NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEKET TARTALMAZÓ DOKUMENTUM év

NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEKET TARTALMAZÓ DOKUMENTUM 2009. év

A Felsızsolca és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt.) 137/A. §-a, és a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. Kormányrendeletben elıírtaknak megfelelıen nyilvánosságra hozza a jogszabályokban meghatározott lényeges információkat. A Hpt. szerint a hitelintézet a külön jogszabály szerint nyilvánosságra hozatal követelményeinek teljesítése során nem köteles nyilvánosságra hozni:
a nem lényeges információt,
védett vagy bizalmas információt Lényeges információ, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. Védett információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, Bizalmas információ, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé.

IV/A.) KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK IV/A/1.) KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIÁK, KOCKÁZATMÉRÉSI, JELENTÉSI RENDSZEREK ALKALMAZÁSI KÖRE

FOLYAMATOK,

Kockázatvállalási Stratégia A Felsızsolca és Vidéke Takarékszövetkezet rendelkezik Kockázatvállalási Stratégiával. A Kockázatai Stratégia 3 éves idıhorizontra készül, minden évben az Igazgatóság hagyja jóvá. A következıkben nyilvánosságra hozott információk a Takarékszövetkezet 2009-2011 évekre elkészített Kockázatvállalási Stratégiájából származik, annak kivonatát képezi. A takarékszövetkezet a jogszabályban szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minısíti magát az alábbi tényezık miatt:
nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyőjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz
termékeit és szolgáltatásait alapvetıen Magyarországon nyújtja, nem végez jelentıs határon átnyúló szolgáltatást
viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik,
a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különbözı típusú piaci és mőködési kockázatok minimális tıkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Hpt. 13/C § (1) bekezdés szerint a hitelintézet belsı irányítási rendszerének, a Hpt. 76/K §. (2) bekezdése szerint a hitelintézet belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatának, a Hpt. 145/A. § (5) bekezdése szerint a felügyeleti felülvizsgálatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A kockázatkezelési stratégia célja hogy számba vegye a tevékenysége során vállalt kockázatokat, valamint e kockázatok kezelésének alapvetı elemeit. A kockázati stratégia a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát.

Fı stratégia célkitőzésünk, hogy a folyamatosan változó piaci, makrogazdasági környezetben biztosítsuk az üzleti célok, valamint a kockázatkezelési szempontok közötti egyensúly kialakulását, figyelembe véve a jogszabályok által meghatározott korlátokat, valamint a kockázatkezeléssel kapcsolatos szakmai követelményeket. A Takarékszövetkezet elfogadta, beépítette a szabályozásába az Integráció által kidolgozott egységes kockázatkezelési rendszer módszertanát, és alkalmazza az egységes belsı tıkeszámítási modellszámításokat. A kockázati stratégia elemei: 1. Kockázatvállalási politika 2. Kockázatvállalási hajlandóság 3. Kockázati szerkezet 4. Kockázatkezelés szervezete 1. Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika az alábbiakban összefoglalja a takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. 1.1 Kockázatkezelési alapelvek:


Biztonságos mőködés elve: A takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, a kockázatkezelési és a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos mőködését. A takarékszövetkezet által meghatározott belsı tıkeszükségletnek mindig megfelelı többletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tıkekövetelményhez képest




Összeférhetetlenség elve: A takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek.




Együttmőködés elve: A takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttmőködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tıkekövetelmény mértékének, valamint a belsı tıkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belsı tıkeszükséglet megfelelıségének ellenırzésében.




Egyedi szabályok alkalmazásának elve: A takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott szabályozásnál szigorúbb belsı elıírásokat alkalmazhat, de ezeket – a Felügyelet és más külsı személyek számára – transzparens módon kell beilleszteni szabályzataiba. Ha a takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott szabályozásnál megengedıbb belsı elıírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelıen alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA és más külsı személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehetı módon kell beilleszteni szabályzataiba.




Kockázatvállalás mértéke: A takarékszövetkezet a kockázatokat a belsı szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállalja.




Lényeges kockázatok kezelésének elve: A takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli, jelentést készít róluk. A számszerősíthetı kockázatokat limitekkel, és szükséges

belsı kontrollokkal kezeli, a nem-számszerősíthetı kockázatoknál kontrollokat alkalmaz, a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít.


A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelezı.




Költség-haszon elve: A kockázatkezelési módszereknek, a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával.




Hasonlóakhoz történı viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történı összemérés elve: A takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló mérető és hasonló üzleti tevékenységet végzı takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának.




A takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellı szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére.




A takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése elıtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet.




A takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fı funkciók ellátásáról: o Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklı tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása o Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerősítése o Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését o Kockázatok alakulásának figyelése o Kockázatokra vonatkozó belsı és külsı jelentések




Tiltott tevékenységek elve: A takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütközı tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemő magatartása a saját vagy más az integrációban résztvevı tag számára veszteséget okozott.




A takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tıkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken.

1.2. Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok
A takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatában a tıkeszükségletet a legegyszerőbb módszerekkel határozza meg.
Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek.
A takarékszövetkezet elsısorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége, vagy a sztenderdizált termékkínálat elınyt jelentenek a kockázatok megítélésénél.
A takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan győjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását.








A takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelı Bizottság számára. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelı Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések fı adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. A szervezet kockázat-tudatosságának erısítése. A takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. A takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika mőködtetésére.

2. Kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy
milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni,
mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem,
milyen módon ellenırzi és jelenti a kockázatokat. A kockázatvállalási hajlandóságot a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia idıhorizontjára határozza meg, rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a takarékszövetkezet célkitőzéseit. Kockázatvállalási hajlandóság mértékére vonatkozó általános célkitőzés: A Takarékszövetkezet belsı tıkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tıkéje mindenkor magasabb legyen az alábbiakhoz képest:
Hpt. 76.§ (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tıkekövetelmény (1. pillért) 120%-a, amennyiben a Hpt. 76. § (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tıkekövetelményt nem ír elı az intézmény számára;
Hpt. 76/K. § (1) bekezdése alapján meghatározott belsı tıkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tıkeszükséglet,
Hpt. 76. § (1) alapján számított szabályozói minimális tıkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban elıírt többlet tıkekövetelmény összege,
Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tıke összege. A lényegesség szempontjából a takarékszövetkezet az alábbi fokozatokkal minısíti a kockázatokat: 1. lényeges 2. nem-lényeges 3. nincs, nem-jellemzı A takarékszövetkezet lényegesnek minısít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tıkekövetelmény számításánál szavatoló tıkével kell rendelkeznie; b.) amelybıl származó potenciális veszteség mértéke – takarékszövetkezet vezetıségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tıke 10%-át; c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja.

Kockázat típusa

Minısítés

Lényegességet elıidézı ok

1 1 1 1 3 3 1

a-c.) a-c.) a-c.) a-b.)

1 3 3 1 3 1 1 1 1 1 1

b

I. pillér alatt kezelt kockázatok Hitelezési kockázat –Ügyfél kockázat Hitelezési kockázat –Partner kockázat Hitelezési kockázat –Elszámolási kockázat Piaci kockázat- Deviza Piaci kockázat – Áru Piaci kockázat – Kereskedési könyvi kamatkockázat Mőködési kockázat

a-c.)

II. pillér alatt kezelt kockázatok Reziduális kockázat Értékpapírosítási kockázat Modellezési kockázat Koncentrációs kockázatok Ország kockázat Banki könyvi kamatkockázat Likviditási kockázat Reputációs kockázat Stratégiai kockázat Külsı tényezık kockázata Irányítási/kontroll kockázat

b-c.) b-c.) b-c.) b b-c.) b-c.) b-c.)

A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága a lényeges kockázatok tekintetében: (skála: alacsony, mérsékelt, közepes, jelentıs, nagy) Lényeges kockázatok Hitelezési kockázat – ügyfélkockázat

Kockázati étvágy Közepes

Hitelezési kockázat – partnerkockázat

Alacsony

Hitelezési kockázat – elszámolási kockázat Piaci kockázat - Devizaárfolyam kockázat Mőködési kockázat Koncentrációs kockázatok

Alacsony

Nem-kereskedési kamatkockázat

könyvi

Alacsony Magas Nagy

Mérsékelt

Likviditási kockázat

Mérsékelt

Stratégia kockázat Irányítási, kontroll kockázat Reziduális kockázat

Mérsékelt Magas Közepes

Reputációs kockázat

Magas

Külsı tényezık kockázata

Közepes

Indoklás Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak megfelelı jövedelmezıség mellett Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetıen az MTB-vel, az integráció központi bankjával. A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékő nyitott pozíciók A kisintézmény méretébıl következıen. A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Betétgyőjtés és hitelek kihelyezése alapvetıen mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök fıként a likviditási céllal tartott értékpapírok között. A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú kihelyezéseinek a növelését tervezi, a növekvı lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Kisintézmény jellegébıl adódóan mérsékelt kockázat. Kisintézmény jellegébıl adódóan. Kisintézmény jellegébıl adódóan. A hitelezési és mőködési

kockázatokkal való átfedés. Kisintézmény jellegébıl adódóan. Összefügg a mőködési kockázattal. Szabályzatban foglalt tényezık (az ország gazdasági helyzetének változása, a régió viszonylagos gazdasági helyzete és annak alakulása, jogszabályi változások) függvénye alapján.

3. Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetık meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsıleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tıke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tıkekövetelmény nagyságával jellemezzük. A szabályozási tıkekövetelmény méréséhez választott módszerek:
Hitelezési kockázat – sztenderd módszer
Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer
Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer
Mőködési kockázat – alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerősíthetı kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken
Ügyfél limit a vállalkozói ügyfelek – adósminısítéstıl és a felajánlott biztosítékoktól függıen a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre.
Nagykockázati limit: állami kockázatot jelentı kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minısülı partnerek, illetve egy partnerként kezelendı partnerek csoportja esetén a jogszabályokban elıírt korlátozásoknak megfelelıen.
Nagykockázat vállalási limit vállalkozások esetén, a jogszabályokban elıírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint.
Portfóliós limit az ügyfelek/partnerek portfolió szintő koncentrációja – a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévı kitettségekre és a Hpt. szerinti összes nagykockázati kitettségre.
Ágazati limit egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra.
Devizakockázati limit a devizaárfolyam kockázat – a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra.
Kamatkockázati limit a nem-kereskedési könyvi kamatkockázat – a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra.
Likviditási kockázati limitek a likviditási kockázat – a likviditási kockázatra vonatkozó belsı szabályozásban elıírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére.
Terméklimitek az egyes termékcsoportok – a belsı szabályozásban meghatározottak szerint. A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA minısítési és monitoring rendszerében szereplı mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelzı mércéket, és az OTIVA által javasolt mértékeket. A Hpt. 80. § (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezetı bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet.

IV/A/2.) KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSÁT, MÉRÉSÉT FIGYELEMMEL KÍSÉRİ SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS FUNKCIÓK LEÍRÁSA Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A Takarékszövetkezet eleget téve PSZÁF Felügyeleti Tanácsa 11/2006.sz. a belsı védelmi vonalak kialakításáról szóló ajánlásában foglalt elıírásoknak az integrációs Basel szabályzatcsomag keretén belül a Felelıs belsı irányításról szóló Szabályzatát már az Ajánlásban foglaltak

szerint készítette el. A szabályzat tartalmazza a belsı védelmi vonalak két alappillérének a felelıs belsı irányításnak és a belsı kontroll funkcióknak a meghatározását, az érintett szervezetek, felelısök kijelölését. A belsı kontroll rendszert ellátó szervezeti egységek ill. személyek:


Kockázat kontroll funkció: Felelıs személye a kockázatkezelési munkatárs. Munkaköri feladatait az Ajánlásban foglaltak szerint került kialakításra.




Belsı ellenırzési rendszer: Annak részét képezi a független belsı ellenırzési szervezet, mely az FB által felügyelt szerv.




Megfelelıség biztosítási (compliance) funkció: A takarékszövetkezetnél nincs külön szervezeti egység a megfelelıségi funkció ellátására, ezt a feladatot az Intézményvédelmi Alap látja el, szorosan együttmőködve a belsı ellenırzéssel.

A belsı kontroll funkciók alább felsorolt függetlenségi alapelveit a takarékszövetkezet mind a Kockázatvállalási Stratégiájában, mind a Felelıs Belsı Irányításról szóló szabályzatában deklarálta, és biztosítja a kijelölt felelıs személyek megfelelését:
Nem végez olyan tevékenységet, amely az ellenırzési körébe tartozik.
Szervezetileg elkülönül azoktól a tevékenységektıl, melyek ellenırzésére hivatott.
Közvetlenül az intézmény vezetése, vagy az FB felé felé tesz jelentést, évente egyszer megjelenik annak a szervnek az ülésén, amellyel szemben jelentési kötelezettsége áll fenn.
Díjazása független az ellenırzött terület teljesítményétıl. Az alábbi kockázatkezelési feladatkörök mőködnek a takarékszövetkezetnél:
Üzleti döntés elıtti kockázati véleményezés. A takarékszövetkezet esetében e funkció a hitelágazaton belül, illetve a kirendeltségeken történik a hitel elıterjesztı személyében, aki minden esetben elkülönül a hiteldöntést hozó személytıl.


Kockázatkezelési munkatárs. Feladata a kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, a kockázatok kontrollja, monitoringja, beleértve a tıkemegfelelést és a belsı tıkeértékelést. A takarékszövetkezetnél ezt a feladatot külön erre a célra kijelölt kockázatkezelı látja el, aki személyében független az aktív üzleti területtıl, illetve közvetlenül az ügyvezetésnek tartozik beszámolással.

A kockázatkezelés szervezetének áttekintéséhez a takarékszövetkezet a lényeges kockázati típusokra vonatkozóan elkészíti és folyamatosan karbantartja az alábbi táblázatokat. A táblázatok az egyes lényeges kockázati típusokra a fontosabb funkciókat, a felelıs szervezeti egységeket vagy a felelıs személyek beosztását, valamint a funkció gyakorlásának gyakoriságát tartalmazzák. A funkciók gyakorlásának gyakorisága a funkcióhoz kapcsolt feladatoktól és a takarékszövetkezet sajátosságaitól függıen lehet: eseti, folyamatos, napi, heti, havi, negyedéves, féléves, éves.

Hitelezési kockázat Funkció Üzleti, kockázati stratégia meghatározása és rendszeres felülvizsgálata Módszertani kérdések Limitek meghatározása Ügyletek döntés elıkészítése Ügyletek hitelezési kockázat szempontú véleményezése Árazás Limitek kitöltése Limitek figyelése és jelzés küldése az üzleti területeknek, megjelölt személyeknek Limitjelentések Kintlévıségek számviteli szempontú értékelése, minısítése, értékvesztés, céltartalékképzés

Felelıs szervezeti egység(ek) vagy felelıs személy(ek) beosztása Ügyvezetés

Gyakoriság Évente

Ügyvezetés Kockázatkezelési munkatárs Hitelágazat vezetı Hitelágazat vezetı

Évente Évente Folyamatosan Folyamatosan

Ügyvezetés Hitelágazat vezetı Kockázatkezelési munkatárs

Folyamatosan Folyamatosan

Kockázatkezelési munkatárs Hitelágazat vezetı, kirendeltség vezetı

Havonta Havonta

Problémás ügyek kezelése Portfolió elemzés Külsı és belsı jelentések készítése Tıkekövetelmény meghatározása Belsı tıkeszükséglet meghatározása Válságtervek készítése Szabályzatok módosítása, felülvizsgálata

Végrehajtási ügyintézı Kontroller Számviteli csoport Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs Ügyvezetés Kockázatkezelési munkatárs

Folyamatosan Havonta Havonta Havonta Havonta Évente Negyedévente

Devizaárfolyam kockázat Funkció Célkitőzések meghatározása és rendszeres felülvizsgálata Módszertani kérdések Termékek devizaárfolyam kockázat szempontjából történı véleményezése Limitek meghatározása Limitek figyelése és jelzés küldése az üzleti területeknek, megjelölt személyeknek Elemzések Külsı és belsı jelentések készítése Tıkekövetelmény meghatározása Belsı tıkeszükséglet meghatározása

Felelıs szervezeti egység(ek) felelıs személy(ek) beosztása Ügyvezetés

vagy

Gyakoriság Évente

Ügyvezetés Hitelágazat vezetı

Évente alkalomszerően

Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs

Évente Folyamatosan

Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs, ügyintézı Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs

devizahitel

Havonta Havonta Havonta Havonta

Mőködési kockázat Funkció Célkitőzések meghatározása és felülvizsgálata Módszertani kérdések Termékek mőködési kockázat véleményezése Kontrollok kialakítása Belsı adatgyőjtés

rendszeres

Felelıs szervezeti egység(ek) felelıs személy(ek) beosztása Ügyvezetés

szempontú

Ügyvezetés Kockázatkezelési munkatárs

Évente folyamatosan

Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs

Évente folyamatosan

Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs, Kirendeltség vezetı Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs

Havonta Havonta Havonta

Felelıs szervezeti egység(ek) felelıs személy(ek) beosztása Ügyvezetés

Gyakoriság

Belsı adatszolgáltatás Elemzések Külsı és belsı jelentések készítése Tıkekövetelmény meghatározása Belsı tıkeszükséglet meghatározása

vagy

Gyakoriság Évente

Havonta Havonta

Koncentrációs kockázatok Funkció Célkitőzések meghatározása és rendszeres felülvizsgálata Módszertani kérdések Limitek meghatározása Limitek figyelése és jelzés küldése az üzleti területeknek, megjelölt személyeknek Elemzések Külsı és belsı jelentések készítése Tıkekövetelmény meghatározása Belsı tıkeszükséglet meghatározása

vagy

Évente

Ügyvezetés Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs

Évente Évente Folyamatosan

Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs, Hitelágazat vezetı, Számviteli Terület Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs

Havonta Havonta Havonta Havonta

Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Funkció Célkitőzések meghatározása és rendszeres felülvizsgálata Módszertani kérdések Termékek kamatkockázat szempontjából történı véleményezése Limitek meghatározása Limitek figyelése és jelzés küldése az üzleti területeknek, megjelölt személyeknek Elemzések Külsı és belsı jelentések készítése Tıkekövetelmény meghatározása Belsı tıkeszükséglet meghatározása

Felelıs szervezeti egység(ek) felelıs személy(ek) beosztása Ügyvezetés

vagy

Gyakoriság Évente

Ügyvezetés Hitelágazat vezetı

Évente Folyamatosan

Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs

Évente Folyamatosan

Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs, terület Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs

Számviteli

Havonta Havonta Havonta Havonta

Likviditási kockázat Funkció Célkitőzések meghatározása és rendszeres felülvizsgálata Módszertani kérdések Termékek likviditási kockázat szempontjából történı véleményezése Limitek meghatározása Limitek figyelése és jelzés küldése az üzleti területeknek, megjelölt személyeknek Elemzések Külsı és belsı jelentések készítése Tıkekövetelmény meghatározása Belsı tıkeszükséglet meghatározása

Felelıs szervezeti egység(ek) felelıs személy(ek) beosztása Ügyvezetés

vagy

Gyakoriság Évente

Ügyvezetés Ügyvezetı - fıkönyvelı Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs, Passzív likviditási menedzser, Számviteli terület Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs

Egyéb kockázatok ( Stratégiai, irányítási, reziduális, reputációs kockázatok) Funkció Célkitőzések meghatározása és rendszeres felülvizsgálata Módszertani kérdések Elemzések Tıkekövetelmény meghatározása, tıkemegfelelés figyelése Belsı tıkeszükséglet meghatározása, belsı tıkemegfelelés figyelése (ha értelmezhetı) Külsı és belsı jelentések készítése

Felelıs szervezeti egység(ek) vagy felelıs személy(ek) beosztása Ügyvezetés

Gyakoriság Évente

Ügyvezetés Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs Kockázatkezelési munkatárs

IV/A/3.) KOCKÁZATMÉRÉSÉKLÉSRE ÉS A HITELKOCKÁZATI FEDEZET ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATOK Fİ ELVEIRE ÉS PONTJAIRA, VALAMINT EZEK HATÁKONYSÁGÁNAK ELLENİRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIÁK, FOLYAMATOK Lásd „F” pont. IV/B.) PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A Takarékszövetkezet nem kötelezett számviteli konszolidációra, és nem tartozik az összevont alapú felügyelet alá.

IV/C.) SZAVATOLÓ TİKE Tıke elemek Alapvetı tıkeként elismert tıkeelemek Jegyzett tıke Visszavásárolt saját részvények névértéke Tıketartalék Alapvetı tıkeként elismert tartalékok Általános tartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti pozitív eredmény, könyvvizsgáló által hitelesítve Általános kockázati céltartalék Alapvetı kölcsöntıke Egyéb levonások az alapvetı tıkébıl ALAPVETİ TİKE Alapvetı kölcsöntıkébıl a járulékos tıkébe beszámítható rész Értékelési tartalék Járulékos kölcsöntıke Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke Lejárattal rendelkezı alárendelt kölcsöntıke limit feletti része Járulékos tıke limit feletti része JÁRULÉKOS TİKE Levonások az alapvetı tıkébıl Levonások a járulékos tıkébıl KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETİ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETİ ÉS JÁRULÉKOS TİKE

2009.év (mFt) 94,227 90,678 0 3,549 334,876 46,721 255,154 33 ,001 0 0 5 ,024 424 ,079 0 80 ,520 0 7 ,500 0 0 88 ,020 0 0 512 ,099

IV/D.) A TAKARÉKSZÖVETKEZET TİKEMEGFELELÉSE

A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatra vonatkozó elvek és stratégiák Belsı tıkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a takarékszövetkezet vezetı testületei biztosítják, hogy
a takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza);
az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelı, a belsı szabályok szerint meghatározott tıkefedezet álljon rendelkezésre;
hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtessen, és azt folyamatosan fejlessze. Tıkemegfelelési folyamat részei: 1) Szabályozói szavatoló tıke mérése: A takarékszövetkezet a szavatoló tıkét a Hpt. V. sz. melléklete alapján, a felügyeleti adatszolgáltatásban szereplı formátumban megjelölt módon számolja. 2) Belsı tıke mérése: A belsı tıkeszámítás céljára a takarékszövetkezet a szabályozás által meghatározott szavatoló tıkét alkalmazza, a Hpt. V. sz. mellékletében foglalt korlátozások figyelembe vételével. A belsı tıke számszerősítése során a takarékszövetkezet nem él a szabályozói szavatoló tıkeszámításon kívüli, egyéb tıkeelemek beszámításával. 3) Minimális (jogszabályban meghatározott) tıkeszükséglet mérése: A takarékszövetkezet a kapcsolódó jogszabályokban foglaltak szerint számolja a hitelezési kockázatokra, piaci (deviza) kockázatokra és a mőködési kockázatokra. 4) Belsı tıkeszükséglet mérése:

A szabályozói és a belsı tıkeszükséglet számítási módszerét összefoglalóan az alábbi táblázat mutatja: Kockázatbecslési módszer - minimális Kockázatbecslési módszer Kockázati típus Kockázati altípus szavatoló tıke belsı tıkemegfeleléshez szükséglet számítás Hitelezési kockázat – Sztenderd módszer, óvadékok figyelembe vételénél ügyfélkockázat egyszerő módszer Sztenderd módszer, óvadékok figyelembe egyszerő Hitelezési kockázat – módszer. Származtatott ügyleteknél és a hosszú elszámolási periódusú ügyleteknél a kitettség méréséhez HITELEZÉSI KOCKÁZAT - 1.-2. partnerkockázat az eredeti kockázat módszere pillér Hitelezési kockázat Sztenderd módszer Nyitva száll. kockázat Nem-kereskedés könyvi Sztenderd módszer, ha szükséges szavatoló tıkébıl részvénykockázat levonás. Sztenderd módszer + Devizaárfolyam Sztenderd módszer tıkepuffer kockázat Árukockázat Nincs ilyen kockázat Nincs ilyen kockázat PIACI KOCKÁZATOK – Kereskedési könyvi 1-2. pillér Nem vezet kereskedési könyvet részvénypoz. kockázat Kereskedési könyvi Nem vezet kereskedési könyvet kamatpozíciós kockázat PIACI KOCKÁZATOK 2. pillér MŐKÖDÉSI KOCKÁZAT - 1.-2. pillér

Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat

-

Mőködési kockázatok

Alapmutató módszer

Egy ügyfélcsoporttal szembeni kockázat. Nagykockázatok összesen KONCENTRÁCIÓS KOCKÁZATOK Ágazati kockázat – 2. pillér Területen kívüli konc. Biztosítékokból fakadó közvetett koncentrációs kockázat

LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT 2. pillér

-

Nincs ilyen kockázat -

Termék, illetve termékcsoport koncentráció Likviditási kockázat Irányítási kockázat -

Reziduális kockázat EGYÉB NEMSZÁMSZERŐSÍTETTKOCKÁZATOK Reputációs kockázat – 2. pillér Külsı tényezık kock. Stratégiai kockázat

Sztenderd módszer figyelembe vételével. Tıkepuffer.

Limitek alkalmazása, szigorú monitoring, limittúllépésre tıkefedezet, limiten belül tıkepuffer Limitek alkalmazása, szigorú monitoring, limittúllépésre tıkefedezet, limiten belül tıkepuffer Limitek alkalmazása, szigorú monitoring, limiten belül tıkepuffer Limitek alkalmazása, szigorú monitoring - limittúllépésre tıkefedezet, limiten belül tıkepuffer. Limitek alkalmazása, szigorú monitoring, tıkepuffer. Limitszámítás, tıkepuffer Tıkepuffer tartása.

-

Tıkepuffer tartása.

-

Tıkepuffer tartása.

-

Tıkepuffer tartása.

Tıkepuffer tartása.

A belsı tıkeszükséglet mérése az alábbi folyamatokból tevıdik össze: a) Lényeges, számszerősíthetı kockázatok összesítése A különbözı típusú lényeges számszerősített kockázatokat a takarékszövetkezet az „építıkocka” elv alapján összesíti, amely a különbözı kockázatokra mért belsı tıkeszükségletek összeadását jelenti. Ez az elv ugyanaz, amit a szabályozás alkalmaz a minimális szavatoló tıke követelmény meghatározásánál. A takarékszövetkezet az alábbi számszerősíthetı, a tevékenysége során lényegesnek ítélt, a Kockázati Stratégiában megjelölt, kockázatok tıkeszükségletét méri:
Hitelezési kockázat
Piaci - Devizaárfolyam kockázat
Mőködési kockázat
Nem kereskedési könyvi kamatkockázat
Likviditási kockázat
Koncentrációs kockázat (ügyfél, portfólió, ágazat, termék) b) Tıkepuffer meghatározása A takarékszövetkezet tıkepuffert határoz meg:
A limitekkel kezelt kockázatokra, hol a limiten belül, vagy felül nincs belsı tıkeszükséglet meghatározva, a nem számszerősíthetı kockázatokra, és a Felügyelet által kockázatosnak tartott portfoliókra.
Kockázati önértékelés eredményére A tıkepuffer végsı összege: A kockázatokra számolt tıkepuffer és az önértékelés eredménye alapján képzett tıkepuffer közül a nagyobb összeg. c) Stressz puffer meghatározása. Számszerősíthetı, lényeges kockázati típusok stresszelése érzékenységi vizsgálat formájában történik. Arra adnak választ, hogy ritka, váratlan, elıre nem látott esemény hatására miképp változik a hitelintézet szavatoló tıkéje, illetve a tıkekövetelménye. Az egyes stressz hatásokat a kockázat típusok között mérhetı korrelációs együttható segítségével összesítjük. A stressz tesztet két paraméter csoportra kell lefuttatni, az egyik az enyhe, a másik az erıs stressz hatásokat számszerősíti. Tıke vonzata csak az enyhe stressznek van. Az erıs stressz hatást is méri és elemzi a takarékszövetkezet, az ügyvezetésnek beszámol mindkét stressz teszt eredményeirıl. A két stressz teszt számítási elvei azonosak, az eltérés csak a hatások mértékében jelentkezik. A takarékszövetkezet az alábbi kockázatok esetében alkalmaz stressz teszteket:
Hitelezési kockázat
Koncentrációs kockázat stressz:
Devizaárfolyam kockázat stressz:
Nem kereskedési könyvi kamatkockázat stressz
Likviditási kockázat stressz d) Belsı tıkeszükséglet meghatározása: A számszerősíthetı lényeges kockázatok összesítése során keletkezett tıkeszükséglet, a tıkepuffer és a stressz puffer összege. 5) Szabályozási tıkemegfelelés mérése: A szabályozói szavatoló tıke és a minimális tıkeszükséglet hányadosának 8%-a. 6) Belsı tıkemegfelelés mérése. hányadosának 8%-a.

A belsı célokra meghatározott tıke és a belsı tıkeszükséglet

A takarékszövetkezet a szabályozói és belsı tıkemegfelelésrıl negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelı Bizottságnak. Az Ügyvezetés a Takarékszövetkezet tıkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi.

A Takarékszövetkezet évente elvégezi a tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatának felülvizsgálatát, amelyet a takarékszövetkezet Igazgatósága hagy jóvá. A tıkemegfelelés belsı értékelési folyamatát a belsı ellenırzés a rendes évi munkaterve keretében évente megvizsgálja.

Kitettségi osztályok tıkekövetelménye adatok: millió Ft Kitettségi osztályok sztenderd módszer szerint

Tıkekövetelmény

CAB21111 SA módszer tıkekövetelménye kitettségi osztályok szerint

212,876

CAB 2111101 Központi kormányok és központi bankok CAB 2111102 Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok CAB 2111106 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások CAB 2111107 Vállalkozások CAB 2111108 Lakosság CAB 2111109 Ingatlannal fedezett követelések CAB 2111110 Késedelmes tételek CAB 2111115 Egyéb tételek

0 6,418 22,928 7,012 105,266 33,536 9,220 28,496

Hitelezési, felhígulási kockázatok között a késedelmes tételek tıkekövetelményének számszerősítése: Kivonat a Takarékszövetkezet Hitelezési kockázat minimális szabályozási tıkekövetelmény megállapításáról szóló szabályzatából. A takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét sztenderd módszer szerint számítja ki mind a szabályozói, mind a belsı tıkeszükséglet esetén. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott következı kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, g) vállalkozással szembeni kitettség, h) lakossággal szembeni kitettség, i) ingatlannal fedezett kitettség, j) késedelmes tétel, k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, l) értékpapírosítási pozíció, m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy n) egyéb tétel. Késedelmes tétel: Késedelmes tétel kitettségi osztályba sorolandó az ügylet, amennyiben az ügyfélnek a takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minısül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén

a késedelembe esés idıpontjában érvényes legkisebb összegő havi minimálbért, vagy az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát vagy az egy havi törlesztı részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén
a kettıszázötvenezer forintot, vagy
az ügyfél szerzıdés szerinti összes kötelezettségének kettı százalékát



1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következı kockázati súlyokat kell alkalmazni.
150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a,
100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel nem biztosított részének 20%-a. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez
50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értékének 20%-a,
Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minısülı ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 5) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklı tétel vehetı figyelembe. 6) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelınek tekintett, hitelkockázat-mérséklı tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése elıtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Késedelmes tételek tıkeszükséglete a Hitelezési kockázati stressz teszt esetében „Kivonat a Takarékszövetkezet Belsı Tıkemegfelelés Értékelési Folyamatról szóló szabályzatából.” A belsı tıkeszükséglet számítása esetén alkalmazott stressz puffer egyik alkotó eleme a hitelezési kockázatra elvégzett érzékenységi vizsgálat eredményeképpen adódó pótlólagos tıkeszükséglet. A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves idıhorizonton a hitelportfolió minısége egy nagymértékő válság esetén miképp változik, és ennek következtében
miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tıkeszükséglet.
miként nı az értékvesztés és céltartalékképzés.

Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló módszerek. „Kivonat a Sajátos értékelési elıírások az ügyletminısítésrıl és az értékvesztés, céltartalék-képzés rendjérıl szóló szabályzatból” A Számviteli Politika részét képezi az Számv. Tv. 14.§. (5b) bekezdésének értelmében az Eszközök források értékelési szabályzata. Az Eszközök és források értékelési szabályzata keretében, Sajátos értékelési elıírások címen, a hitelintézet köteles rendelkezni elkülönítetten a kintlévıségek, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésérıl, értékvesztés elszámolásának, céltartalék-képzésének rendjérıl. A hitelintézet köteles az Eszközök és források értékelési szabályzat Sajátos értékelési elıírások címő részét a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 250/2000. Kormányrendelet 7. sz. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelıen kialakítani. A kintlévıségekre és mérlegen kívüli kötelezettségekre vonatkozó sajátos értékelési szabályok a következı tételekre terjednek ki:
hitelintézetekkel szembeni és ügyfelekkel szembeni pénzügyi és befektetési szolgáltatásból eredı követelések, követelésjellegő aktív idıbeli elhatárolások (bevétel elhatárolások) (a továbbiakban együtt: kintlévıségek),
befektetési célú és forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı és tulajdoni részesedést jelentı értékpapírok (a továbbiakban: befektetések),
követelések fejében kapott és készletként nyilvántartásba vett eszközök (a továbbiakban: követelések fejében kapott készletek),
függı és biztos (jövıbeni) kötelezettségek (a továbbiakban: mérlegen kívüli kötelezettségek). A függı kötelezettségek olyan, általában harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségek, amelyek a mérleg fordulónapján fennállnak, de mérlegtételenkénti szerepeltetésük a mérleg fordulónapján jövıbeni eseményektıl függ (bankgarancia, bankkezesség). Ide tartoznak a peres ügyekbıl származó kötelezettségek is. A jövıbeni kötelezettségek olyan visszavonhatatlan kötelezettségek, amelyek a mérleg fordulónapján már fennálltak, de a szerzıdés teljesítése még nem történt meg, ezért mérleg-tételként nem szerepeltethetık (nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos folyamatosan felmerülı költségek). A sajátos értékelési szabályok nem terjednek ki az alábbi tételekre:
az MNB-vel szembeni, valamint egyéb EGT-állam jegybankjával szembeni követelésekre,
a Magyar Állammal, valamint egyéb EGT-állammal szembeni, hitelnyújtásból eredı követelésekre,
a Magyar Állam, valamint egyéb EGT-állam, továbbá az MNB és egyéb EGT-állam jegybankja által kibocsátott értékpapírra,
a jegybanki kötelezı tartalék elıírást a levelezı bankon keresztül teljesítı hitelintézetek levelezı banknál vezetett elszámolási betétszámlájára,
a lakáscélú, illetıleg a tandíjhitelek halasztott, tıkésített kamatának összegében kimutatott céltartalékkal fedezett követelés összegére,
a visszavásárolt saját kibocsátású értékpapírokra,
a kamatfüggıvé tételi szabály alá tartozó kamat-, és kamatjellegő bevételekre irányuló - követelésjellegő - aktív idıbeli elhatárolásokra,
a nyújtott fedezetek értékében kimutatott függı kötelezettségekre. A minısítések elvégzésekor az ügyfelekkel szembeni követelések, a befektetések, valamint a függı és jövıbeni kötelezettségek teljes összegét minısíteni kell, amellyel kapcsolatban veszteség keletkezésének kockázata fennáll. Ennek megfelelıen minısíteni kell:
a tıkekövetelést (esedékes, és a lejárt tıkeösszeget)
a kamat és kamatjellegő követeléseket. (elıjegyzett, esedékes, függı)
a kapcsolódó díjköveteléseket (elıjegyezett, esedékes, függı)

Az eszközminısítési kategóriákba sorolás - a tétel jellegétıl függıen - a következı szempontok együttes mérlegelése alapján történik, az eszközminısítés számviteli követelményei szerint: a) az ügyfél-, illetve partnerminısítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelı képessége, és az ezekben bekövetkezı változások, b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idı): a kintlévıség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tıke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetısége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthetısége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhetı piaci árak, a kibocsátó saját tıkéjében való részesedés a befektetés arányában), f) a tételbıl adódó veszteségnek minısülı jövıbeni kifizetési kötelezettség. A bekezdésben foglalt szempontok szerinti vizsgálatot alapvetıen az ügyfél-, illetve partnerminısítés számviteli követelményei, az ügyfél-analitika, a belsı tıkemegfelelési szabályzatok közül az Országkockázatról szóló, és a fedezetértékelés számviteli követelményei alapján kell elvégezni. A minısítés elvégzéséhez a Takarékszövetkezet ügyfeleitıl - kivéve a lakossági ügyfeleket – a pénzügyi helyzet és a fizetıképesség megállapításához rendszeres adatszolgáltatást kér. Ugyancsak rendszeres adatszolgáltatást kér a halasztott fizetéssel vagy/ és visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök vásárlóitól. A Takarékszövetkezet a fentiekben meghatározott tételeket havonta minısíti. A Takarékszövetkezet egyedi értékelés alapján minısíti a minısítendı tételeket, csoportos értékelési eljárást nem alkalmaz. A Takarékszövetkezet által alkalmazott egyedi értékelés lehet:
Az egyszerősített egyedi minısítés: A Takarékszövetkezet él a 250/2000. Kormányrendelet 7.sz. mellékletének II. fejezet 15. pontjában foglalt lehetıséggel, azaz egyszerősített egyedi minısítési eljárást alkalmaz a lakossági kockázatvállalások tekintetében. Ezen értelmezésében lakossági ügyfélnek minısül a magánszemély, nem vállalkozási minıségben kötött szerzıdései tekintetében. Azon lakossági ügyféllel szembeni, fogyasztási hitelbıl, jelzáloghitelbıl eredı követeléseknél, mérlegen kívüli tételeknél ahol a minısítés fordulónapján fennálló követelés tıke összege a 2 millió Ft-ot nem haladja meg. Amennyiben a Takarékszövetkezetnek egy lakossági ügyfél felé több jogcímen van követelése, abban az esetben az összes követelés fordulónapon fennálló tıkeösszege dönti el, hogy egyszerősített, vagy teljes szempontrendszerő minısítési eljárás alkalmazandó. Az egyszerősített egyedi minısítési eljárás során a Takarékszövetkezet kizárólag a fizetési vagy törlesztési határidıt követı késedelmes napok számát veszi figyelembe.


Teljes szempontú egyedi értékelés. A Takarékszövetkezet teljes szempontrendszerő minısítési eljárással minısíti az alábbi kintlévıségeit:
A minısítés fordulónapján 2 millió Ft tıkeösszeget meghaladó lakossági követeléseket.
Összeghatártól függetlenül minden vállalkozói és minden egyéb - nem lakossági - ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásokat.
Összeghatártól függetlenül a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, az átvett eszközöket. Amennyiben a Takarékszövetkezetnek egy ügyféllel szemben vállalkozói és magányszemély minıségében is van kockázatvállalása, abban az esetben az összes kockázatvállalási szerzıdés teljes szempontrendszerő, egyedi minısítési eljárás keretében minısítendı. A tételek eszközminısítési kategóriába való besorolásakor - a tétel jellegétıl függıen - a jogszabályban szereplı, figyelembe vett szempontokat együttesen kell mérlegelni, a következı módon:







Elıször az a)-c), valamint az e)-f) pontjai alapján kell megvizsgálni, mekkora a tétellel összefüggésben várható jövıbeni veszteség, a megtérülés hiánya, illetve a veszteségjellegő jövıbeni fizetési kötelezettség, valamint a fedezet érvényesítésének várható költségei miatt. Ezt követın a valószínősíthetı jövıbeni veszteségbıl le kell vonni az adott tételhez kapcsolódó fedezetek értékét, azok érvényesítésének sorrendjét követve. A fennmaradó, valószínősíthetı veszteségnek a tétel bekerülési értékéhez (törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékéhez) való viszonya alapján határozódik meg alapvetıen, hogy az melyik súlysávhoz tartozó eszközminısítési kategóriába sorolható. Az így meghatározott súlysávon belül az egyedi értékelés alá vont tételhez kapcsolódó értékvesztés, illetve kockázati céltartalék szükséges szintje e szabályzat IV. Értékvesztés elszámolás és céltartalék képzés pontjában meghatározott egyéb szempontok, tényezık és körülmények figyelembevételével kerül meghatározásra.

Az adott tétel minısítése során a biztosítékokat, fedezeteket a fedezetértékelés számviteli követelményeiben meghatározott elvek és módszerek alapján kell vizsgálni. A teljes szempontú minısítés során az eszközminısítési kategória megállapítása az adott tételhez kapcsolódó fedezeteket a tétel kapcsán várható teljes veszteség összegével veti össze és abból vonja le. A kintlévıségek, a befektetések és a mérlegen kívüli tételek teljes szempontrendszerő egyedi minısítése során a várható veszteségek számítása mellett - a biztosítékokat is mérlegelni kell a Fedezetértékelési - és a Kockázatvállalási Szabályzatban rögzítettek szerint. Ez azt jelenti, hogy a kategóriába sorolásnál figyelembe kell venni, hogy a biztosítékokból mennyi idı alatt és milyen összeg megtérülésére lehet számítani. A Fedezetértékelési Szabályzatban meghatározott módszer szerint a fedezetek nyilvántartási értékét a minısítési kategóriába történı besorolásnál figyelembe kell venni. A minısítések elvégzésekor a kintlévıség, befektetés és mérlegen kívüli vállalt kötelezettség teljes összegét szerzıdésenként csak egy minısítési kategóriába lehet besorolni. Ha a szerzıdés mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételbıl áll össze (hitelkeret lehívott és nem lehívott része stb.) a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli tételnek azonos minısítésőnek kell lennie. Az egy ügyféllel szemben különbözı kockázatvállalással járó ügyletekbıl adódóan keletkezett tételek egymástól eltérı eszközminısítési kategóriákba is sorolhatók a rájuk vonatkozó III.2 és III.3. pontban foglalt minısítési szempontok mérlegelésével. Az ilyen tételeket az ügyfél-, illetve partnerminısítési szempontjából következetesen kell megítélni. Ha egy adott szerzıdésbıl kifolyólag egy ügyfélhez több egymással összefüggı, különbözı típusú, kockázatvállalással járó tétel kapcsolódik, oly módon, hogy az egyik tétel megszőnése a másik tétel keletkezését vonja maga után, akkor az ilyen tételek eszközminısítési kategóriába való besorolásakor következetesen kell eljárni. Az ilyen tételek eltérı eszközminısítési kategóriába való besorolását a számviteli politikában rögzített indokkal, különös körülménnyel, szemponttal kell alátámasztani. A Hpt. 79. §-ában meghatározott, nagykockázatnak minısülı kintlévıségek minısítésénél a Takarékszövetkezet teljes szempontú minısítési eljárást alkalmaz. A tétel besorolása során az általános, teljes szempontú eljárás szerint kell eljárni Ügyfélcsoport – a Hpt. 2.sz. melléklet III/20. pontja szerint - azaz két vagy több ügyfél esetében, akikkel szemben a Takarékszövetkezet kockázatot vállal - részére való kihelyezés egyetlen kockázatnak abban az esetben ha:
az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül az Számvt tv. 3. § (2) bekezdésének 1. pontja szerinti meghatározó befolyást gyakorol a csoport másik tagja felett,
az ügyfelek olyan kapcsolatban állnak egymással, hogy ha az egyiknél pénzügyi problémák merülnek fel, valószínősíthetı, hogy a másik is visszafizetési nehézségekkel kénytelen számolni; ilyen kapcsolatnak számít különösen a
kezesség, készfizetı kezesség, garanciák és egyéb biztosíték,






jogszabályon vagy szerzıdésen alapuló korlátlan és egyetemleges felelısség, közvetlen kereskedelmi függıség, amelyet rövid távon nem lehet megszüntetni, illetıleg más üzleti kapcsolattal helyettesíteni, közeli hozzátartozói viszony közös háztartásban élı hozzátartozók esetén.

A csoport valamennyi tagjával szemben fennálló követelését a Takarékszövetkezet felülvizsgálja, ha az ügyfélcsoport bármely tagja nem teljesíti határidıben fizetési kötelezettségét. Amennyiben a csoport bármelyik tagjával szemben fennálló követelés törlesztésében 15 napon túli késedelem következett be, és a követeléshez kapcsolódó fedezet figyelembe vehetı értéke nem fedezi a várható veszteség összegét, a csoport többi tagjával szemben fennálló kintlévıséget nem lehet problémamentesnek minısíteni. A befektetések minısítése egyedi minısítés keretében történik, elsısorban az abból származó várható veszteség valószínőségét és nagyságát kell felbecsülni. A minısítés során együttesen mérlegelni kell a továbbértékesíthetıséget, a mobilizálhatóságot (figyelemmel a piaci viszonyokra, az elérhetı piaci árra stb.) A függı kötelezettségek minısítése során a különbséget kell tenni közöttük a szerint, hogy megszőnésükkor mérlegbeli eszköztételt keletkeztethetnek, vagy veszteségjellegő fizetési kötelezettséget vonhatnak maguk után. o Ha a függı kötelezettség mérlegbeli eszköztételt keletkeztethet, akkor egyrészt azt kell megvizsgálni, mennyi annak a valószínősége, hogy az valóban mérlegbeli eszköztétel keletkezését vonja maga után, másrészt azt kell mérlegelni, hogy a jövıben keletkezı eszköz kapcsán veszteség valószínősíthetı-e, és milyen mértékben. Ezekbıl kiindulva kell a függı kötelezettséget alapvetıen minısíteni és értékelni, a mérlegbeli eszköz minısítését meghatározó szempontok szerinti vizsgálatot (így különösen a rendelkezésre álló fedezetet) is alapul véve. o Amennyiben a függı kötelezettség megszőnése mérlegbeli eszköztétel keletkezését nem vonja maga után, de veszteségjellegő fizetési kötelezettséget eredményez (ilyen különösen az olyan garancia, amelynek beváltása nem vonja maga után követelés feletti tulajdonjog átruházását, nem keletkeztet átszállt követelést, továbbá a peresített ügyek miatt várható jövıbeni kötelezettség), akkor a kifizetés összegében várható veszteség határozza meg alapvetıen a mérlegen kívüli kötelezettség minısítését. o A függı kötelezettségek közül csak azok tartoznak céltartalék képzési kötelezettség alá, amelyek nem valamely mérlegben fennálló kötelezettséggel összefüggésben keletkeztek. Értékvesztés, céltartalék elszámolása: A minısítési kötelezettség alá tartozó kintlévıségek, befektetések és mérlegen kívüli tételek esetén értékvesztést kell elszámolni:
a valós értéken történı értékelési eljárás alá nem vont követelések után,
a valós értéken történı értékelési eljárás alá nem vont befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok és részesedések (vagyoni érdekeltségek) után,
a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak után, ha ezeknek a mérlegtételeknek a minısítése romlott, illetve, ha a minısítésük javult, az értékvesztés visszaírásával kell a könyv szerinti értéket növelni. A Takarékszövetkezet a mindenkori hatályos Számviteli Politikájában határozza meg, hogy mely pénzügyi instrumentumokat (követeléseket, értékpapírokat,, kötelezettségeket) von a valós értéken történı értékelési eljárás alá. Kockázati céltartalékot kell képezni a mérlegen kívüli tételek közé tartozó:
függı kötelezettségek, és
a biztos (jövıbeni) kötelezettségek után, az egyéb ráfordításokkal szemben. Az értékvesztés elszámolásához (visszaírásához), valamint a céltartalék-képzés, felszabadítás és felhasználás mértékének meghatározásához a Takarékszövetkezeti kockázatok havi vizsgálata alapján megállapított minısítésekbıl kell kiindulni. Az értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék értékelés idıpontjában szükséges szintjét, a minısítési kategóriákba történı besorolással az adott kintlévıséghez, befektetéshez, követelések fejében kapott készlethez

vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettséghez egyedi elszámolás, illetve képzés esetén a súlysávon belül hozzárendelt mérték, egyszerősített elszámolás, illetve képzés esetén a tételesen (konkrétan) hozzárendelt százalékos mérték határozza meg. Az elszámolt értékvesztés és a megképzett céltartalék szintjét a Takarékszövetkezet, a minısítéssel együtt havonta felülvizsgálja. Teljes szempontú egyedi minısítési eljárással minısített eszközöknél minısítési kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést, a céltartalékot úgy kell meghatározni, hogy az egyedileg elszámolt értékvesztés, illetve megképzett kockázati céltartalék halmozott állományának a tétel bekerülési értékéhez (illetve törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékéhez), a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékéhez viszonyított aránya a minısítés szerinti besorolással meghatározott következı súlysávokon belül kell, hogy legyen:

Minısítési kategória I. Problémamentes II. Külön figyelendı III. Átlag alatti IV. Kétes V. Rossz

Értékvesztés százaléka 0% 1-10% 11-30% 31-70% 71-100%

Az adott minısítési kategóriába sorolt kintlévıség, befektetés, követelések fejében kapott készlet vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettség után a fentiek szerinti súlysávban meghatározott mértékben kell értékvesztést elszámolni, illetve kockázati céltartalékot képezni, mely az adott tétel minısítése szerinti értékvesztés, illetve kockázati céltartalék szükséges szintje. A számítás alapját a teljes kockázat képzi. A Takarékszövetkezet a devizaeszközök, a deviza alapú forintfizetésre szóló eszközök, valamint a devizában fennálló mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a devizabekerülési értéket (illetve a devizabekerülési érték törlesztésekkel csökkentett összegét) és a mérlegen kívüli kötelezettség devizaértékét az értékeléskori, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítja át forintra. A tétel besorolása szerinti súlysávban hozzárendelt mértékben határozza meg az ahhoz kapcsolódó értékvesztés, kockázati céltartalék szükséges szintjét. Az egyszerősített egyedi eljárással minısített kintlévıségek esetében a Takarékszövetkezet az értékvesztés elszámolását, illetve a képzendı céltartalék meghatározását az alábbi – az egyes minısítési kategóriákhoz tételesen hozzárendelt – százalékos mutatatók szerint, a bruttó könyv szerinti érték alapján végzi. Az értékvesztés elszámolásának alapját a tıkekövetelés képzi.

Minısítési kategória I. Problémamentes II. Külön figyelendı III. Átlag alatti IV. Kétes V. Rossz

Értékvesztés százaléka 0% 5% 20% 60% 100%

A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele elıtti összegét és a kitettség értékek átlagos értékét kitettségi osztályonkénti bontásban, Adatok: millió Ft

Kitettségi osztályok Központi kormány, központi bank Regionális kormány, helyi önkormányzat Hitelintézet, befektetési vállalkozás Vállalkozás Lakosság Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen

Bruttó kitettség összege 2004,377 112,712 1240,361 93,037 1828,968 1130,366 111,535 445,842 6979,254

Bruttó kitettség Db

Bruttó kitettség átlagos összege 286,339 14,088 88,597 6,645 0,345 1,476 0,109 8,574 1,048

7 8 14 14 5293 248 1018 52 6654

A kitettségek földrajzi - legalább országonkénti – megoszlása kitettségi osztályonként, A takarékszövetkezetnek nincs határon átnyúló tevékenysége.

A kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása kitettségi osztályonként A takarékszövetkezet az ágazati koncentrációt az MNB ágazati szerkezetben méri a nettó fedezetlen kitettséget számítva. Az ágazatoknál nem kerülnek figyelembe vételre a hitelintézetekkel, az önkormányzatokkal szembeni kitettségek, illetve az általuk garantált kitettségek. Az egyéni vállalkozókat az általuk jellemzıen végzett gazdasági tevékenységhez legközelebb álló ágazatba kell besorolni. Adatok: millió Ft Lakosság Vállalkozás A) Mezıgazdaság, Vadgazdálkodás, Erdıgazdaság C) Bányászat D) Feldolgozóipar E) Villamos energia F) Építıipar G) Kereskedelem, Jármőjavítás H) Vendéglátás I) Szállítás, raktározás, Távközlés J) Pénzügyi tevékenység K) Ingatlanügylet, Gazdasági szolgáltatás L) Közigazgatás, Védelem M) Oktatás N) Egészségügyi, szociális ellátás O) Egyéb közösségi, szociális ellátás NN) Ismeretlen ágazat Kitettség összesen:

17,582

15,795 7,204

5,38 1,403

Késedelmes tétel

Egyéb tétel

74,383

4,4 29,305 18,608 19,654 0,282 28,706

Ingatlannal fedezett

64,032 6 56,465 103,47

91,965

0,233 8,628

23,622

0,229 0,721 0,091 0,139

53,792

131,993

0,001 0,018

17,483

94,315 9,6 22,595

17,017

Ágazat Ágazati összesen megoszlás

4,633 101,965 6 75,302 140,862 0,373 52,467 55

6,522 5,893

15,796 193,007 94,315 21,502 41,481

3% 0% 3% 0% 2% 5% 0% 2% 1% 6% 3% 1% 1%

0,016 1647,282 1795,617

0,016

88,292

543,414 1129,889

94,948 111,53

384,949 445,842

2285,644 3125,328

0% 73% 100%

A kitettségek hátralevı futamidı szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként Kitettségi osztályok Központi kormány, központi bank Regionális kormány, helyi önkormányzat Hitelintézet, befektetési vállalkozás Vállalkozás Lakosság Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen

Hátralévı futamidı 0-1 év 1-5 év 2041,830 0,638 48,691 2,547 1252,894 0 66,657 0 502,068 1019,628 228,445 127,348 9,350 76,481 0,052 1,925 4149,987 4228,567

Adatok: millió Ft Összesen 5 éven túl 0 61,473 0 19,355 268,883 753,684 11,870 442,364 1557,629

Lejárt 0 0 0 2,280 5,042 20,412 13,834 1,500 43,068

2042,468 112,712 1252,894 88,292 1795,622 1129,888 111,535 445,842 6979,255

A késedelmes tételek és a hitelminıség-romlást szenvedett kitettségek ügyfélkategória szerinti megoszlása Ügyfél kategória

Összeg (millió Ft)

A B C D Összesen

87,306 293,327 125,152 9,422 515,207

.

Ügyfélkategória szerinti megoszlásban az elszámolt és visszaírt értékvesztés és a képzett és felhasznált céltartalék összege Kategória A B C D Összesen

Nyitó Értékvesztés Céltartalék 15,309 0,012 79,470 0 60,696 0 0,671 0 156,147 0,012

Képzés Értékvesztés Céltartalék 45,695 0,032 145,428 0,102 86,839 0,007 2,136 0 280,099 0,141

Visszaírás Értékvesztés Céltartalék -26,038 -0,035 -95,259 -0,051 -51,314 -0,007 -1,115 0 -173,726 -0,093

Adatok: millió Ft Záró Értékvesztés Céltartalék 34,967 0,009 129,638 0,050 96,222 0,001 1,693 0 262,520 0,060

A hitelminıség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségeket - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - földrajzi - legalább országonkénti - megoszlás szerinti bontásban. A takarékszövetkezetnek nincs határon átnyúló tevékenysége

IV/E.) SZTENDERED MÓDSZER ALKALMAZÁSA ESETÉN ALKALMAZOTT, ELISMERT KÜLSİ HITELMINİSÍTİ SZERVEZET Kivonat a Hitelezési kockázat minimális szabályozási tıkekövetelménye megállapításának szabályzatából. Hitelminısítés: a Hpt.-ben meghatározott fogalom, külsı hitelminısítı szervezet vagy exporthitel-ügynökség saját módszertana által elıállított és nyilvánosságra hozott véleménye a minısítettrıl. A hitelminısítés vonatkozhat államra, gazdálkodó szervezetekre, egyéb intézményekre vagy kibocsátott értékpapírra, illetve egyéb ügyletre. A hitelminısítés eredménye egy szöveges indoklással kibıvített kockázati szempontú értékelés, amely tartalmaz egy betővel, számmal, jellel, illetıleg ezek kombinációjával megalkotott hitelminısítési kategóriát. Hitelminısítési besorolás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom, egy egységesített, az európai irányelvekben megjelenı szabályozási megközelítést jelentı, pozitív egész számjegyő jelölés, amelyhez a szabályozás a kockázati súlyokat hozzárendeli. A Felügyelet a különbözı hitelminısítési besorolást megfelelteti az általa elismert külsı hitelminısítı szervezetek hitelminısítési kategóriáinak, annak érdekében, hogy a szabályozás által meghatározott kockázati súlyozást az intézmények alkalmazni tudják. Az elismert hitelminısítı szervezetek a minısítési kategóriáikhoz nemteljesítési valószínőségeket is rendelnek. A Takarékszövetkezet
a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. § értelmében sztenderd módszer szerint,
a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltak mellett a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A takarékszövetkezet a jelen bekezdésben felsorolt, valamint azon hitelminısítı szervezete(ke)t, melye(ke)t a PSZÁF elfogad, a PSZÁF általi elfogadást követıen automatikusan elfogadja. A takarékszövetkezet a PSZÁF által elismert hitelminısítı szervezetek közül az alábbi minısítı szervezete(ke)t alkalmazza az egyes kitettségi osztályok esetében: Külsı hitelminısítı szervezet Moody’s Standard § Poor’s Fitch Ratings Japan Credit Rating Agency

Kitettségi osztály, amelyre a külsı hitelminısítı szervezet minısítése kerül alkalmazásra Központi kormányzat, Önkormányzatok, Hitelintézetek, Vállalkozások Központi kormányzat, Önkormányzatok, Hitelintézetek, Vállalkozások Központi kormányzat, Önkormányzatok, Hitelintézetek, Vállalkozások Központi kormányzat, Önkormányzatok, Hitelintézetek, Vállalkozások

A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısítı szervezet általi hitelminısítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminısítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A hitelintézetek, befektetési vállalkozások, és az önkormányzatok kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása a központi kormányzat minısítési besorolásának következménye.

A magyar devizaadósság minısítésérıl a takarékszövetkezet az MNB honlapjáról legalább havi gyakorisággal tájékozódik (www.mnb.hu – Pénzügyi stabilitás / Magyarország hitelminısítése).

IV/F.) HITELEZÉSI KOCKÁZAT-MÉRÉSÉKLÉS

Mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok fıbb elvei A tıkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal.

Biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fıbb elveit és pontjai Kivonat a Fedezetértékelési Szabályzatból. A Takarékszövetkezet hitelkapcsolat létesítése esetén – a potenciális hitelkockázatok lefedése, a megtérülés biztonsága érdekében – az ügyfelekkel/partnerekkel létrejött szerzıdésben/ügyletekben meghatározott mértékő biztosíték nyújtását köti ki A hitel-elıterjesztés és hiteldöntés során alapvetıen az adott ügyletbıl való megtérülés kockázatát kell vizsgálni és felmérni, emellett azonban az ügylet mögött álló biztosítékoknak minden esetben fedezetet kell nyújtaniuk a tıkekövetelésre, valamint a járulékos költségekre. A kihelyezésrıl történı döntés elıtt meg kell gyızıdni a szükséges fedezetek és biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl és érvényesíthetıségérıl. A fedezettség optimalizálása, azaz a fedezetek megosztása érdekében a Takarékszövetkezet által kockázatosnak minısített konstrukciók, illetve nagykockázatnak minısülı kihelyezés esetében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes alkalmazását kell kikötni. Többféle biztosíték kikötése esetén a szerzıdésben rögzíteni kell, hogy nem teljesítés illetve nem szerzıdésszerő teljesítés esetén a Takarékszövetkezet jogosult megválasztani a biztosítékok felhasználásának sorrendjét. Magánszemélyek és vállalkozások esetén lehetıség szerint az adós és adóstárs magánvagyonát döntéstıl függıen be kell vonni a fedezetek körébe. A fedezetek biztosítása érdekében a hitelkérıtıl nyilatkozatot kell bekérni arra vonatkozóan, hogy bírósági végrehajtás, illetve felszámolási eljárás nem folyik ellene. A fedezet meghatározásakor minden esetben figyelembe kell venni az ügylet jellegét, az ügyfél személyét (ügyfél-, illetve partnerminısítés) és a fedezetek értékállóságának biztosítását. A Takarékszövetkezetnek az ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó kockázatvállalásai esetében a biztosíték kikötése során a jövıbeni várható hozam vagy a jövıben megváltozó érték nem vehetı figyelembe. A jelzálogterhelésnél figyelembe kell venni a bejegyzés ranghelyét, az elızı ranghelyeken szereplı bejegyzéseknek az ingatlan könyv szerinti nettó értékéhez vagy a vagyonértékelı által meghatározott értékéhez (ha ez utóbbi az alacsonyabb) viszonyított hányadát. Az ingatlan könyv szerinti értékének, illetve a vagyonértékelı által meghatározott értékének (ha ez utóbbi az alacsonyabb) hetven százalékát meghaladó jelzálog bejegyzés esetén a hetven százalék feletti értékbıl való várható megtérülést a fedezet elfogadása során nem lehet figyelembe venni. A fedezet értékelését végzı személy a kockázatvállalásról szóló döntésben nem vehet részt. A Takarékszövetkezet a következı biztosíték-típusokat különbözteti meg:
Fı (önálló) biztosítékok - Kockázatmentes biztosítékok - Nem kockázatmentes biztosítékok
Kiegészítı biztosítékok

Jogi biztosítékok fajtái az alábbiak: A.) Dologi biztosítékok:
Zálogjog dolgokon o jelzálogjog
ingatlanon,
ingóságon, o kézizálogjog:
ingóságon,
Vagyont terhelı zálogjog,
Zálogjog jogokon és követelésen,
Közraktári jegy
Óvadék
Opció B.) Személyi biztosítékok:
Garancia o bankgarancia o állami garancia o egyéb garancia
Kezesség o egyszerő kezesség, o készfizetı kezesség, o váltó- és csekk-kezesség. C.) Egyéb biztosítékok:
Engedményezés
Adós, adóstárs jövedelme
Vagyonbiztosítás és egyéb biztosítások megkötése, biztosítéki kártérítés bankra engedményezése (ingatlan- és ingó vagyontárgy-biztosítékok bevonása esetében kikötendı!) A jogi biztosíték-típusokat meghatározott preferencia-sorrend alapulvételével a hitelügyletet kezdeményezı ügyintézık választják ki. Javaslatukat a biztosíték értékállósága, a jogérvényesítés biztonsága, a végrehajthatóság gyorsasága és várható eredményessége alapján – a biztosíték kikötésének költségvonzatára is figyelemmel – úgy teszik meg, hogy a folyósítandó kölcsön (kockázatvállalás) fedezettsége az adott ügylet tekintetében optimális legyen. A fedezetek, jogi biztosítékok elismerhetısége tekintetében a Takarékszövetkezet
a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a sztenderd módszer szerint, valamint
a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszere szerint számítja. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat-mérséklési eljárásának alkalmazása során a fedezeteket a Hitelezési kockázat tıkekövetelményérıl szóló Kormány rendeletben (Hkr) foglaltak szerint kezeli elismert hitelkockázati fedezetként. A Takarékszövetkezet a jogszabály által definiált elismerhetı fedezetek közül az alábbi fedezeteket tekinti elismerhetı fedezeteknek:
Pénzügyi biztosítékok: (készpénz, betét, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, részvény, átváltoztatható kötvény, kollektív befektetési értékpapír, fedezett kötvény és arany),
Garancia és készfizetı kezesség,
Ingatlan biztosíték: az ingatlant terhelı dologi biztosíték (különösen az ingatlanon alapított zálogjog, beleértve a keretbiztosítéki jelzálogjogot és az önálló zálogjogot), A biztosítékok elfogadásának szempontjai: Hitel/ pénz és tıkepiaci ügyletek fedezete céljából csak olyan - az ügyfél, vagy annak javára harmadik személy által - felajánlott biztosíték fogadható el, amely(nek)” a) fizikai megléte (hozzáférhetısége, tárolási helye, stb.), jogi státusza hitelt érdemlı dokumentumokkal alátámasztott és ellenırizhetı,

b) biztosíték a biztosítéknyújtó személy tulajdonában van, vagy azzal szabadon rendelkezhet, valamint a biztosíték eredete, továbbá pertıl, tehertıl és igényektıl mentessége igazolt, c) ténylegesen értékkel bír, vagy értéke megállapítható és bizonyítható, d) biztosíték mobilizálható, valós piaccal rendelkezik, értékesíthetı vagy értékesítésének feltételei megteremthetık. A biztosítékok elfogadása során kiemelt figyelmet kell fordítani a fedezetek Hkr. szerinti elismerhetıségi feltételeinek biztosítására. A felajánlott biztosítékok bankszerően csak akkor alkalmazhatók, ha – a hatályos jogszabályok normái szerint az adott biztosíték esetében a Takarékszövetkezet zálogjogra, engedményezésre, átruházásra stb. vonatkozó jogosultságát szerzıdésbe foglalták. Érték megállapítás alapja: Az aktív ügyletek mögé állított biztosítékok értékének megállapításához mindazokat az értékképzı tényezıket figyelembe kell venni, amelyek a szóban forgó ügylet futamideje alatt, a biztosítékként felajánlott fedezet jellege, mobilizálhatósága, valamint érvényesítésének kockázatai szempontjából befolyásolják a követelés megtérülését. A biztosíték jellegétıl függıen általánosan figyelembe veendı értékképzı tényezık az alábbiak:
Beépített ingatlanoknál: a fekvés, az építés éve és kivitelezés módja, a közmővekkel való ellátottság, a használat és a hasznosíthatóság jellemzıi (ipari-, irodai-, vagy lakáscélú), továbbá lakott ingatlanoknál a bérleti díjak tendenciái stb.;
Gépeknél, berendezéseknél: funkciójuk/mőszaki színvonaluk, az erkölcsi avulás tendenciái, egyedi céljellegük vagy sokoldalú felhasználhatóságuk stb.;
Ingóságoknál (készleteknél): feldolgozottság, minıségi tanúsítvány, az érték-vesztés tényezıi (figyelembe véve a tárolás, ırzés körülményeit), a szavatossági követelmények, kár esetére kötött biztosítás megléte stb.;
Személyi biztosítékoknál: a biztosítéknyújtó vagyoni helyzete, megbízhatósága, üzleti hírneve stb. Az ingatlanok értékének megállapításához a Takarékszövetkezet a takarékszövetkezettıl független, megfelelı végzettséggel rendelkezı ingatlanforgalmi értékbecslıt bíz meg. A likvidációs ráta alapján kiszámított érték azt a kalkulált megtérülést fejezi ki, amely – egy adott biztosíték esetében, megfelelı követeléskezelési intézkedések érvényesítésével (végrehajtás, kényszerértékesítés, stb.) és az értékesítési költségeinek levonása után - még elfogadható megtérülést nyújt a hitelügyletbıl származó banki követelésre. Egy adott biztosíték korrigált hitelfedezeti értékének megállapításához (KHFE): meg kell határozni az adott biztosíték kiinduló, forgalmi értékét (FE), majd ezt meg kell szorozni a likvidációs ráta arányszámával (LR). Képletszerően: Korrigált hitelfedezeti érték (KHFE) = FE * LR A korrigált hitelfedezeti értéket úgy kell meghatározni, hogy a korrigált hitelfedezeti érték nem lehet magasabb az értékbecslésben szereplı hitelbiztosítéki értéktıl. Fedezettségi szint: A Takarékszövetkezet általános esetben az ügyfél/partner minısítési kategória függvényében állapítja meg a szükséges fedezettségi szintet. Ügyfél/partner minısítési kategória A B C D

Minimális fedezettségi szint 100 % 110 % 120 % 140 %

A fedezettség számítás fentiektıl eltérı módját alkalmazza a Takarékszövetkezet a következı esetekben:
A fogyasztási hitelek bírálata során.





Széchenyi folyószámlahitel bírálata során. Vállalkozóknak, kötött számlaforgalmon alapuló, 1 millió Ft összeget meg nem haladó bankszámlahitel esetében.

A fedezet céljára bevonandó biztosítékok sorrendisége – ha erre az ügyfél által felajánlott biztosítékok lehetıséget adnak – a következı: a fı (önálló) biztosítékok közül elıször a kockázatmentes, utána a nem kockázatmentes biztosítékokat kell figyelembe venni. Végül a megtérülés nagyobb biztonsága érdekében a kiegészítı biztosítékokat kell bevonni (bár a fedezettségi arányba nem számíthatók be). Alapvetı szabály, hogy a fedezettségi szintet (arányt)
éven belüli hitelügyletnél a folyósítandó kölcsön és a teljes futamidıre számított, szerzıdés szerinti járulékainak,
éven túli hitelügyletnél pedig a kölcsön és egyévi járulékainak együttes összegére vetítve kell kiszámítani. Hasonló módon kell eljárni más, a Takarékszövetkezet számára kockázatvállalást jelentı ügyletek (pl. garancianyújtás, stb.) esetén is. A rulírozó, illetve a folyószámla-hitelkeret esetében a jogi biztosíték korrigált hitelfedezeti értékének megállapításához az engedélyezett keret teljes kihasználtságát kell feltételezni a futamidıre, és a tıkére kiszámolt kamat 100%-át kell hozzáadni a szerzıdés szerinti hitelösszeghez. A fedezetek felülvizsgálata: A fedezet-monitoring végrehajtása felülvizsgálat keretében történik. A felülvizsgálat az adósok kockázati szempontú – a jogi helyzetükre, gazdálkodási viszonyaikra és a Takarékszövetkezettel fennálló kapcsolatuk megítélésére kiterjedı - átfogó értékelését jelenti. A fedezetek felülvizsgálata során kiemelt figyelmet kell fordítani a Hkr.-ben rögzített kapcsolódó rendelkezésekre, mely szerint a fedezetek elismerhetıségének lényeges kritériuma, hogy a felülvizsgálatot kizárólag független ingatlanvagyon-értékelı végezheti. A felülvizsgálat idejét a következıképpen kell meghatározni:
Lakó ingatlanfedezetek esetén 3 évente
Egyéb ingatlanok esetén 1 évente
Óvadéki betét fedezetek esetén havonta
Egyéb fedezetek esetén évente, illetve szükség szerint (készletek esetén negyedévente). A fedezeteket minden esetben (éven belüli és éven túli ügyleteknél is) soron kívül újra kell értékelni, ha olyan változás állt be az ügyfél fizetıkészségében, a fedezetek értékében, elfogadhatóságában (pl. fedezet értékcsökkenése, eltőnése, megsemmisülése), amelynek eredményeként a fedezet értéke valószínősíthetıen olyan mértékben csökken, hogy az veszélyeztetheti a Takarékszövetkezet követelésének megtérülését. Ügyletminısítéshez kapcsolódó fedezet értékélés: 250/2000. (XII.24.) Korm. sz. rendelet 7.sz. mellékletének elıírásai szerint a Sajátos értékelési elıírások az ügyletminısítésrıl szóló szabályzatban meghatározott teljes szempontrendszer szerint minısített ügyfelek esetén az ügyletminısítések során vizsgálni, értékelni kell a fedezetek értékét mobilizálhatóságát, hozzáférhetıségét. Az ügyintézıknek a fedezetek figyelésével, értékelésével kapcsolatos feladataikat a Takarékszövetkezet által elfogadott, illetve megbízott szakértıkkel és értékbecslıkkel szoros együttmőködésben kell végezniük.

Garanciát nyújtók és kezességet vállalók és azok hitelminısítési kategóriái, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminısítési kategóriái Magyarország hosszú lejáratú devizaadósságának minısítése 2009.12.31.

Központi kormány és központi bank

Moody’s Baa1

Standard &Poor’s BBB-

Fitch Ratings BBB

Japan Credit Rating Agency BBB+

Hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülı piaci- vagy hitelezési-kockázati koncentrációkkal kapcsolatos információk Kivonat a Koncentrációs szabályzatból. A hitelkockázatok koncentrációja alatt az egyes ügyfelekkel és kereskedelmi partnerekkel szembeni olyan követelés eloszlását értünk, mikor az ügyfelek/partnerek viszonylag kisszámú csoportjának vagy nagyobb csoportjának közös okra/okokra visszavezethetı nem-teljesítése veszélyezteti az intézmény üzletszerő mőködését. A koncentrációs kockázatot a takarékszövetkezet lényeges kockázatának tekinti. Koncentrációs kockázatok alábbi fajtáit méri a takarékszövetkezet:
Egy ügyféllel/ ügyfélcsoporttal szembeni kitettség a Hpt. nagykockázat vállalására vonatkozó szabályai szerint
Az ügyfelek portfolió szintő koncentrációja:A Bázel II. szabályozás a koncentrációs kockázatok miatti ún. granularitási kiigazítás miatti többlet tıkeszükségletet az adósok portfolió szintő koncentrációjára értelmezi, mivel a belsı minısítésre alapuló módszereknél a kialakított szabályozási modell azzal számolt, hogy a portfoliók granulárisak, és nincsenek bennük jelentıs koncentrációk.
Ágazati koncentráció: A takarékszövetkezet a kitettség értéket az integrációs szinten kialakított ágazati szerkezetben méri a nettó fedezetlen kitettséget számítva. Az ágazatoknál nem kerülnek figyelembe vételre a hitelintézetekkel, az önkormányzatokkal szembeni kitettségek.
Biztosítéki koncentráció: Az egyenes adós nem teljesítése esetén a hitelintézetnek abból is vesztesége keletkezhet, ha a fedezetet nem tudja érvényesíteni, mert annak kötelezettje sem tud teljesíteni. A takarékszövetkezet ezért nyomon követi azokat a koncentrációkat, ahol a fedezetek elfogadása kapcsán az egyenes adós kockázatát a fedezetet nyújtó kockázata kockázata helyettesíti (helyettesítési elv). A kitettség mérésénél ezért a takarékszövetkezet a garanciákkal, a készfizetı kezességekkel és az óvadékokkal számol.
Termék koncentráció A túlzott koncentrációk kialakulásának megelızısére a takarékszövetkezet az adott koncentrációs típusoknál limiteket határoz meg. A koncentrációs kockázatokra vonatkozó limit megállapításnak összhangban kell lenni a takarékszövetkezet kockázati étvágyával, a kockázati étvágy szerint meghatározott minimális tıkeszinttel. A takarékszövetkezet a következı koncentrációkra határoz meg limiteket:
egy adóscsoportra vonatkozó belsı limitek
adósok portfolió szintő koncentrációja
ágazati koncentráció
biztosítéki koncentráció (egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni közvetlen és közvetett kitettségek)
termék- termékcsoport limitek
ügyfél limitek

Kitettségek - mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni - értéke, amelyek esetében készfizetı kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát vettek figyelembe. A takarékszövetkezet hitelezési kockázatcsökkentı garancia és kezesség típusú biztosítékként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az AGHVA Zrt. által nyújtott garanciák államilag viszontgarantált részét fogadja el. Adatok: millió Ft-ban

Kitettségi osztály

Kitettség nettó értéke

Lakosság Vállalkozók

Garancia, kezességvállalás összege (HG Zrt, AGVHA Zrt) 33,346 4,745

1828,968 93,037

Nettó kitettség értéke CRM hatások után

1795,622 88,292

Kitettségi osztályokra vonatkozóan az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által - a volatilitási korrekciós tényezı, valamint a mérlegen belüli nettósítás figyelembevételével számított - fedezett, teljes kitettség értéke Adatok: millió Ft

Kitettségi osztályok

Kitettség értéke

Ingatlannal fedezett kitettség

nettó

Pénzügyi biztosítékok

1130,367

0,477

Fedezett teljes kitettség CRM hatás után 1129,890

IV/G.) KERESKEDÉSI KÖNYV A takarékszövetkezetnek nincs kereskedési szándékkal tartott pozíciója, kereskedési könyvet 2009. évben nem vezetett.

IV/H.) KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLİ RÉSZVÉNYEK, POZÍCIÓK

Kereskedési könyvben nem szereplı részvények A takarékszövetkezet mérlegében 2009.12.31-án az alábbi, befektetési célú részvények szerepelnek Adatok: millió Ft-ban

Megnevezés MTB Zrt. részvény Banküzlet Zrt. részvény Tak-Invest Kft részvénye Takarékfaktor Szövetkezet részvénye

Mérleg szerinti érték 51,184 0,300 1,500 0,100

A takarékszövetkezet együttmőködési keretszerzıdés alapján üzleti kapcsolatban áll a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-vel, egyben a takarékszövetkezet számlavezetı bankja. A takarékszövetkezet befektetési céllal vásárolt MTB Zrt részvényeket. Nem rendelkezünk olyan információval, mely alapján a befektetési célú részesedések után értékvesztés elszámolása vált volna szükségessé. 2009. évben részvényértékesítés nem történt, ezért értékesítésbıl származó eredmény nem keletkezett.

Kereskedési könyvben nem szereplı pozíciók kamatkockázata Kivonat a Nem kereskedési könyvi kamatkockázat kezelésérıl szóló szabályzatból. A pénzügyi közvetítıi tevékenység alapvetı sajátossága a kamatozó eszközök és források meghatározó aránya – jellemzıen - a mérlegben, illetve a mérlegen kívül. A hitelintézeti tevékenység komplex jellegébıl adódóan a finanszírozó állományok és azok forrásának jellemzıi jelentısen eltérhetnek, ebbıl adódóan kell kamatkockázattal számolni. Kamatkockázat a piaci kockázat (kamat-, devizaárfolyam-, részvényárfolyam-kockázat) egy formája. A kamatkockázat a piaci kamatláb változásának a takarékszövetkezet pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A kamatkockázat annak a jelenlegi, illetve jövıbeni kockázata, hogy a takarékszövetkezet nyeresége (közvetve a tıkéje) csökken vagy teljes mértékben elvész a piaci kamatlábak, hozamok szintjének, arányainak változásából eredıen. A kamatlábkockázat forrásai, fajtái:
a kamatlábak idıbeli változása és a cash-flow-k idıbeli változása közötti eltérés (újraárazási vagy átárazódási kockázat),
a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemzı hozamgörbék között (bázis kockázat),
ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat),
a termékekben rejlı rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). A takarékszövetkezet sztenderd kamatláb sokkot feltételezı számítást (stressz tesztet) végez minden olyan devizanemre, amelyekben denominált, a nem-kereskedési könyvben nyilvántartott eszközeinek, forrásainak és mérlegen kívüli ügyleteinek összege meghaladja a mérlegfıösszeg 5 %-át. A takarékszövetkezet a nem-kereskedési könyvi kamatkockázat mérését – a sztenderd kamatláb sokkokat feltételezı - az ún. duration gap elemzés módszertanával, havonta végzi. A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkezı instrumentumok lejárat elıtti elıtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerzıdések (pl. folyószámla betét, folyószámlahitel stb.) tartós részét sem modellezi. A duration gap elemzés folyamata: 1. Az egyes lejárati sávok hosszú és rövid pozícióinak nettósítása devizanemenként, minden lejárati sávra a nettó pozíció meghatározása. 2. Devizanemenként az egyes lejárati sávokhoz tartozó nettó pozíciók súlyozása. A súlyok az egyes lejárati sávok pozícióinak a kamatlábak egy feltételezett változására vonatkozó érzékenységét tükrözik. A táblázat súlyai a következı feltételezéseken alapulnak: a hozamgörbe egészének 200 bázispontos párhuzamos eltolása, a pozíciók módosított duration-je az egyes lejárati sávok közepét véve kerülnek meghatározásra 5 % kamatlábbal (a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság ajánlásával) számolva. A súly tehát a hozamgörbe 200 bázispontos párhuzamos eltolásának hatását mutatja meg a nettó eszközértékben. 3. Devizanemenként a lejárati sávok súlyozott nettó pozícióinak elıjeles összeadása, melynek végeredményeként az adott devizában denominált nem-kereskedési könyvi tételek kumulált súlyozott nettó pozícióját kapjuk meg. A devizában megkapott eredményt a vonatkozási napon érvényes MNB devizaárfolyamon át kell számolni forintra. 4. Különbözı devizák forintosított nem-kereskedési könyvi tételek kumulált súlyozott nettó pozícióinak elıjeltıl független (abszolút értéken való) összeadásával határozható meg a teljes nem-kereskedési könyvi állomány kumulált súlyozott nettó pozíciója, azaz a nem-kereskedési könyvi kamatkockázat. A takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió

nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tıke aránya. Idıszak/devizanem

HUF

2009.I. 2009.II. 2009.III. 2009.IV.

1,98% 0,30% 0,20% 1,77%

IV/I.) ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS Értékpapírosításra a takarékszövetkezet nem számít tıkekövetelményt.

IV/J.) PARTNERKOCKÁZAT KEZELÉS A takarékszövetkezetnek nincsenek származtatott ügyletei, ezért partnerkockázatra nem számol tıkekövetelményt.

IV/K.) MŐKÖDÉSI KOCKÁZAT Kivonat a Mőködési kockázatkezelés általános rendszerérıl szóló szabályzatból. A takarékszövetkezet a mőködési kockázat tıkekövetelményét az alapmutató módszerével számolja. A mőködési kockázat alapmutató módszere szerinti tıkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a mőködési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhetı. Az alapmutató módszere szerinti tıkeszámításhoz a takarékszövetkezetnek az eredmény-kimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint:
a kapott kamat és kamat jellegő bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegő ráfordítás különbözete, és
a bevételek forgatási célú részvényekbıl, részesedésekbıl (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi mőveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységbıl, valamint a fizetett (fizetendı) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi mőveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelızı három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. Az irányadó mutató számítása során csak a pozitív elıjelő összeget lehet figyelembe venni. A számítások során nem vehetı figyelembe:
az értékvesztéssel, értékvesztés visszaírással, céltartalék képzéssel vagy céltartalék-felhasználással kapcsolatos ráfordítás és bevétel,
az általános igazgatási költség,
a kereskedési könyv részét nem képezı tételek – ide nem értve a devizát – eladásából realizált bevétel, a pénzügyi mőveletek nettó nyereségében és a pénzügyi mőveletek nettó veszteségében szereplı eredmény, az egyéb bevételek között szereplı üzleti tevékenységbıl származó bevétel,
az egyéb bevételek üzleti tevékenységbıl között szereplı, biztosítási események miatti kártérítésbıl származó bevétel. A takarékszövetkezet mőködési kockázatának tıkekövetelménye az elıbbiek szerint számított irányadó mutató 15%-a.

Az alapmutató módszere szerint a mőködési kockázat tıkekövetelménye évente egyszer változik. A takarékszövetkezet mőködési kockázatból származó tıkekövetelményét 2009.12.31-én az alábbi táblázat mutatja

Összeg (mFt)

Tárgyévet megelızı 3. év bruttó jövedelme 436,134

Tárgyévet megelızı 2. év bruttó jövedelme 480,028

Tárgyévet megelızı év bruttó jövedelme 515,457

Felsızsolca, 2010.01.31.

Alakszainé dr. Oláh Annamária Elnök-ügyvezetı

Nagy Károlyné Ügyvezetı-fıkönyvelı

Tıkekövetelmény

71,581