NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Nyírbátor Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő munkatársak: Balla Jánosné, Máté Antal, Szilvási Judit, Batay Árpád Az elkészítésben közreműködő szakértők: Hajduné Májas Anikó, Komádi Mónika, Róka László MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiája

NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Megbízó: Nyírbátor Város Önkormányzata

A dokumentum készült: 2011. december Adatok frissítése: 2013. február Véleményekkel kiegészítve: 2013. március

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

-2-


ÁTTEKINTŐ TARTALOMJEGYZÉK

1

2

3

4

5

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .......................................................................................................... 9 1.1

AZ IVS KIDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERTANA ................................................................................... 9

1.2

VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ............................................................................................... 9

1.3

VÁROSRÉSZEK BEMUTATÁSA .................................................................................................... 10

1.4

AZ IVS CÉLRENDSZERE ............................................................................................................ 10

1.5

FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 2007-2013 IDŐSZAKRA ........................................... 12

1.6

A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI ............................................................................................ 14

HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................... 16 2.1

NYÍRBÁTOR SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN........................................................................ 16

2.2

A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE .................................................................................. 25

2.3

A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE ...................................................................................................... 65

2.4

SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉSE ....... 92

STRATÉGIA ................................................................................................................................ 105 3.1

A VÁROS JÖVŐKÉPE ............................................................................................................... 105

3.2

FEJLESZTÉSI CÉLOK A VÁROSRA ÉS A VÁROSRÉSZEKRE ........................................................... 108

3.3

BEAVATKOZÁSOK – AZ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE............................................................... 128

3.4

FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK ......................................................................................... 145

3.5

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ...................................................................... 172

MEGVALÓSÍTÁS ........................................................................................................................ 189 4.1

A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ... 189

4.2

AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK ............ 191

4.3

TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ................................................................................................ 196

4.4

INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ ..................................................................................... 198

PARTNERSÉG ............................................................................................................................ 208 5.1

NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA: LAKOSSÁGI ÉS CIVIL TÁJÉKOZTATÁS............................................ 208

5.2

SZAKHATÓSÁGI FÓRUM .......................................................................................................... 210

5.3

VÁLLALKOZÓI EGYEZTETÉSEK ................................................................................................. 210

5.4

EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKKEL ................................................................... 211

5.5

JÖVŐBEN ALKALMAZANDÓ PARTNERSÉGI ESZKÖZÖK ................................................................ 211

6 AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE (MONITORING) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA ......................................................................................... 214 7

MELLÉKLETEK .......................................................................................................................... 216


-3-


RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK 1

2

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .......................................................................................................... 9 1.1

AZ IVS KIDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERTANA ................................................................................... 9

1.2

VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ............................................................................................... 9

1.3

VÁROSRÉSZEK BEMUTATÁSA .................................................................................................... 10

1.4

AZ IVS CÉLRENDSZERE ............................................................................................................ 10

1.5

FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 2007-2013 IDŐSZAKRA ........................................... 12

1.6

A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI ............................................................................................ 14

HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................... 16 2.1

NYÍRBÁTOR SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN........................................................................ 16

2.1.1

Nyírbátor szerepe az egyes térszerkezeti egységekben............................................... 16

2.1.1.1

Nemzetközi szerepkör............................................................................................................. 16

2.1.1.2

Országos szerepkör ................................................................................................................ 16

2.1.1.3

Regionális szerepkör............................................................................................................... 18

2.1.1.4

Megyei szerepkör .................................................................................................................... 19

2.1.1.5

Mikroregionális szerepkör ....................................................................................................... 20

2.1.2

Funkciók szerinti vonzáskörzet ...................................................................................... 21

2.1.3

Összefoglalás ................................................................................................................ 25

2.2

A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE .................................................................................. 25

2.2.1

Városszerkezet .............................................................................................................. 26

2.2.2

Gazdaság ...................................................................................................................... 28

2.2.2.1

Mezőgazdaság........................................................................................................................ 28

2.2.2.2

Ipar .......................................................................................................................................... 29

2.2.2.3

Szolgáltatások......................................................................................................................... 30

2.2.2.4

Turizmus, kultúra .................................................................................................................... 31

2.2.2.5

Információs társadalom ........................................................................................................... 33

2.2.2.6

Vállalkozások .......................................................................................................................... 34

2.2.3

Társadalom .................................................................................................................... 36

2.2.3.1

Demográfia ............................................................................................................................. 36

2.2.3.2

Foglalkoztatás, munkanélküliség ............................................................................................ 37

2.2.3.3

Képzettség .............................................................................................................................. 40

2.2.3.4

Egészségügyi állapot .............................................................................................................. 40

2.2.3.5

Jövedelmi helyzet ................................................................................................................... 40

2.2.3.6

Szociális helyzet ..................................................................................................................... 42

2.2.3.7

Civil szféra .............................................................................................................................. 43

2.2.3.8

Közbiztonság .......................................................................................................................... 44

2.2.4

Települési környezet ...................................................................................................... 44

2.2.4.1

Természeti környezet .............................................................................................................. 44

2.2.4.2

Épített környezet ..................................................................................................................... 46


-4-


2.2.4.3

Lakásállomány ........................................................................................................................ 47

2.2.4.4

Települési környezeti infrastruktúra ........................................................................................ 49

2.2.4.5

Közlekedés ............................................................................................................................. 49

2.2.5 2.2.5.1

Oktatás-nevelés ...................................................................................................................... 51

2.2.5.2

Egészségügy .......................................................................................................................... 52

2.2.5.3

Szociális intézmények és szolgáltatások ................................................................................ 54

2.2.5.4

Közművelődés, sport, szabadidő ............................................................................................ 54

2.2.5.5

Közigazgatás .......................................................................................................................... 56

2.2.6

A korábbi időszak fejlesztései ....................................................................................... 58

2.2.7

A lakossági felmérés alapján feltárt problématérkép ..................................................... 60

2.2.8

Összegzés ..................................................................................................................... 60

2.2.9

A város egészére vonatkozó SWOT elemzés ............................................................... 61

2.3

A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE ...................................................................................................... 65

2.3.1

Városrészek azonosítása .............................................................................................. 65

2.3.2

Városrészek összehasonlító elemzése ......................................................................... 67

2.3.2.1

Városközpont .......................................................................................................................... 70

2.3.2.2

Víztorony, Csűröskert, Rózsakert ........................................................................................... 75

2.3.2.3

Ipari Park................................................................................................................................. 77

2.3.2.4

Vasútállomás környéki ipari-gazdasági övezet ....................................................................... 79

2.3.2.5

Északi lakóterület .................................................................................................................... 81

2.3.2.6

Széna réti turisztikai övezet .................................................................................................... 83

2.3.2.7

Délnyugati lakóterület.............................................................................................................. 85

2.3.2.8

Déli iparterület ......................................................................................................................... 88

2.3.3 2.4

3

Közszolgáltatások .......................................................................................................... 51

Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról ........................................................... 89

SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉSE ....... 92

2.4.1

Szegregátumok, illetve a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása ......... 92

2.4.2

A lehatárolt területek helyzetelemzése .......................................................................... 96

2.4.2.1

Lakáskörülmények .................................................................................................................. 96

2.4.2.2

Infrastrukturális ellátottság ...................................................................................................... 97

2.4.2.3

Foglalkoztatottság ................................................................................................................... 99

2.4.2.4

Jövedelmi viszonyok, segélyezés ......................................................................................... 100

2.4.2.5

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés ................................................................................. 101

2.4.2.6

Közlekedési lehetőségek ...................................................................................................... 103

2.4.2.7

Antiszegregációs intézkedések ............................................................................................. 103

2.4.2.8

Összefoglalás ....................................................................................................................... 103

STRATÉGIA ................................................................................................................................ 105 3.1

A VÁROS JÖVŐKÉPE ............................................................................................................... 105

3.1.1 3.2

Nyírbátor 2025-ben ...................................................................................................... 106

FEJLESZTÉSI CÉLOK A VÁROSRA ÉS A VÁROSRÉSZEKRE ........................................................... 108


-5-


3.2.1

Átfogó cél ..................................................................................................................... 108

3.2.2

Középtávú tematikus célok .......................................................................................... 109

3.2.2.1

T1. A gazdasági aktivitás élénkítése ..................................................................................... 110

3.2.2.2

T2. Térségi centrum funkciók erősítése ................................................................................ 110

3.2.2.3

T3. Kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése ............................................................ 111

3.2.2.4

T4. Infrastruktúra fejlesztése a fejlődés szolgálatában ......................................................... 113

3.2.2.5

T5. Megújuló energiaforrások használatának terjesztése ..................................................... 114

3.2.2.1

T6. Hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja ......... 115

3.2.3 3.2.3.1

Városrészekhez kapcsolódó célok .............................................................................. 115 V1. A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése ........ 116

3.2.3.2 V2. A Víztorony környéki lakóterület bővítése és települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében ........................................................................................................ 116 3.2.3.3 V3. Az Ipari Park fejlesztésével a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése .................................................................................................................. 117 3.2.3.4 V4. A Vasútállomás környéki terület komplex rehabilitációja a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából .............................................................................................................. 117 3.2.3.5 V5. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével az Északi lakóterület lakosságának nagyobb mértékű integrálása Nyírbátor társadalmigazdasági folyamataiba .......................................................................................................................... 118 3.2.3.6 V6. A turisztikai övezet idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a diverzifikált gazdaságszerkezet céljából ................................................................................................. 118 3.2.3.7 V7. A Délnyugati lakóterület települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében .............................................................................................................................................. 119 3.2.3.8 V8. A Déli iparterület gazdasági potenciáljának erősítése és a környezeti fenntarthatóság fokozott érvényesítése ............................................................................................................................ 119 3.2.3.9

3.2.4 3.3

Összegzés a városrészi célokról és fejlesztendő funkciókról ................................................ 120

Célhierarchia és a célok számszerűsítése .................................................................. 123

BEAVATKOZÁSOK – AZ AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE............................................................... 128

3.3.1

Városközpont akcióterület ........................................................................................... 129

3.3.1.1

Az akcióterületen tervezett tevékenységek ........................................................................... 130

3.3.1.2

Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai ............................................................. 132

3.3.2

Vasútállomás környéki akcióterület ............................................................................. 134

3.3.2.1


3.3.2.2


3.3.3

Északi lakóterület ......................................................................................................... 137

3.3.3.1


3.3.3.2


3.3.4

Turisztikai akcióterület ................................................................................................. 140

3.3.4.1


3.3.4.2


3.3.5

Ipari övezetek, mint egyéb kiemelt fejlesztési területek a városban ........................... 143

3.3.6 Az akcióterületek és az egyéb kiemelt fejlesztési területek prioritási sorrendje és ütemezése ................................................................................................................................... 144


-6-


3.4

FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK ......................................................................................... 145

3.4.1 3.4.1.1

A fenntartható környezeti fejlődés programja .............................................................. 145 Nyírbátor környezeti problémáinak összefoglalása ............................................................... 145

3.4.1.2 Az IVS és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia összhangja .............................................................................................................................. 146 3.4.1.3

3.4.2

Az IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálata .............................................................................................................................................. 147

Antiszegregációs program ........................................................................................... 155

3.4.2.1

Az antiszegregációs stratégia általános elvei és célkitűzései ............................................... 155

3.4.2.2

Kitörési lehetőségek biztosítása ............................................................................................ 156

3.4.2.2.1

Az oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása ................................... 156

3.4.2.2.2

A tanulás lehetőségeinek biztosítása ............................................................................... 158

3.4.2.3

Szociális és jövedelmi helyzet javítása ................................................................................. 158

3.4.2.3.1

Foglalkoztathatóság javítása ........................................................................................... 159

3.4.2.3.2

Munkaerő-piaci reintegráció............................................................................................. 159

3.4.2.3.3

A lakhatási feltételek javítása ........................................................................................... 160

3.4.2.3.4

Egészségi mutatók javítása ............................................................................................. 160

3.4.2.4 részére

A városrész élhetőségének fejlesztése, vonzó környezet kialakítása az újonnan betelepülők .............................................................................................................................................. 160

3.4.2.4.1

Közösségi terek kialakítása és szolgáltató funkciók fejlesztése ....................................... 160

3.4.2.4.2

Szemétlerakó helyek bővítése és az illegális szemétlerakók felszámolása ..................... 161

3.4.2.4.3

Alapinfrastruktúrák fejlesztése ......................................................................................... 161

3.4.2.5

A program megvalósításának lépései ................................................................................... 161

3.4.2.5.1

Kitörési lehetőségek biztosítása ...................................................................................... 162

3.4.2.5.2

Szociális és jövedelmi helyzet javítása ............................................................................ 163

3.4.2.5.3 A városrész élhetőségének fejlesztése, vonzó környezet kialakítása az újonnan betelepülők részére ............................................................................................................................ 164 3.4.2.6 Antiszegregációs program beavatkozásait tartalmazó összefoglaló tábla (Stratégiai terv) – A tervezett beavatkozások időbeni ütemezése .......................................................................................... 166

3.5

3.4.2.7

Mobilizációs program ............................................................................................................ 169

3.4.2.8

Indikátorok, monitoring .......................................................................................................... 171

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ...................................................................... 172

3.5.1

A stratégia főbb külső összefüggései .......................................................................... 172

3.5.1.1

Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel ........ 172

3.5.1.2

Illeszkedés az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival ....................................... 177

3.5.1.3

Az Önkormányzat Gazdasági Programjában foglalt célkitűzésekkel való összhang ............. 177

3.5.1.4 A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang .............................................................................................................................................. 179 3.5.1.5

Területi fejlesztési tervdokumentumokkal való összhang...................................................... 180

3.5.2

A stratégia főbb belső összefüggései .......................................................................... 182

3.5.3

A stratégia megvalósításának főbb kockázatai ........................................................... 187

3.5.3.1

Felmerülő kockázatok ........................................................................................................... 187


-7-


3.5.3.2

4

Kockázatkezelési stratégia.................................................................................................... 187

MEGVALÓSÍTÁS ........................................................................................................................ 189 4.1

A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ... 189

4.1.1

Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet ............................................... 189

4.1.2

Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás ............................................................... 189

4.1.3

Tervalku ....................................................................................................................... 190

4.1.4 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése ..................................................................................................................................... 190 4.1.5 4.2

Turisztikai klaszter és a város turisztikai stratégiájának létrehozása .......................... 191

AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK ............ 191

4.2.1

A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere ......................................................... 191

4.2.2

A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere ........................................................ 194

4.3

TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ................................................................................................ 196

4.4

INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ ..................................................................................... 198

4.4.1 4.4.1.1

Az önkormányzat belterületi ingatlanvagyonának áttekintése .................................... 198 Az önkormányzat törzsvagyona ............................................................................................ 199

4.4.1.1.1

Forgalomképtelen ingatlanok ........................................................................................... 199

4.4.1.1.2

Korlátozottan forgalomképes ingatlanok .......................................................................... 199

4.4.1.2

Az önkormányzat egyéb vagyona ......................................................................................... 200

4.4.1.2.1

4.4.2

Az ingatlangazdálkodás alapelvei és stratégiai irányvonalai ...................................... 201

4.4.3

Az ingatlangazdálkodás megvalósítása ...................................................................... 203

4.4.3.1

Értékesítendő ingatlanok....................................................................................................... 203

4.4.3.2

Az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanok .............................................................. 203

4.4.4

5

Forgalomképes ingatlanállomány .................................................................................... 200

Az akcióterületeken található önkormányzati ingatlanok............................................. 204

4.4.4.1

Városközpont akcióterület ..................................................................................................... 205

4.4.4.2

Vasútállomás környéki akcióterület ....................................................................................... 206

4.4.4.3

Széna réti turisztikai centrum akcióterület ............................................................................. 206

4.4.4.4

Északi lakóterület .................................................................................................................. 207

PARTNERSÉG ............................................................................................................................ 208 5.1

NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA: LAKOSSÁGI ÉS CIVIL TÁJÉKOZTATÁS............................................ 208

5.2

SZAKHATÓSÁGI FÓRUM .......................................................................................................... 210

5.3

VÁLLALKOZÓI EGYEZTETÉSEK ................................................................................................. 210

5.4

EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEKKEL ................................................................... 211

5.5

JÖVŐBEN ALKALMAZANDÓ PARTNERSÉGI ESZKÖZÖK ................................................................ 211

6 AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE (MONITORING) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA ......................................................................................... 214 7

MELLÉKLETEK .......................................................................................................................... 216


-8-


1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009. január 28-án közzétett „Városfejlesztési Kézikönyv” elnevezésű módszertani útmutató alapján, annak teljes mértékben megfelelve dolgozta ki a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda. Nyírbátor 2009 óta elfogadott IVS-sel rendelkezik (készítő: Art Vital Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft., Eurost Hungary Pénzügyi és Szervezési Tanácsadó Bt.), azonban ennek átdolgozása és aktualizálása a jövőbeni városrehabilitációs fejlesztések megvalósítása érdekében cél- és szükségszerű. 1.1

Az IVS kidolgozásának módszertana

A Városfejlesztési Kézikönyvben a korábban illetékes minisztériumok (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Szociális és Munkaügyi Minisztérium), valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség IVS-sel szemben olyan szigorú módszertani előírásokat fogalmaztak meg, amelyek biztosítják a stratégiai dokumentum belső koherenciáját, szakmai megalapozottságát és hosszú távú megvalósíthatóságát. Az IVS központi gondolata a funkcionalitás, azaz mind a helyzetelemzés, mind a stratégiaalkotás során hangsúlyosan vizsgáltuk a város és a városrészek jelenlegi és fejlesztendő funkcióit. Nyírbátor Város Önkormányzata 2009-ben kidolgoztatott egy IVS-t (készítő: Art Vital Kft.), jelenleg aktuálissá vált ennek felülvizsgálata. Mindez nem jelenti új stratégia készítését, hanem a meglévő szükség szerinti kiegészítését, átdolgozását a részben megváltozott körülményeknek megfelelően. 1.2

Városi szintű helyzetelemzés

Nyírbátor a magyarországi városhálózatba szervesen beépült, rendkívül fontos járási, közepes regionális szerepet betöltő város. Történelmi öröksége és kulturális értékei nemzeti jelentőségűek. Természeti adottságai nem rendkívüliek, de kihasználásuk – főként a gyógyvíz esetében – hosszú távon is lehetőségeket rejt magában. A város elérhetősége közepesnek mondható. Az M3 autópálya továbbépítésével ez a helyzet jelentősen javult, Nyírbátor közel kerül a meghatározó jelentőségű európai közlekedési folyosóhoz. A gazdasági fejlődés dinamikája jelenleg inkább alacsonynak tekinthető, a város gazdasága még nem jutott túl a holtponton. A gazdasági potenciál legerősebb pillére az Ipari Park. Pozitív tendencia, hogy a betelepülő vállalkozások jellemzően korszerű, magas technológiai színvonalú és magas hozzáadott értéket adó tevékenységet végeznek. A társas vállalkozások alacsony részaránya viszont kedvezőtlen, ami rámutat arra, hogy a településen nincs elegendő foglalkoztató. Gazdasági szerkezetét tekintve az előállított hozzáadott érték szempontjából az ipari termelés meghatározó. Jelentős a mezőgazdasági termékfeldolgozás: Nyírbátornak erős integrátori és foglalkoztatási szerepe van a járásben. A helyi gazdaság fejlesztésére tett erőfeszítések ellenére Nyírbátor gazdasága sebezhető, amelyben szerepe van a – mind számát, mind képzettségét tekintve – szűkös munkaerőpiaci potenciálnak. A turisztikai potenciál fejlesztésének alapját a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, valamint a történelmi-kulturális örökség jelenti. Az idegenforgalmi adottságok kihasználásának gátja azonban a szálláshelykínálat nem megfelelő száma és színvonala, amely nélkülözhetetlen a vendégforgalom dinamikus növekedéséhez. A város fejlett, a járási igényeket is kiszolgáló oktatási, szociális, egészségügyi és közművelődési intézményhálózatot üzemeltet. Összességében Nyírbátor jelentős hagyományokkal, értékekkel és adottságokkal bíró település. A város tradicionális értékei és a lakosság erős lokálpatriotizmusa jelentős belső tartalékok mozgósítását teszi lehetővé.


-9-


Városrészek bemutatása

1.3

A városrészek lehatárolásakor a cél az volt, hogy funkcionálisan és településmorfológiailag minél homogénebb területeket lehessen kijelölni annak érdekében, hogy fejlesztési irányaik meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben érvényesülhessen a koncentráció elve. Ez Nyírbátor esetében könnyen végrehajtható, mivel az egyes területek funkcionálisan jól elkülönülnek. A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Nyírbátorban nyolc városrészt határoltunk le: 1. 2. 3. 4.

Városközpont Víztorony, Csűröskert, Rózsakert Ipari Park Vasútállomás környéki iparigazdasági terület

5. 6. 7. 8.

Északi lakóterület Széna réti turisztikai övezet Délnyugati lakóterület Déli iparterület

1. térkép Nyírbátor azonosított városrészei

Forrás: Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2009)

1.4

Az IVS célrendszere

Az IVS célhierarchiája maximálisan épít a város érvényben lévő stratégiai dokumentumaira, hiszen a város szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS-nek nem célja egy új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően pontosítjuk a korábbi célkitűzéseket. Mindezek során kiemelt figyelmet fordítunk a stratégia egyes elemeinek összhangjára, a város fejlődésének egyik bázisát jelentő településközi együttműködésekre, a kedvezőtlen társadalmi és szegregációs folyamatok megállítására, valamint a negatív környezeti hatások kompenzálására. Nyírbátor jövőképének kialakításakor számos külső tényezőt kell figyelembe venni (pl. kedvezőbbé váló közlekedés-földrajzi helyzet, magyar-román határ közelsége, központi


- 10 -


szerepkör, városok közötti verseny, turisztikai tendenciák), amelyek meghatározzák a város átfogó fejlődésének lehetséges irányvonalait és korlátait. Mindezek eredményeként Nyírbátor a hazai városhálózat stabil elemeként egy olyan várossá válik, amely hosszú távon megerősíti járási vezető és dinamizáló szerepét egyúttal tudatosan és fenntartható módon javítva a természeti és az épített környezet minőségét annak érdekében, hogy a helyi lakosság szükségleteinek és elvárásainak teljes mértékben megfeleljen. A város számára nagy kihívást jelent, hogy megerősítse azokat a pozíciókat, amelyek új dinamikát adhatnak fejlődésének. A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a város működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának és (köz)szolgáltatásainak hatékonyság-elvű fejlesztése, valamint a városban és környékén élő lakosság életminőségének emelése – szem előtt tartva a városba érkező vendégek igényeit is. Azt kell tehát elérni, hogy a bővülő gazdasági potenciál növekedésével, a térségi szerepkör erősödésével párhuzamosan Nyírbátor élhető, lakható, környezeti szempontból magas minőségű hely maradjon. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a város a közös érdekekből kiindulva kooperál a környező településekkel, a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal és a piaci szereplőkkel. Nyírbátor projektalapú városfejlesztési programja kijelöli a város jövőképét leképező hosszú távú, átfogó célját, amely az Integrált Városfejlesztési Stratégiába is átemelhető: Dinamikusan fejlődő járási centrum szerepkör betöltése a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, a szolgáltatások, a kultúra és az idegenforgalom területén a lakosság életminőségének javítása érdekében. Az átfogó cél megvalósulásához az alábbi középtávú célok járulnak hozzá, amelyek ágazati bontásban kerülnek meghatározásra. T1. A gazdasági aktivitás élénkítése T2. Térségi centrum funkciók erősítése T3. Kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T4. Infrastruktúra fejlesztése a fejlődés szolgálatában T5. Megújuló energiaforrások használatának terjesztése T6. Hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja A 2-3 éves – helyenként hosszabb – időtartamra szóló városrészi szintű célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján történt meg. V1. A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése V2. A Víztorony környéki lakóterület bővítése és települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. Az Ipari Park fejlesztésével a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése V4. A Vasútállomás környéki terület komplex rehabilitációja a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából V5. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével az Északi lakóterület lakosságának nagyobb mértékű integrálása Nyírbátor társadalmi-gazdasági folyamataiba V6. A turisztikai övezet idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a diverzifikált gazdaságszerkezet céljából V7. A Délnyugati lakóterület települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében


- 11 -


V8. A Déli iparterület gazdasági potenciáljának erősítése és a környezeti fenntarthatóság fokozott érvényesítése A stratégiaalkotás során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében (vissza)fejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Összességében az alábbi megállapítások tehetők:

1.5



Kiemelt jelentőséggel bírnak a turisztikai funkciók erősítését szolgáló fejlesztések – a Városközpontra és a Széna réti turisztikai övezetre koncentrálódva.



Az ipari-gazdasági funkciójú városrészek kivételével Nyírbátor teljes területén szükség van közösségi jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja értelemszerűen különböző (pl. más típusú közösségi terekre van szükség a belváros, a turisztikai zóna vagy a lakóövezet esetében).



Bizonyos típusú fejlesztések a közszolgáltatási és közfeladat-ellátási rendszer optimalizálásának megfelelően csak a Városközpontban szükségesek.



A lakóövezetek esetében nem elsődleges cél újabb területek bevonása a lakófunkcióra (kivéve a Víztorony környéki lakóterületeket), ehelyett a települési környezet megújítására kell figyelmet fordítani a zsúfoltság elkerülése mellett, aminek pozitív hatásai környezeti és gazdasági szempontból egyaránt megmutatkoznak (pl. lakóövezeti zöldfelületek növekedése, közművek hatékonyabb fenntartása).



Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket a város központi részén és a bevezető utak mentén célszerű végrehajtani, ezek jellege különbözik egymástól: a belvárosban a kisebb, egyedi arculatú üzleteknek kell teret biztosítani, míg a peremterületeken szükség esetén nagyobb bevásárlóközpontoknak úgy, hogy azok ne eredményezzék a helyi kiskereskedők hátrányba kerülését.



Az ipari-gazdasági jellegű területek esetében cél az elérhetőség javítása, a meglévő területek rehabilitációja, intenzívebb hasznosítása, funkcióváltása, szükség esetén új területek bevonása és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése.



A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a közterek és parkok megújításával valósítható meg.



A közlekedési fejlesztések súlypontját egyfelől a vonalas infrastruktúra megújítása, másfelől a közösségi közlekedés feltételeinek javítása jelenti.



Átfogó városrehabilitációs programra a város több részén is szükség lesz: funkcióbővítő városrehabilitációt a Városközpontban, a turisztikai városrészben és a vasútállomás környéki városrészben kell megvalósítani, a szociális jellegű városrehabilitáció helyszíne az Északi lakóterület. Fejlesztési akcióterületek kijelölése 2007-2013 időszakra

Nyírbátor arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani a város területileg kiegyensúlyozott fejlődése érdekében, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa – elősegítve a városon belüli különbségek csökkenését és a városi versenyképesség növelése érdekében. Mindezek mellett a városrehabilitációs beavatkozásokat térben fókuszáltan kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében: az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy kizárólag ezekben a városrészekben történnek fejlesztések, hiszen a város egyéb projektjei és a magánszféra


- 12 -


beruházásai Nyírbátor teljes területét érinteni fogják. Az akcióterületek kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe:

megjelenésükben minél homogénebbek, térbelileg pedig koncentráltak legyenek;



a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak;



a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és az endogén erőforrások mobilizálásával. Cél

Funkció

Célcsoport

Költségvetés (millió Ft)

Önkormányzati forrás (%)

Városközpont akcióterület



A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése.

közösségi, városi, közszféra, gazdasági

Lakosság, szolgáltatók, turisták, közösségi közlekedésben résztvevők, vállalkozások, civil szervezetek

2 039,02

5

Vasútállomás környéki akcióterület

kiterjedésük ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, közterek és a magánerős beruházások miatt indokoltak;

A Vasútállomás környéki terület komplex rehabilitációja a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából.

gazdasági, közösségi, városi

Lakosság, turisták, közösségi közlekedésben résztvevők, szolgáltatók, vállalkozások, civil szervezetek

1 914,8

5

Északi lakóterület



A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével az Északi lakóterület lakosságának nagyobb mértékű integrálása Nyírbátor társadalmigazdasági folyamataiba

közösségi, városi, gazdasági

Akcióterület és a város lakossága, civil szervezetek, egyházak, vállalkozások

820,7

13

Turisztikai akcióterület

teljesítsék az előírt feltételeket a funkciók tekintetében;

A turisztikai övezet idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a diverzifikált gazdaságszerkezet céljából.


Lakosság, turisták, helyi vállalkozók, potenciális befektetők

3 204,4

5

Ipari övezetek



Az üzleti és vállalkozói infrastruktúra és szolgáltatások javítása a város gazdasági versenyképességének növelése és a munkahelyteremtés céljából

gazdasági, városi

Helyi és térségi vállalkozások, potenciális befektetők, munkavállalók

n.a.

n.a.

AT

Az akcióterületi rangsor meghatározása a következő szempontok alapján történt:


- 13 -




indokoltság, szükségesség: a fejlesztések időszerűsége, az érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések lakossági elfogadottsága;



hatások: a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, valamint hatása a város egészére, a város lakófunkciójára;



finanszírozás és fenntarthatóság: támogatás megszerzésének esélye, önkormányzati sajáterő nagysága, bevonható magánforrások mértéke, létrehozott kapacitások fenntarthatósága.

A fenti szempontok alapján az akcióterületek javasolt prioritási sorrendje és ütemezése a következő: Akcióterületek javasolt prioritási sorrendje

2012.

2013.

2014.

2015.

2016.

2017.

I.

I.

I.

I.

I.

I.

II.

II.

II.

II.

II.

II.

1. Városközpont akcióterület 2. Ipari övezetek, mint egyéb kiemelt fejlesztési területek 3. Turisztikai akcióterület 4. Északi lakóterület 5. Vasútállomás környéki akcióterület

Jelmagyarázat:

előkészítés

megvalósítás

A Városközpont akcióterület volumene és a beavatkozások szükségessége miatt a fejlesztések előkészítése már megkezdődött, jelenleg zajlik a belvárosra vonatkozó Akcióterületi Terv kidolgozása. A megvalósítás mechanizmusai

1.6

A fejlesztések megvalósítását többek között a kidolgozott ingatlangazdálkodási terv, a nem fejlesztési jellegű tevékenységek (pl. városmarketing, kiszámítható szabályozási környezet), az érintettekkel (lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, szakhatóságok, környező települések) kialakított rendszeres együttműködések és szoros partnerségek szolgálják. Emellett kiemelt jelentőséggel bír a követelményeknek megfelelő szervezeti struktúra megléte. A városfejlesztés jelenleg is hatékonyan és szakmailag jól (együtt)működő szervezeti rendszere a jövőben is alkalmas a városrehabilitációval kapcsolatos tevékenységek átgondolt, ütemezett és eredményes megvalósítására. Városfejlesztésben résztvevő szervezetek

Feladatkörök, kompetenciák a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása, befektetés-ösztönzés

Bizottságok

véleményezési, közreműködési szakterületükön

kezdeményezési, és/vagy felügyeleti

javaslattételi, jogkör saját

Városfejlesztési és városrehabilitáció stratégiai tervezése, döntés-előkészítés, városfejlesztési programok operatív megvalósítása: Vagyongazdálkodási Iroda Nyírbátori Városfejlesztő és  pályázati források feltárása


PARTNERSÉG

Képviselőtestület

- 14 -


Városfejlesztésben résztvevő szervezetek Működtető Kft.

Feladatkörök, kompetenciák     

projekt-generálás projektmenedzsment a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása tájékoztatás, nyilvánosság városmarketing

A városfejlesztési akciók pénzügyi egyensúlyának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának folyamatos ellenőrzését az alábbi alapelvek biztosítják: felelősségi körök tisztázása, folyamatos információáramlás, kockázatelemzés, pénzügyi kötelezettségvállalás. Az IVS megvalósításának másik sarkalatos pontja a végrehajtás nyomon követése és a monitoring, ennek keretében a képviselőtestület rendszeresen értékeli 

a stratégia keretein belül megvalósuló projekteket és azok állását,



a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási jellemzőit,



a városrészi és a tematikus célok elérését,



a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást.

A monitoringrendszer alapját az elérendő átfogó, tematikus és városrészi célokhoz hozzárendelt, számszerűsíthető és objektív output-, eredmény-, illetve hatásindikátorok jelentik (pl. kerékpárutak hossza, vendégéjszakák száma, várható élettartam). A szakmailag megalapozott és részletesen kidolgozott Integrált Városfejlesztési Stratégia és a folyamatban lévő akcióterületi tervezés lehetővé teszi, hogy Nyírbátor sikerrel pályázzon a rendelkezésre álló városrehabilitációs forrásokra, aminek eredményeként a város fenntartható módon növelheti fejlődési dinamizmusát, megerősítheti térségi szerepkörét, valamint magasabb színvonalú életminőséget és környezetet biztosíthat a lakosság számára.


- 15 -


2

HELYZETELEMZÉS

2.1

Nyírbátor szerepe a településhálózatban

Nyírbátor járási székhelyként, valamint gazdasági és munkaerő-piaci központként kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik, amely az egyes funkciókat tekintve különböző térségeket fed le. 2.1.1

Nyírbátor szerepe az egyes térszerkezeti egységekben

2.1.1.1

Nemzetközi szerepkör

Nyírbátor – viszonylag korlátozott – nemzetközi jelentősége leginkább a magyar-román határ közelségéből fakad, mivel Nagykároly irányából ez az első jelentősebb település. Ennek számos előnyét élvezi a város, amelyek elsősorban a nagyobb kereskedelmi és turisztikai keresletben nyilvánulnak meg. A város évtizedek alatt kiterjedt külkapcsolati hálózatot épített ki, amelynek megteremtette intézmény- és feltételrendszerét is. A nemzetközi együttműködések különböző formális és informális kapcsolatok formájában valósulnak meg, amelyek közül a legfontosabbak a testvérvárosi együttműködések - ezekbe a város intézményei is bekapcsolódnak. Az együttműködések egyik legnagyobb eredménye a vállaji határátkelő megnyitása érdekében tett közös erőfeszítések a romániai Nagykárollyal. Jelenleg aktív együttműködést épít ki a település az ukrajnai Huszttal. Az együttműködéseket nemzetközi projektek formájában kívánja elmélyíteni a város. 2.1.1.2

1. táblázat Nyírbátor testvérvárosai Testvérváros

Ország

Hrodna

Fehéroroszország

Nagykároly (Carei)

Románia

Nagyszőlős (Vinogradiv)

Ukrajna

Rawa Mazowiecka

Lengyelország

Szilágysomlyó (Simleu Silvaniei)

Románia

Országos szerepkör

Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK)1 alapján kirajzolható Nyírbátor funkciója a hazai területi térszerkezetben. 

Nyírbátor a Debrecen – Nyíregyháza regionális tengely közelében, Nyíregyháza vonzáskörzetében elhelyezkedve a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves elemének számít.



Jóllehet a település külső perifériának számít, a magyar-román határ közelségéből számos előnyre is szert tett és tehet.

1

Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció munkaanyagaihoz igazodva kijelenthető, hogy Nyírbátor egyike a „térségi szerepkört betöltő funkcionális kisvárosi térségek” központjának. A város funkcionális céljai teljes mértékben összeegyeztethetők az érintett kategóriára megfogalmazott célokkal: a helyi kkv-k fejlesztése; a helyi adottságokra épülő specializáció és diverzifikáció; a vonzáskörzetre kiterjedő kereskedelmi és szolgáltatási potenciál erősítése; a helyi tradíciókra épülő fejlesztéspolitika és arculatépítés; rugalmas közlekedési rendszer kialakítása.


- 16 -




A város egy egyértelműen rurális jellegű járás viszonylag iparosodott központja, amely dinamizáló erőt jelenthet a környező települések számára. Ez azért is fontos, mert a dekoncentrációs törekvések eredményeként a járási szint – és ezzel a járási központok – megerősödése várható.



Az OTK a települést és térségét a természeti és kulturális értékekben gazdag, továbbá a magas roma lakossággal rendelkező járások közé sorolja.



Az OTK meghatározott ún. integrált fejlesztési tématerületeket is, amelyek egyike, a termálvízkincs integrált térségi hasznosítása a hazai termálvagyon komplex (gazdasági, energetikai, kommunális, rekreációs és gyógyászati célú) kiaknázását szolgáló ipari, szolgáltatási, termékfejlesztési és kutatási vertikumok létrehozását irányozza elő. Ebbe a folyamatba természeti adottságainak köszönhetően Nyírbátor is bekapcsolódott a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő létrehozásával.

A várost dinamikai szempontból a stagnáló vagy lemaradó kategóriába szokták sorolni. Az elmúlt időszakban inkább a kedvezőtlen tendenciák kerültek túlsúlyba: 

a népesség száma csökkenő tendenciát mutat,



a munkanélküliek száma jelentős mértékben megnövekedett,



a regisztrált egyéni vállalkozások és a lakásállomány száma viszont emelkedő trendet mutat. 1. ábra Nyírbátor fejlődésének dinamikáját jellemző néhány adat változása 1800 1476 1486

1600

1557

1630

1400 1120

1200 1000

912

844

989

800 600

893

804

1052

979

855

842

1225 818

956

400

841

1282 1283 1171

900

838 512

200 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 regisztrált egyéni vállalkozások száma


munkanélküliek száma

- 17 -


14500 14000 13500 13000 12500 12000 11500

1394513853 13802 13678 1350913401 1322513140 13060 1356613456 1286012807 13389 12699 1326213192 13057 12843 12674 12522 1224912150 12018

11000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 állandó népesség

lakónépesség

4800 4753

4776 4775 4764 4769

4732 4730

4750 4700

4676 4645 4646

4659

4650 4600 4550 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 lakásállomány Forrás: KSH

2.1.1.3

Regionális szerepkör

Nyírbátor egyike az Észak-alföldi régió kisvárosainak. A régió Stratégiai Programjában kialakított tervezési térkategóriák közül a település a jelentősebb vonzáskörzettel rendelkező dinamikus/dinamizálható központok közé került, vagyis a város környezetére gyakorolt vonzása lényegesen nagyobb, mint a városra kívülről gyakorolt vonzóhatás. Az OTK Észak-alföldi régióra vonatkozó fejezete is kiemeli ezeknek „az innovációk átvételére és továbbítására alkalmas, dinamizálható” városoknak a jelentőségét, amelyek esetében a legfontosabb cél a térszervező és népességmegtartó erő fokozása, a gazdasági, társadalmi, kulturális vonzerő és teljesítmény növelése, az elérhetőség és a közösségi közlekedés feltételeinek javítása, a foglalkoztatás bővítése és a szerkezetátalakítás. A régió népességi ranglistáján huszadikként szereplő Nyírbátor erre a szerepkörre csak


- 18 -


korlátozottan alkalmas, mivel jelentősebb regionális szintű funkciók megtelepedése a magyarországi dekoncentrációs folyamatok miatt reálisan nem várható. 2.1.1.4

Megyei szerepkör

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térszerkezetében a Nyíregyházától, a fő közlekedési útvonalaktól, illetve a határátkelőhelyektől való távolság az egyik legfontosabb, a térszerkezetet és a funkciók térbeli eloszlását alakító tényező. Nyírbátor elhelyezkedése ebből a szempontból ellentmondásos: 

a megyeszékhely ahhoz elég közel van, hogy még érvényesüljön az elszívó ereje (különösen a járás Nyíregyházához közel eső települései esetében), ennek ellenére Nyírbátor mégis alkalmas egy viszonylag kiterjedt vonzáskörzet kialakítására és ellátására;



az M3 autópálya új szakaszának (a 403. sz. főúttól a 49. sz. főútig Nyíregyháza és Vaja között) átadásával Nyírbátorhoz a legközelebbi csatlakozás mindössze 12 km távolságra található – az autópálya közelsége jelentős mértékben javítja a város elérhetőségét; emellett Nyírbátor a megyén belül fontos tömegközlekedési csomópontként is funkcionál;



a város elhelyezkedése viszonylag periférikus, de az országhatár közelségének előnyeit ki tudja használni.

Összességében Nyírbátor a megye városhálózatának egyik gazdasági és turisztikai szempontból is fontos eleme. Mindezt a statisztikai adatok és tendenciák is alátámasztják. 2. táblázat Néhány összehasonlító adat Nyírbátor megyén belüli szerepére vonatkozóan (2010) Szabolcs-SzatmárBereg megye

Nyírbátor Lakónépesség száma (fő)

Részesedés a megyén belül (%)

12 150

555 496

2,2

1 937

108 397

1,8

201

12 184

1,7

7 982

272 288

2,9

285

9 236

3,1

Foglalkoztatottak (fő, 2001)

3 978

157 445

2,5

Munkanélküliek (fő)

1 287

65 965

1,9

Regisztrált száma (db)

vállalkozások

Szállásférőhelyek száma (db) Vendégéjszakák száma (db) Vendéglátóhelyek száma (db, 2 2009 )

Forrás: KSH, NFSZ

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ néhány, a városban lévő intézménye révén (Gyermekvédelmi Központ, Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat, Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola, Bethlen Gábor Középiskola, Szakképző Iskola és

2

A KSH 2010. évi megyei évkönyvében nem szerepelnek települési szintű adatok a kiskereskedelemről és a vendéglátásról.


- 19 -


Kollégium) Nyírbátor a megye egész lakosságának kínál bizonyos oktatási és szociális szolgáltatásokat. 2.1.1.5

Mikroregionális szerepkör

A 6673 hektár kiterjedésű Nyírbátor az azonos nevű járás központja, amely SzabolcsSzatmár-Bereg megye egyik nagyobb kiterjedésű, közepes lakónépességű és alacsony népsűrűségű statisztikai körzete (területe 696 km², népessége 42 307 fő). A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a komplex fejlettségi mutató alapján a komplex felzárkóztatási programmal támogatott 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé sorolta. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII.13.) Kormányrendelet 1. melléklete szerint Nyírbátor 2013. január 1-től a Nyírbátori járás központja lett. Mikroregionális szinten Nyírbátor feladatai kiterjednek a gazdaság és a társadalom szinte minden területére (kereskedelmi ellátás, egészségügy, oktatás, közlekedés, munkahelyteremtés, közigazgatási feladatok, kommunális szolgáltatás, szabadidős tevékenység stb.), a felmerült szükségleteknek a város valódi centrumtelepülésként képes megfelelni. 2. térkép A Nyírbátori járás

Forrás: www.terport.hu


- 20 -


Funkciók szerinti vonzáskörzet

2.1.2

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében 2013. január 1-től a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzat - a helyi képviselőtestület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. 2.

3. 4. 5. 6. 7.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

településfejlesztés, településrendezés; településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); óvodai ellátás; kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; lakás- és helyiséggazdálkodás; a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; sport, ifjúsági ügyek; nemzetiségi ügyek; közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás; víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

A feladatok eredményes megoldása érdekében az Önkormányzat együttműködik az Északalföldi Regionális Tanáccsal, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei önkormányzattal és a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulással. A koordináció keretében közvetlen cél a tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a Képviselő-testület által kijelölt képviselő feladata.


- 21 -


A Városfejlesztési kézikönyvben felsorolt funkciók alapján Nyírbátor mikroregionális szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt: gyakorlatilag az összes vizsgált területen – gazdaság, kereskedelem, közlekedés, távközlés, államigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátás, kultúra, turizmus, rekreáció – széles körű és változatos szolgáltatásokat kínál a környező települések lakosságának, vállalkozásainak. 

A gazdaság esetében kiemelkednek az ipari és kereskedelmi funkciók egyfelől az Ipari Park és az Inkubátorház és Szolgáltató Központ jelenléte miatt, másfelől fontos, hogy a nagyobb kereskedelmi üzletláncok megtelepedésével Nyírbátor szerepe a környező települések lakosainak ellátásában tovább erősödik.



A nevelési-oktatási funkciók szerinti vonzáskörzet hagyományosan az oktatási szinttől függ: az óvodákba és általános iskolákba leginkább nyírbátori gyermekek járnak, míg a középfokú oktatási intézmények vonzáskörzete túlnyúlik a járás határain is.



Hasonlóan alakul az egészségügyi és a szociális szolgáltatások vonzáskörzete is: az alap-, illetve a nappali ellátási formákat elsősorban a város lakosai veszik igénybe, míg a speciális szakellátások iránti kereslet a járás egész területét lefedi.



A hatósági feladatellátás – adóügy, gyámhivatal, építésügy, okmányiroda, munkaügy, földhivatal, földművelésügy, népegészségügy – területén elsősorban a járás településeire terjed ki illetékességi területe.

Ahhoz a jelenséghez, hogy Nyírbátor vonzáskörzete csak néhány ágazat esetében terjed ki a járás határain túli településekre is, nagyban hozzájárul több hasonló méretű város és a megyeszékhely viszonylagos közelsége. Ezt ellensúlyozzák a közösségi közlekedés viszonylag kedvező adottságai. A vasútállomás személyvonatforgalmát hétköznapokon 45 érkező/induló vonat teszi ki, ennek egy része a megye határain túlra közlekedik. A buszjáratok többnyire a megyei közlekedési kapcsolatokat szolgálják. Alapvetően Nyírbátor funkcionális ellátottsága megfelel a hazai kis- és középvárosok átlagos szintjének. Ahhoz, hogy a város vonzáskörzete bővüljön, kijelölhető néhány olyan fejlesztendő terület, amely jelenleg relatív funkcióhiányt okoz: 



A város egyik elsődleges problémája – hasonlóan a hazai tendenciákhoz – a munkalehetőségek ingadozó, de jellemzően inkább alacsony száma. Ezt részben ellensúlyozza az idegenforgalmi vonzerők jelentős bővülése az elmúlt időszakban – erre építve célszerű jelentős fejlesztéseket végrehajtani a turisztikai szolgáltatások esetében is. Szintén a város gazdaságának megerősödését és diverzifikációját segíti a Nyírbátori Inkubátorház és Szolgáltató Központ, amely jelentős segítséget nyújt a helyi kis- és középvállalkozói szférának. Az Ipari Park és az ehhez kapcsolódó intenzív befektetés-ösztönzési tevékenységek szintén a gazdasági fellendülést szolgálják.

A funkciók járási szintű koncentrációja azt eredményezi, hogy a város munkaerő-piaci vonzáskörzete jelentős, a foglalkoztatottság megoszlása, valamint az ingázás mutatói alapján járási szerepkört betöltő ipari-szolgáltató városnak tekinthető


- 22 -


3. táblázat A város funkcióinak területi hatóköre (a Városfejlesztési kézikönyvben felsorolt funkciók alapján) Nemzetközi Gazdaság

Közlekedés, távközlés

Országos

Regionális

Mikroregionális

Megyei

 Ipari Park  irodaházak  inkubátorház és szolgáltató  pénzügyi központ bankok  távolsági autóbusz-állomás  vasútállomás

Kereskedelem

tűzoltóság rendőrkapitányság igazságügyi szolgáltatás bíróság ügyészség

szolgáltatók,

   

postahivatalok benzinkutak taxi szolgáltatás helyi tömegközlekedés

   

szaküzletek szakáruházak kiskereskedelmi üzletek piac

Államigazgatás

    

Oktatás

 középiskolák

 óvodák, általános iskolák

Egészségügy

 mentőállomás

   

Szociális ellátás

 tartós bentlakásos és  nappali és alapellátás átmeneti elhelyezést nyújtó  bölcsődék szociális intézmények  nappali ellátást nyújtó  időskorúak otthona


 területi intézmények  okmányiroda  polgárőrség

hatósági

körzeti orvos gyógyszertár járó beteg szakellátás központi körzeti ügyelet

- 23 -


idősek klubja  kulturális hagyományőrző rendezvények

Kultúra

Turizmus, rekreáció

 Sárkány Wellness és  széleskörű Gyógyfürdő szálláshelykínálat


és

Báthori Várkastély Panoptikum

és  Kulturális Központ  múzeumok

 szálláshelyek

 könyvtár  mozi  sportinfrastruktúra  játszóterek  vendéglátóhelyek

- 24 -


2.1.3

Összefoglalás

Nyírbátor a magyarországi városhálózat egyik tradicionális, teljes értékű városi funkciókkal rendelkező, alapvetően járási és részben megyei-regionális központi funkciókkal rendelkező kisvárosa. A városhálózatban betöltendő jövőbeni szerepét alapvetően meghatározza a perifériális elhelyezkedés és a határmentiség. Az első tényező tovább fogja erősíteni a járásban betöltött vezető szerepkörét, a második tényező pedig kedvező lehetőséget biztosít a város hosszú távú fejlődése szempontjából. A város regionális szerepkörét tekintve nem meghatározó, de kulturális és turisztikai értékei alapján kiegészítő, komplementer szerepet tölt be Debrecen és Nyíregyháza környezetében. A város egyes funkcióinak köszönhetően saját népességénél lényegesen nagyobb lakosságot lát el, ezzel Nyírbátor közepes erősségű térségi központnak tekinthető. Mint járási centrum erős közigazgatási, egészségügyi és foglalkoztatási funkciókkal bír. Nyírbátor dinamikáját tekintve egy lemaradó járásban pozícióját őrző városként azonosítható. Foglalkoztatási szerkezetét tekintve meghatározóan ipari-szolgáltató város, a környező térség ingázási centruma. 2.2

A város egészének helyzetelemzése

Nyírbátor az ország keleti részén, hazánk egyik legelmaradottabb régiójában, illetve megyéjében, az Észak-alföldi régióban, azon belül pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik (a régió területe 17 728 km², népessége 1 473 ezer fő). Nyírbátor térszerkezeti pozíciója az elmúlt időszakban nagymértékben javult az M3 autópálya Nyíregyháza-Vaja szakaszának átadásával. A Vásárosnaményig húzódó újabb szakasz kiépítésével az autópályától való távolsága kb. 10 km-re csökken. A megyeszékhely Nyíregyházától 37 km-re (4911. sz. út), a régióközpont Debrecentől pedig 46 km-re fekszik (471. sz. út), de gazdasági életére legalább ekkora hatással van a magyar-román határ közelsége is (21 km). 3. térkép Nyírbátor elhelyezkedése

Nyírbátor

Forrás: www.maps.google.com, www.cograf.hu

A város első írásos említését 1279-ben találjuk, már ekkor itt éltek a Báthoriak ősei. A család és a település sorsa közel 330 éven át összefonódott. A sárkánycímeres Báthoriak alatt a

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda,

- 25 -


mezőváros évszázadokon keresztül virágzó település, igazgatási, gazdasági, kereskedelmi és rövid időre politikai központ volt: híd Erdély, Kárpátalja és Lengyelország felé. Az 1872-es közigazgatási átszervezés során elvesztette hat évszázadon át viselt városi rangját, de természetes vonzáskörzetében, mint járási székhely érvényesítette gazdasági, oktatási és kulturális kisugárzását. 1973-ban kapta vissza méltán megérdemelt városi rangját. 2.2.1

Városszerkezet

A várost a Nyírség homokdombjai veszik körbe, a dombok között mély fekvésű területekkel, iszapos, agyagos homoktalajokkal. A mély fekvésű területek tavai megőrizték az egykori mocsárvilág emlékét. A nyírvízből kiemelkedő homokhátakon települtek meg az első szállások, itt vezettek a fontosabb települések közötti és országos kereskedelmi utak. Három városképző elem köré szerveződött a település: 

az utak metszéspontjában kialakult vásártér (a jelenlegi Szabadság tér),



a XIV. századi Báthori-kastély és templom (urasági, hatalmi, igazgatási központ),



a Papok-réti tó mellett a korabeli minorita templom és rendház (vallási központ).

Két elem, a Báthori kastély valamint a minorita templom és rendház jól elkülönült a középkori, árumegállítás és vásárok tartásának jogával rendelkező mezőváros térszerkezetében, a piactér szervesen beépült a városi szövetbe. A város mai szerkezete megtartotta középkori eredetét. A várost elsősorban déli, délnyugati, majd a vasút XIX. századi kiépítését követően északi irányába terjeszkedett. A városközpont és az onnan kifutó gyakran változó szélességű utcák szabálytalan vonalvezetésűek, az utak találkozásánál kitölcséresednek, a terepszint változásaival, enyhén dombos alakulataival változatos utcaképet eredményeznek. A legszebb ilyen tér a Madách tér és a város főtere, a Szabadság tér, amelynek térfalai önmagukban is tükrözik a város fejlődésének korszakait. A városközpont és a városközpontból kifutó utcák megőrizték mezővárosi jellegüket, az utcára merőleges hosszú szalagtelkek a jellemzőek. Az újabb településrészeken, a délnyugati városrészben, a vasúton túli területeken, a keleti peremrészeken az utcák alakítása és a telekosztás tervezett rendet követ, a lakóterületi beépítés kertvárosi vagy falusias jellegű. Nyírbátorra jellemző, hogy a beépült utcák nagy kiterjedésű mélyebb fekvésű beépítetlen, többnyire lefolyástalan területeket zárnak körül, ahol helyenként tavak maradtak meg a felszíni vizek befogadóiként. Második generációs beépítésként az utóbbi évtizedekben ezeket a területeket vonták be az építésbe intenzívebb területhasználattal, telkes kertvárosi jelleggel, sorházas, illetőleg szabadon álló többszintes, esetenként magasabb szintszámú telepszerű többszintes beépítést megvalósítva. A történetileg kialakult alacsony szintszámú, telkes, a városközpont felé sűrűsödő, és a városközpontban polgáriasult beépítés mögött többszintes újabb, eltérő karakterű beépítés jött létre, megbontva a város korábban egységes morfológiai rendjét (Bajcsy-Zsilinszki u, Hunyadi u, Fáy András u). Ezt az átalakulást képviselik a városközpont fő útjain elhelyezett többszintes sávházak (Zrínyi u, Ifjúság u), a főtér egyes építései (volt pártház, áruház), az egymáshoz nem alkalmazkodó változó karakterű épületek (Szentvér u), a környezethez nem illeszkedő, építésük idején korszerűnek tekintett épületek (Édesanyák útja, egészségügyi központ). Az intézmények esetlegesen, ma már meg nem állapítható rend szerint lettek elhelyezve a várostestben.


- 26 -


4. térkép Nyírbátor úthálózata

3

Forrás: www.maps.google.com

Szintén Nyírbátori jellegzetesség, hogy a városközpontban a beépített területek közvetlen közelében be nem épült területek, szabad telkek, valamint bontott, roncsolt területek (Szabadság tér – Váci Mihály u. között) és alulhasznált, szlömösödött, egyébként kiváló helyzeti adottságokkal rendelkező területek vannak (Szabadság tér, Báthori u, Édesanyák útja, Szentvér u. – ún. bankudvar). Második, illetve harmadik generációs fejlődést képviselnek a vasút környéki iparterületek, a vasúton túl a Császári és a Derzsi út között kialakított Ipari Park és a déli városrész iparterületei. Az iparterületeken egyaránt vannak korszerű üzemek és a barnamezős fejlesztés lehetőségét magában hordozó telephelyek. A vasút mellett ipari üzemek és az Erzsébet utcai malom silói markánsan jelentkeznek a városképben. Összességében megállapítható, hogy a város arculatát a részben urbanizálódó, részben agrártáj, a gondozott belső környezet és a perifériák közötti ellentét, a városképben egyszerre jelen lévő mezővárosi térszerkezet, kisvárosi utcák épületegyüttesei, műemlékek, valamint az újabb kor többszintes beépítései és az ipartelepítés épületei határozzák meg. A városkép nem egységes, de alapvetően esztétikus és városias jellegű, a városszerkezet pedig kiegyensúlyozott, illetve kisebb beavatkozásokkal azzá tehető.

3

A közlekedési adottságok leírását a 2.2.4.5 Közlekedés fejezet tartalmazza.


- 27 -


Gazdaság

2.2.2

A gazdasági szerkezetváltás Nyírbátort kevésbé érintette érzékenyen, mivel az erőltetett szocialista iparosítás elkerülte. A kedvezőtlen tendenciák leginkább a primer szektor erőteljes hanyatlásában és a munkahelyek számának nyilvánult meg az 1990-es évek elején, ezt követően a tendenciák kedvezőbbre fordultak, ezt a lendületet törte meg a gazdasági világválság, amely miatt néhány üzem bezárásra került (pl. kábelkorbácsgyár). 2.2.2.1

Mezőgazdaság

Nyírbátorban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 5%, ami kismértékben elmarad a kistérségi átlagtól (7,6%). A mezőgazdaság kiegészítő foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségei miatt azonban lényegesen nagyobb szerepet tölt be a fenti számokhoz képest. 2. ábra Egyéni gazdaságok és gazdálkodó szervezetek földterület-felhasználása (2000, m2)

művelés alól kivett terület

1966130

szőlő

302014

gyümölcsös

4788531

gyep

5679353

erdő

14664628

szántó

29271517 0

10000000 20000000 30000000 40000000 Forrás: KSH

A településen a földterület átlagos aranykorona értéke 8,68 (szemben 18,15 AK országos átlaggal), amely a homokos talajok miatt elsősorban a kevésbé élőmunka-igényes erdőgazdálkodás számára kedvező. A használt földterületek művelési ágak közötti megoszlására jellemző a szántóföldek és az erdőterületek nagy aránya. A térségben termesztett növények, főként gyümölcsök nagyobb felvásárló helyei Nyírbátorban működnek, amely logisztikai szempontból lehetőségeket rejt magában. Az ipari növények közül jelentős a napraforgó és a burgonya, de a jövőben előreláthatóan mindkét növény termőterülete csökkeni fog. A családi gazdaságokban a sertés, a juh, a baromfi, valamint a ló és a nyúl tenyésztése a meghatározó. A kedvezőtlen folyamatok hatására csökkent a helyi, térségi felvásárlás és értékesítés, az agrárium lehetőségei nincsenek megfelelő mértékben kihasználva. Ezért a kisebb mezőgazdasági cégek, egyéni vállalkozók és őstermelők számára a jelenlegi piaci körülmények között megoldást jelent a szoros kooperációban történő termelés és értékesítés. Ennek alapját a nyírbátori Bátorcoop Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet jelenti, amely stratégiai szempontból is meghatározó jelentőségű foglalkoztató és integrátor.


- 28 -


3. ábra A Bátorcoop vállalkozásai és azok fő tevékenysége

Agrárunió Mezőgazdasági TSZ - Termelői Csoport

Gastor Baromfi Kft. - baromfifeldolgozás

Bátortrade Kft. biogázüzem

Bátorcoop

Devlon Kft. építőipar

Uralgó Kft. szarvasmarhatenyésztés

Forrás: www.batorcoop.hu

2.2.2.2

Ipar

Nyírbátorban az ipar szerepe kiemeltnek tekinthető mind az önkormányzati költségvetés stabilizálása (iparűzési adóból származó bevételek), mind a munkahelyteremtés szempontjából (az ipari foglalkoztatottak aránya 30%). A mezőgazdasági feldolgozóipari kapacitások aránya kiemelkedő, emellett nagy jelentőséggel bír a gépgyártás és a könnyűipar is. Az ipari tevékenység egyik fő helyszíne a 2005-ben létrehozott Ipari Park, amely a 471. számú főút mellett fekszik. A szállítási és logisztikai feltételeket segíti vasúti kapcsolata (két ipar- és három rakodóvágány). A jelenleg 77,9 hektár nagyságú, de bővítés alatt álló zöldmező iparterület közművesített, jelenleg beépítettsége 81,6%-os, 20 vállalkozásnak ad helyet. Az Ipari Park területén kialakított valamennyi értékesíthető terület teljesen közművesített (ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz, gáz, villamos energia). Aktuálisan két eladó, nem önkormányzati tulajdonú épület van az Ipari Park területén: egy 4000 t kapacitású hűtőház, 6000 m2-es ipari csarnok. A legújabb betelepülő egy németországi repülőgépalkatrész-gyártó (DIEHL), amely a termelés felfuttatását követően 2014-ben mintegy 200 munkavállalót fog alkalmazni. Nyírbátor Város Önkormányzata számos befektetés-ösztönzési tevékenységgel segíti a cégek letelepedését: 

adatot és információt nyújt a településről, a munkaerőpiac aktuális helyzetéről, a közművek kiépítettségéről, a központi és helyi adókról stb.;



soron kívüli ügyintézéssel gyorsítja az engedélyezési eljárást, közreműködik más hatóságokhoz tartozó eljárások ügyintézésében;



igény szerint rész vesz a kiszolgáló közművek tervezésében és kiépítésében;



szolgáltató, beszállító és kivitelező cégeket ajánl, valamint segíti a megegyezés létrejöttét.


- 29 -


A Nyírbátorba érkezett külföldi tőke többsége, a korábban is működő vállalkozások felvásárlására, tehát közvetve a vállalatok piacainak megszerzésére irányult. Az Ipari Park külföldi működő tőkével megvalósított fejlesztése zöldmezős beruházások voltak, amelyek keretében modern termelési kapacitásokat építettek ki. Nemzetközi viszonylatban a globalizáció eredményeként a kutatási, fejlesztési tevékenység a nagy tőkeerejű nemzetközi vállalkozásokhoz és specializált K+F központokhoz kötődik, ez Magyarországon főként Budapestre és környékére koncentrálódik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén 2011-ben is mindössze 63 kutató-fejlesztő helyet regisztráltak, ami nagyarányú csökkenést jelent a 2007-es 76-hoz képest. Ráadásul míg országos szinten a GDP 1,17%-át fordítják kutatás-fejlesztésre, addig ez a megyében mindössze 0,32%. Ezek az adatok a K+F tevékenység jelentős elmaradásait mutatják a megyében, így nem véletlen, hogy jelenleg Nyírbátorban sem található egyetlen K+F tevékenységet folytató vállalat. 2.2.2.3

Szolgáltatások

A szolgáltatások Nyírbátor gazdaságában lényeges szerepet töltenek be: az összes foglalkoztatott 64,9%-a dolgozik a tercier szektorban (kistérségi átlag 62,4%). A városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított. Egyes szolgáltatástípusok lendületesen fejlődtek, és a személyi szolgáltatások széles körét alakították ki A leggyorsabban fejlődő humán szolgáltatások (pl. ingatlanközvetítés, könyvelés, adótanácsadás, biztosítás, értékpapír forgalmazás, hitelnyújtás) a kis- és közepes vállalkozásokra épülnek, amelyek az új társadalmi szükségletek kielégítésére specializálódnak. Az üzleti szolgáltatások terén Nyírbátor adottságai az Inkubátorház és Szolgáltató Központ 2011-es átadásával jelentős mértékben bővültek. Az Inkubátorház és Szolgáltató Központ, amelynek célja, hogy a térségben rejlő innovációs lehetőségeket működő vállalkozássá, illetve termékké fejlessze, üzleti alapokra helyezze, valamint az Ipari Parkban működő, újonnan betelepülő kezdő vagy új, fejlődési szakaszba lépő mikro- és kisvállalkozások növekedési pályára állását elősegítse. A Nyírbátori Inkubátorház és Szolgáltató Központ a szolgáltatások széles skáláját kínálni az ideiglenes segítségre szoruló vállalkozóknak:

1. fotó Inkubátorház és Szolgáltató Központ

Forrás: http://www.nyirbator.hu/inkubator_haz 

az irodahelyiségek és műhelyek, valamint az irodatechnikai, telekommunikációs berendezések igénybevételével a vállalkozó nagy beruházási költségeket takarít meg;



titkársági szolgáltatások (postai levelek küldés-fogadása, küldemények átvétele, közösségi számítógép használata); az irodai-titkárnői szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a vállalkozók hatékonyabban és több időt fordíthassanak vállalkozásukra;



az inkubátorházba beköltöző, illetve köré csoportosuló szaktanácsadó (adó-, könyvelő-, marketing-, külkereskedelmi, jogi stb.) vállalkozások szolgáltatásait helyben, kedvezményes vállalkozásbarát környezetben vehetik igénybe.


- 30 -


2011-ben a településen 247 kiskereskedelmi üzlet működött, amely a 10 évvel ezelőtti értékhez képest közel 6%-os csökkenést jelent. A kínálatot nagymértékben befolyásolja a nemzetközi kereskedelmi láncok megjelenése. Az általános kereskedelmi tendenciákat igazolja, hogy a vizsgált időszak alatt az élelmiszer jellegű üzletek száma 48-ról 21-re csökkent. A kiskereskedelmi üzletek legnagyobb része ruházati szaküzlet (15,4%), illetve élelmiszer jellegű üzlet (8,5%). A Nyírbátorban a vendéglátóhelyek száma 2000-hez képest (76 db) kismértékben növekedett. 2009-ben a 90 vendéglátóhely nagyobb része étterem és cukrászda (70%), a többsége különböző színvonalú bár és borozó. A városban az 1 000 lakosra jutó vendéglátóhelyek száma (73), összehasonlítás a megyei (5,6) és a regionális (5,4) értékkel. 2011-ben a 82 darab vendéglátóhelyből 39 darab éttermet és 1 darab cukrászdát regisztráltak. 2.2.2.4

Turizmus, kultúra4

A gazdaság egyre gyorsabban fejlődő ágazata Nyírbátorban a turizmus, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban a turisztikai tendenciák ellentmondásosan alakultak, a korábban összességében kedvező folyamatok a pénzügyi-gazdasági válság miatt jelentős változáson mentek keresztül: 

egyrészt a turisztikai szektort csökkenés, stagnálás, illetve kismértékű növekedés jellemezte az elmúlt időszakban a vendégek számát, az általuk eltöltött vendégéjszakák számát és az általuk elköltött összeget tekintve;



másrészt a belföldi turizmus megélénkült;



harmadrészt Nyírbátorban jelentős turisztikai fejlesztéseket hajtottak végre, amely nagymértékben emelte a – főként határon túli – vendégek számát (de a vendégek gyakran csak egy napra keresik fel a várost).

A város legnagyobb vonzereje a gyógy- és termálvíz, valamint a vallási és történelmi emlékek. A potenciál nagyobb fokú kihasználása érdekében került sor a „Hit és Egészség” kiemelt turisztikai projekt megvalósítására, amelynek részeként létrehozták a Sárkány Wellness és Gyógyfürdőt, restaurálták a műemlék Református és Minorita templomokat, közöttük kialakították a Várostörténeti sétányt és felújították a Báthori Várkastélyt. Nyírbátor további látványosságokkal és kulturális kínálatának folyamatos fejlesztésével tervezi erősíteni idegenforgalmi vonzerejét. 4. táblázat Nyírbátor idegenforgalmi attrakciói Természeti értékek

 Gyógy- és termálvíz (63,5°C talphőmérséklet, 50°C kitermelt vízhőfok, 36°C hasznosított vízhőfok, ásványi anyag tartalom: nátrium-hidrogén karbonát, klorid, jód, bróm, fluor)

Építészeti értékek

   

Kulturális értékek

 Báthori István Múzeum  Kulturális Központ  Szobrok és köztéri műalkotások

Fa harangtorony Késő gótikus református templom Minorita templom és kolostor Báthori Várkastély

4

A kulturális és építészeti értékek részletes bemutatását a 2.2.5.4 Közművelődés, sport, szabadidő fejezet tartalmazza.


- 31 -


 Várostörténeti sétány  Báthori Panoptikum  Kulturális rendezvények Forrás: Nyírbátor Város Önkormányzata

A fenti fejlesztések ellenére az idegenforgalomhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások és azok kiszolgáló infrastruktúrája egyelőre kedvezőtlen képet mutat, hiszen a kínált szolgáltatások palettája és minősége jelenleg nem kellően illeszkedik a vendégek által támasztott igényeknek. Nyírbátor Város Önkormányzata 2010-ben vetett ki először idegenforgalmi adót – sikeresen: az idegenforgalmi adóból származó tényleges bevétel kétszeresen meghaladta a tervezett összeget. Ez azt mutatja, hogy jelenleg is nagy kereslet mutatkozik a város által kínált turisztikai attrakciók iránt. 2. fotó A minorita templom, a református templom és a kastély

Forrás: www.hitesegeszseg.hu

Nyírbátorban 2011-ben 566 kereskedelmi szállásférőhely működött. A szálláshelyek vendégeinek és vendégéjszakáinak száma az elmúlt 10 évben jelentős mértékű ingadozást mutatott: miközben a pénzügyi-gazdasági válság nyomán 2008-ban és 2009-ben csökkenést regisztráltak, addig 2009-ről 2011-ről több, mint duplájára 7700 éjszakával nőtt a vendégéjszakák száma, aminek csaknem 16%-át külföldiek töltötték el a városban. Ezek a tendenciák azt jelzik, hogy Nyírbátor turisztikai potenciálja egyrészről kihasználatlan, másrészről pedig a szálláshelyek kapacitás hiánya gátolja a meglévő potenciálban rejlő lehetőségek kihasználását. Az átlagos tartózkodási idő 2,3 éjszaka, ami a megyei értéknél (1,95) lényegesen magasabb.

5

Mivel Nyírbátorban csak kereskedelmi szálláshelyek vannak, ezért a megyei összehasonlításnál is ezt az adatot vettük figyelembe.


- 32 -


4. ábra A vendégek és a vendégéjszakák számának alakulása 18000

15705

16000 12709

14000 12000

10275 8664

10000 8000 6000

4617

5523

6194

5548

7982 6897

6356 4487

7021

4000 2000 0

2993 3417

2297

3062

3975 2443 2616

4567

3331 3426 3526

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 vendégek száma

vendégéjszakák száma

Forrás: KSH

2.2.2.5

Információs társadalom

A szolgáltatások bemutatását követően érdemes kitérni az információs társadalomra is. A telekommunikáció három legfontosabb szegmense a telefonhálózat, a kábeltelevízió és az Internet. Jóllehet a vezetékes távbeszélő hálózat a város teljes területén kiépítésre került, a magánszemélyek telefonellátottsága tekintetében egyértelműen érezhető a mobiltelefonok térhódítása, amely az egyéni analóg fővonalak számának csökkenésében mutatkozik meg: az egyéni analóg távbeszélő fővonalak (lakásfővonalak) száma 2000-2011 között csaknem felével csökkent. Az üzleti analóg fővonalak száma (közületi fővonal) ettől eltérően viszont növekedést mutat. 2000 és 2011 között a távbeszélő fővonalak száma összességében 3697ről 2405-re csökkent. Az egyéni analóg fővonalak számának változásához hasonlóképpen csökkentették a nyilvános távbeszélő állomások számát is. Nyírbátor közigazgatási területén a magyarországi mobil telefonszolgáltatók (T-Mobile, Vodafone, Telenor) teljes lefedettséggel bírnak. A város teljes területén kábeltelevíziós és internetes hálózat üzemel. A lakótelepi részeken 1997 óta a szolgáltatást a Fibernet Zrt. biztosítja (kb. 2000 lakás), míg a város családi házas területén a Siemenssel partnerségben az Önkormányzat által kiépítetett 90%os lefedettségű hálózatot a Nyírbátori Kulturális és Idegenforgalmi Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft (NYÍRKOM) üzemelteti (kb. 2000 ingatlan). Az e-ügyintézés lehetőségei egyelőre korlátozottak. A nemzetközi besorolás szerint második szintű szolgáltatásokat nyújtanak („egyirányú interakció”), amelynek keretében az általános tájékoztatáson túl az ügyintézéshez szükséges iratok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését is lehetővé teszik, a dokumentum azonban csak hagyományos módon nyújtható be.


- 33 -


2.2.2.6

Vállalkozások

2011-ben 1997 regisztrált vállalkozást tartottak nyilván Nyírbátorban, amelyek közül mindössze 367 társas vállalkozás. 2000 és 2011 között a regisztrált vállalkozások száma csaknem 50%-kal növekedett úgy, hogy a vállalkozásokon belüli arányuk nem változott. A város gazdaságának mérsékelt fejlődését jelzi, hogy a működő vállalkozások száma az ezredforduló óta 2,7%-kal csökkent (2010-ben 762 db6). A működő vállalkozások 32%-a társas vállalkozás, 68%-a egyéni vállalkozás. A kistérség vállalkozásainak 47%-a Nyírbátorban található, így a vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (60) a megyei átlaghoz (50) képest magas. 5. ábra A regisztrált és a működő vállalkozások számának változása (2000-2010/2011) 2500 1997 1862 1937

2000 1500 960 984 1004 1025

1155 1160 1162 1158 1184

1000 500

783 806 796 802 791 793 801 810 813 745 762

0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 regisztrált vállalkozás

ebből működő vállalkozás

Forrás: KSH

A vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint jellegzetes képet mutat. A működő vállalkozások aránya jelentősen meghaladja a megyei átlagot, hasonlóképpen az ipari jellegű termelést főtevékenységként folytató vállalkozások arányához. A regisztrált vállalkozások 46%-a alapvetően szolgáltatási jellegű területeken tevékenykedik.

6

A működő vállalkozások számáról mindig a 1 évvel ezelőtti adatok érhetők el.


- 34 -


6. ábra A regisztrált vállalkozások megoszlása az összevont nemzetgazdasági ágak szerint (2005-2011) 2500 2000 1500 1000 873

877

892

500 0

194 93 2005

187 87 2006

186 174 2007

877

883

913

920

180

170

168

166

780

809

856

911

2008

2009

2010

2011

Mező-, erdő-, vad- és halgazdálkodás

Ipar, építőipar

Szolgáltatás

Forrás: KSH

Az városban zajló termelés, a növekvő gazdaság és a bővülő kereskedelmi és vendéglátóipari forgalom jelentős adóbevételeket biztosít az önkormányzat számára: a helyi adóztatás, valamint az átengedett központi adók az önkormányzat költségvetésének több mint 1/3-át fedezik. Ezzel növelhető a helyi adóbevételek csaknem 2/3-át kitevő iparűzési adó mértéke, amely 2000-hez képest 2,7-szeresére emelkedett, és évek óta 500 és 600 millió forint körül ingadozik. A 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozás köre 2000-hez képest részben megváltozott, mivel azóta több új nagyvállalat települt be a városba:  UNILEVER Magyarország Keresk. Kft.

 Bátor-Trade Kft.

 Coloplast Hungary Kft.

 DEVLON Kft.

 MSK Hungary Gépgyártó Bt.

 URALGÓ Kft.

 GASTOR Baromfi Kft.

 Bátorcoop Szövetkezet

 Serioplast Hungary Kft.

 Nyírerdő Zrt.

Ezek részben a város legnagyobb foglalkoztatói közé is tartoznak (dőlt betűvel jelöltük ezeket). A vállalkozások fejlesztését mutatja az Új Magyarország Fejlesztési Tervben támogatásban részesült vállalkozói projektek magas száma (123 db: 111 db GOP, 6 db ÉAOP, 4 KEOP, 2 db TÁMOP), amelynek eredményeként közel 5 milliárd forint támogatás megítélésére került sor.7 A beruházások többek között telephelyfejlesztésre, ipartelepítésre, klasztermenedzsment szervezetek létrehozására, megerősítésére, vállalati innováció ösztönzésére, mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztésére, munkalehetőséget teremtő komplex beruházásokra, komplex beruházásokra, minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésére, helyi hő és hűtési igény megújuló energiaforrásokkal való kielégítésére irányultak. Mindezen fejlesztések közül kiemelendő a

7

Az Új Széchenyi Terv keretében további 13 vállalkozói projekt támogatást összesen 160 millió forint értékben.


- 35 -


Coloplast, Serioplast, Unilever, Bátorcoop cégcsoport jelentős munkahelyteremtést eredményező kapacitásbővítő beruházása. Emellett a FARMOL Hungary Termelő és Kereskedelmi Kft., az MSK Hungary Gépgyártó Bt., valamint a "Reneszánsz" Kőfaragó Zrt. hajt végre nagyobb volumenű fejlesztést a városban, amelynek köszönhetőn új munkahelyek jönnek létre. 2011-ben költözött be az Ipari parkba a DIEHL repülőgép-alkatrészt gyártó vállalkozás, akik a tervek szerint 2014-ben már 200 fő foglalkoztatását fogják biztosítani. 5. táblázat Néhány gazdasági mutató kistérségi, megyei, regionális és országos összehasonlítása (2010) Nyírbátor

Nyírbátori kistérség

SzabolcsSzatmárBereg megye

Északalföldi régió

Magyarország

regisztrált vállalkozások száma/1000 lakos, db

159

168

195

168

165

ipari vállalkozások aránya, %

8,7

6,5

6,3

7,9

10,8

mezőgazdasági vállalkozások aránya, %

44,2

68,6

61,1

49,9

25,6

szolgáltató vállalkozások aránya, %

47,1

24,9

32,6

42,2

63,6

kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszaka/1000 lakos, db

657

338

433

750

1958

Forrás: KSH

2.2.3

Társadalom

2.2.3.1

Demográfia

A demográfiai viszonyokat vizsgálva elmondható, hogy Nyírbátor népességfejlődése az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. 2011-ben 12 018 főnyi lakónépességnek ad otthont. A vizsgált időszak alatt – 2001 és 2011 között – az érték jelentős mértékben, 10,7%kal csökkent, elsősorban az elvándorlás miatt: egyes években az elvándorlók száma több mint 50%-kal meghaladta az odavándorlók számát. A szelektív migráció elsősorban a fiatal, képzettebb munkavállalói korú rétegekben jellemző. Ennek tényét a munkavállalói korú népesség folyamatos csökkenése is alátámasztja: 2004-ben még 9268 fő tartozott ebbe a kategóriába, míg 2011-ben már csak 8871 fő. A migrációs folyamatokkal ellentétben az élve születések és a halálozások száma többnyire kiegyenlíti egymást. Amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor Nyírbátornak is szembe kell néznie a folyamatos népességcsökkenés és társadalmi elöregedés problémájával.


- 36 -


7. ábra A népességváltozás adatai

Forrás: KSH

A népesség nemek szerinti arányát tekintve az elmúlt tíz év alatt a nők arányának növekedése tapasztalható, ami nem egyedi jelenség. A megyére és az országra is jellemző a férfiak korábbi halálozása. 2001-ben Nyírbátorban 1000 férfira átlag 1097 nő jutott, ami kedvezőbb a megye városainak átlagánál (1127). A nők többsége a 60 év feletti korosztályokban a legjellemzőbb Nyírbátorban is, ebben a korban 1715 nő jut 1000 férfira. A népesség korösszetétele kedvező, a megye városainak átlagához viszonyítva is. A gyermekek (0-14 éves) aránya 16,8%, a 60 éven felülieké pedig 17,5%, ez utóbbi 1,4%-kal alacsonyabb az átlagnál. Összességében az eltartottsági mutató – 100 felnőtt korúra jutó gyermek és időskorú – viszonylag kedvező (56), a megyei átlaghoz (62) viszonyítva. 2.2.3.2

Foglalkoztatás, munkanélküliség

A foglalkoztatás szempontjából Nyírbátor a kistérségből kiemelkedik, de megyei szinten is viszonylag kedvező helyzetben volt a 2001. évi népszámlálási adatok alapján. Természetesen azóta jelentős változások történtek globális és lokális szinten egyaránt, amelyek egy jelentős átmeneti javulást követően nagymértékben rontották a foglalkoztatási és aktivitási rátát. 6. táblázat A lakosság gazdasági aktivitása (2001) Gazdaságilag aktív Foglalkoztatott Mértékegység

fő

%


Gazdaságilag inaktív

Munkanélküli fő

%

Inaktív kereső fő

%

Eltartott fő

%

- 37 -


0

2 013

15,1

5 700

42,6

417

3,0

2 795

20,2

5 357

38,7

29,6

764

5,7

4 201

31,3

4 490

33,4

9 976

22,1

3 202

7,1

17 064

37,7

14 965

33,1

Szabolcs-SzatmárBereg megye

157 445

27,1

35 605

6,1

204 391

35,1

184 815

31,7

Észak-alföldi régió

465 758

30

89 128

5,7

523888

33,8

472 397

30,5

36,2

416 210

4,1

3 305 541

32,4

2 786 295

27,3

Nyírbátor

1980

5 658

42,3

0

1990

5 280

38,1

2001

3 978


Magyarország

3 690 269

Forrás: KSH

A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlása alátámasztja a város munkaerő-piaci kínálatának és keresletének eltolódását a primer szektortól a szekunder és tercier szektor irányába. A 2001-es népszámlálási adatok alapján a város foglalkoztatottjainak többsége (2581 fő, 64,9%) a szolgáltatási szektorban dolgozik, míg az ipari foglalkoztatottak aránya 30,1% (1196 fő), a hivatalosan a mezőgazdaságban dolgozók száma viszont elenyésző (201 fő, 5,1%). A szellemi foglalkoztatottak aránya kifejezetten magas (39,2%) arányt mutat, ami jelzi, hogy a szolgáltatások szerepe is kiemelkedő. Az elmúlt években a különböző fejlesztéseknek köszönhetően több mint 1000 munkahely létesült. Többek között az új kereskedelmi egységeknél (Spar, Tesco) 190 fő foglalkoztatása valósult meg. Nőtt az önkormányzati gazdasági társaságoknál foglalkoztatottak száma is: a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő 44 főt foglalkoztat, amely nyáron további 30 fővel bővül, a Kulturális és Idegenforgalmi Kft-nél pedig 30 fő dolgozik. A város egyik fontos munkaerő-piaci problémája a regisztrált álláskeresők korábban ingadozó, de 2008 óta folyamatosan növekvő száma és aránya. A munkaképes korú népesség 16,33%-a nyilvántartott álláskereső (korábban ez az érték jellemzően 9-12% között ingadozott), akik között 30%-nál is magasabb a legalább 365 napja nyilvántartott álláskeresők aránya. A tartós munkanélküliek elhelyezkedési esélye igen alacsony, esetükben a munkanélküli státuszt leggyakrabban az inaktivitásba vonulás követi.


- 38 -


8. ábra A munkaerő-piaci jellemzők változása 2000 és 2011 között (fő, minden év januárjában) 1600

1449

1400 1200 1000

1227

1154 912 884

995 886

1082

990

981

1287

800 513

600 400

617

533

200 0

253

309 349 269 239

474 451 503

98 138 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Nyilvántartott álláskereső 365 napnál régebb óta nyilvántartott álláskereső Forrás: NFSZ

A funkciók koncentrációja azt eredményezi, hogy a város munkaerő-piaci vonzáskörzete jelentős, a szomszédos kistérségek/járások településeire is kiterjed: a 2001. évi népszámlálási adatok alapján összesen csaknem 1200 munkavállaló ingázik rendszeresen Nyírbátorba. A napi ingázási adatok szerint 100 helyben lakó foglalkoztatottra 123,5 helyben dolgozó jut. A város a foglalkoztatottság megoszlása, valamint az ingázás mutatói alapján térségi szerepkört betöltő ipari-szolgáltató városnak tekinthető. Nyírbátorban működnek a térség legnagyobb munkaadói, de a város az elmúlt másfél évtizedben foglalkoztatási problémákkal szembesült. A viszonylag kedvező szintű munkanélküliségi ráta mellett a betelepült vállalkozások jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek, ami a kedvezőtlen munkaerőpotenciálra és a térségben élők alacsony képzettségi színvonalára utal. 9. ábra Ingázási viszonyok Nyírbátorban (2001) 504

1162 1439

196

3474 81

helyben lakó és dolgozó

más településre eljáró

kistérségen belülről bejáró

szomszédos kistérségből bejáró

távoli kistérségből bejáró Forrás: KSH


- 39 -


A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 53,9%, közülük csaknem minden második személy legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik (a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon belül 23,5%). Nyírbátorban a foglalkoztatottak száma a legutóbbi népszámlálást követően kismértékben növekedett (2001-ben a foglalkoztatási ráta mindössze 37,1% volt), ezt a kedvező tendenciát törte meg a pénzügyi-gazdasági válság. 2001-ben 100 háztartásra átlagosan 287 személy és 88 foglalkoztatott jutott – ez utóbbi érték kedvezőbb a megyei adathoz (79) képest. Az összes háztartás (4520 db) 44,1%-a foglalkoztatott nélküli. 2.2.3.3

Képzettség

A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a lakosság iskolai végzettsége összességében elmarad az országos átlagtól, azonban a megyei értékekhez képest kedvezőbb a helyzet: 

a 10 évnél idősebb lakosságának 1,2%-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik,



a 15 év felettiek 86,9%-a legalább az általános iskolát befejezte,



a 18 évesnél idősebbek 37,8%-a érettségizett,



a 25 év felettiek 12,1%-a diplomás.

Az Önkormányzat szorosan együttműködik a megyei intézményfenntartó központ fenntartású középiskolákkal és a munkaügyi kirendeltséggel annak érdekében, hogy a munkaerőkínálat minél jobban igazodjon a jelenlegi és potenciális munkaadók elvárásaihoz. Ezt a folyamatot segíti a Nyírbátori kistérség szolgáltatási protokollja, amely kiterjed az álláskeresők és a munkaadók számára nyújtott szolgáltatások leírására is. 2.2.3.4

Egészségügyi állapot

A társadalom életminőségi szintjének egyik indikátora a népesség egészségi állapota. Nyírbátorban jelentős környezeti terheléssel járó tevékenységet végző vállalkozás nem működik, így a lakosság egészségügyi állapota e szempontból nem fenyegetett. Jóllehet a járás lakosságának egészségi állapota a statisztikai adatok oldaláról az országos átlagot tükrözi, a valóság az átlagosnál lényegesen rosszabb egészségi állapotot mutat. Gyakorlatilag a 70-es évek állapota konzerválódott, sőt a daganatos, a keringési és a mozgásszervi betegségben szenvedők aránya még növekedett is. 2.2.3.5

Jövedelmi helyzet

Az életminőség egyik legfontosabb jellemzője a jövedelem, a kereseti lehetőségek alakulása. Nyírbátorban 2011-ben 429 adófizető jutott ezer lakosra, az egy adófizetőre jutó személyi jövedelem adó alap 1,563 millió Ft, a személyi jövedelem adó értéke pedig 210 ezer Ft volt. Mindez kedvezőbb a megyei és a kistérségi adatoknál egyaránt.


- 40 -


10. ábra Jövedelmi helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeiben, 2011 1 800 1 600

1 655 1 460

1 429

1 400 1 147 1 095 1 071 1 200 1 097

1 359

1 254 1 238 1 167

1 191

1 000 ezer lakosra jutó adózók száma

800 600

460 389374386390409391399383 384390369

400

egy adófizetőre jutó szjaalapot képező jövedelem egy adófizetőre jutó szja

200 245 0 106116120119177150122144 162141178

Forrás: KSH

Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jellemző mutatók közül viszonyítási alapot jelent a lakosság tulajdonában álló nagy értékű fogyasztási cikkek mennyisége, értéke. Ezek közül az egyik legjellemzőbb mutató az 1000 főre jutó személygépkocsik számának változása. A következő ábra a gépkocsiállomány százalékos változását ábrázolja térségi összehasonlításban. Nyírbátor városa – az országos átlaghoz közelítve – nagymértékben meghaladja a megyei és regionális értékeket egyaránt.


- 41 -


11. ábra A gépkocsiállomány változás térségi összehasonlításban 2000-2011

310 290 270

279 279

285

295 297 299 297 291 290

250 254

230 210

229 217

190 170 150 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Nyírbátor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-alföldi régió Magyarország Forrás: KSH

2.2.3.6

Szociális helyzet

Egy város lakosságának szociális helyzetéről ad kitűnő képet az önkormányzati segélyezés alakulása, azaz a szociális segélyezési rendszer igénybevételének foka. A népesség szociális helyzetét alapvetően a hátrányos helyzetű lakosság arányának fokozatos emelkedése jellemzi, amely azonban nem jár együtt automatikusan a támogatások mértékének és esetszámának növekedésével. A következő táblázatban a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a következő főbb megállapítások tehetők a nyírbátori lakosság szociális helyzetére vonatkozóan: 7. táblázat Segélyek és támogatások Nyírbátorban Mértékegység

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

fő

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

576

551

547

197

n.a.

Ebből foglalkoztatásban résztvevők száma

fő

n.a.

n.a.

n.a.

252

478

105

637

719

207

n.a.

n.a.

Közcélú foglalkoztatásban vettek száma

fő

n.a.

n.a.

n.a.

182

123

83

167

342

192

479

723

esetek száma

db

88

49

72

103

2166

4368

5682

5578

5324

n.a.

n.a.

segélyezettek átlagos száma

fő

n.a.

n.a.

n.a.

93

347

393

522

610

456

462

n.a.

esetek száma

eset

644

1115

1695

936

754

1126

701

997

1169

1134

n.a.

Segély, támogatás megnevezése segélyezettek átlagos száma

Rendszeres szociális segély

Lakásfenntartási támogatás

Átmeneti

részt


- 42 -


Mértékegység

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010


fő

n.a.

n.a.

n.a.

736

647

1056

649

971

1099

1105

n.a.

esetek száma

eset

0

5766

0

16

89

71

133

214

179

317

n.a.


fő

n.a.

n.a.

n.a.

16

89

71

133

214

179

317

n.a.

Segély, támogatás megnevezése segélyezés

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Forrás: KSH

A rendelkezésre álló adatok alapján kijelenthető, hogy az összes segélyezési forma esetében alapvetően emelkedésére tendencia rajzolódik ki mind az esetszám, mind a lakosságszám tekintetében, ami közvetett módon utal a szociálisan rászoruló lakosok arányának növekedésére. Különösen magas a lakásfenntartási támogatások és az átmeneti segélyezések száma. Fontos azonban, hogy az adatok változása nem minden esetben feleltethető meg a rászorulók számának, mivel sok esetben jogszabályi és/vagy költségvetési folyamatok állnak a háttérben. A népesség etnikai összetételét tekintve – a 2001. évi népszámlálás adatai alapján – jelentős a cigány kisebbség aránya. A városban 1794 fő vallotta magát a cigány kisebbséghez tartozónak, ami a lakónépesség 13,4%-a. Az önkormányzat a Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve nagy figyelmet fordít a hátrányos helyzetű lakosok integrációjára, társadalmi beilleszkedésének elősegítésére, lakókörnyezetük rendbetételére, képzésükre, foglalkoztatásukra, felzárkóztatásukra. Európai uniós támogatással megvalósult az érintett északi városrész rehabilitációja (utak burkolása, terek, zöldfelületek létrehozása, közösségi ház építése). Emellett TIOP és TÁMOP programok (felzárkóztatás, képzés, munkaerő piaci integráció, hagyományőrzés, identitás megőrzés) kerültek megvalósításra, vagy vannak folyamatban. A szociális földprogram által nyújtott természetbeni juttatás az önfenntartó gondoskodás életviteli mintáinak kialakítására is elsősorban a hátrányos helyzetű lakosságot szolgálja. Közfoglalkoztatás keretében évente több mint 500 fő foglalkoztatása valósult meg értékteremtő tevékenységben a segélyektől magasabb jövedelmekért. Ennek ellenére az önkormányzat erőfeszítései ezen a területen kevés eredményt hoztak. A tapasztalatok szerint ebben a társadalmi csoportban gyakoribbak a közösség elleni magatartásformák, törvénysértések. Nagyobb arányban részesei bűncselekményeknek, mind elkövetői, mind sértetti oldalról. Különösen romboló hatású a bűnüldözés részéről nehezen felderíthető és bizonyítható uzsorakamatozás. Eredmény csak széleskörű összefogással, a problémák komplex megközelítésével, az érintett társadalmi réteg és vezetőik öntevékeny részvételével érhető el. 2.2.3.7

Civil szféra

Nyírbátor civil és egyházi szervezeteinek tevékenysége kiegészíti, sok esetben helyettesíti a város által nyújtott szolgáltatásokat. A városban jelenleg 89 civil szervezet működik, ebből 24 szervezetnek a sport, 16 szervezetnek pedig a kultúra a fő tevékenységi területe. Nyírbátor Város Önkormányzata – összefogva a helyi vállalkozói és civil szférával – a helyi közösségek, a lakóhelyhez kötődés erősítése érdekében 2010-ben bevezette a Nyírbátori Kártyát (13/2010.(V.31.) önkormányzati rendelet), mely kedvezményes belépést biztosít a Nyírbátori Sárkány Wellness és Gyógyfürdőbe, valamint a Kulturális Központ rendezvényeire, továbbá a szerződő vállalkozások áruinak, szolgáltatásainak kedvezményes


- 43 -


áron történő igénybevételére. magánszemély igényelheti. 2.2.3.8

A

kártyát

nyírbátori

állandó

lakóhellyel

rendelkező

Közbiztonság

Nyírbátorban a közbiztonság nemcsak a helyi lakosok, hanem a városba egyre nagyobb számban érkező vendégek miatt is kiemelt jelentőségű. A Nyírbátori Rendőrkapitányság területén (4 város, 20 község/nagyközség) az új bűnüldözési módszerek eredményeképpen javult a felderítőmunka, ami a kapitányság sikerességét, a látens bűncselekmények csökkenését jelzi. 2010-ben 1913 fő természetes- és 627 jogi személy vagy szervezet sérelmére követtek el bűncselekményt. Az összes bűncselekmény Nyírbátorban 46,08%-a következett be. A Nyírbátori Rendőrkapitányság és a Nyírbátor és Vonzáskörzete Kistérségi Társulás 2009-ben létrehozta a Nyírbátor és Vonzáskörzete Kistérségi Egyeztető Fórumot, amely folyamatosan működik. A fórum célja a települések közrend közbiztonsági helyzetének javítása, az információ áramlás elősegítése. 8. táblázat Néhány társadalmi mutató kistérségi, megyei, regionális és országos összehasonlítása Nyírbátor




Magyarország

lakónépesség változása 2001-2011 között, %

-10,7

-9

-6,1

-5,5

-2,1

általános iskola első osztályát sem végezte el a 10-x korosztályban (2001), %

1,2

2,2

1,2

1

0,7

diplomával rendelkezők a 25-x korosztályban (2001), %

12,1

5,9

8,3

9,3

12,6

gazdaságilag népesség (2001), %

35,3

29,2

33,2

35,8

40,3

munkanélküliségi ráta (2011. október), %

13,97

17,48

14,31

12,17

7,93

100 háztartásra jutó foglalkoztatott (2001), fő

88

64

79

82

94

1563

1238

1353

n.a.

n.a.

aktív aránya

szja-alap (2011), eFt

Forrás: KSH

2.2.4

Települési környezet

2.2.4.1

Természeti környezet

Nyírbátor a Nyírség homokhátságán található. Területe szélhordta homokkal fedett hordalékkúp síkság, a felszín legnagyobb részét finomszemű szélhordta homok átlagosan 810 cm vastagságban fedi. A lapos részekben foltszerűen lösz iszap, illetve barnaföldek keletkeztek. Talaja kovárványos barna erdőtalaj, humuszos homok, helyenként réti talajok is előfordulnak. Talajszennyezés elsősorban a szennyvízszikkasztásból, a műszaki védelem nélküli és az illegális hulladéklerakókon történő tárolásból származik.


- 44 -


A felszín alatti vizek vonatkozásában helyenként problémát jelent a talajvíz szennyezettsége – a korábban tág „közműolló" miatt. Kiemelkedő jelentőségű a város területe alatt húzódó rétegvíz. A vizet termál- és gyógyvízzé nyilvánították. Az átlagos mélység 100 m alatti, az átlagos vízhozam meghaladja a 200l/p-et. A település határában folyik a Vajai-főfolyás. Nyírbátor város a 2-2 jelű Szamos-Kraszna és a 2-3 jelű Lónyay-főcsatorna tervezési alegységekhez tartozik, a Nyírség-Lónyay-főcstaorna-vízgyűjtő sekélyporózus és porózus, valamint a Nyírség keleti peremén sekély porózus és porózus felszín alatti víztestek területén található. A település által érintett felszín alatti víztestek és az ahhoz tartozó, vízföldtani alapon meghatározott talajvíztartó réteg fekümélysége az alábbiak szerint alakul. 9. táblázat Felszín alatti víztestek Érintett víztest Terület Megnevezése Nyírbátor

Kódja

Talajvíztartó fekümélysége

Nyírség-Lónyay-főcsatornavízgyűjtő

sp.2.4.1

-34,0 m

Nyírség keleti perem

sp.2.3.1

-34,0 m

Forrás: Nemzeti Környezetügyi Intézet Felső-Tisza-vidéki Kirendeltsége

A város vízellátáást a Nyírbátor-Nyírvasvári Közös Vízműről történik. A vízmű vízbázisa az üzemelő sérülékeny vízföldtani környezetben lévő vízbázisok közé tartozik. A Nyírbátor-Nyírvasvári Közös Vízmű vízbázisának védőterülete méretezett, a biztonságba helyezés 2005-ben megtörtént. A kijelölő határozat száma: 3833-14/2010. A település kül- és belterületének egy részét érinti a vízbázis 50 éves elérési idejű „B” jelű hidrológiai védőövezet. A 27/2004 (XII.25.) KvVm rendelet értelmében Nyírbátor városa a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/8 számú melléklete alapján Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő terület térségi övezet Nyírbátor város közigazgatási területét nem érinti. Nyírbátor klimatikus adottságai kedvezőek, éghajlata mérsékelten meleg. A térségben az északi az uralkodó szélirány, a szeles napok száma magas, szélerőmű telepítésére a város egyes területei alkalmasak lehetnek. Az évi napsütéses órák száma 1930 (ez a napenergiahasznosítás szempontjából is kedvező), a középhőmérséklet 9,3-9,4 °C, a vegetációs időszaké 16,6-16,8 °C. A csapadék évi mennyisége 650-660 mm. A település levegőszennyezettségét alapvetően a kibocsátások mennyisége és minősége határozza meg. A kibocsátott primer levegőszennyező anyagok mennyiségi és minőségi eloszlása változó, amit egyrészt a gazdasági tevékenységek, másrészt a közlekedés, harmadrészt a lakossági energiafelhasználás befolyásol. Mindezek miatt elsősorban a nagyobb közlekedési útvonalak mentén és a téli időszakban tapasztalható nagyobb levegőszennyezettség, de átlagosan a levegő állapota kedvezőnek tekinthető. Jelentős szagterhelést okoz viszont a város déli-délkeleti részén elhelyezkedő biogáz-üzem. Természetes növénytársulásaira jellemzők a homokpuszta gyepek, homoki legelők. Erdőtársulásainak jelentős részét akác, nemes nyár és tölgyesek alkotják. Az erdők kezelését a Nyírerdő Zrt. Nyírbátori Erdészete végzi.


- 45 -


Nyírbátor védett természeti területei a következők: 

Érzékeny Természeti Terület a külterületi szabályozási tervben foglaltak szerint,



Ökológiai Hálózat: Nyírbátor közigazgatási területén jelentős erdő területek találhatók, amelyek összefüggő szövetet képeznek.

5. térkép Az Ökológiai Hálózat részei Nyírbátor külterületén

Forrás: Nyírbátor Város Településrendezési Terve, Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata

A belterület zöldfelületi rendszere jelenleg nem megfelelő. A város Környezetvédelmi Programja (2005) szerint a közhasználatú zöldterület (parkok, játszóterek, parkerdő, pihenőerdő és a védőerdők) kiterjedése 13,3 hektár, míg az egyéb, művelés alatt nem álló közhasználatú zöldterület (utak széle, csatornapartok, átminősítés alatt álló területek) kiterjedése 11 hektár. Az egy lakosra jutó közhasználatú zöldterület nagysága 2 m², amely elmarad a hasonló nagyságú városokéhoz képest. A közterek és parkok előfordulása elsősorban a belvárosi területeken jellemző. A közparkok növényállománya vegyes, általában felújításra szorul, a város utcafásítottsága jelenleg nem kielégítő, a városi zöldfelületi rendszerben az utak melletti védőfásítások szerepét növelni kell. A virágos területek arányának növelése, valamint a meglévő települési zöldfelületek védelme, fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban szükséges. A település környezeti zajforrásait három csoportba sorolhatjuk: a közlekedési, ipari és az egyéb jellegű zajforrások kategóriáiba. A várost érő zaj- és rezgésterhelések elsősorban a közúti közlekedésből származnak, elsősorban a nagyarányú nehézgépjármű forgalom miatt. Az ipari jellegű zajforrások terhelő hatása koncentráltabban, a település keleti részén, az Ipari Park környezetében jelentkezik, azonban ez a zajterhelés sem lépi túl a határértékeket. A település belterületén működő kereskedelmi, szolgáltató létesítmények főként a szállítási, raktározási tevékenységükből eredő zajkibocsátással terhelik közvetlen környezetüket, azonban rendelkeznek a megfelelő engedélyekkel. Az egyéb jellegű zajforrások tekintetében (kereskedelmi, szolgáltató-, szórakoztató létesítmények) előfordulhat a szállításból, helytelen magatartásból adódó zajterhelés és zavaró hatás a közvetlen környezetben. A település jelenleg nem rendelkezik helyi zajvédelmi szabályozási rendelettel, ezért annak megalkotásáról gondoskodni kell. 2.2.4.2

Épített környezet

A városszerkezet és városkép részletes bemutatását a 2.2.1 Városszerkezet fejezet tartalmazza. Nyírbátor városában több országos jelentőségű műemlék található (számos környező telek műemléki környezetbe tartozik): 

Római Katolikus (volt minorita) templom: 1940 hrsz.



Báthory István Múzeum: 1939/1-2 hrsz.


- 46 -




Református templom: 2031/1 hrsz.



Fa harangtorony: 2031/1 hrsz.



Báthory várkastély (ebédlő palota): 2451/1 hrsz.

Összesen 27 épület áll helyi védelem alatt, köztük a Bíróság, a Polgármesteri Hivatal, számos egyéb közintézmény és lakóház. A rendezési tervben kijelölték a helyi értékvédelmi terület határait is. Az épített örökség részletes leírását a 2.2.5.4 Közművelődés, sport, szabadidő fejezet tartalmazza. Védett közterületek közé a helyi értékvédelmi területen belüli közterületek, továbbá a főbb utcák (Kossuth, Bátori, Szentvér, Édesanyák, Zrínyi utcáknak a tervezett belvárosi körúton belül eső szakaszai és az Árpád utca körúton kívül eső 200 m-es szakasza). Az elvégzett régészeti kutatások alapján a város különböző fokozatú régészeti védettségű területekkel rendelkezik. A régészeti lelőhelyek egy része belterületen, műemléki környezetben található. 6. térkép A helyi értékvédelmi terület és a régészeti lelőhelyek

Forrás: Nyírbátor Város Településrendezési Terve, Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata

2.2.4.3

Lakásállomány

Nyírbátorban az ezredfordulót megelőzően mérsékelt ütemben (a lakásállomány 0,13-0,33 %-ának megfelelő számban) épültek új lakások. Az épített lakások száma főként a központi lakástámogatási rendszernek köszönhetően 2000 után megemelkedett, 2004-ben érte el csúcspontját, azóta a kedvezmények visszavágása, majd a pénzügyi-gazdasági válság miatt újból csökkenő tendencia érvényesül. Az új építéssel szemben a megszűnő lakások száma jellemzően kisebb volt. Ennek eredményeként 2011-ben a lakásállomány 4775 db volt, és a kor szerinti megoszlása is jelentős mértékben javult. A városban emellett ütemesen folytak az átépítések és felújítások is, de ezek lendületét szintén megtörte a válság.


- 47 -


12. ábra A lakásállomány változása 2000 és 2011 között 50 41 40 30

23

20

16

20

9

10

8

4

10

21

14

11 4

0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

-4

-10

-6

-4

-6

-7

-12

-20

-19

-4

-10

-12

-5

-16

-30 Épített lakások száma

Megszűnt lakások száma

Forrás: KSH

A 2001. évi népszámlálás alapján az alacsony komfortfokozatú lakások aránya meghaladta a 15%-ot, de ez az arány valószínűleg csökkenhetett az előbbiekben bemutatott nagyarányú lakásépítések és felújítások eredményeként. 13. ábra Lakások megoszlása a komfortfokozat alapján (2001) 146 438 146

összkomfortos 1741 komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás

2167

Forrás: KSH

A lakások többsége – a hazai ingatlanpiaci viszonyokhoz hasonlóan – magántulajdonban van. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások száma 2008-ban 192 db-ról 190-re csökkent, azóta változatlan. Alapterületük összesen 9506 m², azaz az önkormányzati lakások átlagos nagysága 50 m². A lakások közel negyede alacsony komfortfokozatú vagy komfort nélküli. A város vezetése helyi rendeletek megalkotásával és a szükséges források biztosításával megteremtette annak lehetőségét, hogy sikeresen bekapcsolódjon a Panelprogramba. Ennek eredményeként az elmúlt években több mint 1000 lakás energetikai korszerűsítése valósult meg.


- 48 -


2.2.4.4

Települési környezeti infrastruktúra

A település közüzemi szolgáltatásokkal való ellátottsága országos és regionális összehasonlításban kifejezetten kedvező. A közüzemi ivóvízvezeték hossza 72,1 km, ennek kiépítésével együtt az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma folyamatosan növekszik (10 év alatt 17%-kal), ez jelenleg 4 724 lakást érint (98,9%). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 56,8 km, így egy km ivóvízvezetékre 814 m szennyvízcsatorna jut (másodlagos közműolló). A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 4 272 (89,4%). Az ivóvízhálózatra rákapcsolódott lakások 90,4%-a a szennyvízhálózati kapcsolódással is rendelkezik (elsődleges közműolló). Jelenleg előkészítés alatt áll a Dél-Nyírségi Víziközmű Beruházási Társulás szennyvízelvezetésre és -tisztításra irányuló projektje, amelynek keretében Nyírbátorban a meglévő szennyvíztisztító telep korszerűsítésére, a kapacitás-kihasználás javítására és szennyvízcsatorna-hálózat rekonstrukciójára kerül sor. Az önkormányzat a belterületi csapadékvíz-elvezetés rekonstrukciójára folyamatos gondot fordít. Ennek ellenére a város jelentős részén fejlesztésre, átépítésre és felújításra szorul a felszíni vízelvezetés. Az északi városrész egyes részein a felszíni infrastruktúrának ezek az elemei is hiányoznak. A városban keletkező szilárd hulladék gyűjtését és szállítását a Városüzemeltetési Kft. végzi Nyíregyháza-Oros gyűjtőhelyre. Nyírbátorban 2006 óta összesen 5 helyen található szelektív hulladékgyűjtő sziget, a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 100%. Jelenleg nem megoldott a zsákos szelektív hulladékgyűjtés, amely hatékonyabbá tehetné az elkülönített gyűjtést. A lakások 83,9%-a csatlakozott a gázhálózathoz, amelynek hossza meghaladja az 55 km-t. Nyírbátor elektromos ellátása üzemi és tartalék szinten a Nyírbátor 132/22 kV állomás biztosítja: A meglévő gerinchálózat szabadvezetékes kiépítésű, névleges feszültségszint: 22 kV. A várost ellátó 22 kV-os gerinchálózat körgyűrűs kialakítású, 20/0,4 kV tipizált transzformátor állomásokkal rendelkezik. A város belső területének elektromos ellátását 11 kV-os földkábeles rendszerben építették ki. A koncentrált, nagy energiaigényű ipari, kereskedelmi létesítmények középfeszültségű energia vételezése és közvetlen kisfeszültségű sínátadással való ellátása jellemző. Folyamatosan korszerűsítik a középfeszültségű hálózatot és a transzformátorállomásokat. A meglévő belterületi fogyasztókat 74 db oszloptranszformátor és 3 db falazott, illetve alumínium házas transzformátorállomás látja el 27,029 MVA teljesítménnyel. A meglévő kisfeszültségű hálózat vegyes kiépítésű. Hálózati struktúráját tekintve a rendszer javarészt csupasz szabadvezetékkel, kis mértékben légkábellel, míg a városközpontban közintézményi szinten földkábeles hálózattal csatlakozik. A légvezetékeket rekonstrukció keretében a lehetőségekhez mérten folyamatosan légkábelre és földkábelre cserélik ki.

 



A közvilágítás korszerűsítésére 2002-ben került sor, ennek keretében egységesítették a lámpatesteket és energiatakarékos lámpatesteket építettek be. Az országos közutak mellett 1 x 70 W-os, míg egyéb helyeken 1 x 36 W-os lámpatestek kerültek elhelyezésre. Közterületeken, templomoknál egyedi célvilágítás található. 2.2.4.5

Közlekedés

A város irányába tartó közutak sugaras jellegűek, a három fontosabb közlekedési útvonal a Debrecen-Mátészalka között húzódó 471. sz. főútvonal, valamint a Nagykálló keresztül Nyíregyháza irányába tartó 4911. sz. mellékút, valamint a Nyírvasvárin keresztül a


- 49 -


határátkelőhely irányába tartó 4915. sz. mellékút. A város úthálózata a település szerkezetéből adódóan sugaras irányú, valamennyi főközlekedési út, illetve az önkormányzati utak egy része érintik a város központját, a Szabadság teret. Nyírbátorban az önkormányzati fenntartású bel- és külterületi utak nyilvántartása szerint a belterületi utak 79%-a, a külterületi utak 5% pormentesített. A város közel 85 belterületi utcájából 15 utca pormentesítése még nem történt meg. A pormentesített utak hiánya jelentős gondokat okoz az északi városrészben. A városközpont útburkolatait a közelmúltban részlegesen felújították, de az úthálózat itt is és a délnyugati lakóterületen is jórészt elöregedett, ezért a közterületek rendezésével párhuzamosan az úthálózat felújításáról is gondoskodni kell. Az egyes városrészek gyűjtőutakkal való feltártsága megfelelő, minden városrész elérhetősége biztosított. A város egyes területeit jelentősen terheli az átmenő forgalom. A parkolás a belvárosban és a közintézmények közelében rendszeresen felmerülő problémát jelent annak ellenére, hogy a város központjában jelentős számú (400 db) térítésmentesen igénybe vehető parkoló került kialakításra. Nagyszámban a bevásárló központok környékén helyezkednek el. Önkormányzati tulajdonú parkoló a Szabadság téri körforgalomban, a városi piac kiszolgálására, valamint a Polgármesteri Hivatal, illetve a Kulturális Központ alatt és mögött lettek kialakítva. A város parkolási koncepciója szerint szükséges 

a Szabadság téren a parkolási idő korlátozása,



a Hunyadi, Bajcsy-Zsilinszky, Damjanich, Madách, Vár, Császári, Füveskert és Fáy utcák által határolt területen a parkolók számának növelése,



a parkolók megváltásának rendjét szabályozni a szűkös kapacitások miatt.

Nyírbátorban biztosított a helyi közösségi közlekedés (három járat). A buszok menetrendjét úgy alakították ki, hogy mind az Ipari Park, mind a fontosabb közintézmények elérhetősége biztosított legyen. Ezáltal a munkába járást és az ügyintézést is nagymértékben segítik. 2006 júniusa óta a Szaki-Tours Kft. szerződés alapján látja el ezt a feladatot. Az alternatív közlekedési módot választók számára Nyírbátor jelenleg nem nyújt biztonságos lehetőséget, hiszen nem rendelkezik kerékpárút-hálózattal. Elkészült a városközpontot és az Ipari Park területét összekötő kerékpárút, valamint folyamatban van a várost Nyírcsászárival összekötő kerekpárút kivitelezése. 10. táblázat Néhány környezeti mutató kistérségi, megyei, regionális és országos összehasonlítása Nyírbátor




Magyarország

tízezer lakosra jutó épített lakás (2011), %

3

2

6

8

13

alacsony komfortfokozatú lakások aránya (2001), %

15,7

24,7

22

21

13,2

elsődleges (2010), %

90,4

n.a.

59,1

65,3

76,4

814

n.a.

564

n.a.

n.a.

közműolló

másodlagos közműolló (2010), m

Forrás: KSH


- 50 -


Közszolgáltatások

2.2.5

A humán közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását a város tudatos és átgondolt módon tervezi és valósítja meg. Az intézmények infrastrukturális fejlesztése, felújítása az elmúlt években megtörtént, vagy terv szinten folyamatban van. 2.2.5.1

Oktatás-nevelés

Nyírbátor alapfokú oktatási intézményeit az önkormányzat az elmúlt évben a gazdaságosabb üzemeltetés érdekében átszervezte. Az egyesített óvodai intézmények, az addig külön működő 3 általános iskola, a művészeti iskola és könyvtár egységbe szervezésével jött létre a Nyírbátori Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Bölcsőde. Az új, többcélú, közös igazgatású, integrált közoktatási intézmény 2007. július 1-vel kezdte meg működését. Az integráció legfőbb indokai a következők voltak: 

a gyermeklétszám folyamatos csökkenése,



lehetőség olyan komplex pályázatok benyújtására, amelyek segítségével javíthatók a tárgyi feltételek, és mód nyílhat az épületek felújítására,



a város közoktatásának hosszú távú stabilizálása,



a nem kötelező feladatok közül a művészetoktatás által létrehozott értékek, hagyományok megtartása.

Azonban a 2013-ban bekövetkező változások miatt a korábban egységes intézményt 2012 decemberében kettéválasztották. 

Általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény, melyet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tart fenn és az önkormányzat működtet, valamint



Nyírbátor Óvoda, Bölcsőde, melyet a Nyírbátor-Nyírderzs Alapfokú Köznevelési Intézményfenntartó Társulás tart fenn.

Szervezeti és szakmai tekintetben önálló tagintézmények látják el az oktatási-nevelési feladatokat. 

A bölcsődében egy gondozási egységen belül 2 csoport működik, amely 26 férőhellyel rendelkezik. A kisgyermekek szakszerű gondozását-nevelését, napközbeni ellátását 5 gondozónő végzi. Maximális kihasználtság jellemzi, évente 15-20 gyerek van várólistán.



Az óvodai tagintézményekhez 5 óvodai egység tartozik. Négy a város különböző pontján helyezkedik el, egy pedig Nyírderzsen. A Nyírbátorban lévő egységekben 500 férőhelyen minden óvodáskorú gyermeknek helyet tud adni az intézmény.



o

Fáy A. 19. sz. telephely: férőhelyek száma 100 fő, 4 csoport

o

Iskola u. 5. sz. telephely: férőhelyek száma 150 fő, 6 csoport

o

József A. u. 7. sz. telephely: férőhelyek száma 150 fő, 6 csoport

o

József A. u. 17. sz. telephely: férőhelyek száma 100 fő, 4 csoport

o

Nyírderzs tagóvoda: férőhelyek száma 25 fő, 1 csoport

Az általános iskolai oktatás egy telephelyen működik, ahol a maximális tanulócsoport 40, a felvehető gyermekek száma maximum 1120 fő lehet.

A nevelési-oktatási intézmények többsége felújításra került:


- 51 -




Az általános iskola fejlesztésére – európai uniós támogatással – közel 2 milliárd forintot fordítottak.



Az óvodai épületek felújítása is nagyrészt megtörtént ÉAOP pályázatból.



A bölcsőde felújítására az önkormányzat újabb pályázatot nyújtott be.

2012 őszétől kezdte meg működését 460 diákkal a Nyírbátori Református Általános Iskola, melynek alapítója és fenntartója a Nyírbátori Református Egyházközség. A Nyírbátorban található egyéb alap és középfokú oktatási intézmények a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Intézményfenntartó Központ fenntartása alatt állnak. 11. táblázat Oktatott szakmák a középfokú oktatási intézményekben Intézmény neve Báthory István Szakközépiskola

Gimnázium

Oktatott szakok emelt szintű angol, német és informatikai képzés és idegenforgalom és vendéglátás érettségivel idegenforgalmi ügyintéző esti tagozaton érettségi

informatika kereskedelem-marketing Bethlen Gábor Középiskola, Szakképző géplakatos, karosszéria lakatos, villamos gépszerelő, szellőző- és klímaberendezés szerelő, ipari és Iskola és Kollégium kereskedelmi hűtőgépszerelő, asztalos, kőműves, cipőkészítő, cipőfelsőrész-készítő, nőiruha-készítő, élelmiszer és vegyi árukereskedő Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és enyhén értelmi fogyatékos gyermekek oktatása-nevelése Pedagógiai Szakszolgálat

A helyi alap- és középfokú oktatási rendszerben jelen lévő 2646 helybeli és bejáró diák hosszabb távon is biztosíthatja a munkaerő utánpótlását. Felsőoktatási intézmény vagy annak kihelyezett tagozata nem működik a településen. 2.2.5.2

Egészségügy

Az egészségügyi alapellátást 5 felnőtt, 3 gyermekorvosi, 4 fogászati körzet, 1 iskolafogászati rendelés, 5 körzeti-, 3 iskolai-védőnői, iskola-egészségügyi és anyatejgyűjtés-forgalmazás tevékenységei képezik, valamint 3 gyógyszertár működik a városban. Az egy házi és gyermekorvosra jutó lakosok száma (1519 fő) a megye, a régió és az ország átlagához képest is kedvezőbb. A körzethatárok rendeleti szintű szabályozása megtörtént. Az orvosi alapellátás vállalkozási formában működik, a körzeti védőnői, iskola-egészségügyi és anyatejgyűjtési feladatok ellátása a Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ hatáskörébe tartozik. A városban térségi orvosi ügyelet, mentőállomás is működik biztosítva a szükséges egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. A Nyírbátori Emeltszintű Szakrendelő, Kistérségi Egészségcentrum átfogó fejlesztését a város európai uniós támogatással valósította meg (együttműködve az intézmény működtetőjével, a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Nonprofit Kft.-vel), mivel a kórház nélküli kistérség 45 000 főt meghaladó népességének ellátásáról az 1976-ban elindított szakellátás korszerűtlen feltételrendszere nem tudott az elvárt szinten gondoskodni. Az 1990 m² alapterületű új Nyírbátori Egészségügyi Központ a fejlesztésnek köszönhetően egy emelt szintű szakrendelővé vált, amely az egészség megőrzésének, a betegségek


- 52 -


megelőzésének, gyors diagnosztizálásának és gyógyításának kistérségi központja lett. Az ambuláns járóbeteg-ellátás átfogó módon biztosított a szűréstől a kistérségi szintű szak- és kórházi ellátáson keresztül a rehabilitációt segítő otthonápolásig. A gyógyító munkához jól kapcsolódik a Sárkány Wellness és Gyógyfürdőben működő gyógyászati kezelő részleg ahol a magas ásványi anyag tartalmú, minősített gyógyvíz várja a gyógyulni vágyókat. Az egészségügyi ellátás hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a kistérségi egészségközpont széleskörű kapcsolatrendszere és hatékony együttműködése más intézményekkel és szervezetekkel: 

közös fejlesztések végrehajtása,



közös szolgáltatások biztosítása,



akkreditált egészségügyi képzések szervezése és humánerőforrás-fejlesztés,



prevenciós programok megvalósítása. 14. ábra A Nyírbátori Emeltszintű Szakrendelő, Kistérségi Egészségcentrum kapcsolatrendszere

súlyponti kórház

felsőoktatási intézmények

munkaügyi kirendeltség

szociális ellátórendszer

civil szervezetek

KISTÉRSÉGI EGÉSZSÉGKÖZPONT

Nagykárolyi, Szatmárnémeti, Nagybányai kórházak

A kistérségi egészségügyi ellátás fejlesztése nem valósulhat meg a roma kisebbség problémáinak feltárása és a megoldások folyamatos keresése nélkül. A romák egészségi állapota az életmód, a szociális sajátosságok és az alacsony egészségügyi kultúra miatt rossz. A megoldást segíti a komplex egészségnevelési programok, képzések szociális családsegítő programok folyamatos fenntartása. Jó példa erre a Roma Nurs program, amely a romák között élő olyan személyek képzését és működését biztosítja – elsősorban nők bevonásával –, akik segítik e közösségek egészségügyi kultúrájának fejlődését. Fontos szerep hárul az oktatási intézményekre is, ahol a tantárgyi oktatásban kell biztosítani az egészségtan megismerését, fakultatív képzésekben pedig a magasabb színvonalú ismeretek elsajátítását.


- 53 -


2.2.5.3

Szociális intézmények és szolgáltatások

A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatást 2007. január 1-től, a szociális szakellátást pedig 2008. augusztus 1-től az integrált kistérségi intézményként működő Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ látja el. A feladatátadással Nyírbátor Város Önkormányzata használatba adta az épületeket és berendezéseket, a szakmailag felkészült munkatársakkal bíró intézményét. A térségi többletnormatíva igénybevételével költséghatékonyabb lett a feladatellátás. Több sikeres pályázat eredményeként megtörtént az intézmény tárgyi eszközeinek bővítése és cseréje (éjjeli menedékhely, családsegítés és gyermekjóléti szolgálat). A Központ széleskörű szolgáltatásokat nyújt a lakosság számára (az egyes feladatok illetékességi területe eltérő): 

Szociális és gyermekvédelmi szakcsoport: családsegítő szolgálat, éjjeli menedékhely, gyermekjóléti szolgálat, házigondozó szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, szenvedély- és pszichiátriai betegek közösségi gondozó szolgálata, idősek és fogyatékkal élők nappali ellátása, idősek átmeneti elhelyezése, idősek ápoló-gondozó otthona, étkeztetés;



Pedagógiai Szakszolgálat: gyógytestnevelés, logopédia, fejlesztőpedagógia;



Egészségügyi Szolgáltatás: védőnői szolgálat, anyatejgyűjtő, iskola egészségügy, szakápolás (az egészségügyi ellátásokat részletesen 2.2.5.2 Egészségügy fejezet mutatja be).

A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményben 72 férőhely áll rendelkezésre, míg az időskorúak nappali intézménye bővítésre szorul (jelenlegi férőhelyszám: 20). A gyermekvédelmi feladatok ellátásában részt vesz a MIK fenntartású Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Gyermekvédelmi Központ. A szociális szolgáltatások biztosítása mellett a város – törvényi kötelezettségeinek megfelelően – segíti a szociálisan rászorulókat pénzbeli és természetbeni támogatás formájában egyaránt. A szociális iroda és gyámhivatal szolgáltatásaira rászorulók köre egyre bővül a városban: egyrészt nő a szociális támogatásra szoruló elszegényedett családok száma, másrészt egyre több az idősebb városlakók száma. A szociális feladatok ellátásának folyamatát nagymértékben segíti a 2011-ben kidolgozott kistérségi szintű szolgáltatási protokoll. 2.2.5.4

Közművelődés, sport, szabadidő

A kulturális és szabadidős szolgáltatások intézményi, szervezeti feltételrendszerét tekintve Nyírbátor helyzete kedvezőbb, mint a hasonló méretű vidéki magyar városok többsége. A város kulturális intézményei és közösségi terei széleskörű szolgáltatást nyújtanak: 

A Kulturális Központ egy kulturális „szolgáltató” centrum, amely a meglévő civil, művészeti, kulturális hagyományokat, eredményeket hivatott megőrizni és támogatni, valamint járási és megyei kulturális szerepet is betölt. 600 főt befogadó színháztermével nagyszabású színházi előadásokra és filmvetítésekre alkalmas. A Kulturális Központ a programkínálatában a lehető legteljesebb körben igyekszik minden réteg és korosztály kedvében járni, és egész évben változatos programokkal várja az érdeklődőket és a látogatókat. A programok szervezését a Nyírbátori Kulturális és Idegenforgalmi Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. végzi.


- 54 -




A Városi Könyvtár Nyírbátor város kultúraközvetítő, információátadó közgyűjteménye. Feladatának tekinti a város és vonzáskörzete lakosai számára biztosítani a könyvtári szolgáltatásokat. Európai uniós támogatásnak köszönhetően kiépült az online katalógus, amely megkönnyíti az állományban való keresést. 2010ben a könyvtári egységek száma 78 698, ami ezer lakosra vetítve (6 477) kedvezőbb a megyei értéknél, de elmarad a régiós és országos adatoktól. A beiratkozott könyvtári olvasók száma 2700 és 3200 fő között ingadozik, 2010-ben 2 770 fő volt. A befogadó épület jelenlegi állapotában nem alkalmas a színvonalas szolgáltatásra, akadálymentesítése nem megoldott.



A 2013. január 1-től a Magyar Nemzeti Múzeum részeként működő Báthori István Múzeum állandó kiállítása „Nyírbátor évszázadai” címmel bemutatja a város történetét a középkortól a XIX-XX. század fordulójáig. Megtalálhatók itt a várost birtokló családok használati és dísztárgyai mellett a paraszti és polgári élet mindennapi eszközei is. A múzeum évenként 10-12 időszaki kiállítással teremt lehetőséget a kortárs képzőművészet bemutatkozására.



A műemléképületek közelében Báthori István, Tinódi Lantos Sebestyén, Kodály Zoltán, Liszt Ferenc és Bethlen Gábor szoboralakjai fogadják a látogatókat.



Báthori Várkastély: a felújított XV. századi ebédlőpalota épületében, a pince szinten kőtár, és reneszánsz étterem, turisztikai tájékoztató iroda került kialakításra. Az épület helyet ad a Báthori családot és a kort bemutató különleges Panoptikumnak. A tetőtérben konferenciatermet alakítottak ki.



A város északi részén elhelyezkedő, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat által működtetett Közösségi Ház is változatos programokat kínál.

3. fotó Közösségi Ház

Forrás: Nyírbátor Város Önkormányzata

Nyírbátor programkínálata nemcsak a turisztikai idényben, hanem azon kívül is viszonylag széles. A rendezvények szervezésében nagy szerepet játszik a Nyírbátori Kulturális és Idegenforgalmi Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. 

A történelmi hagyományok és a kulturális örökség ápolásának és fejlesztésének akarata nyilvánult meg az 1967-ben kezdődő Nyírbátori Zenei Napok fesztiválrendezvény elindításában. Az ország legrégebbi zenei rendezvényén évrőlévre magyar és a külföldi karmesterek, zenei előadók és művészek kiválóságai léptek fel, a város és környék műemléktemplomaiban adtak hangversenyt. Mindezek hatására kapta meg Nyírbátor a „Zene Városa” címet az ország közvéleményétől.



Új színfoltot jelentett 1992 óta a Szárnyas Sárkány Hete keretében megrendezésre kerülő Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál, amely a magyarországi utcaszínházi forma rangos bemutatkozási lehetősége. A rendezvény különlegessége, hogy a fesztivál helyszín építészeti és funkcionális kereteit a mindenkori fellépők igénye alapján készítik el. 2002 óta már egy középkori hangulatot felidéző – mintegy 300 néző befogadására alkalmas – mobil színház, a „Korona színház” is kiszolgálja a fesztivált.



Közel 15 éve kezdődött el a Rythm and Blues Fesztivál és motoros találkozó rendezvénye, amely a speciális érdeklődésű, technikai sport szerelmeseit fogadta a


- 55 -


szakma neves előadóművészeivel, zenekaraival. Támogatói források hiányában 2 éve nem került megrendezésre. A város legfiatalabb fesztiválrendezvénye az AZFESZT Termál Rock fesztivál, amely nyaranta a városi strandfürdőn kerül megrendezésre, több száz koncerttel, több ezer itt táborozó fiatal részvételével.



Nyírbátor sportélete évtizedek óta színes, eredményekben változatos, az önkormányzat által a lehetőséghez képest mindig támogatott volt. Az iskolai testnevelésen túl a diák- és tömegsport, a versenysport, az utánpótlás-nevelés és a sportlétesítmények fenntartása és üzemeltetése jelentik az ágazat feladatait. Folyamatos feladat a Sport Bizottság útján utánpótlás-nevelést elősegítő és az sportegyesületek, intézmények kapcsolatrendszerének javítása. A város 13 sportegyesülete, valamint 3 diák sportegyesület (Arany Sárkány Focisuli, Éltes, Zrínyi) kap önkormányzati támogatást. Az elmúlt időszakban a sikeres projektekkel jelentősen javultak a sportolási feltételek, elsősorban a kiemelt sportágakban, illetve az utánpótlás-nevelés területén. A Zrínyi úti iskolában megépült korszerű sportcsarnok, műfüves labdarúgó pálya, futó- és kézilabdapálya kiváló helyszínt nyújt az iskolai és a tanórán kívüli foglalkozásoknak egyaránt. Az uszoda megnyitásával egész évben biztosítottá vált az úszásoktatás. 2.2.5.5

Közigazgatás

A városban több évtizede igazságszolgáltatási (bíróság, ügyészség), államigazgatási és közigazgatási szervek működnek, amelyek ellátják nemcsak a város, hanem a térség jogszolgáltatási és igazgatási funkcióit. Az elmúlt időszakban mind a Városi Bíróság, mind a Városi Ügyészség infrastrukturális és személyi feltételei nagymértékben javultak. A városban működő államigazgatási szervek működési feltételei megfelelőek, a rendőrség és a határőrség integrációjával jelentős mértékben javultak a közrend-közbiztonság ellátásának feltételei, az új épületben történő elhelyezéssel pedig az ügyfelek kiszolgálása. A személyi állomány bővült, a technikai feltételek jelentős mértékben javultak. Az Önkormányzat minden évben együttműködési megállapodás keretében támogatja a Városi Rendőrkapitányságot és a civil szervezetként működő Polgárőrséget. A Munkaügyi Kirendeltség és a Földhivatal elhelyezése és az ügyfelek kiszolgálása viszonylag megfelelő. Problémát okoz a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elhelyezése és működési feltételeinek biztosítása. Az utóbbi időben a dekoncentrált igazgatási szervek kirendeltségeket hoztak, illetve hoznak létre a városban, annak érdekében, hogy az ügyfelek lakóhelyükhöz közelebb részesüljenek igazgatási szolgáltatásban. E kirendeltségek elhelyezési feltételei és az ügyfélkiszolgálás kulturáltsága nem biztosított teljes mértékben. Nyírbátor város, mint a járás központja, a Polgármesteri és Járási Hivatalával jelentős számú térségi igazgatási feladatot is ellát azon túl, hogy mint közigazgatási szerv a helyi önkormányzatot kiszolgálja. Kiemelhető ebből ügy- és ügyfélforgalom nagysága miatt a Járási hivatalhoz tartozó Okmányiroda, Gyámhivatal és az építésügyi hatósági feladatok ellátása. A Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal Nyírbátori Járási Hivatala a Városháza épületének földszintjén, valamint az újépület első emeletén végzik munkáját. Jóllehet a Városháza akadálymentesítését megoldották, az ügyfélfogadás feltételeit tovább kell javítani többek között a teljes körű e-közigazgatás kialakításával. A hatósági feladatok, amelyek a járások kialakításával jelentős mértékben megváltoztak, tendenciájukban növekednek. A további várható feladatok ellátására, fogadására a tárgyi, személyi és technikai feltételekkel fel kell készülni. A tapasztalatok szerint ezeket a kimondottan állami feladatokat az állami költségvetésből kapott normatív finanszírozás csak mintegy 50%-ban fedezi, és azt Nyírbátor Város Önkormányzatának saját költségvetéséből kell kiegészíteni.


- 56 -


Kiemelt feladat a Kormányablak kialakításához megfelelő infrastrukturális helyszín biztosítása. 15. ábra A Polgármesteri Hivatal felépítése


Összességében megállapítható és várható, hogy a járási központ államigazgatási, és közigazgatási szerveinek feladat- és hatásköre folyamatosan növekszik, egyrészt a megyei, másrészt a települési szintről kerülnek hozzájuk át a feladatok. Ezek ellátásának feltételeit meg kell teremteni. Az önkormányzati feladatellátás politikai és szakmai felülvizsgálata folyik, a kötelező és önként vállalt feladatokat, hatásköröket differenciáltan a település nagyságához és teljesítőképességéhez kívánják igazítani. Ez az elkövetkező időben jelentős feladatátrendeződést fog jelenteni az önkormányzatok között, amelyben Nyírbátor Város Önkormányzata a területfejlesztési, közszolgáltatási és térségi igazgatási funkcióját a térségre vonatkozóan is meg kívánja tartani, illetve meg kívánja erősíteni. 12. táblázat Néhány közszolgáltatási mutató kistérségi, megyei, regionális és országos összehasonlítása Nyírbátor




Magyarország

lakosok száma/ háziorvos (2011), fő

1717

1680

1667

1601

1546

100 bölcsődei férőhelyre jutó beírt gyermekek száma (2010), fő

104

140

114

105

103

általános iskolai tanulók száma/1000 lakos (2000-2010), %

122

106,9

97,1

n.a.

n.a.

Forrás: KSH


- 57 -


A korábbi időszak fejlesztései

2.2.6

A rendszerváltástól 2004-ig városfejlesztésre irányuló tevékenységek alacsony számban és alacsony volumenben valósultak meg. A korlátozott mértékű fejlesztések, a sok esetben elmaradó állagmegóvó beruházások, a gazdasági növekedés lehetőségeitől elmaradó szolgáltatási környezet mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a város közösségi terei, intézményei, kommunális szolgáltató hálózatai – az időközben történt fejlesztések ellenére is – szinte a rendszerváltás időszakában konzerválódott állapotot tükröztek. A 2004-től kezdve az önkormányzati fejlesztések volumene nagymértékben megnövekedett: a javarészt európai uniós és hazai állami források bevonásával megvalósuló beruházások a megelőző közel 15 évben elmaradt fejlesztéseket igyekeztek pótolni, azokat, amelyek a lakosság számára hiánypótló, hasznos, gyors és kézzelfogható eredményekkel jártak. 13. táblázat A korábbi időszak fejlesztései Megvalósítás Költségvetés ideje (eFt)

Megnevezés Nyírbátor Város programjának kidolgozása

környezetvédelmi

Nyírbátor belterületi utcáinak építése

2004 2004-2005

1.200

Program neve KM Zöld forrás

24.800 SZ-Sz-B MTT TERKI

Építészetileg védett városháza felújítása

2005

27.818

ÉARFT TTFC

Nyírbátor ipari területeinek megközelíthetőségét szolgáló infrastruktúra

2006

457.000

ÉARFT ROP

Nyírbátor belterületi utcáinak felújítása

2006

37.134

ÉARFT UFCE

Iskola úti óvoda fejújítása

2005

37.000

SZ-Sz-B MTT HÖF

Hulladékgyűjtő szigetek kialakítása

2006

2.781

ÉARFT TEHU

2006

107.479

ÉARFT TRFC

2007

162.300

SZ-Sz-B MTT KIFET

2006

13.080

Mobilitás

Oktatási Centrum konyhájának rendszer sz. felújítása Ipari Park kiépítése

bővítéséhez

utak,

HACCP közművek

Nyírbátor városi sporttelep fejlesztése Művelődési Központ „Nyitott Ház” építése

2006-2007

Nyírbátor északi városrész rehabilitációja

2006

479.460

ROP

Szélessávú hálózat kiépítése

2007

255.000

GVOP

Nyírbátor belterületi utak felújítása

2007

28.523

ÉARFT TEUT

2007

119.875

ÉARFT LEKI

Termelő infrastruktúra fejlesztése letelepedésének támogatására

KKV

Hit és Egészség Máriapócs és Nyírbátor összefogása a vallási turizmus fejlesztéséért

2008-2010

1.250.000

Címzett támogatás

3.380.020 ÉAOP kiemelt projekt

Zrínyi út szélesítése, felújítása

2009

109.219

ÉAOP

József A. úti épület óvodává alakítása

2009

20.000

ÉARFT LEKI

Szervezetfejlesztés Nyírbátor Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalában

2009

21.052

ÁROP

Nyírbátori Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola

2009

520.400

ÉAOP


- 58 -


Megvalósítás Költségvetés ideje (eFt)

Megnevezés

Program neve

és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Zrínyi utcai telephelyének felújítása, bővítése I. ütem Nyírbátori emeltszintű szakrendelő, kistérségi egészségcentrum fejlesztése

2009-2010

832.018

ÉAOP

Fogorvosi rendelők kialakítása a Nyírbátori kistérségben

2009-2010

29.898

ÉAOP

2010

27.978

ÉAOP

Nyírbátor Görögtemető utca kiépítése

2010-2011

84.328

ÉAOP

Nyírbátor kerékpárút építése

2010-2011

115.137

ÉAOP

Nyírbátori Inkubátorház és Szolgáltató Központ létesítése

2011

395.437

ÉAOP

Befektetés a jövőbe - Fáy András utcai óvodai intézményegység felújítása és bővítése

2011

104.643

ÉAOP

A Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Nonprofit Kft. Nyírbátori Szakrendelő energiaellátásának fejlesztése, napelemes rendszer kiépítése

2011-2012

50.112

KEOP

A Nyírbátori energiaellátásának rendszer kiépítése

2011-2012

58.075

KEOP

Nyírbátori Polgármesteri akadálymentesítése

Oktatási fejlesztése,

Hivatal

Centrum napelemes


Az előbbi táblázatban a közszféra projektjei kerültek összefoglalásra, amelyek alapján elmondható, hogy a város – céljainak megfelelően – a lehető legtöbb területen jelentős fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években. A legjelentősebb projektnek mind költségvetését, mind a hosszú távú hatását tekintve a Hit és Egészség kiemelt projekt tekinthető. A Polgármesteri Hivatal dolgozói valamennyi projekt előkészítésében és lebonyolításában aktívan részt vettek, így elsajátították a sikeres projektek megvalósításához elengedhetetlen készségeket, úgymint pl. pályázatok kidolgozásához szükséges ismeretek, pénzügyi, közbeszerzési ismeretek, amelyek megfelelő alapot nyújtanak a nagyvolumenű projektek előkészítéséhez és végrehajtásához egyaránt. Az Önkormányzat jelentős eredményeket ért el a városrehabilitációs tevékenységekben: NFT-forrásból megvalósította az Északi városrész átfogó rehabilitációját, valamint számos egyéb komplex humán és infrastrukturális fejlesztést valósított meg – együttműködésben a város civil és vállalkozó szférájával, valamint a kistérség többi településével, enélkül ugyanis nem lehet a szükségletekre reagáló, hosszú távon is eredményes és fenntartható fejlesztéseket végrehajtani. Az önkormányzat által megfogalmazott másik fontos tanulság a korábbi fejlesztésekkel kapcsolatban a megfelelő szakmai csapat összeállításának fontossága volt. Ez alatt nemcsak a felkészült, körültekintő és precíz munkát végző hivatalnokokat, tervezőket és kivitelezőket, de a megfelelő, szakmai referenciákkal rendelkező egyéb külső beszállítókat (pl. pályázatot és egyéb dokumentációt készítő cégeket) is értjük. Emellett a projektek lebonyolításában nagy szerepe van a projektmenedzsment csapat felkészültségének és az önkormányzat szervezeti hatékonyságának is. Utóbbi érdekében pályázott az


- 59 -


önkormányzat hivatalának szervezetfejlesztésére, amely biztosíthatja számára a későbbi pályázatokban történő sikeres közreműködését. A korábbi időszak fejlesztéseit tovább vizsgálva megállapítható, hogy a helyi vállalkozók is igen aktívak voltak az EU-s források lehívásában. A legtöbb projektgazda a mezőgazdasághoz, illetve a feldolgozóiparhoz kapcsolódó tevékenységek támogatása érdekében valósított meg – többségében – kisléptékű infrastrukturális fejlesztéseket az elmúlt években. Mindezek alapján látható, hogy a városnak a jövőben továbbra is ösztönöznie kell vállalkozóit a fejlesztésekre, illetve újabb cégek érkezésével is számolnia kell a kialakított Ipari Park területére. 2.2.7

A lakossági felmérés alapján feltárt problématérkép

A 2008. december 29. és 2009. január 5. között elvégzett reprezentatív lakossági felmérés kérdéseire adott válaszok kirajzolódik a lakosok szubjektív problématérképe. Három problémacsoport vizsgálatára került sor egy ötfokozatú skálán (5 = legsúlyosabb, 1 = legkevésbé súlyos): 

gazdasági és társadalmi problémák,



infrastrukturális problémák,



kiegészítő funkciók színvonalából adódó problémák.

Az első problémacsoport eredményei alapján – sok más vidéki városhoz hasonlóan – Nyírbátorban is a munkanélküliség az egyik legsúlyosabb probléma (4,3), ezt követik a roma társadalmi konfliktusok (3,5). A közbiztonság megítélése ugyancsak kedvezőtlen (3,23), ugyanakkor a bevásárlási lehetőségek és a város közúti megközelíthetősége nem generálnak további nehézségeket. A második kategória legégetőbb problémája az ivóvíz minősége (3,85). A belváros élhetőségét jellemző mutatók (autóforgalom, utak és járdák állapota) megítélése szintén viszonylag kedvezőtlenek. Ugyanakkor a közvilágítás és a középületek átlagos állapota nem jelent kimagasló problémát a helyi lakosoknak. A harmadik szegmens a kevésbé számon tartott problémákat tartalmazza, de ezek közül is kiemelkedik a biogázüzem szagterhelése (4,13), ami mellett megjelenik a vasútállomás rossz állapota is (3,45). Az összesített rangsor az alábbiak szerint alakul: 1) 2) 3) 4)

5) 6) 7) 8) 9)

munkalehetőségek hiánya (4,3) biogázüzem szagterhelése (4,13) ivóvíz minősége (3,85) a roma társadalommal kapcsolatos problémák: a) iskolázottság (3,55) b) foglalkoztatottság (3,53) c) beilleszkedés (3,48) vasútállomás leromlott állapota (3,45) utak állapota (3,37) közbiztonság (3,23) szórakozási lehetőségek hiánya (3,23) járdák állapota (3,13)

2.2.8

Összegzés

Összefoglalva megállapítható, hogy Nyírbátor a magyarországi városhálózatba szervesen beépült, rendkívül fontos járási, közepes regionális szerepet betöltő város. Történelmi


- 60 -


öröksége és kulturális értékei nemzeti jelentőségűek. Természeti adottságai nem rendkívüliek, de kihasználásuk – főként a gyógyvíz esetében – hosszú távon is lehetőségeket rejt magában. A város elérhetősége közepesnek mondható. Az M3 autópálya továbbépítésével ez a helyzet jelentősen javult, Nyírbátor közel kerül a meghatározó jelentőségű európai közlekedési folyosóhoz. Ezen adottságai meghatározóak a város fejlődése szempontjából. A gazdasági fejlődés dinamikája jelenleg inkább alacsonynak tekinthető, a város gazdasága még nem jutott túl a holtponton. A gazdasági potenciál legerősebb pillére az Ipari Park. Pozitív tendencia, hogy a betelepülő vállalkozások jellemzően korszerű, magas technológiai színvonalú és magas hozzáadott értéket adó tevékenységet végeznek. A társas vállalkozások alacsony részaránya viszont kedvezőtlen, ami rámutat arra, hogy a településen nincs elegendő foglalkoztató. Gazdasági szerkezetét tekintve az előállított hozzáadott érték szempontjából az ipari termelés meghatározó. Jelentős a mezőgazdasági termékfeldolgozás: Nyírbátornak erős integrátori és foglalkoztatási szerepe van a járásban. A helyi gazdaság fejlesztésére tett erőfeszítések ellenére Nyírbátor gazdasága sebezhető, amelyben szerepe van a – mind számát, mind képzettségét tekintve – szűkös munkaerőpiaci potenciálnak. A turisztikai potenciál fejlesztésének alapját a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, valamint a történelmi-kulturális örökség jelenti. Az idegenforgalmi adottságok kihasználásának gátja azonban a szálláshelykínálat nem megfelelő száma és színvonala, amely nélkülözhetetlen a vendégforgalom dinamikus növekedéséhez. A város fejlett, a járási igényeket is kiszolgáló oktatási, szociális, egészségügyi és közművelődési intézményhálózatot üzemeltet. Összességében Nyírbátor jelentős hagyományokkal, értékekkel és adottságokkal bíró település. A város tradicionális értékei és a lakosság erős lokálpatriotizmusa jelentős belső tartalékok mozgósítását teszi lehetővé. A város egészére vonatkozó SWOT elemzés

2.2.9

14. táblázat Nyírbátor város SWOT-analízise Erősségek   

Gazdaság

        

Javuló közlekedés-földrajzi elhelyezkedés (M3 autópálya) Aktív helyi gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenység Széleskörű vállalkozói tevékenységi spektrum (mezőgazdaság és ipar) Mezőgazdasági hagyományok Az ipari vállalkozások közül több vállalat országos jelentőségű A település ipari parkkal és inkubátorházzal rendelkezik Bővülő üzleti szolgáltatások Az Ipari Parkban új fejlesztések zajlanak Dinamikusan bővülő szekunder szektor A városban a lakossági alapszolgáltatások valamennyi válfaja biztosított Emelkedik a tercier szektorban működő vállalkozások száma Folyamatosan bővülő, színvonalas turisztikai attrakciók a településen


Gyengeségek      



A város az ország keleti, viszonylag periférikus, részén fekszik Elaprózott vállalkozási szerkezet, mikro- és kisvállalkozások dominanciája A mezőgazdasági termőterületek többsége alacsony minőségű A termőterületekre elaprózott birtokszerkezet jellemző K+F tevékenységet végző vállalkozás nincs a városban A turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatói nem felelnek meg az elvárásoknak A pénzügyi-gazdasági válság hatására egyes nemzetközi vállalkozások leállították termelésüket

- 61 -


Erősségek



Kiegészítő jellegű turisztikai formák vannak jelen a térségben (pl. vallási és falusi turizmus)



A lakosság iskolai végzettsége a megyei átlaghoz közelítő értékeket mutat Erős lokálpatriotizmus

Társadalom



Gyengeségek

     



Környezet

       

  

Közszolgáltatások

     

Termál- és gyógyvíz jelenléte és kihasználása Kedvező adottságok a megújuló energiaforrások hasznosítására Gazdag flóra- és faunavilág Megfelelő a település környezeti állapota Kedvező levegőminőség Esztétikus és városias településkép Országos jelentőségű műemlékek A lakásállomány 2000 óta jelentősen megújult

  

A közműellátottság aránya a víz, a szennyvíz, a villany és a gáz tekintetében egyaránt magas A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya magas A belterületi utak többsége szilárd burkolattal ellátott Jól szervezett tömegközlekedés



Minőségi és magas színvonalú alapfokú oktatás Oktatási intézmények folyamatos fejlesztése Magas színvonalú egészségügyi alap- és szakellátás A szociális ellátás háttere és szolgáltatásai magas minőségűek Aktív kulturális, közösségi és sportélet A közszolgáltatási intézmények intenzív belső és külső együttműködése




   

 

Növekvő mértékű szelektív elvándorlás Elöregedő társadalom Magas a gazdaságilag inaktív lakosok aránya Magas munkanélküliségi ráta, alacsony foglalkoztatottság Az önkormányzati segélyek igénybevétele növekvő tendenciát mutat Magas a hátrányos helyzetű roma lakosság aránya A településkép nem egységes Alulhasznosított területek a városközpontban A város belterületén alacsony a zöldfelületek aránya A településen áthaladó forgalom részben megterheli a város belterületi úthálózatát

Kevés a közparkoló a belváros egyes részein A közparkok felújításra szorulnak Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya magas A belterületi utak egy része nem megfelelő minőségű A külterületi utak többsége burkolat nélküli A település kerékpáros úthálózata hiányos

A településen nem található felsőoktatási intézmény vagy annak kihelyezett tagozata

- 62 -


Lehetőségek 

  

   

Gazdaság

 



 

    

Társadalom

  

Veszélyek

A belföldi turizmus intenzitása és a komplex egészségturisztikai szolgáltatások iránti kereslet növekszik. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Aktív turisztikai marketing folytatása Az M3 autópálya, a fel- és lehajtó csomópont közelsége növeli a térbeli helyzetből adódó előnyöket, javítja a város tőkevonzó képességét Újabb külföldi befektetők megjelenése Logisztikai szerepkör erősödése Határ menti gazdasági kapcsolatok és ügyletek erősödése K+F tevékenységek megjelenése a primer, szekunder szektorokban Alternatív mezőgazdasági tevékenységek elterjedése Bio mezőgazdasági termékek iránti kereslet növekedése hazai és európai szinten egyaránt A gazdasági együttműködések (integrátor szervezetek, új típusú szövetkezetek) szerepe felértékelődik Növekedik az alternatív erőforrásból származó energia előállítása iránti igény A nem kiemelt termőhelyi adottságú területek által érintett településként a mezőgazdaság speciális támogatása várható. Az önkormányzati és a vállalkozó szféra erősödő együttműködése Városfejlesztési Társaság lehetőséget teremt a befektetők aktív bevonására Vállalkozási feltételek kedvezőbbé válása (EU-s támogatási források) További pályázati források megjelenése és igénybevétele



A kvalifikált fiatalabb nemzedék helyben tartása településfejlesztési húzóerő lehet Népesség átlagos iskolázottsági szintjének emelkedése Civil szervezetek megerősödése További pályázati források megjelenése és igénybevétele











 



  



 


A további közlekedési fejlesztések elhúzódása miatt a település elérési mutatói nem javulnak Kiskereskedelmi tevékenység hanyatlása a multinacionális kereskedelmi láncok megjelenése miatt A gazdasági válság hatására csökkenő befektetői érdeklődés Magyarország és Kelet-Közép-Európa iránt Erősödnek a város hazai és nemzetközi versenytársai a gazdaság minden területén A turisztikai tendenciák kedvezőtlenül alakulnak Tovább növekednek a különbségek a járási központ és a többi település között Az országos/regionális/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei Az európai uniós források 2013. után várhatóan jelentősen csökkennek, amennyiben Nyírbátor addig nem tudja kihasználni a lehetőségeket, befektetői vonzóképessége csökkenni fog

Népesség elöregedése, az inaktívak arányának további emelkedése A hátrányos helyzetű csoportok arányának további növekedése Konfliktusok esetleges éleződése a helyi társadalmon belül A foglalkoztatási problémák kezelésének elmulasztásával szociális válság alakulhat ki

Megfelelő minőségű munkahelyek hiányában a szelektív elvándorlás csökkenti a város potenciális munkaerő bázisát A közeli megyeszékhely és régióközpont elszívó hatásának erősödése A munkanélküliség növekedése

- 63 -


Lehetőségek

  

Környezet





Az országos/regionális/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei



Az európai uniós források 2013. után várhatóan jelentősen csökkennek, amennyiben Nyírbátor addig nem tudja kihasználni a lehetőségeket, befektetői vonzóképessége csökkenni fog

 

Energiafüggőség növekedése A természeti-környezeti értékek (élővizek, növény- és vadállomány) károsodnak az ökológiai szemlélet hiányában Környezetterhelő ipari létesítmények betelepülése Növekvő teher- és személygépkocsiforgalom a betelepülő ipari vállalkozások hatására Az országos/regionális/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei

 



    Közszolgáltatások

Megújuló energiaforrások fokozott használata A város arculatához illeszkedő beépítések A környezetbarát közlekedési módok elterjesztése További pályázati források megjelenése és igénybevétele

Veszélyek

A járások jogkörének és forrásainak növekedése Az önkormányzati és a civil szféra erősödő együttműködése Aktív együttműködések a közintézmények között a járáson belül és kívül egyaránt További pályázati források megjelenése és igénybevétele






Az önkormányzatok jövőbeli feladat- és hatásköre bizonytalan Az önkormányzatok állami forrásai/ támogatásai csökkennek Az önkormányzati bevételek csökkenése miatt a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a működésre kell fordítani A város nem tudja teljes mértékben kiaknázni a járási központi szerepköréből adódó lehetőségeket Részleges ellenérdekek esetleges felmerülése a járási központ és a járás többi települése között Az országos/regionális/megyei/járási fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal a város szükségletei, igényei

 










A SWOT-elemzés alapján két lehetséges fejlődési irány rajzolódik ki:


- 64 -




a dinamikus forgatókönyv Nyírbátor kiegyensúlyozott gazdasági fejlődését vetíti előre, amelynek köszönhetően regionális szinten is versenyképes, a helyi lakosság számára megfelelő életszínvonalat biztosító várossá válik;



a stagnáló forgatókönyv alapján Kelet-Magyarország viszonylagos lemaradása tovább növekszik nemcsak az ország többi régiójához, hanem a szomszédos országok közeli térségeihez képest is. Ez, valamint a hasonló méretű és jellegű városok erősödő konkurenciája negatívan hat Nyírbátor fejlődésére is.

A két lehetséges fejlődési forgatókönyv közül a város endogén erőforrásait, a külső tényezőket és a jövőben várható folyamatokat figyelembe véve a dinamikus változat megvalósulása prognosztizálható, amelynek részleteit a 3.1 fejezetben mutatjuk be. A városrészek elemzése

2.3

Az alábbiakban kerül sor Nyírbátor városszerkezetének bemutatására – kijelölve a város főbb részeit, amelyek egy része a későbbiek során a városfejlesztés akcióterületeit képezik. Az áttekintés mélysége nem éri el a településrendezési tervek részletezettségét és mélységét (ez nem is követelmény), de természetesen nagymértékben támaszkodik az érvényben lévő 

Hosszú Távú Településfejlesztési Koncepció (a továbbiakban HTTK),



Településrendezési Tervre (TRT),



Szabályozási Tervére (SZT),



Helyi Építési Szabályzatra (HÉSZ).

Az áttekintésnek egy átfogó statisztikai elemzés is részét képezi, amihez a városrészi összehasonlító statisztikákat a KSH bocsátotta rendelkezésre, ezeket egészíti ki az Önkormányzat adatszolgáltatása. Az egyes mutatók relatív és a többi városrészhez viszonyított nagysága ezen adatok alapján tanulmányozható, az elemzés során minden városrésznél a városi átlagtól való eltérések vizsgálatára és rövid magyarázatára is sor kerül. A városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti jellemzésénél a cél az egyes városrészek belső folyamatainak, inhomogenitásának, különbözőségeinek feltárása. 2.3.1

Városrészek azonosítása

A városrészek lehatárolásakor a cél az volt, hogy funkcionálisan és településmorfológiailag minél homogénebb8 területeket lehessen kijelölni annak érdekében, hogy fejlesztési irányaik meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben érvényesülhessen a koncentráció elve. Mindemellett fontos elkerülni a városszerkezet túlzott elaprózódását is. Ez Nyírbátor esetében viszonylag könnyen végrehajtható, mivel az egyes területek funkcionálisan jól elkülönülnek. A fenti keretfeltételek, a településrendezési terv, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Nyírbátorban 8 városrész9 került kijelölésre, amelyek egy része külterületeket is érint: 1. Városközpont

8

Teljes homogenitás természetesen nem biztosítható: az Athéni Charta „települési funkciók keverhetősége” elvének megfelelően az egyes városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. 9

Külön külterületi városrész lehatárolását az adatok és a tendenciák nem indokolják, de a teljesség érdekében az összehasonlító adatsorokban a külterületi adatokat is feltüntetjük.


- 65 -


2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Víztorony, Csűröskert, Rózsakert Ipari Park Vasútállomás környéki ipari-gazdasági terület Északi lakóterület Széna réti turisztikai övezet Délnyugati lakóterület Déli iparterület 7. térkép Nyírbátor azonosított városrészei

A városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti jellemzésénél igyekeztünk feltárni az egyes városrészek belső folyamatait, inhomogenitásait, különbözőségeit is. Az elsősorban funkcionális alapon történő lehatárolás eredményeként jelentős különbségek rajzolódnak ki a városrészek népességszámát és lakásállományát tekintve, ami részben korlátozza a városrészi szintű helyzetelemzések tartalmát és részletezettségét (pl. a szinte kizárólag ipari területeket magában foglaló Ipari Park városrész esetében nincs értelme az ottani 60 lakos társadalmi helyzetének elemzésére).


- 66 -


2.3.2

Városrészek összehasonlító elemzése

A városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés egyrészt a KSH 2001. évi népszámlálási adataira, másrészt a Polgármesteri Hivatal adatbázisára épül. Ezeket egészítettük ki a jelenlegi folyamatokra épülő adatok, tendenciák átfogó bemutatásával annak érdekében, hogy a városrészek adottságait, problémáit, legfontosabb funkcióit, lehetséges kitörési pontjait, illetve felzárkóztatási esélyeit feltárjuk. Ez az alapja annak, hogy megalapozott, egységes településszerkezet kialakítására irányuló stratégiai célrendszert alakítsunk ki. Fontos azonban, hogy a városrészi szintű elemzések nem lehetnek teljesen egységes mélységűek és szerkezetűek, éppen amiatt, mert zömmel funkcionális alapon történt a lehatárolásuk – így, mint az alábbi táblázatból is látható, egyes városrészek népességszáma olyan alacsony, hogy az adatok alapján nem lehet komplex társadalmi elemzéseket végezni. Ezeknél a városrészeknél nagyobb hangsúlyt fektetünk a gazdasági jellemzők bemutatására. Ettől függetlenül természetesen maximálisan törekszünk a minél teljesebb helyzetelemzés kidolgozására. 15. táblázat A városrészek lakó- és állandó népessége a 2001. évi Népszámlálás alapján (fő) Mutató megnevezése

Állandó népesség

Lakónépesség

1. Városközpont

2966

3028

2. Víztorony, Csűröskert, Rózsakert

1094

1070

3. Ipari Park

61

59

4. Vasútállomás környéki ipari-gazdasági terület

274

271

5. Északi lakóterület

2941

2968

6. Széna réti turisztikai övezet

203

203

7. Délnyugati lakóterület

5154

5087

8. Déli iparterület

695

675

Külterület

64

72

Nyírbátor

29,1

12,1

Forrás: KSH

Nyírbátor népessége egyenlőtlenül oszlik meg az egyes városrészek között, aminek az az oka, hogy a lehatárolás alapvetően funkcionális szempontok mentén történt. Ennek megfelelően az ipari és turisztikai városrészek lakosságszáma alacsony, míg a lakófunkciójú városrészeké és a Városközponté magas.


- 67 -


16. ábra A városrészek lakónépességének korcsoportos megoszlása a 2001. évi Népszámlálás alapján

Forrás: KSH

A városrészek lakosságának korcsoportos megoszlása alapján több jellegzetesség is kirajzolódik: 

az Északi lakóterületen kiemelkedő a gyermekkorúak aránya,



a Városközpontban magas a munkaképes korúak aránya,



a vasútállomás környékének lakossága öregedő korstruktúrát mutat.

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Felsőfokú végzettségűek a 25-x népesség arányában

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munka-jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

16. táblázat A városrészek népességének szociális jellemzői a 2001. évi Népszámlálás alapján (%)

1. Városközpont

17,2

16,8

43,5

11,6

54,1

33


17,3

19,5

47,1

11,7

48,5

40,5

3. Ipari Park

34,2

4,9

53,7

26,8

52,2

42,9

Mutató megnevezése


- 68 -


Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Felsőfokú végzettségűek a 25-x népesség arányában

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munka-jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya


4. Vasútállomás környéki iparigazdasági terület

19,3

14

42,7

12,7

50,3

50,9


70,2

1,5

80,1

63,6

18,8

71,6

6. Széna turisztikai övezet

32,6

6,9

58,9

23,3

37,9

54,7


18,4

16,7

48,6

13,8

48,8

37,4


24,6

5,1

52

16,3

44,8

42

Külterület

47,4

0

81,6

44,7

18,4

70,6

Nyírbátor

29,1

12,1

53,9

23,5

43,6

44,1

Jelmagyarázat:

réti

A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvezőtlen irányban

A városi átlaghoz képest nagy eltérés kedvező irányban

Forrás: KSH

A városrészek egyes társadalmi mutatói között jelentős különbségek rajzolódnak ki: egyrészt kiemelkednek az Északi lakóterület (és a külterület) kedvezőtlen értékei, másrészt a Városközpont minden szempontból lényegesen kedvezőbb helyzetben van a városi átlaghoz képest. A többi lakóterület adatai kevéssé térnek el egymástól, míg az ipari és turisztikai városrészek értékei javarészt a város átlaghoz közelítenek (bár alacsony népességszámuk miatt súlyuk nem jelentős). A lakásállomány esetében szintén az Északi lakóterületen vannak elmaradások: az alacsony komfortfokozatú lakások aránya itt csaknem 50%-os, míg a Városközpontban kifejezetten jó a lakásállomány minősége.


- 69 -


17. ábra A lakásállomány jellemzői a 2001. évi Népszámlálás alapján (külső kör – lakások száma, belső kör alacsony komfortfokozatú lakások száma) 1. Városközpont

227 19 22 15 51

2. Víztorony, Csűröskert, Rózsakert 3. Ipari Park

1209 48 0 13

176

4. Vasútállomás környéki ipari-gazdasági terület 5. Északi lakóterület

1758 28

395 377 89

20 108

6. Széna réti turisztikai övezet 7. Délnyugati lakóterület 8. Déli iparterület Külterület

813 Forrás: KSH

2.3.2.1

Városközpont

A Városközpont Nyírbátorban mindenféle szempontból központi szerepet tölt be, a belvárosban tükröződik a település történelme, szellemisége, valamennyi jellegzetessége. A város történelmi fejlődésének és hazai viszonylatban alacsony népességszámának megfelelően egyközpontú, jelentősebb funkciókkal betöltött alközpontok nem alakultak ki, amit jól jellemez, hogy ebben a városrészben található

10

összes

humánszolgáltatási



csaknem funkció,



12 állami, igazgatási, hatósági igazságszolgáltatási funkció (75%),



15 közösségi funkció (80%),



a közlekedési, távközlési funkciók 24,3%-a,



a 458 gazdasági funkciót betöltő egység 60,9%-a.10

az

és

A részletes városrészi funkció-ellátottsági adatokat a Mellékletek tartalmazzák.


- 70 -


17. táblázat A Városközpontban található közszolgáltató szervezetek Szolgáltatás típusa

Intézmény neve

Intézmény címe

Polgármesteri Hivatal

Államközigazgatás

és

Szabadság tér 7.

NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága

Bátori u. 5.

Nyírbátori Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hivatal

Zrínyi u. 12.

Körzeti Földhivatal

Szentvér u. 14.

Városi Bíróság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Nyírbátori Kirendeltség

Kossuth u. 16.

Báthory István Gimnázium és Szakközépiskola

Ifjúság útja 2.

Bethlen Gábor Kollégium Oktatás

Báthory u. 1.

Szakközépiskola,

szakiskola

és

Nyírbátori Református Általános Iskola

Fáy András u. 17.

Nyírbátor Óvoda, Bölcsőde

Fáy András u. 19.

Pedagógiai szakszolgálat Közművelődés

Szociális szolgáltatások

Báthory u. 20.

Városi Könyvtár

Szabadság tér 24.

Kulturális Központ

Szabadság tér 8-9.

Kistérségi Szociális és Pedagógiai Központ

Édesanyák útja 3.

Házigondozó Szolgálat

Vár u. 1.

Pszichiátriai Betegek Közösségi Gondozó Szolgálata

Vár u. 1.

Támogató Szolgálat

Vár u. 1.

Védőnői Szolgálat

Vár u. 1.

Idősek ápoló-gondozó ellátása

Egészségügy

otthona,

Idősek

nappali

Fáy u.17

Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Nonprofit Kft. Nyírbátori Szakrendelő


Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv

Szentvér u. 4.

Mentőállomás

Báthory u. 25.

Orvosi ügyelet


Hajdúdorogi Egyházmegye Egyházközség Egyházak

Füveskert u. 9.

Görög

Katolikus

Bajcsy-Zs. u. 99.

Magyarországi Református Egyház, Tiszántúli Református Egyházkerület, Nyírségi Református Egyházmegye

Egyház u. 1.

Római Katolikus Egyház

Károlyi u. 19.

Hit Gyülekezete Nyírbátor

Károlyi u. 11.


Fontos viszont, hogy a funkciók ellátásához kapcsolódó infrastruktúrák egy része műszakilag és építészetileg is elavult, korszerűtlenek, fenntartásuk költséges – részben amiatt, hogy területileg szétszórtan helyezkednek el (különösen igaz ez a különböző


- 71 -


államigazgatási, hatósági és közüzemi funkciókra). Az elmúlt időszakban jelentős pozitív változások történtek ebből a szempontból – elsősorban az európai uniós forrásoknak köszönhetően. A Városközpont hátránya, hogy az igényekhez képest viszonylag kevés a színvonalas vendéglátó- és szálláshely – ezek száma akár még csökkenhet is, ha megépül az északi elkerülő út, amely környezeti és közlekedési szempontból kedvező, de a Városközpont szolgáltatóinak inkább hátrányos. A Városközpontban él Nyírbátor lakónépességének 22,5%-a, amelyen belül a munkavállalói korú népesség felülreprezentált. A képzettségi, a munkaerő-piaci és a jövedelmi helyzet szempontjából egyaránt kedvezőbb képet mutat a városi átlaghoz képest: többek között itt a legalacsonyabb a foglalkoztatott nélküli háztartások, valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya – a tendenciák ráadásul kedvezőek, a mutatók tovább javulnak. A Városközpont vegyes funkcióját jelzi, hogy nemcsak a közintézmények jelentős része található itt, hanem a lakásállomány 26,1%-a is. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya kifejezetten alacsony (mindössze 4,2%), a lakásállomány minőségét az elmúlt időszak építkezési hullámai is nagymértékben javították. A Városközpont térszerkezetére jellemző, hogy a történeti utcák enyhe ívekkel, szabálytalan vonalvezetéssel, a kereszteződéseknél kiszélesedő, teret alkotó szélességgel épültek ki. Az utcákra merőlegesen illeszkedő szalagtelkek mezővárosi karaktert őriznek. Előfordul, hogy a beépült utcák nagy kiterjedésű mélyebb fekvésű beépítetlen, többnyire lefolyástalan területeket zárnak körül, ahol helyenként tavak, nádasok maradtak meg, vagy kertek, gyümölcsösök találhatók. Ezek a mély fekvésű területek belvíz és elöntés veszélyesek. Az elsődlegesen beépült utcák és területek besűrűsödtek, mögöttük másodlagosan beépült területek alakultak ki, ahol a beépítés eredeti karakterétől eltérő intenzívebb beépítés jött létre kertvárosi telkes, vagy többszintes, esetenként telepszerű többszintes beépítéssel. A Fáy András utcai lakótelep kifut a mezőre, ami különleges hangulatot kölcsönöz a területnek. A másodlagosan beépülő területek telekszerkezetén látszik, hogy nem spontán módon, hanem tudatos mérnöki munkával lettek kialakítva. Helyi adottság, hogy a Városközpontban a beépült területek mellett egyidejűleg vannak be nem épült területek, szabad telkek, valamint bontott, roncsolt területek (Szabadság tér – Váczi Mihály u között). Találhatók alulhasznált, elszlömösödött, egyébként kiváló adottságokkal rendelkező be nem épült tömbbelső területek (Szabadság tér, Báthori u, Édesanyák útja, Szentvér u – úgynevezett bankudvar). Az építészeti mozaikosság és változatosság jegyeit magán hordozó Városközpont szabályozási tervi besorolása „településközpont vegyes terület”: a régi polgárosodás emléke (zártsorú beépítés) éppúgy megjelenik a városrészben, mint a lakótelepi tömbszerű, beépítés, a modern építészet lenyomata vagy a kertvárosias karakter. A Városközpontot a rendezési terv szerint szerkezeti változásként érinti a Damjanich utca átkötése a Madách térbe, a Fáy András utca és a Vár utca átkötése a dohánygyári csomópontba, a Zrínyi utca átkötése a Szabadság tér északi oldalán az élelmiszer áruház előtt a Kossuth utcába. Ezzel a forgalomtechnikai problémák egy része megoldhatóvá válik. A Városközpont meghatározó térszerkezeti elemei a következők: 

A városközpont kiszélesedő öt utca csatlakozásában alakult ki a Szabadság tér, amely a történeti mezőváros vásárteréből fejlődött a város igazgatási, kulturális és üzleti reprezentatív terévé (a Szabályozási Tervben köztérként szerepel). Keleti és nyugati térfalai nem egyenértékűek, a nyugati térfala a jelentősebb, ahol a városháza múlt századi neogótikus emblematikus épülete, mellette a mai kort idéző Kulturális Központ tömegében is legnagyobb épülete található. A keleti térfal Szentvér utcai sarkán áll a mára megkopott emeletes áruház, mellette az egykori pártház avult


- 72 -


épülete, a korábbi takarékpénztár eklektikus épülete, majd kisvárosi zártsorú karaktert tükröző megmaradt épületek folytatódnak északi irányban a Kossuth utcán is. A tér északi oldala a múlt századi üzletsor elbontása után épített földszintes élelmiszer áruházzal nincs lezárva, a térfal bizonytalanná vált. A Szabadság tér déli irányban utcává keskenyedik, és a Fáy utcától. ill. az Eduard utcától délre megőrizte eredeti földszintes zártsorú kisvárosi jellegét. A foghíjbeépítések is illeszkednek (posta) a zártsorú beépítéshez. A tér parkosított, értékes faállománnyal rendelkezik, de problémát jelent, hogy közutak veszik körül, így valódi közösségi térként csak korlátozottan használható. Teraszépítési engedélyt a nagy forgalom miatt nem lehet igényelni, ami szintén korlátozza a tér rekreációs funkcióját. 

Városháza mögötti roncsolt terület a Szabadság tér – Hunyadi utca – Váci Mihály utca – Zrínyi utca területére terjed ki (a Szabályozási Tervben településközpont vegyes területként szerepel). A roncsolt terület a Szabadság téri térfal hátoldalára, a piacot tartalmazó tömbre és a Penny Market tömbjére terjed ki. A terület központi fekvése miatt értékes, a jelenlegi parkolási funkción túl építésre, elsősorban intézményi és lakásfejlesztésre alkalmas. A piac és környéke alulhasznált, önmagában is fejleszthető, a Penny Market épülete környezetidegen.



A „bankudvar” területe a Szabadság tér – Szentvér utca – Édesanyák útja – Báthory utca által határolt tömb, amely közvetlenül határos a város főterével, északon a főteret a Báthori várkastély és református templom műemléki területét összekötő Báthory utca, keleten a műemléki területhez vezető Édesanyák útja, délen a történetileg is meghatározó Császári útban folytatódó Szentvér utca határolja (a Szabályozási Tervben településközpont vegyes területként szerepel). A határoló utcák közül a főtér keleti térfala és a Báthory utca Szabadság térhez vezető szakasza mezővárosi, kisvárosi jellegű, zártsorú polgáriasult épületeket tartott meg, a többi részen az eredeti telekszerkezet megtartása mellett zártsorúan induló, fokozatosan fellazuló, városképileg zavaros, egymáshoz kevéssé illeszkedő épületsor a jellemző. A tömbbelső környezetével éles kontrasztban áll, részben szanált, teljesen elszlömösödött területként használaton kívül van. A városközpontban a főtér közvetlen szomszédságában ilyen értékes, jó adottságú terület hasznosítása időszerű.



A XIV. századi eredetű műemléki terület egykor a mezőváros mellett egyházi központként és urasági, igazgatási, hatalmi központként jól elkülönültek, a mai városszerkezetben is önálló egységet képeznek. A minorita templom és rendház jól érvényesül környezetében, a Báthori kastély és református templom érvényesülését, annak ellenére, hogy dombtetőn, eleve hangsúlyos módon épültek, a környező utólagos beépítések csökkentik. A műemléki területet egységesebbé tette a Várostörténeti sétány. A területek szabályozási tervi besorolása: műemléki terület, közpark, köztér és településközpont vegyes terület.

A városközpont eltérő karakterű beépítései az elsődlegesen beépült kisvárosi karaktert képviselő zártsorú, hézagosan zártsorú és telkes kertvárosi beépítések mögött (mellett) az építésbe az utóbbi időkben bevont területeken jöttek létre, ezek sorházas telkes, vagy telkes többszintes, ill. tömbtelkes többszintes beépítésű területek, melyek esetenként kifutnak a be nem épített mezőgazdasági területekre. A város fejlődése eltérő időszakokban épített létesítményei tükrözik korukat, az akkori építészeti irányzat típusjegyeit. Mindezek jól követhetők a Szabadság tér kialakult térfalain, a központba bevezető utak mentén épült sávházakon. A központ városképét is meghatározó egyes modernista létesítmények műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége nem megfelelő, nem illeszkednek a belváros építészetébe, hangulatába.


- 73 -


A belváros közterekkel való ellátottsága összességében kedvező, azonban azok állapota, jellege, kiépítettsége, zöldfelülete és ezzel együtt használata jelentős eltéréséket mutat. Jelentős a köztéri műalkotások száma is – ez a Várostörténeti sétány kialakításával tovább emelkedett. A belváros általános infrastrukturális helyzete (út- és járdahálózat, csatornázás) alapvetően kedvező, de természetesen helyenként előfordulnak felújításra váró szakaszok. A közlekedés egyik legnagyobb problémája a közúti forgalom által okozott jelentős környezetterhelés, valamint a szűk parkolási kapacitás a közintézmények és az üzletek környékén. A kérdés megoldását nehezíti, hogy gyakran maguk az üzlettulajdonosok foglalják el a közeli parkolóhelyeket, így a szűk kapacitások miatt többször felmerült a parkolási díj bevezetésének gondolata, de ez a helyi lakosság korlátozott teherbíró képességének ismeretében nem történt meg. A Városközpont és szolgáltatásainak elérhetőségét nagymértékben javítják a vasútállomás és a buszállomás közelsége, valamint a helyi buszjáratok. A belváros kerékpárút-hálózata hiányos, ezen részben segíteni fog az Ipari Park irányába tartó kerékpárút, amely több városrészen is keresztülhalad. 18. táblázat A Városközpont SWOT-elemzése

Erősségek

Gyengeségek

 Nagy a közigazgatási, közszolgáltatási intézmények koncentrációja  Magas a vállalkozások, a kiskereskedelmi egységek, a vendéglátóhelyek és a szálláshelyek sűrűsége  A városrészben találhatók a jelentős turisztikai potenciált jelentő történelmi nevezetességek  Magas a munkavállalói korú népesség aránya  Lakások komfortossága és infrastrukturális ellátottsága jó  A főtér mellett feltáratlan tömbökben jó beépítési lehetőségek vannak  A közterek, parkok száma és kiterjedése viszonylag nagy  A városrész bővelkedik műemlékekben, köztéri szobrokban, helyi védelemre érdemes épületekben  A Városközpont infrastrukturális ellátottsága megfelelő  A városrész megközelíthetősége kedvező

 Viszonylag kevés a minőségi vendéglátó- és szálláshely  Mély fekvésű, vizes területek találhatók a városmagban  Egyes közintézmények és közszolgáltatók szétszórtan helyezkednek el, így sem működésük, sem igénybevételük nem elég hatékony  Forgalomtechnikai problémák közlekedési nehézségeket okoznak  Egyes polgári épületek homlokzata felújításra szorul  A városközpont egyes épületei nem illeszkednek a város építészeti karakterébe  Sok közintézmény fűtési rendszere korszerűtlen, nem energia-hatékony  A belváros egyes részei alulhasznosítottak, illetve állapotuk elavult  A piac és környéke alulhasznált  A közterek, parkok eloszlása előnytelen  A Szabadság-tér parkja közutakkal körülvett, jelenleg alulhasznosított, így korlátozott a rekreációs és közösségi funkciója  A zöldterületek minősége részben nem megfelelő  A parkolási kapacitás szűkös  A kerékpárút-hálózat hiányos

Lehetőségek

Veszélyek

 Nő a belföldi és a külföldi turisztikai kereslet  A belvárosi üzletek versenyképessége csökken  A vendégforgalomban előtérbe kerül a kulturális  A fejlesztési források nem lesznek elegendők a és örökségturizmus, valamint a gyógy-, belvárosi területek teljes rehabilitációjára wellness- és termálturizmus  A térség városai között élesedik a verseny a  A helyi vállalkozói szféra megerősödésével a


- 74 -


kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat településközpont fejlesztései tekintetében bővül  Csökken a potenciális befektetők érdeklődése a  Az önkormányzati beavatkozások a magánerős belvárosi fejlesztések iránt építkezések és felújítások számának  Növekvő környezetterhelés a közúti növekedését eredményezhetik forgalomnövekedés miatt  A város és a városmag központi közigazgatási  Az elkerülő út „elviszi” a Városközponttól a és közszolgáltatási funkciói tovább erősödnek forgalmat, ami az átmenő forgalomból (is) élő  A város jelentős pénzügyi forrásokhoz jut a vállalkozások bevételeit csökkentheti belváros megújítására

2.3.2.2

Víztorony, Csűröskert, Rózsakert

A városrész egy viszonylag kis kiterjedésű lakófunkciójú terület, amely a nyírbátori népesség 8%-át tömöríti. A lakosság korösszetétele kicsit kedvezőtlenebb a városi átlaghoz képest: magasabb az idősek és alacsonyabb a fiatalok aránya, a lakosság öregedése permanens folyamatnak tekinthető. Ezzel szemben a képzettségi és munkaerő-piaci szempontból mindenképpen kedvezőbb a helyzet: az összes városrész közül itt a legmagasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A városrész lakosságának végzettségi szintje folyamatosan emelkedik. A lakásállomány 8,5%-a található a Víztorony körülő lakóövezetben, ezek 12,2%-a alacsony komfortfokozatú, ami nagyjából megfelel a városi átlagnak – az elmúlt időszak felfokozott felújítási és építési tevékenységei sokat javítottak a lakásminőségen. A város egyközpontúságának megfelelően, ahogy távolodunk a városközponttól, nagyjából úgy csökken a különböző intézmények és szolgáltatók jelenléte, így a városrész funkcionális ellátottsága nem megfelelő: 

a városrészben egyáltalán nem található humánszolgáltatási, állami, igazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási és közösségi funkció,



itt tömörül a közlekedési és távközlési funkciók 13,5%-a,



a gazdasági funkciót betöltő egységek 6%-a található ebben a városrészben,



a vállalkozások közül kiemelkednek a pénzügyi szolgáltatók (az összes pénzügyi szolgáltató 50%-a).

A rendezési terv alapján a városrész kertvárosi lakóövezet. Szerkezetére jellemző, hogy a Császári út és az Édesanyák útja közti, a Vár utcától a vasútig terjedő terület kertvárosias, zömmel földszintes, családi házas jellegű. A Császári és a Szentvér utcák által bezárt keleti terület az utak menti egysoros beépítésen túl egy beépítetlen terület helyezkedik el. A beépítés telkes, oldalhatáron álló előkertes, de egyes útszakaszokon előfordul előkert nélküli elhelyezés is. A már beépült terület dombhát, a még be nem épült terület sík terület erdőfoltokkal.


- 75 -


Néhány szerkezeti változás napirenden van, ilyen pl. a keleti területhatáron a várost elkerülő út, illetve a vasút mentén új gyűjtőút kijelölése, továbbá egyes beépítetlen területek feltárása. Az építésbe bevont területeket ipari gazdasági övezetbe, illetve kertvárosi lakóövezetbe sorolja. Nehezíti a potenciális fejlesztéseket, hogy a beépíthető ingatlanok tulajdonosi háttere összetett, így a terület nem tekinthető egységes egésznek. Jelentős beruházást igényel az érintett területek közművezetékeinek kiépítése is. Jelentős közterekkel, közparkokkal, játszóterekkel a városrész nem rendelkezik. Fő közlekedési útvonala a 471. számú főútvonal szakasza, amelyen keresztül a Városközpont gyorsan és biztonságosan megközelíthető, de mindez jelentős forgalmi leterheltséget is jelent. A járdák és a felszíni vízelvezető hálózat állapota egyes utcákban nem megfelelő. A közüzemi infrastruktúra kiépítettsége és állapota megfelel a városi átlagnak. Az Ipari Parkba vezető hivatásforgalmú kerékpárút érinteni fogja a városrészt. 19. táblázat A Víztorony, Csűröskert, Rózsakert SWOT-elemzése

Erősségek

Gyengeségek

 Lakások komfortossága és infrastrukturális ellátottsága jó  A közigazgatási, közszolgáltatási funkciók viszonylag könnyen elérhetők  Magas a diplomások aránya  A városrész munkaerő-piaci adatai kedvezőek  Magas a pénzügyi vállalkozások száma  A városrész jelentős beépítési tartalékokkal rendelkezik  A városrész megközelíthetősége kedvező

 A lakosság korosztályos összetétele a városi átlagnál kedvezőtlenebb  A járdák és a felszíni vízelvezető hálózat állapota egyes utcákban nem megfelelő  Az utak és közművek hiányoznak a beépíthető területeken  A beépíthető területek tulajdonosi viszonyai összetettek  Kevés köztér található a városrészben

Lehetőségek

Veszélyek

 A helyi vállalkozói szféra megerősödésével a  Közúti átmenő forgalom növekedése kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat  A lakóterület-fejlesztés magántőke hiányában bővül elmarad  Az önkormányzati beavatkozások a magánerős  A beépítetlen területek zárványként ékelődnek építkezések és felújítások számának be a városrész térszerkezetébe növekedését eredményezhetik  A város jelentős pénzügyi forrásokhoz jut a szükséges infrastrukturális fejlesztések elvégzésére  Betelepülő fiatal családok érdeklődésének növekedése a városrész iránt  Elkerülő út megépítése  Beépítetlen területek gazdasági-ipari hasznosítása


- 76 -


2.3.2.3

Ipari Park

Az Ipari Park Nyírbátor gazdasági centruma, így ez a városrész adja az ipari termelés döntő részét és foglalkoztatási potenciálja is kiemelkedő. A városrész lehatárolása úgy történt, hogy az szinte kizárólag az Ipari Park területét és környezetét foglalja magában, így értelemszerűen a gazdasági funkció a domináns, más funkció gyakorlatilag nincs jelen a városrészben (a megközelítőleg 60 lakos 20 lakóingatlanban él, így sem a helyi társadalommal, sem a lakásállománnyal kapcsolatosan nem lehet lényegi elemzéseket végezni). A településrendezési tervben ipari-gazdasági övezetként nyilvántartott terület szerkezetileg a Császári és a Derzsi útra szerveződik és a vasúttól északra terül el. Jelenlegi területe a két út között vezetett keresztúttal és több iparvágánnyal van feltárva. A városrész magában foglal működő üzemeket és barnamezős hasznosításra kijelölhető területet egyaránt, de jelentős tartalékokkal rendelkezik az ipari-gazdasági tevékenység további bővítésére. A terület jelenlegi adottságai is kifejezetten kedvezőek (iparvágányok, kiépült infrastruktúra stb.), a további bővítés viszont jelentős költségeket és régészeti kutatásokat igényel. Az Ipari Parkban működő üzemek környezetterhelése nem kiemelkedő. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség több alkalommal végzett zajszintmérést az üzemi kibocsátás megállapítása érdekében. A mérési eredmények alapján az Ipari Park közelében lévő lakóingatlanok határérték feletti túllépést nem állapítottak meg a felügyelőség munkatársai. Néhány infrastrukturális hiányosság még felmerül, ilyen például az információs táblarendszer, a megújuló energiaforrások használatának lehetősége, vagy a közterületek egységes fenntartásának kérdése. A rendezési terv olyan hosszú távú változtatásokat tartalmaz, amely jelentős mértékben javítja az Ipari Park külső elérhetőségét: 

északi elkerülő út,



az elkerülő útból a Derzsi dűlőn kiépítendő új gyűjtő út,



a Császári utat a Gyulaji és Táncsics utcák csomópontjával összekötő új szerkezeti út.


- 77 -


8. térkép Az Ipari Park elhelyezkedése és a tervezett északi elkerülő út

Forrás: www.nyirbator.hu

A terület város felőli megközelítését a helyi autóbuszjáratok teszik lehetővé, emellett jelentős javulást fog eredményezni a jelenleg zajló kerékpárút-építés, viszont a két vasúti átjáró időszakosan lassítja a forgalmat. 20. táblázat Az Ipari Park SWOT-elemzése

Erősségek

Gyengeségek

 A városrészben az utóbbi évtizedek legnagyobb gazdaságerősítő fejlesztései valósultak meg  Szabad tartalékterületek, amelyek további ipari fejlesztéseket tesznek lehetővé  Jó állapotú, kiépült infrastruktúra, sok szabad terület, kiterjeszthető az elkerülő útig  Zöldmezős és barnamezős fejlesztésekre alkalmas területek jelenléte  Jelentős foglalkoztatási potenciál  Közel van az északi elkerülő út nyomvonala és a vasútállomás  Jó megközelíthetőség közúton, vasúton, helyi buszjáratokkal és kerékpárúton egyaránt

 Az infrastruktúra kiépítésének költségei magasak a bevonásra kerülő területeken  A további beruházások előtt régészeti kutatás végzendő  A közterületek egységes fenntartása és karbantartása nem megoldott  Nincs kiépített információs táblarendszer  Az Ipari Park energiafelhasználása jelentős

Lehetőségek

Veszélyek


- 78 -


 A város és a városrész megyei, regionális, országos és nemzetközi gazdasági súlyának növekedése  M3 autópálya továbbépítése  Elkerülő út megépítése  Beépítetlen területek gazdasági-ipari hasznosítása  Újabb jelentős befektetők megjelenése a területen

2.3.2.4

 A város pénzügyi lehetőségeit meghaladó fejlesztési igények megjelenése  A pénzügyi-gazdasági válság elhúzódása miatt a potenciális befektetők száma és a befektethető tőke mennyisége csökken  Erősödik a konkurencia a hasonló adottságú települések és telephelyek között  A befektetők érdeklődése Magyarország és Kelet-Közép-Európa országai iránt csökken  A jelenleg az Ipari Parkban lévő cégek olcsóbb telephelyre költöztetik termelésüket

Vasútállomás környéki ipari-gazdasági övezet

Nyírbátor másik ipari-gazdasági funkciójú városrésze a vasút környékén helyezkedik el. Népessége és lakásállománya a város egészéhez képest elenyésző (2%, illetve 2,3%), emiatt társadalmi elemzése szakmailag nem indokolt. A városrész szerepe azonban a térségi kapcsolatok szempontjából mindenképpen meghatározó. Itt található a vasútállomás és a szomszédságában lévő autóbuszállomás. Bár a közösségi közlekedés súlypontja áthelyeződött a vasútról az autóbuszra, a vasútállomás és közvetlen környezete hosszú távon is meghatározó lesz a város kapcsolatrendszerében. Itt helyezkedik el a volt határőr laktanya, amely szintén jelentős potenciált rejt a térségi funkcióellátás szempontjából. Mindkét meghatározó elem fejlesztése tervben van véve, megvalósítása pedig jelentősen növelni fogja a városrész súlyát. A városrészben nincs humánszolgáltatási, állami, igazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási és közösségi funkció, viszont itt tömörül a közlekedési, távközlési funkciók 30%-a, míg a gazdasági funkciót betöltő egységeknek mindössze 2%-a található ezen a területen. A városrész döntően a vasúttól északra a Gyulaji és a Honvéd utcák között a vasútra illeszkedő, jelenleg is vegyes területhasználatú, illetve a vasúttól délre a vasutat szegélyező területsávot foglalja magában, ami déli irányban kiterjed a korábbi dohánybeváltó területére is. A terület megközelítését nehezítik a vasúti kereszteződések, amelyek száma összességében alacsony, a felmerülő szükségleteket nem elégíti ki. A Városközpont mellett ez az egyik viszonylag vegyes karaktert (és egyben vegyes tulajdonviszonyokat) felmutató, de potenciális fejlesztési tartalékokat is rejtő városrész (előbbit jelzi, hogy az egyes területeket a szabályozási tervben az ipari-gazdasági, a közlekedési, a kertvárosi lakó, illetve a különleges övezetekbe sorolták be): 

A városrész domináns épületegyüttese a jelenleg is működő iparterület. A város fejlődése során a terület ma már szinte a város központjába került, a Városközpontból is és a Szénaréti tó felől is zavaró látványelem. Építészetileg és városképileg is kedvezőbb elem a korábbi határőr laktanya (jelenleg BM épület) rendezett, fásított és felújított épületegyüttese.


- 79 -




A városrész déli peremén helyezkedik el a korábbi dohánybeváltó, ami jellegzetes, de jelenleg kihasználatlan ipari emlék épületeivel a városképbe is illeszkedő fejlesztési terület lehet. Az itt található, használaton kívüli iparvágány, amely a MÁV tulajdonát képezi, nehezíti a terület barnamezős rehabilitációját.



A beékelődő lakóterületek földszintes, telkes kertvárosi jellegűek, de a jellemzően ipari-gazdasági környezet miatt presztízsük alacsony.



A vasútállomás előtti rendezetlen területsáv autóbusz-végállomásként és -tárolóként is működik, jelen állapotában magas színvonalú szolgáltatásra nem alkalmas, városképileg zavaró, és a környezetre nézve is potenciális szennyezőforrást jelent. A város kapujaként is szolgáló csomópontnál az intermodális közlekedést nehezíti a szűk parkolási kapacitás. Az érintett Ady Endre utca felújításra szorul: a téren sem a jármű, sem a gyalogos forgalom nem biztonságos, mivel az autóbusz indítóállásokat csak az átmenő forgalmú fő közlekedési út két oldalán lehetett elhelyezni. Az autóbuszok érkezésének és indításának szervezése nehézkes, az indítás előtti autóbusz-jegyváltás nem megoldott. A busz- és vasútállomás környékén – más városokhoz hasonlóan – viszonylag jelentősek a közbiztonsági problémák.

A településrendezési tervben szerepel a vasút előtti út gyűjtőútként történő fejlesztése, és az iparterület északnyugati határán vezetett új gyűjtő kialakítása. A jövőben várható a terület felértékelődése, mivel jelentős fejlesztési potenciálokat rejt magában. 21. táblázat A Vasútállomás környéki ipari-gazdasági övezet SWOT-elemzése

Erősségek

Gyengeségek

 Erős térségi közlekedési kapcsolatok a vasút-  Funkcionálisan vegyes terület, ahol a funkciók és buszállomásnak köszönhetően jellemzően nem kiegészítik, hanem inkább zavarják egymást a kedvezőtlen elhelyezkedés  Városközponti fekvésből adódó jó miatt megközelíthetőség  Barnamezős fejlesztésekre alkalmas területek  Az infrastruktúra egyes elemei hiányoznak vagy elavultak, fejlesztésük költségei magasak jelenléte  Vegyes tulajdonviszonyok  A vasútállomás rossz állapotú, autóbusz pályaudvar nincs, az utasellátás alacsony színvonalú  A vasútállomás előtt nincs elegendő számú parkoló  Közlekedésszervezési problémák a buszállomás környékén  A BUNGE Zrt. korábbi területe teljesen használaton kívül van, a tulajdonosi szándékok nem ismertek  A két vasúti átjáró kevés, ami a forgalom lassulását eredményezi

Lehetőségek

Veszélyek

 Intermodális közlekedési csomópint kialakítása a vasútállomás és a buszállomás környezetében  A város megyei, regionális, országos és nemzetközi gazdasági és súlyának növekedése  Barnamezős területek gazdasági-ipari

 A közösségi közlekedési fejlesztések elmaradása  A városrész infrastrukturális leromlása és szociális szegregációja  Közbiztonsági helyzet további romlása  A város pénzügyi lehetőségeit meghaladó


- 80 -


hasznosítása  Funkcióváltás a jelenleg területeken  Újabb jelentős befektetők területen

2.3.2.5

fejlesztési igények megjelenése alulhasznosított  A pénzügyi-gazdasági válság elhúzódása miatt a potenciális befektetők száma és a befektethető tőke mennyisége csökken megjelenése a  Erősödik a konkurencia a hasonló adottságú települések és telephelyek között  A befektetők érdeklődése Magyarország és Kelet-Közép-Európa országai iránt csökken


Az Északi lakóterület Nyírbátor társadalmi szempontból leghátrányosabb helyzetű városrésze, amelynek mintegy 85%-a tartozik a város azonosított szegregátumához (a részletes szegregációs helyzetelemzést a 2.4.2. fejezet tartalmazza). Az Északi lakóterületen él a lakónépesség 22,1%-a, amely számos szempontból eltéréseket mutat a város többi részéhez képest: 

a 14 éven aluliak aránya 31,7% (városi átlag 21,7%), amiből következtetni lehet a magas természetes szaporodásra;



a 60 éven felüliek aránya 10,6% (városi átlag 14,4%), ami a magas halandóságra és a kedvezőtlen egészségügyi állapotra utal.

A munkavállalói korosztály 70,2%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik (városi átlag 29,1%), rendszeres munkajövedelemhez 80,1%-uk nem jut (városi átlag 53,9%), a foglalkoztatottak aránya 20% alatti (városi átlag 43,6%). Ebből automatikusan következik, hogy kiemelten magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: 71,6% szemben a városi 44,1%-kal. A városrész közbiztonsági helyzete nem megfelelő, előfordulnak uzsora-bűncselekmények is, amelyek felderítésére jelentős központi kormányzati szándék mutatkozik. A közép- és hosszútávú tendenciák ráadásul kedvezőtlenül alakulnak: a szociális-foglalkoztatási adatok nem mutatnak javulást, ami nehezíti a városrész és lakosságának felzárkózását. Hasonlóan kedvezőtlenek a lakhatási viszonyok: a 813 lakáscélú ingatlan 46,4%-a alacsony komfortfokozatú, mivel a lakók pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a szükséges felújítások elvégzését, emiatt nem is várható a lakhatási helyzet javulása. Az Északi lakóterület infrastruktúrájának kiépítettsége hiányos, de nem kirívóan rossz a városi átlaghoz képest, kivételt képez a szegregátum területe, ahol ezek a problémák koncentráltan jelentkeznek. A városrészre a történelmi fejlődése során egyfajta kettősség volt jellemző: egyrészről a város szerves részének tekinthető, másrészről mindig is voltak törekvések az elkülönülésre, még elszakadási szándékok is voltak a múlt században. A városrész részleges alközpontnak tekinthető, amit jól jellemez, hogy bizonyos közösségi, közszolgáltatási és egyéb szolgáltatási funkciók megtelepedtek a területen. Ezek közül kiemelkedik a Helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat által működtetett Közösségi Ház.


- 81 -


A városrész helyzetének javítására Nyírbátor Város Önkormányzata európai uniós forrásból városrehabilitációs projektet valósított meg, amely jelentős eredményei ellenére sem tudta az összes felmerülő problémát komplex módon megoldani (a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a város 431,5 millió forint támogatásban részesült). A szabályozási tervben kertvárosi lakóövezetként, illetve falusias lakóterületként szereplő városrész a vasútvonalon túl helyezkedik el, az Ipari Parkkal és a vasút melletti iparterülettel egyaránt határos, megközelítése két vasúti átjárón lehetséges. Enyhén dombos homokháton fekszik, a kialakult terület kertvárosi, földszintes, családi házas, telkes beépítésű. A terület városképileg lepusztult, presztízse alacsony. Fontos, hogy a város turisztikai övezetéhez is közel fekszik, ezért az idegenforgalmi potenciál erősítése nem lehetséges e terület komplex kezelése nélkül. A településrendezési terv északi irányban további lakóterületi fejlesztést tartalmaz, szerkezeti változás a Derzsi út és elkerülő út csomópontjából a Táncsics és Gyulaji út csomópontjába vezető gyűjtő út fejlesztése. 22. táblázat Az Északi lakóterület SWOT-elemzése

Erősségek     

Gyengeségek

Magas természetes szaporodás  Fiatalos korszerkezet  Alközpont-jellegű városrész  Közösségi tér működtetése  A városrész szervesen beékelődik a város  szövetébe 

Alacsony iskolai végzettség Kedvezőtlen munkaerő-piaci adatok Rossz egészségügyi állapot Magas halandóság Közbiztonsági problémák Alacsony komfortfokozatú lakások magas száma  Részben hiányos infrastruktúra és szolgáltatások

Lehetőségek  Komplex felzárkóztatási programok megvalósítása, amellyel kezelhetők a képzettségi, foglalkoztatási, közbiztonsági és egyéb problémák  A városrész infrastrukturális adottságainak javítása a fizikai szegregációs és lemaradás csökkentése érdekében  Együttműködés generálása a város teljes lakossága körében a társadalmi kohézió erősítése érdekében


Veszélyek     

Szegregációs folyamatok továbbgyűrűzése Lakáskörülmények romlása Foglalkoztatási helyzet romlása

Közbiztonsági helyzet további romlása A szociális városrehabilitációra irányuló fejlesztési források szűkülése  Negatív hatás a potenciális ipari és turisztikai fejlesztésekre

- 82 -


2.3.2.6

Széna réti turisztikai övezet

A turisztikai városrész Nyírbátor szempontjából meghatározói szerepet tölt be, annak ellenére, hogy a lakónépesség mindössze 1,5%-a él itt. A lakosság korösszetétele, jövedelmi viszonyai nem igazán kedvezőek, de épp az alacsony népességszám miatt kevéssé meghatározó a város szempontjából. Ezek a megállapítások igazak a városrész 89 lakófunkciójú ingatlanból álló lakásállományára is. A városrész Nyírbátor északnyugati részén, a M3 autópálya csomópontjához közel, a Gyulaji út mentén helyezkedik el. A peremek felől a középpont felé lejtő területen, a szabadon fekvő réten egy nagyobb, a csapadékvizeket is befogadó horgásztó található. A terület rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, azonban az előnyöket gyengíti, hogy északon a Gyulaji út mentén felhagyott üzemi terület, délnyugati irányban működő állattartó telep található, valamint a közelben helyezkedik el a város szegregációval érintett területe, az Északi lakóterület. A városrész szabályozási tervi besorolása „különleges terület” – városi idegenforgalmi és szabadidő centrum. A területet északról és keletről erdők határolják, itt fekszik a város egyik kiemelt turisztikai attrakciója, a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, amely széleskörű szolgáltatásokat biztosít: 

gyógyfürdő: o o o

reumatikus és mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas kalciummagnézium hidrogén-karbonátos, 1526 mg/l oldott sótartalmú gyógyvíz, 2 db gyógyvizes medence: 34-36 ºC (68 m²) és 36-38 ºC (24 m²), 2 db jakuzzi (2,5 m² és 4,5 m²);



wellness-részleg: három finn szauna, infraszauna, gőzfürdő, aromakabin, sókabin valamint két merülő medence, masszázs;



strandfürdő: o o o o



uszoda: o o



1 db 160 cm mély 25 m-es úszómedence (396 m²), 2 db 90 cm mély gyógyvizes medence (305 és 332 m²), 1 db gyermekmedence csúszdával (154 m²), 1 db élménymedence, 2 óriás csúszdával, (311 m²) jakuzzival (4,5 m²), dögönyözőkkel; 1 db 180 cm mély 25 m-es úszómedence (275 m²), 1 db tanmedence 40-120 cm közötti állítható vízmélységgel (75 m²),

kiegészítő szolgáltatások: 1000 férőhelyes öltöző, három büfé, egy melegkonyha, úszásoktatás, zártkörű rendezvények.


- 83 -


4. fotó A Sárkány Wellness és Gyógyfürdő

Forrás: www.hitesegeszseg.hu

Közvetlenül a fürdő mellett, erdei környezetben helyezkedik el az egész évben üzemelő Sárkány Apartman és Kemping, amely az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: 

16 db jól felszerelt, új építésű apartman (2 db 2 ágyas szoba, fürdőszoba, nappali felszerelt konyhasarokkal, hálózat nélküli internetcsatlakozás, terasz, saját parkoló),



elektromos csatlakozással ellátott lakókocsi beállók és sátorhelyek,



egyéb kiegészítő szolgáltatások (játszótér, horgászati lehetőség, grillezőszalonnasütő helyek, strandröplabda és futball pálya, céges rendezvények).

A városrész elsődleges funkcióját tehát a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, illetve a Sárkány Apartman és Kemping biztosítja, ettől eltekintve funkcionálisan ellátatlan területnek tekinthető minden szempontból. A fürdőben 2011-ben megforduló mintegy 150 ezer vendég jelentős keresletet generál a szállás- és vendéglátóhelyek, valamint egyéb szolgáltatások iránt (számuk 2010-hez képest több mint 20%-kal növekedett), de ezt jelenleg sem a városrész, sem a város nem tudja megfelelő mértékben kielégíteni. Ezt részben lehet ellensúlyozni lakó- és üdülési célú ingatlanok építésével, amihez megfelelő területek állnak rendelkezésre. A további fejlesztéseket több tényező is nehezíti: 

egyrészt a terület vizenyős, ezért csak feltöltést követően és a megszokottól eltérő építészeti megoldások alkalmazásával lehet az építési tevékenységeket elvégezni,



másrészt mivel a városrészben régészeti terület is található, ezért a fejlesztéseket régészeti kutatásoknak is meg kell előznie.

A terület megközelítése a városközpontból biztonságosan csak autóval lehetséges, mert a 471. számú főútvonal mellett nem épült ki kerékpárút. 23. táblázat A turisztikai városrész SWOT-elemzése

Erősségek

Gyengeségek

 Az M3 autópálya nyomvonalának közelsége  Kedvező természeti adottságok (gyógy- és termálvíz, erdő, tó)  A városrész megközelíthetősége kedvező  Turisztikai vonzerő szempontjából a gyógyvíznek köszönhetően a városrész jelentősége kiemelkedő  Erős az idegenforgalmi és rekreációs funkció  Több lakótelek és üdülési telek is kialakítható

 Elhelyezkedési problémák (közeli állattartó telep és szegregátum)  A fürdőn és a kempingen kívül a városrész minden szempontból funkcionálisan ellátatlan terület  A vendégek igényét a szállásés vendéglátóhelyek iránt sem a város, sem a városrész nem képes kielégíteni  A vizenyős terület miatt speciális építészeti megoldások szükségesek  A jelenlévő régészeti terület miatt a fejlesztések


- 84 -


előtt régészeti kutatásokat kell végezni  A Városközpontból a fürdő kerékpárral nem közelíthető meg biztonságosan

Lehetőségek

Veszélyek

 Nő a belföldi és a külföldi turisztikai kereslet  Csökken a belföldi és külföldi vendégek száma és az itt-tartózkodás ideje  A vendégforgalomban előtérbe kerül a kulturális és örökségturizmus, valamint a gyógy-,  A szűkebb és tágabb térség hasonló adottságú wellness- és termálturizmus városai között élesedik a turisztikai verseny  Csökken az idegenforgalom szezonalitása  Csökken a potenciális befektetők érdeklődése a turisztikai fejlesztések iránt, és tőkeerős  A helyi vállalkozói szféra megerősödésével a befektető hiányában a városrész turisztikai turisztikai és egyéb szolgáltatási kínálat bővül infrastruktúrája nem képes megújulni  A városrész vonzerő- és szálláshelykínálata nő az intenzív befektetői érdeklődés miatt  Az önkormányzati beavatkozások a magánerős építkezések és felújítások számának növekedését eredményezhetik

2.3.2.7

Délnyugati lakóterület

A Délnyugati lakóterület Nyírbátor legnépesebb és egyik legnagyobb területű városrésze: a lakónépesség 37,9%-a él ezen a területen. A népesség korcsoportos megoszlása tendenciózusan a városi átlaghoz közelít. Az egyéb társadalmi, képzettségi, munkaerőpiaci és jövedelmi mutatók egyértelművé teszik a városrész viszonylag magas presztízsét a városon belül: minden szempontból kedvezőbb értékekkel rendelkezik a nyírbátori átlaghoz képest (különösen a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság aránya alacsony).


- 85 -


18. ábra A Délnyugati lakóterület (külső kör) és Nyírbátor (belső kör) lakosságának korcsoportos megoszlása

14,7

20,2

14,4

21,7 0-14 15-59 60-x

63,9 65,1 Forrás: KSH

A Délnyugati lakóterületen található a lakásállomány 37,9%-a (1758 db), amelynek mindössze 10%-a alacsony komfortfokozatú (176 db), a nagyarányú felújítási és építési tevékenységeknek köszönhetően 2001 óta az adatok még kedvezőbben alakultak. Ez mutatja 

egyrészt a városrész domináns lakófunkcióját,



másrészt a folyamatosan megújuló lakásállományt (felújítások, építkezések),



harmadrészt a város múltbeli és részben jelenlegi terjeszkedésének irányát.

A funkcióellátottság vizsgálata kimutatta, hogy a városrészben humán szolgáltatás nem érhető el, de itt található a tűzoltóság, egy játszótér és egy – a részben hiányos infrastrukturális állapota miatt alulhasznosított – szabadtéri sportlétesítmény, amelyek fontos közösségi-rekreációs szerepet töltenek be. Részben a városrészi, részben a városi lakosságot látja el a csaknem 80 kiskereskedelmi üzlet (ez a Városközpont után a második legmagasabb érték), viszonylag sok kiskereskedelmi üzlet települt ebbe a városrészbe a kedvező elérhetőség, megközelíthetőség miatt. A város tíz pénzügyi szolgáltatójából ötnek itt van a telephelye, valamint egy szálloda és 14 vendéglátóhely is működik a városrészben. A Délnyugati lakóterület térszerkezetét tekintve a történetileg kialakult Pócsi útra, Debreceni útra, Árpád útra és Sóhordó útra szerveződik, amelyek között mély fekvésű, esetenként vizes területek találhatók. A terület utcahálózata néhány spontán alakulattól eltekintve szabályos, tervezett, és követi a helyszín adottságait. A városrész területhasználatában a lakófunkció a domináns, de található a körzeten belül gazdasági terület, temető, különleges terület (tűzoltó laktanya, sportterület) – ennek megfelelően a településrendezési terv a városrészt a kertvárosi lakóövezetek, az ipari-gazdasági övezetek és különleges építési övezetek közé sorolja. A belvároshoz közeli részeken házgyári kivitelezésű tömblakások is előfordulnak, amelyek fizikai és műszaki állapota részben kedvezőtlen. A lakóterületek beépítése kertvárosi, földszintes, családi házas jellegű. Az újabb osztású területeken sorházas beépítés is előfordul. A városrész beépítettsége magas, kevés szabad telek áll rendelkezésre ahhoz, hogy a lakóövezet tovább bővülhessen, ez egyfelől elősegítheti az intenzívebb és költséghatékonyabb területhasználatot (pl. nincs szükség újabb jelentős


- 86 -


infrastrukturális fejlesztésekre), másfelől viszont kevés hely adódik az egyébként szükséges közösségi-szolgáltatási fejlesztésekre. A városrész közlekedési helyzete ellentmondásos: miközben közlekedési kapcsolatai kedvezőnek tekinthetők (mind a Városközpont, mind a turisztikai terület viszonylag könnyen és gyorsan elérhető), addig a Debreceni és a Pócsi út jelentős közúti forgalma nagy környezeti terhelést jelent az útszakaszok tágabb szomszédságában is. A Városközpont biztonságos megközelítését gátolja, hogy a fenti két utcán hiányzik a kerékpárút. 24. táblázat A délkeleti, vegyes hasznosítású városrész SWOT-elemzése

Erősségek

Gyengeségek

 Lakások komfortossága és infrastrukturális ellátottsága jó  Közösségi funkciók korlátozott elérhetősége helyben  Kedvező társadalmi, végzettségi és munkaerőpiaci mutatók  Kiskereskedelmi üzletek száma magas  Magas a pénzügyi vállalkozások száma

 A járdák és a felszíni vízelvezető hálózat állapota egyes utcákban nem megfelelő  A sportlétesítmény alulhasznosított  Kevés köztér található a városrészben  A városrész beépítettsége magas, kevés telek áll rendelkezésre a városrész bővítésére  Egyes utak mentén jelentős a közlekedési eredetű környezetterhelés  Hiányzó kerékpárút-hálózat

Lehetőségek

Veszélyek

 Intenzívebb és költséghatékonyabb  Közúti átmenő forgalom további növekedése területhasználat a lakóterületeken  A további fejlesztések magántőke és  Panelház-felújítás programok növelik a önkormányzati forrás hiányában elmaradnak tömblakások vonzerejét és költséghatékonyságát  A helyi vállalkozói szféra megerősödésével a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővül  Az önkormányzati beavatkozások a magánerős fejlesztések számának növekedését eredményezhetik  A város jelentős pénzügyi forrásokhoz jut a szükséges infrastrukturális fejlesztések elvégzésére  Betelepülő fiatal családok érdeklődésének növekedése a városrész iránt  Nyugodt, kisvárosias lakóövezet megteremtése a helyben elérhető szolgáltatások bővítésével


- 87 -


2.3.2.8

Déli iparterület

A Déli iparterület az Ipari Park mellett a város gazdasági centruma, ahol a város kiemelkedő foglalkoztatói működnek. A városrész nem tisztán ipari területeket foglal magában: 227 lakóépületében összesen 675 lakos él (a nyírbátori értékek kb. 5%-a). A népességen belül nagyon alacsony a diplomával rendelkezők aránya, egyéb társadalmi és munkaerő-piaci mutatók esetében a városi átlaghoz közelít, hasonlóan a korosztályos megoszláshoz. A lakások komfortossága lényegesen kedvezőbb a városi értéknél, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 9,7%, és folyamatosan javuló tendenciát mutat. A gazdasági és lakófunkción kívül azonban más funkció nincs jelen a városrészben. Az Árpád útra, Vágóhíd utcára és az iparvágányra illeszkedő, a település peremén lévő, a szántóföldekre kifutó területen az MSK iparterület és a Bátorcoop cégcsoport üzemei működnek, köztük Magyarország egyik legnagyobb biogáz üzemével. A városrész közelében helyezkedik el a szennyvíztisztító telep és a rekultiválatlan szeméttelep is. A vállaji határátkelő irányába haladó és onnan érkező forgalom jelentős környezetterhelést jelent. Mindezek miatt ez a városrész a leginkább veszélyeztetett a környezetszennyezés szempontjából. A városrész említésre méltó építészeti karaktert nem képvisel, a területhasználatban az iparigazdasági, a falusias lakóterület és a különleges terület dominál. A Déli iparterületet érinti a egy tervezett városi gyűjtőút, valamint a délkeleti peremén haladó tervezett elkerülő út. 25. táblázat A Déli iparterület SWOT-elemzése

Erősségek

Gyengeségek

 A Déli iparterület a város egyik ipari centruma  Környezetszennyezési szempontból a legérzékenyebb terület  A városrészben működnek Nyírbátor kiemelkedő vállalkozásai, foglalkoztatói  A szeméttelep nincs rekultiválva  Kiépült infrastruktúra  Nagy az átmenő forgalom és zajterhelés Vállaj felől  Jó megközelíthetőség  A csatlakozó lakóterületek környezeti szempontú védelme nem megoldott

Lehetőségek

Veszélyek

 A város és a városrész megyei, regionális, országos és nemzetközi gazdasági súlyának növekedése  Alternatív energiaforrások nemzetközi és hazai súlyának növekedése  Elkerülő út megépítése  Újabb jelentős befektetők megjelenése a területen  Környezetvédelmi fejlesztések

 A pénzügyi-gazdasági válság elhúzódása miatt a potenciális befektetők száma és a befektethető tőke mennyisége csökken  Erősödik a konkurencia a hasonló adottságú települések és telephelyek között  A befektetők érdeklődése Magyarország és Kelet-Közép-Európa országai iránt csökken  A jelenleg a Déli iparterületen lévő cégek olcsóbb telephelyre költöztetik termelésüket


- 88 -


 Biogázüzem technológiai fejlesztése  Véderdő telepítése  Mezőgazdasági feltáró utak állapotának javítása

2.3.3

Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról

Nyírbátor nyolc beazonosított és bemutatott városrészének elhelyezkedése, gazdasági szerepe, társadalmi rétegződése és egyéb jellemzői alapján eltérő funkciókat tölt be a város és a környező települések életében. A központi városmagot is magában foglaló Városközpont tömöríti a város népességének 22,5%-át, valamint itt koncentrálódnak a különböző közfunkciót betöltő, továbbá egyéb kereskedelmi és szolgáltató intézmények, szervezetek. Az utóbbi években megindult a lakásállomány megújulása is – a magas telekárak miatt elsősorban társasházak formájában. A város erőteljes ipari-gazdasági funkciója nyilvánul meg abban, hogy három gazdasági funkciójú városrészt is le lehetett határolni: 

az Ipari Parkot, amely a város elsődleges befektetői célterületének számít,



a Vasútállomás környéki ipari-gazdasági övezetet, amely jelentős barnamezős revitalizációra lehetőséget nyújtó területekkel rendelkezik,



és a Déli iparterületet, ahol a legjelentősebb foglalkoztatók, de egyben a leginkább környezetszennyező üzemek találhatók.

Nyírbátor egyik dinamikusan fejlődő ágazata az idegenforgalom, amely területileg és tematikusan is fókuszált: a Széna réti turisztikai övezetben a termál-, gyógy- és egészségturisztikai, a Városközpontban a kulturális és örökségturisztikai vonzerők koncentrálódnak. A zömmel kertvárosias és a falusias jellegű lakóterületeken él a lakosság 2/3-a, de ezek arculata eltérő: 

a Víztorony, Csűröskert, Rózsakert városrész még viszonylag jelentős beépítési tartalékokkal rendelkezik,



az Északi lakóterület a város szegregátuma, ahol a hátrányos helyzetű lakosok viszonylag rossz életkörülmények között élnek,



a legnépesebb Délnyugati lakóterület bővítésére nincs lehetőség, itt az intenzívebb területhasználat, illetve a közösségi terek kínálatának bővítése szükséges.

A városrészek funkcióiról összességében elmondható, hogy 

a Városközpont Nyírbátor egyértelmű köz- és humán szolgáltatási centruma,



a városrészek többsége funkcionális szempontból homogén (egyértelmű kivételt Városközpont a vasút környéki területek jelentenek),



a Városközponton kívül lényegében minden városrészben hiányoznak a megfelelő közösségi terek,



hiányos és térbelileg kiegyenlítetlen a város zöldterületi rendszere, egyes városrészekben teljesen hiányoznak a közfunkciójú parkok, kertek,



gyakoriak a közlekedési jellegű problémák, elsősorban a parkolással, túlzsúfoltsággal, az elérhetőséggel és a környezetszennyezéssel kapcsolatosan,


a

- 89 -




hiányzik egy markáns „városkapu” funkciót betöltő intermodális közlekedési csomópont,



vegyes gazdasági-kereskedelmi-szolgáltató területek a fő közlekedési útvonalak mentén kezdenek kialakulni,



a turisztikai és rekreációs funkció az egyes városrészek adottságainak megfelelően koncentrált, de a város szinte teljes területére jellemzők a vendégfogadási feltételek hiányosságai.


- 90 -


19. ábra Nyírbátor városrészeinek jelenlegi funkciói

1. Városközpont


3. Ipari Park

4. Vasútállomás környéki iparigazdasági övezet





Ipari, logisztikai Kereskedelmi Zöldfelületi, környezeti

Közlekedési, távközlési Közösségi

funkciók

Turisztikai, rekreációs

Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)központi

Jelmagyarázat:


domináns funkció

kiegészítő funkció

- 91 -


Mindezek alapján Nyírbátor fejlődését leginkább dinamizáló városrészek a Városközpont, a turisztikai övezet és a prosperáló ipari-gazdasági jellegű területek, amelyek fejlesztése a versenyképesség növeléséhez nagymértékben hozzájárul, azaz ezekre a területekre célszerű koncentrálni a városrehabilitációs tevékenységeket. A felzárkózáshoz elengedhetetlen az Északi lakóterület további fejlesztése szociális városrehabilitáció keretében. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése

2.4

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként kell elkészíteni Nyírbátor Antiszegregációs Tervét, amelynek kidolgozása a következő lépésekből áll:

város



szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása (2.4.1 fejezet),



az azonosított területek helyzetelemzése (2.4.2 fejezet),



Antiszegregációs Program megalkotása (3.4.2 fejezet).

Nyírbátor rendelkezik antiszegregációs mentor által jóváhagyott Antiszegregációs Tervvel. Mivel annak kidolgozása óta nem történt jelentősebb változás az érintett városrészek, illetve lakosok helyzetében, ezért az Antiszegregációs Terv továbbra is érvényes és érvényben marad.11 2.4.1

Szegregátumok, lehatárolása

illetve

a

szegregációval

veszélyeztetett

területek

A város leromlott részeinek, szegregátumainak lehatárolása a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott ún. szegregációs mutatók alapján történt. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő. 26. táblázat Szegregátumok lehatárolása a 2001. évi népszámlálás adatai alapján Mutató megnevezése

Északi 12 lakóterület

1. 2. 13 14 szegregátum szegregátum

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében

70,2

76,9

78,8

Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében

1,5

0,7

0,0

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

61,1

67,3

100,0

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

79,7

82,1

82,0

11

Mindössze kisebb szerkesztési, stilisztikai és adatfrissítési feladatok elvégzésére volt szükség, azaz a fejezet tartalma egyértelműen megfeleltethető a korábbi IVS-nek. 12 Szociális akcióterület: Táncsics utca, Bethlen G. utca, Deák F. utca, Honvéd utca, Bocskai utca, József A. utca, Derzsi utca, belterület-külterület határvonala által határolt terület 13 Derzsi u. - Deák F. u. - József A. u. - Széchenyi u. - Béke u. - Bethlen G. u. - Táncsics u. - Ságvári E. u. mindkét oldala - belterület- külterület határvonala által határolt terület 14 Tavasz u. - Nyírfa u. - belterület- külterület határvonala által határolt terület


- 92 -


Északi 12 lakóterület

Mutató megnevezése Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

az

akcióterületen

1. 2. 13 14 szegregátum szegregátum

43,2

52,1

77,8

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

20,8

25,1

66,7

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

25,1

26,0

39,4

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

46,0

51,2

45,5

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

15,3

16,7

36,4

2 968

2 498

50

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

31,7

34,3

34,0

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

57,7

56,8

66,0

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

10,6

8,9

0,0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

70,2

76,9

78,8

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

1,5

0,7

0,0

Lakásállomány (db)

813

635

11

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

46,4

51,5

45,5

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

80,1

85,0

93,9

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

63,6

71,0

72,8

Foglalkoztatottak népességen belül

18,8

14,3

6,1

71,6

76,7

83,3

2 941

2 476

50

Lakónépesség száma

aránya

a

15-64

éves

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Forrás: KSH

A kartogram jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40% feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink.


- 93 -


9. térkép A szegregátumok elhelyezkedése a város területén belül

Forrás: KSH

A kartogram olyan területeket is megjelöl, amelyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A térképen jelölték azokat a területeket, amelyek 50 főnél nagyobb lakosságszámmal bírnak. Nyírbátor esetében elmondható, hogy a KSH rendelkezésünkre bocsátott adatai szerint két terület minősül szegregátumnak, amennyiben a 2001-es viszonyok 2009-ban is fennállnának. Egyeztetve az önkormányzat szakembereivel, az antiszegregációs szakértővel, helyszíni terepbejárás során megvizsgálva, a szociálisan segélyezetteket arra a következtetésre jutottunk, hogy az Északi Lakóterület 1-es jelölésű területe tekinthető szegregátumnak a KSH térképe szerint.


- 94 -


10. térkép A KSH által megjelölt lehetséges szegregátumok Nyírbátorban

Forrás: KSH

A többi jelölt terület esetében nem éri el a bejelentett lakosok száma az 50 főt, ahol pedig eléri, ott a helyszíni bejárás alapján semmi nem utal szegregálódásra vagy szegregátumra. A közművekkel (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) való ellátottság ezeken a területek megfelelő. Az itt élő emberek a pénzbeli szociális ellátásban sem jelennek meg kiugróan nagy számban. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során világossá vált, hogy az északi lakóterület szegregált területté válásának vannak történelmi, az XIX. század éveire visszanyúló városszerkezeti okai, amelyek abban mutatkoztak meg, hogy ez a terület a történelem során városszerkezetileg mindig elkülönült az itt élők identitása, egyes


- 95 -


időszakban még a várostól történő elszakadást is eredményezte. Ugyanakkor az ipari fejlődés a város e területéhez kapcsolódott. Az így érvényesülő kettős hatás erősítette a városközponttól történő elkülönülést. Az Északi lakóterületen a legrosszabbak a különböző szociális mutatók ( táblázat), különösen nagy eltérés mutatkozik az iskolázottságban, a gazdasági aktivitásban, a lakások minőségi mutatóiban. A táblázatból látható, hogy a szegregált terület eléri a szociális rehabilitáció küszöbértékeit. Az itt élők 76,9%-a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ami tovább rontja a munkába állás esélyeit. A lakóterületen nagyon kevés felsőfokú végzettségű lakos él, ami a jövő szempontjából azért kedvezőtlen, mert roma értelmiséggel a társadalmi integráció eredményesebb lenne. A táblázatból jól látszik, hogy erősen leromlott állapotú területről van szó, hiszen a lakásállomány közel 90%a nem komfortos. A szegregált terület a belvárostól és a turisztikai szempontból jelentős fürdőtől nem messze, az egyik oldalról családi házas övezettel, másik oldalról pedig az Ipari Parkkal, a harmadik oldalról pedig a Városközponttal határolt. A KSH által közölt információk alapján Nyírbátor városában egyetlen olyan szegregátum található, amely 100 fő feletti lakosság számmal rendelkezik. A többi megjelölt terület a legfrissebb önkormányzati adatok szerint azonban még az ötven főt sem éri el. Az említett városrész azonban olyan, erősen szegregált terület, ahol a gazdasági és társadalmi problémák egymást erősítő komplex rendszere határozza meg a lakóterületszerű környezetben élők kilátásait. A kirekesztettség komponensei a szegénység, az alacsony jövedelem és iskolai végzettség, a munkaerőpiacra való bejutás lehetetlensége, a gyenge vagy hiányzó társas támogatórendszer, a területi és szomszédsági hatások, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlensége. 2.4.2

A lehatárolt területek helyzetelemzése

2.4.2.1

Lakáskörülmények

A szegregátum lakosainak döntő többsége roma származású. A lakóterületen található házak többsége az ötvenes években épült szoba-konyhás, éléskamrával ellátott épület, ahol a „Bóni” dolgozók éltek, a WC-k a csatornázás hiány miatt az udvarban voltak található. A saját tulajdonú lakásokban élőknek a felújításra, tereprendezésre nincs anyagi forrásuk. A lakóterület felszámolása nem lehetséges, a magántulajdonban lévő lakások értéke olyan alacsony, hogy az érte kapott összegből az itt élők nem tudnának másikat vásárolni, cserelakással pedig nem rendelkezik az önkormányzat. A lakosok 16,7%-a szoba-konyhás lakásban él. A lakások alacsony komfortfokozatúak, sok lakásban – annak ellenére, hogy az önkormányzat rendszeres lakásfenntartási támogatással segíti a rászorulókat – a fizetési kötelezettség elmulasztása miatt a szolgáltató kikapcsolta a villanyt. Az összes lakás csupán 50%-ában építették ki a mellékhelyiséget. A többi lakás lakói a házak mellett kialakított latrinákat használják. A KSH 2001-es adatai szerint a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 51,5% volt. Az önkormányzat a területen lévő szociális bérlakások bérleti díját alacsonyan tartja, de a jogtalan lakásfoglalókkal szemben, akik rendszeresen adják-veszik az önkormányzati lakások bérleti jogát, nem tud hatékonyan fellépni. A lakhatási feltételek javítása érdekében az önkormányzat csak ebben a városrészben, az érvényben lévő lakásrendeletében lehetőséget biztosított kedvezményes lakásvásárlásra is. A fennálló hátralékok és a tisztázatlan bérleti jogviszonyok miatt egy lakás sem került értékesítésre. A lakáskörülményeket nagyban rontja, hogy a viszonylag szűk alapterületű lakásokba a


- 96 -


bentlakók nagyszámú rokonságukat fogadják be. Az illegálisan értékesített lakásbérleti jogok következményeként és az állami lakásépítési támogatások kapcsán kialakult helyzet miatt a bérbeadók részéről a kilakoltatás veszélye is fennáll. Az elvándorlás nem jellemző, a lakók tartós bérletre rendezkedtek be. Arról, hogy a bérlakások hány százalékában élnek romák, nincs adata az önkormányzatnak, viszont az itt élők többsége halmozottan hátrányos helyzetű, körükben igen nagyfokú az alulképzettség, magas a munkanélküliség, rossz szociális körülmények jellemzik a családok többségét. Azt is látni kell azonban, hogy helyzetükön kizárólag szociális támogatások nyújtásával segíteni nem nagyon lehet. Társadalmi, komplex programra van szükség, amelyben a szociális segítségnyújtáson túl, az oktatást, a foglalkoztatást, az egészségügyet és a lakáskörülmények javításának elősegítését érintően vállal szerepet az önkormányzat is. A szegregált lakóterületen hangsúlyosabb szociális beavatkozásokra van szükség. E leszakadt, kirekesztődött állapot a rendszerváltást követő másfél évtizedben elmélyült, amely állapotból az ott élők – érthető módon – önerőből nem tudtak kitörni. Ezzel párhuzamosan hiányoztak azok a komplex programok és eszközök, amelyek elsősorban ezen csoport társadalmi (munkaerő-piaci, oktatási, lakhatási) integrációját, reintegrációját célozta volna meg. A társadalmi kirekesztődés, a több mint egy évtizedes tartós munkanélküliség, az underclass osztályba való átcsúszás következtében a deszegregációs-integrációs elképzelések, törekvések csak átgondolt és koherens, következetesen alkalmazott és végig vitt programokkal, célzott adekvát intézkedésekkel valósíthatók meg, amelynek feltétele az érintettek együttműködése is. E cél elérését szolgálja a jelen Antiszegregációs Terv, amelyben a szegregáció lebontásának és az integráció előmozdításának, megvalósításának alapvetéseit, eszközrendszerét és erőforrásait határozzuk meg, foglaljuk össze, és amely a továbbiakban a város ez irányú célkitűzéseinek alapdokumentuma. 2.4.2.2

Infrastrukturális ellátottság

A területen a közművel való ellátottság összességében megfelelő, a víz és az elektromos hálózati gerincvezeték rendszer teljes mértékben, a szennyvíz gerinc-vezeték néhány utca kivételével kiépített, azonban sok utcában nincs gázvezeték. Mindezek a szolgáltatások a privatizáció óta csak azon területeken épülnek ki, amelyeken a fizetőképes kereslet biztosítható. A közüzemi költségek miatt a gerinchálózatra történő bekötés nagyon sok lakás esetében nincs megoldva, a tartozások miatt pedig sok lakásban szüneteltetik a szolgáltatásokat, a villanyórát is több helyen leszerelte a szolgáltató. Nyírbátor városban a szemétszállítás kötelezően igénybe veendő közszolgáltatás. A szegregált terület nagy részén azonban az önkormányzat – figyelembe véve az itt élők nehéz anyagi helyzetét – csoportos és térítésmentes konténeres szemétszállítást biztosít. Ezen feltételek biztosítása ellenére az utcák és utcavégek rendszeresen elszemetesednek, az illegálisan felhalmozódott hulladékot az önkormányzat saját költségén számolja fel évenként 2-3 akció keretében. Az utcákban elhelyezett konténerek számát és az ürítések gyakoriságát igény szerint felül kell vizsgálni. Az alábbi helyeken probléma a nyitott hulladékgyűjtő konténer hiánya vagy elhelyezkedése: 

a Görögtemető utcán 60. szám előtt és a 10. számú ház előtt van konténer, ez kevés, mert a József Attila utat és a Ságvári Endre utcát összekötő utca igen hosszú, így előfordul, hogy a szemetet nem viszik el a konténerbe, hanem az utcára borítják;



a Pipacs utcában nincs hulladékgyűjtő, holott 10 házban élnek családok;


- 97 -




a Gyöngyvirág utca 11. szám előtt található egy hulladékgyűjtő, ami szintén nem elegendő, itt két önkormányzati tulajdonú sorház található;



a Béke utca a telep leghosszabb utcája, de egyetlen hulladékgyűjtőt sincs elhelyezve (több itt élő család a városban kialakított feltételek szerinti egyéni gyűjtőedényt használja);



a Tulipán utca 24. szám előtt található egy konténer kevés, van egy kis átjáró a Béke utcába, amit elneveztek Tulipán köznek ide is célszerű lenne telepíteni egy konténert;



a Szegfű utca 22. szám előtt található konténer szintén nem elegendő.

Az utcai közkifolyóként működő kutak a vonatkozó közegészségügyi szabályoknak megfelelő darabszámban állnak a lakosság rendelkezésére. Az önkormányzat a közkifolyók számát nehéz gazdasági helyzetére való tekintettel nem kívánta növelni. Az utcai közkifolyók és problémái az érintett területen az alábbiak: 

a Csokonai utcán a 14-16., 59. és 75. szám előtt találhatók kutak – ez jónak mondható a többi utcához képest;



a Görögtemető utca 56. szám előtt található, amit át kellene helyezni a 48. szám elé, mert a 36. számig nincs víz bevezetve a házakba (emellett a 6. és a 24-26. szám előtt található);



Pipacs utca – 1 kút;



a Gyöngyvirág utca 37. szám előtti kút kevés;



a Béke utca 30., 46 és 72. szám előtti kutak száma szintén nem elegendő;



Tulipán köz egy nem működő kút;



Tulipán utca 7. és 44. szám előtt (kevés);



Szegfű utca 4. és 21. szám előtt (kevés);



Ságvári utca 18. szám előtt van, a 39. szám elé is célszerű lenne telepíteni.

Az utak kiépítettsége a területen alacsonyabb, mint a városi átlag. Az utak burkolattal történő ellátása összefügg azzal az önkormányzati rendelettel miszerint csak ott támogatott az út aszfaltozása, ahol már ki van építve a teljes közmű, és a lakók – akár több hónapos kamatmentes részletfizetési lehetőséggel is – hozzájárulnak az út megépítéséhez. A részben kiépítetlen úthálózat problémát jelent az idősek és a rászorultak esetében, mivel csapadékos időben a mentő vagy egyéb gépjármű nem tudja megközelíteni az egyes utcákat. A házak előtti területek kezelése más városrészekhez képest rendkívül elhanyagolt. Ennek következménye, hogy a vízelvezető árok eltűntek, a csapadékvíz elvezetése és szikkasztása nem megoldott. A terület funkcióellátottsága lakosságarányosan alacsony (1. számú melléklet). A kereskedelmi üzletek száma ezer lakosra 6 db a városi 20-hoz, a vendéglátóhelyek száma ugyan megfelel a városi átlagnak, de ezek az egységek rendkívül alacsony színvonalúak. A térségben csak az alacsony színvonalú vendéglátóhelyek maradtak meg, a többi vállalkozás a sorozatos vagyon elleni szabálysértések és bűncselekmények miatt kénytelen volt tevékenységét megszüntetni. Az üzlethelyiségek részben üresen állnak, részben más funkciót kaptak. A lakóterületen élő roma kisebbségnek több közösségi helye is van, ahol programokat szervezhetnek a számukra. Több magatartásproblémával rendelkező gyerek van közöttük, akik részére jelenleg TÁMOP program keretében elnyert támogatás segítségével


- 98 -


személyiségfejlesztő foglalkozásokat tartottak. A történelmi egyházak rendszeresen tartanak istentiszteletet, de egyéb rendezvények is itt kerülnek megszervezésre. Az itt élő és fiatal felnőttek számára az önkormányzat saját forrásaiból és támogatásokból alakította ki a közösségi helyeket egyrészt épületek formájában, másrészt játszótér és sportpálya formájában. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat gondozásába adott létesítmények elhasználódtak, felszerelésüknek részben nyoma veszett. Szükséges a létesítmények felújítása, újra használatba állítása. Az Önkormányzat a Regionális Operatív Program keretében az Északi városrész rehabilitációja címmel jelentős fejlesztést hajtott végre. A program keretében a területen útépítésre és felújításra, park, tér kialakítására, az iskola kerítésének átépítésére és közösségi ház építésére került sor. Ennek tapasztalataira építve a legfontosabb feladat, hogy megteremtődjenek a társadalmi alapfunkciók gyakorlásához szükséges kedvezőbb feltételek. A probléma csak komplex módon oldható meg. 2.4.2.3

Foglalkoztatottság

A roma lakosság foglalkoztatására vonatkozóan nyírbátori viszonylatban sem áll pontos statisztika a rendelkezésre. A jelenlegi helyzetet tekintve, a lakóterületen élőkre vonatkoztatva az aktív korúak iskolai végzettsége kiugróan alacsony (a többség legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik), míg a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők száma kirívóan magas. A szociális és megélhetési problémák oka a rendszeres jövedelemszerzéshez történő hozzáférés hiányában és a munkaszocializáció alacsony színvonalában keresendő. A Nyírbátorban foglalkoztatott munkavállalók közel 50%-a nem nyírbátori lakos, hanem bejáró, ami azt jelenti, hogy lenne elegendő munkahely gyakorlatilag minden munkavállaló számára, azonban ezzel a munkavállalók egy része nem tud, a másik része pedig nem akar élni. Ennek oka valószínűsíthetően a szociális juttatási rendszerben meglévő belső ellentmondásokban keresendő. Jó példa volt erre a Kábelkorbács Gyár telepítése. Az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselők helyszíni tapasztalata igazolja, hogy a munkásfelvételek esetén a kérdőíves felmérések során többen tudatosan rontották el a teszteket, hogy ne kelljen munkaviszonyba állni, mivel a fizetett minimál bér alacsonyabb volt, mint a munkanélküli segély és az általa biztosított szabad mozgás miatt megszerezhető kiegészítő kereset. A munkavállalók részéről a tényleges lehetőségekhez képest irreálisan magasak a jövedelmi elvárások a munkáltatókkal szemben, így az ingázó olcsóbb munkaerő alkalmazása mellett döntenek a munkáltatók. Ehhez társul a családtámogatási rendszerben meglévő ellentmondás is. Egyes családok a jövedelemszerzés miatt állami gondozásba adják gyermeküket, akit egy közvetlen rokoni család már támogatás nyújtásával tart el látszólag, gyakorlatilag ugyanabban a családi körben él a gyermek. Másrészről a szocializációs problémák jelentik az akadályt a munkavállalási hajlandóság alacsony színvonalában. A több generációs munkanélküli családokban élő fiatalok nem rendelkeznek a munkára való nevelés és nem utolsósorban a munkába állási „kényszer” mintájával. Az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselői ismerik és felismerték e probléma „22-es csapdáját”, de ennek feloldása csak igen hosszú idő és következetes munkával oldható meg, amelyben szerepet kell játszania a kormányzatnak, önkormányzatnak és a roma társadalomnak egyaránt. Az „Út a munkához” program keretében módosított a 2009. január 1-től bevezetett jogszabályok célja az volt, hogy elősegítse az önkormányzatok új típusú közfoglalkoztatási és segélyezési politikájának megvalósítását. A program fő célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbinál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és


- 99 -


közelebb kerüljenek a munka világához. Ugyanakkor a programban való részvétel nem ösztönzi a programba bekerülteket, hogy magasabb képzési formában vegyenek részt lehetővé téve a programból történő kilépésre. A települési önkormányzatoknak a közfoglalkoztatás biztosítása érdekében – minden év február 15-ig, 2009-ben április 15-ig – az állami foglalkoztatási szervvel egyeztetett foglalkoztatási tervet kell készíteniük. A Közfoglalkoztatási Terv egyéves időtartamra szól és tartalmazza a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak képzettség szerinti összetételét, azoknak a közfeladatoknak a megjelölését és ütemezését, amelyeket részben vagy egészben a közfoglalkoztatás révén kívánnak ellátni, továbbá az ellátásukhoz szükséges létszámot és a finanszírozáshoz rendelkezésre álló forrásokat. Az Önkormányzat a Nyírbátori Városüzemeltetési Nonprofit Kft-vel együttműködve minden évben elkészíti az adott évre vonatkozó közfoglalkoztatási tervet. Az éves terv elkészítésénél figyelembe veszik az elvégzendő feladatok mennyiségét, típusát, évszakoktól való függőségét, az elmúlt években végzett munkák, tapasztalatait, így a létszám- és feladat-meghatározások valós számadatok alapján készülnek el. A hátrányos helyzetű lakosság közfoglalkoztatását 2005. július 1. napjától a Nyírbátori Városüzemeltetési Kht., majd a 2008. június 6. napjától a jogutód cégként megalakult Nyírbátori Városüzemeltetési Nonprofit Kft. végzi, mint 100%ban önkormányzati tulajdonú vállalkozás. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 2011. évi CVI. törvény alapvetően megváltoztatta a közfoglalkoztatás rendszerét, azonban Nyírbátor Város Önkormányzatának célja továbbra is az, hogy a lehető legtöbb személynek biztosítson megfelelő munkát és munkaviszonyokat a közfoglalkoztatás keretében. A közcélú munkában elvégzendő feladatok többnyire a következők: parkfenntartási, köztisztasági feladatok, illegális szemétlerakók felszámolása, zöldfelületek tisztántartása, parlagfűirtás, erdőtelepítés, gondozás, játszóterek takarítása, belvíz- és csapadékvíz-elvezető árkok tisztántartása, burkolt és burkolatlan árkok takarítása, a felszíni csatornák és szivárgók takarítása, iszapmentesítés, illetve a kitakarított szakaszok folyamatos karbantartása, járdalap gyártása és járdák felújítása/építése. Emellett a város mezőgazdasági feladatokat is el szeretne látni a közfoglalkoztatás keretében. A közcélú munkában elvégzendő tevékenységek nagy része fizikai jellegű, különösebb szakképesítést nem igényel, így alkalmasak arra, hogy jelentős számban vonjanak be alacsonyabb iskolai végzettségűeket, de az Önkormányzat a szakképesítéssel, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknek is kínál változatos feladatokat, munkalehetőséget, főleg az önkormányzati szociális, oktatási, egészségügyi intézményeknél és szolgáltatóknál. 2011 októberében 1239 nyírbátori lakost tartottak álláskeresőként nyilván, ezek közül 639 személy részesült rendszeres szociális segélyben vagy bérpótló juttatásban, akik közel 80%a szegregált területen élők közül került ki. A közfoglalkoztatásba 2010-ben 479 főt, 2011-ben pedig 723 főt tudtak bevonni. 2.4.2.4

Jövedelmi viszonyok, segélyezés

A háztartásokban élők döntő többsége a segélyekből származó jövedelmét alkalmi munkával egészíti ki, de sok család él a városban a külföldről behozott használt holmik eladásából és „vasazásból”. A városrészben élők számára rendszeres természetbeni támogatásokat (élelmiszer, ruhaneműk) nyújt a Családsegítő Szolgálat, a Gyerekjóléti Szolgálat, valamint a Máltai Szeretetszolgálat. Az Önkormányzat a HÉRA Alapítványhoz is sikeresen pályázott, és így támogatást nyertek azon adóssággal küzdők segítésére, akiknek segítésére a pénzügyi keretek kimerülése miatt nem volt lehetőség. Karácsonyra a 75. életévüket betöltött városlakók hivatalból támogatásban részesülnek az átmeneti segélykeretből. A Szociális-egészségügyi Bizottság átruházott önkormányzati hatáskörében dönt a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázat keretében a hallgatók és a középiskolában tanulók


- 100 -


támogatásáról. A pályázók részére havi önkormányzati ösztöndíjat állapított meg, amelyet az illetékes minisztérium ugyanilyen összeggel kiegészíti. Az Arany János tehetséggondozó program keretében középiskolás tanulók támogatására tesz javaslatot a Bizottság. Az Önkormányzat a kötelező és vállalt (iskolatej, szemétszállítási díjkedvezmény, ösztöndíj) szociális támogatásokat biztosította. A segélyezési adatokat a helyzetelemzés táblázata tartalmazza. Az önkormányzati adatok szerint a segélyezettek többsége a szegregátumban él. 2.4.2.5

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés

A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés Nyírbátorban biztosított. Az óvodáskorúakat tekintve az Önkormányzat minden igényt ki tud elégíteni. Az általános iskolai korosztályt tekintve a lakóterületi gyerekek a város iskoláiban tanulhatnak integrált oktatás keretein belül. A gyermekek közül azonban többen – az előírt bizottsági szakvélemény alapján – a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő Éltes Mátyás nevét viselő, enyhén értelmi fogyatékosok iskolájába járnak. Az integráció előkészítésének időszakában az előkészítést végző munkacsoport áttekintette a település hosszabb távú fejlesztésének lehetőségeit, kényszereit. Az intézmények feladatrendszerének és finanszírozásának elemzésekor láthatóvá váltak azok a feladatátrendezési kényszerek és finanszírozási problémák, amelyek egy hosszú távú döntést indukálva az intézményi integráció megerősítését, a feladatok koncentrálását, a feladatellátók számának optimalizálását erősítette. Az integráció előkészítése során elemzésre kerültek a közoktatási törvényből adódó feladatok, valamint azok hatása a város és a járás oktatási rendszerére: 

esélyegyenlőségi, integrációs feladatok,



a nem szakrendszerű oktatás bevezetése,



a kompetencia alapú oktatási stratégiák kidolgozása meghonosítása,



az iskolai lemorzsolódás csökkentése.

A közoktatási törvényben megfogalmazott esélyegyenlőségi-integrációs feladat-rendszer és az ezt kiszolgáló infrastrukturális háttér elemzése azt igazolta, hogy pályázati rendszeren keresztül fejleszteni és modernizálni szükséges a közoktatási feladatot ellátó intézményeket, az oktatási infrastruktúrát. Ennek keretében Nyírbátor Város Képviselőtestülete 2007.07.01. hatállyal új közös igazgatású közoktatási intézményt alapított (11/2007. (IV.05.) számú határozat) az Oktatási Centrum, a Báthori István Általános Iskola, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola, a Tinódi Sebestyén Alapfokú Művészeti Iskola és Alkotóház és az Egyesített Óvodai Intézmények önállóan és részben önállóan működő költségvetési szervek megszüntetésével. Az oktató-nevelő munka eredményességét az alábbi területen vizsgálták: 

a lemorzsolódások, illetve a továbbtanulás aránya,



a tanulmányi versenyek, illetve a kompetenciamérések eredményei,



az SNI és a HH/HHH gyermekek tanulmányi eredményességei.

A vizsgálat az alábbi megállapításokat tette: 

Az általános iskolában nincs szegregáció, az osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően történt.



A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek között még mindig magas a lemorzsolódás aránya.


- 101 -




Növekszik a középiskolába jelentkező HH/HHH lemorzsolódásuk, kimaradásuk súlyos probléma.

gyermekek

aránya,

de



Az intézmények, ha kismértékben is, de lemaradnak a kompetenciamérésekben az országos átlagtól, de szövegértésből az országos átlag fölött teljesített.

Az önkormányzat a közoktatási törvény előírásait is figyelembe véve minden évben áttekinti a beiskolázási körzethatárokat – az esélyegyenlőség megteremtését szem előtt tartva. Nehezíti az ilyen irányú tevékenységet, hogy az integrációra vonatkozó előírások normatív támogatással ösztönözöttek, de nem kötelező érvényűek. A városban működő – a megyei intézményfenntartó központ által fenntartott – 8-osztályos gimnázium minden tanév elején egy osztálynyi gyereket „vesz ki” a városi iskolahálózatból azzal, hogy nem vállalta fel az integrált oktatást, roma gyermekek képzését. Ennek következtében a város által működtetett iskolákban működő osztályokban az arányok megváltoznak, átszervezésre van szükség. Szintén jelentős változást jelent a városi gyermeklétszámot tekintve az a megyei önkormányzati intézkedés, miszerint Nyírbátorban vásároltak és vásárolnak családi lakóházakat lakóotthonos nevelés céljából. A családi lakóotthonokban élő 8-10 gyermek a városi iskolákba integrálódva kap képzést. A két hatás párhuzamosan egymás mellett érvényesülve előre vetíti a roma osztályok vagy többségi roma származású osztályok kialakulását. A lakóterületen nagy arányban élnek iskoláskorú és fiatalabb gyerekek, akik egészséges fejlődéséhez hiányoznak a megfelelő anyagi feltételek, ez a legtöbb családban nincs meg. A lakóterületszerű környezet és a rossz szociokulturális háttér komoly lemaradásokat eredményez a gyermekeknél a közoktatási rendszerben, ez alapvetően meghatározza előrehaladásukat. A roma lakosok társadalmi hátrányainak nagy része a hatalmas méretű iskolai lemaradásukból származik. Az iskolai végzettség függvényében csökken a munkanélküliség kockázata. Nyírbátor város a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 90. §-a alapján az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények a felvételi körzethatárok kijelölése során eleget tesz a közoktatási törvény 66. §-ban meghatározott előírásoknak. A város elkészítette a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetértékelését, majd az erre alapozott Intézkedési Tervét, amelyet a Képviselő-testület jóváhagyott, és az Antiszegregációs Tervnek is egyik alapját képezi. Nyírbátor rendelkezik a törvényben szabályozottaknak megfelelően hat évre szóló – a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges – Intézkedési Tervvel, amely az integrációs és antiszegregációs feladatokat is tartalmazza. A fenntartó Önkormányzat jelentős pályázati forrásokat nyert el a közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére. A tartalmi fejlesztések (tantermek, fejlesztő helyiségek, előadók) lehetőséget teremtenek az IKT eszközök fogadására is. Nyírbátorban az általános iskolás korú gyermekek 5,1%-a sajátos nevelési igényű tanuló, akiknek mindössze 2%-a integráltan oktatható a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság véleménye szerint. A gyermekek 5%-a gyógypedagógiai oktatásban részesül. A tanulók 20,1%-a hátrányos helyzetű, 9,4%-a jelenleg regisztrált halmozottan hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányos helyzetűek jelentős részét a roma gyermekek teszik ki, akik közül többen járnak a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását ellátó intézménybe is. A lakóterülethez legközelebb eső iskola, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók képzését végző intézmény abban a helyzetben van, hogy itt megjelennek azok a családok, amelyek a társadalom peremén élnek, így befolyásolásukra is itt van a legnagyobb esély. Ennek érdekében megpróbálják megvalósítani azt a „közösségi iskolamodellt”, amely talán a leghatékonyabb lehet a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása érdekében. Az iskolák felvettek feladataik közé olyanokat, amelyek túlmutatnak a szorosan vett oktatásinevelési tevékenységen, megpróbálják a hatókörüket a tanulók családjaira is kiterjeszteni.


- 102 -


Legtöbbször ez a kulturális-művelődési tevékenységet jelenti, de a szociális feladatok is szinte minden iskolában megjelentek. Általában a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a szociális deficitek pótlása, a szociális ellátásokhoz való hozzájutás segítése jelent meg az iskolák feladatai között. Az iskolának fel kell készülnie arra, hogy kellő felkészültség nélkül nem lehet áthidalni a különböző kultúrák közötti szakadékot. A hátrányos helyzetből induló tanulóknál az iskola nem alapozhat arra, hogy a roma lakóterületen élő szülők kielégítik a gyermekeik fizikai és fejlődési szükségleteit, ugyanis a szűkösség viszonyai között erre csak részben képesek. A szociális alapszolgáltatásokat önkormányzati intézmények és az önkormányzat részvételével működő Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás biztosítják, tevékenységüket a város egész területére kiterjesztve. A szegregált lakóterületen a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő szolgálat szakemberei napi rendszerességgel fordulnak meg. A városrész halmozódó szociális problémáit tapasztalva a szociális és gyermekjóléti szakemberek adott területen való jelenléte két féle módon valósul meg: 

területi munka (családlátogatások): a védőnői, a gyermekjóléti és a családsegítő szolgálat családlátogatásainak száma éves átlagban kb. 12.000 alkalom, ezek megközelítőleg 85%-a a szegregátumban valósul meg;



kitelepített szolgáltatások szervezése az elérhetőség érdekében, pl. játszóházak, családi napok, nyári napközis tábor, munkaerő-piaci információs napok, nyári gyermekétkeztetés (valamennyi ingyenes szolgáltatás).

2.4.2.6

Közlekedési lehetőségek

A tömegközlekedés a két buszjárattal megoldott, egy járat útvonalának meghosszabbítására azonban igény jelentkezett. Probléma, hogy a szolgáltató többször jelezte, hogy a lakóterületről felszálló utasok gyakran nem váltanak jegyet, és magatartásukkal zavarják a többi utast. Ennek megszüntetésére a Kisebbségi Önkormányzat felvilágosító munkával ígért segítséget, amely azonban eredménytelen maradt, így az Önkormányzat foglalkoztatási jogviszony keretében biztosít felügyeletet a járatokra. 2.4.2.7

Antiszegregációs intézkedések

Nyírbátor Város Önkormányzata az közelmúlt időszakában több konkrét intézkedést tett a szegregálódás felszámolása érdekében: 

az LHH-program keretében megtörtént a Görögtemető utca kiépítése és gyűjtőúttá alakítása,



a régi iskola épületét átalakították óvodává,



megtörtént a József Attila úti óvodai egység fejlesztése,



a Táncsics úton lévő régi épület („Fónyi néni” háza) tanácsadó központtá vagy nappali otthonná alakítása.

2.4.2.8

Összefoglalás

Az elemzés alá vont terület minden szempontból megfelel a meghatározott kritérium rendszernek, így indokolt egy hosszú távú Antiszegregációs Terv kidolgozása és beépítése az Integrált Városfejlesztési Stratégiába. Az elemzések alapján megállapítható, hogy városi szinten biztosítottak az intézményi feltételek a közszolgáltatásokhoz történő hozzáféréshez, a terület mutatók alapján történő lehatárolása nem jelenti azt, hogy a szegregált terület fizikai értelemben bármilyen módon el lenne zárva ezen szolgáltatásoktól.


- 103 -


A közfoglalkoztatás és a segélyezési, támogatási rendszer megfelel a jogszabályi kereteknek, hatékonysága az országos normatív elvárásoknak felel meg. A város az elmúlt időszakban rendkívül jelentős költségvetési forrást fordított és több programot indított az érintett terület, illetve lakosság felzárkóztatására. Ezek a programok jelenleg is folyamatos mozgásban vannak és segítik a szociális feszültségek megoldását. Ebben a folyamatban folyamatosan részt vállal a Kisebbségi Önkormányzat is. A város kihasználja azokat a központi források által biztosított lehetőségeket, amelyek segítik a meglévő problémák megoldását, azonban a központi szabályozási, segélyezési rendszerekben olyan ellentmondások és feszültségek vannak, amelyek feloldása nem helyi önkormányzati kérdés. A szegregátum infrastrukturális helyzete sok problémával terhelt, amelyek megoldása részben pénzügyi források kérdése. Ugyanakkor sokat tehet az Önkormányzat szabályozási eszközökkel, mely a szegregátumban élő alacsony jövedelmű lakosság sajáterő hozzájárulását segítheti az út, szennyvíz és egyéb infrastrukturális fejlesztések forrásainak biztosításánál. Az Antiszegregációs Program kidolgozásában résztvevők abban is egyetértettek, hogy a probléma gyökere a foglalkoztatás és a rendszeres jövedelemhez jutás feltételeinek megteremtése. Az elemzések azonban azt is világossá teszik, hogy a kialakult helyzethez hozzájárult a roma társadalom alacsony képzettsége, iskolázottsága, a jelenlegi támogatási rendszer, az a generációkra visszavezethető életmód, amely nem teremt kellő motivációt a tanulásra és a foglalkoztatásra. A helyzet megoldásában szerepe van a kormányzatnak, önkormányzatnak és a vállalkozói szektornak éppen úgy, mint a szociális gazdaságnak, az egyházaknak, az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzéseknek, felvilágosításoknak, életmód vezetési tanácsadásnak és egyéb programoknak egyaránt. Mind ezek mellett szemléletváltásra van szükség mind a kisebbségi, mind a többségi társadalom részéről. A mindezek alapján kidolgozott Antiszegregációs Programot a 3.4.2 fejezet tartalmazza.


- 104 -


3

STRATÉGIA

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő fejlesztési koncepcióira, ágazati programjaira és egyéb stratégiai dokumentumaira, amelyek közül a legjelentősebbek az alábbiak: 

Nyírbátor Város Önkormányzatának gazdasági programja 2010-2014 (2011),



Nyírbátor projektalapú városfejlesztési programjavaslat 2007-2010 (2007),



Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2009),



Nyírbátor településfejlesztési koncepciója (2003).

Mindez jelzi, hogy a város jelenleg is egy kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket. A város jövőképe

3.1

A járási centrumként funkcionáló Nyírbátor reális jövőképének kialakításakor számos külső, illetve öröklött tényezőt figyelembe kell venni, amelyek – a helyzetelemzéshez, a SWOT analízishez és a kihívásokhoz igazodva – alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének lehetséges irányvonalait és korlátait: 

a közeljövőben kedvezőbbé váló közlekedés-földrajzi helyzet,



a periférikus elhelyezkedés és a magyar-román határ közelsége,



az egykor mezővárosi rangú település múltjából, tradícióiból és történelmi örökségéből levezethető értékek;



az idegenforgalom, ezen belül a termál-, gyógy- és egészségturizmus, valamint a kulturális és örökségturizmus hazai és nemzetközi tendenciái, valamint a város turisztikai hírneve és az ezzel összefüggő fejlesztési igények, elképzelések;



a munkaerő-piaci, közigazgatási és közszolgáltatási funkciókból adódó feladatok és az ebből származó előnyök;



a lakosság általános és speciális szükségletei, elvárásai a településsel, a közszolgáltatásokkal és a városi funkciókkal szemben;



a városok közötti élesedő hazai és nemzetközi versenyhelyzet;



a modern európai városfejlődés kihívásai és a helyi társadalom elvárásai;



az önkormányzati reformok hatása a város által ellátott feladatokra, a költségvetésre és a fejlesztési mozgástérre;



a fejlesztések megvalósításához rendelkezésre álló támogatási források és a mellé rendelendő önerő megléte, ami behatárolja a tervezett fejlesztések körét és megvalósíthatóságát.

Mindezen tényezőket, valamint a jelenlegi és a jövőben várható trendeket figyelembe véve Nyírbátor a hazai városhálózat stabil elemeként egy olyan várossá válik, amely hosszú távon megerősíti járási vezető és gazdasági dinamizáló, felzárkóztató szerepét egyúttal tudatosan és fenntartható módon javítva a természeti és az épített környezet minőségét annak érdekében, hogy a helyi lakosság szükségleteinek és elvárásainak teljes mértékben megfeleljen.


- 105 -


A város számára nagy fejlesztési kihívást jelent, hogy megerősítse azokat a pozíciókat, lehetőségeket, amelyek a XXI. század elején lendületet adhatnak fejlődésének. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a város optimálisan, a közös érdekekből kiindulva kooperál a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal, a piaci szereplőkkel és a vonzáskörzetével, azaz a fejlődés legkedvezőbb lehetséges irányaként a megkezdett térségi integráción belül koordinált fenntartható fejlődési modell jelölhető meg. A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a város működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának és (köz)szolgáltatásainak hatékonyság-elvű fejlesztése, valamint a városban és környékén élő lakosság életminőségének emelése. Azt kell tehát elérni, hogy a bővülő gazdasági potenciál növekedésével, a térségi szerepkör erősödésével párhuzamosan Nyírbátor élhető, lakható, környezeti szempontból magas minőségű hely maradjon. Mindezek alapján Nyírbátor jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: „Nyírbátor a hagyományait őrző, biztos gazdasági alapokon álló kulturális kisváros, amely az integráló járási centrum pozícióját megerősítve, hosszú távon biztosítani képes a helyi és környékbeli lakosság foglalkoztatását. A természeti és épített környezet minőségi javításával, valamint a nyújtott szolgáltatások fejlesztésével megfelel a lakosság és az ide látogató vendégek elvárasainak, melynek köszönhetően biztosítottak a nyugodt, vidéki életre jellemző életkörülmények, növekszik a lakosság életszínvonala.” 3.1.1

Nyírbátor 2025-ben

Nyírbátor Magyarország és az Európai Unió egyik stabil fejlődési pályán lévő városa, ahol 

a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés



a lakosság életminőségének folyamatosan javulásával párosul,



a fenntarthatóság szempontjainak maximálisan megfelelve.

Demográfia: A lakosság száma (12-13 ezer fő) stagnálást, esetleg enyhe csökkenést mutat, ugyanis a lassuló mértékű elvándorlást a születések stagnáló száma csak korlátozott mértékben képes ellensúlyozni. A negatív vándorlási mérleg hátterében az áll, hogy ugyan Nyírbátor vonzereje a járás települései között növekszik, de a közeli megyeszékhely és régióközpont, illetve a távolabbi városok elszívó ereje erőteljesebben érvényesül. A lakosság korcsoportos megoszlását a munkaképes korúak stabil (63-67%) és a 65 éven felüliek növekvő aránya (20% felett) jellemzi. Térségi szerepkör: A város gazdasági-társadalmi vonzáskörzete kiterjed egyrészt a városi funkciók erősödése és koncentrációja, másrészt a kedvező elérhetőségi viszonyok miatt. A környező településekkel szoros ágazati és feladat-ellátási együttműködések jönnek létre (pl. közigazgatási, közoktatási, szociális feladatmegosztás), amelyek kiegyensúlyozott térségi fejlődést eredményeznek. Nyírbátor térségi szerepköre megerősödik, hatékony és kölcsönös előnyökkel járó kooperáció jön létre a környező városokkal. Nemzetközi szinten a város jelentősége egyfelől a turisztikai szolgáltatásoknak, másfelől az intenzívebbé váló határon átnyúló együttműködéseknek köszönhetően megnő. Ebben szerepet játszik az M3 autópálya és egyéb nemzetközi közlekedési útvonalak közelsége is. Mindezzel párhuzamosan megőrződik Nyírbátor sajátos polgárvárosi identitása. Gazdaság: A város gazdasági életének két meghatározó eleme a korszerű, magas hozzáadott-értékű ipari termelés és a turizmus. Ez a két ágazat kiszámítható és stabil munkalehetőségeket nyújt a város és a vonzáskörzet munkavállalói korú népességének, így a foglalkoztatási ráta növekedésével együtt a munkanélküliségi ráta csökken. A barnamezős


- 106 -


területek revitalizációjával új funkciók telepedtek meg az ipari területeken. A megerősödött helyi kis- és középvállalkozói szektor egyfelől beszállító kapcsolatokat épített ki a jelenlévő nagyobb cégekkel, másfelől megfelelő színvonalon képes kiszolgálni a lakosság és a vendégek változatos igényeit. A város gazdálkodása a magas sajátbevételeknek köszönhetően kiegyensúlyozott. Közlekedés: A városi életminőséget meghatározó szempontok mindegyikében stabil és magas színvonalú kínálattal rendelkezik Nyírbátor. Közlekedés szempontjából az elkerülő út kiépítése csökkenti az átmenő forgalmat és az ezzel járó környezetszennyezés mértékét. A belső úthálózat korszerű, a közösségi közlekedés feltételei kedvezőek helyi, helyközi és távolsági szinten egyaránt. A helyi buszjáratok racionalizált és magas színvonalú rendszere összhangban van a lakosság szükségleteivel. A közlekedési eszközök többsége környezetbarát üzemeltetésű. A kerékpárút-hálózat teljes körű kiépítése a lakosságot a kerékpár környezetkímélő használatára ösztönzi. Környezet- és természetvédelem: A főbb környezetvédelmi mutatók illeszkednek az EU normákhoz. Az elkészült városi környezetvédelmi koncepciónak megfelelően a levegő minőségjavítása, a zöldterületek növelése, hasznosítása folytatódik. A várost elkerülő utak megépítésének hatására a zaj- és levegőszennyezés a lakott területeken csökkenő tendenciájú. A szelektív hulladékgyűjtés a város egész területén szervezetten működik, az újrafeldolgozással hasznosított hulladék mennyisége emelkedik (10%<). A szennyvíz biológiai tisztítására is alkalmas telepnek köszönhetően a talaj és a felszín alatti vizek minősége javul. Az alternatív energiaforrások használata elterjedt. A környezetvédelmi tudatformálás folyamatos, állandó eleme a város politikájának. Ez ésszerűbb fogyasztásra és környezetkímélő termelésre ösztönöz, aminek köszönhetően a lakosság és az üzemek környezetterhelése csökkenő tendenciát mutat. A város közigazgatási határán belül megáll a természeti területek fogyása, az aktív védelemnek köszönhetően a város külterületének ökológiai stabilitása növekszik, ami kedvezően hat a lakosság egészségi állapotára, a helyi mező-, erdő- és vadgazdálkodásra, valamint az öko- és falusi turizmusra. Egységes ökológiai hálózat jön létre, amely a belterületekre is kiterjed a növekvő arányú zöldterületek és a rehabilitált állóvizek mentén. A város külterületén a parlag területek többsége felszámolásra kerül extenzív mezőgazdasági hasznosítással és erdősítéssel. Egészségügy: Az egészségügyi létesítmények magas színvonalon szolgálják ki nemcsak a járás, hanem a határon túli lakosság szükségleteit is. Az önkormányzat, az ÁNTSZ helyi szervezete, az egészségügyi vállalkozások és a civil szervezetek közötti együttműködésnek köszönhetően a lakosság körében rendszeresek az intenzív felvilágosító, prevenciós és szűrési programok, amelyek eredményeként javul a lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a keringési rendszer megbetegedéseire. A környezetvédelmi intézkedések hatására csökken az allergiás, illetve a légzőrendszeri megbetegedések száma. Az egészségügyi ellátás információs rendszerének kiépítésének köszönhetően létrejön az egyes szintek közötti elektronikus kommunikáció és a lakossági monitoring rendszer az ellátás színvonalának és hatékonyságának javítása érdekében. Az egyes ellátási szinteken a fejlesztésekkel az ellátottsági mutatók elérik az országos átlagot. Oktatás: Az oktatási intézmények magas szintű infrastrukturális felszereltsége megfelelő alapot jelent a minőségi neveléshez és képzéshez. A közoktatási intézményekben a rendszerszemléletű és átfogó oktatási modulok elterjedésével, a vállalkozási, turisztikai és helyismeretek, valamint a személyiségfejlesztő modulok beépítésével a – csökkenő létszámú – tanulók érzelmi intelligenciája, problémamegoldó és adaptációs képessége magasabb az OECD-országok átlagánál. A középfokú oktatási intézmények vonzáskörzete elsősorban a környező településekre terjed ki, a diákok száma stagnálást mutat. A szükséglet-orientált,


- 107 -


magas színvonalú szakképzésnek köszönhetően a város munkaerő-potenciálja jól képzett és rugalmas, megfelelő bázist jelent a turisztikai szolgáltatók és a korszerű technológiát alkalmazó ipari cégek megtelepedéséhez. Közművelődés, szabadidő: A város mind a helyi lakosság, mind az idelátogatók számára egyre szélesebb körű és színvonalasabb kulturális, szabadidős, illetve sport kínálatot tud nyújtani (uszodák, sportpályák, rendezvény- és sportkomplexum). A nagyobb, hagyománnyá váló rendezvények nemzetközi és hazai hírneve erősödik, ami hozzájárul a város pozitív arculatának megerősödéséhez. Az éves rendezvényterv állandó struktúrával rendelkezik, a nagyobb események megszervezésére időben ütemezetten kerül sor. Az önkormányzat támogatja a civil önszerveződéseket, valamint az aktív pihenés, illetve a sportolás különböző formáit. Szociális helyzet: A gazdasági fejlődés hatására a nagyarányú társadalmi polarizáltság továbbra sem jellemző a városban. A jövedelmek közötti különbségek nem növekednek tovább, a hátrányos helyzetű csoportok létszáma csökken, életminőségük javul, felzárkózási esélyeik és életük önálló irányításának lehetősége növekednek – elsősorban az önkormányzat, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a civil szervezetek hatékony együttműködésének köszönhetően. Mivel a hátrányos csoportok társadalmi reintegrációja a helyi közösség szintjén és a lakosság aktív részvételével megy végbe, így a város lakosainak toleranciaszintje emelkedik. A szociális ellátórendszer hiányzó intézményei kiépülnek, a civil szervezetek, egyházak által nyújtott ellátások szerepe számottevően megnő. A szociális ellátórendszer színvonala és hatékonysága javul, az ellátások jelentős részét a kliensek természetes környezetében biztosítják. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre

3.2

A nyírbátori jövőkép középpontjában a gazdasági versenyképesség növelése áll, együttesen az életminőség átfogó javításával. Ez a jövőkép az egymással részben konfliktusban lévő célok miatt csak a közszféra aktív szerepvállalásával, kölcsönös előnyöket kereső, kooperációra és kompromisszumra épülő fejlesztési/szabályozási rendszerrel valósítható meg. Az átfogó, a tematikus és a városrészi célok számszerűsítésére és ezáltal a megvalósulás nyomon követésére az egyes célokhoz rendelt indikátorok adnak lehetőséget, amelyeket a 3.2.4 Célhierarchia és a célok számszerűsítése fejezet részletesen bemutat. 3.2.1

Átfogó cél

Ezeknek a tényezőknek, valamint a város korábban már kidolgozott fejlesztési koncepcióinak és stratégiáinak megfelelően Nyírbátor átfogó célja a következőképpen fogalmazható meg. Dinamikusan fejlődő járási centrum szerepkör betöltése a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, a szolgáltatások, a kultúra és az idegenforgalom területén a lakosság életminőségének javítása érdekében. Az általános cél tehát az, hogy 

a lakosság életminősége és életfeltételei javuljanak;



a város tartósan segíteni tudja a gazdasági szereplőket versenyképességük javításában;



a város fenntartható fejlődési pályára álljon;



a társadalmi kohézió és partnerség erősödjön.


- 108 -


Nyírbátor városias karakterét a történelmi hagyományok és az elmúlt évtizedek dinamikus fejlődése megalapozta, ugyanakkor kérdés, hogy kedvező adottságait milyen formában és mértékben képes hasznosítani. Ehhez a város a gazdasági és térségi funkciók mellett elsősorban a turisztikai ágazatokat kívánja megerősíteni, ami a város részleges újrapozicionálását igényli hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A további gazdasági fejlesztések egyik alapja az, ha a város hosszú távon megteremti és javítja a tőke beáramlásához, illetve helyben maradásához, valamint a helyi kis- és középvállalkozói szféra megerősödéséhez szükséges feltételeket és gazdasági környezetet. Ez jelenti a fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítését, valamint a szakképzésre és a felsőoktatással való együttműködésre épülő humánerőforrás-fejlesztést, ami gazdasági diverzifikációval és az idegenforgalom mint húzó ágazat további fejlesztésével párosulva sikeres stratégiává válhat, így Nyírbátor – leküzdve komparatív hátrányait – a telephelyek versenyében kedvező pozícióra tehet szert. Mindez a város térségi szerepkörének megerősödésével hozzájárul nemcsak Nyírbátor, hanem a környező települések dinamikus fejlődéséhez is. Nem kevésbé fontos a tradíciók megőrzése, a kedvező társadalmi folyamatok felerősítése és a negatív tendenciák megfordítása: a város lakói számára minőségi életkörülményeket kell biztosítani annak érdekében, hogy a képzett munkaerő elvándorlása megszűnjön, az elöregedés lassuljon, mérséklődjenek a lakosok és a vendégek közötti látens vagy valós konfliktusok, és fennmaradjon az erős nyírbátori identitás. A lakosság életminőségének emeléséhez és a turizmus multiplikátor hatásainak érvényesüléséhez nagymértékben hozzájárul a város külső elérhetőségének és belső közlekedési adottságainak javítása, valamint Nyírbátor természeti és épített értékeinek megőrzése, egy egységes városkép kialakítása. A város működése és fejlesztése során maximálisan figyelembe kell venni a környezeti állapot javítását, valamint az épített környezet és a városszerkezet funkcionálisan tervezett és megalapozott megújítását, aminek keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a közösségi funkciók átfogó és stratégiai javítására. A helyi kultúrához és közművelődéshez kapcsolódó változatos lehetőségek nemcsak Nyírbátor és a környező települések lakosságát szolgálják ki, hanem részét képezik a város változatos turisztikai kínálatának is. A minőségi életkörülmények biztosítása érdekében a városi viszonylatban hátrányos helyzetű, szociális ellátásra szoruló társadalmi csoportok életkörülményeit, a társadalom többi tagjához történő felzárkózásának esélyeit több dimenzió mentén kezelik. Ez egyrészt az életkörülmények átfogó javítását jelenti (hiányzó infrastruktúra kiépítése, szociális bérlakások állapotának javítása), másrészt a szociális, oktatási és egészségügyi ellátás fejlesztésével, valamint a közszolgáltatások és a közigazgatás ügyfélközpontú korszerűsítésével elősegíti az esélyegyenlőség érvényesülését és a fokozott társadalmi integrációt. 3.2.2

Középtávú tematikus célok

Az átfogó cél megvalósulásához az alábbi középtávú célok járulnak hozzá, amelyek ágazati bontásban kerülnek meghatározásra: T1. A gazdasági aktivitás élénkítése T2. Térségi centrum funkciók erősítése T3. Kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T4. Infrastruktúra fejlesztése a fejlődés szolgálatában T5. Megújuló energiaforrások használatának terjesztése


- 109 -


T6. Hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja 3.2.2.1

T1. A gazdasági aktivitás élénkítése

Nyírbátor gazdaságának dinamizálása és diverzifikálása, a jövedelemtermelő képesség javítása érdekében szükséges, hogy a helyi vállalkozások munkahelymegtartó ereje rövid távon megerősödjön, versenyképessége pedig hosszabb távon javuljon. Ez biztosítja a foglalkoztatási szint növelését, a lakosság gazdasági aktivitásának emelését, valamint a megfelelő és komfortos életminőség kialakítását. A város gazdasági potenciáljának növelése a járás szempontjából is kiemelkedően fontos. Ennek érdekében tovább kell javítani az új betelepülő vállalkozások fogadásának feltételeit, korszerűsíteni és bővíteni kell az Ipari Park, valamint az Inkubátorház és Szolgáltató Központ szolgáltatásait, továbbá új területek bevonásával és feltárásával, elő-közművesítésével, barnamezős fejlesztésekkel biztosítani kell a beruházásokhoz szükséges ipari területeket. Mindezeket intenzív önkormányzati befektetés-ösztönzési tevékenységgel kell támogatni, amellyel kialakítható a város pozitív arculat. Emellett fontos, hogy Nyírbátor gazdaságában a helyi kis- és középvállalkozói szektor is jelentős szerepet játszik, amelyek jelentős része a Városközpontban tömörül – az Önkormányzatnak korlátozott lehetőségei mellett számukra is biztosítani kell a megfelelő vállalkozói környezetet. A gazdasági potenciál szoros összefüggésben áll a helyi munkaerőpiac összehangolt keresletével és kínálatával. A helyi gazdaság munkaerő-szükségletének kielégítése, a munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis- és középvállalkozói szektor megerősítése az oktatás, valamint az át- és továbbképzések rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el. Nyírbátor gazdasági stabilizálása és diverzifikációja, a külső gazdasági körülmények, a növekvő technológiai színvonal új képzettségeket és képességeket, valamint oktatási intézményi infrastrukturális fejlesztéseket követelnek. A változó igényeket csak a gazdaság szereplőivel szorosan együttműködő, rugalmas felnőttoktatási rendszer, a standard színvonalat biztosító gimnáziumi oktatás, valamint a szükséglet-orientált szak- és továbbképzési intézményrendszer képes figyelembe venni a kapcsolatok intézményesülésével. A fejlesztések eredményeként korszerű tudásbázissal rendelkező, szakképzett és minőségi munkaerő-piaci potenciál jön létre, amely elősegíti a gazdaság fejlődését és a helyi munkaerőpiac sajátos problémáinak hatékonyabb kezelését a szakpolitikai irányvonalaknak megfelelően. A határ menti elhelyezkedésből és az EU-csatlakozásból származó előnyöket erőteljesebben ki kell használni, amelynek egyik eszköze a határ menti gazdasági kapcsolatok bővítése. Fejlesztési területek: 1. 2. 3. 4. 3.2.2.2

Helyi kis- és középvállalkozók munkahely megtartó képességének erősítése Üzleti infrastruktúra fejlesztése és bővítése Aktív befektetés-ösztönzési tevékenység és városmarketing A gazdaságilag aktív lakosság piaci igényeknek megfelelő képzése, átképzése, álláskeresők elhelyezkedési esélyeinek növelése T2. Térségi centrum funkciók erősítése

Nyírbátor funkcionálisan erős központja a járásnak, de további átgondolt fejlesztésekre van szükség összhangban a központi kormányzati szándékokkal. A járási központi szerepkör Nyírbátor arculatának egyik legfontosabb, hosszú távon is érvényesülő eleme, ami révén megerősödhet a közigazgatási és közszolgáltatási vonzáskörzete. A tervezett egészségügyi, oktatási, szociális, közigazgatási illetve térségi fejlesztések és


- 110 -


együttműködések egyrészt a foglalkoztatás bővítését teszik lehetővé, másrészt hozzájárulnak a népesség helyben tartásához és az urbanizációs folyamatok megerősödéséhez is. A szolgáltatások fejlesztésének alapelvei a következők: 

szükséglet-orientáltság: a város és a vonzáskörzet lakóinak igényeihez igazodva kell kialakítani a szolgáltatási struktúrát;



minőség: a meglévő ellátások fejlesztése a dolgozók szakmai felkészültségének és igényességének növelésével, az intézmények szervezeti-irányítási rendszerének korszerűsítésével;



hatékonyság: a szolgáltatások ellátása során a hatékonyságra kell törekedni a fizikai, a pénzügyi és a humán erőforrások tekintetében egyaránt;



szektorok közötti együttműködés: a különböző problémák bonyolultsága és komplex kezelése igényli az egyes szolgáltatások és intézmények egymásra épülését, egymás melletti működését, hálózatba szerveződését.

Ezáltal a kiegyensúlyozott települési kapcsolatokra alapozott belső kohézió is megteremthető. Mindezek hatására összességében emelkedik a város és a környező települések lakosainak komfortérzete és életminősége, erősödik helyi identitásuk, csökkennek a szolgáltatások elérhetőségében és minőségében fellelhető különbségek, javul a partnerség és az együttműködés az önkormányzatok, a vállalkozások, a civil szervezetek és a lakosság között, valamint jelentős mértékben megerősödik Nyírbátor térségi szerepköre. Az elkövetkező egy-két év jelentős kihívások elé állítja Nyírbátor önkormányzatát, amely járási központként sokrétű feladatokat fog ellátni. Az ezekre való felkészülés elengedhetetlen az infrastruktúra, a pénzügyi stabilitás és a humánerőforrás-menedzsment szempontjából egyaránt. Fejlesztési területek: 1. Az egészséges életmódra nevelés és az egészségi állapot javításához szükséges feltételek fejlesztése 2. Alap- és középfokú oktatás feltételeinek fejlesztése 3. Köz- és humán szolgáltatások elérhetőségének biztosítása 4. Infokommunikációs infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 5. Szociális ellátó rendszer fejlesztése 3.2.2.3

T3. Kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése

Az endogén erőforrásokra épülő, élőmunka-igényes idegenforgalom nagymértékben hozzájárul a város versenyképességéhez. Multiplikátor hatása a munkaerőpiacon, valamint a város és lakóinak bevételeiben egyaránt megmutatkozik. A turisztikai és rekreációs piaci jelenlét növeléséhez szükséges 

a város idegenforgalmi vonzerejének növelése,



a kiszolgáló infrastruktúra és szolgáltatások (szállás- és vendéglátóhelyek) összehangolt fejlesztése,



a turisztikai marketingkommunikáció intenzív és differenciált megvalósítása,



valamint a turizmus helyi szervezeti rendszerének megújítása, idegenforgalmi hálózatok és egymásra épülő programcsomagok létrehozása.

A város idegenforgalmának két pillére a gyógy-, wellness- és egészségturizmus, valamint a kulturális turizmus. Az elmúlt időszakban mindkét területen jelentős


- 111 -


fejlesztéseket hajtottak végre, amelyeket tovább kell folytatni. A turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése nélkül azonban egy bizonyos szintet nem tud túllépni a város turizmusa: ahhoz, hogy a vendégek és a vendégéjszakák száma is exponenciálisan emelkedjen elsősorban megfelelő minőségű és kapacitású szállásés vendéglátóhelyekre van szükség. Ahhoz, hogy Nyírbátor elősegítse a kulturális és szabadidős kínálat minőségi és mennyiségi fejlődését, tovább kell folytatni a már megkezdett tevékenységeket, infrastrukturális és tartalmi fejlesztéseket: 

helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme és ahol lehetséges, funkcionális megújítása,



országos és helyi védettségű műemlékek védelme,



hagyományőrzés és -ápolás,



nemzetközi és helyi érdeklődésre egyaránt számot rendezvények szervezése,



civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása,



sportolási és egyéb szabadidős szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása és a kínálat bővítése.

Önmagában a fenti tevékenységek folytatása azonban nem elegendő, hiszen a lakosság aktív részvételéhez és a turizmus kulturális vonulatának fejlesztéséhez elengedhetetlen a város szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez. A kultúra, a közművelődés és a rekreációs lehetőségek fejlesztése Nyírbátorban nemcsak cél, hanem eszköz is ahhoz, hogy kínálatot teremtsenek a turisták számára meghosszabbítva ezáltal az itt-tartózkodás idejét, valamint erősítsék a helyi közösség társadalmi kohézióját és identitástudatát. Ahhoz, hogy a turisztikai attrakciók multiplikátor hatása város egész területén és a környező településeken is megnyilvánuljon, elengedhetetlen komplex turisztikai csomagok összeállítása a vendégek számára – figyelembe véve az egyes célcsoportok eltérő szükségleteit. Ehhez mind időben, mind térben össze kell hangolni a települések és a szolgáltatók kínálatát a vendéglátás, a rendezvényszervezés (pl. esti kulturális programok) és az alternatív kikapcsolódási lehetőségek (pl. lovas, kerékpáros, falusi és ökoturizmus, szórakozóhelyek, sport) terén egyaránt. Az új, egymást támogató turisztikai elemek kialakításával párhuzamosan erősíteni kell a turisztikai marketing differenciált és célcsoportorientált jellegét. Mindennek eszköze lehet a turisztikai desztináció menedzsment megteremtése, amely a desztináció idegenforgalmi termékeit és szolgáltatásait integráltan kezelő partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek stb.) hosszú távú, intézményesült együttműködésén alapul annak érdekében, hogy a vendég élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével. A komplex fejlesztések révén Nyírbátor egyfelől országosan ismert és keresett turisztikai desztinációvá válhat, másfelől gazdasági bázisát a diverzifikáció, azaz a „több lábon állás” stratégiája tovább erősítheti. Fejlesztési területek: 1. Sárkány Wellness és Gyógyfürdő szolgáltatási kínálatának bővítése 2. Történelmi vonzerők további fejlesztése


- 112 -


3. Kisebb kiegészítő idegenforgalmi attrakciók kialakítása (pl. turisztikai célú kerékpárút-hálózat kialakítása, lovas turisztikai fejlesztések stb.) 4. Kulturális és turisztikai programkínálat bővítése a Nyírbátor környéki településekkel együttműködve 5. Szállás- és vendéglátóhely kínálatának bővítése és színvonalának javítása 6. Turisztikai marketing fejlesztése (arculat fejlesztése, marketingkommunikációs kampányok tervezése és lebonyolítása, kapcsolatfelvétel turisztikai közvetítő szervezetekkel) 3.2.2.4

T4. Infrastruktúra fejlesztése a fejlődés szolgálatában

Az egységes és esztétikus településkép kialakítása, valamint az életminőség környezeti feltételeinek javítása nagymértékben hozzájárul Nyírbátor népességmegtartó erejének növekedéséhez. A város szerkezetével és épületállományával kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a nyugodt városi életforma hosszú távú felértékelődése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági-társadalmikörnyezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. E cél megvalósítása magában foglalja a helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével, a közterületek – mint a városi élet fő helyszíneinek – humanizálásával. A kiegyensúlyozott településszerkezet érdekében a város minden része fejlesztéseket igényel, amellyel megőrizhető a város hagyományos mezővárosi, polgárvárosi karaktere – a magas városi életminőség biztosításával párhuzamosan. A nyírbátori imázs és identitás újabb karakteres városképi elemek létrehozásával erősíthető. A városszerkezetben a közterek és a zöldterületek ilyen elemnek tekinthetők. A közterületek revitalizálása és állapotuk javítása egyrészt a közterek tudatos bővítését, minőségének emelését és „élettel telítését” jelenti. Mindezek eredményeként új közösségi terek jönnek létre. További cél az épületállomány megújítása, amely esetében kiemelt szerepet játszik az alulhasznosított és/vagy nem megfelelő műszaki állapotban lévő gazdasági és közfunkciókat betöltő épületállomány. Ezen a területen a város hatásköre elsődlegesen a saját tulajdonában lévő ingatlanok rekonstrukciójára terjed ki. A cél az, hogy a fizikai jellegű felújítások hozzájáruljanak az adott épület funkcióinak megerősítéséhez, bővítéséhez és költséghatékony üzemeltetéséhez. A város kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében fontos, hogy az egymást zavaró funkciók (pl. iparterület és lakóövezet) térben elkülönüljenek egymástól. Ennek érdekében a nagyvárosi karakterelemként azonosítható városszéli iparterületek további fejlesztéseit elsősorban a meglévő gazdasági sűrűsödésekhez kapcsolódóan célszerű megvalósítani, a lakóterületek esetében pedig az intenzívebb, de túlzsúfoltságot nem eredményező hasznosításra kell hangsúlyt fektetni biztosítva ezáltal a fejlesztések és a (köz)szolgáltatások hatékonyságát, a negatív közlekedési hatások minimalizálását, valamint a zöldfelületek visszaszorulásának megállítását. Nyírbátornak a külső közlekedési kapcsolatok alakítására nincs direkt hatása, ettől függetlenül a közlekedés kiemelt középtávú célja az északi elkerülő út kiépítése, amelyet egyfelől a fő megközelítési irány változása tesz szükségessé (az M3 autópálya miatt nyugatról északra tevődik át), másfelől javítja az Ipari Park külső megközelíthetőségét is. Ezzel az úthálózati elemmel együtt tulajdonképpen egy város körüli útgyűrű kiépítése valósulhat meg, amely megépülése esetén minden átmenő forgalom alól mentesíteni tudja a várost. A külső gyűrű megvalósítása annál is inkább indokolt, mert Nyírbátor közlekedési gócpont, ahol hat országos közút fut össze sugárirányban.


- 113 -


A belső városi közlekedés fejlesztése az útminőség javítására és a környezetbarát közlekedési megoldások elősegítésére irányul. A belvárosban kiemelt figyelmet kell fordítani a parkolási kapacitások bővítésére, különösen a nagy forgalmú intézmények és kereskedelmi egységek esetében. A parkolóhelyek hiányát a városmagtól gyalogos távolságban elhelyezkedő parkolóházak, esetleg mélygarázsok kiépítésével lehet ellensúlyozni, ezáltal lehetővé válik a belváros gyalogos és zöldfelületeinek nagyarányú kiterjesztése. A gyűjtőutak fejlesztése multiplikátor hatásként elősegíti a környező területek feltárását és gazdasági-társadalmi felértékelődését is – figyelembe véve az érintett városrészek elsődleges lakó- vagy gazdasági funkcióját. A közlekedés környezeti ártalmainak felszámolásához járul hozzá a közösségi közlekedés rendszerének korszerűsítése, amely egyfelől a járatok optimalizálást, másfelől környezetbarát közlekedési eszközök alkalmazását jelenti a belvárosban. Szintén a környezetterhelés csökkentése miatt fontos a belterületi kerékpárút-hálózat bővítése és folyamatos karbantartása. Fejlesztési területek: 1. A Városközpont rehabilitációja 2. A város közlekedési hálózatának (utak és járdák) fejlesztése – kiemelten a Városközpont tehermentesítése 3. Elkerülő út kiépítése 4. A város gazdaságának diverzifikált fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása 5. Rekreációs területek kialakítása 6. Belvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztése 7. Ivóvízhálózat és vízműlétesítmények rekonstrukciója 3.2.2.5

T5. Megújuló energiaforrások használatának terjesztése

Az EU és az ENSZ politikájában egyre nagyobb szerepet kap a fenntartható fejlődés. A definíció szerint a fenntartható fejlődés kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Nyírbátor város életében már eddig is számos törekvés irányult a fenntartható fejlődés alapelveinek érvényesítésére, az elképzelések szerint a jövőben még nagyobb hangsúlyt terveznek erre fektetni. Nyírbátor számára az elkövetkező évek egyik legfontosabb kihívása, hogy miként tudja növelni a megújuló energiaforrások arányát, és ezzel együtt mérsékelni a fosszilis energiahordozóktól való külső függőségét. A város célja tehát a fenntartható fejlődés jegyében az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében mind a közintézmények, mind a lakófunkciójú épületek esetében. Mindezek mellett kiemelt cél a szemléletformálás a fenntartható, a környezetet nem károsító fogyasztási minták elterjesztése érdekében. A város az alternatív energiák hasznosítása szempontjából kedvező adottságokkal rendelkezik (termálvíz, napenergia, biomassza, szélenergia). Ezek tudatos és bővülő használatával Nyírbátor a megújuló energia hazai és nemzetközi mintavárosává válhat, ami a növekvő hírnév mellett az önkormányzati, lakossági és vállalkozói kiadások csökkentését is eredményezheti. Fejlesztési területek: 1. Alternatív energia használata a közintézményekben: napkollektor alkalmazása a szakrendelőn, az iskolákon 2. Naperőmű létesítése 3. Biomassza fűtőmű létrehozása 4. Szélerőmű park létrehozása 5. Előzetes tanulmány készítése a geotermikus energia hasznosíthatóságáról az Ipari Park területén


- 114 -


6. Helyi környezettudatos, és fenntartható fogyasztást népszerűsítő kampányok, előadások szervezése iskolákban, családi rendezvényeken, környezetvédelmi nevelés elterjesztése 3.2.2.1 T6. Hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja Nyírbátor dinamikus felzárkózását és fejlődését nagymértékben meghatározza a hátrányos helyzetű, főként roma lakosság viszonylag nagy aránya. Ahhoz, hogy a város hosszú távon növekedési pályára álljon, elengedhetetlen a hátrányos helyzetű lakosság problémáinak átfogó kezelése és társadalmi integrációja. A komplex felzárkóztatásnak több eleme van: 

lakhatási feltételek javítása,



magas minőségű és a szükségletekhez igazodó oktatás biztosítása,



egészségügyi állapot javítása és prevenció,



a célcsoportra szabott szociális szolgáltatások biztosítása,



a foglalkoztathatóság javítása.

A hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítását és életminőségének emelését célozza meg az Antiszegregációs Program (3.4.2 fejezet), ami jóllehet elsősorban az Északi lakóterületre vonatkozik, de természetesen ezek az intézkedések kiterjeszthetők és kiterjesztendők a város más részein élő hátrányos helyzetű lakosokra is. 3.2.3

Városrészekhez kapcsolódó célok

A 2-3 éves – helyenként hosszabb – időtartamra szóló városrészi szintű célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOT-elemzések alapján történt meg. A városrész-specifikus fejlesztési célok referenciapontot képeznek az integrált akcióterületi fejlesztésekhez. Ennek megfelelően olyan kérdésekre is választ adnak, mint a településrész funkcionális fejlesztési iránya, a területhasználat jellege, a városrész lakókörnyezetének, illetve gazdasági környezetének fejlődési irányai. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. A városrészi célok a következők: V1. A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése V2. A Víztorony környéki lakóterület bővítése és települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. Az Ipari Park fejlesztésével a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése V4. A Vasútállomás környéki terület komplex rehabilitációja a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából V5. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével az Északi lakóterület lakosságának nagyobb mértékű integrálása Nyírbátor társadalmi-gazdasági folyamataiba V6. A turisztikai övezet idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a diverzifikált gazdaságszerkezet céljából V7. A Délnyugati lakóterület települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V8. A Déli iparterület gazdasági potenciáljának erősítése és a környezeti fenntarthatóság fokozott érvényesítése


- 115 -


3.2.3.1

V1. A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése

A városrész Nyírbátor központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, és a járási hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A belvárosi területek megújításával, kiterjesztésével és racionalizálásával a cél egy olyan Városközpont megteremtése, amely 

egységes arculatú,



sajátos szerkezetét megőrzi,



biztosítja a modern kisvárosi életformát,



közszolgáltatási, kereskedelmi, kulturális és turisztikai szempontból funkcionálisan megerősödött.

Mindennek eredményeként nő a város népességmegtartó képessége, turisztikai vonzereje és gazdasági potenciálja. A kitűzött cél elérése érdekében indikatívan a következő – önkormányzati és egyéb szervezetek által megvalósítandó – jelentősebb projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében (a tervezett beavatkozások egyéb részleteit a 3.3.1 fejezet tartalmazza): 

Szabadság tér rekonstrukciója,



bankudvar rehabilitációja,



volt kaszinó átalakítása járási hivatallá,



központi helyközi autóbuszmegálló kialakítása,



térfigyelő rendszer kiépítése.

3.2.3.2

V2. A Víztorony környéki lakóterület bővítése és települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

A Víztorony, Csűröskert, Rózsakert városrész a jövőben is elsődleges lakóövezeti szerepkört fog betölteni. A cél a városrész által nyújtott életminőség folyamatos emelése egyfelől a települési infrastruktúra fejlesztésével, másfelől a helyi lakosok számára nyújtott szolgáltatások körének bővítésével, minőségének emelésével, illetve a szolgáltatások elérhetőségének biztosításával (elsősorban a kereskedelmi funkciók erősödése prognosztizálható). Mindennek köszönhetően javul a települési környezet állapota, továbbá a lakosság elégedettségének emelkedésével stabilizálódhat a városrész népességének száma.

A célok elérését az alábbi beavatkozások szolgálják: 

Úthálózat, felszíni csapadékvíz-elvezetés és járdák folyamatos karbantartása, felújítása és fejlesztése.



A Barátkert, Csűröskert és a Rózsakert elnevezésű területeket jelenleg zártkertként, illetve szántóként használják. Ezeken a területeken lehetőség van új lakótelkek kialakítására, amellyel egy időben elkezdődhetnek a szükséges közművesítések és útépítések.



A víztorony felújításával az ivóvízellátás biztonságosabbá válhat.



A hivatásforgalmi kerékpárút megépítésével az Ipari Parkba történő munkába járás biztonságosabbá és költséghatékonyabbá válik. A környezetbarát közlekedési mód


- 116 -


elterjedéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése csökkenti a járműforgalmat és a közlekedési eredetű légszennyezettség mértékét. A lakóövezet közösségi funkcióinak erősítését szolgálja a közparkok megújítása és új játszótér építése.



3.2.3.3

V3. Az Ipari Park fejlesztésével a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése

Az Ipari Park Nyírbátor és az egész vonzáskörzet gazdaságának egyik pillére, amely jelentős mértékben hozzájárul a térségi munkaerőpiac stabilizálódásához. A fejlesztések ebben a városrészben a befektetés- és vállalkozásfejlesztés ösztönzésére, az Ipari Park infrastrukturális fejlesztésére, a kiegyensúlyozott és versenyképes területhasználat biztosítására, valamint az elérhető üzleti szolgáltatások bővítésére és minőségének emelésére irányulnak. A tervezett beavatkozások jelentős mértékben javítják a város tőkevonzó képességét: 

az Ipari Park területének kiterjesztése az északi elkerülő útig a szükséges infrastrukturális fejlesztések végrehajtásával a felmerülő igényekhez illeszkedve,



információs táblarendszer kihelyezése,



a helyi kis- és középvállalkozások betelepítése a Nyírbátori Inkubátorházba és Szolgáltató Központba,



a Nyírbátori Inkubátorház és Szolgáltató Központ szolgáltatásainak bővítése az igényeknek és elvárásoknak megfelelően,



a barnamezős fejlesztésekre vonatkozó tanulmányterv kidolgozása,



átgondolt stratégiára épülő aktív befektetés-ösztönzési tevékenység folytatása.

Az ipari, gazdasági szerep erősítése a városrészben nem történhet meg megfelelően képzett munkaerő hiányában, tehát az oktatás, átképzés területe is jelentős hatást gyakorol az Ipari Park fejlődési potenciáljának alakulására. 3.2.3.4

V4. A Vasútállomás környéki terület komplex rehabilitációja a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából

A Vasútállomás környéki ipari-gazdasági terület jelentős mértékű, de jelenleg alulhasznosított potenciállal rendelkezik. A városrész hosszútávon kiemelkedő szerepet fog betölteni a városi és térségi közösségi és közlekedési funkciók szempontjából. Ehhez egy komplex barnamezős revitalizáció keretében minimálisan az alábbi tevékenységek végrehajtása szükséges (a tervezett beavatkozások egyéb részleteit a 3.3.2 fejezet tartalmazza): 

egy intermodális közlekedési csomópont kialakítása,



a jelenleg funkció nélküli vagy alulhasznosított gazdasági területek átfogó megújítása és funkcióváltása,



a lakóövezet minőségi fejlesztése út- és közmű-rekonstrukcióval,



közösségi funkciójú közterületek kialakítása,



a közbiztonság javítása térfigyelő rendszer kiépítésével,



a felmerülő szociális problémák kezelése.


- 117 -


3.2.3.5

V5. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével az Északi lakóterület lakosságának nagyobb mértékű integrálása Nyírbátor társadalmi-gazdasági folyamataiba

A városrész Nyírbátor szegregátuma, amely hosszú távon is lakóövezeti funkciót fog betölteni. A fejlesztések iránya ebben a városrészben tehát kettős: 

egyrészt szükséges a lakófunkciók megtartása és további fejlesztése oly módon, hogy a kedvező feltételek elősegítsék az életminőség emelkedését;



másrészt a hátrányos helyzetű lakosság további leszakadását megakadályozó, társadalmi felzárkózásukat elősegítő intézkedések is elengedhetetlenek.

Szükséges tehát a lakáskörülmények javításának elősegítése, a kiskereskedelmi szolgáltatások helyi igényeknek megfelelő fejlődésének ösztönzése, a zöldfelületek és közösségi terek arányának növelése, karbantartása, valamint a közösségi és szociális szolgáltatások körének bővítésével. Mindezek mellett javítani szükséges az út- és járdahálózat teljes mértékű kiépítését, valamint a városrész és a többi településrész közlekedési kapcsolatát. A közlekedési feltételek javítása terén kiemelt feladat a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. A fizikai infrastruktúra javítása azonban önmagában nem elegendő a lakosság társadalmi integrációjának javításához. Szükséges a hátrányos helyzetűek – különösen a gyerekek – egyenlő esélyeinek megteremtése. Ez főként a képzési és munkaerő-piaci programokba történő integrációval, szociális szolgáltatások és közérdekű információk hozzáférhetőségének javításával, valamint az általános közigazgatási, közszolgáltatási rendszerek integrált feladatellátásának fenntartásával segíthető elő. Mindezen fejlesztések megvalósításának hatékony formája lehet egyfajta szociális városrehabilitációs program végrehajtása (a tervezett beavatkozások egyéb részleteit a 3.3.3 fejezet tartalmazza). A városrész leszakadásának megakadályozása az egész város szempontjából kiemelt jelentőségű, mivel közvetlen kapcsolata van a Városközponttal és a Széna réti turisztikai övezettel. 3.2.3.6

V6. A turisztikai övezet idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a diverzifikált gazdaságszerkezet céljából

A Széna réti turisztikai övezet esetében elsődleges cél a városrész átfogó – elsősorban magánforrások bevonásával megvalósuló – fejlesztése, aminek köszönhetően a városrész jobban kapcsolódhat a helyi lakosság hétköznapi életébe annak érdekében, hogy a városrész intenzív használata ne korlátozódjon az idegenforgalmi időszakra. Mindehhez a fürdő környéki területek turisztikai, rekreációs és zöldfelületi funkciójának megerősítése szükséges az idegenforgalmi attrakciók és fogadási feltételek átfogó mennyiségi és minőségi javításával. A turisztikai kínálat bővítésével és az idegenforgalmi szolgáltatások folyamatos fejlesztésével, valamint a városon belüli és kívüli intenzívebb együttműködéssel elérhető, hogy a minél nagyobb számban érkező vendégek hosszabb időt töltsenek Nyírbátorban. A lehetséges fejlesztések célcsoportját elsősorban a város lakossága, a potenciális turisták és a városrészben befektetni szándékozó vállalkozások alkotják. A célok elérését az alábbi fő fejlesztési elképzelések szolgálják (a tervezett beavatkozások egyéb részleteit a 3.3.4 fejezet tartalmazza): 

a gyógyfürdő szolgáltatási kínálatának bővítése,



a kemping infrastrukturális fejlesztése,



a Széna réti tó környezetrendezése a rekreációs funkciók bővítése céljából,



200 férőhelyes, 4-csillagos gyógyszálló építése,


- 118 -


erdei iskola kialakítása.



3.2.3.7

V7. A Délnyugati lakóterület települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében

Az Délnyugati városrész Nyírbátor egyik lakófunkciójú területe. A fejlesztések iránya ebben a városrészben tehát főként a lakófunkciók megtartása és további fejlesztése, oly módon hogy a kedvező feltételek a városi és városrészi lakosság növekedését legyenek képesek előidézni. A cél a városrész által nyújtott életminőség folyamatos emelése egyfelől a települési infrastruktúra fejlesztésével, másfelől a helyi lakosok számára nyújtott szolgáltatások körének bővítésével, minőségének emelésével, illetve a szolgáltatások elérhetőségének biztosításával. A célok elérését az alábbi beavatkozások szolgálják: 

Úthálózat, felszíni csapadékvíz-elvezetés és járdák folyamatos karbantartása, felújítása és fejlesztése.



A Pócsi és a Debreceni úton kerékpárút építésével kedvezőbbé válna a városrész és a Városközpont közötti összeköttetés. A környezetbarát közlekedési mód elterjedéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése csökkenti a járműforgalmat és a közlekedési eredetű légszennyezettség mértékét.



A lakóövezet közösségi funkcióinak erősítését szolgálja a közparkok megújítása, a sporttelep fejlesztése és új játszótér és pihenőpark építése a Bőkekert területén családok és idősek számára.



Idegenforgalmi értékkel bírhat (a helyiek vendégszeretetét szimbolizálva) egy városkapu vagy városszimbólum elhelyezése a Debrecen, illetve Nyíregyháza felől érkező utakon.



A város vezetői és lakossága számára egyaránt fontos az alternatív energiaforrások fokozott használata, emiatt felmerült egy szélerőmű-park létrehozása is. A helyszín kijelölésekor kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a helyi lakosságot a szélerőművek által keltett zajhatások ne zavarják.

3.2.3.8

V8. A Déli iparterület gazdasági potenciáljának erősítése és a környezeti fenntarthatóság fokozott érvényesítése

A Déli iparterület továbbra is meghatározó a város gazdasági és foglakoztatási potenciálja szempontjából. Mivel aktuálisan a biogáz-üzem, a hulladéklerakó és a szennyvíztisztító telep által okozott valós és potenciális környezetszennyezések jelentik a legnagyobb problémát, ezért a városrészben a környezetvédelmi beavatkozások képviselik a fejlesztés fő irányait: 

a biogáz-üzem szagterhelésének beavatkozások megvalósítása,



a szennyvíztelep megközelíthetőségének javítása, valamint a szagterhelés mérsékléséhez szükséges beavatkozások,



a hulladéklerakó telep rekultiválása,



az MSK Hungary Gépgyártó Bt. telephelyének fejlesztése,



mezőgazdasági feltáró utak állapotának javítása,



városkapu vagy városszimbólum elhelyezése a Vállaj felől érkező úton.


mérsékléséhez

szükséges

technológiai

- 119 -


3.2.3.9

Összegzés a városrészi célokról és fejlesztendő funkciókról

A városrészi célok alapján jól látható, hogy az egyes városrészek esetében különböző funkciók fejlesztése szükséges. Ezzel kapcsolatosan összefoglalóan az alábbi megállapítások tehetők: 

Kiemelt jelentőséggel bírnak a turisztikai funkciók erősítését szolgáló fejlesztések, amelyek a Városközpontra és a Széna réti turisztikai övezetre koncentrálódnak.



Az ipari-gazdasági funkciójú városrészek kivételével Nyírbátor teljes területén szükség van közösségi jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja értelemszerűen különböző (pl. más típusú közösségi terekre van szükség a belváros, a turisztikai zóna vagy a lakóövezet esetében).



Bizonyos típusú fejlesztésekre csak a belvárosban van szükség (pl. városközponti funkciók megerősítése), mivel a közigazgatási, humán szolgáltatási, kulturális és egyéb funkciók ebben a városrészben koncentrálódnak.



A lakóövezetek esetében nem elsődleges cél újabb, jelentős kiterjedésű területek bevonása a lakófunkcióra (kivéve a Víztorony környéki lakóövezet esetében), sokkal inkább az intenzívebb, de zsúfoltságot nem eredményező beépítésre és a települési környezet megújítására kell figyelmet fordítani, aminek pozitív hatási környezeti és gazdasági szempontból egyaránt megmutatkoznak (pl. lakóövezeti zöldfelületek csökkenésének megállítása, illetve a közművek és közszolgáltatások hatékonyabb fenntartása). A domináns lakófunkciót egyrészt infrastrukturális fejlesztésekkel kell erősíteni, másrészt szolgáltatási, kereskedelmi funkciókkal kell kiegészíteni.



A kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket egyfelől a város központi jellegű részén, másfelől a forgalmasabb, bevezető útvonalak mentén célszerű végrehajtani, ezek jellege azonban alapvetően különbözik egymástól: a belvárosban a kisebb, egyedi arculattal rendelkező üzleteknek kell teret biztosítani, míg szükség esetén a peremterületek adhatnak helyet a nagyobb területű bevásárlóközpontoknak úgy, hogy azok ne eredményezzék a helyi kiskereskedők hátrányba kerülését. Emellett fontos, hogy a lakóövezetekben is lehetőség szerint széles legyen a helyben elérhető szolgáltatások köre.



Az ipari-gazdasági jellegű területek esetében cél az elérhetőség javítása, a meglévő területek rehabilitációja és/vagy intenzívebb hasznosítása, funkcióváltása, szükség esetén új területek bevonása és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése.



A közlekedési fejlesztések súlypontját egyfelől a vonalas infrastruktúra megújítása, másrészt a közösségi közlekedés feltételeinek javítása jelenti (a Városközpontban és a vasútállomás környékén).



A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a közterek és parkok differenciált megújításával valósítható meg.



Átfogó városrehabilitációs program a város több részén is szükség lesz: funkcióbővítő városrehabilitációt a Városközpontban kell megvalósítani, a szociális jellegű városrehabilitáció helyszíne az Északi lakóterület, míg potenciális barnamezős revitalizáció területe a Vasútállomás környéki ipari-gazdasági városrész.

Mindezek a megállapítások a városrészi célok hátterét és kontextusát alkotják, ami hozzájárul ahhoz, hogy a városrészek közötti különbségek a konzisztens célok


- 120 -


megfogalmazásával és megvalósításával csökkenjenek, ugyanakkor a városi feladatok ellátása is hatékonyabbá váljon.


- 121 -


20. ábra Nyírbátor városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói

1. Városközpont


3. Ipari Park

4. Vasútállomás környéki iparigazdasági övezet





Ipari, logisztikai Kereskedelmi Zöldfelületi, környezeti

Közlekedési, távközlési Közösségi

funkciók

Turisztikai, rekreációs

Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)központi

Jelmagyarázat:


fejlesztendő funkció

háttérbe szorítandó funkció

- 122 -


3.2.4

Célhierarchia és a célok számszerűsítése

Nyírbátor Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszerében a különböző szintű célok egymásra épülnek és egyértelműen kiegészítik egymást. A célok közötti összefüggéseket a 3.5.2 A stratégia főbb belső összefüggései fejezet tartalmazza. 21. ábra Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere

Jövőkép

Nyírbátor a hagyományait őrző, biztos gazdasági alapokon álló kulturális kisváros, amely az integráló járási centrum pozícióját megerősítve, hosszú távon biztosítani képes a helyi és környékbeli lakosság foglalkoztatását. A természeti és épített környezet minőségi javításával, valamint a nyújtott szolgáltatások fejlesztésével megfelel a lakosság és az ide látogató vendégek elvárasainak, melynek köszönhetően biztosítottak a nyugodt, vidéki életre jellemző életkörülmények, növekszik a lakosság életszínvonala.

Átfogó cél

Dinamikusan fejlődő járási centrum szerepkör betöltése a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, a szolgáltatások, a kultúra és az idegenforgalom területén a lakosság életminőségének javítása érdekében.

Tematikus célok

Városrészi célok


T2. Térségi centrum funkciók erősítése




T6. Hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja









A városfejlesztéshez rendelt célok megvalósulását leginkább konkrét, számszerűsített mutatók segítségével lehet mérhető folyamattá tenni. A következőkben bemutatásra kerülnek azok a mutatók és célértékek, amelyek alapján az átfogó cél, a tematikus célok és a városrészi célok


- 123 -


elérése egyaránt nyomon követhető. Ezek a számszerűsített célok szolgálnak egyúttal a monitoring rendszer alapjaként is, amelynek részletes bemutatását a 6. Az IVS eredményeinek nyomon követése (monitoring) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása fejezet tartalmazza. 27. táblázat Városi szintű célok indikátorai Cél

Átfogó cél: Dinamikusan fejlődő járási centrum szerepkör betöltése a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, a szolgáltatások, a kultúra és az idegenforgalom területén a lakosság életminőségének javítása érdekében.

T1. A gazdasági élénkítése

aktivitás


Indikátor neve

Indikátor definíciója

Mértékegység

Kiindulási érték

Év

Forrás

Adatgyűjtés gyakorisága

Célérték

Év

Lakónépesség száma

A város lakónépességének száma (cél: stagnálás)

fő

12 150

2010

KSH

Éves

12 150

2015

Munkanélküliségi ráta

Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában (cél: csökkenés)

%

13,55

2010

NFSZ

Éves

12,9

2015

A város gazdasági teljesítőképessége

A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés)

millió Ft

700

2010


Éves

750

2015

Iparűzési adót fizető vállalkozások száma

Regisztrált vállalkozások száma (cél: megtartás)

db

1937

2010

KSH

Éves

1937

2015

Foglalkoztatottak aránya

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (cél: növekedés)

%

38,5

2001

KSH Népszámlálás

10 évenként

41

2021

Nyilvántartott álláskeresők

Nyilvántartott álláskeresők száma (cél: csökkenés)

fő

1202

2010

NFSZ

Éves

1150

2015

A közszolgáltatások és közfeladat-ellátás minősége

A fejlesztéssel érintett közszolgáltatások és közfeladatok száma (cél: növekedés)

db

0

2010


5 évenként

3

2015

Közszolgáltatási infrastruktúra üzemeltetési költségeinek csökkenése

1m nettó, hasznos közszolgáltatási területre jutó üzemeltetési költség mértéke személyi jellegű kiadások nélkül (cél: csökkenés)

%

100

2010


Éves

95%

2015


2

- 124 -


Cél

T3. Kulturális idegenforgalmi fejlesztése

Mértékegység

Kiindulási érték


Célérték

Év

Várható élettartam

A városban élők születéskor várható élettartama (cél: szinten tartás)

év

Nők: 78,37 Férfiak: 65,36

KSH

10 évenként

Nők: 79,4 Férfiak: 68,3

2001

2021

Szakrendelő betegforgalma

Szakorvosi ellátásban megjelentek száma (cél: ellátotti körben való megtartás, esetszámok stagnálása)

fő

124 782

2010

KSH

Éves

125 100

2015

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (cél: ellátotti körben való megtartás)

fő

197

2009

KSH

Éves

197

2015

Középfokú oktatásban résztvevő tanulók száma

Középfokú oktatásban résztvevő tanulók száma (cél: stagnálás)

fő

936

2010

KSH

Éves

936

2015

Átlagos idő

Vendégéjszakák számának és a vendégek számának a hányadosa (cél: növekedés)

éj

2,3

2010

KSH

Éves

2,5

2015

Vendégéjszakák száma

Kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (cél: növekedés)

éj

7982

2010

KSH

Éves

8150

2015

Idegenforgalmi adóbevétel

Idegenforgalmi adóból származó önkormányzati bevételek nagysága (cél: növekedés)

ezer Ft

1500

2010


Éves

1800

2015

Kerékpárút-hálózat hossza

Kerékpárút-hálózat (cél: növekedés)

m

0

2010


Éves

2000

2015

Burkolt utak aránya

Szilárd burkolattal ellátott utak aránya (cél: növekedés)

%

88,2

2010


Éves

90

2015

Indikátor neve

és vonzerő



tartózkodási


hossza

Év

Forrás

- 125 -


Cél

T5. Megújuló energiaforrások használatának terjesztése T6. Hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja


Mértékegység

Kiindulási érték

Év

Forrás


Célérték

Év

Járdahálózat minősége

Felújított és újonnan épített járdahálózat hossza (cél: növekedés)

m

0

2010


Éves

500

2015

Közintézmények fejlesztése

Felújított vagy új építésű középületek száma (cél: növekedés)

db

0

2010


5 évenként

2

2015

Alacsony komfortfokozatú lakások

Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (cél: csökkenés)

%

15,7

2001

KSH

10 évenként

15

2021

Megújuló energiaforrások alkalmazása

Alternatív energiával ellátott közintézmények száma (cél: növekedés)

db

1

2011


5 évenként

2

2015

Iskolai végzettség

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (cél: csökkenés)

%

29,1

2001

KSH

10 évenként

27

2021

Indikátor neve


- 126 -


28. táblázat Városrészi szintű célok indikátorai

Városrészi célok

Cél

Mértékegység

Indikátor neve


Városrészek népességszáma

Az egyes városrészek lakosainak száma (cél: stagnálás, a tényleges számok csökkenést mutatnak)

Városrészekben működő kiskereskedelmi üzletek száma

Az egyes városrészekben működő kiskereskedelmi üzletek száma (cél: lakóövezetekben és településközpontban emelkedés, egyébként stagnálás)

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

Városrészek közötti diszparitás meghatározása érdekében városrészenként a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (cél: lakóövezetekben és településközpontban emelkedés, egyébként stagnálás)

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

Városrészek közötti diszparitás meghatározása érdekében városrészenként az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (cél: csökkenés)

Infrastrukturális ellátottság

Burkoltatlan csökkenés)

Kerékpárút hálózat hossza

Kerékpárút hálózat hossza (cél: növekedés)


utak

száma

cél:

Kiindulási érték

Forrás

fő

1: 3028 2: 1070 3: 59 4: 271

5: 2968 6: 203 7: 5087 8: 675


db

1: 225 2: 17 3: 4 4: 6

5: 16 6: 1 7: 77 8: 0


%

1: 16,8 2: 19,5 3: 4,9 4: 14

5: 1,5 6: 6,9 7: 16,7 8: 5,1

%

1: 4,2 2: 12,2 3: 0 4: 12

5: 46,4 6: 31,5 7: 10 8: 9,7

db

1: 0 2: 1 3: 0 4: 1

5: 11 6: 0 7: 1 8: 0


m

1: 0 2: 536 3: 1 003 4: 536

5: 842 6: 0 7: 0 8: 0





Célérték

10 évenként

1: 2600 2: 930 3: 50 4: 230

5: 2970 6: 180 7: 4510 8: 610

5 évenként

1: 230 2: 20 3: 4 4: 6

5: 18 6: 1 7: 80 8: 0

10 évenként

1: 17 2: 20 3: 4,9 4: 14

5: 1,7 6: 6,9 7: 17 8: 5,1

10 évenként

1: 4 2: 12 3: 0 4: 11,7

5: 46 6: 31 7: 9,7 8: 9,6

5 évenként

1: 0 2: 0 3: 0 4: 0

5: 10 6: 0 7: 1 8: 0

5 évenként

1: 0 2: 800 3: 1200 4: 800

5: 1000 6: 0 7: 0 8: 0

- 127 -


Beavatkozások – az akcióterületek kijelölése

3.3

Nyírbátor Város Önkormányzata városfejlesztési tevékenységei során arra törekszik, hogy az EU által finanszírozott városrehabilitációs programokon kívül is az elérhető legtöbb támogatási forrást mozgósítani tudja a város kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Az önkormányzat célja a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projektek maradéktalan végrehajtása – ezáltal a városon belüli területi különbségek csökkentése. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg központosítottan, földrajzilag jól körülhatárolható területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A városrehabilitációs akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai a jövőben Nyírbátor teljes területét érinteni fogják. A fejlesztési akcióterületek kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: 

az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók tekintetében;



az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak;



az akcióterületek megjelenésükben koncentráltak legyenek;



funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak;



a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával.

minél

homogénebbek,

térbelileg

pedig

A fenti alapelveknek megfelelően Nyírbátorban a következő fejlesztési akcióterületeket határoltuk le indikatív jelleggel annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források jelenleg nem elegendők: 1. Városközpont akcióterület – funkcióbővítő városközpont-rehabilitáció, 2. Vasútállomás rehabilitáció,

környéki

akcióterület

–

funkcióbővítős

barnamezős

város-

3. Északi lakóterület – szociális városrehabilitáció, 4. Turisztikai akcióterület – funkcióbővítő turisztikai városrehabilitáció,15 +1 Ipari övezetek mint egyéb kiemelt fejlesztési területek.16 Emellett kirajzolódnak olyan további területek, amelyek fejlesztése területileg kevéssé koncentráltan (pl. lakóövezeti fejlesztések) vagy magántőkéből valósulhat meg (pl. Ipari Park fejlesztése). Ezeknél a város szerepe többnyire nem terjed tovább a szükséges rendezési,

15

Az akcióterületek kiterjedése minden esetben megegyezik az érintett városrészek területével.

16

Az ipari övezetek nem teljesítik az akcióterületi kritériumokat, ezért mint egyéb kiemelt fejlesztési területek szerepelnek a listában.


- 128 -


szabályozási feladatok elvégzésénél, a lehetséges tervalkuk megkötésénél és a minimális infrastrukturális feltételek megteremtésénél. 3.3.1


Az akcióterület a település központi részét foglalja magában, területe megegyezik a Városközpont városrésszel. A 963 500 m2 kiterjedésű akcióterületet az alábbi utcák határolják: Füveskert utca – Császári utca – Vár utca – Madách utca – Damjanich utca – Bajcsy-Zsilinszky utca – Hunyadi J. utca – Fáy A. utca – Munkácsi J. sétány – belterületkülterület határvonala. Az akcióterület a következő kiemelkedő adottságokkal rendelkezik: 

A járás és a tágabb vonzáskörzet közösségi közlekedési központja. A térség közösségi közlekedésében legjelentősebb szerepet játszó autóbusz-közlekedés csomópontja található a Városközpontban.



Nyírbátor a Nyírbátori járás központja, a járási hivatal az akcióterületen működik, valamint az itt elhelyezkedő szervezetek számos térségi hatókörű államigazgatási és egyéb feladatot látnak el.



A Városközpontban, illetve annak közvetlen közelében található alap- és középfokú oktatási intézmények, amelyek az egész térség oktatási rendszerének meghatározó pillérei.



A városi egészségügyi alapellátás központja, a térségi orvosi ügyelet, a járási járóbeteg szakellátást megvalósító szakrendelő is itt működik.



Az akcióterület jelentős kulturális és turisztikai attrakcióval rendelkezik, amelyek vonzereje és kihasználtsága nagymértékben növelhető.



A magánszféra aktivitása jelentős mértékben növelhető az önkormányzati, járási fejlesztésekhez való kapcsolódás lehetőségének megteremtésével.



Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok alkalmasak a fejlesztések megvalósítására.



A rendelkezésre álló közterek jelentős fejlesztési potenciált rejtenek, megújításukkal a minőségi közösségi terek száma és kiterjedése nagymértékben növelhető.

Az akcióterület tehát Nyírbátor központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, és a járási hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A belvárosi területek megújításával, kiterjesztésével és racionalizálásával a cél egy olyan Városközpont megteremtése, amely 

egységes arculatú,



sajátos szerkezetét megőrzi,



biztosítja a modern kisvárosi életformát,



közszolgáltatási, kereskedelmi, kulturális és turisztikai szempontból funkcionálisan megerősödött.

Mindezek alapján az akcióterületi fejlesztések célja a következőképpen fogalmazható meg: A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése. Alapvetően ezt a célt szolgálta az elmúlt mintegy két évtized tudatos fejlesztési gyakorlata is, amelynek keretében az akcióterületen az alábbi nagyobb beruházások valósultak meg:


- 129 -




2007-ben átadták az 12,5 milliárd forintból felépült Nyírbátori Kulturális Központ épületét;



az egyesített oktatási intézmény egyes telephelyein jelentős beruházásokat hajtottak végre 2006 és 2010 között, összesen több mint másfél milliárd forint értékben;



Nyírbátor Máriapóccsal közösen valósította meg a Hit és Egészség elnevezésű kiemelt projektet, amelynek keretében megújult a református és a minorita templom, valamint egy Várostörténeti sétányt hoztak létre, a 2011-ben befejezett fejlesztés teljes költségvetése 3,38 milliárd forint volt;



szintén európai uniós támogatással hozták létre a Kistérségi Járóbeteg Szakellátót 832 millió forintból, az épület átadása szintén 2011-ben történt meg.

3.3.1.1

Az akcióterületen tervezett tevékenységek

A projekt keretében tervezett komplex, egymást kiegészítő tevékenységek többnyire 

épületek felújítását és környezetük rendbetételét,



új közszolgáltatási épület építését,



közterek és parkok megújítását,



tömbbelső-feltárásokat,



valamint közlekedésszervezési problémák megoldását foglalják magukban.

A Városközpont akcióterületen az alábbi fő projektelemek megvalósítása lehetséges, illetve tervezett. Az egyes tevékenységek pontos körét és költségigényét a részletes projektfejlesztés szakaszában lehet egyértelműen meghatározni. 29. táblázat A Városközpont akcióterület indikatív fejlesztései Érintett funkciók

Becsült költség (eFt)

Polgármesteri Hivatal belső felújítása, fűtéskorszerűsítése és a Régi kaszinó funkcióváltásával komplex járási hivatal kialakítása

közszféra

290 830

Szabadság tér részleges környezetrendezési rekonstrukciója

városi

22 860

Kenyérmező és Radnóti utcák kereszteződésének közlekedésbiztonsági korrekciója, parkolók áthelyezése

városi

48 260

Egyházi tulajdonban lévő kiskereskedelmi egységek homlokzati megújítása

gazdasági

24 130

Előkészítés

-

31 000

Projektmenedzsment

-

9 000

-

7 000

Tervezett tevékenységek

A városrehabilitáció I. ütemében megvalósítandó fejlesztések

Szolgáltatások műszaki ellenőr)

(pl.

nyilvánosság,

Soft elemek (városmarketing stratégia kidolgozása, városmarketig tevékenységek, közvetett eljárás


15 240

- 130 -


Érintett funkciók



keretében civil pályáztatása) A pályázat tervezett költségvetése összesen

448 320

Fáy-Árpád úti kereszteződés átalakítása

városi

169 600

Térfigyelő rendszer kiépítése forgalmas közterületeken

városi

21 200

városi

113 420

gazdasági

10 600

A Szabadság tér - Szentvér u. – Báthory u. – Édesanyák útja által határolt tömbbelső, ún. Bankudvar feltárása

városi

116 600

Központi építése

városi

85 800

városi

10 800

városi

150 400

városi

26 500

gazdasági

130 000

Báthory utca – Szabadság tér sarkán található egyházi tulajdonú üzletsor homlokzat-felújítása

gazdasági

28 200

A Vár utca – Édesanyák útja – Szentvér utca és Császári út által határolt tömbbelső feltárása

gazdasági, városi

403 600

2. számú ált iskola funkcióváltása – KÖH leletraktár + restauráló műhely (Édesanyák útja)

gazdasági

348 300

Egyházi tulajdonú telken található régi épület elbontása vagy új funkció elhelyezése az épületben (Édesanyák útja)

gazdasági/ városi/ közösségi

63 600

Egyházi tulajdonú telken ifjúsági szálló építése (Édesanyák útja)

gazdasági

116 600

Váci Mihály utcán piaccal szemközti terület feltárása, út- és közműépítés

városi

243 800

a

A Váczi M. utca – Eduárd utca – Radnóti utca által határolt terület rendezése Fedett piac fejlesztése

helyközi

autóbusz megálló

Krúdy utcai játszótér felújítása A Báthory utca közterületi közműrekonstrukciója Ifjúság utca közlekedésszervezési rendezése

környékének szempontú

Takarékpalota funkcióváltása átalakítása szállodává

Lehetséges magán beruházások

és-

–

Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségvetése összesen


2 039 020

- 131 -


11. térkép A Városközpont látványterve

Forrás: Art Vital Kft.

3.3.1.2

Az akcióterületi fejlesztések eredményei és hatásai

A bemutatott elemeket tartalmazó komplex városrehabilitáció eredményeként átfogó javulást lehet elérni a város által biztosított magas életminőség és a szolgáltatások szempontjából. 

A jelenleg életveszélyessé nyilvánított műemléki védelem alatt álló régi kaszinó építészetileg és műszakilag teljesen megújul, környezete teljes mértékben rehabilitálódik, valamint új funkciót kap.



Javul az érintett intézmények és szervezetek szolgáltatási színvonala.



A piac felújításával kedvezőbb körülmények között lehet a helyi termékek árusítását és vásárlását lebonyolítani.



A Városközpont funkcionálisan alulhasznosított területeinek száma és kiterjedése csökken.



A megújított közterületeknek, parkoknak köszönhetően a belváros attraktivitása tovább erősödik.



Javul a Városközpont közlekedésszervezési és közbiztonsági helyzete.



A tömbfeltárásoknak köszönhetően nagymértékben kiterjed a belváros funkcionálisan hasznosított területe.



A közösségi együttlétekre alkalmas terek és rendezvények révén megerősödik a helyi és a járási lakosság identitástudata, ami csökkenti az elvándorlás mértékét – elsősorban a fiatal és képzett társadalmi csoportok tekintetében.



Megerősödnek a Városközpont gazdasági funkciói – elsősorban a magánerős fejlesztéseknek köszönhetően.


- 132 -


Mindezek a hatások egyértelműen pozitívan érintik a tulajdonos Önkormányzat költségvetését, amely a fejlesztések megvalósításával a következőképpen alakul (kiemelve a tervezett beavatkozások által elsődlegesen befolyásolt költség nemeket): 

közép távon a fejlesztések megvalósulása mellett is az intézményi bevételek kismértékű növekedésével lehet számolni, amelynek alapját a megújuló városközpont miatti turisztikai forgalom növekedése és a gazdasági jellegű fejlesztések kereskedelemélénkítő hatása adja;



a helyi adóbevételek változása a megelőző évek tendenciájának megfelelően alakul, kismértékben, de egyenletesen növekszik, ami elsősorban helyi kis- és középvállalkozói réteg fokozatos erősödésének tudható be;



a kiadási oldalon a karbantartásra és fenntartásra fordított pénzösszegek jelentősebb mértékű mérséklődése prognosztizálható. 22. ábra A Városközpont akcióterület beavatkozásainak indikatív bevételei

730 600; 22%

1 000 000; 30%

541 000; 16%

önkormányzati értékesítés, bérbeadás magánbefektetők bevonása

1 077 440; 32%

pályázati források egyéb források

A funkcióbővítő akcióterület Észak-alföldi Operatív Programból megvalósítani kívánt fejlesztései összesen mintegy 448 millió forintba kerülnek, ebből az önkormányzat saját ereje a 100%-os támogatási intenzitásnak köszönhetően várhatóan 0 forint lesz. A hosszú távon várható bevételek között a legnagyobb tételt az újonnan kialakított, illetve felújított helyiségek bérbeadása jelenti, de kiegészítő forrást eredményezhet a közterület-használati díjbevételek emelkedése is. Mindez azt jelenti, hogy az akcióterületi beruházásoknak nemcsak a – forintban gyakran nem kifejezhető – társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai előnyösek, hanem az összesített pénzügyi mérlege is kiegyensúlyozott. 30. táblázat A Városközpont akcióterület fejlesztéseinek fő jellemzői (I. ütem) Célkitűzés

A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése.

Fejlesztendő funkciók

városi, közszféra, gazdasági

Megvalósítás tervezett ideje

2013. május – 2015. május

Költségvetés

448 320 forint

Költségvetés megoszlása

Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

0%

100%

0%

Célcsoport

Lakosság, szolgáltatók, turisták, közösségi közlekedésben résztvevők, vállalkozások, civil szervezetek

Kapcsolódás a célrendszerhez



- 133 -


T2. Térségi centrum funkciók erősítése T3. Kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T4. Infrastruktúra fejlesztése a fejlődés szolgálatában T5. Megújuló energiaforrások használatának terjesztése

Antiszegregációs hatások

A Városközpont fejlesztései a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek, a település teljes lakosságát szolgálják. A városmag megújítása és kiterjesztése nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. A közbeszerzések során előnyben részesítjük azokat a kivitelezőket, akik vállalják a szegregált területen élők foglalkoztatását, ami elősegíti az érintettek társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációját.


3.3.2

Az akcióterület kiterjedése megegyezik a Vasútállomás környéki ipari-gazdasági városrésszel, és az alábbi utcák határolják: Táncsics utca –Bethlen G. utca – Deák F. utca – Honvéd utca, Bocskai utca – József A. utca – vasútvonal – Ady E. utca – Martinovics utca – Vasvári Pál utca – Dózsa Gy. utca – Madách utca. A Vasútállomás környéki ipari-gazdasági terület jelentős mértékű, de jelenleg alulhasznosított potenciállal rendelkezik. A városrész hosszútávon kiemelkedő szerepet fog betölteni a városi és térségi közösségi és közlekedési funkciók szempontjából. Az akcióterület a következő kiemelkedő adottságokkal rendelkezik: 

A járás és a tágabb vonzáskörzet közösségi közlekedési központja az itt elhelyezkedő vasút- és buszállomásnak köszönhetően.



Olyan alulhasznosított vagy kihasználatlan ingatlanokkal rendelkezik, amelyek alkalmasak funkcióváltásra és/vagy új funkciók betelepítésére.



Az akcióterület jelentős kulturális és turisztikai attrakcióval rendelkezik, amelyek vonzereje és kihasználtsága nagymértékben növelhető.






A rendelkezésre álló közterek jelentős fejlesztési potenciált rejtenek, megújításukkal a minőségi közösségi terek száma és kiterjedése nagymértékben növelhető.

Az akcióterület tehát Nyírbátor egyik méltánytalanul alulhasznosított területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyekkel kiegészíthető a város közösségi szerepköre. A funkcionálisan hasznosított területek kiterjesztésével a cél egy olyan városrész megteremtése, amely kellemes települési környezetet biztosít, és megfelelő teret nyújt a közösségi tevékenységek különböző formáinak. Mindezek alapján az akcióterületi fejlesztések célja a következőképpen fogalmazható meg: A Vasútállomás környéki terület komplex rehabilitációja a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából. A kijelölt akcióterületen jelentősebb fejlesztések az elmúlt időszakban nem történtek. 3.3.2.1



jelentős mértékű közlekedési fejlesztéseket,



épületek felújítását, funkcióváltását és környezetük rendbetételét,


- 134 -


valamint közterek és parkok kialakítását foglalják magukban.



A Vasútállomás környéki akcióterületen az alábbi fő projektelemek megvalósítása lehetséges, illetve tervezett. Az egyes tevékenységek pontos körét és költségigényét a részletes projektfejlesztés szakaszában lehet egyértelműen meghatározni. 31. táblázat A Vasútállomás környéki akcióterület indikatív fejlesztései Tervezett tevékenységek

Érintett funkciók


Barnamezős fejlesztések a BUNGE Zrt. területén

az új funkcióktól függően

250 000

Volt MHSZ épületének a felújítása


48 400

Rendőrség épületének funkcióváltása, átalakítása szociális otthonná

közszféra

250 500

MÁV területén intermodális csomópont kialakítása, állomás előtti tér rekonstrukciója

városi

850 000

Kültéri információs táblarendszer elhelyezése

városi

5 000

Gyalogos vasúti átjáró

városi

23 500


20 000

Ady E. utcán útépítés, közmű-rekonstrukció

városi

85 500

Béke utcán útépítés, közmű-rekonstrukció

városi

84 900

Környezetvédelmi tanulmány készítése a volt ÁFOR terület kármentesítésére vonatkozóan

-

50 000

Előkészítés

-

56 000

Projektmenedzsment

-

43 000

Szolgáltatások (pl. nyilvánosság, műszaki ellenőr)

-

73 000

Tartalék

-

75 000

Volt dohánygyár területének hasznosítása


3.3.2.2

1 914 800


A bemutatott elemeket tartalmazó komplex városrehabilitáció eredményeként átfogó javulást lehet elérni a város által biztosított magas életminőség és a szolgáltatások szempontjából. 

Javul a város külső elérhetősége, valamint növekszik a közösségi közlekedésben résztvevők száma és aránya.



A jelenleg alulhasznosított épületek új funkciót kapva kiegészítő szolgáltatásokat tudnak nyújtani a városrész, a település és a vonzáskörzet lakosainak.



Nagymértékben javul az akcióterület városképe, települési környezete és ezzel együtt a megítélése is.



A műemléki védelem alatt álló régi dohánygyár épülete építészetileg és műszakilag megújul, környezete teljes mértékben rehabilitálódik, valamint új funkciót kap.


- 135 -




Az akcióterület funkcionálisan alulhasznosított területeinek száma és kiterjedése csökken.



A megújított közterületeknek, parkoknak köszönhetően a városrész attraktivitása és közösségi funkciója erősödik.



A közösségi együttlétekre alkalmas terek és rendezvények révén megerősödik a helyi és a járási lakosság identitástudata, ami csökkenti az elvándorlás mértékét – elsősorban a fiatal és képzett társadalmi csoportok tekintetében.

Mindezek a hatások egyértelműen pozitívan érintik a tulajdonos Önkormányzat költségvetését, amely a fejlesztések megvalósításával a következőképpen alakul (kiemelve a tervezett beavatkozások által elsődlegesen befolyásolt költség nemeket): 

közép távon a fejlesztések megvalósulása mellett is az intézményi bevételek kismértékű növekedésével lehet számolni, amelynek alapját elsősorban az új szociális intézmény adja;



a helyi adóbevételek változása a megelőző évek tendenciájának megfelelően alakul, kismértékben, de egyenletesen növekszik, ami elsősorban a fejlesztések hatására a városrészben megtelepedő helyi kis- és középvállalkozói réteg fokozatos erősödésének tudható be;



a kiadási oldalon a karbantartásra és fenntartásra fordított pénzösszegek jelentősebb mértékű mérséklődése prognosztizálható. 23. ábra A Vasútállomás környéki akcióterület beavatkozásainak indikatív bevételei 0; 0%

önkormányzati értékesítés, bérbeadás 700 000; 39%

511 300; 28%

magánbefektetők bevonása pályázati források

600 000; 33%

egyéb források

A funkcióbővítő akcióterület fejlesztései összesen mintegy 1,8 milliárd forintba kerülnek, ebből az önkormányzat saját ereje nagyságrendileg 100 millió forint (a pontos költségvetési számokat a későbbi projektfejlesztés során lehet kialakítani). 1. táblázat A Vasútállomás környéki akcióterület fejlesztéseinek fő jellemzői Célkitűzés

A Vasútállomás környéki terület komplex rehabilitációja a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából.




2016. január – 2017. december


- 136 -


Költségvetés

1 914 800 000 forint


Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

5%

75%

20%

Célcsoport

Lakosság, turisták, közösségi közlekedésben résztvevők, szolgáltatók, vállalkozások, civil szervezetek


T1. A gazdasági aktivitás élénkítése T2. Térségi centrum funkciók erősítése T3. Infrastruktúra fejlesztése a fejlődés szolgálatában T5. Megújuló energiaforrások használatának terjesztése


A Vasútállomás környéki akcióterület fejlesztései a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek, a település teljes lakosságát szolgálják. A városrész megújítása és kiterjesztése nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. A gyalogos vasúti átjáró kiépítése javítja a város szegregátumaként nyilvántartott Északi lakóterület elérését. A közbeszerzések során előnyben részesítjük azokat a kivitelezőket, akik vállalják a szegregált területen élők foglalkoztatását, ami elősegíti az érintettek társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációját.


3.3.3

Az akcióterület kiterjedése megegyezik az Északi lakóterület városrésszel, és az alábbi utcák határolják: Táncsics utca – Bethlen G. utca – Deák F. utca – Honvéd utca – Bocskai utca – József A. utca – Derzsi utca – belterület-külterület határvonala. Az Északi lakóterület a város hátrányos helyzetű lakosait tömöríti, amely megmutatkozik az akcióterület kedvezőtlen képzettségi, munkaerő-piaci és lakhatási mutatóiban. A koncentráltan megjelenő problémák kezelése nemcsak a városrész érdeke, hanem az egész település felzárkózását és gazdasági versenyképességét nagymértékben befolyásolja. Az akcióterületi fejlesztések célja a következőképpen foglalható össze: A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével az Északi lakóterület lakosságának nagyobb mértékű integrálása Nyírbátor társadalmi-gazdasági folyamataiba. Életkörülményeik javítása érdekében Nyírbátor Város Önkormányzata a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal közösen jelentős előrelépéseket tett. A legnagyobb hatású fejlesztés a Regionális Fejlesztési Operatív Program támogatásával 2006-ban megvalósult városrehabilitációs beavatkozás volt. A 479 460 000 forint összköltségvetésű projekt célkitűzése az volt, hogy az akcióterületen élők lakhatási és életkörülményeit jelentős mértékben javítsa az ehhez szükséges városias infrastruktúra kialakításával, valamint az igényeket kielégítő mértékű és minőségű közösségi terek létrehozásával. 3.3.3.1



a közterületek, közterek és parkok megújítását,



a városi környezet javításához szükséges infrastrukturális fejlesztéseket,



valamint a hátrányos helyzetű lakosság társadalmi integrációjához szükséges softjellegű beavatkozásokat foglalják magukban.


- 137 -


A akcióterületen az alábbi fő projektelemek megvalósítása lehetséges, illetve tervezett. Az egyes tevékenységek pontos körét és költségigényét a részletes projektfejlesztés szakaszában lehet egyértelműen meghatározni. 32. táblázat Az Északi lakóterület akcióterület indikatív fejlesztései Tervezett tevékenységek

Érintett funkciók

A Petőfi-tér rekonstrukciója, játszótér kialakítása


városi

11 900

Közösségi centrum kialakítása a Görögtemető utcai önkormányzati telkeken

közösségi

25 200

A volt vásártér funkcióváltása, kereskedelmi épület építése

gazdasági

114 000

Széchenyi utcán útépítés, közmű-rekonstrukció

városi

110 200

Béke utcán útépítés, közmű-rekonstrukció

városi

95 000

Deák Ferenc utcán útépítés, közmű-rekonstrukció

városi

90 700

Bethlen G. utcán útépítés, közmű-rekonstrukció

városi

43 700


városi

5 000

Hátrányos helyzetű lakosok társadalmi integrációját segítő soft beavatkozások (munkaerő-piaci képzések; tartós munkanélküliek foglalkoztatása; civil társadalom fejlesztése)

közösségi

150 000

Előkészítés

-

41 000

Projektmenedzsment

-

39 000


-

55 000

Tartalék

-

40 000


3.3.3.2

820 700


A bemutatott elemeket tartalmazó integrált szociális városrehabilitáció eredményeként átfogó javulást lehet elérni az akcióterület lakosainak életkörülményeinek javítása, felzárkóztatása és társadalmi integrációja szempontjából. 

A közterületek rekonstrukciója nemcsak a települési és lakókörnyezet javulását eredményezi, hiszen a közterek egyben közösségi térként is funkcionálnak, amelyek alkalmasak a társadalmi kohézió megerősítésére. A helyi identitás erősödése révén növekszik a városrészben a lokálpatriotizmus, a fejlesztéseket az itt lakók egyre inkább magukénak fogják érezni. Hasonló hatást fejt ki a közösségi centrum létrehozása is.



A kereskedelmi épület nemcsak az akcióterület, hanem az egész város szempontjából kedvező gazdasági hatást eredményez (élénkülő verseny a kereskedelmi üzletek között, bővülő kínálat stb.).



Az akcióterület funkcionálisan alulhasznosított területeinek száma és kiterjedése csökken.



A projekt nem járul hozzá a város más területein az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez. A fejlesztések megvalósításával lakossági mozgásokra gyakorolt hatásokkal nem kell számolni.


- 138 -




A fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és a különböző szolgáltatások rendszeréhez való hozzáférés, így biztosítottá válik számukra a diszkrimináció- és szegregációmentesség.



A tervezett kapcsolódó „soft” tevékenységek társadalmi hatása egyértelműen pozitív: például a munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése, a bűnmegelőzési programok, a helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok, játszótér programok közösségformáló szerepet töltenek be, emellett emelik a helyi társadalom munkaerő-piaci adaptációs képességét is, és javítják a közbiztonsági helyzetet.



Az akcióterület társadalmi problémái mélyen gyökereznek, ezért különösen fontos, hogy a tervezett rehabilitáció elősegíti a legelmaradottabbak gazdasági, társadalmi és kulturális integrációját, hozzájárul az alapvető szolgáltatások elérhetőségének biztosításához és megerősíti a biztonságot. A gazdasági és társadalmi hatások eredőjeként növekszik az akcióterületen élők életminősége.

Mindezek a hatások pozitívan érintik az Önkormányzat költségvetését, amely a fejlesztések megvalósításával a következőképpen alakul (kiemelve a tervezett beavatkozások által elsődlegesen befolyásolt költség nemeket): 

rövid távon a kiadási oldalon a karbantartásra és fenntartásra fordított pénzösszegek kismértékű mérséklődése prognosztizálható,



a hosszú távú hatások szintén a kiadási oldalt érintik, mivel a lakosság munkaerőpiaci készségeinek és képességeinek javulásával nagymértékben növekedhet körükben a foglalkoztatottság mértéke, aminek köszönhetően csökkenhetnek az Önkormányzat szociális jellegű kiadásai (a szolgáltatások nyújtásának költségei, illetve a pénzbeli és természetbeni ellátások mértéke). 24. ábra Az Északi lakóterület akcióterület beavatkozásainak indikatív bevételei 0; 0% 0; 0%

114 000; 16%

önkormányzati értékesítés, bérbeadás magánbefektetők bevonása

600 700; 84%

pályázati források egyéb források

A szociális akcióterület fejlesztései összesen mintegy 820 700 000 forintba kerülnek, ebből az önkormányzat saját ereje nagyságrendileg 106 millió forint (a pontos költségvetési számokat a későbbi projektfejlesztés során lehet kialakítani). Jól látható, hogy az akcióterület


- 139 -


fejlesztésével kapcsolatos bevételek nem fedezik a kiadásokat, de ez a szociális városrehabilitáció esetében nem is elvárás. 33. táblázat Az Északi lakóterület akcióterület fejlesztéseinek fő jellemzői Célkitűzés

A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével az Északi lakóterület lakosságának nagyobb mértékű integrálása Nyírbátor társadalmi-gazdasági folyamataiba.


közösségi, városi, gazdasági


2015. július – 2017. július

Költségvetés

820 700 000 forint


Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

13%

73%

14%

Célcsoport

Lakosság, vállalkozások, civil szervezetek


T1. A gazdasági aktivitás élénkítése T2. Térségi centrum funkciók erősítése T4. Infrastruktúra fejlesztése a fejlődés szolgálatában T6. Hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja


Az akcióterületi fejlesztések Nyírbátor azonosított szegregátumában valósulnak meg – nagymértékben csökkentve ezáltal a városon belüli különbségeket, mérsékelve a szegregált állapotot és erősítve a társadalmi kohéziót. A tervezett komplex beavatkozások – az Antiszegregációs Tervvel összhangban – nemcsak az akcióterület települési környezetét javítják, hanem a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek, a település teljes lakosságának érdekeit szolgálják. A fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. A közbeszerzések során előnyben részesítjük azokat a kivitelezőket, akik vállalják a szegregált területen élők foglalkoztatását, ami elősegíti az érintettek társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációját.

3.3.4

Turisztikai akcióterület

Az akcióterület kiterjedése megegyezik a turisztikai városrésszel, és az alábbi utcák határolják: Táncsics utca – Bóni utca – Gyulaji utca – vasútvonal – belterület-külterület határvonala. A Sárkány Wellness és Gyógyfürdő és környéke az elmúlt időszakban jelentős fejlesztésen ment keresztül, amelynek köszönhetően Nyírbátor idegenforgalmi vonzereje nagymértékben megnövekedett. Fontos azonban, hogy további fejlesztések szükségesek annak érdekében, hogy a turisztikai ágazat a város gazdaságának egyik fő pillérévé váljon. Az akcióterület a következő kiemelkedő adottságokkal rendelkezik: 

Az akcióterület rendelkezik olyan területi potenciállal, amely alkalmas további jelentős fejlesztések végrehajtására.



Az akcióterület jelentős turisztikai attrakcióval rendelkezik, amelyek vonzereje és kihasználtsága nagymértékben növelhető.






A kedvező természeti környezetben (kiterjedt erdőségek, tó) jelentős fejlesztési potenciál rejlik.


- 140 -


Mindezek alapján az akcióterületi fejlesztések célja a következőképpen fogalmazható meg: A turisztikai övezet idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a diverzifikált gazdaságszerkezet céljából. A kijelölt akcióterületen a Hit és Egészség elnevezésű kiemelt projekt keretében valósult meg a fürdő jelentős mértékű fejlesztése, emellett a kemping szállásférőhelyeinek és szolgáltatásainak bővítése is megtörtént. Az akcióterületen tervezett tevékenységek

3.3.4.1

A projekt keretében tervezett komplex, egymást kiegészítő tevékenységek 

a turisztikai vonzerők átfogó és széles spektrumú fejlesztését,



az idegenforgalmi infrastruktúra és szolgáltatások jelentős mértékű bővítését és minőségének emelését,



különböző volumenű és jellegű közlekedési és környezetvédelmi beavatkozásokat,



valamint lakóövezeti fejlesztéseket foglalnak magukban.

A turisztikai akcióterületen az alábbi fő projektelemek megvalósítása lehetséges, illetve tervezett. Az egyes tevékenységek pontos körét és költségigényét a részletes projektfejlesztés szakaszában lehet egyértelműen meghatározni. 34. táblázat A turisztikai akcióterület indikatív fejlesztései Tervezett tevékenységek

Érintett funkciók


Erdei iskola építése

közszféra

34 600

Techno-park építése

közösségi

28 200

Gyógyszálló építése

gazdasági

2 000 000

Magánházas telkek kialakítása

gazdasági

338 400

Lakópark vagy idősek apartmanházának kialakítása a kisbóni szőlőben (Gyulaji utcai zártkertben)

gazdasági

81 000

városi, közösségi

38 400

városi

205 800

városi

50 000

Kerékpár és gyalogos bekötőút építése a gyulaji utcától a városi fürdőig

városi

40 000


városi

8 000

Városkapu vagy városszimbólum elhelyezése a Nyírgyulaj felől érkező úton

városi

15 000

Térfigyelő rendszer kialakítása

városi

20 000

Előkészítés

-

95 000

Projektmenedzsment

-

50 000


-

100 000

Széna réti tó környezetének rendezése, fejlesztése Széna réti tó kotrása, nyílt vízfelület növelése Máriapócsra vezető kijelölése, fejlesztése

történelmi

gyalogos


zarándokút

- 141 -



Érintett funkciók

Tartalék


-


3.3.4.2

100 000 3 204 400


A bemutatott elemeket tartalmazó komplex városrehabilitáció eredményeként átfogó javulást lehet elérni a város által biztosított turisztikai vonzerők és szolgáltatások szempontjából. A beruházásoknak köszönhetően új turisztikai és kereskedelmi szolgáltatások jelenhetnek meg a területeken, bővülhet a szállás- és vendéglátóhelyek kínálata, kiegészülhet a város idegenforgalmi attrakcióinak köre. Mindezek hosszú távon hozzájárulnak a vendégforgalom növekedéséhez, az itt-tartózkodási idő meghosszabbításához és a költési hajlandóság emelkedéséhez, ami közvetett módon elősegíti a város kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodását. Mivel az akcióterületi beruházásoknak – a vendégek mellett – a város teljes lakossága a haszonélvezője, ennek köszönhetően a fejlesztés nem eredményezi szegregált települési környezet kialakulását. Mivel az akcióterületen várhatóan jelentős lesz az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése vagy bérbeadása, valamint magas lesz a magán beruházások aránya, így az akcióterületi fejlesztések pénzügyi mérlege egyértelműen pozitív amellett, hogy számos előnyös környezeti, társadalmi és gazdasági folyamat felerősítését indukálja. Mindez azt jelenti, hogy az akcióterületi beruházásoknak nemcsak a – forintban gyakran nem kifejezhető – társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai előnyösek, hanem az összesített pénzügyi mérlege is kiegyensúlyozott. 25. ábra A turisztikai akcióterület beavatkozásainak indikatív bevételei 0; 0% 352 000; 11%

500 000; 16%

önkormányzati értékesítés, bérbeadás magánbefektetők bevonása pályázati források

2 352 400; 73%

egyéb források

A funkcióbővítő akcióterület fejlesztései összesen mintegy 3,2 milliárd forintba kerülnek, ebből az önkormányzat saját ereje hozzávetőlegesen 155 millió forint (a pontos költségvetési számokat a későbbi projektfejlesztés során lehet kialakítani). 35. táblázat A turisztikai akcióterület fejlesztéseinek fő jellemzői Célkitűzés

A turisztikai övezet idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a diverzifikált gazdaságszerkezet céljából.




- 142 -



2015. január – 2016. június

Költségvetés

3 204 400 000 forint


Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

5%

25%

70%

Célcsoport

Turisták, lakosság, vállalkozások


T1. A gazdasági aktivitás élénkítése T3. Kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T4. Infrastruktúra fejlesztése a fejlődés szolgálatában T5. Megújuló energiaforrások használatának terjesztése


A turisztikai akcióterület fejlesztései a város egészére nézve kedvező hatásokat eredményeznek, mivel hosszú távon bővülnek a város rekreációs és turisztikai funkciójú területei. Az itt kínált szolgáltatások egy részét nemcsak a turisták, hanem a helyi lakosság is igénybe veheti – elősegítve ezáltal a társadalmi kohéziót. A rehabilitáció, amelynek súlyponti területét az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakófunkciójú ingatlanok alkotják, nem idézi elő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. A közbeszerzések során előnyben részesítjük azokat a kivitelezőket, akik vállalják a szegregált területen élők foglalkoztatását, ami elősegíti az érintettek társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációját.

Ipari övezetek, mint egyéb kiemelt fejlesztési területek a városban

3.3.5

Kijelölhetők olyan fejlesztési területek, amelyek kiemelt prioritást élveznek Nyírbátor fejlesztése szempontjából, de jellemzően nem igényelnek a funkcióbővítő városrehabilitáció egyik fő ismérvének tartott komplex – közösségi, közszféra, gazdasági és városi funkciók erősítését egyaránt magában foglaló – fejlesztést, illetve nem felelnek meg az akcióterületekkel szemben támasztott kritériumoknak. Ezek jellemzően olyan ipari övezetek (Ipari Park, déli ipari területek), amelyek fejlesztése többnyire célzott egyedi projektek révén valósítható meg. Fontos, hogy Nyírbátor felzárkózása és versenyképessége szempontjából ezek a területek, illetve az ott megvalósítandó fejlesztések egyenrangúak az akcióterületekkel, a különbség mindössze annyi, hogy más típusú beavatkozásokat és fejlesztési megközelítést igényelnek. A legfontosabb beavatkozások a következők: 

az iparterületek bővítése a szükséges közüzemi infrastruktúra kiépítésével,



a megújuló energiaforrások használatához szükséges kutatások végzése és infrastruktúra kiépítése,



egyéb szükséges infrastrukturális és környezetvédelmi jellegű beavatkozások végrehajtása a jelentkező igényeknek megfelelően. 36. táblázat Az ipari övezetek, mint egyéb kiemelt fejlesztési területek fő jellemzői

Célkitűzés

Az üzleti és vállalkozói infrastruktúra és szolgáltatások javítása a város gazdasági versenyképességének növelése és a munkahelyteremtés céljából


városi, gazdasági


2013. január – 2014. december

Költségvetés

n.a.


Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

n.a.

n.a.

n.a.


- 143 -


Célcsoport

Helyi és térségi vállalkozások, potenciális befektetők, munkavállalók


T1. A gazdasági aktivitás élénkítése T2. Térségi centrum funkciók erősítése T4. Infrastruktúra fejlesztése a fejlődés szolgálatában T5. Megújuló energiaforrások használatának terjesztése


A tervezett fejlesztések ipari területeken valósulnak meg, ezáltal nem idézi kelő szegregátumok kialakulását, a fejlesztések miatt nem kerül sor sem lakott épületek bontására, sem lakosságcserére. A befektetői tárgyalások során elsődleges szempont a helyi lakosság (ezen belül a hátrányos helyzetű lakosság) foglalkoztatása. A közbeszerzések során előnyben részesítjük azokat a kivitelezőket, akik vállalják a szegregált területen élők foglalkoztatását, ami elősegíti az érintettek társadalmi és munkaerő-piaci (re)integrációját.

Az akcióterületek és az egyéb kiemelt fejlesztési területek prioritási sorrendje és ütemezése

3.3.6

A kijelölt akcióterületek jellemzőit megvizsgálva a következő szempontok alapján rangsort szükséges meghatározni a fejlesztések között: 





indokoltság, szükségesség:

-

a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete,

-

az akcióterületi fejlesztések időszerűsége,

-

a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága,

hatások:

-

az akcióterületi fejlesztések hatása a város egészére,

-

az akcióterület jelentősége a város lakófunkciójára nézve,

-

az akcióterületi fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása,

finanszírozás és fenntarthatóság:

-

a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye,

-

a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága,

-

a bevonható magánforrások mértéke,

-

a létrehozott kapacitások fenntarthatósága.

A kialakult prioritási sorrend összességében a megvalósítás ütemezését is befolyásolja, ahogyan azt az alábbi táblázat alapján is kirajzolódik. (Az ipari övezetek megvalósítása azért kezdődhet el hamarabb, mert ott kevésbé komplex fejlesztések szükségesek.) Akcióterületek javasolt prioritási sorrendje

2012.

2013.

2014.

2015.

2016.

2017.

I.

I.

I.

I.

I.

I.

II.

II.

II.

II.

II.

II.

1. Városközpont akcióterület 2. Ipari övezetek, mint egyéb kiemelt fejlesztési területek 3. Turisztikai akcióterület 4. Északi lakóterület


- 144 -


Akcióterületek javasolt prioritási sorrendje

2012.

2013.

2014.

2015.

2016.

2017.

I.

I.

I.

I.

I.

I.

II.

II.

II.

II.

II.

II.

5. Vasútállomás környéki akcióterület

Jelmagyarázat:

előkészítés

megvalósítás

A Városközpont akcióterület volumene és a beavatkozások szükségessége miatt a fejlesztések előkészítése már megkezdődött, jelenleg zajlik a belvárosra vonatkozó Akcióterületi Terv kidolgozása. 3.4

Fenntarthatósági szempontok

3.4.1

A fenntartható környezeti fejlődés programja

3.4.1.1

Nyírbátor környezeti problémáinak összefoglalása

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia városi és városrészi helyzetértékelési fejezeteiben a következő, Nyírbátor települési környezetét érintő problémák, illetve kritikus pontok kerültek bemutatásra. Nyírbátor környezetvédelmi jelentőségét meghatározza a település természeti környezetben betöltött szerepe, a település közigazgatási határában húzódó országosan védett természeti területek, az Érzékeny Természeti Területek, illetve az Ökológiai Hálózat részei. A település természeti környezetében bekövetkező terhelések befolyásolják ezen területek állapotát, előidézhetik degradálódásukat. Nyírbátor városában kiemelkedő, súlyos környezetkárosító hatást okozó tevékenységet ugyan nem folytatnak, de a megfigyelhető, határértéket el nem érő terhelések összegezve akár környezeti károk bekövetkezéséhez is hozzájárulhatnak, így ezek folyamatos nyomon követése elsődleges prioritást élvez. A településen megfigyelhető környezeti problémák a következők: 

Főként a városon keresztül haladó tranzitforgalomnak köszönhetően viszonylag jelentős a levegőszennyezés és zajterhelés a keresztülhaladó utak mentén. A levegőminőség állapotát a közlekedés mellett a lakossági emisszió, a porterhelés és az ipari jellegű légszennyező-anyagok terhelése egészíti ki. A település környezeti zajforrásai a közlekedés mellett ipari és az egyéb jellegű zajforrások kategóriáiba sorolhatóak. Az ipari jellegű zajforrások terhelő hatása koncentráltabban, az Ipari Park környezetében és a Déli iparterületen jelentkezik. Jelentős szagterhelést okoz a város déli részén elhelyezkedő biogáz-üzem és szennyvíztisztító telep. A település belterületén működő kereskedelmi, szolgáltató létesítmények főként a szállítási, raktározási tevékenységükből eredő zajkibocsátással terhelik közvetlen környezetüket. Az egyéb jellegű zajforrások tekintetében (kereskedelmi, szolgáltató, szórakoztató létesítmények) előfordulhat a szállításból, helytelen magatartásból adódó zajterhelés, és zavaró hatás a közvetlen környezetben.



A településen a hulladékszállítás és kezelés szervezetten működik (beleértve ebbe a szelektív hulladékgyűjtést is). Nyírbátor területén illegális hulladéklerakó nem található. Az illegális lerakó helyek megszüntetését az adott területeken 5 m 3 nyitott konténerek kihelyezésével érték el. A Déli iparterületen található hulladéklerakó rekultivációjának hiányában nem elhanyagolható a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése. A rekultiváció I. ütemének várható befejezési határideje 2014. Június 30.


- 145 -




A természeti környezetet veszélyeztető tényezők közé sorolandó a belvízveszély, amely az elmúlt időszak szélsőséges időjárási körülmények között olykor a felszín alatti vizek, főként az ivóvíz veszélyeztetése mellett az ingatlanokban is jelentős kárt okoz. Ezt részben Nyírbátor sajátos morfológiai adottságai okozzák, mivel viszonylag sok mélyebben fekvő terület található a település belterületén.



A zöldfelületek kiterjedése, minősége és elérhetősége a város teljes lakossága számára nem megfelelő.



Jelentős problémát okoz egyes középületek és a lakóépületek nem megfelelő műszaki és gépészeti állapota, ami energiahatékonysági problémákhoz vezet. Ezen az Önkormányzat a Panel Programhoz való csatlakozással igyekszik változtatni.

3.4.1.2 Az IVS és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia összhangja Nyírbátor Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott jövőkép, átfogó cél, középtávú tematikus célok és rövidtávú fejlesztési programok alapvetően összhangban vannak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, hiszen a megfogalmazott célkitűzések egy olyan jövőkép elérését szolgálják, amelyben „a természeti és épített környezet minőségi javításával … biztosítottak a nyugodt, vidéki életre jellemző életkörülmények, növekszik a lakosság életszínvonala”. A fenti stratégiák megvalósításában a helyi önkormányzat szerepe erősen korlátozott: elsősorban a helyi jogszabályalkotás, a közösségszervezés és szemléletformálás terén, valamint közvetlenül az önkormányzati hatáskörbe tartozó közszolgáltatások révén érvényesíthető. Nyírbátor Város Önkormányzata is alapvetően ezeken a területen tud hozzájárulni a fenntartható fejlődés megvalósításához. 37. táblázat Nyírbátor Város Önkormányzatának hozzájárulása a fenntarthatósági stratégiákhoz

Prioritások

Önkormányzat mozgástere

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia fenntartható népesedési politika

megfelelő életkörülmények biztosítása

egészségi állapot javítása

prevenció, rendszere

a társadalmi kohézió és a foglalkoztatás javítása

képzési, foglalkoztatási programok szervezése, befektetés-ösztönzés, kedvező vállalkozási környezet megteremtése

a természeti értékek védelme

környezetterhelő tevékenységek minimalizálására irányuló helyi rendeletek, felvilágosítás

a klímaváltozás elleni küzdelem


a fenntartható vízgazdálkodás


versenyképesség fenntartható erősítése

befektetés-ösztönzés, kedvező vállalkozási környezet megteremtése

fenntartható termelési eljárások fogyasztói szokások erősítése az energiagazdálkodás átalakítása


és

gyógyítás

és

rehabilitáció

elérhető legjobb technológiák közbeszerzés, felvilágosítás

egységes

alkalmazása,

zöld

energiahatékonysági beavatkozások, alternatív energiaforrások felhasználása, elérhető legjobb

- 146 -


Prioritások

Önkormányzat mozgástere technológiák alkalmazása, Panel Program

a fenntartható mobilitás és térszerkezet kialakítása

megfelelő területhasználati szabályozás, közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása

gazdasági szabályozás

környezetterhelő tevékenységek irányuló helyi rendeletek

minimalizálására

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia a nemzetközi kötelezettségek teljesítése éghajlatváltozás hajtóerői elleni küzdelem kibocsátás-csökkentés

energiahatékonysági beavatkozások, alternatív energiaforrások felhasználása, felvilágosítás, környezetterhelő tevékenységek minimalizálására irányuló rendeletek

alkalmazkodás a klímaváltozáshoz

Az IVS-ben megfogalmazott valamennyi középtávú, tematikus cél és városrészi cél közvetlenül is kapcsolódik a fenti stratégiák megvalósításához és ezáltal a fenntartható fejlődés alapelveinek érvényesítéséhez. 3.4.1.3

Az IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálata

A város fejlesztési stratégiájának végső célja a városban élők életminőségének, jólétének rövid és hosszú távon történő javítása. A természeti és az épített környezet az életminőség meghatározó eleme, ezért a környezeti szempontok figyelembevétele alapvető mind a fejlesztési célok és irányok kijelölésénél, mind az azok megvalósítását biztosító tevékenységek esetében. Az egyes fejlesztések környezeti hatásaikon keresztül rövid távon is befolyással lehetnek az életminőségre (pl. autómentes belvárosi környezet, veszélyes anyagokat kibocsátó üzem), hosszabb távon pedig a környezeti elemek minősége lehetőségeket teremthet vagy gátat szabhat a jólét növekedésének. A stratégia szintjén ezért meg kell fogalmazni a környezet állapotára (általában annak megtartására vagy javítására) vonatkozó célokat, és számba kell venni a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez alkalmazandó eszközök, beavatkozások környezetre gyakorolt vélelmezett hatásait, de nem tekinthetünk el a környezetre gyakorolt „külső”, vagyis a stratégia keretein belül nem vagy csak áttételesen befolyásolható hatásoktól sem. Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiája célul tűzi ki a környezet minőségének fenntartását és javítását. A stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez vezető beavatkozások esetében figyelembe kell venni azok környezeti hatásait, és úgy kell megvalósítani, hogy azok a lehető legkisebb környezeti károkkal járjanak. A környezeti minőség elkerülhetetlen romlását okozó, negatív környezeti hatások kompenzálására a város környezetvédelmi programjában kell aktív eszközöket, tevékenységeket kidolgozni és azokhoz forrásokat kell rendelni. A városfejlesztési stratégiának ki kell terjednie a külső tényezők, folyamatok által generált negatív környezeti hatások csökkentésére, kompenzálására. A külső környezeti folyamatok egyaránt okoznak pozitív és negatív környezeti hatásokat a város és környezete számára. A negatív hatások csökkentésére az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: 

Fontos a városi klímát javító zöldterületek fenntartása, a tudatos fásítás a forgalom által erőteljesen érintett területeken, továbbá a folyamatos erdősítés a városban és környezetében. A fák lombja felfogja, csökkenti a forgalmas közutak zaját, gyökérzete


- 147 -


tompítja a közúti és vasúti forgalom okozta rezgéseket, ami megóvhatja az épületeket is a rezgések okozta károktól. A fák levélzete a közúti forgalom által termelt széndioxid jelentős részét megköti, oxigénné alakítja, továbbá a szilárd szennyezőanyagok rárakódnak a levelekre, azokról azt az eső lemossa, így a légköri por- és szilárdanyag koncentráció megkötésére is alkalmasak. A fák, növények leveleiken keresztül a légkörbe párologtatják a növények által felszívott talajvíz egy részét, ezáltal hozzájárulnak a levegő páratartalmának fenntartásához, illetve a hőmérséklet csökkentéséhez. 

Amennyiben a zöldterületek fenntartásához szükséges, öntözőberendezéseket kell telepíteni.



Az átmenő fogalmat célszerű minél jobban kiszorítani a település központjából, de úgy, hogy az ne eredményezze a belváros „kiürülését”. Ezt biztosíthatja a tervezett elkerülő, tehermentesítő út megépítése.



A vasúti közlekedés okozta zajterhelés csökkentésére zajfogó védelmi rendszereket célszerű építeni, telepíteni.


- 148 -


38. táblázat A stratégia szempontjából releváns külső folyamatok legfontosabb környezeti hatásai és érintettjei Környezeti hatás okozója

Negatív környezeti hatás

Növekvő motorizáció és gépkocsiforgalom

A város közlekedési csomópont, az átmenő forgalom növekedése fokozódó környezeti terhelést okoz, és az útburkolat minőségromlását eredményezi. Az átmenő fogalom iránya az M3 autópálya továbbépítésével várhatóan módosulni fog.

Globális felmelegedés

Kevés, egyenlőtlen eloszlású csapadék miatt a zöldterületek öntözése. A hirtelen lezúduló nagy csapadék-mennyiség meghaladja a csapadékvíz-elvezető hálózat kapacitását. A felmelegedés hatására a víz-felületek jelentős apadása várható

Vasúti közlekedés

A romló állapotú vasúti pályákon közlekedő vonatok nagyobb zaj- és rezgésterhelést okoznak


Érintettek

A negatív környezeti hatás kompenzálása

Az átmenő forgalmat bonyolító utak környékén élők és közlekedők

Elkerülő kiépítése Az érintett utakon  sebességcsökkentés  az útszéli területek fásítása  az útburkolat megerősítése

–

–

A település és környezetének lakói, a településre látogató turisták

Öntözőrendszerek fejlesztése A csapadékvíz-elvezető csatornahálózat karbantartása, fejlesztése Erdősítéssel csökkenthető az elszivárgás ideje és mennyisége

Az enyhébb telek miatt kevesebb sót kell szórni az utakra Rövidebb fűtési idény, kevesebb fűtőanyagfelhasználás miatt kevesebb szennyezőanyag kerül a légkörbe

A város környékének lakói

Zaj- és rezgésvédelmi rendszerek (falak, fasorok) telepítése

Egy intermodális csomópont kiépítésével a vasúti közlekedés vonzó alternatívája lehet a személygép-kocsiközlekedésnek, így csökken a közúthálózat forgalma, környezetterhelése

A közutakon közlekedők, a forgalmas utak környékén élő lakosság

A vasútvonal közelében élő lakosság

Pozitív környezeti hatás

Érintettek

és

- 149 -


A következő táblázat tételesen bemutatja, hogy az IVS stratégiai részében felállított célstruktúra elemei és az annak megvalósítását szolgáló konkrét fejlesztési tevékenységek milyen környezeti hatással járnak. 39. táblázat IVS célstruktúrája és a konkrét fejlesztési tevékenységek környezeti szempontú vizsgálatának összegzése A célstruktúra fejlesztési tevékenységei

Várható környezeti hatás

Stratégiai javaslat a környezeti probléma enyhítésére

Az ipari-gazdasági területek környezeti terhelése növekedhet. Fokozódhat a talaj, a levegő környezeti terhelése és a közúti teherforgalom.

Környezetszennyező iparágak letelepedését korlátozni kell. Levegő szennyezés csökkentése érdekében növelni kell a környezetkímélő közlekedési módokat (pl. kerékpárút-hálózat kiépítése a városban és a város határának környezetében).

Nagyobb forgalom Nyírbátor és a környező települések között. Hosszú távon hozzájárul a fenntartható fejlődéshez a társadalmi/demográfiai folyamatokra irányuló pozitív hatásai révén

Átgondolt, a szükségleteknek megfelelő, környezetkímélő, térségi alapú közösségi közlekedési rendszert kell kialakítani. Kerékpárutakat kell építeni Nyírbátor és a környező települések között. A közszolgáltatások fejlesztése során növelni kell az intézmények környezetében a zöldfelület nagyságát. Környezetbarát megoldásokat kell alkalmazni az épületek, a berendezések és a napi működés, munkaszervezés terén is.


Növekszik a vendégforgalom a városban, ami jelentős mértékben növelheti a közüzemi hálózatok leterheltségét és a környezetszennyezés mértékét.

A közüzemi hálózatok kapacitását szükség esetén bővíteni kell. Ösztönözni kell a környezetkímélő módon működő turisztikai infrastruktúra kiépítését.


A település környezeti állapota, minősége és a városkép, valamint ezzel a lakosság életminősége javul. Az alternatív közlekedési módokat felhasználók környezettudatos szemlélete erősödik. Csökken a környezetszennyezés mértéke. Az épített értékek turisztikai vonzereje fokozódik, ezáltal növekszik a környezeti terhelés.

Ösztönözni kell a környezetkímélő módon üzemelő közösségi közlekedési eszközök elterjedését. Fejleszteni kell a kerékpáros úthálózatot. A városrehabilitációba be kell vonni a potenciális befektetőket - igényeik fokozott figyelembe vételével. A felújításoknál a víz- és energiatakarékos technológiák alkalmazása szükséges. A városszerkezet kialakításánál a városrészek funkciói szerint kell a fejlesztéseket végrehajtani. Az épített környezeti értékek megóvását a nemzeti örökségvédelmi elveknek megfelelően kell megvalósítani.


A megújuló energiaforrások felhasználása csökkenti a város külső függőségét a fosszilis energiahordozóktól. Javul a levegő minősége és a lakosság környezettudatossága. Az erőművek kiépítésével növekedni fog a beépített területek kiterjedése. A szélerőművek zajterhelést okoznak

Az új építmények helyét úgy kell kijelölni, hogy azok a lehető legkevésbé jelentsenek veszélyt és kockázatot az élővilágra (ezen belül az emberre is). Olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek nem eredményezik a beépített területek aránytalan növekedését. A termálvíz megfelelő visszasajtolását meg kell oldani.

T1. A gazdasági élénkítése

Középtávú tematikus célok

T2. Térségi erősítése

centrum

aktivitás

funkciók


- 150 -


A célstruktúra fejlesztési tevékenységei



Városrészekhez kapcsolódó célok

és veszélyeztetik az élővilágot is. A termálvíz hasznosításával csökkenhet és elszennyeződhet a környező területek rétegvízkészlete. T6. Hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja

Javulnak az érintett lakosság életkörülményei és életminősége.

A környezettudatosság alapelveinek helyzetű lakosság körében.


Javul a városkép, javul a lakosság életfeltétele. Erősödik a lakosság szerepvállalása a közösségi feladatokban.

Nyitott zöldfelületek kialakításával javul a településközpont környezeti állapota. A közszolgáltatási intézmények műszaki fejlesztésénél környezetbarát technológiák alkalmazása előtérbe kerülnek. A létesítmények akadálymentesítését teljesíteni kell. Ösztönözni kell a környezettudatos szemlélet alkalmazását.


Élhetőbb lakókörnyezeti városkép alakul ki. A város vezetésének család-barát politikája erősödik. A lakókörnyezeti térségben javul a közbiztonság. Növekszik a zöldfelületek aránya.

Vonzó lakókörnyezeti feltételeket kell biztosítani. Zöldfelületek növelésével, parkok, játszóterek kialakításával javítani kell a városképet. Javítani kell az infrastrukturális hálózat a kiépítettségét. Ösztönözni kell a környezetbarát építészeti megoldásokat (alternatív energiaforrások használata, passzív házak).


Fokozódik a környezeti terhelés (talajszennyezés, levegőszennyezés). Növekszik a gépjárműforgalom és a teherforgalom.

Ösztönözni kell a környezetbarát technológiák alkalmazását a vállalkozások működéséhez szükséges ingatlanoknál. Korlátozni kell a környezetszennyező iparágak, vállalkozások letelepedését.


Fokozódik a környezeti terhelés (talaj- és levegőszennyezés). Nő a gépjárműforgalom. Kedvezőbbé válnak a közösségi közlekedés feltételei. Megújul az épített környezet. Nő a zöldfelületek aránya.

Ösztönözni kell a környezetbarát technológiák alkalmazását a vállalkozások működéséhez szükséges ingatlanoknál. Korlátozni kell a környezetszennyező iparágak, vállalkozások letelepedését. Ösztönözni kell a közösségi közlekedési eszközök használatát.


Javul az adott városrész települési környezete (növekszik a zöldfelület aránya és a pormentes utak aránya), valamint a lakosság környezettudatos szemlélete.

A folyamatok fenntartása érdekében ösztönözni kell a városrész lakosságát a környezettudatosabb életmód elsajátítására. Javítani kell a városrész közegészségügyi állapotát. Erősíteni, támogatni kell a lakosság környezetbarát technológiáinak alkalmazását (fejleszteni kell a városrész kerékpár úthálózatát, a lakossági ingatlanok környezetében javítani kell a környezeti feltételeket).


terjesztése

a

hátrányos

- 151 -

A célok megvalósítását támogató főbb tevékenységek






Növekszik a vendégforgalom a városrészben, ami jelentős mértékben növelheti a közüzemi hálózatok leterheltségét és a környezetszennyezés mértékét.

A közüzemi hálózatok kapacitását szükség esetén bővíteni kell. Ösztönözni kell a környezetkímélő módon működő turisztikai infrastruktúra kiépítését. Célszerű a termálvíz másodlagos felhasználásának feltételeit és lehetőségeit megteremteni.


Élhetőbb lakókörnyezeti városkép alakul ki. A város vezetésének család-barát politikája erősödik. A lakókörnyezeti térségben javul a közbiztonság. Növekszik a zöldfelületek aránya.

Vonzó lakókörnyezeti feltételeket kell biztosítani a lakosság számára. Zöldfelületek növelésével, parkok, játszóterek kialakításával javítani kell a lakókörnyezetek arculati képét. Javítani kell a lakókörnyezetek infrastrukturális hálózatának a kiépítettségét. Ösztönözni kell a környezetbarát építészeti megoldásokat (alternatív energiaforrások használata, passzív házak építése).


Fokozódik a környezeti terhelés (talaj- és levegőszennyezés). Növekszik a gépjármű- és teherforgalom. A megfelelő technológiai fejlesztéseket követően csökkenhet a szagterhelés.

Ösztönözni kell a környezetbarát technológiák alkalmazását a vállalkozások működéséhez szükséges ingatlanoknál. Korlátozni kell a környezetszennyező iparágak, vállalkozások letelepedését.

Közintézmények felújítása

Javul a városkép és a közszolgáltatások színvonala. A környezetkímélő építési technológiák alkalmazásával csökken a környezeti terhelés. A beépített korszerű építészeti megoldások révén az épületek üzemeltetése során minimalizálódik a környezetszennyezés. A szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság komfortérzete fokozódik.

Teljes akadálymentesítést kell végezni. A belsőépítészeti munkák során törekedni kell a kellemes, a funkciókhoz illeszkedő környezet kialakítására. A zöld közbeszerzés szabályait kell érvényesíteni. A műszaki megoldásokban a történelmi jelleg megtartása mellett a legmodernebb megújuló energetikai rendszerek alkalmazására kell törekedni, a legjobb elérhető szigetelési technológiák alkalmazása mellett. A működés során keletkező hulladékot szelektálni kell.

Az intermodális csomópont kialakításával, ill. a belvárosi autóbuszmegállók racionalizálásával nő a közösségi közlekedésben résztvevők aránya. Ez, továbbá a kerékpárút-hálózat kiépítése csökkentheti a személygépkocsi-forgalmat. Az átgondolt tömbfeltárások eredményeként javul a város belső térszerkezete. Az útfejlesztések közvetlen és közvetett módon is hozzájárulnak az épített környezet állapotának javításához.

A kivitelezési munkák során a legkevesebb környezetterheléssel járó módszereket kell alkalmazni, valamint a közbeszerzés során célszerű olyan vállalkozó kiválasztani, aki helyi munkaerőt alkalmaz. A szomszédos településeket ösztönözni kell, hogy bekapcsolódjanak a kerékpárút-hálózat kiépítésébe. Az utak mentén növelni kell a zöldfelület nagyságát. Ösztönözni kell a környezetkímélő módon üzemelő közösségi közlekedési eszközök elterjedését (gáz, bioetanol). Szemléletformálás szükséges a környezetbarát és alternatív közlekedési módok elterjesztése érdekében.

építése,

Közlekedési fejlesztések


- 152 -





Ipari területek fejlesztése

Fokozódik a környezeti terhelés (talajszennyezés, levegősszennyezés). Növekszik a gépjárműforgalom és a teherforgalom.

Ösztönözni kell a környezetbarát technológiák alkalmazását a vállalkozások működésében. Korlátozni kell a környezetszennyező iparágak, vállalkozások letelepedését. Előnyben kell részesíteni a barnamezős fejlesztéseket. Javítani kell az ipari területek megközelíthetőségét a kerékpáros és a közösségi közlekedés révén.

Turisztikai fejlesztések

Növekszik a vendégforgalom a városban, ami jelentős mértékben növelheti a közüzemi hálózatok leterheltségét és a környezetszennyezés mértékét.

A közüzemi hálózatok kapacitását szükség esetén bővíteni kell. Ösztönözni kell a környezetkímélő módon működő turisztikai infrastruktúra kiépítését.

Városi zöldfelület fejlesztése

Javul a városkép és a lakókörnyezet minősége, csökken a por- és zajterhelés, kiegyenlítődik a levegő hőmérséklete, páratartalma. Ún. „zöld folyosók” jönnek létre, amelyek segítik a populációk fennmaradását, és megakadályozza a települési élőhelyek feldarabolódását. Nő a közösségi terek száma, javul a minőségük.

Olyan fajok választása indokolt, amelyek számára a helyi éghajlati viszonyok optimális feltételeket jelentenek, és egyben ellenállnak a sajátos városi terheléseknek is. Ez biztosítja a talaj vízháztartásának egyensúlyban tartását, az optimális árnyékoltságot és a költséghatékony fenntartást.

Csökken a zöldfelületek aránya. Javul a városkép és a lakásállomány minősége.

Kizárólag a felmerülő szükségleteknek megfelelő mértékben kell bővíteni a beépített területek nagyságát. Korlátozni kell az egyes telkek beépíthetőségét. Ki kell építeni a szükséges közüzemi hálózatokat. Ösztönözni kell a környezetbarát építészeti megoldásokat (alternatív energiaforrások használata, passzív házak).

rendszer

Lakóövezet kiterjesztése


- 153 -


Összefoglalva megállapítható, hogy a stratégia céljainak elérése jelentős környezeti hatásokat okoz pozitív és negatív szempontból egyaránt: 

A személy- és/vagy áruforgalom jelentős növekedését indukáló fejlesztések (pl. humán szolgáltató intézmények bővítése, ipari területek fejlesztése, bevásárlóközpont létrehozása stb.) megtervezésénél meg kell vizsgálni, hogy rendelkezésre állnak-e a megfelelő a közlekedési kapacitások (közösségi közlekedés, kerékpárút, út- és parkolókapacitás), valamint gondoskodni kell a legkisebb környezeti terhelést jelentő közlekedési alternatívák biztosításáról. Be kell azonosítani a forgalom növekedése által okozott többlet zaj- és levegőszennyezés érintettjeit, gondoskodni kell a rájuk háruló teher csökkentéséről, amennyiben az nem lehetséges, a többlet környezeti terhekből adódóan gondoskodni kell kompenzálásukról.



A fejlesztések tervezése, a projektek kidolgozása és megvalósítása során általánosan érvényesítendő cél, hogy a jelentős közlekedési és ingatlanfejlesztések ellenére ne csökkenjen, hanem a beépítés és a közlekedés intenzitásának növekedésével arányosan növekedjen a zöldterületek nagysága és javuljon az épített környezet állapota. A fizikai környezet minőségi fejlesztése által javul a lakosság kötődése a településhez, javul a környezeti identitástudat.



A célok elérésével járó nagyobb vendégforgalom közvetett módon növekvő környezetterheléshez vezethet, amit az érintett infrastruktúra (víz-, szennyvízhálózat stb.) kiépítésével és kapacitásbővítésével, valamint környezeti szempontból hatékony eszközök alkalmazásával lehet ellensúlyozni.



A lakfunkciójú területek beépítettségének növekedését úgy kell megvalósítani, hogy az illeszkedjen a kiépített közmű-infrastruktúrához, amit szükség esetén bővíteni kell, illetve hogy a fejlesztések keretében megfelelő méretű, zöldfelületi szerepet is ellátó telkeket alakítsanak ki.



Az iparterületi fejlesztések megvalósításánál előnyben kell részesíteni a lakott területektől távolabb elhelyezkedő telephelyeket, valamint – mind a lakosság, mind a turisták elvárásait figyelembe véve – a környezetbarát technológiával jellemezhető iparágak megtelepedését.



A városrészi célok mindegyike hozzájárul a település népességmegtartó képességének erősödéséhez, aminek köszönhetően csökken az ingázó lakosság száma – a környezeti erőforrások hatékonyabb kihasználásához vezetve.

A stratégia megvalósításába további olyan elveket és módszereket beépítünk, amelyeknek köszönhetően pontosan feltérképezhető és nyomon követhető a célok elérését szolgáló tevékenységek hatása. Az egyes projektek megtervezése, kidolgozása során lehet elvégezni a környezeti elemekre gyakorolt várható hatások részletes számbavételét és a hatások által érintettek körének beazonosítását alternatíva-elemzés keretében. Az adott projekt céljához vezető megvalósítási alternatívák hatásait célszerű egymással összevetni, és a legkisebb környezeti terhelést okozó változatot kell megvalósítani. A vélhetően jelentős negatív környezeti hatást eredményező projektek alternatívavizsgálatainak eredményeiről és a várható negatív hatásokról – azok érintettjeinek megnevezésével – be kell számolni a város képviselőtestülete számára a környezetvédelmi program keretében, majd konkrét intézkedéseket kell előirányozni a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésére, illetve a negatív hatások elszenvedőinek kompenzálására. Az Önkormányzat környezetvédelmi elköteleződését jelzi, hogy Környezetvédelmi Alapot hozott létre, amelynek felhasználási köre a következő tevékenységekre terjed ki: 

települési környezetvédelmi program kidolgozásának költségei,


- 154 -




a programban foglalt feladatok végrehajtása



a környezet védelmét közvetlenül elősegítő beruházások,



a környezetvédelmi szemlélet erősítését szolgáló intézkedések, akciók támogatása,



az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás elhárítása,



a közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozása,



a környezetvédelmi információs rendszerek kialakítása, fejlesztése



a környezetvédelmi oktatási. nevelési, ismeretterjesztési feladatok támogatására.

Az Alap költségvetése 2011-ben 3 983 000 forint, amely az előző évihez képest 50%-os növekedést jelent. 3.4.2

Antiszegregációs program

3.4.2.1

Az antiszegregációs stratégia általános elvei és célkitűzései

Az Önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Antiszegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására törekedjenek, azok szegregációt semmilyen formában nem idézhetnek elő. A szegregált területeken területi alapú beavatkozásokat tervez, amelynek elsődleges eszköze az egy helyszínen élő alacsony státuszú népesség szétköltöztetésének elősegítése, a területi koncentráció csökkentése, a magasabb státuszú csoportok területre vonzása. Ezzel párhuzamosan pozitív irányú változás csak a társadalmi integrációt, reintegrációt szolgáló komplex eszközök – munkaerő-piac, oktatás, szociális hozzáférés, társadalmi kirekesztettség csökkentése – következetes, hosszú távú, fókuszált alkalmazásától várható, amelyet az eddigi hazai és külföldi tapasztalatok is bizonyítanak. Az általános cél egyrészről, hogy a szegregált területen élők életminősége, ezen belül a lakhatási körülmények, a foglalkoztatási és képzettségi mutatók javuljanak, az itt élők egészségtudatos magatartása kialakuljon. Alapvető célkitűzés másrészről, hogy a szegregált terület fejlesztése járuljon hozzá a város gazdasági potenciáljának kihasználásához, a terület szervesen integrálódjon a város szövetébe, ezáltal vonzó legyen az újonnan betelepülő lakók számára. 26. ábra Az antiszegregációs célrendszer Átfogó cél

A telepen élők jelenlegi és jövőbeli életminőségének javítása, a Lakóterület vonzerejének növelése az újonnan betelepülő lakók számára

Tematikus célok

Kitörési lehetőségek biztosítása

A szociális és jövedelmi helyzet javítása

A városrész élhetőségének fejlesztése, vonzó környezet kialakítása az újonnan betelepülők részére

Részcélok

 A minőségi oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlősége  A tanulás fizikai, pénzügyi feltételeinek biztosítása

 A foglalkoztathatóság javítása  Munkaerő-piaci reintegráció  Lakhatási feltételek javítása  Egészségi mutatók

 Közösségi terek létrehozása és szolgáltató funkciók fejlesztése, kialakítása  Szemétlerakó helyek bővítése, az illegális szemétlerakók


- 155 -


javítása

felszámolása  Az alap infrastruktúrák, utak, járdák, kerékpárutak aszfaltozása, buszmegállóhelyek kialakítása

A roma társadalom tagja úgy érzik, hogy nem jutnak kellő megbecsüléshez, segítséget kívülről illetve „felülről” várnak: a kormánytól, az önkormányzattól. A társadalmi kirekesztődés különböző útjai – alacsony iskolázottság, alacsony jövedelem, munkanélküliség, rossz lakásviszonyok és lakókörnyezet – a lakóterületen élők esetében súlyosnak mondható. A kirekesztődés magával hozza mindazon jelenségeket, amelyek a szegénységből, esélytelenségből adódnak (pl. rossz egészségi állapot, a különböző devianciák elterjedtsége, végleges leszakadás). Az alábbiakban részletesen bemutatandó tematikus célok ezeket a problémákat kívánják kezelni. 3.4.2.2

Kitörési lehetőségek biztosítása

A tematikus cél az alábbi részcélokra bontható, amelyek konkrét feladatait az alábbiakban részletezzük: 

A minőségi oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlősége



A tanulás fizikai, pénzügyi feltételeinek biztosítása



A telepről való elköltözés segítése, támogatása

3.4.2.2.1 Az oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása Meg kell erősíteni a kompetencia fejlesztés területeit, nagyobb figyelmet kell fordítani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi teljesítményének fokozására, motiváltságuk növelésére. A növekvő számú halmozottan hátrányos helyzetű tanulók gyenge tanulmányi teljesítménye hathatós beavatkozás nélkül folyamatosan az országos átlag alatt tartja az intézményi átlagot. Ennek eszközei a következők: 

az esélyegyenlőség, diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség érvényesítése érdekében a HHH és az SNI gyermekek, tanulók integrált neveléséveloktatásával a társadalmi integráció segítése;



tehetséggondozási programok kidolgozása és megvalósítása;



új tanítási-tanulási stratégiák, módszerek rendszerbe építése;



kompetencia-alapú oktatás bevezetése, térségi elterjesztése, mentorálása,



tanulói, tanári kompetenciák fejlesztése, alapvető kulcskompetenciák beépítése az oktatási rendszerbe a tanulók lemorzsolódásának csökkentése érdekében;



IKT fejlesztés a fent jelzett feladatok megvalósítására.

Az önkormányzati intézményeknél kitűzött és megvalósítás alatt lévő célok, intézkedések: 

pedagógusok probléma-specifikus továbbképzése;



pedagógusok területeken);



speciális tréningek szervezése valamennyi pedagógus részére (Integrációs Pedagógiai Rendszer, önismeret, életvezetés, problémamegoldás, előítélet kezelése, dráma-pedagógia, projektmódszer);

átképzése


(gyógypedagógiai,

fejlesztő

pedagógus,

logopédus

- 156 -




kompetenciaalapú oktatás megszervezése, bevezetése, gyakorlati alkalmazása;



új tanulásszervezési technikák alkalmazása a tanulás folyamatában;



a tanulók tanulás-módszertani felkészítése;



interaktív tanulási technikák megtanítása, IKT fejlesztés;



együttműködési technikák megismerése, elsajátítása a szülő – gyermek – pedagógus viszonylatban;



pályaorientáció és kapcsolatrendszer kialakítása a középfokú intézményekkel;



mentorprogram megismerése és széleskörű alkalmazása a tanulói lemorzsolódás megakadályozása érdekében,



a szegregációmentesség biztosítása.

A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének, továbbhaladásának segítése: Az iskola igazgatója a nevelési-oktatási intézmények működéséről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D és 39/E paragrafusok alapján alakítja ki az osztályokat, ahol a HHH tanulók aránya megfelel a jogszabály előírásainak – biztosítva a szegregációmentességet. Az iskola pedagógusai kidolgozták az Integrációs Pedagógiai Rendszer tartalmi szabályozását, tantárgyi kompetenciafejlesztéseket, közösségfejlesztési módszereket, a felzárkóztatás, tehetséggondozás egyéni lehetőségeit. Az általános iskolai intézményegységek együttműködnek az óvodákkal, a szülőkkel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, a védőnői hálózattal, a Kisebbségi Önkormányzattal és különböző civil szervezetekkel. A nyírbátori oktatási rendszer szakmai jellemzői a következők: 

A nem szakrendszerű oktatás (5-6. évfolyam) alapja a 4. kompetenciamérés és az 5. évfolyam tanév eleji diagnosztikus mérés.



Az alsó tagozatos tanulók iskolaotthonos oktatási rendszerben tanulnak.



A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésére Egyéni fejlesztési terv készült.



A HH/HHH gyermekek számára sikeres pályázatokat nyújt be az Önkormányzat.



A hátrányos helyzetű tanulók számára az iskola szabadidős programokat biztosít.



Az SNI tanulók rehabilitációs fejlesztésben részesülnek.



A tehetséges hátrányos helyzetű tanulók Intézményben, kedvezményben részesülnek.



A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a hátrányos, halmozottan hátrányos, esetleg veszélyeztetett körülmények között élő tanulók preventív ellátása.



A HH/HHH tanulók részt vesznek az Útravaló programban.



Egyre több tanuló részesül a Demján Alapítvány támogatásában.



Az iskolapszichológus segíti a BTM (beilleszkedési, nehézséggel küzdő) tanulók iskolai sikerességét.



A fejlesztő pedagógusok segítik a részképesség-hiányos vagy tanulásban lemaradó tanulókat.



Továbbtanulásra felkészítő foglalkozások segítik a tanulók haladását.


az

Alapfokú

évfolyamos

Művészetoktatási

tanulási,

magatartási

- 157 -




A szakkörök, tanulmányi-és sport versenyek a tehetséggondozást szolgálják.



A minőségi oktatás és a tanórán kívüli programok minden tanuló számára biztosítottak.

Nyírbátor közoktatási esélyegyenlőségi programjában több feladatot is meghatározott, egyebek mellett intézkedéseket kell végrehajtani, hogy a HH, HHH és SNI tanulók képzéséhez az iskolák megfelelő szakmai és technikai háttérrel rendelkezzenek. A következő időszakban meg kell vizsgálni a középiskolai intézményekben, hogy a továbbtanulás szempontjából milyen a HH és HHH tanulók eloszlása. A cél, hogy ezek a tanulók is minél nagyobb számban, a 18 (később várhatóan 16) éves korig tartó tankötelezettség végéig vegyenek részt a középiskolai oktatásban. Az arányokat közelíteni kell egymáshoz valamennyi intézményben. Cél, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is vegyenek részt a szakkörökön, tanórán kívüli programokon, ösztöndíjprogramokban. A programokat a továbbiakban is ismertetni kell az érintettekkel. Az országos kompetencia-méréseken a lakóterület iskoláinak teljesítménye átlag körüli, az intézményeknek elemezni kell az eredményeket, külön figyelmet fordítva a HH/HHH tanulók kompetencia-méréseinek eredményeire, szükség esetén külön intézkedési tervet kell kidolgozni. A lakóterületen az iskola minden évben pályázat útján igényelt és működtet integrációs, képesség-kibontakoztató támogatást – hasonló támogatások felkutatása, igénylése mindenképpen fontos lépés lenne az esélykülönbségeket redukáló úton. Szükséges a bemeneti mérés: az elsős tanító az elsőbe induló hátrányos helyzetű gyermekeknél felmérné az elsődleges szocializációs hiányt, és azt, hol lehet a tanulási folyamatban zavarra számítani. A fejlesztő pedagógus szeptembertől egyéni fejlesztési tervet dolgozna ki, majd háromhavonta vizsgálná a haladást. Támogatói, mentori szolgáltatással életútkövetést kell végezni a tanulás folyamata alatt, ezzel teremthető meg a sikeres előmenetel, nyomon követhető a lemorzsolódás, annak okainak vizsgálata és a következtetések levonása. 3.4.2.2.2 A tanulás lehetőségeinek biztosítása A roma oktatási, felzárkóztató program (népismeret, kommunikáció-fejlesztés, szocializációfejlesztés, képességfejlesztés) és a szaktantárgyi felzárkóztatás (tanoda-program) célja, hogy az általános iskola után minél nagyobb arányban tanuljanak tovább a romagyerekek, akár az érettségit, akár szakmát adó intézményben. A gyermekek mellett azonban segíteni kell a családokat is olyan fejlesztő programokkal, amelyek elősegítik a családtagok jövedelemszerző tevékenységének a javulását – ez az egészségi állapot és az önbecsülés javulását is magával hozhatja. A szegregátumban élő hátrányos helyzetű csoportok életviszonyának javítása érdekében átfogó átképzési-képzési rendszert kell bevezetni, amely nem csak az egyénekre, hanem rendszerszemléletű módon a családokra, csoportokra és közösségekre is kiterjeszthető. Ennek egyik eszköze lehet a lakosság folyamatos tájékoztatása, városrészi fórumok rendezése, amelyek révén előkészíthető a területekre beköltöző alacsony státuszú családok befogadása. A társadalmi és gazdasági téren a hátrányos helyzetű réteghez tartozók számára a megfelelő szintű jövedelem és életszínvonal eléréséhez szükséges képességek, készségek információk megszerzésének biztosítása is prioritást kell, hogy kapjon. 3.4.2.3

Szociális és jövedelmi helyzet javítása


Foglalkoztathatóság javítása


- 158 -




Munkaerő-piaci reintegráció



A lakhatási feltételek javítása



Egészségi mutatók javítása

3.4.2.3.1 Foglalkoztathatóság javítása A szociális programoknak széles spektrumot kell felölelniük, a foglalkoztatási, képzési programoktól kezdve a lakhatás biztonságát fenyegető hátralékos problémák kezeléséig. A foglalkoztatási programoknál a fő hangsúlyt az elsődleges munkaerő-piacra való bevezetésre kell helyezni, ami hosszú távon eredményezi az érintett családok helyzetének stabilitását. Ehhez azonban arra van szükség, hogy növekedjen a foglalkoztatási aktivitás, és erősíteni kell a humánkapacitásokat, valamint a társadalmi összetartozást. Szükséges az együttműködést javítani az integrált munkaerő-piaci és a szociális szolgáltató rendszer között. Meg kell teremteni a szociális gazdaság feltételeit, speciális foglalkoztatási programokat kell kidolgozni. A kitörés lehetőségei az oktatás és a megélhetés feltételeinek a javítása, amely az átképzésekkel párhuzamosan folyna. A közmunka átmeneti megoldás, a cél a tartós foglalkoztatás lenne. Az egyéni érvényesülést gátló tényezők egyike ugyanis a telepszerű környezeti hatások, amelyek a fiatalokra hosszabb távon rossz hatással vannak. A foglalkoztatottsági helyzet elemzését, a célok és feladatok összefoglalását tartalmazza – a gazdasági élet szereplőivel történt előkészítő munka lezárásaként elfogadott – a 2009-ben elfogadott Foglalkoztatási Paktum, amelynek célja 

megismerni és megismertetni a térség foglalkoztatási helyzetét, nehézségeit, a munkanélküliség okait,



a térségi szereplők gazdasági és humánerőforrás-fejlesztési elképzeléseinek, céljainak összehangolása,



a pénzügyi források, foglalkoztatási célok koordinálása,



foglalkoztatást elősegítő programok megvalósítása.

3.4.2.3.2 Munkaerő-piaci reintegráció A munkaerőpiacra történő (re)integráció csak akkor lehet sikeres, ha a cselekvési program magában foglalja a felzárkóztatással előkészített iskolarendszeren kívüli szakképesítéshez vezető képzést, a támogatott foglalkoztatást, valamint a lakóterületen élő roma kisebbség igényeihez alkalmazkodó segítő tevékenységet. A szociális munkások aktív közreműködését a mentális vagy pszicho-szociális zavarok kezelésében. A feladatok között szerepelnie kell a konfliktuskezelésnek, az elhelyezkedésben való segítésnek és a munkaképesség visszaállításának. A programban résztvevők sorsát egy éven keresztül kell nyomon követni, ha kell a folyamatba beavatkozhat a segítő. A programot alapítványok, egyesületek is megvalósíthatják európai uniós (TÁMOP) és hazai támogatással (pl. Munkaügyi Központ, OFA). Nyírbátor városában az Ipari Park jelenlegi beépítettsége 81,6%. A város megteremtette az infrastrukturális feltételeket az Ipari Parkba történő betelepülésre. A jövőben olyan cégek betelepülését támogatja, amelyek részt vállalnak a szegregátumban élők képzésében és foglalkoztatásában. A hátrányos helyzetűek, a szegregált területen lakók foglalkoztatási helyzetének javítása céljából Nyírbátor Város Önkormányzata a tulajdonát képező, mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokból térítésmentesen földhasználati lehetőséget is nyújt, segítve az ilyen


- 159 -


irányú munkát végzők pályázati lehetőségeinek felkutatását és az eszközök beszerzésére irányuló pályázást. 3.4.2.3.3 A lakhatási feltételek javítása Az alacsony státuszú lakosság számára élhetőbb lakhatási és környezeti körülményeket kell teremteni, többek között az úthálózat fejlesztésével, az elavult, régi lakások felújításával, a lakókörnyezet tisztaságának és a zöld területek nagyságának és számának megnövelésével. A lakóterületek szegregációjának oldása egy hosszabb távú komplex folyamat. A város költségvetési lehetőségeit tekintve jelenleg reálisan az elérendő cél, hogy a szegregátumban élők lakhatási körülményei közelítsenek a városi átlaghoz a lakások komfortosságának növelését lehetővé tevő infrastrukturális fejlesztések és a lakókörnyezet felújítása révén. Erre az önkormányzat a rendelkezésre álló források szűkössége miatt csak több lépcsőben képes. A lakásminőség javításának eszköze, hogy az Önkormányzat vállalja, hogy támogatja, segíti az alacsony komfort fokozatú lakásban élők szegregátumból történő elköltözését, a megüresedett lakást felújítja, komfort fokozatát növeli, és csak ez után költöztet be a lakásba új bérlőt. Az elköltöző, kiszakadni akaró családok másik városrészben történő elhelyezéséhez lakhatási támogatást biztosít. A városrészben maradók számára fontos, hogy fel tudják újítani lakóépületeiket az optimális működési költségek elérése és a magasabb életminőség érdekében. 3.4.2.3.4 Egészségi mutatók javítása A foglakoztathatósághoz szorosan kapcsolódik potenciális munkavállalók egészségi állapota is. A betegségek megjelenése szoros kapcsolatban van nemcsak a korral és nemmel, hanem a gazdasági aktivitással és az anyagi helyzettel is. Országos vizsgálatok kimutatták, hogy a roma lakosság esetében részben a rossz anyagi és lakhatási körülmények indokolják egyes betegségcsoportok magasabb előfordulását. A betegségek gyakoriságának csökkentése elsősorban gazdasági és szociális feladat. Ehhez szükség van egy felmérésre a lakóterületen élők egészségi mutatóiról. A lakóterületen élők erősen szegregált környezetben élnek, a lakhatási körülmények károsíthatják az itt élők egészségét, amely tovább rontja a munkaerő piaci helyzetüket. Az itt élők többnyire nincsenek tisztában életmódjuk és szegénységük egészségkárosító hatásával, ezért meg kell teremteni a jobb egészségkultúra előfeltételeit (pl. prevencióval, felvilágosítással). 3.4.2.4

A városrész élhetőségének fejlesztése, vonzó környezet kialakítása az újonnan betelepülők részére


Közösségi terek létrehozása és szolgáltató funkciók fejlesztése, kialakítása



Szemétlerakó helyek bővítése, az illegális szemétlerakók felszámolása



Az alap infrastruktúrák, utak, járdák, kerékpárutak aszfaltozása, buszmegállóhelyek kialakítása

3.4.2.4.1 Közösségi terek kialakítása és szolgáltató funkciók fejlesztése Nyírbátor Város Önkormányzata a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együtt vizsgálja egy közösségi, illetve szolgáltató, kereskedelmi egység kialakításának lehetőségét, ezzel a terület vásárlási lehetőségeinek bővítését. Az önkormányzat már megvásárolt a területen egy volt lakóházat, amelynek átalakításával nappali ellátást (étkezést, tisztálkodási


- 160 -


lehetőséget stb.) biztosító szolgáltatást kíván létrehozni, ahol a szociális szolgáltatások bizonyos formáit vehetik igénybe. Ugyanitt roma fiatalok segítenének felvilágosító, tájékoztató munkával ügyintézési és egyéb kérdésekben. A városrész élhetőbbé tétele érdekében biztosítani kell a közösségfejlesztés tereit. Ehhez azonban be kell vonni a lakóterületen élőket a programok tervezésébe, megvalósításába, a felmerülő problémák megoldásába. Célszerű civil szervezet bevonása a közösségfejlesztésbe, mivel ez a közszféra szereplőinél rugalmasabban tudja kezelni a felmerülő konfliktusokat, és hatékonyabban tud közvetíteni a szereplők között. 3.4.2.4.2 Szemétlerakó helyek bővítése és az illegális szemétlerakók felszámolása Az elemző részben feltárt helyeken a városgazdálkodásnak felül kell vizsgálnia a jelenlegi szemétgyűjtők helyét és az indokolt helyeken számukat bővíteni kell. A lakóövezetben található illegális szemétlerakó helyeket a kisebbségi önkormányzattal közösen fel kell számolni, a roma polgárőrség megalakulása után segíthet a hasonló környezetszennyező tevékenységek megelőzésében. 3.4.2.4.3 Alapinfrastruktúrák fejlesztése A tervek szerint a városrészben több zöldfelület kialakítása célszerű. A parkosítással, fásítással a város egy nyugodt, értékes területévé válna a jelenlegi lakóövezet. Az előzetes becslések szerint a környezetfejlesztés összköltsége 150 millió forint. A környezeti állapot változását monitoring rendszer keretében az érintett hatóságok hosszú távon figyelemmel kísérik. A városrészben a szennyvíz-csatornázási munkák befejezését követően az utak aszfaltozásra kerülnek, így a városrészben az infrastrukturális feltételek jelentősen javulnak. 3.4.2.5

A program megvalósításának lépései

Nyírbátor város Antiszegregációs Programja több területen és több lépcsőben valósítható meg. Ennek érdekében az Önkormányzat vállalja, hogy: 

komplex pályázatot nyújt be szociális városrehabilitáció megvalósítása érdekében, a pályázatba – lehetőségei szerint – következetesen beépíti az Antiszegregációs Tervben foglaltakat, és megteremti a feltételeket a szegregáció további növekedésének megállítása és a fokozatos felszámolás biztosítása érdekében;



folyamatosan figyelemmel kíséri az esélyegyenlőség, a deszegregáció és az integráció előmozdítását szolgáló szakmai és pénzügyi uniós, országos, regionális, megyei forrásokat és azok elérése érdekében lépéseket tesz, továbbá ez irányú tevékenységét évente értékeli;



rendszeresen áttekinti és értékeli az esélyegyenlőség érvényesülését az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, a szociális és társadalmi hozzáférés területein, az értékelés során szükségesnek mutatkozó korrekciós beavatkozásokat elvégzi és megjeleníti a város esélyegyenlőségi dokumentumaiban (közoktatási esélyegyenlőségi terv és intézkedés dokumentuma, települési esélyegyenlőségi terv, foglalkoztatásra vonatkozó esélyegyenlőségi terv, Antiszegregációs Terv);



folyamatosan bevonja az alacsony státuszú lakosságot valós munkaerő-piaci igényekre épülő képzésekbe, átképzésekbe;



kiemelt feladatként kezeli az alacsony státuszú népességhez tartozók a normál, elsődleges munkaerő-piacra való be-, és visszajuttatását;



létrehoz egy esélyegyenlőségi referens státuszt, és a megfelelő szakembert a Polgármesteri Hivatal rendszerében foglalkoztatja;


- 161 -




támogatja a roma polgárőrség felállítását;



az IVS-ben és az Antiszegregációs Tervben rögzített elveknek megfelelően minden eszközzel segíti, hogy a szegregátum statisztikai mutatói a szociális városrehabilitációt követően javuljanak.

A megvalósítás általános feltételeinek megteremtése biztosítja az alábbi tematikus célkitűzésekhez tartozó tevékenységek végrehajtását. 3.4.2.5.1 Kitörési lehetőségek biztosítása Tevékenység

Felelős

Támogató, mentori hálózat kiépítése

Nyírbátor Önkormányzata

Város

Óvodába be nem íratott gyermekek felmérése

A családgondozó segítségével a város óvodai egységei

Bemeneti (iskolaérettséggel összefüggő) mérés az első osztályosok között, felzárkóztatás

Óvodai egységek

A Családsegítő Szolgálat és Gyerekjóléti Szolgálat, valamint a lakóterületről származó gyerekeket oktató Polgármesteri Hivatal iskolák pedagógusai közötti együttműködés kialakítása és fejlesztése A mentori tevékenység, tanulócsoportok működtetése csak akkor lehetséges, ha az önkormányzat segítségével egy közösségi tér kialakulna. Megközelítőleg 3-4 millió Polgármesteri Hivatal forintból a lakóterület mellett megvásárolható és felújítható lenne egy ingatlan erre a célra. Fejlesztő pedagógusok további alkalmazása a HHH gyerekeket oktató intézményekben

Önkormányzat döntése alapján az oktatási intézmény

A pedagógia programok hatékonysága érdekében program készítése és pályázati forrás biztosítása roma Polgármesteri Hivatal pedellusok, dajkák, családi koordinátorok alkalmazására és folyamatos képzésére A szegregált területen élők és általában a városban élő alacsony státuszú lakosok társadalmi integrációjának előmozdítása érdekében 1. Az Önkormányzat felkéri a Családsegítő Központot, hogy együttműködésben a Munkaügyi Központtal, a város területén működő civil szervezetekkel és a CKÖ-vel vizsgálják meg a célcsoport felnőtt-, át- és szakképzésbe vonásának lehetőségeit, különös tekintettel a Lépj egyet Romaügyi referens előre II. Program nyújtotta lehetőségekre. 2. Alakítsanak ki erre vonatkozó folyamatos együttműködést, dolgozzák ki a felnőtt-, át- és szakképzésekről szóló folyamatos információszolgáltatás, tájékoztatás, népszerűsítés eszközeit és módszereit, és ezek minél hatékonyabb célzását a célcsoporthoz tartozók körében.


- 162 -


Tevékenység

Felelős

3. Ezen együttműködésben alkossák meg a fentiek legalább évenkénti értékelését, nyomon követését. Összességében alkossanak a fentiekre vonatkozó akciótervet. A Programot alkotó munkacsoport megvizsgálja és előkészíti egy helyi Tanoda Program kialakítását, amely – a fentieken túlmenően – lehetőséget teremt a HH/HHH Polgármesteri Hivatal általános és középiskolás gyermekek tanórán kívüli, személyes támogatására iskolai sikerességük elősegítése érdekében. 3.4.2.5.2 Szociális és jövedelmi helyzet javítása Tevékenység

Felelős

Foglalkoztathatóság javítása A Munkaügyi Központ, az önkormányzat Szociális Irodája, a CKÖ és civil szervezetek együttműködésével fel kell mérni a lakóterületen élő munkanélküli és inaktív lakosság helyzetét, képzettségét, foglalkoztathatóságát, erre épülve Polgármesteri Hivatal pedig szociális szolgáltatási koncepciót kell kidolgozni, felelőst kell rendelni hozzá, aki gondoskodik a végrehajtásáról és a monitoringról, valamint évente beszámol a Képviselőtestületnek. Cégek betelepülésének ösztönzése az Ipari Parkba

Nyírbátor Önkormányzata

Város

Munkaerő-piaci reintegráció A Munkaügyi Központ, illetve civil szervezetek együttműködésében kísérleti programokat kell kidolgozni Polgármesteri Hivatal és megvalósítani a már több éve nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci reintegrációjára. A Családsegítő Központ együttműködésben a Munkaügyi Központtal, a CKÖ-vel és a civil szervezetekkel alkosson akciótervet a munkaképes korú alacsony státuszú lakosok Családsegítő Központ elsődleges munkaerő-piaci (re)integrációjának előmozdítása érdekében, támogató szolgáltatások (állásfigyelés, kísérés, képzésbe vonás, mentorálás) útján. A szociális támogatások folyósításával párhuzamosan ösztönző mechanizmusokat kell kidolgozni és működtetni, amelyek a szociális segélyek helyett a rehabilitáció és a munkaerőpiac felé irányítják a célcsoport tagjait. Meg kell teremteni a szociális gazdaság feltételeit, ennek Polgármesteri Hivatal keretében fel kell mérni a lakóterületen, hogy a meglévő vállalkozások milyen arányban tudnak alacsony végzettségűeket foglalkoztatni, valamint fel kell mérni, hogy melyek azok a keresett szakmák, amelyekben


- 163 -


Tevékenység

Felelős

munkaerőhiány van. A hátrányos helyzetű roma fiatalok és felnőttek szegregációja elleni küzdelemhez a forrást a TÁMOP program adhatja, amely pályázati lehetőséget nyújt többek között a roma munkaerő-piaci részvétel javítására is. Nyírbátor Város Önkormányzata a tulajdonát képező, mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokból térítésmentesen földhasználati lehetőséget nyújt. A lakhatási feltételek javítása A szociális városrehabilitáció keretében biztosítani kell a településrész megújulását, az önkormányzati bérlakások felújítását Az önkormányzati vagyongazdálkodás keretein belül valósítható meg folyamatosan Polgármesteri Hivatal A szennyvízcsatorna-hálózatra való rácsatlakozás ösztönzése A romló fizikai állapotú és szegregálódó társadalmú területek felújítása Egészségi mutatók javítása Egészségképen alapuló egészségstratégia adatgyűjtésre és -elemzésre építve

készítés

Egészséget támogató környezet kialakítása

Polgármesteri Hivatal CKÖ-vel és az egészségügyi alapellátásban résztvevőkkel együttműködve

Közösségi akciók erősítése Egyéni készségek, jártasságok fejlesztése Egészségügyi ellátórendszer hangsúlyainak megteremtése, szegregált területen élők között

újabb, ingyenes

megelőző szűrés a

3.4.2.5.3 A városrész élhetőségének fejlesztése, vonzó környezet kialakítása az újonnan betelepülők részére Tevékenység

Felelős

Közösségi terek kialakítása és szolgáltató funkciók fejlesztése Nyírbátor Város Önkormányzata a CKÖ-vel együtt Nyírbátor vizsgálja egy szolgáltató, kereskedelmi egység Önkormányzata kialakításának lehetőségét

Város

Közösségi szolgáltató kialakítása (étkezési, tisztálkodási Polgármesteri Hivatal stb. lehetőségekkel, felvilágosítással) Közösségfejlesztési szervezetek által

akciók


megvalósítása

civil

Közösségfejlesztő szervezetek

civil

- 164 -


Tevékenység

Felelős

Szemétlerakó helyek bővítése és az illegális szemétlerakók felszámolása Szemétlerakó helyek bővítése Illegális szemétlerakók felszámolása

Nyírbátori Kft.

Városüzemeltetési

Alapinfrastruktúrák fejlesztése Zöldfelületek kialakítása, fejlesztése Közlekedési feltételek javítása



- 165 -


3.4.2.6

Antiszegregációs program beavatkozásait tartalmazó összefoglaló tábla (Stratégiai terv) – A tervezett beavatkozások időbeni ütemezése

Feladat (probléma) megfogalmazása

Elérendő cél megfogalmazása

Intézkedés leírása

Felelős

Pénzügyi forrás

Eredményességet mérő indikátor

Rövid távú (1 év alatt elérendő) célkitűzések

Meglévő vállalkozások munkaerőigényének feltérképezése

Rendelkezzen a város egy folyamatosan frissülő, pontos adatbázissal

Felmérni azokat a meglévő vállalkozásokat, amelyek alacsony végzettségűek foglalkoztatását is tudják biztosítani, ill. a hiányszakmák felmérése

Alacsony iskolai végzettség az aktív korú népességen belül

Nőjön a képzettségi szint az aktív korúak körében

„Lépj egyet előre!” program beindítása

Önkormányzat, munkaügyi központtal együttműködve

Roma lakosságon belüli munkanélküliség

Csökkenjen lakosságon inaktivitás

A lakóterületen lévő vállalkozások ösztönzése a roma lakosság foglalkoztatására támogatások nyújtásával

Kompetencia eredményei

mérés

Emelkedjen matematikai szövegértési kompetencia

Szociális intézésének nehézségei

ügyek

a

roma belüli

a és

Könnyebbé váljon a különböző területeken élők számára a szociális ügyek intézése

Önkormányzat, munkaügyi központtal együttműködve

a

a

-

Adatbázis és frissítési mechanizmusának megléte

TÁMOP

„Lépj egyet előre!” program beindítása, 1015 fő bekapcsolódása a programba

Önkormányzat

önkormányzati költségvetés

Csökken a munkanélküliek száma a romák körében

Szakértő segítségével program kidolgozása

Iskolák intézményvezetői

-

2 év alatt mérhető emelkedés a program alapján

Családgondozók aktív kapcsolattartása a szociálisan rászoruló családokkal, tájékoztatás

Családsegítő Szolgálat önkormányzattal együttműködve

-

Szociális ügyek egyszerűsödése

Közép távú (3 év alatt elérendő) célkitűzések


- 166 -


Feladat (probléma) megfogalmazása

Elérendő cél megfogalmazása

Intézkedés leírása

Felelős

Pénzügyi forrás


Aktív korúak ösztönzése magasabb iskolai végzettség megszerzésére

A Térségi Integrált Szakképző és a Munkaügyi Központ által minél több képzés indítása 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára, ill. hiányszakmák képzése

Térségi Integrált Szakképző, Munkaügyi Központ

Állami normatíva, önkormányzati támogatás, pályázati forrás

Képzéseken való minél magasabb számú részvétel, hiányszakmák képzésének elindítása

Alacsony iskolázottságúak elhelyezkedésének segítése

Minél nagyobb elhelyezkedés

A felmért adatbázisban szereplő vállalkozások ösztönzése arra, hogy alacsony végzettségűeket is foglalkoztassanak

Önkormányzat, vállalkozások

-

Legalább 4-5 alacsony végzettségű személy elhelyezkedése

Általános iskolából továbbtanulók alacsony aránya

Nőjön a aránya

Ösztöndíj nyújtásával ösztönözni a továbbtanulást

Önkormányzat, iskolák vezetői

Önkormányzati költségvetés pályázati források

CKÖ-vel közösen felmérni az igényeket, a lakók ösztönzése az egészségesebb környezet megteremtésére

Önkormányzat, CKÖ

Önkormányzati költségvetés, pályázati forrás

Lakások emelkedik

Bővülő ipari parkba ösztönözni kell olyan cégek betelepülését, amelyek alacsony iskolázottságú munkaerő foglalkoztatását is tudják biztosítani

Önkormányzat

-

Legalább egy ilyen 2030 főt foglalkoztató cég betelepítése

Alacsony iskolai végzettség az aktív korú népességen belül

Az északi lakóterületi lakások minőségének javítása

arányú

továbbtanulók

WC-k kialakítása, közösségi tér kialakítása

és

3 éven belül nő a továbbtanulók aránya

komfortja

Hosszú távú (6 év alatt elérendő) célkitűzések

Alacsony iskolázottságúak elhelyezkedésének segítése

Minél nagyobb elhelyezkedés


számú

- 167 -


Feladat (probléma) megfogalmazása Az Északi lakóterület melletti szemétlerakó terület rekultivációja

Elérendő cél megfogalmazása Élhetőbb, aszfaltozott kialakítása


parkosított, terület

Intézkedés leírása A tereprendezésbe, fásításba, aszfaltozási munkákba bevonni az ott élőket

Felelős

Önkormányzat

Pénzügyi forrás


pályázati forrás, közmunka program

Zöldfelületek kialakulása, aszfaltozott utak kialakítása az Északi lakóterületen

- 168 -


3.4.2.7

Mobilizációs program

A mobilizációs programnak kettős célja van: egyrészt a szegregációs helyzetelemzés alapján az Északi lakóterületen, mint célterületen élő és a rehabilitációs program által érintett alacsony státuszú lakosság kiköltözésének az integrációs alapelvet követő megoldását teszi lehetővé, másrészt a város egészére érvényes mobilizációs elvként kezelendő, amely lehetővé teszi a szegregálódási folyamatok megakadályozását a város teljes területén. A mobilizációs program alapelve, hogy a város egész területén, de különösen az alacsony státuszú lakosságot koncentráló részeiben a különböző okból felmerülő lakáscsere vagy lakásüresedés kapcsán esedékes mobilizáció során elsődleges szempontnak a bérlők számára megfelelő elhelyezést tekinti, mégpedig úgy, hogy biztosított legyen az integrált lakókörnyezetbe kerülésük annak érdekében, hogy ne termelődjenek újra vagy ne jöjjenek létre újabb szegregátumok a város területén. Fontos az érintett családok helyzetének vizsgálata, mivel a mobilizáció során elsődleges szempont a bérlők megfelelő elhelyezése, ehhez pedig egyéni szintre lebontott felmérés szükséges, amelybe be kell vonni a segítő-támogató intézményeket, szervezeteket (Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Szolgálat, CKÖ stb.) A szegregátumok esetében az egyéni szintre lebontott vizsgálat mellett a szegregációs folyamatok mélyebb feltárása is szükséges átfogó helyzetelemzés segítségével (kiket érint a program, hány családról van szó, milyen az összetételük, milyen elképzeléseik vannak, saját erőből mit tudnának vállalni, milyen erőforrásokkal rendelkeznek). A pontos helyzetfeltárás érdekében a város – összhangban a szociális városrehabilitációs pályázatra történő felkészüléssel – minimum 300 családot érintő felmérést készít a szegregált területen élők körében, melynek eredményei beépülnek az IVS-hez kapcsolódó kiegészítő programokba. A lakáscsere esetén különböző standardok és alternatívák léteznek: a lakáscsere történhet 

a bérlő másik bérlakásba történő elhelyezésével, figyelembe véve az anyagi teherbíró képességeit, a családnagyságot, az egészségügyi és szociális körülményeket;



a bérleti jog pénzbeli megváltásával, ebben az esetben a bérlő maga oldja meg a lakhatását, pénzügyi forrásként bevonva az önkormányzat anyagi hozzájárulását is (a pénzbeli térítés nem lehet kényszerítő eszköz).



egyéb, a bérlő számára megfelelő megoldással.

A lakáscsere során a város az alábbi elvek betartását és preferálását szorgalmazza: 

A kiköltöző családok integrált lakókörnyezetbe kerülnek, és a mobilizáció nem termeli újra vagy nem növeli a szegregációt.



A speciális helyzetű lakosok (díjhátralékosok, jogcím nélküli lakáshasználók) helyzetének törvényes keretek közötti rendezése.



Maradási szándék támogatása a lakáscsere során, amely növelheti a sikeres társadalmi integráció valószínűségét.

Az antiszegregációs szemlélet és tevékenység a város működésének alapvető jellemzői közé tartozik. Ennek biztosítására a város átfogó helyzetelemzést készít, átvilágítja és szükség szerint módosítja az önkormányzati rendeleteket, valamint az intézmények és szolgáltatások működésének keretet adó szabályokat. A jövőben valamennyi helyi rendelkezés és intézkedés megalkotásakor horizontális szempontként érvényesíti a szegregáció megakadályozásának követelményét. A feladatok koordinálására a Polgármesteri Hivatal létrehozza az esélyegyenlőségi referens státuszt.


- 169 -


A foglalkoztatás, elsősorban hátrányos helyzetű emberek, hajléktalanok munkavállalásának elősegítése céljából a város a jövőben támogatja egy szociális szövetkezet létrehozását, civil szervezet(ek)kel történő együttműködésben. Ezzel a város a helyi közösségszervezés kiteljesedéséhez is hozzá kíván járulni. A mobilizáció jövőbeli felgyorsítása érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni a fiatal generációkra, illetve velük összefüggésben az oktatási intézményekre: 





Óvoda o

A fenntartó a védőnői hálózattal együttműködve ösztönzi a szülőket a beíratásra.

o

Az önkormányzat a védőnői, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat munkatársainak bevonásával felméri az óvodába nem járó óvodáskorúak számát, társadalmi hátterét, és intézkedési tervet készít a HH, HHH és SNI gyermekek teljes körű óvodai elhelyezésére.

Általános iskola o

Magas a gyógypedagógiai tagozaton oktatott tanulók száma. A szakértői bizottságnál szorgalmazni kell ennek felülvizsgálatát, és eredménye alapján az integráltan oktatható tanulók számára biztosítani kell a normál tantervű oktatást, ezt követően mentorálással segíteni kell a tanulók reintegrálását.

o

Folytatni kell a HHH tanulók integrált oktatását, nevelését. Ennek érdekében a szakmai szolgáltatókkal együttműködve a pedagógusokat megfelelő módszertani képzésben kell részesíteni.

o

A HHH tanulók felzárkóztatása, személyre szóló speciális fejlesztése érdekében az Önkormányzat Tanodát hoz létre. Az országosan elterjedt és ismert Tanoda program beindítása sajátos nevelési, felzárkóztatási módszerek és eszközök alkalmazásával, az iskolai és szabadidős tevékenységek összehangolásával, a kisebbségi szubkultúra figyelembevételével, a közösségépítés lehetőségeit kihasználva elősegíti az iskolai lemorzsolódás csökkentését, a HHH tanulók továbbtanulási útjainak erősítését.

Középiskola o

Támogatni kell a HH/HHH általános iskolai tanulók érettségit adó képzésbe jutását. Ennek érdekében ösztönözni kell, hogy a már működő Arany János programba roma diákok is jelentkezzenek, az önkormányzat számukra plusz ösztöndíjat biztosít.

o

Igény szerint szélesíteni kell a halmozottan hátrányos helyzetű, ill. roma felnőttek felnőttoktatási programban való részvételét. A feladat teljesüléséről az esélyegyenlőségi referens évente beszámol a képviselő testületnek.

o

Meg kell vizsgálni a „második esély” típusú oktatás bevezetésének lehetőségét.

o

A Rajtkő Akció meghonosítása, a középiskolába be nem jutott tehetséges roma fiatalok mentorálása a középfokú oktatásba kerülésük elősegítése céljából. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány által kezdeményezett program végrehajtása során a roma gyerekek és fiatalok iskolai pályafutását folyamatosan segíti mentoruk, aki a középiskola végéig, illetve a felsőoktatásba való bejutásig támogatja őket. A mentor munkája kiterjed a szülőkkel és az iskolával való állandó kapcsolattartáson túl arra is, hogy életvezetési, valamint tanulás módszertani segítséget nyújt a gyermekeknek. A program bevezetésének a feltétele olyan szponzorok, bankok stb. felkutatása, amelyek az iskolával kötött szerződés keretében vállalják, hogy előteremtik a többletforrásokat, a plusz


- 170 -


órákhoz, térítésmentes szolgáltatásokhoz (pl. tankönyv, étkezés), számítógéphez stb. Ezen feladatok megvalósulásáért az esélyegyenlőségi referens felelős, a források a költségvetés, illetve a pályázati lehetőségek függvényében alakulnak. Az Önkormányzat a továbbiakban kötelezi magát arra, hogy 

a jövőben az általa végrehajtott fejlesztési és városrehabilitációs programok nem eredményezhetik az alacsony státuszú lakosok koncentrációját, szegregációját sem Nyírbátorban, sem Nyírbátoron kívül;



a fejlesztési és a városrehabilitációs programok során biztosítja és érvényesíti az alacsony státuszú lakosok integrált – és városon belüli – elhelyezését.

Az Antiszegregációs Tervben rögzített intézkedéseket Nyírbátor Város Önkormányzata a jelenlegi szegregált területen – térben is fókuszálva – elsődlegesen kívánja alkalmazni. Az Önkormányzata vállalja, hogy az ASZT-ben foglalt intézkedések végrehajtását a partnerség elve alapján folyamatosan egyezteti a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal és minden a programban érintett intézménnyel, szervezettel – ezzel is biztosítva a társadalmi szervezetek részvételét a feladatok megoldásában. 3.4.2.8

Indikátorok, monitoring

A lakóterületen tervezett szociális beavatkozások eredményeit hosszabb időtávban, elsősorban a KSH népszámlálási adataira építve, 10 évente célszerű mérni és értékelni. Az átfogó cél indikátora: a lakóterületen élők átlagos életkorának és az egy főre jutó jövedelmüknek szorzata. A specifikus célok indikátorai: 

a lakóterületen élő családokból származó gyerekeknek a kompetenciamérés olvasási-szövegértési és matematikai-természettudományos teszteredményeinek átlaga és a város összes tanulójának átlagos értékei közötti különbség;



a rendszeres munkajövedelemmel rendelkező háztartásokban élő 0-14 évesek aránya.

Az operatív célok indikátorai: 

tanulási segítségnyújtásban részesített általános és középiskolai tanulók száma;



bemeneti mérésben résztvevők száma;



a korábban munkanélküli vagy inaktív státuszúak közül a foglalkoztatásban elhelyezkedett lakóterületen lakók száma, legalább hat hónapig foglalkoztatásban lévők között;



a rehabilitációs programokban résztvevők közül sikeresen elhelyezkedett roma lakóterületen lakó, korábban inaktív emberek száma;



a félkomfortos vagy komfort nélküli lakásokban lakó 0-14 évesek száma.

A monitoring tevékenység egyrészről magában foglalja a célok teljesülésének mérését, illetve a célértékek felülvizsgálatát, ezen túlmenően azonban fontos bizonyos időszakonként felülvizsgálni a célok relevanciáját is. Az előbbi adatgyűjtések, mérések majd azt követő elemzések útján valósítható meg a definiált output-, eredmény- és hatásindikátorok értékelése. A rendszer működtetéséért a létrehozandó monitoring bizottság felel, amely magában foglalja a CKÖ és a családsegítő szolgálat képviselőjét is. Az Antiszegregációs


- 171 -


Terv megvalósulásának monitoringja logikailag nem választható el az IVS időszakos felülvizsgálatától (az IVS monitoringrendszerének leírását a 6 fejezet tartalmazza). 40. táblázat Az Antiszegregációs Terv indikátorai a KSH népszámlálási adataihoz kötve Északi lakóterület


Szegregátum 2001

2011

2021

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében

70,2

76,9

73,1

49

Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében

1,5

0,7

1

4

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

61,1

67,3

63,5

55

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

79,7

82,1

77

68

Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

43,2

52,1

48

40

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

20,8

25,1

22,3

17

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

25,1

26,0

25,5

22

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

46,0

51,2

49,9

40

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

15,3

16,7

16,4

14

az

akcióterületen

3.5

A stratégia külső és belső összefüggései

3.5.1

A stratégia főbb külső összefüggései

3.5.1.1 tervvel

Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési

A városvezetés deklarált szándéka, hogy a már elkészült és hatályban lévő stratégiai, tervezési dokumentumokat maximálisan figyelembe vegyék, és felhasználják az azokban foglaltakat, vagyis nem cél, hogy egy teljesen új fejlesztési tartalommal bíró dokumentum szülessen, hanem, hogy a meglévő tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő programdokumentum jöjjön létre. Ennek érdekében a településfejlesztési koncepcióra és a településrendezési tervre elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: 

A város helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a településfejlesztési koncepció helyzetfeltáró részei.



A városrészek és funkcióinak beazonosítása a településrendezési terv részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült:



A szükséges funkcióváltások meghatározásánál (pl. turisztikai funkció erősítése, lakó funkció visszaszorítása) kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra.


- 172 -




A városrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szintén jelentős inputokkal szolgáltak.



A város jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsősorban a településfejlesztési koncepcióban definiált célkitűzésekre építettünk.

Egyes fejezetek esetében túlléptünk a korábbi dokumentumok tartalmán más szakmai szempontokat és módszertani eszközöket is alkalmazva – részben a Városfejlesztési Kézikönyv hatására. Ennek legjobb példája a város térségi szerepkörének, vonzáskörzetének meghatározása és jellemzése, amelynél nemcsak a hagyományosnak tekinthető közlekedés-földrajzi elemzésekre került sor, hanem kiemelt figyelmet fordítottunk a funkciók hatókörének feltárására is. Városi és városrészi szinten a legújabb gazdasági, társadalmi és szerkezeti folyamatok felvázolása statisztikai adatok feldolgozásával, primer kutatással (szakértői interjúk, lakossági kérdőívek, csoportos alkotótechnikák) és helyszíni bejárással történt. Nyírbátor 2003-ban kidolgozott településfejlesztési koncepciója megfogalmazott célkitűzések illeszkedését az alábbi táblázat szemlélteti.

és

az

IVS-ben

41. táblázat Az IVS és a településfejlesztési koncepció összhangja Az IVS célkitűzései T1. A gazdasági élénkítése

aktivitás

Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok  munkanélküliség csökkentése, a kialakult állapot kezelése, helyi ipari-gazdasági övezetek kialakítása  mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése  infrastruktúra fejlesztése

T2. Térségi centrum erősítése

funkciók

 új típusú kereskedelmi és szolgáltató övezetek kijelölése – térségi szerepkörrel  kötelező önkormányzati szerepkörrel

feladatok

ellátása

–

térségi

 idegenforgalmi, turisztikai adottságok hasznosítása


 az idegenforgalomra épülő kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók kialakítása és a már meglévők erősítése  rekreációs és sport területek fejlesztése, elsősorban belső területi tartalékok föltárásával  kulturális beruházások  kulturális programok erősítése  a település vonzásának megtartása, a település városi arculatának fejlesztése, a településkép kedvező alakítása, a szükséges területi fejlesztések biztosítása


 települési értékvédelem  leromlott településrészek rehabilitációja  vízrendezés, vízminőség javítása  zaj- és levegőtisztaság. védelmi megoldások érvényesítése  infrastruktúra fejlesztése


 tájhasználati korlátozások és szabályozások bevezetése

T6. Hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és

 szociális problémák kezelése, a hátrányos helyzetű és súlyosan hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása

 zaj- és levegőtisztaság. védelmi megoldások érvényesítése


- 173 -


Az IVS célkitűzései

Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok

társadalmi integrációja  új típusú kereskedelmi és szolgáltató övezetek kijelölése – térségi szerepkörrel  kötelező önkormányzati szerepkörrel

feladatok

ellátása

–

térségi

 a település vonzásának megtartása, a település városi arculatának fejlesztése, a településkép kedvező alakítása, a szükséges területi fejlesztések biztosítása V1. A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése

 idegenforgalmi, turisztikai adottságok hasznosítása  az idegenforgalomra épülő kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók kialakítása és a már meglévők erősítése  rekreációs és sport területek fejlesztése, elsősorban belső területi tartalékok föltárásával  kulturális beruházások  kulturális programok erősítése  infrastruktúra fejlesztése


 a település vonzásának megtartása, a település városi arculatának fejlesztése, a településkép kedvező alakítása, a szükséges területi fejlesztések biztosítása


 munkanélküliség csökkentése, a kialakult állapot kezelése, helyi ipari-gazdasági övezetek kialakítása


 infrastruktúra fejlesztése

 mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése  infrastruktúra fejlesztése  a település vonzásának megtartása, a település városi arculatának fejlesztése, a településkép kedvező alakítása, a szükséges területi fejlesztések biztosítása  munkanélküliség csökkentése, a kialakult állapot kezelése, helyi ipari-gazdasági övezetek kialakítása  infrastruktúra fejlesztése


 leromlott településrészek rehabilitációja  szociális problémák kezelése, a hátrányos helyzetű és súlyosan hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása  infrastruktúra fejlesztése

 idegenforgalmi, turisztikai adottságok hasznosítása V6. A turisztikai övezet idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a diverzifikált gazdaságszerkezet céljából

 az idegenforgalomra épülő kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók kialakítása és a már meglévők erősítése  rekreációs és sport területek fejlesztése, elsősorban belső területi tartalékok föltárásával  infrastruktúra fejlesztése


- 174 -


Az IVS célkitűzései

Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok


 a település vonzásának megtartása, a település városi arculatának fejlesztése, a településkép kedvező alakítása, a szükséges területi fejlesztések biztosítása


 munkanélküliség csökkentése, a kialakult állapot kezelése, helyi ipari-gazdasági övezetek kialakítása

 infrastruktúra fejlesztése

 mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése  infrastruktúra fejlesztése  természet és értékvédelem: a tájkarakter a települési és táji értékek megőrzése,

Mivel az IVS alapvetően Nyírbátor belterületét érinti, ezért ilyen típusú célokat nem fogalmazott meg.

 ökológiai folyosók megtartása és bővítése- a település erdősültségének növelése  tájhasználati korlátozások és szabályozások bevezetése,  termőföld és talajvédelem  állattartó telepek környezetterhelő hatásainak csökkentése

A város aktuális településrendezési tervét 2008-ban készítették el: a hatályos szerkezeti tervet 61/2008.(X.30). sz. határozatával, a helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet 17/2008. (X.31). sz. rendeletével fogadta el a város képviselőtestülete. A településrendezési terv a települési terület-felhasználási egységek és övezeti előírások által szabja meg a város terület-felhasználási rendjét és szerkezetét. A fejlesztési elképzelések megvalósításának az adott területen érvényben lévő területfelhasználási egységek, és lehetséges funkciók adnak alapot. Az IVS megvalósulása és megvalósíthatósága, ezért nagymértékben függ a településrendezési tervtől, ugyanakkor erős hatással is lehet az abban foglaltakra. A jelenlegi és a várható funkciók az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997. Kormányrendelet terület-felhasználási egységekre vonatkozó szabályok alapján lettek meghatározva. A városrészi célok településrendezési tervhez való illeszkedésének vizsgálata fejlesztési elképzelések terület alapú megközelítése által vált lehetségessé. Minden városrészi célhoz konkrét fejlesztési elképzelések kerültek hozzárendelésre, amelyek meghatározható területi hatókörrel rendelkeznek. A szabályozási terv jelenlegi besorolásai és a tervezett fejlesztések megvalósításához szükséges besorolások összevetése által került megállapításra, hogy az adott fejlesztési elképzelések a hatályos rendezési terv módosítását indokolják-e. Áttekintve a vonatkozó dokumentumokat kijelenthető, hogy az IVS fejlesztései között többségben vannak azok, amelyek nem igénylik a településrendezési terv módosítását. Az alábbiakban azokat a fejlesztési elképzeléseket soroljuk fel, amelyek csak a rendezést terv módosítását követően lehet végrehajtani. 42. táblázat A rendezési terv módosítását igénylő fejlesztési elképzelések Érintett városrész

Városközpont

Tervezett fejlesztés

Módosítás indoka/tartalma

Szabadság tér – Fáy utca csomópont kialakítása, Szabadság tér északi térfal tervezett kialakítása

A hatályos szabályozási terv szerint a helyszín nem köztér, hanem építési övezetbe van sorolva, az elképzelt köztérbővítést tervezett szerkezeti út keresztezi. A tér helyi értékvédelmi területbe tartozik.

Bankudvar kialakítása (Szabadság tér –

A területet részben régészeti terület érinti. A konkrét fejlesztéshez igazodó érzékenyebb


- 175 -


Érintett városrész

Vasútállomás környéki iparigazdasági terület

Széna réti turisztikai övezet

Tervezett fejlesztés

Módosítás indoka/tartalma

Szentvér utca – Édesanyák útja, Báthory utca által határolt tömbbelső feltárása, a tömbbelső beépítése)

szabályozás szükséges. Forgalmilag a tömbbelsőt valószínűleg ki kell kötni a Szentvér utcára is. Javasolható a teljes tömbre vonatkozó beépítési terv készítése, akár tervpályázat keretében is, és ennek tanulságai alapján a részletesebb szabályozás elkészítése.

Vár utca – Édesanyák útja – Szentvér utca – Császári utca által határolt tömb feltárása

Az IVS-ben javasolt nyomvonal kis mértékben eltér a szabályozási tervtől, elsősorban a Vár utcai csomópont környezetében. Akkor kell rendezési tervet módosítani, ha az eltéréseket érvényesíteni kívánják. A belvárosi körút része. A délkeleti tömb tovább osztható.

Váczi Mihály utca – Eduard utca – Radnóti utca által határolt terület rendezése

A szabályozási terv a megvalósult állapottal sem egyezik, és nincsenek a közterületek, közlekedési területek konzekvensen kiszabályozva.

Központi helyközi megállók kialakítása

Nincsenek a közterületek területek kiszabályozva.

A MÁV területén intermodális csomópont kialakítása, raktár bontása, új központi épület építése, térfigyelő rendszer.

A rendezési terv a vasút előtt országos mellékutat, egyben települési főutat vezet át és ezért az Ady Endre út szélességét a vasút területe rovására 27 m-ben állapítja meg. Az új központi épület a vasúti vállalkozói övezetben megépíthető, de az autóbusz megállók és tároló helyek nem. A közúttal együtt lehet megoldani. Nem használja a javaslat a hrsz: 1655/4 és 1655/5 telkek K/11.1 övezetbe sorolt közlekedési célú területét.

Gyalogos vasúti átjáró

Jelölni kell a szabályozási terven.

Erdei iskola építése

Gazdasági erdő területébe esik.

Techno-park építése

Az alövezet kameping és szálláshely céljára van kijelölve, jelenleg erdő.

Magánházas kialakítása

Kemping, szálláshely szolgáltató, sport kertvárosi lakó alövezeteket fed le a terület.

Szénaréti környezetének rendezése Szénaréti bővítése

Délnyugati lakóterület

tó

parcellák tó

kotrása,

és

közlekedési

és

A HÉSZ utasítása szerint kiszolgáló épület csak a részletesebb szabályozási terv szerint helyezhető el – továbbtervezésre szánt terület. A hatályos rendezési terv szerint kiszolgáló intézményi zóna alövezete és továbbtervezésre szánt terület. Vízgazdálkodási övezetbe kell sorolni.

Bőkekertben játszóterek és parkok létesítése

A jelölt hrsz: 534 sz. telek intézmény része.

Történelmi gyalogút kijelölése Máriapócsra

Nyomvonalát és szabályozási szélességét a terven meg kell adni.

A várható változtatásokat a szabályozási tervet előkészítő felelős várostervező, egyeztette a városfejlesztési stratégiát készítő tervezők képviselőivel. Az egyeztetésen megállapítást


- 176 -


nyert, hogy az érvényben lévő, valamint a készülő településrendezési szabályozási tervek meghatározó részei és célkitűzései összhangban vannak a stratégiában foglalt javaslatokkal: a stratégia javaslatai összességükben beilleszthetők a szabályozási terv kereteibe és a HÉSZ módosított előírásaiba. Megállapítható tehát, hogy az érvényben lévő Településfejlesztési Koncepció, Településrendezési és Szabályozási Terv, a HÉSZ és az IVS céljai között az összhang biztosított. A stratégia megvalósítás során azonban szükséges az adott beavatkozásoknál a rendezési terv és a HÉSZ folyamatos módosítása, vagy az adott beavatkozás újragondolása az érvényben lévő szabályozásoknak megfelelően. Az önkormányzat a jövőben is rugalmasan, az aktuális társadalmi és gazdasági folyamatokhoz illeszkedve fogja módosítani településfejlesztési és -rendezési dokumentumait, stratégiáit, terveit. 3.5.1.2

Illeszkedés az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival

Nyírbátor városa nem rendelkezik olyan ágazati vagy tematikus stratégiákkal, amelyek közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnának az Integrált Városfejlesztési Stratégiához. 3.5.1.3 Az Önkormányzat összhang

Gazdasági

Programjában

foglalt

célkitűzésekkel

való

Nyírbátor Város Önkormányzata az Ötv. 91. § (1) bekezdése alapján 2011-ben készítette el Gazdasági Programját. Mivel a Gazdasági Program aktuális, így az IVS kidolgozása során nagymértékben támaszkodtunk az abban foglaltakra. Az alábbi táblázat mutatja a Gazdasági Program, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégia közötti összhangot. Gazdasági Program

IVS

Jövőkép

Nyírbátor a hagyományait őrző, biztos gazdasági alapokon álló kulturális kisváros, amely az integráló kistérségi centrum pozícióját megerősítve, hosszú távon biztosítani képes a helyi és környékbeli lakosság foglalkoztatását. A természeti és épített környezet minőségi javításával, valamint a nyújtott szolgáltatások fejlesztésével megfelel a lakosság és az ide látogató vendégek elvárasainak, melynek köszönhetően biztosítottak a nyugodt, vidéki életre jellemző életkörülmények, növekszik a lakosság életszínvonala.


Átfogó cél

Dinamikusan fejlődő kistérségi centrum szerepkör betöltése a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, a szolgáltatások, a kultúra és az idegenforgalom területén a lakosság életminőségének javítása érdekében.


Tematikus/városrészi célok

43. táblázat Az IVS és a Gazdasági Program összhangja

Megfelelő számú és minőségű munkahely létrehozásának segítése, ezáltal olyan kedvező munkaerő-piaci helyzet kialakítása, ahol a kereslet és a kínálat összhangban van. Ehhez elengedhetetlen a meglévő ipari területek fejlesztése, revitalizációja, az idegenforgalmat kiszolgáló infrastruktúra javítása, a turizmusban nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése, több lábon álló gazdasági szerkezet kialakítása, valamint a

T1. A gazdasági aktivitás élénkítése T3. Kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése V3. Az Ipari Park fejlesztésével a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése


- 177 -


Gazdasági Program

IVS

szakképzési rendszer felülvizsgálata, mely hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez, ezáltal pedig a lakosság életminőségének javulásához.

V4. A Vasútállomás környéki terület komplex rehabilitációja a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából V6. A turisztikai övezet idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a diverzifikált gazdaságszerkezet céljából V8. A Déli iparterület gazdasági potenciáljának erősítése és a környezeti fenntarthatóság fokozott érvényesítése

Hatékony befektetés ösztönzési politikával befektetők vonzása, melynek köszönhetően nő a városban működő vállalkozások száma, javul a gazdaság versenyképessége. Nyírbátor, mint termék népszerűsítése és kommunikálása a különböző szektorokban, kiemelten, mint ipari, logisztikai központ, illetve, mint gyógy- és vallás turisztikai központ a városmarketing segítségével.

T1. A gazdasági aktivitás élénkítése T3. Kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése V3. Az Ipari Park fejlesztésével a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése V4. A Vasútállomás környéki terület komplex rehabilitációja a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából V6. A turisztikai övezet idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a diverzifikált gazdaságszerkezet céljából V8. A Déli iparterület gazdasági potenciáljának erősítése és a környezeti fenntarthatóság fokozott érvényesítése

A város célja az általa nyújtott közszolgáltatások hatékony szervezése, a szolgáltatások színvonalának minőségi javítása a hozzáférhetőség biztosítása és az igénybevevők körének bővítése érdekében úgy, hogy a hatósági árak meghatározásakor kiemelt figyelmet fordítanak a fogyasztók teherbíró képességeire.

T2. Térségi centrum funkciók erősítése T6. Hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja V1. A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése

Vonzó városi élettér kialakítása az épített környezet fejlesztése révén, valamint hatékony és jövedelemtermelő önkormányzati ingatlangazdálkodás kialakítása, ezzel párhuzamosan fejlesztési források megteremtése és gyarapítása.

T4. Infrastruktúra fejlesztése szolgálatában V1-V8. városrészi célok

A város hatékony működtetése, a költségvetés egyensúlyának biztosítása. Ennek érdekében cél az önkormányzati közszolgáltatások színvonalas nyújtása, fejlesztése az intézmények, gazdasági társaságok és polgármesteri hivatal hatékony működtetésével, az önkormányzati vagyon hasznosítása, gyarapítása, jó gazdaként

T2. Térségi centrum funkciók erősítése V1. A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése


a

fejlődés

- 178 -


Gazdasági Program

IVS

A helyi identitás tudat, lokálpatrióta szemlélet elterjesztése, ezáltal a civil szerveződések erősítése, valamint nagyobb fokú társadalmi integráció, összefogás kialakítása a város helyzetbe hozása érdekében.

T2. Térségi centrum funkciók erősítése T3. Kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése T6. Hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja

A fenntartható fejlődés szemlélet jegyében egyrészt az alternatív energiaforrások felhasználása az energiagazdálkodás szerkezetváltásának elősegítése érdekében, másrészt a fenntartható mobilitás javítása a közlekedésből származó környezetterhelés csökkentése érdekében. Mindezek mellett kiemelt cél a szemléletformálás a fenntartható, a környezetet nem károsító fogyasztási minták elterjesztése érdekében.

T4. Infrastruktúra fejlesztése a fejlődés szolgálatában T5. Megújuló energiaforrások használatának terjesztése V1-V8. városrészi célok

kezelése.

Mindezek értelmében az Integrált Városfejlesztési Stratégia és Önkormányzatának Gazdasági Programja összhangban áll egymással.

Nyírbátor

Város

3.5.1.4 A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Nyírbátor Város Önkormányzata 2005-ben készíttette el Környezetvédelmi Programját. A Program jelentős része a település természeti-környezeti állapotának elemzését foglalja magában, egyértelmű célrendszere nincs – inkább konkrét feladatokat fogalmaz meg a város vezetése számára, így nehezen vethető össze az IVS stratégiai jellegű céljaival. Az azonban megvizsgálható, hogy az IVS céljai ellentmondásban állnak-e a Környezetvédelmi Programban foglalt feladatokkal. 44. táblázat Az IVS kapcsolódása a Környezetvédelmi Programhoz IVS céljai Környezetvédelmi Programban foglalt feladatok

kapcsolódás (közvetett/közvetlen/nincs)

ellentmondás (van/nincs)

nincs

nincs

Ivóvíz minőségének védelme

közvetett

nincs

Föld- és talajvédelem

közvetett

nincs

nincs

nincs

Emberi egészség védelme

közvetlen

nincs

Levegő állapotvédelem és -javítás

közvetett

nincs

Porterhelés megakadályozása

közvetett

nincs

Zajvédelem

közvetett

nincs

közvetlen

nincs

Fenntartható fejlődés

közvetlen

nincs

Ökológiai folyosó biztosítása

közvetett

nincs

Felszíni és felszín alatti vízminőség védelem

Őshonos haszonnövények termesztése

Turisztikai fellendítése

vonzerő

növelése,


idegenforgalom

- 179 -


IVS céljai Környezetvédelmi Programban foglalt feladatok

kapcsolódás (közvetett/közvetlen/nincs)

ellentmondás (van/nincs)

Természetvédelem

közvetett

nincs

Talaj- és vízszennyezés megszüntetése

közvetett

nincs

Közterületek védelme, szilárd és folyékony hulladékok gyűjtése

közvetlen

nincs

A hulladék lerakó telep tájba illesztése

közvetlen

nincs

Szelektív gyűjtés teljes körű bevezetése, ill. települési szilárd hulladékgyűjtés fejlesztése

közvetlen

nincs

Lakosság tájékoztatása

közvetett

nincs

nincs

nincs

nincs

nincs

Kármentesítés

közvetett

nincs

A közlekedés megkönnyítése

közvetlen

nincs

A táj- és természetvédő programok elősegítése A helyi környezetállapot megalapozása

javításának

jogi

Az összevetés eredményeként kijelenthető, hogy az IVS célrendszere nincs ellentmondásban a Környezetvédelmi Programban foglaltakkal, és több esetben közvetlenül vagy közvetetten hozzájárul az abban foglaltak eléréséhez, teljesítéséhez. 3.5.1.5

Területi fejlesztési tervdokumentumokkal való összhang

A Nyírbátori kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja 2010-ben készült. Az ebben a dokumentumban rögzített fejlesztési irányok és az IVS célrendszere közötti kapcsolatot a következő táblázat mutatja be.


- 180 -


IVS

Jövőkép

A Nyírbátori kistérség versenyképes, a helyi adottságokra épülő, megfelelő mennyiségű és minőségű munkahelyet, illetve jövedelmet biztosító gazdasági szerkezettel rendelkezik. Alacsony a munkanélküliség és az elvándorlás mértéke, magas az életszínvonal. Az iparszerkezeten belül kiemelt szerep jut az élelmiszer- és a könnyűiparnak, a műszeriparnak, a tercier szektor pedig széles spektrumban kínálja szolgáltatásait a térség lakosainak és vállalkozásainak. A térség közlekedés-földrajzi helyzete kedvező. A kulturális hagyományok, a műemlékek, a természeti értékek, természeti erőforrások szem előtt tartása kiemelt figyelmet élvez, mely növeli a térség turisztikai vonzerejét. A településeken a közösségi terek, a közszolgáltatást nyújtó intézmények mindenki számára elérhetőek. A minőségi szolgáltatásnyújtás mellett helyi identitást erősítő rendezvények zajlanak. A határmenti fekvést kihasználva élénk és szoros a határon átnyúló együttműködések hálózata.


Versenyképes gazdasági környezet kialakítása és foglalkoztatottsági szint javítása Vonzó és minőségi társadalmi és természeti környezet kialakítása


1. Gazdaságfejlesztés


Prioritások/tematikus célok

Kistérségi program

Stratégiai/ átfogó cél

45. táblázat Az IVS és a kistérségi program összhangja

2. Kistérségen belüli kapcsolatok javítása

közlekedési

T2. Térségi centrum funkciók erősítése T4. Infrastruktúra fejlesztése a fejlődés szolgálatában

3. Társadalmi megújulás, közszolgáltatások minőségi fejlesztése

T2. Térségi centrum funkciók erősítése T6. Hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja

4. Turisztikai potenciál javítása


5. Települési környezet megújítása, természet- és környezetvédelem

T4. Infrastruktúra fejlesztése a fejlődés szolgálatában T5. Megújuló energiaforrások használatának terjesztése

A fenti táblázatból látható, hogy a kistérségi program stratégiai céljai, valamint az IVS-ben megfogalmazott középtávú tematikus célok logikai összefüggésben állnak, illeszkednek egymáshoz.


- 181 -


3.5.2

A stratégia főbb belső összefüggései

Az IVS célrendszere teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt jelenségekre, trendekre és tendenciákra épül. Ezt támasztja alá a tematikusan és városrészi szinten összeállított SWOT-elemzés is (2.2.9 fejezet és 17-24. táblázatok), amelyekből egyértelműen levezethetőek a tematikus és a városrészi célok egyaránt. A célrendszer tervezése során elsődleges szempont az volt, hogy minden városrészben a városrész adottságaiból, lehetőségeiből és szükségleteiből indulva tervezzük meg a városrészi célokat. Egyrészt a városban minden városrészt külön elemeztünk, még abban az esetben is, ha nagyon kis népességű vagy népsűrűségű területről van szó, másrészt pedig minden városrésznél megkerestük azokat a problémákat, kezelésre váró feladatokat, amelyeket az egyes városrészek esetében meg kell oldani, vagy valamilyen módon kezelni szükséges. Mivel Nyírbátor alapvetően egyközpontú település, emiatt a magasabb szintű városi és járáset kiszolgáló funkciók elhelyezése volumene és kapacitása adottság a városban, ezek duplikálásának veszélye nem fenyeget. A város az elmúlt években tudatosan tervezte a közszolgáltatásai szervezését, így a jelenlegi ellátórendszer kapacitásai kihasználtak és biztosítottak. A stratégia a város ellátása szempontjából fontos alapfunkciók fejlesztését (alapfokú oktatás, alapfokú egészségügyi ellátás, lakóterületi igényeket kiszolgáló kereskedelmi egységek fejlesztését stb.), illetve visszafejlesztését sem tűzi ki célul, ugyanis az alapfunkciókkal – egy-két városrészt leszámítva – város jól ellátott. A városrészi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. Fel kell tárni azonban a városrészi fejlesztések azon kapcsolódási pontjait is, amelyek esetlegesen negatív hatást eredményeznek a város más területén, lehetővé téve a kockázatok megelőzését. A gazdasági aktivitás élénkítése (T1.) elsősorban az ipari-gazdasági funkciójú területeken jelentkezik. Ezek alapvetően a város három különböző városrészében koncentrálódnak, ami jelentős belső mobilitást igényel a lakosságtól, ami járulékosan környezetszennyezést generál a fogalmasabb utak mentén. Közvetett módon azonban az összes városrészt érintik, mivel a lakosság munkaerő-piaci alkalmassága nagymértékben befolyásolja a városgazdasági potenciálját. A térségi centrum funkciók erősítése (T2.) elsősorban a Városközpontot érintik, mivel itt tömörülnek a közfeladatokat ellátó intézmények és a szolgáltatók többsége is. A kulturális és idegenforgalmi vonzerő fejlesztése (T3.) mindenekelőtt a turisztikai városrészre és a belvárosra koncentrálódik, itt várható a vendégfogadás feltételeit javító a szállás- és vendéglátóhelyek magántőkéből megvalósuló fejlesztése is. Az infrastruktúra fejlesztése (T4.) hatása – különböző módon és eltérő mértékben – a város teljes területére kiterjed: jelenthet komplex városrehabilitációs beavatkozásokat, vagy csak pontszerű/vonalas fejlesztéseket is. A megújuló energiaforrások használatának terjesztése (T5.) szintén érintheti az egész várost, hiszen egyfelől magában foglalja középületek és lakások energetikai szempontú átalakítását, erőművek létrehozását, valamint az ipari övezetek alternatív energiaforrásokkal való ellátását is. A szociális jellegű tematikus cél (T6.) elsősorban a szegregátumokhoz kapcsolódik, illetve közvetett módon érinthet más városrészeket is, ha ott a hátrányos helyzetű lakosság által is igénybevett szolgáltatásfejlesztés történik. A városrészi célok kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat. A legerősebb kapcsolat a két központi jellegű városrész esetében emelhető ki: a fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy hosszú távon egy egységes, nagy kiterjedésű – közbeékelődött zárvány


- 182 -


nélküli – városközponti terület jöjjön, amihez a kijelölt vegyes hasznosítású városrész fejlesztése is hozzájárul. A lakóövezeti fejlesztések részben a természetes ingatlanpiaci folyamatok eredményeként fognak végbemenni. Emellett fontos kiemelni azokat a külterületi fejlesztéseket (kereskedelmi egységek megjelenése, ipari területek bővülése), amelyek hatását a város összes lakosa és vállalkozása érzékelheti. Mivel a fejlesztések hosszú távon a város teljes területét érintik, ezért a célok teljesülése nem idézi elő sem hátrányos helyzetű lakosságot tömörítő szegregátumok kialakulását, sem zárványok közbeékelődését.


- 183 -


46. táblázat A városrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához


V1. A Városközpont funkcióinak erősítése növelése





T6. Hátrányos helyzetű lakosság komplex felzárkóztatása és társadalmi integrációja

központi jellegű és vonzerejének

V2. A Víztorony környéki lakóterület bővítése és települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. Az Ipari Park fejlesztésével a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése V4. A Vasútállomás környéki terület komplex rehabilitációja a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából V5. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével az Északi lakóterület lakosságának nagyobb mértékű integrálása Nyírbátor társadalmi-gazdasági folyamataiba V6. A turisztikai övezet idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a diverzifikált gazdaságszerkezet céljából V7. A Délnyugati lakóterület települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében


- 184 -



Jelmagyarázat:


erős szinergia

gyenge szinergia

- 185 -


47. táblázat A városrészi célok kölcsönhatása V1.

V2.

V3.

V4.

V5.

V6.

V7.

V8.

V1. A Városközpont központi jellegű funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése V2. A Víztorony környéki lakóterület bővítése és települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V3. Az Ipari Park fejlesztésével a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése V4. A Vasútállomás környéki terület komplex rehabilitációja a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából V5. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével az Északi lakóterület lakosságának nagyobb mértékű integrálása Nyírbátor társadalmi-gazdasági folyamataiba V6. A turisztikai övezet idegenforgalmi kínálatának bővítése és vonzerejének erősítése a diverzifikált gazdaságszerkezet céljából V7. A Délnyugati lakóterület települési környezetének javítása a jobb életminőség biztosítása érdekében V8. A Déli iparterület gazdasági potenciáljának erősítése és a környezeti fenntarthatóság fokozott érvényesítése

Jelmagyarázat:


erős hatás

gyenge hatás

- 186 -


3.5.3

A stratégia megvalósításának főbb kockázatai

3.5.3.1

Felmerülő kockázatok

A stratégia megvalósítását a város által befolyásolható belső, és a város hatáskörén túl mutató külső tényezőkből fakadó kockázatok befolyásolhatják. 48. táblázat Felmerülő kockázatok Belső kockázatok      

Külső kockázatok

A városi lakosság érdektelensége Alacsony munkavállalási hajlandóság Alacsony befektetői kedv Önerő hiány Önkormányzati vezetésben bekövetkezendő negatív változás Humánerőforrás hiánya

  

Szabályozási környezet változása Kedvezőtlen pályázati feltételek Jogszabályváltozások

Kockázatkezelési stratégia

3.5.3.2

A stratégia végrehajtását befolyásoló kockázatok bekövetkezési valószínűségét, azoknak a projekt céljaira gyakorolt hatását, valamint a felmerülő kockázatok kezelési stratégiáját az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 49. táblázat A felmerülő kockázatok kezelési stratégiája Kockázat megnevezése

Bekövetkezés valószínűsége17

Hatása a stratégia megvalósulására18

Bekövetkezésük valószínűségét csökkentő intézkedések

Bekövetkezésük esetére tervezett intézkedések

Belső kockázatok A városi lakosság érdektelensége

2

Alacsony munkavállalási hajlandóság

1

Alacsony kedv

befektetői

Önerő hiány

2

2

2

Folyamatos kommunikáció (Önkormányzati tájékoztatók)

Tájékoztatás, meggyőzés

2

Tájékoztatás, képzések, fejlesztési programok

Motivációs eszközök bevezetése

2

Alap infrastrukturális fejlesztések önkormányzati megvalósítása, Kedvezmények biztosítása a gazdasági szektor részére (pl.: adókedvezmények)

További kedvezmények biztosítása (adókedvezmények), Erőteljes marketing tevékenység

3

Racionális önkormányzati gazdálkodás, Kötvénykibocsátás

Kedvezményes hitel felvétel

17

A bekövetkezés valószínűségét 1-től 3-ig terjedő skálán pontozva (1 – nem valószínű, 3 – biztos) A bekövetkezés hatását a stratégia megvalósulására 1-től 3-ig terjedő skálán pontozva (1 – kicsi, 3 – súlyos) 18


- 187 -


Kockázat megnevezése

Önkormányzati vezetésben bekövetkezendő negatív változás

Humánerőforrás hiánya

Bekövetkezés valószínűsége17

1

2

Hatása a stratégia megvalósulására18

Bekövetkezésük valószínűségét csökkentő intézkedések

Bekövetkezésük esetére tervezett intézkedések

3

Ésszerű gazdálkodás, Eredmények közlése, Folyamatos lakossági tájékoztatás, Fórumok megtartása

Az új Önkormányzat folytatja az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítását, Stratégia felülvizsgálata 3-5 évenként

2

Továbbképzés, átképzés, Foglalkoztatási programok

Megbízási szerződéssel külső munkaerő foglalkoztatása

Külső kockázatok Szabályozási környezet változása

Kedvezőtlen pályázati feltételek

Jogszabályváltozások

2

2

3

3

Folyamatos véleménynyilvánítás az illetékes hatóságok felé

Megváltozott jogszabályokhoz való igazodás

3

Folyamatos véleménynyilvánítás az illeték-hatóság felé, Pályázati kiírások véleményezése a társadalmasítás időszakában

Projektek pályázati feltételekhez igazítása

2

Tervek, önkormányzati intézkedések felülvizsgálta jogszabályváltozások alkalmával, jogharmonizáció biztosítása

A Stratégia felülvizsgálata, célkitűzések vállalások aktualizálása

Az azonosított és bemutatott kockázatok nyomon követése javasolt a stratégia monitoringja során, azzal egy időben, évente legalább egyszer. Amennyiben a felsorolt kockázatok valamelyike bekövetkezik, a megadott intézkedések végrehajtása javasolt. A stratégia megvalósítása során, illetve a felülvizsgálat során esetlegesen azonosítható újabb kockázatok kezelése elengedhetetlenül fontos, ezért szükséges ezek beépítése a kockázatkezelési stratégiába.


- 188 -


4

MEGVALÓSÍTÁS

4.1

A célok elérését tevékenységek

4.1.1

Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet

szolgáló

nem

beruházási

jellegű

önkormányzati

A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Különösen fontos továbbá az építési szabályok meghatározása és a területhasználat korlátainak felállítása úgy, hogy az megfelelő rugalmassággal módosítható lehessen, amennyiben befektetői igény jelentkezik – természetesen a helyi lakosok érdekeinek maximális érvényesítése mellett. A befektetői folyamatot szükség esetén adó- és illetékkedvezményekkel is ösztönözni, gyorsítani lehet. 4.1.2

Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás

Felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhető mások számára érték, hogy az önkormányzat számára nem jelentkezik közvetlen költség. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális vagy közösségi értékek létrejötte. Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Ennek tükrében lehetősége van eladói és szabályozói pozíciójával élve – de nem visszaélve – bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). Kölcsönös előnyök esetén lehetséges a PPP konstrukciók alkalmazása, ami biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az


- 189 -


önkormányzati likviditás megőrzését és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát. Az önkormányzati ingatlanokkal való gazdálkodást a 4.4 Ingatlangazdálkodási koncepció fejezet tárgyalja. 4.1.3

Tervalku

A tervalku intézményét, bár nem ilyen elnevezéssel, de hasonló tartalommal már alkalmazta az önkormányzat ingatlangazdálkodási, ingatlanfejlesztési tárgyalások esetén. A város céljaihoz hozzájáruló magánberuházások esetében a felek érdekeit figyelembe véve jöttek létre az ingatlanhasznosításra vonatkozó megállapodások, szerződések. A jövőben a tervalku eszközét elsősorban az ipari parki cégtelepítések, a Városközpontot érintő tömbrehabilitációs beavatkozások, a turisztikai jellegű magánberuházások és az Északi lakóterület fejlesztései esetében indokolt alkalmazni. Emellett fontos, hogy ipari jellegű vállalkozások csak 2012-ig rendelkezhetnek lakövezeti telephellyel, így a már működő vállalkozások esetleges átköltözésénél is érdemes a tervalku eszközét is felhasználni. 4.1.4

Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése

Jóllehet nehezen számszerűsíthető, a Nyírbátorról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketingakciókat irányozni: 

városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek,



a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek,



turistaként a városba látogatók,



a város és a környező települések lakossága.

A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Nyírbátor (el)ismertségét, vagyis ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban működő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált


- 190 -


bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Nyírbátor pozitív arculatának kialakítása és megerősítése, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést (pl. adományokkal vagy természetbeni segítségnyújtással) és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A marketing alapvető feladat a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. A turizmus fejlődése a vendéglátásból származó bevételeken felül azért is fontos a városnak, mert a turisztikai attrakciók és a turizmust támogató szolgáltatások és kulturális események a város lakói számára is növelik az elérhető szolgáltatások körét. Nyírbátor kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a település lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez – egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként mérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a módszertani kézikönyvnek megfelelően az IVS két-három évente felülvizsgálatra kerüljön. Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat- és területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása. 4.1.5

Turisztikai klaszter és a város turisztikai stratégiájának létrehozása

A városban a turizmus fejlesztése a gazdaság élénkítésének egyik fontos alappillére. A sikeres városok turisztikai iparágai több lábon állnak és több szereplősek. Egy-két kiemelkedő szolgáltatás, attrakció nem elegendő a turizmus fejlesztéséhez (termálvíz). Átfogó és összehangolt együttgondolkodásra, cselekvésre van szükség az önkormányzat és az érintett magánszektor szereplői között. Ezt a közös munkát segítené egy turisztikai klaszter létrehozása, ahol szabályozott keretek között, több szereplővel, több területen folyhatna a helyi turizmus fejlesztése. 4.2

Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások

4.2.1

A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere

Az IVS és a városfejlesztési tevékenységek megvalósításának tekintetében fontos szerepet játszik az, hogy a projekthez szükséges humán, materiális és pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak-e fejlesztések megvalósítása és fenntartása tekintetében. A megvalósítás humán erőforrás tekintetében 3 szinten szerveződik: menedzsment, operatív menedzsment és fenntartásban közreműködők.

stratégiai

A stratégiai menedzsmentet a város képviselőtestülete, jegyzője és polgármestere alkotják. Ők azok, akik felelősek a döntéshozatal során a városfejlesztési célok elérése érdekében érdemi előrelépéseket tenni, valamint a stratégia megvalósulását, illetve ennek társadalmi-


- 191 -


gazdasági hatásait nyomon követni, értékelni. A stratégiai menedzsment feladata az IVS rendszeres, vagy indokolt esetben történő aktualizálásának biztosítása is. Az operatív menedzsmentet a polgármesteri hivatal fejlesztések megvalósításában közreműködő szervezeti egységei (leginkább Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda), valamint az érintett intézmények vezetői (pl. általános iskola igazgatója, óvodavezető, stb.) alkotják. Ezek a szakemberek saját területükön végzik a stratégiai célok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A fenntartásban közreműködő személyek a település, az önkormányzati intézmények munkavállalói, illetve mindazon személyek és szervezetek, akik valamilyen módon kapcsolódnak a városfejlesztéshez. A stratégia megvalósítása tekintetében ők azok, akik mindennapi munkájukkal, tevékenységeikkel működő egységgé kovácsolják a fejlesztések eredményeit, és a település lakosságának mindennapjaiban a kapcsolódási pontot jelentik a város irányába. Nyírbátor Város tekintetében mindhárom szinten elegendő számú, megfelelő tudással, tapasztalattal és konstruktív, fejlesztések iránt elkötelezett ambíciókkal rendelkező személyek találhatóak. A Hivatalban 2009-ben lezajlott szervezetfejlesztés célja a feladatvégzés és a működés hatékonyságának további javítása. Nyírbátor Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselőtestület feladata. A bizottságokat véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködő és döntési jogosítványokkal ruházták fel, amelyek révén 

saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében,

tevékenységeket



figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását,



felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését,



valamint ezen általános hatáskörök mellett speciális feladatokat is ellátnak a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is kiemelkedő (pl. önkormányzati intézmények felújításának menetrendje, ingatlanhasznosítás, vállalkozási feltételek stb.).

A városfejlesztési tevékenységekben a jegyző is fontos szerepet játszik, hiszen jogszabályi felhatalmazás alapján koordinálja az önkormányzati rendeletek és koncepciók előkészítését. A városfejlesztési programok operatív megvalósítása a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda 9 munkatársának feladata. Az Iroda hatáskörébe számos olyan feladat tartozik, amelyek közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak az IVS-hez, ezek közül csak azokat emeljük ki, amelyek egyértelműen és szorosan hozzájárulnak az IVS megvalósításához: 

önkormányzati fejlesztési elképzelések kidolgozása,



javaslattétel pályázati célok meghatározására, koncepciók kidolgozására,



a pályázati lehetőségek felkutatásának, a pályázatok előkészítésének, benyújtásának, nyilvántartásának, megvalósításának és elszámolásának szervezése, koordinálása,



önkormányzati intézmények felújítási tervei elkészíttetése, felújítások esetén műszaki ellenőri feladatok segítése,


- 192 -




részvétel a közbeszerzési eljárások kiírásában és lebonyolításában,



önkormányzati közreműködéssel és forrás felhasználásával megvalósuló beruházások kooperációján a megrendelő képviselete, a műszaki ellenőrrel a kapcsolat tartása, részvétel a beruházások lebonyolítási feladatainak ellátásában,



kapcsolattartás a térségi, megyei, regionális szervekkel a pályázatok és fejlesztési feladtok szervezése, lebonyolítása érdekében



önkormányzati vagyon- és lakásgazdálkodási feladatok.

A Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda mellett a többi önkormányzati részleg is közreműködik valamilyen formában a városfejlesztési tevékenységek megalapozásában vagy végrehajtásában, azaz közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak az IVS-ben foglaltak megvalósításához: 

az Építési és Hatósági Iroda többek között közreműködik a rendezési tervek készítésében, felülvizsgálatában és módosításában,



a Költségvetési és Adóiroda az önkormányzati gazdálkodás meghatározó erejeként ellátja az önkormányzati költségvetéssel kapcsolatos valamennyi feladatot, elkészíti a város költségvetésének, költségvetési koncepciójának tervezetét figyelemmel a képviselő-testület fejlesztési elképzeléseire,



a Polgármesteri Kabinet számos feladata mellett nagymértékben hozzájárul az integrált városfejlesztésben kiemelt szerepet játszó partnerség kialakításában és lebonyolításában.

Nyírbátor tulajdonában több olyan gazdasági társaság és egyéb szervezet van, amelyek tevékenysége valamilyen módon kapcsolódik a városfejlesztéshez, a városrehabilitációhoz: 

a Nyírbátori Városfejlesztő és Működtető Kft. jelenleg a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, valamint a Nyírbátori Inkubátorház és Szolgáltató Központ működtetéséért felelős;



a Nyírbátori Városüzemeltetési Kft. végzi a vagyon- és ingatlankezelési feladatokat, a közterületek tisztántartását és fenntartását, a szilárd hulladék kezelését, a közhasznú és közcélú foglalkoztatást, valamint egyéb városüzemeltetési feladatokat;



a Nyírbátori Kulturális és Idegenforgalmi Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. alapvetően kulturális és informatikai feladatokat lát el;



a városmarketing eszköze a Bátor Újság és a Bátor TV, amelyek nyomtatott és elektronikus sajtótermékein keresztül folyamatos tájékoztatást nyújt a helyi társadalomnak.


- 193 -


A városfejlesztés tervezett szervezeti rendszere

4.2.2

A városfejlesztés jelenleg is hatékonyan és szakmailag jól működő szervezeti rendszere a jövőben is alkalmas a városrehabilitációval kapcsolatos tevékenységek átgondolt, ütemezett és eredményes megvalósítására. 50. táblázat A városrehabilitációban résztvevő szervezetek feladatai és kompetenciái Városfejlesztésben résztvevő szervezetek

Feladatkörök, kompetenciák


a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása, befektetés-ösztönzés

Bizottságok

véleményezési, közreműködési szakterületükön

kezdeményezési, és/vagy felügyeleti

javaslattételi, jogkör saját PARTNERSÉG

városrehabilitáció stratégiai tervezése, döntés-előkészítés, városfejlesztési programok operatív megvalósítása:  pályázati források feltárása Városfejlesztési és  projekt-generálás Vagyongazdálkodási Iroda  projektmenedzsment Nyírbátori Városfejlesztő és  a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása Működtető Kft. (akcióterületi ingatlangazdálkodással)  tájékoztatás, nyilvánosság  városmarketing

A városrehabilitációs projekt megvalósításáért a Nyírbátori Városfejlesztő és Működtető Kft. lesz felelős, amely aktuálisan más feladatot lát el, emiatt jelenleg nem rendelkezik a szükséges szaktudással bíró munkatársakkal. Ezért a projekt-előkészítő szakaszban a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda látja el az ez irányú tevékenységeket, majd a megvalósítás időszakára a városfejlesztési társaság kapacitását bővítik a várható szakmai feladatok ismeretében. A szervezeti keretek ennél pontosabb meghatározása jelenleg nem lehetséges, de nem is szükségszerű – erre a tényleges projektfejlesztés időszaka lesz megfelelő, mivel addig az Önkormányzat nem vállalhat magára olyan járulékos terheket (elsősorban bérköltségeket), amelyek jelenleg nem indokoltak. A megvalósítás szervezeti kereteinek pontosításához az Önkormányzat maximálisan figyelembe fogja venni a Városfejlesztési Kézikönyv előírásait és a pályázati feltételeket. A szükséges humánerőforrás tekintetében elsődleges szempont, hogy a városrehabilitáció projektmenedzsment-szervezetét olyan tapasztalt szakemberek alkossák, akik széleskörű projektmenedzsment ismerettel és gyakorlattal rendelkeznek. A városfejlesztési projektek megvalósításához legalább 1-1 fő pénzügyi, műszaki, településfejlesztési és jogi szakemberre van szükség, akik esetében a megfelelő végzettség mellett a releváns szakmai tapasztalat is alapvető elvárás. Az ezen kritériumoknak megfelelő szakemberek jelenleg is az önkormányzat alkalmazásában állnak, illetve adott esetben a szükséges szaktudással rendelkező munkavállalókkal kiegészíthető a projektmenedzsment csapat. Az alkalomszerűen szükséges szaktudást megbízási szerződések keretében lehet becsatornázni a városfejlesztési tevékenységek megvalósításába. A pontos szakmai elvárások, kompetenciák és az ahhoz kapcsolható személyek meghatározására a részletes projektfejlesztések szakaszában kerül sor. A városrehabilitációs programok megvalósítása során a projektmenedzsment-szervezet az önkormányzat bizottságaival és a képviselőtestülettel, a Polgármesteri Hivatal minden


- 194 -


érintett irodájával, a projektpartnerekkel, valamint a fenntartásban érdekelt szervezetekkel együtt részletesen meghatározza azokat a garanciális elemeket és szerződéses feltételeket, amelyek lehetővé teszik a városfejlesztési akciók pénzügyi egyensúlyának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának folyamatos ellenőrzését. Annak érdekében ugyanis, hogy a program végrehajtása és a létrehozott létesítmények működtetése eredményesen, a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően történjen, több kérdést tisztázni kell a résztvevő felek között: 

Felelősség: A projekt megvalósítására vonatkozó konzorciumi szerződésben a tagok az általuk végzett feladatok elvégzésért vállalnak szakmai és pénzügyi felelősséget. Így egyrészt a pénzügyi és szakmai felelősség kérdése nem egyedül a projektgazda önkormányzatot terheli, másrészt a kisebb projektelemek megvalósítótól sem várunk el aránytalan mértékű felelősségvállalást.



Információáramlás: A projektmenedzsment-szervezet kialakít egy olyan naprakész adatbázist és informatikai rendszert, amelyben a projektpartnerek folyamatosan nyomon követhetik az egyes projektelemek állását mind a műszaki, szakmai kivitelezés, mind a pénzügyi teljesítés tekintetében – ezáltal biztosított a projektmenedzsment működésének nagyfokú hatékonysága. Emellett a partnerek kötelesek minden, a városrehabilitáció megvalósítását veszélyeztető szervezeti, pénzügyi változásról azonnal tájékoztatni a projektgazdát.



Kockázatelemzés: A kockázatelemzést nemcsak a projekt megvalósításával kapcsolatban kell elvégezni, hanem előzetesen fel kell tárni azokat a potenciális veszélyeket, amelyek a projektgazda, a projektmenedzsment és a projektpartnerek szervezeti felépítésével, illetve pénzügyi hátterével kapcsolatosak (pl. önkormányzati gazdálkodás, vállalkozói környezet bizonytalanságai stb.). A felmerült kockázatokat a megfelelő eszközök hozzárendelésével lehet elkerülni.



Pénzügyi kötelezettségvállalás: A városrehabilitáció megvalósítása során figyelmet kell fordítani arra, hogy a támogatási szerződésnek megfelelő részteljesítések esetén minden projektpartner időben hozzájusson a támogatási forrásokhoz. Ehhez szoros együttműködés szükséges a projekt-előrehaladási jelentések elkészítésében és a számlák megfelelő tartalmú és formájú kibocsátásában.

Feladatok De = döntés-előkészítés D = döntés Vh = végrehajtás V = véleményezés E = előkészítés K = közreműködés

Városfejlesztő Kft.

Építési hatóság

Városüzemeltetés

Városfejlesztési Iroda

Szakbizottságok


51. táblázat A városfejlesztési tevékenységek jövőbeli döntés-hatáskör-mátrixa

IVS és ATT készítése, felülvizsgálata

E

V

V

K

V

D

Gazdaságfejlesztési elemek integrálása ATT-be

E

Gazdasági partnerek koordinációja

Vh

Civil, köz- és államigazgatási partnerek koordinációja

Vh

Lakosság bevonása, tájékoztatás

Vh


D

K

- 195 -

Nem beruházási jellegű tevékenységek Megvalósult fejlesztések fenntartása

E, Vh

E, De

Ingatlangazdálkodás

E, De

Fejlesztési területek előkészítése

Vh

Közterület-fejlesztések

De

Vh

V, D

D

Magántőke által végrehajtott fejlesztések koordinálása

Vh

V, D

Monitoring, készítése

Vh

Vh

4.3

Vh


Szakbizottságok V

D

V

D

V E

E, De, Vh

Nyilvánosság, marketing, disszemináció

V K

Önkormányzati beruházások előkészítése, lebonyolítása

jelentések

Városfejlesztési Iroda K

Vh

Forrásbevonás előkészítése

előrehaladási

Városüzemeltetés

Városfejlesztő Kft.

Feladatok De = döntés-előkészítés D = döntés Vh = végrehajtás V = véleményezés E = előkészítés K = közreműködés

Építési hatóság


K

Vh

V

D

V

D

Vh K

Településközi koordináció

Regionális szinten a településközi koordinációban az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, valamint a régiós humán-infrastrukturális pályázatoknál közreműködő MAG Zrt. (korábban VÁTI) játszik kiemelkedő szerepet. Mind az ÉARFÜ, mind a MAG Zrt. a vonatkozó pályázati kiírás előkészítésével, a támogatható tevékenységek és a lehetséges kedvezményezettek meghatározásával biztosítja a fejlesztések regionális összhangját, elősegíti az egymást gyengítő hatások kiküszöbölését. A potenciális versenytársak és együttműködők (azonos méretű és adottságú települések) közötti párbeszéd a régión belül – hasonlóan a többi régióhoz – kevéssé jellemző. A települések közötti együttműködés elsődleges terepe a kistérségi szint, azon belül is a kistérségi társulás. A járási szerepkörből adódó alapfeladatokat Nyírbátor képes magas színvonalon ellátni, kérdéses azonban, hogy milyen mértékben képes gazdasági-társadalmi fejlődést generálni az érintett településeken. Egyértelműen leszögezhető, hogy a városnak nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a város és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlődését.


- 196 -


52. táblázat Munkamegosztás a Nyírbátori járásban Nyírbátor, mint járási központ által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások         

Munkahely Közigazgatás Egészségügy, szakellátás Középfokú oktatás Kiskereskedelmi szolgáltatások Üzleti és pénzügyi szolgáltatások Kommunális szolgáltatások Gyógy- és termálturizmus Kulturális lehetőségek

A környező települések által nyújtott tényleges és lehetséges szolgáltatások     

Munkaerő Rekreációs tevékenység Lakóterület Mezőgazdasági termékek Alternatív ipari területek

A kapcsolatrendszer jól ábrázolja a város és a környező települések közötti szoros és részleteiben is pontosan meghatározható egymásrautaltságot, amelynek alapja az erősségeket építeni és a gyengeségeket megszűntetni kívánó gondolkodásmód és a funkciók ésszerű megosztása. A Nyírbátori járás és vonzáskörzet egységes fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a térség képessé váljon arra, hogy problémáit és szükségleteit közösen megfogalmazza, majd ezeket integrált programokká, komplex projektekké alakítsa. A párhuzamos kapacitások elkerüléséhez, valamint a város és környéke közötti esetleges konfliktusok (pl. szelektív migráció, párhuzamos kapacitások) megelőzéséhez tehát nemcsak Nyírbátor, hanem a környező települések fejlesztési igényeit is pontosan ismerni kell. A folyamatos kapcsolattartásnak, a közös gondolkodásnak a projektfejlesztés teljes szakaszára ki kell terjednie. A térség településeinek tervezett fejlesztései esetében célszerű különbséget tenni a szűken értelmezett járás és a tágabb térség – főként városi jogállású – települései között. A városi rangú települések (pl. Mátészalka, Nagykálló) saját vonzáskörzetük kibővítésére és megerősítésére törekednek. Ennek eléréséhez a jelenlegi pályázati kiírásoknak megfelelően több olyan projekt megvalósítása is folyamatban, illetve várható, amelyek jellegükben hasonlóak a nyírbátori városrehabilitációhoz. A közeli községekben kisebb léptékű, részben pontszerű településfejlesztési akciók valósulhatnak meg, amelyek kifejezetten a helyi lakosság életminőségének javítására irányulnak. Mikroregionális szinten a tervezett fejlesztések településközi koordinációjában a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás játssza a főszerepet. Mind a kistérségben, mind egyes önkormányzati szervezetekben jelentős projektmenedzsment tudás halmozódott fel ahhoz, hogy az érintett települések fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják. Ehhez szükséges 

a térségi szinten megjelenő projektjavaslatok pontos számbavétele,



a folyamatos egyeztetés és tájékoztatás a tervezett fejlesztésekről,



a megvalósítást befolyásoló tényezők nyomon követése,



a fejlesztések megvalósításának rendszeres (pl. évenkénti) felülvizsgálata,



valamint a kritikai észrevételek beépítése a települések és a térség stratégiai fejlesztési dokumentumaiba.

A környező települések közötti koordinációt és egyeztetést jelzi, hogy az IVS összefoglalója kiküldésre került a Nyírbátori járás településeinek. A visszaérkezett nyilatkozatok alapján az


- 197 -


IVS-ben megfogalmazott célok és tervezett tevékenységek illeszkednek a térség fejlesztéseihez. Az erről szóló nyilatkozatokat a 7 Mellékletek fejezetben találhatók. Összességében megállapítható tehát, hogy Nyírbátor tervezett városrehabilitációjával és az azt megalapozó Integrált Városfejlesztési Stratégiával a környező, több milliárd forintnyi nagyságrendű fejlesztési elképzelések területi szintű kölcsönhatása pozitív mérleget mutat, a hatások szinergikusan kiegészítik, felerősítik egymást, felesleges, párhuzamos kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. A fejlesztések eredményeként az ellátott funkciók optimalizálására kerül sor az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvének, a szubszidiaritásnak a figyelembevételével. Ingatlangazdálkodási koncepció

4.4

A helyi önkormányzat tulajdona az önkormányzati feladatok ellátását és az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint a vagyon két főcsoportba (törzsvagyon, egyéb vagyon) és három alcsoportba sorolható, ami a rendelkezési, hasznosítási lehetőségeket is meghatározza. A törzsvagyonba a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes, az egyéb vagyonba a forgalomképes vagyonelemek tartoznak. A vagyon forgalomképességének korlátozására azért van szükség, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához szükséges része az önkormányzat tulajdonában maradjon. A jelenlegi vagyontömeg legnagyobb hányadát a forgalomképtelen vagyontárgyak teszik ki, ugyanis az elmúlt évtizedben a vagyongazdálkodás következtében a vállalakozói vagyon állománya jelentős mértékben lecsökkent. A Nyírbátorban található, de nem a város tulajdonában lévő ingatlanokról az önkormányzat nem rendelkezik kimutatással. Ezen ingatlanokkal kapcsolatos fejlesztési elképzelésekről az önkormányzatnak minimális információja van, főként a bejelentés, vagy építési engedély köteles tevékenységek esetében értesül a tervezett beruházásokról. 





4.4.1

Állami tulajdonban a városban főként közutak találhatók pl. 471. sz. főút. Ezen közlekedési hálózat egy része elavult műszaki infrastrukturális állapotban van. Az önkormányzat hatásköre sajnos kimerül a kezelő irányába jelzett problémákkal, melyet remélhetően útrekonstrukciós munkálatokkal oldanak meg. Egyházi tulajdonba a városban főként a templomok tartoznak. A fejlesztési elképzeléseik már számos önkormányzati vezetésű projektben is megjelent pl. Hit és Egészség kiemelt projekt, HURO turisztikai projekt. A funkcióbővítő városrehabilitációs pályázatban is megjelenik egyházi tulajdon a gazdasági funkció keretében megújításra kerülő kiskereskedelmi egységek tekintetében. A magánberuházásokra az önkormányzatnak nincs ráhatása. Az önkormányzat által megvalósított, vagy megvalósítani kívánt fejlesztések ösztönözhetik a magán fejlesztések, beruházások beindítását. Az önkormányzat belterületi ingatlanvagyonának áttekintése

Nyírbátor Város Önkormányzata mintegy 960 ingatlant tulajdonol, becsült értékük 11,5 milliárd forint. Az önkormányzati ingatlanok több mint fele forgalomképtelen, de értékük a teljes ingatlanvagyonnak mindössze 1/3-át teszi ki. Legnagyobb értéket (6,6 milliárd Ft) a korlátozottan forgalomképes ingatlanállomány képvisel, jóllehet ezek száma mindössze 86 db, azaz az egyes ingatlanok relatíve nagy értékűek. Ezzel szemben a forgalomképes ingatlanok átlagos értéke alacsonynak tekinthető: a 351 ingatlan értéke nem éri el a 900 millió forintot. A forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok között közterek, parkok, utak, szobrok és egyéb köztéri létesítmények mellett a közigazgatási és közszolgálati


- 198 -


funkciókat (oktatás, egészségügy, sport stb.) kiszolgáló épületek és ingatlanok találhatók. A forgalomképes ingatlanok csoportjába soroljuk többek között az önkormányzati tulajdonú lakásokat, telkeket, eladható és/vagy fejleszthető területeket. 27. ábra Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok főbb jellemzői

becsült érték (m Ft)

szám (db)

899; 8%

forgalomképtelen korlátozottan forgalomképes

3974; 35%

351; 36% 524; 55%

forgalomképes 86; 9%

6604; 57%


4.4.1.1

Az önkormányzat törzsvagyona

4.4.1.1.1 Forgalomképtelen ingatlanok A forgalomképtelen vagyon nem értékesíthető, gazdasági társaságba nem vihető be, nem apportálható, nem idegeníthető el, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete. Ezek a vagyonelemek nem használhatók fel olyan célra, ahol a vagyon működtetését már nem az önkormányzati feladatellátás, hanem az eredményszerzés motiválja. Forgalomképtelen vagyonnak minősülnek 

a közutak és műtárgyaik (a vagyonmérleg alapján 395 db),



a közterek, parkok (könyv szerint 18 db), a vizek (pl. Papok-réti tó, Széna-réti tó), a közcélú vízi létesítmények,



a temető,



rendeltetésszerűen az önkormányzatok irattáraiba tartozó levéltári anyagok,



valamint mindaz, amit az önkormányzat rendeletében annak minősít (pl. erdők, járdák, parkolók).

A több mint 500 forgalomképtelen ingatlan becsült összértéke városi szinten megközelíti a 4 milliárd forintot. 4.4.1.1.2 Korlátozottan forgalomképes ingatlanok Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakról a törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel lehet rendelkezni. A korlátozottan forgalomképes vagyonkörbe tartoznak: 

az intézmények, a középületek,


- 199 -




a műemlékek, a védett természeti területek, a muzeális emlékek,



mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket az önkormányzat rendeletében korlátozottan forgalomképesnek minősít.

Az összesen 86 korlátozottan forgalomképes ingatlan értéke igen jelentős, meghaladja a 6,6 milliárd forintot. Ezek közül az önkormányzat mintegy 20 épületet használ közigazgatási és közszolgáltatási funkciójának ellátásához. 

Az önkormányzat hivatali és közigazgatási intézményi funkciói ellátását 1 ingatlanon lévő épületekben végzi, amelynek értéke megközelíti az 1,4 milliárd forintot. A városháza akadálymentesítése pályázati forrásból megtörtént.



A legtöbb épületet az oktatási funkció igényli: a 7 épület becsült értéke meghaladja az 1,3 milliárd forintot. Az oktatási intézmények egy részénél a fizikai akadálymentesítés megoldott.



A közművelődési és kulturális tevékenységeknek otthont adó épületek közül kiemelkedik a könyvtár elavult, erre a célra nem megfelelően használható épülete, valamint a néhány éve épített, korszerű Kulturális Központ.



A szociális ellátórendszer 3 önkormányzati tulajdonú épületet használ, amelyekben a gondozási központ, a szociális otthon és a szociális szolgálat működik.



A város az egészségügyi ellátás biztosításához több épületet használ, amelyek közül a legfontosabb az új kistérségi járóbeteg-ellátó központ.



Az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában áll a tűzoltóság épülete, amelynek becsült értéke megközelíti a 145 millió forintot.

A korlátozottan forgalomképes ingatlanok egy részén a gazdasági jelleg is megjelenik, ide tartoznak többek között a rekreációs és turisztikai funkciójú ingatlanok (fürdő, kemping, sporttelep), a piac, valamint egyes irodaépületek és üzletek is. A fentiek mellett a korlátozottan forgalomképes ingatlanok között szerepelnek garázsok, lakóházak, további beépített és beépítetlen területek, valamint különböző közüzemi létesítmények (pl. szennyvízátemelő). 4.4.1.2

Az önkormányzat egyéb vagyona

4.4.1.2.1 Forgalomképes ingatlanállomány Forgalomképes vagyontárgyak körébe tartoznak mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket a törvények vagy rendeletek nem sorolnak a törzsvagyonba, valamint ebbe a kategóriába kell sorolni azokat a vagyontárgyakat, amelyek csak ideiglenesen kerültek az önkormányzati tulajdonba. Az ingatlanok a vagyonrendelet alapján nyílt pályázat útján vagy egyéb formában értékesíthetők. Az önkormányzatok kötöttségek nélkül rendelkeznek a forgalomképes (vállalkozói) vagyon felett, amelyek közé a következők tartoznak: 

bérlakások,



nem lakás céljára szolgáló helyiségek,



saját forrásból épített lakások,



vegyes rendeltetésű épületek, építmények,



részesedések és értékpapírok,



egyéb vagyon.


- 200 -


28. ábra A forgalomképes ingatlanok száma és értéke 450

401,3

400 350

302,1

300 250 200 150

118

100 50

108 63,0

54,4

41

78 78,3

6

0 lakóingatlan

gazdasági beépítetlen terület erdő- és funkciójú ingatlan mezőgazdasági terület szám (db)

egyéb

becsült érték (m Ft)


Az önkormányzat korlátozott mértékű, megközelítőleg 900 millió forintnyi forgalomképes ingatlanállománnyal rendelkezik, ezek között – a nagyszámú mezőgazdasági és beépítetlen terület mellett – lakófunkciójú és gazdasági hasznosítású ingatlanok is vannak. 

Az önkormányzat tulajdonában áll 41 lakófunkciójú épület (részben társasházak), becsült forgalmi értékük meghaladja a 300 millió forintot. A lakásállomány összetétele vegyes a méretet, az elhelyezkedést és ebből kifolyólag az értéket tekintve egyaránt.



A gazdasági funkciójú épületek közül a legértékesebb egy étterem, de emellett értékesíthető telephelyekkel, irodákkal is rendelkezik az önkormányzat, bár ezek összértéke alacsony 55 millió forint.



A forgalomképes vagyon jelentős részét alkotják a beépítetlen területek, amelyek értéke meghaladja a 400 millió forintot. A területek részben a belvárostól távolabb, egy részük koncentráltan, egy-egy utca mentén helyezkednek el (pl. Fáy utcai építési területek).



Mennyiségileg jelentős részt képviselnek a mezőgazdasági területek (szántók, gyümölcsösök, kertek, erdők stb.). Ezek értéke jellemzően alacsony, és hasznosításukat nehezíti, hogy sok esetben elszórtan helyezkednek el.

4.4.2

Az ingatlangazdálkodás alapelvei és stratégiai irányvonalai

A vagyongazdálkodás távlati célja az önkormányzat vagyonából származó jövedelmének növelése, és ezzel párhuzamosan a fejlesztési források megteremtése, gyarapítása. Ennek érdekében az alábbi alapelvek érvényesítése szükséges: 

El kell kerülni a vagyon további nagyarányú csökkenését megakadályozva ezáltal a vagyonfelélést.



Az önkormányzati gazdasági programban szereplő vagyongazdálkodási alapelvnek megfelelően a vagyonhasznosításból származó hozam nem fordítható a működési költségek fedezésére, a hasznosítás bevételeit mérhető, jövedelmet termelő újabb befektetésekbe kell visszaforgatni („vagyonért vagyont” elv).


- 201 -




A vagyonösszetétel javítására vonatkozó elv alapján az egyes vagyonelemek cseréjét úgy kell végrehajtani, hogy

-

szolgáltatási vagyon esetében a közszolgáltatás színvonalát javítsa, a közfeladatellátás feltételeit jobban biztosítsa;

-

üzleti hasznosítású vagyon esetében lehetőleg tartósan – több hozadékot – termeljen;

-

a fenti két csoport közötti átsorolás esetében mérlegelni kell, hogy az átsorolás az önkormányzat várospolitikai céljainak megfeleljen;

-

minden vagyonelemnél törekedni kell a rossz hatékonyságú, nagy költségráfordítással üzemeltethető vagyonelemek hatékonyságának növelésére, amennyiben ez nem lehetséges, megoldást jelenthet az értékesítés vagy a hatékonyabb vagyonelemekre történő csere.

Nyírbátor Város Önkormányzata számára több eszköz is rendelkezésre áll ahhoz, hogy meglévő ingatlanjainak állapotát és értékét javítsa: 

„pótlás” jellegű beruházás a funkció ellátására való alkalmasság biztosítására (pl. leromlott állagú középület vagy lakás felújítása az eredeti állapotának való visszaállítás céljával, rossz közmű és kátyús útfelület felújítása);



„fejlesztés” jellegű beruházás az adott funkció magasabb minőségű ellátásához (pl. intézményi infrastruktúra-fejlesztés, lakások komfortfokozatának emelése, park növényzetének megújítása);



„funkcióbővítő fejlesztés” az eredeti rendeltetéshez képest további funkcióknak való megfelelés biztosítására (pl. közintézménynek otthont adó épület utcai frontján üzlethelyiségek kialakítása);



„funkcióváltó fejlesztés” az eredeti rendeltetéshez képest új funkcióra való alkalmasság megteremtése (pl. korábban oktatásra használt iskolaépület átalakítása közösségi házzá).

A „fejlesztés” kategóriába soroljuk az olyan beruházásokat, amelyek arra irányulnak, hogy adott funkció alacsonyabb költséggel legyen ellátható azonos vagy magasabb szinten (pl. középületek vagy lakások energiatakarékossági célú felújítása), valamint ebbe a típusba tartozik az épületek akadálymentesítése is. A forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok – funkciójuktól függően – lehetnek csak kiadásokat generálók (pl. óvodai épület), vagy egyszerre jelenthetnek fenntartási költségeket és hozhatnak bevételt is (Kulturális Központ, fürdő, múzeum). A forgalomképes ingatlantípus folyamatos jövedelmet (pl. lakbér) generálhat az önkormányzat számára, vagy értékesítéséből származó bevételekkel (pl. építési telkek eladási ára) járulhat hozzá egyszeri alkalommal az önkormányzati költségvetéshez. A felvázolt ingatlangazdálkodási alapelvek és irányvonalak alapján részletes stratégiai tervet kell készíteni, amely kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat és a vagyongazdálkodás belső helyzetének elemzésére az erős és gyenge pontok szembeállításával. Az önkormányzat vagyoni helyzete, a normatív állami támogatások csökkenése és a helyi adók emelésének korlátai egyre inkább szükségessé teszik az önkormányzati vagyonnal való hatékony gazdálkodást, amely hosszú távon úgy lehet eredményes, ha az önkormányzatnak rendszeres jövedelmet biztosító vagyonelemei vannak. Emellett elengedhetetlen az ingatlanpiaci folyamatok, a kereslet és a kínálat, valamint az árak folyamatos nyomon követése és értékelése az önkormányzati ingatlanok, az értékesítés és a tulajdonszerzés


- 202 -


szempontjából. Az alapvetően közcélokat szolgáló vagyongazdálkodás hatékonysága érdekében intenzív befektetés-ösztönző tevékenységet kell folytatni. Mindezek segítségével az önkormányzat meghatározza és rendszeresen felülvizsgálja a rövid, közép és hosszú távon értékesítendő, megtartandó, illetve fejlesztendő ingatlanok körét. 4.4.3

Az ingatlangazdálkodás megvalósítása

4.4.3.1

Értékesítendő ingatlanok

Az értékesítendő ingatlanok az önkormányzat vállalkozói vagyonának egy részét képezik, azaz szabadon rendelkezik felette. Egyik csoportját a piacképes ingatlanok, másik csoportját a korlátozott értékesítési lehetőséggel rendelkező ingatlanok alkotják, amelyeknél az értékesítés kötöttségekbe ütközik, valamilyen jogszabály alapján az önkormányzat jogviszonyban van egy másik jogi vagy természetes személlyel (pl. fogott telek, társasházi önkormányzati lakás). Hosszú távú cél, hogy ezen ingatlanok értékesítéséből származó bevétel, illetve annak egy része olyan lehetőségek, beruházások, pályázatok alapját képezze, amelyek a jövőben stabil, folyamatos bevételt biztosítanak. Az értékesítendő ingatlanok az alábbi kategóriákba sorolhatók: 

azonnal értékesíthető ingatlanok;



valamilyen feltétel teljesülését követően értékesíthető ingatlanok: az értékesítést különböző feltétel megvalósulása előzi meg (pl. szolgalmi jog bejegyzés, közművesítés, telekalakítás);



korlátozott értékesítési lehetőséggel rendelkező ingatlanok: az eladás jogszabály vagy rendelet alapján csak meghatározott vevőnek lehetséges, vagyis az önkormányzat ezeket az ingatlanokat nem nyílt árverés vagy pályázat útján értékesíti, hanem megvételre felajánlja a vevőnek, illetve az önkormányzattal már jogviszonyban lévő személy (pl. bérlő) él vásárlási lehetőségével;



önállóan nem beépíthető ingatlanok: a HÉSZ előírásai szerint ezek az ingatlanok méretük vagy elhelyezkedésük alapján önállóan nem alkalmasak beépítésre, az önkormányzat számára fenntartásuk nem gazdaságos, ezért javasolt a szomszédos ingatlan tulajdonosainak történő értékesítés;



üzleti kategóriába tartozó ingatlanok: elhelyezkedésüket tekintve értékes területen találhatóak, jelenlegi funkciójukat betöltve az önkormányzat tulajdonában maradnak, amíg vagy gazdasági szempontból aktuálissá válik az értékesítése, vagy a területen olyan beruházások valósulnak meg, amelyben az önkormányzat a meglévő ingatlannal biztosítani tudja a saját részét (fejlesztést megelőzően gondoskodni kell az eddigi feladatok kiváltásáról);



önkormányzati résztulajdonnal rendelkező ingatlanok.

4.4.3.2

Az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanok

Az önkormányzat tulajdonában maradó ingatlanok jelentős része az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai ellátásához szükséges (pl. oktatási, szociális, egészségügyi intézmények), másik csoportja gazdasági szempontból jelent kedvező befektetést, ugyanis ezek a vagyonelemek a városban lévő elhelyezkedése alapján biztos, rendszeres bevételt biztosítanak, jellemzően bérbeadással kerülnek hasznosításra (pl. lakások, üzletek, irodák, telephelyek).


- 203 -


4.4.4

Az akcióterületeken található önkormányzati ingatlanok

Az akcióterületi fejlesztések megalapozásához mindenképpen szükséges az ott található önkormányzati ingatlanállomány részletes bemutatása. Mivel a fejlesztések esetében mindenekelőtt a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes ingatlanokra lehet gazdaságilag építeni, ezért az elemzéseket ezekre végezzük el. Az akcióterületeken összpontosul az önkormányzati korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanok csaknem 3/4-e (60, illetve 247 db), amelyek becsült értéke együttesen megközelítőleg 5,7 milliárd forint. 29. ábra Akcióterületek korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanállományának értéke (e Ft) 0 Városközpont

Vasútállomás környéke


Turisztikai övezet

1000000 2000000 3000000 4000000 5000000 4261825 258163 104735 39988 483606 379855 90723 46067

korlátozottan forgalomképes

forgalomképes


Az adatok egyértelműen mutatják, hogy a korlátozottan forgalomképes ingatlanok a Városközpontban tömörülnek, míg a forgalomképes ingatlanok területi elhelyezkedése kevésbé koncentrált.


- 204 -


30. ábra Az akcióterületek részesedése a teljes önkormányzati ingatlanállományból 90,0 80,0 70,0

2,3

60,0

16,3

50,0

2,3

5,1

1,4 7,3 1,6 25,1

42,2

40,0 64,5

30,0 20,0

29,3

4,4

4,0 12,0

28,7

részesedés a forgalomképes ingatlanok számából

értékéből

48,8

10,0 0,0 részesedés a korlátozottan forgalomképes ingatlanok számából Városközpont

értékéből

Vasútállomás környéke


Turisztikai övezet


4.4.4.1


A belvárosi akcióterületen található az összes korlátozottan forgalomképes és forgalomképes önkormányzati ingatlan több mint 19%-a, értékét tekintve azonban ennél lényegesen nagyobb az akcióterület részesedése (60,2%). A több mint 4 milliárd forint becsült értékű korlátozottan forgalomképes vagyonelemek esetében az intézményi ingatlanok vannak túlsúlyban, de egy-egy lakófunkciójú ingatlan is jelentős értékkel rendelkezik. Az ingatlanok közül leginkább a könyvtár épülete nem felel meg a műszaki és funkcionális elvárásoknak. A forgalomképes ingatlanok jelentős része beépítetlen terület, amelyek egy részét építési területté nyilvánították. A lakófunkcióval rendelkező ingatlanok értéke a frekventált elhelyezkedés miatt magas, meghaladja a 100 millió forint. Ezek értékesítése a kedvezőtlen lakáspiaci folyamatok miatt rövid távon nem javasolt. Egyes lakóingatlanok rövid és közép távon külső, illetve belső rekonstrukcióra szorulnak. A Városközpontban az IVS tevékenységként jelölte meg a Bankudvar feltárását. A feladat végrehajtása során az önkormányzati tulajdonban lévő volt pártház épületét és a szomszédos – Nyírzem Zrt. tulajdonában lévő – épületet párhuzamosan és azonos elképzelés szerint célszerű átépíteni. Az épület értéke kb. 120 millió forint. A tervezett fejlesztések között a Szabadság téren, a Kossuth utcától az Árpád út elejéig jelentős infrastruktúra-fejlesztés, közterület rendezés szerepel. Ezen belül közlekedésfejlesztésre, térrekonstrukcióra és épület-felújításra kerülhet sor. A Hunyadi – Árpád – Fáy úti csomópont közlekedésszervezési intézkedése kapcsán felmerülő ingatlanszerzési igény ellentételezésére célszerű csereingatlant felajánlani. A városrészben található a Várostörténeti sétány építése kapcsán kisajátított terület, amelyet középtávon az önkormányzat értékesíteni szeretne, és itt találhatóak jelentős számban üzlethelyiségek, amelyek bérleti díjával is számolni lehet az önkormányzati gazdálkodásban (a bérlemények a képviselő-testület döntése alapján nem eladhatóak).


- 205 -


A funkcióbővítő városrehabilitációs fejlesztések keretében a használaton kívüli volt kaszinó épülete átalakítással és felújítással új közszféra funkciót tölthet be, mely biztosítja a járási hatósági feladatok minőségi ellátását. Emellett a szintén közszféra szerepet betöltő Polgármesteri Hivatal épülete is megújításra kerül. A Kenyérmező és Radnóti utcák kereszteződésének közlekedésbiztonsági korrekciója, parkolók áthelyezése is növeli az önkormányzat tulajdonában lévő közlekedési infrastruktúrák általános állapotát, emellett pedig javítja a biztonságos közlekedés feltételeit. 4.4.4.2


Az akcióterületek közül a vasútállomás környékén van a legkevesebb önkormányzati ingatlan (16 db), ezek értéke városi szinten nem jelentős (144 millió forint). Az ingatlanok többsége kisebb értékű beépítetlen terület, ezek közül egy emelkedik ki 62 millió forintos értékével. Az akcióterület egyik korlátozottan forgalomképes ingatlana közfeladatot ellátó intézménynek ad otthont (26,8 millió Ft), a másik pedig egy irodaház (13 millió Ft). A városrész területén található – részben önkormányzati tulajdonban – a volt MHSZ épülete, amelynek a tulajdonba adási szerződés szerint sportfunkciókat kell szolgálnia. Az épület műszakilag elavult, felújítása elengedhetetlen. A társtulajdonosokkal együtt pályázati források felhasználásával lehetséges a beruházás megvalósítása. A volt Rendőrség épülete – tekintettel arra, hogy az elképzelések szerint önkormányzati kötelező feladatot fog betölteni – várhatóan ingyenesen kerül önkormányzati tulajdonba. A vasútállomás újjáépítését és autóbusz pályaudvar létesítését, az érintett társaságokkal egyeztetett módon intermodális központ keretében tervezzük megvalósítani. Tekintettel arra, hogy az ingatlanok a beruházást megvalósítók tulajdonában vannak, ingatlan szerzési költségek nem merülnek fel. A beruházás megvalósításához pályázati források megszerezhetőek, az önrészt a szolgáltatást végzők vállalják. Szintén a MÁV saját beruházásában történő megvalósítás érdekében célszerű megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a jelenlegi felüljáró helyett szintbeli gyalogos és kerékpáros átjáró kialakítható-e. A volt ÁFOR telep és a volt Dohánygyár magán tulajdonban lévő területek, a tervezett beavatkozások magántőke részvételével valósulnak meg, ingatlangazdálkodási lépéseket nem igényelnek. 4.4.4.3

Széna réti turisztikai centrum akcióterület

Az akcióterületen viszonylag sok (88 db) forgalomképes ingatlan található, azonban ezek átlagos értéke mindössze 524 ezer forint. A két korlátozottan forgalomképes ingatlan (kemping és fürdő) azonban jelentős értéket képvisel, főként a végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően. Az akcióterületen tervezett fejlesztésekhez nagyrészt rendelkezésre állnak az önkormányzat tulajdonában lévő területek. Az önkormányzati tulajdon mellett beékelődő erdősült területet az önkormányzat csere ingatlan felajánlásával kívánja megszerezni. A fürdő területével szembeni erdő terület az önkormányzat tulajdonában van, amelyet értékesíteni kíván szállodaépítés céljára. A várható értékesítési ár 50 millió forint. A Szénaréti tóval szemben lévő önkormányzati területen lakópark kialakítása érdekében az alap közművek kiépültek, a területen kb. 100 építési telek alakítható ki, amelyből 200 millió forint árbevétel realizálható, ha egyben kerül értékesítésre a terület. A tényleges fejlesztéseket a későbbiekben magánbefektetők valósíthatják meg.


- 206 -


4.4.4.4


Az akcióterületek közül az Északi városrészben rendelkezik az önkormányzat a legtöbb ingatlannal. Ezek többsége (62,4%-a) beépítetlen terület, amelyek értéke egy kivételtől eltekintve 400 ezer forint alatt van – a többnyire kedvezőtlen elhelyezkedés miatt. Az akcióterületi önkormányzati tulajdonú ingatlanok 23,9%-a lakóház, amelyek értéke az elhelyezkedés és a méret alapján erősen ingadozó (157 000 Ft – 12 176 000 Ft). A lakóházak többségét az önkormányzat (szociális) bérlakásként hasznosítja. A tervezett funkcióváltások önkormányzati tulajdonú ingatlanokon történnek, részben már megnyert pályázati források felhasználásával, részben pedig a közel jövőben elkészítendő pályázatok beadásával biztosítható pályázati forrásokkal. A városrészben ingatlan értékesítéssel a volt vásártér területén lehet számolni. Az elképzelések között szereplő kereskedelmi épület építése magánbefektetők által valósítandók meg.


- 207 -


5

PARTNERSÉG

Nyírbátor a korábbi partnerség alapú tervezési gyakorlatának megfelelően kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a helyi társadalmat intenzíven bevonja az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásába és az abban foglaltak megvalósításába egyaránt. Amellett, hogy az önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos, már a tervezés kezdetekor megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. 31. ábra Fő partnerek a városfejlesztésben és a partnerség céljai PARTNEREK lakosság, civil szervezetek szakhatóságok vállalkozások környező települések

PARTNERSÉG FŐ CÉLJA elfogadottság, identitás szakpolitikai engedélyezés magántőke mobilizálása agglomerációs együttműködés

A folyamatos partnerségi együttműködés elősegítéséhez az alábbi eszközöket alkalmazzuk, (részletesebb bemutatásukra az egyes partnerségi csoportok jellemzésénél kerül sor): 

igény- és szükségletfelmérés (kérdőíves felmérések, szakértői interjúk),



projekt-előkészítő és -tervező munkacsoportok,



szakmai workshopok, konzultációk,



lakossági fórumok, tájékoztatás és nyilvánosság. Nyilvánosság biztosítása: lakossági és civil tájékoztatás

5.1

A helyi lakosság a projekt elsődleges célcsoportja, esetükben a folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok annak függvényében, hogy milyen mértékben, formában és területen érintik őket a fejlesztések, eltérően reagálhatnak az egyes tervezett projektekre. A fejlesztések társadalmi elfogadottságát megalapozandó folyamatosan tájékoztatni kell a helyi lakosságot, ennek elsődleges eszköze a helyi média, amelyeken keresztül rendszeresen beszámolunk a tervezés állásáról és a városrehabilitációs program aktualitásairól: 

A város honlapja (www.nyirbator.hu) nem csak a kérdőíves felmérésnek biztosított felületet, hanem a fórumok szervezésében és a lakosság informálásában is folyamatosan közreműködött. A honlapnak továbbra is nagy szerepe lesz, mert az Integrált Városfejlesztési Stratégiai teljes terjedelmében letölthető lesz róla, illetve a további lakossági egyeztetések és a városfejlesztés terén történt eseményekről készülő beszámolók is elhelyezésre kerülnek rajta.



A lakosság tájékoztatása az on-line médián kívül a nyomtatott sajtón keresztül is folyamatosan zajlott, mégpedig a helyi ingyenes, havonta megjelenő Bátor Újság lapban.



A Bátor TV elsősorban a helyi testületi ülésekről ad beszámolót, de egyéb helyi hírek terjesztésére is alkalmas.

Az integrált városfejlesztési programmal kapcsolatos lakossági tájékoztatások a jövőben is megmaradnak és kiegészülnek a megvalósításról szóló tájékoztatással. Az első városrehabilitációs pályázat benyújtását megelőzően az alábbi egyeztetések történtek:


- 208 -




2008 decemberétől folyamatos volt a konzultáció a korábbi IVS készítői és az Önkormányzat között,



ennek eredményeit a 2009. március-április folyamán szervezett széleskörű egyeztetéseken mutatták be és vitatták meg a város, illetve a járás intézményvezetőivel, vállalkozóival, civil szervezeteivel és egyéb véleményformálóival.



Emellett 2008 megoszlásban:

decemberében

28 fővel

készítettek

mélyinterjút

az alábbi

o

önkormányzati képviselő: 7 fő,

o

önkormányzati intézményvezető: 3 fő,

o

oktatási intézményvezető: 3 fő,

o

kisebbségi önkormányzati vezető: 1 fő,

o

egyesület, klub, diákönkormányzat: 4 fő,

o

egyéb nem önkormányzati intézmények, hivatalok, egyházak képviselői: 3 fő,

o

gazdasági szervezetek képviselői: 6 fő,

o

pénzintézet képviselői: 1 fő.

Az interjúk során a következő témákat érintették:



o

Mire lehetnek büszkék az itt élők, mi képviseli a város sajátos arculatát?

o

Problémák, megoldásra váró feladatok (gazdaság, infrastruktúra, közlekedés, oktatás, szolgáltatás, munkahelyteremtés, stb.)

o

Mely területek, ágazatok fejlesztése a legfontosabb Nyírbátorban? A tervezett fejlesztési elképzelése ismerete, azok véleményezése.

o

Egyéb fejlesztési javaslatok.

A lakossági vélemények további becsatornázását egy kérdőíves felmérés tette lehetővé, amelyet 2008. december 29. és 2009. január 5. között hajtottak végre. A kérdések kitértek Nyírbátor általános értékelésére és legfontosabb erősségeire/problémáira, a város által nyújtott szolgáltatások értékelésére, a tervezett fejlesztések indokoltságára, a korábbi fejlesztések fontosságára.

Az aktuális IVS sok tekintetben épül az előző változatra, ennek megfelelően maximálisan figyelembe vettük a korábbi egyeztetések eredményeit is. Ezek kiegészítése történt meg az alábbi módon: 

2011. november 7-én egy széleskörű workshop került megszervezésre, amelynek keretében pontosításra kerültek a város fejlesztési céljai, a városrészek és az akcióterületek lehatárolása, valamint a lehetséges akcióterületi fejlesztések. A résztvevők megjegyzéseit a Mellékletek tartalmazzák.



A 2011. november 24-i fórum egyik témája a városfejlesztés és a tervezett rehabilitáció volt. A széles társadalmi nyilvánosságban megszervezett városrehabilitációs egyeztetésen a jelenlévők egyetértettek az elhangzottakkal, további kérdéseket, észrevételeket nem fogalmaztak meg a városrehabilitációval kapcsolatosan.

A részletes akcióterületi fejlesztések tervezése még intenzívebb lakossági párbeszédet igényel, amire az érintett akcióterületeken szervezett szükséglet-orientált lakossági fórumok nyújtanak lehetőséget.


- 209 -


5.2

Szakhatósági fórum

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a város hosszú távú fejlesztési tevékenységeihez rögzít egyfajta koncepcionális és megvalósítás-orientált szakmai keretet. A tervezett fejlesztések komplexitása megköveteli, hogy az érintett (építészeti, rend- és katasztrófavédelmi, környezet- és természetvédelmi, munkaügyi stb.) szakhatóságokat előzetesen és folyamatosan tájékoztassák a tervezés és a megvalósítás folyamatáról, ez biztosítja az adekvát, szakpolitikailag megalapozott és elfogadott városrehabilitációs programok végrehajtását. A fenti elveknek megfelelően folyamatosan tájékoztatjuk az engedélyező, véleményező szerepkört betöltő szakhatóság képviselőit annak érdekében, hogy megismerjék a nyírbátori városrehabilitáció jelentőségét, folyamatát, a támogatás elnyerésének feltételeit, továbbá a lehatárolt városrészek és akcióterületek körét. Az elkövetkező időszakban a készülő dokumentumokat rendszeresen továbbítjuk az érintett szakhatóságoknak – folyamatos visszacsatolást biztosítva a tervezés folyamatában. A szakhatóságok szerepe az akcióterületi tervek és az egyes projektekre vonatkozó engedélyes tervek kidolgozásánál igazán jelentős. A szakhatóságok elsősorban a benyújtott műszaki tervdokumentumok alapján döntenek a fejlesztési elképzelések jóváhagyásáról. Az IVS egyeztetési változata véleményezés céljából kiküldésre került számos szakhatóságnak (314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet alapján). A beérkezett vélemények alapján történt meg a dokumentum véglegesítése. A megszólított hatóságok, szervezetek felsorolását a 7 Mellékletek tartalmazza. Emellett kiemelt jelentőséggel bír az állami főépítész, aki hozzájáruló nyilatkozatával ismerte el a fejlesztés szükségszerűségét és megalapozottságát, a fejlesztések hatályos rendezési tervez való illeszkedését. 5.3

Vállalkozói egyeztetések

Az integrált városfejlesztésben érintett vállalkozói kör alapvetően két nagy csoportra bontható. A helyi kis- és középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, ugyanis a fejlesztések eredményeként létrehozott kapacitások (pl. közterek, irodaházak, üzlethelyiségek stb.) fogyasztóiként jelennek meg. Kisebb mértékben partnerként is részt vehetnek a városrehabilitációban például saját üzlethelyiségeik, vendéglátóhelyeik felújításával. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, valamint a folyamatos tájékoztatás többek között a lehetséges pályázati forrásokról. A másik vállalkozói kör hatása a program tartalmi elemeit és a városrehabilitáció eredményességét tekintve lényegesen intenzívebb. A nagyobb befektetőkkel, a tőkeerős beruházókkal és a potenciális ingatlanfejlesztőkkel való kapcsolattartás személyesebb jellegű partnerséget igényel annak érdekében, hogy rendelkezésre álló tőkéjük mobilizálása Nyírbátor akcióterületein történjen meg. Így megvalósítható a források feltárása és kialakítható azok ideális kombinációja. A helyi vállalkozók és az önkormányzat közötti párbeszéd folyamatos. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során a vállalkozói, gazdasági kör megkeresése megtörtént már 2008-ban is. A helyi vállalkozások a lakossággal együtt, azokkal azonos médiumokból tájékozódhattak a városfejlesztés előkészítéséről. Emellett 2011. november 24-én szervezett városfejlesztési, partnerségi fórum keretében interaktív véleménycserére is sor került. A városrehabilitációs egyeztetésen a jelenlévők egyetértettek az elhangzottakkal, további kérdéseket, észrevételeket nem fogalmaztak meg a városrehabilitációval kapcsolatosan.


- 210 -


5.4

Együttműködés a környező településekkel

A környező településekkel való partnerség tartalmi és formai elemeit az 4.3 Településközi koordináció fejezetek részletezik. Kifejezetten a városrehabilitációval és az IVS-sel összefüggő tájékoztatás a kistérség települései körében megtörtént a 2011. decemberi kistérségi társulási tanácsülésen. 5.5

Jövőben alkalmazandó partnerségi eszközök

Az IVS szervesen beépül az önkormányzat tervezési rendszerébe, a hosszú távú településfejlesztési koncepciót és a rendezési tervet összekötő stratégiaalkotási folyamatba. Ehhez illeszkedve számos partnerségi és egyeztető eszköz alkalmazása szükséges, amelyeket az alábbiakban részletezünk. 53. táblázat Rendszeresen alkalmazandó partnerségi eszközök Partnerségi eszköz

Képviselőtestületi ülés

Partnerek

Feladat

Gyakoriság

képviselők, CKÖ vezetői, Városfejlesztési Iroda vezetője, Városfejlesztő Kft. vezetője, gazdasági és civil szervezetek képviselői

Akcióterületi projektek megvalósításának áttekintése, új akcióterületi tervek indítása

évente

Városfejlesztési célok megvalósításának áttekintése

kétévente

IVS felülvizsgálata, korrekciók

szükséges

háromévente

Közmeghallgatás

lakosok

Megvalósult fejlesztések értékelése, új szükségletek azonosítása

évente

Lakossági kérdőíves felmérés

lakosok (400 fő)

Megvalósult fejlesztések értékelése, új szükségletek azonosítása

kétévente

Helyi újság, városi TV

lakosok, szakértők

Véleményalkotás, értékelés, újságcikk, műhelybeszélgetés a fejlesztésekről

negyedévente

Kistérségi társulási ülés

polgármesterek

Tájékoztatás a stratégia eredményeiről és felülvizsgálatáról

háromévente

Kétoldalú településközi koordinációs ülések, találkozók

polgármesterek

Tájékoztatás, egyeztetés

Városfejlesztési nap

befektetők, vállalkozók, önkormányzatok, érintett minisztériumok képviselői

Tájékoztatás a fejlesztési, befektetési lehetőségekről


félévente

évente

- 211 -


Az IVS elkészítése és a városrehabilitáció megvalósítása kapcsán kirajzolódó partnerségek, együttműködések vizsgálatához az érdekcsoportelemzés módszertanát is alkalmazzuk. Az alábbi táblázat azokat a fő partnerségi csoportokat jellemzi, amelyek valamilyen formában érintettek a városrehabilitációs tevékenységek előkészítésében és végrehajtásában. Ezekkel az érdekcsoportokkal folyamatos és intézményesült kapcsolattartás a tervezés első szakaszától kezdve. 54. táblázat A városfejlesztésben érintett csoportok stakeholder elemzése Elemzési szempontok Érdekcsoport

helyi lakosság

civil szervezetek

helyi kisés középvállalkozók

Fontosság

Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep

Akcióterv

Érdekek és elvárások

Akadályozó tényezők és problémák

magas

városfejlesztési szakismereteik hiányosak érdekérvényesítő képességük közepes

a lakókörnyezet és az életminőség fejlesztése jobb és bővülő szolgáltatási kínálat munkahelyek növekvő száma

az anyagi hozzájárulás lehetősége korlátozott álláspontjuk könnyen befolyásolható, ezért ingadozó viszonylagos érdektelenség bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség (pl. akcióterületeken kívüli városrészeken az ingatlanárak relatív csökkenése)

szükségleteik és elvárásaik pontos megfogalmazása segíti a városrehabilitáció előkészítését

kérdőíves felmérés helyi sajtókampány lakossági fórum az akcióterületi fejlesztésekről

magas

tapasztalat projektek megvalósításában viszonylagos szervezettség városi szinten

állandó szakmai együttműködés a várossal nyitottság a város részéről

forráshiány

ESZA-típusú projektelemek előkészítése, megvalósítása lakossági elfogadottság növelése

civil tartása

a tőkeszegény erőforrásai érdekérvényesítő képessége közepes

az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági környezet bérelhető irodák és üzlethelyiségek kereskedelmi forgalom növekedése

forráshiány bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség (pl. kereskedelmi övezetek térbeli eltolódása)

lehetséges partnerek

keresletelemzés vállalkozói fórum támogatás, segítségnyújtás, pályázati tanácsadás

magas

Szaktudás, erőforrások, hatalom


kkv-k és

fórumok

- 212 -


Elemzési szempontok Érdekcsoport

nagyobb vállalkozások, beruházók, ingatlanfejlesztők

szakhatóságok

környező települések

Fontosság

magas

magas

közepes

Akadályozó tényezők és problémák

Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep

jelentős mobilizálható tőkével és lobbierővel rendelkeznek

az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági és szabályozási környezet hasznosítható, beépíthető, közművesített ingatlanok, ipari területek

telekspekuláció telephelyek közötti verseny

jelentős saját forrást igénylő, jövedelemtermelő városrehabilitációs tevékenységek megvalósítása

potenciális akcióterületi befektetők feltárása vállalkozói fórum tervalkuk

stabil szaktudás engedélyezési szerepkör

jogszabályoknak és szakpolitikai irányvonalaknak megfelelő fejlesztések végrehajtása

szakpolitikai irányvonalak változásai a vonatkozó szabályok rugalmatlan értelmezése az egyes (magán)fejlesztések kapcsán

koordináló, jóváhagyó szerep, szakmai kontroll

folyamatos egyeztetés, szakmai véleménykikérés

magas együttműködési hajlandóság kereslet a város szolgáltatásai iránt

a települések igényeit kiszolgáló intézményrendszer elérhetőség munkahelyek növekvő száma

esetleges ellenérdekeltség bizonyos intézményi fejlesztések esetében

fejlesztési elképzelések összehangolása

rendszeres egyeztetés a tervezés első szakaszában

Szaktudás, erőforrások, hatalom

Érdekek és elvárások


Akcióterv

- 213 -


6

AZ IVS

EREDMÉNYEINEK NYOMON KÖVETÉSE RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA

(MONITORING)

ÉS AZ

IVS

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó monitoring a megvalósítás során három szinten valósul meg: 

Egyfelől az elérendő célokhoz kötődő, magát a reálfolyamatot mérő jórészt kvantitatív, objektív output-, eredmény- és hatásindikátorok, valamint a forrásallokációs rendszeren keresztül a fejlesztési támogatásokhoz kötődő fejlesztési érték, illetve a városrészekre, az adott konkrét fejlesztési cél alapján allokálásra kerülő népességarányos támogatás alapján. Az indikátorok mérése és nyomonkövetése az operatív menedzsmentfeladatokat ellátó szervezet feladata.



Másfelől szükséges a célrendszert elemei összességében is vizsgálni, valamint az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatását, hatékonyság-, kapacitásés hatásvizsgálatát is elvégezni. A komplex elemzések alapján mérhető az egyes célok területfejlesztési hatása. Kiemelten kell kezelni a fejlesztési támogatásokhoz kötődő kapacitásbővülések elemzését a társadalmi elvárások, a valós szükségletek és a költségvetési korlát oldaláról is, különösen a közjavak fejlesztése esetén. Ekkor a méretgazdaságossági indikátorok alkalmazása szükséges.



A teljesség érdekében a monitoringot szolgáló áttekintés során figyelembe vételre kerülnek a közmeghallgatások visszajelzései, a városfejlesztési partnerségi fórum eredményei, az elkészült ágazati stratégiák, a jogszabályi, szabályozási környezet változása, valamint a megvalósult illetve elmaradt fejlesztések hatásai is.

A szükséges adatok és információk gyűjtését, rendszerezését az önkormányzat adatgazdája végzi. Nyírbátor Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és eredményeit a város képviselőtestülete évenként értékeli. A beszámoló tartalmazza 

a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését,



a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információit (projekt költségvetése, források összetétele),



városrészenként és tematikus célonkénti áttekintést a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről,



a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást, az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltüntetésével,



az antiszegregációs indikátorok teljesüléséről (3.4.2.8 fejezet).

A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó, a tematikus, a városrészi és az antiszegregációs célok mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. A hatékony monitoring rendszer jellemzője a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése egységes elvek és integrált szemlélet mentén. Emellett szükséges az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó adattartalmak (pl. vállalt kötelezettségek) egzakt definiálása, időszakos összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. Az indikátorok segítségével a stratégia egyes céljai számszerűsíthetővé és ezáltal mérhetővé válnak. Az éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására alkalmas. A korrekciókat, beleértve a korrekciót kiváltó okokat, megfontolásokat rögzíteni és nyilvánossá kell tenni. Célszerű az önkormányzat által elkészített módosítási tervezet megvitatása a városfejlesztési partnerségi fórum keretében, majd ezt követően az érintett bizottságok, illetve a képviselőtestület által történő megtárgyalása és elfogadása.


- 214 -


Az önkormányzati választásokat követően az új önkormányzat gazdasági programjának készítése során az IVS célrendszerét, beavatkozási logikáját is célszerű áttekinteni, a két dokumentumot egymással összhang hozni. Részletesebb, a helyzetelemzést, a stratégiai célokat és beavatkozásokat érintő aktualizálásra, felülvizsgálatra – ha lényeges változás nem történik a külső környezetben – általában 3-5 évente van szükség. Ezen alkalmakkor célszerű a „hatás” jellegű indikátorait megvizsgálni, az elért eredményeket ezek alapján értékelni. A célokhoz rendelt számszerűsített hatás és eredmény indikátorok a 3.2.4 Célhierarchia és a célok számszerűsítése fejezetben került bemutatásra.


- 215 -


7

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet: Városrészi funkcióellátottság (2009)

Funkció

Víztorony Ipari Városközpont környéki Parki lakóterület városrész

Vasútállomás Széna Északi környéki réti Délnyugati Déli lakóterület Összesen gazdasági turisztikai lakóterület iparterület városrész övezet övezet

Gazdasági funkciók Piac

1

Kiskereskedelmi üzletek Bankok

225

1 17

4

6

16

1

77

0

4

Pénzügyi szolgáltatók Közüzemi szolgáltató jelenléte, iroda

4 5

5

10

4

4

Szolgáltató központ Áruház, szupermarket, hipermarket

346

nincs 3

3

Ipartelep

2

Ipari, vállalkozói park

1

2

1

4

9 1

logisztikai központ

nincs

Innovációs központ, Irodaház

nincs

Panzió

1

Szálloda

2

Vendéglátó egységek száma

1

2 1

3

39

6

1

3

8

4

14

0

75

7

4

0

10

2

2

10

0

35

Közlekedési, távközlési funkciók Távolsági autóbusz-megálló Buszpályaudvar Vasútállomás


nincs 1

1

- 216 -


Funkció

Postahivatal, fiókposta Helyi autóbuszjárat



1 igen

1 igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

Tömegközlekedés egyéb Benzinkút

0 nincs

1

1

2

Taxi szolgáltatás

0

Közüzemi vízhálózat, léte,

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

0

Városi TV

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

0

Zárt szennyvíz csatorna-hálózat

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

0

Közösségi funkciók Önkormányzati közművelődési könyvtár

1

1

Művelődési otthon jellegű intézmény

1

1

Kulturális központ

1

1

Színház

1

1

Mozi

1

1

Múzeumi intézmény

1

1

Sportcsarnok,

1

1

Szabadtéri sportlétesítmény

1

1

Szabadidő csarnok

nincs

Élménypark

nincs

Játszótér

3

Rendezvénytér

1


1

1

5 1

- 217 -


Funkció



Uszoda

nincs

Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók Önkormányzat

1

1

Okmányiroda

1

1

Regionális hatáskörű hatósági intézmény

1

1

Járási hatáskörű hatósági intézmény

1

1

Bíróság

1

1

Rendőrség

1

1

Rendőrőrs, Körzeti iroda

1

1

Polgárőrség

1

1

Börtön

nincs

Ügyészség

1

1

Munkaügyi központ

1

1

Tűzoltóság

1

1

Humán szolgáltatási funkciók Körzeti, háziorvosi rendelőhely

1

1

Gyógyszertár

3

3

Központi orvosi ügyelet

1

1

Háziorvosi ügyelet

1

1

Járó beteg szakellátás

1

1

Fogászati szakrendelés

5

5


- 218 -


Funkció


Korház

Vasútállomás Széna Északi környéki réti Délnyugati Déli lakóterület Összesen gazdasági turisztikai lakóterület iparterület városrész övezet övezet nincs

Mentőállomás

1

1

Bentlakásos és átmeneti intézmény

1

1

Helyi idősek otthona

nincs

Járási szintű idősek otthona

1

1

Demens részleg

1

1

Hospis ellátó részleg Idősek klubja

nincs 2

Idősek napközije

2 nincs

Bölcsőde

1

1

Óvoda

4

4

Általános Iskola

3

3

Középiskola

2

2

Szakiskola

nincs

Főiskola

nincs

Egyetem

nincs

Továbbképző központ

nincs

Kutatóintézet

nincs


- 219 -


2. számú melléklet: A 2011.11.07-én megszervezett városfejlesztési workshopon elhangzott javaslatok és azok beépülése a tervezési folyamatba A városfejlesztési workshopon elhangzott vélemény

Beépült/ nem épült be

A városnak jelentős közlekedési, környezeti és egészségügyi problémákat okoz az átmenő forgalom, emiatt szükséges lenne az északi elkerülő út kiépítése. Javítaná a város elérhetőségét a Nyírbátor-Debrecen közötti út felújítása is.

beépült

A Tesco környéki területeket érdemes lenne belterületbe vonni. A tematikus célok között érdemes megjeleníteni a következőt: a lakosság és az önkormányzat meg nem újuló energiaforrásoktól való függőségének csökkentése. Nyírbátor a megújuló energia-felhasználás mintavárosává válhat (biogázüzem, naperőmű, szélenergia).

nem épült be

Megjegyzés

A helyzetfeltárásban megjelenik. Konkrét fejlesztési igény esetén a területrendezési tervbe beépítendő.

beépült

-

részben beépült

Az ipari övezetek nem felelnek meg az akcióterületek kritériumainak, de egyéb kiemelt fejlesztési területként megjelenítésre kerültek, és egyenrangúnak tekintendők az akcióterületekkel.

A tervezett térségi gazdasági szolgáltató centrumot nem lehet új épületben elhelyezni, hanem a régi pártházat kellene erre a célra felújítani. A földszinten új gazdasági tevékenységek, hiánypótló szolgáltatások is megjelenhetnek. A városképbe nem illeszkedő sarki áruház is bevonható a fejlesztésbe, ha a tulajdonos NYÍRZEM támogatás fejében beépíti a tetőteret (pl. lakófunkcióra, bár ez a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben átgondolandó). Az önkormányzati tulajdonban lévő Takarékpalota is bevonható, pl. magánbefektető megveheti szálláshelyfejlesztés céljából.

beépült

Az akcióterületi fejlesztések véglegesítése Akcióterületi Terv keretében történik meg.

Az önkormányzati törvény változásai miatt fontos, hogy ne „kistérségi igazgatási centrumnak” hívjuk a régi pártházba elhelyezendő funkciót, hanem „térségi gazdasági szolgáltató centrumnak”.

beépült

-

Az önkormányzati törvény módosítása jelentős változásokat fog előidézni, amire fel kell készülni. Az új funkciók várható betelepítése miatt szükségessé válhat a

részben beépült

-

Az akcióterületek kijelölése és sorrendje a következő legyen: 1. Városközpont, 2. Ipari övezet, 3. Turisztikai övezet, 4. Északi lakóterület


az

- 220 -


A városfejlesztési workshopon elhangzott vélemény

Beépült/ nem épült be

Megjegyzés

Városháza fűtéskorszerűsítése, az alagsor beépítése – ez az állam feladata lesz. Fontos, hogy a fejlesztések megvalósítását megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek végezzék. A menedzsment szervezetet úgy kell összeállítani, hogy az ne legyen túlméretezve.

beépült

-

A Városfejlesztő Társaságot fel kell „szerszámozni” a szükséges szakmai kompetenciákkal rendelkező szakemberekkel. Nem szabad az ezért járó plusz pontokról és a társaság működéséhez elnyerhető forrásokról lemondani.

beépült

A megvalósítás szervezeti hátterének véglegesítése az Akcióterületi Terv keretében történik meg.

A Báthori István Múzeum nem városi fenntartású intézmény, de városképi és közművelődési szempontból a város meghatározó eleme. A már elkészült Várostörténeti sétányt célszerű meghosszabbítani a tavon át a Bajcsy-Zsilinszky útig. Az itt található üres telek alkalmas népi építészeti emlékek, valamint a gyártörténeti kiállítási anyag bemutatására.

beépült

-

A város egyik nagy problémája, hogy a szellemi potenciálmegtartó és vonzó képessége alacsony, így a fiatal értelmiségiek elköltöznek. Az oktatási rendszerrel is problémák vannak. Nemcsak munkát, hanem megfelelő szolgáltatásokat is biztosítani kell számukra. Ennek egyik eszköze egy fedett, többfunkciós közösségi centrum, amely alkalmas fesztiválok, koncertek, rendezvények, akár lakodalmak rendezésére is. Ideális helyszín lehet a kemping környéke, mert akkor a lakosok nyugodt pihenését nem zavarná.

beépült

-


- 221 -


3. számú melléklet: Partnerségi dokumentumok AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VÉGREHAJTOTT MÉLYINTERJÚ-SOROZAT EREDMÉNYEI

MEGALAPOZÁSÁRA

Az integrált városfejlesztési stratégiai, illetve akcióterületi tervezés nem támaszkodhat kizárólag statisztikai adatokra, illetve területi alapú elemzésekre. A stratégai program és az akcióterületi terv megalapozásához két lépcsős kutatást hajtunk végre Nyírbátorban. A kutatás első lépcsőjében a város prominensei - vezető tisztségviselők, önkormányzati képviselők, intézmények, egyházak, gazdasági szervezetek, civil szervezetek, társaságok vezetői, képviselői - körében hajtottunk végre interjúsorozatot. Az előkészítő munkák és az interjúsorozat eredményei alapján összeállítottunk egy lakossági felmérés elkészítéséhez szükséges kérdőívet. 400 fő véletlenszerűen kiválasztott polgárt kérdezünk meg, a reprezentatív mintavétel követelményeit figyelembe véve (kor, nem, végzettség, városrészi megoszlás arányai). Módszertan A mélyinterjúk célja az volt, hogy megismerjük a vezető beosztásban tevékenykedők véleményét (a „véleményformálók”) a városfejlesztési elképzeléseivel kapcsolatban, az általuk érzékelt szűk keresztmetszeteket, problémákat illetve párbeszédet kezdeményezzünk a városfejlesztés jövőbeli irányairól. A vizsgálat típusa: leíró, kvalitatív Az adatgyűjtés módszere: félig-strukturált mélyinterjúk Az interjúk helyszínei: polgármesteri hivatal, valamint a megkérdezettek munkahelyei Az adatgyűjtés időpontja: 2008. december 1-11. Mélyinterjú-alanyok száma: 28 fő

Név

Képviselt szervezet

Funkció

Telefon

Interjú helyszíne

Bátor-Coop

Elnök

42/281-753

Bátor-Coop Irodája Árpád u 125.

Nyírbátor,

Dr. Petis Mihály

Turiszt. KHT

ügyvezető

70/339-3840

Kut KHT Irodája Szabadság tér 8-9

Nyírbátor

Hegedűs Ágnes Bartha Edina

Szociális Szolgálat

Intézmény vezető

70/408-0718

Szoc szolgálat irodája Édesanyák utja 4.

Rácz Mihály

Vállalkozó

Kereskedelem Vendéglátás

30/979-3064

Kakukk Étterem Szabadság tér

Dr. Tóth Árpád

Önkormányzat

Jegyző

20/973-8683

PH Szabadság tér 7.

Németh Attila

Önkormányzat

Alpolgármester Pedagógus

20/439-5622



- 222 -


Dr. Vadász Mária

Eü. Központ

Kórházi főig.

30/349-2808


Önkormányzat

Önk. Helyi TV

Képv.

Polyák László

70/450-2134


Önkormányzat

Önk. ING Bizt.

Képv.

Biró Ferenc

20/967-6427

ING Biztosító Nyírbátor Kossuth u 1 bent az udvarban

Önkormányzat

Önk. Kisebbség

Képv.

Szilágyi József

Csekő Sándor

Önkormányzat

Önk. Képv. Vállalkozó, sportvezető 30/321-3883

Csekő Kávéház Bajcsy Zs u.

Márton József

Kisebbség

CKÖ-elnök


Dózsa Györgyné

Középiskola

Igazgató

42/281-297

Bethlen G iskola iroda Nyírbátor Füveskert u 7.

Bücs János

Nyugdíjas Klub

klub elnök

30/2057151


Kunságiné Figula Erzsébet Nyugdíjas Klub

Klubelnök

42/282-638


Tóth Imre

Önkormányzat

Önk. Képv. Fideszfrakcióvezető 20/215-1442


Gyermán László

Ált. Isk.

Igazgató

Iskola iroda Zrínyi u 42.

Dr. Báthori Gábor

Önkormányzat

Önk. Képv. Református presbiter 20/974-5769

Oszlánszki Sándorné

Nyugdíjas Klub

Klubelnök

42/284-211 42/284-468

Szoc Szolg. Édesanyák utja 2.

Némethné Kemecsei Éva

Munkaügyi Közp.

Kirendeltségvez.

42/510-501

Munkaügyi Közp Iroda Kossuth u 6.

Dr. Kánya Zoltán

Rendőrség

Kapitányságvezető 42/281-666

Rendőrkapitányság Martinovics u 19.

Levendáné Dr. Lengyel Valéria Önkormányzat

Önk. Képv. Városüzemeltetési KFT Gazd.ig. 20/539-2585


Parragné Horváth Ilona Középiskola

Igazgató

42/282-445

Gimnázium Iroda Ifjuság út 2.

Tóth Tibor

Pénzintézet

OTP-fiókvezető

70/708-1776

OTP fiók Zrínyi u 1.

Gédra Jánosné

Vállalkozó

Kereskedelem

20/448-2431

Gabi-Mami bolt Szabadság tér 10.


20/959-1360

Diákönkormányzat Középiskola



Szarka György

Vállalkozó

Mg.vállalkozások

Hardi Attila

Vállalkozó

Vendéglátás

20/953-1131

Debreceni u.59 Hardi Csárda, Debreceni u. 62.

A megkérdezettek megoszlása:  

Települési képviselő: 7 fő Önkormányzati intézményvezető: 3 fő


- 223 -


     

Oktatási intézményvezető: 3 fő Kisebbségi önkormányzati vezető: 2 fő Egyesület, klub, diákönkormányzat: 4 Nem önkormányzati intézmények, hivatalok, egyházak képviselői: 3 fő Gazdasági szervezetek képviselői: 6 fő Pénzintézet képviselői: 1 fő

Az interjúk a következő témaköröket érintették:    

Mire lehetnek büszkék az itt élők, mi képviseli a város sajátos arculatát? Problémák, megoldásra váró feladatok (gazdaság, infrastruktúra, közlekedés, oktatás, szolgáltatás, munkahelyteremtés, stb.) Mit kellene fejleszteni Nyírbátorban? A tervezett fejlesztési programok ismerete, azok véleményezése. Egyéb fejlesztési javaslatok.

A megkérdezettek szívesen vállalták az interjút. Jellemzővolt a felelősségteljes gondolkozás és segítő szándék, mely a problémák megfogalmazásán túl a megoldások keresésében való aktív együttműködést jelentette. Az interjúkban elhangzottakat strukturáltuk, ezáltal könnyebb volt az átadott információk rendszerezése. Az interjú során elhangzottakat igyekeztünk az eredeti megfogalmazásban leírni. Az egyes társadalmi területek, alrendszerek szerint összesítettük a mélyinterjú alanyok véleményét, helyzetértékelését. Gazdaság A városfejlesztés alapja a gazdaság, mely az elmúlt 6-8 évben dinamikusan fejlődött. A korábbi nagy foglalkoztatók (Csepel, Unilever, Mezőgép, Auróra) helyére új vállalatok települtek be sikerrel, melyet elsősorban az Ipari Park létrehozása és fejlesztése tett lehetővé. Az Ipari Park fejlesztésének továbbra is kiemelt prioritást kell élveznie ezzel gyakorlatilag minden interjú alany egyetértett. Bővíteni kell az Ipari Park területét, melyre meg van a lehetőség. Szükséges egy Inkubátorház és Önálló működtető szervezet létrehozása. További Közepes vállalatokat kell megnyerni az ipari parkban történő letelepedésre. A gazdaság területén jelentős szerepet vállalnak a helyi kötődésű vállalkozások. Különösen nagy szerepet vállalnak a szolgáltató szektorban ahol az összes foglalkoztatottak 2/3-a dolgozik. A foglalkoztatottak több mint 50%-a nem Nyírbátori lakos, mely azt bizonyítja, hogy a városban csak az nem dolgozik, aki nem akar, vagy nem képes rá, ezt a tényt erősítették meg a megkérdezett vállalkozók, akik maguk is jelentős foglalkoztatók. Kiemelkedő foglalkoztató és dinamikusan fejlődő, innovatív vállalat a mezőgazdasági termékek előállítását és feldolgozását végző Bátor-Coop. Iránymutató lehet a vállalkozás a térség többi gazdálkodó egységei részére. A járási vállalkozások esetében a vertikális integráció erősítése csökkenti a kockázatot, erősíti a külső körülményekkel szembeni védettséget, ezt az integrációs folyamatot támogatni kell. A mezőgazdasági hulladékok hasznosítását biztosító biogáz üzemek építését tovább kell folytatni, azonban meg kell oldani a szagmentesítést, mert ez elértékteleníti azokat a fejlesztéseket melyekre milliárdokat költ a Város a kultúra és a turisztika területén. Ha kell, ehhez Önkormányzati támogatást kell


- 224 -


biztosítani. A gazdálkodó szervezetek és vállalkozások részére az elkövetkező 3-5 évben a túlélés a legfontosabb, a város szempontjából pedig a munkahelyek megtartása. Ebben a folyamatban a Város aktív szerepet kell, hogy vállaljon, melyre országosan is vannak jó és előremutató példák. A válságfolyamatok hatása miatt azonban elbocsátásokkal számolni kell, mely elérheti a 40-50%-os szintet is egyes esetekben. Az új munkahelyek létrehozásának alapja a szakképzett munkaerő, melyben jelentős hiány van járási szinten. Az újonnan betelepült vállalkozások nem találnak a városban és a járásben megfelelően képzett munkaerőt. A szakmunkásképzés nincs összhangban a betelepülő ipar igényeivel, így hiába fejezi be tanulmányait évente 180-200 fő új szakmunkás, még sem tud elhelyezkedni. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek aránya jelentős, a korlátozott számú minőségi munkahely miatt többségük azonban elvándorol, ezáltal kiürül a város értelmiségi rétege. Megtartásuk, visszacsábításuk nagyobb erőfeszítéseket igényel. Ezek a folyamatok látszólag ellentmondanak az Ipari Park bővítésére irányuló elképzelésekkel, azonban ellensúlyozni lehet a képzési és munkahelymegtartására irányuló megoldások összehangolásával. A kiemelt fejlesztések támogatása mellett fontos feladat a helyi vállalkozások erősítése. Át kell gondolni a helyi adózás rendszerét, mert sok vállalkozás csak azért helyezi át telephelyét, hogy kikerülje az iparűzési adót. Az újonnan betelepülők 5 éves adókedvezményt kapnak, de mi van a helyi vállalkozásokkal. Meghívásos pályázatokkal, egyéb kedvezményekkel kell ösztönözni a vállalkozót, a helyi munkaerő alkalmazására. Nem célszerű a multik túlpreferálása. A gazdaság fejlesztése nélkül lehetetlen megvalósítani a fiatalok „megkötését”. A város jól használta ki az Unós források adta lehetőséget és érdekérvényesítési képességét. Ez nagyon ritkán adatik meg egy kis város életében ezt valamennyi interjú alany megerősítette. Turizmus A gazdasági fejlődés egyik lehetősége a turisztikai ágazat fejlesztése. A turisztikai potenciál erősítését a kínálat bővítésével lehet elérni. Új szálloda, camping építésével bővíteni kell a szálláshely kínálatot. A termál és gyógyfürdő fejlesztését minden interjú alany támogatja. A kulturális kínálat szűk réteget tud megmozgatni annak ellenére, hogy némelyik rendezvény nemzetközi mércével is jegyzett. Mivel a rendezvények nem mozdítanak meg tömegeket az attrakciók hiánya miatt, ezáltal a költséghatékonyságuk is alacsony. Tovább kell bővíteni a jól átgondolt rendszeresen évről évre ismétlődő programok szervezését. A zenei napok ebben a formában túlnyújtott, rövidebbnek, koncentráltabbnak kell lennie és nagyobb attrakciókat kell felvonultatni. A Sárkány, Blues fesztivál, Amatőr Zenekarok Fesztiválja réteg műfaj, amely szintén nem tud nagy tömegeket megmozgatni, de szélesíti a kínálatot, hagyományt teremtenek. A Kulturális Központ által biztosított feltételek sokkal színvonalasabb rendezvények szervezését tenné lehetővé. Külföldi turistákra nem lehet alapozni a város fejlesztéseit ez ma még illúzió. Az átutazók többsége még egy napot sem tölt a Városban, ez a vendéglátásban és a kereskedelemben dolgozók véleménye. Az eltöltött vendégéjszakák átlaga 1,8 mely a megyei átlagtól is kedvezőtlenebb ez a szolgáltatási kínálat szűkösségét támasztja alá. Az interjú alanyok


- 225 -


többsége azon a véleményen van, hogy a belföldi turizmusra kell alapozni a turizmus fejlesztését. A térség turisztikai kínálata a 2-3 napos un. hosszúhétvégés turizmusra alkalmas. A városnak nem a falusi turizmus irányába kell fejlődnie, hiszen vannak olyan értékek, amelyekre alapozni lehet a fejlesztéséket. Nagy hiányosság, hogy nincs járási és városi turisztikai fejlesztési koncepció. Össze kellene fogni a környező turisztikai kínálatot és tudatosan szervezni ezeket a programokat. Ki kell használni a HIT és Egészség Program és a Máriapócsi zarándokturizmus által biztosított információs csatornákban rejlő lehetőségeket. A fiatalok részére megfelelő számú szórakozó hely van. A közép korosztály részére azonban nincs megfelelő kínálat (esti vacsora hely, kulturált Pub). Valamennyi interjúalany szerint, a közbiztonság helyzete katasztrofális (késelések, verekedések, parkolókban rongálás, fegyelmezetlen parkolás, fiatalok inzultálása) szinten van. Este kiürül a város. A probléma kezelése nélkül illúzió turizmust fejleszteni. Szükséges lenne egy civilőrség felállítása, mivel a rendőrségnek nincs elég embere. A miskolci civil őrségre jó példa erre, melyet az önkormányzat által megbízott biztonsági cég végez. A Civil őrök nem intézkedhetnek, de rendőri intézkedésig feltartóztathatják a személyeket. Önkormányzat A legfontosabb feladat, meg őrizni az Önkormányzat likviditását, csökkenteni a hitelfüggőséget. Csak olyan fejlesztéseket szabad támogatni mely forrásbővülést eredményez és nem növeli a működési költségeket. Kivételt képeznek az alapellátás fejlesztését szolgáló beruházások, ezeken nem lehet „spórolni”. Felül kell vizsgálni az Önkormányzat által vállalt feladatokat, át kell gondolni az egyéb intézmények finanszírozását. Kiemelten kell foglalkozni a Kulturális Központ költségvetésének racionalizálásával ezt szinte minden interjú alany is megerősítette. Növelni kell a saját bevételeket, olyan rendezvényeket kell szervezni, amely tömegeket képes megmozdítani nem csak egy szűk réteget. Az újonnan belépő termálfürdő üzemeltetése további költségteher lesz (Nyíregyházán sem sikerült a fürdőket nyereségesen üzemeltetni, ráadásul Nyírbátorban a fizetőképes kereslet is alacsonyabb). A turisztikára alapozott keresletbővüléshez időre van szükség, az OEP finanszírozás nem tudja megoldani a gazdaságos finanszírozást, így mindenképpen számolni kell átmenetileg a fürdő veszteségeinek finanszírozásával. Az Önkormányzatnak továbbra is be kell töltenie és erősítenie kell járási vezető szerepét. Ennek érdekében tovább kell folytatni az integrációs folyamatokat, a közigazgatás, oktatás, egészségügyi ellátás és a közlekedés területén. A járási együttműködést tovább kell erősíteni. A konfliktusok az egyes települések között felső szintű, politikai jellegű ellentmondások miatt terhelt. Az önkormányzat járási okmányirodát, gyámhivatalt és szociális ellátó hálózatot tart fenn. Igazgatási feladatai a hatáskörök folyamatos decentralizálása miatt koncentrálódnak és növekednek. Az elmúlt időszakban közel 1000 korábban központi kormányzati hatáskört adtak át melyet el kell látni. Ehhez megfelelő háttérfejlesztésekre van szükség melynek nincs központi költségvetési fedezete. A központi keretet 50%-al az önkormányzatnak kell kiegészíteni saját forrásaiból. Folyamatos szervezet és infrastruktúrafejlesztést kell biztosítani ehhez, ki kell használni a pályázati lehetőségeket. Javítani kell a lakossági ügyfélszolgálatot, a költségvetési gazdálkodás hatékonyságát. Fejleszteni kell a városmarketinget, folyamatosan meg kel újítani a honlapot, fejleszteni kell az E-közigazgatást. Ügyfél tájékoztatási pontokat kell elhelyezni a vállalkozásoknál és ezeket folyamatosan fejleszteni szükséges. A térinformatika adatbank létrehozása segíti az egységes ügyintézést, gyorsítja az engedélyeztetési eljárásokat, segíti a tervezési feladatok ellátását.


- 226 -


Az Önkormányzatnak aktívabb szerepet kell vállalni a helyi vállalkozások védelmében. A vállalkozások gyengülése csökkenti a foglalkoztatást és az adó bevételeket. Fejleszteni kell a határ menti járásekkel együtt a központi iktató és integrált gazdálkodási rendszert, de kooperációs lehetőségek vannak az oktatás, egészségügy, a munkaerő gazdálkodás területén. A határon túli kapcsolatok tovább fejlesztésében jó lehetőség a közös pályázatokon történő részvétel (Nagykároly-Vállaj-Nyírbátor-Nagyecsed). Az Önkormányzatnak erősíteni kell a civil szervezeteket ez a folyamat az utóbbi időszakban megállt. A társadalom depresszív, mást kell sugallni. Különösen igaz ez a roma civil szervezetek esetében ezeket a kezdeményezéseket kiemelten kell támogatni. Szociális ellátás A város szociális ellátórendszere fejlett. Szinte valamennyi terület le van fedve. Ez elsősorban az elmúlt időszak eredménye. 2006-ban döntött a Város nagyon erős kistérségi szerepet vállalt, átvette ezen intézmények finanszírozását. Ez sikeres és hatékony formának bizonyult. A jól működő rendszert azonban folyamatosan fejleszteni kell, ehhez igénybe kell venni az Uniós forrásokat. Az ellátó rendszeren belül fejleszteni kell a Fogyatékosok nappali ellátását, az idősek otthona „demens” részleget. A leg leszakadtabb rétegekre kell koncentrálni, ennek az alapfeltételeit meg kell teremteni. Az emelt szintű idősek otthona nem szociális kérdés ez piaci alapokon is működik akár öt csillagos szintű ellátási formában is. Ezek az intézmények lehetőség szerint ne a városközpontban legyenek. A munkanélküliek támogatási rendszerén változtatni kell. Amíg a segély és a minimál bér között gyakorlatilag nincs különbség nem fog változni a helyzet. Ez döntően kormányzati hatáskör, de az Önkormányzatnak is vannak olyan eszközök (adminisztratív, foglalkoztatási, képzési) a kezében, amelyek alkalmazásával javítani lehet a kialakult helyzeten. Egészségügyi ellátó rendszer A járás egészségi állapota a statisztikai adatok oldaláról országos átlagot mutat, a valóság azonban az átlagosnál éppen az átlagszámításból adódóan lényegesen rosszabb egészségi állapotot tükröz. Gyakorlatilag a 70-es évek állapota konzerválódott, melyen belül növekedett a daganatos betegek és a keringési és mozgásszervi betegségben szenvedők aránya. Az egészségügyi ellátórendszer 49 ezer fő ellátását biztosítja 20+1 településen. Kórház nincs, de nem is szükséges mivel a Fehérgyarmati súlyponti korház képes ellátni a járási feladatokat. A kistérségi szakellátás alapját biztosító Szakrendelő 500 órás kapacitással rendelkezik a diagnosztika technikai és technológiai színvonala jelenleg nem felel meg a kor követelményeinek. A következő időszak egyik prioritása a szakrendelő tervezett fejlesztése. A szakrendelő kapacitását 600 órás szintre kell fejleszteni úgy, hogy 2-3 szakma (ideg, urológia) kivételével biztosítva legyen a sokszakmás ellátás. Az ellátást úgy kell bővíteni, hogy az 1 napos ellátás feltételrendszere biztosítva legyen. E mellett az ügyeleti ellátást sürgősségi ellátássá kell fejleszteni. Az új központi ügyelet így kiegészül egy „nappali korházzal”, mely fektető ággyal ellátja az egynapos és a kúraszerű ellátásokat (infúziók), e mellett éjszaka ügyeleti ellátást biztosít. A szakrendelőben így magas szintű diagnosztikai központ kerül kiépítésre. Kiemelkedően fontos a Tüdőszűrő Állomás elavult diagnosztikai eszközállományának általános korszerűsítése. Tovább kell folytatni az akadálymentesítést. Fel kell újítani a fogorvosi épületeket és Biztosítani kell a bőrgyógyászati szakrendelést.


- 227 -


Amennyiben a Nyírbátori Egészség Központ fejlesztése ezen irányelveknek megfelelően alakul elmondható, hogy a fejlesztés megalapozott Korház kiváltó funkciót biztosít a rövid ápolást igénylő ellátások feltételrendszerének biztosításával és a kapcsolódó szolgáltatások és ellátási formák integrálásával. Tehermentesíti a Fehérgyarmati súlyponti korházat úgy, hogy koordinálja a megelőzést, szűrést, nevelést miközben prevenciós programirodaként működik. Nagyon fontos az egészségügyi ellátás harmadik pillérének tekintett háziorvosi ellátás „bekötése” az ellátórendszerbe. Ez egyrészről informatikai más részről pedig a szakellátásba történő bekapcsolódást jelenti. Jelenleg ezt az alrendszert a kistérség működteti, mely ennek következtében izolált és nincs meg a megfelelő szakmai kontrol. Hiányzik a háziorvosok folyamatos szakmai továbbképzése Az egyes körzetekben sokszor idegen háziorvos látja el a feladatokat. Mindezen tényezők miatt az információk helyben maradnak, nem hasznosulnak kellően, ezáltal sokszor indokolatlanul vesznek igénybe diagnosztikai és szakellátási szolgáltatást, mely rontja a rendszer hatékonyságát. Az informatikai bekötés növeli a diagnosztizálás pontosságát és gyorsaságát, lehetővé teszi a telemedicína kialakítását, a korszerű „betegmenedzselést” ezen keresztül pedig az ellátási idő lerövidítését. Az ügyeleti és sürgősségi ellátásban is párhuzamosságok vannak (a háziorvos kimegy a helyszínre, majd kihívja a mentőket. Ha az ügyeleti gépjármű olyan hogy egy beteget legalább be tud szállítani, javítani lehet a hatékonyságon). A háziorvosi ellátásban olyan érdekeltségi rendszert kell kialakítani, mely biztosítja a magasabb szakmákhoz történő kapcsolódást, a folyamatos szakmai kontrollt. Rendkívül fontos az alapellátás utánpótlásának biztosítása. Az alapellátás az egész egészségügyi ellátó rendszer hatékonyságát befolyásolja. Amíg az alapellátás színvonala nem megfelelő a rendszer működése nem lesz hatékony és színvonalas. A mozgásszervi betegségek ellátásában jelentős szerepet vállal a „Hit és Egészség” program keretében megvalósuló Termál Gyógyfürdőfejlesztés. A szakrendelőben meglévő un. „száraz fizikoterápiás kezelések” a fürdőfejlesztés keretében kiegészülnek a „vizes kezelésekkel” kiküszöbölve ezzel a párhuzamos fejlesztést. Az ambuláns járó beteg ellátás így komplex program keretében biztosított a szűréstől a kistérségi szintű szak és korházi ellátáson keresztül a rehabilitációt segítő otthonápolásig. Az egészségügyi ellátás hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a szociális ellátórendszerrel történő szoros kapcsolat és annak minősége. Ez a kapcsolat jelenleg igen jónak mondható, de nem lehet lemondani a folyamatos fejlesztésről. Ehhez forrást a TÁMOP és ESZA pályázati programok folyamatosan biztosítanak. Jó példa erre a házi szociális gondozó program. Az ellátó rendszer infrastrukturális fejlesztése mellett rendkívül fontos a Humán Erőforrások Fejlesztése, melyben szorosan kell együttműködni a Munkaügyi Központtal és a képzésben résztvevő közép és felsőfokú oktatási intézményekkel. Fejleszteni kell az egészségügyi akkreditációs szakképesítés megszerzését, speciális a térségi igényekhez igazodó képzéseket kell biztosítani. A súlyponti korházzal együttműködve OKJ-s és egyéb akkreditált képzéseket kell biztosítani a szakiskolákban. Szoros és jó kapcsolat van az Egészségügyi Főiskolával mely megfelelő szakmai segítséget nyújt az ilyen irányú képzési programok megvalósításában. Az intézményrendszer mozgó szűrőcsoportokat működtet, melynek során szoros kapcsolat biztosított a civil szervezetekkel és a Vöröskereszttel.


- 228 -


Az egészségügyi ellátás fejlesztésében potenciális lehetőséget jelent a „határ mentiség” és a határon túli kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználása. Együttműködési lehetőség van a gyógyászati, képzési, szakellátás területén. Az Európai Uniós pályázati lehetőségek kihasználása mind két ország határ menti térségeinek további lehetőséget jelentenek. Ehhez folyamatos kapcsolattartásra van szükség. Közösen elkészített hatástanulmányokkal jól elő lehet készíteni a közös programok, pályázatok kidolgozását mely biztosíthatja az intézményi kapcsolatok elmélyülését és a közös ellátásban rejlő lehetőségek kihasználását. Jó lehetőséget jelent a Nagybányai Rehabilitációs Központtal való szoros kapcsolat. A Voita módszer átvétele nem csak az oktatási színvonalat emelheti, de az ellátásban is pozitív eredmény biztosít. Fontos feladat a sürgősségi ellátásban a közös átjárhatóság, a mentőszállítás és a protokolok zökkenőmentes információáramlásának biztosítása. A járási egészségügyi ellátás fejlesztése nem valósulhat meg a ROMA kisebbség problémáinak feltárásával és a megoldások folyamatos keresésével. A romák egészségi állapota az életmód, a szociális sajátosságok és az alacsony egészségügyi kultúra miatt igen rossz. A megoldást segíti a komplex egészségnevelési programok, képzések szociális családsegítő programok folyamatos fenntartása. Jó példa erre a ROMANÖRSZ program mely a romák között élő olyan személyek képzését és működését biztosítja elsősorban nők bevonásával, akik segítik e közösségek egészségügyi kultúrájának fejlődését. Fontos szerep hárul az iskolákra ahol a tantárgyi oktatásban kell biztosítani az egészségtan elsajátítását, fakultatív képzésekben pedig a magasabb színvonalú ismeretek elsajátítását. Mindez fejlesztések együttesen és hosszú távon a járásben élők részére jó hozzáférést és magas színvonalú szakellátást biztosít, megvalósítva így az integrált egészségügyi ellátórendszert. Társadalmi örökség, kultúra, sport Nyírbátor járási integráló szerepe megkérdőjelezhetetlen. Ez a történelmi örökségéből adódik. Nyírbátor végül is ismertté vált egy nagyon hosszú tudatos történelmi, kulturális fejlődés eredményeként. Ugyanakkor érezhető, egy un. beszűkülés a város perifériális elhelyezkedés miatt. A város nem használta ki a történelmi múltból adódó pozitív örökségét (Hajdúvárosok pozitív példája). Ez végső soron a történelmi múlt elherdálását jelenti. A Báthoryak öröksége jó alapot ad rá, ezen keresztül regionális turisztikai és kulturális célközponttá válhat a város. Amíg az itt élő emberek nem értékelik saját értékeiket, az nem is tudják átadni másoknak. A meglévő kulturális értékeket meg kell őrizni (zenei napok stb) de újakat is kell teremteni. A Kulturális Központ lehetőségeit ki kell használni, tartalommal kell megtölteni. Az oktatási intézmények rendszeresen igénybe veszik a Központot, de tovább kell bővíteni a tartalmi elemeket. A demográfiai folyamatokban kedvezőtlen tendenciák figyelhetők meg. Az elvándorlás évi 420 fő/év, a beköltözéseket is figyelembe véve a vándorlási egyenleg nem veszélyes mértékű, de folyamatosan negatív. Ez azt jelenti, hogy a város „befogadó” jellege folyamatosan erősödik. Az újonnan beköltözők azonban nem rendelkeznek azzal az identitás tudattal, lokálpatrióta felfogással, mint az őslakosság. A magasan képzett fiatal munkavállalók elvándorlása szintén kedvezőtlen tendencia. Ezek a folyamatok együttesen a város szellemi életének „kilúgozódását” jelenti. A túlzott antiszegregációs politika miatt egy folyamatos minőségi szintromlás tapasztalható kulturális és oktatási téren. Ezt a folyamatot egy tudatos értékteremtő és megőrző várospolitikával meg lehet állítani, de ez nem csak infrastruktúrafejlesztést jelent.


- 229 -


Nyírbátor lakosságának közel 20%-a roma, jelentős szegregált területek vannak melyek felszámolása, vagy fejlesztése a következő időszak kiemelt feladata. A roma lakosság aránya folyamatosan emelkedik (a megyei közgyűlés 2001-ben tárgyalta a roma kérdést és az előterjesztésben szerepelt, hogy a roma lakosság aránya 1992-ben 9% volt, 2002-ben eléri a 12%-ot, 2040-re meghaladhatja a 45%-ot). Ez a tendencia jól érezhető, az ebből adódó problémát és megoldási javaslatokat napirendre kell tűzni, ebben adósága van az Önkormányzatnak. Tudatos szociális, kulturális, adminisztratív kezelésre van szükség, ellenkező esetben csökkenni fog a város megtartó képessége. A kissebségnek nincs „szellemi vezetője” az önkormányzati képviselők és a kisebbségi önkormányzat vezetői nem élnek együtt a várossal, széthúzások vannak, sokszor nem vesznek részt az Önkormányzati üléseken. Nem szabad felhasználni a roma kérdést a rövid távú választási előnyök elérése érdekében ebben egységes álláspontra kell jutni kormányzati és ellenzéki erőnek egyaránt. Az egyház sem vállal elég szerepet a probléma megoldásában. Túlságosan anyagi szemléletű megközelítéseket alkalmazunk, nem lehet minden kérdést ezen az alapon megoldani. Nem alkut kell kötni velük, hanem követelményeket kell támasztani, ha szükséges adminisztratív eszközöket is alkalmazni kell (egy bejelentett lakóhelyen 10-en is élnek ezt a lakcím regisztrációval ellenőrizni és szűrni lehet) a probléma megoldása érdekében. Az antiszegregáció túlzott erőltetése nem helyes, lehet, hogy szükség van roma osztályokra, klubokra, sportszervezetekre, templomra (Uszkai példa), az ilyen kezdeményezések támogatása nem jelent kirekesztést, ezeket a kérdéseket meg kell a romákkal vitatni. A szervezett sportéletet fejleszteni kell. A sportéletet fejlesztése bizonyítottan csökkenti a fiatal korosztályban az erőszakot. Ehhez fejleszteni kell a sport infrastruktúrát (sportpálya világítása, öltöző). A diákság részéről erős igény van a jelenlegi sportpálya fejlesztésére, ahol lenne extrém rész, hagyományos rész, kosárlabda, focipálya és az ehhez kapcsolódó öltözők. A Bethlen Gábor szakiskola részéről ajánlás fogalmazódott meg, hogy a szakmunkás tanórák keretében illetve plusz diákmunka keretében szívesen részt vennének az építésében ezzel csökkente a költségeket is. Tehát a diákok szervezet keretek között akár maguk is részt vennének a sportpálya fizikai munkálataiban, hiszen ők a legfőbb célközönség. Javasolták, hogy építsenek egy gazdaságos nyitott jégpályát, ahol télen a testnevelés órákat is lehetne tartani a diákoknak a többi iskolának is, esti órákban meg piaci alapon működne. Oktatás, képzés Tovább kell folytatni az alap oktatási intézmények integrációját. Erősíteni kell a térségi iskolai szerepkört. Fejleszteni kell a bölcsődéket. Meg kell változtatni az óvodai ellátás szerkezetét. A vasúton túli lakóövezeti csoportok elosztását fejleszteni kell. Iskolabusz beállítását meg kell oldani, erősíteni kell az angol nyelvi képzést, el kell indítani a két tannyelvű iskolát. Fejleszteni kell a 8 osztályos gimnáziumi képzést és a művészeti oktatást. Az alap oktatás minőségi fejlesztése kitörési pont és egyben növeli a város megtartó képességét. A színvonal kiegyenlítődésnek komoly veszélyei vannak. Javítani kell a tehetséggondozást, nem kell félni a pozitív diszkrimináció alkalmazásától. Folytatni kell az oktatási centrum felújítását (II.-III.ütem). Alapítványi iskola létrehozását kell támogatni, erre meg van az igény, helyet kell biztosítani neki. A középfokú képzést biztosító intézmények megyei fenntartásúak, de ez nem jelent problémát, kiváló a kapcsolat a megyei fenntartású és a városi oktatási intézmények között. A gimnáziumi képzés hagyományait és színvonalát meg kell őrizni. Ezen a szinten is a nyelvi


- 230 -


képzést tovább kell fejleszteni. A megkezdett emelt szintű reáloktatást folytatni és fejleszteni kell. Új idegenforgalmi szakképzés indul el, ez összhangban van a város turisztikai potenciáljának fejlesztésével. A szakmunkás képzés erősítése rendkívül lényeges. Közvetlen hatása van a munkaerő piacra, bár a képzési potenciálja meghaladja a munkaerő piac felvevőképességét. Az érettségi túlzott erőltetése nem célszerű, ez csökkenti az oktatás színvonalát és felesleges pénzkidobás. Be kell fejezni a gimnázium rekonstrukcióját. Erősíteni kell a felsőfokú intézményekkel a kapcsolatot, kihelyezet tagozatok létrehozása segíti az oktatási színvonal fejlesztését (külső óraadó tanárok alkalmazása, kihelyezett tagozatok fogadásának előkészítése). A középfokú intézmények szerepe a felnőtt képzésben kiemelkedő, ugyanakkor a feltételek megteremtéséhez koncentrálni kell az erőforrásokat, ebben nagy szerep jut a TISZK intézményekre. Folyamatosan kell fejleszteni az új szakmák iránti igények kielégítését (környezetvédelmi, informatikai, idegenforgalmi képzések akkreditációja, távoktatás fejlesztése). Fejleszteni kel az érettségi utáni OKJ-s középszintű képzéseket Az önkormányzatnak segíteni kell a tudatos pályaorientációt ehhez megfelelő ösztönző rendszert kell biztosítani. Az oktatásügyben túlreagált az antiszegregáció kérdése. A fejlettségi szinthez kell kötni a szükséges képzést. Figyelembe kell venni, hogy a képzéseknél a képző cégek anyagi érdeke az erőltetett képzések fenntartása ezért nem kapnak hasznosítható képzést a hátrányos helyzetűek. Az állandó képzéssel együtt járó ösztöndíj segélyszerepet tölt be, ez nem ösztönzi a munkába állást. Nem lehet mindent anyagi eszközzel megoldani, követelményrendszert is támasztani kell ezzel szemben. Infrastruktúrafejlesztés Nyírbátor infrastruktúrája az elmúlt időszakban rendkívül sokat fejlődött. Sok középület megújult, új lakónegyedek alakultak ki, korszerűsítették az úthálózatot. Éppen ezért kiemelt feladat a meglévő értékek megőrzése. Nyírbátornak nincs „arca” utcatáblák, utcabútorok, játszóterek koncepció nélkül kerülnek fejlesztésre. Sok üres beépítetlen telek, foghíjas a város. Fogadó táblák elavultak, csúnyák igénytelenek. Szemetes konténerek elhelyezése nem megoldott, nem fordítanak kellő figyelmet a „szépségre, igényességre”. Kiemelt feladat az egységes városkép és arculat kialakítása (utcabútorok, parkok, terek folyamatos rendben tartása, információs táblarendszer, utcatáblák kialakítása, térfigyelő rendszer létrehozása). A város emberibb arculatot igényel, teresedések, parkok rendbetétele, játszóterek korszerűsítése szükséges. Fiatalok szabadidő eltöltése nem megoldott. Techno park létrehozása (Demján Sándor is hozzájárul ezek működtetéséhez, Krakkó). Fejleszteni kell az ivóvíz minőségét, meg kell oldani a szennyvíz telep rekonstrukcióját és a belvíz, csapadékvíz elvezetést. A déli elkerülő út megvalósítása a város hosszú távú fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű, egyben csökkenti a városközpont forgalomterhelését. Az M3 autópálya megépítése tovább javítja Nyírbátor potenciális lehetőségeit. Az infrastruktúra fejlesztés másik központi eleme a főtér és a belváros fejlesztése. Jelenleg a főtér és környezetének közlekedése nem megoldott. A városközpont fejlesztése helyes cél, de vigyázni kell, nehogy a város kiürüljön amennyiben csak sétáló utca lesz a körforgalomból. Forgalomtechnikailag kell elsősorban megoldani a városközpont terhelését. A Főtér egyik oldalát sétáló résszé lehet tenni, de nem fog forgalmat generálni, ha a Fő tér sétáló utca lesz. Kisebb főtér talán jobb lenne. Biztosítani kell a kapcsolatot a főtér és a


- 231 -


történelmi sétány között. A parkoló zónák kialakításánál figyelembe kell venni a főtér jó megközelíthetőségét. A Fáy úti csomópont megoldása alapvetően fontos a belváros rendezése szempontjából. A főtér északi részén a zártsorú beépítés visszaállítása. A főtér sétáló utcává alakítását a forgalomeltereléssel együtt kell megvalósítani. A Kossuth utca forgalom terhelését csökkenteni szükséges, a Nyíregyházi útra rá lehet vezetni. Báthory utcát meg kell hagyni ilyen formában. A Könyvtár épületét rendbe kell tenni, ide lehet elhelyezni az alapítványi iskolát. Bank udvar beépítési koncepcióra szükség van, kezdeni kell vele valamit. A városháza melletti tömb (régi iskola) rehabilitációja. Hozzáigazítani az Önkormányzat épületéhez. Az Önkormányzat épületének rekonstrukcióját is folytatni kell (akadálymentesítés). Bíróság, rendőrség épületének korszerűsítése. Fontos feladat a belterületi úthálózat fejlesztése és ezen belül a járdák és a kerékpárutak építése, ehhez átfogó koncepció és fejlesztési ütemterv szükséges. Nyírbátor gazdasága szempontjából kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági feltáró utak kialakítása, fejlesztése. Sok buszmegállóhely épült jobban össze kellene hangolni ezek telepítését, és korszerűsítésük szükséges. Az autóbusz pályaudvar jelenleg nem felel meg az igényeknek. Meg kell vizsgálni, hogy a vasúti pályaudvarral együtt célszerű kialakítani egy intermodális csomópontot, vagy új helyen kell kialakítani egy korszerű autóbusz pályaudvart. Egyik lehetséges helyszín a Posta mögötti terület. A Biogáz üzem szagterhelését meg kell szüntetni, zárt konténeres szállítás betartatása. Termál strand építését minden interjúalany támogatja. A szolgáltató résznél a Pláza jellegű koncepciót támogatják, a helyi vállalkozások aktív részvételével. Célszerű átgondolni a meglévő terveket, mert nem elegendő a fogadó rész kapacitása és nem biztosítja kulturált gyors vendégfogadást-elbocsájtást. A roma teleppel való kapcsolatot meg kell oldani, ha kell kerítéssel kell elválasztani, ellenkező esetben nem fogják látogatni a fürdőt. Térfigyelő rendszert kell kialakítani. Az erdő kihasználatlan, több lehetőség van benne (tornapálya, rekreációs szerep). Nyírbátor befogadó jellege miatt új lakóövezet kialakítása, fejlesztése szükséges. Ugyanakkor sok a foghíjas beépítetlen terület melyek beépítése városkép szempontjából lényeges. A lakóövezet fejlesztésében a magas színvonalú lakópark hiányzik, de tovább kell gondolni a munkaerő mobilitását elősegítő bérlakások építését. A Váci úti mocsaras rész fejlesztése. Vasúton túli terület fejlesztése, közmű, utak, járdák.


- 232 -


A VÁROS ERŐSSÉGEI, GYENGESÉGEI ÉS LEHETSÉGES KITÖRÉSI PONTJAI A mélyinterjúk alapján a város erősségei, gyengeségei és kitörési pontjai az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: Erősségek           

Határ menti elhelyezkedés, autópálya közelsége Történelmi hagyományok, értékek Erős lokálpatriotizmus A hagyományokra épülő kulturális rendezvények A Báthory kulturális örökség Az alap és középfokú oktatási rendszer színvonala, kiterjedtsége Feltárt gyógyvíz Erős, integrált szociális és egészségügyi ellátórendszer Ipari Park bővíthetősége Fejlett mezőgazdasági és élelmiszeripari kultúra Természetvédelmi területek

Gyengeségek             

A városon áthaladó forgalom sűrűsége A város rossz megközelíthetősége, vasúton elérhetetlen Kerékpárutak hiánya, a járdák rossz kiépítettsége Belvíz, csapadékvíz elvezetés megoldatlan Gyenge városmarketing A műemlékek, templomok felújítása igen költséges, látogatottságuk nem kielégítő Kevés a zöld felület, a meglévő zöldfelületek nem rendezettek Szálláshelyek minősége alacsony, kapacitáshiányok Közbiztonság alacsony színvonala Hátrányos helyzetű csoportok arányának növekedése Kedvezőtlen demográfiai folyamatok Alacsony munkaerő potenciál Városarculat hiánya

A legfontosabb kitörési pontok az alábbiak lehetnek Nyírbátorban:     

A megkezdett projektek Hit és Egészség program sikeres befejezése A Báthory örökség megőrzése Meglévő kulturális hagyományok megőrzése és továbbfejlesztése Ipari Park továbbfejlesztése, további vállalkozások letelepedése Közterületek, zöld felületek rekonstrukciója


- 233 -


     

Turisztikai potenciál fejlesztése, gyógyvíz hasznosítása, Termálfürdő megépítése, szálláshelyek építése Közbiztonság javítása Idősek otthonának fejlesztése Városközpont rehabilitációja Belvíz és csapadékvíz rendszer korszerűsítése Új lakóövezeti fejlesztések


- 234 -


A MÉLYINTERJÚK LEGFONTOSABB EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Az interjúkba bevont személyek egy-egy szakterület képviselői voltak, így lehetőség nyílt, az iparban, kereskedelemben, iskolában, óvodában, idősek otthonában, romák között dolgozó, közösségfejlesztésben, építészetben, önkormányzati képviselői megbízatásban, politikában tevékenykedő személyek véleményét meghallgatni, ütköztetni. Az interjúalanyok szívesen vállalták közreműködést. A hangulatra a felelős véleményalkotás, a segíteni akarás, a jobbítás szándéka volt jellemző. A megkérdezettek sajátjuknak érezték a témát, így könnyen formáltak véleményt a város fejlődésével, problémáival kapcsolatban. Egyszerre jelent meg a problémaérzékenység, a téma többirányú megközelítése, a nézetek, tapasztalatok ütköztetése, és nem utolsósorban hasznosítható javaslatok is születtek. A városfejlesztési stratégia alapkérdése és legfontosabb prioritása az interjú alanyok véleménye szerint az Önkormányzat pénzügyi stabilitásának likviditásának megőrzése, a rendelkezésre álló fejlesztési források „okos” felhasználása. Olyan fejlesztéseket támogatnak, melyek nem terhelik az önkormányzati költségvetést. A város infrastruktúrájának fejlesztése szempontjából leghangsúlyosabbnak a megkérdezettek a belváros forgalmának csökkentését és az elkerülő út megépítését tekintették. A főtér, sétáló utcává történő átalakításában eltértek a vélemények, de azzal egyetértenek, hogy a főteret, a város arculatát, a parkokat, a zöldfelületeket fejleszteni kell. A kerékpárutak és járdák továbbépítése elengedhetetlen a válaszadók szerint, mert nagymértékben segítené a közlekedést nem csak a városban, hanem a környező települések irányába is. Az egészségügyi szakrendelő és a termálfürdő fejlesztésével mindenki egyetértett és támogatja. A Hit és Egészség program keretében megépülő „Történelmi Sétány” pozitív hozadékáról ellentmondásos vélemények vannak, de a megvalósítás mindenképp új színfoltja lesz a városnak és összességében támogatták az interjúban résztvevők. Kiemelt fontosságú a város lakóövezeti fejlesztésének átgondolása, és a meglévő szagterhelés csökkentése. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik a „vasúton túli” szegregálódott lakóövezet fejlesztési programjának kidolgozása. Mindegyik interjú alany felelősen nyilatkozott a város legfeszítőbb problémájáról a Roma kérdésről. Egyetértés mutatkozik abban, hogy ennek a kérdésnek a megvitatása, a valós problémák nyíltan történő megbeszélése és a hosszú távú program és akcióterv kidolgozásával még adós maradt a város vezetése. Az erőltetett antiszegregációs megoldások nem minden esetben lehetnek hasznosak, jobban figyelembe kell venni a kulturális és életmódban meglévő különbségeket és nem kell megijedni a pozitív diszkriminációs megoldások alkalmazásától sem. Abban teljes az egyetértés, hogy amennyiben nem sikerül megoldást találni a problémákra az veszélyeztetni fogja azoknak a fejlesztéseknek a pozitív hatásának érvényesülését, amelyre hosszú távon épít és rendkívüli terheket vállal a város vezetése.


- 235 -


2011.11.07. Workshop jelenléti íve


- 236 -



- 237 -


2011.11.24. fórum jelenléti íve


- 238 -


2011.12.21. Kistérségi Társulási Tanácsülés jelenléti íve


- 239 -



- 240 -


4. számú melléket: Véleményezésre megszólított hatóságok, szervezetek NÉV JAMBRIK IMRE megbízott állami főépítész úr HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI HIVATALÁNAK ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZE SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE MÁTÉSZALKAI, CSENGERI,FEHÉRGYARMATI, NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉGI INTÉZETE

Irányítószám

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL MISKOLCI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

3527

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Sz-Sz-B. Megyei Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG Vezetékszolgáltatás-felügyeleti kompetencia központ HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGA NYÍRBÁTOR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE ÉPÍTÉSI ÉS HATÓSÁGI IRODA HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HADMŰLETI ÉS KIKÉPZÉSI FŐOSZTÁLY Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG LÉGIKÖZLEKEDÉSI IGAZGATÓSÁG NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁGA Közlekedési Alágazatok Főosztálya SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal


Helység

Utca Piac u. 54. sz.

4024

DEBRECEN

4300

NYÍRBÁTOR

Szentvér u. 28.

MISKOLC

Soltész Nagy K. u. 5. sz. Kótaji út 35

4400

NYÍREGYHÁZA

4400

NYÍREGYHÁZA

4400

NYÍREGYHÁZA

4025

DEBRECEN

4024

DEBRECEN

Sumen u. 2. sz.

4300

NYÍRBÁTOR

Szabadság tér 7. sz.

1885

BUDAPEST V.

Balaton u. 7-11.

4026

DEBRECEN

Darabos u. 9-11 B ép. I. em.

1675

BUDAPEST

4400

NYÍREGYHÁZA

4400

NYÍREGYHÁZA

4400

NYÍREGYHÁZA

Erdősor 5. sz.

4400

NYÍREGYHÁZA

Kótaji u. 33.

4326 4361 4331 4332 4311

MÁRIAPÓCS NYÍRBOGÁT NYÍRCSÁSZÁRI NYÍRDERZS NYÍRGYULAJ

Kossuth tér 1. Béke tér 4. Rákóczi telep 6. Kántorjánosi u. 4. Kossuth tér 1.

Báthori út 13. sz. Kölcsey u. 12.-14. sz. Hatvan u. 43. sz.

Pf.:41

Hatzel tér 10. Hősök tere 5. sz.

- 241 -


Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Nemzeti Környezetügyi Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Sz.-Sz.-B. Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság Magyar Görög Katolikus Egyház Magyarországi Református Egyház Római Katolikus Egyház Értetek Karitatív Egyesület Nyírbátor Város Közbiztonságáért Közalapítvány


4376 4341 4375 4342 4333 1012 1012

NYÍRPILIS NYÍRVASVÁRI PIRICSE TEREM NYÍRKÁTA Budapest Budapest

Fő u. 22. Báthory u. 4. Petőfi u. 11. Fő u. 10. Kossuth u. 13. Márvány u. 1/D. Márvány u. 1/D.

4401

Nyíregyháza

Pf. 77.

1014

Budapest

Táncsics u. 1.

4401

Nyíregyháza

Pf. 66.

4300 4300 4300 4300 4300

Nyírbátor Nyírbátor Nyírbátor Nyírbátor Nyírbátor

Bajcsy-Zs- u- 99. Egyház u. 1. Károlyi u. 19. Pócsi u. 94. Szabadság tér 7.

- 242 -


5. számú melléklet: Környező települések nyilatkozatai


- 243 -



- 244 -


6. számú melléklet: Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke 1. TÁBLÁZAT NYÍRBÁTOR TESTVÉRVÁROSAI ...................................................................................................................... 16 2. TÁBLÁZAT NÉHÁNY ÖSSZEHASONLÍTÓ ADAT NYÍRBÁTOR MEGYÉN BELÜLI SZEREPÉRE VONATKOZÓAN (2010) ............................ 19 3. TÁBLÁZAT A VÁROS FUNKCIÓINAK TERÜLETI HATÓKÖRE (A VÁROSFEJLESZTÉSI KÉZIKÖNYVBEN FELSOROLT FUNKCIÓK ALAPJÁN) ..... 23 4. TÁBLÁZAT NYÍRBÁTOR IDEGENFORGALMI ATTRAKCIÓI .................................................................................................... 31 5. TÁBLÁZAT NÉHÁNY GAZDASÁGI MUTATÓ KISTÉRSÉGI, MEGYEI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS ÖSSZEHASONLÍTÁSA (2010)................ 36 6. TÁBLÁZAT A LAKOSSÁG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA (2001) ................................................................................................. 37 7. TÁBLÁZAT SEGÉLYEK ÉS TÁMOGATÁSOK NYÍRBÁTORBAN ................................................................................................. 42 8. TÁBLÁZAT NÉHÁNY TÁRSADALMI MUTATÓ KISTÉRSÉGI, MEGYEI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS ÖSSZEHASONLÍTÁSA ......................... 44 9. TÁBLÁZAT FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEK........................................................................................................................... 45 10. TÁBLÁZAT NÉHÁNY KÖRNYEZETI MUTATÓ KISTÉRSÉGI, MEGYEI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS ÖSSZEHASONLÍTÁSA ........................ 50 11. TÁBLÁZAT OKTATOTT SZAKMÁK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ...................................................................... 52 12. TÁBLÁZAT NÉHÁNY KÖZSZOLGÁLTATÁSI MUTATÓ KISTÉRSÉGI, MEGYEI, REGIONÁLIS ÉS ORSZÁGOS ÖSSZEHASONLÍTÁSA .............. 57 13. TÁBLÁZAT A KORÁBBI IDŐSZAK FEJLESZTÉSEI ............................................................................................................... 58 14. TÁBLÁZAT NYÍRBÁTOR VÁROS SWOT-ANALÍZISE......................................................................................................... 61 15. TÁBLÁZAT A VÁROSRÉSZEK LAKÓ- ÉS ÁLLANDÓ NÉPESSÉGE A 2001. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN (FŐ) .................................. 67 16. TÁBLÁZAT A VÁROSRÉSZEK NÉPESSÉGÉNEK SZOCIÁLIS JELLEMZŐI A 2001. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN (%) ........................... 68 17. TÁBLÁZAT A VÁROSKÖZPONTBAN TALÁLHATÓ KÖZSZOLGÁLTATÓ SZERVEZETEK ................................................................. 71 18. TÁBLÁZAT A VÁROSKÖZPONT SWOT-ELEMZÉSE ......................................................................................................... 74 19. TÁBLÁZAT A VÍZTORONY, CSŰRÖSKERT, RÓZSAKERT SWOT-ELEMZÉSE ........................................................................... 76 20. TÁBLÁZAT AZ IPARI PARK SWOT-ELEMZÉSE .............................................................................................................. 78 21. TÁBLÁZAT A VASÚTÁLLOMÁS KÖRNYÉKI IPARI-GAZDASÁGI ÖVEZET SWOT-ELEMZÉSE ........................................................ 80 22. TÁBLÁZAT AZ ÉSZAKI LAKÓTERÜLET SWOT-ELEMZÉSE ................................................................................................. 82 23. TÁBLÁZAT A TURISZTIKAI VÁROSRÉSZ SWOT-ELEMZÉSE ............................................................................................... 84 24. TÁBLÁZAT A DÉLKELETI, VEGYES HASZNOSÍTÁSÚ VÁROSRÉSZ SWOT-ELEMZÉSE ................................................................. 87 25. TÁBLÁZAT A DÉLI IPARTERÜLET SWOT-ELEMZÉSE....................................................................................................... 88 26. TÁBLÁZAT SZEGREGÁTUMOK LEHATÁROLÁSA A 2001. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN ................................................ 92 27. TÁBLÁZAT VÁROSI SZINTŰ CÉLOK INDIKÁTORAI.......................................................................................................... 124 28. TÁBLÁZAT VÁROSRÉSZI SZINTŰ CÉLOK INDIKÁTORAI ................................................................................................... 127 29. TÁBLÁZAT A VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLET INDIKATÍV FEJLESZTÉSEI ............................................................................ 130 30. TÁBLÁZAT A VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSEINEK FŐ JELLEMZŐI (I. ÜTEM) .................................................... 133 31. TÁBLÁZAT A VASÚTÁLLOMÁS KÖRNYÉKI AKCIÓTERÜLET INDIKATÍV FEJLESZTÉSEI............................................................... 135 32. TÁBLÁZAT AZ ÉSZAKI LAKÓTERÜLET AKCIÓTERÜLET INDIKATÍV FEJLESZTÉSEI..................................................................... 138 33. TÁBLÁZAT AZ ÉSZAKI LAKÓTERÜLET AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSEINEK FŐ JELLEMZŐI........................................................... 140 34. TÁBLÁZAT A TURISZTIKAI AKCIÓTERÜLET INDIKATÍV FEJLESZTÉSEI................................................................................... 141 35. TÁBLÁZAT A TURISZTIKAI AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSEINEK FŐ JELLEMZŐI ........................................................................ 142 36. TÁBLÁZAT AZ IPARI ÖVEZETEK, MINT EGYÉB KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK FŐ JELLEMZŐI ................................................ 143 37. TÁBLÁZAT NYÍRBÁTOR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HOZZÁJÁRULÁSA A FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁKHOZ .................... 146 38. TÁBLÁZAT A STRATÉGIA SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS KÜLSŐ FOLYAMATOK LEGFONTOSABB KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS ÉRINTETTJEI 149 39. TÁBLÁZAT IVS CÉLSTRUKTÚRÁJA ÉS A KONKRÉT FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATÁNAK ÖSSZEGZÉSE .................................................................................................................................................................... 150 40. TÁBLÁZAT AZ ANTISZEGREGÁCIÓS TERV INDIKÁTORAI A KSH NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATAIHOZ KÖTVE ....................................... 172 41. TÁBLÁZAT AZ IVS ÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÖSSZHANGJA ......................................................................... 173 42. TÁBLÁZAT A RENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁT IGÉNYLŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ............................................................. 175 43. TÁBLÁZAT AZ IVS ÉS A GAZDASÁGI PROGRAM ÖSSZHANGJA........................................................................................ 177 44. TÁBLÁZAT AZ IVS KAPCSOLÓDÁSA A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMHOZ....................................................................... 179 45. TÁBLÁZAT AZ IVS ÉS A KISTÉRSÉGI PROGRAM ÖSSZHANGJA ......................................................................................... 181 46. TÁBLÁZAT A VÁROSRÉSZI CÉLOK HOZZÁJÁRULÁSA A KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK MEGVALÓSULÁSÁHOZ............................. 184 47. TÁBLÁZAT A VÁROSRÉSZI CÉLOK KÖLCSÖNHATÁSA ..................................................................................................... 186 48. TÁBLÁZAT FELMERÜLŐ KOCKÁZATOK ...................................................................................................................... 187 49. TÁBLÁZAT A FELMERÜLŐ KOCKÁZATOK KEZELÉSI STRATÉGIÁJA ...................................................................................... 187 50. TÁBLÁZAT A VÁROSREHABILITÁCIÓBAN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK FELADATAI ÉS KOMPETENCIÁI .......................................... 194 51. TÁBLÁZAT A VÁROSFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK JÖVŐBELI DÖNTÉS-HATÁSKÖR-MÁTRIXA .................................................. 195 52. TÁBLÁZAT MUNKAMEGOSZTÁS A NYÍRBÁTORI JÁRÁSBAN ............................................................................................ 197


- 245 -


53. TÁBLÁZAT RENDSZERESEN ALKALMAZANDÓ PARTNERSÉGI ESZKÖZÖK ............................................................................. 211 54. TÁBLÁZAT A VÁROSFEJLESZTÉSBEN ÉRINTETT CSOPORTOK STAKEHOLDER ELEMZÉSE .......................................................... 212 1. ÁBRA NYÍRBÁTOR FEJLŐDÉSÉNEK DINAMIKÁJÁT JELLEMZŐ NÉHÁNY ADAT VÁLTOZÁSA ........................................................... 17 2. ÁBRA EGYÉNI GAZDASÁGOK ÉS GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK FÖLDTERÜLET-FELHASZNÁLÁSA (2000, M2) .................................. 28 3. ÁBRA A BÁTORCOOP VÁLLALKOZÁSAI ÉS AZOK FŐ TEVÉKENYSÉGE ..................................................................................... 29 4. ÁBRA A VENDÉGEK ÉS A VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA .................................................................................... 33 5. ÁBRA A REGISZTRÁLT ÉS A MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA (2000-2010/2011) ....................................... 34 6. ÁBRA A REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA AZ ÖSSZEVONT NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT (2005-2011) ............... 35 7. ÁBRA A NÉPESSÉGVÁLTOZÁS ADATAI........................................................................................................................... 37 8. ÁBRA A MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐK VÁLTOZÁSA 2000 ÉS 2011 KÖZÖTT (FŐ, MINDEN ÉV JANUÁRJÁBAN) ............................. 39 9. ÁBRA INGÁZÁSI VISZONYOK NYÍRBÁTORBAN (2001)...................................................................................................... 39 10. ÁBRA JÖVEDELMI HELYZET SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KISTÉRSÉGEIBEN, 2011 ..................................................... 41 11. ÁBRA A GÉPKOCSIÁLLOMÁNY VÁLTOZÁS TÉRSÉGI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2000-2011 ........................................................ 42 12. ÁBRA A LAKÁSÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA 2000 ÉS 2011 KÖZÖTT....................................................................................... 48 13. ÁBRA LAKÁSOK MEGOSZLÁSA A KOMFORTFOKOZAT ALAPJÁN (2001) .............................................................................. 48 14. ÁBRA A NYÍRBÁTORI EMELTSZINTŰ SZAKRENDELŐ, KISTÉRSÉGI EGÉSZSÉGCENTRUM KAPCSOLATRENDSZERE ........................... 53 15. ÁBRA A POLGÁRMESTERI HIVATAL FELÉPÍTÉSE ............................................................................................................ 57 16. ÁBRA A VÁROSRÉSZEK LAKÓNÉPESSÉGÉNEK KORCSOPORTOS MEGOSZLÁSA A 2001. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN .................... 68 17. ÁBRA A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZŐI A 2001. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN (KÜLSŐ KÖR – LAKÁSOK SZÁMA, BELSŐ KÖR ALACSONY KOMFORTFOKOZATÚ LAKÁSOK SZÁMA) .................................................................................................................. 70 18. ÁBRA A DÉLNYUGATI LAKÓTERÜLET (KÜLSŐ KÖR) ÉS NYÍRBÁTOR (BELSŐ KÖR) LAKOSSÁGÁNAK KORCSOPORTOS MEGOSZLÁSA .... 86 19. ÁBRA NYÍRBÁTOR VÁROSRÉSZEINEK JELENLEGI FUNKCIÓI............................................................................................... 91 20. ÁBRA NYÍRBÁTOR VÁROSRÉSZEINEK FEJLESZTENDŐ, ILLETVE HÁTTÉRBE SZORÍTANDÓ FUNKCIÓI ........................................... 122 21. ÁBRA NYÍRBÁTOR INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK CÉLRENDSZERE .......................................................... 123 22. ÁBRA A VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSAINAK INDIKATÍV BEVÉTELEI .......................................................... 133 23. ÁBRA A VASÚTÁLLOMÁS KÖRNYÉKI AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSAINAK INDIKATÍV BEVÉTELEI ............................................ 136 24. ÁBRA AZ ÉSZAKI LAKÓTERÜLET AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSAINAK INDIKATÍV BEVÉTELEI .................................................. 139 25. ÁBRA A TURISZTIKAI AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSAINAK INDIKATÍV BEVÉTELEI ................................................................ 142 26. ÁBRA AZ ANTISZEGREGÁCIÓS CÉLRENDSZER.............................................................................................................. 155 27. ÁBRA AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ INGATLANOK FŐBB JELLEMZŐI .............................................................. 199 28. ÁBRA A FORGALOMKÉPES INGATLANOK SZÁMA ÉS ÉRTÉKE ........................................................................................... 201 29. ÁBRA AKCIÓTERÜLETEK KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES ÉS FORGALOMKÉPES INGATLANÁLLOMÁNYÁNAK ÉRTÉKE (E FT) ..... 204 30. ÁBRA AZ AKCIÓTERÜLETEK RÉSZESEDÉSE A TELJES ÖNKORMÁNYZATI INGATLANÁLLOMÁNYBÓL ............................................ 205 31. ÁBRA FŐ PARTNEREK A VÁROSFEJLESZTÉSBEN ÉS A PARTNERSÉG CÉLJAI .......................................................................... 208 1. TÉRKÉP NYÍRBÁTOR AZONOSÍTOTT VÁROSRÉSZEI ........................................................................................................... 10 2. TÉRKÉP A NYÍRBÁTORI JÁRÁS .................................................................................................................................... 20 3. TÉRKÉP NYÍRBÁTOR ELHELYEZKEDÉSE .......................................................................................................................... 25 4. TÉRKÉP NYÍRBÁTOR ÚTHÁLÓZATA .............................................................................................................................. 27 5. TÉRKÉP AZ ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT RÉSZEI NYÍRBÁTOR KÜLTERÜLETÉN ................................................................................. 46 6. TÉRKÉP A HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLET ÉS A RÉGÉSZETI LELŐHELYEK ................................................................................ 47 7. TÉRKÉP NYÍRBÁTOR AZONOSÍTOTT VÁROSRÉSZEI ........................................................................................................... 66 8. TÉRKÉP AZ IPARI PARK ELHELYEZKEDÉSE ÉS A TERVEZETT ÉSZAKI ELKERÜLŐ ÚT ..................................................................... 78 9. TÉRKÉP A SZEGREGÁTUMOK ELHELYEZKEDÉSE A VÁROS TERÜLETÉN BELÜL .......................................................................... 94 10. TÉRKÉP A KSH ÁLTAL MEGJELÖLT LEHETSÉGES SZEGREGÁTUMOK NYÍRBÁTORBAN ............................................................. 95 11. TÉRKÉP A VÁROSKÖZPONT LÁTVÁNYTERVE .............................................................................................................. 132

1. FOTÓ INKUBÁTORHÁZ ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT......................................................................................................... 30 2. FOTÓ A MINORITA TEMPLOM, A REFORMÁTUS TEMPLOM ÉS A KASTÉLY ............................................................................. 32 3. FOTÓ KÖZÖSSÉGI HÁZ ............................................................................................................................................. 55 4. FOTÓ A SÁRKÁNY WELLNESS ÉS GYÓGYFÜRDŐ ............................................................................................................. 84


- 246 -

NYÍRBÁTOR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents