(orok és emberek. SZEKSZÁRD Tolna megyei Tanács VB Könyvtára 1973l

(orok és emberek Tolna megyeiek

életrajzgyűjteménye

SZEKSZÁRD Tolna

megyei

Tanács 1973l

VB

Könyvtára

összeállította és szerkesztette: Sipter Gézáné

Lektorálta: dr. Andrásfalvy

Bertalan,

a M a g y a r Tudományos Akadémia D u n á n t ú l i Tudományos Intézetének tudományos munkatársa

K. Balog János, a Tolna

megyei Levéltár

igazgatója

Borítót tervezte: Schubert Péter

A

Megyei

Könyvtár

kiadványa, Tolna

felszabadulásának tiszteletére

30.

jelent

megye

évfordulója meg.

KOROK ÉS EMBEREK Kézirat a nyomdába érkezett 1974. január Elkészült 1974. szeptember Megjelent A/4 formátumban. 12,5 (A 5) ív terjedelemben, 3000 példányban Engedélyszám: 99577/73 K i a d j a : a Tolna megyei Tanács VB. Könyvtára Felelős k i a d ó : Vadóc Kálmán 74.275 Szekszárdi Nyomda Felelős vezető: Széli István

ELŐSZÓ

A helytörténeti, honismereti kutatások iránti érdeklődés országszerte meg növekedett: klubok, szakkörök a l a k u l n a k és működnek sikeresen, elterjedt a községi krónikaírás, egymás után készülnek és j e l e n n e k meg a helyi monográfiák, és örvendetes, hogy ma már mind t ö b b helyen dolgozzák fel a termelőszövetkezetek, üzemek vállalatok történetét. Ügy véljük, az igaz hazafiság egyik meghatározója, hogy az ember megismerje közvetlen környezetét, lakóhelyét, munkahelyét, annak múltját, történetét, behelyezve azt a nemzeti és egyetemes történelem, a társadalmi fejlődés nagy egészébe. Ily módon a szűkebb pátria, a lakóhely, az ott élő emberek életével, küzdelmeivel, a helyben vagy országosan szerepet betöltő emberek tetteivel, munkásságukkal, alkotásaikkal jelentős szerepet töltenek be a helyes világszemlélet kialakításában. A szépen terebélyesedő helytörténeti kutatómunkához, a megye történetének j o b b megismeréséhez kíván segítséget adni a szekszárdi megyei könyvtár e kiadvány közreadásával, ismertetve azokat a neves személyeket, akik jelentős szerepet játszottak a megye életében, vagy e f ö l d b ő l sarjadva, innen elindulva váltak ismertté társadalmi, politikai, tudományos, szociális, művészeti munkásságukkal. Nem életrajzi írás volt a cél, az ismeretek bővítése mellet a kutatóknak kívántunk elsősorban segítséget adni egy további munkához a rövid életrajzi adatok mellett az irodalom felsorolásával. Teljes irodalomjegyzéket a mű jellegénél fogva nem adhatunk, a szerzők műveiből, az i r o d a l o m b ó l csupán v á l o g a t o t t b i b l i o g r á f i á t közölhetünk. A további kutatómunkát kívánja megkönnyíteni ez a módszer, h o g / csupán a gyakran ismétlődő forrásmunkákról adtunk rövidített címleírást. Az a vélemény alakult ki ugyanis, hogy túl sok rövidítés, visszakeresés, számozás esetleg zavart okozha-

tott volna, a forrásanyag áttekintését hosszabítaná. Földrajzi mutatóban — ahol szükségesnek láttuk — helységeken túl tájegységeket is felvetettünk. A munkásmozgalom mártírjainak, kimagasló egyéniségeinek életrajzi adatait K. Balog János: „Értünk éltek, értünk h a l t a k " című kötetéből vette át a szerkesztő. Ezeknél a neveknél életrajzot nem adunk, csupán a vonatkozó irodalomjegyzéket közöljük. Az anyag t ö b b évi szorgos munka eredménye. A névanyag gyűjtésében részt vett Dömötör Lajosné, volt munkatársunk vezetésével a megyei könyvtár kollektívája. A szerző hasznos segítséget kapott a bonyhádi, dombóvári, paksi, és tamási járási könyvtárak igazgatóitól, valamint a bátaszéki községi könyvtár dolgozójától, Csiky Bélánétól. A munkát nem t a r t j á k befejezettnek. Idők múltával a névsor egyre bővül, egyrészt, mivel élők — érthető indoklással — a felsorolásban nem szerepelnek, másrészt éppen az örvendetesen terebélyesedő kutatómunka feltárhat olyan «egyéneket, akikről e d d i g ismereteink nem voltak. Köszönet illeti a szerzőt, S i p t e - r Gézáné tudományos munkatársat, midazokat, akik az anyag gyűjtésében tevékenykedtek, köszönet illeti a Tolna megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályát azért, hogy a kiadvány megjelenését lehetővé tette. Hisszük, hogy e munka közreadásával hasznosan szolgáljuk a megyében folyó kutatómunkát, a helyismereti tevékenységet és hozzájárulunk megyénk j o b b megismeréséhez. Szekszárd, 1973. augusztus 30. V A D Ó C KÁLMÁN megyei könyvtárigazgató

RÖVIDÍTÉSEK

K. Balog: Éh. K. Ealog János: Szekszárd 1972.

Értünk éltek,

értünk

haltak.

JEGYZÉKE

ML Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor A n n a , G e n t h o n István. 1—4. köt. Bp. 1965—1968.

K. Balog: Tolna megye. K. Balog János: Tolna megye a M a g y a r Tanácsköztársaság időszakában. Szekszárd, 1964.

MPL Magyar p e d a g ó g i a i Ferenc. Bp., 1933.

Békés: Hazádnak. Békés István: Hazádnak Bp. 1955.

MtL Munkásmozgalom-történeti Vass Henrik. Bp., 1972.

rendületlenül.

lexikon.

Szerk.

lexikon.

Kemény

(Főszerk.)

Bodnár: Bczerédj. Bodnár István: Bezerédj István és a százéves Szekszárdi Kaszinó. Szekszárd, 1942.

Nóvák: Dombóvár. Nóvák József: Dombóvár mártírjai. Szekszárd, 1959.

Bodnár—Gárdonyi: Bezerédj. Bodnár István—Gárdonyi A l b e r t : ván. 1—2. köt. Bp. 1918—1920.

OL Orvosi lexikon. Főszerk. H o l l á n Zsuzsa. köt. Bp., 1967—1973.

Bezerédj

Ist-

1919-es

hősei

és

1—4.

Borai: Bonyhádi. Borai Ákos: A bonyhádi járás i p a r a . Pécs, 1960.

Pataki: Megyénk történelmi. Megyénk történelmi kiválóságainak rövid életrajza. Összeáll. Pataki József. Szekszárd, 1958.

Fodor: Magyar vízimérnököknek. Fodor Ferenc: M a g y a r vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízimunkálatai és azok eredményei. Bp., 1957.

Pataki: Tm kalauz. Pataki József: Tolna megyei kalauz. Bp., 1967.

Gulyás: Magyar álnév. Gulyás Pál: M a g y a r írói álnév lexikon. Bp., 1956

1—16. köt. Bp. 1893—

RNL Révai Nagy Lexikona. 1—21. köt. Bp., 1910— 1935.

Hirn: Tm fejek. Hirn László: Tolnamegyei fejek. Dombóvár, 1930.

SZL Színházi kislexikon. Bp., 1969.

A két forradalom. A két forradalom Tolna megyében. 1918— 1919. Szerk. K. Balog János. Szekszárd, 1970. Kiss: Simontornya. Kiss István: Simontornya Simontornya, 1938.

PNL Pallas Nagy Lexikona. 1900.

Főszerk.

Hont

Ferenc.

TL Természettudományi lexikon. Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. 1—6. köt. Bp., 1964—1968. Tolna megye. Tolna megye. 1919—1959. összeáll. Perecsi Ferencné. Bp., 1959.

krónikája.

MÉL Magyar Életrajzi lexikon. Főszerk: Ágnes. 1—2. köt. Bp., 1967—1969.

Kenyeres

UFI LJj filmlexikon. Főszerk. Ábel 1—2. köt. Bp., 1971—1973.

MIL M a g y a r irodalmi lexikon. Főszerk. Marcell. 1—3. köt. Bp. 1963—1965.

Benedek

ZL Zenei lexikon. Főszerk. 1—3. köt. Bp., 1965.

Péter.

Bartha

Dénes.

_

ABAY

ABAY

NEMES

Gyula

_

ALPÁRI

ÄKOS István

(Dunaföldvár, 1876. — Paks, 1952.) Gyógyszerész. 1914-től élt Pakson. Versei, cikkei, tanulmányai a Mezőfödi Hírlap, a Keszthely, a Szekszárd Vidéke, a Tolnamegyei Közlöny, a Pesti Napló, a Gyógyszerészeti Szemle című lapokbam jelentek meg. I r o d a l o m : H i r n . : Tm fejek.

ABELOVSZKY

7

Béla

(Nagyhörcsög, 1898. — Felsőörs, A munkásmozgalom mártírja.

1919.)

(Kölesd, 1861. j a n u á r 8. — Bp. 1958. április 7.) Gyógypedagógus. 1897-ben a váci siket-néma-intézet, 1901-től a budapesti gyógypedag ó g i a i intézet, 1909-től az ideges gyermekek á l l a m i tanintézetének tanára. 1910—1920. között a g y ó g y p e d a g ó g i a i intézet igazgatóhe lyettese. A Siketnémákat Gyámolító Egyesület kezdeményezésére alakult 1894-ben. Az Egyesület évi jelentéseit Ákos István szerkeszti 1910-ig. Szerkesztője a Kalauz a siketnémák oktatása és nevelése terén és a Magyar G y ó g y p e d a g ó g i a című szakfolyóiratoknak.

I r o d a l o m : K. Balog: Éh.

ACS Lipót (Vizsoly, 1868. augusztus 6. — lius 11.)

Bp., 1945. jú-

Festő, rajztanár, keramikus, iparművész, a népművészet gyűjtője. Az Országos Mintarajziskolában végezte tanulmányait, majd Lötz Károly tanítványa volt. A szekszárdi gimnázium tanára 16 éven át, ahol ikerámiaműhelyt létesített 1902-ben. 1900-tól rendszeresen foglalkozott ötvösséggel és kerámiával. 1901-ben háziipari műhelyt létesített a Sárközben, ezzel elősegítette a sárközi népművészet felfedezését és kibontakoztatását. 1910-ben Budapestre költözött, ahol a Fistíher Emil gyárnak lett a tervezője, majd a Néprajzi Múzeumnak a munkatársa. Számos művészeti és művészeipedagógiai oikke jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. M u n k á i t az 1906-os milánói, 1907-es pécsi és 1911-es miskolci, 1922-es helsinki kiállításon kitüntették. M ű v e i : Népművészeti gyűjtés. Bp. 1928.; Malonyay Dezső: A mogyar nép művészete dunántúli kötetének munkatársa, rajzolója. Bp. 1912. I r o d a l o m : MÉL: ML. Megjegyzés: Előneve: Auerbach. A Művészeti lexikon szerint a halálának i d ő p o n t j a : 1945. július 12.

x

AGGHÁZY

Gyula

(Dombóvár, május 13.)

1850.

március

20. —

Bp.,

1919.

Festőművész, főiskoli tanár. Hazai tanítómestere Ujházy Ferenc volt. 1869—71-ben Bécsben, 1871-től M ü n c h e n b e n tanult. Párizsi tartózkodása idején Munkácsy M i h á l y n á l tanult. Korai életképeire hatással volt a müncheni festészet naturalista stílusa. 1876-tól Szolnokon, majd Budapesten élt, 1897-től az Országos Mintarajz liskola t a n á r a . 1874-től szerepelt a kiállításokon népéletképekkel, szolnoki, később balatoni tájképekkel. Életképeinél mar a d a n d ó b b a k Mészöly irányához kapcsolódó tájképei. Képeit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. I r o d a l o m : MÉL; ML.

M ű v e i : A siketnémák tárgyi és alaki nyelvoktatása. Első fok. Bp. 1892.; A siketnémaoktatás és nevelés kézikönyve. 3p. 1895.; Az 1899-ikl nemzetközi gyermekvédő kongresszus naplój a . Bp. 1900. I r o d a l o m : MPL; MÉL. Megjegyezés: Előneve: Scherer.

ALDOR János László ( N a g y i g m ó n d , 1895. — ? 1944.) Festő, építészmérnök. 1924-tól szerepelt a kiállításokon képeivel. A Benczúr Társaság vezetőségi t a g j a volt. A fasizmus áldozata lett. Több művében a váraljai életet örökítette meg.

népviseletet,

nép-

I r o d a l o m : ML.

ALFÖLD! FLATT Károly

ALPÄR

Id.

FLATT Károly

Ignác

(Bp. 1855. j a n u á r 17. — Züridh, 1928. április 27.) Műépítész. Ö készítette a dombóvári gimnázium épületének terveit, melyet H ü b n e r Béla és Hübner Tibor kiegészített. A tervek a l a p j á n 1928. augusztusábn kezdődött el az építkezés Lukóy Emil budapesti építész irányításával. I r o d a l o m : Lyka Károly: 1928.; Fábián G á s p á r : 1936. Hirn: Tm fejek.

ALPÁRI

Alpár Nagy

Ignác. = Magyar Művészet. magyar építőművészek. Bp.

Gyula

(Dunafödvár, 1882. j a n u á r usen, 1944. július 17.)

19. —

Sachsenha-

Újságíró. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa. 1902-ben kapcsolódott be az ifjúmunkás mozgalomba. 1904-től az Ifjúmunkás című l a p munkatársa, 1907-től szerkesztője. 1911-ben a Szociáldemokrata című folyóirat szerkesztője. Lelkesen üdvözölte az orosz, majd a magyar forradalmat. Megalakulásakor csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. A Magyar Tanácsköztársaság idején Kun Béla helyettese volt. A Tanácsköztársaság megdöntése után emigrációba kényszerült és soha t ö b b é nem térhetett vissza Magyarországra.

ALTHÄN

-

A második v i l á g h á b o r ú idején Párizsban élt, itt tartóztatta le a Gestapo. Fogságának idején azt követelték tőle, hogy írja meg a Kommunista Internacionálé történetét. M u n k á j á v a l 1944. j ú n i u s á b a n készült el. M i u t á n könyvében is hitet tett a marxizmus—leninizmus ügye mellett, megpecsételődött a sorsa. 1944. június 17-én a sanchsenhauseni h a l á l t á b o r b a n kivégezték. Főbb müvei: Alpári Gyula válogatott írásai. Bp. I960.; Alpári Gyula huszonöt év előtti levele W i l h e l m Pieckhez. — Népszabadság. 1960. szeptember 9. I r o d a l o m : Aranyossy M a g d a : A l p á r i Gyula. — Csillag. 1954. 9. sz.: Aranyossy M a g d a : Nem tehettem másként. Bp. 1957: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Kézirat. 1965. P. I. Archívum.; Forradalmár elődeink. Szcrk. Bakó Ágnes. Bp. 1970.; Megyénk szülötte Alpári Gyula. — Tolna megyei Népújság. 1957. július 7.; F. Runge: Emlékezés A l p á r i Gyulára. = Pórttörténcti Közlemények. 1960. 3. sz.; A szabadság vértanúi. Bp. 1960.; Dokumentumok a magyar f o r r a d a l m i munkásmozqalom történetéből. 1. Bp. 1964.; Gárdos M a r i s k a : Szállj gondolat. Bp. 1962.; Szántó Z o l t á n : Vég és kezdet. Bp. 1964."; K. Bal o g : Éh.; Pataki: Megyénk történelmi.

(Ismeretlen, 1899. — A munkásmozgalom

1919. augusztus 14.) mártírja.

I r o d c l o m : K. Balog: Éh. Megjegyzés: Nevét gyakran

,, A l t h e i n " - n c k

írták.

APOR-család Tol na megyében élő középkori nemzetség neve. Az Apor-családbeliek Ágoston kanonokrendi prépostságot alapítottak Aparon, melynek gótikus temploma, barokk átépítésben napjainkig fennmaradt, mint Tolna megye egyik értékes műemléke. I r o d a l o m : RNL; Pataki: Tm kalauz.

Emere

( ?) Birtokos főúr. 1354-ben megmentette Nagy Lajos király életét a tatárok ellen viselt h á b o r ú ba n. Jutalmul m e g k a p t a Paks község mai területét. Utódai Pakos, Paksi, Paksy néven a község névadói lettek. I r o d a l o m : PNL.

APPELSHOFFER

ARANY

-

APPONYI György (Pozsony, 1808. december 1899. február 28.)

29.

—

Eberhard,

Konzervatív politikus, udvari kancellár, nagybirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országbíró. Birtokai közé tartozott Lengyel. Irodalom: Szőgény—Marich Bp. 1903—1918.; MÉL.

APPONYI

László

emlékiratai.

1—3.

köt.

József

1829-ben Apponyi József építtette a lengyeli kastélyt, amely ma a Mezőgazdasági Szakiskola. I r o d a l o m : Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. 1. Dunántúl. Bp. 1959.; Boda Ferenc:' Ahány nap, annyi a b l a k . — Tolna megyei Népújság. 1969. július 31.

APPONYI Sándor (Párizs, 1844. j a n u á r 19. — Lengyel, 1925. április 18.)

ALTHÄN János

APOSTAGI

8

Adám

(Tolna, 1876. szeptember 6. — j a n u á r 7.) A munkásmozgalom kiemelkedő I r o d a l o m : Tolnamegyei B a l o g : Éh.

Tolna,

1955.

harcosa.

Újság. 1921. július 9.; július 16.; K.

APPONYI-csaiád C s a l á d i birtokuk egy része Tolna megyébe.i volt, a Pálfa, Apar, Sió melletti területeken. A p p o n y i Antal György gróf, 1780-tól Tolna vármegye főispánja. Apponyi Géza gróf, p á l f a i földbirtokos, a Wekerle-kormány idején Tolna vármegyei főispán. I r o d a l o m : RNL; Pataki: Tm kalauz; MÉL.

Diplomata, bibliofil és bibliográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Külföldön végezte tanulmányait. A p j a , Apponyi Rudolf mellett követségi attasé, majd követségi titkár lett. A p j á n a k 1876-ban bekövetkezett h a l á l a után visszavonult a d i p l o m á c i a i pályáról, lengyeli birtokán bibliográfiával foglalkozott, történelmi és régészeti kutatásokat végzett. Tudományos munkássága során Ábel Jenővel közösen, kiadta Isotta N o g a r o l a nőrokonának műveit. Tervszerűen gyűjtötte a magyar vonatkozású külföldi könyveket, a hungarikáket. Lengyeli könyvtárának kincseit és ritkaságait az 1882-i könyvkiállítás alkalmával ismertette. Gyűjteményének négykötetes annotált katalógusa egyik legteljesebb h u n g a r i k a - b i b l i o g r á f i á n k n a k tekinthető. A n y a g i l a g t á m o g a t t a Wosinsky M ó r t az őskori leletekben gazdag „lengyeli s á n c " feltárásában. 1895-ben felajánlotta lengyeli kastélyában lévő gyűjteményét egy Szekszárdon létesít e n d ő múzeum számára. A könyvészeti ritkaságokat tartalmazó könyvtárát 1924-ben az Országos Széchényi Könyvtárnak ajándékozta. A könyvtár 1925-ben került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. M ű v e i : Hungarica. Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok. Gyűjtötte és leírta: gróf Apponyi Sándor, Bp. 1900—1902. I r o d a l o m : Nekrológ. = Magyar Könyvszemle. 19~3.; Végh G y u l a : Rariora et curioso gróf Apponyi Sándor gyűjteményéből. Bp. 1925.; Dézsi Lajos: Gróf Apponyi Sándor emlékezete. Bp. 1927.; Vértesy Miklós: Apponyi Sándor. A Könyvtáros. 1957. 4. sz.: RNL; MÉL.

ARANY

Dénes

(Pátka, 1881. — Decs, 1957.) Református lelkész. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten, a teológiát Budapesten végezte Kiskunhalason és Budapesten volt segádlel-

A"ANY

-

kösz, majd 1908-tól 1922-ig Baranya megyében élt. 1923-tól h a l á l á i g Decs község református lelkésze. Papi tevékenységén kívül vezető szerepet játszott a község kulturális életében, elnöke volt a népművelési bizottságnak. Behatóan érdeklődött Decs község múltja, története iránt. M ű v e i : A decsi református egyház története. Szekszárd, 1910. I r o d a l o m : H i r n : Tm fejek. M e f j o g y z é s : Előneve Abai volt.

ARANYOS György (Ismeretlen, 1869. — Szekszárd, 1919. augusztus 10.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a i o n : A két f o r r a d a l o m : A vörös tanító. = gyei Népújság. 1969. február 9.; Tolna megye;

ARNOLD

Tolna meK. B a l o g :

György

(Paks, 178). — Szabadka, 1848. október 25.) Zeneszerző, karnagy. Tanítója volt a p j a , Arnold József hajósi kántor és Pöhm Pál kalocsai székesegyházi karmester. Egész f i a t a l o n , 1800-ban választották meg a szabadkai Szt. Tcréz-templom karnagyává. Főleg egyházi műveket komponált. 1815-ben, VII. Pius p á p a francia fogságból való visszatérése a l k a l m á b ó l nagy offertóriumot szerzett, amelyet a p á p a levélben köszönt meg. Illir énekeskönyve 1819b í n j c ' s n t meg Eszéken. Közéleti szereplése is jelentős vo!t. A szabadl-ai városi tanács kültagja volt, 1848. júniusától az ideiglenes csendbizottmány t a g j a . M ü v e i : Kemény Simon. Opera. 1826. Kisfaludy Károly drámája nyomán.: A gottherdhegyi boszorkány. Melodráma. 1337. Schuster Antal szövege nyomán.; Tisztújítás. Kísérőzene Nagy Ignác darabjához.; Mátyás király választása. Társszerző: Heinisch József. 1834, Szentjóbi Szabó László müve r l o p j á n . ; Tonkünstler lexicon. 1826. Kézirat. Veszprémvármegyei N ó t á k . : A vesztett rózsa. Dal. Sárosy Gyula szövege a l a p j á n . Irodalom: d'lsoz ZL.: MÉL.

Kálmán:

Arnold

György.

Bp.

1903.

RNL:

ASZAIAY József (Paks, 1798 ber 6.)

február

14. —

Eger, 1874. októ-

Térképész, szakíró. Tanulmányait Kalocsán, Vácott, Pesten, és Egerben végezte. 1817-ben kancelláriai fogalmazó, 1826-ban a helytartótanács titkára lett. 1349-bon a cári intervenciós hadseregben kormánybiztos. Nagy statisztikai térképet készített, amely 1830—38. között jelent meg. E művéért számos kitüntetésben részesült. Később Borsod megyébe, mályi birtekára vonult vissza, ahol irodalommal, kertészettel f o g l a l k o z o t t M ü v e i : M a p p a g e n e r a l i s . . . Regni Hungáriáé. I—VII. Vindoboane 1830—1838.; Szellemi omnibus, kéjutazások az élet utain. I—III. köt. Pest 1855—1856.; S z e l l e m i röppentyűk. Pest 1859.

9

-

BABITS

Irodalom: RNL; MdL.

AUGUSZ-család Tolna és Veszprém megyei földbirtokos család. A XIX. században jelentős közéleti szerepük volt Tolna megyében. Irodalom: RNL.

AUGUSZ

Antal

(1807. — Szekszárd, 1878.) Földbirtokos. Jelentős közéleti szerepet vállalt Tolna megye reformkori életében. 1843—1848 között Tolna megye alispánja. 1852—1859 között a királyi helytartótanács alelnöke volt. Mint a művészetek pártolója Budán zeneegyletet alapított, melynek évekig az elnöke lett. Szekszárdi kastélyának gyakori vendége volt a magyar zenei élet kimagasló alakja, Liszt Ferenc is. Irodalom: Tanulmányok Tolna megye történetéből. Szork. Puskás A t t i l a . 2. kőt. Szekszárd, 1969. Abay Nemes G y u l a : A szekszárdi báró Augusz A n t a l szerepe Liszt Ferenc koronázási miséje körül. - Tolnamegyei Újság. 1942. január 31. Bodnár István: Liszt Ferenc Szekszárdon. — Tolnamegyei Üjság. 1929. április 20.—május 11.: Laczó Zoltán: Liszt Ferenc t ö b b ízben vendégeskedett báró Augusz Antal szekszárdi otthonában. = Muzsika. 1971. 1. szóm.; RNL. F-odnár—Gárdonyi: Bezáródj.; Bodnár: Bezerédj.; Pataki: Tm kalauz.

AUGUSZ

Imre

(1859. március 19. — Szekszárd, 1886. november 6.) Tolna megyei földbirtokos, aki négyszázezer forint értékű vagyonát egy szekszárdi felekezetnélküli szeretetház építésére hagyta. Irodalom: Vendel István: Szekszárd, megyei város f i á j a . Szekszárd, 1941.; RNL.; H i r n : Tm fejek.

monográ-

BABARCZAI József (Csibrák-puszta, 1896. november ba, 1959. március 5.)

17. —

Zom-

Földműves. Az első v i l á g h á b o r ú idején orosz fogságba esett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején belépett a Vörös Hadseregbe. 1919. j a n u á r j á b a n tért haza Zombóra, majd a Tanácsköztársaság idején a párt helyi szervezetének ifjúsági vezetője volt. A felszabadulás idején tolmács a szovjet h a d s e r e g nél. 1951-től a zombai Vörös Csillag Tsz-be-n dolgozott, mint brigádvezető. 1952—1953-ban a termelőszövetkezet elnöke, a pártszervezet tikára. Tevékenysége elismeréséül számos kitüntetésben részesült. Irodalom: Babarczai József. — Tolna megyei Népújság. 1959. március 6.; Babarczai József. = Tolna megyei Népújság. 1959. március 7.; K. Balog János: Babarczai József. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

BABITS

Mihály

(Szekszárd, 1883. november 26. — augusztus 4.)

Bp.,

1941.

BABITS

-

Költő, író, esszéista, műfordító, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Középiskoláit Pécsett végezte, 1901—1905. között a t u d o mányegyetem bölcsész karán tanult. 1902-től közölték verseit, műfordításait a különböző lapok. 1905-től a b a j a i cisztercita g i m n á z i u m b a n t a n á r , majd Szegeden és Fagarason tanított. Első irodalmi sikerei is e b b e n az időben érik. A H o l n a p című antológia közli 1908-ban verseit, az 1908-ban induló N y u g a t á l l a n d ó munkatársa, 1909-ben megjelent első verseskötete Levelek írisz koszorújából címmel. 1911-től Budapesten tanár. Az I. v i l á g h á b o r ú kitörését ellenérzéssel f o g a d t a , több versében h a n g o t a d o t t békevágyának. 1917-ben kénytelen lem o n d a n i tanári állásáról, m i u t á n Fortissimo című verse miatt elkobozták a Nyugatot. Lelkesedéssel üdvözölte a h á b o r ú végét, a polg á r i forradalmat, a Tanácsköztársaságot. Az ellenforradalom megfosztotta katedrájától, tanári nyugdíjától. Ekkor adta ki a Magyar költő kilencszáztizenkilencben. című tanulmányát, melyben megmagyarázza f o r r a d a l o m alatti magatartását. Ezután a humanista módon gond o l k o d ó polgári írói tábor vezető egyénisége lett. 1930-tól Móricz Zsigmonddal közösen, 1939-től egyedül szerkeszti a Nyugatot. 1927től a Baumgarten-díj kurátora. 1930-tól a Kisfaludy Társaság t a g j a . Sok f i a t a l író —Illyés Gyula, Gelléri A n d o r Endre, Szabó Lőrinc, Pap Károly — útjának volt az egyengetője. A 20-as — 3 0 - a s években alig múlt el esztendő, hogy egy vagy két kötete ne j e l e n t volna meg. A harmincas évek végén, az egyre súlyosabbá váló betegsége ellenenére is folytatta a munkát. A fasizmus térhódítása, a II. v i l á g h á b o r ú veszélyének fokozódása m i n d j o b b a n 'kimozdította elszigeteltségéből, egyre határozottabban f o r d u l t szembe az embertelenség erőivel. A Jónás könyve 1938-ban nyílt szembefordulás a fasizmussal és b á t o r önbírálat is, a politikai állásfoglalástól elzárkózó magatartás elítélése. Műfordítói munkássága kiemelkedő a magyar irodalomban. Müvei: Levelek írisz koszorújából. Bp. 1909.; Herceg, hátha megjön a tél is. Bp. 1911.; Recitotiv. Bp. 1916.; Nyugtalanság völgye. Bp. 1920.; Sziget és tenger. Bp. 1925.; Az istenek halnak, az ember él. Bp, 1929.; Versenyt a esztendőkkel. Bp. 1933.; A gólyakalifa. Bp. 1916.; Karácsonyi mad o n n a . Bp. 1920.; Tímár Virgil fia. Bp. 1922.; Kártyavár. Bp. 1923.; H a l á l fiai. Bp. 1927.; A torony árnyéka. Bp. 1931.; Elza p i l ó t a , vagy a tökéletes t á r s a d a l o m . Bp. 1933.; Hatholdas rózsakert. Bp. 1937.; Keresztül-kasul az életemen. Bp. 1939.; Gondolat és írás. Bp. 1922.; Élet és irodalom. Bp. 1929.; Az európai irodalom története. 1—2. Bp. 1934— 1935.; összeayűjtött munkái. 1—10. Bp. 1937.; Két kritika. Bp. 1911.; Irodalmi problémák. Bp. 1916.; Válogatott művek. Bp. 1959.; Összes versfordításai. Bp. 1961.; Levelezése. 1959. I r o d a l o m ; A Nyugat Babits-száma, Bp. 1924.; Juhász Géza: Babits Mihály. Bp. 1928.; Kárpáti A u r é l : Babits Mihály életműve. Bo. 1941. ;8abits-emlékkönvv. Szerk. Illvés Gyula. B i b l i o g r á f i á v a l . Bp. 1941.; Ungvári T a m á s : Adalékok Babits M i h á l y pályakénéhez 1918—19. Bp. 1959.; Kiss Ferenc: A beérkezés küszöbén. Babits, Juhász és Kosztolányi ifjúkori b a r á t s á g a . Bp. 1962.; Éder Zoltán: Babits a katedrán. Bp. 1966.; Fodor József: Töprengő arca néz rám. == Élet és Irodalom. 1966. 32. szám.; Sőtér István: A cethal gyomrá-

10

BAKÓ

-

ban. = Élet és Irodalom. 1966. 32. szám.; Ignotus: Babits. = Nyugat. 1909.; Schöpflin A l a d á r : Babits. Bp. 1914.; Kosztolányi Dezső: Babits Mihály. Bp. 1916.; Dante és Babits. Bp. 1920.; Hatvany Lajos: Vázlatok Babits M i h á l y r ó l . Bp. 1922.; Illyés G y u l a : Két bevezető. = Nyugat. 1932.; Halász G á b o r : Egy ízlésforma önarcképe. Bp. 1938.; Illés Endre: Babits M i h á l y , a novellaíró. Bp. 1938.; Lukács György: Babits M i h á l y vallomásai. Bp. 1941.; Belia György: Két fejezet Babits életrajzából. — Dunántúl. 1955.; Sőtér István: Babits M i h á l y . - - Kortárs. 1959.; Bäsch Lóránt: ,,A halál p i t v a r ó b a n . " = Jelenkor. 1962.; Formateremtő-elvek a költői alkotásban. Bp. 1971.; Kardos Pál: Babits Mihály. B i b l i o g r á f i á v a l . Bp. 1972.; O l á h G á b o r : Babits Mihály 25 éve. Szeged 1932.; Pók Lajos: Babits Mihály alkotásai ós vallomásai tükrében. Bp. 1970. Babits Mihály kitüntetése és jótékonysága. = Tolnamegyei Ú j s á g . 1933. március 15.; Brisits Frigyes: Babits Mihály diákéveinek nyomában. = V i g í l i a . 1963. 2. szám.; Király István: Ady és Babits. = Kortárs. 1971. 5. szám.; Pándi P á l : Babits Mihály két frontja. = Népszabadság. 1959. 239. szám.; Babits Mihály olasz irodalmi kitüntetése. = Tolnamegyei Újság. 1940. február 28.; Babits M i h á l y a Tudományos Akadémia tagja lett. — Tolnamegyei Újság. 1940. május 1.; A vallásos Babits. = Tolnamegyei Újság. 1941. augusztus 20.; Dr. Babits Mihály 1883—1941. = Tolnamegyei Újság 1941. augusztus 9.; Major Imre: Babits. = Tolnamegyei Újság. 1941. augusztus 13.; Az európai sajtó Babits Mihály világjelenségéről. — Tolnamegyei Ú j s á g . 1941. november 19.; Antal László: Gon1 dolatok Babitsról. Sárköz. 1956. 1. szám.; Tóth Nánd o r : Apróságok Babits Mihályról. = A Babits M i h á l y Társaság évkönyve. 1957. Szekszárd 1957.; Csányl László: Babits és Szekszárd — Tanulmányok Tolna megye történetéből. III. Szekszárd 1972.; Csányl László: Szekszárd Babits életében és művében. = Tolnai Könyvtáros. 1972. 3. szám.; Babits (Mihály)—Juhász (Gyula)—Kosztolányi (Dezső): Levelezése. Bp. 1959.; Vati Papp Ferenc: egyetlen játéka a szó v o l t . " = A Tanító. 1972. 1. szám.; Pat a k i : Megyénk t ö r t é n e l m i . ; Pataki: Tm kalauz.; MIL.

BABITS Mihályné Id. TÖRÖK

Sophie

BABUS Jolán 1 ó n y a ? , 1917. — Szekszárd, 1967. május 5.) Tanár, néprajzos, muzeológus, Nagykállón könyvtáros, Vásárosnaményban tanár volt, s ott iskolamúzeumot alapított. Szekszárdon a Balogh Á d á m Múzeum néprajzosa volt. Kiemelkedő szorgalommal kutatta és gyűjtötte a sárközi néprajzi értékeket. Egy régi mesterség a kékfestés, eszközeivel gazdagította a Múzeum néprajzi anyagát. M ű v e i : Tiszaháti falucsúfolók. = Népünk hagyományaiból. (1955>—1956. Bp. 1955—1955.; A lányai vizek néprajza. Bp. 1959. í t o d a l o m : M e g h a l t Babus Jolán. — Tolna megyei Népújság. 1967. május 6.

BÁDENI Lajos (1655. április 8. — 1707. június 7.) Őrgróf, földbirtokos. Korának egyik legnagyobb hadvezére a török elleni harcokban. 1686-ban seregeivel felszabadította a törököktől Simontornya, és Tamási várát. Irodalom:

PNL.;

Pataki:

Tm

kalauz.;

Kiss:

Simontornya.

BADICS Lidia Id. HAJPÁL Sándorné BAKÓ

Gábor

(Pest. 1871. december 22. — Szekszárd, 1948. május 23.) Növényvédelmi szakember, rovarász. 1900-tól az Állami Rovartani Állomás, később Nö\ényvédelmi Kutató Intézet munkatársa. 1932-től az Állami Növényvédelmi Kutató Intézet igazgató-

BAKÓ

-

ja. Munkássága a szőlő és kukorica rovarkártevőinek feltárása terén a legkimagaslóbb, de jelentékenyek az egész mezőgazdaságban végzett rovartani kutatásai. Müvei: A gyümölcs ápolásának Irodalom: MÉL.

kiskátéja.

H e t i l a p . 1964. 1. sz.: Kerekes István: Balassa János. = Élőv i l á g . 1964. 5. sz.: Ladányi Józsa: Emlékelőadás Balassa János 150. születésnapján. Bp. 1965.: Barabás Lajos: Balas:.a és Markusovszky barátságáról. = Orvosi H e t i l a p . 1965. 51. sz.; Kudász József: Emlékezés Balassa Jánosra. — Orvosi Het i l a p . 1965. 1. sz.; Békés: Hazádnak.; MÉL.

BALOGH Ádám (Vas megye, 1665. körül — Buda, 1711. február 6.)

(Kisvejke, 1894. — Tamási, 1969.) munkásmozgalom

kiemelkedő

harcosa.

Irodalom: K. B a l o g : Éh.

BAKONYI Miksa (Dunaföldvár, 1862. augusztus 23. — Bp., 1935. április 15.) Újságiró. Orvosi d i p l o m á t szerzett, de 1885-től az újságírói pályát folytatta. A M a g y a r Föld, Magyarország, Nagyvilág, Egyetértés című lapokban jelentek meg főleg közgazdasági jellegű cikkei. 1904-től az Újság vezécikkírója és közgazdasági rovatvezetője. 1908-tól szerkeszt ő j e a Dél című szabadkőműves lapnak. Elsőként ismertette meg Magyarországon Henry G e o r g e : Haladás és szegénység című művét, és a f ö d t u l a j d o n államosítására vonatkozó elméletet. I r o d a l o m : MÉL.

BALASSA János (Sárszentlőrinc, december 9.)

BÁRÁNY

-

Bp. 1932.

BAKÓ István A

11

1814. május 5. —

Pest, 1868.

Sebész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Orvosi pályáját Bécsben kezdte, műtőorvos a bécsi sebészeti klinikán. Hosszabb külföldi t a n u l m á n y ú t után 1843-tól 1868-ig a sebészet t a n á r a a pesti egyetemen. Az 1848/49-es f o r r a d a l o m és szabadságharc idején a honvédkórház igazgatója. 1849. után fogságot szenvedett és csak 1851-től f o g l a l h a t ta el ismét tanszékét. Ö kezdeményezte az Orvosi Hetilap megalapítását, szorgalmazója volt az Országos Közegészségügyi Tanács létesítésének, elindította a haladó magyar orvosok szervezkedését. A korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője. Az elsők között alkalmazta Európában az általános érzéstelenítést. Úttörő jelentőségű a hasi sérvekről szóló munkája. Nagy számbam végzett hólyagmetszést, kőmorzsolást. Úttörő jelentőség ű a plasztikai sebészete és a tuberkulotikus betegek gyógyításánál alkalmazott módszerei. A Magyar Sebésztársaság 1906-ban emlékére „Balassa János emlékérem" kitüntetést alapított. Müvei: Gyakorlati sebészet. Pest 1844.; A hassérvekről. Pest 1853.; Ú j műtét módozata az orrképzés körül. Pest 1863.: Balassa János összegyűjtött kisebb művei, összeáll. Fanny Gyula. Bp. 1875. I r o d a l o m : Barabás Lajos: Balassa János. = Orvosi Hetilap. 1964. 57. sz.; Molnár Béla — Balassa-emlékelőadás. —- Orvosi

Kuruc brigadéros, dunántúli középbirtokos nemes. Faddon volt birtoka. 1700-ban Vas vármegye főszolgabírója. 1704. decemberében csatlakozott Rákóczihoz. M i n d v é g i g a Dunántúlon harcolt. 1708-ban a tamási vár parancsnoka. 1708. szeptember 2-án Kölesdnél megverte a császári sereggel egyesülni készülő szerbeket. Ezzel új erőt öntött a szabadságharc c s a p a t a i b a . Lovas hadaival az egész Dunánt ú l o n győzelmes harcokat vívott a labanc seregekkel. Portyázásai során Grázig és Bécsig is eljutott. 1710-ben, a sikertelen d u n á n t ú l i h a d j á r a t végén, Szekszárd mellett a császáriak kezére került. A haditörvényszék e l ő t t is hitet tett Rákóczi ügye mellett, ezért Budán kivégezték. I r o d a l o m : Béri Balogh Adám-emlékünnep. = Tolnamegyei Üjság. 1931. október 31.; M o l n á r József: Béri Balogh Adóm emlékezete. = Tolnamegyei Újság. 1931. október 31.; Bodnár István könyve Béri Balogh Ádámról. — Tolnamegyei Újság. 1939. november 8.; Major Imre: Az ősök vére. = Tolnamegyei Újság. 1942. december 24.; A Szekszárdi Kaszinó Béri Balogh Adóm-emlékünnepe. = Tolnamegyei Újság. 1938. február 16.; Bodnár István: Béri Balogh Adám, a vértanúhalált halt kuruc brigadéros. Szekszárd, 1939.; Béri Balog Ádám, a kuruc brigadéros. = Tolna megyei Népújság. 1958.; Tóth G y u l a : Balogh Ádám kuruc brigadéros. Bp. 1958.; Esze Tamás: Balogh Ádám. = Vasi Szemle. 1962. 1—2. szám.; Lipták Gábor—Zákonyi Ferenc: Veszprém megye a szabadságküzdelmekben. Veszprém, 1957.; Bánkúti Imre: Tolna megye, a Rákóczi-szabadságharcban. — Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd, 1969.; Vitányi János: Balogh Ádám a nevem. Regény. Bp. 1953.: Békés: Hazádnak.: Pataki: Megyénk történelmi.; MÉL. Megjegyzés: Balogh Á d á m neve Béri előnévvel vált ismertté, Béri Balogh Adám névalakban.

BALOGH Miksa

( ?) Ügyvéd, újságíró, költő. álnéven írta.

Műveit Balog

Misa

M ű v e i : Háború és hadifogság. Doberdó, Erdély, Szibéria, Verseskönyv. Bp. 1938.; Szecskarágó Vendel szibériai levelei Kunszabó Juliskához, orosz, amerikai és j a p á n fogságból. Dombóvár, 1921. I r o d a l o m : Tolnavármegye és a Közérdek című lap 1910-es éveinek számai.

BARANYA János ( ö c s é n y , 1890. Bp., 1920.) A munkásmozgalom mártírja. I r o d a l o m : Tolnamegyei ú j s á g , 1919. szeptember 21.; l o g : Éh. Megjegyzés: Nevét gyakran ,,Baranyai"-nak írták.

K. Ba-

BÁRÁNY György (Beled, 1682. — Sárszentlőrinc, 1757. július 1.) Tanár, evangélikus lelkész, szakíró, bibliafordító. Gyönkön, Györkönyben és Sárszentlőrincen volt evangélikus lelkész, Tolna—Baranya

BÁRÁNY

-

—Somogy evangélikus egyházmegye megszervezője és első esperese. Jénában, majd Halléb a n végezte tanulmányait. H a l l é b a n a pietista elveket valló A u g u s t H e r m a n n Francké-t hallg a t t a , akinek O k t a t á s a gyermeknevelésről című munkáját 1711-ben kiadta magyar nyelven. Ő maga is nagy fontosságot t u l a j d o n í t o t t a gyermeknevelésnek. Az o k t a t á s b a n a klasszikus nyelvek háttérbeszorításával a magyar nyelvnek és a reáliáknak kívánt nagyobb teret biztosítani. M a g y c r r a fordította Luther Kis és N a g y kátéját 1750-ben, m a j d Torkos Andrással együtt az Újszövetséget 1754-ben. I r o d a l o m : Payr Sándor: A peitizmus p e d a g ó g i á j a . — Theológiai Szaklapok, 1907—1908.: Schmidt János: Szenicei Bárány György . . . élete és munkássága. Paks, 1940.; MIL.; MÉL. Megjegyzés: Neve Szeniczei előnévvel vált ismertté. A Magyar irodalmi lexikon szerint az Újszövetséget Sartorius Szabó Jánossal és Bárány Jánossal fordította.

BÁRÁNY János (Tolna megyében született a XVIII. század első évtizedében.) Evangélikus lelkész, majd püspök. 1737-ben j e n a i egyetem polgára. 1740-ben tér vissza Magyarországra. Kisebb vallásos munkákat írt; nevezetesebbek: lefordította Bárány Györggyel és Sartorius Szabó Jánossal az ószövetséget, de az kéziratban maradt, valamint a Dissertationes theologicae. Soproni 1753. Ez utóbbi a Nemzeti Múzeum kézirattárában van. I r o d a l o m : RNL.; MIL. Megjegyzés: Neve Szeniczei előnévvel v á l l ismertté. A Magyar i r o d a l m i lexikon szerint Sartorius Szabó Jánossal és Bárány Györggyel, az Újszövetséget fordította le.

BARANYAI DECSI János. (Decs, 1560. körül — május 15.)

Marosvásárhely,

1601.

Humanista, udvari történeíró, tanár. A vittenbergi és p ó d u a i egyetemen tanult. Egy ideig a protestánsok főiskoláján, Tolnán tanított (1592), majd a főiskolával együtt e l ő b b Debrecenbe, majd Erdélybe menekült és Kolozsváron később Marosvásárhelyen vállalt állást. Mint udvari történetíró, m u n k á j á b a n a XVI. század végének történetét, Báthori Zsigmond tetteit örökítette meg. Magyarra fordította Sallustiust (Szeben, 1595.), átdolgozta és magyar közmondásokkal bővítette Erasmus közmondásgyűjteményét (Bártfa, 1598.). Több mint 5 000 közmondásunkat dolgozta fel, amellyel megteremti a magyar közmondás és kifejezés gyűjtésének a l a p j a i t . M ű v e i : Joannis Decii Barovii Commentariorum De rebus Ungaricis. Kiadta Toldy Ferenc. Pest, 1865.; Sinopsis Philosophiae . . . Wittenbergae, 1595. I r o d a l o m : RNL.; M I L . ; MÉL.; Toldy Ferenc: Corpus grammaticorum linguae Hungarlcae veterum. Pest, 1866.; Toldy Ferenc: Decsi János. = összegyűjtött munkái. 1. köt. Pest, 1868.; Ballagi M ó r : Baranyai Decsi János és Kisviczai Pé-

12 -

BARTÓK

ter közmondásai. Bp. 1882.; Szabó Károly: Adatok Decsi János életéhez. Bp. 1898.; Pataki: Megyénk történelmi. Megjegyzés: Családi neve Czimor János volt, de a tudományban Baranyai Decsi János néven ismeretes.

BARTAL-család Faddi földbirtokos család. Bartal György reformkori Tolna megyei politikus. Bartal Aurél jelentős történelmi munkásságot folytatott. M ü v e i : Bartal A u r é l : A Beleházi és Ethrekarchai Bartal-család. Karcag, 1937.; Apu (Bartal A u r é l ) : , , N a p s u g á r " György élete és halála. H. n. <1936.); Bartal A u r é l : Fadd monogr á f i á j a . Pécs, 1941. I r o d a l o m : Bodnár—Gárdonyi: Bezerédj.; Bodnár: Bezerédj.

BARTAL György (Pozsony vármegye, 1820. szeptember Fadd, 1875. október 25.)

20.

—

Liberális politikus, miniszter. Tolna megyében hivatalnokoskodott, 1848-ban képviselő lett. Debrecenbe is követte a kormányt, Szemere kormányában elvállalta a pénzügyi ál lom titkárságot. A szabadságharc leverése után bebörtönözték. 1861-ben Tolna megye alispánja lett 1865-től a Helytartótanács másodelnöke. A kiegyezés után csatlakozott a Deák-párthe z. A Bittó-kormány földművelés-, ipar- és ke ^skedelemügyi minisztere volt. I r o d a l o m : RNL.; MÉL.

BARTHA Miksa (Simontornya, 1862. — Simontornya, A munkásmozgalom mártírja.

1919.)

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

BARTÓK

Béla

(Nagyszentmiklós, 1881. március 25. — New York, 1945. szeptember 25.) Zeneszerző, zongoraművész, zenetudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. N é p d a l g y ű j tő útjain gyakran felkereste Tolna megyét. Jelentős gyűjteményének, a M a g y a r Népda.oknak (1924), közel egyharmadát Iregszemcse és Ozora környékén gyűjtötte. M ű v e i : Bartók Béla műveinek részletes b i b l i o g r á f i á j á t a Zenei lexikon. Főszerk.: Bartha Dénes. 1. köt. Bp. 1965. közli. Irodalom: Documenta Bartokiana. 1—2. füzet. Bp. 1964.; Kodály Zoltán: Bartók Béla operája. = Nyugat. 1918. V I . : Kodály Zoltán: Bár ók Béla gyermekkarai. = Énekszó. 1936.; Kodály Zoltán: Bar ik Béla az ember. = Zenei Szemle. 1947. 1. szám.; Kot ly Zoltán: Bartók emlékezete. = Zenetudományi Tanulmá ,yok. III. 1955.; Kodály Zoltán: A folklorista Bartók. ••= U j Zenei Szemle. I. 4. 1950.; i f j . Bartók Béla: Apámról. Zenetudományi Tanulmányok. III. 1955. Kosztolányi Dezső: Bartók Béla. = Pesti Hírlap. 1925. május 31.; Molnár A n t a l : Bartók Béla, Táncjátéka alkalmából. Bp. 1917.; M o l n á r A n t a l : Bartók művészete, emlékezésekkel a művész életére. Bp. 1948. M o l n á r A n t a l : Bartók Béla, az ember. = Alföld. VII. 1. 1956.; Szabolcsi Bence: Bartók és a népzene. — Uj Zenei Szemle. I. 4. 1950.; Szabolcsi Bence: Bartók Béla élete. = Csillag. IX. 9. 1955.: Demény János: Bartók Béla tanuló évei és romantikus korszaka. 1899—1903.; Demény János: Bartók Béla művészi kibontakozásának évei. Találkozás a népzenével, 1906—1914.: Kroó György: Bartók Béla színpadi müvei. Bp. 1962.; Szegő Júlia: Bartók Péla élete. Bukarest, 1964.; Ujfalussy József: Bartók Béla. Bp. 1965.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A fenti bibliográfia válogatás. Részletes irod a l m a t közöl a Zenei lexikon. 1. köt. és a Magyar életrajzi lexikon 1. kötete.

BÁTTASZÉKI

-

BATTASZÉKi Lajos (Bátaszék, 1844. szeptember 20. — február 15.)

Bp.

1921.

Ügyvéd, újságíró. A budapesti és bécsi egyetemen végezte j o g i tanulmányait. 1869-ben Nagyváradon j o g i i r o d á t nyitott. Itt szerkesztette a Nagyvárad, a Biharmegyei Közlöny, majd a Nagyváradi Lapok című újságokat. 1875-től Békéscsabán élt, ahol a Békés, Békésmegyei Közlöny és az Alföldi Lapok című újságokat szerkesztette. 1885-ben Aradra ment, ahol nyomdát létesített és szerkesztette az A r a d i Közlönyt, valamint az Alföldi Újságot. Cikkeiben síkra szállt a nők j o g a i n a k kiterjesztéséért. Jelentós szerepe volt a vidéki sajtó fellendítésében. Művoi: Legyen világosság. Bp. 1893.; A vérvád. Bp. 1900. Irodalom: Nagyné Szegvári K a t a l i n : A nők művelődési jogalét folytatott harc hazánkban. Bp. 1969.; MÉL.

BAUMGARTEN Sándor (Dunaföldvár, május 31.)

1864. j a n u á r

24. —

Bp.,

1928.

Építész. A budapesti műegyetemen tanult. Több mint 300 vidéki iskolát tervezett. Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Wéber A. i r o d á j á ban dolgozott. 1911-től önálló tervező volt, majd a vallás-, és közoktatásügyi minisztérium építési osztályát vezette. Fő művei a Tudományegyetem központi főépülete, a volt Erzsébet Nőiskola, a Vakok Intézete. Leohner ö d ö n építésznek segítségére volt a budapesti postatakarékpénztár tervezésekor, önálló művei eklektikus stílusban készültek.

13

-

BENEDEK

feudális állami és társadalmi rend ellen támadó elemek lázadása követte, Vata fia János vezetésével. A lázadást I. Béla király leverte. Gyakori tartózkodási helyén, Szekszárdon, fi kereszténység t á m o g a t á s á r a , 1061-ben bencés a p á t s á g o t alapított. Fia, a későbbi I. Géza, kívánságára ide temettette el. I r o d a l o m : Hóman Bálint—Szekfű G y u l a : M a g y a r történet. Bp. 1928—1933.; Fraknói V i l m o s : A szekszárdi apátság története. Bp. 1879.; Kertész János: Aliseától—Szekszárdig. Bp. 1941.; Vörösmarty M i h á l y : Korona és kard. Elbeszélő költemény.; I. Béla szekszárdi sírhelyét megállapították a vármegyei Levéltárban. Tolnamegyei Újság. 1938. Június 5.; PNL.; RNL.; Pataki: Megyénk t ö r t é n e l m i . ; Pataki: Tm kalauz.; MÉL.

BÉLA, ü. (Vak) (1108. — 1141. f e b r u á r 13.) 1131-től 1141-ig Magyarország királya. Gyakori tartózkodási helye volt Tolna. 1131—1141 között bencés a p á t s á g o t létesített D u n a f ö d v á rott. Az apátság védelmére emelt torony a XIV—XV. századból való. 1858-ban égett le, azóta Csonka torony a neve. I r o d a l o m : Hannenhelm Ungern unter Béla II. und Géza I!, in seinen Beziehungen zu Deutschland. Jena 1884.; Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város története. Bp. 1892—1895.; Fejérpataki László: Béla Király névtelen jegyzőjének hasonmás kiadása. Bp. 1892.; RNL.; MEL.; Pataki: Tm kalauz. '

BENCZE Ferenc (Szekszárd, 1871. — tus 17.)

Szekszárd, 1919. augusz-

A

mártírja.

munkásmozgalom

Irodalom: = Tolna log ; Éh.

A két f o r r a d a l o m . ; Negyven esrtendővel ezelőtt. megyei Népújság. 1959. március 14.; K. Ba-

Irodalom: M L . ; MÉL.

BENCZE Feienc BEATRIX, Aragóniai (Nápoly, 1457. november 14. — Nápoly, 1508. szeptember 12.) I. Mátyás magyar király második felesége. 1476. december 22-én koronázták magyar királynénak. 1488-tól I. Mátyás király á t e n g e d te Beatrix királynénak a simontornyai vár tulajdonjogát. Irodalom: Berzeviczy A l b e r t : Beatrix, magyar királyné. Magyar Történelmi Életrajzok. 52. Bp. 1908.; PNL.; MÉL.

I r o d a l o m : ML.

BENEDEK

Mihály

(Nagydorog, 23.)

BEKACH-nemzetség Tolna megyei földesurak, a madocsoi tor alapítói.

(Bataszék, 1874. augusztus 19. — B p „ 1926.) Festő. A budapesti Mintarajziskolában és c bécsi Akadémián végezte tanulmányait. Pozsonyban és Baján dolgozott, később Újpesten telepedett le. Kezdetben életképeket, majd arcképeket festett. Szakirodalmi munkássága is jelentős.

monos-

Irodalom: RNL.

BÉLA, I. (1016. körül — 1063. július—augusztus.) 1061-tő! 1063-ig Magyarország királya. 1061. december 6-án Székesfehérváron koronázták meg. Trónra lépését a pogánysághoz húzó, a

1748. —

Debrecen,

1821. április

Prédikátor, református püspök. Debrecenben, Bázelben, Franekerben, Oxfordban tanult. 1777-től lelkész, később püspök. Számos egyházi beszédet, történeti munkát írt. Nyelvészettel is foglalkozott. Egyik szerkesztője az 1785ben megjelent Debreceni grammatikának. Négy egyházkerület megbízásából énekeskönyvet szerkesztett. M ű v e i : Útmutatás a 1804—1805. Irodclom : ,KNL.; MÉL.

keresztény

vallás

előadására.

Bp.

-

BENYOVSZKY

BENYOVSZKY-cscjlád Tolna megyei földbirtokos család. Kastélyuk Tengelicen volt. A kastély p a r k j á t növényritkas á g a i miatt védett parkká nyilvánították. I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.

14

-

BESZÉDES

A csodaszarvas m o n d á j a . Bp. 1927.; Tájékoztató Baranya vármegye magyar népe szájhagyományainak és szokásainak gyűjtéséhez. Bp. 1933.; Szent László füvéről szóló monda. Bp. 1934.; Mese. = Magyarság néprajza. 3. köt. Bp. 1935.; Baranyai magyar néphagyományok. Bp. 1940.; Baranyai népmesék. Bp. 1942.; Szendrey Zsigmond. Bp. 1943.; Égig érő fa. Bp. 1958.; Magyar népmesétípusok. Bp. 1957. I r o d a l o m : Várkonyi N á n d o r : Emlékezés Berze Nagy Jánosra. = Tolna megyei Népújság. 1971. július 11.; M I L . ; MÉL.

BERÉNYI László (Paks, 1851. szeptember 4. — cember 17.)

Bp., 1931. de-

Újságíró, kritikus. Budapesten és Bécsben tanult, majd t ö b b országban t a n u l m á n y u t a t tett. 1869-től jelentek meg versei, színdarabjai, kritikái a fővárosi I c p o k b a n . A Nemzet című lap segédszekesztője, 1879-ben megalapította a M a g y a r Föld című közgazdasági napilapot. A Pesti Hírlap és a Budapesti H í r l a p című lapoknál munkatárs, vezércikkíró, közgazdasági rovatvezető. I r o d a l o m : RNL.; MÉL.

BERNÁT János (Nak, 1910. — Monrovia, 1964.) Festőművész. Külföldön élt. Végakarátanak megfelelően fiatalkori festményeit szülőföldjének hagyományozta. Irodalom: Amerikai magyar festőművész Hagyatéka szárdon. — Magyar Hírek. 1971. november 27.

BERTALAN Margit Id. MIHALIK

Szek-

Gézáné

BERTÓK Róbert (Ismeretlen, 1894. — Szekszárd, 1919. augusztus 10.) A

munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : „ M i n d e n k i h e z ! " = Tolna megyei Népújság. 1968. március 21.: A két f o r r a d a l o m . ; Tolna megye.; K. Bal o g : Éh.

BERTÓK

Róbertné sz. Dezső

Mária

(Szekszárd, 1891. — tus 17.)

Szekszárd, 1919. augusz-

A

mártírja.

munkásmozgalom

BESZÉDES Ferenc (Ókanizsa, 1789. —

I r o d a l o m : Anyát gyilkoltak. = Tolna megyei Népújság. 1959. március 8.: K. B a l o g : Tolna megye.; Tolna megye.; K. B a l o g : Éh.

BERZE NAGY János (Bessenyő, 1879. augusztus 23. — április 6.)

Pécs, 1946.

Néprajztudós, tanár. 1905-ben bölcsészdoktori címet kapott. A t a n ü g y i g a z g a t á s b a ^ dqlqozott különböző b e o s z t á s o k b a n ^ ^ aflomasnelyeken, t ö b b éven át Szekszárdon is. Mesekatalcgusa a magyar népmesék első korszerű rendszerezése. M ü v e i : Heves megyei nyelvjárás. Bp. 1905.; Népmesék Heves- és Jász-Nagykun-, Szolnok megyékből. Bp. 1907.; A néphagyományok kutatásának fontossága és módszere. Bp. 1907.;

? )

Vízépítő mérnök. Folyamszabályozásról szóló szakirodalmi tevékenysége jelentős >olt. Több írása jelent meg a Gazdasági Lapokban is. Az 1830-as évektől Tolna vármegye mérnöke volt. I r o d a l o m : Fodor: Magyar vízimérnököknek.

BESZÉDES József (Magyarkanizsa, 1787. február 13. — D u n a földvár, 1852. február 28.) Vízépítő mérnök. Tanulmányait Szegeden, Egerben és Budapesten végezte. 1813-ban szerezte meg oklevelét, 1819-ben filozófiai doktorátust nyert. Gyakorlati tevékenységét 1811ben a megyénkben kezdi, a Sárvizi Nádor Csatorna Társulatnál, majd Veszprém, Komárom, Pozsony, Nyitra vármegyékben is végzett vízrendezési munkát. 1816-tól a Sárvíz-szabályozás mérnöke. Simontornya és Pálfa között kb. 1000 kh-t csapol le, elkészíti a Kapós szabályozási tervét. 1820—1825 között a D u n a baja—-bátai szakaszát szabályozta és megépítette az árvédelmi töltéseit, amellyel a Sárköz gazdasági ármentesítését is biztosították. Jelentős munkája A r a d megyében a N á d o r malomcsatorna építése, mely az első ipari célú csatornánk. Elsőként foglalkozott az A l - D u n a szabályozásának gondolatával. Elkészíti a D u na—Tisza csatorna, valamint egy Kolozsvártól Grázig vezető hajózható csatorna tervét. Számos egyéb vízrendezési-, és csatornatervek mellett a szakirodalom is sokat köszönhet Beszédes Józsefnek, akit a magyar nyelvű műszaki irodalom egyik megteremtőjének tekinthetünk. M ű v e i : Magyarország vízépítészetéről. Pest 1331.; Kolozsvártól Grázig hajózható országos nagy csatorna. Pest 1B39.; Mérnöki iránylatok. Pest 1843.; Duna—tiszai hajózható csatorna. ?. Irodalom: Sárközy Imre: Régibb vfzimérnökeink életéből. Bp. 1897.; Károlyi Zsigmond: Beszédes József élete és működése. Bp. 1953.; Fodor Ferenc: Beszédes József. = Vízügyi Közlemények. 1952. 2. szám.; Fodor Ferenc: Institutum Geometricum. Bp. 1954.; Erdős Jenő: A ..Kolozsvártól Grátzig hajózható Országos Nagy Csatorna" tervezője, Beszédes József. — Élet és Tudomány. 1957. 10. szám.; László Ferenc: A reformkor kiváló mérnöke: Beszédes József. = Élet és Tudomány. 1962. 22. szám.; Környei Elek: Szobrot kapott a Sió p a r t j á n Beszédes József, a nagy vízimérnök. = Magyar Nemzet. 1963. május 18.; László Ferenc: Beszédes József a reformkor kiváló vízimérnöke (1786—1852). = Vízgazdálkodás. 1963. március 1.; László Ferenc: M é l t ó emléket állítottak Siófokon Beszédes Józsefnek, a reformkor kiváló mérnökének. = Vízgazdálkodás. 1963. június 2.; Magyar műszaki alkotók. Bp. 1964.; Kiss: Simontornya.; Békés: Hazádnak.; Pataki: Megyénk t ö r t é n e l m i . ; MÉL. Megjegyzés: Beszédes József születési évét a kézikönyvek és a cikkek többsége 1786-ra teszi.

BESZÉDES

BESZÉDES

-

Kálmán

(Dunaföldvár, 1839. augusztus 4. — nápoly, 1893. május 3.)

Konstati-

Festő. Bécsben és Olaszországban végezte tanulmányait. Olaszországból hazatérve képeslapok számára készített illusztrációkat. 1878-tól h a l á l á i g Konstatinápolyban élt, ahol a tűzoltóság szervezésében ért el érdemeket. Sokat fáradozott a Rákóczi-hamvak hazaszállítása és a rodostói templom restaurálása érdekében. Több cikke, tárcája jelent meg a korabeli magyar l a p o k b a n . I r o d a l o m : Megemlékezés. tinápolyi magyar halála. RNL.; ML.; MÉL.

BEZERÉDJ

"" Századok. 1893.; Egy konstanTolnavármegye. 1893. május 21.;

Amália

(Szentivánfa, 1804. április 15. — 1837. szeptember 21.)

Máriavölgye,

A magyar gyermekirodalom és kisdedóvás úttörője. Bezerédj István Tolna megye f ö l d b i r tokos felesége. Magas műveltségű: németül, franciául, a n g o l u l beszélt, szépen énekelt, hárfázott, festett. Flóri nevű kislányának meséket, történeteket, verseket írt, majd ezeket Flóri könyve címen kiadta. A könyvhöz illusztrációkat, kottákat készített. Könyvével a magyar gyermekirodalom úttörőjévé vált. Nagy szerepe volt a megye első ó v o d á j á n a k felállításában és a h i d j a i népiskola létésítésében. M ü v e i : Flóri könyve. Pest 1836.; Földesi estvék. Olvasókönyv a magyar ifjúság számára. Buda 1840.; Novellen und Erzählungen. Pest 1840. Irodalom: Szondy György: Bezerédj A m á l i a . Debrecen 1937.; Kodály Z o l t á n : Zene az óvodában. = Magyar Zenei Szemle. 1941.; Drescher Pál: Régi magyar gyermekkönyvek. Bp. 1934.; Prahács M a r g i t : Zene a régi óvodákban. = Zenetudományi tanulmányok. Bp. 1953.; Bauer Tiborné: Egy reformkori gyermekkönyv 125. évfordulójára. = Magyarországi óvónőképző Intézetek Tudományos Közleményei. 1965.; Bodnár—Gárdonyi: Bezerédj.; Bodnár: Bezerédj.; Pataki: Megyénk t ö r t é n e l m i . ; Pataki: Tm kalauz.; RNL.; MPL.; M I L . ; ZL.; ML.; MÉL. Megjegyzés: A Magyar irodalmi lexikon az írónő születési helyét tévesen Szentistvánfiára teszi.

BEZERÉDJ Imre ( ? 1679. — Sárospatak, 1708. december 17.) Kuruc brigadéros, Tolna megyei birtokos nemes. A kurucok o l d a l á n harcolt és a d u n á n t ú li harcokban tette ismertté nevét vitézségével. A szabadságharc idején Pálffy János császári tábornokkal az átállás feltételeiről tárgyalt. Tervét leleplezték a szintén áruló Bottka Ferenccel együtt. A kuruc hadi bíróság mindkettőjüket halálra ítélte és Sárospatakon kivégezték őket. I r o d a l o m : Lukinich Imre: Bezerédj árulásáról. Történeti Intézet Évkönyve. Bécs 1933.; RNL.; Simontornya : Pataki* Tm kalauz.

= A MÉL.;

Bécsi Kiss:

15 -

BICSÉRDY

vezője, 1830-tól országgyűlési követ. Az első földesúr, aki 1836-ban örökváltsági szerződést kötött a j o b b á g y a i v a l és az elsők egyike, aki 1844. után önként adófizetést vállalt. 1836-ban Brunszvik Terézzel, Kossuth Lajossal és Szentkirályi Móriccal megalapította a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban terjesztő Egyesületet. A selyem hernyótenyésztés fellendítése érdekében szederegyletet alapított. 1848—1849-ben országgyűlési követ. Tagja volt a Honvédelmi Bizottmánynak, ott volt a debreceni Függetlenségi Nyilatkozat megszavazásánál, a n n a k ellenére, hogy a liberálisokkal, a béke híveivel tartott. H a y n a u halálra ítélte, de kegyelmet kapott és h i d j a i birtokán élt haláláig rendőri felügyelet alatt. Művei: Követi jelentése Tolna vármegyének az 1836. esztendei július 5-én tartott közgyűlési jegyzőkönyvéből. Pest 1836. I r o d a l o m : Csengery A n t a l : Magyar szónokok és statusférfiak. Pest 1851.; Leopold Samu: Bezerédj az örök igazság. = Budapesti Szemle. 1897.; Barta István: Bezerédj István (1796— 1856). = Élet és Tudomány. 1957. 4. szám.; Varga Jónos: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp. 1971.; Bodnár— Gárdonyi: Bezerédj.; Bodnár: Bezerédj.; Pataki: Megyénk történelmi.; RNL.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

BEZERÉDJ Pál (Sopron, 1840. március 17. — Hidja, 1918. j a nuár 21.) Tolna megyei földbirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. A Weichenstefani gazdasági főiskola elvégzése után t ö b b évet töltött külföldön. 1880-ban megbízást kapott selyemhernyó-tenyésztésünk országos rendezésére. 1889-ben megalapította az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőséget. Tolnai selyemgyára 1898-ban épült, 1900-tól üzemelt. Itt dolgozták fel az egész ország selyemgubóját fonallá. Textilgyára főként exportra dolgozott. A selyemhernyótenyésztés és a f o n ó i p a r fellendítése mellett jelentős volt a szakirodalmi tevékenysége is. Cikkei főleg a M a g y a r Ipar, Köztelek és a Nemzet cimű lapokban jelentek meg. M ü v e i : Jelentés a selyemtenyésztés emelése céljóból folyama, tosított intézkedésekről. Bp. 1380—1881.; Néhány szó Magyarország selyemtenyésztéséről és selyemiparáról. Szekszárd 1896.; Néhány szó a községi faiskolákról és befásításról, tekintettel selyemtenyésztésünk érdekeire. Bp. 1897.; A selyembogarak veszedelme. Szekszárd 1900.; A Tolnai, Győri és a Komáromi M ( a g y a r ) Kir<ályi> Selyemfonóval kapcsolatban létesített munkásotthon három évi működése. 1910—1912. Szekszárd 1913.; Jelentés Magyarország selyemiparának állásáról és fejlődéséről 1882. és 1883-ban. Bp. 1884.; J e l e n t é s . . . Magyarország selyemtenyésztésének és selyemfonó iparának á l l a p o t á r ó l az 1910. évben . . . Szekszárd 1910. I t o d a l o m : G a a l Jenő: Bezerédj Pál t. tag. emlékezete. = Magyar Tudományos Akadémia. Emlékbeszédek. XVII.; Máday Izidor: Bezerédj Pál emlékezete. Bp. 1919.; Németh A n t a l : A magyar selyemipar története. Bp. 1971.; Bezerédj Pól emlékének megörökítése az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség félévszázados jubileumán. — Tolnamegyei Újság. 1930. február 15.; RNL.; H i r n : Tm fejek.; Pataki: Tm kalauz.; MÉL.

BEZERÉDJ István (Szerdahely, 1796. november 28 — Hidja, 1856. március 6.) Reformpolitikus, Tolna megyei földbirtokos. A Tolna megyei reformellenzék egyik megszer-

BICSÉRDY János

( ? ) Miniatürfestö és illusztrátor. 1860—1889. között működött. Szekszárdon, majd Pesten élt. 1876-

-

b a n megbízást kapott a Bécsi Képes Krónika lemásolására. Az elkészült másolat a Nemzeti Múzeum t u l a j d o n a . I r o d a l o m : ML.

BOROS

-

BODÓ-család,

(Apar, 18Ó8. október 22. — tember 26.)

Pécs, 1939. szep-

Cisztercita szerzetes, pedagógus iskolaigazgató. Számos nevelésügyi cikke jelent meg a szaklapokbcn. N é m e t nyelvi tankönyveket í r t iskolai használatra bevezetőkkel látta el Schiller és Goethe m ű v e i t M ü v e i : A középiskolai reform. Bp. 1914.; A család és a nevelés. Bp. 1912.; A háború nevelő értéke. Bp. 1915.; Salse dicta. Latin mondások szállóigék. I r o d a l o m : MPL.; MÉL.

BODO ( ? _

Fadd, 1919. augusztus 16.)

A munkásmozgalom

Földbirtokos. 1510-ben II. Ulászló Bodó Ferencnek Anyavár (Sártornya) tartozékaként adományozta M e d e községet, a mai M e d i n á t . I r o d a l o m : PNL.; Pataki: Tm kalauz.

B O D Ó Gáspár Tolna megyei földbirtokos, királyi asztalnokmester. Együtt nevelkedett H u n y a d i János fiaival. Korának jeles tudású férfija volt. I r o d a l o m : PNL.

mártírja.

I r o d a l o m : Tolna megye.; K. B a l o g :

Éh.

BODÓ Ferenc

Ferenc ? 1528.)

(15. század.)

BLOCH Ferenc

BLUM

györgyi

Földbirtokos család. A Mezőföld és Hegyhát közti átjárót, gázlót védő mocsárvár (Anyavár) a középkorban a főúri tekintélyű györgyi Bodócsalád székhelye volt. I r o d a l o m : PNL.; Pataki: Tm kalauz.

BITI ER Illés

(Fadd, 1889 —

16

Id.

VIRÁG

Ferenc

Gergely

( ? ) Tolna megyei földbirtokos. tyás király tárnokmestere.

BODNÁR

István

1458—59-ben

Má-

I r o d a l o m : PNL.

(Dabolc, 1663, december 22. — Szekszárd, 1945. november 10.) Iró, újságíró, Tolna vármegye gyámpénztárosa, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazgat ó j a . Szekszárdon a Közérdek és a vele egyesült Tolnavármegye című l a p o k felelős szerkesztője. 1884-ben Beregszászon a Szünóra című szépirodalmi lapok szerkesztője. Szépirodalmi munkái, cikkei, humoreszkjei a fővárosi és a Tolna megyei l a p o k b a n jelentek meg Bezerédj Istvánról írt történelmi munkáját a Történelmi Társulat p á l y a d í j j a l jutalmazta. M ü v e i : Bezerédj István. Társszerző: Gárdonyi Albert. 1—2. köt. Bp. 1918—1920.; Bezerédj István és a százéves Szekszárdi Kaszinó. Szekszárd 1942.; Tiszavirágok. 1891.: Béri-Balogh A d á m , Bornemissza János. Bp. 1914.; Alkonyat. Bp. 1911.; Ebéd előtt. Bp. 1919.; Hungária él. Bp. 1919.; Feltámadás. Bp. 1924.; Három piktor pongyolában. Bp. 1924.; Az én falum árnyékában. Bratislava — Pozsony 1938.; Mesemondás, tárcák, elbeszélések. 1—2. köt. Bp. — Pécs 1933—1935.; V i d á m epizódok a szekszárdi d a l á r d a életéből. Szekszárd 1930.?; Garay-album. Bp. 1898.; Szabadságharcunk ozorai d i a d a l a . Szekszárd 1937.: Béri Balogh A d á m a vértanúhalált halt kuruc brigadéros. Szekszárd 19??.; Liszt Ferenc Szekszárdon. = Tolnamegyei Újság. 1929. április 20.—május 11. I r o d a l o m : Herczeg Ferenc: Előszó. = Bodnár István: Mesemondás . . . 1—2. köt. Bp. — Pécs 1933—1935.; RNL. Kiegészítés.

BONYHA

(Bonny)

herceg

( ? ) I. István király unokaöccse. Bonyhád ség névadója.

nagyköz-

I r o d a l o m : Kálti M á r k : Képes krónika. (Ford. és jegyz. Geréb László. Bev. Kardos Tibor.) Bp. 1959.; Pataki: Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kalauz.

BORNEMISZA János ( ?

— Pozsony, 1527. október 7.)

Kincstartó, budai várnagy, pozsonyi főispán. II. Lajos király nevelője. Tolnáról, valószínűleg jobbágy családból származott. I r o d a l o m : MÉL.

BOROS Ferenc (19. század első fele.) Festő. Szekszárdon élt. 1846-ban Scitovszky János pécsi püspök megbízásából festett a szászvári templom szentélyében. I r o d a l o m : ML.

BODNÁR Jenő (Szekszárd, 1889. május 17. — Bp., 1953. j ú n i us 9.) Színész. 1919-től t a g j a a Nemzeti Jellemszerepeket játszott. I r o d a l o m : MÉL.; SZL.

Színháznak.

BOROS

Nepomuk

János

Szekszárd, 1808. — Szekszárd, 1855.) Festő. Bécsben és M ü n c h e n b e n tanult. Szekszárdon telepedett le. Sokat dolgozott a pécsi egyházmegye számára. Életében mintegy 700

-

BOTTYÁN

képet festett, köztük 200 arcképet. Egyik képe a hőgyészi p l é b á n i a t e m p l o m b a n van. Irodalom: ML.; Pataki: Tm kalauz.

BOTTYÁN János ( ? 1643. — Lőrinckáta, 1709. szeptember 27.) Kuruc generális, a Rákóczi-szabadságharc neves hadvezére. 1704. októberében á l l t Rákóczi mellé, aki kinevezte generálissá. 1705 tavaszán a d u n á n t ú l i átkelés biztosítására Dunakömlőd vidékén emeltette Bottyán várát. 1705 őszén kiszorította a Dunántúlról a császári sereget, majd 1707-ben a túlerő ellen megvédte ezt az országrészt. M a g a s kora ellenére élete utolsó n a p j á i g h a d b a n volt, s a katonai t á b o r b a n halt meg. M ű v e i : Bottyán János vezénylő Thaly Kálmán. Bp. 1883.

tábornok

levelezései.

17

CSALLÁNY

-

BUBICS

Zsigmond

(Ozora, 1821. március 11. — Baden, 1907. május 22.) Püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Történelmi t a n u l m á n y a i b a n főleg a 17. századdal, Buda visszafoglalásával foglalkozott. Értékes képzőművészeti gyűjteményét a kassai múzeumnak, iparművészeti gyűjteményét a Budapesti Iparművészeti Múzeumnak ajándékozta. M ű v e i : Magyarországi várak és városoknak a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei. Bp. 1830.; A középkori miniature-festészetről. Bp. 1883.; Az Esterházycsalád története. Bp. 1894.; A miniature festészetről. Bp. 1899.; Cornaro Frigyes velencei bécsi követnek jelentései Budavára visszavételéről 1686. Bp. 1892—1894.; Esterházy Pál Mars Hungaricusa. Bp. 1895. I r o d a l o m : Ortvay Tivadar: Bubics Zsigmond. = Századok. 1909.; Hajnóczi József: A Bubics-ügy. Bp. 1906.; Ortvay Tivad a r : Emlékbeszéd Bubics Zsigmond t. tag felett. Bp. 1908.; RNL.; MÉL.

Kiad.

Irodalom: Thaly Kálmán: Bottyán János. Pest 1865.; Kiss: Simontornya.; Várkonyi Ágnes: Vak Bottyán. Bp. 1951.; Várkonyi Ágnes: Az ismeretlen Vak Bottyán. = Történelmi Szemle. 1964. 1. szám.; Várkonyi Ágnes: Két pogány közt. A Rákóczi-szabadságharc története. Bp. 1968.; Köpeczi Béla— Várkonyi Agnes, R.: II. Rákóczi Ferenc. Bp. 1955.; Békés: Hazádnak.; Lipták Gábor—Zákonyi Ferenc: Veszprém megye a szabadságküzdelmekben. Veszprém 1957.; PNL.; RNL.; MSL.; Bánkuti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban. == Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd 1969.; Szász Imre: Szól a sip. Regény. Bp. 1953.; Várkonyi Ágnes: A kuruckor hősei. Történelmi elbeszélések. Bp. 1968.; Vitányi János: Újvári kaland. Regény. Bp. 1951. Megjegyzés: Bottyán János a török elleni harcokban elvesztette fél szemét, amiért katonái és az utókor Vak Bottyán János néven említi.

B Ö H M (CSEH) Ferenc (Bécs, 1733.? — 1800 után?) Vízépítő mérnök. Kezdetben a helytartótanács alkalmazottja, majd az Eszterházyak uradalmi főmérnöke. Közel 60 mocsarat, tavat tett művelhető területté, malomcsatornákat épített. A Sárvíz-csatorna szabályozási tervéért Tolna megye megbecsülését érdemelte ki. Részt vett a Tolna megyei Duna-szakasz szabályozásában is, Tolnától Bátáig hét mérföldnyi töltést tervezett. Irodalom: Sárltözy Imre: Böhm Ferenc. — Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője. 1897.; Magyar műszaki alkotók. Bp. 1964.; Pataki: Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kalauz.; MÉL.

BUZLAY Dénes Dénes CHOLNOKY

Id.

GERGELYLAKY BUZLAY

László

(Ozora, 1899. május 29. —

Pécs. 1967. j ú n i u s

12.) Vegyész, gyógyszerész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kossuth-díjas. A Pécsi Tudományegyetem, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetem t a n á r a , rektora. A szerves kémia keretében a karotinoidok kémiájával f o g l a l k o zott. Kutatásai problémaköréből számos d o l g o zata jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. Művei: Die Chromatographische 1937—1938. Irodalom: MÉL.; OL.

Adsorption;methode.

Wien

CSÁKÁNY Lajos (Bonyhád, 1882. — 1938. május 16.) A Magyar Tanácsköztársaság idején Bonyhádon a lakáshivatal vezetője volt. A proletárhalalom leverése után bebörtönözték. Három hónapig tartották börtönben. Irodalom: K. Balog János: Csákány Lajos. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

Megjegyzés: 1790—91-ben munkásságának elismeréséül nemességet nyert s nevét Cseh-re változtatta.

CSALLÁNY Gábor

BRISITS Frigyes

(Tolnatamási, 1871. május 10. — Bp., 1945. j a nuár 31.)

(Máza, 1890. — Vác, 1969. december 7.) Irodalomtörténész. 1913-tól cisztercita pap, 1914-től középiskolai tanár, 1935-től egyetemi tanár, a M a g y a r Tudományos Akadémia levelező t a g j a . Jelentősek Vörösmarty-kutatásai. M ü v e i : Vörösmarty Mihály kiadatlan költeményei. Bp. 1927.; A Magyar Tudományos Akadémia Vörösmarty-kéziratainak jegyzéke. Bp. 1928.; Vörösmarty Mihály és az Akadémia. Bp. 1937.; A magyar irodalom története a XIX. század első felében. Bp. 1939. Irodalom: Ágoston Imre: Brisits Frigyes hetven éves. — Vigília. 1960. 7. szám.; Bencédy József: Brisits Frigyes. Irodalomtörténeti Közlemények. 1970. 3. szám.; MIL.

Szakíró, múzeumigazgató. 1893-ban került Szentesre, ahol 1897-ben lerakta a szentesi Csongrád Vármegyei Múzeum a l a p j á t . Létrehozta a Szentesi Torna Egyletet, a Szentesi Sakk Kört, 1900-ban a Szentes című újságot. Több száz cikket, tanulmányt írt, melyek országos szaklapokban és a szentesi l a p o k b a n jelentek meg. M ű v e i : Az őskor régészeti szempontból és különös tekintettel Szentesre s környékére. Szentes 1890.; A t t i l a székhelye és sírja Szentes határában — Donáton. Szentes 1890.; Avarkori és IX—XIII. századi magyar leletek a szentesi múzeumban. Szeged 1934. Irodalom: MÉL.

CSÁNY

-

CSÁNY László (Csány, 1790. — 1849. október 10.) Politikus, közlekedésügyi miniszter, Zala megyei földbirtokos. 1848. június 2-től Zala, Somogy, Baranya, Tolna és a Jellasics ellen küzdő d u n á n t ú l i sereg kormánybiztosa. A szabadságharc bukása u t á n Haynau felakasztatta. I r o d a l o m : Eissen G y u l a : Csányi László pályája. Arad 1917.: Barta István: Kossüth és Csányi. = Századok. 1952. 3—4. szám.: Barta István: Csányi László. — Élet és Tudomány. 1960. 41. szám.; MÉL.; Illyés Gyula: Fáklyaláng. Dráma. Bp. 1953.

CSAPÓ

Dániel

(Győr, 1778. március 21. — Pest, 1844. augusztus 5.) Agrárpolitikus, szakíró, földbirtokos. 1827-től 1836-ig Tolna vármegye a l i s p á n j a , és országgyűlési követe a reformkorban. Tengelici birtokát m i n t a g a z d a s á g g á fejlesztette. Tevékenyen részt vett a Ferenc-csatorna létrehozásában. Fellendítette a dohány-, és a kendertermelést Tolna megyében. Sikereket é r t el a mezőségi f u t ó h o m o k megkötésében, fásításában, termékennyé tételében. Javaslatokat dolgozott ki a mezőgazdasági szakoktatás megszervezésére, amelyet az országgyűlés is e l f o g a d o t t . Az O r szágos Magyar Gazdasági Egylet 1839-ben alelnökévé választotta. M ü v e i : Kérdezősködő magyar nyelvmester. Pest 1833.; Gazda sági kistükör. Buda 1343. I r o d a l o m : Galqóczy K á r o l y : Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület emlékkönyve. 1. Bp. 1884.; Mezőgazdasági lexikon. Szerk. Muraközy Tamás. 1. köt. Bp. 1958.; Puskás A t t i l a : Tolnavármegye közgyűlésének szerepe a reformkorban. — Tolna megyei helytörténeti füzetek. 2. Szekszárd 1970.; Bánkuti Imre: Reform, f o r r a d a l o m és nemzeti függetlenség. — Tolna megyei helytörténeti füzetek. 2. Szekszárd 1970.; Garay János: Emlékáldozat. Vers.; P a t a k i : Megyénk t ö r t é n e l m i . ; Bodnár —• G á r d o n y i : Bezerédj.; B o d n á r : Bezerédj.; Pataki: Tm k a l a u z . ; RNL.; MÉL.

CSAPÓ

18

CSÓK

-

Irodalom: A Református Főgimnázium Értesítője. 1857.; Joós Ferenc: A vándorszínészettől az á l l a m i színházig. Kecskemét 1957.; Váry István—Heltai N á n d o r : Kecskemét jelesei. Kecskemét 1968.; Nevezetes emberek Bács-Kiskunban. Kecskemét 1971.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I—XIV. Bp. 1890—1914. Megjegyzés: Szinnyei József: Magyar író élete és munkái és a Nevezetes emberek Bács-Kiskunban című művek a d a t a i szerint a helyes névalak: Császári Lózsi Pál, a születési hely: Otvöskónyi.

CSÁTI

Demeter

(16. század.) Költő, Ferences szerzetes. Több kolostorban megfordult. Pannónia megvételéről szóló latin énekét Ozorán írta, mely a honfoglalás eseményét, a fehér ló m o n d á j á t örökíti meg. I r o d a l o m : M I L . ; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

CSÉBY József (Pécs, 1892. — Cece, 1919.) A

munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : Munkásmozgalmunk harcosai. Pécs. 1963.; Értesítjük elvtársainkat . . . = Tolna megyei Népújság. 1958. október 17.; K. Balog János: Negyven esztendővel e z e l ő t t . . . = Tolna megyei Népújság. 1959. március 14.; Kövendy Sánd o r : A proletárdiktatúra Szekszárdon. = Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; Eltemették Cséby József és Cséby László elvtársakat. = Népszabadság. 1958. október 19.; Kapalyag Imre: A Cséby-testvérek. — Népszabadság. 1958. október 18.; Megtalálták Cecén az 1919-ben kivégzett Cséby László és Cséby József sírját. = Népakarat. 1957. augusztus 22.; Takács József: Kőbe vésett emlékezés. = Fejérmegyei Hírlap 1972. március 26.; A két f o r r a d a l o m . ; K. B a l o g : Éh.

CSÉBY

László

(Pécs, 1397. — Cece, 1919.) A

munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : Munkásmozgalmunk harcosai. Pécs 1963.; Értesítjük elvtársainkat . . . = Tolna megyei Népújság. 1953. október 17.; Takács József: Kőbe vésett emlékezés. = Fejérmegyei Hírlap. 1972. március 26.; Kapalyag Imre: A Cséby-testvérek. = Népszabadság. 1958. október 18.; Eltemették Cséby József és Cséby Tászló elvtársakat. = Népszabadság. 1958. október 19.; M e g t a l á l t á k Cecén az 1919-ben kivégzett Cséby László és Cséby József sírját. = Népakarat. 1957. augusztus 22.; A két forradalom.; K. B a l o g : Éh.

Vilmos

(Dunaszentgyörgy, 1798. december 4. — D u n a szentgyörgy, 1879. szeptember 3.) 1848-as honvédtiszt, Tolna vármegyei nemzetőrség őrnagya. Az 1848-as ozorai győzelem fő részese. 1848 novemberében ezredesi rang o t kapott. A szabadságharc bukása után súlyos várfogságot szenvedett. I r o d a l o m : Varga János: Népfelkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén. Bp. 1953.; Horváth Á r p á d : A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 1. Szekszárd 1968.: Illyés Gyula: Ozorai példa. Színmű. Bp. 1952.; Békés: H a z á d n a k . ; Pataki: Megyénk t ö r t é n e l m i . ; Pataki: Tm kalauz.; MÉL.

CSEH Ferenc

CSEHÁK

(Madocsa, 23.)

Ferenc

Péter

munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

CSIFFÁRY Kálmán (Tolna,

1864. <1861 ?> — T o l n a , 1919. október 7.)

munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

Pál

1771. —

BÖHM

(Fadd, 1894. — Fadd, 1919. augusztus 8.) A

A CSÁSZÁR! LÓSY

Id.

Fülöpszállás,

1823. máius

Református lelkész. 1801-től — 1811-ig Kecskeméten tanár. Ekkor írta Deák Grammatika, Deák olvasókönyv és A három botsai pusztabeli j u hászoknak együtt való beszélgetések című munkáit.

CSÓK István (Sáregres, 1865. február 13. — Bp., 1961. február 1.) Festő, Kossuth-díjas kiváló művész. A budapesti M i n t a r a j z t a n o d á b a n Greguss János, Székely Bertalan, Lötz Károly, a müncheni akadémián

-

CSORDÁS

19

-

DEÁK

Löfftz, Hackl, a párizsi Julian Akadémián Bouguereau, Robert-Fleury növendéke volt. Több ízben tartózkodott Tolna megyében. Híresek a D u n a f ö l d v á r o n festett tájképei, a sárközi és a sárszentlőrinci képei.

men tanított. Jelentős munkásságot fejtett ki a tankönyvek kiadásában, szerkesztésében. Számos cikke és t a n u l m á n y a j e l e n t meg. Szerkesztésében jelent meg Iriarte műveinek gyűjteménye.

M ü v e i : Emlékezéseim. Bp. 1945. Irodalom: Farkas Z o l t á n : Csók István. Bp. 1957.: MurányiKovács Endre: Csók István emlékezete. = Népszabadság. 1965. 33. szám.; Sógor M á r i a : Kiállítás Dunaföldváron. — Tolna megyei Népújság. 1969. december 7.; Csók István halálára. «= Tolna megyei Népújság. 1961. február 3.; M L . ; MÉL.

M ű v e i : Szovjet írók. Bp. 1952.; Szöveggyűjtemény a 20. század magyar és szovjet irodalmából. Bp. 1951. i r o d a l o m : Vargha Kálmán: Dallos Gyögy. = Irodalomtörténet. 1956. 2. szám.; MIL.; MÉL.

CSORDÁS Ferenc (Bölcske, 1900. — D a c h a u ? A

munkásmozgalom

D A N K Ö Gyula (Nagymihály, 1883. — tember.)

1944.)

A munkásmozgalom

mártírja.

Kaposvár,

1920.

szep-

mártírja.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

Irodalom: Tolnamegyei Űjság. 1920. július 31.; K. Balog:

CSOVÍCS Béla

DARÓCZY-család

((Ismeretlen, 1891. augusztus 12.) A munkásmozgalom

—

Simontornya,

1919.

mártírja.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

Éh.

Földbirtokos család. Daróczy Zsigmond, a XVI. században, felesége, Paksy A n n a révén hatalmas birtokot örökölt a Fejér- és Tolna megyei Paksy-birtokból. Irodalom: Nagy Iván: Magyar családok, 3. köt.; Daróczy Z . : A Daróczyak történetéhez, XXIII.; PNL.; RNL.

CZENCZ János (Ostffyasszonyfa, 1885. szeptember 2. — Szekszárd, 1960. j a n u á r 12.) Festő. Pedagógusként kezdte a pályáját, majd Budapesten művészeti tanulmányokat folytatott. Első jelentősebb sikerét Tükör előtt című képével 1911-ben aratta. Tolna megyében Bátán élt. Képeivel megörökítette a sárközi népviselet gazdag színpompáját. 1955-ben Szekszárdon, 1959-ben Pécsett volt kiállítása. Több képét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Irodalom: M e g h a l t Czencz János festőművész. = Tolna megyei Népújság. 1960. január 14.; Csányi László: Búcsú Czencz Jánostól. = Tolna megyei Népújság. 1960. j a n u á r 15.; M L . ; MÉL.

CZIMOR János

CZIRÁKY

Id.

BARANYAI DECSI János

DARÓCZY

Aladár

(Paks, 1867. február 18. — Bp„? 1939. október 11.) Történész, közgazda. Munkássága során Tolna megye történetével is foglalkozott. M ű v e i : Tolna vármegye. = Közgazdasági Szemle. 1903. szeptember—december.; Tolna vármegye közgazdasági leírása. I. Történelmi rész. Bp. 1909 Megjegyzés: Családi előneve: Királydaróczy volt.

DARÓCZY Ferenc

( ? ) Földbirtokos, Tolna megye alispánja. 1725-ben a vármegye kiadta az úrbéri viszonyok rendezése és állandósítása ügyében tett részletes szabályzatát. Irodalom: Horváth 1871.; PNL.; RNL.

Gyula

(DunaFöldvár, 1867. november 14. — Dunaföldvár, 1912. március 23.) Pap, történész. Bácstopolyán volt pap. M u n kássága során Tolna megye történetével is foglalkozott.

Mihály:

Maqyarország

történelme.

Pest

DEÁK Ferenc (Söjtör, 1803. október 17. — B p „ 1876. j a n u á r 28.)

1956

Államférfi, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A világosi fegyverletétel után Felsőnyékre menekült. Vas G e r e b e n író segítségével a felsőnyéki plébános a d o t t menedéket Deák Ferencnek. Gyakori vendége volt a h i d j a i Bezerédj és a paksi Szeniczey családnak.

Tanár, irodalomtörténész. Tanulmányait a budapesti egyetemen, Bécsben és Rómában végezte. Több gimnáziumban, technikumbari 1953-tól az Eötvös Lóránd Tudományegyete-

Művei: Követjelentés az 1839—40-ki országgyűlésről. Pest 1842.; Deák Ferenc és Herlelendy Károly két követ jelentése az 1832/36. és 1839'40-iki országgyűlésről. Bp. 1904.; Az 1847-i Ellenzéki Nyilatkozat. Bp. 1951.; Adalék a magyar közjoghoz. Pest 1865.; Deák Ferenc húsvéti cikke és a kiegyezést védő beszéde. Bp. 1916.; Deák válasza Kossuth Cassandra-levelére. = Pesti N a p l ó . 1867. május 30.; Deák Ferenc Beszédei. Bp. 1882.; Deák Ferenc emlékezete. = Gondolatok. Bp. 1833—1873.

Müvei: A dunaföldvári vár ostroma és bevétele 1705-ben. Dunnföldvár 1193.; Tolna vármegyei Dunaföldvár múltja és ielonc. Dunaföldvár 1910.; Arpádházi boldog M a r g i t . Kalocsa 1507.

DALLOS György (Szekszárd, 1905. december j a n u á r 25.)

22. —

Bp.,

DEAK

-

20

DEZSŐ

-

I r o d a l o m : Csengery A n t a l : Deák Ferenc emlékezete. Bp. 1877.; Pulszky Ferenc: Deák Ferenc. Bp. 1879.; Ferenczi Zolt á n : Deák élete. Bp. 1904.; Eötvös Károly: Deák Ferenc és családja. Bp. 1905.; Gyulai Pál: Emlékezés Deák Ferencre. Bp. 1906.; Halász Imre: Egy letűnt nemzedék. Deák Ferenc. = Nyugat. 1910—1911.; Wlassics G y u l a : Deák Ferenc. Bp. 1923.; Magyarország története. 2. köt. Bp. 1964.; Barabás Á b e l : Vas Gereben. Bp. 1903.; Boda Ferenc: Ahol Deák Ferenc is megfordult. = Tolna megyei Népújság. 1969. október 12.; Pataki: Tm kalauz.; MÉL.; Bodnár—Gárdonyi: Bezerédj.

színházi szereplései peket is. Utazásai fellépett.

DEAK Gyula

(Szekszárd, 1887. május 26. — Bp. 1949. március 6.)

mellett játszott filmszeresorán számos országban

I r o d a l o m : SZL.; MÉL. Megjegyzés: A színházi kislexikon a d a t a i szerint Dénos Oszkár születési éve: 1891.

DÉRI Hugó (Döbrököz, 1872. június 17. —

?)

Pedagógus, közgazdász, lapszeikesztő, szakíró. A Máramarosi Híradó, a Resicai lapok és az Ung című lapokat szerkesztette. Egyik a l a p í t ó j a volt a Gyöngyösi Irodalmi Társaságnak és a Heves megyei múzeumnak. Több tankönyvet, útikönyvet, t a n u l m á n y t írt. M ü v e i : Budapesti emlékeim. Máramarossziget 1896.: Hét országon keresztül. Unqvár 1910.; Polgári iskolai irótanárok élete és munkál. Bp. 1942. I r o d a l o m : MÉL.

Színész, jellemkomikus. A színiiskola ehégzése után, 1922—1926. között Csehszlovákia terüleletén játszott. Budapesten az Új Színház, a Városi Színház, a Fővárosi Operettszínház t a g j a volt. I r o d a l o m : MÉL.

DÉRY István (Szekszárd, 1792? — Diósgyőr, 1862. Január 8.)

DEAK Mihály (Gyönk,

1885. —

Szekszárd,

1919.

augusztus

10.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : A két f o r r a d a l o m . ; B a l o g : Éh.

K.

Balog:

Tolna

megye.;

K.

DEERENTHE! Tamás Id. DÖBRENTEI Tamás

Színész, a magyar színjátszás egyik úttörője. 1817-ben visszavonult a színpadtól, m a j d 1821től ismét játszott. Miskolcon, Egerben és Budán lépett fel. Több francia és német d a r a b o t fordított és alkalmazott a magyar színpadra. M ű f o r d í t á s a i : Z i e g l e r : Asszonyi érdem. Pest 1810.; Kotzebue: Szenvedő Ida. Pest 1813.; Körner: Hedvig, a b a n d i t a mátka. Székesfehérvár 1814.; Schiller: Stuart M á r i a . Buda 1835. I r o d a l o m : Egy szekszárdi művészlélek. = Tolna megyei Népújság. 1969. augusztus 14.; SZL.; MÉL. Megjegyzés: Családi neve Mráz volt.

DEBULAY-család Francia származású lakatos család Szekszárdon. 167 évi folyamatos szakmabeli működése szűnt meg a családnak Debulay János h a l á l á v a l 1971. decemberében. Az iparos dinasztia 10 ezer forintos alapítványt létesített 1973-ban, egy-egy kiváló szaktudást szerzett végzős lakatos szakmunkástanuló évenkénti ezer forinttal való jutalmazására. I r o d a l o m : A Debulay lakatosnemzetség. = Magyar Nemzet. 1973. március 17.; ( B a l l a b á s László): Debulay-alapítvány i p a r i tanulók jutalmazására. = Tolna megyei Népújság. 1973. március 17.

DETSI István (17. század.) Prédikátor, énekszerző, a róla elnevezett kódex írója. A Dunántúl különböző fahaiban volt tanító és lelkipásztor. Kódexét 1609—1613. között állította össze Deesen. Énekeinek egy része 16. századi vallásos ének, de történeti énekeket is megőrzött, olyanokat is, melyek csak e kódexből ismeretesek. Énekeit a Régi Magyar Költők Tára című mű XVII. száma közli (Bp., 1959.). I r o d a l o m : M I L . ; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

DECSI Gáspár (16. század.) Protestáns prédikátor. 1570 körül Tolnán működött. Vallásos vitairatokat, latin nyelvű elégiá k a t írt, prédikációsgyűjteményt adott ki. M ü v e i : História a D á v i d királynak Uriásnak feleségével való vétkeiről. H. n. 1579.; Az utolsó üdőben egynéhány regnáló bűnökről való prédikációk. Debrecen 1582. I r o d a l o m : M I L . ; MÉL.

DÉNES Oszkár (Magyarkeszi, 1894. május 8. — július 2.)

Trentó, 1950.

Színész. A Belvárosi Színház, a Király Színház, a Royal Orfeum, a Budai Színkör t a g j a . A

DEZSŐ Jakab (Nagykanizsa, ? Bp., 1930.) Tisztviselő volt a Magyar Tanácsköztársaság idején, Szekszárd város tanácsának tagja, a tanács alelnöki tisztét töltötte be és megbízást kapott a pénzügyi osztály vezetésére is. Tevékenységével biztosította a pénzügyi osztály zavartalan munkáját, és hogy a megye állampénztáraiból a kék pénzt és az ezüstöt Szekszárdra juttassák. Ezáltal a megyei intézőbizottság olyan fizetési eszközhöz jutott, amelyiyel a demarkációs vonalon túli területekről is t u d o t t élelmiszert beszerezni. A Tanácsköztár-

DEZSŐ

-

saság megdöntése után letartóztatták, elítélték. Szabadulása után — állást vesztve — Budapestre ment, alkalmi munkából tengette életét. I r o d a l o m : K. Balog János: Dezső Jakab. Kézirat. Tolna megyei Levéltár"; K. B a l o g : Tolna megye.; A két forradalom.

DEZSŐ

Mária

Id.

BERTÓK

Róbertné

21 -

DÖME

DOMBAY

János

( ? ) Földbirtokos várúr. Felesége Werbőczi örzse, Werbőczi István leánya. M i u t á n Dombay János örökös nélkül halt meg, a dombóvári vár t u l a j d o n j o g a Werbőczi Ishánra szállt, aki itt írta a híres Tripartitum, Hármaskönyv jelentős részét. Irodalom: kalauz.

Szőke

Sándor:

Dombóvár.

Bp.

1971.;

Palaki:

Tm

DICENTY Dezső (Szekszárd, 1379. október 16. — Balatonfüred, 1965. április 25.) Szőlész, agrogeológus. 1901-ben a Földtani Intézetbe került, 1905-től az A m p e l o l ó g i a i Intézet gyakornoka, 1920-tól igazgatója. Jelentősek a g r o g e o l ó g i a i kutatásai és a szőlőtermesztési kísérletei. Hazai és külföldi szakemberek előtt számos előadást tartott. Fáradhatatlan harcosa volt a szőlőkultúra fejlesztésének. A l a p í t ó j a volt az első M a g y a r Állami Borkősavgyárnak, szerkesztője az 1936. évi bortörvénynek. M ü v e i : A magyar szőlőbirtok sorsa. Bp. 1930. I r o d a l o m : Rakcsányi László: Dicenty Dezső. Borgazdaság. 1965. 4. szám.; MÉL.

1869—1965.

DOMBAY

Pál

( ? ) Földbirtokos várúr. Mátyás király főlovászmestere, II. Ulászló király alatt egyike a magyar törvénykönyv szerkesztőinek. Vára a Kapós folyó egyik bozótszigetén volt. A felsőnyéki templomban temették el. I r o d a l o m : Szőke Sándor: Dombóvár. Bp. 1971.; Szabó Ferenc: Amiről Dombó Pál várának romjai mesélnek. — Tolnamegyei Hírlap. 1943. szeptember 25.; PNL.; Pataki: Tm kalauz.

DOMBÓ

Pál Id. DOMBAY

DOMBÓI

Péter

Pál

=

(16. század.) DICZENTI László (Szekszárd, 1867 — Szekszárd, 1962, j a n u á r 25.) Építőmester. 1904-ben nyitotta meg szekszárdi irodáját. Tervezte és építette a szekszárdi Hitelbank, a Nemzeti Bank palotákat, restaurálta a belvárosi templomot, kibővítette és átalakította a városházát, ellenőrzése a l a t t épült a vágóhíd stb. Tolna megyében számos községháza, iskola, középület tartozik alkotásai közé. I r o d a l o m : Hirn: Tm fejek.

DITRÓI Mórné

Id.

EiBENSCHUTZ

Protestáns hitszónok, tudós. A t o l n a i protestáns iskolában tanított. I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.

DOMBÓVÁRI

Géza

(Dombóvár, 1848.? — Bp., 1910. március 26.) Ügyvéd, szociológus, jogi író. ü g y v é d i irodája Budapesten a olt. M ű v e i : Az érvényben lévő büntetőtörvények gyűjteménye. Bp. 1884.; A bűntettekről és vétségekről szóló büntetőtörvénykönyv. Bp. 1888.; A munkásmozgalom keletkezése Magyarországon. Bp. 1895. I r o d a l o m : MÉL. Megjegyzés: Családi neve Schulhof volt.

Mária DOMBÓY-család Id. DOMBAY-család

DOLESCHALL Frigyes (Bp., 1897. szeptember 28. — Bp., 1964. március 31.) Orvos, szociálpolitikus, miniszter, az orvostudományok kandidátusa. 1950-ben a szekszárdi kórház élére került, 1951-ig vezetője volt. M ü v e i : Gondolctok az ,,orvosképzés" ú j b ó l i megindulása alkalmából. Bp. 1960. i r o d a l o m : Szabó Zoltán: Doleschall Frigyes. = Orvosi Hetilap. 1964. 17. szám.; OL.; MÉL.

A dombóvári földbirtokot kapják meg az Anjouk korában, Felsőnyéken is váruk volt.

2/2 KOROK ÉS EMBEREK

Püspök. Mátyás király jóvoltából a cikádori (bátaszéki) apátság kormányzója volt. M ű v e i : Oratio. = Magyar Könyvszemle. 1839. I r o d a l o m : MÉL.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A Magyar élelrajzi lexikon szerint volt az előneve.

DÖME

DOMBAY-család

I r o d a l o m : Szőke Sándor: Dombóvár. Bp. 1971. RNL.; Tm kalauz.

DÖBRENTEI Tamás ( ? _ 1482.)

Pataki:

Debrenthei

József

(Cseihipuszta,? — 1905. június 28.) A századeleji agrárdemokratikus mártírja. I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

mozgalom

DÖMÖTÖR

-

D Ö M Ö T Ö R János (Dunaszentgyörgy, 1877. január 7.)

1843. december 20. —

Bp.,

Költő, kritikus, református teológiai tanár, tanfelügyelő. Tanulmányai során, 1857-ben Arany János tanítványa volt. Irodalmi barátai Arany János és Gyulai Pál mellett Tolnai Lajos és Szász Béla voltak. 1865-ben a református egyház az edinburghi egyetemre küldte t a n u l m á n y a i folytatására. Hazatérése után a reformátusok budapesti főiskoláján a teológia t a n á r a . Négy év múlva a kormány Pest megye tanfelügyelőjévé nevezte ki. Közben irodalmi sikereket ért el. 1865-ben A b a l l a d a elmélete című dolgozata a Kisfaludy Társaság pályázatán dicséretben részesült. 1876-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választották. A korabeli folyóiratokban megjelenő verseit, kritikáit, t a n u l m á n y a i t a kortársak elismeréssel fogadták, ö n g y i l k o s lett. M ű v e i : Dömötör János munkái. Sajtó a i á rendezték barátai. Baráth Ferenc életrajzi bevezetőjével. Bp. 1878. I r o d a l o m : Szósz Károly: Dömötör János munkáiról. = Vasárnapi Újság. 1878.; A n g y a l D á v i d : Dömötör János munkái. =« Budapesti Szemle. 1880.; Baksay Sándor: Dömötör Jánosról. = A Kisfaludy-Társaság évlapjai. 21. köt. Bp. 1887.; Babits M i h á l y : Irodalmi problémák. Bp. 1917.; Komlós A l a d á r : Dömötör János. = K. A. A magyar költészet Petőfitől Adyíg*. Bp. 1959.; MIL.; MÉL.

22

-

voltak. Utódaik jelentős közéleti szerepet játszottak Tolna megyében. Dőry László és Monaszterly kapta a törökök kiűzése után Zombát. Jegyzői, szolgabírói tisztet töltött be Dőry Dénes, Dőry Lajos, Dőry Viktor. Dőry H u g ó az Országos M a g y a r Gazdasági Egyesület alelnöke, állattenyésztési szakosztályának elnöke. A Dombóvári Takarékpénztár igazgatósági elnöke. Dőry Etelka 1912-ben alapította Dombóvárott a Dőry-Konzervgyárat. I r o d a l o m : PNL.; RNL.; H i r n : Tm kalauz.; H i r n : Tm fejek.

DÖRY Ferenc (Szekszárd, 1875. 1960. február 15.)

november

27. —

Zomba,

Levéltáros. Tanulmányai elvégzése után, 1898b a n az Országos Lexéltár szolgálatába lépett. 1922-től a Levéltár igazgatója. Jelentős szakírói tevékenységet fejtett ki. 1913—1914-ben szerkesztője a M a g y a r Kultúra című katolikus folyóiratnak. M ű v e i : Gróf Buttler János házassága. Pécs 1931.; Bus Jakab emlékezete. Bp. 1936. I r o d a l o m : Dőry Ferenc. = Levéltári Közlemények. 1961.; MÉL.

DRÁGÍTS Imre DÖMÖTÖR

László

(Kismánya, 1837. november 1907. február 27.)

14. —

Szekszárd,

Jogász, ügyvéd, a magyar méhészet egyik úttörője. A Tolna megyei Gazdasági egyesület titkára. Gazdasági cikkeket írt a G a z d a s á g i Lapokba, a Gyakorló G a z d á b a és a Fővárosi Lapokba. 1891-ben szerkesztője a ,Tolna megyei Gazdasági Egyesület' Értesítője című szaklapnak. M ű v e i : A méhtenyésztés okszerű gyakorlata az amerikai szer szerint. Bp. 1882. i r o d a l o m : MÉL.

DÖMÖTÖR

rend-

Pál

(Dunaszentgyörgy, 1770. — 7.)

Baja, 1847. j a n u á r

Ügyvéd, táblabíró. A j o g i a k a d é m i á t Debrecenben végezte, m a j d az 1880-as évek e l e j é n Baj á r a költözött. Hőskölteményeket, útirajzokat is írt. Lapokat alapított, d e népszerűségét a naptárral, különösen a Kecskeméti Nagy Képes N a p t á r r a l szerezte. I r o d a l o m : MÉL.

DÖRY-család Sopron megyéből származó család, őseik csáfordi várjobbágyok voltak. A rég i birtokuk Jobbaház és Dőr volt, melyek után a család a XV. században a jobbaházii előnevet vette fel. Tolna megyében terjedelmes birtokaik

(Pincehely, 1853. szeptember 8. — 1937. júliius 13.)

Szekszárd,

Orvos. Fadd és Jánosmajor körzeti orvosa, m a j d vármegyei tiszti orvos. Közegészségügyi tevékenysége igen jelentős volt. I r o d a l o m : Dr. Dragits Imre ny. vm. tiszti főorvos. = Tolnamegyei Újság. 1937. július 14.; Dr. Draaits Imre temetése. = Tolnamegyei Újság. 1937. július 17.; Hirn. Tm fejek.

DULIN Jenő (Bp., 1889. április — B p . , 1959. szeptember 20.) ügyvéd, igazságügyi államtitkár, lapszerkesztő. Tanulmányai és bírósági szolgálata után szekszárdi ügy\éd és ellenzéki lapszerkesztő. 1935 —1939. között kisgazdapárti országgyűlési képviselő, majd igazságügyi államtitkár. 1952 u t á n ismét ügyvéd. A Tolnamegyei Nemzedék és a Tolnamegyei Hírlap című lapok szerkesztője I r o d a l o m : Tolna vármegye adattára. 1937. Szerk. Zsadányi Oszkár. Pécs 1937.; Magyar Jog. Bp. 1959.; RNL.; Hirn: Tm f e j e k . ; MÉL.

EGERSZEGI Imre (Alsódabas, 1898. április 9. — ? 1944.?) Napszámos. 1924-től t a g j a volt a Szociáldemokrata Pártnak. Többször bírálta a párt országos vezetőinek j o b b o l d a l i politikáját. Lakásán t ö b b illegális találkozó volt. Tagja lett az ozorai illegális tevékenységet fedő Független Szociáldemokrata Pártnak 1935-ben, ezért a pécsi törvényszék fogházbüntetést szabott ki

EGYED

-

ró. Balodali beállítottsága miatt 1944 áprilisában internálták. Nem sokkal szabadulása után 1944 októberében ismét letartóztatták. Előbb Szekszárdra, majd ismeretlen helyre ihurcoiták. I r o d a l o m : K. Balog megyei Levéltár.

János:

Egerszegi

Imre.

Kézirat.

23 -

ENGEL

EISLER Miksa (Tamási, 1886. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : K. Balog: Éh.

Tolna

ELEK Károly EGYED Antal (Székesfehérvár, 1779. június 13. — vár, 1862. augusztus 27.)

Dunaföld-

Költő, műfordító, káplán, plébános, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Versei, elégiái, vallásos énekei, valamint számos latin fordítása révén vált 'ismertté. Virág Benedek volt a tanára, és a költői mentora. Költői pályája kezdetén segítette a fiatal Vörösmartyt, amikor a költő Bonyhád-Börzsönyben a Perczel-családnál nevelő volt. 1828—1829-ben szociográfiái jellegű helytörténeti, néprajzi kérdőívet szerkesztett Tolna megye megismerésére, mely ma is fontos forrás a kutatómunkához. Végrendeletében jelentős vagyonát a M a g y a r Tudományos Akadémiára, a Nemzeti Színházra, a váci siketnémák intézetére, szegény gyermekekre, könyvtárát Dunaföldvár községre hagyta. 1829-től Dunaföldváron volt plébános, ahol rablótámadás áldozata lett. M ü v e i : Bonyhád mező-várasnak rövid leírása. — Tudományos Gyűjtemény. 5. köt. Pest 1623.; Pécsi püspöki megyének rövid : esmértetése. Tudományos Gyűjtemény. 1. köt. Pest 1824.; A nemes Tolna vármegyének t o p o q r á f i a i leírása. = Tudományos Gyűjtemény. 6. köt. Pest 1828.; Paks leírása. Tudományos Gyűjtemény. 2. köt. Pest 1829.; Elégiák levelekben. Pest 1831.: Dunaföldvár leírása. = Tudományos Gyűjtemény. 10. köt. Pest 1832.; Kis énekes könyv híveim számára. Pest 1934.; Megváltó. Esztergom 1836. I r o d a l o m : Csányi László: Az i f j ú Vörösmarty. Szekszárd 1955.; Haias B é l a : Vörösmarty Mihály és Perczel Etelka. Bp. 1931.; Adatok Egyed Antal életéből. = Tolnamegyei Újság. 1932. szeptember 7.; Dunaföldvór kegyelete Egyed Antal sírjánál. Tolnamegyei Újság. 1932. november 12.; Egyed Antal életraÍ7a. = Tolnamegyei Közlöny. 1879. július 27.; Vörösmarty M i h á l y : Egyed Antalhoz. Vers.; MonHIik Ágoston: <Egyed A n t a l ) . = Magyar Sión 1863.; Cziráky Gyula: Tolna vármegyei Dunaföldvár múlt : a és jelene. Dunaföldvór 1910.; Csányi László: Egyed Antal t r a g é d i á j a . Kézirat. Megyei Könyvtár Szekszárd.; MIL.; MÉL.

EGYED Károly (Felsőnyék, 1882 — A

Felsőnyék,

munkásmozgalom

kiemelkedő

1960.) harcosa.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

EIBENSCHÜTZ

Mária

(Szekszárd, 1856. augusztus 8. — Bp., 1939.) Szinésznő. Ditrói Mór színházigazgató felesége. 1874-ben lépett fel először Kolozsvárott az „ Á r m á n y és szerelem" Lujza szerepében. 1875től a Nemzeti Szíházban vendégszerepelt. 1883ban aranykoszorúval ajándékozta meg a közönsége a Budai Színkörben I r o d a l o m : Ditrói M ó r : Komédiások. Bp. 1929.; Hunyady Sánd o r : A Vígszínház negyven éve. Bp. 1936.; Bárdi ö d ö n : A régi Vígszínház. Bp. 1957.; Síremléket állítanak Szekszárd kiváló szülöttének, Ditróinénak az országoshírű nagy művésznőnek. = Tolnamegyei Újság. 1940. augusztus 14.

(Bátaszék, 1888. december 25. — 1945. december 27.)

Buchenwald,

Gyorsíró. Bécsi t a n u l m á n y a i után a budapesti A n g o l — M a g y a r Bank tisztviselője. 1930 után kezdett behatóan foglalkozni a gyorsírással. Szerkesztője volt a M a g y a r Gyorsíró Szemle című szaklapnak. Gyorsíró-szakiskolát létesített. Szakcikkeket írt, megszerkesztette a gyorsírási számsort. Mintasztenogramokat és gyakorlati p é l d a t á r a k a t szerkesztett. M ü v e i : Könnyet hullatni. Versek, műfordítások. Bp. 1919,; Módszeres gyakorló és d i k t á l ó fcönyv az irodai gyorsíráshoz^ Közrem. Ferenczy Károly. Bp. 1933.; Módszeres beszédírási sztenogramok a kettős magánhangzós jelek beidegzésére és alkalmazásóra. Bp. 1937.; Az Egységes Magyar Gyorsírás irodai fokának közvetlen módszerű tankönyve. Bp. 1940. I r o d a l o m : MÉL.

EMMERTH

Antal

(Tolna, 1835. — Debrecen, 1903.) Zeneszerző, tanár. Merkl József, Thern Károly tanítványa, Bécsben Thalbergnél t a n u l t . Több évig tartó hangversenykörútra ment, huzamosabb ideig A m e r i k á b a n élt. 1862-től a debreceni Zenede t a n á r a volt. Kísérőzenét írt az Emember tragédiájához, operája a Mormonok, ezenkívül szimfóniákat, kamarazenét, kórusműveket alkotott. I r o d a l o m : ZL.

ENDRŐDY János (Értény, 1756. szeptember 26. — Kalocsa, 1824. február 28.) Piarista pap, tanár, író, színháztörténész. Az Estenházy-családnál nevelő, majd piarista rendfőnök és gimnáziumigazgató Kalocsán. Teológiai műveket beszédeket, költeményeket írt. Egyik jelentősebb műve az 1792—1793-ban megjelent A magyar játékszín I—IV. című munkája, melyben a magyar és külföldi szerzők d r á m á i t adta közre és bevezetőül megírta a magyar színpad történetét. Dramatizálta Dugonics András Arany perecek című regényét. I r o d a l o m : Duda János: Endrődy János. Bp. 1892.; SZL.; RNL.; MÉL. Megjegyzés: Révai Nagy Lexikona és a Magyar életrajzi lexikon szerint Endrődy János születésének helye: Érd. Halálának i d ő p o n t j a : 1824. február 27.

ENGEL Imre (Ismeretlen, 1892 —

1919. szeptember 2.)

A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : A két f o r r a d a l o m . ; K. B a l o g : Eh.

ENGESZER

-

ENGESZER Mátyás (Bonyhád, 1812. április 17. — lis 19.)

Bp., 1885. ápri-

Zeneszerző, karnagy. 1835-ben Kalocsán kántor, 1836-tól Pesten zenetanár. 1840-ben a Hangász-egyleti Zenede (Nemzeti Zenede) tan á r a lett. 1870-ben Liszt Egylet néven megalapította az első magyar női énekkart, amely 1873-ban vegyeskarrá alakult. Az országos dalosügy terén is igen jelentős munkásságot fejtett ki. Különböző egyházi kompozícióin kívül női, férfi-, és vegyeskari művet írt. Számos szakcikke és kritikája j e l e n t meg.

-

ESTERHÁZY

dezésének bővítéséért, termeinek újításáért. 1931-től Budapesten a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének ügyvezető alelnöke. I r o d o l o m : Treer István: Tolna vármegye Horthy Miklós közkórházának másfél évszázados története és munkássága. Szekszárd 1935.; Dr. Éry Márton. 1365—1937. = Tolnamegyei Újság. 1938. j a n u á r 1.: H i r n : Tm fejek. Megjegyzés: A Tolnamegyei Újságban megjelent cikk a nevet Éry a l a k b a n közli.

ERÖS Jenő (Ismeretlen, ? —

1919.)

A munkásmozgalom

mártírja.

Irodalom: K. B a l o g : Éh.

I r o d a l o m : ZL.; MÉL.

ENGESSZER Mátyás

24

Id. ENGESZER

Mátyás

Károly

(Szekszárd, 1890. október 21. — Bp., 1966. február 16.)

ERDÉLY! Aladár (Tótszerdahely, 1880. február 15. — Paks, 1949. augusztus 6.) Politikus, jogász, szakíró. Jogi t a n u l m á n y a i t a budapesti egyetemen végezte. Részt vett az I. \ i l á g h á b o r ú b a n , utána ügyvédi i r o d á j á t feladta. 1922-ben nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő lett. 1935-ben visszavonult a polit i k a i élettől. A birtokán élt. o h o l régészettel is foglalkozott. Több újságcikke és parlamenti beszéde jelent meg. M ű v e i : Régi magyar családi hitbizományok története és joga. I—II. Bp. 1912. I r o d a l o m : MÉL.

ERDÉLYI József (Tolna 1776. augusztus 28. — vember 19.)

ESCHER

Pest, 1850. no-

Mérnök. Oklevelét 1800-ban szerezte. Az Építési Igazgatóság zágrábi kerületének, a pozsonyi kamarai kerület igazgató mérnöke és Pozsony vármegyének t á b l a b í r á j a volt.

Fotoriporter, érdemes művész. Első sikereit a filmgyártásban érte el, ahol m i n t híradóriporter, később mint producer dolgozott. 1928-tól az Est-lapok, a Híd, a Film-Színház-lrodalom fotoriportere. A II. v i l á g h á b o r ú utón a Képes Világ, a Képes Figyelő, a H u n g a r i a n Foreign Trade munkatársa. Riportképei kortörténeti értékűek. Munkásságának egyik jelentős sikere a Petőfi-dagerrotipia felújítása. Képeit több hazai és külföldi kiállításon díjazták. M ü v e i : Bajor Gizi. Fotoalbum. Bp. 1958.; Riportfényképezés. Bp. 1959.; Escher Károly munkássága. Fotóalbum. Bp. 1966. l.-odalom: Vécsey György: Egy fotóriporter portréja. = Magyar Sajtó. 1964. 3. szám.; Szege'dí Emil: A magyar fotográfia mesterei. = Foto. 1964. május.; Vécsey György: Egy kiállítás képei. = Magyar Sajtó. 1965. 4. szám.; G á l Zoltán: Alkotási kedvének nincs g á t j a . = Ország-Világ. 1964. július 15.; Ruffy Péter: Escher Károly meghalt. — Magyar Nemzet. 1966. 40. szám.; MÉL.

ESTERHÁZY-család Főnemesi család a megyében. Tamási, Pincehely, Dombóvár, Ozora, Simontornya birtokosai

M ü v e i : Hydrotechnikai jegyzetek. Pest 1840. I r o d a l o m : Fodor: M a g y a r vízimérnököknek.: MÉL.

Irodalom: Pataki: Tm kalauz.; Kiss: Simontornya.

ERDŐS

ESTERHÁZY

Márk

Pál

(Fadd, 1888. — Fadd, 1919. augusztus 16.) A munkásmozgalom mártírja.

(Kismarton, 1635. szeptember 7. — 1713. március 26.)

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

Nádor, költő, zeneszerző, műgyűjtő. Ozora, Tamási, és Dombóvár is a földbirtokai közé tartozott. Támogatta a t u d o m á n y o k a t és művészeteket. Zeneműveinek gyűjteménye, a Harmónia Coelestis, a barokk kori magyar zenekultúra egyedülálló jelentőségű emléke. Költeményeket és vallásos verseket is írt és a Trophaeum Domus Inclytae Estoratianae című munka összeállításában is részt vett.

ÉRI Márton (Döbrököz, 1865. — Bp., 1937. december 25.) Jogász, Tolna megye aljegyzője, alispánja, Dombóvár országgyűlési képviselője. M i n t közigazgatási gyakornok lépett Tolna vármegye szolgálatába 1892-ben, majd a megye aljegyzője lett. 1922-ben választották meg alispánnak. E tisztet 1926-ban történt nyugdíjazásáig töltötte be. Elnöke volt a szekszárdi kórházi bizottságnak. Sokat fáradozott a kórház beren-

Kismarton,

Irodalom: Bubics Zsigmond: Esterházy Pál Mars Hungaricusa. Bp. 1895.; Bubics Zsigmond—Merényi Lajos: Herceg Esterházy Pál nádor. Bp. 1895.; Szabolcsi Bence: Probleme der alten ungarischen Musikgeschichte. Bp. 1925".; Tolnai G á b o r : Régi magyar főurak. Bp. 1939.; Vértes József: A nagy palatínus. Regény. Sopron 1939.; RNL.; MÉL.

ESZTERGÁLYOS

FEJŐS

ESZTERGÁLYOS János

FÁBIÁN Pál

(Dunaföldvár, 1873. december 5. — Bp., 1941. május 4.)

A

Vasmunkás, szociáldemokrata politikus. Fiatal k o r á b a n német és olasz üzemekben dolgozott, m a j d bekapcsolódott a hazai vasmunkásmozg a l o m b a . 1905-ben minden gyár kizárta a vasmunkások sztrájkjában való részvétele miatt. 1905-ben a Magyarországi M o l n á r o k és Malommunkások Szövetségének titkára lett. 1908-ban kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Hazatérése után, 1911-ben, a M u n kásbiztosító Pénztár hivatalnoka lett. A Népszava vidéki titkára, majd felelős szerkesztője. 1922-től 1939-ig Pécs város országgyűlési képviselője. I r o d a l o m : Esztergályos János. = MÉL.; MtL.

Népszava. 1941. 102. szám.;

(Ismeretlen, ? — Alsónyék, 1919. április.) munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

FARKAS József (Tolna, 1895. — Tolna, 1919. augusztus 13.) A

munkásmozgalom

I r o d a l o m : Tolna, 1919. = cius 2., K. B a l o g : Éh.

mártírja. Tolna megyei Népújság. 1969. már-

FARKAS Sándor (Dombóvár, jus 29.) A

1895. —

munkásmozgalom

Nagyszékely,

1919.

má-

mártírja.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Tolna megye.; K. B a l o g : Éh.

FAYL György ETE vezér Honfoglaláskori vezér, nevét a XVII. században elpusztult Ete város őrizte meg, Decs határában. I r o d a l o m : PNL.

(Bonyhád, 1801. — Bp., 1875, szeptember 15.) Orgonista. A pozsonyi főiskolán Klein Henrik tanítványa volt. 1922-től Pesten énektanár és orgonista. A karéneklés meghonosítója a zsinagógákban. I r o d a l o m : RNL.; ZL.

EVLIJA

Cselebi

(Konstatinápoly, 1611. — ? 1679.) Török diplomata, tudós és utazó. Bejárta Európát és Ázsiát. Útiélményeit 10 kötetben kiadta, és ezzel értékes t o p o g r á f i a i , néprajzi és történeti adatokat hagyott az utókorra. 1660—1664 között Tolna megyében is járt, és értékes feljegyzései maradtak fenn róla. M ü v e i : Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660—1664. Bp. 1904.; Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664—1666. = Török—magyarkori történelmi emlékek. Török történetírók. 4. köt. Ford. Karácson Imre. Bp. 1903. I r o d a l o m : Haraszti Sándor — Pethő Tibor: Utikalandok n régi Magyarországon. Bp. 1963.; Szombathy Viktor: A félhold vándora. Regény. Bp. 1967.; RNL.; Pataki: Tm. kalauz.

FÁBIÁN Gáspár (Székesfehérvár, 1885. január 2. — j a n u á r 13.)

Jelentős

M ű v e i : Életem, főbb alkotásaim. Szeged 1935.; Magyar fog a d a l m i emléktemplomok. Szeged 1935.; Nagy magyar építőmesterek. Bp. 1936. I r o d a l o m : Treer István: Tolna vármegye Horthy Miklós közk ó r h á z i n a k másfél évszázedos története és munkássága. Szekszárd 1935.; MÉL.

FÁBIÁN János 1897. —

A munkásmozgalom I r o d a l o m : K. Balog: Éh.

Tolna,

mártírja.

(Szekszárd, 1899. március 23. — Bp. 1965. március 6.) Muzeológus, művészeti író, könyvtáros Az O r szágos Széchényi Könyvtárban teljesített szolgálatot. 1929-ben a Parlamenti Múzeumhoz került, 1949-ben a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol a Történeti Képcsarnok osztályvezet ő j e volt. Számos tanulmánya j e l e n t meg, jelentősek a fényképezés történetére vonatkozó kutatásai. M ü v e i : A Magyar Nemzeti Múzeum története. = Folia Archeologica. 1964, 1965. I r o d a l o m : Rózsa György: Fejős Imre. — Folia Archeologica. Bp. 1965.; Fejős Imre. — Fényképművészeti Tájékoztató. 1965. 1. szám.; ML.; MÉL. Megjegyzés: A Művészeti lexikon adatai szerint Fejős Imre Csákváron halt meg.

Bp., 1953,

Építész. A szekszárdi kórház építője. szakirodalmi tevékenységet fejtett ki.

(Felsőhídvég, 25.)

FEJŐS Imre

1919. augusztus

FEJŐS Pál (Szekszárd, 1898. j a n u á r — április 25.)

New

York,

1963.

Filmrendező. Középiskoláit Kecskeméten végezte. Kémiát tanult, de művészi h a j l a m a i révén az Operaház szcenikai osztályára került. 1922. után Bécsbe, később Amerikába ment. 1933b a n ismét Ausztriában forgatott. Egy időre D á n i á b a n telepedett le. 1938 t á j á n felhagyott a filmezéssel, kutatóexpedíciót vezetett. LatinAmerikában inka kutatásokat végzett. New York-ban régész, egyetemi tanár. Számos tudományos írása j e l e n t meg. Legagyobb sikerű f i l m j e i : Tavaszi zápor, Lonesome—a nagyváros

FEKETE

mostohái, Fantomas, marék rizs.

Az

arany

mosolya,

Egy

I r o d a l o m : Szekszárdi magyar tudós vezette a dél-amerikai inkakutató expedíciót. = Tolnamegyei Újság. 1941. július 26.; Georges Sadoul: A filmművészet története. Bp. 1959.; Molnár István: Fejős Pál. = Filmkultúra. 1960. 4. szám.; H. N.: Fejős Pál és Kecskemét. = Petőfi Népe. 1968. október 13.; Nemeskéri János: Fejős Pál. = Antropológiai Közlemények, 1963. 1—2. füzet.; MÉL., UFI. Megjegyzés: A Magyar életrajzi lexikon a d a t a i szerint Fejős Pál születésének helye ismeretlen, az Ü j filmlexikon adatai szerint Budapest.

FEKETE János (Kápolnásnyék, 1817. december 11. — fehérvár, 1877. április 3.)

Székes-

Iró. Gyönkön, Kecskeméten és Pápán tanult. A szabadságharc idején alügyész, később főjegyző. Szerkesztője a kormányhoz szóló üdvözlő iratnak a trónfosztás a l k a l m á b ó l . Világos után bújdosnia kellett. Versei a különböző lap o k b a n jelentek meg. Munkatársa volt a Pesti Divatlapnak. Humoros cikkeket, elbeszéléseket életképeket írt. M ü v e i : Életiskola a magyar nép számára. Pest 1858. I r o d a l o m : MIL.; MÉL.

FELSMANN János (Nagymányok, 1839. február 3. — Lúgos, 1891. j a n u á r 15.) Zenei író, pedagógus. 1855—1856-ban a pesti tanítóképzőben tanult, az összhangzattant és a zongorázást a Nemzeti Zenedében h a l l g a t t a . 1886—1891. között Lúgoson tanítóskodott, és a dalegyesület elnöke volt. Jelentős volt a tevékenysége a magyar dalosügy terén. Zenei vonatkozású szakcikkei a Zenészeti L a p o k b a n jelentek meg, de t ö b b szaktanulmányt írt a méhészetről is. Szerkesztője volt az 1865-ben megj e l e n t Dalárzsebkönyvnek. I r o d a l o m : RNL.; ZL.

FESTETICS Leó (Pécs, 1800. október 8. — Bp., 1884. november 15.) Zeneszerző, színházigazgató, tolnai földbirtokos. 1840—1846 között a pest—budai hangászegyesület elnöke, 1852—1854 között a Nemzeti Színház, 1866-tól a Színitanoda igazgatója. Támogatta a kisdedóvás ügyét. 1838-ban alapítványt tett a kisdedóvók létesítésére. Több színházi és zenei szakcikket írt. M ü v e i : Hat magyar népdal. = Hungária. Pest 1843.; Palotás, nóták és magyar dalok szó nélkül. Pest 1858.; A Nemzeti Színházról 7 építményrajzzal. Pest 1856 ; Illemtan. A Színi Tanoda és a magyar színészek használatára. Pest 1366.; Néhány szó a művészet és a Magyar Nemzeti Színház érdekében. Pest. 1867. I r o d a l o m : Boda Ferenc: A mi falunk Tolna. — Tolna megyei Népújság. 1969. augusztus 2.; Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemzeti Színház százéves törtenete. 1—2. köt. Bp. 1938—1940. PNL.; RNL.; MÉL.; Bodnár—Gárdonyi: Bezerédj.; Pataki: Tm kalauz.

FESTETICS Pál,

id.

(? 1841. április 25. — ?) Földbirtokos. A kisbirtokosok földhitelintézetének igazgatósági elnöke. Nagydorogi birtokán jelentős volt a telivér lótenyészete. Lovaival t ö b b ízben d í j a k a t nyert. I r o d a l o m : PNL.; RNL.

FETTER Károly (Dombóvár, 1889. — Dombóvár, 1938.) Szobrász, kőfaragó, címfestő. A pécsi Zsolnaygyárban volt tanuló. Több szobra van Dombóvárott, legismertebb a hősi szobor, de ezenkívül a temetőben számos síremlék, a Kálvárián, az újdombóvári templom előtt egy-egy kereszt is az alkotásai közé tartozik. Több szobrát őrzik a dombóvári magángyűjtők. I r o d a l o m : H i r n : Tm. fejek.

FELSMANN József (Nagymányok, 1835. október 14. — ? 1929.) Tanár, pedagógiai író. Tanulmányai befejezése után Török-, G ö r ö g - , Olasz-, és Németországba utazott. 1857-ben a pécsi, 1862-ben a pesti reáliskola tanára lett. 1871-ben a főváros új reáliskolájának igazgatójává nevezték ki. Német nyelvű tankönyveket szerkesztett, cikkeket és tanulmányokat írt. M ű v e i : Mányoki I r o d a l o m : RNL.

levelek

a

tizenhetedik

századból. Bp.

1913.

FESTETICS-család Horvátországi származású család. Festetics Pál a 17. század közepe t á j á n telepedett meg M a . gyorországon. Felesége, Bornemissza Erzsébet révén Tolna birtokosa lett. I r o d a l o m : Bakács István: A Festetics-család levéltárának rendezése. = Levéltári Híradó. 1955. 1—2. szám; PNL.; RNL.; Pataki: Tm. kalauz. Megjegyzés: A család korábbi névalakja: Ferstetich.

FINK

Kálmán

(Ismeretlen, A

? — Alsónyék, 1919. április.)

munkásmozgalom

mártírja.

Irodalom: K. B a l o q : Éh.

FISCHER, Johann Martin (? 1740. november 2. — Bécs, 1820. április 27.) Szobrász. 1775—1776-ban két gazdag szobordíszes oltárt készített a pécsi székesegyház számára, melynek egyike most Kurdon van. I r o d a l o m : M. Poch-Kalous: Johann Martin Fischer. Wien 1949.; M L . ; Pataki: Tm. kalauz.

FISCHER

Pál

(Pécs, 1888. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A

munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : Nóvák: Dombóvár.; K. Balog: Éh.

FISCHL

-

FISCHL Simon ( U d v a r i * 1896. — Gyönk, 1919. szeptember 6.) A munkásmozgalom mártírja. I r o d a l o m : K. B a l o g h : Éh.

FLACH Imre Id. WLACH

Imre

FLATT Károiy (Szekszárd, 1853. j a n u á r 10. — Újpest, 1906. február 10. Botanikus, mezőgazda. Tanulmányait a magyaróvári gazdasági akadémián végezte. Alcsuton gyakornokoskodott, később Révlugoson uradalmi ellenőr, főtiszt. 1900-tól Budapesten a vetőmagvizsgáló állomáson dolgozott. Részt vett a M a g y a r Füvek gyűjteményének szerkesztésében. 1902-től 1904-ig szerkesztette a M a gyar Botanikai Lapokat. 1866-ban kiadta Bentham Notes on G r a m i n e a e magyar fordítását a Pázsitfélék rendszere címmel. Kutatásai főleg a füvekkel kapcsolatosak és történeti jellegűek voltak. Számos cikke, tanulmánya jelent meg. M ű v e i : A herbáriumok történetéhez. = Magyar Botanikai Lapok. 1902—1903. Irodalom: Degen Á r p á d : Alföldi Flatt Kóioly. = Magyar Botanikai Lapok. 1906.; MÉL. Megjegyzés: Flatt Károly neve A l f ö l d i előnévvel vált ismertté, Alföldi Flatt Károly névalakban.

FODOR László (? _ Győr, 1710. j a n u á r 18.) Kuruc brigadéros, dunántúli birtokos nemes, 1709-ben Simontornyánál és D u n a f ö l d v á r n á l harcolt az osztrák sereg ellen. Sebesülten a császáriak f o g s á g á b a került. Heister tábornok kivégeztette. Irodalom: Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd 1969.; PNL.; Kiss: Símonlornya.; MÉL.

27 -

Költő, egyházi író, tanár, református lelkész. Őcsényi tanító, gyönki tanár, 1819-től köröshegyi, 1829-től nagydorogi református lelkész volt. Alkalmi verseit a d u n á n t ú l i református egyházkerület tanítói, kántorai használták temetések alkalmával. 1817-ben kiadta Kovács József rímfaragó költeményeit. Müvei: Külömb-külömféle versek. I—II. füzet. Debrecen 1827.; Vigasztalások a koporsónál. Pécs 1838.; H a l o t t i búcsúzó versek. Kecskemét 1842. Irodalom: Kálmán Dezső: A gyönki ev. ref. gymnasium története. 1806—1900. Szegzárd 1901.; RNL.; MIL. Megjegyzés: A Révai Nagy Lexika a d a t a i szerint Fördős Dávid Mezölakoi. született. A költő külömb-külömféle versek című kötete Ferdős Dávid néven jelent meg. Fördős Dávid neve szenei előnévvel vált ismertté, szenei Fördős Dávid névalakban.

FÖRDŐS Lajos (Gyönk, 1817. június május 5.)

(Felsőnána, 1863. június 22. — Arad, 1895. december 21.) Színész. Több színházban játszott, 1891-ben a kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött, 1894ben Aradra. M i n t jó komikus kedveltje volt a közönségnek. Irodalom: RNL.

FÖLDVÁRI

Mihály

(Nagykőrös, A

1858. —

munkásmozgalom

Auschwitz,

1944.)

mártírja.

Irodalom: Tolnamegyei Újság. 1919. szeptember 21.; forradalom,; K. B a l o g : Éh.

FÖRDŐS

A

két

Dávid

(Mezőtúr, 1787. december 1866. november 11.)

27. —

Nagydorog,

7. —

Kecskemét,

1884.

Református lelkész, egyházi író. Kecskeméten, Kisújszálláson, Kunszentmiklóson volt református lelkész, majd egyházmegyei főjegyző, Török Pál halála után helyettes püspök. A református egyháznak egyik legkedveltebb szónoka volt. Számos cikke, értekezése, beszéde j e l e n t meg az oktatásügy és egyházi irodalom témaköréből. Szerkesztője volt A különféle viszonyokra vonatkozó p a p i dolgozatok című gyűjteménynek az 1849—1858-as években. Művei: Ájtatos hölqy. Elmélkedések. Kecskemét 1346.; Egyházi szertartási beszédek. Kecskemét 1847.; Buzgóság szárnyai. Imádságok a protestáns nép számára. Kecskemét 1853.; Egyházi beszédek. 1—3. füzet. Kecskemét 1850, 1854, 1861.; Konkordántzia vagy szentírási szókönyv. Kecskemét 1857.; A g e n d a . Pest 1866.; M a g y a r protestáns egyházirodalmi ismertetések és bírálatok. Kecskemét 1851.; Kecskeméti protestáns közlöny. 1858—1860.; Kecskeméti lelkészi tár. Pest 1870—1871. Irodalom: Váry István—Heltai N á n d o r : Kecskemét jelesei. Kecskemét 1968.; RNL. Megjegyzés: Váry István—Heltai N á n d o r : Kecskemét jelesei című mű szerint Fördős Lajos születésének i d ő p o n t j a : 1817. június 17. Neve szenei előnévvel vált ismertté, szenei Fördős Lajos névalakban.

FRAKNÓI FÓRIS István

FRAKNÓI

VILMOS

(örmény, 1843. február 27. — vember 20.

Bp., 1924.

no-

Történetíró, kanonok, püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Pesti bölcsészeti és teológiai tanulmányai után, 1864-től a nagyszombati gimnázium, 1865-től az esztergomi papnevelő tanára. 1865-ben szentelték p a p p á . 1871-től Pesten élt, 1875-től az Országos Széchényi Könyvtár őre, 1879-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd 1889-től 1892-ig másodelnöke. 1879-ben szekszárdi címzetes a p á t és a múzeumok és könyvtárak országos felügyelője. Rómában magyar történeti intézetet, utóbb magyar művészházat alapított. Tanulmányaiban, történelmi munkáiban f ő l e g a XV., XVII. századot dolgozta fel. Szerkesztője volt a M a g y a r Tudományos Akadémia Értekezések a történettudomány köréből című kiadványnak, a Magyar Tudományos Akadémia év-

FREUND

-

könyveinek, értesítőinek, a M a g y a r lének

Könyvszem-

M ü v e i : A magyar nemzet műveltségi állásának vázlata az első fejedelmek k o r á b a n . . . Pest 1861.: Pázmány Péter és kora. 1—3. kőt. Pest 1868—1872.; A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Pest 1873.: II. Lajos király és udvara. Bp. 1878.: Vitéz János esztergomi érsek élete. Bp. 1879.; A szekszárdi apátság története. Bp. 1879.; Martinovics és társainak összeesküvése. Bp. 1880.; Pázmány Péter. Bp. 1306.; Erdődi Bakócz Tamás élete. Bp. 1889.; Hunyadi Mátyás király élete. Bp. 1890.; A Hunyadiak és a Jagellók kora. (1440— 1526.) Bp. 1896.: Verbőczy István. Bp. 1899.; Magyarország egyházi és d i p l o m á c i a összeköttetései a szentszékkel, 1—3. köt. Bp. 1900—1903.; Martinovics élete. Bp. 1921.; Könyvt á b l á k b a n felfedezett magyar ősnyomtatványunicumok. Bp. 1878.; Gróf Széchényi Ferenc. Bp. 1903.; II. Rákóczi Ferenc élete és munkái. Bp. 1911. Tomori Pál élete és levelei. Bp. 1882. I r c d a l o m : Fraknói Vilmos negyedszázados irodalmi munkássága 1861—1885. Bp. 1886.; Aldásy A n t a l : Fraknói Vilmos. = Századok. 1924. 7—10. szám.; Tóth László: Fraknói Vilmos. Bp. 1925.; Berzeviczy A l b e r t : Fraknói Vilmos ig. és t. tag emlékezete. Bp. 1927.; RNL.; MIL.; MÉL. Megjegyzés: 1874-;g Franki Vilmos. Első művét e néven a d t a ki. A Magyar irodalmi lexikon szerint h a l á l á n a k éve 1925.

28

GARAI

-

I i o d a l o m : Krüchten József: A Honnyi Művészek életírása. — Tudományos Gyűjtemény. 1818. 1819.; Fusz János Evangélista emlékezete. = Tudományos Gyűjtemény. 1319. XI.; Fusz János Evangélista Hang-szerzeményei. = Tudományos Gyűjtemény. 1819. X I I . ; Studien zur Musikwissenschaft, 1923.; ZL.; MÉL.

FUTÓ

Kálmán

(Ismeretlen, A

1896. —

munkásmozgalom

1919.) mártírja.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

FÜLÖP Ferenc (Decs, ? 1885. február 4. — Dunaújváros, 1961. június 4.) Földműves, decsi népi táncos. Munkásságáért megkapta a ,,népművészet mestere" kitüntetést. Irodalom: 1965.

Bogár

István:

Húsz év d a l l a l ,

tánccal.

Szekszárd

FREUND Vilmos (Paks, 1846. augusztus 12. — us 26.)

Bp., 1920. j ú n i -

Építész. Budapesten és Zürichben végezte tanulmányait. Számos bérházat, villát, kórházat tervezett. Az Országházra kiírt pályázaton pályaműve sikert aratott. Terveit újreneszánsz és újbarokk stílusban készítette. Irodalom: ML.; MÉL. Megjegyzés: A Művészeti lexikon Vilmos halálának éve: 1922.

adatai

S2erint

Freund

CAÁL Gaszton (Székesfehérvár, 1868. november 30. — Balatonboglár, 1932. október 26.) Nagybirtokos, kisgazdapárti politikus. A M a gyar Tanácsköztársaság megdöntése után Baranya, Somogy, Tolna megye kormánybiztosa, később Somogy megye főispánja. I i o d a l o m : Dobi István; Vallomás és történelem. Bp. Z. Nagy Ferenc: Ahogy én Táttam. Bp.1965.; MÉL.

1962.;

GALGÓCZY Károly FRIED-csaiád Tímár család. 1826-ban Fried Salamon létesítette a simontornyai bőrgyárat. A gyár 1885. óta a mai helyén működik. Az 1870. körül még csak 16—18 fővel dolgozó üzem a második v i l á g h á b o r ú i g nagyüzemmé fejlődött. M a Tolna megye egyik legnagyobb ipari üzeme. Története során igazgatója volt az alapító család két t a g j a : Fried Pál és Fried Imre. I r o d a l o m : Baktai Ferenc: Simontornya két krónikája. — Népszava. 1971. február 17.; Tolna megye legnagyobb ipari váll a l a t a : a Simontornyai Bőrgyár. = Figyeiő. 1972. 16. szám.; Bemutatjuk a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó V á l lalatot. = Tolna megyei Népújság. 1970. november 4.; Holka Vilmos: Gyár a Sió partján. = Képes Újság. 1972. február 19.; H i r n : Tm f e j e k . ; Kiss: Simontornya.; Pataki: Tm kalauz.

FUSZ János (Tolna, 1777. december 16. március 9.)

—

Buda, 1819.

Zeneszerző. Tanulmányait Baján végezte Tolna megyében tanító volt, később Pozsonyban zenetanító. Bécsben Albrechtsbergernek lett a tanítványa és H a y d n n a l is kapcsolatba került. A német klasszikus irányzat magyarországi képviselője volt. M ü v e i : Die Braut von Messina. Nyitány. 1811.; Basszetkürtquartett. 1807.: Pyramus és Thisbe. M e l o d r á m a . 1801.; Wotwcrt. O p e r a . 1805.; Isaak. Melodráma. 1812.; Romulus és Remus. O p e r a . 1816.; Das Medaillon. O p e r a . ; Pandora szelencéje.

(Lápafő, 1823. j a n u á r 27. — Bp., 1916. október 23.) Mezőgazdász, gazdasági író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1843-ban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület e l ő a d ó j a lett Fényes Elek mellett. 1848-ban a belügyminisztériumban dolgozott, 1849-ben századosként harcolt. 1860-tól az A d r i a i Biztosító Társaság titkára. 1859—1860-ban szerkesztője a Falusi Gazda és az Iparosok Lapjának. Részt vett a Nemzetgazdasági Közlöny szerkesztésében is. Gubitz Andrással együtt szerkesztették az egész országban elterjedt u. n. „ G u b i t z - e k é t " . Számos műve történeti-forrásértékű. M ü v e i : Népszerű gazdasági földművelés. Pest 1345.; Mezei gazda... 1—4. Pest 1854.; Magyarország, a szerb vajdaság és a temesi bánság mezőgazdasági statisztikája. Pest 1855.; Mire nevelje a mac-yar ember a gyermekeit? Pest 1859.; Kolozsvár város m ú l t j a , jelene és jövője. Kolozsvár 1872.; PestPilis-Solt-Kiskunmegye monographiája. 1—3. 1876—1377.; Erdőségek és a befásítás fontossága Magyarországon. Bp. 1877.; Az alföldi aszályosság.; Bp. 1878.; A gazdasági munkáskérdés. Bp. 1879.; A telepítés kérdése Magyarországon. Bp. 1880.; Az ipar fontossága Magyarországon. Bp. 1880.; Nagykőrös város monográfiája. 1—3. Bp. 1896.; Gazdasági egyesületek monográfiája. Bp. 1896.; Az OMGE részletes története. 1876—1887. Bp. 1897. I r o d a l o m : Galgóczy Károly. — Akadémiai Értesítő. 1916.: Galgóczy Károly. = Köztelek. 1916. 44, szám.; MEL.

GARAI-család Családi birtokuk volt Simontornya. Irodalom:

RNL.;

Kiss:

Simontornya.;

Pataki:

Tm

kalauz.

GARAY

GARAI

GARAI János (?

_

?

1435.)

Főúr. 1415-ben fogságba esett a boszniai hadj á r a t b a n . Kiszabadulása után a bátai monostornak adományozta bilincseit. Ozora b á n j a volt. Irodalom: Wcrtner M ó r : A Garaiak. = Századok. 1897. 10. szám.; RNL.; Kiss: Simontornya.; Pataki: Tm kalauz.

vett a Szentek Élete című kiadvány szerkesztésében. 1861—1863-as években szerkesztője a Magyar Egyházi Szónok című egyházi folyóiratnak. Művei: Dalhangok a katolikus egyház őstörténete s szokásaiból. Szekszárd 1852.; Falusi élet. Pest 1856.; Betulia hölgye. Hősköltemény. Pest 1360.; Hazafias egyházi szónoklatok. Bp. 1878. Irodalom:

GARAI László (? _ ? 1460.)

Irodalom: Erkel Ferenc: Hunyadi László. Opera. 1844.; PNL.; RNL.; Pataki: Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kolouz.; Kiss: Simontornya.

GARAY Akos 1866. október 5. — Bp.,

1952.

Festő, grafikus, néprajzkutató. Budapesten, Pécsett és M ü n c h e n b e n t a n u l t . A Borsszem Jankó, Kokas Márton, Fliegende Blatter című lapok közölték illusztrációit, de emellett számos fővárosi lapnak rajzolt. A népélet témaköréből készült festményei, tus-, és ceruzarajzai, akvarelljei forrásértékűek. Gyakan festett sárközi témájú képeket is. Országosan ismertek a magyar huszárról és a megyar lóról készült képei. 1909-ben a Nemzeti Szalon gyűjteményes kiállítást rendezett műveiből. Nagybátyja, Garay János Az obsitos című költeményéhez készített illusztrációi legjelentősebb munkái közé tartozik. 1927-ben „Juhászok a kecskeméti v á s á r o n " című rajzával megnyerte a Magyar táj- és életkép kiállítás grafikai nagydíját. Munkáinak l e g g a z d a g a b b gyűjteményét a szekszárdi Balogh Á d á m Múzeum őrzi. Müvoi: Régi magyar férfi hajviseletek. Néprajzi Értesítő. 1911.; Szlavóniai régi magyar faluk. = Néprajzi Értesítő. Irodalom: RNL.; MÉL.; Csók István: Garay Akos. = Művészet. 1915.; Pataki: Megyénk történelmi. Megjegyzés: Pusztaapáti ma Szedres községhez tartozik. Megyénk történelmi kiválóságainak rövid életrajza című mű szerint Garay Akos halálának éve: 1953.

GARAY Alajos (Szekszárd, 1818. december 24. — cső, 1886. j a n u á r 18.)

RNL.

GARAY János

Főúr. A simontornyai vár ura. Javításokat végeztetett a váron, miután innen intézte országos ügyeit. Amikor Hunyadi János Bátaszéknél 1440-ben megverte a G a r a i - l i g á t . Simontornyát is ostrom alá vette, de nem sikerült elfoglalnia. Simontornyán léptek szövetségre a Hunyadiak ellen 1453. július 16-án G a r a i László, Újlaki Miklós és Szilágyi Mihály.

(Pusztaapáti, január 25.)

PNL.;

Dunaszek-

Költő, p a p . Garay János költő testvére. 1842től a pécsi egyházmegye t ö b b községében segédlelkész, majd plébános. 1860-ban Pestre költözött, ahol a Szent Istvánés a Szent László-társulatnál titkár és könyvtáros. Részt

(Szekszárd, 1812. október november 5.)

10. — Pest,

1853.

Költő, lapszerkesztő, elbeszélő, a Magyar Tudományos Akadémia t a g j a . A p j a kereskedő, árvaszéki teendőkkel megbízott szekszárdi polgár volt. Középiskoláit Pécsett végezte, m a j d Pestre ment az orvosi egyetemre, később átiratkozott a bölcsészetre. Egyetemi t a n u l m á n y a i befejezése után Mátray G á b o r Honművész és Regélő című l a p j á n á l szerkesztő és kiváló újságíró. A magyar drámaírás és színjátszás fejlesztése érdekében megalakította a Pesti Drámai Egyesületet. A lapoknak német és francia elbeszéléseket fordított. A Rajzolatok című laphoz szerkesztette a H a j n a l című zsebkönyv két kötetét. 1842-ben önálló folyóiratot indított Regélő Pesti Divatlap címen, ezt 1844-ben átadta Vahot Imrének. 1844-ben megvált a lapszerkesztéstől, az Egyetemi Könyvtárban könyvtárosi állást vállalt. 1845-ben ismét vállalt újságírói munkát, az Életképek című lapnál a Hírlapi Méh című rovatot vezette. 1848-ban Kossuth H í r l a p j á n a k segédszerkesztője és rövid ideig nemzetőri szolgálatot is teljesít. A szabadságharc bukása után emiatt törvényszék elé állítják, állását is elveszti. Betegsége kiújul, látása rosszabbodik, utolsó írásait a családja t a g jainak diktálja. A magyar irodalomtörténeti és nyelvészeti egyetemi tankönyvi munkája töredék maradt. Művei: Csatár. Hősköltemény. Pest 1834.; Az Árpádok története balladák- s mondákban. Pest 1847.; Az obsitos. Pest 1343.; Szent László. Eger 1851—1832.; Dramaturgiai füzér. = Honmiivész. 1335—1836.; Sárköz. = Tudományos Gyűjtemény 1833, Összes munkái. Sajtó a l á rendezte Ferenczy József. Bp. 1806.; Válogatott művei. Sajtó a l á rendezte Kovács Antal. Szekszárd 1956. Irodalom: Ferenczy József: Garay János életrajza. Bp. 1833.: Garay-album. Szerk. Bodnár István. Bp. 1898.; Császár Elemér: Garay János. = Budapesti Szemle. 1912.; Jeney János; Garay János. Bp. 1912.; Pornai Gyula : Garay János költészetének forrásai. Bp. 1933.; Kozocsa Sándor: Garay János levelezése atyjával és öccsével. Irodalomtörténeti Közlemények. 1940.: Gábor István: A hét filmjei. (Garay János: Háry János) . = Magyar Nemzet. 1965. augusztus 9.; I.S.; Garay János emlékezete. = Magyar Nemzet. 1962. október 10.; Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp. 1971.; Tóth Dezső: Két ..Vörösmarty-epigon". —- Irodalomtörténeti Közlemények. I960.; Erdélyi T. Ilona: Irodalom és közönség a reformkorban. =-- Regélő Pesti Divatlap. Bp. 1970.; Garay János. = Szülőföldem. Szekszárd 1957.; Kolta Ferenc: Garay János egyetemi székfoglaló beszéde. = Jelenkor. 1959. I. 3.; Kolta Ferenc: Garay János ismeretlen versei. Pécs 1957. Móricz Zsigmond: Garay és „ A z obsitos". = M.ZS.: Irodalomról, művészetről. Bp. 1959.; Szolay Károly: A magyar szatíra száz éve. Bp. 1966.; Toldy Ferenc: Bevezető beszéd Garay Jánoshoz. = T.F.: összegyűjtött munkái. Pest 1872.: Vértesy Jenő: A maqyar romantikus dráma. Bp. 1913.; MIL.; MÉL.; PNL.; RNL.; Pataki: Megyénk történelmi.; Békés: Hazádnak.; Pataki: Tm kalauz.

-

GARÁZDA

GARÁZDA Péter (Apar, 1448.? — Esztergom, 1507.) Humanista költő. Vitéz János és Janus Pannonius rokona. Ferrarában és Firenzében tanult, 1471-ben P á d u á b a n telepedett le néhány évre. 1474-ben hazatért Magyarországra. Nyitrán, Esztergomban kanonok, majd prépost. Költői, prózaírói tevékenységét nagyra értékelték a kortársak. I r o d a l o m : Aben Jenő: Gorázda Péter. Egyetemes Philológ i a i Közlöny. 1880.; Kovács Sándor: Garázda Péter. = Irodalomtörténeti Közlemények. 1957.; Horváth János: Az irod a l m i műveltség megoszlása. Bp. 1914.; M I L . ; RNL.; MEL.

GÁTI Gyula

Id.

GLASER

Gyula

GAUL Károly (Grábóc, 1854. november 28. — Bp., 1932. március 10.) Gépészmérnök. A budapesti műegyetem elvégzése után hosszabb időt töltött nyugati ország o k b a n . Főiskolai, később egyetemi tanár. 1907-ben a Technológiai Iparmúzeum igazgatója lett. Jelentős faipari szakmunkákat, cikkeket, t a n u l m á n y o k a t írt. M ű v e i : Hazánk házi f a i p a r a . Bp. 1902. I r o d a l o m : Ordódy János: GaiíT Károly. Magyar Iparoktatás Tanárainak Közleményei. 1932. 5. szám.; MÉL.

30

-

GLASER

Megjegyzés: Révai Nagy Lexikona a d a t a i szerint Gebhardt Xavér Ferenc h a l á l á n a k időpontja 1869. október 29. 1840-ben magyar nemesi, 1857-ben királyi tanácsosi címet kapott.

GEBHARDT Xavér Ferenc (Paks, 1872. július 26. — Temesvár, 1917. március 21.) Orvos. A budapesti egyetemen végezte orvosi tanulmányait. Tanulmányai befejezése után Kétly Károly klinikáján dolgozott 5 éven át. 1907-ben Németországban a tüdővészellenes mozgalmat és intézményeket tanulmányozta. 1908-tól a budapesti Szent János Kórház t ü d ő betegosztályának főorvosává nevezték ki. Számos szakmunkája, t a n u l m á n y a jelent meg Magyarországon és külföldön. Irodalom: RNL. Meqjegyzós: Érdemei kapta.

GERGELYLAKI

elismeréséül

BUZLAY

a

malomhegyi

előnevet

Dénes

( ? ) Országbíró. 1507-ben megkapta a simontornyai várat, melyet átépíttetett, reneszánsz stílusban díszíttette. Irodalom:

Kiss:

GERLACH,

Simontornya.;

Pataki:

Tm

kclauz.

Stephan

(16. század.) GAUZER Gyula (Paks, 1890. —

Paks, 1919. augusztus 9.)

A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : K. Balog: Eh.

GEBHARDT

Antal

(Pécs, 1887. április 9. — Pécs, 1972. március.) Ügyvéd. 1919 e l e j é n került a dombóvári járásbírósághoz, melynek 1920-tól vezetője volt. Jelentősek zoológiai vonatkozású tanulmányai. Rovargyűjteménye országos hírű, szakmunkássága külföldön is ismert. A Mecsek puhatestűinek rendszertani és állatföldrajzi kutatója volt élete végéig.

Német lelkész. Utazásai során Magyarországot is felkereste és 1573-ban készült n a p l ó j á b a n t ö b b értékes a d a t o t jegyzett fel Tolna megyéről is. Művei: Tage-Buch der von zween . . . Römischen Kaysern . . . Gesandsaft . . . Frankfurth am Mayn 1674. Irodalom: Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526—1566). = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd 1969.

GERMÁN

Gyula

(Ismeretlen, 1893. gusztus 12.) A munkásmozgalom

—

Simontornya, 1919. a u -

mártírja.

Irodalom: K. B a l o n : Éh.

I r o d a l o m : Hirn: Tm f e j e k . ; TL.

GÉZA, II. GEBHARDT Xavér

Ferenc

(Paks, 1791. j a n u á r 23. — Pest, 1869. október 27.) Orvos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A pesti egyetemen szerezte meg orvosi oklevelét. A himlő elleni oltóanyagot előállító intézet megalapítója 1824-ben. Szakkönyvei, tanulmányai latin, német és magyar nyelven jelentek meg. M ű v e i : Útmutatás az orvosi gyakorlatra. Pest 1827.; Különös orvosi nyavalyák és gyógyítástudomány. 1—2. Pest 1828—1838. I r o d a l o m : Gebhardt Xavér Ferenc. = Gyógyászat. 1869. 11. szám.; RNL.; MÉL.

(1130. — 1162. március 31.) 1141. február 16-tó! — 1162. március 31-ig Magyarország királya. 1142-ben cisztercita apátságot alapított Bátaszéken (Cikádor) „széki a p á t s á g " néven. Irodalom: Békefi Rémig: A Czikádori Pécs 1894.; RNL.; Pataki: Tm kalauz.

GLASER

Apátság

története.

Gyula

(Bonyhád, 1891. — Bonyhád, 1946.) Cipész, társnak

ipari vállalkozó. 1919-ben belépett a bonyhádi Pétermann cipőgyárba,

GLÖCKNER

-

amely rövidesen Pétermann és Glaser céggé alakult. Cégük 1929-ben részvénytársaság lett, melynek Glaser Gyula lett egyik igazgatója. Irodalom: Bonyhád monográfiája. fejek.; Borai: Bonyhádi.

GLÖCKNER

Bonyhád

1960.;

Hirm:

Tm

(Ismeretlen, 1888. ? — Gyönk, 1920. május 7.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

(Dombóvár, 18.)

Jenő

1887. — Tamási,

A munkásmozgalom

1919.

augusztus

mártírja.

I r o d a l o m : Nóvák: Dombóvár.; K. B a l o g : Éh.

GÖLL János (Bátaszék, 20.)

-

GYENIS

Gőgös Ignácról — születésének 75. évfordulóján. — NépszaBadság. 1963. május 22.; Kelemen Erzsébet: Századunk névadójának Gőgös Ignácnak élete és munkássága. D o l g o z a t . ; Pataki: Megyénk történelmi.; Tolna megye.; K. B a l o g : Éh.

GÖMBÖS

Gyula

(Murga, 1886. december 26. — München, 1936. október 6.)

Bé!a

GCLDSCHMIEDT

31

1841. június

25. —

1907.

október

Zeneszerző és zenepedagógus. A budapesti Nemzeti Zenedében Thern Károly, Zapf A n t a l és Feigler Géza tanítványa. 1865-től p o l g á r i iskolai énektanár, 1874-től a Tánc, 1886-tól az Apolló című folyóirat szerkesztője. M ü v e i : Énektan. Énekgyűjtemény.; 200 népdal férfikarra.; Általános Zenetan. 2. kiad. 1906.; Általános zene-műszótár. 1900.; Zenészeti Műszótár. 1907.; 2 népdal. 1867.; Jókai csárdás. 1886. Irodalom: ZL.; MÉL.

Fajvédő, jobboldali politikus, miniszterelnök. Hivatásos katonatiszt volt, az I. v i l á g h á b o r ú idején vezérkari századosi rangot ért el. Politikai pályafutását 1919-ben kezdte, amikor a M a g y a r Országos Véderő Egylet elnökévé választották. 1919-ben a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyi államtitkára. 1919. júliusától Bécsben a szegedi kormány meghatalmazottja, Horthy bizalmasa. 1932. október 1-től a nagybirtokosok és katonai körök támogatásával miniszterelnök. Intézkedéseket léptetett életbe a totális fasizmus kiépítésére. Külpolitikájában elkötelezte magát Németország agressziós tervei mellett. Irodalom: R i v a i József: Gömbös Gyula élete és p o l i t i k á j a . Bp. 1934.; Szokoly Endre: . . . és Gömbös Gyula a kapitány. Bp. 1960.; A két f o r r a d a l o m . ; MÉL. Megjegyzés: Gömbös Gyula előneve: j á k f a i volt.

GRÓF Pál (Szekszárd, tus 17.)

1876. —

Szekszárd,

1919. augusz-

Irodalom: A két forradalom.; K. B a l o g : Éh.

GULYÁS János GÖGÜS

Ignác

(Tamási, 1893. — Tamási, 1929. július 31.) A magyar munkásmozgalom mártírja. Tamásiban asztalosmesterséget t a n u l t , Mohácson és Kaposváron dolgozott. 1914-ben behívták katonának, 1915-ben orosz f o g s á g b a esett. A hadifogsága a l a t t ismerkedett meg a kommunista eszmékkel. 1918-ban, Moszkvában találkozott Kun Bélával és Szamuely Tiborral. A t a g a n r o gi hadifoglyok megbízottjaként rész vett a moszkvai konferencián, belépett a Vörös G á r d á b a és három éven át harcolt az intervenció ellen. 1921-ben hazatért Magyarországra és bekapcsolódott az illegális munkába. Vezetőségi t a g j a volt az 1925-ben megalakult M a gyarországi Szocialista Munkáspártnak. 1925. augusztusában Bécsben összeült az újjászervezett Kommunisták Magyarországi Pártjának első kongresszusa, ahol j e l e n volt Gőgös Ignác is. A Központi Bizottság t a g j a lett. 1925. október 2-án a Horthy-rendszer letartóztatta, 1926. augusztus 4-én három és fél évi fegyházbüntetésre ítélték. A börtönben tüdővészt kapott. Halálos betegen tért vissza Tamásiba, ahol 1929. július 31-én meghalt. Irodalom: Megemlékezés Gőgös Ignácról. = Szabad Nép. 1949. július 30.; A szabadságharc vértanúi. Bp. 1960.; Boda Ferenc: Szakdolgozat Gőgös Ignácról. = Tolna megyei Népújság. 1971. július 18.; A magyar f o r r a d a l m i munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Kézirat. 1965. Párttörténeti Intézet.;

(Ozora, 1894. október 2. — Bp., 1951. június 1.) Festő. Budapesten Zemplényi Tivadar tanítványa volt. Nagybányán is dolgozott. A Műcsarnokban szerepeltek a képei. Többségben arc-, és figurális képeket festett. Irodalom:

ML.

GURICS János (Dunaföldvár,

1889. —

A munkásmozgalom Irodalom:

Szekszárd,

1920.)

mártírja.

A két f o r r a d a l o m . ;

K. B a l o g : Éh.

GUZMITS Zsigmond (Füles, 1825. — Szekszárd, 1894. június 1.) Levéltáros. Tanulmányait Budapesten végezte. Az 1848—1849. szabadságharc leverése után várfogságot szenvedett. Tolna vármegye főlevéltárnoka volt. Irodalom: — th: Guzmits Zsigmond. = 1894. június 17.

Tolnamegyei

Közlöny.

GYENIS Antal (Kiskozár, üszögpuszta, 1871. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : A nép sarkára 1969. március 13.; A két K. B a l o g : Éh.

állt. = Tolna megyei Népújság. f o r r a d a l o m . ; Nóvák: Dombóvár.;

-

HAAS

32

-

HALASZ

HAGYMÁSSY

HAAS Mihály (Pinkafő, 1810. április 8. — us 27.)

Lajos

Id.

TOLNAI

Lajos

Pest. 1866. márci-

Püspök, író, helytörténész. A bécsi Pazmaneu m b a n tanult, 1834-től k á p l á n volt Ozorán, Pincehelyen és Dunaföldváron. 1837-től a pétsi líceum történelemtanára, 1853-tól szatmári püspök. M ü v e i : Boranya ismertetése. Pécs 1845.; Gedenkbuch der freien Stadt Fünfkirchen. Fünfkirchen 1852. Emlékek a Duna mentén Földvártól Vukovárig. = D a n i e l i k emlékkönyv. 2. köt. Pest 1852. I r o d a l o m : Rotter R.; Michael Haas. Biographische Skizze, Ofen 1859.; MÉL.

HAJDÚ Andor (Ozora, 1879. — Bp., 1960.) Szülőfalujából fiatal korában Budapestre ke. rüIt, ahol figyelemmel kísérve a sajtót, az irodalmat, feljegyezte az Ozorára vonatkozó közleményeket. Az Országos Levéltárban értékes a d a t o k a t gyűjtött Ozora múltjáról. Feljegyzéseit az ozorai múzeum megalakulása után eljuttatta az a d a t t á r részére. I r o d a l o m : (Ozora, Szekszárd 1961.

Járási

Múzeum)

Múzeumi

évkönyv.

1961.

HACKER József (18. század második fele.) Pesti építőmester. Jung Józseffel együtt készített tervet a szekszárdi vármegyeháza átalakítására.

Lídia

Szekszárd,

1926.

mártírja.

Üjság.

1920.

szeptember

18.;

októ-

HALASI Andor

Albert

(Dálnok, 1901. — Szekszárd, 1967. május 26.) Tolna megye Levéltárának igaigatója Tanulmányait Budapesten végezte. 1926-ban került a Tolna megyei Levéltár élére, melynek haláláig igazgatója volt. Tudományos munkássága során Liszt Ferenc és az Augusz-család kapcsolatáról, Háry Jánosról, Tolna megye parasztmozgalmairól, a megye történetéről, néprajzáról gyűjtött m a r a d a n d ó , értékes adatokat. Egyik legnagyobb é r d e m e a II. v i l á g h á b o r ú során f e l d ú l t családi levéltárak, okiratok és értékes könyvtárak begyűjtése volt. Számos t a n u l m á nya és szakcikke jelent meg. M u n k á j a elismeréséül a Munka érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki 1967-ben. M ü v e i : Tolna vármegye küzdelmes évei a török hódoltság után. 1—2. = Tolnamegyei Űjsóg. 1936. április 16, 23.; Eredeti Madách levél a Szekszárdi Á l l a m i Levéltárban. = Levéltári Szemle. 1963. 4. szám.; Iratok és irattárak sorsa Tolna vármegyében. = Levéltári Hiradó. 1960. 2. szám.; Tolna vármegye Levéltárának pusztulása a II. világháború során. — Levéltári Szemle. 1963. 1—2. szám.; Tolna megye Munkaerögczdálkodási H i v a t a l á n a k iratai a Szekszárdi Állami Levéltárban. = Levéltári Hiradó. 1960. 1. szám.; Tolna megyei Közmunkaügyi Igazgatóság iratai a Szekszárdi Á l l a m i Levéltárban. = Levéltári Hiradó. 1960. 1. szám.; Tolna megye szabadságharcos népköltészeti hagyományai. = Sárköz. 1956. 1. szám.; Tanulmányok Tolna megye parasztságának XVIII. századi történetéből. 1—2. — Sárköz. 1956. 2—4. szám.; A Szekszárdi Kaszinó . . . könyvtárának katalógusa. Szekszárd 1937.; Liszt szekszárdi kapcsolatairól. Társszerző: Prahács M a r g i t . = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd 1969. I r o d a l o m : Meghalt dr. Hadnagy A l b e r t . Népújság. 1967. május 28.

HÁGA

1875. —

A munkásmozgalom I r o d a l o m : Tolnamegyei ber 23.; K. B a l o g : Éh.

I r o d u l o m : ML.

HADNAGY

HAJPÁL Sándoiné, sz. Badics (Dunaszentgyörgy, július 14.)

—

Tolna

megyei

(Szekszárd, 1890. — Tengelic, 1919. augusztus 27.) A munkásmozgalom

mártírja.

Irodalom: K. B a l o g : Éh.

HALASI József, id. (Dunaföldvár, augusztus 10.)

1866. — Dunaföldvár,

A munkásmozgalom I r o d a l o m : A két K. B a l o g : Éh.

1919.

mártírja.

forradalom.;

K.

Balog:

Tolna

megye.;

HALASI József, ifj. (Dunafödvár, 1889. augusztus 10.) A munkásmozgalom irodalom:

—

Dunaföldvár,

1919.

mártírja.

K. B a l o g : Tolna megye.;

K. Balog:

Éh.

HALÁSZ Gáspár (Szilasbalhás, j a n u á r 2.)

1787. —

Szilasbalhás,

1859.

Vízépítő mérnök. A N á d o r Csatorna Társulat igazgató főmérnöke. A Sárvíz szabályozásánál Beszédes József munkatársa. Tanulmányokat készített a vízerőhasznosítás témaköréből. Irodalom: Sárközy Imre: Régibb vizimérnökeink életéből. 1897.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

Bp.

Mihály

(Ismeretlen, augusztus.

1900. (?)

A munkásmozgalom

—

Bogyiszló,

mártírja.

I r e d a l o m : A két f o r r a d a l o m . ; K. B a l o g : Éh.

1919.

HALÁSZ Lajos (Bölcske, 1893. — Siófok, 1919.) A munkásmozgalom mártírja. Irodalom: A névadó Halász Lajos. 1 = Tolna megyei Népújság. 1963. március 21.; Tolna megye.; K. B a l o g : Éh.

HALÁSZ

-

33 -

HEGEDŰS

HALÁSZ Sándor

HÉDERVÁRY-család

(Dunaföldvár, 1859. november 9. — Bp., 1918. f e b r u á r 2.)

Földbirtokos, főúri család. N a g y o b b birtokaik voltak Tolna megyében is. Tamási, Ozora stb.

Újságíró, közgazdász. A budapesti egyetemen végezte jogi tanulmányait. Az Ellenőr, később a Nemzet című lap segédszerkesztője. 1885tól a Postatakarékpénztárnál dolgozott, melynek igazgatója lett 1907-től. Egyik szerkesztője volt a Közgazdasági lexikonnak. Számos t a n u l mányt cikket írt.

Irodalom: A Héderváry-család eredetéről és elágazásairól. 11. köt. Bp.; Radvánszky Béla — Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. 1—2. köt. Bp. 1909, 1922.; RNL.; Pataki: Tm kalauz.

M ü v e i : A postatakarékpénztárak fejlődésének története. Bp. 1891.; A postatakarékpénztárakról. Bp. 1896.; A cheque-rendszer és fejlesztése Magyarországon. Bp. 1900.; A községi takarékpénztárak Magyarországon. Bp. 1903. I r o d a l o m ; MÉL.

HANTI István (Dombóvár, 1897. — Kaposvár, 1920. szeptember.) A

munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m ; Tolnamegyei Újság. 1920. július 31.; K. B a l o g ; Eh.

HÁRY János (Szekszárd, 176Ó. ? — Szekszárd, 1850.) Fazekasmesler. G a r a y János szekszárdi születésű költőnk Az obsitos című elbeszélő költeményében írta meg Háry János mesés katonáskodását, melyet Kodály Zoltán megzenésített. Háry Jánosról számos tanulmány, cikk jelent meg. I r o d a l o m : Merwerth Ignácz: Jegyzőkönyv. Tolnamegye monog r a p h i á j á n a k megírásához beszerzett adatokról Szekszárd nagyközséget illetőleg. Paks 1884.; Csalogovits József: Adatok Háry János életrajzához. = Tolnamegyei Újság. 1934. január 4.; Bodnár István: Hogy is vagyunk hát, — Háry Jánossal?! = Tolnamegyei Újság. 1940. május 11.; Gyárfás Miklós: Háry János h a l á l a . = Irodalmi Újság. 1955. február 5.; Ki volt Háry János? = Népszabadság. 1960. november 11.; Kopré József: Háry János nyomában. = Irodalmi Újság 1955. október 22.; Volly István: Háry János valóban élt. = Nők Lapja. 1954. 15. szám.; Ferenczy József: Garay János életrajza. Bp. 1883.; Pornai G y u l a : Garay János költészetének forrásai. Bp. 1933.; Garay János: Az obsitos. Elbeszélő költemény. Bukarest 1970.; Háry János. Daljáték. Zenéjét szerezte Kodály Zoltán.; ZL.; Pataki: Tm kalauz.

HAYPÁL Benő (Paks, 1869. j a n u á r 23. — Bp., 1926. május 16.) Református lelkész. A budapesti Református Theológiai Akadémia elvégzése után Dunavecsén segédlelkész lett. Később Budapesten lelkész, később egyházközségi vezető. A Nagypénteki Református Társaság és kamaraerdei árvaház egyik szervezője és vezetője. Szerkeszt ő j e volt az Üj Reformáció és a Református Katonák című lapoknak, I r o d a l o m ; MÉL.

HÉDER Henrik (? _ Föveny, 1274. szeptember 26—29 között.) Földbirtokos főúr. 1272—1273-ban ozorai bán. Kőszeg városának alapítója, erről fiai a Kőszegi vagy Henrikfi nevet viselték. I r o d a l o m : Karácsonyi János: A magyar Bp. 1901.; M6L.; Pataki: Trn kalauz.

nemzetségek. 2. köt.

HÉDERVÁRY

Ferenc

( ? ) Földbirtokos főúr A tamási vár is birtokai közé tartozott, melyet 1531-ben végrendeletileg apósára, Werbőczy Istvánra hagyott. Irodalom: A Héderváry-család eredetéről és elágazásairól. 11. köt. Bp.; Radvánszky Béla — Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. 1—2. köt. Bp. 1909, 1922.; Pataki: Tm kalauz.

HÉDERVÁRY

Imre

( ? — 1478—1481. között.) Földbirtokos főúr. M a g a s tisztségeket viselt. V. Lászlót szolgálta, majd Mátyás király híve lett. Birtokai közé tartozott a tamási vár. Irodalom: Radvánszky Béla — Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. 1—2. köt. Bp. 1909, 1922.; MEL.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A Magyar életrajzi lexikon adatai szerint Héderváry Imre n é v a l a k j a : Hédervári.

HÉDERVÁRY Lőrinc (? — 1447. július 14. — augusztus 7. között.) Földbirtokos főúr, nádor. M a g a s tisztségeket viselt a királyi udvarban. A Hunyadi-ház híve. Birtokai közé tartozott a tamási vár. Irodalom: Radvánszky Béla — Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. 1—2. köt. Bp. 1909, 1922.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A Magyar életrajzi lexikon a d a t a i szerint Héderváry Lőrinc n é v a l a k j a : Hédervári.

HÉDERVÁRY Miklós (? _ 1492—1493 ?.) Földbirtokos főúr, asztalnok- és tárnokmester. Mátyás király halála után Corvin Jánoshoz csatlakozott, majd Miksát ismerte el. Birtokai közé tartozott Tamási és Ozora. Irodalom: Radvánszky Béla — Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. 1—2. köt. Bp. 1909, 1922.; MEL.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A Magyar életrajzi lexikon a d a t a i szerint Héderváry Miklós n é v a l a k j a : Hédervári.

HEGEDŰS Gyula (Kéty, 1870. február 3. — Bp., 1931. szeptember 21.) Szinész. A Budapesti Színészek Szövetsége örökös tiszteletbeli elnöke, a naturalista színjátszó stílus l e g n a g y o b b magyar képviselője. 1889-ben lépett először színpadra Keresztély Jánosné vándor daltársulatánál. Még ebben az évben Beiratkozott a színitanodába. Paulay Ede és Újházi Ede voltak a mesterei. 1891-ben

-

HEGEDŰS

vidékre szerződött. 1894-ben a kolozsvári színház t a g j a lett. 1896-ban a Világszínházhoz szerződtette Ditrói Mór. Leggyakrabban francia vígjátékokban játszott, ezekben fejlesztette ki egyéni stílusát, a könnyed dialógusokat, az egyszerű beszédet és mozgást. A színházi szerepek mellett filmszerepeket is játszott. M ü v e i : Komédia. Bp. 1914.; A beszéd művészete. Bp. 1917.; Emlékezések. Bp. 1921. I r o d a l o m : Bárdi ö d ö n : A régi Vígszínház. Bp. 1957.; Illés Endre: Aki nem volt fiatal. = Film, Színház, Muzsika. 1965. 34. szám.: Kárpáti Aurél: Hegedűs Gyula. 6=3 M a g y a r Hírek. 1956. október 7.; Bodnár István: Hegedűs Gyula. = Tolnamegyei Üjság. 1931. szeptember 23.; Hegedűs Gyula temetése. — Tolnamegyei Újság. 1931. szeptember 26.; SZL.; MÉL.; U F I . ; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A Színházi kislexikon a d a t a i szerint Hegedűs Gyula halálának i d ő p o n t j a : 1931. szeptember 22. Névváltoztatás előtti n é v a l a k j a : Heckmann Gyula.

HEGEDŰS

34

-

I r o d a l o m : Várkonyi Agnes: Vak Bottyán. Bp. 1951.; Tóth G y u l a : Balogh A d ó m kuruc brigadéros. Bp. 1958.; Bánkuti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd 1969.; RNL.; Kiss: Simontornya.; Pataki: Tm kalauz.

HELLEBRONTH János (? 1672. március 13. — Gyöngyös, 1738. április

10.) Kuruc kapitány, kisnemes. 1704. j a n u á r j á b a n csatlakozott a kurucokhoz. Főként a Dunántúlon harcolt. 1709-ben Simotornya kapitánya. M i u t á n a lőszere elfogyott, kénytelen volt a várat f e l a d n i Heister császári generálisnak. 1709ben a császári sereg elfogta és 1711-ig a spielbergi vár foglya volt. I r o d a l o m : Bánkuti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd 1969.; Kiss: Simontornya.; MÉL.

Lajos

(Bp., 1908. március 1. — Bp., 1958. j ú l i u s 23.) Nyelvész, tanár. Egyetemi t a n u l m á n y a i t Budapesten, Bécsben és L o n d o n b a n végezte. 1933tól 1944-ig Pécsett és Debrecenben volt t a n á r , 1944-től 1950-ig Pécsett dolgozott a D u n á n t ú l i Tudományos Intézetben és a Pedagógiai Főiskolán. 1950-ben Budapestre került, a Nyelvt u d o m á n y i Intézetben tudományos munkát végzett. A közel 2000 hangfelvétellel megszervezte és létrehozta a magyar nyelvjárások múzeumát. A hanglemezes nyelvjárásgyűjtés hazai ú t t ö r ő j e volt. Tolna megyében is végzett nyelvjárási gyűjtést. M ű v e i : Magyar hanglejtésformák grafikus ábrázolása. Bp. 1930.; A magyar nemzeti versritmus kérdése. Bp. 1934.; E!ektro-akuszt;kai berendezések a beszéd- és nyelvjáráskutatás s z o l g á l c t á b c n . Bp. 1941.; Népnyelvi szövegek az Ormánságból. Pécs 1916.; M o l d v a i csángó népmesék és beszélgetések. Bp. 1952.; Hangfelvételes népnyelvi gyűjtés a Sárközben. = M a g y a r Nyelvőr. 1953. I r o d a l o m : Bárczi G é z a : Búcsú Hegedűs Lajostól. Magyar Nyelv. 1953. 3—4. szám.; Vértes O. András: Hegedűs Lajos. = Nyelvtudományi Közlemények. 1959. 1. szám.; MIL.

H E M M József (Bácskula, 1886. december 1963. május 21.)

1. —

Szekszárd,

A munkásmozgalom kiemelkedő a l a k j a . I r o d a l o m : Szavukat a népért emelték fel. = Népújság. 1958. december 3.; K. B a l o g : Éh.

Tolna

megyei

HENCZFIA János

( ? ) ó v á r i kapitány, rektor. Az A n j o u k elleni lázadás egyik főerősségének, Tolna várának ostromakor vitézül harcolt, s két rokonával együtt elesett. A várat ezért Károly Róbert Henczfia János utódainak adományozta. A vár rokoni alapon a Lackfi családé lett. I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.

HENTALLER Károly (Budapest, 1894. — ?)

HEGEDŰS Pál

A munkásmozgalom kiemelkedő a l a k j a .

(Nyíregyháza, 1875. június 26. — 1964. december 27.) A

munkásmozgalom

kiemelkedő

alakja.

I r o d a l o m : K. Balog: Éh.

HEIL

Dénes

munkásmozgalom

Tolna

megye.;

K. B a l o g :

Éh.

H E R M A N N Egyed (Bátszék, 1895. f e b r u á r 17. — március 21.)

(Kakasd, 1883. — Tolna, 1919. június 23.) A

Irodalom:

mártírja.

I r o d a l o m : K. Balog: Éh.

HEISTER, Siegbert (? 1646. — Kirchberg, 1718. február 22.) Császári generális. A Rákóczi-szabadságharc idején többször ostromolta a d u n á n t ú l i várakat. A kuruc seregtől elfoglalta Simontornyát 1704. őszén, melyet 1705. november 11-én Bottyán János serege súlyos közelharc után visszafoglalt.

Bátaszék, 1970.

Történész, egyetemi tanár, ciszter-rendi pap, a Szent István Akadémia tagja. Tudományos munkássága során t ö b b Tolna megyei vonatkozású müve jelent meg. M ű v e i : A bátaszéki németek és népdalaik. Bp. 1929.; Ottendorf, Henrik: Budáról Belgrádba 1663-ban. Ford. kiad. és bev. Hermann Egyed. Szekszód 1943. I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.; H i r n : Tm fejelt.

H I N O R Á N János (Marcelháza, 1887. szeptember 4. — Györe, 1970. szeptember 30.) A munkásmozgalom kiemelkedő a l a k j a . I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

HIRSCH

HIRSCH

-

Ferenc

(Tamási, 1902. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom

mártírja.

Irodalom: K. B a l o g : Éh.

HIRSCH Zoltán

HITTIG

Id. ZOLI

BOHÓC

Amália

(Sárszentlőrinc? —

?)

Hittig János sárszentlőrinci jegyző leánya. Petőfi Sándor sárszentlőrinci diákoskodása idején Hittig Jánosnál lakott néhány hónapig. 1845-ben, amikor Petőfi Sándor ismét találkozik Hittig Amáliával, hozzá írja Gyermekkori barátnémhoz című versét. Irodalom: Miszlai István: Petőfi Tolna megyében. = Szülőföldem. Szekszárd 1957.; Miszlai István: Petőfi Tolna megyében. Kézirat.; Illyés Gyula: Petőfi Sándor. Bp. 1970.; Illyés G y u l a : Tűz vagyok . . . Petőfi Sándor élete. Bp. 1971.; Csányi László: Petőfi arca. = Tolna megyei Népújság. 1972. július 1.; Dienes András: Petőfi d í á k p á l y á j a . = Család ós Iskola. 19Ő1. 10. szám.; Pataki: Tm kalauz.

HOFFER Károly (Bonyhád, 1840.? — Pécs, 1927. ?) Karnagy, a Nemzeti Színház operai társulatának tenoristája, A 90-es évektől a pécsi székesegyház énekese, és a pécsi Városi Zeneiskola igazgatója. M ű v e i : Király-himnusz. 1891. Irodalom: ZL.; RNL.

HOLECZ

Sándor

(Dunaföldvár,

1900. —

A munkásmozgalom

?)

mártírja.

Irodalom: K. B a l o g : Éh.

HOLLÓS László (Szekszárd, 1859, június 18. — Szekszárd, 1940. február 16.) Botanikus, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagia. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen és a tudományegyetemen kémia—fizika szakán végezte. 1892-ben bölcsészdoktori címet kapott. 1891-től 1912-ig Kecskeméten főreáliskolai tanár. 1912-től Szekszárdon élt. A természettudományi kutatásai főleg a g o m b á k feltárására irányul. Egész életét a gombák kutatásának szenteli. 1903-ban kiadja a M a g y a r Tudományos Akadémia Magyarország Gasteromycetái című munkáját, és ezzel Hollós László a g o m b á k kutatásában világtekintély lett. A világon ismert g o m b a f a j t á kat 500 új leírással gazdagította. Nevéről külföldön számos g o m b a f a j t neveztek el. Elméleti munkái mellett a növények és gyümölcsösök gombakártevőivel is foglalkozott.

35

-

HOLUB

M ü v e i : Magyarország Gasteromycetái. Bp. 1903.; Magyarország f ö l d a l a t t i gombái, szarvasgombaféléi. Bp. 1911.; Kecskemét vidékének gombái. = Mathematikai és Természettudományi Közlemények. 1913. 32. szám.; Szekszárd vidékének gombái. = Mathematikai és Természettudományi Közlemények. 1933. 37. szám.; Ü j gombák Szekszárd vidékéről. — Mathematikai ós Természettudományi Közlemények. 1926. 35. szám.; Uti jegyzetek a Kaukázusból. Bp. 1899. I r o d a l o m : Hornyík József: Kecskeméti írók. 1901.; Nevezetes emberek Bács-Kiskunban. Kecskemét. 1971.; Váry István — Heltai N á n d o r : Kecskemét jelesei. Kecskemét 1968.; Tudós Hollós László. = Magyar Alföld. 1911. augusztus 20.; Szántó Kálmán: Hollós László. = Reálgimnáziumi Évkönyv. 1912/13.; Moesz Gusztáv: Hollós László emlékezete. = Botanikai Közlemények. 1941. 38. szám.; Fehérváry Örs: Dr. Hollós László emlékünnepség Szekszárdon. = Búvár. 1971. 2. szám.; Szekszárdi tudós húszesztendős munkásságának eredményét kiadja a Tudományos Akadémia. = Tolnamegyei Újság. 1933. október 14.; Meghalt a' szekszárdi gombatudós. — Tolnamegyei Újság. 1940. február 21.; Hollós László emlékezete. = Tolnamegyei Újság. 19*1. július 12.; Szakály Ferenc: Hollós László életrajza. Kézirat.; Pataki: Tm kalauz.; MÉL. Megjegyzés: László.

Névváltoztatás

előtti

névalakja:

Schwarzkopf

HOLUB János (Szekszárd, 1859. — Szekszárd, 1931. szeptember 14.) Pedagógus, a szekszárdi fiúiskola igazgatója. Számos szakcikk, t a n u l m á n y szerzője, a fiúiskola értesítőinek szerkesztője. I r o d a l o m : Holub tember 16.

János.

=

Tolnamegyei

Újság.

1931.

szep-

HOLUB József (Alsókubin, 1885. április 4. — Pécs, 1962. március 28.) Történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Középiskoláit a szekszárdi Garay János g i m n á z i u m b a n végezte, további tanulmányait Budapesten. 1909-től 1923-ig a M a g y a r Nemzeti Múzeum levéltárában és kézirattárában dolgozott. 1914-től 1923-ig szerkesztője volt a Turulnak. 1923-tól a pécsi egyetem tanára, a bölcsészkar, majd az alkotmány és jogtörténeti kar d é k á n j a volt. Tagja volt a M a g y a r Külügyi Társaságnak, az Országos Történettudományi és Hadtörténeti Bizottságnak, a M a g y a r Történelmi Társulat Választmányának és Elnöki Tanácsának, a Magyar Heraldikai és G e n e a l ó g i a i Társaság Igazgató Választmányának, a Felsőoktatási Tanácsnak és a párizsi Sociaté d'Historie du Droit-nak. Munkássága a történelem, a családtörténet és a g e n e a l ó g i a tárgykörére terjed ki. Műveinek többsége fontos forrás Tolna megye történetéhez is. M ü v e i : Jegyzetek szőlőmüvelésünk történetéhez. = Közérdek 1906 , 37. szám.; Tolna megye történetéhez a XVI. században. - - Közérdek. 1907. 14. szám.; A rómaiak szőlőműveléséről. •-=* Közérdek. 1908. 33. szám.; Evlia Cselebi XVII. századbeli világutazó megyénkről. = Közérdek. 1909. 2—3. szám.; A tolnai reformáció történetének vázlata. Szekszárd 1911.; Tolnavármegye 1698-iki pecsétkérése. Bp. 1913.; Az elenyészett tolnamegyei bencés apátságok, a Tolnavármegye és a Közérdek. 1913. 66. szám.; Tolnavármegye pecsétje. — Turul. 1914.; Megyénk múltjából. = Tolnavármegye és a Közérdek. 1915. 102. szám.; A Tolnavármegyei Múzeumban őrzött oklevelek és iratok. — Levéltári Közlemények. 1927. V . ; Szekszárd a török kiűzése utáni első évtizedekben. Szekszárd 1936.; Az újpalánki harmincad-hivatal és kamarai tiszttartóság 1690—1703. = Tolnamegyei Újság. 1936. december 23.;

-

HORTOBÁGYI

36

-

HUNYADI

Tolna vármegye népessége a XVIII. század végén. = Tolnamegyei Újság. 1939. 13. szám.; A bátai apátság Krisztus vére ereklyéjének ábrázolásos emléke. Szekszárd 1940.; Bezeréd és a Bezerédj-család ősei. = Bezerédj István és a százéves Szekszárdi Kaszinó. Szekszárd 1942.; Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686— 1703-ig. Kézirat. 1952.; Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyt határper töténetéhez. (1695—1720) = Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1959.; Ete város története. Adalékok a Tolna megyei Sárköz település gazdaságtörténetéhez. = Történeti Statisztikai Közlemények. 1958. 3—4. szám. I r o d a l o m : Szabó Pál: A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs 1940.; KomjáThy Miklós: Holub József. = Levéltári Közlemények. 1962. 2. szám.; MÉL.

szárdra hagyta egy újvárosi templom építésére. Az építkezés 1864—1868 között volt.

Megjegyzés: Holub József munkáiból csak a Tolna megyei vonatkozásúakból adtunk válogatást a fenti b i b l i o g r á f i á b a n .

Hadvezér, kormányzó. Ozorai Pipánál kezdte katonai pályafutását, később Csáki István, 1427. előtt pedig Lazarevics István szerb despota a p ródja volt. 1430-ban királyi szolgálatba lépett. 1437-ig kora l e g j o b b zsoldos vezéreinél tanult, megismerte az akkor legkorszerűbb íharceljárásokat, és bőséges tapasztalatokat szerzett a török harcmodorról. 1439—1446-ig Szörényi bán, 1441-től erdélyi vajda. Ulászló, lengyel király megválasztásáért szállt síkra. Ulászló ellenfelei a gyermek V. László p á r t j á n álló G a rai László és Tamássy Henrik seregét Hunyadi János Tolna megye területén, Bátaszék és Báta között legyőzte. Ulászló h á l á b ó l nagy birtokokkal ajándékozta meg. H u n y a d i és családj a hálából az akkor már országos hírű bátai bencés a p á t s á g i búcsújáróhelyre gyakran ellátogatott és gazdag ajándékokkal látta el a templomot. 1456. július 21—22-én ragyogó győzelmet aratott Nándorfehérvárnál a törökök felett. Nem sokkal élte túl a győzelmet, áldozatul esett a t á b o r b a n kitört pestisjárványnak.

HORTOBÁGYI Ágost (Szenice, 1875. — Kaposvár, 1948.) Iró, szerkesztő. Vidéki városokban lapszerkesztő, naptárak összeállítója. Göcseji Könyvtár című könyvsorozatot indított. M ű v e i : Költemények. Komárom lékek. Szekszárd 1921. I r o d a l o m : MIL.

1898.;

Szekszárdi verses

em-

HORVÁTH István (Paks, 1900. — A

?

1944.)

munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : K. Balog: Éh.

HORVÁTH János (Tolna, 1876. — Tolna, 1919. augusztus 13.) A munkásmozgalom I r o d a l o m : Tolna megye.;

mártírja. K. Balog:

Éh.

HORVÁTH József (Tolna, 1900. — Tolna, 1919. augusztus 13.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : Tolna megye.; K. Balog: Éh.

HOTTÓ Mihály

Irodalom: Dsbulay A n t a l : A Szekszárd-Újvárosi r. k. templom. Kézirat.; Vendel István: Szekszárd megyei város monogr á f i á j a . Szekszárd 1940.; H i r n : Tm fejek.; Pataki: Tm kalauz.

H U N Y A D I János (? 1407—1409 között — Zimony, 1456. augusztus 11.)

I r o d a l o m : Elekes Lajos: Hunyadi János. Bp. 1952.; Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában. = Századok. 1957.; Kisfaludy Sándor: Hunyadi János. D r á m a . ; Darvas József: A törökverő. Regény. Bp. 1961.; Hollós Korvin Lajos: Hunyadi. Dráma. Bp. 1956.; Czuczor Gergely: Hunyadi. Vers.; Komjáthy István: Hunyadi. Elbeszélő költemény. Bp. 1951.: Fájth Jenő: Tolna vármegye Hunyadi emléke. — Tolnameayei Újság. 1935. december 24.; A bátai Hunyadi János emléktemplom kéresztszentelése. = Tolnamegyei Újság. 1939. május 20.: A bátai apátsáp és RVisztus-vére ereklyéje. Kónyi M á r i a . Holub József stb. Szekszárd 1940.; RNL.; MÉL.; Pataki: Megyénk történelmi.; Békés: H a z á d n a k . ; Pataki: Tm kalauz.

(Ismeretlen, 1899. — 1919. június) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

H Ö B L I N G János (Benediktbeuern, június 6.)

1660. május —

Buda,

1736.

Építőmester. 1696-tól Budán g a z d a g munkásságot fejtett ki, és a város fejlesztésében jelentős volt. Vidéki városokban is számos munkája van. 1723—1725. között építette a d u n a földvári p l é b á n i a t e m p l o m o t barokk stílusban. I r o d a l o m : Schoen A r n o l d : H ö l b l i n g építőmester Budán. = Művészettörténeti Értesítő. 1958.; ML.; Pataki: Tm kalauz.

HRABOVSZKY Péterné sz. Kassay Anna (? — Szekszárd 1855. augusztus 17.) Földbirtokos. 1855. július 31-én kelt végrendeletében a 90 000 forint értékű vagyonát Szek-

H U N Y A D I László (? 1433. _ Buda, 1457. mácius 16.) Hunyadi János kormányzó és hadvezér fia. 1452-ben pozsonyi ispán, 1453-ban horvátszlavón bán, 1456—1457-ben temesi ispán. Párthívei megölték Ciliéit, ezért V. László király lefejeztette. Hunyadi László a j á n d é k a mutatja a Hunyadi család Báta iránti tiszteletét. Egy fennmaradt apátsági leltár szerint Hunyadi László egy fekete bársony, arannyal átszőtt miseruhát küldött Bátára ,,tempore suae mortis", azaz halála órájában. Irodalom: Teleki József: A Hunyadiak kora Magyarországon. Pest 1852—1857.; A bátai apátság ós Krisztus-vére ereklyéi';, ( í r t á k ) : Kónyi M á r i a , Holub József stb. Szekszárd 1940.; Fájth Jenő: Tolna vármegye Hunyadi emléke, = Tolnamegyei Újság. 1935. december 24.; Tótíi Lőrinc: Hunyadi László. Szomorújáték. Pest 1839.; Bessenyei György: Hunyadi László. Tragédia.: Erkel Ferenc: Hunyadi László. Opera. Pest 1844.; Vörösmarty M i h á l y : Ciliéi és a Hunyadiak. D r á m a . ; Pataki: Tm kclauz ; MÉL.; RNL.

Egyházi író, teológiai tanár. Hitelemző beszédek és az Isten igéje című hitszónoki folyóirat szerkesztője.

H U N Y A D I Mátyás Id. MÁTYÁS király H U T H Tivadar (Bonyhád, 1896. szeptember 19. — Pécs, 1962, június 16.) Orvos, egyetemi tanár, az orvostudományok kadidátusa. 1925-ben nyert orvosdoktori címet a budapesti egyetemen. 1948-tól a pécsi egyetem urológiai klinika főorvosa, 1952-től igazgat ó j a . 1958-ban országgyűlési képviselővé választották. Számos szakcikke jelent meg. I r o d a l o m : Kariinger Tihamér: Huth Tivadar. =• Orvosi Hetilap. 1962. 103. szám.; MÉL.

IMRE (? 1174. — ? 1204. november 30.) 1196-tól 1204-ig magyarország királya. ben (Duna-) Földvárt a bencéseknek kik azt 1494-ig birták.

1199adta,

I r o d a l o m : PNL.; Pataki: Tm kalauz.; MÉL.

I S G U M József (Tolna, 1904. —

? 1944.)

A munkásmozgalom

mártírja.

I i o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

ISTVÁN, I. (Esztergom, 15.)

967—977.? —

? 1038.

augusztus

1000-től 1038-ig Magyarország királya. Tolnán várispánságot létesített. Törvényeket is alkotott itt. Tolna vára századokon át királyi vagy királynéi várként szerepelt. I r o d a l o m : Szent-István Emlékkönyv. I—III. Bp. 1933.; Tóth Zolt á n : A Hartvig-legenda kritikájához. Bp. 1942.; Bonis György: István király. Bp. 1956.; Pór A n t a l : Szent István élete. Pest 1371.; Boda Ferenc: A mi falunk Tolna. = Tolna megyei Népújság. 1969. augusztus 2.; Katona József: István a magyarok első királya. Dráma. Bp. 1880.; Kós Károly: Az országépítő. Regény. Kolozsvár 1934.; PNL., RNL.; Pataki: Tm kalauz.

I r o d a l o m : RNL.; PNL. Megjegyzés: A faddi születési hely nem bizonyított

adat.

JAKAB Imre (Léva, 1902. — Lonco (Chile), 1935.) Geológus. Családja Szekszárdon telepedett le, a p j a Szekszárdon tisztviselő. Egy tudományos expedícióval Dél-Amerikába ment, ahol tragikus körülmények között meghalt. I r o d a l o m : Dr. Jakab Imre geológus gyilkosság áldozata lett? = Tolnamegyei Üjság. 1935. augusztus 14.; Szekszárdi tudós tragikus halála Délamerikában. = Tolnamegyei Újság. 1935. augusztus 14.

JÁMBOR Pál (Paks, 1821. j a n u á r 16. — Szabadka, 1897. á p rilis 14.) Iró, költő. H i a d o r álnéven írta művei többségét. 1840-ben Kalocsán kispap, 1844-ben Óbecsén káplán lett. Első verseit a népies irányzat ellenfelei mintaképül emlegették. A szabadságharc idején a közoktatásügyi minisztériumban d o l gozott és írásaival t á m o g a t t a Kossuth politikáját. Világos után Párizsba emigrált, ahol irodalmi munkásságot folytatott, fordításokból tartotta fenn magát. 1859-ben tért haza M a gyarországra. 1861-től a szabadkai gimnázium igazgatója lett. 1871-ben kilépett az egyházi rendből. M ű v e i : Hattyúdalok. Versek. Pest 1843.; Emléklapok egy főrangú hölgyhöz. Költemény. Buda 1846.; Balladák. Pest 1848.; Hangok az emberiséghez. Pest 1848.; Kossuth. Pest 1849.; Szabadsógdalok a hadseregnek. Debrecen 1849.; A magyar irodalom története. Pest 1863.; Les artistes. Paul Durivage álnéven. Paris 1856.; Hiador (J.P.) művei. Szabadka 1880—1883. I r o d a l o m : Tones Gusztáv: Jámbor Pál. — A szabadkai városi gimnázium értesítője. 1910.; Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp. 1971.; MIL.; MÉL.

JANKÓ Sándor IVANICH Antal

(Kisszékely, 1894. —

1944.)

(Baté, 1868. — Dombóvár, 1943. j a n u á r . ) Ipari vállalkozó, gépmester. Katonai szolgálata után Dombóvárott telepedett le, a h o l megalapította a járás első mezőgazdasági gépgyárát. 1894-ben n a g y o b b újítására nyert szabadalmat. 1902-ben megszerezte a villamoscentráléra a koncessziót. 1905-ben üzembe helyezte az első villanytelepet Tolna megyében. 1927-ben a közgazdaság terén elért érdemeinek elismeréséül kormánytanácsosak nevezték ki.

A munkásmozgalom

mártírja.

Irodalom: Antal. = fejek.

Szőke Sándor: Dombóvár. Bp. 1971.; id. Ivanich Tolnamegyei Hírlap. 1943. január 9.; Hirn> Tm

JAGICZA Lajos (Fadd, 1833. június 4. november 4.)

—

Celldömölk,

1911.

I r o d a l o m : Tolna megye; K. B a l o g : Éh.

JOÓSZ Ferenc (Tolna, 1896. október 22. — cember 22.)

Tolna, 1965. de-

Kőműves. A r első v i l á g h á b o r ú előtt tagja lett az építőmunkások szakszervezetének és a Szociáldemokrata Pártnak. 1916-ban katonai szolgálatra vonult be. A háború végén ismét bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Emiatt a fehérterror idején menekülnie kellett. 1932—1934 között Törökországban vállalt munkát. Hazatérése után a Tolnai Munkásotthonban végzett szakszervezeti munkát. 1942-ben behívták munkaszolgálatra 1945 elején érkezett haza és belépett a

-

JÓZEF

38

KAPOSSY

-

Szociáldemokrata Pártba. A két munkáspárt egyesülése után t a g j a lett a M a g y a r Dolgozók Pártjának, majd aktív tevékenységet f e j t e t t ki a M a g y a r Szocialista M u n k á s p á r t b a n is, mint Tolna község pártbizottságának t a g j a .

Iró, hírlapíró, humorista. 1909-ben lett újságíró, a Független Magyarország című n a p i l a p munkatársa volt. 1912-től 1938-ig a Színházi Élet helyettes szerkesztője. Számos írását közölte az Esti Hírlap és a Magyar Nemzet.

I r o d a l o m : K. Balog János: Joási Ferenc. Kézirat. Tolna gyei Levéltár.

M ű v e i : Omszki randevú. Bp. 1929.; Könyveim átvizsgálása után. Bp. 1941.; Röfike születésnapja. Bp. 1961.; Sicc. Bp. 1966.; Sicc a cirkuszban. Bp. 1969.; Sicc az iskolában. Bp. 1969.; Sicc a Szaharában. Bp. 1969.; Sicc k a l a n d j a i . Bp. 1956.; Sicc leújabb k a l a n d j a i . Bp. 1957.; Sicc Meseországban. Bp. 1966.; Sicc összes k a l a n d j a i . Bp. 1959. I r o d a l o m : MIL.

me-

JÓZEF Antal (Tamási, 1900. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom

mártírja. KAMMERER Ernő

I r o d a l o m : K. Balog: ÉH.

(Kékút, 1856. november 7. — Bp. ? 1920. augusztus 3.)

JUHASZ Sándor (Nagyfödémes, 14.)

1889. —

Udvari

1967.

június

Földműves. 1908-tól Budapesten élt. A fővárosb a n ismerkedett meg a munkásmozgalommal. 1912-ben ő is sztrájkolt és tüntetett a titkos választójogért, a h á b o r ú ellen. A lovasrendőrök megkardlapozták, kórházba került. 1919-ben részt vett a Szociáldemokrata Párt megalakítás á b a n Nagyfödémesen, 1921-ben létrehozták a Kommunista Párt szervezetét is, amelynek alapító t a g j a lett. A p á r t küldötteként bekerült a községi közigazgatási képviseleti szervbe, amelynek 1938-ig t a g j a volt. 1947-ben t e l e p ü l t át Tolna megyébe, Udvariba, jelentkezett a kommunista p á r t b a . A községi tanács t a g j a lett. Az 1949-ben a megalakult termelőszövetkezet egyik alapítója. I r o d a l o m : K. Balog megyei Levéltár.

János

Juhász

Sándor.

Kézirat.

Tolna

Politikus, történész, szakíró. A budapesti j o g i egyetemen végezte tanulmányait. 1886-ig az igazságügyi minisztériumban fogalmazó. 1887től 1905-ig a szakcsi, 1910-től a pincehelyi kerület képviselője. 1896-ban az Országos Képtár és a Történeti Képcsarnok kormánybiztosa, 1901-től a Szépművészeti Múzeum igazgatója. Történelmi munkái jelentősek. Tolna megye történetére vonatkozó kutatása kéziratban maradt. M ű v e i : Magyarországi török kincstári defterek. Közrem. Velits Antal. Bp. 1886—1890.; A Zichy és Vásonkeői Zichy család idősb ágának okmánytára. Bp. 1895. I r o d a l o m : RNL.

KANIZSAI-család Földbirtokos család. 1324-ben birtokul kapta Lőrinc mester Kanizsát, innen vette a család a nevét. Birtokaik közé tartozott a Simontornyai vár. Irodalom:

Kiss:

Simontornya.:

J U N G József

KANIZSAI Dorottya

(Iglau, 1734. — Pest, 1808. augusztus 22.) Építész. 1763-ban j ö t t Magyarországra a Grassalkovich-család meghívására. Több fővárosi és vidéki középület tervezése fűződik a nevéhez. A szekszárdi vármegyeháza épületének á t a l a kítása, 1780-ban, Hacker József és Jung József munkája.

(? —

Pataki: Tm

kalauz.

1532. után.)

Kanizsai Miklós soproni ispán leánya. Geréb Péter, majd Perényi Imre nádor felesége. A mohácsi csata után a saját pénzén f o g a d o t t emberekkel temettette el az áldozatokat. Többször j á r t a bátai a p á t s á g t e m p l o m á b a n , ahová g a z d a g a j á n d é k o k a t vitt.

I r o d a l o m : ML.; MÉL.

I r o d a l o m : Takáts Sándor: Kanizsai Dorottya. = Magyar nagyasszonyok. 1. köt. Bp. 1926.; RNL.; MÉL.; P a t a k i : Tm kalauz.

KÁLMÁN Dezső

KÁNYÁI Fülöp

(Kölesd, 1846. július 15. — Nagypall, 1920.) Iró, tanár. A református t e o l ó g i a elvégzése után Gyönkön lett tanár, majd Kölesden református lelkész. 1870-től számos humorisztikus és egyéb írása jelent meg. Legjelentősebbek a parasztéletről szóló elbeszélései.

Főúr. 1315-ben a tamási vár ura.

M ü v e i : Csalánlevelek. Bp. 1882.; Tarka világ. Bp. 1886.; A gyönki gimnázium története. Szegzárd 1901.; Szőlőlevelek. Bp. 1902.; "Füstkarikák. Bp. 1393. I r o d a l o m : RNL.; MIL.

K Á L M Á N Jenő (Szakcs, 1885. — Bp., 1967.)

I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.

KAPOSSY György (Szántó (Koppányszántó), va, 1912. április 10.)

1836. —

Andrásfal-

Pedagógus. Az egyházi zene művelője. Szakcson volt kántortanító. Jelentős szakírói tevékenységet fejtett ki. M ü v e i : Egyházi énekek és hymnusok.; Gyászmiseénekek.: Római katholikus egyházi énekek, az isteni szolgálat összes á g a i r a . Közrem. Szemenyel Mihály. I r o d a l o m : RNL.

-

KARA

39

KERBACHER

-

KARA Gyözö

KEMÉNY Gábor

(Bonyhád, 1860. — Arad, 1942.) Irodalomtörténész, tanár. Az a r a d i Kölcsey Egyesület titkára. Számos cikke, tanulmánya jelent meg. Kiadta Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Fábián G á b o r és Sárosi Gyula levelezését.

(Fiume, 1889. — ? 1944.)

M ü v e i : Fábián Gábor műfordításai. Arad 1892.: Csiky Gergely tanuló korában. Arad 1893.: Az aradi gyásznap. Arad 1890. Irodalom: MIL.

KARL Gusztáv (Somogyszil, 1882. — Békés, 1959.) Ipari vállalkozó. 1921-ben belépett társnak a bonyhádi Pétermann és Glaser cipőgyárba, amelynek később egyik igazgatója lett. I r o d a l o m : Bonyhád monográfiája. fejek.: Borai: Bonyhádi.

Bonyhád

1960.:

KASSAY Anna Id. HRABOVSZKY

Hirn:

Tm

A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

KEMÉNY

Sándor

(Fiume, 1890. — Vác, 1923.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : Tolnamegyei Űjság. 1920. február 14.—május 22-ig megjelent számai.; Kövendy Sándor: A proletárdiktatúra Szekszárdon. = Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; A két f o r r a d a l o m . : K. B a l o g : Éh.

KEMÉNY Tibor (Szekszárd, 1903. — ? 1944.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : Szavukat a népért emelték fel. = Tolna megyei Népújság. 1958. december 2.; A két f o r r a d a l o m . ; K. B a l o g : Éh.

Péterné. KENESSEY Albert

KECSKÉS Ferenc (Szekszárd, 1862. — tus 17.) A munkásmozgalom

Szekszárd,

1919. augusz-

mártírja.

I r o d a l o m : A két f o r r a d a l o m . ; K. B a l o g : Éh.

KEGYES József (Bölcske, 1834. június 15. — Bp., 1914. augusztus 8.) Festő. A u t o d i d a k t a művész. A múlt század hatvanas és hetvenes éveiben vándorfestőként portréképeket, zsánerképeket, oltárképeket festett. Egy képe a Nemzeti G a l é r i á b a n , egy képe a Történelmi Képcsarnokban van. Irodalom:

ML.

(Gerjen, 1828. február 4. — Brod, 1879. július 15.) Hajózási szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A tengerészeti a k a d é m i a i tanfolyamot Fiúméban végezte. 1847—1848ban tengerész hadnagy a Trieszti Lloyd Társaság a d r i a i hajóin. A szabadságharc idején a M é száros nevű gőzösön hadnagy, 1849. f e b r u á r jától a nagyváradi tüzériskolán matematikatanár. A szabadságharc leverése után nyelvleckékből élt. 1852-től a balatoni Kisfaludy gőzös kapitánya, 1853-tól a D u n a Gőzhajózási Társaságnál kormányos, 1867-től a közmunka és közlekedésügyi minisztériumban dolgozott. 1868-ban megalapította a hajózási iskolát, melynek 1874-ben történt megszűnéséig t a n á ra és igazgatója volt. A magyar hajózási szakirodalom első művelője.

KELEN Béla (Tamási, 1870. december rilis 2.)

12. — Bp., 1946. á p -

Röntgenoiogus, egyetemi tanár. 1893-tól gyakornok, később t a n c r s e g é d a budapesti kórboncta ni intézetben. 1909-től a budapesti női klinika röntgenlaboratóriumának vezetője. 1916-ban az Egyetemi Központi Röntgenintézet vezetője lett. Jelentősek a kutatási eredményei. A hazai röntgenkészülék-gyártás szorgalmazója, orvosi tankönyvek szerzője.

M ü v e i : Német—magyar és magyar—német hajózási műszótár. Pest 1865.: Halászatunk és a haltenyésztés. Pest 1868.; Hajózási törvények és rendszabályok, különös tekintettel a magyar Dunára. Pest 1869.; Hajózási árukezelés. Pest 1870.; A kapaszkodó hajózásról. Pest 1872.; Segédkönyv hajósok számára. Bp. 1873. I r o d a l o m : Galgóczy Károly: Emlékbeszéde felett. Bp. 1881.; RNL.; MÉL.

Kenessey

Albert

KEPE Pál (Gyertyános, 1885. — A munkásmozgalom

? 1944.) mártírja.

M ü v e i : Rontgenologic orvostanhallgatók és gyakorló orvosok számára. Bp. 1928.; A rontgenologic alapvonalai. Bp. 1934. I r o d a l o m : Végh József: A magyar radiológia úttörői. Kelen Béla. = Magyar Radiológia. 1954. 4. szám.; RNL.; MÉL.

I r o d a l o m : A két f o r r a d a l o m . ;

KELEMEN Izsó

(Ismeretlen, tus 14.)

K. Balogh:

Éh.

KERBACHER Gyula

(Sárbogárd, 1884. — Nagyvárad, 1935.) A munkásmozgalom kiemelkedő alakja. I r o d a l o m : A két forradalom.: K. B a l o g : Éh.

1899 —

A munkásmozgalom I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

Szekszárd, mártírja.

1919. augusz-

KERNSERICH

-

KERSNERICH-csalód Földbirtokos Bonyhád.

család.

Birtokaik

közé

tartozott

I r o d a l o m : Egyed A n t a l : Bonyhád Mező-várasnak rövid írása. = Tudományos Gyűjtemény. 5. köt. Pataki: Tm lauz.

leka-

KERTÉSZ Armin (Tamási, 1883. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : K. Balog: Éh.

KÉTHELYI-család Földbirtokos Bonyhád.

család.

Birtokaik

közé tartozott

I r o d a l o m : Egyed A n t a l : Bonyhád Mezö-várasnak rövid leírása. = Tudományos Gyűjtemény. 5. köt. Pest 1823.; Pataki: Tm kalauz.

KIRÁLY János (Ismeretlen, tus 12.)

? —

Simontornya,

KLIMÓ

A kormány megbízta a hazai ásványvizek és természeti viszonyok tanulmányozásával. 1792 —1816. között Erdély kivételével az egész országot beutazta. Ekkor j u t o t t el Tolna megyébe is, és ú t i n a p l ó j á b a n értékes feljegyzések maradtak fenn a megye természeti viszonyairól, néprajzáról, növényföldrajzáról. M ű v e i : Descriptiones et iconesplantarum rariorum Hungáriáé. I—III. Viennae 1799—1812.; Plan zu einer ungarischen Gesellschaft für Naturkunde. Pesth 1802.; Topographische Beschreibung von Ungarn. Pesth 1803."; Dissertatio de terrae motu . . . in genere ac in specie Márensi anno 1810. Budae 1814.; Hydrographia Hungáriáé. I—II. Kiad. Schuster János. Pest 1829.; Reliquiae K i t a i b e l i a n a e . Kiad. Kanitz Ágost. H a l l e 1863.; P. Kitaibelii Additamenta ad floram H u n g á r i á é . Kiad. Kanitz Agost. Wien 1863.; D i a r i a itinerum Pauli Kit a i b e l i i . Szerk. Gombócz Endre. Bp. 1945.; Kitaibel Pál botanikus naplófeljegyzése tolnamegyei útjairól. Közrem.: Gombócz Endre, Horvát Adolf O l i v é r . (Szekszárd) 1941. I r o d a l o m : Gombócz Endre: K i t a i b e l és kora. = A magyar botanika története. Bp. 1936.; Jávorka Sándor: Kitaibel Pál, Teljes b i b l i o g r á f i á v a i . Bp. 1937.; Jávorka Sándor: Kitaibel Pál. 1957.; Tasnádi Kubacska A n d r á s : Kitaibel Pól. = Természettudományi Közlemények. 1957.; Jávorka Sándor: Kit a i b e l Pál. Születésének 200-ik évfordulójára. = M a g y a r Tudomány. 1957. Kitaibel Pál a magyar botanika megteremtőjének utazása Tolna megyében. = Tolnamegyei Üjsóg. 1942. január 10.; RNL.; MÉL.

1919, auguszKLEIN Jakab

A munkásmozgalom I r o d a l o m : K. Balog:

40 -

mártírja.

Éh.

KIRCHNER Elek (Mucsfa, 1852. május 20. — ?) Zeneszerző. Teológiai t a n u l m á n y a i t Pozsonyban és H a l l é b a n végezte. 1875—1888-ig Mucsfán lelkészkedett 1888 után a győri evangélikus gyülekezet orgonakarnagya volt. A győri Ének-, és Zeneegylet férfikarának karnagya. Kompozíciói képzett muzsikusra vallanak. Dalokat, egyházi műveket, vegyes-, és férfikarokat, org o n a d a r a b o k a t komponált. I r o d a l o m : ZL.

KISMARTY LECHNER

Loránd

(Vác, 1883. július 6. — Bp., 1963. június 6.) Építész. A klasszikus magyar stílushagyományokat megelevenítő műveit a korszerű formák és a modern építészeti törekvések jellemzik. Főbb művei közé tartozik a sárközi motívumokkal díszített, famennyezetes bátai templom. Élete utolsó másfél évtizedében műemiékek helyreállításával is foglalkozott. I r o d a l o m : ML.; MÉL.

I r o d a l o m : Szepessy Géza: Szerény a d a t a hazai szappangyártás történetéhez. Kézirat. Megyei Könyvtár, Szekszárd.

KLIEGL-család

KITAIBEL Pál (Nagymarton, 1757. február 3. — december 13.)

(Fadd, 1832. — Bp., 1925. október 24. A magyar pipereipar jelentős alakja, szappanfőző mester. Tolnán volt szappanfőzőtanonc, majd Lúgoson és Baján dolgozott, mint céhbeli legény. 1860-ban Pestre ment dolgozni. 1867-ben G r ü n w a l d Sámuellel ö n á l l ó válalkozásba kezdett. Ez a társulás lett a l a p j a a későbbi j ó hírű pipereszappangyárnak. 1872ben a hazai igényeken kívül kiterjesztették tevékenységüket Ausztriára és Lengyelországra, 1887-ben engedélyt kaptak a magyar címernek gyártmányaikon való használatára. Exporttevékenységük 1890-ben már szinte az egész világra kiterjedt. 1896-ban a M i l l e n n i umi kiállításokon aranyéremmel tüntették ki a gyárat. Klein Jakab egyike a magyar pipereipar és piperevegyészet megteremtőjének. A Kárpát-medence szinte valamennyi növényi o l a j á t összegyűjtötte és a megfelelő minőségeket kezdte gyártani. Megszervezte a növénygyűjtést. Illóolaj-gyűjteménye híres volt. Legnagyobb sikert az ibolya, levendula és fenyő illatú szappanaival érte el. Amerikába és Kínába is exportált a gyár.

Pest, 1817.

Természettudós, polihisztor, egyetemi tanár. Tanulmányai elvégzése után Winterl József Jakab professzor mellett botanikus adjunktus. Rendszerezte a M y g i n d - f é l e herbáriumot, ezzel lerakta az egyetemi herbárium alapját, rendszerezte a botanikuskert állományát.

Földbirtokos Bonyhád.

család.

Birtokaik

közé

tartozott

i r o d a l o m : Egyed A n t a l : Bonyhád Mező-várasnak rövid leírása. = Tudományos Gyűjtemény. 5. köt. Pest 1823.; Pataki: Tm kalauz.

KLIMÓ György (Lopassó, 1710. április 4. — jus 2.)

Pécs, 1777. má-

KONCZ

KUVÉNYI

Püspök. A tudományos élet és az irodalom p á r t f o g ó j a . 1733-ban szentelték p a p p á . 1751től pécsi megyéspüspök. Tizenötezer kötettel gyarapította a oüspöki könyvtárat. Magyarországon elsőként nyilvánossá tette a könyvtárát. Tolna és Baranya megye f ő i s p á n j a volt.

a tamási—ozorai szervezkedésről és azt nem jelentette. Ezt követően rendőri felügyelet alatt állott. 1944-ben internálták és nyoma veszett.

M ű v e i : Epistola pastorolis. Pozsony 1762.; Edictum episcopi Quinque-Ecclesiensis. H. n. 1771. I r o d a l o m : Horváth M a r g i t : Klimó püspök könyvtáralapítása. Pécs 1932.; Liber M a r g i t : Klimá püspök, mint maecenas. Pécs 1933.: Hernády Ferenc: A pécsi Klimó-könyvtár múltjából. = Magyar Könyvszemle. 1959.: MÉL.; RNL.

KOLLÁR Andor

I r o d a l o m : K. Balog János: Kokán József. Kézirat. Tolna gyei Levéltár.

(Kivadár, 1894. — augusztus 26.)

Dalmand-Alsóleperd,

A munkásmozgalom I r o d a l o m : K. B a l o g :

me-

1919.

mártírja

Éh.

KUVÉNYI Jakab (Szekszárd, 1800. július 24. — Pécs, 1866. július 11.) Költő. Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte. Káplánkodása után a pécsi liceum t a n á r a , később pécsi kanonok és apát lett. M i n t költő is jelentős, de különös érdeme, hogy a fiatal Vörösmartyt költői fellépésre bátorította. I r o d a l o m : Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza. Pest 1866.: Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály. Bp. 1957.; Csányi László: Az i f j ú Vörösmarty. Szekszárd 1955.; RNL.; MIL.

KOCSIS Sándor

Id. VIRÁNYI Sándor

KODÁLY Zoltán (Kecskemét, 1882. december március 6.)

16.—

Bp., 1967.

Zeneszerző, zenetudós, néprajzkutató, zenepedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1926-ban került bemutatásra a Háry János című daljátéka. A második világháború idején Donibóvárott a Péczeli családnál tartózkodott, hogy elkerülje a zaklatásokat. Műveinek b i b l i o g r á f i á j á t a Zenei lexikon. Főszerk. Bartha Dénes. 2. köt. Bp. 1965. a d j a . I r o d a l o m : Eősze László: Kodály Zoltán élote és munkássága. Bp. 1956. B i b l i o g r á f i a i a d a t o k k a l . ; M o l n á r A n t a l : Kodály Zoltán. Bp. 1936.; Szabolcsi Bence: Kodály Zoltán hatvan éve. = Magyar Csillag. 1942. 13. szóm.; Horusitzky Zoltán: Kodály Zoltán életútja. = A Zene. 1942.; Gárdonyi Zoltán: Kodály, a pedagógus. = Zenei Szemle. 1942. 12. sz.; Emlékkönyv Kodály Zoltán hatvanadik születésnapjára. Szerfe. Gunda Béla. Bp. 1943.; Szöllősy András: Kodály művészete. Bp. 1943.; Haraszti Emil: Zoltán Kodály et la musique hongroise. = La Revue Musical. 1944. f e b r u á r . ; Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára. = Zenetudományi tanulmányok. 1. köt. Bp. 1953.: Eősze László: Kodály Zoltán élete képekben. Bp. 1957.; Kodály Zoltán 75. születésnapjára. -Zenetudományi Tanulmányok. 6. köt. Bp. 1957.; Vargyas Lajos: Kodály Zoltán mint rokon népeink kutatója. = Nyelvtudományi Közlemények. 1958.; A Magyar Zene Kodály-száma. 1°62. december.; Bárdos Lajos: Heptatonia secunda. Egy sajátos hangrends7er Kodály müveiben. - - Magyar Zene. 1962. 6. szám. 1963. 1. szám.; Percy Young: Zoltán Kodály. London 1964.; Megemlékezések Kodály Zoltánról. Ú j Irás. 1967. 4. szám.; Kortárs. 1967. 5. szám.; Muzsika. 1967. 5. szám.; Népszabadság. 1967. március 7.; Tolna megyei Népújság. 1967. március 7.

KOLLONiCH ?

( ?) Bécsi bíboros érsek, bátai javadalmas apái. 1743-ban felépíttette a bátai p l é b á n i a t e m p lomot. I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.

KOLTAY György (Szabadka 1899. április 7. —Bp., 1961. október 29.) Erdőmérnölc, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, Kossuth-díjas. Gyakorlati munkáját az Esterházy hercegi hitbizottmány gyulaji erd ő g o n d n o k s á g á n a k b e o s z t o t t j a k é n t kezdte. 1927től a bátaszéki közalapítványi erdőgondnokság o n dolgozott. Ú j nyárfatermesztési módszereket dolgozott ki. Az elért eredményei a l p j á n az Erdészeti Tudományos Intézetnél kapott beosztást. Közlései, tanulmányai az erdészeti szaklapokban jelentek meg. M ű v e i : A nyárfa gazdasági jelentősége. = Erdészeti Lapok. 1949.; A nyárfa. Bp. 1953. I r o d a l o m : Kopoczky Ferenc: Koltay György. = Az Erdő. 1962. 2. szám.; MÉL.

KOMÄRCMY

I r o d a l o m : Ferenczi Z o l t á n : Deák élete. I—III. Bp. 1904.; Barabás A b e l : Vas Gereben. Bp. 1903.; Boda Ferenc: Ahol Deák Ferenc is megfordult. = Tolna megyei Népújság. 1969. október 12.; Kiss László: A mi öreg présházunk. = Szabad Föld. 1963. július 14.; Pataki: Tm kalauz.

KONCZ KOKÁN József (Szilasbalhás, 1896. december 26. — ? 1944.) Földműves. Baloldali magatartása közismert volt Tamásiban. 1931-ben Budapesten részt vett egy tüntetésben. Kapcsolatba került a tamási és az ozorai b a l o l d a l i csoporttal, mivel tudott

István

( ? ) Pap. Felsőnyéken volt plébános. Az 1848—1849es szabadságharc bukása után nála rejtőzköd ö t t néhány hétig Deák Ferenc. Itt tartózkodása alatt felkereste Kálmándy János présházát is, mely később a Kiss-család t u l a j d o n a lett.

Ferenc

(Tolna, 1886. — Szekszárd, 1958.) Nyomdász. 1900-ban kezdte a nyomdászat tanulását Budapesten, majd 1907-ig a fővárosban dolgozott. 1907-től a szekszárdi Molnárféle N y o m d á b a n vállalt munkát. 1907-ben belépett a nyomdász szakszervezetbe, s egy év-

-

KONT

vei később t a g j a lett a Szociáldemokrata Pártnak is. A Tanácsköztársaság idején a szakszervezeti mozgalom egyik vezető a l a k j a Szekszárdon. 1919 á p r i l i s á b a n a szekszárdi j á r á s tanácselnökévé választották, s e funkciót a Tanácsköztársaság ideje a l a t t mindvégig betöltötte. Az ellenforradalom hatalomra jutása után munkahelyéről elbocsátották, éveken á t csak időszaki munkára alkalmazták. A felszabadulás után Szekszárdon a M a g y a r Szociáldemokrata Pártnak, a két párt egyesülésétől a M a g y a r Dolgozók Pártja Szekszárd-belvárosi szervezetének volt a t a g j a . I r o d a l o m : K. Balog János: Koncz Ferenc. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

KONT Miklós, Újlaki (? —

? 1367. március 16. — május 1. között.)

Nádor, az ország egyik legnagyobb birtokosa. Az Újlaki család megalapítója. Birtokai közé tartozott Regöly. I r o d a l o m : PNL.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

-

KOVÁCS

KORIZMICS László (Aggszentpéterpuszta, 1816. március 29. — K i s tétény, 1886. október 5.) Mezőgazdász, mérnök, agrárpolitikus, a M a gyar Tudományos Akadémia t. tagja. 1838-tól Esterházy herceg ozorai u r a d a l m á b a n segédmérnök. 1841-ben Lévára kerül. Magyarországon az elsők között alkalmazott rétöntözést. 1849. elején megindította a Gazdasági Lapoka t A korszerű talajművelés magyarországi úttörője. Számos szakcikke jelent meg. M ű v e i : Levelek a rétöntözés érdekében. Pest 1645.; Jószágberendezés. Pest 1848.; Mezei gazdaság könyve. Közrem. Benkö Dániel, Mórócz István. Pest 1855—1868.; Gazdasági levelek. Pest 1867.; Levelek a szőlőből. Pest 1871.; A pénzügyi vámok. Bp. 1877.; Szőlőmívelés és borászat. Bp. 1880. I r o d a l o m : Korizmics László. = Gazdasági Lapok. 1887. 22. szám.; Galgóczy Károly: Emlékbeszéd Korizmics László felett. Bp. 1887.; Fodor Ferenc: A magyar vízmérnököknek.; Mezőgazdasági lexikon. Szerk. Muraközy Tamás. 1. köt. Bp. 1958.; MÉL.

KORNFELD-család Földbirtokos család. Iregszemcsei kastélyuk, mely 1820-ban é p ü l t klasszicista stílusban, ma gyógypedagógiai intézet. A kastély korábbi tulajdonosa a Viczay család. I r o d a l o m ; Pataki: Tm kalauz.

KONTRA Sándor (Paks, 1932. f e b r u á r — Paks, 1970. október 27.) A Paksi Konzervgyárban kezdett dolgozni. 1947-ben felvették a Magyar Kommunista Pártba. Jelentős munkát végzett az ifjúsági mozgalomban. 1949-ben a paksi járási pártbizottság munkatársa lett, majd pártmegbízatásként a megyei l a p k i a d ó vállalat munkatársa, később vezetője lett. Katona évei után Szekszárd város Demokratikus Ifjúsági Szövetség titkára lett, majd saját kérésére Paksra helyezték, ahol járási Demokratikus Ifjúsági Szövetség titkárának választották meg. Az ellenforradalom a l a t t fegyverrel védte a járási, pártszékházat, m a j d elsők között kezdte meg a párt újjászervezését a paksi járásban, 1966b a n választották meg a paksi járás pártbizottság titkárának. H a l á l á i g e funkcióban látta el feladatát. I r o d a l o m : Meghalt Kontra Sándor elvtárs. = Tolna megyei Népújság. 1970. október 28.; Eltemették Kontra Sándor elvtársat. = Tolna megyei Népújság. 1970. október 30.; K. Balog János: Kontra Sándor. Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

KORITSANSZKY

42

Ottó

(Kölesd, 1882. március 16. — Bp., ?) Gyógyszerész. Bonyhádon és Késmárkon végezte középiskoláit. Tanulmányai befejezése után Kölesden lett gyógyszerész. 1921-től a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület ügyvezető igazg a t ó j a . Számos cikke, tanulmánya, könyve jelent meg. I r o d a l o m : Koritsánszky Ottó gyógyszertári jogosítványt nyert Budapesten. = Tolnamegyei Újság. 1929. j a n u á r 5.; Koritsánszky Ottó e l ő a d á s a i a finnugor kongresszuson. = Tolnamegyei Újság. 1936. augusztus 5.; H i r n : Tm fejek.

KOSZORÚ Gyula

( ?) A Magyar Tanácsköztársaság idején a paksi járási főszolgabíró választási elnöknek küldte Faddra, ahol őt is megválasztották tanácstagnak. Tagja volt az intézőbizottságnak, majd járási és megyei tanácstag lett. Az 1919. júniusi ellenforradalmi lázadáskor kénytelen volt elhagyni a községet. I r o d a l o m : A két f o r r a d a l o m . ; K. Balog János: la. Kézirat. Tona megyei Levéltár.

Koszorú Gyu-

KOVÁCH Aladár (Nyitra, 1860. április 17. — Szekszárd, 1930. május 7.) Etnográfus. 1900-ban Tolna vármegye allevéliárosa lett, 1921-ben főlevéltárossá nevezték ki. A megyei múzeum létesítésénél Wosinsky M ó r munkatársa volt. 1908-tól a megyei múzeum ingyenes vezetését is ellátta. Kutatási t é m á j a elsősorban a Sárköz néprajza, de számos írása jelent meg Tolna megye történetéből is. M ü v e i : A Tolna megyei Sárköz népviselete. = Néprajzi Értesítő. 1907.; Kezdetleges épületek Tolna vármegyében. Néprojzi Értesítő. 1912.; A lókultusz maradványa a Tolna megyei Sárközben. = Ethnographic. XIV. 1903.; A csikle. = Ethnooraplva. XIV. 1903.; Tolna megye Múzeumának Néprajzi Osztálya. = Ethnographia. XV. 1904.; Adalékok a Tolna megyei Sárköz népi halászatához. = Ethnographia. XV. 1904. I r o d a l o m : MÉL,

KOVÁCS-család Gyapapusztai földbirtokos család. közéleti szerepük volt Tolna megye

Jelentős életében.

KÖLLÖ

KOVÁCS

Kovács Sebestyén 1914-től Tolna megye főispánja. Kovács Sebestyén Endre Paks község képviselőtestületének és Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. 1929-től Tolna vármegye felsőházi követe. Kovács Imre 1939-től Tolna vármegye főispánja. A család előneve: madi.

KOVÁCS György, madi (Paks, 1840. április 2. — Gerjen, 1901. július 1.) Táborszernagy. Birtokai közé tartozott Gerjen. RNL.

(Felsőireg, 1875. október 4. — ?) Politikus. Főként kisgazdák és mezőgazdasági munkások helyzetével foglalkozott. 1910-ben a gyomai választókerület képviselője lett. 1912. június 7-én az ellenzéki képviselőket karhatalommal eltávolították a Ház ülésterméből. Válaszul Kovács Gyula három lövést a d o t t le Tisza István házelnökre. A lövések egyike sem talált. Tettéért a budapesti esküdtszék elé állították. 1912-ben lemondott mandátumáról. RNL.

Nagysurány, 1894.

Színész. Részt vett az 1848—1849-es szabadságharcban. 1850-ben kezdte színészi pályáját. A budapesti Népszínháznak volt a t a g j a . Alakja emlékezetes marad, mint a nemzet funerátoráé, aki a meghalt nevezetesebb emberek koporsója előtt vitte a keresztet, utoljára Kossuth Lajos temetésén.

KOVÁCS Mátyás (Szelő, 1883. — D a l m a n d — A l s ó l e p e r d , augusztus 26.) A munkásmozgalom

NAGY KOVÁCS István

1919.

mártírja

I r o d a l o m : K. Balog: Éh.

KOVÁCS

Sándor

(Ismeretlen, 1887. — Szekszárd, 1919. augusztus 10.) A munkásmozgalom

KOVÁCS István Id.

17. —

I r o d a l o m : RNL.

KOVÁCS Gyula

Irodalom:

KOVÁCS József, vasvári (Paks, 1832. február október 2.)

I r o d a l o m : H i r n : Tm fejek.

Irodalom:

M ű v e i : A hugykövekről. Bp. 1883.: Gyakorlati sebészet. Bp. 1890. I r o d a l o m : RNL.; MÉL. Megjegyzés: A Révai Nagy lexikona szerint Kovács József h a l á l á n a k i d ő p o n t j a : 1897. augusztus 7. 1896-ban nemesi címet kapott erdőteleki előnévvel.

I r o d a l o m : K. Balog:

mártírja

Tolna megye.; K. B a l o g ;

Éh.

KOVÁCS János, K. ( ? 1886. — Sárpilis, 1970. február 17.) Földműves, mesemondó, népi táncos, a népművészet mestere. 200-nál t ö b b n é p d a l t jegyeztek le, tanultak meg tőle. Népművészeti tevékenységéért megkapta a „Szocialista Kultúráért" kitütetést. I r o d a l o m : Meghalt a Sárköz mesemondója. — Tolna Népújság. 1970. február 16.

megyei

KOVÁCS József (Ismeretlen,

KOVACSICS (Pécs, 17.)

György

1898. —

Szekszárd,

A munkásmozgalom

1919.

augusztus

mártírja

I r o d a l o m : A két f o r r a d a l o m . ; K. B a l o g : Éh.

K Ö D Ö B Ö C Z János Id. S O M O S I János

KŐHALMI

István

? — Alsónyék. 1919. április 25.)

A munkásmozgalom

mártírja

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

(Alsópél,

? —

Tamási,

A munkásmozgalom

1919.

augusztus.)

mártírja

I r o d a l o m : Beszélgetés egy negyven év előtti szövetkezetről. = Tolna megyei Népújság. 1959. április 8.; K. Balog: Éh.

KOVÁCS József, erdőteleki (Tengelic, 1832. f e b r u á r 11. — Erdőtelek, 1897. augusztus 6.) Sebészorvos egyetemi tanár. Orvosi oklevelét Bécsben szerezte. Balassa János mellett lett műtőnövendék, asszisztens. 1862-ben magántanár, 1868-ban, Balassa János halála után a sebészeti klinika tanára. 1874—1875-ben az egyetem rektora. Az Igazságügyi Orvosi Tanács első elnöke. Kiváló sebész volt, hólyagkő műtétekkel kapcsolatos tanulmányai a külföldi szakl a p o k b a n is megjelentek.

KÖLLÖ Miklós (Gye-rgyócsomafalva, tember 17.)

1861. —

Bp., 1900. szep-

Szobrász. Tanulmányait M ü n c h e n b e n végezte, Hess és Knabl vezetése alatt. Főműve Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobra, de emellett t ö b b jelentős alkotása van. A szekszárdi G a ray János szobor egyik alkotója Szárnovszky Ferenc mellett. I r o d a l o m : Garay-album. Garay János emlékszobrának leleplezési ünnepére. Szerk. Bodnár István. Bp. 1898.; RNL.; ML.

KŐSZEGIEK

LACKF1

KŐSZEGIEK

alapító t a g j a . Munkatársa volt a Vörös Újs á g n a k és a Vörös Gárda egyik szervezője. A Tanácsköztársaság idején a f o r r a d a l m i törvényszék vádbiztosa. Ö vezette azt a b u d a pesti karhatalmi alakulatot, amely a Tolna megyei ellenforradalmi lázadást leverte. A M a gyar Tanácsköztársaság megdöntése után a budapesti büntetőtörvényszék halálra ítélte, és kivégezték.

[gy nevezték m a g u k a t az 1274-ben elesett H é d e r Henrik b á n leszármazottai mindaddig, míg á l l a n d ó családneveket (Herceg, Kakas, Rehonczi, Tamássy) nem vettek fel. A történetírók Németújváriaknak is nevezik őket. I r o d a l o m : Századok. 1895.: Hazai okmánytár. 124, 147, 151.; Anjou-kori okmánytár. 2 . ; PNL.; RNL.; Pataki: Tm kalauz.

KŐSZEGI Henrik ( ? _ ? 1309. október 23. —1310. május 5. között.) Bán, főúr. H é d e r Henrik fia. 1301—1306. zött somogyi, t o l n a i , baranyai ispán.

I r o d a l o m : Szabó Lajos: Szekszárdi vulkán. Visszaemlékezések. Bp. 1959.; Svéd László: Utat tör az i f j ú sereg. Bp. 1962.; K. Balog János: Emlékezés Krammer Sándorra. = Tolna megyei Népújság. 1973. március 20.; K. B a l o g : Tolna megye.; A két f o r r a d a l o m . ; MÉL.

köKRENMÜLLER Béla Id. TORMAY Béla

I r o d a l o m : Karácsonyi János: A magyar nemzetségek. 2. köt. Bp. 1901.; MÉL.

KRISZTINKOVICH KŐSZEGI

Aladár

(Kisláng, 1828. szeptember 15. —Enying, 1901. f e b r u á r 18.)

János

( ?) Földbirtokos, főúr. A Héder-család tagja. Birtokai közé tartozott Tamási, fiai felvették a Tamássy családnevet.

Vízügyi szakíró. A Sió-szabályozó társulat igazg a t ó j a volt. Megírta a Sió-szabályozás történetét 1835-től. I r o d a l o m : RNL.

I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.

KRISZTINKOVICH Antal K ö V E N D i Sándor (Szekszárd, 1889. — Szovjetunió, 1944.) A munkásmozgalom

mártírja

I r o d a l o m : Tolnamegyei Újság. 1920. február 14.—május 22-ig megjelent számai.; Kövendi S á n d o r : A proletárdiktatúra Szekszárdon. = Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; Kövendi Sándor. = Tolna megyei Népújság. 1959. február 8.; Tolna megye.; K. B a l o g : Éh.

KRAMMER

(Muth, 1827. október 10. — Bp., 1899. március 19.) Ügyvéd. Kaposváron nyitott ügyvédi irodát. 1867-től törvényszéki, később árvaszéki ülnök. 1878—1890 között Győr megye főszámvevője volt. 1890-ben Vízügyi és Hajózási Közlöny címen szakfolyóiratot indított. I r o d a l o m : RNL. Megjegyzés: A h a j d a n i

Mária

(Paks, 1883. — Bp., 1949. április 5.) Pedagógus, szociáldemokrata, majd a kommunista mozgalom harcosa. Egyetemi hallgatóként kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1918 novemberében a Kommunisták M a gyarországi Pártjának lett a t a g j a . A Tanácsköztársaság i d e j é n a pártfőiskolát vezette és t a g j a volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás-, és Katonatanácsnak. A fehérterror idején Ausztriába, majd Németországba emigrált. 1926-ban a Szovjetunióban telepedett le. 1945. végén tért haza Magyarországra. I r o d a l o m : MtL.

Muth, ma [regszemcséhez

tartozik.

KUN-család Földbirtokos Bonyhád.

család. Birtokaik

I r o d c l o m : Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A család korábbi n é v a l a k j a :

közé

tartozott

Kliegl.

KUNCZER J. Jenő (Szekszárd, ber 17.)

1892. —

Szekszárd, 1969.

decem-

Ügyvéd. 1920-ban nyitott ügyvédi irodát Szekszárdon. A Tolnamegyei Nemzedék című lap egyik megalapítója és szerkesztője volt. I r o d a l o m : H i r n : Tm fejek.

KRAMMER Sándor (Esztár, 1896. március 20. — 19.)

Bp., 1920. május

Nyomdász, a kommunista ifjúmunkás-mozgalom mártírja. Részt vett az első világháborúban. A Kommunisták Magyarországi Pártjának és az Ifjúmunkások Országos Szövetségének

LACKFI-család Főúri, földbirtokos család. Birtokai közé tartozott Simontornya és a döbröközi mocsárvár. 1377-ben országos vásártartási engedélyt szereztek Simontornyának. I r o d a l o m : RNL.; Kiss: Simontornya.; Pataki: Tm kalauz.

I.ACKFI

-

LACKFI Dénes, simontornyai ( ? _ ? 1366. utón.) Erdélyi vajda. Kerekegyházi Lackfi István fia. 1343-tól főlovászmester, később Szörényi bán, erdélyi vajda, m a j d bolgár bán, viddini kapitány. i r o d a l o m : Kiss: Simontornya.:

MÉL.

45 -

LÁSZLÓ

Művei: Lajtha László műveinek részletes b i b l i o g r á f i á j á t a Zenei lexikon. Főszerk. Bartha Dénes. 1. köt. Bp. 1965. közli. I r o d a l o m : Gombosi O t t ó : Lajtha László. Melos 1929.; Avasi Béla: Au 70e anniversaire de László Lajtha. — Acta Ethnographica. 1962. 3—4. szám.; ZL.; MEL.

LAKOS János (Ismeretlen, tember 29.)

Pál 1882.

—

A munkásmozgalom LACKFI István, kerekegyházi ( ? _ ? 1353.)

Szekszárd,

1920.

szep-

mártírja

Irodalom: K. B a l o g : Éh.

Hadvezér. 1326-tól főlovászmester, majd Újvár, Berencs és Bolondóc várnagya, 1331-től soproni, vasi, nyitrai ispán, 1343—1344-ben tárnokmester, 1344-től erdélyi vajda. A nápolyi h a d j á r a t b a n fővezér. 1351-től horvát és sziavon bán. Érdemeiért a D u n á n t ú l o n hatalmas birtokadományokban részesült. Birtokai közé tartozott Simontornya is. I r o d a l o m : Karácsonyi János: A magyar nemzetségek. Bp. 1900—1901.; Kiss: Simontornya.; MÉL.

1—2.

LAKY Imre Id. TORONYI Imre

LANDAUER

Pál

(Szekszárd, 1897. —

? 1944.)

A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : Tolnamegyei Üjság. 1919. szeptember 21.; Tolnamegyei Újság. 1920. február 14.—május 22-ig megjelent szám a i . ; Tolnamegyei Üjság. 1920. szeptember 11.; K. B a l o g : Éh.

LACKFI István, III. vagy simontornyai

LÁSZLÓ, I.

( ? )

(? 1040. — ? 1095. július 29.) 1077-től — 1095-ig Magyarország királya. 1092ben bencés a p á t s á g o t a l a p í t Bátán, mely a 14. századtól nevezetes búcsújáróhely lett.

Főúr. Magas tisztségeket töltött be. Tolna megyében is voltak birtokai. Irodalom: Karácsonyi János: A Lackfiak. = Délmagyarországi Történeti és Régészeti Értesítő. 1888.; PNL.

LACKFI Miklós, II. vagy döbröltözi

( ?) Főúr. Magas tiszségeket töltött be. Tolna gyében is voltak birtokai.

me-

I r o d a l o m : Karácsonyi János: A Lackfiak. = Délmagyarországi Történeti és Régészeti Értesítő. 1883.; PNL.

LAJOS, II. (Buda, 1506. július gusztus 29.)

1. —

Mohács,

1526.

au-

I r o d a l o m : Karácsonyi János: Szent László király élete. Bp. 1926.: Horváth Cyrill: Szent László legendáinak eredetéről. Bp. 1928.; Lukcsics Pál: Szent László király ismeretlen legendája. Bp. 1930.; Toldy László: Szent László király élete. Bp. 1946.; Magyarország története. 1. köt. Bp. 1967.; A bátai apótság és Krisztus-vére ereklyéje. írták: Kónyi M á r i a , Holub József stb. Szekszárd 1940.; P a t a k i : Tm kalauz. Megjegyzés: H a l á l a után, 1192-ben szentté avatták. A magyar történelemben szent László néven vált ismertté.

LÁSZLÓ, IV. (? 1262. — ? 1290. július 10.) 1272-től — 1290-ig Magyarország királya. Tolna községet feleségének, A n j o u Izabellának, más néven Erzsébetnek adományozta.

Magyarország és Csehország királya. 1518-ban Tolnára hívta össze az ország rendjeit. 1526-. augusztusában, a mohácsi csata előtt II. Lajos Szekszárdon ment keresztül seregével, majd a bátai apátságot látogatta meg.

Irodalom: Szabó Károly: Kun László. 1272—1290. = M a g y a r Történelmi Életrajzok. Bp. 1866.; Németh Gyula: Kun László király nyögérei. Bp. 1954.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A történetírók IV. László királyt Kun László névalakban emlegetik.

I r o d a l o m : Brodarics István: De confliktu Hungarorum tum Turcis ad Mohacz. Krakkó 1527. Ford. Szentpétery Imre. — Mcigyar Könyvtár. 1903.; Szerémi György latin emlékirata Magyarország romlásáról. Ford. Mogyoróssy János. Arad 1884.; Erdélyi László: A mohácsi vész kora. Bp. 1941.; Fraknói Vilmos: II. Lajos udvara. Bp. 1878.; Székely György: A török hódítók elleni védelem ügye a Dózsa parasztháborútól Mohácsig. = Századok. 1952.; Pataki: Tm kalauz.

LÁSZLÓ (LÖWI) Andor (Simontornya,

? —

A munkásmozgalom

Som, 1919. augusztus 30.) mártírja.

I r o d a l o m : Hentaller Károly: Jelentés a fehérterror krónikájából. == Népszava. 1919. október 2.; A határban a halál kaszál. Fejezetek Prónay Pál n a p l ó j á b ó l . Bp. 1963.; K. B a l o g :

LAJTHA László (Bp., 1892. június 30. — Bp., 1963. február 16.)

LÁSZLÓ Edo Dezső

Zeneszerző, népzenekutató, Kossuth-díjas. A népzenei hagyományok feltárása során rendkívül értékes gyűjtő-, és kutatómunkát végzett. Tolna megyében Bogyiszlón és Öcsényben készített népzenei felvételeket.

(Simontornya, 1859. május 5. — Bp., 1933. március 15.) Vegyész, borász. Tanulmányai elvégzése után Franciaországban a borászat kérdéseivel foglalkozott. 1886-ban a műegyetem tanára lett.

-

LÁSZLÓ

Számos cikke, t a n u l m á n y a j e l e n t meg a borászat témaköréből. M ű v e i : Magyarországi agyagok chemiai és mechanikai elemzése. Bp. 1886.; A bor extrakt t a r t a l m á n a k gyors meghatározása. == Borászati Lapok. 1890.; A természetes és gyártott bor felismerése. = Természet Tudományi Közlemények. 1893.; A bortörvény ügyéről. = Természet Tudományi Közlemények. 1895.; Borászatunk fejlődése. = Borászati Lapok. 1920. I r o d a l o m : Hajós G ö r g y : A borvizsgálat magyar úttörői. = Országos Borminősítő Intézet Évkönyve. 1952—1962. Bp. 1963.; RNL.; MÉL. Megjegyzés: László Ede a l a k j a : Lőwy Ede Dezső.

Dezső

névváltoztatás

előtti

név-

LÁSZLÓ János

46

-

LEOPOLD

től Sárszentlőrincen, később Bonyhádon, 1873tól Budapesten gimnáziumi tanár. Nyelvtudományi cikkei, tanulmányai a Magyar Nyelv, a M a g y a r Nyelvőr és a Budapesti Szemle című l a p o k b a n jelentek meg. A legjelentősebbek Arany Jánosról írt dolgozatai. Verses és prózai műfordításokat is készített. Iskolai tankönyveket is írt. M ü v e i : Disznóták. Tréfás versek. Bp. 1888.; Toldi, nyelvi és tárgyi bő magyarázatokkal. Bp. 1882.; Arany-magyarázatok. = M a g y a r Nyelv. 1905-től. I r o d a l o m : Balassa József: Lehr Albert. = Nyugat. 1923.; Fenyő M i k s a : Lehr Albert. = Nyugat. 1924.; Császár Elemér: Lehr Albert. = A k a d é m i a i Értesítő. 1929.; MIL.; MÉL.

(Simontornya, ? — Simontornya, 1924.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : A határban a halál kaszál. n a p l ó j á b ó l . Bp. 1963.; K. Balog: Éh.

Fejezetek Prónay

Pál

Műfordító. Sopronban és a hallei egyetemen h a l l g a t o t t teológiát és filozófiát. Pozsonyban tanított hazatérése után. Versei és irodalmi tárgyú cikkei a korabeli l a p o k b a n jelentek meg. Angol, francia és olasz költőktől fordított. M a gyarra fordította Shakespeare: Perikies és IV. Henrik című drámáit. M u n k á i többségét Lőrinczi Zsigmond néven tette közé.

LÁTRÁNYI István (Ismeretlen, ? — Dombóvár, 1921.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : A két f o r r a d a l o m . ; K. B a l o g :

Éh.

LAUFF Sándor (Bátaszék, 1884. —

? 1919. ? )

A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : K. B a l o g :

I r o d a l o m : M I I . ; MÉL.; RNL. Megjegyzés: A Magyar irodalmi lexikon mond születési helye: Sárszentmiklós.

Éh.

LÁZÁR J. Pál (Újpest, 10.)

1912. —

Szekszárd,

1970.

december

I r o d a l o m : Tolna megyei képzőművészek. Szekszárd 1969.: Lázár J. Pál—Simsay Ildikó—Szily Géza kiállítása. Szekszárd 1967.; Csányi László: Lázár Pál h a l á l á r a . = Tolna megyei Népújság. 1970. december 15.

LECHNER Loránd Id. KISMARTY LECHNER Loránd

LEHR Albert 1844. április 25. —

Bp., 1924.

Nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Sopronban t e o l ó g i á t végzett 1865-

szerint

Lehr

Zsig-

LENGYEL János (Kajdacs, 1887. — Kajdacs, 1929.) A munkásmozgalom

Tanár, festőművész, szobrász, fametsző. A képzőművészeti Főiskolán végzett, 1935-ben nyert rajztanári oklevelet. Csók István és Glatz Oszkár tanítványa volt. A szobrászatot Szentgyörgyi Istvántol, a fametszést V a r g a N á n d o r Lajostói t a n u l t a . 1933—1936 között t ö b b fővárosi plakátpályázaton díjazták műveit. Egy főiskolai pályázaton Nemes Marcell d í j a t kapott. 1946b a n költözött Szekszárdra. Részt vett a Tolna megyei Képzőművészek Munkacsoportjának megalakításában. 1963-ban t a g j a lett a Képzőművészeti A l a p n a k . A Képzőművészek DélD u n á n t ú l i Szervezetének is t a g j a volt és Tolna megyei titkára.

(Sárszentlőrinc, május 9.)

LEHR Zsigmond (Sárszentlőrinc, 1841. szeptember 1. — Pozsony, 1871. szeptember 3.)

mártírja.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

LEOPOLD Kornél (Szekszárd, 1865. április 29. —Bp., 1939. július 29.) Ügyvéd, lapszerkesztő. Szerkesztője és kiadótulajdonosa a Tolnavármegye című lapnak. A Közérdek és a Tolnavármegye című lapok egyesülése után az új lap főszerkesztője lett. A Tolnavármegyei Takarék és H i t e l b a n k n á l előbb ügyvéd, 1911-től vezérigazgató. I r o d a l o m : Harminckilenc év. = Tolnamegyei Újság. 1933. július 5.; Dr. Leopold Kornél. = Tolnamegyei Újság. 1939. augusztus 2.; H i r n : Tm fejek.

LEOPOLD Lajos (Szekszárd, 1879. december 5. — 1948.)

Tótvázsony,

Szociológus. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, majd külföldön folytatott hosszabb időn át tanulmányokat. 1928-tól a Közgazdasági Egyetem és c Műegyetem előadója. Kutatásainak eredményeit különféle folyóiratokban tette közzé. M ü v e i : A presztízs. Bp. 1911.; Prestige. A psychological study of social estimates, London 1913.; Aranykapu. 1926.; Elmélet nélkül. Bp, I r o d a l o m : RNL.

LÉVAY-CSEH

-

LÉVAY-CSEH család Földbirtokos család, a Kapós—Koppány birtokaik közé tartozott.

vidéke

47 -

LŐWI

I r o d a l o m : Linek Lajos. = Új Idők. 1897.; Lyka: Linek a Szalonban. = Új Idők. 1907.; M e g h a l t Linek Lajos. Bp. 1941.; ML.; MÉL. Megjegyzés: A Magyar életrajzi lexikon a d a t a i szerint Linek Lajos halálának i d ő p o n t j a : 1941. augusztus.

I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.

LISZT

LIEBBALD Béni (Dombóvár, 1844. szeptember szeptember 8.)

10. —

? 1904.

Gyiimölcskertész, szakíró, tanító, lapszerkesztő. 1862-ben nyert tanítói oklevelet Pécsett. Részt vett a Baranya megyei gazdasági egylet mega l a p í t á s á b a n , egy ideig titkára is volt. Mecsekszabolcs község h a t á r á b a n gyümölcskertészetet létesített. 1883-ban Baranya megye területére vándortanítónak nevezték ki. 1875-től szerkesztője volt a G a z d a s á g i N é p l a p n a k , rovatvezetője a Kert című szaklapnak. M ű v e i : Népszerű földrajz. Pécs 1872.; Népszerű gazdászattan. Balcsa 1872.; A gazda kalauza. Pécs 1875.; Gyümölcsészeti egyveleg. Bp. 1887. Irodalom: Vaday József: Magyar tanférfiak. Békéscsaba 1896.; L i e b b a l d Béni. = A Kert. 1904.; MÉL.

LIEBBALD Gyula Tamás (Morvaország, 1780. t á j á n — Dombóvár, 1846. augusztus 3.) Bölcsészdoktor, orvos. 1806-tól a keszthelyi G e o r g i k o n b a n az állatgyógyászat t a n á r a . 1818ba n az akkor létesült akadémia t a n á r a lett. 1825-től az Esterházy-hitbizomány ozorai urad a l m á n a k főállatorvosa volt. Jelentős a szakirodalmi tevékenysége. M ű v e i : ü b e r die zweckmässeste Methode, d i e Schafe von den Blättern zu sichern. W i e n 1817.; Ratio Studiorum in theoretico — practico scientiarum et artium ruralium . . . W i e n 1824. I r o d a l o m : Süle Sándor: A keszthelyi Georgikon. Bp. 1967.; RNL.; MÉL.

LINDE Konrád (Váralja, 1887. — V á r a l j a , 1936.) Gépész, a Tolna megyei munkásmozgalom kiemelkedő alakja. A M a g y a r Tanácsköztársaság idején a váraljai direktórium elnöke volt. Az ellenforradalom idején Bonyhádra hurcolták és megkínozták. Sírja V á r a l j á n van. I r o d a l o m : K. Balog: na megye.

Tolna megye.; A két f o r r a d a l o m . ;

Tol-

LINEK Lajos (Gyönk, 1859. 1941. július.)

november

17.

—

Cleveland,

Festő, grafikus. Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában végezte. Korán feltűnt hírlapillusztrációival a Borsszem Jankó, Kakas M á r t o n és a Mátyás Deák című l a p o k b a n . A kiállításokon illusztrációkkal, portrékkal szerepelt. 1910-ben kivándorolt Amerikába. Művei a M a g y a r Nemzeti G a l é r i á b a n és a Legújabbkori Történeti Múzeumban vannak.

Ferenc

( D o b o r j á n , 1811. október 1886. július 31.)

22.

—

Bayreuth,

Zeneszerző és zongoraművész. A világhírű zeneköltő gyakori vendége volt Augusz Antal művészetpártoló szekszárdi földbirtokosnak. 18461 október 13-án látogatott először Szekszárdra, majd október 18-án a régi megyeháza nagytermében hangversenyt adott. A város lakosainak ünneplésére este az Augusz-ház nyitott a b l a k a i n át koncertet adott. Első látogatása után szinte évről évre ellátogatott Szekszárdra. Kirándulásokat tett a szomszédos községekbe, a szekszárdi szőlőkbe. Többször játszott az újvárosi és a belvárosi templom o r g o n á j á n . 1870ben hangversenyt adott a Szekszárd-szálló nagytermében. 1876-ban járt utoljára Szekszárdon. A megye iránti szeretete mutatkozik meg levelezéseiben. M ű v e i : Liszt Ferenc műveinek b i b l i o g r á f i á j á t Id. Zenei lexikon. Főszerk. Bartha Dénes. 2. köt. Bp. 1965. I r o d a l o m : Ordas Iván: Liszt Ferenc szekszárdi barátja. = Tolna megyei Népújság. 1967. május 28.; Abay Nemes Gyul a : Liszt Ferenc emléke Pakson. — Tolnamegyei Újság. 1934. november 7.; Ballabás László: Eddig ismeretlen Liszt-ereklye Szekszárdon. = Tolna megyei Népújság. 1972. január 29.: Bodnár István: Liszt Ferenc Szekszárdon. = Tolnamegyei Újság. 1929. április 20.—május 11.; Csekey l i t v á n : Liszt Ferenc Baranyában. = Irodalomtörténet. 1959.; Földes László: Rézkarcok Liszt Ferenc életéből. = Tolnamegyei Újság. 1936. április 11.; Laczó Z o l t á n : Liszt Ferenc több ízben vendégeskedett . . . Augusz A n t a l szekszárdi otthonában. = Muzsika. 1971. 1. szám.; Liszt Ferencről. — Népszabadság. 1961. október 22.; Ordas Iván: Liszt Ferenc Szekszárdon. A toronyszoba lakója. — Bor, paprika és mise. = Tolna megyei Népújság. 1965. április 9.; Rónai Miklós A n d r á s : Honfitársunk: Liszt Ferenc. = Magyar Hírek. 1961. augusztus 15.; Tucsni László: Liszt Ferenc Szekszárdon. = Sárköz. 1956.; A Szekszárdi Kaszinó 90 éve. Szekszárd 1932.; Liszt Ferenc válogatott írásai. 1—2. köt. Bp. 1959.; Liszt (Ferenc): Briefe aus ungarischen Sammlungen. 1835—1886. Ges., erl. von Margit Prahács. Bp. 1966.: Pataki: Tm kalauz.; P a t a k i : Megyénk történelmi.; Bodnár—Gárdonyi: Bezerédj.; B o d n á r : Bezerédj.; ZL.; MÉL.

LŐRINCZI

Ferenc

(Szekszárd, 1846. — Bp., 1898. március 1.) Orvos. Tanulmányai elvégzése után a belügyminisztérium egészségügyi osztályán szolgált. Szépirodalmi munkássága is említésre méltó. A közegészségügy kérdéseivel foglalkozott. Szerkesztője volt a Mátyás Deák című élclapnak 1871—1874. között. M ű v e i : Vezérkönyv közegészségügyi szolgálat terén. Bp. 1882.; A közegészségügyi közigazgatás kézi könyve. Bp. 1890.; Hogyan menthetők meg a tüdőgümőkórosok. Bp. 1895. I r o d a l o m : MÉL. Megjegyzés: Korábbi névalakja Laurencsics Ferenc.

LŐRINCZI Zsigmond Id. LEHR Zsigmond

LŐWI Andor Id. LÁSZLÓ (LÖWI) Andor

LUTTERBERGER

-

MAGYAR

KOVÁCS-család

Imre

(Dunaföldvár, 1791. május 19. — Szabadka, 1871. szeptember 22.) Mezőgazda. A keszthelyi G e o r g i k o n tanára. M a g y a r László Afrika-utazó nevelő a p j a . Jelentős a szakirodalmi tevékenysége. I r o d a l o m : Magyar szám.; MÉL.

Imre.

=

Akadémiai

Értesítő.

1872.

MÁRKUS

sította a kiemelkedő termésátlagot. Itt alakította ki a róla elnevezet talajművelési rendszert.

LUTTENBERGER Ágost Id. TIHANYI Ágost

M A D I KOVÁCS-család Id.

48 -

M ü v e i : Milyen búzát termeljünk? = Köztelek. 1929.; Talajn e d v e s s é g - g a z d á l k o d á s . . . = Mezőgazdaság. 1934.; Der Ackerboden als Biodinamische System. = Bodenkunde und Pflanzenernahrung. 1937. 4. füzet.; A t a l a j életének és táplálóanyag-készletének biztosítása megfelelő talajműveléssel. Bp. 1938.; Szántóföldi vetésforgó. . . Közrem. Hajas József. Bp. 1950.; A t a l a j sekély művelése. Bibliográfiával, kiad. Manninger István. Bp. 1957.; Gazdasági növények termesztése. Társszerző: Bittera Miklós. Bp. 1943.; A lucerna termesztése és védelme. Társszerző: Kemenesy Ernő. Bp. 1966.; Szántóföldi növények á l l a t i kártevői, különös tekintettel a nagyüzemi védekezésre. Bp. 1960.; üzemi növényvédelem. Társszerző: Kacsó András, Kerekes Gyula. Bp. 1963. I r o d a l o m : Bánlaki Sándor: Vetőmagtermesztés. Bp. 1955.; Mezőgazdasági lexikon. Főszerk. Muraközy Tamás. 2. köt. Bp. 1958.; MÉL.

6.

MARCZALIAK MAGYAR László (Szombathely, 1818. november 13. — Ponto do C u j o , 1864. november 9.) Utazó, földrajzi író, az Afrika-kutatás egyik úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tanulmányait Dunafödváron, Kalocsán, Szabadkán végezte. 1843-tól a fiumei tengerészeti iskola h a l l g a t ó j a . M i n t császári tengerészkadét D é l - A m e r i k á b a hajózott. Szolg á l a t á t elhagyva, mint tengerésztiszt, spanyol, argentínai h a j ó k o n . A n g o l á b a n egy afrikai néger fejedelem szolgálatába lépett. 1848-ban egy nagyobb k o n g ó i utat tett. 1849-ben DélA f r i k á b a n telepedett le, feleségül vette a bihéi néger fejedelem leányát. Kereskedelmi útjait földrajzi és néprajzi megfigyelésre használta fel. A bejárt területekről térképeket készített. Utazásairól készített írásait a M a g y a r Tudományos Akadémiának küldte el. M ü v e i : Magyar László délafrikai utazásai. 1849—1857. években. Kiad. Hunfalvy János. Pest 1859.; Magyar László déia f r i k a i levelei és naplókivonatai. Pest 1857.; Rövid utasítás a Moluva vagy Moropuu és Lobálországokról. = Akadémiai Értesítő. 1859.; A d é l a f r i k a i Munda-Evámbo, Lungo és Kapota tartományok általános f ö l d i r a t i vázlata. = A k a d é m i a i Értesítő. 18Ó2. I r o d a l o m : Hunfalvy János emlékbeszéde M a g y a r László fölött. = Budapesti Szemle. 1874. 4. köt.; Thirring Gusztáv: U j a b b adatok Magyar László életrajzához. = Földrajzi Közlemények. 1888.; Thirring Gusztáv: A Dél-Afrikában tett legnevezetesebb utazások rövid vázlata. Bp. 1884.; Bendefy Lászl ó : M a g y a r László. 15 év Dél-Afrikában. Bp. 1934.; Thirring Gusztáv: Magyar László élete és tudományos működése. Bp. 1937. Németh Itare: M a g y a r László A f r i k á b a n . = Élet és Tudomány. 1967. j ú n i u s . ; Németh Imre: Őserdők mélyén. Regény. Bp. 1953.; Bánfy János: M a g y a r László utazásai és k a l a n d j a i . ; Békés: H a z á d n a k . ; Pataki: Megyénk történelmi.

M A N N I N G E R Gusztáv Adolf (Sopron, 1880. j a n u á r szeptember 15.)

11. —

Debrecen,

1954.

Mezőgazdász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. 1909-től Rácbolyon volt gazdatiszt, az első v i l á g h á b o r ú alatt Istriában egy 40 000 kh-as gazdaságot vezetett. 1918-ban a németbolyi és a fürgedi birtokok kormányzója lett. Itt kezdte meg a nemesített búzafajták termesztését és t u d o m á nyosan megalapozott gazdálkodással állandó-

Földbirtokos család. Az A n j u o k korában megkapják királyi adományként a tolnai uradalmat. I r o d a l o m : PNL.; RNL.

MÁRIA TERÉZIA (Bécs, 1717. május 13. — Bécs, 1780. november 29.) 1740-től — 1780-ig Magyarország és Csehország királynője, Ausztria főhercegnője, 1745től német-római császárné. 1777-ben megszüntette a szekszárdi j a v a d a l m a s apátságot és birtokait a nagyszombati egyetem fenntartására rendelte. I r o d a l o m : Marczali Henrik: M á r i a Terézia. = Magyar Történelmi Életrajzok. 18. szám. Bp. 1891.; Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1922.; W e l l m a n n Imre: A jóságos királynő, M á r i a Terézia. = Élet és Tudomány. 1961.; Pataki: Tm kalauz.

MÁRKUS

Dezső

(Paks, 1862. október 15. — Bp., 1912. december 3.) Jogtudós, jogi író, lapszerkesztő. 1894-től az igazsógügymimisztérium munkatársa, 1911-től kúriai bírói rangban. Szerkesztője a Jogi Szemle című szakfolyóiratnak, valamint a Magyar Törvénytár — Corpus juris hungarici című mű miíleneumi emlékkiadasnak. Több forrástanulmányt is írt, és számos döntvénytárnak, a Magyar Jogi Lexikonnak, és Fodor Árminnal közösen a M a g y a r m a g á n j o g I—IV. kötetének szerkesztője volt. Művei: A Pragmatica Santcio lényege. Bp. 1888.; A Corpus juris hungarici és a m a g á n j o g i kodifikáció. Bp. 1889.; A régi magyar eljárás g a l l i a i eredete. Bp. 1899.; Magyar közj o g . Bp. 1906.: A választójog. Bp. 1912.; A végrehajtási törvény. Bp. 1886.; Felsőbíróságaink elvi határozatai. 15. köt. Bp. 1899.; Külföldi Biztosítótársaságok Magyarországon. Bp. 1891.; A házassági jog és anyakönyvi törvény kézikönyve. Bp. 1895.; A p o l g á r i törvénykezési rendtartás kézikönyve. Bp. 1894.; Polgári perrendtartás. Bp. 1895.; A holtkézi törvények Magyarországon. Bp. 1396.; A házasságon kívül született gyermek j o g a . Bp. 1897.; A biztosító magánvállalatokról. Bp. 1900.; A végrehajtási eljárás zsebkönyve. Bp. 1907.; Magyar közjog a hatályban lévő jogforrások a l a p j á n . Bp. 1910.; A választójog. Bp. 1912. I r o d a l o m : RNL.; MÉL. Megjegyzés: A Magyar életrajzi lexikon szerint Márkus Dezső születésének i d e j e : 1862. október 13.

-

MARTON

Sándor

(Lovasberény, 1868. szeptember 3. — mét, 1940. j a n u á r 15.)

Kecske-

Irodalomtörténész, pedagógus. Gyönkön, Debrecenben, Kecskeméten tanított. Kecskemét irodalmi életében jelentős szerepe volt. Értékesek a Katona Józsefre vonatkozó kutatásai, írásai. M ü v e i : A gályarabok története. Bp. 1895.; A kurucvilág énekekben. Bp. 1905.; Katona József költői öntudatossága. Kecskemét 1930. I r o d a l o m : MÉL.

49

MÉREY

-

vezése nemzetközi elismerést váltott ki. Mattyók A l a d á r tervezte a szekszárdi s t r a n d f ü r d ő t is. M ü v e i : Strandfürdők és uszodák létesitése. Bp. 1931. I r o d a l o m : Haidekker János: A szeFszárdi strandfürdő. = Tér és Forma. 1933.; Schmidl Ferenc: Székesfehérvár új strandfürdője. = Tér és Forma. 1934.; MÉL.

MAURER Mihály Id. TEVELI Mihály MAUTNER Gyula (Bp., 1887. — Szekszárd, 1919. augusztus 10.) A munkásmozgalom

(Lengyel,

1935. —

A munkásmozgalom

Bp., 1956. október.) mártírja.

MEGYERCSY

I r o d a l o m : Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben. Bp. 1957.; Haypál Tibor: A hős életútja. Szekszárd 1961.; R. B a l o g : Éh.

MÁTYÁS, I. (Kolozsvár, április 6.)

1443.

február 23. — Bécs, 1490.

1458-tól — 1490-ig Magyarország királya. Mátyás király és családja gyakran felkereste a bátai apátságot, g a z d a g o n megajándékozták a templomot egyházi felszerelésekkel, ruhákkal és más tárgyakkal. Mátyás király 1463 m á j u sában három ízben is j á r t Bátán. Több ízben erélyesen beleszólt az uralkodó osztály vagyonszerző, j o b b á g y s á g o t sújtó viszályaiba. 1476ban megszüntete Döbrenthey Tamás bátaszéki és szekszárdi a p á t törvénytelen vámszedését. Ugyancsak igazságot szolgáltatott, amikor a tolnai lakosokat érte hasonló sérelem. 1463ban és 1468-ban országgyűlést tartott Tolnán. Vitéz János nem értvén egyet Mátyás nyugati politikájával, összeesküvést szőtt ellene. Az összeesküvők fő fészkét, a szekszárdi várat Mátyás 1471-ben leromboltatta. 1482-ben a simontornyai vár t u l a j d o n j o g a , mivel G a r a i utód nélkül halt el, Mátyás királyra szállt. I r o d a l o m : Teleki József: A Hunyadiak kora Magyarországon.; Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak k o r á b a n . : Magyar d i p l o m á c i a i emlékek Mátyás király korából. Bp. 1874—1878.; Fraknói Vilmos: Hunyadi Mátyás király. = Magyar Történelmi Életrajzok. 6. köt. Bp. 1890.; Fraknói Vilmos: Mátyás király levelei. 1—2. köt. Bp. 1893— 1895.; Mátyás király. Szerk. Márki Sándor. Bp. 1900.; Gulyás Pál: Mátyás király könyvtára. Bp. 1916.; Tóth Z o l t á n : Mátyás király idegen zsoldos serege. Bp. 1925.; Bibliotheca Corvina. Mátyás király budai könyvtára. Bp. 1927.; Mátyás király emlékkönyv. 1—2. köt. Szerk. Lukinich Imre. Bp. 1940.; Guoth Kálmán: Mikor született Mátyás király? Kolozsvár. 1943.; Elekes Lajos: Mátyás és kora. Bp. 1956.; Mátyás a kortársak között. Szerk. H. Balázs Éva. Bp. 1957.; Balogh Jolán: Művészet Mátyás király udvarában. Bp. 1966.; Pataki: Megyénk történelmi.; Kiss: Simontornya.; Pataki: Tm kalauz.; RNL.; MÉL.; PNL. Megjegyzés: Több kézikönyv Mátyás király születésének 1440. február 23-i dátummal j e l ö l i .

MATTYÓK

mártírja.

I r o d a l o m : Gondolatok a munkásmozgalmi kiállításon. = Tolna megyei Népújság. 1959. március 20.; A két f o r r a d a l o m . ; K. B a l o g : Éh.

MÁT AI Antal

idejét

Aladár

(Pomáz, 1882. december 28. — Bp., 1960, február 3.) Építészmérnök. Számos sportlétesítményt tervezett, melyek közül a Millenáris Sporttelep ter-

Béla

(Fadd, 1879. december 30. szeptember 30.)

—

Zürich, 1925.

Lelkész, lapszerkesztő. Pécsett, Seregélyesen, D u n a p a t a j o n volt lelkész. Szerkesztője az Ébresztő és a Magyarság című lapoknak. I r o d a l o m : Nyáry Pál: A pécsi református egyház története. Pécs 1908.; Kiss Sándor: Ifjúsági munka a magyar református egyházban. Bp. 1941.; MÉL.

MEHRWERT Ignác (? — Szekszárd, 1891.) Szekszárdi főjegyző. Róla mintázta meg Garay János költő ,,Az obsitos" furfangos diákját. M ü v e i : Jegyzőkönyv. Tolnamegye monographiájának megírásához beszerzett adatokról Szekszárd nagyközséget illetőleg. Paks 1884. I r o d a l o m : Garay János: Az obsitos. Bukarest 1970.; Pataki: Tm kalauz.

MERCY, Claudius Florimund (Lotharingia, 1666. — Itália, 1734. június 29.) Császári fővezér, tábornagy. 1722-ben megvásárolta a hőgyészi u r a d a l m a t Sinzendorf varasdi városparancsnoktól. Magyar lakosokat telepített Kölesdre. Jelentős szerepe volt a mocsaras vidékek egy részének lecsapolásában. Támogatta a selyemhernyó-tenyésztés ügyét is. 1733-ban az itáliai hadszíntérre vezényelték, ahol Parma közelében életét vesztette. I r o d a l o m : Szentkláray Jenő: Mercy Claudius Florimund kormányzata a temesi bánságban . . . = A k a d é m i a i értesítő a történettudomány köréből. Bp. 1909.; Baráti Lajos: Adatok Mercy Klaudius Florimund gr. életéhez. Temesvár 1910.; PNL.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

MERCY, Kolozs Florimund Id. MERCY, Claudius Florimund

MÉREY Mihály

( ? ) Szekszárdi apát. Mérey Mihály az utolsó szekszárdi javadalmas a p á t , Mária Terézia királynő 1777-ben megszüntette a szekszárdi javadalmas apátságot. I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.

-

MERKL

50

-

MOLNÁR

MERKL József

MIKLÓS István

(Tolna, 1811. — Tolna, 1887.) Zeneszerző. Első szerzeményét Tolnán adták elő, később Kalocsára került mint altista. 1829ben Bécsben J. Drechsler növendéke volt. 1831ben tért vissza Pestre, ahol Serwaczynski Stanislaw-val és Dömény Sándorral m a g á n zenet a n o d á t alapított.

(Ozora, 1898. — Ozora, 1947. december 21.)

I r o d a l o m : Bartalus: M e r k l József. *= Ország Tükre. 1862. 12— 14. szám.; ZL.

MÉSZÁROS Ede (Fehértemplom, 1889. cen, 19Ó4. július 22.)

március 18. —

Debre-

Klasszika-filológus, egyetemi tanár. 1919-től 1927-ig a dombóvári gimnázium tanára. Tan u l m á n y a i b a n f ő l e g a görög és latin filológiával és a középkori latinság problémáival foglalkozott. M ű v e i : Smyrnai Bion. = Egyetemes P h i l o l ó g i a i Közlöny. 1913.; A horatiusi satira sermója. Pécs 1932.; A kétezeréves Q u i n t u s Horatius Flaccushoz, Pécs 1935.; Sopianae,- Pécs rómaikori neve. = Egyetemes Philológiai Közlöny. 1936.; Verg i l i u s eschatológiájához. =» Egyetemes P h i l o l ó g i a i Közlöny. 1936.; Q u a ratione Anonymus Hungarus in conscribendis Gestis suis Sacra Scriptura usus sit. Quinqueeclesiae. 1936.; Decimus Junius Juvenalis életéhez. = Egyetemes Philológiai Közlöny. 1937.; A magyarországi középkori latinság f ő b b sajátosságai. = Műhely. 1937—1939.; De cultu litterarum et de l i n g u a Latina Hungáriáé medii a e v i : Per lo studio e l'uso d e latino. Roma 1940.; Vergilius és az őskeresztény feliratok. = Egyetemes P h i l o l ó g i a i Közlöny. 1941.; Horatius rusticus. = Antik Tanulmányok. 1955. Irodalom: MÉL

MÉSZÁROS

Gyula

(Szakcs, 1883. március 28. — New York, 1957.) Etnográfus, orientalista, költő, egyetemi tanár. 1904—1906-ban török nyelvi tanulmányokat folytatott Konstatinápolyban, m a j d a Volga vidéki csuvasok és tatárok között folklórgyűjtéssel foglalkozott. Hazatérve a M a g y a r Nemzeti Múzeum munkatársa lett. Többször j á r t külföldön, 1932-ben a Műemlékek Országos Bizottságának lett a munkatársa. 1951-től New Yorkban élt. Néprajzi népköltés gyűjtése, főleg csuvas a n y a g a képvisel tudományos értéket. M ü v e i : Csuvas népköltési gyűjtemény. 1—2. köt. Bp. 1909— 1912.; Török költők. Műfordítások. Bp. 1910.; M a g n a Ungaria, a baskír—magyar kérdés. Bp. 1910.; A Boszporusz partján. B d . 1911.; Die Pakhy-Sprache. Chicago. 1934.; Ciprus-lombok a l a t t . Pécs 1905. I r o d a l o m : MIL.; MÉL. Megjegyzés: Művelnek egy részét M . Gy. és Fuád Eminuddin álnéven írta.

A munkásmozgalom

kiemelkedő

harcosa.

Irodalom: Tolna megye.; K. B a l o g : Éh.

MIKLÓSI-MUTSCHENBACHER

ödön

(Szekszárd, 1881. szeptember 10. — Szekszárd, 1942. április 20.) Festő és illusztrátor. Az Iparművészeti Iskolában és a Mintarajziskolában végzett t a n u l m á nyai után Szekszárdon dolgozott. Művei t ö b b ségben figurális kompozíciók és tájképek. Élelapokba is gyakran rajzolt. I r o d a l o m : Miklósi Ödön festőművész kiállításának megnyitása. = Tolnamegyei Újság. 1933. december 2.; Miklósi Ö d ö n . = Tolnamegyei Újság. 1942. április 22.; H i r n : Tm fejek.; ML.

MISKOLCZI

Gáspár

(Alsónyék, ? — Alsónyék-Pörböly, 1919. április.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

MISZLAI János (Szilasbalhás, 1901. március 2. — ? 1943.) Kőműves. 1925-től 1929-ig t a g j a volt a Szociáldemokrata Pártnak, majd kilépett a pártból, miután nem értett egyet a p á r t politikájával. Később kapcsolatba került az ozorai illegális szervezettel, sajtóanyagukat olvasta, azokat továbbítota. Ezért, 1935-ben a pécsi törvényszék elítélte. 1942. tavaszán munkaszolgálatra vonultatták be. A Don vidékére vitték, ahol nyoma veszett. I r o d a l o m : K. Balog megyei Levéltár.

MOHAI

Miszlai

János.

Kézirat.

Tolna

István

(Nagydorog, A

János:

1922. —

munkásmozgalom

Miskolc, 1956. október.) mártírja.

I r o d a l o m : Ellenforradalmi erők a magyar nyekben. 3. köt. Bp. 1957.; K. B a l o g : Éh.

októberi

esemé-

MOL.ETZ Géza (Sásd, 1888. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh,

mesziegnyei SZERECSEN-család CSEN-család

Id.

SZERE-

MIHALIK Gézáné sz. Bertalan Margit (Bp., 1881. — Paks, 1919. augusztus 13.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : Kioltott fáklyák. Emlékezések a fehérterror pedagógus-áldozatairól. Szerk. Bihari Mór. Bp. 1963.; K. B a l o g : Éh.

MOLNÁR

György

(Nagykanizsa, 1887. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom

mártírja.

Irodalom: A nép sarkára állt. = Tolna megyei Népújság. 1969. március 13.; Simon Károly: Nyolcvanöt éve született Molnár György. — Tolna megyei Népújság. 1972. június 11.; Kioltott Fáklyák. Emlékezés a fehérterror pedagógus-áldozataira. Szerk. Bihari Mór. Bp. 1963.; A két f o r r a d a l o m . ; K. B a l o g : Éh.

MOLNÁR

-

51

MOLNÁR István

MÜLLER József

(Kajdacs, 1906. augusztus 10. — Kajdacs, 1954. szeptember 24.)

(? — Tolna, 1850-es évek.) Zeneszerző, karmester. 1848-ban a Pesten á l l o másozó 62. es. kir. ezred karmestere volt. Számos induló szerzője. Táncdarabokat, csárdásokat s egyéb zeneműveket hangszerelt katonazenekarokra.

Földműves, a kajdacsi termelőszövetkezet elnöke A termelőszövetkezeti mozgalommal szemben álló erők áldozata lett. I r o d a l o m : Kajdacsi községi tanács anyakönyve.

I r o d a l o m : RNL.; ZL.

MOLNÁR József (? —

MÜLLER József

? 1919. augusztus.)

Vadőr. A kalocsai érsekséghez tartozó gemenci erdőség hátfői részén volt alkalmazott. A fehérek 1919. augusztusában kivégezték. I r o d a l o m : K. Balog megyei Levéltár.

János:

Molnár

József.

Kézirat.

Tolna

A törökök kiűzése után megkapta a zombai urad a l m a t Dőry Lászlóval közösen. I r o d a l o m : RNL.; Pataki: Tm kalauz.

Izsó

(? — Dunaföldvár, 1919. augusztus 20.) Kereskedő. Bölcskei vegyeskereskedő. Az ellenforradalmárok elfogták, és Dunaföldvárott agyonlőtték. Tevékenysége ismeretlen. Irodalom: K. Balog megyei Levéltár.

János:

Morgenstern

Izsó. Kézirat.

Tolna

A munkásmozgalom kiemelkedő

Tolna, 1963. harcosa.

Irodalom: K. B a l o g h : Éh.

(Döbrököz, 17.)

1898. —

Döbrököz,

1969.

március

Földműves, népi hírversíró. 1919-ben vöröskatona volt. A Horthy-korszak idején kivándorolt Kanadába. Verseit a k a n a d a i magyar újságok is közölték. Munkásságát Illyés Gyula t ö b b írásában méltatta. I r o d a l o m : M e g h a l t Nagy Kovács Népújság. 1969. március 18.

István.

—= Tolna

megyei

NAGY László (Kunhegyes, 1816. június 9. — Bp., 1875. május 6.)

MOYS-nemzeSség Főúri család. Dombóvár-Tüske pusztán állt a Moys nemzetség monostora. IV. Béla és Kun László király uralkodása idején nádori méltóságot viselt. Tagjai alapították az á b r a h á m i monostort. Majos község névadója. I r o d a l o m : Szőke Sándor: RNL.; Pataki: Tm kalauz.

—

NAGY KOVÁCS István

MONASZTERLY-család

MORGENSTERN

(Tolna, 1894. szeptember 23. j a n u á r 13.)

Dombóvár.

MUTSCHENBACHER ö d ö n SCHENBACHER Ö d ö n

2.

Id.

kiad.

Bp.

1971.;

MIKLÓSI-MUT-

Pedagógus, szakíró, lapszerkesztő. Debrecenben végezte teológiai tanulmányait. 1852-től a kisújszállási algimnázium tanára, 1858-tól a nagykőrösi tanítóképző igazgatója. 1868-ban Tolna és Baranya vármegye, 1872-ben Pest megye tanfelügyelőjévé nevezték ki. Szerkesztője a Protestáns Népiskolai Közlönynek. Szakcikkeket és p e d a g ó g i a i tanulmányokat írt. M i i v e l : Vezérkönyv 1871. Irodalom: MÉL.

a

magyar

nyelvtan

tanításához.

Buda

NÉMETH Ferenc (Paks, 1900. — ? 1944.
MÜLLER Adolf (Tolna, 1801. október 7. — 29.)

Bécs, 1886. július

Zeneszerző. A Theater an der W i e n karmestere volt. 640 színpadi műhöz komponált zenét. Magyarországon is népszerű volt. I r o d a l o m : RNL.; ZL.

MÜLLER Adolf (Ismeretlen, 1876. — Tamási, 1919. május 31.) A munkásmozgalom I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

mártírja.

A munkásmozgalom

mártírja.

Irodalom: K. B a l o g : Éh.

NÉMETH Gyula (Zalaszentistvánd, 1882. j a n u á r szárd, 1965. június 11.)

14. —

Szek-

Lelkész. Munkásságának eredménye, hogy Szekszárdon felépült az evangélikus templom, paplak és iskola. A t e m p l o m o t Kapi Béla püspök szentelte fel 1928-ban. Jelentős szakirodalmi és közéleti tevékenységet fejtett ki. Irodalom: H i r n : Tm fejek.

NICKY-csalód

-

52 -

OZORAI

O R O S Z Sándor

NICKY-család Főúri, f ö l d b i r t o k o s család. T o l n a letén is voltak birtokaik.

megye

terü-

I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.

( D u n a f ö l d v á r , 1889. — Szekszárd, 1937. november 26.) A munkásmozgalom Irodalom: log: Éh.

NOSZLOPY

I r o d a l o m : Noszlopy Tivadar: Elmúlt i d ő k b ő l . Kaposvár 1910.: Noszlopy Antal visszaemlékezései. Szerk. és bev. Vörös Károly. = Századok. 1953.: Szabó G y u l a : Noszlopy Gáspár, az 1848—49-i magyar szabadságharc Somogy megyei partizánvezére. Kaposvár 1953.; Borsi—Darázs József: Noszlopy Gáspár a forradalom k a t o n á j a . = Tiszatáj. 1953. 4. szám.; RNL.; MÉL.

László

(Ismeretlen, 1870. — tus 10.) A munkásmozgalom

Szekszárd,

1919. augusz-

mártírja.

I r o d a l o m : Kövendi Sándor: A p r o l e t á r d i k t a t ú r a Szekszárdon = Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; K. B a l o g : Tolna meg y e . ; A két f o r r a d a l o m . ; K. Balog: Éh.

ONDRUK

mártírja.

Újság

1937. szeptember

25.;

K.

Ba-

Gáspár

(Vrácsik, 1822. — Pest, 1853. március 3.) Kormánybiztos, katona. 1849 tavaszán Somogy és Tolna megye kormánybiztosa, a megyei n é p felkelés egyik szervezője. 1849. á p r i l i s á b a n sikeres h a d j á r a t o k a t vezetett, d e a cári t ú l e r ő e l ő t t kénytelen v o l t m e g h á t r á l n i . A s z a b a d s á g h a r c leverése u t ó n b u j d o s o t t , 1850 á p r i l i s á b a n e l f o g t á k , de az ítélethozatal e l ő t t ismét m e g szökött. 1852-ben ismét e l f o g t á k és a császár e l l e n i szervezkedés résztvevőivel együtt Pesten kivégezték.

OCSKÓ

Tolnamegyei

István

( B a g o t a , 1904. o k t ó b e r 1. — O z o r a , 1946.) Napszámos. O z o r á n került k a p c s o l a t b a a b a l oldali szervezettel. Nem bizonyítható, hogy t a g j a lett volna e c s o p o r t n a k , d e s z i m p á t i á j á t bizonyítja, hogy a k o m m u n i s t a sajtótermékeket olvasta, a z o k a t t o v á b b í t o t t a . 1935-ben a pécsi törvényszék elítélte. A közvélemény m i n t b a l o l d a l i érzelmű személyt t a r t o t t a nyílván. A f e l s z a b a d u l á s t követő i d ő k b e n betegsége m e g a k a d á l y o z t a a b b a n , hogy aktív p o l i t i k a i tevékenységet fejtsen ki. I r o d a l o m : K. Balog megyei Leváltár.

János:

Ondruk

István.

Kézirat,

Tolna

O R B Á N Antal (Pusztakalán, 1887. április 24. — v e m b e r 27.)

B p „ 1940. no-

Szobrász. Budapesten, M ü n c h e n b e n , Párizsban és Brüsszelben t a n u l t . Éveken á t külföldi ezüst és k e r á m i a g y á r a k tervezője, 1919-től a b u d a pesti Iparművészeti Főiskola t a n á r a . A szekszárdi, t o l n a i és d u n a f ö l d v á r i I. v i l á g h á b o r ú s á l d o z a t a i n a k emlékszobor a l k o t ó j a . Több művét őrzi a Nemzeti G a l é r i a . I r o d a l o m : Meghalt a szekszárdi, t o l n a i és dunaföldvári emlékszobrok alkotóművésze. — Tolnamegyei Üjság. 1941. j a n u á r 1.; H i r n : Tm fejek.; ML.

OTTENDORF (17.

Henrik

század.)

Császári mérnökkari tiszt, a törökökhöz k ü l d ö t t követség egyik vezetője 1663-ban. Ú t i n a p l ó j á b a n beszámolt Tolna m e g y é r ő l is. M ű v e i : Budáról Belgrádba 1663-ban. Ford. kiad. és bev. Hermann Egyed. (Szekszárd) 1943. I r o d a l o m : Vármegyénk 1663-ban. Tolnamegyei Újság. 1943. május 12.; P a t a k i : Tm kalauz.

OZORAI

Imre

( O z o r a , 1500—1510. körül. — ?) Reformátor, író. A krakkói és w i t t e n b e r g i egyet e m e k e n t a n u l t . H a z a t é r é s e után a Tiszántúl t ö b b v á r m e g y é j é b e n volt p r é d i k á t o r . Ö írta az első protestáns szellemű magyar nyelvű könyvet. N é p i e s ízű, m a g y a r nyelven írt m u n k á i b a n a l u t h e r i r e f o r m á c i ó szükségességét bizonyított a . í r á s a i b a n kifejezésre j u t t a t t a a m a g y a r ref o r m á c i ó t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i t e n d e n c i á i t . Művel: De Christo et eius ecclesia, item de Antichristo eiusque ecclesia. Krakkó 1535. Ú j kiadása Varjas Béla sajtó a l á rendezésében, Nemeskürty István tanulmányával. Bp. 1961. I r o d a l o m : Rupp Kornél = Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. 1896.; Révész Imre: Krisztus és Antikrisztus. (Ozorai Imre és műve.) Debrecen 1928.; Horváth János: A reformáció jegyében. Bp. 1953.; Klaniczay T i b o r : A magyar reformáció irodalma. = Reneszánsz és barokk. Bp. 1961.; M I L . ; PNL.; RNL.; MÉL.

OZORAI

Pipo

(? 1369. — Lippa, 1426. d e c e m b e r 27.) Kincstartó, Szörényi bán. Elszegényedett f i r e n zei c s a l á d b ó l származott. 1382-ben egy B u d á n m ű k ö d ő firenzei kereskedő alkalmazottjaként került M a g y a r o r s z á g r a . 1387-ben Z s i g m o n d király s z o l g á l a t á b a lépett. Az O z o r a i c s a l á d n e vet o n n a n k a p t a , hogy feleségül vette O z o r a i B o r b á l á t és e réven Tolna megyében, O z o r á n h a t a l m a s birtoka lett. A h a r c o k b a n is kitüntette m a g á t , híressé vált a törökök e l l e n i h a d műveleteivel, amelyekkel H u n y a d i e l ő t t elhárítja az országot f e n y e g e t ő veszedelmet. Katonai sikerei kora kiváló hadvezérei közé emelik. H u n y a d i János a l a t t a kezdte k a t o n a i p á l y a f u tását. Rokonságát fényes á l l á s o k b a juttatta: testvére z á g r á b i , később n a g y v á r a d i püspök, unokaöccse pécsváradi, m a j d kalocsai érsek. Pártolta a művészetet. M a g á h o z hívta Olaszország egyik híres építészét, Annamantit és M a s o l i festőt. Ö k díszítik O z o r á n e m e l t korareneszánsz stílusú p a l o t á j á t . O z o r á n a k mezővárosi p r i v i l é g i u m o t szerzett. Székesfehérvárott t e m e t k e z ő k á p o l n á t építtetett, L i p p á n k ó r h á z a t

-

ÖRFFY

I r o d a l o m : Vita d l messer Philippp Scolari. Archivio storico Italiano. IV. Firenze 1843.; Poggio J a k a b : Vita d i messer Filippo Scolari s i t t a d i o Fiorentino. Firenze.; Venzel Gusztáv: Ozorai Pipp. = A k a d é m i a i Értesítő. 1859.; Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora. Bp. 1953.; Ozora, Járási Múzeum. Múzeumi évkönyv. 1960. Ozora 1960.; Teleki-család oklevéltára. = M a g y a r Történeti Tár. XM.; Schönberr: Az Anjou-ház örökösei.; Tarczai György: Masolino. Regény. Bp. 1903.; RNL.; P a t a k i : Megyénk t ö r t é n e l m i . ; Pataki: Tm kalauz.; MÉL. Megjegyzés: Ozorai Pipo olasz családi neve: Filippo Scolari.

ÖRFFY-család A család tagjainak jelentős társadalmi és közéleti szerepe volt Tolna megye életében, de részt vettek az országos politikaj életben is. örffy Gyula tiszti főügyész volt. örffy Imre ügyvéd, Szekszárd város országgyűlési képviselője, Tolna megye felsőházi tagja, örffy Lajos orvos, a szülésznőképző iskola vezetője Szombathelyen és Szekszárdon. Örrfy Lajosné (Nászay Teréz) zongoratanárnő, Bartók Béla tanítványa volt. A család előneve: görbői. I r o d a l o m : ö z v . ö r f f y Lajosné. = november 10.; H i r n : Tm íejek.

Tolnamegyei

Újság.

1937.

PADOS János (Dunaföldvár, 1820. június 21. — mic, 1892. június 22.)

Nemestörde-

Pap, orvos. A teológiát Székesfehérvárott végezte. A szabadságharcban mint tábori lelkész vett részt. A szabadságharc bukása után 6 évi várfogságra ítélték. Nagyobb európai körutat tett az orvosi intézmények tanulmányozása céljából. Jelentós szakírói és műfordítói tevékenysége. M ü v e i : Machiavelli Értekezések Titus Livius római történeteinek X. első könyve fölött. Ford. Pados János. Pest 18Ó2.; A rómaiak nagysága és hanyatlása. Montesquieu után ford. Pados János. Pest 1856.; Úti jegyzetek levelekben. Pest 1863.; Utazási napló. Bp. 1890. I r o d a l o m : Pados János tudományos cikket írt. = Tolnamegyei Újság. 1930. szeptember 6.; Károssi Pál: Arcképek. Az orvos-pap. = Tolnamegyei Újság. 1930. szeptember 6.; A g á r d i Ferenc: A nagyvilág magyar vándorai. Bp. 1955.; MÉL.

53

-

PALKOVICS

zők g a l é r i á j a . Bp. 1919.; ö r e g lány. Bp. 1929.; Salazar. Életrajz. Bp. 1941.; Pualu a fóka. Bp. 1942.; Szellem. Bp. 1919.; Kalap. Bp. 1921.; Házasságközvetítő. Bp. 1921.; A gyászruhás hölgy. Bp. 1924. I r o d a l o m : Havas Gyula: Pajzs Elemér. Nyugat. 1913.; Szabó Dezső: Pajzs Elemér. = Nyugat. 1915.; MIL.; MÉL.

PAKOS-család Földbirtokos család, Rátót nembeliek. Paks a birtokaik közé tartozott, mely nevét is a Pakoscsaládról kapta. I r o d a l o m : PNL.; RNL.; Pataki: Tm kalauz.

PALÄGYI

Menyhért

(Paks, 1859. december 16. — Darmstadt, 1929. július 14.) Filozófus, irodalomtörténész, kritikus. A budapesti műegyetemen számtan—fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Az egyetemi évei alatt írt matematikai értekezéseit a Magyar Tudományos Akadémia adta ki. Később az irodalommal és a bölcsészettel foglalkozott. 1882-ben az Irodalmi Lapok, 1887-ben az Új Nemzedék, 1896—1897-ben a Jelenkor című lapok szerkesztője. 1919-től Darmstadt-ban élt, ahol egyetemi tanár volt. M ü v e i : Vonalgeometriai tanulmányok. Bp. 1880.; Az ész törvénye. Bp. 1896.; Madách Imre élete és költészete. Bp. 1900.; Neue Theorie des Raumes und der Zeit. Lipcse 1901.; Kant und Bolzano. H a l l e 1902.; Die Logik auf dem Scheidewege. Berlin 1903.; Az ismeretlen alapvetése. Bp. 1904.; Naturphilosophische Vorlesungen. Charlottenburg 1907.; Theorie der Phantasie. Bp. 1908.; Petőfi. Bp. 1909.: Die Relativitätstheorie in der modernen Physik. Berlin 1914.; Marx és tanítása. Bp. 1920.; Melchior Palágyi's gesammelte Schriften. 1—3. köt. Lipcse 1925—1926. I r o d a l o m : Tardos—Krenner Viktor: Emlékezéseim Palágyi Menyhértre. — Nyugat 1924.; Komlós A l a d á r : Palágyi Menyhért. = M a g y a r Csillag. 1943.; Solt H u g ó : Palágyi Menyhért bölcselete. Bp. 1943.; Komlós A l a d á r : Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében. Bp. 1956.; M I L . ; MÉL. Megjegyzés: A Magyar irodalmi lexikon a d a t a i szerint Palágyi Menyhért születésének i d ő p o n t j a : 1859. december 26., halálának i d ő p o n t j a : 1924. július 14.

PÁLINKÁS János Mihály PAJZÁN Dávid (19. század első fele. — ?) Festő. Gyönkön, 1855—1857-ben Nagykőrösön volt rajztanár. 1857 után Pestre költözött. Arcképeket, csendéleteket, életképeket festett. A Pesti Műegyletben állította ki a képeit. Irodalom:

ML.

PAJZS Elemér (Tolna, 1894. április 28. — Bp„ 1944.) Iró, újságíró. A budapesti egyetemen végezte tanulmányait, majd több napilap külföldi tudósítója lett. Orosz, német, svéd regényeket fordított. Kabarédarabokat, elbeszéléseket, regényeket írt. Szerkesztője volt a Fantasztikus könyvtár című sorozatnak. M ű v e i : Flórián viaskodása a nővel. Bp. 1913.; Cirkusz. Bp. 1915.; Az aggegény Pinterics. Békéscsaba 1917.; Kabarészer-

(Fadd, 1859. — Fadd, 1919. augusztus 29.) A munkásmozgalom mártírja. Irodalom: A két f o r a d a l o m . ; K. B a l o g : Éh.

PALKÓ Józsefné sz. Zaicz Zsuzsanna (Andrásfalva, 1882. március 18. 1965. március 4.)

—

Kakasd,

Mesemondó. A bukovinai székelyekkel a Tolna megyei Kakasd községben telepedett le. 1954. augusztus 20-án a „népművészet mestere" kitüntetést nyerte el mesemondása elismeréséül. Irodalom: Dégh 1955. 1960.

PALKOVICS

Linda:

Kakasdi

népmesék.

1—2.

István

(Tamási, 1899. — Mauthausen, 1944.) A munkásmozgalom mártírja. I r o d a l o m : Tolna megye.; K. B a l o g :

Éh,

köt.

Bp.

-

PALKOVITS

PALKOVITS

Főhadbiztos. A R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c i d e j é n Z a l a , Somogy, T o l n a és Barainya kuruc h a d biztosa. Jelentős szerepe volt a s i m o n t o r n y a i v á r megerősítésének és e l l á t á s á n a k biztosításában. Tolna megye a Rákóczi-szabadságTolna megye történetéből. 2. SzekSimontornya. is írták, Palkovics névalakban.

PAP József Id. SOBRI Jóska

PAPAI Pál

( ?) Ferences szerzetes. Pápai Pál másolta az ozorai ferences b e g i n á k részére a Kulcsár-kódexet. I r o d a l o m : Boros A l á n : Zsoltárfordítás a kódexek korában. Bp. 1903.; Timár K á l m á n : Néhány ferencrendi írónkról. = Irodalomtörténet. 1914.; Timár K á l m á n : Dunántúli magyar kódexek sorsa. = Pannónia. 1935.; M I L . ; Pataki: Tm kalauz.

PATAI P. Sámuel ( D u n a p a t a j , 1600. körül — T o l n a , 1662. körül) Református püspök. T o l n á n rektor, 1630-tól S o l t o n , 1634-től T o l n á n p r é d i k á t o r , e g y b e n a t o l n a i egyházmegye esperese. 1653—1657. között d u n a p a t a j i p r é d i k á t o r . M ű v e i : A Duna-mellék táns Szemle. 1895. I r o d a l o m : MÉL.

PÁVAI VAJNA

-

PERCZEL-család

PAVEL Ágoston

Ferenc

( ?)

I r o d a l o m : Bánkúti Tmre: harcban. = Tanulmányok szárd 1969.; PNL.; Kiss: Megjegyzés: Nevét cs-vel

54

reformációjának

története. =

Protes-

Ferenc

( V a s h i d e g k ú t , 1886. augusztus 28. — hely, 1946. j a n u á r 2.)

Szombat-

Nyelvész, etnográfus, műfordító, költő. 1911-től T o r d á n , 1913-tól 1919-ig D o m b ó v á r o t t , 1919-től S z o m b a t h e l y e n t a n á r . 1924-től vezetője a Vasv á r m e g y e i M ú z e u m könyvtárának. 1933-ban m e g i n d í t o t t a a Vasi Szemle című l a p o t , mely később D u n á n t ú l i Szemle cím a l a t t j e l e n t m e g . Nyelvészeti m u n k á s s á g á n a k f ő t e r ü l e t e a M u r a vidéki szlovén nyelvjárás volt. Kiváló ismerője és f o r d í t ó j a volt a szlovén i r o d a l o m n a k . M ű v e i : A vashidegkúti szlovén nyelvjárás h a n g t a n a . Bp. 1909.; A l e g ú j a b b vend i r o d a l o m nyelve. = Nyelvtudomány. 1916.; Vend szöveggyűjtemény és az e d d i g i gyűjtések története. = Nyelvtudomány. 1916.; Nyílttűzhelyi konyhák a hazai szlovénoknál. = Néprajzi Értesítő. 1927.; Vak völgy ölén így zsolozsmázok. Versek. 1933.; Felgyújtott erdő. Versek. 1936.; Pavel Ágoston versei. Bp. 1935.; Őrségi képek. Szombathely 1937.; Riasztás a Vendvidéken és az Őrségben. Bp. 1942. I r o d a l o m : Radnóti Miklós: Pavel Ágoston, = Nyugat. 1937.; Pavel Ágoston emlékkönyv. Szombathely 1949.; V. Novak: Ágoston Pavel. Ljubjana 1956.; Kovács Péter: Pavel Ágoston emlékezete. = Köznevelés. 1956. 8. szám.; Dömötör Sánd o r : A Vasi (Dunántúli) Szemle tizenegy éve. 1933—1944. Szombathely 1957.; Angyal Endre: Ágoston Pavel. — Slavica. Debrecen 1961.; Kuntár Lajos: Pavel Ágoston. = Könyvtáros. 1963. 11. szám.: Kerecsényi Dezső: Pável Ágoston. = Protestáns Szemle. 1933.; Szabó Richárd: Pável Ágoston. = Protestáns Szemle. 1936.; Hein T á d é : Pável Ágoston lírája. Szombathely. 1941.; Dunántúli Szemle: Pável Ágoston emlékszá ma. 1949.; Palkó István: Vasi elet es i r o d a l o m . 1957.; Pavel dr. Ágoston. Előadások gyűjteménye . . . Szombathely — Murska Sobota 1967.; Weöres Sándor: Pável Ágoston. — Nyugat 1934.; Weöres Sándor: Pável Ágoston emlékének. Vers. Bp. 1957.

PÉCSIK ? (19. század.) Gráci műépítész. A szekszárdi zsidó hitközösség mór stílusú t e m p l o m á n a k tervezője. I r o d a l o m : H i r n : Tm fejek.

( C s o n g v a , 1886. március 6. — Szekszárd, 1964. j a n u á r 12.) Geológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa. T a n u l m á n y a i befejezése után, 1911-ben a Selmecbányái a k a d é m i á n t a n á r s e g é d , később erdélyi, horvátországi, 1918-tól a dunántúli szénhidrogén-kutatásokban volt jelentős szerepe. 1930-ban a F ö l d t a n i Intézet főgeológusa. Munkássága elsősorban a tektonika, a k ő o l a j f ö l d t a n és a v í z f ö l d t a n t e r ü l e t é r e t e r j e d t ki. A h a z a i k ő o l a j - és f ö l d g á z k u t a t á s egyik úttörője volt. Több j e l e n t ő s hévíz f e l t á r á sa is a nevéhez fűződik. Számos t a n u l m á n y t írt, melyek a F ö l d t a n i Közlönyben és Bányászati és Kohászati L a p o k b a n j e l e n t e k meg. M ű v e i : Az Erdélyi Medence Északnyugati peremének tektonikai viszonyai. = Földtani Közlemények. 1913.: A Dunántúl f ö l d g á z és petróleum kincseiről. = Bányászati és Kohászati Lapok. 1919.; A földkéreg l e g f i a t a l a b b tektonikus mozgásairól. = Földtani Közlemények. 1925.; Magyarország hévizei. = H i d r o l ó g i a i Közlemények. 1927—1928.; Hőenergiabányászat és lehetőségei. — M a g y a r Mérnök és Építész Egylet Közleményei. 1932.; A D u n á n t ú l hegyszerkezete. = Beszámoló a Földtani Ihtézet vitaülésének munkálatairól. 1943. 5. füzet.; Az a l f ö l d i Duna-mellék rétegtana és hegységszerkezete. = Földtani Intézet 1951. évi jelentések. I r o d a l o m : Csiky G á b o r : Dr. Pávai V a j n a Ferenc emlékezete. Bibliográfiával. = Földtani Közlemények. 1956.; Széky Ferenc: Megemlékezés Pávai Vajna Ferencről. — Karszt és Barlang. 1966. 1. szám.; Szálkái S á n d o r : A magyar földgáz felfedezője. = Népszabadság. 1960. július 31.; RNL.; MÉL.

PERCZEL-család Tolna és Baranya megye egyik birtokos családj a . Birtokaik közé t a r t o z o t t Bonyhád. A c s a l á d t a g j a i j e l e n t ő s közéleti és t ö r t é n e l m i szerepet t ö l t ö t t e k be. Perczel Béla (Szekszárd, 1884. j ú l i us 23. — Győr, 1944.?) egyik szervezője volt a „ H ű s é g g e l a hazáért" ellenállási mozgalomnak. Koncentrációs t á b o r b a n vesztette életét. B o n y h á d i Perczel Béla, (Szekszárd, 1884. j ú l i u s 2 3 . — ?) a völgységi j á r á s f ő s z o l g a b í r ó j a , Tolna megye felsőházi képviselője, a l i s p á n . 1905-ben a l a p í t o t t a a b o n y h á d i z o m á n c g y á r a t . Perczel Béla, (Börzsöny, 1819. j a n u á r 15. — 1888. m á r cius 25.) igazságügyi miniszter. Perczel Elek, 1778-tól a s i m o n t o r n y a i j á r á s f ő b í r á j a . Perczel G á b o r az 1770-es é v e k b e n a f ö l d v á r i j á r á s f ő b í r á j a . Perczel Géza az 1848—1849-es s z a b a d s á g h a r c bukása u t á n felvette a Bonyhády csal á d n e v e t . Tolna és Baranya m e g y é b e n viselt hivatalt. Perczel G y u l a is a s z a b a d s á g h a r c bukása u t á n vette fel a Bonyhádi családnevet. Perczel Imre 1827-től Tolna v á r m e g y e i jegyző, m a j d f ő b í r ó . Felvette a Bonyhády c s a l á d n e v e t .

PERCZEL

-

Perczel István Tolna vármegyei követ 1839-ben, majd főispán. Perczel József (1699. j a n u á r 15. — 1768. augusztus 4.) a bonyhádi Perczel-család megalapítója. Felesége gyulai G a á l Katalin. Tolna megye első alispánja. 1745-ben Bonyhád Tolna vármegyei helységre s tartozandóságaira, bonyhádi előnévvel, királyi a d o mányt nyert. Perczel József a bonyhádi Magyar Zománcmű és Fémárugyár igazgatója 1922-től. Perczel Tamás 1761—1769. között a földvári járás főbírája. Perczel Zsigmond 1767-ben királyi testőr, 1786-tól Tolna vármegyében a kataszteri felmérés elnöke. i r o d a l o m : Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében a III. v i l á g h á b o r ú végén. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 1. Szekszárd 1968.; Egyed A n t a l : Bonyhád Mező-városnak rövid leírása. = Tudományos Gyűjtemény. 5. köt. Pest 1823.; Szülőföldem. Szekszárd 1957.; PNL.; RNL.; H i r n : Tm fejek.; B o r a i : Bonyhádi.; Pataki: Tm kalauz.

PERCZEL Béla (Börzsönypuszta, 1819. június 15. — Bp., 1888. március 25.) Jogász, a Kúria miniszter. Perczel A szabadságharc szavonultan élt a ház t a g j a .

elnöke, politikus, igazságügyi Dezső belügyminiszter a p j a . bukása után egy ideig viszbirtokán. 1886-tól a főrendi

I r o d a l o m : RNL.; MÉL. Megjegyzés: A Révai Nagy Lexikona a d a t a i szerint Béla születésének i d ő p o n t j a : 1819. január 15.

Perczel

55

-

PERCZEL

Kézirat. Szekszárdi Levéltár. 1958.; Ambrus—Fallenbüchl Zolt á n : Der grösste Erdglobus Ungarns — hundert Jahre a l t (Der Globusfreund, Publ. Nr. 12. Wien 1963.); MÉL. Megjegyzés: Börzsöny ma Bonyhádhoz tartozik.

PERCZEL Miklós (Bonyhád, 1812. december 15. — március 4.)

Baja,

1904.

Honvéd ezredes, és politikus. Perczel Mór és László testvére. Vörösmarty Mihály volt a nevelője. Tanulmányai elvégzése után megyei szolgálatba lépett. Tevékeny szerepet játszott a reformkor politikai küzdelmeiben. Az 1848-as országgyűlésen Tolna vármegye képviselője. 1848 őszén részt vett a Zrínyi-csapat szervezésében. A továbbiak során bátyja, Perczel M ó r seregében szolgált, részt vett a móri, a szolnoki, ceglédi, pákozdi és ozorai csatákban. A szabadságharc bukása után Törökországba, később Amerikába emigrált, a h o l mint nyelvmester és gazdálkodó tartotta fenn magát. A kiegyezés után hazatért Magyarországra és közéleti szerepet vállalt. 1868-tól Baranya és Pécs főispánja, 1887-től Pécs országgyűlési képviselője. I r o d a l o m : Bodnár István: Szabadságharcunk ozorai d i a d a l a . Szekszárd 1937.; Horváth Á r p á d : A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 1. köt. Szekszárd 1968.; Szülőföldem. Szekszárd 1957.; RNL.; Pataki: Megyénk t ö r t é n e l m i . ; Pataki: Tm kalauz.; MÉL.

PERCZEL Mór PERCZEL Dezső (Szekszárd, 1848. j a n u á r 18. — Bonyhád, 1913. május 20.) Politikus, belügyminiszter. 1877-től Tolna megyei alispán, majd szabadelvű párti országgyűlési képviselő. Számos intézkedést hozott a munkásmozgalom és a nemzetiségi mozgalmak letörésére. Tisza István bukása után visszavonult a politikai élettől. 1910-ben a Nemzeti M u n k a p á r t egyik alapítója volt. I r o d a l o m : RNL.; MÉL.

PERCZEL László (Börzsöny, 1827. — Péterháza, 1897.) Kartográfus. Perczel Mór tábornok és Perczel Miklós testvére. A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után a varasdi katonai határőrvidéki ezredhez került. 1848—1849-ben részt vett a szabadságharcban, utána négyévi várfogságra ítélték, de kegyelem folytán előbb szabadult. Komárom megyében, kömlői birtokán készítette azt a földgömböt, mely a III. nemzetközi földrajzi kongresszuson aranyérmet nyert. Különös érdemei vannak a magyar vasúthálózat fejlesztésében. I r o d a l o m : Fodor Ferenc: A magyar térképírás. III. Bp. 1955.; Hadnagy A l b e r t : Levéltári adatok Perczel László életéhez.

(Bonyhád, 1811. november 1899. május 23.)

11.

—

Bonyhád,

Honvéd tábornok, Tolna megyei földbirtokos. Az 1848—1849-i f o r r a d a l o m és szabadságharc kimagasló alakja. Fiatal k o r á b a n Vörösmarty Mihály volt a nevelője. 1830-ban a lengyel szabadságharc érdekében szervezkedik, amiért felségsértési pörbe keveredik öccsével, Perczel Miklóssal együtt. 1843-tól a rendi országgyűléseken a radikális eszmék szószólója. 1848. szeptember 1-én megalakította a Zrínyi-szabadcsapatot, melynek döntő szerepe volt az ozorai győzelem kivívásában. Pákozdnál, O z o rán, Muraközben, Délvidéken harcolt. 1849ben a Tisza mentén akadályozza a császárlak hadműveleteit. Világos után emigrációba kényszerült. Távollétében halálra ítélték. 1867 u t á n térhetett haza. Hazatérése után még részt vett a politikai életben, a balközéphez tartozott, majd visszavonult a politikai élettől b o n y h á d i birtokára. Visszaemlékezései jelentős kordokumentumok. I r o d a l o m : Aldor Imre: Kossuth és Perczel. Pest 1868.; Kosáry Domokos: Perczel Mór feljegyzései. = Századok. 1937.; Pölöskei Ferenc: Az 1868-as a l f ö l d i jarasztmozgalmak. = Századok. 1956.; Szekfü Gyula: Az öreg Kossuth. = Kossuthemlékkönyv. 2. köt Bp. 1952.; Kolta László: Perczel Mór élete és munkássága. Bonyhád 1963.; Adamovics Ilona: Perczel Mór naplója. = Borsodi Szemle. 1966. 3. szám.; Szülőföldem. Szekszárd 1957.; Kolta László: Perczel Mór. = Sárköz. 1956. 3—4. szám.; Bodnár István: Szabadságharcunk ozorai

-

PERÉNYI

d i a d a l a . Szekszárd 1937.; Közlemények Perczel Mór tábornok i r a t a i b ó l . Bonyhád 1883.; Balogh István: Egy hadvezér emlékezik. Perczel M ó r ifjúsága. ~ Család és Iskola. 1964. 3. szám.; Balázs József: Perczel M ó r honvédtábornok. (1811 —1899.) = Népszabadság. 1961. november 11.; Salacz Gáb o r : Perczel Mór e m l é k i r a t a i b ó l . = V i g i l i a . 1958 . 4. szám.; Illyés G y u l a : Az ozorai példa. D r á m a . Bp. 1952.; Perczel M ó r emlékmű-leleplezés Bonyhádon. = Tolnamegyei Cljság. 1933. november 15.; Békés: H a z á d n a k . ; Pataki: Megyénk t ö r t é n e l m i . ; RNL.; MÉL.

PERÉNYI Péter (? 1502. — ? 1548. január.) Koronaőr, erdélyi vajda. 1519-ben temesi isp á n és temesvári főkapitány. Részt vett a mohácsi csatában. A csata előtt elrabolta a b á t a i „Szent Vér" ereklyét. I r o d a l o m ; RNL.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

PERR Viktor (? 1891. —

Bonyhád, 1964. december 30.)

Pap, neves szónok, közgazda, helytörténész. Tudományos munkássága során a helynevek történetével, etimológiájával foglalkozott. Szekszárdon, G r á b ó c o n és Bonyhádon volt plébános. M ü v e i : Kaszás Endre—Román Béla—Perr Viktor: Szekszárd története. Szekszárd 1948.; (Helynevek története.) Kézirat. I r o d a l o m : Andrásfalvy B e r t a l a n : A sárköziek gazdálkodása a XVIII1. és XIX. században. Pécs 1965.

PESTHY Pál ( Ú z d b o r j á d , 1873. július 9. — 1952. május 7.)

Sárszentlőrinc,

Jogász, igazságügyminiszter. 1908-tól szekszárdi járásbí ró, 1914-től törvényszéki elnök, 1921től kúriai bírói címmel. 1922-től nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselő, 1923-tól nemzetgyűlési alelnök, 1924-től a Bethlen-kormány igazságügyminisztere. Minisztersége a l a t t jelent meg a felsőház szervezetéről szóló törvény, az igazságügyi szervezet módosítása, a m a g á n j o g i törvénykönyv javaslata. 1930-tól a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet elnöke, 1936-tól az Országos Földhitelintézet elnöke. I r o d a l o m : RNL.; M 6 L . ; H i r n : Tm fejek.

56

-

PILLICH

Költő, a magyar lírának egyik legjelentősebb képviselője, az 1840-es évek f o r r a d a l m i értelmiségének vezére. A kutatások a d a t a i szerint Petőfi Sándor három ízben tartózkodott Tolna megyében. 1831 szeptemberétől a sárszentlőrinci algimnázium t a n u l ó j a lett. H i t t i g János jegyzőnél, majd Német Ferenc t a n í t ó n á l lakott. Két éven át volt az iskola diákja. M á s o d i k alkalommal mint vándorszínész került a megyébe. Ozorán csatlakozott Sepsy Károly színtársulatához. Simontornyán, Cecén, S á r b o g á r d o n és Szekszárdon léptek fel, majd Mohácson elhagyta a társulatot. 1845 őszén gyermekkori b a r á t j a , Sass István meghívta a költőt Borjódra, és ekkor két hetet tölt itt. Itteni élményeinek hatására született t ö b b verse, Négyökrös szekér, Gyermekkori barátnémhoz, A magyar nemes, Hegyen ülök, A költő és a szőlővessző. Művei és i r o d a l o m : Csányi László: Petőfi arca. = Tolna megyei Népújság. 1972. július 1.; Dienes A n d r á s : Petőfi diákpályája. = Család és Iskola. 1961. 10. szám.; Illyés G y u l a : Tűz vagyok . . . Bp. 1971.; Endrődi Sándor: Petőfi napj a i a magyar irodalomban. B i b l i o g r á f i a i szemle. Bp. 1972.; Miszlai Sarolta: Petőfi Tolna megyében. Szakdolgozat. Szekszárd I960.; MIL. B i b l i o g r á f i á v a l . ; MÉL.; Pataki: Megyénk t ö r t é n e l m i . ; Pataki: Tm kalauz.

PILISY Elemér (Nagyszöllős,? 1892. 18.)

—

Bp., 1937. november

Ügyvéd. A Sárköz—Tolnamegye Népművészeti ti Egyesület alapítója és alelnöke. Kimagasló érdemeket szerzett a sárközi ősi népművészeti értékek újjáélesztésében. E cél érdekében népművészeti tanfolyamokat, kiállításokat szervezett a sárközi népművészeti értékek közkinccsé tételére. Röviddel halála előtt Budapestre helyezték, királyi ügyész lett. I r o d a l o m ; Sokan jelentkeztek a sárközi hímzőtanfolyamra. « Tolnamegyei Újság. 1931. december 16.; Dr. Örffy Imre a sárközi népművészet érdekében. = Tolnamegyei Újság. 1932. j a n u á r 20.; A kereskedelmi miniszter megígérte a sárközi népművészet támogatását. = Tolnamegyei Újság. 1932. január 23.; A sárközi népművészeti tanfolyam belső élete. Tolnamegyei Újság. 1932. március 5.; A sárközi népművészeti tanfolyam záró ünnepélye. — Tolnamegyei Újság. 1932. március 5.; A sárközi népművészeti tanfolyam berekesztése. = Tolnameqyei Újság. 1932. március 9.; A ..Sárköz—Tolnamegyei Népművészeti Egyesület" megalakulása. Sárközi kiállítás a vármegyeházán. = Tolnamegyei Újság. 1934. július 4.; Ny. É.: Népművészeti tanfolyamzárás V á r a l j á n . = Tolnamegyei Újság. 1936. május 2.; Szakáts István: Pilisy Elemér h a l á l á r a . == Tolnamegyei Újság. 1937, november 7.; Pilisy Elemér. Tolnamegyei Újság. 1937. november 20.

PÉTERMANN Jakab (Gyönk, 1887. — Bonyhád, 1947.) Cipész, ipari vállalkozó. 1911-ben önállósította iparát, 1917-ben megalapította a b o n y h á d i cipőgyárat. A gyár 1919-tői Pétermann és G l a ser céggé alakult, 1929-től részvénytársaság lett. I r o d a l o m : Bonyhád monográfiája. fejek.; B o r a i : Bonyhád.

Bonyhád

1960.;

Hirn:

Tm

PETŐFI Sándor (Kiskőrös, 1823. j a n u á r 1849. július 31.)

1. —

Fehéregyháza,

PILLICH Ferenc (Szombathely, 1876. április 2. — 1948. június 14.)

Simontomya,

Gyógyszerész, rovargyüjtő tudományos kutató. 1898-ban telepedett le Simontornyán. Fiával, ifj. Pillich Ferenccel együtt 1920—1934. között 753, e d d i g ismeretlen virágos növényt gyűjtöttek össze és ezzel 1176-ra emelték a megye területén t a l á l t edényes növények számát. G y ű j t ő m u n k á j u k során 30 új rovart fedeztek fel. Egyik m u n k á j á b a n Simontornya környékéről

-

PISZTER

4005 ízeltlábú rovarfajt ismertet. Számos tudományos cikke, tanulmánya j e l e n t meg. Halála után fia folytatta a gyűjtőmunkát.

57

RADÁKOVICS

-

PÓR

Bertalan

(Bábaszék, 1880. november 4. augusztus 29.)

—

Bp„

1964.

I r o d a l o m : Csíki Ernő: Pillich Ferenc emlékezete. (1876— 1948.) = Rovartani Közlemények. 1949. 2. szám.; H i r n : Tm fejek.; Kiss: Simontornya.; Pataki: Tm kalauz.

Festőművész. kiváló művész.

PISZTER Imre (Szekszárd, 1855. április 13. — ? 1936.)

Megjegyzés: A Révai Nagy Lexikona. 15. köt. a d a t a i szerint Pór Bertalan Bábaszéken született, míg a Művészeti lexikon 3. kötetének és a M a g y a r életrajzi lexikon 2. kötetének adatai szerint a Tolna megyei Bátaszéken. Bátaszék község 1880. évi anyakönyveiben nem szerepel Pór Bertalan neve, ennek a l a p j á n a Révai Nagy Lexikona 15. kötetének a d a t a i t tekinthetjük helyesnek.

Esztétikai, történelmi és hittudományi író. Teológiai tanár és tanulmányi felügyelő Zircen, 1887-től Budapesten tanár, igazgató, 1915-től Szentgotthárdon perjel lett. Tagja volt a Szent István Akadémiának.

(Szilas, 1819. — ber 9.)

M ü v e i : Festmény a törvényszék előtt. Bp. 1887.: A művészet és erkölcsiség. = Religio. 1887—1891.; Vitás pontok a szép meghatározás körül. = Bölcseleti Folyóirat. 1891.; A szépművészetek valódi célja és f e l a d a t a . = Bölcseleti Folyóirat. 1893—1894.; Szent Bernát és a képzőművészetek. Bp. 1897.; Szent Bernát élete és müvei. 1—2. köt. Bp. 1899. I r o d a l o m : RNL.

POLLACK Mihály János (Bécs, 1773. augusztus 30. — nuár 5.)

Pest, 1855. ja-

Építész, a magyar klasszicista építészet mestere. Külföldi tanulmányutak után 1798-ban érkezett Pestre. Első pesti műve a Deák téri evangélikus templom építése volt. A magánépítkezéseinek száma meghaladta a másfél százat, igazi alkotóterülete a monumentális középület volt. 1828—1836. között építette a dór stílusú szekszárdi megyeházát, mely a kor egyik legszebb vidéki középülete. Alkotásai közé tartozott a tengelici Csapó-kúria is. A Nemzeti Múzeum épülete nemcsak Pollack Mihálynak, hanem a hazai klasszicizmusnak is egyik fő műve. I r o d a l o m : Lechner Jenő: A Magyar Nemzeti Múzeum épülete. Bp. 1928.; Zádor A n n a : Pollack M i h á l y . Bp. 1960.; A megyeháza építője. — 110 éve halt meg Pollack Mihály. = Tolna megyei Népújság. 1965. március 5.; RNL.; ML.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.; Békés: Hazádnak.

POOR Imre (Dunaföldvár, 1823. október augusztus 20,)

13. —

Bp., 1897.

Orvos, bőrgyógyász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Orvosi t a n u l m á n y a i t 1849ben kezdte. 1857-től tanársegéd a pesti belklinikán, 1859-től a bőr- és nemibetegségek mag á n t a n á r a , 1861-től a Rókus Kórház bőrgyógyászati osztályának főorvosa. Az Orvosi Hetilap társszerkesztője, a Gyógyászat című lap a l a p í t ó j a . Számos vitacikke j e l e n t meg a szaklapokban. Nékám Sándorral elkészítette az orvosi műszavak zsebszótárát.

P0R05ZKAY

Kossuth-díjas,

Munkácsy-díjas,

Ignác Nagybecskerek, 1869. novem-

Mérnök. Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben végezte 1840-ben kamarai mérnök lett Bács megyében, majd Pest és Tolna megyék főmérnöke. Javaslatot készített egy Duna-völgyi csatorna építésére. Az 1920-ban épített Átok-csatorna Poroszkay Ignác elgondolásai a l a p j á n épült. M ű v e i : A bácsi csatorna könnyen hosszabbítható Pestig. = H e t i l a p . 1846.; A Ferencz-csatorna Pestig hosszabbításának h a s z n a i . . . Pest 1847.; Melyik csatorna volna hasznosabb? Nagy-Becskerek 1868. I r o d a l o m : I'. I. y.: A Ferencz-csatorna Pestig hosszabbításának hasznai. = H e t i l a p 1847.; Fodor: Magyar vízimérnököknek.; MÉL.

PRANTNER János (Szekszárd, 1864. — Szekszárd, tus 17.) A munkásmozgalom mártírja.

1919. augusz-

I r o d a l o m : Kövendi Sándor: A proletárdiktatúra Szekszárdon, — Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; K. B a l o g : Tolna megye.; A két f o r r a d a l o m . ; K. B a l o g : Éh.

PRÓNAY Pál (Romhány, 1875. — ? 1944—1945. ?) Alezredes, Horthy egyik leghírhedtebb különítményének parancsnoka. A M a g y a r Tanácsköztársaság megdöntését követő h ó n a p o k b a n különítménye vidéken és Budapesten tömegesen végezte ki a tanácshatalom volt vezetőit. A Tolna megyei kommunisták kivégzése is a Prónaykülönítmény tette volt. A vérengzések történetét megírta Prónay Pál n a p l ó j á b a n , amely 1963-ban j e l e n t meg A h a t á r b a n a halál kaszál cím alatt. I r o d a l o m : Dersi Tamás: Párbeszéd a vérebről. Prónay Pál napiójáról. = Ü j írás. 1963. 6. szám.; Andrássy A n t a l : A hóhér t o l l a t fogott. = Somogyi N é p l a p . 1963 . 252. sz.; K. Balog: Tolna megye.; Pataki: Tm kalauz.

PUSZTAI János (Szekszárd, 1904. — Bp„ 1947.) Az

antifasiszta

partizánharcok

vezető

Irodalom: MÉL.; K. B a l o g : Éh. M ű v e i : A keletindiai hányszékelés. Pest 1860.; A görvégek. Pest 1860.; Az iblany hatása a bujakórban. = Gyógyászat. 1872. I r o d a l o m : RNL,; MÉL.

RADÁKOVICS József Id. VAS Gereben

alakja.

RÁDY

-

RADY József (Szekszárd, 1884. szeptember 22. — Balatonkenese, 1957. október 11.) Vivó, huszár ezredes. Az 1928. évi amszterdami o l i m p i á n a bajnok, 1924-ben a párizsi o l i m p i á n a második helyet szerzett kardcsapat, az 1928. évi amszterdami o l i m p i á n az ötödik helyre került tőrcsapat t a g j a . Több Európa-bajnokságon egyéni és c s a p a t b a j n o k s á g o t nyert. Viszszavonulása után évekig a M a g y a r Vívó Szövetség egyik vezetője volt. I r o d a l o m : MÉL.

RANGA Imre (Dunapataj, tus 25.)

1865. —

Bölcske,

1938.

augusz-

58

-

RILL

d o n b a n . 1860-ban B o u l o g n e b a n telepedett le, ahol zeneegyesületet alapított és a zeneiskola elnöke volt. I r o d a l o m : RNL.; ZL.

REICHERT

Róbert

(Bo., 1901. szeptember 15. — Bp., 1937. július 8.)

Mineralógus. Kutatásai során Magyarország néhány érdekesebb zeolitelőfordulásával foglalkozott. Értékes a d a t o k a t szolgáltatott a Mórágy vidéki gránitok ismertetéséhez. Tanulmányai a Földtani Közlönyben jelentek meg. Kimagasló érdemei vannak t u d o m á n y á n a k népszerűsítésében is.

I r o d a l o m : A két f o r r a d a l o m . ; K. B a l o g : Éh.

M ű v e i : Asványhatározó. Közrem. Zeller Tibor, Koch Sándor. Bp. 1931.; A csodálatos kristály. = Földtani Értesitő. 1937.; A f ö l d őstörténete. Bp. 1938. I r o d a l o m : Papp Ferenc: Reichert Róbert emlékezete. = Földtani Közlöny. 1938.; MÉL.

RÁNKI József Id. ROXY József, Ránki

RÉZBANYAI János

A

munkásmozgalom

mártírja.

RATKAY László (Gönyü, 1853. október 11. — Dunaföldvár, 1933. október 2.) Iró, ügyvéd, politikus, költő. 1877-től D u n a földváron ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1896tól országgyűlési képviselő. 1908-ban a Petőfi Társaság tiszteletbeli t a g j á v á választotta Színművei többsége kéziratban maradt. M ü v e i : A toborzás. 1880.; Felhő K l á r i . 1886.: Bársony uram. 1887.; Pünkösdi királyság. 1888.; Arvalányhaj. 1891. I r o d a l o m : G(ulyás) P<ál>: Rátkay László. = Irodalomtörténet. 1933.; Bodnár István: Rátkay László. — Tolnamegyei Újság. 1936. július 15.; S.: Id. Rátkay László. = Tolnomegyei Újság. 1933. október 4.; Eltemették Rátkay Lászlót. = Tolnamegyei Újság. 1933. október 7.; Rátkay László emléknap Dunaföldváron. = Tolnamegyei Újság. 1933. december 6.; Rátkay László. = Tolnamegyei Újság. 1932. október 15.; M I L . ; MÉL.

RÁTÖT-nemzetség Földbirtokos család. Rétót nemzetség utódai nyerik el az A n j u o k korában a paksi uradalmat. I r o d a l o m : RNL.; P a t a k i : Tm kalauz.

RI3LING József (Szekszárd, 1891. —

?)

A munkásmozgalom

kiemelkedő

iharcosa.

I r o d a l o m : Kövendi Sándor: A proletárdiktatúra Szekszárdon. = Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; Tolnamegyei Újság. 1920. február 14.—május 22-ig megjelent számai.; Tolnamegyei Újság. 1922. február 25., június 10.; Tolnamegyei Újság. 1923. j a n u á r 13., 20., 27.; A két forradalom.; K. B a l o g : Éh.

RIBLING Lajos

REICH Béla munkásmozgalom

Müvei: Európa művelődési történelme különös tekintettel hazánkra. 1—3. Pécs 1878—1881.; Az ókori népek művelődési történelme. Bp. 1886. I r o d a l o m : RNL.; MÉL. Megjegyzés: A Révai Nagy Lexikona szerint a helyes néva l a k : Rézbányay János.

(Szekszárd, 1884. április 28. — Szekszárd, 1962. június 23.)

(Ksszü, 1895. — Tamási, 1919. augusztus A

(Paks, 1831. j a n u á r 16. — Pécs, 1918. április 8.) Egyházi író. 1854-től segédlelkész Tótkeszin, Rácpetrén és Pécsett. 1857-ben a pécsi papnevelő intézet igazgatójává nevezték ki. 1864től plébános Vokányban, 1878-tól a pécsi líceum tanára, 1906-ban tiszteletbeli kanonok. Szerkesztője a Pécsi Közlöny című lapnak.

18)

mártírja.

A munkásmozgalom

kiemelkedő

harcosa.

I r o d a l o m : Tolnamegyei Ú j s á g . 1920. február 14.—május 22-ig megjelent számai.; K. B a l o g : Éh.

I r o d a l o m : Nóvák: D o m b ó v á r . ; K. B a l o g : Éh.

RILL József REICHARDT Sándor (Paks, 1825. április 17. — Boulogne, 1885. március 14.) Operaénekes. 1843-ban lépett fel először Lembergben, majd a bécsi H o f o p e r szerződtette. 1851—1857. között rendszeresen fellépett Lon-

(Módos, 1839. j a n u á r 11. — Ipolyság, 1909. április 5.) Pedagógus, tanfelügyelő. 1853-ban altanító TorontóIszécsényben. 1858-ban Lippára került, 1862-től Vingán iskolavezető, 1869-től a b u d a i képző tanára. A Tanítóegyletek Országos Szö-

-

ROBOZ

vetségének a vezetője. 1874-től Tolna vármegye tanfelügyelője. Számos p e d a g ó g i a i művet írt, 1880—1888. között szerkesztője a M a g y a r Ped a g ó g i a i Szemlének, 1868—1887 között az Ungarischer Schulbotenak. M ű v e i : Neveléstörténeti irodalmunk. Bp. 1682.; A magyar iskolaügy a l a p e l v e i . Bp. 1883.; A tanügyi életből. Bp. 1885.; Egyházpolitika a tanügy terén. Szekszárd 1895. Irodalom: <Száz) 100 év múltán. = Tolnamegyei Újság. 1939. február 8.; MÉL.

ROBOZ

Zoltán

(Kaposvár, 1861. szeptember 2. 1905.)

—

Kaposvár,

Zoológus, levéltáros. A budapesti egyetemen végezte tanulmányait, majd külföldi tanulmányútra ment. 1884-től, mint filoxérabiztos sokat tett Tolna megye szőlőinek felújításáért. Számos zoológiai cikke, tanulmánya jelent meg a szaklapokban. M ű v e i : Adatok a Cestodák i s m e r e t é h e z . . . Bp. 1882.; A szénkéneg alkalmazása a phyloxera elleni védekezésnél. Szekszárd 1890.; Néhány szó a hazai szőlészetünk reconstructiójához. Kaposvár 1892.; Az amerikai szőlők a filoxera elleni védekezésnél. Bp. 1892. i r o d a l o m : D a d a y Jenő: A M a g y a r Á l l a t t a n i Irodalom ismertetése. Bp. 1891.; RNL.; MÉL.

59

ROZSNYAI

-

után újságírói és szerkesztői f e l a d a t o k a t látott el. 1956-ban emlékkiállítása volt Budapesten és Ozorán. Irodalom:

Irodalmi

Újság.

(Rozsnyó, 1832. július 1. — Kalocsa, 1905. február 15.)

RÓZSA László

Tol-

ML.;

MÉL.

18.

—

Dunaszent-

Földműves. Az első v i l á g h á b o r ú utolsó éveiben b a l o l d a l i szervezkedésben vett részt Dunaszentgyörgyön, mely 1919 j a n u á r j á b a n a M a g y a r Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének megalakításához vezetett. A Magyar Tanácsköztársaság idején vöröskatonaként szolgálta a proletárhatalmat. A Tanácsköztársaság leverése után lázítás címén börtönbüntetésre ítélték és megkínozták. Szabadulása után t ö b b éven át rendőri felügyelet a l a t t állt. 1938 után, hogy a községből eltávolítsák, katonai szolgálatra hívták be. Igy került a keleti frontra, ahol fogságba esett 1945-bein tért haza a Szovjetunióból. A dunaszentgyörgyi kommunisták a pártszevezet elnökévé választották. E tisztségét haláláig betöltötte. I r o d a l o m : K. Balog János: gyei Levéltár.

I r o d a l o m : P. Rosty Kálmán S. J. Szekszárd költője. namegyei Újság. 1932. július 23.

1.;

RÓZSA József (Szekszárd, 1891. j a n u á r györgy, 1947.)

ROSTY Kálmán, P.

Költő, gimnáziumi tanár. Gyakran j á r t Tolna megyében. Élményeiről írásban számolt be. Magyarország kegyhelyei hazánkban című művében részletes leírását a d j a Szekszárdnak.

1956. szeptember

Rózsa József. Kézirat. Tolna

me-

(Ozora, 1898. — Bp., 1970. j a n u á r . ) Fotoriporter. Művészi fotóival számos kiállításon szerepelt. Több alkalommal d í j a t nyert képeivel. A Szabad Föld című hetilap munkatársa volt. Irodalom: nuár 11.

Elhunyt

Rózsa

László. =

Szabad

Föld.

1970.

ja-

ROTH, Karl

( ? )

RÓZSÁS Ferenc

Tábornok. Jellasics mellett harcolt az osztrák csapatoknál. 1848 őszén nagy hadisarcot h a j tott be a pincehelyiektől, majd felgyújtatta a falut. 1848. október 7-én, Ozoránál, Perczel Mór magyar seregétől vereséget szenvedett. Philippovics generálissal együtt a magyarok fogságába került, akik e l ő b b Dunaföldvárra, majd Pestre vitték őket.

(? 1750 körül — Veszprém, 1800 után) Mérnök. Főleg a D u n á n t ú l o n , Tolna majd Veszprém megyében működött. 1776—1777-ben a Sió, Sárvíz és a Kapós összefolyásának mocsaras vidékét térképezte, 1778-ban a Koppány mentén térképezett.

I r o d a l o m : Varga János: Népfelkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén. Bp. 1953.; Horváth Á r p á d : A Tolna • megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában. — Tanulmányok Tolna megye Történetéből. 1. Szekszárd 1968.; PNL.; Pataki: Tm kalauz.

I r o d a l o m : MÉL. Megjegyzés: A szakirodalomban megtalálható.

ROZSNYAI

Rósás

Ferenc

névalakja

is

Mátyás

(Szabadszállás, 1833. május 14. — Arad, 1895. augusztus 5.) ROXY József, Ránki (Ozora, 1909. május 13. — 17.)

Bp., 1953. j a n u á r

Grafikus. Brünni műegyetemi tanulmányai után t ö b b ismert csehszlovák lap rajzolója lett. H a zatérése után csatlakozott a Szocialista Képzőművészek Csoportjához. A Horthy-rendszert bíráló rajzai ismertté tették. A felszabadulás

Gyógyszerész. Egyetemi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. Ú j kininkészítményt állított elő, mellyel elnyerte a magyar orvosok és természetvizsgálók fiumei nagygyűlésének pályadíját. 1861-től 1874-ig Z o m b á n volt gyógyszerész. M ü v e i : A kinalt, chinint miképpen lehetne elkészíteni, hogy az keserű ízét veszítené . . . gyermekeknek is könnyen adag o l h a t ó legyen. Gyógyszerészeti H e t i l a p . 1871.; Studien

SÁFRÁNY

- 6 0

über die quantitative chemische Analyse der China-Alcaloide . . . A r a d 1878. I r o d a l o m : Schédy S á n d o r : Rozsnyai Mátyás. Gyógyszerészi H e t i l a p . 1896. 29. szám.; —s. —s.: Rozsnyai Mátyás Zomba híres gyógyszerésze. = Tolna megyei Népújság. 1967. augusztus 27.; MÉL.

SÁNTA József (Nagydorog, 1885. június 20. 1962. március 10.) A

(Ozora, 1896. — ? 1944.) Földműves. Az 1930-as évek ozorai szervezkedésének egyik t á m o g a t ó j a . Hosszabb időn át megengedte hogy az illegális szervezet t a g j a i a lakásán találkozzanak, illegális gyűléseket tartsanak nála. Baloldali meggyőződésű volt. 1944 októberében letartóztatták a csendőrök. Szekszárdra, majd ismeretlen helyre szállították. További sorsa ismeretlen.

SÁGI

János:

Sáfrány

József.

Kézirat.

Tolna

Dezső

(Szekszárd, 1887. — tus 10.) A munkásmozgalom

Szekszárd,

1919. augusz-

mártírja.

I r o d a l o m : Igy élt, így halt a vörösőr. — Tolna megyei Népújság. 1969. augusztus 17.; Tolna megye.; K. B a l o g : Éh.

SALAMON Géza. alapi (Bölcske, 1842. április 9. — ta, 1870. június 2.)

Szentandráspusz-

Festő. Pesten M a r a s t o n i Jakabnál és Rostagni M a j o s n á l tanult, m a j d a müncheni akadémia növendéke lett. Hazatérése után pusztaszentandrási birtokán dolgozott. A bölcskei templomban is m a r a d t a k fenn képei. Irodalom:

ML.

SALAMON

Henrik

(Hőgyész, 1865. március 31. — Bp., 1944. július 15.) Fogorvos. 1899-ben nyert orvosi oklevelet. Budapesten dolgozott, 1919-től a Stomatológiai Klinikán. A rögzített fogpótlásokról rendszertant dolgozott ki. Ú t t ö r ő j e volt Magyarországon a fogszabályozásnak. A fogászat történetével is foglalkozott. M ű v e i : A stomatológia tanításának története Magyarországon. Bp. 1906.; Fogpótlástan. Bp. 1923.; Eine Systematik der zahnärztlichen Brücken. Berlin 1923.; A fogorvosi hídpótlások rendszertana. Bp. 1924.; A modern o r t h o d o n t i a i therapia uralkodó eszméi. Bp. 1930.; Fogszabályozóstan. Bp. 1934.; A magyar stomatológia (fogászat) története. Bp. 1942. I r o d a l o m : Morelli Gusztáv: Salamon Henrik. 1865—1944. Bp. 1946.; Huszár György: Salamon Henrik. 1865—1944. = Fogorvosi Szemle. 1965. 6. szám.; Huszár György: Salamon Henrik fogorvostörténeti munkássága. — Communicationes ex Bibliotheca Históriáé M e d i c a e H u n g a r i c a . 1966. 38—39. szám.; RNL.; MÉL.

SÁNDOR

József

(Ismeretlen, 1880. — gusztus 11.) A munkásmozgalom Irodalom:

K. B a l o g :

munkásmozgalom

—

kiemelkedő

Nagydoroy, harcosa.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

SÁFRÁNY József

I r o d a l o m : K. Balog megyei Levéltár.

SARACZ

-

Tolna

Simontornya,

1919.

mártírja. megye;

K. B a l o g :

Éh.

au-

SÁNTHA Károly (Kecskemét, 1840. szeptember 7.)

október

22. —

Bp„

1928.

Lelkész, költő, egyházi író. A budapesti protestáns t e o l ó g i á n tanult, ahol t a n á r a i voltak az irodalmat t á m o g a t ó Székács József, Szász Károly és Karsay Sándor. M á r tanulóévei a l a t t megjelentek első versei. 1866-ban Sárszentlőrincre került káplánnak, egy év múlva Tolnanémedi község választja lelkipásztorául. N é hány évig Baranya és Veszprém megyében vállalt hivatalt. 1876-ban visszatért Sárszentlőrincre, itt élt ezután 34 éven át, nyugdíjazásáig. Sárszentlőrincen írta költeményeinek, énekeinek többségét. Sok szeretettel rajzolta meg verseiben Sárszentlőrincet, a község lakóit, híres iskoláját, az algimnáziumot. Világi költészetén kívül igen jelentős az egyházi énekköltészete. A d u n á n t ú l i énekeskönyvbe Sántha Károlytól 105 eredeti és 69 átdolgozott ének van felvéve, így az énekeskönyv csaknem egyharmadát a költő írta. M ű v e i : Adventi és böjti imák. Brassó 1898—1899.; Buzgóság könyve. Bp. 1888.; Dalok kisunokámról. Sárszentlőrinc 1909.; Egyházi költemények. Kecskemét 1869.; Konfirmációi áldások. Bp. 1899.; O l a j f a l e v e l e k . 1901.; Orosháza. = Evangélikus Népiskola. Sopron. 1894.; Ő r a n g y a l . Bp. 1896.; A Sárszentlőrinczi ÁG. hitv. evangélikus egyházközség története. Szekszárd 1910.; Szent hangok. Bp. 1899.; Zsivora György a nagy emberbarát. Bp. 1899.; Költemények. Bp. 1897.; Hárfahangok. Bp. 1905.; Háborús idők imádságos könyve. Bp. 1916. I r o d a l o m : Fábián Imre: Sántha Károly a költő pap. 1840— 1928. Bp. 1931.; Payr Sándor: A nyolcvanéves Sántha Károly. = Evangélikus Élet. 1920.; Sántha Károly. (1840—1928.) = Harangszó. 1928. szeptember 16.; Sántha Károly. — Protestáns Szemle. 1928.; Sántha Károly emléktáblát lepleztek le Sárszentlőrincen. — Tolnamegyei Újság. 1931. október 28.; Sántha Károly sárszentlőrinci lelkész síremléke. = Tolnamegyei Újság. 1931. október 28.; A sárszentlőrinci Luther-Szövetségről. = Harangszó. 1925. augusztus 9.; „Testvéreim javóért . . . " 125 éve született Sántha Károly — Evangélikus Élet. 1965. 30. szám.

SARACZ Antal (Bezdán, 1891. — Bölcske, 1962. március 23.) Földműves. 1912-ben hívták be katonának és az I. v i l á g h á b o r ú kirobbanása után azonnal a frontra vitték. 1914 decemberében fogságba esett. 1918. február 17-én belépett a Vörös Hadseregbe. Kolcsak ellen harcolt. 1922 j a n u á r j á b a n tért haza. Bölcskén á l l a n d ó rendőri felügyelet a l a t t állott. 1944. december 2-án, mikor Bölcske felszabadult, tolmácsként d o l g o zott. Részt vett a Vörös Hadsereggel Budapest felszabadításában. 1945. április 2-án Bölcskén a l a p í t ó t a g j a a M a g y a r Kommunista Pártnak. A földigénylő és földosztó bizottság elnöke. Egy évtizeden át pártvezetőségi tag,

5ÁRDY

-

pórttitkár. Községi bíró volt és községi tanácselnök is lett. M u n k á j a elismeréséül t ö b b alkalommal kapott kormánykitüntetést. I r o d a l o m : Tolna megyeiek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. Szekszárd 1957.; K. Balog János: Saracz A n t a l . Kézirat. Tolna megyei Levéltár.

61 -

SCHWARCZ

dapesten élt. 1926—1936-ban a rendi o b l á t u sok főfelügyelője, 1942-től egyetemi m a g á n t a nár. Művei közül t ö b b Tolna megyei vonatkozású. M ű v e i : Ansiedelung der Deutschen in Rumfungarn. Bp. 1928.; Dunakömlőd és Németkér telepítés-, népiség- és nyelvtörténete. Bp. 1933.; A német nyelvatlasz Magyarországon. Német nyelvészeti dolgozatok. Bp. 1938.

SÁRDY János (Nagykónyi, 1907. július 27. — B p „ 1969. március 9.) Színész, énekes, érdemes művész. Pápán végezte el a tanítóképzőt, majd Dunaföldvárott lett tanító és segédkántor. M a g á n ú t o n képezte a h a g j á t és műkedvelő előadásokon szerepelt. 1936-ban az O p e r a h á z ösztöndíjas növendéke lett, két év múlva rendes t a g k é n t szerződtették. A 40-es években népszerű tenoristóvá válik, számos film- és operett főszereplője. Többször szerepelt külföldön is. I r o d a l o m : Film kislexikon. Abel Péter. Bp. 1964.; Sárdy János. = Film, Színház, Muzsika. 1962. 29. szám.; SZL.; ZL.

SCHILSON-család Földbirtokos Bonyhád.

család.

Birtokaik

I r o d a l o m : Egyed A n t a l : Bonyhád Mező-várasnak sa. = Tudományos Gyűjtemény. 5. köt. 1823.; kalauz.

(18—19. század.) Festő. Oltárképeket, portrékat festett. A szekszárdi t e m p l o m b a n is van munkáiból. Irodalom:

ML.

SCHNEIDER

( ?)

(Szekszárd, 1875. november 1938. november.)

I r o d a l o m : Nemeskürti István: Krónika ről. Bp. 1972.; Pataki: Tm kalauz.

Dózsa

György

tettei-

SASS-család Földbirtokos család. Sárszenlőrincen, Borjádon voltak birtokaik. Sass István Petőfi Sándor iskolatársa volt. Az iskolaévek után is meleg barátság fűzte össze a Sass családot es Petőfit. 1845-ben két hetet töltött a költő Sass István meghívására Borjádon. E látogatás emlékét t ö b b Petőfi-vers őrzi. Sass Erzsikéhez írta a költő A négyökrös szekér című költeményét. Sass Zsófia emlékkönyve is őriz sorokat Petőfitől. Sass Károly volt Petőfi esküvőjén az egyik tanú. Sass Károly részletes visszaemlékezést közöl a költő házasságáról a Halasi Újság 1883. február 18., augusztus 12. — szeptember 9-i számaiban, Adatok Petőfi házassága történetéről címmel. Sass Erzsike lánya Mattioni Jánosné (Török Erzsébet) 1894-től 1924-ig a szekszárdi kisdedóvó vezetője volt. I r o d a l o m : lilyés G y u l a : Tűz v a g y o k . . . Petőfi Sándor élete. Bp. 1971.; Illyés G y u l a : Petőfi Sándor. Bp. 1970.; Szülőföldem. Szekszárd 1957.; Ferenczi Z o l t á n : Petőfi életrajza. 1—3. Bp. 1896.; Pataki: Tm kalauz.; Pataki: Megyénk történelmi.

SCHERER btván Id. ÁKOS István SCHILLING

Roger János

(Dunakömlőd, 1901. október 21. — március 26.)

Bp., 1962.

Ciszterci rendi pap, tanár, nyelvész és történész. 1925—1926-ban tanár Egerben, 1926-tól Bu-

rövid leíráPataki: Tm

SCHMIDT József

SÁRKÖZI NAGY Antal Dózsa György híres alvezére. Sárközből származott.

közé tartozott

János 17. —

Szekszárd,

Újságíró, a Szekszárdi Népbank vezérigazgatója. Helyettes szerkesztője volt a Szekszárd Vidéke című lapnak, majd 1904-ben alapította Bodnár Istvánnal a Közérdek című újságot, 1919-től felelős szerkesztője a Tolnamegyei Újságnak. I r o d a l o m : Schneider János arcképének leleplezése. = Tolnamegyei Újság. 1939. november 14.; Schneider János lapunk a l a p í t ó főszerkesztő-igazgatója meghalt. = Tolnamegyei Üjság. 1938. november 12.; Tolnamegyei Üjság közgyűlése. = Tolnamegyei Újság. 1939. március 22.; Schneider János. = Tolnamegyei Üjság. 1938. november 16.; Schneider János vezérigazgató huszonötéves j u b i l e u m a . = Tolnamegyei Üjság. 1937. december 4.; H i r n : Tm fejek.

SCHNEIDLER (Bátaszék,

Máiton

1890. —

A munkásmozgalom

Alsónyék,

1919.

április.)

mártírja.

I r o d a l o m : A két f o r r a d a l o m . ; K. B a l o g : Éh. Megjegyzés: Nevét a korabeli hadijelentésok ként is említik.

Schmcidler-

SCHULHOF Géza Id. D O M B Ó V Á R I Géza. SCHWARCZ Szilárd (? 1874. — Dunaszentgyörgy, 1924.) Vegyeskereskedő. Dunaszentgyörgyön tagja volt annak a b a l o d a l i érzelmű csoportnak, amely 1919 j a n u á r j á b a n megalakította a Magyar Szociáldemokrata Párt szervezetét. A Tanácsköztársaság idején vöröskatona volt. A lakosság megválasztotta a helyi tanács t a g j á n a k is. Politikai tevékenysége miatt a hatalomra jutott ellenforradalmának többször is megkínozták. Az így szerzett sérüléséi okozták halálát. I r o d a l o m : K. Balog János: megyei Levéltár.

Schwarcz Szilárd.

Kézirat.

Tolna

SCHWARTZER

-

SCHWARTZER Antal, Schwarcier (Szekszárd, 1780. j a n u á r 16. — Vác, 1834. december 29.) Gyógypedagógus, szakíró. Bécsben végzett tanulmányai után, 1802-től a váci siketnéma-intézet első t a n á r a , 1808-tól az intézet igazgatója. Számos szakcikket, t a n u l m á n y t írt. M ű v e i : Magyar nyelvtanító könyv a süketnémák számára. Buda 1817.; Első esméretek a siketnémák számára May szerint. Buda 1817. I r o d a l o m : RNL.; MÉL.

SCHWARZKOPF László Id. HOLLÓS László

SCOLARI, Filippo Id. O Z O R A I Pipo

SEBESTYCN-nemzetség Földbirtokos nemzetség a középkorban. d o m b körül volt c monostoruk.

Vár-

I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.

SEBESTYÉN Géza (Kurd, 1878. f e b r u á r 11. — Bp., 1936. április 2.) Színész, színigazgató. A Színiakadémia elvégzése után vidéki színtársulatoknál lépett fel. 1909-től a M a g y a r Színház tagja, 1924-től a pesti Városi Színház igazgatója lett. Az O r szágos Színészegyesületnek elnöke volt. I r o d a l o m : Gulyás P á l : Sebestyén Géza. = Irodalomtörténet. 1936.; ffiagyar Bálint A bohémok igazgatója. = Film, Színház, Muzsika. 1966. 35. szám.; SZL.; MÉL. Megjegyzés: A Színházi kislexikon a d a t a i szerint Sebestyén Géza születési helye Budapest.

SEBESTYÉN Gyula (Gyönk, 1848. november 13. — Pestlőrinc, 1911.) Pedagógus, történész. 1874-től tanár Budapesten, 1894-től a vidéki á l l a m i tanítóképző intézetek miniszteri biztosa. A Nemzeti Nőnevelés, az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, Ifjúsági Iratok Tára című lapok szerkesztője. Több iskolai könyvet írt. M ü v e i : Zrínyi Miklós. Bp. 1878.; Világtörténet. Bp. 1879.; Az őskor története. Bp. 1883.; Az Árpádok története. Bp. 1895.; Elemi iskolai tanító- és tanítónőképzésünk fejlődése. Bp. 1896. I r o d a l o m : RNL.; MÉL.

62

SIMON

-

szárdon, megakadályozza a nyilasok és a németek rombolását, elősegítse az üldözöttek elrejtését, támogassa a felszabadító hadsereget. Szekszárd felszabadulása után néhány n a p p a l , 1944. december 6 - á n a l a k u l t meg a M a g y a r Kommunista Párt Szekszárdon, amelynek a l a p í t ó t a g j a volt. A párttagokat ..Szekszárdi Kommunista Párt" feliratú pártigazolvánnyal látták el. Senye Sándor volt a felszab a d u l t Szekszárd város első polgármestere. A tisztségében a szekszárdi képviselőtestület 1945. j a n u á r 31 -i ülése megerősítette, miután 1944. december 13-tól látta el e feladatot. 1945 m á j u s á b a n a megye alispánja lett. Érdeme, hogy az elsők között volt, akik a szovjet csapatok bevonulása után a megye és a város vezetését vállalták, a békés építőmunkát elindították és biztosították a szovjet csapatok további győzelmes harcaihoz a megye segítségét. I r o d a l o m : Antifasiszta mozgalom a d a t a i r a bukkantak Tolna megyében. — Magyar Nemzet. 1964. december 3.; Kocsis Tamás: Szekszárdi ellenállók. 1944. 1. Antifasiszta mozgalom a d a t a i r a bukkantak Tolnában. = Magyar Nemzet. 1965. január 10.; K. Balog János: Ellenállási mozgalmak a II. vil á g h á b o r ú végén és az MKP megalakítása Tolna megyében. — Tolna megyei helytörténeti füzetek. 1. Szekszárd 1969.; K. Balog János: Tolna megye felszabadítása. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 4. köt. Szekszárd 1972.; Puskás A t t i l a : Történelmi fordulat Tolna megyében 1944— 1945-ben. = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 4. köt. Szekszárd 1972.

SIBOLTI

Demeter

(Tolna, ? — Petneháza? 1589. február 17.) Hitvitázó. 1549-től Temesvárt Szegedi Kiss Istvánnál tanult, 1557-től wittenbergi diák, később Gyulán, Csepregen, Szencen volt iskolamester. A katolikus ellenállás dacára Nagyszombatra került kórházi templomi lelkésznek. Telegdi Miklós katolikus püspök és Rudolf császár tiltakozása miatt el kellett hagynia Nagyszombatot. Nádasdy Ferencnek, a nádor fiának volt nevelője, akinek felhívására részt vett a Beythe István és kálvinista társai elleni hitvitákban. Egyetlen műve maradt fenn, amely 1384-ben jelent meg Detrekőn Lelki hartz címmel. I r o d a l o m : Károlyi Árpád—Szalay László: Nódasdy Tamás csal á d i levelei. Bp. 1882.: Thury Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története. Bp. 1908.; Schulek Tibor: Bornemissza Péter. Bp. 1939.; Horváth János: A reformáció jegyében. Bp. 1953.; Nemeskürty István: Bornemissza Péter. Bp. 1959.; MIL.

SENYE Sándor (Máriaradna, f e b r u á r 22.)

1898. március 13. —

Bp., 1968.

Az antifasiszta ellenállási mozgalom szekszárdi csoportjának vezetője, tartalékos tiszt. Vezetése alatt 1944 nyarán bontakozott ki az ellenállási csoport tevékenysége. A mozgalom célja volt, hogy alkalmas p i l l a n a t b a n megtám a d j a a megszálló német helyőrséget Szek-

S I M O N alországbíró Főúr. 1227-ben birtokot kapott Hőgyész terüleletén. A Sárvíz és a Sió mocsarai közti szigeten Felépítette a későbbi vár magvát alkotó vártornyot, amelyben a birtokos lakott és kincseit őrizte. Nevéről kapta Simontornya elnevezését a község. I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.

-

SIMONTSITS

SIMONTSITS

Elemér

(Bölcske, 1869. j a n u á r 1. — Bp., 1937. január 15.) Földbirtokos, politikus. Tolna vármegye alispánja, majd főispánja, örökös törvényhatósági bizottsági t a g j a , országgyűlési képviselője és felsőházi t a g j a volt. Nevéhez fűződik a Szekszárdi Kaszinó székházának megvétele. A kaszinó könyvtára Simontsits Elemér Könyvtár nevet kapott. A kaszinó bazársor építése is intézkedései eredménye. I r o d a l o m : Schneider János: Simontsits Elemér. = Tolnamegyei Üjság. 1937. j a n u á r 20.; Simontsits Elemér v. b. f. t. h a l á l a és temetése. = Tolnamegyei Újság. 1937. január 23.; A vármegye búcsúja Simontsits Elemértől. = Tolnamegyei Üjság. 1937. j a n u á r 23.; Simontsits Elemér emlékezete a Szekszárdi Kaszinó közgyűlésén. = Tolnamegyei Üjság. 1937. február 10.; Bodnár: Bezerédj.

63

rekerítésére. Somogy és Tolna megye határán lévő lápafői e r d ő b e szorult a zsandárok elől. Sebesülten nem tudott menekülni, agyonlőtte magát. Irodalom: Gönczi Ferenc: A somogyi betyárviláq. Kaposvár 1944.; A gyöngyösi csárda. Veszprém 1966.; RNL.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: Sobri Jóska eredeti neve: Pap József volt.

S O M L Ó György (Dunaföldvár, március 31.)

G ö r ö g eredetű, osztrák—magyar bankár, és nagybirtokos család. 1820-ban t u l a j d o n u k b a került a kajmádi gőzmalom. I r o d a l o m : PNL.; Pataki: Tm kalauz.

SINTZENDORF-család Földbirtokos család. A török kiűzése után megkapták a hőgyészi uradalmat, melyet 1722-ben a d t a k el. I r o d a l o m ; RNL.; Pataki: Tm kalauz.

SIPOS Márton (Szekszárd, 1900. j a n u á r 19. — Budakeszi, 1926. december 11.) Versenyúszó, gazdatiszt. Az első v i l á g h á b o r ú után tűnt fel. az úszósportban. 1922-ben a 100méteres mellúszásban világrekordot állított fel. Az 1921—1923-as években a 100-méteres mellúszás országos bajnoka volt. Irodalom:

MÉL.

1899.

A munkásmozgalom I r o d a l o m : K. B a l o g :

SOMOGYI SINA-család

SOMOGYI

-

-

Dunaföldvár,

1920.

mártírja.

Éh.

Imre

(Simontornya, 1894. október 13. — szeptember 14.)

Bp., 1951.

Költő, író. Sárospatakon és Scheibbsban végezte tanulmányait. Gyulán volt tisztviselő. Az első v i l á g h á b o r ú t végigküzdötte. A polgári demokratikus f o r r a d a l o m b a n Gyula rendőrkapitánya, a Tanácsköztársaság idején Békés megye direktóriumának t a g j a . Az ellenforradalom idején börtönbüntetést szenvedett. Megismerkedett a börtönben a baptista tanokkal. Kiszabadulása után, 1922-től, baptista lelkész lett Gyulán és Budapesten. Teológiai oklevelét az USA-ban szerezte meg. 1939-től a baptista egyház vezetője volt, mint országos elnök, ill. hitközségi előljáró. A Kürt, a Békehírnök és a Lelki Élet című baptista lapok főszerkesztője volt. M ü v e i : H u l l ó csillagok. Bp. 1909.; Hárfahangok. Bp. 1926.: Oltártűz. Bp. 1929.; Örökmécs. Bp. 1940.; Szövétnek. Bp. 1929.; A gyülekezet harmonikus életének és fejlődésének alapfeltételei. Bp. 1934.; Az Úr napja. Bp. 1935.; Égő csipkebokor. Bp. 1943.; Táborhegyi órák. Bp. 1943.; A vallásszabadság és a baptisták. A szekta kérdés. 1933.; Kereszténység és rehabilitáció. Bp. 1939.; A baptisták. Bp. 1941.; Kossuth Amerikában. Bp. 1941.; Állam és egyház. Bp. 1947.; A vallásszabadság Magyarország történetében. Bp. 1947.; Emléklapok. 1—2. köt. Bp. 1943. I r o d a l o m : MIL.; MÉL.

SITKEI József (Alsópél, ? — Tamási-Adorján erdő, 1919. augusztus.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : Beszélgetés egy negyven év előtti szövetkezetről. = . Tolna megyei Népújság. 1959. április 3.; K. B a l o g : Éh.

SOBRI Jóska (Ugod, 1809. — Lápafő, 1837. február 17.) Dunántúli betyár, a magyar betyár-romantika egyik híres alakja. Kisebb lopásokért 1834-ben a zirci börtönbe került, a h o n n a n megszökött s rabolni kezdett. Több híressé vált társa csatlakozott hozzá. Vas, Veszprém, Győr és Zala megyékben volt a működési területük. A nádor rendeletére a katonaságot is kirendelték kéz-

S O M O G Y I ímre (Abony, 1902. május 26. — Bp., 1947. augusztus 5.) Gazdasági szervező, népnevelő, szakíró, Kossuth-díjas. Az 1930-as években népi termelőszövetkezeteket szervezett Tolna és Baranya megyében. Sokat tett a parasztság szellemi és anyagi jólétének előmozdításáért, a magyarországi kertkultúra fellendítéséért. A parasztság gazdasági újjászervezésével, a kertgazdálkodással foglalkozó írásai a n a p i l a p o k b a n , folyóiratokban jelentek meg. M ű v e i : Kertmagyarország felé. Bp. 1942.; Tökkel sütött kenyér. Bp. 1945.; Gyümölcsfeldolgozás cukor nélkül. Bp. 1945.; A fűzfánfütyülő rézangyalát. Kézirat. I r o d a l o m : D o b i István: Vallomás és történelem. Bp. 1962.; Veres Péter: Az ország útján. Bp. 1965.: MÉL.

-

SOMOSI

S O M O S I János, Somossy (Bodzásújlak, 1783. május 24. — 1855. augusztus 21.)

Sárospatak,

Teológus, tanár, héber nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1815-től Sárospatakon tanár. Z e m p l é n és Tolna vármegye t á b l a b í r á j a volt. 1835-ben kiadta a Szent Bibliát Sárospatakon. Héber nyelvtankönyve Sidó grammatica címmel Budán j e l e n t meg 1832ben. I r o d a l o m : Toldy Ferenc: Somosi János. = A k a d é m i a i tő. 1855.; MÉL. Megjegyzés: Eredeti neve: Ködöböcz János.

Értesí-

S O Ó S Sándor (Bp., 1889. — Szekszárd, 1919. augusztus A munkásmozgalom

10.)

mártírja.

I r o d a l o m : Kövendi S á n d o r : A proletárdiktatúra Szekszárdon. = Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; A két forradal o m . ; K. B a l o g : Éh.

STARAI Mihály

Id. SZTÄRAI Mihály

STERK Endre (Dunaföldvár, 1895. — augusztus 10.) A munkásmozgalom Irodalom:

STILLER

Dunaföldvár,

1919.

mártírja.

A két f o r r a d a l o m . ;

K. B a l o g :

Éh.

Nándor

(Ismeretlen, 1887. — A munkásmozgalom

Tolna,

1919. június

23.)

mártírja.

64

-

a pécsi törvényszék elítélte. Több alkalommal megkínozták a csendőrök. Munkát nem kapott. A terror öngyilkosságba kergette. I r o d a l o m : K. Balog gyei Levéltár.

János:

Sütő Balázs. Kézirat. Tolna

me-

SZABÓ Dezső (Siklós, 1888. december 12. — Szekszárd, 1971. március 4.) Festő. Művészi t a n u l m á n y a i t a budapesti Képzőművészeti Főiskolán kezdte. Tanárai Révész Imre és Ferenczy Károly voltak. Az 1911—1914es években a müncheni Képzőművészeti Akad é m i á n Stuck Ferenc tanítványa. Nyilvános országos kiállításon 1910-ben szerepelt első ízben. Három külföldi és nyolc magyar kitüntetést nyert. Sok képe került a múzeumok t u l a j d o n á b a . A Szépművészeti Múzeum, a Fővárosi Múzeum, a Történeti Múzeum, a Nemzeti Színiház Múzeuma, a szekszárdi Balogh Á d á m M ú zeum stb. őrzik képeit. A Szekszárdon lévő, ismertebb képei: a szekszárdi vasútállomás három nagyméretű falfestménye, az evangélikus templom oltárképe, a Zeneiskola Liszt Ferenc arcképe. 1966-ban rendezték meg Szekszárdon műveinek nagy retrospektív kiállítását, majd 1970-ben művészi tevékenységének 60. évfordulója alkalmából, jubiláris kiállítása volt. I r o d a l o m : Tolna megyei képzőművészek. (Szekszárd 1969).; Szabó Dezső j u b i l á r i s kiállítása. (1910—1970). Szekszárd 1970.; Elhunyt Szabó Dezső. = Tolna megyei Népújság. 1971. március 5.; Ballabás László: Szabó Dezső emlékére. = Tolna megyei Népújság. 1971. március 7.; Szekszárdi képzőművészeti kiállítás. = Tolnamegyei Újság. 1941. december 12.; ML.; P a t a k i : Tm kalauz.

I r o d a l o m : K. Balog: Tolna megye.; K. B a l o g : Éh.

STYRUM-LYMBURG-család Németalföldi eredetű földbirtokos család. A simontornyai u r a d a l m a t Lipót császártól vásárolták meg 40 000 arany forintért. 1760-ig a simontornyai várban laktak, később az itt épült kastélyukban. A család jelentős alapítványt létesített az elhagyott gyermekek eltartására, az elszegényedett nemes i f j a k taníttatására, az özvegyek támogatására. 1800-ban halt ki a család, utód nélkül. Irodalom: Lymburg-Styrum gróf végrendelete. (összeáll.) Totth Ö d ö n . Szekszárd. 1904.; RNL.; Kiss: Simontornya.; Pat a k i : Tm kalauz.

SÜTŐ Balázs (Felsőnyék, 1898. április 2 1 . — 1938. február 18.) Földműves. Munkásmozgalmi tevékenységének kezdete az ellenforradalmi rendszer első éveire esik, d e jelentősebb tevékenységet a harmincas években fejtett ki. 1935 tavaszán tudomást szerzett a tamási—ozorai illegális szervezkedésről. A szervezkedésben részt vevők felkérésére elvállalta az illegális kommunista szervezkedés fedőszerveként megalakított Független Szociáldemokrata Párt elnöki funkcióját. 1935-ben

SZABÓ Erzsébet (Dunaszentgyörgy, 1898. — A munkásmozgalom

Bp., 1921.)

mártírja.

I r o d a l o m : Tolnamegyei Újság. 1920. szeptember 18., október 23.; Tolnamegyei Újság. 1921. április 9., 16.; Partizánka. = Tolna megyei Népújság. 1958. november.: Haypál Tib o r : Partizánka. Szekszárd 1958.; Kioltott fáklyák. Emlékezés a fehérterror pedagógus áldozatairól. Szerk. Bihari Mór. Bp. 1963.; Tolna megye.; A két f o r r a d a l o m . ; K. B a l o g : Éh.

SZABÓ György (Simontornya, 1876. — Simontornya, 1939, december 30.) A

munkásmozgalom

kiemelkedő

harcosa.

I r o d a l o m : Hentaller Károly: Jelentés a fehérterror krónikáj á b ó l . = Népszava. 1919. október 2.; K. B a l o g : Éh.

SZABÓ Gyula (Dunaföldvár, 1845. — 10.)

Eger, 1875. szeptember

Mérnök, műegyetemi tanár. 1870-ben nevezték ki a József műegyetem víz-, út-, vasút-, és hídépítészet tanszékére. M ű v e i : A keskeny nyomú vasutak hivatása közlekedési eszközeink sorában. Bp. 1874.; Út-vasút építéstan. Bp. 1874. I r o d a l o m : MÉL.

G.

-

SZABÓ

(Tószeg, 1879. — Tolna, 1919. június 23.) mártírja.

I r o d a l o m : K. Balog: Tolna megye.; K. B a l o g : Éh.

I r o d a l o m : Szamolányi Gyula. = Tolnamegyei Újság. 1932. augusztus 24.; Bodnár István: Szamolányi Gyula. — Tolnamegyei Újság. 1932. augusztus 27.

SZABÓ József (Fácánkert, 1871. — augusztus 28.) A

munkásmozgalom

Szekszárd—Ózsák,

1919.

I r o d a l o m : K. Balog: Éh.

SZÁK-család Árpád-kori földbirtokos család. A család egyik t a g j a , Szák Miklós, 1212-ben II. Endre seregében harcolt a Szentföldön. 1219—1222 és 1226ban nádor volt. A mai Regölytől északra terült el a Szák-nemzetség szállásbirtoka. I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.

SZAKÁLY Béla ? 1943.)

A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : Tolnamegyei Újság 1933. március—áprilisi szám a i . ; Szavukat a népért emelték fel. = Tolna megyei Népújság. 1958. december 2—7.; Tolna megye.; K. B a l o g : Éh. Megjegyzés: A halálának éve a holttá nyilvánítás évét mutatja.

? 1943.)

A munkásmozgalom

mártírja.

Dunaföld-

Jogász, egyetemi tanár. Pályáját a vallás és közoktatásügyi minisztériumban kezdte. 1911t ő l Nagyváradon, 1917-től Kolozsvárott tanár. 1928-tól a budapesti egyetem jog-, és á l l a m tudományi karán tanár. Évtizedeken át f o g l a l kozott az egyetemi ifjúság szociális kérdéseivel. M ű v e i : Az á l l a m c é l elméletei. Nagyvárad 1911.; Az alattvalói engedelmesség problémája. Nagyvárad 1914.; A magyar főiskolai ifjúság válsága. Szeged 1926.; Az értelmiségi magyar ifjúság jövője. Bp. 1931.; Politika. Bp. 1931.; Az egyetemi ifjúság tanulmányai és szociális helyzete és az egyetemi reform. Bp. 1937.; A jog- és államtudományi továbbképzés szervezése. Nagyvárad 1916. I r o d a l o m : RNL.; MÉL.

SZÁNTÓ Mihály,

német-keéri

(Paks, 1847. március 28. — Pernitz, 1908. július 13.) Jogász, a nemzetközi magánjog tudósa. A budapesti törvényszéken, később az igazságügyminisztériumban dolgozott, ahol a nemzetközi osztály vezetője volt.

SZAKÁLY Gyula (Szekszárd, 1907. —

SZANDTNER Pál (Dunaföldvár, 1884, december 4. — vár, 1963. november 10.)

mártírja.

(Szekszárd, 1911. —

SZÁRNOVSZKY

-

Országos lapok közül a Nemzeti Újság, a N a p kelet, a Pesti Hírlap közölte írásalt. N a g y o b b irodalmi sikert a Mese a boldogságról és a Harangvirág című kötete hozott számára.

G. SZABÓ János A munkásmozgalom

65

I r o d a l o m ; Tolnamegyei Újság 1933. március—áprilisi szám a i . ; Szavukat a népért emelték fel. = Tolna megyei Népújság. 1958. december 2—7.; Tolna megye.; K. B a l o g : Éh. Megjegyzés: A halálának éve a holttá nyilvánítás évét mutatja.

M ü v e i : Nemzetközi magánjog, szonyainkra. Bp. 1892. I r o d a l o m : RNL.

különös

tekintettel

hazai

vi-

SZÁRASI Ferenc SZAKÁLY

(16. század?)

László

(Szekszárd, 1909. —

? 1943.)

A munkásmozgalom

mártírja.

Tanár, a tolnai

protestáns

iskolában

tanított.

I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.

I r o d a l o m : Tolnamegyei Újság 1933. március—áprilisi szám a i . ; Szavukat a népért emelték fel. = Tolna megyei Népújság. 1958. december 2—7.; Tolna megye.; K. B a l o g : Éh. Megjegyzés: A h a l á l á n a k éve a holttá nyilvánítás évét mutatja.

SZÁRAY-nemzetség Földbirtokos család. A törökök kiűzése után Tolna megyei birtokot kaptak. Irodalom:

RNL.

SZALAY András (Ozora, 1857. — Bp. 1884.)

SZÁRNOVSZKY Ferenc

A munkásmozgalom

(Pest, 1863. december 23. — Bp., 1903. április 29.)

mártírja.

I r o d a l o m : A magyar f o r r a d a l m i munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Kézirat. 1965. Párttörtóneti Intézet Archívuma.; Száz esztendő harcai, összeáll. Borsónyi György, Székely Ernő. Bp. 1966.; Békés: H a z á d n a k . ; K. B a l o g : Éh.

SZAMOLÁNYI Gyula (Ungvár, 21.)

18?? —

Szekszárd,

1932.

augusztus

Ügyvéd, lapszerkesztő, költő, pénzügyi titkár. Első írásai a Tolnamegyei Ú j s á g b a n jelentek meg. Budapesti diák korában jelent meg első verseskötete. Ungváron élclapot szerkesztett.

Szobrász, éremművész. A bécsi akadémián, Londonban és Párizsban végezte tanulmányait. Első műveit a párizsi Salonban állította ki. Jelentős műve az Iparművészeti Múzeum á l l a m i nagy aranyérme. Monumentális szoboralkotásai közül legfontosabb a szekszárdi Garay-emlékszobor, melyet 1898-ban Köllő Miklós szobrásszal közösen alkotott. Irodalom: Dömötör Sándor: Szárnovszky Ferenc. = Művészet. 2. 1903.; Garay-album. Garay János emlékszobrának leleplezése ünnepére szerk. Bodnár István. Bp. 1898.; M L . ; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

SZAUTER

-

SZAUTER Mihály (Tolna, 1898. szeptember 24. — Tolna, december 13.)

1967.

Hajós. Az első világháború idején került a hajózáshoz, majd 1944 végéig itt dolgozott 1949ben került a tolnai textilgyárba mint személyzeti előadó, később művezető lett A munkásmozgalommal 1919-ben került kapcsolatba. Alapító tagja volt a Hajós Szakszervezet tolnai szervezetének. 1945-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, majd a két párt egyesülése után a Magyar Dolgozók Pártjának lett a tagja. 1958-tól haláláig Tolna község pártbizottságának titkára volt.

66

SZENICZEI

-

Mező Ferenc kereskedő azzal a feltétellel váltotta ki, hogy Ráckevén lesz lelkész. M ű v e i : Assertlo vera de Trlnitate. Genevae 1573.; Speculum romanorum pontificum. Basel 1584.; Theologiae sincerae Loci Communes de Deo et homine. Basel 1585.; Confessio verae f i d e i . Basel 1588.; Quaestiones de verbis coenae Domini. Zürich 1584.; Tabulae A n a l i t i c a e . Schaffhausen 1592. I r o d a l o m : Skaricza M á t é : Vita Stephani Szegedini. Basel 1585.; Földváry László: Szegedi Kis István élete. Bp. 1904.; Horváth János: A reformáció jegyében. Bp. 1953.; Szilády A r o n : Szegedi Kis István. = Régi Magyar Költök Tára. VI. Bp. 1896.; Csányi László: Tolna a XVI. században. Kézirat. Megyei Könyvtár Szekszárd.; M I L . ; MÉL.

SZÉKELY Albert

SZEBÉNYI Géza

(Józseffalva, 1905. augusztus — Bátaszék, 1957. november 9.) Székely Albert fafaragó és munkatársai által készített 12 részes dombormű a székelyek életét eleveníti meg Bukovinától Tolna megyéig. A dombormű egy része a szekszárdi Balogh Ádám Múzeumban látható.

(Dombóvár, 1920. február 22. — Bp., 1955. október 22.)

Irodalom: Sebestyén A d á m : A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története M a d é f a l v á t ó l n a p j a i n k i g . Szekszárd 1972.; P a t a k i : Tm kalauz.

I r o d a l o m : Somi B e n j a m i n n é : A községi párttitkár. — Tolna megyei Népújság. 1967. március 9.; K. B a l o g János: Szauter Mihály. Kézirat. Tolna megy«l Levéltár.

Irodalomtörténész, egyetemi tanár. Tudományos kutatásai során Jókai Mór írói munkássá, gával foglalkozott. Munkájával a Magyar Tudományos Akadémián pályadíjat nyert. M ű v e l : Jókai 1848—49-ben. Tanulmány. I r o d a l o m : Szauder Jázs»f: Szsbényl O é i a . net. 1956.; MIL.

Irodalomí4rt4-

SZÉCHENYI-család

SZÉKELY Ferenc (Bp., 1859. — Szekszárd, 1904. április 7.) Levéltáros, lapszerkesztő. Tolna vármegye levéltárának vezetője, a Tolnavármegye című lap segédszerkesztője volt. Történelmi jellegű munkákat írt, az 1848-as szabadságharc eseményeivel foglalkozott tanulmányai többségében.

Földbirtokos család. Nagydorogi kastélyuk ma általános iskola.

I r o d a i a m : Székely Ferenc. =

I r o d a l o m : PNL.; P a t a k i : Tm k a l a u * .

SZEKERES István

( ?)

SZÉCHENYI Lajos (Gyönk, 1868. március 28. — 1919. április.)

Kaltenleutgeben,

Diplomata. 1892-ben lépett külügyi szolgálatba. Brüsszelben, Washingtonban, Rómában, Szentpéterváron ós Londonban teljesített szolgálatot. 1909-ben követi rangban a kairói diplomáciai ügynökség és főkonzulátus vezetését vette át. Az első világháború idején katonai szolgálatot teljesített.. 1916-ban Szófiában, 1917-ben Hágában és Luxemburgban volt követ. I r o d a l o m : A császári és királyt Bp. 1917.; RNL.; MÉL.

Tolnavármegye. 1904. április 10.

Külügyi

Szolgálat

Evkönyve.

SZEGEDI KIS István (Szeged, 1505. — Ráckeve, 1572. május 2.) Reformátor, püspök, költő. Szegeden, Lippán, Gyulán tanult, majd külföldön, a bécsi, a krakkói, a wittenbergi egyetemeken folytatta tanulmányait. 1544-ben tért haza Magyarországra. Az őt üldöző Fráter György elől menekülve főleg a török hódoltsági területen működött. 1552-ben Tolnán Sztárai Mihály lelkésszé szentelte. 1561-től török fogságba került, ahonnan

Kuruc ezredes. Béri Balogh Ádám brigadérossal 1708. szeptember 8-án véres csatában megsemmisítették a Simontornya ellen induló labanc-rác sereget. I r o d a l o m : Bánkuti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban. — Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd 1969.; Kiss: Simontornya.; Pataki: Tm kalauz.

SZENDE Ferenc (Hant, 1887. április 5. — Buenos Aires, 1955. december.) Operaénekes. 1909-ben kántornak választották Bátaszéken. 1913-ban szerződtette az Operaház. Bécsben Otto Ihronál tanult. 1944-ig az Operaház tagja volt. Miután elveszítette hangját, kivándorolt Argentínába, 1945-ben. Énektanítást vállalt. Színészi játékával is kitűnt, ö énekelte először Budapesten a Borisz Godunov címszerepét. I r o d a l o m : RNL.; ZL.; MÉL. Megjegyzés: A Zenei lexikon szerint Szende Ferenc születési heiye: A l p á r , a Magyar életrajzi lexikon szerint: Kakasd, a Révai Nagy Lexikona szerint: Hant.

SZENICZEI György

BÁRÁNY

György

Id.

BÁRÁNY

67

SZENICZEI BÁRÁNY János Id. BÁRÁNY János

SZENICZEY-család Földbirtokos paksi család. 1850—1874. gyakori vendégük volt Deák Ferenc.

között

Irodalom: Pataki: Tm kalauz.

SZEPESSY László (Dombóvár, 1880. szeptember 9. — 1915. augusztus 1.)

SZINOVÄCZ

van a b b a n , hogy az új Duna-híd D u n a f ö l d v á rott elkészült. Dunaföldvár, Miszla, Bölcske és Szakadát díszpolgára. I r o d a l o m : Treer István: Tolna vármegye Horthy Miklós közkórházának másfél évszázados története ós munkássága. Szekszárd 1935.; S.; Szentandrási Szévald Oszkár alispán meghalt. = Tolnamegyei Újság. 1933. július 26.; Dr. Leopold Kornél búcsúztatása. — Tolnamegyei Újság. 1933. július 26.; Szévald Oszkár alispán szekszárdi és dunaföídvárl temetése. Tolnamegyei Újság. 1933. július 29.; H i r n : Tm fejek. Megjegyzés: Előnevével: Szentandrási Szévald Oszkár.

Doberdo, SZIGETH Gábor

Költő, tanár. Budapesten szerezte meg tanári d i p l o m á j á t . Mosonmagyaróvárott és Vácott tanított. 1907-től Budapesten élt. Szerkesztője volt a Kis Pajtás című gyermeklapnak. Dolgozott t ö b b fővárosi lapnak. Az olasz fronton esett el. Művei: Költeményei. Bp. 1902.: Csalogánydalok. Bp. 1903.; A vitéz huszár. Bp. 1904.; Hazafias Mária dalok. Bp. 1907.; Liliomok lipoma. Bp. 1909.; Virágos vonattól a vöröskeresztesig. Bp. 1914.; Lakodalmi köszöntő. Bp. 1914.; Katonaversek. Bp. 1914. Irodalom: MIL.

SZERECSEN-család,

-

mesztegnyei

Főúri, földbirtokos család, olasz, ill. d a l m á t eredetűek. Korábbi névadójuk Szaracén, aki 1366-ban az egész ország harmincadosa v o l t 1371—1377. között a pécsi és szerémi kincstári kamarák ispánja. 1371-ben megkapta j u t a l mul Ossero és Cherso szigeteket a királytól, melyek később testvéréé, Jánosé lett, aki e szigeteket 20 Tolna vármegyei faluért eladta Zsigmond királynak, ö v é volt Mucsfa, Kölesd, Bonyhádvarasd, Kis-, és Nagyvejke, Závod stb. Irodalom: Ki volt Tevel? => Tolna megyei Népújság. október 26.; PNL.; RNL.; Pataki: Tm kalauz.

1969.

(Szekszárd, 1879. szeptember 4. — március 27.)

Bp., 1940.

Gépészmérnök. A budapesti egyetemen végezte tanulmányait. 1903-tól a Röck István-féle G é p g y á r b a n , 1907-től a Fővárosi Gázművek szolgálatában állt. 1925-ben műegyetemi mag á n t a n á r i címet nyert, majd a világítógázgyártás meghívott e l ő a d ó j a lett. Kutatásai elsősorban a magyar szenek gázgyártásban való felhasználására irányultak. M ű v e l : A barnaszénkátrány termelése, lepárlása és felhasználása, különös tekintettel a hazai viszonyokra. Bp. 1921.; Szlntétikus ammónia gyártása várpalotai l i g n i t b ő l . Bp. 1934.; A hazai szén felhasználása gázgyártásra. Bp. 1938. I r o d a l o m : Schfin Győző: Szigeth Gábor. = M a g y a r Mérnök
SZILÁGYI Erzsébet (?—1483. július 10. után.) H u n y a d i János hadvezér és kormányzó felesége, Mátyás király anyja. Családjával gyakran felkereste Bátát, g a z d a g o n megajándékozta az a p á t s á g o t templomi felszerelésekkel, egyházi ruhákkal és más tárgyakkal. I r o d a l o m : Arany János: Szilágyi Erzsébet. Vers.; Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kalauz.; MÉL.

Pataki:

SZEREDY József (Szekszárd, 1831. március 3. — Pécs, 1903. október 6.) Egyházi író, kanonok. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Nagyváradon, hittudományi t a n u l mányait Pécsett végezte. 1856-tól Pécsett tanár, 1888-ban kanonokká nevezték ki. Több c i k k e t tanulmányt írt az egyházi lapokba. M ű v e i : E g y h á z j o g . . . 1—2. kőt Bp. 1874. Irodalom: Köpcsányi Károly: A pécsi jogakadémia jelene. Pécs 1897.; RNL.; MÉL.

múltja s

SZÉVALD Oszkár (Dunaföldvár, 1871. július 3. — 1933. július 23.)

Szombathely,

Politikus. 1895-től Tolna vármegye aljegyzője, 1916-tól a dombóvári járás főszolgabírója, 1922-től Tolna vármegye főjegyzője, 1927-től Tolna vármegye alispánja. Alispáni működése alatt é p ü l t a szekszárdi közkórház új épülete. Tevékenységének középpontjában állt a megye t ö b b községének villamosítása, és nagy része

SZILAGYI Mihály (? — Konstantinápoly, 1461.) Hadvezér és kormányzó. Mátyás király anyai nagybátyja. A Hunyadi-kor jelentős politikusa. Előbb Hunyadi Mátyás szabadon bocsátása, majd királlyá választása érdekében harcolt. Mátyás, királlyá választása után néhány hónap múlva, kizárta Szilágyi Mihályt a tényleges kormányzásból, aki G a r a i Lászlóval és Újlaki Miklóssal szövetkezve Mátyás ellen v o n u l t Simontornyáról. A király a besztercei grófsággal vonta ismét a maga pártjára. 1460. november 8 - á n török f o g s á g b a esett. A szultán Konstatinápolyban lefejeztette. I r o d a l o m : Fraknói Vilmos: Szilágyi Mihály Mátyás király nagybátyja. Bp. 1913.; Kisfaludy Károly: Szilágyi Mihály szabadulása. Színmű. Pest 1822.; Vörösmarty M i h á l y : Szilágyi a világosi várban. Vers.; Kiss: Simontornya.; MÉL.

SZINOVÄCZ György (Bársonyos, 1807. május 1. — cember 25.)

Pest, 1867. de-

SZOMBATI

-

Jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1830-tól gr. Esterházy Károly mellett főispáni titkár, majd Tolna vármegye t á b labírája. Cikkei, t a n u l m á n y a i jogi szaklapokb a n jelentek meg. M ű v e i : Rövid értekezés a magyar játékszínnek. Pozsony 1835.: Közönséges ausztriai váltórendszabály és váltótörvénykezési eljárás kérdések és feleletekben. Pozsony 1854.; Az uzsoratörvényekről. Pest 1867. I r o d a l o m : Emlékbeszéd Szinovácz György felett. = Magyar Tudományos A k a d é m i a Értekezések. 1868.; MÉL.

(Ozora, 1907. j ú l i u s 9. — ? 1942?) Földműves. A munkásmozgalommal a harmincas évek elején ismerkedett meg. 1935 elején alapító t a g j a volt a Független Szociáldemokrata Pártnak, amely az Illegális kommunista szervezkedés fedőneve volt Ozorán. Kommunista sajtótermékeket terjesztett. Tevékenységéért a pécsi törvényszék fogházbüntetésre ítélte. 1942-ben munkaszolgálatra hívták be, a Don környékére hurcolták, ahol nyoma veszett. János:

TALLHERR

-

M ű v e i : A Papok házassága. Krakkó 1550.; Az igaz papságnak tiköre. Krakkó 1550.; I r o d a l o m : Miklós D d ö n : Sztárai Mihály. —= Protestáns Szemle. 1942.; Horváth János: A reformáció jegyében. Bp. 1953.; Kardos Tibor: A magyar vígjáték kezdetei. Bp. 1953.; Klaniczay Tibor: A magyar reformáció irodalma. = Reneszánsz és barokk. Bp. 1961.; Nagy Sándor: Sztárai Mihály elete és művei. Bp. 1883.; Szilády Á r o n : XVI. századbeli magyar költők művei. 1886.; Csányi László: Tolna a XVI. században.; Kézirat. Megyei Könyvtár Szekszárd.; Csányi László: Régi irodalmunk emlékei a megyében. - - Tolnai Könyvtáros. 1970. 2. szám.: Boda Ferenc: A mi falunk Tolna. = Tolna megyei Népújság. 1969. augusztus 2.; RNL.; M I L . ; MÉL.

SZ0CS András

SZOMBATI Ferenc

I r o d a l o m : K. Balog megyei Levéltár.

68

Szombati

Ferenc.

Kézirat.

Tolna

SZTANKOVÁNSZKY-család Kajdacsi földbirtokos család. Jelentős közéleti szerepük volt Tolna megyében. Sztankovánszky Imre Tolna megye főjegyzője volt a reformkorban. I r o d a l o m : Puskás A t t i l a : Tolnavármegye közqyűlésének szerepe a reformkorban. == Tolna megyei helytörténeti füzetek. 2. Szekszárd 1970.: Bodnár—Gárdonyi: Bezerédj.: Bodnár: Bezerédj.

SZTÁRAI Mihály (Sztára? — 1575?) Hitújitó, prédikátor, zsoltár- és énekszerző, az első ismert magyar nyelvű drámaíró. Páduéban tanult, majd Sárospatakon volt ferencrendi szerzetes. Siklósi Mihály nyerte meg a reformációnak. Laskón, 1549-től Tolnán működött, később Gyulán, Sárospatakon és Pápán volt prédikátor. A reformáció egyik legmarkánsabb egyénisége, a kortársak szerint kitűnő szónok, és híres énekes volt. Életéből néhány epizódot megőrzött Bornemissza Péter. A reformáció irodalmában a polgárosodó mezővárosok szószólója. Vele kezdődik a zsoltárok kultusza, amely a reformáció egyik legkedveltebb műfaj a lett. Batizi András kezdeményezésére lefordította Dávid 16 zsoltárát, meglehetősen szabadon, a korabeli viszonyokra alkalmazva az ószövetségi versek mondanivalóját. Több bibliai történetet epikus f o r m á b a n dolgozott fel, legfontosabb a z o n b a n drámaírói munkássága. Drámáinak szövegeiben utalást t a l á l u n k arra, hogy színműveit előadatta, s így minden bizonnyal tolnai működése alatt is rendezett színielőadásokat.

( ? ) Szűcs András vezetésével telepítették be 1720ban Bonyhádot a református, magyar telepesek. Irodalom: Egyed A n t o l : Bonyhád Mező-várasnak sa. = Tudományos Gyűjtemény. 5. köt. 1823.; kalauz.

rövid leíráPataki: Tm

TAFNER Vidor (Bátaszék, 1881. november 2. — Bp., 1966, október 11.) Zoológus, ötvös. Kolozsvárott végezte tanulmányait, később itt lett tanársegéd. Rovarokkal és atkákkal foglalkozott. 1906-tól Besztercebányán tanított, ahol új üvegfajta előállításával kísérletezett. Az első v i l á g h á b o r ú után nyugdíjba vonult és ötvösséggel foglalkozott. Filigrán technikával készített, zománccal díszített ékszereivel a régi magyar ötvösség hagyományait folytatta. Ékszereinek vonalvezetése a szeceszszió stílusának ízlését őrizte meg. 1965-ben gyűjteményes kiállítása volt Székesfehérvárott. M ű v e i : összenövesztett pillangók. Bp. 1901.; A Rhinolophusok tapintó készülékéről. Kolozsvár 1904.; Az atka félék. Temesvár 1904.; Az atkafélék földrajzi elterjedése. Bp. 1905. I r o d a l o m : Mihalik Sándor: Tafner ékszerek. = Magyar Iparművészet. 1937.: M i h a l i k Sándor: M a g y a r zománcművészeti törekvések. — Művészettörténeti Értesítő. 1963.; M. Kiss Pál: Tafner Vidor ötvösművész. = Művészet. 1966. 4. szám.; ML.; MÉL.

TAKÁCS György (Paks, 1891. —

Paks, 1919. augusztus 9.)

A munkásmozgalom Irodalom:

mártírja.

A két f o r r a d a l o m . ;

K. B a l o g :

Éh.

TALLHERR József (? 1730. körül — Buda, 1807. október 16.) Udvari kamarai építész. 1788-ban az Országos Építészeti Igazgatóság vezetője lett. Állami és magánépítkezései során szinte az egész országra kiterjedt tevékenysége. Hivatalos tervei elsősorban iskolák, vendéglők, magtárak létesítésére vonatkoztak, de számos palota építése is fűződik nevéhez. Jung József Tallherr József tervei a l a p j á n építette a szekszárdi r. k. templomot. I r o d a l o m : ML.; MÉL.

-

TAMÁS

TAMÁS József (Szekszárd, 1884. november 1963. március 26.)

28. —

Szekszárd,

Fazekasmester. Régi szekszárdi fazekascsalád t a g j a . Munkásságáért megkapta a „ N é p m ű vészet mestere" kitüntetést.

69

-

THOLNAI

varos-szakszervezet titkára, átmenetileg a Szociáldemokrata Párt Szabó Ervin vezette b a l o l dali ellenzékének t a g j a . 1911-ben kivándorolt az USA-ba, a h o l a magyar szocialista mozgalomban tevékenykedett. M ü v e i : Kik a hazaárulók? Beszéljen a történelem. Irodalom: MÉL.

TAMÁSSY-család

TEMESVÁRI Pelbárt

Földbirtokos család. A Héder-nemzetségből származnak. Ősük a Kőszegiek közül a király hűségére tért Kőszegi János volt. Az ő fiainak adományozta Károly Róbert király Tamásit. A család ekkor vette fel a Tamássy családnevet. 1387-ben Zsigmond király Iregszemcsét is nekik adta.

(Temesvár?, 1435. körül — ár 22.)

Irodalom:

PNL.;

RNL.;

Pataki: Tm

kalauz.

TANÁRKY Árpád (Nagykőrös, 1863. — Bp.? 193?.) Orvos. 1892-től 1926-ig a szekszárdi Ferenc közkórház igazgatója, egészségügyi főtanácsos. A budapesti egyetemen szerezte meg orvosi oklevelét 1887-ben, majd az orvostudományi egyetem klinikáin és Párizsban szerzett orvosi gyakorlatot. Amikor a szekszárdi kórház vezető orvosi állását elvállalta, a kórház a legkezdetlegesebb á l l a p o t b a n volt. Munkásságának eredménye a kórház modernizálása, kifejlesztése. 1895-ben építi meg a sebészeti, nőgyógyászati és belgyógyászati osztályt és konyhával, mosókonyhával is ellátta a kórházat, bevezette a villanyvilágítást, sterilizációs berendezéseket létesített, röntgent, laboratóriumot állított fel. A bábaképző intézet vezetését is ellátta 1897-től 1920-ig. 1927-től az Orvosszövetség főtitkára és hivatalos l a p j á n a k szerkesztője volt. M ű v e i : A Szegzárdi Ferencz közkórház évkönyve. 1892—1895. Szegzárd 1896.; A szekszárdi Ferenc Közkórház évkönyve. 1896—1905. Szekszárd 1907. I r o d a l o m : Treer István: Tolna vármegye Horthy Miklós közkórházának másfél évszázados története és munkássága. Szekszárd 1935.; H i r n : Tm fejek.

TÁNCZOS Vendel (Bp., 1872. — Szekszárd, 1919. augusztus 10.) A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : Kövendi Sándor: A proletárdiktatúra — Sarló és Kalapács. Moszkva 1935.; A két K. B a l o g : Tolna megye.; K. B a l o g : Éh.

Szekszárdon. forradalom.;

Bp. 1905,

Buda, 1504. j a n u -

Egyházi író és szónok. A Pelbárt név minden bizonnyal szerzetesi név, keresztneve t a l á n Pál volt. A krakkói egyetemen tanult, 1483-ban a ferencesek b u d a i rendházában tanított, 1496ban esztergomi házfőnök, később ismét Budára került, 1480-as években hosszabb időt t ö l tött Ozorán. A középkori irodalomnak Európában ismert a l a k j a volt, a skolasztika híve. M ű v e i : Stellarium Coronae M a r i a e Virginis. Hagenau 1498.; Pomerium. H a g e n a u 1499.; Sermones Pomerii. Hagenau 1499.; Sermones de Tempore, de Santic, Quadragesimales. H a g e nau 1489—1496.; Expositio Psolmorum.; Aureum Rosarium Theológiae. Közrem. Loskai Osvát. Hagenau 1503—1508.; Temesvári Pelbárt műveiből. Vál. Brisits Frigyes. Bp. 1931. Irodalom: Szilády Aron: Temesvári Pelbárt élete és munkái. Bp. 1880.; Horváth Cyrill: Temesvári Pelbárt és kódexeink. Bp. 1891.; Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Bp. 1931.; Horváth Cyrill: Pomerius. Bp. 1894.; Katona Lajos: Temesvári Pelbárt példái Bp. 1902.; TurócziTrostler József: Temesvári Pelbárt. = Nyugat. 1931.; Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása. Bp. 1935.; Szalóczy Pelbárt: A humanista Mátyás és Temesvári Pelbárt. Esztergom 1940.; Szalóczy Pelbárt: Vigilia. 1949.; Bognár András: Temesvári Pelbárt. Bibliográfiával. Bp. 1960.; Pataki: Tm kalauz.; MIL.; MÉL.

TEVEL

( ? ) Á r p á d vezér egyik unokája. Ö kapta meg a mai Tevel község területét, melyet róla neveztek el. Irodalom: Ki október 26.

volt

Tevel?

=

Tolna

megyei

Népújság.

1969.

TEVELI Mihály (Tevel, 1867. szeptember 29. — Bp., 1934. a u gusztus 7.) Ifjúsági író, költő, lapszerkesztő. Középiskolai tanár, később igazgató Budapesten. M u n k a t á r sa volt a Hasznos M u l a t t a t ó és a Lányok Lapja című folyóiratoknak. Művei korában népszerű olvasmányok voltak. Müvei: Csokonainak ,,A lélek h a l h o t a t l a n s á g á " - r ó l írt tankölteménye. Körmöcbánya. 1900.; Mosolygó arcok. Bp. 1903.; Emlékei m. Zolyom 1906.; Izenet a másvilágból. Bp. 1907.; Lidérfény. Bp. 1925.; Az én kis hőseim. Bp. 1926.; Az Dkeyfiúk. Bp. 1927. Irodalom: MIL.

TANNER Ilona Id. TÖRÖK Sophie THALHERR József Id. TALLHERR József TARCZA! Lajos (Paks, 1881. j a n u á r 8. —

USA?)

Tanító, szociáldemokrata újságíró. 1904-ben szerkesztője a világosság című lapnak, rövid ideig munkatársa a Népszavának, később a fu-

THEODOROVITS Anasztáz Id. T Ö M Ö R I Anasztáz THOLNAI Bálint Id. TOLNAI Bálint

- 70 -

THURZÓ

THURZÓ Elek (? 1490. — ? 1543. j a n u á r 25.) Helytartó, földbirtokos főúr. Birtokai közé tartozott Ozora is. I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.; MÉL.

TOLNAI

len f e n n m a r a d t példánya Nagy István múltszázadi könyvgyűjtő egész könyvtárával egy lipcsei árverésen eltűnt 1870 körül. A Lugossykódexben maradt fenn História de moribus in convivió című hosszabb versezete. Irodalom: Csányi László: Tolna a XVI. században. Kézirat. Megyei Könyvtár Szekszárd.; Pataki: Tm kalauz.; MIL.

TIHANYI Ágost (Paks, 1846. —

1899.)

Zenetanár és dalszerző. Pedagógiai folyóiratok munkatársa, és t ö b b tankönyv zenei részének szerkesztője, népies gyermekdalok szerzője, egyházi énekek k o m p o n á l ó j a volt. Irodalom

ZL

TILLMANN Miklós (Hőgyész, 1890. — Tolna, 1919. június 23.) A munkásmozgalom mártírja. Irodalom K, B a l o g : Éh.

TOLNAI F. István (Tolna, 1630. — Kolozsvár, 1690. március 25.) Iró. Tolnán, Ecseden, Nagyváradon, Sárospatakon tanult. Nagyszalontán és Tarcalon volt tanító, 1685-től h a l á l á i g Kolozsvárott református pap. A régi magyar értekező próza egyik jeles képviselője. M ű v e i : Haza Bekesege, Avagy Egyenes ö s v é n y . . . Nagyszeben 1664.; Igaz, Keresztényi és Apostoli Tudomány s vallás Útára vezető és az el-tévelyedéstől j ó Útban hozó Kalauz. Kolozsvár 1679. I r o d a l o m : Balogh Ferenc: A magyar protestáns egyház történelmi irodalma. Debrecen 1879.; Török István: A kolozsvári ev. ref. Collégium története. 1. köt. Kolozsvár 1905.; Csányi László: Tolna a XVI. században. Kézirat. Megyei Könyvtár Szekszárd.; RNL.

T I N Ó D I LANTOS Sebestyén (Tinód, 1505—1510. között — Sárvár, 1556. január vége.) Vándorlantos, énekmondó, a magyar epikus költészet jelentős alakja. Születési helyét csak valószínűsíteni lehet. 1538 körül Dombóvárott tartózkodott, itt írta a Jáson és Medea című széphistóriát. 1542-ig Török Bálint szolgálatában állt. 1542 u t á n többek között István,ffy Imre, majd Werbőczi Imre pártfogolta. Vándorénekesként b e j á r t a az egész oszágot. A törökkel vívott harcok eseményeinek feljegyzései a közvetlen benyomások és tapasztalatok a l a p j á n történeti farrásértékűek. M ű v e i : Tinódi Sebestyén válogatott históriás énekei. Sajtó a l á rend. Perényi A d o l f . Bp. 1899.; Tinódi Sebestyén válogatott krónikás énekei. Szerk. Bartha József. Pozsony — Bp. 1907.; Tinódi Lantos Sebestyén válogatott munkái. Sajtó a l á rend. Bóka László. Bp. 1956.; összes művei. Szilády Áron gondozásában. = Régi M a g y a r Költők Tára. 111. I r o d a l o m : Toldy Ferenc: Magyar költők élete. Pest 1870.; Dézsi Lajos: Tinódi Sebestyén. Bp. 1912.; Szabolcsi Bence: Tinódi zenéje. Bp. 1929.; A magyar zene évszázadai. I. Bp. 1959.; Horváth János: A reformáció jegyében. Bp. 1953.; Tinódi emlékkönyv. Sárvár 1956.; Klaniczay Tibor: Reneszánsz és barokk. Bp. 1961.; Veres Samu: Tinódi Sebestyén és kora. Bp. 1880.; Vermes Imre Tinódi Sebestyén és Gyöngyösi István életrajza. Pozsony — Bp. 1885.; Böngérfi József: Tinódi Lantos Sebestyén. Bp. 1898.; Acsády Ignác: Tinódi Sebestyén. = Budapesti Szemle. 1899.; Mészöly Gedeon: Tinódi Sebestyén. Nagykőrös. 1906.; Dézsi Lajos: Tinódi Sebestyén János király széphistóriája. Bp. 1913.; Szabolcsi Bence: Tinódi Sebestyén. = Zenei Szemle. 1929.; Lukácsi B á l i n t : Tinódi versei. Hódmezővásárhely 1943.; Csomasz Tóth K á l m á n : A XVI. század magyar d a l l a m a i . Bp. 1958.; Pataki: Tm kalauz.; MIL.; MÉL Megjegyzés: Több kézikönyv Tinódi Sebestyén néven említi, a Lantos második nevet a masterségére utalásnak tünteti fel.

TOLNAI

Bálint

(16. század.) Költő. Élete ismeretlen. Tolnán t a n á r k o d o t t a protestáns iskolában. 1579-ben jelent meg 18 levélben A Szent János látásánac 12. részéből való Éneke című munkája, amelynek egyet-

TOLNA! Lajos (Györköny, 1837. j a n u á r 31. — Bp., 1902. március 19.) Iró, költő, lapszerkesztő. Családi neve: Hagymássy Lajos, írói nevét Tolna megyéről vette fel. A p j a jegyző volt Györkönyben és V á r a l j á n . Középiskoláit Gyönkön és Nagykőrösön végezte, Arany János tanítványa volt az utóbbi h e lyen. Szegénysége miatt és a család kívánságára, a református t e o l ó g i á n folytatta t a n u l m á nyait. Néhány évig a pesti református g i m n á t i u m t a n á r a volt. 1860-ban jelentek meg első versei, b a l l a d á i Arany János hatását tükrözik. 1866-ban a Kisfaludy Társaság t a g j a lett. 1868-tól 1884-ig marosvásárhelyi református lelkész. Ebben az időben írta főműveit. 1879-ben megalapította M o l n á r Zsigmonddal a Kemény Zsigmond Társaságot. Műveinek társadalombírálata miatt egyre t ö b b támadás érte, 1884ben kénytelen lemondani lelkészi állásáról. Budapestre költözött és néhány éven át kizárólag irodalmi tevékenységet folytatott. 1889-től polgári iskolai tanár, majd igazgató volt. Az Irodalom című folyóirat szerkesztője 1887-től, 1891-től Murányi Ármin megbízására a Képes Családi Lapokat szerkeszti. A magyar prózairodalom, a kritikai realizmus úttörője. Regényeiben éles kritikával ábrázolta a kiegyezéskori Magyarország közéleti és társadalmi visszáságait. Több írásának színtere Tolna megye. Művei: Költeményei. Pest. 1865.; Beszélyei. I—II. Pest 1867.; Az urak. Pest 1872.; A báróné ténsasszony I—II. Bp. 1882.; A nemes vér. Bp. 1882.; Az oszlopbáró. Bp. 1834.; A polgármester úr. I—II. Bp. 1885.; A Jubilánsok. Bp. 1886.; Az új főispán. Bp. 1886.; Eladó birtokok. Bp. 1886.; A rongyos. Bp. 1890.; Sötét világ. Bp. 1942.; Válogatott művei. Bp. 1958.; Életképek. Pest 1867.; A nyomorék. Pest 1867.; Az én ismerőseim. Pest 1872.; A somvári Fényes A d á m úr. Bp. 1875.; A szentistváni Kéri-család. = Fővárosi Lapok. 1884.; A falu urai. Bp. 1886.; Dániel pap lesz. Bp. 1885.; A jégkisasszony. Bp.

-

TOMORI

1887.; Szegény emberek útjd. Bp. 1888.; A mai Magyarország. Bp. 1889.; Csak egy asszony. Bp. 1891.; Elbeszélések. Bp. 1892.; A mi fajunk. Bp. 1893.; A paizs. Bp. 1894.; A grófné ura. Bp. 1897.; A nagy gyárosék és egyéb elbeszélések. Bp. 1899.; A megjavult adófelügyelő. Bp. 1946. Irodalom; Jakab Ö d ö n : A Kisfaludy Társaság Évlapjai. 1904.; Elek Oszkár: Tolnai Lajos. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1917.; Bíró János: Tolnai Lajos. Debrecen 1933.; Förhécz József: Tolnai Lajos élete és művei. Bp. 1935.; Dömötör Sándor: Tolnai Lajos. = Irodalomtörténeti Közlemények. 1937.; Németh László: A Nyugat elődei. = A minőség forradalma. 3. köt. Bp. 1940.; Rónay György: Tolnai Lajos. = Magyar Csillag. 1943.; Belia György: Tolnai Lajos. : Irodalomtörténet. 1951.; Cs. Gárdonyi Klára—Belia György: Tolnai Lajos. — Irodclomtorténet. 1952.; Puruczki Béla: Tolnai Lajos. Csillag. 1952.; Kabos Ede: Kortársak nagy írókról. Bp. 1956.; Komlós A l a d á r : Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében. Bp. 1956.; Illés Endre: Krétarajzok. Bp. 1957.; Mikszáth Kálmán: Elbeszélések és tanűTmányok. Bp. 1957.; Harsányi Zoltán: Tolnai Lajos. — Irodalomtörténeti Közlemények. 1959.; Komlós A l a d á r : A magyar költészet Petőfitől Adyig. Bp. 195?.; Móricz Zsigmond: Irodalomról, művészetről. 2. köt Bp. 1959.; Bikácsi László: Tolnai Lajos. = Irodalomtörténet. I960.; Gergely Gergely: Tolnai Lajos pólyája. Bibliográfiával. Bp. 1964.; Barta János: Tolnai Lajos. Irodalomtörténeti Közlemények. 1964.; Ady Endre: Egy ravatalnál. = összes prózai műv^i. 3. köt. Bp. 1964.; Gergely Gergely: Tolnai Lajos irodalmi nézetei kritikai munkássága a l a p j á n . = Irodalomtörténeti Közlemények. 1955.; Illés Jenő: Tolnai Lajos emlékezete. = Szabad Nép. 1952. március 20.; Kardos Klára: Tolnai Lajos. = V i g i l i a . 1947. 9. szám.; MIL.; MÉL.; Pataki: Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kalauz.; Békés: Hazádnak.

T O M O R I Anasztáz (Dunaföldvár, 1824. május 1. — Bp., 1894. október 8.) Mérnök, a magyar irodalmi élet mecénása, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Pesten végezte tanulmányait, 1853-tól q nagykőrösi gimnázium t a n á r a , Arany János tanártársa. 1854-ben hatalmas örökséghez jutott, lemondott tanári állásáról, majd vagyona nagy részét a tudományok és művészetek t á m o g a t á sára fordította. Támogatásával jelenhetett meg az első Shakespeare fordítás Magyarországon. A Kisfaludy Társaság egyik alapító t a g j a . Számos cikket írt a Vasárnapi Újságba és a szaklapokba. (rt egy számtankönyvet is. M ű v e l : Emlékkönyv a magyarlrodalomból. mennyiségtan. Pest 1854.

Pest

1852.;

Elemi

Irodalom: Csányi László: Egy mecénás arcképe, = Tolna megyei Népújság. 1964. március 22.; MagyaF László: A nagykőrösi mecénás. = Pestmegyei Hírlap. 1964. 257. szám.; MIL.; MÉL.

71

TÓTH

-

M ű v e l : Lófogtan. Pest 1862.; Általános állattenyésztéstan. Pest 1871.; Á falusi lótenyésztés. Debrecen 1873.; A szarvasmarha fajokról. Bp. 1874.; A szarvasmarha és tenyésztése. Bp. 1877.; A tenyészszarvasmarhák, juhok és sertések. Bp. 1885.; Az átörökítés. Bp. 1891.; A mezőgazdát is érdeklő néhány városi ügyről. Bp. 1891.; A háziállatok tenyésztése. Bp. 1896.; Mezőgazdasági vezérfonal. Bp. 1896.; Állatorvosi feladatok a köztenyésztés terén. Bp. 1902.; Lótenyésztésünket illető nézetek. Bp. 1904. I r o d a l o m : Bálás Á r p á d : Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei 1896. Magyaróvár 1897.; Guoth György: Tormay Béla emlékezete. = Állatorvosi Lapok. 1915. 16. szám.; Ráth István: Tormay Béla. = Magyar Tudományos Akadémia. Emlékbeszédek. XVI. Bp. 1915.; Márkus József: M e g e m l é k ^ é s Tormay Béláról. = Magyar Állatorvosi Lapok. 1965. 11. szám.; MÉL. Megjegyzés: 1904-ben Nádudvari előnévvel nemességet kapott.

TORMAY Károly (Vác, 1804. június 29. — Pest, 1871. augusztus 19.) Orvos. A pesti egyetem elvégzése után, 1832ben Tolna vármegye főorvosává választották. 1848-ban a magyar minisztériumba osztálytanácsosi kinevezést kapott. A szabadságharc idején a tábori kórházakat szervezte. 1850-ben Esztergom vármegye főorvosa, majd Pest főorvosa és közkórházának igazgatója. Számos közegészségügyi és d e m o g r á f i a i mű szerzője. M ű v e i : Medizinische Topographie der Stadt P e s t . . . Pest 1854.; A közegészség á l l a p o t a Pest szabad királyi városában 1858-ik évben. Pest 1859.; Bányászati kalauz. Szekszárd 1846. Irodalom: Tormay Károly. — Orvosi Hetilap. 1871.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

TORONYI Imre (Szekszárd, 1888. október 17. — Bp., 1952 október 16.) Színész. 1918-ban lépett először színpadra a Belvárosi Színházban. Több színházban játszott. Példás beszédkultúrával alakította jellemszerepeit. Gyakran szerepelt fiatalok h a l a d ó szellemű előadásain, az Irók Kísérleti Színpadán, az Új Thália Társaságnál, az Ifjúsági Színház és az Úttörő Színház t a g j a volt. I r o d a l o m : SZL.; MÉL.

TÓTH Ferenc (Szilasbalhás, 1883. — Enying, 1919. augusztus.) TORMAY Béla (Szekszárd, 1839. október 10. — Bp., 1906. december 29.) Mezőgazdász és állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező t a g j a . Pesten gazdasági gépészetet és kertészetet tanult. 1858-tól biológiai tanulmányokat folytatott és állatorvosi képesítést szerzett. 1861-ben a pesti állatgyógyintézethez került, 1869-től a debreceni gazdasági tanintézet igazgatója, 1873-ban megbízást kapott az állatgyógyintézet állattenyésztési tanszékének megszervezésére, 1880ban megszervezte a földművelésügyi minisztériumban az állategészségügyi osztályt. Jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki.

A munkásmozgalom

mártírja.

I r o d a l o m : Tolna megye.; K. B a l o g : Éh.

TÓTH János (Dunaszentgyörgy, 1863. — Dunaszentgyörgy, 1925. április 11.) A munkásmozgalom mártírja. Irodalom: Tolnamegyei Újság. 1920. szeptember 23.: A két f o r r a d a l o m . ; K. B a l o g : Éh.

TÓTH János (Hatvan, 1900. —

? 1942.)

A munkásmozgalom Irodalom: K. B a l o g : Éh.

mártírja.

18,

októbei

-

TÓTH

TÓTH Károly (Mezőtúr, 1851. — Szekszárd, 1936. október 13.) Mérnök. Tanulmányait Zürichben végezte, majd évekig szülővárosában dolgozott, a város mérnöke volt. 1878-ban lett a Szekszárd—Bátai Arvízmentesítő Társulat igazgatója. Kimagasló eredményeket é r t el a Sárköz árvízmentesítésében. Hatvanezer hold földet tett termővé munkája során. Több lap közölte szakcikkeit, tanulmányait, foglalkozott ősmagyar nyelvészeti és történeti kérdésekkel is. M ü v e i : A Szegzárd-Bátai Dunavédgót Társulat M ú l t j a és Jelene. Szegzárd 1896.; A Sárköz m ú l t j á b ó l . = Tolnai Reformátusok Lapja. 1914. 1., 9., 10., szám. I r o d a l o m : Tóth Károly igazgató főmérnök — Tolnamegyei Újság. 1936. október 14.

72

-

zője lett. Kapcsolatot tartott fenn a magyar ellenforradalmi rendszer vezető egyéniségeivel is. 1921-ben Kínába utazott, ahol tevékenyen részt vett a politikai életben. M ü v e i : The Autobiography of an Adventurier. London 1931.; Der grösste Abenteurer des XX. Jahrhunderts. Zürich 1931. I r o d a l o m : Imre Gyomai: Le plus g r a n d aventurier du siecle. Paris 1939.; Frank László: Szélhámosok — kalandorok. Bp. 1966.; MÉL.

TUBA András (Madocsa, 1876. — Madocsa, 1919. augusztus 16.) A munkásmozgalom

mártírja.

Irodalom: K. B a l o g : Éh.

TUBOLY László TÖRÖK Sophie (Bp., 1895. december 10. — Bp., 1955. j a n u á r 28.) Költő, író. Családi nevén Tanner Ilona, Babits Mihály felesége. A Fővárosi Könyvtár tisztviselője volt. Irodalmi tevékenységéért Baumgart e n - d í j a t kapott. Verseiben és prózájában a női lélek f á j d a l m a i t , örömeit szólaltatta meg. M ü v e i : Asszony a karosszékben. Bp. 1929.; Örömre születtél. Rp. 1934.; Hintz tanársegéd úr. Bp. 1935.; Nem vagy igazi. Rp. 1939.; Értem és helyetted. Bp. 1940.; Boldog asszonyok. Debrecen 1933.; Sirató. Bp. 1948. I r o d a l o m : Gyergyai A l b e r t : Török Sophie. = Nyugat. 1929.; Szerb A n t a l : Török Sophie. = Széphalom. 1929.; Lesznai Ann a : Török Sophie. = Nyugat. 1934.; Kádár Erzsébet: Török Sophie. = Nyugat. 1939.; Keresztury Dezső: Török Sophie. = Nyugat. 1940.; Makay Gusztáv: Magyarok. Bp. 1949.; Gellért Oszkár: Török Sophie. == Csillag. 1955.; Várkonyi Nándor: ,,A literátor és Török Sophie. = Életünk. 1964.; Tóth N á n d o r : Emlékeim Babits Mihálynéról. = Sárköz. 1956. 1. szám.; Csányi László: Szekszárd Babits életében és művében. = Tolnai Könyvtáros. 1972 . 3. szám.; Csányi László; Babits és Szekszárd. — Tanulmányok Tolna mcqye történetéből. 3. köt. Szekszárd 197?.; Koháry Sarolta: Flóra és Ilonka. Életrajzi regény. Bp. 1973.; MIL.; MÉL.

TÖTTÖS-család Árpád-kori, Tolna

megyei

földbirtokos

család.

I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.

TREBITSCH Lajos Id. TARCZAI Lajos TREBITSCH-LINCOLN,

Ignatius

Timothy

(Paks, 1879. április 4. — Sanghaj, 1943. október 7.) Politikai kalandor. Beutazta Európát és az USA-t. Útjairól írt cikksorozatát az Egyetértés és a Közgazdasági Szemle közölte. K a n a d á b a n a presbiteriánus hitre tért át, majd 22 évesen p a p p á szentelték, s mint kiváló hitszónok hírnevet szerzett. A n y a g i okokból áttért az a n g likán egyházba és 1902-ben A n g l i á b a n telepedett le. Néhány évig falusi lelkész, utána Londonban újságíró. Az első v i l á g h á b o r ú idej é n a német titkosszolgálattal tartott kapcsolat o t és emiatt menekülnie kellett Angliából. Börtönbüntetést kapott váltóhamisításért, m a j d 1919-ben Magyarországra toloncolták. Németországban az ellenforradalom egyik fő szerve-

(Lengyel, 1755. — Lengyel, 1828. május 21.) Tisztviselő, a jakobinus mozgalom résztvevője. Zala megyében aljegyző, főszolgabíró. Rövid ideig gr. Festetics György muraközi birtokán jószágkormányzó. Itt kerül összeköttetésbe, Hajnóczy József révén, a jakobinus mozgalommal. A mozgalom felfedezésekor a Helytartótanács elmozdította állásából. I i o d a l o m : MÉL.

TÚRÓS György (Ozora, 1870. — 23.)

Felsőnyék,

A munkásmozgalom

1919.

augusztus

mártírja.

I r o d a l o m : K. B a l o g : Éh.

TÚRÓS István (Ozora, 1903. december 6. — ? 1942 ?) Napszámos. 1923-ban belépett az ozorai földmunkás-szövetségbe. Kapcsolatba került a helyi baloldali érzelmű személyekkel, akiktől röplapokat, újságokat, könyveket kapott. Az illegális szervezettel kapcsolata volt, bár nem volt tagja a Független Szociáldemokrata Pártnak. 1935-ben a pécsi törvényszék elítélte baloldali magatartása miatt. A közismerten b a l o l d a l i érzelmű napszámost, kútásót 1942 tavaszán behívták munkaszolgálatra, a D o n vidékén nyoma veszett. I r o d a l o m : K. Balog János: Túrós István: gyei Levéltár.

Kézirat. Tolna

me-

UDVARI Vince (Bakóca, 1890. — Tamási, 1919. augusztus 18.) A munkásmozgalom Irodalom: Éh.

Nóvák:

mártírja.

Dombóvár.;

A két forradalom.;

K. B a l o g :

UJI AKI-család Földbirtokos főúri család. Tolna megyei birtokaik is voltak. Újlaki Miklós 1465—1471-ben ozorai bán. Irodalom: PNL.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

-

Ú.ILAKI

73

-

VALYI

ÚJLAKI KONT Miklós Id. KONT Miklós

VAJNA

UJVÁRY Lajos

VAK BOTTYÁN Id. BOTTYÁN János

(Dunaföldvár, 1896. február 24. — Bp., 1959. október 31.) Pedagógus, szakíró. 1921-től könyvkiadói lektor. 1923-ban m a g y a r — l a t i n szakos t a n á r i oklevelet szerzett. 1927-től középiskolai tanár, 1936tól igazgató, 1937-től középiskolai szakelőadó, majd Miskolcon és Kassán főigazgató-helyettes. 1949-től az Egyetemi Nyomdánál, később a Tankönyvkiadónál működött. A M a g y a r nyelv értelmező szótárának egyik munkatársa volt az Akadémiai Kiadónál. I r o d a l o m : MÉL.

UNGNÁD

Dávid

VALKÓ

Ferenc

Id.

PÁVAI VAJNA

István

(? 1391. — ? 1943.) Ügyvéd. 1919. május 24-én a megyei intéző bizottság hivatalból kinevezte a f o r r a d a l m i törvényszék mellé szakelőadónak. Dunaföldvárott a proletárdiktatúra elvetnek megfelelően végezte el a megbízatást. A Tanácsköztársaság megdöntése után á l l a n d ó zaklatásnak volt kitéve. Baloldali magatartása közismert volt D u n a f ö l d várott. 1943-ban letartóztatták. Budapesten kellett volna előállítani, de a rohanó vonatból kiugrott. A vonat halálra gázolta.

(16. század.)

I r o d a l o m : K. Balog János: Dr. Valkó megyei Levéltár.: Á két forradalom.

Császári követ a töröknél. Kíséretében utazott le a Dunán, hajón, Stephan Gerlach német lelkész, akinek 1573-ban készült n a p l ó j á b a n t ö b b értékes megfigyelést olvashatunk Tolna megyéről is.

VALYI Péter

I r o d a l o m : Ifj. Szakály Fercnc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526—1566). = Tanulmányok Tolna megye történetéből. 2. Szekszárd 1969.; Pataki: Tm kalauz.

UNGVÁRI István (Dunaszentgyörgy, 1861. 1941. november 4.) A munkásmozgalom

—

Dunaszentgyörgy,

kiemelkedő

harcosa.

I r o d a l o m : Tolnamegyei Újzáq. 1920. szeptember 23.; A két forradalom.; K. B a l o g : Éh.

18.

o':tóber

VADÁSZ József (Paks, 1883. — Paks, 1950. június 9.) Földműves. 1919-ben páltiskolát végzett Budapesten. Pártmegbízatássai Borsod megyébe ment, később hasonló feladattal Tolna megyébe. A Tanácsköztársaság megdöntése után Jugoszláviába emigrált, s csak az amnesztia meghirdetése után tért haza Magyarországra. Csendőri megfigyelés alatt állt. A felszabadulás után alapító t a g j a volt a Magyar Kommunista Párt paksi szervezetének. Elnöke volt a földigénylő és földosztó bizottságnak. A paksi járás egyik legismertebb szónoka volt. I r o d a l o m : K. Balog megyei Levéltár.

VAJDA

János:

Vadász

József.

Kézirat.

Tolna

Ignác

(Gerjen, 1881. -

Sztálingrád,

1943.)

A munkásmozgalom mártírja. I r o d a l o m : Ki volt Vajda Ignác? = 1958. december 11.: Tolna megye.:

Tolna megyei Népújság. K. Balog: Éh.

Ferenc

István.

Kézirat.

(Szombathely, 1919. december 25. — 1973. szeptember 18.)

Tolna

Miskolc,

Vegyészmérnök, politikus. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen végezte, majd 1942ben a Budapesti Műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1944 őszéig a Simontornyai Bőrgyárban laboratóriumvezető volt. Simontornyáról a szekszárdi munkaszolgálatos századhoz hívták be. 1945 j a n u á r j á b a n letartóztatták; szüleit a nyilasok internálták. A felszabadulás után, 1945 áprilisában, Szombathelyen belépett a kommunista pártba. Korábbi munkahelyén a Simontornyai Bőrgyárban bekapcsolód o t t a termelés megindításának munkájába, s részt vett a kommunista pártszervezet megalakításában. 1947-ben a Vigodni Bőrgyár vállalatvezetőjévé nevezték ki. 1848 j a n u á r j á b a n az Országos Tervhivatalba került, majd az Országos Tervhivatal elnökhelyettesévé nevezték ki. 1967től pénzügyminiszter, 1971 májusa óta a Minisztertanács elnökhelyettese, a Kormány Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának elnöke, hazánk képviselője a Kölcsönös Gazd a s á g i Segítség Tanácsában. A M a g y a r Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán a Központ i Bizottság t a g j á v á választották. Munkássága elismeréséül t ö b b magas kitüntetésben részesült. Tulajdonosa volt a Népköztársasági Érdemérem arany fokozatának, két ízben tüntették ki a Munka Érdemrenddel, s megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát is. I r o d a l o m : Vályi Péter. = Népszabadság. 1973. szeptember 19.: Vályi Péter menhalt. --- Népszabadsáq. 1973. szeptember 19.: Végső búcsú Vályi Pétertől. = Népszabadság. 1973. szeptember 25.: Vályi Péter. = Tolna megyei Népújság. 1973. szeptember 19.: Elhunyt Vályi Péter. — Tolna megyei Népújság. 1973. szeptember 19.; Végső búcsú Vályi Pétertől. — Tolna megyei Népújság. 1973. szeptember 25.

VÁRADI

-

VARADI Antal (Závod, 1854. május 2. — B p „ 1923. március 5.) Iró, drámaíró, költő, színházi történetíró, műfordító, dramaturg. A középiskoláit Pécsett, az egyetemet Pesten végezte, 3 éven át színiiskolába is járt. 1870-ben a Pécsi Lapok színikritikusa, 1871-ben kereskedelmi iskolai tanító a fővárosban. Verseit, prózai írásait 1873-tól közölték a lapok. Az Ellenőr, a Bolond Miska, az Egyetértés munkatársa volt. 1893-tól 1923-ig az Ország-Világ főszerkesztője. 1895-től a Nemzeti Színház d r á m a b í r á l ó bizottságának tagja, a Színművészeti A k a d é m i a tanára, m a j d igazg a t ó j a volt. 1876-tól a Petőfi Társaság, 1889től a Kisfaludy Társaság t a g j a lett. Verseit az akadémikus h a n g és formakészség jellemzi. Színművei főleg történeti, mondai tárgyúak és a Nemzeti Színházban kerültek színre. A Színiakadémia részére t ö b b tankönyvben kidolgozta az esztétika, poétika, beszéd-, és mozgástechnika tudnivalóit. Műveit t ö b b európai nyelvre lefordították. M ü v e i : Költemények. Bp. 1875.; Iskarióth. Bp. 1876.; Tamora. Bp. 1879.; A tör. Bp. 1880.; Huszonöt év. A színművészeti akadémia fejlődése. 1864—1889. Bp. 1889.; Emlékeim. Bp. 1904.; Képek a magyar író és színészvilágból. Bp. 1911.; Följegyzések életem sorából. Bp. 1912.; A régi Pest emlékeiből. Bp. 1921.; Színészhistóriák. Bp. 1922.; Ú j a b b költemények. Bp. 1877.; Az én világom. Bp. 1879.; Költemények. Bp. 1890.; A hun utódok. Bp. 1890.; Charitas. Bp. 1893.; Rafael. Bp. 1894.; Démon. Bp. 1895.; Festett világ. Bp. 1892.; Hamis istenek. Bp. 1893.; Szent A g a t a levelei. Bp. 1893.; A láthatatlan írás. Bp. 1904.; Régi magyar színészvilág. Bp. 1911.; Az elzárt mennyország. Bp. 1910.; Ifjúságom. Bp. 1905. I r o d a l o m : Schöpflin A l a d á r : V á r a d i Antal. = Nyugat. 1923.; Petri M ó r : Emlékezés V á r a d i A n t a l r ó l . Bp. 1926.; Péterfy Károly: Váradi Antal. Bp. 1928.; M á n d i M á r i a : V á r a d i Antal. Bp. 1934.; Császár Elemér: V á r a d i Antal. = Koszorú. 1936.; G a l a m b Sándor: A magyar dráma története 1867-tól 1896ig. Bp. 1937—1944.; Zilahy Lajos: Megemlékezés Váradi Antalról. = A Kisfaludy Társaság Évlapjai. 1924—1928.: Károssi Pál: Arcképek V á r a d i Antalról. = Tolnamegyei Újság. 1930. november 8.; S.: V á r a d i Antal emlékezete. = Tolnamegyei Újság. 1935. október 30.; V á r a d i Aranka: Márványtábla agy dunántúli malmon. = Tolnamegyei Újság. 1935. november 20.; Gáspár Jenő: A megváltó büntetés. - Tolnamegyei Újság. 1935. december 24.; MIL.; SZL.; MÉL.; Pataki: Tm kalauz.

VARJAS Sándor (Dombóvár, 1939.)

1885. j a n u á r

19. —

Szovjetunió,

A filozófia, a társadalomtudomány jelentékeny magyar alakja, a munkásmozgalom harcosa, tanár és író. Úttörő munkásságot f e j t e t t ki a filozófiatörténet és logika területén. 1905-től a szociáldemokrata párt t a g j a . Tanári oklevelének megszerzése után Budapesten kereskedelmi iskolai tanár. Ekkor főleg logikai, ismeretelméleti, pszichológiai, társadalmi kérdésekkel foglalkozott, s még Kant, Bolzano, Husserl, Freud gyakoroltak rá hatást. 1918-tól egyetemi tanár, 1919-től a Kommunista Párt t a g j a . A Károlyi-kormány idején az Országos Ismeretterjesztő Bizottság t a g j a . Tevékenységében jelentős fordulatot jelentett a Magyar Tanácsköztársaság győzelme. A Közoktatásügyi Népbiztosság tudományos propagandaosztályának vezetője

74 -

VAS

lett. Elmélyíti munkásságát a politikaelmélet, a történelem, a közgazdaságtan területén is. A Tanácsköztársaság megdöntése után emigrációba ment, majd 1922-ben a Szovjetunióban telepedett le, ahol egyetemi t a n á r lett. A leninizmus szintjén Moszkvában bontakozott ki a marxista, leninista, dialektikus materialista filozófiai munkássága. A dialektikus materializmus logikájával és a 17—18. századi filozófia történetével foglalkozott. Moszkvában jelent meg két m o n o g r á f i á j a orosz nyelven: Az újkori filozófia története, valamint a Logika és dialektika. Logikai koncepciójának előremutató vonása, hogy épít a matematikai logika vívmányaira. Marxista—leninista filozófus, aki a formális logika területén működve — a matenjatika, és a matematikai logika filozófiai problémáit már a 20-as évektől nem egyes kiragadott részeiben értelmezte, hanem á t f o g ó a n dialektikus materialista szellemben. Müvei: A logikáról. Dolgozatok a modern filozófia köréből. Bp. 1910.; Az álomról, Freud álom elmélete. Bp. 1911.; Az értéktöbbletráta és profitráta. Bp. 1919.; Marx és Engels életrajza. Bp. 1919.; Az újkori filozófia története. SZU. 1926.; Logika és dialektika. SZU. 1928.; A dialektikus materialista filozófia népszerű kifejtése Lenin művei a l a p j á n . SZU. 1928.; Válogatott filozófiai tanulmányok. Bp. 1971. I r o d a l o m : Selmeczi József: Varjas Sándor — egy elfelejtett filozófus. = Művelődésügyi Min. Tájékoztató. Bp. 1966. 2. sz. Sándor Pál: Varjas Sándor f i l o z ó f i a i munkássága. — Valóság. 1972. 6. sz. K. Balog: Éh.

VAS Gereben (Fürgéd, 1823. április 7. — Bécs, 1868. j a n u á r 26.) Iró. lapszerkesztő. Családi neve: Radankovics, Radákovics József. Veszprémi és pécsi t a n u l m á nyai után g a d a s ó g i gyakornok lett egy dunántúli birtokon. Később a győri j o g a k a d é m i á t látogatta, itt önképzőkört és egy kéziratos élcl a p o t alapított Kétgarasos t á r címmel. 1844től küldözgette humoros írásait az Életképek és a Honderű című lapoknak. írásai rövid idő alatt ismertté tették a nevét. Tanulmányai befejezése után Sopronban lett joggyakornok. 1847-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten. Ettől az időtől fogva gyakran jelentek meg írásai, a Pesti Divatlap és a Jelenkor szívesen foglalkoztatta. 1848ban Arany Jánossal együtt őt bízták meg egy politikai néplap, a Nép Barátja szerkesztésével. A lap — hangvétele miatt — csak részben tett eleget feladatának. A szabadságharc bukása után bujdosni kényszerült. Deák Ferenc az ő segítségével menekült Tolna megyébe a császáriak elől. ügyvédi d i p l o m á j á t ó l megfosztották, börtönbe került. Szabadulása után az irodalomnak élt és rövid idő alatt az egyik legolvasottabb magyar íróvá lett. Szinte évenként jelentek meg a regényei, de számos tárcát, népies éleképet, a n e k d o t á t is írt. Számos írásának cselekménye Tolna megyében játszódik. Különböző naptárak, évkönyvek, népszerű könyvek szerkesztésével is foglalkozott.

-

VÁSÁRHELYI

Regényeiben Jókait követte, de még j o b b a n megszépítette a múltat. A korrajz tekintetében hűségre törekedett, majdnem minden regényét történelmi eseményhez kötötte. M i n t a sárközi j o b b á g y o k ügyvédje is működött és érdekükben r ö p l a p o t adott ki. M i i v e i : A f a l u könyve. Pest 1851.; Falusi esték. Pest 1853.; Életképek és darázsfészek. Pest 1847,; Parlagi Képek. Pest 1851.; A régi jó idők. Bécs 1856.; Nevessünk. Pest 1855.; Tormagyökerek. Pest 1855.; Nagy idők, nagy emberek. Bécs 1856.; A nemzet napszámosai. Pest 1857.; Egy alispán. Pest 1858.; A pörös atyafiak. Pest 1860.; Életunt ember. Pest 1862—1863.; Tekintetes urak. Pest 1864.; Garasos arisztokróczia. Pest 1865.; Dsszes munkái. I—XII. köt. Bp. 1886—1900.; I r o d a l o m : Váli Béla: Vas Gereben, Radákovits József élete és munkái. Bp. 1883.; Barabás A b e l : Vas Gereben élete. Bp. 1903.; Vadnay Károly: Irodalmi emlékek. Bp. 1905.; Zsigmond Ferenc: Vas Gereben. = Irodalomtörténet. 1919.; Szinnyei Ferenc: Vas Gereben. = Irodalomtörténeti Közlemények. 1941.; Krúdy G y u l a : A forradalom napjai. = írói arcképek. 1. köt. Bp. 1957.; Vértesi A r n o l d : Vas Gereben. = Magyarország és a Nagyvilág. 1868.; Rass Károly: Vas Gereben. = Pásztortűz. 1923.; Lampérth Géza; Vas Gereben. = A falu. 1923 . 9. szám.; Karossi P á l : Vas Gereben Harmadik temetése. = Tolnamegyei Üjság. 1930. április 19.; Könnyű László: Tolnai írók. Vas Gereben. 1823—1868. = Tolnamegyei Újság. 1936. február 5.; Németh B é l a : Türelmetlen és késlekedő félszázad. A romantika után. Bp. 1971.; Tóth N á n d o r : Vas Gereben szelleme. = Tolnamegyei Ujsag. 1934. november 24.; Vas Gereben. = Mikszáth Kálmán írói arcképek. Bp. 1953.; Kiss László: A mi öreg présházunk. = Szabad Föld. 1963. július 14.; Pataki: Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kalauz.; MIL.; MÉL.

VÁSÁRHELYI Pál (Szepesolaszi, 1795. március 25. — Buda, 1846. április 8.) A reformkor egyik legjelentősebb vizimérnöke, a Tisza-szabályozás tervezője, a Magyar Tudományos Akadémia tcgja. 1826-ban a Duna-térképezés mérnöke, 1829-től a d u n a i földmérések vezetője és az a l - d u n a i hajózás műszaki t e e n d ő i t látta el. Együtt dolgozott Beszédes Józseffel. M ű v e l : Introductio in praxim triangulationis. Pest 1827.; A Buda-pesti állóhid tárgyában. 1838.; Néhány figyelmeztető szó a vaskapui ügyben. Pest 1838.; A sebesség fokozatáról folyóvizeknél, felvilágosítva egy Dunán mért keresztmetszés és a b b a n t a l á l t sebességek á l t a l . Pest 1845. Irodalom: Emlékbeszéd Vásárhelyi Pál felett. = Maqyar Tudományos Akadémia Évkönyv. I860.; Gonda Béla: Vásárhelyi Pál élete és művei. Bp. T396.; Sárközy Imre: Régibb vízi mérnökeink életéből. Bp. 1897.; Mosonyi Emil: Vásárhelyi Pál emlékére. Bp. 1955.; Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon. Bp. 1960.; Vörösmarty M i h á l y : Vásárhelyi Pál sírkövére. Vers.; Garay János: Vásárhelyi Pál emlékére. Vers.; Horváth Á r p á d : A reformkor mérnöke. Regény. Bp. 1956.; Pataki: Tm kalauz.

-

VIGH

VERESMART!

Mihály

(Veresmart, 1572. március eleje.)

—

Pozsony, 1646

Apátkanonok, hitvitázó. Tolnán és Debrecenben tanult. 1596-ban ceglédi rektor, 1599-ben ürményi, 1605-ben komjáti prédikátor lett. 1610ben katolizált Bécsben. 1627-ben bátai a p á t lett. Megírta megtérésének történetét, amely koráriak egyik legérdekesebb vitairata. Számos hitvitai írása jelent meg. M ű v e i : Megtérése históriája. Kiad. Ipolyi Arnold. Bp. 1878.; Intő és Tonító levél, meiyben a régi keresztény hitben a b a r á t a i k a t erősíti apáturok Veresmarty M i h á l y . . . Pozsony 1639. I r o d a l o m : Ipolyi A r n o l d : Veresmarti M i h á l y XVII. századi magyar író élete és munkái. Bp. 1875.; Adám Gerzson: Nagykőrösi Athenás. Nagykőrös 1904.; RNL.; MÉL.

VERTICS Ferenc (Hódmezővásárhely, 1740 rül.)

körül —

? 1800

kö-

Mérnök. Mérnöki munkáját az 1760-as években kezdte a D u n á n t ú l o n . Az 1796-ból való Siótérképével részt vett a Sió—Balaton-vízrendszer rendezésének előkészítő m u n k á l a t a i b a n . Az 1770—80-as években Tolna vármegye mérnöke. Később Békés és Csongrád megyében dolgozott. I r o d a l o m : Tenk Béla: Vízszabályozások Tolna vármegyében . ! . Pécs 1936.; A magyar térképírás. I—III. Bp. 1952—1954.; Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon. Bp. 1958.; MÉL.

VESZELEI Károly (Veszprém, 1867. április 30. — Dombóvár, 1902. április 11.) Költő. Dombóvár melletti birtokán gazdálkodott. Versei pesszimista h a n g u l a t ú a k többségükben. Gyógyíthatatlan t ü d ő b a j a miatt öngyilkos lett. M ű v e i : Hervadás regéi. Bp. 1894.; Fel a szívekkel. Bp. 1897.; Melódiák. Bp. 1903. Irodalom: Századvégi költők. Összeáll. Végh György. Bp. 1959.; RNL.; M I L . ; MÉL.

VICZAY-család Földbirtokos család. 1820-ban, klasszicista stílusban épült iregszemcsei kastélyuk ma oktatási intézmény.

VENDEL István (Szekszárd, 1883. szeptember 25. — 1967. március 6.) Tisztviselő. 1921-től polgármestere.

75

1944-ig

Szekszárd,

Szekszárd

város

M ü v e i : Részlet Szekszárd múltjából. — Tolnamegyei Újság. 1931. május 6.; Szekszárd megyei város monogáfiája. Szekszárd 1941. I r o d a l o m : Szekszárd megyei város monográfiája. — Tolnamegyei Újság. 1942. j a n u á r 1.; H i r n : Tm fejek.

VEREBÉLY József Id. ERDÉLYI József

I r o d a l o m : Pataki: Tm kalauz.

ViGH

Gyula

(Mindszent, 1889. augusztus 9. — szeptember 25.)

Bp.,

1958.

Geológus, paleontológus, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa. Élete fő felad a t á u l a mezozoos képződmények kutatását választotta, főleg a Dunántúli-középhegység jura-, és triászkori képződményeinek kérdései

VIRÁG

-

foglalkoztatták. Nevéhez fűződik vízellátásának megoldása. I r o d a l o m : Noszky Jenő: Vigh Gyula t a n i Közlöny. 1960. 2. szám; MÉL.

Szekszárd

emlékezete.

—

VIRÁG Ferenc (Bonyhád, 1869. augusztus 22. — Pécs, március 2.)

Föld-

1958.

Püspök, egyházi politikus. Tanulmányait Pécsett végezte. Pappá szentelése után káplán, később hittanár Szekszárdon. 1897-től pécsi karkáplán, 1901-től a papnevelő intézet lelki vezetője, 1912-től paksi plébános, 1915-től pápai kamarás, 1922-től szekszárdi plébános, koroncói apát, m a j d 1926-tól pécsi megyéspüspök. Jelentős irodalmi és publicisztikai tevékenységet fejtett ki. M ű v e i : Hajnal. Bécs 1893. I r o d a l o m : MÉL.

VÖRÖS László (Hódmezővásárhely, 1790. — Kaposvár, 1870.) Mérnök. 1828-baT nyert mérnöki oklevelet az Institutum Geometricumban. Közben mint rézmetsző Karacs Ferenc mellett dolgozott. Huszár Mátyás mellet a Körösök és a Duna térképezésén dolgozott. 1834-től Somogy vármegye földmérője lett. Itt főleg a Kapós, Sárvíz és Sió, valamint a Balaton és a D u n a Tolna vármegyei szakasza szabályozásával foglalkozott. Somogy vármegyéről készített térképe 1850-ben jelent meg. A szabadságharc bukása után börtönbe került, állásából elbocsátották. M ű v e i : Alapvízhelyzeti térképe Buda és Pest sz. városainak. Pest 1833. I r o d a l o m : Fodor: Magyar vizimérnököknek.; MÉL.

I r o d a l o m : MÉL.

VITÉZ János Esztergom,

1472.

au-

Humanista főpap és diplomata. Hunyadi gyermekeinek nevelője. A Hunyadiak és az V. László közti kiegyezés és a belső rend helyreállításáért küzdött. Támogatta Mátyás király politikáját. 1470-ben azonban ellene fordult, mert a cseh h á b o r ú t d i p l o m á c i a i l a g m e g a l a pozatlannak t a l á l t a . Mátyás központosító törekvései egyre i n k á b b az ellenzék vezérévé, egy királyellenes összeesküvés fejévé tették. Az összeesküvés főfészke a szekszárdi vár volt, mivel Vitéz János szekszárdi a p á t is volt t ö b b i méltósága mellett. Mátyás, miután helyzete megszilárdult, Vitéz Jánost Visegrádon bört ö n b e vettette, a szekszárdi várat 1471-ben leromboltatta. Vitéz János 1472 áprilisában szabadult a börtönből, de Beckensloer egri püspök őrizete a l a t t maradt haláláig. Eszterg o m b a n töltötte élete utolsó hónapjait, országos dolgokba beleszólása nem volt. M ű v e i : Johannis de Zredna. . . epistolae per Paulum de Iwanich . . . congestae. Bécs 1746.; Zrednai Vitéz János politikai beszédei és Aeneas Sylvius Piccolomini Vitéz Jánoshoz intézett levelei 1453—1457. Közread. Fraknói Vilmos. Bp. 1878. I r o d a l o m : Fraknói Vilmos: Vitéz János esztergomi érsek élete. Bp. 1879.; Kardos T i b o r : A magyarországi humanizmus kora. Bp. 1955.; Mályusz Elemér: A magyar rendi á l l a m Hunyadi korában. = Századok. 1957.; Prokopp Gyula: Vitéz János Esztergomban. = V i g í l i a . 1965. 9. szám.; Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása. Bp. 1935.; Elekes Lajos: Hunyadi. Bp. 1952.; Pataki: Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kalauz.; MIL.

kir.

fő

Mihály

(Kápolnásnyék, 1800. december 1855. november 19.)

(Bonyhád, 1885. — Bp., 1923. július 22.) Színész. Vidéken kezdte színészi működését. Budapesten először a Vígszínházban lépett fel 1912-ben. Több fővárosi színház t a g j a volt. Legkiemelkedőbb alakítása a Vilmos huszárok című operett főszerepe volt, 1914-ben.

után —

VÖRÖSMARTY

VÖRÖSMARTY

VIRÁNYI Sándor

(Zredna, 1400 gusztus 9.)

76 -

1.

—

Pest,

Költő, drámaíró, a magyar romantika és a reformkor költészetének egyik legnagyobb alakja. Ifjú korónak egy jelentős részét Tolna megyében töltötte, Bonyhádbörzsönyben és a Pincehely melletti G ö r b ő n . 17 éves, amikor a Perczel-családnál lett nevelő három évig Pesten, maid 1820—1822-ig Bonyhádbörzsönyben. Közben elvégezte a j o g o t és az egyéves joggyakornokságot Csehfalvay Ferenc alispán mellett tölti. Ezután még három évig t a n í t j a a Perczel-fiúkat Pesten, d e a nyári szüneteket ismét Börzsönyben töltik. Bonyhád o n művelt, igaz barátokra t a l á l t Vörösmarty. Egyed Antal, Teslér László barátsága komoly ösztönzést jelentett a pályája kezdetén álló költőnek. Itt ébredt fel a költő lelkében a fájdalmas nagy szerelem Perczel Etelka iránt. A börzsönyi erdős, völgyes t á j , bonyhádi barátainak ösztönzése és Perczel Etelka iránti szerelme, a meglátogatott történelmi helyek mély nyomot hagytak a költő lelkében és számos lírai, d r á m a i művet, hazafias költeményt írt hatásukra. M ű v e i : összes munkái. Sajtó a l á rend. Gyulai Pál. I—VIII. köt. Bp. 1884—1886.; Művei. Kritikai kiad. Sajtó alá rend. Horváth Károly és Tóth Dezső. Bp. I960.; M i n d e n munkái. I—III. Pest 1833.; összes munkái. I—XII. Pest 1864.; Kiadatlan költeményei. Bp. 1926.; összes versei. I—II. Bp. 1955.; összes versei. Bp. 1961. I r o d a l o m : Csányi László: Az i f j ú Vörösmarty. Szekszárd 1955.; A n t a l László: Az i f j ú Vörösmarty. — Sárköz. 1956. 1. szám.; Gyalog Béla: Vörösmarty Börzsönyben. — Szülőföldem. Szekszárd 1957.; Hajas Béla: Vörösmarty Mihály és Perczel Etelka. Bp. 1931.; Emléktáblával jelölik Vörösmarty lakását a bonyhádi maturandusok. — Tolnamegyei Újság. 1932. május 21.; Gál István: Emléktáblát Vörösmarty egykori lakására. — Tolnamegyei Újság. 1932. május 14.; Fehérhajú nagyanya: Emlékezés Vörösmarty Mihályra. = Tolnamegyei Újság. 1931. december 2.: Brisits Frigyes: A Magyar Tudományos Akadémia Vörösmcrty-kéziratainak jegyzéke. Bp. 1928.: Babits M i h á l y : Az ifjú Vörösmarty, a férfi Vörösmarty. — Írás és olvasás. Bp. 1938.; Kolta László: Perczel Mór élete és munkássága. Bonyhád 1963.; Antalffy Gyula: A tündéri Völgység. = Magyar Hírek. 1962. április 15.; Brisits Friqyes: Fogytán van a n a p o d . . . — V i g í l i a . 1956. 1. szám.; Brisits Frigyes: Vörösmarty költői elindulása. = Vigilia. 1950.; Csányi László: Vörösmarty szobájában. = Tolna megyei Nép-

WACHTEL

-

újság. 1972. február 8.; Illyés G y u l a : Vörösmarty. = Irodalmi Üjság. 1950. november 30.; Rónay György: A kozmikus költő. = V i g i l l a . 1950. 12. szám.; Sőtér István: Vörösmarty. = Irodálmi Üjság. 1955. novertiber 19.; Trencsényi—Waldapfel Imre: Vörösmarty. = Irodalmi Üjság. 1950. november 30.; MIL, B i g l i o g r á f i á v a l . ; MÉL.; Pataki: Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kalauz.

WACHTEL Károly Gábor (Ismeretlen, 1878. — Szekszárd, 1919. augusztus 17.) A munkásmozgalom Irodalom:

K.

Balog:

megye.;

WOSINSKY

WELLMANN

K. Balog:

(? 18. század első fele — Buda, 1785 után.) Matematikus, mérnök, hajózási igazgató. Tanulmányait a jezsuita egyetemeken végezte. Bécsben matematikát és mechanikát, a Theresianumban mechanikát és hidraulikát a d o t t elő. A jezsuita rend feloszlatása után a kamaránál nyert alkalmazást, majd hajózási igazgatóvá nevezték ki. A D u n a ausztriai és magyarországi szakasza felügyelete alá tartozott. A vízszabályozási tervek felülvizsgálatával bízta meg a Helytartótanács, így a vízügyi igazgatás első vezetői közé tartozott. Irodalom: Tenk B é l a : Vízszabályozások Tolna vármegyében. . . Pécs 1932.; Ember Győző: A magyarországi építészeti igazgatóság. . . = Levéltári Közlemények. 1942—1945.; MÉL.

WALLIS-család Földbirtokos család. A török kiűzése után tokaik közé tartozott Tolna és Harc.

bir-

Irodalom: RNL.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A Révai Nagy Lexikona lád n é v a l a k j a : Vallis.

csa-

adatai

szerint

a

István

(Verbőc, 1458. — Buda, 1541. október 13.) Nádor, kancellár, királyi személynök, ítélőmester. Hédervári Ferenc 1531-ben tamási várát és birtokát Werbőczi Istvánra hagyta. Leánya, Erzsébet, Dombay János felesége. Birtokaik közé tartozott a dombóvári és a döbröközi vár is. Fia, Imre, a besztercebányai 1542. X. tc. szerint Tolna vármegye főispánja. Dombóvárott írta Werbőczi István a Hármaskönyv jelentős részét. Müvei: Tripartitum corpus juris Hungáriáé. Bécs 1517.

consuetudinarii

inclyti

regni

Irodalom: Palugyay Imre: Werbőczi rövid életrajza. Pest 1842.; Szalay László: Werbőczi és Verancsics. «= Budapesti Szemle. 1857.; Csiky Kálmán: Werbőczi István ós Hármaskönyve. Bp. 1899.; Fraknói Vilmos: Werbőczi István. Bp. 1899.; Csekey István: Werbőczi és a magyar alkotmányjog. B i b l i o g r á f i á v a l . Kolozsvár 1942.; Szőke Sándor: Dombóvár. Bp. 1971.; Pataki: Tm kalauz.

W I E D E M A N N Antal

Irodalom: K. Balog: Éh.

WLACH Imre

(Nádudvar, 1808. július 1876. március 12.)

28.

—

Nagyvárad,

Pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tanulmányai elvégzése után a nagyváradi iskola főgondnoka, majd a város főjegyzője volt. 1837-ben Tolnán az első óvónőképző intézet igazgatója volt. Számos cikket és t a n u l m á n y t írt. Művei: Mi kell a magyarnak? Kassa 1834.; Terv a kisdedóvó-intézetek terjesztése iránt a két magyar hazában. Pest 1843.; A lélektudomány hatása a nevelésre. Pest 1846.; Irodalom: Szondy György: Bezerédj A m á l i a . Debrecen 1937.; Warpha István. = Akadémiai Értesítő. 1906.; Jeszenszky László: Az óvodai mozgalom kezdetei Tolna megyében és a tolnai óvóképző. Szekszárd 1973.; Boda Ferenc: A mi falunk Tolna. = Tolna megyei Népújság. 1969. augusztus 2.; Bodnár—Gárdonyi: Bezerédj.

(Szekszárd, 1906, —

? 1943.)

A munkásmozgalom mártírja. Irodalom: Tolnamegyei Újság. 1933. április 29, május 3, május 6.; Szavukat a népért emelték fel. = Tolna megyei Népújság. 1958. december 2—7.; Tolna megye.; K. B a l o g : Éh. Megjegyzés: A nevét többféleképpen írták. A születési anyakönyvbe ,,Vlach"-nak írták. A 20-as, 30-as években ..Flach"nak ismerte a közvélemény. így emlegette a korabeli sajtó is. A róla elnevezett utca és emléktábla is így viseli novét. 1939-ben az anyakönyvet , , W l a c h " - r a helyesbítették. W l a c h névírással szerepel a csendőrségi A — Zs 992. l a p j á n is.

WIMMER

Theophil

Ágoston

( ? ) Tanár. 1848-ban Kossuth Lajos teljhatalmú megbízottja volt Poroszországban. 1813—1817. között a gyönki a l g i m n á z i u m b a n tanított. Irodalom: Kálmán Dezső: A Gyönki ev. ref. Gymnasium története. 1806—1900. Szegzárd 1901.; Pataki: Tm kalauz.

WEISZ Lajos

Irodalom: K. B a l o g : Éh.

Paks, 1946.

(Tolna, 1874. — Paks, 1919. augusztus 13.) A munkásmozgalom mártírja.

István

A munkásmozgalom

—

Festő. Pesten és a müncheni akadémián tanult, majd éveken át Rómában dolgozott. A század elején szabadiskolája volt a művészetkedvelő nők részére. Több kiállításon szerepelt. Anya gyermekével című képe a Nemzeti G a lériában van.

WERBŐCZI

(Ismeretlen, 1872. — gusztus 12.)

10.

Éh.

WALCHER József

WARGHA

Róbert

(Szerdahely, 1866. július február 22.)

Irodalom: MÉL.; ML.

mártírja.

Tolna

77 -

Simontornya,

1919.

auWOSINSKY

mártírja.

Mór

(Tolna, 1854. március 28. — február 22.)

Szekszárd,

1907.

Apátplébános, régész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Pappá szentelése után Gödrén, A p a r o n volt káplán. 1881-ben Lengyelbe került plébánosnak, ahol régészettel kezdett foglalkozni. Stfkeres ásatásának színhelye a Lengyel melletti Száraz-puszta. Lengyelben végzett ásatásai 1882—1888. között, a kő-, és bronzkori régészetben nemcsak Wosinsky Mór, hanem Lengyel község részére is európai hírt szerzett. Az ásatás a n y a g i költségeit A p p o n y i Sándor fedezte. Wosinsky szaktudásának elmélyítésére nagyobb utazásokat tett az e u r ó p a i országokban, sőt e l j u tott Egyiptomba, Szíriába, részt vett a Zichyféle Kaukázus—Turkesztán expedicíóban. Látogatta a múzeumokat, tanulmányozta a régészeti emlékeket. A lengyeli őstelep feltárása után az egész Tolna vármegyét végigjárta, kutatott, leleteket gyűjtött. C i k ó n 552 népvándorláskori sírt t á r t fel. 1901-ben a múzeumok és könyvtárak országos felügyelőjévé nevezték ki. 1896-ban az általa feltárt leletekből megalapította a Tolna vármegyei régészeti múzeumot. Az ö n á l l ó múzeumépület a l a p k ő l e tételére 1900-ban került sor. Wosinsky M ó r volt a múzeum első igazgatója. M ű v e i : Karcolatok dán- és svédországi utamrál. Szekszárd 1888.; Keleti utam emlékei. Szekszárd 1888.; Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig. Bp. 18116.; Az őskor mészbetétes díszítésű agyogművessége. Bp. 1904.; Die Inkrustierte Keramik der Stein und Bronzezeit. Berlin 1904. I r o d a l o m : Wosinsky M ó r . = Vasárnapi Újság. 1902. 36. szóm.; Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd Wosinsky Mór fölött. = Magyar Tudományos Akadémia Emlékbeszédek. XIII. Bp. 1908.; R a u g h Béla: Wosinsky Mór életrajza. Szekszárd <1908>.; A l f ö l d i András: Emlkezés Wosinsky Mórról. = Budapesti Szemie. 1928. 248. szám.; MÉL.; Mészáros 'Gyula: A szekszárdi múzeum hetven éve. (1895—1965.) Szekszárd 1966.: Mészáros G y u l a : Wosinsky Mór h a l á l á n a k harmincéves évfordulójára. = Tolnamegyei Újság. 1937. február 23.; S.: Wossinsky Mór emlékünnepély. = Tolnamegyei Újság. 1937. június 9.; Wosinszky Mór. = V i g l i a . 1957. 2. szóm.; Pataki: Megyénk történelmi.; Pataki: Tm kalauz. Megjegyzés: A szakirodalomban Mór névalakjai t a l á l h a t ó .

WUNDERLICH

Wossinszky

Mór,

Wosinszky

ZAY Dezső (Debrecen, 1886. — gusztus 11.) A munkásmozgalom

Simontornya,

1919,

au-

mártírja.

I r o d a l o m : Tolnamegyei Újság. 1920. július 31.; Jelentés a fehérterror krónikájából. —- Népszava. 1919. október 2.; A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Kézirat. 1965.; A határban a h a l á l kaszál. Fejezetek Prónay Pál n a p l ó j á b ó l . Bp. 1963.; Forradalmárok, katonák. Szerk. Hetés Tibor. Bp. 1968.; K. B a l o g : Éh.

ZERECHEN-család ZICHY

Id.

SZERECSEN-család

Mihály

(Zala, 1827. október 14. — Szentpétervár, 1906. február 29.) Festő, grafikus, a magyar romantikus festészet jelentős alakja. Szent Anna című festménye az 1761-ben épült kurdi barokk templomban található. I r o d a l o m : Bodányi Ö d ö n : Adatok Zichy Mihály életéből és művészetéről. Bp. 1907.; RSzsa Miklós: Zichy M i h á l y élete és művészete. Bp. é. n. i. Elek A r t h u r : Zichy Mihály születésének századik évfordulóján. = Nyugat. 1927.; Bende János: Zichy Mihály élete és művészete. Bp. 1927.; Lyka Károly: Zichy Mihály emlékezete. = Budapesti Szemle. 1928.; Lázár Béla: Zichy Mihály élete és művészete. Bp. 1928.; Bényi László — B. Supka M a g d o l n a : Zichy Mihály. Bp. 1953.; Berkovits I l o n a : Zichy Mihály élete és munkássága. Bp. 1964.; Pataki: Tm kalauz.

ZOLI

BOHÓC

(Dombóvár, 1885. február 6. 1944. v. 1945.)

—

Auschwitz,

Artista, törpe. Pályáját M a x Schumann cirkuszánál kezdte, később a 6 Senez nevű artistacsoporthoz szerződött. Beutazta az egész világot, minden évben volt külföldi szerződése. Legtöbbször a l o n d o n i Olympia cirkuszban lépett fel, amelynek t a g j a volt. Budapesten 1914-től szerepelt. Mindvégig megmaradt a Városliget színpadai mellett. A fasiszták elhurcolták, a koncentrációs t á b o r b a n h a l t meg. M ű v e i : Kis ember nagy élete. Önéletrajz. Bp. é. n. I r o d a l o m : SZL.; MÉL. Megjegyzés: Zoli bohóc családi neve: Hirsch Zoltán.

István

(Tolna, 1935. — Bp., 1956. november 4.) A munkásmozgalom

mártírja.

Irodalom: Munkásmozgalmunk harcosai. b i b l i o g r á f i a . Pécs 1968.; K. Balog: Éh.

ZSIGMOND Baranya

megyei

W U S C H I N G Konrád Pál (Nagymányok, 1827. — Lúgos, 1900.) Dalszerző. A lugosi dal-, és zeneegyesület megalapítója és karnagya. Dalai, férfi-, és vegyeskari művei, egyházi szerzeményei népszerűek voltok. I r o d a l o m : RNL.; ZL. Megjegyzés: A Révai Nagy lexikona adatai i c h i n g Konrád Pái h a l á l á n a k éve: 1906.

szerint

(Nürnberg, 1368. február 15. — Znojmo, 1437. december 9.) 1387-től—1437-ig magyar király. Több alkalommal megfordult Tolna megyében, az ozorai várban. Kérésére 1434-ben IV. Jenő p á p a búcsút engedélyezett Bátán. I r o d a l o m : Horváth Henrik: Zsigmond király ós kora. Bp. 1937.; Mályusz Elemér: A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog. = Értekezések a történettudomány köréből. Ú j sorozat. 9.; Mályusz Elemér: Zsigmond király központosító törekvései Magyarországon. — Történelmi Szemle. I960.; Pataki: Tm kalauz.

Wu-

ZSIGMOND ZAICZ

Zsuzsánna

Id. PALKÓ

Józsefné

János

(Szekszárd, 1865. november 1936. április 12.)

30. —

Veszprém,

ZSIVORA

-

Iró, útleíró. Bonyhádon és Baján végezte középiskoláit, 1882-ben belépett a piarista rendbe. Történelem—latin szakos t a n á r i oklevelet szerzett. Több vidéki városban tanított. Űtleírósai cikkekben és ö n á l l ó kötetekben jelentek meg. M ü v e i : Afrika partjairól. Veszprém 1904.: Görög földön. Veszprém 1905.; A n g i i a i emlékek. Veszprém 1909.; Áz Alpesek között. Veszprém 1910.; Skandináviai emlélcek. Veszprém 1911.; Olaszország. Veszprém 1912.; H o l l a n d i a . Veszprém 1913.; A pyreneusok körül. Veszprém 1915. I r o d a l o m : MÉL.

ZSIVORA György (Sárszentlőrinc, 1804. 1883. november 30.)

augusztus

25.

—

Bp.,

Kúriai tanácselnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1827-től ügyvéd,

79

-

1848-ban a hétszemélyes t á b l a előadója, 1860—1861-ben C s a n á d vármegye főispánja, Deák Ferenc híve, akihez személyes barátság is fűzte. Az 1861. évi országbírói értekezleten az osztrák általános polgári törvénykönyv fenntartása mellett f o g l a l t állást a megfelelő korrekciókkal. 1869-től a Kúria tanácselnöke. Jelentős vagyonnal rendelkezett. Rákosmezőn mintagazdasága, szőlészete és tehenészete volt. Végrendeletében 100 000 f o r i n t o t hagyott a Magyar Tudományos Akadémiára, bőkezűen gondoskodott továbbá Sárszentlőrinc, Bonyhád iskoláiról, a soproni evangélikus f ő iskoláról, tanítóképzőről, a budapesti evangélikus magyar gyülekezetről és t ö b b iskoláról. I r o d a l o m : Tóth Lőrinc: Emlékbeszéd Zsivora György felett. — Magyar Tudományos Akadémia Emlékbeszédek. II. 7. Bp. 1885.; Sántha Károly: Zsivora György, a nagy emberbarát. Bp. 1899.

ÍRÓI

(a) Id. D e á k

Balog

Gyula

i r o d a l o m : Máramarosi H i r a d ó 1896. 7. szám.; Resicai 1900. 4. szám.; Ung 1906. 19. szám.; Gulyás: Magyar

—a

Id. G a r a y

( — a ) Id. D e á k

Lapok álnév.

ismeretek

tára

5.

köt.

9.

ív;

Gulyás:

Gyula

I r o d a l o m : Máramarosi H i r a d ó 1896. 7. szám.; Resicai Lapok 1906. 4. szám.; Ung 1906. 19. szám. Gulyás: Magyar álnév.

—aa

Id. G a r a y

Irodalom: álnév.

Újabbkori

János Magyar

István

l t o d u i o m : Uránia 1828.; Ványi Ferenc: lexikon. Bp. 1926.; Gulyás: Magyar álnév.

Magyar

Irodalmi

A nép egy igaz b a r á t j a Id. Esztergályos János I r o d a l o m : A nyilaskeresztes népcsalásról. Könyvészet. 1936.; Gulyás: Magyar álnév.

deák

Irodalom:

Apu

Id. V á r a d i

Históriák,

Id. Bartal

Nóták

Bp. 1936.;

Magyar

Antal

és

Miksa a

Közérdek

Magyar

álnév.

című

lap

1910-es

Gyula

Irodalom: Máramarosi Hiradó 1896. 7. szám.; Resicai Lapok 1900. 4. szám.; Ung 1906. 19. szám.; Magyar Polgár 1902.; Gulyás: M a g y a r álnév.

D. J. Id. D ö m ö t ö r

János

Irodalom: Vasárnapi Újság 1869. 78. szám.; Gulyás: álnév.

Irodalom: álnév.

Vasá rnapi

Újság

( d r b ) Id. Báttaszéki Irodalom: Budapesti szám.; Ország V i l á g

Poésies

Gulyás:

Magyar

Lajos

Napló 1897.; Pesti Hirlap 1893. 1900.; Gulyás: Magyar álnév.

D u r i v a g e Paul Id. J á m b o r Irodalom: álnév.

Magyar

János

1873. 7. szám.;

hongroises.

Emericus Id. Somogyi

162. sz.; Gulyás:

György élete és h a l á l a . H. n. 0 936).

B — i L—s dr. Id. Báttaszéki Pesti

Balogh

7.

Pál

Paris

1856.;

Gulyás:

Magyar

Imre

Irodalom: Jog és kenyér. Bp. 1925.; Jerikói rózsák. Vallásos versek. Bp. 1928.; Polgár, Bács-Bodrog, Olvasd című baptista egyházi l a p o k . ; Gulyás: Magyar álnév.

Aurél

Irodalom: „ N a p s u g á r "

Irodalom: név.

Id.

D — r János Id. D ö m ö t ö r

ismeretek tára 5. köt.; Gulyás:

A b á n f y Tódor Id. F á b i á n

Antal

Misa

Irodalom: Tolnavármegye éveinek számai.

D. Gy. Id. D e á k

János

I r o d a l o m : Újabbkori Magyar álnév.

ÁLNEVEK

Hirlap

Lajos

1892. 6. szám.;

Falusi János

Gulyás:

Magyar

Lajos

Irodalom:

1897.;

Magyarország

János

Újság. 1873. 7. szám.; Gulyás:

Magyar

ál-

Fuád b. I. Id. Báttaszéki

Id. D ö m ö t ö r

Irodalom: Vasárnapi álnév.; MÉL.

Eminuddin

Id. Mészáros

Gyula

Irodalom: Cipruslombok alatt. Költemények a keleti v i l á g b ó l . Bp. 1905.; Petrik Géza: Magyar könyvészet. 1901—1910. 1.; Gulyás: Magyar álnév. Gulyás:

Magyar

álnév.

G . J. Id. G a r a y János B. L. dr. Id. Báttaszéki Lajos Irodalom:

B.

M.

A

Id.

Polgár

1905.;

Bakonyi

Gulyás:

Magyar

álnév.

ltoduiom: Újabbkori Magyar álnév.

Garay

Miksa

I r o d a l o m : Az Újság 1905. 14. szám; Az Újság 1908.; Gulyás: Magyar álnév.

Irodalom:

b. m. Id. Bakonyi

Irodalom: álnév.

Nepomuk Csatár.

Harapofogó Irodalom:

Az

Újság

Miksa

1908.;

Gulyás:

Magyar

álnév.

ismeretek

Pest

Id. G a r a y 1.834.;

Dániel

Irodalmi

tára

deres.

5.

Id. Vas

ív.;

Gulyás:

János

Gulyás:

Kecskemét

köt. 9.

Magyar

álnév.

Gereben 1847.; Gulyás:

Magyar

p. m. Id. Palágyi Menyhért

Hiador Id. Jámbor Pál Irodalom:

Hattyúdalok.

Pest

1843.;

Gulyás:

Magyar

álnév.

Hírlapi Méh Id. Garay János I r o d a l o m : Életképek.; Ferenczy József: A magyar h í r l a p i r o d a lom története 1780—1864. Bp. 1887.; Gulyás: Magyar álnév.

Pesti H í r l a p

1891.; Gulyás:

Magyar

Hiradó

1896. 7. szám.;

Gulyás:

Ma-

Irodalom:

K. D. Id. Kálmán Dezső I r o d a l o m : Tolnamegyei M a g y a r álnév.

Kétlaky János Id.

Philop'hennus

Id.

Magyar

Napló

Menyhért

I r o d a l o m : Vasárnapi Űjság 1897.; Gulyás: Magyar

Fábián

Nyelvészet

álnév.

István

I r o d a l o m : Szinnyei József: M a g y a r 1891—1914.; Gulyás: Magyar álnév.

álnév.

(—k) Id. Deák Gyula I r o d a l o m : Máramarosi gyar álnév.

P.M. Id. Palágyi

Figyelő 1912.; Pesti

Philophemus Id. Fábián

— i Id. Báttaszéki Lajos Irodalom:

I r o d a l o m : Jelenkor 1896.; M a g y a r 1891.; Gulyás Magyar álnév.

írók

élete

és

munkái.

István

1856.; Gulyás:

Magyar

álnév.

Rhadamantus Id. Kálmán Dezső

Közlöny 1873.;

Dömötör

Tolnamegye.;

Gulyás:

János

Irodalom: Tolnamegyei Gulyás: Magyar álnév.

Közlöny.

1873—.;

Tolnavármegye.;

-r -s Id. Id. Dömötör János

I r o d a l o m : Vasárnapi Üjság. 1874.; Irodalomtörténeti mények. 1918.; Gulyás: Magyar álnév.

Közle-

I r o d a l o m : Vasárnapi Újság 1869. ság 1879.; Gulyás: Magyar álnév.

(Kettő) 2 + 2 = 4 Id. Tomori Anasztáz

-R -S Id. Dömötör János

I r o d a l o m : Gulyás: M a g y a r plnév.

Irodalom: álnév.

Vasárnapi

Újság

78. szám.;

1873. 7. szám.;

Vasánapi

Gulyás:

Új-

Magyar

Kovács Gyula Id. Deák Gyula Irodalom: név.

Kurucföldön

1912. 5/6. szám.;

Gulyás:

Magyar

ál-

Irodalom:

Kubinszky D d ö n

Id. Jámbor

Pál

Lőrinczi Zsigmond Shakespeare

Irodalom:

Id. Lehr Zsigmond fordítások.;

Gulyás:

Magyar

álnév.

Gyula

Irodalom:

Gulyás:

Pesti

Hírlap

1908.;

Magyar

Ella Id. Mészáros

Irodalom:

Id. Váradi Fővárosi

Antal

Lapok.;

Világ

1912.;

Gulyás:

Nyugat.;

Gulyás:

Magyar

Magyar

Magyar

álnév.

álnév.

Pedagógia.;

Gulyás:

Magyar

Orphaeus. 1874. 8. szám.; Gulyás:

ál-

álnév.

Magyar

álnév.

Török Orbán Id. Engeszer Mátyás Irodalom:

Zenészeti

V. Id. Váradi

Gulyás:

Magyar

álnév.

p.e. Id. Pajzs Elemér Irodalom:

Gulyás:

Gyula

Moór Elemér és Mészáros Gyula közös írói álneve. I r o d a l o m : Népünk és Nyelvünk. 1937.; Gulyás: Magyar név.

Ostor

lapok.;

Tolnai G. J. Id. Göll János

álnév.

Irodalom:

Moros

budapesti

T. M. Id. Teveli Mihály Irodalom:

M. Gy. Id. Mészáros

A

Tass József Id. Babits Mihály

I r o d a l o m : Gulyás: M a g y a r álnév.

Irodalom:

Ruy Blas Id. Váradi Antal

Irodalom:

Ország

Lapok.;

álnév.

Irodalom:

Fővárosi

Magyar

álnév.

Antal — Világ

(V. A.) Id. Váradi Magyar

Gulyás:

1893.;

Gulyás:

Magyar

Antal

Lapok.;

Gulyás:

Magyar

álnév.

álnév.

AZ

ÉLET RAJZGYŰJTEMÉNY

A FOGLALKOZÁSI ÁGAK

Diplomaták — politikusok Apponyi György Apponyi Sándor Augusz Antal Bartal György Bezerédj István Csány László Deák Ferenc Doleschall Frigyes Dömötör Pál Dulin Jenő Erdélyi Aladár Éri Márton Esztergályos János Evlija Cselebi G a á l Gaszton Gömbös Gyula Kovács Gyula Örffy-család Perczel Béla Perczel Dezső Perczel Miklós Pesthy Pál Prónay Pál Rátkay László Simontsits Elemér Somogyi Imre Széchenyi Lajos Szévald Oszkár Trebitsch—Lincoln Ignatius Timothy U n g n á d Dávid Vitéz János Werbőczi István Egyházi

személyek

Arany Dénes Bárány György Bárány János Benedek Mihály Bitter Illés Brisits Frigyes Bubics Zsigmond Császári Lósy Pál Csáti Demeter Cziráky Gyula

Decsi G á s p á r Detsi István Dombói Péter Döbrentei Tamás Egyed A n t a l Endrődy János Fördős Dávid Fördős Lajos Fraknói Vilmos Garay Alajos Gerlach, Stephan Haas Mihály Haypál Benő Hermann Egyed Klimó György Klivényi Jokab Kollonich Komáromy István Megyercsy Béla Mérey Mihály Németh Gyula Ozora i I m re Pados János Pápai Pál Patai P. Sámuel Perr Viktor Sántha Károly Schilling Rogér János Sibolti Demeter Somosi János, Somossy Szegedi Kiss István Szeredy József Sztáray Mihály Temesvári Pelbárt Veresmarti Mihály Virág Ferenc Vitéz János Wosinsky M ó r Építészek Áldor János László Alpár Ignác Baumgarten Sándor Fábián G á s p á r Freund Vilmos Hacker József Jung József

SZERINT

Földbirtokosok — Kismarty Lechner főurak Loránd Mattyók A l a d á r Apor-család Pécsik Apostagi Emere Pollack Mihály János Apponyi-család Tallherr József Apponyi György Apponyi József Festőművészek Apponyi Sándor Augusz-család Aggházi Gyula Augusz Antal Áldor János László Augusz Imre Bencze Ferenc Bádeni Lajos Bernát János Bartal-család Beszédes Kálmán Bekach-nemzetség Bicsérdy János Benyovszky-család Boros Ferenc Boros Nepomuk János Bezerédj István Bezerédj Pál Csók István Bodó-család Czencz János Bodó Ferenc Fetter Károly Bodó G á s p á r Garay Ákos Bodó Gergely Kegyes József Bonyha (Bonny) Lázár J. Pál Bornemissza János Linek Lajos Csapó Dániel Miklósi—MutschenDaróczy-család bacher Ö d ö n Daróczy Ferenc Pajzán Dávid Dombay-család Pór Bertalan Dombay János Roxy József, Ránki Dombay Pál Salamon Géza, a l a p i Dőry-család Schmidt József Esterházy-család Szabó Dezső Esterházy Pál W e l l m a n n Róbert Festetics-család Zichy Mihály Festetics Leó Festetics Pál Filozófusok — Fodor László szociológusok G a á l Gaszton Garai-család Dombóvári Géza G a r a i János Leopold Lajos G a r a i László Mészáros Ede Gergelylaki Buzlay Palágyi Menyhért Dénes Varjas Sándor Héder Henrik Fotóművészek Escher

Károly

Rózsa László

Héderváry-család Héderváry

Ferenc

Héderváry Imre Héderváry Lőrinc

Héderváry Miklós Hrabovszky Péterné sz. Kassay A n n a H u n y a d i János H u n y a d i László Kanizsai-család Kanizsai Dorottya Kányái Fülöp Kéthelyi-család Kliegl-család Kont Miklós, Ú j l a k i Kornfeld-család Kovács-család Kovács György, madi Kőszegiek Kőszegi Henrik Kőszegi János Kun-család Lackfi-család Lackfi Dénes, simontornyai Lackfi István III., simontornyai Lackfi Miklós II., döbröközi Lévay—Cseh-család Marczaliak Mercy Claudius Florimund Monaszterly-család Moys-nemzetség O z o r a i Pipo Pakos-család Perczel-család Perényi Péter Rátót-nemzetség Sass-család Schilson-család Sebestyén-nemzetség Simon alországbíró Simontsits Elemér Sina-család Sintzendorf-család Styrum-Lymburgcsalád Szák-család Szá ray-nemzetség Széchenyi-család Szeniczey-család Szerecsen-család, mesztegnyei Szilágyi Erzsébet Szilágyi Mihály Sztankovánszky-család Tamássy-család Tevel Thurzó Elek Töttös-család Újlaki-család Viczay-család

Wallis-család Werbőczi István Gyógyszerészek vegyészek

—

Abay Nemes Gyula Cholnoky László Koritsánszky O t t ó László Ede Dezső Pillich Ferenc Rozsnyai Mátyás Hadvezérek katonák

—

Bádeini Lajos Balogh Adóm, béri Bezerédj Imre Bottyán János, vak C s a p ó Vilmos Ete vezér Fodor László Heister, Siegbert Hellebronth János Henczfia János H u n y a d i János Kovács György, madi Lackfi István, kerekegyházi Mercy Claudius Florimund Noszlopy G á s p á r O t t e n d o r f Henrik Ozorai Pipo Palkovits Ferenc Perczel Miklós Perczel Mór Rády József Roth, Karl Sárközi Nagy Antal Szekeres István Szilágyi Mihály Hivatalnokok Elek Károly Mehrwert Ignác Schneider János Szamolányi Gyula Tuboly László Vendel István Zsivora György Iparosok

—

gyáralapítók Bezerédj Pál Debulay-család Diczenti László Fried-család

Glaser Gyula Diczenti László Háry János H ö b l i n g János Ivan'ich Antal Kari Gusztáv Klein Jakab Pétermann Jakab Irók — költök — nyelvészek — újságírók Alpári Gyula Babits Mihály Bakonyi Miksa Balogh Miksa Baranyai Decsi János Báttaszéki Lajos Berényi László Bezerédj Amália Bodnár István Brisits Frigyes Csáti Demeter Dallos György Deák Gyula Detsi István Dömötör János Dulin Jenő Egyed Antal Endrődy János Esterházy Pál Fejős Imre Fekete János Felsmann József Fördős Dávid Fördős Lajos Garay Alajos Garay János Garázda Péter Haas Mihály Halász Sándor Hegedűs Lajos Hittig Amália Hortobágyi Ágost Jagicza Lajos Jámbor Pál Kálmán Dezső Kálmán Jenő Kara Győző Klivényi Jakab Kunczer J. Jenő Lehr A l b e r t Lehr Zsigmond Leopold Kornél Liebbald Béni Márkus Dezső M a r t o n Sándor Megyercsey Béla Mészáros Gyula Nagy László

Ozorai Imre Pajzs Elemér Palágyi Menyhért Pavel Ágoston Petőfi Sándor Piszter Imre Rátkay László Rézbányai János Rosty Kálmán P. Sántha Károly Schneider János Somogyi Imre Somosi János, Somossy Szamolányi Gyula Szebényi Géza Szegedi Kis István Székely Ferenc Szepessy László Sztárai Mihály Tarczai Lajos Temesváry Pelbárt Teveli Mihály Tihanyi Ágost Tinódi Lantos Sebestyén Tolnai Bálint Tolnai F. István Tolnai Lajos Tomori Anasztáz Török Sophie Babits M i h á l y n é Váradi Antal Vas Gereben Veresmarti Mihály Veszelei Károly Vörösmarty Mihály Zsigmond János

Jogászok

—

ügyvédek Balogh Miksa Báttaszéki Lajos Deák Ferenc Dombóvári Géza Dömötör László Dömötör Pál Dulin Jenő Erdélyi A l a d á r Éri Márton Gebhardt Antal Krisztinkovich Antal Kunczer J. Jenő Leopold Kornél Márkus Dezső Perczel Béla Pesthy Fái Pilisy Elemér Rátkay László Szamolányi Gyula

S z a n d t n e r Pál Szántó M i h á l y , németkeéri Szinovácz György V a l k ó István Zsivora György Könyvtárosok — levéltárosok Babus Jolán Dőry Ferenc Fejős Imre Guzmits Z s i g m o n d Hadnagy Albert Kovách A l a d á r Roboz Z o l t á n Székely Ferenc

Mérnökök műszaki

— szakemberek

Beszédes Ferenc Beszédes József Böhm (Cseh) Ferenc Erdélyi József G a u l Károly Halász G á s p á r Kennessey A l b e r t Korizmics László Krisztinkovich A l a d á r Poroszkay I g n á c Rózsás Ferenc Szabó G y u l a Szigeth G á b o r Tomori Anasztáz Tóth Károly Vályi Péter V á s á r h e l y i Pál Vertics Ferenc Vörös László W a l c h e r József Mezőgazdászok Bakó G á b o r Csapó Dániel Dicenty Dezső D ö m ö t ö r László Flatt Károly, a l f ö l d i G a l g ó c z y Károly Koltay György Korizmics László László Ede Dezső L i e b b a l d Béni M a g y a r Imre M a n n i n g e r Gusztáv Adolf Sipos M á r t o n Tormay Béla

Munkásmozgalmi vezetők — mártii Abelovszky Béla Alpári Gyula A l t h ö n János Appelshoffer Adám Aranyos György Babarczai József Bakó István Baranya János Bartha Miksa Bcncze Ferenc Bertók Róbert Bertók Ró bért né sz. Dezső M á r i a Bloch Ferenc Csákány Lajos Cséby József Cséby László Csehák Péter Csiffáry K á l m á n Csordás Ferenc Csovics Béla Dankó Gyula Deák M i h á l y Dezső J a k a b D ö m e József Egerszegi Imre Egyed Károly Eisler M i k s a Engel Imre Erdős M á r k Erős Jenő Fábián János F á b i á n Pál Farkas József Farkas S á n d o r Fink K á l m á n Fischer Pál Fischl S i m o n Földvári M i h á l y Futó K á l m á n Gauzer Gyula Germán Gyula G l ö c k n e r Béla G o l d s c h m i e d t Jenő Gőgős Ignác Gróf Pál Gulyás János Gurics János Gyenis A n t a l Hága Mihály Hajpál Sándorné sz. Badics Lídia Halasi A n d o r Halasi József, id. H a l a s i József, ifj. Halász Lajos H a n t i István H e g e d ű s Pál

H e i l Dénes H e m m József H e n t a l l e r Károly H i n o r á n János Hirsch Ferenc Holecz S á n d o r H o r v á t h István H o r v á t h János H o r v á t h József Hottó Mihály Isgum József Jankó Sándor Joósz Ferenc Józef A n t a l Juhász S á n d o r Kecskés Ferenc Kelemen Izsó Kemény G á b o r Kemény S á n d o r Kemény Tibor Kepe Pál Kerbacher Gyula Kertész A r m i n Király János Kokán József Kollár A n d o r Koncz Ferenc Kontra S á n d o r Koszorú G y u l a Kovács József Kovács Mátyás Kovács S á n d o r Kovacsics G y ö r g y K ő h a l m i István Kövendi S á n d o r Krammer M á r i a Krammer S á n d o r l a k o s János Pál L a n d a u e r Pál László (Lőwi) A n d o r László János Látrányi István Lauff S á n d o r Lengyel János Linde Konrád Mátai Antal Mautner Gyula Mihalik Gézáné

N é m e t Ferenc O c s k ó László O n d r u k István Orosz S á n d o r Pálinkás János M i h á l y Palkovics István Prantner János Pusztai János Rariga Imre Reich Béla Ribling József Ribling Lajos Rózsa József Sáfrány József Sági Dezső S á n d o r József Sánta József Saracz A n t a l Schneidler Márton Schwarcz Szilárd Senye S á n d o r Sitkei József Somló G y ö r g y Somogyi Imre Soós S á n d o r Sterk Endre Stiller N á n d o r Sütő Balázs Szabó Erzsébet Szabó György Szabó János, G. Szabó József Szakály Béla Szakály G y u l a Szakály László Szalay A n d r á s Szauter M i h á l y Szombati Ferenc Takács G y ö r g y Tánczos V e n d e l Tillmann Miklós Tóth Ferenc Tóth János, I. Tóth János II. Tuba András Túrós György Túrós István sz. Bertalan Margit Udvari Vince Miklós István U n g v á r i István Miskolczi G á s p á r Vadász József Miszlai János Vajda Ignác Vályi Péter M o h a i István Varjas Sándor Moletz Géza W a c h t e l Károly G á b o r M o l n á r György Weisz Lajos M o l n á r István Wiedemann Antal M o l n á r József W l a c h Imre M o r g e n s t e r n Izsó W u n d e r l i c h István Müller Adolf Zay Dezső M ü l l e r József

Muzeológusok — néprajztudósok Babus Jolán Berze Nagy János Csallány G á b o r Fejős Imre G a r a y Ákos Kovách Aladár Mészáros Gyula Pavel Ágoston Wosinsky Mór Népművészek Fülöp Ferenc Kovács János, K. Nagy Kovács István Palkó Józsefné sz. Zaicz Zsuzsanna Pilisy Elemér Tamás József Operaénekesek Hoffer Károly Reichardt Sándor Sárdy János Szende Ferenc

Bitter Illés Brisits Frigyes Császári Lósy Pál Czencz János Dallos György Deák Gyula Dömötör János Emmerth Antal Endrődy János Felsmann János Felsmann József Fördős Dávid G ö l l János Hegedűs Lajos H e r m a n n Egyed Hollós László H o l u b János H o l u b József H u t h Tivadar Jagicza Lajos Kálmán Dezső Kapossy György Kara Győző Kelen Béla Kitaibel Pál Klivényi Jakab Kovács József,

erdőteleki Krammer M á r i a Lázár J. Pál Orvosok Lehr Albert Bakonyi Miksa Leopold Lajos Balassa János Liebbald Béni Doleschall Frigyes Liebbald Gyula Tamás Drag its Imre M a g y a r Imre G e b h a r d t Xavér M a n n i n g e r Gusztáv Ferenc, I. Adolf G e b h a r d t Xavér M a r t o n Sándor Ferenc, II. Mészáros Ede H u t h Tivadar Mészáros Gyula Kelen Béla Nagy László Kovács József, Patai P. Sámuel erdőteleki Piszter Imre Liebbald Gyula Tamás Rézbányái János Lőrinczi Ferenc Rill József Pados János Rosty Kálmán, P. Poór Ferenc Schilling Rogér János Salamon Henrik Schwartzer Antal, Tanárky Árpád Schwarzer Tormay Béla Sebestyén Gyula Tormay Károly Somosi János, Somossy Pedagógusok Szabó Gyula Szandtner Pál Ács Lipót Szárasi Ferenc Aggházy Gyula Szebényi Géza Ákos István Szepessy László Babus Jolán Tarczai Lajos Bárány György Tihanyi Ágost Baranyai Decsi János Ujváry Lajos Berze Nagy János

Varjas Sándor W a r g h a István V/immer Theophil Ágoston Zsigmond János Rendezők — színészek Bodnár Jenő Dénes Oszkár Déri H u g ó Déry István Eibenschütz M á r i a Fejős Pál Festetics Leó Fóris István Hegedűs Gyula Kovács József, vasvári Sárdy János Sebestyén Géza Toronyi Imre V á r a d i Antal Virányi Sándor Zoli bohóc, Hirsch Zoltán Sportolók —

utazók

Evlija Cselebi M a g y a r László Rády József Sipos M á r t o n Szobrászok — ötvösök Ács Lipót Fetter Károly Fischer, Johann Martin Köllő Miklós Lázár J. Pál O r b á n Antal Szárnovszky Ferenc Székely Albert Tafner Vidor Természettudósok Aszalay József Bakó G á b o r Dicenty Dezső Flatt Károly, alföldi Hollós László Jakab Imre Kitaibel Pál Pávai Vaj na Ferenc Perez el László Pillich Ferenc Reichert Róbert Roboz Zoltán Tafner Vidor Vigh Gyula W a l c h e r József

Történészek — közgazdászok Apponyi Sándor Arany Dénes Baranyai Decsi János Bartal Aurél Cziráky Gyula Daróczy A l a d á r Deák Gyula Dombói Péter Fraknói Vilmos Hajdú Andor Halász Sándor Hermann Egyed H o l u b József Kammerer Ernő Perr Viktor Sebestyén Gyula Szántó Mihály, némekeéri Uralkodók Beatrix, A r a g ó n i a i Béla, I. Béla, II. vak Géza, II. Imre István, I. Lajos, II. László, I. László, IV. Mária Terézia Mátyás, I. Zsigmond Zeneszerzők — karnagyok Arnold György Bartók Béla Emmerth A n t a l Engeszer Mátyás Esterházy Pál Fayl György Felsmann János Festetics Leó Fusz János Göll János Hoffer Károly Kapossy György Kirchner Elek Kodály Zoltán Lajtha László Liszt Ferenc Merkl József Müller Adolf Müller József Wusching Konrád Egyéb Sobri Jóska: Papp József Szűcs András

Pál

FÖLDRAJZ!

Fábián Pál Fink Kálmán Kovács József Miskolczi G á s p á r Orosz Sándor Schneidler Márton

Lauff Sándor Mátyás, I Pór Bertalan Ribling József Schneidler M á r t o n Székely Albert Szende Ferenc Tafner Vidor

Aparhant

Bogyiszió

Apor-család Apponyi-család Bitter Illés Garázda Péter Szende Ferenc Wosinsky M ó r

H á g a Mihály Lajtha László

Alsónyék

Báta Beszédes József Böhm (Cseh) Ferenc Czencz János G a r a i János Hunyadi János Hunyadi László Kanizsai Dorottya Kismarty Lechner Loránd Kolloniah Lajos, II. László, I. Mátyás, I. Perényi Péter Szilágyi Erzsébet Tóth Károly Veres marti Mihály Zsigmond

Bátaszék Báttaszéki Lajos Bencze Ferenc Döbrentei Tamás Elek Károly Géza, II. Göll János H e r m a n n Egyed Hunyadi János Koltay György

Bonyhád Bonyha (Bonny) Csákány Lajos Csiffáry Kálmán Egyed A n t a l Engeszer Mátyás Fayl György Glaser Gyula Halasi Andor Hoffer Károly H u t h Tivadar Kara Győző Kari Gusztáv Kersnerich-család Kéthelyi-család Kliegl-család Koritsánszky O t t ó Kun-család Lehr Albert Linde Konrád Perczel-család Perczel Béla Perczel Dezső Perczel László Perczel Miklós Perczel Mór Perr Viktor Pétermann Jakab Schilson-család Szűcs András Virág Ferenc Vörösmarty Mihály Zsigmond János Zsivora György

MUTATÓ

Bonyhádvarasd Szerecsen-család mesztegnyei Bölcske Csordás Ferenc Halász Lajos Kegyes József Morgenstern Izsó Ranga Imre Salamon Géza, a l a p i Saracz A n t a l Simontsits Elemér Szévald Oszkár Takács György Cikó Wosinsky M ó r Csibrák Babarczai

József

Dalmand Kollár A n d o r Kovács Mátyás Decs Arany Dénes Baranyai Decsi János Detsi István Ete vezér Fülöp Ferenc Halasi A n d o r Dombóvár Aggházy Gyula A l p á r Ignác Balogh Miksa Dankó Gyula Dombay-család Dombay János Dom bay Pál Dombóvári Géza Dőry-család

Éri M á r t o n Esterházy-család Esterházy Pál Farkas Sándor Fetter Károly Fischer Pál G e b h a r d t Antal Goldschmiedt Jenő Gyenis Antal H a n t i István Ivanich Antal Kodály Zoltán Látrányi István Liebbald Béni Liebbald Gyula Tamás Mészáros Ede Moletz Géza M o l n á r György Moys-nemzetség Pavel Ágoston Reich Béla Szebényi Géza Szepessy László Tinódi Lantos Sebestyén Udvari Vince Varjas Sándor Veszelei Károly Werbőczi István Zay Dezső Zoli bohóc, Hirsch Zoltán Döbrököz Deák Gyula Éri Márton Lackfi-család Lackfi Miklós, II. döbröközi Nagy Kovács István Werbőczi István Dunaföldvár Abay Nemes Gyula Abelovszky Béla Alpári Gyula Bakonyi Miksa Baumgarten Sándor

Béla, II. vak Beszédes József Beszédes Kálmán Bottyán János, vak Csók István Csordás Ferenc Cziráky Gyula Egyed Antal Erős Jenő Esztergályos János Fodor László Futó Kálmán Gurics János Haas Mihály Halasi József, id. Halasi József, ifj. Halász Sándor Holecz Sándor Hottó Mihály H ö b l i n g János Imre Kelemen Izsó M a g y a r Imre M a g y a r László Morgenstern Izsó O r b á n Antal Orosz Sándor Pados János Poór Imre Rátkay László Roth, Karl Sárdy János Somló György Sterk Endre Szabó Gyula Szandtner Pál Szévald Oszkár Takács György Tomori Anasztáz Ujváry Lajos Valkó István Dunakömlöd Bottyán János, vak Schilling Rogér János Dunaszentgyörgy Csapó Vilmos Dömötör János Dömötör Pál H a j p á l Sándorné sz. Badics Lídia Rózsa József Schwarcz Szilárd Szabó Erzsébet Tolnai Lajos Tóth János Ungvári István

Értény Endrődy

János

Fácánkert Szabó

József

Fadd Balogh Ádám, béri Bartal-család Bartal Aurél Bartal György Bloch Ferenc Csehák Péter Dragits Imre Erdős Márk H á g a Mihály Jagicza Lajos Klein Jakab Koszorú Gyula Megyercsey Béla Pálinkás János Mihály

Fördös Lajos Glöckner Béla Kálmán Dezső Kőhalmi István Linek Lajos M a r t o n Sándor Pajzán Dávid Pétermann Jakab Sebestyén Gyula Sitkei József Széchenyi Lajos Tolnai Lajos Wimmer Theophil Ágoston Györe Bakó István H i n o r á n János

Kakasd Heil Dénes Palkó Józsefné sz. Zaicz Zsuzsanna Kéty Hegedűs

Gyula

Kisszékely Jankó

Sándor

Kisvejke Bakó István Szerecsen-család, mesztegnyei Koppány

vidék

Lévay-Cseh-család Györköny

Felsőnána

Bárány György Landauer Pál Tolnai Lajos

Fóris

Gyulaj

Koppányszántó Kapossy

György

Kölesd István

Felsőnyék Deák Ferenc Dombay-család Dombay János Dombay Pál Egyed Károly Komáromy István Sütő Balázs Túrós György Vas Gereben Fürgéd M a n n i n g e r Gusztáv Adolf Vas Gereben Gerjen Kenessey Albert Kovács György, madi V a j d a István Grábóc G a u l Károly Perr Viktor Gyönk Bárány György Deák Miháiy Fekete János Fischl Simon Fördös Dávid

Koltay

György

Harc Wallis-család Hőgyész Boros Nepomuk János Kemény Sándor M a u t n e r Gyula Mercy Claudius Florimund Ribling József Sági Dezső Salamon Henrik Simon Sintzendorf-család Tillmann Miklós Iregszenicse Bartók Béla Döme József Korn feld-család Kovács Gyula Krisztinkovich Antal Tamássy-család Viczay-család

Ákos István Balogh Ádám, béri Kálmán Dezső Koritsánszky O t t ó Mercy Claudius Florimund Petőfi Sándor Sass-család Szerecsen-család mesztegnyei Kurd Fischer, Johann Sebestyén Géza Zichy Mihály

Martin

Lápafő Galgóczy Károly Sobri Jóska, Papp József Lengyel Apponyi György Apponyi József Apponyi Sándor M á t a i Antal Tuboly László Wosinsky Mór Madocsa

Kajdacs Lengyel János M o l n á r István Szta nkovánszky-család

Bekach-nemzetség Császári Lósy Pál Takács György Tuba András

Magyarkoszi

Nagyvejke

Dénes

Szerecsen-család, mesztegnyei

Oszkár

Majos Nak Moys-nemzetség Bernát János Máza Ozora

Brisits Frigyes

Bartók Béla Bubics Zsigmond Cholnoky László Csapó Vilmos Csáti Demeter Egerszegi Imre Egyed Károly Esterházy-család Esterházy Pál G a r a i János Gulyás János Haas Mihály H a j d ú Andor Héder Henrik Héderváry-család Héderváry Miklós Jankó Sándor Kepe Pál Kokán József Korizmics László Liebbald Gyula Tamás Miklós István Miszlai János O n d r u k István Ozorai Imre Ozorai Pipo Palkovics István Pápai Pál Perczel Miklós Perczel Mór Petőfi Sándor Roth, Karl Roxy József, Ránki Rózsa László Sáfrány József Sütő Balázs Szalay András Szombati Ferenc Temesvári Pelbárt Thurzó Elek Tóth Ferenc Tóth János Túrós György Túrós István Zsigmond

Medina Boaó

Ferenc

Mezőföld Bodó-család Miszla Szévald

Oszkár

Mórágy Reichert

Róbert

Mucsfa Kirchner Elek Szerecsen-család, mesztcgnyei Murga Gömbös

Gyula

Nagydorog Baranya János Benedek Mihály Festetics Pál, id. Fördős Dávid M o h a i István Sánta József Széchenyi-család Takács György Nagykónyi Sárdy János Nagymányok Bakó István Felismann János Felsmann József Hinorán János Wusohing Konrád

Pál

Lajtha László M o l n á r József Szabó József Paks Abay Nemes Gyula Apostagi Emere Arnold György Aszalay József Serényi László Daróczy-család Daróczy A l a d á r Deák Ferenc Erdélyi A l a d á r Freund Vilmos Gauzer Gyula G e b h a r d t Xavér Ferenc, I. G e b h a r d t Xavér Ferenc, II. Haypál Benő Horváth István Isgum József Jámbor Pál Kontra Sándor Koszorú Gyula Kovács-család Kovács József, vasvári Krammer M á r i a Márkus Dezső Mihalik Gézáné sz. Bertalan M a r g i t M o h a i István Németh Ferenc Orosz Sándor Pakos-család Palágyi Menyhért Rátót-nemzetség Reichard Sándor Rézbányái János Szabó Erzsébet Szántó Mihály, németkeéri Szeniczey-család Takács György Tarczai Lajos Tihanyi Ágost Trebitsch-Lincoln Ignatius Timothy Tuba András Vadász József W e l l m a n n Róbert W i e d e m a n n Antal

Öcsény Pálfa

Nagyszékely Farkas Sándor

Baranya János Csók István Fördős Dávid

Apponyi-család Beszédes József

Pincehely Dragits Imre Esterházy-család Haas Mihály Kammerer Ernő Miklós István Roth, Karl Tóth János Vörösmarty Mihály Regöly Kont Miklós, Újlaki Szák-család Sárköz Ács Lipót Beszédes József Böhm (Cseh) Ferenc Csók István Garay Ákos Kovách A l a d á r Pilisy Elemér Sárközi Nagy Antal Tóth Károly Sárpilis Kovács János, K. Sárszentlörinc Balassa János Bárány György Csók István H i t t i g Amália Lehr Albert Lehr Zsigmond Petőfi Sándor Pesthy Pál Sántha Károly Sass-család Zsivora György Sárvíz Beszédes József Halász Gáspár Simon Simontornya Bádeni Lajos Bartha Miksa Beatrix, A r a g ó n i a i Beszédes József Bezerédj Imre Bottyán János, vak Csovics Béla Esterházy-család

Fodor László Freid-család Garai-család G a r a i László Gergelylaky Buzlay Dénes G e r m á n Gyula Heister, Siegbert Heílebronth János Hentaller Károly Kanizsai-család Király János Lackfi-család Lackfi Dénes, simontornyai Lackfi István, kerekegyházi Lackfi István, III. simontornyai László (Lőwi) A n d o r László Ede Dezső László János Mátyás, I. Palkovits Ferenc Perczel-család Petőfi Sándor Pillich Ferenc Sági Dezső Sándor József Simon Somogyi Imre Styrum-Lymburgcsalád Szabó György Szekeres István Szilágyi Mihály Tóth Ferenc Vályi Péter Weisz Lajos Zay Dezső Sió Krisztinkovich Simon

Aladár

Szakadat Szévald Oszkár Szakcs Kálmán Jenő Kammerer Ernő Kapossy György Mészáros Gyula Szárazd Wosinsky

Mór

Szedres Bezerédj Amália Bezerédj István Bezerédj Pál Deák Ferenc G a r a y Ákos Szekszárd Acs Lipót Aranyos György A l t h ö n János Augusz-család Augusz Antal Augusz Imre Babits Mihály Babus Jolán Bakó G á b o r Balogh Ádám, béri Baranya János Bartal György Béla, I. Bencze Ferenc Bertók Róbert Bertók Róbertné sz. Dezső M á r a i Berze Nagy János Bererédj István Bezerédj Pál Bicsérdy János Bodnár István Bodnár Jenő Boros Ferenc Boros Nepomuk János Czencz János C s a p ó Dániel Cséby József Cséby László Dallos György D a n k ó Gyula Daróczy Ferenc Deák Mihály Debulay-család Déri H u g ó Déry István Dezső Jakab Dicenty Dezső Diczenti László Doleschall Frigyes D ö m ö t ö r László Dőry Ferenc D r a g i t s Imre D u l i n Jenő Egerszegi Imre Eibenschütz M á r i a Engel Imre Escher Károly Éri M á r t o n Fábián Gáspár Fejős Imre

Fejős Pál Flatt Károly, alföldi Földvári Mihály Fraknói Vilmos Garay Alajos G a r a i János Gróf Pál Gurics János Guzmits Zsigmond Hacker József Hadnagy A l b e r t H a j p á l Sándorné sz. Badics Lídia Halasi A n d o r Hanti István Háry János Hemm József Holecz Sándor Hollós László H o l u b János H o l u b József Hortobágyi Ágost Horváth István Hrabovszky Péterné sz. Kassay Anna Isgum József Jakab Imre Jankó Sándor Jung József Kammerer Ernő Kecskés Ferenc Kelemen Izsó Kemény G á b o r Kemény Sándor Kemény Tibor Kerbacher Gyula Klivényi Jakab Köllő Miklós Koncz Ferenc Kontra Sándor Kovách A l a d á r Kovács Sándor Kovacsics György Kövendi Sándor Kunczer J. Jenő Lajos, II. Lakos János Pál Landauer Pál László (Lőwi) Andor Lázár J. Pál Lengyel János Leopold Kornél Leopold Lajos Liszt Ferenc Lőrinczi Ferenc Mária Terézia Mátyás, I. Mattyók A l a d á r Mautner Gyula Mehrwert Ignác

Mérey Mihály Miklósi-Mutschenbacher ö d ö n M o h a i István Németh Gyula Ocskó László O r b á n Antal Orosz Sándor Örffy-család Pávai Vaj na Ferenc Pécsik Pesthy Pál Perczel-család Perczel Dezső Perr Viktor Petőfi Sándor Piszter Imre Polláck Mihály János Prantner János Pusztai János Rády József Ranga Imre Ribling József Ribling Lajos Rosty Kálmán, P. Rózsa József Sági Dezső Sass-család Schmidt József Schneider János Schwartzer Antal, Schwarzer Senye Sándor Simontsits Elemér Sina-család Sipos M á r t o n Soós Sándor Szabó Dezső Szabó József Szakály Béla Szakály Gyula Szakály László Szamolányi Gyula Szárnovszky Ferenc Székely Ferenc Szeredy József Szévald Oszkár Szigeth G á b o r Tallherr József Tamás József Tanárky Á r p á d Tánczos Vendel Tormay Béla Tormay Károly Toronyi Imre Tóth János Tóth Károly Török Sophie, Babits Mihályné

Ungvári István Vendel István Vígh Gyula Virág Ferenc Vitéz János W a c h t e l Károly Gábor W l a c h Imre Wosinsky Mór Zsigmond János Tamási Bádeni Lajos Bakó István Balogh Ádám, béri Csallány G á b o r Eisler Miksa Esterházy-család Esterházy Pál Fischer Pál Goldschmiedt Jenő G ő g ő s Ignác Gyenis Antal H a n t i István Héderváry-család Héderváry Ferenc Héderváry Imre Héderváry Lőrinc Héderváry Miklós Hirsch Ferenc Jozef Antal Kányái Fülöp Kelen Béla Kertész Ármin Kokán József Kőhalmi István Kőszegi János Kőszegiek Miklós István Moletz Géza M o l n á r György Müller Adolf Palkovics István Reich Béla Sitkei József Sütő Balázs Takács György Tamássy-család Tóth Ferenc

Udvari Vince Werbőczi István Tengelic Benyovszky-család Csapó Dániel Dragits Imre Fábián János Halasi A n d o r Kovács József, erdőteleki Pollack Mihály János Tevel Teveli Mihály V á r a d i Antal Tolna Appelshoffer Ádám Baranyai Decsi János Béla, II. vak Bezerédj Pál Bornemissza János Böhm (Cseh) Ferenc Csiffáry Kálmán Deák Mihály Decsi G á s p á r D o m b ó i Péter Emmerth Antal Erdélyi József Fábián János Farkas József Festetics-család Festetics Leó Fusz János H á g a Mihály Heil Dénes Henczfia János Horváth János Horváth József Isgum József István Joósz Ferenc Klein Jakab Koncz Ferenc Lajos, II. László, IV.

Marczaliak Mátyás, I. Merkl József Müller Adolf Müller József Orbán Antal Pajzs Elemér Patai P. Sámuel Sibolti Demeter Stiller N á n d o r Szabó János, G. Szárasi Ferenc Szauter Mihály Szegedi Kis István Sztárai Mihály Tillmann Miklós Tolnai Bálint Tolnai F. István Veresmarti Mihály Wallis-család Wunderlich István W a r g h a István W i e d e m a n n Antal Wosinsky M ó r Tolnanémedi Sántha Károly Udvari Fischl Simon Juhász Sándor Sitkei József Váralja Áldor János László Linde Konrád Tolnai Lajos Várdomb Sebestyén-nemzetség Závod Szerecsen-család, mesztegnyei Váradi Antal

Zomba Babarczai József Dőry-család Dőry Ferenc Monaszterly-család Rozsnyai Mátyás

. Tolna megye Bárány János Beszédes Ferenc Bodó Gáspár Bodó Gergely Csány László Evlija Cselebi G a á l Gaszton Gerlach, Stephan Hegedűs Lajos Hegedűs Pál Kitaibel Pál Klimó György Kőszegi Henrik Krammer Sándor Nagy László Nicky-család Noszlopy Gáspár Ottendorf Henrik Poroszkay Ignác Prónay Pál Rill József Roboz Zoltán Rosty Kálmán, P. Rózsás Ferenc Somogyi Imre Somosi János, Somossy Száray-nemzetség Szinovácz György Töttös-család Újlaki-család U n g n á d Dávid Vásárhelyi Pál Vertics Ferenc Vörös László W a l c h e r József

IDŐRENDI MUTATÓ

1274.

967. István, I.

Héder Henrik

1016. Béla, I.

1290. László, IV.

1038. István, I.

Gergelylaki Buzlay Dénes

1457. Beatrix, A r a g ó n i a i Hunyadi László

1508. Beatrix, A r a g ó n i a i 1510.

1309. Kőszegi

1040. László, I.

Henrik

1315. Kányái Fülöp 1353. Lackfi István, kerekegyházi

1061. Béla, I. 1063. Béla, I. 1092. László, I. 1095. László, I. 1108. Béla, II. (Vak)

1131. Béla, II. (Vak)

1460. G a r a i László 1461. Szilágyi

Mihály

1471. Mátyás, I.

1366. Lackfi Dénes, simontornyai

1472.

1367. Kont Miklós, Újlaki

1369. Ozorai Pipó 1407.

(Vak)

1458. Werbőczi István

1354. Apostagi Emere

1368. Zsigmond

1130. Géza, II.

1141. Béla, I

1456. H u n y a d i János

Hunyadi János 1426. Ozorai Pipó

1162.

1433. Hunyadi László

1174. Imre

1518. Lajos, II. 1526. Lajos, II.

Vitéz János

1528.

1478. Héderváry

Bodó Imre

János

Ferenc

1531.

1482. Döbrentei Tamás

Héderváry Ferenc

1483.

1541.

Szilágyi Erzsébet

Werbőczi

1490. Mátyás, I. Thurzó Elek

1543.

1548.

Héderváry

Miklós

Perényi

Péter

1556.

1500. Ozorai

István

Thurzó Elek

Géza, 1434. Zsigmond

1514. Sárközi Nagy Antal

1527. Bornemissza

1492.

1142. Géza,

Bodó Ferenc

Imre

Tinódi Lantos Sebestyén 1560.

1502. Perényi

Péter

Boranyai

Decsi

1199. Imre

1435. G a r a i János Temesvári Pelbárt

1504. Temesvári

1204. Imre

1437. Zsigmond

1505. Szegedi Kis István

1262.

1443.

Gerlaoh,

László, IV.

Mátyás, I.

1506. Lajos, II. 1507. Garázda Péter

Sztárai

Mihály

1589. Si bolti

Demeter

1272. Héder Henrik

1447. Héderváry Lőrinc

Pelbárt

János

1570. G á s p á r Decsi 1572. Szegedi Kis István Veresmarti Mihály 1573. Stephan

1575.

1600. Patai

P.

Sámuel

1601. Baranyai

Decsi

János

1713. Esterházy

1611. Evlija

Fodor László Heister, S i e g b e r t Hellebronth János Palkovits Ferenc Szekeres István

Cselebi

1717. Mária

1630. Tolnai

F.

István

1635. Esterházy

Szűcs

1643. Bottyán

János

1646. Heister, Siegbert Veresmarti Mihály 1655. Bádeni

Lajos

1734.

Evlija Csel ebi H ö b l i n g János 1662.

Jung

P.

János

Ádám

János

Hellebronth

János

1679. Bezerédj Imre Evlija 1682. Cselebi Bárány 1690. T olnai

György F.

1707. Bádeni

1710. Fodor Klimó 1711. Balogh

István

Lajos

1708. Bezerédj 1709. Bottyán

1738.

Imre

János

László György

Ádám

János

1740. Bárány János Fischer, J o h a n n Vertics Ferenc 1748. Benedek 1750. Rózsás 1755. Tuboly 1756. Endrődy

Martin

Mihály

A p p o n y i György Boros N e p o m u k Jung József W a r g h a István

János

1809. Sobri Jóska

György

1811.

1783. Somossy

1816. Korizmics László N a g y László

1790. Csány László Vörös László 1791. G e b h a r d t Xavér M a g y a r Imre

Ferenc

1792. Déry István

László

1795. Vásárhelyi

Liszt Ferenc Merkl József Perczel M ó r 1812. Engeszer Mátyás G a r a y János Perczel Miklós

Beszédes József Fördős D á v i d Halász Gáspár 1789. Beszédes Ferenc

1736.

Hellebront

1672.

Antal

1787.

1665. Balogh

1807. Augusz A n t a l Szinovácz György Tallherr József

1808.

Somosi János,

Sámuel

Ferenc

Dániel

Arnold Ferenc

1803. Deák

1804. Bezerédj A m á l i a Tormay Károly Zsivora György

1781.

József

Höbling

János

1780. L i e b b a l d G y u l a Tamás Schwarízer A n t a l

András

1730. Tallherr József 1733. Böhm (Cseh)

József

1779. Egyed

1723.

1660.

Patai

Siegbert

Höbling

1776. Erdélyi

1778. Csapó

1718.

1720.

Pál

Mihály

1777. Fusz János Klimó György Mérey Mihály

Pál

Terézia

Heister,

1773. Pollack

1817. Fekete János Fördős Lajos K i t a i b e l Pál Ferenc

Pál

1818. Garay Alajos M a g y a r László 1819. Fusz János Perczel Béla Poroszkay I g n á c

1796. János

Bezerédj

1757. Bárány G y ö r g y Kitaibel Pál

1798. Aszalay József C s a p ó Vilmos

1800.

1766. H á r y János

A Rákóczi-szabadságh a r c résztvevői

1770. D ö m ö t ö r Pál M á r i a Terézia

Balogh Ádám Bottyán János

1771. Császári

Lósy

István

Festetics Leó Klivényi J a k a b Vertics Ferenc Vörösmarty M i h á l y

Pál

1801. Fayl György Müller Adolf

1820. Bgrtal György Fischer, J o h a n n Pados János

Martin

1821. Benedek M i h á l y Bubics Z s i g m o n d Jámbor Pál

1822. Noszlopy 1823. Császári

Gáspár Lósy

Pál

Galgóczy Károly Petőfi Sándor Poór Imre Vas Gereben 1824. Endrődy János Tomori Anasztáz 1825. Guzmits Zsigmond Reichardt Sándor 1827. Krisztinkovich Antal Perczel László W u s c h i n g Konrád Pál Zichy Mihály 1828. Kenessey Albert Krisztinkovich A l a d á r 1829. Apponyi József 1831. Rézbányai János Szeredy József 1832. Hittig Amália Klein Jakab Kovács József, erdőteleki Kovács József, vasvári Rosty Kálmán, P. 1833. Jagicza Lajos Rozsnyai Mátyás 1834. Kegyes József Schwartzer Antal 1835. Fmmorth Antal Felsma'nn József 1836. Kapossy György Polláck Mihály János 1837. Bezerédj Amália Dömötör László Sobri Jóska Tolnai Lajos 1839. Beszédes Kálmán Felsmann János Rill József Tormay Béla

1840. Bezerédj Pál Hoffer Károly Kovács György, Sántha Károly

madi

1841. Festetics Pál G ö l l János Lehr Zsigmond 1842. Salamon Géza 1843. Dömötör János Fraknói Vilmos 1844. Apponyi Sándor Báttaszéki Lajos Csapó Dániel Lohr Albert Liebbald Béni 1845. Szabó Gyula 1846. Boros Ferenc Freund Vilmos Kálmán Dezső Liebbald Gyula Tamás Lőrinczi Ferenc Tihanyi Ágost Vásárhelyi Pál 1847. Dömötör Pál Szántó Mihály, német-keéri 1848. Arnold György Dombóvári Géza Perczcl Dezső Sebestyén Gyula 1849. Csány László Petőfi Sándor Az 1848—1849-es szabadságharc résztvevői: Arnold György Bezerédj István Csány László Csapó Vilmos Deák Ferenc Guzmits Zsigmond Komáromy István Kovács József,

vasvári M ü l l e r József Pados János Perczel László Perczel Miklós Perczel Mór Petőfi Sándor Tormay Károly Vas Gereben Vörös László Vörösmarty Mihály W i m m e r Theophil Ágoston 1850. Aggházy Gyula Erdélyi József Háry János M ü l l e r József 1851. Berényi László Tóth Károly 1852. Beszédes József Kirchner Elek

Halász Sándor Hollós László Holub János László Ede Dezső Linek Lajos Palágyi Menyhért Pálinkás János Mihály Székely Ferenc

1860. Bicsérdy János Kara Győző Kovách A l a d á r 1861. Ákos István Köllő Miklós Roboz Zoltán Ungvári István 1862. Bartha Miksa Déry István Egyed A n t a l Kecskés Ferenc Márkus Dezső

1853. Dragits Imre Garay János Noszlopy Gáspár Rátkay László

1863. Bodnár István Fóris István Szárnovszky Ferenc Tanárky Á r p á d Tóth János

1854. G a u l Károly Pajzán Dávid V á r a d i Antal Wosinsky Mór

1864. Baumgarten Sándor Csiffáry Kálmán Magyar László Prantner János

1855. A l p á r Ignác Boros Nepomuk János Hrabovszky Petemé, sz. Kassay A n n a Piszter Imre Pollack Mihály János Somosi János, Somoss Vörösmarty Mihály

1865. Csók István Éri M á r t o n Ranga Imre Salamon Henrik Zsigmond János

1856. Bezerédj István Eibenschütz M á r i a Kammerer Ernő 1857. Szalay 1858. Földvári

András

Mihály

1859. Augusz Imre Halász Gáspár

1866. Fördős Dávid Garay Ákos Halasi József, id. Klivényi Jakab W e l l m a n n Róbert 1867. Cziráky Gyula Daróczy A l a d á r Diczenti László Szinovácz György Teveli Mihály Veszelei Károly 1868. Ács Lipót

Bitter illés G a á l Gaszton Ivanioh Antal M a r t o n Sándor Széchenyi Lajos Vas Gereben 1869. Aranyos György G e b h a r d t Xavér Ferenc Haypál Benő Poroszkay Ignác Simontsits Elemér Virág Ferenc 1870. Hegedűs Gyula Kelen Béla Ocskó László Salamon Géza Túrós György Vörös László

1873. Esztergályos Pcsthy Pál

1877. Dömötör János Fekete János 1878. Augusz Antal Sebestyén Géza W a c h t e l Károly

Gábor

1879. Bercze Nagy János Csapó Vilmos Dicenty Dezső H a j d ú Andor Kenessey A l b e r t Leopold Lajos Megyercsy Béla Szabó János, G . Szigeth G á b o r Trebitsch-Lincoln, Ignatius Timothy

1871. Bakó G á b o r Bencze Ferenc Csallány G á b o r Gyenis Antal Lehr Zsigmond M a g y a r Imre Szabó József Szévald Oszkár Tormay Károly 1872. Deák Gyula G e b h a r d t Xavér Tánczos Vendel Weisz Lajos

1876. Abay Nemes Gyula Appelshoffer Á d á m Deák Ferenc Gróf Pál Horváth János Müller Adolf Pillich Ferenc Szabó György Tuba András W a r g h a István

Ferenc

1880. Erdélyi A l a d á r M a n n i n g e r Gusztáv Adolf Sándor József Szepessy László

János

1874. Aszalay József Bencze Ferenc Schwarcz Szilárd Widemann Antal 1875. Bartal György Dőry Ferenc Fayl György H a j p á l Sándorné sz. Badics Lídia Hortobágyi Ágost Kovács Gyula Nagy László Prónay Pál Schneider János Szabó Gyula

1881. Arany Dénes Bartók Béla Mihalik Gézáné sz. Bertalan M a r g i t Miklósi-Mutschenbacher ö d ö n Tafner Vidor Tarczai Lajos V a j d a Ignác 1882. Alpári Gyula Csákány Lajos Egyed Károly Kari Gusztáv Kodály Zoltán Koritsánszky O t t ó Lakos János Pál Mattyók A l a d á r

N é m e t h Gyula Palkó Józsefné sz. Zaicz Zsuzsanna 1883. Babits Mihály D a n k ó Gyula Heil Dénes Kertész Ármin Kismarty Leohner Lóránd Kovács Mátyás Krammer Mária Mészáros Gyula Tóth Ferenc Vadász József Vendel István Zsivora György 1884. Fördős Lajos Kelemen Izsó Lauff Sándor Rády József Ribling Lajos Szalay András Szandtner Pál Tamás József 1885. Czencz János Deák Mihály Engeszer Mátyás F á b i á n Gáspár Fülöp Ferenc H o l u b József Kálmán Jenő Kepe Pál Reichardt Sándor Sánta József Varjas Sándor Virányi Sándor Zoli bohóc 1886. Augusz Imre Eisler Miksa G a r a y Alajos G ö m b ö s Gyula Hemm József Koncz Ferenc Korizmics László Kovács János, K. Liszt Ferenc M ü l l e r Adolf Pávai Vajna Ferenc Pavel Ágoston Zay Dezső 1887. Déri H u g ó

Gebhardt Antal G o l d s c h m i e d t Jenő H i n o r á n János Kovács József, erdőteleki Kovács Mátyás Lengyel János Linde Konrád Mautner Gyula Merkl József M o l n á r György Orbán Antal Pétermann Jakab Sági Dezső Stiller N á n d o r Szende Ferenc 1888. Elek Károly Erdős M á r k Fischer Pál Glöckner Béla Moletz Géza Perczel Béla Szabó Dezső Toronyi Imre 1889. Bloch Ferenc Bodnár Jenő Dulin Jenő Fetter Károly Gurics János Halasi József, ,ifj. Juhász Sándor Kemény G á b o r Kövendi Sándor Mészáros Ede Orosz Sándor Soós Sándor Vígh Gyula 1890. Baranya János Brisits Frigyes Escher Károly Gauzer Gyula Halasi A n d o r Kemény Sándor Schneidler Márton Tillmann Miklós Udvari Vince 1891. Bertók Róbertné sz. Dezső Mária Csovics Béla Felsmann János Glaser Gyula M eh wert Ignác Perr Viktor

Ribllng József Rózsa József Saracz A n t a l Takács György V a l k ó István 1892. Cséby József Engel Imre Kunczer J. Jenő Lajtha László Pados János Pilisy Elemér 1893. Beszédes K á l m á n Germán Gyula Gőgős Ignác Halász Lajos 1894. Bakó István Bertók Róbert Csehák Péter Dénes Oszkár G u l y á s János Guzmics Z s i g m o n d H e n t a l l e r Károly Jankó S á n d o r Kollár A n d o r Kovács József, vasvári M ü l l e r József Pajzs Elemér Somogyi Imre Tomori Anasztáz 1895. Á l d o r János László Apponyi Sándor Farkas József Farkas S á n d o r Fóris István H e r m a n n Egyed Reich Béla Rozsnyai M á t y á s Sterk Endre Török S o p h i e 1896. Babarczai József Fischl S i m o n Futó K á l m á n H u t h Tivadar Joósz Ferenc K o k á n József Krammer S á n d o r Sáfrány József Ujváry Lajos Wosinsky M ó r

1902. Hirsch Ferenc Jakab Imre Somogyi Imre Tolnai Lajos Veszelei Károly

1897. Cséby László D o l e s c h a l l Frigyes F á b i á n János H a n t i István J á m b o r Pál L a n d a u e r Pál Perczel László Poór Imre

1903. Emmerth A n t a l Kemény Tibor Szárnovszky Ferenc Szeredy József

1898. Abelovszky Béla Egerszegi Imre Fejős Pál Kovacsics György Köllő M i k l ó s Lőrinczi Ferenc Miklós István N a g y Kovács István Rózsa László Senye S á n d o r Sütő Balázs Szabó Erzsébet Szárnovszky Ferenc Szauter M i h á l y

1904. Isgum József L i e b b a l d Béni Perczel Miklós Pusztai János Székely Ferenc 1905. Dallos György D ö m e József Roboz Z o l t á n Rosty Kálmán, P. Székely A l b e r t 1906. M o l n á r István Tormay Béla W l a c h Imre Zichy M i h á l y

1899. A l t h ö n János A p p o n y i György C h o l n o k y László Fejős Imre Hottó Mihály Kerbacher Gyula Koltay György Krisztinkovich A n t a l Palkovics István Perczel M ó r Somló György Tihanyi Á g o s t

1907. Bubics Z s i g m o n d D ö m ö t ö r László G ö l l János Sárdy János Szakály G y u l a Szombati Ferenc Wosinsky M ó r 1908. H e g e d ű s Lajos Szántó M i h á l y , német-keéri

1900. Csordás Ferenc Hága Mihály Holecz S á n d o r H o r v á t h István H o r v á t h József Józef A n t a l Köllő Miklós N é m e t h Ferenc Sipos M á r t o n Tóth János W u s c h i r i g Konrád

1909. Rill József Roxy József, Ránki Szakály László

Pál

1901. Hadnagy Albert Kovács György, m a d i Krisztinkovich A l a d á r Miszlai János Reichert Róbert S c h i l l i n g Roger János

1910. Bernát János Dombóvári Géza 1911. Jagicza Lajos Sebestyén G y u l a Szakály Béla 1912. Cziráky G y u l a Kapossy G y ö r g y

Lázár J. Pál M á r k u s Dezső 1913. Perczel

Dezső

1914. Kegyes József 1915. Szepessy 1916. Galgóczy

László

Károly

1917. Babus J o l á n G e b h a r d t Xavér

Ferenc

1918. Bezerédj Pál Halász S á n d o r Rézbányai János 1919. Abelovszky Béla Aggházy Gyula A l t h ö n János Aranyos György Bencze Ferenc Bertók Róbert Bertók Róbertné sz. Dezső M á r i a Bloch Ferenc Cséby József Cséby László Csehák Péter Csiffáry K á l m á n Csovics Béla Deák Mihály Eisler Miksa Engel Imre Erdős M á r k Erős Jenő F á b i á n János F á b i á n Pál Farkas József Farkas S á n d o r Fink K á l m á n Fischer Pál Fischl Simon Futó K á l m á n Gauzer Gyula Germán Gyula G o l d s c h m i e d t Jenő G r ó f Pál Gyenis A n t a l Hága Mihály Halasi Andor H a l a s i József, id. H a l a s i József, i f j . Halász Lajos

H e i l Dénes Hirsch Ferenc H o r v á t h János H o r v á t h József Hottó Mihály Józef A n t a l Kecskés Ferenc Kerbacher Gyula Kertész Á r m i n Király János Kollár A n d o r Kovács József Kovács Mátyás Kovács S á n d o r Kovacsics G y ö r g y K ő h a l m i István László (Lőwi) A n d o r Lauff S á n d o r M a u t n e r Gyula Mihalik Gézáné

Appelshoffer Ádám A r a n y o s György B a b a r c z a i József Bakó István B a r a n y a János B a r t h a Miksa Bencze Ferenc Bertók Róbert Bertók Róbertné sz. Dezső M á r i a Bloch Ferenc C s á k á n y Lajos Cséby József Cséby László C s e h á k Péter Csiffáry K á l m á n Csovics Béla Dankó Gyula Deák Mihály Dezső Jakab sz. Bertalan M a r g i t Egyed Károly Miskolczi G á s p á r Eisler Miksa M o l e t z Géza Engel Imre M o l n á r György Erdős M á r k M o l n á r József Erős Jenő M o r g e n s t e r n Izsó F á b i á n János Müller Adolf F á b i á n Pál O c s k ó László Farkas József Pálinkás János M i h á l y Farkas S á n d o r Prantner János Fink K á l m á n Reich Béla Fischer Pál S á g i Dezső Fischl Simon S á n d o r József Földvári M i h á l y Schneidler Márton Futó K á l m á n Sitkei József G a u z e r Gyula Soós S á n d o r G e r m á n Gyula Sterk Endre G l ö c k n e r Béla Stiller N á n d o r G o l d s c h m i e d t Jenő Szabó János, G . G ő g ő s Ignác Szabó József G r ó f Pál Széchenyi Lajos G u r i c s János Takács György Gyenis A n t a l Tánczos Vendel H á g a Mihály T i l l m a n n Miklós Hajpál Sándorné Tóth Ferenc sz. Badics Lídia Tuba András Halasi Andor Túrós György H a l a s i József, i d . U d v a r i Vince H a l a s i József, i f j . Vályi Péter H a l á s z Lajos W a c h t e l Károly G á b o r H a n t i István Weisz Lajos H e g e d ű s Pál Wiedemann Antal H e i l Dénes Zay Dezső H e m m József H e n t a l l e r Károly A M a g y a r Tanácsköz- H i n o r á n János Hirsch Ferenc társaság résztvevői H o l e c z Sándor Abelovszky Béla H o r v á t h János Alpári Gyula H o r v á t h József A l t h ö n János

Hottó Mihály Józef A n t a l Juhász S á n d o r Kecskés Ferenc Kelemen Izsó Kemény G á b o r Kemény S á n d o r Kemény Tibor Kerbacher Gyula Kertész Á r m i n Király János Kollár A n d o r Koncz Ferenc Koszorú G y u l a Kovács József Kovács M á t y á s Kovács S á n d o r Kovacsics György K ő h a l m i István Kövendi S á n d o r Krammer M á r i a Kram mer S á n d o r Lakos János Pál L a n d a u e r Pál László (Lőwi) A n d o r László János Látrányi István Lauff S á n d o r Lengyel János Linde K o n r á d Mautner Gyula Mihalik Gézáné sz. B e r t a l a n M a r g i t Miskolczi G á s p á r Moletz Géza Molnár György M o l n á r József M o r g e n s t e r n Izsó Mülíer Adolf M ü l l e r József O c s k ó László Orosz S á n d o r Pálinkás János M i h á l y Pavel Á g o s t o n Prantner János Ranga Imre Reich Béla Ribling József Ribling Lajos Rózsa József S á g i Dezső S á n d o r József Sánta József Saracz A n t a l Schneidler Márton Schwarcz Szilárd Sitkei József Somló György Soós S á n d o r

Sterk Endre Stiller N á n d o r Szabó Erzsébet Szabó György S z a b ó János, G . Szauter M i h á l y Takács György Tánczos V e n d e l T i l l m a n n Miklós Tótlh Ferenc Tóth János Tuba András Túrós György U d v a r i Vince U n g v á r i István Vadász József V a j d a Ignác V a l k ó István Varjas Sándor W a c h t e l Károly G á b o r Weisz Lajos Wiedemann Antal Zay Dezső 1920. Baranya János Dankó Gyula Freund Vilmos G l ö c k n e r Béla G u r i c s János H a n t i István K á l m á n Dezső Kammerer Ernő Krammer S á n d o r Lakos János Pál S o m l ó Gyögy Szebényi Géza 1921. Báttaszéki Lajos Látrányi István Szabó Erzsébet 1922. Mohai

István

1923. Kemény S á n d o r V á r a d i Antail Virányi S á n d o r 1924. Fraknói Vilmos László János Lehr A l b e r t Schwarcz Szilárd 1925. Apponyi Sándor Klein Jakab Megyercsy Béla Tóth János

1926. Bencze Ferenc H a j p á l Sándorné sz. Bodies Lídia Haypál Benő Sipos M á r t o n 1927. Hoffer

Károly

1928. Alpár Ignác Baumgarten Sándor Németh Gyula Sántha Károly Tuboly László 1929. Felsmann József Gőgős Ignác Lengyel János Palágyi Menyhért 1930. Dezső Jakab Kovách A l a d á r 1931. Berényi László Hegedűs Gyula H o l u b János 1932. G a á l Gaszton Kontra Sándor Szamolányi Gyula 1933. Rátkay László Szévald Oszkár 1934. Teveli

Mihály

1935. Jakab Imre Kelemen Izsó Mátai A n t a l Wunderlich István 1936. Gömbös Gyula Linde Konrád Piszter Imre Sebestyén Géza Tóth Károly Zsigmond János 1937. Dragits Imre Éri M á r t o n Orosz Sándor Pilisy Elemér Reichert Róbert

Simontsits Elemér 1938. Csákány Lajos Fetter Károly Ranga Imre Schneider János Sütő Balázs 1939. Bitter Illés Daróczy A l a d á r Eibenschütz M á r i a Szabó György Varjas Sándor 1940. Hollós László M a r t o n Sándor O r b á n Antal Szigeth G á b o r 1941. Babits Mihály Esztergályos János Linek Lajos Ungvári István 1942. Kara Győző Miklósi-Mutschenbacher ö d ö n Szombati Ferenc Tóth János 1943. Ivanich Antal Miszlai János Szakoly Béla Szakály Gyula Szakály László Trebitsch-Lincoln, Ignatius Timothy V a j d a Ignác Valkó István W l a c h Imre 1944. Aldor János László A l p á r i Gyula Csordás Ferenc Egerszegi Imre Földvári Mihály Horváth István Isgum József Jankó Sándor Kemény G á b o r Kemény Tibor Kepe Pál Kokán József Kövendi Sándor Landauer Pál Németh Ferenc

Pajzs Elemér Palkovics István Sáfrány József Salamon Henrik Zoli bohóc Az ellenállási mozgalom és a II. világháború résztvevői Alpári Gyula Csordás Ferenc Egerszegi Imre Gőgös Ignác Horváth István Hinorán János Hegedűs Pál Joósz Ferenc Jankó Sándor Juhász Sándor Kövendi Sándor Kemény G á b o r Kemény Tibor Kepe Pál Kokán József Landauer Pál * Miszlai János Németh Ferenc Palkovics István Pusztai János Rózsa József Sáfrány József Saracz Antal Senye Sándor Szakály Béla Szakály Gyula Szakály László Szombati Ferenc Tóth János V a j d a Ignác Wlach Imre

A békés termelés elindítói Appelshoffer Adóm Babarczai József Bakó István Egyed Károly Hegedűs Pál Hemm József Hinorán János Juhász Sándor Koncz Ferenc Kontra Sándor Miklós István Molnár István Müller József Rózsa József Sánta József

Saracz A n t a l Senye Sándor Szauter Mihály Vadász József Vályi Péter 1945. Acs Lipót Bartók Béla Bodnár István Csallány G á b o r Elek Károly Prónay Pál 1946. Berze Nagy János Glaser Gyula Kelen Béla Pavel Ágoston W e l l m a n n Róbert 1947. Miklós István Pétermann Jakab Pusztai János Rózsa József Somogyi Imre 1948. Bakó G á b o r Hortobágyi Ágost Leopold Lajos Pillich Ferenc 1949. Déri H u g ó Erdélyi A l a d á r Krammer M á r i a 1950. Dénes Oszkár Vadász József 1951. Gulyás János Somogyi Imre 1952. Abay Nemes Garay Ákos Pesthy Pál Toronyi Imre

Gyula

1953. Bodnár Jenő Fábián Gáspár Roxy József, Ránki 1954. M a n n i n g e r Gusztáv Adolf M o l n á r István 1955. Appelshoffer

Ádám

Szebényi Géza Szende Ferenc Török Sophie 1956. Dallos György M á t a i Antal M o h a i István Wunderlich István 1957. Arany Dénes Mészáros Gyula Rády József Székely Albert 1958. Akos István Hegedűs Lajos Koncz Ferenc Vigh Gyula Virág Ferenc 1959. Babarczai József Dulin Jenő Kari Gusztáv Ujváry Lajos

1964. Bernát János Doleschall Frigyes Hegedűs Pál Mészáros Ede Pávai V a j n a Ferenc Perr Viktor

1960. Czencz János Dőry Ferenc Egyed Károly H a j d ú Andor Mattyók A l a d á r 1961. Csók István Fülöp Ferenc Koltay György 1962. Diczenti László H o l u b József H u t h Tivadar Ribling Lajos Sánta József Saracz Antal Schilling Roger

1965. Dicenty Dezső Fejős Imre Joósz Ferenc Németh Gyula Palkó Józsefné sz. Zaicz Zsuzsanna 1966. Fscher Károly Tafner Vidor János

1967. 1963. Babus Jolán Fejős Pál Cholnoky László H a d n a g y Albert H e m m József Kismarty Lechner Loránd Juhász Sándor Lajtha László Kálmán Jenő M ü l l e r József Kodály Zoltán Szauter Mihály Szandtner Pál Vendel István Tamás József

(Az adatgyűjtést 1973. szeptember 30-án zártuk le.)

1968. Senye Sándor 1969. Bakó István Brisits Frigyes Kunczer J. Jenő N a g y Kovács István Sárdy János 1970. H e r m a n n Egyed H i n o r á n János Kontra Sándor Kovács János, K. Lázár J. Pál Rózsa László 1971. Debulay-család Szabó Dezső 1972. G e b h a r d t Antal 1973. Vályi Péter

ABAY

NEMES

ABELOVSZKY ÄGGHAZY

Gyula Béla

Gyula

BARTHA Miksa

ABAY

BARTÓK

ABELOVSZKY

Béla

HUNYADI

Mátyás

NEMES

AGGHÁZY

Gyula Béla

Gyula

BARTHA Miksa BARTÓK

Béla

HUNYADI

Mátyás

ACS Lipót

H U T H Tivadar

ÁCS Lipót

H U T H Tivadar

AKOS István

IMRE

ÁKOS István

IMRE

ÁLDOR János László

I S G U M József

ÁLDOR János László

I S G U M József

ALFÖLDI FLATT Károly

ISTVÁN, I.

ALFÖLDI FLATT Károly

ISTVÁN, 1.

ALPÁR

I V A N I C H Antal

ALPÁR

IVANICH Antal

Ignác

ALPÁRI

Gyula

Ignác

JAGICZA Lajos

JAGICZA Lojos

ALPÁRI

ALTHAN János

JAKAB Imre

ALTHAN János

JAKAB Imre

APOR-család

JÁMBOR Pál

APOR-család

JÁMBOR Pál

APOSTAGI

JANKÓ Sándor

APOSTAGI

JANKÓ Sándor

Emere

APPELSHOFFER

Adám

Gyula

Emere

JOÓSZ Ferenc

APPELSHOFFER

APPONYI-család

JÓZEF Antal

APPONYI-család

JÓZEF Antal

APPONY1 György

JUHÁSZ Sándor

APPONYI György

JUHÁSZ Sándor

APPONYI

József

J U N G József

APPONYI

J U N G József

APPONYI

Sándor

KÁLMÁN Dezső

APPONYI Sándor

Ádám

József

JOÓSZ Ferenc

KÁLMÁN Dezső

ARANY Dénes

KÁLMÁN Jenő

ARANY

ARANYOS György

KAMMERER Ernő

ARANYOS György

KAMMERER Ernő

ASZALAY József

KANIZSAI-család

ASZALAY József

KANIZSAI-család

ARNOLD György

KANIZSAI Dorottya

ARNOLD

KANIZSAI Dorottya

AUGUSZ

KÁNYÁI Fülöp

Antal

AUGUSZ Imre

KAPOSSY György

BABARCZAI József

KARA Győző

BABITS

KARL Gusztáv

Mihály

BABITS Mihályné

KASSAY Anna

BABUS Jolán

KEGYES József

BÁDENI Lajos

KELEN Béla

BADICS Lidia

KELEMEN Izsó

BAKÓ

Gabor

KEMÉNY Gábor

BAKÓ István

KEMÉNY

BALASSA János

KEMÉNY Tibor

BALOGH Ádám

KENESSEY Albert

BALOGH Miksa

KEPE Pál

BARANYA

János

BÁRÁNY György BÁRÁNY

János

BARANYAI DECSI Jáno^ BARTAL-család

Sándor

Dénes

György

KÁLMÁN Jenő

AUGUSZ

Antal

KÁNYÁI Fülöp

AUGUSZ

Imre

KAPOSSY György

BABARCZAI József

KARA Győző

BABITS

Mihály

KARL Gusztáv

BABITS

Mihályné

BABUS Jolán

KASSAY Anna KEGYES József

BÁDENI Lajos

KELEN Béla

BADICS Lidia

KELEMEN Izsó

BAKÓ

KEMÉNY Gábor

Gabor

BAKÓ István

KEMÉNY

Sándor

BALASSA János

KEMÉNY Tibor

BALOGH Ádám

KENESSEY Albert

BALOGH Miksa

KEPE Pál

KERBACHER Gyula

BARANYA

KERBACHER Gyula

KERSNERICH-család

BÁRÁNY

KERTÉSZ Ármin

BÁRÁNY János

KERTÉSZ Armin

KÉTHELYI-család

BARANYAI DECSI János

KÉTHELYI-család

KIRÁLY János

BARTAL család

KIRÁLY János

János György

KERSNERICH-család