Orbán: Magyarország teljesítette elnökségi céljait A magyar elnökség maradéktalanul teljesítette céljait, és így az Európai Unió ma erősebb, mint fél éve, jelentette ki Orbán Viktor 2011. július 5-én Strasbourgban. A magyar kormányfő az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén összegezte a féléves elnökség eredményeit. Fotók: Európai Parlament
Magyarország fő célja az EU megerősítése volt, emlékeztette a képviselőket Orbán, felmutatva a magyar elnökség zöldborítós könyv alakban kinyomtatott programját, Kijelentette: „az EU ma véleményem szerint erősebb, mint fél évvel ezelőtt volt, pedig három gyomorszájra mért ütést is kapott”. Ez az eurózóna mélyülő válsága, a japán nukleáris katasztrófa és az észak-afrikai válság volt, tette hozzá. „Az EU képes volt gyorsan és hatékonyan reagálni ezekre, a nélkül, hogy a kitűzött féléves programját módosítania kellett volna” – húzta alá Orbán. A kormányfő megjegyezte, hogy az Unió megerősödését az EU „boszorkánykonyhájától” távol lévő választópolgárok nem érzékelik az eurózóna mélyülő válsága, elsősorban a görög válság miatt. Ezért felhívta a képviselőket, hogy találjanak minél előbb megoldást ezekre a problémákra. Az elnökség fő eredményei Orbán felsorolta az EU megerősödését szolgáló fő elnökségi eredményeket: a tagállami költségvetések összehangolásra szolgáló európai szemesztert, a gazdasági kormányzás reformját jelentő hat jogszabályt, a romastratégiát, a Duna-stratégiát, a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, a schengeni külső határok megerősítését, „a migráció föltartóztatásához szükséges kapacitások megteremtését”, a schengeni együttműködés mélyítése és bővítése irányába tett fontos lépéseket.
„Európa rendelkezik azokkal a válság megelőzéséhez szükséges eszközökkel, amelyekkel fél éve még nem. Meg tudjuk akadályozni, hogy a közös pénz olyan nehéz helyzetbe kerüljön, mint amilyenben most van” – fogalmazott Orbán. Hozzátette, hogy a gazdasági kormányzás megerősítését célzó hatos jogszabálycsomag „95 százaléknál magasabb készültségi állapotban van”. A romastratégiáról szólva kiemelte: az nemcsak emberiességi és emberi jogi szempontból fontos, hanem lehetővé teszi azt is, hogy sok millió európai polgárt bevonjanak a munkaerőpiacba. „Ez az első dokumentum, amely nemcsak kihívást lát a roma közösség létezésében, hanem egy nagyon komoly lehetőséget és erőtartalékot is” az Európai Unió számára – fogalmazott Orbán. A Duna-stratégiával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nemcsak uniós tagállamok vesznek részt a megvalósításában. Mint mondta, megtörtént az intellektuális előkészítés, és „ha meg tudjuk tölteni tartalommal, amire megvan az esély, akkor ez sikertörténete lehet a mi közösségünknek” – tette hozzá. Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárását is méltatta a magyar kormányfő. Úgy vélte, hogy ez biztató perspektívát nyit más nyugat-balkáni ország számára is. Közölte, hogy a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikáról memorandumot juttatott el a tagállamok miniszterelnökeihez, a nyugat-balkáni államok és az uniós intézmények vezetőihez. A memorandumról Jerzy Buzek, az EP elnöke Orbán beszéde után kijelentette, hogy stratégiai víziót és programot tartalmaz a Nyugat-Balkánról, továbbá úgy tekinti a nyugat-balkáni államok EU-integrációját, mint Európa újraegyesítésének befejezését. Hasznos szerep az intézményközi együttműködésben Orbán szerint a magyar elnökség hasznos szerepet játszott az uniós intézmények közötti együttműködésben. Kiemelte a megállapodást az EP bevonásáról a többéves költségvetés elkészítésének folyamatába. „Az intézményközi feszültségek feloldására irányuló személyes erőfeszítéseire” emlékeztetve a miniszterelnök beszámolt arról, hogy 13 alkalommal tárgyalt Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével, 13-szor José Manuel Barroso bizottsági elnökkel és 9 alkalommal Buzekkel, az EP elnökével. Orbán reményének adott hangot, hogy a magyar elnökség jó előkészítés volt a lengyel elnökség számára, és a két egymás utáni elnökség igazolja a közép-európai országok EU-felvételéről tíz éve hozott döntés helyességét, azt, hogy „a középeurópai országok színesebbé, erősebbé és fantáziadúsabbá tették az EU-t”. A magyar kormányfő köszönetet mondott az előző belga elnökségnek, amely „fantasztikus munkával” jól előkészítette a magyar félévet, Buzek elnöknek, aki a Magyarország által célul kitűzött parlamentbarát elnökséghez „hiánytalan támogatást” nyújtott, Barroso elnöknek, aki „a legnehezebb kérdésekben is a legnyíltabb, legőszintébb megbeszélésekre adott lehetőséget”, valamint az EP néppárti képviselőinek, és frakcióvezetőjüknek, Joseph Daulnak, amiért „a nyugodt munkához szükséges politikai hátteret megteremtették”.
Barroso: nagyon kompetens elnökség Nagyra értékelte a magyar elnökség munkáját Barroso. A Bizottság elnöke Orbán Viktor beszédét követő felszólalásában emlékeztetett: „a nagyon nehéz körülmények ellenére a magyar elnökség felnőtt a kihívásokhoz, és nagyon kompetens munkát végzett a Tanács elnökeként”. Barroso kiemelte, hogy az elnökség nyitott volt a Parlamenttel való párbeszédre a többéves keretköltségvetéssel kapcsolatban. A Bizottság elnöke a magyar elnökség gazdasági eredményeit áttekintve első helyen említette a hatos jogszabálycsomagról folytatott maratoni tárgyalásokat, aláhúzva, hogy a gazdaságirányítási csomag ügyében nagyon közel van a végső megállapodás. Barroso méltatta az egységes európai szabadalomról elért megállapodást, „a magyar elnökség kulcsfontosságú hozzájárulását az ügy holtpontról való kimozdításához”. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak továbbra is középpontban kell tartania a jövőbe történő befektetést, és e tekintetben a magyar elnökség segítette az Uniót. Barroso kitért a horvát csatlakozási tárgyalások lezárására, és utalt arra a határozott támogatásra, amelyet a Bizottság az elnökségtől kapott. Üdvözölte azt az erőteljes elkötelezettséget is, amelyet Magyarország a Nyugat-Balkán iránt tanúsít.
Elismerés és bírálat a parlamenti vitában Orbán és Barroso beszédét követően több mint harminc képviselő kapott szót a magyar elnökségről tartott parlamenti vitában. Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője úgy vélte, a magyar elnökség számos – gazdasági, politikai, külpolitikai – fronton jelentős haladást ért el – a nehéz gazdasági és politikai környezet ellenére. Az, hogy Horvátország zöld
jelzést kapott az uniós csatlakozáshoz, Daul szerint nemcsak a horvátok, hanem a többi balkáni nép számára is jó hír. A frakcióvezető – aki külön megköszönte Győri Enikő EU-ügyi államtitkár, korábbi EP-képviselő munkáját – üdvözölte, hogy a schengeni zóna nyitottá vált Bulgária és Románia befogadására. A Szocialisták és Demokraták (S&D) frakció nevében felszólaló Hannes Swoboda külön kiemelve az Európai Unió romastratégiájának elfogadását - köszönetet mondott a magyar elnökségnek azért, hogy sok szakmai kérdésben tudott döntést hozni. Ugyanakkor az új magyar médiatörvény és alkotmány elfogadására utalva megállapította, hogy Magyarország nem tudta teljesíteni a mindenkori elnökség másik feladatát: hogy példaképül szolgáljon a tagállamok számára. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport (ALDE) nevében Alexander Lambsdorff azt mondta, az elnökség egész sor figyelemreméltó, fontos eredményt ért el, ám úgy vélte, a schengeni vívmány megvédése érdekében több elkötelezettségre lett volna szükség az elnökség részéről. A képviselő külön megköszönte Martonyi János külügyminiszter és Győri Enikő államtitkár kiváló munkáját. Egyidejűleg sajnálatának adott hangot, amiért az elnökségre „árnyékot vetett a médiatörvény”. Lambsdorff szerint a magyar alkotmány elfogadásánál követni kellett volna a Velencei Bizottság ajánlásait. Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek társelnöke hevesen bírálta a magyar miniszterelnököt, amiért a félév folyamán egy Magyarországon tartott beszédében a Brüsszelben hozott döntéseket az Osztrák-Magyar Monarchia alatti „bécsi” és a szocializmus idejének „moszkvai diktátumaihoz” hasonlította. Kritizálta a médiatörvényt és az alkotmányt is, a tisztviselői szinten végzett elnökségi munkáról ugyanakkor elismerően nyilatkozott. A plenáris vita végén elhangzott felszólalásában Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért és igazgatásért felelős alelnöke óva intett attól, hogy a médiatörvénnyel és az új magyar alkotmánnyal kapcsolatos viták eltereljék a figyelmet a magyar elnökség által elért eredményekről. Šefčovič leszögezte: alaposan elemzik a Velencei Bizottság magyar alkotmánnyal kapcsolatos jelentését, de magát az alkotmányt – amely 2012-ben lép majd életbe nem tartják össze nem férőnek a közösségi joggal. Orbán visszautasította a bírálatokat A vitára reagáló második felszólalásában Orbán kijelentette, hogy „a magyar elnökség kezdettől fogva a nemzetközi baloldal támadásának kereszttüzében állt”, és „az EP néppárti frakciójának támogatása nélkül a magyar elnökség nem lehetett volna sikeres”. Orbán visszautasította az új magyar alkotmánnyal kapcsolatban megfogalmazott bírálatokat, és hangsúlyozta, hogy „a magyar alkotmány természetét tekintve modern európai alkotmány”. Határozottan leszögezte: „ragaszkodunk ahhoz, hogy az alkotmányt a magyarok alkossák meg”. Buzek: a romastratégia más kisebbségek integrációját is szolgálhatja A plenáris vitát követő sajtótájékoztatón Jerzy Buzek külön köszönetet mondott a magyar elnökségnek a többéves keret költségvetés ügyében elért intézményközi
kompromisszumért. „Önök egy igen új módszert találtak ki arra, hogyan kezeljük a problémát a három intézmény között” – mondta az EP-elnök. A magyar miniszterelnök közölte, nagyon büszke erre a kompromisszumra, és hozzátette: „Az együttműködés módját ma már ez a magyar innováció határozza meg”. Az elnökség eredményeit értékelve Buzek kiemelte, hogy a romastratégia a jövőben bármely más európai kisebbség társadalmi integrációját szolgálhatja majd. A magyar kormányfő „kettős retorikájával” vonatkozó kritikákra reagálva Buzek úgy fogalmazott: „Nagyon fontos, hogy az Európai Bizottság a tagállamokban alkalmazott minden megoldást ellenőriz. (…) Ha azt látjuk, hogy az EU szabályai szerint valamin változtatni kell, akkor az Európai Bizottság mindig nagyon kemény javaslattal áll elő.” Az EP-elnök emlékeztetett arra, hogy a médiatörvény kapcsán előterjesztett bizottsági javaslatok alapján a magyar kormány módosította a vitatott jogszabályt.
