Dr. |ójárt Agnes Ugyaédi Iroda
JOGI SZAKVELEMENY
A megkötött megbízási szerződés alapjtán irodám arra kapott megbíziíst, hogy tegyen javaslatot aktív és öko,,Az iJmeretten tá..t A Gyöngyös patak völgyének bekapcsolása az Alpokalja fejlett, projekt számú iurisxikai há|őzatÍhd'- című Nyoop-z.1.LlC-2f-2009.0002 regisárációs jogi személy megfelelő jogi megvalósításához fenntartrásához, működtetéséhez létrehozandó
jogi roriraianat kiválasaására. Alább négy ffi szempont a|apján vizsgálom meg a létrehozandó személy lehetséges jogi formáit:
1. a szóba jövo szewezeti formák szewezeti sajátosságainak elemzése 2. közhasznú jogállásra vonatkozó jogszabályok vizsgálata 3. a szervezetekre vonatko ző adőzással, illetékfizetéssel kapcsolatos jogszabályok
4.
elemzése
az Európai Unió vonatkozó joganyagának, és apá|yázati háttérnek az elemzése
sZiBA "lovo sZERvEzETI SAJÁTOSSÁGAINAK ELEMZÉSE
l. A
FORMÁK
SZERVEZETI
A projekt mííktidtetésérevonatkoző|ag ajelenleg rendelkezésre álló projekt dokumentiícióból
a
*"gvfuo'rthatósági tanulmríny tarta|maznéhány információt a jogi forma vonatkozásában. A riegvalósÍthatósagi tanuhány tarta|mazza,logy a projekt működtetésére Szombathely Megyei Jogu Város onkorm?nyzata(a továbbiakban Önkormányzat),valamint azBtdészeti Tudományos Iníézet( a továbbiakban ERTI) közösen fog létrehozniegy két tagból álló nonprofit korlátolt felelősségű társaságol. A projektmenedzsmenttő| azt a tájékoztatást kaptam, hogy a megvalósíthatósági Lnuhanyban foglaltak megváltoztathatóak a projekt keretein be|u|' azaz tehát lehetséges még annak vizsgá|ata, hogy esetleg Szombathely Megyei Jogú Város alapít egy egyszemélyes jogi szervezetet, avagy köztisen az ERTI.vel, onkormány,ítu "gy"dul avagy harmadik vérzióként a k'.ét tag mellett további tagként belépnéneka projektben még konzorciumi partnerként szereplő további szervezetek is.
A projektvezetéstől azt atájékoztatást kaptam, hogy várhatőan az onkormányzat azt averziőt p..f.'áh'á, hogy egyszemélyes jogi szervezetet hoz létre, és a további partnerekkel keretein beliil rendemé atovábbi jogviszonyokat "gyiitt*iitodésimegállapodások E1orben a projektrrieneázsment felvette levélben 2010. márciusában a kapcsolatot az ERTI főigazgatőjáuul, D'. Borovics Attilával, egy személyes egyeztetés is történt ezt követően 2010.
1
március 30. napján, ahol az ERTI vezetése anól tájékoztatta a projektvezetést, hogy a felügyeletet ellátó FVM-nél tajékozódik a megfelelő jogi lehetőségek felől. 2010. április 9. napjan e-mailben aFőigazgatóŰt an. aájékoztatást adta, hogy az ERTI továbbra is azt szeretné, ha az onkormányzat és az ERTI közösen alapítana egy jogi szervezeteto azonban arról is tájékoztatott,hogy az FVM-nél az ehhez szükséges tajékoztatás és a megfelelő döntés meghozatala mindenképpen egy hosszabb folyamat lesz, erről döntés 2010. április kiizepéig nem várható.
Ezen fenti tényektől fiiggetleniil a létrehozandó jogi szeÍvezet formái közi| az alábbiak jöhetnek számítasba:
A.) Egyesület mint társadalmi szervezet
szóló 1959. évi IV. törvényben ( a továbbiakban Ptk.)', illetőleg az egyesületekről szóló l989. évi II. törvényben ( a továbbiakban Egyesületi tv.). Az elsődleges szempont, amely ez ellen a forma ellen szól az adott projekt tekintetében az az) hogy egy egyesületnek folyamatosan (tehat nemcsak az alapításkor, hanem az azt követő időszakban is) legalább 10 taggal kell rendelkeznie. A rendelkezésre álló adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a működtetésre létrehozandójogi szervezet várhatóan nem fog 10 taggal rendelkemi(aztaz információt kapta, hogy a konzorciumi partnerek köziil csak az ERTI érdekelt egy esetleges közös tarsaság létrehozásában)' így tehát ezen formát a jogszabályok értelmében nem lehetséges alkalmazni.
Az egyesiiletekre vonatkozó szabáiyozást találunk
a Polgári Törvénykönyvről
B.) Alapítvány
alapítvanyokra vonatkozó szabá|yozást szintén a ftk. tata|mazz'ű. Az alapítványok legalapvetőbb jellemzője az, hogy az alapító egy meghatározott cél elérésecéljából egy
Az
meghattirozott vagyont bocsát az a|apiwány rendelkezésére az alapításkor, ezt követően azonban azá|apítő csak renákívül korlátozottlogokkal rendelkezik az a|apiwány irányitása terén3, többek
között míg egy gazdasági tarsaság tulajdonosa, a|apitőja dönthet a társaság megszüntetéséről' addig az a|apitő az a|apítvíny bejegyzését követően az a|apitványt nem vonhatja vissza. További bizonytalansági tényezó az, hogy csak abban az esetben jegyzi be a bíróság az adott alapíwányt, amennyiben az alapításkor megjelölt cél eléréséhezszükséges vagyon hozzárendelése megtörtént- ebben az esetben tehát a projekt üzemeltetéséről lévénsző, nehéz azt meghatározni, hogy mekkora is ez a pontos
' Prk.61-64$$
ptk.7ltl,.
jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasáryi tarsaság . (a továbbiakban egyiitÍ alapító) tartós közérdekíi célra - alapító okiratban alapíwánfi hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatasa céljából nem alapítható' Az alapítvrírryjavára a célja
2
$ (1) bekezdés: Magánszemély,
megvalósítasához szükséges vagyont kell rendelni. Az a|apitvány jogi személy'
nn
z+lc.E (3) bekezdés: lr{em jelölhető ki, illewe nem hozható létre olyan keze|ő szerv (szervezet), ame|yben az alapíto - közvet|enül vagy közvewe . az a|apitltány vagyonának felhasználásaramegfatározó befolyást gyakorolhat
'
C.) Gazdasági társaságok
A
gazdasági társaságok vonatkozásában szintén a Ptk.a il|etoleg
a
gazdasági üírsaságokról szóló
20ó6. evi iV. törvény ( a továbbiakban Gt.) tartalma7za az alapvető szabályokat. A gazdasági jogi személyiséggel társaságok olyan profitorientá|t szervezetek, amelyek közül némelyek önálló
jogi rendelkeznek (k.orlátolt felelősségű társaság, résnénytársaság), míg léteznek ún. tarsaság). személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is (közkereseti társaság, betéti Tekintettel Szombathely Megyei Jogú Város Közgyiilésének Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyinfuó|,-a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 2gl2004 (VI.30.) rendeletének (a továbbiukbun Vagyonrendelet) 22.5-ában foglaltakras, a jöhet gazdasági.ttírsasági formák ki'ziil a korlátolt felelősségii tarsaság és a részvénytársaság részemre által projektvezetés szőba, A rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapján, illetőleg a
adott tájéko ztatás alapján az á||apitható meg, hogy a létrehozandó jogi szewezet elsődleges célja jellegűek) nem a irofrt termelése, hanem egy uniós projekt céljainak (amelyek döntően nonprofit leginkább' a biztosítható a megvalósítása _ e körben u múktidtetés és a célok megvalósítiísa úgy hogy-a képződöu nyereséget a szervezet a projektben meghaüírozott célokra fordítja. Tekintettel
aua'pontom szerini
"'.ó, működtetéséhez
a nonprofit
gazdasági tarsasági forma megfelelő lenne
a
Projekt
és fenntartiísához.
D.) NonproÍit gazdasági társaságok szabá|yai szerint nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában (kkt., bt.,kft., zrt,) a|apíthuto o' mtíködtethető. A nonprofit tarsaságok jellemzője tehát az, hogy a tagok célja
A Gt.
nem elsridlegesen a jövedelemszerzés, és a társaság iizletszeni gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel fólyathat, a nyereség a tagok között nem oszthatő fe|, az a gazdasági tarsaság vafyonát gyu,upitJu. Nonprofit gazdasági társaság csak a nonprofit jelleg megtartása mellett atikurrat íiu.i..óry más iársasáeea.u e-gazdasági tarsaságok tekintetében - tekintette| az e|őző pontban említett Vagyonrendelet rendelkezéseire is - a korlátolt felelősségű társaság a iegideálisabb választási fo.rnu' itt a tag felelőssége kizárő|ag az á|ta|a rendelkezésre bocsátott túsbetétjénekerejéig áll fenn, azaz teháú' a tag ezt meghaladóan (néhány igen ritka kivételtől eltekinwe) nem tehetó felelőssé a tarsaság tartozásaiért. A ártköníen működő részvénytársaságra ( a továbbiakban zrt.) is igaz az előbbi feltétel, de egy zrt. a|apitása, működtetese álláspontom szerint jóval bonyolultabb (ktiltinböző részvényfajták, részvényosztályok, a részvényjegyzéssel kapcsolátos eljárrás), és a rendelkezésre á||ő adatokból nem meriil fel olyan speciális igény' amely e társaság forma vá|asztását indokolná. További lehetőség a nonprofit gazdasági trírsaságok számára (ez tehát a nonprofit gazdasági *iűkebb ósoportja), hogy megszerezhetik a közhasznú, illetőleg kiemelkedően társaságok járnak egyutt. "gy ktiztrasinri 3o-ganast is, amelfuel számos adőzási kedvezmény, és további előnyök A következőkben a közhasznúságra vonatkoző jogi szabá|yozást tekintem át. o
nt.
sz-s+gg
felelőssége nem Vagyonrendelet 22.$ (1): Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben haladja meg vagyoni hozzájáru|ása mértékét.
5
u
ct.
+.9.
2. A KozIIASzNÚ JOGÁLLÁSRA voNATKoZó SZABÁLYoK vIZSGÁLATA
adőzési és egyéb kedvezmények mellett további érv a közhasznú jogállás megszerzése mellett az,hogy számos olyan pá|yázat van, amely megköveteli, hogy a péúyinőktizhasznú jogállással
Az
rende|kezzen, ezérlmindenképpen célszeni a létrehozandó szervezetnél arra törekedni, hogy a legalább a közhasmú jogállást szerezze meg.
köáasznú szervezetekről szóló |997. évi CLVI' törvény (a továbbiakban Ksztv.)
A
rendelkezései meghatározzétk,hogy mely szervezetek nyerhetnek közhasznú jogállást:
Ksztv. 2. $ (1) Közhasznú szewez,etté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett a) társadalmi szervezet' kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek.képviseleti szerv ezetet, b) alapítvány' c) közalapítvány,
d) e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt Í) országos sportrági szakszövetség,
lehetóvéteszi,
g) nonprofit gazdasági társaság,
h) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, i) európai tertileti együttműködési csoportosulás, j) nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézrrény, k) közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet, l) vízitarsulat.
kozhasznúság tekintetében kétfele fokozatot ismer: a közhasznú és a kiemelkedően közhasznú jogállást. Alapvetően az egyik legfontosabb kiilönbség, hogy közhasznú szervezetnél többek köziitt az szükséges, hogy a szervezet a Ksztv-ben megbatátozott közhasznú tevékenységet7 lasson el' míg kiemelkedően közhasznú szervezet esetén további előírás, hogy
A
jogszabály
7
a
Ksztv. 26.5 c) közhasznú tevékenység: a társadalom es azegyén közös érdekeinek kielégítéséreirányuló következő - aszervezet létesítő okiratában szereplő. cél szerinti tevékenységek: l. egészségmegőrzés,betegségmege|őzés, gyógyitó-' egészségügyi rehabi|itációs tevékenység, 2. szociális tevékenység, családsegítes, időskoruak gondozísq 3. tudományos tevékenység, kutatás, 4. nevelés és okÍatás, képességfej|esztés,ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 6. kulturális örökség megóvása, 7. műemlékvédelem' 8. természetvédelem, állatvédelem'
olyan közfeladatot lát el, amely állami vagy önkormányzati feladatnak minősii|.
A jogszabály által felsorolt további követelmények:
A
közhasznű szewezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. A közhasznúsági nyilvántartásba véte|hez a szervezet létesítő okiratának tafia|maznia kell, hogy a szervezet a) milyer1 e törvényben meghatátozott közhasznú tevékenységet folytat, és . ha tagsággal rendelkezik . nem zfuja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasmú szolgáltatásaiból; b) vállalkozási tevékenységetcsak közhasznú céljainak megvalósítiísa érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez1 c) gazdálkodása során elért eredményét nem osája fe|, azt a létesítőokiratríban meghatározott tevékenységérefordítja; d) közvetlen politikai tevékenységet nem folyat, szervezete pártoktól fuggetlen és azoknak anyagi tamogatást nem nyújt. A ktizhasznú szervezet létesítő okiratrínak a fentiekben meghatározottakon túlmenő, a Kszfvben előírt további ktivetelményeknek is meg kell felelnie (lásd 7.$8). 9. környezetvédelem' 10. gyermek. és ifiúsrágvédelem,gyermek- és ifiúsági érdekképviselet, 1
1.
hátrányos be|yzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
12. emberi és állampolgríri jogok védelme' 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a hatiíron túli maryarsággal kapcsolatos
tevékenység,
14. sport, a munkaviszonyban és a polgríri jogi jogviszony keretéberr megbízás alapján fol1'tatott sporttevékenység kivételével, 15. köaend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltiís, mentés, katasárófa-elhárítás, 16. fogyasztóvédelem, 17. rehabilitrációs foglalkoaatas' hátrányos helyzetú rétegek képzésének,foglalkoaafásának elósegítése - ideérwe a 1 8. munkaerőpiacon is . és a kapcsolódó szolgáltatások, munkaerő.kölcsönzést 19. euroatlanti integráció elősegítése, 20. köáasznú szervezetek szítmára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető .
szolgáltatrisok,
2I.
ár. és belvízvédelem ellátasahoz kapcsolódó tevékenység' 22. aközforgalom sámara megnyitott út, híd, alagút fejlesáéséhez,fenntartásríhoz és üzemeltetéséhez
kapcsolódó tevékenység, 23. btinmegelőzés és az áldozawédelem, 24. az e|e|
a legfióbb szervnek nem minősülő nyilvárrosak. ülései (atovábbiakban vezető szerv) együtü szerv ügyintéző és képviseleti (2) A több tagból (személyből) álló legÍbbb szerv esetén a közhasmú szeÍvezeÍ létesítő okiratának tartalmazrria kell a vezető szerv a/ ülésezésénekgyakoriságára - amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet . ülései összehívásátrak rendjére, a napirend közlésének módjrára" üléseinek nyilvánosságára, hatmozatképességéreés ahatátrozathozatal E
Ksztr'. 7. $ (l) A több tagból (személybőD álló legÍöbb szerv, valamint
módjára b) aktizhaszrtű szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére'
I
il
t.:11
Kiemelkedően kiizhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a szervezet
létesíto hogy a szervezet okiratának az e|ózőekben írtakon felül tartalmaznia kell, a) közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a he lyi önkorm ány zatnak ke l l gondosko dnia, továbbá b) a létesítő okirata szerinti tevékenységénekés gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságrahozza.
Jelen esetben a kiemelkedően közhasznú jogállás tekintetében azt &demes vizsgálni, hogy a létrehozandó szervezet feladatkörébe tartozik.e olyan tevékenység, amely önkormányzati feladatnak minőstil, e körben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény (a továbbiakban otv.; rendelkezései9, illetőle g az egyéb speciális jogszabályok rendelkezései adnak
c)haaközhasmú szprvezetműködéset és gazdálkodását ellenőrző, avezetó szervtől elkiilöni.ilt szerv (a továbbiakban: felügyelő szerv) létrehozásavagy kijelölése kötelező, ennek létrehoz'ásár4 hatáskörére és működésére. valamint d) aközhaszr.ú szefvezet éves beszámolója jóváhagyásanak módjára vonatkozó szabályokat. (3) A közhasarú szervezet letesítő okiratálrak vagy - ennek felhatalmazasa alapján . belső szabáúyzatának rendelkeznie kell a) o|yannyilvántartás vezetéséról' amelyből avezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya' illetve a döntést támogatók és ellenzők számarámya (ha lehetséges személye) megállapítható' b) avezető szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvanosságra hozata|i módjáról' c/ a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint d) aközhasmú szervezet mtiködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszrírnolói közlésének nyilvá'nosságáról. (4) Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a gazdasági trírsaságokról szóló 200ó. évi lv. törvény 168. $ (l) bekezdésébenfoglalt rendelkezestazza| az eltérésselkell alkalmazri, hogy a döntéshozatalt megelőzően a tag (személy) köteles a felügyelő szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügrintéző és képviseleti szerv véleményénekmegismerése érdekébenülést összehívni, vagy írásos véleményiiket beszereani. Az írasos vélemények' illetve az ülésről késztilt jegyzőkönyvek nyilvánosak. (5) Az egy tagból (személyből) álló legföbb szerv esetén a létesítő okiraÍrak rendelkeznie kell a) a (4) bekezdésben foglalt véleményezésijog gyakorlásának módjárol' b) abban az esetben, ha a véleményezésijogotiilesen gyakorolják - a határozatképesség kivételével- a (2) bekezdés a/ pontjábarr foglaltakról, valamint c) a (2) bekezdés b)-d) pontjában és a (3) bekezdesben foglaltakról.
9
Ów. s. $ (l) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatasok körében kiilönösen: a településfejlesztés, atelepülésrendezés, azépitettéstermeszeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrindezéi és a csapadékv íz e|vezetés,a csatomázás, a köztemető fenntar&ísa' a helyi közutak és köztertiletek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és telepiiléstisztaság biáosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltaüísban, a foglalkoztatás megoldrísában; az óvodríról, az alapfokú nevelésről, okÍatasról, az egészségiigyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifiúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biaosítrísa;közművelődési, tudományos' a biztosítása; művészeti tevékenység, sport támogatrísa; a nemzeti és etnikai kisebbségekjogai érvényesítésének elősegítése. feltételeinek ktizösségi életmód az egészséges (2) Az (l) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat magahatőrozza meg - a lakosság igényei alapjárrr, anyagi lehetőségeitőI fiiggően ., mely feladatokat, milyen mértékbenés módon lát el.
eligazítást. Amennyiben tehát van olyan a létrehozandő szervezetá|ta|végzett tevékenység, amely azow. szerinti önkormányzati feladatnak minősiil, úgy a későbbiekben az alapító Önkormányzat szerződést köthet a létrehozandó szervezettel ezen önkormrínyzati fe|adatok ellátasára. Attekintve a kötelezően ellátandó önkormányzati fe|adatokra vonatkozó rendkíviil sokrétű szabá|yozast, a projektmenedzsmenttel történő ismertetést követően azt a tájékoz1atást kaptam hogy egyelőre a közhasznú jogállás megszerzése legyen a cé|, ezt követően bármikor megYan annak a lehetősége, hogy a szervezet _ amennyiben annak feltételei fennállnak _ kérje a kiemelkedóen közhasznú fokozat bejegyzését.
3.
anózÁst, ILLETÉKFIzETÉsIxÉnnÉsrKvIzsGÁLATA
Általános jelleggel elmondható, hogy az á|ta|ános adőzási szabályoktól eltérően kedvezmények igénybe vételérea létrehozandó jogi szewezet a nonprofit, a közhasmti, illetőleg a kiemelkedően közhasznú jogállás megszerzésével lesz jogosult. Tekintettel arra, hogy ezen szakvéleménynek nem célja és feladata valamennyi általános adójogszabály teljes köríi feltárása, így tehát a továbbiakban az em|ített kedvezményes szabályok rövid ismertetésétvégzem el.
Alapvetéskéntelmondható, hogy a jelentősebb kedvezmények a közhasznú jogálláshoz kötődnek' amelyek egy részétmaga a Ksztv, illetőleg az illetékekről szóló 1990. évi XCm. törvény ( a továbbiakban Illetéktv.) törvény, míg a többi kedvezménfr az egyes külön jogszabályok (társasági adóról szóló jogszabály stb.) tarta|mazzák.
A Ksztv. 6. $.a sorolja fel a közhasznú szervezeteket megillető kedvezményeket: A trársasági adóról és az osztalékadóról szó|ő |996. évi LXXXI. ttirvény ( a továbbiakban Tao tv.) , a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXMI. törvény ( a továbbiakban Szja N,)o az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. t
1995. évi C. törvény ( a továbbiakban Vámtv.), továbbá az irányadő más jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint a) a kőzhasznű szewezetet 1. létesítő okiratában meghatarozott cél szerinti tevékenysége utrán trírsasági adómentesség, 2.vá||a|kozási tevékenysége utiín tarsasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, 3. helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény,
a
es közhatalmi (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokól helyi feladatok ellátfuáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól' és
egyéb feltételektől fiiggően eltérően is megállapíthatók. (4) A települesi önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktaLísról és nevelésről, az egészségugyi és a szociális alapellátásról, aköz,tí|ágításról, a helyi közutak és a köáemető fenntartásaÍól; köteles biáosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését' (5) A települési önkormanyzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közössegeinek a tevékenységét'egytittműködik
4. illetékkedvezmény, 5. vrímkedvezmény,
6. egyéb .
b) a i
jo
gszabályban meghat ározott . kedvezmény,
közhasznú szervezet á|ta|
génybevev
őj
juttatásként - nyújtott szolgáltatás
- cél szerinti
ét a kapott szol gáltatás után
személyi j
övedelemadó
mentessé g,
c) a közhasznú szervezet támogatóját a kőzhasznú szervezet - létesítő okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (a továbbiakban: adomány) utiín társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illewe személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény, d) tartős adományozas esetén a c) pont szerinti támogatót atámogatás második évétőlkiilön kedvezmény illeti meg. Ítt is létezik egy korlát: az akiútaszn,ű szewezet, amelynek az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kőztartozása áll fenn, a fenti kedvezmények igénybevételérenem jogosult'
Az említett adójogszabályok releváns rendelkezéseit az a|ábbiakban ismertetem: A Tao.
.
a
lrtl zha s z nú s z e rv e z e t e lcr e v onat lro z ó
főb b re nde llre z és e i :
közhasanú szervezet részérnyújtotttámogatásoktekintetében: Az adőzás előtti eredményt csökkenti:
7. $ (1) t...1
z) a kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek vagy közhasznú,
kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szeruődés keretében, a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasmú besorolást mega|apoző közfeladat tamogatrísára az adőévben visszafizetési kiitelezettség nélkül adott támogatás, juttatrís, térítésnélkÍilátadott eszköz kiinyv szerinti értékének,térítésnélkül nyújtott szolgáltatas bekeriilési értékének |, 5a száza|éka kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén, 2.20 szánaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb azadózás előtti eredmény összege,
.
-
l0
azadóalap megállapÍtására vonatkozó speciális rendelkezéseket a I3lA $ tarta|mazza, Azadómentességre vonatkozó rendelkezéseket a 20$ tartalmazzai 20. $ (1) Nem kell azadőt megfizetnie t...1 e) aközhaszníl, akiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági a (6) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. szÍtmil melléklet E) fejezete a|apjánmegállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül A törvény 6. sz. melléklete tartalmazza a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit e|őző pontban említett kedvezményezett. tevékenységeinek gazdasági 'tírsaság felsorolását'"
Tao tv. ó. sz melléklet E.) pontja:
r_ii.,lirt:tl i,;.,ilil: :1r'l-l! :,,:rrrllir
I
l:1., jr;r.i.
r'i.i.:ii irii..:ii.::
1 :
;r'i]Ú
A
z Il l e t éktv.
ke dv e z mé rtye
kr e v on atka zó re ndellre
z és e i
:
llletéktv. 5.$-a szerint teljes személyes illetékmentességben részesül a közhasznű, vagy kiemelkedően közhasmú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági trírsaság. Ezen kedvezmény azonban nem korlát\an, az illetékmentesség csak abban az esetben il|eti meg a társaságot, ha a vagyonszerzést, illetőleg az e|járás megindítását mege|őző naptári évben folyatott vállalkozási
Az
tevekenységéből származő jövedelme utiín tiársasági adőfizetési kötelezeusége nem keletkezett.
L990. évi C. ttirvény 2.$.a tarta|mazza a közhasznú nonprofit korlátolt vonatkozó rendelkezéseket' amely szintén feltételhez adómentességére felelősségű tarsaság kött'tt:
Á helyi adóról szóló
2.$ (2) Adómentes t...] - kizárő|ag a helyi iparuzési adó vonatkozásában . a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet mege|őző adóévben folytatott vá|lalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel., sem hilft'ldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adőa|any írásban köteles nyilatkomi az adóhatóságnak.
4. A PROJEKTRE voNATKoZó EURópH UNIos JoGszABÁLyoK, És,q' lauzpuÉs utttós yLryAzaTI GYAKoRLAT RovID ELEMZÉsE Tekintettel az uniós joganyag rendkívtil nagy terjedelmére, jelen szakvélemény a kifejezetten a jelen projektet érintő uniós' és ezze|összefiiggésben hozott hazai jogszabályokat ismerteti.
Az Európai Unió Tanácsanak 1083/2006 EK számú, azBwőpai Regionális Fejlesztési A|apra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések közhasznú, a kiemelkedően közhaszrrú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet 1. $ (1) bekezdése szerinti jövedelem. és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmaásában nem minősül vállalkoaási tevékenységnek: 1. a közhasmú tevékenységbő| szÍrmazó bevételnek az a része, amely a társadalmi közös szükséglet kielégíteséértfelelős szerwe| . helyi önkormányzatta| vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezelle|, illetve a fejezeten belül önálló kÖltségvetéssel rendelkező intéanénnyel . folyamatos szolgáltatrís teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felsámítható díj mértékétés a díj vá|taúatisának feltételeit is tartalmazó szerződés a|apj án folytatott tevékenysé gből sármazik; 2. az |. pont szerinti tevékenységhez kapofi támogatás,juttatas; 3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírbavaló elhelyezése utrín a hitelintézettő|, az értékpapir kibocsátójától kapott kamatnak, illewe az állam áltat kibocsátott értékpapírhozamának olyan része, amelyet a kozhaszní tevékerrység bevétele az összes bevételben képvisel azza|,hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélktil kell sámításba venni.
A
megá||apításáról és az
I260llr999lEK rendelet hatályon kívül helyezésérő| szóló rendelete ( a
továbbiakban EK rendelet) tarta|maz k<jzvetlenül a projektre vonatkozó rendelkezéseket. Miután azEK rendeletek közvetlen hatállyal rendelkeznek, (azaz tehát a hatalyba lépésükután azonnal alkalmami kell valamennyi uniós tagállamban, és nincsen sziikség arra, hogy a tagállam jogalkotó szerve e körben kiilön jogszabályt alkosson), így tehát ezen rendelkezések közvetlen kötelezést tartalmaznak a projektre vonatkozóan.
rendelet á||apítja meg azokat a célkitűzéseket, amelyekhez a strukturális alapoknak és a Kohéziós Alapnak hozzákell járulniuk, azokat a kritériumokat, amelyek alapján a tagállamok és a régiók az alapok keretében támogatasra jogosultak, a rendelkezésre álló pénziigyi forrásokat, és az ezek szétosúására vonatkozó kritériumokat. Az EK rendelet 57.cikke tafia|maz rendelkezéseket a projekt időbeliségére tekintettel: előírja, hogy a beruházás befejeáét követő tit éven belü| a projekt vonatkozásában nem történhet olyan jelentős módosulás, amely a projekt jellegét vagy végrehajtási feltételeit érinti, illetve valamely cégnek vagy közjogi szervnek jellegében Jogtalan előnyt biztosít, és valamely infrastruktúra egység tulajdonjogának bekovetkezett vá|tozásból vagy termelő tevékenység megsziinéséből ered. Ezen előírásoknak megfelelően tehát egy a beruházas megvalósulását követően legalább 5 évig fenntartható, és működtethet ó szewezeti rendszert kell kialakítani.
AzEK
A
hazai jogszabályok köziil a 20a7.20|3 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általrános eljárási szabá|yairől szóló I6/20a6. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet tarta|maz további részletszabályokat az uniós szabályokkal összefi'iggésben. kapcsolatos dtintéshozatali eljárást Ezen szabályok egy tésze a tamogatások megítélésével jelenlegi szakaszában esetleg a támogat,rísi projekt megvalósulásának szabá|yozza, míg a szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések érdemelnek
fi
gyelmet.
A kezdeményezettatámogatási szerződés módosítását köteles kezdeményezni,ha a) a ptojekt megvalósításának befejezése az eredeti támogatási szerződésben meghatarozott
időponthoz képest előre láthatóan 3 hónapot meghaladóan késik, á) a projekt összköltségének összesen húsz száza|ékát meghaladó mértékben változik a költségek költségkategóriak szerinti bontása az eredeti trímogatási szerződésben rögzített bontáshoz képest, cJ a projekt megvalósítasának tervezett időtartama meghaladja a 2 évet vagy támogatása meghaladja a 250 millió forintot, és a teljes támogatás értékénekösszesen hisz széna|ékát *.gt'aua-o mértékbenváltozik a költségek évek szerinti bontása az eredeti támogatrísi szerződésben rögzített bontáshoz képest, d) az eredeti tamogatási szerződésben rögzített bármely indikátor értékénekvárható teljestilése nem éri el a célérték90oÁ-át, bs vakozit
,,
16/2006' (XII. 28.) MeF{VM.PM egyíittes rendelet l7.$
L0
További speciális rendelkezéseket tartalmaz a jogszabá|y a projekt megvalósítasa során lefolyatandó közbeszeruési eljátások tekintetében is, illetőleg előírja a jogszabály, hogy a projekt megvalósulásával kapcsolatos dokumentációt legalább 2020.december 31-ig meg kell őtizni.
A
szakvéleménykészítésesorán feladatomat képezte a hazai és uniós pá|yázati gyakorlat áttekintése _ a működtetési forma szempontjából. A jelenleg is folyamatban lévő projektek kiizül álláspontom szerint a I(EOP (Környezet és Energia operatív Program)' és NYDOP (Nyugat-dunántúli operatív Program) projektek azok, amelyek e|sőd|eges.el szóba jöhetnek. Az eddigi jellemző KEOP és NYDOP pá|yázati kiírásokat áttekintve'. általánosságban megállapítható' hogy a jogi forma előírásnál követelmény, hogy a pá|yÍaó kettős könywitelt vezessen' illetőleg netartozzon az EVA hatálya alá. A legtöbb esetben a nonprofit szervezetek szÍtmtra is adott a pá|yánati lehetőség, általános előírás, a nonprofit szervezetek tekintetében, hogy önálló jogi személyiséggelrende|kezzen' azaz tehát, maga a szervezet saját vagyonával feleljen tartozásaiért, míg a szervezet tag|ai csak korlátozott felelősseggel (vagyoni betetjük erejéig) tartozzanak felelősséggel a szervezet tartozásaiért. E körben kijelenthető, hogy a közhasznú jogállással rendelkező nonprofit korlátolt felelősségi forma ezen feltételeknek maradékÍalanul me gfelel. létrehozandó jogi szervezet közhasznú céljai köztil az egyik legielentősebb cél a kiirnyezetvédelem. Mind a hazai, mind az uniós célkitűzések és törekvések is rendkívtil hangsúlyos célkéntkezelik a kömyezetvédelem kérdését,így várhatóan a későbbiekben is meghirdetésre kerülnek ezze| kapcsolatos pá|yázatok. amelyek tehát további finanszítozási lehetősé get teremtenek maj d j elen proj ekt me gvalósíttísához.
A
5. Össznr.ocl,Ar'Ás Tekintettel a jelen szakvéleményben írtakra, illetőleg a projektvezetés á|ta| részemre eljuttatott információkra, álláspontom szerint jelen esetben a projekt működtetésére létrehozandő tarsaság esetében lehetőség van a közhasmú jogállással rendelkező nonprofit korlátolt felelősségű és villamosenergia., valamint '2 lasd pl: - KEOP.2009.4.4.0. Megújuló energia alapú villamos energia., kapcsolt hő biometán termelés
.
KEQP.2009 3.l.3. Gyríjteményes növénykertek
-
KEoP.2009-4.2.0.lB Helyi hő
.
KE9P.2009.5.3.0'/A Épületenergetikai fejlesaések és közvilágítás korszerüsítése
KEoP.2009.6.l.0lB
A
és védett történeti keÍtek megőrzése és helyreállítrása
és hűtési igény kielégítese megujuló energiaforrasokkal
fenntartható életmódot
és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintakat ösdtinző
kamprá{inyok (szemléletformálás, informálás' képzés)
11
tarsaság a|apitására.
A közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaság ismertetem a működtetés legfontosabb
jo
alapítiísa, későbbi működtetése tekintetében
gszabályi követelményeit.
A.) A |rözhasznú műlajdéssel lrapcsolatos szabólyok
.
a szervezet legfobb szervére, és képviseleti szervére vonatkozó előírrísok:
A több tagból (személybol) álló legfőbb szerv' valamint a legflobb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv ülései nyilvánosak. A több tagból (személyből) álló legfbbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesÍtőokiratanak tartalmaznia kell a vezeto szerv a) ülésezésénekgyakoriságára . amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet - ülései összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, üléseinek nyilvánosságárao hatrírozatképességéreésahatiírozathozata|módjára, b) a közhas znű szew ezet vezető tisztségvi selőinek összeférhetetlensé gére, c) ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodasát ellenőrző, avezető szervtől elkülönült szerv (a továbbiakban: felügyelő szerv) létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozasára, hataskörére és működésére, valamint d) a köáasznű szewezet éves beszámolója jőváhagyásának módjára vonatkozó szabályokat. A közhasznú szervezet létesítőokiratának vagy . ennek felhatalmazása alapján - belső szab áúy zatétnak rende lkezn ie ke
l
l
a) olyan nyilvantartás vezetéséről, amelybő| a vezető szerv döntésének tartalmao időpontja és
ltatá|ya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számatánya (ha lehetséges személye) megállapítható, b) a vezető szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról' c) a közhasmú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltat.ási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyi lvánossá gát ő|. Az egy tagból (személyből) álló legfbbb szerv esetén a gazdasági trírsaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 168. $ (l) bekezdésében foglalt rendelkezést azza| az eltéréssel kell alkalmazni,hogy a döntéshozata|t mege|őzően a tag (személy) köteles a feltigyelő szerv, valamint a legÍőbb szervnek nem minősiilő ügyintéző és képviseleti szerv véleményénekmegismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írasos vélemények, illetve az ülésről készült j egyzőkönyvek nyilvánosak. Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell a) a véleményezésijog gyakorlásának módjaról' b) abban az esetben, ha a véleményezésijogot ülésen gyakorolják . a határozatképesség kivételével - a(2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint c) a (2) bekezdés b).d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról. L2
vezető szerv hatarozathazata|átban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek ktizeli hozzátartozója [Ptk. 685. $ b) pont], élettrársa (a továbbiakban együtt: hozzátartoző) abatározat alapjan a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébkéntérdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cé| szerinti jutüatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tiírsadalmi szewezet á|ta| tagirínak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatrás.
A
.
a felügyelő szerweo valamint a vezető tisáségviselőkre vonatkozó összeferhetetlenségi szabályok:
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagJa, illetve könywizsgá|ója az a személy, aki a) avezető szerv elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatÍsán kívÍilimás tevékenységkifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irrínyuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhas zn,ű szewezet cél szerinti juttatasából részesül - kivéve a barki által megkötés nélkiil igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatrísokat, és a társadalmi szervezet által tag1ának a tagsági jógviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást., illetve d) az a)-c) pontban me ghatÍr ozott személy ek hozzátartozőja. szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasmű szewezet vezető tisztségvise|óje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszÍintét
A közhasznű
megelőző kéi évben legalríbb egy évig - vezető tisztséget, amely az adőzás rendjéről szóló törvény szerinti k?cnartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy kiiteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tá$ékoz1atni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejtileg más közhasznú szervezetnél is betölt. B.) A gazdállr,odás óltalónos szabólyai
szervezet a gazdáúkodása során elért eredményétnem oszthatja fe|, azt létesítő okiratában meghatarozoff tevékenységérekell fordítania' A közhaszn,Ú szervezet az á||amhéntartás alrendszereitől . a normatív tiímogatás kivételével. csak írásbeli szerződés alapján részestilhet támogatasban. A szerződésben meg kell hatrírozni a tamogatással való elszrímolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékétés feltételeit a sajtó útjan
A közhasmú
nyilvánósságra kell hozni. A közhasznű szervezet által nyujtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. A közhasznű szewezet a felelős személyt, a támogatót, az tinkéntest, valamint e személyek hazzéúartozőját. abárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szewezet állal tagiának a tagsági jogviszony alapjan nyújtott, létesítőokiratnak megfelelő j uttatrísok kivételével . cél szerinti juttatasban nem részesítheti. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti jutlrtúsétt- a létesítookiratban meghatározott 13
i,,1.
ti. ;r
szabályok szerint . pá|yáaathoz kötheti. Ebben az esetben a pá|yánat nem tartalmazbat o|yan fe|tételeket, amelyekbő| - az eset összes körülményeinek mérlegelésével. megállapítható, hogy a pá|yánatttakelőremeghatározottnyertesevan(színle|tpá|yázat), Színlelt pá|yánt a cél szerinti juttatas alapjául nem szolgálhat. A közhasznű szewezet váltót, illewe mas hitelviszonyt megtestesítő értékpapírtnem bocsáthat ki. A közhasznú szervezet a köáasznú trársaság kivételével a) vállalkozásának fejlesáéséhez közhasznú tevékenységétveszé|yeztetó mértékíihitelt nem vehet fel; b) az á||amháztartás alrendszereitől kapott üímogatrást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesaésére nem használhatja fel.
A
befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie,amelyet a legfóbb szerv fogad el. C.) A nyilvóntartósi szabólyok
A közhasmú szervezetnek
a cél szerinti tevékenységéből,illetve vállalkozási tevékenységéből
származó bevételeit és ráfordításait elktilönítetten kell nyilvántartani. A közhasznú szervezet bevételei: a) az a|apítótő|, az á||amhártartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasmű cé|jfua vagy működési kÓltségei fedezésérekapott tiímogatás, illetve adomany; b) a közhasznú tevékenységfolytatásából származő, ahhoz közvetleniil kapcsolódó bevétel;
c) az egyéb cél szerintí tevékenység folytatásából származő, ahhoz közvetlenül kapcsolódó
bevétel; d) a szervezet eszközeinek befelrtetéséből származó bevétel; e) a tagdíj; f) egyéb, mas jogszabályokban meghatfuozott bevétel; g) a vállalkozrísi tevékenységből szÍrmaző bevétel. A közhasznú szervezet költségei: a) a közhasznú tevékenységérdekébenfelmertilt közvetlen költségek (ráfordításob kiadások); b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekébenfelmerült közvetlen költségek (ráfordítasok,
kiadások); c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások' kiadások); d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekébenfelmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosáani. A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könywezetési szabályokat kell alkalmazni. D.)
A
A beszómolósi szabólyok
közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A kiizhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hataskörébe tartozik. A közhasznrisági j elent és tarta|mazza: a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhaszná|ását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatrísát;
e) a
központi költségvetési szervtől,
az
elHilönített állami pénza|aptő|,
a
önkormányzattó|, a települési tinkormányzatok trírsulásától és mindezek szerveitől
helyi kapott
támogatás ménékéu f) a közhasznű szewezet vezető tisztségviselőinek nffitott juttatiások értékét,illetve összegét; g) a közhasmú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
A
közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébebárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznú szervezet köteles a ktizhasznúságijelentését atargyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvanosság számára elérhető módon közzétenni. A közhasznú szewezet a közhaszrú jogállásának megszűnósekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátasára irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
E.) Alapítással kapc solatos informóciók:
I. a szentezet alapítasával felmeriilő költségek:
a.) eljarási költségek: a bejegyzésre irányu|ó cége|1étáts során meg kell fizetnie 100.000'. Ft eljárási (tekintettel arra, hogy ekkor a cég még nem szerezte meg a közhasznú jogállást' illetékótl3 valamint, arra, hogy közhasznú alapítás esetén nem lehetséges az ún. szerződésmintaval történő cégalapítrás), valamint 5.000,. Bt kőreétételi költsegtérítést. "
Az alapítónak
b.) kötelező törzstőke-minimum:
A
Gt. rendelkezései szerint korlátolt felelősségű társasági forma esetén a társaságnak legalább 500.000,- Ft iisszegíítörzstőkével kell rendelkeznie. A törzstőke állhat telje
mértékben készpénzből, vagy apportbólis .l5
2.
a szervezetre vonatkozó előírások:
', lásd Illetéktr,. 45$ (l) bekezdés b.) pont ,o
|ásd22/z0a6 ry.l8.) IM rendelet 5.$ (l) bekezdés
'' Gt.
114.5 (1) bekezdés
15
I
i:
rlli
ill:li
r lil I r ;1., i1i
'.,:i
i
i:ir :i -1,
:i
.
a társaság részételegalább egy ügyvezetőt kell választaní, a hatályos szabá|yozás lehetővé teszi azt, hogy az ügyvezetőt akar hauáro zott, akáx hatátozat|an időtartamra is kineveáeti a tag, és az úgyvezető feladatait akár megbízási, akár munkaviszonyban is elláthatja. Az ügyvezetés tekintetében fentebb már említettem meg összeferhetetlenségi okokat a Ksztv. ből, de a Gt is tarta|maztovábbi összeférhetetlenségi okokat'o: o Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségvise|ője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek,amíg a büntetett előélethez fbzód(j hrítranyos jogkövetkezmények alól nem mentesült. o Akit jogerős bírói ítélette|a vezető tisztség gyakorlásiítól eltiltottak, e tilalom hatá|ya alatt nem lehet vezetó tisztségviselő. Akit valamely más foglalkozástő|jogerős bírói ítéletteleltiltottak, az ité|et hatáúya a|att az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységkéntfolytató gazdasági társaságban nem lehet v ezetó tisztségviselő. o A gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlést követő három évig nem lehet mas gazdasági társaság vezető tisztségvise|ője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságná|vezető tisztségviselő volt' r Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségvise|oje az a személy, akinek mint a felszámolással megsziint gazdálkodő szewezet vezető tisztségviselőjének vagy legalább többségi befolyást biztosÍto részesedéssel rendelkező tulajdonosának felelősségét a felszámolás során ki nem elégítettkövetelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljrírásról szóló törvény szerinti eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határazat szerinti helytállási kötelezettsóg alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatá|ya a vele szemben lefolytatott vé grehaj
.
trísi elj árás eredménytelenségétől számított iit év.
felügyelő bizottság megválasztása javasolt (legalább 3, legfeljebb 15 fo választható)' tekintettel a Ksztv. fentebb idézett rendelkezéseire, valamint a köztrrlajdonban álló gazdasági üírsaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXil. ttirvény 4.$-ában foglaltakra. A felügyelő bizottsági tagok vonatkoásában az összeférhetetlenségi szabályokat. hasonlóan azugyvezetőhöz_a korábban említett Kszfv. rendelkezésein túl a Gt. is megfoga|maz: ezek teljes mértékben megegyeznek az ügyvezetóné| felsoroltakkal.
.
Könywizsgála* a vonatkozó jogszabályok alapján a létrehozandó társaságnál könywizsgáló kinevezése kötelező. A ktinywizsgá|ő nem nyujthat a gazdasági trársaság részéreolyan szolgáltatiást, amely a közérdekvédelmi feladata trírgyilagos és Íiiggetlen
módon történő ellátását veszélyeztetheti. A társaság könywizsgá|őjÍtvá az vá|asztható, aki az erre vonatkozó jogszabály szerint a könywizsgálók nyilvántartrísában szerepel. Ha a társaság legfőbb szerve jogi személyt vá|aszl, a társaság kdnywizsgá|ojává, úgy a jogi személynek ki kell jelölnie azt a tagsát, vezetó tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könywizsgá|at elvégzéséért személyébenfelelős k
.
A
tívolléteesetére - helyettes könywizsgáló is kijelölhető. Nem lehet könywizsgáló a gazdasági társaság a|apttója, illetve tagja. Nem választható könywizsgá|ővá a társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagia valamint ezen személyek ktizeli
tu
Gt.23.
g
76 ].]r]l
l'.]
.]
il
í
, ]:
):,.
r. .1,'l;l I ,'r] :l; 'ltrll ':,'.tll l,,t
i: :,
i- ir:;rji. il'.:rr
I
hozzátartozója [ftk. 6s5. $ b) pot:r"],, életkársa, továbbá a társaság munkavállalója' e jogviszonya, illewe minősége fennállta idején' valamint annak megszűnésétől számított három évig. A társaság legfőbb szervének a tarsaság kiinywizsgálóját hatrírozott időre, de legfeljebb tit évre kell megválasztani. A könywizsgáúó megbízatrísának időtartama nem lehet rtividebb, mint ai őt megválasztő taggyll|éstő| az iizleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyulésig tdedő azon időszak, amelynek a feltilvizsgá|atára megválasztották. A tarsasági könywizsgáló visszahívásara nem adhatnak alapot a fiiggetlen könywizsgálói jelentésben tett megá||apitasok vagy a társaság számviteli torvény szerinti besiámolójához kapcsolódó könywizsgá|ói záradék megadásálnak az elutasít.iása.
A
Magyar Könywizsgálói
Kamaníról, a ktinywizsgálói tevékenységről, valamint a
ktinywizsgálói közfelügyeletről szóló 2007.
évi LxXv.
ttirvény további
összeferhetetlenségi szabályokat hataroz meg:
62. $ (1) A kamarai tag könywizsgáló, annak közeli hozzátartozőja, a könywizsgáló cég,- valamint azon kónywizsgá|ői há|őzat más tagia, amelyhez a kamarai tag könywizsgá|ő, akönywizsgáló cég tartozik, és a megbízó között nem állhat fenn olyan közvetlen vagy közvetett vagyoni,pénrtLgyi, munkavégzésreiranyuló, iizleti vagy egyéb kapcsolat (iaeertve a jogszabályi kötelezettségen alapuló könywizsgálói tevékenység eliátásan tulmenően nyújtott szakmai és egyéb szolgáltatríst is), amely a kamarai tag könywizsg á|ő, akönywizsg á|ó cég fiiggetlenségét veszély eilet|
(2)A kamarai tag könywizsgáló, a könywizsgá|ő cég jogszabályi kötelezettségen alapuló kiinywizsgálói tevékenység ellátásara irányuló megbíást csak akkor vállalhat
e|,ha az a fi'iggetlenségét nem veszé|yezteti, (3) A t
dokumentalnia kell. 63. s (1) A 62. $ (3) bekezdésének alkalmazásában a kamarai tag könywizsgá|ő, a könywizsgáló cég fiiggetlenségét veszélyeztetheti, ha a1 á uanil3ri tag konyvvizsgáúő, a könywizsgáló cég, valamint azon könywizsgálói há|őzatmás tagiá, amelyhez a kamarai tag könywizsgá|ó, a könywizsgáló cég tartozik, által végzett logszabályi kötelezettségen alapuló könywizsgálói tevékenységgel osszeftig! u..guíx részéreteljesítendővagy teljesített szakmai és egyéb szolgáltatas,
L7
i]:]l l,l.]An i il,L]trí].i ] ;.] .'.i::'i
.:Iij.l
irt. ,lrrj."; i ilrll!t .,.|,I , r. .,., r:rl :}7lli] il:ali!:iliti.,,. ÍLl 1.'l i'
'jrl.:,:
I
'-,
:ll-,.-
tr:ail. jolert.agrtesiei-er;irii.hu
b)
a megbízo vezető tisztségviselője vagy vezetó állású munkavállalója a kamarai tag
könywizsgáló közeli |tozzáttartozőja, c) otyun- gazdálkodó tekinteteben |áLt, el jogszabályi kötelezettségen alapulóa tony*i'.gálói tevékenységet,amelynél saját maga vagy kÖze|i hozzáta'rtozőja mege|őző ket éu"n belül a legfobb irányító (vezető) szervnek vagy a ^"[ut,a'ű felígyelő testületnek atagsavolt vagy a megbízás időtartama alatt is tag3a, 0 íkamarai tag konywizsgá|óra,á konywizsgáló cégre a megbiző bármilyen módon nyomást gyakorol.
kijelölni, illetőleg a létrehozandó gazdasági tiársaságnak székhelyet és cégnevet kell majd és fióktelep amennyiben a trírsaság iovábbi hélyszíneken is kíván miÍködni, úgy telephely, kijelölése is lehetséges.
a projektmenedzsment által kiválasztott közhasznú és egyéb tevékenységekfelsorolását az 1' .sz. mel léklet tatta|mazza. Szombathe|y, 2aI0. április
1
6.
nlr.Ari\,,.,'
6(
L', ^+ t\fLLi_ti Sziltia ügyvéd
Dr. Jóftr\ -\, ógné.
\ }n .jf),j'I[i i r'i:.iii:" i;l.l iíi:lli iiltjlA :. ..": " .: : : ' ;r:i |
:
i:! !tr'ilt -i.:l!.:i-;ittlr::ltrtlr'. í]
i
;i'' :J]'l'i]-;'..j
['niaii: jtl':il ii!llis'c'i i]ill'1il ilij
18
1. számú melléklet
Kiválasztott tevékenységeka |étrehozandó társaságban:
I.
közhasznú tevékenységek( a Ksztv. szerinti besorolás alapján):
1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés,
3. 4. 5. ó. 8.
gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
fudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfej lesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, természetvédelem, állatvédelem,
9' környezetvédelem, l l. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlóségénekelősegítése, 13. a magyarorsági nemzeti és etrrikai kisebbségekkel, valamint a határon tuli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, 14. sport, a munkaviszonyban és a polgríri jogi jogviszony keretében megbíás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, l8. mrrnkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének,foglalkoaatásának elősegítése ideértve a munkaerő.kölcsönzést is . és a kapcsolódÓ szolgáltatások, 1
9. euroatlanti integráció elósegítése,
20.
köáaszrú szervezetek számárabiztosított . csak közhasmu szewezetek által igénybe vehető
-
szolgáltatások,
II.
A TEAOR szerinti további
4.7.4* 47.5*
47.|9 '29
47
47,4| 41.43 47.51 4"7.52 47.53 47.59
47.6*
47.,7
tevékenységek:
Iparcikk jellegú bolti vegyes kiskereskedelem Egyéb élelniszer.kiskereskedelem Információs, híradás-technikai termék kiskereskedelme Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelrne Audio., videoberendezés kiskereskedelme Egyébhtántntási cikk kiskereskedelme Textil-kiskereskedelem Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem Takaró, szőnyeg, fal., padlóbwkoló kiskereskedelme Bútor, világítasi eszköz, egyébháztartási cikk kiskereskedelme
Kulturális, szabadidős cikk bolti
47.61 47'62 47.63 47.64 47.65 .75* 47,76*
47
kiskereskedelme
KtnYv-kiskereskedelem
Ujság., papíráru.kiskereskedelem Zene., videofelvétel kiskereskedelme SPortszer-kiskereskedelem Játék-kiskereskedelem Egyéb m.n.s. áru kiskereskedelme Illatszer-kiskereskedelem Dísmövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállateledel kiskereskedelme
4'1.8
47.9
56
^LLasrrgry55.1 55.10 55,2 55'20 55.3 55'30 55.9 55.90 5ó.l
5ó.3
56.10 56.2| 56.29 56.30
J.
58.l
58,2
INFORMÁCIó.
58.11 58.12 58.13 58.14 58.19 58.21 58.29
59
59.l
59.2 ó0
Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme
Piaci kiskereskedelem Élelmiszer, ital, dohrínyríru piaci kiskereskedelme
Textil, n;Í.7áZat' lábbeli piaci kiskereskedelme Egyéb áruk piaci kiskereskedelme Nem bolti, piaci kiskereskedelem Csomagkiildó, internetes kiskereskedelem Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem
SZoLGÁLTATÁS' VENDÉGLÁras
56.2
58
'8| 47,82 47,89 47
47.91 47.99
I. sz 55
4,7.78*
60.1
59.1l 59.|2 59.13 59.14 59.20 60.10
SzáI láshe ly.
s
zo|gá|tatás
Szállodai szolgáltatás Sállodai szolgáltatás Üdülési, egyéb átmeneti sálláshely.szolgáltatás Üdulési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltaüís Kempingszolgáltatás Kempingszolgáltatás Egyéb sálláshely-szolgáltatás Egyéb szálláshely-szolgáltatás Vendéslátiís
Étte'*I, mozgóvendéglátrás
Éttermi, mozgó vendégláuís Rendezvényi étkeáetés és egyéb vendéglátiís Rendezvényi étkeáetés Egyéb vendéglátás Italszolgáltakís Italszolgáltatás
KoMMUMrÁctó Kiadói tevékenység Kiadói tevékenység Könyvkiadás Címtárak, |eve|ezójegyzékek kiadása Napilapkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Szoftverkiadás Számítógépes játék kiadása Egyéb szoftverkiadás Film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel.kiadás Film-, video., televízióműsor-gyát1iís Film-, video., televíziómtisor-gyártás Film., videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai Film., video. és televízióprogÍam terjesztése Filmvetítés Hangfelvételkészítése,kiadása Hangfelvétel készítése,kiad.ísa Miísorösszeállítas, miisorszolgáltatás Rádióműsor-szolgáltatás Rádióműsor.szolgáltatás
60'2 62
63
62.0
60'20 62.0| 62.02 62.03 62,09
63.1 63.9
63'11 63,|2 63,9| 63,99
Televíziómiisor összeállítiisa, szo|gá|tatésa Televíziómiisor összeállítasa, szolgáltatása Információ.technológiai Információ.tecbnológiai
szolgáltatás szolgáltatás
Számítógépes programoás Információ-technológiai szaktanácsadás
SámítTgép.iizemeltetés Egyéb információ.technológiai szolgáltatás Információs szolgáltatás Adatfeldolgoz.ís, web-hoszting' világháló.portál szolgáltatiís Adatfeldolgoás, web.hoszting szolgáltatás
Világháló-portál szolgáltatás Egyéb információs szolgáltatás Hírtigynökségi tevékenység M.n.s. egyéb információs szolgáltatás
L. INGATLaNÜGyLETEK ó8
68'l 68.2
68.10 68'20
68.3
1 68.32
68.3
lngatlanügyletek Saját tulajdonú ingatlan adásvétele Saját tulajdonú ingatlan adásvétele Saját tulajdonú, bórelt ingatlan bérbeadása,
iizemeltetése saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, iizemeltetése tngatlanügynöki, .kezelési szolgáltatás
Ingatlanügynöki tevékenység Ingatlankezelés
,,
M. SZAKMAI, TUDOMANYOS, MUSZART TEVEKENYSEG 70
7o.l "I0.2 7|.2
72
,|2.| 72.2
IJ
73,| 73.2
70'10 70.2| 70.22 ,7|.12 71.20 72.11 72.19 72.20 ,13.|l 73,12 73.20
74
74.| 74,2
74.|0
Üzletvezetési, vezetói tanácsadás Üzletvezetés Üzletvezetés
Üzletviteli tanácsadrís
P& kommunikáció
Üzlewiteli, egyéb vezetési tanácsadrís Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Miiszaki vizsgálat, elemzés Mtiszaki vizsgá|at, elemzés Tudomiírrryos kutatáS, fej lesáés Természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Biotechnológiai kutatas' fejlesztés Egyéb természettudományi, miiszaki kutatíS, fejlesztés Társadalomfudományi, humán kutatás' fejlesztés Tmsadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Reklám, piackutatás
Reklám Reklámiigynöki tevékenység Médiareklám
Piac., közvélemény-kutatás Piac., közvélemény.kutatás Egyéb szakmai, tudományos, miiszaki tevékenység Divat-' formatervezés Divat-, formatervezés Fényképészet
74,3 74'g
74.20 74.30 74,9a
'7s
75,0
75.oo
Fényképészet Fordítás, tolmácsolás Fordítás, tolmácsolás M'n.s. egyéb szakmai, fudományos, műszaki tevékenység M.n.s. egyéb szakmai' tudományos, miiszaki tevékenység Álbt.egészségügyi ellátás Áilat.egészségügyi ellátas Állat-egészségügyi ellátás
N. ADMIMSZTRATÍv ÉsSZoLGÁLTATÁST
TEVEKENYSEG
77.1 ,|,1.2
77.3 77.4 79
7g.| 79,9 81
81.1 8|.2 8l;3
'|| 77.2| 77.22 77.29
77
,7,7.33 77.34 ,|7.39 77
'40
,19.1| 79.12 79.90 81.10 8|.z| 8I.22 8|.29 81.30
82
82.| 82.2 82.3 82.g
rÁuocaró
Gépjármiikölcsönzés Személygépjármű kölcsönzése Személyi használatu, háztartÁsi cikk kÖlcsönzése Szabadidős, sporteszközkölcsönzése Videokazetta, lemez ktilcsönzése Egyéb személyi haszrrálatu' hráztartási cíkk
ktlcsönzése
Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése Irodagép kölcsönzése (beleértve: sámítógép) Vízi szállítóeszköz kölcsönzése Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése Immateriális javak kölcsönzése Immateriális javak kölcsönzése Utazásközve tfités, utazÍsszervezés, e gyéb foglalás Utazásközvetítés, utaásszervezés
Utazísközvetítés Utazásszervezés Egyéb foglalás Egyéb foglalás Épitménfizeme ltetés, zöldteriilet.keze lés Epítményiizemeltetés Epíünényüzemeltetés Takarítás Általrá'nos épülettakarítís Egyéb épület., ipari takarítás Egyéb takarítás Zöldteriilet.kezelés Zöldterület.kezelés Adminisztratív, kiegészítő egyéb iizleti szolgáltatás
82.1l 82,|9 82,20 82.30 82.92 82.99 P.
Adminisztrativ, kiegészítő szolgáltatiís
osszetett adminisztratív szolgáltatás Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Telefoninformáció Telefoninformáció Konferencia" kereskedelmi bemutató szervezése Konferencia, kereskedelmi bemutati szervezése Egyéb kiegészítőgazdasági tevékenység Csomagolás M.n.s. egyéb kiegészítő iizleti szolgáltatas
OKTATAS
85
85'1
85.10
85.5
85.51 85.52 85.59
85.6
85.60
oktatrís Iskolai ellkészÍtó oktatás Iskolai előkészítő oktatás Egyéb oküatás Sport, szabadidós képzés Kulturális képzés M.n.s. egyéb oktatás oktatást kiegészítő tevékenység oktatást kiegészító tevékenység
a. HLMÁN-EGÉSZSÉcÜcyI, SZoCIALIS
88.91
ELLÁrÁs
Gyermekek napközbeni ellátása
R. MÚVÉSZET, szónaroZTATÁS, SZABAD IDo 90 90.0
90.0l 90.02 90.03 90.04
91
91.0
.01 9l'03
9l
91.u 93 93.1
93.11 g3.t2 93'13 93.|9
93.2
93.29 S.
94
94'1 g4.2 g4'g
Alkotó-' miívészeti, szőrakoztató tevékenység Alkotó., művészeti, szórakoztató tevékenység Előadó.művészet Előadó-művészetet kiegészító tevékenység
Alkotóművészet
Művészeti létesítményekmíiködtetése Könyvtári, levélüíri, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység Könyvtari, levéltári, múzeumi' egyéb kulturális tevékenység Könyvtári, levéltari tevékenység Történelmi hely, építmény,egyéb látványosság működtetése Növény-, állatkert, természetvédelmiterület mii'ködtetése
Sport., szórakoztató,szabadidős Sporttevékenység Sportlétesítmény miíködtetése Sportegyesületi tevékenység Testedzési szolgáltatás Egyéb sporttevékenység E
tevékenység
gyéb szórako ztatás, szzb adidős tevékenység
M.n.s. egyéb szórakoáatiís' szabadidős tevékenység
EGYÉB Szol-cÁrreres Erdekképviselet
g4'|| 94.12 94.20 g4.gg
Vállalkozói, szakrrrai érdekképviselet Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet Szakmai érdekképviselet Szakszervezeti tevékenység Szakszervezeti tevékenység Egyéb közösségi, társadalmi tevékenység M.n.s' egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
