Nyomdaipari technológia Debreceni Egyetem AMTC Műszaki Kar Nappali tagozat
2007/2008 tanév 1. félév
Gépészmérnöki Tanszék
1. előadás
Nyomdaipari termékek fogalma, megjelenési formái
1. Galilei a középkorban élő természettudós idézetével szeretném indítani előadásomat:
” Az embert nem lehet megtanítani, Csak hozzásegíteni ahhoz, hogy a tudást maga szerezze meg…” Galilei
Önök fiatalemberek jelenleg a tudás megszerzésén fáradoznak, mi előadók pedig szeretnénk Önöket hozzásegíteni annak megszerzéséhez. A kor, amiben élünk a XXI. század eleje, csak azokat fogja megjutalmazni a boldog tevékeny felnőttkorral, akik felvértezve érkeznek a felnőtt társadalom nagy mozgószínpadára. Önök eddig burokban éltek. Az első burok az volt, amiben a világra érkeztek. Ez megóvta Önöket mindenkitől és mindentől, feltétel nélkül. Család
általános iskola
középiskola
egyetem
Majd ezek a burkok egyre vékonyabbakká váltak. Most már az intézményi burkokat saját pajzzsal kell lecserélni! A tudás védőpajzsával! Nyomdaipari karbantartók speckollt hallgatnak. Egy gyönyörű szakma rejtelmeibe nyernek betekintést. Hiszen ezen gépek segítségével születnek azok a nyomdaipari termékek, amelyek a fejekben rendet, tudást és szépet szereznek. Nézzük csak: Rendet, tudást és szépet. Igen, ezzel a három szóval lehet egyféle önkényes csoportba foglalni a nyomdaipari termékeket, de mielőtt a csoportba foglalásba vágnánk, hadd szóljak néhány szót a nyomdászat kialakulásáról.
2. Kronológia
A sötét középkort követően a reneszánsz idején a XIV. században sorba nyílnak az egyetemek (Velence, Firenze, Padua, Németalföld), s hallgatói a diákok sürgetően követelik a tudást, vagyis a könyveket.
A kézzel írott egyébként gyönyörű kódexek már nem elégítik ki a kor sürgető igényét. Az információt gyorsan át kell adni. A kódexmásolók nem győzik, hiába ég a körmükre a gyertya.
Európában az első tömeges könyvsokszorosítási kísérlet Janston Coster holland fametsző nevéhez fűződik. Legjelentősebb műve Donatus ezeréves latin nyelvtana, amelyet 32 oldalas füzet formájában nyomtatott ki. Á fatábla előnyei- hátrányai. A mai érte1emben vett nyomdászat feltalálójaként Johannes Gutenberget tisztelhetjük, aki 1394-1468 között többnyire Mainzben élt. Pontosabban nem feltaláló, hanem nagyon jó megfigyelő, eredeti szakmája szerint ékszerész, aki korának más szakmát szolgáló eszközeit a nyomtatás szolgálatába állította.
Betűöntő készülék, amelynek segítségével szétszedhető, s újra összerakható sorokat, oldalakat lehetett kialakítani.
Ón-ólom -antimon fémötvözet, amely évszázadakon keresztül szolgálta a nyomdászatot, egészen a legújabb kori információrobbanásig, a fényszedés és az ofszetnyomtatás térhódításáig.
Nyomdafesték – kencéből, gyantából, koromból. Mind a mai napig használt összetevői a festéknek. 1440-ben készült el az első nyomtatott könyv, s öt évre volt szüksége, hogy leghíresebb nyomtatványa a 42 soros biblia elkészüljön, amelyik fantasztikus nagy példányszámban 120 db papír és 30 db pergamenkötéses példányban készült. Ennek töredéke maradt fent napjainkra. 32 db papír és 12 db pergamen. Szegélylécek, miniatúrák, iniciálék díszítették a kéthasábos szedést. Gutenberg tevékenysége eredményeként mintegy ezer nyomda létesült Európa szerte.
Nagy humanista királyunk, Mátyás csodálatos könyvtárat rendezett be, s annak állományát Európa szerte vásárolt kódexekkel gyarapította. Udvarában kódexmásoló műhelyt rendezett be, innen kerültek ki a híres Corvinák. 1472-ben udvarába hívja az olasz, Hess Andrást, aki rövidesen kinyomtatja az első Magyarországon nyomtatott, ámde még latin nyelvű 36 oldalas könyvet, a magyarok történetét. Chronica Hungarorum címen, latin nyelven. Hess András nevét egy tér őrzi a Budai vár területén. Büszkék lehetünk arra, hogy alig néhány tíz év elteltével már hazánkban is elkészül az első nyomtatott könyv. Egymás mellett található a régi és az új.
A budai első nyomdát sorra követik a vidéki nyomdák. 1537-ben Sárvár mellett Újszigeten a Sylvester János nyomda, 1550-ben a Kolozsvári Heltai nyomda, 1561-ben Huszár Gál Debrecenben, 1577ben Nagyszombaton Telegdi Miklós alapít nyomdát.
Egy kicsit szenteljünk több időt a Debreceni nyomdára. Mint tudjuk, a ma Alföldinek nevezett debreceni nyomdát 1561-ben Huszár Gál evangélikus vándorprédikátor alapította Méliusz Juhász Péter segítségével. Huszár Gál 1561-ben a mai Nyomtató utca helyén állította fel kb. kétszekérnyi nyomdáját. Készített néhány nyomtatványt (St Pál apostol levelei, Krisztus közbenjárásáról, és a St János evangéliumának…), később vitába keveredett az egyházzal, s a városra hátrahagyva nyomdáját, Erdélybe, majd a Dunántúlra távozott. Ebből a szekérderéknyi kincsből alakult ki a város, és az egyház közös tulajdonlásában az a városi nyomda, amelyik dacolni tudott a történelem viharaival, gazdasági válságokkal. Ez a nyomda Magyarország egyik legrégebbi, s alapításától jogfolytonosan működő nyomdája, egyben ipartörténeti kuriózum. A hazánkban korábban létrejött nyomdák többsége néhány évnyi működés után becsukta a kapuit, a debreceni officina viszont a folyamatosságot, az állandó szakmai jelenlétet képviselte és képviseli az ország keleti régiójában.
Az első, Magyarországon nyomtatott, teljes egészében magyar nyelven szedett könyv az Újtestamentum 1541ben A Sylvester János vezette nyomdában készült. Az első magyar nyelvű bibliafordítás a Károlyi Gáspár biblia, 1588-90 között. Vizsolyban került kinyomtatásra . A magyar nyomdászat kiemelkedő alakjai: Misztótfalusi Kiss Miklós, Kner Imre és Izidor, Haimann János, Szántó Tibor.
3. Rendet, tudást és szépet.
Nézzük csak, hogy szolgálják a nyomdaipari termékek ezt a szép hármast. Mint tudjuk minden tevékenységünk rend után kiált. Ez különösen igaz az üzletre és bármilyen ügyvitelre.
Rendet a kereskedelmi és ügyviteli, vagy más néven merkantil nyomtatványok teremtenek, táblázataikkal:
a levélpapír az üzleti levélpapír az üzleti levelezőlap az üzleti könyv a számlák a nyugták a szállítójegyek a jegyek az űrlapok
nyomdaipari kivitelük szerint lehetnek: szélperforáltak egy -vagy többpéldányosak egy -vagy többszínesek átírósak, karbonosak, behúzott karbonosak, vegykezeltek vagy mikrokapszulásak stb számozottak és szigorú számadásúak 1995. PM rendelet. szólólaposak tömbösítettek
anyaguk szerint papíralapúak műanyag alapúak (PE, PP, PVC, stb….) a kitöltés módja szerint: kézi, számítógépes felhasználásra alkalmasak
Szépet az alkalmi nyomtatványaink vagy más néven az akcidens nyomtatványok nyújtanak. Ezek jellemzően kis terjedelmű díszes kivitelezésű termékek, gazdag forma- és színvilággal, a hozzájuk használt anyagok elkápráztató sokféléségével.
a névjegykártyák a meghívók képeslapok üdvözlőkártyák a plakátok a prospektusok hirdetések reklámok
Vegyes nyomtatványok azok, amelyek nem férnek be a kereskedelmi és alkalmi nyomtatványok közé. Csomagolóanyagok
Papíralapúak kartonalapúak műanyagalapúak (PP, PE, PVC stb) fém, fémfólia alapúak
cimkék értékpapírok, biztonsági nyomtatványok okmányok részvények pénzjegy bankkártyák, kártyaigazolványok Bélyeg szórakoztató ipar termékek
játékok kártya
Tudást, pedig természetesen a könyvek és a könyvszerű termékek. Periodikák a napilapok heti és havilapok kéthavi vagy negyedévente megjelenő lapok
Könyvek - a szép tipográfia, a művészi könyv olyan kategória, amelyben a szépség és a hasznosság, a művészi megoldás és a gyakorlati cél azonos arányban érvényesülhet.
Mielőtt a könyvről részletesebben beszélnék, meg kell említeni az 1986. évi II. törvényt, a sajtóról. Továbbiakban sajtótörvényt. Ahhoz, hogy ennek a törvénynek a demokráciánkban elfoglalt helyéről, súlyáról, annak fontosságáról elképzelésük legyen, feltétlen szólni akarok a Kiadói Főigazgatóság nagytekintélyű, rettegett intézményéről, amit kézi vezérléssel pártállami érdekek mozgattak. Adtak engedélyt megjelenésre silány, igazi irodalmi értékeket nem képviselő szerzőknek, illetve örökre a süllyesztőbe löktek jobb sorsra érdemes szerzőket.
A könyv
alakja szedéstükre 1:√2 margóviszonyok, aranymetszeti arány betűtipus, fokozat papírválasztás a sokszorosítás módja és a betű a könyv szerkezete címnegyedív belső címrendszer:címek alcímek élőfej lábjegyzet jegyzet marginális mottó, jelige képszövegek, képaláírások tartalomjegyzék függelék név-,és tárgymutató kolofon impresszum
könyvtestkészítési mód
irkafűzés ragasztókötés: hideg diszperziós, meleg ömledékes hot-melt cérnafűzés
kivitelezés szerint
puhafedelű keménytáblás
a keménytáblás könyv részei
tábla könyvtest peremek nyílás védőburkoló oromszegő könyvjelző belövő
4. Az 1986. évi II. törvény a sajtóról A
Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a sajtószabadságot. Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét.
Tv. 1. § (1) E törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén folytatott sajtótevékenységre, valamint a magyar állampolgárok és a magyar szervezetek által külföldön folytatott sajtótevékenységre.
A sajtó feladata Tv. 2. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben. A sajtó feladata - a hírközlés más eszközeivel összhangban - a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás. Felvilágosítási kötelezettség Tv. 4. § (1) A hiteles, pontos és gyors tájékoztatást az állami szervek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek a saját kezdeményezéseikkel, továbbá a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával kötelesek elősegíteni. Meg kell tagadni a felvilágosítást, ha az a 3. § (1) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik, illetőleg ha az állami, szolgálati, üzemi (üzleti) vagy magántitkot sért, és a titoktartási kötelezettség alól az arra jogosult szerv vagy személy nem adott felmentést. (2) A sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni.
Sajtóigazgatási szabályok A nyilvántartásba vétel R. 13. § (1) A sokszorosító szerv vezetője sajtótermék sokszorosításának megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a megrendelő bejelentési kötelezettségének eleget tett. R. 14. § A sokszorosító szerv vezetője köteles a sokszorosított sajtótermékekről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban időrendben fel kell tüntetni a sajtótermék megrendelőjének a nevét, továbbá a sajtótermék címét, alakját (formátum, méret), terjedelmét és példányszámát.
Értelmező rendelkezések Tv. 20. § E törvény alkalmazásában: a) sajtó: az időszaki lap, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltató és a hírügynökség; b) sajtótermék: az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és a televízióműsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt -, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más téjékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz;
c) sajtótevékenység: a sajtótermék előállításával, kiadásával és nyilvános közlésével kapcsolatos tevékenység; d) nyilvános közlés: a sajtótermék árusítása, szétküldése, kézbesítése, üzletszerű kölcsönzése, ingyenes szétosztása, bemutatása nyilvánosság előtt, sugárzása vagy vezetékes továbbítása; e) tájékoztatás: tényeknek, eseményeknek, hivatalos közleményeknek, beszédeknek, valamint az ezekre vonatkozó véleményeknek, elemzéseknek és értékeléseknek sajtótermék útján történő nyilvános közlése; f) időszaki lap: az a napilap, folyóirat és egyéb lap, valamint ezek melléklete, amely egy naptári évben legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel kerül kiadásra, évfolyamszámmal, sorszámmal, keltezéssel van ellátva, és akár eredeti szerzői alkotásként, akár átvett fordításként az újságírói, az írói vagy a tudományos műfaj körébe tartozó írásművet (hírt, tudósítást, cikket, riportot, tanulmányt, verset, elbeszélést stb.), fényképet, grafikát, karikatúrát vagy rejtvényt közöl.
5. A nyomdatermékek csoportosítása A Belföldi Termékosztályozás bevezetéséről és alkalmazásáról 9006/1995. (SK.4.) KSH közlemény A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. Törvény 6.§f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kötelezővé teszem a Belföldi Termékosztályozás (a továbbiakban: BTO) alkalmazását.
6. Vámtarifaszám szerint Kereskedelmi Vámtarifa, aminek az egységes használatát a 64/1995. (XI.24.) IKM-PM együttes rendelete írja elő. (2) A 2. számú mellékletben közölt táblázat 1-4. sz. oszlopában feltüntetett vámtarifaszámok tíz számjegyből állnak: a) az első négy számjegy a Harmonizált Rendszer számainak felel meg; b) az ötödik és hatodik számjegy a Harmonizált Rendszer kötelező alszáma; c) a hetedik és nyolcadik számjegy a Kombinált Nómenklatúra szerinti alszám; d) a kilencedik és tizedik számjegy a magyar autonóm bontást tartalmazza.
7. Kereskedelmi Vámtarifa I.
ÁRUOSZTÁLY (0101-0511)
ÉLŐ ÁLLATOK, ÁLLATI TERMÉKEK
II.
ÁRUOSZTÁLY (0601-1404)
NÖVÉNYI TERMÉKEK
III.
ÁRUOSZTÁLY (1501-1522)
ÁLLATI ÉS NÖVÉNYI ZSÍR ÉS OLAJ; EZEK BONTÁSI TERMÉKE; ELKÉSZÍTETT ÉTELZSÍR; ÁLLATI ÉS NÖVÉNYI EREDETŰ VIASZ
IV.
ÁRUOSZTÁLY (1601-2403)
ÉLELMISZER-KÉSZÍTMÉNYEK; ITALOK, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉKOK ÉS ECET; DOHÁNY ÉS ELKÉSZÍTETT DOHÁNYPÓTLÓK
V.
ÁRUOSZTÁLY (2501-2716)
ÁSVÁNYI TERMÉKEK
VI.
ÁRUOSZTÁLY (2801-3824)
VEGYIPAR VAGY VELE ROKON IPAROK TERMÉKEI
VII.
ÁRUOSZTÁLY (3901-4017)
MŰANYAGOK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; GUMI ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRUK
VIII.
ÁRUOSZTÁLY (4101-4304)
NYERSBŐR, KIKÉSZÍTETT BŐR, SZŐRME ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; NYERGES- ÉS SZÍJGYÁRTÓÁRUK; UTAZÁSI CIKKEK, KÉZITÁSKÁK ÉS HASONLÓ TARTÓK; BÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK (A SELYEMHERNYÓBÉLBŐL KÉSZÜLT ÁRUK KIVÉTELÉVEL)
IX.
ÁRUOSZTÁLY (4401-4602)
FA ÉS FAIPARI TERMÉKEK; FASZÉN; PARAFA ÉS PARAFAÁRUK; SZALMÁBÓL, ESZPARTÓFŰBŐL ÉS MÁS FONÁSANYAGOKBÓL KÉSZÜLT ÁRUK; KOSÁRKÖTŐ- ÉS FONÁSÁRUK
X.
ÁRUOSZTÁLY (4701-4911)
PAPÍRIPARI ROSTANYAG FÁBÓL VAGY MÁS CELLULÓZTARTALMÚ ANYAGBÓL; PAPÍRHULLADÉK ÉS HASZNÁLT PAPÍR VAGY KARTON; PAPÍR, KARTON ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK
XI.
ÁRUOSZTÁLY (5001-6310)
TEXTILIPARI ALAPANYAGOK ÉS TEXTILÁRUK
XII.
ÁRUOSZTÁLY (6401-6704)
LÁBBELI; KALAP ÉS MÁS FEJFEDŐ; ESERNYŐ, NAPERNYŐ, SÉTABOT, BOTSZÉK, OSTOR, LOVAGLÓKORBÁCS, VALAMINT EZEK RÉSZEI; KIKÉSZÍTETT TOLL ÉS EBBŐL KÉSZÜLT ÁRU; MŰVIRÁG; EMBERHAJBÓL KÉSZÜLT ÁRU
XIII.
ÁRUOSZTÁLY (6801-7020)
KŐBŐL, GIPSZBŐL, CEMENTBŐL, AZBESZTBŐL, CSILLÁMBÓL ÉS HASONLÓ ANYAGOKBÓL KÉSZÜLT ÁRUK; KERÁMIAI CIKKEK; ÜVEGEK ÉS ÜVEGÁRUK
XIV.
ÁRUOSZTÁLY (7101-7118)
TERMÉSZETES VAGY TENYÉSZTETT GYÖNGY, DRÁGAKŐ, FÉLDRÁGAKŐ, NEMESFÉM,NEMESFÉMMEL PLATTÍROZOTT FÉM ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK; ÉKSZERUTÁNZAT; ÉRME
XV.
ÁRUOSZTÁLY (7201-8311)
NEM NEMESFÉMEK ÉS EZEKBŐL KÉSZÜLT ÁRUK
XVI.
ÁRUOSZTÁLY (8401-8548)
GÉPEK ÉS MECHANIKUS BERENDEZÉSEK; VILLAMOSSÁGI CIKKEK; EZEK ALKATRÉSZEI; HANGFELVEVŐ ÉS -LEJÁTSZÓ KÉSZÜLÉKEK, KÉP- ÉS HANGFELVEVŐ ÉS -LEJÁTSZÓ KÉSZÜLÉKEK TELEVÍZIÓHOZ; EZEK ALKATRÉSZEI ÉS TARTOZÉKAI
XVII.
ÁRUOSZTÁLY (8601-8908)
JÁRMŰVEK, LÉGI JÁRMŰVEK, VÍZI JÁRMŰVEK ÉS SZÁLLÍTÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ FELSZERELÉSEK
XVIII.
ÁRUOSZTÁLY (9001-9209), OPTIKAI, FÉNYKÉPÉSZETI, MOZGÓFÉNYKÉPÉSZETI, MÉRŐ-, ELLENŐRZŐ, PRECÍZIÓS, ORVOSI VAGY SEBÉSZETI MŰSZEREK ÉS KÉSZÜLÉKEK; ÓRÁK ÉS KISÓRÁK; HANGSZEREK; MINDEZEK ALKATRÉSZE ÉS TARTOZÉKA
XIX.
ÁRUOSZTÁLY (9301-9307)
FEGYVER ÉS LŐSZER; EZEK ALKATRÉSZE ÉS TARTOZÉKA
XX.
ÁRUOSZTÁLY (9401-9618)
KÜLÖNFÉLE ÁRUK
XXI.
ÁRUOSZTÁLY (9701-9706)
MŰVÉSZETI TÁRGYAK, GYŰJTEMÉNYDARABOK ÉS RÉGISÉGEK
X. ÁRUOSZTÁLY (4701-4911) 47. Árucsoport Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; papírhulladék és használt papír vagy karton 48. Árucsoport Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk 49. Árucsoport Könyv, újság, kép és más nyomdaipari termék; kézirat, gépírásos szöveg és tervrajz
Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk
VÁMTARIFA
VÁMTÉTEL %-BAN
szám
köt. alszám
KN alsz.
m. alsz
Árumegnevezés
I
II
EK
EFTA
Len.
Cseh.
Szk.
Szln.
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
Könyv, brosúra, röpirat és hasonló nyomtatvány, egyes lapokban is
4901 4901 10
00
00
- Egyes lapokban, hajtogatva is
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
8
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
- Más:
4902
00
- - Szótár, enciklopédia és ilyen sorozatok folytatásai
4901 91
00
4901 99
00
4901 99
00
01
- - - Időszakos kiadványok sorozata, hirdetéssel
4901 99
00
99
- - - Egyéb
- - Másféle:
Újság, folyóirat és időszakos kiadvány, illusztrálva és reklám tartalommal is
0
8. Tipográfiai tervezés hajtott ív mérete mm A papír mérete mm
841x1190
700x1000
a körülvágott méret mm
legkisebb szedéstükör
A könyv alakjának jele szélesség
magasság
szélesség
magasság
ciceróban
A/4
210
297
202
285
34x48
A/5
148
210
142
197
22x31
A/6
105
148
98
137
14x21
B/4
250
350
243
336
40x56
B/5
175
250
165
235
26x38
B/6
125
175
119
163
18x24
9. Pontrendszerek a. Didot-Berthold féle pontrendszer 1 méter 2660 Didot pont 1 Didot pont 0,37593984962 mm Berthold javaslatára 1881-benA nyomdászok egy pont alatt 0,376 mm értenek
Didot pont
méret mm
megnevezés
0,376 4
1,504
diamant
gyémánt
5
1,880
perl
gyöngy
6
2,256
nonpareil
páratlan
7
2,632
kolonel
8
3,008
petit
9
3,384
borgisz
10
3,760
garmond
12
4,512
ciceró
14
5,264
mittel
16
6,016
tercia
18
6,768
másfél ciceró
20
7,520
text
24
9,024
kétciceró
kicsi
b. USA pontrendszer Az USA betűöntőinek a szövetsége saját pontrendszert fogadott el 1886-ban 1 pont 0,0138 hüvelyk, azaz 0,35052 mm, 1 hüvelykben 72,463768116 pont van
Pica pont
méret mm
Didot pont
megnevezés
4
1,402
3,729
brillant
5
1,753
4,661
perl
gyöngy
6
2,103
5,593
nonpareil
páratlan
7
2,454
6,526
kolonel
8
2,804
7,458
petit
9
3,155
8,390
borgisz
10
3,505
9,322
garmond
12
4,206
11,187
pica
14
4,907
13,051
englisch
16
5,608
14,916
colunbian
18
6,309
16,780
másfél pica
20
7,010
18,645
paragon
24
8,412
22,374
kétpica
0,35052
kicsi
c. Számítástechnikai pontrendszer
egy hüvelyk, vagy inch, vagy coll az 6 pica 25,4 mm = 6 pica = 72 pont 1 picapont = 0,352777778 mm
10. Aranymetszés a
x
(a-x) x (a-x)
(a-x)
═
teljes szakasz
a
S, ha a-x=1, akkor X 1 átrendezve
1,618
major
1
minor
0,618
1
═
1+X
0,618:1=1:1,618
x2+x-1
═
0
x
═
0,618
Fibonacca sorozat 0 1 1 2 3
0,600
5
0,625
8
0,615
13
0,619
21
0,618
34
Lamet-féle számsor
12. Arányok Grafikus tervezés
Könyvalak meghatározása
Arányok
szélesség mm
magasság mm
1.
Aranymetszeti
1,618
202 2.
Isteni
1,5 202
3.
327
Szabványos papírméret 202
303 1,41 285
13. Betűk csoportosítása
Az előadásomat zárni is idézettel szeretném:
Ha boldog emberként akarod élni életedet, olyan szakmát válassz, ami a hobbid, így a munkádban soha nem fogsz elfáradni.
