Operációs rendszerek MINB240 10-11. előadás Fájlrendszerek I.
Operációs rendszerek MINB240
1
Problémafelvetés • •
Információ tárolás és visszakeresés Követelmények: 1. Nagyméretű információ tárolásának biztosítása 2. Folyamat befejeződésekor az információ megtartása 3. Az információ hozzáférésének biztosítása több folyamat számára egy időben
2
Fogalmak • Fájl: információ tárolás egysége • Fájlkezelés az operációs rendszer feladata • Fájlrendszer: op.rsz. azon része, mely a fájlokkal foglalkozik
3
Fájlok • Absztrakciós mechanizmus • Jellemzője: • Objektumok elnevezése • Kezelése
4
Fájlnevek • • • •
Folyamat – fájl létrehozás Folyamat befejeződése – fájl tovább él Nevével további folyamatok érhetik el Fájlelnevezési szabályok: • • • •
1-8 karakteres fájlnevek (hosszú fájlnevek 255 kar.) Számjegyek, speciális karakterek (2,fon!) Kis-nagybetű megkülönböztetés (pte, PTE, Pte) Két részből álló fájlnevek - kiterjesztés 5
Fájlnevek példa MS-DOS rendszerben fájlnév első része max. 8 karakter kiterjesztés max. 3 karakter pte.pdf Unix kiterjesztés (ha van) akármilyen hosszú több kiterjesztés is megengedett pte.pdf.zip
lehet
6
Tipikus fájlkiterjesztések kiterjesztés
jelentés
.bak
biztosnági másolat
.c
c forráskód
.gif
kép
.html
www dokumentum
.iso
ISO CD képfájl
.jpg
kép
.mp3
zene
.mpg
video
.o
tárgykód
.pdf
dokumentum
.ps
postscript
.tex
dokumentum
.txt
szöbegállomány
.zip
tömörített állomány
7
Fájlszerkezet
a.) bájtsorozat b.) rekordsorozat c.) fa 8
Fájltípusok • • • • •
Reguláris fájlok Metaadatfájlok Karakterspecifiksu fájlok (I/O megvalósításhoz) Blokkspecifikus fájlok (mágneslemezegységek) Rendszerfájlok (könyvtárak)
9
Közönséges fájlok • Közönséges / reguláris fájlok • ASCII és bináris fájlok ASCII fájlok •szövegsorokat tartalmaz •elválasztó karakter:kocsi vissza / sorvége •tartalmuk megjeleníthető úgy ahogy van – kinyomtatható szerkeszthető •parancsértelmező - pipe
Bináris fájlok •Nem szöveges ASCII fájlokat jelöl •Belső struktúrájuk van, amit csak a rájuk alkalmazott programok képesek értelmezni
10
Példa: Unix rendszerbeli bináris fájl • Technikailag bájtsorozat • Csak megfelelő formátum esetén tudja az op.rsz. Végrehajtani • Részei: • • • • •
Fej Szöveg Adat Áthelyezési bitek Szimbólumtábla
11
Példa: Bináris fájlra archív állomány • Könyvtári eljárások lefordított de össze nem szerkesztett gyűjteménye • Részei: • Fejrész • Tárgy modul
12
Fájlelérés • Szekvenciális elérés • Korai rendszerekben • Megadott sorrendben olvashat • Mágnesszalagok esetén
• Közvetlen elérés • Tetszőleges sorrendben olvashat • Adatbázisoknál jól alkalmazható • Olvasási kezdőpozíció megadása – Read művelet - megadható az olvasandó rekord pozíciója – Seek művelet - használatos a kezdő pozíció beállítására 13
Fájl attribútumok • Az op. rsz. több adatot is rendel a fájlokhoz attribútumok / metadatok pl.: létrehozás dátuma, fájl mérete, stb.
14
Néhány lehetséges fájlattribútum Mező
Értelmezés
Védelem
Ki érheti el és milyen módon
Jelszó
Eléréshez szükséges jelszó
Létrehozó
Fájl létrehozó azonosítója
Tulajdonos
Aktuális tulajdonos azonosító
Csak olvasható jelző
0 ha írás/olvasás, 1 ha csak olvasható
Rejtettségi jelző
0 normál eset, 1 listázás nem megjeleníthető
Rendszerjelző
0 normál fájl, 1 rendszerfájl
Archív jelző
0 archiválva volt, 1 archiválásra kijelölt
ASCII/bináris jelző
0 ASCII, 1 bináris
Közvetlen elérés jelző
0 szekvenciális, 1 közvetlen elérés
Ideiglenességjelző
0 normál fájl, 1 törlendő a folyamat befejeződésekor
Zároltságjelző
0 nem zárolt, 1 zárolt
Rekord hossza
Bájtok száma egy rekordban
Kulcspozíciója
Rekordban megadott kulcspozíció
15
Fájlműveletek Create Delete Open Close Read Write
Append Seek Get attributum Set attributum Rename Lock
16
Könyvtárak • Fájlok nyilvántartására • Könyvtárszerkezetek: • Egyszerű • Hierarchikus
17
Egyszerű könyvtárszerkezet • Egy fájlhoz egy bejegyzés • Minden bejegyzés: • Fájl neve • Attribútumait (lemezterület címét)
• Vagy • Fájl neve • Adatszerkezet címe
18
Egyetlen könyvtárú rendszer • Legegyszerűbb tervezet • Egyetlen könyvtár, mely az összes fájlt tartalmazza • Korai személyi számítógépeken (egy felhasználó) • PDA-k, mobiltelefonok
19
Felhasználónként egy könyvtár • Feltétel: op. rsz. tudja ki a felhasználó • Bejelentkező eljárás
20
Hierarchikus könyvtárszerkezet • Könyvtárak alkotta fa
21
Útvonal - path • Fájlnevek megadása: Abszolút elérési útvonal – gyökértől kezdve • Egyértelműen azonosítja a fájlt Pl.: /usr/ast/mailbox \usr\ast\mailbox • Elválasztó jelek: Unix /. , Windowsban a \.
Relatív útvonal – aktuális/munkakönyvtártól • Nem a gyökérkönyvtárral kezdődik hanem az aktuális könyvtártól értelmeződik cp /usr/ast/mailbox /usr/ast/mailbox.bak cp mailbox mailbox.bak 22
Folyamatok és a könyvtárstruktúra • Folyamat - saját munkakönyvtára van • Minden könyvtárnak van speciális bejegyzése: . aktuális könyvtárra való hivatkozás .. aktuális könyvtár ősére való hivatkozás
23
Egy Unix könyvtári fa Aktuális kövytár: /usr/ast cp ../lib/dict . cp /usr/lib/dict . cp /usr/lib/dict dict cp /usr/lib/dict /usr/lib/dict 24
Könyvtári műveletek Create Delete Opendir Closedir Readdir Rename Link Unlink 25
Fájlrendszerek megvalósítása • Felhasználó: • fájlokat elnevezni, • műveleteket végezni rajtuk, • hogy néz ki a könyvtári fa stb.
• Implementálók: • fájlokat., könyvtárakat tárolni, • lemezterületeket kezelni, • hatékonyan, megbízhatóan működtetni 26
Fájlrendszer szerkezet [ismétlés] • Fájlrendszer általában mágneslemez tárolókon tárolják C/F/S • Lemez – partíciók • Minden partíció független fájlrendszert tartalmaz • MBR – Master Boot Record • Partíciós tábla – partíció kezdetének és végének címét tartalmazza • Aktív partíció
27
Rendszerindítás [ismétlés] • BIOS betölti és végrehajtja az MBR-ben lévő kódot • Megkeresi az aktív partíciót • Beolvassa annak első blokkját – indítóblokk • Az indítóblokk programja tölti be az adott partíción lévő operációs rendszert
28
Terminológia MBR– Master Boot Record IPL – Initial Program Loader VBC – Volume Boot Code Masterboot
29
PC rendszerek [ismétlés] • 4 db elsődleges partíció lehet - 4 elemű tömb számára van hely a partíciós táblában • Kiterjesztett partíció – logikai partíciók
30
Hajlékonylemez tárolók • Nem minden mágneslemez tárolót lehet partíciókra osztani • Első szektorban tartalmazzák az indítóblokkot
31
Példa
32
Fájlok megvalósítása • Kérdés: mely lemezblokkok mely fájlokhoz tartoznak • Módszerek: • • • •
Folytonos helyfoglalás Láncolt listás helyfoglalás Memóriabeli táblázat i-csomópont
33
Folytonos helyfoglalás • Minden fájl tárolására összefüggő blokkok alkotta lemezterület • Előnye: • Egyszerű megvalósítás • Hatékonyság
• Hátránya: • Töredezettség
Pl.: CD-ROM, DVD, csak írható optikai eszköz 34
Példa - töredezettség
35
Láncolt listás helyfoglalás • A lefoglalt lemezterületet lemez-blokkok láncolt listájával adjuk meg
36
Láncolt listás helyfoglalás • Előny: • Minden blokk felhasználható • Könyvtárbejegyzésnél elegendő az első blokk címét tárolni
• Hátrány: • A közvetlen elérés nagyon lassú lesz • n. blokk eléréséhez be kell olvasni az előző n-1 blokkot • Adatblokk méret nem 2 hatvány (pointerek is helyet foglalnak) – hatékonyság csökkenés
37
Memóriabeli táblázat • A mutatót kivesszük minden blokkból –index táblázat FAT File Allocation Table
2008.04.29.
38
Memóriabeli táblázat • Előny: • A teljes blokkméret rendelkezésre áll adattárolásra • A közvetlen elérés is egyszerűbb (lista memóriában nem a lemezen van) • Első blokk tárolódik
• Hátrány: • A teljes táblázatnak a memóriában kell lennie a működéshez
39
i-csomópont i-csomópont ~ i-node ~ index-csomó • Minden fájlhoz tartozik egy táblázat – i-node • Itt tárolódik a fájl attribútumai, blokkok lemezcíme • i-node ismeretében a fájl minden blokkja elérhető
40
i-csomópont • Előny: • Csak az i-nodenak kell a memóriában lennie
• Hátrány: • Mindegyik rögzített számú lemezcímet tartalmaz • Megoldás: utolsó cím nem adatblokk cím, hanem indirekt blokk cím lehet kétszeresen, háromszorosan indirekt blokk
41
Indirekt blokk
42
Könyvtárak megvalósítása • Fájlnév- meg kell keresni a hozzá tartozó könyvtárbejegyzést • Gyökérkönyvtár megkeresése Pl.: Unix: szuperblokk – első i-node – root Windows XP: Master File Table, ez alapján található meg a fájlrendszer többi része
43
Attribútum tárolás • Könyvtárbejegyzésben • Könyvtár fix méretű bejegyzése (név, címek, stb.) • i-node esetén • magában az i-nodeban tárolódnak
44
Megosztott fájlok • Fájlok kapcsolásával – link Merev kapcsolódás - Hard link • akárhány könyvtári bejegyzés mutathat ugyan arra az inodera • i-node egy mezője tárolja, hogy hány hivatkozás van rá
Szimbolikus link – Symbolic link • Új típusú fájl, mely egy másik fájl elérési útvonalát tartalmazza • Más rendszerekben: Windows – rövidút (shortcut); Apple Mac OS álnév (alias)
45
Megosztott fájlok Gyökér könyvtár
Megosztott fájl
46
Windows 98 • Alapkönyvtár bejegyzés • Kezdőblokk címe 32 bit • 232 blokkra növelte a fájlrendszer maximális méretét Bytes Fájlnév
47
Windows 98 • Hosszú fájlnevek tárolása
48
Unix könyvtárak • Bejegyzés: i-node számát és a fájl nevét tartalmazza • Egyéb infót (típus, méret, tulajdonos, stb) az inode tartalmazza
49
Példa
50
NTFS könyvtárak Microsoft alapértelmezett fájlrendszere New Technology File System • Hosszú fájlnevek(255) és útvonalak (32 767) • Unicode használata – többszörös karakterkészlet alkalmazása (16 biten) • Fájl – attribútumok gyűjteménye, minden attribútum egy bájtsorozat • Alap adatszerkezet MFT, mely 16 attribútumot tartalmaz (nem rezidens attribútumok) • Az adat is attribútum • Védelmi, titkosítási, adattömörítő képesség 51
Lemezterület kezelés • Blokkméret meghatározása
Block size
52
Szabad blokkok nyilvántartása • Módszerek: • Láncolt lista • Bittérkép
53
54
RFID RFID - Radio Frequency IDentification Automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt technológia. Az adatok tárolása és továbbítása RFID címkék és eszközök segítségével történik. Az RFID címke egy apró tárgy, amely rögzíthető, vagy beépíthető az azonosítani kívánt objektumba (pl. egy kártyába).
Operációs rendszerek MINB240 11. előadás Fájlrendszerek II.
56
Fájlrendszerek megbízhatósága • •
Fizikai meghibásodással szemben nem véd De segítheti az információ védelmét
57
Mentések •
Cél: 1. Helyreállíthatóság katasztrófa esetén – – –
Lemezösszeomlás, tűzvész, árvíz Ritkán fordul elő, így sokan nem is foglalkoznak vele Ha viszont bekövetkezik, nagy a kár
2. Helyreállíthatóság hibázás esetén – –
Véletlen fájltörlés esetén Pl. Windows Lomtára
58
Mentési szempontok 1. Mit mentsünk? A teljes fájlrendszert vagy csak egy részét? 2. Csak meghatározott könyvtárakat és azok tartalmát könyvtárakat, amik az utolsó mentés után megváltoztak – inkrementális mentés 3. Tömörítés 59
Mentési szempontok – folyt. 4. Aktív fájlrendszer mentése inkonzisztencia elkerülése a rendszer leállítása nélkül 5. Nem technikai problémák – mentések tárolása, biztonság
60
Lemeztároló szalagra mentése 1. Fizikai mentés 2. Logikai
61
Fizikai mentés • A 0. blokktól kezdve az utolsóig minden blokkot ment • Hibamentes írás • Probléma: • Szabad blokkok mentése • Hibás blokkok kezelése
• Tulajdonságai: • • • •
Egyszerű, gyors Kijelölt könyvtárat kihagyni nem képes Inkrementális mentés nem alkalmazható Egyedi fájlok helyreállítására nem alkalmas 62
Logikai mentés • Egy vagy több kijelölt könyvtárban lévő minden olyan fájlt/könyvtárat ment rekurzívan, amely egy megadott időpont óta változott • Könyvtári fa szerkezetének elemzése • A helyes helyreállításhoz minden olyan könyvtárat menteni kell, amely egy módosult fájlhoz vagy könyvtárhoz vezető úton található • Adatok, attribútumok mentése a jogosultság helyreállítása végett
63
Helyreállítás lépései • Üres fájlrendszer létrehozása a lemezen • Könyvtárak helyreállítása – fájlrendszer vázszerkezete • Fájlok helyreállítása • Ezek ismétlése az inkrementális mentésekkel
64
Fájlrendszerek konzisztenciája • Segédprogramok • Unix: fsck • Windows:chkdsk (scandisk)
• A fájlrendszer ellenőrzők a lemezpartíciókat – fájlrendszereket egymástól függetlenül ellenőrzik • Fajtái: • Blokk • File
65
Blokk konzisztencia ellenőrzés • Két táblázat, felépítése: • Blokkonként egy számláló, 0 kezdeti értékkel • Első számláló mutatja:hány fájlban fordul elő a blokk • Második szám: hányszor fordul elő a blokk a szabad listában vagy a bittérképen • i-csomópontok végigolvasása • Szabad lista / bittérkép végigolvasása Ha a fájlrendszer konzisztens, akkor minden blokk számlálója vagy az első vagy a második táblázatban 1 2008.05.06.
66
Blokk konzisztencia ellenőrzés – folyt. • Összeomlás következtében a táblázatokban eltérések mutatkozhatnak
67
Fájl konzisztencia ellenőrzés • Az ellenőrző program a könyvtári rendszert is ellenőri • Számlálókkal – fájlonként (gyökértől) • Eredmény: i-csomópont szerinti indexelt lista megadja, hogy a fájl hány könyvtárnak eleme • Összevetve az i-csomópontbeli kapcsolatszámlálóval Konzisztens fájlrendszer esetén a két érték minden icsomópontban megegyezik
68
Probléma a konzisztencia ellenőrzéskor • Ha az i-csomópontbeli kapcsolatszámláló nagyobb,mint a könyvtári bejegyzések száma Æ nem veszélyes hiba • Ha két könyvtári bejegyzés ugyanahhoz a fájlhoz tartozik, de az i-csomópont szerint csak egy van Æ katasztrófához vezethet
69
Fájlrendszerek hatékonysága Módszerek: 1. Gyorsítótár 2. Blokk előreolvasása 3. Lemezfej mozgásának csökkentése
70
Gyorsítótár • lemezblokkok összessége, logikailag a lemezhez tartoznak, de a memóriában tároljuk őket
71
Gyorsítótár - módosítások Problémafelvetés: • i-node lánc végén lévő blokkja – sokára ér a lánc végére – összeomlás – nem kerül kiírásra • Sok i-node blokkra ritkán hivatkoznak rövid időn belül kétszer
Szempontok • Valószínű-e, hogy a blokkra hamarosan ismét szükség lesz? • Fontos-e a blokk a fájlrendszer konzisztencia szempontjából?
72
Gyorsítótár – módosítások Valószínű-e, hogy a blokkra hamarosan ismét szükség lesz? Blokkok csoportosítása: • i-node blokk • Indirekt blokk • Könyvtári blokk • Teli adatblokk • Csonka adatblokk 73
Gyorsítótár – módosítások Fontos-e a blokk a fájlrendszer konzisztencia szempontjából? Ha igen, akkor módosulása esetén azonnal kiíródik a lemezre, függetlenül attól, hogy az LRU lista melyik végén volt.
74
Blokk kiírása lemezre • Unix megközelítés • sync rendszerhívás – kikényszeríti az összes blokk kiírását lemezre • update program háttérben futva 30 sec-ként sync-et hív
• Windows megközelítés • A blokkot, melybe írás történt azonnal kiírja lemezre • Írásáteresztő gyorsítótár
75
Blokk előreolvasása • A blokkok gyorsítótárba töltése mielőtt kellenének Æ hatékonyságnövelés • Csak szekvenciálisan olvasott fájlok esetén hasznos • Jelzőbit az elérési módra
76
A lemezfej mozgásának csökkentése • Lemezegység fej mozgatásának csökkentése • Az összetartozó blokkokat egymáshoz közel, lehetőleg azonos cilinderen tároljuk. • Egymáshoz közeli blokkok meghatározása: – Bittérkép esetén (teljesen a memóriában van) – könnyű meghatározni – Szabadlista esetén (csak egy része van a memóriában) – nehéz meghatározni a közeli blokkokat Æ blokkcsoportosítással megoldható
77
A lemezfej mozgásának csökkentése i-csomópontot alkalmazó rendszereknél • i-csomópontok a lemez elején • i-csompontok a lemez közepén • cilindercsoportok
78
Naplózott fájlrendszer LFS (Log-structured File System) Alapötlet: • Az egész lemezt egy naplóvá szervezik • Periodikusan a memóriapufferben található összes írást összegyűjtik egy szegmensbe • Egyben kiírják a napló végére • Egy szegmenst tartalma vegyes • Szegmens elején összefoglaló rész • i-csomópontok számával indexelt táblázat
79
Naplózott fájlrendszer – folyt. Problémafelvetés: • A lemez véges méretű
Megoldás: • Takarítófonal – tömöríti a naplót, annka cirkuláris bejárásával – – – –
Első szegmenssel kezd Összefoglaló vizsgálata i-csomópontok ellenőrzése a címtáblázatban Az aktuális adatblokkok és csomópontok beolvasása a memóriába Æ kiírhatókká válnak a köv. szegmensbe – A feldolgozott szegmens szabaddá válik, a napló újra felhasználhatja
80
Fájlrendszerek típusai • Lemezes fájlrendszerek (FAT, NTFS, HFS, HFS+, ext2, ext3, ISO 9660, ODS-5, UDF)
• • • •
Adatbázis fájlrendszerek Tranzakciós fájlrendszerek Hálózati fájlrendszerek(NFS, SMB, AFP, 9P ) Speciális célú fájlrendszerek
81
CD-ROM ISO 9660 • ISO által definiált fájlrendszer CD, DVD-re (Unix, Linus, MacOS, Windows) • Fájl és könyvtár nevekre – 180 karakter, nem folytonos nevek támogatása, stb. • 32 bites – így 4GB kezelésére alkalmas (később bővítették – több szintű fregmentálás, DVD) • Utolsó frissítés 1999.
82
FAT File Allocation Table (1976. Gates, McDonald) • 12, 16, 32 bites indexeket használ a klaszterek kiválasztásához – helypazarlás FAT12 floppy FAT16 általános FAT32 Windows 9x • Fájlkiosztási tábla (FAT), amely a kötet legfelső szintjén elhelyezkedő adattáblázat • Lemezek fürtökre vannak felosztva, melyek mérete a kötet méretének függvénye • Fájlrendszer adatai egyetlen szektorban tárolódnak • Vele létrehozható max. logikai lemez 2GB/ 4GB • Gyökérkönyvtár max bejegyzés száma 512 • Nincs hibatűrés • FAT-partíciót képező fájlokhoz jogosultságokat nem lehet beállítani • Adminisztrációs célokra kevés helyet foglal 83
NTFS New Technology File System • Fő irányvonal: – Helyreállíthatóság - rögzíti a fájlrendszerben végrehajtott tranzakciókat naplófájl – Súlyos szektorhibák eltávolíthatósága - nem használ speciális objektumokat a lemezen, a tárolt összes objektumot nyomon követi és védi – A gyorsjavítás támogatása
• Felhasználók saját maguk által definiált attribútumokat rendelhetnek a fájlokhoz • Egyedi hozzáférési jogok • Hosszú fájlnevek támogatása • Nagyobb partíciók kezelése – 64 bites index – 2TB • Kis és nagybetű érzékeny
84
Ext2 Second Extended File System (1993. Rémi Card) • Sok linux disztribúció alapértelmezett fájlrendszere • Minix és az Ext fájlrendszerekből • Blokkok, blokkcsoportok (külső töredezettség minimalizálására) • Blokkonkénk- szuperblokk • Biztonsági mentések • Alkönyvtár bejegyzés 32768 • Fájl allokáció bittérkép (szabad blokkok), tábla (metaadat) • Max fájl méret 2-64 TB • Max fájlok száma 1018 • Max fájlnév mérete 255 karakter • Max lemezméret 16-32 TB
85
Ext3 Third extended file system (2001. S. Tweedie) • Ext2-ből • Szintén a linux disztribúciók alap fájlrendszere • Max fájlméret 16GB – 2TB • Max fájlnév255 bytes • Max lemezméret 2TB – 32TB • Journaling file system • Online fájlrendszer • Htree a nagyobb könyvtárakért
86
ZFS • • • • • • • •
2005. Sun Microsystem Sun Solaris, Apple Mac OS X 10.5, FreeBSD, Linux rendszereken Nagy lemezkapacitás támogatása 128 bites fájlrendszer Max fájlméret 16 EB Max fájlok száma 248 Max fájlnév 255 bytes Max lemezméret 16 EB
87
Egyéb fájlrendszerek 1 • ADFS – Acorn's Advanced Disc filing system, – Az Acorn fejlesztette diszkes fájlrendszere, a DFS utódja. • BFS – a BeOs által használt fájlrendszer, néha tévesen BeFs néven szerepel. • EFS (IRIX) – Az IRIX alatt futó, régebbi blokk-orientált fájlrendszer. • ext – Bővitt fájlrendszer, Linux támogatással tevezték • ext2 – Második bővített fájlrendszer, Linux támogatással terveztés. • ext3 – Az ext2 naplózott változata. • FAT – A DOS és a Microsoft Windows által használt, 12-, 16- és 32-bit táblaménységű rendszer. Vesd össze a VFAT-tal. • FFS (Amiga) – Fast File System – gyors fájlrendszer, az Amiga rendszre használta. A fájlrendszer már későn fejlődött ki. Mai változatok: FFS1, FFS Intl, FFS DCache, FFS2. • FFS – Fast File System – gyors fájlrendszer, a *BSD rendszer haszlánta
88
Egyéb fájlrendszerek 2 • Fossil – A Bell Labs Plan 9 rendszerének pillanatnyi állapotát archiváló fájlrendszere. • Files-11 – OpenVMS fájlrendszer; néhány PDP-11 rendszer használta; támogatja a record-orientált fájlokat • HFS – Hierarchical File System – hierachikus fájlrendszer, a régebbi Mac OS rendszer használta • HFS Plus – a HFS korszerűsített változata, csak a Mac OS rendszer használta. Régebbi változatai megengedték a naplózást. • HPFS – High Performance File System – nagyteljesítményű fájlrendszer, az OS/2-n használták • ISO 9660 – A CD-ROM és DVD-ROM diszkek használják (bővítései a Rock Ridge és a Joliet rendszerek) • JFS – IBM Journalled File System – naplózó fájlrendszer, a Linux, az OS/2, és az AIX részére • LFS – 4.4BSD a log-struktúrált fájlrendszer egy megvalósítása • MFS – Macintosh File System, a korai Mac OS rendszerek használták
89
Egyéb fájlrendszerek 3 • Minix file system – A Minix rendszerek használták • NILFS – A log-struktúrált fájlrendszer Linux megvalósítása • NTFS – A Windows NT, a Windows 2000, a Windows XP és a Windows Server 2003 rendszerek használják • NSS – Novell Storage Services – Novell tároló rendszer. Ez a 64-bites naplózó fájlrendszer, ami kiegyenített fa algoritmust használ. A NetWare versions 5.0-up használja és nemrégen portolták Linux-ra. • OFS – Old File System – régi fájlrendszer az Amigán. Kiváló floppyra, de rosszul használható merevlemezen. • PFS – és PFS2, PFS3 stb. A technikailag érdekes fájlrendszerek az Amiga részeére készültek, minden tekintetben kiváló teljesítményt nyújtottak, egyszerűek és elegánsak. • ReiserFS – Egy naplózó fájlrendszer • Reiser4 – A ReiserFS újabb változata • SFS – Smart File System, naplózó fájlrendszer a Amiga platformokon.
90
Egyéb fájlrendszerek 4 • UDF – Alap fájlrendszer csomag WORM/RW hordozókra, mint a CD-RW és a DVD. • UFS – Unix File System, a BSD régebbi változata • UFS2 – Unix File System, csak a BSD használja • VxFS – Veritas fájlrendszer, az első kereskedelmi naplózó fájlrendszer; HP-UX, Solaris, Linux, AIX • WAFL – Write Anywhere File Layout. Nagy teljesítményű, log-struktúrált fájlrendszer szerű fájlrendszer. A WAFL erősen támaszkodik a RAID 4 technológiára, és NVRAM-ra a tranzakció naplók újraküldésénél. A Network Appliance rendszer használja • XFS – A SGI IRIX és Linux rendszerek használják • ZFS – A Solaris 10 és az OpenSolaris használja (nem keverendő össze az IBM zFS-ével)
91
Rekord orientált fájlrendszerek • Files-11 – a rekord orientált rendszer egyik korai változata, az "adatáram" támogatást csak később valósították meg. • Virtual storage access method – virtuális tároló hozzáférési mód (VSAM) – Az IBM System/370 és a MVS használja
92
Osztott diszkes fájlrendszerek • ADIC StorNext File System az ADIC-től. ( AIX, HP-UX, IRIX, Linux, Mac OS, Solaris és Windows) • CXFS (Clustered XFS) a Silicon Graphics-tól (SGI). (AIX, IRIX, Linux, Solaris és Windows) • EMC Celerra HighRoad az EMC-től. (AIX, HP-UX, IRIX, Solaris és Windows) • Files-11 a VMScluster-eken,(DEC 1983-ban, ma HP-é) • Global File System (GFS) a Red Hat-tól. • General Parallel File System (GPFS) (IBM-től (AIX és Linux) • HP Cluster File System (CFS) a HP-től. (HP-UX és Tru64 UNIX) • IBM SanFS az IBM-től. (AIX, Linux és Windows) • Nasan File System a DataPlow-tól. (Linux és Solaris). • Oracle Cluster File System (OCFS és ma OCFS2) • Polyserve Matrix Server a PolyServe-től. • SAN File System a DataPlow-tól. (IRIX, Linux, Solaris és Windows) • QFS a Sun Microsystems (Solaris) • Veritas Storage Foundation Cluster File System (CFS) (AIX, HP-UX, Linux és Solaris) • Xsan az Apple Computer-től. (Mac OS )
Elosztott fájlrendszerek • 9P, a Plan 9 from Bell Labs és a Inferno által használt elosztott fájlrendszer protokoll. • Andrew file system (AFS) skálázható, elhelyezés független, nagyon erős a kliens oldali cache-elése és a Kerberos-t használja jogosultság ellenőrzésre. (IBM-es (korábban Transarc), az Arla és az OpenAFS) • Apple Filing Protocol (AFP) az Apple Computer-től. • DCE Distributed File System (DCE/DFS) az IBM-től (AIX és Solaris használja ) • NetWare Core Protocol a Novell-től. • Network File System (NFS) a Sun Microsystems-től származik, a UNIX alapú hálózatok "szabványos" • Server message block (SMB) az IBM-től (Az SMB imert mint Common Internet File System (CIFS) – közös internet fájlrendszer – vagy Samba fájlrendszer.)
94
