Operációs rendszerek Gyakorlat

Operációs rendszerek Gyakorlat

Általános tudnivalók

Rólam ●

Vakulya Gergely

●

A gyakorlati oó raó t eó n fogom tartani

●

Tegezoő djuü nk!

●

[email protected]

●

I eó puü let IX. emelet, 919-es iroda

Operációs rendszerek gyakorlat

3

Aláírás feltételek ●

1db ZH (csak elmeó let) ● ● ●

●

Haó zi feladatok ● ● ● ●

●

Go / No go Az utolsó, vagy az utolsó előtti órán Pótlási lehetőség a vizsgaidőszakban Csak gyakorlat Minden gyakorlati óra után egy házi feladat Legalább 60%-os eredmény http://glomer.dcs.uni-pannon.hu

Az eloő zoő eó vi alaó íóraó sok nem vihetoő k aó t!


4

Vizsga ●

Beugroó ● ● ● ●

●

A gyakorlati anyagból Két feladat Helyben történő ellenőrzés Go / No go

IÍraó sbeli vizsga ● ●

Csak elmélet Hasonló a ZH-hoz


5

Megajánlott jegy ●

Legalaó bb 80-90%-os haó zi feladat

●

Legalaó bb 80-90%-os ZH

●

A megajaó nlott feltételes, vagyis mindenkeó ppen be kell ugrani!


6

A tananyagról

Miről fogunk tanulni? ●

A Linux/Unix rendszerek egyik leggyakoribb parancseó rtelmezoő jeó nek (a Bash-nek) hasznaó lataó roó l ● ● ●

●

Fontosabb parancsok „Egysoros programok” Shell scriptek (héjprogramok)

A Perl programozaó si nyelvroő l ● ●

Alapvető szintaxis Fontos függvények


8

Miért kell ez nekünk? ●

●

●

●

(Azon kíóvuü l, hogy ebboő l van a haó zi eó s a beugroó ...) Sokkal toü bb Linux/Unix rendszer uü zemel, mint sokan hinneó k. Bizonyos dolgok csak terminaó lboó l oldhatoó k meg. Ezekbe eloő bb-utoó bb belefuthatunk. A terminaó l mindennapi feladatokra is igen hateó kony tud lenni. Flexibilis koü rnyezet, sok feladatra igen toü moü r megoldaó st tud adni. Egyszer hasznaó latos programok íóraó saó ra, rendszeradminisztraó cioó ra...


9

Bash

Hol tudunk gyakorolni? ●

A legtoü bb rendszer megfelel, ahol a Bash parancssor eleó rhetoő ●

● ●

●

A Glomer – ahol a házi feladatokat és a beugrót kell majd megoldani Saját Linux rendszer – más tárgyakhoz is ajánlot Virtuális gép – ha „elrontjuk”, nem okozunk kárt a gazda rendszerben Live rendszer – ezzel akár egy kölcsön gépen is nyomtalanul gyakorolhatunk


11

Interaktív bash

Belépés egy Unix* rendszerbe ●

AÍ ltalaó ban ● ● ●

●

A felhasznaó loó k egymaó stoó l el vannak vaó lasztva ●

●

Loginnév + jelszó párossal történik Egy időben több felhasználó is beléphet Egyszerre több „példányban” is beléphetünk Pl. külön „home” könyvtár

Grafikus, vagy szoü veges feluü letet kapunk. A grafikus feluü leten indíótott terminaó l egyeneó rteó kuő a valoó di szoü veges terminaó llal


13

Parancsok bevitele ●

A parancsokat a prompt utaó n tudjuk beíórni ● ●

●

●

●

A prompt végét $ vagy # jel jelzi A beírt parancsok a szokásos módon bal és jobb nyíl, backspace, delete, stb. billentyűkkel szerkeszthetők. A fel és le nyilakkal az előzőleg kiadot parancsokat hozhatjuk elő. A Ctrl-R kombinációval keresni tudunk régebbi parancsok közöt, ha emlékszünk a parancs egy részére A history parancs sorszámozva kiírja az eddigi parancsokat ● ●

!12 Végrehajtja a 12-es számú parancsot history -c Törli a historyt.


14

Egyéb hasznos billentyűparancsok ●

●

●

●

A Ctrl-C leloü vi a jelenleg futoó programot. (Nem mindig muő koü dik.) A Ctrl-L toü rli a keó pernyoő t. Az eó ppen szerkeszteó s alatt aó lloó parancs megmarad. A tabulaó tor megproó baó lja kiegeó szíóteni a parancsot Ha nem tudja teljesen kiegeó szíóteni, akkor egy uó jabb tabulaó tort nyomva megmutatja a lehetoő seó geket.


15

A Unix* fájlrendszer ●

●

Fa struktuó ra egy koü zoü s gyoü keó r koü nyvaó rral (nincsenek meghajtoó betuő jelek) Minden entitaó s faó jl. Toü bb faó jl tíópus van: ● ● ●

Hagyományos (regular) fájl Könyvtár (speciális fájl) Egyéb speciális fájlok ● ● ● ●

Hard link Soft link Karakteres és blokk eszköz Fifo


16

Elérési utak ●

A gyoü keó r koü nyvtaó r jele: /

●

Az egymaó sboó l nyíóloó koü nyvtaó rakat is / jel vaó lasztja el. ●

IÍgy megadhatoó k abszoluó t uó tvonalak: ● ● ●

●

/bin /usr/bin/perl /home/antiemes/proba/olvassel.txt

Illetve relatíóv uó tvonalak: ●

proba/olvassel.txt


17

Speciális elérési utak ●

. (pont): Aktuaó lis koü nyvtaó r

●

.. (keó t pont): Egy szinttel feljebb levoő koü nyvtaó r

●

●

~ (hullaó mvonal): Az aktuaó lis felhasznaó loó home koü nyvtaó ra Peó ldaó ul: ● ● ●

./elso.sh Az aktuális könyvtárban levő elso.sh fájl ../doksi.txt Az egy szintel feljebb levő doksi.txt fájl ../../kep/szep.jpg A két szintel feljebb levő kep könyvtárban levő szep.jpg


18

Mozgás a könyvtárak között ●

A cd parancssal toü rteó nik: ●

●

cd elérési_út

Peó ldaó ul: ● ● ●

●

●

cd / visszavisz a főkönyvtárba cd .. egy szintel feljebb visz cd /ez/az/amaz belép a gyökérkönyvtárból indulva az ez/az/amaz-ba cd ez/az/amaz belép az aktuális könyvtárból indulva az ez/az/amaz-ba cd ~/ez/az/amaz belép a saját home könyvtárunkból indulva az ez/az/amaz-ba


19

Az aktuális könyvtár ●

●

A pwd (print working directory) paranccsal keó rdezhetoő le. Az aktuaó lis koü nyvtaó r aó ltalaó ban a promptban is megjelenik. ● ●

[antiemes] [Flow] [/mnt/proj/OS_new] [$] It a /mnt/proj/OS_new az aktuális könyvtár


20

Könyvtárak tartalmának listázása ●

●

Az ls parancssal toü rteó nik. Az ls parancs rengeteg parameó tert tud fogadni, amivel meg tudjuk mondani, hogy: ● ●

●

●

Mit listázzon: elérési utakkal Hogyan listázzon: kapcsolókkal

Ha nem adunk meg parameó tert, akkor egy egyszeruő listaó t kapunk az aktuaó lis koü nyvtaó rroó l Egy, vagy toü bb eleó reó si uó ttal (lehetnek faó jl, vagy koü nyvtaó rnevek is) azokat listaó zza


21

Az ls parancs kapcsolói – I. ●

-l (long)

hosszuó lista, minden adattal

●

-a (all)

rejtett bejegyzeó seket is listaó zza

●

-h (human) „emberi” meó rteó kegyseó gek a faó jl meó rethez

●

-1

●

-R (recursive)rekurzíóvan listaó z

●

●

csak egy oszlopot hasznaó l

-d (direcory) a megadott koü nyvtaó rnak nem a tartalmaó t, hanem magaó t a koü nyvtaó r bejegyzeó st íórja ki Ezeken kíóvuü l meó g rengeteg egyeó b lehetseó ges opcioó


22

Az ls parancs kapcsolói – II. ●

A kapcsoloó k keverhetoő k is: ● ● ●

●

-a -l Hosszú lista, rejtetek is -al Így is írhatjuk -alh Ugyanaz, csak emberi mértékegységekkel

A kapcsoloó mellett megadhatunk egy, vagy toü bb eleó reó si utat is: ● ●

ls -l / A gyökérkönyvtárról hosszú lista ls -R /home/antiemes/stuff A megadot könyvtárról rekurzív lista


23

Az ls hosszú listája ●

Egy peó lda: total 16 -rw-r--r-- 1 antiemes users 2650 Feb BlinkAppC.nc

6 16:45

-rw-r--r-- 1 antiemes users 2924 Feb

6 16:45 BlinkC.nc

drwxr-xr-x 3 antiemes users

60 Feb

6 16:45 build

-rw-r--r-- 1 antiemes users

42 Feb

6 16:45 Makefile

-rw-r--r-- 1 antiemes users

678 Feb

6 16:45 README.txt

●

Elsoő sor: az oü sszes elfoglalt hely blokkban

●

Ezt koü vetoő en 7 oszlop


24

Az ls -l hét oszlopa ●

Tíópus eó s jogosultsaó gok (keó soő bb lesz roó la szoó )

●

Link counter (keó soő bb lesz roó la szoó )

●

Tulajdonos

●

Tulajdonos csoport

●

Meó ret byte-ban (aó taó llíóthatoó )

●

Daó tum (az utolsoó moó dosíótaó s az alapeó rtelmezett)

●

Neó v


25

Bejegyzés típusa ●

●

Egy karakter a tíópus, majd 3 haó rmas csoportban a jogok Tíópusok: ● ● ● ● ● ● ●

d l c b c p

sima fájl könyvtár soft link (erről majd később) karakteres eszköz * blokk eszköz * socket * fifo * *: csak a teljesség kedvéért


26

Jogosultságok ●

3db haó rmas csoport: tulajdonos, csoport eó s maó sok jogai ● ● ● ● ●

●

r: olvasási jog w: írási jog x: végrehajtási jog -: az adot jog nem engedélyezet Egyéb betűk is lehetségesek, ezekkel nem foglalkozunk

A veó grehajtaó si jog koü nyvtaó raknaó l speciaó lis jelenteó suő : beleó peó si jogok jelent.


27

Belső dokumentáció ●

man (manual) parancs ● ●

●

man [fejezet] parancs_vagy_tema A man kimenetét a less (vagy a more) program teszi kereshetővé, oda-vissza görgethetővé

A programok utaó n íórt -h, -help, --help kapcsoloó k is sok esetben szolgaó lnak informaó cioó val.

●

A man oldalakat az Interneten is megtalaó ljuk

●

Peó ldaó ul ● ● ●

man ls man man man 7 regex


28

Könyvtár létrehozása (mkdir) ●

mkdir elérési_út ●

●

●

Ha az elérési út csak egy könyvtár, akkor az aktuális könyvtárban hozza létre. Ha összetet elérési utat adunk meg, akkor csak akkor hozza létre, ha az útvonal „eleje” már létezik. -p kapcsolóval az összes hiányzó könyvtárt létrehozza. Több könyvtár is megadható egymás után


29

Fájl létrehozása tartalom nélkül (touch) ●

touch név1 [név2 [név3 … ] ]

●

A nem leó tezoő faó jlok uü res tartalommal leó trejoü nnek

●

●

Ha nem adunk meg eleó reó si utat, akkor az aktuaó lis koü nyvtaó rba keruü lnek, egyeó bkeó nt oda, ahova megadtuk A maó r leó tezoő faó jlokat nem íórja feluü l, de az utolsoó moó dosíótaó s daó tuma frissuü l


30

Másolás (cp) – I. ●

cp [kapcsoloó k] forraó s ceó l ● ● ●

Sokféle működési eset van, de a logika hasonló A forrást másolja a cél helyre Forrás: létező fájl, cél: nem létező fájl ● ●

●

Forrás: létező fájl, cél: létező fájl ●

●

Az eddig nem létező fájl létrejön és megkapja a régi tartalmát. Megadhatunk elérési utakat is. Ha nem adunk meg, akkor az alapértelmezet az aktuális könyvtár. Mint az előző eset, de a cél fájl felülíródik.

Forrás: létező fájl(ok), cél: létező könyvtár ● ●

A forrás fájlokat átmásolja a cél könyvtárba. Ha már volt ot valami, azt felülírja.


31

Másolás (cp) – II. ●

Maó solhatunk koü nyvtaó rakat is, ilyenkor a -r kapcsoloó t kell megadni. ● ●

●

r: recursive A könyvtárak tartalmát is másolja

A forraó s megjeloü leó seó neó l hasznaó lhatunk Joker karaktereket is (shell mintaó kat) ● ● ● ●

● ●

cp *.txt konyvtar A .txt-re végződőeket másolja cp *ab* konyvtar Azokat másolja, aminek a nevében van ab cp vala* konyvtar Azokat másolja, ami vala-val kezdődik cp *a*a* konyvtar Azokat másolja, amiknek a nevében van 2db „a” betű De itt nem az történik, amit gondolunk! A cp it is egy fájl (vagy könyvtár) listát kap, ugyanúgy, mint amikor mi kézzel megadtuk, hogy mit másoljon


32

Szöveg kiírása (echo) – I. ●

●

●

echo szoveg

A szoü veg simaó n kiíóroó dik

echo ez tobb szavas A toü bb szavas szoü veg is kiíóroó dik echo itt sok space van Csak egy space-t íór ki

●

Magyaraó zat ● ●

●

Ahány szót adunk meg, az echo annyi paramétert kap. A paramétereket szóközzel elválasztva írja ki.

Megoldaó s: ideó zoő jel ●

Echo ”it sok space van” Egyben fogja tartani a szavakat, az echo egy paramétert kap, így megmarad a sok space.


33

Szöveg kiírása (echo) – II. ●

●

Az echo automatikusan sort emel a szoü veg veó geó n. A soremeleó s -n kapcsoloó val melloő zhetoő . Escape szekvenciaó k eó rtelmezeó se -e kapcsoloó val lehetseó ges. ● ●

echo -e ”Ezt\tszepen\ttabulalva\tirja\tki.” echo -e ”Minden\nszot\nuj\nsorba\nteszunk.”


34

Shell minták... ●

echo * ●

●

●

●

Nem egy * karaktert fog kiírni, hanem az ot szereplő fájlok (és könyvtárak) listáját A shell a * helyére behelyetesíti azokat fájlokat és könyvtárakat, amik illenek a mintára. A cp és társai esetében is ugyanúgy működik. Nem shell mintát kapnak, hanem fájl listát

A feloldaó s ellen escape-eleó ssel lehet veó dekezni ● ● ●

echo ”*” echo '*' echo \*


35

Törlés (rm) ●

rm [kapcsoloó k] faó jl_eó s_koü nyvtaó r_lista ● ●

● ●

●

A remove szóból jön. A lista ugyanúgy megadható abszolút, vagy relatív elérési útal is. Egyéb esetben a jelenlegi könyvtárból töröl. Shell minta is megadható. Könyvtár a -r (recursive) kapcsolóval törölhető. Ekkor a könyvtár teljes tartalma is törlődik. A csak olvasható fájlok esetén rákérdez, egyébként kérdés nélkül töröl. ● ●

-f megadása esetén soha nincs kérdés -i esetén mindig van kérdés


36

Könyvtár törlése (rmdir) ●

rmdir koü nyvtaó r [koü nyvtaó r2 [koü nyvtaó r3 … ]] ● ●

Csak üres könyvtárt töröl It is használhatunk relatív, vagy abszolút elérési utakat, illetve shell mintákat ●

Pl. az rmdir * minden üres könyvtárt töröl. A többi tartalmat meghagyja.


37

Átnevezés, áthelyetés (mv) ●

mv forrásfájl célfájl ●

● ●

●

Ha a forrás és a cél ugyanabban a könyvtárban van, akkor átnevezi a fájlt. Ha a két könyvtár eltér, akkor áthelyezés is történik. Ha a célfájl létezik, akkor felülírja azt.

mv forrásfájlok és könyvtárak célkönyvtár ●

●

Ebben az esetben a megadot fájlok és könyvtárak a cél könyvtárba kerülnek. Shell mintákat ebben az esetben is használhatunk.


38

Tartalom kiírása (cat) ●

cat fájl1 [fájl2 [fájl3 … ]]

●

A concatenate szoó boó l joü n. (AÍ llíótoó lag...)

●

A faó jlok tartalmaó t egymaó s utaó n kiíórja.

●

●

Meó g ennek az egyszeruő programnak is szaó mos kapcsoloó ja van (pl. meg tudja szaó mozni a sorokat...) Parameó terek neó lkuü l a standard bemenetroő l veszi az inputot. ●

A bevitel végét Ctrl-D-vel jelezzük.


39

Tartalom lapozott kiírása (less, more) ●

less fájl ● ●

●

A man-hoz hasonlóan a fájl fel-le görgethető, kereshető, stb. A man is ezt a programot használja.

more fájl ● ●

A less-hez hasonló. Kicsit butább.


40

Kimenet átirányítása ●

A legtoü bb program a keó pernyoő re kiíór valamit. Ezt aó t tudjuk iraó nyíótani egy faó jlba is, a > jellel. ● ●

●

●

A kimenetet hozzaó is tudjuk fuő zni egy faó jlhoz a >> jellel ●

●

ls -l > fajl ls -R > fajl Mindkét esetben a képernyő helyet a fajl fájlba kerül a kimenet Ha volt már ot fájl, akkor felülíródik! cat a*txt >> asok Az ”a”-val kezdődő, txt-re végződő fájlok tartalmát az ”asok” fájlhoz fűzi hozzá

cat > program.sh ● ●

Be tudjuk gépelni a tartalmát (legvégső megoldás). Be tudunk illeszteni egy szöveget a vágólapról (nagyon hasznos!).


41

Bemenet átirányítása ●

● ●

Sok program a billentyuő zetroő l vaó r inputot. A standard bemenetet is aó tiraó nyíóthatjuk uó gy, hogy a program a billentyuő zet helyett egy faó jlboó l vegye az adatokat. program < fájl Hasznos alkalmazaó s amikor egy sajaó t programot teszteluü nk. ●

./pelda < bemenet


42

Fájlok linkelése – I. ●

Soft link ●

●

Egy olyan speciális fájl, ami egy másik fájl elérési útját tartalmazza. Ha hivatkozunk erre a fájlra (vagy könyvtárra), akkor (általában) egyenértékű a másikra való hivatkozással ●

●

Létrehozása: ln -s létező_fájl [cél könyvtár vagy cél fájl] ● ●

●

Kivétel pl. az átnevezés, törlés Ha a cél egy fájl, akkor azon a néven jön létre a link Ha a cél egy könyvtár, akkor a régi néven jön létre a kijelölt könyvtárban

Mivel a link csak egy hivatkozás, az eredeti fájl törlése esetén a tartalom el fog veszni.


43

Fájlok linkelése – II. ●

Hard link ● ● ● ●

● ●

Ugyanahhoz a tartalomhoz két fájl bejegyzés ln létező_fájl új_fájl Ha az egyiket töröljük, a tartalom megmarad. A link counter mutatja, hogy hány hivatkozás van az adot tartalomra. Csak egy fájlrendszeren belül hozhatunk létre hard linket. Könyvtárra nem lehet hard linket létrehozni.


44

Jogosultságok módosítása – I. ●

chmod módosítás fájl1 [fájl2 [fájl3 … ]]

●

A moó dosíótaó s lehet kinek[+-]mit alakuó ●

Kinek: ● ● ● ●

●

Mit: ● ● ●

●

u: user (tulajdonos) g: group (csoport) o: others (mások) a: all (mindenki) r: read (olvasási jog) w: write (írási jog) x: execute (végrehajtási/belépési jog)

+: megad, -: elvesz


45

Jogosultságok módosítása – II. ●

Peó ldaó ul: ● ● ● ●

●

u+x ug+w a+x go-rwx

A tulajdonosnak futatási jogot adunk A tulajdonosnak és a csoportnak írási jogot adunk Mindenkinek adunk futatási jogot Mindenkitől elveszünk minden jogot, kivéve magunktól.

A jogosultsaó gok nem csak vaó ltoztathatoó k, hanem egy leó peó sben be is aó llíóthatoó k ● ● ●

●

A 3db hármas csoportot 3db oktális számmal jelöljük x: 1-esek, w: 2-esek, r: 4-esek. chmod 640 doksi.txt A tulajdonos írhatja és olvashatja, a csoport olvashatja, másoknak nincs semmilyen joga. chmod 777 pelda.sh Mindenki minden műveletet elvégezhet a fájllal


46

Tulajdonos megváltoztatása ●

chown uj_tulaj fájl1 [fájl2 [fájl3 … ]] ●

●

chown uj_tulaj:uj_csoport fájl1 [fájl2 [fájl3 … ]] ●

●

●

A tulajdonos az uj_tulaj, a csoport az uj_csoport lesz.

chgrp uj_csoport fájl1 [fájl2 [fájl3 … ]] ●

●

A tulajdonos a továbbiakban az uj_tulaj lesz.

A csoport az uj_csoport lesz.

A -R kapcsoloó val rekurzíóvan muő koü dik, tehaó t az alkoü nyvtaó rakba is belemegy. Ehhez a muő velethez rendszergazdai jogosultsaó g kell.


47

Fájl eleje és vége ●

head [-n szaó m] faó jl1 [faó jl2 [faó jl3 …]] ●

●

●

tail [-n szaó m] faó jl1 [faó jl2 [faó jl3 …]] ● ●

●

Hasonló, csak az utolsó „szám” sort fogja kiírni. Shell minta mindkét programnál használható.

Pl.: ● ●

●

A fájl első „szám” sorát írja ki. Ha nincs megadva ez a paraméter, akkor 10 sor az alapértelmezet. Kiírja a fájl nevét is (-q kapcsolóval eltüntethető).

head -n 8 leiras.txt A leiras.txt első 8 sorának kiírása. tail readme A readme utolsó 10 sorának kiírása.

Ha nem adunk meg faó jlt, akkor a standard inputroó l olvas.


48

A pipe – I. ●

A standard outputra íóroó eó s a standard inputroó l olvasoó programok oü sszekoü thetoő ek. ●

●

ls -l | tail -n 5 Az ls -l által adot tartalomnak az utolsó 5 sorát adja vissza. cat olvassel.txt | head -n 5 Az olvassel.txt első 5 sorát adja vissza. ● ●

Ugyanazt csinálja, mint a head -n 5 readme.txt, de csak majdnem. A pipe használata esetén a head nem tudja, hogy honnan jönnek az adatok, így a fájlnevet sem. Így nem tudja kiírni.

●


49

A pipe – II. ●

Toü bb programot is oü ssze lehet fuő zni: ●

cat pelda.txt | head -n 20 | tail -n 1 ● ● ●

●

Először vesszük a pelda.txt első 20 sorát. Majd ennek a listának az utolsó sorát. Az eredmény a pelda.txt 20. sora.

ls -l | head -n 6 | tail -n 1 ● ●

Hasonló, mint az előző, csak az ls kimeletével operál. Az ls -l kimenetének 6. sorát adja vissza.


50

Sorok, szavak, karakterek száma (wc) ●

●

wc: word count (de a sorokat eó s a karaktereket is szaó molja) Kapcsoloó kkal mondjuk meg, hogy mit szaó moljon ● ● ● ●

●

-l sorok száma -w szavak száma -c karakterek száma A kapcsolók kombinálhatók is (pl. -wl a szavakat és a sorokat számolja meg). Az alapértelmezet működés mindhárom szám kiírása.


51

wc – II. ●

Toü bbfeó le muő koü deó si moó d ●

Pipe ● ● ●

●

A paraméter 1 fájl ● ●

●

wc -c pelda.txt (a pelda.txt sorainak számlálása) A szám(ok) után a program a fájlnevet is kiírja.

A paraméter több fájl ●

●

●

ls -1 | wc -l (fájl/könyvtár bejegyések számlálása) cat pelda.txt | wc -w (a pelda.txt szavainak számlálása) A program csak a számot, vagy számokat írja ki, a fájl nevét (ha van) nem.

Egyenként minden fájl sorainak (szavainak, ...) számát kiírja, utána az adot fájl nevét is. A lista végén egy összesítet számot is kapunk.

Shell minták természetesen it is használhatóak.


52

Mezők vágása (cut) – I. ●

Karakterenkeó nt, vagy mezoő nkeó nt tudunk vele vaó gni

●

Karakterenkeó nt: ●

●

●

●

cut -c kezdő-vég A [kezdő, vég] intervallum által meghatározot karaktert adja vissza minden sorban cut -c sorszám1,sorszám2,sorszám3 A kijelölt 3 karaktert adja vissza cut -c sorszám1,kezdő1-vég1,sorszám2 A fenti kető kombinálható is (Egy kiválasztot karakter, egy intervallum, majd még egy kiválasztot karakter)

Pl.: ●

ls -l | cut -c 2-10


A jogokat adja vissza. 53

Mezők vágása (cut) – II. ●

Mezoő nkeó nt ●

●

cat /etc/passwd | cut -d: -f 1,5 A passwd fájl ketőspontokkal határolt mezőket tartalmaz. Ebből az 1. és 5. mezőt írja ki. cat lista_nagy.txt | cut -f 1,3 A lista_nagy fájl tabulátorokkal határolt mezőket tartalmaz, ebből az 1. és 3. mezőt írja ki a parancs. (Ha nem adunk meg mezőhatárolót, akkor a tabulátor az alapértelmezet.)


54

Rendezés (sort) ●

A sort paranccsal sorokat tudunk rendezni ● ●

●

Megadhatjuk, hogy melyik mezoő szerinte rendezzen ●

●

ls -l | sort -k 3

A tulajdonos szerint rendez.

Numerikus rendezeó s ● ●

●

cat nevek.txt | sortABC sorrendben rendezi a neveket. sort nevek.txt Pipe nélkül is használható.

ls -l | sort -k 5 ls -l | sort -k 5 -r

Méret szerint rendez. Visszafelé is rendezhetünk.

Egy oü sszetettebb peó lda ●

ls -l | sort -k 5 -n | tail -n 1 A leghosszabb fájl adatai.


55

Egyező sorok törlése (uniq) ●

●

Ha toü bbszoü r szerepel a bemenetben ugyanaz a sor egymaó s utaó n, akkor csak egyet hagy meg. Rendezeó s utaó n hasznos ● ●

cat nevek.txt | sort | uniq Ebben az esetben a sort -u is használható (ugyanazt csinálja)


56

Szűrés (grep) – I. ●

●

●

●

Azokat a sorokat kapjuk vissza, amik illeszkednek egy regulaó ris kifejezeó sre. (A regulaó ris kifejezeó sek egy keó soő bbi diaó n vannak reó szletezve.) A talaó latok kiíóraó sa neó lkuü l is megtudhatjuk, hogy a bemenetben szerepel-e az adott minta, vagy nem. A kereseó s kis-nagy betuő eó rzeó keny. Ez a -i kapcsoloó val kikapcsolhatoó . Ha a bemenet pipe: ●

●

parancs | grep kapcsolók minta

Ha a bemenet faó jl: ●

grep kapcsolók minta fájl


57

Szűrés (grep) – II. ●

Szintaxisok ●

Alap reguláris kifejezés szintaxis ●

●

Extended szintaxis ● ● ●

●

A ?, +, {, |, (, és ) karakterek normál karakterként működnek. Metakarakterként a \?, \+, stb. használható. Egy kicsit többet tud A ?, +, stb. szerepe fordítot. erep -E, vagy egrep parancs

Perl szintaxis ● ●

Még egy kicsivel többet tud (pl. \w, \d, \s) Az újabb grep implementációkban a -P kapcsolóval használható


58

Szűrés (grep) – III. ●

Tovaó bbi hasznos kapcsoloó k ●

●

● ● ●

●

-v Inverz keresés. Azok a sorok maradnak meg, amelyekre nem illeszkedik a minta. -e minta A grep a mintát veszi reguláris kifejezésnek. (Nem fogja pl. azt hinni, hogy az egy kapcsoló, ha pl. a minta - jellel kezdődik) -A szám A talált sor után még szám db sor kiíródik -B szám A talált sor előt még szám db sor kiíródik -q Nem íródik ki semmi, csak a grep visszatérési értéke lesz beállítva. (Az if paranccsal együt lesz majd hasznos.)

Megkapott faó jlnevek ●

A grep pipe-pal használva, vagy egy megadot fájl esetén a fájlnevet nem írja ki. Több fájlnévnél minden sor elején megjelenik a fájlnév is. -H kapcsolóval kikényszeríthető, -h kapcsolóval tiltható a fájlnevek kiírása.


59

Processek és jobok – I. ●

A /proc alatt egy virtuaó lis faó jlrendszert talaó lhatoó . ●

Számmal jelzet könyvtárak. Minden processhez (folyamathoz) tartozik egy, a szám a folyamat azonosító (PID). It az adot folyamatal kapcsolatos információkat találunk: ● ● ● ●

●

Nyitot fájlok Memória és CPU idő statisztika Tulajdonos Egyéb állapot információk

Egyéb könyvtárak és fájlok, ahol egyéb, rendszerszintű dolgokat lehet lekérdezni, vagy beállítani.


60

Processek és jobok – II. ●

A ps parancs a folyamatokroó l tud listaó t eó s informaó cioó kat adni ● ●

A /proc alapján dolgozik Kapcsolók: ●

●

●

●

aux (Ez 3 kapcsoló egymás után írva.) Minden folyamatot listáz, minden információval. w, ww Széles formátumot használ, kiírja az egész folyamatnevet és a paramétereket. f Fa struktúrát jelenít meg a szülő-gyerek leszármazási reláció alapján

A listában megjelenik a folyamat tulajdonosa, PID-je, CPU és memória használata, állapota, neve és még néhány egyéb információ.


61

Processek és jobok – III. ●

kill parancs ● ●

kill [-signal_szám | -signal_név] PID Egy üzenetet küld a folyamatnak, amit a signal_szám határoz meg. Mindegyik számhoz egy név is tartozik. Például: ●

●

● ●

●

15 (TERM) A programot megkérjük, hogy lépjen ki. (Nem kötelező kilépnie.) 9 (KILL) A programtól elveszünk minden további processzoridőt és kiléptetjük. 17, 19, 23 (STOP) A programot egy időre felfüggesztjük. 19, 18, 25 (CONT) A programot aktiváljuk.

Killall [-signal_szám | -signal_név] folyamatnév ●

PID helyet folyamatnevet is használhatunk, ekkor a parancs kikeresi a megfelelő folyamatokat és mindegyiknek elküldi a kijelölt signal-t.


62

Processek és jobok – IV. ●

A terminaó lban egyszerre toü bb programot is futtathatunk, kuü loü n jobkeó nt. Ezek koü zuü l mindig legfeljebb egy van eloő teó rben. ● ●

●

●

jobs Listázza az aktuális jobokat bg [szám] Az aktuális, vagy egy kijelölt számú jobot hátérbe helyezi. fg [szám] Az aktuális, vagy egy kijelölt számú jobot előtérbe helyezi. kill %szám A PID helyet a job azonosítót is megadhatjuk, % jel után.


63

Processek és jobok – V. ●

Egy programot a haó tteó rben is el tudunk indíótani, pl: ●

●

xterm &

Az aktíóv folyamatot meg tudjuk aó llíótani a Ctrl-Z paranccsal ●

●

Ezután az fg, vagy a bg paranccsal előtérbe, vagy hátérbe tudjuk helyezni. Van olyan program, ami ezt a fajta működést letiltja.


64

Keresés (find) – I. ●

Faó jlok eó s koü nyvtaó rak kereseó se ● ● ●

●

Név alapján (lehet shell minta, vagy reguláris kifejezés) Típus alapján (fájl, könyvtár) Méret és egyéb tulajdonságok alapján

A talaó latok ● ●

Szimpla listázása Valamilyen parancs végrehajtása rajtuk


65

Keresés (find) – II. ●

Szintaxis ●

●

Koü nyvtaó r ● ●

●

find könyvtár kapcsolók It fog keresni. A lista elején ez a könyvtár jelenik meg (kivéve a ~).

Kapcsoloó k ● ●

●

● ●

-name, -iname -regex, -iregex sensitive). -type f, -type d keres) -size -exec

Kereső minta, shell minta (a -iname nem case sensitive). Kereső minta, regex alakban (a -iregex nem case Fájl típusa (f: sima fájl, d: könyvtár, default: mindketőre A fájl mérete (legalább, legfeljebb) mekkora Minden találaton egy parancs végrehajtása (erről később)


66

Keresés (find) – III. ●

UÍ tvonalak eó s tíópusok ●

● ● ●

●

find Paraméterek nélkül az aktuális könyvtárban keres, sima fájlt és könyvtárt egyaránt, minden találatot kiír. find . A . paramétert megadva ugyanezt teszi. find proba A proba könyvtárban keres. find proba -type f A proba könyvtárban keres sima fájlokat find proba -type d A proba könyvtárba keres könyvtárakat.


67

Keresés (find) – IV. ●

Shell mintaó k ●

●

●

●

●

find -name ”*.txt” A .txt-re végződő bejegyzések keresése. A kereső mintát célszerű idézőjelbe tenni. find -name ”*.sh” -type f A .sh-ra végződő sima fájlok keresése find -name ”fe*t” -type f A fe-vel kezdődő, t-re végződő fájlok keresése find -name ”*a*m*” -type f Azok a fájlok, amik nevében van a és m betű (ebben a sorrendben). find -name ”*[xyz]*” -type f Azok a fájlok, amik nevében van x, y, vagy z


68

Keresés (find) – V. ●

●

A talaó latokat nem csak listaó zni tudjuk, hanem valamilyen parancsot is veó gre tudunk rajtuk hajtani. find [egyéb paraméterek] -exec parancs ”{}” \; ● ● ●

●

A parancs fog majd lefutni. A ”{}” helyére helyetesítődik be a talált fájl/könyvtár. A \; arra való, hogy a -exec paraméterlistáját lezárja.

A -exec utaó n a legtoü bb tanult parancs valami eó rtelmeset fog csinaó lni.


69

Keresés (find) – VI. ●

Peó ldaó k a find -exec-re ● ● ● ● ● ●

● ● ● ●

●

●

-exec ls -l ”{}” \; Minden megtalált elem listázása hosszan. -exec ls -ld ”{}” \; Ugyanaz, de a könyvtáraknál nem a tartalom látszik. -exec head -n 5 ”{}” \; Minden megtalált fájl első 5 sorának kiírása. -exec tail -n 8 ”{}” \; Minden megtalált fájl utolsó 8 sorának kiírása. -exec cat ”{}” \; Minden megtalált fájl tartalmának kiírása -exec wc -l ”{}” \; Minden megtalált fájl sorainak megszámolása. Ki fogja írni a fájlneveket is. (A -w, -c kapcsolókkal is használható.) -exec grep minta ”{}” \; A mintára illeszkedő sorokat írja ki minden fájlból -exec rm ”{}” \; A megtalált fájlok törlése -exec cp ”{}” konyvtar \; A megtalált fájlok másolása a konyvtar könyvtárba. -exec sort ”{}” \; A megtalált fájlok tartalmát egyenként rendezve kiírja. -exec mv ”{}” ”{}”.old \; A megtalált fájlokat átnevezi. (A végére teszi hogy .old.) A {} jel többször is használható. -exec chmod a+x ”{}” \; Minden fájlra futási jogot ad.


70

Keresés (find) – V. ●

A find utaó n hasznaó lhatunk pipe-ot is, peó ldaó ul ha a talaó latokat meg akarjuk szaó molni, vagy rendezni... ● ●

● ●

●

●

●

find … | wc -l Megszámolja, hogy hány találat van. find … -exec cat ”{}” \; | wc -l Megszámolja, hogy összesen hány sor van az illeszkedő fájlokban. find … -exec cat ”{}” \; | sort Az illeszkedő sorokat rendezi. find … -exec cat ”{}” \; | grep minta | sort Az illeszkedő sorokban megkeres egy mintát, majd rendezi a sorokat. find … -exec ls -l ”{}” \; | awk '{print $9 ”\t” $5}' | sort -k 2 -n A leghosszabb fájlt keresi meg (rekurzívan). find … -exec head -n 1 ”{}” \; | sort A megtalált fájlok első sorait rendezi. find … -exec wc -l ”{}” \; | sort -n A megtalált fájlokat aszerint rendezi, hogy hány sorból állnak.


71

Keresés (find) – VI. ●

●

●

A find a -exet utaó ni programot minden talaó latra lefuttatja, ami lassuó lehet. A xargs paranccsal ez gyorsíóthatoó . A xargs a standard bemenetroő l vett adatokboó l a megadott program szaó maó ra parameó terlistaó t keó szíót. Minden megtalaó lt faó jl toü rleó se ●

● ●

find … -exec rm ”{}” \; Az rm minden alkalommal elindul. find … | xargs rm Az rm egyszer fog futni. find … -print0 | xargs -0 rm Minden fájlnevet biztosan helyesen fog kezelni.


72

Keresés (find) – VII. ●

Pipe eó s -exec ●

●

find … -exec head -n 3 ”{}” | tail -n 1 \; A fájlok 3. sorát írná ki, de ez így nem működik. find … -exec sh -c 'head -n 3 ”{}” | tail -n 1' \; Indítunk egy belső shellt (sh), aminek megadjuk, hogy milyen parancsot futasson (-c). Így pipe-os parancsot is tudunk futatni az exec paramétereként.


73

Keresés (find) – VIII. ●

Kereseó s tartalom alapjaó n ●

●

●

find . -name "*.conf" -exec sh -c 'if grep -q minta "{}" ; then echo "{}" ; fi' \; A grep -q nem írja ki az illeszkedő sort, csak a visszatérési értékét állítja be aszerint, hogy volt-e találat, vagy nem. Az if majd egy későbbi anyagban lesz részletesen tárgyalva.


74

Shell scriptek

Áttekintés ●

●

●

●

A shell script a parancseó rtelmezoő (esetuü nkben Bash) sajaó t programnyelve. Hasznaó lataó val roü vid, toü moü r megoldaó sok adhatoó k szaó mos feladatra. A shell scriptek szoü veges faó jlok, amik a program forraó skoó djaó t tartalmazzaó k. Fordíótaó sra nincs szuü kseó g, a shell magaó t a forraó skoó dot eó rtelmezi. A normaó l szoü vegfaó jloktoó l abban teó r el, hogy rendelkezik futaó si joggal. (Laó sd chmod parancs.) A kitejeszteó s aó ltalaó ban .sh, de ez csak konvencioó .


76

Általános formátum és futtatás ●

A shell script kezdete: ●

●

●

#!/bin/bash Az első sorban a shell elérési útját adjuk meg, ami majd értelmezni fogja a programot. A programot a parancsértelmező egy másik példánya (egy új folyamat) fogja futatni.

A shell script indíótaó sa: ●

A script elérési útjának beírásával történik. ./elso.sh /home/antiemes/proba/elso.sh


77

A shell script létrehozása ●

A cat parancs faó jlba iraó nyíótaó saó val ●

●

●

cat > elso.sh Amit beírunk, az lesz majd a fájlban. A bevitel végét Ctrl-D-vel jelezzük. Akkor hasznos, ha a vágólapon van a program, így egy fájlba tudjuk másolni a vágólap tartalmát.

Szoü vegszerkesztoő vel mcedit elso.sh vi elso.sh


78

Az mcedit ●

Egyszeruő en hasznaó lhatoó szoü vegszerkesztoő .

●

Fontosabb funkcioó k: ● ● ● ●

Mentés: F2 (Esc 2 kombinációval helyetesíthető) Kilépés: F10 (Esc 0 kombinációval helyetesíthető) Visszavonás: Ctrl-U Másolás: ● ● ● ●

a másolandó szöveg elejére állunk, majd F3 a másolandó szöveg végére állunk, majd újra F3 a kijelölt szöveg beszúrása a kurzor után: F5 A kijelölt szöveg törlése: F8 (ha nincs kijelölve semmi, akkor az aktuális sort törli)


79

Sourcing ●

A programok uó gy is futtathatoó k, mintha azokat most íórnaó nk be

● ●

source elso.sh . elso.sh . /home/antiemes/proba/elso.sh Ilyenkor nem indul új parancsértelmező (új folyamat). Többek közt a változók kezelése eltérő.


80

Változók – I. ●

●

●

A legtoü bb programnyelvhez hasonloó an itt is hasznaó lhatunk vaó ltozoó kat. A vaó ltozoó k tíópus neó lkuü liek. Tartalmazhatnak szoü veget, szaó mot... A vaó ltozoó kat nem kell deklaraó lni.


81

Változók – II. ●

EÍ rteó kadaó s ● ● ● ● ●

●

●

valtozo=ertek Alapvető szintaxis szoveg=hello Egy egyszerű példa fnev=valami.txt A tartalom egy fájlnév sz1=”Ebben a szovegben van szokoz” Dupla idézőjel sz2='Egy masik szoveg' Szimpla idézőjel

A szimpla ideó zoő jel a tartalmat teljesen szoó szerint veó ve adja aó t. A dupla ideó zoő jel majdnem mindent szoó szerint ad aó t. (A reó szletekroő l keó soő bb.)


82

Változók – III. ●

A vaó ltozoó eó rteó keó nek lekeó rdezeó se ●

●

$valtozo alakban történik. echo $szoveg cat $fnev A változónév esetleg összefolyhat egy, a változónevet követő stringgel. Ezt a ${valtozo} alakkal tudjuk elkerülni ●

●

echo $szoveghello A shell a szoveghello nevű változót keresi echo ${szoveg}hello A shell a szoveg nevű változót keresi és a hello-t stringként kezeli.


83

Változók – IV. ●

A $valtozo kifejezeó s a vaó ltozoó eó rteó keó re csereó loő dik. Ez a legtoü bb esetben megfeleloő muő koü deó st biztosíót, de a vaó ltozoó felhasznaó laó sakor is ceó lszeruő dupla ideó zoő jelet hasznaó lni, vagyis a $valtozo helyett a ”$valtozo” alakot. A dupla ideó zoő jel a vaó ltozoó kat feloldja, de minden maó st szoó szerint hagy.


84

Változók – V. ●

Toü bb vaó ltozoó t, illetve stringet egymaó s utaó n íórva azok tartalma oü sszefuő zhetoő . A vaó ltozoó t el kell vaó lasztani az utaó na íórt stringtoő l ● ●

●

●

●

echo $valt1$valt2$valt3 Alapeset. echo ”$valt1$valt2$valt3” Felkészülünk arra, hogy lehetnek a változókban speciális karakterek is. echo ${valt1}szoveg$valt3 Csak az összefolyás ellen védekezünk. echo ”$valt1”szoveg”$valt3” A két változót külön idézőjelezzük, ami egyben el is választjat őket a stringtől. echo ”${valt1}szoveg${valt3}” Az összefolyás ellen is védekezünk és a speciális karakterekre is figyelünk.


85

Parancssori argumentumok – I. ●

●

Az eddigi parancsok parameó tereihez hasonloó an a sajaó t programunk is fogadhat parancssori parameó tereket. Argumentumok aó tadaó sa: ●

●

●

./elso.sh elso_argumentum masodik_argumentum

Az argumentumok vaó ltozoó k formaó jaó ban eó rhetoő k el a programon beluü l. Az elsoő argumentum a $1 vaó ltozoó ban taó roloó dik, a maó sodik a $2-ben, stb. Ezeket a vaó ltozoó kat is ceó lszeruő ”$1”, ”$2”, stb. alakban hasznaó lni.


86

Parancssori argumentumok – II. ●

IÍrjuk ki az elsoő parameó tert echo ”$1”

●

IÍrjuk bele az elsoő parameó terben megadott stringet a maó sodik parameó terben megadott faó jlba echo ”$1” > ”$2”

●

Maó soljuk az elsoő parameó terben megadott faó jlt a maó sodik parameó terben megadott koü nyvtaó rba cp ”$1” ”$2”


87

Parancssori argumentumok – III. ●

Feladat: Keressünk az 1. paraméterben megadot könyvtárban olyan fájlokat, amik illeszkednek a 2. paraméterben megadot mintára, szűrjük a fájlok tartalmát a 3. paraméterben megadot mintával majd ezt irányítsuk át a 4. paraméterben megadot könyvtárban levő, 5. paraméterben megadot nevű fájlba

●

Megoldaó s: find ”$1” -type f -name ”$2” -exec grep ”$3” > ”$4/$5”


88

Parancssori argumentumok – IV. ●

Feladat: ●

●

●

Az 1. paraméterben megadot fájl 2. paraméterben megadot sorszámú sorát (tehát azt az egy sort) írjuk ki a képernyőre. Számoljuk meg, hogy a 3. paraméterben megadot könyvtárban .txt fájloknak összesen hány sorában szerepel a 4. paraméterben megadot szó és ezt fűzzük hozzá az 5. paraméterben megadot fájlhoz.

Megoldaó s: head -n $2 ”$1” | tail -n 1 find ”$3” -type f -name ”*.txt” -exec grep ”$4” ”{}” \; >> ”$5”


89

Változók átadása – I. ●

Ha a programunk indíótaó sa eloő tt egy vaó ltozoó nak eó rteó ket adunk, ● ●

●

azt a program nem fogja tudni kiolvasni, illetve nem fogja tudni módosítani.

Az export paranccsal a vaó ltozoó t exportaó lhatjuk, ● ●

így a program ki fogja tudni olvasni, megváltoztatni viszont csak a programon belüli lokális másolatot tudja.


90

Változók átadása – II. ●

Feladat: ●

●

Adjunk értéket a DIR1, DIR2, F1, F2, SZ változóknak, majd hozzuk létre a DIR1, azon belül a DIR2 könyvtárakat, a DIR2-n belül az F1 fájlt, amibe az SZ szöveg kerüljön, és az F2 fájlt, amibe egy rekurzív hosszú lista kerüljön a DIR1-ből indulva.

Megoldaó s: export DIR1=egyik #Hasonlóan a többivel is, de a programon kívül! A program csak olvasni fogja ezeket a változókat! mkdir -p ”$DIR1/$DIR2” echo ”$SZ” > ”$DIR1/$DIR2/$F1” ls -lR ”$DIR1” > ”$DIR1/$DIR2/$F2”


91

Programok visszatérési értéke – I. ●

A C programok main fuü ggveó nyeó nek return utasíótaó sa a program visszateó reó si eó rteó keó t aó llíótja be. ● ● ●

●

Hibátlan esetben 0. Hiba esetén hibakód. A program futatása után a $? speciális változóban kapjuk meg ezt a számot. ls van_ilyen_file ls nincs_ilyen_file echo $? echo $? 0 2 Az ls parancs a nem létező fájlra egy 2-es hibakódot adot vissza.


93

Programok visszatérési értéke – II. ●

●

A 0 jelenti a helyes lefutaó st, vagyis az igaz eó rteó ket Baó rmely nem 0 valamilyen hibaó t jelent, tehaó t hamis eó rteó ket.

●

true parancs: A visszateó reó si eó rteó ke mind 0

●

false parancs: A visszateó reó si eó rteó ke mindig 1


94

Elágazás (if) – I. ●

A visszateó reó si eó rteó k alapjaó n a program el tud aó gazni.

●

Szintaxis:

●

●

if parancs ; then parancs_igaz [; else parancs_hamis ] ; fi A ; helyet újsor is írható. (És ez ajánlot is.)

Muő koü deó s: ● ●

●

Lefut a parancs. Ha a visszatérési értéke 0 (igaz), akkor a parancs_igaz hajtódik végre. Egyébként a parancs_hamis.


95

Elágazás (if) – II. ●

Feladat: ●

●

Írjuk ki, hogy egy fájlban szerepel-e egy adot minta, vagy nem:

Megoldaó s: if grep -q minta fájl then echo szerepel else echo nem szerepel fi


96

A test utasítás – I. ●

A test utasíótaó s meg tudja vizsgaó lni, hogy: ● ● ● ● ● ●

●

●

Egy string hossza 0-e. Egy fájl létezik-e. Egy fájl milyen típusú (sima fájl, könyvtár, link, stb.). Milyenek a fájl jogai. Két szám egyenlő-e, illetve melyik a nagyobb. Két string egyenlő-e.

Ezekre a vaó laszt a visszateó reó si eó rteó kben adja meg (0: igen, 1: nem). A test az if utasíótaó ssal egyuü tt hasznaó lhatoó hateó konyan


97

A test utasítás – II. ●

Feladat: ●

●

Nézzük meg, hogy a bejegyzés létezik-e.

Megoldaó s: if test -e file_name then echo Letezik else echo Nem letezik fi


98

A test utasítás – III. ●

Feladat: ●

●

Bővítsük ki az előző feladatot úgy, hogy vizsgálja meg, hogy a bejegyzés könyvtár-e, vagy nem

Megoldaó s if test -e file_name then echo Letezik if test -d file_name then echo Es konyvtar else echo Es nem konyvtar fi else echo Nem letezik fi


99

A test utasítás – IV. ●

●

A test utasíótaó s helyett hasznaó lhatoó a [ is, de ilyenkor a ] hasznaó lata is szuü kseó ges Feladat: ●

●

Döntsük el, hogy a $1, vagy a $2 a nagyobb szám.

Megoldaó s: if [ ”$1” -gt ”$2” ] then echo Az elso nagyobb. else echo A masodik a nagyobb. fi

●

Fontos, hogy a szintaktikai elemeket legalaó bb egy szoó koü zzel vaó lasszuk el egymaó stoó l.


100

Többszörös elágazás (case) – I. ●

●

Egy kifejezeó s (aó ltalaó ban vaó ltozoó ) lehetseó ges eó rteó keire tudunk eseteket felsorolni eó s aszerint toü bbfeó le muő koü deó st eloő íórni. Szintaxis:

●

case kifejezes in minta1) parancsok1 ;; minta2) parancsok2 ;; *) parancsok_egyeb ;; esac Ha a kifejezés a minta1-gyel egyezik meg, akkor a parancsok1 blokk fog végrehajtódni. Ha a minta2-vel egyeik meg, akkor parancsok2 blokk (stb.), egyébként a parancsok_egyeb blokk. Utóbbi opcionália.


101

Többszörös elágazás (case) – II. ●

Feladat: ●

●

A hét napjainak kiírása szám alapján

Megoldaó s: case napszam in 0) echo hetfo ;; 1) echo kedd ;; #Analóg módon a többi napot is felsorolhatjuk... esac


102

Többszörös elágazás (case) – III. ●

Feladat ●

●

Decimális-bináris konverzió (kis számokra)

Megoldaó s ●

case decszam in 0) binszam=”000” ;; 1) binszam=”001” ;; 2) binszam=”010” ;; 3) binszam=”011” ;; esac


103

Többszörös elágazás (case) – IV. ●

Feladat: ●

●

Készítsünk a case segítségével menüt.

Megoldaó s: case menu in egyik) #Az egyik tipusu mukodes... ;; masik) #A masik tipusu mukodes... ;; kilep) echo Viszlat\! ;; *) echo Nincs ilyen menupont. ;; esac


104

Szöveg bekérése ●

Szintaxis: ●

●

●

read valtozo1 [ valtozo2 [ … ] ]

Egy sor szoü veget olvas be, amit szavankeó nt a megadott vaó ltozoó kba tesz. Az utolsoó vaó ltozoó ba a sor veó geó ig bekeruü l az oü sszes tartalom. Peó lda ●

●

read x y z Az első szó az x-be, a második szó az y-ba, a sor összes többi része a z-be kerül. read a Az egész sort az a-ba teszi.


105

For ciklus – I. ●

●

Maó s nyelvekhez hasonloó an itt is hasznaó lhatunk for ciklust. Itt megadott eó rteó keken tudunk veó gigmenni. Szintaxis: for valtozo in ertek1 [ ertek2 […]] do utasítások done

●

A valtozo egyenkeó nt felveszi a megadott eó rteó keket. ●

for nap in hetfo kedd szerda csutortok pentek szombat vasarnap do echo $nap done


106

For ciklus – II. ●

●

Az elemek felsorolaó sa nem tuó l rugalmas, de szerencseó re a shell a shell mintaó kat be tudja helyettesíóteni. Peó lda: Menjuü nk veó gig az oü sszes faó jlon eó s mindegyik faó jlt maó soljuk be egy koü nyvtaó rba, aminek a neveó t eloő zoő leg bekeó rtuü k. Az uó j faó jlok neve legyen .bak-kal kiegeó szíótve. read konyvtar mkdir $konyvtar for file in * do cp $file ”$konyvtar/$file”.bak done


107

For ciklus – III. ●

A shell minta lehet oü sszetettebb is, illetve toü bb mintaó t is hasznaó lhatunk. Minden a-val kezdoő doő .sh, vagy .pl faó jl sorait szaó moljuk meg. (Kuü loü n.) for file in a*.sh a*.pl do wc -l ”$file” done


108

For ciklus – IV. ●

A for ciklust a C-ben megszokotthoz hasonloó an is hasznaó lhatjuk for ((i=0; i<10; i++)) do utasítások done

●

●

Fontos, hogy dupla zaó roó jelet hasznaó lunk. Szinteó n fontos, hogy a dupla zaó roó jelen beluü l nem kell $ jel.


109

For ciklus – V. ●

Rajzoljunk ki egy teó glalapot. A szeó lesseó get eó s a magassaó got a billentyuő zetroő l keó rjuü k be. read szeles read magas for ((y=0; y<magas; y++)) do for ((x=0; x<magas; x++)) do echo -n ”*” done echo done


110

C-hez hasonló szintaxis ●

●

Nem csak a for ciklus kezelhetoő a C-ben megszokotthoz hasonloó an. Aritmetikai muő veletek: ((z=x+y)) ((i++))

●

Aritmetikai muő veletek, ha az eredmeó nyt le akarjuk keó rdezni echo $((x+5))

●

Logikai kifejezeó sek az if utasíótaó s felteó telekeó nt if ((x<6))


111

Parancs-behelyettesítés (backtick) ●

●

●

Az eddig megismert ideó zoő jeleken (' eó s ”) kíóvuü l van egy harmadik is, ez a backtick (`). Ha keó t ` jel koü zeó íórunk valamit, azt a shell lefuttatja eó s a kifejezeó st arra csereó li le, amit a lefuttatott parancs kiíórt. Szintaxis: `futtatandó parancs`

●

Illetve: $(futtatandó parancs)


112

Az expr parancs ●

Az expr paranccsal aritmetikai eó s logikai kifejezeó seket eó rteó kelhetuü nk ki. Ismeri a neó gy alapmuő veletet, a zaó roó jeleket, illetve neó haó ny logikai muő veletet is: expr 3 + 2 5-öt ír ki. Figyeljünk rá, hogy mindegyik tokent lealább egy szóközzel elválasszuk. expr 9 / 2 4-et ír ki. Lefelé kerekít, illetve csak az egészeket ismeri. expr 5 \* 3 A *-ot a shell behelyetesítené, ha nem használnánk \-t. expr $ 2 + 5 $ \* 6 A zárójelnél is kell a \.


113

Elöltesztelős ciklus (while) – I. ●

Szintaxis: while feltétel do utasítások done

●

A felteó tel itt is egy parancs (mint az ifneó l). A ciklus addig muő koü dik, amíóg a felteó tel igaz (tehaó t a parancs visszateó reó si eó rteó ke 0).


114

Elöltesztelős ciklus (while) – II. ●

Egyszeruő naptaó r/oó ra while true do clear date done

●

UÍ j parancsok: ● ●

clear Törli a képernyőt date Kiírja vagy beállítja a dátumot. A dátum kiírását sokféleképpen formázhatjuk.


115

Elöltesztelős ciklus (while) – III. ●

Olvassunk be sorokat a billentyuő zetroő l addig, amíóg lehet: while read sor do utasítások, amikben a sor változót feldolgozzuk done

●

Olvassunk be egy faó jlboó l minden sort eó s dolgozzuk fel a sorokat: while read sor do utasítások, amikben a sor változót feldolgozzuk done < $file


116

Elöltesztelős ciklus (while) – IV. ●

Szaó moljuk meg az a-val kezdoő doő , a b-vel kezdoő doő eó s az egyeó b sorokat az 1. parameó terben megadott faó jlban. aval=0; bvel=0; egyeb=0 while read sor do if echo ”$sor” | grep -q â then ((aval++)) elif echo ”$sor” | grep -q ^b then ((bvel++)) else ((egyeb++)) fi done < ”$1” echo $aval $bvel $egyeb


117

Illeszkedik-e egy sor egy regexpre? ●

A peó ldaó ban a grepet hasznaó ltuk: if echo ”$sor” | grep -q â

●

De az expr is tudja ugyanezt: if expr ”$sor” : â > /dev/null

●

Vagy kombinaó lva a C szintaxist a backtick-kel: if (($(expr ”$sor” : â)))


118

Tetszőleges mennyiségű paraméter – I. ●

A parameó terek szaó maó t egy speciaó lis vaó ltozoó taó rolja: echo A programnak $# darab parametert adtal at.

●

●

Az oü sszes parameó terhez is tartozik egy speciaó lis vaó ltozoó : $@ A parameó tereken for ciklussal tudunk veó gigmenni: for p in ”$@” do echo Atadot parameter: ”$p” done


119

Tetszőleges mennyiségű paraméter – II. ●

A shift parancs segíótseó geó vel is feldolgozhatjuk a parameó tereket. A shift levaó gja a parameó terlista elejeó roő l az elsoő parameó tert, a toü bbit pedig eggyel eloő reó bb csuó sztatja. Opcionaó lisan egy szaó m is megadhatoó a shiftnek, akkor annyi parameó tert fog kicsuó sztatni. while [ $# -ne 0 ] do echo Az aktualis parameter: $1 shift done


120

A tr parancs ●

A tr paranccsal megadott karaktereket maó sik karakterekre csereó lhetuü nk: tr ”[a-z]” ”[A-Z]” A kisbetűket nagybetűre cseréli. tr ”[A-Za-z]” ”[N-ZA-Mn-za-m]” rot13 kódolás.

●

Megadott karaktereket toü roü lhetuü nk is: tr -d [aouei]

●

Minden magánhangzót töröl.

A megadott karakterek koü zuü l csak az ismeó tloő deó seket toü rli: tr -s [A-Z] marad.


Minden ismételt nagybetűből csak egy

121

Basename és dirname ●

A basename az parameó terkeó nt megadott eleó reó si uó tboó l csak az utolsoó elemet hagyja meg. basename /home/antiemes/proj proj

●

A dirname a parameó terkeó nt megadott eleó reó si uó tboó l az utolsoó elemet levaó gja. dirname /home/antiemes/proj /home/antiemes


122

Függvények – I. ●

Bash-ben a fuü ggveó nyek hasonloó an muő koü dnek, mint a programok: ● ●

●

●

A függvény nevével tudjuk meghívni. Paramétereket tudunk neki átadni a függvény neve után felsorolva. A paramétereket a $1, $2, … változókon keresztül érhetjük el.

Szintaxis: function fuggveny_neve { utasítások }


123

Függvények – II. ●

Valoó síótsuk meg a rot13 fuü ggveó nyt eó s az 1. parameó terben megadott faó jlt koó doljuk, majd íórjuk bele a 2. parameó terben megadott faó jlba eó s a keó pernyoő re is. Majd koó doljuk is vissza a keó pernyoő re. function rot13 { tr ”[A-Za-z]” ”[N-ZA-Mn-za-m]” } cat ”$1” | rot13 | tee ”$2” cat ”$2” | rot13


124

A sed (stream editor) – I. ●

A sed segíótseó geó vel szoü vegeket lehet eloő re megadott moó don szerkeszteni.

●

Hataó skoü roü k (pl): ● ● ● ●

●

Muő veletek ● ●

●

●

első n, utolsó n, intervallum páros, vagy páratlan sorok bizonyos mintára illeszkedő sorok egy mintára illeszkedő sortól egy másik mintára illeszkedő sorig Bizonyos sorok elhagyása, vagy kiírása A sorokon átalakítások elvégzése

Egy soros Sed parancsok (sed oneliners) gyuő jtemeó nye: http://www.catonmat.net/blog/wpcontent/uploads/2008/09/sed1line.txt A sed gyakorlatilag univerzaó lis programnyelvnek tekinthetoő

EÍ rdekesseó g: Sed-ben íórt jaó teó kok, pl. Sokoban: http://sed.sourceforge.net/local/games/ Operációs rendszerek gyakorlat ●

125

A sed (stream editor) – II. ●

A sed-et azonban 99%-ban csereó re hasznaó ljaó k: ● ● ● ●

●

sed 's/mit/mire/' s: substitution, vagyis csere mit: regexp, amire keresünk mire: amire kicseréljük A / jel helyet bármilyen más karakter is megadható. Olyat célszerű választani, ami nem szerepel a mintában. Az utolsó / után megadható még néhány kapcsoló is: ● ●

g: Globális csere, vagyis nem áll meg az első lehetőségnél i: Kis-nagybetű-nem-érzékeny csere


126

Egy hosszabb példa: Thumbnailek – I. ●

●

●

Egy small nevuő koü nyvtaó rba keó szíótsuü k el az aktuaó lis koü nyvtaó rban levoő jpg keó pek kicsinyíótett verzioó jaó t (thumbnail-jeó t). Pl. a foo.jpg thumbnail-je legyen foosmall.jpg A kicsinyíóteó shez a convert hasznaó ljuk (imagemagick csomag) Kuü loü n fuü ggveó nybe tegyuü k ● ●

a -small utótagú név előállítását, és a kicsinyítést.


127

Egy hosszabb példa: Thumbnailek – II. ●

A -small utoó tag: function small { echo ”$1” | sed 's,.jpg$,-small.jpg,i' }

●

●

A faó jl neve az elsoő parameó terben eó rkezik. A faó jlneó v veó geó n levoő .jpg veó gzoő deó st lecsereó ljuü k a -small.jpg-re.


128

Egy hosszabb példa: Thumbnailek – III. ●

A kicsinyíóteó s: function thumb { convert ”$1” -resize \>128x128 small/”$(small ”$1”)” }

●

●

●

A convert parancs 1. parameó tere a kicsinyíótendoő faó jl neve. A 2. parameó ter mondja meg, hogy mit tegyen a keó ppel (aó tmeó retezeó s), a 3. parameó ter jelenteó se: toü ltsuü nk ki egy 128x128-as neó gyzetet az eredeti araó nyok megtartaó saó val. A 4. parameó ter a kimeneti faó jl neve.


129

Egy hosszabb példa: Thumbnailek – IV. ●

Vizsgaó ljuk meg, hogy leó tezik-e a small bejegyzeó s. ● ● ●

Ha nincs, hozzuk létre. Ha könyvtár, akkor használjuk. Ha valami más, akkor adjunk hibaüzenetet. if [ -e small ] then if [ -d small ] then echo A konyvtar mar letezik else echo Van mar valami mas itt small neven exit 1 fi # az if [ -d small ] vege else mkdir small fi # az if [ -e small ] vege


130

Egy hosszabb példa: Thumbnailek – V. ●

Majd a fuü ggveó nyek hasznaó lataó val koü vetkezik a teó nyleges munka: for file in *.[jJ][pP][gG] do thumb ”$file” done

●

A [jJ][pP][gG] minta a jpg, JPG, Jpg, stb-re illeszkedik.


131

Beugró feladatok – I F. ●

Feladat: ●

●

Írjon sorszam.sh néven Bash scriptet, ami az aktuális könyvtárból indulva rekurzívan megkeresi azon fájlokat, amelyek kiterjesztése .txt, majd kiírja, hogy ezek egyenként hány sort tartalmaznak, valamint azt is, hogy összesen hány sort tartalmaznak.

Peó lda: $ ./sorszam.sh 23 ./almafa.txt 45 ./kortefa.txt 12 ./kert/szilva.txt 80


132

Beugró feladatok – I M. ●

Megoldaó s #!/bin/bash find . -name ”*.txt” -exec wc -l ”{}” \; find . -name ”*.txt” -exec cat ”{}” \; | wc -l


133

Beugró feladatok – II F. ●

Feladat: ●

●

Írjon leghosszabb.sh néven Bash scriptet, ami az aktuális könyvtárból indulva rekurzívan megkeresi a leghosszabb fájlt (vagy az egyik leghosszabbat) és kiírja ennek adatait.

Peó lda: $ ./leghosszabb.sh -rw-r--r-- 1 root root 5290 Mar 25 18:23 ./bcd/libreoffice.sh


134

Beugró feladatok – II M. ●

Megoldaó s: #!/bin/bash find . -type f -exec ls -l ”{}” \; | sort -n -k 5 | tail -n 1


135

Beugró feladatok – III F. ●

Feladat: ●

Írjon vegennev.sh néven Bash scriptet, ami az aktuális könyvtárból kiindulva rekurzívan az összes fájlban megkeresi és kiírja a tetszőleges névre végződő sorokat. Minden név kétagú és tagjaik nagybetűvel kezdődnek


136

Beugró feladatok – III M. ●

Megoldaó s: #!/bin/bash find . -type f -exec cat ”{}” \; | grep -E '[A-Z][a-z]+ [A-Z][a-z]+$'


137

Beugró feladatok – IV F. ●

Feladat: ●

●

Írjon Bash héjprogramot etlapok.sh néven, mely kiírja az összes lehetséges főétel-köret párosítást az alábbi módon: Az első paraméterben megadot könyvtárban levő fájlok nevei a lehetséges főételek, a második paraméterben megadot könyvtárban levő fájlok nevei pedig a lehetséges köretek

Peó lda: $ ./etlapok.sh foetelek koretek porkolt – csigateszta porkolt – hasabburgonya porkolt – rizs rantotthus – csigateszta rantotthus – hasabburgonya rantotthus – rizs


138

Beugró feladatok – IV M. ●

Megoldaó s: #!/bin/bash for f in $1/* do for k in $2/* do echo $(basename $f) - $(basename $k) done done


139

Beugró feladatok – V F. ●

Feladat: ●

Írjon bash scriptet, amely a paraméterként megadot fájlok paraméterként megadot sorszámú sorát listázza ki a példában megadot formátumban. ● ●

●

Első paraméter: a fájlok hányadik sorát írja ki A többi (tetszőleges számú) paraméter: fájlok nevei

Peó lda: ./sorlistaz.sh 4 alma.txt korte* A(z) alma.txt 4. sora: zoldseg gyumolcs A(z) korte.txt 4. sora: szep szinarany botjat A(z) kortefa.doc 4. sora: Sor vagy nem sor, ez itt a kerdes...


140

Beugró feladatok – V M. ●

Megoldaó s: ●

#!/bin/bash n=$1 shift while [ $# -gt 0 ] do echo 'A(z) '”$1 $n. sora:” head -n $n $1 | tail -n 1 shift done


141

Perl

A Perl nyelvről – I. ●

Script nyelv ● ●

●

●

●

A programot egy interpreter értelmezi. A forráskód egyben a futatható is, tehát a forráskódot nem kell lefordítanunk. Futási jog viszont kell! A forráskód első sorában it is meg kell adni az interpretert: #!/usr/bin/perl Javasolt kiterjesztés: .pl, de a házikat .sh néven kell majd beadni!

Eredeti ceó lja ●

●

A Perl nyelvet szöveges adatok feldolgozására és az adatokból információ kinyerésére fejleszteték ki: „Practical extraction and report language”. Ennek megfelelően a Perl nagyon erős a szövegfeldolgozást segítő reguláris kifejezésekben. A reguláris kifejezéshez kapcsolódó műveletek nyelvi elemként, nagyon flexibilisen használhatóak.


143

A Perl nyelvről – II. ●

Mire hasznaó lhatoó most? Az eredeti ceó l mellett gyakorlatilag baó rmire: ● ● ● ● ●

●

GUI (kapcsolódási lehetőség a legtöbb GUI toolkithez) Sokféle fájlformátum feldolgozása (képek, hangok, XML) GCI programozás (többféle template engine) Hálózati kommunikáció Jól használható OOP támogatás

Szintaxis ● ●

Nagyon hasonlít a C-hez (vezérlési szerkezetek, stb.) Szabad szintaxis: Egy dologra sokféle alternatíva


144

Néhány egyszerű példa – I. ●

Hello world! :) #!/usr/bin/perl print ”Hello world!\n”;

●

Magyaraó zat: ● ●

A print egy függvény, ami az utána írt kifejezés értékét kiírja. A ”Hello world!\n” egy string literál. A string literálokat szimpla, vagy dupla idézőjelbe tehetjük. ● ●

●

●

Szimpla idézőjel: Mindent szó szerint vesz. Dupla idézőjel: Az escape szekvenciákat és a változókat behelyetesíti.

A print függvénynek egy paramétert adtunk át. Ebben az esetben nem kötelező a zárójel. (Szabad szintaxis.) A print nem tör sort. Az utasításokat pontosvessző zárja.


145

Néhány egyszerű példa – II. ●

String oü sszefuő zoő operaó tor (. – pont) print ”Egyik string”.'másik string'.6.”\n”;

●

Magyaraó zat: ●

●

A . (pont) operátorral három stringet és egy számot fűztünk össze. Az egyik string szimpla idézőjelben van, a másik kető duplában.


146

Néhány egyszerű példa – III. ●

String toü bbszoü roü zoő operaó tor (x) print ”almafa”x18;

●

Magyaraó zat: ●

●

Az x operátor bal oldali operandusa a többszörözendő string, a jobb oldali pedig a mennyiség (ahányszor meg szeretnénk ismételni a stringet). Ez a kiírás nem fog sort törni.


147

Néhány egyszerű példa – IV. ●

Toü rjuü k el a sort! print ”almafa”x18.”\n”;

●

Ez nem muő koü dik, mert az x-nek alacsonyabb a precedenciaó ja, mint a .-nak. Zaó roó jelezzuü nk! print (”almafa”x18).”\n”;

●

Ez sem megy. A print ugyanis azt hiszi, hogy az oő parameó tere a zaó roó jelben levoő kifejezeó s. IÍgy maó r menni fog: print ((”almafa”x18).”\n”);


148

Warningok ●

Az egy zaó roó jeles peó lda nem azt csinaó lta, mint amit mi szerettuü nk volna. Toü bbek koü zt az ilyen „gyanuó s” esetek felderíóteó seó re hasznos a warningok bekapcsolaó sa. Ezt az elsoő sorban a -w kapcsoloó val tehetjuü k meg: #!/usr/bin/perl -w

●

A Perl szoó lni fog, ha ●

●

Egy vaó ltozoó t nem hasznaó lunk fel. String oü sszefuő zeó sneó l nem definiaó lt eó rteó ket proó baó lunk meg oü sszefuő zni.

●

Valamelyik koó dreó szlet feó lreeó rthetoő .

●

EÍ s meó g sok maó s esetben.


149

Változók – I. ●

●

●

A Perl tíópus neó lkuü li nyelv, ami azt jelenti, hogy a vaó ltozoó knak nincs koü toü tt tíópusuk. A vaó ltozoó k deklaraó laó sa eó s inicializaó laó sa nem szuü kseó ges A Perlben haó romfeó le vaó ltozoó alaptíópus van ●

Skalár ●

● ●

Számot (egészeket és lebegőpontos értékeket), szöveget, illetve logikai értéket tárolhatunk benne. Jelölése: $azonosito Inicializálatlan esetben számként kiértékelve 0, stringként kiértékelve üres string az értéke.


150

Változók – II. ●

Tömb (lista): ● ● ●

●

●

Hash (asszociatív tömb, hasítótömb, kivonat): ● ●

●

●

Skalárokat, vagy referenciákat* tárolhat. A tömb indexelése 0-tól kezdődik. Az indexeknek nem feltétlenül kell folytonosnak lenniük. Lehetnek „lyukak”. Jelölése: @azonosito Kulcs-érték párokat tud tárolni. Egy olyan tömbként képzelhető el, amiben az indexek nem feltétlenül számok, hanem stringek is lehetnek. Jelölése: %azonosito

A tömbökről és a hash-ekről részletesebben kicsit később...


151

Környezetek ●

A Perlben leó tezik egy környezet nevuő fogalom. A koü rnyezet a kifejezeó sek kieó rteó keleó seó t befolyaó solja. ●

● ●

●

Pl. ha egy tömböt teszünk olyan helyre, ahol skalár lenne a logikus, akkor azt mondjuk, hogy a tömb skalár környezetben van. Létezik skalár, lista, stb. környezet Ha valamit a saját típusától eltérő környezetbe helyezünk, akkor nincs általános szabály arra, hogy hogy értékelődik ki. Számos különböző eset van. Az egyes környezeteket forszírozni is lehet. Leggyakoribb ha valamit skalár környezetben szeretnénk kiértékelni. Ezt a scalar kulcsszóval tehetjük meg.


152

Aritmetika – I. ●

A szokaó sos muő veletek muő koü deó se azonos a megszokottal: ● ● ● ● ● ● ●

● ●

Alapműveletek (+, –, *, /) Osztási maradék (%) Rendezési relációk (<, >) Egyenlőség (==) Zárójelezés Logikai vagy, és, illetve tagadás (||, &&, !) Bitenkénti műveletek (vagy, és, negálás, shift jobbra és balra) (|, &, ~, >>, <<) Növelés, csökkentés (++, --) Műveletek rövidítet alakja (+=, -=, *=, /=, stb.)


153

Aritmetika – II. ●

Neó haó ny uó j muő velet ● ●

Hatványozás (**), pl: 2**8 (2 a 8-adikon) Űrhajó operátor (<=>) ● ● ● ●

Alakja: szam1 <=> szam2 Ha a szam1 a kisebb, akkor az értéke -1. Ha a szam2 a kisebb, akkor az értéke 1. Ha egyenlőek, akkor az értéke 0.


154

String műveletek ●

A maó r tanultak ● ●

●

OÖ sszehasonlíótaó s ● ● ●

●

. Összefűzés x Többszörözés string1 eq string2 Egyenlőség vizsgálata string1 lt string2 A string1 előbb van-e az ABC-ben string1 gt string2 A string1 később van-e az ABC-ben

Regexp operaó torok ● ● ●

=~/minta/ és =~m/minta/ Mintaillesztés =~s/// Csere Ezekről kicsit később.


155

Tömbök – I. ●

Kezdoő eó rteó k megadaó sa: @szamok=(1, 23, 89, 16); @vegyes=(3, 'valami', ”uj\nsor”, 118, 3.14159265);

●

Toü mboü k oü sszefuő zeó se: ●

●

@merge=(@szamok, @vegyes); Ilyenkor a tömbök tartalma fűződik össze, nem pedig egy 2db tömböt tartalmazó tömb készül.

Toü mb elemeihez valoó hozzaó feó reó s:

●

$merge[3]=92; print $merge[0]; A $ nem elírás, hiszen maga a tömbelem már skalár.


156

Tömbök – II. ●

Negatíóv toü mbindex: ● ●

●

Az utolsó elem Az utolsó előtti elem. (Stb.)

Toü mb elemszaó ma: ● ●

●

$vegyes[-1] $vegyes[-2]

$#vegyes A tömb utolsó indexét adja meg $hossz=@vegyes vagy $hossz=scalar @vegyes Skaláris környezetben a tömb a hosszát fogja visszaadni

A toü mb kuü loü nboü zoő koü rnyezetekben: ● ●

print @vegyes; A tömb elemeit írja ki egymás után. print @vegyes.”\n”; A tömb elemszámát és egy sortörést ír ki, mert it skaláris környezetbe tetük.


157

Vezérlési szerkezetek – I. ●

Elaó gazaó s (if) ●

Szintaxis: if (feltétel) { utasítások } elsif (feltétel) { utasítások } else { utasítások }

●

A működése a C-ben megszokotal azonos.


158

Vezérlési szerkezetek – II. ●

●

●

Fordíótott elaó gazaó s (unless) Az if ellenteó te, tehaó t pontosan akkor fognak a blokkban levoő utasíótaó sok lefutni, ha a felteó tel nem igaz. Szintaxis: unless (feltétel) { utasítások }


159

Vezérlési szerkezetek – III. ●

For ciklus

● ●

for (inicializálás; bennmaradási feltétel; iteráció) { utasítások } A for ciklus működése a C-s megfelelővel azonos. A ciklus működését két utasítással tudjuk befolyásolni: ● ●

next: Az aktuális iteráció visszalévő részét kihagyja last: Kilép a ciklusból


160

Vezérlési szerkezetek – IV. ●

While ciklus

● ●

while (bennmaradási feltétel) { utasítások } A while ciklus működése is azonos a C-s while cikluséval. It is használható a next és a last utasítás.


161

Adatok bekérése – I. ●

Az adatok bekeó reó se a <> operaó torral toü rteó nik.

●

Formaó i: ● ● ●

●

●

Egy fájl handlerről olvas be. <STDIN> Az STDIN egy speciális fájl handler. <> A standard bemenetről, vagy a paraméterben megadot fájlból olvas be.

A beolvasaó s alapesetben soronkeó nt halad (de ez szabaó lyozhatoó ). A beolvasott sor veó geó n a sorveó gjel is ott marad. Ezt a chomp fuü ggveó nnyel taó volíóthatjuk el.


162

Adatok bekérése – II. ●

Egy sor bekeó reó se: $sor=<>; chomp($sor); print ”Ezt irtad be: --”.$sor.”--\n”;

●

Az oü sszes sor bekeó reó se: @sorok=<>; chomp(@sorok); print scalar @sorok; print ” sort irtal be\n”; print ”elso elem: ”.$sorok[0].” utolso elem: ”.$sorok[-1].”\n”;


163

Adatok bekérése – III. ●

While ciklussal: $i=0; while ($sor=<>) { chomp($sor); $tomb[$i]=$sor; $i++; }

●

Egy kicsit maó skeó pp: while ($sor=<>) { chomp($sor); push(@tomb, $sor); } ●

A push a toü mb veó geó hez ad hozzaó egy uó jabb elemet.


164

Adatok kinyerése – I. ●

A hagyomaó nyos moó d:

●

●

for ($i=0; $i<=$#tomb; $i++) { print ”A tomb ”.$i.”. eleme:\n”; print $tomb[$i].”\n”; } A $# az utolsó indexet adja; ahhoz, hogy ezt az értéket is felvegye az $i, <= kell.

Ugyanez, pepitaó ban: ●

●

for ($i=0; $i<@tomb; $i++) { ... } A tömbváltozó skalár környezetben a tömb elemszámát adja.


165

Adatok kinyerése – II. ●

Foreach ciklussal:

●

●

foreach $elem (@tomb) { ... } A foreach segítségével a tömb elemein tudunk végigmenni.

A pop utasíótaó ssal eó s while ciklussal:

●

while (@tomb) { $elem=pop(@tomb); print $elem.”\n”; } A pop mindig a legutoljára betet elemet veszi ki a tömbből és törli is onnan.


166

Példák – I. ●

Olvassunk be sorokat amíóg lehet, majd íórjunk ki mindent fordíótott sorrendben. A sorok elejeó t eó s veó geó t jeloü ljuü k meg!

●

@sorok=<>; chomp(@sorok); while(@sorok) { $sor=pop(@sorok); print ”==>”.$sor.”<==\n”; } Az egész bemenetet egyben beolvastuk.


167

Példák – II. ●

Olvassunk be sorokat amíóg lehet eó s íórjunk ki minden sort, ami legalaó bb 20 karakter hosszuó saó guó . Minden sor eloő tt íórjuk ki a hosszt is, zaó roó jelben!

● ●

while($sor=<>) { chomp($sor); if (length($sor)>=20) { $h=length($sor); print ”(”.$h.”)”.$sor.”\n”; } } A length függvény a sor hosszát adja vissza. It nem olvastuk be az egész bemenetet egyben, hanem soronként dolgoztunk.


168

Példák – III. ●

Keó rjuü nk be szaó mjegyeket eó s íórjuk ki, hogy melyikboő l haó ny darabot íórtunk be. A kiíóraó s a megfeleloő szaó muó csillag kirajzolaó saó val is aó braó zoljuk. while($szam=<>) { chomp($szam); $stat[$szam]++; } for ($i=0; $i<=9; $i++) { print $i.”: ”.$stat[$i].” ”; print ”*”x$stat[$i]; print ”\n”; }


169

Fájlok kezelése – I. ●

<> segíótseó geó vel: ●

●

Faó jl handler segíótseó geó vel ● ● ●

●

Ha a programnak adunk át paraméter(eke)t, akkor a standard bemenet helyet a megadot fájlokból fog olvasni. Ha megnyitunk egy fájlt, akkor kapunk egy fájl handlert. Szintaxis: open(BE, ”pelda.txt”); A fáj lezárása: close(BE);

Ha megnyitottuk a faó jt, ugyanuó gy tudunk beloő le olvasni, mint a billentyuő zetroő l: $sor=; @mindensor=;


170

Fájlok kezelése – II. ●

Ha a faó jlba íórni szeretneó nk, akkor egy kicsit maó shogy kell megnyitni: open(KI, ”>kimenet.txt”); Felülírja, ha volt ot valami. open(M, ”>>naplo.txt”); Az ot levő fájl végéhez fűzi az új tartalmat.

●

IÍraó s a faó jlba: print KI ”Ez egy sor lesz a fajlban.\n”; print M $db.” darab sort olvastunk be.\n”;


171

Reguláris kifejezések – bevezetés ●

Mi a regulaó ris kifejezeó s? ● ●

●

Maó s szavakkal ● ● ●

●

Számítástudományi fogalom Nyelv definiálására használható Regular expression Regexp Regex

Man oldal ●

man 7 regex


172

Regexp – mire jó? ●

Mire hasznaó lhatoó ? ●

●

●

●

Egy reguláris kifejezésre egy string vagy illeszkedik, vagy nem illeszkedik Specifikálhatunk szabályokat és eldönthetjük, hogy egy string megfelel-e azoknak Adatok validálása (illeszkedés vizsgálat) és a információ kinyerése A grep paranccsal, illetve Perl nyelvi elemként használható. A szintaxisok valamennyire eltérőek!


173

Regexp – karakterek ●

Nem speciaó lis karakterek ● ● ● ●

●

Betűk, számok, aláhúzás jel (_) Önmagukra illeszkednek. Pl.: a, x, J, 4, _ A regexp kis-nagy-betű érzékeny (case sensitive)!

Speciaó lis karakterek ● ●

Sok karakternek egyéb szerepe van, pl. (, ), [, ], $, ^, ., \, / stb. Escape szekvenciaként tudunk ezekre illeszteni: ●

●

\$, \[, \\, \/ stb.

A különböző regexp típusokban eltérőek az erre vonatkozó szabályok


174

Regexp – halmazok – I. ●

Halmazok ● ● ● ●

●

Több karaktert tartalmaznak Tartományok is megadhatók Bármely, a halmazba tartozó karakterre illeszkednek [ és ] közt adhatók meg. A tartományokat kötőjel jelöli

Peó ldaó k: ● ● ● ●

[a-z] Bármely kisbetű [A-Z] Bármely nagybetű [A-L] Nagybetűk A-tól L-ig [aouei0-9] Magánhangzók és a számok


175

Regexp – halmazok II. ●

Peó ldaó k: ● ● ●

[A-Za-z] Bármely betű [A-Za-z_] Bármely betű, szám, _ jel [^0-9] Bármi, kivéve a számjegyek ●

●

[a-z^] Bármely kisbetű is a ^ jel ●

●

A ^ tagadást jelent, ha elöl áll A ^ lehet karakter is, ha a sor végén áll

[0-9-] Bármely számjegy és a kötőjel ●

It a kötőjel nem tartományt jelöl


176

Regexp – halmazok III. ●

A gyakori halmazokra roü vidíóteó sek hasznaó lhatoó k. ● ●

●

Ilyenkor nem kell [ és ] Perl szintaxisban működnek

A koü vetkezoő k: ● ● ● ● ● ●

\w \W \d \D \s \S

Kis- és nagybetűk, számok, aláhúzás jel Bármi, ami nincs benne a \w-ben Számjegyek Bármi, ami nem számjegy Bármi, ami nem nyomtatható (whitespace) Bármi, ami nincs benne a \s-ben


177

Regexp – halmazok IV. ●

Baó rmely karakter ● ● ● ●

●

. (pont) karakter Ez a legnagyobb karakterhalmaz Egyben a leggyakoribb elem is reguláris kifejezésekben Ha magára a . (pont) karakterre hivatkozunk, akkor a \. jelölést használjuk

Csak grep szintaxisnaó l ● ● ●

[[:alnum:]] [[:digit:]] [[:punct:]]


Alfanumerikus karakterek (betű, szám, _) Számjegyek (0-9) Központozó karakterek

178

Regexp – horgonyok ●

Pozicionaó lni tudunk veluü k: ● ● ● ●

^ $ \b \B

Sor eleje Sor vége Szóhatár (csak Perl szintaxisnál) Bármi, ami nem szóhatár (csak Perl szintaxisnál)


179

Regexp – kvantorok I. ●

Mennyiseó get jeloü lhetuü nk veluü k ● ● ●

●

* bármennyi előfordulás (0 is) ? 0, vagy 1 előfordulás + 1, vagy több előfordulás

Arra vonatkoznak, ami utaó n aó llnak. Peó ldaó ul: ● ● ● ● ●

.* \w+ [0-9-]? [aouei]+ [A-Z]*

Bármely karakterből bármennyi Szóalkotó karakterből legalább egy 0, vagy 1 szám, vagy kötőjel Legalább egy magánhangzó 0, vagy több nagybetű


180

Regexp – kvantorok II. ●

Tovaó bbi kvantorok tartomaó nyok jeloü leó seó re ● ● ● ●

●

{ennyi} {min,max} {,max} {min,}

Pontosan ennyi előfordulás Legalább min, legfeljebb max darab előfordulás Legfeljebb max előfordulás Legalább min előfordulás

Peó ldaó k ● ● ● ●

x{6} \w{,4} \.{2,} \d{3,8}

6db x Legfeljebb 4db alfanumerikus karakter Legalább 2db pont Legalább 3, legalább 8 szám


181

Regexp – példák – I. ●

●

Reguláris kifejezések alkotása az előbbiek egymás után írásával lehetséges Peó ldaó ul: ●

Egy szó: ● ● ●

●

Legyen az eleje nagybetű (pl. név): ● ●

●

[a-zA-Z]+ \w+ [[:alnum:]]+ [A-Z][a-zA-Z]+ [A-Z]\w+

Vezeték és keresztnév: ●

[A-Z][a-zA-Z]+ [A-Z][a-zA-Z]+


182

Regexp – példák – II. ●

Telefonszaó m ●

●

●

● ●

●

[0-9-]*, vagy [0-9-]+ Számok és kötőjel bármilyen sorrendben (0, vagy több, illetve 1, vagy több darab). [0-9][0-9]-[0-9][0-9]-[0-9][0-9][0-9][0-9][0-9][0-9][0-9] Pl. 06-20-1234567 és hasonló telefonszámokra illeszkedik, de fapados megoldás [0-9]+-[0-9]+-[0-9]+ Már jobb. It az egyes tagok bármennyi tagúak lehetnek. [0-9]{2}-[0-9]{2}-[0-9]{6,7} A korrekt megoldás. 06-[0-9]0-[0-9]{6,7} Lehetnek fix részek is a reguláris kifejezésben. \d{2}-\d{2}-\d{6,7} Perles reguláris kifejezés szintaxis.


183

Regexp – példák – III. ●

Bankszaó mlaszaó m ●

● ● ●

[0-9][0-9][0-9][0-9][0-9][0-9][0-9][0-9]-[0-9][0-9][0-9][0-9][09][0-9][0-9][0-9]-[0-9][0-9][0-9][0-9][0-9][0-9][0-9][0-9] Működik! De ez tényleg nagyon fapados... [0-9]{8}-[0-9]{8}-[0-9]{8} Így korekt [[:digit:]]{8}-[[:digit:]]{8}-[[:digit:]]{8} Beszédesebb. \d{8}-\d{8}-\d{8} Perl szintaxissal.


184

Regexp – példák – IV. ●

Olyan „sima” faó jl, amit mindenki íórhat (ha az ls -l kimeneteó t vizsgaó ljuk) ●

●

^-.w..w..w 4 helyen fixen megmondjuk, hogy mi van, 5 helyen tetszőleges karakter állhat

Olyan „sima” faó jl, amit senki sem íórhat ●

^-.[^w]..[^w]..[^w] It bizonyos helyekről kitiltjuk a w betűt. A kétféle ^ jel jelentése egész más!


185

Regexp – példák – V. ●

Maó ssalhangzoó -magaó nhangzoó -maó ssalhangzoó magaó nhangzoó ● ●

● ●

Magánhangzók:[aouei] (Csak felsoroljuk a lisát.) Mássalhangzók: [âouei] (Fel is sorolhatnánk a listát, de így egyszerűbb) Összerakva: [aouei][âouei][aouei][âouei] Ha a szó elején esetleg lehet nagybetű is: [aoueiAOUEI][âouei][aouei][âouei]


186

Egy újabb szabály: vagy kapcsolat – I. ●

●

Ha kifejezeó s egy reó szeó re toü bbfeó le lehetoő seó g is van, akkor a kifejezeó st kerek zaó roó jelbe tesszuü k eó s a lehetoő seó gek koü zeó | jelet teszuü nk. Pl. az eloő zoő peó lda: ● ●

●

Ez, vagy az a szoó : ●

●

[aouei]Halmazzal (csak egyedül álló karakterekkel megy.) (a|o|u|e|i) Vagy kapcsolatal (ez|az)

Egy naploó boó l a fontos bejegyzeó sek ●

(error|fault|fail)


187

Egy újabb szabály: vagy kapcsolat – II. ●

Eleó rhetoő WiFi haó loó zatok eó s jeleroő sseó guü k ●

●

iwlist wlan0 scan | grep -E '(ESSID|Quality)'

Persze a szavak helyett lehetnek bonyolultabb kifejezeó sek is


188

Regexp – példák – VI. ●

IP cíómek ● ●

[0-9]{1,3}\.[0-9]{1,3}\.[0-9]{1,3}\.[0-9]{1,3} \d{1,3}\.\d{1,3}\.\d{1,3}\.\d{1,3} Perl szintaxis. ●

A pontra a \. illeszkedik!


189

Néhány összetettebb példa – I. ●

Leghosszabb faó jl ●

●

ls -l | sort -n -k 5 | tail -n 1

Ha csak a faó jl meó rete eó s a faó jl neve kell: ●

●

ls -l | sort -n -k 5 | tail -n 1 | cut -c cut -c 30-38,50De sajnos ez nem jó!


190

Oszlopok vágása ●

AWK ● ● ●

Alfred Aho, Peter Weinberger és Brian Kernighan nevéből Teljes értékű programnyelv Egyszerűen lehet vele oszlopokat kiírni ● ● ●

ls -l | awk '{print $5 ”\t” $9}' Az aposztrófok közöt levő kifejezés egy programblokk. A $n az n. oszlopot írja ki.


191

Néhány összetettebb példa – II. ●

A leghosszabb faó jl joó l: ●

●

●

ls -l | sort -n -k 5 | tail -n 1 | '{print $5 ”\t” $9} Persze előte szűrhetünk is. Pl. a leghosszabb végrehajtható fájl: ls -l | grep ^-..x | sort -n -k 5 | tail -n 1 | '{print $5 ”\t” $9}


192

Felhasználók shelljei ●

A /etc/passwd egy sora ● ●

●

root:x:0:0:root:/root:/bin/bash Az utolsó oszlop a shell.

A kuü loü nboü zoő shellek kigyuő jteó se ●

●

●

cat /etc/passwd | cut -d: -f 7 De ez többször is kiírja őket. cat /etc/passwd | cut -d: -f 7 | sort -u Csak a különbözők. cat /etc/passwd | cut -d: -f 7 | sort -u | wc -l Hány darab.


193

Egy igazán összetett példa ●

Milyen idoő lesz? wget idokep.hu/index.html -q -O - | grep "<area shape='rect' coords='5,16,24,232'" -A 30 | cut -d'<' -f3,10

●

Magyaraó zat: ●

●

●

Letöltjük az idokep.hu/index.html-t és a fájlt a standard kimenetre íratjuk. A -q kapcsoló az egyéb információ kiírását tiltja. Megkeressük, hogy hol van a lista eleje, ot keresünk egy csak ot előforduló stringet, amire grepelünk. A keletkező listát egy kicsit megvagdossuk. (Nem tökéketes, később majd finomítjuk.)


194

Vegyes feladatok/állatok – I. ●

●

Az allatok.txt minden sora majmokroó l, vagy víózilovakroó l szoó loó aó llíótaó sokat tartalmaz. Minden sorban az aó llatok eloő tt egy szaó m van, illetve valahol ezt koü vetoő en egy szaó m eó s egy szoó . IÍrjuk ki csak az aó llatokat eó s azok szaó maó t, valamint a maó sik szaó m-szoó paó rt. Peó lda: A Veszpremi Allatkertben 12 majom reggel 5 banant evett. Delutan 5 orakor Pecsett 3 vizilo 32 citromot fogyasztott. Budapesten 21 orakor 17 majom fejenkent 6 banant vacsorazott.


195

Vegyes feladatok/állatok – II. ●

Megoldaó s: open(BE, "allatok.txt"); while ($sor=) { if ($sor=~/\b(\d+) (majom| vizilo)\b.*\b(\d+) (\w+)\b/) { ($db, $allat, $szam, $szo)=($1, $2, $3, $4); print "$db $allat --> $szam $szo\n"; } } close(BE);


196

Vegyes feladatok/bevásárlólista – I. ●

●

Szaó moljuk oü ssze a bevaó saó rloó lista oü sszkoü ltseó geó t! Az aó rat mindig a forint, vagy ft szoó koü veti, a darabszaó mot a darab, vagy a db. Peó lda: Buza finomliszt 1 kg 250 forint 1 darab Zsemle 22 ft 4 db Joghurt 120 forint 2 db


197

Vegyes feladatok/bevásárlólista – II. ●

Megoldaó s: #!/usr/bin/perl -w open(BE, "bevasarlolista.txt"); while ($sor=) { if ($sor=~/\b(\d+) (forint|ft)\b.*\b(\d+) (db|darab)\b/) { ($ft, $db)=($1, $3); $osszeg+=$ft*$db; } } close(BE); print "Osszesen $osszeg forint\n";


198

lista_nagy.txt ●

A lista_nagy.txt egy „aó llatorvosi loó ”. Minden sora 4db, tabulaó torral elvaó lasztott mezoő t tartalmaz: ● ● ● ●

●

Név (vezetéknév és keresztnév, szóközzel elválasztva) Lakhely Irányítószám Telefonszám

A lista_nagy.txt-re korlaó tlan mennyiseó guő feladat talaó lhatoó ki.


199

A lista.txt oszlopainak beolvasása ●

Csak a sor beolvasaó sa utaó ni reó sz, regexp segíótseó geó vel:

●

●

$sor=~/^(\w+ \w+)\t(\w+)\t(\d{4})\t(.*)$/; ($nev, $hely, $ir, $tel)=($1, $2, $3, $4); A regexpet 4, zárójellel tagolt részre osztjuk. Ezek fognak megfelelni az egyes oszlopoknak.

Az egyes mezoő ket kuü loü n is szedhetjuü k:

● ●

$sor=~/^(\w+) (\w+)\t(\w+)\t(\d{4})\t(\d{2})(\d{2})-([0-9-]+)$/; ($vez, $ker, $hely, $ir, $_06, $korzet, $telvege)=($1, $2, $3, $4, $5, $6, $7); It a nevet és a telefonszámot is külön bontotuk. Probléma: Ez már nem túl átlátható.


200

A regexp több sorba való bontása ●

Az x kapcsoloó hataó saó ra a regexpet toü bb sorba bonthatjuk. Ilyenkor a regexp-ben levoő szoó koü zoü k helyett mindenkeó ppen a ”\ ” hasznaó lata szuü kseó ges. $sor=~/^(\w+)\ (\w+) \t(\w+) \t(\d{4}) \t(\d{2})-(\d{2})-([0-9-]+)$/x; ($vez, $ker, $hely, $ir, $_06, $korzet, $telvege) =($1, $2, $3, $4, $5, $6, $7);


201

A split függvény ●

Joó l strukturaó lt szoü vegeket nem csak regexppel, hanem a split fuü ggveó nnyel is szeó t tudunk bontani. ●

● ●

@tomb=split(/elvalaszto/, $string); Az /elvalaszto/ egy regexp. Ezzel tudjuk leírni a mezőelválasztót. (Így az nem csak egy fix string lehet.) Az egyes mezők a @tomb egyes celláiban jelennek meg. Egy harmadik paramétert is adhatunk a split-nek. Ekkor csak az első n mezőt dolgozza fel. ($nev, $hely, $ir, $tel)=split(/\t/, $sor);


202

Melyik szolgáltatónál hányan vannak? ●

Szaó moljuk meg, hogy melyik telefon szolgaó ltatoó naó l haó ny ember van. $sor=~/^\w+\ \w+ \t\w+ \t\d{4} \t\d{2}-(\d{2})-[0-9-]+$/x; $korzet=$1; if ($korzet == 20) {$tel20++;} elsif ($korzet == 30) {$tel30++;} elsif ($korzet == 70) {$tel70++;}


203

Lista szétbontása szolgáltató szerint – I. ●

Vaó logassuk szeó t haó rom faó jlba a kuü loü nboü zoő szolgaó ltatoó naó l levoő embereket. open(BE, ”lista_nagy.txt”); open(KI20, ”>ki20.txt”); open(KI30, ”>ki30.txt”); open(KI70, ”>ki70.txt”); while($sor=) { #Ide jön majd a program magja. } close(BE); close(KI20); close(KI30); close(KI70);


204

Lista szétbontása szolgáltató szerint – II. ●

A program magja: ($nev, $hely, $ir, $tel)=split(/\t/, $sor); if ($tel=~/^06-20/) { print KI20 ”$nev --- $tel\n”; } elsif #A többi szolgáltató...


205

Lista szétbontása a helységnevek hossza szerint – I. ●

●

A 4 betuő s helyen lakoó kat a 4betus.txt-be, az 5 betuő s helyen lakoó kat az 5betus.txt-be... rakjuk. Ne nyissunk meg tizen-egyneó haó ny faó jlt! Ehelyett minden faó jlt koü zvetlenuü l az íóraó s eloő tt fogunk megnyitni hozzaó fuő zeó sre. $hossz=length($hely); open(KI, ”>>”.$hossz.”betus.txt”); print KI …... close(KI);


206

Lista szétbontása a helységnevek hossza szerint – II. ●

●

Ez persze csak akkor muő koü dik helyesen, ha a faó jlok nem leó teztek, vagy uü resek voltak. A system fuü ggveó nnyel shell parancsokat tudunk kiadni: ●

●

system(”rm *betus.txt”); Ezzel törölni tudjuk azokat a fájlokat, amikbe majd írni fogunk.

A Perlnek a faó jlmuő veletekre van sajaó t fuü ggveó nye is, peó ldaó ul a toü rleó sre az unlink. ●

unlink <*betus.txt>; A <*betus.txt> egy glob. A kifejezés a mintára illeszkedő fájlok listáját adja vissza.


207

Hisztogram – I. ●

A hisztogram jelenteó se: Szaó moljuk meg, miboő l haó ny darab van. Szaó mok eseteó ben koü nnyuő a dolgunk:

●

while($szam=<>) { $db[$szam]++; } A @db tömb minden eleme azt mutatja meg, hogy az adot számból hány darabot írtunk be.


208

Hisztogram – II. ●

●

Mi a helyzet betuő k, vagy szavak eseteó n? Itt egy toü bben taó rolhatjuk a betuő t, vagy szoó t, egy maó sikban a darabszaó mot. Megkeressuü k a beíórt dolgot a toü bben. Ha megvan, akkor a hozzaó tartozoó szaó mlaó loó t noü veljuü k. Ha nem talaó ljuk, akkor mindkeó t toü mbhoü z hozzaó veszuü nk egy uó j elemet.


209

Hisztogram – III. while ($adat=<>) { chomp($adat); $van=0; for ($i=0; $i<=$a#dolgok; $i++) { if ($dolgok[$i] eq $adat) { $van=1; $db[$i]++; } } unless($van) { push(@dolgok, $adat); push(@db, 1); } } ●

De ezt lehet egyszeruő bben is a hash segíótseó geó vel.


210

A hash – I. ●

●

A hash-ben kulcs-eó rteó k paó rokat tudunk taó rolni. Egy olyan toü mbroő l van szoó , amiben az indexek nem felteó tlenuü l szaó mok, hanem akaó r szavak is lehetnek. Leó tezik meó g raó az asszociatíóv toü mb eó s a hasíótoó toü mb elnevezeó s is.

●

A hash jeloü leó se: %valtozonev

●

Egy elemhez íógy feó rhetuü nk hozzaó :

●

$a=$pelda{”kulcs”}; $pelda{”kulcs”}=$b; A kulcs lehet változó is.


211

A hash – II. ●

Akkor most laó ssuk ugyanezt hash segíótseó geó vel:

●

●

while ($szo=<>) { chomp($szo); $db{$szo}++; } Igen! Ez ennyi! Persze ki is kell nyeri az adatokat, erre való a keys függvény, ami visszaadja a hash kulcsait, amin egy foreach segítségével tudunk vég menni: foreach $szo (keys %db) { print $szo.” --> ”.$db{$szo}.”\n”; }


212

A hash – III. ●

●

Az eddigi talaó n legrosszabb teljesíóteó si araó nyuó beugroó : A lista_nagy.txt-boő l szuő rjuü k ki azokat az embereket, akiknek a telefonszaó ma toü bbszoü r is szerepel. Eloő szoü r oü sszegyuő jtjuü k, hogy melyik telefonszaó m haó nyszor szerepel: open(BE, ”lista_nagy.txt”); while($sor=) { chomp($sor); if ($sor=~/\t(06-[0-9-]+)$/) { $szamok{$1}++; } } close(BE);


213

A hash – IV. ●

Majd az oü sszegyuő jtoü tt adatok alapjaó n felkiaó ltoó jellel, vagy aneó lkuü l kiíórjuk a sorokat: open(BE, ”lista_nagy.txt”); while ($sor=) { chomp($sor); $sor=~/^(.*)\t(06-[0-9-]+)$/; ($eleje, $tel)=($1, $2); print $eleje; if ($szamok{$tel}>=2) {print ”!”;} print $tel; } close(BE);


214

Split és regexp – I. ●

Feladat: Adott egy lista, amiben az elsoő oszlop egy szoü veg, a maó sodik oszlop egy szaó m. A szaó m lehet egeó sz, vagy toü rt, negatíóv, vagy pozitíóv. Az oszlopok koü zti elvaó lasztoó lehet egy, vagy toü bb space, tabulaó tor, ” - ”, ” -- ”, vagy vesszoő . IÍrjuk ki egyseó ges formaó tumban, valamint íórjuk ki a szaó mok aó tlagaó t. meres1,164 valami 812.75 foobar48 -- -0.71 egyik, -52


215

Split és regexp – II. ●

A feladat megoldhatoó regexp segíótseó geó vel: $sor=~/^(.*)( +|\t|, *| - | -- )([0-9.-]+)$/; ($szoveg, $szam)=($1, $3); push(@szoveg, $szoveg); push(@szam, $szam); $db++; $osszeg+=$szam;

●

De a splitet is segíótseó guü l híóvhatjuk: ($szoveg, $szam)=split(/( +|\t|, *| - | -- )/, $sor);


216

Csere reguláris kifejezéssel – I. ●

Szintaxis ●

●

$szoveg=~s/mit/mire/; A „mit” egy reguláris kifejezés, a „mire” pedig egy szöveg. Ami a „mit”-re illeszkedik, azt a „mire” szövegre cseréli. A „mire” szövegben vissza is tudunk hivatkozni a „mit” egyes részeire. $szoveg=~s/Magyar Koztarsasag/Magyarorszag/; $szoveg=~/huje/hulye/; $szoveg=~/muszaly/muszaj/;


217

Csere reguláris kifejezéssel – II. ●

Vagy ki is emelhetuü nk valamit. Pl. tegyuü k szoü gletes zaó roó jelbe a Glomer szoó t! $szoveg=~s/Glomer/\[Glomer\]/;

●

Ezzel keó t probleó ma van: ● ●

●

Csak az elsőt fogja megtalálni. Csak ezt az egy fix szöveget tudja cserélni.

Ha minden megtalaó laó st csereó lni szeretneó nk, akkor hasznaó ljuk a g kapcsoloó t: $szoveg=~s/Glomer/\[Glomer\]/g;


218

Csere reguláris kifejezéssel – III. ●

Ha dinamikusabbaó akarjuk tenni, akkor vissza kell hivatkoznunk: ●

$szoveg=~s/(szo1|szo2|szo3)/\[$1\]/g; A $1 it is az első zárójeles szövegrészt jelöli.


219

Összetettebb feladatok

Dobókocka – I. ●

Generaó ljunk 1-toő l 6-ig veó letlen-szaó mokat Bash-ben. ●

A $RANDOM környezeti változó minden alkalommal más véletlen-számot ad. $kocka=$(($RANDOM % 6 + 1)) /* int rand() { return 4; //Szabályos kockadobással választva. } */


222

Dobókocka – II. ●

Rajzoljuk is ki a kockaó t! Ehhez eloő szoü r egy minden poü ttyoü t tartalmazoó kockaó t rajzolunk ki eó s majd szelektaó lunk a poü ttyoü k koü zuü l. echo echo echo echo echo echo echo echo echo echo echo echo echo

-n ”*” -n ” ”*” -n ”*” -n ” -n ”*” -n ” ”*”

”

” ”

-n ”*” -n ” ”*”


” 223

Dobókocka – III. ●

Majd minden poü ttnyneó l kigondoljuk, hogy az melyik szaó mnaó l laó thatoó eó s aszerint vagy egy csillagot, vagy egy szoó koü zt íórunk ki. if [ $kocka -eq 2 ] || [ $kocka -eq 3 ] || [ $kocka -eq 4 ] || [ $kocka -eq 5 ] || [ $kocka -eq 6 ] then echo -n ”*” else echo -n ”” fi


224

Dobókocka – IV. ●

Ezt lehet roü videbben is: if echo $kocka | grep -q '[23456]' then #stb...

●

Soő t, meó g az ideó zoő jelet eó s a szoü gletes zaó roó jelet is megspoó rolhatjuk: if echo 23456 | grep -q $kocka then #stb...


225

Fej, vagy írás? – I. ●

Egy hagyomaó nyos megoldaó s: szam=$((RANDOM % 2)) if [ $szam -eq 1 ] then echo fej else echo iras fi


226

Fej, vagy írás? – II. ●

A truü kkoü s megoldaó s:

● ● ●

echo $RANDOM | sed 's,^.*$.$$,\1,' | sed 's,[01234],fej,' | sed 's,[56789],iras,' Az első sed csak az utolsó számot hagyja meg. A következő sed a 0...4 számokat „fej”-re cseréli. A következő sed az 5..9 számokat „iras”-ra cseréli.


227

Webgaléria – I. ●

Keó t fontos teendoő : ● ●

●

Thumbnail-ek generálása (már volt róla szó, csak bash-ben). HTML fájl generálása

Leó peó sek: ● ●

●

Fejléc Egy sorban x darab thumbnail kirakása linkként, illetve a thumbnail-ek előállítása. Lábléc


228

Webgaléria – II. ●

A fejleó c ●

●

●

Triviális megoldás soronként egy printel: open(KI, ”>index.html”); print KI ”\n”; print KI ”\n”; print KI ”Webgaleria\n”; print KI ”\n”; print KI ”\n” Persze az egészet ki lehet írni egy printel is: print KI ”\n\nWebgaleria \n\n\n”; Egyik sem néz ki valami jól...


229

Webgaléria – III. ●

Szebb megoldaó s: „Here-document”:

●

print KI < Webgaleria FOO ; A << után egy azonosító következik. Ezt az azonosítót keresi a Perl. A kető közöt egy több soros stringet lehet megadni.


230

Webgaléria – IV. ●

A thumbnailek kirakaó sa ●

Egy globbal megyünk végig a fájlokon és reguláris kifejezéssel ellenőrizzük, hogy kép-e. Ha igen, akkor konvertálunk és kiírjuk a HTML tartalmat. mkdir(”small”); foreach $file (<*>) { if ($file=~/^(.*)(\.(jpe?g|png|gif))$/i) { ($eleje, $vege)=($1, $2); $thumbnail=$eleje.”-small”.$vege; system(”convert $file -resize \>256x256 $thumbnail”); print KI ””; print KI ””; print KI ”\n”; if (++$counter % 4) {print KI ”
\n”;} } }


231

Webgaléria – V. ●

Majd a tag-eket eó s a faó jlt lezaó rjuk:

●

print KI ”\n”; close(KI); Egy új dolog is előjöt: az mkdir függvény.


232

LaTeX képek – I. ●

●

Egy .tex faó jlboó l nyerjuü k ki a keó peket eó s toü roü ljuü nk minden maó st. Egy whitelist tartalmaó t hagyjuk meg. A .tex faó jlban a keó pek a koü vetkezoő moó don vannak beszuó rva:

●

●

\epsfig{file=rendszer-architektura.eps, angle=0, width=\textwidth} Az architektura.eps-t töltjük be.

A feladatok: ● ● ●

A whitelist-re felveszünk néhány fix dolgot. A whitelist-hez hozzáadunk minden képet. Minden olyan fájlt, ami nincs rajta a whitelisten. törlünk.


233

LaTeX képek – II. ●

A whitelist: @whitelist=(”diplomamunka.tex”, ”make.sh”, ”cite.bib”, ”caption.sty”, ”caption3.sty”, ”draftwatermark.sty”, ”everypage.sty”, ”mybibstyle.sty”);

●

De nekuü nk jobb lenne a hash: %whitelist=map {$_ => 1} @whitelist; A map egy hash-t készít a tömb elemei alapján. A hash minden elemének kulcsa a tömb egy-egy eleme lesz, az érték pedig 1.


234

LaTeX képek – III. ●

Ezutaó n a diplomamunka.tex soraiboó l kiszedjuü k a szaó munkra fontosakat eó s feltoü ltjuü k a %whitelist hasht. open(BE, ”diplomamunka.tex”); while ($sor=) { if ($sor=~/\\epsfig.*file=([\w.-]+)/) { $whitelist{$1}=1; } } close(BE);


235

LaTeX képek – IV. ●

Majd toü rluü nk mindent, ami nincs a whtielist-en: foreach $file (<*>) { unless ($whitelist{$file}) { system(”rm -rf $file”); } }


236

További beugró feladatok

Római irányítószám – I. ●

Feladat: A nevsor.txt fájlból írjuk ki a neveket és a településeket. Ha a település Budapest, akkor a kerületet is írjuk ki római számmal. (A kerület az irányítószám 2. és 3. karaktere.) A bemenő fájl első mezője a név, a több információ sorrendje tetszőleges


238

Római irányítószám – II. ●

Peó lda: $ cat nevsor.txt Tal Anett, 9090 Pannonhalma, 06-20-958-2732 Sipos Geza, 06-1-2317-675, 1105 Budapest Szasz Bela, 1221 Budapest, 06-70-343-8915 $ ./irszam.pl Tal Anett: Pannonhalma Sipos Geza: Budapest X. kerulet Szasz Bela: Budapest XXII. kerulet


239

Római irányítószám – III. ●

Megoldaó s: ●

● ●

Az irányítószámok római számmá való konvertálásához egy tömböt fogunk használni, aminek az i.eleme az i római alakját tárolja. @romai=(0, I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XI, XII, XIII, XIV, XV, XVI, XVII, XVIII, XIX, XX, XXI, XXII, XXIII); A stringeket it nem kötelező idézőjelbe tenni. A vesszőket is elhagyhatjuk a következő szintaxissal: @romai=qw(0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV XVI XVII XVIII XIX XX XXI XXII, XXIII);


240

Római irányítószám – IV. ●

Majd be kell olvasni a faó jlt eó s minden sort illeszteni: open(BE, ”nevsor.txt”); while($sor=) { $sor=~/^(\w+ \w+)/; $nev=$1; $sor=~/\d(\d{2})\d (\w+)/; ($irszk, $telepules)=($1, $2); print ”$nev: $telepules”; if ($telepules eq ”Budapest”) { print ” $romai[$irszk]. kerulet”; } print ”\n”; } close(BE);


241

Irányítószám keresése ●

Feladat: Keressük meg az irányítószámot a beolvasot sorban és írjuk ki kötőjelek közöt. Az irányítószám a sor elején, végén és bármely köztes helyen is állhat.

●

Megoldaó s: $sor=<>; chomp($sor); if ($sor=~/\b(\d{4})\b/) { print ”-$1-\n”; }


242

Minden fájl n. sora – I. ●

Feladat: ●

●

Írjuk ki minden fájl n. sorát a megadot formátumban. A program 1. paramétere az n értéke, a többi (tetszőleges számú) paraméter a fájlok nevét tartalmazza.

Peó lda: A(z) valami.txt 4. sora: Pelda szoveg A(z) masik.txt 4. sora: Masik pelda szoveg


243

Minden fájl n. sora – II. ●

Megoldaó s: n=$1 shift while [ ”$1” ] do head -n $n ”$1” | tail -n 1 shift done Az első két sor eltárolja az első paramétert, illetve törli azt a listából. Ezután egyenként végigmegyünk a többi paraméteren és kiírjuk az n. sort.


244

Leggyakoribb keresztnév – I. ●

Feladat: ●

●

Keressük meg a leggyakrabban szereplő keresztnevet és írjuk ki, hogy melyik keresztnév ez, illetve hogy hányszor szerepel. A lista_nagy.txt-ből dolgozzunk.

Megoldaó si menet: ●

●

A lista_nagy.txt soraiból elég csak a neveket illeszteni. Ehhez reguláris kifejezést fogunk használni. A gyakoriságokat hash-ben fogjuk tárolni.


245

Leggyakoribb keresztnév – II. ●

Megoldaó s: open(BE, "lista_nagy.txt"); while($sor=) { $sor=~/^\w+ (\w+)\t/; $ker=$1; $gyak{$ker}++; } close(BE);


246

Leggyakoribb keresztnév – III. ●

Folytataó s:

●

●

@ker=keys %gyak; @ker=sort {$gyak{$b} <=> $gyak{$a}} @ker; print $ker[0]; print " ($gyak{$ker[0]} elofordulas)\n"; A @ker a %gyak kulcsait, vagyis a keresztneveket tartalmazza. Ezt a tömböt rendezzük a gyakoriság szerint, tehát a sort függvénynek azt mondjuk, hogy az összehasonlításkor a gyakoriságokat vegye figyelembe. Erre való a $gyak{a} és a $gyak{b}, valamint a <=> operátor. A $a és a $b szokásos sorrendje fel van cserélve, tehát a rendezés fordítot sorrendben történik. A rendezés után a $ker[0] fogja tartalmazni a leggyakoribb keresztnevet, a $gyak{$ker[0]} pedig ennek gyakoriságát.


247

HTML vizsgalap – I. ●

Feladat: ●

Egy HTML formátumú vizsgalapból nyerjük ki a hallgatók vezetéknevét és Neptun kódját. A Neptun kódot csillagok közöt írjuk ki. A HTML fájl releváns sorainak formátuma: Herczeg Vilmos (AB4PQ7)


248

HTML vizsgalap – II. ●

Megoldaó s:

●

●

open(BE, "nevsor.html"); while($sor=) { chomp($sor); if ($sor=~/28%\">(\w+)\b.*$([A-Z0-9]{6})$/) { ($vez, $neptun)=($1, $2); print "$vez ($neptun)\n"; } } close(BE); A reguláris kifejezésben azt használtuk ki, hogy a név mindig egy fix elem után kövezkezik, illetve hogy a Neptun kód zárójelben van és csak nagybetűket és számokat tartalmazhat. A reguláris kifejezésben a \( a zárójel karaktert a ( pedig a zárójelezés műveletét jelenti.


249

Verziószámok XML-ből – I. ●

Feladat: ●

●

●

Keressük ki a megadot verziójú szervereket egy XML fájlból és írjuk ki az adatait. A verziószámot a billentyűzetről kérjük be. Az serverlist.xml tartalmazza a bemenő adatokat. Az XML fájl formátuma: <server name="foo" osname="linux" osversion="2.0.34">
10.0.0.103

10.0.1.103
<server name="bar" osname="beos" osversion="4.0">
4.4.4.4
<server name="flow" osname="sunos" osversion="2.0.34">
193.6.33.202

192.168.1.6

10.5.0.7


250

Verziószámok XML-ből – II. ●

Megoldaó s: $ver=<>; chomp($ver); open(BE, "serverlist.txt"); while($sor=) { chomop($sor); # Ide kerül majd a feldolgozás. } close(BE);


251

Verziószámok XML-ből – III. ●

Megoldaó s (folytataó s):

}

if ($sor=~/<server/) { if ($sor=~/name=\"([^"]*)\"/) { $name=$1; } if ($sor=~/osname=\"([^"]*)\"/) { $osname=$1; } if ($sor=~/osversion=\"([^"]*)\"/) { $osversion=$1; } if ($osname eq $ver) { print $osname."\n"; print "\tversion: ".$osversion."\n"; print "\tserver name: ".$name."\n"; }


252

Operációs rendszerek Gyakorlat

Recommend Documents