NYÍRMÁRTONFALVA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA
2013. MÁJUS
Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email:
[email protected] web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008
TARTALOM Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 4 Bevezetés ................................................................................................................................................... 4 A település bemutatása ........................................................................................................................ 4 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 5 Célok ............................................................................................................................................................ 5 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................. 7 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................. 7 2. Stratégiai környezet bemutatása ............................................................................................. 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 11 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 28 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 36 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 40 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 44 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................. 47 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 48 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 49 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 49 Jövőképünk .............................................................................................................................................. 52 Jövőképünk .............................................................................................................................................. 52 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................................................ 68 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 72 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 76
2
________________________________________________________ „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.” Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata ________________________________________________________________________________
3
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Nyírmártonfalva a Dél-Nyírségben, Hajdú-Bihar megye észak-keleti részén, a kies, homokbuckás-erdős Ligetalján fekszik, Debrecentől 27 km-re. A megyeszékhelyről a 48-as főútvonalról Vámospércsen leágazó, 7 km hosszú bekötőúton közelíthető meg. A mai község határához is tartozó Guti erdő erdőbirtok volt, melyben előbb egy (Gut), majd birtokosztályok következtében két falu (Kisgut, Nagygut) települt meg. A település jelenlegi helyén parlagi örökösök építették az első tanyákat. Református vallásúak voltak, a földeken dolgozó cselédek, csőszök jórészt katolikusok. A XIX. század elejétől egyre nagyobb számban telepedtek le a Nyírmártonfalva település légifotója (www.nyirmartonfalva.hu) katolikusok. Az 1830-as években a falu lélekszáma 150200 fő között lehetett, fejlődése folyamatosnak tekinthető. A kapitalizmus kialakulásával a községet nagyobb földbirtokok vették körül, amelyeknek tulajdonosai: Reviczky, Várady, Balkányi és báró Vécsey. Ma a település lélekszáma 2029 fő, nagysága 57,48 km2. A közigazgatási terület földminősége 7,6 átlag aranykorona értékű, homoktalaj. Főbb mezőgazdasági termékek: gabonafélék, zöldségfélék, és a gazdasági haszonfa különböző fajtái. A község Debrecen vonzáskörzetéhez tartozik, a munkaképes lakosság többsége Debrecenben talál munkát. Az 1990-es rendszerváltást követően folyamatosan csökken a mezőgazdaságból élők száma. A településen 102 kisvállalkozás működik, ezen vállalkozások jelentős része mezőgazdasági őstermelő. A nagy árbevétellel rendelkező vállalkozások a rendszerváltást követően megszűntek. Változóan, de jelentős a munkanélküliek aránya, amely meghaladja az országos átlagot. A községben jelenleg működő vállalkozások nagy része egyszemélyes vállalkozás, szerepük a munkanélküliség csökkentésében nem számottevő. A munkaerő-piacon történő elhelyezkedési lehetőséget leginkább a szomszédos Vámospércs és Debrecen város biztosítja a község lakosai számára. 1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
4
Értékeink, küldetésünk Turisztikai és természetvédelmi szempontból is jelentős a település közigazgatási területéhez tartozó, a községet északról határoló Gúti erdő, melyet Bocskai István erdélyi fejedelem telepített a homokot jól tűrő tölgyekből. Itt halad át az Alföldi Kék Túra nyomvonala. Az erdő büszkesége a kétszáz éves „Hubertus tölgy” nevezetű kocsányos tölgy is, mely 1939 óta védett. A különleges rendeltetésű vadászterület először 1991ben, majd 2002-ben elejtett dámbika világrekordjáról lett nevezetes. A Nyírségi táj hajdani jellegzetes tájképét mindmáig visszatükrözi a település arculata. Magas, homoki gyepekkel borított buckák, többségében alacsony fekvésű rétek, kisebb mocsarak, sásrétek egyaránt fellelhetők. Ezek a területek számos védett állat- és növényfajnak szolgálnak ma is élőhelyül. Itt fészkel a fokozottan védett bölömbika, a védett piroslábú cankó, a barna rétihéja és a cigányréce. A község határában fekvő legelőn páratlan szépségű látványt nyújtanak a mocsári nőszirom sárga foltjai a május eleji virágzás elején. A község kulturális életét könyvbemutatók, festménykiállítások, jótékonysági bálok, Idősek Napja, Mindenki Karácsonya ünnepségek, és a településen élő szinte minden korosztály számára szóló egyéb kulturális programok színesítik. A települési önkormányzat: - küldetésének tartja a település lakossága életfeltételeinek javítását, lakókörnyezetének fejlesztését, infrastruktúra-ellátottságának növelését, köznevelés-közművelődés-közegészségügy színvonalának emelését, munkahelyteremtés elősegítését, a település eltartó- és megtartó képességének biztosítását, - kiemelt figyelmet fordít a településen belül a szolidáris, összetartó társadalom megteremtésére az esélyegyenlőség biztosításával, a hátrányos megkülönböztetés visszaszorításával, s a társadalmi szakadék megszüntetésével.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja: Biztosítani a különböző juttatásokhoz és közszolgáltatásokhoz való hozzájutást, az egyenlő bánásmód követelményét érvényesítve. Nyírmártonfalva település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - a szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).
5
A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
6
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat a helyi esélyegyenlőségi programjában elemezni kívánja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetét, valamint az elemzés során feltárt problémák megoldására megfelelő intézkedéseket kíván foganatosítani. Ezen intézkedések során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és az önkormányzat által tervezendő fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat élve a törvény adta lehetőséggel, a fent említett célok minél hatékonyabb megvalósításának érdekében megalkotja a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját, mely tartalmazza az Önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Az önkormányzat döntései során kiemelt figyelmet fordít arra, hogy minden állampolgár számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén egyaránt. Az esélyegyenlőség szempontjából kiemelt fontosságúak az alábbi rendeleteink: - a 22/2005. (XI. 05.) kt. rendelet a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. helyi végrehajtására, - a 10/2010. (X. 01.) kt. rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. tv. rendelkezései szerint nyújtandó egyes szociális ellátások megállapításának helyi szabályairól, - a 11/2007. (III. 27.) kt. rendelet Nyírmártonfalva Községben élő 70 éven felüliek által fizetett hulladékszállítási díj támogatására, - a 7/2001. (III. 28.) kt. rendelet a kulturális javak védelméről és muzeuális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. 7
2. Stratégiai környezet bemutatása A település lakosságszáma évről évre csökken. A lakosságcsökkenés oka a település elöregedése, a születések számának csökkenése és az elvándorlás. A településen nem jelentős számú roma népesség él, akik asszimilálódtak a település lakói közé, lakóhely szerint sem különülnek el a településen belül. A település lakóinak egyharmada súlyos szociális problémákkal küzd, az oktatási és nevelési intézményben magas a HHH, HH tanulók aránya – ami a munkanélküliség miatt beállt szocializációs problémák (alkoholizmus, magatartási devianciák, anyagi elszegényedés, alulképzettség) következménye is. A településen jellemző a magas munkanélküliségi arány, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A helyi munkanélküliek foglalkoztatását az önkormányzat különböző közfoglalkoztatási programok, valamint a startmunka program keretében igyekszik elősegíteni.
1. sz. táblázat: lakónépesség száma az év végén
lakónépesség 2007 (fő)
2098 fő
2008 (fő)
2075 fő
Lakónépesség számának változása (%) 2009 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2010 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2011 (fő) Lakónépesség számának változása (%)
98,9% 2040 fő 98,3% 2027 fő 99,3% 2013 fő 99,3%
2012 (fő)
2029 fő
Lakónépesség számának változása (%)
100,8%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A demográfiai mutatókból egyértelműen meghatározható, hogy nem csak a születések számának csökkenése, és a halálozás eredményezi a lakosságszám folyamatos csökkenését, hanem a településről elvándorlók száma is. (A HEP sablon 1. sz. melléklete 2. sz. táblázata szemlélteti az állandó népesség számán belül a nők és férfiak arányát, korcsoportos megosztás szerint. A melléklet 3. sz. táblázata szemlélteti a település öregedési indexét, az 5. sz. táblázata pedig a természetes szaporodás mértékét.)
8
2. sz. táblázat: Elvándorlás a településről állandó jellegű odavándorlás 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
40 26 39 31 30
elvándorlás
egyenleg
61 41 25 46 40
-21 -15 -14 -15 -10
A 2012. évi jogszabályváltozások értelmében az addig Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala elnevezésű költségvetési szerv átalakításra került. Polgármesteri Hivatal néven került a törzskönyvi bejegyzésbe maga a hivatal, mint gazdálkodó szervezet, és Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat néven külön szakfeladatrend szabályzat alapján jegyezte be a kincstár az önkormányzatot, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet. Az önkormányzat intézményét, az Általános Művelődési Központot (ÁMK) szintén külön alapító okirat szerint jegyezték be, mint önállóan működő költségvetési szervet. Az ÁMK keretében működik a Napköziotthonos Óvoda, valamint a Művelődési Ház és a Könyvtár. Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv, de gazdálkodását a polgármesteri hivatal látja el. A települési önkormányzat gazdálkodása évről évre egyre nehezebb, ezért likviditásának megőrzése érdekében bizonyos intézményeit társulási formában működteti, egyes kötelező feladatait is társulás útján látja el, főleg a szociális ellátással kapcsolatos feladatokat, mint családsegítés- és gyermekjóléti szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés. Ezen kívül a szennyvízberuházás megvalósítására a szomszédos településsel, Vámospérccsel szennyvíz-beruházási társulás jött létre. Szintén társulás keretében kerül megvalósításra a szeméttelep rekultivációja, valamint az ivóvízminőség-javító beruházás. Nyírmártonfalva település szerepel a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) sz. kormányrendeletben. A településen élők gazdasági-társadalmi-szociális helyzete az elmúlt évek során a munkanélküliségből adódóan romlott, hiszen a községben munkalehetőség az önkormányzat által indított startmunka programokon és pár helyi vállalkozáson kívül elenyésző. A helyi adóbevételek nagyságrendje, változása és az önkormányzat pénzügyi helyzete között közvetlen összefüggés van. Az elmúlt évek gazdasági körülményei következtében a település lakosaira kivetett kommunális adó, valamint az iparűzési adó beszedése egyre nehezebb feladat. A gazdasági nehézségek ellenére a pályázati lehetőségeket is kihasználva a településen jelentős beruházások történtek, az önkormányzat közintézményei sorra felújításra kerültek, a településen minden út szilárd útburkolattal van kiépítve. Teleház, fogorvosi rendelő, felújított orvosi rendelő, könyvtár, művelődési ház áll a lakosok rendelkezésére. Hamarosan szintén pályázati forrásból megvalósul az óvoda infrastrukturális fejlesztése, a szeméttelep rekultivációja is. Legjelentősebb folyamatban lévő beruházás a szennyvízcsatorna-hálózat megvalósítása, mely vállalkozók letelepedését segítheti elő a községben. Az önkormányzat a közintézmények felújítása és működtetése, a kötelező alapfeladatok és közszolgáltatások nyújtása során, a különböző szociális feladatokra létrehozott társulásai intézményeinek működtetése során, a kultúra és közművelődés területén folyamatosan szem előtt tartotta és tartja az egyenlő bánásmód érvényesítését.
9
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal -
111/2012. (XI. 26.) kt. önkormányzati határozattal elfogadott, Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat 2013. évi költségvetési koncepciója,
-
40/2007. (III. 26.) kt. sz. önkormányzati határozattal jóváhagyott, Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat 2007-2010-ig terjedő időszakra szóló gazdasági programja,
-
27/2010. (III. 29.) kt. sz. önkormányzati határozattal elfogadott Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció
-
131/2008. (IX. 29.) kt. önkormányzati határozattal jóváhagyott Nyírmártonfalva Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Program,
-
6/2007. (III. 9.) kt. önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat,
-
31/2007. (III. 9.) kt. sz. önkormányzati határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv.
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A települési önkormányzat a hatékony és költségtakarékos feladatellátás érdekében egyes szociális feladatai ellátására, valamint közszolgáltatás biztosítására különböző társulásokat alapított: -
Nyíradony Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás, Vámospércs Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás, Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás, Vámospércs-Nyírmártonfalva Szennyvíz-beruházási Társulás, Bojt és Térsége Ivóvíz-minőségjavító Társulás.
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének alapját képező adatok gyűjtése többféleképpen valósult meg. Egyrészt a helyi önkormányzat polgármesteri hivatala ügyintézői által szolgáltatott adatok, másrészt az önkormányzat fenntartásában lévő óvoda vezetője, valamint a klubkönyvtár, egészségház, orvosi rendelő, iskola dolgozói által szolgáltatott adatok feldolgozása alapján került a program összeállításra. Az adatgyűjtés másik módja a www.teir.hu oldalon található adatok kigyűjtése volt, továbbá a KSH honlapján fellelhető 2011. évi népszámlálás településsoros adataiból is felhasználtunk a program elkészítéséhez. Az adatok gyűjtésének és feldolgozásának célja annak megállapítása, hogy településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. A program elkészítéséhez az esélyegyenlőség szempontjából releváns, 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. sz. melléklete szerinti adatok nagyrészt rendelkezésre állnak, az adatgyűjtés során az adathiány nem számottevő.
10
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelmi helyzet romlását mutatja, hogy a térség elmaradott gazdasági-társadalmi helyzetéből következően nőtt a munkanélküliek száma, egyre többen szereztek jogosultságot a hátrányos munkaerőpiaci helyzetben lévő, de még aktívkorú személyek támogatására nyújtható foglalkoztatást helyettesítő támogatásra és rendszeres szociális segélyre, valamint jövedelmi helyzetükből következően rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, lakásfenntartási támogatásra is. Ezen ellátási formák kifizetett összegének jogszabályban meghatározott százalékos része az önkormányzat költségvetését terheli. 3. sz. táblázat: A népesség gazdasági aktvitás szerint
foglalkoztatott 752 Forrás: ksh.hu
munkanélküli 177
inaktív kereső 573
eltartott 573
összesen 2075
A roma népességre vonatkozóan kevés hivatalos adat áll rendelkezésünkre. A népszámlálási adatok azért megbízhatatlanok, mivel a legtöbb roma származású ember nem vallja magát romának. A ksh.hu népszámlálási településsoros adatai szerint a településen harminchat fő roma él. A roma lakosság szociális helyzetére vonatkozóan nincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a település egészéhez viszonyítva rosszabb. Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás utáni piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a roma népesség, akik településünkön a rendszerváltás előtti években főleg a termelőszövetkezetben és az állami gazdaságban dolgoztak. Pozitívumként mondható el, hogy meglátásunk szerint a roma lakosság körében javultak az arányok az általános iskola elvégzését tekintve, valamint lakhatási feltételeik megfelelőek, nem alkotnak szegregátumot. A településen élő romák foglalkoztatását az önkormányzat közmunkaprogramok keretében biztosítja. A mélyszegénységben élők segítésére az önkormányzat konzorciumi partnerként csatlakozott a Sor(s)vezető" - Komplex program a mélyszegénységben élők megsegítéséért - TÁMOP-5.1.3.- pályázathoz, melynek megvalósítása 2014. november 30-ig folyamatos feladat. A projekt lebonyolításába 75 család történt közvetlenül bevonásra, őket az erre alkalmazott mentorok személyesen felkeresik, majd a beszélgetések, valamint egy széleskörű kérdőíves felmérés alapján összeállítják az egyéni és családi fejlesztési terveket. A fejlesztési folyamat során a mentorok heti szinten személyesen találkoznak a családokkal. Az egyéni fejlesztések sikere érdekében nagyfokú együttműködést kívánnak kialakítani a térségi szociális intézményekkel. A családi mentorálás mellett közösségi programokat, jövőkép tervező műhelyeket, klubokat, adósságkezelési tanácsadást terveznek, illetve bizonyos számú család kisebb lakásfelújítási támogatásban részesül, ami építési anyagot és szaktanácsot jelenthet számukra. A projekt emellett kiterjed a mélyszegény családok önellátó-képességének fejlesztésére. Az önkormányzat részt vett továbbá „A Minden gyermek lakjon jól” programban, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével a hátrányos helyzetű családok részére vetőmagot, és kis haszonállatokat osztott szét. A programban a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok vehettek részt, mely 138 családot érintett. 11
4. sz. táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
fő
2008
2009
2010
2011
2012
891
1033
1108
1089
989
33 3,01 152 13,9 1022 11,16 117 10,7 154 14,08 188 17,2 158 14,4 112 10,2 51 4,6 6 0,54
28 2,5 135 12,2 115 0,1 122 11,01 187 7,85 170 15,3 154 13,9 119 10,7 70 6,3 8 0,7
15 1,37 145 13,3 115 10,5 115 10,5 175 16,07 175 16,07 160 14,7 118 10,8 65 5,9 6 0,5
20 2,02 161 16,2 108 10,9 108 10,3 140 14,1 142 14,3 118 11,9 101 10,2 65 6,5 24 2,4
fő 29 % 3,25 fő 138 21-25 év % 15,4 fő 89 26-30 év % 9,99 fő 110 31-35 év % 12,3 fő 147 36-40 év % 16,5 fő 120 41-45 év % 13,46 fő 139 46-50 év % 15,6 fő 62 51-55 év % 6,95 fő 51 56-60 év % 5,7 fő 8 61 év felett % 0,89 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20 éves és fiatalabb
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján a településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban.
a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A településen 2012-ben a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai szerint az aktív, 15-64 éves lakónépességből, 989 fő nyilvántartott álláskereső volt, az arány 66,6%. Kiemelt problémaként kezelendő ezen személyek munka világába történő visszasegítése, melynek érdekében önkormányzatunk szorosan együttműködik a Munkaügyi Központtal.
12
5. sz. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen 2008 711 750 1461 2009 718 633 1351 2010 738 764 1502 2011 738 764 1502 2012 727 757 1484 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nyilvántartott álláskeresők száma nő férfi összesen fő % fő % fő % 217 30,5 238 31,7 455 31,1 511 71,2 582 91,9 1093 80,9 535 72,5 573 75 1108 73,8 552 74,81 537 70,3 1089 72,5 537 73,86 452 59,7 989 66,6
Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 1600 1400 1200 2008 1000
2009
800
2010 2011
600
2012 400 200 0 fő nő
férfi
összesen
15-64 év közötti lakónépesség (fő)
% nő
fő férfi
nyilvántartott álláskeresők száma
6. sz. táblázat: A munkanélküliek és a 180 napjál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként
2008 2009 2010 2011 2012
nő 419 311 535 552 537
nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen fő férfi összesen 472 891 582 1093 573 1108 537 1089 452 989
nő n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő % férfi összesen Nő férfi összesen n.a. 322 n.a. n.a. n.a. n.a. 366 n.a. n.a. n.a. n.a. 400 n.a. n.a n.a. n.a. 324 n.a. n.a. n.a. n.a. 220 n.a. n.a. n.a.
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
13
A településen a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma a 18-29 éves népesség tekintetében évről évre emelkedő tendenciát mutat. Az állandósuló, immár több mint egy évtizedes munkanélküliség miatt egyre szélesebb körben fenyeget az inaktivitás, mint a fiatalok által látott társadalmi minta normává rögzülésének veszélye, mely negatív hatással lehet a fiatal korosztályok tanulási/továbbtanulási motivációira is. Az önkormányzat a közfoglalkoztatási programok tervezése során igyekszik figyelembe venni ezen korcsoport foglalkoztatását, figyelembe véve munkaerőpiaci kondícióikat is, ők általában az önkormányzat közintézményénél kerülnek foglalkoztatásra.
7. sz. táblázat: Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év
2008 2009 2010 2011 2012
18-29 évesek száma nő férfi összesen fő fő fő 177 186 363 184 185 369 187 198 385 199 196 395 252 200 452
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő Férfi összesen fő % fő % fő % 14 7,9 10 5,3 24 11,5 19 10,3 20 10,8 39 21,1 19 10,1 11 5,9 30 15,6 20 10,05 7 3,6 27 13,65 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az 1. sz. melléklet 3.2.5. sz. táblázata szerint az alacsonyan iskolázott népességre vonatkozóan az adatgyűjtés hiányos, a rendelkezésre álló adatok nem tükrözik pontosan az alacsonyan iskolázottak arányát. A 2001-es adatok szerint az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15-X évesek száma 655 fő Nyilvánvaló, hogy a 655 fő nagy részét főként az idősebb korosztály teszi ki. A nyilvántartott álláskeresők megoszlására iskolai végzettség szerint már pontos adatokkal rendelkezünk. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma nem számottevő, azonban mindenképp problémaként kezelendő. Az önkormányzat és a családsegítő központ tájékoztathatja az érdeklődőket az általános iskola befejezésének lehetőségéről. Ismereteink szerint jelenleg a debreceni Tessedik Sámuel Szakképző Intézet nyújt ilyen jellegű képzést. Az általános iskola befejezése annál is inkább fontos, mivel a munkanélküliség legtöbbször az alacsony iskolai végzettséggel szorosan összefügg. A munkaügyi központok által indított tanfolyamokra történő jelentkezéseknél pedig alapkövetelmény legalább az általános iskolai végzettség megléte. 8. sz. táblázat: Alacsonyan iskolázott népesség
Év
2008 2009 2010 2011 2012
nyilvántartott álláskeresők száma összesen Fő 238 306 297 266 246
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség
8 általános végzettség
fő 6 8 6 4 3
fő 113 133 137 115 84
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14
c) közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatási jogviszony a munkaviszony egy speciális formája, amelyre a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseit a 2011. évi CVI. Törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására. Az önkormányzat többféle közmunkaprogramot igyekszik megvalósítani, ezzel is növelve a közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak számát. A településen élő, munka világából kikerült emberek hátrányos helyzetbe kerültek, nehezen tudnak újból a munka világában elhelyezkedni, a családok megélhetésének biztonsága veszélybe került. E probléma mérséklése érdekében az önkormányzat csatlakozott az országos STARTMUNKA pályázathoz, melynek keretében 2013-ban négy mintaprogramot indított, és az elkövetkező években is folytatni kívánja hasonló programok beindítását. A munkaprogram célcsoportjai az aktív korúak ellátásában részesülők, regisztrált munkanélküliek, és az ötven év feletti korosztály. A közfoglalkoztatás csak a munkaügyi kirendeltség közvetítésével valósulhat meg. A közcélú foglalkoztatott személyek a munka jellegétől, az erőforrások és az igények, továbbá más körülmények (pl. időjárási körülmények) alapján végzik munkájukat. A közfoglalkoztatottak többsége szakképzettséget nem igénylő feladatokat lát el. Ebből adódóan a munkavégzés többsége közterületen, míg egy kisebb hányad munkája konkrét helyen történik. A kistérségi startmunka mintaprogram mezőgazdasági elemében a képzésben történő részvétel kötelező. A képzésben résztvevők háztáji növénytermesztés ismereteket biztosító elméleti és gyakorlati képzésben részesülhetnek. Ezen képzések elősegíthetik az érintettek munka világába történő visszavezetését is. A közfoglalkoztatás célja továbbá a befogadó és a foglalkoztatási funkció mellett a résztvevők számára a munkaszocializáció megerősítése és fenntartása is. 9. sz. táblázat: Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010
83
7%
6
8%
2011
130
8,5%
8
9%
8%
10
10%
2012 126 Forrás: Önkormányzat adatai
d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A település ipara fejletlen, csak a ruhaipari ágazat van jelen, varroda formájában. A községben található vállalkozások fő profilja a mezőgazdasági vállalkozás, kiskereskedelmi és vendéglátó ipari vállalkozás. A településen jelenleg az őstermelőkkel együtt 102 kisvállalkozás működik. Ezen vállalkozások többsége egyszemélyes vállalkozás, a helyi munkalehetőségek alakulása nem illeszkedik a helyi állásnélküli munkaerő számának alakulásához. Megállapíthatjuk tehát, hogy a községben kevés a munkahelyteremtő vállalkozás. A korábbi nagyobb foglalkoztatók megszűntek, a kisebb létszámmal működő kis- és középvállalkozások nem 15
kínálnak annyi munkahelyet, mint a korábban nagyobb létszámot foglalkoztató munkahelyek. Munkahelyteremtés illetve munkaerőpiac tekintetében a település a hátrányos helyzetű települések közé tartozik. A munkanélküliek számára a térségben a Vámospércsi Munkaügyi Központ által indított foglalkoztatási programok jöhetnek szóba. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét a település jó közösségi közlekedési helyzete növelheti, a megyeszékhely város Debrecen közelsége és a buszjáratok sűrűsége által. A mezőgazdasági őstermelők a településen elsősorban kalászos, kukorica, napraforgó és zöldség termesztéssel foglalkoznak. Ezen kívül a lakosság jelentős hányada is foglalkozik kiegészítő tevékenységként mezőgazdasági termeléssel. Korábban kiemelkedő volt, jelenleg már csökkenő tendenciát mutat a gyümölcs (alma, őszibarack, kajszi) és dohányültetvényekkel foglalkozók száma. A családi gazdálkodások és mezőgazdasági őstermelők nem jelentenek potenciális munkahelyteremtést, hiszen tevékenységük jellegéből adódóan csak idénymunkát kínálnak a településen. A vállalkozások egyre nehezebb anyagi helyzetét tükrözi az 1. sz. melléklet 3.2.10. sz. táblázatában feltüntetett, 2012. évben kivetett és befizetett iparűzési adó összege, miszerint a meglévő gazdasági kapacitás nem realizálta ténylegesen a prognosztizált bevételt. Az önkormányzat törekszik arra, hogy a befektetők számára a település kedvező feltételeket biztosítson (infrastruktúra, vállalkozási terület, logisztika, munkaerő, oktatás, tanácsadás, ügyfélbarát közigazgatás). Új vállalkozások letelepedését a település főként a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésétől reméli, mely elősegítheti a munkanélküliségi mutatók javulását.
10. sz. táblázat: a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások
regisztrált vállalkozások száma a településen
Kiskereskedelmi üzletek száma
vendéglátóhelyek száma
állami szektorban foglalkoztatottak száma
kivetett iparűzési adó (ft)
befizetett iparűzési adó (ft)
működő foglalkoztatási programok száma helyben
foglalkoztatási programokban részt vevők száma
2008
n.a.
30
8
20
8607800
8680211
1
10
2009
n.a.
29
8
20
8765623
10271783
1
10
2010
n.a.
29
8
20
3398330
9736391
1
10
2011
n.a.
26
7
18
11102170
11289977
5
95
2012
102
23
6
18
12066340
11584000
6
95
Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai
e) Fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Fiatalok részére oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen nincsenek. Legközelebbi felnőttképzési lehetőség Vámospércsen a Báthori István Közép–és Szakközépiskola Vámospércsi Tagintézményében van, ahol marketing- és reklám ügyintézői, gazdasági informatikus és pénzügyi-számviteli ügyintézői szakok is indulnak. A Vámospércsi Munkaügyi Központ által indított képzéseken vehetnek részt azon fiatalok, akik munkanélküli ellátásban részesülnek, mint ahogy azt az 1. sz. melléklet 3.2.14. sz. táblázata is szemlélteti. Fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programokról szintén nincs tudomásunk.
16
f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A helyi foglalkoztatási programban a jogszabályokban biztosított feltételekkel rendelkezők egyenlő eséllyel indulnak. Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetként a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ Vámospércsi Kirendeltsége áll a lakosok rendelkezésére. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A saját fenntartású intézményben közfoglalkoztatás keretében történik ezen célcsoport foglalkoztatása.
h) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén A foglalkoztatás terén hátrányos megkülönböztetésről nincs tudomásunk.
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások
Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2010. (X. 01.) kt. rendelete szabályozza a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. tv. rendelkezései szerint nyújtandó egyes szociális ellátások megállapításának helyi szabályait. A Rendelet 3. cím szerint: „7. § (1) Az aktívkorú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülő köteles az önkormányzattal, a Munkaügyi Központtal, valamint a Vámospércs-Nyírmártonfalva-Újléta-Fülöp Önkormányzatok Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatával (:továbbiakban: Családsegítő Szolgálat:) együttműködni. (2) Az együttműködési kötelezettségről a segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. 8. § (1) Az Sztv. 37/D § (1) bekezdésében meghatározottak foglalkoztatás megszervezését a Pmh. végzi. (2) A Pmh. a közcélú foglalkoztatás keretében a foglalkoztatást a Polgármesteri Hivatalnál, valamint az önkormányzat intézményeinél valósítja meg.
(1)
(2)
9. § Az aktívkorú, nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyre jogosult az önkormányzattal történő együttműködés keretében köteles: a) a Pmh. által felajánlott, az Sztv. 37/D § (1)-(2) bekezdése szerinti együttműködést teljesíteni, b) a Munkaügyi Központ kirendeltségén a Munkaügyi Központ által időpontban jelentkezni, és a Munkaügyi Központ által felajánlott munkát elfogadni. A rendszeres szociális segély megállapítására, szüneteltetésére, megszüntetésére vonatkozó határozatokat – az együttműködésre kötelezhető személyi kör megállapíthatósága érdekében – jogerőre emelkedésüket követően három munkanapon belül a Pmh. a Munkaügyi Központ kirendeltségére, a Családsegítő Szolgálat részére továbbítja.
17
(3)
(4) (5)
(6)
(7)
(8)
(9)
Az aktívkorú nem foglalkoztatott jogosult a rendszeres szociális segély folyósításának ideje alatt köteles a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedési programban részt venni, amelynek megszervezése a Családsegítő Szolgálat feladata. Az aktívkorúak rendszeres szociális segélyre jogosult köteles a határozat jogerőre emelkedését követően 8 napon belül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal felvenni a kapcsolatot. A (3) bekezdésben meghatározott programban való részvételnek a rendszeres szociális segélyben részesülő személy és családja önnfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia. A beilleszkedési programon a következőket kell érteni: tanácsadáson való részvétel, munkavégzésre történő felkészülési programokon való részvétel, életmódot formáló csoportos foglalkozáson való részvétel, Az együttműködés tartalmáról a segélyben részesülő személy és a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője megállapodást köt. A megállapodást a Pmh. részére 3 napon belül meg kell küldeni. A megállapodás tartalmazza különösen: a) az együttműködési program személyre meghatározott tartamát, b) az együttműködési programon való részvétel gyakoriságát, amely évente kettő alkalomnál kevesebb nem lehet, c) a megállapodásban a beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: - a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben való részvételre, különösen az általános iskolai végzettség, és az első szakképesítés megszerzésére. A Családsegítő Szolgálat vezetője az együttműködési programban való részvételről személyenkénti nyilvántartást vezet.”
A településen a munkaképes korúak száma 2012-ben összesen 1484 fő. Ebből nyilvántartott, regisztrált munkanélküli 989 fő (66,6%), melyből 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli 220 fő (1. sz. melléklet 3.2.1., 3.2.3. táblázatai). Ez az arány nagyon magas. Álláskeresési segélyben 2012. évben 247 fő részesült. Ezen személyek tartósan nem találnak állást maguknak, mely mindenképpen kezelendő probléma. Az önkormányzat által indított közfoglalkoztatási programokban szinte minden foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő foglalkoztatva van, ez viszont csak időszakos foglalkoztatásra ad lehetőséget. Fontos és szükséges lenne, hogy civil és önkormányzati összefogással olyan munkahelyteremtőmunkahelymegtartó beruházások és fejlesztések induljanak meg a településen, amelyek lehetővé teszik az elhelyezkedést.
11. sz. táblázat: álláskeresési segélyben részesülők száma
2008. 1. negyedév 2008. 2. negyedév 2008. 3. negyedév 2008. 4. negyedév 2008. átlag 2009. 1. negyedév 2009. 2. negyedév 2009. 3. negyedév 2009. 4. negyedév
Nyilvántartott álláskeresők száma 253 202 205 231 222 247 267 282 297
segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 21 8,3 7 3,5 11 5,4 33 14,3 18 7,9 18 7,3 13 4,8 21 7,4 31 10,4 18
2009. átlag 273 2010. 1. negyedév 326 2010. 2. negyedév 258 2010. 3. negyedév 257 2010. 4. negyedév 267 2010. átlag 277 2011. 1. negyedév 311 2011. 2. negyedév 278 2011. 3. negyedév 257 2011. 4. negyedév 243 2011. átlag 272 2012. 1. negyedév 356 2012. 2. negyedév 209 2012. 3. negyedév 204 2012. 4. negyedév 220 2012. átlag 247 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
21 16 18 21 27 20 39 17 16 4 19 4 3 3 3 3
7,4 4,9 6,9 8,2 10,1 7,5 12,5 6,1 6,2 1,6 6,6 1,1 1,43 1,47 1,36 1,34
12. sz. táblázat: Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma fő 2008 231 2009 297 2010 267 2011 266 2012 246 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
álláskeresési járadékra jogosultak fő % 25 10,8 57 19,2 42 15,7 48 18,04 30 12,2
Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma 350 300 250 nyilvántartott álláskeresők száma fő
200
álláskeresési járadékra jogosultak fő
150
álláskeresési járadékra jogosultak %
100 50 0 2008
2009
2010
2011
2012
19
A foglalkoztatást helyettesítő támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben a kérelmező legalább 30 nap munkaviszonyt tudjon igazolni, vagy úgy, hogy közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedik el. A 30 napba be kell számítani az egyszerűsített foglalkoztatást és a háztartási munkát, valamint a munkaerő-piaci programban, vagy 6 hónapot meghaladó időtartamú képzésben történő részvétel vizsgált időszakra eső időtartamát is. Amennyiben a jogosult ezeknek a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 2012-ben 188 fő, a munkanélküliek 19%-a részesült. Ezen személyek közül tíz fő nem tudta igazolni a 30 nap munkaviszonyt a jogosultság megállapításához. Az önkormányzat az általa indított közmunkaprogramokon kívül az önkéntes munka lehetőségét is biztosítja azon személyek számára, akik a 30 nap kötelező munkajogviszonyt nem tudják igazolni. Ezen személyek általában az önkormányzat intézményénél kerülnek foglalkoztatásra. A foglalkoztatási adatokból, valamint a járadékra, segélyre jogosult személyek számából egyértelműen kitűnik, hogy a foglalkoztatás problématerületként kezelendő. A foglalkoztatási esélyek növelése érdekében az önkormányzat a célcsoport számára a TKKI közreműködésével TÁMOP 5.3.8-B pályázat keretében elvégezhető képzésekbe kívánja bevonni az érintetteket. A projekt célcsoportja a jelenlegi munkaerőpiacról kiszorult inaktívak vagy álláskeresők tartoznak. Az elhelyezkedést megnehezítheti az idegen nyelv ismeretének hiánya is. A településen élők nyelvismeretére vonatkozóan nincsenek pontos adataink, viszont az alacsony iskolai végzettségű egyének száma magas, ebből következőleg nyelvismerettel ez a kör szintén nem rendelkezhet. A TÁMOP - 2.1.2./121-2012-0001 "Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése" c. pályázat lehetőséget nyújt az érdeklődők számára kilencven órás kezdő angol vagy német nyelvtanfolyam elvégzésére. Az önkormányzat ennek érdekében felvette a kapcsolatot a Suliszerviz Kft-vel, aki a képzést a településen fogja lebonyolítani, a toborzásban és a helyszín ingyenes biztosításában működik közre az önkormányzat.
13. sz. táblázat: Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők aránya
Foglalkoztatást Azoknak a száma, akik 30 rendszeres szociális helyettesítő nap munkaviszonyt nem segélyben támogatás tudtak igazolni és az FHT részesülők (álláskeresési jogosultságtól elesett támogatás) 15-64 munkanélküliek fő fő évesek %-ában %-ában 2008 126 8,6 0 0 0 2009 11 0,81 138 12,62 0 2010 12 0,79 154 13,89 0 2011 15 0,99 172 15,79 3 2012 5 0,33 188 19 10 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
0 0 0 0 0
20
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
a) bérlakás-állomány Az önkormányzat tulajdonában jelenleg 8 bérlakás áll, a lakások állapota jó, az önkormányzat állagmegóvásukról folyamatosan gondoskodik. A bérlakások kihasználtsága jónak mondható, jelenleg egy bérlakás áll üresen. A bérlakások bérbe adása a képviselő-testület hatásköre, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokat a 9/2006. (III. 31.) kt. rendelet szabályozza. A rendelet alapján az önkormányzat tulajdonában álló lakást: szociális helyzet alapján, költségelven, vagy piaci elven lehet bérbe adni. Az 1. sz. melléklet 3.4.1. számú táblázata szemlélteti a település lakásállományát, beleértve az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások számát. A feltárt, veszélyeztetett lakhatási helyzetek 2012. évi adatsorban szereplő 1 db veszélyeztetett lakhatási körülményt biztosító ingatlant az Építésügyi Hatóság életveszélyessé nyilvánította, így az kényszerbontásra került. A tulajdonos saját tulajdonú másik lakásába költözött be. Az 1 fő hajléktalan személy alkalmanként magántulajdonú szívességi lakáshasználatban lakik. 14. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság
Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma
Hajléktalanok száma
2008
2
3
2009
2
3
2010
2
3
2011
1
1
2012 Forrás: önkormányzati adatok
1
1
b) szociális lakhatás Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakást szociális helyzet alapján a következő feltétel mellett lehet bérbe adni: - a lakásba költöző közeli hozzátartozók egy főre eső jövedelme a lakás bérbeadásakor ne haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 250%-át., - a jövedelem számításánál a Szociális törvény (1993. évi III. tv.) rendelkezéseit kell figyelembe venni.
21
c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanra vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat.
d) lakhatást segítő támogatások Az önkormányzat a lakhatást különböző támogatási formákkal segíti: A 9/2006. (III.31.) kt. rendelet alapján az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén a bérlő havonként lakbértámogatásra jogosult, amely a mindenkori nyugdíjminimum egytizede. A lakbértámogatást évente kell igényelni. A támogatás igénylésére, megállapítására az 1993. évi III. Szociális törvény 38. § lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az önkormányzat a községbe letelepedők számára letelepedési támogatást biztosít, melynek összege 100.000 Ft. A támogatás odaítélésének feltételeit a képviselő-testület 11/2012. (VII. 11.) kt. rendelete szabályozza. A 10/2010. (X. 01.) szociális rendelet alapján a jogosultsági feltételek fennállása esetén lakásfenntartási támogatást nyújt.
15. sz. táblázat: Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2008 290 2009 279 2010 294 2011 372 2012 388 Forrás: TeIR, KSH Tstar
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0
f) eladósodottság A település lakosságának eladósodottságára vonatkozóan nem áll rendelkezésre adatunk. Az önkormányzat adósságcsökkentési támogatást nem biztosít.
g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A település bel- és külterületén összesen 806 db lakóingatlan található. A község infrastrukturális adottságai és az ingatlanok állaga jónak mondható. Hálózati vízvezeték a lakások 88,7%-ában van, gázhálózat a község teljes belterületén kiépített, melyet a háztartások jelentős része igénybe vesz. A szennyvízhálózat kiépítése folyamatban van, házi csatornával (emésztőgödör) a lakóingatlanok 93%-a rendelkezik. 16. sz. táblázat: a lakások, és lakott üdülők, 2011. Összkomfortos Komfortos 341 db Forrás: ksh.hu
322 db
Félkomfortos Komfort nélküli 28 db 115 db
Szükség-és egyéb lakás -
Összesen 806 db
22
17. sz. táblázat: a lakások felszereltsége, komfortossága 2011. Hálózati
Házi
vízvezetékkel
Meleg folyóvízzel
Vízöblítéses WC-vel
Köz-
Házi Összesen
csatornával
ellátott lakás 715
35
675
676
–
750
806
Forrás: ksh.hu
A közösségi közlekedéshez való hozzáférés mindenki számára biztosított, a megyeszékhely Debrecen autóbusz-közlekedéssel érhető el. Az átlagos utazási időt az 1. sz. melléklet 3.2.11. sz. táblázata szemlélteti.
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Az 1. sz. melléklet 3.5.1., 3.5.2., 3.5.3. táblázata adatai nem kerültek kitöltésre, mivel településünkön szegregátumok nem alakultak ki. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az önkormányzat kötelező alapfeladatként az alapfokú egészségügyi ellátás keretében háziorvosi és fogorvosi ellátást biztosít. Mindkét ellátási formát vállalkozási szerződés keretében látja el. A település lakosságszámából adódóan egy háziorvosi és egy fogorvosi körzet működik. Az ellátás személyi, tárgyi feltételei adottak. A háziorvosi szolgálat rendelési idején kívül a nyírábrányi ügyelet fogadja a betegeket. Házi gyermekorvosi ellátás nem működik a településen. Védőnői szolgálat működik a településen. A védőnői szolgálat ellátja a családgondozási feladatokat, valamint az iskola-egészségügyi feladatokat is. A védőnői szolgálat keretében folyik továbbá a terhesgondozás, a gyermekágyas és csecsemőgondozás, kisded és óvodáskorúak gondozása is. A védőnői gondozás helye megoszlik az egészségház és a családok otthona között. Az egészségházban folynak a különböző szűrővizsgálatok, valamint a kötelező védőoltások folyamatos biztosítása. A község lakosai járóbeteg-szakellátás tekintetében a Vámospércs Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központhoz tartoznak. A járóbeteg-szakellátó központ 2012-ben került átadásra, mely Vámospércs, Fülöp, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyírmártonfalva és Újléta települések összefogásával valósult meg, részben uniós, részben pedig hazai pályázati forrásból. A pályázat eredményeképpen Vámospércs központjában egy új, közel 1.500 m2-es járóbeteg-ellátó intézet került létrehozása. Az új intézmény 200 szakorvosi és 120 nem szakorvosi órában nyújt járóbeteg-ellátást. Az új intézmény környezettudatos kialakítással, környezetbarát technológiákkal készült.
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A koragyermekkori és a gyermekkori szűréseket a védőnői szolgálat látja el. A felnőtt lakosság részére évente egyszer mobil szűrőállomás végzi el a tüdőszűrést. Szív- és érrendszeri vizsgálatokat, szemvizsgálatokat egészségügyi szolgáltatást végző vállalkozások évente több alkalommal végeznek a településen, melyhez az önkormányzat a védőnői szolgálat helyiségét biztosítja. Prevenciós programok a település lakói számára helyben nem elérhetők.
23
c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs ellátás helyben nem biztosított.
d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A közétkeztetést az óvodai és iskolai tanulók étkeztetésével együtt az óvoda konyhája biztosítja. A konyha a 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet előírásainak betartásának érdekében fokozott figyelmet fordít a friss gyümölcs, zöldség napi előfordulására, valamint a megfelelő, jó minőségű áru beszerzésére. Az óvodai étkeztetésben részt vevő gyermekek számára a szülők és vállalkozók több alkalommal adományoznak friss gyümölcsöt, zöldséget. Az önkormányzat a 2013. évi startmunkaprogram keretében megtermelt friss zöldségeket az óvoda konyhája számára biztosítja.
e) sportprogramokhoz való hozzáférés A testnevelés és a sport részterületei – az óvodai testneveléstől a versenysportig – egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsifizikai nevelésében, a személyiség formálásában. A lakosság döntő többségének rossz az egészségi, edzettségi állapota. A települési önkormányzat az egészségmegőrzés érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek és ifjúsági sportot kívánja állítani, de a sportolási lehetőségeket a településben élő, sportolni vágyó többi lakos számára is biztosítja. A községben elérhető sportolási lehetőségek az alábbiak: - Pentafrost-Nyírmártonfalva Sportegyesület: a sportegyesület több évtizedes múltra tekint vissza. Az egyesület keretei között 4 csapat működik, összesen ötvenhét fővel. A versenyekre való felkészülés a községi sporttelepen valamint az iskola tornatermében történik. Az Egyesület részt vesz a Magyar Labdarúgó Szövetség Bozsik programjában is, harminc gyermekkel. Az önkormányzat éves költségvetésében átadott pénzeszközként minden évben pénzbeli támogatást biztosít az Egyesület részére. - Az iskolai tanulók részére az általános iskola tornaterme és sportudvara nyújt sportolási lehetőséget. A tornateremben folyik továbbá az Öreg Fiúk csapatának heti rendszerességgel történő labdarúgás foglalkozása is, mely a településről tíz főnek nyújt rendszeres sportfoglalkozási lehetőséget. - A művelődési ház épülete biztosít helyiséget a mazsorett foglalkozásokra, a foglalkozásokon gyermekek vesznek részt. Problémaként merül fel, hogy az óvoda épülete nem rendelkezik tornaszobával. A képviselő-testület 2013. április 30-ai ülésén döntött a 8/2013. (III. 29.) BM rendelet alapján benyújtható, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása címen kiírt pályázat benyújtásáról. Nyertes pályázat esetén az óvoda épülete tornaszobával bővül, mely elősegíti a mindenkori óvodai nevelésben részesülő gyermekek napi sportfoglalkoztatását.
f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az önkormányzat alapellátásként a következő személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, támogató szolgáltatás, szociális információs szolgáltatás, közösségi ellátások. 24
Az étkeztetés keretében szociálisan rászorult az, aki megfelel az Sztv. 62. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak. Az önkormányzat a család- és gyermekjóléti szolgálatot, a szociális információs szolgálatot, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a támogató szolgáltatást kistérségi önkormányzati társulásban biztosítja. Az ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Amennyiben az intézményi ellátásban részesülő vagyoni és szociális helyzetére tekintettel jövedelméből nem tudja megfizetni a személyi térítési díjat, akkor a személyi térítési díj mérséklésére az önkormányzat képviselő-testülete jogosult.
A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi segítségnyújtás keretében biztosítjuk: - az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, - az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, - a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Nyírmártonfalván két szakképzett gondozónő látja el a házi segítségnyújtást, napi 6 órás munkaidőben.
18. sz. táblázat: Házi segítségnyújtás, ellátottak (gondozottak) száma a településen a 2012. évben I.hó
II. hó
III.hó
IV.hó
V. hó
VI. hó
VII.hó
VIII. hó
IX. hó
X. hó
XI. hó
XII. hó
13 fő
13 fő
13 fő
14 fő
14 fő
14 fő
14 fő
14 fő
14 fő
13fő
13 fő
13 fő
Forrás: Vámospércsi Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2012. évi beszámolója
g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A szolgáltatások nyújtásakor hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem fordult elő.
h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A 2003. évi törvény úgy rendelkezik, hogy az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során szektor semlegesen, függetlenül annak kötelező voltától vagy önkéntességétől. Pozitív diszkrimináció, hogy a rászorulók közül is a leginkább rászorult egyének/családok számára jár a jobb és több szociális juttatás. Az ellátás elosztásakor kiválasztás – szelekció – érvényesül. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű családok, személyek élethelyzetének javítására. Minden évben csatlakozunk az EU Élelmiszersegély Programhoz, melynek keretében a rászoruló családok egy évben 3-4 alkalommal élelmiszersegély csomagban részesülnek. Civil önkéntesek ruhagyűjtési és ruhaosztási akciókat szerveznek, melynek szétosztásában az önkormányzat és a családsegítő szolgálat működik közre.
25
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása
a) közösségi élet színterei, fórumai Az önkormányzat évente egyszer, az éves költségvetési rendelet elfogadása előtt közmeghallgatást tart. Ezen kívül az aktuális pályázatokról, folyamatban lévő fejlesztésekről, a lezárt pénzügyi év teljesítéséről, és az aktuális évi költségvetésről, közvéleményt érdeklő témákról falugyűlés keretében is tájékoztatja a lakosokat. Általános problémaként merül fel, hogy a településen nehéz anyagi helyzetben élők számára a közösségi élet, kultúra, közművelődés színterei egyre nehezebben elérhetők. Anyagi helyzetükből adódóan csak kevesen engedhetik meg maguknak a rendszeres színház, fesztivál, koncert, vagy egyéb rendezvények látogatását. Ezt a problémát próbálják ellensúlyozni a közművelődési intézmény rendezvényei, melyek a településen élők szinte minden korcsoportja számára biztosítanak programokat. A rendezvények főként a hagyományápolásra és új értékek teremtésére épülnek. A programok szervezésével, valamint közösségek létrehozásával cél a helyi társadalom kapcsolatrendszerének építése, civil szervezetek és egyéni kezdeményezések fogadása, támogatása, kulturális életének fellendítése. A művelődési és kulturális élet szervezője a Nyírmártonfalvi Általános Művelődési Központ, mely többcélú intézmény, ellátja a közművelődési-könyvtári feladatokat, valamint irányítása alá tartozik az óvoda is. Célja, hogy a fenntartó önkormányzattal összhangban olyan korszerű könyvtárat működtessen, amely szolgáltatásaival magas szinten látja el a település lakóit, és az oktatásban résztvevő tanulókat. Feladata, hogy használói számára biztosítsa a magyar és az egyetemes kultúra kincseit, a hazai és nemzetközi információhoz és tudáshoz való szabad hozzáférést. A közművelődési intézményen kívül az önkormányzat maga is sokat tesz a település közösségi és kulturális életének színesebbé tételéért, helyi könyvbemutatók, festménykiállítások, falunapok, karácsonyi ünnepségek szervezésével biztosítja, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő lakosság helyben – és ami a legfontosabb, tevékenyen is – részt vehessen különböző kulturális, hagyományápoló, szórakoztató rendezvényeken. Ennek érdekében az önkormányzat szorosan együttműködik a civil szervezetekkel (Polgárőr Egyesület, Nefelejcs Hagyományőrző Civil Társulat), és felkarolja a civil kezdeményezéseket.
b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Mint arra a 3.1. pont alatt utaltunk, a településen élő nemzetiségekre vonatkozóan, így a roma népességre vonatkozóan is kevés hivatalos adat áll rendelkezésünkre. A roma népesség pontos számát a ksh.hu népszámlálás településsoros adataiból ismerjük. Nem állnak viszont rendelkezésre iskolai végzettségükre, korcsoportra, nemre, szociális helyzetükre, lakhatási körülményeikre vonatkozó adatok. Az etnikai konfliktusok kirívó, konkrét megjelenése településünkön nem számottevő. A roma lakosság lehetőségéhez mérten igyekszik beilleszkedni a magyar lakosság közé.
c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A helyi lakosság körében az önkormányzat és a családsegítő szolgálat közreműködésével évente több alkalommal kerül sor ruhaadományok gyűjtésére, kiosztására. A ruhaadományokat a képviselő-testület egyik tagja önkéntes munka keretében gyűjti be. 26
A Vöröskereszt helyi szervezete a lakosság bevonásával több alkalommal segít rászoruló, megromlott egészségi állapotban lévő személyek részére véradás szervezésével, melyben a lakossági szolidaritás példaértékű. A település falumúzeuma egy éve került átadásra, ugyancsak önkéntes, civil összefogás eredményeként. A múzeum tárgyi emlékeinek gyarapítása, a hagyományápoláshoz kapcsolódó rendezvények lebonyolítása során az önkéntesek munkája kiemelkedő. A Szirom Alapítvány településünkön az TÁMOP 5.5.2 pályázat keretében „Lehet Másként” címmel indított el az önkormányzat és önkéntes segítők közreműködésével programot. A program célja az önkéntesség megismerése, kiterjesztése a kistérségekben, civil szervezetek szakmai fejlesztése, valamint támogatása. A programban hivatalosan nyolc önkéntes segítő van regisztrálva, a toborzás folyamatosan folyik annak érdekében, hogy minél több feladat megvalósításra kerülhessen (parképítés, óvodai játszótér felújítása, virágosítás a településen).
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen Cigány Nemzetiségi Önkormányzat nem működik.
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
foglalkoztatás
Közmunkaprogramok (pl. startmunka, hosszabb idejű, rövidebb idejű közfoglalkoztatás) tájékoztatás, tanácsadás, ösztönzés és segítségnyújtás a felnőttek általános iskolájának elvégzésére EU élelmiszersegély program, ruhagyűjtési akciók „Sor(s)vezető” komplex program a mélyszegénységben élőkért sikeres lebonyolítása TÁMOP - 2.1.2./12-1-2012-0001 "Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése pályázat keretében 90 órás kezdő és angol német nyelvtanfolyam lebonyolítása helyben TKKI közreműködésével TÁMOP 5.3.8-B pályázat lebonyolítása
általános iskolai végzettség hiánya
életszínvonal romlása Jövedelmi helyzet romlása, önellátó képesség, életvitel, életmód idegen nyelv ismeretének hiányában foglalkoztatási esélyek csökkenése
munkaerőpiacon elhelyezkedési nehézségek a megfelelő képesítés hiánya következtében
27
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Az önkormányzat a gyermekvédelmi feladatokat a Vámospércsi Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás keretében, a Vámospércsi Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján látja el.
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat feladatait a többször módosított 1997. évi XXXI. tv.- A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a többször módosított 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet – a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról, a 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet – A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról, valamint az 1992. évi LXIII. Tv. – A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szabja meg. A gyermekjóléti szolgáltatás alapelve a gyermek családban tartása, a család belső egyensúlyának megteremtésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetésének megelőzése, a veszélyeztetettség megszüntetése, a családból kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, utógondozás A települési önkormányzat képviselő-testülete 22/2005. (XI. 05.) kt. rendelete szabályozza a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXI. tv. helyi végrehajtását.
19. sz. táblázat: A Gyermekjóléti Szolgálat által gondozott családok adatai 2012. évre vonatkozóan Nyírmártonfalván Alapellátásban gondozott gyermekek száma 25 gyermek, 13 család Átmeneti nevelésben lévő gyermekek száma 2 gyermek 2 család Védelembe vett gyermekek száma 18 gyermek 5 család Forrás: A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2012. évi beszámolója
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)
a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete A kedvezőtlen társadalmi, gazdasági változások, az elszegényedés folyamata közvetlenül érintik a családokat. Ezek a problémák magukkal hozzák a mentális problémák kialakulását is, ami a gyermekek számára súlyos veszélyeztető tényezővé válhat. A gyermekek veszélyeztetettségeinek konkrét okai: a szülők életvitele, a szülői elhanyagolás, gyermeknevelési problémák, a gyermek magatartás- és teljesítményzavara. A rendelkezésünkre álló adatokból megállapítható, hogy a 18 éven aluliak száma a településen folyamatosan csökken (a 2008-as 476 fő helyett 2012-re már csak 398 fő), viszont a védelembe vett 18 év alattiak száma folyamatosan emelkedik, illetve elég magas a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma is. Fenti problémák enyhítésében jelentős szerepet játszik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkája. 28
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: - a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, - a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, - az a) pontban, valamint a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, - tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.
20. sz. táblázat: Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak száma a népességben 476 2008 457 2009 448 2010 424 2011 398 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
Védelembe vett 18 év alattiak száma 10 12 11 11 16
Megszüntetett esetek Veszélyeztetett kiskorú száma a 18 év alatti gyermekek száma védelembe vettek közül 6 32 5 32 2 30 2 30 4 26
b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy a települési önkormányzat rendelete alapján elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen az 1999. évi CXXII. tv. 45. §-a (7) bekezdésében meghatározott értéket. 21. sz. táblázat: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan Kiegészítő beteg gyermekvédelmi fogyatékos támogatásban gyermekek részesítettek száma száma 2008 272 12 0 2009 283 10 0 2010 289 9 0 2011 282 9 0 2012 266 9 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma
0 0 0 0 0
13 41 61 19 11
c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Gyermekek jogán járó helyi juttatást az önkormányzati rendelet nem tartalmaz. 29
d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya
A település lakói jövedelmi helyzetének romlása következtében egyre több gyermek szerzett jogosultságot az ingyenes étkeztetésre, valamint az ingyenes tankönyv-ellátásra. Az óvodai ellátásban részesülő gyermek száma 2012-ben 58 fő volt, ebből 41 gyermek volt jogosult az ingyenes étkeztetésre. A 2012/2013. tanítási évben az általános iskolai tanulók létszáma 139 fő, közülük 64 fő ingyenes étkeztetésre, 4 fő 50%-os mértékű kedvezményes étkeztetésre, míg ingyenes tankönyvellátásra 103 gyermek volt jogosult.
22. sz. táblázat: Kedvezményes óvodai-iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Ingyenes 50 százalékos Ingyenes étkezésben mértékű étkezésben résztvevők kedvezményes résztvevők száma iskola étkezésre száma óvoda 1-8. jogosultak száma 1évfolyam 13. évfolyam 2008 38 47 14 2009 38 44 12 2010 51 89 7 2011 38 102 4 2012 41 64 4 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma 136 127 117 104 103
Nyári Óvodáztatási étkeztetésbe támogatásban n részesülők részesülők száma száma 0 8 19 13 11
55 60 50 0 0
Kedvezményes óvodai, iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya 160 140 120 2008
100
2009
80
2010
60
2011
40 20
Óvodáztatási támogatásban részesülők száma
50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
0
e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Az 1. sz. melléklet 4.1.4. sz. táblázat adatai szerint magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek nem él a településen.
30
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Az 1. sz. melléklet 4.2.1. 4.2.2. sz. táblázat adatsorai szegregátumban élő gyermekek számára vonatkozóan nulla értékűek, a helyi esélyegyenlőségi program 3.5. pontja tartalmaz utalást arra vonatkozóan, hogy a településen szegregátum nincs.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése
a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 23. sz. táblázat: Védőnői álláshelyek száma védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 1 66 2009 1 69 2010 1 61 2011 1 71 2012 1 68 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Nyírmártonfalva településen gyermekorvosi ellátás nincs. A gyermekorvosi ellátást egyrészt a háziorvos végzi, másrészt a szomszédos Vámospércs város gyermekorvosi ellátását is igénybe veszik a település lakói. (1. sz. melléklet 4.3.2. sz. táblázat) c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Erre a témakörre nem állnak rendelkezésünkre adatok.
d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátást szintén a Családsegítő- és Gyermekjóléti szolgálat végzi. 2012. évben összesen 313 alkalommal látogatott családot a családgondozó Nyírmártonfalván. 24. sz. táblázat: A gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint Anyagi Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus Szülők vagy család életvitele Szülői elhanyagolás
352 280 86 42 26 186 16 31
Családon belüli bántalmazás Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek Összesen: Forrás: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2012. évi beszámolója
137 0 0 1125
e) gyermekvédelem A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat a jelzőrendszer tagjaként javasolhatja a gyermek védelembe helyezését, valamint ellátja az utógondozási feladatokat is. - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez, - koordinálja a más alapellátások keretében történő, a gyermek veszélyeztetettségét megelőző tevékenységet, - kezdeményezi a gyermekek ellátását, szükség esetén a hatósági beavatkozást, - a gondozásba vett gyermekről gondozási-nevelési tervet készít, - elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, - segíti a nevelési oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, - családgondozást végez, - felkérésre környezettanulmányt készít, - kezdeményezi az önkormányzatnál új ellátások bevezetését, - vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, - figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, - biztosítania kell a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer folyamatos működtetését, a törvény által meghatározott szakemberek együttes részvételével , - a családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, a mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Az önkormányzat a krízishelyzetbe került gyermekek részére a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXI. tv. helyi végrehajtásáról szóló 22/2005. (XI. 05.) kt. rendelete szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A településen élő gyermekek részére többféle egészségfejlesztési, sport, szabadidős és szünidős programok biztosított: - a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szabadidős és preventív programokat szervez, - A Szirom Alapítvány településünkön az TÁMOP 5.5.2 pályázat megvalósítása során önkéntes segítőkkel az óvodás és iskolás korú gyermekek szabadidős tevékenységeit próbálják bővíteni különböző foglalkozások (pl. kézműves szakkör, mesedélutánok, költészetnapi versmondás) megszervezésével, minél több szülő bevonásával, ezen kívül nyári táboroztatást terveznek a gyermekek részére, - Az iskola folyamatosan gondoskodik a gyermekek sport- és szabadidős programjainak megszervezéséről. - Az iskola testnevelés tanára szervezésében tíz éve folyamatosan működik az iskolai tornászcsoport, akik tanórán kívüli foglalkozások keretében készülnek évente a tornabemutatókra és versenyekre, melyeken szép eredményeket érnek el.
32
h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A gyermekétkeztetést a napköziotthonos óvoda konyhája végzi. Hétvégi, szünidei gyermekétkeztetést az önkormányzat nem biztosít. Az ingyenes tankönyv-ellátás helyzetét már taglaltuk a 22. sz. táblázatban.
i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetésről, az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséről tudomásunk nincs, jelzés nem érkezett. j) Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatának szolgáltatásai, szervező- és gondozó munkája a pozitív diszkriminációt szolgálják, amelyek az alábbiak: - kapcsolatügyelet: a bíróság kérheti egy szakember (családgondozó) jelenlétét, aki vagy az apával, vagy az anyával közösen, külön helyiségben találkozik a gyermekekkel, - családkonzultáció/családterápia: krízis helyzetben lévő családok segítése; - eset és családkonferencia: nagyon hasznos a probléma meghatározásában, a családban és a gyermekek környezetében lévő erőforrások feltérképezésében és a feladatok kidolgozásában. A probléma fennállásai folyamatosan elérhetővé teszik ezt a szolgáltatást, amelyen a család tagjain kívül részt vesznek különböző, a családhoz kapcsolódó, őket ismerő szakemberek (pl.: osztályfőnök, igazgató, védőnő.
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása. Az óvodai nevelés jellemzőire, az óvodai nevelésben részesített hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozóan az 1. sz. melléklet 4.4.1, 4.4.2, 4.4.3, 4.4.4, 4.4.5, 4.4.6/a, 4.4.6/B sz. táblázatokban találhatunk adatokat. 25. sz. táblázat: Az óvodai nevelés adatai Óvodai Óvodai Óvodai Óvodai Óvodába beírt gyermekgyógypedagógi férőhelyek feladat-ellátási gyermekek csoportok ai csoportok száma helyek száma száma száma száma 2008 55 2 60 1 16 0 2009 60 2 60 1 27 0 2010 60 2 60 1 24 0 2011 60 2 60 1 15 0 2012 58 2 60 1 26 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 3-6 éves korú gyermekek száma
Az óvoda személyi, tárgyi feltételei adottak, az önkormányzat az infrastrukturális fejlesztésekről folyamatosan gondoskodik.
33
Az általános iskolára, az iskolai körzethatárra, az általános iskolában tanulók létszámára, a gyermekek összetételére az 1. sz. melléklet 4.4.7 – 4.4.17 sz. táblázatai szemléltetnek adatokat. Az adatok áttekintése után megállapíthatjuk, hogy mind az óvodai nevelésben részesítettek, mind pedig az általános iskolai tanulók arányában magas a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, illetve az a tanuló, kinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamát fejte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű továbbá az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához a szülő nyilatkozata szükséges, a nyilatkozattétel önkéntes. A hátrányos helyzet kihat a gyermek személyiségére, tanulására, életminőségére. Az adatokból kitűnik, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók között magas az iskolai lemorzsolódás aránya is. Az óvoda nevelési programja (HOP) és az iskola pedagógiai programja tartalmazza a hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos teendőket. A hátrányos helyzetű gyermekek családi körülményeik következtében társaikhoz képest kevesebb kultúreszközhöz, szabadidős programokhoz juthatnak hozzá. E hátrányt kívánja ellensúlyozni a SZIROM Alapítvány, akik önkéntesek bevonásával a gyermekek részére szabadidős programokat, kézműves foglalkozásokat, szünidei programokat, és táborozásokat terveznek. A gyermekek egészségfejlesztése érdekében az önkormányzat az óvoda tornaszobával való bővítését határozta el. A tornaszoba kiépítése lehetővé teszi a koragyermekkori fejlesztés részeként a mindenkori óvodába járó gyermekek részére a mindennapi testmozgás lehetőségét, a mozgáskultúra fejlesztését. 2014. szeptember 01-től a 3 éves korú kisgyermekek óvodáztatását az önkormányzatnak biztosítani kell. Jelenleg az intézmény kihasználtsága csaknem száz százalékos. Célszerű felmérni a várható igényeket és ennek megfelelően a férőhelyeket is számba venni.
b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Az óvodában gyógypedagógus nincs, az iskolában egy fő gyógypedagógus áll rendelkezésre.
c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció
Az oktatás, képzés területén hátrányos megkülönböztetésről és jogellenes elkülönítésről nem érkeztek jelzések.
d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Nem releváns.
34
e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A program 4.3. j) pontjában felsorolt pozitív diszkriminációt alkalmazzuk a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek szülei esetében.
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
a gyermekek veszélyeztetettsége családi környezet következtében szabadidős foglalkozások, szünidei elfoglaltságok, táborozási lehetőségek hiánya
- pszichológiai tanácsadás biztosítása heti négy órában a településen társulásos formában A SZIROM Alapítvány az önkormányzat és önkéntesek közreműködésével a TÁMOP 5.5.2 pályázat keretében gondoskodhat a gyermekek ez irányú tevékenységeiről A 8/2013. (III. 29.) BM rendelet alapján pályázat benyújtása az óvoda infrastrukturális fejlesztésére
óvodai tornaszoba hiánya
35
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nemek közötti hátrányos megkülönböztetésének tilalmában kiemelt szerepet játszanak az Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve rendelkezései. Ugyanakkor a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását nem írják elő a jogszabályok. A nők között kiemelten hátrányos helyzetben vannak: • a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, • a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, • a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt.
a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
Nyírmártonfalván az önkormányzat és intézménye tekintetében a nők foglalkoztatottsága kiemelkedő. A helybeli munkalehetőségek elég szűkösek, a településen élő nők főként a kereskedelmi- és vendéglátóhelyeken, illetve a helyi varrodában dolgoznak. A foglalkoztatott nők számát tekintve az önkormányzat és intézménye által foglalkoztatatott nőkön kívül nincsenek pontos adataink, egyedül a ksh.hu 2011. évi népszámlálási településsoros adataiból tudtunk pontos adatokat elérni a nők foglalkoztatottságára vonatkozóan. 2011-ben a munkavállalási korú nők száma 633 volt, ebből 305 nő volt foglalkoztatva, lényegesen kevesebb a 447 férfi foglalkoztatottnál. Természetesen itt figyelembe kell vennünk, hogy a 633 nő közül valószínűleg GYES-en és GYED-en is lehettek, viszont erre vonatkozóan sem rendelkezünk pontos adatokkal.
26. sz. táblázat: Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
férfiak nők férfiak 2008 672 614 n.a. 2009 668 618 n.a. 2010 672 633 n.a. 2011 685 633 447 2012 685 641 n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
nők n.a. n.a. n.a. 305 n.a.
Munkanélküliek férfiak 117 140 170 141 124
nők 107 130 159 131 115
36
Foglalkoztatottság és munkanélküliség a nők körében 800 700 600
2008
500
2009
400
2010
300
2011 2012
200 100 0 f érf iak
nők
Munkavállalási korúak száma
f érf iak
nők
f érf iak
Foglalkoztatottak
nők
Munkanélküliek
27. sz. táblázat: A népesség gazdasági aktvitás szerint, 2011. Foglalkoztatott 447
Munkanélküli 98
Férfi Inaktív Kereső 209
Eltartott
Együtt
261
1015
FoglalKoztatott 305
MunkaNélküli 79
nő Inaktív Kereső 364
Eltartott
együtt
312
1060
Forrás: Ksh. hu b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Az 1. sz. melléklet 5.1.2. táblázata tartalmazza a településen lebonyolításra került foglalkoztatási és képzési programokat. A táblázat adataiból látható, hogy a nők egyenlő eséllyel vettek részt a 2010-ben indított képzési programon, részvételi arányuk 50%-os volt.
c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei elég szűkösek. A községben főként mezőgazdasági idénymunka nyújt számukra időszakos munkalehetőségeket, valamint az önkormányzat által beindított startmunka mintaprogramban kerülnek foglalkoztatásra. A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott nők számára a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat beilleszkedést elősegítő programokat biztosít, valamint rendszeresen tájékoztatást nyújt részükre a munkaügyi központ által államilag finanszírozott képzésekről, tanfolyamokról, a bekerülés feltételeiről. Az iskolai végzettség hiánya mindenképp szűkíti ezen nők elhelyezkedési esélyeit. A probléma enyhítésére az önkormányzat a TÁMOP 5.3.8-B projekt lebonyolítását tervezi a Türr István Képző és Kutató Intézet segítségével. 28. sz. táblázat: Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei szakiskola/ gimnázi érettségi Munkanél- 8 általánosnál um küli nők alacsonyabb 8 általános szakmunkásvégzettségű képző száma 2008 107 6 50 44 n.a. 5 2009 130 6 69 45 n.a. 8 2010 159 6 70 71 n.a. 10 2011 131 6 75 38 n.a. 9 2012 115 6 70 36 n.a. 10 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
főiskola
egyetem
2 2 2 3 3
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
37
d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A települési önkormányzat intézményeiben a nők hátrányára egyenlőtlen bérezés és foglalkozási szegregáció nem történik. Egyéb foglalkoztatónál történő megkülönböztetésről nincs tudomásunk.
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A településen élő kisgyermekes nők munkavállalását, munkába való visszatérését az óvodai ellátás igénybe vétele segíti elő, jelenleg az óvoda minden óvodáskorú gyermek ellátásáról gondoskodni tud.
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A nők és férfiak politikai, gazdasági, valamint magánéletbeli egyenlősége szempontjából fontos, hogy a nők terveik, igényeik, képességeik ismeretében dönthessenek arról, hogy hány gyermeket akarnak szülni, mikor, s egymáshoz képest milyen időközökben. Ezeknek a tájékozott, felelős döntéseknek a hiányában sérült reprodukciós jogokról beszélünk. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkája jelentős segítséget nyújt nem csak ebben a tekintetben az érintett nők számára, hanem szociális, életvezetési, és mentálhigiénés tanácsokkal is segíti őket. A védőnő munkája szintén kiemelkedő szerepet játszik ebből a szempontból.
29. sz. táblázat: Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma 2008 1 74 2009 1 71 2010 1 68 2011 1 71 2012 1 69 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
átlagos gyermekszám védőnőnként 74 71 68 71 69
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A nőket érő erőszakot tekintve általános probléma, hogy az érintettek nem mernek jelzéssel élni az illetékes szervek, hatóságok felé. A legtöbb erőszakos bűncselekményt a családon belül, illetve a közvetlen társas közegben követik el. Bár a családon belüli erőszak során elkövetett cselekmények törvénybe ütköző és gyakran ismétlődő bűncselekményeket jelentenek, a Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ 2012. évi beszámolója adatai szerint családi bántalmazásra vonatkozóan két jelzés érkezett, viszont egy esetben sem történt feljelentés. Ugyanezt a helyzetet szemlélteti az 1. sz. melléklet 5.4. sz. táblázata is.
A nők elleni erőszak összetett probléma. Az erőszak számos formájának ténye azzal jár, hogy minden helyzetben másféle segítségre van szükség. A megfelelő segítségnyújtáshoz a szakembereknek alaposan ismerniük kell az erőszakkal járó problémákat, ugyanakkor alapvető információknak kell rendelkezésre állnia, hogy hatékonyan tájékoztathassák az áldozatokat. A Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ munkája ezen a területen is elengedhetetlen. 38
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) Anyaotthon, családok átmeneti otthona a településen nincs. Legközelebbi igénybe vehető anyaotthon és családok átmeneti otthona Debrecenben van, de az elhelyezést befolyásolja a rendelkezésre álló férőhelyek száma. A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa minden esetben megteszi a megfelelő intézkedéseket a krízis helyzetbe jutott egyének érdekében.
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Nyírmártonfalva településen a nők helyi közéletben elfoglalt szerepe kiemelkedőnek mondható. Aktívan részt vesznek a település kulturális életének szervezésében, a polgárőrség tagjai között kiemelkedő munkát végeznek, és az önkéntes munkát vállalók döntő többsége szintén a nők soraiból kerül ki. A képviselőtestület tagjai között egy képviselőnő van.
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Mint azt ebben a fejezetben kifejtettük, a legfőbb problémát az alacsony iskolai végzettségből fakadó elhelyezkedési problémák jelentik. Az érintetteket a munkaügyi központtal együttműködve szükséges segíteni megfelelő képesítés megszerzése érdekében. Ezen kívül jelentős segítség lehet a TÁMOP 5.3.8-B projekt kapcsán elérhető képzések megszerzése is számukra. Másik problémát a nők elleni erőszak okozta, ezt a problémakört részletesen taglaltuk. A nők egészségének megőrzése érdekében fontos lenne a településen minél több preventív szűrővizsgálat elérése, hiszen legtöbben anyagi helyzetükből kifolyólag nem keresik fel rendszeresen a szomszéd településen elérhető járóbeteg-szakrendelést, illetve a Debrecenben igénybe vehető szűrőprogramokat sem. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy miként lehet helyben több alkalommal emlőszűrést és nőgyógyászati szűrést biztosítani az érintettek számára. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
nők elhelyezkedési esélyeinek romlása az alacsony iskolai végzettség következtében
TÁMOP 5.3.8-B projekt lebonyolítása a Türr István Képző és Kutató Intézet közreműködésével
nőket érő erőszak
Tájékoztató fórumok megtartása a Családsegítő Központ segítségével az áldozatok jogi lehetőségeiről Kapcsolat felvétele a Vámospércs Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Intézet illetékesével évi két alkalommal történő kihelyezett emlőszűrés és nőgyógyászati szűrés biztosítása érdekében
Kevés a helyben elérhető, preventív szűrővizsgálati programok száma
39
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az idősek számára vonatkozóan a ksh.hu 2011. évi népszámlálás település soros adatait tudtuk felhasználni, viszont jövedelmi helyzetükre vonatkozóan nem tudtunk pontos adatokat elérni. Általában véve viszont megállapíthatjuk, hogy jövedelmi helyzetüket tekintve egyre nehezebb anyagi körülmények között élnek, köszönhetően annak is, hogy az idősek legtöbbje egyszemélyes háztartásban él a településen, egyedülállóként. Helyzetüket csak tovább rontja, hogy egészségi állapotuk nem kielégítő, ebből kifolyólag önellátó képességük is romlik. Több esetben gondot okoz, hogy az idős emberek rokonai, gyermekei a községből elvándoroltak, így csak a szomszédok, ismerősök, valamint az önkormányzat által biztosított szolgáltatásokra támaszkodhatnak. A kedvező anyagi körülmények sem javítanának önmagában helyzetükön, hiszen sokszor a feleslegesség tudata, az egyedüllét körükben lelki-fizikai hanyatlást idéz elő.
30. sz. táblázat: Az 55 évesnél idősebb népesség korcsoport és nemek szerint 55–59
60–64
65–69
70–74
75–79
80–84
Összesen
85–
éves 110
97
83
82
61
29
26
488
Forrás: Ksh.hu
Az 55 évesnél idősebb lakosság száma korcsoport szerint 120 100 80 Adatsor1
60
Adatsor2
40 20 0 Kor
55-59
60-64
65-69
70-74
75-79
80-84
85-
40
30. sz. táblázat: Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 2008 121 2009 123 2010 120 2011 125 2012 122 Forrás: TeIR, KSH Tstar
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 197 199 198 194 200
összes nyugdíjas 318 322 318 312 322
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottságára településszinten nem állnak rendelkezésünkre adatok. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Nyugdíjasok foglalkoztatását támogató programok nincsenek a településen. Az önkormányzatnál a nyugdíj melletti munkavégzés lehetősége az elmúlt évek folyamán is biztosított volt, azonban ezzel a lehetőséggel a munkavállalók általában nem éltek. Az önkormányzat és intézménye adott esetben a nyugdíjasok foglalkoztatását a közszolgálati jogviszony munkavégzés szabályainak ez évi változása szerint is biztosítja, amennyiben az érintett köztisztviselők vagy közalkalmazottak a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségét választják az öregségi nyugdíj folyósítása helyett.
c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről ezen a téren nincs tudomásunk.
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A településen biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. A községben postahivatal, gyógyszertár, teleház működik. A közösségi közlekedés jónak mondható. Az alapfokú egészségügyi szolgáltatások – orvosi rendelő, gyógyszertár – szintén az idősek rendelkezésére állnak. A program 3.6. fejezetében már taglaltuk a településen elérhető szociális szolgáltatások körében elérhető házi segítségnyújtást, mint szociális szolgáltatást. A házi segítségnyújtás biztosítja többek között: - az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, - a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. 41
A házi segítségnyújtás azon személyek számára alkalmas, akik: szellemileg önálló életvezetésre képesek, állapotuk miatt nem, vagy csak nagyon nehezen tudják a mindennapi tennivalóikat elvégezni, de nem magatehetetlenek, magányosan, vagy olyan családi körben élők, akik ezzel a segítséggel képesek környezetükben, otthonukban élni. A gondozás lehet: a) teljes gondozás - a gondozónő a gondozottal kapcsolatos minden tevékenységben részt vesz, b) rész gondozás - a gondozónő csak bizonyos tevékenységek végzésében segíti az ellátottat. c) mindennapos d) időszakos A házi segítségnyújtásnak kiegyenlítőnek, kisegítőnek kell lenni, szem előtt tartva az ellátott egészségi, szociális, mentális állapotát. A gondozást minden esetben személyre szabottan biztosítják. A gondozási feladatok ellátása során figyelembe veszik, hogy csupán azokat a feladatokat végezze el a gondozónő, amelyekre a gondozott önmaga már nem képes. A lehető leghosszabb ideig és legnagyobb mértékben engedik a gondozottat tevékenyen részt venni önmaga ellátásában. Nyírmártonfalván a házi segítségnyújtás ellátást leginkább ahhoz kérik az ellátottak, hogy a gyógyszerbeszerzésben, bevásárlásban, és az ebédkiszállításban, személyes gondozásban, ház körüli munkákban (takarítás, rendrakás) segítséget nyújtsanak számukra. A tényleges ellátotti létszám 2012. decemberében 13 fő volt a társulási megállapodás alapján. A házi segítségnyújtáson kívül az idősek igénybe vehetik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást is, ami a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A településen 2012-ben 11 db segélyhívó készülék állt az idősek rendelkezésére, és 31 esetben történt riasztás.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatai: - segélyhívás esetén a gondozó helyszínre érkezésének biztosítása, - a segélyhívás okául szolgáló probléma feltárása, a szükséges intézkedések megtétele, - szociális és egészségügyi ellátás kezdeményezése, - segítő kapcsolat kialakítása, - egészségügyi szolgáltatókkal szociális ellátást végzőkkel való kapcsolattartás, A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás az elmúlt évben minden ellátottunk számára ingyen volt biztosítva, mivel a szociális rászorultság mindenkinél fennállt. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult: az egyedül élő 65 év feletti személy, az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.
A program 1. sz. mellékletének 6.3.1. számú táblázata szemlélteti a település 64 évnél idősebb népessége és nappali ellátásban részesülő időskorúak számát.
42
b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az idősek kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférése biztosított, viszont elég szűk körűnek mondható. Évente egyszer kerül megrendezésre október hónapban az Idősek Napja alkalmából az idősek napi rendezvény, melyen szép számban vesznek részt településünk idősei. Az önkormányzat a rendezvény elérhetőségét külön buszjárattal segíti. A könyvtár, mint közművelődési színtér szintén az idősek rendelkezésére áll, viszont nincsenek pontos adataink a könyvtár idősek általi látogatottságára vonatkozóan. A községben évente egyszer megrendezésre kerülő Falunapon szép számmal részt vesznek az idősebb korosztály tagjai, ahol a környező települések és a helyi amatőr művészeti csoportok repertoárjában hagyomány-őrző néptánc- és népdal előadásokat is megtekinthetnek. Javasolt lenne egy Nyugdíjasklub létrehozása a településen, amire már volt próbálkozás, viszont a klub feloszlott.
c) idősek informatikai jártassága Erre a területre vonatkozóan nem történt adatgyűjtés, valószínűleg ezen a téren is jól jönne a segítség az idősebb korosztály számára.
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Ilyen jellegű programokról nincs tudomásunk. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Elegendő kulturális, közművelődési, szórakozási lehetőség hiánya Közszolgáltatáshoz történő hozzájutás esélyének csökkenése egészségi állapotuk romlása, ebből következően önellátó képességük hiánya miatt
Nyugdíjasklub felélesztése a településen a lakosságban erősíteni az egymásra való odafigyelés fontosságát, egyházak, civil szervezetek, önkéntes személyek bevonásával segíteni az idős lakosokat egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, gyógyszerkiváltás, bevásárlás, téli síktalanítás tekintetében
43
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élők számára vonatkozóan nincsenek pontos adataink, az önkormányzat csak abban az esetben szerez tudomást a fogyatékosságról, amennyiben valamelyik pénzbeli ellátási formára támogatási igényt nyújtanak be az érintettek.
a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A megváltozott munkaképességű személyekre a csökkent munkabírás; az átlagnál alacsonyabb képzettség; a munkaadók költséghatékonyságra való törekvése és előítélete következtében egészséges társaikénál lényegesen alacsonyabb foglalkoztatási ráta jellemző. A megváltozott munkaképességű személyek egy része kizárólag védett keretek között foglalkoztatható. Közfoglalkoztatási programban fogyatékos személy foglalkoztatására a településen nem került sor, viszont jelentkezésük esetén egyes munkakörökben szakképzettségükhöz és egészségi állapotukhoz mérten közfoglalkoztatásukat az önkormányzat biztosítani tudná. A fogyatékkal élők igénybe vehetik a szomszéd településen található munkaügyi központ megváltozott munkaképességű álláskeresők foglalkoztatási rehabilitációjának közvetítéssel kapcsolatos komplex szolgáltatását, mint például munkaerő-piaci információnyújtást, munkavállalási tanácsadást, álláshelyek feltárását, munkaközvetítést. A településen fogyatékosokat foglalkoztató munkahely nem található. A fogyatékosok a szomszéd településen található, védett foglalkoztatónak minősülő PIREHAB Kft-nél tudnak elhelyezkedni. Nyírmártonfalva településről összesen 8 fő fogyatékos, illetve csökkent munkaképességű személyt foglalkoztatnak. A munkahely személygépkocsival tíz perc alatt elérhető.
b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Ezen a téren hátrányos megkülönböztetésről nincs tudomásunk.
c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Az önkormányzat a Vámospércs Intézményfenntartó Társulás intézményén keresztül nyújt segítséget a fogyatékkal élők önálló életvitelének megkönnyítéséhez. A támogató szolgálat biztosítja többek között, hogy a járóbeteg szakrendeléseket a fogyatékosok zökkenőmentesen igénybe vehessék.
44
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei
31. sz. táblázat: a fogyatékkal élő személyek pénbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei
1993. évi III. tv. (Szt.) alapján Pénzbeli ellátás Időskorúak járadéka Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Temetési segély Átmeneti segély Természetbeni ellátás: Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től. Közgyógyellátás. Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet. Adósságkezelési szolgáltatás Energia felhasználási támogatás
Fogyatékos személyek száma 0 0 0 3 0 0 0
0
17
0 0 0
Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások
Fogyatékossági támogatás Rokkantsági járadék Személygépkocsi átalakítási támogatás Közlekedési kedvezmény Személygépkocsi szerzési kedvezmény Parkolási igazolvány Forrás: helyi adatgyűjtés
20 40 0 79 80
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az önkormányzati tulajdonban lévő középületek részleges akadálymentessége megtörtént, így az orvosi rendelő, óvoda, iskola, polgármesteri hivatal épületei is mozgáskorlátozott feljáróval, rámpával ellátottak, a polgármesteri hivatal épületében mozgáskorlátozott wc is rendelkezésre áll.
45
b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A közszolgáltatásokhoz a fogyatékosok egyenlő eséllyel juthatnak hozzá a részleges akadálymentesítés által. A Szociális Gondozó és Közösségi Ház épületében kéthetente négy óra időtartamban a Mozgáskorlátozottak Egyesülete számára az önkormányzat ingyenes helyiséget biztosít a mozgáskorlátozottak részére tartandó ügyintézés céljából. A kulturális és sportprogramokat a fogyatékosok nem mindegyike tudja egyenlő eséllyel igénybe venni fogyatékosságuk jellegéből adódóan (pl. vakság, süketség), csak a mozgásszervi fogyatékosok számára biztosított a kulturális és sportprogramok elérhetősége. A művelődési ház épülete részben akadálymentesített. A kommunikációs akadálymentesítés nem megoldott, ennek érdekében az önkormányzat a könyvtár infokommunikációs fejlesztésére TIOP pályázaton 1 db BRIE olvasós számítógép beszerzését tervezi. A lakóépületek akadálymentesítésére nincsenek adataink. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A településen található munkahelyek akadálymentesítettsége nem megoldott.
d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A közösségi közlekedés nem akadálymentesített, viszont ezt a problémát ellensúlyozza kissé a támogató szolgálat segítségnyújtása, melynek buszjárata egyes szolgáltatások igénybe vételére szállítja a mozgáskorlátozottakat. A járdák, parkok akadálymentesítése részben megoldott. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Fogyatékosok nappali intézménye nincs a településen.
f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
közművelődési lehetőség a mozgáskorlátozottak részére nem teljes körűen megoldott A járdák, parkok akadálymentesítése csak részben megoldott
- TIOP pályázaton keresztül 1 db BRIE olvasós számítógép beszerzése a könyvtárba a jövőbeni járdaépítések során figyelemmel kell lenni a mozgáskorlátozott feljárók kiépítésére
46
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Erre a területre vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Nemzetiségi önkormányzat a településen nem működik. Az egyházi és civil szektorral történő együttműködés kiemelkedő. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az önkormányzatok közötti és területi társulásokkal való partnerségi viszony jónak mondható. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Nem releváns. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Az önkormányzat támogatja a civil szervezetek mindennemű kezdeményezését, legyen szó akár kulturális, akár településfejlesztési célokról, különös tekintettel az esélyegyenlőség érvényesülése érdekében. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában A gazdaság for-profit szereplőivel az önkormányzat partnerségi viszonya jó, általában rendezvények megtartásában szponzorálást nyújtanak az önkormányzat részére. Az önkormányzat lehetőségéhez mérten igyekszik viszonozni segítségüket.
47
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A program elkészítésében szorosan együttműködött minden partner, telefonos, e-mail-es és személyes megkeresés útján információt nyújtottak, valamint adatszolgáltatásukkal segítették a program elkészítését.
b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Az intézkedési terv végrehajtása során az érintett partnerekkel, egyházakkal, civilszervezetekkel folyamatos személyes, telefonos, e-mail-es kapcsolattartás; a lakosság közmeghallgatáson, falugyűlésen történő tájékoztatása során pedig észrevételeik, további javaslataik figyelembe vétele. .
48
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
Idősek
Nők
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
1. foglalkoztatás hiánya 2. általános iskolai végzettség hiányában foglalkoztatottsági esélyek csökkenése 3. életszínvonal romlása 4. önellátó képesség, életvitel, életmód romlása
1. közmunkaprogramok lebonyolítása 2. tájékoztatás, ösztönzés, segítségnyújtás az általános iskola befejezésére 3. EU Élelmiszersegély Program, ruhagyűjtési akciók lebonyolítása 4. „Sorsvezető” komplex program sikeres lebonyolítása 5. idegen nyelv ismeretének hiánya 5. TÁMOP – 2.1.2/12-2012-001 idegen nyelvi és inform. kompetenciák fejl. pályázati lehetőség kihasználása 6. munkaerőpiacon elhelyezkedési 6. TKKI közreműködésével TÁMOP 5.3.8-B nehézségek a megfelelő képesítés hiánya pályázat lebonyolítása következtében 1. a gyermekek veszélyeztetettsége 1. pszichológiai tanácsadás heti 4 órában a szülők és gyermekek részére a településen társulás formájában 2. szabadidős foglalkozások, szünidei 2. A SZIROM Alapítvány az önkormányzat és elfoglaltságok, táborozási lehetőségek önkéntesek közreműködésével a TÁMOP hiánya 5.5.2 pályázat keretében gondoskodhat a gyermekek ez irányú tevékenységeiről 3. óvodai tornaszoba hiánya 3. A 8/2013. (III. 29.) BM rendelet alapján pályázat benyújtása az óvoda infrastrukturális fejlesztésére 1. Elegendő kulturális, közművelődési, 1. Nyugdíjasklub felélesztése a településen szórakozási lehetőség hiánya idősek napja rendezvény megszervezése 2. az idősek közszolgáltatások 2. a lakosságban erősíteni az egymásra való igénybevételéhez való esélyének odafigyelés fontosságát, civil szervezetek, csökkenése egészségi állapotuk romlása és önkéntes személyek bevonásával segíteni önellátó képességük hiánya következtében az idős lakosokat ügyeik intézésében, gyógyszerkiváltásban, téli síktalanításban 1. nők elhelyezkedési esélyeinek romlása az 1. TÁMOP 5.3.8-B projekt lebonyolítása a alacsony iskolai végzettség következtében Türr István Képző és Kutató Intézet közreműködésével 2. nőket érő erőszak 2. tájékoztatás nyújtása az áldozatok jogi lehetőségeiről 3. helyben elérhető preventív és egyéb 3. Kapcsolat felvétele a Vámospércs szűrőprogramok kevés száma Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Intézet illetékesével évi két alkalommal történő kihelyezett emlőszűrés és nőgyógyászati szűrés biztosítása érdekében 49
Fogyatékkal élők
1. közművelődési lehetőség a mozgáskorlátozottak részére nem teljes körűen megoldott 2. járdák, parkok akadálymentesítése csak részben megoldott
1. TIOP pályázaton keresztül 1 db BRIE olvasós számítógép beszerzése a könyvtárba 2. járdaépítések során figyelembe venni a mozgáskorlátozott feljárók kiépítését
A beavatkozások megvalósítói Következtetések Célcsoport
következtetésben megjelölt beavatkozási az intézkedésbe bevont aktorok és terület, mint intézkedés címe, partnerek – kiemelve a felelőst megnevezése 1. foglalkoztatási arányok javítása 1. munkaügyi központ, szociális ügyintéző, közmunkaprogramok kihasználásával polgármester 2. általános iskolai végzettség megszerzése
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
2. önkormányzat, Tessedik Sámuel Szakképző Intézet 3. életszínvonal romlásának enyhítésére EU 3. Családsegítő Szolgálat, civil önkéntesek, élelmiszersegély program, ruhagyűjtési polgármester akciók lebonyolítása 4. önellátó képesség, életvitel, életmód 4. Bököny Község Önkormányzata, romlásának enyhítésre a „Sor(s)vezető” valamint konzorciumi partnerek: Lendület program lebonyolítása Egyesület, Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Társulás 5. alapfokú idegen nyelv ismeret Suliszerviz Kft. megszerzése 6. építőipari, szociális és egészségügyi szolgáltatási szakmacsoportokba tartozó, foglalkoztathatóságot elősegítő szakmai képzések lebonyolítása (TÁMOP 5.3.8-B) 1. családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi és mentálhigiéniás tanácsadás a szülők részére gyermekek veszélyeztetettségének csökkentése érdekében
Gyermekek
6. Családsegítő Szolgálat, ügyintéző, TKKI Debrecen
szociális
1. Intézményfenntartó Társulás, Önkormányzat, polgármester, óvoda, iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
2. szabadidős foglalkozások, szünidei 2. önkéntesek, önkormányzat, SZIROM elfoglaltságok, táborozási lehetőségek Alapítvány biztosítása 3. óvodai tornaszoba kiépítése 3. önkormányzat képviselő-testülete, koragyermekkori fejlesztés részeként a óvoda, polgármester mindenkori óvodába járó gyermekek részére a mindennapi testmozgás lehetősége, a mozgáskultúra fejlesztése érdekében érdekében
50
1. Nyugdíjasklub felélesztése
Idősek
1. Általános Művelődési Központ vezetője, klubkönyvtár dolgozója
2. idősekre való odafigyelés erősítése; civil 2. polgármester, polgármesteri hivatal idős lakosokat segítése ügyeik intézésében, dolgozói, Polgárőr Egyesület, egyházak, egü-i ellátás igénybevételében, gyógyszer- lakosság kiváltásban, téli síktalanításban az idősek közszolgáltatásokhoz való esélyének növelésére 1. szociális és egészségügyi szolgáltatási 1. szociális ügyintéző, polgármester, TKKI szakmacsoportokba tartozó, Debreceni Igazgatósága foglalkoztathatóságot elősegítő szakmai képzések lebonyolítása (TÁMOP 5.3.8-B)
Nők
Fogyatékkal élők
2. tájékoztató fórumok a nőket érő 2. Önkormányzat erőszakkal kapcsolatos jogi lehetőségekről 3. helyben elérhető nőgyógyászati és emlőszűrés legalább évi két alkalommal történő megszervezése 1. 1 db BRIE olvasós számítógép beszerzése a könyvtárba 2. járdák, parkok akadálymentesítése
3. Vámospércs Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Intézet, polgármester, védőnő 1. polgármester 2. polgármester
51
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák egyenrangú lakótársaink. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők szociális, mentálhigiénés helyzete javuljon. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek kulturált, ingergazdag, képességeiket kibontakoztató környezetben történő nevelkedését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek biztonságára, támogatására. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenlő esélyű foglalkoztatottság érvényesítését, egészségük védelmét. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők számára is megfelelő, élhető település és lakókörnyezet kialakítására.
Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:
startmunka mintaprogram, rövidebb idejű és közfoglalkoztatás közmunkaprogramok lebonyolítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
magas munkanélküliségi ráta, foglalkoztatottság hiánya
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
hosszabb
idejű
közfoglalkoztatásban biztosítani a romák és mélyszegénységben élők munkához jutását
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
- projektötletek benyújtása - pályázat benyújtása - a jogszabályi feltételekkel rendelkező munkavállalók kiválasztása a munkaügyi központ segítségével - hatósági szerződés megkötése a munkaügyi központtal - program lebonyolítása
Résztvevők és felelős
szociális ügyintéző, polgármester
Partnerek
munkaügyi központ
- projektötletek benyújtása: 2013. szeptember - pályázat benyújtása: 2013. november Határidő(k) pontokba - hatósági szerződés megkötése: 2014. február szedve - jogszabályi feltételekkel rendelkező munkavállalók kiválasztása: 2014. február Eredményességi mutatók és - pályázat elnyerése annak dokumentáltsága, - a projekt megvalósítása forrása - a program megvalósítása által a mélyszegénységben élők és romák (rövid, közép és magasabb arányú foglalkoztatottsága hosszútávon), valamint fenntarthatósága kockázat: pályázati lehetőség hiánya, vagy a tervezettnél kevesebb ember Kockázatok foglalkoztatásának lehetősége és csökkentésük eszközei kockázat csökkentése: pályázati kiírásnak megfelelő pontos pályázati dokumentáció Szükséges erőforrások
startmunka, hosszabb idejű, rövidebb idejű közfoglalkoztatásra kiírt pályázatok, a polgármesteri hivatal humánerőforrása
52
Intézkedés címe:
romák/mélyszegénységben élők számára általános iskola befejezésében segítségnyújtás
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
az általános iskolai végzettség hiánya a település lakosai körében ált. iskola befejezése nélkül munkaügyi központ által indított képzésekre sem tudnak jelentkezni, ez csökkenti elhelyezkedési esélyeiket
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
az általános iskola elvégzésével nyitás a munkaügyi központ által indított képzéseken való részvétel felé
- tájékoztatás a lehetőségről - kapcsolat felvétele a Tessedik Sámuel Szakképző Intézettel
Résztvevők és felelős
szociális ügyintéző, polgármester
Partnerek
Tessedik Sámuel Szakképző Központ Debrecen
Határidő(k) pontokba szedve
- tájékoztatás a lehetőségről: 2013. június - igények felmérése: 2013. július - segítségnyújtás a jelentkezésben: 2013. augusztus (2014-ben ismételten)
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
- jelentkezés a Tessedik Sámuel Szakképző Központba - az ált. iskola sikeres befejezése - munkaügyi központnál történő egyéb képzésekre jelentkezés
- érdeklődés hiánya - az iskola sikertelen befejezése
Szükséges erőforrások csak humánerőforrást igényel
53
Intézkedés címe:
EU élelmiszersegély program, ruhagyűjtési akciók lebonyolítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
a mélyszegénységben élők életszínvonalának folyamatos romlása
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
a mélyszegénységben élők életszínvonalának javítása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
- Ökumenikus Segélyszervezettel szerződéskötés - Családsegítő Szolgálat javára a jogosultak körének meghatározása képviselőtestületi döntés formájában - érintettek tájékoztatása - csomagok kiosztása Családsegítő Szolgálat munkatársa, polgármester
Partnerek
Ökumenikus Segélyszervezet civil lakosság
Határidő(k) pontokba szedve
a segélyszervezet által biztosított csomagosztási akciókhoz igazodva (tavaszi és őszi segélyakciók)
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
a segélyszervezet által biztosított segélycsomagok kiosztása a jogosultak részére
az Ökumenikus Segélyszervezet nem biztosít élelmiszercsomagot
Szükséges erőforrások csak humánerőforrás
54
Intézkedés címe:
„Sor(s)vezető” program lebonyolítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
mélyszegénységben élők, romák önellátó képessége, életvitel, életmód romlása
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
az önellátó képesség javítása, életvitelbeli, életmódbeli pozitív változás elérése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
- pályázat benyújtása - támogatási szerződés megkötése a támogató szervezettel - megállapodások megkötése a programban résztvevő önkormányzatokkal - adatfelvételi lapok kitöltése a csatlakozni kívánó családokkal - jogszabályi feltételeknek megfelelő családok kiválasztása, - családok személyes felkeresése - a családokkal együttműködési megállapodás megkötése - a program lebonyolítása Bököny Községi Önkormányzat, mint pályázó szervezet Lendület Egyesület, Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Társulás
program befejezése: 2014. november 30. - családi mentorálással közösségi programok lebonyolítása, - jövőkép tervező műhelyek, klubok beindítása, - adósságkezelési tanácsadás megszervezése, - a célcsoport családjai számára lakás-felújítási támogatás biztosítása (építőanyag formájában), - az eredmények feltérképezése kérdőívek segítségével A családok nem vesznek részt végig a programban
Pályázati forrás, humánerőforrás a pályázó önkormányzat és a konzorciumi Szükséges erőforrások partnerek részéről
55
Intézkedés címe:
90 órás angol és német kezdő nyelvtanfolyam elvégzése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Nyelvismeret hiánya, foglalkozási lehetőségek szűkülése
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
90 órás angol vagy német kezdő tanfolyam biztosítása 30 fő részére
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
- tájékoztatás a képzési lehetőségről - jelentkezési lapok kitöltése - jelentkezési lapok eljuttatása a Suliszerviz Kft-hez - jelentkezők értesítése a képzés pontos időpontjáról, helyszínéről - képzés helyszínének biztosítása az önkormányzat épületében - képzés lebonyolítása
Résztvevők és felelős
Suliszerviz Kft.
Partnerek
Projektszervezet, önkormányzat
Határidő(k) pontokba szedve
- tájékoztatás a képzésről: 2013. május-júniusig (folyamatos toborzás) - jelentkezési lapok eljuttatása a Suliszerviz Kft-hez: 2013. július 1. - jelentkezők értesítése a képzés időpontjáról, helyszínéről:2013. július 10. - képzés lebonyolítása: 2013. július 25-től 2014. április (heti 1 alkalom, 3x45 perc képzéssel számolva)
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
30 fő részesül tanúsítványban a képzés elvégzéséről
a projektszervezet nem engedélyezi a képzés lebonyolítását a településre vonatkozóan
Szükséges erőforrások pályázati forrás
56
Intézkedés címe:
építőipari, szociális és egészségügyi szolgáltatási szakmacsoportokba tartozó, foglalkoztathatóságot elősegítő szakmai képzések lebonyolítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
képesítés hiánya a település lakosai körében
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
a képzések elvégzésével a foglalkoztatási esélyek növelése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
- a TKKI Debreceni Igazgatóságával történő kapcsolatfelvétel a képzéssel kapcs. - tájékoztatás a település lakosai részére a képzési lehetőségről - jelentkezők kiválasztása a Munkaügyi Központ segítségével - A TKKI-val történő együttműködési megállapodás megkötése - képzés lebonyolítása Türr István Képző és Kutató Intézet Debrecen Önkormányzat, Munkaügyi Központ kapcsolatfelvétel: 2013. július - tájékoztatás a lakosság részére: 2013. július - jelentkezők kiválasztása: 2013. augusztus - együttműködési megállapodás megkötése: 2013. szeptember - képzés lebonyolítása: 2013. október – 2013. december
- a képzések sikeres elvégzése
- nincs elegendő számú jelentkező
Szükséges erőforrások - TÁMOP-3.8.8-B pályázat - humánerőforrás
57
Intézkedés címe:
pszichológiai tanácsadás biztosítása a településen
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek nagy száma
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
a veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek számának csökkentése
pszichológiai tanácsadás biztosítása heti egy alkalommal négy órában a szülők és gyermekek részére
önkormányzat, polgármester, Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulás óvoda, iskola, védőnő társulási megállapodás módosítás kezdeményezése 2013. szeptember társulási megállapodás módosítása a pszichológiai ellátás biztosítása érdekében 2013. december a tanácsadások következtében a szülők életmódbeli változása, ez által a gyermekek veszélyeztetettségének csökkenése
a megállapodás módosítása nem történik meg, nem vesznek részt a szülők a tanácsadásokon
normatíva Szükséges erőforrások humánerőforrás
58
Intézkedés címe:
szabadidős foglalkozások, szünidei elfoglaltságok, táborozási lehetőségek biztosítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
a gyermekek számára nem biztosított elegendő szabadidős foglalkozás, szünidei foglalkozás, táborozási lehetőség
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
szabadidős foglalkozások, szünidei foglalkozások, táborozási lehetőségek számának növelése
kézműves szakkör, mesedélutánok, költészetnapi versmondás megszervezése szülők bevonásával, táborozási lehetőségek feltérképezése, táborok megszervezése SZIROM Alapítvány szülők, önkéntes segítők, önkormányzat a foglalkozások megszervezése folyamatos táborozásra igények felmérése, táborozási lehetőség felkutatása: 2013. júl. 15. táborozás megszervezése: 2013. szept. 1.
a különböző foglalkozásokba legalább 30 gyermek bevonása táborozási megszervezése legalább 20 gyermek számára
érdeklődés hiánya a szakkörök, táborok iránt, megfelelő propagandával népszerűsíteni lehet a szakköröket, és a táborozási lehetőséget pályázati forrás Szükséges erőforrások humánerőforrás, önkéntes segítők munkája
59
Intézkedés címe:
óvodai tornaszoba kialakítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
óvodai tornaszoba hiánya
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
a koragyermekkori fejlesztés részeként a mindenkori óvodába járó gyermekek részére a mindennapi testmozgás lehetősége, a mozgáskultúra fejlesztése érdekében
1. pályázat benyújtása 2. beruházás megvalósítása
önkormányzat, polgármester támogató szervezet, óvoda - pályázat benyújtása: 2013. május 30. - pályázat megvalósítása: 2014. május - pályázat sikeres elnyerése - óvodai tornaszoba kialakításának megtörténte - a mindenkori óvodába járó gyermekek számára a mindennapi testmozgás lehetősége elérhetővé válik
a pályázat nem kap kedvező elbírálást, a kockázat csökkentése: pályázati kiírásnak megfelelő, pontos pályázati dokumentáció összeállítása - pályázati forrás, Szükséges erőforrások - önkormányzati önerő, - humánerőforrás
60
Intézkedés címe:
szociális és egészségügyi szolgáltatási szakmacsoportokba foglalkoztathatóságot elősegítő szakmai képzések lebonyolítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
képesítés hiánya a település lakosai körében
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
a képzések elvégzésével a foglalkoztatási esélyek növelése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
tartozó,
- a TKKI Debreceni Igazgatóságával történő kapcsolatfelvétel a képzéssel kapcs. - tájékoztatás a település lakosai részére a képzési lehetőségről - jelentkezők kiválasztása a Munkaügyi Központ segítségével - A TKKI-val történő együttműködési megállapodás megkötése - képzés lebonyolítása Türr István Képző és Kutató Intézet Debrecen Önkormányzat, Munkaügyi Központ kapcsolatfelvétel: 2013. július - tájékoztatás a lakosság részére: 2013. július - jelentkezők kiválasztása: 2013. augusztus - együttműködési megállapodás megkötése: 2013. szeptember - képzés lebonyolítása: 2013. október – 2013. december
- a képzések sikeres elvégzése
- nincs elegendő számú jelentkező propaganda
Szükséges erőforrások - TÁMOP-3.8.8-B pályázat - humánerőforrás
61
Intézkedés címe:
Tájékoztató fórumok megtartása jogi lehetőségekről a nőket érő erőszakkal kapcsolatban
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Nőket érő erőszak előfordulása
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
a bántalmazott nők ismerjék meg jogi lehetőségeiket, és szükség esetén éljenek is azokkal
1. illetékes szakember felkeresése, meghívása, időpont meghatározása 2. szórólapok, plakátok kihelyezése a településen, az önkormányzat honlapján 3. fórum lebonyolítása Polgármester, polgármesteri hivatal dolgozói Családsegítő Központ, védőnő 1. 2013. szeptember 5. 2. 2013. október 15. 3. 2013. október 30. (2014-ben további két alkalom megszervezése). A résztvevők a fórum megtartása után tisztában lesznek saját jogi lehetőségeikkel, úgy mint távoltartás, anyaotthon, Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat igénybevétele
a bántalmazott nők nem mernek részt venni a fórumokon Védőnő, családsegítő központ munkatársa tanácsolhatja számukra a részvételt csak humánerőforrás, az önkormányzat a helyiséget biztosítja
62
Intézkedés címe:
Helyben elérhető nőgyógyászati és emlőszűrés biztosítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
anyagi helyzetéből kifolyólag sok nő nem jut hozzá rendszeresen a szűrésekhez
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
A településen élő nők részére helyben elérhető, ingyenes nőgyógyászati vizsgálatok és emlőszűrések biztosítása egészségük megőrzése érdekében
1. Kistérségi Járóbeteg-ellátó Központ illetékesével a kapcsolat felvétele 2. megállapodás megkötése 3. szűrések megszervezése, lebonyolítása Polgármester Vámospércs Kistérségi Járóbeteg-ellátó Központ, védőnő 1. 2013. szeptember 30. 2. 2013. október 30. 3. 2013. november 30. (2014-ben további két alkalom) a helyben elérhető szűrések, az időben felfedezett kóros elváltozások észlelésének következtében csökken a megbetegedések, halálesetek száma
- a nők nem vesznek részt kellő számban a szűréseken - védőnő segítségének bevonása anyagi és humánerőforrás az önkormányzat részéről
63
Intézkedés címe:
nyugdíjasklub létrehozása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
kulturális, közművelődési, szórakozási lehetőség hiánya
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek
heti két alkalommal az idősek számára kulturális, szabdidős, közművelődési, szórakozási lehetőségek biztosítása
1. nyugdíjas klub létrehozásának kezdeményezése 2. nyugdíjas klub foglalkozásainak, rendezvényeinek megszervezése 3. Idősek Napja rendezvény megszervezése Általános Művelődési Központ, Könyvtár önkormányzat
Határidő(k) pontokba szedve
1. nyugdíjasklub megalakítása: 2013. október 2. foglalkozások, rendezvények szervezése folyamatosan 2015. májusig
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
1. nyugdíjas klub sikeres megalakítása 2. nyugdíjas klub foglalkozásainak, rendezvényeinek folyamatos lebonyolítása 3. Idősek Napja rendezvény megtartása
kockázat: érdeklődés hiánya, csökkentésének eszközei: propaganda, az idős korosztály érdeklődési körének is megfelelő színvonalas programok megszervezése Humánerőforrás, Szükséges erőforrások önkormányzat részéről anyagi forrás, valamint lehetséges pályázati források kihasználása
64
Intézkedés címe:
idős lakosok segítésébe a lakosság, civilszervezetek, egyházak bevonása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
az idősek közszolgáltatások igénybevételéhez való esélyük csökken egészségi állapotuk romlása és önellátó képességük hiánya következtében
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek
az időseket nagyobb esélyhez juttatni a közszolgáltatások igénybevételében
- lakosok bevonása az idősek segítésére - civil bevonása felkérése az idősek segítésére - egyházak bevonása az idős emberek segítésére Polgármester, polgármesteri hivatal dolgozói egyházak, civilszervezetek, lakosság
Határidő(k) pontokba szedve
az érintett partnerek bevonása: 2013. október
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
- minden érintett partner sikeres bevonása - az idősek folyamatos segítése (pl. orvosi ellátás igénybevételében, ügyeik intézésében, gyógyszerkiváltásban, téli síktalanításban)
a bevonandó partnerek és a lakosság érdektelensége
humánerőforrás, Szükséges erőforrások civil szervezetek, önkéntes lakosság munkája
65
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
1 db BRIE olvasós számítógép beszerzése a könyvtárba
fogyatékkal élők közművelődéshez való egyenlőtlen hozzáférése
a közművelődési, könyvtári szolgáltatás fogyatékkal élők számára nagyobb esélyű hozzáférése
- pályázat figyelése - pályázat benyújtása - pályázat megvalósítása önkormányzat, polgármester támogató szervezet - pályázat figyelése: 2013. január - pályázat benyújtása: 2013. február - pályázat megvalósítása: 2013. szeptember - pályázat sikeres elnyerése - a BRIE olvasós számítógép beüzemelése - a fogyatékosok számára a közművelődési, könyvtári szolgáltatás elérhetőbbé válik
a pályázat nem kap kedvező elbírálást, a kockázat csökkentése: pályázati kiírásnak megfelelő, pontos pályázati dokumentáció összeállítása - pályázati forrás, Szükséges erőforrások - önkormányzati önerő, - humánerőforrás
66
Intézkedés címe:
járdák, parkok akadálymentesítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
fogyatékkal élők közterületen történő mozgása korlátozott
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
fogyatékkal élők számára megkönnyíteni a közterületen a tolókocsis közlekedést
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
- projektötletek benyújtása közúthálózat javítására - pályázat benyújtása közúthálózat javítására - a jogszabályi feltételekkel rendelkező munkavállalók kiválasztása a munkaügyi központ segítségével - hatósági szerződés megkötése a munkaügyi központtal - program lebonyolítása
Résztvevők és felelős
szociális ügyintéző, polgármester
Partnerek
munkaügyi központ
Határidő(k) pontokba szedve
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
- projektötletek benyújtása: 2013. szeptember - pályázat benyújtása: 2013. november - hatósági szerződés megkötése: 2014. február - jogszabályi feltételekkel rendelkező munkavállalók kiválasztása: 2014. február - járdák, parkok kiépítésének megtervezése 2014. április - járdák, parkok kiépítése 2014. májustól folyamatosan 2015. májusáig - pályázat elnyerése - a projekt megvalósítása - a program megvalósítása által a fogyatékosok tolókocsis közlekedése könnyebbé válik a közterületen
Kockázatok és csökkentésük eszközei
kockázat: pályázati lehetőség hiánya, vagy a tervezettnél kevesebb ember foglalkoztatásának lehetősége kockázat csökkentése: pályázati kiírásnak megfelelő pontos pályázati dokumentáció
Szükséges erőforrások
startmunka, hosszabb idejű, rövidebb idejű közfoglalkoztatásra kiírt pályázatok, a polgármesteri hivatal humánerőforrása
67
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
Intézkedés sorszáma
A
B
Az intézkedés címe, megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseibe n feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
D
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
J
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
Foglalkoztatá si arányok javítása
Foglalkoztatási nehézségek; munkanélküliek nagy száma; jövedelmi helyzetük romlása
70 fő bevonása a közmunkaprogramokba
Gazdasági program
Startmunka, Polgármester rövidebb i., hosszabb i. közf. pályázatok benyújtása
2014. február
Startmunka, r. i., hosszabb i. pályázatok beszámolói
Polgármesteri hivatal humánerőforrása, a pályázaton elnyert pénzügyi támogatás
2
Általános iskolai végzettség megszerzése
A településen többen nem rendelkeznek az ált. isk. végzettséggel, ezáltal csökk. a foglalk. esélyük
Ált. isk. befejezése, ez által Munkaü. Kp- által indított tanfolyamokon való részvétel lehetőségének növelése
Szociális szolgáltatásfejlesztési koncepció
Érintettek tájékoztatása, segítségnyújtás a Tessedik S. szakképző intézetnél történő felvételben
Polgármester, szociális ügyintéző
2014. augusztus
az ált. isk. befejezettek számának emelkedése
Humánerőforrás Folyamatos tájékoztatás és propaganda mellett biztosítható
3
EU élelmiszer- életszínvonal, segély pr., jövedelmi helyzet ruhagyűjtési romlása akciók megszervezés e
Mélyszeg.-ben élők, romák rossz anyagi helyzetének enyhítése, 300 család részére ruhaad. és élelmiszercs. kioszt.
Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció
Megállapodás megkötése az Ökumenikus Segélyszervezettel; ruhagyűjtési akciókba civilek bevonása
Polgármester, Családsegítő Szolgálat
2013. szeptember, és 2014-ben évi két alkalommal dec. 31-ig
A mélyszegénységben élők számára kiosztott élelmiszercsomagok és ruhaad. dok. (legalább 300 fő számára)
Ök. Segélyszervezet felajánlása és önkormányzat humánerőforrása
4
Önellátó képesség, életvitel javítása
Mélyszegénység ben élők és romák önellátó képességének javítása, 75 család sikeres részvétele a programban
Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció
Az érintett családok bevonása, megállapodások megkötése
Lendület Egyesület, DélNyírségi TC. Önkormányzati Társulás
2014. november A pályázat 30. végén kérdőíves felmérés a családoknál,
Önellátó képesség, életvitel romlása az anyagi helyzet romlásának következtében nehezebben helyezkednek el a munka-erőpiacon
A pályázatban leírt fenntarthatósági szempontok alapján
Az Ök. Segélyszervezettel és a civil szervezetekkel való folyamatos együttműködéssel fenntartható
pályázati forrás, A mentorok humánerőforrás folyamatosan segítséget és tanácsokat nyújtanak a 75 család sikeres családoknak, így részvétele a programbna végig együttműködnek a programban
Alapfokú angol v. német nyelv ismeret megszerzése
Idegennyelv ismeretének hiányában elhelyezkedési esélyek csökkenése
30 fő számára idegen nyelv ismeret megszerzése
Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció
Jelentkezők felkutatása, szüks. kapcs. felvétele a Suliszerviz Kftvel, részükre a szüks. dokumentumok eljuttatása
Suliszerviz Kft.
2014. május
A tanfolyam végén kiosztott tanúsítványok 30 fő számára
Polgármesteri hivatal humánerőforrás a, Suliszerviz Kft. humánerőforrása, pályázati támogatás
a pályázatban leírt fenntarthatósági szempontok szerint
Építőipari, szoc. és egü-i képzések megszervezése
Megfelelő képesítés híján a foglalkoztatási esélyek csökkenése
20 fő számára képesítés megszerzése
Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció, Gazdasági Program
Kapcs. felvétele Polgármester, és megállapodás TKKI megkötése a TKKI-vel
2013. december Képzések végén megszerzett tanúsítványok
Polgármesteri hivatal pályázat szerinti humánerőforrás fenntarthatósági a, TKKI szempontok humánerőforrás a, pályázati támogatás
Kapcs. felvétele a Vp. Mikrotérségi Intézményfenntartó Társulással, megállapodás módosítása
Polgármester
2014. januártól heti egy alkalommal 4 órás pszichológiai tanácsadás megtartása
A pszichológiai tanácsadás megtartása, a veszélyeztetett gyermekek számának csökkenése dokumentálható
Humánerőforrás, normatíva v. önk-i forrás
A szükséges anyagi erőforrás megléte esetén a feladat ellátható
Pályázatban előírt fenntarthatósági szempontok szerint
II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
Pszichológiai tanácsadás biztosítása heti négy órában
A gyermekek veszélyeztetettsége családi környezetük következtében
Veszélyeztetett, védelembe helyezett gyermekek számának csökkentése
Szociális Szolgáltatásterv ezési Koncepció
2
Szabadidős, szünidei foglalkozások megszervezése
Táborozási, szabadidős foglalkozások hiánya
30 gyermek számára biztosítani a megfelelő szabadidős tevékenységeke t, táborozási lehetőségeket
Szociális Szirom Szolgáltatásterv Alapítvánnyal ezési Koncepció, megállapodás megkötése, önkéntesek toborzása, program lebonyolítása
Szirom Alapítvány
2013. szeptember, ill. a programban foglalt határidők
az önkéntesek munkája, az elért eredmények, a részt vevő gyermekek száma a program bonyolítása során folyamatosan dokumentálhatóak
Önk. részéről humánerőforrás , önkéntesek munkája, Szirom Alapítvány részéről benyújtott nyertes pályázat
3
Óvodai tornaszoba kialakítása
A gyermekek mindennapi testmozgási lehetősége az óvoda keretein
a koragyermekkori fejlesztés részeként a mindenkori óvodába járó
Gazdasági Program, Óvodai Nevelési Program
Polgármester
2014. május
a mindenkori óvodába járó gyermekek száma és a tornaszobai
Polg. Hiv. Pályázatban leírt humánerőforrás fenntarthatósági , pályázati szempontok támogatás és önk. részéről
Pályázat figyelése, pályázat benyújtása, pályázat
69
belül nem biztosított
gyermekek részére a mindennapi testmozgás lehetőségének biztosítása a mozgáskultúra fejlesztése érdekében
megvalósítása
foglalkozások számának dokumentálása
pályázati önerő
Szoc. és egü-i képzések lebonyolítása
Megfelelő képesítések hiányában foglalkoztatáshoz való esélyük csökken
15 nő számára a képzés megszervezése, sikeres befejezése
Gazdasági Program, Szoc. Szolgáltatásteve zési Koncepció
Kapcs. felvétele Polgármester, és megállapodás TKKI megkötése a TKKI-vel
2013. december Képzések végén megszerzett tanúsítványok kiosztása 15 nő számára
Polgármesteri hivatal humánerőforrás a, TKKI humánerőforrása, TÁMOP 5-3.8-B. pályázati támogatás
2
Tájékoztató fórumok megtartása
Nőket érő erőszak
A nők ismerjék meg jogi lehetőségeit, ill. merjenek jelzéssel élni az illetékes hatóságok és szervezetek felé
Szociális Szolgáltatásterv ezési Koncepció
Illetékes előadó felkérése, érintettek meghívása, fórumok megtartása
2014. december A fórumokon részt vevők száma dokumentálható, valamint a Cs. S. Kp. Beszámolójából is kaphatunk adatokat a családon belüli erőszakról, és a jelzéssel élt nők számáról
Polgármesteri hivatal, önkormányzat humánerőforrása, anyagi forrás
Humánerőforrás és anyagi forrás bevonásával fenntartható
3
helyben elérhető nőgyógyászati és emlőszűrés biztosítása
Anyagi helyzetéből adódóan sok nő nem jut hozzá a nem helyben tartandó szűrésekhez
A nők számára helyben elérhetőek legyenek a nőgyógyászati és emlőszűrések
Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció
V.pércsKistérség Polgármester, i Járóbeteg-ellá- védőnő tó Kp. Illetékesével a kapcsolat felvétele - megállapodás megkötése - szűrések megszervezése, lebonyolítása
2013. november 30. (2014-ben további két alkalom)
Humánerőforrás és önkormányzat anyagi forrása
Folyamatos tájékoztatás és propaganda mellett biztosítható
III. A nők esélyegyenlősége 1
Polgármester
a szűréseken megjelent nők száma a védőnő vagy a szűrést lebonyolítója által (legalább ötven nő vegyen részt alkalmanként a szűréseken)
TÁMOP 5-3.8-B pályázat szerinti fenntarthatósági szempontok
IV. Az idősek esélyegyenlősége
70
1
2
nyugdíjas klub létrehozása, idősek napi rendezvény megszervezése
Idős lakosok segítésébe lakosság, civilszervezetek, egyházak bevonása
Kulturális, közművelődési, szórakozási lehetőség hiánya
Közszolgáltatások igénybevételéhez való esélyük csökken egészségi állapotuk romlása és önellátó képességük hiánya következtében
- nyugdíjas klub létrehozásának kezdeményezése 2. nyugdíjas klub foglalkozásainak , rendezvényeinek megszervezése
Általános Művelődési Központ vezetője, klubkönyvtár alkalmazottja
Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció
lakosok , civil
Az idősek számára biztosítani a közművelődési, kulturális programokhoz való egyenlő esélyű hozzájutást a nyugdíjasklub programjainak megszervezésével
Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció
Legalább 30 idős számára folyamatos segítségnyújtás, és a közszolgáltatásokhoz való nagyobb esélyű biztosítása részükre
szervezetek bevonása az idősek segítésére - egyházak bevonása az idős emberek segítésére
Klub létrehozása: 2013. október 30., programok szervezése folyamatosan, idősek napi rendezvény lebonyolítása 2013. október 30-ig
A klub vezetője naplót vezet a megjelentekről és a lebonyolított programokról
Humánerőforrás és önkormányzat anyagi forrása, valamint pályázati lehetőségek kihasználása
Megfelelő, színvonalas programok megszervezésével a nyugdíjasklub foglalkozásai, rendezvényei fenntarthatók
polgármester, polgármesteri hivatal köztisztviselői
Érintett partnerek bevonása: 2013. október, és folyamatos
A civilszervezetek és az önkéntes segítők dokumentálhatják ezzel kapcsolatos tevékenységüket, legalább 30 idős személy folyamatos segítése
Önkormányzat és érintett civilszervezetek humánerőforrása
A civilszervezetekkel és lakossággal történő folyamatos együttműködéss el megvalósítható
a közművelődési és könyvtári szolgáltatás vakok, gyengénlátók számára is elérhetővé tétele
Polgármesteri hivatal humánerőforrása, önkormányzati önerő, pályázati önerő
Pályázatban leírt fenntarthatósági szempontok szerint
Polgármesteri hivatal humánerőforrás a, pályázati forrás
Pályázatban leírt fenntarthatósági szempontok szerint
(legalább 20 idős részvétele állandó jelleggel a foglalkozásokon, valamint 100 fő részvétele az idősek napi rendezvényen
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
1 db BRIE olvasós számítógép beszerzése a könyvtárba
Közművelődési és könyvtári szolgáltatáshoz nem egyenlő eséllyel jutnak hozzá
Biztosítani számukra a közművelődési, könyvtári szolgáltatáshoz való nagyobb esélyű hozzáf.
Szociális Szolgáltatástervezési koncepció
Pályázat figyelése, pályázat benyújtása, pályázat megvalósítása
Polgármester, önkormányzat
2013. szeptember
2
Járdák, parkok akadálymentesítése
Közterületen történő mozgásukban akadályoztatva vannak
Biztosítani számukra a tolókocsival való közlekedést
Szociális Szolgáltatásterv ezési Koncepció, gazdasági program
Startmunka program benyújtása közúthálózat javítására
Polgármester
2014. november A kiépített járdák, parkok száma pontosan mérhető (legalább 10 db akadálym.)
71
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmény vezetője számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményétől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézménye a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
73
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Ternován Tiborné esélyegyenlőségi munkatárs felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben megtennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni.
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. 74
-
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.
Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselő-testületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
75
4. Elfogadás módja és dátuma I. Nyírmártonfalva település Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:
- egyetértési jegyzék - a program elkészítését segítő táblázatok
Nyírmártonfalva, ………………………………………….
Aláírás
Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
76
HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3
2
HEP részei4
Aláírás5
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban. 3
