László G é z a
NYÍREGYHÁZA VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA K E Z D E T E K T Ő L 1526-IG Bevezetés A kronológia olyan, könnyen használható segédlet, áttekintés, amely a történelem valamely korszakát vagy fejezetét, esetleg annak egészét, az események időrendjében, a tények puszta közlésével mutatja be. Ezért j ó információs eszköz annak, aki egy időszak történéseit kívánja gyorsan áttekinteni, vagy az események pontos idejére, tényszerűségeire keres megbízható adatokat. E munka, a lehetőség határain belül, a település életének egészét átfogja. Egyaránt tartalmazza az életet befolyásoló természeti jelenségeket és csapásokat (földrengés, tűzvész, járvány, stb.), illetve az emberi tevékenységgel összefüggő politikai, katonai, demográfiai, gazdasági, társadalmi és kulturális eseményeket. A z anyaggyűjtéshez levéltári fonásokat, illetve forráskiadványokat, valamint a feldolgozásokat használtam. A város történetének minden fontosabb és megbízható eseményét igyekeztem tömören és tárgyilagosan közölni, de kerültem a téves, már megcáfolt adatok felvételét. A Mohács előtti időről az anyag csekélysége miatt, kivételesen felvettem szinte minden hiteles eseményt. Közlöm a források kiadásának helyét. Ha egy-egy oklevelet többször is publikáltak, akkor a legpontosabb, illetve a legfrissebb kiadást adom meg. A z eredeti levéltári forrás helyét és jelzetét csak akkor tüntettem fel, ha az, vagy regesztája még nem jelent meg nyomtatásban. A gyűjtésnél Nyíregyháza mindenkori határait vettem alapul. Néhány kivételt csak az irott f o n á s o k feltűnésének kezdetén tettem, amikor a korabeli Nyíregyházával határos, ma pedig már régen a városhoz tartozó területekről volt szó. A z anyagot a történések időpontja szerint közöltem. A z újkőkor-vaskor esetében a régészeti időrendet alkalmazom. Ez azonban csak hozzávetőleges nek tekinthető, a régészeti kormeghatározások viszonylagossága miatt. Ha egy régészeti perióduson belül a szakemberek sem állapították meg egy-egy lelet pontosabb korát, vagy a kultúrát, melybe tartozik, akkor a nagyobb korszak elején közlöm azokat. A régészeti lelőhely megnevezése után, zárójelben csak a legfontosabb, vagy legjellemzőbb leleteket sorolom fel. Ha egy helyen több sírt is feltártak, akkor összevontan közlöm a mellékleteket.
Ezennel megköszönöm Dr. Balogh István történész-nyugalmazott levéltár igazgató, Henzsel Ágota történész-levéltárigazgató-helyettes, Dr. Istvánovits Eszter régész, Judák Margit levéltáros, Koncz Jánosné levéltári előadó, Künstlemé Virágh Éva folevéltáros, Dr. Nagy Ferenc történ észlevéltár igazgató, Dr. Németh Péter régész-történész-múzeumigazgató, Rácz György levéltáros és Sölch Miklós folevéltáros önzetlen szakmai segítségét, amellyel jelentősen hozzájárultak e muuka színvonalának emeléséhez. A kronológiát igyekeztem megfelelő körültekintéssel összeállítani, ennek ellenére fontos adatok maradhattak ki belőle. Ezért kérem azokat, akik a használat során hiányosságokat tapasztalnak, helyesbítéseiket, megjegyzései ket juttassák el a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárá nak címére.
K E Z D E T E K T Ő L 1526-IG I . e. 5000-3200. Újkőkor A z újkőkor emberének nyomai szép számmal megtalálhatók Nyíregyháza területén. E kor régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Bujtos (kőpengék, csiszolt kövek, kőbalták), Csikólegelő, Deák Ferenc utca 22. (obszidián magkő), Felsőpázsit (ütőkő), Mandabokor - M3-as autópálya 2-3. lelőhely (telep, cserepek), Ószőlő utca 30. (agyag edényalj), Ószőlő utca 160. (csiszolt kőbalta), Örhegytanya (obszidián rögök), Rákóczi utca (edénytalp, edényoldal), Repülőtér (kőbalta töredéke), Rozsrétszőlő - M3-as autópálya 25. lelőhely (telep, cserepek), Simapuszta (kőbalta), Sólyom utca 37. (kőbalta), Sóstóhegy (kőeszköz, edénytöredék). Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrája, Tiszadob/Bükk-kidtúra: Bujtos (csőtalpas edénytöredék, vonaldíszes edénytöredék), Igrice, M o r g ó temető (edényoldalak, átfúrt kőbalta, talpcsöves táltöredék). I . e. 3200-2000. R é z k o r E kor régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Kótaji út (csöbör). Tiszapolgári-kultúra: Bujtos, Morgó temető (csőtalpas edénytöredék). Bodrogkeresztúri-kultúra: Kállai (ma Szent István) út 14. (tejesköcsög formájú edény). Báden/'Péceli kultúra, Viss-csoport: Morgó temető (tölcséres szájú bögre). I . e. 2000-800. B r o n z k o r E korszak régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Császárszállás - Érpataki főfolyás és a vasút találkozása (telep, cserepek), Császárszállás - Nagy Endre telke (telep, cserepek), Császárszállás - 4-es
I.
I.
I.
I.
útnál (urnasír, díszített urna, bütykös tál), Lóczibokor - M3-as autópálya 4. lelőhely (cserepek), Ujtelekbokor - M3-as autópálya 92/a. lelőhely (telep, cserepek). e. 2000-1700. K o r a i bronzkor E korszak régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Nyírség-kultúra: Bujtos, Császárszállás - M3-as autópálya 39. lelőhely (telep, cserepek), Morgó temető (táltöredékek), Nyírfa utca, Örökösföldek, Tiszavasvári út (telep). Ottományi kultúra: Morgó temető, Bujtos (edénykék), Örökösföldek I I . szakasz 10. szám (urna), Nyírfa utca (füles csésze). e. 1700-1300. K ö z é p s ő bronzkor E kor régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Bujtos (karperecek). Füzesabonyi-kultúra: Bethlen utca (szűrőedény, agyagpecsételő), Bujtos (cserepek, urnák), Morgó temető (füles bögrék és kancsók). e. 1300-800. Késő bronzkor E kor régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Császárszállás - M3-as autópálya 37. lelőhely (telep, cserepek), Csillag utca 16. (grafittégelyek), Dózsa György utca (korongos fokú csákány), Kemecsei út (edényke), Lovaslaktanya közeléből (bronzolvasztó tégely), Petőfi Sándor utca (aranydiadém, íülbevalópár, karperecdarab, díszített tű, lemezdarabka). Egy eki-kultúra: Bujtos (gombosvégű sarló, öntőminták, grafíttégelyek, bronzeszközök). Morgó temető (edények). Felsőszőcs-kultúra: Bujtos (fulesbögre), M o r g ó temető (edények), Petőfi utca (aranyfüggők, aranydiadém). Berkesz-kultúra: Békeház (bögrék), Bujtos (kardpengetöredék, markolatlemezes tőrök, lándzsa- és nyílcsúcsok, füles tokos és szárnyas balták, korongos fokú csákányok, karperecek, tűk), Bujtos (ékszerkincs, füles bögre, gyűrűk, karperecek), Dózsa György út (bögrék), M o r g ó temető. Sóstóhegy (karperecek, gyűrűk). Gávai-kultúra: Bujtos (urnák), Császárszállás-Homokbánya (cserepek). Ér-alatti szőlők (urnák, bronztűk, késpenge), Közvágóhíd, Morgó temető (tálak), Polyákbokor-Bogártanya - M3-as autópálya 11. lelőhely (telep, tűk), Rozsrétszőlő - M3-as autópálya 25. lelőhely (telep, cserepek), Vasútállomás. e. 800-600. K o r a i vaskor - P r e s z k í t a időszak E kor régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei szinte hiányoznak. Talán ide keltezhető: Nyíregyháza - Debrecen vasútvonal keleti oldalán a második számú vasúti őrháznál (tokos balták, bronzrögök).
I . e. 600-300. K ö z é p s ő vaskor - Szkíta korszak E kor régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Nyírség csoport: Bujtos, Ér alatti szőlők (kisebb temető), Hímes (bronz nyílhegy). Honvédkórház helyén (kisebb temető), Hunyadi utca (csontvázas sír, magas fülű merice, urna), Közvágóhíd területén (temető hamvasztásos sírokkal, urnák, magas fülű mericék, edénykék, egy írással díszített szabadkézzel készült fülesbögre, tálak, fazekaskorongon készült díszes korsó, paszta- és kagylógyöngyök, fülbevalók, bronzkarikák, díszes csontfaragvány), Lichtmann Dezső-féle sertéstelep (kisebb temető), Mandabokor - M3-as autópálya 23. lelőhely (telep, cserepek), M o r g ó temető, Nyíregyháza északkeleti és nyugati szélén (többszáz sírós urnatemető), Nyírfa utca (vaszabiák, karperecek, fülbevalók, edények), Pazonyi (ma Dózsa György) út - Hunyadi utca - Bujtos határolta területen (temető), Pazonyi (ma Dózsa György) út 49. (urna, magas fülű bögre, agyaggyöngy, csigák, vaszabla, lószerszámok), Pazonyi (ma Dózsa György) út 60-62. (hamvasztásos sírok, urnák, mericék, vas és bronz ékszerek, vaskések, lándzsa, vascsákány), Puskin (ma Nádor) utca 57. (Korinthusban i . e. 350-338 között vert ezüststater), Sarkantyú utca 17., Simapuszta (kisebb temető, edények, karperec, agyaggyöngy, gyöngyszem), Vay A d á m (ma Dózsa György) utca. I . e. 300-0. Késő vaskor - Kelták E kor régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Bródi-halom (ma Simái út eleje) elhordásánál (edénytöredékek, üveggyöngyök), Felsősimái út mellett - M3-as autópálya 6-7. lelőhely (cserép), Mandabokor - M3-as autópálya 23. lelőhely (telep, cserepek), Ujtelekbokor - M3-as autópálya 5-6. lelőhely (telep, cserepek). 0-106. R ó m a i kor Régészeti lelőhelyeket és leleteket nem tártak fel. 106-400. R ó m a i kor - S z a r m a t á k , korai g e r m á n o k E kor régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Császárszállás - Nagy Endre telke (telep, cserepek). Római kereskedelmi kapcsolatok: Füzesbokor (római pénz 138-161 -bői). Lovaskaszárnya (ma Huszártelep) építésekor (fémtükör). Morgó temető (római fülesbögre), Nyíregyháza (római aranysolidus 379-395-ből), Pazonyi út (sigillata). Szarmaták és korai germánok: Császárszállás - Homokbánya (cserepek), Császárszállás - Kacsasziget (cserepek), Császárszállás - M3-as autópálya 37. lelőhely (telep, cserepek), Császárszállás - M3-as autópálya 39. lelőhely (telep, cserepek), Damjanich utca (csupor), Felsősima - Rongyos (bögre), Felsősima Sörpalackozó mellett (telep, cserepek), Felsősima - TSz-major (település), írisz utca 8. (telep, cserepek), Lichtmann Dezső-féle
sertéstelep (edény), Lovaskaszárnya (ma Huszártelep) építésekor (kameolgyöngyök, üveggyöngyök, nyakperecek, bronz karperec, vaskés, tálak, fazék, füles korsók, fazék, bögre), Mandabokor - M3-as autópálya 23. lelőhely (telep, cserepek), Mandabokor - M3-as autópálya 23/a. lelőhely (telep, cserepek), Mezei Pál szőlője (gyöngysor), Morgó temető (vas pajzsdudor, bögre, mázas kancsó), Nyíregyháza - Újfehértó felé az első számú vasúti őrház (gyöngyök, bögre), Nyíregyháza (római aranysolidus 379-395-ből), Pazonyi út (sigillata utánzat), PolyákbokorBogártanya - M3-as autópálya 11. lelőhely (telep, cserepek), Polyákbokor - M3-as autópálya 47. lelőhely (telep, cserepek), Ujtelekbokor - M3-as autópálya 7-8. lelőhely (telep, cserepek), Újtelekbokor - M3-as autópálya 9-9/a-10. lelőhely (telep, cserepek), Vasúti Közraktár (temető), Vasúti Ujtemető (temető). Kurgánok népe. Porosháti-csoport: Árpád utca (pohár, pajzstöredék, csillámpala fenőkő), Császárszállás Nagytanya (kurgán), Császárszállás - Csikóstanya (kurgán). 400-500. Népvándorlás kor eleje E kor régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Nyíregyháza (bronzcsat). Pereshalom (kétélű kard), Stadion (tükör, füles korsó, gyöngyök). 567-670. Népvándorlás kora - Korai avarok E kor régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Hímes (háromélű, átlyukasztott lemezű, "fütyülő" nyílhegy). Moszkva utca 9. (lovas, kengyel, zabla, íjmerevítő csontok, ezüst öv- és lószerszám díszek), Rákóczi úton az Ér folyónál, (edénytöredékek), Rákóczi úton a vasúti sorompónál (edények). Repülőtér (magas fazék), Sarkantyú utca 17. (kopjás lovas), Szarvasszigeti tó (sírok), Városi kertészet telepe (lovassír, agyagedény, Mauricius Tiberius (583-601) aranysolidus, ezüstből préselt aranyozott veretek, vascsat, lószerszámveretek, vaskengyelek, vaskard, vaskés, kovadarabok, ezüstgombok, veretes öv, zabla). 700-895. Népvándorlás kora - Késő avarok E kor régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Ilonatanya (cserepek), Mandabokor - M3-as autópálya 23. lelőhely (temető), Sóstó - Múzeumfalu - Anarcsi porta (sírok, csatok, gyöngyök), Sóstó - Szabadtéri színpad (edények). V I I I - I X . század. Népvándorlás kora Etnikailag nem meghatározott késő avar kori anyag: Császárszállás - M3-as autópálya 39. lelőhely (telep, cserepek), Mandabokor - M3-as autópálya 23. lelőhely (telep, cserepek), Polyákbokor-Bogártanya - M3-as autópálya 11. lelőhely (telep, cserepek).
895-1000. Honfoglalás kora E kor régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Benkőbokor - Balázs András földje (temető, kengyelek, nyílcsúcsok), Császárszállás - Vasútállomás (kengyelek, üveggyöngyök), Felsőpázsit Mezey Pál szőlője (aranyozott ezüstdísz, ezüst berakásos kengyel), Felsőpázsit - I V . szakasz 4. dűlő Drucker Tibor földje a korábbi Mezeyszőlő (sír, keresztvassal ellátott kétélű kard, egyenes kard, kengyelvasak, ezüst karperec, bronzgyűrű), Jánosbokor (sírok, zabla, ezüst berakásos kengyel), Kemeqsei út - Homokbánya (sír, kengyel), Polyákbokor Rikácsi-szőlő (temető, zabla, kengyelek, szablya, nyílcsúcsok, ö w e r e t e k , kétélű kard), Kállai (ma Szent István) út 14. (sírok, bronz karperecek, fokos, kengyelek, ezüst fülbevaló, ezüstfüggő, tegezvasalás, nyílcsúcsok), Vajdabokor - Lovas Kovács János földje (sírok, bronz fülbevaló, gyöngy, bronzkarikák), Szélsőbokor (sírok), Teleki-szőlő (sír, kengyelek). 1000-1301. Árpád-kor E kor régészeti lelőhelyei és tárgyi emlékei: Császárszállás - Kacsasziget (cserepek), Császárszállás - Törvényes tanyák (telep, cserepek), Felsősima - Tsz-major (ház), Mandabokor - M 3 as autópálya 23. lelőhely (telep, cserepek), Rozsrétszőlő - M3-as autópálya 25. lelőhely (telep, cserepek), Újtelekbokor - M3-as autópálya 7-8. lelőhely (telep, cserepek). 1242-1279. között: A Gutkeled nembeli András Nyíregyházán királyi adományt nyert. írod: Németh, 1987. 17. p. X I I I . század második fele: A mai református paplak helyén felépült Nyíregyháza első temploma, amely kisebb-nagyobb átalakításokkal és toldásokkal, egészen 1873-as lebontásáig fennállott. írod: Németh, 1987. 21. p. 1284-1297. között: A Szentemágócs nembeli Domonkos Nyíregyházán birtokot szerzett. írod: Németh, 1987. 15. p. X I I I . század utolsó harmada - X I V . század legeleje: Nyíregyháza elnéptelenedett. írod: Németh, 1987. 22. p. X I V . század: A Báthoriak kúriát építettek Nyíregyházán, amely valószínűleg a mai városháza helyén állt. Nyírbátorba való átköltözésükig, a X V . századig ez volt a lakhelyük, aztán a tiszttartóságnak adott otthont, ahonnan a környékbeli birtokokat is igazgatták, írod: Németh, 1987. 22. p.
1313. január 1. A Nyíregyházával határos, elpusztult Szunyor (Zonyur) falu első említése a Gutkeled nembeliek osztozkodásakor történik. Kiadva: Fejér, Tom. 8., vol. 1., p. 485-486.
1325. január 21. A Nyíregyháza határába olvadt, nevéből következtethetően Árpád-kori települések, Igrici (Igrucy), illetve Sima falvak első említése a Balogsemjén nembeliek osztályos perében, ahol Igrici, Mihály, Sima pedig Egyed fiainak jutott. Kiadva: Anjou, 2. köt. 174-175. p.; Kállay, 217. reg. 1326. április 20. I. Károly (Róbert) király a Gutkeled nemzetségbeli Báthori Bereck fiait Jánost, Andrást, Lököst és Miklóst a korábbi adományokban, így (Nyír)Bátor, (Mária-)Pócs, Ábrány (Abraam), Rakamaz és Nyíregyháza (p. Nirighaz) települések birtoklásában megerősítette. Nyíregyháza múltjára, mai ismereteink szerint ez a legkorábbi, minden kétséget kizáró írásos emlékünk. Kiadva: Fejér, Tom. 8., vol. 5., p. 156-164. 1334. h. n. nélk. A pápai tizedjegyzékben Nyír (Rir) névalakban említik városunkat, mint az Egri püspökség Szabolcsi főesperességéhez tartozót, melynek papja az 1334. évi 2. részlet fejében pápai tizedet nem fizetett. Kiadva: M V 1. sorozat, 1. k ö t , 343. p. 1335. h. n. nélk. A pápai tizedjegyzékben Nyír (Nyr) névalakban említik városunkat, mint az Egri püspökség Szabolcsi főesperességéhez tartozót, melynek papja az 1335. évi 1. részlet fejében pápai tizedet nem fizetett. Kiadva: M V 1. sorozat, 1. k ö t , 359. p. 1338. március 29. A Nyíregyházával határos, elpusztult Szunyor (p. Scunyur) falu a Gutkeled nembeliek osztozásakor a Diószegi család őse, Miklós fiai, Keled és Konrád tulajdona lett. Kiadva: Zichy, 1. köt. 530-534. p. 1342. május. 19. A mai Nyíregyháza határába olvadt egykori települések, Igrici és Sima a Balogsemjén nembeliek osztályos perében említődnek. Kiadva: Kállay, 636. reg.
1342. szeptember 26. A Balogsemjén nembeliek újonnan elosztott birtokait megjáratták, és a birtokrészekbe a tulajdonosokat beiktatták. Köztük szerepelnek a Nyíregyháza határában lévő Igrici és Sima települések is. Kiadva: Kállay, 655. reg. 1343. m á j u s 17. A Nyíregyházára való (de Nyryghaz) Péter fia Jakab és Póka (Powka) fia János vádja szerint nagysemjéni (kállósemjéni) Mihály fia Miklós és famulusai ruháikat rablók módjára elvitték, mivel ellenük is kihágásokat és vétkeket követtek el. Kiadva: Kállay, 697. reg. 1347. f e b r u á r 20. A Gutkeled nemzetség osztozkodásakor Nyíregyháza (Nyreghaz) a Bereck-ágnak, a Báthori családnak jutott. Kiadva: Anjou, 5. köt. 14-19. p.; Kállay, 866. reg. 1349. m á r c i u s 16. A Bir-i János fia. Tamás birtokában. Nyíregyháza határában lévő, templommal rendelkező, elpusztult települést, Simát adósságok fejében domahida-i Szőke Miklós fiának, Andrásnak ítélték mindaddig, amíg Biri Tamás és fiai vissza nem váltják azt. Kiadva: Anjou, 5. köt. 263-267. p. 1352. j a n u á r 24. A Gutkeled nembeli Báthori Bereck és testvére, Benedek fiainak osztozkodásában, Nyíregyháza Báthori Bereck fiai kezén maradt. Kiadva: Kállay, 1085. reg. 1354. j a n u á r 22. Báthori Bereck fiai, János és Miklós, illetve unokái, Benedek és Péter megegyeztek, hogy a tulajdonukat képező kilenc falut, használat szempontjából három részié osztják. Bűd, (Nyír-)Lugos és a nyíregyházi részek kezelői János fiai lettek. Kiadva: Anjou, 6. köt. 157-166. p. 1356. o k t ó b e r 27. A szabolcsi Domonkos által egykor birtokolt Szabolcs, Balsa, Nyíregyháza (p. Nyreghaz) és a zempléni (Bodrog-)Olaszi birtokoknak Balogsemjén nembeli biri-i Tamást illető része megmérésének, Balázs fia Pál ellenmondott. Kiadva: Kállay, 1196. reg. 1356. november 17. Nyíregyháza földjét nemcsak a Gutkeled nembeli Báthoriak, hanem a Szentemágócs nemzetség Szabolcs-zempléni ága is birtokolta. Ekkor ugyanis a Balogsemjén nembeli Bir-i Tamás, anyja leánynegyedét, valamint nagyanyja hitbérét követelte Szabolcs, Balsa, Nyíregyháza (p.
Nyreghaz) és a zempléni (Bodrog-)Olaszi birtokokból azon a jogon, hogy nagyanyja és (a Szentemágócs nembeli) Domonkos első házasságából született édesanyja. Kiadva: Kállay, 1197. reg. 1357. március 13. A Nyíregyházán is birtokos Szentemágócs nembeli Domonkos, fiú utód nélkül halván el, birtokai testvérére, Belusra szálltak. Ekkor a Szentemágócsok nyíregyházi birtokrésze 100 márka, azaz 400 aranyforint értékű volt. Ezenkívül a település jelentőségét a templommal együtt a Báthoriak birtokrésze is növelte. Nyíregyháza ekkor a megye közepes nagyságú településeihez tartozhatott. Kiadva: Kállay, 1207. reg. 1357. július 13. Báthori Bereck fia János fiai, László és György birtokaikon megosztoztak, s Nyíregyháza (p. Nyreghaza) részbirtokuk Györgyé lett. Kiadva: Anjou. 6. köt. 597-599. p. 1364. december 2. A Balogsemjén nemzetség tagjai tiltakozást nyújtottak be, a Bagos, Sima (Syma) és Szentpéter birtokokból járó hitbért és hozományt illetően. Kiadva: Kállay, 1548. reg. 1365. január 9. A Balogsemjén nemzetség tagjai tiltakozást nyújtottak be, Szentpéter és Sima nevezetű birtokuknak a rokonság által való elidegenítése ellen. Kiadva: Kállay, 1552. reg. 1378. augusztus 25. A Balogsemjén nembeli Kálló-i László fia, Ubul mester, a Nyíregyházán is birtokos Szentemágócs nembeliekkel szemben, anyja jogán támasztott követelést, mivel az a Szentemágócs nembeli Balázs leánya. Kiadva: Kállay, 1761. reg. 1379. május 1. A Balogsemjén nembeli Kálló-i László fia Ubul mester, bepanaszolta a Szentemágócs nembeli László fiát Györgyöt, hogy nagyapja, Balázs után nem adta ki a családját megillető birtokrészeket, köztük Nyíregyházát sem. Kiadva: Kállay, 1870. reg. 1379. május 12. A Balogsemjén nembeli Kálló-i László fia Ubul mester, azzal támadta rokonait, hogy nagyapja, Balázs nem örökség, hanem vétel útján jutott birtokaihoz, köztük Nyíregyházához is. Kiadva: Kállay, 1781. reg.
1380. szeptember 18. A Szentemágócs nembeli László fia György, olaszi, balsai, nyíregyházi (Nireghaz) és szabocsi birtokrészeit részben elzálogosította sógorának, ziliz-i (Borsod megye) Beke fia, Lászlónak, másrészt kilenced részüket a korábbi zálog visszaváltásáéit nővérére, Erzsébetre és annak férjére hagyta. Kiadva: Kállay, 1839. reg. 1393. h. n. nélk. Kemecse-i Mihály fia János pereskedik Lökös fia István, László fia Mihály és Semjéni István fia Miklóssal, édesanyja, Semjéni Mihály fia Mihály leánya Katalin jogán, több Szabolcs megyei birtok, köztük Sima ügyében. L H : S Z S Z B M Ö L X I I I . 29. Kivonat a régi Butkay Bán család leveleiből, 4. p. 1399. július 28. Ziliz-i Beke fia László, nyíregyházi birtokos öreg jobbágyát, a Vasnak nevezett Jánost, a Szabolcs megyei közgyűlésen levelesíttetett gonosztevők között találjuk. Kiadva: ZSO. 1. köt. 5990. reg. 1404. november 19. Báthori L ö k ö s unokája, Báthori Péter fia, ecsedi Báthori János panasszal él Zsigmond király előtt, hogy nyíregyházi jobbágyait. Ormosnak nevezett Lászlót és ugyancsak László nevű testvérét a k a l l ó i vásárról hazatérőben, Kálló-i Szaniszló fia János, a háza közelében megsebesítette, elfogta, javaikat és dolgaikat elszedte. L H : M O L DF. 284002. (Rj.: L O A B . 3-5.) 1404. december 13. A leleszi konvent kivizsgálta Báthori Lökös unokája, Báthori Péter fia, ecsedi Báthori János, Zsigmond király előtt 1404. november 19-én nyíregyházi jobbágyainak kifosztása ügyében tett panaszát. L H : M O L DF. 284002. (Rj.: L O A B . 3-5.) 1404. december 19. Perényi Imre pohániokmestert, a későbbi titkos kancellárt Zsigmond király mandátumával a zempléni Olaszi, a beregi Papi és a szabolcsi Nyíregyháza birtokába iktatták be. L H : M O L DF. 212205. (Rj.: L O Stat. P-316.) 1406. február 23. Báthori Péter unokái, ecsedi Báthori János fiai, János, István és Benedek nyíregyházi birtokosok emeltek panaszt amiatt, hogy Kálló-i Lökös fia Mikós gyertyaszentelő (február 2.) körül Nyíregyházára tört, s onnan Kelemen nevű jobbágyuknak számos bárányát elvitte. Kiadva: ZSO. 2. köt. 1. rész, 4474. reg.
1408. május 2. Somlyói Báthori István és Báthori György fia, Barnabás esküt tettek, hogy a Szatmár megyei Encsencs és a Szabolcs megyei Nyíregyháza (Nyíregyház) öt m á s faluval együtt öröklött biitokuk. Ugyanakkor e birtokokra jogot formáltak még Csomaközi Elek és palotai Czibak László leányai, Katalin és Dorottya is. Kiadva: ZSO. 2. köt. 2. rész, 6074. reg.; Fejér. 10. köt. 4. vol. 836-837. P 1411. Nyíregyháza első templomát ekkor alakíthatták át, a szentély záródását sokszögűre változtatták, a déli kapuba csúcsíves kőkeretet helyeztek el. írod: Németh, 1987. 21. p. 1412. szeptember 18. A váradi káptalan előtt [Pazon]-i Péter fia László, akinek személy azonosságát Magh-i György mester kanonok igazolta, ügyvédül vallja többek között - Nyreghaz-i Erdeg (dictus) Jakab fiát, Lőrinc diákot. Kiadva: ZSO. 3. köt. 2700. reg. 1412. október 6. Báthori Szaniszló fia somlyói Báthori István, valamint ecsedi Báthori János fia, István, a leleszi konvent vizsgálta hatalmaskodási perben, a tanúk között, mint nyíregyházi nemesek szerepelnek. Kiadva: Zichy, 6. köt. 191-192. p. 1413. október 3. A leleszi konvent ítéletlevele Vpor-i Imre fia László felperes Szabolcs és Balsa, valamint a Gawa-i V i d fia János alperes Gáva (Gawa) nevű birtokai határának kijelölése ügyében, ahol a határ bejárása során megemlítik a Szabolcs településről Nyíregyházára vezető utat. Kiadva: ZSO. 4. köt. 1148. reg. 1414. február 15. Zsigmond király utasítja a leleszi konventet, hogy az iktassa be Báthori Szaniszló fiát, somlyói Báthori Istvánt, Nyíregyháza (Nyrighaz) i észbirtokába, amelyet Báthori Péter fia ecsedi Báthori János elfoglalva tart. Kiadva: ZSO. 4. köt. 1681. reg. 1414. március 13. Zsigmond király mandátumával Báthori Szaniszló fiát somlyói Báthori Istvánt, a leleszi konvent beiktatta, nyíregyházi (p. Nyrighaz) részbirtokába. L H : M O L DF. 211172. (Rj.: L O Stat. B-542.) 1414. július 7. Checher-i Ormos (dictus) András Szabolcs megye alispánja és a négy szolgabíró bizonyítják, hogy Pethenyehaza-i Miklós és Pazon-i Miklós
nyíregyházai (Nyreghaza) officiálisok a Kallo-i Zsigmond fiai Zsigmond, László és István marháit, mivel azok vetésükben kárt tettek, el akarták hajtani, négy jobbágyukat elfogták és ezért elégtételt nem adtak. Kiadva: ZSO. 4. köt. 2235. reg. 1417. h. n. nélk. Nyíregyháza egyházának papját, Andrást, a szabolcsi, keresztúti (kótaji) és a kiskállói plébánosokkal együtt felszólították, hogy Kálló-i Lökös fia Miklóst, mert nem engedelmeskedett az egri szentszék ítéletének, az egyik legsúlyosabb büntetéssel, a kiközösítéssel sújtsák. Kiadva: Kandia, 1. köt. 159. p. 1420. június 12. A Nagykálló környéki plébánosok, köztük a nyíregyházi plébános, András is, azt a megbízatást kapják az egri püspökségtől, hogy Kállay Lökös fiát, Miklóst, tartozásának lefizetésére egyházi fenyítékkel szoritsák. Kiadva: Fejér, Tom. 10. vol. 6. p. 278-281. 1421. szeptember 21. Ecsedi Báthori István panasszal élt Zsigmond király előtt, Báthori Szaniszló fia somlyói Báthori István ellen, mivel az nyíregyházi (Nyryghaz) jobbágyait és familiárisait nyilakkal lövöldöztette. L H : M O L DF. 221297. (Rj.: L O A A . 31.) 1421. október 17. A leleszi konvent vizsgálat alá vette ecsedi Báthori Istvánnak Zsigmond király előtt 1421. szeptember 21-én, Báthori Szaniszló fia somlyói Báthori István ellen tett panaszát, mely szerint az, az ő nyíregyházi (Nyryghaz) jobbágyait és familiárisait nyilakkal lövöldöztette. L H : M O L DF. 221297. (Rj.: LO A A . 31.) 1421. december 3. Ecsedi Báthori István panaszt emelt Zsigmond király előtt, Báthori László unokája, Báthori Szaniszló fia, somlyói Báthori István ellen, mivel az, az ő nyíregyházi birtokrészén serfőző házat (domus braxatoria) akart építeni. L H : M O L DF. 221272. (Rj.: L O A A . 2.) 1421. december 3. Ecsedi Báthori István Zsigmond király előtt panasszal élt, somlyói Báthori István és sógora, Medgyesi János fia Simon ellen, aki őt, mikor a királlyal Csehországba készült. Nyíregyházán kifosztatta. L H : M O L DF. 221288. (Rj.: L O A A . 19.) 1421. december 3. Ecsedi Báthori István panasszal élt Zsigmond király előtt, Báthori Szaniszló fia somlyói Báthori István ellen, mivel az, az ő nyíregyházi jobbágyai közül többet elfogott, s azokat kifosztotta. L H : M O L DF. 221290. ( R j : LO A A . 21.)
1422. január 1. Báthori Szaniszló fia somlyói Báthori István panasszal élt Zsigmond király előtt, ecsedi Báthori István és testvérei ellen, mivel azok nyíregyházi birtokrészét elfoglalták, és kutakat ástak rajta. L H : M O L DF. 221370. (Rj.: L O A A . 46.) 1422. január 13. A leleszi konvent ecsedi Báthori Istvánnak Zsigmond király előtt 1421. december 3-án. Báthori László unokája, Báthori Szaniszló fia, somlyói Báthori István ellen, a nyíregyházi serfőző ház építése tárgyában tett panaszát vizsgálat alá vette. L H : M O L DF. 221272. (Rj.: L O A A . 2.) 1422. január 13. A leleszi konvent vizsgálat alá vette ecsedi Báthori Istvánnak Zsigmond király előtt, 1421. december 3-án tett panaszát, amely szerint somlyói Báthori István és sógora, Medgyesi János fia Simon, az ő nyíregyházi birtokán fosztogatott. L H : M O L DF. 221288. (Rj.: L O A A . 19.) 1422. január 21 után: A leleszi konvent vizsgálat alá vette Báthori Szaniszló fia somlyói Báthori Istvánnak, Zsigmond király előtt 1422. január l-jén, ecsedi Báthori István és testvérei ellen tett panaszát, mivel azok nyíregyházi birtokrészét elfoglalták, és kutakat ástak rajta. L H : M O L DF. 221370. (Rj.: L O A A . 46.) 1426. szeptember 4. Perényi János és testvére István, panaszt emelt Zsigmond király előtt, Báthori György fia Barla, ecsedi Báthori István és somlyói Báthori István ellen, Nyíregyháza őket illető felének elfoglalása miatt. L H : M O L DF. 221644. (Rj.: L O A A . 8.) 1426. szeptember 19. A leleszi konvent vizsgálat alá vette Perényi János és testvére István, Zsigmond király előtt 1426. szeptember 4-én, Báthori György fia Barla, ecsedi Báthori István és somlyói Báthori. István ellen tett panaszát, Nyíregyháza őket illető felének elfoglalása miatt. L H : M O L DF. 221644. (Rj.: L O A A . 8.) 1426. h. n. nélk. Ecsedi Báthori István és testvérei, Tamás, Mihály, János és Bertalan, valamint Báthori Szaniszló fia somlyói Báthori István, Báthori György fia Barla, valamint Báthori György fia János fiai, György, Mihály és László panaszt emeltek Zsigmond király előtt, Perényi Imre fia János ellen, amiéit nyíregyházi birtokuk egy részét elfoglalta és erdőjüket kivágatta. L H : M O L DF. 221673. (Rj.: L O A A . 37.)
1427. április 6. Nyíregyháza mai határába olvadt egykori települések, mint puszták szerepelnek a Kállayak részére kiadott bittok-megerősítésben. Ezek: Igrici (Iglycitheleke), Királyteleke (pr. Kyraltheleke). Kistelek (Kysthelek), Mándteleke (Mandtheleké), Nyíresteieke (Nyerestheleké), Ököritóteleke (Ekerithotheleke), Rozsteleke (Rostheleké), Sima (pr. Symaeghaza), Szilasteleke (Zylastheleke) és Szunyor (pr. Zwnyor). Kiadva: Jakubovich-Pais, 288. p. 1430. február 2. A Perényi család birtokai között Nyíregyháza (Nyreghaza) is szerepel. Kiadva: Fejér, Tom.TO., vol. 7., p. 229-233. 1430. Báthori Bereck fia Miklósnak szatmári és szabolcsi birtokrészeit, köztük a nyíregyházit is, örök joggal a Báthori család leszánnazottainak ítélték, illetve őket abba beiktatták. L H . L O Stat. B-598. 1431. február 18. A Kölcsey família panasszal élt Zsigmond király előtt, a somlyói Báthoriak ellen, mivel azok az őket Kölcse-i János fia István második felesége, ecsedi Báthori Anna révén megillető nyíregyházi (Nyereghaz) részbirtokukat nem ismerték el. A király eltiltotta a somlyói Báthoriaktól a Kölcseyeket illető nyíregyházi részbirtok használatát. L H : M O L D L . 12359. 1433. február 4. A leleszi konvent vizsgálat alá vette a Kölcsey-família panaszát a somlyói Báthoriak ellen, mely szerint azok használták az ő nyíregyházi részbirtokukat. L H : M O L DL. 12487. 1444. november 10. A várnai csatában elesett ecsedi Báthori János fia István, országbíró. Nyíregyháza egyik birtokosa is. h-od.: Budai, 1. köt. 159. p. 1445. május 22. Kusalyi Jakcs Krisztina, ecsedi Báthori Tamás özvegye, leányaival, Margittal, Erzsébettel, Potentianaval és Veronikával együtt pert indított, erdődi Drág fia Miklós, valamint ecsedi Báthori István özvegye és fiai ellen, volt férje vagyonából a leányait illető leánynegyed kiadása ügyében. L H : M O L D L . 13843. 1446. j ú n i u s 26. Az országnagyok jelentették a leleszi konventhez, hogy előttük megjelentek ecsedi Báthori István volt országbíró fiai, és kérték a fiú utód nélkül elhalt ecsedi Báthori T a m á s birtokaiból, köztük Nyíregyházából
(Nyreghaza), a leánynegyed kimérése után, az őket megillető háromnegyed részt. L H : M O L D L . 13934. 1446. július 11-augusztus 8. között: Nyíregyházán öt lakott jobbágytelket hasítottak ki leánynegyed címén, ecsedi Báthori T a m á s leányai, Margit, Erzsébet, Potentiana és Veronika részére. E jobbágytelkeken Kothankowach Márton, Sclavus László, Chazar Jakab, Symon Imre és Orozy János laktak. A háromnegyed rész pedig ecsedi Báthori István fiainak jutott. L H : M O L D L 13934. 1446. Nyíregyháza kb. 400 fős lakosságával ekkor a megye legjelentősebb települései közé tartozott, írod.: Németh, 1987. 23. p. 1450. szeptember 14. Pálóczi László országbíró mandátumával ecsedi Báthori Tamás leányát, Margitot, azaz Kállay János fiának, Jánosnak feleségét, beiktatták nyíregyházi birtokába. L H : M O L DF. 211721. (Rj.: LO Stat. K-238.) X V . század második fele: Nyíregyháza első templomának nyugati oldalán bejáratot nyitottak. írod: Németh, 1987. 21. p. 1461. április 27. Várdai Miklós vizsgálatot kért somlyói Báthon Mátyus (Máté) ellen, mivel kisvárdai és (fényes-)litkei jobbágyainak, Rakamazon, Nyíregyházán és Nyírbátorban 100 aranyforint értékű kárt okozott. Kiadva: Zichy, 10. köt. 145-146. p. 1461. december 10. Pálóczi László országbíró ecsedi Báthori Tamás leányát Margitot, azaz Kállay János fiának, Jánosnak feleségét, megerősítette nyíregyházi birtokában. L H : M O L DF. 211093. (Rj.: LO Stat. B-338.) 1462. január 3. A leleszi konvent Pálóczi László országbíró mandátuma alapján ecsedi Báthori Tamás leányát Margitot, azaz Kállay János fiának, Jánosnak feleségét, megerősítette nyíregyházi birtokában. L H : M O L DF. 211093. (Rj.: LO Stat. B-338.) 1462. június 12. I . Mátyás király Kállay János és Pál szolgálataiért jutalmul a Szabolcs megyei Sima (Syma) praediumukra költöző népeket és jobbágyokat mindenféle adó és egyéb szolgáltatás alól mentesítette. L H : M O L D L . 55729. (Rj.: P 343 Kállay család lt.)
1462. szeptember 2. Pálóczi László országbíró előtt egyfelől Kállay Pál, másfelől ecsedi Báthori András, István és László megegyeznek a köztük Nyíregyháza (Nyreghaza) és Semjén (Semyen) területéről aratás idején jogtalanul elhordott termés miatti ellentétben. L H . : M O L D L . 55735. (Rj.: P 343 Kállay család lt.) 1463. április 20. Ecsedi Báthori István fiai, András, István és László panasszal élt I . Mátyás király előtt, Kállő-i Lökös János és Kálló-i János fia János ellen, akik az ő Nyíregyháza (Nyreghaz) possessiojuk határai között elterülő szántóföldjeiket, valamint Mánd (Maiid) és Szilas (Zylas) nevü praediumaikat elfoglalták. L H : M O L D L . 55757. (Rj.: P 343 Kállay család lt.) 1463. június 25. A leleszi konvent vizsgálat alá vette ecsedi Báthori István fiai, András, István és László I . Mátyás király előtt 1463. április 20-án, Kálló-i Lökös János és Kálló-i János fia János ellen tett panaszát, amely igaznak bizonyult ezért a tulajdonosokat visszaiktatta a jogtalanul elfoglalt nyíregyházi (Nyreghaz) szántók és a praediumok birtokába. A hatalmaskodókat megidézte a király különös jelenléte elé. L H : M O L D L . 55757. (Rj.: P 343 Kállay család lt.) 1466. szeptember 27. Ország Mihály nádor Kállai Lökös Jánost megerősítette a Nyíregyházával határos Rozstelek (Rustelek), Szilastelek, Mánd, és Kistelek birtokában. L H : M O L DF. 211714. (Rj.: L O Stat. K -230.) 1466. november 6. után: A leleszi konvent Ország Mihály nádor mandátumával Kállai Lökös Jánost megerősítette a Ny hegy házával határos Rozstelek (Rustelek), Szilastelek, Mánd, és Kistelek birtokában. L H : M O L DF. 211714. (Rj.: L O Stat. K-230.) 1471. május 5. A Báthori és Kállay család, birtokai közös határvonalának megállapítása céljából, Nyíregyháza keleti és déli részén határjárást hajtottak végre. Kiadva: Németh, 1987. 28-31. p. 1483. h. n. nélk. A mai nyíregyházi határban lévő Sima (Syma) ismét lakott hely, kőegyházát torony is ékesítette, ezért 15 márkára becsülték a település értékét. Kiadva: Kandia, 2. köt. 229. p. 1483. július 10. A Kállay család simái birtokából Keserű Istvánnénak, Kállay Erzsébetnek kiadták a leánynegyedet.
L H : M O L D L . 56155. (Rj.: P 343. 20. köt. Elenchus Reg. Saec. 14321499. Fasc. 7. No. 1294. 1483.) 1486. július 13. Egy Simára való csikós, Berkesz Balázs kötelezte magát, hogy Kállay János örökös jobbágya lesz. L H : M O L D L . 56207. (Rj.: P 343 20. köt. Elenchus Reg. Saec. 14321499. Fasc. 7. No. 1348. 1486.) 1490. március 11. Somlyói Báthori Miklós panasszal élt I . Mátyás király előtt, ecsedi Báthori András nyíregyházi tiszttartója, Földesi T a m á s ellen, aki az ő egyik nyíregyházi jobbágyát megverette. L H : M O L DF. 223875. (Rj.: L O A A 1.) 1490. március 31. A leleszi konvent vizsgálat alá vette somlyói Báthori Miklósnak, I . Mátyás király előtt 1490. március 11-én, ecsedi Báthori András nyíregyházi tiszttartója, Földesi T a m á s ellen tett panaszát, aki az ő egyik nyíregyházi jobbágyát megverette, amiért megintették. L H : M O L DF. 223840. (Rj.: L O A A . 1.) 1510. február 5, 6, április 12, május 29. A leleszi konvent előtt Kállay János valamennyi Szatmár és Szabolcs megyében fekvő bütokrészét - köztük a Nyíregyháza határában lévő Simát is - homonnai Drugeth Jánosnak 2000 aranyforintért elzálogosította. ' L H : M O L DF 253824. (Rj.: L O Prot. 1. fol. 80., 139.) 1511. február 5, március 14, szeptember 28. A leleszi konvent előtt megerősítették, hogy Kállay János valamennyi Szatmár és Szabolcs megyében fekvő birtokrészét - köztük a Nyíregyháza határában lévő Simát is - homonnai Drugeth Jánosnak 2000 aranyforintért elzálogosította. L H : M O L DF. 253825. (Rj.: L O Prot. 2. fol. 102.) 1514. h. n. nélk. Kalló és a nyíregyházi határba olvadt Sima falvak jobbágyai is résztvettek a parasztháboniban. Kiadva: Szakály, 79. p. 1516. január 9. körül: Egy vármegyei bizottság megállapította, hogy Sima és Kalló falvak a parasztháború alatt 4 forint 25 dénár kárt okoztak Báthori Istvánnak. Kiadva: Szakály, 79. p. 1520. február 25. Ecsedi Báthori István és György, valamint Báthori István leánya Erzsébet, Dersffy László özvegye tanúsítják, hogy a Nyíregyháza (Niregyhaza) és Királytelek (Kiraltelek) birtokok miatt folyt perben megegyeztek,
miszerint ecsedi Báthori István és György Nyíregyháza és Királytelek egyharmadát átengedte Báthori Erzsébetnek. L H : M O L D L . 74761. (Rj.: P 92 DessewfTy lt. Ser. 1. No. L I . ) 1520. május 22. Ecsedi Báthori György és Báthori Erzsébet, ágotai Dersffy László özvegye bemutatták I I . Lajos király 1520. február 25-én kelt oklevelét, majd Báthori Erzsébet tanúsította a káptalan előtt, hogy nyíregyházi és királytelki birtokrészeit 1000 tallérért elzálogosította ecsedi Báthori Györgynek. L H : M O L D L . 74761. (Rj.: P 92 DessewfTy lt. Ser. 1. No. L I . ) 1525. december 10. Vaja-i Ibrányi Miklós panasszal élt I I . Lajos király előtt, ecsedi Báthori András és somlyói Báthori Péter ellen, mivel azok (Tisza)Eszlár és (Tisza)Lök falvak, valamint Bas(-halom), Gyomán (Predium Bas et Gyman) puszták határában új határdombokat állítottak, s ezzel 2000 holdnyi földet foglaltak királyteleki és nyíregyházi (p. Kyralthelek et Nyreghhaz) birtokaikhoz. L H : M O L DF. 225363. (Rj.. L O A A . 41 )
Rövidítés- és irodalomjegyzék Anjou = Anjoukori okmánytár. 1-7. köt. Szerk.: Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula. Bp. 1878-1920. Balogh, 1986. = Balogh István: Szabolcs-Szatmár megye története, 2. = Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. 11. köt. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 1. köt. Szerk.: Entz Géza. Bp. 1986. 131-180. p. Balogh, 1987. = Balogh István: Nyíregyháza története. = Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. 11. köt. SzabolcsSzatmár megye műemlékei. 2. köt. Szerk.: Entz Géza. Bp. 1987. 167168. p. Benda = Magyarország történeti kronológiája. 1. köt. A kezdetektől 1526-ig. Szerk. Benda Kálmán. Bp. 1981. 350 p. Beszámoló, 1991. = Beszámoló jelentés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága 1991. évi munkájáról. Nyíregyháza, 1992. Kézirat. Beszámoló, 1992. = Beszámoló jelentés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei M ú z e u m o k Igazgatósága 1992. évi munkájáról. Nyíregyháza, 1993. Kézirat.
Beszámoló, 1993. = Beszámoló jelentés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei M ú z e u m o k Igazgatósága 1993. évi tevékenységéről. Nyíregyháza, 1994. Kézirat. Beszámoló, 1994. = Beszámoló jelentés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei M ú z e u m o k Igazgatósága 1994. évi tevékenységéről. Nyíregyháza, 1995. Kézirat. Bóna, 1986. = Bóna István: Szabolcs-Szatmár megye régészeti emlékei, 1. = Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. 11. köt. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 1. köt. Szerk.: Entz Géza. Bp. 1986. 15-91. p. Bóna, 1993. = Bóna István: A honfoglalás előtti kultúrák és népek. = Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája. 1. köt. Szerk.: Cservenyák László. Kiad. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat. Nyíregyháza, 1993. 63-137. p. Budai = Budai Ferentz: Magyar ország polgári históriájára való lexikon, a X V I . századvégéig. 1-3. köt. Nagyvárad. 1804-1805. 3 db. cs. = család Csánki = Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 1-3, 5. köt. Bp. 1890-1913. DF. = Diplomatikai Fénykép gyűjtemény Dienes = Dienes István: Szabolcs-Szatmár megye régészeti emlékei, 2. = Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. 11. köt. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. I. köt. Szerk.: Entz Géza. Bp. 1986. 92-114. p. D L . = Diplomatikai Levéltár ( M O L ) é. n. - év nélkül Fasc. = fasciculus Fehér-Ery-Kralovánszky = Fehér Géza - Éry Kinga - Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. 2. köt. Leletkataszter. Szerk. Szőke Béla. Bp. 1962. Fejér = Fejér, Georgius: Codex Diplomaticus Hungáriáé Ecclesiasticus ac Civilis. Tom. 1-43. Budae, 1829-1844. h. n. nélk. = h ó , nap nélkül Jakubovich-Pais = Ó-magyar olvasókönyv. Összeáll.: Jakubovich Emil - Pais Dezső. Pécs, 1929. 306 p. /Tudományos gyűjtemény, 30./ Kállay = A nagykállói Kállay család levéltára. A z oklevelek és egyéb iratok kivonatai. 1-2. köt. Bp. 1943. Kandra = Adatok az egri egyházmegye történetéhez. 1-2. köt. Szerk.: Kandra Kabos. Eger, 1885-1887. kb. = körülbelül köt. = kötet
Kubinyi = Kubinyi András: A Jagelló-kor. Fejezetek a régebbi magyar történelemből. 2. köt. Szerk.: Makk Ferenc. Bp. 1985. L H = Lelőhely L O A A . = Leleszi konvent országos levéltára, Acta annorum sorozat, Pozsony L O A B . = Leleszi konvent országos levéltára, Acta Bercsényiana, Pozsony L O Stat. = Leleszi konvent országos levéltára, Statutoriae, Pozsony Lukács = Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886, 492 p. JVlályusz = Mályusz Elemér: Zsigmond király uralkodása Magyarországon. Bp. 1984. 54, 81, 33. p. Mező, 1973. = M e z ő András: Nyíregyháza története 1753-ig. = Németh Péter - Mező András: A régi Nyíregyháza. Nyíregyháza, 1973. 29-74. p. M e z ő - Németh = Nyíregyháza. = Mező András - Németh Péter. SzabolcsSzatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza. 1972. 85-86. p. M O L = Magyar Országos Levéltár, Budapest M T A K K . O . = Magyar T u d o m á n y o s Akadémia Könyvtára, Kézirattár, Oklevelek, Budapest M V = Monumenta Vaticana Hungáriáé. Vatikáni Magyar Okirattár. 1. sorozat, 1. köt. Pápai tized-szedők számadásai 1281-1375. Bp. 1887. 524 p. Németh, 1973. - Németh Péter: Nyíregyháza földjének régészeti leletei az őskortól a magyar középkorig. = Németh Péter - Mező András: A régi Nyíregyháza, története. Nyíregyháza. 1973. 7-27. p. N é m e t h , 1986. = Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye története, 1. = Magyarország műemléki topográfiája. Szerk.: Dercsényi Dezső. 11. köt. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 1. köt. Szerk.: Entz Géza. Bp. 1986. 115-130. p. N é m e t h , 1987. = Németh Péter: Nyíregyháza a középkorban. - Nyíregyháza története. Szerk.: Cservenyák László, Mező András. Nyíregyháza, 1987. 9-33. p. Németh, 1993/1. = Németh Péter: A honfoglalás kor (X. század). = SzabolcsSzatmár-Bereg megye monográfiája. 1. köt. Szerk.: Cservenyák László. Kiad. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat. Nyíregyháza, 1993. 139-143. p. Németh, 1993/2. = Németh Péter: A z Árpád-kor ( X I - X I I I . század). = Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája. 1. köt. Szerk.: Cservenyák László. Kiad. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat. Nyíregyháza, 1993. 144-160.p. Németh, 1993/3. = Németh Péter: A z Áipádoktól Mohácsig . = SzabolcsSzatmár-Bereg megye monográfiája. 1. köt. Szerk.: Cservenyák László.
Kiad. a Szabolcs-Szatmái-Beteg Megyei Önkormányzat. Nyíregyháza, 1993. 173-192. p. No. = numero O r t v a y = Magyarország egyházi földelírása a X I V . század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. 1-2. köt. Szerk.: Ortvay Tivadar. Bp. 1891-1892. 2 db. p. = pagina p. = possessio pr. = praedium Prot. = Protocollum R F . 11. = A z 1958. év régészeti kutatásai. Bp. 1959. /Régészeti füzetek, I . 11/ R F . 13. = A z 1959. év régészeti kutatásai. Bp. 1960. /Régészeti füzetek, I . 13/ R F . 14-34. = A z 1960-1980. év régészeti kutatásai. Szerk. Sz. Burger Alice. Bp. 1961-1981. /Régészeti füzetek, I . 14-34./ R F . 35-44. = A z 1981-1990. év régészeti kutatásai. Szerk. Czeglédy Ilona. Bp. 1982-1992. /Régészeti füzetek, I . 35-44./ reg. = regesta R j . = Régi jelzet sz. = szám Szakály = Szakály Ferenc: A z 1514-es parasztháború szabolcs-szatmári "oklevéltára". = Szabolcs-Szatmári Szemle, 1972. 4. sz. 77-84. p. SZSZBJV1ÖL D L . = Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levél tára, Mohács előtti oklevelek gyűjteménye, Nyíregyháza SZSZB1V1ÖL X I I I . 29. = Szabolcs-Szatmár-Beteg Megyei Önkormányzat Levéltára, Palaticz család iratai. Nyíregyháza T o m . = tomus v. = villa vol. = volumen ZSO. = Zsigmondkori oklevéltár. Összeáll.: Mályusz Elemér, Borsa Iván. 1-4. köt. Bp. 1951-1994. 5 db. Zichy = A zichy és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Szerk.: Nagy Imre, Nagy Iván, Véghely Dezső, Kammerer Ernő, LukcsicsPál. 1-11. köt. Pest, Bp. 1871-1931.
Die historische Kronologie der Stadt Nyíregyháza. Von den Anfangen bis 1526 Die Kronologie umfaßt, im Rahmen der Möglichkeiten, die Gesamtheit des Lebens in der Stadt. Sie enthält sowohl die das Leben beeinflußenden Naturgegebenheiten und Katastrophen (Erdbeben, Feuerbrand, Epidemie usw.) als auch die mit der menschlichen Tätigkeit zusammenhängenden politischen, militärischen, demographischen, wirtschaftlichen, sozialen und kulturellen Ereignisse. Die Materialsammlung erfolgte aus archivalischen Quellen, aus Quellenpublikationen und Bearbeitungen. Die wichtigeren und zuverlässigen Ereignisse der Stadtgeschichte werden bündig und sachlich mitgeteilt, die nicht zutreffen den, schon dementierten Angaben werden nicht aufgenommen. Aus der Zeit vor Mohács werden wegen der kleinen Menge des Materials beinahe sämtliche nachweisbare Ereignisse aufgenommen. Der Erscheinungsort der Quellen wird angegeben. Falls eine Urkunde mehrmals publiziert wurde, wird die genaueste oder neueste Ausgabe angegeben. Die ursprüngliche Archivquelle und Signatur werden nur dann angegeben, wenn diese oder die Regeste noch nicht publiziert wurde. Bei der Sammlung wurden die jeweiligen Stadtgrenzen berücksichtigt. Einige Ausnahmen wurden nur bei den Anfängen der schriftlichen Quellen gemacht, in denen damals der Stadt angrenzenden, heute längst der Stadt zugehörigen Gebiete erwähnt werden. Das Material ist chronologisch geordnet. Bei der Neusteinzeit und bei dem eisernen Zeitalter ist die archäologische Zeitordnung verwendet worden. Das kann aber wegen des relativen Charakters der archäologischen Zeitbestimmung nur als annähernd betrachtet werden. Falls das genaue Alter oder die Kultur eines Fundes innerhalb eines archäologischen Periode auch von den Experten nicht genau festgelegt werden konnte, dann wird dieser an den Anfang der größeren Periode gestellt. •
Nach der Angabe des archäologischen Fundortes werden nur die wichtigsten oder die typischsten Funde in Klammem aneggeben. Wenn an einem Ort mehrere Gräber freigelegt wurden, werden die Beigaben summiert aufgeführt.
