Open Archives Initiative

Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Tájékoztatási intézmények és eszközök itthon és külföldön

Dr. Sipos Anna Magdolna PhD, egyetemi docens

Open Archives Initiative - nemzetközi és magyar eredmények -

Lollok Andrea informatikus könyvtáros MA-L. II/1. évf. Pécs, 2011.

1.

Az Open Acces Initiative létrejöttének okai és stratégiája

Az internet, és az ennek nyomán kialakult új technológiák forradalmasították a tudományos publikációk útját is, lehetővé vált a nyomtatott folyóiratok online elérése. A tudományos kutatások jelentős részét szerte a világon közpénzből finanszírozzák, ugyanakkor a kutatások eredményeit hitelesen és naprakészen közlő folyóiratok piaci alapon működő kiadók kezében összpontosulnak. A kiadás sokmilliárdos üzletté vált, ez hihetetlen mértékben megdrágította a hozzáférést. A szintén közpénzből támogatott könyvtárak egyre kevésbé tudtak megfelelni információszolgáltatási alapfeladatuknak, mert egyre kevesebb folyóiratot tudtak beszerezni, a bennük közölt tudományos eredmények jelentős része pedig ismeretlen „holt anyag”-gá vált, mert nem jutnak el a felhasználókhoz. Az elektronikus publikálás sem oldotta meg a problémát, mivel a kiadók - profitjuk fenntartása érdekében különböző akadályokat gördítettek az online kiadás útjába. A 2000-es évek elejére a tudományos élet szereplői egyre inkább felismerték a helyzet tarthatatlanságát, és összefogást, alternatív megoldásokat sürgettek a kiadók monopóliumának megszüntetésére. Az Open Acces Initiative (OAI), magyarul Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés elnevezésű program lényege és célja a tudományos publikációkhoz való szabad hozzáférés biztosítása bárki számára. A nyílt hozzáférés nem egyenlő az ingyenességgel, hiszen a feldolgozás és az elérhetőség biztosítása költségekkel jár. A finanszírozás legelterjedtebb módja ebben az esetben az intézményi tagsági díj, vagyis a kutatók anyaintézménye fizeti ki a publikálás költségeit. A kutatók teljes szövegű adatbázisban, repozitóriumban helyezik el kutatási eredményeiket amelyek lehetnek bírálat nélküli preprintek vagy lektorált postprontek -, az archívum pedig szabadon elérhetővé teszi ezeket. A mozgalom megszületése óta folyamatosan nő azoknak az intézményeknek és projekteknek a száma, melye csatlakoznak a kezdeményezéshez. A program életrehívója és koordinátora az Open Archives Initiative1, vagyis a Nyílt Archívum Kezdeményezés.

1

Open Archives Initiative: http://www.openarchives.org

1

2.

A kezdeményezés megszületésének jelentősebb állomásai

2.1. ArXiv (1991) A kezdeményezés szülőatyjának Paul Ginsparg-ot tekinthetjük, aki 1991-ben a Los Alamos-i Nemzeti Laboratóriumban létrehozta az ArXiv nevű preprint-gyűjteményt, amely a fizikai kutatások lektorálás nélküli publikációit tartalmazta. Az archívum ma is működik2, 2001-ben átköltözött a Cornell Egyetemre. A gyűjtemény önkéntes beküldésen és nyílt hozzáférésen alapul, jelenleg a fizika, matematika, statisztika és számítástechnika témaköreit öleli fel. 2.2. Eprints (1997) Hernád István (Stevan Harnad), a Princeton Egyetem professzorának nevéhez fűződik az első, internetes lektorált folyóirat, a Psycholoquy megindítása 1990-ben. Ezt követően 1997-ben hozta létre a kognitív tudományok e-archívumát, a Cognitíve Sciences Eprints Archive3-ot. Hernád kezdetektől a nyílt hozzáférés élharcosa, javaslatai jelentősen hozzájárultak a mozgalom létrejöttéhez. Elképzelése szerint a tudósoknak preprintjeiket egy archívumban kellene tárolniuk, melyeket a publikálás után sem vonnának vissza, a szerzői jog a kutatóé maradna, a költségeket pedig a kutatás költségvetésébe javasolja beépíteni. 2.3. Santa Fe Konvenció (1999) A csatlakozó szervezetek a Nyílt Archívum Kezdeményezés összejövetelén, 1999-ben a Santa Fe Konvenció keretében állapodtak meg az archívumok kölcsönös kereshetőségéről. A megállapodás tartalmaz egy technikai vázat is, amelynek teljesítése révén lehetővé válik az e-print archívumokban tárolt adatok széleskörű hozzáférhetősége. Az interoperabilitást metaadatgyűjtő protokoll, az OAI-PMH biztosítja.

2 3

http://arxiv.org/ Bővebben: http://users.ecs.soton.ac.uk/harnad/

2

2.4. Budapest Open Access Initiative (BOAI) - Budapest Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés (2002) Az Open Access-mozgalom egyik mérföldköve a Budapesti Nyilatkozat, amely egyesítette az addig szétszórtan és különböző neveken működő kezdeményezéseket. A közzétett felhívás két, egymást kiegészítő stratégiát fogalmaz meg: saját archiválás teljes szövegű repozitóriumban, valamint alternatív, online folyóiratok megjelentetése, nyílt hozzáféréssel, ahol a szerzői jog a kutatónál marad, a cikkfeldolgozás költségeit pedig elsősorban intézményi tagsági díjakból finanszírozzák. A Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute) 2002 februárjában hároméves programot indított útjára, melynek célja a szakcikkekhez való ingyenes hozzáférés biztosítása az interneten, vagyis a kutatók eredményeiket korlátozás nélkül közzétehessék. A pojektre hárommillió dollárt adományozott Soros György. A Nyílt Társadalom Intézet olyan alapítványi hálózat, melyet 1993-ban hozott létre Soros György, célja a demokratikus átmenet segítése a posztkommunista és a fejlődő országokban. A Soros Alapítvány több mint 60 országban van jelen, a társadalom különböző szegmenseiben, a civilszférában és a gazdasági életben. 2.5. Bethesda Nyilatkozat (2003) A marylandi találkozón, 2003 áprilisában született a Bethesda Nyilatkozat, amelyben minden érintett - kutatóintézetek, tudósok, kiadók, közgyűjtemények, könyvtárosok - garanciát vállalt, hogy elősegíti a gyors és hatékony átmenetet a nyílt hozzáférésű publikáció és tudományos kommunikáció felé. 2.6. Berlini Nyilatkozat (2003) A Berlini Nyilatkozatot a világ számos egyeteme, kutatási intézménye és finanszírozó testülete írta alá. Számoltak azzal is, hogy a nyílt hozzáférésű publikálásra való áttérés jogi és pénzügyi vonatkozásban is jelentős változásokat indukál. Ezeket a találkozókat azóta is minden évben megrendezik, hogy a felmerülő kérdéseket, feladatokat tisztázzák4.

Bővebben lásd: Harnad, Stevan: A szabad hozzáférésről szóló Berlini Nyilatkozat megvalósítása. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 52. évf. 2002/4. sz. 4

3

3.

Az OAI működési elve

Az OAI olyan digitális archívum kialakítására törekszik, melynek lényege a protokoll vagyis jelen esetben az OAI-PMH -, valamint az adat- és szolgáltatás funkciók elválasztása egymástól. Az OAI-PMH a Dublin Core metaadat leíró szabványra épül. A Dublin Core az egyik legismertebb törekvés az elektronikus formában elérhető dokumentumok, források és szolgáltatások leíró adatainak szabványosítására, visszakereshetőségük megkönnyítésére. Az adatszolgáltatók szabványok alapján állítják elő és tartják karban a tartalmakat leíró információkat, a metaadatokat. Az OAI-elv szerint a tartalom az adatszolgáltatók birtokában marad, azonban a tartalmakat leíró adatokat meg kell nyitni a szolgáltatást végző számára. Vagyis a szolgáltatás-ellátó csak a metaadatokat gyűjti be, a

tartalmat nem.

A protokollgazda pedig jelen esetben a szabványosítási szervezet, amely koordinálja, felügyeli a metaadat- és tartalom-digitalizálás, illetve a továbbítás szabályait. A felhasználó egy adott szolgáltatási pont központi adatbázisában keres, így a folyamat gyorsabb, másrészt a tényleges digitális tartalmak az adatszolgáltató szerverén maradnak. Amikor a felhasználó a keresés eredményeképpen eljut a leíró rekordhoz, vagyis a metaadathoz,

egy URL által az adatszolgáltató helyi szerverére léphet, ahol a tényleges

dokumentumot találja.

4.

Jelentősebb nemzetközi OAI-projektek

4.1. SPARC A SPARC5 (Scholarly Publishing and Academic Resources Coalition), az OAI mellett a legjelentősebb együttműködés, hozzávetőleg 200 szervezet tagja, székhelye Washingtonban található. Elsősorban a műszaki és orvosi publikációk hozzáférhetővé tételével foglalkozik, a kereskedelmi kiadóknál megjelenő periodikákkal szemben kínál alternatív online folyóiratokat. Európai változata6 is működik.

5 6

SPARC: http://www.arl.org/sparc/ SPARC Europe: http://www.sparceurope.org/

4

4.2. E-LIS Az E-LIS7 (Eprints for Library and Information Science) a könyvtár- és információtudomány nyílt archívuma, mely 2003 óta működik. Gondozását a spanyol kulturális minisztérium látja el, az olasz CILEA szerverén fut, és az angliai Eprints szoftverét használja, tehát minden szempontból nemzetközi projektről beszélhetünk. A könyvtáros közösség számára szabadon elérhető, teljes szövegű adatbázis. A párbeszéd nyelve angol, de bármely nyelven fel lehet tölteni anyagot, ajánlott egy angol nyelvű kivonat csatolása. 4.3. PLoS A 21-ben létrejött San Francisco-i PLoS (Public Library of Science) résztvevői vállalták, hogy nem publikálnak olyan tudományos folyóiratban, amely az első közlés után fél év elteltével nem teszi ingyenesen hozzáférhetővé az ott megjelent tanulmányokat. A PLoS elnöke Harold E. Varmus, aki a PubMedCentral nevű ingyenes országos orvosi adatbázis 2000-ben történt megnyitásában is kulcsszerepet játszott. A PLoS8 indította el az első nyílt lektorálású folyóiratot, a

természet- és orvostudományi témákkal foglalkozó PLoS ONE-t. 4.4. eScolarsip Az University of California Press és a California Digital Library együttműködése9 révén többszáz monográfia érhető el elektonikusan, részben korlátozás nélkül, részben az egyetemi rendszeren belül. A projekt során figyelemmel kísérik azt is, hogy a szabad hozzáférés mennyiben befolyásolja a nyomtatott változatok eladását. Az eddigi tapasztalatok szerint az online elérés nincs különösebben negatív hatással a nyomtatott példányok forgalmára. 4.5. KOPS A német Konstanz Egyetem repozitóriuma, a Konstanzer Online Publications System10 preprintek, tudományos cikkek, oktatási anyagok teljes szövegű elérését biztosítja. E-LIS: http://eprints.rclis.org/about.html PLoS: http://www.plos.org 9 eScolarsip: http://escholarship.org/ 10 KOPS: http://kops.ub.uni-konstanz.de/index.php?la=en 7 8

5

4.6. OLAC Az Open Language Archives Community11 21 nyelvi-nyelvészeti archívum anyagának közös szolgáltatója. 4.7. BioMed Central A 2000-ben alapított BioMed Central12 (BMC) az e-folyóiratok egyik legismertebb, független kereskedelmi kiadója. Nyílt hozzáférésű rendszer, peer review alapján működik, a szerzői jog a szerzőnél marad. A cikkek html és pdf formában azonnal letölthetők – cikkenként 200 letöltés történik havonta átlagosan. Bevételük a cikkfeldolgozási díjból származik, amely 500 USD publikált cikkenként. Ugyanakkor működik az intézményi tagsági rendszer is, fejlődő országoknak pedig jelentős könnyítést engedélyeznek. Már közel 100 egyetem a tagja, köztük a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. A többtucatnyi BMCfolyóirat cikkeit az NIH dokumentumtárában, a PubMed Centralban archiválják. 4.8. DOAJ - Directory of Open Access Journal A svédországi Lund Egyetem Könyvtára 2003-ban nyitotta meg a Nyílt Hozzáférésű Folyóiratok Adatbázisát. A DOAJ13 teljes szövegű, minőségellenőrzött folyóiratokat gyűjt a tudomány minden területéről, bármely nyelven jelenjen is meg. Jelenleg mintegy 7400 folyóiratot és közel 738000 cikket tartalmaz. 4.9. OpenDOAR A Directory of Open Access Repositories14 a nyílt hozzáférésű dokumentumokat tartalmazó archívumok címtára. A projekt a Nottinghami Egyetem (Nagy-Britannia) és a Lund Egyetem (Svédország) közös szervezésében működik. Magyarországról jelenleg 12 adattár van regisztrálva15, ebből 5 a Közép-Európai Egyetemről (CEU).

OLAC: http://www.language-archives.org/ BioMed Central: http://www.biomedcentral.com 13 DOAJ: http://www.doaj.org 14 OpenDOAR: http://www.opendoar.org/ 15 Részletesen lásd: http://www.opendoar.org/find.php?cID=97&title=Hungary 11 12

6

4.10. SEPB A Scholarly Electronic Publishing Bibliography16, az elektronikus tudományos publikálás bibliográfiája, 1996 óta jelenik meg a Houston Egyetem Könyvtárának összeállításában. 4.11. DRIVER Az Európai Unió 6. és 7. keretprogramjában17 több OAI-projekthez nyújt támogatást. A DRIVER (Digital Repository Infrastructure Vision for European Research) európai repozitóriumhálózat kifejlesztésére irányul. Nem konkrét digitális szoftver, inkább olyan infrastrukturális alap, amely a bonyolult technológia használhatóságát teszi lehetővé a kutatók számára. Elsőként öt európai ország (Anglia, Németország, Franciaország, Hollandia és Belgium) már működő nyílt archívumainak összehangolását valósítja meg, majd fokozatosan bekapcsolja az Európában fellelhető többi repozitívumot is. A 2. szakasz már 13 partner együttműködéséről szólt.18 A DRIVER keresőszolgáltatásával jelenleg 38 ország 295 archívumának 3,5 millió tudományos dokumentuma érhető el.

4.12. Europeana 2008 végén valósult meg az egyik legújabb, nagyszabású kezdeményezés, az Európai Digitális

Könyvtár19,

amely

a

könyvtárakban,

múzeumokban,

kutatóintézetekben,

archívumokban felhalmozott európai kulturális javak eléréséhez hivatott közös felületet biztosítani. A tervek szerint 2015-ig - a jelenlegi közel 20 millióhoz képest - 30 millió digitalizált dokumentum kerül be az adattárba, ebből Magyarország részéről 417 000 az előirányzott cél, mely az induláskor 6000 dokumentumból állt. A projektnek 6 magyar közreműködője van: az OSZK, a NAVA, az NDA, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Rádió Archívuma és a Magyar Nemzeti Filmarchívum. Az Europeananak számos részprojektje van, köztük az Athena, amely a közös szabványosítást segíti, vagy az Europeana Local, amely a helyi és regionális digitális tartalmak elérhetőségét célozza. SEPB: http://digital-scholarship.org/sepb/sepb.html Az EU 7. Keretprogramról bővebben: http://ec.europa.eu/research/fp7/pdf/fp7-brochure_hu.pdf 18 DRIVER-portál: http://www.driver-repository.eu 19 Europeana: http://www.europeana.eu/portal/ 16 17

7

5.

Az OAI-kezdeményezés hazai megvalósulása

A hazai OAI20 történetének eddigi legnagyobb sikere a 2002-ben közzétett BOAI volt, melyről az előző pontban már szó esett. A magyarországi intézmények közül a kezdeményezés legmarkánsabb képviselői a Neumann-ház, a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, a Nemzeti Digitális Adattár, az MTA SZTAKI. 5.1. DEA A Debreceni Egyetem Elektronikus Archívumának21 létrehozása tanszéki kezdeményezésre indult. A rendszer alapja a DSpace nevű nyílt forrású szoftver, mely központilag gondozza a kutatási anyagokat. A rekordok leírása a Dublin Core alapján történik, csak három mező kitöltése - cím, nyelv, beadás dátuma - kötelező, a többi opcionális. A feltölthető dokumentumok körét alkotják a hallgatói dolgozatok, Phd dolgozatok, oktatási segédletek, digitalizált anyagok, kutatási eredmények. Az adatbázis egy része - hasonlóan több más egyetemi tárhelyhez - csak az egyetemi oktatók és hallgatók számára hozzáférhető. 5.2. SOTE A Semmelweis Orvostudományi Egyetem22 egyedülálló helyet foglal el a hazai felsőoktatásban és tudományos kutatásban. Több nemzetközi OAI-projektben vesz részt, különösen fontos a BioMed Central-ban való jelenléte. Az intézményi tagság fejében az egyetem munkatársai ingyenesen publikálhatnak a kiadó mintegy 300, bárki által hozzáférhető orgánumában. 5.3. Neumann-ház A Neumann-ház23 az első között volt Magyarországon, ahol az OAI-elv érvényesült. Sokrétű tevékenységére itt nem térek ki, mert más dolgozat tárgyát képezi.

Magyar Open Access portál: http://www.open-access.hu/ DEA: http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/ 22 SOTE Könyvtára: http://www.lib.sote.hu 23 Neumann-ház: http://www.neumann-haz.hu/ 20 21

8

5.4. NDA A Nemzeti Digitális Adattárat24 az Informatikai és Hírközlési Minisztérium hozta létre 2003-ban, hogy a magyar nyelvű kulturális online tartalmak hozzáférést biztosítson. Hazai területen az egyik leggyorsabban fejlődő, a tartalmakat tematikus csoportokban gyűjtő dokumentumtár. Az NDA-hoz önkéntesen csatlakozó könyvtárak, archívumok, múzeumok alkotják a metaadat-szolgáltatók körét. Az elektronikus tartalomról az adott dokumentumtípusnak megfelelő leírást készítenek. Az NDA ezeket a rekordokat gyűjti össze és tárolja. A felhasználók ebben az rekord-adatbázisban kereshetnek, s a találati listában megjelenő linkre kattintva közvetlenül elérhetik az adatgazdák által szolgáltatott tartalmat. A dokumentumokat és azok minőségét az adatgazdák biztosítják, ezekért felelősséget az NDA nem tud vállalni.

5.5.

MTA SZTAKI - HEKTÁR és az NDA@SZTAKI

A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet25 az ország legnagyobb informatikai kutatóintézete. 1973-ban két kutatóintézet, a Számítástechnikai Központ és az Automatizálási Kutatóintézet egyesüléséből jött létre, majd 1998-ban egyesült az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézetével. A HEKTÁR az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályán futó projekt. Célja a Nyílt Archívum Kezdeményezés keretéven összekapcsolni a magyarországi digitális könyvtárakat, illetve ezek tartalmát a nemzetközi OAI hálózatban láthatóvá tenni. A HEKTÁR projekt társrésztvevője a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár). A projekthez később csatlakoztak a HunTéka könyvtári rendszer fejlesztői is. A HunTéka rendszerhez készült egy modul, ami az OAI csatlakozást biztosítja. Ennek segítségével a programot használó könyvtárak katalógusai bevonhatók lesznek a központi OAI szerveren megvalósítandó közös keresésbe. A HEKTÁR projekt befejeződött, a szolgáltatást átirányították a fejlettebb NDA@SZTAKI szolgáltatáshoz, amely 2004 júniusa óta működik.

24 25

NDA: http://nda.hu MTA SZTAKI: http://www.sztaki.hu/

9

5.6. NAVA A Nemzeti Audiovizuális Archívum – A magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány archívum, amely az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorait gyűjti, tárolja, feldolgozza, és az így létrejövő adatbázisban keresési és megtekintési lehetőséget biztosít. Részletesebb ismertetésétől eltekintek, mert Nagyné Simon Csilla az előző félévben, egy másik tantárgy keretében remek, mindenre kiterjedő programbemutatót tartott a NAVA-ról.

5.7. A tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés magyarországi irodalmának bibliográfiája Végezetül - de utolsósorban - egy olyan projektről essék szó, amelyet Jászberényben üzemeltetnek, de jelentősége természetesen túlmutat szűkebb pártiám határain. A Szent István Egyetem

Alkalmazott

Bölcsészeti

és

Pedagógiai

Kar

Jászberényi

Kampuszának

Könyvtártudományi Tanszékén gondozzák a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférés magyarországi irodalmának bibliográfiáját26, mely Koltay Tibor és Tóth Erika szerkesztésében készül. A munka 2005-ben indult, az első változatban még csak 47 tétel szerepelt. Jelenleg több mint 120 tételt tartalmaz, és folyamatosan bővítik. Ez a szám még igen kicsi, de a téma jelentősége és a hazai OAI jövője szempontjából fontos a bibliográfia megléte. 6.

Záró gondolatok

Eredeti szándék szerint néhány projekt nyitólapja tette volna informatívabbá, színesebbé a dolgozatot, azonban az OAI-kezdeményezéseknek oly bőséges kínálata áll rendelkezésre, hogy terjedelmi okokból inkább a minél több lehetőség bemutatására - vagy legalább megemlítésére - törekedtem. Szerencsére már hazánkban is számos Open Acces program indult be, nem is állt módomban mindegyiket számbavenni. Úgy vélem, a tudományos kommunikációban, a kutatási eredmények publikálásában a nyílt forráskódú kezdeményezés forradalmi jelentőségű, a széleskörű hozzáférhetőség biztosításában a jövő záloga. Egyre több tudós, intézet, egyetem fog csatlakozni, mert felismerik, hogy a haladáshoz kölcsönös érdekük a képzésben, kutatásban, a tudományos életben való együttműködés, és a produktumok mindenki számára elérhetővé tétele. 26

Bibliográfia: http://www.abk.szie.hu/?q=node/228

10

Felhasznált források

Bánhegyi Zsolt : Fókuszban a tudományos publikálás : uniós helyzetkép. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 53. évf. 2006/9. sz. - p. 429-436. Bánhegyi Zsolt : Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés (Open Acces Initiative) - Kitekintés és körkép. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 50. évf. 2003/6-7. sz. - p. 236-249. Dajkó Pál : Az európai digitális könyvtár, az Europeana. In: IT Café, 2008. 11. 20. http://itcafe.hu/hir/nyomtatobarat/europeana_prototipus.html

Erway, Ricky (tömörít. Kovácsné Koreny Ágnes) : Az Europeana az Egyesült Államokból nézve. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 57. évf. 2010/2. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5269&issue_id=512 Karácsony Gyöngyi : DRIVER: A 21. század kutatási infrastruktúrája Európában. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 57. évf. 2010/7. sz. http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5352&issue_id=517 Koltay Tibor - Tóth Erika : A tudományos publikációkhoz való szabad hozzáférés irodalma Magyarországon. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 53. évf. 2006/3. sz. p. 128-142. Székely Levente : Egy lépéssel előbbre a digitális tudományos világban. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 54. évf. 2007/1. sz. p. 41-44. Virágos Márta : Tudományos tartalmak a digitális térben. Az Open Acces eszméje és hazai megvalósítása. http://193.224.76.4/download/konyvtar/kepek/konferencia/deenk_viragos_marta.pdf Virágvölgyi István : Open Access Initiative. In: iNapló, 2005. október 6. http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/inter-halozati-jelensegek/171-open-access-initiativeVoncsina Laura : Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés - Új paradigma a tudományos kommunikációban [Szakdolgozat]. - Szeged : SZTE BTK, 2007. http://mek.niif.hu/05100/05190/html/index.htm Yiotis, Kristin : A nyílt hozzáférés kezdeményezés : a tudományos kommunikáció új paradigmája. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 53. évf. 2006/3. sz. - p. 141-142.

11