NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEKET TARTALMAZÓ DOKUMENTUM év

NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEKET TARTALMAZÓ DOKUMENTUM 2010. év

FELSŐZSOLCA és Vidéke Takarékszövetkezet - NYILVÁNOSSÁGRA hozatal 2010.

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK § a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt.) § 234/2007. (IX.4.) Korm. r. a hitelintézetet nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről (Nykr.) § 196/2007. (VII.30.) Korm. r. a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről (Hkr.) § 381/2007. (XII.23.) Korm. r. a hitelintézetek partnerkockázatának kezeléséről (Pkr.) § 244/2000. (XII.24.) Korm. r. a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól (Kkr.) § 200/2007. (VII.30.) Korm. r. a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről (Mkr.) A Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt.) 137/A. §-a, és a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően nyilvánosságra hozza a jogszabályokban meghatározott lényeges információkat. A nyilvánosságra hozatali követelmény biztosítja, hogy a Takarékszövetkezet megfelelő tájékoztatást nyújt ügyfelei, leendő ügyfelei, a piac többi szereplője és a hatóságok számára kockázatkezelési stratégiájáról és biztosítja működésének átláthatóságát. A nyilvánosságra hozott adatok a 2010. évre vonatkozó auditált éves jelentésen alapulnak, amelyet a Takarékszövetkezet Közgyűlése a 2011. 05.14-én megtartott ülésén hagyott jóvá. A nyilvánosságra hozatal kiterjed a Takarékszövetkezet kockázatkezelésével kapcsolatos nyilvánosságra hozandó valamennyi lényeges információra. A Hpt. szerint a hitelintézet a külön jogszabály szerint nyilvánosságra hozatal követelményeinek teljesítése során nem köteles nyilvánosságra hozni: § a nem lényeges információt, § védett vagy bizalmas információt Lényeges információ, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. Védett információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, Bizalmas információ, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. A.) KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK A/1.) KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIÁK, KOCKÁZATMÉRÉSI, JELENTÉSI RENDSZEREK ALKALMAZÁSI KÖRE

FOLYAMATOK,

Kockázatkezelési Stratégia A Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet rendelkezik Kockázatkezelési Stratégiával. A Kockázati Stratégia 3 éves időhorizontra készül, minden évben az Igazgatóság hagyja jóvá. A következőkben nyilvánosságra hozott információk a Takarékszövetkezet 2010-2012 évekre elkészített Kockázatkezelési Stratégiájából származnak, annak kivonatát képezik. A takarékszövetkezet a jogszabályban szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát az alábbi tényezők miatt: § nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz, § termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást,

2


§ §

viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket.

A Hpt. 13/D § (1) bekezdés szerint a hitelintézet belső irányítási rendszerének, a Hpt. 76/K §. (2) bekezdése szerint a hitelintézet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának, a Hpt. 145/A. § (5) bekezdése szerint a felügyeleti felülvizsgálatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A kockázatkezelési stratégia célja hogy számba vegye a takarékszövetkezet tevékenysége során vállalt kockázatokat, valamint e kockázatok kezelésének alapvető elemeit. A stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. Fő stratégiai célkitűzésünk, hogy a folyamatosan változó piaci, makrogazdasági környezetben biztosítsuk az üzleti célok, valamint a kockázatkezelési szempontok közötti egyensúly kialakulását, figyelembe véve a jogszabályok által meghatározott korlátokat, valamint a kockázatkezeléssel kapcsolatos szakmai követelményeket. A Takarékszövetkezet elfogadta, beépítette a szabályozásába az Integráció által kidolgozott egységes kockázatkezelési rendszer módszertanát, és alkalmazza az egységes belső tőkeszámítási modellszámításokat. A kockázati stratégia elemei: 1. Kockázatvállalási politika 2. Kockázatvállalási hajlandóság 3. Kockázati szerkezet 4. Kockázatkezelés szervezete 1. Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika az alábbiakban összefoglalja a takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. 1.1 Kockázatkezelési alapelvek: §

Biztonságos működés elve: A takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, a kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működését. A takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő többletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelményhez képest

§

Összeférhetetlenség elve: A takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek.

§

Együttműködés elve: A takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében.

§

Egyedi szabályok alkalmazásának elve: A takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket – a Felügyelet és más külső személyek számára – transzparens módon kell beilleszteni

3


szabályzataiba. Ha a takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni szabályzataiba. §

Kockázatvállalás mértéke: A takarékszövetkezet a kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállalja.

§

Lényeges kockázatok kezelésének elve: A takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli, jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel, és szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz, a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít.

§

A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező.

§

Költség-haszon elve: A kockázatkezelési módszereknek, a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával.

§

Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve: A takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának.

§

A takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére.

§

A takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet.

§

A takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: o Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása, o Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése, o Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését, o Kockázatok alakulásának figyelése, o Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések

§

Tiltott tevékenységek elve: A takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a saját vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott.

§

A takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken.

1.2. Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok § A takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. § Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. § A takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége, vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél.

4


§

§ §

§ § §

A takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. A takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése. A takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. A takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére.

2. Kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy § milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, § mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, § milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke – takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja: A lényegesség szempontjából a takarékszövetkezet az alábbi fokozatokkal minősíti a kockázatokat: § lényeges (1), § nem-lényeges (2), § nincs, nem-jellemző (3) Kockázat típusa Hitelezési kockázat Partnerkockázat Működési kockázat Piaci kockázat – ker. könyvi kamat, árfolyam kockázat Piaci kockázat-devizakockázat Piaci kockázat – árukockázat Értékpapírosítás kockázata Reziduális kockázat Modellezési kockázat Koncentrációs kockázatok Ország kockázat Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Likviditási kockázat Elszámolási kockázat Stratégiai kockázat Külső tényezők kockázata Irányítási/kontroll kockázat Reputációs kockázat

Minősítés 1 3 1 3 1 3 3 1 3 1 3 1 1 3 1 1 1 1

Lényegességet előidéző ok a.), b.), c.) a.), b.), c.) a.), b.), c.)

b b.), c.) b.), c.) b.), c.) b.), b.), b.), b.),

c.) c.) c.) c.)

A kockázatvállalási hajlandóságot a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a takarékszövetkezet célkitűzéseit.

5


Kockázatvállalási hajlandóság mértékére vonatkozó általános célkitűzés: A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen az alábbiakhoz képest: § Hpt. 76.§ (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1. pillért) 120%-a, amennyiben a Hpt. 76. § (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő az intézmény számára; § Hpt. 76/K. § (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, § Hpt. 76. § (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege, § Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága a lényeges kockázatok tekintetében: (skála: alacsony, mérsékelt, közepes, jelentős, nagy) Lényeges kockázatok Hitelezési kockázat ügyfélkockázat Hitelezési kockázat partnerkockázat Hitelezési kockázat elszámolási kockázat Piaci kockázat Devizaárfolyam kockázat Működési kockázat Koncentrációs kockázatok

Nem-kereskedési kamatkockázat

–

Kockázati étvágy Közepes

–

Alacsony

–

Alacsony

-

Alacsony

könyvi

Magas Nagy

Mérsékelt

Likviditási kockázat

Mérsékelt

Stratégia kockázat

Mérsékelt

Irányítási, kontroll kockázat Reziduális kockázat

Magas Közepes

Reputációs kockázat

Magas

Külső tényezők kockázata

Közepes

Indoklás Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az MTB-vel, az integráció központi bankjával. A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók A kisintézmény méretéből következően. A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között. A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú kihelyezéseinek a növelését tervezi, a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Kisintézmény jellegéből adódóan mérsékelt kockázat. Kisintézmény jellegéből adódóan. Kisintézmény jellegéből adódóan. A hitelezési és működési kockázatokkal való átfedés. Kisintézmény jellegéből adódóan. Összefügg a működési kockázattal. Szabályzatban foglalt tényezők (az ország gazdasági helyzetének változása, a régió viszonylagos gazdasági helyzete és annak alakulása, jogszabályi változások) függvénye alapján.

A Takarékszövetkezet meghatározza kockázati étvágyát, amelyet a minimális tőkekövetelmény feletti minimálisan tartandó többlettőke mértékében (COREP tábla CAB32), és az ez alapján számolt tőkemegfelelési mutatóban (COREP tábla CAB321) határoz meg, figyelembe véve az üzleti célkitűzéseket, a minimális tőkekövetelmény aktuális értékét, a belső tőkeszükségletet, és a jogszabályi, valamint felügyeleti követelményeket. 3. Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése.

6


A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük.

A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez választott módszerek: § Hitelezési kockázat – sztenderd módszer § Hitelkockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer § Devizaárfolyam kockázat – sztenderd módszer § Működési kockázat – alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken: § Ügyfél limit a vállalkozói ügyfelek – adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre. § Nagykockázati limit: állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja esetén a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően. § Nagykockázat vállalási limit vállalkozások esetén, a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint. § Portfóliós limit az ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja – a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti összes nagykockázati kitettségre. § Ágazati limit egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra. § Devizakockázati limit a devizaárfolyam kockázat – a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra. § Kamatkockázati limit a nem-kereskedési könyvi kamatkockázat – a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra. § Likviditási kockázati limitek a likviditási kockázat – a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére. § Terméklimitek az egyes termékcsoportok – a belső szabályozásban meghatározottak szerint. A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA minősítési és monitoring rendszerében szereplő mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelző mércéket, és az OTIVA által javasolt mértékeket. A Hpt. 80. § (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB-vel, mint számlavezető bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet. A/2.) KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSÁT, MÉRÉSÉT FIGYELEMMEL KÍSÉRŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS FUNKCIÓK LEÍRÁSA Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről szóló 11/2006. számú PSZÁF ajánlása alapján, továbbá a pénzügyi, befektetési és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban a Takarékszövetkezet kialakította és működteti a belső védelmi vonalait. A takarékszövetkezet belső védelmi vonalait az alábbi funkciók alkotják: § Felelős belső irányítás § Belső kontroll

7


A belső védelmi vonalak kialakításakor, valamint azok működtetésében szoros együttműködést és szakmai koordinációt tart fenn az integráció által létrehozott központi szervezetekkel, elsősorban pedig az intézményvédelmi alappal. Takarékszövetkezet együttműködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: § Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések. § Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása. § Belső jelentések, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések követelményeinek kialakítása. § Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés. § Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása.

tartalmi

és

formai

A belső kontroll funkció részei: 1. Kockázat kezelési funkció, 2. Megfelelőség biztosítási (compliance) funkció, 3. Belső ellenőrzési rendszer A belső kontroll funkciók függetlensége biztosított, mert: § A kontroll funkció személyzete nem végez olyan tevékenységet, amely az ellenőrzési körébe tartozik. § A kontroll funkció szervezetileg elkülönül azoktól a tevékenységi és szervezeti területektől, melyek ellenőrzésére hivatott. Az adott funkció vezetője csak olyan személynek lehet alárendelt, aki nem felelős a megfigyelt és ellenőrzött területek irányításáért. § A kontroll funkciók vezetői közvetlenül az Ügyvezetés, illetve a Felügyelő Bizottság felé tesznek jelentést, továbbá a kontroll funkciók területétől függően legalább negyedévente, illetve félévente megjelenik az Ügyvezetés, az Igazgatóság, illetve a Felügyelő Bizottság előtt. § A kontroll funkció személyzetének díjazása független az ellenőrzött vagy a megfigyelni és ellenőrizni szándékozott terület teljesítményétől. § Szervezetileg a kockázat kezelés, a megfelelőség biztosítási funkció és a függetlenített belső ellenőrzési terület is függetlenek egymástól. Tevékenységük összehangolását az ügyvezetés biztosítja. Kockázat kezelési funkció Célja, hogy biztosítása, hogy a takarékszövetkezet kockázatainak megfelelő azonosítását, mérését és kezelését annak érdekében, hogy a keletkezett kockázatok mértéke ne veszélyeztesse a folyamatos működést. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását.

úgy

alakítja

ki,

hogy

biztosítsa

a

Az alábbi kockázatkezelési feladatkörök működnek a takarékszövetkezetnél: a) Aktív üzletági döntések előtti kockázati véleményezés. o Szervezeti egység: Központi hitelágazat, illetve a kirendeltségek. o Felelős személy: Az adott szervezeti egységhez tartozó aktív ügylet illetékes hitel előterjesztő személye. A hitel előterjesztő személy minden esetben független a döntést meghozó személytől, illetve szervezettől. b) Kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, beleértve a tőkemegfelelést és belső tőkeértékelést, a kockázatok kontrollja, monitoringja. o Szervezeti egység: Központ o Felelős személy: Központi kockázat kezelő munkatárs. Személyében független az aktív üzleti területtől, közvetlenül az elnök-ügyvezetőnek tartozik beszámolással. A központi kockázat kezelő munkatárs feladata: § a kockázatkezelési politika meghatározása (annak rögzítése, hogy az intézmény, illetve a csoport az egyes kockázati típusokat tekintve milyen típusú és milyen mértékű kockázat vállalására törekszik, így különösen a hitelezési, piaci, működési, likviditási stb. kockázatok területén), § a kockázatkezelési rendszerrel kapcsolatos folyamatok, eljárások, feladatok, döntési és ellenőrzési jogkörök meghatározása, § a kockázatok mérésére használt eljárások és módszerek kidolgozása, § kockázatok mérése,

8


§ § § §

a kockázati limitek felállítása, a kockázatkezelési tevékenységgel kapcsolatos jelentések készítése, megállapított kockázati limitek túllépése esetén követendő eljárások, a kockázatkezelési rendszerrel kapcsolatos belső ellenőrzési eljárások.

A kockázatkezelés szervezetének áttekintéséhez a takarékszövetkezet a lényeges kockázati típusokra vonatkozóan rendelkezik egy olyan áttekintő nyilvántartással, mely az egyes lényeges kockázati típusokra a fontosabb funkciókat, a felelős szervezeti egységeket vagy a felelős személyek beosztását, valamint a funkció gyakorlásának gyakoriságát tartalmazza. A/3.) KOCKÁZATMÉRSÉKLÉSRE ÉS A HITELKOCKÁZATI FEDEZET ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYZATOK FŐ ELVEIRE ÉS PONTJAIRA, VALAMINT EZEK HATÁKONYSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSÉRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIÁK, FOLYAMATOK Lásd „IV/F” pont. B.) PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A Takarékszövetkezet nem kötelezett számviteli konszolidációra, és nem tartozik összevont alapú felügyelet alá. C.) SZAVATOLÓ TŐKE Tőke elemek Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek Jegyzett tőke Tőketartalék Alapvető tőkeként elismert tartalékok Lekötött tartalék Általános tartalék Eredménytartalék Mérleg szerinti pozitív eredmény, könyvvizsgáló által hitelesítve Általános kockázati céltartalék Egyéb levonások az alapvető tőkéből ALAPVETŐ TŐKE Értékelési tartalék Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke JÁRULÉKOS TŐKE Levonások az alapvető tőkéből Levonások a járulékos tőkéből KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE

mFt 2010.12.31. 101,274 97,725 3,549 399,657 24,000 53,199 264,155 58,303 1,688 3,606 499,013 80,991 3,000 83,991 0 0 583,004

D.) A TAKARÉKSZÖVETKEZET TŐKEMEGFELELÉSE D/1) A BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATRA VONATKOZÓ ELVEK ÉS STRATÉGIÁK Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a takarékszövetkezet vezető testületei biztosítják, hogy § a takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); § az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; § hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. Tőkemegfelelési folyamat részei:

9


1) Szabályozói szavatoló tőke mérése: A takarékszövetkezet a szavatoló tőkét a Hpt. V. sz. melléklete alapján, a felügyeleti adatszolgáltatásban szereplő formátumban megjelölt módon számolja. 2) Belső tőke mérése: A belső tőkeszámítás céljára a takarékszövetkezet a szabályozás által meghatározott szavatoló tőkét alkalmazza, a Hpt. V. sz. mellékletében foglalt korlátozások figyelembe vételével. A belső tőke számszerűsítése során a takarékszövetkezet nem él a szabályozói szavatoló tőkeszámításon kívüli, egyéb tőkeelemek beszámításával. 3) Minimális (jogszabályban meghatározott) tőkeszükséglet mérése: A takarékszövetkezet a kapcsolódó jogszabályokban foglaltak szerint számolja a hitelezési kockázatokra, piaci (deviza) kockázatokra és a működési kockázatokra. 4) Belső tőkeszükséglet mérése: A belső tőkeszükséglet mérése az alábbi folyamatokból tevődik össze: a) Lényeges, számszerűsíthető kockázatok összesítése A különböző típusú lényeges számszerűsített kockázatokat a takarékszövetkezet az „építőkocka” elv alapján összesíti, amely a különböző kockázatokra mért belső tőkeszükségletek összeadását jelenti. Ez az elv ugyanaz, amit a szabályozás alkalmaz a minimális szavatoló tőke követelmény meghatározásánál. A takarékszövetkezet az alábbi számszerűsíthető, a tevékenysége során lényegesnek ítélt, a Kockázati Stratégiában megjelölt, kockázatok tőkeszükségletét méri: § Hitelezési kockázat § Piaci - Devizaárfolyam kockázat § Működési kockázat § Nem kereskedési könyvi kamatkockázat § Likviditási kockázat § Koncentrációs kockázat (ügyfél, portfólió, ágazat, termék) b) Tőkepuffer meghatározása A takarékszövetkezet tőkepuffert határoz meg: § A limitekkel kezelt kockázatokra, hol a limiten belül, vagy felül nincs belső tőkeszükséglet meghatározva, a nem számszerűsíthető kockázatokra, és a Felügyelet által kockázatosnak tartott portfoliókra. § Kockázati önértékelés eredményére A tőkepuffer végső összege: A kockázatokra számolt tőkepuffer és az önértékelés eredménye alapján képzett tőkepuffer közül a nagyobb összeg. c) Stressz puffer meghatározása. Számszerűsíthető, lényeges kockázati típusok stresszelése érzékenységi vizsgálat formájában történik. Arra adnak választ, hogy ritka, váratlan, előre nem látott esemény hatására miképp változik a hitelintézet szavatoló tőkéje, illetve a tőkekövetelménye. Az egyes stressz hatásokat a kockázat típusok között mérhető korrelációs együttható segítségével összesítjük. A stressz tesztet két paraméter csoportra kell lefuttatni, az egyik az enyhe, a másik az erős stressz hatásokat számszerűsíti. Tőke vonzata csak az enyhe stressznek van. Az erős stressz hatást is méri és elemzi a takarékszövetkezet, az ügyvezetésnek, Igazgatóságnak beszámol mindkét stressz teszt eredményeiről. A két stressz teszt számítási elvei azonosak, az eltérés csak a hatások mértékében jelentkezik. A takarékszövetkezet az alábbi kockázatok esetében alkalmaz stressz teszteket: § Hitelezési kockázat § Koncentrációs kockázat stressz: § Devizaárfolyam kockázat stressz: § Nem kereskedési könyvi kamatkockázat stressz § Likviditási kockázat stressz d) Belső tőkeszükséglet meghatározása: A számszerűsíthető lényeges kockázatok összesítése során keletkezett tőkeszükséglet, a tőkepuffer és a stressz puffer összege.

10


5) Szabályozási tőkemegfelelés mérése: A szabályozói szavatoló tőke és a minimális tőkeszükséglet hányadosának 8%-a. 6) Belső tőkemegfelelés mérése. A belső célokra meghatározott tőke és a belső tőkeszükséglet hányadosának 8%-a. A takarékszövetkezet a szabályozói és belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az Ügyvezetés a Takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi. A Takarékszövetkezet évente elvégezi a tőkemegfelelés belső felülvizsgálatát, amelyet a takarékszövetkezet Igazgatósága hagy jóvá.

értékelési

folyamatának

A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatát a belső ellenőrzés a rendes évi munkaterve keretében évente megvizsgálja. D/2. KITETTSÉGI OSZTÁLYOK TŐKEKÖVETELMÉNYE adatok: millió Ft Tőkekövetelmény

Kitettségi osztályok sztenderd módszer szerint CAB21111 SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint CAB CAB CAB CAB CAB CAB CAB CAB

2111101 Központi kormányok és központi bankok 2111102 Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok 2111106 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 2111107 Vállalkozások 2111108 Lakosság 2111109 Ingatlannal fedezett követelések 2111110 Késedelmes tételek 2111115 Egyéb tételek

201,954 0 3,202 18,269 8,968 91,139 30,12 20,387 29,869

D/3. HITELEZÉSI, FELHÍGULÁSI KOCKÁZATOK. Késedelmes tételek, hitelminőség romlás, értékvesztés elszámolás, céltartalék képzés és felhasználás módszereinek belső szabályozása. Kivonat a Takarékszövetkezet Hitelezési kockázat minimális megállapításáról szóló szabályzatából.

visszaírás,

szabályozási tőkekövetelmény

A takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint számítja ki mind a szabályozói, mind a belső tőkeszükséglet esetén. Késedelmes tétel: Késedelmes tétel kitettségi osztályba sorolandó az ügylet, amennyiben az ügyfélnek a takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén § a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy § az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén § a kettőszázötvenezer forintot, vagy § az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát 1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított

11


összegéhez - a 2)-6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni. § 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, § 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez § 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, § Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 5) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe.

meghatározása

esetében

elismert

6) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Késedelmes tételek tőkeszükséglete a Hitelezési kockázati stressz teszt esetében: A belső tőkeszükséglet számítása esetén alkalmazott stressz puffer egyik alkotó eleme a hitelezési kockázatra elvégzett érzékenységi vizsgálat eredményeképpen adódó pótlólagos tőkeszükséglet. A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik, és ennek következtében § miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tőkeszükséglet. § miként nő az értékvesztés és céltartalékképzés. Az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló módszerek. „Kivonat a Sajátos értékelési előírások az ügyletminősítésről és az értékvesztés, céltartalék-képzés rendjéről szóló szabályzatból” A Számviteli Politika részét képezi az Számv. Tv. 14.§. (5b) bekezdésének értelmében az Eszközök források értékelési szabályzata. Az Eszközök és források értékelési szabályzata keretében, Sajátos értékelési előírások címen, a takarékszövetkezet rendelkezik a kintlévőségek, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékeléséről, értékvesztés elszámolásának, céltartalék-képzésének rendjéről. A minősítések elvégzésekor az ügyfelekkel szembeni követelések, a befektetések, valamint a függő és jövőbeni kötelezettségek teljes összegét minősíteni kell, amellyel kapcsolatban veszteség keletkezésének kockázata fennáll. Ennek megfelelően minősíteni kell: § a tőkekövetelést (esedékes, és a lejárt tőkeösszeget) § a kamat és kamatjellegű követeléseket. (előjegyzett, esedékes) § a kapcsolódó díjköveteléseket (előjegyezett, esedékes) Az eszközminősítési kategóriákba sorolás - a tétel jellegétől függően - a következő szempontok együttes mérlegelése alapján történik, az eszközminősítés számviteli követelményei szerint: a) az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások,

12


b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), f) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség. A Takarékszövetkezet a fentiekben meghatározott tételeket havonta minősíti. A Takarékszövetkezet egyedi értékelés alapján minősíti a minősítendő tételeket, csoportos értékelési eljárást nem alkalmaz. A Takarékszövetkezet által alkalmazott egyedi értékelés lehet: § Az egyszerűsített egyedi minősítés: A Takarékszövetkezet él a 250/2000. Kormányrendelet 7.sz. mellékletének II. fejezet 15. pontjában foglalt lehetőséggel, azaz egyszerűsített egyedi minősítési eljárást alkalmaz a lakossági kockázatvállalások tekintetében. Ezen értelmezésében lakossági ügyfélnek minősül a magánszemély, nem vállalkozási minőségben kötött szerződései tekintetében. Azon lakossági ügyféllel szembeni, fogyasztási hitelből, jelzáloghitelből eredő követeléseknél, mérlegen kívüli tételeknél ahol a minősítés fordulónapján fennálló követelés tőke összege a 2 millió Ft-ot nem haladja meg. Amennyiben a Takarékszövetkezetnek egy lakossági ügyfél felé több jogcímen van követelése, abban az esetben az összes követelés fordulónapon fennálló tőkeösszege dönti el, hogy egyszerűsített, vagy teljes szempontrendszerű minősítési eljárás alkalmazandó. Az egyszerűsített egyedi minősítési eljárás során a Takarékszövetkezet kizárólag a fizetési vagy törlesztési határidőt követő késedelmes napok számát veszi figyelembe. §

Teljes szempontú egyedi értékelés. A Takarékszövetkezet teljes szempontrendszerű minősítési eljárással minősíti az alábbi kintlévőségeit: § A minősítés fordulónapján 2 millió Ft tőkeösszeget meghaladó lakossági követeléseket. § Összeghatártól függetlenül minden vállalkozói és minden egyéb - nem lakossági ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásokat. § Összeghatártól függetlenül a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, az átvett eszközöket. Amennyiben a Takarékszövetkezetnek egy ügyféllel szemben vállalkozói és magányszemély minőségében is van kockázatvállalása, abban az esetben az összes kockázatvállalási szerződés teljes szempontrendszerű, egyedi minősítési eljárás keretében minősítendő.

A kintlévőségek, a befektetések és a mérlegen kívüli tételek teljes szempontrendszerű egyedi minősítése során - a várható veszteségek számítása mellett - a biztosítékokat is mérlegelni kell a Fedezetértékelési - és a Kockázatvállalási Szabályzatban rögzítettek szerint. Ez azt jelenti, hogy a kategóriába sorolásnál figyelembe kell venni, hogy a biztosítékokból mennyi idő alatt és milyen összeg megtérülésére lehet számítani. A Fedezetértékelési Szabályzatban meghatározott módszer szerint a fedezetek nyilvántartási értékét a minősítési kategóriába történő besorolásnál figyelembe kell venni. Értékvesztés, céltartalék elszámolása: A minősítési kötelezettség alá tartozó kintlévőségek, befektetések és mérlegen kívüli tételek esetén értékvesztést kell elszámolni: § a valós értéken történő értékelési eljárás alá nem vont követelések után, § a valós értéken történő értékelési eljárás alá nem vont befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok és részesedések (vagyoni érdekeltségek) után, § a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak után, ha ezeknek a mérlegtételeknek a minősítése romlott, illetve, ha a minősítésük javult, az értékvesztés visszaírásával kell a könyv szerinti értéket növelni.

13


Kockázati céltartalékot kell képezni a mérlegen kívüli tételek közé tartozó: § függő kötelezettségek, és § a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után, az egyéb ráfordításokkal szemben. Teljes szempontú egyedi minősítési eljárással minősített eszközöknél minősítési kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést, a céltartalékot úgy kell meghatározni, hogy az egyedileg elszámolt értékvesztés, illetve megképzett kockázati céltartalék halmozott állományának a tétel bekerülési értékéhez (illetve törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékéhez), a mérlegen kívüli kötelezettség nyilvántartási értékéhez viszonyított aránya a minősítés szerinti besorolással meghatározott következő súlysávokon belül kell, hogy legyen: Minősítési kategória I. Problémamentes II. Külön figyelendő III. Átlag alatti IV. Kétes V. Rossz

Értékvesztés százaléka 0% 1-10% 11-30% 31-70% 71-100%

A Takarékszövetkezet a devizaeszközök, a deviza alapú forintfizetésre szóló eszközök, valamint a devizában fennálló mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a devizabekerülési értéket (illetve a devizabekerülési érték törlesztésekkel csökkentett összegét) és a mérlegen kívüli kötelezettség devizaértékét az értékeléskori, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítja át forintra. A tétel besorolása szerinti súlysávban hozzárendelt mértékben határozza meg az ahhoz kapcsolódó értékvesztés, kockázati céltartalék szükséges szintjét. Az egyszerűsített egyedi eljárással minősített kintlévőségek esetében a Takarékszövetkezet az értékvesztés elszámolását, illetve a képzendő céltartalék meghatározását az alábbi – az egyes minősítési kategóriákhoz tételesen hozzárendelt – százalékos mutatatók szerint, a bruttó könyv szerinti érték alapján végzi. Az értékvesztés elszámolásának alapját a tőkekövetelés képzi. Minősítési kategória I. Problémamentes II. Külön figyelendő III. Átlag alatti IV. Kétes V. Rossz

Értékvesztés százaléka 0% 5% 20% 45% 82%

A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban, Kitettségi osztályok Központi kormány, központi bank Regionális kormány, helyi önkormányzat Hitelintézet, befektetési vállalkozás Vállalkozás Lakosság Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen

Nettó kitettség összege

Adatok: millió Ft Nettó kitettség átlagos összege

Nettó kitettség Db

3272,968 136,671

31 8

105,579 17,083

1079,076 121,496 1622,677 986,846 246,067 462,607 7928,408

13 20 5062 220 1140 52 6546

83,005 6,074 0,320 4,485 0,215 8,896 1,211

A kitettségek földrajzi - legalább országonkénti – megoszlása kitettségi osztályonként

14


A takarékszövetkezetnek nincs határon átnyúló tevékenysége. A kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása kitettségi osztályonként A takarékszövetkezet az ágazati koncentrációt az MNB ágazati szerkezetben méri a nettó fedezetlen kitettséget számítva. Az ágazatoknál nem kerülnek figyelembe vételre a hitelintézetekkel, az önkormányzatokkal, és az központi kormánnyal, központi bankkal szembeni kitettségek, illetve az általuk garantált kitettségek Az egyéni vállalkozók az általuk jellemzően végzett gazdasági tevékenységhez legközelebb álló ágazathoz kerültek besorolásra. Adatok: millió Ft Lakosság Vállalat Ingatlannal Késedelmes Egyéb Ágazat Ágazat fedezett tétel tétel összesen aránya A) Mezőgazd. Vadgazdálk. Erdőgazdaság C) Bányászat D) Feldolgipar E) Villamos energia ipar F) Építőipar G) Keresked Járműjavítás H) Vendéglátás I) Szállítás, raktározás, Távközlés J) Pénzügyi tevékenység K) Ingatlan, Gazd. szolg. L) Közig. Védelem M) Oktatás N) Eü-i, szoc. ellátás O) Egyéb közösségi, szoc. ellátás NN) Ismeretl. ágazat Kitettség összesen:

4,150 0 30,050

11,000 0 0

83,181 0 59,328

0 0 3,173

0 0 0

0,072 20,348

0 0

5,690 19,272

0 5,413

0 0

81,020

7,682

32,941

0

98,331 0 92,551 5,690

3% 0% 3%

45,033

0% 1%

0

121,643

4%

0,219

0

4,493

0,039

0

4,751

0%

22,317

0

23,330

0,080

0

45,647

1%

12,237

17,302

420,040

449,579

13%

14,900 0 0 5,098

0

54,892

0

117,811

10,470

9,025

207,098

6%

59,602 0

0 13,036

0 0

59,602 13,036

2% 0%

54,147

2%

0,010

0%

27,944 2182,091

65%

239,404 462,607 3379,289

100%

0 0 21,218

22,594

0,009

0

1432,411

12,329

509,900

1574,756

116,743

986,225

0

0

5,237

0,001 199,507

0

A kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként Kitettségi osztályok Központi kormány, központi bank Regionális kormány, helyi önkormányzat Hitelintézet, befektetési vállalkozás Vállalkozás Lakosság Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tételek

Hátralévő futamidő 0-1 év 1-5 év 5 éven túl 3325,164 0,478 0

Adatok: millió Ft Összesen Lejárt 6,664

3332,306

100,150

1,517

35,003

0

136,670

1028,513

0

51,184

0

1079,697

69,192 554,414 114,587 24,838

0 879,985 141,303 105,423

46,781 138,727 730,332 73,683

0,770 1,630 0,002 35,458

116,743 1574,756 986,224 239,402

15


Egyéb tételek Összesen

0,130 5216,988

1,196 1129,902

461,279 1536,989

0 44,524

462,605 7928,403

A késedelmes tételek és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek ügyfélkategória szerinti megoszlása Ügyfél kategória

Összeg (millió Ft)

A B C D Összesen

Arány (%)

92,372 301,887 163,801 222,272 780,332

11,8 38,7 21,0 28,5 100,0

Ügyfélkategória szerinti megoszlásban az elszámolt és visszaírt értékvesztés és a képzett és felhasznált céltartalék összege Kat. A B C D Öss z

Nyitó Értékvesz Céltart. t. 29,423 0 110,590 0,048 83,434 0 0,613 0 224,061 0,048

Képzés Értékveszt. Céltart. 37,065 129,612 70,199 37,395 274,271

0,077 0,001 0 0,079

Visszaírás Értékveszt Céltart. . -26,762 -93,580 -0,081 -43,363 -0,001 -9,129 0 -172,834 -0,082

Adatok: millió Ft Záró Értékveszt Céltart. . 39,725 146,622 0,045 110,270 0 29,053 0 325,670 0,045

A hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - földrajzi - legalább országonkénti - megoszlás szerinti bontásban. A takarékszövetkezetnek nincs határon átnyúló tevékenysége. Hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek elszámolt értékvesztése, képzett céltartalékai millió Ft Nyitó Képzés Visszaírás Záró Értékveszt. Céltart. Értékveszt Céltart. Értékveszt Céltart. Értékveszt Céltart. . . . 223,343 0,048 269,634 0,079 -167,479 -0,082 325,670 0,045 E.) SZTENDERED MÓDSZER E/1 SZTENDERD MÓDSZER ALKALMAZÁSA ESETÉN ELISMERT KÜLSŐ HITELMINŐSÍTŐ SZERVEZET VAGY EXPORTHITEL ÜGYNÖKSÉG ALKALMAZÁSA Kivonat a Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályzatából. Hitelminősítés: a Hpt.-ben meghatározott fogalom, külső hitelminősítő szervezet vagy exporthitel-ügynökség saját módszertana által előállított és nyilvánosságra hozott véleménye a minősítettről. A hitelminősítés vonatkozhat államra, gazdálkodó szervezetekre, egyéb intézményekre vagy kibocsátott értékpapírra, illetve egyéb ügyletre. A hitelminősítés eredménye egy szöveges indoklással kibővített kockázati szempontú értékelés, amely tartalmaz egy betűvel, számmal, jellel, illetőleg ezek kombinációjával megalkotott hitelminősítési kategóriát.

16


Hitelminősítési besorolás: a Hpt-ben meghatározott fogalom, egy egységesített, az európai irányelvekben megjelenő szabályozási megközelítést jelentő, pozitív egész számjegyű jelölés, amelyhez a szabályozás a kockázati súlyokat hozzárendeli. A Felügyelet a különböző hitelminősítési besorolást megfelelteti az általa elismert külső hitelminősítő szervezetek hitelminősítési kategóriáinak, annak érdekében, hogy a szabályozás által meghatározott kockázati súlyozást az intézmények alkalmazni tudják. Az elismert hitelminősítő szervezetek a minősítési kategóriáikhoz nemteljesítési valószínűségeket is rendelnek. Az elismert külső hitelminősítő szervezetekre vonatkozó szabályok A takarékszövetkezet azon hitelminősítő szervezeteket, melyeket a PSZÁF elfogad, a PSZÁF általi elfogadást követően automatikusan elfogadja. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 76/H.§ (3) bekezdésében foglaltak, az Európai Unió más tagállamai felügyeleti hatóságinak elismerése alapján az alábbi külső hitelminősítő szervezeteket Magyarországon is elismert külső hitelminősítő szervezetnek minősíti. Az elismerés alapja: Az adott külső hitelminősítő szervezetet elismerő felügyeleti hatóság a tagállamok által lefolyatott elismerési eljárás alapján

kölcsönös

Franciaország felügyeleti hatósága Ausztria, Németország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Hollandia felügyeleti hatósága

Elismert külső hitelminősítő szervezet Fitch, Moody’, S & P, Japan Credit Rating (JCR), DBRS (Dominion Bond Rating Services

Hosszú lejáratú ‘mapping’ Hitelminős ég

Fitch minősíté s

Moody's minősíté s

S&P minősíté s

Vállalat i

Intézményi (hitelintézetek és befektetési vállalkozások) Közp. korm. Hitelminősítés minősítése alapú módszer n alapuló Lejárat Lejárat módszer >3 <= 3 hónap hónap

Központi kormányz at

1

AAA to AAA+ to ABBB+ to BBBBB+ to BBB+ to BCCC+ és alatta

Aaa to Aa3 A1 to A3 Baa1 to Baa3 Ba1 to Ba3 B1 to B3 Caa1 és alatta

AAA to AAA+ to ABBB+ to BBBBB+ to BBB+ to BCCC+ és alatta

20%

20%

20%

20%

0%

50% 100%

50% 100%

50% 50%

20% 20%

20% 50%

100%

100%

100%

50%

100%

150% 150%

100% 150%

100% 150%

50% 150%

100% 150 %

2 3 4 5 6

A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A hitelintézetek, befektetési vállalkozások, és az önkormányzatok kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása a központi kormányzat minősítési besorolásának következménye. Exporthitel-ügynökség hitelminősítésének alkalmazása

17


A takarékszövetkezet azon hitelminősítő szervezeteket, melyeket a PSZÁF elfogad, a PSZÁF általi elfogadást követően automatikusan elfogadja. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Hkr. 23. §-ában foglaltak alapján az alábbi exporthitel-ügynökséget Magyarországon is elismert exporthitel-ügynökségnek minősíti. Az exporthitel-ügynökséget elismerő felügyeleti hatóság Franciaország hatósága

felügyeleti

COFACE,

Elismert exporthitel-ügynökség A 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 23§-ában foglaltak szerint.

F.) HITELEZÉSI KOCKÁZAT-MÉRÉSÉKLÉS F/1. Mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elvei A tőkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. F/2. Biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elveit és pontjai Kivonat a Fedezetértékelési Szabályzatból. 1. A biztosítékok elfogadásának szempontjai Fő biztosítékok, melyeket a Takarékszövetkezet önálló biztosítékként fogad el. Kockázatmentes biztosítékok § Óvadékba helyezett forint- és devizabetét § Óvadékba helyezett állampapír (diszkont kincstárjegy, államkötvény, kincstári takarékkötvény, kamatozó kincstárjegy, stb.) § Óvadékba helyezett értékpapír, vagy betéti okirat § Állami garancia, kezesség § Bankgarancia, kezesség § Visszaváltható életbiztosítás Nem kockázatmentes biztosítékok: § Jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog ingatlanra § Jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog, kézizálogjog ingó vagyontárgyakra (járművekre, gépekre, berendezésekre) § Jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog, kézizálogjog készletre § Jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog vagyonra/vagyonrészre (tartós hitelkapcsolat esetén) § Zálogjog közraktárban elhelyezett árura § Zálogjog üzletrészen § Zálogjog követelésen, jogon § Óvadék tőzsdén jegyzett részvényen § Magánszemély készfizető kezessége, igazolt jövedelmének engedményezése amennyiben a hitel nagysága nem haladja meg a 2 MFt összeghatárt. § Váltókezesség A,B. osztályú minősítés estén § Csekk-kezesség A,B osztályú minősítés estén § Nem magánszemély követelés engedményezése (amennyiben a követelés jogalapját képező szerződést közokiratba foglalták, és tartós hitelkapcsolat áll fenn a Takarékszövetkezet és a követelés jogosultja között) Önállóan el nem fogadható, kiegészítő biztosítékok § Garancia alapok kezessége (Hitelgarancia Zrt. és AVGHA készfizető kezessége, garanciája) § Árbevétel-engedményezés (Kivételt képezhet az az eset, amikor valamely államilag támogatott konstrukcióban történő részvétel érdekében a jogszabály kizárólag ezen biztosíték alkalmazását írja elő – pl.: kamattámogatásos mezőgazdasági hitel) § Nem magánszemély követelés engedményezése (amennyiben a követelés jogalapját képező szerződést közokiratba foglalták, és tartós hitelkapcsolat áll fenn a Takarékszövetkezet és a követelés jogosultja között) § Opciós vételi jog ingatlanra

18


§ §

§ § § §

Opciós vételi jog ingó vagyontárgyakra Opció vételi jog követelésre, jogra (Opciós vételi jog kikötése esetén kapcsolódó jelzálogjog (vagy keretbiztosítéki jelzálogjog) kikötésére kell törekedni, figyelemmel a fedezeti érték halmozódásának elkerülésére.) Jelzálogjog vagyonra, vagyonrészre (nem tartós hitelkapcsolat esetén) Magánszemély készfizető kezessége, igazolt munkabérének engedményezése Váltókezesség (C,D. osztályú minősítés esetén) Csekk-kezesség (C,D. osztályú minősítés esetén)

Keretbiztosítéki zálogjog egyaránt kiköthető ingó, ingatlan és vagyont terhelő zálogjog esetén. A Takarékszövetkezet fedezetként nem fogadja el: § a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, § a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, § a hitelintézet (Takarékszövetkezet) vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gt.-ben meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét. A jogi biztosíték-típusokat a fentiekben meghatározott preferencia-sorrend alapulvételével a hitelügyletet kezdeményező ügyintézők választják ki. Javaslatukat a biztosíték értékállósága, a jogérvényesítés biztonsága, a végrehajthatóság gyorsasága és várható eredményessége alapján – a biztosíték kikötésének költségvonzatára is figyelemmel – úgy teszik meg, hogy a folyósítandó kölcsön (kockázatvállalás) fedezettsége az adott ügylet tekintetében optimális legyen. A preferencia-listában nem szereplő biztosítékok kiegészítő biztosítéknak minősülnek, azok fő (önálló) biztosítékként történő elfogadása üzletileg indokolt esetben és az erre vonatkozó megalapozott indoklás alapján engedélyezhető. 2. A fedezetek elismerhetősége, hitelezési kockázat mérséklése A Takarékszövetkezet a hitelezési-kockázat mérséklési eljárásának alkalmazása során a fedezeteket a (196/2007. Kormány rendelet) Hkr-ben foglaltak szerint kezeli elismert hitelkockázati fedezetként. A Takarékszövetkezet a jogszabály által definiált elismerhető fedezetek közül az alábbi fedezeteket tekinti elismerhető fedezeteknek: § Pénzügyi biztosítékok: (készpénz, betét, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, átváltoztatható kötvény, kollektív befektetési értékpapír, fedezett kötvény és arany), § Garancia és készfizető kezesség, § Ingatlan biztosíték: az ingatlant terhelő dologi biztosíték (különösen az ingatlanon alapított zálogjog, beleértve a keretbiztosítéki jelzálogjogot és az önálló zálogjogot), 3. A biztosítékok értékének megállapítása Az aktív ügyletek mögé állított biztosítékok értékének megállapításához mindazokat az értékképző tényezőket figyelembe kell venni, amelyek a szóban forgó ügylet futamideje alatt, a biztosítékként felajánlott fedezet jellege, mobilizálhatósága, valamint érvényesítésének kockázatai szempontjából befolyásolják a követelés megtérülését. A biztosíték jellegétől függően általánosan figyelembe veendő értékképző tényezők az alábbiak: a) Beépített ingatlanoknál: a fekvés, az építés éve és kivitelezés módja, a közművekkel való ellátottság, a használat és a hasznosíthatóság jellemzői (ipari-, irodai-, vagy lakáscélú), továbbá lakott ingatlanoknál a bérleti díjak tendenciái stb.; b) Gépeknél, berendezéseknél: funkciójuk/műszaki színvonaluk, az erkölcsi avulás tendenciái, egyedi céljellegük vagy sokoldalú felhasználhatóságuk stb.; c) Ingóságoknál (készleteknél): feldolgozottság, minőségi tanúsítvány, az érték-vesztés tényezői (figyelembe véve a tárolás, őrzés körülményeit), a szavatossági követelmények, kár

19


esetére kötött biztosítás megléte stb.; d.) Személyi biztosítékoknál: a biztosítéknyújtó vagyoni helyzete, megbízhatósága, üzleti hírneve stb. Az érték megállapítás lehet: a) Értékbecslés: Az ingatlanok értékének megállapításához a Takarékszövetkezet a Takarékszövetkezettől független, megfelelő végzettséggel rendelkező ingatlanforgalmi értékbecslőt bíz meg. b) Fedezet felülvizsgálat Alkalmazása: lakóingatlanok esetén 3 évente egyéb ingatlanok esetén 1 évente egyéb, az ingatlan értékében bekövetkezett – és a Takarékszövetkezet tudomására jutott – változás esetén c) Egyszerűsített értékbecslés alkalmazására volt lehetőség akkor, ha az ingatlan értékének megállapítására nem értékbecslés alapján került sor (pl. költségvetés, adásvételi ár), és az érték megállapítás 2007. január 01. napja előtti. d) Mobilizálhatósági, hozzáférhetőségi szempontok vizsgálata. A hozzáférhetőségi korrekciós tényező meghatározása alapvetően a Takarékszövetkezetnél képződő információk alapján történik, míg a mobilizálhatósági korrekciós tényezőket külső ingatlanforgalmi szakértő állapítja meg. A hozzáférhetőségi korrekció tartalmazza: az ingatlan jogi környezetváltozását funkcionális környezetváltozását természetes környezetváltozását A mobilizálhatósági korrekció tartalmazza: - az ingatlan piaci környezeti változását - a regionális gazdasági környezet változását - az országos gazdasági környezet változását. 4. Ingatlanfedezetek értékelése a gyakorlatban A biztosítékok korrigált hitelfedezeti értékének megállapítása a likvidációs ráta alkalmazására épül. A likvidációs ráta alapján kiszámított érték azt a kalkulált megtérülést fejezi ki, amely – egy adott biztosíték esetében, megfelelő követeléskezelési intézkedések érvényesítésével (végrehajtás, kényszerértékesítés, stb.) és az értékesítési költségeinek levonása után - még elfogadható megtérülést nyújt a hitelügyletből származó banki követelésre. Ingatlan korrigált hitelbiztosítéki értéke: Korrigált hitelbiztosítéki érték az ügyfélnek maximálisan adható kölcsönösszeg. A Fedezetértékelési Szabályzatban meghatározott hitelbiztosítéki értéket kell csökkenteni az adott hitelkonstrukciós szabályzatban foglalt diszkont százalékkal. Az ügylet fedezettségi szintjének kiszámításához a biztosítékok együttes, korrigált hitelfedezeti értéke alapján az ügyfél-minősítési kategóriából kell kiindulni. F/3. Garanciát nyújtók és kezességet vállalók és azok hitelminősítési kategóriái, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminősítési kategóriái Magyarország hosszú lejáratú devizaadósságának minősítése 2010.12.31. Moody’s Központi kormány és központi bank

Baa1

Standard &Poor’s BBB-

Fitch Ratings BBB

Japan Credit Rating Agency BBB+

20


F/4. Hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő piaci- vagy hitelezési-kockázati koncentrációkkal kapcsolatos információk Kivonat a Koncentrációs kockázat szabályzatból. A hitelkockázatok koncentrációja alatt az egyes ügyfelekkel és kereskedelmi partnerekkel szembeni olyan követelés eloszlását értünk, mikor az ügyfelek/partnerek viszonylag kisszámú csoportjának vagy nagyobb csoportjának közös okra/okokra visszavezethető nem-teljesítése veszélyezteti az intézmény üzletszerű működését. A koncentrációs kockázatot a takarékszövetkezet lényeges kockázatának tekinti. Koncentrációs kockázatok alábbi fajtáit méri a Takarékszövetkezet: § Egy ügyféllel/ ügyfélcsoporttal szembeni kitettség a Hpt. nagykockázat vállalására vonatkozó szabályai szerint § Az ügyfelek portfolió szintű koncentrációja:A Bázel II. szabályozás a koncentrációs kockázatok miatti ún. granularitási kiigazítás miatti többlet tőkeszükségletet az adósok portfolió szintű koncentrációjára értelmezi, mivel a belső minősítésre alapuló módszereknél a kialakított szabályozási modell azzal számolt, hogy a portfoliók granulárisak, és nincsenek bennük jelentős koncentrációk. § Ágazati koncentráció: A takarékszövetkezet a kitettség értéket az integrációs szinten kialakított ágazati szerkezetben méri a nettó fedezetlen kitettséget számítva. Az ágazatoknál nem kerülnek figyelembe vételre a hitelintézetekkel, az önkormányzatokkal szembeni kitettségek. § Biztosítéki koncentráció: Az egyenes adós nem teljesítése esetén a hitelintézetnek abból is vesztesége keletkezhet, ha a fedezetet nem tudja érvényesíteni, mert annak kötelezettje sem tud teljesíteni. A takarékszövetkezet ezért nyomon követi azokat a koncentrációkat, ahol a fedezetek elfogadása kapcsán az egyenes adós kockázatát a fedezetet nyújtó kockázata kockázata helyettesíti (helyettesítési elv). A kitettség mérésénél ezért a takarékszövetkezet a garanciákkal, a készfizető kezességekkel és az óvadékokkal számol. § Termék koncentráció A túlzott koncentrációk kialakulásának megelőzősére a takarékszövetkezet az adott koncentrációs típusoknál limiteket határoz meg. A koncentrációs kockázatokra vonatkozó limit megállapításnak összhangban kell lenni a takarékszövetkezet kockázati étvágyával, a kockázati étvágy szerint meghatározott minimális tőkeszinttel. A takarékszövetkezet a következő koncentrációkra határoz meg limiteket: § egy adóscsoportra vonatkozó belső limitek § adósok portfolió szintű koncentrációja § ágazati koncentráció § biztosítéki koncentráció (egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni közvetlen és közvetett kitettségek) § termék- termékcsoport limitek § ügyfél limitek F/5. Kitettségek - mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni - értéke, amelyek esetében készfizető kezességet, garanciát vagy hitelderivatívát vettek figyelembe A takarékszövetkezet hitelezési kockázatcsökkentő garancia és kezesség típusú biztosítékként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az AGHVA Zrt. által nyújtott garanciák államilag viszontgarantált részét fogadja el. Adatok: millió Ft-ban Kitettségi osztály Kitettség nettó Garancia, Nettó kitettség értéke kezességvállalás értéke CRM összege hatások után (HG Zrt, AGVHA Zrt) Lakosság 126,650 47,921 78,729 Vállalkozók 10,000 4,753 5,247 Késedelmes tételek 10,693 6,664 4,029

21


F/6. Kitettségi osztályokra vonatkozóan az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által - a volatilitási korrekciós tényező, valamint a mérlegen belüli nettósítás figyelembevételével számított - fedezett, teljes kitettség értéke

Kitettségi osztályok

Kitettség nettó értéke

Ingatlannal fedezett kitettség

Pénzügyi biztosítékok

986,846

0,621

Adatok: millió Ft Fedezett teljes kitettség CRM hatás után 986,225

IV/G.) KERESKEDÉSI KÖNYV A takarékszövetkezetnek a Befektetési szabályzatában rögzítettek szerint nincsenek kereskedési szándékkal tartott pozíciói. Szabad forrásait kizárólag diszkont kincstárjegyekben és az MTB Zrt-nél lekötött bankközi betétben, lejáratig tartja. A takarékszövetkezet ezért kereskedési könyvi kockázatokra sem tőkekövetelményt, sem belső tőkeszükségletet nem számol. H.) KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ RÉSZVÉNYEK, POZÍCIÓK Kereskedési könyvben nem szereplő részvények A takarékszövetkezet mérlegében 2010.12.31-án az alábbi, befektetési célú részvények szerepelnek Adatok: millió Ft-ban Megnevezés Mérleg szerinti érték MTB Zrt. részvény Banküzlet Zrt. részvény Tak-Invest Kft részvénye Takarékfaktor Szövetkezet részvénye

51,184 0,300 1,500 0,100

A takarékszövetkezet együttműködési keretszerződés alapján üzleti kapcsolatban áll a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-vel, egyben a takarékszövetkezet számlavezető bankja. A takarékszövetkezet befektetési céllal vásárolt MTB Zrt részvényeket. Nem rendelkezünk olyan információval, mely alapján a befektetési célú részesedések után értékvesztés elszámolása vált volna szükségessé. 2010. évben részvényértékesítés nem történt, ezért értékesítésből származó eredmény nem keletkezett. Kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázata A takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését illetve a betét felmondását, valamint a lejárat nélküli szerződések tartós részét, a magbetéteket nem modellezi. Kivonat a Nem kereskedési könyvi kamatkockázat kezeléséről szóló szabályzatból. A pénzügyi közvetítői tevékenység alapvető sajátossága a kamatozó eszközök és források meghatározó aránya – jellemzően - a mérlegben, illetve a mérlegen kívül. A hitelintézeti tevékenység komplex jellegéből adódóan a finanszírozó állományok és azok forrásának jellemzői jelentősen eltérhetnek, ebből adódóan kell kamatkockázattal számolni. Kamatkockázat a piaci kockázat (kamat-, devizaárfolyam-, részvényárfolyam-kockázat) egy formája. A kamatkockázat a piaci kamatláb változásának a takarékszövetkezet pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A kamatkockázat annak a jelenlegi, illetve jövőbeni kockázata, hogy a takarékszövetkezet nyeresége (közvetve a tőkéje) csökken vagy teljes mértékben elvész a piaci kamatlábak, hozamok szintjének, arányainak változásából eredően.

22


A kamatlábkockázat forrásai, fajtái: § a kamatlábak időbeli változása és a cash-flow-k időbeli változása közötti eltérés (újraárazási vagy átárazódási kockázat), § a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemző hozamgörbék között (bázis kockázat), § ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat), § a termékekben rejlő rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerződések (pl. folyószámla betét, folyószámlahitel stb.) tartós részét sem modellezi. A Takarékszövetkezet sztenderd kamatláb sokkot feltételező számítást (stressz tesztet) végez minden olyan devizanemre, amelyekben denominált, a nem-kereskedési könyvben nyilvántartott eszközeinek, forrásainak és mérlegen kívüli ügyleteinek összege meghaladja a mérlegfőösszeg 5 %-át. A Takarékszövetkezet a nem-kereskedési könyvi kamatkockázat mérését – a sztenderd kamatláb sokkokat feltételező - az ún. duration gap elemzés módszertanával, havonta végzi. A takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. Időszak/devizanem

HUF

2010.I. 2010.II. 2010.III. 2010.IV.

1,63% 1,19% 1,39% 1,34% I.) ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

Értékpapírosításra a takarékszövetkezet nem számít tőkekövetelményt. J.) PARTNERKOCKÁZAT KEZELÉS A takarékszövetkezetnek nincsenek származtatott ügyletei, ezért partnerkockázatra nem számol tőkekövetelményt. K.) MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT Kivonat a Működési kockázatkezelés általános rendszeréről szóló szabályzatból. A takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét az alapmutató módszerével számolja. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. Az alapmutató módszere szerinti tőkeszámításhoz a takarékszövetkezetnek az eredménykimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint: § a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű ráfordítás különbözete, és § a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga.

23


A számítást a megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. Az irányadó mutató számítása során csak a pozitív előjelű összeget lehet figyelembe venni. A számítások során nem vehető figyelembe: § az értékvesztéssel, értékvesztés visszaírással, céltartalék képzéssel vagy céltartalékfelhasználással kapcsolatos ráfordítás és bevétel, § az általános igazgatási költség, § a kereskedési könyv részét nem képező tételek – ide nem értve a devizát – eladásából realizált bevétel, a pénzügyi műveletek nettó nyereségében és a pénzügyi műveletek nettó veszteségében szereplő eredmény, az egyéb bevételek között szereplő üzleti tevékenységből származó bevétel, § az egyéb bevételek üzleti tevékenységből között szereplő, biztosítási események miatti kártérítésből származó bevétel. A takarékszövetkezet működési kockázatának tőkekövetelménye az előbbiek szerint számított irányadó mutató 15%-a. Az alapmutató módszere szerint a működési kockázat tőkekövetelménye évente egyszer változik. A takarékszövetkezet működési kockázatból származó tőkekövetelményét 2010.12.31-én az alábbi táblázat mutatja Tárgyévet megelőző 3. év bruttó jövedelme

Tárgyévet megelőző 2. év bruttó jövedelme

480,028

515,457

Összeg (mFt)

Tárgyévet megelőző év bruttó jövedelme 569,850

Tőkekövetelmény

78,267

Felsőzsolca, 2011.01.31.

Alakszainé dr. Oláh Annamária Elnök-ügyvezető 3529 Miskolc, Görgey u.34.

Nagy Károlyné Ügyvezető-főkönyvelő 3571 Alsózsolca, Kodály Z.u.13. Bárcziné Rublinszki Valéria Ügyvezető – passzív ágazat vezető 3530 Miskolc Vörösmarty 72. 5/3.

24

NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALI KÖVETELMÉNYEKET TARTALMAZÓ DOKUMENTUM év

Recommend Documents