NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET

Közleményei 144. sz.

Témavezető: Lados Mihály

Készült: Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Tanácsa megbízásából

INTELLIGENS KISTÉRSÉGEK LÉTREHOZÁSA GYŐR-MOSONSOPRON MEGYÉBEN A FELÜLVIZSGÁLT STATISZTIKAI RENDSZERBEN II. KÖTET Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése

Győr, 2002. szeptember.

Témavezető: Lados Mihály – MTA RKK NYUTI, Győr

Közreműködők: Barsi Boglárka – MTA RKK NYUTI, Győr Csizmadia Zoltán – MTA RKK NYUTI, Győr Edelényi Béla – MTA RKK NYUTI, Győr Lados Mihály – MTA RKK NYUTI, Győr Vasvári Bálint – MTA RKK NYUTI, Győr Rab János – MTT, Győr Kóbor Szabolcs – MTT, Győr

Szerkesztette: Csizmadia Zoltán – MTA RKK NYUTI, Győr Grosz András – MTA RKK NYUTI, Győr

Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítők engedélyével lehetséges.

Tartalomjegyzék

i

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS......................................................................................................................................................... 1 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK ................................................................................................................ 2 VIZSGÁLATI TERÜLETEK.............................................................................................................................. 4 A VIZSGÁLT INTÉZMÉNYEK INFORMÁCIÓS- ÉS KOMMUNIKÁCIÓS JELLEMZŐI A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS ÉS AZ INTERJÚK ADATAI ALAPJÁN............................................................ 4 A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ELLÁTOTTSÁG ALAPVETŐ JELLEMZŐI ............................................................................ 4 A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ESZKÖZÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELÉNEK JELLEMZŐI ....................................................... 18 A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KIADÁSOK JELLEMZŐI.................................................................................................. 22 A HUMÁNERŐFORRÁS ÁLLOMÁNY JELLEMZŐI .................................................................................................. 27 AZ INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ÉS GÁTLÓ TÉNYEZŐK ..................................................................... 31 HOGYAN NÖVELHETI A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ESZKÖZÖK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE AZ INTÉZMÉNY FUNKCIÓINAK EGYRE HATÉKONYABB ELLÁTÁSÁT ............................................................................................ 32

A KÖVETKEZŐ NÉHÁNY ÉVBEN TERVEZETT SZÁMÍTÁSTECHNIKAI FEJLESZTÉSEK JELLEMZŐI ........................... 32 A TELEHÁZAK MŰKÖDÉSÉNEK TAPASZTALATAI ................................................................................................ 33 ÖSSZEGZÉS ....................................................................................................................................................... 38 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 40

© MTA RKK NYUTI

Tartalomjegyzék

ii

Ábrajegyzék 1. ábra Van-e az intézményben...? (Az igen válaszok aránya %-os formában intézménytípusonként)............................................................................................... 6 2. ábra Van-e az kistérségben...? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként) ......................................................................................................... 7 3. ábra Van-e a kistérségben...? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként, városok nélkül) ............................................................................... 8 4. ábra Van-e a kistérségben…? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként, városok nélkül) ............................................................................... 9 5. ábra Van-e a kistérségben….? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként, városok) .......................................................................................... 9 6. ábra A személyi számítógépek előfordulási valószínűsége korcsoportonként ................ 11 7. ábra Az egy és a legfeljebb két éves PC-k előfordulási valószínűsége intézményi bontásban ................................................................................................................. 11 8. ábra Az első PC beszerzésének ideje, kistérségenként, városok nélkül........................... 13 9. ábra Az első PC beszerzésének ideje, kistérségenként, városok...................................... 14 10. ábra Van-e Internet elérést biztosító PC, kistérségenként................................................ 15 11. ábra Hiányos az intézmény informatikai felszereltsége? (Az igen válaszok aránya %os formában intézménytípusonként)........................................................................ 17 12. ábra Hiányos az intézmény informatikai felszereltsége? (Az igen válaszok aránya %os formában kistérségenként) .................................................................................. 18

Táblázatjegyzék 1. 2. 3. 4. 5.

táblázat táblázat táblázat táblázat táblázat

6. táblázat 7. táblázat 8. táblázat 9. táblázat 10. táblázat 11. táblázat

A minta reprezentativitása kistérségenként és intézménytípusonként*................. 3 Hány darab személyi számítógép működik Önöknél?........................................... 6 PC darabszám kistérségi bontásban..................................................................... 10 Az első személyi számítógép beszerzése............................................................. 13 A számítástechnikai eszközállomány jellemzői összesített formában és intézményi bontásban.......................................................................................... 19 A számítástechnikai kiadások nagysága 2000-ben és 2001-ben, a teljes mintában és a három intézménytípusban ............................................................ 23 Fejlesztésre, karbantartásra nem fordító intézmények aránya ............................. 24 A számítástechnikai eszközökre fordított önerőből és támogatásokból származó átlagos összeg, kistérségenként........................................................... 25 A számítástechnikai eszközökre fordított átlagos összeg, kistérségenként ......... 25 Számítástechnikai kiadások növekedése (%) ...................................................... 26 Teleházak, telekunyhók kistérségenként ............................................................. 34

© MTA RKK NYUTI

Tartalomjegyzék

iii

Mellékletek jegyzéke 1. melléklet Pályázati lehetőségek és az egyéb támogatások................................................ 41 2. melléklet Hatékonysági faktorok és gátak ........................................................................ 42 3. melléklet Hogyan növelheti a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások fejlesztése az intézmény funkcióinak egyre hatékonyabb ellátását? ................ 44 4. melléklet A következő 5 évre tervezett számítástechnikai jellegű fejlesztések ................ 46 5. melléklet Interjúvázlat a kistérségi megbízottak és menedzserek részére ........................ 48 6. melléklet Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Településfejlesztési Kistérsége .................. 49 7. melléklet Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás ...................................................... 54 8. melléklet Dél-Rábaközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása............................ 69 9. melléklet Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása.......................... 72 10. melléklet Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás .......................................................... 78 11. melléklet Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége .......................................................... 80 12. melléklet Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása ................................ 82 13. melléklet Rábcatorok Településeinek Regionális fejlesztési Társulása............................ 84 14. melléklet Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása........................................................................................................... 86 15. melléklet Kelet-Hanság Kapuja Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása ............... 90 16. melléklet Tóközi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása ...................................... 96 17. melléklet Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás .................. 100 18. melléklet Teleházas interjúvázlat .................................................................................... 108 19. melléklet KIME Teleház, Koroncó ................................................................................. 110 20. melléklet Börcsi Teleház................................................................................................. 115 21. melléklet Bezenyei és Papréti Gyereház ......................................................................... 119 22. melléklet Pannonhalmi Teleház ...................................................................................... 126 23. melléklet Összefoglaló a megyei kistérségi honlapokon tett látogatások alapján .......... 130 24. melléklet Kiegészítő interjúk: oktatási és könyvtári helyzetkép Győrben és Sopronban....................................................................................................... 134 25. melléklet Kérdőívek ........................................................................................................ 139

© MTA RKK NYUTI

Az intelligens kistérségek fogadási feltételeinek felmérése

1

Bevezetés

2002 júniusában postai úton kiküldött kérdőíves felmérési módszert alkalmazva kérdeztük meg Győr-Moson-Sopron megye közoktatási intézményeit, kultúrházait és könyvtárait arról, hogy jelenleg milyen a szervezetük, intézményük informatikai jellegű felszereltsége, kihasználtsága, finanszírozási háttere, milyen fejlesztési célokat szeretnének megvalósítani, hol ütköznek gátakba, akadályokba az ilyen irányú törekvéseik során, mivel úgy véljük, hogy elsősorban ezek azok az intézmények, melyek a települések információs társadalomba való bekapcsolódását elősegíthetik. A kérdőíves vizsgálat mellett a megyei területfejlesztési társulások térség- és vidékfejlesztési menedzsereivel (5–17. melléklet), valamint az egyes teleházak vezetőivel (18–22. melléklet) , illetve Győr és Sopron esetében a Polgármesteri Hivatal oktatási ügyekben érintett vezetőjével, és a megyei könyvtár igazgatójával (24. melléklet) készített interjúk is segítettek az elemzés elkészítésében. Az empirikus vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy a lehető legfrissebb információk alapján mutassuk be a három intézményi formához sorolható szereplők informatikai eszközök és szolgáltatások terén elért eddigi fejlesztési törekvéseit. A rendelkezésünkre álló adatok alapján összehasonlíthatóvá válnak az iskolák, kultúrházak és könyvtárak adatai megyei és kistérségi bontásban is. A tanulmány egyrészt áttekinti a kérdőíves válaszok mögött rejlő információk legfontosabb megyei alapjellemzőit, megpróbálja feltárni a három intézménytípus számítástechnikával kapcsolatos paramétereinek, attitűdjeinek és jövőbeli céljainak előzetesen feltételezett differenciáltságát. Ezen kívül részletesen tárgyalja ugyan ezeknek a jellemzőknek a kistérségi szintű, városi-vidéki eltéréseit.

© MTA RKK NYUTI

2


Módszertani megjegyzések A vizsgálati alanyok nem személyek, hanem intézmények voltak. Mindegyik intézményi forma esetében külön kérdőívet készítettünk, mely tartalmazott egy mindenkinél alkalmazható egységesített kérdésblokkot, és egy specifikus, csak az adott intézményi forma esetén használható részt is (25. melléklet). A kérdőívek kiküldéséhez a megyében működő intézmények címlistáit használtuk fel. A közoktatási intézmények elérhetőségi adatai az Oktatási Minisztérium honlapján szereplő „Az összes nevelésioktatási intézmény igazgatási székhely szerinti címjegyzéke” című fájlból származnak (www.om.hu/kozoktatas), a művelődési intézmények adatait a Magyar Művelődési Intézetben Lipp Márta kutatási osztályvezető bocsátotta a rendelkezésünkre, és felhasználtuk a Könyvtárak Nyilvános Jegyzékét is (www.nkom.hu/infoteka/konyv). A kérdőíveket az említett címjegyzékben szereplő összes intézménynek kiküldtük (136 db könyvtárnak, 78 db művelődési intézménynek és 149 db általános, illetve középiskolának). Egyedül az oktatási intézményeknél szűkítettük le a teljes vizsgálati sokaságot, Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár iskolái kimaradtak a felmérésből, mivel az itt működő iskolák száma és számítástechnikai paraméterei eltorzították volna a felmérést. Ezekben a városokban a polgármesteri hivatok oktatási irodájának vezetőivel készítettünk interjúkat, melyben részletesen kifejtették a városban működő oktatási intézmények alapvető informatikai jellemzőit. Az összes kiküldött kérdőívből (363db) 127 érkezett vissza, mely 35%-os visszaküldési arányt jelent. 50 könyvtár (37%-os visszaküldési arány), 29 művelőséi központ (37%-os kitöltési ráta) és 48 iskola (32%-os arány) esetében érkezett vissza megfelelően kitöltött kérdőív. A hasonló vizsgálatok során megfigyelt 20%-os visszaérkezési valószínűséghez képest tehát jóval nagyobb arányban érkeztek elemezhető válaszok, ami növeli a felmérés megbízhatóságát, de persze nem beszélhetünk teljes körű reprezentativitásról. A visszaküldési arányokat kistérségenként is megvizsgáltuk (1. táblázat), 32 és 39% között mozog a válaszoló intézmények száma, ami nagyjából hasonló kitöltési hajlandóságra utal mindegyik térségben. A Zirci kistérségben hat olyan település van, amelyik csatlakozni fog Győr-MosonSopron megyéhez: Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány.

© MTA RKK NYUTI


3

Ezért az információs és kommunikációs jellemzők vizsgálatát kiterjesztettük az itt működő iskolákra, könyvtárakra és kultúrházakra is. Az általunk használt címlisták alapján négy településen működik könyvtár (Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Sikátor, Veszprémvarsány), három településen működik általános iskola (Bakonyszentlászló, Románd, Veszprémvarsány). A kiküldött kérdőívekre a csupán a bakonyszentlászlói könyvtár, illetve a szintén bakonyszentlászlói, valamint a romándi iskola válaszolt. Az információk hiányában nem tudunk megfelelő reprezentativitást biztosító adatokat közölni a csatlakozásra váró településekről, és ezért a kistérségi szintű összehasonlítás során önálló tényezőként a legtöbb változó vizsgálatkor nem szerepeltek. A megyére vonatkozó összesített mutatók, és az intézménytípusok összehasonlításakor megjelenő adatok esetében természetesen szerepelnek a vizsgálati mintában. A kistérségek bemutatásakor azonban a jelenlegi állapotok bemutatása miatt csak az elemzésünk elkészültekor az adott térséghez tartozó településeket vettük figyelembe, a három intézmény bevonása nem módosította volna szignifikánsan a kapott adatokat. 1. táblázat A minta reprezentativitása kistérségenként és intézménytípusonként* Az intézmény típusa

KSH Kistérségek

Összesített adatok 23 67 34%

Győri kistérség

Minta Sokaság Visszaküldési arány

Könyvtár 8 28 29%

Kultúrház 6 15 40%

Iskola 9 24 37%

Soproni kistérség


9 25 36%

6 17 35%

11 25 44%

26 67 39%

Mosonmagyaróvári kistérség


6 23 26%

7 15 47%

6 22 27%

19 60 32%

Kapuvári kistérség


6 12 50%

3 12 25%

5 20 25%

14 44 32%

Csornai kistérség


11 25 44%

4 12 33%

9 29 31%

24 66 36%

Tét-pannonhalmi kistérség


8 22 36%

3 6 50%

7 26 27%

18 54 33%

Összes kistérség


50 135 37%

29 77 37%

48 148 32%

127 360 35%

* A kistérségi reprezentativitási táblázat nem tartalmazza a jelenleg Zirci kistérséghez tartozó csatlakozni kívánó településekről visszaérkezett válaszokat ( két könyvtárról és egy iskoláról van szó.)

© MTA RKK NYUTI

4


Vizsgálati területek Az önkitöltős kérdőívekben a legtöbb kérdés zárt struktúrájú volt, mely a különböző szintű vizsgálati dimenziók megfelelő numerikus összehasonlítását teszi lehetővé. A felmérésben rákérdeztünk (1) a számítástechnikai beruházások kezdőpontjára, (2) a fejlesztések ütemére, (3) a jelenlegi eszközállomány kor szerinti összetételére, (4) az internet és az intranet hálózat adottságaira, (5) az utóbbi néhány évben kifizetett fejlesztési összegekre (fontosnak tekintjük az önerő és a támogatási, pályázati forrás pontos elkülönítését), (6) a fejlesztési törekvések dinamikájára és esetleges ingadozásaira. Néhány nyitott kérdést is szerepeltettünk, melyek lehetőséget biztosítottak a rövid egyéni vélemények, vagy szervezeti stratégiák, filozófiák kifejtésére is olyan témák kapcsán, melyek nagyon nehezen ragadhatóak meg a számok nyelvén. Az egyik legfontosabb kérdés (1) a számítástechnikai beruházások pályázati hátterének a megvilágítása, milyen mozgáspályák állanak rendelkezésre az érintett intézményekben, (2) kifejtették a válaszolók az is, hogy az informatikai technológiák, eszközök és szolgáltatások fokozódó intenzitású beépítése a mindenapi munkába milyen formában növelheti a hatékonyságot, és (3) megfogalmazták azt is, hogy a következő öt évben milyen jellegű számítástechnikai fejlesztési terveken gondolkodnak és ezek az alternatívák milyen pénzügyi és humán jellegű erőforrásokat igényelhetnek. A szervezeti adottságok feltérképezéséhez olyan adatokra kérdeztünk rá, mint az alkalmazotti állomány létszáma, számítástechnikai ismerete (dokumentált képesítéssel), nyelvtudása, az intézmények által nyújtott szolgáltatások köre, színvonala.

A vizsgált intézmények információs- és kommunikációs jellemzői a kérdőíves felmérés és az interjúk adatai alapján Elemzésünk első felében az alapvető infokommunikációs jellemzőket, ellátottsági mutatókat vizsgáltuk. Le kell szögeznünk azonban, hogy az információs társadalomban való aktív részvételnek csak szükséges, de nem elégséges feltétele a megfelelő infrastrukturális eszközállomány. Az infrastruktúra megléte ugyanis önmagában nem ösztönöz annak használatára. Ehhez oktatás, képzés, a potenciális felhasználók mobilizálása, a technológia megfelelő szolgáltatásokká alakítása szükséges. A számítástechnikai ellátottság alapvető jellemzői A megyében működő oktatási és kulturális intézmények számítástechnikai ellátottságát három mutatóval jellemezhetjük a vizsgálat kiinduló szakaszában: (1) rendelkeznek-e személyi számítógéppel, (2) szervergéppel, (3) és belső intranet hálózattal. Az intézményi feladatok és szolgáltatások során alkalmazott PC-állomány létére vonat© MTA RKK NYUTI


5

kozó információk alapján két részre tudjuk osztani a vizsgálati mintában szereplő intézményeket. A szervergépre utaló kérdés lényegileg arról nyújt információt, hogy működnek-e olyan személyi számítógépek az intézményekben, melyek vagy egy egységes belső hálózatban működnek, vagy csak „egyszerűen” egy központi gépre vannak rákötve. A három mutató a számítástechnikai eszközállomány eltérő fejlettségi szintjére utal a hálózati jellegű informatikai rendszerek kiépítése és üzemeltetése szempontjából. A 127 megkérdezett intézmény 66%-a működtet legalább egy személyi számítógépet. 28%-uknál üzemel szervergép és 14 %-uk esetében az intranet hálózat kiépítése is megtörtént. A lakossági PC-ellátottság arányaihoz viszonyítva természetesen kedvezőbb helyzetben vannak az intézményi szereplők, ennek ellenére elgondolkodtató, hogy az intézmények egyharmadában egyetlen egy számítógép sem segíti a feladatok hatékonyabb ellátását. A belső számítógépes hálózatok megjelenése természetesen jóval kisebb arányban figyelhető meg, amelyet sok esetben ma még indokolhat a kistelepüléseken az intézmények (főleg a kultúrházak, és esetleg a könyvtárakra gondolunk) kisebb mérete és korlátozottabb feladatköre és az ehhez kapcsolódó kevesebb számítógép. Mindhárom mutatóban jelentős eltérések figyelhetőek meg a különböző intézménytípusok között is (1. ábra). A legkedvezőbb helyzetben a közoktatási intézmények vannak. A kérdőívre válaszoló oktatási intézmények mindegyikében működik személyi számítógép, több mint kétötödükben van szervergép is, és 17%-uk beszámolt intranethálózatról. Sokkal kedvezőtlenebb képet mutatnak a könyvtárak és a kultúrházak. A könyvtárak 58%-ban és a kultúrházak 46%-ban egyetlen egy személyi számítógép sem működik. Ebből következően, az iskolák kivételével a felmérésbe bevont intézményi kör fele egyáltalán nem elemezhető a számítástechnikai ellátottság szempontjából. A megyében működő, és túlnyomórészt vidéki könyvtárak informatikai arculata egy sajátos kettősséget mutat. Az egyik oldalon kétségbeejtően magas az informatikai lehetőségeket jelenleg még nélkülöző intézmények száma (az 58%-os értéke még abban az esetben is magas, ha figyelembe vesszük, hogy a mintánk a könyvtárak egyharmadát reprezentálja), másrészről viszont azokban az intézményekben, ahol működtetnek PC-ket, átlag feletti a szervergépek és a belső hálózatok előfordulása.

© MTA RKK NYUTI


6

1. ábra Van-e az intézményben...? (Az igen válaszok aránya %-os formában intézménytípusonként) 100

100

80

60

Az igen válaszok aránya (%)

54

40

20

43

42

23

PC 17

17

Szerver

11

0

Intranet hálózat

könyvtár

kultúrház

iskola

Az intézmény típusa

Forrás: Kérdőívek 2002.

A számítástechnika alapellátottság szempontjából két olyan mutatót is érdemes áttekinteni, mely a számítógép-állomány méretére (darabszám) és bizonyos értelemben a minőségére (kor szerinti összetétel) is utal (2. táblázat). Kerekített formában, átlagosan 7db személyi számítógép jut egy intézményre. A 40–50 számítógépre utaló maximális értékekből arra következtethetünk, hogy néhány nagyobb városi könyvtár, művelődési ház, illetve egy-egy kiugróbb felszereltségű oktatási intézmény darabszámai felfelé húzzák az átlagértékeket. Ezt erősíti meg a jóval alacsonyabb medián is: az összes intézmény fele nem rendelkezik kettőnél több számítógéppel. 2. táblázat Hány darab személyi számítógép működik Önöknél? Az intézmény típusa

Átlag

Medián

Maximum

Összeg

Std. Dev.

Elemszám

Könyvtár Kultúrház Iskola

3,7 1,5 12,6

0 0 11

54 12 38

178 42 591

9,4 2,8 7,7

48 28 47

Teljes minta

6,6

2

54

811

9,0

123


© MTA RKK NYUTI


7

A három szervezeti forma között a várakozásoknak megfelelően az oktatási intézmények rendelkeznek a legnagyobb méretű PC-parkkal (átlagosan 13 géppel). A könyvtárakban és a kultúrházakban jóval kisebb az állomány mérete, pl. a válaszoló művelődési házak között egyetlen egy sem számolt be 12 számítógépnél többről. A megyében található kistérségek közül a győriben a legmagasabb a megkérdezett intézmények számítógépes ellátottsága (2. ábra), majdnem minden intézmény rendelkezik számítógéppel (95 százalék), csak egy könyvtár (Enese) számolt be számítógép hiányáról. A legrosszabb a helyzet a soproni kistérségben, ahol a válaszadóknak csak alig több mint fele jelezte számítógép meglétét. A többi kistérség megközelítőleg azonos mértékben van ellátva (61-68 százalék között). A penetráció hiányát legfőképpen a kultúrházak rossz ellátottsága okozza, de sok könyvtár szintén nem rendelkezik komputerrel. 2. ábra Van-e az kistérségben...? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként) 100

80

60

40

Van személyi számító 20

gépük?

%>0

Van szervergépük? 0

Intranet hálózat

st ki ri

i ár

g

óv ar

sé ér ist

g sé ér

y ag m on

st

. ik m al nh no an t- p g Té sé ér ist ik na g or sé Cs ér

os

ki

ik on pr

i õr

vá pu Ka

M

So

Gy

k.

KSH Kistérségek

Forrás: Kérdőívek 2002

Megvizsgáltuk a kistérségeket a városi intézmények nélkül is (3-4. ábra), mivel így alacsonyabb penetrációs mutatókat vártunk. Valóban így minden kistérségben alacsonyabb értékeket kaptunk a számítógépes ellátottságot firtató kérdésünkre, de jelentős eltérés csak a kapuvári és a csornai kistérség esetében mutatkozott. A kapuvári térség esetében az eltérés 20 százalékpont, a csornai térség esetében 17 százalékpont.

© MTA RKK NYUTI


8

Ezekben a térségekben a városokon kívüli számítógép-elterjedtség nem éri el az 50 százalékot, ami közintézmények esetén elég elkeserítő eredmény. Ha csak városokat vizsgáljuk (5. ábra), akkor minden térségben 100 százalékos a penetráció, tehát minden intézményben van számítógép. A magas ellátottság ellenére a győri kistérségben nagyon alacsony az intranet hálózat aránya, Az intranet hálózat elterjedtségét vizsgálva a legmagasabb értéket a kapuvári kistérségben kaptuk (36 százalék), a többi kistérség messze leszakadva követi a kapuvárit. A legrosszabb a helyzet a mosonmagyaróvári térségben, ott csak egy válaszadó jelezte belső hálózat meglétét. A szerver gépek száma valamivel magasabb, általában 40 százalék körüli értékeket mutat, a téti kistérséget leszámítva. Érdekes megfigyelni, hogy nincs kapcsolat a számítógépes ellátottság mértéke és az intranet vagy a szervergép elterjedtsége között. A szerver gépek esetén a kapuvári és a csornai kistérség esetén kiugró a különbség a városok nélküli elemzés esetén. A kapuvári térségben ekkor ugyanis nem találunk olyan intézményt a válaszadók között, amelyik rendelkezik szervergéppel, a csornai térségben pedig a korábban mért 42 százalékos előfordulási arány 29-re csökken le. 3. ábra Van-e a kistérségben...? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként, városok nélkül) 100 93

80

60

67

65 56 50

40

47

44

41

42

Van személyi 29

20

számítógépük (%) 22

Van internet elérést

13

biztosító PC (%)

0

ist

ik .

k.

© MTA RKK NYUTI

lm ha

g sé

g sé

ér

ér

ist i ár


on

ik

ik

g

v ró

sé ér

g sé

ist

ér

ya ag

n an

na or

r vá

m on

t-p Té

Cs

os

ist

ik on

ik

pu Ka

M

pr So

õr Gy

KSH Kistérségek


9

4. ábra Van-e a kistérségben…? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként, városok nélkül) 40

30 29

29

29

22

20

21

13

10 8

Van szervergépük (%) Átlagos PC darabszám

8

7

6

6

6

3

0 Gyõri kistérség

4

3

Mosonmagyaróvári k.

Soproni kistérség

Van intranet hálózat

4

(%)

Csornai kistérség


Tét-pannonhalmi k.

KSH Kistérségek


5. ábra Van-e a kistérségben….? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként, városok) 120

100

80

60 Van szervergépük (%)

40

Átlagos PC darabszám 20

Van intranet hálózat

0

Van PC (%) t Té a -p

ér st

. ik

© MTA RKK NYUTI

i

g sé

g sé ér ist


lm ha on nn

ki

k ri

i na or Cs

vá pu

g

r vá ró ya ag

g sé ér

sé ér st ki

m on os

Ka

M

st ki

i on pr So

i õr Gy

KSH Kistérségek

10


Kistérségi bontásban a győri kistérségben található a legtöbb számítógép, és az átlagos gépállomány is itt a legtöbb (9,64) (3. táblázat). Ráadásul a magasabb átlag mellé kiugróan magas medián érték társul (7,5), ami azt jelenti, hogy az intézmények felében 7,5 gépnél több található. Ha az alsó és a felső 5 százalékba tartozó darabszámot nem vesszük figyelembe (vagyis eltekintünk a kiugró értékektől), akkor az átlag 7,85-re csökken, de még így is legmagasabb az összes kistérség között. Legalacsonyabb az átlagos PC darabszám a soproni és a téti kistérségben (4,23 illetve 4,28), még a felét sem éri el a győri kistérségben kapott értéknek. Mindez akkor is igaz, ha eltekintünk a kiugró értékektől. Elgondolkodtató az a tény is, hogy a megfigyelt 6 kistérségből négyben a medián 1 és 3 között mozgott, tehát az intézmények felének ennél kevesebb számítógép állt rendelkezésére. A legtöbb számítógéppel a győri térségben a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár rendelkezik ebben a térségben (54), majd a győrújbaráti általános iskola következik (25 számítógép). 3. táblázat PC darabszám kistérségi bontásban KSH Kistérségek Győri kistérség Soproni kistérség Mosonmagyaróvári kistérség Kapuvári kistérség Csornai kistérség Téti kistérség Összesen Forrás: Kérdőívek 2002

Átlag 9,64 4,23 6,68 8,64 6,83 4,28 6,59

Medián 7,50 2,00 3,00 4,00 1,00 2,00 2,00

Maximum 54 26 23 38 32 16 54

Összeg 212 110 127 121 164 77 811

N 22 26 19 14 24 18 123

Ha a vidéki térségekben vizsgáljuk az átlagos PC-darabszámot, akkor egyértelműen megint a kapuvári (3, korábban 8,61) és a csornai (4, korábban 6,83) kistérségben módosul jelentősen a kapott eredmény. Ugyanis Kapuváron is és Csornán is a válaszadó öt-öt intézmény átlagosan 19 személyi számítógéppel rendelkezik, amely meghaladja még az összes többi városban mért adatot is. Mivel a számítógép-park mérete elsősorban a szervezeti méret függvénye, ezért a most bemutatott darabszám alapú különbségek nem jelentenek egyértelmű differenciálódást. Erre a célra sokkal alkalmasabb a PC-k kor szerinti összetételének a vizsgálata (6. ábra), hiszen a rohamléptékben fejlődő technológiai lehetőségek egyre szélesebb körű alkalmazási lehetőségeket biztosítanak, melyeket nem mellőzhetnek a vizsgált intézmények sem a szervezeti működés és a szolgáltatói arculat kialakítása és működtetése során. A legkorszerűbb gépekkel (legfeljebb egy, maximum kétéves konfigurációkra kell gondolni) az intézmények egyharmada rendelkezik. Jóval nagyobb arányúak a három évnél idősebb személyi számítógépek (az intézmények 54%-a rendelkezik ilyen korú gépekkel). Ez mindenképpen arra utal, hogy a PC-állomány jelentősebb része olyan idősebb gép, amely jelenleg már nem felel meg a kor követelményeinek, de ennek ellenére bizonyos alkalmazási területeken megfelelően funkcionálhatnak. © MTA RKK NYUTI


11

6. ábra A személyi számítógépek előfordulási valószínűsége korcsoportonként 60

54 50


40

34

33

30

26 20 <1

<2

<3

>3

A PC kora (évben)


7. ábra Az egy és a legfeljebb két éves PC-k előfordulási valószínűsége intézményi bontásban 60 58

50

50


40

30 26

20

21 18

17

PC < 1 év

10

PC < 2 év

könyvtár

kultúrház

iskola



© MTA RKK NYUTI


12

Az iskolák sokkal nagyobb valószínűséggel tudnak frissíteni, mint a könyvtárak vagy a kultúrházak (7. ábra). Sajnos a kultúrházak esetében csak minden ötödik, a könyvtárak közül pedig minden negyedik rendelkezik egy évesnél fiatalabb személyi számítógéppel. A rendelkezésre álló számítógépek korstruktúráját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a győri kistérségben a legnagyobb az olyan intézmények aránya, melyek rendelkeznek korszerű, egy évesnél fiatalabb számítógéppel, ugyanakkor itt a legmagasabb a már elavultnak számító, három évesnél régebbi gépekről beszámoló intézmények száma is. Mindez annak köszönhető, hogy ebben a térségben jóval nagyobb a számítógépek száma. Az elavult gépek aránya ugyanis a mosonmagyaróvári és kapuvári kistérséget leszámítva 50 százalék körül mozog. A mosonmagyaróvári térségben azonban az elavult gépek aránya meghaladja a 70 százalékot, míg a kapuváriban csak 40,5 százalék. A legkorszerűbb gépek aránya 20 százalék körül van, kivéve a soproni térséget, ahol a 30 százalékot is meghaladja, és az óvári térséget, ahol csak 11,8 százalék. Mindez jól mutatja, hogy az intézményeknek nem áll módjukban a gépeket megfelelő időközönként lecserélni, hiszen a pályázatok nagy része általában nem teszi lehetővé több gép beszerzését, illetve a gépek cseréjét. Ez azért jelent problémát, mert az új technika adta lehetőségeket, az elavult gépekkel nem lehet kihasználni, ráadásul a szoftverek nagy része is korszerűbb, nagyobb teljesítményű gépeket feltételez. Mivel a városok jóval több számítógéppel rendelkeznek, ezért ott mind a korszerűbb, mind az elavultabb gépek nagyobb arányban fordulnak elő, mint a vidéki térségek esetén. 4. táblázat Az első személyi számítógép beszerzése Az intézmény típusa

Átlag

Medián

Minimum

Std. Dev.

Elemszám


1996 1996 1993

1998 1997 1994

1985 1987 1985

5,5 3,5 4,1

18 15 45

Teljes minta

1995

1996

1985

4,6

78


Hasonlóan informatív jellemző az első PC beszerzésének a dátuma is (4. táblázat). A megyében működő intézményekben a nyolcvanas évek közepén jelentek meg először a személyi számítógépek, és mindegyik intézményi forma esetében szinte azonos időpontban. A legtöbb intézménynél a kilencvenes évek közepe jelentette a „nagy áttörést”, minden második intézmény 1996-ra már rendelkezett PC-vel. Az intézményi különbségek ismét hasonló struktúrát mutatnak, mint a korábbi változók esetén: az iskolák előnye a PC-állomány kiépítésének gyorsaságában is érzékelhető. Az isko-

© MTA RKK NYUTI


13

lák felében már 1994-ben volt számítógép, míg a kultúrházak csak 1997-re, a könyvtárak pedig 1998-ra érték el ebbe a fázisba. Ha az első személyi számítógép beszerzésének idejét vizsgáljuk, akkor nem találunk jelentős eltéréseket a kistérségek között, átlagosan 1993 és 1996 között jutottak hozzá az első PC-hez. Jelentősebb különbség a városok első számítógép beszerzése között van (9. ábra), hiszen míg a soproni kistérségben a kapott év átlagosan 1985 (igen kedvező adat, mivel az első személyi számítógépek megjelenése 1975 körülre tehető), addig a tét-pannonhalmiban 2000. A soproni és a kapuvári kistérségben jelentős a különbség a városok és a falvak első számítógéphez jutása között (8. ábra). A soproni térségben 10 év, a kapuvári térségben 7 év a városok javára. 8. ábra Az első PC beszerzésének ideje, kistérségenként, városok nélkül 2000

1998

Az elsõ PC beszerzése (átlag, év)

1998 1997 1996 1995 1994

1995

1994

1993 1992

1990 Gyõri kistérség


Soproni kistérség

Csornai kistérség


Tét-pannonhalmi k.

KSH Kistérségek


A számítógép-állomány nagysága és kor szerinti összetétele fontos adatokat közölt mindazokról az eszköz jellegű elemekről, melyek az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások alkalmazhatóságának az alapfeltételei. Az összehasonlításra lehetőséget adó alapvető mutatók vizsgálatakor ki kell térni arra is, hogy milyen arányban tudnak kitekinteni az iskolák, könyvtárak, és művelődési házak a világhálóra. Vajon rendelkeznek-e az érintett intézmények internet hozzáféréssel, és ha igen, akkor milyen formában?

© MTA RKK NYUTI


14

9. ábra Az első PC beszerzésének ideje, kistérségenként, városok

Az elsõ PC beszerzése (átlag, év)

2010

2000 2000

1995

1994

1993 1991

1990

1985 1980 Gyõri kistérség


Soproni kistérség

Csornai kistérség


Tét-pannonhalmi k.

KSH Kistérségek


126 válasz érkezett arra a kérdésünkre, hogy rendelkezik-e az intézmény internet hozzáférést biztosító személyi számítógéppel. A megkérdezettek 45%-a rendelkezik hozzáféréssel, ami intézményi szinten mindenképpen alacsony. Ebben a mutatóban is az oktatási szféra vezet: az iskolák több mint kétharmadából, a könyvtárak egyharmadából és a kultúrházak egynegyedéből érhető el a világháló. Az adatokat – első megközelítésben – az összes válaszoló intézmény alapján számoltuk, amely az általános ellátottságot méri. Természetesen eltérő arányokat kapunk abban az esetben, ha leszűkítjük az elemzettek körét kizárólag azokra, akik rendelkeznek személyi számítógéppel, hiszen ez az internet használat alapfeltétele. Ekkor annyiban módosul az összkép, hogy a könyvtárak körében figyelhető meg a legnagyobb arányú internet elérés (85%), őket követik az iskolák (69%), és a kultúrházak még így is meglepően alacsony arányban férnek hozzá a világhálóhoz (47%). Az eredmények azt mutatják, hogy az iskolák közele egyharmadában, a kultúrházak felében van ugyan számítógép, de nem érhető el az internet, ezzel szemben a könyvtárak legtöbbjében már elválaszthatatlan egymástól a két jellemző. Összesen tehát 57 olyan szervezetről rendelkezünk adatokkal, melyek elérik az internetet. Közülük 54-en válaszoltak arra a kérdésünkre is, mely az internetre való csatlakozás módját tudakolta. Szervezeti szinten az ISDN vonal a meghatározó (68,5%). A bérelt vonal és az ADSL főleg a könyvtárakban és a kultúrházakban mértékadó, de az internet hozzáféréssel rendelkező kultúrházak, művelődési központok és a könyvtárak alacsony elemszáma miatt az eredmények csak irányvonalakat jelölnek. Az internethez való hozzáférés tekintetében nagy az eltérés az egyes térségek között (10. ábra). A legtöbben a győri kistérségben rendelkeznek Internet kapcsolattal (73 © MTA RKK NYUTI


15

százalék), a legkevesebben pedig a tét-pannonhalmi kistérségben (22 százalék), de a soproni és a kapuvári térségben is csak az intézmények alig több mint egyharmada éri el a világhálót. Érdekes megjegyezni, hogy ugyan a kapuvári térségben kevés az Internet kapcsolattal rendelkező intézmények aránya, de az eléréssel rendelkezőkben átlagosan 14,2 géppel rendelkeznek, amely kiugróan magas szám, ugyanis a megyei átlag 5,3. A kapott adattal azonban óvatosan kell bánnunk, mivel csak öten válaszoltak az Internet kapcsolatot biztosító PC-k darabszámát firtató kérdésünkre ebben a térségben. A medián a kapuvári térséget leszámítva mindenhol igen alacsony, általában az intézmények fele kettőnél kevesebb gépet tud csak a világhálóra csatlakoztatni. Különösen szomorú, hogy sok helyen még a telefonvonal is komoly problémákat okoz, megnehezítve, vagy ellehetetlenítve az Internet használatát. Az elvégzett interjúkból az is világossá válik, hogy a telefonvonal rossz minősége és a magas használati díjak súlyosan hátráltatják az Internet használatot. 10. ábra Van-e Internet elérést biztosító PC, kistérségenként 80

Van internet elérést biztosító PC (%)

70

73

60 54

50 47 40 36

35

30 20

22

10 ro

ni

r té is ik

. ik m al nh no an g sé t-p ér Té st ki g ai sé rn ér so st C ki k. ri ri vá vá ró pu ya Ka ag m g on sé os ér M st ki

p So

r yő G

g sé

KSH Kistérségek


Ha városi és vidéki bontásban vizsgáljuk az Internet elérést (3-5. ábra), akkor ismételten a városok sokkal kedvezőbb helyzete válik világossá, ott ugyanis az intézmények 87 százaléka rendelkezik Internet hozzáféréssel, míg a vidéki térségekben csak 36 százalék. Ez óriási különbség. Az Internet csatlakozás ma már nagyrészt ISDN vonalon keresztül történik, a két megyei jogú városban megjelenik az ADSL is. A győri térség kivételével bérelt vonalas elérés is megtalálható már. A csatlakozás módjában tehát nincs jelentős eltérés a térségek között.

© MTA RKK NYUTI

16


Ha a városok nélküli adatokat vizsgáljuk, akkor Internet elérés esetén még nagyobb eltéréseket figyelhetünk meg, mint a számítógép penetráció esetén. A legjelentősebb eltérés a kapuvári a csornai és a tét-pannonhalmi kistérség esetén tapasztalható. A kapuvári térségben a vidéki intézményeknek csak 22 százaléka, a csornaiban 42 százaléka, a tét-pannonhalmiban 13 százaléka fér a világhálóhoz. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a válaszadók mind közintézmények, akkor elkeserítően alacsony a világhálóra csatlakozni képes intézmények aránya. Az oktatási intézményekben a tanítás, tanulás fontos részét kellene képeznie az Internet megfelelő használatának. A könyvtárak és kultúrházak tájékozódása, potenciális látogatók felé nyitásának szintén elengedhetetlen lenne az Internet kapcsolat. Ráadásul a nyilvános Internet elérési pontok legfontosabb bázisát is ezek az intézmények adhatnák. Az európai gyakorlat szerint a legfontosabb ilyen pontok a könyvtárak. Dániában, Svédországban, Finnországban, Írországban és Portugáliában is a könyvtárak 100 százaléka rendelkezik nyilvános Internet ponttal. Hasonlóan fontos potenciális PIAP 1 helyek az iskolák is. Megjelennek nyilvános Internet pontok a postákon, vagy fiatalok számára létesített központokban is. Úgy tűnik, hogy a megye általunk kiválasztott intézmény típusaiban még egyelőre nem áll tömeges méretekben rendelkezésre ilyen kapacitás. A teljesen profit-orientált Internet-kávézók elsősorban a nagyobb városokban találhatók meg, pénzügyileg nem éri meg azokat vidéki településeken létrehozni. Ezt a problémát némiképp a teleházak létesítése oldhatja. A nyilvános Internet kapcsolat mellett azonban a szolgáltatások minőségének jelentős ugrását is jelentheti az intézmények Internet kapcsolata (számítógépes katalógus, más könyvtárak on-line katalógusainak helyben való böngészése, tájékozódás kulturális eseményekről, szálláshelyekről, képzési lehetőségekről stb.). Az is megfigyelhető, hogy ahol lehetőség van nyilvános számítógép és Internet használatra, ott jelentősen megnő az igény a saját eszközök beszerzése iránt is, ugrásszerűen növekszik az otthoni számítógép- és Internet használat is. A bemutatásra került mutatók mindegyike arról tanúskodik, hogy mindhárom intézményi forma esetében és kistérségi bontásban is komoly hiányosságok figyelhetőek meg. Különösen hátrányos a helyzete a művelődési házaknak és a könyvtáraknak. A számszerű formában megragadható felszereltségi jellemzőkben kirajzolódó hiányosságok világosan nyomon követhetőek az intézmények és kistérségek azzal kapcsolatos véleményében is, hogy mennyire elégedettek a jelenlegi informatikai felszereltségükkel (11. ábra).

1

PIAP (Public Internet Access Point)- Nyilvános Internet Hozzáférési Pont © MTA RKK NYUTI


17

11. ábra Hiányos az intézmény informatikai felszereltsége? (Az igen válaszok aránya %-os formában intézménytípusonként) 90 85 80

86 82

Hiányos informatikai felszereltség (%)

75 72

70 65 60 55 50 könyvtár

kultúrház

iskola



Az összes megkérdezett közel négyötöde hiányosnak tartja az intézmény felszereltségét, és a hiányossági mutató intézménytípusok szerinti bontásban megfigyelhető különbségei megerősítik azt a korábbi megállapításunkat, mely szerint a kultúrházak és a könyvtárak kedvezőtlenebb helyzetben vannak az iskolákhoz képest, hiszen 86, illetve 82%-uk úgy vélekedik, hogy nem kielégítő a jelenlegi számítástechnikai felszereltsége. A kistérségek mindegyike elégedetlen az informatikai felszereltséggel (12. ábra). A hiányos felszereltségre érdekes módon legtöbben (87 százalék) a győri kistérségben panaszkodtak, holott itt volt a legmagasabb az ellátottsági mutató. Mindez talán azzal magyarázható, hogy az intézmények vezetői belekóstolva az informatika adta lehetőségekbe jobban látják az információs- és kommunikációs technológia (IKT) adta lehetőségek szélesebb körét, és nagyobb bennük az igény a fejlesztésre, a lehetőségek jobb kiaknázására. Szintén magas volt a fejlesztést szükségesnek tartó intézmények aránya a soproni kistérségben is (84 százalék).

© MTA RKK NYUTI

18


12. ábra Hiányos az intézmény informatikai felszereltsége? (Az igen válaszok aránya %-os formában kistérségenként)

Hiányos az informatikai felszereltség (%)

90

87 84 82

80

77 75 72

70

. ik m al nh no an g sé t-p ér Té st ki ai ég rn rs so té s C ki k. ri ri vá vá ró pu ya Ka ag m on ég rs os té M is ik on g pr sé ér st ki

So

ri yő G

KSH Kistérségek


A számítástechnikai eszközállomány összetételének jellemzői Az általános mutatók mellett a kérdőívben rákérdeztünk arra is, rendelkeznek-e az intézmények az alap PC-konfiguráción túlmenően bizonyos kiegészítő irodai jellegű számítástechnikai eszközökkel (pl. nyomtató, szkenner, CD-író stb.), és ha igen, akkor hány darabbal. Az eszközállomány összetételén túl érdekes kérdést jelent az is, hogy a jövőbeli fejlesztési törekvésekben milyen súllyal szerepelnek ezek az eszközök. Adatainkat az összesítve és intézményi bontásban is közöljük (5. táblázat). A mutatókat nem csupán a számítógéppel rendelkező intézmények válaszai, hanem az összes válaszoló intézmény alapján számoltuk ki. Ennek oka, hogy a vizsgálat során azt szeretnénk kiemelni, hogy a szervezetek működése szempontjából lényegesnek minősíthető informatikai és kommunikációs lehetőségek milyen valószínűséggel állnak rendelkezésre a teljes mintában. A legelterjedtebb eszköznek a nyomtató és a CD-olvasó tekinthető a megye oktatási intézményeiben, könyvtáraiban és művelődési házaiban. A darabszámokra vonatkozó adatok is ezt erősítik meg. Nagyon minimális a nagyfokú mobilitást biztosító hordozható személyi számítógépek aránya, amely komoly összefüggésben lehet a még mindig magasnak tekinthető beruházási költséggel. A piaci értékéhez viszonyítottan meglepően alacsony a CD-írók előfordulási valószínűsége, mely az adattárolás szempontjából lassan már lakossági szinten is „létfontosságú” eszköznek minősíthető.

© MTA RKK NYUTI


19

5. táblázat A számítástechnikai eszközállomány jellemzői összesített formában és intézményi bontásban Rendelkezik-e? Igen válaszok aránya (%)

Átlagos darabszám (kerekített érték) (db)

Kell-e fejleszteni? Igen (%)

Átlagos fejlesztési költség (Ft)

60 44 32 55 19 3

3 1 1 6 1 2

54 42 37 37 46 27

110 217 107 306 59 356 113 680 49 924 504 000

Nyomtató Szkenner Fax CD-olvasó CD-író Hordozható PC

33 18 12 35 16 4

3 1 1 6 1 1

65 57 43 41 36 23

106 875 159 706 53 300 37 200 37 692 525 000

Művelődési központ Nyomtató Szkenner Fax CD-olvasó CD-író Hordozható PC

48 31 24 31 17 3

2 1 1 2 1 1

46 33 20 33 23 30

75 000 59 167 63 300 33 750 33 300 458 300

Iskola Nyomtató Szkenner Fax CD-olvasó CD-író Hordozható PC

96 77 56 89 23 2

3 1 1 7 1 5

48 34 40 36 67 29

130 500 61 000 63 125 212 272 59 000 513 636

Az összes intézmény Nyomtató Szkenner Fax CD-olvasó CD-író Hordozható PC

Könyvtár


Szinte mindegyik eszköz esetén szemmel láthatóan jobb helyzetben vannak az oktatási intézmények, ha csak kizárólag az előfordulási valószínűségre koncentrálunk, és nem vesszük figyelembe az eszközállomány szervezeti mérethez viszonyított nagyságát. Néhány adatot érdemes kiemelni a táblázatból, melyek komoly elmaradásokat tükröznek. A könyvtárak kétharmadában nem található nyomtató, 88%-uknál nincs lehetőség faxolásra. A művelődési központok helyzete is csak egy fokkal előnyösebb, az egyre fontosabbá váló nyomtatási, szkennelési és faxolási lehetőségek a legtöbbjüknél nem megoldottak. Jelentős eltérések mutatkoznak azonban az informatikához szorosan kapcsolódó eszközök állományában. Míg nyomtatóval a győri térség intézményeinek 90,9 százaléka rendelkezik, addig a soproni, a csornai és a tét-pannonhalmi kistérségben alig haladja meg az 50 százalékot. Ez a különbség persze összefüggésben van a számítógép elterjedtségével is, hiszen a győri kistérségben volt a legmagasabb a PC-vel rendelkező intézmények aránya. Megállapíthatjuk tehát, hogy a számítógéppel rendelkező intézmények nagy többsége nyomtatót is birtokol, kivétel ez alól a csornai és a tét-

© MTA RKK NYUTI

20


pannonhalmi kistérség, ahol a viszonylag nagy a szakadék a számítógép és a nyomtató ellátottság között (14 illetve 11 százalékpont). A nyomtatók számát tekintve elmondhatjuk, hogy minden kistérségben 1-2 nyomtató áll az intézmények rendelkezésére. Ha az átlagos darabszámot vizsgálva nem találunk jelentős különbségeket a térségek között, talán csak a győri kistérség 1,1-es értéke ugrik ki, a kapott 1,4-1,5-ös értékek közül. Ez annál is inkább érdekes, mert ebben a térségben volt a legnagyobb az átlagos PC-darabszám. Az intézményeknek általában elegendő egy nyomtatót működtetni, csak kiugróan magas felhasználói kör indokolja több nyomtató üzembe helyezését. Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy a nyilvános számítógép- vagy internethasználatot biztosító intézményeknek legalább kettő nyomtatóval biztosan rendelkezniük kellene a zavartalan működés biztosítása érdekében. A faxkészülékek számában nagy eltérés található az egyes kistérségek között. A legellátottabb a csornai, a győri és a mosonmagyaróvári kistérség 50 százalékot megközelítő értékekkel (45,8; 45,5 illetve 42,1 százalék), a soproni és a tét-pannonhalmi kistérségben az intézményeknek csak alig több mint egy tizede rendelkezik fax készülékkel. Úgy látszik, hogy a fax gépet az intézmények nem találják annyira hasznosnak, hatékonynak, mivel jóval kevesebben rendelkeznek faxszal, mint számítógéppel, holott annak beszerzési költségei összehasonlíthatatlanul alacsonyabbak. Meglepően magas viszont a szkennerrel rendelkező intézmények aránya. A legmagasabb értéket a győri kistérségben kaptuk, ami nem meglepő, mivel itt a legmagasabb a számítógéppel felszerelt intézmények aránya is. A számítógépes ellátottsághoz (95 százalék) képest viszont egyáltalán nem magas a kapott 54,5 százalék. Az eltérés ugyanis több mint 40 százalékpont. Ez azt jelenti, hogy a számítógéppel rendelkező intézmények 42,6 százalékában nincsen szkenner. Hasonlóan nagy a szakadék a tétpannonhalmi kistérség esetén, mivel a számítógéppel rendelkező intézmények 45,5 százaléka nem rendelkezik szkennerrel, míg a többi térségben a PC-t birtokló intézmények kétharmadában - hetven százalékában megtalálható ez az eszköz. A CD-olvasók léte nagyon fontos feltétele a megfelelő szoftverek, CD-romok alkalmazásának. Ennek ellenére jelentős azon intézmények száma, melyek nem rendelkeznek CD-olvasóval. Mindez talán a gépállomány meglehetősen elavult voltával magyarázható. A korszerű gépek ugyanis már mind fel vannak szerelve CD-olvasóval. Nagy különbségek mutatkoztak a CD-írók esetében. A számítógéppel rendelkező intézmények 44,4 százaléka rendelkezik CD-íróval a kapuvári kistérségben, míg a soproniban csak 14,3 százaléka. A városok esetében – a győri kistérségeket leszámítva, ahol nincs jelentős különbség – jóval kedvezőbb értékeket kapunk. CD-olvasóval – a

© MTA RKK NYUTI


21

győri térséget leszámítva – például a városi intézmények mindegyike rendelkezik, CD-íróval pedig átlagosan 61 százalékuk. A hordozható PC csak három kistérségben található, a győriben, a mosonmagyaróváriban és a tét-pannonhalmiban. Fontos megjegyeznünk, hogy a hordozható számítógépek egy kivételtől eltekintve (a tápszentmiklósi általános iskola a téti kistérségben) mind a megye városi intézményeiben találhatók. A fejlesztési szándékokkal kapcsolatban egy sajátos ellentmondásra bukkanhatunk. Korábban említettük, hogy az intézmények körülbelül nyolcvan százaléka alapvetően elégedetlen a jelenlegi számítástechnikai fejlettségi színvonalával. Az eszközökre bontott kérdésekre válaszolva, viszont ez a felfogás nem jelenik meg olyan élesen, hiszen szinte mindegyik informatikai és kommunikációs eszköz esetében a fejlesztést szorgalmazók (vagy igénylők) aránya nem haladja meg az 54%-ot. A legtöbben a nyomtató (54%), a CD-író (46%) és a szkenner (42%) esetében tartják szükségesnek a fejlesztéseket. A szervezeti típus alapján bontott adatok arra utalnak, hogy a könyvtárak esetében figyelhető meg a legnagyobb arányú fejlesztési kényszer, legalább is az igények szempontjából, amire magyarázatot adhat az előfordulási arányok nagyon alacsony értéke. A művelődési központok jelenlegi számítástechnikai felszereltségi adatai, és a jövőbeli fejlesztési szükségletek ellentmondanak egymásnak. A legtöbb területen csak a központok 20-30%-a számolt be arról, hogy az mindenképpen fejlesztésre szorulna. Ez jóval az átlag alatti érték és arra utal, hogy a művelődési központok egy része nincsen tisztába a fejlesztések szükségességével. De az is előfordulhat, hogy bizonyos helyeken az intézményfenntartás nehézségeinek a megoldása az elsődleges, így nem marad forrás ITK eszközeik fejlesztésére, megújítására. A legmagasabb fejlesztési igény a kistérségekben a számítógépek terén mutatkozik. Érdekes megfigyelni azt az ellentmondást, hogy általában a számítógéppel legellátottabb térségekben jelentkezik a legnagyobb fejlesztési igény, míg a legkevésbé ellátott soproni és tét-pannonhalmi térségben kevesebben jelezték a fejlesztés szükségességét. A számítógép mellett minden kistérségben a nyomtatók beszerzésére van a legnagyobb igény. Az egyes kistérségek között azonban már nagyobbak a különbségek, a kapuvári térség indikátora 69,2, ugyanakkor a győrié csak 45,5 százalék. Ez az adat szorosabb összefüggést mutat a már meglévő eszközállománnyal. Az Internet fejlesztését szintén a legkevésbé ellátott tét-pannonhalmi és soproni kistérség intézményei szeretnék elérni, míg a legjobb Internet hozzáférési mutatóval rendelkező győri és csornai térségben volt a legkisebb az Internet fejlesztését szükségesnek tartó intézmények aránya.

© MTA RKK NYUTI

22


A számítástechnikai kiadások jellemzői Az intézmények számítástechnikai kiadásainak összegét két évre vonatokozóan tudjuk dokumentálni a kérdőívek alapján. A mintába került intézmények mindegyikének meg kellett becsülnie, hogy 2000-ben és 2001-ben mennyit költött számítástechnikai eszközök és szoftverek vásárlására, karbantartásra és internet használatra. Az összkiadásokat e négy tétel együtteséből számoltuk ki. Az idődimenzión túl használtunk egy másik differenciáló elemet is: külön kellett megnevezni a saját erőforrásokból megvalósított beruházásokat és a különböző pályázati lehetőségekből, adományokból megvalósított támogatásos jellegű beruházásokat. Az intézmények több mint fele (55%) nem számolt be eszközvásárlásról és szoftvervásárlásról a tavalyi évben, ami meglepően magas arány és megerősíti a PC-állomány életkori összetételének vizsgálatakor megfigyelt kedvezőtlen adatokat. A többszázezer forintos összkiadások legnagyobb hányadát (közel felét) természetesen a számítástechnikai hardvereszközök jelentik. A költségek egynegyede megy el szoftvervásárlásra, 9%-a karbantartásra és mintegy 16%-a internet használatra. A tavalyi évben az eszközállomány bővítési költségeiben 2/5 arányban, a szoftverállomány esetén szintén 2/5 arányban, a karbantartásban 7/9 arányban és az internet használatnál 7/8 arányban jelent meg a saját belső erőforrás. Ha az összes intézményre vonatkozó, illetve a három intézménytípusra lebontott teljes beruházási tételek adatait vizsgáljuk meg (6. táblázat), akkor jól látható, hogy az átlagos teljes kiadási tétel 2000-ben 358 930 forint volt, míg egy évvel később már 548 587 forintról számoltak be az érintettek. Leválogattuk az intézmények számítástechnikai eszközjellegű kiadásait 2000-ben, és 2001-ben, mivel ez az összeg minősíthető ténylegesen számítógép konfiguráció, vagy hardver vásárlására elkülöníthető tételnek és összehasonlítottuk egy középkategóriás PC-konfiguráció piaci értékével (egy győri számítástechnikai szaküzlet árlistáját használtuk fel). A számítógép-konfigurációk alapárai az utóbbi években nem változtak (a középkategóriás irodai és multimédiás használatra is alkalmas PC-k ára nettó 120-150 000 forint körül mozog, csak a gép aktuális technikai fejlettsége változik évről-évre), ezért mindkét vizsgált évben nagyjából hasonló tételt jelentett a gépek beszerzése, de értelemszerűen egyre újabb technikai színvonalon. Ezért az összehasonlítás során az intézmények által vásárolt gépek ára nem változott komolyabban az utóbbi néhány évben. Az eszközjellegű kiadások átlagos összege 2000-ben 240 000 forint volt, míg 2001ben már 353 000 forint, ami majdnem 50%-ékkal nagyobb összeget jelent a korábbi évhez képest. A medián értéke viszont jóval alacsonyabb, ami arra utal, hogy mindkét évben néhány intézmény kiugróan nagy kiadásokról számolt be és ez felfelé tor© MTA RKK NYUTI


23

zította az átlagértékeket, tehát a valóságosnál kedvezőbb képet mutatnak. Célszerűbbnek tűnik a medián használata. 2000-ben az intézmények fele 52 500 forint alatti összeget költött gép- és hardvervásárlásra, 2001-ben viszont már 180 000 forint alatti összeget. A medián érték alapján sokkal radikálisabb volt a kiadási tételek növekedése. Ha az átlagos PC-konfigurációra vonatkoztatva elemezzük az adatainkat, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy 2000-ben az intézmények fele biztosan nem tudott megvásárolni még egyetlen számítógépet sem, viszont 2001-ben minden másodi intézmény be tudott volna szerezni legalább egy új, korszerű számítógépet a saját erejéből, vagy a különböző támogatási összegekből. Úgy gondoljuk, hogy a számítástechnikai jellegű éves költségvetési összegek eszközjellegű kiadásokat fedező részének a legtöbb intézményben nagyon csekélynek minősíthető értékét talán így jobban meg lehet világítani. A maximum értékek kiugróan magas volta (4,7 és 3,6 millió forintos beruházási öszszeg) arra utal, hogy néhány intézmény esetében pont erre az időszakra eset egy nagyon jelentős fejlesztési ütem. A kiugróan magas értékek felfelé torzítják az átlagértékeket, amit jól mutat a medián 312 000 forint körüli értéke 2001-ben (annak ellenére, hogy 2001-ben több mint félmillió forintos átlagos beruházási tételről beszélhetünk, az intézmények fele legfeljebb 312 000 forintot költött összesen számítástechnikai gépi eszközök, szoftverek vásárlására, karbantartására és internet használatra). A 84 intézmény összesen 30 millió forintot költött el 2000-ben és 46 millió forintot pedig 2001-ben ilyen jellegű kiadásokra, amely jelentős bővülést jelent reálértékben is. 6. táblázat A számítástechnikai kiadások nagysága 2000-ben és 2001-ben, a teljes mintában és a három intézménytípusban Számítástechnikai kiadások

Teljes minta (N=84 *) Átlag Összeg Maximum

Kiadások 2000-ben Kiadások 2001-ben

358930 548587

30150134 46081337

4700009 3655000

Önerő 2000-ben Önerő 2001-ben

169744 247130

14258499 20758913

1992321 2779000

Támogatás 2000-ben Támogatás 2001-ben

186180 301457

15639099 25322415

4600009 3620000

Könyvtár (N=21) Átlag Összeg Maximum

Az intézmény típusa Kultúrház (N=15) Átlag Összeg Maximum

Átlag

Iskola (N=48) Összeg Maximum

Kiadások 2000-ben Kiadások 2001-ben

338054 749417

7099132 15737757

1406772 2779000

365883 401400

5488250 6021000

2602000 2500000

365891 506720

17562752 24322580

4700009 3655000

Önerő 2000-ben Önerő 2001-ben

226623 499036

4759078 10479757

1306772 2779000

125883 179000

1888250 2685000

670000 1080000

158566 158212

7611171 7594156

1992321 950000

Támogatás 2000-ben Támogatás 2001-ben

111431 250381

2340054 5258000

830000 2030000

240000 222400

3600000 3336000

2000000 2500000

202063 348509

9699045 16728415

4600009 3620000

* Csak azok az intézmények szerepelnek az elemzésbe. melyek rendelkeznek PC-vel.


© MTA RKK NYUTI


24

A pályázatokból és az adományokból, támogatásokból származó beruházási tételek mindkét évben meghaladták a saját erőforrásokat. 2000-ben 9%-al, 2001-ben pedig 22%-a volt nagyobb összegű a támogatásból és pályázatból beruházott számítástechnikai kiadási tétel, mint az önerő. A három intézményi forma fejlesztési költsége jelentős eltéréseket mutatnak. A könyvtárak több mint kétszer annyit tudtak tavaly fejlesztésekre költeni, mint 2000-ben, az iskolák is jelentősen növelték a tételeiket. A kultúrházak kiadásainak változása nagyon minimális, 365 000 forintról csak 401 000 forintra nőt meg egy év alatt. Az önerő és a támogatás hányadosa is két eltérő tendenciát mutat. A könyvtárak mindkét évben a támogatási összegnél jóval nagyobb arányú saját erőforrást használtak fel eszköz és szoftvervásárlásra, karbantartásra és internetezésre. A kultúrházak esetében 2001-ben alacsonyabb volt az átlagos támogatási, pályázati forrásból származó kiadási tétel, mint 2000-ben. A pályázati pénzek és egyéb támogatási összegek nagyon jelentős részét teszik ki az iskolák számítástechnikai jellegű éves kiadásainak is. Ha a fejlesztésre, karbantartásra fordított összegeket vizsgáljuk (7. táblázat), akkor elmondhatjuk, hogy a mosonmagyaróvári térséget leszámítva minden KSH térségben kedvezőbb volt 2001-ben a helyzet, mint 2000-ben. A legrosszabb helyzetben 2000ben a csornai és a tét-pannonhalmi térség volt, itt a számítógéppel rendelkező intézmények több, mint harmada egyáltalán nem tudott semmit e célra fordítani. 2001-ben azonban pont ez a két térség került a legkedvezőbb helyzetbe, 10 százalék alá csökkent az ilyen intézmények aránya. Mindez azt mutatja, hogy a fejlesztések valószínűleg ingadoznak, elsősorban a pályázati lehetőségektől függnek. 7. táblázat Fejlesztésre, karbantartásra nem fordító intézmények aránya KSH Kistérségek

2000

2001

Győri kistérség Soproni kistérség Mosonmagyaróvári kistérség Kapuvári kistérség Csornai kistérség Téti kistérség

22,7 28,6 15,4 22,2 35,7 36,4

18,2 14,3 23,1 22,2 7,1 9,6


Ha városi-vidéki bontásban vizsgáljuk a számítástechnikára fordított kiadásokat, akkor elmondhatjuk, hogy a városok kedvezőbb helyzetben vannak. A 2001-ben megnövekedett fejlesztési források valószínűleg oda kerülhettek, hiszen a városi intézményeknek csak 4,3 százaléka nem tudott 2001-ben fejlesztésre-karbantartásra semmit sem költeni, míg a vidéki térségekben 20 százalékuk.

© MTA RKK NYUTI


25

A számítástechnikára fordított átlagos összeget tekintjük (8-9. táblázat), akkor a soproni és a tét-pannonhalmi kistérség messze elmarad a többi térségtől. A soproni térségben a teljes sokasági átlag kétharmadát, a tét-pannonhalmiban csak negyven százalékát költötték el átlagosan. Az utóbbi térségben 2000-ben átlagosan felhasznált 145.500 Ft nem tesz lehetővé túlzott fejlesztést (különösen ha figyelembe vesszük, hogy ez az összeg tartalmazza mind a hardver, mind a szoftver költségeket, valamint a karbantartást és az Internet költségeit). A soproni kistérségben 2001-ben azonban már jelentősen megemelkedett az átlagosan elköltött összeg, 10 százalékkal meghaladta a sokasági átlagot, míg a tét-pannonhalmiban továbbra is messze az átlag alatt maradt. 2000-ben és 2001-ben is átlagosan a csornai és a mosonmagyaróvári térségben költötték a legtöbbet. 8. táblázat A számítástechnikai eszközökre fordított önerőből és támogatásokból származó átlagos összeg, kistérségenként KSH Kistérség Győri kistérség

Átlag N Soproni kistérség Átlag N Mosonmagyaróvári Átlag kistérség N Kapuvári kistérség Átlag N Csornai kistérség Átlag N Téti kistérség Átlag N Összesen Átlag N Forrás: Kérdőívek 2002.

2000 341639,82 22 236796,86 14 468464,31 13 397650,78 9 575000,64 14 145454,55 11 363254,63 83

2001

2001 önerő

470364,05 22 609619,00 14 791118,15 13 515251,89 9 619418,50 14 318636,36 11 553992,01 83

314772,73 22 317332,64 14 358653,85 13 225989,56 9 117060,71 14 94181,82 11 249866,42 83

2000 önerő 179410,09 22 182511,14 14 168461,54 13 345146,78 9 140714,29 14 44545,45 11 171789,14 83

2000 2001 támogatás támogatás 162229,73 155590,91 22 22 54285,71 292286,36 14 14 300002,77 432464,31 13 13 24444,44 289262,33 9 9 434286,36 502357,79 14 14 100909,09 224454,55 11 11 188422,88 304125,48 83 83

9. táblázat A számítástechnikai eszközökre fordított átlagos összeg, kistérségenként

KSH Kistérség Győri kistérség Soproni kistérség Mosonmagyaróvári kistérség Kapuvári kistérség Csornai kistérség Téti kistérség Összesen

Átlag N Átlag N

városok nélkül 2000 2001 190953,60 403733,93 15 15 177570,83 350646,58 12 12

városok 2000 2001 664538,86 613142,86 7 7 592153,00 2163453,50 2 2

Átlag

468366,91

636594,18

469000,00

1641000,00

N Átlag N Átlag N Átlag N Átlag N

11 196000,00 4 92222,22 9 155555,56 9 219353,17 60

11 125750,00 4 222983,33 9 356111,11 9 383019,23 60

2 558971,40 5 1444001,80 5 100000,00 2 738649,74 23

2 826853,40 5 1333001,80 5 150000,00 2 1000007,96 23


© MTA RKK NYUTI


26

Az intézményeknek pontosan meg kellett nevezniük a pályázati forrásaikat, amivel az volt a célunk, hogy kirajzolódjon a pályázati mező összetétele, illetve megjelenjenek a pályázatot kiíró szervezetek, intézmények is (1. melléklet). A pályázati lehetőségek köre intézményenként eltér egymástól. Az iskolák 16 különböző szervezetet jelöltek meg a pályázati források megnevezésénél. ezzel szemben a művelődési központok és a kultúrházak csak hatot-hatot. A szervezetek neve mellett szereplő szám arra utal, hogy hány intézmény említette meg a kérdőívben az adott pályázati lehetőséget. Az említések száma alapján arra következtethetünk, hogy a megyében a Megyei Közoktatási Közalapítvány a legfontosabb, és leginkább ismert pályázati forrás (24 iskola említette meg a pályázati lehetőségek kapcsán). Öten említették az Informatikai Kormánybiztosságot, négyen az Oktatási Minisztériumot és a saját intézmény által működtetett alapítványt, és három intézet a Megyei Pedagógiai intézetet. A művelődési központok esetében a Belügyminisztérium és a Széchenyi Tervhez köthető pályázati lehetőségeket említették meg ketten, de alapvetően a legtöbb kultúrházban, művelődési házban vagy nem válaszoltak a kérdésre (mivel nincsen számítástechnikai eszköz a birtokukban), vagy nem folytatnak pályázati tevékenységet. A könyvtárak között a legtöbben (6 említés) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, illetve a Soros Alapítványhoz (5 említés) nyújtottak be pályázatot. A numerikus mutatók mellett mindegyik intézménytől megkérdeztük azt is, hogy a 2001. évi számítástechnikai összköltségek hány százalékban tértek el az előző év hasonló jellegű összköltségeitől, azaz növekedtek, vagy csökkentek-e a ráfordítások? A 84 db PC-vel rendelkező intézmény közül 46-ban nőttek a kiadások, 8-ben csökkentek és 30 intézményben mindkét évben hasonló nagyságú összegeket költöttek ilyen célokra. A szervezeti típus szerinti bontásban kapott eredmények a könyvtárak és a kultúrházak szűkebb mozgásterére hívják fel a figyelmet, mivel közöttük csak 33 és 36%-ban találhatóak meg növekedésről számot adó intézmények, míg az oktatási intézmények 87%-ában az összköltségek bővülését prognosztizálták. A számítástechnikai kiadások százalékos növekedésének az üteme is megerősíti az eddig leszűrt tapasztalatokat (10. táblázat). 10. táblázat Számítástechnikai kiadások növekedése (%) Az intézmény típusa

Átlag

Medián

Maximum

Std. Dev.

Elemszám


97,7 42,6 152,5

52 30 72

400 100 1000

113,5 35,0 219,2

12 8 26

Összes intézmény

119,1

53

1000

178,4

46


© MTA RKK NYUTI


27

A növekedés átlagos üteme 120%-ék, ennek ellenére a 46 intézmény felében ez az ütem nem haladta meg az 53%-ot. Persze volt olyan iskola is ahol 1000%-os növekedésről számoltak be. Az iskolák kedvezőbb anyagi lehetőségei a 152%-os átlagos növekedésben is jól tükröződnek és a medián értéke is náluk a legnagyobb. A kultúrházak átlagosan 42%-nál nem tudták nagyobb ütemben bővíteni a beruházásaikat, és csak 4-5 olyan intézmény fordult elő köztük, amely 30%-nál nagyobb növekedésről számolt be. A kiadási tételek növekedési arányának előfordulási valószínűsége és mértéke alapján megrajzolt kép, hasonló egyenlőtlenségekről és eltérő mozgáspályákról tanúskodik, mint az ellátottsági mutatók elemzésénél megfigyelt adatok. A legtöbben a győri és tét-pannonhalmi kistérségben (85,7 illetve 66,7 százalék) számoltak be a kiadásaik növekedéséről. A megkérdezett intézmények a legnagyobb, 177,5 százalékos növekedésről a győri kistérségben számoltak be, bár a medián csak 75 százalék, tehát az intézmények felében csak 75 százalékos volt a növekedés. A legkisebb mértékben a csornai térségben növekedtek a kiadások, mindössze 17,3 százalékkal, de a kiinduló érték ebben a térségben volt a legnagyobb. A falvakban jóval kisebb összeget tudtak csak fejlesztésre fordítani, a városi kiadásoknak csak 29,7 százalékát érte el, egyedül a két igen kis várost magában foglaló tét-pannonhalmi térségben volt magasabb az átlagos kiadás a falvakban, mint a városokban. A legszembeötlőbb különbség város és vidék között a csornai kistérségben, ahol 2000-ben a falvakban egy intézményben átlagosan elköltött összeg csak 6,4 százaléka volt a Csornán elköltött összegnek. 2001-ben is csak alig javult a vidék-város arány (38 százalék). A soproni és a csornai térségben volt a legnagyobb szakadék (16,2 illetve 16,72 százalék). A humánerőforrás állomány jellemzői Az infokommunikációs technológiákban, eszközökben és szolgáltatásokban rejlő lehetőségek hatékony kiaknázást szervezeti szinten nem csak az befolyásolja, hogy elő tudják-e teremteni a bővítéshez szükséges anyagi feltételeket a szervezetek, illetve megfelelően strukturált-e a fejlesztési szisztéma, hanem nagyon fontos a megfelelő humán-állomány megteremtése is. A kérdőívben ezért rákérdeztünk az intézmények alkalmazottainak számára, a különböző (végzettséget igazoló okmánnyal dokumentált) számítástechnikai képzésben részesült dolgozók arányára és a nyelvismeretre is, illetve a PC-hez értő, sőt a PC-t a munkájához használó munkatársak, illetve az informatikai végzettségű személyek számára is. Meggyőződésünk, hogy ezekből az adatokból megközelítőleg rekonstruálni lehet annak az alkalmazotti állománynak is az összetételét és minőségét, mely nélkülözhetetlen intézményi szinten az informáci-

© MTA RKK NYUTI

28


ós és kommunikációs technológiai eszközök és szolgáltatások kialakításában, alkalmazásában és folyamatos fejlesztésében. A 124 válaszoló intézményben összesen 1034 személyt alkalmaznak. Átlagosan egy intézményre 8 dolgozó jut, de valójában 50%-ukban legfeljebb két főt foglalkoztatnak, sőt az intézmények 75%-a sem foglalkoztat 13 főnél többet (ez a nagy különbség abból adódik, hogy néhány nagyobb iskolában és könyvtárban 50-60 fős az alkalmazotti állomány, és ezek a kiugró méretű intézmények feltolják az átlagértékeket). Meglepő módon 11 olyan intézmény is szerepel a mintában, amelyben egyetlen alkalmazott sincsen és negyvenötben pedig csak egy személy dolgozik. A legnagyobb számú csoportot a főállású alkalmazottak jelentik (945 fő), 77 személy mellékállásban dolgozik egy-egy intézményben, és 13 személy „egyéb” más formában. 48 intézményben (39%) egyáltalán nem dolgoznak főállású alkalmazottak. Intézményi bontásban még árnyaltabb képet kaphatunk az alkalmazotti kör méretéről. Az 1034 főből 771 valamilyen közoktatási intézményben dolgozik, 187 fő könyvtárban és 76 fő kultúrházban. Az iskoláknak átlagosan 16, a könyvtáraknak 4 és a kultúrházaknak 3 alkalmazottjuk van. Három különböző számítástechnikai jellegű képzésre vonatkozóan kértünk információt arról, hogy az intézmények alkalmazottjai közül hányan rendelkeznek valamilyen típusú számítógép-kezelő vagy szoftver-üzemeltető vizsgával (a pontos megnevezésük a következő: OKJ PC-szoftverüzemeltető, OKJ PC-kezelő és ECDL vizsga). A legnagyobb arányban a számítógép-kezelő vizsgával rendelkezők fordultak elő a megkérdezett intézményekben. A 111 kérdésre válaszoló intézményben az alkalmazottak 11%-a rendelkezik ilyen végzettséggel. Szoftver-üzemeltető papírral és ECDL-vizsgával viszont csak mindössze 4%-uk rendelkezik. Az arány a következő néhány évben várhatóan emelkedni fog a közoktatási intézmények oktatói körében az MEH Informatikai Kormánybiztossága által meghirdetett az "A köztisztviselők és közoktatásban dolgozó pedagógusok számára otthoni számítógép használat, internethozzáférés támogatása és távoktatási csomag biztosítása" című pályázat következményeként (SZT-IS-3, 2001.09.13). A három intézménytípus között nem figyelhetőek jelentős eltérések, mindegyik esetben szinte pontosan ugyan olyan arányban fordulnak elő a megfelelő végzettséget igazoló papírral rendelkező személyek. A kultúrházak és a könyvtárak esetén feltettünk két olyan kérdést is, mely arra kereste a választ, hogy iskolai papírtól függetlenül hányan értenek a számítógéphez, és mekkora a személyi számítógépet ténylegesen használó munkatársak száma. A kultúrházak 42%-ában egyetlen személy sem ért a géphez, 52%-ukban pedig egyetlen alkalmazott sem használja a munkájához. A könyvtárak esetében valamivel alacsonyabb azoknak az aránya, ahol egyetlen személy sem ért a géphez (29%), de a könyv-

© MTA RKK NYUTI


29

tárak közül is csak minden másodikban használ valaki a munkajellegű feladatok ellátásához számítógépet. Az informatikus munkatársak valószínűsége nagyon alacsony. A kultúrházak 12%-ban (3db) és a könyvtárak 9%-ban (4db) neveztek meg legalább egy informatikust az alkalmazottak között, de ezek az intézmények kivétel nélkül a megye városaiban működnek, nem pedig vidéken. A három kultúrház mindegyikében egyetlen informatikus elegendő. Kettő vagy három informatikus kizárólag a győri és a soproni könyvtárban működik. Az iskolákban az informatikai oktatás meglétére és az informatikát oktató tanárok arányára és pontos számára kérdeztünk rá. 93%-ukban tanítanak számítástechnikát, a leggyakrabban (50%) 4 éven keresztül oktatják a tárgyat, ennél hosszabb időintervallumú (5, 6 vagy 8 éves) képzés csak az iskolák 10%-ában fordul elő. Azért nem 100%-os a számítástechnikai oktatás mutatója a megyében, mert a felmérésbe bekerült olyan általános iskolai is, ahol csak alsó tagozat működik, és itt nem írják elő kötelező jelleggel a számítástechnikai ismeretek oktatását. Tízből nyolc iskolában van külön informatika tanár, a legtöbb helyen (75%) egyetlen személyről beszélhetünk, de volt olyan közoktatási intézmény is, ahol 4 főt foglalkoztattak ezen a területen. Az információs és kommunikációs technológiák és szolgáltatások hazai piacán természetesen egyre nagyobb szerepe van a magyar nyelvű programoknak és felületeknek, ennek ellenére mindenképpen fontos a nyelvismeret (különös tekintettel az angol nyelvtudásra). A kérdőívben kíváncsiak voltunk a könyvtárak és a kultúrházak esetében arra, hogy hány alkalmazott rendelkezik különböző szintű nyelvismerettel. Négy szintre bontottuk fel a nyelvtudást: felsőfok, középfok, megérti, de nehezen beszél és megérti, de nehezen ír. Az utolsó két kategória összevonásával végül is az alapszintű ismereteket akartuk mérni. Külön rákérdeztünk az angol nyelvtudásra, illetve külön de nem specifikálva az egyéb nyelvismeretre is (itt főleg a német nyelvtudás megjelenésére számítottunk a legnagyobb arányban a megye elhelyezkedése miatt). Angol felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező munkatárs 63 intézményből mindössze háromban található meg, a középfokú ismeretekkel rendelkezők az intézmények 8%ban fordulnak elő, és hasonlóan alacsony az alapszinten beszélő alkalmazottak előfordulási valószínűsége is, hiszen az intézmények 88%-a nemmel válaszolt a kérdésünkre. A többi nyelvet felölelő egyéb kategóriában kedvezőbbek az előfordulási valószínűségek, ami feltételezésünk szerint a jóval elterjedtebb német nyelvtudásnak köszönhető. Minden tizedik intézményben van legalább egy személy, aki beszél felsőfokon, 22%-uknál van középfokú nyelvtudású személy, és körülbelül egynegyedükben egy-két olyan személy is dolgozik, akinek ugyan nincsen nyelvvizsgája, de ért és alapszinten beszél, esetleg ír is valamilyen nyelven.

© MTA RKK NYUTI

30


Átlagosan a csornai és a kapuvári térségben foglalkoztatják a legtöbb embert (több mint 14-et), a legkevesebbet pedig a tét-pannonhalmi térségben. A városokban lévő nagyobb intézmények miatt az átlagosan foglalkoztatott létszám több mint 2,6szerese a vidéki értéknek. PC-kezelői, szoftver-üzemeltetői illetve ECDL vizsgával térségenként csak 1-2 ember rendelkezett. A megyei önkormányzatok jó része adott be pályázatot a Széchenyi-terv SZT-IS-17 és SZT-IS-8 pályázatára, mely lehetőséget teremt az önkormányzatok informatikai infrastruktúrájának kialakításához, fejlesztéséhez, illetve települési honlapok kialakításához. Ezen szinte mindegyik pályázatot benyújtó önkormányzat nyert is. Ez azonban önmagában kevés. Mindehhez szükséges a munkatársak megfelelő képzése, hajlandósága a számítógépek használatára. A gépek beszerzése ugyan valószínűleg javítja az ügyintézés minőségét és gyorsaságát, de a lakosság felé kevés érzékelhető eredménye van. A kistérségi menedzserek véleménye szerint a lakossági számítógépes ellátottság elég kedvezőtlen képet mutat, még rosszabb az otthoni Internet használat aránya. Az internetezés költségei ugyanis nagyon magasak. A kis településeken nincs, és nem is várható a közeljövőben átalány díjas ADSL vagy kábeles Internet hozzáférés, így a magas telefonköltségek miatt kevesen engedhetik meg maguknak a saját világhálós kapcsolatot. Ezért is lenne fontos a minél több nyilvános Internet elérési pont létrehozása. A legfontosabb feladat az infrastruktúra megteremtése mellett a megfelelő képzés biztosítása. Ez nemcsak az egyes intézmények alkalmazottait kéne, hogy jelentse, hanem a felnőtt lakosság egészét. Ha ez nem történik meg, akkor a város-vidék leszakadás mellett más társadalmi szakadékok is megjelenhetnek, illetve felerősödhetnek. A város és a vidék közötti fejlettségi szakadék elég nagy. A külföldi szakirodalom és hazai kutatásaink is azt bizonyítják, hogy az információs társadalom és a város szoros, egymást kölcsönösen támogató kapcsolatban van. Ugyanis az IKT szektor a már meglévő magas hozzáadott értékű ipar és szolgáltatások mellé települ, ahol az innovációs környezet, a tőke koncentrációja megfelelő. Így egy olyan a paradox helyzet áll elő, hogy a vidéki térségek – melyek leginkább profitálhatnának az IKT adta előnyökből – lesznek a gyakorlatban az információs társadalom vesztesei az infrastrukturális beruházások, új szolgáltatások hiánya miatt. A menedzserek hasonlóan látják a helyzetet. Tapasztalataik szerint minél kisebb a település, annál kisebb a számítógép és az Internet elterjedtsége. Generációs szakadék is húzódik, hiszen a fiatalok számára jóval természetesebb az IKT adta lehetőségek használata. Éppen hasonló okok miatt született meg a teleházak felállításának ötlete. Az első ilyen intézmények Svédországban jöttek létre 1985-ben, elzárt vidéki településeken, ahol a népsűrűség sokszor csak 1-2fő/km2 volt. A cél az volt, hogy a hátrányos helyzetben lévő vidéki települések lakóinak és kisvállalkozásainak biztosítják a megfelelő számítástechnikai

© MTA RKK NYUTI


31

eszközöket, internetes kapcsolatot, szakembereket és képzést ahhoz, hogy sikeresen válaszolhassanak az új korszak kihívásaira, emellett közösség formáló erőt is jelentettek. A volt szocialista országok közül Magyarországon jöttek létre az első teleházak. A svéd és az angol tapasztalatok azt mutatják, hogy a teleházak látogató jóval szélesebb korosztályból kerülnek ki, mint a számítógép és Internet használók általában, több közöttük a hátrányos helyzetű, alacsonyabb iskolai végzettségű. A teleházak tehát úgy tűnik megfelel eszközei lehetnek a digitális szakadék csökkentésének. Az intézmények működését elősegítő és gátló tényezők A kérdőívben minden válaszoló intézménynek fel kellett sorolni azt az öt általános tényezőt (nemcsak kizárólag az információs és kommunikációs technológiákkal és szolgáltatásokkal összefüggő elemekre kérdeztünk rá), amely növeli, illetve csökkenti a feladatok hatékony ellátását. Az említések sorrendje fontossági rangsort is jelentett egyben. A kérdés célja az volt, hogy kiszűrje a számítástechnikai kérdések, fejlesztési törekvések súlyát, jelentőségét a szervezetek működtetésében és fejlesztésében (2. melléklet). Az intézmények legtöbbjében a hatékonyságot növelő tényezők között a személyi állomány összetétele, a kooperáció, a megfelelő jogi környezet, a megfelelő információáramlás és a széleskörű kapcsolatrendszerek, a helyi önkormányzat és a település lakosságának segítő, támogató szándéka, a pályázati lehetőségek széles köre fordult elő a leggyakrabban. A számítástechnikai eszközök és szolgáltatások megteremtése, használata, és fejlesztése a legtöbb intézményben csak a harmadik, negyedik helyen fordult elő. A hatékonyságot csökkentő tényezők összetétele nagyon széleskörű, ami az intézmények fokozott gondjaira, és a problémakor bonyolultságára világít rá. A személyi állomány mindegyik intézménytípusban komoly gondot okozhat, hasonlóan lényeges a pénzügyi háttér bizonytalansága, a költségvetés hiánya. A negatív tényezők felsorolásakor már több intézményben is az első helyre került a számítástechnikai eszközök és fejlesztések magas összege, az irodai funkciók ellátást biztosító eszközök hiánya (van olyan könyvtár, ahol nemhogy számítógép, de még telefon sincs), a számítógépek elavult állapota. A művelődési házakban és a könyvtárakban előfordul a helyhiány, többen hivatkoztak arra, hogy az épület állaga nem kielégítő, nincs megfelelő bútorzat, sőt volt olyan hely is, ahol nincs elegendő polc a könyveknek. Gyakran hangoztatott probléma a „közömbös és a szegény fenntartó” is. A mellékletben felsoroljuk az első három helyen említett vélemény tömörített változatát, amely érzékelteti a problémakör rendkívül sokoldalúságát, de azt is, hogy a funkció szempontjából eltérő intézmények legtöbbjének ugyan azok az alapproblémái, illetve pontosan érzékelteti az infokommunikációs elemek másodlagos, gyakran harmadlagos szerepét.

© MTA RKK NYUTI

32


Hogyan növelheti a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások fejlesztése az intézmény funkcióinak egyre hatékonyabb ellátását Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen felhasználási alternatívákat látnak az intézmények a számítástechnikai eszközökben. Vajon milyen területen járulhatnak hozzá a feladatok pontosabb, gyorsabb, vagy akár költségkímélőbb ellátásához, és nyithatnak-e új távlatokat az oktatásban, a könyvtárhasználatban és a kulturális tevékenységek szervezésében, megrendezésében. A felhasználási lehetőségeket összegyűjtöttük, és intézményenként rendszereztük (3. melléklet). Az intézmények – ugyan különböző mértékben – de pontosan tisztában vannak azzal, hogy feladataik jelentős részében komoly változásokat hozott, vagy hozhatna a személyi számítógép, illetve az ezzel összefüggő eszközkészlet alkalmazása. Csak néhány példát említve a teljesség igénye nélkül. Szinte az összes iskola elengedhetetlennek tartaná a multimédiás oktató programok használatát, az internet elérését (segédanyagok, felkészülés, tanulói különmunka), az adminisztrációs és értékelési feladatok, illetve a pályázatok figyelésének és elkészítésének számítástechnikai alapú megszervezését. A művelődési központokban lényeges lenne a megfelelő számítógépes felszereltség az információszolgáltatás hatékonyabbá tétele, a szolgáltatások bővítése, a napi nyitva tartás optimalizálása, az irodai feladatok ellátása, a programismertetés, vagy a nyilvántartási és adattárolási rendszer egyszerűsítése érdekében. A könyvtárak gyakran említették meg egy jól használható komplex könyvtári programcsomag szükségességét, mellyel a munkafolyamatok leegyszerűsödnének, és hatékonyabbá válnának. Többen kiemelték a könyvtárközi kommunikáció, kooperáció fontosságát, illetve a megyei és országos könyvtárrendszerbe való bekapcsolódás elengedhetetlenségét is, de ezek nem valósíthatóak meg számítógép és internet kapcsolat nélkül.

A következő néhány évben tervezett számítástechnikai fejlesztések jellemzői Mindegyik intézménynek lehetőséget adtunk a kérdőívben, hogy néhány mondatban fejtse ki, milyen számítástechnikai jellegű fejlesztéseket terveznek a következő néhány évben. A válaszokat intézménytípusonként összegyűjtöttük és az említések gyakorisága alapján rendszereztük (4. melléklet). Komoly problémát jelent, hogy azokban a könyvtárakban és kultúrházakban, amelyben jelenleg nem található meg személyi számítógép, a legtöbb esetben nem válaszoltak a fejlesztési irányokra rákérdező blokkra, vagy csak néhány szóban utaltak a hiányos anyagi erőforrásokra. A © MTA RKK NYUTI


33

kedvezőtlen pénzügyi feltételek miatt sok intézményben nem tartották valószínűnek a számítástechnikai eszközök beszerzését. Azokban az intézményekben, amelyekben már működnek személyi számítógépek a fejlesztési törekvéseknek két alappillére van: (1) új, modern számítógépek folyamatos vásárlása, bővítése, és ennek eredményeként az elavult géppark lecserélése; (2) az internet hozzáférés biztosítása, vagy ahol ez már megvalósult, ott a magasnak tartott üzemeltetési költségek fedezetének a kigazdálkodása a cél. Szinte mindenki kiemelte az alkalmazottak számítógépes ismereteinek a növelését szervezett továbbképzések, önképzések formájában. Hasonlóan kiemelt kérdéskört jelent az adminisztratív feladatok ellátásának számítástechnikai alapokra helyezése. A legtöbb intézménynek komoly kihívást jelentene az önálló weboldal elkészítetése és működtetése, bár többen említették a tervek között. Az iskolákban lényeges az oktatásra alkalmas szoftverek megvásárlása, bővítése, illetve a megfelelő prezentációs eszközök beszerzése is. A nagyobb (városi) művelődési központok és könyvtárak természetesen már előbbre járnak ebben a folyamatban, hiszen a következő néhány évben már digitális eszközök vásárlását tervezik, önálló internetes katalógus kialakítását. Az egyre bővülő információs és kommunikációs eszközök megjelenése és a szolgáltatások kibővülése a nagyobb, vagy fejlettebb intézményekben elengedhetetlenné tette az informatikus szakember(ek) felvételét is. Mivel nagyon heterogén az intézményi kör összetétele a funkció és a méret szempontjából, ez a fejlesztési stratégiák tartalmában is jelentkezik. Találkozhattunk olyan szervezettel, ahol egyetlen egy személyi számítógép sem működik, és a közeljövőben a fenntartó kedvezőtlen anyagi helyzete, vagy passzív hozzáállása miatt még remény sincsen arra, hogy legalább egy PC-t beüzemeljenek az alapvető irodai feladatok ellátására. Előfordult olyan vélemény is, melyben a válaszoló kifejtette, hogy igazából nem is hiányzik a gép, mivel nem szükséges a feladatok ellátásához a könyvtár mérete miatt. Ezzel ellentétesen a főleg városi központok, intézmények már olyan terveket dédelgetnek, melyekben a legújabb digitális eszközök szerepelnek. Ezzel is arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nagyon szélesre tágult a szervezetek között az információs és kommunikációs technológiák és szolgáltatások terén megfigyelhető különbség, vagy ha élesebben fogalmazunk az egyenlőtlenség.

A teleházak működésének tapasztalatai A megyei kistérségekben összesen a Teleház Szövetség adatai alapján 20 teleház található, ezekből 12 már működik, 8 fejlesztés alatt áll. A vidékfejlesztési és térségmenedzserekkel elkészített interjúk alapján kiegészítettük a Szövetség listáját, így © MTA RKK NYUTI

34


összesen 22 teleházat kaptunk (11. táblázat). A kapuvári kistérségben egyáltalán nincs teleház, a soproniban egy működik (Teleház szövetség adatbázisában nem szerepel), egy pedig fejlesztés alatt áll. A csornai térségben szintén két teleház található (egyik nem szerepel a Szövetség adatbázisában). A győri és a mosonmagyaróvári térség a legellátottabb. A megye teleházai átlagosan 4 számítógéppel működnek. 11. táblázat, Teleházak, telekunyhók kistérségenként Kistérség Csornai Győri

Kapuvári Mosonmagyaróvári

Működő teleházak, telekunyhók Győrsövényház*,** Bősárkány Abda Börcs**,*** Dunaszeg Győr Kunsziget Rábapatona

Fejlesztés alatt álló teleházak, telekunyhók

Győrújbarát Koroncó Győr –

– Bezenye** Bezenye-Paprét**

Hédervár** Lébény Darnózseli Soproni

Fertőszéplak*

Tét-pannonhalmi

Győrszemere Pannonhalma** Táp

Zsira

Felpéc** *A Teleház Szövetség adatbázisában nem szerepeltek, a kistérségi interjúkban említették a térség menedzserei. **Visszaérkezett kérdőívek ***A dőlt betűvel szedett településeken készült interjú a teleházak vezetőivel. Forrás: Teleház Szövetség, Kistérségi interjúk 2002

A teleházak bemutatása kapcsán, a konkrét számadatokon túl nagymértékben támaszkodtunk azokra a vezetői interjúkra is, melyek a 18–22. mellékletben találhatók meg. A vizsgált teleházak létrejöttét helyi egyesületek, alapítványok, önkormányzatok támogatják, sok esetben kezdeményezik. E szervezetek saját céljaik, terveik hozzáadásával gazdagítják a teleház feladatköreit, a települések életében elfoglalt szerepét. Művelődési, ifjúsági kapcsolataik révén több szálon kötődnek a helyi eseményekhez, szerencsés esetben valódi közösségformáló tényezővé válhatnak. Noha mindegyik meglátogatott teleház széleskörű informatikai szolgáltatásokat kínált már létrejöttekor, sok esetben hosszú ideig tart(ott) amíg a település minden rétegét be lehet(ett) csábítani. E téren elsősorban az idősebbek megnyerése okoz gondot. A látogatók nagy része ugyanis általános vagy középiskolás korú gyerek, illetve

© MTA RKK NYUTI


35

felsőfokú intézmény hallgatója. A diákok mellett a fiatal értelmiségi réteg veszi rendszeresen igénybe a teleház szolgáltatásait. Kétségkívül szerencsésebb esetben van egy olyan teleház, amely már meglévő, rendszeres igényekre alapozva jöhet létre. Ez azonban ritkaságnak számít. A teleházak többségénél inkább az jellemző, hogy a megalakulás után fokozatosan ébred igény a kínált szolgáltatásokra. Több olyan visszajelzést is kaptunk, amiből arra lehet következtetni, ez az igény túlmutat a teleház keretein. A teleházat befogadó településen ezek szerint a háztartásokban is növekedik a számítógép vásárlások száma. Egyre többen szereznek be számítógépet olyanok, akik korábban nem érezték azt fontosnak ill. nem ismerték, milyen előnyöket jelenthet a mindennapokban, tanulásnál stb. Amennyiben ezt a jelenséget alá lehetne támasztani számadatokkal is, nem kizárt, hogy esetleg egyes Internet-szolgáltatók számára is érdemessé válhatna a teleházak támogatása. (Ennek valószínűségét csökkenti, hogy bár az Internet iránti érdeklődés növekedését is segítheti a teleház, a vizsgált településeken pillanatnyilag nem áll rendelkezésre olyan szolgáltatói csomag, amellyel havi néhányszor tíz óránál tovább lehetne az Internetre csatlakozni.) Minden megkérdezett úgy ítélte, a látogatók zöme konkrét elképzelésekkel érkezik a teleházakba. Jelentős eredmény a visszatérő vendégek mellett, ha az új lehetőségeket megismerő felhasználók egyre konstruktívabban viszonyulnak azokhoz. Az ilyen felhasználói közösség kialakulásához fontos, hogy a teleház több legyen, mint informatikai hozzáférési pont. Felkészült munkatársakkal széleskörű szolgáltatási centrummá kell fejlődni. Olyan hellyé, ahová bizalommal térnek be a volt és leendő felhasználók. Az alapvető szolgáltatásokon kívül a sikeres teleházak felismerik és felkarolják az információszolgáltatástól esetleg távolabb eső sajátos helyi igényeket is (gyerekeknek szervezett programok, hagyományőrzés, művészetek, pályázatok készítése, településfejlesztés stb.), ezáltal szorosabban illeszkednek a közösségekbe, továbbá egyéni arculatot nyernek. A (leendő) teleházaknak a pályázatok révén beszerezhető informatikai eszközök mellett az induláskor egy saját helyiség megszerzése jelent kulcsfontosságú problémát. Ebben közvetve (pl. a helyi művelődési ház, iskola stb. révén) vagy közvetlenül a helyi önkormányzat jelentheti a legfőbb segítséget. Míg a teleház működése szempontjából szerencsésebb lehet a kizárólagos használatú helyiség, a teleház forgalma élénkítheti a vele egy épületben található más szoláltatások (pl. könyvtár, művelődési ház) használatát is. A kellemes, tágas helységek lehetőséget teremtenek az informatikai szolgáltatásokon túlmutató szolgáltatások fejlesztéséhez is. Arról, hogy válhat-e gazdaságilag önellátóvá egy teleház a megkérdezettek eltérően vélekedtek, az elméleti lehetőségtől függetlenül azonban jelezték, nem ez kell, hogy

© MTA RKK NYUTI

36


legyen az elsődleges cél. Ahhoz, hogy a felvállalt szolgáltatásokat elérhető közelségbe hozzák a helyi lakosság számára, folyamatosan keresni kell a pályázati lehetőségeket. A vizsgált teleházak működésük során egyre több tapasztalatot gyűjtenek a pályázatok felderítéséről, a különböző társintézményekkel, teleházakkal egyre szerteágazóbb informális kapcsolatrendszert építenek ki. A pályázatokkal kapcsolatban több helyen is érzékelhető probléma, hogy azok meghirdetői szinte kizárólag az új dolgok létrehozására törekednek. Így hiába honosodott meg egy sikeres szolgáltatás, amire kellő igény is mutatkozik; fenntartására szinte lehetetlen forrásokat pályázni, mindig valami újba kell fogni. Amellett, hogy a tevékenységek folyamatos megújítása mindenhol fontos, a pályázatok esetenként erőltetett fejlesztésbe kényszeríthetik a teleházakat. Míg a rezsit, telefonköltséget, Internet díjakat jól tudják tervezni a teleházak, az egyes fejlesztésekre, de gyakran a nagyobb javításokra, szinten tartó beszerzésekre is pályázati pénzek, vagy más idegen források kellenek. Külön problémát jelent a fizetett alkalmazottak állásának fenntartására szolgáló keretek előteremtése. Noha az idő előrehaladtával a sikeresen működő teleházak jó eséllyel pályáznak egy-egy féléveséves foglalkoztatáshoz segítséget nyújtó megoldásokra, vagy veszik igénybe polgári szolgálatos katonák segítségét, az ilyen módon foglalkoztatott kollégák sorsa egy éven túl bizonytalan. Legtöbbjük elhagyja a teleházat, de akik maradnának, azoknak is évente át kell gondolni a helyzetét. Ilyen körülmények között nehezen, vagy egyáltalán nem lehetséges a biztos talajon álló, hosszú távú munkakapcsolat kialakítása. Számos olyan feladat marad, amibe továbbra is csak az (évek múltán is helyben maradó) önkénteseket lehet bevonni. Különösen kellemetlen ez, mert a fizetett munkatársak sokat segíthetnek a nyitvatartási idők hosszabbításában, szerepük pedig meghatározó lehet amikor az esetleges elektronikus közigazgatási feladatok hozzáférési pontként elérik a teleházakat is. Az üzemeltetési költségek között a nyomtatáshoz, fénymásoláshoz használt kellékanyagok ára mellett kiemelkedő az Internet hozzáférés költsége. Az átalánydíjas Matáv kedvezmények megszűntével már az éjszakai időszakban sem lehetséges a kedvezményes áron történő böngészés (legalábbis nem a teleházak felhasználási szintjén). Az ADSL szolgáltatás bevezetése a vizsgált településeken nem várható. A jövőben esetleg egy-egy Internetkapcsolatok létesítésével is foglalkozó helyi kábelszolgáltató megjelenése segíthetne e téren. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a megkeresett teleházak mindegyike jóval nagyobb terhek mellett minőségében messze rosszabb Internet összeköttetést használ közcélú szolgáltatásainak nyújtásához, mint e sorok írója magánemberként.

© MTA RKK NYUTI


37

Az egyik megkérdezettnél felmerült konkrét probléma alapján érdemes lenne utánanézni, milyen lehetőségei vannak a teleházaknak alternatív (nem Microsoft), esetleg nyílt forráskódú szoftverekhez való hozzáférésre, azok megismerésére, alkalmazására. A mai teleházak - nem kis részben üzemeltetőik elhivatottsága révén - lehetőséget nyújtanak a befogadó települések lakosságának, hogy eseti jelleggel széleskörű irodatechnikai szolgáltatásokat vegyenek igénybe, böngésszenek a világhálón, vagy éppen e-mail-eket küldjenek és fogadjanak. Ahhoz azonban, hogy a napi elektronikus ügyintézésben való, a teljes lakosságot rendszeresen kiszolgáló hozzáférési ponttá válhassanak további fejlesztésekre van szükség. Ennek lehetséges irányairól nyújt összefoglalást az alábbi felsorolás: - Az új feladatok révén megnövekedő, és minőségében is eltérő ügyfélforgalom kezelésére a kisebb teleházaknál is törekedni kell arra, hogy legalább a minden hétköznap szokásos hivatali időben történő nyitva tartást garantálni lehessen. Mivel ez önkéntesekkel (lévén számos önkéntes munkába, iskolába jár közösségi tevékenysége mellett) nehezen megvalósítható, tovább erősítendőek a lehetőségek fizetett munkaerő felvételére. E téren elsősorban a több éves, tartós munkakapcsolatot lehetővé tévő megoldásokból van hiány. - Az informatikai eszközök gyorsan avulnak. A legtöbb teleház nem képes rendszeres tevékenysége során megfelelő forrásokat előteremteni a szolgáltatási színvonal korszerűségét fenntartani hivatott eszközbővítésekre, cserékre. Mivel a pályázati rendszer ma elsősorban az új kezdeményezéseket támogatja, a fenntartás, rendszeres korszerűsítés lehetősége itt is a perifériára szorul. Amennyiben a szolgáltatások meghonosításának elsődleges célja a pályázatok kiírójának szempontjából továbbra is az egyenlő esélyekkel történő lakossági hozzáférés biztosítása, nem pedig a nyereségessé tétel; akkor számolni kell azzal, hogy a teleházak folyamatosan fenntartási célú forrásokat igényelnek. Ezek révén biztosítani lehet a már bevált, keresett szolgáltatások megfelelő minőségben történő fennmaradását. - Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos feladatok sokkal szigorúbb hálózatbiztonsági elvárásokat támasztanak mint az alkalmankénti böngészés. Az egyes teleház vezetőkkel folytatott beszélgetések nagyon vegyes képet rajzolnak e téren a felkészültségről. A változó felhasználói érdekek védelme érdekében elengedhetetlen egyrészt a tájékoztató tevékenység. Ismertetni és tudatosítani kell a meglévő kockázatokat a teleházak üzemeltetőiben. Másrészt biztosítani kell a lehetőséget a védekezésre megfelelő célszoftverek alkalmazása révén. (Ezek pillanatnyilag legfeljebb időnként kézzel frissített vírusirtók formájában állnak rendelkezésre egyes teleházakban.)

© MTA RKK NYUTI

38


- Az új szolgáltatások megjelenésével folyamatosan fejleszteni kell a teleházak munkájában résztvevők informatikai felkészültségét. Az elektronikus ügyintézés céljaira esetleg üzembe helyezendő célszoftverek, felületek használatának ismertetését akár valamilyen távoktatásos formában is meglehetne oldani. Ugyanakkor a zökkenőmentes kiszolgáláshoz szükségessé válhat legalább megyei szinten egy 24 órás elérhetőségű, alapos felkészültségű helpdesk 2 szolgáltatás életben tartása. - Amint rendszeres napi igényként jelentkezik a teleházak hozzáférési pontként való használata a lakosság részéről, szükségessé válik az Internet hozzáférések javítása. A teleházak pillanatnyilag viszonylag magas költségen vesznek igénybe a gördülékeny napi elektronikus ügyintézéshez messze elégtelen minőségű Internet-szolgáltatást. A kisebb települések többségén az elvi lehetősége is kizárt a szélessávú hozzáférésnek egy teleház méretű intézmény esetében. (Itt kell megjegyezni, hogy pillanatnyilag is található olyan teleház a megyében ahová – a külső műszaki feltételek biztosításának lassúsága miatt – még folyamatban van az Internet bevezetése.)

Összegzés Elemzésünkben Győr-Moson-Sopron megye kulturális-oktatási intézményeinek informatikai hátterét próbáltuk feltárni, hogy pontosabb képet nyerjünk a megye jelenlegi infokommunikációs helyzetéről, kapacitásairól, fejlesztési szükségletekről és igényekről. A közoktatási intézmények vannak a legkedvezőbb helyzetben, mivel mindegyik iskolában van számítógép, és a számítógéppel rendelkező iskolák 69 százaléka internethez is hozzáfér, a számítógép állománya is jóval fiatalabb, valamint egyéb, az informatikához kapcsolódó eszközök esetén is a legellátottabbnak számítanak. A könyvtárok és kultúrházak sokkal rosszabb helyzetben vannak, a könyvtárak több mint felében, a kultúrházak 46 százalékában nincs számítógép, és egyéb eszközök tekintetében is problémákkal küzdenek. Örvendetes azonban az a tény, hogy a számítógéppel rendelkező könyvtárak nagy többsége már Internet kapcsolattal is rendelkezik. Fejlesztésre fordítható összeg jelentősen megnőtt a könyvtárakban, ez elsősorban a Széchenyi-terv könyvtárak számára kiírt pályázatának köszönhető. A kultúrházak vannak talán a legrosszabb helyzetben, mind eszközállomány, mind a fejlesztésre fordított összegek tekintetében. A kultúrházak működése labilis, legtöbb helyen 1-2 embert foglalkoztatnak, mellékállásban, vagy társadalmi munkában, az alkalmazottak közel fele nem ért a számítógépekhez.

2

Egy adott szolgáltatáshoz kapcsolódó olyan, lehetőleg folyamatosan, több kommunikációs csatornán (telefon, e-mail, fax stb.) egyidejűleg elérhető ügyfélszolgálat, amelynek munkatársai a szolgáltatás információs rendszeréhez és a kapcsolódó tudásbázishoz közvetlenül hozzáférve alkalmasak a felhasználói problémák gyors, valósidejű megoldására, illetve azok továbbítására szakutasításokká konvertált formában a szolgáltatásban és annak fenntartásában résztvevő további szakemberek (pénzügy, karbantartók stb.) felé. © MTA RKK NYUTI


39

Kistérségi bontásban vizsgálva a településeket elmondhatjuk, hogy egyértelműen a győri kistérség helyzete a legkedvezőbb, szinte minden vizsgált dimenzióban. A problémát ebben a térségben talán az jelentheti, hogy a magas PC-ellátottság és átlagos PC-darabszám ellenére alacsony a szervergépek és az intranet hálózat aránya. A magasabb ellátottság miatt nagyobb arányban fordulnak elő korszerűtlen gépek is, ez előbb-utóbb problémákat fog okozni. A legtöbb problémára soproni és a tét-pannonhalmi kistérségben derült fény, mind eszközellátottság, mind a fejlesztésre fordított összegek esetén. A legnagyobb fejlettségi szakadék valójában a győri és a többi kistérség, valamint a városok és a falvak között húzódik. A városok minden tekintetben sokkal kedvezőbb helyzetben vannak. Minden városi intézmény rendelkezik számítógéppel, nagyobb az átlagos gépállomány, 2,4-szer magasabb az Internet ellátottság, 2,6-szer nagyobb összeget tudtak fejlesztésre fordítani.

© MTA RKK NYUTI

40

Mellékletek

MELLÉKLETEK

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

41

1. melléklet Pályázati lehetőségek és az egyéb támogatások Iskolák

Megyei Közoktatási Közalapítvány (24)* MEH Informatikai Kormánybiztosság (5) Oktatási Minisztérium (4) Saját intézmény által működtetett alapítvány támogatása (4) Megyei Pedagógiai Intézet (3) SULINET Program (2) Széchenyi Terv (2) MOBILITAS Ifjúsági Pályázat (2) Helyben működő főleg közművelődési jellegű alapítványok (2) Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Munkaerőpiaci Alap TÁKISZ „A GY-M-S Megyei Közgyűlés eszközpályázata” ÉDÁSZ - ajándék „Leselejtezett céges számítógépek személyes kapcsolatok útján történő beszerzése” KOMA Pályázat

Művelődési központ Belügyminisztérium (2) Széchenyi Terv (2) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma „megyei pályázat” „Teleház kialakításához kiírt pályázat” „önkormányzati támogatás” Könyvtárak Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (6) Soros Alapítvány (5) MEH Informatikai Kormánybiztosság (3) Széchenyi Terv (3) Nemzeti Kulturális Alapprogram (2) „önkormányzati támogatás” * ( ) a szám azoknak az intézményeknek a számát mutatja, amelyek megjelölték az érintett pályázati lehetőséget a kérdőívben.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

42

2. melléklet Hatékonysági faktorok és gátak Iskolák Növeli a hatékonyságot

megfelelő személyi állomány együttműködő tanerő jogi biztonság kedvező pályázati lehetőségek hatékony információáramlás alacsony osztálylétszámok jó kollektíva

tárgyi feltételek elegendő pénz társadalmi támogatás közösségi szellem segítőkész szülők innovatív vezetés a pályázati lehetőségek kihasználása

pontatlan időkeretek szülői támogatás hiánya alacsony presztízs érdektelenség

rossz tárgyi feltételek önkormányzati támogatás hiánya szaktanárok hiánya Győr elszívó hatása a tanulói állomány összetételében tanterem hiánya

több épületbe szétszórt oktatás

szemléltető eszközök hiánya önkormányzat pénztelensége

rossz kapcsolat a fenntartóval változó törvényi feltételek

média romboló hatása csökkenő gyermeklétszám technikai eszközök korszerűtlensége

sok hátrányos helyzetű gyermek tantervi instabilitás tanulói érdektelenség

programok iránti érdeklődés megfelelő infrastruktúra szakmai hozzáértés korszerű számítógépek internet kiszámítható költségvetési háttér

erős civil bázis jó technikai feltételek friss információk sokszínűség gazdag fenntartó

normatív támogatás hiánya informatika kiépítetlensége elavult épület magasak a fenntartási költségek műszaki eszközök korszerűtlensége számítástechnikai felszereltség hiánya megfizethetetlen informatikus

rossz bútorzat közlekedési kapcsolat hiánya szegény fenntartó képzett szakemberek hiánya érdeklődés hiánya főállású alkalmazott hiánya

alkalmazottak hiányos számítógép ismerete

pontos időkeretek tantestületi egység megfelelő munkamegosztás kapcsolatrendszerek megfelelő pedagógus mentalitás önkormányzat támogatása jó tankönyvek

Csökkenti a hatékonyságot

hiányos személyi állomány pénzhiány fokozódó leszakadó t. rétegek magasak a számítástechnikai eszközkiadások kedvezőtlen vidék- és oktatáspolitika túlzott adminisztráció a szakmai ellenőrzés nem megfelelő

Művelődési központok Növeli a hatékonyságot

személyi feltételek biztosítása önkormányzati támogatás megfelelő kapcsolatrendszerek segítő, támogató falu támogatók anyagi segítsége jó személyzeti együttműködés


bizonytalan pénzügyi helyzet helyhiány forráshiány pályázatfüggő fejlesztések

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

43

Könyvtárak Növeli a hatékonyságot

megfelelő szakember állomány

egész napos nyitva tartás

szakemberek folyamatos állománygyarapítás információk elérhetősége számítógépes adatfeldolgozás

vezetők internet

nincs kapcsolat más könyvtárakkal konforthiány magasak a fenntartási költségek

nincs pénz megfelelő bútorzatra nincs pénz a továbbképzésre drága internet szolgáltatói díjak polcok hiánya

kevés pénz jut könyvvásárlásra rossz állagú épület kevés a költségvetés magasak a számítástechnikai fejlesztések költségei elavult PC-k

szakemberhiány

szolgáltatások hiánya nincs PC nincsen telefon sok adminisztráció személyi ellátottság hiánya az irodai eszközök teljes hiánya kevés olvasó

minőségi állomány csekély kicsi helyiségek zsúfoltság vezetési hiányosságok közömbös önkormányzat csökkenő lélekszám

kevés a multimédiás dokumentum raktározási gondok nincs idő az olvasásra

együttműködés a teleházzal és a művelődési házzal jó pályázati lehetőségek pályázati források növekedése jó kapcsolat a helyi vezetéssel a könyvtáros/ok személye szolgáltatások bővítése


Teleházak Növeli a hatékonyságot

Szervezett civil erők összefogása Helyi elismertség Jó szabályozás Felhasználók kereslete Fizetett munkaerő Önkormányzat támogatása

Pályázati rutin Kihasználtság maximális Informatikai háttér Összefogás a művelődési házzal Együttműködés más teleházakkal Jövőkép, tervek

Állami odafigyelés Önkéntesek munkája Alapítványi működésforma Tourinform iroda működése Megfelelő felszereltség Helyi fiatalság


Kevés pénz, bizonytalan források

Nem stabil munkaerő

Irigység

Helyszűke Meg nem értés (mi folyik itt)

A középkorú lakosság érdeklődésének hiánya

Kiégés veszélye - megszállottak elfáradnak. A meglévő gépek alacsony száma Bizonytalan fizetés az alkalmazottaknak Nagyváros közelsége

© MTA RKK NYUTI

Nincs napi kapcsolat egymás között Önkormányzat nem érzi magáénak ISDN hiánya Nagyobb igénybevétel, mint fejlesztési lehetőség Kis település

Mellékletek

44

3. melléklet Hogyan növelheti a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások fejlesztése az intézmény funkcióinak egyre hatékonyabb ellátását?

Iskolák

az oktatói adminisztráció hatékonyabbá és gyorsabbá válik információszerzés az interneten (oktatási anyagok, kiegészítések) pályázati lehetőségek figyelése és a pályázatok elkészítése órarendkészítés készségfejlesztő szoftverek, multimédiás programok alkalmazása a tantárgyakhoz statisztikák készítése a differenciált oktatás lehetősége csökkentheti a különbséget a vidéki és a városi gyermekek lehetőségei között megteremti az önálló, kreatív munka lehetőségét a tanulók körében felkészítés tantárgyi versenyekre minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok ellátása belföldi és nemzetközi intézményi szintű kapcsolattartás felzárkóztató-fejlesztő és tehetséggondozó foglalkozások segítése könyvtári állomány modernizálása, géprevitele, elektronikus könyvtár egységes iskolai adatbázis készítése a mérési-értékelési folyamatok érdekében új számonkérési lehetőségek megteremtése

Művelődési központok közhasznú információkhoz való hozzájutás biztosítása távmunka lehetősége közösségi internet-hozzáférés szolgáltatási kör bővítése napi nyitva tartás optimalizálása pályázatok figyelése, letöltése és elkészítése irodai feladatok ellátása, kommunikáció programismertetés, propaganda gyors és naprakész információk begyűjtése, feldolgozása egyszerűbb nyilvántartási és adattárolási rendszer kiépítése segíteni azoknak a lakosoknak a számítástechnikai ismeretek megszerzésében (klub jelleggel) akik nem engedhetik meg maguknak a gép megvásárlását a helyben működő civil szervezetek igényeinek a kielégítése a közművelődési szakemberek továbbképzésének, szakmai fejlődésének a biztosítása Könyvtárak jól használható könyvtári programrendszer az összes munkafolyamat leegyszerűsítése, hatékonyabbá tétele bekapcsolódás az országos és megyei könyvtárrendszerbe könyvtárak közti kapcsolattartás, kooperáció szolgáltatási kör bővítése: téma és sajtófigyelés, irodalomkutatás, internetes katalógus a közép és felsőoktatásban résztvevő fiatalok lehetőségeit növelné nagyobb lehet a könyvtár kihasználtsága, nő a használók száma tudományos, kutatói tevékenységek kiadványok, reklámok összekapcsolódás az iskolai könyvtárral felnőttoktatási programok

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

45

Teleházak A korszerű informatikai háttér a munka alapfeltétele. Ennek hiányában a látogatók száma csökken. Új projekt bevezetésére, szolgáltatások fejlesztésére lenne lehetőség. Növekvő látogatottság. A teleházzal együttműködő intézmények adminisztrációja könnyebbé válik. Idősebb korosztály "becsábítása" a teleházba. Tanfolyamok indítása. Városi szolgáltatási színvonal nyújtása, így esélyegyenlőség javítása.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

46

4. melléklet A következő 5 évre tervezett számítástechnikai jellegű fejlesztések Iskolák

számítógép vásárlása az elavult gépek lecserélése internet hozzáférés + fenntartási költségek a gépszán növelése, csoportlétszámnak megfelelő géppark adminisztrációs gépek beszerzése (pl. tanáriba, irodákba) folyamatos alkatrészújítás az oktatók folyamatos képzése irodai jelegű eszközök beszerzése szoftverer bővítése szervergép vásárlása projektor belső hálózat kialakítása a számítástechnikai vizsgával rendelkező alkalmazottak számának növelése számítástechnika szakos tanár felvétele

Művelődési központok számítógép vásárlása az elavult gépek lecserélése internet hozzáférés + fenntartási költségek nyilvános internetes elérést biztosító számítógép ISDN vonal továbbképzési költségek adminisztrációval kapcsolatos programok megvásárlása és alkalmazása digitális eszközök (kamera, fényképezőgép) adatbázisok kialakítása önálló weboldal kialakítása multimédiastúdió továbbfejlesztése főállású informatikus szakember Könyvtárak számítógép vásárlása az elavult gépek lecserélése szoftverer bővítése (könyvtári integrált szoftver) továbbképzési költségek internet hozzáférés + fenntartási költségek nyilvános internetes elérést biztosító számítógép irodai eszközök katalogizáló és kölcsönző modul weboldal internetes katalógus a rendszergazda és az informatikus bérének emelése saját rendszergazda

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

Teleházak Megfelelő munkaerő tartós biztosítása Kivetítők beszerzése tanfolyamokhoz, filmvetítésekhez. Internet szolgáltatás a településen belül wireless network kiépítésével. Fax, fénymásoló korszerűsítése. Az elavult gépek lecserélése. Adatbázisok figyelése, készítése. Településfejlesztési terv kidolgozása, projektek tervezése. Berendezések cseréje. Megfelelő hálózat kiépítése. Térségi nonprofit szolgáltatás.

© MTA RKK NYUTI

47

48

Mellékletek

5. melléklet Interjúvázlat a kistérségi megbízottak és menedzserek részére 1. Hogyan látja térsége fejlődését az elmúlt évtizedben? (gazdasági fejlődés, munkanélküliség, infrastruktúra, népesség stb.) 2. Mik a térség előnyei, hátrányai, mely tényezők jelentenek lehetőséget a további fejlődésre, melyek veszélyeztetik azt? (SWOT elemzés) 3. Van-e bővebb információja, infokommunikációval kapcsolatos adata, információja saját térségéről? (pl. PC-használat, Internet használat, otthoni csatlakozási lehetőség, teleházak léte, felszereltsége) 4. Van-e a térségen belül jelentősebb különbség információs infrastruktúra tekintetében? Ha igen, akkor miben látja ennek okát? (Települések, településtípusok közötti különbségek a PC-használatban, Internet használatban, otthoni csatlakozásban, teleházakban, általános infokommunikációs lehetőségekben) 5. Milyen infokommunikációs kezdeményezésekben, pályázatokban vettek részt az elmúlt években? Melyeken nyertek? Mi valósul meg a sikeres pályázatok eredményeként? Melyek voltak a sikertelen pályázatok? Mi volt a sikertelenség oka? 6. Milyen fejlesztéseket tartana elsősorban szükségesnek? 7. Az infokommunikáció területén az Önök térsége milyen jelenlegi és jövőbeni intézkedéseket, fejlesztéseket, ill. projekteket valósít meg, ill. tervez megvalósítani a következő 1-2 évben? Milyen beruházásokat hajt végre? Ezeket milyen forrásokból fedezi? 8. Mi akadályozza, illetve segíti leginkább az információs társadalomban való részvételt? (A meglévő kapacitások, eszközök hatékonyabb kihasználása, bővítése, technikai problémák: pl. telefonvonal, emberi erőforrások hiánya) 9. A térség fejlesztési stratégiájában helyet kapott az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése, vagy információs írás-olvasás elsajátításának támogatása? 10. Rendelkezik-e az iroda számítógépes eszközökkel, ha igen, melyekkel, mire használja elsősorban? 11. A térség településeinek önkormányzatai rendelkeznek-e számítógéppel? Internet kapcsolattal? Vane a térség települései között belső hálózat (pl. intranet)? Tervezik ilyen létrehozását? Fontos lenne ez Önöknek? 12. Honnan szerzik be elsősorban az információkat a pályázati lehetőségekről, egyéb fejlesztési forrásokról? 13. Tájékozódnak-e a térségi honlapokon a pályázati lehetőségekről? (westpa, megyei honlap, bécsi

ablak, minisztériumok honlapjai, Phare) Használták-e már pályázati anyagok letöltésére, küldtek-e be projektjavaslatot a KEZDET adatbázisba? Mennyire tartják kielégítőnek az adott honlapok információ tartalmát? Milyen információkat tartanának szükségesnek ott megjeleníteni? (Különös tekintettel a megyei honkapra és a bécsi ablak továbbfejlesztésére)

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

49

6. melléklet Alsó-Szigetközi Önkormányzatok Településfejlesztési Kistérsége Dunaszeg, Sárkány Péter kistérségi menedzser Hogyan látja térsége fejlődését az elmúlt évtizedben? (gazdasági fejlődés, munkanélküliség, infrastruktúra, népesség stb.) A társulás 1999 óta működik. A humán infrastruktúrában az egyik legjelentősebb lépés a közoktatási társulás létrejötte. A társulás az általános iskolákat és az óvodákat fogja össze, dunaszegi központtal működik, a vezetője a dunaszentpáli iskolaigazgató. Az oktatási intézmények fel vannak szerelve számítástechnikai eszközökkel. A pályázati háttért és a könyvelési lehetőséget a területfejlesztési társulás biztosítja. A közoktatási társulás konferenciákat szervez, tanárcseréket hajt végre, nyelvi és számítástechnikai képzést biztosít. Pénzt nyertek pályázaton a laborokra és a továbbképzésekre. Középiskola és felsőoktatás terén a diákok Győrbe, illetve távolabbi városokba járnak. Műszaki infrastruktúra esetében az összes közmű megtalálható, az építkezési kedv Győrzámoly, Dunaszeg és Vámosszabadi kiemelendő. Állami beruházás: Vámosszabadi út felújítása, kamionparkoló kialakítása, a véneki rév, Gönyűi kikötő, és a kerékpárút Mosonmagyaróvárig ki fog épülni. Társulási szinten elkészült a térség marketingkiadványa, ingyenes szóróanyagokkal. Ezt önerőből valósítottuk meg. Bekerültek a helyi turisztikai termékkínálat szereplői a kiadványba. Gazdasági szereplők esetében Győrladoméron és Kunszigeten mind létszámban, mind területben bővültek a cégek. Azokon a településeken, ahol nincs helyi üzem a dolgozók kilencven százaléka Győrbe ingázik. (Dunaszeg, Győrújfalu, Győrzámoly) Hiányzik vagy egy térségi ipari központ, amely nem csak az Alsó-Szigetközi, hanem a szomszédos Csilizközi települések lakosságának is munkahelyet biztosítana. Ez felvetődött a közös, térségi megbeszéléseken, de csak még ötlet szintjén. Ezeket az elképzeléseket megkérdőjelezi a Nemzeti Park létrehozásának erősödő lobbyja. Ezt a kettőséget fel lehetne oldani egy erőteljesebb környezetvédelmi szabályozással az ipari jellegű tevékenységek esetében.

Mik a térség előnyei, hátrányai, mely tényezők jelentenek lehetőséget a további fejlődésre, melyek veszélyeztetik azt? (SWOT elemzés) Előnyök:

Földrajzi fekvés – Győr közelsége – Turisztikai adottságok

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

50

Lakosság munkaerő-piaci szempontból képzett

Térségi szempontból fejlett az informatika – itt azonban képzett munkaerőhiány van

Határ közelsége

Munkanélküliség alacsony

Infrastruktúra kiépített

Hátrány:

Szigetközi út minősége - Új híd a Dunán

Vasút hiánya

A Duna és a Mosoni-Duna jövője tisztázatlan

Hiányzik a turisztikai infrastruktúra, nincs egy kerékpár szaküzlet

Lehetőség:

Turizmus

Van hely ipar befogadására

A fiatalok helyben tartása- építési telkek

Győr közelsége

Szomszédos Szlovákia

Nemzeti Park (abban az esetben ha teljes infrastruktúrával épül ki)

Veszély:

Duna kérdése

Nemzeti Park (ipar akadályozása)

Elöregedés

Van-e bővebb információja, infokommunikációval kapcsolatos adata, információja saját térségéről? (pl. PC-használat, Internet használat, otthoni csatlakozási lehetőség, teleházak léte, felszereltsége) 1999-ben alakult a térség. Az önkormányzatok próbáltak lépést tartani a fejlődéssel. A számítástechnikai eszközök korosnak mondható, de a TÁKISZ, az OTP nem követeli meg a magasabb rendszert, vannak nekik olyan programjaik, amelyek alacsonyabb rendszerű DOS-os gépen is fut. Társulási szinten a múlt évben nyertek ötmillió

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

51

forintot, így a saját résszel együtt hatmillió forintos informatikai beruházás valósult meg az idén. Alsó szigetközi információs hálózat épült ki ebből a pénzből. Folyamatban van egy honlap, még nincs olyan állapotban, hogy ki lehetne tenni az Internetre. A honlapot Sárkány Péter a kistérség menedzsere készíti. Minden önkormányzat kapott egy számítógépet, perfériaként modemet, szkennert, lézernyomtatót, a társulás kapott még egy Laptopot, amely a kistérségi menedzsernél található (egy másik géppel és a lézernyomtatóval együtt). Másik három önkormányzat az IKB-s pályázaton nyert 4-4 mó Ft (sum 12 mó Ft) támogatást az önkormányzatok hálózatba kapcsolásra. Minden település van Internet. Nagy probléma, hogy nincs aki üzemeltesse a rendszert. A kistérségi menedzser vállalta, hogy bizonyos időt eltelt oktatással ezeken a településeken. Ennek köszönhetően a pályázati egységcsomagokat már elektronikusan küldi át a településekre. Az iskolákban van Internet elérhetőség, az óvodákban még nincs. Teleház egyedül Dunaszegen van, még a Bécsi Ablak projekt keretében jött létre, de felelős hiányában nem üzemel. Minden településen van Internet kapcsolat, és a géppark is folyamatosan fiatalodik. A probléma a felhasználásban keresendő. Példaként egy jelenleg közepesen modern gépen a Wordot és főként a DOS-os TÁKISZ programot futtatják. A gépet úgy indítják, hogy döntő többségben be sem lépnek a Windowsba (le kellett butítani a rendszert). Nincs is igényük a WINDOWS teljes kihasználására. Az OTP –s programot már futtatják Windows alatt. A TÁKISZ nem fejleszt Windows alapú programot.

Van-e a térségen belül jelentősebb különbség információs infrastruktúra tekintetében? Ha igen, akkor miben látja ennek okát? (Települések, településtípusok közötti különbségek a PC-használatban, Internet használatban, otthoni csatlakozásban, teleházakban, általános infokommunikációs lehetőségekben) Nagyobb részt a kisebb településeken egy gép van, ezt használhatja bárki a településen. Dunaszegen ingyenesen használhatják 8-4 óráig. Van olyan település, ahol ettől teljesen elzárkóznak.

Milyen infokommunikációs kezdeményezésekben, pályázatokban vettek részt az elmúlt években? Melyeken nyertek? Mi valósul meg a sikeres pályázatok eredményeként? Melyek voltak a sikertelen pályázatok? Mi volt a sikertelenség oka?

© MTA RKK NYUTI

52

Mellékletek

Pályázatok Lásd fent. IKB, 12 millió. RFT hatmillió forint Az RFT-s pályázattal egy időben beadták ugyanazt az anyagot VFC-re is, mindkettő nyert, de a kedvezőbb támogatási arány miatt az RFT-st választották, a VFC-st vissza kellett mondani.

Milyen fejlesztéseket tartana elsősorban szükségesnek? Szoftveres fejlesztésre lenne szükség, és oktatás, de ehhez kellene még egy szakember akinek ez lenne a feladata.

Az infokommunikáció területén az Önök térsége milyen jelenlegi és jövőbeni intézkedéseket, fejlesztéseket, ill. projekteket valósít meg, ill. tervez megvalósítani a következő 1-2 évben? Milyen beruházásokat hajt végre? Ezeket milyen forrásokból fedezi? 4-5 falut sikerülhetne bevonni egy településközi hálózat létrehozás. Itt legalább az iskolákat kellene bekapcsolni az önkormányzathoz, ahol már fennáll a településközi kapcsolat. Szükséges az oktatás. Hardveramortizáció pótlása.

Mi akadályozza illetve segíti leginkább az információs társadalomban való részvételt? (A meglévő kapacitások, eszközök hatékonyabb kihasználása, bővítése, technikai problémák: pl. telefonvonal, emberi erőforrások hiánya) Képzés, telefonvonalak javításra szorulnak. Kivétel nélkül mindenütt van ISDN, legtöbb helyen egyszemélyes. Az egyik település teljes központját ISDN-re cserélte. A vonalellenőrzéssel harmincezer forintos telefon beszélgetésspórolást hoztak létre.

A térség fejlesztési stratégiájában helyet kapott az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése, vagy információs írás-olvasás elsajátításának támogatása? Prioritásként igen.

Rendelkezik-e az iroda számítógépes eszközökkel, ha igen, melyekkel, mire használja elsősorban?

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

53

Igen, illetve szerencsés a Teleházzal való kapcsolat. Az asztali gép le lesz cserélve egy szerverre, amely ellátja az önkormányzati igényeket, központi nyomtatóval. A Laptop a társulási adatokat tartalmazza.

Honnan szerzik be elsősorban az információkat a pályázati lehetőségekről, egyéb fejlesztési forrásokról? Internet elsősorban, és informális módon, Forrásexpressz.

Tájékozódnak-e a térségi honlapokon a pályázati lehetőségekről? (westpa, megyei honlap, bécsi ablak, minisztériumok honlapjai, Phare) Használták-e már pályázati anyagok letöltésére, küldtek-e be projektjavaslatot a KEZDET adatbázisba? Mennyire tartják kielégítőnek az adott honlapok információ tartalmát? Milyen információkat tartanának szükségesnek ott megjeleníteni? (Különös tekintettel a megyei honkapra és a bécsi ablak továbbfejlesztésére) Megyei honlap az nulla. A Westpán nehezen lehet tájékozódni. Westpa úgy múködik, hogy kapnak egy levelet, hogy a honlapon hol lehet egy adatot, vagy anyagot megtalálni. A minisztériumi honlapok nagyon jók. A Bécsi Ablak döglődik. Nem is emlékszik, mikor frissítették utoljára. Nehéz az elérhetősége, ennek hardveres hibái vannak. Kasztner Gabi egyedül nem bírja. Igen használják a Kezdetet, de baromságnak tartja. Nehezen érthető a célja. Megyei Honlapon úgy kellene frissíteni, hogy legyen egy linkoldal, amely más pályázatokra mutat rá. Ha működne a megye akkor is inkább a minisztériumi honlapot keresi meg. Most már úgy érzi, hogy a Forrásexpresszt le lehetne mondani, annyira frissek a minisztériumi és a tematikus honlapokon a pályázati információk.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

54

7. melléklet Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás Hogyan látja térsége fejlődését az elmúlt évtizedben?

Népesség, településhálózat

A kistérség lakóinak száma 19.026 fő, népsűrűsége 85,04 fő/km 2 . (1. táblázat, II-III. grafikon). A kistérség területe 232,94 km 2 , Győr-Moson-Sopron megyének 3,8%-a. (1. táblázat, I. grafikon). A Bakonyér kistérség településhálózati adatai Település

Terület (km2) 1999. Állandó népesség (fő) Népsűrűség 1999. fő/km2

Bőny 50,42 2115 Gönyű 21,69 2878 Nagyszentjános 30,30 1929 Pér 31,48 2325 Rétalap 13,20 562 a) Győr37,37 8280 Szentiván Mezőörs 48,48 937 Összesen 232,94 19026 KSH. adat és önkormányzati adatok 1999.

41,94 132,69 63,66 73,86 42,20 221,57 19,33 85,04 1. táblázat

A települések gazdasági életére két tényező nyomja rá a bélyegét. Az egyik a nagyobb települések (Győr, Komárom) közelsége. Ezek a városok alkalmasak a szolgáltatások, vállalkozások megtelepedésére. A nagyobb foglalkoztatók ezekben a városokban telepedtek le. A második tényező az, hogy a települések a közlekedés szempontjából igen csak kedvező helyen találhatók. Péren és Mezőörsön halad keresztül a 81. számú főt, Nagyszentjános és Bőny között félúton halad az M1-es autópálya, Gönyűt pedig kettészeli az 1. számú főközlekedési útvonal. Gönyű közvetlen a Duna partjára települt régi hajósfalu, ahol a folyamatosan kiépülő Győr-Gönyű kikötő a vízi közlekedés szempontjából is kiemelkedő szerephez fog jutni. Vasútvonal Nagyszentjános, Győrszentiván határában halad. A főbb közlekedési utak mentén a közlekedéssel,

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

55

vendéglátással, úti kiszolgálással kapcsolatos vállalkozások nagyobb számban fordulnak elő. I. grafikon Terület (km2)

Település

Kistérség területe (km2)

0

10

20

30 Terület

40

50

60

A településhálózat általános mutatói 1999-ben a következők:

a települések száma hét, ebből négy település, (Bőny, Gönyű, Pér, Győrszentiván) 2000 feletti lakossággal rendelkezik

a kistérség átlagos településnagysága 2718 fő/település

A kistérségi települések lélekszámai alapján kategorizálva a következők figyelhetők meg:

500 lakos alatti település nem található a kistérségben

az 501-1500 lakosságú települések száma 2 db

A következő kategória az 1501-3000 fő. Ez a települések 57 %-át foglalja magába, mely 4 települést jelent, 9247 lakossal. A kistérség területének 91,03 %-át fedik le az ebbe a csoportba tartozó települések.

A következõ kategóriákba – 3001 fő feletti kategória – 1 település tartózik Győrszentiván.

A magasabb lakosságú települések a főutak (1. számú, 81. számú) mentén helyezkednek el. Az egyetlen alacsony lakosságú település Rétalap 562 fővel. A Győrhöz közeli települések (Gönyű, Pér, Győrszentiván) preferáltabbak, gyorsabban nőnek a Győrtől távolabb esőktől.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

56

A kistérség állandó népessége 1999. Mezőörs Győr-Szentiván

Település

Rétalap Pér Nagyszentjános Gönyű Bőny 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

Népesség

8000 9000 Állandó népesség (fő)

II. grafikon A kistérség népsűrűsége 1999. Mezőörs Győr-Szentiván

Település

Rétalap Pér Nagyszentjános Gönyű Bőny 0

50

100

150 Népsűrűség

200

250 Népsűrűség (fő/km2)

III. grafikon

Demográfiai, humánerőforrás A kistérség hét településén 1994-ben 18.307 fő 1999-ben 19026 fő élt (2. táblázat). 1994-97 között a hét település közül csak Pér községben csökkent a lakónépesség, a többi településen növekedés volt. A kistérség népesség változása 4,14%-os növekedést mutat 1994-1999. között (3. táblázat). A Bakonyér kistérség népessé változása 1994. és 1999. között

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

Település

Bőny Gönyű Nagyszentjános Pér Rétalap b) Győrszentiván Mezőörs Összesen

57

Népesség 1994. (fő)



2024 2739 1886 2331 510 7902 915 18307

2072 2822 1957 2325 477 7956 913 18522

2115 2878 1929 2325 562 8280 937 19026

KSH évkönyv és önkormányzati adatok alapján 1994-1999.

2. táblázat

Ha a fenti táblázat adatait tovább vizsgáljuk és az 1994-és 1999-es adatokat hasonlítjuk össze látható, hogy Pér esetében csökkent a lakosok száma, itt a népességváltozás 0,26%-os volt 1994-ről 1999-re, a többi településen növekedés figyelhető meg a népesség szám tekintetében (IV. grafikon). A demográfiai helyzet jelentős változáson nem ment át az elmúlt időszakban, ugyanis mind a 15 éven aluliak, mind a hatvan év felettiek korcsoportja szinte ugyanazon a szinten maradt 1994-1999 között. A Bakonyér kistérség demográfiai helyzete 1994-1999. között

Település Bőny Gönyű Nagyszentjános Pér Rétalap c) Győrszentivá n Mezőörs Összesen

Népesség-változás 15 év alattiak 15 év alattiak 60 felettiek 1994-rõl 1999-re aránya (%) aránya (%) aránya (%) (%) 1994. 1999. 1994.

60 felettiek aránya (%) 1999.

4,50 5,07 2,28 -0,26 10,20 4,78

19,59% 26,79% 19,62% 17,14% 24,56% 25,89%

19,48% 26,29% 19,63% 17,13% 22,65% 25,98%

15,57% 18,08% 11,54% 23,52% 21,41% 18,25%

16,87% 17,33% 13,64% 22,56% 18,75% 17,99%

2,40 4,14

19,65% 21,89%

19,70% 21,55%

21,45% 18,55%

21,65% 18,39%

KSH adat

3. táblázat

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

58

Népesség-változás 1994-rol 1999-re (%)

A kistérség népesség-változása 1994-rol 1999-re (%) Mezőörs Győrszentiván

Település

Rétalap Pér Nagyszentjános Gönyű Bőny -1

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

Népességváltozás

IV. grafikon

A kistérség foglakoztatási viszonyai a 90-es évek közepétől jelentősen megváltoztak, az ipar és a mezőgazdaság átalakulása magával hordozta, hogy a két meghatározó ágazatban a foglalkoztatottak száma is változzon. Napjainkra az a jellemző, hogy a legnagyobb munkaerő felvevők - főleg Győrben - már nem találnak számukra megfelelő képzettségű embereket a közvetlen közelükben levő településeken. Ezt bizonyítja az is, hogy míg 1994-ben 8,13%-os a munkanélküliségi arány, az 1999-es kistérségi átlag munkanélkülisége csupán 3,71%-os (4. táblázat). Tehát a kvalifikált és innovatív szakmunkások és középvezetők ma minden esetben szinte gond nélkül el tudnak helyezkedni.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

59

A kistérség regisztrált munkanélküliek száma a munkavállaló korú népesség %-ában 19941999. között Település Regisztrált munka- Regisztrált munka- Regisztrált munkanélküliek száma a nélküliek száma a nélküliek száma a munkavállaló korú munkavállaló korú munkavállaló korú népesség %-ában népesség %-ában népesség %-ában 1994. 1997. 1999. Bőny 7,21 3,44 4,81 Gönyű 5,08 4,02 2,89 Nagyszentjános 7,20 3,94 3,05 Pér 3,34 2,80 2,07 Rétalap 11,22 7,11 1,99 Győrszentiván 18,00 10,50 7,50 Mezőörs 4,84 4,67 3,70 Összes átlag 8,13 6,84 3,71 GyM-S Megyei Munkaügyi Központ adatai 1994-1999. között 4. táblázat A Bakonyér kistérség munkanélküli jövedelempótló támogatásában részesülők (évi átlag) száma 1997-1999. között Jövedelem pótló támogatásban Jövedelem pótló támogatásban Települések részesülök száma 1997. részesülök száma 1999. Bőny 27 7 Gönyű 32 3 Nagyszentjános 22 6 Pér 17 5 Rétalap 12 1 Győr-Szentiván 54 45 Mezőörs 2 5 Összesen 166 72 KSH. évkönyv 1997-1999. 5. táblázat

A kistérségben a foglalkoztatás politika nem a munkanélküliség oldaláról vet fel kérdéseket, hanem a helyben foglalkoztatás elősegítésének vannak megoldásra váró problémái.

Térség gazdasági viszonyai A kistérség egyes települései között viszonylag nagy különbségek mutatkoznak, annak ellenére, hogy valamennyi település Győr közelében fekszik. A gazdasági élet alakulását meghatározza Győr és Komárom közelsége. Ezek a városok alkalmasak a szolgáltatások, vállalkozások megtelepedésére. A nagyobb foglalkoztatók ezekben a városokban telepedtek le.

© MTA RKK NYUTI

60

Mellékletek

A vállalkozásokkal, vendéglátóhelyekkel, kereskedelmi egységekkel való ellátottság főként az 1. ill. a 81. sz. fõutak mentén jelentős (Gönyű, Pér, Mezőörs). A Bakonyér Társulás területén magas az egyéni vállalkozók aránya. A munkaképes korú lakosság jelentős része az egész kistérségben ingázásra kényszerül. A települések gazdasági aktivitására hatással vannak a működő vállalkozások száma, formai megoszlása, ellátási szerepe, foglalkoztatási szerepe, valamint a munkanélküliség aránya. A térség vállalkozói arányát a 6. táblázat mutatja: A Bakonyér kistérség vállalkozásainak alakulása 1994-1999. között összes vállakozás Település Jogi személyiségű Egyéni vállalkozások száma gazdasági szervezeszáma tek 19994. 1997. 1994. 1997. 1999. 19994. 19997. 1999. 1999. Bőny 5 16 21 127 80 82 132 96 103 Gönyű 13 29 45 138 89 106 151 118 151 Nagyszentjános 5 14 18 64 41 54 69 55 72 Pér 6 18 22 100 112 117 106 130 139 Rétalap 15 12 10 15 12 12 Győrszentiván 10 19 35 180 158 194 190 117 229 Mezőörs 1 6 8 60 53 58 61 59 66 Összesen 40 102 149 684 545 621 724 647 772 Forrás: KSH. 6. táblázat

A teljes gazdasági szektorra vonatkoztatva megállapítható, a vállalkozások száma összességében 1994 és 1999. között mintegy 6,6%-os emelkedést mutat. Az 1994. és 1997. közötti időszakban az egyéni vállalkozások száma, Pér kivételével mind a hét településen csökkent, azonban ha az 1997. és a 1999. közti időszakot vizsgáljuk már több teleülésen is az egyéni vállalkozások számának növekedése figyelhető meg (Nagyszentjános, Rétalap kivételével). A gazdasági társaságok vonatkozásában megállapítható, hogy a kistérségben 1994. és 1999. között általában növekedett a számuk, a kisebb településeken, (mint Rétalap, Mezőörs) számuk nem meghatározó. A 2000. évben a vállalkozások száma stabil, illetve Gönyű, Győrszentiván tekintetében további emelkedés tapasztalható. A kistérség gazdasági szerkezetére rányomja bélyegét az a tény, hogy a közvetlen közelében egy olyan ipari központ körvonalai rajzolódnak ki, mint ami Győr és körzetére jellemző. Ennek a nyomásnak és kihívásnak a kistérség a mai napig nem vagy nehezen tud megfelelni.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

61

Tehát továbbra is a helyben való foglalkoztatás lehet a gazdasági struktúra meghatározója. Erre jelenleg a mezőgazdasági üzemeknek és néhány ipari, kereskedelmi és szolgáltató társaságnak van esélye. A mezőgazdasági termelésre nagy hatással van a szántóterület meghatározó aránya. Egyedül Gönyű község területén magas az erdő terület részesedése, ami az ártéri területekkel magyarázható. A kistérség átlagos erdőterület aránya megfelel a megyei és az országos adatoknak. A következő táblázatok jól mutatják, hogy a mezőgazdasági terület aránya meghatározó a hét település viszonylatában. A szántó mintegy 70,4%-t, az erdő 16,68%-t, a rét-legelő 5%-t, a szőlő, kert és gyümölcsös együtt 2%-t tesz ki az összes mezőgazdasági területből. Összes használt földterület Település

Használt mg terület aránya Erdőterület aránya

Bõny 91,29 Gönyû 80,31 Nagyszentjáno 82,90 s Pér 81,76 Rétalap 87,27 Gyõr80,13 Szentiván Mezõörs 86,23 Összesen 84,27 Megyei Földhivatal adata 1999.

17,07 63,30 20,66 0,48 0,52 3,23 10,81 16,68 7. táblázat

A kistérség mezőgazdasági területének művelési ágankénti megoszlása 1999. Szántó

Erdő

Kert

Gyümölcs-ös Szőlő

Rét

Legelő

d) Települések (ha) Bõny Gönyû Nagyszentjános Pér Rétalap Gyõr-Szentiván Mezõörs Összesen

3662 393 1642 2315 1129 2100 2523 13764

(%) 79,63 22,67 65,63 48,32 98,00 90,43 87,48 70,43

(ha) 785 1097 517 23 6 75 312 2498

(%) 17,07 63,30 20,66 0,48 0,52 3,23 10,81 16,85

(ha) 16 0 0 13 0 10 0 39

(%) 0,35 0 0 0,27 0 0 0,09

(ha) 4 56 0 4 1 12 9 86

(%) (ha) 0,09 3,23 0 0,08 0,09 0,52 0,31 0,62

Megyei Földhivatal adatai 1999.

11 0 0 3 1 115 3 133

(%) (ha) 0,24 0 0 0,06 0,09 4,95 0,10 0,81

1 1 132 44 0 10 25 213

(%)

(Ha)

(%)

0,02 0,06 5,28 0,92 0 0,43 0,87 1,08

120 186 211 74 15 0 12 618

2,61 10,73 8,43 1,54 1,30 0 0,42 3,56

8. táblázat

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

62

A vetésszerkezetről elmondható, hogy a fő növények aránya, úgy, mint búza, árpa, kukorica és silókukorica valamint a repce, a szántóterületen belül meghaladja a 65 % - t. Az egyéb alternatív növények még nem kapnak akkora hangsúlyt a vetésszerkezetben, ilyenek a burgonya, borsó, lucerna és a zöldségfélék. Az állatállomány összetételét jelzi, hogy a kistérségben az állattenyésztés szerepe meghatározó, ez vonatkozik mind a nagy állatfajokra, mind a baromfifélékre. Ezek az üzemek fontos szerepet kapnak a térség foglalkoztatás politikájában is. A termőföldek tulajdonviszonyában bekövetkezett változások következtében elsősorban Mezőörsön, Péren és Győrszentivánon a szövetkezeti tagok nagy része lett egyéni vállalkozó. A 9. táblázat az egyéni gazdaságban használt földterület arányát mutatja: Egyéni gazdaságban használt földterület 2000. e)

Összes Települések földterület

Szántó

Erdõ

Gyümölcsös

Szõlõ

Gyep

(ha)

(ha)

(ha)

(ha)

(ha)

711,70 212,61 71,85 1392,98 440,32 1569,56 834,24 5233,26

43,75 0,40 15,64 26,47 4,64 22,0 18,36 131,26

(ha) Bõny Gönyû Nagyszentjános Pér Rétalap Gyõr-Szentiván Mezõörs Összesen

838,82 322,53 100,86 1591,32 469,78 1589,31 925,45 5838,07

5,99 68,80 0,15 4,14 0,81 4,13 3,63 87,65

KSH. Általános mg-i összeírás 2000. év

0,77 0,27 0,02 14,27 0,11 13,23 3,01 31,68

33,60 25,96 0,02 58,43 1,25 10,0 26,91 156,17

9. táblázat

Infrastruktúra 1999-ben a statisztikai adatok szerint átlagosan 2,78 fő lakott egy lakásban a kistérségben, a legalacsonyabb érték 2,64 Rétalapon, a legmagasabb 3,29 Nagyszentjánoson mutatkozott . A telefonhálózatba a lakások 79,53 %-a volt bekapcsolva a kistérségben 1999-ben, Nagyszentjánoson a 76,6 % legalacsonyabb ez az érték. A lakásokat nézve az össz-lakásállomány változás a kistérségben 1994-és 1999. között jelentősen nem változott. A lakások közműellátottsága mára már viszonylag magas százalékú minden településen. Az ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások aránya a hét településen közel 100 %-os, a csatornázás, illetve a szennyvíz rendszer kiépítése napjainkra minden településen © MTA RKK NYUTI

Mellékletek

63

megkezdődött. Rétalap esetében 30%-os, Mezőrsön 55%-os a rákötés (készültség 100%). A vezetékes gázhálózat kiépítése szintén megkezdődött az összes településen, napjainkra Nagyszentjánoson 65%-os, Rétalapon 48%-os, Mezőörsön 100%-os a kiépítettség. Győrszentiván településen a gáz, ivóvíz ellátottság 100%-os értéket mutat, a szennyvíz hálózatba a lakások 50%-a van bekapcsolva. Közlekedési hálózat A kistérség területén megtalálható a teljes paletta a közlekedési ágakból, a Duna a folyami, az M-1-es, 1-es és a 81-es főútvonalak, a Budapest és a Győr közötti vasút nagyszentjánosi, győrszentiváni állomása és nem utolsó sorban a péri repülőtér. Hiányzik viszont a kistérséget észak-dél irányban összekötő alacsonyabb rendű útvonal és az ezzel párhuzamos kerékpárút. Ez a fejlesztési lehetőség a Szigetközi meglévő kerékpárút folytatásaként Pannonhalmáig tudná biztosítani az összeköttetést. A szigetközben már kiépített kerékpár utak vannak, a Rábcatorok és a PannonhalmaSokoró kistérség valamint a Téti kistérség összekapcsolásával körbe fonná Győrt. Ami már a szomszédos kistérségekkel is javítaná a kapcsolatot. Most a legtöbben csak Győrön keresztül jutnak el a környező kisebb falvakba. Közmű Vízellátás, szennyvízelvezetés Az 1980-as évek elején a megye településein közel 38%-os volt a vízműves infrastrukturális ellátottság. 1990-re a települések lakosságának már 87%-a bekapcsolódott a közműves vízellátásba, a megye 16 települése nem rendelkezett közműves vízellátással 1997-ben. Győr-Moson-Sopron megyében a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 1999-ben 96,7%, a Nyugat-Dunántúli régióban 95,5% volt. Napjainkra a kistérség településein 100%-os lett a települések közműves ivóvízzel történő ellátása. A kistérségben a vízellátást Pannon Víz RT Győri üzemegysége szolgáltatja. Győr-Moson-Sopron megyében 1991-ben készült el a megye csatornázási programja, 1994-ig a megye 118 településéből a városokkal együtt 98 településen és 15 településcsoportban indult meg a szennyvízelvezetés és a szennyvíz tisztítás kiépítése. Jelenleg folyamatban van a településeken a szennyvízelvezetés és tisztítás kiépítés. A kistérségben a szennyvíz hálózatba bekapcsolt lakások aránya közel 40%-os. Gázellátás 1980-as évek elején megkezdődött a vezetékes gázellátás Győr-Moson-Sopron megyében, 1999-ben a gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya 48,3%-os volt, a Nyugat-Dunántúlon ez az arány 42,5%-os volt.

© MTA RKK NYUTI

64

Mellékletek

2000-re a kistérség elérte átlagosan a 78,2 %-os arányt a vezetékes gázhálózatba bekapcsolt lakások számát tekintve. A házi orvosi és gyermekorvosi helyzet A kistérségben háziorvos látja el a házi orvosi szolgálatot. A gyermekorvosi szakellátás Győrben található legközelebb a kistérséghez. Emberi erőforrás A kistérség iskolai végzettségét tekintve megállapítható, hogy a nyolc általánost végzettek aránya a kistérségben 75% felett van, valamint közel öt százalékos a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Régebben ez a réteg Győrből járt a falukba dolgozni, mára megváltozott a helyzet, nagyon sok diplomás telepedett le a kistérség településein (kivétel Nagyszentjános). A kistérség humán erőforrására jellemző, hogy a népesség szám csökkenés az utóbbi években megállt sőt lassú növekedés tapasztalható, alacsony a munkanélküliség, Bőny és Rétalap községekben öt illetve nyolc százalékos a cigány lakosság. Civil társadalom A térségben számos civil szerveződés működik, viszont a legtöbbje anyagilag nehéz helyzetben van. A civil szervezetek közül a legélénkebbek (és ez valamennyi településre érvényes): a sportegyesületek, nyugdíjas klubok, vöröskeresztesek helyi szervezetei, az önkéntes tűzoltó egyesületek. Ezeken kívül a térségben találhatunk még: lovas klubokat, horgászegyesületeket, lövészklubokat, kertbarát köröket, kismama klubokat. Ezek a civil szerveződések fontos elemei a helyi társadalomnak, mert egyrészt gyakorlati hasznuk van, másrészt a településeken élőket „összekovácsolják”, ezzel viszonylagosan stabilizálják a helyi társadalmat.

Mik a térség előnyei, hátrányai, mely tényezők jelentenek lehetőséget a további fejlődésre, melyek veszélyeztetik azt? (SWOT elemzés)

Erősségek A kistérség földrajzi elhelyezkedése kitűnő A környezet természetes állapota, csendes, nyugodt, pihenésre alkalmas Táj és természeti értékek megléte (folyó, erdő) Feltárt termálvíz Természetvédelmi terület magas aránya Gazdag növény- és állatvilág Duna folyó és a Cuhai-Bakony-ér közelsége Horgásztavak, bányatavak megléte © MTA RKK NYUTI

Mellékletek

65

Mezőgazdasági terület magas aránya Kertészeti kultúrák termesztésére alkalmas területek, öntözési lehetőség Több száz hektár ipar fejlesztési terület került kijelölésre Városok közelsége (Győr, Komárom) Jó közlekedési kapcsolat, autópálya közelsége Kistérségben működő folyami kikötő és reptér Letelepedésre alkalmas nyugodt környezet Gyermekszületések magas száma Alacsony munkanélküliség Magasan képzett munkaerő Ipari és mezõgazdasági termelői tapasztalatokkal rendelkezõ munkaerő Vándorlási egyenleg pozitív

Gyengeségek Talajvízháztartás kényszerű megváltoztatása Közlekedésből, hulladékkezelésből, szennyvízelvezetésből, származó környezeti szennyezés Szennyvízcsatorna hiánya, hulladék elhelyezés problémái Észak-Déli összekötõ út hiánya Cuhai-Bakonyér vízrendezésének hiánya Általános egészségügyi állapot rossz Kerékpár út hiánya Mezőgazdasági termelés értékesítési problémái Gyakori vadkár Gyenge élelmiszeripari feldolgozó bázis Nagy a tranzitforgalom terhelése a két főúton Szúnyog irtás rendszertelen alkalmazása Mezőgazdasági gép és eszköz ellátottság fejletlen Magas a foglalkoztatottság a mezőgazdaságban Pénz és tőke hiány miatt a gazdálkodó egységek eszközeinek fejlesztése lehetetlen Termelés szervezési hiányokból adódó piaci anomáliák A munkaerő helyben foglalkoztatottsága alacsony Információs rendszerek és szolgáltatások hiánya Kistelepüléseken ipari üzemek hiánya Idegenforgalmi koordináció hiánya Falvakban a lakossági szolgáltatások színvonala Lehetőségek Az EU csatlakozás közeledtével létrejöhet a Gönyű-Kolozsnéma határátkelő Turizmushoz kapcsolódó programok támogatottsága Szőlő termesztés és a hozzá kapcsolódó falusi turizmus felélesztése Kertészet és biogazdálkodás fejlesztésének FVM általi támogatása Támogatott az értékesítési szövetkezetek létrehozása Növekvő agrár környezetvédelmi és vidékfejlesztési támogatások Legeltető állattartás kialakítása, extenzifikáció A magas erdőterület miatt a fafeldolgozás lehetőségeinek megteremtése Támogatott az alternatív energia hasznosítása Infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása Regionális és nemzetközi szállítási és közlekedési összeköttetések

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

66

Összekötő és mezőgazdasági külterületi utak korszerűsítésének támogatása A helyi kis és középvállalkozások bekapcsolódása a megye beszállítói hálózatába A szlovák oldallal közös turisztikai programok szervezése Építési telkek kialakítása, letelepítést segítő programok szervezése Oktatási, képzési programok növekvő támogatottsága Szolgáltatások körének bővítése

Veszélyek Ha elmaradnak a kistérséget érintő térségfejlesztési projektek Az agrárszabályozás nem tervezhető folyamatokat indíthat el Mezőgazdaság alacsony jövedelmezősége A bírtok viszonyok rendezetlensége alááshatja a hosszú távú versenyképességet Lassú gazdasági fejlődési ütem A mezőgazdaság régóta tartó válsága Belvízkárok a szélsőséges időjárási viszonyok miatt komoly gondot okoznak Hiányzik a hazai termékek piacának védelme Szennyvíz és hulladék kezelés megoldásának húzódása Idegenforgalmi vonzerők nem teljes körű kihasználása Az ipari fejlesztések egyenlőtlen hatása a térségben további egyenlőtlenséget okozhat Győr munkaerő elszívó hatása A termőföld külső befektetők általi felvásárlása kedvezőtlenül hathat a főállású és kiegészítő jövedelemért gazdálkodó helyiek pozíciójára

Van-e bővebb információja, infokommunikációval kapcsolatos adata, információja saját térségéről? A PC-használati lehetőség a térség minden településén megoldott. Internet hozzáférési lehetőségre a következő településeken van mód: Gönyű, Bőny, Győrszentiván, Mezőörsön csak az iskolában, Nagyszentjános, Péren csak az iskolában. Teleház nem működik a térségben.

Van-e a térségen belül jelentősebb különbség információs infrastruktúra tekintetében? Ha igen, akkor miben látja ennek okát? Dél felé haladva csökken az információs infrastruktúra kiépítettsége.

Milyen infokommunikációs kezdeményezésekben, pályázatokban vettek részt az elmúlt években? Melyek nyertek? Mi valósul meg a sikeres pályázatok eredményeként? Melyek voltak a sikertelen pályázatok? Mi volt a sikertelenség oka?

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

67

Győr-Moson-Sopron Megyei Közoktatási Közalapítvány „térségközpont tárgyi feltételeinek kialakítása, fejlesztése és oktatásszervező tevékenységének támogatása” pályázatán nyert pénzösszegből 2002. áprilisában számítógépet vásárolt a Bakonyér Önkormányzati Társulás.

Milyen fejlesztéseket tartana elsősorban szükségesnek? Számítógépes hálózat kialakítását a térségen belüli települések önkormányzatainál és a térség települései között. Ez jelentősen növelné a munka hatékonyságát és Internetelérhetőség biztosításával, jelentősen emelkedne a települések közötti információáramlás és kommunikáció gyorsasága.

Az infokommunikáció területén az Önök térsége milyen jelenlegi és jövőbeni intézkedéseket, fejlesztéseket, ill. projekteket valósít meg, ill. tervez megvalósítani a következő 1-2 évben? Milyen beruházásokat hajt végre? Ezeket milyen forrásokból fedezi? Jelenleg nem valósítanak meg projekteket ezen a területen.

Mi akadályozza illetve segíti leginkább az információs társadalomban való részvételt? Akadályozzák: technikai problémák. Segítik: A meglévő kapacitások, eszközök hatékonyabb kihasználása, bővítése.

A térség fejlesztési stratégiájában helyet kapott az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése, vagy információs írás-olvasás elsajátításának támogatása? Igen, helyet kapott. Az alprogram megvalósításán keresztül megfelelő színvonalú infrastrukturális, szellemi háttér biztosítása. Az alprogramon keresztül javulhat a térség pályázati lehetőségének köre, ezáltal a gazdasági fejlődés tovább erősíthető. Az alprogram megvalósítása: Elsősorban a társulás központjában Gönyűn, illetve a kapcsolódási pontok kiépítésével a társulás többi településének önkormányzatánál. Ütemezése: Az alprogram és a hozzá kapcsolódó operatív programok megvalósításának ideje 2001-2003. év közötti. © MTA RKK NYUTI

68

Mellékletek

Rendelkezik-e az iroda számítógépes eszközökkel, ha igen melyekkel, mire használja elsősorban? Győr-Moson-Sopron Megyei Közoktatási Közalapítvány „térségközpont tárgyi feltételeinek kialakítása, fejlesztése és oktatásszervező tevékenységének támogatása” pályázatán nyert pénzösszegből számítógépet vásárolt a Bakonyér Önkormányzati Társulás.

A térség településeinek önkormányzatai rendelkeznek-e számítógéppel? Internet kapcsolattal? Van-e a térség települései között belső hálózat? Tervezik ilyen létrehozását? Fontos lenne ez Önöknek? Igen, rendelkeznek számítógépekkel, de Internet-kapcsolattal csak a következő települések: Bőny, Gönyű, Győrszentiván, Mezőörs (iskola), Nagyszentjános, Pér (iskola). A települések közötti nincs belső hálózat, még nincs tervben ennek létrehozása sem.

Honnan szerzik be elsősorban az információkat a pályázati lehetőségekről, egyéb fejlesztési forrásokról? Internetről és újságokból.

Tájékozódnak-e a térség honlapokon a pályázati lehetőségekről? Használták-e már pályázati anyagok letöltésére, küldtek-e be projektjavaslatot a KEZDET adtabázisba? Mennyire tartják kielégítőnek az adott honlapok információtartalmát? Milyen információkat tartanának szükségesnek ott megjeleníteni? Igen, tájékozódnak. A KEZDET adatbázist már használták pályázati anyagok letöltésére, de projektjavaslatot még nem nyújtottak be. A honlapok információtartalma megfelelő.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

69

8. melléklet Dél-Rábaközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása

1. Az elmúlt évtizedben kistérségünk gazdaságilag mérsékelten fejlődött. Több üzemet létesítettek településein, de ezek nem nyújtanak elegendő munkahelyet.. Több és nagyobb szabású beruházásra lenne szükség. A munkanélküliség létező probléma, mértéke nem magasabb a megyei átlagnál, sőt bizonyos településeken jóval alacsonyabb. Infrastrukturális szempontból történt a legnagyobb előrelépés az elmúlt évtizedben. Minden településen kiépített ivóvíz -és telefonhálózat van és többségében kiépült a vezetékes gáz illetve a csatornahálózat is. A népesség az országos és a megyei átlagnak megfelelően kis mértékben csökken, az átlagéletkor nő, egy település kivételével (Vásárosfalu -itt ezek a mutatók pozitív irányba mozognak). 2. SWOT-analízis csatolva

3. A kistérségben teleház nem működik, az otthoni Internet elérésekről nincs adat. Két telepü1ésen, Beleden és Vásárosfaluban van lehetőség nyilvános Internet elérésre. 4. Lakosság körében nem településtípusok szerint oszlik meg az információs infrastruktúra helyzete, hanem az anyagi helyzet függvénye. Önkormányzati szinten viszont jellemző, hogy a kis lélekszámú települések hivatalaiban az informatikai eszközök elavultak, Internet elérésük pedig nincs. 5. 15 településünkből 7 pályázott a Széchenyi Terv SZT-IS-8 jelű pályázatára, melyet mindegyik meg is nyert, így számukra megkezdődhet egy települési honlap kialakítása. 13 település indult az SZT-IS-17 jelű pályázaton és valamennyi nyert (ennek során összesen 9.256.900 Ft értékű eszközzel gyarapodtak az önkormányzatok). 6. Elsősorban egy egységes kistérségi információs, kommunikációs csatorna kialakítása lenne fontos, illetve ennek megfelelő eszközellátása. Fontos lenne, hogy minden településen legalább egy internetes elérésre alkalmas számítógép álljon a lakosság rendelkezésére. 7. Jelenleg a pályázaton nyertes települések honlapjainak elkészítése a cél, természetesen megpróbálunk egy egységes arculat kialakítására törekedni. Következő célként a kistérségi honlap elkészítését tűztük ki, melyhez pályázati forrásokat szeretnénk igénybe venni.

© MTA RKK NYUTI

70

Mellékletek

8. Akadály a települések rossz eszközellátottsága, illetve a szakértelem hiánya. Nem képes minden település informatikust foglalkoztatni, az eseti kiszállási díjak pedig magasak a szervizek részéről. Megoldást jelentene, ha kistérségi szinten tudnánk egy informatikust foglalkoztatni, aki ellátná a honlapokkal kapcsolatos frissítéseket, illetve az esetleges települési informatikai problémákat elhárítaná. Segítséget egyedül a pályázatok nyújtanak. 9. Igen, stratégiánk része az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztése. 10. Igen, az irodába pályázati úton az idei évben nyertünk egy modern számítógépet nyomtatóval és egy nagy teljesítményű fénymásolót. Internetes csatlakozásunk is elkészül az idei év őszére. Tervezzük még szkenner illetve digitális fényképezőgép beszerzését a minél alaposabb dokumentálás érdekében, illetve kiadványaink készítéséhez. 11. A térség települései majdnem mind rendelkeznek számítógéppel, ahol nem, ott folyamatban van beszerzésük. Internetes kapcsolattal sem rendelkezik minden önkormányzat. Helyi intranetes hálózat nincs kiépítve, de terveinkben szerepel létrehozása, feltéve ha ehhez valamilyen támogatási formát igénybe tudunk venni. Fontosnak tartjuk a helyi hálózat létrehozását, mert ezáltal lerövidülne az információ útja, a hatékonyság pedig nőne. Helyi adatbázist alakíthatnánk ki, nem beszélve az egyéb lehetőségekről amiket a helyi hálózat kialakítása felvet. 12. Információinkat elsősorban az Internet segítségével szerezzük a pályázatokról. 13. A térségi honlapokat is rendszeresen látogatjuk. Pályázati anyagokat rendszeresen töltünk le mind a megye, regionális, mind az országos (minisztériumi) honlapokról. Az információk mennyiségét kielégítőnek találom, esetleg az egyes kistérségek, illetve települések honlapjainak linkjeit feltüntethetnék legalább megyei szinten.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

71

SWOT analízis ERŐSSÉGEK: -kedvező földrajzi fekvés -városok közelsége -kistelepülések sajátos jellege -kastélyok, horgásztavak -folyóvizek (Rába, Kis-Rába, Keszeg-ér) -fejlett infrastruktúra -vasút -és főútvonal áthalad -nagy kiterjedésű erdők, vadászterületek -termál -és gyógyvizek -védett természeti és építészeti értékek -gyümölcsösök magas aránya -falumúzeumok

GYENGESÉGEK: -elöregedő falvak, csökkenő népesség -apró falvas településszerkezet -feldolgozóipar hiánya -turisztikai infrastruktúra szegényessége -gyenge marketingtevékenység -falvak bel-és külterületi útjai rossz állagúak -illegális szemétlerakók -állattartó telepek technológiai elmaradottsága -sok településnek nincs kialakult markáns arculata -kihasználatlan ásványkincsek

LEHETŐSÉGEK: -falusi turizmus beindítása -vízi, vadász, kerékpáros -és lovasturizmus feltételeinek megteremtése -speciális növénytermesztési ágazatok (biogazdálkodás gyümölcstermesztés) -helyi terményfeldolgozó üzem -meglévő ásványkincsek feltárása, helyi hasznosítása -86-os út a Ny-Dunántúli régió közlekedési tengelyévé való kiépítéséből származó előnyök kiaknázása

VESZÉLYEK: -alacsony lélekszámú települések elnéptelenedése -utak romlása több területre is negatívan hat -környezeti veszély: korszerűtlen állattartó telelepek -környezetszennyezés: illegális hulladéklerakók -befektetők elkerülik a térséget -turisztikai "fehér folt" marad a kistérség -túlnyomóan külföldi tulajdonba kerülnek az ingatlanok

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

72

9. melléklet Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása Princzes Györgyi térségmenedzser

1. Gazdasági fejlődés: van -volt a vállalkozások száma nő Kapuváron Ipari Park létesítése munkanélküliség: nem számottevő infrastruktúra: minden településen kiépült a műszaki alapinfrastruktúra vízvillany-gáz- szennyvíz-telefon víz-villany 100% rákötés a többi növekszik sok településen van kábel tv népesség: fogyás, halálozás nagyobb, mint a születés elvándorlás a kis településekről 2. mellékelve 3. PC használat: a polgármesteri hivatalokban mindenhol van, van ahol régebbi elavult számítógépek vannak, de folyamatosan cserélik le őket /IKB pályázat/ Internet használat: nem elterjedt , nincs minden polg. hivatalban Otthoni csatlakozás: néhány lakásban saját telefonvonalon használt Több köztisztviselőnek van otthon számítógépe / IKB pályázat / Teleház még nincs, Kapuvár adott be pályázatot 4. Van különbség, a kisebb településeken régebbi, egyszerűbb számítástechnikai eszközök vannak és a dolgozók nem tudnak bánni vele Intemet a nagyobb településeken a polg. hivatalban használják és néhány tehetősebb családnál fordul elő 5. Több település részt vett az IKB számítógépes eszközök beszerzése és települési honlap készítési pályázatán A társulás maga a RFT Intelligens régió pályázatán nyert támogatást számítógépes eszközbeszerzésre: laptop, CD író, digitális fényképezőgép 6. ISDN , vagy ASDL vonalak kiépítése fejlett számítógépes eszközök 7 .Települések korszerű számítógéppel való felszerelése, intemetes elérhetőségek, Internet használat, teleházak létrehozása, Települési/kistérségi honlapok 8. Internetes csatlakozási lehetőség kevés, emberi erőforrás hiánya 9. igen mellékelve 10. 2 db számítógép, 1 db lap top, 1 nyomtató, digitális fényképezőgép

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

73

11. Igen rendelkeznek az önkormányzatok számítógéppel. Nincs belső hálózat. Nem tervezzük a létrehozását. 12. Intemet, közvetlen kapcsolat az illetékes szervekkel FVM, RFÜ stb. 13. Igen állandóan figyeljük ezeket a honlapokat. Töltöttünk le pályázati anyagokat és küldtünk be projekt javaslatot a KEZDET-be. A megyei honlap még nem igazán ad sok információt. -megye nagyobb körű bemutatása, több pályázati lehetőség, rendezvények ismertetése stb. Az információáramlás biztosítása Az alprogram célja A lakosság számára folyamatosan nyitva tartó információs központ „tudás háza” kialakítása, amely segítséget ad a külvilággal történő kétirányú kommunikációhoz, adatbázissal rendelkezik a kistérség településeiről kulturális, gazdasági és társadalmi vonatkozásban egyaránt, kedvezményes fénymásolási, faxolási lehetőséget, számítógépet és internet használatot biztosít a kistérség lakossága számára. Feladata továbbá a lakosság felkészítése az EU csatlakozásra a követelmények, jogszabályok közérthető megfogalmazásával és közvetítésével. Szükségességének indoklása Az információs társadalom kialakulásának, valamint a versenyképesség növelésének feltétele a tájékozottság, a megfelelő információhoz jutás gyorsasága, reagálás a megváltozott feltételekhez. Az Európai Unióhoz való csatlakozás népszavazással történő eldöntéséig a lakosságot fel kell készíteni a leendő elvárások, követelmények, eljárási rendek ismertetésére. Eredménymutatók •

Létrejön egy, a kistérség minden lakosa számára nyitva álló információs központ, mely modern technikával felszerelt,

•

Kiépül a kistérségi informatikai hálózat, rákapcsolódik az önkormányzatok és a kistérségi menedzsment iroda hálózatára.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

74

Sorszám

Ütemezés

Projektek

Forrásigény (MFt)

B.2.2.1.1.

Üzleti terv készítése

2002

0,5

B.2.2.1.2.

Információs központ kialakítása

2002

9,5

Összesen

10

Végrehajtásért felelős szervezet

Feladatai

Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térség- Forrásbiztosítás, koordináció, információs központ fejlesztési Társulása

létrehozása

Közreműködő szervezetek Civil szervezetek

Feladataik Közreműködés az információs központ kialakításában, forrásszerzés, adatszolgáltatás, rendezvényszervezés

Médiumok

Publicitás segítése, a lakosság tájékoztatása

Helyi önkormányzatok

Adatszolgáltatás, adatbázisok közötti kapcsolat megteremtése, hozzájárulás a forrásszerzéshez

A kistérség lakossága

A szolgáltatások igénybevétele

Vállalkozások

Anyagi támogatás, adatszolgáltatás, a központ szolgáltatásainak használata

A régió információs központjai

Szakmai tapasztalatok átadása

A végrehajtás módja A Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása koordinálásával és Kapuvár város gesztor szerepével jöhet létre az információs központ. A lakosság széles rétegei nyitvatartási időben kedvezményesen használják a központ szolgáltatásait. A végrehajtás feltételrendszere •

Forrás,

•

Az alprogram szükségességének, fontosságának felismerése,

•

Együttműködés a város, a társulás és a civil szervezetek között.

Kedvezményezettek köre

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

75

A Kis-Rábamenti kistérség teljes lakossága. Az alprogram működési, megvalósítási területe A Kis-Rábamenti kistérség teljes területe. Forrástérkép Forrás megnevezése

%-os megoszlás

Millió Ft

100

2

Központi célelőirányzat

15

1,35

Decentralizált keretek

15

1,35

40

3,6

30

2,7

100

9

Saját erő Hitel Elkülönített alapok

Helyi

önkormányzati,

lakossági,

vállalkozói forrás EU támogatás Egyéb

Összesen

Potenciális források Nyugat-Dunántúli Régió forrásai, Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásai, Külügyminisztérium pályázati forrásai, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatai, Soros Alapítvány, Európai Uniós pályázatok, önkormányzati, vállalkozói hozzájárulás. Monitoring rendszer A pályázati forrásból létrehozott információs központ szakmai és pénzügyi beszámolóban ismerteti tevékenységét a Kis-Rábamenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása számára, s hasonló módon beszámol a támogatóknak is. II. SWOT-analízis Az 1997-ben készült fejlesztési program, a tervezésben résztvevő szakértők és a területfejlesztési társulás tagjainak véleménye alapján a kistérség elemzése az alábbiakba11 foglalható össze.

© MTA RKK NYUTI

76

Mellékletek

Erősségek Kedvező földrajzi fekvés (nyugati határszél) .Városok közelsége (Győr, Csorna, Pápa) Kiegyenlített nemi arány A közoktatás pedagógus és teremellátottsága kedvező Specializált középiskola Kapuváron Mezőgazdasági, termelői hagyományok, tapasztalatok Munkaigényes mezőgazdasági ágazatok el terjedése .Külföldi befektetők jelenléte Erős vál1a1kozói kedv a mezőgazdaságban Kedvező ökológiai adottságok (termőföld, éghajlat) Kistermelői réteg megszilárdulása Háztáji termelés gyakorisága Táji és természeti értékek megléte 85-ös és 86-os főutak közelsége vasút elérhetősége Folyamatos infrastrukturális beruházások megva1ósulása Együttműködések megjelenése (önkormányzatok). Szolgáltatások folyamatos bővülése Civil szervezetek jelenléte, működése Néphagyományok Gyengeségek Aprófa1vas településszerkezet Folyamatosan csökkenő népességű települések Negatív szaporodási egyenleg Negatív vándorlási egyenleg A korcsoportos arány rosszabb az átlagosnál (elöregedés) Az alapfokú oktatás nem minden településen biztosított Kevés a kiegészítő ellátás (könyvtár, napközi) Alacsony a közép- és felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya Magas a képzetlen munkanélküliek aránya Kialakulatlan a birtokstruktúra Rendezetlenek a tulajdonviszonyok Együttműködés, kooperáció hiánya (gazdaság) Feldolgozó-, élelmiszeripar hiánya Egyre gyengülő szövetkezetek Lakásállomány állagának romlása Turisztikai infrastruktúra szegényessége Mezőgazdasági termelés értékesítési problémái Elavult mezőgazdasági eszközpark Az adóbevételek nem a térségben realizálódnak Hitelfelvételi garancia hiánya Lehetőségek Az önkormányzati ösztönzők bevezetése (letelepedési segély, olcsó telkek stb.) Át- és továbbképzési programok támogatása További külföldi befektetések ösztönzése Feldolgozóipari beruházások növekedése (hűtőház, gyümölcsfeldolgozó) Műveletlen földterületek arányának csökkenése

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

77

Erdősítési program végrehajtása Termálkutak többoldalú hasznosítása Reformnövények termesztésének ösztönzése Szakterületi integráció, szövetkezés a mg-i termelésben és feldolgozásban Speciális növénytermesztési ágazatok (gyümölcs) fejlesztése közműolló bezárása Hulladékudvarok kialakítása, szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Esztétikus faluképek kialakítása Civil szervezetek helyének, szerepének megerősítése környezetvédelmi tudatformálás Komplex turisztikai program készítése Turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások bővítése Nagybani piac, depó létrehozása

Veszélyek Rossz gazdaságpolitika csökkenti a gyermekvállalási kedvet Az elhanyagolt településkép elriasztja a bevándorolni szándékozókat Egyes települések eltűnése A munkanélküliek számának növekedése A vállalkozói kedv hanyatlása A befektetők elkerülik a településeket Földpiac liberalizálódása esetén osztrák gazdák dömpingje a keresleti piacon Kvóták által lecsökkentett termelési színvonal Újabb agrárpiaci válság Tovább folytatódó határozatlan központi agrárpolitika A mezőgazdasági termelés költségeinek növekedése, a felvásárlási árak stagnálása, csökkenése Kavicsbánya termelések korlátlan engedélyezése A törvényalkotás továbbra sem követi a térség igényeit Ingatlanárak további emelkedése

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

78

10. melléklet Nyugati Kapu Térségfejlesztési Társulás N. Fazekas Erika menedzser 1. Az elmúlt 10 évben térségemben pozitív irányú gazdasági fejlődés tapasztalható, a munkanélküliség csökkent, fejlődött az infrastruktúra, a népesség alakulása sem mutat csökkenést. 2. SWOT elemzés Erősségek - földrajzi fekvés - munkalehetőség - viszonylag jó infrastruktúra Mosonmagyaróvár agglomerációs szerepe - kedvező demográfiai állapot Lehetőségek - kerékpárút kiépítés - termálvíz - határon túli munkavégzés

Gyengeségek - Szigetköz problematikája - belvízveszély

Veszélyek - nagy tranzitforgalom - környezetszennyezés

3. Az önkormányzatokról készítettünk a fenti kérdésre választ adó felmérést az elmúlt évben, az otthoni csatlakozási lehetőségeket nem ismerem. Teleház Bezenye községben működik felszereltsége jó. 4. Azok a települések előnyben vannak, amelyek "iparosodottabbak", ill. földrajzi fekvésük előnyösebb. 5. Térségi iroda és kommunikáció fejlesztés /Megyei Önkormányzat, Területfejlesztési Alap(1999.), 250.000,-Ft támogatás, térségi iroda technikai színvonalának fejlesztése, Internet csatlakozás a településeknek, Internet használat-képzés/ - Informatikai csomópont fejlesztés Szigetközért" /VFC, 1 millió,-Ft támogatás, vidékfejlesztési térségünk és az itt található településeknek honlap készítés "Szigetköznet"/ - Térségek információs együttműködése a térinformatika segítségével" /Nyugat- Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, forráshiány miatt elutasítva/ 6. Térségi informatikai stratégiai tervünk 1999-ben készült szükség lenne az aktualizálására, és ennek ismeretében megtenni a szükséges fejlesztésekhez a lépéseket. 7. Az imént említett stratégia aktualizálása….

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

79

8. Sajnos a zárójelben felsoroltak mindegyike megtalálható, hol az egyik, hol a másik, ugyanakkor mindenképpen meg kell említeni, hogy a helyzet javulást mutat az utóbbi évekre visszatekintve. 9. Igen. 10. Igen rendelkezik. Számítógép, nyomtató, fénymásoló, Internet csatlakozás. 11. Az önkormányzatok rendelkeznek számítógéppel, Internetes kapcsolattal. Belső hálózat nincs, de jó lenne egy ilyet létrehozni 12. Elsősorban Internetről, valamint a nyomtatott sajtóból pl. napilapok, folyóiratok 13. Elsősorban a minisztériumok honlapjain tájékozódom. A megyei honlap és a bécsi ablak rendkívül elavult információkat tartalmaz, - jelen kérdőív kitöltésekor ismét megnéztem - amíg nem megoldott az állandó aktualizálás nem látom értelmét a feltett kérdésnek.

© MTA RKK NYUTI

80

Mellékletek

11. melléklet Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége 1.) Térségünkben az elmúlt évtizedben jelentős gazdasági változások történtek. A mezőgazdaság területén a Szövetkezetek részben fennmaradtak, és ma is működnek. Jelentős azonban a magángazdálkodás (családi gazdálkodás). A vállalkozások száma folyamatosan növekedett; különösen a szolgáltató szektor. Térségünkben a foglalkoztatottság jó, a munkanélküliség alacsony százalékú. A munkaképes lakosság egy része ingázó, a két város, Győr és Mosonmagyaróvár üzemeiben dolgoznak. Egy jelentős réteg a helyi vállalkozásokban talált munkát. Az elmúlt évtizedben; térségünkben szinte 100 %-os az infrastruktúra-fejlesztés: (gáz, víz, szennyvíz-csatorna, telefon) minden településen kiépítésre került. Ezen szolgáltatásokat a lakosság a szennyvíz kivételével szinte 100 %-ban igénybe veszi. Nagy előrelépés történt az informatikai fejlesztés tekintetében (önkormányzatok, oktatási intézmények, vállalkozók, gazdálkodó szervezetek; családok). 2.) Térségünk előnye, földrajzi fekvése, a határ-mente, munkalehetőségek, melyek meghatározzák a fejlesztés irányát: idegenforgalom, falusi-turizmus. Hátránya földrajzi fekvése, a Duna elterelése miatt a tájegység sérült, és a meglévő természeti értékek egy része elpusztult. 3.) A teleházak létrehozására az elmúlt néhány évben került sor, berendezésük pályázatok útján történt, Internet-használattal rendelkeznek. A családok informatikai felszereltségéről pontos információnk nincs. 4.) A térségben jelentősebb különbség információs infrastruktúra tekintetében nincs. A települések nagy hangsú1yt fektettek az informatikai fejlesztésre és a személyi feltételek megteremtésére. 5.) Elkészült a Szövetség informatikai-fejlesztési terve. Sikeres pályázatunk volt a Rábcatorok Kistérségi Fejlesztési Társulással közösen bcnyújtott "Intelligens Régió" című pályázatunk, mellyel a Társulás irodájának informatikai hálózatát tudtuk fejleszteni. 6.) Szakemberképzés, Internet-csatlakozás, teleház-program folytatása. Pályázati lehetőségek a meglévő intézmények fenntartására, és működtetésére. 7.) Infolánc a Térségfejlesztési Társulások között, Szigetköz-Net (települési honlapok), Intemet- csatlakozás. 8.) Közép-Szigetköz településein a telefonvonalak korszerűtlensége (dobozos telefonok). A meglévő rendszerek bővítéséhez szükséges anyagi források hiánya. Kistelepüléseken a szakemberhiány.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

81

9.) Az elmúlt években kiemelt fontosságúnak tekintette Társulásunk az informatikai fejlesztést, minden lehetőséget igyekezett kihasználni (pályázatok). A szakemberképzésre sajnos a településeknek és Társulásunknak is kevés anyagi fedezet áll rendelkezésre. 10.) Pentium számítógép, fénymásol6 gép, szkenner, telefon-fax. Szövegszerkesztésre, adatok tárolására, CD írás. 11. A térség települései számítógéppel rendelkeznek, internet-kapcsolat, megítélésem szerint, kb. 50 %-os. 12. Teleház, Pályázati Figyelő, TÁH, Sajtó, Minisztériumok honlapjai. 13. A Megyei Minisztériumi Térségi honlapokat folyamatosan figyelemmel kísérjük. A KEZDET adatbázisába térséget érintő projektjavaslatokat tettünk. A bécsi ablak frissítése, aktualizálása szükségesSzigetközi Önkormányzatok Szövetsége

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

82

12. melléklet Fertőmenti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása

1. 1996-ban alakult a Fertőmenti Önkormányzatok térségfejlesztési Társulása. Turizmusfüggő térség, így erre ép 2. SWOT analízis Erősségek: • idegenforgalom • fekvés • termálvíz • megkímélt táj • Ausztria közelsége • meglévő kerékpárút

Gyengeségek: • rossz kereskedelmi forgalom • osztrák árak miatti nyomás • fekvése miatti kedvezőtlen pályázati elbírálás

Lehetőségek: turisztikai fejlesztések (szálláshely, programok) • Eszterházy napok • Haydn-fesztivál • Falunap (hegykői vigazságok) • hegykői termál • fertőszentmiklósi raktárbázis • gombamód szaporodó éttermek •

Veszélyek: • Fertő-tó kiszáradása • Idegenforgalom hullámzása

Teleház-Fertőszéplak Adatbázis van, de kevés. Számítógép van, fertődi könyvtárban 6 gépes hálózat. Otthoni internet csatlakozás kb. minden második otthonban. 5.) Pályázat számítógépes eszközpark fejlesztésére TEIR-hez való kapcsolódás Intelligens régió – Irodafejlesztés (850e Ft) /NYDRFT/ Turizmusfejlesztési koncepció /GyMS MTT-TFC/ Fertőmenti kistérségek információs társadalom Sikertelen pályázat nem volt! Nagycenk – bérházfejlesztés Falumúzeumok 6.) Egyedül kevés, több szakember, több területről (pályázat, vidékfejlesztés) Külön iroda Kulturális programtervező/szervező irodák Komfort fokozat emelése (minőségi fejlődés)

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

Fertő-Hanság Nemzeti Park natúrparkká történő átminősítése Utak minőségének fejlesztése 85-ös út tehermentesítése 7.) TEIR Intranet – a társulás polgármestereivel Szemléletváltás 8.) emberi erőforrás hiánya telefon (közvetlen) nincs ISDN közvetlen internet-kapcsolat hiánya (csak a könyvtáron keresztül) 9.) Pályázat eredménye: 60 főre 20 órás tanfolyam inform. társ. projekt eredménye lehet. 10.) új gép: CD író, Win98 lézer nyomtató 17”-os monitor fax scanner 11.)Települések ¾-e rendelkezik számítógéppel, ismerettel ennél jóval kevesebben 12.) Havi rendszeres tájékoztató Kistérségi megbízott Többi menedzser (Ferenczi László) Honlapok (FVM, Pafi, Westpa, megyei) 13.) Több konkrétum, általános rövidített leírás Kistérségek, területfejlesztési szereplők on-line kapcsolata Koordinált információ szolgáltatás

© MTA RKK NYUTI

83

Mellékletek

84

13. melléklet Rábcatorok Településeinek Regionális fejlesztési Társulása Hogyan látja térsége fejlődését az elmúlt évtizedben? Győr, mint iparváros, a környezete gondolkodására is hatással van. A kistérség települései kivétel nélkül meghatároztak képességeikhez mérten kisebb-nagyobb területeket a gazdasági vállalkozások letelepedése céljából. Kettős funkcióban gondolkodnak: helyi munkalehetőséget teremteni a helyben élőknek, illetve a település bevételeinek növelése a cél. Jelentős vállalkozás Kunszigeten és Enesén található, ahol több száz főt foglalkoztatnak a cégek. Kis-, és középvállalkozás ugyan van minden faluban, de ezek száma sehol nem számottevő. Az egyéni és mikro-vállalkozások jelenléte azonban igen magas a kistérségben, ezek egy része kényszervállalkozó és főleg a szolgáltatóipar egyes területeiben tevékenykednek. Infrastruktúra: a jelenleg folyamatban lévőket leszámítva teljes kiépítettség. Munkanélküliség: a statisztika lapján a munkanélküliek számát tekintve jól állnak. A tapasztalat alapján viszont elmondható, hogy a munkával nem rendelkezők többsége vagy volt már munkanélküli és azért nem vagy egyáltalán nem akar bejelentkezni, illetve vannak az ötven fölötti nem regisztrált munkanélküliek, akiknek már a munkaügyi központ sem tud munkát biztosítani, ők sem regisztráltatják magukat. De ez nem kifejezetten csak erre a társulásra jellemző, ez országos viszonylatban is így van. A „Rábcatorok” Regionális Fejlesztési Társulás településein 23 000 fő él. Ez a régióban élők 2,3 %-a, és a megye közel 5,5%-a. Van-e bővebb információja, infokommunikációval kapcsolatos adata, információja saját térségéről?

Abda

Börcs Enese

Internet, PC ellátottság Önkormányzat Lakosság ISDN vonal a hivatalban, Általában a Szakfeladatonként külön munkahelyen használnak, lakásokban nem gépek; számottevő. A teleház 2 géppel és alkalmazottal működik. Abda körjegyzősége; Elvétve 1-2 otthonban található meg. A teleház központként működik néhány környező falu fiókteleházával. ISDN vonallal rendelkezik, A lakosság átlagban rendelkezik PC-vel, Interszakfeladatonként vannak net drága, nem használják, nem érzik szükségét. PC-k. Honlappal rendelke- Teleház volt, 2 éve kirabolták, nincs pénz az zik a település, de frissítése újabb felszereltségre. nem megoldott.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

Győrsövényház

Ikrény

Kóny

Körjegyzőségi központ Bezi és Fehértó falvakkal. ISDN vonal a hivatalban van, Honlap folyamatos frissítéssel működik. A „Rábcatorok” kistérség központja, alakult: 1994ben. Az ISDN összeköttetést jelenleg kommunikációra használják. Kistérségi logojuk van, honlapot minden településnek szeretnének. Körjegyzőségi központ Markotával és Rábacsécsénnyel. ISDN vonal van, szakfeladatokat PC-vel látják el. A hivatalban és minden intézményében ISDN vonal van, szakfeladatokat külön PC-vel látják el.

85

A településen csak két otthoni Internet felhasználói vonalról tudnak. Teleház 8 géppel van ellátva, itt folyik az iskolások képzése is. Egyéni felhasználás nem jellemző, a jelenlegi MATÁV torony 50-60 ISDN vonala teljes kapacitással működik.

A háztartásokban az Internet használat viszonylag magasnak mondható. Teleház nincs a településen.

Lakossági Internet nem jellemző. Teleház jól működik 5 géppel, fénymásolóval és fax-szal: de. a lakosságot, du. a diákokat szolgálja ki. A helyi cégek kérésére a dolgozóikat is itt oktatják a PC használatára. ISDN vonal van bekötve a A lakossági Internet használat nem jellemző. Lébény hivatalba. Talán az egyik Teleház van a településen. cégnél 1 oldalas honlapjuk is van. Mosonszent A kistérségi ISDN vonal itt A lakosság körében átlagosnak mondható az is bekötött. A hivatal mun- Internet-használat, teleház nincs a településen. -miklós káját szakfeladaton-ként segíti PC, ill. 2 ISDV vonal. A hivatalban Pentium I. Terv a számító-gépes informatikai-központ kiÖttevény gépeken ISDN vonalak alakítása, mely a vállalkozókat szolgálná ki. vannak, a belső hálózati A teleházban a gyerekek csak játszanak. összeköttetés meg van. Rábapatona ISDN van a hivatalban, Pc- A lakossági Internet használat nem jellemző vel ellátottak a szakfelada- (telefon miatt). Teleház működik a faluban, a tok. börcsi fiókjaként. Kunsziget

© MTA RKK NYUTI

86

Mellékletek

14. melléklet Rábaköz-Tóköz-Hanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása Hogyan látja térsége fejlődését az elmúlt évtizedben? A térségben az elmúlt évtizedben a gazdasági fejlődés megtorpant, több üzem megszűnt, ipari és mezőgazdasági egyaránt. Ugyanakkor kevés új gazdasági vállalkozás indult. Ennek következtében csökkent a népesség. Komoly előrelépés volt az infrastrukturális fejlődésben a telefon-, gáz-, szennyvíz hálózatának kiépülése. Mik a térség előnyei, hátrányai, mely tényezők jelentenek lehetőséget a további fejlődésre, melyek veszélyeztetik azt? (SWOT elemzés) Erősségek: jól képzett, viszonylag nagy számú agrár értelmiség van a kistérségben nagy tömegű, viszonylag olcsó munkaerő áll rendelkezésre kielégítő a szakmunkásképzés és a középfokú oktatás kínálata és színvonala munkaigényes, speciális kultúrák kisvállalkozói alapon való termesztésének jelentős hagyományai vannak jó minőségű földterületek, kedvező természeti adottságok állnak az agrárium rendelkezésére öntözési feltételek adottak a terület alatt jelentős termálvíz bázisok vannak feldolgozó kapacitások a térségen belül és kívül egyaránt megtalálhatóak rendkívül jó a termelők munkakultúrája affinitás az új termékek termelésére van hagyománya a mezőgazdasági integrációknak kedvezőek a feltételek az élelmiszeripar bővüléséhez szabad élelmiszeripari kapacitások állnak rendelkezésre sokféle mezőgazdasági feldolgozási lehetőség van a térségben sok embert foglalkoztat az élelmiszer feldolgozó szektor a viszonylag nagy számú mezőgazdaági kis- és közepes vállalkozókra a termelési tapasztalat mellett a mozgékonyság, a gyors piaci reagálás, a vállalkozó szellem a jellemző Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány csornai irodája, jól képzett felsőfokú végzettségű tanácsadók segítik a termelők munkáját a „Nyugat Kapujához” való közeli fekvése kiváló tranzit pozíciót biztosít az idegenforgalom számra Fertő-tavi kerékpárút hálózat a térség mellett halad el a Fertő-Hanság Nemzeti Park peremi részei érintik a területet kiváló vízparti, réti, mocsári élőhelyek, környezettípusok jellemzőek hagyományos falusi beépítések, népi műemlékek, kastélyok, kúriák, templomok nagy száma gazdag hagyományok, a népi kultúra emlékei, élő kismesterségek, kulturális rendezvények széles tárháza a főút (85-ös) mentén fejlett kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátási kínálat kialakult gyakorlat, előzetes sikerek a kistérségi együttműködésben, funkcionáló regionális Fejlesztési Társulás

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

87

a gazdaságfejlesztés szervezetei (vállalkozói kp. kamarák) és az önkormányzatok között jó kapcsolatok állnak fent kialakult gyakorlat az idegenforgalmi és térségi marketing kiadványok létrehozásában, rendezvények szervezésében

Gyengeségek: nehezen átképezhető munkaerő viszonylag nagy száma munkaerő viszonylag alacsony képzettsége jelentős vándorlás a gazdasági ágak között pénz- és tőkehiány a gazdaságban eszközök nagymértékű amortizálódása törpebirtok magas aránya bizalmatlanság a gazdaság szereplői között nincs összefogás a gazdák között az alapanyag feldolgozás több terméknél nem megoldott kis volumenű termelések jellemzőek állattenyésztés leépülése érdektelenség a fejlesztések iránt szakértelem hiánya a gazdáknál speciális termékek feldolgozására alkalmatlan kapacitások térségi arculat hiányzik a termékek marketingjéből hiányzik a speciális képzés, vállalkozásvezetési ismeretek átadása korszerű infrastruktúra hiánya alacsony alkalmazotti jövedelmek szűk belső területi piac, alacsony exportszint értékesítési problémák az agrárgazdaságban minőségi termékek termelésének hiánya minőségi alapanyagok hiánya finanszírozási problémák idős korúak magas aránya a mezőgazdasági termelők között a nagy centrumok (Győr-Sopron) közötti „holttérben” fekszik a kistérség egyes belső települések rossz közlekedési kapcsolatokkal bírnak kerékpár útvonalak kiépítettlensége, kihasználatlan vizitúra lehetőségek elszegényedő, erodálódó falvak elvaduló parlagföldek, elhanyagolt környezet léte feltáratlan helyi természeti értékek romló vízminőségi helyzet a Rábán csökkenő számú, idősödő népesség a turizmusban szakemberhiány és vállalkozói affinitás alacsony szintje a centrumokon és tranzitzónákon kívüli területek alacsony szolgáltatási színvonala, hiányos kínálata kevés szálláshely a kisebb településeken, a falusi turizmus és kempingezés kapacitásai szűkösek a társulás szervezete fejletlen, hiányzó szervező-menedzselő központ a vállalkozásfejlesztési szervezetrendszer jövője bizonytalan hiányzó térségi információs és marketing szervezet tudatos törekvések helyett koordinálatlan, spontán akciók Lehetőségek: viszonylag nagy számú kistermelő, kisvállalkozó

© MTA RKK NYUTI

88

Mellékletek

vállalkozói képzések, pályakezdők komplex, célra orientált képzése viszonylag nagy munkaerő-kínálat áll rendelkezésre termelési tapasztalatok magas szintje jellemző a piaci igényeknek megfelelő növények termesztése lehetséges adottságokhoz igazodó állattenyésztés integrációk kialakítása új típusú vállalkozások, szövetkezetek alapítása a kisüzemi termelés keretében biogazdálkodás fejlesztése kertészeti kultúrák termékeinek feldolgozására épülő kapacitások bővítése határközelség jobb kihasználása kooperáció, szövetkezés erősödése kiállítás, vásár rendezése a térség termékeihez kötődően lótenyésztés fejlesztése, lótartás fellendítése egyetemi kutatóbázis közelségének jobb kihasználása EU csatlakozással járó előnyök kihasználása geotermikus energia új feldolgozó üzemek létesítése, meglévő üzemek korszerűsítése tárolókapacitások növelése elsődleges feldolgozási fázis kisebb településekre történő telepítése osztrák piacra való bejutás elérése biotermékek termelésének és feldolgozásának növelése mezőgazdasági termelés, feldolgozás, értékesítés vertikumának kialakítása kis- és középvállalkozói bedolgozás és integráció kiépítése az agro-turizmusba való intenzív bekapcsolódás szoros integrátori kapcsolatok kialakítása az élelmiszeriparral a nagy forgalmi folyosók „megcsapolása”, a vendégkör bővítése bekapcsolódás a nemzetközi kerékpártúra forgalomba vízi túrák a Rába mentén természet közeli, attraktív kínálatok kifejlesztése öko-túrák szervezése műemléki és kulturális kínálatok bővítése, jobb menedzselése helyi természeti és műemléki értékeket feltáró és védő programok szervezése kemping és pihenőhely, kikötő láncolat kiépítése a Rába mentén falusi turizmus szálláshely kínálatának fejlesztése, bővítése a turizmus révén eladásösztönzés a helyi termékeknél agroturizmus bázisok létrejöttének segítése a kistérségi szervezetrendszer fejlesztése, integrálása a terület-, vállalkozás-, gazdaság- és turizmusfejlesztési tevékenységeknek, valamint térségi marketingnek egységes turizmus és térségi marketing információs rendszer és gyakorlat kialakítása arculati és PR program, átgondolt kiavány-politika térségi rendezvény kínálati hálózat, eseménynaptár helyi vonzerőkön alapuló motívumok alkalmazása a területi és turizmus marketingben

Veszélyek: a feketepiacon megjelenő munkaerő nagysága növekszik a népesség elöregedése tovább folytatódik a jól képzett munkaerő jelentős résez Ausztriába vándorol a termelési költségek drasztikus növekedése, az értékesítési árak csökkenése, illetve változatlansága a termelés finanszírozásának megoldatlansága folytatódik

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

89

saját erős fejlesztések rendkívül alacsony szintje gyom és kártevő fertőzés importverseny növekedés tömegtermékek előállítása a minőség helyett alacsony minőségű termékek értékesítésének problémája EU csatlakozás negatív hatásainak begyűrűződése bizonytalan külkereskedelmi viszonyok egyes települések infrastrukturális hiányossága, elmaradottsága fokozódik szakmai képzés hiánya keleti piacok beszűkülése fizetőképes kereslet csökkenése alacsony felvásárlási árak miatt a feldolgozóiparban az alapanyagok hiánya tervezés nélküli vállalkozásindítás integrációk kialakításának elmaradása alacsony szakismereti szint miatti hátrány növekedése túl sok hitelfelvételi kényszer fiatalok érdektelensége az ágazat iránt megtakarítások, tartalékok elégtelen szintje, hiánya tranzitjelleg tovább erősödik, az idegenforgalomban nem jelentkező átmenő forgalom dominanciája megmarad fokozódó közlekedési terhelés „zavaró” hatásai felerősödnek a kistérségre jellemző eredeti értékek, látnivalók elvesznek, az adottságok nem hasznosulnak a helyi lakosság averziója a külföldiekkel, a turistákkal, a turizmussal szemben nő elmaradó helyi fejlesztések, a turizmus lehetőségeinek az elszalasztása az ellátottság, szolgáltatási kínálat területi különbségei fokozódnak szolgáltatási és szállás háttér hiányában eges települések, területek kimaradása a turizmusból vadkempingezés, szabályozatlan területhasználat elharapódzása (Rába mente) dezintegrált fejlődés, a belső egyenetlenségek fokozódása a kedvező fekvésből származó beruházói aktivitás a turizmust perifériára sodorja koordinálatlan, alacsony hatékonyságú fejlesztések, egymást kioltó törekvések leszakadás a megye kistérségeitől a kedvezőtlen helyzetű falvak erősödő lemaradása

Az interjúvázlatban szereplő, az infokommunikációra, információáramlásra vonatkozó kérdésekre adott összegző válasz: Az információs infrastruktúra kiépítése elkezdődött, de nem beszélhetünk látványos, gyors előrehaladásról, mivel az önkormányzatoknak és a társulásnak is rendkívül kevés összeg áll e célra rendelkezésre, másrészt az emberi erőforrás hiánya (szakértelem) is gondot okoz. A települések között nincs belső hálózat, ez egyelőre szóba sem került. A pályázatokról több csatornából próbálnak adni információkat: egyrészt a térségi irodából, illetve a falugazdász hálózaton keresztül, és a Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál. A KEZDET adatbázisba most folynak a projekt javaslatok gyűjtései és remélik, hogy hasznos információkat fognak tartalmazni. A kistérség pillanatnyilag külön irodával nem rendelkezik, ezért a munka is nehezebben végezhető.

© MTA RKK NYUTI

90

Mellékletek

15. melléklet Kelet-Hanság Kapuja Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása

A Kelet- Hanság Kapuja Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás 2001. március 1.-én alakult 8 község részvételével, melyek a következők: Lébény, Győrsövényház, Mosonszentmikós, Bezi, Kimle, Fehértó, Tárnokréti és Mecsér. Társult tagja a GyőrMoson- Sopron Megyei Önkormányzat. A Társulás működési területe, feladata, célja: A társulásban résztvevő önkormányzatok, települések közigazgatási területe. A települések által alkotott térség, társadalmi, gazdasági és táji-környezeti helyzetének, adottságainak ismeretében a térség összehangolt, komplex fejlesztése, és a jövedelemteremtő képesség növelése, a közös területfejlesztési programok kialakítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése, ennek érdekében a természeti, gazdasági és humán erőforrások hatékony és összehangolt felhasználását célozta meg. Az infrastrukturális fejlesztések, környezetvédelmi problémák, valamint a kulturális értékek és hagyományok ápolása, feltárása és új értékek elősegítése a kiemelt céljai közé tartozik a Társulásnak. További feladatai, céljai a térség külföldi és belföldi kapcsolatrendszerének kiépítése, fejlesztése, illetve működtetése. Gazdasági stratégia kialakítása, a gazdasági élet fejlesztése, munkahelyteremtés elősegítése, a munkanélküliség alternatív kezelésének támogatása. Térségi marketing-tevékenység, PR munka. Pályázati források feltárása, kihasználása. A társult tagok érdekeinek képviselete és érvényesítése felsőbb fórumokon.

Hogyan látja térsége fejlődését az elmúlt évtizedben? Komoly problémát jelentett a térségben rendszerváltás utáni gazdasági szerkezetváltás, mivel térséget csak falvak alkotják, a termelőszövetkezetek felbomlásának hatására sokan elvesztették munkájukat, nagyon sok településen megszűnt a helyi foglalkoztatás lehetősége. A mára kialakult helyzetnél megfigyelhető, hogy az aktív dolgozók többsége naponta ingázik, Mosonmagyaróvárra, Győrbe, Csornára, stb. Az aktív dolgozókon kívül az iskolás gyerekek egy része is más településre jár iskolába (Fehértó, Tárnokréti, Győrsövényház, Mecsér, Bezi). Az iskolások helyzete megfelelőnek mondható Lébényben, Mosonszentmiklóson és Kimlén. Összességében kimutatható, a kisebb falvakban a népesség lassú fogyása, elöregedése figyelhető meg. Fejlődés viszont az infrastruktúra kiépítésben kimutatható. Kiépült a telefonhálózat, és megoldódott a vezetékes földgáz-ellátás is. A közvilágításban használatos izzók, energiatakarékos izzókra való cserélése is majdnem minden településen megtörtént.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

91

Hiányosságok között említhető azonban néhány településen a szennyvízcsatorna kiépítése (Bezi, Győrsövényház, Fehértó, Tárnokréti), melynek kiépítése a rövidtávú célok között szerepel, a többi településen megoldott a szennyvízcsatorna kiépült. A teljes infrastruktúra kiépítésével, befektetők idetelepítésével és az idegenforgalomban rejlő lehetőségek kiaknázásával, egy komplex és jól működő térséggé fejlődhet a térség.

Mik a térség előnyei, hátrányai, mely tényezők jelentenek lehetőséget a további fejlődésre, melyek veszélyeztetik azt? (SWOT elemzés) Erősségek Táji, természeti értékek. Országos természetvédelmi terület (Fertő-Hanság Nemzeti Park). Vadászati lehetőségek megléte. Egyes települések más Kistérségi Társulás tagjai. Termálvízbázis. Illegális hulladéklerakók száma csekély. Nyugati piacok közelsége. Minőségi termékek ismertsége gyors ütemben nő. Javuló távközlési infrastruktúra. A jövedelmi szint meghaladja az országos átlagot. Kulturális örökség. Népi tudások, hagyományok megléte, őrzése. Rendezvények (falunap, búcsú, vásár, sportnap). Civil szerveződések. Gyengeségek Munkaerő viszonylag alacsony képzettségi szintje. Kicsi az iparban és a szolgáltatásban foglalkoztatott helyi lakosok száma. Magas az ingázók aránya. Erőteljes függés Győrtől és Mosonmagyaróvártól. A kisgazdálkodók piacra jutásának lehetőségei rosszak. A turizmus alapinfrastruktúrája hiányos. Gyenge a vendéglátás. Nincs elegendő szálláshely a térségben. Az utak minősége egyes helyeken nem megfelelő. Kommunális és ipari hulladékok kezelésének lehetőségei. Lehetőségek Környezeti tudatosság növelése. Környezetkímélő és tájfenntartást célzó mezőgazdasági módszerek elterjedése. Erdő és vadgazdálkodás fejlesztése. Természeti adottságok felértékelődése. Termálvízbázis lehetőségei. Biogazdálkodás térhódítása. Természeti környezet alkalmassága idegenforgalmi, rekreációs fejlesztése. A térség népszerűsítése (kiadványok, szakmai kiállítások, rendezvények segítségével).

© MTA RKK NYUTI

92

Mellékletek

Rendezvények számának növekedése. Turizmuságak kiépítése, különös tekintettel a kultúrturizmusra. Iskolarendszerek fejlesztése. Vonzó munkalehetőségek a fiatal értelmiség számára. Fiatalok megtartása pl. bérlakások kiadásával. Ipari területek növelése, esetleges ipari parkok kialakítása. Szolgáltatások minőségének további javulása. Úthálózat korszerűsítése a térség és a régióközpontok jobb elérése érdekében. Közös projektek számának növelése. A térséget összefogó (szimbolizáló) termék, vagy projekt megteremtése. Települések közötti információáramlás (internet) kiépítése, javítása. Közösen szervezett programok a településeken és így a térség ismeretségének javítása. Programcsomagok készítése.

Veszélyek Természeti értékek rombolása. Települések közötti széthúzás. Közös projektek elmaradása Környezetszennyezés növekedése. A közlekedésből és a gazdálkodásból származó környezetszennyezés nőhet. Hagyományos településkép nem megfelelő védelme. A támogatások utófinanszírozás jellege a fejlesztések útjába állhat. Ingázók számának növekedése. Fiatalok elvándorlása.

Van-e bővebb információja, infokommunikációval kapcsolatos adata, információja saját térségéről? Teleház működik Lébényben 3 db számítógéppel, továbbá Győrsövényházon 5 db számítógéppel és Kimlén 2 db számítógéppel. Lébényben a könyvtár épületében működik további 6 db számítógéppel, ami a könyvtár tulajdona, ezek használata ingyenes. Győrsövényházon a teleház használata a következőképpen működik: az oktató CD-k használata ingyenes, az Internet hozzáférés megadott díjak ellenében használható. Kimlén 2 db számítógép közül az egyiken van Internet hozzáférés, használatukról bővebb információval nem rendelkeznek. A térség települései közül ahol működik iskola, ott számítógép is megtalálható, igaz számuk és állapotuk nem a legmegfelelőbb. A háztartásokban lévő számítógépekről, azok használatáról a társulás nem rendelkezik adatokkal.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

93

Van-e a térségen belül jelentősebb különbség információs infrastruktúra tekintetében? Ha igen, akkor miben látja ennek okát? A térségen belül megfigyelhetők a különbségek: nagyobb településeken, ahol több a fiatal, több a számítógép használók száma is. Az Internetet otthon használók köre viszont itt is meglehetősen szűk, kevés az ISDN vonallal rendelkező lakások száma. A fent említett településeken kívül sehol sincs lehetőség számítástechnikai eszközök, Internet szabad használatára.

Milyen infokommunikációs kezdeményezésekben, pályázatokban vettek részt az elmúlt években? Melyek nyertek? Mi valósul meg a sikeres pályázatok eredményeként? Melyek voltak a sikertelen pályázatok? Mi volt a sikertelenség oka? A társulás megalakulásakor pályázaton nyertek 1 db számítógépet. Az önkormányzatok az utóbbi években különböző pályázatok segítségével, illetve önkormányzati költségvetési keretből cserélték le, vagy építették ki számítógépes állományukat. Mecsér kivételével mindenütt korszerű számítógépen folyhat a hivatali munka. A Celodin Hálózat segítségével nemrég elkészült a társulás honlapja is. A legjelentősebb fejlesztés a Széchenyi Terv keretében történt ahol kivétel nélkül minden település (aki igényelt számítógépet), megkapta a gépeket. Az iskolák számítógép állományáról nincs konkrét adat a társulásnál.

Milyen fejlesztéseket tartana elsősorban szükségesnek? Kiemelkedően fontosnak tartják az iskolák számítástechnikai eszközrendszerének fejlesztését. A menedzser szerint a számítástechnikai oktatás már az iskola alsó tagozatában el kell kezdeni. A jelenlegi információáramlás, a számítástechnika gyors fejlődése megköveteli, hogy a gyermekek minél előbb elsajátítsák a számítógép kezelésének fortélyait. Szükséges lenne a teleházak bővítése, mind településekre értve, mind a teleházakon belüli fejlesztéseket értve. Ez egyrészt hozzájárulna a térség népességmegtartó képességéhez, másrészt mindenki számára lehetőséget biztosítana az információhoz való hozzájutáshoz. Az infokommunikáció területén az Önök térsége milyen jelenlegi és jövőbeni intézkedéseket, fejlesztéseket, ill. projekteket valósít meg, ill. tervez megvalósítani a következő 1-2 évben? Milyen beruházásokat hajt végre? Ezeket milyen forrásokból fedezi?

© MTA RKK NYUTI

94

Mellékletek

Elsődleges tennivaló az elnyert pályázatok segítségével az önkormányzatok számítógép-parkjának korszerűsítése. Ennek megvalósulása alapfeltétele minden további fejlesztésnek. Mi akadályozza illetve segíti leginkább az információs társadalomban való részvételt? Az információs társadalomban való részvételt elősegíti, sőt, megköveteli a világ gyorsulása, változása. Aki nem rendelkezik naprakész, friss adatokkal, annak esélye sincs a felzárkózásra, az előretörésre. Egyetlen gátja van csak a fejlődésnek: ez pedig a forráshiány.

Rendelkezik-e az iroda számítógépes eszközökkel, ha igen melyekkel, mire használja elsősorban? A társulási iroda rendelkezik számítógéppel és Internet-csatlakozással is. Maga a számítógép nélkülözhetetlen az irodai feladatok ellátásában, míg az Internet elsősorban információszerzésre, pályázatfigyelésre, adatbázis kialakítására, levelezésre stb. szolgál. A térség településeinek önkormányzatai rendelkeznek-e számítógéppel? Internet kapcsolattal? Van-e a térség települései között belső hálózat? Tervezik ilyen létrehozását? Fontos lenne ez Önöknek? A számítógépek elterjedésének leírása a fentiekben megtörtént. Internet kapcsolattal az önkormányzatok többsége rendelkezik, ezután kialakításra kerül a géppark fejlesztése. A települések között belső hálózat nincs, kialakítása egyenlőre nem tervezett. A térséget apró falvak alakítják, gyakorlatilag „nincs közöttük távolság”, a kapcsolattartás telefonon, illetve személyesen is megoldható.

Honnan szerzik be elsősorban az információkat a pályázati lehetőségekről, egyéb fejlesztési forrásokról? Elsősorban a Pályázatfigyelőn keresztül történik. Ennek a kiadványnak mind az írott, mind pedig az elektronikus formáját használják. Rendszeresen figyelemmel kísérik a minisztériumok honlapjait is. Az információszerzés elengedhetetlen formája a kollégákkal való kapcsolattartás, illetve a különböző megyei és regionális szervezetek pályázati tájékoztatói.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

95

Mivel minden településen nincs Internet-kapcsolat, a térségi iroda feladata többek között az aktuális pályázati lehetőségek szemmel tartása, a társulás tagjainak rendszeres tájékoztatása.

Tájékozódnak-e a térség honlapokon a pályázati lehetőségekről? Használták-e már pályázati anyagok letöltésére, küldtek-e be projektjavaslatot a KEZDET adtabázisba? Mennyire tartják kielégítőnek az adott honlapok információtartalmát? Milyen információkat tartanának szükségesnek ott megjeleníteni? Természetesen az információszerzésnek ezt a formáját is használják. Ezek azok a pontok, ahol gyakorlatilag személyre szabottan vannak jelen a pályázatok. A KEZDET adatbázisba jelenleg még nem küldtek be projektjavaslatot. Reményeik szerint a térségi gazdaságfejlesztési koncepciót sikerül pályázat útján elkészíttetni, majd ez alapján egyre több lehetőségük lesz tervek kidolgozására és magvalósítására.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

96

16. melléklet Tóközi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Társulásunk 2000 novemberében alakult, 10 község (Acsalag, Barbacs, Bezi, Bősárkány, Cakóháza, Fehértó, Maglóca, Markotabödöge, Rábcakapi és Tárnokréti) részvételével. Célja a hatékony együttműködés, komplex gazdasági és társadalmi fejlődés biztosítása, elősegítése. 1. Mivel térségünket csak falvak alkotják, a rendszerváltás után a gazdasági szerkezetváltás komoly problémákat okozott az itt élő emberek számára. A termelőszövetkezetek felbomlásának hatására sokan elvesztették munkájukat, megszűnt a helyi foglalkoztatási lehetőség. A tulajdonviszonyok rendeződése, az átmeneti nehézségek után kialakult a jelenlegi helyzet: az aktív dolgozók többsége naponta bejárni kényszerül a győri, csornai, jánossomorjai stb. üzemekbe. Naponta ingáznak az iskolás gyerekek is, éppen ezért sokan választják a falvak elhagyását; elsősorban a kisebb falvakban a népesség lassú fogyása, elöregedése figyelhető meg. Az elmúlt évtizedben fejlődött viszont az infrastruktúra: kiépült a telefonhálózat, és megoldódott a vezetékes földgáz-ellátás is. A szennyvízcsatorna kiépítése azonban még várat magára, kiépítése a közeli jövő fejlesztési terveiben szerepel. A fejlődő infrastrukturális hálózat vélhetően a térségbe vonzza majd a befektetőket; még kiaknázatlan lehetőségek elsősorban a turizmusban rejlenek. 2. SWOT-analízis csatolva 3. A háztartásokban lévő számítógépekről, azok használatáról társulásunk nem rendelkezik adatokkal. Teleház működik Bősárkányban, a Kultúrházban. Egy darab számítógépet lehet használni, mely Internet-csatlakozással is rendelkezik. A teleház használata ingyenes. A bősárkányi Eötvös József Önkormányzati általános iskolában létrejött a Sulinet rendszer. 12, egymással is összeköttetésben álló, Internet-csatlakozással felszerelt számítógép áll a gyerekek rendelkezésére számítástechnika tanóra és szakkör keretében. Markotabödöge önkormányzata a Széchenyi Terv keretében felnőttoktatásra nyert 14 db gépet. Az első csoportok július elején kezdték meg a tanulást. A nagyobb települések önkormányzatai jelenleg is számítógépen végzik munkájukat. A kisebbek saját géppel nem rendelkeznek, a körjegyzőségek látják el ilyen jellegű feladataikat. A térség 6 általános iskolájából ötben van számítógép (4 iskolában csak alsó tagozat működik). 4. A térségen belül megfigyelhetők a különbségek: a nagyobb településeken, illetve ahol több a fiatal, több a számítógépet használó egyén is. Az Internetet otthon használók köre viszont itt is meglehetősen szűk, kevés az ISDN vonallal rendelkezők száma. A fent említett két településen kívül sehol sincs lehetőség számítástechnikai eszközök, Internet szabad használatára. © MTA RKK NYUTI

Mellékletek

97

5. Pályázaton elnyert támogatásból valósult meg Bősárkányban a Sulinet hálózat és a teleház. 6. A társulási iroda számítógépe szintén pályázaton elnyert támogatás segítségével került beszerzésre. A Széchenyi terv keretében Markotabödöge nyert 14 db számítógépet felnőttoktatásra. Az SZT-IS-17 kódjelű pályázati kiíráson a pályázatot benyújtott 8 önkormányzat mindegyike támogatásban részesült, ezáltal a hivatali munka gyakorlatilag mindenütt korszerű számítógépeken folyhat majd (Cakóháza és Maglóca nem pályázott; az ő munkájukat továbbra is a körjegyzőség felszereltsége segíti.) A Celodin Hálózat segítségével készült el a társulás honlapja is. Nem részesült viszont támogatásban Bősárkány Nagyközség Önkormányzata által benyújtott, „Az önkormányzatok internetes aktivitását biztosító eszközök és szolgáltatások támogatása” című pályázat. 7. Kiemelkedően fontosnak tartom az iskolák számítástechnikai eszközrendszerének fejlesztését. Véleményem szerint a számítástechnikai oktatást már az iskola alsó tagozatában el kell kezdeni, igaz, akkor még sokkal inkább játékos formában. Ha a kisgyermek a „számítógép mellett nő fel” (nem helyettesítve természetesen az olvasást, a testmozgást stb.), sokkal könnyebben tud majd megfelelni az információs társadalom kihívásainak. Szükséges lenne a teleházak minél több településen való üzemletetése. Egyrészt hozzájárulna a térség népességmegtartó képességéhez, másrészt lehetőséget biztosítana az információhoz való hozzájutáshoz mindenki számára. 8. Elsődleges tennivaló az elnyert pályázatok segítségével az önkormányzatok számítógép-parkjának korszerűsítése. Ennek megvalósulása alapfeltétele minden további fejlesztésnek. 9. Az információs társadalomban való részvételt elősegíti, sőt, megköveteli a világ gyorsulása, változása. Aki nem rendelkezik naprakész, friss adatokkal, annak esélye sincs a felzárkózásra, az előretörésre. Egyetlen gátja van csak a fejlődésnek: ez pedig a forráshiány. 10. A társulási iroda rendelkezik számítógéppel és Internet-csatlakozással is. Maga a számítógép nélkülözhetetlen az irodai feladatok ellátásában, míg az Internet elsősorban információszerzésre, pályázatfigyelésre, adatbázis kialakítására, levelezésre stb. szolgál. 11. A számítógépek elterjedésének leírása a fentiekben megtörtént. Internet kapcsolattal az önkormányzatok többsége nem rendelkezik, kialakítása a géppark fejlesztése után várható. Településeink között belső hálózat nincs, kialakítása egyelőre nem tervezett. A térséget apró falvak alakítják, gyakorlatilag „nincs közöttük távolság”, a kapcsolattartás telefonon, illetve személyesen is megoldható. © MTA RKK NYUTI

98

Mellékletek

12. Elsősorban a Pályázatfigyelőn keresztül történik. Ennek a kiadványnak mind az írott, mind pedig az elektronikus formáját használjuk. Rendszeresen figyelemmel kísérjük a minisztériumok honlapjait is. Az információszerzés elengedhetetlen formája a kollégákkal való kapcsolattartás, illetve a különböző megyei és regionális szervezetek pályázati tájékoztatói. Mivel minden településen nincs Internetkapcsolat, a térségi iroda feladata többek között az aktuális pályázati lehetőségek szemmel tartása, a társulás tagjainak rendszeres tájékoztatása. 13. Természetesen az információszerzésnek ezt a formáját is használjuk. Ezek azok a pontok, ahol gyakorlatilag személyre szabottan vannak jelen a pályázatok. A KEZDET adatbázisba jelenleg még nem küldtünk be projektjavaslatot. Reményeink szerint a térségi gazdaságfejlesztési koncepció elkészülte után egyre több lehetőségünk lesz tervek kidolgozására és magvalósítására.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

SWOT analízis GYENGESÉGEK ERŐSSÉGEK − Csökkenő lakosságszám, elöregedő né− Érintetlen természeti környezet pesség − Építészeti emlékek − Az aktív dolgozók ingázásra kényszerül− A Fertő-Hanság Nemzeti Park közelsége nek − 85. és 86. számú főútvonalak mentén való − Nagy az elvándorlás elhelyezkedés − Erőteljes függés a környék városaitól (el− Jó infrastrukturális adottságok sősorban Győrtől és Csornától) − Összefogás, működő együttműködés − A mezőgazdaság nem nyújt biztos megél− Összehangolt, közös fejlesztési célok hetést, a kistermelők piacra jutása nehéz − Népi hagyományok megléte, megőrzése − Hiányzik a turizmus alapinfrastruktúrája − Civil szerveződések − Az osztrák és szlovák határ közelsége VESZÉLYEK LEHETŐSÉGEK − Növekvő elvándorlás − A vállalkozók térségbe vonzása, munkalehetőség teremtése − A természeti értékek rombolása, növekvő környezetszennyezés − Ipari területek növelése, a főutak adta lehetőségek kihasználása − Apadó pénzügyi források − Vonzó programok kialakítása a térség − A településkép nem megfelelő védelme fiataljai számára (pl. rendezvények, klu− A népi hagyományok, kismesterségek elbok, stb.) tűnése, elsorvadása − A térségről egységes turisztikai kiadvány − A fejlesztési célok megvalósításának elmegjelentetése maradása − A turizmus fogadási feltételeinek megteremtése − A falusi turizmus, mint turisztikai termék kialakítása, természetjárással és kerékpáros turizmussal ötvözve − Szorosabb együttműködés a Nemzeti Parkkal − A helyi vállalkozók hatékonyabb bevonása a fejlesztési tervek megvalósításába

© MTA RKK NYUTI

99

Mellékletek

100

17. melléklet Pannonhalma-Sokoró Térségfejlesztési Önkormányzati Társulás

1. A térség fejlődése kedvezőnek mondható, gazdaságilag a turizmus (ökoturizmus, lovas turizmus) fejlődése a legjellemzőbb illetve kisebb nagyobb befektetések is kedveztek a térségnek. Illetve a már meg lévő vállaltok is bővítették teljesítésüket ( pl Koroncó Konzervgyár Horker Kft) A munkanélküliség még mindig a Győr közeli településeken ( Nyúl, Écs Koroncó Győrújbarát stb..) a legalacsonyabb ( Győrújbarát 0%!) Győrtől távolodva nő a munkanélküliség aránya. A népesség növekedése is a munkanélküliséghez hasonló tendenciát mutat a Győr környéki településeken a népesség szám évről évre nő, főleg a „kitelepülők” tekintetében ( város→falu).Az infrastruktúra tekintetében a térség állapota kedvezőnek mondható a Győr környéki településeken az infrastruktúra magas színvonalú, és a távoli településeken is megindult pl a csatornázás. Az infrastruktúra tekintetében az utak hiánya és állapota a térség legnagyobb hiányossága. 2. SWOT-analízis csatolva. 3. Nincsen bővebb információnk a térség információs infrastruktúrájáról. 4. Nincsen jelentős különbség a térség információs infrastruktúrájában. 5. A Gazdasági Minisztériumhoz pályáztunk és sikeres volt ezen pályázatunk. Nyertünk egy komplett számítógépet operációs rendszerrel. 6. Elsősorban fontos fejlesztésnek tarjuk, ha az önkormányzatokkal infokommunikációs kapcsolatban lehetnénk közvetlenül (Internet). 7. Az infokommunikáció tekintetében a térség tervezi, hogy minden önkormányzat rendelkezzen Internet kapcsolattal, illetve a településeken teleházak létrehozását tervezik a lakosok körében. 8. Az információs társadalomban való részvétel elsősorban az eszközök hiánya, kihasználatlansága és a technikai problémák (telefonvonal) okozza. 9. A SAPARD programban 7. Prioritásként szerepel a szakképzés-fejlesztés alprogramban a kommunikációs-tájékoztatási programfejlesztés. 10. Irodánk rendelkezik 4 számítógéppel és internet csatlakozással. Elsősorban irodai munkára, pályázatok készítésére használjuk a gépeket. Az interneten a levelezéseinket bonyolítjuk, illetve a honlapokról az aktuális pályázati lehetőségeket nézzük meg és töltjük le az űrlapokat.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

101

11. A térség telpülései rendelkeznek számítógéppel. Internet kapcsolattal kevesen. Belső hálózat nincsen de nagyon fontos lenne, hogy kommunikálni tudjunk a településekkel hiszen a mi Társulásunkhoz 30 település tartozik. 12. A pályázati lehetőségekről elsősorban intenet honlapokon és újságból értesülünk. 13. A térségi honlapokat is igénybe vesszük, használtuk pályázati anyag letöltésére. Még nem küldtünk projekt javaslatot a KEZDET adatbázisba. A honlapok információ tartalma megfelelő, viszonylag könnyen megtalálható a pályázati kiírás és egyértelmű a pályázati űrlap letöltése.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

102

SWOT analízis ERŐSSÉGEK - a földterületek nagy része helyi tulajdonban van - a rendelkezésre álló forrásokkal az önkormányzatok jól gazdálkodnak - falutörténeti emlékek, helyi hagyományok - gyümölcstermesztési, fakitermelési és feldolgozási hagyományok - a civil szervezetek által történő hagyományápolás - bizonyos községekben működnek helyi kézművesek - régóta működő hagyományőrző és civil szervezetek

GYENGESÉGEK - helyi közösségekben rejlő lehetőségek kihasználatlansága - marketing tevékenység hiánya - népi mesterségek kihalása - az emberek többségénél szemléletváltásra van szükség - helyenként elöregedő, elnéptelenedő települések - környezetszennyező magatartás - falusi turizmus hiánya - az ingázások csökkentik a helyi közösségekben történő tevékenységet - a fiatalok tudásukat az ingázások miatt nem a lakóhelyükön hasznosítják - iskolázottság átlagosnál magasabb - kisebb településeken kevés a diplomások - a vállalkozásoknak megfelelő szakaránya képzettség - a helyi foglalkoztatottság hiánya főleg a - nagy szellemi kapacitások fiatalok körében - fejlett munkakultúra - nyelvtudás hiánya, nyelvtanulás feltétele- Pannonhalmi Apátság közelsége, mely inek hiánya a Világörökség része - mezőgazdasági, szőlő és bogyós gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmas területek - természetvédelmi, tájvédelmi területek, műemlék jellegű és kulturális értékek - Győr város és a régió központhoz való közelség - alacsony környezeti szennyezettségű területek - egyedi természeti alakulatok - turisták által vonzó környezet, borvidék - turistaútvonalak egyes részeken kellően kiépítettek és jelzettek -gazdag flóra és fauna tiszta levegő

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

LEHETŐSÉGEK - civil kezdeményezések segítések - képzési, továbbképzési rendszer fejlesztése - modellprogramok kialakítása - megyei programokkal való együttműködés - tájjellegű speciális termékek előállítása - gyümölcstermesztés, ültetvény rekonstrukció - magas biológiai értékű bio élelmiszerek előállítása - szőlő és bor gazdálkodás fejlesztése - város környék bevonása a helyi ellátási programban - gyógy- és fűszernövény termesztés - marketing tevékenység fejlesztése - integráció növelése a termékkínálat fokozása érdekében - alternatív turisztikai ágak fejlesztése - kézműipar fejlesztése - kis-és középvállalkozások növelése

103

VESZÉLYEK - falvak lakosságmegtartó képességének további csökkenése - helyi közösségek fejlődésének elmaradása - közbiztonság romlása - termelési rendszerek változatlansága - tömegturizmus növekedése - környezetszennyező, elavult ipari technológiák megtelepedése - hitelezési rendszer rugalmatlanságának fenntartása - gazdasági különbség növekedése - állatállomány alacsony létszáma, rossz kapacitás kihasználás - zömmel átmenő bevásárló turizmus - monokultúrás termelés - hazai és EU támogatások elmaradása - az éppen aktuális „divat növények” tömeges termesztése

A kistérség önmagáról alkotott képe a SWOT elemzések tükrében: A térség abszolút mezőgazdasági jellegű kistérség, az itt élő emberek nagy része ebben a gazdasági ágban tevékenykedik, illetve a mellékjövedelmeit a primer szektorból látja biztosítottnak. A vidék természeti adottságai is hozzájárulnak ezen gazdasági ág erősségéhez hiszen nagyon jó feltételeket biztosít a mezőgazdasági termelés és feldolgozás számára. Mivel a kistérség erőssége, hogy területén mezőgazdasági, szőlő és bogyós gyümölcs termesztésre kiválóan alkalmas területek vannak, hogy erre az adottságra építve a gazdák termelni tudjanak jelentős beruházásokra van szükség. Fontos megjegyezni, hogy a földterületek nagy része helyi tulajdonban van így tényleg a kistérségben élők tudnának a mezőgazdasági termelésből és feldolgozásból profitálni. A térségi gazdák főleg a gyümölcs (főképpen bogyósok) és zöldség termesztés és feldolgozás terén szeretnének beruházásokat, illetve rá vannak szorulva a termelésre, mert léteznek olyan falvak a térségben ahol az embereknek semmilyen más lehetőségük nem adatik csak a mezőgazdasági termelés. Ezért a feldolgozói oldalt is erősíteni kell, amelyre így is nagy igény mutatkozik és hiánya e térség gyengesége. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a kistérség területén található a Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék, így nem meglepő, hogy a szőlőtermesztés és

© MTA RKK NYUTI

104

Mellékletek

a borászat terén régi hagyományokkal rendelkezik a vidék. Tehát a termelési és feldolgozási oldalon is igény van ezen termelési ág fejlesztésére, illetve a marketing oldalon kell még jelentős hiányokat pótolni. Az alternatív jövedelemszerzés egy fontos és megvalósítható lehetőség a kistérség területén. Ezen gazdasági ág fejlesztése során munkahely megőrzésre, munkahelyteremtésre és mellékjövedelem szerzésére nyílik mód. A fejlesztések fontossága azért indokolt, mert lehetőség nyílik arra, hogy a minőségi élelmiszerbiztonsági előírások betartásával higiénikus és minőségi feldolgozásra legyen lehetősége a kis és közepes élelmiszeripari termelőknek-feldolgozóknak. Így növelni tudnák a versenyképességüket és egyedi termékek, tájspecifikumok előállítására is lehetőségük nyílna. Fontos a térségben a kis és közepes termelők gazdasági versenyképességének fokozása és a piacrajtásuk növekedésének segítése. Piacra jutás feltétele, hogy a termelőknek lehetőségük nyíljon áruikat értékesíteni vásárokon, börzéken, helyi piacokon, így ennek a lehetőségét feltétlenül biztosítani kell számukra. Fontos lehetőségként jelentkezik a turizmus fejlesztése (falusi turizmus) hiszen a térség erőssége, hogy a szolgáltató ipar térnyerése kedvező a térségben, a vendéglátói-borászati-, kiskereskedelmi –szolgáltatók pedig adottak. A falusi vendéglátás biztosítása pedig egyre nagyobb teret nyer a kistérségben élők számára. Ezen ág fejlesztése közepes kiegészítő jövedelmi forrásokat biztosíthat és foglalkoztatási lehetőségeket teremt illetve az életszínvonal emelkedéséhez is hozzájárulhat. A jövedelemteremtés szempontjából azért is kedvező a falusi turizmus fejlesztése mivel szezonális jelleggel egészítheti ki a jövedelmeket ugyanakkor a vidéki életmóddal összeegyeztethető ez a tevékenység a falusi ember számára. A turizmus fejlesztésénél a térségnek a legfontosabb feladata, hogy a marketing tevékenységre nagy hangsúlyt fektessen, mert ezen a téren nagy hiányosságok tapasztalhatóak. Nagy lehetőség mutatkozik a vadászturizmusban, melynek feltételei kiválóak és adottak a térségben. Az ökoturizmus feltételei is adottak, amelyet a természetvédelmi-tájvédelmi területek száma, a turistákat vonzó környezet, a kitűnő természeti adottságok: dombsági területek, erdőségek és nem utolsó sorban az alacsony szennyezettségű területek támasztanak alá. Ugyanakkor az is A térség erőssége, hogy bizonyos községekben működnek helyi kézművesek és a hagyományok ápolása is jelentős. Népszerűséget élveznek a nyári néprajzi táborok is. Ha a fiatalok megélhetést látnának ezekben a mesterségekben talán nem lennének kihalásra ítélve ezek a foglalkozási ágak. Nem beszélve arról, hogy ezek a termékek a turizmuson keresztül nagyszerűen értékesíthetőek lennének. Az alternatív jövedelem szerzésben a Pannonhalma-Sokoró kistérségben élő emberek nagy hangsúlyt fektetnek az erdőkre mint alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági ágra, mivel a térség potenciális erőssége, hogy az országos átlagot meghaladó © MTA RKK NYUTI

Mellékletek

105

erdősültséggel rendelkezik. Így az erdők oktatási és rekreációs funkcióját is fejleszteni kell. Az őshonos fafajok telepítése pedig elsődleges tényező, nem csak a fajmegőrzés szempontjából, hanem abból a célból is, hogy a telepített fák a talajvédelmi célú erdősítés funkcióját is ellátnák, amely ezen a dombsági területen elengedhetetlenül fontos a talajminőség megőrzéséhez. Manapság az emberek szemléletében egyre jelentősebb mértékben van jelen a környezetvédelem fontosságának felismerése, a természeti értékek illetve a biológiai alapok megőrzése. A termelés gazdaságossága mellet sokan figyelembe veszik a terület fenntarthatóságát és eltarthatóságát, elismerik, hogy a környezetkímélő termelési módszerek a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részei illetve felismerik, hogy a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása nem kedvez a termeléselőállításnak. Mivel a Pannonhalma-Sokoró kistérség erőssége, hogy ott alacsony környezeti szennyezettségű területek találhatóak és az iparosítás elmaradásával a levegőállapot is nagyon kedvező ezért ennek az állapotnak a fenntartása esetleges javítása elengedhetetlen a kistérségben. A térség gazdag flóra- fauna világa illetve a természetvédelmi tájvédelmi területek nagysága alátámasztja azt az igényt, hogy bioszférarezervátum létesítésére nyíljon lehetőség ebben a kistérségben. Mivel a térség alapvetően mezőgazdasági jellegű terület ezért a agrárkörnyezetvédelemi szemlélet javítására szükség van. Ez azért is fontos, mert gazdaságilag érdeke a gazdáknak, hogy jó minőségű, egészséges árut termeljenek, mert így jól értékesíthető áruval jelenhetnek meg a piacon, amire manapság egyre nagyobb igény mutatkozik. Így a fejlesztéseknél a biogazdálkodás támogatására- és erősítésére nyílna lehetőség. Az agrár-környezetvédelmen belül az erózió védelmi agrárprogramok kidolgozására is nagy szükség van hiszen a Pannonhalma-Sokoró kistérség legfőbb környezeti veszélye, hogy nagy a talajerózió mértéke ezen a területen és ennek megelőzése, megállítása , tehát a termőtalaj védelme ezen a dombsági területen , szükségszerű és alapvető tényező a termelés szempontjából. A vidéki térség felzárkóztatásának fontos eleme a falufelújítás, mivel a gazdasági fejlesztések mellett az általános életkörülmények javításához is nagymértékben hozzájárul. Nem beszélve arról, hogy a népességmegtartás nagyon fontos eleme. A térségben élők a falufejlesztés fontos elemének tartják a közbiztonság növelését, mind a saját, mind pedig a turizmus szempontjából, hiszen ez nem elhanyagolható tényező az idelátogató turista számára, ha nem tudhatja értékei biztonságban. A mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztését a birtokszerkezeti viszonyok és a földhasználati módszerek változása teszi elengedhetetlenné. Utak építése, új bekötő utak létrehozása

© MTA RKK NYUTI

106

Mellékletek

nagyon fontos a gazdálkodók számára nem beszélve a meg lévő utak karbantartásáról esteleges portalanításáról. Megoldásra váró probléma , hogy a mezőgazdasági infrastruktúra kiépítése és karbantartása mellet a csapadék és talajvíz elvezetésről gondoskodhassanak a gazdák illetve ,hogy a vízelvezető árkok elláthassák funkciójukat. A Pannonhalma-Sokoró kistérségen belül ugyanakkor a talajerózió okozta károk kiküszöbölése a legfontosabb az utakon, mert az előbb említett folyamat a dombsági bekötő utak legnagyobb „ellensége” és a térség gyengesége A meglévő infrastruktúra fejlesztése is elengedhetetlenül fontos, főleg a turisztikai célú kiépítés ( pl. sétaút, turistaút,) és karbantartás igénye jelentkezik, ugyanakkor új utak építésére is szükség lenne. A településeken a hulladék elhelyezési problémák kezelése is létfontosságú illetve a szennyvízelvezetési problémák megoldása is várat magára. Ezek a gondok a kistérségben különösen fontosak a dombsági jellegből adódóan, mivel az érzékeny völgyi területek (vízbázisok) a szemét„kedvelt” tárolóhelyei. A mezőgazdasági üzemekbe történő beruházások a mezőgazdasági fejlesztések elengedhetetlen része. A kis és közepes agrárgazdaságok versenyképességének és piaci hatékonyságának növekedése csak fejlesztések árán érhető el. Fejlesztési források elérhetősége nagyon nehéz ezért a magángazdaságok eszközállományát javítani, korszerűsíteni kell. A korszerűsítés az új gépek beszerzésre is vonatkozik illetve az új technológiák bevezetésére is. A mezőgazdasági üzemekbe történő beruházásokkal a minőségjavításra, a technológiai színvonaljavításra és a raktározási nehézségek megoldására is lehetőség nyílik. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni az egészségügyi és higiéniai feltételek javítását is, és a környezet kímélő biogazdálkodási módszerek előtérbe helyezését is. A mezőgazdasági beruházásoknál a gazdák a szőlő és gyümölcs ültetvények rekonstrukcióját is szeretnék megvalósítani. Ugyanakkor a mezőgazdasági termőterületek eltartóképesség növekedésének elérése is szerepel a célok között. . A szakképzés fejlesztése, a korszerűsítés elengedhetetlen feltétele, a felzárkózásnak, amely a családi gazdaságokat erősíti. Az új termelési rendszerek elsajátításához új ismeretek szükségesek. A képzettséggel nem rendelkezőknek új ismereteket és szakképesítést kell szerezni. Ugyanakkor a már végzettséggel rendelkezőknek is szüksége van az ismeretei frissítése mellet az új tudás megszerzésére, ami a mai változó világban elengedhetetlen. A térség jelentős gyümölcs és szőlőtermesztési hagyományokkal rendelkezett, amely az elmúlt rendszerben nagymértékben visszaszorult. A rendszerváltást követően a bekövetkezett privatizációs folyamatok következményeként a gazdaságok és a termelőszövetkezetek egységes rendszere felbomlott. Így újra igényként jelentkezik a ha© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

107

gyományos gazdálkodás folytatása. De azok a gazdák, akik a „régi” művelési formát folytatták már öregek, ezért a szakképzésen belül fontos cél a fiatalok számára a tapasztalat és az ismeret átadása. Tehát az oktatási programokra jelentős feladat hárul esetlegesen azok körében, akik kivették igényelt földjeiket és egyéni gazdálkodókká váltak. A képzésen belül az új Európai Uniós képzési programokra is nagy feladat hárul a térségi emberek számára, mivel ezek az ismeretek sok ember számára úja, de viszont a jövő irányadója így ezen ismeretek nélkül nehéz a térségben bárminemű fejlesztéseket eszközölni a jövőben.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

108

18. melléklet Teleházas interjúvázlat A teleház/telekunyhó létrehozói ● Ki kezdeményezte a teleház létrejöttét? ● Mi volt az eredeti elképzelés, sikerült-e megvalósítani, illetve mi változott az előzetes tervekhez képest? ● Kik és milyen módon segítették a teleház létrejöttét? ● Ki működteti a teleházat, kik vesznek részt az ezzel kapcsolatos munkákban? ● Ők miért vállalkoztak erre a feladatra?

A teleház/telekunyhó látogatói ● Elsősorban honnan érkeznek a teleház látogatói, milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, és milyen szolgáltatásokat keresnek? ● A látogatók között mekkora az aránya a céltudatosan, konkrét tevékenységet végezni kívánóknak? ● Mekkora a szabadidős céllal (játék, böngészés) érkezőké? ● Mekkora az aránya a rendszeresen visszatérő látogatóknak? ● Ők körülbelül mennyien lehetnek? ● Milyen a látgatók korosztályok szerinti megoszlása? ● Mennyire ismert a teleház tevékenysége a településen? ● (Diákok, munkába járók, nyugdíjasok körében vannak-e eltérések?)

Piacképes szolgáltatások ● Lehet-e, illetve mennyire lehet gazdaságilag önellátó egy teleház? ● Elegendő-e ehhez a forgalom, a fizetőképes kereslet? ● Vannak-e olyan szolgáltatásaik, (pl nyomtatás) amelyeket a látogatók feltehetően drágának ítélnek? ● Vannak-e a szokásosnál olcsóbban kínált szolgáltatások?

Kapcsolatok ● Mennyire szoros a kapcsolat a település közéleti személyiségeivel, intézményeivel? (látogatják-e, igénybeveszik-e a szolgáltatásokat a helyi intézmények (pl. iskola, polgármesteri hivatal stb.) vezetői; tartják-e a kapcsolatot az egyes intézményekkel, szerveznek-e közös programokat, rendezvényeket stb.) ● Túlnyúlik-e a teleház vonzáskörzete a település határain? ● Vannak-e látogatóik más, környező településekről? ● Őket mi vonzza elsősorban? ● Tevékenységük hatással van-e a környező települések életére?

Pályázati tevékenység ● Vettek-e, vesznek-e részt pályázatokon? ● Ki állítja össze a pályázati anyagokat? ● Pályáznak-e közösen más intézményekkel, szervezetekkel? ● Milyen sikerrel szere© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

109

pelnek? ● Milyen módon keresik a pályázati lehetőségeket? ● Mi jelenti a legfőbb nehézséget a pályázatoknál? ● Milyen jövőbeni fejlesztéseket terveznek pályázat révén megvalósítani? ● Csak 100%-os finanszírozású, vissza nem térítendő támogatásra pályáz(ná)nak, vagy más pályázati megoldásokban is részt vesznek/vennének?

Erőforrás tervezés ● Milyen módon tervezik a teleházzal kapcsolatos végzett tevékenységeket? ● Készítenek-e (ha igen tést? ● Mi alapján tervezik az egyes szolgáltatások nyomon a teleház erőforrásainak felhasználását? ● nálókat, a napi forgalmat?

teendőket, illetve értékelik az elmekkora időszakokra) költségveárát? ● Miként ellenőrzik/követik Hogyan tartják nyilván a felhasz-

Hálózati biztonság ● Mérik-e az internetkapcsolattal rendelkező munkaállomások adatforgalmát? ● Szűrik-e az adatforgalmat proxy, ill. tűzfal(program), vírusírtók, "trójai" figyelő szoftverek segítségével? ● Vannak-e olyan portok amelyeken keresztül a felhasználók nem kommunikálhatnak? ● Lehetősége nyílik-e a felhasználóknak saját szoftverek telepítésére a teleház számítógépein? ● Lehetőség van-e erre a teleház üzemeltetőjének/felügyelőjének engedélye nélkül? ● Ellenőrzik-e a felkerülő szoftverek jogtisztaságát, az adatforgalmat ill. a munkaállomásokat illető veszélyességét? ● Lehetősége nyílik-e a felhasználóknak rendszerfájlok módosítására? ● Lehetőség van-e erre a teleház üzemeltetőjének/felügyelőjének engedélye nélkül? ● Jogosult-e a felhasználó egy a számára deklarált tárterületen kívül fájlokat elhelyezni? ● Van-e mindezeknek műszaki (szoftveres) korlátja? ● Végeznek-e időszakonként teljes vírusvizsgálatot a teleház számítógépein? ● Sor kerül-e rendszeres időközönként a meglévő szoftverek újratelepítésére "tiszta" biztonsági másolatból? ● Frissítik-e az operációs rendszereket és a kritikus szoftverkomponenseket a hozzáférhetővé vált javításokkal (update, patch stb.)?

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

110

19. melléklet KIME Teleház, Koroncó Teleház Interjú: 2002.07.12. Készítette: Vasvári Bálint MTA RKK NYUTI Válaszadó: Tölgyesi István KIME Teleház, Koroncó

Teleház megnyitó Koroncón

A teleház/telekunyhó létrehozói ● Ki kezdeményezte a teleház létrejöttét? ● Mi volt az eredeti elképzelés, sikerült-e megvalósítani, illetve mi változott az előzetes tervekhez képest? ● Kik és milyen módon segítették a teleház létrejöttét? ● Ki működteti a teleházat, kik vesznek részt az ezzel kapcsolatos munkákban? ● Ők miért vállalkoztak erre a feladatra?

A teleházat a KIME (Koroncói Ifjusági és Művelődési Egyesület) hozta létre. Az egyesület magánkezdeményezésre alakult, célja a település kultúrájának, műemlékeinek ápolása, a helyi ifjúság segítése, szabadidőszervezés stb. A ház működtetését is az egyesület végzi, önkéntes segítők bevonásával látják el a rendszeres ügyeletet. Céljuk, hogy a teleház minél több szolgáltatást tegyen kellemes környezetben "klub jelleggel" elérhetővé a látogatók számára.


© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

111

A teleház látogatói szinte kizárólag a településen belülről érkeznek. Onnan is elsősorban a 12-24 éves korosztály. A látogatók körülbelül 20%-a teszi ki a visszatérő törzsközönséget. Kezdetben szórólapok hívták fel a figyelmet a teleház létrejöttére, ma elsősorban szájreklám útján terjed ismertsége. A válaszadó szerint akit érdekel/érint a teleház kínálta szolgáltatások valamelyike, az tud is annak létezéséről. (Ennek megfelelően idősebbek, nyugdíjasok kevésbé tudnak a teleházról.) A látogatók szinte kizárólag az Internet elérés miatt érkeznek. Jellemző rájuk, hogy már érkezéskor tudják, mit szeretnének csinálni a hálón. Noha fénymásolni, nyomtatni, szöveget szerkeszteni, – és több más irodai feladatot végezni – is lehetne a rendelkezésre álló berendezésekkel, ezeket a szolgáltatásokat a teleház néhány hónapos fennállása óta nem keresték. (Bár rövid töprengés után a válaszadó emlékezett azért egy látogatóra, aki szövegszerkesztésre használta a gépet). Többen érdeklődtek számítógépes játékok iránt, azonban – lévén a teleház nem támogathatja kétes jogtisztaságú szoftverek használatát – ez az igény egyenlőre kielégítetlen maradt.


A válaszadó megítélése szerint a teleház lehet gazdaságilag önellátó. A nyitást követően nagyon kedvező volt a forgalmuk, ami az utóbbi időben visszaesett. Ez a válaszadó véleménye szerint elsősorban a nyári időszaknak és a nagy melegnek tudható be. Míg a színes nyomtatást a drágább szolgáltatások közé sorolta, az Internetelérést a kifejezetten kedvező árúak közé.


© MTA RKK NYUTI

112

Mellékletek

Sajnálatos, hogy a helyi vállalkozók nem ismerik, nem is támogatják a teleházat ill. a létrehozó egyesület további kezdeményezéseit. A település közéleti személyiségei közül a helyi polgármestert és az orvost jelölték meg olyan személyként aki közelebbről ismeri a teleházat. Az önkormányzat a teleház létrejöttével lehetőséget látott a helyi iskola számítógépparkjának növelésére, ill. további feladatokat is szívesen átadna a létrehozó egyesületnek. Lévén azonban, hogy az egyesület teljes tagsága önkéntesen, saját munkáján felül végzi közösségi feladatait, ezekből a teendőkből csak mértékkel tudnak/készek átvállalni. A válaszadó ugyanakkor jelezte, valóban szerveznek a helyi önkormányzattal közös programokat, rendezvényeket. A település határain kívül kapcsolatot csak más teleházakkal tartanak, a válaszadó szerint pillanatnyilag nincs olyan szolgáltatásuk, amely akár csak a szomszédos településekről is átcsábíthatna felhasználókat. Tevélenységük vélhetően nem is ismert a környező helységek lakosai számára.

Pályázati tevékenység ● Vettek-e, vesznek-e részt pályázatokon? ● Ki állítja össze a pályázati anyagokat? ● Pályáznak-e közösen más intézményekkel, szervezetekkel? ● Milyen sikerrel szerepelnek? ● Milyen módon keresik a pályázati lehetőségeket? ● Mi jelenti a legfőbb nehézséget a pályázatoknál? ● Milyen jövőbeni fejlesztéseket terveznek pályázat révén megvalósítani? ● Csak 100%-os finanszírozású, vissza nem térítendő támogatásra pályáz(ná)nak, vagy más pályázati megoldásokban is részt vesznek/vennének?

Lévén fiatal teleház, még csak most kezdik vizsgálni az egyes pályázati lehetőségeket, de mindenképpen szeretnék ilyen módon is fejleszteni szolgáltatásaikat. Figyelemmel kísérik Interneten is a pályázati felhívásokat ( a válaszadó itt példának a Soros Alapítvány honlapját jelölte meg). Attól a lehetőségtől, hogy esetleg a helyi önkormányzattal közösen vegyenek részt pályázaton, a pillanatnyi tapasztalatok alapján a válaszadó kifejezetten elzárkózott. (Véleményük szerint az önkormányzat nem elég rugalmas és nem elég megbízható partner az ilyen feladatokban.) Az egyik legfontosabb kitűzött cél, amihez – pályázat útján is – forrásokat keresnének, a teleház új, önálló helyiségbe költöztetése. (Pillanatnyilag a helyi iskola számítástechnika tantermében működnek.) A költözéshez egyébként már szert tettek bútorokra is. A válaszadó elmondta, természetesen érdekelnék őket az olyan pályázati lehetőségek is, ahol megfelelő önrészt kell tudni felmutatni, ilyennel azonban e pillanatban nem rendelkeznek.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

113

Erőforrás tervezés ● Milyen módon tervezik a teleházzal kapcsolatos végzett tevékenységeket? ● Készítenek-e (ha igen tést? ● Mi alapján tervezik az egyes szolgáltatások nyomon a teleház erőforrásainak felhasználását? használókat, a napi forgalmat?

teendőket, illetve értékelik az elmekkora időszakokra) költségveárát? ● Miként ellenőrzik/követik ● Hogyan tartják nyilván a fel-

Előzetes költségvetést nem készítenek, a pénzügyeket az alapító egyesület rendszeres (havi) taggyűlésein vitatják meg. Az erőforrások felhasználásáról/igénybevételéről kezdetben személyenkénti bontással vezettek nyilvántartást, a nyári holtidőszak, a megcsappanó látogatószám azonban e bonyolultabb naplózások jórészét "kikoptatta" a gyakorlatból. Lévén a nyomtatási szolgáltatást egyenlőre nem igényli a lakosság, a nyomtató/másológép számlálóját is csak időszakonként ellenőrzik.


A munkaállomások adatforgalmát nem mérik és nem szűrik. (A látogatók a hálón töltött idő alapján fizetnek) A szervergépen van ugyan vírusirtó program, amely alkalmas lenne a folyamatos felügyeletre, valamely kompatibilitási probléma miatt azonban pillanatnyilag az is ki volt kapcsolva. A válaszadó elmondta, tudja, hogy szükséges valamilyen tűzfal, vagy portfigyelő program telepítése is, ezek használatá-

© MTA RKK NYUTI

114

Mellékletek

hoz azonban nem rendelkeznek kellő ismerettel. Ugyanakkor hozzátette, pillanatnyilag nincs a gépeken olyan állomány, amelynek elvesztése jelentős kárt okozna, illetve nem lenne megoldható a telepítőkészletek felhasználásával. Elmondása szerint azért is nehezen lépnek előre az ehhez hasonló hiányosságok orvoslásában, mert a hálózati támadások veszélye nehezen kézzelfogható számukra. Bár az önkéntes segítők között van olyan, aki kellő informatikai szakértelemmel rendelkezik, ő sem tudja minden idejét e gépek mellett tölteni. A rendelkezésre álló MS Windows 98 SE operációs rendszerekkel nem látják megvalósíthatónak a felhasználói jogosultságok kellő behatárolását. Így nincs szoftveres korlátozása sem a rendszerfájlok/rendszerbeállítások módosításának, sem a lemezről történő fájlfelvitelnek a felhasználói mappákon kívüli területekre, illetve szoftverek telepítésére sem. Ugyanakkor ez utóbbi műveletek elvégzését nem, vagy csak indokolt esetben támogatják a teremfelügyelők. A válaszadó megjegyezte, még ha birtokában is lennének az iménti biztonsági korlátozások módszerei ismeretének, egy az övékhez hasonló teleházban elsősorban a bizalmi elvnek kell érvényesülnie a felhasználókkal szemben. Hiszen a legfontosabb cél éppen az, hogy a felhasználó minél több feladatot elvégezhessen. Időszakos vírusvizsgálatokat, rendszer-újratelepítéseket nem végeznek. Szintén nem frissítik a meglévő szoftvereket a lehetséges letölthető javításokkal.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

115

20. melléklet Börcsi Teleház Teleház Interjú: 2002.07.31. Készítette: Vasvári Bálint MTA RKK NYUTI Válaszadó: Simon Enikő Teleház, Börcs

Börcsi Teleház


1994-ben magánkezdeményezésre alakult meg a „Börcsi Faluvédő és Művelődő Egyesület”. Kezdetben nem volt művelődési ház a faluban, az egyesület az alapító tagok otthonában tevékenykedett. A teleház létrehozása így szorosan összekapcsolódott az egyesületi tevékenységhez szükséges önálló helyiség igényével. Amikor lehetőség nyílt a teleház létrehozására az önkormányzat biztosított ehhez helyet a régi könyvtár helyiségeiben. A telefonköltség kivételével a közüzemi díjakat továbbra is az önkormányzat fizeti. Az időközben 30-ról 120 tagot számlálóra gyarapodott egyesület ma hét alkalmazottat foglalkoztat. Köztük van polgári szolgálatos katona, a Szociális és Közmunka program révén odakerült alkalmazott stb. Míg a polgári szolgálatosoknál eleve várható, hogy a szolgálati idő letöltése után távoznak, a többi státusz sem hosszútávon biztosított. Egy-egy állás finanszírozása legfeljebb fél-egy évre megoldott, utána új források, pályázatok, megoldások után kell nézni, vagy „átgondolni ki maradhat és kitől kell megválni”.

© MTA RKK NYUTI

116

Mellékletek


A teleház látogatói szinte kizárólag a településről kerülnek ki. Volt egy „kezdeti roham” amikor elsősorban a játéklehetőséget kereső gyerekek érkeztek, ennek lecsengése után állt be a napi forgalom. Ehhez az is hozzájárult, hogy azóta jóval több számítógép van a településen a háztartásokban is. Míg az idősebbek elsősorban fénymásolni jönnek, a fiatalok széleskörűen használják a számítógépeket. A látogatók csaknem 90%-a céltudatosan érkezik, zömük visszatérő vendég. A majdnem naponta benéző „kemény mag” 40-50 fősre tehető. A felhasználók többsége azonban 25 év alatti. Mostanra elmondható, hogy mindenki ismeri a teleházat a településen. Az új eseményekről, fejlesztésekről a „Teleház hírek” c. rendszeres kiadványban tájékoztatják a lakosságot.


Elképzelhető, hogy gazdaságosan, „rendes piaci szereplőként” működjön egy teleház, a válaszadó említett is erre egy Fehérvár melletti társintézményt példának. Ugyanakkor jelezte, nem csak ez lehet a célja egy teleháznak. Vannak olyanok is, amelyek kimondottan szociális alapon működnek. Más teleház a művészeteket karolja fel. A lényeg az, hogy megtalálja a ház a helyét a saját környezetében, kísérje figyelemmel az igényeket és ha szükséges, legyen kész változtatni is, elindulni új irányokba. Szolgáltatásaik valamelyest felette vannak a városban elérhető áraknak, de igazodniuk kell a helyi lehetőségekhez, költségekhez

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

117


A település közéleti személyiségei jól ismerik őket és szolgáltatásaikat. A polgármester az egyesületet megalakulása óta támogatta, nyitott az új ötletekre. A településen kívüli kapcsolatok elsősorban a társintézményekre, koordináló szervezetekre (Rábcatorok) korlátozódnak. Van, hogy ez utóbbiaktól át is vesznek munkát (pl. kérdőívek kódolása stb.)


Az egyesület jelentős pályázatíró gyakorlatra tett szert. A jó kapcsolat révén nem ritka a pályázati együttműködés a polgármesteri hivatallal sem. Az új lehetőségeket egyaránt kutatják a Pályázatfigyelőben, Interneten, illetve személyes kapcsolatok alapján. Nehézséget esetenként a túl bonyolult, túl sok adatot követelő pályázati anyagok jelentenek. A közeljövő tervei közt szerepel a szükséges eszközfejlesztések finanszírozása mellett egy kirándulóbázisként szolgáló vendégház létrehozása is. A Börcsi teleház kezdeményezésére sikerült létrehozni három gyakorlatilag önállóan működő alirodát (telekunyhót) Abdán, Rábapatonán és Győrsővényházán.

Erőforrás tervezés ● Milyen módon tervezik a teleházzal kapcsolatos teendőket, illetve értékelik az elvégzett tevékenységeket? ● Készítenek-e (ha igen mekkora időszakokra) költségve-

© MTA RKK NYUTI

118

Mellékletek

tést? ● Mi alapján tervezik az egyes szolgáltatások árát? ● Miként ellenőrzik/követik nyomon a teleház erőforrásainak felhasználását? ● Hogyan tartják nyilván a felhasználókat, a napi forgalmat?

Az egyes szolgáltatások árát (más teleházakkal való egyeztetés mellett) a fenntartási költségekhez igazítják. Januárban az előző év alapján készítenek költségvetést a tervezhető kiadásokra (patronok, újságok, papír, Internet használat stb.) Havonta ennek tükrében vizsgálják a tevékenységüket. A felhasználásokról vezetett nyilvántartás vállalt kötelezettségük is volt a teleház létrehozásakor, de a gyakorlatban alkalmazott módot ők alakították ki.


Vírusokkal már korábban is adódott probléma a teleházban, ez ellen időszakos vírusellenőrzéssel/írtással próbálnak védekezni. Más hálózatbiztonsági probléma nem jelentkezett. Letiltott portok nincsenek, a felhasználók szabadon dolgozhatnak a gépeken, de saját szoftvereket nem telepíthetnek. A gépeken lévő szoftverek jogtisztaságára ügyelnek. (Játszani esetleg ingyenes demo verziókon lehet stb.) Szintén nem nézik jó szemmel a rendszerfájlok átdolgozását sem, de ennek technikai korlátja nincs. Átlagosan másfél évente sor kerül a különböző szoftverek újratelepítésére, de a fent lévő komponenseket a válaszadó tudomása szerint nem frissítik patchekkel, javításokkal.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

119

21. melléklet Bezenyei és Papréti Gyereház Teleház Interjú: 2002.08.05. Készítette: Vasvári Bálint MTA RKK NYUTI Válaszadó: Kőrösi Jánosné, Kőrösi Katalin Bezenyei Gyereház, Papréti Gyereház

Teleház a művelődési ház épületében, és a pincében kialakított Internet-kávézó (Bezenye)

Papréti Gyereház


Más teleházakhoz képest előnynek számít, hogy a bezenyei lakosság körében már meglévő igényekre épültek a létrehozott szolgáltatások, így nem azzal telt a működés kezdeti fázisa, hogy megpróbálják becsalogatni a látogatókat. Az említett igények felébresztésében jelentős szerepet játszott a már korábban is működő helyi Európa

© MTA RKK NYUTI

120

Mellékletek

Klub. Egy Budapestről a településre került közhasznú munkát végző kolléga ismertette meg a válaszadót a teleházak létrehozásának lehetőségével. Négy hónap alatt három pályázatot is beadtak, a sikerhez hozzájárult az épp az ilyen tevékenységek felkarolására életre hívott „Alapítvány a Bezenyei Gyermekekért és Fiatalokért” bekapcsolódása. A működéshez helyiséget az önkormányzat adott; a művelődési ház addig kihasználatlan tereit alakították át erre a feladatra. A Papréti Gyereház kialakításához a bezenyei pozitív tapasztalatok alapján kezdtek. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ott kezdetben nem volt még kialakult helyi igény a létrejött teleház szolgáltatásaira. Mindkét válaszadó egyetértett abban, hogy emiatt jóval nehezebb volt a működést megkezdeni, mint Bezenyén. További nehézséget jelentett, hogy noha Paprét közigazgatásilag Bezenyéhez tartozik, valójában a településtől három kilométerre helyezkedik el, így független, önálló közösséget jelent, amelynek lakóit „kívülről” nagyon nehéz volt megnyerni.


A nyújtott szolgáltatások között a különböző műszaki eszközök mellett kiemelt fontosságú a személyes kapcsolattartás. A sikeresség feltétele, hogy a szolgáltatások „több lábon álljanak”, a látogatók ne csak Interneten keresgélhessenek, de igény szerint hozzáférjenek újságokhoz stb. Fontos a teleházat üzemeltetők rugalmassága. A válaszadó elmondta, többek között felélénkült a szintén az épületben működő helyi könyvtár használata is, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a mindennap nyitvatartó teleház miatt sokkal könnyebbé vált hozzáférni a kötetekhez. A használat egyik legnagyobb eredményének látják, hogy az érdeklődő látogatók kezdik egyre konstruktívabban, több fantáziával keresni a szolgáltatásokat. (jellemző kérdés az „Ezt is meg lehetne csinálni?”) Ehhez azonban időt kell adni mindenkinek, hogy a maga tempójában fedezhesse fel a lehetőségeket. A Bezenyei Gyereház sajátos szolgáltatása a település horvát nyelvű kisebbségi kultúrájának felkarolása. (A válaszadó érdekességként megjegyezte, a horvát nyelvnek is van némi szerepe abban, hogy intézményüket gyereháznak és nem teleháznak hívják. Tele ugyanis horvátul borjút © MTA RKK NYUTI

Mellékletek

121

jelent, ami esetleg furcsán hatott volna. A nagy érdeklődés miatt a művelődési ház picéjében a közelmúltban Internet kávézót alakítottak ki, ide a fiatalok akkor is bejuthatnak amikor a teleház este már nincs nyitva. Ottjártamkor is folyt a pince további helyiségeinek felújítása, járólapozása. Ott többek között projektoros vetítésekre alkalmas terem kerül készül. A művelődési ház és az alapítvány tervei között szerepel a nemzetiségi hagyományokra épülő alapfokú művészetoktatás beindítása is. A Papréti Gyereházban elért eredmények között említették, hogy a ház jelenlegi felügyelője kiváló kézügyességgel bír, így sok érdekes foglalkozást tud szervezni a helyi gyerekeknek. Sikerült rávenni a bezenyei polgármesteri hivatal dolgozóit, ügyintézésre (segélyosztás) menjenek ki a papréti házba, így az időseket megkímélve a beutazás fáradalmaitól. A válaszadó örömére szolgált, hogy immár a rendszeres látogatók között tarthatják számon a helyi nőegylet tagjait is. A Papréti Gyereház közvetlen szomszédságában üresen álló épületben a válaszadó szintén nagy lehetőséget lát, a megvásárlására azonban pillanatnyilag nem áll rendelkezésre elkülöníthető forrás. Célszerű volna ott esetleg szálláshelyeket kialakítani, vagy valamely olyan szolgáltatást letelepíteni, ami tovább segítené a papréti közösség formálását, illetve esetleg munkalehetőséget is teremtene. A látogatók többsége (75-80%) konkrét elképzeléssel érkezik a teleház(ak)ba, de nemcsak a fennmaradó „nézelődők” számára jelent lényeges közösségformáló erőt a ház. Elsősorban a fiatalok között, de általában is magasra tehető a ház eszközeit játékra használók aránya (60%). A napi közönség mintegy 80%-a pedig rendszeresen visszatérő vendég. A válaszadó szerint kevesen lehetnek akik nem tudnak róluk a településen, de persze az emberek nagyon sokfélék (”Hö, ez itt a kultúr?!”) A válaszadó saját tapasztalatai alapján is, illetve egy Matávos telefonos felmérővel folytatott informális beszélgetés alapján is arra következtet, hogy a teleház jelenléte olyan igényeket ébresztett a helyi lakosság körében, amely a településen a lakossági számítógép penetráció jelentős növekedéséhez vezetett.


Egy teleháznak nem lehet az a célja, hogy üzleti elven, piacképesen működjön. Az Internethasználat óránkénti 500 Forintos díja magasnak tűnhet, de a fogyasztók be-

© MTA RKK NYUTI

122

Mellékletek

osztják az idejüket, így ez igazából nem okozott még problémát. Régebben, amíg élt a Matáv 150 Forintos éjszakai kedvezménye, lehetőség nyílt éjszaka a kedvezményesebb tarifákkal történő internetezésre. Az így befolyó összegeket a polgármesteri hivatalnak továbbítják, az fizeti ugyanis (az évente akár 1,5 millió forintot is elérő) telefonszámlát. A faxolás díját a postainál mindenképpen olcsóbbnak jelezte a válaszadó. Emellett a játékhasználat 50Ft/óra ára tekinthető még kimondottan olcsónak. (Főleg, ha figyelembe vesszük a billentyűzetek, egerek jelentős igénybevételét, elhasználódását.) A fénymásolásért nem számítanak fel díjat, mert akkor azután is adózni kellene. Inkább arra ösztönzik a nagyfogyasztókat, hogy az alapítvány támogatásával hálálják meg a felhasználást. Az Internetfelhasználás tetemes költségeinek enyhítésére rövidtávon nincs lehetőség. Hosszú távon esetleg egy kábeles Internetszolgáltató megjelenése jelenthetne megoldást.


A település közéletei személyiségeivel a kapcsolat szorosnak mondható, noha kezdetben nem volt egyszerű a polgármester lelkesedésének elnyerése. A válaszadó elmondta, igen kedvező helyzetben van, mivel három ciklus óta képviselőként részt vesz a települési önkormányzat munkájából, így belelát az ott zajló folyamatokba. (A képviselői illetményről egyébként lemondott az alapítvány javára) Emellett a művelődési ház révén és a teleház révén is számos kapcsolatra tett szert. (A magyarországi teleházakkal kialakult jó kapcsolat többek között egy korábbi, sajnos eredménytelen projektnek is köszönhető. Plutzer István úr (SZŰV) közreműködésével szerettek volna létrehozni egy IBM – Lotus Notes alapú információs szolgáltatást, amiben az egyes teleházak által a környezetükben gyűjtött, naprakész szállásinformációkhoz férhettek volna hozzá a társintézmények. Az adatbázis el is készült, és kellő lelkesedésre is talált az egyes házak között, de mivel a Szövetség nem támogatta a nem Microsoft alapú szerver üzembe állítását, a megvalósításra már nem kerülhetett sor.) A Bezenyei Gyereház egyik legszorosabb kapcsolatban lévő társintézménye a Papréti Gyereház. Ezzel kapcsolatban a válaszadó ismételten megjegyezte, nagy felelősség© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

123

nek érzi az ilyen, „kívülről” létrehozandó teleházak felkarolását, kérdéses, hogy ismételten belevágnának-e hasonlóba. (Lévén a leendő teleháznak közösségformáló, a település(rész) életét meghatározó jelentősége nagy, nem célszerű, ha azt „idegen” hozza létre.) Vannak látogatóik más településekről is (itt elsősorban Rajkát említette meg), illetve a napi munka révén is kapcsolódnak településen kívüli intézményekhez is. (Pl. A rajkai újság sokszorosítására is itt kerül sor a település polgármesteri hivatalának kapacitáshiánya miatt, de került már sor közös pályázatokra is stb.)


Számos pályázaton vesznek részt, gyakorlatot szereztek a pályázati anyagok összeállításában. Nemcsak a maguk számára végeznek ilyen tevékenységet, de a felhasználók is gyakran keresik meg őket pályázati segítségnyújtásért. Sajnálatos, hogy esetenként vállalkozók is érdeklődnek, és fel sem mérve a pályázatok összeállításával járó munkát, természetesnek vennék, hogy ingyenes segítségre lelnek, ez azonban nem mindig kivitelezhető. (A lakossági érdeklődés elsősorban álláspályázatok, ösztöndíj lehetőségek, és a Széchenyi Terv felé irányult a közelmúltban.) A pályázati lehetőségeket folyamatosan keresik. Ebben segítségükre van az előfizetett Pályázatfigyelő és Sansz éppúgy, mint egyes honlapok, illetve e-mailben kapott ajánlatok. Lényeges szerep jut továbbá a kialakult sokirányú személyes kapcsolatrendszernek is. Két alapvető problémát említettek a pályázati rendszerrel kapcsolatban. Egyrészt számos pályázat formailag túlszabályozott, feleslegesen bonyolult. Másrészt a válaszadó szerint a pályázatok sokszor kényszeres fejlesztésre ösztönöznek. A beindított, sikeres, jól bevált projektek fenntartására szinte sosem lehet pénzt szerezni. Noha a válaszadó szerint is fontos a folyamatos fejlesztés, gyakran azért kell valami újat kierőszakolni, hogy a jó, sikeres és igényelt szolgáltatások fennmaradhassanak. E téren a legnagyobb gondot a fizetett alkalmazottak bérének finanszírozása jelenti. Míg félévekre esetenként lehet különböző pályázatokon (említette a Szociális Köz-

© MTA RKK NYUTI

124

Mellékletek

munka Programot) forrást szerezni valaki foglalkoztatására, a következő félévtől ismét teljes a bizonytalanság a pozíció betöltését illetően. Ilyen módon nemcsak a lakosság által elvárt szolgáltatások kerülnek veszélybe, de csaknem lehetetlen a több éves, tartós munkakapcsolatok kialakítása is. (A válaszadó egyébként önkéntesként vesz részt a teleház munkájában)



Noha a rendszeres költségek, felhasználások jól tervezhetőek, az éves költségvetésben jelentős bizonytalanságot jelenet a pályázatokra utaltság. A szolgáltatások árát egyrészt a többi teleházzal való egyeztetés, másrészt a költségek határozzák meg. Az árba nem épülnek be az esetleges javítási, felújítási kiadások, ezeket pályázatokból fedezik. A tervezésnél érdemes megemlíteni, hogy a teleház indításakor egy a célkitűzéseket, stratégiát stb. rögzítő tréningen vettek részt, amely az első néhány évben jelentős hatással volt a ház működésére. Ezt az indító tréninget, de egyáltalán mindenféle képzésen, tapasztalatcserén való részvételt is nagyon lényegesnek tartott a válaszadó. A napi forgalmat az igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó befizetések mellett név szerint jegyzik.

Hálózati biztonság ● Mérik-e az internetkapcsolattal rendelkező munkaállomások adatforgalmát? ● Szűrik-e az adatforgalmat proxy, ill. tűzfal(program), vírusírtók, "trójai" figyelő szoftverek segítségével? ● Vannak-e olyan portok amelyeken keresztül a felhasználók nem kommunikálhatnak? ● Lehetősége nyílik-e a felhasználóknak saját szoftverek telepítésére a teleház számítógépein? ● Lehetőség van-e erre a teleház üzemeltetőjének/felügyelőjének engedélye nélkül? ● Ellenőrzik-e a felkerülő szoftverek jogtisztaságát, az adatforgalmat ill. a munkaállomásokat illető veszélyességét? ● Lehetősége nyílik-e a felhasználóknak rendszerfájlok módosítására? ● Lehetőség van-e erre a teleház üzemeltetőjének/felügyelőjének engedélye nélkül? ● Jogosult-e a felhasználó egy a számára deklarált tárterületen kívül fájlokat elhelyezni? ● Van-e mindezeknek műszaki (szoftveres) korlátja? ● Végeznek-e időszakonként teljes vírusvizsgálatot a

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

125

teleház számítógépein? ● Sor kerül-e rendszeres időközönként a meglévő szoftverek újratelepítésére "tiszta" biztonsági másolatból? ● Frissítik-e az operációs rendszereket és a kritikus szoftverkomponenseket a hozzáférhetővé vált javításokkal (update, patch stb.)?

Symantec Norton Antivirus szoftverrel folyamatosan figyelik, ill. időszakosan is ellenőrzik a vírusokat, amelyekkel már korábban is meggyűlt a bajuk (újra kellett telepíteni a szoftvereket). A víruskereső adatbázisát rendszeresen frissítik. Más hálózatbiztonsági problémájuk eddig nem volt. A gépeken nincsenek letiltott portok, megengedett a chatelés. A megjeleníthető tartalmaknak sincs rögzített korlátja, de a terem felügyelője azért folyamatosan rálát a képernyőkre. A válaszadók a teleház fennállása óta két kirívó esetre emlékeztek csak (Egy Mosonmagyaróvárról odalátogatott fiatalember szeretett volna kinyomtatni egy anyagot – nem kis meglepetésre – „fenékpaskolás” témakörben, ill. egyszer fordult elő, hogy valaki gyanúsan „sátánista” oldalakra vetődött, de igazából egyik eset sem okozott problémát) A felhasználtak szabadon telepíthetnek saját szoftvereket a gépekre (többnyire játékokról van szó) ezek jogtisztaságára azonban ügyelnek. Külön tárhelyet alakítottak ki a felhasználói munkáknak. Időnként sor kerül az összes szoftver újratelepítésére, a fentlévő szoftverkomponenseket azonban nem frissítik javításokkal.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

126

22. melléklet Pannonhalmi Teleház Teleház Interjú: 2002.07.16. Készítette: Vasvári Bálint MTA RKK NYUTI Válaszadó: Horváth Roland Teleház, Pannonhalma

"Teleházas" számítógépek a helyi Tourinform irodában


A válaszadó elődje, Varga Zoltán művelődési ház vezető kezdeményezte a teleház létrejöttét. Négy évig üzemeltette, a válaszadó szerint vállalkozás jelleggel, az időszak vége felé egyre csökkenő sikerességgel. Amikor a válaszadó átvette a művelődési házzal kapcsolatos feladatokat, ill. a helyi Tourinform iroda vezetését (itt található a teleház) rá maradtak a teleház ügyei is. Ez utóbbi feladatokat önkéntesként, egyedül látja el.

A teleház/telekunyhó látogatói ● Elsősorban honnan érkeznek a teleház látogatói, milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, és milyen szolgáltatásokat keresnek? ● A látogatók között mekkora az aránya a céltudatosan, konkrét tevékenységet végezni kívánóknak? ● Mekkora a szabadidős céllal (játék, böngészés) érkezőké? ● Mekkora az aránya a rendszeresen visszatérő látogatóknak? ● Ők körülbelül mennyien lehetnek? ● Milyen a látgatók korosz-

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

127

tályok szerinti megoszlása? ● Mennyire ismert a teleház tevékenysége a településen? ● (Diákok, munkába járók, nyugdíjasok körében vannak-e eltérések?)

A településen kívül a Pannonhalmán áthaladó turisták jelentik a felhasználók fő körét. Az ügyfelek zöme (~70%) tudatosan érkezik, heti néhány ember rendszeresen visszatér (ez utóbbi a forgalom 30%-át teheti ki). A látogatók többsége fiatal, ebben a korosztályban a teleház ismertsége is jóval nagyobb mint az idősebbek körében (amit 40-50%-osra becsült). A forgalom pillanatnyilag elég alacsony, ezen a jövőben változtatni lehetne. A válaszadó folyamatosan tekinti át az általa átvett feladatokat, és a teleház ügyeinek feldolgozásához még nem ért el. (Jelezte számos problémája adódott abból, hogy a fontosabb dokumentumokat nem megfelelően archiválták korábban.)


A válaszadó szerint elődje próbálkozott az üzleti megközelítéssel, de nem működött. A pillanatnyi forgalommal biztosan nem lehetséges.


A település közéleti személyiségei ismerik a teleházat, nem számítanak azonban a rendszeres látogatók közé. Az önkormányzattal mint fenntartóval jó a kapcsolat, léteznek közösen szervezett programok, noha ezek a nem a teleház égisze alatt zajlanak, hanem a művelődési feladatkörből adódnak. A település határai túlról szinte ki© MTA RKK NYUTI

128

Mellékletek

zárólag csak a turisták használják a szolgáltatásokat. Teleházként egyelőre nincs együttműködés társintézményekkel. (A teleház státusz meglétére is csak úgy derült fény a válaszadó részére, hogy levélben ekként hivatkoztak az intézményre.)


A művelődési ház rendszeresen vesz részt pályázatokon, teleházként erre még nem került sor. Elsőbbséget élvez a művelődési ház fejlesztése, illetve a jelentkező igények felmérése. A pályázatokat a válaszadó állítja össze, kidolgozásuk során együttműködik a helyi szervezetekkel. (A „Pándzsa Klub”-ot említette, valamint az iskolát példaként.) A pályázatokkal kapcsolatos fő problémát a korábbi dokumentumok hanyag archiváltsága jelenti. Ezt követi az önerő előteremtésének nehézsége.



A gazdálkodás a művelődési ház keretéből történik. Eszközjavításokra sajnos nem jut keret, csak a rezsire. Ha valami elromlik, a jegyző szokott segíteni a pótlásban. Az alacsony forgalom/érdeklődés miatt az Internet használat ingyenes, a fénymásolásért fizetni kell, ebből fedezik a patronok árát.

Hálózati biztonság ● Mérik-e az internetkapcsolattal rendelkező munkaállomások adatforgalmát? ● Szűrik-e az adatforgalmat proxy, ill. tűzfal(program), vírusírtók, "trójai" figyelő szoftve-

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

129

rek segítségével? ● Vannak-e olyan portok amelyeken keresztül a felhasználók nem kommunikálhatnak? ● Lehetősége nyílik-e a felhasználóknak saját szoftverek telepítésére a teleház számítógépein? ● Lehetőség van-e erre a teleház üzemeltetőjének/felügyelőjének engedélye nélkül? ● Ellenőrzik-e a felkerülő szoftverek jogtisztaságát, az adatforgalmat ill. a munkaállomásokat illető veszélyességét? ● Lehetősége nyílik-e a felhasználóknak rendszerfájlok módosítására? ● Lehetőség van-e erre a teleház üzemeltetőjének/felügyelőjének engedélye nélkül? ● Jogosult-e a felhasználó egy a számára deklarált tárterületen kívül fájlokat elhelyezni? ● Van-e mindezeknek műszaki (szoftveres) korlátja? ● Végeznek-e időszakonként teljes vírusvizsgálatot a teleház számítógépein? ● Sor kerül-e rendszeres időközönként a meglévő szoftverek újratelepítésére "tiszta" biztonsági másolatból? ● Frissítik-e az operációs rendszereket és a kritikus szoftverkomponenseket a hozzáférhetővé vált javításokkal (update, patch stb.)?

Folyamatosan szűrt az adatforgalom, mind portfigyelő mind vírusírtó programot telepítettek, lévén a teleház céljaira rendelkezésre álló gépeken más fontos állományok is vannak. A chatelés nem megengedett. A felhasználók nem telepíthetnek saját szoftvereket, de a gépekre rámásolhatnak anyagokat. (Volt már, hogy ez is problémát okozott.) A szoftvereket nem szokták újratelepíteni, de gondot fordítanak a megjelenő frissítésekkel való „foltozgatásukra”

© MTA RKK NYUTI

130

Mellékletek

23. melléklet Összefoglaló a megyei kistérségi honlapokon tett látogatások alapján

A nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársával történt egyeztetés alapján négy a megyében működő kistérségi oldal, illetve két ezek összefogását célzó, fejlődő portáloldal meglátogatására került sor. A Kelet-Hanság Kapuja Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás, Rábaköz-TóközHanságmente Településeinek Regionális Fejlesztési Társulása és a Tóközi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása oldalai a www.kisterseg.celodin.hu lapon keresztül érhető el. A celodin.hu domain üzembentartója a Térfél Alapítvány a Regionális Együttműködésért. Az e domainnek alárendelt Kistérségek Magyarországon lapgyűjtemény kísérletet tesz az ország különböző kistérségeinek régiónként csoportosított, és navigáláskor térképvázlattal segített bemutatására. A konkrét kistérségi anyagokat, információkat azonban nem a celodin lapstruktúra kialakítói, hanem a rendszerhez csatlakozott egyes kistérségek szolgáltatják. Az áttekintett regisztrációs feltételek szerint a csatlakozó kistérségek számára 5 Mb tárterület áll rendelkezésre a szerveren, ami a nagyobb multimédiás elemek, video- és hangfájlok felkerülését kizárja, ugyanakkor elegendő egy egyszerűbb, szöveges bemutatkozásra, néhány képpel illusztrálva. A "nem web jellegű állományok" 1 Mb-os korlátja a letölthető dokumentumokat, adatlapokat, szabályzatokat kínálni szándékozónak okozhat problémát. A regisztrációs űrlap kitér emellett arra is, a szerver üzembentartója nem támogatja a máshol elhelyezett oldalak belinkelését a kialakított struktúrába. Mindezek miatt a csatlakozást ehhez a portálhoz leginkább kétféle szereplő tarthatja megfontolásra érdemesnek. Olyan kistérség amely még soha nem jelent meg a világhálón, és első szárnypróbálgatásként gesztusértékű tartalmat helyezne fel, elérhetőségeit, főbb (állandó) jellemzőit szakértő segítség mellett, de különösebb egyéni megjelenítési, funkcionális koncepció nélkül publikálná. Olyan kistérség, amely már túl van Internetes fejlődésének kezdeti időszakán, más szerveren már hosszabb ideje szolgáltat tartalmat, de emellett nyitott szemmel járva a világhálót, ha rábukkan erre az oldalra, inkább ide is összeállít magáról egy rövid ismertetőt, semmint üresen hagyja a rendelkezésre álló helyet. Míg a kínált társzolgáltatások esetleg nem tűnhetnek soknak (főleg összevetve azzal, hogy ma már egy magánfelhasználó is többnyire ajándékba kap ennyi tárterületet internetszolgáltatójától), a kezdeti lépések megtételéhez többnyire elegendőek lesz-

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

131

nek. Nagy erőssége az oldalnak, hogy nem kínál "zsákbamacskát", a csatlakozó pontos tájékoztatást kap arról mire számíthat. Az egyes kistérségek összefűzött oldalain kívül létezik még az oldalnak egy fórum szolgáltatása is, mely azonban csak regisztrációt követően vehető igénybe. Itt jegyzendő meg, hogy míg a csatlakozni kívánókat kellően útbaigazítja a felület, az egyszerűen érdeklődni, nézelődni olvasni vágyó "turistákkal" már mostohábban bánik. Ők kellő elszántság birtokában esetleg e-mailben érdeklődhetnek, jogosultak-e a regisztrált hozzáférésre akkor is, ha nincs kistérség a birtokukban. Ilyen módon a fórum tájékoztatási funkciója jelentősen csorbul.

A www.kisterseg.celodin.hu lapstruktúrán belül található egyes Győr-Moson-Sopron megyei honlapok:

Kelet-Hanság Kapuja Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulás (http://kelet-hansag.celodin.hu/index.html) Az egyszerű ám egyéni kialakítású nyitófelület mögött településenként egy-egy néhány oldalas, fényképekkel, képeslapokkal illusztrált tájékoztató, a társulás hasonló terjedelmű bemutatása (mellékelt SWOT elemzéssel) és a kapcsolattartás lehetőségei rejlenek. A tervezett programok menüpont mögé tévedőt "feltöltés alatt" felirat fogadja. Ezáltal a feltöltött anyag teljesen "kortalan", frissítésére, aktualizálására legfeljebb utcanév változásokkor kell figyelmet fordítani. A rendelkezésre álló anyag ugyanakkor bőségesen elegendő a térség iránt érdeklődő látogató gyors eligazodást segítő tájékoztatására, szakmai szereplők azonban vélhetően több eredményre jutnak személyes kapcsolatfelvétellel. A nyitólap alján megbúvó találatjelző számláló az indulás óta 120 látogatót jelez, ami legalábbis mérsékelt érdeklődést tükröz. (Hozzátéve, ebből a 120 látogatóból legalább az utóbbi öt e sorok írójának ténykedését jelzi.)

Rábaköz-Tóköz-Hanságmente (http://rabakoz.celodin.hu/)

Településeinek

Regionális

Fejlesztési

Társulása

Az oldalt klasszikus elrendezés és visszafogott, de ízléses design jellemzi. A fejlécen helyet foglaló menüből A társulás elnökének rövid köszöntője, a térség szokásosnek mondható néhány oldalas bemutatása illetve a résztvevő települési önkormányzatok címlistája köszön ránk. Galéria címszó alatt található még egy a helyi értékeket be-

© MTA RKK NYUTI

132

Mellékletek

mutató fotómelléklet is, kár, hogy az egyes képek alól hiányoznak a képaláírások, így az ide tévedő idegen sajnos sose fogja megtudni, hogy pl. mi az a rábaközi perec. A számláló itt a még lehangolóbb 52. látogatónál tart. Tóközi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása (http://tokozi.celodin.hu/) A még épp kellemesnél kissé jajsárgább felület nyitóoldala (bal oldali menü első pont) annyiban tér el attól az itt mellékelt laptól, ahová a celodinos link vezet, hogy a közepén nem képeslapok kicsinyített képe váltakozik, hanem egy Tóközi Önkormányzatok logo foglal helyet. A köszöntő és a szervezet rövid bemutatása mellett itt már a programok oldal is fel van töltve két, viszonylag aktuális, noha semmiképp sem napi frissítést sugalló hírrel. Erre a lapra egyébként több helyütt két egymás alatt ottfelejtett link/gomb is mutat szinkronban a menüfelületen. A települések gombot választva egy scannelt térképvázlattal találjuk szembe magunkat, amelyen a megfelelő pontokra kattintva eljuthatunk az egyes résztvevő települések néhány oldalas, képeslapos bemutatásához. A számláló az oldal látogatásáig 121 érdeklődőt jelzett. Összefoglalva az említett oldalak ígéretes próbálkozások, de jelenlegi állapotukban semmivel sem interaktívabbak egy nyomtatott néhány oldalas tájékoztatónál. Noha a www.kisterseg.celodin.hu felület kellemes a szemnek, az alacsony látogatottság utal eldugott voltára (sem a Vizsla sem a Google keresőrendszer nem jegyezte az első száz találat között a "kistérség" szóra keresve). A lapok helyzetét tovább rontja, hogy mivel kifelé mutató linkeket nem tartalmaznak, nemcsak eldugottak, de egyfajta zsákutcát is képeznek, amelyből az egyszerű információs turista szíve szerint fejvesztve menekül. Mindeközben formálódik egy új portáloldal is a kistérségek összefogására "Kistérségi Portál" néven, melynek motorját a Deltha Rendszerház fejleszti. Bár az oldal még kísérleti tartalommal üzemel (megtekinthető a www.kisterseg.info címen), elindulása után egy távmenedzselhető, vitafórumok és szavazások lebonyolítására is alkalmas, (remélhetőleg) rendszeresen frissített hírrovattal büszkélkedő oldallal lesznek gazdagabbak a potenciális felhasználók. Ez a felület a beépített archiválási lehetőség és többszintű szerkesztési jogosultságok stb. révén alkalmas lehet naponta aktualizált szakmai tartalom megjelenítésére is. A design a Celodin oldalhoz hasonlóan tetszetős, az egyes kistérségek arculati túlburjánzását viszont korlátozni fogja az egységes keretrendszer, amelybe webes felületen lehet feltölteni az egyes anyagokat. Mindazon kistérségek számára azonban, amelyek útközben esetleg kinőnék az oldalrendszer nyújtotta kereteket nyitva áll a lehetősége, hogy külső oldalakat

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

133

csatoljanak. Míg a kisterseg.celodin.hu oldal gyengéje a "csak" nézelődők relatív elhanyagolása, addig ez utóbbi portál egyelőre nem tartalmaz tájékoztatót a csatlakozni vágyó kistérségeknek. Ez azonban a végleges változat beéréséig még változhat, illetve személyes kapcsolattartással, megkeresésekkel nagyrészt ki is váltható. Induló rendszer lévén, sikeressége elsősorban azon fog múlni, sikerül-e elegendő aktív, rendszeresen frissítő közreműködőt megnyerni a projekthez az egyes kistérségek részéről. (Hozzátéve, hogy az e rendszer nyújtotta lehetőségek a csatlakozó résztvevőktől jóval többet is követelnek, mintha egyserű statikus oldalak gyűjteményéről lenne szó. Sűrűbb frissítéseket, rendszeresen a szerkesztésre fordított időt stb.) Maga a szerver a tervek szerint a BIX központban fog üzemelni, a magyarországi hálózat felé szélessávú eléréssel, amelynek révén - a feltöltött tartalmaktól függően - nagyszámú látogatót is képes lesz egyszerre kezelni. Végezetül többször megkíséreltük elérni a www.alpokalja.hu címen található kistérségi honlapot is, mely azonban vélhetően a name szerver hibája folytán pillanatnyilag elérhetetlen, így tartalma jelen elemzésbe nem kerülhetett bele.

© MTA RKK NYUTI

134

Mellékletek

24. melléklet Kiegészítő interjúk: oktatási és könyvtári helyzetkép Győrben és Sopronban Olaszi Imre Oktatási iroda vezetője Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 2002-07-22 Győr város oktatási helyzetében a legfontosabb probléma az oktatási hálózat és profil túlméretezettsége. Racionalizálás, integrációk lennének szükségesek, de ezt még nem sikerült végrehajtani. Mindez különösen az óvodákra és általános iskolákra igaz. Az integráció a finanszírozást is megkönnyítené. A normatíva ezentúl egységes lesz, nem lesz különbség a kisvárosok és a nagyvárosok között. Az óvodai csoportok átlagos létszáma 20 körül mozog, az általános iskolákban az átlagos osztálylétszám 2122 fő. A programkínálat bőséges, talán túlságosan is az, egyes funkciókat meg kéne osztani más nagyvárosokkal, akkor gazdaságosabb lehetne a működtetés. Az oktatói gárda 100 százalékban képesített, a probléma inkább az, hogy az oktatási programot nem a gyerekekhez, hanem a pedagógusokhoz igazítják, ennek törvényi okai is vannak (nem lehet olyan egyszerűen váltogatni, elküldeni a tanárokat). Az iskolák számítógép ellátottsága jó, Internet kapcsolattal rendelkeznek, egyesek a Németh-kábellal történt egyezség következtében jutottak hozzá. A város ugyanis két éve eladta a kábelvonalakat, cserébe az összes városi intézmény összeköttetésbe kerül ez év végéig. 2000-ben végeztek egy eszközfelmérést, akkor felmérték az igényeket, hogy mire lenne még szükség, ez alapján négy éves tervet határoztak meg, melyet 2003 végéig kellene megvalósítani, mely mintegy 1,8 milliárd Ft-ba kerülne, de már most látszik, hogy addigra nem sikerül végrehajtani a tervet. Minden iskolában van "informatikus" (nem mindig annak hívják), aki a gépek karbantartását, hálózat kezelését végzi. Ez sokszor a matematika, vagy fizika szakos tanár, aki továbbképzés keretében a számítástechnika szakot is elvégezte. Ma már nem annyira gond ilyen végzettségű emberek alkalmazása, mert a pálya kezd telítődni, és visszajönnek a magánszférából, különösen a nők. Az iskolák részére mindig gyűjtik a pályázati lehetőségeket, és azokat eljuttatják. A szakközépiskolák ellátottsága szinte már túlzott is, azok a szakképzési forrásokból rengeteg lehetőséget kaptak.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

135

Az irodavezető véleménye szerint azonban nem a pályáztatás lenne a legmegfelelőbb módszer az iskolák IT ellátottságának növelésére, megfelelő minőség elérésre, hanem egy központi normatívát kéne megállapítani (pl. 10 gyerekre hány gép jusson), azt központilag biztosítani kell. Nem szabadna, hogy pályázatokon múljon az ellátottság.

Földes Tamásné oktatási referens Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2002. augusztus 30. általános iskola: 6 önkormányzati, 1 enyhe értelmi fogyatékosok iskolája, 1 zeneiskola, 2 egyházi ált isk. (+2 nyolcosztályos gimnázium) középiskola: 5 önkormányzati (3 szakképző, 1 gimnázium, 1 vegyes), 1 önkormányzati kollégium 1 szakképző (egyetem), 1 szakképző (FVM), 3 egyházi középiskola, 1 egyházi kollégium Ált isk.: 4513 fő (+391 kisgimnazista) Középisk.: 5867 fő (-391 kisgimnazista) A középiskolák számítógépes ellátottsága jó színvonalú, mindegyik bekerült a sulinet programba, így rendelkezik Internet kapcsolattal. A legjobb helyzetben a szakképző intézetek vannak, mivel a szakképzési alapból és egyéb forrásokból is jóval nagyobb forrásokra pályázhatnak, mint a gimnáziumok. Az általános iskolákban sokkal rosszabb a helyzet, csak 1-2 iskola tudott bekerülni a sulinet programba, az önkormányzat nem tud elegendő forrást biztosítani, elavultak a gépek és a szoftverek. A többi iskola is általában önerőből bevezette az internetet, de az általában pénzügyi okok miatt csak a tanárok, adminisztráció számára elérhető, a diákoknak nem. Az IKB által a pedagógusoknak meghirdetett pályázaton sokan nyertek. Az ehhez szükséges önerőt általában az iskolák biztosították, tehát a tanároknak semmibe sem került. Ez a képzést is elősegíti, hiszen a szerződésben benne volt, hogy ECDL vizsgát kell szerezniük. Az adminisztrációs géppark általában mindenütt rendben van. Az iskolák a pályázatokon kívül szponzoroktól is kaptak adományként számítógépet, valamint karitatív szervezetektől is; létezik együttműködés cégekkel is, hogy a termek használatáért cserében az iskola használhatja a számítógépeket. A középiskoláknak általában több lehetőségük van a cserére, ezért ilyenkor a még jó állapotban levő gépeiket átadják az általános iskoláknak. Az önkormányzat az általános iskolákban plusz óraszámot biztosít a számítástechnika oktatására.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

136

Az informatikához kapcsolódó egyéb berendezések terén is a szakközépiskolák vannak a legjobb helyzetben. Azok gyakorlatilag minden ma használatos eszközzel rendelkeznek a projektortól a digitális kameráig. Az informatika tanárok terén gondjaik vannak, hiszen általában a képzett embereket elriasztja a közalkalmazotti fizetés. Pedig amúgy elég képzett ember lenne, de ők a magánszférában dolgoznak, kevés vállalja a tanárságot. Általában óraadóként tudják foglalkoztatni, de már szinte piaci óradíjért. Ugyanez a probléma a nyelvtanárok esetén is, erős kontraszelekció érvényesül. Rendszergazdákat általában nem tudnak alkalmazni, valamelyik tanárt bíznak meg ezzel a feladattal, vagy az a vállalkozás végzi ezt is, akitől a gépeket kapják (cserébe a teremhasználatért). A szakórákon ma még ritkán fordul elő a számítógépek használata. Ennek egyik fő oka, hogy általában csak egy számítógép terem áll rendelkezésre, tehát nem elég a kapacitás. Ráadásul a pedagógusok véleménye is megoszlik arról, hogy hasznos-e az ilyen alkalmazás. Elsősorban az írásbeliség visszaszorulásától félnek. Az ilyen oktatásnak amúgy még a pedagógusok megfelelő képzettsége is feltétele lenne, de ehhez szükség lenne az otthoni számítógép és internet használathoz is. A számítógép ellátottságon némiképpen segített az IKB pályázat. A pályázatok kapcsán a következő problémák merülnek fel:

az önrész biztosítása nem könnyű feladat. Az iskolák így nem tudnak annyit pályázni, amennyire szükség lenne, csak amire lehetőségük van. Ennek következtében komolyabb dolgokra nem tudnak pályázni. Néha a fenntartó átvállalta az önrészt.

Komoly költség volt a szoftverek legalizálása Erre pályáztak is, de sok energiát elvitt.

Korszerűsítésre nincs pályázat, pedig arra nagy szükség lenne.

A költségvetésben nincs kifejezetten elkülönített összeg a számítástechnikai fejlesztésre. Idén 30 millió Ft-ot fordítottak fejlesztésre, de a tavalyi évben semmit. Nem rendelkeznek részletes információval az iskolák számítástechnikai eszközeiről, azokat nem gyűjtik, de nem is tartják feladatuknak. 2003. szeptember 1-jétől kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékkel rendelkezni, ebben segítenek az iskoláknak. A pályázati felhívásokat az iskolák figyelik inkább, de azért ők is, és az igazgatói értekezleten átadják az információkat. Legégetőbb gondok

Iskolák felújításra, átalakításra szorulnak. A berendezéseket is fel kéne újítani, vagy lecserélni. Van olyan iskola, ahol még szeneskályhával fűtenek.

© MTA RKK NYUTI

Mellékletek

137

Oktatáshoz szükséges eszközök felújításra szorulnak (térképek, gépek stb. a demonstrációhoz).

Technikai eszközök korszerűsítése.

Amortizáció nagyon gyors a számítástechnikai eszközök esetén, ennek megfelelően évről-évre kellene forrás a gépek szinten tartásához. Fontos lenne, hogy a pedagógusok folyamatos képzése biztosítva legyen. Ehhez pedig sok pénz kell. Itt nemcsak a számítógépről van szó, hanem arról, hogy képes legyen könyvet venni, színházba elmenni. Fel kéne zárkóznia az értelmiségi átlaghoz. A tanításhoz ugyanis állandó tanulás szükséges. A pedagógus továbbképzési alap jövője pedig bizonytalan. Probléma még a szakképzés is. Nehéz a gazdasági élet változásait követni az iskolák kínálatával. Be kéne vonni a gazdasági szervezeteket is a szakképzésbe, így a gazdasági igényei is jobban artikulálódnának. Vállalati gyakorlóhelyek megszűntek, az iskolai tanműhelyek üzemelnek csak, melyek fenntartása költséges, ráadásul a munka ott elszakad a valóságtól. Az érettségit szerzők száma egyre növekszik. A tankötelezettség az 1998-ban iskolába került gyerekek estén már 18 év lesz. Komoly problémákat jelent ez, hiszen a képzés aránytalan (sok szakmát csak érettségi utána tud tanulni, 2-3 év alatt, akkor inkább főiskolára megy, nincs szakképzett munkás réteg). A privát szféra is bekapcsolódott az oktatásba, a színvonal nem mindig garantált, a befizetett tandíjért cserébe elvárják, hogy mindenki elvégezze. Tuba László igazgató Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr 2002-09-03

A számítástechnikai eszközök és szolgáltatások fejlesztése és megfelelő kiaknázása a könyvtárak között megfigyelhető jelenlegi esélyegyenlőtlenségek csökkentésének talán az egyik leghatásosabb módja.

A megyei könyvtárainak jelentősen eltér a színvonala, de ez nem egyszerűsíthető le a város-vidék ellentétpárra. Az információs és kommunikációs technológiák és szolgáltatások fejlesztésében megfigyelhető egyenlőtlenségek nem függenek össze a település méretével. Gyakran előfordul az, hogy néhány kisebb település sokkal gyorsabban és hatékonyabban tud fejleszteni, aminek számos oka van, de talán a legfon-

© MTA RKK NYUTI

138

Mellékletek

tosabbnak tekinthető az „agilis könyvtáros, a megértő polgármester, és az aktív számítástechnikai jellegű iskolai oktatás megléte”. A megyei könyvtárak körülbelül 20%-a minősíthető olyannak, ahol „nagyjából jó a helyzet az informatika területén”, ami az alapvető, elemi feltételek meglétére utal. A fennmaradó 80% esetében a szemlélet, az anyagi lehetőségek és az alapvető intézményi feltételek hiánya gátolhatja meg a megfelelő fejlesztéseket. A 21. század nyilvános könyvtárának egyben egy „közösségi elérési pontnak” is kellene lennie, ahol a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett a közös együttlétet biztosító terek is kialakulnának, mivel ezek lehetnek a legdemokratikusabb és legnyilvánosabb és a legsokoldalúbb kört kiszolgáló információszerzési pontok egy településen. A vidéki könyvtárak ezt a feladatot jelenleg nem tudják megvalósítani, anyagi indokok miatt gyakran heti 4-6 órára korlátozzák a nyitvatartásikat. Náluk a fő cél az alapvető feltételek biztosítása, a bővített nyitva tartás kigazdálkodása és csak ezután jönne az informatikai fejlesztés. Gondot jelent az is, hogy az egymás után alakuló teleházak úgy jönnek létre, és úgy kezdik meg a működésüket, mintha nem is léteznének könyvtárak, pedig nem szabad függetleníteni a kettőt egymástól. Az ésszerű megoldás az, hogy minél kisebb egy település, annál koncentráltabban kell megszervezni a kulturális és információs szolgáltatások körét. Egyetlen intézmény keretei között működhetne a könyvtár, a kultúrház és a teleház. Ezzel a források összevonásai is megoldható lenne, és nem aprózódnának el a költségek, megszűnnének a párhuzamos beszerzések, hosszabbítani lehetne a nyitvatartási időt. A pályázati rendszerrel kapcsolatban annyit érdemes megjegyezni, hogy ugyan nem tökéletes, de az alapvető hardver jellegű, sőt néha a szoftver jellegű tételeket finanszírozására alkalmas. A probléma az, hogy a működtetési feltételeket és költségeket saját erőből kell megoldani, amely komoly gátja a hatékonyságnak (gyakran előfordul, hogy sikeres pályázat után a gépek a sarokban porosodnak, mert nincs pénz az üzemeltetésükre, karbantartásukra). A vidéki könyvtárak helyzetét komolyan javíthatja az, hogy a városi könyvtárak, és főleg a megyei könyvtár folyamatosan fejlesztésre ösztönzi őket, szakfelügyeletet biztosíthat, és olyan szolgáltatási kör megteremtésén fáradozik, mely az internet kapcsolat révén a vidéki könyvtárak lehetőségeit is kitágítja. Az informatikai fejlesztés alapja az lehet, hogy a kicsi könyvtárak minél szélesebb körben férjenek hozzá a megyei könyvtár adataihoz. Szükséges az interaktív kapcsolattartás is, nem csak a városi könyvtáraknak kell közvetíteniük vidékre, hanem egyre több adatra, információra lenne szükség, melyeket a vidéki könyvtárak közvetíthetnék, nagy segítséget nyújtva az adatok, információk összefogásához. Az is elgondolkodtató, hogy a területfejlesztési Tanácsok (megyei és regionális) nem fordítanak kellő figyelmet a humán-infrastruktúra fejlesztéséhez. A területfejlesztési pályázatok sem nyitottak erre a kérdéskörre.

© MTA RKK NYUTI

Melléklet

139

25. melléklet Kérdőívek ISKOLAI KÉRDŐÍV Infokommunikációs jellemzők 1. Melyik évben jött létre az önök oktatási intézménye? Megalakulás éve............. 2. Melyik évben szerezték be az első személyi számítógépet? .............. év 3. Jelenleg hány darab személyi számítógép működik Önöknél? 1 éves vagy fiatalabb……………db Legfeljebb 2 éves.................db Legfeljebb 3 éves.................db 3 évnél régebbi.................db 4. Hány darab szervergép működik önöknél? Működő szervergépek száma.................db 5. Létezik-e belső intranet hálózat az önök számítógépei között? Ha igen, akkor melyik évben tudták ezt megvalósítani? Karikázza be a megfelelő választ, és igen válasz esetén írja be a megfelelő évet! 1. Igen ......... évben 2. Nem 6. Rendelkezik-e az iskola az alábbi számítástechnikai eszközökkel? Igen válasz esetén kérem, adja meg a pontos darabszámot is! Karikázza be a megfelelő választ, és igen válasz esetén a darabszámot!

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Igen 1 1 1 1 1 1 1 1

Nyomtató Szkenner Fax CD-olvasó CD-író Internet hozzáféréssel rendelkező gép Hordozható személyi számítógép Egyéb: .....................................

db. ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ......

Nem 2 2 2 2 2 2 2 2

7. Mit gondol, az iskola jelenlegi informatikai felszereltsége elegendő a feladatok hatékony ellátásához? Karikázza be a megfelelő választ! 1. Igen 2. Nem 8. Ha úgy gondolja, hogy a jelenlegi eszközállomány tekintetében szükség van fejlesztésekre, beruházásokra, akkor melyek ezek? Karikázza be a megfelelő választ! Kell fejleszteni? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Személyi számítógép Számítógép alkatrészek Számítástechnikai szoftverek Nyomtató Szkenner Fax CD-olvasó CD-író Internet Hordozható személyi számítógép Egyéb: ...................................... © MTA RKK NYUTI

Igen 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Nem 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Ha igen, akkor hány darabot, és mekkora összegben db Forint ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ......

140

Mellékletek

9. Ha rendelkezik az iskola internet hozzáféréssel esetleg azt is meg tudná nekünk mondani, hogy az internethez való csatlakozás milyen módon történik? A megfelelő számot írja be a négyzetbe! 1. faxmodemen keresztül 2. ISDN csatlakozás 3. kábeltévén 4. bérelt vonalon 5. ADSL 6. egyéb módon 0- nem tudja

Az Internet hozzáférés módja: 10. Amennyiben rendelkeznek internet hozzáféréssel, akkor ez a Sulinet program keretei között valósult meg? Karikázza be a megfelelő választ! 1. Igen 2. Nem 11. Amennyiben rendelkezik az iskola személyi számítógépekkel, de nincs internet csatlakozásuk, mi a legfontosabb oka? CSAK EGY VÁLASZ LEHETSÉGES! A megfelelő számot írja be a négyzetbe! 1. Magas eszköz költségek (gyors PC, faxmodem) 4. Nem szükséges a feladatok ellátásához 2. Magas internet szolgáltatói és telefondíjak 5. Egyéb, éspedig:……………………………………… 3. Hiányzik az igényeit kielégítő szolgáltató 12. Az iskola számítógépeit használhatják a diákok és a tanárok az oktatási feladatokon túlmenően is (Például a szünetekben, vagy a délután folyamán)? Karikázza be a megfelelő választ! 1. Igen 2. Nem 13. Kérem, becsülje meg, hogy a felsorolt években mennyit költöttek összesen: (A beruházási összegeket írja be a válaszhelyekre a megfelelő évhez. Ha nem volt ilyen jellegű kiadás valamelyik évben, oda tegyen egy 0-át!) Az egyéb forrás lehet pl. pályázat, adomány stb. Forint 2000 Önerő 1. 2. 3. 4.

Egyéb

2001 Önerő Egyéb

Számítástechnikai eszközök vásárlására? Számítástechnikai szoftverek vásárlására? Karbantartásra? Internet használatra?

14. Az iskola 2001. évi számítástechnikai kiadásai (eszközök, szoftverek, karbantartás és internet használat együtt) hány százalékos változást jelentettek az előző év költségeihez képest? Növekedett: +………….%-kal Csökkent: -………….%-kal 15. Amennyiben történtek számítástechnikai beruházások az elmúlt években, kérem, nevezze meg azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek lehetővé tették a számítástechnikai eszközök megvásárlását, vagy fejlesztését! ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

© MTA RKK NYUTI

Melléklet

141

16. Kérem, nevezze meg az iskola hatékony működését nagymértékben elősegítő, illetve hátráltató általános tényezők közül az öt legfontosabbat! A válaszok sorrendje tükrözze a tényezők fontossági sorrendjét (az első helyre kerüljön a legfontosabb tényező)! A hatékony működést elősegítő öt legfontosabb tényező 1. ..................................................... 2. ..................................................... 3. ..................................................... 4. ..................................................... 5. .....................................................

A hatékony működést hátráltató öt legfontosabb tényező 1. ................................................... 2. ................................................... 3. ................................................... 4. ................................................... 5. ...................................................

17. Röviden fejtse ki a véleményét arról, hogy a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások fejlesztése, bővítése hogyan járulhat hozzá az oktatási feladatok fejlesztéséhez!

......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... 18. Kérem, röviden ismertesse az iskola következő 5 évben tervezett számítástechnikai jellegű fejlesztési terveit, és térjen ki arra is, hogy a lehetséges fejlesztési alternatívák milyen pénzügyi és humán (emberi) jellegű erőforrásokat igényelnének!

......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... Szervezeti jellemzők 19. Hány diák tanul jelenleg (2001/2002-es tanévben) az iskolában? A diákok létszáma: ..................fő 20. Van-e számítástechnikai oktatás az iskolában, és ha igen, akkor melyik évfolyam(ok)ban? Kérem karikázza be a megfelelő választ, és ha igennel válaszolt, akkor nevezze meg az érintett évfolyamokat is! 1. Igen Évfolyamok: ................................................................................ 2. Nem 21. Hány főállású és/vagy mellékállású tanítója vagy tanára van jelenleg az intézménynek? A főállású alkalmazottak száma: ……………. fő A mellékállású alkalmazottak száma: ……………. fő

© MTA RKK NYUTI

142

Mellékletek

22. Az iskola alkalmazottai között hány fő rendelkezik •

az Országos Képzési Jegyzékben szereplő számítástechnikai szoftver-üzemeltetői vagy számítógépkezelői végzettséggel? Számítástechnikai szoftver-üzemeltető: .....................fő Számítógép-kezelő: .....................fő

•

ECDL vizsgával? ..................fő

23. Van-e az iskolának informatika tanára? Ha igen, akkor hány fő? Karikázza be a megfelelő válasz, és igen válasz esetén adja meg az informatikai tanárok számát is! 1. Igen ...........fő 2. Nem A kérdésekre válaszoló személy adatai A kérdezett neve:

.............................................................

A kérdezett beosztása: ............................................................ A kérdezett munkahelyi elérhetősége: Telefon: .................................................... Fax:

....................................................

E-mail: ....................................................

© MTA RKK NYUTI

Melléklet

143

KÖNYVTÁRI KÉRDŐÍV Infokommunikációs jellemzők 1. Melyik évben jött létre az önök könyvtára? Megalakulás éve............. 2. Melyik évben szerezték be az első személyi számítógépet? .............. év 3. Jelenleg hány darab személyi számítógép működik Önöknél? 1 éves vagy fiatalabb……………db Legfeljebb 2 éves.................db Legfeljebb 3 éves.................db 3 évnél régebbi.................db 4. Hány darab szervergép működik önöknél? Működő szervergépek száma.................db 5. Létezik-e belső intranet hálózat az önök számítógépei között? Ha igen, akkor melyik évben tudták ezt megvalósítani? Karikázza be a megfelelő választ, és igen válasz esetén írja be a megfelelő évet! 1. Igen ......... évben 2. Nem 6. Rendelkezik-e a könyvtár olyan személyi számítógéppel, amely a lakosság számára nyilvánosan is elérhető és internet hozzáférést is biztosít. Ha igen, akkor hány darab ilyen gépük van jelenleg? 1. Igen ..............db 2. Nem 7. Rendelkezik-e a könyvtár az alábbi számítástechnikai eszközökkel? Igen válasz esetén kérem, adja meg a pontos darabszámot is! Karikázza be a megfelelő választ, és igen válasz esetén a darabszámot!

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.


Igen 1 1 1 1 1 1 1 1

db. ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ......

Nem 2 2 2 2 2 2 2 2

8. Mit gondol, a könyvtár jelenlegi informatikai felszereltsége elegendő a feladatok hatékony ellátásához? Karikázza be a megfelelő választ! 3. Igen 4. Nem 9. Ha rendelkezik internet hozzáféréssel a könyvtár, esetleg azt is meg tudná nekünk mondani, hogy az internethez való csatlakozás milyen módon történik? A megfelelő számot írja be a négyzetbe! 2. faxmodemen keresztül 2. ISDN csatlakozás 3. kábeltévén 4. bérelt vonalon 5. ADSL 6. egyéb módon 0- nem tudja

Az Internet hozzáférés módja:

© MTA RKK NYUTI

144

Mellékletek

10. Ha úgy gondolja, hogy a jelenlegi eszközállomány tekintetében szükség van fejlesztésekre, beruházásokra, akkor melyek ezek? Karikázza be a megfelelő választ! Kell fejleszteni? 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Személyi számítógép Nyomtató Szkenner Fax CD-olvasó CD-író Internet Hordozható személyi számítógép Egyéb: ......................................

Igen 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Nem 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Ha igen, akkor hány darabot, és mekkora összegben db Forint ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ......

11. Amennyiben van a könyvtárban személyi számítógép, de nincs internet csatlakozás, mi a legfontosabb oka? CSAK EGY VÁLASZ LEHETSÉGES! A megfelelő számot írja be a négyzetbe! 4. Magas eszköz költségek (gyors PC, faxmodem) 6. Nem szükséges a feladatok ellátásához 5. Magas internet szolgáltatói és telefondíjak 7. Egyéb, éspedig:……………………………………… 6. Hiányzik az igényeit kielégítő szolgáltató 12. Kérem, becsülje meg, hogy a felsorolt években mennyit költöttek: (A beruházási összegeket írja be a válaszhelyekre a megfelelő évhez. Ha nem volt ilyen jellegű kiadás valamelyik évben, oda tegyen egy 0-át!) Az egyéb forrás lehet pl. pályázat, adomány stb. Forint 2000 Önerő 5. 6. 7. 8.

Egyéb

2001 Önerő Egyéb


13. A könyvtár 2001. évi számítástechnikai kiadásai (eszközök, szoftverek, karbantartás és internet használat együtt) hány százalékos változást jelentettek az előző év költségeihez képest? Növekedett: +………….%-kal Csökkent: -………….%-kal 14. Amennyiben történtek számítástechnikai beruházások az elmúlt években, kérem, nevezze meg azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek lehetővé tették a számítástechnikai eszközök megvásárlását, vagy fejlesztését? ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------15. Kérem, nevezze meg a könyvtár hatékony működését nagymértékben elősegítő, illetve hátráltató általános tényezők közül az öt legfontosabbat? A válaszok sorrendje tükrözze a tényezők fontossági sorrendjét (az első helyre kerüljön a legfontosabb tényező)! A hatékony működést elősegítő öt legfontosabb tényező 1. ........................................................................ 2. ....................................................................... 3. ........................................................................ 4. ........................................................................ 5. ........................................................................ © MTA RKK NYUTI

A hatékony működést hátráltató öt legfontosabb tényező 1. .................................................................. 2. .................................................................. 3. .................................................................. 4. .................................................................. 5. ..................................................................

Melléklet

145

16. Az alábbi szolgáltatások közül melyek azok, amelyek jelenleg már működnek Önöknél, illetve melyek azok, amelyek várhatóan a következő két évben fognak megvalósulni? Mindegyik szolgáltatás esetén karikázza be a megfelelő választ. Csak egy válasz lehetséges! Szolgáltatások Kölcsönzés Helyben használat Nem elektronikus állományfeltáró eszközök használata Számítógépes katalógusok használata Elektronikus adatbázisok használata Információszolgáltatás a könyvtári rendszerről Szakirodalmi tájékoztató Közhasznú információk Irodalomkutatás Helyismereti gyűjtemény Téma és sajtófigyelés Könyv előjegyzés Könyvtárközi kölcsönzés Fénymásolás és nyomtatási lehetőség Fax használat E-mail levelezés Internet használat Internetes katalógus Egyéb: ...........................................................................

Jelenleg már működő sz.

Tervezett szolgáltatás

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Nem működik és nem is tervezik 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

17. Röviden fejtse ki a véleményét arról, hogy a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások fejlesztése, bővítése hogyan járulhat hozzá a könyvtár szolgáltatásainak fejlesztéséhez!

......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... 18. Röviden ismertesse a könyvtár következő 5 évben tervezett számítástechnikai jellegű fejlesztési terveit, és térjen ki arra is, hogy a lehetséges fejlesztési alternatívák milyen pénzügyi és humán (emberi) jellegű erőforrásokat igényelnének.

......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... Szervezeti jellemzők 19. A könyvtárnak hány főállású és/vagy mellékállású alkalmazottja van jelenleg? A főállású alkalmazottak száma: ……………. fő A mellékállású alkalmazottak száma: ……………. fő © MTA RKK NYUTI

146

Mellékletek

20. Az alkalmazottak közül hányan értenek a személyi számítógéphez? A személyi számítógéphez értő munkatársak száma: .…………….fő 21. A könyvtár alkalmazottai között hány fő rendelkezik •


•


22. A könyvtár munkatársai közül hányan használnak személyi számítógépet a feladatkörük ellátása során? A személyi számítógépet használó munkatársak száma: ..……………fő 23. Van-e a könyvtár munkatársai között informatikai végzettségű személy? Ha van, akkor hány fő? 3. Igen ...........fő 4. Nem 24. A könyvtár munkatársai közül hányan beszélnek idegen nyelvet/nyelveket? A munkatársak besorolásánál vegye figyelembe a nyelv típusát és a nyelvtudás mértékét is! A nyelvtudás mértéke

Angol

Felsőfokon beszél, ír és olvas Középfokon beszél, ír és olvas Megérti, de nehezen beszél Megérti, de nehezen ír Egyéb: …………………

……fő ……fő ……fő ……fő ……fő

Más idegen nyelv ……fő ……fő ……fő ……fő ……fő

25. Mekkora a könyvtári állomány nagysága? Kérem, adja meg a könyvtári egységek pontos számát! A hagyományos állomány nagysága.....................db könyvtári egység Az elektronikus állomány nagysága.....................db könyvtári egység 26. Hány fő iratkozott be a tavalyi évben az önök könyvtárába? .......................fő 27. A könyvtári állomány hány százalékát vitték fel elektronikus nyilvántartásba számítógépes adatbevitellel? .............% 28. Amennyiben rendelkeznek elektronikus nyilvántartással, vagy már folyamatban van a feltöltése, akkor melyik évben kezdték meg ezeket a munkálatokat? A könyvtári állomány elektronikus formában történő nyilvántartásba vételének kezdete: ........... A kérdésekre válaszoló személy adatai A kérdezett neve:

.............................................................


....................................................

E-mail: .................................................... © MTA RKK NYUTI

Melléklet

147

KULTÚRHÁZAS KÉRDŐÍV Infokommunikációs jellemzők 1. Melyik évben jött létre az önök kultúrháza? Megalakulás éve............. 2. Melyik évben szerezték be az első személyi számítógépet? .............. év 3. Jelenleg hány darab személyi számítógép működik Önöknél? 1 éves vagy fiatalabb……………db Legfeljebb 2 éves.................db Legfeljebb 3 éves.................db 3 évnél régebbi.................db 4. Hány darab szervergép működik önöknél? Működő szervergépek száma.................db 5. Létezik-e belső intranet hálózat az önök számítógépei között? Ha igen, akkor melyik évben tudták ezt megvalósítani? Karikázza be a megfelelő választ, és igen válasz esetén írja be a megfelelő évet! 1. Igen ......... évben 2. Nem 6. Rendelkezik-e a kultúrház olyan személyi számítógéppel, amely a lakosság számára nyilvánosan is elérhető és internet hozzáférést is biztosít. Ha igen, akkor hány darab ilyen gépük van jelenleg? 1. Igen ..............db 2. Nem 7. Rendelkezik-e a kultúrház az alábbi számítástechnikai eszközökkel? Igen válasz esetén kérem, adja meg a pontos darabszámot is! Karikázza be a megfelelő választ, és igen válasz esetén a darabszámot!

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.


Igen 1 1 1 1 1 1 1 1

db. ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ......

Nem 2 2 2 2 2 2 2 2

8. Mit gondol, a kultúrház jelenlegi informatikai felszereltsége elegendő a feladatok hatékony ellátásához? Karikázza be a megfelelő választ! 5. Igen 6. Nem 9. Ha rendelkezik internet hozzáféréssel a kultúrház, esetleg azt is meg tudná nekünk mondani, hogy az internethez való csatlakozás milyen módon történik? A megfelelő számot írja be a négyzetbe! 3. faxmodemen keresztül 2. ISDN csatlakozás 3. kábeltévén 4. bérelt vonalon 5. ADSL 6. egyéb módon 0- nem tudja

Az Internet hozzáférés módja:

© MTA RKK NYUTI

148

Mellékletek

10. Ha úgy gondolja, hogy a jelenlegi eszközállomány tekintetében szükség van fejlesztésekre, beruházásokra, akkor melyek ezek? Karikázza be a megfelelő választ! Kell fejleszteni? 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Személyi számítógép Számítógép alkatrészek Számítástechnikai szoftverek Nyomtató Szkenner Fax CD-olvasó CD-író Internet Hordozható személyi számítógép Egyéb: ......................................

Igen 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Nem 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2


11. Amennyiben van a kultúrházban személyi számítógép, de nincs internet csatlakozás, mi a legfontosabb oka? CSAK EGY VÁLASZ LEHETSÉGES! A megfelelő számot írja be a négyzetbe! 7. Magas eszköz költségek (gyors PC, faxmodem) 8. Nem szükséges a feladatok ellátásához 8. Magas internet szolgáltatói és telefondíjak 9. Egyéb, éspedig:……………………………………… 9. Hiányzik az igényeit kielégítő szolgáltató 12. Kérem, becsülje meg, hogy a felsorolt években mennyit költöttek: (A beruházási összegeket írja be a válaszhelyekre a megfelelő évhez. Ha nem volt ilyen jellegű kiadás valamelyik évben, oda tegyen egy 0-át!) Az egyéb forrás lehet pl. pályázat, adomány stb. Forint 2000 Önerő 9. 10. 11. 12.

Egyéb

2001 Önerő Egyéb


13. A kultúrház 2001. évi számítástechnikai kiadásai (eszközök, szoftverek, karbantartás és internet használat együtt) hány százalékos változást jelentettek az előző év költségeihez képest? Növekedett: +………….%-kal Csökkent: -………….%-kal 14. Amennyiben történtek számítástechnikai beruházások az elmúlt években, kérem, nevezze meg azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek lehetővé tették a számítástechnikai eszközök megvásárlását, vagy fejlesztését? ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

© MTA RKK NYUTI

Melléklet

149

15. Kérem, nevezze meg a kultúrház hatékony működését nagymértékben elősegítő, illetve hátráltató általános tényezők közül az öt legfontosabbat? A válaszok sorrendje tükrözze a tényezők fontossági sorrendjét (az első helyre kerüljön a legfontosabb tényező)! A hatékony működést elősegítő öt legfontosabb tényező 1. ..................................................... 2. ..................................................... 3. ..................................................... 4. ..................................................... 5. .....................................................


16. Röviden fejtse ki a véleményét arról, hogy a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások fejlesztése, bővítése hogyan járulhat hozzá a kultúrház szolgáltatásainak fejlesztéséhez!

......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... 17. Kérem, röviden ismertesse a kultúrház következő 5 évben tervezett számítástechnikai jellegű fejlesztési terveit, és térjen ki arra is, hogy a lehetséges fejlesztési alternatívák milyen pénzügyi és humán (emberi) jellegű erőforrásokat igényelnének.

......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... Szervezeti jellemzők 18. A kultúrháznak hány főállású és/vagy mellékállású alkalmazottja van jelenleg? A főállású alkalmazottak száma: ……………. fő A mellékállású alkalmazottak száma: ……………. fő 19. Az alkalmazottak közül hányan értenek a személyi számítógéphez? A személyi számítógéphez értő munkatársak száma: .…………….fő 20. A kultúrház alkalmazottai között hány fő rendelkezik •


•

ECDL vizsgával? ..................fő © MTA RKK NYUTI

150

Mellékletek

21. Kérem, mondja meg, hogy a kultúrház munkatársai közül hányan használnak személyi számítógépet a feladatkörük ellátása során? A személyi számítógépet használó munkatársak száma: ..……………fő 22. Van-e a kultúrház munkatársai között informatikai végzettségű személy? Ha van, akkor hány fő? 5. Igen ...........fő 6. Nem 23. A kultúrház munkatársai közül hányan beszélnek idegen nyelvet/nyelveket? A munkatársak besorolásánál vegye figyelembe a nyelv típusát és a nyelvtudás mértékét is! A nyelvtudás mértéke

Angol

Felsőfokon beszél, ír és olvas Középfokon beszél, ír és olvas Megérti, de nehezen beszél Megérti, de nehezen ír Egyéb: …………………


A kérdésekre válaszoló személy adatai A kérdezett neve:

.............................................................


....................................................

E-mail: ....................................................

© MTA RKK NYUTI

Más idegen nyelv ……fő ……fő ……fő ……fő ……fő

Melléklet

151

TELEHÁZAS KÉRDŐÍV Infokommunikációs jellemzők 1. Melyik évben jött létre az önök intézménye? Megalakulás éve............. 2. Teleháznak, vagy telekunyhónak minősül az önök intézménye? Karikázza be a megfelelő választ! 1. Teleház 2. Telekunyhó 3. Hány darab számítógéppel kezdték meg, vagy tervezik megkezdeni a működést? PC száma..............db 4. Jelenleg hány darab személyi számítógép működik Önöknél? 1 éves vagy fiatalabb……………db Legfeljebb 2 éves.................db Legfeljebb 3 éves.................db 3 évnél régebbi.................db 5. Hány darab szervergép működik önöknél? Működő szervergépek száma.................db 6. Rendelkezik-e a teleház/telekunyhó az alábbi számítástechnikai eszközökkel? Igen válasz esetén kérem, adja meg a pontos darabszámot is! Karikázza be a megfelelő választ, és igen válasz esetén a darabszámot! 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

Igen 1 1 1 1 1 1 1 1


db. ...... ...... ...... ...... ...... ...... ...... ......

Nem 2 2 2 2 2 2 2 2

7. Mit gondol, a teleház/telekunyhó jelenlegi informatikai felszereltsége elegendő a feladatok hatékony ellátásához? Karikázza be a megfelelő választ! 7. Igen 8. Nem 8. Ha úgy gondolja, hogy a jelenlegi eszközállomány tekintetében szükség van fejlesztésekre, beruházásokra, akkor melyek ezek? Karikázza be a megfelelő választ! Kell fejleszteni? 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Személyi számítógép Számítógép alkatrész Számítástechnikai szoftverek Nyomtató Szkenner Fax CD-olvasó CD-író Internet Hordozható személyi számítógép Egyéb: ......................................

© MTA RKK NYUTI

Igen 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Nem 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2


152

Mellékletek

9. Ha rendelkezik internet hozzáféréssel a teleház/telekunyhó, esetleg azt is meg tudná nekünk mondani, hogy az internethez való csatlakozás milyen módon történik? A megfelelő számot írja be a négyzetbe! 4. faxmodemen keresztül 2. ISDN csatlakozás 3. kábeltévén 4. bérelt vonalon 5. ADSL 6. egyéb módon 0- nem tudja

Az Internet hozzáférés módja: 10. Kérem, becsülje meg, hogy a felsorolt években mennyit költöttek összesen: (A beruházási összegeket írja be a válaszhelyekre a megfelelő évhez. Ha nem volt ilyen jellegű kiadás valamelyik évben, oda tegyen egy 0-át!) Az egyéb forrás lehet pl. pályázat, adomány stb. Forint 2000 Önerő 13. 14. 15. 16.

Egyéb

2001 Önerő Egyéb


11. A teleház/telekunyhó 2001. évi számítástechnikai kiadásai (eszközök, szoftverek, karbantartás és internet használat együtt) hány százalékos változást jelentettek az előző év költségeihez képest? Növekedett: +………….%-kal Csökkent: -………….%-kal 12. Amennyiben történtek számítástechnikai beruházások az elmúlt években, kérem, nevezze meg azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek lehetővé tették a számítástechnikai eszközök megvásárlását, vagy fejlesztését! ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------13. Kérem, becsülje meg, hogy mekkora a teleház/telekunyhó szolgáltatásait igénybe vevő személyek száma! A teleház/telekunyhó szolgáltatásait igénybe vevő helyi lakosok száma.....................fő A teleház/telekunyhó szolgáltatásait igénybe vevő nem helyi lakosok száma.....................fő 14. Kérem, írja le a tipikus felhasználói kört! (Vegye figyelembe a teleházat/telekunyhót rendszeresen látogatók nemét, életkorát, esetleg a végzettségét és foglakozását is, ha ismeri). ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------15. Nevezze meg a teleház/telekunyhó hatékony működését nagymértékben elősegítő, illetve gátló, hátráltató tényezők közül az öt legfontosabbat! A válaszok sorrendje tükrözze a tényezők fontossági sorrendjét (az első helyre kerüljön a legfontosabb tényező)! A hatékony működést elősegítő öt legfontosabb tényező 1. ..................................................... 2. ..................................................... 3. ..................................................... 4. ..................................................... 5. .....................................................


© MTA RKK NYUTI

Melléklet

153

16. Az alábbi szolgáltatások közül melyek azok, amelyek jelenleg már működnek a teleházban/telekunyhóban, illetve melyek azok, amelyek várhatóan a következő két évben fognak megvalósulni? Mindegyik szolgáltatás esetén karikázza be a megfelelő választ. Csak egy válasz lehetséges! Szolgáltatások

Jelenleg már Tervezett működő sz. szolgáltatás

Internetelérés Irodai szolgáltatások (fax, másolás, nyomtatás) Elektronikus levelezés Számítástechnikai tanácsadás Számítógépes munkák elvégzése CD-kölcsönzés Multimédia-használat Oktatás, átképzés Munkaügyi szolgáltatások (munkaközvetítés stb.) Közhasznú tájékoztatás Helyi hirdetés, hírközpont Civil szervezetek kiszolgálása Közösségszolgálat, rendezvényszervezés Kereskedelmi és üzleti közvetítés (pl. ingatlan, áru stb.) Távoktatás szervezése, - támogatása Távmunkavégzés szervezése, - támogatása Távkereskedelem Távbank Távügyintézés Turisztikai információk nyújtása Települési információs adatbázis Térségfejlesztési információs adatbázis Rugalmas nyitva tartás lehetősége Egyéb: ...........................................................................

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Nem működik és nem is tervezi 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

17. Sorolja fel, hogy milyen célokra használják a legnagyobb arányban az önök által nyújtott szolgáltatásokat, lehetőségeket a lakosok!

......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... 18. Arra szeretnénk megkérni, hogy röviden fejtse ki a véleményét arról, hogy a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások fejlesztése, bővítése hogyan járulhat hozzá a teleház/telekunyhó működésének fejlesztéséhez.

......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... 19. Röviden ismertesse a teleház/telekunyhó következő évben tervezett számítástechnikai jellegű fejlesztési terveit, és térjen ki arra is, hogy a lehetséges fejlesztési alternatívák milyen pénzügyi és humán (emberi) jellegű erőforrásokat igényelnének!

......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... © MTA RKK NYUTI

154

Mellékletek

......................................................................................................................................................... Szervezeti jellemzők 20. Hányan vesznek részt a teleház/telekunyhó működtetésében? Főállásban vesz részt a munkában: ……………. fő Mellékállásban vesz részt a munkában: ……………. fő Egyéb: ...................fő 21. A teleház/telekunyhó működtetésében részt vevők között hány fő rendelkezik • üzemeltetői vagy

az Országos Képzési Jegyzékben szereplő számítástechnikai szoftverszámítógép-kezelői végzettséggel? Számítástechnikai szoftver-üzemeltető: .....................fő Számítógép-kezelő: .....................fő

•


22. Van-e a teleház/telekunyhó munkatársai között informatikai végzettségű személy? Ha van, akkor hány fő? 7. Igen ...........fő 8. Nem 23. Ki (milyen intézmény, szervezet, egyesület stb.) hozta létre és üzemelteti a teleházat/telekunyhót? ..................................................................................................................................... 24. A teleház/telekunyhó munkatársai közül hányan beszélnek idegen nyelvet/nyelveket? A munkatársak besorolásánál vegye figyelembe a nyelv típusát és a nyelvtudás mértékét is! A nyelvtudás mértéke

Angol

Felsőfokon beszél, ír és olvas Középfokon beszél, ír és olvas Megérti, de nehezen beszél Megérti de nehezen ír Egyéb: …………………


A kérdésekre válaszoló személy adatai A kérdezett neve:

.............................................................


....................................................

E-mail: ....................................................

Köszönjük a válaszadást

© MTA RKK NYUTI

Más idegen nyelv:……….. ……fő ……fő ……fő ……fő ……fő

© MTA RKK NYUTI

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET

Recommend Documents