Nyugdíjpénztári Változásokról Juhász Attila Tőke és Hitel Consulting Kft /Duna House HC Alügynöke/
Elérhetőségem: 06-20-2415015
[email protected]
V I G Y Á Z A T ! ! ! A következő információk alkalmasak lehetnek az Ön nyugalmának és jövőképének meg-, illetve összezavarására!
Nyugdíj-pillérek 1. Első pillér – az állami nyugdíj jellemzője: felosztó-kirovó elv, az aktív keresők járulékai tartják fent a nyugdíjak kifizetését + hitel (vagy más forrásokból történő elvonás) 2. Második pillér – magán nyugdíjpénztárak: jellemzője: kötelező önmegtakarítás, a befizetett járulék a saját nyugdíj-alapot fogja képezi 3. Harmadik pillér – önfinanszírozás jellemzője: opcionális megtakarítás, nyugdíj-kiegészítésre Típusai: +Önkéntes nyugdíjpénztár +Nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) +Élet- és nyugdíjbiztosítás
Előzmények
Az első állami társadalombiztosítási rendszert Bismarck hozta létre 1890-ben. Európában az átlagéletkor ekkor 60 év körül volt. A népesség növekedett, a társadalom fiatal volt, s csak a 70 éven felüliek kaptak nyugdíjat. A kifizetéseket a mindenkori aktívak befizetéseiből finanszírozták. Ezekben az időkben egy nyugdíj kifizetéséhez nyolc-tíz aktív dolgozó befizetése állt rendelkezésre. A XX. század első felében, szinte minden nyugati országban hasonló rendszert vezettek be. A XX. század második felében a rendszer gyengesége kiütközött, de akkorra már a nyugati gazdaságok egyik sarokkövévé vált. A képen Maqyarország korfáját látjuk. A besatirozott rész a 2000. éves adatok alapján a jelenlegi struktúrát mutatja. A kék vonal az 1900as adatokat, a piros vonal a 2100-as várható adatokat tükrözi.
A probléma 1950-56. között a természetes szaporodás üteme megnőtt az akkori népességpolitikai 1950intézkedéseknek köszönhetően - az ebben az időszakban születetteket nevezi a köznyelv Ratkó gyerekeknek. Ők 20122012-2018 között lesznek nyugdíjjogosultak. Egyes becslések szerint lesznek olyan évek, amikor egyidejűleg az átlagos nyugdíjba vonulók kétszerese, 350-400 ezer ember fog nyugdíjba menni. Ez annyira felborítja az aktív és passzív népesség arányát, hogy a legkritikusabb években mindössze 1,8 millió produktív szférában dolgozó munkavállaló fog szemben állni a nyugdíjasokkal, az eltartottakkal, a minimálbéren bejelentett jelentéktelen járulékot fizetőkkel, a munkanélküliekkel és az improduktív költségvetési szférában dolgozókkal, akik összlétszáma közel 8 millió fő. Válság elmélyülése: Ez az időszak pont egybe fog esni a magánnyugdíj pénztárak beindulásával szükségszerűen bekövetkező természetes deficittel, amikor is egy olyan kasszából kell a megnövekedett létszámú nyugdíjasok ellátmányát kifizetni, amelynek a bevételéből hiányzik a magán nyugdíjpénztári tagok 8 %-os hozzájárulása. Csak 2050 után lett volna, hogy a vegyes rendszer bevezetése miatt csökkenő TB kötelezettségek kiegyenlítik a járulék hiányt
Az egyes pillérek problémái:
1. Első pillér – az állami nyugdíj Elöregedő korfa, kevés aktív kereső a nyugdíjasok ellátásához. A MNYP-i bevonással ezt felerősíti az állam! Ha egyre több lenne a születés, belőlük ugyanúgy egyre több nyugdíjas lesz, ez öngerjesztő folyamat, nem jelent végleges megoldást! Probléma még, hogy az állami nyugdíj feltételein az állam bármikor módosíthat (pl. 13. havi nyugdíj eltörlése) 2. Második pillér – magán nyugdíjpénztárak: A pár éven belül a nyugdíjba menőkre nem képez fedezetet az államkasszában azon keresői réteg, akik saját maguknak takarítanak meg. A tag a befektetői hajlandósága szerinti alap kiválasztásakor negatív hozamokat is elérhet egy-egy évre. 3. Harmadik pillér önfinanszírozás Az életszínvonal fenntartása a nyugdíjas években átlagosan a kereset 20%-os elkülönítését igényli, mint külön megtakarítás. Ez a magyar átlagjövedelem mellett (nettó 134.000 Ft) a megélhetést sok esetben nagyon megnehezíti.
Az alábbi megoldási lehetőségek álltak a kormány előtt: -nyugdíj
korhatár (drasztikus) megemelése -források bevonása -nyugdíjak összegének (drasztikus) csökkentése -adó-/járulékemelés -több adófizető, a gazdaság „kifehérítése” (Jelenleg a 20-64 éves férfiak mindössze 64, a nőknek 51 százaléka aktív kereső) Mivel az első négy megoldás egyike sem népszerű intézkedés, az ötödik pedig csak hosszú távon ígér eredményt, így (először) a kormány a legkevésbé fájó intézkedést tette meg: a forrásbevonást. Független szakértők szerint ezzel a legnagyobb gond, hogy csak átmeneti megoldást jelent, az alapvető problémára nem nyújt végleges megoldást.
A visszaléptetéssel kapcsolatban Január 31-ig dönthet mindenki arról, visszalép-e az állami rendszerbe, vagy nyilatkozik a maradásról A 24%.... Aki pénztártag marad, továbbra is pénztári egyéni számláján gyűjtheti a befizetéseit (ez a bruttó bér 10 százaléka a korábbi 8 százalék helyett). A magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. Törvényben foglaltak szerint a 2010. október – 2011. november (14 hónap) havi tagdíjak azonban nem a pénztárhoz kerülnek utalásra, hanem az állami alapba. A munkáltató által fizetett nyugdíjjárulék (24%) változatlanul a nyugdíjalapba kerül befizetésre és a nyugdíjjárulékot nyugdíj-hozzájárulásra nevezik át. (A hozzájárulás annyiban tér el a járuléktól, hogy azt az állam szabadon költi el és nem tartozik érte ellenszolgáltatással a befizető felé.) A dolgozó "2011. december 1-től kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez". Tehát úgy kell TB-járulékot fizetni, hogy nem jár utána nyugdíj.
Akik pénztártagok maradnak 2011 februárja után, elveszítik állami nyugdíjjogosultságukat a nyugdíjkorhatárig hátralévő éveikre A 14 hónapra elvont nyugdíjjárulékát az állam kompenzálni fogja A nyugdíjkasszák működési és vagyonkezelési költségeit adminisztratív módszerekkel korlátozzák
A maradóknak további információ: A Pénztárak mellett döntők 24 százalékos TB-járulékukért cserébe egyetlen jogukat tarthatják meg: ha kevés lesz a nyugdíjuk, jogosultak lesznek az időskorúak járadékára, ami egyfajta segély lesz. Nem tűnik tehát túlságosan csábítónak opciónak a tagság fenntartása. Ezen felül a Pénztári költségek állami korlátozása, és az alapkezelők által jól kezelt vagyon lehet előnye a maradóknak, mivel még átláthatatlan, honnan lesz majd keret a jó pár év múlva nyugdíjba menőknek.
Az állami rendszerbe visszatérőknek:
Egyéni nyugdíjszámlákat vezetnek be Akik infláció fölötti megtakarításaikat viszik vissza az állami pillérbe, az infláció fölötti részt kézhez kaphatják, vagy betehetik a harmadik, önkéntes nyugdíjpillérben vezetett számlájukra Azok a tagok, akiknek munkaadója 8 százaléknál többet utalt át a magán-nyugdíjpénztárba, a 8 százalékon felüli összeget is felvehetik Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek hozama elmaradt az inflációtól, de visszalépnek az állami pillérbe, számlájukon az infláció erejéig jóváírást kapnak A kormány a visszaáramló pénzek egy részét egy nyugdíjreform és államadósság-csökkentő alapba teszi
Aki átmegy az államhoz, különböző kedvezményeket is kaphat. Az eddigi befizetéseken képződött nyereség (reálhozam) készpénzben felvehető, vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalható, ami után mindenki adókedvezményre jogosult 20 százalékos adóvisszatérítés formájában, legfeljebb 300 ezer forintos felső határig.
Eldönthető? A legfontosabb kérdés, melyik típusban lesz több a nyugdíjunk? Annak, lehet jó a visszalépés: • akinek nincs legalább 20 éve a nyugdíjig, • aki minimum a hosszú távú inflációs átlagot meghaladó reálhozam elérését a pénztártól nem feltételezi, • aki bízik a kormány jó döntéseiben, • aki úgy véli, hogy a magán ágban maradók száma nem tartja életben az adott pénztárt, így kényszermegoldást kell később választaniuk. DE: •
Figyelembe kell venni, hogy 2013-tól új szabályok alapján lesznek a TB nyugdíjak kiszámítva, de a pontos számoláshoz a részletes szabályok még nem születtek meg. Így azután csak a ma ismert szabályok alapján lehet megmondani mit is nyer vagy éppen veszít az, aki visszalép a vegyes rendszerből a tisztán állami nyugdíjrendszerbe. Vagyis a jelenlegi helyzetben a szakmai alapon történő döntésnek eleve nincsenek esélyei. Hogyan lehet akkor valós tartalmú választási lehetőségről beszélni?
tajekozodjon.com nyugdíjkalkulátor A kalkulátor az alábbi tézisek alapján számol: - 2007. december 31-ig nyugdíj a nettó, azaz az SZJA-val csökkentett bér 80%-a volt, - 2008. január 1-ejétől ez az elméleti nettó, azaz JÁRULÉKOKKAL és SZJA-val csökkentett átlagjövedelem 80%-a lett, ami 2013. január 1ejétől a bruttó átlagjövedelem 48,8%-a lesz. Jók-e a felvetések, ha: - 2013-tól a nyugdíjrendszer át lesz alakítva? - pár év alatt is jelentősen változott a nyugdíj mértéke (pl. 13. havi nyugdíj eltörlése és az indexálás szigorítása) ? - az elmúlt 20 évben az alábbiak szerint változott a nyugdíjkorhatár felső értéke ?
Hozamadatok A hivatalos infláció alakulása (év/év) Év % 2000. 109,8 2001. 109,2 2002. 105,3 2003. 104,7 2004. 106,8 2005. 103,6 2006. 103,9 2007. 108,0 2008. 106,1 2009. 104,2 Átlagosan: 6,16%
Legjobb pénztári teljesítmény: 9,29% (átlagos 10 éves hozamráta)
Van-e megoldás? Szerencsére van, mindkét oldal számára:
Aki marad: megtartja saját tőkéjét nyugdíjas éveihez, nem szorul állami ellátásra és bízik egy esetleges módosításon, mely egyenlő esélyeket teremt a TB-be visszalépők jogosultságit tekintve. Aki visszalép: bízik abban, hogy befizetése alapján a nyugdíj alapja legalább az infláció mértékét el fogja érni (garancia erre sincsen!) De mindkét oldalról nézve szükséges a befizetések kiegészítése, mivel miközben ma az öregségi nyugdíjellátások átlagosan a nettó átlagbér 80%-a körül vannak, a század közepére ez az arány még változatlan TB rendszert feltételezve is 55%* körül várható! Tehát mindkét oldalnak a későbbi életszínvonalának fenntartásához szükséges gondoskodni más formában is, melyek a harmadik pillérre épülnek!
*Dr. Matits Ágnes nyugdíjszakértőnek, a Corvinus Egyetem tanárának elemzése és becslése alapján
A harmadik pillérről: Előnye: A saját megtakarításhoz nem kell többletterhet vállalni tavalyi jövedelmek nettó értékeihez képest, -két példa erre: 1. 2010, eltartott nincsen: br bér nettó bér 370.000Ft 219.232Ft
2. 2010, egy eltartott mellett: br bér nettó bér 370.000Ft 219.232Ft
2011, eltartott nincsen: br bér nettó bér 370.000Ft 230.066Ft
2011, egy eltartott mellett: br bér nettó bér 370.000Ft 240.066Ft
Kb 10.000 Ft marad havonta, többletteher nélkül!
Kb havi 20.000 Ft marad többletteher nélkül!
Van tehát olyan forrás, melyből a nyugdíjcélok megvalósíthatók, többletvállalás nélkül a 2011-es SZJA szabályok alkalmazásával!
Önfinanszírozási lehetőségek 1 1. Önkéntes nyugdíjpénztár: Jó, mert: +a személyi jövedelemadóból érvényesíthető jóváírás, 2011. január 01-től 20%, maximum évi 100.000 Ft (a 2020. előtt nyugdíjba vonulók számára maximum évi 130.000 Ft) +adómentes, az adókedvezmény jövedelem-korláthoz nem kötött +munkáltató átvállalhatja ennek egy részét/egészét +örökölhető Hátrányai: -túl kis összegek befizetésével elhiteti magával a tag, hogy ez elegendő lesz -viszonylag kevés választási lehetőség a befektetési lehetőségek terén 2.Nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ): Jó, mert: +20 százalék, maximum 100 000 forint adókedvezményt kap. A nyugdíjkorhatárt 2020 előtt elérők számára az adókedvezmény összege maximum 130 ezer forint. +Az előtakarékossági számlát érintő állami támogatás önálló, nem kerül összevonásra más önkéntes megtakarítás kedvezményével. +A befektetések hozama árfolyamnyereség, és kamatadó mentes. +Minden befizetést követő első tranzakció a befizetett összeg erejéig díjmentes. +A számlán lévő megtakarítás örökölhető.
Önfinanszírozási lehetőségek 2 Hátrányai: -csak a pénzügyi profiknak való, mivel itt sem tanácsot, sem befektetési tájékoztatást nem kapnak az ügyfelek. Igaz, emiatt a számlavezetési díj is alacsony, ám az alapkezelői díjakról ez már nem mondható el -kisebb összeggel nem várhatunk el tényleges nyugdíj-kiegészítést 3.Élet- és nyugdíjbiztosítás : Jó, mert: +független minden nyugdíj-rendszertől +nagyon sok befektetési lehetőséggel, de átlátható csomagokban is +akinek hitele van, azoknak erősen ajánlott a kapcsolódó biztosítási rész miatt +kamatadó-mentes +külső kényszer, hogy a vállalt összeget befizessa a szerződő +futamidő alatti halálesetkor is képes biztosítani a család anyagi biztonságát Hátránya: -adójóváírást nem kaphat rá a szerződő a jelenleg hatályos szja szabályok szerint -a biztosítás elemének többletköltsége
Konklúzió Hogy melyik az okos választás, nehéz megmondani előre, de fontos mérlegelni az előnyöket és hátrányokat mind az állami-, mind a magánpénztár oldalán. Emellett, bizonyos feltételezésekkel is kell élni, hiszen a 2013-as reform előtt vagyunk és nyugdíjas korunkig még az aktuális kormányok is alakíthatnak a rendszeren. Az egyetlen biztos pont ma az lehet, hogy a nettó fizetések idei emelkedéséből elkezdünk megtakarítani, mivel ha minél később ébredünk rá erre, a nyugdíjig fennálló évek fogyása egyre nagyobb összeget kíván a cél eléréséhez.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Források: Dr. Matits Ágnes, Portfolio.hu, Index.hu, Vaskóné Muráth Magdolna, Generali NYPT, KSH, PSZÁF
