Henzsel Ágota NYÍREGYHÁZA PUSZTABÉRLETE CSÁSZÁRSZÁLLÁSON (1837-1869)
A X V i n . század közepén újratelepített Nyíregyháza életében több mint egy évszá zadig játszottak jelentős szerepet a bérelt puszták. Károlyi Ferenc gróf már a bete lepítést szorgalmazó pátensében megemlítette annak lehetőségét, hogy az elnépte lenedett helység új lakóinak maga fog majd a környező pusztákon földet bérelni, ha Nyíregyháza határa szűknek bizonyulna. A telepesek néhány év múlva valóban arról panaszkodtak, hogy „ a jószág számára szolgáló legelő tekintetében szerződés szerinti bérletre kényszeríttetnek." Ennek oka Nyíregyháza gazdálkodásában és határhasználatában keresendő. A Békés megyéből és a Felvidékről érkező evangélikus vallású, többnyire szlovák aj kú lakosok földmüveléssel és állattartással is foglalkoztak, de mindkét tevékenysé get az extenzív jelleg, s ezáltal a nagy földigény jellemezte. A rendelkezésükre álló határt úgy osztották fel, hogy a település belterületén kívül osztatlan közös legelőt hagytak, ez volt a pázsit. Ettől távolodva nyugat felé következtek a szállásföldek, ahol háromnyomásos művelési rendszert alkalmaztak. Állataik legeltetésére a városközeli belső legelők és a szállások ugarföldjei maradtak, de ezek területe ke vésnek bizonyult. Az alföldi mezővárosokra jellemző külső legelők hiányában a ri deg állattartás számára a városhatáron kívül kellett helyet keresni. A nyíregy háziaknak a legelőhiány enyhítésére bérelt földesúri puszták jelentették a megol dást. A XLX. század elején körvonalazódott a városlakóknak az az igénye, hogy művelésre alkalmas földterületüket is gyarapítsák. A bérelt puszták, amelyek területe olykor meghaladta Nyíregyháza saját határá nak nagyságát, részben a település szomszédságában voltak, mint Sima, Királyte lek vagy Császárszállás. Ezeket közelségük miatt szántás-vetéssel is hasznosították az egyébként szokásos kaszálás és legeltetés mellett. Azok a puszták, amelyek a várostól messze estek, mint Szegegyháza, Tikos, vagy Szennyespuszta, földműve lésre nem voltak alkalmasak. A pusztákat néhány éves, általában meghosszabbít ható bérlet formájában vagy zálogbirtokként szerezték meg a nyíregyháziak. A bérleti rendszer szükségessé tette, hogy a pusztahasználat szervezett és a város 1
3
4
A telepítési pátensre több szerző is hivatkozik. Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt vá ros története. Nyíregyháza, 1886. 197-198.; Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza. Buda pest, 1898. 145-146.; Cservenyák László: Nyíregyháza örökváltsága. Nyíregyháza, 1974. (a további akban Cservenyák, 1974.) 12. Cservenyák, 1974.21. Balogh István: Határhasználat és gazdálkodás Nyíregyházán a X V I I I - X I X . században. Ethnográfia, 1970. 2-4. sz. (a továbbiakban Balogh, 1970.) 255. Takács Péter: A polgárosodás útján, 1848-1918. In: Nyíregyháza története. Szerk. Cservenyák László és Mező András. Nyíregyháza, 1987. (a továbbiakban Takács, 1987.) 103-164. 1
2
3
4
által felügyelt legyen. A bérleti díj fizetéséért a város vezető testülete felelt, ezért a használat rendjét és feltételeit is ő szabta meg. A puszták pénzügyeinek intézése, az ottani gazdálkodás rendjének meghatározása, a megkötött szerződések jóváha gyása a város választott közönségének feladata volt. A gyakorlati szervezési, elle nőrzési teendők ellátására külön tisztviselőt, a vizsgált időszakban pusztai fel ügyelőt választottak. A Nagykállóhoz tartozó Császárszálláson először 1763-ban bérelt földet Nyír egyháza. A későbbiek során is többször került birtokába a Kállay család földjeiből egy-egy bérelt vagy zálogos rész. A legjelentősebb, a terület nagyságát és a szer ződés időtartamát tekintve is kiemelkedő pusztabérletet 1837-ben Kállay Péterrel kötötte a város. Ennek a Kállay Péter-féle császárszállási pusztának a sorsát sze retnénk végigkísérni a kiárendálástól az örök áron való megvételig. Blahunka János főbíró 1837. augusztus 27-én a város gyűlésén bejelentette, hogy Kállay Péter Szabolcs megyei alispán értesítette Nyíregyházát császárszállási pusztájuk haszonbérbe adásának tervéről. Erre a lépésre atyja, Idős Kállay Péter halálát követően szánta el magát a család. A nyíregyháziak magától az alispántól érdeklődtek a részletek felől, s hamarosan megtudták, hogy hat évre, félévente fi zetendő bérért lehet megszerezni a 4000 holdnál is nagyobb területet. A következő gyűlésen egy küldöttséget rendeltek ki Kováts Ferenc alhadnagy és Hankószki András albíró részvételével, hogy a pusztát megtekintsék. Nekik két, a helyszínt jól ismerő lakossal együtt már másnap Császárszállásra kellett menniük, hogy a birtok terjedelmét és állapotát megvizsgálják, végül ajánlást tegyenek a bérleti díj össze gére. A küldöttség kedvezőnek ítélte a császárszállási puszta helyzetét, mivel az a városnak mind a Kállay Gáspártól bérelt, mind a simái zálogos birtokával határos, 4582 hold (1100 négyszögöles) és akár árverés előtti alkuval is megszerezhető. A szeptember 15-i gyűlésen megbízták a főbírót, az alhadnagyot, Mankó János és idős Ballá Sámuel tanácsnokokat, valamint Jármy Menyhért fiskálist és Galánek János főjegyzőt a haszonbérlői szerződés megkötésével. Erre két nap múlva ke rült sor. 5
6
7
8
9
10
1837. szeptember 17-én Nagykállóban Kállay Péter — édesanyja és testvérei nevében is, akikkel a földet osztatlanul bírta — a császárszállási pusztát az ott levő
Balogh, 1970. 229. Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros közösségi gazdálkodásának szervezete (1753— 1837). Levéltári Szemle, 1996. 3. sz. 11. Cservenyák, 1974. 21.; Cservenyák László: Az újjátelepítéstől 1848-ig. In. Nyíregyháza története. Szerk. Cservenyák László és Mező András. Nyíregyháza, 1987. 65. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), V . A. 101/a. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. Jegyzőkönyvek és iratok (a továbbiakban V . A. 101/a.). 10. köt. 2626/1837. Uo. 2639/1837. Uo. 2656/1837.
5
6
7
8
9
10
épületekkel együtt haszonbérbe adta szabad Nyíregyháza városa nemes és nem nemes közönségének az alábbi feltételekkel: 1. Az árenda folyó év Szent Mihály (szeptember 29.) napjától hat esztendeig, először 1843. Szent Mihály napjáig tart. 2. 1 hold föld árendája évente 4 vft , ez egy évre 18 328 vft. Fél esztendei díj előre fizetendő, azután félévenként az esedékes összeg. 3. Az épületeket becsű és összeírás szerint adják át, a bérlet lejártakor pedig vissza. Addig a bérlőt terheli a tűzkármentesítés. 4. Amennyi ugarföldet átvesz a város, annyit kell majd visszaadnia. 5. A trágyát tavasszal ki kell hordani a földekre az udvarokról és aklokból. 6. Az uraság állatai következő Gergely napig (március 12.) a pusztán telelhetnek, a termények ottani tárolása legfeljebb augusztus l-ig lehetséges. Ugyanez a kedvez mény megilleti majd a várost is a bérlet végén. 7. A város a mostani kutakon kívül még hármat csináltathat. 8. Ha a Rozsrét vizének szabályozására sor kerül, a pusztára eső költséget az uraság magára vállalja. 9. A szerződés megszegője 6000 vft-otfizessen,a vétlen fél érvényesíthesse jogait. 11
12
Nyíregyháza város gyűlésén szeptember 24-én a főjegyző bemutatta az elfoga dott haszonbérleti szerződést. A szerződés megkötésében részt vevő, időközben k i bővített küldöttség „a már kivett pusztának kezelése és kiosztása iránt is... javal latokat terjesztett elő. " A város célja a puszta megszerzésével részben a szom szédos puszták bérleti díjának csökkentése volt, részben mezőgazdasági művelésre kiosztható földhöz akartak jutni. A lehetőséget, hogy a lakosság ebből a földből ré szesülhet, a városvezetés a fizetendő bér ellenére is jótéteménynek tartotta. A kül döttség azzal az elképzeléssel állt elő, hogy a simái, a Kállay Gáspár-féle, valamint a nyírjesi pusztákat a császárszállásival egy egésszé kellene összekapcsolni és egy séges szempontok szerint kezelni. Az egész egyesített pusztát dűlőkre és nyilasokra osztanák, megszabnának egy viszonylag alacsony árat — „a városnak kára nélkül ugyan, de minden valamely egyenes haszna nélkül is" — amennyiéit a lakosok használhatnák. A szántóknak 4 vft , a kaszálóknak 5 vft, az őszi vetés alá osztott ugarföldeknek 6 vft lenne 1000 négyszögöles holdankénti ára, s így megtérülne a város költsége, amibe a puszták évenként belekerülnek. Az összevont puszta keze léséhez egy pusztafelügyelőt (inspector) kell választani, akinek kötelessége lenne: }
14
a kiosztott földekről rendes lajstromot vezetni, a pusztákon keletkező peres kérdéseket elintézni, elősegíteni, hogy a földek gazda nélkül ne maradjanak, felügyelni a kerülőkre, az épületekre, az egész pusztára.
vft: váltóforint SZSZBML, V . A. 10 l/g. Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai. Földesúrral között szerződések (a továbbiakban V. A. 101/g.). 38/38. 1837:25. SZSZBML, V . A. 101/a. 11. köt. 2676/1837. Ezeknek a szántóknak azért ilyen csekély, a kaszálóénál is alacsonyabb a bérleti díja, mert tavaszi vetés alá osztandó területek, sovány, homokos talajú, feltöretlen legelők voltak. 11
1 2
1 3
1 4
A pusztabér beszedését az alpénztárnok (viceperceptor) végezné, aki házról házrajárva gyűjtene be az esedékes pusztapénzt, szoros elszámolási kötelezettség gel. A javaslatokat kisebb módosításokkal elfogadták. A hitványabb földek bérét lejjebb szállították. Kralovánszky Andrást inspectornak választották, évi fizetését 200 vft-ban, a két alpénztárnokét egyenként 100 vft-ban határozták meg. A város választott közönségének elnökségére az a feladat hárult, hogy „azonnal hirdettesse ki a tervezett pusztai földosztást minden templomok előtt", majd hasson oda, hogy a lakosok két hét alatt Írattassák be, hol és mennyi földet igényelnek. Egyezzen meg Hudátsik Pál mérnökkel az összesítendő puszták dűlőkre osztásáról, valamint rendelje meg a földet igénylő lakosok nyilvántartásához szükséges főlajstromnak és céduláknak a nyomtatását. A Kállay Pétertől bérelt császárszállási puszta három egymáshoz közeli, de különálló földdarab volt. A császárszállási bérleményt és a hozzá kapcsolt, vele hosszabb-rövidebb ideig együtt kezelt kisebb pusztákat közös néven szintén csá szárszállási pusztákként vagy összesített pusztákként emlegették. Használatos volt a kállai puszták elnevezés is. Ezeket a földeket a városi vezetés kezdetben szántás vetésre szánta, az egész területet felparcelláztatta. A szántásra alkalmatlan részeket kaszálással akarta hasznosítani. A mérnöki felosztásból csak a vizes rétek marad tak k i . A császárszállási épületekkel kapcsolatban is felmerült a hasznosítás kér dése, „ amennyiben a városnak fő nézete, hogy a puszta minden résziből bizonyos jövedelmet nyerjen". A puszta egyik, városhoz közeli részén álló Motsonyi tanya sorsa hamar eldőlt, mivel a pusztafelügyelővé választott Kralovánszky András az zal fogadta el megbízatását, hogy e tanya épületeit használatra ő kaphassa meg. Hudátsik Pál, a császárszállási pusztán dolgozó mérnök jelezte, hogy néhány nyilas földet maga is igényel, sőt a Nagy tanyán levő udvarnak, csűrös kertnek és az otta ni épületek egy részének bérlője lenne. A nyíregyháziak mindkettőjükkel meg egyeztek. A pusztai malmot és kocsmát a legtöbbet ígérőnek akarták árendába ad n i . Bár az első árverésen senki sem jelentkezett, 1837 végére a már nyíregyházi kezelésben levő pusztai épületek nagy része bérlőjére talált. A malom Bogár Józse fé, a Kis tanyai bérlemény Zsiska Mihályé lett hat évre. 1 5
16
17
18
19
A Kállay Pétertől bérbe vett császárszállási pusztán három épületcsoportot le hetett találni. A Nagy tanyán állt a malom és malomház, mellette faragóház és szín. A cselédház, az aratók főzőháza és a gulyásház mellett istálló, borjú- és juhakol, csűr, valamint kutak, búzavermek és gyümölcsfák is voltak itt. A Motsonyi tanyán egy lakóház, cselédház, pelyvás szín, valamint istállók, marhaakol, tengerikas és tökpince alkották az épületegyüttest. Az említett két tanya a birtoknak ugyanazon a
1 5
1 6
1 7
1 8
1 9
Uo. Uo. Uo. Uo. Uo.
2681/1837. 2670/1837. 2705/1837. 2681/1837. 2750/1837.
részén feküdt. A Kis tanyán kerülőház, csűr, istálló, kút és hidak kerültek átadásra és ezáltal becsű alá, összértékük 11 640 vft-ot tett k i . Nyíregyháza városa 1838-ban — még mindig tervezetképpen — számba vette a Császárszállás és a hozzá tartozó puszták után viselt terheket, majd láthatóan ehhez igazítva megjelölte a kívánatos jövedelem mértékét és megszerzésének módját is. A puszta költségeinek tetemes részét a Kállay Péter-féle rész éves bérlete tette ki. Ehhez adódott Nyírjes puszta 9000 vft-nyi, a Gáspár-féle rész 10 000 vft-os és Si ma puszta 40 000 vft-ot kitevő zálogösszegének éves kamata, a felügyelő, a pénz tárnokok és a pusztára vigyázó kerülők fizetése, a mérnök díja, az épületek javítá sa, a földet osztó küldöttség költségei. Mindebből 23 600 vft-os összeg kerekedett ki. Jövedelmet a négy puszta földjének bérbe adásából és csekély részben, néhány száz forint erejéig az épületek árendájából remélhettek. 20
21
A pusztai föld terjedelme művelési ágak szerint (1000 négyszögöles pusztai holdban)
Sima Császárszállás Gáspár-rész Nyírjes Összesen:
Szántó 55,600 3640,619 198,788 100,000 4489,907
Kaszáló 393,520 903,240
Rét
445,660
-
—
20,000 1316,544
-
445,660
A terv szerint az egész szántó és a császári kaszáló kerülne kiosztásra, holdja 4 vft 18 krajcárjával. Ily módon a szántóért több mint 19 ezer, a kaszálóért majd nem 4 ezer forintot kapnának. Ez szűkösen adná ki a költségek összegét. A várható hiányt a maradék rét jövedelméből vagy a kaszálók magasabb béréből lehetne fe dezni. Nyíregyháza városa az 1837-ben elnyert királyi privilégium birtokában 1838 februárjában új tisztviselői kart állított, sőt igazgatási rendszerét is átalakította. A belső tanácsot a fő- és albíró mellett 12 tanácsnok alkotta. A külső tanács a 60 fos választott közönség volt, élén a polgármesterrel. Ez utóbbi testület foglalkozott ezután a gazdálkodás és a bérelt földek ügyével. A tisztújítás a császárszállási pusztát annyiban érintette, hogy a volt felügyelőt, Kralovánszky Andrást főbíróvá választották, így hivatalos elfoglaltsága miatt más személyt kellett helyette talál n i . Az összesített puszták felügyelője közfelkiáltással Kováts Ferenc lett, aki több éven át viselte ezt a tisztséget. Megbízatása ekkor másfél évre, a közelgő tavaszi, őszi és a másik tavaszi földosztás időtartamára szólt, 300 vft fizetéssel. A pusztai 22
23
SZSZBML, V. B. 161. Nyíregyháza város közgyűlésének iratai (a továbbiakban V. B. 161.). 7/116. 1861:87. SZSZBML, V . A. 101/a. 29/29. 1838:34. SZSZBML, V . A. 101/a. 12. köt. sz. n. 1838. febr. 13. Uo. 3/1838.
2 0
2 1
2 2
2 3
földosztás végrehajtásához két embert kapott segítőül: Hankószki Andrást és Jakus Pált. Az összesített, együttesen kezelt négy puszta az első évben sok munkát adott a tisztviselőknek. A haszonbérlői szerződés szerint az uraság (Kállay Péter) juhai 1838. Gergely napjáig maradhattak volna Császárszálláson, de a határidő elmúltá val sem történt semmi. A földesúr cselédei pedig úgy viselkedtek, „mintha nyáron is ott akarnának maradni. " A város megkeresésére Kállay Péter személyesen is megjelent Császárszálláson, hogy Nyíregyháza polgármesterével és a puszták fel ügyelőjével közösen igyekezzen a vitás kérdést rendezni. Kállay Péternek még ott voltak telelő állatai, csépeletíen gabonája, az épületek egy részét még az ő cselédei foglalták el. A Kállayak csak 1838 nyarán adták át teljes egészében a pusztát. 1838 áprilisában ettől függetlenül már javában tartott a pusztabeli földek k i osztása. A szántókkal nem is volt gond, a gyep és a kaszáló nehezebben talált gaz dára. A város választott közönsége úgy határozott, hogy a gyengébb minőségű ka szálók bérleti díjából némi engedményt ad. A végképp megmaradó kaszálók a vá ros kezelésébe kerülnek. Júniusban a puszta kiosztását végző küldöttség szerint eddig 4714 hold föld talált bérlőjére 22 297 vft értékben. Megmaradt 564 hold rét, amit árverés útján lehet majd értékesíteni. A szántóból mindössze 27 hold tövises földnek nem lett gazdája. Különböző tanyai épületek bérbeadásával sikerült 742 vft-ra szert tenni, ezzel együtt biztosítottnak látszott a költségek megtérülése. Az őszi szántású ugarföldbe, ami ekkor még csak 240 kétholdas nyilast tett k i , valamilyen kalászost vetettek, a tavaszi szántóba leginkább tengerit. Kezdetben nem szabályozták a vetemények fajtáját, így krumplit, kendert is termeltek. A Nagy tanya melletti 20 hold trágyás földet negyedholdanként 6 vft 18 krajcárért kenderföldnek adták a jelentkezőknek. Az 1845-ös pusztai rendtartás a kezelés egyszerűsítése céljából megszabta, hogy csak kétfélét, nevezetesen szalmást, tehát gabonafélét és tengerit lehet vetni. A legeltetéssel kapcsolatban a város állás pontja az volt, hogy aki hat évre bérli a maga területét, attól nem tagadható meg a legeltetés. Engedélyezése a termés betakarítása után lehetséges, addig az egész pusztán tilos legeltetni. Amikor 1839 őszén az újvárosi földön tartott marhák le gelője soványnak bizonyult, mindkét ottani gulyát áthajtották a császárszállási pusztára, egyiket a Nagy tanya, másikat a Kis tanya környékére. 1843-ban, az első hatéves bérlet lejártának közeledtével az előrelátó városi gaz dák körében felmerült, hogy „ azon esetre, ha legelőt a város sem Újvároson sem 24
25
26
27
28
29
30
31
32
2 4
2 5
2 6
2 7
2 8
2 9
3 0
3 1
3 2
Uo. 4/1838. Uo. 107/1838. Uo. 152/1838. Uo. 239/1838. Uo. 376/1838. Később, 1846-ban a 4700 holdból 2200 hold volt az ősszel, 2500 hold a tavasszal osztott föld. SZSZBML, V . A. 101/a. 12. köt. 33/1838. SZSZBML, V . A. 101/a. 29/29. 1845:10. SZSZBML, V. A. 101/a. 12. köt. 487/1838.
egyebütt nem vehetne, jó eleve oda kelletik ügyelettel lenni, hogy majd mikor... a városi árendának vége lészen, az öszvesített puszta körébe lehessen a marháknak alkalmatos legelőjök. " Ehhez a szóban forgó puszta bizonyos, korábban szántott részeit legelővé kellett alakítani. A Kis tanya keleti oldalán is kijelöltek e célból néhány dűlőt. Később a Nagy tanyán a föld vizenyőssége miatt majdnem 600 holddal bővítették az ökörcsorda legelőjét. Az állattartás térhódítása Császár szálláson a város gazdálkodásában bekövetkező változást, átrendeződést mutatja. A távoli, bérelt legelők fogytával megnőtt a legeltetés szerepe a városközeli össze sített pusztán. Nem hagyható figyelmen kívül a nyíregyháziak azon felismerése sem, hogy a császárszállási földek kevéssé alkalmasak földművelésre. „Bármely mennyiségben lehessen is a pusztákon őszi alá földet kapni,... mégis tagadhatatlan az, hogy a pásti földek mind közelebbi fekvésök, mind pedig jobb minőségöknél fogva mindenkor kapósabbak. " A puszták kezeléséről 1845-ben egy részletes szabályozás született, ami a pusztai új rendszer nevet viselte, s főleg a pusztai földbér és legelőbér beszedését volt hivatva biztosítani. Ezeknek a pénzeknek a felét a lakosok a föld osztásakor, illetve az állatok legelőre hajtásakor kellett, hogy fizessék, másik felét pedig a termény behordása, vagy az állatok hazahajtása előtt. A város minderről pontos nyilvántartást kívánt. 3 3
34
35
A Kállay Péter-féle császárszállási puszta hat éves haszonbérlete 1843-ban ért volna véget, de 1841 augusztusában újabb hat évre, 1849-ig meghosszabbították. Kállay Péter 1842-ben három részletben 55 800 pft-ot, majd 1846 tavaszán újabb 40 000 pft-ot kért kölcsön Nyíregyháza városától. Péter unokaöccse, a császárszállási birtokban osztályos társa, Kállay Gusztáv pénzszűkében szintén Nyíregy házához fordult. Ezekkel a pénzügyletekkel párhuzamosan a császárszállási földek bérletének lejárta 1861-re tolódott ki. A kölcsönök 6 %-os kamatához oly módon jutott a város, hogy összegüket az éves bérleti díjból levonhatta. A kölcsönzött pénz biztosítékául a Kállayak a császárszállási földeket kötötték le oly módon, hogy ha 1861. Szent György (április 24.) napjáig Nyíregyháza nem kapná vissza a kölcsönadott pénzt, pert indíthat, vagy bérfizetés nélkül mindaddig zálogban tart hatja a pusztát, míg pénzét valamelyik Szent György napon egyszerre megkaphat ja. Ezek a feltételek kellő biztosítékot nyújtottak a hitelező város számára, a kölcsönvevőknek azonban reális veszélyt jelentettek arra, hogy adóssággal terhelt birtokukat nem tudják majd visszaszerezni. 36
37
38
Az 1830-as, '40-es években a Kállay család több tagja is Nyíregyházához for dult, hogy földbirtoka bérbe vagy zálogba adásával pénzt szerezzen. A földjei sza porítására mindig kapható városi vezetés szívesen bocsátkozott velük alkuba. Egy SZSZBML, V. A. 101/a. 16. köt. 458/1843. Uo. 206/1844., SZSZBML, V. A. 101/a. 18. köt. 70/1846. SZSZBML, V. A. 101/a. 14. köt. 548/1840. A pásti földek, a városi legelők egy részét rendszeresen kölesföldnek osztották ki. SZSZBML, V. A. 101/g. 38/38. 183:25. pft: pengő forint, értéke 2,5 váltóforintnak felelt meg. SZSZBML, V. A. 101/g. 38/38. 183:25. J J
3 4
3 5
3 6
3 7
3 8
1850-ben készült kimutatás szerint Nyíregyházának a város közelében több mint 2000 hold zálogos és csaknem 6000 hold bérelt pusztája volt — többségében Kállay-birtokok. Az 1850-es években a földbirtok adóterhei megnövekedtek és „aföldmívelésre oly zsibbasztólag ható... körülmények" is arra indították Nyíregyháza vezetőit, hogy a birtokukban levő összes pusztát egy vállalkozó társaság kezelésébe adják. A társaság a kezelői jogot tizenegy évre, 1861 őszéig, éppen a császárszállási pusztabérlet lejártáig kapta meg. A tehetősebb városi lakosokból alakult társaság nak annyit kellett ezért fizetnie, amennyibe a puszták a városnak kerültek: évi 12 800 pft-ot. Működését a városi tanács felügyelte. A pusztai gazdálkodás a régi mederben folyt tovább, a földeket őszi és tavaszi vetés alá osztották, illetve mar halegelőként használták. A pusztakezelő társaság létrehozásával a városi vezetés szabadabb és önállóbb tevékenységnek engedett teret, de a puszták terhessé vált adóügyeitől is szeretett volna megszabadulni. A bérelt földek utáni adózás gondja annyiban hárult a társaságra, hogy esetenként kifizette azt, de azután a haszonbér ből levonhatta, mivel a föld adójának terhét a tulajdonosnak kellett viselnie. A császárszállási puszta községi és jövedelemadója teljesen felemésztette a Kállayak haszonbérből származó jövedelmét — persze az a kölcsönök levont ka mata miatt igen megfogyatkozott. A Nyíregyháza és Kállay Péter között rendszere sen, egy-két évente tartott elszámolások egyikén, 1856-ban már csak 377 pft 12 krajcár volt az éves haszonbér összege. A városi számvevő, Galánffy Dániel re zignáltán jegyezte fel: „sejtelmem van, hogy a Császár szállási birtok vissza váltá sa aligha történend békés... úton, de per tárgyává fog válhatni."* A pusztát ter helő adók fizetésére a Kállayaknak nem maradt fedezete. Nyíregyháza biztosítékot akart arra az esetre, ha adóügyben kellemetlenségei támadnának. Erre az aggályára kártalanítási ígéretet kapott a családtól. Nem csoda, hogy a kedvezőtlen helyzetben Kállay Péter a családtagjaival akkor még közösen bírt, de általa képviselt birtok eladása mellett döntött. 1857 szeptem berében császárszállási birtokát Hrabovszky Rudolf kisvárdai lakos vette meg. Nyíregyháza ettől függetlenül birtokon belül maradt, hiszen bérlői szerződése csak 1861 áprilisában járt le. A határidő közeledtével a városi vezetés erőteljesebben foglalkozott a puszta ügyével, szándékában állt annak megszerzése. Jogvitató és javaslatkészítő bizottmányt állított fel, amelynek a főbíró, Májerszky Lajos és a polgármester, Meskó Sámuel is tagja volt. Tárgyalásokba és alkudozásokba 39
4 0
41
2
43
44
SZSZBML, V. B. 142/f. Nyíregyháza községtanácsának iratai. Összeírások. 24/30. 1850:5. SZSZBML, V . B. 142. l/a. Nyíregyháza községtanácsának iratai. Jegyzőkönyvek. 1/d. köt. 1381/1850. Hársfalvi Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a X V I I I - X I X . században. Budapest, 1982. 97. SZSZBML, V . B. 150. Nyíregyháza város községi választmányának iratai. 2/63. 1856:5. SZSZBML, V . A. 101/g. 38/38. 1837:25. SZSZBML, V . B. 163. Nyíregyháza város tanácsának iratai (a továbbiakban V. B 163.). 3/126. 1861:87. A császárszállási puszta ügyével foglalkozó, számos iratból álló iratcsomó.
3 9
4 0
4 1
4 2
4 3
4 4
bocsátkoztak Hrabovszkyval, majd meghatalmazottjával, Eisenberger Mórral. A város az egész birtok, vagy a betáblázott összeg erejéig a puszta egy részének megvételére ajánlkozott. Megegyezésre nem jutottak, bár mindkét fél erőfeszítése ket tett a megállapodás érdekében. Hrabovszky Rudolf 1861 áprilisában a kérdéses puszta tulajdonjogát Eisenberger Dávid és fia, Mór kisvárdai lakosokra ruházta. Az újdonsült tulajdo nosok a haszonbérleti szerződés lejártának napján, 1861. április 24-én Szabolcs vármegye főszolgabírája és esküdtje előtt a császárszállási pusztára betáblázott 115 900 pft visszafizetését megkísérelték, Nyíregyháza városát a pénzzel hivatalo san megkínálták. A város polgármestere, Meskó Sámuel ezt nem fogadta el, ezért Eisenbergerék pert indítottak Nyíregyháza ellen. A nyíregyháziak a puszta viszszaengedését a telekkönyvi bejegyzésre hivatkozva tagadták meg, miszerint a bir tok tulajdonosa a Kállay család, zálogbirtokosa pedig Nyíregyháza város. Az alis páni törvényszék ezzel szemben úgy ítélt, hogy a város haszonbérlőnek, nem zá logbirtokosnak számít, a betáblázott összeg pedig egyszerű kölcsön. Időközben Kállay Péter megosztozott unokaöccseivel közös birtokaikon, a császárszállási puszta az ő tulajdona lett, ami fölött jogában állt egyedül rendelkezni. Mivel a csá szárszállási puszta adóit sem korábbi, sem későbbi tulajdonosa nem fizette, tete mes hátralék halmozódott fel. Az alispáni törvényszék a hátralékokat Nyíregyhá zára hárította, ami ellen a város a pénzügy igazgatóság elnökénél tiltakozott. Eisenbergerék és Nyíregyháza pere többszöri fellebbezés után a hétszemélyes tábla előtt fejeződött be 1864-ben. Nyíregyháza pervesztes lett ugyan, de a bérelt puszta birtokában maradhatott. A haszonbért visszamenőleg is meg kellett adnia, az álla mi adó fizetése alól azonban felmentették, perköltségét mérsékelték. Összességé ben 1861 forint 18 krajcár terhelte a várost. A császárszállási puszta azért nem került vissza a haszonbérlő Nyíregyházától a tulajdonoshoz, mert Eisenbergerék anyagi helyzete időközben megrendült. Nem tudták kiváltani a megterhelt birtokot, adóterheit sem fizették. 1866-ban Pest váro sa előtt csődeljárás indult Eisenberger Mór ellen. Nyíregyháza ügyvédje útján sie tett követeléseit bejelenteni és érvényesíteni. Arra az esetre, ha a császárszállási Eisenberger-birtok árverezésre kerülne, városi képviselőket választottak a polgár mester elnökletével, hogy a kérdéses földet megvegyék. A puszta rég áhított megszerzésének 1869-ben jött el az ideje. Meskó Sámuel polgármester 1869. már cius 25-én a városi közgyűlésen bejelentette, hogy a császárszállási birtokrész elárverezésére ezt a napot tűzték k i . A kijelölt megbízottak a gyűlésről eltávoztak, 46
47
48
49
50
51
SZSZBML, V. B. 161. 2/111. 295/9. 1861. Eisenberger Mór az 1840-es években Nyíregyházán mészárszék, illetve a nagyvendégfogadó haszonbérlője. Uo. 310/26., 421., 432., 437/116. és 524/160. 1861. SZSZBML, V. B. 163. 3/126. 1861:87. Uo. Uo. Uo. SZSZBML, V . B. 161. 3/112. 3692. és 3693/1866.
4 5
4 6
4 7
4 8
4 9
5 0
5 1
hogy a birtokot a város számára illendő áron megvegyék. Az addig együtt maradó közgyűlésnek négy órás szünet után a polgármester bejelenthette, hogy a császár szállási pusztát örökösen megvásárolták Nyíregyháza városa részére. A szerze mény 3340 hold (1200 négyszögöles), holdanként 90 forint 16 krajcár, összesen 301 149 forint volt az ára. A földvásárlás a város vezetésétől sürgető feladatként a vételár előteremtését, a pusztaszerző küldöttségtől pedig a hasznosítás újbóli megszervezését kívánta. A közgyűlés 1869. április 21-én tanácskozott arról, hogy a volt Kállay-, most Eisenberger-féle császárszállási puszta vételárát miként teremtsék elő. Úgy dön töttek, hogy a városnak a pusztára betáblázott 121 000 forintnyi követelését ki kell egészíteni a Debreceni Ipari és Kereskedelmi Banktól szerzett 30 000 forint köl csönnel. Ha ily módon kiegyenlítik a vételár felét, lehetővé válik a birtok város ne vére való telekkönyvezése. A teljes vételárból hiányzó pénzösszeget szintén köl csönből kell majd fedezni. A föld hasznosításának ügyében ekkor sok újat nem lehetett tenni, hiszen „ezen pusztai földnek jelentékeny része őszi vetés alá van a lakosoknak földbér mellett kiosztva... ezúttal a közbejött árverés okozta hátramaradás miatt hasznosabb új gazdászati rendet szabni bajosan lehetne" — állította a puszták ügyében eljáró küldöttség. A vetetlen földeket tehát tavaszi vetés alá fogják kiosztani földminő ség szerint három kategóriában, 1000 négyszögöles pusztai holdját 6, 5 vagy 3 fo rint földbér ellenében, kétholdas nyilasokban. A földosztásból részesülhet minden házzal vagy szállásfölddel rendelkező lakos. A kibővített pusztai küldöttség meg bízást kapott, hogy tervezetet készítsen a megszerzett terület majdani okszerűbb használatára. Hamarosan, 1869. április 26-án, 28-án és május 3-án megtörtént a birtok hiva talos átadása és átvétele, amit a megyei törvényszék részéről Eszéky Antal ülnök és szakértő mérnökként Hubafíy Sándor végzett. Nyíregyháza város nevében szoká sos módon egy küldöttség járt el a főjegyző, Riszdorfer János és a tiszti ügyész, Kralovánszky Mór részvételével. 53
54
5
A császárszállási puszta részei é s területük (1600 négyszögöles holdban) hold
5 2
5 3
5 4
5 5
SZSZBML, SZSZBML, SZSZBML, SZSZBML,
négyszögöl
Barna csere
871
1275
Leó-tag
194
1525
Nagycsászárszállás
1459
25
Összesen:
2524
2825
V. B. V. B. V. B. V . B.
161. 163. 161. 163.
6/115. 560/1869. 3/126. 1861:87. 6/115. 561/1869. 3/126. 1861:87.
A hivatalos eljáráshoz hozzátartozott a határjárás is. A császárszállási puszta három külön birtoktestből állt. A Barna csere a Kis tanyai részt, a Nagycsászár szállásnak nevezett a Nagy tanyait, a Leó-tag a legkisebb területű részt jelezte. A határjárás során egyedül a Nagycsászárszállásnak mondott rész Új fehértóval szom szédos határa volt bizonytalan, amit fehértói lakosokkal közösen pontosítottak. A határjeleket megújították, végül a „Nagycsászárszállásnak tanya háza feletti te kintélyes domb tetején, ősi szokású eljárás szerint egy marék földnek a vevő városi küldöttséget vezető Riszdorfer János főjegyző és társai markába adásával" Nyír egyháza hivatalosan is a puszta tulajdonosa lett. A Magyar Földhitelintézet 1869. december 18-án kelt nyilatkozata lehetővé tette, hogy a város 200 000 forint köl csönhözjusson, és abból fedezze a vételár még fizetendő másik felét. A pusztaügyi nagy bizottság 1869. szeptember 6-án kapott megbízást a puszta kezeléssel kapcsolatos javaslatok megtételére, amit csak egy év múlva teljesített. Ekkor a pusztai földek mellett a még meglevő közgyep sorsa is foglalkoztatta a vá rost, de az általános rendezés időbe tellett. Miközben a szokásos módon kiosztották a pusztai földeket, a bizottság javasolta a puszták ugarrendszer szerinti művelését, valamint a városi gyepföldek ház- és tanyabirtokosok közötti kiosztását. A köz gyűlés úgy foglalt állást, hogy a pusztabeli birtokokat háromfordulós, ugarnyomá sos rendszerben használják, a gyepföldeken pedig hosszú lejáratú bérletrendszert valósítsanak meg. A császárszállási földek további sorsa az 1870-es évek végére dőlt el. A városi gyepföldek felparcellázása és eladása szántóföldi müvelésre al kalmas területet biztosított a lakosságnak, míg a távoli puszták bérletének megszű nése legelőhiányt eredményezett. A város földhasználatában bekövetkezett válto zások nyomán a császárszállási és a környező területeken háttérbe szorult a föld művelés, a korábban évtizedekig vetésre osztott parcellák helyén több ezer holdas legelőt alakítottak k i . 56
57
58
A császárszállási puszta megvétele beleillik Nyíregyháza XLX. század második felében folytatott földszerző tevékenységébe. A polgári tulajdonszerzés terén adó dó lehetőségeket a város igyekezett kihasználni. A Kállay Péter-féle birtokrész sor sa nem volt egyedi, számos Kállay-birtok hasonló sorsra jutott: hosszabb-rövidebb ideig tartó haszonbérlői vagy zálogos birtoklás után Nyíregyháza örökáron megvá sárolta a vételre felkínált vagy elárverezett földeket. 59
Uo. SZSZBML, V. B. 161. 6/115. 1685/1869., 2524/1870. és 2116/1871. Takács, 1987. 119.; Hársfalvi Péter: Földtulajdon és földhasználat Nyíregyházán az örökváltság után. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás. 1-2. köt. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregy háza, 1979. 140. Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák (Fejezetek a régi Nyíregyháza életéből). Nyíregyháza, 1984. 12.
5 6
5 7
5 8
5 9
Melléklet
Nagy tanya Részlet Idős Kállay Péter Császár- és Kállai szállásokon levő birtokának 1836-os térképéből. (SZSZBML, X V . 1. Térképek és tervrajzok gyűjteménye. T. 15.)
