NYELVTUDOMÁNYI ÉRTEKEZÉSEK
158. sz.
GRAMMATIKALIZÁCIÓ
ÍRTA
DÉR CSILLA ILONA
AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST
Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottsága, valamint a Kodolányi János Főiskola támogatásával
Sorozatszerkesztő KOROMPAY KLÁRA
ISBN 978 963 05 8668 9 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu www.szakkonyv.hu Első magyar nyelvű kiadás: 2008 © Dér Csilla Ilona, 2008 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary
TARTALOM
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1. Elméleti bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1. Mi a grammatikalizáció? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.1. A grammatikalizáció meghatározásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.1.1. A grammatikalizáció hagyományos felfogása . . . . . . . . . 1.1.1.2. Újabb definíciók: nyitás a pragmatika felé . . . . . . . . . . . 1.1.1.3. További grammatikalizációdefiníciók: táguló használat . . . . 1.1.1.4. Problémák a grammatikalizációdefiníciókkal kapcsolatban . . 1.1.2. A grammatikalizáció jellemző vonásai . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.1.2.1. Szemantikai-pragmatikai változások a grammatikalizációban . 1.1.2.2. Formai-szerkezeti változások a grammatikalizációban (fonológiai és morfoszintaktikai változások) . . . . . . . . . . 1.2. A grammatikalizációkutatás rövid története . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.1. A grammatikalizációkutatás történetének szakaszolása . . . . . . . . . 1.2.2. Meillet és Kuryłowicz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.2.3. A grammatikalizációkutatás önálló területté válása . . . . . . . . . . . 1.2.4. Grammatikalizációkutatás Magyarországon. . . . . . . . . . . . . . .
.7 .7 .7 .8 12 13 16 19 19 31 42 42 44 45 55
2. Elméleti problémák a grammatikalizációkutatásban . . . . . . . . . . . . . . . . 58 2.1. Funkcionalista és formalista kutatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 2.1.1. A formalista és a funkcionalista irányzatok általános bemutatása . . . . 59 2.1.2. A formalista és a funkcionalista irányzatok főbb fogalmai és különbségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 2.1.3. A formalista és a funkcionalista irányzatok a nyelvi változásokról és a grammatikalizációról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 2.1.4. A paradigmák és a tudományosság fogalma . . . . . . . . . . . . . . . 65 2.1.5. Viták és vélemények a grammatikalizáció státusáról . . . . . . . . . . 65 2.1.5.1. A LINGUIST List-vita . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 2.1.5.2. Newmeyer: Nyelvi forma és nyelvi funkció . . . . . . . . . . 68 2.1.5.3. A degrammatikalizációról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 2.2. A grammatikalizáció és más nyelvváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 2.2.1. A lexikon és grammatika fogalmáról a grammatikalizációkutatásban . . 92 2.2.2. A lexikalizáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 2.2.3. Az újraelemzés (reanalízis) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .102 2.2.4. Az analógia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .106
2.2.5. Az exaptáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.6. A pragmatikalizáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2.6.1. A diskurzusjelölők jellemzése . . . . . . . . . . . . 2.2.6.2. Grammatikalizáció-e a diskurzusjelölők kialakulása?
. . . .
. . . .
. . . .
. . . .
.108 . 110 . 110 . 113
3. Főbb grammatikalizációs folyamatok a magyar nyelvben . . . . . . . . . . . . . 118 4. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .129 Szakirodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .130 Források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .145
BEVEZETÉS
Az utóbbi néhány évtized általános nyelvészeti és nyelvtörténeti vizsgálatainak egyik legmeghatározóbb vonulatát kétségtelenül a grammatikalizációs kutatások képezik: ezt tanúsítja az a számtalan, lassan végeláthatatlan sort képező szakmunka, amely mind ezt a nyelvváltozástípust igyekszik valamilyen módon körüljárni. Magyarországon az utóbbi tíz-tizenöt évben szaporodott meg a témával foglalkozó tanulmányok száma, ami azt mutatja, hogy ez a kutatási irány nálunk is népszerűvé vált. A teljes képhez hozzátartozik, hogy bár hazánkban valójában korábban sem hiányoztak a magyar nyelvű grammatikalizációs elemzések, esettanulmányok, olyan mű még nem született, amely magát a grammatikalizációt választotta volna tárgyául. Dolgozatommal egyfelől ezt a monografikus hiányt igyekszem valamelyest pótolni. Másfelől kísérletet teszek arra is, hogy ezt a rendkívül sokféle arcú nyelvváltozást részletesen bemutassam.1 Mivel azonban a grammatikalizáció legnyilvánvalóbbnak tűnő vonásait illetően is szakmai viták sora bontakozott ki, a kritikai ismertetést választom. Ez azt jelenti, hogy a grammatikalizáció definícióit, szemantikai-pragmatikai, illetve formai-szerkezeti változásait illetően is folyamatosan utalok a problémákra, és ahol csak lehet, több olvasatot is ismertetek. Manapság gyakorlatilag nem jelenik meg olyan, a grammatikalizációról szóló munka, amely ne foglalkozna valamilyen módon a tárgy elméleti vonatkozásaival, főként a következő, egymással szervesen összefüggő kérdéskörök valamelyikével: egyirányú változás-e a grammatikalizáció, létezik-e a degrammatikalizáció, vagyis a grammatikalizáció ellentett folyamata? Egyetlen nyelvváltozási folyamat-e a grammatikalizáció vagy több, esetleg nem is jogos önálló nyelvváltozásnak tartani? Grammatikalizációnak tekinthető-e a diskurzusjelölők és egyéb pragmatikai, diskurzusirányító funkciójú elemek kialakulása vagy sem? Amellett, hogy az ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre a különböző elméleteket, megközelítéseket számba véve keresem a választ, maguknak a kérdéseknek az okára is kíváncsi vagyok: vajon azért merültek fel, mert az újabb elemzések Bizonyos fokú ismétlődés e bemutatás során elkerülhetetlenül elő fog fordulni. A téma sajátos jellemzője ugyanis, hogy a tárgyalt jelenségek szervesen összefüggenek egymással, és csak a leírás céljából lettek részeikre bontva. Ezekre a részekre – különösen az érvelő jellegűekre – ugyanakkor csak ritkán lehet röviden utalni, főleg akkor, ha a megértésükhöz szükség van a másutt már említett információkra. Emellett az egyes fejezetek használhatóságán is erősen rontana, ha az adott résztémával kapcsolatos teljes kép kialakításához – például a grammatikalizáció szemantikai vonásait illetően – az olvasónak folyton vissza vagy előre kellene lapoznia. 1
5
eredményei kérdésessé tettek korábban már biztosnak hitt állításokat? Mennyiben kapcsolódnak ezek a grammatikalizációs viták ahhoz a tényhez, hogy a témával foglalkozó kutató funkcionalista vagy formalista szemléletű nyelvésznek vallja magát? Mivel ez az orientáció igen lényeges a nyelv vizsgálatában, így a grammatikalizációt érintően is, az elméleti problémákat a funkcionalista és a formalista diskurzusban helyezem el, s röviden azt is megnézem, melyik milyen módon járult hozzá a grammatikalizációkutatáshoz. A fent említett kérdésekhez kapcsolódva vizsgálom meg a grammatikalizáció és egyéb nyelvváltozások – lexikalizáció, újraelemzés (reanalízis), analógia, exaptáció és pragmatikalizáció – viszonyát. A választás nem véletlen: ezek azok a változások, amelyek valamilyen módon szoros kapcsolatban vannak a grammatikalizációval: vagy azért, mert egyes vélemények szerint maguk is részét alkothatják (a lexikalizáció vagy az újraelemzés), vagy mert hasonlítanak rá (exaptáció), vagy mert valójában egy megnyilvánulási formáját képviselik (pragmatikalizáció). A grammatikalizációval való összefüggésükön túlmenően ezeket a változási folyamatokat a fogalmi rendrakás céljából is áttekintem. Az értekezés záró részében számba veszem a magyar nyelv főbb grammatikalizációs folyamatait az ősmagyar kortól napjainkig, arra a kérdésre keresve a választ, hogy milyen minőségi, illetve mennyiségi módosulások történtek ebből a szempontból az évszázadok során, megfigyelhetők-e bizonyos tendenciák. Az anyaggyűjtés módja a következő volt: magyar nyelvű anyagok esetében a forrás- és rövidítésjegyzékben feltüntetett, a nyelvtörténeti kutatásokban jól ismert nyelvemlékekből, szótárakból (TESz.; EWUng.; SzT. stb.), nyelvtörténeti munkákból (TNyt.; MNyt. stb.), folyóiratokból (MNy.; Nyr.; NyK. stb.) dolgoztam. Későbbi adatok felkutatásához a Magyar Nemzeti Szövegtárat (MNSz.), illetve a Google keresőt vettem igénybe. A dolgozat 2006-ban megvédett doktori értekezésem rövidített, átdolgozott változata. Itt szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek, Haader Leának, opponenseimnek, Ladányi Máriának és Dömötör Adrienne-nek, továbbá Horváth Katalinnak, Horváth Lászlónak, Korompay Klárának, D. Mátai Máriának, Soós Sándornak, valamint az ELTE BTK-n működő Funkcionális (Kognitív) Nyelvészeti Műhely tagjainak.
6
SZAKIRODALOM
E. ABAFFY Erzsébet 1991. Az igei személyragozás. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 122–159. E. ABAFFY Erzsébet 1992. Az igei személyragozás. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 184–238. Acta Linguistica Hungarica. An International Journal of Linguistics. Budapest, Akadémiai Kiadó, Kiefer Ferenc, Siptár Péter (szerk.). 2003, 50/1–2., 2004, 51/1–2. AIJMER, Karin 2002. English Discourse Particles. Evidence from Corpora. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins. ANTAL László (szerk.) 1991. Meillet, Antoine: A nyelvtani formák fejlődése. In: Modern nyelvelméleti szöveggyűjtemény V/1. Budapest, Tankönyvkiadó, 136–148. ANTAL László 2005. A formális nyelvi elemzés. A magyar esetrendszer. Bicske, Szak Kiadó. ARCHAKIS, Argiris 2001. On Discourse Markers: Evidence from Modern Greek. In: Journal of Pragmatics 33. 1235–1261. ARNOVICK, Leslie K. 1999. Diachronic Pragmatics. Seven Case Studies in English Illocutionary Development. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins. AUER, Peter–GÜNTHNER, Susanne 2003. Die Entstehung von Diskursmarkern im Deutschen – ein Fall von Grammatikalisierung? InLiSt – Interaction and Linguistic Structures No. 38. http://www. ub.uni-konstanz.de/v13/volltexte/2003/1145//pdf/Inlist38.pdf AUWERA, Johan van der 2002. More thoughts on degrammaticalization. In: DIEWALD, Gabriele–WISCHER, Ilse (eds). New Reflections on Grammaticalization. Typological Studies in Language 49. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 19–29. BAKRÓ-NAGY Marianne 2003. Grammatikalizálódás vagy lexikalizálódás? – lám melyik? Előadás. Elhangzott az MTA Nyelvtudományi Intézetében, 2003. április 29-én. BAKRÓ-NAGY Marianne 2006. Grammatikai kölcsönzés és grammatikalizáció. A komi feltételes ke partikula a manysiban. In: SIPOS Mária (szerk.) Obi-ugorok a 21. században (CD). Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet. BALÁZS János 1965. A szintagmatizálódás alapfeltétele. In: TELEGDI Zsigmond (szerk.). Általános Nyelvészeti Tanulmányok III. Budapest, Akadémiai Kiadó, 21–34. BALÁZS János 1966. Szintagmatizálódás és lexikalizálódás. In: ORSZÁGH László (szerk.). Szótártani tanulmányok. Budapest, Tankönyvkiadó, 79–98. BALÁZS Judit – ZELLIGER Erzsébet 1997. A magyar nyelv történeti nyelvtana. Mutató. Budapest, Akadémiai Kiadó. BALOGH Judit 2000a. A névutó. In: KESZLER Borbála (szerk.). Magyar Grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 259–263. BALOGH Judit 2000b. A kötőszó. In: KESZLER Borbála (szerk.). Magyar Grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 268–274. BÁRCZI Géza–BENKŐ Loránd–BERRÁR Jolán 1967. A magyar nyelv története. Budapest, Tankönyvkiadó.
130
D. BARTHA Katalin 1958. A magyar szóképzés története. Budapest, Tankönyvkiadó. D. BARTHA Katalin 1991. Az igeképzés. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 60–103. D. BARTHA Katalin 1992. Az igeképzés. In: BENKŐ Loránd – E. ABAFFY Erzsébet – RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 55–119. BARTOS Huba 2000. Az inflexiós jelenségek szintaktikai háttere. In: KIEFER Ferenc (szerk.). Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 653–762. BATTYE, Adrian–ROBERTS, Ian 1995. Introduction. In: BATTYE, Adrian–ROBERTS, Ian (eds.). Clause structure and language change. New York, Oxford University Press. 1–30. BÉKÉS Vera 1997. A hiányzó paradigma. Debrecen, Latin Betűk. BENCÉDY József 2001. A nyelvi, nyelvhasználati változások belső hatóerőiről. In: Magyar Nyelvőr 125. 137–145. BENKŐ Loránd 1988. A történeti nyelvtudomány alapjai. Budapest, Tankönyvkiadó. BENKŐ Loránd (főszerk.) 1991. A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó. BENKŐ Loránd (főszerk.) 1992. A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó. BENKŐ Loránd (főszerk.) 1995. A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Budapest, Akadémiai Kiadó. BERECZKI Gábor 2001. A -val/-vel rag eredete. In: Magyar Nyelv 97. 206–209. BERRÁR Jolán 1956. A -től fogva névutó kialakulása. In: Magyar Nyelv 52. 429–435. BERRÁR Jolán 1957a. Magyar történeti mondattan. Budapest, Tankönyvkiadó. BERRÁR Jolán 1957b. Fejezetek határozóragjaink élettörténetéből. Budapest, Akadémiai Kiadó. BESCH, Werner–REICHMANN, Oskar–SONDEREGGER, Stefan (hrsg.) 1984. Sprachgeschichte. Ein Handbuch zur Geschichte der deutschen Sprache und ihrer Entforschung. Halbband 1. Berlin–New York, Walter de Gruyter, 757–758, 827–828. BRINTON, Laurel J.–TRAUGOTT, Elizabeth C. 2005. Lexicalization and Language Change. Cambridge, Cambridge University Pressm. BUDENZ József 1864a. Vegyes apróságok. In: Nyelvtudományi Közlemények 3. 305–306. BUDENZ József 1864b. Cseremisz tanulmányok. In: Nyelvtudományi Közlemények 3. 453–454. BUDENZ József 1873–1881. Magyar–ugor összehasonlító szótár. Budapest, MTA. BUSSMANN, Hadumod 1990. Lexikon der Sprachwissenschaft. Zweite, völlig neu bearbeitete Auflage. Stuttgart, Kröner. BYBEE, Joan 2003. Mechanisms of Change in Grammaticization: The Role of Frequency. In: JOSEPH, Brian D.–JANDA, Richard D. (eds). The Handbook of Historical Linguistics. Malden–Oxford– Melbourne–Berlin, Blackwell, 602–623. BYBEE, Joan–PAGLIUCA, William–PERKINS, Revere D. 1991. Back to the Future. In: TRAUGOTT, Elizabeth C.–HEINE, Bernd (eds). Approaches to Grammaticalization. 2. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 17–59. BYBEE, Joan–PAGLIUCA, William–PERKINS, Revere D. 1994. The Evolution of Grammar: Tense, Aspect, and Modality in the Languages of the World. Chicago–London, The University of Chicago Press, 1–26, 281–302. BYNON, Theodora 1997. Történeti nyelvészet. Budapest, Osiris. CAMPBELL, Lyle 2001. What’s Wrong with Grammaticalization? In: Language Sciences 23. 113–161. CAMPBELL, Lyle–JANDA, Richard 2001. Introduction: Conceptions of Grammaticalization and Their Problems. In: Language Sciences 23. 93–112. CARNIE, Andrew 2000. Review of Newmeyer: Language Form & Language Function. LINGUIST List 11.57 15 Jan. 2000. http://www.ling.ed.ac.uk/linguist/issues/11/11-57.html
131
CHOMSKY, Noam 1957. Syntactic Structures. The Hague, Mouton. CHOMSKY, Noam 1965. Aspects of the Theory of Syntax. Cambridge, MIT Press. CHOMSKY, Noam 1981. Lectures on Government and Binding. Dordrecht, Foris. CHOMSKY, Noam 1995. The Minimalist Program. Cambridge, MIT Press. CLAUDI, Ulrike–HEINE, Bernd 1986. On the Rise of Grammatical Categories: Some Examples from Maa. (Kölner Beiträge zur Afrikanistik 13.) Berlin, Reimer. COWIE, Anthony P. 1995. Grammaticalization and the Snowball Effect. In: Language & Communication 15/2. 181–193. CROFT, William 1996. Disc.: Grammaticalization. LINGUIST List 7.1208 31 Aug. 1996. http://linguistlist.org/issues/7/7-1208.html CUENCA, Maria-Josep 2003. Two Ways to Reformulate: a Contrastive Analysis of Reformulation Markers. In: Journal of Pragmatics 35. 1069–1093. DAHL, Östen 1996. Disc.: Grammaticalization. LINGUIST List 7.1170 18 Aug. 1996. http://www.linguistlist.org/issues/7/7-1170.html DAHL, Östen 1999. Grammaticalization and the Life Cycles of Constructions. http://citeseer.ist.psu. edu/cache/papers/cs/11905/http:zSzzSzwww.ling.su.sezSzstaffzSzoestenzSzpaperszSzGrammaticalization.pdf/dahl98grammaticalization.pdf/ DAUSES, August 1991. Sprachwandel durch Analogie. Stuttgart, Franz Steiner. BEAUGRANDE, Robert de 1994. Function and Form in Language Theory and Research: The Tide is Turning. In: Functions of Language 1/2. 163–200. http://beaugrande.bizland.com/FunctionForm.htm DEL SAZ RUBIO, Milagros 2002/2003. An Analysis of English Discourse Markers of Reformulation. Thesis. Universitat de Valencia, Servei de Publications. DELANCEY, Scott 1994. Grammaticalization and Linguistic Theory. In: Proceedings of the 1993 MidAmerica Linguistics Conference and Conference on Siouan/Caddoan Languages. Boulder, Dept. of Linguistics, University of Colorado, 1–22. http://www.uoregon.edu/~delancey/papers/glt. html DELANCEY, Scott 2001. On Functionalism. LSA Summer Institute, Santa Barbara. http://www.uoregon. edu/~delancey/sb/LECT01.htm DEME, László 1952. A nyelv fejlődése belső törvényeinek kérdéséhez. In: Nyelvtudományi Közlemények 54. 10–36. DETGES, Ulrich–WALTEREIT, Richard 2002. Grammaticalization vs. Reanalysis: A Semantic-Pragmatic Account of Functional Change in Grammar. In: Zeitschrift für Sprachwissenschaft 21/2. 151– 195. DÉR Csilla Ilona 2001. Értelmezek, azaz azonosítok? Az értelmezős szerkezeten belüli grammatikai viszonyról. In: Magyar Nyelv 97. 77–83. DÉR Csilla Ilona 2002. Bemerkungen zur Grammatikalisierung als Erscheinung des Sprachwandels. In: Acta Linguistica Hungarica 49/2. 149–178. DÉR Csilla Ilona 2004. A grammatikalizáció „tettenérése” – Néhány határozói igenévből keletkezett, határozóragot vonzó névutónk kialakulásáról. In: LADÁNYI Mária–DÉR Csilla–HATTYÁR Helga (szerk.). „… még onnét is eljutni túlra…”. Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXIII. Budapest, Tinta, 37–43. DÉR Csilla Ilona 2004b. Határok nélkül: a grammatikalizáció státusáról. Nyelvtudományi Közlemények 101. 182–194. DÉR Csilla Ilona 2005. Diskurzusszerveződés és grammatikalizáció. In: Nyelvtudományi Közlemények 102. 247–264. DÉR Csilla Ilona 2006. A diskurzusjelölők kialakulásáról a grammatikalizációs paraméterek tükrében. In: MÁRTONFI Attila–PAPP Kornélia–SLÍZ Mariann (szerk.). 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Budapest, Argumentum, 83–88.
132
DÉR Csilla Ilona–MARKÓ Alexandra 2007. A magyar diskurzusjelölők szupraszegmentális jelöltsége. In: GECSŐ Tamás–SÁRDI Csilla (szerk.). Nyelvelmélet – nyelvhasználat. Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához 74. Székesfehérvár, Budapest, Kodolányi János Főiskola, Tinta Kiadó, 61–67. DIEWALD, Gabriele 1993. Zur Grammatikalisierung der Modalverben im Deutschen. In: Zeitschrift für Sprachwissenschaft 12. 218–234. DIEWALD, Gabriele 1997. Grammatikalisierung. Eine Einführung in Sein und Werden grammatischer Formen. Germanistische Arbeitshefte 36. Tübingen, Niemeyer. DIEWALD, Gabriele 1999a. Die Entwicklung der Modalpartikel aber: ein typischer Grammatikalisierungsweg der Modalpartikeln. In: SPILLMANN, Hans Otto–WARNKE, Ingo (Hrsg.). Internationale Tendenzen der Syntaktik, Semantik und Pragmatik. Akten des 32. Linguistischen Kolloquiums in Kassel 1997. Frankfurt-am-Main, Lang, 83–91. DIEWALD, Gabriele 1999b. Die dialogische Bedeutungskomponente von Modalpartikeln. In: NAUMANN, Bernd (Hrsg.). Dialogue Analysis and the Mass Media. Proceedings of the International Conference, Erlangen, April 2–3 1998. Tübingen, Niemeyer, 187–199. DIEWALD, Gabriele 1999c. The Integration of the German Modals Into the Paradigm of Verbal Mood. In: BEEDHAM, Christopher (ed.). Langue and Parole in Synchronic and Diachronic Perspective. Selected Proceedings of the XXXIst Annual Meeting of the Societas Linguistica Europaea, St Andrews 1998. Oxford, Pergamon, 119–129. DIEWALD, Gabriele 1999d. Die Modalverben im Deutschen: Grammatikalisierung und Polyfunktionalität. Tübingen, Niemeyer. DOBOS Károly [é. n.]. Judeo-arab írásbeliség. http://odur.let.rug.nl/~birot/courses/hbnyt1/nyt1-11.html DÖMÖTÖR Adrienne 1991. Az alárendelő mondatok: A jelzői mellékmondatok. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 742–745. DÖMÖTÖR Adrienne 1995. Az alárendelő mondatok: A jelzői mellékmondatok. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 666–693. DRYER, Matthew S. 2003. Descriptive Theories, Explanatory Theories, and Basic Linguistic Theory. http://linguistics.buffalo.edu/people/faculty/dryer/dryer/desc.expl.theories.pdf ECKARDT, Regine 2002. Semantic Change in Grammaticalization. In: KATZ, Graham–REINHART, Sabine–REUTER, Philip (eds). Sinn & Bedeutung VI. Proceedings of the Sixth Annual Meeting of the Gesellschaft für Semantik, University of Osnabrück. http://www.phil-fak.uni-duesseldorf.de/ asw/gfs/common/procSuB6/pdf/articles/EckardtSuB6.pdf FALUVÉGI Katalin–KESZLER Borbála–LACZKÓ Krisztina–LENGYEL Klára–RÁCZ Endre 1994. Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Tanulmányok, előadásvázlatok, összefoglalások, táblázatok. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. FEJES László 2003. Egy degrammatikalizációs folyamat az udmurtban: make ’valami (htlan nm.) > izé (fn.)’. In: Folia Uralica Debreceniensia 10. 103–106. FINTEL, Kai von 1994. The Formal Semantics of Grammaticalization. In: BECKMAN, Jill (ed.). Proceedings of the North East Linguistic Society (NELS) 25. Massachusetts, GLSA, Amherst, 176– 190. http://web.mit.edu/fintel/www/grammar.pdf FISCHER, Olga–ROSENBACH, Anette 2000. Introduction. In: FISCHER, Olga–ROSENBACH, Anette–STEIN, Dieter (eds). Pathways of Change. Grammaticalization in English. Studies in Language Companion Series 53. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 1–37. FISCHER, Olga–NORDE, Muriel–PERRIDON, Harry (eds). 2004. Up and down the cline: The nature of grammaticalization. Papers presented at the New Reflections on Grammaticalization II Conference held at the University of Amsterdam on April 4–6, 2002. Typological Studies in Language 59. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins. FOKOS Dávid 1956. A névragozás történetéből. In: Nyelvtudományi Közlemények 58. 61–95.
133
FORGÁCS Tamás 1993/1994. Zárt korpuszok és pótkompetencia. In: Néprajz és Nyelvtudomány 35. 17–23. FORGÁCS Tamás 1999. Bővítmények grammatikalizálódásának és lexikalizálódásának kérdései az igevalencia szemszögéből. In: BÜKY László–FORGÁCS Tamás (szerk.). A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I. Magyar és finnugor mondattörténet. Szeged, JATE Magyar Nyelvészeti Tanszék, 23–44. FORGÁCS Tamás 2003. Lexikalizálódási és grammatikalizálódási folyamatok frazeológiai egységekben. In: Magyar Nyelv 99. 259–273, 412–427. FORGÁCS Tamás 2004. Grammaticalisation and Preverbs. In: Acta Linguistica Hungarica 51. 45–84. FÓRIS-FERENCZI Rita 2005. A visszahatás kifejezése a magyar nyelvben történeti megközelítésben. Erdélyi Tudományos Füzetek 251. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület. http://mek.oszk. hu/03100/03131/ FRASER, Bruce–MALAMUD-MAKOWSKI, M. 1996. English and Spanish Contrastive Discourse Markers. In: Language Sciences 18. 863–881. FRASER, Bruce 1999. What Are Discourse Markers? In: Journal of Pragmatics 31. 931–952. GAETA, Livio 1998. Some Remarks on Analogy, Reanalysis and Grammaticalization. In: GIACALONERAMAT, Anna–HOPPER, Paul J. (eds). The Limits of Grammaticalization. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 89–106. GALLASY Magdolna 1991. A névelő és névelő-előzmény. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 461–475. GALLASY Magdolna 1992. A névelők. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 716–771. GEURTS, Bart 2000. Explaining grammaticalization (the standard way). In: Linguistics 38. 781–788. www.ru.nl/filosofie/tfl/bart/papers/gramma.pdf GIACALONE-RAMAT, Anna 1998. Testing the Boundaries of Grammaticalization. In: GIACALONE-RAMAT, Anna–HOPPER, Paul J. (eds). The Limits of Grammaticalization. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 107–128. GIACALONE-RAMAT, Anna–HOPPER, Paul J. 1998. Introduction. In: GIACALONE-RAMAT, Anna–HOPPER, Paul J. (eds). The Limits of Grammaticalization. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 1–12. GIVÓN, Talmy 1979. On Understanding Grammar. New York, Academic Press. GOMBOCZ Zoltán 1949. Syntaxis. Történeti magyar nyelvtan V. Budapest, PPTE Nyelvtudományi Intézete, 111–152. GONZÁLEZ, Montserrat 2004. Pragmatic Markers in Oral Narrative. The Case of English and Catalan. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins. GREGG, Kevin 2000. Disc.: Newmeyer: Language Form & Language Function. LINGUIST List 11.169 24 Jan. 2000. http://www.ling.ed.ac.uk/linguist/issues/11/11-169.html GRICE, H. Paul 1997. A társalgás logikája. In: PLÉH Csaba–SÍKLAKI István–TERESTYÉNI Tamás (szerk.). Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest, Osiris, 213–227. GUGÁN Katalin 2005a. Időhatározói alárendelő kötőszavak grammatikalizációja a szurguti osztjákban. In: OSZKÓ Beatrix–SIPOS Mária (szerk.). Budapesti Uráli Műhely 4. Uráli Grammatizáló. 2003. szeptember 4–6. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 135–146. GUGÁN Katalin 2005b. The grammaticalization of temporal subordinating conjunctions in Surgut Ostyak. In: Acta Linguistica Hungarica 52. 383–396. HAADER Lea 1991. Az alárendelő mondatok: Az alanyi, állítmányi, tárgyi és határozói mellékmondatok. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 728–741.
134
HAADER Lea 1995. Az alárendelő mondatok: Az alanyi, állítmányi, tárgyi és határozói mellékmondatok. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 506–665. HAADER Lea 2001. Mikrodiakrónia és változásvizsgálat (az összetett mondatokban). In: Magyar Nyelvőr 125. 354–371. HAADER Lea 2003. Az összetett mondat. In: KISS Jenő–PUSZTAI Ferenc (szerk.). Magyar nyelvtörténet. Budapest, Osiris 260–267, 500–560, 677–690, 771–775, 840–846. HAJDÚ Péter 1988. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. A magyar nyelv finnugor alapjai. (4. kiadás) Budapest, Tankönyvkiadó. HAMANN, Marc 2000. Disc.: Review Newmeyer. LINGUIST List 11.109 19 Jan. 2000. http://linguistlist. org/issues/11/11-109.html S. HÁMORI Antónia 1991a. Az alárendelő szerkezetek. A főnévi szerkezetek. In: BENKŐ Loránd– E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 676–715. S. HÁMORI Antónia 1991b. Az alárendelő szerkezetek. A melléknévi, számnévi és határozó(szó)i szerkezetek. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 716–723. S. HÁMORI Antónia 1995a. Az értelmező jelzős szerkezetek. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet– RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 385–407. S. HÁMORI Antónia 1995b. A határozói és határozószói szerkezetek. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 462–473. HANSEN, Maj-Britt Mosegaard 1998a. The Function of Discourse Particles. A Study With Special Reference to Spoken Standard French. Pragmatics & Beyond. New Series 53. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 65–90. HANSEN, Maj-Britt Mosegaard 1998b. The Semantic Status of Discourse Markers. In: Lingua 104. 235–260. HANSEN, Björn 2003. The Grammaticalization (and Degrammaticalization?) of Modals in Slavonic. In: BERGER, Tilman–GUTSCHMIDT, Karl (Hrsg.). Funktionale Beschreibung slavischer Sprachen. Beiträge zum 13. Internationalen Slavistenkongress Ljubljana 2003. München, Sagner. http:// www.uni-regensburg.de/Fakultaeten/phil_Fak_IV/Slavistik/institut/hansen/DOWNLOAD/ grammaticalization.pdf HANSSON, Petra 1999. Discourse Markers in Dialogue. In: ALLWOOD, Jens (ed.) Proceedings of FONETIK 99. The Swedish Phonetics Conference, June 2–4 1999. (Gothenburg Papers in Theoretical Linguistics 81.) Gothenburg, Department of Linguistics, Göteborg University, 65–68. HARRIS, Alice–CAMPBELL, Lyle 1995. Historical syntax in cross-linguistic perspective. Cambridge, Cambridge University Press. HASPELMATH, Martin 1994. Functional categories, X-bar-theory, and grammaticalization theory. In: Sprachtypologie und Universalienforschung 47/1. 3–15. HASPELMATH, Dahl 1996a. Disc.: Grammaticalization. LINGUIST List 7.1170 18 Aug. 1996. http:// www.ling.ed.ac.uk/linguist/issues/7/7-1170.html#1 HASPELMATH, Dahl 1996b. Disc.: Grammaticalization. LINGUIST List 7.1208 31 Aug. 1996. http:// linguistlist.org/issues/7/7-1208.html HASPELMATH, Martin 1998. Does grammaticalization need reanalysis? In: Studies in Language 22/2. 315–351. http://email.eva.mpg.de/~haspelmt/1998gre.pdf HASPELMATH, Martin 1999. Why is grammaticalization irreversible? In: Linguistics 37/6. 1043–1068. http://email.eva.mpg.de/~haspelmt/1999irr.pdf
135
HASPELMATH, Martin 2000a. Why can’t we talk to each other? A review article of Newmeyer, Frederick 1998. Language form and language function. Cambridge, MIT Press. In: Lingua 110/4: 235–255. http://email.eva.mpg.de/~haspelmt/2000new.pdf HASPELMATH, Martin 2000b. The relevance of extravagance: A reply to Bart Geurts. In: Linguistics 38. 789–798. HASPELMATH, Martin 2001. Word classes/parts of speech. In: BALTES, Paul B.–SMELSER, Neil J. (eds). International Encyclopedia of the Social and Behavioral Sciences. Amsterdam, Pergamon, 16538–16545. http://email.eva.mpg.de/~haspelmt/2001wcl.pdf HASPELMATH, Martin 2002a. Functionalist Linguistics: Usage-based Explanations of Language Structure. http://email.eva.mpg.de/~haspelmt/Haspelmath9Handouts.pdf HASPELMATH, Martin 2002b. On Directionality in Language Change with Particular Reference to Grammaticalization. http://email.eva.mpg.de/~haspelmt/Directionality.pdf HASPELMATH, Martin 2004. On directionality in language change with particular reference to grammaticalization. In: FISCHER, Olga–NORDE, Muriel–PERRIDON, Harry (eds). Up and down the cline: The nature of grammaticalization. Typological Studies in Language 59. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 17–44. http://email.eva.mpg.de/~haspelmt/2004dir.pdf HAVAS Ferenc 2004. Objective Conjugation and Medialisation. In: Acta Linguistica Hungarica 51. 95–141. HEINE, Bernd 1993. Auxiliaries. Cognitive Forces and Grammaticalization. New York–Oxford, Oxford University Press, 30–59, 130–132. HEINE, Bernd 1997. Possession: Cognitive sources, forces, and grammaticalization. Cambridge, Cambridge University Press. HEINE, Bernd 2003. Grammaticalization. In: JOSEPH, Brian D.–JANDA, Richard D. (eds). The Handbook of Historical Linguistics. Blackwell Handbooks in Linguistics. Oxford, Blackwell, 575–601. HEINE, Bernd–CLAUDI, Ulrike–HÜNNEMEYER, Friederike 1991a. Grammaticalization: a conceptual framework. Chicago–London, The University of Chicago Press. HEINE, Bernd–CLAUDI, Ulrike–HÜNNEMEYER, Friederike 1991b. From cognition to grammar: Evidence from African languages. In: HEINE, Bernd–TRAUGOTT, Elisabeth Closs (eds). Approaches to grammaticalization 1–2. Typological studies in language 19. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 149–187. HEINE, Bernd–KUTEVA, Tania 2002. World Lexicon of Grammaticalization. Cambridge, Cambridge University Press. HEINE, Bernd–TRAUGOTT, Elisabeth Closs (eds) 1991. Approaches to grammaticalization 1–2. Typological studies in language 19. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins. HERMAN József 1967. A nyelvi változás belső és külső tényezőinek kérdéséhez. In: Általános Nyelvészeti Tanulmányok V. Budapest, Akadémiai Kiadó, 155–168. HIMMELMANN, Nikolaus P. 2003: Lexicalization and grammaticization: opposite or orthogonal? http://www.linguistics.ruhr-uni-bochum.de/~himmelmann/lx_vs_gram_nh.pdf HONTI László–KIEFER Ferenc 2003. Verbal ’Prefixation’ in the Uralic Languages. In: Acta Linguistica Hungarica 50. 137–153. HOPPER, Paul J. 1987. Emergent Grammar. In: Berkeley Linguistics Society 13. 139–157. http://beaugrande.bizland.com/FunctionForm.htm HOPPER, Paul J. 1991. On Some Principles of Grammaticization. In: HEINE, Bernd–TRAUGOTT, Elisabeth Closs (eds). Approaches to grammaticalization 1–2. Typological studies in language 19. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 17–35. HOPPER, Paul J. 1992. Grammaticalization. In: BRIGHT, William (ed.). International Encyclopedia of Linguistics 2. New York–Oxford, Oxford University Press, 79–81. HOPPER, Paul J. – TRAUGOTT, Elisabeth C. 1993. Grammaticalization. Cambridge Textbooks in Linguistics. Cambridge, Cambridge University Press.
136
HORVÁTH Katalin 1998. Állapot és folyamat a mellérendelő szóösszetételek vizsgálatában. In: ZOLTÁN András (szerk.). Nyelv – stílus – irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Budapest, ELTE BTK Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszék, 258–263. HORVÁTH Katalin 1999. Grammatikalizáció és szófejtés. Hozzászólás -hat/-het képzőnk keletkezéséhez. In: KUGLER Nóra–LENGYEL Klára (szerk.). Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. Budapest, ELTE BTK, 160–164. HORVÁTH Katalin 2000. Mellérendelő szószerkezetek szerepe grammatikai morfémák kialakulásában. Hogyan keletkezhetett -kál, -kél képzőnk? In: FÖLDI Éva–GADÁNYI Károly (szerk.). Vox Humana. Bolla Kálmán professzor hetvenedik születésnapjára. Budapest, ELTE BTK Fonetika Tanszék, 215–221. HORVÁTH Katalin 2005. Lexikalizálódás vagy grammatizálódás? A szóösszetételek kialakulásának kérdéséhez. Elhangzott A magyar nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV. konferencián, Szeged, 2005. április 21. HORVÁTH Katalin–LADÁNYI Mária (szerk.) 1993. Állapot és történet – szinkrónia és diakrónia – viszonya a nyelvben. Budapest, ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. HORVÁTH László 2003. Szószerkezet-történet. In: KISS Jenő–PUSZTAI Ferenc (szerk.). Magyar nyelvtörténet. Budapest, Osiris, 234–250, 430–482, 663–673, 757–769, 831–837. HÖLKER, Klaus 2003. Delokutivität, Possessive und die italienischen Verwandtschaftsbezeichnungen. http://www.linguistik-online.de/13_01/hoelker.pdf HUMBOLDT, Wilhelm von 1822. Über das Entstehen der grammatischen Formen, und ihren Einfluss auf die Ideenentwicklung. In: Gesammelte Schriften. Band 4. 285–313. IJBEMA, Aniek 2002. Grammaticalization and infinitival complements in Dutch. Thesis. Utrecht, LOT. http://www.lotpublications.nl/publish/articles/000106/bookpart.pdf ITKONEN, Esa 1998. Mitä on ’kieliopillistuminen’? In: PAJUNEN, Anneli (toim.). Kieliopillistumisesta, analogiasta ja typologiasta. Helsinki, Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, 11–41. ITKONEN, Esa 2002. Grammaticalization as an Analogue of Hypothetico-Deductive Thinking. In: DIEWALD, Gabriele–WISCHER, Ilse (eds). New Reflections on Grammaticalization. Typological Studies in Language 49. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 413–422. JANDA, Richard D. 2001. Beyond „pathways” and „unidirectionality”: on the discontinuity of language transmission and the counterability of grammaticalization. In: Language Sciences 23. 265–340. A. JÁSZÓ Anna 1991. Az igenevek. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 319–352. A. JÁSZÓ Anna 1992. Az igenevek. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 411–454. JOSEPH, Brian D. 2000. Is There Such a Thing As „Grammaticalization”? In: Language Sciences 2001. 163–186. http://www.ling.ohio-state.edu/~bjoseph/publications/2000isth.pdf JOSEPH, Brian D. 2003. Morphologization from Syntax. In: JOSEPH, Brian D.–JANDA, Richard (eds). Handbook of Historical Linguistics. Oxford, Blackwell, 472–492. http://www.ling.ohio-state. edu/~bjoseph/publications/2001morp.pdf JOSEPH, Brian D.–JANDA, Richard D. (eds) 2003. Handbook of Historical Linguistics. Oxford, Blackwell. JUHÁSZ Dezső 1991a. A kötőszók. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 476–500. JUHÁSZ Dezső 1991b. A módosítószók. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 501–513.
137
JUHÁSZ Dezső 1992a. A kötőszók. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 772–814. JUHÁSZ Dezső 1992b. A módosítószók. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 815–838. JUHÁSZ Dezső 1999. Az ómagyar nyelvi normáról és Sylvester nyelvtanáról néhány kötőszó kapcsán. In: Magyar Nyelv 95. 453–456. JUVONEN, Päivi 2000. Grammaticalizing the Definite Article. A study of definite adnominal determiners in a genre of spoken Finnish. Thesis. Stockholm, Stockholm University. http://www.ling.su.se/ staff/juvonen/Thesis.pdf KÁROLY Sándor 1953. A nézve névutó történetéhez. In: Magyar Nyelv 49. 461–463. KÁROLY Sándor 1957. Elkülönítő–kiemelő szerepű névutóink történetéhez. In: Magyar Nyelv 53. 103– 108. KÁROLY Sándor 1980. Szavak, szerkezetek morfológiai tagoltságának változásai és a jelentés. Szintetikus és analitikus változások a magyar nyelvben. In: RÁCZ Endre – SZATHMÁRI István (szerk.). Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlete és jelentéstana köréből. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 121–156. KATONA Krisztina 2000. Névutó szerepű határozói igenevek a Bécsi Kódexben. In: Magyar Nyelvjárások 38. 209–219. KATONA Krisztina 2003. A határozói viszony kifejezésére szolgáló grammatikai eszközök rendszere a Bécsi Kódexben. Doktori disszertáció. Debrecen, Debreceni Egyetem. KEARNS, Kate 2000. Implicature and Semantic Change. http://www.ling.canterbury.ac.nz/documents/ implicature.pdf KENESEI István 2000. Szavak, szófajok, toldalékok. In: KIEFER Ferenc (szerk.). Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 75–136. KENESEI 2006. A névmások. In: KIEFER Ferenc (szerk.). Magyar nyelv. Budapest, Akadémiai Kiadó, 99–103. KERSWILL, Paul 1996. Children, Adolescents, and Language Change. In: Language Variation and Change 7. 177–202. KERTÉSZ, András 2000a. A kognitív nyelvészet szkeptikus dilemmája. In: Magyar Nyelvőr 124. 209– 225. KERTÉSZ, András 2000b. A kognitív nyelvészet lehetőségei és korlátai. In: Magyar Nyelv 96. 402–417. KESZLER Borbála 1998. Bevezető szók és kifejezések. In: ZOLTÁN András (szerk.). Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Budapest, ELTE BTK Keleti Szláv és Balti Filológia Tanszék, 296–298. KESZLER Borbála (szerk.) 2000a. Magyar grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. KESZLER Borbála 2000b. A határozószó. In: KESZLER Borbála (szerk.). Magyar grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 209–222. KESZLER Borbála 2000c: A határozók. In: KESZLER Borbála (szerk.). Magyar grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 423–443. KIEFER Ferenc 1999. Alaktan. In: É. KISS Katalin–KIEFER Ferenc–SIPTÁR Péter. Új magyar nyelvtan. Budapest, Osiris, 187–290. KIEFER Ferenc 2000a. A ragozás. In: KIEFER Ferenc (szerk.). Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 569–618. KIEFER Ferenc 2000b. A kognitív nyelvészet: új paradigma? In: PLÉH Csaba–KAMPIS György–CSÁNYI Vilmos (szerk.). A megismeréskutatás útjai. Budapest, Akadémiai Kiadó, 120–143. KIEFER Ferenc 2000c. A morfológia. In: KIEFER Ferenc (szerk.). Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 23–73.
138
KIEFER Ferenc–LADÁNYI Mária 2000. A szóképzés. In: KIEFER Ferenc (szerk.). Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 137–164. KISS Jenő 2003. A nyelvi változás lehetséges és szükséges voltáról. In: KISS Jenő–PUSZTAI Ferenc (szerk.) 2003. Magyar Nyelvtörténet. Budapest, Osiris, 32–37. KISS Jenő–PUSZTAI Ferenc (szerk.) 2003. Magyar nyelvtörténet. Budapest, Osiris. É. KISS Katalin 1998. A generatív nyelvészet mint kognitív tudomány. In: PLÉH Csaba–GYŐRI Miklós (szerk.). A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Budapest, Pólya, 23–39. É. KISS Katalin 2005. Az ómagyar igeidőrendszer morfoszintaxisáról. In: Magyar Nyelv 101. 420–435. KLEMM Antal 1921. Az is, és kötőszó történetéhez. In: Magyar Nyelv 17. 163–167. KLEMM Antal 1928–42. Magyar történeti mondattan. A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve. Budapest, Akadémiai Kiadó, 221–253. KNOBLOCH, Clemens–SCHAEDER, Burkhard (eds) 2005. Wortarten und Grammatikalisierung. Perspektiven in System und Erwerb. Berlin–New York, Walter de Gruyter. KOROMPAY Klára 1991a. A névszójelezés. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 259–283. KOROMPAY Klára 1991b. A névszóragozás. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 284–318. KOROMPAY, Klára 1992a. A névszójelezés. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 321–354. KOROMPAY Klára 1992b. A névszóragozás. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 355–410. KOZMÁCS István–SIPŐCZ Katalin (szerk.) 2006. Uralisztika – uráli nyelvészet. Bölcsész Konzorcium. KÖVECSES, Zoltán 1998. A metafora a kognitív nyelvészetben. In: PLÉH Csaba–GYŐRI Miklós (szerk.). A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Budapest, Pólya, 50–82. KÖVECSES Zoltán 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest, Typotex. KUGLER Nóra 2000. A mondatszók. In: KESZLER Borbála (szerk.). Magyar Grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 292–304. KUGLER Nóra 2002. A módosítószók a magyar nyelv szófaji rendszerében. Doktori mestermunkák. Budapest, Osiris. KUGLER Nóra 2003. A módosítószók funkciói. Nyelvtudományi Értekezések 152. Budapest, Akadémiai Kiadó. KUHN, Thomas S. 1962. The Structure of Scientific Revolutions. Chicago, University of Chicago Press. KURYŁOWICZ, Jerzy 1965. The evolution of grammatical categories. Diogenes 51. 55–71. LADÁNYI Mária 1993. Az igekötővé válás tényezői. In: HORVÁTH Katalin–LADÁNYI Mária (szerk.). Állapot és történet – szinkrónia és diakrónia – viszonya a nyelvben. Budapest, ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, 129–136. LADÁNYI Mária 1998. Jelentésváltozás és grammatikalizáció – kognitív és szerves nyelvelméleti keretben. In: Magyar Nyelv 94. 407–423. LADÁNYI Mária 1999. Poliszémia és grammatikalizáció. In: GECSŐ Tamás (szerk.). Poliszémia, homonímia. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányához II. Budapest, Tinta, 124–134. LADÁNYI Mária 2005. A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In: Uráli grammatizáló (2003. szeptember 4–6.). Budapest Uráli Műhely 4. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 7–32. LANGACKER, Ronald W. 1977. Syntactic Reanalysis. In: LI, Charles N. (ed.). Mechanisms of Syntactic Change. Austin–London, University of Texas Press, 57–139.
139
LANGACKER, Ronald W. 1987. Foundations of Cognitive Grammar. I. Stanford, Stanford University Press. LAPOLLA, Randy J. 1997. Grammaticalization as the Fossilization of Constraints on Interpretation: Towards a Single Theory of Communication, Cognition, and the Development of Language. http://www.latrobe.edu.au/linguistics/stlapolla_data/PublicationItems/Unpublished/GACRT.pdf LASS, Roger 1994. Black holes: summary. LINGUIST List 5.524 6 May 1994. http://www.linguistlist. org/issues/5/5-524.html LEHMANN, Christian 1982. Thoughts on Grammaticalization: A Programmatic Sketch. Arbeiten des Kölner Universalien-Projekts 48. Cologne, Universität zu Köln, Institut für Sprachwissenschaft. LEHMANN, Christian 1989. Markedness and grammaticalization. In: MIŠESKA TOMIĆ, Olga (ed.). Markedness in Synchrony and Diachrony. Berlin–New York, Mouton de Gruyter, 175–190. LEHMANN, Christian 1995. Thoughts on Grammaticalization. München–Newcastle, LINCOM EUROPA. LEHMANN, Christian 2002a. Thoughts on Grammaticalization. Second, revised edition. Erfurt, Christian Lehmann. LEHMANN, Christian 2002b. New Reflections on Grammaticalization and Lexicalization. In: DIEWALD, Gabriele–WISCHER, Ilse (eds). New Reflections on Grammaticalization. Typological Studies in Language 49. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 1–29. LEHMANN, Christian 2005a. Theory and Method in Grammaticalization. In: Zeitschrift für Germanistische Linguistik 32/2. 152–187. http://www.uni-erfurt.de/sprachwissenschaft/personal/lehmann/CL_Publ/Theory&method_in_grammaticalization.pdf LEHMANN, Christian 2005b. Wortarten und Grammatikalisierung. In: KNOBLOCH, Clemens–SCHAEDER, Burkhard (eds). Wortarten und Grammatikalisierung. Perspektiven in System und Erwerb. Berlin–New York, Walter de Gruyter, 1–20. LEHMANN, Christian 2008. Information Structure and Grammaticalization. In: LÓPEZ-COUSO, María José–SEONASE POSSE, Elena (eds). Theoretical and Empirical Issues in Grammaticalization. Typological Studies in Language 77. Amsterdam–Philadelphia, John Benjamins, 207–229. LENGYEL Klára 1989. Határozói igeneveink szófajváltásáról. In: RÁCZ Endre (szerk.). Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Budapest, Tankönyvkiadó, 181–217. LENK, Uta 1998. Discourse Markers And Global Coherence in Conversation. In: Journal of Pragmatics 30. 245–257. LICHTENBERK, Frantisek 1991. On the Gradualness of Grammaticalization In: TRAUGOTT, Elizabeth C.– HEINE, Bernd (eds). Approaches to Grammaticalization. 2. Amsterdam–Philadelphia, John Benjamins, 37–80. LIGHTFOOT, David 1979. Principles of Diachronic Syntax. Cambridge, Cambridge University Press. LIGHTFOOT, David 1991. How to Set Parameters: Arguments from Language Change. Cambridge, MIT Press. LIGHTFOOT, David 1999. The development of language: Acquisition, change and evolution. LIGHTFOOT, David 2003. Grammatical approaches to syntactic change. In: JANDA, Richard D.–JOSEPH, Brian D. (eds). Handbook of Historical Linguistics. Oxford, Blackwell, 495–508. LIN, Chien-jer Charles 2004. The Origin of Syntax: Debates between Formalism and Functionalism. Graduate Student Mini-Conference, Linguistics, The University of Arizona, Tucson. March 5 2004. LINDSTRÖM, Therese 2005. The History of the Concept Grammaticalisation. Thesis. http://www.shef. ac.uk/language/research/personnel/therese_thesis.pdf LÓPEZ-COUSO, María José–SEONASE POSSE, Elena (eds). 2008. Theoretical and Empirical Issues in Grammaticalization. Typological Studies in Language 77. Amsterdam–Philadelphia, John Benjamins. LOUWERSE, Max M.–MITCHELL, Heather Hite 2003. Toward a Taxonomy of a Set of Discourse Markers in Dialog: A Theoretical and Computational Linguistic Account. In: Discourse Processes. 35. 3. 199–239. MAJTYINSZKAJA, K. E. 1980. Névutókból alakult esetragok a magyarban és a rokon nyelvekben. In: IMRE Samu–SZATHMÁRI István (szerk.). A magyar nyelv grammatikája. Nyelvtudományi értekezések 104. Budapest, Akadémiai Kiadó, 539–542.
140
D. MÁTAI Mária 1989. Igekötőrendszerünk történetéből. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 187. Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság. D. MÁTAI Mária 1991a. A határozószók. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 401–432. D. MÁTAI Mária 1991b. Az igekötők. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó 433–441. D. MÁTAI Mária 1992a. A határozószók. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 570–661. D. MÁTAI Mária 1992b. Az igekötők. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 662–695. D. MÁTAI Mária 1999. A névutó rokonsága. In: Magyar Nyelvjárások 37. 135–142. D. MÁTAI Mária 2002. A névutók és a névutómelléknevek története. In: Magyar Nyelvőr 126. 72–87. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1261/126108.htm D. MÁTAI Mária 2003a. Szófajtörténet. In: KISS Jenő–PUSZTAI Ferenc (szerk.). Magyar nyelvtörténet. Budapest, Osiris, 204–233, 393–429, 632–662, 739–756, 824–830. D. MÁTAI Mária 2003b. Ragszilárdulás – lexikalizálódás. In: Magyar Nyelvjárások 41. 409–414. D. MÁTAI Mária 2004. A szófajváltás a magyarban. In: Magyar Nyelv 100. 43–52. D. MÁTAI Mária 2005. A szófajtörténet történeti problematikája. In: Magyar Nyelvőr 129. 495–209. MCMAHON, April 1994. Understanding Language Change. Cambridge, Cambridge University Press. MCMAHON, April 2002. Approaches to Language Change. Summer School Düsseldorf. http://www. phil-fak.uni-duesseldorf.de/summerschool2002/McM4.pdf MEILLET, Antoine 1912/1921. L’évolution des formes grammaticales. In: Linguistique historique et linguistique générale. Paris, Champion, 130–148. MÉNDEZ-NAYA, Belén 2003. English Intensifiers and Grammaticalization. New Reflections on Grammaticalization 3. Abstracts. http://www.usc.es/ia303/Gramma3/abstracts.html#link_frame MEOLA, Claudio di 2000. Die Grammatikalisierung deutscher Präpositionen. Tübingen, Stauffenburg. MILLS, Carl 2001. „Case”. http://www.linguistlist.org/~ask-ling/archive-most-recent/msg06030.html NÁDASDY Ádám 2003. Egy nyelvtani kacsintás. In: Ízlések és szabályok. Írások nyelvről, nyelvészetről 1990–2002. Budapest, Magvető, 200–203. NEWMEYER, Frederick J. 1996: Grammaticalization: Summary and discussion. LINGUIST List 7.1158 14 Aug. 1996. http://linguistlist.org/issues/7/7-1158.html NEWMEYER, Frederick J. 1998. Language Form and Language Function. Cambridge–London, MIT Press. NEWMEYER, Frederick J. 2000. Reply to Hilferty on LFLF. Disc.: Newmeyer: Language Form & Language Function. LINGUIST List 11.112 20 Jan. 2000. http://www.ling.ed.ac.uk/linguist/issues/11/11-112.html NEWMEYER, Frederick J. 2001. Deconstructing grammaticalization. In: Language Sciences 23. 187–229. New Reflections on Grammaticalization 3. Santiago de Compostela, 17-20 July 2005. Abstracts. http:// www.usc.es/ia303/Gramma3/abstracts.html NOONAN, Michael 1999. Non-structuralist Syntax. In: DARNELL, Michael–MORAVCSIK, Edith–NEWMEYER, Frederick J.–NOONAN, Michael–WHEATLEY, Kathleen (eds). Functionalism & Formalism in Linguistics: General Papers. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins. http://www.uwm. edu/~noonan/funcform.paper.pdf NORDE, Muriel 2001. Deflexion as a Counterdirectional Factor in Grammatical Change. In: Language Sciences 23. 231–264.
141
NORDE, Muriel 2002. The Final Stages of Grammaticalization: Affixhood and Beyond. In: DIEWALD, Gabriele–WISCHER, Ilse (eds). New Reflections on Grammaticalization. Typological Studies in Language 49. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 45–65. NORDE, Muriel 2005. Parameters of degrammaticalization. Paper presented at New Reflections on grammaticalization 3, Santiago de Compostela, July 2005 (a nem végleges változat letölthető innen: http://odur.let.rug.nl/~norde/parameters%20of%20dgz.pdf) NORDE, Muriel 2007: Three common misunderstandings about grammaticalization. Presented at What’s new in grammaticalization? Freie Universität Berlin, May 11-12, 2007 (a ppt-változat letölthető innen: http://odur.let.rug.nl/~norde/publications.htm, az absztrakt: http://userpage.fu-berlin. de/~gramm07/abstract_Norde.pdf) Nyelvészeti vitafórum: „Rag – jel – képző” topik. http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?t= 60&postdays=0&postorder=desc&start=0 ONODERA, Noriko Okada 1995. Diachronic Analysis of Japanese Discourse Markers. In: JUCKER, Andreas H. (ed.). Historical Pragmatics. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 573–647. ONODERA, Noriko Okada 2002. Japanese Discourse Markers: Synchronic and Diachronic Discourse Analysis. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins. ORATRO, Pavel 2000. Review: Newmeyer: Language Form & Language Function. LINGUIST List 11.130 21 Jan. 2000. http://www.ling.ed.ac.uk/linguist/issues/11/11-130.html OSZKÓ Beatrix–SIPOS Mária (szerk.). Budapesti Uráli Műhely 4. Uráli Grammatizáló. 2003. szeptember 4–6. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet. PAPP Zsuzsanna 1991. A mellérendelő mondatok. Az alanyi, állítmányi, tárgyi és határozói mellékmondatok. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 746–751. PAPP Zsuzsanna 1995. A mellérendelő mondatok. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor. Mondattan. Szöveggrammatika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 719–757. PÁTROVICS Péter 2002. Néhány gondolat a magyar igekötők eredetéről, valamint aspektus- és akcióminőség-jelölő funkciójuk (ki)alakulásáról. In: Magyar Nyelvőr 126. 481–489. PÉTERI Attila 2001. Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben. In: Magyar Nyelvőr 125. 94–102. PLAG, Ingo 1994. Creolization and language change. A comparison. In: ADONE, Dany–PLAG, Ingo (eds). Creolization and language change. Tübingen, Niemeyer, 3–21. PLAG, Ingo 1998/2002. On the Role of Grammaticalization in Creolization. http://www.uni-siegen. de/~engspra/Papers/Creole/grammati.pdf PUSZTAI Ferenc (főszerk.) 2003. Magyar értelmező kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó. RÁCZ Endre 1963. A magyar nyelv következményes mondatai. Nyelvtudományi értekezések 39. Budapest, Akadémiai Kiadó. RÁCZ Endre 1977. A tehát (tahát) kötőszóvá fejlődésének kezdetei. In: E. ABAFFY Erzsébet (szerk.). Magyar nyelvtörténet. Budapest, Tankönyvkiadó, 220–224. RÉDEI Károly 1977. Szófejtések. In: Nyelvtudományi Közlemények 79. 201–216. ROBERTS, Ian 1993. A Formal Account of Grammaticalisation in the History of Romance Futures. In: Folia Linguistica Historica 13/1–2. 219–258. ROBERTS, Ian–ROUSSOU, Anna 1999. A Formal Approach to Grammaticalization. In: Linguistics 37. 1011–1041. ROBERTS, Ian–ROUSSOU, Anna 2003. Syntactic Change: A Minimalist Approach to Grammaticalization. Cambridge, Cambridge University Press. ROBINS, Robert Henry 1999. A nyelvészet rövid története. Budapest, Osiris. RÖMER, Christine 2003. Grammaticalization and lexicalization processes of phrases with verbs. In: Collocations and Idioms Conference: linguistic, computational, and psycholinguistic perspectives. Berlin, 18–20 September 2003.
142
RUBBA, Jo 1994. Grammaticization as Semantic Change. A Case Study of Preposition Development. In: PAGLIUCA, William (ed.). Perspectives on Grammaticalization. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 81–101. SÁNDOR Klára–KAMPIS György 2000. Nyelv és evolúció. In: Replika 40. 125–143. SÁROSI Zsófia 2003. Morfématörténet. In: KISS Jenő–PUSZTAI Ferenc (szerk.) Magyar nyelvtörténet. Budapest, Osiris. 129–172, 352–371, 610–617, 719–724, 800–803. SAUSSURE, Ferdinand de 1967. Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest, Gondolat. SCHOURUP, Lawrence 1999. Discourse Markers. In: Lingua 107: 227–265. SEBESTYÉN Árpád 1965. A magyar nyelv névutórendszere. Budapest, Akadémiai Kiadó. SEBESTYÉN Árpád 1991. Névutórendszerünk kutatásának történetéhez. In: KISS Jenő–SZŰTS László (szerk.). Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Budapest, Akadémiai Kiadó, 578–593. SEBESTYÉN Árpád 2002. A névutók állománya és rendszere a Jókai-kódexben (1372u.). A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai 80. Debrecen. SIEGEL, Jeff [é. n.]. Tok Pisin. http://www.une.edu.au/langnet/tokpisin.htm#grammar-hce SIMONYI Zsigmond 1881. A magyar kötőszók. Budapest, MTA, 19–52. SIMONYI Zsigmond 1881–1883 [1888]. A magyar határozók I–II. Budapest, MTA. SIMONYI Zsigmond 1898. Még egyszer a -val/-vel. In: Magyar Nyelvőr 27. 133–134. SIMONYI Zsigmond 1905. A magyar nyelv. Második, átdolgozott kiadás. Budapest, Athenaeum. SIMONYI Zsigmond–BALASSA József 1895. Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon. I. Magyar hangtan és alaktan. Budapest, Akadémiai Kiadó, 640–716. SIPOS Pál 1991. A névmások. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 353–400. SIPŐCZ Katalin 2005. Térbeli tájékozódás és grammatikalizáció. In: OSZKÓ Beatrix–SIPOS Mária (szerk.). Budapesti Uráli Műhely 4. Uráli Grammatizáló. 2003. szeptember 4–6. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 234–247. SIPŐCZ Katalin 2006. A szófajok. In: KOZMÁCS István–SIPŐCZ Katalin (szerk.) 2006. Uralisztika – uráli nyelvészet. Bölcsész Konzorcium, 7–19. STEPHENSON, John 1999. What is the Relationship Between Grammaticalization and Reanalysis? http:// www.linguistics.org.uk/grammaticalization.pdf STRÖMSDÖRFER, Christian–VENNEMANN, Theo 1995. Das Verhältnis des Syntaxwandels zur Theorie der Sprachzustände. In: JACOBS, J.–STECHOW, A. von–STERNEFELD, W.–VENNEMANN, Theo (Hrsg.). Syntax. Ein internationales Handbuch zeitgenössischer Forschung. 2. Halbband. Berlin–New York, Walter de Gruyter, 1126–1135. SZEGFŰ, Mária 1991. A névszóképzés. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 188–258. SZEGFŰ Mária 1992. A névszóképzés. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 268–320. SZINNYEI József 1933. Még egyszer a -val, -vel rag eredetéről. In: Magyar Nyelv 29. 129–142. TENDER, Tönu 1997. Az észt szleng és kutatása. In: KIS Tamás (szerk.). A szleng útjai és lehetőségei. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 91–118. THOMPSON, Sandra 1992. Functionalism. In: BRIGHT, William (ed.). International Encyclopedia of Linguistics 2. Oxford, Oxford University Press. TIMBERLAKE, Alan 1977. Reanalysis and actualization in syntactic change. In: Li, Charles N. (ed.). Mechanisms of syntactic change. Austin, University of Texas Press, 141–177. TOLCSVAI NAGY Gábor 2005. Funkcionális nyelvtan: elmélet és gyakorlat. In: Magyar Nyelvőr 129. 348–362.
143
TRASK, Larry 1996. Disc.: Grammaticalization. LINGUIST List 7.1208 31 Aug. 1996. http://linguistlist.org/issues/7/7-1208.html TRAUGOTT, Elizabeth C. 1995. The Role of the Development of Discourse Markers in a Theory of Grammaticalization. http://www.stanford.edu/~traugott/papers/discourse.pdf TRAUGOTT, Elizabeth C. 1997. The Discourse Connective after all: A Historical Pragmatic Account. http://www.stanford.edu/~traugott/papers/after_all.pdf TRAUGOTT, Elizabeth C. 1999a. From Subjectification to Intersubjectification. http://www.stanford. edu/~traugott/papers/subject2intersubject.pdf TRAUGOTT, Elizabeth C. 1999b. Why must is not moot. Paper presented at the Fourteenth International Conference on Historical Linguistics, Vancouver, Canada, August 1999. TRAUGOTT, Elizabeth C. 2000. From Etymology to Historical Pragmatics. http://www.stanford. edu/~traugott/papers/etymology2pragmatics.pdf TRAUGOTT, Elizabeth C. 2001. Legitimate counterexamples to unidirectionality. http://www.stanford. edu/~traugott/papers/Freiburg.Unidirect.pdf TRAUGOTT, Elizabeth C. 2003. Constructions in Grammaticalization. In: JOSEPH, Brian D.–JANDA, Richard D. (eds). The Handbook of Historical Linguistics. Malden–Oxford–Melbourne–Berlin, Blackwell, 624–647. TRAUGOTT, Elizabeth C. 2004. Exaptation and grammaticalization. In: AKIMOTO, Minoji (ed.). Linguistic Studies Based on Corpora. Tokyo, Hituzi Syobo, 133–156. http://www.stanford.edu/~traugott/ papers/Traugott.Exapt.pdf TRAUGOTT, Elizabeth Closs–KÖNIG, Ekkehard 1991. The semantics-pragmatics of grammaticalization revisited. In: TRAUGOTT, Elizabeth C.–HEINE, Bernd (eds). Approaches to Grammaticalization. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 189–218. TRILLO, Jesús Romero 2002. The Pragmatic Fossilization of Discourse Markers in Non-native Speakers of English. In: Journal of Pragmatics 34. 769–784. WEBER, Tilo 1997. The Emergence of Linguistic Structure: Paul Hopper’s Emergent Grammar Hypothesis Revisited. In: Language Science 19/2. 177–196. WALTEREIT, Richard 2002a. The Rise of Discourse Markers in Italian: A Specific Type of Language Change. http://homepages.uni-tuebingen.de/richard.waltereit/papers/wal2.pdf WALTEREIT, Richard 2002b. Imperatives, Interruption in Conversation, and the Rise of Discourse Markers: a Study of Italian guarda. In: Linguistics 40. 987–1010. WILLIS, David 2003. Syntactic Lexicalisation as a Third Type of Degrammaticalisation. In: ASTRUC, Lluïsa–RICHARDS, Marc (eds). Cambridge Occasional Papers in Linguistics 1. 251–274. http:// www.mml.cam.ac.uk/ling/copil/Vol1/willis.pdf WISCHER, Ilse 2000. Grammaticalization versus lexicalization – ‘methinks’ there is some confusion. In: FISCHER, Olga–ROSENBACH, Anette–STEIN, Dieter (eds). Pathways of Change: Grammaticalization in English. Philadelphia–Amsterdam, John Benjamins, 355–370. WOHLGEMUT, Jan 1997. Grammatical Categories and Their Realisations in Tok Pisin of Papua New Guinea. http://www.linguist.de/TokPisin/tp02-en.htm ZSILINSZKY Éva 1991. A névutók. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 442–460. ZSILINSZKY Éva 1992. A névutók. In: BENKŐ Loránd–E. ABAFFY Erzsébet–RÁCZ Endre (szerk.). A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 696–715. ZSILINSZKY Éva 2003. Szókészlettörténet (Ősmagyar kor). In: KISS Jenő–PUSZTAI Ferenc (szerk.). Magyar nyelvtörténet. Budapest, Osiris, 173–203. ZSILKA János 1982. De constructione. Történet és állapot egysége a nyelvben. Budapest, Akadémiai Kiadó.
144
FORRÁSOK
BécsiK. CornK.
ÉrtSz. EWUng. Google HB.
HWSW Index JókK.
Melius MNSz. MTK. Sarok SzT. Tandori TESz. Zig
Bécsi kódex. 1416 u./1450 k. Közzéteszi Mészöly Gedeon. (Új Nyelvemléktár 1.) Budapest, 1916. Cornides-kódex. 1514–1519. Hasonmás és kritikai szövegkiadás. Jegyzetekkel és tanulmánnyal kísérve közzéteszi Bognár András–Levárdy Ferenc. (Codices Hungarici 6.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967. A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. 3. kiadás. Bárczi Géza és Országh László (főszerk.). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978–1980. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen I–II. Benkő Loránd (főszerk.). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993–1997. http://www.google.co.hu/ Halotti Beszéd. A 12. század vége/1195 körül. In: Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. 47–49 (olvasat), 55–57 (értelmezés), 290–313 (egyes részek). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980. HWSW Informatikai kerekasztal: http://forum.hwsw.hu/index.php?showtopic=85803 http://forum.index.hu Jókai-kódex. 1372 u./1448 k. A nyelvemlék betűhű olvasta és latin megfelelője. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva közzéteszi P. Balázs János. (Codices Hungarici 8.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981. Melius Juhász Péter: A Chriſtus KOzbe iarasarol valo predicacioc… 1561. L. KÁROLY 1953. Magyar Nemzeti Szövegtár. http://corpus.nytud.hu/mnsz/ Magyar Történeti Korpusz (a Magyar Irodalmi és Köznyelv Nagyszótárának korpusza). http://www.nytud.hu/hhc/ http://www.sarok.org Erdélyi magyar szótörténeti tár. Szabó T. Attila (főszerk.), a VIII. kötettől Vámszer Márta. Budapest–Bukarest, Akadémiai Kiadó–Erdélyi Múzeum Egyesület, 1975– Tandori Dezső: Lépcsők se föl, se le. In: Tandori Dezső 1973. Egy talált tárgy megtisztítása. Budapest, Magvető. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. Benkő Loránd (főszerk.). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967–1984. http://www.zig.info
145
A NYELVTUDOMÁNYI ÉRTEKEZÉSEK EDDIG MEGJELENT SZÁMAI
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.
BENKŐ LORÁND: A magyar ly hang története. 1953. HAJDÚ PÉTER: A magyarság kialakulásának előzményei. 1953. DEME LÁSZLÓ: A magyar nyelvjárások néhány kérdése. 1953. Helyesírásunk időszerű kérdései. Szerkesztette BENKŐ LORÁND. 1955. A magyar őstörténet kérdései. A Magyar Nyelvtudományi Társaság vitaülése 1953. december 1. 1955. PAIS DEZSŐ, BÁRCZI GÉZA, BENKŐ LORÁND: A magyar ly hang kérdéséhez. 1955. HORVÁTH JÁNOS: Vitás verstani kérdések. 1955. LAKÓ GYÖRGY: Északi-manysi nyelvtanulmányok. 1956. A „Helyesírásunk időszerű kérdései” vitája. Szerkesztette FÁBIÁN PÁL. 1956. KÁROLY SÁNDOR: Igenévrendszerünk a kódexirodalom első szakaszában. 1956. MELICH JÁNOS: Dolgozatok I. 1957. BÁNHIDI ZOLTÁN: A magyar összetett igealakok jelentéstörténete. 1957. BERRÁR JOLÁN: Fejezetek határozóragjaink élettörténetéből. 1957. TOMPA JÓZSEF: A névszói kötőhangzó szófaj megkülönböztető szerepe. 1957. HEXENDORF EDIT: Szótanulmányok a szellemi élet középkori magyar kifejezésanyagának köréből. 1958. KÁROLY SÁNDOR: Az értelmező és az értelmezői mellékmondat a magyarban. 1958. Magyar hangtani dolgozatok. Szerkesztette BENKŐ LORÁND. 1958. FÓNAGY IVÁN: A hangsúlyról. 1958. PAPP LÁSZLÓ: XVI. század végi nyelvjárásaink tanulmányozása. 1959. DEME LÁSZLÓ: A XVI. század végi nyelvi norma kérdéséhez. 1959. KIRÁLY PÉTER: Ismeretlen magyar glosszák. 1959. INCZEFI GÉZA: Szeged környékének földrajzi nevei. 1960. BERRÁR JOLÁN: A magyar hasonlító mondatok története a XVI. század közepéig. 1960. GOMBOCZ ZOLTÁN: Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. 1960. PAPP LÁSZLÓ: Nyelvjárás és nyelvi norma XVI századi deákjaink gyakorlatában. 1961. BÜKY BÉLA: A fővárosi keresztnévadás hatóerői. 1961. KÁZMÉR MIKLÓS: A magyar affrikátaszemlélet. 1961. KARÁCSONY SÁNDOR ZSIGMOND: Személyneveink 1500-tól 1800-ig. 1961. ANTAL LÁSZLÓ: A magyar esetrendszer. 1961. PAIS DEZSŐ: Szer. 1961. RADANOVICS KÁROLY: Északi-osztják nyelvtan. I961. MÁRTON GYULA: A borsavölgyi nyelvjárás igetövei és igealakjai. 1962. B. LŐRINCZY ÉVA: Képző- és névrendszertani vizsgálódások. 1962. ELEKFI LÁSZLÓ: Vizsgálatok a hanglejtés megfigyelésének módjaihoz. 1962. BENKŐ LÁSZLÓ: A szépirodalmi stílus elemzése. 1962.
147
36. A szótárírás elmélete és gyakorlata a Magyar Nyelv Értelmező Szótárában. Szerkesztette ORSZÁGH LÁSZLÓ. 1962. 37. FÓNAGY IVÁN: A metafora a fonetikai műnyelvben. 1963. 38. Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Szerkesztette PAIS DEZSŐ és BENKŐ LORÁND. 1963. 39. RÁCZ ENDRE: A magyar nyelv következményes mondatai. 1963. 40. Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. LIGETI LAJOS és PAIS DEZSŐ közreműködésével szerkesztette BENKŐ LORÁND. 1963. 41. MELICH JÁNOS: Dolgozatok II. 1963: 42. D. BARTHA KATALIN: Tővégi magánhangzóink története a XVI. század közepéig. 1964. 43. IMRE SAMU: A magyar huszita helyesírás néhány kérdése. 1964. 44. PAPP LÁSZLÓ: Magyar nyelvű levelek és okiratok formulái a XVI. században. 1964. 45. TÖRÖK GÁBOR: A Börzsöny-vidék nyelvjárástörténetének települési háttere. 1964. 46. Alak- és mondattani gyűjtelék. Szerkesztette PAIS DEZSŐ és BENKŐ LORÁND. 1965. 47. LÁKÓ GYÖRGY: A magyar hangállomány finnugor előzményei. 1965. 48. SZABÓ ZOLTÁN: A kalotaszegi nyelvjárás igeképző-rendszere. 1965. 49. MAGDICS KLÁRA: A magyar beszédhangok akusztikai szerkezete. 1965. 50. HADROVICS LÁSZLÓ: Jövevényszó-vizsgálatok. 1965. 51. NEMES ISTVÁN: A képszerűség eszközei Radnóti Miklós költészetében. 1965. 52. PERROT, JEAN: Adalékok a meg igekötő funkciójának vizsgálatához a mai magyar nyelvben. 1966. 53. ZSILKA JÁNOS: A magyar mondatformák rendszere és az esetrendszer. (Tárgyas mondat szerkezetek.) 1966. 54. DEME LÁSZLÓ–FÁBIÁN PÁL–BENCÉDY JÓZSEF: A magyar helyesírás rendszere. 1966. 55. FARKAS VILMOS: Fonémastatisztikai problémák a nyelvjárástípus-történetben. 1966: 56. HEGEDŰS JÓZSEF: A magyar nyelv összehasonlításának kezdetei az egykorú európai nyelvtudomány tükrében. 1966. 57. MAGAY TAMÁS: Angol–magyar és magyar–angol szótárak hazánkban 1945 előtt. 1967. 58. A magyar nyelv története és rendszere. (A debreceni nemzetközi nyelvészkongresszus előadásai.) Szerkesztette IMRE SAMU és SZATHMÁRI ISTVÁN. 1967. 59. SZABÓ T. ATTILA: A kolozsvári becenevek a XVI–XIX. században. 1968. 60. H. MOLNÁR ILONA: Módosító szók és módosító mondatrészletek a mai magyar nyelvben. 1968. 61. FABRICIUS-KOVÁCS FERENC: A konkrét ? absztrakt jelentésfejlődés problematikája. 1968. 62. E. ABAFFY ERZSÉBET: XVI. századi nyugat-dunántúli missilisek helyesírásáról. 1969. 63. KESZLER BORBÁLA: A szókezdő mássalhangzó-torlódások feloldása korai jövevényszavainkban. 1969. 64. N. DELY ZSUZSA: A fiatal Jókai nyelve és stílusa. 1969. 65. A nyelvtudomány a haladásért. (Tanulmánykötet a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából.) Szerkesztette KIRÁLY PÉTER. 1969. 66. MÁRTON GYULA: A moldvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai. 1969. 67. Dolgozatok a hangtan köréből. Szerkesztette PAIS DEZSŐ és BENKŐ LORÁND. 1969. 68. FEHÉRTÓI KATALIN: A XIV. századi magyar megkülönböztető nevek. 1969. 69. KISS JENŐ: A rábaközi Mihályi igeképzői. 1970. 70. Névtudományi előadások. II. névtudományi konferencia. Szerkesztette KÁZMÉR MIKLÓS és VÉGH JÓZSEF. 1970. 71. KISS LAJOS: Hatvanhét szómagyarázat. 1970. 72. IMRE SAMU: A felsőőri nyelvjárás. 1971. 73. MEGGYES KLÁRA: Egy kétéves gyermek nyelvi rendszere. 1971. 74. FARKAS VILMOS: Helyesírásunk hangjelölésrendszerének története. 1971. 75. Nyelvészet és gyakorlat. (Tanulmánygyűjtemény.) Szerkesztette BENKŐ LORÁND és SZÉPE GYÖRGY. 1971.
148
76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120.
DEZSŐ LÁSZLÓ: A jelzős „főnévi csoport” kérdései a magyarban. 1971. K. SZOBOSZLAY ÁGNES: A szemléletesség eszközei Németh László nyelvében. 1972. HUTÁS MAGDOLNA: Az ikes igeragozás állapota Révai Miklós korában. 1972. PENAVIN OLGA: A szerémségi magyar szigetek nyelve. 1972. GREGOR FERENC: Magyar népi gombanevek. 1973. SZENDE TAMÁS: Spontán beszédanyag gyakorisági mutatói. 1973. SZILÁGYI FERENC: Csokonai tájszógyűjtése. 1973. Jelentéstan és stilisztika. (A magyar nyelvészek II. nemzetközi kongresszusának előadásai.) Szerkesztette IMRE SAMU, SZATHMÁRI ISTVÁN és SZŰTS LÁSZLÓ. 1974. VELCSOV MÁRTONNÉ: Antropometrikus mértéknevek a magyar nyelvben. 1974. HAVAS FERENC: A magyar, a finn és az észt nyelv tipológiai összehasonlítása. 1974. KEMÉNY GÁBOR·. Krúdy képalkotása. 1974. HAJDÚ MIHÁLY: Budapest utcaneveinek névtani vizsgálata. 1975. HADROVICS LÁSZLÓ: Szavak és szólások. 1975. Az etimológia elmélete és módszere. Szerkesztette BENKŐ LORÁND és K. SÁL ÉVA. 1976. MÉSZÁROS ISTVÁN: Iskolai jegyzetkönyv a XVI–XVII. század fordulójáról. 1976. JAKAB ISTVÁN: A magyar igekötők vizsgálata. 1976: KISS LAJOS: Szláv tükörszók és tükörjelentések a magyarban. 1976. ORSZÁGH LÁSZLÓ: Angol eredetű elemek a magyar szókészletben. 1977. MOLNÁR ILONA: A tartalmatlan hogy kötőszós összetett mondatok típusai szemantikai szempontból. 1977. O. NAGY GÁBOR: A magyar frazeológiai kutatások története. 1977. KOROMPAY KLÁRA: Középkori neveink és a Roland-ének. 1978. GAÁL EDIT: A birtoklás kifejezése a mai magyar nyelvben. 1978. DIENES DÓRA: A szerkesztettségi hiányosság és szövegösszefüggésbeli kiegészítése. 1978. BANCZEROWSKI JANUSZ: A nyelvi kommunikáció és az információ néhány kérdése. 1979. Tanulmányok a regionális köznyelviség köréből. Szerkesztette IMRE SAMU. 1979. HUSZÁR ÁGNES: A predikatív viszony szemtaktikai kategóriái. 1979. KASSAI ILONA: Időtartam és kvantitás a magyar nyelvben. 1979. KISS JENŐ: Mihályi tájszótár (Rábaköz). 1979. A magyar nyelv grammatikája. (A magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusának előadásai.) Szerkesztette IMRE SAMU, SZATHMÁRI ISTVÁN és SZŰTS LÁSZLÓ. 1980. MOKÁNY SÁNDOR: Magyar szófejtések. 1980. B. GERGELY PIROSKA: A kalotaszegi magyar családnevek rendszertani és funkcionális vizsgálata. 1981. LENGYEL ZSOLT: Tanulmányok a nyelvelsajátítás köréből. 1981. GUSZKOVA ANTONYINA: A társadalmi kapcsolatteremtés eszközei a magyar nyelvben. 1981. KONTRA MIKLÓS: A nyelvek közötti kölcsönzés néhány kérdéséről, különös tekintettel „elangolosodó” orvosi nyelvünkre. 1981. SINOR DÉNES: Tanulmányok. 1982. FARKAS VILMOS: A magyar hangtörténet és helyesírástörténet rendszerbeli összefüggése. 1982. JAKAB ISTVÁN: A magyar igekötő szófajtani útja. 1982. BENKŐ LORÁND: Kazinczy Ferenc és kora a magyar nyelvtudomány történetében. 1982. BALÁZS JUDIT: A ragadványnevek szerepe Rábaszentandrás névrendszerében. 1982. HORVÁTH KATALIN: Transzformációs csoportok a magyarban. 1983. É. KISS KATALIN: A magyar mondatszerkezet generatív leírása. 1981. BÁNRÉTI ZOLTÁN: A megengedő kötőszók szintaxisáról és szemantikájáról. 1983. GÁSPÁRI LÁSZLÓ: A századvégi novella lirizálódásáról. 1983. GÓSY MÁRIA: Hangtani és szótani vizsgálatok hároméves gyermekek nyelvében. 1984. KISS JENŐ: A pingvintől a kolibriig. Egzotikus madarak magyar nevei. 1985.
149
121. OLASZY GÁBOR: A magyar beszéd leggyakoribb hangsorépítő elemeinek szerkezete és szintézise. A számítógépes beszédelőállítás néhány kérdése. 1985. 122. HELTAINÉ NAGY ERZSÉBET: Nyelvi építkezés Sinka István balladáiban. 1986. 123. KLAUDY KINGA: Fordítás és aktuális tagolás. 1987. 124. VÉRTES O. ANDRÁS: Bevezetés a magyar hangstilisztikába. 1987. 125. T. SOMOGYI MAGDA: A passzív igetövek leíró vizsgálata a magyarban. 1987. 126. JUHÁSZ DEZSŐ: A magyar tájnévadás. 1988. 127. KISS JENŐ: Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban. 1989. 128. DEZSŐ LÁSZLÓ: A XVI–XVIII. századi kárpátukrán nyelvemlékek magyar jövevényszavai. 1989. 129. BENKŐ LÁSZLÓ: Zolnai Béla élete és munkássága (1890–1969). 1990. 130. BÁRCZI GÉZA: A magyar igeragozás története. 1990. 131. SOMOGYI BÉLA: A magyar kártyanyelv szókincse. 1990. 132. DÁNIEL ÁGNES: Sző-szöveg – szer-szervez. A szöveg szerveződésének vizsgálata. 1990. 133. HORVÁTH LÁSZLÓ: Három vázlatos szinkrón metszet határozói igeneveink történetéből. 1991. 134. RÁCZ ENDRE: A belehallás jelenségéről. 1992. 135. VARGA LÁSZLÓ: A magyar beszéddallamok fonológiai és szintaktikai vonatkozásai. 1993. 136. FEJES KATALIN: A szintaktikai állomány természete gyermekszövegekben. 1993. 137. BALÁZS GÉZA: Kapcsolatra utaló (fatikus) elemek a magyar nyelvben. 1993. 138. HADROVICS LÁSZLÓ: A magyar Huszita Biblia német és cseh rokonsága. 1994. 139. KISS LAJOS: Földrajzi neveink nyelvi fejlődése. 1995. 140. SZATHMÁRI ISTVÁN: Három fejezet a magyar költői stílus történetéből. 1995. 141. KESZLER BORBÁLA: A magyar írásjelhasználat története a XVII. század közepéig. 1995. 142. NÉMETH T. ENIKŐ: A szóbeli diskurzusok megnyilatkozáspéldányokra tagolása. 1996. 143. NAGY L. JÁNOS: Ismétlések és értelmezések Weöres Sándor verseiben. 1996. 144. TOLCSVAI NAGY GÁBOR: A nyelvi norma. 1998. 145. GERSTNER KÁROLY: A német vonatkozású elemek újabb etimológiai szótáráinkban. 1998. 146. LENGYEL KLÁRA: Az igenevek helye a szófaji rendszerben. 2000. 147. FEHÉR ERZSÉBET: A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben. Tudománytörténeti vázlat. 2000. 148. A. MOLNÁR FERENC: Két régi magyar ima az oltáriszentségről. A Laskai Sorok és párhuzamos szövege a Thewrewk-kódexben. 2000. 149. WACHA BALÁZS: Időbeliség és aspektualitás a magyarban. 2001. 150. KERTÉSZ ANDRÁS: Nyelvészet és tudományelmélet. 2001. 151. KOCSÁNY PIROSKA: Szöveg, szövegtípus, jelentés: A mondás mint szövegtípus. 2002. 152. KUGLER NÓRA: A módosítószók funkciói. 2003. 153. ZSILINSZKY ÉVA: Az angol vonatkozású elemek újabb etimológiai szótárainkban. 2003. 154. PETHŐ JÓZSEF: A halmozás alakzata. 2004. 155. Olaszy Gábor: Hangidőtartamok és időszerkezeti elemek a magyar beszédben. 2006. 156. ZELLIGER ERZSÉBET: Az első magyar nyelvű népének és művelődéstörténeti háttere. A Zsigmond kori Húsvéti népének keletkezésének körülményei, nyelvi kérdései. 2006. 157. D. MÁTAI MÁRIA: A magyar szófajtörténet általános kérdései. 2007.
150
