Országbemutató:
Magyarország REGIONAL Comparative Analysis of Regional Policies for Adult Learning
Nemzetgazdasági Minisztérium www.regionalproject.eu http://www.kormany.hu/en/ministry-for-national-economy
Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemû felhasználásért.
A Regional projekt országbemutatója: Magyarország Tartalom Vezetői összefoglaló
3
Bevezető: A REGIONAL projekt és Magyarország
4
A felnőttképzés finanszírozása Magyarországon
13
Szakpolitikai döntéshozatal
15
A szakpolitika megvalósítása
16
A felnőttképzés finanszírozása
16
Főbb megállapítások
17
Következtetések
17
Felhasznált irodalom
18
Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemû felhasználásért.
2
Vezetői összefoglaló A REGIONAL projekt során, melynek célja, hogy elemezze a Felnőttképzési szabályozók létrejöttét, végrehajtását és finanszírozását Európa hat országának 16 régiójában, a projekt partnerek interjúkat készítettek a döntéshozókkal, valamint az interjúk támogatásának céljából elemezték a 2011 és 2014 között megjelent szabályzatokat, hogy részletes betekintést nyerhessenek a döntéshozatali folyamatokba. A magyarországi projekt keretében összesen 11 interjú készült a szakképzés, felnőttképzés területén járatos, szakmai tapasztalattal bíró, főként döntéshozói pozícióban feladatot ellátó személyekkel. Az interjúalanyok kiválasztásánál törekedtünk a regionális sajátosságok figyelembevételére és a projekt szempontjainak figyelembevételével a releváns terület(ek) lefedésére. Az interjúk kiértékelésének eredményeként bizonyossá vált, hogy a szakmapolitikai döntések meghozatalának eljárása és érvényesítése, valamint azok eredményesülése minimális regionális eltérést mutatnak. A válaszadók között megtalálhatók minisztériumok, kamarák, háttérintézmények, civil szervezetek, vállalkozások vezetői, valamint döntéshozói. A kutatás során a REGIONAL projekt első szakaszában kifejlesztett kérdőív került használatra. A 7 darab 1-es szintű NUTS magyarországi régióból a következők kerültek kiválasztásra: Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl A választott 3 régióban található Magyarország legszegényebb, legfejletlenebb, valamint legfejlettebb területe. A munkanélküliségi ráta is ebben a 3 régióban mutatja a legnagyobb eltérést az országban. A régiók alapvető statisztikáiról a dokumentumban részletes leírás található. A magyarországi felnőttképzés kereteit a regionális területfelosztás ellenére a helyi szintű szabályozások kisebb mértékben, míg a központi irányítás, az egységes szakmapolitikai keretek meghatározása jelentősebb mértékben befolyásolják, illetve határozzák meg. Regionális szinten a központi szabályozások rugalmasan való kezelése csak korlátozottan lehetséges. Az interjúk kiértékelésének eredményeként bizonyossá vált, hogy a szakmapolitikai döntések meghozatalának eljárása és érvényesítése, valamint azok eredményesülése minimális regionális eltérést mutatnak. A felnőttképzésben érdekeltek elsősorban a központi kereteken belül mozognak, tekintettel arra, hogy kizárólag a központilag kezelt finanszírozási alapok elérhetőek, amelyek megkívánják a központi szabályozás betartását. A felmérés főbb megállapításai: Központi, általános jogi és politikai keretek regionális eltérések nélkül
3
Minden érdekelt alkalmazkodik a központilag biztosított jogi szabályozásokhoz anélkül, hogy saját, vagy regionális szintű felnőttképzési irányelveket fejlesztene A magyarországi felnőttképzés hazai finanszírozása drámaian csökkent az elmúlt évtizedben, így leginkább az EU által biztosított források (ESZA) kerülnek felhasználásra
A fontosabb megállapítások a magyarországi régiók összevetésekor az EU szintjével: a felnőttképzési szabályozások regionális autonómiájának hiánya egységes megoldásokhoz vezetett. Habár hatalmas különbségek vannak a finanszírozott képzések között, ezek a különbségek leginkább az eltérő munkanélküliségi rátának köszönhetőek. A felnőttképzés erősen kapcsolódik a munkanélküliséghez, tekintettel arra, hogy a hazai felnőttképzés legfőbb célja az, hogy a munkanélkülieket alap készségek biztosításával, és egyszerű szakképzésekkel kisegítse a munkanélküliségből. A hazai felnőttképzés finanszírozása leginkább uniós források felhasználásával (ESZA) történik, ezáltal az ESZA alapvető szabályozása használt helyi, illetve regionális eltérések nélkül.
Bevezető: A REGIONAL projekt és Magyarország A REGIONAL projekt egy nagyon hasznos visszajelzést biztosított a legújabb változásokról a magyarországi felnőttképzés végrehajtásával kapcsolatban. A hazai képző vállalatok elvesztették jelentőségüket a központilag meghatározott képzésekkel szemben, melyeket állami tulajdonú és fenntartású intézmények biztosítanak. Habár maradt pár vállalat az oktatási intézmények mellett, elenyésző a helyi, vagy regionális különbség annak ellenére, hogy a régiók között nagy különbségek fedezhetők fel a munkanélküliségi rátát, valamint átlagos legmagasabb iskolai végzettséget tekintve. A kormány célja az, hogy egyenlő esélyeket biztosítson mindenkinek az egyforma minőségű képzések elérésére, mindezt ingyenesen, vagy minimális díj ellenében.
4
Vizsgált régiók: Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA (ezer fő) RÉGIÓ
2012
2013
Közép-Magyarország
1236,2
1251,2
Észak-Alföld
528
539,5
Dél-Dunántúl
327,1
341,6
1400 1200 1000 800
2012
600
2013
400 200 0 Central Hungary
Northern Great Plain
5
Southern Transdanubia
MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA (ezer fő) RÉGIÓ 2012 2013 Közép-Magyarország 129,4 119,9 Észak-Alföld 85,5 89,6 Dél-Dunántúl 44,9 35
140 120 100 80
2012
60
2013
40 20 0 Central Hungary Northern Great Plain
Southern Transdanubia
MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA (%) RÉGIÓ 2012 Közép-Magyarország 9,5 Észak-Alföld 13,9 Dél-Dunántúl 12,1
2013 8,7 14,2 9,3
16 14 12 10 8
2012
6
2013
4 2 0 Central Hungary
Northern Great Plain
6
Southern Transdanubia
GDP (piaci beszerzési áron, millió Ft) RÉGIÓ Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl
2011 2012 13 524 146 13 795 721 2 690 769 2 752 839 1 778 115 1 809 695
14.000.000 12.000.000 10.000.000 8.000.000
2011
6.000.000
2012
4.000.000 2.000.000 0 Central Hungary
Northern Great Plain
Southern Transdanubia
EGY FŐRE JUTÓ BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (ezer forint) RÉGIÓ Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl
2011 4 541 1 821 1 897
2012 4 681 1 841 1 951
5.000 4.000 3.000
2011
2.000
2012
1.000 0 Central Hungary
Northern Great Plain
7
Southern Transdanubia
Forrás: KSH – Központi Statisztikai Hivatal A projekt ide vonatkozó munkacsomagjának időtartalma alatt (2014. augusztus - december) tizenegy interjút készítettünk. A folyamat az előre összeállított kérdőív magyar nyelvű fordításával kezdődött. A fordítást és adaptálást követően kellett felkutatni a projekt szempontjából releváns válaszadókat, majd velük egy egyeztetést követően kellett elkészíteni az interjút. Az egyes interjúk időtartalma átlagosan 60 – 80 perc volt. Az elkészített kérdőívek angol nyelvre fordítása és az összesítése (kiértékelése) volt a folyamat zárása. A kérdőívek kiértékelésével kapott eredmény, szemléletesen mutatja be a magyarországi viszonyokat a felnőttképzés területén mind szakmapolitikai döntéshozói, finanszírozási és végrehajtói szinten egyaránt. A projekt céljait támogatva az interjúalanyok kiválasztása és felkérése az alábbiak szerint valósult meg (kiválasztási szempontok):
Irányítók Döntéshozók Végrehajtók, alkalmazók Gazdasági szereplők Civilek Fejlett régió Kevésbé fejlett régió Határon átnyúló tapasztalat
A felnőttképzés szabályozása Magyarországon Az interjúk mellett a Felnőttképzési törvény, valamint annak végrehajtási rendeletei is elemzésre kerültek. Összesen 8 jogi dokumentum került vizsgálatra. Az 1990-es évek második felére a számukban és a résztvevők számában is egyre növekvő felnőttkori szakmai képzések arra késztették a jogalkotókat, hogy a folyamathoz illeszkedő, önálló felnőttképzési törvényt alkossanak, amely alkalmas a terület átfogó szabályozására. Így született meg 2001-ben az első önálló felnőttképzési törvény Magyarországon, amely részleteiben szabályozta a terület irányítási és működési folyamatait és meghatározta személyi, tárgyi feltételeit. Ez a jogszabály 2013. augusztus 1-ig volt hatályban. A rendszerváltást követő két évtized tapasztalatai a felnőttképzés területén, továbbá a korábbi jogszabályi környezetből adódó problémák sokasága, a gyorsan változó, átalakuló gazdaság,
8
valamint annak dinamikusan változó igényei tették szükségessé a felnőttképzés lényeges újraszabályozását, korszerűsítését, új jogszabályi alapokra helyezését. Fentieknek megfelelően a működését 2010-ben megkezdő kormány, illetve az új Országgyűlés megalkotta az új felnőttképzési törvényt. Ezen felül a teljes oktatási ágazat koncepcionális átalakítása érdekében az Országgyűlés új törvényt hozott a köznevelésről a felsőoktatásról és a szakképzésről is. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény a korábban hatályos 2001. évi CI. törvényt váltotta fel. A törvényi változás legjelentősebb eleme az, hogy az új törvény a felnőttképzések köréből csak bizonyosakat kíván szabályozni. Az új törvény megalkotását az tette szükségessé, hogy a felnőttképzésben sok volt a gyenge minőségű képzés, nagy eltérések mutatkoztak az azonos képzések óraszámaiban, összehangolatlan volt a támogatási rendszer és bonyolult volt a program- és intézményi akkreditációs eljárások gyakorlata. Az új törvény a felnőttkori tanulás és képzés szervezettségének növelését, tartalmuk és minőségük javítását tűzte ki célul annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulással javulhasson az egyén életminősége, és a munkaerő fokozottabb mértékben és folyamatosan megfelelhessen a gazdaság által támasztott követelményeknek. A felnőttképzési törvény megfogalmazott célja, hogy a Magyarországon élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére. A felnőttképzési törvény meghatározza:
a törvény személyi és tárgyi hatályát (OKJ-s képzések, támogatott egyéb szakmai képzések, támogatott nyelvi képzések, támogatott egyéb képzések),
a törvény alkalmazásában gyakori fogalmak értelmezését,
a felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezését,
a felnőttképzési szakértői rendszer szabályait (nyilvántartásba vétel, hatósági és kamarai feladatok, Felnőttképzési Szakértői Bizottság),
a felnőttképzés tartalmi követelményeit (képzési engedély kiadásának feltételei),
a képzési program tartalmi követelményeinek előírásait,
9
a felnőttképzési szerződésre vonatkozó tartalmi kritériumokat és szabályozásokat,
a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó előírásokat,
a felnőttképzési információs rendszerre vonatkozó szabályokat (képzési dokumentumok, tájékoztatási kötelezettség),
a felnőttképzési szakmai programkövetelményeket tartalmazó előírásokat (célja, kamara feladatai, programbizottság működése, nyilvántartás),
a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésének szabályait,
a felnőttképzést folytató intézményekben kezelt adatokra vonatkozó előírásokat (adatfajták, adatszolgáltatás, megőrzés, pályakövetés),
a felnőttképzés támogatásának forrásait, azok felhasználási szabályait,
a záró rendelkezéseket (alsóbb szintű jogszabályok rendelkezések, hatályba léptetés, átmeneti rendelkezések).
kiadására
felhatalmazó
A magyarországi új közigazgatási struktúra alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felelős a szak- és felnőttképzésért. Az NGM felelős a szakképzés tartalmi szabályozásáért, de a vonatkozó rendeletek kiadását az Emberi Erőforrás Miniszter (EMMI) jóváhagyásával teszi meg. Más ágazatokért felelős miniszterek is részt vesznek a szakképzés tartalmának fejlesztésében. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH), a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), valamint a gazdasági kamarák is segítik az NGM fejlesztő munkáját. Az NMH, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye, további koordinációs, kutatási, információs és tanácsadási támogatást nyújt a szak- és felnőttképzés feladataihoz kapcsolódóan. Meg kell említenünk, hogy ezek az intézmények feladat- és hatáskörei megváltoztak, mivel a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszűnésével a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal vette át a hatásköreit.
A felnőttképzési törvény és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek:
2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről
59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról 10
393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról
58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól
16/2014. (IV. 4.) NGM rendelet a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról
56/2013. (XII. 4.) NGM rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezési eljárása során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, befizetésének és felhasználásának szabályairól, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről
14/2014. (III. 31.) NGM rendelet a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól
Eredmények, tapasztalatok, régiós sajátosságok A projekt eredményeként betekintést nyerhettünk a magyarországi szakmapolitikai tervezés folyamatába. Megismerhettük a felnőttkori tanulás (felnőttképzés) végrehajtásának és a finanszírozási rendszerének területét, ezáltal a szakmapolitikai döntéshozatal hatásait a felnőttképzésre. Annak ellenére, hogy a 3 vizsgált megye között nem szerepelt, néhány interjú, valamint statisztikai adat alapján kiderült, hogy a régiók közötti szokásos hasonlóságok mellett a NyugatDunántúl egyedi vonásokkal rendelkezik. Az egyik ilyen egyedi regionális jellemző a húzóipar és a szak- és felnőttképzés kapcsolata (Győr és Kecskemét; Audi és Mercedes). A munkavállalói képzések fő támogatási forrása ebben a régióban a vállalati finanszírozás, amelyből főleg szakmai továbbképzések, illetve az alkalmazottak átképzése valósul meg. A többi régióban a tréningek uniós forrásokból, vagy a képzettek saját pénzéből kerülnek kifizetésre (KözépMagyarország). 11
A képzésbe beiratkozottak száma - 2014. évi OSAP adatszolgáltatások alapján Képzés jellege
ffi
szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés állam által elismert OKJ szakképesítést adó munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést adó szakmai továbbképző hátrányos helyzetűek felzárkóztató képzése elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés hatósági jellegű (közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazat) képesítésre felkészítő képzés okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésére felkészítő képzés nyelvi képzés általános felnőttképzés megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése informatikai képzések bemeneti kompetenciára felkészítő Összesen
nő
TOTAL
3653
3720
7373
87024
55027
142051
40526
41245
81771
82640
157025
239665
15835
20988
36823
8118
8383
16501
40552
8609
49161
153
255
408
41712
58306
100018
50635
70130
120765
1064
1805
2869
19823
41726
61549
401
928
1329
392136
468147
860283
Forrás OSAP felnőttképzési statisztika 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0
man woman
12
A képzésbe beiratkozottak száma - 2014. évi OSAP adatszolgáltatások alapján Régió
Közép-Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Forrás OSAP felnőttképzési statisztika
ffi
nő
TOTAL
224555
324406
548961
37189
41451
78640
15667
23574
39241
350000 300000 250000 200000
man
150000
woman
100000 50000 0 Central Hungary Northern Great Plain
Southern Transdanubia
Kamara/Kamarák szerepe a szakképzésben Kamara célja a kamarai tag vállalatok mukaerőpiaci igényeinek kiszolgálása, teljesítése és általában a hazai munkanélküliség visszaszorítása. Céljainak elérése érdekében meghatározó szerepet kapott a felnőttképzés alakításában, újraszabályozásában. Bár az 1993-as szakképzési törvény már szerepet ad az egyes kamaráknak is, a kamarai törvény kiadásának késlekedése miatt, a kamarák nem tudtak akkor még a szakképzésben a kívánt mértékben közreműködni, mert a szocialista nagyüzemek bezárásával, megszűnésével 1990-től erősen megcsappant a feladatellátásra alkalmas gyakorlati képzőhelyek száma hazánkban.
A felnőttképzés finanszírozása Magyarországon Magyarországon a felnőttképzés finanszírozása többszereplős. A négy meghatározó szereplő:
az állam,
13
a vállalat,
az egyén,
EU.
A központi költségvetés és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA), mint elkülönített állami pénzalap játszik szerepet a felnőttképzés finanszírozásában. A hazai forrásokat kiegészítik az EUs támogatások, amelyek szintén az állam által prioritást élvező feladatok ellátását, fejlesztését segítik, támogatják. A gazdaság szereplői adórendszereken, alapokon, alapítványokon keresztül, de közvetlenül is hozzájárulnak a felnőttképzés finanszírozásához. A terület finanszírozásában jelentős szerepet töltenek be a lakosság oktatásra, képzésre fordított kiadásai is. A munkáltatók elsősorban saját bevételeik, valamint a szakképzési hozzájárulási kötelezettségük saját munkavállalók részére felhasználható hányadának terhére képezik saját dolgozóikat. A felnőttképzés másik legnagyobb finanszírozója maga az egyén, önköltséges finanszírozással. EU-s források terhére 2012-ben a képzésben résztvevők mintegy 14%-a tanult. 2013-ban jelentősen megugrott az uniós finanszírozású képzések és az azokban résztvevők száma, a felnőttképzés finanszírozásának legjelentősebb forrásává az EU-s támogatások váltak (TÁMOP).
A szakképzési hozzájárulás Az államháztartás részeként, valamint az államháztartáson kívüli forrásként biztosítja a felnőttképzés szakmai fejlesztését. Az államháztartási forrás egy részét az NFA biztosítja. A felnőttképzésbe beiratkozottak száma a költségviselők megoszlása szerint 2013. adatforrás: OSAP – felnőttképzési statisztika Képzés jellege Egyéni Munkáltat EU-s Állami MPA finanszír ó saját forrás forrás NFA ozás bevétele terhére terhére terhére terhére Állam által elismert OKJ 67723 33444 29425 3946 1305 szakképesítést adó képzés Munkakörhöz, foglalkozáshoz szükséges nem OKJ szakképesítést 8327 26812 8746 587 425 adó képzés Szakmai továbbképzés 35800 60261 42532 8131 9353 Hatósági jellegű képesítésre 16941 14285 1329 60 99 felkészítő képzés Nyelvi képzés 42091 15954 68113 1625 391 Általános felnőttképzés 22862 12332 33757 2041 33 Informatikai képzés 5235 10901 21237 259 1428
14
Szakképzési hozzájárulás terhére 1305 204 1263 524 1712 165 93
Egyéb képzés Összesen:
3770
1997
8401
1032
2504
0
203749
175986
213540
17681
17578
5266
Szakpolitikai döntéshozatal A rendszer sajátosságaiból és a megkérdezett interjúalanyok beosztásából, pozíciójából adódóan a válaszadók többsége a formális típusú felnőttképzést támogatja. Mivel a Felnőttképzési törvény az egyetlen, és legfontosabb szabályozás ezen a téren, a felnőttképzés minden válaszadó szerint egy önálló elem. Jellemzően a fő oktatáspolitikai elveket a felelős szakminisztérium határozza meg, azonban a helyi szinten a valós igényekhez, elvárásokhoz igazítják azokat. A konzultációknak egyaránt jelentős szerepet ítéltek meg a válaszadók függetlenül attól, hogy minisztériumi, hivatali vagy egyéb szervezeti egység vezetői, képviselői. Ezen konzultációk célja biztosítani a felnőttoktatási, felnőttképzési policy összhangját az általános társadalmi és gazdasági stratégiával. Jellemző, hogy a szereplők megosztják egymással a jó gyakorlatokat és tapasztalatokat az azonos érintettségű partner szervezetekkel többnyire valamilyen hálózati együttműködés keretén belül, illetve szakmai konferenciákon, konzultációkon. A Zöld Könyv1 kifejezés nem értelmezhető, mivel Magyarországon a felnőttképzés területén nem létezik ilyen dokumentum; a kapcsolódó kérdés Magyarországra nem alkalmazandó. Minden válaszadó egyetértett a Zöld Könyv mint lehetséges felnőttképzés-politikai forrás elutasításában. A felnőttképzési szabályozások alkalmazása során a központi rendelkezések mellett leginkább regionális, illetve uniós szabályok vehetők figyelembe forrásként. Egyes helyszíneken helyi rendelkezések is használhatók. Adatforrásként nemzeti, valamint helyi adatok használandók. A minőségbiztosítási rendszer(ek) kötelező bevezetése és működtetése hozzájárul, hogy adott esetben az elégedettségi mutatók alapján értékelésre kerüljenek az egyes felnőttképzési programok tartalmi és megvalósítási szempontok alapján. Felnőttképzési törvény 14. § (1) “A felnőttképzést folytató intézmény képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszert működtet.
1
A zöld könyv egy vitaindító dokumentum, amely széleskörű konzultációt kíván elindítani egy fontos kérdésben. Ezt követi általában egy fehér könyv, amely már konkrét intézkedési, jogalkotási javaslatokat tartalmaz az adott területen. 2013-ban 6 zöld könyvet bocsátott ki az Európai Bizottság, köztük az éghajlat, az energiapolitika és a gazdaság területén.
15
(2) A felnőttképzést folytató intézmény – az (1) bekezdés szerinti minőségbiztosítási rendszernek megfelelően – kétévenként legalább egyszer elvégezteti az intézmény tevékenységének külső értékelését.” Jellemzően a fő finanszírozási mód az EU-s finanszírozás, melyet a nemzeti, végül pedig az önköltséges (tanulói) finanszírozás követ. Ebben a rangsorban a kitöltők többsége azonos véleményen volt, eltérés csak a finanszírozási módok arányában jelentkezett, amely magyarázható a területi eltérésekkel és speciális jellemzőkkel is.
A szakpolitika megvalósítása A végrehajtás terén számos különböző intézkedés került említésre a válaszadók szervezeti szerepe tekintetében. A végrehajtás általánosságban a legtöbb esetben a szabályozás alkalmazását jelenti. Rendeletek, finanszírozási követelmények és előírások szigorúan meghatározzák a felnőttképzési tevékenységek lehetséges formáit.
A felnőttképzés finanszírozása A finanszírozás nagy részét az EU és hazai források (MPA) biztosítják, kisebb részét magánfinanszírozás teszi ki. PPP nem létezik, mivel a szabályozás tiltja az ilyen típusú hozzájárulást. Több esetben is valós problémaként jelentkezett, hogy a munkáltatók a saját munkavállalóik képzésének finanszírozását nem tudták vagy nem akarták biztosítani. Ez valószínűsíthető, hogy összefüggésben van azzal a problémával, hogy a hosszabb képzések idejére a munkavállalókat nem tudja nélkülözni munkáltatójuk. A válaszadók véleménye szerint a legnagyobb kihívást és a legtöbb problémát a szabályozások túlzott kötöttsége jelenti, valamint a szükséges források hiánya (önköltséges képzések és saját munkavállalók képzésének drasztikus visszaesése).
16
Főbb megállapítások -
Egységes szabályozás létrehozása (inkább alkalmazása), valamint végrehajtás egy szigorú, központi szabályzat, és egy adott törvény alapján. Habár a felnőttképzési szabályokat nézve nincsenek igazi különbségek a régiók között, az eredmények, valamint egyéb kondíciók (pl. munkanélküliség) változóak. A fő finanszírozási források uniós, valamint központi, nemzeti alapok, míg a magánforrások ritkák, PPP pedig nem létezik. A felnőttképzési politika egyetlen célja, hogy a munkanélküliséget csökkentse. A minisztériumon kívüli érintettek, bár részt vesznek a rendszeres konzultációkon, kevesebb szót kapnak a szabályzatok kidolgozása során.
Következtetések A REGIONAL projekt célja a szakmapolitikai döntéshozatal folyamatainak azonosítása és értékelése regionális szinten. A hatékonyabb döntés-előkészítés és döntéshozatal segítése a projekt során szerzett eredmények és tapasztalatok értékelésével és felhasználásával. A REGIONAL eredménye valóban segít azonosítani a felnőttképzési rendszer alulteljesítését, valamint egy sokkal érzékenyebb és szélesebb rendszer fejlesztését, amely több magánfinanszírozást vonzhat be.
17
Felhasznált irodalom Tamás Kovács, Adult Education in Hungary, University of Pécs - Faculty of Adult Education and Human Resources Development EQAVET, Implementing the Framework. http://eqavet.eu/gns/what-we-do/implementing-theframework/hungary.aspx Vocational Education and Training in Hungary, CEDEFOP, Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2011 https://www.nive.hu/ http://www.mkik.hu/hu https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium
18
