Objektumorientált programozás C# nyelven 1. rész Osztályok és objektumok Mezık és metódusok Konstruktor és destruktor Névterek és hatókörök Láthatósági szintek Osztály szintő tagok Beágyazott osztályok Felbontott típusok Készítette: Miklós Árpád Dr. Kotsis Domokos
Hallgatói tájékoztató A jelen bemutatóban található adatok, tudnivalók és információk a számonkérendı anyag vázlatát képezik. Ismeretük szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres zárthelyinek, illetve vizsgának. Sikeres zárthelyihez, illetve vizsgához a jelen bemutató tartalmán felül a kötelezı irodalomként megjelölt anyag, a gyakorlatokon szóban, illetve a táblán átadott tudnivalók ismerete, valamint a gyakorlatokon megoldott példák és az otthoni feldolgozás céljából kiadott feladatok önálló megoldásának képessége is szükséges.
Osztályok és objektumok • Osztály: belsı adatok és a rajtuk mőveleteket végzı algoritmusok által alkotott egységes struktúra • Objektum: valamely osztály egy tényleges példánya – Az objektumok (bizonyos esetekben maguk az osztályok is) a program futása során egymással kommunikálnak
• Osztály tartalma (az osztály „tagjai”): – Mezık („field”) • Normál és csak olvasható változók, konstansok („constant”)
– Metódusok („method”) • Normál metódusok, konstruktorok („constructor”), destruktorok („destructor”)
– – – –
Tulajdonságok* („property”) és indexelık* („indexer”) Események* („event”) Operátorok* („operator”) Beágyazott típusok („nested type”) • Osztályok („class”), struktúrák* („struct”), interfészek* („interface”), képviselık* („delegate”)
Osztályok és objektumok • Az osztályok deklarálása a class kulcsszó segítségével történik – Az osztályok deklarációja egyben tartalmazza az összes tag leírását és a metódusok megvalósítását • Az osztályoknál tehát nincs külön deklaráció (létrehozás) és definíció (kifejtés)
class Példaosztá ldaosztály { // Itt kell deklará deklarálnunk az osztá osztály összes tagjá tagját (mezı (mezıket, metó metódusokat… dusokat… ) // A metó metódusok konkré konkrét megvaló megvalósítását szinté szintén itt kell megadnunk }
• Osztályok és objektumok tagjainak elérése: „ . ” operátor – Példány szintő tagoknál a példány nevét, osztály szintő tagoknál (ezeket lásd késıbb) az osztály nevét kell az operátor elé írnunk • Az osztály saját tagjainak elérésekor (tehát az osztály saját metódusainak belsejében) nem kötelezı kiírni a példány, illetve az osztály nevét
Láthatósági szintek • Láthatósági (hozzáférési) szintek a C# nyelvben Szint
Hozzáférési lehetıség az adott taghoz
public
Korlátlan
protected
Adott osztály és leszármazottai*
internal
Adott program, adott osztály
protected internal
Adott program, adott osztály és leszármazottai* .NET1
private
Adott osztály
1
Megjegyzés
.NET
A .NET biztosít még egy további láthatósági szintet („protected and internal”), amelyet a C# nyelv nem támogat
– A névterek láthatósága mindig public – A típusok (osztályok) láthatósága public vagy internal (alapértelmezés) – Az osztályok tagjainak láthatósága tetszılegesen megválasztható • A tagok láthatósága alapértelmezésben mindig private • A beágyazott típusok (osztályok) láthatóság szempontjából normál tagoknak minısülnek (láthatóságuk tetszılegesen megadható, alapértelmezésben private) • A felsorolások elemeinek és az interfészek* tagjainak láthatósága mindig public V1.2
2007. október 20.
5
Mezők • Minden változó tagja egy osztálynak (tagváltozó) – Ezeket az adatelemeket nevezzük mezıknek
• A mezık értéke helyben is megadható (inicializálás) string jegy = "jeles"; "jeles"; int j = -10; 10;
• A mezık lehetnek – Olvasható/írható mezık • Értékük tetszés szerint olvasható és módosítható
– Csak olvasható mezık • Értékük kizárólag inicializálással vagy konstruktorból állítható be
readonly string SosemVá SosemVáltozomMeg = "I Will Stay The Same" Same";
– Konstans mezık • Értéküket a fordítóprogram elıre letárolja, futási idıben sosem módosíthatók
const double π = 3.14159265; const int összeg = 23 * (45 + 67);
Metódusok • Minden metódus tagja egy osztálynak (tagfüggvény) • A metódusok rendelkezhetnek – Megadott vagy változó darabszámú paraméterrel (params kulcsszó) void Egyparamé EgyparaméteresMetó teresMetódus( dus(bool felté feltétel); void Többparamé bbparaméteresMetó teresMetódus( dus(int a, float b, string c); void Mindenbı MindenbılSokatElfogadó lSokatElfogadóMetó Metódus( dus(params object[] object[] paramé paraméterTö terTömb); mb);
– Visszatérési értékkel • Nem kötelezı, ha nincs, ezt a void kulcsszóval kell jelölni
void NincsVisszaté NincsVisszatérésiÉ siÉrté rtékem(); kem(); int Egé EgészSzá szSzámotAdokVissza( motAdokVissza(float paramé paraméter); string VálaszomEgyKaraktersorozat( laszomEgyKaraktersorozat(string bemenı bemenıAdat); Adat); Sajá SajátTí tTípus Átalakí talakító(Sajá SajátTí tTípus forrá forrásObjektum, sObjektum, int egyikMezı egyikMezıÚjÉrté rtéke, ke, string másikMezı sikMezıÚjÉrté rtéke); ke);
• A paraméterek és a visszatérési érték határozzák meg azt a protokollt, amelyet a metódus használatához be kell tartani – Szokás ezt a metódus „aláírásának” vagy „szignatúrájának” is nevezni
Függvények
Séma: típus függvénynév(paraméterek) {függvénytörzs}
Függvények típusa 1. A típus a viszaadott érték típusa, vagy „void”. 2. A típust megelızheti a.) a láthatóság megadása, b.) osztály szintő tagnál a „static” szó.
Függvénytörzs A végrehajtandó utasítások, melyek használhatják a bemenı paramétereket. A függvény visszatérı értéke a „return” alapszót követi (ebbıl több is lehet a program különbözı ágain). Visszatérési érték nélküli (void) függvénynél – ha a program mindig a függvénytörzs fizikai végénél fejezıdik be – a return utasítás nem kötelezı.
Speciális metódusok – a konstruktor • Minden osztálynak rendelkeznie kell konstruktorral – A konstruktor gondoskodik az osztály példányainak létrehozásáról • Szokás „példánykonstruktornak” is nevezni
– A konstruktorok neve mindig megegyezik az osztály nevével – Több konstruktort is létrehozhatunk más-más paraméterlistával • Egy konstruktor a this kulcsszó segítségével meghívhat egy másik konstruktort is
– Ha mi magunk nem deklarálunk konstruktort, a C# fordító automatikusan létrehoz egy paraméter nélküli alapértelmezett konstruktort
• Új objektum a new operátor segítségével hozható létre – A new operátor gondoskodik a megfelelı konstruktor hívásáról • Az osztályok konstruktorait kívülrıl nem kell és nem is lehet más módon meghívni
System.Object System.Object Igaziİ Igaziİskö skövület = new System.Object System.Object(); Object(); Sajá SajátTí tTípus példá ldány = new Sajá SajátTí tTípus(25); pus(25);
Paraméter nélküli konstruktor hívása
Egy „int” típusú paraméterrel rendelkezı konstruktor hívása
Speciális metódusok – a destruktor • Az osztályoknak nem kötelezı destruktorral rendelkezniük – A destruktor neve egy „ ~ ” karakterbıl és az osztály nevébıl áll
• Az objektumok megszüntetése automatikus – Akkor szőnik meg egy objektum, amikor már biztosan nincs rá szükség • Az objektumok megszüntetésének idıpontja nem determinisztikus (nem kiszámítható)
– A futtatókörnyezet gondoskodik a megfelelı destruktor hívásáról • Nem kell (és nem is lehet) közvetlenül meghívni az osztályok destruktorait • A destruktor nem tudhatja, pontosan mikor hívódik meg
class–Sajá átTí SajDestruktorra tTípus ritkán van szükség { // Destruktor ~Sajá SajátTí tTípus() pus() { } }
Függvények paraméterei A paramétereknél megadandó a típus és az a név, amelyen a függvénytörzsben a paraméterre hivatkozunk. Referencia típusú paramétereknél a paraméter mind bemenı, mind visszatérı értéket tartalmazhat. Érték típusú paramétereknél a paramétert megelızı „out”, vagy „ref” alapszó jelzi az Output, vagy input/output paramétert. Az „out”, vagy „ref” alapszónak a hívásnál is szerepelnie kell!
Példa out-ra class Out { public void kiír(int a, out int b) { b=a; } }
Példány létrehozás
class Outpld { static void Main() { int x=3; int y=4; Out próba=new Out(); próba.kiír(x,out y); System.Console.WriteLine(x+" "+y); System.Console.ReadLine(); } }
Kimenı paraméter
Példa ref-re class Ref { public void kiír(ref int a) { a=a+5; } }
Példány létrehozás
class Reftpld { static void Main() { int x=3; Ref próba=new Ref(); próba.kiír(ref x); System.Console.WriteLine(x); System.Console.ReadLine(); } }
Változtatható paraméter
Példa bemenő paraméterre
class Bepar { static void Main(string[] args) { int i; for (i=0;i<args.Length-1; i=i+1) System.Console.Write(args[i]+" "); if (args.Length>0) System.Console.WriteLine(args[i]); System.Console.ReadLine(); } }
Paraméter
Stringek száma
Paraméter stringek
1. példa class Részvé szvény { private readonly string részvé szvényné nynév; private double részvé szvényá nyárfolyam = 0.0; public int Darabszá Darabszám; public Részvé szvény( ny(string név, double árfolyam, int darabszá darabszám) { // Konstruktor (neve megegyezik az osztá osztály nevé nevével) - beá beállí llítja az adatmezı adatmezık kezdeti érté rtékét } public void Vétel(int tel(int mennyisé mennyiség) { // A paramé paraméterben megadott mennyisé mennyiségő részvé szvény vá vásárlá rlása } public void Eladá Eladás(int s(int mennyisé mennyiség) { // A paramé paraméterben megadott mennyisé mennyiségő részvé szvény eladá eladása } public void ÁrfolyamBeá rfolyamBeállí llítás(double árfolyam) { // Az aktuá aktuális árfolyam beá beállí llítása a paramé paraméterben megadott árfolyam alapjá alapján } public double Érté rték() { // Ré Részvé szvény összé sszérté rtékének kiszá kiszámítása } }
1. példa (folytatás) class Részvé szvénykezelı nykezelı { static void Main() { Részvé szvény IBM = new Részvé szvény("IBM" ny("IBM", "IBM", 77.59, 100); Részvé szvény nVidia = new Részvé szvény( ny("NVDA", "NVDA", 21.49, 100); IBM.Vé IBM.Vétel(50); tel(50); nVidia.Vé nVidia.Vétel(25); tel(25); nVidia.Á nVidia.ÁrfolyamBeá rfolyamBeállí llítás(29.15); nVidia.Eladá nVidia.Eladás(50); System.Console System.Console.WriteLine Console.WriteLine( .WriteLine("IBM: " + IBM.Darabszá IBM.Darabszám + " db ($" + IBM.É IBM.Érté rték() + ")"); ")"); System.Console System.Console.WriteLine Console.WriteLine( .WriteLine("nVidia: nVidia: " + nVidia.Darabszá nVidia.Darabszám + " db ($" + nVidia.É nVidia.Érté rték() + ")"); ")"); System.Console System.Console. Console.ReadLine(); ReadLine(); } }
Névterek • A névterek az elnevezések tetszıleges logikai csoportosítását teszik lehetıvé – Nincs közük a fizikai tároláshoz (fájlokhoz és mappákhoz) • Egy fájlban több névtér, egy névtér több fájlban is elhelyezhetı
– Tetszılegesen egymásba ágyazhatók • A beágyazott névterek tagjait a „ . ” karakterrel választhatjuk el
– A névtérbe be nem sorolt elemek egy ún. globális névtérbe kerülnek namespace A { namespace B { class Egyik {…} } } … A.B.Egyik A.B.Egyik(); Egyik(); A.B.Egyik példa = new A.B.Egyik
Ez a két névtér azonos (A.B)
namespace A.B { class Másik {…} } namespace C { class Harmadik {…} } … A.B.M A.B.Másik(); sik(); A.B.Másik példa2 = new A.B.M C.Harmadik C.Harmadik példa3 = new C.Harmadik C.Harmadik(); Harmadik();
Névterek (folytatás) • Minden névre a saját névterével együtt kell hivatkozni – A teljes (minısített) név formája: névtér.elnevezés – A névterek importálhatók (hivatkozás céljára elıkészíthetık) a using kulcsszó segítségével • Ezt követıen az adott névtérben található elnevezések elé hivatkozáskor nem kell kiírni a névteret, feltéve, hogy az elnevezés így is egyértelmően azonosítható
using System; System; using System.Text; System.Text;
– A névtereknek importálás helyett álnév is adható • Célja a hosszú, de importálni nem kívánt névterek egyértelmő rövidítése Importált névtér using System; System; using SOAP = System.Runtime.Serialization.Formatters.Soap; System.Runtime.Serialization.Formatters.Soap; … SOAP.SoapFormatter SOAP.SoapFormatter formá ormázó = new SOAP.SoapFormatter SOAP.SoapFormatter(); SoapFormatter(); Console.WriteLine Console.WriteLine(form .WriteLine(formá (formázó);
Nem importált névtér álnévvel
– A névterek Microsoft által javasolt formátuma: Cégnév.Technológia.Funkció[.Design] • Példa: Microsoft.VisualBasic.CompilerServices
Hatókörök • Kijelöli a változók érvényességi tartományát – Nem azonos a névtérrel (amely a hivatkozás módját szabályozza)
• A C# hatókörre vonatkozó szabályai: – Osztályok tagváltozói csak ott érhetık el, ahol az osztály is elérhetı – Helyi változók a deklarációjukat tartalmazó blokk vagy metódus lezárásáig („ } ”) érhetık el – A for, foreach, while, do…while utasításokban deklarált helyi változók csak az adott utasítás belsejében érhetık el – Ha egy változó érvényes, de nem azonosítható egyértelmően, akkor a C# a hivatkozást a legbelsı érvényességi tartományra vonatkoztatja • Azonos érvényességi tartományon belül azonos néven nem hozhatók létre változók • A tagváltozók érvényességi tartományában létrehozhatók azonos nevő helyi változók • Ebben az esetben a legbelsı változó „elrejti” a vele azonos nevő, hozzá képest külsı szinten elhelyezkedı változókat • Ha a legbelsı érvényességi tartományban egy azonos nevő külsı tagváltozót kívánunk elérni, akkor példány szintő változók esetén a this kulcsszót, osztály szintő változók esetén az osztály nevét kell a változó elé írnunk „ . ” karakterrel elválasztva
Metódusok átdefiniálása • Egy osztályon belül is létrehozhatunk több azonos nevő, de eltérı paraméterlistával és visszatérési értékkel rendelkezı metódust – Ezzel a technikával ugyanazt a funkciót többféle paraméterekkel és visszatérési értékkel is meg tudjuk valósítani ugyanazon a néven – Logikusabb, átláthatóbb programozási stílust tesz lehetıvé class Részvé szvény { … public void Vétel(int tel(int mennyisé mennyiség) { // A paramé paraméterben megadott mennyisé mennyiségő részvé szvény vá vásárlá rlása darabszá darabszám += mennyisé mennyiség; } public void Vétel(int tel(int mennyisé mennyiség, double árfolyam) { // A paramé paraméterben megadott mennyisé mennyiségő részvé szvény vá vásárlá rlása a megadott árfolyam beá beállí llításával darabszá darabszám += mennyisé mennyiség; this. this.árfolyam = árfolyam; } }
Osztály szintű tagok • Az osztály szintő mezık az osztály saját adatmezıi – Minden osztály csak egyet tárol ezekbıl a mezıkbıl, függetlenül a késıbb létrehozott példányok számától • Ezeket a mezıket tehát nem a példányok, hanem maga az osztály birtokolja
• Az osztály szintő metódusok magán az osztályon mőködnek – Akkor is hívhatók, ha még egyetlen példány sem létezik az osztályból • Csak osztály szintő mezıket használhatnak • Osztály szintő metódusoknál nem létezik aktuális objektum, így this paraméter sem • Konkrét példányt nem igénylı feladatra is alkalmasak (pl. fıprogram megvalósítása)
…és má kulcsszó kö ünk ebben a "bonyolult" programban☺ ☺ …és most már minden kulcsszóttagokat könnyen felismerhetü felismerhet programban •// Az osztály szintő a static kulcsszóval jelöljük internal class Elsı ElsıProgram { public static void Main() { System.Console System.Console.WriteLine Console.WriteLine( .WriteLine("Hello, C# World"); World"); } }
Osztály szintű tagok (példa, 1. rész) using System; System; class Példá ldányszá nyszámlá mláló { public static int Darabszá Darabszám;
Osztály szintő adatmezı
Osztály szintő konstruktor static Példá ldányszá nyszámlá mláló() (egyik fı célja az osztály szintő mezık { kezdeti értékének beállítása) Darabszá Darabszám = 0; } Konstruktor public Példá ldányszá nyszámlá mláló() { Darabszá Darabszám++; } Destruktor ~Pé ~Példá ldányszá nyszámlá mláló() { Darabszá Darabszám--; --; Console.WriteLine Console.WriteLine( .WriteLine("Megsző "Megszőnt egy pé példá ldány. A fennmaradó fennmaradók szá száma: " + Darabszá Darabszám); }
}
Osztály szintű tagok (példa, 2. rész) class Példá ldányszá nyszámlá mlálóTeszt { static void Main() Main() { Példá ldányszá nyszámlá mláló teszt = new Példá ldányszá nyszámlá mláló(); Console.WriteLine Console.WriteLine( .WriteLine("Lé "Létrehoztam egy pé példá ldányt"); nyt"); Console.WriteLine Console.WriteLine("P .WriteLine("Pé ("Példá ldányszá nyszám: " + Példá ldányszá nyszámlá mláló.Darabszá .Darabszám); for (int i = 0; i < 10; i++) new Példá ldányszá nyszámlá mláló(); Console.WriteLine Console.WriteLine( .WriteLine("Lé "Létrehoztam mé még tí tíz pé példá ldányt"); nyt"); Console.WriteLine Console.WriteLine("P .WriteLine("Pé ("Példá ldányszá nyszám: " + Példá ldányszá nyszámlá mláló.Darabszá .Darabszám); Console.ReadLine Console.ReadLine(); .ReadLine(); } }
Feladat Készítsen programot a háromelemő valós vektorok kezelésére az alábbi menüpontokkal. • Beolvasás • Kiíratás
Használjon statikus (osztály szintő) metódusokat!
Megoldás stat. metódusokkal I. A sorrend class Vektordef teszıleges { public static void beolvas(float [] partomb) Kötelezıen a metódus { neve elıtt for(int i=0;i<3; i++) {System.Console.WriteLine(„Az"+(i+1)+"-ik elem: "); partomb[i]=float.Parse(System.Console.ReadLine());} }
public static void kiír(float [] partomb) { for(int i=0;i<3; i++) {System.Console.WriteLine(partomb[i]);} return; Nincs visszatérı érték, egy kimenet van, így a } }
„return”nem kötetelezı
Megoldás stat. metódusokkal II. class Vektorkez { static void Main() { float [] vektor=new float[3]; Vektordef.beolvas(vektor); Vektordef.kiír(vektor); } }
Feladat Készítse el az elızı feladatban leírtakat objektum példány használatával!
V1.2
2007. október 20.
29
Megoldás példánnyal I. Nincs class Vektordef „static”. { public void beolvas(float [] partomb) { for(int i=0;i<3; i++) {System.Console.WriteLine(„Az"+(i+1)+"-ik elem: "); partomb[i]=float.Parse(System.Console.ReadLine());} }
public void kiír(float [] partomb) { for(int i=0;i<3; i++) {System.Console.WriteLine(partomb[i]);} return; } }V1.2
2007. október 20.
30
Megoldás példánnyal II. class Vektorkez { static void Main() { float [] vektor=new float[3]; Vektordef sajvekt=new Vektordef(); sajvekt.beolvas(vektor); sajvekt.kiír(vektor); } }
V1.2
2007. október 20.
Oblektum példány létrehozása.
31
Feladat Egészítse ki a háromelemő valós vektorok kezelésére készített programot az alábbi menüpontokkal. • Skaláris szorzat. • Skalárral való szorzás.
Használjon objektum példányt!
Skaláris szorzás public float skalarissz(float [] partomb1,float [] partomb2) { float s=0; for(int i=0;i<3; i++) {s=s+partomb1[i]*partomb2[i];} return s; }
Skalárral szorzás a. A visszaadott érték
public void skalarralsz(float [] partomb, float k) { for(int i=0;i<3; i++) { partomb[i]=partomb[i]*k; } }
Skalárralszorzás b.
public float [] skalarralsz(float [] partomb, float k) { float [] p=new float[3]; for(int i=0;i<3; i++) { p[i]=partomb[i]*k; } A visszaadott érték return p; }
Megoldás obj. pld-al IVa. class Vektorkez { static void Main() { float [] vektor1=new float[3]; float [] vektor2=new float[3]; float [] vektor3=new float[3]; float v; Vektordef sajvekt=new Vektordef(); sajvekt.beolvas(vektor1); sajvekt.beolvas(vektor2); sajvekt.skalarralsz(vektor1,3); vektor3=vektor1; v=sajvekt.skalarissz(vektor3,vektor2); sajvekt.kiír(vektor3); System.Console.WriteLine(v); System.Console.ReadLine(); } }
Oblektum példány létrehozása.
A visszaadott érték
A metódusok kipróbálása class Vektorkez { static void Main() { float [] vektor1=new float[3]; float [] vektor2=new float[3]; float [] vektor3=new float[3]; float v; vektordef sajvekt=new vektordef(); sajvekt.beolvas(vektor1); sajvekt.beolvas(vektor2); vektor3=sajvekt.skalarralsz(vektor1,3); v=sajvekt.skalarissz(vektor3,vektor2); sajvekt.kiír(vektor3); System.Console.WriteLine(v); System.Console.ReadLine(); } }
Oblektum példány létrehozása.
A visszaadott érték
Feladat Adott, hogy egy vállalat három gépkocsija hány km-t futott az elsı illetve a második félévben. Ismert továbbá az elsı féléves üzemeltetési költség autók szerint km-enként. Ez a költség a második félévre 5%-kal emelkedett. Készítsünk programot, amely meghatározza a gépkocsik éves összköltségét!
class Auto { static void Main() { float [] km1=new float[3]; float [] km2=new float[3]; float [] kolt=new float[3]; float v1,v2,költség; Vektordef sajvekt=new Vektordef(); System.Console.WriteLine("Elsı félévi km.:"); sajvekt.beolvas(km1); System.Console.WriteLine("Második félévi km.:"); sajvekt.beolvas(km2); System.Console.WriteLine("Elsı félévi költség:"); sajvekt.beolvas(kolt); v1=sajvekt.skalarissz(km1,kolt); sajvekt.skalarralsz(kolt,(float)1.05); v2=sajvekt.skalarissz(km2,kolt); költség=v1+v2; System.Console.Write("A teljes költség összege: "); System.Console.WriteLine(költség); System.Console.ReadLine(); } }
A this paraméter • A példány szintő metódusokban szükség lehet rá, hogy hivatkozni tudjunk arra az objektumra, amelyik a metódust éppen végrehajtja • E hivatkozás a rejtett this paraméter segítségével valósul meg – A rejtett this paraméter minden példány szintő metódusban az aktuális objektumot jelöli • Osztály szintő tagok esetén ez a paraméter nem létezik (az osztály szintő tagokat lásd késıbb)
– Nem kell deklarálni, ezt a fordítóprogram automatikusan megteszi – Általában a következı esetekben használatos: • Az aktuális objektumot paraméterként vagy eredményként szeretnénk átadni • Az érvényes hatókörön belül több azonos nevő tag található (pl. egymásba ágyazott hatókörök vagy névterek esetén), így ezek a tagok csak segítséggel azonosíthatók egyértelmően
V1.2
2007. október 20.
40
A this paraméter (példa) • Milyen nehézség adódott volna, ha az 1. példában az alábbi mezıneveket használjuk? class Részvé szvény { private string név; private double árfolyam; public int darabszá darabszám; public Részvé szvény( ny(string név, double árfolyam, int darabszá darabszám) { részvé szvényné nynév = né név; Probléma: hogyan tudjuk módosítani a „Részvény” részvé szvényá nyárfolyam = árfolyam; osztály „név”, „árfolyam” és „darabszám” nevő mezıit? Darabszá Darabszám = darabszá darabszám; } public void ÁrfolyamBeá rfolyamBeállí llítás(double árfolyam) { részvé szvényá nyárfolyam = árfolyam; } } V1.2
2007. október 20.
41
A this paraméter (példa) • Megoldás a this paraméter segítségével class Részvé szvény { private string név; private double árfolyam; public int darabszá darabszám; public Részvé szvény( ny(string név, double árfolyam, int darabszá darabszám) { this.n this.né .név = né név; this. this.árfolyam = árfolyam; this.darabsz this.darabszá .darabszám = darabszá darabszám; } public void ÁrfolyamBeá rfolyamBeállí llítás(double árfolyam) { this. this.árfolyam = árfolyam; } } V1.2
2007. október 20.
42
Beágyazott osztályok • Az osztályok tetszıleges mélységben egymásba ágyazhatók – Az egymásba ágyazással logikai tartalmazást jelezhetünk • Az egymásba ágyazás nem jelent hierarchikus alá-, illetve fölérendelést
– A beágyazott típusok (osztályok) láthatóság szempontjából normál tagoknak minısülnek (láthatóságuk tehát tetszılegesen megadható, alapértelmezésben private)
• Beágyazott osztályokra azok teljes (minısített) nevével hivatkozhatunk – A hivatkozás formája: osztály.beágyazottosztály
Beágyazott osztályok (példa) using System; System; class Külsı lsıOsztá Osztály { public class Belsı BelsıOsztá Osztály { public void Üzenı zenı() { Console.WriteLine Console.WriteLine( .WriteLine("Hurrá "Hurrá, belü belül vagyunk!"); vagyunk!"); } } public void Üzenı zenı() { Console.WriteLine Console.WriteLine( .WriteLine("Kí "Kívül vagyunk."); vagyunk."); } } … Külsı lsıOsztá Osztály K = new Külsı lsıOsztá Osztály(); ly(); Külsı lsıOsztá Osztály. ly.Belsı BelsıOsztá Osztály B = new Külsı lsıOsztá Osztály. ly.Belsı BelsıOsztá Osztály(); ly(); K.Ü K.Üzenı zenı(); B.Ü B.Üzenı zenı();
Felbontott típusok • A felbontott típusok több fizikai részre osztott, logikai szempontból viszont egységes típusok – Példa: egy-egy osztály forráskódja elosztva, több fájlban is tárolható – A felbontott típusok minden részét a partial kulcsszóval kell megjelölni – Elınye, hogy a típusok úgy oszthatók meg több programozó vagy automatikus kódgenerátor között, hogy fizikailag nem kell osztozniuk a forrásfájlokon • Különválasztható (és ezáltal külön fejleszthetı és verzionálható) az osztályok automatikusan, illetve kézzel elıállított része • Különválasztható az egyes osztályok kódján dolgozó fejlesztıcsapatok munkája is
• A felbontott típusok elemeit a C# fordító összefésüli – A fordító úgy kezeli az elemeket, mintha egy fájlban, egy típusdefinícióként hoztuk volna létre ıket • Ellentmondás esetén a fordítás nem lehetséges • A felbontott típusok elemei csak együtt, egyszerre fordíthatók le – Nem lehetséges tehát már lefordított osztályokat utólag ilyen technikával bıvíteni
Felbontott típusok (példa) partial class Részvé szvény { private readonly string részvé szvényné nynév; private double részvé szvényá nyárfolyam = 0.0; public int Darabszá Darabszám; class Részvé szvény public {Részvé szvény( ny(string név, double árfolyam, int darabszá darabszám) {…} } private readonly string részvé szvényné nynév; private double részvé szvényá nyárfolyam = 0.0; public int Darabszá Darabszám;
Részvény_KovácsJános.cs
public Részvé szvény( ny(string név, double árfolyam, int darabszá darabszám) {…} partial class Rpublic észvé szvény void Vétel(int tel(int mennyisé mennyiség) {…} { public void Eladá Eladás(int s(int mennyisé mennyiség) {…} public voidpublic Vétel(int int mennyisé é g) tel(void mennyis ÁrfolyamBeá rfolyamBe{á…llí ll}ítás(double árfolyam) {…} public voidpublic Eladá s(int Eladádouble s(int mennyisé mennyis Érté …}{…} rték()é{g) public }void ÁrfolyamBeá rfolyamBeállí llítás(double árfolyam) {…} public double Érté rték() {…} } Részvény_SzabóPéter.cs
Feladat Készítsen osztályt, amely lakóhelyiségek alapterületét, falfelületét és a mennyezet méretét számolja ki a helyiség hossza, szélessége és belmagassága alapján. Az osztály teszteléseként kérje be, hogy hány helyiségben szeretne az illetı kövezni és festeni, majd kérje be a helyiségek adatait. Végül adja meg, hogy mennyi kıre és falfestékre lesz szükség (az ajtók és ablakok méretét elhanyagoljuk).
V1.2
2007. október 20.
47
Feladat Készítsünk egy „Háromszög” nevő osztályt, amely háromszögek kezelését valósítja meg. Az osztály a következı jellemzıkkel rendelkezzen: - Legyen képes tárolni a 3 csúcs koordinátáit - Legyen képes az adatok alapján eldönteni, hogy a háromszög egyenlıszárú, illetve szabályos-e - Legyen képes kiszámítani a saját kerületét és területét Készítsünk továbbá egy másik osztályt, amelynek segítségével tesztelni lehet a Háromszög osztályt.
V1.2
2007. október 20.
48
Feladat Készítsünk egy számoló osztályt, amely két megadott valós számmal („float” típus) képes elvégezni a négy alapmőveletet, és tárolja a mőveletek eredményét is. Készítsünk továbbá egy másik osztályt, amelynek segítségével tesztelni lehet a számoló osztályt.
V1.2
2007. október 20.
49
Feladat Készítsen osztályt, mely tárol egy szöveget, és a szöveget képes nagybetősen, kisbetősen kiírni. Tudjon szövegrészre rákeresni, ki tudja írni, hogy egy szövegrész hányszor fordul elı és egy-egy elıfordulás hol kezdıdik. Egy példány tartalmazza Móricz Zsigmond: „A török és a tehenek” címő versét. Keressük meg benne hányszor szerepel benne a tehén szó és ragozott változatai. A tehén szót és ragozott változatait írjuk át a szövegbe csupa nagybetővel! Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed, milyenek a tehenek. Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet. V1.2
2007. október 20.
"Én vagyok a Mehemed!" "Mi vagyunk a tehenek!" Csodálkozik Mehemed: "Ilyenek a tehenek?" Számlálgatja Mehemed, hányfélék a tehenek.
Meg is számol Mehemed háromféle tehenet: fehéret, feketét, tarkát, "Meg ne fogd a tehén farkát!" Nem tudta ezt Mehemed, s felrúgták a tehenek! 50
