3. RESZ. A TULAJDON 3.1. A tulajdon fogalma 3.2. A tulajdon jelentósége 3.1. A tulajdon fogalma 3.I.l. A tulajdon tág értelemben; a tulajdoni rend 3.I.2. A tulajdon szíikértelemben;a tulajdonjogviszonv 3.I,I. A tulajdon tág értelemben,. a tulajdoni rend A dologijog fogalmárÓl(1.l.2.)ésfe|osztasárÓl (1 2 ) eddigelmondottakbÓl már nagyon sok lényegesismérvetmegfudhattunk magárol a tulajdonrÓlis. A tulajdontmint a legfontosabb, a legteljesebb, (uralmi)dologi saját dolgon.fennállo jogot ismerttikmeg. Utaltunk arTais, hogy a tulajdonneT csupán.alapvetó fontosságirjogintézmény(kozelebbrcílvagyonjogi, azon 6elril dologi jogi intézmény), hanemkiemelkedójelentóségrí tarsada]miésga:dasagtintezmény is. Mint ilyen idóbenis ésfontosságát tekintveis megelcívi magátajogot.Az emberamiőta csak létezik. igyekezetta létfenntartasához szri}séges ary'agijavaknt
megszerezni,hatalma alatt tartani, és sztikségleteinekkielégítésére .Íblhasznalni, Ebben a legtágabb tcirténelmiés társadalmi értelmezésben a tulajdon nem ffifo, javaknak, mint a természetnek az ember uralma alá hajtasa" a te-rme*szeti erófonásoknak az ember céljairavalő' igénybevéte.le. Ilyen felfogásban a tulajdon cir k kategőria: léte}ikámiőta ember el a rotatin, ésléteznifog. ameddíg maga az eniber?s az embeii tárSadalomlétezik.(VILÁGHY.EORSI I. :55.) ''cirok''kategoria. Az, hogy a tulajdonmint társadalmiintézmény korántsem jelenti azt, hogy változatfankategÓ-riavolna. A tqlajdon a társadalom fejlcídésével szoros ősszefiip-gésbtnállanlo mo)gasban, változasbun \,an. Az anr'agi, eredeti állapotukban természeti'iavik éliajatiisa, (sajáttá tet,ése,,1M Bsidókben kizvetlen l, gyíijtogetéssel, vadászattal,halaszatta|ttjrtént.Az emberi társadalom magasabbs19rvez,ldési fokán, a mindenkori társadalmifejlettséÉ fuggr énl'ébeir, az elsrijátításélyie iauÜ és egyre bonyolultabb l
az egyéniség á|ta| elsajatítottjavak részbenbeéptilnekaz ember személyiségébe, alapját jegyeivé anyagi létezésének az egyén autonÓm válnak' részben ismertetó javakhoz egyes emberek az mÓdozatai, va\o hozzájutás legkrilcinfélébb alkotják. A elsajátítási viszonyai részétalkotják az egésztársadalom egyre bonyolultabb és folyton vá|toz6 társadalmi elsajatítási viszonyrendszerének.Enékelhetó, hogy a tulajdon mint társadalmi intézménysem képes egymagában ezt a bonyolult lefedni. Még inkább vonatkozik ez a tulajdonra mint viszonyrendszertegészében jogintézményre. és ezek mindenfajtaelsajátítasilehetóségét Ha ajavak tisszességét a fulajdonjogi szabÍt|yozáskorébe vonnánk, ha az idevonatkoző jogszabályok mindegyike a tulajdonjogba tartozna, í'gy a jogrendszer csaknem egészében tulajdonjog volna. Egy ilyen felfogas a tulajdonjog fogalmát' tartalmát teljesen tenné.A jog tehát, elrelativizálná, parttalanná, egzakt mÓdon értelmezhetetlenné amikor az e|sajátítasiviszonyokat szabályozasi ktirébe bevonja, már el zetesen szeleldal (ahogyan ezt egyébkénta társadalmi viszonyok sszességetekintetébenis megteszi). A javak elsajátítasi viszonyainak nem mindegtike, masoknak nem miiden mozzanata igény|ia jogi szabá|yozást,a jog á|ta| szabáIyozottelsajátítasi ktjrébe.Vannak viszonyoknak pedig csak egy részeesik a tulajdonjogi szabÍtlryozás javak, az elsajátítasa amelyeknek (társadalmi) eszmei (természeti) és anyagi olyan z v a1y ételhe a |é|egzetv példákka|: (Egyszení j tti rténik. gv keretében nem o iszonyok jogra.) Mas a sztikség nincs az em6ertársunk iránti részvétmegnyilvánuláshoz javak esetébennem engedhetó ffiOg, hogy azok egyes személyek kizárőlagos felett mégaz magánjogi ura|maa|á keriiljenek. (Pl. a Duna.kanyar festói szépsége jogágazatok és mas viszonyok joga.) elsajátítasi További államnik sem lehet ilyen adíztatás, (p|. jobban szabályozhatÓk célszeníbben, jogintézményekkeretében stb.).Igen fontos Szerepevan tehát finanszírozás,szociális segélyezés ko-lt'ég.'etési hogy mely javak felett enged jogalkotő atekintetben, akaratának a mináenkori javak elsajátítasivis-nnyai a hogy illetóleg tulajdonosi uialmat gyakorolni, Ezen beltili további fontos viszonyoluak. toréuot melyeket minósít tulajdoni illetve érvényestilése, amagántulajdon hogy milyen aránybanmegengedett kérdés, jogalkotÓi eredményeként szelekciő tudatos milyen koire terjld ki a kjztulajdon. A a tllajdon mint társadalmi intézménykeretébebevont társadalmi viszonyok ha|mazát' most már mint a tulajdoni viszonyok tisszességét,ezek egtrnással
kiép ített knpcsol atrendszerét nevezz k tulafulon! r9n.d13k..A ffi
hogaru rendnek kettós arculata van. A tulajdoni rendnek mint jogilag szabÍl|yozott . Az egyik megkozelítésben- tételesjogiértelemben feloleli az éppenhatályos jogrenászer osszes olyan jogi normáját, amelynek a tulajdont érintó tartalma van, az Alkotmány alapvetó tulajdonjogi szabályaival, a polgári t.'du. ezek végrehajtásirendeletein torvénykonyvonés a kapcsolÓdő ktilont
s9
ts eg
vis:ott1,lsg eth)lcirttilci alrertds:err.
hatályostárgyi-jog artoialkotott rtt. .''.;J,:J;,.il.'i.:;:[:,í' :,,-:,,,:,:12i:; tulajdonjogi bereníezkeclesének arcuí,t.ra.
l-;..;k ;.gk;z:]rtesben a tulajdoni ' j:':i1:T"llí, a]iap ot"i"ill{ii:l :H''f :' T;'t* :l* :[:r ffi; *.. normáktényleges érllényest)le7et.
o,,,''.].n,uiu..Jo,nflo']j;,,,1,!,?Í;,"j;:; g,,akorlásat ésaz ezekáttulkialakiiot;;;''i.;J; l;'J;" ruia1doni éppenhatályosjog, a.tulajJon.logi rendet.Az berenJ..i.o..
altal na:gszabotlkereteket, formát tehái, y e|eue.], mint foll'ion '"ri.'.. ..'i r.g.,J;-j=;... ". tuia-jdonirend, a tulajdonjogokgyakorlaso, o.'tuiu1dono,ok ,.k,.,nu] .l.'..n'i"p.,oiátrends zere'a
.,"'',t.]un *;i.,.nJ-ir...á li:?'""il[ffimlff#i*o.L -or.tui-ia]c ,or,i 3. ].2. A tutajdon szíik értelembe|t,. a tuitt.,;t|r-lti.i,:tg,,is:rln.t
A tulajdon ésa tutajd,onjog kife.Jezesek-t mlnd a koznapt.mind a jogi
szÓhasználaiban .gyilJ;r
-o"no, Jili..'u.,
ha"zniIl ur' Ez arrautal, hogy a tulaidpnInTnttársadalmi intez;;n\ - bár kra]akulasa meg elbzhette az áI|amé;; jog kialut"ra'a'. ,,iogon mai? -jos n.m letezhet -..--.ehái,,o:ottan, jogtől fiiggett"ntit,t'un.' kívÍil,,, a .a csak a .t..t mint 1ogtntezmény. Amikortó| :!:kcizosségt'.í ;ro embera terrnészetnek általam.gmunkál1da1PÉi1pg.'.f. egy i;rt. használatr tárg\ "a):v,taJd,11i!il;énre. et a ) sajatjának tekintette,, azóta létezik arntotac.a,g en aZ átlam elismerteésa jog eszkcizábaminatnr.i,.i ,.é'u."",,",)},),^betr részesítette, azótalétezik mtnt^p:|:W9=gf".j...n,. tehat a tulajdon ::r megsiti"iáma; iog intézményét ósi -'A n-H'i. ,,",,:ilarl,líí,:',tra ^n:Tés ezze| máig megói'zte. Tulajdonjo-g alatt azóta is haglomán,o,u. ez cJskcizcisségi elsajátítást felváltai"{a,ekajátíta"l i.[n'"i,,.,. ,)lagosuralmat, illetóleg az azt biztosítE, "-a"i;;-k védeíemu,)a,",ia ei-'u[ r. az alapvetóen iogot -'i;;;^ védelmi és kirekesztci jellegti tulajdonjog
r.,t ldcjk rulajdonjogi szabályozásának aZ a'moaZtu":-i;iá.'.'' és kirekeszto biztosídaa tulajdonjogvis.o,y 1elleget ma is abszolut szerkezete(Ijl., Ez asziíkebb értelembenveti tulajáon ma már a modern társaJairnakban ' elsajátításánaktcibbsz"circisen a javak kcizvetít.tt,..nakír.iil bon1otult és r,áltozatos viszonyrendszerébenérvényesti.l Nugvon f";"; ái mindig pontosan tudni, hogy a javak felettiréndelke .eiii^talmi j%";;l.,agok kcjziil minóstil tulajdonjognak, melyik ki annak az alanya e, m l a tárgya. Ezi a beazonosítást csakis a sziík értelemben r'ett tu1ajdon.;ogviszony hagyományos fogalmi ismérvei .l.pJil^^i.r,.t Ktilcincisenfontos ez az ''elszemélyteienedett,,egzakt'oaon elvégezni. szoc]alistatula1donformákÍől a ''megszeméIyesített'' magánlulajáonho z valo r,isszaterJsfol1amatában. hagyományos' ,,"gy',,".i J,,, A ^ága,t"t,i,,iog'is:ot1|, terenlti ésjelenti a legtisztobb, o, ,ogyoiiogt i,lyz,,;;...";,.;i,:;n "gyért,lmíi magántulajdon
60
eseténminden kíViilállő - más tulajdonosok, ktizjogi jogalanyok stb. számára nyilvánvalő' hogy ki a jogosult, és az is, hogy vele szemben rnindenki kotelezett.Ebból kovetkezíLegaz is nyilvánvalő, hogy ki jogosult a dolgot (a tulajdon tárgyát)hatalmábantartani,azaz birtokolni, használni, a dologbÓ| származo hasznokat elsajátítani, továbbá mintegy ezen jogosultságok ellentételezéseként ki kotelesviselni a dologban keletkezó és hogy kit illet a tulajdonjog senkire át nem háríthatőkárt. Az is egyértelmií, egészeésazon beltil az ewes részjogosítványokfeletti rendelkezési,dcjntési jos @ tulajdonosi hatalo*), de ezze| egyutt az is egyértelmií, hogy ki viseli a dcintésekért a felelösséget,,a minden dcintésselsziikségképpenegyiittjáró kockázatot. Ugyanakkor a tulajdonos számára is magátől étet6dö, hogy tulajdonosnaklenni, tulajdonosihatalmatgyakorolni nem csupán az alanyi (abszolrit)jogot, az abbó| szárrr'azó részjogosínányokgyakorlását jelenti, de kitelezettségekkelis jár, felkésztiltségetés megfontoltságot is kcivetel, kockrízatotésfelelósségetis jelent. A klasszikus magántulajdonnakebból a ''tiszta mindenki számára egyértelmíí vagyonjogi he|yzetet teremtó képletéból'' származnak azok aZ elónyok, amelyek kcizponti szerephez juttatták a társadalom.ésa jogfejlódésben,amely elónyok, itt ésmost, rijbÓl kozponti szerephez juttatják nálunk is. BeigazolÓdni látszik Nawatil Akos ''A tcirténelmi mrilt a kozel évszázados megállapítása, mely szerint: magántulajdonmellettbizonyít.''(NAVRATIL l905. 56.) tulajdonjog)
fa}ad,á toivényáltal tulajdonjog ffint áÍanyilog io'.,Jt1enti1a to-rvény.uot megfe1e1óenszabadon védelemben részestil, társadalmi rende1tetésének nem korlátozhatő. gyakorolhatő éssenki által cinkénvesen 3.2. A tulaj don j elentósége 3.2.1. A tulajdonjog mint alapvetö emberi jog 3.2.2. A tulajdonjog jelentdsége a polgári jogban 3 .2. I . A tulajdonjog mint alapvetí emberi jog Mindaz' amit korábban a dologi jog torténetéról( l . 1.1.) és annak jelentŐségéról(l. l.3.) elmondtunk, dcintóen a legfontosabb dologi jogra, a szÓlva minderre . no és tulajdonjogravonatkozott.igy a tulajdonjelentóségéról persze a megelóző torténelmiés jogtorténetitanulmányokra - elegendó csupán visszautalni.A tu|ajdonszerepénvégigtekintvesommasanrigy fogalmazhatunk' a tulajdonértésa tulajdon ellen hogy az emberi társadalomegészeddigi torténete rejló mélyellentmondas. amely ma A megfogalmazásban vívottharcok tcirténete.
6l
is létezik . a polgárosodas eszmevilágának kétnagy vezér|őjelszava, a szabadság és eglenlöség ktiztitt fesztilö ellentmondasban gy
(-ffiltinos"n'L-ábizoíitiii"','j t"gft;tb korlatja,-masfelöíaz egyéniszabadság,
tlnmegvalÓsítas(privátautonomia)elcifeltétele éslegfontosabbeszkize. A liberális gondolat szerint a tulajdon nemcsak kikuszoboli az a|attvalokrol''gondoskodő'' hatalmasságokat,de még azt Sem ttíri. hog)' M állam - akár a kozérdekre hivatkozassalis . beleszÓljona tulajdonjoggl'akorlasába.
Irodalom: A mondottakatktilonosenLocke, Diderot. Rousseau.T. Jefferson,A. Smith munkái tarla|mazzák.Illusztráciokéntcsupán két gondolatot idéztink.ttlz emberitermészet ésa tulajdonewazon célfelétor: hogy felszabaditsaaz embert;s a szabadságvezeti e| az egyes embertésa társadalmataz e|képzelhetcí legnagyobb boldogsághoz.''(DIDEROT 29l.) ''Saját munkája olyan tulajdona az embernek, amely minden mas tulajdonánaka legfóbb forrása, s mint ilyen a legszentebbés legsérthetetlenebb.'' (A.SMITH I72.) Ktiltjn is illendó megemlítenia magyar reformkor néhány kiemelkedó alakját, kiknek gondolatai a korszak élenjárő eszméjét- ha kis késésselis, de - híven tiikrozték.(;z idézeteka Nemzeti olvasÓkonyv-ból valÓk: ld. LUKÁCSY) Magda Pál, l8l9.: ''A nemzet pa||érozásának elómozdításáranemcsak tudományokésmesterségek kivántatnak,hanemszabadságis, éstisztelet.becsrilet s tulajdonjoszág.''(I.m. l80.) Wesselényi Mik|Ós. l83l.: ''A szegényedés az elnyomottságcsírájáthordja magában'S az elszegényedést rabságk
62
SzéchenyliIstván, |846.: alatt ingatlant."(I.m. 257.)
''Birhasson minden magyar a torvényvédt|pajzsa
nyilvánva|óvá.vá|t: A liberális tulajdonfelfogas hitránya rovid idó alatt az egyenlótlen részben továbbélése, kítonu'egek részben a feuaatis uágyoni ,,szabadver-senyének', farfasttirvényei kovet! eztében szélsóséges tulajdonok nyilvánvalÓvá vált, tulajdoni .gy.niáttenségalák.,lt ki. Már a 19. száz,adktizepére o-llT.totális és autonőmia hogy kevesek koncentrálődottmagántulajdo}ra.',éppen 219') 1980' (soLYOM elleneshatalmatjelenthetmint - illu^." és terjedtek- a lettek, sz liberalizmussal szinte ,gyia,iuteg . A szocialista hirdet tu|ajdonvi,"onyot- eglentftségé|a allaiá9y"|(rsadatnasíttistit a kommunistákon át a eszmeáramlatok az utÓpista szoJialistáktől ktilonbség alapvetóen az eglenlósítés szociáldemokratákig. Ezek k
is..' i u g-á;igi.r.itát.t.r..gy."'iroségé;l egészíten
A z e u r Ó p a i j o g a l k o t a s l é n y e g i l e g . t t i k r t j z t e a n a g y t u l a j d onyitotta n i e l m émeg. leteketés forradalom-deklaráciÓja azokváltozársait.A iort a f;;í;;otiari jogainak ,,Minden politikai tai,.,ta" célja -..,nb., természetesés eléviilhetetlen elnyomassal . ."|.lg:"' a biztonság és az megörzése. E jogok:.o..,1jbuJ,ug. szembenvalÓe]lenállas.,,(il."ikk;iv)'!3.lévénát.'lu.1donjogszentés s é r t h e t e t l . n . , r f f i u u c s a k i s o l y e s e t e k b e n , a torvényes m i k o r e z t uton megállapított es ' a koz sség .fi;kéból- tu*ujffiiiíaníato kártalanítas . .[to, is csak igazságos és elózetes ''szelleme',éreztette sztiksége..egttiueteli meg il mellett a-Dekíaráciő fejében.',(XVII. cikkely) A 'il;. :"* ""'isa1j"'qi kádexek tulajdonjogi szabályainak .il;;i a nagy leginkább a hatasát,,A u.lt,k valő rendelkezésre tííaja""rlí l j;;# {kezetér., u megalkot^o .oJn. vagy rendeletbe to*enybe o irányulő legteljesebbjoqos.ur';á,g,ii19i x":P:nL.il ''Mind-, ami valakié,minden testi és 544.$) ''Mint jogot titkozó mődon élni.',(Code ciíir (ABGB. 353.$) neveztetn;k.'., tulajdonának ő az dolgai, testetlen
63
tekintve, a fulajdon zV on szabadság.
mlver]nil i aJaiil a do|og hasznaivalkénye,,erini uannutit. á|lagával s annak .iuu.l *rn,Jenk:'',i t.oa,t'u,.,' ''Egy dolog tuiajdono,o,unélkti| 1ÁBGB 354.$) ho|-...ln. en...:.,.aE.t '*:k, jogait tetszéseszerint cselekeáhet megsértené' a dologg.l é.'krza:Lail. bármifélebehatiását.,, (BGB.903.$) ''A tu|ajdonost a t o n é i - , n e ke s * * . k - l r a".]..or. alnak éskizárőlugá.j"gi h;iol"'llr.,l *|aaoil.k:ar*an ,-..{;;k o r l á t a ik c ' z c ' ttie l j e s {3l ,r1 A szent éssérthetetlen ..gá;ilü;i.' =.;lalls kotonsegének tételéte|ószcir a weima.i a|kotmányos 'lk;;;;;;..;1:."i.a foeainnazta meg: ,,A tu|ajdontaz alkotmány szavatolja;tartaimát e, l"r-rli"i' t...!ll.u katarozza kjtelez. Haszná|atu,gy')"...t;11 meg. h"gi.''.r--.r , u kczoss.*',u|étét A tulajdon polgári ttirvényktinfi,et is.,,A hatályos liberatis f;g.;;;;;; ';;;;ilJ.iáon, modern alkotmányok társadalmi szabáIyai és a .g';;ío".-.., szabá|yai ma már csakisszerveseg1iegtvr: Szocialrs t en:]n.lezhetck ;T#i:il'"5;á:",,3': paradox kcivetelmény gyakor|ati'rt..i"",,". n..n lehet krternielcjle:a tulajdon
-..t.keés r1?11i:T'TffiTl*'r,í:*:'*; ; i..:;:,kregrenlíru,. mÓdjanem ''komp|ex'' I|yen
érte"le;.ben fogalmazodtakes fogaInrazodnak álta| elfogadottnemzetkcizi meg azENsZ dokum.n;u;;k i,- .nl.l.,.lr ,,un.,*utatasul szolgáInak a nemzeti jogalkotasok számára' Ezek r".Jr 1S r.';''.ir,.i,r. az,,Emberi }ogok
-. .j . . ; . t t * a é zz uk l . iw ) i"a.' fr:t :"#JÍ' x I::: #*lr*i l* :?i.í.' T: -í:!''..-"j:q. ifrtulajaoíátol Senkit .J'Tíj."''ili"i.'; sem|ehet o"l*'".l;;
szeméIynek,mint a társadalom ii: \an a JoBa szoctalls .tagJának. minden személynekugyaÍlcsak.igé;;."un, biztonsághoz: o.o:. hog) a meltoságához és személyiségének s'abajon sztikse-8eseazdasági. szociális ,.,uul;'-Mug''u, ku|turálisjogait kielégíth.,,.l''^122. "'p,l.i"ftjíoáe.ji., és xo..i,'..ag AIkotmánya ttikrcizi a tulajdon k-o.,'...í ;'i. is fetfogasá;', gl ar io.*.,^ag tulajdonhoz,a|ójogot.'' biztosítja .\ ;,ruíu1aon,-[,,uralli,nl a tl' $ (l) b;kJ .,ut, kir,ételesen kozérdekból,torveíyb.". és .'Jua \ozots, .*.iiu." ;;;;on., ,-t1.,. fe|tétlenés azonna|ikártalanítas mellett l.h.t.'Iii1 rsi.".kko. olkotmányunk s"i)ibek.] számos alapvetó jog tartatmauan is igyetslii-,garantálni - .- .nlcíségelvét,ezek -k;t..' kciztiI gonáoIatm.n.t.ink ,,.'ponqábÓ| .j"g"k i";";;Ü; Magyar Kciztársaság áIlilp;lge,u-iíok rendelkezés:,,A " van a szociális biztonsághoz.,, [70lE.$ (l) bek. r.il 1 ;|.'tlágyo. rd,tí.Lag minden ítio'potga.o kcjteles jcivedelmi és vagyoni,ui.'onyoiiát .;;f;|;ilen* a r.ti,i.,n.[r'.' (70lJ.g). hozzájárulni.,, A tulajdonnak mint társadalmi intézmé.nynek . és mint alapvetó emberi
,-".-',T[ff ,.f1ff i:iÍ1'*''*íLnxf |;:iilÍ:::Tffi 11ioo*L,i,.,"i j[':ixiln*,::lh','i1l::iia,..aa;i;.*;j. i:'*.[i'.l'á
64
3.2.2. A tulajdonjogjelentóségea polgári jogban A tulajdonjog mint alanyi jog ,a
(magánjog).I5
affi
Mint már utaltunk rá, az egyes ember legósibb és legtermészetesébb tbrekvéselétfenntartásánaka biztosítása, saját maga és családja számára létbiztonság, anyagi biztonság teremtése. Ezét dolgozik, termel, hajlandÓ tobbleterífeszitésre is, megtakarít és felhalmoz, és ''természetes''igénye az is, hogy mindebben senki ne akadályozhassa meg' hogy teljesítményeeredményeitmindenki az ovének ismerje el, hogy tóIe tinkényesensenki el ne vehesse. A saját erejévelteremtett és a jog eszkozéve|védettanyagi biztonság bázisán érzi az ember magát igazán szabadnak. Ezt a természetesemberi igénytismeri el ésjuttatja jogi kifejezésrea tulajdonjog intézménye. Ez á|tal válrta sziíkebb értelembenvett fulajdonjogviszony az egésztársadalornfulajdoni rendjének kozépponti kategóná.jáxá, mondhatni ''kemény magjává'', és ezért lehet a modellje más, hasonlőan fontossá váló alapvetó emberi jognak is, amelyek jogai. A polgári jogon beltil a szintén az egyes ember ''természetes'' tulajdonjog egyes sajátosságainak elméleti általánosítása és hatÓkorének kiterjesztése ritján sztiletett számos alapelv, absztrakt fogalorn, jogintézményvagy akár egészjogteriilet is. Ezek koziil néhány fontosabb példa: a) a tulajdon jogosulti poziciőjának, az ember ,,tulajdonosi min6ségének,,absztrakciÓjaritján szi'iletett q'jpsalalrl'-,elvÖnt fogalma (''szeméIy-, aki tulajdonos,vagy azzá válhat''); b) a. 1o-glyp_gsségdontóen a fulajdonra vonatkoz en; által ánosítása-bffiéIy ál anyi j og'u ésj ogosultságrakiterjedó"gz.9r?9Wpeyég c) a tulajdon legfontosabb tartalmi eleme, a vele valÓ ;zabgd, ''szabadsáBu,,) a polgári jog számos más teriiletén 1gry ellrezés,(atulajdon ''nevesített onállőan, formában''jelenik meg: vállalkozási szabadság;szabad tá rs ul ás ; szerzó dési szabadság;végintézkedési szabadság; stb.; jogok szerkezeteésvédelmea tulajdonjog modelljét d) a személyiségi koveti (abszolritjelleg; szabadcinrendelkezés); e) a szellemi alkotások alapjogviszonyaiszinténa fulajdonjogtalajábÓl szellemi termékeéppűgya sajátja,ahogy nóttek ki,, az ''alkotÓ személyiség'' általában az embernek az áItala megtermelt, elóállított, elsajátított más dolog ("szellemitulajdon"). Ezeken trilmenóen még számtalanjogelv ésjogintézménygyokerei a tulajdonjogbanyrilnak vissza, továbbá a Vagyonjogma'sik nagy teriilete, a a tulajdonjogramint alapra éptilrá (ld. kotelmi jog is igen nagy mértékben statika-dinamika).
nézr'e már
megadőztatni stb.olyan
tulajdonában. *1':i :+:v;;6',frxÜ"'#fiÍ:i T#:": A tulajáonjog ténatfeltétienti I mege|zi a egyébjogviszonyokat,"ieiaZtm91anatjut,hog-v-ffi
ja}Amennyio.n..1-^.y]'i:"j,"guor"t;;l,rijabb,Javak,,
származnak,ezek elsajátítására is e l s a j á t í t á s t n e v e z z t i t a . t u t a 3aatuialáon1o' o n o s i e l sl"g".J. a j á t í t á sAz i s ilyen javak elsó dl eges, k n eyIe, elsaiiitit,i.Jffi hasznaib at_"m as j og címeken más személyekis részesedhátnek, elsajátítás.A kcizvetett kcjzvetett "."k..i'":]o,a';,";;;;dbgos, uiupurnut tulajdonos egyoldalri rendelkezésén, :!iJ::lei a vele k t tt jogiigyletenvagy',,,t ? potgári jogijogcímen (alapítványtétel, nu''onuert1, jog): de alapul[at a tc)rllényen (adő, vám, társadalombiztosíii'1 ,o..i,1svi is ' ;íÍ"ték). r t"iuiaoniognak 1afiíl;il, tekintetében ezek is alapvetö-és jogcímekenszerz;ttj1vak "t'ait"g", jelentóségevan. Ráadásul a más (munkabeitappenz,.segély, nyugdíj,cisztcindíj) a magántulajdon is forrásai,a.okon * á'uJ,.k tipi[usan.íuiuiaont sa.;áttulajdonridolgokraváltják szereziek, at.r,zei hogv a polgári jogi tulajdonjogviszony 1,9n.ir,utJuk, nemcsuk j.avak .i.oár.ges ffiii,asanak jogvis zonya, 1 hanem számos potga.ilogon ti'"ri ',ni,'ony ?e"reu végcélja,s egyben. É. 7iugyuí*.u -elsajátításiforrása és a sziíken erteime'"tt polgári tulajdonjogviszony jogi jellege mellett ktemetkedcÍ .alapvetcí^i: "I*ai.g.' fontosságár nemcsak á polgári jog tekintetében.
66
"gé.'.,
de az egész jogrendszer
4. RESZ. A TULAJDONJOGVISZONY 4.1. A tulajdonjogviszony alanya 4.2. A tulajdonjogviszony tárgya 4.3. A tulajdonjogviszony tartalma 4.1. A tulajdonjogviszony alanya 4.1.1.Az embermint tulajdonos 4.I.2. A jogi személyekmint tulajdonosok 4.1.3.A koztulajdonalanyai
4.I .1,1)in^,i":yfunt tulajdonos
l_- *l Bármely jogviszony sajátosságaitazok a jellemző vonások határozzák me$, amelyek a kérdésesjogviszony elemeiben..alanyában, tárgyában és tartalmában kimutathatÓk. Ez a megállapítás áll a tulajdonjogra mint jogviszonyra is, tehát a fulajdonjogviszony sajátosságait is alanyának, tárgyának és tartalmának k lonos vonásai adják. Ahogyan á|talábart egy jogviszony elemei nem egtrmrástÓlelválaszthatÓ, elktilonítettj elenségeket fejeznek ki, hanem csupán a jogviszonynak mint egységestarsadalmi jelenségnek a kiilonbozó oldalait, ugyan gy a tulajdonjogviszony egyes elemei sem szemlélhetók elszigetelten, hanem csak t bb oldalről egységtikben. tgy pl. számos megvilágított sszefi)ggési)kben,J'.*.. esetben az' hogy ki lehet a tulajdonjog alanya, attÓl fiigg, hogy mi a tulajdonjogviszony tárgya. Az pedig, hogy milyen targtra irányul a tulajdonjogviszony'igen gyakran eldonti annak ténylegestartalmát (vagyis kell érteni hogy rnit lehet az adott tárggyal tenni). Ilyen osszefiiggésekben azokat a fejtegetéseket,amelyek a kcivetkezókben a tulajdonjogviszony elemeire, a|anyára,tárgyáraéstartalmáravonatkoznak.(VILAGHY.EORSI
r. 280.)
JZr mononarlut\. L e g-s attatanosaoDan n n t'nl g 1, zein e n- va s SvI -
z*s
a * -* -iJ,
képessffi et
tlut{y .r -or,-rt-TcS
-
sZc i-rrc^r! n, Q, "
magábanfoglalii'tt u A'';GÍy.-k r"gképespege
nibg i:dl y*- -^e!9lyq--g)ryYk hogy -Jutaj-ao
olyan Jog, ameTy } i"Ta.i"a6ln1og;é.n (,,iulajdonosi kep,esség,\. rr,rívet-.
jellegénél fog.,u csak aZ emberhez fiízódhetne, ezért aZ etrÍ}89!a-Jggi. szemé[_ésaz álup] 2a5 ttl u.t., 28.s(3)bek.l. Amint úPtk. .e stipári- egy absztrakt feltétele a személyek jogviszonyok alanyává
67
válásának, ugyanrigy a jogalanyok általános tulajdonosi lrtlpességesem jelenti Qzt, ho? jogalan2l. bármbly l
nagyobb szá1b^1' - jogi személy1'egtetÍ
fogjuk - elfedik, ''eltiintetik''a tulajdono:i jogalanyiságot, ezértvilágszerte felvetódtitt a tulajdon elszemélytelenedéiének.problémája. A probléma megoldásának keresése, a szervezeti tulajdonok ? megszemélyesítési lehetcíségeinekkutatása során u j' wip,1i.g^agi elméletek írjra ;ogi,,véi5"11,, visszataláltak a ,,természetes,,, va5y ,ialődi,,-t.,Iu1donoshoz, az eg/es emberhez Az eddigi legszemélytelenebb tulajdonforma, a 100oÁ-ban személytelen szocialista tárűdlFi , t.,iajáon (KORNAI 35.) lebontási folyamatában is. elsódleges politikai céként fog;h;;dott ."g, hogy ,,a társadaloT
... t"i4.JonnoJ1..,,uouki,. (NMP
34.) Ha a Ti::]:::]:.YI*:q:i tulajd93jog alanyanát poziciőjábanegy ;;;^h";il;;;í"*" né7le.ti;nLpréb ] a" n.rn egy szeiyezett!- giakorol'. } r . .]--o 'ff^'-
t--.-'r
-ónálB lrrgéUlZ''( sáját, saJaT' onatto l:qqo+
, ^]:x--,,-.
-{-.-.-<1^)... ^
:,jo}alan}ságukat, jogalanyiságukat'
v
.la a fitlatdnnnsi ZJvl t|'It |Ül.Ic.fTTulaJoonostarsák
ktizcittiik .'.'páo ktizcittiik cstInán ?''1l^,l1t1 egyazon .i,iP atározott hányadrészek 'JI,, szerint. *i^'*:,-"á ' ":ilik 3 .*gr' Épp" n".{,t:"*1lT: u t9'o. jíi!',l1 t" r"j J;; * i,Íid;:1ffi,i:T1fi tulajdoni je1legét.A kclicis tulajdonnul,. fontosságára .
-.g.
tekintettel
részbenfoglalkozunk.
ktil
ql.zilt í,a iii,et,,"t, {,i,t tulajdonosok Mint
már
utalfunk
rá,
'iság).
j:;lig'';?já."*tT.g,,:é:,i:,::; ;.*"'1;'":::?:.I"*:,:" f"í"ftií.r'a""'."**:áí k ;; ';;f;;"#'kr'#; maguk kizcjsen, !:y^',: "ry:*,, t1.lJoja,,
.C;-í.>ír,,.^7v-,;. hozzanak létre.
Irodalom: Anélkii|, hogy a nagy-'Jogi.rejtélY,,, djogi szeméIymibenlétét ehelytitt kutatnánk,egyetértateg-iaez.tíi.yitígr'v
rraiírásueÉmenyét:,,,A jogi személyiség semmi egyéb,pi:t olyan ;melyben á i,,lu.;aonostársak 't9taja9$"o'ő:;d, belsó viszonyaielktil
69
'.-r i.'_": ,::.
1t
I
tulajdonjogviszony. és j tulajdonos fiogalany) jon létre, gh ffibeszé1tink.Ezatulajdonjogiszeweződés(szervéze[) vagy eléri a jogi személlyé minósítést, vagy az alatt marad, de mindenképpen j jogalany. Polgári joei értelemben tehát mintegy uj magántulajdonosnak minóstil. Ugyanakkor viszont a társas magántulajdoni forrnák a létesítö magántulajdonosokszemélyét6lmég nem szakadnak el, tulajdonosi hatalmuk alől nem keri.ilnek ki. Társas magánfulajdonbana tulajdonjogből folyÓ jogosultságokat a létesítótársfulqjdonosokkcizvetleniil maguk, vagy kozvetve képviselóik ritján, de még saját érdekeik szerint gyakorolják, ésugyanígyteljesítika tulajdonjogbÓl fakadÓ kcitelezettségeket is. Azt mondhatjuk ezét1.,hogy a társas viszony keletkezésével a társtulajdonosoksaját, egymás kozcitti,belsó tulajdonosijogalanyisága ésa társulással létrehozottrij szervezetkijlsó tulajdonosi jogalanyisága jogitag elválik ugyan' de egyidejiíleg, párhuzamosan' egymással szoros kapcsolatbanérvényesiil. Társas magántulajdonnak leginkább az egyszeníbb gazdasági társasági formák tulajdonát tekinthet.1iikkk., bt,, kft.), de ide sorolunk minden olyan viszonylag kismérettíjogi személy fajtát is, amelynek elktilciniiltvagyona felett a tagok rnégkozr,etlen,\'agy bár csupán kcizvetett, de ténylegestulajdonosi hatalmat (rendelkezési, ellencírzési stb. jogokat) gyakorolhatnak. Kívánatos volna az is, hogy a nagyméretiíjogi személyeket,ktiloncisen a szrjvetkezeteketés a részvénytársaságokatis ide soroljuk. Ezek esetében azonban a tagok tulajdonosi hatalmának megőrzéséhez és érvényesíthetóség éhez t bb jogi garanciára, a magántulajdoni (személyes) jelleg szeryezeti-jogi megerósítésérevan sziikség,kogens torvényiszabályozással. (Csakis formai okbÓl nem soroljuk ide a polgári jogi társaságotrnint ktitelmi viszonyt, és a kcizos tulajdon más, egyszeníbb a|akzatait,mivel ezekben rij jogalany nem jon létre.A társas magántulajdoniformák koziil pedig a legjelentósebbekkela társasági jog keretébenfoglalkozunk majd részletesebben.) minél t bb társtuÍaj}onosá "a hbgy )ula osi hatalmu 1-lÖÁ;éii"iititvagY a[ár toii.ÍGffimégoly toiedékes mértékben is, de élnitudjanak.Igy van ez a trilméretesszcivetkezetekbenés a tril nagyra nótt részvénytársaságokban, ktiloncisenpedig az i|yenek (vagy akár kisebb társaságok) által alapítottmásodlaeos (harmadlagosstb.)jogi személyek, szewezetek, Szen)ezetrendszerek esetében (konzorciumok, konszernek, holdingok' multinacionális nagyvállalatok). E,zek oly mértékbeneltávolodnak a tulajdonosok személyétőt, hogy lényegében kikeriilnek a társtulajdonosoktrilnyomő tobbségének ténylegestulajdonosi
70
hatalma alől,mik ozben ók maguk . mint josi szeméIyek a valyonl r.iszonyokban tulajdonjogot gyákorolnak. Az ilyen szewezetek felett a
,agy agy ps9bh:lsj . de a 'dcintéshozatalban tP1ajdon9st-g,"ÍaPlqpt.:i -:
frún^t*o,,i'nrfu \in:dgnosi= 9sdp9,1"7, !w^yq"b-,vesziksz9rv7zq?k, át, és az
pon-tosabban-,k ,","í,; íkít'ag,isetEt,, a meíiediierék általuk gyakorolt tutajdonosi hatalom a valÓságban ' mint tényleges gazdasáfi. h,talom tiilik fel. Erról a jelenségról szÓlva terjedt el a ía,ga,{asági és jogi szakirodalomban, hogy a tulajdon szeruezett p.oÜ,lé*ává-vá1t,hogv-a tulajdonosok hatalma helyett a ténylegesgazdasági hatatomnak van aánto fontossága, hogy a személyes magántulajdon lényegébenszemélytelenszervezeil tul,idonná változott. A gazdaság és a a gazdisági hatalom és a politikai (koz.)hatalom Szoros politifa, ^oss'efonÓdásímiatt azonbanegyre tobben ésegyre élesebbenbírálják ezt a jelenséget,mert a tulajdonosi sái olykor kozhatalmi kontroll nélkiil mííkodó mammu tszervezetek srilyos torzitó hatást gyakorolhatnak egy.egy o"-'"tg azdaság egészének szerkezetére és nemegyszer a politikai szívad gazdaság- és és xx. intézmJnyrends'ene is. A XIX. politikatorténetenagy ővatosságra int az ewe?ek tulajdonosi (éspolitikai) (kib jÓ) szetvezetekkel szemben. Napjalnk és hatalma alÓl kitelilo kozeljovónk egyik legaktuatisábujogfudom ányt és torvényhozási.feladata a éppenezértu,í,"*e]etitulajdon'' problémájánaka megoldása' ezek felett egyálta|án s'emélyes tulajdonosi haialom (amilyen mértékben ez visszaállítása,illetóleg ennek a torvényiriton valÓ konigálása és lehetséges) oÓtlása. vetnek fel egyes Az elóbbiheznagyon hasonlÓ - akár a magántulajdőnosok akaratelhatározásáből, akÍr a kciztulajdonből (társadalmi szervezetek, szervezídö tt,'t.ilti1eiek, kozalapítványok stb.). Ezekben az egyestiletek, "gyháouk,: nagy tag|étszám , sokszor országos méretií nagy olyán .J.t.kb.n szervezet.ektí1ajaonaiot ,,ari s'ő, amelyek társadalmi, politikai, szociális, ki. ku1turális, sport".,tudományos stb. célokat (sziikségleteket)elégítenek é9 az Példaként a.tírsadalombiztosítást, illetóleg a nyugdíjalapot kozcis Ezek egészségbiztosításia|apot . vizsgátjuk meg részletesebben. je'11emz6je,hogy alqpwtg !""kq'pj1k ^nemvalamely nyereségérdekelt|égu "gazdasági vqvoná!-1k k -szem91yén'e{-és t."íí.Í,y,ég, hairem a,-befi*1 " I
biztonságot nv"jani
"í.gbryro{1 kgaka*t, 4!l:h.áya/ illetólég r ?-ty . {ársadalombiztosítás
e Üizlosi ttut.lgen- nagys zlm^t, ká,;i;r,sztá,ávLl'. társadalmat feloleitő - kazosségejon tehát létre,aminek az éstiénjogszabályi "gé", egyes tagiái saját magántulajdonukből szerzódéses vagy és meghatározott feltételek kőiele'ettíég atapian telesítik befizetéseil<et részesiilnek. A visszatérítésben megizabott bekovetkezése 'Je1entékteten'' "iö," "'"ten mértékií rendkíviil nagyszámri - bár egyénkéntesetleg
71
beftzetésból rendkívtil nagy vag1lontmeg halmozÓdhat fel. A befizetók érdekei, a nyrijtott szolgáltatások hosszir távu biztonsága és k
Q*áioa. a-Jogl ',ifoia.ouT
R
tttitobos.n.}Dgy ngíér.rr"t [ar
fordítania. Ezen a téren nagvon ieientcíst.olemén."a -.
létrehozása, ami É
a szőbbn forgÓ iq.tézményi (elsósorban a koltségvetésttíl) valÓ (az áL|ammint speciális jogelód szavatol a két nagy ellat-ási tertilet mriTcidóképesség één,vagyonnal torténó megalapozásáért, ugyanakkorazoksajátbevéte1eittobbénemvonhatjae1),*ra társadalombiáosítási onk ormányzatoknak mint a civil-tarsadalo m autonÓm tutajclonokn \
'v-,
?
-igazgatásárÓ1). l99l :L)O(XIV. tV. a társadalombiztosításcinkormányzat| Tulajdonelméleti szempontből a társadalombiztosítiísionkormányzatok a befizetó magántulajdonosok vaglont megének ,,kezeló szervei,,. A vagyontomeg ''belsó'' fulajdonosai maguk a befizetók, mint egy meghatározott célri kozosség tagjai, ''kiilsó'' fulajdonosok viszont az onkormányzatok' mint jogi személyek.Eü.a jogi minósítéstmeger síti az 1993:XCVI. tv. is az ÖnkéntesKolcs
\ - - . t. \ . J ' .i
;
lr. i,t'
(,.\ ri,r(.,i
me.gtakarításait(gondolatmenettinkben: hogy aZ un. kisbelektetcik..é{ékpapírokba: ,{',ét) os-szesytíjtsét<.és .nigantula1donuk,gy -illetóteg ]ngQ^!l.an9kb.a, f,attalkozáiokba fektessék. államkotvényekbe, frofiteidet<ettségií v aíamilyen lriie tui szonyba., Ju., onyabb, de b izto' ho'fi ét. fif;;g.;Í;ift (kamatf ellenében' de megtehetik irgy is, hogy a befektetók pénzén rulajdonjogot (részvényt, uzIetrészt, ingatlant) szereznek valamely vá|ialkozáiban. UtÓbbi esetben nagyobb lehet a haszon (osztalék),de nagyobb a kockázat ís,A konstrukciő tulajdonjogisajátossága,hogy itt a ebból uTÓl;h?gy b'eiektetcí--valikJu1qdorrossá,-dt*Jnt.1g.y ''..a az -Jo.vara "'iaia ".$É',.]:T:"g u;t Hblvittei be a tlptllte. epaa j}É::"r::aé."{:.. t'',.t:l"-',3 "ibtia juta1:'k?l ;ilr..'a.inoi-Tént* .-Tu-gb,
q"JÜfe\tttéil]tár$a{-.1a,'et' Yt{T:. a.társaság
--^-J
L--
=.-Y
ti-\#r
konstruKctobol is.Ebból b,bbol a konstrukciÓbol a veszleseg ts. és-iveszleség a 'hasz.on a^befektetcié} leszámítva leszámítva - a^befektetóé has7.gnés -\-
Y
,
r
,rr
ti;;"""rJ)ff frqu.EÉ
[email protected].&l.*q+ms'r'lb!ppl-gg
i
garanciákat indokái."X"}onbották s'dtlemdbén}éndelkezika 6éfeTtetesi átábor.;aíFíT.l eui LXIII. torvényis (BA tv.), mely a preambulumában ''E, a lakosság, hogy elscísorban kiÁond.1a: torvénycéljaannak elósegítése, javára' a szukséges a befektetók valamint más befektetók megtakarításait gazdaságba a lehessen megosztásával a kockázat biztosítva, szakértelmet jegyek befektetni' A befektetési cllap tcikéjénektulaidonosai a befektetési jegyeik értékénekaz tulajdonosai, akik ebböl a kcjzos tulajdonbol befektetési részesednek.,, aranyabrln alctp értekéhezviszottyított
: -G. r.Yt& síJrc gyt k ny}lvaió'
;á|L,,*,y{g jx9'J9!99ével rffiárÁÉh,o,ítutavá;,V.&-ype,IE;ffi leívffi]Yssstrito,. (BA tv.3.su,po*l' n*'t!'-t.-lo,gyYtHft<Etéí alapotaaSia!_keze!_o*iu9"gFt'be,a,X-^g*9lb{g:,!-gi!!!ra tó.',tí-(B-ítv J"Éríb$;Á-ffi'ktétÜíí-aap-Ö1 #.giff\--beteKtetesl -7:-y\rt-''.:=<'ffiffifulajdonosainakáltaIánosrnegbízásaalapjánaZ alapkezeló iarsasag kezeli' Az alapkezeló a befektetési alapkezeló végezheti(BA tv. 3.$ a) ,,n{ ki,arolctgos tevékenységként t.u^ék.nységet egyéb jogok illetik meg. vagyoni pont é; zó sl A b.efektetcíJ<et 'és (amelv
b,(:"*j,:ry hozantu vugydtljioguk, Legtontosabb ltg"s.y 9:.Ty-l segbol eí aiai áp egyéb t.u-íítoi) o sztarék.b.íiáifol a}nnyéÍe származhat szabáIyozott bevételeiból).Emellett a befektetcíketfolyamatos ésrészletesen
jog illeti meg (BA tv' 23-28 $$) tajékoztttttisi " tókesnikséglete,a tökepiac fejlódése és a magas A gazd,a:ság hívta kockázatol is vál-1aniképes nagy magánvagyonok felhalmozodása
-tŐkeb tv kockáz'ati tcÍkebetektetesekro-l, a \\JL tv.-; L v . a Iiockpati
e l e I r c a U c l g K L t r L t r J-7l r s l o P - - . T - o y . - Y : : . . - - : ^ ^ ' r-A 3.:-':
;;Ó15 s z o l o ia*lívitiosxxxiv.t -!1!
..^]'::',* torvenyt
( l yodq.vYvtrz yÖ:^.^.^.I V.
tókealapokrÓ1, a kockázati tóketáisaságokrÓl, valamint a kockázati magas hozamot kiugroan a továbbiakban: Kttv.). E,zek az alapok is magában (extraprofitot) ígéro,de az ugyanilyen veszteségkockázatát ,:|
:
! \*
.,rr!
' !, t ''"
t,
l.'
\
-
\'1"_
--
r '-"'
"1
t)
t'\, ,\) ial
a".*r
hordozÓ befektetések (indulÓ cégek, Í'j termékek, szolgáltatások. tizlethálÓzatok) tókesziikségletétfinanszírozzák, Vagy az átmenetileg csódhelyzetbekeri'ilt cégeketolcsÓn felvásárolják,majd ujjászervezveés fejlesztve (reorgantzá|va) drágán értékesítik.A kockázati tókealap:
ttjk.j.g'vek [iboc.sátoji ffi
u
kockázuti tcjketáriastig, amely egy kizárolag kockazuti tókebefektetést tevéken.ységet folytctto részvénytárstlság, minirnum 500 MFt alaptökével (Kttv' 2$) Tókejegy kizárolag névreszolo értékpapírként hozhato jegyzéskor teljes egészébenbe kell fizetni (Kttv ' forgalomba és névértékét 5 $) Az a|ap csak elóre meghatározott cisszegií(zártvégií)lehet és a lejáratig vissza nem válthatö jegyekbŐl állhat. Az egyes tökejegyek csak azonos névértékíiek lehetnek és csak azonos jogokat biztosíthatnak (Kttv. 13 $) Fontos, a nyilvánosság és áttekinthetóségelvét erósítcíszabá|y, hogy az alapkezeló a tókejegyek tulajdonosairol koteles a tulujdonosok és a tulajdonukban lévcítcikejegyekazonosítasára alkaltnus nyilvantartcist vezetni (Kttv' 14 $) Az alap és annak hozama, r,égelszámolás esetén a maradványérték a tóke.;egyek tulu1donosait tcikejegyeik névértékének arányabun illeti meg (Kttv. 19 $) Az uj torvény részletszabályaikozril kiemelji'ik még, hogy a kockázati tökealap egy vállalkozásban maximum 15% tulajdoni hányadot szerezhet, ingatlantulajdont befektetésicéllal nem vásárolhat ésa tcízsdérebevezetett részvénytSem Szerezhet(28-30 $$)
lehetséges alanyainakkorébena legtobbkérdést A tulajdonjogvisZony ''megszemé1yesítése'' veti fel. A legsirlyosabbproblémáta a koztula.1don polgári jogi jogalanyisággalis rendelkezokozjogi jogalanyok (az áL|am,az egyes állami szervek, a helyi onkormányzatok)kettös funkciÓja és ebból eredó Janus-arcriságaokozza. A ,ko1aog"4?"vq|ÉÍ{is szereplö szervezetek kozos jellemzóje, hogy ?zlk a társfualom]?gészén Q9ltil (ideális esetbena társadalomnakalarendelten, ellenórzotten,1orténetilegazonban inkább a társadalommalszembenvagy a társada|omfelel/) hatalmat,,kozhataltnatts gyakor'q]3ak. A kq?joa:kozhatalmi v5zon1ok jellegzetességea benne .álanyok, a jogviszonyon beltil a kc)zérdek alá-folérend-eltsége, szereplcí dominanciá1a,a folérendeltszervek tobb éserósebbjogosínánya, szi.ikség eszkdzcjkkrjzvetlen eseténaZ alárendelt féllel szembeni jogi kényszerítci - ki.iloncisen azonban a szeryezetek a|ka|mazásánaka lehetósége.Ugyanezek eredményeként az á||amkiterjedttársadalmíésgazdaságiszerepvállalásának - egyutta|a polgári jog alanyai - eseftinkbentulujdonosok- is lehetnek és mint ilyenek elvileg a Vagyoni viszonyok, a gazdaságtéIetegyenjogu és az uralkodÓ mellérendeltszereplói, ahol a magánérdekekosszeegyeztetése 14
-";a másikfelettkozve,tle" es egyik fél sincsjogosítva T9"{'?,.1:1l."'*:':: 1 állandÓ ; két."rcirsága koztulajdon ;;'','""*;i ' ]"-'J:g*.''^':|":,]"": s:erepcsere, . 1ogrendszerbenis kiilQnÖ hogy a kétfunkciÓ a d-5{-
;-- .-)- 'E..t"u.n ti,,'.-n"
keveredjen.Ez n.T csupán 1. {9gi
nt'J'.*'.'4;';;il|"?]_i:,,:::*"'""::ot i::;:f, il:x'o"'T"'ifi azért'' meft érdekébennagyon fontos, hanem elsösorban vLsovvL'
>LCLWOLJ
^l^l(^^-Lon
oo6rl
rnet.l
tisztánlátás és a tulajQ.91.o;i kozelmriltunk iun,i'agu színnt u wpj'kozhatalom a tdtálitárius gazdasági hatalom koncentrataíí--eJ. ffiűt,id,sa legcélszeníbb . hatalomgyakorlásveszélyéthordozzat.nugíu1' .E'":rt,.u ezt a funkciőt spáciális, kizáró]Lag megoldás, ha a kciztulajdon gyakorlás1ra. ésmiíkodtettink.Ez nem zárja léire betoltó tulajdonosi szervezeiíet hozunk is . alkalmanként,kivételes ki, hogy a tisztán kozhatalmi funkciőjri szervek sziikséges tárgyi feltételek megteremtése .1el|eggel, a miíkodésiikhoz p1. . a polgári jogi vis"""v"tían jogáianykéntfellépjenek,így érdekében tulajdon is |.r!t9{a-(o;t''d9 hogy tulajdont'is ízer",]"n"k. M igy ,u,]"tt ko4uláj{g'" Ennek szii_kséges cél|yzp1gt,.ukÖztileti szervek míik.\deséhez yianak-iiem az a
;k?. ;;;.r; kÖ;iui;jiro;}án a tu1ajdonJogl j d;#i*i. a vagyonifoigalo.Plo ,1'?r'|j,gy:^i,-n-"j1-o:ul'^."t]:"i,"',: funkciőja,hogy "ÍJ*.'?e'Zt teháta kozhatalorn
;: u q ko:qljdoniies' . lnl1{} fr qu59g,AYtl-:;bs ;d -qi.' rygtsggŐkgL.jré
:"H;*3i'
*".iÜ"; " f.?,:il';"*g
na'#á"y" s kciztulaidont i,i kőztulajc mTsik, u $.ciátií-
--g-a-á.'igí. hányadnakviszontéppen-i,,y$ry::-,-gl,::3j.L?"#-1*1 nany au uaÁ v l Dá\JrIL v P P v l r * ok5 a ;* i vi lr,-;3}."ti á!' 0;' :zo}y alaiulÓ ppci torvény_ek nem (ű- aT.o'iga'gatáshoz val-6di h*eirés"ekEnt i"i5g'ato.E ";;t .j.r kotott,*,n..gf,iszabad'',autonőm)jutaj0.91k1.::I.:9.,"É azonkormányzatok)
és L! rvvu. {|i lltrvcLLur\ li;uan [Lliilr#i.;:í.'';k {9?!ulEl_99qr á ilp#rá ntulajdon á1tal uralt piacgaz,d?, F':i :1":::::?*1,.1* i i:az magántulajdonoktól |á''u' *"ffiA io""'T:#;rffiJ|i.tto"bt,)1.ti "g{e"):9, magántulajdonjog lll.1B.'rrLurctJ\lvr1,v .Á^:l. o.iÁ+nccÁ :;
j1})Í,,q és;" ;i''orgírá til7ffi[o,. :*,ro:I"::!] teljessége tetJesscBc trr ezek védi, érdekeit .g'.!i. ",K a1anyi
másik
kor
sajátossága:
a -A
."elkiilontilt elkiiloniilt magántulajdonosok kotott ésszabad biztosítj1A tí"tutuioon ezzel szemben érvényesíthetöségét u reil@9úÜ
"#ffi,;E. 3gi.$:-{H'.J3'' í's *q : I en a -kozosség 9gy-q1". vElto3ta!.p -}. o|o ai:x- poiirrotn rtelemb
..t,t;ilt--;;,rn,yá. j2pa'"tíi; . i,aa7-=@"1ffi;;m'.i i^;,ír ént d_ioEosultk nban z" a"'' lÁffi e ny?ao: a, i
megtestes ett
gi
tula,cton;og.,,,x |"-t nd"ls ; ;;!; ; i,e,,h,!'l I.14-]'@ * urdg l kQzlu ó g'el en ,,,iifi;.;''á"!fi-'i{ m.9 ! 9,.l. 6áiem *; &offi-
Io
Y)Y*-^, :
i I
I '
, , t. ,i r ' t ., u.,-,-'L...
-r
I
i'--
'u
l.'r.
L
*r
,,t.-' .\ .l
, t)!
\-,.C L
i,,.t-
t
t//j
\
kciztulajdonnak ez a sajátossága nemcsak az egyesektól valő trilzott eltávolodás, de a teljes elszakadás veszélyétis felidézi, sót a kozérdek szervezeti.hatalmi onérdekl<e fajulása eseténfelmeri.il a kozcisséggelvalÓ teljes szembefordulásveszélyeis: a koztulajdona kciz érdekeinekszo|gálata helyett a kozosség elnyomásának, vagyoni kiszolgáltatottságának, kizsákrnányolásának eszkozévéválhat, az^zcinmagaellentétébe fordulhat át. Ennek megakadáIyozáSanem lehet kizáróIag a polgári jog feladata. A kozérdekugyanis nem az egyéni(magántulajdonosi)ésa csoport-(társasés szervezeti magántulajdonosi) érdekek mechanikus osszegzíÍdése, hanem azok végsci eredóje, kiegészítcij e. Ki'iloncisen nem minósíthetjiik kozérdeknekaz olyan érdeket,ami a személyesésa társas magántulajdoni érdekeklikvidálásának eredményeként sztiletik. ^z egyes érdekszinteken betiili és az érdekszintekkozotti cisszeiitkclzések kiegyenlítése, az érdekek egyeztetése a polgári jog mellett a jogrendszeregészének, a kciztulajdon által hordozottkcizérdekvonatkozásábanpedig kozelebbrő| akozjognak ésa politikai intézményrendszernek (az alkotmányos berendezkedésnek)a feladata. Más szÓval a koztulajdon rendeltetésszerrí gyakorlása, a magántulajdonnalvalo egyenjogusága[Alkotmány 9.$ ( 1) bek.] és egyenrangrisága csak mélyrehato társadalmi-politikai demokráciában képzelhetóel, amit ebben a vonatkozásbantulajdonosidernokraciánakis nevezheti.ink. A legfejlettebb országok tanusága szerint az ilyen ''demokratikus'' tulajdoni berendezkedéstalapzatáta polgárok személyes magántulajdonaalkotja, erre éptilnekrá a társas' SZerVezeti és intézményi magántulajdoni alakzatok, és mindezekhez szervesen illeszkednek a kciztulajdon ugyancsak differenciált váLtozatai. Az egész rendszer szabályozási és rníikodésirnodellje a polgári jog alapvetó intézménye,a klasszikus m agántulajdonjogviszony. Irodalom:Elóbbi megállapítast igazo|jaa némettankonyvneka koztulajdonrÓl ,,Az,Űn.krjzdolgok 'kciztulajdonárÓl' vallottfelfogasa,. ku|onleges szÓlÓ tanítasok azonban tcibbnyire elutasítasbanrészestilnek;azok a dolgok, melyek kozsztikségleteket elégítenek ki (utcák,utak,víziutak) vagytulajdonképpeni állarni célokatszolgálnak(kozigazgatási éptiletek, iskolák),a kizjogi test letek(az á||am, a kozségek)maganjogitulojdonábanvannak.MÓd van ennek a tulajdonnaka magánjogit.artalmát a dologkcizjogirendeltetésének megfelelóenmeghatározni.,, (BAUR-STURNER6.) A magyar koztulajdoni viszonyok a fenti gondolatmenette|egyező irányri, mélyrehatőváltozáson mennek át. Miután a szocialista államiossznépitulajdonrÓl bebizonyosodott,hogy aZ nem magasabbrendií, nem egységesésnem oszthatatIan, a jogi szabályozásmár l988-tÓ1 mind alanyi, mind tárgyi értelembenegy differenciáltabbrnegkozelítésre tért át. E'z a
76
belsó differenciálődás a társadalmi rendszervá|tozás és a pivatizáció folyamatábanjelentósen felgyorsult és ma is tart. Az eddigi fontosabb eredményeketa kciztulajdon a|anyai vonatkozásában az alábbiakban cissze 5sszeg%[etJr'ik.
{..q''A'
,11i..
.
os és
,*W:,-1ll!jg*..r1:---.,*-:^t-i--->*
Kutontorvenyl ellsmerest nyert a
állam mellett a kciztulajdonalanyái".a }etf,.ofu]rmfu'á6R-is.
igy az
A helyi
clnkormányzatot - a kiilcin t
.1ogok gyakorlásáről
a k)pviselótesttilet
rendelkezik.,, (199}:LXV.
tv. a helyí
oniiormányzatokrÓl; 80.s (1) bek., a továbbiakban: HÖ t'.) Sajátos, elcjremutatÓ szabá|ya a tcirvénynek,amely kimondja, hogy: ''A helyi onkormányzat meghatározottvagyontárgy Vagy vag-yonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásbavalő bevitelét,illetóleg más cél hasznosítását onkormányzatirendeletbenhepi1ryp.s"49"<4;hg?.ktitheti'' (Ho tv. 80.$ (2) rek.). Ez.a ma még csak.,.Jxfiíj;íÍ.}tiJuuaTy u ,ogyoibjelentósegti, u releptiléséletében stratégiajfontosság tulajdonosidrjntések meghozataláta teleptilésvalamennyi - szavazatijoggal rendelkező - polgárára bizza. Az ilyen népszavazás p9l{ik91 -nizópqlből a kozvetlen demokracia
megnyilvánulása'R!1t
pedig aZ onkormányzat,t
koztulajdon kozvettei- gyá ko"el.le4q"}tQ1 iTaíií. á ..d agitju m eg egyértelmiíen, "it hogy az cinkormányzati tulajdon alanya valőjában a telep lés lakőinak k zossége,,amely azonban csak kivételesengyakorolhat3akcizvetleniil a tulajdonjogát, mert azt tipikusan és általában O kc)netító szervezet, esetiinkben azÜn{temányz példanyomán általánosítvaismegfoga1mazhat1uk,hogyC*tipikusantIE
t
Gyakorlat:Az AlkotmánybíroságI0l|995. (I|.22.)sz. határozatában megerósÍtette a kriztulajdonosi jogok és a kcjzlntalont gyakorlasa lehetóség szerinti szétválasztasánakelvét, amikor a vagyonhasznosítaskorében megtiltotta a képviselótesttiletés a polgármesterjogkorének a hivata| tigyosztályára valÓ á ruhÍlzlsát(és ezze| az cinkormányzatikciztulajdontovábbi ,,kozvetitéSét''). Az AB. egy korábbi határozatakifejezettena helyi népszavazísintézményének védelmében sztiletett.A 34l1993 (V.28.) AB lr. kimondja,hogy tjnkormányzati rendeletben helyi népszavazáskorlatozasa a tulajdon elidegenítésével és aZ onk ormány zat v ál l al k ozásáv al k apc so l atban a l konnrinyeIIenes .
''ktizvetítettsége'' . a kciztulajdon - méginkábbiyu, }L 4!)rtoubi tételiink az áLffii kciztulajdon teriiletén, bár elvilegott is lehetséges egyes- az egész ország.sorsátérintó - stratégiaitulajdonosidcintéseknek az országos
77
népszavazásonvatő kcizvetlen meghozatala ( l 989:XVII. tv. 5.$ ( l ) bek. b., pont). Megjeglzés: Ilyen mÓdon szi'iletettdcintésaz elmrilt rendszerhezkotódó egyes (amiról aztÍn az társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatasánakkérdésében l990:LXXIII. tv. rendelkezettrészleteiben), ésvolt ilyen l<ezdetnényezés a Duna. Kcir részéróla Bós-NagymarosiV ízlépcsórendszer sorsáravonatkozőan.
ez ffin jellemzóje, hogy
azonban nemcsak tipikusan kcizvetített,de Ha az cinkorrnányzati
iulajdonanalÓliai#iazt inbnbiu}T".Ei ..r'.pánÓhajként fogalma .,uk i"
n";Iű,,:ő,Wi?ay^,To;TF*ffi:il15f
-\. ._*\_ eg' teleptiléstól), akkor enirek a tulajdonnak a kbnetítcije és tényleges gy-akorlőja az állarn. Az áIIam mint olyan azonban, mint az állami szervek }*+.-.-&uk renoszere a ml kozvetlentil szintén csak nagyon ritkán osszességében, szerepel polgári jogviszony alanyaként, vagyis maga is kozvetítíre, képviselóre szorul. A Ptk. már ismert általános szabáLya szerint - arni természetszeníleg a tulajdonjogviszonyokra is kiteried - ,,3? állam kQzvelleq.rlt ktil^orl-o-sen akkor lép polgári jogviszonyba, -EQaz a va1yontárgy, jogviszony vonatkozik, az á|Iamot illeti' é{Qtgyik állami szerv amelyre a kezelésébesem tartozik, vagy nem olyan állami szerv kezeli, amely onállő jogalany, vagy (ff: u .iagyontárgy rendeltetése nincs határozottan '' (ffi 26.$ (2) bek.) Ezekben a kivételes esetekben ,,az megáltapítva. jogviszonyban veSZ részt, a polgári kozvetleniil államot, ha péryiigyminiszter l*épviseli; ezt a jogkorét más állami szerv ritján is gyaRorolhtja vagy más állami szervTe ruhazhatja át. Jogszabály ettól eltéróenrendelkezhet,,(Ptk. 27 $).
Megjeglzés.. Részben j felfogást ttikroz az állam általános polgári jogi jogalanyiságáravonatkozőana Ptk.t mÓdosítÓ l99l:XIV. tv. 3.$-q amely az kcirébe, áIlatnot. mirrta vagyonijogviszonyokalanyát. besoroltaa jogi szeméIyek és ezze| megsztintetteannak korábbi kiernelt,más jogalanyoktől elktilonítettés ''nagy elvi jelentóségiínek'' minósített privilegizált jogalanyiságát.A PTKM által j szabályozás(PTKM. I. I23.) szerint:az állam . mint a vagyonijogviszonyok alanya . jogi személy.Az államot . ki'iltjn ttirvényszabályai szerint - Kincstari Jog gli lgazgatősag képviseli, amely jogktirét mas allami Szerv Írtján is gyakorolhatja.Tcirvény. az állami vagyon meghatározottkorére- ettól eltéróen rendelkezhet.'' [Ptk. 28.$ (1) bek.] Ez az 1szabályozasazonbanmajd csak a Kincstári Jogtigyi IgazgatőságrÓl szőlÓ ktilon torvény megalkotasával és léphatályba,ésugyanakkora Ptk. Elsó részének egyidejííleg hatálybalépésével II. c í m e ( a z e d d i g i 2 6 - 2 , 7 . $ . ah)a t á l y á tv e s z t i . I l 9 9 l : X I V . t v . l 6 . $ ( l ) b e k . ] A
78
í'rncstáriJogtigyi Igazgatóságazonbanmégnem jcitt létre,sorsa továbbrais rzonytalan. Az állami vagyon meghatározottkoreire vonatkozÓ fontos ktilon orvények már hatályba léptek és ezek az adott korben speciális .endelkezéseket tartalmaznak az állam mint tulajdonos jogosultságainak 3yakorlására. Ezek koztil csupán a fontosabbakat vesszi.ik solTa az
rlábbiakban. tekintetében kcirébetartozoáI|amháztartás ):J*rf,e, jogokat gyakorolja a tulajdonosi továbBíá is a -
[1992:XXXVIII.tv. I s (l) bek.].''aAz állatnhaztartásrol szolő tcirvény(a továbbiakban:A! t".) értelmében pénziigyminisztera kincstári vagyon feletta Magyar Allam nevébenót megilletó tulajdonosijogok gyakorlásáta
nagyon tágan határozza meg:
kiltstáí vagyonbatartozik'@ az a vagyon'amelyettQry-ényJlzyoptgos jog, amelyn"ek minósít:lffiza vagyonésvagyoniértéktí allami-tulajdonnat zéseialapján koncessziős haiznosítáha vbnatkozÓarf{tilontv. rendelke szerződéstlehet kotni (konce;sziőba adhato vagyontárgyak);&))qz-állami
'Te3'9r$pi uYzj"1yes [Ö'h;Sz^il7r''n71,t"r, kciltségvetésí-e! kozhatalmi,
(ingatlanok, ellatásaho1.. ', t"'jgq* célt1 ftladqtai -*a' ,qgy?,!:rgyak ál r1j avak), ateri es lmm anyagl f"l'*relé}ek, }rmií',i[ berend}'.* továbbá a védelrni és egyéb céllal létesített Qllami tartalékor'G)) egyéb átlalni tulqidonb-an lévo vagyolsglgk 1míehtekek; védé}tte.ffnészeti oqig. efuó'tbÍ t.]mub-Ia, terii-ietek, $]. A' ÁHt.,. felhatalmazása tAH-Iít és aZ e vagyonnal értékesítéséról alapján a kincstán vagyon kezeléséról, l 1.) Korm.r. szÓl a l83/1996.(XII. kapcsolatosegyébkcitelezettségekról Korm.r.]. l3.) 78l1997.(V. a [mődosította alkalommal ot évalatttizenhét szolő torvényt Az állarnlraztartásrÓl Megiegyzés: ésa kincstári ami jől mutatjaaz állami tulajdon.az államkincstár mÓdosították, mondhatnikaotikusállapotokat. \,agyonkortilimáig tisztazat|an,
lévcíQ tulajdonában ru 6Dnz ,, illup -t6Bí'o.'
az értékesítésér6lr
mÓdosított) modosított) .ffi ,*':'"'oelkezik (t6"nu''nálatti elnevezéssel a,,privatifá;íő3.ló.ffetrPi a továbbiakban: qvakíak t td6Bízor (ugyaftísak
Ptv.). 'A torvény céljX' a magántulajdonraéptiló gazdasági viszonyok ésszenígyorsítása;az áIlami állami-t-ulajdoncsokkentésének erósítése;.-az i ..r-,]. \.í . . .
Li'r
,..-, i--
:,,t,i.-,, -
.'
t
", \\.
,..
t
79
f.,
fulajdonban 1évó vállalkozői Vagyon piaci alapokon magántu1ajdonba juttatása; az állam gazdasági szerepvállalásának cscikkentése.E célok rnegvalősítását a t c i r v é n y a z a továbbiakban:Rpv Rt.) feladatávátette.ez Ápv nt. egyszemélyes(egyediil az áILamáltal alapított)résménytársaság,részvénye néweszÓlÓ ésforgalomkeptelen [Ptv. 9.$ (z) bek.]. ^z APV Rt. mint kifejezetten a privatizáciÓ lebonyolításáralétesítettállami tulajdonosi szervezet alapítő okiratának elfogadása (é' esetleges modosítása) a tartozik [Ptv. 9.$ (3) bek.]. Az Rpv nt. (lbrmány' mint alapítÓhatáskorébe AlapÍtő okiratárót az 1047l|995.(VI.l7.) Korm.sz. határozatrendelkezett. sz- ntethetimeg Az APV Rt-t csak -,Q:?ogsy!Jés, ésazis csak tcirvénnge| . a (5) alapítására és 9.$ bek.] . APV Rt. mííkodésére egyébként Az [Ptv. Ptv. eltér6rendelkezéseikivételével. a gazdasági,társaságokra irányadő szabátyokatkell megfelelóen alkalmazni.Ami az APV Rt. szervezetétés jogokar ésa kozg,,íiles jogait - a Kormánynak mtíkcidését illeti, a résryényesi fenntartott jogok. klvételével - a pnvatizácioért felelós tárca nélktili rninisztergyakot.olja(Ptv. l l.s), e jogkorébena Magyar Auurn nevébenjár el [Ptv. l.$ (8) bek.]. ' \ r
l.'
Az jAPV Rt. testtileti vezeto szerve a tizenegy tagbol alloTigazgatostig, . ''',, "; rrielynek tagjaira a privatiz ci,óért felelós táica netniti ]m]iniJzter tesz javaslatot. AZ igazgatóság elnokét és pénztigyminiszterrelegyetértésben tag|ait a Kormány nevezi ki és menti fel, ezek megbízatasaaz APV Rt. de legfeljebbhárom évreszÓl, ugyanakkortisztséglikbólbármikor megsziínéséig, visszahívhatők. Az APV Rt. igazgatóságának elnoke és tagjai kiz&6|ag személyeklehetnek.Az igazgatÓságtiléseireaz érintettminisztereket terrnészetes meg kell hívni, azokon állandÓ meghívottkéntrészt veSZ a Gazdasági V.qrsenyhivatal elnokeis (Ptv. l2 $) tizenegytagbol a f1,ticelci-bizotrsrÍg{llenoni. A Ápv Rt. mííkodését Rz '\.-"'.)i...-* . feltigyeló bizottság elnokénekés tagjainak megbízatásaszintén aZ APV Rt. de legfeljebb három évre szől, de ezen idótartam alatt is rnegszíínéséig, visJzahívhatők.A feltigyelóbizottságelnokéta Korm ány az Állami Számvevószék javaslatáranevezik ki, illetve hívjavissza. A feltigyelóbizottságtagai koréból országgyíílési képviselócsoportok által jeloltek koztil hatot az e1y-e1y személyt- a Konnány nevez ki. A feltrgyeló képviselócsoportonként bizottságbaaz ErdekegyeztetőTanács munkáltatoi,illetve munkavállaloi oldala is jelol egy.egy személyt,ezeket a Kormány kciteleskinevezni, visszahívasukrÓla határozhat.A Kormány csak a jeloló szervezetjavaslatáravagy egyetértésével feliigyeló bizottság további két tag;át a privatizáciÓs miniszter bizza meg (Ptv. 1 4$ ) Az APV Rt. krinyw,izsgálőját az AlIami Számvevószék elnokének javaslatára,lratározottidótartamra,a privatizáciÓértfele|óstárca nélkiili miniszter bizza meg (Ptv 15 $)
80
|
.-.---"
Mivel a privatizácio nem ,,napi politikai', ,gy, nem lehet a pi||anatnyi politikai er viszonyok fuggvénye, és mert a privatizációs fo|yamatban is mege|özendó a gazdasági ésa politikai hatalom koncentráIódása,a Ptv. igyekszik szigoru cisszeflrltetetlenségiszabalyoknt a|ka|mazni.Így kimondja, pl., hogy sem az igazgatőság,sem a feltigyeló bizottság tagja nem lehet országgyiílési képviseló, az igazgat sitg tag|a nem lehet továbbá onkormányzati, valamint egészségbiztosítasi és nyugdíjbiztosítasitinkormányzati képviseló Sem. Az igazgatóság tagsaira(éskrizeli hozzátartozÓikra) e jogviszonyuk fennállasa alatt és annak megsziínéSétólszámított két évig terjedó idóre a Ptv. további cisszeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz a hatálya a|á tartozó gazdálkodÓ vezet i tisztségbetoltéséreés szewezetek tekintetébenmunknviszony |étesítésére, vonatkozÓan(Ptv. l3.$). tarsasági részesedés szerzésére Az APV Rt' vezetí tisztségviselóit a privatizáci társadalmi.gazdasági jelentóségéhezmértfelglósseg terheli tevékenységÍikért. Ezt juttatja kifejezésrea tv. amikor kimondja, hdgy ii igazgatÓságtagjai, a feltigyelóbizottságtag|ai és a konyvvizsgálÓ ,,tV ilyen tisztségetbetoltó személyektól általában elvárhatÓ az npv Rt.-nek gondossággalkotelesek eljárni''. Kotelezettségeikmegszegésével jogi és biintetójogi felelósséggel p7lgári hanem okozott kárért nem munkajggi, állnak. A személyes munkávísZonyban tartoznak akkor is, ha az APV Rt..vel az ilazgatőság atv, azt is kimondja, hogy érdekében felelósségérvényesíthetósége tagját, a fe|tigyelö bizottság tagját és a kcinyvvizsgálÓt az e tisztségheztartozó korébenmunkáltatőja'illetve az tjeloló szervnem utasíthada(Ptv. tevékenysége 16 . $ )
Emelléft azonban
kivételkéntfelsoro|ttartos állami tulajdonnak ajelentós része mellékletében gazd,asági felett is. A Ptv. szerint az ál1aili--Íagyoi. (ilTet"e\nnák tartősan maradhat akkgr Jrányadá) atározoti megh bevitt társaságokba lllami ttrlajdo!ba!, ha u .,ug|on,-illetve az azt mutBb]etó Társasag'(Dp.J)ago. szolgáttato; \s[) nemzetgazdasági szempontbÓT*stratégiai i.o'ti'é*i jelentóségiínekmincísiil;&))honvédelmivagy más kiilonleges feladatot valÓsít meg, illetve célt s)Ó1gál; d) gazdaságitársaságbana koncessziÓrÓl szőlÓ torvényben meghatározott tobbségi'állami tulajdon biztosításához sziikséges[Ptv.7.s (l) és (2) bek.]. AZ APV Rt. gondoskodik az ál|ami tulajdon rábizott részénekhasznosításáióI,á.v-ágyonnál reiidéIt,eté'ssieríien siiikséges gazdalkodik, illetóleg m.gi.'.i a privalizacio elcíkészítésé:hLez
8l
Megjegzés: Az állam vállalkozői vagyonárÓl l992-ben két kÍilon tcirvény ''a tartÓsan állami tulajdonban maradÓ vállalkozÓi renáelkezett. Ezek egyike szÓlt (|992:LIII.tv.,a továbbiakban:TAT éshasznosításárÓl'' vagyon kezeléséról ''tartős állami tulajdonba tartozik az a ez a torvény kimondta, hogy tv|.-t'.7,Ír mííktidógazdálkodő szervezeta uágyon, amellyel az áÍlamittibbségirészesedéssel koitessziÓrÓl szÓlÓ 199l. évi XVI. torvénybenmeghatározotttevékenységet amelyek az á||ami tulajdon végez.,,(Az irn. koncessziő-kiteles tevékenységel
V f,fr)n Ptv. melléklete a 7.s (4) bek. alapján az apv Rt. mellett felsorW a tartÓs állami tulajdon korébena tulajdonosi jogokat gyakorlő további állami szerveket,illetve minisztereket(osszesenkilenc minisztertés a Minisztere|nciki Hivatalt). Az eddig felsoroltakon kívtil még igen nagyszámir . kiilon torvényekbenfeljogosított. állami S,Zervgyakorolhat állámi tulajdonosijogokat (pl Magyar Nemzeti Bank, Rllami Fejlesztési 82
Intézet,,PénzintézetiKcizpont, 47 elktiltinítettállami pénzalapokkal r,alo rendelkezésrejogosult miniszterek, a pénza|apokatkezeló szervek Stb.). Kul n. tciryénye( a 'koztulajdon további j alanyait^is létrehozhat.1ák. n.} f.tiett.niil állami szervek, hanem lehetnek vegyes (állami és u111^;rv& ''társadalmi''szervezetekis (pl. vagy akqr tisztán társaáalmi) osszetételííek, tá't".ttiteíet]xo}il-ap]inányoTt,-ttl)las'n.iiársas-ágoli stb.). Ezek. mint jogi személyeka kciztulajdonésa vagyoni forgalom alanyai. biztosítÓ ktilon A koztulajdon alanyainak''tulajdonosijogképességet'' torvényekegyiJejiílegmindig pontosanmeghatározzátkaz i|yen jogalanyok a;ájuk bizott koztulajdo1 rg|rr1sználásánakszigoru célját,.felaíitt<;iet -feltételejr éÁ is, ai. ezekhez tartozó beszámolási kotelezettséggelés torvényi fel eló ssággel égytitt. #,ideértveazá||amitulajdonban(résztulajdonban)lévtvá1la1atok' is, ía]untzások vagyonérték.megőrzőés vagyongyarapítÓ tevékenységét
Az eSZ
-
amely csak aZ országgyíílésnek és a tcirvénveknekvan alárendelve[1989:) XVIII. tv. 1.$(l) és2.$ (6) bek.]. frt v t .(,r))A koztulajdon alanyainak péLdáIőző felsorolását az Az zárjuk. el és -
f f i o l g á r i j o g i j o g v i s z o n y o k b a n 1 e g t i p i k u s a b b a,,Az nezek állam az egyes siérepelnek jogal-anyként,igy tulajdonosként,s. a jogszabalyok ,ogyo,targyát- máira bízhátja, ebben az esetben ,",.d,tk,zéseinekmegfelelóen - ez utőbbi gyakorolja a tulajdonost a polgári tulajdonos ilyen jogi kapcsolatokbaí megilletó jogokat és teljesíti "kítel"zettségeit.', szervezetei,azaz ezek (Ptk. 175.$)A magánszemélyekés a magántrilajdon alanyai t
83
4.2. I . A tulajdonjogltárg,,ot,,háhalában .-----.1 {-T
a \
egeszenek legtontosabbalapfogalma,a dolgok pedig valamennyi dologi jognak a tárgyai, a dolgokkal kiilon részben foglalkoztunk. Itt i' harrgsrilyozzukazonban' hogy amint a dologi jogok koréból jelentóségére tekintettel kiemelkedik a tulajdonjog, ugyanrigy a dolgok is minl a tulajdonjog tárgyai bírnak kiemelkedó jelentóséggel.A dolgokÍÓl a 2. nélkiilmost csupán a tulajdonjogtárgyairÓl 19szbenkifejtettekmegismétlése általában sztikségesszőt ejteni. Ahogyan a dologi jogok abszolritjellegéröl szőlva már hangsrilyoztuk, hogy azok nern személyek és dolgok kcizotti jogviszonyok 1t.r.+.p.;, ugyanrigy hangsrilyozzuk azt is, hogy a tulajdonjogviszony sem a tulajdonos személye és a tulajdonjog tárgya, a dolog kozotti k
magatartásokoiin"diffi,
t,tt targyhoz, a dologl;oiwiődnak
vel e
(arra irányulnak), ezzel magyarázhato,hogy ha a tulajdonjogtárgyárol beszélink, rendszerinta kcizvetetttárgyta' a dologra gondolunk, ésígy értendóa Ptk. szőhaszná|ata is. A tulajdonjog kcizvetlen és kcizvetett tárgya kcizcitti elméletikiilonbségtétel semmit sem Von le a dolgok mint kcizvetetttárgyak jogi ésgyakorlatijelentóségéból. A további fejtegetések is a dolgokra,mint a tulajdonjogtárgyairavonatkoznak. Amint arra a dolog-fogalomtcirténeti fejlódésekapcsán már utalttrnk, a tulajdonjog tárgyainak kcire a társadalmi fejlódés elcírehaladásával olymértékben kiszélesedett, jogtárgyakatszámba venni hogy a lehetséges Sem lehet, nemhogy ktilcin-ktilcinjogi szabályozástalkalmazni az egyes 84
hogy ki tárgyakranézve.Egyébkéntis, ha már eldólt, ésjogilag egyértelmií, r tulajdonos, azaz hogy kit illet a dolog feletti jogi hatalom, akkor ehhez az,hogy minek a tulajdonosa.Ezén a képestmár csupánmásodlagoskérdés -iogrendáItalában nem szentel akkora figyelmet a tulajdonjog tárgyának, nrint az alanynak és a tulajdonost megilletó alanyi jogosultságoknak. Kivételesen azonban egyes jogtárgyak megktilonbciztetetttársadalmigazdasági jelentóségre tehetnek szert, ezel
elófordulÓ, csekély jelentóségií szerzódések tján juthatunk, melyek sincs sziikség[Ptk. 18.$ (2) bek.]. mégcselekvóképességre érvényességéhez Ahogy n6 azonban a tárgyak értéke,jelentósége a fogyasztásban és aZ a jog is egyre nagyobb ember életébenés vagyonában,rigy fordit ezek
&,z*n4j.1i.a'uiti
'tu.;, nyiT"ántirtásbu.,ét"1 &gedély}. arai'-tratÓi"g1
miíszakivizsga stb.),-94!es?,E:a, engedély, haiZnála]át(használatbavételi stb. .Kozérdekból. egy?S t.ey1k kizárhdíők.-a Vagy ry
személyhezvalró Szoros kotódésének(pl. a személyeshasználati tárgyak a házastársak kiilonvagyonába tartoznak), a létfenntartásban valő (végrehajtásalol mentesítettvagyontárgyak).Még né|kiilozhetetlenségének hosszan lehetne sorolni azokata tárgyakat,melyekre nézvea jog valamely speciátis vagy kivételes szabá|yozást tarila\maz. Ezek koziil a éslegfontosabbakata koznyelv . ésennek nyomán a jogi légtipiktrsabbákat '.nevesített'' tárgyi tulajdonformakéntemlegeti: nytt.,t'usználatis - olykor háztu|ajdon,lakásttrlajdon,telektulajdon,iidiilótulajdon, gépjármiítulajdon stb. Elméletileg azonban vitatott, hogy a speciális vagy kivételesjogi
8s
szabályozás keletkeztet-e egyáIta|ántárgyi tulajdonformát (tulajdonfajtát), vagy csupán praktikushasznavan. u b) A gazdasági é|etben- és ezá|ta|a társadalombanésa jogrendben is .kiemelkedójelentóség.,,uulajdonának.Magaa termelésieszkciztcirténetilegfol@ábbktizgazdaságimint jogi kategÓria. Az a kortilmény azonban,hogy mely tárgyak minóstilnek termelési eszkozoknek és fóleg hogy kik és hányan szerezhetik meg ezek tulajdonát, alapvetóen meghatározza e1y-e1y társadalom arculatát. A torténelmi korokban általában a legfontosabb termelési tényezominóstilt alapvetcÍtermelésieszk znek ésennek tulajdonosaikezébencisszpontosulta gazdasági és a politikai hatalom is. Ezá|ta| az egyes társadalmi formákra egy.egy tárgli tulajdonforma nyorntará a bélyegét.Igy tipikusan termelési eszkciztikon fennállő tárgyi tulajdoni forma a rabszolga-tulajdon, majd a feudális társadalmakbana hííbéri ftldtulajdon. A kapitalizmusban a tóke vá|t a legfontosabbtermelésitényezővé, tehát ott a tóketulaidon az uralkodő forma. A tóketulajdon már nem feltétlentiljelenti teírnelésieszkozcjk konetlen tulajdonát, tárgya lehet csak a pénz vagy az alanyijogokat (pl. a tulajdonjogot)megtestesitőertékpapíris. Ennek kovetkeztébena termelési eszkozok feletti kcizvetlen tulajdonosi hatalom alárendelódhet a tóke kozvetett tulajdonosi és kcjnetlen gazdasagi hatalmának, ez azonban nem vá|toúat a termelésieszkozok feletti ténylegestcíketulajdonosi hatalom alapvetójelentöségénésmeghatározoszerepénmind a gazdaságban,mind pedig a társadalomban. azt az esetet. amikor továbbá air az Esetet.-"ami[oi .
r
- i . - -
. . ' 1 . -
-
- ; \
kapcsolÓdik'
-
gyiimo|csei ésa mtrnka által megtermelt j értékis egysegbenjelenik ffieg, ezeket L|Eyanaz a személy sajátítja el, mindkettó e1yazon magántrrlajdon tárgyi korét gyarapítja. A társadalom tagozodásával, a mindenkori
hierarchikusrend fiiggvényében elkezdódcittazonban a tulajdon é'sa munka ,szénálasa,az idegen munka hozadékánakteljes egészében(rabszolga. munka) vagy meghatározottrészében (1obbágymunka,ipari bérmunka)a termelóeszkoz tulajdonosok általi elsajátítása.Ez a folyamat az ipari forradalommal, a saját munka kereteit sokszorosan meghaladÓ méietií termelési eszkcizok elterjedésével ,, a tóketulajdon dominanciájával nagymértékbenfelgyorsult, a társadalom tobbségérekiterjedt és egyes korszakokban szélsóségessé fajult. Ekkor jelentek meg a tulajdon és a munka ujraegyesítését szorgalmazó utópikus vagy tudományos szocialista nézetek,ideolőgi ák. Az Írjraegyesíté sc;ffiaz egyénáltal még uralt termelési eszkozcikhciz., kisiizemi méretékhez és a kisárutermelésheivalÓ 86
visszatérés- a termelóerók addig e|ét fejlettségi fokáboz képest nagymértékiívisszaIépéstjelentettvolna.Ezé#aatulajdonésa 1n.intu egységénekaz igyének helyett a kozosségek szintjén valő ''kollektivizáIása''tiínt járhatÓbbnak. helyreállíiasa, a termelési eszkozok Ilyán kozcisségekkéntvagy kisebb termeló kollektívák (kommunák, szovetkezetek,társ.'ltmunka.alapszervezetek,vállalati dolgozÓk stb.), vagy az egésztársadalomjcihetteksiÓba (a társadalmi tulajdon talaján). A volt tan sága szerint un. szocia1istaországbkban ezek a kísérleteka t
