OM-azonosító: Készítette: Hujber Jánosné óvodavezető. Hatálybalépés napja: szeptember 1

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM-azonosító: 036785

Készítette: Hujber Jánosné óvodavezető Hatálybalépés napja: 2013. szeptember 1.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI

ALAPJA Meghatározza a Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde, mint közoktatási intézmény külső és belső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Megalkotása a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és óvodapedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. tv és módosításai 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet 26/1997. (IX.3) NM- rendelet az óvoda egészségügyi ellátásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. tv. /Kjt./ és annak módosításai

2

A

1.2.

SZERVEZETI

ÉS

MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZAT

ELFOGADÁSA,

JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE Jelen szervezeti és működési szabályzatot a szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a vezetői irodában – munkaidőben-, valamint az intézmény honlapján. Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, közalkalmazottaira, az óvodába járó gyermekek közösségére és szüleikre. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Az SZMSZ-t az óvoda vezetője készíti el és a nevelőtestület fogadja el. Az SZMSZ elfogadása előtt be kell szerezni az óvodai szülői szervet véleményét. A szabályzat azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

1.3. AZ SZ. M. SZ. FELÜLVIZSGÁLATA 

Ha az óvoda működési rendjébe változás történik



Ha a jogszabály előírja

3

2. AZ INTÉZMÉNY ÁLATALÁNOS JELLEMZŐI 2.1. AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐI Az intézmény neve:

Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde

Székhelye:

Sümeg, Rendeki utca 1.

Alapító neve, címe:

Sümeg Város Önkormányzata 8330 Sümeg, Béke tér 7.

Intézmény típusa:

óvoda

Felügyeleti szerve:

Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testüle Sümeg, Béke tér 7.

Intézmény működési köre:

Sümeg

Az alapító okirat száma és kelte:

337/2008. (VIII. 12.) határozat alapján

PIR száma:

664981

Szervezeti kerete:

Szervezetileg önálló jogi személyként működő alapfokú nevelési-oktatási intézmény. Munkáját az óvodavezető irányítja, munkáltatói jog gyakorlásával.

Gazdálkodási jogköre:

Az intézmény részben önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel

rendelkező

költségvetési

szerv,

gazdálkodásának bonyolítását a Sümeg Város Polgármesteri Hivatal, mint önállóan gazdálkodó Költségvetési szerv látja el.

4

Alaptevékenysége:

851020

Óvodai nevelés

Alaptevékenységen belüli szakfeladat:

851013

Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás

889101

Bölcsődei ellátás

562912

Óvodai intézményi étkeztetés

562917

Munkahelyi étkeztetés

851011

Óvodai nevelés, ellátás

851012

Sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

óvodai

nevelése, ellátása 856013

Fejlesztő felkészítés

8556099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

889101

Bölcsődei ellátás

889108

Gyermekek egyéb napközbeni ellátása

889109

Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatások

890111

Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok

890442

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

890443

Egyéb közfoglalkoztatás

841907

Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szervekkel

Kiegészítő tevékenységet az intézmény nem végez 2010. január 1-től érvényes

5

Gyermekcsoportok száma:

8 óvodai +1 bölcsődei csoport beintegrált

Maximálisan felvehető gyermeklétszám: 200 fő A bölcsődébe maximálisan felvehető gyermekek száma: 12 fő

A bélyegzők lenyomata:

2. 2. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK KINEVEZÉSI, MEGBÍZÁSI RENDJE Az intézmény vezetőjét Sümeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete bízza meg határozott időre. Az óvodavezető az intézmény dolgozói felett munkáltatói joggal rendelkezik.

2. 3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI ALAPDOKUMENTUMAI A Törvényes működést az alábbi – hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg. 

Alapító Okirat



Pedagógiai Program



A bölcsődei gondozás – nevelés szakmai programja



Az óvoda éves pedagógiai munkaterve



Továbbképzési terv



SZMSZ 6



Házirend



Közalkalmazotti Szabályzat



Gyakornoki Szabályzat



Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzat

2. 3. 1. Alapító Okirat Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az alapító okiratot a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja.

2.3.2. Az óvoda Pedagógiai Programja Az intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő munka szakmai alapjait. Az óvoda pedagógiai programja meghatározza: 

Az óvoda nevelési alapelveit



Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermekek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését.



A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet.



A

szülő,

a

gyermek,

az

óvodapedagógus

együttműködésének

formáit,

továbbfejlesztésének lehetőségeit. 

Nemzeti etnikai kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat.



A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését.



A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet.



Az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket.



A gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket.



A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéket. 7

2.3.3. Az óvoda éves pedagógiai munkaterve Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programját alapul véve tartalmazza a nevelési célokat, feladatokat és a megvalósításukhoz szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidő megjelölésével. Az éves munkatervet az óvodavezető készíti el, a nevelőtestület fogadja el a tanévnyitó nevelési értekezleten. Az intézményvezetőnek ki kell kérni az óvoda szülői szervezetének, valamint a fenntartónak a véleményét is.

2.3.4. Továbbképzési terv Tartalmazza az óvodapedagógusok kötelező továbbképzését éves lebontásban.

2.3.5. Házirend A köznevelésről szóló törvény 25.§-a alapján az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg.

2.3.6. Gyakornoki Szabályzat Részletesen a szabályzatban olvasható: A Gyakornoki Szabályzat célja, hogy meghatározza a gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelményeket, a gyakornok és a szakmai vezető (mentor) feladatait, a gyermekek követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendet, a gyakornok számonkérésének feltételeit a gyakornoki minősítés különös szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

8

2.3.7. Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzat A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény és végrehajtási rendelete alapján az intézmény nyilvántartásával összefüggő legfontosabb adatvédelemmel, adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos intézményi követelményeket tartalmazza. Az SZ. M. SZ. melléklete.

2.3.8. A bölcsődei gondozás-nevelés szakmai programja Tartalmazza a bölcsődei gondozás – nevelés feladatait, célkitűzéseit.

2.4. A KIADOMÁNYOZÁS RENDJE Az óvoda nevében aláírásra és körbélyegző használatára az óvodavezető jogosult. Kiadományozza az óvoda működésével összefüggő jelentéseket, beszámolókat, terveket, hatáskörébe a tartozó belső szabályzatokat és utasításokat, felterjesztéseket és egyéb tájékoztatókat. Kiadományozza a társ intézmények vezetőinek: az általános iskolák igazgatóinak, pedagógiai szakszolgálat vezetőjének, gyermekjóléti szolgálat vezetőjének, védőnői szolgálatnak szóló leveleket. Az óvodai szakvéleményeket. Az óvoda belső használatára készült jegyzőkönyveket, határozatokat, nevelőtestületi és szülői tájékoztatókat. Az óvodavezető távollétében, illetve akadályoztatása esetén, a óvodavezető-helyettes jogosult az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat kiadományozni. A kiadományozásról köteles beszámolni az óvodavezetőnek. A hosszú bélyegző használatára az óvodavezetőn kívül az óvodavezető-helyettes és az óvodatitkár jogosult.

9

2.5.

AZ

ELEKTRONIKUS

ÚTON

ELŐÁLLÍTOTT

PAPÍRALAPÚ

NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSITÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK RENDJE Az elektronikusan előállított, kinyomtatott nyomtatványokat az intézmény körbélyegzőjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A KIR rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az óvodavezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során kinyomtatott és az óvodavezető által hitelesített dokumentumok, iratok, irattári elhelyezésre kerülnek: Az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása Az alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések Az óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések OSAP jelentés Az alkalmazottak és gyermekek listája (október 1-jei állapot)

2.6. AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETÉNEK SZABÁLYAI Az óvodát az óvodavezető jogosult képviselni. Jogkörét szóban és írásban átruházhatja. Az óvoda képviselete során az óvoda értékeit közvetítve, az etikai utasításban meghatározott viselkedési és megjelenési előírásoknak megfelelően kell eljárni.

10

3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETÉNEK FELÉPÍTÉSE

ÓVODAVEZETŐHELYETTES

ÓVODAPEDAGÓGUSOK

ÓVODAVEZETŐ BÖLCSŐDEI SZAKMAI VEZETŐ DAJKÁK

ÓVODATTIKÁR

11

GONDOZÓNŐ

3.1. AZ ÓVODAVEZETŐ ÉS FELADATKÖRE Az óvoda élén az óvodavezető áll - a Nemzeti a Köznevelési Törvény előírása alapján - az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a Nemzeti Köznevelési Törvény az óvoda belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg. Kötelező óraszáma: heti Munkaideje:

8 óra

heti 40 óra

3.1.1. Az óvodavezető feladatai 1. Pedagógiai 2. Munkaügyi 3. Gazdálkodási 4. Tanügy igazgatási 5. Szervezési 6. Külső kapcsolattartás

3.1.2 Az óvodavezető felelős 

Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért.



A takarékos gazdálkodásért.



A rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért.



Az óvodatitkár munkájának irányításáért és ellenőrzéséért.



A pedagógiai munkáért.



A nemzeti és óvodai ünnepek méltó megünnepléséért.



Az óvoda ellenőrzési, minőségbiztosítási rendszerének működéséért.



A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért.



A gyermekbalesetek megelőzéséért.

12



A pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért.



A döntések végrehajtásának megszervezéséért és ellenőrzéséért.



A nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért.



A pedagógiai munkát közvetlenül segítő és egyéb alkalmazottak munkájának irányításáért és ellenőrzéséért.



A bölcsődei csoport szakszerű működéséért.



A munkavállaló érdekképviseleti szervekkel való együttműködéséért.



A külső szervekkel való kapcsolattartásért.



A Szülői Szervezettel való kapcsolattartásért.



A kötelezettségvállalási, munkáltatói jogkör gyakorlásáért.



Az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.



A jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartásáért, a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben.



Az

intézmény

külső

szervek

előtti

teljes

képviseletéért,

azon

lehetőség

figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyben eseti, vagy állandó megbízást adhat. 

A jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott – feladatok ellátásáért.



Évente a vagyonnyilatkozat-tételére, melyet a fenntartónak átad.

3.1.3. Az óvodavezető által átadott feladat-és hatáskör Az óvodavezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: Az óvodavezető helyettes számára: Az alkalmazottak szabadságának vezetése, illetve a szabadságolás rendjének meghatározása. Az alkalmazottak munkaidő beosztásának jogát. A szülői szervezettel való kapcsolattartás. 13

A dajkák munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése. A gyermekvédelmi feladatok végrehajtásának ellenőrzése. A munkaidő nyilvántartások ellenőrzése, igazolása

3.2. AZ ÓVODAVEZETŐ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAINAK FELADAT ÉS HATÁSKÖRE Az óvodavezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. A közvetlen munkatársak: óvodavezető-helyettes óvodatitkár Óvodavezető-helyettes 

Az óvodavezető távollétében teljes felelősséggel ellátja a vezetői teendőket, felelős az egész intézményért, gyakorolja az összes vezetéssel kapcsolatos pedagógiai munkáltatói, ügyviteli, gazdálkodási feladatokat. A vezető tartós akadályoztatása esetén aláírási joga van.



A vezető-helyettes tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi a telephelyen.



Szervezi és irányítja a technikai személyzet munkáját.



Segíti az óvodapedagógus nevelő-oktató munkáját.



Közreműködik a döntések előkészítésében, tervezésében, végrehajtásában.



Vezeti, naprakészen nyilvántartja az alkalmazottak szabadságát.



Végrehajtja azokat a feladatokat, amelyeket a vezető a hatáskörébe utal.



Segíti a Szülői Szervezet működését.



Házi továbbképzéseket szervez.



Elkészíti a munkarendet és a helyettesítések rendjét.



Munkaideje heti 40 óra Kötelező óraszáma 22 óra, melyet a saját csoportjában köteles letölteni. A 22 órán túli munkaidejében az óvodavezetővel vagy az óvodatitkárral, a munkaköri leírása szerint végzi vezetői feladatait.

14

Óvodatitkár Az óvodatitkár munkáját a munkaköri leírás alapján végzi, a titoktartási kötelezettség betartásával.

KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁJA A vezető és helyettese az intézménnyel kapcsolatos feladataikat és a felmerülő problémákat hetenkénti (szükség szerint napi) rendszerességgel megbeszélik és az intézkedésre vonatkozóan határoznak.

3.3.1. Az óvodavezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az óvodavezető távollétében a vezetői teendőket az óvodavezető-helyettes látja el. 

Az óvodavezető helyettes hatásköre az óvodavezető helyettesítésekor- saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett- az azonnali intézkedéseket igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az óvodavezető döntési és egyéb jogait részben vagy egészen átruházhatja az óvodavezető helyettesre, az óvodavezetés vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az óvodavezető helyettes felhatalmazását.



Abban az esetben, ha a helyettes is távol van az intézményből, a helyettesítést a Közalkalmazotti Tanács elnöke, illetve a leghosszabb közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező óvodapedagógus végzi.



A csoportban dolgozó óvodapedagógus helyettesítését elsősorban a közvetlen munkatársa végzi.



Hosszantartó hiányzás esetén, arányosan oszlik meg a munka az óvodapedagógusok között. 15



Helyettesítés esetén a következő szempontok érvényesülnek:

-

váltótárs

-

önkéntesség

-

egyenletes terhelés

-

családi háttér

3.4. A KIBŐVÍTETT ÓVODAVEZETŐSÉG TAGJAI 3.4.1. Az óvodavezető munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.  óvodavezető  óvodavezető-helyettes  Közalkalmazotti Tanács elnöke, esetlegesen tagjai  mentor  Szülői Szervezet elnöke (esetlegesen) 3.4.2. Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az intézmény vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. A Közalkalmazotti Tanács és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a K.T. elnöke és az óvodavezető feladata. 3.4.3. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult.

16

3.5. AZ ÓVODA ALKALMAZOTTAI Az óvoda alkalmazottai a köznevelési törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvodában alkalmazottak köre: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, óvodapedagógusok. A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: a dajkák, az óvodatitkár és egyéb kisegítő alkalmazottak köre (konyhás, udvaros). Munkájukat titoktartási kötelezettség betartásával végzik.

4. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

4.1. AZ ÓVODAKÖZÖSSÉG Az óvoda közösségét az óvoda gyermekei, azok szülei, az óvoda dolgozói az alapítványok elnökei, a kuratórium tagjai alkotják.

4.2. SZÜLŐI SZERVEZET (közösség) Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése illetve kötelességeik teljesítése érdekében Szülői Szervezetet működtetnek. Az óvodai csoportok Szülői Szervezeteit (közösségeit) az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden gyermekcsoportban (3 fő) szülői szervezeti tag működik. A Szülői Szervezet munkáját az elnök, az elnök-helyettes és a gazdasági vezető koordinálja. A Szülői Szervezet meghatározott munkaterv szerint működik. Az elnökkel az óvodavezető tartja a kapcsolatot. A gyermekcsoportok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat az elnökön keresztül vagy közvetlenül juttatják el az óvodavezetőhöz. Az óvodai Szülői Szervezet tagjait, a nevelési év tanévnyitó szülői értekezletén választja meg. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

17

Az óvoda vezetőjének a Szülői Szervezet tagjait nevelési évenként két alkalommal össze kell hívnia, és tájékoztatást kell adnia az óvoda feladatairól, tevékenységéről.

4.2.1. Az óvodai Szülői Szervezet döntési jogot gyakorol 

Saját működési rendjében



Munkatervének elfogadásában



Tisztségviselőinek megválasztásában és elfogadásában

4.2.2. Az óvodai Szülői Szervezet véleményezési jogot gyakorol 

Az óvodai SZMSZ elfogadása



A házirend elfogadása



Az óvodavezetés és az óvoda Szülői Szervezete közötti kapcsolattartás formájában



A szülőket anyagilag is érintő ügyekben



Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokban



Az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában



Gyermekvédelmi feladatok meghatározásában



A munkatervnek a szülőket is érintő részében

Képviseli a szülőket és a gyermekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja az óvoda vezetőjét, esetlegesen a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől. A Szülői Szervezet elnöke tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodavezetői pályázatról véleményt nyilváníthat, melyet írásba foglal és a Választási Bizottság elnökének átad.

18

4.2.3. A Szülői Szervezet és az óvoda kapcsolattartásának formái 

Új gyermekek beszoktatása (szülővel együtt)



Munkadélutánok szervezése



Szülői értekezletek



Családlátogatások



Szülők iskolája



Játszóház



Óvodai rendezvények, vásár szervezése



A hirdetőkön kifüggesztett információk



Az óvoda nyilvános ünnepélyei



Jótékonysági bál rendezése

4.3. AZ ÓVODAI ALKALMAZOTTAK (KÖZALKALMAZOTTAK) KÖZÖSSÉGE Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Munka Törvénykönyve, Kjt., Kt., illetve az ehhez kapcsolódó rendeletek – valamint az óvoda Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti.) A munkatársi értekezletet az óvodavezető hívja össze, évente két alkalommal. Az értekezleten az óvodavezető tájékoztatást ad az óvodai munkáról a soron következő feladatokról. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet az óvodatitkár vezet.

4.4. A NEVELŐTESTÜLET /A NEVELŐK KÖZÖSSÉGE/ A nevelőtestület az óvoda óvodapedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályban 19

meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

4.4.1. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik 

A Helyi Óvodai Pedagógiai Program és annak módosításának elfogadása



Az Sz. M. SZ. és annak módosításának elfogadása



A házirend elfogadása



Az óvoda éves munkatervének elfogadása



Az óvoda munkáját érintő átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása



A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása



Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása



Jogszabályban meghatározott egyéb ügyekben

4.4.2. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet 

Az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben



Az egyes óvodapedagógusok külön megbízatásainak elosztása során



Az óvoda beruházási és fejlesztési terveinek megtervezésében, megállapításában.



Az óvodavezető-helyettesek megbízása, illetve azok visszavonása előtt.

4.4.3. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirendben és időpontban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja.

20

o Tanévnyitó nevelési értekezlet o Félévi nevelési értekezlet o Tanévzáró nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet a kezdeményezéstől számított 8 napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. A nevelőtestület döntéseit, határozatait – jogszabályokban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. Az esetleges döntések és határozatok eredménye az intézményi irattárba kerülnek határozati formában. Havi rendszerességgel eseti megbeszélést tart, melyet a vezető hív össze.

6. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE FORMÁJA ÉS MÓDJA Az óvodai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az óvoda vezetőségének rendszeres munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel. Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel.

21

6.1. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA  Jelentések, beszámolók készítése  Bizottsági, testületi ülésen való részvétel  Kölcsönös informálás

6.2. A BÖLCSŐDE ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA  A bölcsődei csoport gondozó – nevelő munkájának megismerése  Közös programok kialakítása  Kölcsönös informálás  Jelentések, beszámolók készítése

6.3. AZ ISKOLA ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA  Egymás rendezvényein való részvétel  Látogatás az első osztályba a nagycsoportos gyermekekkel  A zeneiskolában koncerteken való részvétel

6.4. A NEVELÉSI TANÁCSADÓ ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA  Fejlettségi vizsgálatok a nagycsoportos gyermekek körében  Iskolaérettségi vizsgálatok a nagycsoportos gyermekek körében  Logopédiai szűrések  Kölcsönös információ átadás az óvodapedagógusok és a nevelési tanácsadó munkatársai között

22

6.5. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA  Az óvodavezető és a gyermekvédelmi felelősök folyamatos kapcsolatot tartanak a Gyermekjóléti Szolgálattal. Havi rendszerességgel megbeszélést tartanak.

6.6. MŰVELŐDÉSI HÁZ, A KÖNYVTÁR ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA  A Művelődési Házban kiállítások megtekintése, mozi, színházlátogatáson, valamint az egyéb foglalkozásokon, rendezvényeken való részvétel.  A gyermekcsoportok látogatása a gyermekkönyvtárba.

6.7. EGÉSZSÉGÜGYI

SZOLGÁLATTAL

(ORVOS,

VÉDŐNŐ)

VALÓ

KAPCSOLAT Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok közül a háziorvosi szolgálat feladatkörébe tartozik minden olyan szűrővizsgálat elvégzése, amelyre a rendelet nem jelöl ki más egészségügyi szolgálatot. 51/1997.(XII.18) NM rendelet. Az óvoda rendszeres munkakapcsolatot tart az óvoda orvosaival és védőnőivel. Az óvodaorvos feladatait a Nemzeti Köznevelési Törvény és annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint végzi. A védőnő munkájának végzése során együttműködik az orvossal, segíti az orvos munkáját, a szükséges vizsgálatok ütemezését. Folyamatos munkakapcsolatot tart az óvodavezetővel.  Az óvoda orvosa: Dr. Széll János védőnő: Kupovits Renáta, Treiber Anikó Munkájukat munkaterv alapján végzik, havonta látogatják az intézményt, elvégzik a szükséges szűrővizsgálatokat.

23

6.8. AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA  Hitoktatás megszervezése  Az egyház képviselőjével az óvodavezető tartja a kapcsolatot

6.9. AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI  Tűzoltósággal, rendőrséggel  Társadalmi és civil szervezetekkel, egyesületekkel  Helyi vállalkozókkal  Alapítványokkal  Az étkezést biztosító vállalkozóval  Városi Televízióval

24

7. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE

7.1. A GYERMEKEK FOGADÁSA, KÍSÉRÉSE (NYITVA TARTÁS) Az óvoda hétfőtől - péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31.ig tart. Az óvodában a nagytakarítás-felújítás a fenntartó rendelkezése szerint a nyári időszakban történik. A takarítás ideje alatt szükség szerint ügyeleti csoport működik. Az időpontokról a szülők február 15-ig írásban és szóban is tájékoztatást kapnak. A karácsony és szilveszter közötti időszakban az óvoda nyitva tartása a szülői igényeknek megfelelően alakul. Az iskolai szünetek alkalmával a gyermeklétszám jelentősen lecsökken, ezért a gyermekekkel összevont csoportokban foglalkoznak az óvodapedagógusok, biztosítva a tartalmas, változatos tevékenység lehetőségét. Az óvoda nyitva tartása: 630 - 1630 órái A gyermekekkel 630 - 730-ig és 1600 – 1630 - ig a gyermekekkel a összevont csoportokban óvodapedagógus foglalkozik. Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező dajkák nyitják, és délután 1730 órakor a dajkák zárják. A kapu reggel 9 óráig van nyitva, ezt követően 1130 - ig zárva, 1130 - 1200 - ig nyitva, 1200 - 1230 - ig zárva, 1230 – 1300 - ig nyitva, 1300 - 1515 - ig zárva, 1515 - től nyitva. A hivatalos ügyek intézése az óvodatitkári irodában történik naponta: 8-15 óráig.

25

Óvodai rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként 5 alkalommal lehet igénybe venni, melyet nevelési értekezletekre, illetve továbbképzések céljára használ fel a nevelőtestület. Erről a szülők jogszabályban előírtak szerint tájékoztatás kapnak

7.2. A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE Az óvodavezető és az óvodavezető-helyettes munkarendjüknek megfelelően tartózkodnak az óvodában.

7.3. AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, ebből a heti kötelező óraszám 32 óra. Az óvodapedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az óvodavezetőhelyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. A műszakok cserélését a vezető engedélyezi. Az óvodapedagógusok munkakezdésük előtt 5 perccel kötelesek munkára képes állapotban a munkahelyen megjelenni.

7.4. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐK MUNKARENDJE A nevelőmunkát segítők munkaideje heti 40 óra. A munkaidő beosztását, a távollevők helyettesítését az óvodavezető helyettes határozza meg az óvodavezető jóváhagyásával. Beosztásuknál figyelembe kell venni az intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az óvodatitkár egy műszakos rendben, a dajkák délelőtt-délután két műszakban dolgoznak. Az alkalmazottaknak a munkaidő kezdete előtt 5 perccel kötelesek munkaképes állapotban a munkahelyen megjelenni.

26

7.5. EGYÉB, A MŰKÖDÉS RENDJÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 7.5.1. AZ ÓVODA HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvodában tilos a reklám tevékenység kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. A csoportszobában a szülő, gyermeke beszoktatási idejében, illetve az óvodavezető által engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. A fenntartói egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt előzetes egyeztetés alapján történik. Az óvoda melegítőkonyhájában csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. A melegítőkonyhában a HACCP rendszer előírásai érvényesülnek. A gyermekek étkeztetését Remete József vállalkozó látja el. Az étel kiszállításáról is ő gondoskodik. Csak az általa biztosított ételt fogyasztják a gyermekek az óvodában. Kivételt képez, ha a gyermek ételallergiában szenved. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, ill. kivétel ez alól az óvodavezető által engedélyezett személyek. (Pl.: Könyv és újságterjesztők) Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, ill. párthoz kötődő politikai célú tevékenység nem folytatható. Az intézmény gazdálkodására vonatkozó szabályozásokat Sümeg Város Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi – Gazdálkodási Osztályának számviteli szabályzatai tartalmazzák Az óvoda helyiségeinek használói felelősek:  Az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért  Az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért  A tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért

27

 Az intézmény SZ. M. SZ.- ben, valamint a Házirendjében megfogalmazott előírások betartásáért Az intézményen belül szeszesital és drog fogyasztása szigorúan tilos. Az óvoda egész területén és az óvoda előtti járdaszakaszon tilos a dohányzás. Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak. A gyermekek intézményen kívüli kísérését minden tíz gyermek után egy óvodapedagógussal és egy dajkával kell megoldani. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak az óvodavezető engedélyével lehet az óvodából elvinni, átvételi elismervény ellenében. Az óvoda alkalmazottai kötelesek minden rendkívüli eseményről az óvodavezetőt tájékoztatni.

7.5.2. SAJÁT VAGY IDEGEN TULAJDONÚ ESZKÖZÖK BEHOZATALÁNAK RENDJE 

Az óvodába nem az intézmény tulajdonában levő eszközt, berendezést még átmenetileg is, csak az óvodavezető engedélyével lehet behozni.



Az óvodapedagógus a védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.



Idegen tulajdonú eszközt elkülönítetten kell nyilvántartani, és a leltárban fel kell tüntetni.



A személyi tulajdonért biztosítási káresemények bekövetkezése esetén kártérítést csak abban az esetben fizet, ha az eszköz nyilvántartása, tárolása és használata a helyi szabályzatban leírtak alapján megfelelő módon történik.

28

7.6. ÓVODAI FELVÉTEL, ÁTVÉTEL, ÓVODAI ELHELYEZÉS Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratások idejét és módját a fenntartó határozza meg. Az óvoda a határidő előtt legalább 30 nappal köteles a beiratkozás időpontját nyilvánosságra hozni. Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki betöltötte a harmadik életévét, a törvényben foglaltak kivételével (NKT. 49 §) A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. A beiratkozás minden évben az óvoda székhelyén Rendeki u. 1. A gyermekek óvodai felvételéről, átvételéről az óvodavezető dönt. A felvételkor az óvodavezető nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermekek felvételét. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető tájékoztatja a fenntartót. A fenntartó Felvételi Bizottságot hoz létre, mely dönt a felvételről. A Közoktatási Törvény 24. § (3) bek. értelmében, ha a gyermek 5. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni, és a felvételét nem lehet elutasítani. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével.

7.7. FELMENTÉS A RENDSZERES ÓVODÁBA JÁRÁS ALÓL A gyermeket a szülő kérelmére – ha a családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – az óvodavezető a Ktv. 24. § (3) bek. alapján, felmentheti a rendszeres óvodai nevelés alól.

7.8. AZ ÓVODAI ELHELYEZÉS MEGSZŰNÉSE Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: 

a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján



a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimaradt a bejelentésben megjelölt napon

29



az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető – a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után – megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján



a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján



a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodából (Kivéve ez alól azt a gyermeket, aki hátrányos helyzetű, ill. akit a gyámhatóság intézkedésére vettek fel, ill. azt, aki az 5. életévét betöltötte és napi négy órát köteles az óvodai nevelésben eltölteni)

7.9. BELÉPÉS ÉS BENNTTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ ÓVODÁVAL

A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A kapu és az ajtó zárását követően a kaput ill. az ajtót nyitó dajka a belépőket az óvodavezetőhöz, vagy az óvodatitkárhoz kíséri. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető, illetve az óvodatitkár irodájában történik. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben nem jár el, nem ad tájékoztatást, a jelentkező külső személyeket az óvodavezetőhöz irányítja.

8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvodavezető a felelős. A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az intézmény vezetőinek és óvodapedagógusainak munkaköri leírása és az intézmény teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni.

30

8.1. A PEDAGÓGIAI NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK FELADATAI 

Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos alapprogram, valamint az óvoda helyi óvodai nevelési programja szerint előírt) működését.



Segítse elő az intézményben folyó nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát.



Az óvoda vezetősége számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről.



Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

ÓVODÁNKBAN

8.2.

A

NEVELŐMUNKA

BELSŐ

ELLENŐRZÉSÉRE

JOGOSULTAK 

Óvodavezető



Óvodavezető-helyettes



A fenntartó által megbízott külső óvodai szakértő

Az óvodavezető az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az óvodapedagógusok közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

8.3. KIEMELT SZEMPONTOK A NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE SORÁN 

Az óvodapedagógusok munkafegyelme



A foglalkozások pontos megtartása



A nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága



A csoportszoba rendezettsége, tisztasága, dekorációja



Az óvodapedagógus és a gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása



A nevelőmunka színvonala: 31

- a foglalkozásokra történő előzetes felkészülés, tervezés - a foglalkozások felépítése, szervezése - az alkalmazott módszerek - a gyermekek munkája és magatartása, valamint az óvodapedagógus egyénisége, magatartása, a gyermekekkel való bánásmódja - az eredményesség vizsgálata, a helyi óvodai nevelési program követelményeinek teljesítése - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége.

8.4. AZ ELLENŐRZÉS FAJTÁI 

Tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés



Spontán, alkalomszerű ellenőrzés

-

a problémák feltárása, megoldása érdekében

-

a napi felkészültség felmérésének érdekében

Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:

-

óvodavezető

-

óvodavezető-helyettes

-

szülői szervezet

Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az ellenőrzés az óvodavezető éves munkatervében szereplő ellenőrzési tervnek megfelelően történik. Nevelési évenként legalább egy alkalommal, minden alkalmazott ellenőrzésére sor kerül. A szakmai vezető (mentor) segíti a gyakornok felkészülést, folyamatos ellenőrzést végez a Gyakornoki Szabályzatnak megfelelően.

32

Az

ellenőrzés

tapasztalatairól

a

vezető

feljegyzést

készít,

melyet

ismertet

az

óvodapedagógusokkal és a dajkákkal. A nevelési év záróértekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

9. GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA Az óvoda figyelemmel kíséri a gyermekek védelmével kapcsolatos feladatokat. Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért A gyermekvédelem az óvoda minden dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az óvoda vezetője a 20/2012.(VIII. 31) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal.

9.1. AZ ÓVODA (ÓVODAVEZETŐ) GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATAI 

Elősegíteni a veszélyeztetett a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését.



A problémákat, az okokat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket felismerni, ha szükséges szakember segítségét kérni.



Rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni.



Rendszeres családlátogatások végzése a csoport óvodapedagógusaival.



A családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával elősegíteni.



Az óvoda dolgozóinak személyiségfejlesztő tréning tartása.



Az

óvodavezető

együttműködik

a

Gyermekjóléti

Szolgálattal,

illetve

a

gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatósággal.

33



A Gyermekjóléti Szolgálat véleményét az óvodavezető minden esetben köteles kikérni, ha a szülő 5. életévét betöltött gyermek esetében felmentést kér az óvodavezetőtől, gyermeke rendszeres óvodába járása alól.



A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását rendszeresen figyeli és az alkalmazottak tudomására hozza.



Fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapításait.



Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedései, lehetőségei kimerültek, köteles felvenni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől (védőnő, orvos, jegyző, Gyermekjóléti Szolgálat) akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában.



Szükség esetén egyeztet a város jegyzőével.



Folyamatos kapcsolatot tart fenn a Kisebbségi Önkormányzat képviselőjével.

10. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az óvodavezető feladata, az óvoda egészségvédelmi szabályainak betartása. Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani az óvoda dolgozóinak és a szülőknek egyaránt. Az óvoda melegítő konyhájában idegen személy nem léphet be. Védőköpeny, hajvédő használata kötelező. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását Az óvoda orvosa:

Dr. Széll János

Az óvoda védőnője:

Kupovits Renáta és Treiber Anikó

Munkájukat munkaterv alapján végzik, rendszeresen látogatják az óvodát.

34



Az óvoda orvosa ellenőrzi az óvodát és környékét higiénés szempontokat figyelembe véve.



Ellenőrzi az étlapot, fertőző betegség esetén meghozza a szükséges intézkedéseket.



A védőnő évente egy fogápolási tájékoztatást tart.

Szükséges teendők a gyermekek betegsége esetén: 

Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem fogadhatja az óvoda



Napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni a többi gyermektől, gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről



Gyógyszer nem adható a gyermekeknek az óvodában, kivételt képez az asztmás betegségben szenvedők légzést könnyítő gyógyszere.

35

11. AZ ÓVODA DOLGOZÓINAK FELADATAI A GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN /INTÉZMÉNYI VÉDŐ – ÓVÓ ELŐÍRÁSOK/

11.1. AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK GYERMEK- ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEMMEL, BALESETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATAI



Köteles a rábízott gyermekek testi egészségét, testi épségét védeni, megóvni.



Köteles minden évben egy tűzvédelmi és munkavédelmi oktatásban kell részt venni.



Köteles a nevelési év kezdetekor és a nevelési év folyamán rendszeresen a gyermekcsoport pedagógiai tervébe, anyagába beépíteni – az óvoda területén és a külső helyszíneken előforduló veszélyforrásokra felhívni a gyermekek figyelmét. A helyes viselkedési normák szabályait tisztázni és a nevelőmunka során folyamatosan betartatni.



Köteles az óvoda területén az általa észlelt veszélyforrásokra az óvodavezető figyelmét felhívni és a szükséges intézkedéseket kérni.



Köteles – mielőtt a csoportja az óvoda területét elhagyja – az óvodavezetőt tájékoztatni. ( Városon kívüli kirándulás esetén a szülőkkel aláíratni a beleegyező nyilatkozatot.)



Baleset esetén - az azonnali helyzet felmérését követően megkezdi a gyermek ellátását. Ha ez nem lehetséges, akkor az óvoda más dolgozójától (óvodavezető, munkavédelmi felelős, dajka) kéri a szükséges intézkedés megtételét.



Minden esetben tájékoztatja az óvodavezetőt a gyermekbaleset körülményeiről.



Ha a gyermek balesete sebészeti, vagy más szakorvosi ellátást igényel, akkor a gyermeket ő kíséri el az ellátás helyszínére és gondoskodik az ott maradt gyermekcsoport felügyeletéről, közben gondoskodik a szülő értesítéséről.



Köteles a gyermek ellátását követően a szülőt megnyugtatóan tájékoztatni a történtekről.



A munkavédelmi felelőssel együtt elkészíti a baleseti jegyzőkönyvet.

36

11.2.A MUNKAVÉDELMI FELELŐS FELADATA A GYERMEKEK BALESETVÉDELMÉVEL ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMÉVEL KAPCSOLATBAN



A baleset kivizsgálásával kapcsolatos teendőket az óvodavezető utasítására ellátja



A jegyzőkönyv készítésében részt vesz



Nyilvántartja a gyermekbaleseteket

11.3. AZ ÓVODAVEZETŐ GYERMEK EGÉSZSÉGVÉDELEMMEL ÉS BALESETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATAI



Az óvodapedagógusok e területtel kapcsolatos meghatározott feladatainak rendszeres ellenőrzése.



A 8 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleset kivizsgálási és a törvény által meghatározott eljárási szabályok végrehajtásának irányítása.



A munkavédelmi felelőssel együttműködve a hasonló esetek elkerülése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.



A súlyos balesetet jelenti - fenntartónak és a törvény által szabályozott módon jár el /16/1998. IV. 8. M.K.M. rendelet/

12. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak a biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

37

Rendkívüli esemény: o Természeti katasztrófa (villámcsapás, árvíz, belvíz, földrengés, stb.) o Tűz o Robbantással történő fenyegetés 

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlenül az óvodavezetőnek jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről.



A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető (akadályoztatása esetén a helyettesítésére megnevezett közalkalmazott) utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell, hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez.



Az óvoda kiürítési tervét a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza.



A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: -

Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért a nevelőnek a csoportszobán kívül, (pl.: mosdóban) tartózkodó gyermekre is gondolnia kell!

-

A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott gyermekeket az épület elhagyásában segíteni kell!

-

A helyszínt a veszélyeztetett épületet az óvodapedagógus hagyhatja el utoljára (hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben.)

-

A gyermeket a csoportszoba elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezésekor az óvodapedagógusoknak meg kell számolnia!

-

A gyermekek elhelyezésére a Hotel Kapitány Wellness épületében kerül sor az óvodapedagógus vezetésével.

38

13. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az óvoda feladatai közé tartozik, hogy a gyermekkel életkorúknak megfelelő szinten megismertesse a nemzeti és állami ünnepeket és az azokhoz kapcsolódó eseményeket. Az óvoda minden alkalmazottja köteles pontosan megjelenni és aktívan részt venni az óvodai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. 

Az ünnepek megtartása a hagyományoknak megfelelően az óvoda Helyi Pedagógiai Programja alapján történik.



Az ünnepélyek alkalmával a gyermekek és az óvodapedagógusok is ünnepi ruhában jelennek meg (fehér blúz vagy ing, sötét szoknya vagy nadrág).



Az ünnepségek alkalmával az óvoda épületének illetve a csoportszobák feldíszítéséért az

óvodavezető,

az

óvodavezető-helyettes,

a

programfelelős,

illetve

az

óvodapedagógusok a felelősek. 

Nemzeti és állami ünnepeink alkalmával az óvodai csoportok műsorral kapcsolódnak a városi ünnepséghez.

13.1. GYERMEKÖZÖSSÉGGEL KAPCSOLATOS ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK

 Szüret

 Farsang

 Halottak napja

 Március 15-i megemlékezés

 Erzsébet napi vásár

 Húsvét

 Mikulás

 Majális az óvodában

 Luca napja

 Anyák napja

 Karácsony

 Gyermeknap

 Újév napja

 Nagycsoportosok búcsúzó ünnepsége

39

13.2. MEGEMLÉKEZÉSEK

 Zsófia Napok  Népmese napja  Föld napja  Madarak és fák napja  Víz világnapja  Állatok világnapja  Környezetvédelmi világnap  Zene világnapja

14. AZ ÓVODA DOKUMENTUMAINAK KÖZZÉTÉTELE

Az óvodavezető minden nevelési év elején a szülői értekezleteken tájékoztatást ad a szülőknek: 

A Helyi Pedagógiai Programról



A Szervezeti és Működési Szabályzatról



A Házirendről

A dokumentumokat a szülők, az óvoda alkalmazottai az óvodavezető irodájában munkaidőben, és az óvoda honlapjára feltöltött dokumentumokat bármikor megtekinthetik. Óvodai beíratáskor a házirend egy példányát az óvodavezető átadja a szülőnek.

15.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15.1. AZ SZ. M. SZ-BEN FOGLALTAK BETARTÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGE

A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az óvoda vezetőjének, óvodapedagógusoknak, gondozónőknek, dajkáknak, az óvoda egyéb alkalmazottjának, valamint azoknak is, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZ. M. SZ.- ben foglalt rendelkezések megszegése esetén: 

Az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető illetőleg helyettese, munkáltatói jogkörben eljárva hozhatnak intézkedést.



Szülőt, vagy más, nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, ha ez nem vezet eredményre, az óvodavezetőt kell értesíteni, aki felszólítja az SZ. M. SZ. megsértőjét, hogy hagyja el az óvoda épületét.

41

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

BÖLCSŐDÉRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYZATA

42

I. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGALAPJA ÉS HATÁLYA 1. 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA Az SZ. M. SZ. határozza meg a bölcsőde szervezeti felépítését az intézmény belső rendjét, a külső és belső kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokat és mindezen rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZ. M. SZ a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza.

1.2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI ALAPJA A bölcsőde a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai irányítása alatt áll. A működési engedélyezésről a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) kormányrendelet alapján Sümeg Város jegyzője a működést engedélyező szerv, valamint a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 45 § (2) bek. alapján, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, ill. fővárosi intézet látja el, melybe közreműködésre felkérhetők a megyei módszertani bölcsődék, ill. a fővárosi bölcsődék. A bölcsőde feladata a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 35 § (2) bek. értelmében, a három éven aluli gyermekek gondozása – nevelése, harmonikus testi – szellemi fejlődésének segítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével.

1.3. A SZABÁLYZAT HATÁLYA Az SZ. M. SZ. és az intézményre vonatkozó egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényét az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A szabályzat azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra nézve többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.

43

II. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve:

SÜMEG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KOMPANIK ZSÓFIA ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE

székhelye: Az intézmény alapítója, fenntartója:

Sümeg, Rendeki utca 1. Sümeg Város Önkormányzata, 8330 Sümeg, Béke tér 7.

Felügyeleti szerve:

Sümeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Intézmény működési területe:

Sümeg

Az alapító okirat száma és kelte:

337/2008. (VIII. 12.) határozat alapján

Az intézmény PIR-azonosítója:

664981

Szervezeti kerete:

Szervezetileg önálló jogi személyként működő alapfokú nevelési-oktatási intézmény. Munkáját az óvodavezető irányítja, munkáltatói jog gyakorlásával.

Gazdálkodási jogköre:

Az intézmény részben önállóan gazdálkodó,

teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, gazdálkodásának bonyolítását a Sümeg Város Polgármesteri Hivatal mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Gyermekcsoportok száma:

8 óvodai +1 bölcsődei beintegrált

Alaptevékenysége:

Bölcsődei ellátás 85321-1

44

III. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETÉNEK FELÉPÍTÉSE A BÖLCSŐDÉDRE VONATKOZÓAN

ÓVODAVEZETŐ

SZAKMAI VEZETŐ

GONDOZÓNŐ

45

3.2. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS A bölcsődei csoport szakmai vezetője  A bölcsőde szakmai vezetője – feladatát az óvodavezető utasításai, valamint az e szabályzatban foglaltak alapján végzi.  Felelős a bölcsődei csoport szakszerű működéséért, felelősséggel tartozik a tartalmi munkáért, a vagyonvédelemért, a munkafegyelemért a bölcsődei csoport ügyviteli teendőinek ellátásáért.  A bölcsőde szakmai vezetőjének megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az óvodavezető dönt.  Javaslatot tesz a bölcsődei csoport költségvetésének szakmai előirányzatának tervezésére, felhasználására, a szakmai anyagok és eszközök beszerzésére.  A szakmai vezetőt távolléte esetén a gondozónő helyettesíti.

IV. A BÖLCSŐDEI CSOPORT MŰKÖDÉSÉNEK ÁTALÁNOS SZABÁLYAI Egy gyermekcsoportban történik a gyermekek gondozása – nevelése. A feladatot 2 fő csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó végzettségű szakdolgozó látja el. A technikai (takarítási) feladatokat az óvodai dajkák végzik munkarendjüknek megfelelően.

46

4.1. A BÖLCSŐDEI CSOPORT SZERVEZETI EGYSÉGÉNEK FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI A bölcsődei csoport 12 férőhellyel működik a 15/1998. (IV. 30.) N. M. rendelet 40 § (2) bek. alapján, mely szerint egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek gondozható.

A bölcsőde szervezeti egysége: Gondozási egység Gondozási egység: A bölcsődei csoportban a gyermekek gondozása 1 gondozási egységben, 1 csoportszobában és 1 étkezőben történik. A feladatot 2 csecsemő- és kisgyermeknevelő – gondozó végzi. A technikai (takarítási) munkálatokat a dajkák látják el.

A bölcsődei csoport szervezeti egységének tevékenységét az alábbiak szerint irányítják: -

a bölcsődei csoport szakmai vezetője

-

gondozónő

A bölcsődei csoport maximális feltöltöttsége – a szakmai munka minőségének megtartása és a gyermekek egészségének védelme érdekében – nem haladhatja meg a 120 %-ot.

4.2. A BÖLCSŐDEI CSOPORT MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 

A bölcsődei csoport folyamatosan működő napos bölcsőde. Nyitva tartás: 630 – 1630 óráig, gyermekekkel a teljes nyitva tartási időben gondozónő foglalkozik.



A bölcsődei csoport a nyári időszakban 2 hét – a takarítási szünet idejére – zárva tart.



A bölcsődei jelentkezés során a szülők a Házirendet megkapják.



A bölcsődei csoportban biztosítani kell a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelő gondozási – nevelési feltételrendszert, mely

47

-

a fokozatos beilleszkedési lehetőség nyújtását

-

a megfelelő textília és bútorzat biztosítását

-

a játéktevékenység feltételrendszerét

-

a szabadban való tartózkodás feltételeit

-

az egészséges táplálkozás követelményeinek megvalósítását foglalja magába.

A bölcsődei csoport gondozónőinek munkarendje A gondozónők heti váltásban dolgoznak. Munkaidejük heti 40 óra, csoportban letöltendő napi 7 óra. (1 óra csoporton kívül adminisztrációs feladatok ellátása, családlátogatás, stb.) Munkaidejük:

630 - 1330-ig 930 - 1630-ig

A bölcsődei felvétel rendje  A bölcsődei csoportba a gyermek 12 hónapos korától három éves korának betöltéséig ill. annak az évnek december 31-ig vehető fel, amelyben a harmadik életévét betölti.  Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de (testi vagy fejlettségi szintje alapján) nem érett az óvodai nevelésre az óvodai jelentkezését a gyermekorvos nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig.  A gyermek bölcsődébe történő felvételét -

a szülő

-

a védőnő

-

a házi gyermekorvos

-

a szociális, ill. családgondozó

-

a gyermekjóléti szolgálat

-

a gyámhatóság kezdeményezheti.

 A bölcsődébe történő felvételt fogyatékos gyermek esetén a 15/1998. (IV. 30.) N. M. rendelet (3) bek. foglaltakon túl a gyermek habilitációját segítő szakember és a

48

közoktatásról szóló 1993. évi LXXIV. Tv. 34 § a, pontjában szabályozott szerv is kezdeményezheti, ha a bölcsődében a gyermek korai fejlesztése megszervezhető.  Mindazon családok igénybe vehetik a bölcsődei ellátást, akiknek szüksége van arra, hogy napközben mások gondoskodjanak gyermekeikről. A dolgozó, hivatásukat gyakorló, a GYES mellett munkát vállaló, gyermeküket egyedül nevelő, tanuló szülők.  A bölcsődei felvétel jelentkezés alapján történik.  A bölcsődei felvételről az óvodavezető dönt, a bölcsődei csoport szakmai vezetőjének bevonásával.  A felvételről a szülőt írásban kell értesíteni.

A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok  A gyermek távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni.  Ha a gyermek, betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét a bölcsődébe.  Ha a távolmaradást a szülő nem igazolta, a mulasztást igazolatlannak kell tekinteni és az idevonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni.

49

V. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS FELTÉTELEI 5.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK A gondozónő magatartásával az ideális körülmények megteremtésével és elegendő idő biztosításával segítse elő a gyermeki aktivitást, kreativitást és önállóság kialakítását és fejlesztését. Verbális közlései nyelvileg helyesek, a gyermek életkorához, fejlettségéhez és a tartalomhoz igazodó, ép stílusban megfogalmazottak legyenek. Az egészséges kisgyermek testi és lelki fejlődésének elősegítésére, követésére és értékelésére alkalmas

pedagógiai,

pszichológiai,

egészségügyi,

gondozástechnikai

ismeretekkel

rendelkezzen. Személyiségévek szaktudásával képes legyen a gyermek harmonikus személyiségfejlődését, a helyes szokások kialakítását elősegíteni, annak feltételeit megteremteni. Személyes példaadásával nevelni.

5.2. TÁRGYI FELTÉTELEK A berendezési tárgyak – bútorok – játékeszközök a gyermek életkorához igazodnak. A csoportszobához kapcsolódik az átadó öltöző, valamint a fürdőszoba, melyben megtalálható a csecsemő fürdőkád, zuhanyzó, 2 db gyermekmosdó, 2 db WC. Az öltözőszekrényben minden gyermeknek külön elkülönített része van.

5.3. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS FŐBB HELYZETEI Értekezletek A bölcsődei gondozónők az intézmény értekezletei közül a nevelési évet nyitó és záró, valamint a munkatársi értekezleten vesznek részt.

50

Gondozónői értekezlet Időpontja: minden hónap utolsó hétfője A szakmai vezető hívja össze, ahol szakmai kérdéseket beszélnek meg. Évente május hónapban a szakmai vezető elkészíti a bölcsődei csoport beszámolóját.

VI. A BÖLCSŐDE KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE

Szülőkkel:  A bölcsődei csoportban a szülők jogaik érvényesítése és kötelességeik teljesítése céljából 2 fő Szülői Szervezeti tagot választanak.  A szülők a gondozónők folyamatosan (kölcsönösen) tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről. Az alapvető fontosságú személyre szóló gondozás – nevelés kialakításában segítik a szülőket gyermekük nevelésében. A kapcsolattartás, tájékoztatás főbb formái:

-

Családlátogatások – beszoktatás szülővel együtt

-

Egyéni beszélgetések

-

Szülői értekezlet

-

Üzenő füzet

-

Szervezett közös programok

51

Óvodával:  Egymás nevelőmunkájának kölcsönös megismerése  A zökkenőmentes óvodakezdés elősegítése  Közös szakmai programokon való részvétel  Látogatás az óvoda csoportjaiba  Kölcsönös információ  Jelentések, beszámolók készítése

VII. BÖLCSŐDE EGÉSZSÉGVÉDELMI SZABÁLYAI A bölcsődei csoport orvosa: Dr. Széll János védőnő: Treiber Anikó Az egészségvédelmi követelmények betartását a gyermekorvos, a védőnő, a szakmai vezető, valamint az óvodavezető rendszeresen ellenőrzi. Óvintézkedéseket kell tenni az esetleges balesetveszély elhárítására, ügyelni kell a tisztaságra.

Takarítás A belső felszerelési, berendezési tárgyak könnyen tisztíthatók, fertőtleníthetők legyenek. Tisztításuk nedves fertőtlenítős ruhával történjen. Járvány esetén a közegészségügyi szabályok szerint kell a takarítást végezni. A bölcsődei csoportban használatos mosható gyermekjátékokat szükség szerint naponta folyós, meleg vizes lemosással kell tisztítani. Hetente egyszer fertőtleníteni is kell. A csoportszobát étkezés után rendbe kell tenni. Az asztalokat, a padozatot nedves fertőtlenítős ruhával kell lemosni. Külön takarítóeszközt kell használni a csoportszobában, WC-ben, stb. A tisztító- és fertőtlenítőszereket a mindenkori közegészségügyi előírásoknak megfelelően kell alkalmazni.

52

A helyiségek levegőjének higiénéje A csoportszoba hőmérséklete 20 – 220 C fok, a fürdőszobáé 22 – 240 C fok. A levegő frissességét szellőztetéssel naponta többször biztosítani kell.

Szennyes ruha kezelése mosása A gyermek tisztába tevése után az eldobható a pelenkát az erre kijelölt kukába kell elhelyezni. A gyermek átöltöztetése esetén a szennyezett ruhát külön zacskóban kell tárolni, a szülőknek távozáskor át kell adni. Az egyéb textíliák tisztántartására fokozott figyelmet kell fordítani. Ha bármilyen fertőző betegség fordul elő, emiatt felvételi zárlatot vagy járványügyi megfigyelést rendelnek el, ennek ideje alatt a textília kezelésére vonatkozóan a fertőtlenítést az ide vonatkozó közegészségügyi szabályok szerint kell megvalósítani, amit az ellenőrző közegészségügyi hatóság ír elő. A gondozónő minden egyes gyermek gondozása után meleg vizes, szappanos kézmosást végez.

A bölcsődés gyermek egészségvédelme Reggel érkezéskor a gondozónő a szülővel történő beszélgetésben és saját megfigyelése alapján tudomást szerez a gyermek egészségi állapotáról. Betegség gyanúja esetén jelez a bölcsőde orvosának, s az ő utasításainak megfelelően intézkedik. Egyúttal a szülőt is értesíti, hogy betegség esetén minél hamarabb vigye haza gyermekét. A bölcsődében minden esetben sürgősségi ellátás (lázcsillapítás, elsődleges ellátás, sebellátás, stb.) történik, a betegség kezelése a gyermekorvos feladata. Lezajlott betegség után az első érkezési napon a gondozónő elkéri a szülőktől az orvosi igazolást. Bölcsődébe érkezéskor, étkezéshez kapcsolódóan, WC-használat után, ezen kívül a gondozónő megítélése szerint rendszeres kézmosás szükséges. A bölcsődében papír zsebkendőt használunk. A betegség megelőzése érdekében a higiénés szabály betartása mellett szükséges

53

 megfelelő időtartalmú szabad levegőn való tartózkodás  megfelelő étrend.

A bölcsődés gyerekek táplálkozásának egészségvédelmi előírásai A bölcsődés gyermekek étkezéshez szükséges eszközöket, külön kell tárolni. A bölcsődei csoportba járó gyermekek étkeztetését (napi 4-szer) Remete József vállalkozó biztosítja, és szállítja az intézménybe. A szállítást saját gépjárművével az ide vonatkozó szabályok betartásával végzi. A konyha által készített ételből ételmintát kell venni és azt 72 óráig a hűtőszekrényben kell megőrizni. A bölcsődés gyermekek részére készített ételt a tálalókonyhában elkülönítetten kell tárolni. A tálalókonyha tisztasága érdekében az egészségügyi hatóságok ide vonatkozó rendelkezéseit be kell tartani. Levegőztetés A levegőztetés időpontját az évszaknak megfelelően kell megválasztani. Télen ½ - 1 óráig tartson. A szabadban való levegőzés csak akkor mellőzhető, ha kánikula vagy eső, erős havazás, orkán erejű szél, sűrű köd, vagy rendkívül hideg idő van. Nyáron nyitott ablak mellett vannak a gyerekek.

A ruházattal kapcsolatos előírások A gyermekek törölközőit, ágyneműit, eldobható pelenkáit a szülő biztosítja. A törölközőt és az ágyneműt hetente küldjük haza tisztítás céljából. A gyermekek saját ruhájukban tartózkodnak a bölcsődei csoportba.

54

VIII. BÖLCSŐDEI ÜGYVITEL A bölcsődében a gyermekek gondozásával kapcsolatban az alábbi nyilvántartásokat, nyomtatványokat, ill. naplófeljegyzéseket kell vezetni.

Felvételi könyv A bölcsődei csoportban gondozott gyermekek nyilvántartására szolgál. A felvételi könyvet naptári év szerint kell vezetni. A gyermekek adatait a felvétel sorrendjében kell beírni. A felvételi könyvet a szakmai vezető vezeti. Bölcsődei Gyermekegészségügyi Törzslap A felvételkor kell kitölteni. Az első oldal fejrészét a szakmai vezető tölti ki. Az első pótlap első oldalát írja meg a bölcsődeorvos – felvételi státus. A második oldalon van az 1-2-3 éves korban végzett státus vizsgálat. A második pótlap orvosi bejegyzésének hasábjában a bölcsőde orvosa írja be észrevételeit, vizsgálatának eredményeit. A lap másik hasábjában a gondozónő bejegyzések rovatba írja be a gyermek fejlettségi szintjére vonatkozó adatokat. A fejlődési lapra a súly és hosszmérés eredményét rajzoljuk be. A Bölcsődei Gyermekegészségügyi Törzslapot kiegészíti a gyermek fejlődéséről vezetett egyéni fejlettségi napló.

Fertőzőbetegségek naplója A bölcsőde szakmai vezetője fertőző betegségként csoportosítva bejegyzi azokat a gyerekeket, akik a bölcsődében betegedtek meg, ill. külön jelzéssel szerepelteti azokat az eseteket, ahol a fertőzés olyan körülmények között jött létre, ami a bölcsőde számára nem kideríthető. Kimutatás a bölcsődében végzett tetvességi vizsgálatokról. Tartalmazza a szűrővizsgálat dátumát, a megvizsgáltak számát, a tetvesnek talált gyerekek számát és a szükséges intézkedéseket. 55

Napi jelenléti kimutatás A bölcsődei csoportról napi jelenléti kimutatást kell vezetni. A TAJ-alapú nyilvántartáshoz naponta szolgáltatjuk az adatot a Napfény Szociális Gondozási Központ felé, akik továbbítják az adatokat.

Csoportnapló A gondozónő naponta vezeti a csoportnaplót, amelynek tartalmaznia kell a csoportba beíratott gyermekek nevét, jelét, jelen vagy távollétüket, az egésznapi étrendet. A délelőtti és délutáni eseményeket. Üzenő füzet A családok és a bölcsőde közti folyamatos kapcsolattartás egyik eszköze. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának egyéb hatályai a bölcsődei csoportra is vonatkoznak.

S ü m e g , 2013. augusztus 21.

Hujber Jánosné óvodavezető

56

Ezen szervezeti és működési szabályzat az intézmény szervezeti átalakulása következtében került módosításra. 2013. június 1-jei hatállyal megszűnt a Sümeg Város és Zalagyömörő Település Önkormányzata között 2007 –ben létrejött óvodai intézményfenntartó társulás. A módosított szervezeti és működési szabályzatot elfogadta az óvoda alkalmazotti közössége: 2013. augusztus 27-én. Véleményezte az óvoda szülői szervezete: 2013. augusztus 26-án.

57

ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

58

Intézményi adatok

Intézmény neve:

Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde

Intézmény székhelye, címe:

Sümeg Rendeki utca 1.

Intézmény OM-azonosítója:

036785

Intézmény fenntartója:

Sümeg Város Önkormányzata

Intézmény vezetője:

Hujber Jánosné

Intézményvezető-helyettes:

Kizmus Tamásné

Óvodatitkár:

Bakosné Balogh Ildikó

Irányadó jogforrások

1.

-

Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011.CXII. törvény

-

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény

-

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és annak módosításai,

-

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) Emmi rendelet.

-

2.

A 229/2012. (VIII. 28) Kormányrendelet

Fogalmak értelmezése

Személyes adat: Bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható az érintettekre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.

A

személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt − közvetlenül vagy közvetve − név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális - azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.

59

Különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat. Bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények

felderítésére

jogosult

szerveknél,

továbbá

a

büntetés-végrehajtás

szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Szolgálati titok: minden olyan adat, amelynek illetéktelen személlyel való közlése veszélyezteti a zavartalan nevelőmunkát, a gazdálkodás rendjét vagy érdekeit. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok − teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő − kezeléséhez. Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri. Adatkezelő: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, óvodapedagógusok, óvodatitkár. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, 60

megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők rögzítése is. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik. Adatvédelem: a nyilvántartott adatok illetéktelen személyhez való hozzájutásának a megakadályozása. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatzárolás: az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele. Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyét. Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval. 61

Személyes adat akkor kezelhető: ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy − törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben − helyi önkormányzat rendelete elrendeli. 3. Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai  Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. CXII. törvény végrehajtásának biztosítása. A törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák.  Az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése.  Azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az óvodába járó gyermekekről, közalkalmazottairól az intézmény nyilvántart.  Az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése.  Az adatok továbbítási szabályainak rögzítése.  A nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása.  Az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése.

4. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az intézményre vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolja az óvoda szülői szervezete. Az adatkezelési szabályzatot a szülők megtekinthetik az óvodában a vezetői irodában és az óvoda honlapján.

62

5. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény vezetőjére, továbbá valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. E szabályzat szerint kell ellátni:  a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését valamint  a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését.

E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve a jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. Az adatkezelési szabályzat a nevelőtestület jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az adatkezelési szabályzatot, a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erre a közalkalmazott figyelmét fel kell hívni a jogviszony létrejöttét követő munkáltatói írásbeli tájékoztatóban.

6. Az adatkezelés technikai lebonyolítása, adatbiztonság Az intézményben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:  nyomtatott irat  elektronikus adat

A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott  adatainak első alkalommal történő felvételekor, az adatok valódiságát az érintett közalkalmazottnak aláírásával kell igazolnia,  áthelyezéskor,  közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint

63

 a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére, azon adatok tekintetében, amelyekre betekintési joga kiterjed.

A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát − az áthelyezéshez − kivételével kiadni nem lehet. Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. Az

adattovábbítás

a

munkáltatói

jogkör

gyakorlójának

aláírásával

történik.

Az

illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja.

6.1. Adatbiztonság Az adatbiztonsági rendszabályok érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni mind a manuálisan kezelt, mind a számítógépen tárolt és feldolgozott személyes adatok biztonsága érdekében. Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, az informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik.

64

6.1.1. Számítógépen tárolt adatok A számítógépen, illetve hálózaton tárolt személyes adatok biztonsága érdekében, különösen az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: Tükrözés: A hálózati kiszolgáló gép (a továbbiakban szerver) a személyes adatok elvesztésének elkerülésére folyamatos tükrözéssel biztosítható egy tőle fizikailag különböző adathordozón. Biztonsági mentés: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok aktív adataiból rendszeresen − a bér- és munkaügyi nyilvántartás, valamint a személyzeti nyilvántartás anyagából – egy-egy nevelési év végén− kell külön adathordozóra biztonsági mentést készíteni. A biztonsági mentést tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. Archiválás: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok passzív hányadát − a további kezelést már nem igénylő, változatlanul maradó adatokat − el kell választani az aktív résztől, majd a passzív adatokat időtálló adathordozón kell rögzíteni. Az adatkezelés archiválását évenként egyszer kell elvégezni. Az archivált adatokat tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni. Tűzvédelem: Az adatokat és adatbázisokat tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezésekkel ellátott helyiségben kell elhelyezni. Vírusvédelem: A személyes adatokat kezelő ügyintéző, asztali számítógépén gondoskodni kell a vírusmentesítésről. Hozzáférés-védelem: Az adathozzáféréshez csak érvényes, személyre szóló, azonosítható jogosultsággal − legalább felhasználói névvel és jelszóval − lehet hozzáférni. Hálózati erőforrásokhoz csak érvényes felhasználói névvel és jelszóval lehet hozzáférni. A jelszavak cseréjéről rendszeresen gondoskodni kell. Hálózati

védelem:

A

mindenkor

rendelkezésre

álló

számítástechnikai

eszközök

felhasználásával meg kell akadályozni, hogy az adatokat tároló, hálózaton keresztül elérhető szerverekhez illetéktelen személy hozzáférjen. 65

6.1.2. Manuális kezelésű adatok A manuális kezelésű személyes adatok biztonsága érdekében az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: Tűz- és vagyonvédelem: Az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben kell elhelyezni. Hozzáférés-védelem: A folyamatos aktív kezelésben lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá. A személyzeti valamint a bér- és munkaügyi iratokat lemezszekrényben különálló, zárható helyiségben, zárható iratszekrényekben kell őrizni. Archiválás: Az adatkezelések iratainak archiválását évente egyszer el kell végezni. Az archivált iratokat az intézmény iratkezelési és selejtezési szabályzatának valamint az irattári terveknek megfelelően kell szétválogatni és irattári kezelésbe venni.

6.2. Ellenőrzés Az adatvédelemmel kapcsolatos előírások betartását:  az óvodavezető  óvodavezető-helyettes  óvodatitkár folyamatosan ellenőrzik. Az intézmény vezetője az irat- és adatkezeléssel kapcsolatos szabályzat megalkotásával, jegyzőkönyvek és a nyilvántartás áttekintésével gondoskodik az adatkezelés törvényes rendjének megtartásáról. Törvénysértés esetén a jogsértés megszüntetésére szólítja fel az adatkezelőt. Különösen

súlyos

törvénysértés

esetén fegyelmi

eljárás

megindítását

kezdeményezi az adatkezelő ellen. Az adatbiztonsági rendszabályok és intézkedések megtartását az intézményvezető által megbízott óvodavezető-helyettes ellenőrzi. Az egyes adatkezelések ellenőrzését szükség szerint, de legalább évente el kell végezni. Az ellenőrzés

tapasztalatairól

az

ellenőrzés

lebonyolításával

kötelezettséggel tartoznak az intézményvezető felé.

66

megbízottak

beszámolási

7. A közalkalmazotti alapnyilvántartás 7.1. A közalkalmazott a) -

neve (leánykori neve)

-

születési helye, ideje

-

anyja neve

-

taj-száma, adóazonosító jele

-

lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma

-

családi állapota

-

gyermekeinek születési ideje

-

egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

-

legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

-

szakképzettsége(i)

-

iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint

b)

meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai -

tudományos fokozata

-

idegennyelv-ismerete

-

a korábbi jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése,

-

a munkahely megnevezése,

-

beosztás

-

besorolás

-

a megszűnés módja, időpontja

-

a közalkalmazotti jogviszony kezdete

-

állampolgársága

-

a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte

-

a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló

c)

d)

időtartamok

67

e) -

a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele

-

e szervnél a jogviszony kezdete

-

a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma

-

címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai

-

a minősítések időpontja és tartalma

-

hatályos fegyelmi büntetése

-

személyi juttatások

f) -

a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama

-

a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai

-

A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai

A köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartott adatok:  név, születési hely és idő, állampolgárság;  lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám;  közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok:  iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,  munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő,  besorolással kapcsolatos adatok,  alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,  munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás,  munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés,  kártérítésre kötelezés,  munkavégzés ideje, túlmunka ideje, illetmény, továbbá az azokat terhelő  tartozás és annak jogosultjai,  szabadság, kiadott szabadság,  alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,  az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei.

68

Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat. A

közalkalmazotti

alapnyilvántartás

adatai

közül

a

munkáltató

megnevezése,

a

közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A munkáltató közalkalmazotti alap-nyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze. A

közalkalmazotti

alapnyilvántartásból

statisztikai

célra

csak

személyazonosításra

alkalmatlan módon szolgáltatható adat. A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba − az érintetten kívül − a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:  a közalkalmazott felettese,  a minősítést végző vezető,  feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv,  a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,  munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,  a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,  a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,  az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.

7.2. Az adatkezeléssel foglalkozók körének, feladatainak meghatározása Az óvodavezető felel e szabályzat kiadásáért, a szabályzatban foglalt ellenőrzések működtetéséért és a szabályzatban foglalt adatvédelmi követelmények közzétételéért. Irányítja, ellenőrzi az óvodatitkár munkáját. Az óvodavezető-helyettes ellenőrzi, hogy az adatok kezelése a vonatkozó jogszabályok és a belső szabályzat előírása szerint történjen. Figyelemmel kíséri és az óvodatitkárral közösen ellenőrzi az óvoda alkalmazottainak személyi anyagát, valamint az adatkezelés pontosságát.

69

Az óvodatitkár jogosult és köteles a személyügyi nyilvántartás szabályszerűségének negyedévenkénti dokumentált ellenőrzésére. Az óvodatitkárnak a munkavégzéséhez szükséges mértékű adatkezelési, betekintési, adatrögzítési, hozzáférési, másolatkészítési és adatvédelmi kötelezettsége van az intézmény személyi állományára vonatkozóan. Az adattörlés csak fegyelmi ügyiratok selejtezését követően, valamint helyesbítés, csak óvodavezetői engedéllyel történhet.

7.3. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei A közalkalmazott tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve − a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével − törlését. A közalkalmazott kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. A valóságnak meg nem felelő személyes adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles. A helyesbítésről és a törlésről a közalkalmazottat, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az iskolaigazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.

7.4.Személyi irat Személyi iratnak tekinthető minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a jogviszony időtartama alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 70

A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak:  a személyi anyag iratai,  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok.

A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:  a közokirat vagy a közalkalmazotti írásbeli nyilatkozata,  a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,  bíróság vagy más hatóság döntése,  jogszabályi rendelkezés.

Az iratokban szereplő személyes adatokra az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése az óvodatitkár feladata. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni. A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű. A munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé. Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, − ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul − hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A munkáltató a jogszabályban meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve a közalkalmazott

71

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a kizáró ok igazolása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. A megismert személyes adatokat a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy − közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén − a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell. A személyi anyag tartalma pl.:  a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai,  a pályázat vagy szakmai önéletrajz,  az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél/oklevelek másolata,  a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte  iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítványok, tanúsítványok másolata,  a kinevezés és annak módosítása,  átsorolások,  a vezetői megbízás és annak visszavonása,  a címadományozás,  kitüntetésre felterjesztés,  a teljesítményértékelés, minősítés,  a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,  a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,  a közalkalmazotti igazolás másolata.

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattárazási tervnek megfelelően irattárban kell elhelyezni. Az irattárazás tényét, időpontját az intézkedés végrehajtójának aláírásával kell hitelesíteni.

72

A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni.

Személyi iratokba történő betekintés:  saját adataiba az alkalmazott  óvodavezető  óvodavezető-helyettes  óvodatitkár  törvényességi ellenőrzést végző testület vagy személy  munkaügyi per kapcsán a bírság  feladatkörükben

a

közalkalmazotti

jogviszonnyal

összefüggésben

indult

büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyészség, bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat.

7.5. A pedagógus igazolvány A pedagógus igazolvány a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (5)-(6) bekezdésében szabályozott kedvezmények igénybevételére való jogosultság igazolására szolgáló közokirat. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógus igazolvány − a közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon kívül − tartalmazza:  a kiállítás évét,  az érvényesítés lehetőségét, nyugdíjas esetén azt, hogy az igazolvány határozatlan ideig érvényes,  a sorszámot,  azt a tájékoztatást, hogy a pedagógus igazolvány tulajdonosa jogosult jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított kedvezmények igénybevételére,

73

 figyelmeztetést arra, hogy az igazolvány a személyi igazolvány felmutatása mellett érvényes.

A munkáltató a pedagógus igazolványt a közoktatási információs rendszeren keresztül igényli meg a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/D. §-ban meghatározott jelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vagy azt követően.

8. A gyermekek adatainak nyilvántartása Nyilvántartott adatok:  gyermek, neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;  szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma;  a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok;  az óvodai jogviszonnyal kapcsolatos adatok  felvétellel kapcsolatos adatok  a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, rendellenességére vonatkozó adatok,  a gyermekbalesetre vonatkozó adatok  a gyermek OM azonosító száma.

8.1 Az adatok továbbítása Az adattovábbításra jogosult az intézmény vezetője és a - meghatalmazás keretei közöttáltala meghatalmazott vezető vagy más közalkalmazott.

74

A gyermekekről szóló adatkezelésre és továbbításra jogosultak: -

óvodavezető

-

óvodapedagógusok

-

gyermekvédelmi felelős

Az adatok a köznevelési törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók:  fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,  sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza,  az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának  a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához és vissza,  az egészségügyi, óvoda-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából,  a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából.

Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

8.2. Az adatkezelés az intézményben Az iratok kezelése az óvodában az óvodatitkár feladata. Az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért az intézményben:

75

-

az óvodavezető

-

az óvodavezető-helyettes

-

az óvodatitkár

-

a közalkalmazott a saját adatainak hiteles közlése tekintetében tartozik felelősséggel.

A gyermekek személyes adatait csak:  pedagógiai  gyermekvédelmi  óvoda-egészségügyi  köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartási  folyamatban

lévő

büntetőeljárási,

szabálysértési

eljárásban

a

büntethetőség

felelősségre vonás mértékének megállapítás  habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából lehet kezelni e célnak megfelelő mértékben kötött módon  Az óvodapedagógus az óvodavezetőnek, ill. a gyermekvédelmi felelős útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek súlyos vészhelyzetbe került.  Ez esetben az adatok kezelésére, továbbítására- törvényi felhatalmazás alapján-a jogosult beleegyezése nem szükséges.

Az óvodavezető feladata a gyermekek nyilvántartására szolgáló beírási napló vezetése. A beírási naplót és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az illetékes személyeknek biztosítja. Kezeli a gyermek belesetekre vonatkozó adatokat, továbbítja a jegyzőkönyveket a jogszabályokban meghatározottak szerint. Az óvodapedagógus vezeti a csoportnaplót, a felvételi és mulasztási naplót, valamint az egyéni –fejlesztési lapot. A gyermekvédelmi felelős kezeli a hátrányos, halmozottan hátrányos, tanulásibeilleszkedési-magatartás problémákkal küzdő és sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó adatokat. Az óvodavezető adhatja ki a következő adattovábbításra szóló iratokat: fenntartó, bíróság, rendőrség,

államigazgatási

gyermekvédelem,

iskolai

szerv, felvétel,

pedagógiai óvodai

intézményeknek szükséges adatok.

76

szakmai

átvétel,

szolgálat,

egészségügyi

családvédelem, feladatot

ellátó

A közalkalmazotti nyilvántartásban, a személyi anyagban a személyi iratokban nyilvántartott adatokkal kapcsolatosan minden ezen szabályzat szerint információhoz jutó személyt adatvédelmi kötelezettség terhel, felelős a tudomására jutott adat rendeltetésének megfelelő felhasználásáért, valamint azért, hogy az ezen szabályzat szerit illetéktelen személy birtokába ne jusson. A személyi iratok iktatása, tárolása A személyzeti iratokat a páncélszekrényben elzárva kell tárolni. A páncélszekrény kulcsa az óvodavezetőnél, az óvodavezető-helyettesnél és az óvodatitkárnál lehet.

8.3. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszámával összefüggő nyilvántartási kötelezettség A jegyző az adott év május 15-én és október 1-jén rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden év május 31-ig és október 15-ig − elektronikus formában − megküldi a KIR-en keresztül az Oktatási Hivatal részére  a településen élő összes hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló létszámát, külön megadva az óvodás korú gyermekek, az alapfokú és középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók létszámát,  az óvoda és az általános iskola felvételi körzetében élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú gyermekek és tanköteles tanulók létszámát feladat-ellátási helyenként. A jegyző a szülő írásbeli hozzájárulása esetén a nyilatkozatot másolatban öt munkanapon belül megküldi a nevelési-oktatási intézménynek. Az intézményvezető − a szülő hozzájárulása esetén − a felvételi naplóban, a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, tanuló hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozatot a tanulói jogviszony megszűnését követő öt évig jogosult kezelni.

77

8.4. Titoktartási kötelezettség Az óvodapedagógust, a nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottat a hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek adatainak nyilvántartására és továbbítására. Az óvodapedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló − más vagy saját magatartása miatt − súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

8.5. A gyermek fejlődésének nyomon követése Az óvodapedagógus rendszeresen vezeti az egyéni – fejlődési lapot minden gyermekről. A gyermek fejlődésének eredményeiről a szülőt félévenként tájékoztatja.

78

9. Záró rendelkezések Az Adatkezelési szabályzat módosításának kötelező esetei:  jogszabályváltozás  a szervezetben bekövetkező változások.

A szabályzat módosítására az elfogadásra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Jelen Adatkezelési szabályzatot, mely az SZ. M. SZ 1. számú mellékletét képezi, a nevelőtestület 2013. augusztus 27-én elfogadta. Szülői szervezet véleményezte 2013. augusztus 26-án. S ü m e g , 2013. augusztus 21.

PH.

Hujber Jánosné óvodavezető

79

MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK

80

ÓVODAVEZETŐ-HELYETTES M U N K A K Ö R I L E Í R Á SA

Munkáltató megnevezése:

Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde

Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése:

óvodapedagógus, óvodavezető-helyettes

Beosztása:

óvodapedagógus, óvodavezető-helyettes

Munkaideje:

heti 40 óra

Kötelező óraszáma:

heti 24 óra

Munkakör célja: Munkáját felelősséggel és önállóan az óvodás gyermekek képességeinek fejlesztése érdekében a Helyi Nevelési Programban meghatározott feladatok alapján végzi. Alapvető feladatok, felelősségek: Az óvodavezető távollétében teljes felelősséggel látja el a vezetői teendőket, felelős az egész intézményért, gyakorolja az összes vezetéssel kapcsolatos pedagógiai, munkáltatói, ügyviteli, gazdálkodási feladatokat. A vezető tartós akadályoztatása esetén aláírási joga van. Rész vesz:     

a munkaterv az ellenőrzési ütemterv a minőségbiztosítás a HOP átdolgozásában a költségvetés összeállításában

Szervezi a technikai dolgozók részvételét az értekezleteken, ill. munkatársi megbeszélést tart. Ellenőrzi, és figyelemmel kíséri a közalkalmazottak munkáját. A Szülői Szervezet képviselőivel kapcsolatot tart. Nyilvántartja a dolgozók szabadságát, helyettesítések, beosztások elkészítését hetente végzi. Csoportjában csoportmunkát végez. Felelős a rábízott csoportért. Feladata a csoportban lévő gyermekek személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, önállóságuk differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása. A munkahelyén a munkakezdés előtt 5 perccel, munkára képes állapotban köteles megjelenni, munkaidejét munkával tölteni. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti az óvodavezetőt, a gyermekcsoport ellátása, helyettesítés megszervezése érdekében. 81

Figyelemmel kíséri a gyermekek egyéni fejlődését, s ennek előmozdítása érdekében együttműködik munkatársaival és a családokkal. Pontosan vezeti a csoportnaplóját és a gyermekek hiányzási naplóját. Köteles munkaköréhez és beosztásához méltó magatartást tanúsítani. Nevelőmunkával, a gyermekekkel kapcsolatos feladatai: Szakmai, pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, önképzésben szervezett ismereteinek megosztása a munkatársakkal. Csoportbeli tapasztalatait, észrevételeit, az esetleges konfliktusokat megbeszéli a munkatársával. A gyermekekről, szülőkről megszerzett információkat bizalmasan kezeli. Pedagógiai nevelőmunkára naponta felkészül. Szülői értekezletek, nyílt napok tartása. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, melyen joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni. Családlátogatásokat végez a csoportjában lévő gyermekeknél, a problémás gyermekeknél visszatérőket is szervez. Kirándulások szervezése a gyermekek ismereteinek gyarapítása érdekében. A munkaköréhez tartozó adminisztrációs feladatokat elvégzése. Jelen kell lennie minden óvodai szintű rendezvényen, ünnepélyen. Munkaidejét a munkarend szerint végzi. Ha szükséges helyettesíti a délutános, vagy a délelőttös óvodapedagógust. Felelőssége: Délelőttös, délutános munkaidejében teljes felelősséggel tartozik a rábízott gyermekek testi épségéért, egészségének megóvásáért, a nevelési követelmények elvégzéséért, a csoportszoba tárgyi felszereléséért, a szemléltető eszközökért. Az óvodavezető távollétében felelős az intézményért. A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja.

NYILATKOZAT „A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.” S ü m e g , …………………………….

óvodavezető-helyettes

óvodavezető

82

ÓVODAPEDAGÓGUS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Munkáltató megnevezése:

Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde

Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése:

óvodapedagógus

Beosztása:

óvodapedagógus

Munkaideje:

heti 40 óra

Kötelező óraszáma:

heti 32 óra

Munkakör célja: Munkáját felelősséggel és önállóan az óvodás gyermekek képességeinek fejlesztése érdekében a Helyi Nevelési Programban meghatározott feladatok alapján végzi. Alapvető feladatok, felelősségek: Felelős a rábízott csoportért. Feladata a csoportban lévő gyermekek személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, önállóságuk differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása. A munkahelyén időben, munkára képes állapotban köteles megjelenni, munkaidejét munkával tölteni. Akadályoztatás esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíteni a feletteseit, a gyermekcsoport ellátása, helyettesítése megszervezése érdekében. Figyelemmel kíséri a gyermekek egyéni fejlődését, s ennek előmozdítása érdekében együttműködik munkatársaival és a családokkal. Pontosan vezeti a csoportnaplót és a gyermekek hiányzási naplóját. Köteles munkaköréhez és a beosztásához méltó magatartást tanúsítani munkahelyén kívül is. Nevelőmunkával, a gyermekekkel kapcsolatos feladatai: Szakmai, pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, önképzésben szervezett ismereteinek megosztása a munkatársakkal. Csoportbeli tapasztalatait, észrevételeit, az esetleges konfliktusokat megbeszéli a munkatársával. A gyermekekről, szülőkről megszerzett információkat bizalmasan kezeli. Pedagógiai nevelőmunkára naponta felkészül. Szülői értekezletek, nyílt napok tartása. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, melyen joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni. Családlátogatásokat végez a csoportjában lévő gyermekeknél, a problémás gyermekeknél visszatérőket is szervez. Kirándulások szervezése a gyermekek ismereteinek gyarapítása érdekében. A munkaköréhez tartozó adminisztrációs feladatokat elvégzése. Jelen kell lennie minden óvodai szintű rendezvényen, ünnepélyen.

83

Munkaidejét a munkarend szerint végzi. Munkakezdés délelőtt 6,30 órától 12,30 óráig, délután 10 órától 16,30 óráig. 7,30 óráig saját csoportjában gyülekezteti – az óvodapedagógusok megérkezéséig – a többi csoport gyermekeit. A gyermekek átadása után megkezdi nevelőmunkáját a nevelési programunk alapján. Ha szükséges helyettesíti a délutános, vagy a délelőttös óvodapedagógust. Felelőssége: Délelőttös, délutános munkaidejében teljes felelősséggel tartozik a gyermekek testi épségéért, egészségének megóvásáért, a nevelési követelmények elvégzéséért, a csoportszoba tárgyi felszereléséért, a szemléltető eszközökért. Vállalom: ……………………………………………………………………………………… A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja.

NYILATKOZAT „A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.” S ü m e g , ……………………...

óvodapedagógus

óvodavezető

84

GONDOZÓNŐ /SZAKMAI VEZETŐ/ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Munkáltató neve:

Sümeg Város Önkormányzata Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde

Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése:

Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (szakmai vezető)

Munkarend:

Heti 40 óra kötelező óraszáma: 35 óra

Feladatai: Munkáját az óvodavezető utasítása, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak alapján végzi. Felelős a bölcsődei csoport szakszerű működéséért, felelősséggel tartozik a tartalmi munkáért, a vagyonvédelemért, a munkafegyelemért, a bölcsődei csoport teendőinek ellátásáért. Megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az óvodavezető dönt. Javaslatot tesz a bölcsődei csoport költségvetésének szakmai előirányzatának tervezésére, felhasználására, a szakmai anyagok és eszközök beszerzésére. A szakmai vezetőt távolléte esetén a gondozónő helyettesíti. Napi munkáját a gondozási munkarendben foglaltak szerint végzi. A munkaidő pontos kezdése, betartása, a jelenléti ív naprakész vezetése kötelező. Heti törvényes munkaideje: 40 óra Csoportban letöltendő napi: 7 óra /257/200. (XII. 26.) 7 §. A fennmaradó 1 órában családot látogat, adminisztrációs feladatokat lát el, szükség szerint helyettesít. Munkabeosztása:

6,30 – 13,30 óráig 9,30 – 16,30 óráig heti váltásban

Munkaidő alatt a bölcsőde területét csak az óvodavezető engedélyével hagyhatja el. Éves szabadságát a csoport másik gondozónőjével összhangban ütemezik.

85

Távolmaradását szabadság esetén 3 nappal előbb, egyéb ok miatt hiányzást munkakezdésre ill. előtte jelenteni köteles az óvodavezetőnek. Munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatáson részt vesz, az ott hallottakat a balesetmentes munkavégzés érdekében köteles betartani. Elősegíti a gyermek helyes testi-szellemi fejlődését, ennek érdekében figyelembe veszi:  a gyermekek életkori sajátosságait  a gyermekek életkorát  egyéni adottságait, szokásait  egyéni bánásmódot „sajátgondozó” rendszert  a gyermekek kultúrhigiénés, magatartási szokásainak kialakítását és a közösségi élet szabályait  a gyermekek levegőn való tartózkodását  a gyermekek játéktevékenységének biztosítását. Törekedjen a szülőkkel a jó kapcsolat kialakítására – átadásnál – átvételnél adjon és kapjon információt a gyermekéről a szülő szóban és írásban az üzenő füzet útján. Felvétel előtt elvégzi a gyermekek családlátogatását. A házirendet a szülőkkel betartatja. Részt vesz a szülői értekezletek megszervezésében. Munkaideje alatt történteket dokumentálja az átadó füzetbe, kolléganőjének tájékoztatása céljából. A napközben megbetegedett gyermeket ellátja, és a szülőket értesíti, hogy a beteg gyerek minél előbb kikerüljön a közösségből. Az előírásoknak megfelelően meghatározott időpontokban súlyt, hosszt mér, ezeket dokumentálja. A gondozási adminisztrációt pontosan vezeti. Gondoskodik a csoportban a kiszolgáló helyiségek megfelelő hőmérsékletéről, állandó szellőztetéséről. A közegészségügyi és higiénés szabályokat betartja. Részt vesz különböző szakmai, vagy egyéb jellegű rendezvényeken. Biztosítja a játéktevékenység feltételeit. Jelenti az óvodavezetőnek -

a bölcsődei csoportban történt rendkívüli eseményeket

-

műszaki meghibásodást

-

bútor, játék, textil igényét

-

balesetek, rosszullétek. 86

Köteles részt venni mindazon szakmai képzéseken, továbbképzésen, melyre munkáltatója az óvodavezető kirendeli. Belső értekezleteken, továbbképzésen köteles részt venni. Szakmai felkészültségének növelése érdekében köteles folyamatosan tájékozódni a korszerű gondozási – nevelési elvekről. Felelős: -

A gondozási – nevelési munka magas színvonalú következetes végrehajtásáért.

-

A gyermekek egészséges testi – szellemi fejlődéséért.

-

Az adminisztráció pontos vezetéséért.

-

A gyermekek állandó felügyeletéért.

-

A területén lévő berendezési tárgyak állagmegóvásáért.

-

Saját egészségének védelméért.

-

A leltárért saját felelősséggel tartozik.

-

Környezete rendjéért, tisztaságáért.

-

A munkafegyelem, munkaügyi szabályok betartásáért.

-

Az etikai szabályok betartásáért.

-

A munkavégzés során hivatali titkok megőrzéséért.

A munkaköri leírás hatálya: A munkába lépéskor a munkáltató aláírásával válik hitelessé és érvényessé. A dolgozó aláírásával igazolja a munkaköri leírás tudomásul vételét és azt magára nézve kötelezőnek tekinti. A munkaköri leírás az átvétel napjától visszavonásig hatályos. S ü m e g, ……………………….. munkáltató A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, azokat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Egyidejűleg egy példányt átvettem. S ü m e g , ……………………. munkavállaló 87

GONDOZÓNŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Munkáltató neve:

Sümeg Város Önkormányzata Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde

Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése:

Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó

Munkarend:

Heti 40 óra kötelező óraszáma: 35 óra

Feladatai: Munkáját az óvodavezető és a bölcsőde szakmai vezetőjének utasítása alapján látja el. Napi munkáját a gondozási munkarendben foglaltak szerint végzi. A munkaidő pontos kezdése, betartása, a jelenléti ív naprakész vezetése kötelező. Heti törvényes munkaideje: 40 óra Csoportban letöltendő napi: 7 óra /257/200. (XII. 26.) 7 §. A fennmaradó 1 órában családot látogat, adminisztrációs feladatokat lát el, szükség szerint helyettesít. Munkabeosztása:

6,30 – 13,30 óráig 9,30 – 16,30 óráig heti váltásban

Munkaidő alatt a bölcsőde területét csak az óvodavezető engedélyével hagyhatja el. Éves szabadságát a csoport másik gondozónőjével összhangban ütemezik. Távolmaradását szabadság esetén 3 nappal előbb, egyéb ok miatt hiányzást munkakezdésre ill. előtte jelenteni köteles az óvodavezetőnek. Munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatáson részt vesz, az ott hallottakat a balesetmentes munkavégzés érdekében köteles betartani. Elősegíti a gyermek helyes testi-szellemi fejlődését, ennek érdekében figyelembe veszi:  a gyermekek életkori sajátosságait  a gyermekek életkorát

88

 egyéni adottságait, szokásait  egyéni bánásmódot „sajátgondozó” rendszert  a gyermekek kultúrhigiénés, magatartási szokásainak kialakítását és a közösségi élet szabályait  a gyermekek levegőn való tartózkodását  a gyermekek játéktevékenységének biztosítását. Törekedjen a szülőkkel a jó kapcsolat kialakítására – átadásnál – átvételnél adjon és kapjon információt a gyermekéről a szülő szóban és írásban az üzenő füzet útján. Felvétel előtt elvégzi a gyermekek családlátogatását. A házirendet a szülőkkel betartatja. Részt vesz a szülői értekezletek megszervezésében. Munkaideje alatt történteket dokumentálja az átadó füzetbe, kolléganőjének tájékoztatása céljából. A napközben megbetegedett gyermeket ellátja, és a szülőket értesíti, hogy a beteg gyerek minél előbb kikerüljön a közösségből. Az előírásoknak megfelelően meghatározott időpontokban súlyt, hosszt mér, ezeket dokumentálja. A gondozási adminisztrációt pontosan vezeti. Gondoskodik a csoportban a kiszolgáló helyiségek megfelelő hőmérsékletéről, állandó szellőztetéséről. A közegészségügyi és higiénés szabályokat betartja. Részt vesz különböző szakmai, vagy egyéb jellegű rendezvényeken. Biztosítja a játéktevékenység feltételeit.

Jelenti az óvodavezetőnek és a szakmai vezetőnek

-

a bölcsődei csoportban történt rendkívüli eseményeket

-

műszaki meghibásodást

-

bútor, játék, textil igényét

-

balesetek, rosszullétek.

Köteles részt venni mindazon szakmai képzéseken, továbbképzésen, melyre munkáltatója az óvodavezető kirendeli. Belső értekezleteken, továbbképzésen köteles részt venni. Szakmai felkészültségének növelése érdekében köteles folyamatosan tájékozódni a korszerű gondozási – nevelési elvekről. 89

Felelős: -

A gondozási – nevelési munka magas színvonalú következetes végrehajtásáért.

-

A gyermekek egészséges testi – szellemi fejlődéséért.

-

Az adminisztráció pontos vezetéséért.

-

A gyermekek állandó felügyeletéért.

-

A területén lévő berendezési tárgyak állagmegóvásáért.

-

Saját egészségének védelméért.

-

A leltárért saját felelősséggel tartozik.

-

Környezete rendjéért, tisztaságáért.

-

A munkafegyelem, munkaügyi szabályok betartásáért.

-

Az etikai szabályok betartásáért.

-

A munkavégzés során hivatali titkok megőrzéséért.

A munkaköri leírás hatálya: A munkába lépéskor a munkáltató aláírásával válik hitelessé és érvényessé. A dolgozó aláírásával igazolja a munkaköri leírás tudomásul vételét és azt magára nézve kötelezőnek tekinti. A munkaköri leírás az átvétel napjától visszavonásig hatályos. S ü m e g, …………………….. munkáltató

A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, azokat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Egyidejűleg egy példányt átvettem. S ü m e g , ……………………….

munkavállaló

90

ÓVODATITKÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Munkáltató neve:

Sümeg Város Önkormányzata Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde

Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése:

óvodatitkár

Beosztása:

óvodatitkár

Munkaideje:

Heti 40 óra

Alapvető feladatok, felelősségek: Munkaidejét a munkarendben meghatározott munkaidőben végzi. Folyamatosan vezeti az iktatandó anyagokat, a postakönyvet, elvégzi a gépelési feladatokat, intézi az ügyeket, rendben tartja a személyi anyagokat, nyilvántartja a táppénzes napokat, beszedi a különfoglalkozások havi díját. Naprakészen vezeti a napközis papírt, és a napközis programot. A pénzügyi osztály részére adatot szolgáltat az utalással befolyt térítési díjakkal kapcsolatosan, valamint az étkezésben résztvevő gyermekek számáról. Havi rendszerességgel elkészíti a gyermekek napközis számláját a szülők felé, a közfoglalkoztatott dolgozók elszámolását, valamint bérszámfejtést készít hetente számukra. Bérkartont vezet a dolgozók béréről. Használja a „KIR 3” programot.

Kapcsolatot

tart

az

önkormányzat

pénzügyi

Államkincstárral, a Munkaügyi Kirendeltséggel. Titoktartási kötelezettsége van.

Aláírási jogköre kiterjed:

-

érkező postai szállítmányok aláírására

-

szülők felé küldött napközis számlák aláírására

-

számlák teljesítésének igazolására. 91

osztályával,

a

Magyar

Felelős: Az irodában lévő iratok rendjéért, eszközök helyes használatáért, azok karbantartásáért.

NYILATKOZAT „A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.”

S ü m e g , ……………………….

ügyintéző

óvodavezető

92

DAJKA MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Munkáltató neve:

Sümeg Város Önkormányzata Kompanik Zsófia Óvoda és Bölcsőde

Munkavállaló neve: Munkakör megnevezése:

óvodai dajka

Beosztása:

óvodai dajka

Munkaideje:

Heti 40 óra

Alapvető feladatok, felelősségek: Munkaidejét a munkarendben meghatározott munkaidőben végzi. Együttműködik és segíti az óvodapedagógus munkáját. Ha szükséges a konyhai dolgozót is helyettesíti. Reggeli munkakezdéskor feladata az udvar rendben tartása, a homokozó felásása, locsolása, növények locsolása kint és bent, a csoportszobák kiszellőztetése, öltözőszekrények rendben tartása. Reggeli órákban a folyosón tartózkodik és segít az egyedül érkező gyermekeknek a levetkőzésnél. Csoportszobákban bekészíti a tízórait, segít a csoportnak készülődni a tízóraihoz (játékok elrakása, WC-használat, tisztálkodás, terítés). Tízóraizás után letörölgeti az asztalt, összesöpör. Besegít a másik csoportban, amíg a délutános beosztású dajka meg nem érkezik. Csoportkövetelményeknek megfelelően segít az öltözködésben, étkeztetésben, WC-használatnál. Az arra rászoruló gyermekeket lemosdatja, átöltözteti. Szükség szerint részt vesz a sétán, kiránduláson. Ebéd előtt lerakja az ágyakat, és előkészíti a csoportszobát a délutáni pihenéshez. Ebédeltetésnél kiszolgálja a gyermekeket, segít az önállóbbaknak is. Asztalokról elpakol, letörölget, felsöpör. Ebéd előtt és után is segít a konyhásnak a behordásnál. Délelőtt folyamán többször ellenőrzi a mosdók tisztaságát. A gyermekek lefektetése után kitakarítja a mosdó, WC-helyiségeket, a gyermekek öltözőjét, folyosót, felmossa. Nyári időszakban fellocsolja az udvart, homokozót. Ha délután szükséges besegít a konyhában. Ébresztőkör elrakja a fektetőket. A gyermekek tisztálkodására, WC-használatára odafigyel, valamint hazamenetelkor öltözködésre, öltöztetésre. 4 órakor kezdi a csoportszobák porszívózását, vizes ruhával a parketták mindennapi portalanítását, öltözők, folyosók felmosását. A csoportszobákban és a folyosón hypós vizes ruhával letörölget. Az udvaron az

93

udvari játékokat berakja. Munkaidő lejárta előtt az ablakokat, ajtókat bezárja, és zárás után bekapcsolja a riasztó berendezést. Munkaidejét a munkarend szerint végzi.

Felelős: A gyermekek csoportszobája, a hozzá tartozó WC, mosdó, öltöző rendjéért, emelet tisztaságáért. A leltárban nyilvántartott eszközök, bútorok épségéért. A tisztítószerekkel való takarékosságért. A munkaköri leírás módosításának jogát, a körülményekhez igazodva, a munkáltató fenntartja.

NYILATKOZAT „A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.”

S ü m e g , ………………………...

óvodavezető

dajka

94