szolgáltatás árában figyelembe vett fajlagos földgázárnak a hatósági áron értékesített hazai termelésű földgázon kívüli része. Ez a képlet több tényezőt vesz figyelembe. Importból származó gáz esetében a szervezett piaci (határidős) árak aránya 75%, az olajtermékekhez indexált árazás szerint beszerzett földgáz árának súlya 25%. A tárolóból származó földgáz esetén 90%-os arányban kerültek figyelembevételre a szervezett piaci és 10%-os arányban az olajindexált árak. A szervezett piaci árak jellemzően alacsonyabbak, mint a hosszú távú szerződésben szereplő olajindexált árak, így a szervezett piaci árak nagyobb mértékben történő figyelembevétele az elismert árat lefelé szorítja. Abban az esetben, ha az olajtermék-indexált árak szintje alacsonyabb a szervezett piaci árak szintjénél, a földgáz-árképletben csak az előbbiek kerülnek figyelembevételre 100%-os súllyal. A földgázárak szintjének alacsonyan tartása 2015-ben továbbra is szükségessé tette, hogy az egyetemes szolgáltatók a 29/2009. (VI. 29.) KHEM rendelet szerinti képletből adódó árnál olcsóbban jussanak földgázhoz. Ezt az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkből származó hazai kitermelésű földgáznak a piaci árakhoz képest jóval alacsonyabb szinten megállapított hatósági ára tette lehetővé.

66


Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrásra és a hatósági áron értékesített, 1998 előtt termelésbe állított mezőkből származó hazai termelésű földgázra vonatkozó forrásszerződések túlnyomó része 2015-ben megszűnt. Annak érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók földgázellátása továbbra is megvalósítható legyen a forrásköltségek jelentős mértékű emelkedése nélkül, szükségessé vált a felajánlási rendszer megújítása és az új forrásszerződések törvényi kereteinek kidolgozása. A Hivatal részvételével megtörtént a szükséges GET-módosítások előkészítése. A módosítások parlamenti elfogadása után 2015 májusában az érintett iparági szereplők megkötötték a felajánlási rendszer 2016. szeptember 30-ig történő működését biztosító szerződéseket. A Hivatal a 2015. évi második, harmadik és negyedik negyedéves, valamint a 2016. évi első negyedéves felajánlási árakra vonatkozó javaslatát elkészítette, és megküldte az NFM részére.

Az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági felhasználók végfelhasználói árának szintje Az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott fogyasztók ára 2015 során változatlan szinten maradt. Az alábbi diagramon az átlagárban látható csekély mértékű változásért a felhasználói szerkezet változásai felelősek: az egyetemes szolgáltatásért fizetendő ár nem változott.

19/a. ábra: Az egyetemes szolgáltatásban földgázt vételező lakossági fogyasztók országos átlagos végfelhasználói ára (I. fogyasztási kategória, 1200 m3/év fogyasztás mellett) az alábbi összetevőkből áll (Ft/m3)


67

19/b. ábra: Az egyetemes szolgáltatásban földgázt vételező lakossági fogyasztók országos átlagos végfelhasználói ára (I. fogyasztási kategória, 1200 m3/év fogyasztás mellett) az alábbi összetevőkből áll (Ft/m3)

A hazai lakossági ár európai összehasonlításban – a Hivatal kimutatása szerint – 2015 decemberében az Európai Unió egyik legalacsonyabb földgázára.

20. ábra: A lakossági fogyasztók földgázátlagárai euróban (eurócent/kWh), 2015. december 18

18

Forrás: MEKH. Számottevő földgázfelhasználás hiányában Helsinki, Nicosia és Valletta nem szerepel az összehasonlításban.

68


21. ábra: A lakossági fogyasztók földgázátlagárai vásárlóerő-paritáson (0,01 PPS/kWh), 2015. december 19

Az ipari fogyasztók földgáz végfelhasználói árának szintje

22. ábra: A földgáz átlagárainak európai összehasonlítása az ipari felhasználóknál (évi 10 000–100 000 GJ fogyasztás mellett; 2015 első félév, EUR/GJ) 20

19

Forrás: EUROSTAT – http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=prc_ppp_ind&lang=en (2015. december 17-én aktualizált, 2014. évre vonatkozó adatok, GDP aggregáció). 20 Forrás: EUROSTAT


69

Földgáz-árszabályozáshoz kapcsolódó bírságok, eljárások

A Hivatal 2015 során két alkalommal szabott ki a földgáz-árszabályozást érintő jogsértés miatt bírságokat. Adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése miatt a Hivatal 20 millió Ft bírságot szabott ki a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-re, egyetemes szolgáltatás céljára hatósági áron biztosított földgázforrás nem egyetemes célra való értékesítése miatt pedig 3 millió Ft bírságot a Tigáz Zrt.-re.

70


4. Távhőtermelés és távhőszolgáltatás működése és szabályozása 4.1. A távhőszektor működése, főbb jellemzői Magyarországon 93 településen összesen közel 650 ezer a távhővel ellátott lakások száma. A távhőszolgáltatók által értékesített hőenergia kb. 75%-át a lakosság (fűtési célra és használati melegvízfogyasztásra) használja fel. A helyi távhőellátó rendszerek egyszerűsített modelljét az alábbi ábra mutatja.

23. ábra: A hazai távhőellátás egyszerűsített modellje Lakossági fogyasztók

Külön kezelt intézmények

Egyéb fogyasztók

Távhőszolgáltató

Értékesítő/Távhőtermelő

Értékesítő/Távhőtermelő

Értékesítő

Távhőtermelő

Távhőtermelő

Az iparág szereplői: ‒ ‒ ‒

távhőszolgáltatók, távhőtermelők (amelyek többnyire egyben értékesítők is) és a távhőértékesítők (amelyek nem termelnek, hanem a termelőktől vásárolnak, és azt értékesítik a távhőszolgáltatóknak).

A távhőszolgáltatói engedélyeket településenként adta ki a Hivatal. Általánosságban elmondható, hogy egy településen egy távhőszolgáltató működik. 5 városban több távhőszolgáltatói működési engedélyes társaság tevékenykedik, továbbá van 6 olyan vállalkozás, amely több településen is végez távhőszolgáltatási tevékenységet. A 93 településen működő távhőszolgáltatást 92 távhőszolgáltatói működési engedélyes társaság látja el, összesen 103 db távhőszolgáltatói működési engedély alapján. A távhőszolgáltatók a hőenergiát vagy távhőtermelőtől (fűtőmű vagy fűtőerőmű) vásárolják, és/vagy maguk állítják elő kazánokban, illetve egyre nagyobb részben kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezésekben (pl. gázmotorokkal). A szolgáltatott hőenergia közel 60 településen részben kapcsolt hőés villamosenergia-termelést megvalósító fűtőerőműből származott. A távhőtermelésben felhasznált tüzelőanyag döntő részben földgáz.

71


A távhőszolgáltatói engedélyesek közül 14-nek nincs vagy nincs jelentős hőtermelése, ők értékesítőktől (más hőtermelő társaságoktól) vásárolják a hőt. A távhőszolgáltatók közül 81 távhőtermelői működési engedéllyel is rendelkezik. Velük együtt a távhőtermelői működési engedélyes társaságok száma 143, amelyek összesen 157 db távhőtermelői működési engedéllyel rendelkeznek. A távhőszolgáltató társaságok többségükben a települési önkormányzatok tulajdonában vannak, egyes helyeken a szolgáltatóban a távhőtermelő (villamosengedély-köteles fűtőerőmű) is tulajdont szerzett. Néhány településen a távhőszolgáltatás üzemeltetését koncessziós szerződéssel magántulajdonú vállalkozás végzi. A többségi (50% tulajdoni arány feletti) közvetlen és közvetett önkormányzati tulajdonú távhőszolgáltatási engedéllyel rendelkező vállalkozások száma 61, a nem önkormányzati tulajdonú távhőszolgáltatási engedéllyel rendelkező vállalkozások száma 15, a többi 16 társaság esetében a közvetlen önkormányzati tulajdon kevesebb, mint 50%. 2015-ben az összes távhőfelhasználó mintegy 55,39%-át – a felhasználószám alapján – az 5 legnagyobb részesedéssel rendelkező távhőszolgáltató látta el. A 2015-ben nyújtott hő mintegy 56%-át az ellátott felhasználók száma alapján legnagyobb részesedéssel rendelkező 5 távhőszolgáltató szolgáltatta.

24. ábra: Távhőszolgáltatói engedélyesek megoszlása az általuk nyújtott (felhasználóknak átadott) hő éves mennyisége alapján, 2015

70 db szolgáltató; 10% Kis távhőszolgáltatók

5 db szolgáltató; 56%

23 db szolgáltató; 20% 5 db szolgáltató; 14%

Közepes távhőszolgáltatók Nagy távhőszolgáltatók Legnagyobb távhőszolgáltatók

Magyarázat: az ábrán szereplő kategóriák a következők: • • • •

Kis távhőszolgáltatók: Közepes távhőszolgáltatók: Nagy távhőszolgáltatók: Legnagyobb távhőszolgáltatók:

évente 100 TJ-nál kevesebb energiaértékesítés. évente 100–500 TJ közti energiaértékesítés. évente 500–1000 TJ közti energiaértékesítés. évente 1000 TJ-nál nagyobb energiaértékesítés.

72


A távhőszolgáltatók által nyújtott hőenergia mennyisége 2015-ben 25 896 TJ volt, amelynek 76%-át a lakosság használta fel. A lakosság az általa vásárolt távhőt főként fűtési célra hasznosította, kisebb részben pedig használati melegvíz-ellátásra.

25. ábra: Távhőszolgáltatás keretében nyújtott hőmennyiségek (TJ;%), 2015

2 611; 10% 3 733; 14%

Lakosság Külön kezelt intézmény Egyéb felhasználó

19 552; 76%

2015-ben a felhasználói igények kielégítésére szolgáló távhőt túlnyomórészt – mintegy 76%-ban – földgázból állították elő a termelők és szolgáltatók. Emellett a legnagyobb részarányt, 12%-ot a biomassza képviselt, amelyet a geotermia követett 4%-kal. (A geotermia aránya 2014-ben még csak 2,7% volt.)

26. ábra: A távhőtermelésben felhasznált tüzelőanyagok megoszlása 2015-ben

szilárd hulladék (kommunális, veszélyes, egyéb nem ipari) 4% geotermia 4,0%

földgáz 76%

Egyéb 24%

biomassza 12,0%

nukleáris 1,2%

szén 1,4%

egyéb (biogáz, napenergia, propánbután gáz) 0,1% olaj 0,6%

73


4.2. Engedélyezés és felügyelet A távhőtermelés és -szolgáltatás engedélyköteles tevékenység, a távhőtermelő berendezések létesítése 5 MW hőteljesítménytől szintén engedélyköteles. A távhőszolgáltatók működési engedélyét, valamint a hőenergiát kapcsoltan vagy nem kapcsoltan előállító távhőtermelők (kazánokban történő hőtermelés) távhőtermelői létesítési és működési engedélyét a Hivatal adja ki. A Hivatal által kiadott és jelenleg hatályos távhőtermelői és távhőszolgáltatói engedélyek száma (157 és 103) összesen 260. A Hivatal 2015-ben a távhő-engedélyezés és -felügyelet területén 69 határozatot hozott. A kiadott határozatokat engedélytípusonként az alábbi táblázat tartalmazza.

16. táblázat: A távhőtermelés és távhőszolgáltatás terén 2015-ben kiadott határozatok Távhőszolgáltatókra és távhőtermelőkre vonatkozó engedélyek kiadása, módosítása és visszavonása 2015-ben

db

Távhőszolgáltatói működési engedély kiadása

3

Távhőtermelői működési engedély kiadása

8

Távhőtermelői létesítési engedély kiadása

4

Távhőszolgáltatói működési engedély visszavonása

2

Távhőtermelői működési engedély visszavonása

5

Távhőszolgáltatói és távhőtermelői működési engedély visszavonása (egy határozatban) Távhőszolgáltatói és távhőtermelői működési engedély visszavonása és engedélyes kijelölése (egy határozatban)

1 1

Távhőtermelői létesítési engedély visszavonása

1

Távhőszolgáltatói működési engedély módosítása

11

Távhőtermelői működési engedély módosítása

29

Távhőtermelői létesítési engedély módosítása

4

ÖSSZESEN

69

A távhőszolgáltatói működési engedélyeseknél a 2015. évben helyszíni ellenőrzésre nem került sor. A Hivatal 103 távhőszolgáltatói működési engedélyes jogszabályok által előírt honlapon történő adatközzétételét ellenőrizte. A Hivatal az ellenőrzés során a dokumentumok közzétételének hiányát, illetve a közzétett dokumentumokban adatok és információk hiányát tárta fel. Az adatközzétételre vonatkozó jogszabályi előírásokat nem megfelelően teljesítő engedélyesekkel szemben közigazgatási hatósági eljárás indult a hiányosságok megszüntetésére. A távhőtermelői működési engedélyesek engedélyeiben foglalt előírások betartásának ellenőrzése során helyszíni ellenőrzésre egy alkalommal került sor a létesítmény létesítési engedélyében foglaltaknak való megfelelés ellenőrzése érdekében. Az ellenőrzés lényegi hiányosságot nem tárt fel.

74


4.3. Ellátásbiztonság A Hivatal – ahogyan a 2014 második felében – a gázellátási problémával küzdő távhőszolgáltatók, távhőtermelők esetében (Szekszárd, Kiskunfélegyháza, Szolnok, Szeged) a távhőellátás biztosítása érdekében gázkereskedő ideiglenes kijelölésével oldotta meg a gázellátást, úgy 2015 első felében is szükség volt a szektor működésébe beavatkoznia, és a kijelölés eszközével élnie. Az egyes esetekben kialakult fenntarthatatlan állapot megszüntetése érdekében – az ellátásbiztonságot szem előtt tartva – a Hivatal közbelépett. A 2015. évben két jelentős engedélyvisszavonás történt: •

A Hivatal a 2015. április 2-án kelt határozatában a Szegedi Hőszolgáltató Kft. távhőtermelői és távhőszolgáltatói működési engedélyeit 2015. április 16. 6 órai időponttal visszavonta, illetve ezzel egyidejűleg az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.-t kijelölte a távhőtermelés és távhőszolgáltatás Szegeden történő ellátására a rendes eljárásban kiadandó távhőtermelői működési és távhőszolgáltató működési engedélye jogerőre emelkedéséig terjedő időszakra.

•

A Hivatal a 2015. szeptember 30-án kelt határozatával az Alfa-Nova Kft. részére Szekszárd vonatkozásában kiadott távhőszolgáltatói működési engedélyt és a távhőtermelői működési engedélyt visszavonta. Ezzel egy időben a Hivatal távhőszolgáltatói működési engedélyt, valamint távhőtermelői működési engedélyt adott a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft.-nek Szekszárd város vonatkozásában.

4.4. Árelőkészítés, árszabályozás A Hivatal az éves távhőár- és támogatás-előkészítői feladatkörében eljárva a vonatkozó jogszabályok módosítására a javaslatát a törvényben előírt határidőre (minden év augusztus 31.) teljesítette, melynek során a közel kétszáz, a távhőszektorban érintett gazdasági társaságra nézve előterjesztette javaslatát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé, azok legmagasabb hatósági áraira, illetve az igénybe vehető távhőszolgáltatási támogatások mértékeire. A 2015. október 1-től hatályos módosításokkal kapcsolatosan a Hivatalhoz 50 észrevétel érkezett, melyek közül 33 nem volt megalapozott, 11 esetben az engedélyes adatszolgáltatási hibájára volt visszavezethető az eltérés, míg 6 esetben volt elvi éllel felmerülő kérdés, melyeket a Hivatal javaslatával sikerült megnyugtató módon kezelnie a későbbiekben a jogalkotónak. A Hivatal 2015-ben a támogatás- és árelőkészítési szabályozásban több rendszerszintű módosításra is javaslatot tett. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a támogatási struktúra átalakítást nyert, annak érdekében, hogy a korábbi egyelemű támogatási forma átalakuljon, és az időjárási hatást semlegesítendő egy fix (a fix költségek és fix árbevételek közötti rést lefedni hivatott) és egy változó (a lakosság számára nyújtott hővel korreláló) elemű támogatást határozzon meg a jogalkotó. Ezen elgondolás mentén érdemes volt a meghirdetett távhőtermelői hatósági árak számítását is módosítani annyiban, hogy a fix teljesítménydíjak fedezzék a távhőtermelők fix költségeit, míg a forgalomarányos hődíj fedezze a távhőtermelők változó költségeit. Ezen módosítás kifejezetten azt volt hivatott elősegíteni, hogy a korábbi egyelemű támogatás esetén jelentkező, az időjárás hatásából fakadó túl- vagy alultámogatottságot (a túl meleg vagy túl hideg tél hatását) eliminálja a támogatási rendszerből, de egy másik érdemi hatása is van: a támogatást biztosító kassza pénzárama (likviditása) is kiegyensúlyozottabbá vált, így nem kell a jogalkotónak évközi, a likviditást fenntartó ki- és befizetésekről gondoskodnia.


75

Egy másik lényegi új árszabályozási elem, hogy a Hivatal javaslatára a jogalkotó egy árbenchmark típusú ársapkát is meghatározott azon távhőtermelő számára, amely kizárólag a távhőtermelési vagy villamosenergia-termelési célú folyamattól eltérő ipari folyamatból származó hulladékhőből állítja elő a távhőt. Ettől a könnyítéstől a hulladékhő fokozottabb távhő célú felhasználását lehet remélni, különösen annak fényében, hogy a jogalkotó az ilyen speciális paraméterekkel rendelkező távhőtermelő esetében a nyereségkorlát jogintézményének kötelező alkalmazása alól is felmentést adott. További fontos módosítás volt, hogy a nyereségkorlát feletti eredmény felhasználhatóságával kapcsolatos eddigi merev szabályok is enyhültek, így most már nem a Hivatal hatósági eljárásában megadható előzetes jóváhagyásához kötött a nyereségkorlát feletti eredményrész felhasználása, hanem ezt automatikusan beruházásra fordíthatja az adott engedélyes, jóllehet a beruházási célú felhasználás kötelezettsége továbbra is fennáll az engedélyesek tekintetében, melynek teljesülését a Hivatal ellenőrzi. A már említetteken kívül további előrelépés, hogy az indokolt költségek elismerése terén a Hivatal javaslatára a jogalkotó kibővítette és módosította a szabályok azon körét, amely az idegen tőke költségének elismerhetőségére vonatkozik. Ennek eredményeképpen a jelenlegi szabályok transzparensen tükrözik azokat az elvárásokat a beruházást tervezők felé, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy az árés támogatás-előkészítés során indokolt költségként az idegen tőke költsége elismerhető legyen. A Hivatal csakúgy, mint eddig, 2015-ben is kiemelt fontosságot tulajdonított az engedélyesek számára törvényben előírt feltételeknek megfelelően elkészített számviteli szétválasztáson alapuló adatszolgáltatás kikényszerítésének, melynek érdekében 24 eljárást indított, melyből 6 esetben az eljárást megszüntette, de 18 esetben kötelező tartalmú határozatot hozott, a feltárt hiányosságok orvoslása érdekében. A 2014. évben keletkezett nyereségkorlát feletti eredményrészek vonatkozásában 6 végzés mellett 35 határozatot bocsátott ki a Hivatal 2015-ben.

76


5. Energiahatékonyság Az Európai Unió az energiahatékonyság területén kitűzött célok elérése érdekében irányelvet fogalmazott meg, amely komplex energiahatékonysági kötelezettségeket ír elő a tagállamok számára. Az Országgyűlés az európai uniós rendelkezésekre figyelemmel elfogadta az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényt, mely 2015. június 7-én lépett hatályba. A Hivatal tevékenyen részt vállalt az Energiahatékonysági Irányelv hazai jogszabályokba történő átültetésében, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal történő együttműködés keretében. Az energiahatékonysági törvény számos feladatot utal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatáskörébe. A Hivatal lett többek között a nagyvállalatok részére kötelezően előírt energetikai audit ellenőrzésért felelős hatóság, vezeti az energetikai auditálásra jogosult auditorok és auditáló szervezetek névjegyzékét, engedélyezi és felügyeli a regisztráló szervezetek tevékenységét. A Hivatal feladata a végfelhasználási energia- megtakarítás összesítéséhez szükséges, az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatok nyilvántartása és közzététele. A Hivatalhoz 2015-ben három, az energetikai auditorokat regisztráló szervezeti tevékenység végzésére irányuló kérelem érkezett be, melyek közül egy kérelmező (a Magyar Mérnöki Kamara) kapott engedélyt 2015. szeptember 18-án. A másik két esetben a hiánypótlások elmulasztása következtében eljárást megszüntető végzések kiadására került sor. 2015-ben a Hivatal 44 névjegyzékbe vétel iránti kérelmet (energetikai auditor, energetikai auditáló szervezet) bírált el. A törvényben meghatározott kötelezettségeknek eleget téve az akkreditált auditorok és auditáló szervezetek listája a Hivatal honlapján és az energiahatékonysági honlapon rendszeresen frissül. A megfelelő energetikai auditori kérelmek benyújtásának elősegítése érdekében a Hivatal kidolgozott egy szakmai segédletet, mely a honlapon szintén elérhető. A Hivatal folyamatosan felügyeli a regisztráló szervezet tevékenységét, mely az energetikai auditori kérelmek előzetes elbírálására, az energetikai auditori vizsgák és felkészítő tanfolyamok lebonyolítására terjed ki. A felügyeleti tevékenység hatékony és következetes ellátása érdekében 2015-ben elkészült a felkészítő tanfolyamokra és a kötelező szakmai vizsgákra vonatkozó egységes tananyag tematika és vizsgakérdéssor, továbbá szakmai és vizsgaszabályzat. A regisztráló szervezet által beszedett díjak Hivatalt illető hányada (díjbevétel egyötöde) 2015-ben 391 722 Ft volt. A nagyvállalatok számára kötelezően előírt energetikai auditálási kötelezettség számos jogértelmezési kérdést vetett fel, melyek kapcsán a Hivatal több száz írásos és telefonos megkeresést válaszolt meg. Az érintettek megfelelő tájékoztatása érdekében a törvény hatálybalépését követően Hivatal kidolgozott egy tájékoztató anyagot is (gyakran ismételt kérdések formájában), mely felkerült a honlapra és az aktuális kérdések alapján folyamatosan frissül. A Hivatal közreműködött továbbá az energiahatékonyságról szóló törvény 2015. decemberi módosításában is, mely eredményeként bevezetésre került az energetikai auditra kötelezett vállalakozások éves regisztrációs kötelezettsége.

5.1. Energiahatékonysági tájékoztató honlappal kapcsolatos részletes feladatok 2015. december végén elindult – az energiahatekonysag.mekh.hu címen elérhető – tájékoztató honlap, amelynek létrehozását és működtetését az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény írta elő a Hivatal számára. Ennek keretében a MEKH együttműködik energiahatékonysági és pénzügyi szolgáltatókkal, kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalatokkal és egyéb érintett szervekkel.


77

A honlap az alábbi témákban nyújt információt: • • • • • •

az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos hazai és uniós jogi szabályozás; az energiahatékonysági szolgáltatások és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások finanszírozására, támogatására rendelkezésre álló pénzügyi eszközök, pályázati források; az energiahatékonyságot javító tájékoztató, szemléletformáló, képzési kezdeményezések; megújuló energiaforrásokkal és energiahatékonysággal kapcsolatos gyakorlati módszerek bemutatása, energiamegtakarítási tanácsok, magatartásminták; a hazai energiapolitika stratégiai dokumentumai; a megújuló energiaforrásokkal és energiahatékonysággal kapcsolatos statisztikai adatok.

A honlapot a Hivatal folyamatosan aktualizálja, a tematikát bővíti, segítséget nyújtva a lakosságnak, a vállalatoknak és az önkormányzatoknak energetikai beruházásaikhoz, korszerűsítéseikhez.

78


6. Víziközmű-szolgáltatás működése és szabályozása 6.1 A víziközmű-ágazat helyzete A Vksztv. hatálybalépését követően megkezdett integrációs folyamat a 2015-ben folytatódott, amelynek eredményeként év végére immár csupán 41 víziközmű-szolgáltató folytatott víziközmű-szolgáltatási tevékenységet. A Vksztv. által biztosított szabályozási környezet eredményeként a törvényben definiált üzemeltetési szerződés alapján, közel azonos szolgáltatásminőséggel, valamint hatékony és folyamatos működést biztosítanak a víziközmű-szolgáltatók. A felhasználók szempontjából az a cél, hogy elérhető áron, magas szolgáltatási színvonal mellett jó minőségű ivóvízhez jussanak úgy, hogy a víziközműszolgáltatókra háruló kötelezettségek egyértelműen körülhatároltak legyenek. 2015 során a víziközmű-szolgáltatók a lakossági felhasználók felé, valamint a lakossági díjon elszámolt felhasználás tekintetében továbbra is a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) legfeljebb 90 százalékával számlázhattak a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 4. § (1) bekezdése alapján. A lakossági felhasználók, illetve a lakossági díjon elszámolt felhasználás tekintetében további kedvezményként jelent meg 2015 szeptemberében, hogy a Hivatal által – a korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatások esetében – megállapított átmeneti díjak esetében is törvényi rendelkezés biztosítja a 10 százalékos díjcsökkentést. A Hivatal az év során több tájékoztatót tett közzé honlapján annak érdekében, hogy elősegítse a vonatkozó jogszabályok értelmezését, valamint a víziközmű-szolgáltatók hatékonyabb működését. A Hivatal 2015-ben szakmai javaslataival kiemelten támogatta a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos jogszabályok módosítását, illetve nyújtott szakmai támogatást a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium víziközmű-ágazatot érintő jogalkotási terveihez. A Hivatal munkatársai mindezeken felül számos víziközmű-szolgáltatási ágazattal kapcsolatos konferencián vettek részt belföldön és külföldön egyaránt, amelyeken több előadást is tartottak. Kiváló az együttműködés a víziközmű-szolgáltatók érdekképviseleti szervével, a Magyar Víziközmű Szövetséggel is. A víziközmű-szolgáltatók, települési önkormányzatok, természetes és jogi személyek megkeresésére a Hivatal a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatban több száz szakmai véleményt, tájékoztatást adott ki. Ezek kapcsán a Hivatal jellemzően a hatályos jogszabályokról, illetve a jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztatta az érintetteket, valamint javaslatokat és ajánlásokat tett az egyes előírások értelmezésére.

6.2. Engedélyezés és felügyelet 6.2.1. Engedélyezés A víziközmű-szolgáltatás működésének engedélyezése 2015-ben összesen 33 db működési engedélyt érintő határozatot adott ki a Hivatal. Az új ellátási területek tekintetében folyamatosan érkeztek az üzemeltetési szerződés jóváhagyása vagy módosítása iránti kérelmek. 2015-ben 462 kérelem került elbírálásra, melynek során az eljárás többnyire jóváhagyással, egy esetben elutasítással zárult.


79

2015-ben már nem történt a 2013. évihez hasonló mértékű átalakulás a víziközmű-szolgáltatók tekintetében, azonban további átalakulások és a határozott időre kiadott engedélyek lejárta miatt év végére az engedélyes szolgáltatók száma a 2014. évi 43-hoz képest is tovább, 41-re csökkent.

Gördülő fejlesztési tervek A Vksztv. 11. §-a szerint a víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében – a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll. A terveket minden év szeptember 15-ig kell a Hivatalhoz benyújtania – az üzemeltetési szerződés típusától függően – az ellátásért felelősöknek, illetve a víziközműszolgáltatóknak. 2015 elején lezárult a 2015–2029-re vonatkozó gördülő fejlesztési tervekkel kapcsolatos, folyamatban lévő mintegy 350 eljárás. A 2016–2030. évi tervek beadási határideje 2015. szeptember 15. volt. A 2015. szeptembertől benyújtott gördülő fejlesztési terveket tartalmazó beadványok a jogszabályi előírásoknak megfelelően víziközmű-rendszerenként külön eljárásokra tagolódtak, így mintegy 2025 eljárás indult. A gördülő fejlesztési tervezéssel kapcsolatos munka a kérelmek benyújtását megelőzően elkezdődött, amihez a Hivatal segítségként ajánlást tett közzé honlapján. A gördülő fejlesztési tervek jóváhagyási eljárásainak tapasztalatai szerint a 2015-ben benyújtott tervek a 2014. évihez képest összességében javultak, azonban továbbra is nagyon eltérő tartalmúak és színvonalúak. A kérelmezők nagy részénél az egyes munkák leírása felületes, túl rövid ahhoz, hogy reálisan meg lehessen ítélni a karbantartás/felújítás, illetve a felújítás/beruházás elhatárolásának helyességét és az értékarányosságot. A beruházási tervek között nagyon sok beruházási költséget nem tartalmazó terv szerepel, vagy olyan nyilatkozat, melyben az ellátásért felelős kinyilvánítja, hogy nem tud vagy nem szándékozik beruházási feladatot végrehajtani az elkövetkező 15 évben. A beruházási terveknél nagyon sok esetben az tapasztalható, hogy a tervben szerepeltetett feladatok KEOP beruházás keretein belül valósulnak meg, ezért a kérelmező sok esetben sem részletesebb műszaki leírást, sem becsült költséget nem rendelt az egyes munkákhoz. A Hivatal gyakorlata szerint kizárólag azok a gördülő fejlesztési tervek kerültek/nek jóváhagyásra, melyekben a fejlesztési célok műszakilag indokoltak és elfogadhatók voltak, a megvalósításukhoz szükséges forrás bemutatásra került, illetve a tervek a kérelem beadásakor érvényes jogszabályi környezet előírásainak megfelelően készültek el. A gördülő fejlesztési tervek tekintetében mind a Hivatal, mind a kérelmezők számára nagy kihívás volt a tavalyi év. A Hivatal célja a gördülő fejlesztési tervezési feladatok felügyeletével, hogy hozzájáruljon a víziközmű-szolgáltatási ágazat közművagyonának és működtető eszközeinek hosszú távon megfelelő műszaki színvonalához és állapotához, a víziközmű-szolgáltatás folyamatos és költséghatékony biztosításához. Ennek érdekében következetesen alkalmazza a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, azonban a jövőbeni minőségi tervezés érdekében folyamatosan konzultál a víziközmű-szolgáltatók szakmai képviseletével, a Magyar Víziközmű Szövetséggel.

Nemzeti Víziközmű Nyilvántartás A Hivatal tavaly folytatta a 2014. szeptember 1-jével felállított Nemzeti Víziközmű Nyilvántartás fejlesztését, amely így – a kiemelt jelentőségű naprakész információkon kívül – az adatok történetiségének (változásainak) megjelenítésére is alkalmassá vált.

80


6.2.2. Ellenőrzés A Hivatal 2015-ben jelentős mértékben emelte a víziközmű-szolgáltatók átfogó ellenőrzéseinek számát, amellyel a szolgáltatók feletti felügyeleti jogkör hangsúlyosabb gyakorlása vált lehetővé, valamint új, korábban nem végzett ellenőrzésekre is sor került (GFT-benyújtást elmulasztók ellenőrzése). A szolgáltatók a megemelt számú ellenőrzések alkalmával segítséget is kaptak a jelentős mértékben megváltozott és folyamatosan változó jogszabályi környezethez való helyes alkalmazkodáshoz, és bár már szankciók alkalmazására is sor került, sok esetben a feltárt kisebb súlyú jogsértéseket még az eljárások során orvosolhatták. Az átfogó ellenőrzések mellett a Hivatal számos témaellenőrzést végzett. 2015-ben a lezárult 341 ellenőrzés több mint 70%-a (245 ellenőrzés) megállapítással zárult és jogkövetkezmény alkalmazására került sor.

Átfogó ellenőrzések Az ellenőrzések száma és eredménye A Hivatal a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyben foglalt feltételeknek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak való teljes körű megfelelőség átfogó ellenőrzésére 2015-ben 12 szolgáltató tekintetében indított eljárást. A tavaly lezárult 8 ellenőrzés eredményeként különösen súlyos jogszabálysértés nem került feltárásra, a kisebb súlyú szabálytalanságok megszüntetésére a Hivatal írásban hívta fel a szolgáltatók figyelmét. A megállapított jogszabálysértések típusai Súlyos jogszabálysértések: • •

nem megfelelő közgazdasági mutatók; engedélyhez kötött tevékenységek kiszervezése a Hivatal engedélye nélkül.

Kisebb súlyú jogszabálysértések: • •

• • • • •

számviteli szétválasztás szabályainak megsértése; beszerzések lefolytatása – a beszerzési szabályzattól eltérő beszerzési eljárást folytatnak; – kiadmányozás, aláírás során eltérnek a szabályzatban előírtaktól; használati díj elszámolása (több esetben előfordult, hogy az ellátásért felelősnek fizetendő használati díjjal szemben biogázteleppel kapcsolatos fejlesztést, rekonstrukciót számított be a szolgáltató); az Üzletszabályzatban foglaltak nem pontos alkalmazása; átadási pontok nem megfelelő kialakítása, víziközmű-rendszerek rendezetlensége; a felhasználói egyenérték „B” tényezőjéhez tartozó felhasználók nem megfelelő besorolása; víziközmű-fejlesztési nyilvántartás nem tartalmaz minden, a jogszabályban előírt tartalmi elemet.

Engedély nélkül folytatott víziközmű-szolgáltatói tevékenység feltárása Az ellenőrzések száma A 2013-ban megkezdett ellenőrzéssorozat folytatásaként 2015-ben már csak egy ellenőrzést indított meg a Hivatal, mivel jellemzően már nem merült fel annak lehetősége, hogy olyan szolgáltató végez víziközmű-szolgáltatást, amely működési engedély kiadása iránti kérelmet nem nyújtott be, illetve engedéllyel nem rendelkezik.


81

Az ellenőrzések eredménye Jogosulatlan szolgáltató eltiltására nem került sor, mert az ellátás biztonsága és folyamatossága érdekében megindított közérdekű üzemeltető kijelölése iránti eljárás során az üzemeltetési jogviszony rendeződött.

A használati díj felhasználásának ellenőrzése az ellátásért felelősöknél Az ellenőrzések száma A használati díj felhasználását 14 (eltérő lakosság számú) településen ellenőriztük le. Az ellenőrzések eredménye Az ellátásért felelősöknél elvégzett ellenőrzések összesen 1 127 000 000 Ft jogszerű felhasználását érintették, és a 14 ellenőrzéséből 8 során állapított meg jogszabálysértést a Hivatal. A megállapított jogsértések típusai • •

elkülönített bankszámla hiánya; az ellátásért felelős a használati díjat nem a Vksztv. 18. §-ában foglaltaknak megfelelő módon használta fel;

•

a használati díj felhasználása az Ellátásért felelős jelenlegi nyilvántartásai alapján nem követhető nyomon pontosan;

•

az elkülönített számlán csak a számlanyitást követően esedékes használatidíj-bevételek kerültek jóváírásra, nem a teljes, 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozó fel nem használt használati díjak összege.

2016–2030. évi gördülő fejlesztési tervek benyújtásának ellenőrzése Az ellenőrzések száma A Hivatal 169 víziközmű-rendszer tekintetében folytatta le az ellátásért felelősök Gördülő Fejlesztési Terv benyújtási kötelezettségének teljesítését vizsgáló témaellenőrzést. Az ellenőrzések eredménye A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően 11 esetben a víziközmű-szolgáltatót köteleztük a Terv benyújtására, a fennmaradó ügyekben pedig a települési önkormányzatot. A határozatokban előírt kötelezettség teljesítését a Hivatal figyelemmel kíséri, szükség esetén a végrehajtás kikényszerítése érdekében bírságot szabhat ki. A megállapított jogsértések típusai Az érintett ellátásért felelősök nem tettek eleget a Vksztv. 11. § (2)–(3) bekezdésében foglalt, 2016–2030. évre vonatkozó gördülő fejlesztési terv benyújtási kötelezettségüknek.

Víziközmű-szolgáltatás díjainak ellenőrzése Ellenőrzések száma Díjfelügyeleti eljárást 8 település tekintetében, 2 víziközmű-szolgáltatót érintően indított a Hivatal.

82


Az ellenőrzések eredménye A lefolytatott ellenőrzések eredményeként 8 esetben tárta fel a Hivatal jogsértő díj alkalmazását. Ezekben az esetekben a jogszabályok megsértése miatt a Hivatal eltiltotta a szolgáltatót a jogszabálysértő díj alkalmazásától, egyúttal kötelezte a jogszerű díj alkalmazására és a jogsértő módon elért többletbevételnek a sérelmet szenvedett fogyasztók részére történő visszatérítésére. Figyelemmel arra, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a rezsicsökkentés számításánál a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjat kell alapul venni, azon szolgáltatók esetében, ahol a díj jogszerűtlensége megállapításra került, az ellenőrzés lezárásakor a rezsicsökkentés vizsgálatára hatáskörrel rendelkező fogyasztóvédelmi hatóság eljárását kezdeményezte a Hivatal. Megállapított jogsértések típusai: • •

a víziközmű-szolgáltatás díjának 4,2%-ot meghaladó mértékben történő emelése; alapdíj bevezetése, vízmérő szerinti differenciálása.

A 2015. évi adatokat összehasonlítva a 2013. és 2014. évi adatokkal megállapítható, hogy a folyamatos díjfelügyeleti tevékenység eredményeként a jogszerűen alkalmazott díjak aránya relevánsan növekszik.

6.3. Ellátásbiztonság 2015-ben a közérdekű üzemeltető kijelölésére irányuló eljárások tekintetében 172 döntés született, amelyek keretében főként hosszabbításra került sor, és jellemzően még mindig azon szolgáltatók ellátási területeire vonatkozóan, ahol a 2013. és 2014. évben a működési engedély iránti kérelmek elutasításra kerültek. Eljárás megszüntetésére 11 esetben került sor, ugyanis az érintett ellátásért felelősnek sikerült üzemeltetési szerződést kötnie valamelyik víziközmű-szolgáltatóval. Ellátás nélkül egyetlen település sem maradt, ugyanakkor a Hivatal a megalapozott döntés meghozatalához szükséges tényállást sok esetben csak hosszadalmas és bonyolult eljárás keretében tudta megállapítani.

6.4. Víziközmű-szolgáltatás árelőkészítése, árszabályozása 6.4.1. Korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás díjai Azokon a területeken, ahol olyan beruházást hajtanak végre, amelynek eredményeképpen a településen korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás válik a felhasználók számára elérhetővé a Hivatal a víziközmű-szolgáltató kérelmére szolgáltatási díjat állapít meg. A 2015-ös év első felében, 2015. július 24. napjáig a korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás díját a Hivatal a miniszterrel egyetértésben állapította meg. 2015. július 24. napját követően a jogszabályi változások következtében a Hivatal már önállóan, a miniszter egyetértése nélkül dönt az – immár új néven meghatározott – átmeneti díjak megállapításának kérdésében. A 2015-ös év során több mint 65 település vonatkozásában érkezett be a Hivatalhoz korábban nem nyújtott víziközmű-szolgáltatás díjának megállapításával kapcsolatos kérelem, melyek vagy elbírálásra kerültek, vagy az eljárásokban a tényállás teljes körű tisztázása zajlik.


83

6.4.2. Víziközmű-szolgáltatók egyes szabályzatainak, pályázatainak jóváhagyása, kiszervezés engedélyezése A Hivatal látja el a víziközmű-szolgáltatók üzletszabályzatának és beszerzési szabályzatának – vagy azok módosításának – jóváhagyását, illetve a víziközmű-üzemeltetés egyes meghatározott részének, illetve részeinek kiszervezésének engedélyezését. A Hivatal – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő – üzletszabályzatok jóváhagyásával biztosítja a víziközmű-szolgáltatók felhasználókkal fennálló szerződéses kapcsolatának alapjait, illetve a víziközműszolgáltató által a felhasználók részére nyújtott víziközmű-szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit. A 2015-ös évben mind a Vksztv., mind pedig a Vksztv. végrehajtási rendeletének módosítása több olyan új, a korábbiakhoz képest részletesebb előírást, valamint új feladatot határozott meg, amelyek üzletszabályzatban való átvezetése kiemelt feladatként került ellátásra. Az új szabályok elsődlegesen a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók jogait és érdekeit védik, illetve garanciát jelentenek a víziközmű-szolgáltatás színvonalának és biztonságának növelésére. A Vksztv. 16. § (1) bekezdése szerinti esetekben az üzemeltetési szerződés megkötésére az ellátásért felelős pályázati eljárást köteles lefolytatni. A pályázat egyidejűleg mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazat, illetve több víziközmű-rendszer vonatkozásában is kiírható. A pályázati kiírási dokumentáció és hirdetmény szövegét az ellátásért felelős elkészíti, és azokat jóváhagyásra megküldi a Hivatalnak. A pályázati kiírási dokumentáció jóváhagyása során a Hivatal a pályázati kiírás tartalmi követelményeire vonatkozó, valamint a Vksztv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülését vizsgálja. Figyelemmel arra, hogy a víziközmű-szolgáltatók szinte kivétel nélkül olyan ellátásért felelősök területén végzik a víziközművek üzemeltetését, illetve nyújtják a víziközműszolgáltatást, amelyek a víziközmű-szolgáltatóban tulajdonrésszel rendelkeznek, így ilyen pályázat elbírálására 2015-ben mindössze egy alkalommal került sor. A víziközmű-szolgáltatók beszerzési szabályzatának jóváhagyásával párhuzamosan a Hivatal folyamatosan figyelemmel kísérte a beszerzések, szerződések jogszerűségét is. A víziközmű-szolgáltatási ágazatban különös jelentősége van a közbeszerzésnek, illetve a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseknek is, mivel a Vksztv. előírása alapján víziközmű kizárólag állami, illetve önkormányzati tulajdonban lehet. 2015-ben a Hivatal öt esetben járt el a víziközmű-szolgáltatók beszerzési szabályzatának módosításának jóváhagyására irányuló eljárásban, azonban a közbeszerzési jogszabályok 2015 végén történő módosításainak köszönhetően a 2016-os évben várhatóan ez a szám jelentően emelkedik majd. A kiszervezési engedély hatálya alá eső egyes tevékenységek tekintetében a Hivatal az egyéb jogszabályi követelményeknek való egyidejű megfelelés mellett akkor engedélyezi a kiszervezést, ha egyértelműen megállapítható, hogy a kiszervezés a víziközmű-szolgáltatás költséghatékonyságát lényegesen javítani tudja, vagy a kérelmező nem rendelkezik azokkal a kapacitásokkal, képességekkel, melyek az adott tevékenység elvárt tartalmú és színvonalú elvégzéséhez szükségesek. A kiszervezési szabályozással elérni kívánt cél biztosítása érdekében és azzal összhangban a Hivatal az engedélyező határozatban meghatározza azt a konkrét, tárgy szerinti tevékenységre jellemző módon kifejezett árszínvonalat, amely felett a tevékenység nem kiszervezhető, illetve meghatározza a kiszervezés díjakban megképzett költségfedezetre gyakorolt, a Hivatal által elismert összegszerű hatását. A korábbi évek hatósági tapasztalatai alapján az egyes engedélyköteles kiszervezési tevékenységek tekintetében olyan piaci információk is a Hivatal rendelkezésére állnak, amelyek összevetésével az engedélyezni kért legmagasabb kiszervezési összeg még pontosabban meghatározható. 2015-ben közel 70 esetben kérelmezték a víziközmű-szolgáltatók a Hivataltól egyes víziközműüzemeltetési tevékenységeik kiszervezésének engedélyezését. Több száz tájékoztatást küldtek továbbá a víziközmű-szolgáltatók azon kiszervezésekről, melyek tekintetében nem kötelesek a Hivatal engedélyét

84


kérni. A Hivatal a víziközmű-szolgáltatók kiszervezéseiről egységes nyilvántartást vezet, jelentősen megkönnyítve az ellenőrzést. Mivel – a fentebb leírtak szerint – a víziközmű-szolgáltatási ágazatban az érintett szereplők nemzeti vagyon elemeit használják, hasznosítják, a kiszervezett tevékenységek szigorú felügyelete különösen indokolt. A Hivatal szoros felügyeletével biztosítható, hogy a víziközműszolgáltatók a víziközmű-üzemeltetés egyes tevékenységeit csak akkor szervezik ki, amennyiben azok valóban gazdaságilag indokolhatóak és jelentősen hatékonyabb működést eredményeznek.

6.4.3. Víziközmű-szolgáltatási díjakra vonatkozó javaslat előkészítése A Hivatal 2015-ben is nagy hangsúlyt fektetett a víziközmű-szolgáltatás hatósági díjaira (valamint átadási áraira) vonatkozó javaslat elkészítésére, és a jogszabályban megállapított határidőben megküldte azt a nemzeti fejlesztési miniszter részére. Az ország az alkalmazott díjak, illetve díjszerkezetek tekintetében rendkívül sokszínű, víziközmű-szolgáltatónként és ellátási területenként is eltérő díjképzési elvek kerülnek – a korábban megállapított és befagyasztott díjakra figyelemmel – jelenleg is alkalmazásra, melynek eredményenként számtalan díjkategória létezik. A díjakban mutatkozó, felhasználókat érintő eltérések országszerte jelentősek. Az árszabályozás legfontosabb célja ezek alapján egyértelműen az, hogy a díjképzést közös elvi alapra helyezve az eltéréseket közelítse egymáshoz, illetve a kiegyenlítésre törekedjen. A díjjavaslat elkészítése érdekében a Hivatal a díjmegállapításhoz szükséges adatokat bekérte a víziközmű-szolgáltatóktól. A díjelőkészítéshez gyűjtött adatok elsősorban a víziközmű-szolgáltatók 2014es üzleti évre vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti auditált beszámolóján és a társaságok főkönyvi kivonatán alapulnak, amelyek mellett azonban számos kalkuláció, szerződés és jognyilatkozat is figyelembevételre került. Az adatszolgáltatás alapján megtörtént az egyes díjelemként figyelembe vehető költségek csoportosítása is, úgy mint egyedi költségek, kiemelt kiadáscsoportok, szolgáltatói tevékenységek költségei, víziközműrendszerekhez kapcsolódó tevékenységek költségei, távvezetékekhez kapcsolódó költségek, rendszereken felmerült kapacitásköltségek, csapadékvíz kezeléséhez kapcsolódó költségek. A víziközmű-szolgáltatási díjjavaslathoz szükséges adatbekérés során 43 víziközmű-szolgáltató és 3160 települési önkormányzat részére küldött a Hivatal adatszolgáltatás teljesítésére való felhívást. A költségadatok beérkezését követően a közműves ívóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében meghatározásra kerültek az indokolt működési költségek és a díjelemek, kialakításra került az árazási modell, illetve 2015. október 15-ére elkészült a díjakra vonatkozó javaslat is. A díjjavaslat részeként – a hatékony jogalkotás elősegítése érdekében – a Hivatal a díjmegállapítás részletes koncepcióját, a hatósági díjalternatívák előnyeit és lehetséges kockázatait a lakossági és nem lakossági felhasználók tekintetében, valamint a díjrendelet hatálybalépésével egyidejűleg szükséges jogszabályi módosításokra tett javaslatait is megküldte a nemzeti fejlesztési miniszter részére. A víziközmű-szolgáltatás díjaira tett javaslat mellett a Hivatal tavaly a víziközmű-szolgáltató által külön díj ellenében végzendő szolgáltatások körére és díjaira, az ingyenesen biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körére, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körére és díjaira is javaslatot tett. A különdíjas szolgáltatások hatósági árszabályozásának az energetikai (villamos energia, földgáz) ágazatokban – melyek alapvető jogintézményein a Vksztv. is nyugszik – kialakult gyakorlata van, szemben a víziközmű-szolgáltatók gyakorlatával, amely mind a szolgáltatás tartalma, mind pedig a szolgáltatásért felszámított díjak tekintetében jelentős eltérést, szórást mutat. Fentiekre tekintettel a Hivatal olyan szabályozást és díjrendszert készített elő, amelyhez hasonló korábban nem létezett az ágazatban. A javaslattételnél alapvető célként fogalmazódott meg, hogy első alkalommal olyan tevékenységek kerüljenek meghatározásra, amelyeket a víziközmű-szolgáltatók nemcsak hogy


85

kizárólagosan végeznek, de jelentős számú felhasználót is érintenek, továbbá a korábbi szabályozatlanságból adódóan mind a víziközmű-szolgáltatók, mind pedig felhasználók számára a díj alkalmazását és mértékét tekintve hatósági ellenőrzési kockázatot jelentenek. A külön díj ellenében nyújtható szolgáltatások körének meghatározása tekintetében – a vizsgált adatok alapján – megállapítható volt, hogy az egyes víziközmű-szolgáltatók által meghatározott tevékenységek rendkívül eltérő tartalommal kerültek meghatározásra, így ezeket a tevékenységeket a Hivatalnak munka-, illetve részfolyamatokra bontva kellett vizsgálnia. Az egyes szolgáltatások tekintetében a Hivatal figyelemmel volt a Vksztv. 72/A. § (1) bekezdésében foglaltakra, amely szerint a szabályozni kívánt szolgáltatások köre kizárólag a víziközmű-szolgáltatók által kizárólagosan végzett szolgáltatásokra terjedhet ki. Fentiek alapján a Hivatal a szolgáltatások szabályozandó körének első ízben történő meghatározása, a víziközmű-szolgáltatók részéről beérkezett adatok alapos elemzése, illetve a felhasználók érdekeinek maradéktalan szem előtt tartása érdekében – az ehhez szükséges idővel összhangban – úgy tette meg a külön díj ellenében végzendő szolgáltatásokkal kapcsolatos javaslatát, hogy az alapján megalapozott és szakmailag indokolt döntést hozhasson a nemzeti fejlesztési miniszter. A szakmai egyeztetések során kialakított tevékenységlistát, illetve a tevékenységek beárazásához szükséges adatgyűjtő táblázatot a Hivatal minden víziközmű-szolgáltatónak megküldte. Az egyes tevékenységek műszaki tartalma és azok kapcsolódó költségeinek kalkulációs módszertana az alapoktól került felépítésre, figyelembe véve a víziközmű-szolgáltatók jelenleg alkalmazott (az új tevékenységekkel közvetlenül nem vagy csak részben megfeleltethető) gyakorlatát, törekedve az egységes terminológia és műszaki tartalom kialakítására, illetve az egységes díjak bevezethetőségének megteremtésére.

86


7. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak meghatározásának előkészítése 2015-ben a Hivatal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szakterületen a korábbi években kiépített rendszer mentén a felügyeleti díjhoz, a díjelőkészítéshez, valamint az ideiglenes ellátás díjából nem fedezhető többletköltség-igények elbírálásához szükséges adatszolgáltatásokat dolgozta fel. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatóktól valamennyi adatbekérés – a korábbi éveknek megfelelően – elektronikusan történt. A nemzeti fejlesztési miniszter rendeletalkotási jogkörébe tartozó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak szabályozásának előkészítéséhez szükséges díjjavaslatot, a közszolgáltatók által benyújtott adatszolgáltatásokra alapozva a jogszabályban előírt határidőre megküldte a Hivatal.

7.1. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási ágazat helyzete A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási ágazatban a korábbi években lezajlott szerkezeti átalakulást követően tavaly nem voltak tapasztalhatók jelentős változások. A felügyeleti díj számításához szükséges bevallások nyilvántartása, nyomon követése, valamint a bevallások alapján megállapított díjfizetési kötelezettség meghatározása – a korábbi évhez hasonlóan szintén – a Hivatal munkájának részét képezte. A felügyeleti díjbevallások alapján 2015 vonatkozásában 142 hulladékgazdálkodási közszolgáltató végzett közszolgáltatási tevékenységet, ebből 136 végzett közszolgáltatási tevékenységet tárgyév december 31. napján. A Hivatal három hulladékgazdálkodási közszolgáltatóval szemben négy alkalommal szabott ki eljárási bírságot, tekintettel arra, hogy a felügyeleti díjbevallást többszöri felszólítás ellenére sem teljesítették. A Hivatalhoz beérkező, hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját sérelmező (számottevően lakossági) panaszok 2015-ben lényegesen csökkentek a korábbi évekhez képest – összesen 19 panasz érkezett –, ezzel szemben a díjalkalmazást érintő állásfoglalás kérések száma 29-re nőtt.

7.2. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj előkészítése A Hivatal 2015 első negyedévében meghatározta a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj előkészítési tevékenységhez szükséges adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményeit. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat meghatározó adatok, tényezők rendkívül nagy száma okán az egyes paramétereknek, illetve azok kombinációjának elemzése, valamint a nem megfelelően megadott adatok kiszűrése számítógéppel támogatott adatfeldolgozási rendszerrel történt. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj előkészítési munkához szükséges adatszolgáltatást az erre kötelezett hulladékgazdálkodási közszolgáltatóknak elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kellett teljesíteniük. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatók megfelelő tájékoztatása érdekében a Hivatal kiemelt figyelmet fordított a honlapján található hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó tartalmak folyamatos fejlesztésére is. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatók számviteli szétválasztási kötelezettségének teljesítése kapcsán a Hivatal a korábbi évekhez hasonlóan kidolgozta ajánlását, melyet szintén elérhetővé tett a honlapján.

87


A Hivatal által kiküldött, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatókat 2014. évet érintő21 adatszolgáltatás teljesítésére kötelező határozatok eredményeként összesen 172 darab, a díjelőkészítés során felhasználható és értékelhető adatszolgáltatás érkezett be a Hivatalhoz.

17. táblázat: Hulladékgazdálkodási közszolgáltatók adatszolgáltatásai Adatszolgáltatás során beérkezett adatok Adatszolgáltatással érintett tárgyév 22

Közszolgáltatók száma

Települések száma

Lakosság száma

Háztartások száma

2014

172

3133

9 768 406

4 379 295

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásidíj-előkészítés a 2014. év hulladékgazdálkodási közszolgáltatás naturális és költségadatai alapján történt. Az adatszolgáltatásokban szereplő lakosok száma lefedte a népesség 99,12 százalékát. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításához a Hivatal elemezte a hulladékmennyiségek fajlagos értékeit, amely alapján meghatározható a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj, továbbá a várható hulladékmennyiségek egy lakosra és háztartásra.

27. ábra: Települések fajlagos hulladékmennyiségi adatai megyei bontásban

21

A 2015. október 30-i határidővel felterjesztett hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj a 2014. évi adatok alapján történik, ezért ebben az időszakban még nincs lezárt, 2015. évi adat. 22 A közszolgáltatók 2015. évi mérlegbeszámoló elkészítésének határideje 2016. május 31., így ezt követően lehet pénzügyileg alátámasztott és a tulajdonos által elfogadott, hiteles adatokat szolgáltatni.

88


7.3. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ideiglenes ellátásával kapcsolatos feladatok A katasztrófavédelmi szerv tájékoztatása alapján 2015-ben 109 település esetében szűnt meg az ideiglenes ellátásra történt kijelölés, míg a 2015. december 31. napján érvényben lévő adatbázis alapján 104 település tekintetében ideiglenes ellátás keretében történt a közszolgáltatás biztosítása. Az újonnan kijelölt, illetve a folyamatosan kijelölt településekkel mindösszesen 164 település volt érintett ideiglenes kijelöléssel 2015-ben, mely 28 ideiglenesen kijelölt közszolgáltató között oszlott meg. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására vonatkozó ideiglenes kijelölés keretében a 14 közszolgáltatótól 21 indokolt többletköltség fedezésére irányuló kompenzációs igény érkezett a Hivatalhoz, összesen 553 361 337 Ft értékben. A Hivatal 17 esetben tett javaslatot az előirányzat kezelőjének a többletköltségek fedezésére szolgáló támogatás folyósítására, összesen 282 873 658 Ft értékben. Három igénylés esetében hiányos adatszolgáltatás miatt érdemi javaslattételre nem került sor, egy esetben a benyújtott kompenzációs igényt a közszolgáltató visszavonta, ezért ezt nem bírálta el a Hivatal.

7.4. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos ellenőrzések 7.4.1. Az ellenőrzések száma és eredménye Az ellenőrzések száma Az alkalmazott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak jogszerűségének vizsgálata 64 település 2 831 148 lakosát érintette.

Az ellenőrzések eredménye Jogszabálysértő díj alkalmazását 21 közszolgáltató esetében tárta fel a Hivatal, ezekben az esetekben kötelezte a közszolgáltatót a jogszerűtlen díjalkalmazással elért többletbevétel visszatérítésére. A 2014-ben kiadott díjfelügyeleti tárgyú határozatok végrehajtásának kikényszerítése összesen több mint 130 millió forint jogsértően felszámított díj visszatérítését eredményezte a felhasználók részére.

A megállapított jogsértések típusai • • •

a 2013. első félévére lehetővé tett 4,2%-os díjemelés alapjának téves meghatározása; a 2013. október 22-én hatályba lépett törvénymódosítás figyelmen kívül hagyása; nem természetes személyek díjának téves meghatározása.

A 2015-ben indult eljárások 55%-ában tárta fel a Hivatal jogsértő díj alkalmazását, ami a tavalyi arányhoz képest nem jelent releváns változást. A jogsértő díjak alkalmazása tehát még mindig nem mutat csökkenő tendenciát, a közszolgáltatók egy része téves jogértelmezés, más részük tudatos magatartás következtében


89

nem alkalmazza megfelelően a vonatkozó jogszabályokat. Ezzel együtt a Hivatal határozatait a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók a tavalyi 80%-os aránynál alacsonyabb mértékben, 60%-ban támadták meg bíróság előtt.

90


8. A hivatal nemzetközi szerepvállalása 8.1. ACER 8.1.1. Munkacsoportok Az ACER öt munkacsoportban és az alattuk működő harminchárom almunkacsoportban (Task Force, TF és Work Stream, WS) végez szakmai munkát a villamosenergia- és földgázpiacok megnyitása, az energiapiacok EU-szintű szabályozása érdekében. A Hivatal dolgozói tagként vagy megfigyelőként részt vesznek a munkacsoportok többségének havi rendszerességgel megrendezett ülésein, illetve koordinálják a közös álláspont kidolgozását az ACER, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), valamint az iparág egyéb szereplői között. Az ACER földgázpiaci regionális együttműködéséért felelős munkacsoport dél-délkelet-európai alcsoportjának (GRI SSE) társelnökségét a Hivatal vette át a lengyel szabályozó hatóságtól 2015 novemberében. Az ACER Gáz Infrastruktúra Munkacsoport (Gas Infrastructure Task Force) előkészítette a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló 347/2013/EU rendelet (TEN-E Rendelet) alapján kialakítandó II. közös érdekű projektlista (PCI) feltételrendszerét, illetve a projektekre vonatkozó alkalmazandó tagállami engedélyezési folyamatot. A munkafolyamatokban a Hivatal jelentős szerepet vállalt. A DG ENER és az ACER útmutatásai alapján, az ENTSOG közreműködésével a projektgazdák összeállították a „Földgáz Közös Érdekű Projektek Jelölti Listát („Gas Candidate PCI Assessment Checklist”), melynek minden projektjére költség-haszon elemzés (CBA) és határkeresztezési költségmegosztás (CBCA) készült. Ezek alapján a lista minden projektjére a projektgazdák elkészítették a beruházásijavaslat-tervezetet, melyeket a Bizottsághoz kellett benyújtani. A projektek elemzésére a DG ENER több regionális munkacsoportot hozott létre, melyek 2015. október közepére véglegesítették a Bizottság elé beterjesztendő, részben már klaszterekbe csoportosított előzetes PCI-listát. A tervezett listát az ACER október végéig véleményezte, majd a véglegesen beterjesztendő listáról november 3-án döntött a tagállami képviselőkből álló Magas Szintű Döntéshozó Csoport. Ezt követően a Bizottság 2015. november 18-i kollégium ülésén fogadta el felhatalmazáson alapuló rendeletét (delegated act) a II. uniós PCI-listáról.

A listára felkerült, Magyarországot érintő gázipari projektek: •

Magyarország–Szlovénia összekötő vezeték;

•

Bulgária–Románia–Magyarország–Ausztria (RoHuAt/BRUA) vezetékrendszer, mely fekete-tengeri offshore termelésű földgázt fog szállítani az osztrák Baumgarten csomópontig;

•

Bulgária–Románia–Magyarország–Szlovákia (Eastring) vezetékrendszer;

•

Görögország–Macedónia–Szerbia–Magyarország vezetékrendszer (TESLA);

•

Krk LNG terminál – Drávaszerdahely gázvezeték, mely LNG-eredetű földgázt szállítana Magyarországra.


91

A fent leírt eljárással megegyező folyamat alapján elfogadott, Magyarországot érintő villamos energia közös érdekű projektek: •

Žerjavenec (HR) / Hévíz (HU) és Cirkovce (SI) összekapcsolása;

•

összekapcsolás Bős (Gabčíkovo) (SK)–Gönyű (HU) és Nagygyőröd (Veľký Ďur) (SK) között;

•

Magyarország és Szlovákia összekapcsolása Sajóivánka (HU) és Rimaszombat (Rimavská Sobota) (SK) között;

•

Kisvárda környéke (HU) és Nagykapos (Velké Kapušany) (SK) összekapcsolása.

8.1.2. Szabályozók Tanácsa (Board of Regulators – BoR) Az ACER vezető testülete a Szabályozók Tanácsa havi rendszerességgel ülésezik, amelyen a Hivatalt a nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettes képviseli.

8.1.3. Európai uniós üzemi és kereskedelmi szabályok (Network Code-ok) és egyéb uniós feladatok Az Európai Unióban 2015-ben is folytatódott a Keretjellegű Iránymutatások (Framework Guidelines, FG) alapján az Üzemi és Kereskedelmi Szabályok (Network Code-ok, NC) kidolgozása. A MEKH részt vesz a szabályzatok műhelyvitáin, telefonkonferenciákon és az ACER projektcsoportjait támogatva dolgozik a szabályzatok folyamatos fejlesztésén.

8.1.3.1. Földgáz Az Európai Unió földgázpiacán 2015-ben három üzemi és kereskedelmi szabályzat született meg és lépett hatályba. Ezek közül a magyar földgázrendszer kettőt már alkalmaz, egy további (TAR NC) jelenleg is kidolgozás alatt áll.

• Torlódáskezelési Eljárások rendeletmelléklet (Congestion Management Procedures): A magyar Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat jóváhagyásával a Hivatal már átvezette az uniós előírást, amely így a magyar rendszerben is alkalmazható. A rendelet mellékletének alkalmazása egy mechanizmust kivéve 2013. október 1-től kötelező, kivétel nélküli alkalmazása 2016. július 1-től lesz kötelező.

• Kapacitásallokációs Mechanizmusok Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (Network Code on Capacity Allocation Mechanisms, CAM NC): Az NC hatályba lépésének időpontja 2013. november 4., amely 2015. november 1-től kötelezően alkalmazandó. A 2015. novemberre elkészült második (utolsó) CAM NC Roadmap felhívta a figyelmet a CAM NC kapacitáslekötési platformokra vonatkozó előírások hiányos alkalmazására. A kapacitáslekötési platformok kérdése néhány határkeresztező pont tekintetében továbbra is nyitott – az érintett rendszerirányítók közötti tárgyalásokat a Hivatal figyelemmel követi.

92


• Rendszeregyensúlyozási Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (Network Code on Gas Balancing, BAL NC): Az NC a Bizottság 312/2014/EU rendeleteként 2014. április 16-án lépett hatályba. A magyar szállítási rendszerüzemeltető 2015. október 1-től alkalmazza az NC-t. Az NC alkalmazásának betartása az európai harmonizáció megteremtésének érdekében nemzetközi fórumokon is folyamatosan megvitatásra kerül, így az NC által előírtak összeegyeztethetőségét a szomszédos szállítórendszerek megoldásaival a nemzetközi szakemberek követik figyelemmel.

• Interoperabilitás és Adatcsere Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (Network Code on Interoperability and Data Exchange Rules, NC IO): A szállításirendszer-üzemeltetők együttműködését harmonizáló szabályrendszert 2014. november 4-én hagyták jóvá. Az NC IO-t 2015. április 30-án tette közzé az Európai Bizottság. 2015 második félévében kidolgozásra és jóváhagyásra került a rendelet által előírt Határkeresztező Megállapodás sablonja (Interconnection Agreement template). Kötelezően 2016. május 1-től kell alkalmazni.

• Tarifa Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (Network Code on Gas Transmission Tariff Structures, TAR NC): Az ENTSOG (European Network of Transmission System Operators – Gas = Szállítási Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata – Földgáz) által kidolgozott TAR NC tervezet jóváhagyása a tervezett határidőhöz képest jelentős késést mutat, azon jelenleg is a Bizottság dolgozik, néhány ponton támaszkodva az ACER és az ENTSOG szakértőinek segítségére. A szabályozói álláspontok kialakítása során a Hivatal továbbra is figyelemmel kíséri a 2016-ban komitológiai ülés elé kerülő NC tervezet alakulását.

• A Network Code-ok mellett a Bizottság kérésére az ENTSOG a CAM NC-t módosító ún. „Incremental javaslatot” („Incremental Proposal”) dolgozott ki. Ez a javaslat mind a már elkészült Kapacitásallokációs Mechanizmusok Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatát, mind a még kidolgozás alatt lévő Tarifa Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatát érinti. A MEKH munkatársai részt vesznek a javaslat részleteinek fejlesztésében.

• A MEKH aktív szerepet vállal a Gáz Regionális Kezdeményezések (Gas Regional Initiative) SSE (South-South East – Dél-Délkelet) régiójában végzett munkában – több aktuális projektnek is úgynevezett projektpromotere. Feladatkörében eljárva rendszeresen tájékoztatja a munkacsoportot: o o o

a Regionális Kapacitás-lekötési Platformmal (RBP) kapcsolatos információkról; a V4 regionális vészhelyzeti terv és megelőzési cselekvési tervek állásáról; a V4-ben alkalmazott kereskedelmi engedélyek vizsgálatáról.

2015. szeptembertől társelnöki feladatkörében eljárva a Hivatal koordinációs szerepet is ellát az almunkacsoportban.


93

8.1.3.2. Villamos energia A nyolc tervezett, uniós belső villamosenergia-piaci üzemi és kereskedelmi szabályzatból és iránymutatásból (továbbiakban röviden: uniós hálózati szabályzatok) 2015 során egy lépett hatályba, további négy került komitológiai elfogadásra és három szabályzat áll komitológiai tárgyalás és elfogadás előtt.

• A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1222 RENDELETE (2015. július 24.) a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (CACM GL) A CACM GL szabályzat 2015. augusztus 14-én lépett hatályba, jelentősége kiemelkedő az Unió belső villamosenergia-piacának kiépítésében. A szabályzat a páneurópai, másnapi és a napon belüli piacösszekapcsolás szabályait és intézményi kereteit, valamint a rövid távú időkeretekre alkalmazható kapacitásszámítás módszerét és elveit írja elő. A hatálybalépést követően a Hivatal részvételével és az ACER koordinálásával megkezdődött a CACM GL szabályzat átültetésének szabályozó hatóságok közötti koordinált előkészítése.

• A hosszú távú kapacitásfelosztásra vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló bizottsági rendelet (tervezet) (FCA GL) 2015. október 30-án a villamos energia komitológiai munkacsoport megszavazta a hosszú távú kapacitásfelosztásra vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló bizottsági rendelet (FCA GL) tervezetét, ami várhatóan 2016 második–harmadik negyedévében léphet hatályba. Az FCA GL rendelkezik a felajánlható hosszú távú kapacitásjogok fajtáiról és mennyiségéréről, a felajánlásuk módjáról és menetéről, továbbá kapacitáskorlátozás esetén a felosztott kapacitásjogokat birtokló piaci szereplőket megillető kapacitásgarancia (kompenzáció) mértékéről. A végső cél az egész Európát átfogó likvid és versenyképes hosszú távú piacok koordinált módon történő fejlődésének támogatása, és a piaci szereplők számára a határkeresztező villamosenergia-kereskedelemmel összefüggő kockázataik hatékony kezelési lehetőségeinek megteremtése.

• A kiegyenlítő szabályozásról szóló iránymutatás létrehozásáról szóló bizottsági rendelet (tervezet) (EB GL) Az ACER minősített ajánlását 2015. július 16-án adta ki. A komitológiai eljárás kezdete 2016 második– harmadik negyedévére várható. Az EB GL végleges tartalmát az Európai Bizottság nyári, új piaci modellről szóló konzultációjára beérkező válaszok alapján kialakított új javaslatok is módosíthatják. Célja, hogy a jelenleg döntő részben nemzeti alapon szerveződő kiegyenlítő szabályozási piacokat nagyobb földrajzi kiterjedésű piacok irányába mozdítsa előre, lehetővé téve ezáltal a különböző régiók változatos erőforrásainak hatékonyabb kihasználását. Ez segíti a TSO-kat a szabályozási erőforrások hatékonyabb kihasználásában, ami csökkentheti a szabályozási energia költségét és növelheti az ellátás biztonságát. További cél, hogy a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatásokat nyújtó szereplők körét is bővítse a megújuló forrásokkal termelő egységek és a fogyasztói oldal bevonásával. A szabályzat a rugalmasan szabályozott átmeneti időszakot követően egységes európai kiegyenlítő piac létrehozását írja elő, illetve rendelkezik annak szabályrendszeréről.

94


• A BIZOTTSÁG RENDELETE a termelőegységek hálózati kapcsolódási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (NC RfG) Az uniós tagállamok komitológiai szakmunkacsoportja 2015. június 26-án jóváhagyta a termelőegységek hálózati kapcsolódási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló rendelettervezetet (NC RfG), amely az erőművek csatlakozásának műszaki feltételeiről, illetve a csatlakozás során alkalmazandó eljárások legfőbb lépéseiről rendelkezik. Az NC RfG 2016 I. negyedévében léphet hatályba. A szabályzat európai szinten egységessé teszi az erőművi csatlakozás műszaki feltételeit, ugyanakkor széles körű mozgásteret kínál a tagállamoknak a regionális sajátosságok figyelembe vételére.

• A BIZOTTSÁG RENDELETE a felhasználók kapcsolódására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (NC DC) Az uniós tagállamok komitológiai szakmunkacsoportja 2015. október 16-án jóváhagyta a felhasználók kapcsolódására vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló rendelettervezetet (NC DC). Az NC DC 2016 I–II. negyedévében léphet hatályba. Az elosztó hálózatok, magánhálózatok, a nagyfogyasztók és a keresletoldali szabályozásra alkalmas fogyasztók hálózatra csatlakozásának műszaki feltételeit írja elő, továbbá a csatlakozás során alkalmazandó eljárások, műszaki ellenőrzések legfőbb lépéseit.

• A BIZOTTSÁG RENDELETE a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-kapcsolású erőműparkok hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (NC HVDC) Az uniós tagállamok komitológiai szakmunkacsoportja 2015. szeptember 11-én jóváhagyta a nagyfeszültségű egyenáramú rendszerek és az egyenáram-kapcsolású erőműparkok hálózati csatlakozási követelményeire vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról szóló rendelettervezetet (NC HVDC). Az NC HVDC 2016 I–II. negyedévében léphet hatályba. Az NC HVDC az egyenáramú átviteli hálózatokra kapcsolódás, illetve az egyenáramú és váltóáramú csatlakozás közös műszaki feltételeiről rendelkezik, beleértve a csatlakozás során alkalmazandó eljárások, műszaki ellenőrzések legfőbb lépéseit.

• A rendszerirányításra vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló bizottsági rendelet (tervezet) (SO GL) A három korábbi komitológiai vita előtt álló rendszerirányításra vonatkozó uniós üzemi és kereskedelmi szabályzatot (NC OS, NC OPS és NC LFCR) az Európai Bizottság felkérésére az ENTSO-E a rendszerirányításra vonatkozó (SO) iránymutatás néven szerkesztette össze 2015 során. A rendszerirányításra vonatkozó iránymutatás tartalmazza összevonva a korábbi, az üzembiztonságra vonatkozó szabályzatot (NC OS), az üzem-előkészítésre és menetrendkezelésre vonatkozó szabályzatot (NC OPS) és a teljesítményfrekvencia szabályozására és a tartalékokra vonatkozó szabályzatot (NC LFC&R). Az SO GL komitológiai tárgyalása 2015 decemberében kezdődött.

• Veszélyhelyzeti követelményekre és eljárásokra vonatkozó szabályzat (Network Code on Emergency and Restoration – NC ER) Az Európai Bizottság hatásvizsgálatot készít a szabályzat alkalmazásáról. A komitológiai eljárás kezdete 2016 második–harmadik negyedévére várható. Az NC ER végleges tartalmát az Európai Bizottság nyári,


95

új piaci modellről szóló konzultációjára beérkező válaszok alapján kialakított új javaslatok is módosíthatják. Az NC ER kritikus rendszerhelyzetek kezelésére és a rendszer-helyreállításhoz ír elő páneurópai szinten összehangolt rendelkezéseket, követelményeket.

8.1.4. Az ACER 9/2015. számú véleménye A lengyel energiaszabályozó hatóság (URE) kérelemmel fordult az ACER-hez és formális úton arra kérte az Ügynökséget, vizsgálja meg, hogy a CEE 23 régióban történő villamos energia határkeresztező kapacitás-felosztási és szűkkeresztmetszet-kezelési eljárás megfelel-e a 714/2009/EK rendelet előírásainak. A lengyel fél elsősorban azt kifogásolta, hogy a német–osztrák határon (DE–AT) nem írják elő ennek az eljárásnak az alkalmazását. A hivatalos eljárásban (peer review) 2015. szeptember 23-án született döntés. Az eljárás során a Hivatal támogatta az URE kérelmét. A Hivatal jelentős sikernek értékeli az ACER-vélemény tartalmát és elkötelezett a benne foglaltak végrehajtása mellett, mert az megerősítette a V4 szabályozó hatóságok által is régóta osztott álláspontot, miszerint azzal, hogy a német–osztrák határon nem alkalmazzák a 714/2009/EK rendeletben előírt kapacitásfelosztást és szűkkeresztmetszet-kezelést, jelentős mértékű villamosenergia-áramlás terelődik át a régió többi átviteli rendszereinek hálózatára, ami egyben rendszerbiztonsági kockázatokat is előidézhet és jóléti veszteséget okozhat. Az ACER vélemény alapján a német–osztrák határon is be kell vezetni az uniós jognak megfelelő kapacitásfelosztási eljárást. A döntés végső soron a villamosenergia-piaci integráció elmélyítését és a belső energiapiac tényleges elérését segíti. 2015 novemberében az osztrák szabályozó hatóság (E-Control) fellebbezést nyújtott be az ACER-vélemény ellen az ACER Fellebbezési Tanácsa (Board of Appeal) és az Európai Unió Bírósága előtt.

8.2. CEER 8.2.1. Munkacsoportok A MEKH munkatársai a CEER nyolc munkacsoportjában és tizenhat almunkacsoportjában (TF, WS) végzik tevékenységüket. A CEER Gáztárolási Munkacsoport (Gas Storage TF) társelnöke a Hivatal. Az Európai Bizottság Energia Unióról szóló közleményében célul tűzte ki egy átfogó LNG- és földgáztárolói stratégia megalkotását, mely kiaknázza az LNG- és a földgáztárolás teljes potenciálját közép- és hosszú távon. A CEER Ellátásbiztonság Munkacsoport (Security of Supply Task Force) kialakított egy közös, a tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai (National Regulatory Authority – NRA) által is elfogadott véleménycsomagot, válaszul a Bizottság által a 994/2010 földgázellátás-biztonsági rendelet módosítására meghirdetett nyilvános konzultáció kérdéseire. A Bizottság felkérte a Munkacsoportot (TF) a nyilvános konzultáció értékelésében való közreműködésre, az értékelés alapján a Bizottság egy átfogó jelentést készít 2016. januárra. A Hivatal aktív a CEER fogyasztóvédelemmel és kiskereskedelem piaci szabályozással foglalkozó munkacsoportjában is (CRM WG), amely hatékony segítséget nyújt az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi kérdésekkel foglalkozó szervezeteinek. A MEKH munkatársai részt vesznek a nemzeti szintű fogyasztóvédelmi kérdések megválaszolásában és egyéb CEER-kutatásban kérdőívek kitöltésén keresztül.

23

Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Szlovákia, Szlovénia

96


2015-ben több jelentős projekt zárult le és került jóváhagyásra a munkacsoporton belül, például a fogyasztóvédelmi érdekképviseletek európai szabályozásba történő bevonásáról szóló dokumentum, a Piac Monitoring Jelentés (Market Monitoring Report) fogyasztóvédelemmel foglalkozó fejezetei, valamint a fogyasztói adatok kezelésére vonatkozó ajánlás. A munkacsoport kiemelten foglalkozik a kereskedőváltás témakörével és annak egyszerűsítésével különböző eszközökön (pl. ár-összehasonlító mechanizmusok, piaci, szabályozási akadályok elhárítása) keresztül.

8.2.2. GA A Hivatal részt vesz a CEER havi közgyűlésén (GA – General Assembly), amelyen számos dokumentum kerül megvitatásra.

8.3. ERRA Munkatársaink az ERRA elnökségében, közgyűlésében és valamennyi munkacsoportjában képviselik a Hivatalt. Az ERRA-val kapcsolatos kiemelt események 2015-ben: • 2015. január–május – az elnökségi tagok tájékoztatták az ERRA-tag hatóságok vezetőit a fontos ERRA-eseményekről, illetve egyeztettek közös témákban (a Hivatal a román, lengyel és szlovák hatóságok vezetőivel). • 2015. február 17. – Elnökségi ülés Budapesten (jogi státusz, júniusi közgyűlés és októberi éves konferencia előkészítése). • 2015. május 25-28. – Elnökségi ülés és az Energiaszabályozás 6. Világfóruma (World Forum on Energy Regulation – WFER) konferencia Isztambulban. • 2015. június 17-19. – Elnökségi ülés, közgyűlés, elnöki és bizottsági ülések Budapesten. • 2015. június 29-30. – Fogyasztóvédelmi és Kiskereskedelmi Piacok Munkacsoport (Customers and Retail Markets Working Group) ülés Moszkvában. A MEKH „A fogyasztó tájékoztatása a piacról” (Customer Education on Market) témában tartott előadást a rendezvényen. • 2015. október 5-7. – Éves ERRA konferencia, elnökségi ülés, rendkívüli közgyűlés, elnöki és bizottsági ülések Bukarestben. Az éves konferencia keretében tartott, palagázról szóló panelbeszélgetésben a Hivatal elnökhelyettese előadóként vett részt (Impact of New Pipeline Projects and Shale Gas on Domestic Market). • 2015. november 13. – Vízszabályozási műhelyvita (3rd Workshop on Water Regulation) Szófiában (Bulgária). A műhelyvita legfőbb témái voltak az árképzési rendszerek és a bekötésekre vonatkozó nemzetközi szabályozás. • 2015. december 7-8. – Fogyasztóvédelmi és Kiskereskedelmi Piacok Munkacsoport Ülés Vilniusban (Litvánia). A Hivatal szabálytalan vételezés témában tartott előadást.

8.4. Európai Bizottság 8.4.1. Fórumai • 2015. március 12-13. – London Fórum (kiskereskedelmi piacok, fogyasztóvédelem) A Hivatal rendszeresen részt vesz a Fórumon. A konferencia a Bizottság hetedik alkalommal megrendezett éves rendezvénye volt, amely a kiskereskedelmi energiapiacok és az energetikai


97

fogyasztóvédelem kapcsán a védendő fogyasztók helyzetét, az energiatudatosságot, energiahatékonyságot helyezte középpontba, hangsúlyozva a fogyasztó szerepét a megváltozott közösségi energiapiacon. • 2015. október 8-9. – Firenzei Fórum (villamos energia) Ezzel párhuzamosan került megrendezésre az Új Energiapiaci Modell Konferencia (New Energy Market Design). A résztvevők megvitatták, hogy az új energiapiaci modell hogyan segíti elő a hálózat flexibilitását, a megújuló energiatermelők hálózatba integrálását, valamint a rendszer biztonságát. A Hivatal szakértői rendszeresen részt vesznek a Fórumon. • 2015. november 9-10. – EU Energia Infrastruktúra Fórum, Koppenhága (Dánia) A Fórum az Energia Unió fontos kulcseseménye, amelyen elsősorban az energiainfrastruktúrákkal kapcsolatos politikai állásfoglalások szakmai véleményekkel való harmonizálása volt a cél.

8.4.2. Munkacsoportjai A 2015-ben az Energia Unió egyik fő projektcsoportjaként elindult közép- és délkelet-európai földgázösszeköttetésekkel (CESEC) foglalkozó munkacsoport ülésein a Hivatal rendszeresen részt vesz. A Hivatal 2015 őszén csatlakozott a Bizottság Fogyasztók és Piaci Szereplők Munkacsoportjához (C WG). A Munkacsoport 2013-ban kapott mandátumot a felhasználói elköteleződés és tudatosság vizsgálatára a közösségi jogalkotás lehetséges irányainak meghatározása érdekében. A Hivatal mint Nemzeti Kapcsolattartó Pont, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kijelölésével 2013. október 1-i hatállyal vesz részt a „Concerted Action on the renewable energy directive II” projekt (CA-RES II) projektben. A CA-RES II az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelvének (Megújuló Energia Irányelv) rendelkezéseinek tagállami átültetését segítő, illetve a tagállamok együttműködését támogató, az Európai Unió által finanszírozott projekt. A CA-RES II projekt hét munkacsoportja közül háromban (Támogatási rendszerek munkacsoport, Villamosenergia-hálózatok munkacsoport, Származási garancia és közzétételi munkacsoport) vesz részt a Hivatal. A projekt mindkét, 2015-ben szervezett fórumán (Dublin, Írország; Larnaka, Ciprus) részt vett a Hivatal.

8.5. Regionális együttműködés • 2015. január 13., február 23., március 12., május 19. – a szabályozó hatóságok és szállítási rendszerüzemeltetők egyeztetése a román–magyar–osztrák földgázfolyosó témájában A projekt célja a fekete-tengeri földgázmezők jövőbeni termelésének eljuttatása Baumgartenig. A projekt részleteinek kidolgozása jelenleg is zajlik az érintett regulátorokkal (AT, RO) és a szállítási rendszerüzemeltetőkkel együttműködve. • V4 országok energiaszabályozó hatóságainak együttműködése A visegrádi államok együttműködésüket szabályozói téren is erősítik. A visegrádi országok energetikai együttműködése hozzájárul hazánk uniós érdekérvényesítéséhez és pozícióépítéséhez. A Hivatal aktív szerepet játszik a regionális egyeztetések során, többek között szakmai dokumentumok elkészítésével (V4 kereskedelmi engedélyek vizsgálata, elemzése; V4 regionális Kockázatelemzés; V4 regionális vészhelyzeti és megelőzési cselekvési tervek) járul hozzá. o 2015. február 11. – Prága – A cseh, lengyel, magyar és szlovák szabályozó hatóságok és szállítási rendszerirányítók, valamint az ACER képviselői V4 földgázpiaci szakmai találkozón vettek részt. Az egyeztetés folyamán a szabályozó hatóságok három témában (PCI, ellátásbiztonság és piaci

98


integráció) alakítottak ki közös álláspontot, amelyeket a cseh regulátor kezdeményezésére a V4 szabályozó hatóságok elnökeinek aláírásával kiadott Nyilatkozatban foglaltak össze. o 2015. február 19. – Pozsony – a V4 Gáz Fórumon a tagországok szakminisztériumai, nemzeti szabályozó hatóságai és szállítási rendszerirányítói képviseltették magukat. A Fórumon tett vállalás alapján a szlovák gázszállító Eustream 2015. április közepére elkészítette a Regionális Kockázatelemzést, és ennek alapján megkezdődött a V4 regionális vészhelyzeti és megelőzési cselekvési tervek készítése. o 2015. május 13-14. – Varsó – Villamos energia ellátásbiztonsági és piacintegrációs kérdéskörökben tartottak találkozót a V4 országok nemzeti szabályozó hatóságainak vezetői, az ACER képviselői, valamint a V4 országok átviteli-rendszerirányítói. o 2015. július 27.– Pozsony – A szabályozó hatóságok képviselői közös nyilatkozatban foglaltak állást a tagállamok energiaszabályozó hatóságai függetlenségének megtartása, az európai energiapiac versenyképességének növelése céljából az alacsony széngáz-kibocsátású technológiák felhasználása mellett – beleértve a nukleáris energiát is. Fontos téma volt még az ellátásbiztonság növelése a határkeresztező vezetékek költséghatékony kiépítésével. o

2015. szeptember 17. – Ostrava – „6th International Energy Club” Konferencia

A V4 országok energiaszabályozó hatóságai a Visegrádi Csoport cseh elnökségi programjának részeként találkoztak. A megbeszélésen a résztvevők közös álláspontot fogalmaztak meg többek között a Németország felőli villamos energia hurokáramlásokkal, az egységes német–osztrák piac felosztásával, az energiapiaci liberalizáció hatásaival, valamint a REMIT-tel összefüggésben a V4 országok közös nagykereskedelmi piacfigyelési központja megvalósításának lehetőségével kapcsolatban. o

2015. december 3. – Magyarország – V4 országok energiaszabályozó hatóságainak egyeztetése

A V4 országok energiaszabályozó hatóságainak vezetői és szakemberei a következő főbb témákban egyeztettek: árszabályozás, árképzés, a rezsicsökkentés magyar tapasztalatai, a határkeresztező földgázpiacok elemzésének következő lépései a meglévő és új infrastruktúrák kihasználásának maximalizálása érdekében. A tagországok döntöttek egy szakértői szintű munkacsoport létrehozásáról, amely 2016-ban rendszeresen ülésezik majd egy közös árszabályozási tanulmány kidolgozása érdekében. A tanulmány a kiskereskedelmi piacok teljes liberalizálásának és részleges szabályozásának előnyeit és hátrányait fogja vizsgálni fogyasztói szempontból. A gázpiaci integrációra vonatkozó közös álláspont kialakítása érdekében a tagországok elhatározták, hogy évente egyeztetnek az infrastruktúra kérdéseiről. •

Piacintegráció a CEE régióban

Az uniós villamosenergia-piaci régiók tagországainak együttműködését elősegítő szabályrendszerek összehangolásának végső célja az egységes belső energiapiac kialakítása. A kelet-közép-európai régióban tovább folyik a felkészülés az EU célmodelljeként meghatározott áramlásalapú piac-összekapcsolás megvalósítására. Felállt az északnyugat-európai régióval a kelet-közép-európai régiót összekapcsoló projekt megvalósításához szükséges munkaszervezet, kiválasztásra került a projekt menedzseléséért felelős szereplő (PMO), a projektben részt vevő rendszerirányítók és tőzsdék pedig benyújtották az érintett nemzeti szabályozó hatóságoknak az ütemtervet és a költségtervet.


99

8.6. Bilaterális tárgyalások A Hivatal 2015-ben az alábbi szervezetekkel és szakértőkkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat: • 2015. január 14., Budapest; 2015. szeptember 9., Brüsszel; 2015. október 6., Zágráb Tárgyalásokat folytattunk a horvát–magyar földgáz határkeresztező szállítóvezeték kétirányúsításával kapcsolatban az érintett intézményekkel (minisztériumok, nemzeti energiaszabályozó hatóságok és TSO-k), valamint az ACER és az Európai Bizottság képviselőivel. • 2015. június 18. – megbeszélés a brit kormány Energia és Klímaváltozás Igazgatóságának (DECC) képviselőivel, London • 2015. június 23. – megbeszélés Szerbia energiaszabályozó hatóságának (AERS) elnökével, Ljubo Macic úrral, Belgrád • 2015. szeptember 14. – megbeszélés az ANRE román energiaszabályozó hatóság és a TRANSGAZ képviselőivel, Budapest • 2015. december 17. – megbeszélés az AGEN szlovén energiaszabályozó hatóság képviselőivel, Maribor

8.7. Konferenciák, nemzetközi szakmai fórumok • 2015. január 22-24. – 9. Energia Fórum, Karpacz (Lengyelország) A konferencia témái között szerepelt az atomenergia, a bányászat és az energiabiztonság kérdése, melyek előadások, prezentációk alapján kerültek megvitatásra. • 2015. február 26. – CEER Workshop, Budapest A földgáztárolás szabályozói helyzetéről tárgyaltak a CEER földgáztárolás témájával foglalkozó munkacsoport tagjai. •

2015. április 20-21. – 7. Európai Gazdasági Kongresszus, Katowice (Lengyelország)

Közép-Európa legnagyobb gazdasági kongresszusán a Hivatal panelbeszélgetésen vett részt, amelynek központi témája az EU egységes belső piaca volt. A panelbeszélgetésen az alábbi témák megvitatásában szólaltunk fel: o

A cseh–szlovák–magyar másnapi villamosenergia-piac Romániával történő PCR alapú kiterjesztésének tapasztalatai, kompatibilitása az EU célmodellel;

o

A jogi szabályozás mely elemei segítik elő, illetve hátráltatják az IEM megteremtését.

• 2015. június 15-17. – Világ Nemzeti Olajipari Vállalatainak Kongresszusa (World National Oil Companies Congress), London (Nagy-Britannia) A Hivatal részt vett a „Pala és azon túl – a nem konvencionális olaj és gáz potenciális kiaknázása” (Shale and beyond: realising the potential of unconventional oil and gas) című panelbeszélgetésen. • 2015. június 24-25. – Nemzetközi Energetikai Konferencia (KERI-IEC-2015), Kijev (Ukrajna) A Hivatal a „Hogyan ösztönzik a nemzeti energiaszabályozó hatóságok az infrastruktúra rekonstrukciót és fejlesztést?” című panelbeszélgetés egyik szereplője volt. A konferencia egyebek mellett az uniós és magyar infrastruktúrafejlesztés szabályozásának rendszerét mutatta be. • 2015. szeptember 3. – Az Eurelectric főtitkárának előadása a villamos energia jövőjéről, Budapest

100


A Hivatal meghívására érkezett hozzánk Hans ten Berge úr, az Eurelectric főtitkára, aki a megújuló energiaforrással történő villamosenergia-termelés terjedésének európai hatása kapcsán kitért annak korlátaira és kockázataira, továbbá az ehhez kapcsolódóan szükségessé váló hálózatfejlesztésekre. • 2015. szeptember 8-10. – 25. Gazdasági Fórum, Krynica (Lengyelország) A rendezvényen az épületfelújítás és energiahatékonyság témájáról vitáztak meghatározó politikai és gazdasági vezetők, szakértők. A Hivatal az épületrekonstrukció és energiahatékonyság összefüggéseivel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen vett részt. • 2015. szeptember 28-29. – WAREG-ülés, Budapest A MEKH adott otthont a 16 európai szabályozó hatóság képviselőinek részvételével megtartott Európai Víziközmű Szabályozók (WAREG) aktuális ülésének, amelynek fókuszában a víziközmű-szolgáltatás szabályozásának összehangolása, a szabályozó hatóságok elméleti megoldásainak és gyakorlati tapasztalatainak cseréje állt. •

2015. október – ACER munkacsoportülés, Budapest

A munkacsoport tagjai a kapacitásfelosztási és szűkkeresztmetszet-kezelési eljárásokról tárgyaltak a MEKH székházában. • 2015. október 13-14.– Twinning Szeminárium, Vilnius (Litvánia) A szemináriumon az uniós országok energiaszabályozó hatóságai vettek részt, akik a „Twinning”, vagyis ikerintézményi program pályázati és lebonyolítási eljárását kívánták jobban megismerni. • 2015. november 17. – ACER-ENTSOG Közös Műhelyvita a Földgáz Kiegyenlítés Korai Implementációja témában, Budapest Az ACER és az ENTSOG közös szervezésében, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal munkatársainak közreműködésével került sor a kelet-közép-európai ACER-ENTSOG közös műhelyvitára. • 2015. november 17-18. – Shale World Europe – Varsó (Lengyelország) A Hivatal elnökhelyettese vitaindító panelbeszélgetést folytatott, majd előadást tartott a magyarországi és az európai palagázkutatások helyzetéről, tapasztalatairól, a kutatási engedélyekről. • 2015. november 22-24. – Közép-európai Energetikai Konferencia (CEEC2015), Pozsony (Szlovákia) A konferenciát kilencedik alkalommal szervezte a Szlovák Külpolitikai Társaság (SFPA), melyen a német energiapolitika, a Nordstream2-vel kapcsolatos uniós jogi szabályozás és az Unió helyzetéről szóló bizottsági éves jelentés voltak a legfőbb témák. • 2015. december 3. – Európai Biogáz Szövetség műhelyvita, Budapest, MEKH székház A biometán hazai alkalmazásának lehetőségeiről tartott első ízben konferenciát az Európai Biogáz Szövetség Hivatalunk székházában. A munkamegbeszélésen 27 résztvevő, egyebek között a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Biogáz Egyesület, a Földgázelosztási Együttműködés Fórum, valamint hazai cégek képviselői egyeztettek a MEKH szakembereivel a biogázok és a biometán magyarországi alkalmazásának lehetőségeiről.


8.8. Nemzetközi felmérések A Hivatal az alábbi témákban végzett nemzetközi felméréseket: •

Ár-összehasonlító Eszközök (PCT – Price Comparison Tools);

•

A szerződésszegés kezelésének nemzetközi gyakorlata;

•

Az elosztó hálózati eszközök (DSO) tulajdonlásáról szóló felmérés;

•

Összehasonlító összefoglaló az európai uniós és a szomszédos országok energetikai profiljáról.

101

102


9. Fogyasztóvédelem A Hivatal hatósági eszközei a fogyasztóvédelem területén a következők: a szolgáltatók tevékenységének ellenőrzése, a fogyasztók, felhasználók panaszainak kivizsgálása, továbbá – önálló szabályozó szervi jogállásából adódóan – minőségi követelmények meghatározása.

9.1. Szolgáltatás minősége 9.1.1. A villamosenergia-piac A szolgáltatásminőség-szabályozás a Hivatal által kialakított gyakorlat szerint négy pilléren nyugszik. Ez a négy szabályozási pillér a szabályozott terület jellegében, a szabályozás módjában és a követelmények be nem tartása következményeinek tekintetében is jelentős mértékben eltér egymástól. Ennek megfelelően külön szabályozás vonatkozik a szolgáltatás folyamatosságára, az ügyfélkapcsolatokra, a Garantált Szolgáltatásokra, valamint a feszültségminőségre.

Fogyasztói elégedettségi vizsgálat A szolgáltatásminőség-szabályozással elért eredmények megismerése és a további felhasználói igények felmérése érdekében immáron tizenkilencedik alkalommal készítette el a Hivatal az elosztói engedélyesek és az egyetemes szolgáltatói engedélyesek felhasználóinak elégedettségét felmérő tanulmányt, amely 7200 lakossági fogyasztó és 2400 nem lakossági felhasználó véleményén alapszik. A tanulmány eredményeinek kiértékelésére, valamint a javítást célzó intézkedési tervek elkészítésére tavaly is sor került. A felmérés módszertana megegyezett az elmúlt hét évben alkalmazott eljárással, így a kapott eredmények számszerűen is közvetlenül összehasonlíthatók. Az elosztói tevékenységgel kapcsolatos vélemények két fő területre összpontosítva kerültek összegyűjtésre. Egyrészt a villamos energia eljuttatásának minősége (ezen belül pl. az ellátás folyamatossága, a feszültségingadozások lakossági fogyasztói és nem lakossági felhasználói érzékelése, minősítése, az üzemzavar-elhárítás), másrészt a kapcsolattartás (ezen belül pl. a műszaki jellegű ügyintézés) került a vizsgálat középpontjába. A villamosenergia-ellátás folyamatosságának hiányosságait, a hálózati hibák kijavításának hosszadalmasságát továbbra is problémaként említették a megkérdezettek, ez utóbbi kapta a relatív legalacsonyabb elégedettségi pontszámokat. A megkérdezettek mintegy 40%-a, érzékelt rövid, 30%-a pedig hosszabb feszültségkimaradást, hozzávetőleg 20%-a feszültségingadozást, körülbelül átlagosan 8%a pedig hálózati hibát, ezek az értékek összességükben az utóbbi négy év legkedvezőbb adatai. Az elosztói tevékenységek összességének megítélése országos szinten mind a lakossági, mind a nem lakossági felhasználók körében kismértékben javult. Az egyetemes szolgáltatási területen a lakossági fogyasztókkal és a nem lakossági felhasználókkal való kapcsolattartás formáit, így a számlázás, a reklamációkezelés, az egyéb ügyfélszolgálati tevékenységek és a kommunikáció-tájékoztatás témakörét vizsgálta a felmérés. Elsősorban a telefonos ügyfélkapcsolati formát választanák a megkérdezettek, második helyen a személyes, harmadik helyen az internetes ügyintézés szerepel.


103

A különféle kapcsolattartási formák tekintetében kritikus pontként – a tavalyi évhez hasonlóan – jellemzően a telefonos menürendszer körülményességét és a személyes ügyintézés során jellemző hosszú várakozási időt emelték ki a megkérdezett felhasználók. A telefonos ügyfélszolgálattal való viszonylag alacsony elégedettség országos szinten 2015-ben sem javult kimutathatóan. Nem javult továbbá sem a lakossági, sem a nem lakossági körben a reklamációkezelés viszonylag alacsony országos elégedettsége sem. A számlák érthetőségére vonatkozó lakossági fogyasztói vélemény az elmúlt években folyamatosan javult. Országosan a megkérdezett lakossági felhasználók 90, nem lakossági felhasználók 84%-a jónak minősítette a számla értelmezhetőségét, ami nagyjából megfelel a 2014. évi elégedettségnek és tartós javulásnak számít a 2013. év 76%-ával szemben. A lakosság körében a számlák érthetőségét a 2012-ben elfogadott, egységes számlakép alkalmazását elrendelő törvényi rendelkezések szolgáltatók általi végrehajtása javíthatta.

Ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség A szolgáltatásminőség másik pillérét alkotó ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség 2008-ban, a Vet. akkor hatályba lépő rendelkezéseihez igazodva került újraszabályozásra. Az ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség szabályozására létrehozott mutatószámrendszer egymásra épülő követelményekből épül fel. A legalsó szintet azok a monitoringjellegű mutatók képzik, amelyekhez kapcsolódóan sem minimális minőségi követelmény, sem elvárt színvonal nem került meghatározásra. Ezek a mutatók az engedélyesek tevékenységének felmérésére, az engedélyesek összehasonlítására szolgálnak, és egy esetleges jövőbeli szabályozás alapjait képezhetik. A szabályozás középső szintjén azok a mutatószámok találhatók, amelyekre – részben jogszabályi előírásokon alapulva – elvárt szolgáltatási színvonalat állapított meg a Hivatal. Ezen követelmények be nem tartása utólagos hatósági ellenőrzést követően eredményezheti szankció alkalmazását. A szabályozási rendszer csúcsán azok a mutatószámok állnak, amelyekre vonatkozóan mind elvárt színvonalat, mind minimális minőségi követelményt megfogalmazott a Hivatal. Ez utóbbiak be nem tartása – az elmaradás mértékétől függően – két lépésben legfeljebb 100 millió Ft/mutatószám bírság kiszabását eredményezheti. Az ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőségről szóló elemzések a Hivatal honlapján elérhetők.

Garantált szolgáltatások A Hivatal által 2003-ban kiadott villamosenergia-elosztói, illetve egyetemes szolgáltatói engedélyesek egyedi felhasználókat érintő minimális minőségi követelményeinek meghatározása tárgyú, ún. Garantált Szolgáltatások (a továbbiakban: GSZ) határozatok 2008-ban az új jogi szabályozással összhangban megújításra kerültek. A szélsőséges időjárási viszonyok miatt növekvő számban bekövetkezett üzemzavarok hatására a Hivatal 2009 novemberében felülvizsgálta az elosztói GSZ-határozatokat, amelynek eredményeként a GSZ II. „Villamosenergia-ellátás több felhasználási helyet érintő kimaradásának megszüntetése” követelmény meghatározásánál figyelembe vette a szélsőséges időjárási hatásokat és meghatározta azokat az időtartamokat, melyek túllépése esetén a szélsőséges időjárási viszonyok következtében kialakuló hosszú idejű áramszünetek esetében a felhasználók anyagi kompenzációt kapnak. A kötbérfizetés automatizmusa fokozatos bevezetésének eredményeként 2011. január 1-jétől minden GSZ-követelmény nem teljesítése automatikus kötbérfizetési kötelezettséget von maga után. A GSZhatározatok értelmében az elosztói engedélyesek 13, az egyetemes szolgáltatók pedig 5 minimális követelmény előírásainak be nem tartása esetén kötelesek kötbért fizetni a nemteljesítéssel érintett felhasználóknak.

104


Az elosztói, illetve az egyetemes szolgáltatói engedélyesek GSZ-hez kapcsolódó 2014. évi tevékenységének ellenőrzésére és értékelésére 2015-ben is sor került. Az elosztók által azonosított nem teljesített ügyek száma 2014-ben 12,33%-kal nőtt a 2013-ra véglegesített értékhez képest. Ennek fő oka, hogy az „Új felhasználási hely bekapcsolása vagy teljesítmény bővítése” GSZ-követelmény esetében az ügyszám jelentős növekedést (+65%) mutatott az előző évhez képest. Ezt azonban az engedélyesek egy része nem tudta követni kapacitásszervezési okok miatt. Országosan az összes kifizetett kötbér és a nem teljesített ügyek számának aránya a 2013-as 111,52%-ről 103,72%-ra csökkent 2014-ben. Az egyetemes szolgáltatók nem teljesített ügyei számának (2148) csökkenése 2014-ben is folytatódott. Az előző évhez képest közel 80%-os javulás történt. A kifizetett kötbérek számának és a nem teljesített ügyek számának aránya 2014-ben elérte a 100%-ot. A kifizetéseknek 100%-a történt automatikusan, amely az előző évi 99,78%-os arányához képest előrelépést jelent. A követelmények nemteljesítése miatt az elosztói engedélyesek közül az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., az egyetemes szolgáltatók közül az EDF DÉMÁSZ Zrt. fizetett kiemelkedő összegű kötbért az érintett felhasználóinak. A követelmények teljesítésének értékelései elérhetők a Hivatal honlapján.

18. táblázat: A Garantált Szolgáltatások összesített adatai, 2014

Engedélyes ELMŰ Hálózati Kft. ÉMÁSZ Hálózati Kft. EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. E.ON Északdunántúli Áramhálózati Zrt. E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. Elosztók összesen: EDF DÉMÁSZ Zrt. ELMŰ Nyrt. ÉMÁSZ Nyrt. E.ON Energiaszolgáltató Kft. Egyetemes szolgáltatók összesen Mindösszesen:

GSZ körébe tartozó ügyek száma, db 1 947 861

Nem Automatikusan teljesített kifizetett ügyek kötbérek összes száma, db száma, db

Kifizetett Kifizetett kötbérek kötbérek összesen, összesen, Ft db

3 389

3 399

3 399

19 096 000

1 582 903

866

873

873

6 014 000

1 382 999

3 997

4 836

4 972

32 302 080

1 752 318

6 460

6 470

6 470

37 964 000

2 031 761

14 822

14 983

14 983

86 531 000

1 691 348

3 955

4 038

4 038

24 984 000

10 389 190 60 290

33 489 1 259

34 599 1 259

34 735 1 259

206 891 080 7 755 000

3 778 335

297

297

297

1 690 000

577 120

92

92

92

530 000

337 398

500

500

500

2 865 000

4 753 143

2 148

2 148

2 148

12 840 000

15 142 333

35 637

36 747

36 883

219 731 080


105

9.1.2. A földgázpiac A szolgáltatásminőség-szabályozás a Hivatal által kialakított gyakorlat szerint a földgáziparban három pilléren nyugszik, amelyek a szabályozott terület jellegében, a szabályozás módjában és a követelmények be nem tartása következményeinek tekintetében is jelentős mértékben eltérnek egymástól. Ennek megfelelően külön szabályozás vonatkozik az ügyfélkapcsolatokra, a Garantált Szolgáltatásokra, valamint a szolgáltatás folyamatosságára.

Fogyasztói elégedettségi vizsgálat A szolgáltatásminőség-szabályozással elért eredmények megismerése és a további felhasználói igények felmérése érdekében 2014-ben immáron tizenkilencedik alkalommal készítette el a Hivatal az elosztói engedélyesek és az egyetemes szolgáltatói engedélyesek felhasználóinak elégedettségét felmérő tanulmányt. Az adatok felvétele során, országos szinten 7200 lakossági fogyasztó és 2400 nem lakossági felhasználó véleménye került felmérésre. A felmérés módszertana megegyezett az elmúlt hét évben alkalmazott eljárással, így a kapott eredmények számszerűen is közvetlenül összehasonlíthatók. Az elosztói tevékenységek közül a vizsgálat tárgya a szolgáltatásminőség, a műszaki ügyintézés, a tájékoztatás, a fogyasztás mérése és a környezeti hatások értékelése, valamint a szolgáltatott gáz minőségével kapcsolatos fogyasztói vélemények elemzése volt. A lakossági felhasználók körében a 2014es magas elégedettségi szint ellenére tovább javult a gáz minőségével, a fogyasztásmérés megbízhatóságával, a tájékoztatással és a környezetvédelemmel való elégedettség, valamint az összefoglaló elégedettségi mutató. A nem lakossági felhasználók vonatkozásában engedélyesenként eltérő irányú változások voltak megfigyelhetőek. Az egyetemes szolgáltatási tevékenységek közül a számlázás, a panaszügyintézés, az ügyfélszolgálati tevékenység és a tájékoztatás színvonalát értékelték a fogyasztók. Az egyetemes szolgáltatással kapcsolatban a villamosenergia-ellátás mellett a földgázellátás területén is tapasztalható, hogy az internet egyre fontosabb szerephez jut az ügyintézés során, népszerűsége szinte megegyezik a személyes ügyfélszolgálatéval. A személyes ügyfélszolgálatot sokan kritizálták a hosszú várakozási idő miatt Az egyetemes szolgáltatási elemeket mind a lakossági, mind a nem lakossági felhasználók körében a 2014. évben mérthez hasonló elégedettség jellemezte országos szinten. A számlakép érthetőségével kapcsolatos elégedettség megegyezik a tavalyi, erőteljes javulást hozó szinttel (a 2013-as 59%-kal szemben 2014-ben és 2015-ben körülbelül 75%-os volt). A számlát nem kielégítőnek tartó felhasználóknak a problémát elsősorban az okozta, hogy nem értik a feltüntetett adatokat. Sokan kifogásolták a zsúfolt számlaképet is. A lakosság körében a számlák érhetőségét a 2012ben elfogadott, egységes számlakép alkalmazását elrendelő törvényi rendelkezések szolgáltatók általi végrehajtása javíthatta.

Ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség A szolgáltatásminőség másik pillérét alkotó ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség 2009-ben, a Get. hatályba lépő rendelkezéseihez igazodva került újraszabályozásra. A földgázszektor esetében a szolgáltatásiszínvonal-mutatók 2011-től lettek a jelenleg is alkalmazott elvárási szinttel azonosak. Az engedélyesek adatszolgáltatási rendje pedig 2012-től kezdve egyezik meg a villamosenergia-iparági gyakorlattal. Ennek eredményeként a földgáz- és a villamosenergia-szektor esetén az ügyfélkapcsolati szolgáltatások minőségellenőrzése és szankcionálása egységessé vált. Az ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőség szabályozására létrehozott mutatószámrendszer egymásra épülő követelményekből épült fel.

106


A legalsó szintet azok a monitoring jellegű mutatók képezik, amelyekhez kapcsolódóan sem minimális minőségi követelmény, sem elvárt színvonal nem került meghatározásra. Ezek a mutatók az engedélyesek tevékenységének felmérésére, az engedélyesek összehasonlítására szolgálnak, és egy esetleges jövőbeli szabályozás alapjait képezhetik. A szabályozás középső szintjén azok a mutatószámok találhatók, amelyekre – részben jogszabályi előírásokon alapulva – elvárt szolgáltatási színvonalat állapított meg a Hivatal. Ezen követelmények be nem tartása utólagos hatósági ellenőrzést követően eredményezheti szankció alkalmazását. A szabályozási rendszer csúcsán azok a mutatószámok állnak, amelyekre vonatkozóan mind elvárt színvonalat, mind minimális minőségi követelményt megfogalmazott a Hivatal. Ez utóbbiak be nem tartása – az elmaradás mértékétől függően – két lépésben legfeljebb 100 millió Ft/mutatószám bírság kiszabását eredményezheti. Az ügyfélkapcsolati szolgáltatásminőségről szóló elemzések a Hivatal honlapján elérhetők.

Garantált Szolgáltatások A szolgáltatásminőség-szabályozás második pillére a földgáziparban 2010-ben került bevezetésre. A szabályozási folyamat utolsó lépéseként 16, az egyedi felhasználókat érintő, minimális követelményeket meghatározó ún. Garantált Szolgáltatások (GSZ) határozat került kiadásra a földgáz elosztói engedélyesek és egyetemes szolgáltatók részére. A Garantált Szolgáltatások teljesítésére vonatkozóan első alkalommal a 2011. év vonatkozásában kellett adatot szolgáltatniuk az engedélyeseknek. A kötbérfizetés automatizmusa fokozatos bevezetésének eredményeként 2013. január 1-jétől minden GSZ-követelmény nem teljesítése automatikus kötbérfizetési kötelezettséget von maga után. Az elosztói engedélyesek 9, az egyetemes szolgáltatók 5 minimális követelmény előírásainak be nem tartása esetén kötelesek kötbért fizetni a nemteljesítéssel érintett összes felhasználónak. A 2014. évre vonatkozó adatszolgáltatás alapján a Hivatal elkészítette a földgázelosztói engedélyesek és egyetemes szolgáltatók Garantált Szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységének értékelését. Az elosztói engedélyeseknél a 2014. évi összesített adatok alapján a GSZ körébe tartozó ügyek száma a 2013. évi értékhez viszonyítva 81,51%-os növekedést mutat, azonban a nem teljesített ügyek száma csak 11,64%-kal nőtt. A kötbérfizetéssel zárult, nem teljesített ügyek aránya a 2013. évi értékkel megegyezően 100%. A kötbérkifizetések 100%-a automatikusan történt.

107


19. táblázat: A Garantált Szolgáltatások összesített adatai, 2014

Engedélyes E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. Magyar Gázszolgáltató Kft. TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Elosztók összesen: GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. Fővárosi Gázművek Zrt. TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. E.ON Energiaszolgáltató Kft. Egyetemes szolgáltatók összesen Mindösszesen:

GSZ körébe tartozó ügyek száma (db)

Nem Automatikusan Kifizetett teljesített kifizetett kötbérek ügyek kötbérek összesen száma összes száma (db) (db) (db)

Kifizetett kötbérek összesen (Ft)

138 893

231

231

231

1 200 000

130 131

382

382

382

1 950 000

47 799

3

3

3

15 000

334 319

285

285

285

1 480 000

4687

0

0

0

0

146 398

336

336

336

1 685 000

802 227

1237

1237

1237

6 330 000

104 528

3082

3082

3082

15 640 000

112 807

61

56

61

305 000

326 371

239

181

239

1 195 000

78 668

113

112

113

575 000

622 374

3495

3431

3495

17 715 000

1 424 601

4732

4668

4732

24 045 000

Az egyetemes szolgáltatók esetében a GSZ körébe tartozó ügyek száma az előző évhez képest 33,41%-os csökkenést mutat. A FŐGÁZ Zrt. kivételével minden engedélyesnél csökkenés tapasztalható. Az egyetemes szolgáltatók esetében a nem teljesített ügyekhez kapcsolódó kötbérkifizetések aránya a 2013. évi 27,4%-ról 100%-ra nőtt. A kötbérkifizetések 98,17%-a automatikusan történt. 2013-ban is az „Információadás dokumentált megkeresésre” GSZ-követelmény vonatkozásában mutatták az egyetemes szolgáltatók a legnagyobb nem teljesített ügyszámot, míg az elosztói engedélyesek „Az egyeztetett időpontok megtartása” GSZ-követelmény vonatkozásában, ezért az ügyviteli rendszereik fejlesztése továbbra is fontos és szükséges.

9.2. Felhasználói panaszok, tájékoztatáskérések A fogyasztók szerződésszegéssel, kereskedőváltással és számlázással kapcsolatos panaszaikkal fordulnak a Hivatalhoz. A számlázással, elszámolással, méréssel kapcsolatos lakossági fogyasztói panaszok intézésére elsőfokú fogyasztóvédelmi szervként a kormányhivatalok jogosultak, míg a nem lakossági számlázással, elszámolással, méréssel kapcsolatos panaszokat a Hivatal vizsgálja ki. Hasonlóan az előző évekhez, a felhasználói panaszok túlnyomó többsége tavaly is az engedélyesek által megállapított szerződésszegésekkel összefüggésben lefolytatott eljárások felülvizsgálatára irányult, ezen belül is a szabálytalan vételezéssel kapcsolatos engedélyesi intézkedéseket kifogásoló panaszok túlsúlya figyelhető meg. Emellett jellemzőek az ágazati jogszabályokban és engedélyesi üzletszabályzatokban részletesen szabályozott kereskedőváltási folyamattal kapcsolatos panaszok, amelyekben a felhasználók a

108


kereskedőváltás meghiúsulását, illetve elhúzódását kifogásolják, továbbá az ehhez kapcsolódó elszámolási, számlázási kérdések megoldásában kérik a Hivatal segítségét. A Hivatalnál 2015. január 1-jén 4452 panaszügy volt folyamatban. A Hivatalhoz 2015. év folyamán 1423 új panasz érkezett, illetve 2637 ügy került lezárásra. Ennek eredményeként 2015. december 31. napján 3238 db panaszügy volt folyamatban, azaz a nyitó állomány adatához képest az állomány összességében 1214 db üggyel csökkent. A Hivatal a fogyasztók, felhasználók felvilágosítása, tájékoztatása, az engedélyesekkel kapcsolatos jogviszonyt érintő szabályok szélesebb körben történő ismertebbé tétele érdekében ügyfélszolgálati tevékenységet is végez. A Hivatal a fogyasztók tájékoztatását személyes ügyfélszolgálat és telefonon elérhető call center segítségével látja el, illetőleg írásban is válaszol kérdésekre. A telefonos ügyfélszolgálat két telefonszámon is elérhető, amelyek egyike úgynevezett zöld szám, amelyen ingyenesen érik el a Hivatalt a felhasználók. Az ügyfélszolgálat feladata egyrészt a Hivatal hatáskörébe tartozó panaszok benyújtásával és a kérelmek státuszával kapcsolatos információk szolgáltatása, valamint minden egyéb, a közműfelhasználókat érintő aktuális kérdés megválaszolása. Az ügyfélszolgálat tájékoztató kiadvánnyal, célzott elektronikus ügyfélinformációs anyagok készítésével igyekezett segíteni a felhasználók tájékoztatását. A Hivatal ügyfélszolgálata 2015-ben 1566 alkalommal levélben, 4867 alkalommal telefonon adott tájékoztatást a felhasználóknak, továbbá 263 felhasználó esetében került sor személyes tanácsadásra, információnyújtásra.

28. ábra: Telefonos megkeresések közszolgáltatási áganként, 2015 Hulladék 1% Távhő 4%

Egyéb 16%

Villamos energia 38%

Víz, csatorna 9%

Földgáz 32%

29. ábra: Írásbeli megkeresések megoszlása, 2015

Áttétel

273

800

Hiánypótlás Tájékoztatás

493


109

Az ügyfélszolgálat működésével kapcsolatosan általános tapasztalatunk, hogy a fogyasztók, nemcsak az engedélyesekkel kialakult műszaki vagy jogi vita megoldásához kérik a Hivatal segítségét, hanem már a vitás helyzet kialakulása előtt tájékozódni kívánnak az őket megillető jogokról, továbbá az engedélyesekre vonatkozó szabályozásról.

9.3. Szabályzatok jóváhagyása A villamos energia, valamint a földgáz egyetemes szolgáltatói és elosztói engedélyesek, továbbá a víziközmű-szolgáltatók üzletszabályzatai a felhasználók szerződéses kapcsolatait alapvetően meghatározó dokumentumok. Fontos elvárás ezen üzletszabályzatokkal szemben, hogy mind az általános, mind pedig az egyes szolgáltatási területekre vonatkozó speciális jogszabályi környezettel összhangban legyenek, így amikor az irányadó jogszabályok változnak, az engedélyesek kötelesek üzletszabályzatukat felülvizsgálni, átdolgozni és jóváhagyásra benyújtani a Hivatalhoz. Az egyes engedélyesek üzletszabályzatának jóváhagyása, vagy az üzletszabályzat módosításának jóváhagyására irányuló kérelmek elfogadása során – különösen a nagy felhasználói körrel rendelkező engedélyesek esetén – szükség van egy speciális, fogyasztói szemszögből történő vizsgálatra is. E nézőpont azt célozza, hogy az üzletszabályzatokban a jogszabályok által biztosított felhasználói jogok teljes mértékben érvényesülhessenek, illetve a felhasználókra vonatkozó kötelezettségek ne legyenek a jogi normák által megköveteltnél szigorúbb feltételekkel megfogalmazva.

9.4. Ellenőrzések 2015-ben a Hivatal fogyasztóvédelmi vizsgálatainak tárgya a lejárt hitelességű fogyasztásmérők, az egyedi fogyasztókat érintő szolgáltatás minősége (tájékoztatás, kötbérfizetés), az ügyfélszolgálati irodák működése (fiókirodák várakozási ideje, előre fizetős mérők feltöltése, előszűrő személy tevékenysége) és egyéb aktuálisan (ügyfélszolgálati működési zavar) felmerülő, a fogyasztók minőségi ellátását befolyásoló tényező volt. A lefolytatott eljárások során – amennyiben az elkövetett jogsértés azt indokolta – bírsággal szankcionálta a Hivatal az engedélyesek magatartását.

A lejárt hitelességű fogyasztásmérők alkalmazását érintő ellenőrzések: 2015-ben a Hivatal hatósági eljárást indított a lakossági felhasználókkal kapcsolatban lévő villamosenergia-ipari és földgázipari elosztói engedélyeseknél a lejárt hitelességű fogyasztásmérők alkalmazásának tárgyában. A Hivatal a tizenkét engedélyesnél előzetes adatszolgáltatási kötelezettség keretében vizsgálta a nyilvántartott lejárt hitelességű mérők arányát az engedélyesi mérőszám összességével összehasonlítva, valamint elemezte az úgynevezett tömeges mintavételes újrahitelesítési eljárások számadatait is. Véletlenszerű mintavétellel a helyszínen győződött meg a szolgáltatott adatok hihetőségéről. Egy villamosenergia-ipari és két földgázipari elosztói engedélyest összesen 10 600 000 Ft bírsággal sújtott a Hivatal a lejárt hitelességű mérők magas száma miatt, és kötelezte őket a hitelesítési eljárás felgyorsítására és másfél év alatt a félévenkénti adatszolgáltatásra.

Ügyfélszolgálatokat érintő ellenőrzések: 2015-ben a Hivatal számos alkalommal végzett ellenőrzést a villamosenergia-ipari és földgázipari egyetemes szolgáltatói engedélyesek ügyfélszolgálati irodáin, vizsgálva az előre fizetős mérők feltöltésének gyakorlatát, az ügyfélszolgálati fiókirodák várakozási idejét és az előszűrő személy tevékenységét.

110


A Hivatal két földgázipari egyetemes szolgáltatói engedélyes ügyfélszolgálati gyakorlatát ellenőrizte az előre fizetős mérők feltöltésének ügymenetére tekintettel. Az ellenőrzés során az alkalmazott gyakorlat került összevetésre a jogszabályi elvárásokkal és az üzletszabályzatokban foglaltakkal. A Hivatal megállapította, hogy az engedélyesek nem biztosítják valamennyi ügyfélszolgálati irodájukban az előre fizetős mérők feltöltésének lehetőségét, ezért a Hivatal a jogsértés megszüntetésére kötelezte az engedélyeseket, valamint összesen 14 000 000 Ft bírságot szabott ki. A Hivatal két villamosenergia-ipari egyetemes szolgáltatói engedélyest ellenőrzött az ügyfélszolgálati fiókirodák várakozási idejével kapcsolatban. Az előzetes adatbekérés után próbaügyintézéssel a helyszínen vizsgálta, hogy eleget tesznek-e az ügyfélkapcsolati határozatban foglaltaknak, és a méréseik megalapozottak-e. A Hivatal kötelezéseket írt elő arra vonatkozóan, hogy a negyedéves felmérések az ügyfélkapcsolati határozatban előírt rendszer szerint történjenek és ezen túl 16 000 000 Ft bírságot szabott ki. A Hivatal kilenc egyetemes szolgáltatói engedélyes ügyfélszolgálati irodáiban vizsgálta az előszűrő személy tevékenységét. A Hivatal az előzetes adatbekérés után próbaügyintézés keretében vizsgálta, milyen módon befolyásolja az ügyfélfogadás rendjét az előszűrő személy tevékenysége és a megküldött mutatószámok megfelelnek-e a valóságnak. A Hivatal megállapította, hogy két engedélyes súlyosan megszegte a Hivatal rájuk vonatkozó Ügyfélkapcsolati Határozatát, ezért az eljárást kötelezéssel zárta le. Tekintettel a Vet. 99/D § (12) bekezdésében megállapított átmeneti bírság kiszabási tilalomra, bírság kiszabására nem került sor.

Az egyedi felhasználókra vonatkozó szolgáltatás minőségi követelményeket érintő ellenőrzések 2015-ben a Hivatal a villamosenergia-ipari és földgázipari elosztói engedélyesek Garantált Szolgáltatások szerinti ellenőrzését egyrészt a tájékoztatási kötelezettségeik, másrészt a Garantált Szolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztóknak fizetett kompenzálásokkal kapcsolatban végezte. A 2013. márciusi események kapcsán a Hivatal megvizsgálta a Garantált Szolgáltatásokhoz köthető kötbérkifizetések megtörténtét. Az előzetes adatbekérés után helyszíni ellenőrzés keretében megállapította, hogy a négy ellenőrzés alá vont villamosenergia-ipari elosztói engedélyes közül három nem a Hivatal határozatában foglaltak szerint teljesítette a fizetési kötelezettségét a tárgyidőszakban, az ellátási területén történt szélsőséges időjárás miatt bekövetkezett szolgáltatásiminőség-romlás után fizetendő kötbérek vonatkozásában. A felhasználói jogsérelmek nagysága miatt a Hivatal kötelezte az engedélyeseket az elmaradt kötbérek kifizetésére kb. 350 000 000 Ft összegben, és összesen 56 000 000 Ft bírságot szabott ki. A Hivatal három villamosenergia-ipari és két földgázipari elosztói engedélyes gyakorlatát vizsgálta meg az előzetesen beküldött iratok alapján arra nézve, hogy a fogyasztók részére történő kötelező tájékoztatás milyen formában és módon valósult meg. A Hivatal az engedélyesek által küldött felhasználói tájékoztatókat, adatokat összevetette a vonatkozó Garantált Szolgáltatások határozatokban szereplő követelményekkel. A Hivatal egyik engedélyes esetében sem állapított meg olyan mértékű jogsértést, ami bírság kiszabását indokolta, ugyanakkor a tapasztalt tartalmi hiányosságok miatt kötelezéseket írt elő: nyilvánossá kell tenniük a tájékoztatókat a Hivatal Garantált Szolgáltatások határozatában előírt, egységesen alkalmazott tartalommal a kötelezésben megadott módokon.

Egyéb fogyasztóvédelmi célú ellenőrzések: 2015-ben egyes földgázipari elosztói és egyetemes szolgáltatói engedélyesek ellenőrzése vált szükségessé ügyfélszolgálati működési zavarokkal kapcsolatban. A Hivatal megvizsgálta, hogy az ügyfélszolgálati rendszerekben bekövetkező üzemzavart mi okozta, hogy milyen eljárást követtek az engedélyesek az üzemzavaros időszakban, és megtettek-e minden tőlük elvárhatót a hiba elhárítása érdekében. A Hivatal –


111

az adatszolgáltatás alapján – megállapította, hogy az engedélyesek eleget tettek hibaelhárítási, tájékoztatási kötelezettségüknek, és a jogszabályi elvárásokban meghatározott ügyfélszolgálat üzemeltetési kötelezettségüknek megfelelően jártak el, így lezárta az eljárást és arra kötelezte az engedélyeseket, hogy informatikai infrastruktúrafejlesztési tervüket nyújtsák be a Hivatal számára.

112


MELLÉKLET Rövidítések jegyzéke ACER: Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (Agency for the Cooperation of Energy Regulators) CAO: Központi Allokációs Iroda (Central Allocation Office GmbH) CEE régió: kelet-közép-európai régió CEER: Európai Energiaszabályozók Tanácsa (Council of European Energy Regulators) ERRA: Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (Energy Regulators Regional Association) Felajánlási árról szóló rendelet: az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrásról és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet FGSZ: Magyar Földgázszállító Zrt. EÉT: Energetikai Érdekképviseleti Tanács ENTSO-E: Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (European Network of Transmission System Operators for Electricity) ENTSOG: Szállítási Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata – Földgáz (European Network of Transmission System Operators – Gas) FE (felhasználói egyenérték): olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számosságát – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitásigényeire is figyelemmel – egységesen fejezi ki GET: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény GET Vhr.: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet GVH: Gazdasági Versenyhivatal IEA: Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency) Hivatal: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal HTM: magyarországi megállapodások

hosszú

távú

villamosenergia-termelési

és

termelőikapacitás-lekötési

HTM törvény: a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény HTM rendelet: az erőművi átállási költségekről szóló 149/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet MATÁSZSZ: Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége Miniszter: nemzeti fejlesztési miniszter KÁT: kötelező átvételi rendszer KÁT-kvóta: kötelezően átveendő villamosenergia-mennyiség


113

NEMO: kijelölt villamosenergia-piac üzemeltető (Nominated Electricity Market Operator) NFM: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium OSAP: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Tszt.: a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény Tszt. Vhr.: a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet TVT: a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény Versenytörvény: a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény VET: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény VET Vhr.: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet

114


A Hivatal tevékenységével összefüggő főbb jogszabályok 1990. évi LXXXVII. törvény

az árak megállapításáról

1993. évi III. törvény

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

1993. évi XLVI. törvény

a statisztikáról

1993. évi XLVIII. törvény

a bányászatról

1997. évi CLV. törvény

a fogyasztóvédelemről

2003. évi LXXXVIII. törvény

az energiaadóról

2003. évi CXXVII. törvény

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

2004. évi CXL. törvény

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2005. évi XVIII. törvény

a távhőszolgáltatásról

2006. évi XXVI. törvény

a földgáz biztonsági készletezéséről

2007. évi LXXXVI. törvény

a villamos energiáról

2008. évi XL. törvény

a földgázellátásról

2008. évi XLVII. törvény

a fogyasztókkal szembeni gyakorlat tilalmáról

2008. évi LXVII. törvény

a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről

2008. évi LXX. törvény

a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről

2009. évi CLV törvény

a minősített adat védelméről

2010. évi XLIII. törvény

a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

2010. évi CXXX törvény

a jogalkotásról

2011. évi CXII. törvény

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

2011. évi CXCV. törvény

az államháztartásról

2011. évi CXCIX. törvény

a közszolgálati tisztviselőkről

2011. évi CCIX. törvény

a víziközmű-szolgáltatásról

2012. évi I. törvény

a munka törvénykönyvéről

2012. évi CLXVIII. törvény

a közművezetékek adójáról

2012. évi CLXXXV. törvény

a hulladékról

2012. évi CCXVII. törvény

az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről

2013. évi XXII. törvény

a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról

tisztességtelen

kereskedelmi

115


2013. évi XXIII. törvény

a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről

2013. évi LIV. törvény

a rezsicsökkentések végrehajtásáról

2013. évi CXXV. törvény

a hulladékgazdálkodási minősítéséről

2013. évi CXXXIV. törvény

az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról

2013. évi CLXV. törvény

a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről

2013. évi CLXXXVIII. törvény

az egységes közszolgáltatói számlaképről

2013. évi CCXXXI. törvény

egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról

2015. évi LVII. törvény

az energiahatékonyságról

170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet

a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény végrehajtásáról

157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet

a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról


a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról

273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet

a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

278/2007. (X. 20.) Korm. rendelet

a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól

285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről

289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet

a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról


a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról


a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról

64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet

a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól

19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet

a földgázellátásról szóló 2008. rendelkezéseinek végrehajtásáról

76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet

a területrendezési hatósági eljárásokról


az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről

48/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

a földgázkereskedő működésének lehetetlenülése esetén, a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról

közszolgáltatási

évi

tevékenység

XL.

törvény

116



az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról


a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről

313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról

58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet

a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

292/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet

a nem rendszeres hulladékszállítás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről


a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról


a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről


az egységes elektronikus közműnyilvántartásról

341/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet

a villamosenergia-termelők részére az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény alapján történő derogációs kiosztás végrehajtási szabályairól

360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet

az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről


a nem rendszeres kéményseprő-ipari közszolgáltatás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről


a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről

278/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet

az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti jelentés tartalmáról és elkészítésének módjáról, az adatszolgáltatás rendjéről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírságról


a hulladékgazdálkodási feltételeiről

44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet

az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről

122/2015. (V.26.) Korm. rendelet

az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról


az egyes földgázipari vállalkozások adatszolgáltatásainak rendjéről

közszolgáltatás

végzésének

117



a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról


a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben igénybe vehető villamosenergiavásárlási kedvezményről

19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet

az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről

4/2011. (I. 31.) NFM rendelet

a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről

50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet

a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról


a távhő-szolgáltatási támogatásról

1/2012. (I. 20.) NFM rendelet

a megújuló forrásokból előállított energia részarányának kiszámítási módszertanáról

36/2012. (VI. 8.) NFM rendelet

a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről

4/2013. (II. 4.) NFM rendelet

a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről

24/2013. (V. 29.) NFM rendelet

a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról


a villamosenergia-elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról;

63/2013. (X. 29.) NFM rendelet

az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról


az egyes energetikai módosításáról


az energiahatékonyság növelését elősegítő tájékoztatásról


az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra és a regisztráló szervezetek éves jelentésére vonatkozó részletes szabályokról

61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet

a jogszabályszerkesztésről

6/2008. (VI. 18.) KHEM rendelet

a villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő egyes adatszolgáltatásokról

tárgyú

miniszteri

rendeletek

118



a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedelmi engedélyesnél felmerült bevételi hiány megtérítésének részletes szabályairól


a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról


a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről


a szélerőmű-kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól

1/2013. (VII. 25.) MEKH utasítás

a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Szervezeti és Működési Szabályzatáról

1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet

a földgáz-rendszerhasználati díjakról, a rendszer-üzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályairól, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről

2/2013. (VII. 25.) MEKH rendelet

a földgáz-csatlakozási díjakról és alkalmazásuk szabályairól

3/2013. (VIII. 7.) MEKH rendelet

a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének a rendelet kiadásában való helyettesítéséről

4/2013. (X. 16.) MEKH rendelet

a villamosenergia-rendszerhasználati díjakról és alkalmazásuk szabályairól

5/2013. (X. 16.) MEKH rendelet

a földgáz-rendszerhasználati díjakról, a rendszer-üzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályairól, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről szóló 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet módosításáról

6/2013. (XII. 16.) MEKH rendelet

a földgáz-rendszerhasználati díjakról, a rendszer-üzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályairól, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről szóló 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet módosításáról

1/2014. (III. 4.) MEKH rendelet

a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal igazgatási szolgáltatási díjainak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási, a felügyeleti díjak és egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó szabályokról

4/2014. (VI. 26.) MEKH rendelet

a földgáz rendszerhasználati díjakról, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati

Hivatal


119

díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályairól, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről szóló 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet módosításáról szóló 6/2013. (XII. 16.) MEKH rendelet módosításáról 7/2014. (IX. 12.) MEKH rendelet

a villamos energia hálózati csatlakozási díjak meghatározásának szempontjairól, a díjak elemeiről, mértékéről és alkalmazásuk szabályairól

9/2014. (IX. 29.) MEKH rendelet

a földgáz csatlakozási díjak meghatározásának szempontjairól, a csatlakozási díjak elemeiről, a csatlakozási díjakról és alkalmazásuk szabályairól, valamint a villamos energia hálózati csatlakozási díjak meghatározásának szempontjairól, a díjak elemeiről, mértékéről és alkalmazásuk szabályairól szóló 7/2014. (IX. 12.) MEKH rendelet módosításáról

1/2015. (II. 13.) MEKH rendelet

a rendszerüzemeltetési díjból származó árbevétel megosztására vonatkozó kiegyenlítő fizetésekről

1/2015. (II. 9.) MEKH Utasítás

a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról

120


EU-irányelvek, rendeletek Az Európai Parlament és a Tanács 2006. január 18-i 2005/89/EK irányelve a villamosenergia-ellátás biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről Az Európai Parlament és a Tanács 2006. április 5-i 2006/32/EK irányelve az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/ EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2008/92/EK irányelve (2008. október 22.) az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2009/29/EK irányelve (2009. április 23.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belül kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54 /EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1099/2008/EK rendelete (2008. október 22.) az energiastatisztikáról Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről


121

Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i 994/2010/EU rendelete a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról A Bizottság 2008. november 19-i 2008/952/EK határozata a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének végrehajtására és alkalmazására vonatkozó részletes iránymutatás létrehozásáról Az Európai Parlament és a Tanács 2009/406/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről Az Európai Parlament és a Tanács 994/2012/EU határozata (2012. október 25.) a tagállamok és harmadik országok között kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra vonatkozó információcseremechanizmus létrehozásáról A BIZOTTSÁG 2014. december 17-i 1348/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (2) és (6) bekezdésének végrehajtására irányuló adatszolgáltatásról A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1222 RENDELETE (2015. július 24.) a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról

122


A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Országgyűlési beszámolója, 2015 Felelős kiadó: dr. Dorkota Lajos elnök 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. Központi telefonszám: (+36-1) 459-7777 Központi e-mail cím: [email protected] Honlap: www.mekh.hu

ORSZÁGGYŰLÉSIBESZÁMOLÓ

Recommend Documents