NYERGESÚJFALU VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
2006. TERVEZET
Készítette: Horváthné Károly Anikó Havasi Sándorné Szalai Béláné
BEVEZETŐ Az 1993. évi III. törvény 2001. évi módosítása szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének kötelezettségét írta elő a 2000 lakosságszámnál nagyobb települések számára. A szolgáltatástervezési koncepció értelemszerűen az ún. állami fenntartók - önkormányzatok - számára jelent feladatot, hiszen elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok tervezését, a hiányzó ellátások megszervezésének módjait, a más (nem állami, egyházi) fenntartókkal történő kapcsolattartás feladatait határozzák meg. A szolgáltatástervezési koncepció: olyan dokumentum, amely a települési önkormányzatok szociális szolgáltatásai stratégiájának, operatív tervezésének, és az operatív tervekből származtatott fejlesztési projektjei alapját kell, hogy képezze. Feladata egy olyan program elkészítése, mely öt év időtartamra ajánlja azoknak a feladatoknak a megfogalmazását és végrehajtását, mely a szociális törvényben és annak végrehajtási rendeleteiben megfogalmazódott.
I. Elvi alapok I.1. Jövőkép: Településünk szociális szolgáltatástervezési koncepciójának elkészítésével a demográfiai helyzet előrevetítésével, a helyi szükségletek megismerésével a következő célt tűztük ki magunk elé: A szükséglethez igazodó szociális hálózat kiépítése, amely Nyergesújfalun és térségében élők szociális, egészségügyi és mentális igényeinek ellátását biztosítja. Olyan szolgáltatás megteremtése, ahol középpontban az ember, az egyének és a családok állnak, valamint választási lehetőségek nyújtása a legmegfelelőbb szolgáltatási formák közül. A településen élők igényéhez igazodó szociális hálót kívánjuk szorosabbra fonni a meglévő ellátások fejlesztésével, új szolgáltatások bevezetésével. A megvalósítás során az önkormányzat továbbra is együtt kíván működni a szociális ellátásban tevékenykedő jelenlegi és új partnerekkel, a helyi római katolikus egyházközséggel és a civil szervezetekkel. 2
I.2.A szolgáltatástervezési koncepció célja: • Határozza meg azokat az alapelveket, irányokat, célokat, amelyeket a település a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplőit. • Mutasson rá a lakosságszámhoz és összetételhez igazított mennyiségi és minőségi helyi szükségletekre. • Segítse elő azoknak a hiányoknak a megszüntetését, melyek jelenleg még nem működnek. (helyettes szülői hálózat, bölcsőde) • Olyan minőségi és egyben differenciált szociális szolgáltatási rendszert hozzon létre, amelynek középpontjában az egyén áll. • Egy olyan összehangolt szolgáltató rendszert alakítson ki, amely teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket. • Segítse elő a szociális törvény által bevezetésre került (kerülő) új típusú intézmények (pl. támogató szolgálatok) létesítését. • A döntéshozók részére készüljön egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a település ellátási kötelezettségének helyzetéről, a szociális szükségletekről és a rendelkezésre álló lehetőségekről, a szolgáltatások fejlesztésének irányairól és a feladatokról az önkormányzat szabályozási hatáskörében az ellátási kötelezettség szintjén és az intézményi szinteken.
I.3. A szolgáltatástervezési koncepció feladata: A szociális szolgáltatások folyamatos biztosítása, az ellátórendszer hiányosságainak feltárása és annak kiküszöbölése, valamint fejlesztési irányvonalának meghatározása. Feladata továbbá, hogy megfelelő információkkal segítse a döntéshozókat és a szociális szolgáltatások biztosításában részt vevőket és segítse elő egy egységes "szociális szolgáltató politika" kialakítását a településen.
3
I.4. Célterületei: - A pénzbeli és természetbeni juttatások - a jogi szabályozáson túl rászorultsági elven való szabályozása - A szociális ellátások és szolgáltatások szabályozása a megfogalmazott alapelvek és értékek mentén - Ellátásokat, szolgáltatásokat nyújtó intézmények rendszerének és működtetésének kidolgozása - Humán és pénzügyi erőforrások koordinálása - Hiányzó szolgáltatások kialakítása - Minőség kérdése a szociális szolgáltatásokban - Információs rendszer kidolgozása (lakosság tájékoztatása, szakmaközi egyeztetése, tájékoztatási rendszerek) .
I.5. Célcsoportok: - veszélyeztetett gyermekek, többgyermekes családok (családvédelmi feladatok erősítése, elsősorban a krízishelyzetben levő családoknál) - egyedülálló időskorúak, nyugdíjasok (alapvető megélhetési, gondozási feltételek és körülmények biztosítása) - marginalizálódott csoportok, krízishelyzetben levők (korrekció a krízishelyzetekben, alapvető létfeltételek biztosítása) - mozgáskorlátozottak (akadálymentesség biztosítása a szociális és egészségügyi intézményekben, valamint egyéb közszolgáltatást nyújtó épületekben) - családalapító fiatalok (lakáshoz jutás segítése) - munkanélkülivé válók, tartós munkanélküliek (a lecsúszás megelőzése, jelentős státuszvesztés megelőzése) - fogyatékosok ( fogyatékossági támogatás, információs szolgáltatás)
4
II. Helyzetkép II.1. Település helyzetét bemutató általános adatok: Nyergesújfalu 1989. március 1-től város, Komárom-Esztergom megyéhez tartozik. A Dunántúl északi részén, a szlovák országhatár mellett fekszik. Itt a Duna sodorvonala az országhatár. Fejlett iparvidék központjában fekszik. A 10-es főközlekedési útvonal és a Budapest-Esztergom-Komárom vasútvonal kapcsolja be az országos közúti és vasúthálózatba. Arculatának és fejlődésének meghatározója a Duna és a Duna mentén elhelyezkedő iparvállalatok, vállalkozások, melyek munkalehetőséget kínálnak az itt lakóknak. Földrajzi elhelyezkedése és fejlettsége alkalmassá teszi közvetlen környezetében a regionális szerepkör felvállalására. Lábatlannal, Süttővel és Bajóttal gyakorlatilag egybeépült, így központi szerepe szinte természetes egyebek mellett a munkahelyteremtés területén is. A város infrastrukturális ellátottsága kedvező. Az elektromos energia, telefon, ivóvíz és szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége szinte 100 %-os. Valamennyi ingatlan gáz illetve távfűtéssel való ellátottsága a hálózat kiépítésével biztosított. Lakosság száma : Területe :
7657 fő 3951 ha
Nyergesújfalu őslakói az 1700-as években betelepített német családok utódai. A XX. század iparfejlődésének eredményeként (palagyár, vasbeton gyár, vegyipari üzem, téglagyár) Nyergesújfalu népességnövekedése nagy lendületet kapott. Több család költözött ide az ország különböző részeiről, de Erdélyből és Felvidékről is. A családi házas építkezés mellett felépültek a lakótelepek: Viscosa-telep, Eternit-telep, Május 1. téri lakótelep.
5
A szociális ellátások szempontjából fontos megállapítások: − Sok a „gyökér nélküli” család (hiányzik a többgenerációs együtt élés). – Egyre gyakrabban okoz problémát a támasznélküliség, a családok magukra maradnak gondjaikkal. Természetes támasz hiányában egyre nagyobb szükség van az intézményesített, támogatást nyújtó szolgáltatásokra (családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, idősek klubja, stb). − Nyergesújfalu ipari település. A kedvezőtlen gazdasági változások hatása itt is érződik. A megszűnő helyi vállalatok, vállalkozások következtében egyre többen ingáznak más településre. Ezen kívül a munkanélküliség is érezteti hatását, aminek következménye a hátrányos helyzetű családok számának növekedése. Fontos célkitűzés az elszegényedés megakadályozása, munkahelyek teremtése, ami új vállalatok betelepülésének támogatásával oldható meg. Fontos továbbá az intézmények /óvodák, iskolák, stb./ bevonása a szociális problémák kezelésébe.
II.2. Demográfiai adatok Nyergesújfalu demográfiai mutatói: Állandó népesség száma (fő) 2004.01.01 . 2005.01.01 . 2006.01.01 .
Nemek szerinti megoszlás (fő) férfiak nők
Életkor szerinti megoszlás (%) 0- 15- 6114 60 x
7672
3756
3916
13,7 71,6 14,7
7757
3705
4052
14,1 68,2 16,7
7654
3652
4002
14,5 66,9 18,6
Az állandó épesség száma az előző évhez viszonyítva 2006. január 1-ei adatot alapul véve 103 fővel csökkent. Ennek oka lehet, hogy az elköltözések következtében nagy a fluktuáció, ezen kívül évek óta magasabb a halálozások száma a születésekhez képest.
6
A férfiak-nők aránya szinte változatlan. Az életkor szerinti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy a gyermekkorúak aránya az állandó népességen belül kismértékben, de folyamatosan emelkedik. A 61 éven felüliek száma magasabb arányban folyamatosan növekszik. Ezzel szemben a munkavállaló korú lakosság száma folyamatosan csökken. Ez a tendencia valószínűleg a következő néhány évben sem fog változni, ezért fel kell készülni arra, hogy egyre fokozottabb igény jelentkezik az időskorúak ellátásával valamint a gyermekes családok támogatásával kapcsolatos szociális szolgáltatások iránt.
II.3. Munkanélküliség, foglalkoztatás: Gazdasági élet Az ipari park betelepítése folyamatban van, aminek előreláthatóan kedvező kihatásai lesznek a városban élők anyagi és szociális helyzetére. Csökkenő munkanélküliség, javuló foglalkoztatottsági mutatók várhatók. A már működő Zoltek Zrt-nél jelenleg új üzemrészeket építenek, melynek következtében újabb munkaerő igény jelentkezése várható. Foglalkoztatottság helyzete Nyergesújfalun A regisztrált munkanélküliek száma és aránya az állandó lakónépességhez viszonyítva Időszak 2003. január 20. 2004. január 20. 2005. január 20. 2006. január 20.
Nyilvántartott össz. Fő 224 197 240 211
1 évnél régebben m.váll.korú nép. nyilvántartott fő 16-62 év között 14 5211 9 5201 21 5149 17 5147
Területi mutatószám % 4,30 3,79 4,66 4,10
(a területi mutatószám: a regisztrált munkanélküliek a munkavállaló korú népesség %-ában)
A nyilvántartott munkanélküliek számában a vizsgált időszakban lényeges változás nem volt, a munkavállaló korú népesség száma viszont csökkenő tendenciát mutat. Ez annak tudható be, hogy mintegy 15-20 éve folyamatosan csökkent a születések száma (bár az utóbbi 3 évben minimális növekedés tapasztalható a gyermekkorúak számában, ez azonban még nem érezteti hatását), ugyanakkor a várható élettartam növekedésével egyidejűleg nő a 7
nyugdíjas korú népesség aránya az összlakossághoz viszonyítva. A foglalkoztatottság vizsgálatakor nem csak városunk, hanem a környező települések adatait is figyelembe kell venni ahhoz, hogy objektívan lássuk a helyzetet. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya álladó lakóhelyük szerint (2006. január 20.) Nyilv.tar t. össz. fő Nyergesújfalu Lábatlan Bajót Süttő Tát Mogyorósbán ya Összesen
Járadékti p. ellátás fő
211 193 68 56 154 21
1 évnél régebbe n nyvtarto tt fő 17 29 3 2 14 0
109 92 28 24 68 12
703
66
333
Segélyti p. ellátás fő
Rendszer es szoc.segél y. fő
Munk.váll.ko rú Népesség (16-62 év) fő
Területi mutatószá m%
28 20 9 10 25 0
1 19 0 6 7 0
5147 3589 1023 1382 3583 567
4,10 5,38 6,65 4,05 4,30 3,70
225
33
15291
4,69
A területi mutatószám alapján Nyergesújfalu a 3. helyet foglalja el a kistérségen belül a regisztrált munkanélküliek arányát tekintve. A területi mutatószám a regisztrált munkanélküliek arányát mutatja a munkavállaló korú népesség %-ában. A környező 6 település átlagos területi mutatószáma 4,69 %, ezzel szemben városunkban a területi mutatószám 4,10 %.
II.4. Nyergesújfalu Város intézményrendszere Oktatás Nyergesújfalun 3 óvoda működik 4 épületben, az ellátott gyermekek száma 246 fő. A városnak egy általános iskolája van, ami három épületben működik. 2006. júniusától tagintézményként ide tartozik a bajóti általános iskola is. Az iskolás gyermekek száma összesen 763 fő, ebből Nyergesújfalun 639 fő, Bajóton 124 fő. A szalézi szerzetesrend fenntartásában működik a Szalézi – Irinyi Középiskola. Megyei fenntartású intézmény a Szabolcsi Bence Zeneiskola. A Pedagógiai Szakszolgálat oktatást segítő tevékenységet végez . Süttő, Bajót, Lábatlan és Nyergesújfalu települések közösen működtetik társulási formában.
8
Településünkön felnőtt és gyermekkönyvtár is működik. A gyermekkönyvtár szociális feladatokat is ellát, a gyermekek részére szabadidő foglalkozásokat szervez (irodalmi művek feldolgozása, kézműves szakkörök, vetélkedők, stb.) Egészségügyi ellátó rendszer Alapellátás Háziorvosi szolgálat: A településen 3 felnőtt és két gyermek háziorvosi körzet van. Ezen kívül két vállalkozó háziorvos is részt vesz a betegek ellátásában. Ügyelet: Az ügyelet ellátási területe: Nyergesújfalu, Bajót, Tát, Mogyorósbánya, Lábatlan, Süttő A felnőtt orvosi ügyelet hétköznapokon délután 16 órától másnap reggel 8 óráig fogadja a sürgős ellátásra szoruló betegeket, ünnepnapokon és hétvégeken pedig folyamatos 24 órás orvosi ellátást biztosítanak. A gyermekek orvosi ügyelete hétvégeken és ünnepnapokon reggel 8 órától 12 óráig működik. Fogászat: A fogászati szakellátást két fogszakorvos látja el. Ellátási területük Nyergesújfalu mellett Bajót településre is kiterjed. Védőnői szolgálat: Az iskolavédőnői feladatokat egy védőnő látja el, a városban ezen kívül két védőnői körzet van, melyből az egyiket jelenleg helyettesítéssel látnak el. Járóbeteg szakellátás Jelenleg működő szakrendelések -
pszichiátria neurológia belgyógyászat nőgyógyászat szemészet orr-fül-gégészet laboratórium fizikotherápia reumatológia
9
Folyamatos célkitűzés a járóbeteg szakellátás színvonalának fejlesztése, a tevékenységi körök bővítése.
II.5. A Szociális ellátórendszer felépítése, jellemzői a településen
A Szociális Törvényben a települési önkormányzatok számára meghatározott ellátások formái: • Pénzbeli ellátások • Természetben nyújtott ellátások • Szociális szolgáltatások Ebben a fejezetben településünkön.
ezen
ellátási
formák
működését
mutatjuk
Pénzbeli ellátások és természetbeni szociális ellátások A szociális ellátások (segélyek) rendszere a szociális törvényben
Segélyfajták a juttatás módja szerint Pénzbeli természetbeni ¾ időskorúak járadéka ¾ Lakásfenntartási támogatás ¾ rendszeres ¾ Átmeneti segély szociális segély ¾ Köztemetés ¾ lakásfenntartási támogatás ¾ Közgyógyellátás ¾ Egészségügyi ¾ ápolási díj ¾ temetési segély szolgáltatásra ¾ átmeneti segély való jogosultság
10
be
Statisztikai adatok Pénzbeli ellátások (ezer Ft-ban) Segély tipusa Időskorúak járadéka Rendszeres. szoc.segély Lakásfenntartás i támog. Ápolási díj Temetési segély Átmeneti segély
Összesen:
2003 Tám.szám a fő
2004
Tám.összeg e Ft
Tám.szám a fő
2005
Tám.összeg e Ft
Tám.szám a fő
Tám.összeg e Ft
0
0
0
0
0
0
22
650
26
881
19
776
22
329
0
0
1
30
9 45 185
1.062 426 1.005
6 8 141
2.891 101 768
8 5 147
3.018 196 846
283
3.472
181
4.641
180
4.866
Természetbeni ellátások (ezer Ft-ban) segély tipusa
2003
2004
2005
Tám.száma fő
Tám.összege Ft
Tám.száma fő
Tám.összege Ft
Tám.száma Fő
Tám.összege Ft
37
464
130
3.388
182
6.351
725 2 15
1.600 211 245
700 1 6
1.800 50 104
690 0 10
2.070 0 185
0
0
0
0
0
0
779
2.520
837
5.342
882
8.606
Lakásfenntartási tám. Átmeneti segély Köztemetés Közgyógyellátás (méltányos) Egészségügyi szolg.jogosultság
Összesen: Időskorúak járadéka
A megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek 11
részére nyújtott támogatás. Városunkban a vizsgált időszakban erre a támogatási formára nem merült fel igény. Rendszeres szociális segély A hátrányos munkaerő piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Nyergesújfalun elsősorban munkalehetőséget igyekszik biztosítani az önkormányzat a rászorultak részére. (közmunkaprogram) Lakásfenntartási támogatás A szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Ez a támogatási forma pénzben és természetben is nyújtható. Városunkban a természetbeni támogatást részesítjük előnyben. A jogszabályi változások következtében a támogatottak száma jelentős mértékben emelkedett, ami a juttatások emelkedését vonta maga után. Ápolási díj A tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. A támogatásban részesítettek számában a közelmúltban lényeges változás nem történt. Temetési segély A meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó hozzátartozó részére – szociális helyzetének figyelembe vételével – nyújtott, a temetési költségekhez való pénzbeli hozzájárulás. A támogatásban részesültek számának drasztikus csökkenése a jogosultsági feltételek szigorításának tudható be. Átmeneti segély Az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő, illetve rendkívüli élethelyzetbe kerülő személyek, családok részére nyújtott pénzbeli vagy természetbeni támogatás. Köztemetés A települési önkormányzatnak kell gondoskodnia az elhunyt személy 12
közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésére köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. Köztemetés csak elvétve fordul elő. Közgyógyellátás A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak érdekében biztosított hozzájárulás. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljára kiállított hatósági bizonyítvány azon szociálisan rászoruló nem biztosítottak részére, akik ennek hiányában nem tudják igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat. A vizsgált időszakban ilyen irányú igény nem merült fel. Lakáshoz jutás támogatása: Az önkormányzat az első lakáshoz jutó fiatal, gyermekes vagy gyermeket vállaló családok lakásépítését, vásárlását kamatmentes kölcsönnel és/vagy vissza nem térítendő támogatással segíti. Ezen kívül azoknak a családoknak, akik önerőből nem tudják megoldani lakhatásukat, szociális lakást adunk bérbe. Önerős lakáshoz jutás támogatása (építés, vásárlás) Családok száma Vissza nem térítendő támogatás összege. e Ft Kamatmentes támogatás összege. eFt
2003 13 9.600
2004 9 3.400
2005 9 4.500
400
0
250
Szociális bérlakás juttatása 2003-ban 2004-ben 2005-ben 2006. I. félév 13
3 lakás 21lakás 3 lakás 3 lakás
Szociális szolgáltatások A szociális szolgáltatások rendszere a személyes gondoskodáson alapuló ellátásokat öleli fel. A pénzben és természetben nyújtható támogatások elsősorban a munkaképes lakosság segítését szolgálják, ezzel szemben a szociális szolgáltatások rendszerét a jogalkotó úgy alakítja, hogy az többnyire a testi-lelki állapotuk miatt a munkaerőpiacra csak nehezen, vagy belépni egyáltalán nem tudó, vagy onnan már kikerült, valamint anyagi helyzetüknél fogva is tartósan nehéz helyzetben lévő emberek (idősek, fogyatékosok, hajléktalanok, pszichiátriai- és szenvedélybetegek) lehetséges ápolási, gondozási szükségleteit fedje le. A szociális szolgáltatások rendszere bonyolultabb, mint a pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere. • az ellátás típusa szerint: − alapszolgáltatások azok számára, akik otthonukban is támogathatók, − átmeneti és tartós elhelyezést nyújtó ellátások azoknak, akik számára intézeti elhelyezés szükséges, • az ellátás szervezeti formája szerint: önálló és komplex (integrált) szervezeti formák. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szociális Törvény) 86.§-a alapján településünk önkormányzatának a következő szociális alapszolgáltatásokat kell nyújtania: a) szociális információs szolgáltatás, b) étkeztetés, c) házi segítségnyújtás, d) családsegítés, e) nappali ellátás (idősek klubja).
14
Gondoskodni
kell
az
alapellátásban
nem gondozható
rászorultak
szakosított ellátáshoz való hozzájutásáról is.
A kötelezően előírt ellátási formák biztosítása Nyergesújfalun: Szociális információs szolgáltatás: Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (Kistérségi Társulási intézmény). Étkeztetés:
Szent
Mihály
Idősek
Otthona
(feladat
átadás
egyházi
intézménynek). Házi segítségnyújtás: Szent Mihály Idősek Otthona (feladat átadás egyházi intézménynek). Nappali ellátás:- Szent Mihály Idősek Otthona: Idősek Klubja (feladat átadás egyházi intézménynek). -Életút Egyesület: Fogyatékosok nappali ellátása Családsegítő szolgáltatás: Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (Kistérségi Társulási intézmény).
Ellátási kötelezettségen felüli szociális szolgáltatások: Fogyatékosok lakóotthona: Életút Egyesület. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény: Szent Mihály Idősek Otthona
Településünkön működő szociális szolgáltatások Az alapellátás egyes formáinak megszervezésével településünk önkormányzata segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségügyi és mentális állapotukból illetve más okból eredő problémáik megoldásában.
15
Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása szolgáltatásokat a települési önkormányzat és a Nyergesújfalui Római Katolikus Egyházközség között létrejött feladatátadó megállapodás alapján, az egyházközség által fenntartott Szent Mihály Idősek Otthona látja el 1999 óta. Ellátási szerződés megkötésének időpontja: 1999.05.02 2001.11.14. ( módosítás) 2002.05.10. (módosítás) 2006.01.18. (módosítás) Alapellátási feladatokra kiadott működési engedély időpontja:2006. január 30. A szolgáltatások a Szent Mihály Idősek Otthona szervezetén belül vertikális integrációban önálló szervezeti egységet képeznek. 1/ Étkeztetés: Étkeztetés keretén belül azokról a szociálisan rászorultakról; egészségük, életkoruk miatt akadályozottakról; fogyatékosokról, pszichiátriai betegekről, hajléktalanokról, szenvedélybetegekről gondoskodnak napi egyszeri meleg étel (ebéd) biztosításával, akik ezt önmaguknak, eltartottjaiknak tartósan, illetve átmenetileg nem képesek biztosítani. Az ellátás folyamatosan biztosított, munkanapokon házhoz szállítással, hétvégén az elvitel lehetőségének biztosításával. Tárgyi feltételek: Az ebédet a Szent Mihály Idősek Otthona főzőkonyháján készítik. Az otthon konyháján a biztonságos előállításhoz szükséges HACCP rendszer működik. Az előírt élelmiszer-nyersanyag, energia, valamint tápanyagtartalmat QuadroByte számítógépes élelmezési program használatával ellenőrzik. Az ebédek házhoz szállítása kerékpárral történik. Személyi feltételek: 1 fő élelmezésvezető-dietetikus( szakképzett), 1 fő szakács ( szakképzett), 1 fő konyhai kisegítő vesz részt az étkeztetésben.
16
Az étel házhozszállítására megbízási szerződéssel munkatársakat. Esetükben szakképzettségi előírás nincs.
foglalkoztatnak
Az ellátást igénylők köre: Életkor alapján: • 40-49 éves: • 50-59 éves: • 60-64 éves: • 65-69 éves: • 70-74 éves: • 75-80 éves: • 80-89 éves: • 90 év feletti
1 fő 0 fő 2 fő 4 fő 12 fő 17 fő 20 fő 3 fő
Nemek szerinti megoszlás:
22 fő férfi 37 fő nő
Szállítást igényel: 48 fő Saját maga szállítja az ebédét: 10 fő Étkeztetésben részesítettek számának változása: 2003. 43 fő 2004. 48 fő 2005. 51fő 2006. szeptemberig 59 fő Hét közben átlagosan 50 fő az igénybe vevők száma. Szombat, vasárnap és ünnepnapokon 8-10 fő igényli a szolgáltatást. A településen élő 60 év feletti idős lakosság mindössze 5%-a veszi igénybe ezen ellátási formát. A szociális étkeztetésben részesítettek száma az összlakossághoz viszonyítva: 0,8 %. Feladatok:
17
• A relatíve alacsony igénybevételi számok ismeretében meg kell vizsgálni, hogy a szolgáltatás mennyire ismert a rászoruló lakosság körében. • Elégedettségi vizsgálatot kell végezni a szolgáltatást igénylők körében, annak érdekében, hogy növeljük az étkezők elégedettségét. • A helyi szociális rendeletben pontosabban kell meghatározni a szolgáltatásra jogosultak körét. • A kiszállításnál vizsgálni kell a rászorultságot, illetve felül kell vizsgálni az egységesen térítésmentes kiszállítás rendszerét. 2/ Házi segítségnyújtás: Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik az intézmény azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. A szolgáltatás munkanapokon, hétfőtől péntekig biztosított. Tárgyi feltételek: A gondozónők irodája és a hozzá kapcsolódó szociális helyiség a Szent Mihály Idősek Otthona melléképületében található. A gondozónők kerékpárral közlekednek, munkavégzésüket vérnyomásmérő, valamint vércukormérő segíti. Személyi feltételek: Két gondozónő látja el a feladatot. Szakképzettségük az előírásnak megfelel. Ellátást igénylők köre: Korcsoport szerinti megoszlás: 2 fő 35-54 év 2 fő 55-64 év 1 fő 64-69 év 1 fő 70-74 év 2 fő 75-79 év 7 fő 80-89 év 1 fő 90 év feletti Nemek szerinti megoszlás: 6 fő férfi és 10 fő nő Igénybevétel alapján:
18
Napi ellátást igényel: 5 fő Hetente 1-4 alkalommal igényel ellátást: 8 fő Havonta 1-3 alkalommal igényel ellátást: 3 fő Étkeztetést és ház segítségnyújtást igényel együttesen: 8 fő Az ellátást a település lakosságának 0,2 %-a, az idősek 1 %-a veszi igénybe. Feladatok: • A relatíve alacsony igénybevételi számok ismeretében meg kell vizsgálni, hogy a szolgáltatás mennyire ismert a rászoruló lakosság körében. • Elégedettségi vizsgálatot kell végezni a szolgáltatást igénylők körében, annak érdekében, hogy jobban megismerjük a szolgáltatással kapcsolatos elvárásokat, növeljük a házigondozottak elégedettségét. 3/ Családsegítés Az alapellátások közé sorolt családsegítés eltér a többi szociális szolgáltatástól, amennyiben a megcélzott ellátotti körébe nem kifejezetten a koruk vagy egészségi állapotuk miatt nehéz helyzetű lakossági csoportok tartoznak, hanem elsősorban olyan családok, amelyek szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdenek, és/vagy krízishelyzetbe kerültek. A családsegítés térítésmentes, és elsősorban tájékoztatásra, tanácsadásra, ügyviteli segítségnyújtásra, konfliktus megoldásában való közreműködésre terjed ki. Olyan személyek számára nyújtott szolgáltatás, akik a pénzbeli és természetbeni szociális segélyezés (pl. munkanélküliek, lakhatási problémákkal küszködők), valamint egészségi állapotuk alapján a szociális szolgáltatások alanyai is lehetnek (pl. fogyatékosok, pszichiátriai- és szenvedélybetegek). Tárgyi feltételek: A családsegítő szolgáltatás feladatát településünkön a Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat látja el. Nyergesújfalui telephelyükön két irodahelyiség és egy foglalkoztató áll a családgondozók rendelkezésére. A telephely jelenleg a város központjában található. Munkájukat telefon, l db számítógép és 1 db multifunkcionális gép ( amely nyomtatásra, faxolásra és fénymásolásra is alkalmas), valamint kerékpár segíti. Személyi feltételek:
19
A családsegítéshez kapcsolódó feladatokat 1 családgondozó látja el. Szakképesítése az előírásoknak megfelel.
Igénylők köre: • • • •
Életvezetési és mentálhigiénés tanácsadásra szorulók, A működési zavarokkal küzdő családok, Veszélyeztetettek és krízishelyzetben lévők, Tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, fogyatékkal élők, krónikus betegek, szenvedély betegek, pszichiátriai betegek, kábítószer problémákkal küzdők és egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik,
Feladatok: • Társintézményekkel való kapcsolattartás, különösen más szociális ellátókkal, egészségügyi szolgáltatókkal, oktatási intézményekkel, gyermekjóléti szolgálattal, társadalmi szervezetekkel, egyházi intézményekkel. • Családon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, konfliktuskezelő, mediációs programokat és szolgáltatásokat valamint a nehéz helyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat kell erősíteni. • Fokozott figyelmet kell fordítani a veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetésére. 4/ Idősek nappali ellátása: 2006. februártól működik településünkön a Szent Mihály Idősek Otthona intézményi keretein belül. A klubban gondoskodnak a klubtagok egészségügyi ellátásáról, (orvossal való kapcsolattartás, vérnyomás-ellenőrzés, vércukorszint mérése, gyógyszerek ellenőrzése) mentális gondozásáról, (magányoldás, segítő beszélgetés) fizikai ellátásáról (fürdetés, hajápolás), foglalkozások szervezéséről (előadások, kirándulások, színház látogatás, ünnepek szervezése, kézműves foglalkozás). Tárgyi feltételek:
20
Az intézmény melléképületének felújításával kialakított helyiségek megfelelnek az előírásoknak. Az idősek klubja hétköznap 8-16 óráig várja tagjait. A tagok beszállítását a klubba kisbusz segíti.
Személyi feltételek: A klubban 3 főállású munkatársat foglalkoztatnak. Igénybevevők köre: Az intézmény működési engedélye 30 főre szól. 2006. május hónaptól a klub teljes kapacitással működik. Korcsoport szerinti megoszlás: 4 fő 40-59 év 0 fő 60-64 év 1 fő 65-69 év 3 fő 70-74 év 9 fő 75-79 év 13 fő 80 év felett Nemek szerinti megoszlás: 6 fő férfi és 24 fő nő Feladatok: • Elégedettségi vizsgálatot kell végezni a szolgáltatást igénylők körében, annak érdekében, hogy jobban megismerjük a szolgáltatással kapcsolatos elvárásokat, növeljük a klubtagok elégedettségét. • A tagok igényeihez igazodva kisebb belső átépítésre van szükség a klub épületében: a foglalkoztató és a pihenő szoba közé ajtót kell beépíteni. 5/ Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona A törvény nem kötelezi településünket erre az ellátási formára. Az értelmi fogyatékosok napközi otthonát egyesületi formában egy civil szervezet Életút Egyesület) működteti. Az intézmény működési területe: Férőhelyszáma:
Komárom - Esztergom megye. 20 fő
21
Elhelyezési körülmények: 3 gondozási egység külön foglalkoztató szobában. Az intézmény 8 órától 16 óráig felügyeletet és elfoglaltságot biztosít fogyatékos ellátottaknak. Az enyhébben sérültek számára foglalkoztatást szervez és munkát biztosít. A súlyosabban fogyatékos ellátottak számára kötetlenebb, napközi otthonos elfoglaltságot nyújtanak. Ezen kívül minden ellátott részére szinten tartó, fejlesztő foglalkozásokat szerveznek. 6/ Szent Mihály Idősek Otthona (tartós bentlakást nyújtó idősek otthona): Településünkön nem kötelező feladatként, egyházi fenntartásban 31 férőhellyel részben emeltszintű idősek otthona működik. Az intézményt a helyi egyházközség működteti. Az intézmény határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik, a szakdolgozók 100%-ban szakképzettek. Az intézmény működési területe: elsősorban Nyergesújfalu, szabad férőhely esetén országos. Férőhelyszáma: Elhelyezési körülmények: Várakozási idő átlaga: Várakozók száma:
31 fő 1 – 2 – 3 – 4 ágyas szobákban 2-3 év 30 fő feletti
Az idősek otthona alapvető célja a vidéki életformához szokott idősek számára a méltóságteljes időskor megélésének segítése, az igényekhez igazodó ellátás biztosítása. 7/ Mécses Lakóotthon Az intézmény típusa: Fenntartó neve: Az intézmény működési területe: Férőhelyszáma: Elhelyezési körülmények:
tartós bentlakást nyújtó fogyatékos személyek ápoló - gondozó lakóotthona. Életút Egyesület. Komárom - Esztergom megye. 14 fő 1-2 ágyas szoba fürdőszobával.
22
Az otthon nagy gondot fordít az önálló életre való felkészítésen belül a főzésoktatásra, bevásárlásra és a környéken való tájékozódásra. Az önálló életvitelre való felkészülésen kívül még hetente biztosítanak terápiás csoportot, mellyel a közösség összekovácsolását és a felmerülő problémák közös megbeszélését teszik lehetővé.
II.7. A Gyermekvédelmi ellátórendszer felépítése A gyermekvédelmi ellátások szabályozása a gyermek érdekeit és jogainak érvényesítését helyezi előtérbe, ennek megfelelően elsődleges a gyermek családban történő nevelkedésének biztosítása. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. Pénzbeli ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) gyermekjóléti szolgáltatás, b) gyermekek napközbeni ellátása, c) gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, 23
c) nevelőszülők, d) gyermekotthonok e) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.
A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családba fogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése.
Pénzbeli és természetben nyújtott ellátási formák Nyergesújfalun Rendszeres gyermekvédelmi támogatás: Ezt a támogatási formát 2006. január 01-től a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény váltotta fel. A gyermek szociális helyzete alapján jogosult a támogatásra, amennyiben a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma és a támogatás összege évenkénti bontásban Gyermekek száma Támogatás összege E Ft
2003 179
2004 193
2005 146
11.307
11.499
10.283
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:
24
Az időszakosan létfenntartási gondokkal küzdő vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülő, gyermeket gondozó családok támogatását szolgálja.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma és a támogatás összege évenkénti bontásban Családok száma Támogatás összege E Ft
2003 154
2004 89
2005 55
919
1.065
738
Gyermekjóléti szolgálat működése Nyergesújfalu Város Önkormányzata 1998. október 15.-től önálló családgondozók alkalmazásával biztosította a gyermekjóléti szolgáltatást. 2005-től a Kuckó Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat látja el ezt a feladatot kistérségi társulási formában. Ellátási területe: Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttő és Bajót. A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény kimondja, hogy a gyermekeknek alapvető joga van selsősorban a saját családjában való nevelkedéshez. A családot kell megerősíteni, támogatni feladatai ellátásában, segíteni, hogy alkalmassá váljék a gyermekek nevelésére. A törvény értelmében a gyermekjóléti szolgálat családokat segítő tevékenységében a fő hangsúly a prevención (megelőzésen) van. A szolgáltatásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének a családban történő nevelés elősegítéséhez, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzéséhez, és az esetlegesen kialakult veszélyeztetettség megszűntetéséhez. Tárgyi feltételek: A gyermekjóléti szolgálat a családsegítő szolgálattal együtt, egy intézményben végzi tevékenységét, azonos tárgyi feltételek mellett. 25
Személyi feltételek: 2 fő családgondozó. (szakképesítésük az előírásoknak megfelel) Igénylők köre: • Válsághelyzetben lévő várandós anyák • Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek • Veszélyeztetett gyermekek Feladatok: A szolgálat a megelőzés érdekében: - jelzőrendszert működtet (óvónők, pedagógusok, védőnők, gyermekorvosok, pszichológus, rendőrség stb.), - probléma feltárást végez, megoldási javaslatot tesz és - szervezi az együttműködést, összehangolja a tevékenységeket. A veszélyeztetettség megszüntetése, a család működési zavarának ellensúlyozása érdekében: - elősegíti a konfliktusok megoldását - kezdeményezi az egészségügyi, szociális ellátást - végső esetben javaslatot tesz a családból való kiemelésre A gyermekjóléti szolgálat további feladatai kiterjednek: -
javaslattétel a gyermekvédelmi gondoskodásra a családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítésére hivatalos ügyintézésre környezettanulmány készítésére.
26
III. Feladatok, fejlesztési irányok a szolgáltatások biztosításának egyes szintjein • Településünkön is fel kell készülni a magyarországi demográfiai változások helyi hatásaira: - Nő az átlagéletkor, így egyre nő az idősek aránya a lakosságon belül. - A fiatalabb korosztálynak egyre kevesebb a lehetősége, hogy saját idősebb, egyéb rászoruló hozzátartozóiról gondoskodjon. - Az idősekre irányuló szociális ellátás kiépítésével az egészségügy vállára nehezedő terhek csökkenthetők. - Megfelelő szociális gondoskodással az idősek számára gyakran kizárólag az orvos által képviselt külvilágot a szociális gondozónő is képviselheti. Az időskori egészségügyi problémák hátterében gyakran mentális problémák (magány, egyedüllét, kiszolgáltatottság) állnak, melyek megoldásában segítséget jelenthet a rendszeres szociális gondoskodás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubja) szélesebb körben való elterjesztése. - A szociális ellátások lépcsőzetes kiépítésével (étkezés, házi segítségnyújtás, idősek klubja, bentlakásos idősotthon) lehetősége van az idős embernek az ellátási formák közül kiválasztani azt, amelyre leginkább szüksége van. • A házi segítségnyújtási szolgáltatás kihasználása még nem teljes. Tevékenységünk megismertetése és elfogadtatása érdekében további lépéseket kell tennünk, elégedettségi vizsgálatokat kell végezni. • Cél, hogy a törvények által meghatározott, a település idős lakóinak 27
szükségletét figyelembe vevő szociális ellátás fenntartásában, további építésében és működtetésében a Szent Mihály Idősek Otthona az önkormányzattal együttműködve részt vegyen. • A normatív állami támogatás csökkenése esetén is szükséges a már meglévő ellátások megfelelő színvonalú fenntartása. • Támogató szolgáltatás megszervezése (a fogyatékos személyek lakókörnyezetben való ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli, speciális segítségnyújtás biztosítása révén. • A civilszervezetek fokozottabb bevonása a szociális tevékenységekbe • Szociális kerekasztal működtetése • A bölcsődei ellátás megszervezése (óvodai mini csoport) • Helyettes szülői hálózat működtetése • Felügyeletet és foglalkozásokat biztosító játszótér, játszóház létrehozása Máltai játszótér mintájára)
28
SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYI HÁLÓZAT A NYERGESÚJFALUI JÓLÉTI RENDSZER INTEGRÁCIÓJÁNAK MODELLJE ―
II.GYERMEKVÉDELEM
―
I.SZOCIÁLIS ELLÁTÁS I. SZOCIÁLIS ELLÁTÁS I.1. IDŐSELLÁTÁS:
III.KÖZOKTATÁS TÁMOGATÁS
(1993. évi III. tv. alapján) bentlakásos idősotthon idősek nappali ellátása Házi segítségnyújtás
Étkeztetés ↓ Önkormány zati feladat ↓ Feladatátad ás egyházi intézmény nek MŰKÖDŐ I.2. CSALÁDSEGÍTÉS
↓ önkormányzati feladat
↓ önkormányzati feladat
↓ Megyei feladat
↓ feladatátadás egyházi intézménynek
↓ feladatátadás egyházi intézménynek
↓ feladatellátó: egyházi intézmény
MŰKÖDŐ
MŰKÖDŐ
MŰKÖDŐ
(működő) →
Kuckó Családsegítő
I3 Fogyatékosok Lakóotthon nappali intézménye II. GYERMEKVÉDELEM (gyermekvédelmi tv., szoc. tv., közoktatási tv.) II.1. Bölcsöde (TERVEZETT) II.2. HELYETTES SZÜLŐI HÁLÓZAT (TERVEZETT) II.3. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat GYERMEKVÉDELEM / GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT
\ CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT 29
III. KÖZOKTATÁSI TÁMOGATÁS OKTATÁSTÁMOGATÁS – PEDAGÓGIAI SZAK. SZOLG. / \ NEVELÉSI TANÁCSADÁS LOGOPÉDIA UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUS
30
