NYIREGYHAZA SZÍNHÁZTÖRTÉNETÉNEK LEYÉLTÁRI FORRÁSAI

NYIREGYHAZA SZÍNHÁZTÖRTÉNETÉNEK LEYÉLTÁRI FORRÁSAI 1813-1893

*

NYÍREGYHÁZA SZÍNHÁZTÖRTÉNETÉNEK LEVÉLTÁRI FORRÁSAI 1813-1893

NYÍREGYHÁZA SZÍNHÁZTÖRTÉNETÉNEK LEVÉLTÁRI FORRÁSAI 1813-1893

BUDAPEST, 1990

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR

23.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei végzett kutatások összeállította

MARGÓCSY

Levéltárban

alapján

és a bevezetéseket

írta

JÓZSEF

Lektorálta CSORBA

SÁNDOR

Megjelent a "Kulturális és történelmi emlékeink nyilvántartása

és kiadási program"

feltárása,

támogatásával

ISSN 0506-3805 ISBN 963 7602 41-0

Kiadja a Magyar Színházi

Intézet

Felelős kiadó Soóky Andrea mb.

igazgató

Felelős szerkesztő Török Margit Készült a Magyar Színházi

Intézet

Nyomdájában

Felelős vezető dr. Orbán György gazdasági

igazgató

TÉMA-ÉS VÁROSTÖRTÉNETI

ISMERTETŐ

Az 1813 - 1845. évek

Bevezetés

Ez

az

nak

első

a

fejezet

levéltári

szakaszával

a nyíregyházi

iratokban

hivatásos-vándor

nyomon

követhető

azínjátszás-

legrégibb,

kezdeti

foglalkozik.

Először ismerteti az egész kiadvány előzményeit, a kutatás megindulását. ti

Majd

időkörben Nyíregyháza

ményeit

elemzi,

tumok közötti

szet

korában már

képességének, mivel

igen

önálló

megtehette

társadalmi

eligazítást

adva

és színházi életének

az adattárban

közölt

közötkörül-

dokumen-

tájékozódáshoz.

Egy olyan

és

a legelső három évtized, az 1813-1845

város, mint Nyíregyháza,

a vándorszíné-

olyan példáját adta önállóságának

mint

korán

amelyik

az

1803-i, illetve

elszakította

kormányzatával, a polgári

magát

1837-től

fejlődés

1824.

évi

a földesúri

és fejlődés-

örökváltság,

a-

kötöttségektől,

privilegizált

mezővárosként

felé az első lépéseket,

hamarosan

kapcsolatba került azokkal a színtársulatokkal, amelyek

elsősor-

ban Kassán, Miskolcon, Sárospatakon,

már

elő-

sorozatában

meg-

zőleg vagy éppen akkoriban így, jelent

olyan

amikor

meg-megfordultak.

a Színháztörténeti

kiadvány,

Sátoraljaújhelyen

amelyik

Füzetek

egyetlen

város

színháztörténe-

5

tének gom

levéltári

színháztörténetének

1816-1944. mathy is

forrásaival

Bp.

Magyar

Zsigmond,

felvette

levéltára

forrásai Színházi

re,

hasonló

110

Eszter-

Levéltárban lap),

Levéltár

kiadvány

anyagát

egy rövid

megyei

1983.

megyei

Péter:

Gyar-

igazgatója

összeállítását,

használva

alapul.

színtársulat

Ignác

tervezte

majd 1981-ben

vette

az

1960-ban

1894-ben

teljesen

vég-

épített, átépített,

a folyamatos és igényesebb színjátszás számára is

alkalmas kamaraszínház-jellegű Mivel

birtokába

kőszínháznak

Nem

összefoglalást a nyíregyházi

történetéről, annak örömére, hogy városunkban,

önálló

Alpár

egy

(P ifkó

Komárom

Intézet

gyűjteményének

sokkal előbb készítettem színjátszás

a

a Szabolcs-Szatmár

munkatervébe

gazdag

foglalkozik

akkoriban

egy

épületet.

nagyobb

rendező-kutató

munkámnak

a

végefelé jártam, vállalhattam, hogy a levéltári forrásokat meglehetős széleskörű kutatással összeállítom. Az 1986

januárjában

elkezdett munkában Fazekas Rózsa és Henzsel Ágota levéltári kollégáim

adták

a legtöbb szakmai

segítséget, László

Géza

csoport-

vezető pedig bizonyos áttekintésekhez nyújtott támogatást.

Bod-

nár Sándor és Rostás Zoltán a központi nyilvántartások és a raktári valóság közt mindig gítettek: letlenül

így

juthattam

található

előforduló hiátusok eltüntetésében váratlanul

adatokhoz,

felbukkanó

dokumentumokhoz.

főleg a kiegyezés utáni időkre vonatkozólag dobozzal, anyagokkal nomítása

6

kötettel, keverve során

amelyek

forrásokhoz,

a hányatott

váltak

vé-

Zoltán

látott el sok olyan

életű

találhatók, és az ő rendezési

frissen

Rostás

se-

kutathatóvá,

levéltárban

más

munkájának

fi-

hozzáférhetővé.

A három zött meg, hogy vezetői

évnél

városunk

egyáltalán)

hatóságnak,

hosszabbra

másfél évszázaddal

nem

szabályozták

tisztviselőnek

tosabban a színjátszók

húzódott munka ezelőtt

pontosan

arról élt

annak

győ-

felelős a

városi

a hatáskörét, aki a színházak,

pon-

ügyével foglalkozott. így pl. arra, hogy

a városban egy-egy jelentkező társulat játszhasson, olykor a főbíró ad engedélyt, máskor a rendőr alkapitány, de van úgy, hogy a szenátus

(a belső tanács) vagy a sexaginta, a 60 tagból

ún. városi

közönség, tanács. És nem egyszer szinte

álló

valamennyien

együtt és egyszerre foglalkoznak az üggyel, példát hagyván a bürokráciának

akkor

itt következő

is fejlett

fokáról.

adattárban egy-egy

játszási

tozó üggyel több fórum jegyzőkönyvében ugyanaznap, ugyanazzal a

határozattal,

majd

a

leveleskönyvben,

bába

közt

eredménye,

hogy

az

ennek mint

elvész a gyerek

az

engedéllyel, ide tar-

is találkozhatunk: olykor

az ügyszámmal, más fogalmazásban,

csak

sok

Ennek

alapján

elhatározott

olykor

szöveggel,

elküldendő fogalmazvánnyal példája

aztán

az, hogy

stb. A

pl.

1834

október-novemberében, amikor itt játszik Fejér Károly úr igazgatása

alatt

ciklusáról

egy nemzeti

színésztársaság,

című

színházi

folyóirat rovatban

társulatának vember 9. Kérők;

Fejérnek

erről a

nem található jegyzőkönyvi, gazdasági határozat, en-

gedély, attestáció, pedig vész

akkor

biztosan

tájékoztatja

Halomhegyi

nyíregyházi

között. A

Pál

itt

olvasóit több

előadásait

h é t

voltak, hiszen a Honműerről

számban

1834.

a

tényről.

ismerteti

október

30.

A

Fejér és

no-

előadás darabjai: Kisfaludytól a

A hajótörést szenvedők vagy az Atyai ház; Körnertől

Zrí-

7

nyi Miklós halála; magyarok dia;

áldomása

Moor

Ördögűző Fábián; Két magyar kapitány Pannónia

Károly.

meghódításáért;

(A kritika

meglehetősen

A politikus szigorú,

vagy a csizma-

egyik-másik

alkalommal lesújtó. Újra közölve Belohorszky Ferenc két cikkében a Szabolcsi

Szemle

1934. évfolyamának

2. illetve

4. számában a

49-51. és 126-7. lapokon. Lásd majd a 13. jegyzetet.) Hasonlóképpen: a nyíregyházi evangélikus egyház kéziratos történetkönyvében az 1836. június 23.-i bejegyzés szerint egy nagyobb

egyházi-világi

gyűlés

tagjai,

dolguk

végeztével,

ebéd

után a szomszéd Sóstóra kocsiztak, ahol az akkor itt mulató színésztársaság szabad ég alatt egy színdarab előadásával a

közönséget.

n i n c s

A

rendelkezésre

adat

ekkor

Mindezt annak

Nyíregyházán

átnézett

színjátszóknak

illusztrálására

vetkező adattár egyáltalán a

álló,

megfordult

itteni

mulattatá

iratok

alapján,

tartózkodásáról.

említem, hogy az itt kö-

nem vállalja azt a látszatot, hogy színjátszótársulatok

valamennyiéről

tájékoztatást adna. Nem is vállalhatja, hiszen a levéltár írásainak

évenkénti

folyamatossága

nem

teljes,

olykor

meglehetősen

hosszú időszakaszon iratai hiányoznak, elpusztultak az évtizedek mostoha viszonyai között. A már említett ügyrendi ságon kívül az is lehet ennek a pontatlanságnak setleg csak

a hosszabb

szabályozatlanaz oka, hogy e-

ideig itt tartózkodni kívánt

ról van írásbeli emlék, a néhány előadásra-estére tok szóbeli

társulatok-

jövő társula-

engedélyt is kaphattak. De ez sem mentség: az adat-

tárunkban rövid lejáratú szereplésről is van - többszörös - írásban

8

is

rögzített

határozat.

Az

is bizonytalanságot

kelt,

hogy

olykor azért nem adnak engedélyt, mert egy másik társaság éppen itt van akkor, de máshonnan erről az itt időző társaságról semmi hírem nincsen. Olykor egy-egy zonyságlevelet,

de magáról

társulati tagról állítanak ki bi-

a társulatról

közelebbit

nem

tudok,

tudunk

a szí-

hogy mikor jöttek, mentek stb. Az adattárban

kizárólag

adminisztrative

nészekről, társulatokról: azok munkájáról

általában

semmi

rész-

letet nem kapunk. A távozáskor adott bizonyságlevelek, egy kivétellel,

általánosságokat,

szokásos

fordulatokat

tartalmaznak.

Éppígy tájékozatlanok vagyunk az előadott darabokat illetően is: legfeljebb

annyit

tudunk,

hogy

erkölcsös

darabokat

játszottak.

(Az egyetlen kivétel a 36. tételben.) E fejezet első adata 1813-beli: a levéltári ekkor

találkoztam

jóllehet

a

a szövegből

koméd iás inkább

elnevezéssel. arra

kell

Ezért

iratokban

vettem

következtetni,

fel,

hogy

nem

színjátszó komédiás társaság előadásáról, hanem valamilyen magányos

mutatványosról

A második

adat

lehet

is elüt

inkább

szó,

afféle

a későbbiektől: ez egy

kötéltáncosról. asztalos-számla.

Jelentőségét abban látom, hogy eligazít a színjátékok helyét illetően:

a Nagyvendéglőnek,

fogadónak

nagyterméről,

táncszálájá-

ról van szó, ahol a színészeknek alkalmi színpadot állítanak fel jövetelükkor. a Hősök

szobra

Ez a nagyvendéglő

a mai

Tanácsköztársaság

előtt terült el, kb. egy labdarúgópálya

telken. Maga az épület

1774-ben

épült, 1888-ban

akkoriban szándékoztak lebontani és máshol újat

téren,

nagyságú

leégett:

éppen

építeni. Az el-

ső időkben 40 m hosszú, barokkhatású épület tervrajza is megmaradt: akkor 6 vendégszobája>

12 lóra és 10 kocsira szolgáló ál9

lása

volt.

(Lásd:

Koroknay

Gyula:

Nyíregyháza

művészettörténeti

emlékei Nyh, 1971. pp. 15-16.) Az épület is kibővül: az idők folyamán

csak a földszintessége

ablakain a rácsos díszítés

maradt meg és a nádfedele,és az

és védőfelszerelés, az állása később

kőből készült, és 100 ló befogadását is vállalhatta.

Nagytermé-

nek díszítése, ékítése, karbantartása, a tükröknek és lusztereknek megújítása állandó programpontja a gazdasági tárgyú értekezleteknek

a városházán. A földesúri időkben maga a város kezeli,

a privilégium elnyerése után azonban már bérbeadják, s a kocsmáltatási joghoz hozzátartozik a nagyterem célszerű hasznosítása is. Ezért olvashatjuk, hogy a jelentkező társulatoknak csak a játszási engedélyt adja meg a tanács, mert a terem használatát en a bérlővel kell megegyezniük. sítják

a farsangra

érkező

ideje, és a városban

Hasonló

okokból

társulatokat, mert

ez az egyetlen

mindig

illetőeluta-

akkor van a bálok

olyan hely a szabadságharc

előtt, ahol a nóbelbálok megrendezhetők: így a terem nem kapható meg

bérbe. Óvatos

közben

elkészült új városháza

változata) épületébe új

épületet,

a

városatyáink

n e m

termet,

Ennek az adattárnak zett munka

elvégzése

a színháztörténeti, nulságait hogy

az

előkerült

hogy a

(a mostaninak előző, földszintes

a

közönség

nyilván

megrongálná.

az összeállításánál s az egész, terveezentúl

levéltári

forrásoknak

levonni.

jegyzőkönyvi

is fontos szempontunk,

Ez

vagy

kivételes esetben kivonatolom, amikor

10

intézkedése,

engedik be a színházat, mert a szép az

során

is szeretnénk

jellemző

a várostörténeti

indokolja levelezési

azt

az

hogy ta-

eljárást,

szövegeket

csak

a kacifántos fentebb stil

semmitmondó frázisai vannak többségben az adott helyen: egyébként szószerinti

idézeteket hozok. Ilyenkor

a fogalmazás egy-

egy fordulata, az indokolás elósorolása, a hivatkozás meganynyi jellegzetes adatot tartalmaz akkori városi elődeink életéről, felfogásáról

- olykor nem a legelőnyösebb

Jeles várostörténeti

oldalukról

érdekessége és értéke az adattárnak

hét tételben emlegetett

tény, hogy

1828-1844 között

nem

is. az a egy-

szer német színtársulatok is jártak itt, olykor két hónapon át is. Városi polgárságunk alig van ebben az időben; egyelőre rejtély, hogy ily hosszú időn át, nem is egyszer, milyen városlakóknak tarthattak német színielőadásokat. (Az evangélikus templomban voltak

ebben

elgondolkodtató azzal

tér

az időben

adat,

ki a játszási

pénzszűke, ráadásul tanyákon

hogy

a

német

22. tételben

engedély

a meginduló

elfoglalvák, nem

istentiszteletek!) Az is

megadása

tavaszi

a város

nótáriusa

elől, hogy

nagy a

mezei munkák miatt

£

érnek rá a városlakók. Vajon ez azt

jelenti, hogy a bokortanyák lakói egyébként a színházat

fenn-

tartó közönség tagjai? Megmutatkozik

a város bürokratikus szűkkeblűsége,

amikor

a tüzelőhiányt szenvedő színészeknek nem hajlandó egy szekérke forgácsot

adni,

még

nincs(!) a városnak a szempontból

pénzért

sem,

arra

fája, forgácsa....

érdekes

a 37. tétel

hivatkozással, (28.tétel).

is.) Pifkó

Péter

hogy

(És ebből említett

összeállításából kitűnik, hogy nem ismeretlen az a szokás, hogy a huzamosabb ideig itt játszó társulatoktól legalább egy, a hatóság által kijelölt színdarabot, a megadott időpontban helyi szociális célokra

játszanak. Ezt a szokást nálunk is bevezet-

11

ték: előbb

a városi kórház, később a megyében először

állítandó Pratte rült

kisdedóvó

testvérek ide,

begyűlt

mert

80

építése

javára.

mesterséges a

minden

váltóforint

(A

színjátéka

bizonnyal

29.

itt fel-

tétel,

elsősorban

sikeres

tisztajövedelmet

a

ezért

működésük

először

svéd ke-

alapján

fordították

a fenti indoklással közcélra. Az adattár tása

alatt

egyszer

jártak

kapunk

ta kapcsán. cikkbe

tájékoztatást erre

társulatok.

részletesebb

(Ez utóbbi

is belekerül.

ad arra, hogy A játszó

névsort

(15.

esfet visszhangja

A megyei

kiknek

az

igazga-

színészekről

tétel),

egy

adóslis-

később majd egy

levéltáros,

Gál

csak

István

újság-

írta

meg

az igazgató kálváriáját a Nyírvidék 1926. március 9,-i számában.) A

művészi

teljesítményekről

Nyíregyházán adásokat.

A

nincs fentebb

újság,

hírt

amelyik

említett

nem

kapunk:

figyelemmel

Honművészbeii

ebben

kísérné

kritikák

jelentek meg. (Lásd erre a jegyzetek 13. tételét.)

12

az

időben az

elő-

Budapesten

Az 1853 - 1893. évek

Elöljáróban

A második nos

a

fejezet

közbeeső

amelyek

a

nyolc

időből

évi nem

kihagyással találtam

hivatásos-vándor

tartalmaznak.

(Mint

ahogy

követi

olyan

az elsőt.

levéltári

színjátszásra

adatokat,

vonatkozó

az előző fejezethez

Saj-

adatokat

1813 előtti

hír-

adás sem került elő.) így időpont

e

fejezet

már nem

időköre

1853

adathiányra

a

színészek

helyzet

már

lehetőségeket

1893

utal, hanem

pontból számít Nyíregyházán fabódék-színkörök-arénák

és

esik.

A

túlsó

színháztörténeti

szem-

határpontnak. 1893-ban szűnik meg a

működése,

s

Nyíregyházán

már

teljesen

szervezeti,

nyújt

közé

más majd,

a

következő

kőszínházban

mint

az

év

működhetnek.

fenntartási,

előző

elejétől Ez

a

szerződési

időszak/ok.

Például:

a színház épülete magánkézben van, a bérleti szerződést a részvénytársasággal

kell megkötni, de a játszási engedélyek

a városi magisztrátus hatásköre. így az eddigi szerepek nak

majd,

az

adminisztratív

eljárások

lényegesen eltérnek az eddigiektől. rosiasodó, más

lesz

polgáriasodé

a színházhoz,

útra

sága

népszámlálás

1857-ben

12

térő

adata

ezer,

azok

túl:

városi

a színészekhez.

vonni a tárgyalás-bemutatás Két

Ezen

(és

kiadása megoszla-

iratanyaga

is)

az egyre inkább válakosság

viszonya

Ezért kellett

is

itt meg-

határát. ide kívánkozik.

1900-ban

pedig

33

Nyíregyháza

ezer;

az első

lakosdátum

13

idején a népesség

fele, a második időszakban pedig az egyharma-

da a környéki bokortanyák gazdálkodó népe. A többiek laknak: egyre lehetőséget járó

az

hirtelen

adta. tak

inkább

városiasodni kívánó polgárok.

1858-ban

megnövekedett

a

nyíregyházi való

roskákból megyei

jövő

szomszédos pedik;

nagyszámú

idehelyezik

Nagykálióból,

egy

kisebb,

katonaság

gyarapodását

1871-ben,

majd

majd

egy

nagy

azokkal

más városokban - ahonnan

az

tehát már

tapasztalt

s

ez,

a

törvényszék és

laktanya

is

a

is

idetele-

építését

követően

a polgárság

igényekkel

fogházat

székhelyét

együtt,

tapasztalhattak.

gyorsütemű amelyeket

Nyíregyházán

Debrecen-

Mindezek

az amott, a városiasodás

intézményeket

A Bach-korszakban

vá-

idetelepedlfek - megszoktak, illetve az

irigységgel

igyekeztek

forgalom

kultúrájú

itteni lakosok más, fejlettebb városokban, elsősorban ben vagy Miskolcon

ezzel

igazságszolgáltatás

megye

Mindez

az

algimnáziumnak

a pénzügy igazgatóság

is idekerül.

jelenti,

az

telekkönyvet a

a nagy

csatlakozhat-

- felvidéki, magasabb

járásbíróságot,

1876-ban

és

kereskedelmi

Következett

idetelepítése

mellett, ügyészséget, jelentett;

vasútvonal

tanárokkal, a központosított

fórumának

Ehhez

újabb vasútvonalak

állomáshoz.)

újraindítása

első

közlekedés,

(Ezentúl 10-12 évenként

1861-től

is

megnyílt

a városban

nyomán

velejárójaként

is

meghonosítani.

a folytatás még a régebbi

időknek

felel

meg: többnyire esetlegesen kerülnek ide társulatok, szinte évenként más és más nevek, együttesek; a hatvanas években, a nemzeti felbuzdulás

idején

dött műkedvelő

színjátszás kap egyre fontosabb szerepet e téren

a

14

városban.

a nemes

Meglehetősen

célokra

szigorú

régebben

szervezeti

is

megszervező-

rendben

működnek

ekkoriban; később, a legtevékenyebb fiatalok -

házasságuk

vagy elköltözésük miatt történt - kiesése folytán a Kör élete nem folyamatos, de a következő évtizedben is vannak

figyelem-

re méltó alkalmi felbuzdulásaik; egyik-másik tagjuk felkelti a hivatásos színészek figyelmét is (lásd pl. Eszéki Emma esetét

Ü - 6 4 ) . Bár a műkedvelők története

nem tartozik

feladata-

im közé, az nem tagadható, hogy sikereik, hatásuk a város társadalmi életében felkeltette, szélesítette azt az igényt, amelyik a városiasodás feltételeként fogalmazta meg

a

színház

társadalmi szükségét. Szívmelegítő érzéssel olvashatjuk ma is Riszdorfer főjegyző által megfogalmazott javaslatot, amely a régi közóhajtás sürgető szavára készült, egy állandó színház felállítása érdekében (lásd az 50. tételt). Az állandó melléknév értelmezése itt az, hogy olyah helyisége, épülete legyen a városnak, amelyikben állandóan legalábbis áprilistól októberig - fogadhatja a színtársulatokat. Majd csak később, a kőszínház felépülése után társul ehhez az értelmezéshez az állandó színtársulat, a folyamatosan idetartozó művészegyüttes, amely szintén elengedhetetlen tartozéka egy magára adó, tekintélyes városnak. Egy ilyen, állandó társulatra azonban még egy évszázadot kellett várnia

a nyír-

egyháziaknak . i Az aréna, színkör, fabódé és hasonló címszavak alatt ismert egykori épületek helyi történetét itt, elöljáróban kell és lehet röviden áttekinteni, annál is inkább, mert

az itt

következő adattár szövegeiben, tételeiben az épületek keletkezési története, fenntartási gondjai csak a főtéma mellékes

15

kapcsolataként ilyen

kerülhetnek

állandó

színházépületben

nagy vendéglőnek ra

bemutatásra.

a mai

Ebben

az

játszhattak

Tanácsköztársaság

a

téren

és az előtte levő park helyén egykor

időkörben

két

társulatok.

levő Hősök

elterült

A

szob-

udvarán 187 2-

74-ben, majd a következő évtől, két évtizeden át, a mai Szabadság

tér

letti

északnyugati

parkoló

helyén:

már ez utóbbit nyitották

sarkában, 1875-től

művelődési

1893-ig.

központ

A következő

mel-

tavasszal

is lebontották, mert 1894 februárjában már meg-

a kőszínházat.

a nyíregyházi

a nagy

Ez a tény

színészet

teljesen

történetében:

új fejezetet

ezért

is ez ennek

nyit a fe-

jezetnek a túlsó időhatára. Az

egyik

1870-beli

fájdalommal

konstatálják

a városnak.

Ugyanakkor

érdekében,

közigazgatási tanácsülésen a városatyák, azonban

a kérvényező

hogy

még

nincs

az 1869.-i közóhaj

Miklóssy

színigazgatót

(52.

tétel) arénája

megvalósítása

kötelezik,

hogy

egy előadást az itt létesítendő állásidő magyar színház pénzalapjának növelésére köteles majd tartani (55. tétel). Nem

látható

nyár elején Hubay

vábbi két

tárgyalja

Gusztáv

engedélyt,

azonban

események helybeli

gyors

a közigazgatási

és Sztupa

hogy nyári

túlságosan

Andor

színkör

röviden:

a

fakereskedő,

haladás . Majd

tanács

(58. tétel), hogy

úgy kér a játszásra felállítását

Wei nberger

helyhatósági

is vállalnák.

színigazgatók

1872

vállalkozási

Bernát

és

A totervét

Morgenstern

T

Zsigmond hagyása

valósítja után.

kezdhette Károlyi 16

az

meg , a megfelelő

Augusztus 3.-án előadásokat.

Lajos érkezik

A

a téli

tervek

és engedélyek

színigazgató időszak

április végén, bár

páros

már

elmúltával,

jóváel

is

1873-ban

a tulajdonosok

hajme-

resztó kapzsisága

ingataggá teszi anyagilag

a művészek

vállal-

kozását (lásd: J-60). Távozásuk után a deszkabódé, amely a színészek régebbi nagyságú hiánya

otthonának, a nagyvendéglőnek

egy

labdarúgópálya

telkén fért el kényelmesen, a hatóságok

és

a

túzrendőri

szempontok

miatt

a külső

betiltották.

Amilyen

gyorsan ment az előző évben a felépítés, olyan gyorsan most

ki

a felsorolt

ismét Károlyiék

hibákat,

s 1874 elején

- a megszépített

arénában.

a nyár végén ideérkező Mannsberger is alkalmatlannak mányt; a nagy

ítélik

az

a gyors munkával

előadással

javítják

játszhatnak

-

De az újságok, majd

Jakab és társulatának

eső miatt pl. a teljesen

szeptember 13.-án

újra

csíny

tagjai

javítgatott

faalkot-

át- és beázott

arénából

a vendéglő

nagytermébe

kellett

menekülnie színészeknek, közönségnek együttesen, hogy megtarthas-sák

az előadást.

Ez az első

Tháliának a nagyvendéglő

színkör

tehát

1872-74-ben

udvarán. 1875 tavaszán már nem toldoz-

zák-foldozzák, nem engednek oda színtársulatot, hanem és helyén

hajléka

a nagyvendéglő

bérlője

csinos nyári

lebontják,

étkezőhelyiséget

rendez be, s május másodikán meg is nyitja, Benczy Gyulának híres zenekarának

és

hangversenyével.

A második színkör, amelynek deszkafalai között azok a színtársulatok részében zonyi

játszottak,

amelyeknek

ügyei

e gyűjtemény

szerepelnek, a város központjától kissé kijjebb, a Pa-

út és a Véső utca sarkán lévő Hárs vendéglőnek

(később

nagyobbik

a nádpiac

Zöldség tér) felőli részén, Bodnár,István ügyvéd

telkén

épült fel. Már 1B74 őszén többen is kérnek engedélyt egy nagyobb, erősebb

színkör

Rosenzweig

Dávid,

felállítására,

de

a Hárs vendéglő

komoly akkori

vállalkozónak bérlője

csak

mutatkozott, 17

Meg

is

kapta

Zsindellyel

az

építési

és

fedett, bevakolt

szó, amelyik szárazmalom a malomháznál,

van

és díszlettárat deszkából.

az

öt

működtetési

engedélyt.

deszkával körbe vett épületről

foglaló

a színpadot,

szárny,

szintén

öltözőket,

tatja,

hogy

üzemben

kellő

meglehetősen

sok

gonddal, óvatossággal

tartásával.

Ezeknek

levéltári

ismertetésére

itt

nem

és

javítá-

anyaga

foglalkoztak

és

rendőri

tűzbiztonsági felülvizsgálatok, az előírt és teljesített megmaradt,

ruha-

fagerendából

Az építés, a szinte évenként megismétlődő

si munkálatok

van

sátorához hasonló: egyik oldalon, mint

hozzácsatolva

magába

évi

mu-

a színkör lévén

tér,

csak az utolsó évből származó jelentésre hívom fel a figyelmet, amelyet

a

afféle

belügyminiszter

búcsúdarabként

felhívására

szerepeltetek

kellett

itt

e

elkészíteni,

füzet

156.

s

tétele

gyanánt (1893. április 11-i dátummal). Ekkorra műkedvelő

azonban már megalakult

színjátszónak,

jegyzőnek,

városatyának

1893-ban

már

a javaslatára

ség, amelyik részvénytársasággá a polgárokat, akik

Somogyi

Gyulának, az egykor

tekintélyes

m. kir.

az a színházépítő

alakulva

gyűjtötte össze

a magyar hazafias közművelődést

köz-

közösazokat

előmozdítani'

s különösen, az eddig alkalmas helyiség hiánya miatt eléggé nem pártolt anyagi

színügyet

feléleszteni

törekedvén

áldozattól. Nem remélhették

nem riadtak

vissza

ugyanis, hogy a részvényekbe

fektetett tőkéjük valaha is hasznot hoz vagy egyáltalán rülhet. Az akkoriban egy tengerparti

itt foglalkoztatott

üdülőtelep számára

az

Alpár Ignác

készített

megté-

felajánlja

színháztervét, ha-

mar találnak kivitelezőt is (a helybeli Vojtovics és Berzó céget), s

18

1894.

február

6-án meg

is nyitják

azt

a kőépületet,

amelyik

- kibővítve, átalakítva - ma Anélkül,

hogy

dokumentumok

célom

részletes

itt összefoglalhatónak a) érni,

A

színészek

hogy

a Móricz Zsigmond Színház hajléka.

vagy

feladatom

elemzése, néhány

lenne

az alább

általánosabbb

azok

országos

tagjainak

az

jellemzőt

tartok: szakmai

érdekeit

képviselete

országos

már

inkább

általánosságokban

rendelkezések, amelyek

mozgó

el

tudja

állásfoglalások

elvi

védjék - valamennyire. így, a rájuk való hivatkozással meg

közölt

születnek

belügyminiszteri

az alispánon keresztül jutnak el a város

vezetőségéhez. Itt aztán - tudomásul vétel után irattárba helyezendő

- hátirati

néhány

utasítással

maradtak

évenként megismétlődnek

tésekkel párhuzamosan, amelyek

ránk

a levéltárban.

olyan, szintén minisztériumi viszont a színtársulatok

tóinak játékára, darabválasztására (erkölcsi-politikai

Ezek in-

igazga-

tartalmá-

ra) vonatkozólag, ezúttal inkább e hatóságoknak jeleznek

intéz-

kedési feladatokat. Egyetlen egyszer vehető észre, hogy a színészek

országos

szervezete

konkrét

esetben

emeli

fel a szavát e-

gyik társulata érdekében (lásd: 151/b, 155; J-151/b). b) Megjelenik városok-színházak

ennek

az

időszakasznak

a második

felében a

körzetekbe sorolási szándéka, s ennek megfele-

lően

a színigazgatóknak

csak

egy-egy

adott

is olyasféle

körzetben

besorolása,

vándorolhatnak

amely

társulatukkal

vagy oda. Ebben az időben ebből még nem lett szigorúan tott

gyakorlat, hiszen

messziről,

Brassóból

ebbe

vagy

a kis keleti

a Dunántúlról

szerint

városkába érkeztek

a

ide

végrehaj-

nem

egyszer

jelentkezé-

sek, olykor nagyon is korán, a következő évad játszási

engedélyé-

nek elnyeréséért.

19

c) Amennyire rendezetlen a színészeti ügyek országos irányítása, annyira bizonytalan ez a kérdés a városi

adminisztrá-

cióban is. Lényegében nincs állandó gazdája, csak közigazgatási kérdésnek fogják fel, rendészeti ill. tűzbiztonsági

szempontból

intézendő ügynek. így aztán többnyire a rendőrparancsnok gedélyező hatóság vagy az ügy referense a közigazgatási ságban. Néha az ügy eljut a képviselőtestület

az enbizott-

elé is. Csak ez

utóbbi fórum az, amelyiknek iratai, határozatai között

ténylege-

sen követhető nyoma van a .színtársulatok ügyeinek, mivel a jegyzőkönyvek ránk maradtak. Ha azonban a kapitány hátiratilag intézkedett, azaz az eredeti beadvány verzójára írta rá döntését, az ügynek nem maradt levéltári nyoma. Legfeljebb akkor, ha folytatás következett, s ennek iratait nem selejtezték ki. Az alsóbb fórum, a közigazgatási tanács (bizottság) határozatairól a jegyzőkönyvekben túlnyomórészt csak a tételszámok szerepelnek, tartalmi eligazítás nélkül, így innen sokat nem tudhatunk meg. Ha nincs irat, olykor legalább hírt kapunk arról, hogy egyik vagy másik igazgató kért játszási engedélyt, vagy valamilyen más ügye lehetett a tanácsnál, mert a mostani idők második felétől már egyre használhatóbban vezetett sor tárak, közigazgatási

tárgymu-

tatók állnak rendelkezésre: így ezek átnézésének eredményét, magát az említést is felvettem az adattárba. A hézagok bizonyos áthidalása és némi, nélkülözhetetlennek jából, ezúttal bővebb jegyzetek

ítélt

magyarázatok cél-

is kerültek olykor egy-egy té-

telhez. Ezek hátrébb olvashatók, célszerűségüket ott, azok bevezetőjében igyekszem

igazolni.

d) A városi tanács, képviselőtestület

20

- mint közület, nem

egyszer támogat, olykor nem is kis összegekkel, országos kezdeményezéseket

(Nemzeti

Színház, Akadémia, szoboralapítványok

stb);

segélyezi felsőbb tanintézetekbe járó, Budapesten tanuló diákjait, olykor ban

ill.

a művészképzőkben

a Zeneakadémián).

ritkán nyílik meg vek

láttán.

Lászy

tapasztalt

A polgárok

a színészi-színházi

Külön

Vilmos

is (egy-egy

érdekesség

társulatával

társadalmi

leányt

a színitanodá-

magánpénztárcája célokat szolgáló

az, a 107. tételben

kapcsolatos

megmozdulás

ügy,

gyűjtőí-

ismertetett,

amelyben

következett,

azonban

két

eddig

nem

memorandum

formájában is. Tekintélyes városi polgárok, tisztviselők, képviselőtestületi

tagok kérik

az illetékes polgármestert, hogy vál-

toztassa meg az eredeti határozatot, s kapjon Lászy további, folyamatos játszási engedélyt. Viszont, amikor a véghatározat kedvezőre változott, a színészek maradhattak, nemsokára azt kapjuk hírül,

hogy

az

előadásokat

teljes

részvétlenség

kíséri.

Ugyan

hová lettek az engedély megadását sürgető tömegek? e) Akármennyire Thália nem

igazi

egyszer

kedvező

gyatra

hajlékának nagyobb

döntés

volt

is ez a két aréna, mégis csak

készültek.

versengés

érdekében,

eszközét

is

felhasználva.

direktor

az

itteni

hatóság

Annak

is folyik

olykor

a

az

tekintették, igazgatók

vetélytársak

Máskor pedig, kedvező,

is

ha

fogadó

mert

között a

ócsárlásának

elnyerte

valamelyik

nyilatkozatát,

nem

ide jött, hanem egy párhuzamosan megpályázott és megkapott, kedvezőbbnek lyen-olyan

vélt helyet

választott;

indokokkal - átjátsszék

egy csekélyebb népszerűségű

a nyíregyházi

engedélyt

vagy igyekeznek

társulatnak.

- i-

átruháztatni

Ilyenkor megnő a leve-

lezés, szaporodik a szerelt ügydarabok száma: az iratok

szélesebb 21

betekintést engednek nemcsak a színigazgatók

intézkedési rendjé-

be, hanem a tanácsi ügyrendnek furcsaságaiba is. Ez utóbbi logikájában egyébként

is meglehetősen

nehéz eligazodni. Nemigen le-

het kellően

áttekinteni, hogy mikor, miért

igazgatónak

adják

meg

a helyhatósági

ennek vagy

engedélyt,

annak az

illetve

miért

változtatják át az elutasítást mégis befogadó határozattá. Sajátságos az az eset, amikor az igazgató valószínűleg csak azért kap kedvező döntést, mert gyógykezelését a város melletti fürdőn

szeretné

eredményessé

tenni,

s

városatyák eddigi elutasító magatartása f) Vannak társulatok, amelyek

egyszerre

Sóstógyógy-

megváltozik

a

(106/a-b).

jó körülmények között végzik

művészi missziójukat. Többnyire egy

(vagy több) város

kőszínhá-

zában otthonosak: az előadások kiállítása, színvonala

megfelelő

és

élhetnek,

mindenütt

megtalálják

számításaikat,

rendezetten

olykor a faszínkör elengedhetetlen karbantartási munkáira is áldozhatnak. lehetősen

A többség azonban nem ilyen, s az iratok között megnagy

helyet

foglalnak

el azok

a levelezések,

amelyek

vagy régebbi tartozások behajtása miatt kurrentálnak egy igazgatót , és mozgósítják

a helyi

hatóságokat

messzi

vidékekről

is,

vagy arra utalnak, hogy a szezon végén úgy kellett kiváltani az igazgatót

a hitelezőktől, a jobb

hogy

jövő

a következő

reményével.

állomáshelyükre

vozhassanak

-

Keserű

érdekesség,

idetartozik

az is, .amikor a hirhedt eszlári heccper

táde

idejében az

igazgató kártérítésért folyamodik a városhoz, s figyelemre méltó, hogy

a megyei

urak

által konstruált

azzal is dokumentálják

pertől

való

a nyíregyházi városi vezetők, hogy Csóka

Sándornak, a közönség elmaradása miatt kárvallott 22

távolállásukat

színigazgató-

nak nemcsak hanem

az

elengedik

eddig

az előadásonként megállapított

befizetett

összeget

is

illetéket,

visszautaltatják

(lásd:

100/a-b). g) Az iratokból most az is kitűnik, hogy a megye mai területén így

nemcsak

tartalmaz

Mátészalka

Nyíregyházán, ez

hanem másutt

a gyűjtemény

helytörténeti

is jártak

adalékokat

kutatásához

társulatok,

Nagykálló,

Kisvárda.

is, illetve serkentheti

ottaniakat ilyen irányban is folytatandó

az

tájékozódásra.

23

1. 1813. április 14.

V.A. 103/a - 3/199. Mindennapi

jegyzések 105.1. "Komédiások a városban" Sz: "Egy új komédiásné bejövén engedelmet kért,

hogy

ma és holnap comédiát játszódhasson. Mindazonáltal még az előbbeni is itt lévén, elutasíttatott, kivált azért, hogy az ünnepek következnek. Azért az ünnepekre engedelmet meg most Debrecenbe ment által. -

nem

nyervén,

Tegnap este elvégezvén a Comédiás

maga comédiáját, némely nyíregyháziak a kocsmában maradtak és azon comédiás-istrángon bolondoztak. Pleskő József is, maga pipáját félre tévén, az istránghoz ment, ez alatt pedig elveszett a pipája. Számosan lévén ugyan jelen, mindazonáltal a comédiásra fogták, hogy ő kint járt légyen s azért pipát is lcpott. Ez, a becsületjét me:gérdekel vén, panaszra jött a városbíróhoz.11

2. 1824. február 2-18. Pr_L V.A. 102/b - 24/104. 1844:55. Sz: "A teátromhoz készült asztalos munkáknak

feljegy-

zései, melyeket a magam deszkájából készítettem. A Nagy Vendégfogadónál a játszóhelyet felállítottam egy inasommal és minthogy tctbször is hívattattam oda töbt munkáknak helyreállítása

miatt,

azokért kívánok 2 Pft-ot; 6 kulisszát csináltam 7 suk hosszút 5 Pft. - A súgónak kasznit csináltam 2 Pft; az inasom egy nap festéket tört 1 Pft. egy gömbölyű lájsztnyii

(=szegélyt) hosz-

szabbra csináltam 15 kr; egy ajtót csináltam, egy lájsztnyit is hozzá, magaméból 36 kr; Summa: 10 frt 51 krajcár. - 10 forintot 27

felvettem

és ki

vagyok

elégítve.

Forgó

Dániel

asztalosmester."

3. 1828. szeptember

30. Prj_ V.A. 102/b - 25/105. No. 50.

5z: "Sz.k.

városából

Arad

részére, - theatromdiiector lása

következésében

Szlavik volt,

úr

itt

Szlávik Kárcly

arról, hogy

azon

theatromtársasága, mulatott, magát

származott

hol

egy a

Preis?

úrnak

írásbeli

hónapig, mely

megnevezett

becsületesen

András

viselte,

aján-

alatt a

cédulahordc

bizony ságlevél

adatott."

4. 1828. szepterrb e;r 30. Prj_ V. A. 102/b - 25/105. No. 52. Sz: János,

Nitsch

mélyek

részére

városunkban lévén,

"Szabad

Mr.

josephina

egész

idő

alatt

városából

és Hessenberger

aritíl, hogy

szepteriterben

Pest

a Szlavik

mulatott magokat

származott

Mátyás színjátszó

Károly

úr

kcrmánya

német színjátszó

a

város

Nitsch

teljes

szealatt

társaságnál

megelégedésére

prcducálták, ajánló bi zony ságle\, él adatott."

5 . 18?fí. október

4. Pr^. V.A. 102/b - 25/105. No. 55.

JILL "Sz. k. Pczsony Károly, sége,

egy

berlini

Carolina játékokat, 28

német

játszótársaság

születésű

és Kéroly, minden

nap

városából

adván,

Szlavik

directora, nem különben

Szlavik

részökre,

származott

hogy

Friderika a múlt

lakosainkat,

és

két

szept. a

fele-

gyermekei,

hónapban

legércieklőbb

itt

módon

mulattatták., s különben is jó magokviselete által a mi teljes megelégedésünket megnyerték, bizonyságlevél adatctt."

6. 1829. június 30. Prj_ V.A. 102/b - 25/105. No. 195. Sz: "Nemzeti színművész Balla Károly úr részére afelől , hogy múlt május 29-étől egy hónapnak leforgása alatt társaságával játékszíni darabokét adván, mívelt ügyességök által a publicum megelégedését megnyerték légyen, bizonyságlevél

ada-

tott . "

7. 1830. május 26-án, Nagyváradon. Prj_ V.A. 102/b 36/116. 1830:39. sz. 4. darab. Ta: B.Balla Károly, a nemzeti színjátsxótársaság iga?[;atója jelzi Nyíregyháza nemes tanácsának, anyai

kedves

nyelvünk tapasztalt előmozdítójának, hogy társulata

júliusban

Sárospatakra utazik, s közben igen rövid ideig kíván néhány vá/

logatott színjáték darabbal a tapasztalt hazafiúi

publicumnak

kedveskedni. A Helytartótanácstól van szabadalom levele. Kéri a tanács jótevői

válaszát.

8. 1830. június 2. Prj_ V.A. 102/b - 33/113. No. 2226. Hat: "Balla Károly játékszíni igazgatót

tudósítani,

hogy társaságával csak egypár hét múlva érkezhetik meg." Vh: Tudósítva, észrevétellel." 29

67

. 1830. június 2. Prj_ V. A. 101/a - 4/4. No. 2226. p. 100 T: "Balla Károly, a városunkban már más izekben is

játékokat adó nemzeti színművésztársaság

igazgatója a következő

hónapban Patakra menni szándékozván, azelőtt egynéhány

darabok-

nak ezen városban adhatására nézve engedelmet kér adatni." Hat: "minthogy a főbíró úr jelentése szerint a játékra való engedelem jelenvalóképpen egy német társaság részére általa már megadatott, tudósíttasson a fent írt igazgató, hogy

társaságával

már csak egypár hét múlva érkezhetik meg, s ekkorra az engedelem részére is megadatik."

10. 1830. december 10. Prj_ V. A. 102/a - 17/97. No. 2167. 1830-10. Ta: Márkus Mihály vendégfogadós panaszolja, hogy a nyáron itt tartózkodott német theátristák 96 váltó frt adósság fejében némely rongyos kortinákat hagytak zálogul, melynek contractuális kiváltási ideje már régen elmúlt. Kéri, hogy az elöljárók közbenjöttével a zálog licitando eladni engedtessék. Hat: "minthogy a zálog kiváltásának

ideje már jóval el is múlt, mind

pedig azért is, minthogy a játszó társaság directora ezelőtt való 3 hónapokkal az elöljárókhoz küldött levelében az elzálogosított javakat egy hét alatt kiváltani ígérte, azonban a terminust ez ízben sem tartotta meg, egy azon javakat conscribáló s licitando eladó esküdt embernek bíró urak által leendő kiküldette-

30

tésével, teljesíttessen az esedező kérése."

11. 1831. június 6. Prj_ V.A. 102/b - 33/113. No. 2729. Hat: "Balla Károly színjátszó igazgatót tudósítani, hogy a város ezidőben a debreceni társaság által van elfoglalva." Vhj_ "Tudósíttatott."

12. 1831. június 6. Prj_ V.A. 101/a - 4/4. No. 2729. p. 1318. T: "Balla Károly egy nemzeti színművésztársaság

igaz-

gatója társaságával együtt idejönni s darabokat a publicum előtt adni szándékozván, evégre engedelemért esedezik." Hat: "Tudósíttasson a folyamodó, hogy ámbátor az idevaló jövetel márcsak amiatt is, minthogy jelenvalóképpen a publicum a debreceni társaság által vagyon elfoglalva, meg nem történhetne, ezen felől örömestebb veszi a publicum, ha városunkat az ilyetén társaság inkább az őszi s hidegebb időkben látogathatja meg."

13. 1834 . szeptember 1.

V.A. 101/a - 6/6. No. 930.

p. 1983. T: "Feyér Károly, a jelenleg helyben mulató nemzeti színésztársaság

igazgatója köszönetet tévén azon pártfogásért,

mellyel a városi publicum társasága iránt közelebb

viseltetett,

31

egyszersmind jelenti, hogy társaságával a hidegebb őszi estvék-f re ismét vissza fog jönni, s akkorára további pártfogásért újabban esedezik." Hat: "Ezen bejelentés

elfogadtatik."

14. 1834. december 18. Prj_ V.A. 101/a - 6/6. No. 1076. p. 2048. T: "Dengelegi Szilágyi Benjámin és Keszi József nemzeti színészigazgatók társaságokkal böjtre, a másik ezen városba jönni szándékozván, színészi daraboknak

farsangra, adására

engedelemért esedeznek." Hat: "A farsangi napokban mind az alkalmatosságra, mind pedig egyéb kinti elfoglaltságokra nézve a színészi darabok előadása akadályoztatván, hogyha

ismeretes

Szilágyi Benjámin alkalmatos tagokból szerkesztendő böjtre megjelenik, részére a kért engedelem

társasággal

megadatik."

15. Demjén Mihály színigazgató és társulatának

tartozá-

saira vonatkozó irományok. Prj_ V.A. 102/b . 23/103. 1835:18. 5 darab, 7 folio a) 1835. május 7. Ta: Galanek János főjegyző összesítése a színészi társaság vendégfogadóbeii tartozásáról. A 108 vft 53 kr-t kitevő summára zálog hagyatott. b) 1835. május 7. Ta: Demjén Mihály igazgató nyilatkozata arról, hogy a neki tartozó Ajtai László színész 66 vft 28 kr tartozása fejében ruhaneműit zálogban hagyta, július 15-i

32

kiváltás ígérete mellett; ha erre nem kerülne sor, a ruhaneműek elárverezhetők. Galanek János főjegyző listája. c) 1835. május 8. Ta: Nemes Demjén Mihály összeállítása arról, hogy melyik társulati tag kinek, mennyivel

tartozik.

Ehhez Galanek János főjegyző kiegészítő megjegyzéseket tett. A felsorolt színészek: Mesteri, Baloghné asszony, Szalai, Sipos, Kéthelyi, Mészáros, Kormos, Czakó, Egresi "ki betegen tőlünk elmaradt", Szakai Lilla, Farkas. d) 1835. május 7 - július 18. Tj_ "A nemzeti színésztáraságtól, mely N. Nyíregyházán részszerint a felséges cs. kir. gyász miatt megbukott, törvényes kézbe letett zálogok

feljegyzé-

se." Ta: A nemes Demjén Mihály aláírásával megerősített lista a becsárral együtt felsorolt arany- és ruhafélékről; az 1835. máj. 7-i kelettel ellátott azon ígérettel, hogy a tartozások

kifizeté-

se július 15-ig esedékes. A záradék szerint 1835. július 18-án a lista minden darabját visszakapta az igazgató, mivel a 213 vft 34 kr tartozását

kifizette.

e) 1835. július 18. Ta: Galanek János főjegyző kimutatása és részletezése annak, hogy a kézhez vett 213 vft 34 kr öszszegből melyik hitelezőnek, milyen címen, mennyit fizetett ki. A kilenc tétel mellett az átvevők elismerő aláírása.

16. 1835. május 8. Prj_ V.A. 102/a - 7/87. No. 4359. T: "Demjén Mihály, mint a böjti hetekben

városunkban

mulatott, és az alatt több játékdarabokat előadott, nemzeti színésztársaság igazgatója, jelentvén, hogy azon némely tagok, akik 33

rendetlen magokviseletével a közfigyelmet ébreszteni

kezdték,

a társaságból kizárattak, amennyiben innen más városba költözködni akarna sorsának elóvihetése tekintetéből, egészbevéve magaviselete felől bizonyságlevélnek részére teendő adása iránt esedezik." Hat: "Minden lehető passiva adósságoknak kifizetése után a kért bizonyságlevél a folyamodó színésztársaság kiadni

részére

rendeltetik."

17 . 1835. szeptember 11. Pr^ V.A. 102/a - 7/87. No. 4412. T •• "A múlt tavaszkor városunkban mulatott

színésztár-

saság igazgatója, Ns Demjén Mihálynak azon eredeti nyugtatványa, mely szerint az itten többrendbeli adósságok bátorságára zálogképpen hagyott ruhadaraboknak hiba nélküli kézhez vételét elismeri, s a mellékiratokban megnevezett adósokat öszvesenvéve 213 váltóforintokkal és 34 krajcárokkal július hónap 18-án kielégítette, bemutattatván." Hat: "Tudomás végett a jegyzőkönyvbe iktattatik."

18 .

1835. november 26. Pr: V.A. 101/a - 7/7. No. 1551. p. 2242. T: "A tegnapi napon Fejér Károly igazgató színésztársaságával ezen városba megérkezvén színészdaraboknak

előadha-

tására karácsonyig engedelemért folyamodik." Hat: "A mostani környülállásokban a folyamodó által kért engedelem meg nem adhatik." 34

67

. 1836. április 10. Pr_L V - A -

Vegyes tartalmú

101/a - 28/28 . 1836: 31.

levelek.

Sz:

"Drága

Tekintetes

A

farsang

utónapjaiban

a

kedves

körük,

hozzám

Úr!

Nagyérdemű

intézett felette

felejthetetlen

édes

vágyom

elhatárzák

legközelebb

kebelében

egy oly díszes színésztársasággal

mozdulva

menni, mely

fitársaknak hessen

Sz. Ns. Nyíregyháza

azon, általam

méltóképp

esmert

megfelelhessen,

Főjegyző

is becses fő

levele

óhajtása

városa

igen

mentől

velem

tisztelt

előbb

színműkedvelő

s kegyetekre

Úr!

innen

T. hon-

érdemes

le-

-, több jeles férfi és nőnemeket, nem is említve a haza-

szert(e) dícséretes(en) esmért Celesztint, előre is szerénykedve ugyan, de mégis - különösen általa is kedvező elégülést ve, őt a szíves pártfogásba gatótársamat

bemutatni

nagy

édes érzetem pedig, hogy pártfogóink

ajánlani

reményl-

bátorkodom, sőt mint

szerencsémnek

fogom

igaz-

tartani,

-

fő

a Tekintetes Főjegyző Úr s több, hozzá

hason

jó

fognak

szemlélni. - Esdem tehát, méltóztasson e szíves óhajtáso-

mat

s egyszersmind

mes

tanács

eleibe

általam

biztosítva

engedelemnyerési is

terjeszteni,

jó

alázatos s erről

színésztársaságot

kérésemet

nekem

a

a T. ne-

legközelebbi

postán kedvező kegyes választ elküldeni, - s egyszersmind ni azt

a kállai is

gája,

Megye

megnyerhetnénk

ismételve, kintetes

Tettes

magam

oda

tapasztalt

Úr nagyérdemű

Balla

közelebbi

Károly

közelébe kegyébe

főjegyző

színész

gyűlései lévén. ajánlott

határnapjait, Feljebbi

keztével tüstént terve társaságunknak

- U.I.

drága

esedező

Kegyes

hogy

esdekletim

maradok

úr legalázatosabb

igazgató.

megír-

Te-

szol-

válasza

menni." 35

ér-

20. 1836. április 18. Prj_ V. A. 101/a - 8/8. No. 1799. p. 2374. T: "Balla károly, az ezidőben Tek. Borsod

vármegye

pártfogása alatt Miskolc városában foglalatoskodó nemzeti színésztársaság igazgatója, bocsánatot kérvén, hogy ottani elébbi elkötelezése és elfoglaltatása miatt társaságával a böjti napokra által nem jöhetett, megengedtetni kéri, hogy válogatott tagokból álló és jól rendezett társaságával e napokban ezen városba által jöhessen." Hat: " A kért engedelem szíves készséggel megadatik."

21. 1837. március 13-án, Nagykárolyból. Pr: V.A. 102/b 36/116. 1837:31, 53. darab. Ta: Szaplonczay Mihály és Hubay Emánuel színészigazgatók levélben értesítik a város főbíráját, hogy

űk

legutóbb

Szatmárban, most a gyűlések idején Nagykárolyban működnek. "A nagyhéten privilegizált

szabad Nyíregyháza városába, nézőiknek

hasznos időtöltést szerzendők" ide szeretnének jönni. Hivatkozva bizonyítványukra is, támogatást és választ kérnek.

22. 1837. március 16. Prj_ V. A. 101 - 31/31. Sz: A város nótáriusának

levele Szaplonczay Mihály

színészigazgató úrnak Nagykárolyba. "Teljes bizalommal való I36

gazgató Úr! A legalkalmatlanabb időben szándékozván az igazgatósága alatti színészi társasággal városunkba általjönni. Egyfelől azon környűlállás, hogy a mostani pénzszűke idejében lakosaink különbeni pártfogásukat nem teljesíthetni, másfelől hpgy a közelgő tavasz tekintetiből többnyire a mezei munkákkal lesznek távol a tanyákon elfoglalván, de az is, hogy a termet éppen most újíttatni fáradozunk s azt használatra ezúttal által nem adhatjuk. Ezek mind oly nyomós körülmények, hogy Igazgató úrnak itten ezúttal kinézései nem lehetnek, mely mindezeket oly végből tartottam szükségesnek válaszul adni, hogyha netalán mindezeknek ellenére ide már készülőben volna Igazgató úr, a rossz kinézések felől jóelőre tudósítva

legyen..."

23. 1837. október 2. PTJ_ V.A. 102/b - 29/109. No. 726. T: "Ns Szaplonczay Mihály színészi igazgató úr által megkerestettünk, hogy az igazgatósága alatt néhány hetekig kebelünkben mulató színészi társaságnak magaviselete s közönségünk T nek velek miképpen tapasztalt megelégedése felől adnók ki hiteles bizonyságlevelünket." Hat: "Melynek is következésében, minthogy azon néhány hetek alatt helységünkben színészi darabok előadásával közönségünket mulattatá, mind maga a folyamodó

igazgató,

mind annak egyes tagjai is magokviseletével is magokat kitüntették, de egyébiránt a színészi darabok előadásával is közönségünknek megelégedését tapasztaltuk. Ez okból ezeknek hitelesebb voltára adjuk ezen városunk szokott pecsétjével erősített bizonyságés ajánlólevelünket."

37

67

. 1838. március 27.

V.A. 102/b - 29/109. No. 780.

5z: Kálmán György úr, nemzeti

színésztársaság-igazga-

tó bizonyítványa: "Mi szabad és privilegizált Nyíregyháza városa főbírája és tanácsa, hivatalos hitelességgel bizonyságot teszünk afelől, miképpen a Kálmán György úr kormánya alatti nemzeti színésztársaság e mostani nagyböjt alatt városunk

kebelében

mulatván, mind a színészi darabok helyes előadása, mind pedig erkölcsi magaviselete által is közönségünk megelégedését oly mértékben nyerte meg, hogy nevezett igazgató urat mind közönségünk szíves vággyal kész jövendőben is kebelébe visszafogadni, mind pedig mi is őtet a színészi ügy pártolóinak hazafi szívességükbe minden helyekre ajánlani. Kiadván evégből részére ezen szokott pecsétünkkel erősített hiteles bizonyság- és ajánló levelünket."

25 . 1838. június 22. Pru_ V.A. 102/a - 9/89. No. 284. T: Jelentés arról, hogy "egy színjátszó társaságnak igazgatója, Jánossy nevezetű, színjátékaival néhány hétig, a ttes vármegye közgyűléséig a közönséget mulattatni kivánván, a színjátszó társaságot befogadni s nékie néhány

színdaraboknak

előadását megengedtetni kéri." Hat: "A folyamodó színésztársaságnak idejövetele nem elleneztetik. "

38

20. 1839. szeptember 9. Prj_ V. A.

102/a - 10/90. No. 957 .

Ta: A jelenleg Újhely városában tartózkodó színésztársaság igazgatói Nztes Balla Károly és Telepy György, "néhány színdarabjainak előadhatását városunkban megengedhetni kérik." Hat: "Hogyha városunkban előmenetelüket reménylik, 3 vagy 4 heti itt múlatás s erényes daraboknak előadása megengedtetik."

27 . 1839. szeptember 9. Prj_ V.A. 102/b - 30/110. No. 43. 5z: Az előző határozat folytán megírt főjegyzői levél: "Kedves Igazgató urak! A mai napon velünk közlött folyamodólevelük felolvastatván, hogyha az igazgatóságuk alatt levő Ns. színésztársaság városunkban valami előmenetelt reményi, régibb esmeretséglnknél fogva örömmel adunk engedelmet itt, 3-4 hetekig mulathatni, s közönségünket erényes színdarabjaikkal mulattathatni - de a kocsmáitatás joga haszonbérbe lévén kiadva, minden ahhoz tartozó jótéteményekkel, s így a nagyvendégfogadó, termével együtt is, Mlgos gróf Dessewffy Emil Úrnak, az annak kivehetése módja i r á n t a mostani vendégfogadóssal szükséges lesz értekezni, aki felhivattatván, úgy nyilatkozott, h o g y

ingyen ugyan nem, de

j u t á n y o s b é r m e l l e t t az o t t a n i alkalmat(osságot) ki f o g j a időre adhatni, ami tehát csak egyezkedés útján lészen v a g y a c í m z e t t t á r s a s á g egyik v a g y másik t a g j a á l t a l

rri"id lehet

kieszközölhető."

39

28 . 1839. szeptember 16. P_rj_ V.A. 101/a - 13/13. No. 486. p. 327. T: "Az ezen városba közelebb érkezett színésztársaság igazgatói tűzifát minden utána való járásuk után se kaphatván, a váróstul egy szekérke forgácsnak készpénzért leendő adatását kérik." Hat: "A városnak nem lévén eladó se fája, se forgácsa, ezen kérés nem teljesíttethetik."

29. 1840. január 7. Prj_ V.A. 102/a - 10/90. No. 1178. T: "Említésbe hozattatván, hogy amennyiben az itten mulató svédországi Pratte testvéreknek mesterséges színjátékuk minden eddigi előadásakor szép jövedelmök volt, szólíttatnának fel egy játéknak előadására, melynek jövedelme a helybeli kórház javára fordíttatnék." Hat: "Nztes albíró megbízatik, hogy a színjátékot kormányzó egyik testvért felhívatván, szólítsa őtet fel egy darab színjátéknak a helybeli kórház részére leendő előadatása iránt. Jövendőre nézve pedig ezennel határoztatik, hogy valahányszor itt tovább mulatni kívánó színjátszó vagy akármely játékos társaság engedelemadás végett folyamodik, az engedelem oly nyilatkozandó feltétel alatt adassék meg, hogy egy játékot legyen köteles adni a helybeli kórház javára."

40

67

. 1840. február 10.

V.A. 101 - 34/34. no. 08.

T: "A Pratte színészi előadásából begyűlt 80 vft. a kórház pénztárából a gubás céhnek 3 évre, kamatra

adni."

Hat: "Kiadva."

31. 1841. július 12. P£j_ V.A. 102/b - 30/110. Sz: "Mi Sz. és Priv. Nyíregyháza város főbírája és tanácsa ezennel megesmérjük és hitelesen bizonyítjuk, hogy nemes Demjén Mihály úr kormánya alatti színésztársaság

városunk-

ban mintegy négy hetek alatti tartózkodása alatt több színdarabokat előmutatván, ezen idő alatt oly csendesen és becsületesen viselték magokat, hogy különösen erkölcsi magokviseletére nézve legkisebb panasz is ellenök feladva nem volt."

32. 1841. december 17. Prj_ V.A. 102/a - 11/91. No. 2447. Sz: "Bogdán Lajos vezérlete alatt a színésztársaság Kassa városából ideérkezett s némely daraboknak előadására engedelemért folyamodott". Hat: "Azok előadhatására oly móddal adatik engedelem, hogy Nztes Dómján Sámuel helyettes kapitány által szabadon választandó játékot, ugyan e helyettes kapitány által kitűzendő nap estvéjén a helybeli kórház javára eljátszani köteles legyen."

41

67

. 1842 . január 3. Prj_ V.A. 101/a - 15/15. No. 13.

p. 284. T: "Az aljegyző bejelenti, hogy az itten mulató színésztársaság a közeledő farsang alatt a nagyvendégfogadó tánctermében tovább nem játszhatván, színhelyül az új városházbeli nagyobb termet általengedtetni kéri." Hat: "A ki nem kerülhető rongálás miatt a kérésnek helye nem találtatik."

34 .

1843. november 28. P^j. V.A. 102/b - 31/111. T: "Kálmán György és Posonyi Alajos igazgatásuk alatti színésztársaság részére magaviselete felőli hiteles bizonyságlevél kiadását kérik." Hat: "Hitelesen bizonyítjuk, hogy a folyamodó színésztársaság városunkban két hónap óta tartózkodván, azalatt válogatott jó daraboknak ügyes előadásával a közönség figyelmét és részvétét annyira vonta magára és nyerte meg, hogy a színház általjában mindenkor tömve lévén hallgatókkal, azoknak kedves szellemi éldeletet szerzett, s tőlök viszont teljes megelégedést nyert, egyéberánt erkölcsi tekintetben az egész színésztársaság oly példás életet tüntetett ki, hogy a legkisebb jelét sem adta oly tettnek, mely jó jellemére árnyékot vetett volna."

42

67

. 1844 . március 10. Prj_ V.A. 102/b - 31/111. T: "Gyarmati Endre kassai színésznek

bizonyságlevél."

Hat: "Bizonyságlevél adatott, hogy a Posonyi Alajos és Kálmán György igazgatásuk alatti magyar színésztársaságnál és későbben, kis korig, Küszner igazgatása alatti német

színésztársaságnál

is mulatván városunkban, ellene semmi különös panasz nem volt és most sincs legkisebb is."

36. 1845. április 7. Prj_ V.A. 102/a - 13/93. No. 4476. T: "A jelenleg városunkban mulató színtársulat igazgatójának, Latabár Endrének folyamodványa: ha nekiek a város kapitánya itt mulatásokra csak kétheti határidőt engedett, mely idő alatt úti költségök is alig jöhetett be, azonban a már elkezdett előfizetési hat előadást s a kisdedóvói intézet javára előadandó színi mutatványt is kellettvén lejátszani, ezeket a kitűzött határidő lejártával nem teljesíthetnék, mindezeknek teljesíthetése tekintetéből a határidöte folyó hő 16-ik napjáig kiterjeszteni kérik." Hat: "A városkapitány élőszóval azon jelentést tévén a tanácsnak, hogy ámbár a folyamodó színésztársulatnak megérkezése alkalmával önkivánságához képest kétheti időt engedett az itt mulatásra, és azalatt néhány színdaraboknak előadására, mégis a társulat minden híradás és jelentés nélkül oly időben nyitotta meg az előfizetési ívet hat színdarabok eljátszására, mi a kétheti határidőt jóval túlhaladja. Minthogy 43

a folyamodó társulat, úgy, mint akárki más, a políciális rendhez és szokáshoz magát alkalmaztatni köteles, s a részére kitűzött határidő elteltével, szándékát az illető helyen ni elmulasztva, itt mulathatása tekintetében maga

felfedez-

intézkedett,

ezen tette helyesnek nem tekinthetik ugyan, mindazonáltal a folyamodó társulat ellen eddig még semmi panasz nem adván elő magát, sőt a közönség részvétét nagy részben magára vonván a színdaraboknak ügyes előadásai által, az itt múlatás kéréshez képest - f. hó április 16-áig azon megjegyzés mellett terjesztetik hogy a már kijelelt és a társulat által teljesíttetni

ki,

igért

"Egyenlőség" című színdarab előadásakori jövedelem, a valóságos költségek levonásával, egészen a városunkban felállítandó kisdedóvó pénztárát illesse, vagy pedig ezen kívül még egy színjátékot előadván, mind a kettőnek jövedelmében a kisdedóvó intézet pénztára a társulattal egyenlően

részesíttessék."

37 . 1845. május 2. P£j_ V.A. 101/a - 17/17. No. 221. p. 294. T: "Olvastatott a miskolci színházi választmány levele, melyben az 1843. évi nagy tűz által semmivé lett helyett építendő új színház költségei fedezésére a város adományozásra felkéretik." Hat: "A város pénztára a közönséget közelebb érdeklő szükségek fedezésével eléggé terhelve lévén, ezúttal semminemű segedelem nem ajánltatik."

44

28 . 1853 . július 5. Prj_ V.B. 142/b-9/15. 1853 : 37. T: A városi épületek árverés útján történő bérbeadásának feltételei. Sz: ... M 7er. A nagyvendégfogadóban

jótékony

célokra adandó színi mutatványok alkalmára, farsangon kívüli időkben, akármikor a hasonlag jótékony célokra rendezendő táncvigalmak alkalmára pedig és ugyan farsang alatt kétszer, azon kívül pedig háromszor a nagytermet és ruharaktárt mindenkor, legkisebb fizetés nélkül köteleztetik a bérlő évenként általengedni."

39 . 1861. augusztus 22. Prj_ V.B. 161 - 110/1. köteg. 844/356. T: A Budavárosi Lánchíd mellékén

építendő népszín-

ház engedélyezése. Hat: A budai magyar népszínház alapítását segélyező bizottmány felhívására: "ezen közműveltség és nemzeti érdekek előmozdítását célozó intézet gyarapítására 100 =Száz= osztrák forint kiadatni utalványoztatik."

40. 1861. augusztus 22. P_rj_ V.B. 161 - 116/7- 1861:66. T: Nyíregyháza város közönségének válasza Áldassy Antal budavárosi főkapitánynak, mint a budai népszínház alapítását segélyező bizottmány elnökének. Sz: Riszdorfer János fő-

45

jegyző végrehajtja a város közönségének határozatát, és elküldi "a 100 osztrák forint adománnyal terhelt

levelet".

41. 1862. június 13. Prj_ V.B. 163 - 124/1. 831. ill. 918/1862 . T: A közigazg. tanácsülés tárgyalja az alispáni, ill. főszolgabírói közlést: a budai népszínház alapítására

önkéntes

adományok gyűjtését szorgalmazzák. Hat: Eddig csak a város pénztárából született adomány. Az e tárgyú adományok iránt részvétlenséggel úgysem vádolható helybeli testületeket, céhegyleteket és magánlakosokat Steiger Alajos tanácsnok keresse meg s az eredményről terjesszen elő jelentést.

42. 1866. április 30. Pr_L V.B. 161 - 112/3 . 1073. T: A képviseleti gyűlés tárgyalja a bírságolási, bitang pénzek és mulatságdíjak március havi bevételét. Sz: "Reszler színigazgatótól 13 forint szedetett a városi kórház részére."

43. 1866. május 18. Prj_ V.B. 161 - 112/3 . 1506. T: A képviseleti gyűlés tárgyalja a bírságolási, bitang pénzek és mulatságdíjak április havi bevételét. Sz:

46

Kétzery színigazgatótól 4 forint "szedetett a városi kórház javára ."

44. 1868 . augusztus 18. Prj_ V.B. 163 - 125/2. K: 1705. T: A közigazg. tanácsülés tárgyalja Gero Jakab színigazgató kérelmét. Hat: "Mivel sem engedélyét fel nem mutatá, sem társulatának tagjait elő nem sorolá, nem

teljesíthető."

Vh: Értesíttetik.

45 . 1868. augusztus 18. Prj_ V.B. 163 - 125/2. K: 1805. T: A közigzg. tanácsülés megtárgyalja Károlyi Lajos színigazgató kérelmét,

szirii előadásainak szeptember 15-i meg-

kezdését. Hat: Az engedély megadatik, a folyamodó utasíttatik, "hogy társulatának megérkezését a helybeli várkapitányi hívatalban bejelenteni s engedélyezési okmányait ugyanott bemutatni köteles."

46. 1869. május 26. Pr£ V.B. 163 - 125/2. 910. T: A közigazg. tanácsülés tárgyalja Nyíri György színtársulati elnök kérelmét: 24 tagból álló színtársulattal jönne; hat színielöadáson Mátray Laura is fellépne. Hat: "Már más társulat kapott engedélyt, azok megérkezése már esedékes,

47

így a kérés nem teljesíthető. Kérelme visszaadandó."

47 . 1869. június 12. P_r_^ V.B. 163 - 125/2. K: 2287. T: A közigazg. tanácsülés megtárgyalja Vitái András és Dusa Mihály helybelitalyigások

fellebbezését. A hat. ta:

V.A. és D.M. sebes hajtása folytán Csabainé színésznőn okozott testi sérelem tárgyában őket a rendőrkapitány 75 forint költségekben, s előzőt három, másikat két napi börtönre marasztaló ítéletet hozott. A fellebbezést tárgyalta az ülés, az ítéletet helyben hagyja.

48 . 1869. június 17. Prj_ V.B. 163 - 125/2. 1039. T: A közigazg. tanácsülés tárgyalja Nyíri György magyar színigazgató kérvényét. Hat: "Társulatával

eszközlendő

12 előadás engedélyezését kérvén, részére a kívánt engedély azonnal megadatik."

49 . 1869. november 16. Prj_ V.B. 163 - 125/2. 2123 és ad 2123. T: A közigazg. tanácsülés tárgyalja Jakab Lajos és Szegedy Mihály szí ni igazgatók játszási engedélyért való kérelmét. Hat: "A

színielőadásra szóló engedelem Szegedy Mihály

szí ni igazgató részére adatik meg, s erről a kapitányi

48

hivatal

és érdekeltek szóbeli értesítést nyervén", a beadott kérvényei« tudomásul vétetnek."

50. 1869. november 16. Prj_ V.B. 163 - 125/2. 2466 . T: A közigazg. tanácsülés "a régi közóhajtás sürgető szavára" javaslatot tárgyal. 5z: "E város előhaladásának és népe művelődésének gyámolítása céljából egy e helyütt létesítendő állandó magyar színház eszméjét karolja fel a tanács: hogy tudniillik ezen létesítendő intézet által mind az ily nemesebb mulatságban üdvét találó míveltebb vidékieknek

vonzalma

maradandóbban ide fűzessék; mind a nyári kemény mezei munkákban kifáradó saját népünk, legalább a téli időszak alatt a szegénység

és elaljasodás örvényébe ragadó kocsmai

dorbézolásoknál

itt különb mulatságot is találjon; s mind általában e város polgársága ezen célba vett intézet gyakoribb látogathatása útján, amidőn tudniillik az emberek kerülendő hibái és utánzandó erényei eleven példákban tüntetnek bírálata alá, élvezetdús szórakozás mellett egyszersmind ízlés- és érzésére nézve is pallérozó közeli életiskolát nyerjen. Ezen felkarolt eszmének valósítása iránt Takács Alajos tisztviselő és ügybarát elnöklete alatt Galánffy Lajos és Szakay Endre tanácsnokok, Czupra Endre aljegyző és Riszdorfer János főjegyző tüzetes javaslat készítésére kéretnek fel és küldetnek ki; s e tárgyú jelentésük beérkeztével, ezen ügy, a város közönségének sikert egyedül adható közrészvétébe lesz hivatalosan

49

felajánlandó. A tervbe fogott állandó színház pénzalapjának a tanács első sorban is a

magvául

színielőadások jövedelminek megadóz-

tatását tekinti, s ennél fogva ezennel elrendeli és határozza, miszerint az itt jelentkezendő színész társulatok egyedül azon feltétel alatt nyerjenek előadási engedélyt, hogyha ezen színházi alap javára is, ittműködésük időtartamához képest, egy vagy több külön előadást fognak tartani; továbbá: második sorban jön a nemeskeblű műkedvelő társulatnak reménybe vett nagybecsű részvéte, mely is ez iránt a legszívrehatóbban fel; harmadik sorban vehetők azután az egyes adakozók

kéretik jótékony-

sága és egyéb ide vonható egyes források; - míg az ügy keresztülvitelének főalapját és biztosítékát a város és egész közönségének áldozatok útján edzett hazafias és közjóért lángra kelő áldozatkészsége és pártolása teremtheti egyedül elő; mely pártolás pedig, ha a kezdet nehézségei elhárítva lesznek, megelőző adatok szerint el nem fog maradni. Mind ezek előleges tájékozás végett a kiküldött bizottságnak, felkérésképpen a helybeli műkedvelő társulatnak és alkalmazkodásul a kapitányi hivatalnak, jegyzőkönyvi kivonat útján értésül adatnak, határoztatnak. Kelt mint elől. Jegyzette Riszdorfer János főjegyző."

51. 1870. február 7. Prj_ V.B. 163 - 125/2. 196/1869. T: A közigaz. tanácsülés Szegedi Mihály

50

színigaz-

gató kérelmét tárgyalja, melyben engedélyt Kér, hogy e városban egy hóig előadást tarthasson. Hat; Nem teljesíthető, "mert a terem a farsangi idényben igénybe van véve, s a helybeli műkedvelők kívánnak itten jótékony célra

színielőadást

rendezni."

52. 1870. április 7. P^j. V.B. 163 - 125/2 . 755. T: A közigazg. tanácsülés tárgyalja Szabados Tóth Jenő színigazgató kérelmét: f. é. júniustól a nyári idényben . színielőadásokat tartani óhajtólag a nyári színhelyek kiadatásáért folyamodik. Hat: Az előadás engedélye megadatik. "Arénája azonban, még e városnak - fájdalom - nem lévén, folyamodónak ebbeli kérelme nem teljesíthetőnek nyí1váníttatik . "

53. 1870. április 7. Prj_ V.B. 163 - 125/2. 807 . T: A közigazg. tanácsülés tárgyalja Jakab Lajos színigazgató kérelmét, 16

színielőadásra engedelmet kérelmez-

vén. Hat: "Kérelme nem teljesíthetőnek

találtatik."

54. 1870. április 7. Prj_ V.B. 163 - 125/2. 808 . T: A közigazg. tanácsülés megtárgyalja

Szathmáry

Károly színigazgató kérelmét: e f. hó 17-étől kezdődőleg itteni színielőadások rendezése engedélyéért folyamodik. Hat: "A kért

51

engedély jövő hó végéig terjedő időre megadatik."

55. 1870. augusztus 2. Prj_ V.B. 163 - 125/2. K: 1736. T: Miklóssy Gyula színigazgató e hó folyamán néhány előadás rendezésére kér engedélyt. Hat: "Részére a kért színielőadási engedelem azon feltétel alatt, hogy a múlt évi november 16-án 2466. sz. a. kelt tanácsi végzés értelme szerint, az itt létesítendő állandó magyar színház pénzalapjának

növelésére

is egy külön előadást tartani 'köteles lészen, megadatni rendeltetik."

56 . 1871. július 13. Prj_ V.B. 163 - 125/2. 1546. T: A közigazg. tanácsülés tárgyalja Várnay

Fábián,

jelenleg Kisvárdán működő színigazgató kérelmét: a város kebelében egyhavi időre színielőadások engedélyezését kéri. Hat: Mivel a kérvényező nem adott tájékoztatást a tátsulat személyzetéről, számáról, az igényelt biztosítékokról sincsenek bizonylatok, részére ez idő szerint a kívánt engedély ki nem adható.

57 . 1871. augusztus 24. P£j_ V.B. 163 - 125/2. 1868. T: A közigazg. tanácsülés tárgyalja Hubay Gusztáv színigazgató kérvényét: 32 tagból álló, jól szervezett dráma52

népszínmű-operette társulata részére 25_előadásra kér engedélyt. Hat: "Okadatolt kérelme teljesíttetni határoztatik . "

58. 1872. június 26. Prj_ V.B. 185/1. No. 1885. T: A közig, tanácsban "olvastatott Hubay Gusztáv és Sztupa Andor színigazgatóknak kérelmök, melyben az általok felállítandó nyári színkörben folyó év aug-szept-okt. hónapokon keresztül

színielőadás tarthatására engedélyt kérnek." Hat:

"Folyamodók színitársulatának

az általok felállítandó nyári

színkörben folyó év aug-szept-okt. hónapokon keresztül színielőadás tarthatására nézve a tanács által engedély kiadatik, oly kijelentés mellett, miszerint azon helyiséget, hol a színkört felállíttatni óhajtanák, előlegesen a tanácsnak bejelentsék, mivel a tanács a színkör felállítását engedély nélkül meg nem adhatja, ezúttal folyamodó színtársulattól a tanács elvárja azt, miként jótékony célra, ittléte alatt, előleges bejelentés mellett, havonként egyszer előadást fog tartani."

59. 1872. június 28. Prj, 185/1. no. 1897. T: A közig, tanácsban "olvastatott Hubay Gusztáv és Sztupa Andor színigazgatóknak az 1885. sz. a. tanácshatározatának: havonként egy jótékony célú előadás megváltoztatási kérvényök." Hat: "Hubay Gusztáv és Sztupa Andor

színtársulati

igazgatóknak, egy nyári színkörnek itt helyben, f. é. aug-szept53

október hónapokon át leendő felállítására nézve a f. é. június 26-án kelt 1885/1872. sz. a. hozott tanácsi határozat oda módosíttatik, miszerint nevezett igazgatók a havonként kitűzött egy jótékony célú előadás helyett minden előadástól a városi kórház javára egy ft-ot fizetni köteleztetnek. Miről is ily értelemben az egedélyt tanácsilag ezennel megadatik, a városi kapitány pedig jegyzőkönyvi kiíraton azon utasítással értesíttetik, miszerint a megszabott egy-egy ft-ot minden előadás után bevévén, azt, az engedélyezett idő lejártával a városi pénztárba leendő utalványozás végett adja be."

60. 1872. Pr^. V.B. 186. 1661 . Sortár 1872. a/ K: 90, 670. Sz: "Károlyi Lajos színielőadásokra engedélyt kér"; a kérvény

kézbesítése. b/ K: 169. 364. Sz: "Ribány József a magyar színészek

nyugdíjgyűj-

tési ívét megküldi." c/ K- 3591. Sz: "Hubay Gusztáv színész, színigazgatói miniszteri engedélye." d/ K: 3591. Sz: "Sztupa Andor színigazgatói miniszteri engedélye." (Az iratok nem maradtak fenn.)

54

20. 1874. szeptember 10. Prj_ V.B. 185/3. K: 3378 . T: "Aranyossy Gyula színigazgató Tasnádról kérvényt intéz a f. évi téli idény alatt helyben

színielőadások engedé-

lyezése tárgyában." Hat: "Illetékességi szempontból a főkapitánynak

kiadatik elintézés végett."

62. 1874. december 28. Pr: V.B. 185/3. K: 5045. T: "Sztupa Andor .ez idő szerint szegedi színigazgató a jövő 1875. évi aug. 1-től helyben színielőadások

engedélyezé-

seért folyamodván." Hat: "Folyamodó kérelme a nemzeti színészet iránti általános érdeklődés szempontjából is, de főleg folyamodónak e helyütt méltánylást nyert megbízhatósága tekintetéből is, a tanács elismerésével találkozván, részére a jövő 1875. évi aug. l-jével itt helyben előirányzott

színielőadások engedély-

joga ezennel előjegyeztetik, s erről ugyanő és városi főkapitány azon megjegyzéssel értesíttetnek, miképp.folyamodó annak idejében színtársulatának létszámát és névjegyzékét

ide beterjeszteni

el ne mulassza."

63. 1875 . június 7. p£j_ V.B. 185/4. K: 2265. T: A közigazgatási-iparhatósági tanács ülésében előterjesztett Aranyossy Gyula színigazgatónak kérelme "a f. é. 55

okt. l-jétől helyben szándékolt színielőadások tartásának

enge-

délyezése iránt." Hat: "Tekintettel a tanács m. é. 5045. sz. határozatával a f. é. augusztus 1-től Sztupa Andor nak előjegyzett,

színielőadások

színigazgató-

iránt már kiadott engedélyére:

további elintézés végett a főkapitánynak

kiadatik."

64. 1875. július 2. Pri V.B. 185/4. K: 2637. T: "Miklóssy Gyula, jelenleg itt működő színigaz- ! gató az előadásonként jótékony városi célra köteles 1 ft. járulék fejében 12 ft-ot már befizetett. A következő előadások után esedékes e díjaknak elengedéséért folyamodik, felajánlván ezek helyett egy előadásnak bejövedelmét a város(i) kórház javára." Hat: "Elnézve folyamodónak alaptalan és a jelen város tanácsi intézményeire nem mérvadó s felhozott indokolásaitól, és tekintettel a kedvezőtlen nyári viszonyokra, melyek helybeni jövedelmeit csökkentik ugyan, de általában a színielőadások után a helyi rendszabálynál fogva előadásonkint

megállapított 1 ft.

jótékony célú köteles díjak teljes elengedésére okul nem szolgálhatnak: a tanács méltányosságból az ez után megtartandó

előadá-

sok díjait elengedni hajlandó. Csupán az eddig lefolyt 30 előadásnak díjai fejében a már befizetett 12 ft-on felül még hátrányban levő 18 ft-nak házi, illetőleg kórházi pénztárba leendő befizetését követeli."

56

67 . 1875. július 27. Prj_ 185/4. K: 3037. T: A közigazgatási tanácsban "olvastatott Miklóssy Gyula helyben működő színigazgatónak megújított kérvénye, az előadásonkint kötelezett jótékony célú 1 ft. illetménynek a f.é. 2637. sz. tanácsi határozattal 18 ft-ban megállapított

házipénz-

tári befizetése kötelezettségét leendő fölmentése tárgyában." Hat: "Folyamodó kérelme, amennyiben a kérdéses díjak a helybeli szegényügy nagymérvű kiadásainak némi pótlására

szabályozvák,

nem teljesíthetőnek nyílváníttatik, miről is ugyanő jelen határozattal saját kérvényén, miheztartás végett a főkapitány a f. é. 2637. sz. határozat foganatosítása végett jegyzőkönyvi kiirattal értesítndők . "

66. 1875. szeptember 16. Prj_ V.B. 185/4. No. 3727. T: A közigazgatási tanácsban "olvastatott Szabolcs megye alispáni hivatalának 4580/875. sz. rendelete, mely szerént a m. kir. Belügyminisztériumnak

3103. sz. leiratát a kóborló

színészek és énekesek betiltására vonatkozólag közölvén, ezt alkalmazkodás végett tudatja."

Hat: "Tudomásul vétetik s levéltár-

ba letétetik, s másolatban Kralovánszky Gyula főkapitánynak alkalmazkodás végett kiadatik."

57

67 . 187 5 . o k t ó b e r

6. Pr_L V.B.

T ; A közigazgatási

185/4. no.

tanácsban

"olvas tatott

A n d o r s z í n i g a z g a t ó k é r e l m e , az á l t a l a t a r t o t t után kapitány

által kiszabott egy-egy

itten a színi előadások

tott, azonban

a közönségnek

ható következtethetés szabott

színielőadások

nélkül

az e l ő a d á s o k é r t k a p i t á n y

tulajdonos

tűzi szerencsétlenség

rosabban ügyeltessen, minek Gyula főkapitány

haj-

ki-

Ez

alka-

a képviseleti

iránt

ha-

készen,

történjék, a

foganatosíttatása

von-

által

a s z í n k ö r m e l l e t t a fecskendőt t a r t s a

és a r r a , n e h o g y v a l a m i

mi-

é l v e z e t e t n y ú j t v a , jövőre i n n e n

l-l ft. d í j a tanács által ezúttal e l e n g e d t e t i k .

szellemében

tár-

azon e l ő a d á s á t ,

által magának hasznot nem

lommal h a t á r o z t a t i k , hogy a színkör tározat

Sztupa

ft. díjnak e l e n g e d é s e

gyában." Hat: "Tekintetbe véve folyamodónak szerint

4108.

legszo-

Kralovánszky

megbízatik."

68 . 187 5 . o k t ó b e r T"özv. v á t s Kozi.ia h e l y b e l i ves K o v á c Sztupa

20. Pvj_ V . B . 1 8 5 / 4 . K:

Kovács -

Zelenyánszki

Pálné, szül.

Andor színigazgató

társulatának

tagjai közül

n é l k ü l , sőt híre és tudtán kívül,

ittműködött valamelyik, szolgálati

m i n ő s é g b e n m a g á v a l v i t t e S z e g e d r e , m i é r t is a m é g s z ü l ő i m a t i g é n y l ő és még 58

Ko-

l a k o s n ő p a n a s z t e m e l a z i r á n t , miképp 12 é -

- Z e l e ^ y ^ iszki P á l fi ját a l e g k ö z e l e b b

anyai b e l e e g y e z é s

4345.

iskolaköteles

oltal-

n e v e z e t t fi j á t , a z ő t a n y a i

en-

gedelme nélkül elvitt színészek költségére hatóságilag

vissza-

hozatni kéri." Hat: "Ezen kérvény, további rendőri úton leendő elintézés végett s az eredményről jelentésének bevárása mellett, főkapitánynak

kiadatik."

69. 1875. november 4. Prj_ V.B. 185/4. K: 4582. T: "Gerőfi Andor színigazgató az 1876. évi július 16-ától szept. végéig tartó időtartamra

színielőadások

helybe-

ni engedélyezéséért folyamodván." Hat: "Nyilvántartás végett a főkapitánynak kiadatik s megbízatik ugyanő, miképp a jövő évi itteni nyári színiidénynek beálltáig netán beérkezendő enemű folyamodványok figyelembevétele mellett ez ügyben a maga idején intézkedjék, s az eredményről ide jelentést tegyen."

70. 1876. február 12. Pvj_ V.B. 185/5. K: 568. T: "Krecsányi Ignác nemzeti színigazgató

Máramaros-

szigetről hat darab bizonylatnak melléklésével e f. é. máj. 16tól aug. 16-ig helyben

színielőadások engedélyezése iránti egy-

forintos bélyegú kérvényt nyújtván be." Hat: "Elintézés végett, esetleg a kérvénynek mellékleteivel folyamodó kezeihez leendő visszajuttatás végett a főkapitánynak kiadatni

határoztatik."

59

67 . 1876. május 31. Prj_ V.B. 185/5, K: 2583. T: "Mannsberger Jakab helyben működő színigazgató az előadásonként városi kórház részére köteles 1 ft díjnak elengedéséért folyamodik." Hat: "Folyamodónak kérelme alapját képező azon indok, mely szerint ugyanő az idei vízkárosultak

ja-

vára tartott egy előadás tiszta jövedelmét 66 ft-okban az illető helyre beszolgáltatta, - erkölcsi kötelmeinek hű teljesítése bizonyítékául vetetik ugyan, mindazáltal az ezen városi szegények, illetőleg kórház javára szabályozott, s előadásonként minden

színielőadás után köteles jótékony 1 ft.-díjnak

elengedése

alapjául annál is inkább nem szolgálhat, mivel ezen csekélységnek fizetését más igazgatók példájára folyamodó is önként és előlegesen is Ígérvén, azt a város szegényügyi érdekeinek

csorbí-

tása nélkül senkinek elengedni nem lehet. Miről is a főkapitány jegyzőkönyvi kiírattal az ezúttal netalán már hátralékban lévő díjak behajtása végett, folyamodó alkalmazkodásul kérvénye hátiratával értesíttessenek."

72. 1876. június 27. Prj. V.B. 185/5. K: 2936. T: "Mannsberger Jakab helyben működő színigazgató az előadásai után esedékes, a városi kórház javára szabályozott, előadásonként egy-egy forint járulatoknak fizetése alóli feloldozása, s ezek helyett egy általa a városi szegények javára ren60

dezendő jótékony célú előadásnak tiszta jövedelmével

leendő

pótlása engedélyezéséért folyamodván." Hat: "Tekintettel kérvényezőnek előadott indokaira s

támaszkodva az általa kilátásba

helyezett jótékony célú előadásnak vonzóvá tétele és jó sikert biztosító berendezésére, a tanács ezúttal, minden innen a jövőre vonható következtetés kizárásával és méltányosságból, a felajánlott jótékony célú előadás megtartását ezennel engedélyezi s annak alkalmas napon s elevei közhírré tétel mellett leendő foganatosítására, folyamodót kötelezi, megbízatván Nikelszky Lajos közigazg. tanácsnok és Kovács Károly alkapitány, miképp a kérdéses jótékony célú előadás kiviteli módozatai iránt a folyamodóval érintkezésbe tévén magokat, annak jövedelme tekintetében a hivatali ellenőrzésre szükséges lépéseket megtegyék, s az eredményről ide tiszti jelentésüket annak idejében adják be."

73. 1876. június 27. Prj_ V.B. 185/5. K: 2937. T: "Mannsberger Jakab helyben működő

színigazgató

a f. é. jún. 30-ig főkapitányi lag engedélyezett, s azontúl beszüntetni rendelt

színielőadásainak

még további

folytathatása

eránt folyamodván." Hat: "Kérvényezőnek előadott abbeli mely szerint ugyanő a közönség körében eszközlött

indoka,

bérletnyitása

által erkölcsi kötelezettséget vállalt magára, melynek másként, mint a bérlet lejátszásával eleget tenni nem képes, mivel az előfizetési pénzeket a közönségnek visszafizetni nem tudja, - a tanács által

méltányoltatván, részére a főkapitányi

tilalom

61

feloldozása mellett,

színielőadásoknak

további megtartására

azon kikötéssel, hogy bérletét mielőbb igyekezni fog befejezni, az engedély ezennel kiadatik."

74. 1877. február 12. Prj_ V.B. 185/6. K: 921. T: "Kuthy Béla és Veres László színigazgatók a f. é. nyári idényre itteni színielőadások tartása

engedélyezéséért

folyamodnak." Hat: "Kérvényük illetékes elintézése végett a városi főkapitánynak kiadatni

határoztatik."

75 . 1877. március 19. Prj_ V.B. 185/6. K: 1746. T: "Városi főkapitány jelentést tesz, kapcsolatban a f. é. 821. sz. tanácsi végzésre vonatkozólag, mely szerint a f. é. nyári idényre a színielőadásokra helyben nem Kuthy Béla és Veres László színi társ igazgatóknak, hanem Temesváry Lajos, a debreceni színtársulat igazgatójának szolgáltatta ki az engedélyt." Hat: "A főkapitányi jelentéssel indokolt eljárás helyeseltetvén

jóváhagyatik."

76 . 1877. július 5. Prj_ V.B. 185/6. K: 4342. T: "Megyei főispán a budapesti Magyar

Népszínház

alapja javára 81.846-81.850. sz. öt darab sorsjegyet küld eláru62

sítás végett, és azok egy-egy forintnyi árának e f. é. aug. 31ig leendő beküldése feltételével." Hat: "Ezen sorsjegyek elárusításával Nikelszky Lajos tanácsnok megbizatik, elváratván a maga idején eljárásának eredményes jelentése."

77/a. 1878. január 19. Prj_ V.B. 185/7. K: 522. T: Várady Ferenc színigazgató levele. Sz: "Tekintetes Városi Tanács! Miután több színigazgatónak szíves volt a tekintetes tanács az általa meghatározott szegények

részére

előadásonként fizetendő 1 ft-ot - mit a tekintetes főkapitány úrnak kellett befizetni - elengedni. Egyrészt mikor a napi költségem bejött, én is befizettem, másik részt be nem jött költség hiánya miatt nem tehettem, ezért alázattal kérem a tek. tanácsot hogy részeltessen engem is azon jótéteményben, hogy azon befizetett néhány forintot részemre kegyeskedjék kiutalványozni, hogy ezáltal is szükségeimen némi részben segíthessek. Alázatos kéré sem megújítása mellett maradok a tekintetes tanács alázatos szol gája."

77/b. 1878. január 21. Pr: ugyanonnan T: a közigazg. tanács hat: "Tekintettel a rendkívüli mostoha időviszonyok nyomása alatt beállott általános pénzhiányra, melynek következtében folyamodó igazgató színtársulatával a részvétlenség miatt, teljes anyagi szükségben sínlő 63

(=sínylődő) állapotra jutott, az általa eddig városi kórház javára köteles jótékony célú, befizetett 9 ft részére főkapitányilag visszaadatni

határoztatik.

(Alul jegyzet:) "Befizetett 9 forintot, s ki is vitte. Kovács alkapitány."

78/a. Máramarossziget, 1878. augusztus 1. Pr: V.B. 186. K: 6121. T: Kovács

Mór és Gerő Jakab igazgatók

beadványa.

Sz: "Tekintetes főkapitány úr, alulírott társigazgatók, tisztelettel vagyunk bátran kérni a tekintetes tanácsot, miszerint részünkre f. é. aug. 10-től okt. hó első feléig kiterjedő időszakra - a tek. főkapitányi hivatal által sürgönyileg már megadott - engedélyt megerősíteni kegyeskedjék. Társulatunk az idemellékelt névsor szerint aként szervezett, hogy a magasabb műigényeket is kielégíti, s mint mindenütt, úgy jelen működési helyünkön is kiérdemeltük a m.t. közönség méltánylását és elismerését. Mely kérésünk megújításával maradtunk a tek. Főkapitány úrnak alázatos szolgái." Melléklet: "Kovács

Mór és Gerő Jakab

tók társulatának névsora. Férfiak: 1. Kovács

társigazga-

Mór, 2. Gerő Ja-

kab, 3. Balla Béla, 4. Makay Lajos, 5. Zoltán József, 6. Rózsa István, 7. Tóth Mihály, 8. Szilágyi Gedeon, 9. Vértesi Mihály, 10. Bártfay Antal, 11. Dombay Mihály, 12. Hegedűs Zsigmond, 13. Vedres Gyula, 14. Kelemen Imre. Nők: V. Maár Júlia, 16. Nagyné

64

Könyves Mari, 17. Rózsáné Katalin, 18. Makayné Lenke, 19. Bártfainé Janka, 20. Szilágyiné Mari, 21. Reményi Nina, 22. Zoltánná Katalin, 23. Hegedűsné Mari, 24. Kolozsváriné, 25. Kovácsné Lujza, 26. Szilágyi Mariska, 27. Varjú Zsella. (Jegyzet: A melléklet valószínűleg később csatoltatott ehhez az aktához, számhoz. Lásd értelemszerűen a következő tételt.)

78/b. 1878. augusztus 5. Prj_ V.B. 186. K: 6121. T: A közigazgatási és iparhatósági tanácsi ülésén "Kovács Mór és Gerő Jakab színigazgatók a f. hó 10-től színielőadások

engedélyezéséért folyamodnak." Hat: "Tekintettel

arra, hogy folyamodók kérvényét megelőzőleg benyújtott folyamodványaikra az illető színigazgatók kapitányilag fel lettek híva a játszó személyzet névsorozatának beküldésére, s azt mindezideig tenni elmulasztották

(!), ezúttal Kovács Mór és társa szín-

igazgatók igényének hely adatik, s részökre a f. é. okt. l-ig a színi,előadásokhoz

szükséges hatósági engedély kiadatni határoz-

tatik."

78/c. 1878. szeptember 22. Prj_ V.B. 186. K: 6121. T: Gerő Jakab és Kovács Mór színigazgatók kérelme. Sz: "Alázattal alolírottak bátorkodunk a Tek. Tanács elé következő kérelemmel járulni. Miután eddigi működésünk alatt

65

folyton a közönség közönyével kelle küzdenünk, s mert ezután remélnők felmutathatni némi anyagi sikert, mellyel az eddigi, nem csekély deficitet fedezhetnők, oda járul alázatos kérelmünk, hogy f. hó utolsó napjáig adott engedélyünket itt működésünkre nézve október hó közepéig

meghosszabbítani kegyeskedjék, any-

nyival is inkább, mert téli állomásunkra - Bajára - csakis a jövő hó második felében mehetünk, s e kevés időre más állomásért folyamodni s e kevés időért útiköltséget tenni nem tartjuk észszerű dolognak."

79.

1878. szeptember 26. Prj_ V.B. 185-7. K: 7574. T: A közigazgatási tanácshoz "Gerő Jakab és Kovács Mór egyesült színigazgatók e f. é. 6121. szám alatt nyert színielőadások

határidejének meghosszabbításáért

folyamodnak."

Hat: "Részökre a jövő október hó első felére kérelmezett előadási engedély meghosszabbítása ezennel megszavaztatik."

80. 1878. november 21. Prj_ V.B. 186. K: 9176. T: Hubay Gusztáv színigazgató kérvénye. Sz: "Tek. Polgármester Úr. Miután itt csak egyetlen terem létezik, hol a közönség néhány előadásainkat pártfogásával

támogathatja,

kéntelen vagyok azon alázatos kéréssel járulni, miszerint méltóztassék kérésem tárgyában ez alol írt napon intézkedni, hqgy a színtársulat több idő vesztegetése miatt adósságokban ne ver66

gődhessék. - Ami a terem épen tartását illeti, arra nézve kellően ellátott vagyonommal minden eshető károkért jótállok, így - azt hiszem - nem leend ok a társulatot, valamint a közönséget abból kizárni, annyival is inkább, mivel azon terem a közönség élvezetéért készíttetett el. - A helybeli közönség nagyobb értelműsége engem, mint régóta jő hitelben álló színigazgatót, e mostani szigorú helyzetemben óhajt kisegíteni, mire nézve számtalan család pártfogását szerencsés voltam megnyerni. Ennél fogva alázattal esedezem, méltóztassék oly kegyes lenni, hogy néhány előadásainkat megtarthassuk, a következő vásári napok után azonnal eltávozom testületemmel, s így segítene a Tek. Polgármester is, meghozandva nemes, szívélyes jóakaratát. Alázatos kérésem ismételve maradok tek. polgármester úrnak alázatos szolgája-"

81/a. 1878. november 21. Prj_ V.B. 186. K: 9193. T: "Nikelszky Lajos tanácsnok véleményes jelentése a K/9176, sz. kérvényre. Sz: "Hubay Gusztáv

színigazgató-

nak K/9176/878, sz. a. a városi nagyvendéglői táncteremnek átengedése eránt beadott kérvényére véleményes jelentésem a következőkben van szerencsém beterjeszteni. - Tekintve azt, hogy a városi képviselet K.=004/877. sz. határozatával, midőn a táncterem teljes kijavítását elrendelte, kimondta, miszerint az újonnan készítendő, festendő táncterem csakis táncestélyek sára használható és hogy semmi rongálásnak

tarthatá-

egyébként is kitéve

67

ne legyen, minthogy pedig a színpadi állványokat, azt hiszem, úgy felállítani nemigen lehet, hogy a falakban rongálások ne tétessenek. Ez oknál fogva véleményem odairányul, hogy színielőadások tarthatására a kért terem oda nem adható."

81/b. 1878. november 21.

V.B. 186. K: 9193.

T: közigazgatási tanácsban "olvastatott Nikelszky Lajos tanácsnok véleményes jelentése Hubay Gusztáv

színigazgató-

nak a vendégfogadóterem átadása iránti kérelme tárgyában." Hat: "H.G. színigazgató azon kérelmét, melynek alapján a vendégfogadó tánctermét színielőadás tarthatására átadatni kéri, a tanács teljesíthetőnek nem találja, mert az újonnan készített

táncterem

csakis táncestély tarthatására használhatónak lett a képviselet által elrendelve, nehogy a teremnek más célra leendő használása által a falakban rongálás tétessék."

82. 1878. december 6. Prj_ V.B. 181/6. K: 9698. T: A képviselőtestületben "olvastatott Hubay István (!) színigazgató kérelme, melyben panaszolva az ő és vele együtt idejött színtársulati tagok nyomorult helyzetét és azt, hogy a vendéglői táncteremben, - bár ez iránt a bérlő által megbízatva voltak - színielőadást rendezni most már meg nem engedtetik, mely miatt kereset képtelenségük előállván csaknem éhhalállal küzdenek és a városból nem képesek költséghiány mi68

att továbbmenni, úgy azért ezen szerencsetlen helyzetűk enyhítését vagyis azon költségnek, melyen a városból a társulat átmehessék, megszavazása és a pénztárbóli kiutalványozás iránt a képviseletet felkéri."

Hat: "Folyamodó azon kérelme, mely a

színtársulat e városbőli továbbutazhatási költségére egy bizonyos összeget megszavaztatni kér, miután az ily segélyezésre a városnak alapja nincs, a képviselet részéről

teljesíthetőnek

nem találtatik."

83. 1878. - Prj_ V.B. 186 - 1667. Sortár 1878 . a/ K: 308. Sz: "Színielőadásokra

felsőbb hatósági engedély

nélkül az előadások meg nem engedése iránt." b/ K: 2276. Sz: "Színigazgatók által

színielőadásokra nyert

engedélyek másokra átruházása nem engedélyezése (Az iratok nem maradtak

tárgyában."

fenn.)

84. Szolnok, 1879. május 18. Prj_ V.B. 186. K: 4751. T: Szolnok város főkapitányának levele a nyíregyházi kapitányi hivatalnak. Sz: "Miután a jelenlegi színigazgató e hó utolján Szolnokról eltávozik, az iránt van szerencsém megkeresni a Címet, miszerint méltóztassék az ott tartózkodó Csóka Sándor színigazgatót felhívni, miként jövő hó június 1-én 69

az itteni színkörben előadását megkezdje, mivel részére a színkör

fenntartatott." (A

vérzőn:) Sz:

"Tudomásul vettem, Nyíregyháza,

1879. május 19. Csóka." - "Exp. 1879. május 19. Juhász."

85/a . Máramarossziget, 1879. június 27. Pr: V.B. 186. K: 610Q/A . T: Bényei háza

főkapitányához.

álló

dráma,

közönség

népszínmű

teljes

gusztus

működöm,

s

volna

színigazgató

Főkapitány

és operett

Nyíregyházán

közepétől

méltóztatott

"Tek.

megelégedésére

Máramarosszigeten színtársulatot

Sz:

István

a

adni, mély

Úr!

legváltozatosabb

augusztus

végéig

20-án Ha

Nyíregy-

Harminc

színtársulatommal

bemutatni.

szeptember

levele

tagból

jelenleg

játékrenddel

túl

óhajtanám

tehát még másnak

működhetési

tisztelettel

kérem

a

engedélyt tek.

e

aunem

Kapitány

Urat, illetve a tek. városi tanácsot, méltóztassanak azt számomra fenntartani, s engem kegyesen arról értesíteni, hogy a további lépéseket azonnal megtehessem. Színtársulatom tagjai: Nők: Aranyhegyi né segédszínésznő

és kardalnoknő, Berzsenyi

József-

Júlia operette

éne-

kesnő, Bényeiné Harmat Emma operette és népszínmű énekesnő, id. Bokorné Erdődi

komikáné,

ifj.

Bokorné másodénekesnő

Ilona segédszínésznő

és

kardalnoknő,

és kardalnoknő, Hunyady Margit drá-

mai és vígjátéki primadonna, Lenkeyné segédszínésznő és solotáncosnő, Papp Laura szende színésznő, Püspökiné segéd anya és kar-

70

dalnoknő, Szathmáry Rózsa segédszínészne és kardalnoknő, Szirmayné dráma és vígjátéki anya s finom komikáné, Tóth Berta kardalnoknő, Trux Etel kardalnoknő. Férfiak: Aranyhegyi József segédszínész és kardalnok, Bágyoni Szabó Ödön hős és jellemszínész, id. Bokor József komikus, operette /bas/ buffó, ifj. Bokor József karmester, Dobvirányi kedélyes apa és komikus, Fenyvesi Emil segédszerelmes, Kolozsváry József népszínmű énekes, Králik József súgó, Lenkey Gyula szerelmes, Nagy István operette tenorista, Parragh Kálmán hős apa, Püspöki Imre komikus és operette buffó, Péntek József segédénekes (hőstenor). Péterfi József segédszínész és kardalnok, Stéger Gusztáv segédszínész és kardalnok, Bányai József kardalnok . 500 darabból álló könyvtáramban minden nevezetes újdonság megvan, ruhatáram új és díszes, előadásaink

korrektek.

Kérem mindezeknél fogva becses válaszát, illetőleg határozatukat minél előbb tudomásomra hozni. Mely alázatos kérelmem megújítása mellett vagyok a tek. főkapitány úrnak, illetve a tek. városi tanácsnak mély tisztelője és kész szolgája."'

85/b. Máramarossziget, 1879. július 2. Pr: V.B. 186. K: 6100/A. T: Bényei István színigazgató levele Nyíregyháza főkapitányához. Sz: "Azon szíves kérdésre, hogy miket szándékozom előadni Nyíregyházán, van szerencsém folyamodványom

mellé

71

csatolva színházi játékrendünket, illetve műsorainkat

beküldeni.

Ezekből, valamint színi jelentésemből látni méltóztatnak, hogy miket adatok és mily erővel és igyekezettel. Meg vagyok győződve teljesen arról, hogy jelenleg complettebb társulattal és jobb játékrenddel kevés, vagy tán egy színigazgató sem dicsekedhetik. Ugyancsak a mai postával adtam

fel tekintetességedhez

címezve

néhány színlapot. Ezek igazolják hirdetéseimet, valamint egypár idevaló lapot, melyek bírálatai világot vetnek működésünkre. Minthogy pedig Nyíregyházán működni s ottan társulatomat bemutatni a jövőre való tekintetből is szerencsémnek tartatnám,

noha ismeretlen, teljes bizalommal fordulok

tekinte-

tességedhez azon kérelemmel: méltóztassék folyamodványomat mellékleteivel együtt illetékes helyre benyújtani, s azokkal és becses befolyásával kegyesen támogatni, mellyel engem a legszívesebb hálára kötelez. Ha tán azon ellenvetés tétetnék

folyamodvá-

nyommal szemben, hogy nem vagyok a miskolci színház igazgatója, melyhez Nyíregyháza is tartozik (!), kérem szívesen megjegyezni, hogy még lehetek, s hogy a kerületi működés csak jövő október hótól kezdődik, - én pedig Nyíregyházára nézve a működhetési engedélyt augusztus és szeptember hónapokra kérem. E kérelmem kapcsán tisztelettel legyen szabad még azért is esedeznem tekintetességedhez, mint illetékeshez, hogy azon esetre, ha a kért működhetési engedélyt megkapnám, ne méltóztassék előttünk engedélyt adni cirkusz, vagy

panorámásnak,

hogy a közönség, mely csak az imént áldozott a színészetnek, egy kis pihenőt tarthasson

bemenetelünkig.

Kéréseimet megújítva s magamat 72

tekintetességed

szíves jóindulatú pártfogásába ajánlva vagyok mély tisztelője és kész szolgája. D.i. az ne hozza Tekintetességedet zavarba, hogy mellékelt igazgatói engedélyem szeptember végéig szól. Jelenleg mindenik comessa addig van kiállítva. Októbertől, mikor a kerületi működés kezdődik, kapunk újabbat, egy évre szólót. Egyébiránt is szeptember végéig kérem a működhetési engedélyt, mikorig comessám szól. Célom lévén szeptember havát, mikorra a most kizsarolt közönség kipiheni magát, - Nyíregyházán tölteni."

85/c. 1879. július 4. Prj_ V.B. 186. K: 6100/A. T: Kerekréthy

főkapitány beadványa a polgármes-

terhez. Sz: "Bényei István színigazgató Máramarosszigetről itt mellékelt levelei és folyamodványa szerint folyó év augusztus hó közepétől

színielőadási engedélyt kérelmez. Minthogy az ú-

jabbi szervezési szabályok szerint az ily engedélyek a nevelési szakosztály megbeszélésével adatnak ki, van szerencsém kérvényét az említett szakosztálynak leendő kiadás végett tisztelettel beterjeszteni."

85/d. 1879. július 6. Prj_ v.B. 186. K: 6100/A. Az előbbi tétel kapcsán a közigazd. tanács hat-a: "Ezen kérvény az új szervezkedési rendszabályok

értelmé-

beni illetékes elbírálás és a helyi viszonyoknak megfelelő to73

vábbi elintézés végett a nevelési szakosztályhoz áttétetni s e végből Elnök Polgármesternek kiadatni

határoztatik."

85/e. 1879. július 17. Prj_ V.B. 186. K: 6100/A. T: A nevelésügyi szakosztály jegyzőkönyvi kiirata. 5z: "Előterjesztetett tartózkodó Bényei István színigazgatónak

tanácskozmányának Máramarosszigeten

kérelme, melyben 30

tagból álló dráma, vígjáték és népszínmű társulatával

Nyíregy-

házára kíván előadások tarthatása végett jönni, f. augusztus hó közepétől szeptember végéig az itteni működésre nézve hatósági engedélyt kér, mely kérelmet a városi főkapitány véleményes javaslattétel végett a nevelésügyi szakosztályhoz áttévén." Hat: "Bényei István színigazgatónak

azon ké-

relmét, hogy itten agusztus hó közepétől szeptember hó végéig előadásokat tarthasson, a nevelésügyi szakosztály

megadhatónak

nem véleményezheti, mert a múlt június havában társulatával itten két hónapig működött Csóka Sándor színigazgató, miután itten majd minden másodnapon előadást tartott, a színházba járó közönségnek már kezdett terhére lenni, s így, ha a kérvényező társulatának augusztus és szeptember havában engedély

adatnék,

nem lehetne kilátása arra, miszerint a színházba járó közönség, tekintve a mostani szűk pénzviszonyokat, tekintve azt, hogy a munkaidőben a közönség el is van foglalva, a színtársulatot oly pártolásban részesítené, melyből a társulat itteni megélhetése biztosítva lenne. Ily körülmények között a színtársulatnak

74

it-

teni létezése egyesek kárával történnék, s az illető színészek nyomorral lennének kéntelenek küzdeni. Mely kérvény ezen véleményezés mellett Kerekréthy Miklós főkapitánynak további hivatalos eljárás mellett kiadatni rendeltetett."

85/f. 1879. augusztus 8. Prj_ V.B. 186. K: 6100/A. T: az előbbi tételt - nem egészen hű másolatban Kerekréthy főkapitány megküldi a máramarosszigeti

főkapitánynak.

86/a. Beregszász, 1879. augusztus 24. Pr: V.B. 186. K-7724-A. T: Bényei István színigazgató levele a beregszászi városi alkapitánynak. Sz: "A nyíregyházi tek. kapitányi hivatal által feltett azon kérdésre, hogy szándékozom-e ottan a kért három előadást megtartani, van szerencsém jelenteni, hogy igenis szándékom Nyíregyházán átutazőlag, szeptember elején, úgy 10-ike táján három, esetleg hat előadást rendezni, mely szándékomat méltóztassék hivatalos úton az illető tek. kapitánysággal

tudatni,

azon alázatos kérelemmel együtt, hogy az előadásokhoz a szükséges működhetési engedélyt számomra megadni, illetve fenntartani kegyeskedjék. Mely alázatos kérelmemet megújítva vagyok a tek. kapitány úrnak mély tisztelője és kész szolgája." (Aláírás és névbélyegző)

75

86/b . Beregszász, 1879. augusztus 25. Pr: V.B. 186. K-7724-A. T: Tályai alkapitány

levele a nyíregyházi kapitá-

nyi hivatalnak. Sz: "Bényei István színigazgató kérelmét idemellékelve

átszármaztatom."

86/c.

Nyíregyháza, 1879. augusztus 26. Pr: V.B. 186. K-7724-A. Az előző tétel száma alatt; a levél verzóján két fogalmazvány: a/ Sz: "Engedély, mely mellett Bényei István színigazgatónak megengederp, hogy társulatával Nyíregyházán f. é. szeptember havában, éspedig első felében, minden előadás után a kórház javára 2 ft fizetés mellett hat előadást b/ Sz: "T. kapitányi hivatalnak

tarthasson."

Máramarosszigeten

(valószínűleg elírás: Beregszász helyett). Vonatkozással

átira-

tára, Bényei István színigazgatónak szóló engedélyt kézbesítés végett azzal teszem át, hogy szíveskedjék tudomására adni, hogy itten jövő hó 9-én országos vásár fog tartatni, annál fogva részéről nagyon előnyösnek látnám, ha előadásait legalábbis szeptember 6-án kezdené meg. Kerekréthy

főkapitány."

86/d. Beregszász, 1879. augusztus 31. Pr: V.B. 186. K-7724-A. 76

T: Tályai alkapitány értesí-ti nyíregyházi kollégáját, hogy Bényei Istvánnak az engedélyt kézbesítette, a vétbizonylatát mellékeli. (A vétbizonylat nem maradt fenn.)

87. Budapest, 1879. szeptember 24. Prj_ V.B. 186. K-8615. T: "A Magyar Színészegyesület Központi

Igazgatóta-

nácsától" fejű levélpapíron Kovács István h. titkár 868/1879. sz. levele Krasznay Gábor polgármesternek, Nyíregyházára. Sz: "Időkímélésből nem Mikiósy Gyula színigazgató úrnak küldjük meg az engedélyt, mely csak a napokban érkezett le hozzánk, azon leirattal, hogy mihelyt a még hiányzó 5 igazgató kerületét felterjesztjük, a hatóságok azonnal értesítve lesznek a kerületek felosztásáról. Októberen túl, amint látni méltóztatik ezen engedélyből, minden igazgató csak azon városokban működhetik, hova engedélye szól; más igazgató kijegyzett városában nem működhetik ezután senki. - Szíveskedjék a nagyságos polgármester úr Miklósy részére a kért helyi engedélyt megadni, hogy céljaiban ne hátráltassák ." (Ennek vezóján) Sz: "átvettem mint Miklósy megbízottja. Nyíregyházán, 1879. szeptember 27.

Maurer Károly szer-

kesztő."

88 . Budapest, 1879. szeptember 26. Prj_ V.B. 186. K-8732. 77

T: "A Magyar Színészegyesület Központi

Igazga-

tótanácsától" fejű levélpapíron Kovács István h. titkár 872/ 1879. sz. a. ir. Krasznay

Gábor főpolgármester (!) úrnak Nyír-

egyházára. Sz: "Miklósy Gyula színigazgató ma Budapesten

volt,

s odanyilatkozott, hogy most nem megy társulatával Nyíregyházára, s kéri engedélyét vagy a központi igazgatótanácsnak

Budapest-

re (Vas utca 15-dik sz.) visszaküldetni, vagy egyenesen

hozzá,

Egerbe, mert szüksége van reá." (Ennek verzóján) Sz: "K-8615. sz. alatt elintéztetett. 1879. szeptember 27. Juhász."

89 . 1879. - Prj_ V.B. 186 - 1668. Sortár 1879. a/ K: 1007. Sz: "Csóka Sándor színigazgató kérvénye a nyári idényre színházi engedély megadása

iránt."

b/ K: 1126. Sz: "Miklósy Gyula színigazgató

társulatának

névsorát megküldi." c/ K: 3015. Sz: "Miklósy Gyula től június végéig engedély kiadása

színielőadásra május közepéiránt."

(Az iratok nem maradtak

78

fenn.)

90.

1B80. december 17. Prj_ V.B. 186. K: 14.344. T: Jakab Lajos a bent mellékelt (rozsnyói) színházi jelentés kíséretében a jövő 1881. évi

színiidényre előa-

dási engedélyért folyamodik. Hat: "Miután 1881-re városunkban Mándoki Béla debreceni színigazgató nyert engedélyt adásokra, kérelme ezúttal nem

színielő-

teljesíthető."

(Mellékelve egy rozsnyói plakát, rajta műsor, tagnévsor.)

91/a . Debrecen, 1881. december 17. Pr: V.B. 186. K: 15.106/1881. In: K: 3270/1882. T: Krecsányi Ignác, á debreceni színház igazgatójának levele a nyhi városi tanácshoz. Sz: "Alólírott, jelenleg

a debreceni városi színház igazgatója, jövő 1882.ik évi

május hó 1-étől ugyanez évi június hó 1-éig, debreceni

dráma,

vígjáték, népszínmű és operette fixumos színtársulatommal és nyolc személyből álló zenekarommal együtt Nyíregyházára

óhajta-

nék menni, és a városban lévő nyári színkörben előadásaim sorozatát megnyitni. Miért is másolatban csatolt színigazgatói engedélyem alapján tisztelettel kérem a tekintetes városi tanácsot, miszerint nekem a fent meghatározott időre a városban lévő nyári színkörben

színielőadások tarthatására szóló engedélyt

megadni kegyeskedjék, s

nehogy a közönség áldozatkészsége kime79

ríttessék, előttem a városba más színtársulatot bebocsátani ne méltóztassék. Alázatos kérelmemet a tekintetes városi

tanácsnak

nagybecsű figyelmébe ajánlva, hódoló tisztelettel vagyok

aláza-

tos szolgája." (A melléklet szövege:) "Másolat 45756. szám. Magyar királyi belügyminiszter. Engedély, érvényes 1881. október hó 1jétől 1882. virágvasárnapjáig. - Krecsányi Ignácnak

megengedte-

tik, hogy Magyarországban, Bpest főváros kivételével, a fent kitett idő alatt magyar nyelven színielőadásokat tarthasson, azonban kötelességévé tétetik, hogy mindenütt, hol ilyen előadásokat rendezni szándékozik, azokhoz az illető helyhatóság

beleegyezé-

sét előlegesen kikérje, jövedelmének egyrészét a helyi szegényalap javára lefizesse és mind saját személyére, mind a társasághoz tartozó egyénekre nézve a fennálló rendőri szabályoknak, valamint a magyar színész egyesület és annak

nyugdíjalapszabályai-

nak pontosan eleget tegyen. Bpest, 1881. évi szeptember hó 18-án, a miniszter helyett Prónay Sándor államtitkár. A m. kir. Belügyminisztérium

pecsétje."

91/b. 1882. január 3. Prj. V.B. 186. K: 15.106/881. In: K: 3270/1882. T: "Előterjesztetett Krecsányi Ignác debreceni színigazgatónak kérvénye." Hat: "Folyamodó kérelmének, a múlt évben általa tanúsított kifogástalan erélyessége és kielégítő színi működése folytán ezennel hely adatik s részére a f. é. színielőadások

80

tartására az elsőbbségi jog fenntartátik, miről

is ugyanő és a városi főkapitány jelen határozattal értesíttessenek. - Egyidejűleg megbízatik a főkapitány és a tiszti mérnök, miszerint Király Sándor, Mehlhouse János szakértők, valamint Bencs László közgazdászati

szaktanácsnok és C zupra Endre al-

jegyző közben jöttükkel és az ottani szomszédok felhívása mellett a Hárs c. vendéglő kertjében álló nyári színházi fabódét tűzrendőri szempontból tüzetesen megvizsgálván, az ott netalán észlelhető óvszabályok eránt ide véleményes javaslatot terjesszenek elő. "

92. 1880 . - Prj_ V.B. 186 - 1669. Sortár 1880. K: 12769 Sz: "Krecsányi Ignác színigazgató megkeresése." (Az irat nem maradt fenn.)

93. 1881. - Prj_ 186 - 1670. Sortár 1881. K: 15192. Sz: "Színkör tűzrendőri felügyelete tárgyában miniszteri

rendelet." (Az irat nem maradt fenn.)

94 . 1B82. július 17. Prj_ V.B. 186. K: 6182. T: Begányi alispánhelyettes, vármegyei

főjegyző

leadja a belügyminiszter körrendeletét. Sz: "Értésemre esett,

81

miszerint a daltársulatok, melyek a részökre ének és zene előadások tartására kiadott belügyminiszteri engedély alapján semmiféle színielőadások tartására nincsenek feljogosítva, mindennemű színdarabokat adnak elő; sajnálattal értesültem ezen felül arról is, hogy egyes daltársulatok erkölcsrontó, trágár

dalokat

és jeleneteket is adnak elő, anélkül, hogy ebben a hatóságok által meggátoltatnának. Felhívom ennek folytán a törvényhatóságot, hogy arra: vajon a daltársulatok az engedélyokmányukban

foglalt

jogosultságuk határának áthágásával nem tartanake-e rendes színpadra való színdarabokat, továbbá hogy nem adnak-e elő erkölcsrontó, trágár darabokat és jeleneteket? Szigorúan ügyeljen fel; előforduló ily esetekben az engedélyokmányt az illető

igazgató-

tól azonnal vétesse el, jelentése kíséretében hozzám terjessze fel, mely esetekben az illetőktől az engedély jövőre is meg fog vonatni. Budapesten, 1882. évi június 18. A miniszter Prónay József

helyett

államtitkár."

95. 1882. július 31. Prj_ V.B. 186. K: 6692. T: Alispán leadja a belügyminiszter

körrendeletét.

Sz: "A magyar színészegyesület központi igazgatótanácsa

előter-

jesztést tett hozzám, melyben a vidéki magyar színészet

fejlő-

dése egyik akadályául az országban nagyobb mérvben

elszaporodó

azon műkedvelő társulatokat jelöli meg, amelyek nem egyes jótékony célokra koronként, hanem állandóan éspedig üzleti célra rendeznek előadásokat. Felhívom ennek folytán a törvényhatósá-

82

got, hogy a helyi hatóságokat utasítsa, miszerint azon idő alatt, amelyet a színtársulat egyhelyen tölt, műkedvelői

előadásokra

engedélyt ne adjanak. Magától értetődik, hogy kizárólag

jótékony

célra műkedvelő előadások mindig tarthatók. Budapesten, 1882. évi július 25-én, a miniszter megbízásából Lukács György miniszteri tanácsos."

96. 1882 . december 20. Prj_ V.B. 186. K: 11038. T: Zoltán János alispán másolatban küldi a belügyminiszter körrendeletét. Sz: "A magyar színészegyesület központi igazgatótanácsa feljelentette, miszerint némely vidéki színigazgatók egyes izgalmas napi eseményekből merített tárgyú silány fércműveket adattak elő, melyek a jóerkölcsöt megmételyező tartalmuknál fogva színpadra egyáltalában nem valók. Felhívom ennek folytán a törvényhatóságot, hogy az ily erkölcsrontó

fércművek

előadását gátolja meg. Budapesten, 1882. évi december 2. Tisza (Kálmán) s. k."

97. 1882. - Prj_ V.B. 186 - 1671. Sortár 1882 . a/ K: 2091. Sz: "Színkör tárgyában jelentés." b/ K: 10.992. Sz: "Színészegyesület központi a magyar színészegyesület közé leendő belépésre

igazgatóságának felhívása." 83

(Az iratok nem maradtak

fenn.)

98/a. 1883. január 12. Prj_ V.B. 186. K: 485. T: Zoltán János, Szabolcs vm.alispánjának

körira-

ta szolgabíráknak és polgármestereknek. Sz: "A magyar színészegyesület és nyugdíjintézetek alapszabályait a felhívások és gyűjtőívek kíséretében hivatalomhoz

megküldetvén: a mellékelt egy

példány alapszabály felhívás , gyűjtőívszerződés oly

felhívással

küldetik ki a tekintetes úrnak, miszerint felügyeljen, hogy járása, illetve a város területén az alapszabályoknak teljes mérvben érvény szereztessék; felhívom továbbá, hogy alapító, pártoló tagok és kegyes adományok gyűjtése által a magyar

színészegyesület

felvirágozásához és a nyugdíjintézeti alap megteremtéséhez járulni

hozzá-

igyekezzék."

98/b. 1883. január 16. Prj_ V.B. 186. K: 485. T: A városi tanács megtárgyalja a fenti köriratot. Hat: "Miután a magyar színészegyesület központi igazgató választmánya ily célú adakozásra 274. sz. alatt aláírási ívét megküldötte s az a tanács múlt évi 10.992 sz. határozatából im már városszerte köröztetik is, s a város maga a nemzeti

színház-

ra tett újabb gyűjtések alkalmával 1050 ftnyi alapítványi öszszeggel már hozzájárult a nemzeti színészet ügyének

előmozdítá-

sához, annálfogva ezen újabb felhívást a tanács, tekintve a há84

zi pénztár szűk viszonyait, habár ezúttal anyagilag nem is,

de

elvileg mindenesetre pártolásra méltónak találja, miértis teljes bizalommal fordul a város egyetemének buzgó hazafiasságához, valamint a magánintézetek áldozatkészségéhez azon kérelemmel, hogy a nemzeti színészet nyugdíjintézete nagy horderejű

intézménye

javára kibocsátott íven, akár mint alapító vagy pártoló tagok, akár mint egyszerű adakozók hozzájárulni s az ügy felvirágoztatását elősegíteni szíveskedjenek és méltóztassanak. Mely ezen határozat foganatosítása és a város előkelőbb lakosai s egyes intézeteivel s az iratokkal Kiss János városi esküdt megbízatik, b . e v á r a t v á n annak idején eljárásának eredményes jelentése." (A verzón Czupra Endre aljegyző

összesítése:)

"Kiss János 2 ft 10 x befizetett 883. febr. 22-én. - G. Gy. 1 ft, N. N. 30 x, Flegmann Miksáné 50 x, Löfkovics Ignác 20 x, K. S. 10 x, Summa: 2 ft 10 x."

98/c. 1883. február 22. Prj_ V.B. 186. K: 485. T: Krasznay Gábor polgármester jelentése az alispánnak a fenti tárgyban. Sz: "F. é. január 12-i becses rendeletével, a magyar színészegyesület központi igazgatótanácsának

ki-

bocsátott aláírási ívét eredetiben a begyült 2 ft 10 kr összeggel, van szerencsém hivatalos tisztelettel

beterjeszteni."

85

99/a. Kassa, 1883 . január 25. Prj_ V.B. 186. K: 1095. T: "Csóka Sándor színigazgató"

fejbélyegzőjével

ellátott kérvénye Nyíregyháza tek. főkapitányához. Sz: "Mint a Kassai Színház igazgatója, ki azt jövő télre is szerencsés voltam megnyerni, folyamodom a tek. Főkapitány Úrhoz, hogy igen jól szervezett dráma, vígjáték, népszínmű és operette társulatommal f. év augusztus-szeptember hónapjaiban Nyíregyházán színielőadásokat rendezhessek.- Színtársulatom, amely a vidék elsőrendű társulatai közé tartozik, mint Kassán, úgy ott is ki fogja elégíteni a szigorúbb műigényeket is, miről kezeskedem Tekintetességednek, valamint arról is, hogy műsorom s ruhatáram is olyan, amely sok élvezetes estét biztosít a közönségnek. - Kérem Tekintetességedet mindkét esetben a mielőbbi szíves válaszadásra, hogy aszerint intézkedhessem jövőmet illetőleg, nehogy a bizonytalanság miatt egyebütt elessem és hátrányt szenvedjek. - Magamat ezek után a tek. Főkapitány úr ismert és tapasztalt jóindulatába ajánlva vagyok s maradok alázatos szolgája."

99/b. 1883. január 29. Pr^ V.B. 186. K: 1095. T: A tanácsban "főkapitány előterjesztvén Csóka Sándor színigazgatónak benyújtott kérvényét." Hat: "Folyamodó kérelmének hely adatik ugyan, azonban tekintve azon körülményt,

86

hogy az augusztus havi caniculai napok a

színielőadásokra

itt

kedvezőtleneknek bizonyultak be, s hogy a főkapitány által a közönség óhajtásáról nyert értesítés szerint a

színielőadások

lehetőleg nagyobb sikerre számíthatnak tavasszal: annál fogva Csóka Sándor színigazgatónak e f. é. május 1-től a kérelmezett engedély ezennel megszavaztatik azon hozzáadással, hpgy a szokásos szegényalapi, valamint 1 ft rendőri felügyeleti díjakat előadásonként fizetni köteles lészen."

100/a. 1883. június 2. Prj_ V.B. 186. K: 5502. T: Csóka Sándor helybeli színigazgató kérelme. Sz: "Itt nyert hatósági engedélyemben kötelességemmé

tétetett,

hogy előadásonként tartozom fizetni a kórház részére egy és a rendőrség részére egy, s így összesen két ft-ot. Ezt eddig teljesítettem

is, s habár csekélységnek tűnik is fel az összeg, a-

zonban mégis sok oly körülmények között, milyenbe engem az itteni közöny sodort, amikor már eddig is beláthatatlan deficittel küszködöm. - A mai előadás a 25-ik lesz, s így a maival összesen 50 ft-ot fizetek be; ismétlem, ily körülmények között terhes ez reám nézve, s oda járul legalázatosabb kérésem, hogy ezentúl legalább az egyik forintot, akár a kórház, akár a rendőrség részére, ne kellessék fizetnem, s ugyanez értelemben a mai nappal befizetett 50 ft felét részemre visszaadatni

kegyesked-

jék, mert reám nézve még e csekélység is jótékony leend, amelyért örökös hálára leszek lekötelezve a Tek. Tanács iránt."

87

100/b. 1883. június 11.

V.B. 186. K: 5502.

T: A tanácshoz "Csóka Sándor itt működő színtársulati igazgató a mostoha időviszonyok és az eszlári

zsidókérdés

miatt ez idő szerint a közönség részéről nyilvánuló közöny melletti csekély jövedelmei, sőt tetemes anyagi veszteségeinek

né-

mi kárpótlásául az eddig befizetett, várost illető összegeknek kegyes elengedése és visszaadásáért folyamodván." Hat: "Tekintve a nemzeti színészetnek, mint a közművelődés és magyar nemzetiségi érdekek kiváló emeltyűjének - ez idő szerint eléggé nem indokolható a városunkban eddigelé alig tapasztalt

társadalmi

abnormis akadályait és közéletünk ellentétes szellemi

súrlódá-

sait: a tanács, mint eddig, ezúttal is áldozatot kíván hozni a nemzeti színügy istápolására, s folyamodó kérelméhez képest, az előadásonként kötelezett jótékony célú összegek

befizetésétől

őt feloldozván, részére a már befizetett összegek

visszaadását

ezennel elrendeli, annak eszközlésével a főkapitányt megbízza."

101/a. Miskolc, 1884. január 3. Prj_ V.B. 186. K: 93. In. K-2379. T: Gerőfy Andor színigazgató kérvénye a várgai tanácshoz. Sz: "Alólírt, mint a m. kir.

Belügyminisztériumtól

kormányengedéllyel bíró színigazgató, van szerencsém a tetes nyíregyházi városi tanácsot azon kérelemmel

megkeresni,

hogy részemre a helyhatósági engedélyt színielőadások 88

Tekin-

tartha-

tása céljából 1884. évi április 16-ikától július lsőig véleményezni kegyeskedjék. - Van szerencsém egyszersmind a Tek. Városi Tanács tudomására hozni, miszerint jelenleg Miskolcon 45 tagból álló dráma, vígjáték és operette személyzettel és teljes zenekarral működöm. Működési rendszerem úgy a személyzet, mint műsor tekintetében a nyári szezon folytán változást nem fog szenvedni. - Maradtam mély tisztelettel."

101/b. 1884. január 7. Prj_ V.B. 186. K: 93. In: K-2379. T: Gerőfy Andor színigazgató f. é. április 16-július l-ig helyben színielőadások tartása engedélyezésére kérvényt nyújt be. Hat: "Ezen kérvény a helyi társadalmi igények és viszonyok tekintetbe vétele mellett, illetékes és legjobb belátása szerinti elintézés végett Kerekréthy Miklós városi főkapitánynak kiadatni határoztatik."

101/c. Szatmártt, 1884. február 14. Prj. V.B. 186. K: 1564. In: K-2379. T: Lászy Vilmos színigazgató levele a nyíregyházi főkapitánynak. 5z: "Alólírott ezelőtt győri, kassai, miskolci, jelenleg a szathmári színház igazgatója, óhajtanék jeles tagokból álló, s mindenütt a közönség osztatlan tetszését kivívott társulatommal, a legújabb darabokból álló műsorommal, fényes ruhatárammal, folyó év húsvét napjától kezdve Nyíregyházán színi89

előadásokat rendezni, mivégből kérem a tek. főkapitány

urat,

kegyeskedjék részemre a helyhatósági engedélyt húsvét napjától kezdve hat heti időtartamra megadni. - Magamat s társulatomat dicsérni felesleges, annyit azonban megemlítendőnek

vélek,

hogy 27 éves színészkedésem s 12 éves igazgatóskodásom

alatt

mindig arra törekedtem, hogy társulatomban a rendet, pontosságot fenntartva, a színügyet magasabb fokra emeljem, s összevágó, sőt művészi kivitelű előadásaim, fényes kiállításaim, rendszeretetem s pontosságom által a közönség pártfogására magamat s társulatomat érdemessé tegyem - amit jelszavul tűztem ki magam elé most is. - Könyvtáram magában foglalja a nemzeti népszínház, valamint a bécsi Burg és Carl-színház

legkedveltebb

újdonságait, ruhatáram pedig oly fényes, minő a vidéken alig található, mivégből bátor vagyok remélni, hogy a színkört elnyerni szerencsés leendek. - Mely alázatos kérelmemet

mégagy-

szer a tek. főkapitány úr becses figyelmébe ajánlva vagyok mély tisztelettel, alázatos szolgája."

101/d. 1884. február 18. PTJ_ V.B. 186. K: 1564. T: "Lászy Vilmos jelenleg Szatmárt színigazgató, e f. év Húsvét napjától hat heti időtartamra helyben

színielő-

adások tartása engedélyezéséért folyamodván." Hat: "Ezen kérvény, az e tárgyban már beérkezett más színigazgatók

igényeinek

tes elbírálása és illetékes intézkedés céljából városi tánynak kiadatni határoztatik . " 90

együt-

főkapi-

101/e. Debrecen, 1884. február 26. Prj_ V.B. 186. K: 1564. T: Krecsányi Ignác, a debreceni színház igzgatójának levele a nyíregyházi városi tanácsnak. Sz; "Alulírt színigazgató,* ki jelesen szervezett színtársulatommal három év óta Debrecenben a közönség fokozódó pártfogása és rokonszenve mellett működöm, a legnagyobb alázattal esedezem a tekintetes városi tanácshoz, kegyeskedjék megengedni, hogy 52 működő egyénből álló színtársulatommal s saját zenekarommal a pozsonyi évad befejezte után, azaz folyó 1884. évi június hó tizenötödikétől kezdve, július hó végéig, esetleg augusztus hó első feléig terjedő időtartamra, előadásokat tarthassak. - Testületem a belés külföldi színműirodalom minden válfajú legújabb darabjait (mutatja be): drámát, színművet, vígjátékot, népszínművet és operettet, a legnagyobb részt azon darabokra szorítkoznék, melyek Nyíregyházán még nem kerültek színre. - Társulatom névsora: Magánszereplők: Nők: Ditróyné Eibenschütz Mari - naiv és drámai szende; Erdélyi Marietta - operette és népszínműénekesnő; Halmayné Székely Emma - operette

coloratur és nép-

színműénekesnő, Iványi Mariska - operette alt és népszínmúénekesnő; Kiss Mihályné Hegyessy Mari - fiatal hősnő, társalgási és drámai színésznő; Krecsányiné Kiss Veron - társalgási színésznő; Örley Flóra - operette, népszínmű és posse(bohózat) énekesnő; Siposné Dobozi Lina fiatal anyaszínésznő; Váczy Vilma - énekes és burleszk komikáné; Závodszky Teréz - segédénekesnő, segéd drámai színésznő.

91

Férfiak: Abonyi Gyula - hősszerelmes, drámai jellemszínész; Boránd Gyula - naturbursch

és

operette-énekes-komi-

kus; Delin Henrik - karnagy; Ditróy Mór - társalgási

apaszínész;

Halmay

Imre - bonviván, intrikus és társalgási színész; Horváth

Arnold

- operette-tenor; Kiss Mihály népszínműénekes és Operet-

te bariton; Németh József - kedélyes apa, jellemkomikus,

ope-

rette-buffó; Nyilassy Mátyás operette-buffó, jellem- és burleszk komikus; Pálffy György - lyrai szerelmes; Sajó Endre - lyrai szerelmes, társalgási és segéd, népszínmű-és operette

ének;

Szabó Antal - drámai és vígjátéki apa és jellemszínész;

Beregi

Viktor súgó; Welsbacher Lajos festő. Karszemélyzet: Nők: Ábrányi Mari, Bauer

Mari,

Belme Erzsi, Berény Mari, Bessenyei Mariska, Bérezi Mari, Erdélyi Margit, Erdőssy Hermin, Horváth Ilonka, Lévay Serfőzy Etelka, Szölősy

Mária, Váry Janka, Völgyi

Ilonka, Katica.

Férfiak: Boross Pál, Fekete Adolf, Fodor Kolozsy Jenő, Körmendy

József,

János, Landosz Albert, Nagy Imre, Óvári

Lipót, Pusztay Béla, Szabó Károly. Szabó László, Szenes Ede, Szirmay Sándor, Tamássy

Gábor.

Fentebbi névsorból kitűnik, hogy társulatom a vidék mily erőiből van összeállítva, s minden szakmakör

több-

szörösen van betöltve. Díszleteimet nagyrészben Lehmann

Mór,

a budapesti népszínház festője festette. Társulatom nult s rend, fegyelem tekintetében a vidéken

összeta-

páratlan.

Ismételve mély tisztelettel kérem tehát, a tekintetes városi tanácsot, méltóztassék részemre a helyi

engedélyt

megadni s bölcs határozatát velem Debrecenbe tudatni. - Maga92

mat a mélyen tisztelt tekintetes városi tanács nagyrabecsült pártfogásába ajánlva, maradok alázatos szolgája."

101/f. Debrecen, 18B4. február 24. Prj_ V.B. 186. K: 1861. In: K-2379. T: Krecsányi Ignác, a debreceni állandó színház igazgatójának

levele Kerekréthy Miklós nyíregyházi

főkapitány-

nak. Sz: "Alulírott mély tisztelettel esedezem aziránt, hogy hazánk kiváló színi erőiből szervezett színtársulatommal házán tartandó

Nyíregy-

színi előadásokra, a helyhatósági engedélyt kegye-

sen megadni méltóztassék. Alávetvén magamat a tekintetes főkapitány úr által megszabandó s a törvény által előírott minden szabályzatnak és helyi szokásnak. - Kérésem megújítása mellett vagyok azon alázatos jelentésem mellett, hogy az engedélyokmányt kiadni kegyeskedjék. Alázatos szolgája."

101/g. Debrecen, 1884. február 25. Prj_ V.B. 186. K: 1861. In: K-2379. T: Krecsányi távirata Maurer Károlynak Nyíregyházára. Sz: "Köszönöm érdeklődését. Június közepén, pozsonyi évad után, okvetlenül megyek Nyíregyházára egész társulatommal. Szíveskedjék engedély miatt Kerekréthyvei nevemben beszélni. Őt, önt, Baruchot

üdvözlöm."

93

101/h. 1884. március 12. Prj_ V.B. 186. K- 2379 . T: Kerekréthy Miklós főkapitány jelentése a tanács megbízására. 5z: "Gerőfy Andor, Lászy Vilmos és Krecsányi

Ignác

színigazgatók helyhatósági engedély kinyerhetése céljából beadott kérvényük a Tekintetes Tanács által 93/884, 1564/884 és 1861/884. sz. tanácsi végzéssel hozzám lettek illetékes intézkedés végett utasítva. Minthogy úgy a szervezeti szabályok, mint az eddig szokással ez ellenkezik, kérem a tekintetes tanácsot, méltóztassék ezen kérvények fölött határozni."

101/i. 1884. március 17. Prj_ V.B. 186. K: 2379. T: Kerekréthy főkapitány jelentését a tanács megtárgyalja. Hat: "A főkapitányi indokok alapján Krecsányi nak anyagi helyheztetésénél fogva, az engedély

Ignác-

feltétlenül meg-

adatik ugyan, mind az által, tekintve azon körülményt, hogy a színiévad nálunk huzamosb

időre, az igazgató kára nélkül ki nem

nyújtható s az inkább a tavaszi és őszi rövidebb időközökre szorítkozhatik előnyösen: annál fogva eziránt az intézkedés - az illető színkörtulajdonosok és illető színigazgató meghallgatásával - jelentő főkapitány belátására bízatik."

94

102. 1884. június 19. PTJ_ V.B. 186. K: 6027. T: Az alispán június 30-án adta le Tisza belügyminiszter 33.915 sz. körrendeletét. Sz: "A magyar központi igazgatótanácsa hozzám

színészegyesület

intézett felterjesztésében ar-

ról panaszkodik, hogy a törvényhatóságok ugyanazon helyre és időre érvényes helyhatósági engedélyekkel egyszerre két színtársulatot is felruháznak, vagy pedig oly helyeken, hol már színtársulat előadásokat tart, megengedik, hogy ugyanazon időben lovarda, daltársulat, múzeum, panoráma működhessék, illetőleg mutatványait gyakorolhassa. Minek következtében a közönség az erkölcsnemesítő s a nép értelmiségét fejlesztő irányú

színielőadások lá-

togatásától elvonatik, mely körülmény a különben is folytonosan anyagi nehézségekkel küzdő színtársulatnak tetemes károkat, veszteséget okoz. E bajok orvoslására hívom fel a törvényhatóság figyelmét és

ismerve hazafias buzgalmát, nem kétlem, hogy jövőben

oda fog hatni, miszerint a nemzeti közművelődés tekintetében oly üdvös eredménnyel működő magyar színtársulatok kellő gyámolításban fognak

részesíttetni.

103/a. Komárom, 1884. július 15. Prj_ V.B. 186. K: 6405. T: Jakab Lajosnak, a győri állandó színház igazgatójának folyamodványa. Sz: "Minthogy Krecsányi

Ignác a már

nyert előadási engedélyt az idén igénybe nem veszi és Egerbe vi-

95

vén

társulatát,

Nyíregyházát

miről Krecsányinak

teljesen

írásban tett

és bizonyosan

mellőzi,

nyilatkozata Maurer Károly úr-

nál van, melyről a tek. főkapitány úrnak is teljes tudomása van: én terjesztem

oda

alázatos kérésemet,

hogy

Lászynak

adott

hat

előadásra lejáró engedélye után, egész október elsejéig terjedő időre a játszhatási engedélyt nekem megadni kegyeskedjék. Nekem 50 tagból álló és saját zenekaromból jól szervezett elsőrendű társulatom van, mely úgy művészi, mint felszerelési, nem különben műsorozat szempontjából a nyíregyházi közönség

műigéryei-

nek minden tekintetben meg fog felelni. Három évig bírtam a székesfehérvári

színházat, az idén a győri színházat bírom, s úgy

e városokban, mint Sopron és Pozsonyban társulatommal elismerést nyertem. És eltekintve, hogy elsőrendű

általános

társulatomnak:

hírneve is kezességet nyújthat, miszerint a nyíregyházi közönség magas

műigényeinek

meg

fog

felelni, bizonyosságot

nyújthat: a?

is, hogy maga Krecsányi kért fel, miszerint helyette én vinnén be társulatomat, hogy

így legalább - ha ő nem

teheti

az idén,

hogy odamenjen - leglább egy, az övéhez hasonló, elsőrendű sulat

előadásait

legyen

alkalma

a közönségnek

tár

élvezni. Miné;

fogva neki is szívesebben megbocsát, hogy ő nem megy oda a z idén. - Krecsányi különben Esztergomban hívható

nyilatkozatra,

kegyeskedjék

megadni,

vagy hogyha

nekem

az

Krecsányi

van, s hivatalosan engedélyt igénybe

fel-

feltételesei akarja

venni

úgy én neki kitérni tartozom. Lászy társulata úgysem a nyíregyházi közönség igényeihez való, tehát elég neki - és a közönségnek is - ha az en96

gedélyezett hat előadás után, az engedélyt részemre megadni kegyeskedik. - Csak arra vagyok bátor alázattal kérni a tek. tanácsot, hogy lehetőleg gyorsan végezni, és azt velem tudatni kegyeskedjék, hogy ahhoz képest intézkedhessem vagy társulatom leendő odavitele, vagy más állomás iránt. Hogy társulatom, műsorsorozatom és a külső hatás biztosítására felszerelésem és zenekarom mennyire képes a pártfogást kiérdemelni, bizonyítja az is, hogy ilyen nagy és költséges útra van bizodalmam vállalkozni innen: Nyíregyházára. - Mindezekután esedezem, hogy felsőbb országos színigazgatási engedélyem alapján a helyhatósági

engedélyt

számomra megadni kegyeskedjék 1884. október hóig. - Mely kérésem ismétlése után vagyok mély tisztelettel, alázatos szolgája."

103/b. 1884. július 21. Prj_ V.B. 186. K: 6405. T: A tanácshoz Jakab Lajos nemzeti színigazgató, jelenleg Komáromban működő színtársulatával a f. évi őszi idényre itt helyben színielőadások rendezése engedélyezéséért

folyamodik.

Hat: "A tanács sajnálattal kényszerül folyamodó tudomására hozni az itteni színi viszonyok oly kedvezőtlen alakultát, mely szerint a legjobb akarat mellett nem óhajthatja folyamodó nagy számú társulatának oly távol vidékről idehozatalát akkor, amidőn szerencsétlen pálya és kartársa, az ez idő szerint itt működő Lászy Vilmos színigazgatótól, - dacára a közönség pártolása hiányának a további, e hó végéig tartó előadási engedélyt meg nem tagadhatta, de Krecsányi Ignác elmaradása különben is csak föltételes lévén, folyamodó kérelme ezúttal teljesíthető nem volt. Miről is

ugyanő, Komárom városa elöljárósága útján, jelen

határozattal

értesíttetik."

104/a. Kisvárda, 1884. június 29. Prj_ V.B. 186. K: 5745. T: Lászy Vilmos színigazgató folyamodványa. Sz: "Tek. Városi Tanács! A Tisza és Szamos kiáradásafolytán

okozott

károk miatt, megfosztva lévén azon vidéktől, mely felé utam irányult volna, jelenleg azon szorult helyzetben vagyok, hogy számításaim ködként szétfoszolván, 38 tagból álló társulatommal e helyről nem tudok hová mozdulni. - Egész alázattal kérem tehát a tek. városi tanácsot, miszerint nekem július 6-ától, átutazólag, hat előadásra a helyhatósági engedélyt megadni kegyeskedjék. - Tudva azt, hogy Krecsányi Ignác kollégám bírja a helyhatósági engedélyt, az ő beleegyezését kikérem. Magam és társulatom existetiáját a tek. városi tanács kezébe tévén le, maradtam a legmélyebb tisztelettel, alázatos szolgája."

104/b. Esztergom, 1884. június 29. Pr: V.B. 186. K: 5745. T: Krecsányi sürgönye Lászy színigazgatónak várdára. Sz: "Óhaját kénytelen vagyok emberbaráti teljesíteni. Tessék Nyíregyházára

98

bemenni."

Kis-

szempontból

104/c. 1884 . június 30. Prj_ V.B. 186. K: 5745. T: Lászy Vilmos színigazgató Kisvárdán, keresztül utaztában hat

színielőadásra engedélyért folyamodik." Hat: "Fo-

lyamodó azon kijelentett világos feltételének indokából, mely szerint ugyanő f. évi helybeli színi idényre már előzetesen Krecsányi Ignác színigazgatónak adományozott engedéllyel szemben: - ennek beleegyezését, illetve jogátruházását kieszközlendő, sőt azon indoknál fogva, hogy időközben Krecsányi Ignác a polgármesterhez intézett sürgöny szerint folyamodónak a jogengedményt megadta, s így a kérvényezett ideiglenes színi engedély

kiadásának

fő akadálya elhárítva lett, annél fogva Lászy Vilmos színigazgatónak a kérelmezett hat

színielőadásra a kívánt hatósági enge-

dély ezennel kiszolgáltatik."

105/a. Esztergom, 1884. július 12. Prj_ V.B. 186. K: 6297. T: Krecsányi Ignác színigazgató cégfejes papíron' írt levele Lászy Vilmoshoz. Sz: "Kedves Lászy Úr! Az igaz, hogy én a nyíregyháziak s különösen Kerékréthy Miklós főkapitány úr neheztelését vonom magamra, amiért kivettem a várost, s most elmaradok. - Én e hó második felében szándékoztam

Nyíregyházára,

amidőn kegyed sürgönyét kapom. Ennek következtében

fordítottam

szekerem rúdját Kassára. - Már most én Kassáról Egerbe megyek, így tehát csakugyan nem jut időm Nyíregyházára. - így állván a

99

dolgok, ez lévén a tiszta igazság, nekem semmi kifogásom az ellen, ha Lászy úr meghosszabbítja Nyíregyházán működését. - Mara dok mindenkor kiváló tisztelője."

105/b. 1884 . július 13. Prj_ V.B. 186. K: 6297. X: A tanácsban olvastatott Lászy Vilmos helyben mű ködő színigazgatónak folyamodványa, "melyben az előadásokra vonatkozó engedélyt az egész idényre alázattal kéri." Hat: "Midőn mellékelve van szerencsém Krecsányi Ignác színigazgató kollégám - megkeresésemre - hozzám intézett lemondását, egyszersmind beleegyezését benyújtani, tekintetbe véve azon körülményt, hogy ily módon Nyíregyháza város műértő közönsége a színi idényt nél külözni volna kénytelen s nekünk a hat előadás utáni azonnali eltávozás borzasztó anyagi károkat s veszteséget okozna, valamint tekintetbe véve azt is, hogy társulatom egészben és egyébként szerencsés volt a mélyen tisztelt közönség megelégedését e pár előadás alatt is kivívni, azon alázatos kérelemmel

járu-

lok a tek. főkapitány úr és tek. városi tanács elé, hogy engem a színkör birtokában egész idényre meghagyni, s az erre vonatko zó helyhatósági engedélyt kegyesen megadni méltóztassék. Mit, ha szerencsés leendek megnyerni, ígérem, hogyha a tek. főkapitány úr és tek. városi tanács kívánni méltóztatik, zenekart is szervezek s a társulatban észlelendő esetleges hézagokat, melyeket a mélyen tisztelt közönség netán észreveend s kipótlandó nak vél, azonnal betöltendem. - Mindezeket, valamint azt is,

100

hogy egyetlen feladatomul csak azt tűzendem ki, hogy szakavatott művezetésem, fáradhatlan ügybuzgalmam, szigorú

fegyelmem, gon-

dos rendezésem, fényes és díszes kiállításaim s magasabb

szín-

vonalon álló előadásaim által a mélyen tisztelt közönség műigényei kielégíttessenek s ezáltal magamat a pártolásra s elismerésre érdemessé tegyem."

105/c. 1884. július 14. Prj_ V.B. 186. K: 6297. T : A tanácshan "Lászy Vilmos hb. működő színtársulat igazgatója, beterjesztvén Krecsányi Ignác, a f. é. őszi idényre helyben engedélyezett színigazgatónak f. hó 12-ről Esztergomból kelt levelét, melyben ez, - színi működésének

válto-

zott sorrendjénél fogva - az idejövetelről lemondván, folyamodónak, szemben a f. é. 5745 az. a. hat előadás engedélyezése iránti kérvényével, ezúttal további ittműködése ellen semmi kifogást nem tesz." Hat .• "Folyamodó kérelmének, tekintettel arra, hogy a városi tanács az őszi idényre itt színielőadásokra

enge-

délyt nyert Krecsányi Ignáctól közvetlen lemondást nem kapott, hely nem

adatik s a részére előbbi kérvényére

hat előadáson tettetni

engedélyezett

felül a színielőadások további megtartása beszün-

határoztatik."

106/a.

1884. július 19. Pri V.B. 186. K: 6449. T : Lászy Vilmos hb. működő színigazgatónak

alázatos 101

folyamodványa,

, melyben a helyhatósági engedély kegyes meghosz-

szabbításáért esedezik. Sz: "Miután múltkori kérvényemre érdemleges határozat hozható nem volt azon okból, mivel Krecsányi Ignác színigazgatótársam hivatalos lemondása szükségeltetett, bátorkodom ismételve folyamodványomat benyújtani, annyival is inkább, mivel K. I. szlnigazgatótársam mellékelt sürgönye szerint hivatalos lemondását a tek. főkapitány úrhoz már beküldötte. Nem szokásom ígérni azt, amit meg nem adhatok, de amit ígérek, meg is tartom. ígérem, hogyha a helyhatósági engedélyt megnyerni szerencsém leendek s ha a tek. polgármester úr és a tek. városi tanács határozatilag kívánni méltóztatik, zenekart is szervezek, s a társulatban lévő esetleges hézagokat alkalmas egyénekkel töltendem be, személyzetemet megszaporítom, csakhogy a mélyen tisztelt közönség rokonszenvét,

pártfogását

és elismerését s a tek. polgármester úr és tek. városi tanács megelégedését

kiérdemeljem.

Jelenleg 46 éves vagyok, ebből 27 évet töltöttem Thália szolgálatában, hol jó, hol balszerencse közepette. Mindenütt, ahol csak megfordultam, érdemessé tettem magamat a rokonszenvre, nevemet tisztelet s megbecsüléssel ejtették ki, nemcsak magyar s külföldi színészek, hanem a nagyközönség

is. S bár sok

küzdelmen kellett is keresztülmennem ezen dicső, de rögös pályán nem csüggedtem

el. - Előttem csak e szent cél lebegett: a magyar

színügy emelése s ezáltal édes hazai nyelvünk

felvirágoztatása.

Nem üzleti s anyagi oldaláról fogtam fel a színügyet, hanem a legtisztább meggyőződésből. És mi lett ezért a jutalmam? Az, hogy az evvel együtt járó anyagi károk és csapások 102

megtörtek^

elannyira, hogy a folytonos izgatottság, pénzkérdés egészségemet támadták meg s most szélhűdötten lézengek abban a világban, mely ben csak kevéssel is ezelőtt számot tevő egyén voltam. Orvosaim fürdőket tanácsoltak, nem annyira egészségem, mint kedélyem hely reállítása végett, de szorult anyagi helyzetem miatt igénybe nem vehetem tanácsaikat, s most, midőn társulatomat

Nyíregyházába

hozva,szinte örültem, hogy itt tartózkodásunk időtartama a közeli Sóstó fürdőben kevés költséggel üdülést találjak,

alatt ki-

lenc, folytonos izgatottság közt eltelt előadási nap múlva, lássam e végső reményemet meghiusulni, s itt kényteleníttessem hagy ni Nyíregyházát, hol már benn vagyok s kisvárosi igényekre számított s szervezett társulatommal is a mélyen tisztelt közönség tetszésével találkoztam. Ennélfogva tehát a tek. polgármester úr s tek. városi tanács nemes, emberbaráti érzelmére appellálok, midőn esedezem, hogy úgy jelen, mint múlt kérvényemben felhozott súlyos körülményeim becses figyelembe vételével engem a színkör birtokában meg hagyni

s a helyhatósági engedélyt kegyesen megadni méltóztassék

- Részemről csak azon leendek, hogy a tek. polgármester úr, tek. városi tanács mindenesetre legigazságosabb határozatához alkalmazzam magamat, s ítéletében teljesen megnyugodjam."

106/b. 1884. július 21. Prj_ V.B. 186. K: 6449. T: A városi tanács előtt "Lászy Vilmos helyben működő színigazgató a f. é. 5745 sz. itteni határozattal részére engedélyezett hat színielőadáson felül további itt működése enge103

délyezését kérelmezvén." Hat: "Tekintettel folyamodónak előadott indokaira és a közönségnél az aratási-mezei munkák

folya-

mán beállott mostoha színi viszonyok közötti kedvezőtlen kilátásokkal biztató jelenségekre, - részére a színielőadások tására, a múlt tanácsülésben kérelmezett hat előadáson az engedély e f. hó végéig ezennel

tar-

felül,

meghosszabbíttatik."

107/a. 1884. július 26.

V.B. 186. K: 6731. In:

K-8267 . T: Lászy Vilmos engedélyezett

színigazgatónak

fellebbezése a városi tanácshoz, a tanácsnak 6449/1884 sz. sérelmes határozata ellen. Sz: "Társulatomnak

itten, Nyh-n tartóz

kodása és a színielőadásoknak az 5745/1884. sz. határozattal engedélyezett, időn túli tartása tárgyában beadott

kérelmemre

6449/1884. sz. a. hozott sérelmes, újabbi határozat ellen, bátorkodom tisztelettel felfolyamodni a következő okok alapján. A hivatkozott szám alatti sérelmes határozatban foglalt indok nem a tisztelt város közvetlen vitális érdekéből, hanem általánosan országos bajnak ösmert s kiválóan

általunk,

színészek által sajnosan érzett tényből meríttetvén, azt a vezetésem alatti színtársulat itteni tartózkodása és működésének megszorítására elegendő oknak nem tekinthetem: annyival mert ha a felhozott

inkább,

indok elfogadható volna, a színtársulatok

nak működésüket be kellene szüntetni, mert ugyanezen indok alap ján bárhonnan is elutasíthatok

104

lennének.

A színész hivatásszerű működése épp oly jogosult, mint a papé, őt tehát működésében törvényes alap nélkül a hatóság nem, hanem egyedül a részvétlenségből származó önbecsérzet akadályozhatja

meg.

Nem szabad feltennem, hogy a mélyen tisztelt városi tanácsot elhatározásában a sérelmes határozatból ki nem olvastam más, elhallgatott, mellékes indok is vezérelte volna, ha netán azonban ily indok is léteznék, bátorkodom a tisztelt városi tanács becses figyelmét az idecsatolt "Színészek Lapja" mint az országos magyar színészegyesület hivatalos közlönye útján köztudomásra hozott magas miniszteri körrendeletre

felkérni

Én ide, Nyíregyházára társulatommal együtt helyhatósági engedély mellett vonultam be, egyelőre csak hat előadásra, de midőn tudomásomra jutott, hogy a Krecsányi Ignác színtár sulata - amelyik részére a város fenntartatott volt - nem jöhet el, újabban bejelentett továbbrai ittmaradásom

iránti szándéko-

mat. Tettem ezt azért, hogyha előttem ösmeretlen más

egyéb aka

dály léteznék, arról a bejelentésemre hozandó határozatban érte sítve legyek. S ime! - nincs ugyan törvényes akadály, s mégis a tisztelt városi tanács időbeni határvetésével társulatomnak e hó végén túli itt tartózkodást és működést quasi megtiltotta. Én tisztelettel meghajlom minden felettes hatósági határozat előtt, hogyha az törvényes, de mert az én bejelentésem nem határozathozatal, hanem egyszerűen csakis tudomásulvétel tárgyát képezhette, a társulatom működésére

tilalmat tar-

talmazó városi tanácsi határozatot kötelességemnek tartom megfellebbezni. 105

Ugyanezért alázatosan az iránt esedezem, hogy azon esetben, ha jelen

beadványomat

hatáskörében

nézve

hogy

az

reám

ittmaradás

a tisztelt

kedvezőleg

idejét

városi

akként

én szabhassam

el

meg,

tanács

nem

saját

intézhetné,

saját

tetszésem

és belátásom szerint, úgy ezen beadványomat fellebbezésnek kinteni

s az ügyet elbírálás végett a felettes hatósághoz - a

megyei alispáni hivatalhoz sürgősen felterjeszteni

méltóztassék

ahol is az iránt esedezem, hogy mivel én a színházlátogató zönség

te-

jóindulatú

kö-

részvételével meg vag.yok elégedve, a vezeté-

sem alatti színtársulat itteni tartózkodása idejének meghatározását saját tetszésemre hagyni méltóztassék. Tisztelettel a tek. Városi Tanácsnak alázatos

lévén

szolgája."

(A melléklet: a Színészek Lapja 1884. június 28-i, II.

évf.

26. száma.

Ebben

rendelet: kékkel-pirossal

az első

oldalon

a

belügyminiszteri

keretezve.

Sz: "A magyar színészegyesület központi tanácsa

hozzám

intézett

felterjesztésében

arról

igazgató-

panaszkodik,

hogy a törvényhatóságok ugyanazon helyre és időre érvényes helyhatósági engedélyekkel egyszerre két színtársulatot is felruháznak, vagy pedig oly helyeken, hol más színtársulat tart, megengedik, múzeum, hassa, nép

hogy

ugyanazon

panoráma működhessék, minek

következtében

értelmiségét

illetőleg közönség

fejlesztő irányú

elvonatik, mely körülmény hézségekkel

a

időben

lovarda,

előadásokat daltársulat,

mutatványait

gyakorol-

az erkölcsnemesítő

színielőadások

látogatásától

a különben is folytonosan anyagi ne-

küzdő színtársulatnak

tetemes károkat,

vesztesége-

ket okoz. E bajok orvoslására hívom fel a törvényhatóság 106

s a

figyel-

mét, és ismerve hazafias buzgalmát, nem kétlem, hogy jövőben oda fog hatni, miszerint a nemzeti közművelődés tekintetében oly üdvös eredménnyel működő magyar színtársulatok kellő gyámolításban fognak részesíttetni. Budapesten, 1884. évi június hó 19-én. Tisza s.k.")

107/b. 1884. július 28. Pr: ugyanonnan T: A városi tanács jegyzőkönyvéből. Sz: "Lászy Vilmos színigazgató a tanács előadási engedélyét e f. hó végéig kiterjesztő határozat ellen fellebbezést nyújtván be, előadja, miszerint a tanács nem a város vitális érdekeiből meríté fennebbi

határozatának indokát, hanem országos Calamitásra ál-

lítja visszavezethetőnek, továbbá, hogy a színészt, mint a papot, törvényes alapon kívül csak rész vétlenségből eredő önbecsérzete akadályozhatja meg működésében, és hogy a tanácsot talán más, mellékes indok vezérelte a neheztelt határozat hozatalánál. Úgykülönben, hogy ő csupán hat előadásra vonult ide, s csakis, akkor folyamodott az előadások további engedélyezéséért, mikor megtudta, hogy Krecsányi nem jöhet ide, s végre, hogy ő a közönség részvétével meg lévén elégedve, az alispán úr a színielőadások korlátlan megtartását saját, azaz az igazgató tetszésétől függően méltóztassék kimondani." Hat: "Elnézve a jelen tanácsülés 6733. és 6736. sz. a. hozott s bizonnyal a legnagyobb méltányosságról s kellő jogérzetről tanúskodó határozatától, szemben Lászy Vilmos igazgatónak e f. é. 5745. és folytatólag

I

107

f. é. nem

6297. sz.

a. benyújtott

hallgathatja

határozat

el

ellen

s a tanács

alázatos

- a felolvasott

benyújtott

kérelmeivel,

a

tanács

e f. é. 6449. sz.

itteni

fellebbezésének

teljes megbotránkozását

-

felkeltő

valóban

indokait

sajnos, és érve-

lését. - Mert hogy fellebbező fennebbi számú kérvényeinek rő-csavaró

indokaival szemben a tanács tisztában volt a priori

magával, - azt ságnak is

azt

fel nem tételezni

meri

engedélyt

datlanságnál.

délynek és

a szemébe

kérni,

másodikbeni hála

megvetésben

bejelenteni

pedig

és

azt

indok

itteni

több az együgyű

állítani,

hogy

a

tu-

jelen

is vezérelhette, - az enge-

tartozó

tiszteletet

nélkülöző

föltevésre

a

alólinak tartja a válaszolást, s azt ezennel

részesíti.

Krecsányi

visszautasítja

nemjöhetését

igyekszik, mintha s hatáskörének

színész

működésének

demonstrálhassa

a

fellebbezőnek

ez

igazolni,

sértő

jogérzetével,

ret beváltását

azt

és

demons-

hivatását

utóbbinak

s fogalomzavarában

főfeladata

itteni

volt

tu-

a pap

is összekavarja , - csakhogy korlátlan melyek

nál már rég ad acta tétettek, - mintegy tanácsra, melynek

másrészt

a tanács nem bírna a feladatának

jogosultságát, oly kormányrendeletekkel,

108

köteles

nem

alap nélküli, légből kapott érveit s eszméit, melyekkel

egyrészt

és

ő tulajdonképpen

határidőhöz való kötéséből: ezen méltatlan

Úgyszintén

datával

csakis

Máskülönben

tanács méltóságán

trálni

mondani, hogy

talán más mellékes

minden

minden

hanem

oly folyamodónak, ki a ható-

(= letelepedését) , - valóban

megállapodását

tanácsot

csű-

működhetésének

a jelen

ráijeszteni

Krecsányi

hatóságakarván a

ellenében

várni, és nem az ettől kikunyerált

az

ígé-

engedmények-

re

hallgatni.

Melyek

ellenében,

ha

a tanács

rosszakaratúlag

kart vala eljárni, most sem volt köteles kérvényezőre

a-

hallgatni,

mert Lászy mellett más folyamodó is jelentkezett. Hátha ennek adatik

ki

igazgató nében

az úr?

az

hol

van

tartozik

tum, avagy

talán

ezt

is megakadályozta

ezen kétségbevonhatlan

ő korlátlan

jelentést

adott

engedély?

parancsoló

tenni,

akaratja?

semmit

mást:

volna

hatósági mely

jog

szerint

s játszhatik

Lászy elleő

in

csak

infini-

mért nem vonta kétségbe azon, első ízben Krecsányinak

hatósági

engedélyt,

melyért

Lászy

folyamodott

ugyan,

de

amely Krecsányinak adatott ki? Ezen és ily érvelésekre, jövő tájékozásul, a tanács 6733.

és

6736.

fellebbező

sz.

jelen

a. hozott

határozattal

moria levéltárba tétetni

határozatra

való

elutasíttatván,

utalás

mellett,

az iratok

pro

me-

rendeltetnek."

107/c. Kassán,

1804. július 26. Pr: K: 6733 - ugyanonnan

T: Krecsányi gató

jelentése

lattal

vagyok

miszerint

a

nyhi

bátor

Lászy

Ignác jelenleg Kassán működő

városi

tanácsnak.

a nagytekintélyű

Vilmos

színigazgató

a víz öntötte el s testületével talanságnak felebaráti ez évben tekintetű

volt

kitéve,

kötelességemnek

Nyíregyházára városi

tanácsnak

tanáccsal

társamnak,

egyetemben

tartottam,

"Legnagyobb

városi

Nyíregyházát

többé nem

Sz:

kinek

ez

ok

reflektálok.

nagyrabecsült

sajná-

tudatni, állomását

a legnagyobb

átengedni s

színigaz-

bizony-

pályatársi

kényszerít,

és hogy

- Magamat a nagy-

jóindulatába

ajánlva, 109

maradok alázatos szolgája."

107/d. 1884. július 25. Pr: K: 6736 - ugyanonnan T: Rövid beadvány Lászy Vilmos érdekében. Sz: "A helyben működő Lászy Vilmos derék és jóravaló színtársulatának továbbra is e városban leendő maradása tekintetéből, alant irottak, Nyíregyháza város tek. hatósága előtt, a közmívelődés érdekéből az iránt kérvényeznek, hogy a szezont

meghosszabbí-

tani szíveskedjék a szokásos okt. l-ig terjedő időtartamra." (Alatta 26 aláírás: orvosok, kereskedők, városi néhányuk képviselőtestületi

tisztviselők;

tag.)

107/e.

1884. július 27. Pr: K: 6736 - ugyanonnan T: Hosszabb beadvány, amelyikben (másik) 26 aláíró "mély tisztelettel" kéréssel járul a polgármesterhez ill. a városi képviselőtestülethez, "a helyben működő Lászy Vilmos elhagyatottságba jutott színtársulatának, az anélkül is minden nemesebb szórakozástól mentesített városunkban, szerfelett rövid időre tanácsilag nyújtott helyhatósági engedély meghosszabbításának

kegyes

megszavazása céljából rögtönösen egybehí-

vandó képviseleti közgyűlés megtartása iránt." Sz: "A nevelés és közmívelődés érdekéből s hazai édes magyar nyelvünk

fenntar-

tása céljából is, a magas kormány által engedélyezett színtár110

sulatok egyike, ezúttal Nyíregyháza városában is működvén, s mint oly kevés időtartamra kapott a tek. tanácstól

helyhatósá-

gi engedélyt, s azt is szakított, három rendbeli ciklusban, hogy azzal nemhogy sanyarúságukon segítve lett volna: de még inkább beleestek a véghetetlen terhek tömkelegébe. Pedig a tek. tanács célja is a segélynyújtás volt, -hanem az applicatio volt tévesztett. S mert az igazgató kérvénye nem is alapos ok nyomán utasíttatott el a rendes, vagyis szept. 30-ig terjedő színi ciklustól: esedezünk eme téves eljárás corrigálására rögtönös tanácsülést egybe hívni, kérvén a tek. polgármester urat és a tek. tanácsot is eme derék színtársulat elhagyatott ügyének

kegyes pártfogására. Alázatos kérésünk megú-

jítása s annak az egész tek. képviseleti testület kegyes figyelmébe és szíves pártfogásába ajánlása mellett, vagyunk a tek. polgármester úrnak alázatos szolgái." (Alatta: Sztárek Ferenc vár. tűzoltó parancsnok és 25 társának aláírása; közjegyzők, kereskedők, lateinerek: r. kat. plébánus, gimn. tanár, gyógyszerész, városi tisztviselők - nagyobb részük városi képv. testüléti

tag.)

107/f.

1884. július 28. Pr: K: 6736 - ugyanonnan T: Sztárek Ferenc, Maurer Károly és társainak kérvénye (az előbbinél "jogszerűbb" megfogalmazásban) a városi tanácshoz, "melyben kérik a 6449/1884. sz. tanácsi határozat megváltoztatását." Sz: "Miután a mellékelt íveket aláí-

111

rótt

városi

leg

itt

polgároknak

működő

tisztelettel csakis

a

Lászy

évi

határozat

ellen

beadatni,

-

nyert

is

nemcsak

kezdette

senkinek

útjában

teheték

magukévá

ső,

nem

de

és

is

színtársulat 6449/G84.

a

e

sz.

azon

az

fellebbezés

kárára

de

Vilmos

mely

idényre

érdekéengedélyt

javára

az i-

Kassán

úr

alólírottak

eljárást,

hogy

egy,

mert ha

színtársulattól, existentiájávai szerény

tartását

igazgató de

határozat

tartozó

szándékoltatik

előadásait

áll,

városbani

jelen-

légyen,

barátja

nem

utolsó

fent

kikerülése

színi

sőt

a

előadások

Vilmos beteg

Lászy

a

engedélyezte

a jelenévi

Lászy

így

miszerint

kellemetlenségek

lemondott,

és

az

l-ig

szerint

inkább, mert Ignác

tanács

hó

hallomás

Krecsányi

is

augusztus

jutott,

színigazgatónak,

városi

annálfogva

dejövetelről meg

Vilmos

címzett

f.

ben, annál

tudomására

nem

társulatával

is a

akkor, meg

indoklása

már

legel-

amikor

van

nem

azon

elégedve,

mellett

e

f.

a

évi

aug. hó 1-én túl az előadások tartása megvonassák. De mert az igazgató úr oda nyilatkozott, hogy a közönség

műélvezetének

megfelelendő

mindent

elkövetend,

amivel

annak tetszését kinyerhesse; és más alapos érvelések alapján is: alólírottak kérik ben

és

a nemes városi

hozott

maradtunk

112

kérvényéhez

Melybeli

megnevezett

tanácsot, miszerint

határozatát,

színigazgató tatni.

mellékletben

kérésünk

az

annak

alapul

alkalmazva, megújítása

alázatos szolgái.

polgártársai

is

arra

a kérdéses színi

ügy-

szolgált

méltóztassék után

tartozó

Lászy

Vilmos

megváltoztisztelettel

107/g. 1884.

július 28. Pr: K: 6733 - 6736 - ugyanonnan

T: A városi nyi

Ignác

színigazgatónak

színiműködése egyidejűleg

Sztárek

színigazgató

f. é.

6449. sz.

tőleg

a színielőadások

folytán

az

színielőadások lag

le

sem

hatóságot

úgy,

seiben

a Lászy

föltételesen

ill.

eddigi

Vilmos

írvák,

itteni

is

tett

jogáról

kötelező

a jelen

kérnyert

városi

fogva

levélbeli

hóban

is

értesíté-

lemondások

való

tá-

egyoldalú-

erejénél

engedélyrőli

és az ő szeptember

ille-

határozattal

engedélynek

v

tárgyában

51 aláírással

tanácsi

és

lakosoknak

Ignác benyújtott

magántermészetű

javára

itteni

jelentése

működése

elsőbbségi

ezen

nyert

helybeli

engedélyezése

folyamodót

szoríthatná, - mivel

eránti

Krecsá-

megváltoztatása,

"Ámbár Krecsányi

évadra

idényre

ideiglenes

határozatának

s a tanács

mint

őszi

lemondása

itteni

engedélyéről

mondhat

é.

"olvastatott

érdektársai,

további

Hat:

őszi

f.

s

a. hozott

kérvénye."

ülésében

való

Ferenc

Vilmos

vénye

e

engedélyéről

Lászy

mogatott

tanács

csak

megjelenését

még mindig kilátásba helyezték, annál fogva a tanács ezúttal tudomásul kes

veszi

helyre

nézni

Krecsányi

- bemondott

óhajt

Sztárek sal

támogatott

ideiglenes

engedélyrőli

jogától, mely

keresné

Ferenc

közvetlenül

s

Lászy

engedélyének

Vilmos az

illeté-

s egyúttal

értelmében

az

elégtételt.

helybeli

polgároknak

igazgató

egész

idényre

el-

is mint

szerint ellene a központi

elmaradásáért

és érdekársai,

ide - mint

lemondását,

azon, a színirendszabályok

tóságot megillető kebelzetnél

Ignácnak

-

Ami 51

ha-

színi pedig

aláírás-

színielőadásokra

nyert

való kiterjesztése

e-

113

ránti kérvényüket illeti, ennek, a Krecsányi Ignác által szabályszerűen benyújtott, végleges lemondás nyomán és a különben is mostoha sors érte Lászy Vilmos igazgató érdekében közlelkesültséggel sorakozó helybeli értelmiség kérelméhez képest is, - színielőadások további folytatására az engedély ezennel megadatik."

107/h. 1884. szeptember 14. Prj_ V.B. 186 - K: 8267. T: Lászy Vilmos helybeli színigazgatónak folyamodványa a városi tanácshoz, "melyben a szegények

alázatos javára

befizetett 50 forintnak kegyes visszautalványoztatásáért

alá-

zattal esedezik." 5z: "Miután egész ittlétem alatt folytonosan a mélyen tisztelt közönség közönyével kelle küzdenem s előadásaim többnyire üres házak előtt folytak le, elannyira, hogy az előadások megtartása számtalanszor csakis a m. t. közönség i ránti kötelességérzetemnek

volt kifolyása, - azon alázatos ké-

relemmel járulok a tek. városi tanács elé, hogy méltóztassék tekintetbe venni e részvétlenségből származó nyomasztó helyzetemet, s az általam 50 előadás után egy forintjával a szegények javára tek. Kerekréthy Miklós főkapitány úr kezeihez juttatott összeget, azaz 50 forintot, részemre kegyesen

visszautalványoz-

ni s ezáltal igen szigorú körülményeim közt némiképpen ni kegyeskedjék."

114

segélyez-

107/i. 1884. szeptember 15. Pr: ugyanonnan T: A városi tanácshoz "Lászy Vilmos, helyben működő színigazgató, a városi szegények javára befizetett 50 forint előadási díjaknak visszautalványozásáért folyamodik." Hat: "Folyamodó kérelme a városi szegények községi ellátásából, a házi pénztárra és illetőleg a kórházi alapra háruló tetemes évi kiadások tekintetéből nem teljesíthető, s erről ugyanő jelen határozattal

értesítendő."

108. 1884. - Prj_ V.B. 186 - 1673 . Sortár 1884. a/ K: 1861, 11.033 T: "Krecsányi Ignác színházügye." b/ K: 6670. T: "Lászy Vilmos előadásra engedély iránti kérelme .11 c/ K: 7924. T: "Csóka Sándor színlapilleték (Az iratok nem maradtak

hátránya."

fenn.)

109/a. Székesfehérvárott, 1885. január 14. Pr: V.B. 186 K: 548. T: Tóth Béla miskolci és székesfehérvári

színi115

gazgatónak folyamodványa: Sz: "Tek. Polgármester Úr! Alólírt mély alázattal esedezem, hogy elsőrendű operette, népszínmű, dráma és vígjáték színtársulatommal f. é. április hó 1-sőtől szeptember 30-ig, a nyári idényre a Nyíregyházán rendezendő színielőadások tartására az engedélyt megadni kegyeskedjék. - Fenti alázatos kérelmem indokai: lször. Ez idő szerint két nagyváros és elsőrendű színházigazgatója

vagyok s e két társu-

lat legjelesebb erőiből szervezek nyárra egy minden igényeknek megfelelő erős társulatot. - 2or. Műsorom a Nemzeti és Népszín ház legújabb és legkitűnőbb darabjaiból áll. - 3or. Igazgatói engedélyemet személyesen lesz szerencsém

bemutatni."

109/b. 1885. január 19. Pr: ugyanonnan T: A tanács tárgyalja az előbbi

folyamodványt.

Hat: "Folyamodó kérvénye idő előtt érkezvén ugyan, az egyelőre előjegyzésbe hozatván, függőben tartatni s az érdemleges határozathozatal - az idény megnyitását megelőző hat hétre - fenntartatni

határoztatik."

110. 1885. május 12. Prj_ V.B. 181/13. K: 4364. T: A városi közgyűlésben előterjesztett

Zoltán

Aurél képviseleti tag kérelme, hogy indítványát - a színkör át alakíttassák - a tárgysorozatba felvétetni kéri. Hat: "Folyamo dó kérelme ezúttal tárgyalható nem lévén, ezen indítvány tár116

gyalásra a jövő képviseleti gyűlés tárgysorozatába lesz felveendő."

111/a. 1885. június 17. Prj_ V.B. 186. K: 6181. T: Kerekréthy Miklós főkapitány feljegyzése a tanácsnak. Sz: "Miután a f. é. színi évadra a helyben tartandó színielőadásokra

az engedély Arady Gerő,.ez idő szerint pécsi szín-

igazgatónak adatott meg, miután a színielőadások

megkezdésének

ideje immár közel van, tisztelettel az iránt hívom fel a tek. tanács figyelmét, miszerint a színielőadások helyéül szolgáló színkört közrendőri és különösen tűzrendőri szempontból haladéktalanul megvizsgáltatni

méltóztassék."

111/b. 1885. július 20. Pr: ugyanonnan T: A főkapitány fenti feljegyzésére a tanács hat: "A helyszíni megvizsgálásra Horváth Gyula főmérnök s a tanács részéről

Kerekréthy főkapitány kiküldetvén

utasíttatnak:

Sztárek tűzoltóparancsnok közben jöttével és szükséglendő szakértő iparosok felkérése mellett a színkör vizsgálatát megejteni."

112. 1885. - Prj_ V.B. 186 - 1674. Sortár 1885. K: 672.

117

Sz: "Színház alap javára 63 ft-os nyugta."

113 . 1886. - £rj_ V.B. 186 - 1675. Sortár 1886. K: 5316, 6186. Sz: "Baródy Károly színiengedély

kérése."

114 . 1887 . - P ^

V.B. 186 - 1676. Sortár 1887.

a/ K: 1803. S z: "Debreceni színházigazgatóság

kérvénye."

b/ K: 7643. Sz: "Bodó Lajos színigazgató kérvénye."

115 . 1888 . - Prj_ V.B. 186 - 1677. Sortár 1888. K: 3428, 3167. Sz: "Valentin Lajos színigazgató engedélykérvénye. "

116 . 1889. - Prj_ V.B. 186 - 1678. Sortár 1889 a/ K: 44, 2783, 3354, 4663, 4925. Sz: '"Valentin Lajes színügyi b/ K: 1903, 2256. 118

kérvénye."

Sz : "A vidéki színészeti ügy reformálására." c/ K: 3969, 4012, 4994. Sz: "Halmay Imre színigazgató kérvénye." d/ K: 4737, 4738, 5379, 5519. Sz: "Borsodi Vilmos színigazgató kérvénye." e/ K: 4794. Sz: "Tiszai Dezső színigazgató kérvénye, f/ K: 7755. Sz: "Színészek Lapja 100 éves jubileumára

gyüjtő-

ív. " g/ K: 8150, 8833. Sz: "Gerőfy Andor színigazgató kérvénye." (A 112-116. tételben felsorolt iratok nem maradtak fenn.)

117/a. Mátészalka, 1889. december 30. Pr: V.B. 186. K: 30/1890. T: Ilosvay Endre tb. főszolgabíró átirata a nyházi kapitányi hivatalhoz. Sz: "Gerőfy Andor színtársulata

a f.

év június havában városunkban működött, s innen 187 ft 40 x adósság hátrahagyásával távozott el, melyért ezen főszolgabíróság a hitelezőkkel szemben, - hogy visszatartott ruhaneműit kikaphassa - kezességet vállalt oly formán, miszerint Gerőfy Andor és neje, beadott írásbeli nyilatkozatukban önként

felajánlották,

hogy a társulat bárhol működjön, ezen összeg erejéig előadásukon 119

befolyandó jövedelme hatóságilag kezeltessél*, illetőleg az illető rendőri hatóság által mind addig kezeltessék, míg az ki nem telik. Mennyiben pedig nevezett színigazgató még 17 ft 50 x-ral mai napig adós, s az eperjesi kapitányi hivatalnak értesítése

szerint most onnan Nyíregyházára távoztak, azon kérés-

sel fordulok Címhez, hogy ezen önkénytes felajánlás alapján a legközelebbi előadáskor a pénztárhoz egy hatósági személyt kirendelni s a bevételből lefogandó 17 ft 50 x tartozást hivatalomhoz juttatni

szíveskedjék."

117/b. 1990. január 8. Pr: ugyanonnan T: Kerekréthy Miklós főkapitány válasza a mátészalkai szolgabírói hivatalnak. 5z: "Megkeresésére

tisztelettel

értesítem, hogy Gerőfy Andor színigazgató helyzete itt oly mostoha, hogy tőle 17 ft 50 x

behajtása egyáltalán

lehetetlenség

rendőri úton. Azonban Gerőfy innét pár nap múlva Beregszászba teszi át állomását, s itt azon ígéretet tette, hogy négy hét lefolyása alatt a hátrányban lévő összeget kifizeti."

118 . Kassa, 1890 . január 3. Prj_ V.B. 186. K: 64. T: Tiszay Dezső, a kassai színház igazgatójának levele Nyíregyháza polgármesteréhez. Sz: "Mély tel kérem, miszerint jelesen szervezett kassai

tisztelet-

színtársulatom-

mal teendő magyar színielőadások tartására a helyhatósági enge120

délyt 1890. május és június hónapokra, esetleg - ha márez'időre más bírná - augusztus és szeptember hónapokra részemre megadni kegyeskedjék."

119 . 1890. január 7. Prj_ 186. K: 145. T: Kerekréthy főkapitány véleményes jelentése a tanácsnak Tiszay Dezső kérvényére. Sz: "T.D., a kassai színház igazgatója által színielőadások tarthatására helyhatósági

enge-

dély kinyerése iránt beadott kérvényét azon véleménnyel terjesztem be, hogy amennyiben a tek. tanács egy elvi jelentőségű határozattal a nyári ill. őszi hónapokra Valentin Lajos debreceni \ színigazgatóval kötött, - kérelmezőnek a helyhatósági

engedély

meg ne adassék."

120/a . Mátészalka, 1890. január 10. Prj_ V.B. 186. K: 264. T: Ilosvay Endre szolgabíró újabb átirata a nyhi főkapitányi hivatalhoz. Sz: "Válaszát, amidőn köszönettel vettük, de tekintve azon körülményt, hogy Gerőfy Andor színigazgató az itt hátrahagyott adósságainak kiegyenlítésére - az ide beadott írásbeli nyilatkozatával - a legközelebbi napokban befolyandó egész jövedelmét mindaddig felajánlotta, míg az egészen le nem

törlesztetik, s dacára annak, hogy ezen idő óta már egy

fél év eltelt s 17 ft 50 x mai napig is fizetetlen, s ezen tartozásáért a kezességet vállalt főszolgabírói hivatal örökös zak121

latásnak van kitéve, ismételten kérem fel a tek. főkapitányságot, hogy a még ott működő G. A. színigazgató legközelebbi

befolyandó

jövedelméből 17 ft 50 x tartozását rendőri úton lefogni s ezen hivatalhoz átküldeni

szíveskedjék."

120/b. 1890. január 21. Pf: ugyanonnan T: Kerekréthy Miklós válasza a fenti megkeresésre. 5z: "Megkeresésére hivatkozva értesítem, hogy Gerőfy Andor színigazgatótól a 17 ft 50 x egyáltalán be nem kezelhető, amennyiben itt működése ideje alatt egyetlen egy előadáson sem gyűlt be annyi, hogy a kiadás fedezhető lett volna belőle. Minthogy pedig a tek. Cím kezei között van a G. írásbeli kötelező nyilatkozata, ennek alapján a követelésbehajtása kisebb polgári per úton lenne eszközlendő."

121/a . Debrecen, 1890. február 5. Pr: V.B. 186. K: 938. In; K-2597. T: Valentin Lajos debreceni színigazgatónak

kérvé-

nye a városi tanácshoz aziránt, hogy ez év május havában a nyhi színkörben előadásokat tarthasson. Sz: "Alolírott

tisztelettel

kérem a tek. tanácsot, méltóztassék megengedni, hogy debreceni színtársulatommal ez év május havában, az ottani színkörben egy hónapi időtartamra előadásokat tarthassak. - Ezelőtt két évvel a színkör átjavíttatása lett elrendelve s midőn az részemre ezen 122

feltétellel lett kiadva, elkészíttettem és Szabó ácsmester úr kijelentette, hogy három évre felel annak tartósságáért. E nyáron telik le a három év. Azt hiszem, felesleges

magam hatható-

sabban ajánlani: évek óta ott a színészetnek becsületet tudtam a nagyérdemű közönségtől kivívni. Kérem ezúttal is a tek. tanácsnak szíves pártfogását, mely után maradok teljes tisztelettel . "

121/b. Szeged, 1890. február 18. Pr: ugyanonnan K: 1248. T: Makó Lajos szegedi színigazgató előadások

tartá-

sára engedélyt kér. Sz: "Alulírott, a szegedi városi színház igazgatója, mély tisztelettel kérem a tek. városi hatóságot: kegyeskedjék részemre a helyhatósági engedélyt megadni arra, hogy a nyári évad folyamán társulatommal Nyíregyházán

színielőadáso-

kat tarthassak. - Testületem és műsorom, mely utóbbiba

fölvettem

a budapesti nemzeti és népszínház legvonzóbb újdonságai mellett a külföldi dráma és operettirodalom legsikerültebb

újdonságait,

- olykép van szervezve és megállapítva, hogy előadásaimmal a finom műérzésű és műértő nyíregyházi közönség teljes megelégedését minden irányban ki fognám érdemelni. - A tek. hatóság esetleges kívánatára

leszek bátor testületem névsorát és a műsort tiszte-

lettel beterjeszteni. - Tiszteletteljes kérésem kegyes teljesítését kérve maradtam alázatos szolgája."

123

121/c. Szabadka, 1890. március 18. Pr: K: 2367 - ugyanonnan T: Csóka Sándor szabadkai színigazgató folyamodása a nyhi rendőrfőkapitányhoz nyári színjátszási engedélyért. Sz: "Összeköttetéseim és levelezéseim folytán úgy lettem értesülve, hogy a debreceni színtársulat a f. é. nyári színiidény alatt kizárólag vagy csak Nagyváradon, vagy a nyári két hónapi szünidő leteltével Máramarosszigeten töltendi a nyár többi részét, és hogy ennek folytán Nyíregyházára nem fog menni. - Ennek következtében, ha a tek. főkapitány úr ezideig másnak hatósági engedélyt nem adott, bátor vagyok jelen tiszteletteljes kérelmemben a f. é. nyári színiidényre helyhatósági engedélyért folyamodni színielőadások tarthatása céljából, kérelmezve annak megadását. - Hiszem, hogy nevem s társulatom működésének sikere még jó emlékezetben van Nyíregyháza közönségénél. - Jelenben a szabadkai állandó színháznak már harmadik éve hogy megválasztott

igazga-

tója vagyok. Ezen szerencsében, hogy egy-egy város több évre tisztelt meg a megválasztás által, többször részesültem. Pécs, Székesfehérvár, Győr, továbbá Kassa - hol egyfolyamatban négy évig vezettem társulatot - bizonyítanak amellett, hogy mindig a legelső társulatok egyike volt az, melyet vezettem. Társulatom, mely jelenben Szabadkán működik, dráma, vígjáték, népszínmű, opera és operette-re szintén akként van szervezve, miszerint bármely közönség igényeit

kielégítheti.

Miután pedig a nyár egyrészét Egerben töltendem, hol ezúttal már a második évre is megválaszttattam, természetesen igen ki124

tűnő társulatot kell tartanom, hogy a múltban szerzett megelégedést újólag kiérdemeljem. - Azért bátor vagyok remélleni, hogy Nyíregyháza közönségének és tekintetes törvényhatóságának

igé-

nyeit kielégíteni fogom. - Miután pedig társulatomat, miután a harmadik évet is Szabadkán töltendem, újra kell szerveznem a változatosság

miatt, a névsort jelenben nem csatolhatom, csak

később terjeszthetem be, de azt hiszem, tek. főkapitány úr, hogy tizennyolc évi színigazgatói múltam s azon városokban töltött éveim, melyeket fennebb elősoroltam, igazolják azt, miszerint én

mindig, úgy számban, mint művészi erőben, elsőrendű és ki-

tűnő társulatot szoktam tartani és a most részben újraszervezendő személyzetem is az leend. Tisztelettel kérem tek. főkapitány urat, hogy azon esetre, ha kedvező végzéssel lenne kérelmem elintézve, kegyeskedjék az időszakra nézve, hazafias jótanácsa szerént jelölni meg az időt, melyben előadásaimat tarthassam. - Én úgy emlékezem, hogy nekem mindig azt tanácsolták, hogy az őszi idő volna a legjobb, de a szokás és körülmény változni szokott, - azért kérem szívességét az idő kijelölésére. - Bátor vagyok végül esedezni jelen kérelmem mielőbbi kegyes elintézését, hogy kedvezőtlen végzés esetére Egeren kívül más állomásról is gondoskodhassam, és kérem, kegyeskedjék tek. főkapitány úr a végzést címemre posta útján küldeni."

121/d. 1890. március 30. Pr: V.B. 187. K: 2597 - ugyanonnan T: Kerekréthy rendőr főkapitány jelentése a városi 125

tanácsnak az előbbi három igazgatói kérvény és mellékletei tárgyában. Sz: Valentin Lajos, Makó Lajos és Csóka Sándor

színigaz-

gatóknak színielőadások tarthatására helyhatósági engedély elnyerése iránti kérvényüket azon jelentéssel terjesztem be, hogy a helyhatósági engedély megadását Valentin Lajos debreceni színigazgatónak, a kérvényében felhozott okok alapján is, véleményezem s egyidejűleg felkérem a tek. tanácsot, hogy Makó Lajos és Csóka Sándor színigazgatók kérvényét hátiratolva

visszaszármaz-

tatni méltóztassék."

121/e. Arad, 1890. március 31. Pr: sz.n. - ugyanonnan Távirat: Aradi színigazgató a nyhi városi kapitány úrnak. Sz: "Május júniusra kérek engedélyt társulatommal Nyíregyházára. Remélhetem? Sürgöny választ kérek, tisztelettel."

121/f. 1890. április 1. Prj_ K: 2597 - ugyanonnan T: A városi tanács ülésében olvastatott

rendőrfőka-

pitány véleményes jelentése, mellyel a fenti négy színigazgató kérvényét beterjeszti. Hat: "Ezen jelentés értelmében a Valentin Lajos által beadott kérelemnek hely adatik, s ennek folytán Valentin Lajos színigazgatónak engedély adatik arra, hogy Nyíregyháza városában 1890. évi május hó l-jétől ugyané hó végéig színielőadásokat tarthasson. De azon világos kikötéssel, miszerint jelen határozat vételétől számított nyolc nap alatt kötelező

126

nyilatkozatot nyújtson be a város tanácsához arra nézve, hogy ezen engedélyhez képest előadásait f. é. május l-jén itt megkezdi, - mivel ellenesetben az engedély másnak fog kiadatni."

121/g. 1890. április 1. Pr: K: 2597 - ugyanonnan T: Távirati válasz/fogalmazvány/ Aradi Gerő színi gazgatónak Aradra. Sz: "Kért engedély május hóra Valentinnek a datott. Eszközöljön átengedést. Mikecz aljegyző."

121/h.

Arad, 1890. április 4. Pr: sz.n. ugyanonnan T: Aradi Gerő színigazgató levele a nyhi főkapitánynak. Sz : "Egy sürgönnyel voltam bátor megkeresnitek. főkapitány urat azon kérdéssel, hogy a helyhatósági engedély megnyerését remélhetem-e színielőadásokra. - Minthogy választ nem kaptam, ismételve fölkérem, legyen szíves pár szóval értésemre adni, hogy ki van-e már adva az engedély valamelyik

színigazga

tónak? Kinek s mely időre? Ha ki van adva, másfelé

intézkedem;

ha nincs kiadva, benyújtom szabályszerű folyamodványomat az en gedély elnyeréséért. - Azt hallottam, Valentin debreceni igazga tó nyert engedélyt, de ő nem szándékozik Nyíregyházára

menni.

Ha így volna, én őt felkérem nyilatkozatra, hogy kellőleg megtegyem a lépéseket az engedélyért. - Társulatom a vidék egyik legnagyobb és legerősebb személyzettel bír, gazdag tartalmú, változatos repertoárral s nagyszámú újdonságokkal ellátva. 127

Vagy magam vagy megbizottam menne Nyíregyházára, ha tek. főkapitány úr szíves válasza reám nézve kedvező lesz. Ugyanezért ismételve kérem becses válaszát a már általam fizetett válaszlapon, sürgönyileg."

122/a. Sátoraljaújhely, 1890. április 10. Prj_ V.B. 186. K: 2943. T: Halmay Imre színigazgató kérvénye. Sz: "Alólírott, jelenleg Sátoraljaújhelyben működő színigazgató, azon alázatos kérelemmel fordulok a tek. hatósághoz: kegyeskedjék részemre hatósági engedélyt adni, hogy jól szervezett dráma, vígjáték, népszínmű és operette színtársulatommal, saját zenekarommal f. é. május hó első felétől június hó végéig a nyíregyházi ben

színkör-

színielőadásokat rendezhessek. - Bátor vagyok megjegyezni,

hogy Valentin Lajos debreceni színigazgató írásbeli nyilatkozatát bírom, mely szerint ő az idén csakis az őszi idény egy-két hetében reflektál a nyíregyházi színkörre, s hogy nincs semmi kifogása az ellen, ha én május havában társulatommal oda bevonul ok."

122/b. 1890. április 14. Pr: ugyanonnan T: A városi tanácsban olvastatott Halmay Imre színigazgató kérvénye. Hat: "Miután az engedély a város tanácsa részéről f. é. május havára Valentin Lajos javára akként enge128

délyeztetett, hogyha ő a jelzett időre az engedélyt igénybe nem veszi, vagy annak igénybevétele iránt kellő időben nem nyilatkozik, a f. é. tavaszi idényre, a színielőadásokra vonatkozó engedély Aradi Gerő, Arad város színigazgatójának

fog kiadatni. -

Amennyiben folyamodó Halmay Imre által a tanácshoz beterjesztett, s Valentin Lajos színigazgató által sajátkezűleg írt és aláírt nyilatkozat szerint, a részére kiadott engedélyről nyílván lemondott, ennélfogva az ő részére kiadott engedély, saját nyilatkozata' alap ján , nemlétezőnek tekintetik, és a hatósági engedély Aradi Gerő, aradi színigazgató részére ezennel kiadatni határoztatik."

123 . 1890. július 18. Prj_ V.B. K: 5438. T: Válasz a "Magyar Színészegyesület Központi Igazgatótanácsától" még 1889 végén kapott nyomtatott körlevélre: a színész nyugdíjház támogatására küldött gyűjtőív

felhasználásá-

ról. Ta: A gyűjtéssel megbízott aljegyző jelenti, hogy az 582. sz. gyűjtőíven két forint gyűlt be, a város kiutalt tiz ft-ot, s a 12 ft-ot a fenti címre befizeti.

124/a. Kisvárda, 1890. augusztus 11. P r V . B .

186. K: 5972.

T: Tiszai Dezső kassai színigazgató kérelme. Sz: "Alólírott mély tisztelettel kérem a tek. tanácsot, miszerint a magyar színielőadások tartása céljából a helyhatósági enge129

délyt f. é. augusztus 23-ától szeptember 25-éig, jelesen szervezett

és saját zenekarommal ellátott kassái színtársulatom ré-

szére megadni kegyeskedjék. - Amennyiben pedig értésemre esett, hogy egy cirkusztársaság szintén kérvényezte volna az engedélyt, azonban az a miniszteri engedélyének bemutatására hivatott fel, ezen felhívásnak e mai napig eleget nem tett s így valószínűleg idejöveteléről le is mondott, - hogy tehát mindketten, egyidejűleg e városban ne működjünk, kérem a tek. tanácsot, miszerint a cirkusztársaság kérvényét semmisnek tekinteni

kegyeskedjék."

124/b. 1890. augusztus 11. Pr: ugyanonnan T: A tanácsban előterjesztett Tiszai Dezső kassai színigazgató fenti kérvénye. Hat: "Miután a nyíregyházi műkedvelő társulat által f. é. augusztus havától november hó közepéig a városi színkörben műkedvelői előadások tartatnak, de mert ezen kívül egy lovardatulajdonos részére már az előadások tartására az engedély kiadatott, annál fogva T. D. színigazgató kérelme nem teljesíthető."

124/c. Kisvárda, 1890. augusztus 22. Pr: ugyanonnan T: Sarvay Elek főbíró levele a nyhi

polgármester-

hez. Sz: "Tiszai Dezső színigazgató részére kézbesítés végett áttett határozatot a vétívvel együtt tisztelettel visszaszármaztatjuk azzal, hogy nevezett színigazgató ez.idő szerint. 3e130

regszászban tartózkodik,, s így itt kézbesíthető nem volt." (Alatta:) "Beregszászba elküldetett 1890. augusztus 27."

125. 1890. november 10. Prj_ V.B. 186. K: 7882 . T: A tanácsülésben olvastatott Csóka Sándor szabadkai állandó színházi igazgatónak kérvénye, melyben

helyhatósági

engedélyért folyamodik színielőadások tarthatására, az 1891. év május és június hónapjaiban. Hat: "Mielőtt érdemleges határozat hozatnék, a kérvény Kerekréthy Miklós rendőr főkapitánynak

azon

utasítás kíséretében határoztatik kiadatni, hogy ezt tárgyazó véleményes javaslatát a tanácshoz terjessze be."

126. 1990. november 24. Prj_ V.B. 186. K: 8122. T: A tanácsülésben "Tiszai Dezső kassai színház igazgatójának kérvénye a jövő évi augusztus-szeptember tartamára előadási engedély megadása tárgyában

hónapok

előterjesztetik."

Hat. Ta: A kérvény Kerekréthy főkapitánynak véleményes jelentéstételre kiadatik.

127 . 1890. december 15. Prj_ V.B. 186. K: 8985 . T: A közigazd. tanácsülésben "olvastatott Aradi

131

Gerő színigazgató, aradi lakós kérvénye, melyben jövő évi május és június havában Nyíregyházán megtartható

színielőadásokra

helyhatósági engedély megadását kéri." Hat. Ta: A kérvény Kerekréthy főkapitánynak véleményes jelentéstételre kiadatik.

128 . 1890. - Prj_ V.B. 186 - 1679. Közigazgatási

muta-

tókönyv - 1090. a/ K: 938. Sz: "Valentin Lajos színigazgató

kérvénye."

b/ K: 1248. Sz:

"Makó Lajos színigazgató

(Az iratok nem maradtak

kérvénye."

fenn.)

129. 1891. január 30. Prj_ V.B. 186. VII.13/1891. K: 785. T: Kerekréthy rendőrfőkapitány hivatalos

jelenté-

se egy tavalyi határozatsorozat kapcsán. Sz: "Csóka Sándor, Halmay Imre és Aradi Gerő szfiigazgatók kérvényét további

illeté-

kes eljárás végett azon véleményes jelentéssel terjesztem be, hogy a helyhatósági engedély a színkörnek tűz- és közbiztonsági tekintetekből leendő, tüzetes megvizsgálása után, - városunkban előnyösen ismert, s a múlt évben is közmegelégedésre működött Aradi Gerő színigazgatónak adassék meg.

132

130. 1891. február 17. Pr± V.B. 186. VII.13. K: 1050. T: "A közigazgatási tanácsülésben olvastatott Kerekréthy kapitány jelentése ifj. Kováts Pálnak, a székesfehérvári színházegyesület és színtársulat intendánsának kérvénye tárgyában." Hat: "Folyamodó kérvénye nem volt teljesíthető, miután a . színielőadások tarthatására szóló engedély már előzőleg más színigazgatónak lett megadva."

131. Budapest, 1891. május 5. Pr: sz.n. in: V.B. 186. VII .55/1891. T: Szerdahely iné Prielle Cornélia autográf levele Halmay színigazgatónak. Sz: "Kedves Halmay Barátom! Megkapván Szolnokra intézett levelét, köszönöm, hogy olyan részletesen írt. Közben legyen mondva: Szolnok, nagyszerűen sikerült, igazán nem hittem volna előre,

és nagyon erőszakoltan, kedvet-

lenül indultam neki. Bármennyire szeretném megtartani például szombaton, 9-én, de ha jól meggondolom, nem arra való vagyok én, hogy itteni játékom után másnap korábban induljak, és még aznap fellépjek, különösen ebben az élénk Buborékokban. Mivel tehát ön biztatólag írja: "egy napi halasztás nem ront semmit", hát maradjunk a 10-iki első fellépésnél és így tovább... Minden egyebet megbeszélünk ottlétemben. Nagyon bosszantana, ha Nyíregyhá-

133

zából kimaradnánk, mert szerintem az nagyon helyes lett volna, ha bár átutazólag, akkor, midőn Blahánéval Miskolcon végeztek és átmenendő lesz Szatmárra. No, de bízom, Önnek csak sikerül, még tán nyélbe üthető lesz az is. Üdvözlöm szívemből, nejét csókolom Prielle Cornélia, Szerdahelyiné."

132/a . Sátoraljaújhely, 1891. május 6. Pr: V.B. 186. VII. 50. K: 3834. T: Halmay Imre kérvénye a nyári színkör

tárgyában.

Sz: "Alólírott színigazgató, az előbbi kérvényemtől némileg eltérőleg, azon alázatos kérelemmel fordulok ujólagosan a tek. tanácshoz, kegyeskedjék részemre a hatósági engedélyt színielőadások tarthatására a f. é. nyári idényre oly feltétellel megadni, hogy a színkörön szükségeltető javításokért a felelősséget elvállaljam, - s ez esetben a szükséges javításokra nézve azonnal intézkedni fogok, és saját költségemen eszközöltetem; s mihelyt a javítások megtörténnek, az előadásokat megkezdem. - Ha pedig ezt egyáltalán nem hajlandó a tek. Tanács véleményezni, kegyeskedjék megengedni, hogy átutazólag, f. hó 23-24-25-én

Prielle

Cornélia országosan ünnepelt színművésznővel három előadást rendezhessek; jó az isten, nem engedi meg, hogy e három előadásnál dőljön össze a színkör, ha eddig össze nem dőlt. Prielle Cornélia ez év folyamán búcsút vesz a vidéki színpadoktól, s így, mivel Nyíregyházához legkedvesebb emlékek kötik, nem szeretné, ha

134

e szándéka éppen Nyíregyházán nem valósulhatna. - Bátorkodom idemellékelni mai napon hozzám intézett levelét is. Itt, f. hó 18-án fejezem be az idényt, innen 3 előadásra Blahánéval Miskolcra, onnan Szathmárra utazva - a szatmári színkört 12 előadásra nyertem el - Nyíregyházán megtarthatnám a három vendégelőadást, s a szatmári idény alatt eszközölve a javításokat, legkevesebb 30-40 előadást rendeznék június elejétől Nyíregyházán. A tek. tanács szíves jóindulatát

kér-

vényem gyors elintézését alázatosan kérve, maradok alázatos szolgája."

132/b. 1891. május 8. Pr: ugyanonnan T: A rendkívüli tanácsülés tárgyalja Halmay Imre fenti kérvényét. Hat: "Az esetben, ha Morgenstern Zsigmond és * Führer Zsigmond nyíregyházi lakós színkörtulajdonosok a színkörépület külső falai alatti összes elkorhadt talpfákat, melyeken az egész épület áll, újakkal felcseréli,

- továbbá a fedél-

hajlatokban és a ruhatár feletti korhadt szarufákat és prémfákat szintén újakkal kipótolják, s

a színpad és melléképületei pa-

dozata alatti korhadt gerendákat is újakkal felcserélik, a karzatot tartó oszlopok korhadt végeit kitoldatják és srófokkal összefoglaltatják, s végre úgy a színkör, mint a melléképületeinek fedelét újon bezsindelyeztetik, s a most elősorolt javítások ilyetén megtörténtét a városi mérnök igazolni fogja, - Halmay Imre színigazgató részére f. é. nyári idényre a színielőadá-

13 i

sok tarthatásához szükséges hatósági engedély

kiadatik."

133. 1891. május 15. Prj_ V.B. 186. VII. 50. K: 3996. T: A közigazgatási tanácsban olvastatott Halmay Imre sátoraljaújhelyi színigazgató (újabb) kérvénye a zöldségpiacon építendő (=helyreállítandó) ideiglenes színkör - vagy a tornacsarnokban rendezendő színielőadások engedélyezése tárgyában. Hat: véleményezés végett Kerekréthy "főkaptánynak

kiadat-

ni határoztatik."

134 . 1891. május 19. Prj_ V.B. 186. VII. 55. K: 4158. T: "Csóka Sándor színigazgató még f. é. télutóján Szabadkáról beterjesztett folyamodványára, valamint a bennírt engedély megnyerésében végzésért esedezik." Sz: "Tek. Főkapitány Úr! Miután még a f. é. télutóján Szabadkáról benyújtott alázatos folyamodásomra, melyben hatósági engedélyt kérelmeztem Nyíregyházán tartható színielőadásokra, ez ideig semmi végzést vagy értesítést nem kaptam, - alólírott bátor vagyok a hivatkozott kérelmemet megújítani. - Ha pedig esetleg a kérelmezett engedély megelőzőleg talán másnak adatott volna, bátor vagyok kérni tek. főkapitány urat, hogy miután én Jászai Mari úrnővel, a Nemzeti Színház első tragi kai művésznőjével egy hónapra

terjedő

időre körútra szerződtem, óhajtanám az ünnepelt művésznő remek alkotásait Nyíregyházán is három, 136

. esetleg

négy

estére

terjedő vendégelőadásban bemutatni. - Ezen célra, jelen soraimban kérelmezem a tek. főkapitány úr engedélyét f. é. július hó első napjaira: ezen 3, esetleg 4 előadásra kegyeskedjék

megadni.

Azt hiszem, hogyha már a nyári évadra szóló engedélyt, melynek alapján Nyíregyháza városa művelt közönségének

páratlan

élvezetet nyújtanék, tőlem kegyes leend meg nem tagadni. - Úgy a beterjesztett folyamodványomra, mint jelen kérésemre kegyes választ ill. végzést mielőbb kiadni s postai úton nevem-címemre megküldeni a magam tájékoztatása tekintetéből esedezem. - Alázatos kérelmemet megújítva maradtam a tek. főkapitány úrnak kiváló tisztelettel, alázatos szolgája Cs. S., a szabadkai színház igazgatója. Lakásom: Makón, Csanád megyében."

135. 1891. május 29. Prj. V.B. 186. VII. 50. K: 4148. T: A tanácsülésben olvastatott Csóka Sándor színigazgató fenti kérelme. Hat: "Folyamodó kérvénye nem teljesíthető, mivel a színkörhelyiség ez idő szerint közbiztonsági szempontból nincs oly jó karban helyezve, hogy abban színielőadást lehetne

tartani."

136/a. Kisvárda, 1891. október 26. Prj_ V.A. 186. VII. 79. K: 8136. T: Kömley Gyula színigazgató kérvénye 30 színielőadásra engedély megadása tárgyában. Sz: "Mély

tisztelettel 137

alólírott Nyíregyháza városában november 10-től október

(=értsd:

december) hó 10-ig jól szervezett dráma, vígjáték, népszínmű és operette társulatommal működni óhajtván, tisztelettel

esedezem

a tek. városi tanácshoz, hogy az erre szükséges engedélyt kegyesen megadni méltóztassék. Minden törekvésemet oda fogom

irányí-

tani, hogy jól szervezett társulatommal e nemes város igényét minden tekintetben kielégítsem. - Társulatom névsorát lettel van szerencsém

tiszte-

csatolni."

136/b . 1891. október 26. Pr: - ugyanonnan T: A közigazgatási

tanácsban olvastatott Kömley

Gyula fenti levele. Hat: "K. Gy. színigazgató, jelenleg kisvárdai lakosnak 15 színielőadás tarthatására a hatósági engedély megadatik, tartozik azonban folyamodó a rendőrkapitány

által

meghatározandó díjat a város házi pénztárába befizetni. - Sztárek Ferenc városi rendőrkapitány dások

felhívatik, hogy a színielőa-

tartásához szükséges helyiséget tűzrendőri

szempontból

vizsgáltassa meg."

137 . 1891. december 6. Prj_ V.B. 186. VII. 79. Kj_ 9686. T: Kömley Gyula kérvénye. Sz: "Tisztelettel kérem a tek. városi tanácsot, hogy az eddig megadott engedélyt színielőadások tartására december és január hónapokra meghosszabbítani kegyeskedjék. A termet, melyben a színielőadásokat 138

tartom,

átalakíttattam, s ez nagy anyagi áldozatomba került, további még számtalan újdonságom van, melyeket a közönségnek

bemutatni

óhajtok. A közönség pártfogását és elismerését teljes mértékben volt szerencsém elnyerni, és a színi idény végefelé a szezont pesti vendégekkel óhajtom élénkíteni. - Mindez előszámlált okok a mellett szólanak, hogy a tek. városi tanács ne tagadja meg kérésemet, miért is magam és kérésem nb. jóindulatába ajánlva maradok kész szolgájuk."

138 . 1891. december 9. Prj_ V. B. 186. VII. 79. K: 9775. 1": A közigazgatási tanács ülésén olvastatott Sztárek Ferenc rendőrkapitány hivatalos jelentése Kömley Gyula kérvénye tárgyában. Hat: "K. Gy. helyben működő színtársulati

igaz-

gatónak színielőadások tarthatása iránt beadott kérvényét azon véleményes jelentéssel terjesztem be, hogy az előadások tarthatására újabbi 15 napi engedély megadása ellen semmi akadály sem forog fenn. - Tekintettel azonban a karácsonyi ünnepekre, karácsony előestéjén vagyis e hó 24-én egyáltalán nem, karácsony e'lső napján pedig csakis jótékony célra tartható előadás."

139. 1891. november 18-a és 1892. szeptember 9-e között - Kömley Gyula színigazgatónak még brassói működése idejében keletkezett tartozásával kapcsolatos levelezés. Pr: valamennyi irat K: 9010/1891. sz. a. in: V.A. 186. IV. 1199/1891. 139

139/a. Kisvárda, 1891. november 18. Ta: A főszolgabíró értesíti a nyíregyházi

főkapi-

tányi hivatalt, hogy őket megkereste Brassó város főkapitánya, egy nemleges eredményű végrehajtási jegyzőkönyv

melléklésével.

Jelzi, hogy mivel K. Gy. színigazgató, aki ellen a végrehajtást elrendelték, minden bejelentés nélkül Nyíregyházára távozott, s így a brassói kívánságnak nem tehet eleget. Nyíregyházán

járja-

nak el a színigazgató ellen, és arról a brassói kapitányságot is értesítsék."

139/b. 1892. március 11. Ta: Básthy nyíregyházi városi tanácsos értesíti a szatmár/német/i városi rendőrkapitányságot, hogy innen K. Gy. színigazgató eltávozott, "anélkül, hogy a brassói

rendőrkapitány-

ság által reárótt s a hivatal által tőle részletenként bevett büntetéspénzek elszámolása véle megtétethetett volna", s most azt kéri a szatmári társhatóságtól, hogy K. Gy-tól azokat a nyugtákat, melyeket Moldovány Lajos városi ősmester a részletek fizetésekor neki átadott, elismervény ellenében átvéve Kömleytől, küldjék el ide.

140

139/c. Szatmár, 1892. április 5. Ta: Kiss István főkapitány válasza szerint K. azt állítja, hogy az őrmesternek, 40 előadás után két forintjával 80 forintot fizetett a brassói tartozás törlesztésére. A nyugtatványokat átadni jelenleg nem tudja, de ha állítását kétségbe vonnák, akkor mégis "kényszerülve lesz a nyugtatványokat

iratai

közül kikeresni és átküldeni."

139/d. 1892. április 14. Ta: Básthy tanácsos válaszol a szatmári főkapitánynak: Moldovány őrmester 56 forintot vett által, és szállított a kapitányi hivatalba. Ha tehát az őrmester ottani nyugtái több összegről szólnának, azokat Szatmáron vegyék át és küldjék ide.

139/e. Szatmárnémeti, 1892. július 5. T: jegyzőkönyv. Ta: A városi

rendőrfőkapitányi

hivatalban a nyhi rendőrkapitány megkeresésére "Kömley Gyula színigazgatótól 100 forint büntetésdíj mikénti

törlesztésére

nézve nyilatkozat vétele kívántatik." Sz: "Alant írott színigazgató kinyilatkoztatja, hogy igaz, miképp Brassóban cautio

141

nélküli működésére 100 ft büntetéssel sújtatott, azonban ezen ügyet megfellebbezvén, a büntetésnek bevételét említett város hatósága a nyíregyházi rendőrség útján szorgalmazta 1891. évben. Ezen marasztalási összegnek törlesztésére első alkalommal a rendőrkapitánysághoz fizetett 15 ft-ot, ezután, előadásonként fizetett apródonként 56 ft-ot, amiről a nyugtatványai

megvoltak,

azonban eltévedvén azok az irományai között, azokat jelenleg felmutatni nem képes. A fentmaradt összegnek lefizetésére azonban magát csak a jövő színi idény alkalmával kötelezheti, miután színtársulatának költségei minden lehető jövedelmét

fölemésztet-

ték. Egyébiránt kinyilatkoztatja alantírott, hogy e büntetésdíjak elengedését mint színigazgató, Brassó város tanácsától ezúttal kérelmezi, miután a büntetés a kihágás mérvéhez arányítva különben sem volt. Kéri ezen jegyzőkönyvnek e kérelméveli

átkül-

dését. Kelt mint fent. Ezzel a jegyzőkönyv bezáratott s aláíratott m. fent. Kihallgatta Kiss Gedeon főkapitány. - Kömley Gyula színigazgató."

139/f. Szatmár, 1892. július 6. Ta: Kiss Gedeon főkapitány az előző nap felvett jegyzőkönyvet megküldi, s így a régebbi megkeresésnek eleget tudott tenni, mert "elvalahára az éppen itt átutazott Kömley Gyula színigazgatót kihallgathattam." Elismétli a jegyzőkönyv lényegét, s kéri, hogy a szereplő 29 forint elengedtetését illető kérés miatt intézkedjék nyíregyházi kollégája. Ennek vala142

mikori kifizetését illetően "nem hiszem, hogy eredménye lenne, mert hogy azon 29 ft-ot mikor fizetheti ki a marasztott, meghatározni nem lehet; hogy jelenben a legszorongatóbb

helyzetben

van, azt igazolja szétoszlott társulatának is szánandó helyzete."

139/g. Brassó, 1892. július 27. Ta: Hiemesch főkapitány visszatér a múlt év novemberében, K. Gy. színigazgató iránti végrehajtási ügyre: kéri az átiratban foglaltak elintézését vagy a fennforgó akadályok közlését nyíregyházi

kollégájától.

139/h. 1892. szeptember 9. Ta: Básthy tanácsnok válaszol a brassói sürgetésre: 24

részletben 1891. nov. 29-e és 1892. jan. 6-a között (ki-

mutatva - felsorolva) összesen 56 ft-ot szedett be K. Gy. igazgatótól; újabb állomáshelyének rendőrkapitányságát is megkereste az ügy lezárása érdekében, de a nagykárolyi (!) rendőrkapitányság előtt sem tudott K. elszámolni, s ezt azóta itt sem tette, itt meg sem jelent. így, a felsorolás szerint bevételezett 56 ft-ot postán elküldi.

143

139/i . 1892. szeptember 9. T: enapi bélyegzővel ellátott postai mely szerint a 975. sz. postautalványon brassói rendőrkapitányság

feladóvevény,

56 forintot feladatak a

címére.

140/a. Debrecen, 1892. január 27. Prj_ V.B. 186. VII. 7. K: 1126. T: Leszkay András debreceni színigazgatónak

kérvé-

nye helyhatósági engedély megadása iránt. Sz: "Tek. városi tanács! F. év nyarán színtársulatommal Nyíregyháza városában előadásokat tartani szándékozván, a legmélyebb tisztelettel kérem a tek. városi tanácsot, méltóztassék részemre az engedélyt f. é. május elsejétől szeptember 30-ikáig eső időközben, előadások tarthatására kegyesen megengedni. - Színtársulatom a debreceni színházhoz lévén szerződtetve, a vidék legjobb erőiből van összeállítva, és minden szerepkör a lehető legelőnyösebben betöltve, díszlet, ruha és könyvtáram teljesen felszerelve, műsorom a szfnixodalom

legújabb termékeit foglalja magában, ami bátorságot ad

azt remélnem, miszerint működésemmel a nyíregyházi, előrehaladt igényű műízléssel bíró közönség kívánalmainak eleget fogok tehetni. - Mellékelve van szerencsém színtársulatom névsorát beterjeszteni ." (A melléklet nem maradt fenn.)

144

140/b. 1892. február 15. Pr: ugyanonnan T: A közigazgatási tanács ülésén olvastatott Leszkay András fenti kérvénye. Hat: "Mielőtt folyamodó kérelme érdemlegesen elintéztethetnék, felhivatik folyamodó, hogy jelentse be, melyik helyiségben kívánja itt Nyíregyházán a színielőadásokat tartani."

141/a. Debrecen, 1892. március 5. P_rj_ V.B. 186. VII.7. K: 2049. T: Leszkay András debreceni színigazgatónak

kérvé-

nye, "melyben a Hárs vendéglő udvarán lévő színkörben a nyári idényre előadások tarthatására engedélyt kér." 5z: "A tek. tanács felhívására, miszerint jelöljem meg a helyet, ahol színielőadásaimat tartani akarom, van szerencsém a legmélyebb tisztelettel válaszolni, hogy én e célra a legalkalmasabb helynek a Hárs vendéglő udvarán fekvő régi színkört találtam, amely a város központján fekvén, vendéglővel ellátva a közönségnek a legnagyobb kényelmet nyújthatja, - itt óhajtom tehát színielőadásaimat tartani. - Érintkezésbe léptem a színkör

tulajdonosaival,

és tőlük azon ígéretet nyertem, hogy ők a tek. tanácstól bizottság kiküldetését fogják kérelmezni annak meghatározására, milynemű javítások kívántatnak a színkör használhatóvá és ők

tételére,

ezen javításokat megeszközölni készek. - Ennek folytán

ismételve kérem színielőadások tarthatására részemre az engedélyt 145

f. é. nyári idényre megadni."

141/b. 1892. március 8.

Pr: ugyanonnan

T: A közigazgatási tanács ülésében

"olvastatott

Führer Zsigmond és Morgenstern Zsigmond helybeli lakós, színkörtulajdonosok kérvénye, a tulajdonukat képező nyári színkör megvizsgálása céljából az építési bizottság kiküldetése

iránt."

Hat: "Folyamodó kérelmének hely adatván, megbízatik Sztárek Ferenc városi rendőrkapitány elnöklete alatt Dr. Trajtler Soma városi orvos, Horváth Gyula hites mérnök, hogy magok mellé ács szakértőket hívjanak, s a folyamodók tulajdonát képező nyári színkör épületét tüzetesen vizsgálják meg, terjesszenek ide javaslatot, hogy a kérdéses színkör helyiségbe a színielőadások engedélyezhetők-e vagy nem, esetleg micsoda javításokra köteleztessenek a színkör tulajdonosai, hogy a kérdéses épület rendeltetési céljának megfeleljen. - Egyidejűleg értesíttetnek folyamodók, hogy a színkörépület megvizsgálásához a magok részéről szintén hívhatnak

szakértőt."

142 . 1892. március 8. Prj_ V.B. 186. VII. 7. K: 2049 . T: Sztárek kapitány véleményes jelentése a városi tanácsnak. Sz: "Leszkay András debreceni színigazgató kérvényére vonatkozva véleményemet a következőkben van szerencsém

elő-

terjeszteni: - 1. A színielőadások tarthatása mindenesetre meg146

engedendő. - 2. A Hárs vendéglő ill. Bodnár István úr telkén lévő nyári színkörben a színielőadások tarthatását azonban csak azon esetben véleményezem megadhatónak ill. engedélyezhetőnek, ha azt vállalkozók úgy ki fogják javítani, hogy az életbiztonság tekintetében semmi kívánnivalót sem hagyjon fenn. - Az, hogy milynemű javítások követelendők meg, annak megbírálására az építkezési bizottság és a helyi m. kir. mérnök urak egyike kellő számú szakértők igénybevétele mellett lenne a tek. tanács által kiküldendő. - Nemkülönben: úgy a telek tulajdonosa, valamint a színkör tulajdonosai is a szemlére szintén meg lennének

hívan-

dók."

143 . 1892. április 29. Prj_ V.B. 186. VII.7. K: 3714. T: Sztárek kapitány és Horváth mérnök jelentése a nyári színkör kijavíttatásáról. Sz: "Tek. városi tanács! Amenynyiben Morgenstern Zsigmond és társai jelentették, hogy a tulajdonukat képező színkört a tanácsi határozattal előírt módon már kijavították; - amennyiben május 1-je közeledik, amikoris a színielőadások megkezdendők lennének, annálfogva, alólírottak a kijavított nyári színkört megvizsgálták, és úgy találták, hogy az eszközlött javítások az idézett tanácsi határozat megszabá;sainak megfeleltek. - És így, etekintetből semmi nehézség sem forog fenn, miszerint a M. Zs. és társai tulajdonát képező nyári színkörben Leszkay András debreceni színigazgató a színielőadásokat a f. é. május hó l-jén megkezdhesse."

147

(A jelentés felzetén a tanácsi aljegyzőnek

jegyze-

tei:) "Sztárek Ferenc városi rendőrkapitány és Horváth Gyula hi tes mérnök jelentése tudomásul vétetvén, mint ilyen

levéltárba

helyezendő. Nyh. 1892. május 4."

144/a. Sátoraljaújhely, 1892. május 18. Pr: V.B. 186. VII. 25. K: 3221. T: Halmay Imre színigazgató kérvénye a nyhi városi tanácshoz. Sz: "Alólírott színigazgató tisztelettel kérem a tek. városi tanácsot, kegyeskedjék részemre hatósági

engedélyt

adni, hogy a miskolci téli színi idényre szervezett dráma, vígjáték, népszínmű és operette-színtársulatommal, saját zenekarom mai f. é. augusztus elejétől tizenkét, esetleg húsz színielőadást rendezhessek a nyíregyházi színkörben, mely idő alatt egyszersmind alkalmat nyújthatnék Szerdahely iné Prielle Cornélia országosan ünnepelt színművésznőnek, hogy óhajtott búcsúvendégjátékait a nyhi közönség előtt is megtarthassa. Alázatos szolgá ja." Melléklet: Prielle Cornélia színművésznő egy levele. (Nem maradt fenn.) U. i. "A hivatalos végzést kérem

legkö-

zelebbi állomásomra, Egerbe küldeni."

144/b. 1892. május 30. Pr: ugyanonnan T: A közigazg. tanácsülésben olvastatott Halmay 148

Imre fenti' levele. Hat: "H. I. színigazgató kérvénye, a hozzá mellékelt, Prielle Cornélia színművésznő által írott levél kíséretében véleményes javaslattétel végett Sztárek Ferenc városi rendőrkapitánynak kiadatni határoztatik . "

145/a. 1892. június 27. Prj_ V.B. 186. VII. 25. K: 5211. T: Sztárek kapitány véleményes jelentése Halmay színigazgató kérvénye tárgyában. Sz: "H. I. színigazgatónak beadott abbéli kérvényére, hogy társulata részére a f. é. augusztus hó 1-től egymásután következő 12 színielőadásra a nyári színkörben engedély adassék, véleményes jelentésemet a következőkben van szerencsém

előterjeszteni.

Jóllehet Leszkay András úr, mint a debreceni színház igazgatója városunkban a színielőadások

tarthatására

e f. é. szeptember hó 30-ig engedélyt nyert, de mert megbízottja, Rónaszéki Gusztáv úr nekem személyesen kijelenté, miszerint az ellen, hogy Halmay Imre színigazgató úr Nyíregyháza városában, éspedig a nyári színkörben augusztus havában 12 színielőadást tarthasson, semmi kifogása nincsen, de mert nézetem szerint amennyiben állomásukat elhagyták, kifogásuk nem is lehet. Annálfogva nem látok semmi akadályt sem fennforogni

ate-kintetben,

hogy nevezett színigazgató úrnak a kért 12 színielőadás

megtart-

hatására a f. é. augusztus hó 1-től kezdődőleg az egymásután rendjében megadassák, éspedig annál is inkább, mert hazánk egyik kiváló színésznője, Prielle Cornélia asszony kíván ez alkalommal

149

a nyíregyházi közönségtől búcsút venni."

145/b. 1892. június 27. Pr: ugyanonnan T: A közigazg. tanácsülésben olvastatott kapitány véleményes jelentése Halmay színigazgató

Sztárek

kérelmére.

Hat: A véleményes jelentés "tudomásul vétetvén, folyamodó H. I. színigazgató részére az itteni színkör helyiségében megtartandó színielőadásokra a hatósági engedély a f. é. augusztus 1-től csakis f. é. augusztus hó 6-ig terjedő időre adatik ki, minél fogva megbízatik Sz. F. városi rendőrkapitány, hogy a színielőadások tartása alkalmával az előírt rendőri óvintézkedéseket tegye meg."

146/a . Sátoraljaújhely, -1892. június 15. Pr: V.B. 186. VII. 31. K: 4964. T: Rakodczay Pál színigazgató kérvénye a nyhi városi tanácshoz. Sz: "Alólírott alázattal folyamodom a nagytekintetű városi tanácshoz: kegyeskedjék elsőrangú drámai latom részére, mellyel jelenleg az ország nagyobb

színtársu-

városaiban

körutat teszek, hogy f. é. június hó 22-től június hó 28-ig a nyíregyházi művelt igényeknek is bemutassam stílszerű

díszlet

és jelmezkiállításban a következő remekműveket: Faust - Velencei kalmár - Július Caesar - és Az ember tragédiáját."

150

146/b.

1892. június 20. Pr: ugyanonnan T: A közigazg. tanácsülésben

olvastatott Rakod-

czay Pál fenti kérvénye. Hat: "Folyamodó azon kérelmének, hogy a f. é. június hó 22-től a f. húnius hó 28-ig terjedő idő alatt négy színielőadásnak a helyben létező nyári színkör helyiségben leendő megtarthatására a hatósági engedély adassék ki részére, hely adatván

megbízatik Sztárek Ferenc városi

rendőrkapitány,

hogy a színielőadások megtartásakor a szükséges rendőri óvintézkedéseket

tegye meg."

147 . 1892. június 25. Prj. V.B. 186. VII. 31. K: 5159. T: Rakodczay Pál színigazgató újabb kérvénye a városi tanácshoz. Sz: "Mély tisztelettel bátorkodom kérni, kegyeskedjék az engedélyt még két előadásra megadni, hogy III. Richárd királyt és Faustot a közönségnek bemutathassam. - Miután július 1-jére társulatom két havi szünidejét megkezdi, a június 26-30-a közti rövid időszakra más városba menni nem érdemes, s ezért a tek. tanács kegyes jóakarata tán lehetővé teendi, hogy fönnebbi időszak alatt a kért két előadást megtarthassam. - Azon reményben, hogy itt működésem jelentékeny erkölcsi sikere támogatja kérésemet, maradtam mély tisztelettel alázatos szolgája."

151

148/a. 1892. június 27. Prj_ V.B. 186. VII. 31. K: 5210. T: Sztárek kapitány véleményes jelentése

Rakodczay

Pál színigazgató kérvényéhez. Sz: "Nevezett színigazgató lata

társu-

és különösen ő maga a színművészet olyan fokán áll, hogy

az a legkövetelőbb közönség igényeinek is megfelel. - Továbbá a társulat viselkedése oly példány szerű, hogy

az ellen az eddigi

tapasztalatok után kifogást nem tehetek. - Végre, mert a városnak, illetve a városban lévő társulatok és egyleteknek

egyálta-

lában anyagi hátrányára nincsen, sőt ellenkezőleg a közönségnek valóságos műélvezetet nyújtanak. - Miből kifolyólag azt vagyok bátor véleményezni, hogy a kért két előadásra az engedély megadható."

148/b. 1892. június 27. 'Pr: ugyanonnan T: A közigazgatási tanácsban olvastatott kapitány jelentése a fenti kérvényről. Hat: "Folyamodó

Sztárek Rakod-

czay Pál színigazgató azon kérelmének, hogy a f. é. július hó l-ig engedtessék meg neki még két

színielőadás tarthatása, hely

adatik."

149 .

Nagyenyed, 1892. szeptember 6. Pr: V.B. 186. VII. 56. K: 7081.

152

]_: Miskolczi Henrik színigazgató levele Nyíregyháza polgármesteréhez. Sz: "Kitűnően szervezett 30 tagú színtársulatommal, külön zenekarral, gazdag, új műsorral november 1-től Nyíregyháza városába szeretnék menni és azért nagyon szépen kérem Nagyságodat, hogy engem privátim értesíteni

szíveskedjék,

hogyan és miként járjak el a pályázati feltételeknél. Azon reményben, hogy szerény soraimat válaszra érdemesíti, maradok kiváló tisztelettel."

150/a. 1892. szeptember 15. Prj_ V.B. 186. VII. 56. K: 7390. T: Sztárek főkapitány jelentése a tanácsnak a fenti levél kapcsán. Sz: "Miskolczi Henrik színigazgató levelét azon jelentéssel terjesztem be, hogy az őszi idényre már egy lovardának ígértetett oda az engedély."

150/b. 1892. szeptember 21. Pr: ugyanonnan X: A közigazgatási tanácsban olvastatott Sztárek kapitány hivatalos jelentése Miskolczi színigazgató kérelme tárgyában. Hat: "M. H. színigazgató azon kérelmének, hogy a f. é. november hó 1-től kezdve részére színielőadások tarthatására a hatósági engedély megadassák, adható hely nem volt, miután a jelzett időben előadások tarthatására már egy

lovardatulajdonos

nyert engedélyt."

153

151/a. 1892. november 2. P ^ V . B .

186. VII. 74. K: 8480.

T: Sztárek Ferenc rendőrkapitány véleményes jelentése Zoltán Gyula színigazgató kérvényére vonatkozólag. Sz: "A fent tartozó tisztelettel címzett városi tanácsnak

véleményes

jelentéstétel végett hozzám által tett, Zoltán Gyula

színigaz-

gató abbeli kérvényére, hogy részére Nyíregyháza városában színielőadások tarthatására hat heti idő engedélyeztessék, a következőket véleményezem. - Az* ellen, hogy a téli időszak alatt egy, a közönség igényeinek megfelelő színtársulat által színielőadások tartassanak, érdemileg kifogás nem tehető. - De jelen viszonyaink között figyelembe veendő, hogy a nyári színkör közegészségi tekintetből november és december hóban

színielőadások tart-

hatására - nézetem szerint - egyáltalában nem alkalmatos. - Továbbá: a központi szálló terme azért nem alkalmas,^kivált ily járványos időben, mert a/ a terem túlöltözve egészségtelen; b/ mert nagyobb gyülekezések befogadására tűzrendőri szempontból is kifogásolható. - Ha azonban az előadottak után kérvényezőnek az engedély megadatnék is, azt a nyári színkörben csakis nyolc előadábra gondolnám engedélyezni, amennyiben feltehető, hogy addig még a hidegebb idő be nem álland. - De azt is csak azon

feltétel

alatt, ha a kérdéses színtársulat előadásai úgy a kor kívánalmainak, mint a közönség, igényeinek megfelelők

154

lesznek."

151/b.

1892. november 3. Pr; ugyanonnan T: A közigazgatási

tanács rendkívüli ülésében

vastatott Sztárek kapitány véleményes jelentése a fenti

ol-

ügyben.

Hat: "Zoltán Gyula színigazgató kérelmének hely adatván, minélfogva részére a f. é. november

hó 5-től kezdve egyelőre 15 azaz

tizenöt előadás tarthatására a hatósági engedély megadatik. Egyidejűleg értesíttetik rint színielőadások

folyamodó, hogy Nyíregyházán ez idő sze-

tarthatására csak két némileg alkalmas hely

van: az egyik a fából készített nyári színház, a másik: a legfeljebb 250 ember befogadására alkalmas központi vendégfogadó

nagy-

terme. - Végül, megbízatik Sz. F. városi rendőrkapitány, hogy a színielőadások

tarthatására megadott engedély

nyílván, s a színielőadások tézkedések megtételéről

lejáratát

tartsa

tartása alkalmával szükséges óvin-

intézkedjék."

152/a.

Nyitrán, 1892. november 8. Prj_ V.B. 186. VII.79. K: 8694. T: Veszprémy Jenő színigazgató kérvénye a nyhi rendőr főkapitányhoz. Sz: "Alulírott, mint a Nyitra

vármegyei

állandó színház igazgatója, alázattal folyamodom, miszerint tagból álló, jól szervezett operette-színmű a helyhatósági

társulatom

részére

engedélyt 1893. évi február 1-től hat heti

tartamra megadni kegyeskedjék.

- Előadásaimat ugyanott

50

idő-

tartanám,

155

hol "tavaly Kömley Gyula színtársulata játszott. - Igazgatói engedélyemet előadásaim kezdése előtt be fogom mutatni. 1 melléklet." (A melléklet: hatalmas színházi plakát, "előleges színházi jelentés", amellyel "Nyitra város és vidéke műpártoló közönségének" mutatkozik be - névsorral, műsortervvel, bérlethirdetéssel .)

152/b. 1892. november 11. Pr: ugyanonnan T: Sztárek kapitány jelentése a közigazgatási tanácsnak. Sz: "Veszprémy Jenő színigazgató kérvényét, melyben a jövő évi február hó 1-től hatheti időtartamra

színielőadások

tarthatására engedélyt kér, illetékességi szempontból

tisztelet-

tel beterjesztem."

153 . 1892. november 14. Prj_ V.B. 186. VII. 79. K: 8784. T: A közig, tanácsban olvastatott Sztárek kapitány jelentése Veszprémy Jenő színigazgató, nyitrai lakós kérvénye tárgyában. Hat: "Folyamodó kérelme, hogy részére a jövő 1893. év február hó 1-től hatheti időtartamra Nyíregyházán

színielőa-

dások tarthatására hatósági engedély adassék, teljesíthető nem volt, miután színielőadások tartására már más színigazgató nyert engedélyt." 156

130. Kassa, 1892. november 24. Pr^ V.B. 186. VII.86. K: 9251. T: Tiszay Dezső színigazgató kérelme a városi tanácshoz. Sz: "A debreceni színházat egyhangúlag valék szerencsés elnyerhetni, s evégből esedezem az engedélyért, hogy jelesen szervezett színtársulatommal az ottani színkörben 1893. év május és június hónapokban színielőadásokat tarthassak. Azon esetben, ha netalán az engedély már előzőleg Leszky A. barátomnak adatott volna, kérem miszerint azt részemre hó közepétől szeptember hó végéig megadni

augusztus

kegyeskedjék."

155. Budapest, 1893.

január 7. Prj_ V.B. 186. XIII. 36.

K: 243. T: Az Országos Magyar Színészegyesület és Nyugdíjintézet irodaigazgatójának levele nyhi kapitányi

hivatalnak.

Sz: "Tudomásunkra jutván, hogy a tek. Kapitányi Hivatal Zoltán Gyula színtársulatának ott működése alkalmával egyidejűleg egy cirkusznak

is adott előadási engedélyt, minélfogva az kellőleg

nem pártoltatott, sőt eltávozni

kényszerült.

Minthogy pedig ily eljárás káros hatású a hazai színészetünkre, azon kérelemmel van szerencsénk megkeresni a tek. Kapitányi Hivatalt, hogy jövőre szíveskedjék tekintetbe venni vidéki színészetünknek amúgyis nehéz helyzetét, s a m. kir. Bel""

157

ügyminisztériumnak

ez irányban tett utasítása figyelembe vételé-

vel, azon időre, míg magyar színtársulat tart városunkban előadásokat, cirkusz, daltársulat s egyéb, nyilvános előadásokra engedélyt adni ne méltóztassék. - Annál is inkább kérjük ezt, mert a magyar színészet amúgyis mostoha helyzetében nagyon reá van szorulva a hatóságok hazafias jóindulatú támogatására. - Nyíregyházán megforduló színtársulatainkat ismételten legmelegebben ajánlva t. Cím becses figyelmébe, vagyunk tanácsunk megbízásából hivatalos tisztelettel." (A verzón, Sztárek rendőrkapitány

feljegyzése, alá-

írásával:) "Ezen ügyben alantírt kapitány személyesen vén, az ügyirat irattárba

intézked-

tétetik."

156 . 1893. április 11. Pr: V.B. 186. VII. 9. K: 2108. T: Kísérőirat; Sztárek Ferenc rendőrkapitány tése az alispánnak. Sz: "Felhívásra, a Belügyminisztérium

jelenf. é-

vi 2068/93. sz. körrendeletére vonatkozó adatokat van szerencsém becsatolva tisztelettel

beterjeszteni."

A melléklet (fogalmazványa): Sz: A nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úrnak körrendeletére vonatkozó adatok: 1. Mely városok bírnak állandó színházakkal, melyek nyári színkörökkel, melyek színielőadások rendezésére alkalmas termekkel? - Nyíregyháza város ez idő szerint csupán nyári színkörrel bír. A város központjain vagy távolabbra esnek-e? - A

158

- A város központján esik. Mily anyagból építvék az állandó színházak és színkörök? - A színkör téglaalapon, deszkafalakkal épült s fazsindellyel van fedve. Ki a színház vagy színkör tulajdonosa? - Morgenstern és Führer helybeli

lakósok.

2. Mennyi és hányféle a nézőtéri helyek száma egyenként és összesen: földszint, magas parterren, I., II., III. emeleten, állóhely stb. - Van 16 földszinti páholy, 233 ülőhely (támlásszék, körszék és zártszék), 30 karzati ülőhely; állóhely karzaton 250 emberre, földszinten állóhely 100 emberre. Milyen a nézőtér kivilágítása (légszesz, villám, petróleum vagy gyertya?) - Petróleum lámpa. 3. Mily nagy a színpad területe: méterekben? - 80 méter. i Van-e hátsó színpad is? - Hátsó színpad nincsen. Hány méter a színpad magassága? - 6 méter magas. Hány utcára - kulisszasorra - van a színpad felosztva? - Kettőre, mindenik 6 sor kulisszával. Hány zenész fér el a zenekarban? - 12-16. Hány kisebb - magánszereplő - és nagyobb - karszemélyzeti - öltöző van? - Négy öltöző van: kisebb, nagyobb. Milyen a színpad rendes világítása? - 32 petróleum lámpa. Milyen a színpadi hatásvilágítás? - Kielégítő. Van-e vasfüggöny, színpadi eső? - Nincsen.

159

4. Fei van-e a színház szerei.e állandó díszletekkel; ha igen, hány prospectus - hátsó függöny - van ezek között? - Nincsen: a díszleteket mindég az illető színigazgató hozza magával . 5. Létezik-e színpártoló egyesület? - Nem létezik. Miben nyilvánul támogatása, s mennyit teszen az ki? - - Ad-e a városi vagy a vármegyei hatóság segélyt készpénzben s mennyit? termesztményekben, s egyéb szolgálmányokban

pl. ingyen fűtés, világítás - s mily összeg erejéig? -

Nem ad semmi segélyt. Van-e alapos kilátás arra, hogy ily segély, ha eddig nem

adatott, jövőben adatni fog-e, illetve a mostani fel

fogja-e emeltetni? - Lehet reá kilátás. 6. A helyhatóságnak a tapasztalattal merített véleménye szerint hány hónapra - vagy hány előadásra - tehető az idény? - 24-30 előadásra. Mely hónapokra véli a játékidőt

megállapítandó-

nak? Itt meg kell jegyezni, hogy a téli évad - október/márciusi hónapok - csak akkor vehető kombinációba, ha legalábbis 4-5 hónapi szezon biztosítható? - Májustól októberig. 7. Ugyancsak: a helyhatóság véleménye szerint az ottani játékidőt, mely szín-idényeivel

legközelebb fekvő egy vagy több város

lehetne kapcsolatba hozni, s akkor milyen volna

a 12 hónapra számított játék beosztása? - Debrecen és Máramarossziget városok szín-idényeivel szokták az illető igazgatók a

160

helybeli idényt kapcsolatba hozni. 8. Mennyi bér követeltetik az állandó színház vagy színkör használatáért? - Esténként 8-10 ft. Mennyi időre van az kibérelve s mily feltételek mellett? - Az előadások idejére bérli ki az illető igazgató. A helyhatóság kíván-e a szegényalap vagy pénztár javára előadást s hányat? Mily összeggel váltható ez meg? - Nem. (Az eredeti, s utólag áthúzott szöveg volt: "Egy előadást szokott a helyhatóság a szegényalap javára kikötni, s 10 forinttal lehetett ez ideig megváltani.") Általában a helyhatóság mily címen, mily terhes szolgáltatásokat kíván a társulattól? - A szegényalap javára az előadások jövedelméhez mérten minden előadás után 1-2 ft, rendőri és tűzoltói felügyelet gyakorlásáért pedig minden előadás után 1 ft fizettetik. (Az eredeti, s utólag áthúzott válasz: "semmi t" . )

157. Kassa, 1893. május 29. Prj_ V.B. 186. VII. 50. K: 4733. T: Schumeister (Münster?) Tivadar polgármester levele a nyhi polgármesteri hivatalnak. Sz: "Van szerencsém hivatalos tisztelettel megkeresni, hogy a mellékelt

jegyzőkönyvi

kivonatot Tiszay Dezső, jelenleg ott tartózkodó színigazgatónak kézbesíttetni s a kézbesítési ívet ide visszajuttatni

szívesked-

jék."

161

(Ennek verzóján:) Sztárek főkapitány

intézkedése

a kézbesittetésre. 1893. június 5. (Majd lejjebb:) Sztárek főkapitány intézkedése: a kézbesítés eszközlése után a vétív Kassa város polgármesterének megküldetik. 1893. június 6.

158.

1893. november 6. Prj_ V.B. 186. VII. 114. K: 9645. T: A város tanácsülésében olvastatott Sztárek kapitány jelentése Bokody Antal halasi lakos, színigazgató kérelme tárgyában. Hat: "Tekintettel azon körülményre, hogy Nyíregyházán ez idő szerint színielőadások tartására alkalmas hely nincs, tekintettel továbbá azon körülményre is, hogy a most építés alatt lévő állandó színház épülete, mely egy részvénytársaság

tulajdo-

nát képezi, a jövő 1894. év január havában rendeltetési

céljának

átadható leend, annál fogva értesíttetik folyamodó, hogy az új színház épületében rendezendő színielőadások tarthatására a hatósági engedély csak úgy fog részére kiadatni, ha igazolja, hogy az állandó színházat létesítő bizottság elnökségével az új színház bérbevételére nézve már szerződött. - Egyidejűleg

folyamodó

kérvénye, mellékletével együtt, Somogyi Gyula mint az állandó színházat létesítő bizottság elnökéhez további intézkedés végett áttetetni határoztatik. "

159/a . Halas, 1893. november 29. P£j_ V.B. 186. VII. 114. K: 11.110. 162

T: Vári-Szabó M., Halas város polgármesterének

le-

vele a nyhi városi tanácsnak. Sz: "Bokod i Antal színigazgató részére leendő kézbesítés végett ide áttett határozatot, a vétív kapcsában azon értesítés mellett van szerencsénk

visszaszár-

maztatni, hogy miután nevezett színtársulatával innen Iglóra költözött, a kézbesítés itt eszközölhető nem volt.

159/b. 1893. december 20. Pr: ugyanonnan T: Bencs László polgármester intézkedése, hogy Juhász Péter városi kiadó a határozatot Bokody Antal

színigazga-

tónak, Iglóra küldje el.

160. 1893. november 13. P_rj_ V.B. 186. VII. 115. K: 9739. T: A városi tanács ülésén olvastatott Csóka Sándor miskolci lakós, színigazgató kérvénye "az új színházépületben általa rendezendő színielőadások tarthatásához szükséges hatósági engedély elnyerhetése tárgyában." Hat: "Tekintettel azon körülményre, hogy a most építés alatt lévő állandó színház épülete, amely egy részvénytársaság tulajdonát képezi, a jövő 1894. év január havában rendeltetési céljának átadható leend, annál fogva értesíttetik folyamodó, hogy az új színház épületében rendezendő színielőadások tarthatására a hatósági engedély csakis

163

úgy fog részére kiadatni, ha beigazolja, hogy az állandó színházat létesítő bizottság elnökségével az új színház bérbevételére nézve már szerződött. - Egyidejűleg folyamodó kérvénye, mellékletével együtt Somogyi Gyula mint az állandó színházat létesítő bizottság elnökéhez további intézkedés végett kiadatni határoztatik."

161. 1893. - Prj_ V.B. 186 - 1683. Közigazgatási

mutató-

könyv, 1891. K: 4733, ill. IG.133. Sz: "Tiszai Dezsőnek a színügyi választmányi kézbesítése" ill. "T. D. kérvénye a színházbani előadások hatására . " (Az iratok nem maradtak

164

fenn.)

végzés tart-

JEGYZETEK

ELIGAZÍTÁSUL

Nem

számítva

a kisebb,

néző emlékezéseket, nek

történetével

Mindkettő

tokat.

idejétől,

emelésre. kája

két

tehát

Barna

Nyíregyháza

része

a

Emil

és Szabolcs

lönnyomatban

is

rég

vált

ből,

hogy

velési azt év

Barna

előadó

a cikkét, végén

művész

c.

- Szabolcsi

még

az

abban

közül

háromnak

Szabolcsi zetben nuár

évben

Szemlében

jelent

sajtója

c.

ki-

mun-

Fejér

közgyűjtemények,

hátrahagyott

Budapestre

visszatérve

de

szövegét, ezek

a 13.

És a negyedik s amelyet

csak

Ferenc

a

bevezetővel

tételhez

már 1834. Hon-

alapján

25.) - Barna

Belohorszky eligazító

az

a hajdani

színibírálat

1934. március

népmű-

írta

(Feyér) Károlynak,

négy

Nem-

feljegyzései-

1930-31-ben

színtársulatáról,

Hírlap

lelkiismere-

ismeretében.

is Nyíregyházán:

megjelent

(1934):

meg,

ada-

a megbecsülő

általában

fővárosi

Ö. István

meghalt,

teljes

Adatai

főleg

játszó

alább olvashatók.

l-jén

forog.

tudósít

(Nyírvidék

megbízható

1931). Ez kü-

élt

folyóiratban

és meg-

vm. községei, Budapest,

városházán.

Nyíregyházán

részletesebben.

monográfiának

Pienes

amely

és

plakátdokumentáció

János a

irodalma

szerkesztette

alapulnak,

ismertté,

méltó

életé-

városi

közkézen

színésznyilvántartások,

vissza-

felépítésének

tartalmaz

dolgozata

színészete,

Hűnek

kutatómunkán

1894-től

is

színházi

foglalkozott

a kőszínház

János

(Nyíregyháza

tes

munka

elsősorban

Elsősorban

évtizedekre

ismertetéseket, Nyíregyháza

csak

azonban

nyitásának

alkalmi, olykor

János

kritikák közli

tartozó

a

jegy-

is, amely már 1835. janemrég

sikerült

szöveg167

szerűen is megismerni. - Oly korai hírt hoznak ezek a cikkek az egykor Nyíregyházán játszott előadásokról, még a kisvárosi közönségről is, hogy helyénvalónak látszott a Jegyzetekben ezek teljes szöveggel történő közlése. A másik történeti forrás Deési Sándortól származik: Nyírvidék 50 éves c. albumban (Nyíregyháza, 1928), majd pedig a Háger-féle monográfiában közölte - a régi újságok

lapozgatása-

kor összegyűjtött - krónikás jegyzeteit, s máskor is visszaemlékezett (már tanfelügyelő korában) egykori dalizó

ifjúságára,

hajdani pályatársaira, később nevezetessé vált színpadi partnereire. Ezt - és a színházi lexikonok nyíregyházi

vonatkozá-

sait is - többnyire nagyobb óvatossággal célszerű kezelni. Barna és Deési dolgozatai eléggé közismertek, a közkönyvtárakban hozzáférhetők. E füzet összeállításának célkitűzése: eleddig ismeretlen levéltári adatok összegyűjtése, közlése. A most idefűzött néhány jegyzetnek sem lehet más feladata: nehezebben

hozzáférhe-

tő, lényegében ismeretlen adatokkal kiegészíteni a levéltári dokumentumokat, éppenséggel az ottani hiányok bizonyos fokú áthidalására. Nyíregyházán 1868-tól van rendszeresen

újság:

olykor nem is egy hetilap. Egyik sem nagyterjedelmű ugyan, de a nemzeti színjátszás helyi ügyeivel többnyire

foglalkoznak.

Részint az előkészületekkel, az arénák építésével, részint a társulatok életével, játékával: hol sommásan, hol napi szemle formájában. Amennyire a százéves vagy régebbi újságok ránk maradtak, kutatásuk lehető volt: igyekeztem erről az oldalról is tájékozódni a nyíregyházi színházi életről. Amennyiben volt

168

újságpéldány, akadt színházi hír, amelyik eltérően vagy magyarázóan "értelmezte" a levéltári adatokat, "élőbbé" tette a bürokratikus ügymenetben olvasottakat, felhasználtam a hírlapi

tudósítá-

sokat, általában csak kivonatos formában, sűrítve a mondanivalót. (Nem

teszem

ugyanezt

a fentebb

említett,

közismert

dolgozatok

adataival, mert nem ez a kiadvány célja. Hasonlóképpen

kerültem

minden vitát a régebbi nyomtatott tanulmányokkal, már csak azért is, mert igazságtalanság századnál

is régebben

számba menne most számonkérni e félév-

íróktól a régebbi adatok helyességét. Hi-

szen akkoriban nem állt rendelkezésre

olyan rendezett

levéltári

anyag, mint most nekem, tehát, ha akarták volna sem tudták volna itt, helyben elvégezni

azokat a kutatásokat, amelyeknek

nyeit nekem most ebben a füzetben közölnöm Egyébként

Azt, hogy

színháztörténész

egyszer

színjátszás

ez segítse

konzultálva

megbízható

háztörténészét,

jegyzetek vagy

készíthessen

eljövő

a

műveket nyíregyházi adalékok,

más vidék, országrész

helyzetet

az

rendelkezésre

viszont e levéltári

segíthetik

az országos

az itt

majd

az egyéb, nyomtatott

történetet

múltjáról. Ugyanekkor

az itt közölt

a remélhetően

kutatót, aki felhasználva

adatokat,

majd

lehetett.)

is, látnom kell egy ilyen összehasonlításnak

eszközjellegét.

bocsátott

eredmé-

feltárni

szín-

kívánó

ku-

tatót, mert pl. másutt is megfordult személyek munkásságához szerezhet innen származó adatokat, kiegészítéseket, intézményi reagálásokat stb, stb., És nem utolsó szempontként: e jegyzetek segítségével Nyíregyháza

város

polgárosodó

lakossága

is

árnyaltabban

ismerhető

169

meg. A mutatványos vásári komédiások évszázados szórakozási szokásától

eljutni

a művészi

színjátszás

igényléséig,

élvezetéig,

- ez a változás, "fejlődés" nem történhet egyik napról a másikra.

Kellett

mindehhez

megfelelő

hajlék

Thália

papjainak

"lako-

sítására", abban a reményben, hogy az elhivatott művészsereg

az

oltári

be

(ami

szolgálatot

azért

szintén

kellő

tisztelettel

nem volt

és

általános).

áhítattal

mutatja

S kellett olyan

közös-

ségi légkör is, amelyikben a városias magatartáshoz, önérzethez, a kulturális élethez már elengedhetetlenül hozzátartozik a színház,

a színjátszás,

nagyszerűségeivel

és

kifogásolható

mellék-

zöngéivel együtt. A színházi ságírás

élettel párhuzamosan

erősödik

a rendszeres új-

is városunkban: ehhez fel kell növekednie a nem

tású színházi

ítészeknek, a színikritikusok

főhiva-

gárdájának. E jegy-

zetek néhány idézete arra is tartalmaz adalékokat: miképpen hangzanak el színházat védő panasz szavak a csak duhajkodva zó lump úriemberek

szórako-

ellen, vagy a megrögzötten falusias háziszo-

kásoknak a színházi kezdettel való egyeztetése érdekében. Láthatjuk, hogy a csak klasszikus eszményeket valló, szigorúan puritán, már-már

sznob

magatartás,

enyhe

tudálékossággal

párosulva,

gyan ostorozza a könnyebb szórakozást, majd hogyan alkuszik

homeg,

ha éppenséggel országos hírű, kitűnő művésznők játsszák, éneklik ugyanazt az operettdalt, mondják a "pikáns és erkölcstelen" szövegeket stb. Végül: e jegyzetek azokat a hézagokat is áthidalják, ha nem is teljes egészében,

amelyek

a levéltári

adatok

és a tényleges

valóság között léteznak. így t.i. a selejtezés, a háborús és egyéb 170

veszteségek miatt keletkezett hiányok következtében fel nem talált tanácsi, rendőri intézkedések iratszerű nyomai hiányában az újsághír mégis csak ad valamelyes tájékoztatást az itt folyt egykori színházi életről. Mivel azonban a tudósítások sem pontos krónikák, a száz évnél régebbi

lappéldányok sem

maradtak fenn mind, az évfolyamok sem teljesek: ezúttal sem dicsekedhetek

azzal, hogy e füzetben dokumentálni sikerült

volna Nyíregyháza teljes hajdani színházi életét, történelmét.

13. Feyéréknek a "hidegebb, őszi estvékre" történt viszszatéréséről Halomhegyi aláírásával több híradást kapunk, a Rothkrepf Gábor szerkesztette Honművész lapjain: a/ 1834. év. 95. szám; november 27. "Nyíregyházán a múlt hónap 10-én

visszaérkezett nemzeti színész-társa-

ság Fejér Károly úr igazgatása alatt ismét elkezdé mutatványait. Sok új taggal szaporítá társaságát, kikről bátran el lehet mondani, bár ne volnának annyian, s igyekezett volna inkább az igazgató úr a nyáron vele volt s kevesebb személyből álló társaságot megtartani, mint ollyakkal nevelni, kik más élet neme választásában talán nagyobb előmenetelt tehetnének. Több mutatványaik közül csak hármat említek. - October 30-án néhai Kisfaludy Károly úr K é r ő k című vígjátéka ' jelent meg'a"színpadunkon . Baltafy kapitány (Szalai) felvett szerepét visszataszítólag s untatva játszá; öltözete inkább nyugpénzzel hazaeresztett valamely káplárt, mint a gazdag Baltafyt képezé, s a görcsökkel összekötött fehér kendőknek, melyekkel karja nyakába kötve volt, rendetlen volta figyelmetlenséget bizonyítának. Máli (Lujza) 171

igyekezzék öltözetével a szerep karakteréhez közelíteni, ne pedig attól eltávozni: mert hogy képzelhetünk

mi el egy Frigyesi

Ldrikát fér.yes magyar vállal Máli helyett a Kérőkben? Lidi (Fejé r n é ) mind helyesen öltözött, mind szerepét tucíva jól játszott, Károly (Szigethvári) hangja alamizsnáért csengő szegényt

tünte-

te oly annyira, hogy lehetetlen vala szegény szerelmét nem szánnunk. Perfcldi (Fejér) a deák kitételeknek helytelen kimondásával a deák nyelvben járatlanságot árulá el, s csak öltczete a jánlá

valamenryii e. B. Szélházi

(Szaklányi) bár

csak

a mívelt

Franciaországot ismerő, s világot tapasztalt ifjút ne adta volna oly pórneműleg. - Margit (Eliza) nagyon érezteté, hogy a sze^ rep csak szükségből adatott neki, mivel Szilágy iné, ki az H l y e ket

megelégedésig

játssza,

színe'sznő lesz, csak

betegen

igyekezzék

feküdt.

Eliza

rragát inkább

hasznos

naiv

egy

szerepekben

tökélyesíteni, s mind olyat kikerülni, mi nem neki való. Bentsik (Felföldi inasa) meglehetősen

játszott.

Nov. 2-án a "Hajótörés-!, szenvedők, vagy az atyai hajlás"

adatott.

Emilja

(Lujza) játéka

részre-

tűrhető, de tarka

cic-

ruhája a Három kis pénz primadonnájára emlékeztetett, ki ugyanegy ruhában ma Ariadnét, holrap Stuart Máriát képes Bcshalmit nem í]y

Szilágyi

játsszá.

Barnulva csudáltuk

ábrázolni.

a szírészben, ki

szerepek adásával nyerte tizoda!munkát, az érzékeny

a-

tyát, ki fia elvesztésén érzett keservét oly szívrehatólag tünteté, hegy remi'ryli,

minden méltán

szülő, ki gyernt;ke által könnyekre

fakadhatott;

bcldogságát

végre

10

azelctt általa elűzött szeretett fia feltalálásán

172

elérni

esztendővel

mutatott

érzete, és borzasztó redése,

oly

színésszel

inditólag

hatottak

a

fiát

látni képzelte,

nézőkre,

együtt elérzékenyülve könnyeket

színésznek, be

álmából, midőn

ki saját

a szépet,

valódi

érzetének

Sándor

(Fejér)

a jót!

hogy

feléb-

mindnyájan,

a

törlénk. Babér az oly

kinyomásával igyekezett

festi

ugyan

előnk-

a jószívű

fiút tehetsége

szerint előállítani, de tompa hangja célt nem ér-

hetett.

(Szaklányi)

Lajos

házit képezé; mikai fiú

s elvetemedett

Imre (Szigetvári) a túlságig

fogásait. Nánki

létére

a tékozló

európai

(Fejérné) mulattatott, csakhogy

fehér-piros

ábrázatja

akcióit

(Iván)

hagyná

mérsékelje;

bár

idővel

el így

azon

Szél-

vitte erőltetett

sehogy

velünk, hogy ő szerecsenországi ; különben Centurio

fiúba

itt

szerecsen-

se hitetheté

el

is a helyén volt.

csüggedező

lehet belőle

ko-

inhajlásokat,

valamit

s

reményleni.

(Belohorszky Ferenc közli SzSz 1934: 49-5G.) b/

1834.

nov. 5-én gróf

évf.

Zrínyi

mi játékául, Korner

101. szám; december

Miklós halála

18.

"Nyíregyházán,

jött színpadra

után m. Petrichevich

Horváth

Fejér

jutai-

Dániel fordítása

szerint. Rég vártuk a honi emlékezetes történetet; dugva is lett a színterem, de várakozásunk hősét, mind

mind

teste

öltözésével

általános

nem

hiányával, éppen

tudása.

hetősen

iátszának;

ostroma

előtt

láthattuk. s

idomtalan

csalva.

de

nem

lármával

mind

hangjával,

hozzájárulván

szerepének

Ibrahim

a Dunába Szalai

adá, hogy

suttogó

(Iván) , Levi

Aliportuk,

Miklóst

Szolimánt, a XVI. század

szavának

képezheté,

Mechmet

bizonyosan

- Zrínyi

- Fejér

haltak, oly

Sziget

(Szigethvári) megle-

beglerbég, mert

csak

erőltetett védőjeit

már

nem

a

Sziget cédulán

feszengéssel, annyira

te-

173

kintet, mint borzasztó kiabálás látszaték kapitányok iránti engedelmességre

bírni.

(Ki

is

ne

féle

oly

kegyetlen

vezértől?)

Megdicsőült hősünk letenné halhatatlan nevét, ha mostanság feltámadván itt

oly

alakban

ábrázoltatott.

képezve

Újlaki

találná

Péter

magát,

mint

amilyenben

(Szaklányi) élénken

s

hősileg

adá szerepét; csak ezen szavai "Szolimán, most hivasd elő orvosaid" - ehelyett: "most, Szolimán, hivasd elő hóhéraid" - inkább a menekedni

kívánó kicsiny lelket, mint a hős szellemet

el . Juranits

(Szilágyi) a hazája s kedvese szerelmétől

árulák egyfor-

mán égő hőst valódilag képezé, s minden jelenése hangos tapssal jutalmaztatott; nevezetesen mátkájától utolsó búcsúvétele alkalmával kalpagját szemére vágva oly magát elszánva rohant ki, hogy sokan közülünk egyszer

képesek

Szolimánnal

lettek

volna véle Mohácsra elmenve még-

megmérkőzni.

Alapi

(Bentsik)

meglehetősen

mondta el kis szerepét, csakhogy fekete szakálla s bajusza, veres égő haja tevék Heléna

őt

inkább

hasonlóvá.

leányától;

Évát

öltözete

jérné ) meglehetősen Sereget kettőt

lengyel

zsidóhoz, mint Zrínyi hős

(Lui za) alig most

lehete

legrosszabb

másához

megkülönböztetni volt. Heléna

játszott, de ő sem volt Helénának

(Fe-

öltözve.

láttunk; a második felvonásban egy ifjút, az ö-

tödikben egy aggott öreget. (Halomhegyi Pál)"

(Belohorszky

Fe-

renc közli SzSz 1934: 126-127.) c/

1834.

évf.

104. szám; december

28.

"Nyíregyhá-

zán, nov. 6-án adatott Ördögűző Fábián mulatságos játék, 3 felvonásban. Cseki gazdag nemes (Bentsik) szerep-nemtudása

szembe-

szökő

s

volt.

akaratján 174

Franciska

járó

leányt

(Fejérné)

a

oly

festé, hogy

híven

mérges,

veszekedő, vele

maga

tökéletesen

meg

valánk

elégedve.

gyekezettel kat

ma

a színésznénk

minden

venné fel, mint a mait, úgy

tőle meg nem

mintha

Bár

tagadhatnék.

készületlen

száma

okozta,

Margot

doktor

hogy

lett

különben

(Szaklányi)

szokott

Kőhegyi

volna, is

talán

kicsiny

oly

tetszett,

a nézőknek

szerepét

játszott.

i-

helybehagyásun-

(Szilágyi) úgy

vagy

tetszésre

szerepét

kevés

vonatva

Fábián

adá.

(Szalay)

meglehetősen; de borzasztó hangos beszéde minket is engedelmeskedni hogy ellen

kényszerített. könnyebb

és

Bár

szebb

kényszeríteni.

csak

a

megmondaná

természetet

János

valaki

utánozni,

(Fejér) komikai

ezen mint

úrnak, akaratja

tehetségének

ma

je-

lét adta, csak szerepét jobban tanulja. 8-án Pannónia

a

Két

magyar

meghódításáért

szertartásokkal, Szaklányi

kapitány

jött

őseink

vagy

színpadra,

előidejéből,

jutalomrészökre.

A

játékot

a

magyarok

régi

szittya,

karénekkel, bevégzi

áldomása

Szalay

Kinizsinek

nyérmezején törökökön nyert diadala több mozdulatokban midőn

a nagy

col. Ki ne lott

az

hős három holt törökkel a holttestek

tódult

egész

egybeszedett,

volna

semmi

ily csudák

más

keveset

nem

érő

látására

volt,

egyveleg

mint

előszámlálni

zetet

fordítanak

csakhogy hogy

honnan.

azok,

mind

kik

öltözeteikre,

innen

is,

köpönyegben

látszott, mind

voltak,

Ke-

(tableau) tán-

a színterembe?

(quodlibet)

A kapitányokon

és

a

halmain

Ho-

amonnan

u.m.

munkájából, Aurórákból, Bajai László színdarabjaiból, ná

pogány

is

Dugonits s ki tud-

hogy

szerepeik

meggoldolhatták

igyekeadására; volna,

dicső eleink nem mostani divatú fehérgalléros, hanem hosz-

szú, veres és fehér bőrköpönyeget, kacagányokat viseltek. Etele (Fejérné) tökéletesen

mulattatott

minket,

szintén

Utszubu

(Szi175

lágy i)

kevés

átalján darab

beszédje

kimaradhattak

tökéletesen

nálunk

helyes volna,

semmivé

adásával. mert

Az

velek

énekek

rosszak

a különben

lett. Gondolják

is

csekély

meg színészink,

is vannak emberek, kik valamit meg tudnak bírálni;

kezzenek

inkább érdemes darabokkal kecsegtetni, mint

és

hogy igye-

rosszakkal

elidegeníteni azon közönséget, mely a színészet iránti

vonzalmá-

nál fogva most is minden fizetés nélkül adja színhelynek

a ter-

met és az öltöző szobát. 9-én A politikus csizmadia víg darab, sok bohóságaival nevettető estvét szerzett. 11-én Moór Károly ? Szigethvári és Lujza

jutalomrésze.

hogy

valódi

A

címszerepben

színész.

Oly

Károly

helyesen

(Szi lágyi)

találá

szerepe

megmutatta, karakterét,

hogy őt én, ki e szerepben hazánk elsőbb színészei közül Czelesztint, Barthát , Lendvait utánuk méltán

láttam, ha nem közökbe

számítom. Háromszori

is, de mindjárt

csinos öltözete az idő állá-

sához kielégítő és tökéllyel találva; játéka helyes, gyönyörködtető

volt.

Igyekezete

jutalmaztatott. Ferenc

gyakori

tapsokkal,

érdeme

kihívatásokkal

(Fejér) a szerep karakterét hasonlag

találá. Öreg Moór (Szalay) meglehetősen játszott; Amália né)

nem

fordított

tökéletes

szorgalmat

a

mai

darabra;

jól

(FejérHerman

(Keresztesi) személye mutató volt. Különben megelégedve

hagytuk

el

50-51.)

a

játékszínt, d/

november

(Belohorszky

1835.

év.

13-án Az ősanya

1.

Ferenc szám;

adatik.

színészeink

kettőztetett

volt. Berta

(Fejérné) meglehetősen

ta, hogy szerepét 176

közli

SzSz

januárius

Gróf

igyekezete

Zdenko pótolta,

1.

1934:

"Nyíregyházán^

(Szalay) hiányait játszása

untató

játszott, de kitetszett

most adá legelőször és a jambusok

raj-

declamatió-

ját

még

nem

tökélyeiről azoknak

találhatta győz

meg

tökéletes

el.

Jaromir

minket.

előadása

(Szilágyi)

A karakterek

őt

községünk

nagyobb-nagyobb

helyes

felfogása

kedvencévé

tevék.

játéka dícséréséhez hiába fogok, mert vagy hihetetlennek írásom, vagy szerepének

érdemét

csak

homállyal

fedve

már csak súgó nélküli játszása

állíthatom

s

Mai

látszik

elő.

Nagy

is elég dicsőség. He-

lyes mozdulatai, indulatjának most dühre, majd olvadozásra átmenetele kellemes bámulással

lepe meg. Csudálva szemléltük

ügyes-

ségét: jelenetei közepén, mint szinte játék végén számos tapsokkal és éljen kiáltásokkal ily

kisded

vándor

és

jutalmaztaték. Kár, hogy ezen színész

nem

helyt

álló

társaságnál,

hol

érdemei

jobban kitűnhetnének, futja színészi pályáját. - A kapitány gethváry) , mint meg.

Valter

szinte

Bolesláv

(Vincze) néhány

(Ivány)

helyen

meglehetősen

akadozásával

feleltek

némi

hézagnak

adott alkalmat. A színt megelégedve hagytuk el, magunkkal a kellemes emlékezést vességből

bocsátotta

Járomirunkra. rendelkezésre

(Kubinyi

(Szi-

vívén

Tiborné baráti szí-

a Honművész

1835.

évi

első

kötetét.) 43. Rövid hír arról, hogy Aradi Gerő Egerből műsorán 18 operett bemutatási

szándékával, 1868 böjti

idekészül, időszaká-

ban. A 12 előadásra szóló bérleteket 6 forinttól árulják 1868. február

15.)

45. Károlyi A nagyvendéglőben dal jön.

kezdenek,

(Nyír,

Lajos társulata

1868

tavaszán

április 13-tól játszanak:

majd:

Azt

hittem, szobalány,

"Méltók a pártolásra"

is járt

Az üldözött Choufler

úr

itt.

honvédotthon

(Nyír, 1868. április 18). Szigligeti

Halottak emléke megy: néhány szereplő nem tudta szerepét, a súgó 177

túl hangos. Tervezik, hogy átmennek Nagykállóba a jobb jövedelem reményében, s hogy ott az operettek előadásához képzettebb zenészeket találnak, mivel ez Nyíregyházán A királynénk rálya

ment

születésnapján

a zsúfolt

szomszédos

Dobsa: V. László,

ház előtt

Nagykálióban

nem sikerült (ápr. 25.). Magyarország

ki-

(máj. 2 ). A megyeszékhelyen, a

törvényhatósági

gyűlés

lesz:

átmennek

oda, s a régi dohánymagszínben játszanak. A hely alkalmasnak mutatkozott, de az érdeklődés rendkívül gyatra (máj. 23). Ősszel: Károlyi Lajos színigazgató sulatával

Nyíregyházára

érkezett.

Csak

"jól rendezett"

hat

előadást

tár-

tartanak;

télre Pécs városába készülnek (Nyír, 1868. október 10). 59. A Hubay déglő

udvarán

dezve

várja

épített a

és Sztupa társigazgatók nyári

színészeket.

színkör

által a nagyven-

már csaknem

Ungvárról

jönnek,

az

egészen Ung

beren-

című

lap

dicséri a társulatot (Szabolcs, 1872. július 28). Augusztus 3-án tartották a nyitó előadást "az igazgatók által nem csekély

áldozat-

tal

"művelt

felállított

előadásával"

színkörben",

hívták

III. Richárdnak

s

fel magukra

változatos a figyelmet

műsoruknak

(aug. 11); 13-án a

van sikere, de a többi előadás nem kap

tet; elmarasztalást vásári mű, melynek

annál inkább. Pl. "az Ördög pirulái:

tárgyszerű

díszítmények

nagyon észrevehető" "a

színművészet

s egyéb

178

a

karzat,

lényege

de

szükséges

(okt. 6). Kapunk a

természet

képp, aki az általános műszabálynak hatja

tarka,

tarka és vásári közönsége volt" (szept.

"a szerep nem tudása a főszereplőkön is észrevehető" "a

dicsére-

a

műértő

(szept.29);

készletek

hiánya

aforizmaszerű oktatást eszményitése.

15);

is:

Következés-

hátat fordít, azt megtapsol-

közönség

jogosan

kifütyülheti"

(szept.

22), vagy:

"midőn

a közönség

az írót tapsolja

meg, ne

vegye magára a színész: ez igen nagy járatlanságra, sőt még másra is mutat" (okt. 13). Személyekről kevésszer esik szó, érdemes feljegyzés:

Kovács Ella

k.a. telt ház előtt ért el nagy

jutalomjátékán, az Essex

grófjában; Komáromi

relem Ferdinándjában; • Rónai

Gyuláné

az Ármány

alkalmi

sikert és sze-

vendégjátékaiban

(szept. 15., okt.6). - Néhány nappal később már el

is távoztak

Szatmárra a színészek (okt. 13). 60. játszó,

A

Károlyi

désével.

lap

Lajos

iránt

gyakran

igazgatása

"Megbízottja,

adási helyiség kodott

helyi

foglalkozik alatt

a nagyvendéglő

az

álló színtársulat

Pártényi, a múlt héten

intézkedendő.

1873-ban

műkö-

járt itt az elő-

Nagy megilletődéssel

udvarán felállítva

itt

panasz-

levő nyári színkör

tu-

lajdonosainak hajmeresztő kapzsisága fölött. A színkör használatáért

700, mondd: hétszáz forintot követelnek Károlyitól. Amint

tudjuk,

ama

Dupszkyék ből,

színkör

fizettek

tudtunkkal,

Bevettek

került.

Hubayék

fizettek

egyetlen

fillér

sem

jutott

az

1100

üzlet

tőke felénél ft

tiszta

körébe

700,

összeg-

jótékony

tehát az elmúlt kilenc hónap alatt 400 ft tiszta

társulatoktól ez

ftba

600 ft-ot, ez összesen 1300 ft, mely

not, a belefektetett

hogy

900

célra. hasz-

többet. Ez nekik kevés. Ök a

nyereséget

vág, s ahhoz

az

akarnak illető

húzni.

Igaz,

vállalkozókon

kívül senkinek sincs szólása. De kötelessége a sajtónak rámutatni a visszaélésekre, s figyelmeztetni az illetőket az ily modern fosztogatások egy

szabad

esetre sem

ellenszerére. Forduljon Károlyi a városi

tanácshoz

térért, s állítson fel ott színkört. A tanács

semmi

fogja megtagadni kérelmét, ezt elvárja tőle a nemze179

ti ügy"

(Szabolcs,

1873. április 20). - Ápr. 29-én Jósika

lós Salome c. drámájával

kezdik

alakítását

másik

dicsérik;

egy

ban Priellcné sikeréhez

meg

idényüket:

alkalommal

gratulálnak

Mik-

Ebergényi

Schiller

Júlia

Haramiákjá-

(máj. 4, 11). A Haramiák e-

lóadása

alatt,

3-án , a nagyvendéglő

éttermében

párját

ritkító

botrány

vitetett végbe, mely az illető tényező urak műveltségé-

re nemigen szép fényt vet. Az első felvonás után ugyanis néhány úrnak az ebédlőben az a gondolat jut eszébe, hogy míg a színházi közönség a deszkák közt Schiller jeles szomorújátékában

gyönyör-

ködik, ők zeneszó mellett mulassanak a színkör közvetlen közelében ják

fekvő ebédlő

falai közt. S hogy ezt tehessék, kiszólíttat-

a színkörben

működő,

ama

estére

elkötelezett

zenetársulat

nagyobb részét. És úgy lőn, amiként elhatározták. A legművészibb és meghatóbb zenéje

jeleneteket

kísérte,

úgy

megbotránkozására. mindig

szemet

a

a legzajosabb

működő

színészek,

Sajnáljuk,

hunyt,

holott

hogy nagyon

volna a csendháborítókat,

legalább

desíttetni.

amaz urak

Mint mondják,

mozdító közegekkel nának!"

nélkül

és polka

mint

a rendőrség is

közben semmit

jogos

az ily

dolgokra

kötelessége

az előadás tartamára éppen

lett

lecsenelő-

- a vasutakkal igen szoros kapcsolatban

vol-

(jún.

22).

az

A színi

dicséretét zengik.

vére, 1868-1915) első

felesége

eset;

a

rendőrség

tudósítások Prielle

most

majdnem

Péter

Könczöl Lujza

nótárius sem

kivétel

(Kornélia

fi-

(sz. 1854) - róla

van szó. Pl. az Angyal és Démon üres nézőtér előtt ment,

180

nagy

a közművelődést

megismétlődött

Priellené

darabok

a közönség

(máj. 11.) - Egy jó hónappal később A peleskei

előadása csinált

walzer

"pedig

Priellené

kedves

tündökölt";

A

alakja

és

játéka

betyár kendőjét

ünnepelve

"az

igaz

magyar

művésznőt

(máj. 18);

a címszerepben

szépszámú

darabban"

"a pályája

az

közönség

nézte

végig,

szerepét

játszó

álló" művésznő

ezután

Örzsi

reggelén

fénypontként

jutalomjátékában, Szigligeti Cigányában különösen sok dicséretet kap (jún. 1); egyszer a férj, P. Péter is elismeréshez jut, Ä velencei kalmárban, ezt választva jutalomjátékul (jún. 15). Rajtok kívül a vendégszereplő

Boér Emma sikereinek van jelentős vissz-

hangja előbb Gauthier Margitban, majd A betyár kendőjében - háromszor is! - mindig telt ház előtt. 1874 első

felében

újra

itt járt

Károlyi

Lajos

társu-

lata. Május 9-én kezdte meg idényét a Mirabeau ifjúsága c. darab sikeres A betyár

játékával kendőjét,

(Szabolcs, de

1874. máj. 17). Később

ez most

nem

ért

el

igazi

hatást.

"főoka Újhelyi Mari - Zsófi

szerepében. Előadásának

átlépték

Eltudva

szabi

az illemhatárokat.

azt, hogy

játszották Ennek

túlhajtásai

az erőteljes

pa-

(?) csókoktól csak úgy zengett a színház, tánc közben oly

helyek lettek láthatók, amelyeket nem szokás mutogatni, - háromszor, négyszer c.

darabját

is egymásután."

hirdették,

(Máj. 24.) Majd Szigeti

"azonban

színházlátogatók

Falusiak

hiányában

az

előadás elmaradt a másnapra határozott s meg is tartott majálisnak tulajdonithatól^g".

E héten két alkalommal

névtelen recenzens Latabár

is kifogásolja a

Dezső hibás orgánumát, ami nagy hát-

rányára van a művésznek (máj. 31). Júniusban színre került Obernyik Brankovicsa; az előadás közben derültséget keltett a színészek szerep nemtudása (jún. 14).

181

1874

augusztusának

Jakab társulata.

közepén

érkezett

meg

Mannsberger

A szép Galatheával kezdtek, s az előadás után,

az ünnepélyes alkalomra

tekintettel elénekelték a Himnuszt. De

az újságíró kifogásolja: micsoda, az idegen viseletben a Himnuszt? énekelték

Helyesebb

volna

lett

volna

(Szabolcs,

1874.

"magyarba aug.

öltözni

énekelni

át"

mielőtt

23) ; a következő

héten

Sardou A haza c. darabjának előadását dicséri, másik

alkalommal

Gerófi

megjegyzés

játékát

emeli

is ide kívánkozik.

ki

(máskor , később

is), s egy

"Előadás előtt el nem tudtam képzelni, miért

dugja zsebébe a gukkert az én kedves urambátyám, mikor itt, Nyíregyházán,

nem

szoktunk

aztán megtudtam!"

azzal

színházba

járni.

A tánc

közben

(aug. 30); a Nemzeti színészet rovatcím

-

alatt

olykor hosszabb tartalmi ismertetéseket, műelemzéseket is kaphatunk. Az operettekről

csak futólag írnak "hogy mennél több tért

szentelhessünk annak, ami valóban megérdemli". Buday Adél, Czakóné Irma, Kovács Mór nyer elismerést, Gerófi kiemelten és

szerelem

még

Ferdinándjaként,

jutalomjátéka

alkalmával

viszont

Somogyiné

is elégedetlen

az Ármány

Nagy

Júliával

újságírónk

(szept.

6, 13, 20, 27). Végül azonban azt foglalja össze, hogy megelégedett

közönséggel búcsúzik a Miskolcra hazatérő Mannsbergerék-

tői, "a túlnyomólag

igazi, hivatott színészektől", s úgy

látja,

hogy az igazgató pénztárcája sem maradt üres. Sajátságos azonban a

zárómondata:

"úgy

halljuk,

hogy

újból

ígérkeznek

színészek

Nyíregyházára; pedig, bizony, nem ártana egy kis pauzát tartani" (okt. 11). 64.

A megépült,

új és nagyobb

színkör

nyitóelőadását,

Miklóssy társulatával május 16-ra tervezik, a Bánk bán bemutatá182

sával (Szabolcsi Lapok 1875. máj. 16). A terv megváltozott, s Dóczy Csók c. darabja lett ennek az épületnek és Miklóssyék mostani évadjának nyitánya. A másik újság recenzense felsorolja a társulat jó erőit: Molnár (aki A falu rosszában hamarosan kiváló minősítést is kap), Fejérvári , Miklóssy, Dalnoki és Rónaszéki , és külön is említi Hunyadi Margitot, - "de a társulat egésze nem felel meg a nyíregyházi közönség műizlésének"(Szabolcs máj. 23). Ezt a véleményt a másik kritikus is magáévá teszi: a pünkösd elsőnapi kezdés után ő is konstatálja, hogy pl. Hunyadi Margit minden este megfelelt nehéz

szerepeiben, de ajánlja az igaz-

gatónak, hogy "néhány gyenge tagját cserélje le" (Szabolcsi Lapok máj. 23). - A szabadságharc budai sikereinek 26. évfordulójára Vahott darabját (Budavár bevétele) mutatják be. Mint olvashatjuk: "az ostrom jól sikerült, a bombák, rakéták pattogása, sistergése mulattatott"; a megismételt délutáni előadáson végig "szólott a mozsár; az ostrom és az allegória tetszett" (SzL máj. 30). Június elsején kerül bemutatásra a Bánk bán, Miklóssyval a címszerepben, Dálnoki (Petur), Hunyady Margit (Melinda) kitűnő minősítésben részesül, de jut dicséret Rónaszékinek

(Ottó), Mol-

nárnak (Biberach) és Ardainénak (Gertrúd) is (Sz. jún. 13). Figyelemre méltó, hogy nem sokkal később felújítják a Bánk bán előadását, melyben ezúttal Melindát Eszéky Emma játszotta. Ö egy nyíregyházi

törvényszéki bíró leánya, a helyi műkedvelő társaság

ünnepelt tagja, s a következő évben már egy hivatásos társulat művésznője. Fellépésekor a színházban "virágfelhőszakadás"

volt

(Sz. jún. 20). - Az inkább mulattató szerepeket játszó Bercsényi jutalomjátéka - mint írják - ezúttal is A peleskei nótárius. A

183

pályán 336.

harminchatodik

alkalommal

éve

játssza.

működő "A

színész

színpadon

ezt

B.

a szerepet

lóháton

- mint a darab ezt magával hozza -, s nemcsak az

igyekezet

által

kifejtett

4). - Felekyné

(Sz . jún.

játék"

Munkácsy

jelent

meg,

igyekezete, hanem

is kitűnő, Flóra

ekkor

gyönyörködtető

a Nemzeti

Színházból

jött három estére. Stuart Máriában, a Tündérujjak és A szerelem iskolája főszerepeiben a siker kimagasló, "az óriási ováció, lelkesedés

miatt

percekig

szünetel

a játék

- joggal".

A harmadik

előadás után még egy szakértő megjegyzés: "A testbeszéd, különösen e szerepében, megragadta a figyelmes szemlélőt". - A júliusi játéknapokat születi

megzavarja

fáklyásmenete,

a képviselőválasztás, így

több

este

ill. ennek

közönség

nélkül

előké-

marad

az

aréna; néhány napra a társulat Nagykállóban vendégszerepel, majd augusztus elsején, a záróelőadáson

a nyíregyházi műkedvelők

kö-

zül ismét fellép Eszéky Emma, a szintén idevaló Angyal Gyulával, - és sikert is aratnak (Sz. aug. 8). A külső körülményekkel

egyébként

is gyakran

kellett

megküzdenie az itt játszó társulatoknak. Ekkor éppen azt javasolja

az újság,

hogy

"tanácsos

volna

a kezdetet

fél nyolc

óráról

nyolc órára tenni. Nemcsak azért, mert a napok már eléggé hoszszúak, hanem azért is, mivel a közönségnek rendesen csordabehajtáskor kell színházba menni, s az estelizést (=vacsorázást) vagy nagyon jókor, vagy nagyon későn kell megejteni"

(Sz. 1875. jún.

13). 97. Az 1882. év színházi nak

184

engedélyt

arra,

hogy

májustól

újsághírei: Krecsányiék itt

játszhassanak.

Az

kapújság

cikkei

a

színkör

tűzrendóri

felülvizsgálatát

szeretnék, ha itt is érvényesítenék seket: kitiltanák kalapokat" tól már

a nézőtérről

(Nyírvidék

sürgetik,

a bécsi hatósági

= Nyv 1882. febr. 5, ápr. 30). - Május 6-

játszanak , de csak

tartják, hogy

gyellárisban nére

lép

egy hónap

túlságosan

fel először,

a fogadtatás

intézkedé-

"a nagykarimájú, mormon-féle női

elteltével

méltót az újság: várják, hogy újra eljön Blaháné. tőnek

egyben

sem

volt

magasak

ír

figyelemre

Elkedvetlení-

a helyárak: A piros bu-

de a felfokozott várakozás elle-

olyan

meleg, mint két évvel

előbb.

A helyárak a továbbiakban lejjebb szálltak; a 2. előadást (Vahot: A huszárcsínyt) viszont "már únja a közönség. Ismert, és kevésbé kitűnő darabok

szemléletére

nincs miért rohannia a nézőnek; oly

kitűnő és kikiáltott

színésznőtől, mint Blaha Lujza asszony, új

darabokat

volna.

részvéte

szerettünk élénkebb

cornevillei zajos

harangok,

tapsok

c. operett,

lehetett

között

már

folyt

a következő

így

az élvezet

volna".

kettős,

a közönség

A 19-i, harmadik

előadás, A^

"elviselhetőbb

helyárakkal,

sűrű

és

le". Egy nap szünet után a Boccaccio

napon,

22-én, Almássy

Tihamér

Milimári

c. népszínművében - a színvonalasan játszó társulat élén - B. L. "úgy

játékával,

hatodik rös

mint

dalaival

vendégfellépésre c.

sapka

adták

elő.

ittléte

számítva

egyébként

alakjáról",

alatt , Blaháné csak

alakításairól

Ezt

címzi, amelybe

dalai képesek némi életet lehelleni" csányiék

tündöklött".

Az utolsó,

jún. 25-én került sor. Vidor Pál A vö-

népszínművét

rossznak, erkölcstelennek

fényesen

Latabár

a

csak

darabot B. L.

az

újság

"játéka

és

(jún. 25, júl. 2, 9). Kre-

vendégszereplése Kálmán

van jó szava

idejét

(1851-1924)

is ide

"mulattató

az újságnak. Ö, Blaháné 185

partnereként, a Milimáriban Herschel alakításával emelkedett ki. Megjegyzi nap

az újságíró, hogy

a színpadon

tal,

hogy

L. "igen sokoldalú

van, szerepeit mégis mindig

tanulni

nemcsak

szeret,

de

tud

színész; minden

tudja, ami arra uis.

Pedig

ez

a

fő"

(júl. 2). 106. Lászy Vilmos és társulata hat előadásra jön Kisvárdáról: 17 nő és 18 férfi. - Jól játszanak, de közönség nincs. "Megáll - és

a toll a kezünkben, szívünk

többet

írni

képtelenek

elfogódik,

vagyunk".

engedjék meg, hogy az operettekről

lelkünk

- Szereplők

hallgatással

kölcsökben,

az

ízlésben

és

a nemzeti

a legveszé-

tesz az operett az er-

színi

irodalomban?!

mégis folyvást tartja magát az operettkultusz: egyik oka

a hivatásáról

teljesen

megfeledkező

közönség

fogunk megemlé-

kezni. Ha van társadalmi kolera, akkor az operettek lyesebb koleratünetek. Mennyi pusztítást

és

elborul

sajtó,

amely

Hogy

legnagyobb ahelyett,

hogy ostorozná, még dédelgeti; de oka a közönség és a minisztérium is" (Nyv 1884. júl. 6, 13, 20). 107/a. Lászynak "nem lehet" két hétnél hosszabban maradni, mert a színkört idegen származású, idegen ajkú és szellemű lovardistáknak

adták ki: búsás nyereségükre! "Szegény

magyar

színészet" (Nyv 1884. júl 27). 107/g.

A város meggondolta

magát;

Lászyék

maradnak,

kb. szeptember végéig. Ha vége jó, minden jő! (Nyv 1884. augusztus 3).

186

107/b.

A közönség

111/a.

Aradiék

elszomorítólag

e szezonjának

csekély

indulásakor

(aug.

10).

dicséretet

kapnak

a gondos díszletek; Csiky

Buborékokjának meglepően

nagy-

szerű előadása. Kár, hogy kicsi a közönség (Nyv 1886. augusztus 9). Készül a Varázsfátyol c. látványos, tündéries mű bemutatása, melyben

"a

fátyoltáncot

több

helybeli

leányka

fogja

(aug. 16); igen nagy siker A vasgyáros, A cornevillei Dobsa

Lajos

Lászlóról

tragédiájának

van

szó)

"a

előadásán

múzsák

(valószínűleg

e szerény

sátorában

lejteni" harangok,

a a

Negyedik hazafiság

géniusza tartott ünnepet. Pirító és szégyenteljes látvány: a hazai történet s az igazi magyar művészet iránt ma már csak a karzat Nagy

érdeklődik siker,

Ellinger

Nyíregyházán.

telt

Ilona

méltó, hiszen

házak

k.a.

előtt

Noémi

ugyanez

Pedig

kitűnő

mennek

Az

alakításával,

a társulat

előadás" aranyember

s ez

ugyanebben

azért

(aug.

23).

előadásai, figyelemre

a szezonjában

ritkán ismétel darabot, - legfeljebb az utolsó napok

csak

jutalomjá-

tékai sorában. - Máskor viszont kevesen vannak, igaz, "a nyíregyházi

színházi közönség minden este egy és ugyanaz. De hát

ládapáknak , - anyáknak (szept.

6).

egész

- Szeptember

héten

át

más

dolguk

12-én, Nyíregyházán

is

először,

a csavan

ám"

fölemelt

helyárakkal mutatták be Aradiék Az ember tragédiáját, Paulay Ede színre

alkalmazásában.

színrehozatalt:

"egy

A recenzens rövid

estén,

nem

tartja

tartson

bár

szerencsésnek a éjfélig,

még

a

legkiválóbb színészek sem képesek annyi jellemet alkotni, betölteni, mint itt kellene a sok történelmi alakban"; aki nem ismeri eleve a művet, nem tudja követni az előadást, csak a látottakból meríthet. A kiállítást

nehézkesnek, költségesnek

ítéli. Nem lát

okot a hozsannázásra, éppen ezért tartózkodik is a részletes bírálattól (szept. 20). 187

113.

1886-ban

két

társulat

ittjártáról

tájékoztat

az újság. A tavaszi szezonban a debreceni Nagy Vince jött 16 előadásra; három

hétig maradt, innen a Budai Színkörbe

távozott.

Május első hetében a rendkívülien hideg napokban a fabódé-arénában nem lehetett előadást tartani, így a nagyvendéglő

tánctermé-

be kényszerültek

előadásai-

(Nyv

1886. május

9). A jó társulat

ból kiemelkedő A kaméliás hölgy. Tolnainé Dömjén Róza a címszerepben

Prielle

emlegeti

Kornéliára

Tolnai

emlékezteti

Andor Armandját,

az újságírót,

Zilahy

Gyula

elismerően

Gastonját

(máj.

16). Jelentős igazgatói tettnek minősül: május 21-én, Buda viszszavételének doznak

37. évfordulóján

a szabadságharc dicső emlékének

zönséggel: férfiak

nincs

ruhatár ; a

kalapok

a Bánk bánnal ál-

(máj. 30). Baj van a kömiatt

nem

lehet

látni; a

még csak kézben fogják, de a hölgyeknél is divatba

a cilinderkalap,

ezek

Május 6-án a szépen gyelmezetlen éppen

a díszelőadáson

akkor

viszont

tönkre

folyó előadást

teszik

a játék

élvezetét.

egyszeriben otthagyta

publikum

9 órakor, mert

a közeli

búcsúzott

Nyíregyházától

a külföldi

jött

Európa

a fe-

szállóban

turnéra

induló

híres cigányprímás, Benczy Gyula és bandája (máj. 16, ill. máj. 9). A másik

társulat:

Bárdy

Károly

igazgatása

alatt

szept. 21-én érkezik: 17 nő, 14 férfi. Az újság dicséri munkájukat, szerényen de sikeresen végz-ett produkcióikat. Közben ünneplik Czakó Endréné Ricsay Irma jutalomjátékát: 33 év sikerei sorakoznak háta mögött "Thália veterán papnőjének" - ahogy az újságíró kissé kacifántos stílusa jellemzi (okt. 10). - (Majd az 1887 jan. 16-i számban már szomorúan parentálja el a 34 éve 188

színész,

53 éves korában Eperjesen elhunyt művésznőt). 114. Csak egy társulat itt jártáról van újsághír 1887ben:

a debreceni

színtársulat igazgató nélkül, konzorcium

tése alatt érkezett

ide, és a szokásos "páros-páratlan"

veze-

megosz-

tásban, 16 bérleti napot hirdettek meg (Nyv máj. 1). Június közepén távoztak Máramarosszigetre• kapott a

részletes

főszerkesztő,

ismertetést: Inczédy

Lajos

(jún. 19); egyetlen

Sardou

Georgette

szignója

előadásuk

c. darabja.

jelezte

(ami

Ezt

egyébként

ritka, hiszen többnyire teljesen névtelenek az ismertetések, kritikák). - A kellemetlen májusi zivatarok elriasztották a közönséget;

az

egyik

este

a publikum

"teljes

hiánya"

miatt

nem

is

tartották meg a hirdetett előadást (máj. 22). 115. Már mint a debreceni 1888-ban Ilona

színészeivel

énekesnő,

Valentin

Molnár

László

társulat igzgatója

Lajos.

Legjobb

hősszerelmes,

tagjai:

érkezik Ellinger

Rónaszéki

Gusztáv

buffó, Lásziné Etel hősnő és drámai anya (Nyv ápr. 22). Sok baj van

a szervezéssel:

a közönség 13).

más van a plakátokon, mást játszanak

is, a lap is sokat morgolódik

A közönség

sem

tolong

túlságosan;

emiatt

este:

(ápr. 29, máj.

a majálisok

két

napján

el is maradtak az előadások (jún. 3). A szigorú kritikus botránynak

nevezi

a Nebántsvirág

operetteket lentinék tárca

és azok

igazi

számol

ízlést

sikere:

és a hasonló mérgező

Pálmay

be diadalútjárói,

Ilka

"léha,

frivol,

népszerűségét

(jún.

vendégjátéksorozata.

azzal

együtt, hogy

pikáns" 3). VaHosszú

"természete-

\

sen" nem a megbeszélt Akkor

is_ küldöttség

ra a Rákóczi

vonattal

érkezett, hanem

egy

későbbivel.

várja az állomáson: Benczy Gyula és zeneka-

indulót játssza, a város négylovas hintóján

hozzák 189

be az Európa asszony

szállóba. Már első fellépésekor

előadásán

-

telt

ház,

forró

siker

- a Kapitány fogadja

kis-

(jún.

10).

Majd a Csókon szerzett vőlegény és a Tót leány következik, s végül a Nebántsvirág, - amelyről most áradozik a lap, megemlítve, hogy

Blaháné

első, 1880-beli

közönség-ovációnak

ittléte óta

nem volt tanuja

ilyen

az aréna. Nem maradt el a díszvacsora a Sós-

tón; sor került rokonlátogatásra

Virágh Kálmán törvényszéki

bí-

rónál, ahol a családi körben cimbalmozott, zongorázott, hegedült is

a művésznő.

Ilka mellett pett

-

Visszatekintve

további

vendégként

a

116.

Valentinék

szenzációként

pesti

opera

Valentinék

emlegeti

női

1889

szezonjára,

Pálmay

a lap, hogy

fellé-

balettkara

májusában

is

jöttek

(jún. át

17).

Debrecen-

ből. A prózai színészekkel meg van elégedve az újság: A vasgyáros most

is biztos siker - Somló Sándor és Arday

Ida

fellépté-

vel (Nyv máj. 26). Egy másik előadásukat is dicséri (az úgy látszik

megenyhült) újságíró:

Somióné

Vadnay

Vilma

alakítását

Nebántsvirágban (u.o.): Tervezik Az ember tragédiájának

- a

bemutatá-

sát is, de az "elfáradt közönségnek" már nem játszották

el, ha-

marosan távoztak (jún. 2). Borsodi társulatát, Margó

Célia

húsz

Vilmos és Mosonyi

estére;

sikereiről

ebből esik

16-ot

szó,

de

majd augusztusban bérletben

ajánl.

részletek

nem

hozza -

Csak

ismerősök

(aug. 18). 117/b. tanúi dor

190

lehetünk:

társulata.

Az

1889.

a központi Eddig

erre

év

végén

szálloda azért

nem

szokatlan

nagytermébe került

vállalkozás

jön Gerőfy

sor,

mert

a

Antéli

színházi

esték a nagyvendéglőben

zajlottak le alkalmas körülmé-

nyek közt, de az leégett. (Ez a központi szálloda minden bizonynyal

a máskor

ilyen

cég,

Európa

amelyik

merészségnek,

néven

ismert

emeletes

példátlan

fogadó: ez volt

házban

az egyetlen

működött.) Az újságíró

vállalkozásnak

itéli:

lehetetlen,

ezt hogy

a kis teremben játszva megélhessenek, - ráadásul "a társulat névsora a

is keveset

bérlő

250

figyelmeztet,

személyt

pedig

az

nélkül

hogy

engedjenek

említettnél

ebbe

be,

az emeleti

hiszen

többen

nem

annak

tanácsterembe

területe

bocsáthatók

.(V.B. 186. K: 112/1890).

kezdenek gesége,

ígér" (Nyv 1889. dec. 29). - A háztulajdonos és

be

168

m , ide

életveszedelem

- Végre újév után,

negyedikén

játszani, de a színészek kellékhiánya, a színtér a közönség

közönye

nem

sok

jót

Kétheti nyomorúság után kényszerülnek

ígér

csak

(1890.

gyen-

jan.

12).

a távozásra. Persze "télen

más szórakozás szokásos: disznótorok, név- és születésnapok

sze-

zonjában nem élhet meg a színtársulat" (jan. 26). 122/b. Miután hosszú huzavona után eldőlt, hogy Aradi Gerőnek egyébként télen Aradon működő társulata jöhet, az újságíró latra veti a vállalkozás anyagi kilátásait. Az 55-60 személyes együttes

havi

50-60 ft a rezsi, í g y vájjon

meg

meg,

hogy

4000

ft, ehhez esténként

min.

a havi kiadások 50D fton feljebb rúgnak, -

lehet-e ennyit

4, 11).. - Egy héttel tudhatjuk

fixfizetése

keresni

később eddig

Nyíregyházán

"az érdeklődés szép

már

11

páholyra

és

(Nyv

1890.

máj.

eredményeként" 22

támlásszékre

jelentkezett bérletelőfizető (máj. 18). - Vissza-visszatérő téma a közönség

közönye, bár

jók

a színészek, a statisztéria

helyén

191

van, az előadások szerep-alakítása

dícsérhetők. marad

Ibsen Nórájában Angyal Ilus cím-

emlékezetesen

jó; a Hamletben Somló Sán-

dor aratott sikert "a szokottnál intelligensebb közönség" előtt. - Persze,

az

sem

közönségcsalogató,

hogy

nyári

zápor

esetén

tetőn kopog az eső s így alig hallható a szöveg, és még

a

kelle-

metlenebb, ha be is csorog a víz a nézők nyakába - az immár teljesen elavult fabódéban (jún. 15). - De minden rossz emléket elsöpört

Jászai

Mari

négy

vendégjátéka.

A nagy

tragika

hatalmas

művészi erővel, fenségességgel, szenvedéllyel adott játékát "méltán keretezte be a társulat". A Médeával kezdett, Stuart Máriával folytatta, majd következett

Rákosi Jenő Magdolnája, s végül

Deborah híres szerepe. Természetesen

járult mindehhez a hivata-

los fogadás, ünneplés, a női ipariskola hímzett szalagjának átadása

(J. M-nak, a magyar

színpad

büszkeségének

- a nyíregyházi

közönség, 1890. június 30-án" felírással). Mindez azonban inkább csak

hivatalos, nem

esetében.

Bár

oly bensőséges és széleskörű, mint

azzal

növelte

népszerűségét

Jászai,

hogy

Blaháné utolsó

fellépte a "karszemélyzet" javára rendezett jutalomjáték is egyben (jún. 22, 29). 132/a.

Halmay

határtalan

bizalma

a jóistenben

hatotta meg az illetékeseket: a rozoga színkörre nem adtak szási engedélyt

nem ját-

1891-ben.

136/b. Kömley már akár a főgimnázium

tornacsarnokát

is szívesen kibérelné, - de ezt sem kapta meg. így előbb le is mond

jöveteléről

azonban, 192

(Nyv

a Központi

1891.

vendéglő

okt.

25.).

- Egy

nagytermében

hónappal

- nagy

később

költséggel

-

eleget ratot 15).

tett

a tűzrendőri

nyitottak, Az

helyiség

első

s

héten

szűk,

sok

így

előírásoknak már

kevés

november

azzal, hogy egy új kijá21-én

az érdeklődés.

tekintetben

játszhatnak

Nem

kellemetlen,

(nov.

csuda, hiszen s mindenek

"a

felett

nem célirányos", írja a titokzatoskodó újságíró, aki a "szokatlan" téli szezont

is emlegeti okként, kifogásolva a színpad ki-

csinységét, mélységének hiányát, öltözők gyobb támogatást érdemelne

a nemzeti nyelvű színjátszás ügye, -

itt az ideje már egy kőszínháznak. hiradás,

nincsenek'. Bizony, na-

(Lassanként

minden

kifogás-áradat ezzel a következtetéssel

színházi

zárul.) - Telt

házat most is a Nebántsvirág hoz, Tornay Fáncsi k.a. felléptével Az előadást

dicsérni

lósságát

súlyos

többször

meg kell

kényszerül az újságíró, bár a darab sikam-

szavakkal

ítéli

ismételniük,

el

most

is.

- mint Csíky

Ezt

az

operettet

népszerű

darabját,

A nagymamát is (nov. 29, dec 6). 143. első

előadás

Leszkay

ünnepi

társulata

közönségét

május

l-jén

kezdett,

"szétugrasztotta"

a

de

az

Nagyorosi

(=Bocskai) utcán kitört tűz híre. - Azóta: jó társulatnak mutatkoztak, fegyelmezett és csinos a tánckar, jók az egyéni teljesít' mények

is (Nyv 1892. máj. 8). A következő hétre azonban elmúlik

a tudósító jókedve, mert a frivol zenésjátékok után "balett következik a hozzátartozó kisasszonyokkal: rövid szoknyákkal, trikókkal, élvező

uracsokkal...

A színpadon

bohócoskodnak,

beszélget, földszint kacag, karzat segít mindkettőjüknek. lés megbotránkozik" nak,

V.

Hugo

(máj. 15). Zeller Madarászában Réthy

Angelo,

Pádua

zsarnokában

Angyal

Ilkának

páholy JóízLaurájátéka

193

méltó "az

a

hírlapi

orfeumok

dicséretre

romlott

(máj.

ízlésű

22).

közönségének

estén

kísértett

színpadunkon"

(jún.

mégis

jószívvel

gondol

a lap

Angyal Ilka

játékára

A Színitanoda

vissza

szánt

darab

fércmunka,

5). - A távozó kritikusa:

c.

két

testületre

Fenyvesy

Emil,

tér vissza elismerőleg a búcsúzáskor

(jún.

12). 145/b. l-jétől játszanak

Az előzetes

engedély

folytán majd

itt Halmayék, de a 6-ig terjedő időnél

maradhattak. Előadásaik közül csak Prielle Kornélia lő

sikeréről

augusztus

kapunk

beszámolót.

Előbb

a

tovább

vendégszerep-

Buborékokban,

Pailleron: Ahol unatkoznakja következik. Ez utóbbiban

majd

rokonával,

"a tanodát végzett" Láng Ilonkával játszott (Nyv 1892. aug. 14). A zajos siker ezután következett: Csíky másik darabjával, A nagymamával

(szintén

Láng

Ilonka

társaságában).

megható a hangulat. Az elmaradhatatlan

Tombolt

a nézőtér,

fogadáson a várostól ba-

bérkoszorút, a kaszinótól ezüst írókészletet kapott Prielle, aki válaszában megígérte, hogy ha a kőszínház elkészül, a megnyitásra szívesen eljön, hiszen "sok kedves emlék fűzi őt a városhoz" (aug. 21). 146/a-b. Rakodczayék június 22-én A velencei kalmárral kezdik

idényüket, majd

az igazgató rendezésében sok egyik

a Lear király

következik:

és főszereplésével.

mindkettő

Az igényes

előadá-

főerőssége Laczkó Aranka (Nyv 1892. jún. 26). A máso-

dik héten két este is Az ember tragédiája következik, majd a III. Richárd és Goethe Faustja

a befejező napok programja, "Ha anya-

gilag nem is, de erkölcsileg nagy sikert értek el. Fényes napok

194

voltak

ezek"

- írja

az egyébként

ritkán elégedett

hírlapi kri-

tikus (jún. 3) . 151/b. kapnak

engedélyt;

A

központi

1892

vendéglőbe

decemberében

most

már

Zoltán Gyula

könnyebben

"jóhírű

vidé-

ki színtársulata" jöhet. Lipcseyné Anna, Koronkay Róza és Ilona, Gyárfás

Pepi

társalgási

Kálmán szerepel

színésznő,

dalnoki

Gaál

Gyula,

Aradi

a jeles színészi kar névsorának élén (Nyv 1892.

nov.

13). Már

az első

mert

egy nagy

cirkusz járt itt fényes lovardával, oda tódult a

közönség

(dec.

a "színház

híradás

jelzi, hogy

"nem jókor

11); a cirkusz a tervezettnél

iránt változatlan

az indolentia";

tovább

jöttek",

is maradt,

a közönség

hiánya

miatt néhány este nem is tarthattak előadást (dec. 18). így nem meglepő

a

végeredmény:

"Botrány,

hogy

a 14 éve

tisztességesen

működő társulat, elsősorban a cirkusz ittléte miatt, egy hónapos nyomor után csak úgy mehetett el Nyíregyházáról, hogy könyöradományokkal kiváltották társulat

őket a színpártolók" - olvasható "A szín-

katasztrófája"

c.

vezércikkben

(Nyv

1893.

jan.

1).

(Lásd egyébként a főszövegben a 155. tételt. 154. Május társulatot

már azzal

közepén

érkeztek

a lokálpatrióta

Ti szayék.

öntudattal

A

debreceni

fogadja

az új-

ság, hogy reméli, ez az utolsó "debreceni leereszkedés" Nyíregyházára; " jövőre már megszűnik Nyíregyháza a színészet

tekinte-

tében is Debrecen provinciája lenni", remélve, hogy a kőszínházhoz állandó, idekötődő

társulat

is tartozik

majd...

(Nyv

1893.

ápr. 16). A továbbiakban az előadásokat dicséri a krónikás, párhuzamosan pedig

egyre szapulja

az előadásokra

immár alkalmatlan

195

arénát.

Dicsér

vergődött

egy

operabemutatót:

Parasztbecsületét"

"Mascagni

Sugár

Aranka

Péter

világhírre

főszereplésével.

Ek-

kor az est második

felében Saulusz következett (jún. 4); máskor

is

a

színre

került

Parasztbecsület,

de

másodikként

előbb

a

Gringoire c. dramolettet, majd a "karzat mulattatására" a Cox és Box

c. bohózatot

szezon

végefelé

kísérteties

kapcsolták egy

az operához...

francia

darab

3.

(jún. 11, 18). - A

felvonásának

alakokat szerepeltető álomkép következett,

ző" produkcióval, a főszereplő

furcsa vízióival.

gördülte

része

hogy

után

vége

fináléjában

a

közönség

van-e

még nincs vége. lentve, hogy

az

egy

előadásnak.

Végre

A

a főszereplő

a darabnak

nem

volt

jegyszedők

"deleje-

"A függöny

tisztában

azzal,

erősködtek,

kijött a függöny

le-

hogy

elé, kije-

igenis vége van (jún. 18). A visszate-

kintés során összefoglalásként inkább dicséretet kap a társulat, személy

szerint

Dezső bonvivan

Tiszainé

Ellinger

Ilona

énekesnő

és

Tapolczai

is (u.o.).

Ez volt

tehát

az utolsó

színtársulat, amelyik

a ré-

gi, zöldségtéri fabódé-színkörben játszott. Volt azonban még egy emlékezetes csolt

estje

az

arénának,

szerepel

idevágó

hangversennyel

felfokozott

idézzük:

közönség igénye

végén.

"A szép

nyert

érdeklődés önként érthetőleg

A Nyv

számú

természetszerűleg, nem

kap-

Jászai Mari,

a színházi kritikája, talán nem méltatla-

itt a jegyzetek

szövegét

telligens

196

egy

"művészi esten", 1893. július 3-án fellépett

s ennek az alkalomnak nul

amikor

teljes

július

9-i

számának

s csakem kizárólag de

mesterséges

kielégítést.

A

Jászai Mari úrhölgy felé

úton

inis

legnagyobb irányult,

s éppen őrajta volt észlelhető valami únott bágyadtság. így éppen Kiss József remek költeményének, a Jehovának elszavalása magában véve nem igazolta a fővárosi hangversenytermek

közönségé-

nek

tanúsított

Jászai,

határtalan világhírű

mint

a Jehova

lelkesedését. tragikának,

előadója

iránt

annyiszor

S az itt felzúgott

a Nemzeti

Színház

tapsvihar

kimagasló

inkább a

művésznőjé-

nek szólott, mint a szavalónak. - Pázmán lovag elkoptatott ténetének előadása meg a közönség kevésbé szuggerált ményt

ismerő részének

a szövegen

figyelmét

hívta

is önkényes változtatásokat

tör-

s a költe-

fel, hogy a művésznő még eszközölt.

Legtöbb

gon-

dot fordított a Simon Judit balladájára, bár ebben nem volt mindenütt

érezhető

az elbeszélő

és a drámaibb részek közötti

azon

különbség, mire még az első gimnáziumi önképzőkörökben is súlyt fektetnek. Mindez ugyan mit sem von le a legelső művésznő megállapított

érdemeiből,

s talán ő vesz legkevésbé

tudomást

arról,

hogy mi, szegény vidékiek, ezeket észrevenni és elmondani bátorkodunk, de annak

dacára

sem voltunk

képesek

mindezt

elhallgat-

ni" .

197

FÜGGELÉK

A SZÖVEGEK KÖZLÉSI MÓDJA

a/ E kiadvány természetes feladata, hogy a levéltári adatok, szövegek pontos közlést kapjanak. Ez látható itt az idézőjel

közé

zárt

szövegek

esetében.

gyakorlat az, hogy van egy

A tanácsi

jegyzőkönyvekben

(bevezető) tárgykivonat,

a

előterjesz-

tés, és ezt követi a testületi határozat. Ez utóbbi a fontosabb, így

e határozati

rész

az

integráns,

idézendő,

idézőjelek

közé

teendő szöveg. Az ezt megelőző részből csak akkor idéztem - hosz^ szabban, rövidebben - szószerint, ha ott olyan adatokat, neveket, utalásokat

írnak

le, amelyek

nem

ismétlődnek

majd

a határozat-

ban. Egyébként ez a bevezető rész többnyire csak tartalmi natként, témamegjelölésként szerepel: a A levelekben, a sztereotip szer

a tanácsi

elem, minden

ismétlésekkel:

Ta: jelzést követően

határozatokban

tartalmi

jelentőség

a megszólítások,

kivo-

sok

és gyakori

nélkül, nem

udvariaskodó

egy-

terjedelmes-

séggel; semmitmondó bevezető

és búcsúzó formulák; a határozatok

végén olvasható intézkedések

(újra felsorolva

vét,

rangját;

Ezeknek kivételt

vagy

körülményesen

tényközlő, tartalmi tettem,

így. Ide tartozik

afféle

irattárba

jelentőségük

korfestés,

az érdekeltek

utalják

az

ne-

aktát).

nincs: elhagyhatók. Ha

jellemzés

céljából

történt

az is, hogy ha az adott tételen belül egy-egy

név többször

előfordul, később csak kezdőbetűs jelzés olvasható

a közlésben.

Ha a hivatali

hagytam

a folytatásban.

rang

Ilyenkor

ismétlődik, azt egyszerűen (és általában

hasonló

el-

esetek-

201

ben )

nem

látszott

szükségesnek

a

kihagyást

jelző

három

pont

(...) alkalmazása . b/ megértését

szó

régi,

könnyítendő

zárójelben. van

A

manapság értelmezést

Ha a kontextusból

(pl.

nem

igen-igen

kitűnő,

dátumelírásban,

nem

használt

elvétve

nyilvánvaló

érthető

vesztés esetén) a zárójelbe került

kifejezés,

szó

végeztem

tévesztésről

szóhasználat,

(helyesbítés) vagy

névté-

(felkiál-

tó jel) vagy mindkettő - nem hagy kétséget, hogy mi tartozik az eredeti mában,

szöveghez. - Egyszer a

szövegből

nyílván

került sor betoldásra: hiányzó

szó

pótlására

[nem] (1.

c/ Ez a kiadás nem törekedhetett betűhív re.

Úgy

igyekezett

megértse, ezért

a régi

elkerülve

szöveget

közölni, hogy

a szövegtorzulást,

for-

tétel).

szövegkép-

a mai

olvasó

félreérthetőséget,

a helyesírásban lehetőleg a mai igények szerint jártam el. Annál is inkább, mert a levelek, jegyzőkönyvek csak nyelvi ismereteik, iskolázottságuk att

is, meglehetősen

egységen azonos

belül

(van,

még

amikor

következetlenek. az

említett

igen nagy különbsége miUgyanazon

személyek

a keresztnevet

kis- és nagybetűi szeszélyesen

fogalmazói, leírói már

tételen,

nevének

is elírják);

irat-

írásképe

sem

a megszólítás

vegyesek; a mássalhangzók

rövid-

hosszú használata vegyes, logikátlan; az eö-ö írása (feö=fő; ötvös-eötvös mester) is vegyes. Nincs általános szokás a szerintszerént, iránt-eránt szóhasználatban Az idegenszavak

sem.

esetében még nagyobb a "szóródás":

pl. pl. itt mindig szezont írtam le, ez olvasható saison, sesson szaizon

alakok

helyett;

Az iratokbeli 202

vagy:

baritont

új bekezdéseket

-

barr_iton

helyett.

itt többnyire - jel-

lel, divizzel lengzősebb

jelöltem

stílusú

a mondatkezdő

levelekben

Külön feltüntetésének

majd

elhagyása

betű

előtt.

Főleg

minden mondat:

a fel-

új bekezdés.

nem jár értelmezési

hátránnyal.

x x x

Végül, itt van alkalmam, hogy megköszönjem a lektorálással megbízott Általános

Csorba

megjegyzésein

Sándor főiskolai túl, elsősorban

tanár nagy

segítségét.

textológiai

szempontból

segített azzal, hogy az adattárat aprólékos, lelkiismeretes munkával kollaudálta az eredeti szövegekkel. így nemegyszer a hibás olvasatot

korrigálta,

a gépelés

közben

létrejött

sorugrásokat,

kihagyásokat pótolta, s minden eltérést észrevételezve bocsátotta rendelkezésre

észrevételeit. Lényegesen pontosabb,

helyesebb

lett a szöveg, jobbá válhatott a kiadvány részletes lektori jelentése nyomán.

Nyíregyháza, 1990. április

M. 3.

203

RÖVIDÍTÉSEK

f . é.

204

folyó év(i )

ft

forint

Hat:

határozat

hb.

helyben; helybeli

kr (x)

krajcár

nb.

nagybecsű

No:

numero ; a tétel sorszáma az adott helyen

Nyh, nyhi

Nyiregyháza, nyiregyházi

Nyv

Nyirvidék (nyiregyházi

p.

pagina: oldal- lapszám

Pr :

proveniencia, lelőhely

Sz

Szabolcs c. nyházi hetilap

Sz:

szöveg (szószerint

sz.a.

szám alatt(i)

SzL

Szabolcsi

sz.n.

szám nélkül(i)

SzSz

Szabolcsi Szemle, nyházi (1934-44)

T:

tárgy, témakör (esetleg

Ta:

a tétel tartalmi

tek., tettes

tekintetes

vár.

város(i)

Vh:

a határozat végrehajtására szöveg, jegyzet, jelzés

x (kr)

krajcár

újság)

idézve)

Lapok nyiregyházi

hetilap

folyóirat összefoglalva)

összefoglalása

vonatkozó

A LELŐHELYRE UTALÓ JELZETEK FELOLDÁSA

Semmilyen

szempont nem indokolja azoknak a köteteknek, dobozok-

nak a felsorolását, amelyeket levéltárunk raktáraiból 1800 és 1894 között átnéztem. A Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyei

levéltá-

ri kollégák szíves segítségével lehetőleg valamennyi olyan egységet végignéztem, amelyikben remélhető volt színházzal, színjátszással kapcsolatos adat előfordulása. Igaz, e fenti körülírás magában rejti a lehetetlenségét és ellenmondásosságát

is:

hiszen szerepel itt néhány adat, amelyik éppenséggel olyan helyről került elő és ide, ahol egyáltalában nem goldohattuk; másrészt, közhelyként köztudomású, hogy semmilyen kutatásnak nincsenek pontosan körülírható határai. így az alábbiakban csak azokat a jelzéseket

(jelzeteket)

magyarázom meg közelebbről, amelyekre az adattárban

felsorolt

tételek első sorában utaltam:

V.A. 101/a - 4/4

Nyh.város gazdálkodási székének

jegyzőkönyvei

1830-31. - 6/6

1834-35.

- 7/7

1835-36.

- 0/8

1836.

V.A. 101/a-13/13

Nyh. város hites közönségének

jegyzökönyvei

1838-39.

205

V. A. 101/a

- 15/15

1841-42.

- 17/17

1845 .

- 28/28

A választott hites közönség lajstromozott iratai 1817-36.

V. A. 101

- 31/31

A választott hites közönség levelezőkönyve 1834-38.

V. A. 101

- 34/34

A választott közönség skontrója Tanácsülési

V.A. 102/a - 7/87

1835-36.

- 9/89

1838-39.

- 10/90

1839-41.

- 11/91

1841-43.

- 13/93

1845-47.

V. A. 102/a

17/97

V.A. 102/b

23/103 Igazgatási

1838-1841.

jegyzőkönyvek

Tanácsülési iratok fogalmazványai

1793-1835

iratok

1803-38. 24/104 1839-47. V. A. 102/b

25/105 Különféle levelezések

V. A. 102/b

29/109 Levelezések

1828-32.

jegyzökönyvei

1836-39. - 30/110 1839-42. - 31/111 1842-47 . V.A. 102/b

- 33/113 Nyh. város gyűlési és magistrualis határozatai

V. A. 102/b 206

1827-33.

36/116 Tanácsi iratok, vegyes levelek 1827-39

V.A. 103/a

- 3/199

Főbírói iratok, feljegyzések.

(Mindennapi

baj) 18 8-22 . Illetve, 1849 után: V.B. 142

- 10/5a, 12/6a

Községi közigazgatási jegyzőkönyvek

tanácsülési

1853-54.

142/b

- 9/15

Közigazgatási iratok 1852-54.

142/e

- 24/13

Polgármesteri hivatalos levelezőkönyv 1853-54.

150/1-62. 2-63.

Községi választmányi iratok 1854-60.

151/1-64, 2-65.

Községi tanácsi iratok 1855-60.

153/1-72, 2-73.

Községi bírósági iratok 1855-60.

164/1-74, 2-75.

Vegyes igazgatási, elnöki iratok 1855-60.

161/110-1-től 117-8.

Képviseleti-közgyűlési

jegyzőköny

vek nyolc kötete 1861-71. 162/119-2-től 123-6.

Választmányi ülési jegyzőkönyvek öt kötete 1862-65.

163/124-1-től 131-8.

Közigazgatási tanácsülési

jegyző-

könyvek nyolc kötete 1861-71. 181/1 - 19. kötetei

Közgyűlési jegyzőkönyvek

185/1 - 10. kötetei

Tanácsülési jegyzőkönyvek

186/1661.

Sortár 1872-re.

186/1667 - 1683.

Közigazgatási

1872-93. 1872-91

iktatókönyv-sortár

ill. mutatókönyv 17 kötete 18761894 .

207

NÉVMUTATÓ

A nevek mellett olvasható puszta arab szám a II. rész, Adattár tételeinek sorszámát jelzi. Ha a szám előtt Bevezetés olvasható, akkor a nevet az I. rész a) Az 1313-1845. évek c. fejezetében kell keresni, a megfelelő számú pont szövegében. Pl. Fazekas Rózsa Bevezetés 1; El rövidítés olvasható, akkor a nevet az I. rész b) A z 1853-1893. évek c. fejezetben kell keresni, a megfelelő számú pont szövegében. Pl. Lászy Vilmos E1-4; Jel rövidítés áll, akkor a szám a III. rész, Jegyzetek bevezetőjére, Eligazításul c szakaszára, a 3_ pedig az itt olvasható jegyzetek sorszámára

utal.

Ahol a név mellett nem szerepel más foglalkozás vagy egyéb magyarázat, akkor mindig színházi személyről (színészről, közreműködőről) van szó.

Abonyi Gyula 101/e Ábrányi Mari 101/e Ajtai László 15 Áldássy Antal budavárosi főkapitány 40 Alpár Ignác építész, a kőszínház tervezője Bevezetés 1, El-3 Angyal Gyula J-64 Angyal Ilus, Ilka J-122/b, 143 208

Aradi, Arady Geró színigazgató 111/a, 121/e-g-h, 122/b, 127, 129; J-43 , 111/a, 122/b Aradi Kálmán J-151/b Arahyhegyi

József 85/a

Aranyhegyi

Józsefné 85/a

Aranyossy Gyula színigazgató 61-63 Ardainé J-64 Arday Ida J-116 Bajai László színműíró J-13 Balla Béla 78/a Balla Károly (B.) színigazgató 6-12, 19- 26-28 Baloghné asszony 15 Bágyoni Szabó Ödön 85/a Bányai József 85/a Barna János színháztörténész Jel Báródy Károly színigazgató 113, J-113 Bártfay Antal 78/a Bártfainé Janka 78/a Bartha J-13 Baruch (Arnold) nyíregyházi bankár 101/g Básthy Barnabás nyíregyházi vár. tanácsnok Bauer Mari

139/b-d-h

101/e

Begányi alispánhelyettes 94 Belme Erzsi 101/a Belohorszky Ferenc tanár, irodalomtörténész Bevezetés 2, Jel, J-13 Bencs László vár. közigazg. tanácsnok, majd polgármester 91, 159/b 2Ü9

Benczy Gyula híres nyíregyházi cigányprímás J-113, 115 Bényei István színigazgató 85/a-e, 86/a-d Bényeiné Harmat Emma 85/a Bentsik J-13 Bercsényi Béla J-64 Bérczy Mari 101/e Beregi Viktor 101/e Berzsenyi Júlia 05/a Bessenyei Mariska 101/e . Blaháné, Blaha Lujza 131, 132/a, J-97, 115, 122/b Bódis Mária színháztörténész Bevezetés 1 Bodnár István ügyvéd, az aréna telektulajdonosa Adattár 142 Bodnár Sándor levéltáros Bevezetés 1 Bodó Lajos színigazgató 114 Bogdán Lajos színigazgató 32 Boér Emma J-60 Bokody Antal színigazgató 158, 159/a-b Bokor József id 85/a Bokorné id. és ifj. 85/a Boránd Gyula 101/e Boross Pál 101/e Borsodi Vilmos színigazgató 116, J-116 Buday Adél J-60 Celesztin, Czelesztin 19, J-13 Csabiné 47

210

El-3,

Csóka Sándor színigazgató El-4, Adattár 84, 85/e, 89, 99/a-b, 100/a-b, 121/c-d, 125, 129, 134 , 135 , 160 Czakó 15 Czakó Endréné Ricsay Irma J-60, 113 Czupra Endre városi aljegyző 50, 91, 98/b Dalnoki, Dálnoki J-64 dalnoki Gaál Gyula J-151/b Deési Sándor volt színész, tanfelügyelő Jel Delin Henrik 101/e Demjén Mihály, nemes, színigazgató 15-17, 31 Dessewffy Emil gróf, szentmihályi földbirtokos, Nyíregyháza italmérő helyeinek bérlője 27 Dienes Ö. István Jel Ditróiné Eibenschütz Mari 101/e Ditrói Mór 101/e Dobvirányi 85/a Dombay Mihály 78/a Dómján Sámuel helyettes városi kapitány 32 Dugonits András író J-13 Dupszky színigazgató J-60 Dusa Mihály talyigás 47 Ebergényi Júlia J-60 Egresi 15 Eliza J-13 Ell inger Ilona J-lll/a, 115, 154 (Tiszainé E.I.) Erdélyi Margit 101/e Eddélyi Marietta

101/e 211

Erdődi Ilona 85/a Erdössy Hermin 101/e Eszéky Emma El-2, J-64 Farkas 15 Fazekas Rózsa levéltáros Bevezetés 1 Fejérvári J-64 Feyér-Fejér Károly színigazgató Bevezetés 2, Adattár 13, 18, Jel, 3-13 Fejérné J-13 Fekete Adolf 101/e Felekyné Munkácsy Flóra J-64 Fenyvesi-Fenyvessy

Emil 85/a, J-143

Flegmann Miksáné nyíregyházi polgár 98/b Fodor József 101/e Forgó Dániel asztalosmester 2 Führer Zsigmond kereskedő, az aréna résztulajdonosa 132/b, 141/b Gaál Gyula, dalnoki J-151/b Galanek János városi főjegyző 15 Galánfy-Galánffy

Lajos városi tanácsnok 50

Gál István megyei levéltárvezető Bevezetés 6 Gerőfi (Gerőfy, Gerőffy) Andor színigazgató 69, 101/a-b, h, 116, 117/a-b, 120/a-b, J-60 (még színész), 117/b Gerő Jakab színigazgató 44, 78/a-c, 79 Gyárfás Pepi J-151/b Gyarmati Endre kassai színész 35 Gyarmathy Zsigmond a SzSzB megyei levéltár igazgatója Bevezetés 1

212

Halmay Imre színész 101/e; színigazgató 116, 122/a-b, 129, 131, 132/a-b, 133, 144/a-b, 145/a-b, J-132/b Halmayné Székely Emma 101/e Halomhegyi Pál színikritikus Bevezetés 2, J-13 HegedLisné Mari 78/a Hegedűs Zsigmond 78/a Henzsel Ágota levéltáros Bevezetés 1 Hessenberger Mátyás 4 Hiemsch brassói főkapitány

139/gű

Horváth Arnold 101/e Horváth Gyula vár. főmérnök 11/b, 141/b, 143 Horváth Ilonka 101/e Hubay Emrnánuel 21 Hubay Gusztáv színigazgató El-3, Adattár 57-60, 80, Bl/a-b, 82 (István!), J-59, 60 Hűnek Emil tanár, monográfiaszerkesztő Jel Hunyady Margit 35/a, J-64 Ilosvay Endre mátészalkai szolgabíró 117/a, 120/a Inczédy Lajos újságszerkesztő J-114 Iván-Ivány J-13 Iványi Mariska 101/a Jakab Lajos színigazgató 49, 53, 90, 103/a-b Jánossy színjátszótársaság-igazgató 25 Jászai Mari 134, J-122/b, 154 Juhász Péter városi aljegyző 84, 88, 159/b Kálmán György színésztásaság-igazgató

24, 34-35

Károlyi Lajos színigazgató El-3. Adattár 45, 60, J-45 , 60 213

Kelemen Imre 14 Kerekréthy Miklós főkapitány 85/c, f, 36/c, 101/b, f-i, 105/a, 107/h, 111/a-b, 117/b, 119, 120/b, 121/d, 125, 126, 127, 129, 130 Keresztesi J-13 Keszi József színigazgató 14 Kéthelyi 15 Kétzery színigazgató 43 Király Sándor nyíregyházi építész 91 Kisfaludy Károly színműíró J-13 Kiss István (Gedeon) szatmári főkapitány 139/c, f Kiss János városi esküdt 90/b Kiss Mihály 101/e Kiss Mihályné Hegyessy Mari

101/e

Kolozsváry József G5/a Kolozsváriné 78/a Kolozsy Jenő 101/e Komáromi J — 59 Kormos 15 Koroknay Gyula művészettörténész Bevezetés 4 Koronkay Rózsi és Ilona J-151/b Kovács Ella J-59 Kovács István színészegyesületi

titkár 87-88

Kovács Károly alkapitány 72, 77/b Kovács Mór /Moór/ színigazgató 78/a-c, 79; színész: J-60 Kovácsné Lujza 78/a Kováts Pál székesfehérvári 214

intendáns 130

Kovács- Zelenyánszky Pálné özv., szül. Kováts Rozina nyíregyházi lakos és fia, Pál 63 Kömley Gyula színigazgató 136/a-b, 137-139, J-136/b Körmendy János

101/e

Körner színműíró

J-13

Králik József

85/a

Kralovánszky Gyula rendőr főkapitány Krasznay Gábor polgármester

66-67

87-03, 98/b

Krecsányi Ignác színigazgató 70, 91/a-b, 92, 101/e-h, 101/i, 103/a-b, 104/a-c, 105/a-c (Gyula!), 106/a, 107/a-c, f-g, 108, J-97 Krecsányiné Kiss Veron

101/e

Kubinyi Tiborné dr, sz. Horthy Rózsa Kuthy Béla

J-13

74-75

Küszner, német színházi társasági igazgató Laczkő Aranka

J-146/a

Landosz Albert Láng Ilonka Lásziné Etel

35

101/e

J-145/b J-115

László Géza levéltáros Bevezetés 1 Lászy Vilmos színigazgató

El-4, Adattár 101/c-d, h, 103/a-b,

104/a-c, 105/a-c, 106/a-b, 107/a-i, 108, J-106, 107/a, g Latabár Dezső

J-60

Latabár Endre színtársulat-igazgató Latabár Kálmán (1851-1924)

36

J-97

Lehmann Mór, a bpesti népszínház festője Lendvay

101/e

J-13 215

Lenkey Gyula Lenkeyné

85/a

85/a

Leszkay (Leszky) András színigazgató 140/a-b, 141/a, 142, 143, 145/a, 154, 3-143 Lévay Ilonka

101/e

Lipcseyné Anna

J-151/b

Löfkovics Ignác kereskedő Nyíregyházán Luiza

98/b

J-13

Lukács György miniszteri 'tanácsos Maár Julia, V. Makay Lajos Makayné Lenke

95

78/a

78/a 78/a

Makó LajDS színigazgató 121/b, d, 128 Mándoki Béla

90

Mannsberger Jakab színigazgató Margó Celia

J-116

Márkus Mihály vendégfogadós Mátray Laura

El-3, Adattár 71-73, J-60

10

46

Maurer Károly szerkesztő

87, 101/g, 103/a, 107/f

Mehlhouse (Melhouse) János építész Mesteri Mészáros

15 15

Mikecz József városi aljegyző Miklóssy Gyula színigazgató

121/g El-3, Adattár 55, 64, 65, 87-89,

J-64 Miskolci színügyi választmány

216

91

37

Miskolczy Henrik színigazgató

149, 150/a-b

Moldovány Lajos városi őrmester Molnár

139/b, d

3-64

Molnár László

3-115

Morgenstern Zsigmond fakereskedő, az aréna

résztulajdonosa

El-3, Adattár 132/b, 141/b, 143 Mosonyi színigazgató

3-116

(Münster?) « Schumeister Nagy Imre

101/e

Nagy István

85/a

Nagyné Könyves Mari Nagy Vince

78/a

J-113

Németh 3ózsef

101/e

Nikelszky Lajos közigazg. tanácsos Nitsch 3ános és 3osephine Nyilassy Mátyás

4

101/e

Nyíry György színtársulati elnök Úváry Lipót

101/e

Örley Flóra

101/e

Pálffy György Pálmay Ilka Papp Laura

72, 76, 81/a-b

46, 48

101/e 3-115

85/a

Parragh Kálmán

85/a

Pártényi, szervező titkár Péntek 3ózsef Péterfi 3ózsef

3-60

85/a 85/a

Petrachevich-Horváth Dániel színműíró

3-13

Pifkó Péter színháztörténész

Bevezetés 1, 5

Pleskó József városi polgár Posonyi

Alajos

1

34-35

Pratte, svéd testvérek

Bevezetés 5, Adattár 29-30

Preisz András cédulahordó

3

Prielle Kornélia - lásd: Szerdahelyiné Prielle Péter

J-60

Priell/e/ Péterné Könczöl Lujza Prónay Sándor /J/ államtitkár Pusztay Béla

101/e

Püspöki Imre

85/a

Püspökiné

J-60 91/a, 94

85/a

Rakodczay Pál színigazgató Reményi Nina

78/a

Reszler színigazgató Réthy Laura

146/a-b, 147, 148/a-b, J-146/a-b

42

J-143

Ribány József (színházi nyugdíjintézet) Riszdorfer János nyíregyházi főjegyző Rónai Gyuláné

60 El-2, Adattár 40, 50

J-59

Rónaszéki Gusztáv

145/a, J-64, 115

Rosenzweig Dávid vendéglős, a második aréna vállalkozója Rostás Zoltán levéltáros Bevezetés 1 Rothkrepf Gábor Rózsa István

78/a

Rózsáné Katalin Sajó Endre

J-13

78/a

101/e

Sarvay Elek kisvárdai főszolgabíró 218

124/c

El-3

Schumeister (Münster?) Tivadar kassai polgármester Serfőzy Etelka Sipos

101/e

15

Siposné Dobozi Livia

101/e

Somióné Vadnay Vilma

J-116

Somló Sándor

3-116, 122/b

Somogyi Gyula m.kir. közjegyző, az állandó színházat bizottság (majd r.t.) elnöke Somogyiné Nagy Júlia Stéger

157

Gusztáv

85/a 41

J- 154

Szabados-Tóth Jenő színigazgató Szabó ácsmester Szabó Antal

52

121/a

101/e

Szabó Károly

101/e

Szabó László

101/e

Szabó Ödön

(Bágyoni)

Szakai Lilla

85/a

15

Szakay Endre városi tanácsnok Szaklányi

50

J-13

Szalai-Szalay

15, J-13

Szaplonczay Mihály színigazgató Szathmáry Károly színigazgató Szathmáry Róza

85/a

Szegedy Mihály

49-50

Szenes Elek

El-3, Adattár 158, 160

J-60

Steiger Lajos városi tanácsnok Sugár Aranka

létesítő

21-23 54

101/e 219

Szerdahelyiné Prielle Kornélia /Cornelia)

131, 132/a, 144/a-b,

145/a, J-113, 145/b Szigetvári, Szigethváry

J-13

Szilágyi Benjámin, dengelegi, színészigazgató Szilágyi Gedeon

78/a

Szilágyi Mariska Szilágyiné

78/a

J-13

Szilágyiné Mari Szirmayné

14

78/a

85/a

Szirmay Sándor

101/e

Szlávik Friderika - Sz. Károly felesége; két gyermekük: Carolina és Károly Szlávik Károly theatromdirector Szőlősy Mária

5

3-5

101/e

Sztárek Ferenc tűzoltókapitány

107/f-g, 111/b; rendőrkapitány:

136/b, 138, 141/b, 142-3 , 144/b, 145/a-b, 146/b, 148/a-b, 150/a-b, 151/a-b, 152/b, 153, 155-158 Sztupa (Stupa) Andor színigazgató

El-3, Adattár 58-60, 62-63,

67-68, J-59 Takács Alajos városi tisztviselő és ügybarát Tályai alkapitány Tamássy Gábor Tapolczai Dezső

86/b, d

101/e J-154

Telepy György színésztásaság-igaizgató Temesváry Lajos színigazgató

161, J-154

26-28

75

Tiszai-Tiszay Dezső színigazgató

2*20

50

116, 118-9, 124/a-c, 126, 154,

Tiszainé Ellinger Ilona - lásd: Ellinger Ilona Tisza Kálmán belügyminiszter Tolnai Andor

J-113

Tolnainé Dömjén Róza Tornai Fáncsy

J-113

J-136/b

Tóth Béla színigazgató Tóth Berta

96, 102, 107/a

109/a

85/a

Tóth Mihály 78/a Trajtler Soma városi orvos Trux Etel

141/b

85/a

Újhelyi Mari

J-60

Váczy Vilma

101/e

Valentin Lajos színigazgató

115-6, 119, 121/a, d, 121/f, h.

122/a-b, 128, J-115, 116 Várady Ferenc színigazgató

77/a-b

Vári-Szabó M. halasi polgármester Váry Janka

101/e

Varjú Zselle

78/a

Várnay Fábián színigazgató Vedres Gyula

Vértesi Mihály

56

78/a

Veres László színigazgató

152/a-b, 153

78/a

Veszprémy Jenő színigazgató Vincze

159/a

152/a-b, 153

J-13

Virágh Kálmán

J-115

Vitái András talyigás

47

221

Vojtovics és Barzó, nyíregyházi építész társvállalkozók, a kőszínház kivitelezői Völgyi Katica

101/e

Weinberger Bernát fakereskedő Welsbacher Lajos Závodszky Teréz Zilahy Gyula

101/e

3-113

Zoltán Gyula színigazgató Zoltán János alispán 78/a

Zoltánná Katalin

222

El-3

101/e

Zoltán Aurél képviseleti tag

Zoltán József

El-3

78/a

110

151/a-b, 155, J-151/b

96, 98/a

TARTALOM

Téma- és várostörténeti

5

ismertető

Az 1813-1845. évek

5

Az 1853-1893. évek

13 25

Adattár Jegyzetek

165

Függelék

199

A szövegek közlési

201

módja

204

Rövidítések A lelőhelyre utaló jelzetek Névmutató

feloldása

205 208

223