Nyékládháza Város Önkormányzata

Tanácsadási tevékenység: Étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása Dokumentum: Tanácsadás: Back Office Értékelés és javaslatok megfogalmazása Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló „Szervezetfejlesztés a konvergencia régiókban lévő önkormányzatok számára”

Nyékládháza Város Önkormányzata

Tartalom Bevezetés ................................................................................................. 5 A fejlesztési folyamat célkitűzései ................................................................. 6 Az „Önkormányzati fenntartású intézmények összesítése, helyzetelemzés” fázis (részfeladat) célja ................................................................................... 6 A második fázis „Vezetői konzultáció” célja ................................................. 7 A fejlesztési folyamat során alkalmazott módszerek ........................................ 8 Nyékládháza Önkormányzatának fenntartásában álló intézmények összesítése .. 8 Az Önkormányzat fenntartásában álló intézmények ..................................... 9 Intézményi feladatok ............................................................................. 10 Az új feladat ellátási rend miatti változások .............................................. 12 Az Önkormányzattól elkerült feladatok .................................................. 13 Az étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátás ................................................. 13 Az étkeztetés 2014. évi terjedelme .......................................................... 14 Főző és tálalókonyhák adatai .................................................................. 14 A jelenlegi feladat ellátási modell folyamat szemléletű leírása ..................... 16 Az étkeztetési feladat ellátás szöveges leírása........................................ 16 A jelenlegi feladat ellátási modell értékelése ................................................ 21 Az étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátás erősségei ................................ 21 Önkormányzati fenntartás ................................................................... 21 Szolgáltatás biztonsága ....................................................................... 21 Ellenőrzés ......................................................................................... 21 Költséghatékonyság............................................................................ 22

Rugalmasság ..................................................................................... 22 Minőség ............................................................................................ 22 Helyi alapanyagok .............................................................................. 22 Helyi lakosok dolgoznak a konyhán....................................................... 22 Beszállítók kezelése ............................................................................ 22 Fejlesztések....................................................................................... 23 Az étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátás gyengeségei ............................ 23 Adminisztráció ................................................................................... 23 Folyamatos finanszírozási igény ........................................................... 23 Diétás étkeztetés ............................................................................... 23 Kapacitás kihasználás ......................................................................... 23 Térítési díjak beszedése ...................................................................... 23 Iskolai étkeztetés ütemezése ............................................................... 23 Helyi termelők támogatása .................................................................. 24 A konyha műszaki állapota .................................................................. 24 Energiahatékonyság ........................................................................... 24 Önkormányzati rálátás a gazdálkodási folyamatra .................................. 24 Az étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátás fenyegetései, veszélyei ............. 25 Reklamációk, problémák ..................................................................... 25 Megfelelőség...................................................................................... 25 Finanszírozási kockázatok.................................................................... 25 Humán erőforrás kapacitás .................................................................. 25 Az étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátás lehetőségei ............................. 25

Informatika ....................................................................................... 25 Közfoglalkoztatás ............................................................................... 25 Felújítás ............................................................................................ 26 Az étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátási modell vizsgálatának összefoglalása .............................................................................................................. 26 A modell leírásával és elemzésével kapcsolatos felvetések .......................... 26 A konyha külső megrendeléseinek növelése ........................................... 26 A feladat kiszervezése ........................................................................ 27 Az iskolai étkezde bővítése .................................................................. 30 Konyhai kapacitás növelése ................................................................. 30 Összefoglalás

és

javaslatok

a

Nyékládháza

Város

Önkormányzatának

étkeztetéshez kapcsolódó feladat ellátási területének változtatásaihoz ............ 31 Összefoglalás ........................................................................................ 31 Javaslatok ............................................................................................ 32 Konyha műszaki állapotának javítása .................................................... 32 Kommunikáció javítása ....................................................................... 33 Beszerzések ...................................................................................... 33 Kontrolling szemléletű irányítás megvalósítása ....................................... 34 A javaslatok gyakorlatba ültetését támogató cselekvési terv .......................... 36 Konyha műszaki állapotának javítása ....................................................... 36 Kommunikáció javítása .......................................................................... 37 Beszerzések finomhangolása .................................................................. 38 A kontrolling szemléletű irányítás megvalósítása a közétkeztetési feladatok ellátásában ........................................................................................... 39

Bevezetés Jelen dokumentum az ÁROP 1.A.5 „Szervezetfejlesztés Nyékládháza Város Önkormányzata részére” című projekt 4. számú elemének összefoglaló dokumentuma. Az „Étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása” projekt elem keretében végrehajtott összesítés és helyzetelemzés, valamint vezetői konzultáció tanácsadási tevékenységek eredményeit hivatott bemutatni és összefoglalni. Nyékládháza város viszonylag kis település egy nagyváros, Miskolc közelségében. Az itt élők számára fontos, hogy hasonló szolgáltatásokban részesüljenek, mint azok, akik a nagyvárosban élnek. Az Önkormányzat szolgáltatásait könnyen öszsze tudják hasonlítani a mindössze 14 kilométerre lévő Miskolcon élők által elérhető szolgáltatásokkal. Mivel a közétkeztetés az Önkormányzat egyik jelentős lakossági szolgáltatása, fontos, hogy ezt a feladatot az étkeztetést igénybe vevők legnagyobb megelégedettségére lássák el. Az étkeztetésben részt vevők létszáma eléri a lakosság tíz százalékát, ezért jelentős tényezőként kell figyelembe venni azt, mint a lakossággal történő napi kapcsolattartás egyik módját. Az étkeztetést igénybe vevők nagyobb hányada gyermekkorú, így egész családokkal számolhatunk a lakossági kapcsolatok terén. Megállapíthatjuk tehát, hogy a lakossági elégedettséget jelentős mértékben befolyásolja a közétkeztetés színvonala. A közétkeztetés nemcsak ellátási kérdést jelent, hanem egészségügyi és környezeti aspektusai is vannak. A gyermekek nevelésében is szerepet játszik, hiszen az egészséges életmódra nevelés része az egészséges táplálkozás megismertetése is. Ezeket a szempontokat is figyelembe véve, kiemelt fontosságú önkormányzati feladatként tekinthetünk a közétkeztetésre.

A közétkeztetésről a lakosságban kialakuló vélemény hatással lehet a többi közszolgáltatás, az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal munkájának megítélésére is.

A fejlesztési folyamat célkitűzései Az „Önkormányzati fenntartású intézmények összesítése, helyzetelemzés” fázis (részfeladat) célja A 2013. év elején megváltozott feladat ellátási rendnek megfelelően kialakult intézményi struktúrát hivatott ez a részfeladat áttekinteni és összefoglalni. Módszertanilag ez azt is szolgálja, hogy a fejlesztési folyamatban részt vevő önkormányzati vezetők átlássák a struktúrát. A változások rögzítése is azt a célt szolgálja, hogy a feladat ellátás és a struktúra összekapcsolása tudatos legyen. Ez előfeltétele a finanszírozhatóság vizsgálatának is. A helyzetelemzés jelenlegi állapotot rögzíti. Célja, hogy a megfelelő állapothatározók megadásával a későbbiekben végrehajtott változtatások, változások és hatásaik egyértelműen azonosíthatók legyenek. Viszonyítási alapként használható információk rögzítése a cél. A helyzetelemzés a teljes kép kialakítását is szolgálja. Olyan, az étkeztetés jelenlegi állapotát bemutató képet kívánunk alkotni ennek során, amely mind az önkormányzati vezetők, mind a feladat ellátásban részt vevők számára a teljes folyamat átlátását és megértését biztosítja. Ez a helyzetelemzés a jelenlegi feladat ellátási modell megalkotása, leírása. Ebből kiindulva tudjuk meghatározni a szükséges beavatkozási pontokat és a beavatkozások módját.

A második fázis „Vezetői konzultáció” célja Az első fázisban leírt modell, a helyzetelemzés felhasználásával megkeressük azokat a pontokat, ahol megfelelő beavatkozással pozitív irányú változást hozhatunk létre a feladat ellátás hatékonyságában, finanszírozhatóságában. A konzultációkkal azt szeretnénk elérni, hogy a változtatások minél nagyobb számú lehetőségét vegyük számba, valamint hogy megvizsgáljuk a lehetséges kimeneteleket. A közös elemzések, ötletek felvetése segíti a működés jobb megértését, teret engednek a kreatív gondolkodásnak. A különféle felvetések megvitatása elősegíti a folyamatok mélyebb megértését és olyan szempontokat is megismerhetnek a résztvevők, amelyek előzőleg nem kerültek fókuszba. A második fázis egyik célja, tehát az, hogy kijelöljük azokat a pontokat, azokat a beavatkozási területeket, amelyeket érdemes részletesebb vizsgálatnak alávetnünk. A másik fázis cél a kijelölt pontokon, területeken történő hatékonyságnövelő beavatkozásokra történő javaslattétel. Olyan javaslatok megtételét tűztük ki célul, amelyek három alapvető feltételnek tesznek eleget: •

gyakorlatba ültetésük javítja a feladat ellátás hatékonyságát és/vagy finanszírozhatóságát;

•

gyakorlatba ültetési idejük első fázisa nem vesz igénybe 3 hónapnál több időt;

•

gyakorlatba ültetésükhöz szükséges erőforrások igénybe vétele nem rontja a gazdálkodás fenntarthatóságát;

A gyakorlatba ültetés folyamatát több fázisra is lehet bontani. Első fázisként definiáltuk a vezetői konzultáció résztvevőivel azokat a lépéseket, amelyek egyrészt előkészítik, másrészt elindítják a javaslatban megfogalmazott változtatásokat. Ennek megfelelően jelen pályázati projekt esetében első fázisként értelmezhető a gyakorlatba ültetéshez szükséges döntés előkészítés végrehajtása, felmérések, kutatások elvégzése.

A fejlesztési folyamat során alkalmazott módszerek Tekintve az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal munkatársainak időbeosztását, a három választási időszakból eredő átlagon felüli munkaterhelést, az adatgyűjtésre és összegzésre elsősorban interjúkat alkalmaztunk. Az interjúk anyagainak feldolgozása a kapott dokumentumok és az elhangzott információk elemzésével és kérdések feltevésével, megválaszolásával elektronikus kapcsolattartás útján történt. A további vizsgálatra így kijelölt feladatok, folyamatok elemzését, majd a javaslatok megfogalmazását kiscsoportos, 2-3 fős műhelymunkák, illetve kiegészítő személyes interjúk formájában végeztük. A fejlesztési folyamat második fázisában ötletbörze, páros összehasonlító elemzés, priorizátás mátrix módszereket alkalmaztunk.

Nyékládháza Önkormányzatának fenntartásában álló intézmények összesítése A megváltozott feladat ellátási rendben jelenleg fennálló állapot leírást adjuk meg ebben a fejezetben. Bemutatjuk, hogy az Önkormányzat kötelező és vállalt feladatait milyen modell, intézményi struktúra alapján látja. el. Egyszerű, táblázatos megjelenítést alkalmazunk a jó áttekinthetőség végett.

Az Önkormányzat fenntartásában álló intézmények A következő táblázatban az intézmények alapadatit összesítettük.

Intézmények és adataik Intézmény neve

Címe

Vezetője

Telefon

E-mail

NYÉKLÁDHÁZI

3433

Dr. Guba

46/391-

nyekladhaza.aljeg

POLGÁRMESTERI

Nyékládháza

Zoltánné

420

yzo

HIVATAL

Vasút u.16.

Dr. Ducsai

@gmail.com

Dalma NYÉKLÁDHÁZI

3433

Harsányi

46/391-

harsanyi.istvan12

VÁROSGONDNOK-

Nyékládháza

István

146

@gmail.com

SÁG

Iskola utca 5.

DARGAY ATTILA

3433

Gálné

46/391-

[email protected]

GYERMEKVARÁZS

Nyékládháza

Vasvenszk

264

om

ÓVODA

Mátyás király

i Judit

utca 2. DARGAY ATTILA

3433

Handa

46/391-

[email protected]

GYERMEKVARÁZS

Nyékládháza

György

707

om

ÓVODA Tagóvodája

Munkácsy ut-

Zsoltné

ca 2. IDŐSEK KLUBJA

3433

Éliásné

46/391-

idosklubnyek

Nyékládháza

Minden

345

@gmail.com

Szent István

Mónika

utca 18 FURMANN IMRE

3433

Hankó

46/591-

muvhaz

MŰVELŐDÉSI HÁZ

Nyékládháza

Krisztina

253

@vk-

ÉS KÖNYVTÁR

Kossuth utca

nyekladhaza.bibl.

56.

hu

Intézményi feladatok A táblázatban felsoroltuk az önkormányzati feladatokat és megneveztük a feladat ellátásban közreműködő intézményeket.

Önkormányzati feladatok és a feladat ellátásában közreműködő intézmények Feladat

Intézmény

Mötv., Szoc. tv.,Választási eljárásról szóló tv.

NYÉKLÁDHÁZI

és egyéb jogszabályok alapján Jegyzői hatás-

POLGÁRMESTERI HIVATAL

körbe tartozó feladatok ellátása Intézményi gazdálkodási (pénzügyi-számviteli

NYÉKLÁDHÁZI

feladatok, ellátása – változtatás folyamatban)

POLGÁRMESTERI HIVATAL

Pályázat kezelés, munkaügyi feladatok ellátá-

NYÉKLÁDHÁZI

sa

POLGÁRMESTERI HIVATAL NYÉKLÁSHÁZI VÁROSGONDNOKSÁG

Ingatlan fenntartás

NYÉKLÁDHÁZI VÁROSGONDNOKSÁG

Mezőgazdasági szolg. (Park)


Üdültetés


Közvilágítás


Település vízellátás


Temető fenntartás



Munkahelyi étkeztetés, vendégétkezés

Intézmény


Gyermekétkeztetés


Szociális étkeztetés


Közfoglalkoztatás


Városgondnokság/Város és községgazdálko-

NYÉKLÁDHÁZI

dás

VÁROSGONDNOKSÁG

Sportintézmény


Köztisztasági tevékenység


Napközi, konyha működtetési feladatai


Kiegészítő alapellátás


Ügyeleti szolgálat


Háziorvosi szolgálat


Védőnői szolgálat


Családsegítés, gyermekjólét, működtetési

NYÉKLÁDHÁZI

feladatai

VÁROSGONDNOKSÁG


Általános Iskola működtetése

Intézmény


Óvodai nevelés szakmai feladatai

DARGAY ATTILA GYERMEKVARÁZS ÓVODA

Közművelődés, könyvtári feladatok

FURMANN IMRE MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR

Idősek ellátása, szociális étkezés

IDŐSEK KLUBJA

Az új feladat ellátási rend miatti változások Az új feladat ellátási rend alapján létrejött struktúra és a 2013. január 1. előtti működési modellel történő összehasonlításhoz nyújt segítséget a következő táblázat.

Az Önkormányzattól elkerült feladatok

Az önkormányzati feladat ellátásból kikerült feladatok Feladat

Érintett intézmény

Iskola fenntartás (szakmai nevelés) a KLIK-

Nyékládházi Kossuth Lajos Álta-

hez került, üzemeltetés az Önkormányzatnál

lános Iskola

maradt. Egyes szociális ügyek:

NYÉKLÁDHÁZI POLGÁRMESTERI

Közgyógyellátás - alanyi, jövedelemhez kö-

HIVATAL

tött, Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, ápolási díj alanyi jogon a Kormányhivatal hatáskörébe kerültek. Családsegítés, gyermekjólét szakmai felada-

Nyékládházi Városgondnokság

tok Önkormányzati Társuláshoz kerültek 2014. júliustól.

Az étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátás Az interjúk, kiscsoportos vezetői konzultáció során adatokat gyűjtöttünk Nyékládháza Város Önkormányzatának a közétkeztetési feladat ellátási kötelezettségéhez kapcsolódó folyamatokról. Ebben a fejezetben folyamat és feladat orientált leírását adjuk a teljes a feladat ellátási folyamatnak.

Az étkeztetés 2014. évi terjedelme Napi adagszám: átlagosan 480 adag, amely ténylegesen napi szinten változik. Az átlagos adagszámok megoszlása étkezésenként: Tízórai:

275 adag

Ebéd:

480 adag

Uzsonna (naponta változik):

275 adag

Adagszámok megoszlása az étkezésben résztvevők között: Óvodás adagszám:

110 adag

Alsó tagozat:

160 adag

Felső tagozat:

123 adag

Időskorú:

80 adag

Főző és tálalókonyhák adatai Főzőkonyha helye:

Nyékládháza, Vasút u. 5. (iskola épületében)

Kapacitása:

500 fő

Eszköz ellátottsága:

alapvetően megfelelő, de korszerűsítést igényel.

Humán erőforrás:

élelmezésvezető

1 fő

szakács

2 fő

konyhai kisegítő

4 fő

Tálalókonyhák helye:

Nyékládháza, Mátyás király u. 2. (óvoda „Nyék”) Nyékládháza, Munkácsy M. u.2. (óvoda „Ládháza”) Nyékládháza, Szent István u.18. (Idősek Klubja)

Óvoda:

Eszköz ellátottsága korszerű

Férőhelyek:

„Nyék”

120 fő

„Ládháza” Étkeztetési létszám:

Humán erőforrás:

60 fő

„Nyék”

100 fő

„Ládháza”

35 fő

„Nyék” óvoda vezető

1 fő,

óvónő

8 fő,

dajka

4 fő,

nevelő oktató munkát segítő 1 fő „Ládháza” óvónő

4 fő

dajka

2 fő

Idősek Klubja:

Eszköz ellátottsága: korszerű.

Férőhely:

nappali ellátottak száma: Tényleges létszám: Étkeztetési létszám:

25 fő

20-23 fő 100 fő

Tényleges étkeztetési létszám: 75-80 fő Humán erőforrás: intézményvezető

1 fő

klub gondozó

1 fő

szociális segítő

2 fő

A jelenlegi feladat ellátási modell folyamat szemléletű leírása Ebben a leírásban nem a hierarchia, szervezeti felépítés szerinti megközelítést alkalmazzuk, mivel az korlátozná az ötletek, javaslatok, az innovatív gondolkodás kereteit a meglévő struktúrára. A leírást feladat központú folyamat elemzésként adjuk meg (feladat-folyam elemzés). A feladatokhoz feladatgazdákat rendelünk és a folyamat lefolyásának, a feladatok egymásra épülése szerint építjük fel a feladat ellátási modellt, függetlenül attól, hogy a feladatgazdák milyen hierarchikus viszonyban állnak egymással az önkormányzati, hivatali struktúrában. Ez a modell leírás hasznosnak bizonyulhat a későbbi szervezeti átalakítások, a folyamatok optimalizálása során is, mint az adott állapot „fényképe”. Segítség lehet a szervezeti felépítés esetleges későbbi változtatásai esetében is, mivel a szervezetből, hanem a feladatból indul ki. A modell szöveges leírása szekvenciális, egymás után írjuk le az átfedő, vagy párhuzamos folyamatokat is. Az étkeztetési feladat ellátás szöveges leírása Létszámadatok A feladat ellátás elsődleges bemeneti adatai a feladat terjedelmének, a feladat ellátását biztosító pénzügyi erőforrások meghatározásához szükségesek. Ezek az adatok az étkeztetésben részt vevők összetételének és létszámának adatai. Évente ősszel, az óvodai és iskolai beiratkozások lezárása után állnak rendelkezésre a gyermekétkeztetés következő évi tervezéséhez szükséges adatok. A szociális étkeztetés bemeneti létszámadati folyamatosan aktualizálásra kerülnek, azonban jellemzően ezek összesítését is az őszi hónapokban végzik. Mivel kis népességű és kis területi kiterjedésű Nyékládháza, ezért az információk átadása is viszonylag egyszerű. Ily módon a főzőkonyha közvetlenül is hozzájut a létszámadatokhoz. Az adatok hivatalos továbbítási útja: a Városgondnokság be-

gyűjti a következő évre vonatkozó az óvodai, iskolai és szociális étkeztetési létszámadatokat, majd továbbítja a Polgármesteri Hivatalhoz. A másik fontos bemeneti adat a térítési díjkedvezményre jogosultak száma. A jogosultságot a szülők, nevelők igazolják a gyermekek részéről. A Városgondnoksághoz kell leadni az igazolásokat, ott ellenőrzik és összesítik, majd továbbítják az adatokat a Polgármesteri Hivatalba. A szociális étkeztetésben a jövedelemviszonyok alapján történik a kedvezmények meghatározása. Térítési díjak megállapítása A létszámadatok alapján kerülnek meghatározásra a térítési díjak. A polgármesteri Hivatal az állami költségvetési támogatás megállapításához a létszámadatokat egy központi rendszerbe feltöltve automatikusan megkapja a támogatás mértékét, amely bértámogatásból és rezsitámogatásból áll. Az előző évi költségadatok figyelembe vételével a Polgármesteri Hivatal gazdálkodásért, pénzügyekért felelős munkatársai kiszámítják, hogy milyen nyersanyaghányaddal lehet számolni, majd javaslatot tesznek az Önkormányzat általi kiegészítés, valamint a térítési díjak mértékére. A térítési díjak és az étkeztetéssel kapcsolatos költségvetési előirányzatok tervezetét a Polgármesteri Hivatal készíti elő, illetve készíti el. A képviselő-testület a tárgyévi költségvetéssel foglalkozó ülésén tárgyalja meg a beterjesztést. A polgármesteri Hivatal feladata, hogy az érintett intézményekhez és szervezeti egységekhez eljuttassa a benne foglalt információkat. A vendégétkeztetés térítési díjáról az Önkormányzat Képviselő-testülete határozatban dönt. Térítési díjak beszedése Az étkeztetési térítési díjak beszedését a Városgondnokság végzi. Díjfizetési módokra a készpénz és postai átutalás a jellemző. Csoportos beszedési megbízás nincs, egyedi banki átutalás lehetséges. A készpénzben fizetőktől Városgondnokság gazdasági ügyintézője havi rendszerességgel szedi a hónap 10. és 20. napja

között. A Városgondnokság ügyintézője a térítési díjakat beszedi a jelzett napokon, a díjfizetési időszak végén átadja a Városi Önkormányzat pénztárosának. (A pénztár központosítása megtörtént már, előtte más volt az eljárásrend.) Ezt követően számlát állít ki a postai befizetéshez, átutaláshoz. Az idősek kiszállításos étkeztetése esetében az étel éthordós kiszállítását ellátó szociális gondozók végzik a térítési díjak beszedését. Számlázás Az étkeztetési díjak számlázását a Városgondnokság végzi. A befizetések számlázása nyilvántartása térítési díj számlaprogrammal történik. Könyvelése a folyamatban lévő átalakításoknak köszönhetően (ld. 3. számú projekt elem) az Önkormányzatnál történik az EPER programmal. Nyersanyag beszerzés, raktározás A konyha önállóan végzi a beszerzéseket (megrendeléseket) a Városgondnokság által kötött beszállítói szerződések alapján. A beszállítók többségében helyi kereskedők, a beszállítást félévente pályáztatja a Városgondnokság. Mivel nincs közbeszerzés (értékhatárt nem éri el), így a nyersanyagvásárlásnál – a fix szállítási szerződéseken kívül, - mindig a legjobb ár elérésére törekszenek. Az Önkormányzatnak nincsenek likviditási gondjai, ezért a szállítói számlák kifizetése mindig időben megtörténik. Beszállítói fizetési határidők: 15 és 30 nap. Nincs helyi termelésből származó közvetlenül vásárolt nyersanyag. Csak helyi kereskedők közbeiktatásával szállíthatnak be a termelők, nincs közvetlen termelőtől vásárlás. Startmunka programban előállított termékeket nem használnak fel.

Napi létszám (hiányzás) jelentése, étkeztetés lemondása A napi létszámadatokat gyűjtő személyek: Óvoda: Óvónők Iskola: Napközis és menzás tanítók, tanárok Idősek Klubja: Klub vezetője és gondozója A napi létszámadatokat az élelmezésvezető részére továbbítják személyesen, jelenléti ív alapján. Az adatokat az étkezést megelőző nap 14:3-ig kell leadni. Konyha működtetése A konyha a Kossuth Lajos Általános Iskola épületében működik (3433 Nyékládháza, Kossuth u. 54/B.). A konyha kapacitása: 500 fő meleg étkeztetésre van engedély. Személyzet: •

Vezető: A konyha vezetéséért az élelmezésvezető felel, a városgondnokság vezetőjének irányítása alatt

•

Élelmezésvezető

1 fő

•

Szakács

2 fő

•

Konyhai kisegítő

4 fő

Kiszállítás A kiszállítás rozsdamentes badellákban, tepsikben, műanyag tároló dobozokban a Városgondnokság üzemeltetésében lévő ételszállító gépjárművel történik a tálalókonyhákba. A kiszállítás Nyékládháza területén belül, 10-15 perc alatt lezajlik.

A szociális étkeztetés keretében végzett étkeztetésnél az ételhordós kiszállítást a szociális gondozók végzik. Tálalás Iskolában Az iskolában az étkezde kapacitása miatt néha torlódások vannak. Ilyenkor a napközis termet is igénybe veszik az étkeztetésnél. A tálalást a főzőkonyha dolgozói végzik a kiadó ablakon keresztül a szakácsok a megfelelő méretű adagoló kanalak segítségével kiszedik az ételt tányérokba, melyeket az étkező gyermekek maguk visznek az ebédlőben megterített asztalokhoz Tálalókonyhákban A gépjármű megékezése után a kisegítő személyzet a kiszállított ételt beviszi a tálalókonyhára, ahol az ételek hőmérsékletének ellenőrzése után megadott adagolókanál segítségével kiosztják a gyermekek és idősek részére. Óvodában A tálalást a dajkák végzik, az étkeztetést az óvónők. Idősek Klubjában A szociális segítők és a klub gondozó végzi a tálalást. Ételhordós kiszállításhoz ételhordóban Az ételhordókba a szociális segítők adagolják az ételt. Jelentések A térítési díjak beszedéséről pénztárjelentések készülnek. Főzött, elkészített adagokról, a napi étkezési létszámokról jelentés készül.

Tájékoztatás, kommunikáció Az étlapot a konyhán és főzőkonyhákon nyomtatott formában teszik közzé. A Polgármesteri Hivatal az étkeztetéssel kapcsolatos költségvetési előirányzatok felhasználásáról negyedévente tájékoztatja Városgondnokságot és a konyhát. Az új könyvelési rendszer és később felállítandó új vezetői információs rendszer segítségével már akár heti tájékoztatások is lekérhetők lesznek.

A jelenlegi feladat ellátási modell értékelése Felmértük a jól működő folyamatokat, erősségeket és a kevésbé jó jellemzőket, gyengeségeket az étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátásban. A felméréshez egy gyors-SWOT analízist alkalmaztunk a vezetői konzultáció fejlesztési folyamat során. az érintettekkel készült csoportos és egyéni interjúk segítségével térképeztük fel a feladatot.

Az étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátás erősségei Önkormányzati fenntartás Az intézmény, a konyhák Önkormányzat fenntartásában üzemelnek. Ez is segíti a munkahelyek megtartása a településen. Szolgáltatás biztonsága Az üzemeltetés, a szolgáltatás folyamatos és biztonságos, külső szolgáltatók változásának, illetve feltételeiknek nincs kitéve. Ellenőrzés Tisztiorvosi szolgálat ajánlásainak megfelelő minőség biztosítása ellenőrzött módon történik. Külső szolgáltatónál a minőség-ellenőrzés folyamatosan nem hajtható végre.

Költséghatékonyság A nyereség nélküli üzemeltetés hatékony működtetést tesz lehetővé. Nagyobb adagok alacsonyabb térítési díj mellet állíthatók elő. Szociális étkeztetéshez kapcsolódó szállítási költségek alacsonyabbak a helyi konyháról szállított étkezések esetében. Rugalmasság Rugalmas tervezés, változatos étlap jellemzi a működést. Megfelelő rugalmasság napi szinten a lemondásban, a változtatások kezelésében. Az étlap esetleges módosítása a beszerzett élelmiszerek függvényében rugalmasan megoldható. Minőség A közvélekedés szerint a konyha által szolgáltatott étkeztetés minősége jó. Viszszajelzések alapján sokkal jobb, mint a miskolci menzákon. A lakosság megítélése a közszolgáltatással kapcsolatban tehát pozitív. Helyi alapanyagok Közfoglalkoztatási programból származó élelmiszer nyersanyagok bevonásának lehetősége a közétkeztetésbe javítja változatosságot és a minőséget. Helyi lakosok dolgoznak a konyhán Szülők, rokonok, vagyis az étkeztetést igénybe vevők hozzátartozói, helyi lakosok készítik az ételeket. Érdekükben áll, hogy az adott körülmények között a legjobb minőséget állítsák elő. Maga tény, hogy helyi lakosok főznek a gyerekekre, önmagában is bizalmat kelt a fogyasztókban. Az esetlegesen felmerülő kisebb problémák még a felmerülésük pillanatában megoldhatók hivatalos útra terelésük nélkül. Beszállítók kezelése A beszállítók pályáztatásának gyakorisága, a fizetési határidők és egyéb szállítási feltételek jók. Biztosítják a likviditás megőrzését, az árak kontrollálására lehetőséget biztosítanak. A gyakorlat az Önkormányzat és a felhasználók érdekeit

messzemenően biztosítja. A féléves pályáztatási ciklus miatt nincs szükség a szerződéses időn belüli szerződésmódosításokra. Fejlesztések A konyhafejlesztések saját hatáskörben ütemezhetőek, ennek költségei különféle pályázattal mérsékelhetőek, ezáltal nincs térítési díjat növelő hatásuk.

Az étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátás gyengeségei Adminisztráció Az adminisztrációs feladatok kötelezettsége az intézményt és a fenntartót terhelik (élelmiszer beszerzés, felhasználás analitikus és főkönyvi nyilvántartása) Folyamatos finanszírozási igény A konyha fenntartásával kapcsolatos személyi és dologi kiadások egész évben (szorgalmi időszakon kívül is) folyamatos kiadást jelentenek az Önkormányzat számára. Diétás étkeztetés Diétás étkeztetés feltételei nem biztosítottak, csak többletkiadások árán lehet azokat biztosítani. Kapacitás kihasználás A konyha szabad kapacitás kevésbé hasznosítható. Térítési díjak beszedése A térítési díjak beszedése nem kellően hatékony. Iskolai étkeztetés ütemezése Az iskolában az étkezde kapacitása és az órarend miatt néha torlódások vannak.

Helyi termelők támogatása A jelenlegi beszerzési konstrukcióban csak helyi kereskedők szerepelnek. Jelenleg nincs olyan lehetőség, hogy a helyi termelésből származó nyersanyag arányát meghatározza, vagy növelje az Önkormányzat. A konyha műszaki állapota A konyha épületének és műszaki berendezéseinek állapota veszélyezteti a fenntarthatóságot, az épület állagának romlása finanszírozhatósági kérdéseket is felvet. A műszaki állapot az étkeztetés minőségére is hatással lehet. A minőség romlása a lakossági megelégedettséget csökkentheti. A konyha szellőztetési rendszere kapacitásban és minőségben sem megfelelő. Ez egyrészt rontja az üzemelés energia hatékonyságát, másrészt munkaegészségügyi szempontból sem megfelelő a télen nyitott ablaknál történő munkavégzés. A gőz jelenleg a falra csapódik, ezért az épület állaga is lassan romlik. Energiahatékonyság A konyha és étkezde épületének energiafelhasználása nem felel meg a korszerű követelményeknek. Önkormányzati rálátás a gazdálkodási folyamatra A beszállítói szerződések, a gazdálkodás részleteire a feladat ellátás folyamán kevés rálátása és kevés ráhatása volt az Önkormányzatnak. A szerződéseket már megkötés után látták, előzetes jogi és pénzügyi kontroll nem volt az Önkormányzat részéről. A gazdálkodási adatok késéssel álltak rendelkezésre. Az élelmiszer számlákat a Városgondnokság igazolta, azokat egy soron vitték fel a könyvelésbe, majd negyedévente az adagszámok alapján a különféle étkeztetésekhez hozzárendelték. Ez az állapot általánosan jellemző volt az intézmények gazdálkodásával kapcsolatban, mivel annak teljes egésze a Városgondnokságon zajlott. Már elkezdődött a folyamat megváltoztatása (ld. 3. számú projekt elem).

Az étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátás fenyegetései, veszélyei Reklamációk, problémák Ételminőséget érintő esetleges reklamációk, problémák kezelése. Megfelelőség Esetleges hatósági vizsgálatoknak a konyha épületének állapotával kapcsolatos kifogásai. A HACCP szabályzat és az új EMMI rendelet előírásainak való együttes megfelelés. Finanszírozási kockázatok Finanszírozási többletigények önkormányzati forrásból kevésbé finanszírozhatóak, ezáltal díjemelést kell végrehajtani. A központi költségvetési támogatások évről évre változnak, a tervezett és tényleges támogatás közötti különbözet utólagosan kerül megtérítésre, így előfinanszírozást igényel, amely finanszírozási kockázatot jelent. Humán erőforrás kapacitás Betegség, tartós távollét miatti kieső kapacitás pótlása gondot jelent.

Az étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátás lehetőségei Informatika Új számlázási program alkalmazása (jelenlegi DOS alapú számlázási program helyett) hatékonyabb adatfeldolgozást tehet lehetővé. Újszerű vezetői információkat előállító integrált támogató program alkalmazásával a vezetői információs rendszerbe releváns, megbízható információk kerülhetnek. Ez a teljes folyamat hatékonyságát növelheti. Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatásból származó élelmiszerek nagyobb mértékű bevonása az étkeztetésbe.

Felújítás A konyha felújítása pályázati támogatásból, vagy egyéb forrásból. A felújítással nagyobb energiahatékonyság érhető el, javulhat az ételek minősége.

Az étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátási modell vizsgálatának összefoglalása A modell leírása és tulajdonságainak elemzése alapján rövid összegzésként megállapíthatjuk, hogy a település méretéhez, a feladat terjedelméhez jól alkalmazkodó működési modell lett kialakítva. A feltárt gyengeség közül a konyha állapotát ítéljük meg a legkritikusabb tényezőnek. Nem javasolunk a feladat ellátási modellben olyan változtatásokat, amelyek kimenetelét nem tudjuk jól meghatározni. A jelenlegi jogszabályi, társadalmi és gazdasági környezetben egy ilyen stabil modellt nem célszerű bizonytalan és nem jól definiálható előnyökért feladni. A finanszírozási modell változtatását azért nem javasoljuk, mert automatikusan megtörténik a 3. projekt elemben megfogalmazott javaslatok gyakorlatba ültetésével mindaz a változás, amit itt szükségesnek látunk. A konyha kapacitása gyakorlatilag teljesen kihasznált. Az önkormányzati feladat ellátást biztosító kapacitáson felüli kapacitást szinte teljesen lefedi a vendégétkeztetés. Itt növekedést elérni csak többlet ráfordítások árán, vagy kockázatvállalással lehetne, ahogy az az alábbiakban bemutatjuk.

A modell leírásával és elemzésével kapcsolatos felvetések A konyha külső megrendeléseinek növelése Megvizsgáltuk, hogy növelhetők-e külső megrendelésekkel a konyha bevételei. Megállapítottuk, hogy napi ételfőzési kihasználtság mellett gyakorlatilag nincs lehetőség az értékesítés növelésére. A hétvégenkénti idegen rendezvényekhez

történő beszállítás humán erőforrás kapacitás problémákat vetne fel. Felmerült a hétvégi kapacitás kihasználás megvalósítása a környező üdülőtulajdonosoknak történő kiszállítással. Ez szintén a hétvégi munkavégzés problémáját veti fel. Emiatt ezek az opciók gazdaságosan nem használhatók ki. Ugyanakkor nem szabad teljesen elvetni a lehetőséget, mint finanszírozás kiegészítési potenciált érdemes figyelembe venni. Jelenleg a vendégétkeztetés mostani formájában is azért tud versenyképes maradni, mert az igazgatási költséget nem osztják rá a díjakra, csak a rezsiköltség és a nyersanyagköltség alapján határozzák meg az ételadagok árát. A magánrendezvények (lakodalmak, bankettek) esetében olyan veszélyt azonosítottunk, amelyet nem érdemes vállalni. Ez a HACCP megfelelés kockáztatása. A magánrendezvényeket legtöbbször a szervezők részben hozott, saját alapanyagból elkészítette ételekkel szeretnék gazdaságosabban lebonyolítani. A nem ellenőrzött forrásból származó nyersanyagokat azonban semmiképpen sem javallott bevinni gyermekek étkeztetést ellátó konyhákra. A feladat kiszervezése Már a projekt koncepció elkészítése során felmerült az a kérdés, hogy érdemes-e kiszervezni az étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátást külső vállalkozásnak. Ezt a felvetést a modell elkészítés után alaposan megvizsgáltuk. Arra megállapításra jutottunk, hogy jelenleg nincs olyan konstrukció, amelyben egy külső beszállító hatékonyabban, de ugyanolyan minőséget biztosítva tudná ellátni a közétkeztetési feladatokat. Az állami térítés nem fedezi a rezsihányadot, a térítési díjak alig fedezik a nyersanyag költséget, az Önkormányzat egészíti ki a költségeket. Ahogy említettük, a konyhán helyi lakosok, gyermekek szülei rokonai dolgoznak, nem lenne méltányos velük szemben sem, hogy az Önkormányzat által hozzátett pénz egy – esetleg idegen településen működő, – vállalkozás nyereségében / bevételében jelenne meg.

Nagy szállítóktól (például Sodexo) vásárolt étkeztetéshez a tálalókonyhát, étkezdék üzemeltetést az Önkormányzatnak kell biztosítania. Ezek költsége most szerepel a feladat ellátás költségei között. Nagy szállítótól való étkeztetés vásárlása estén a tálalókonyha üzemeltetés költsége hozzáadódik az étkeztetés költségeihez. Ez a finanszírozási modell tehát nem kívánatos költségnövekedést rejt. Kisebb, miskolci szállítók esetében a kiszállítás költségeinek viselése és a tálalókonyha szállító általi üzemeltetése szintén magasabb költséget jelentene, amelyet az Önkormányzatnak kell megfizetnie. A tanácsadó bemutatta hasonló méretű, más városok gyakorlatát. Tapasztalat, hogy 800 - 1000 adagon alul nem éri meg vállalkozás számára közétkeztetési konyhát üzemeltetni, ha nincs hozzá kapcsolva egyéb üzleti lehetőség a többlet kapacitás kihasználására. Példák: Tamási Város Önkormányzata – 2013 előtt külső cégek végezték az étel szállítását. A minőséggel folyamatos gondok voltak. A felhasznált nyersanyag sokszor nem volt megfelelő. A nyersanyagszállítók kifizetésével is bajok voltak, amelyek az Önkormányzatnál csapódtak le. 2013 márciusában saját tulajdonú gazdasági társaság alapítását határozta el az Önkormányzat. A minőség javult, az ellátás színvonala is változott, likviditási, finanszírozási gondok nem voltak azóta. Ami problémát jelent, az a Kft. és az Önkormányzat, mint tulajdonos kapcsolata. Csak az éves pénzügyi beszámoló erejéig lát bele a Kft. működésébe. Nincs rálátása a költségek alakulására, éves szerződést kötnek a saját tulajdonú társasággal, amelynek év közbeni módosítása nehézkes. Egyáltalán nem tudja év közben irányítani az étkeztetési feladatok ellátást. Kaba – régóta helyi vállalkozás végzi a konyha üzemeltetését. Itt egy különálló konyha van, külön épületben, de az Önkormányzat tulajdonában. Az üzemeltetési konstrukció egyszerű. A helyi, családi jellegű vállalkozást jól kézben lehet tar-

tani az Önkormányzat vezetői szerint. 1997 óta működik ez a konstrukció. Az Önkormányzat vezetői elmondták, sok időbe, hosszú évekbe került, mire kialakult a jó működés. Hosszú ideig folyamatos egyeztetések, kölcsönös engedmények és kompromisszumok árán alakult ki a jelenlegi működési modell. A vállalkozás vezetője elmondta, hogy a külső megrendelések (rendezvények) biztosítják a vállalkozás nyereségét, önmagában nem éri meg a vállalkozásnak a közétkeztetési feladatok ellátása. Ebben a konstrukcióban is úgy tudja csak megvalósítani, hogy az Önkormányzat az általa fizetett bérleti díjat teljes egészében viszszaforgatja a konyha fejlesztésére. Sándorfalva – Az étkeztetési feladatok ellátása térségi megoldásban működik. Ily módon az Önkormányzatnak ugyanannyiba kerül a feladat ellátása, mintha saját konyhát üzemeltetne. Az önállóan működő konyha kialakítása nagyon sokba került volna, mivel az adagszámok (körülbelül 500) nagyon kicsik. Helyi vállalkozás számára nem érte meg beruházni, így az önkormányzat többlet finanszírozását igényelte volna ez a megoldás. Jelenleg semmilyen ráhatásuk nincs az ételek minőségére, az ellátás színvonalára. Ugyanakkor az azokkal kapcsolatos problémák egy részét az Önkormányzatnak kell kezelnie. A példákban bemutatott különféle konstrukciók tapasztalatai és a Nyékládházán működő konstrukció vizsgálatának eredményei alapján egyértelműen a jelenleg működő modell megtartása látszik célravezetőnek. A feladat saját, vagy idegen tulajdonú vállalkozásba történő kiszervezésének ellentmond az a tény, egy vállalkozás (még a nonprofit Kft. is) nyereségorientált. Tehát ugyanabból a keretösszegből csak kisebb értékű szolgáltatást fog előállítani, vagy/és az alkalmazottak foglalkoztatásában kénytelen más megoldásokat alkalmazni különben veszteséges lesz a működése. Mivel indokolt a konyha felújítása, ezért egy vállalkozásnak történő átadás esetén a vállalkozásnak beruháznia kell, amely beruházás értékcsökkenési leírása megjelenik a rezsihányadban. Tehát a vállalkozás

költségszámítása vagy magasabb szolgáltatási díjat eredményez az Önkormányzatnak, vagy veszteséget a vállalkozásnak. Amennyiben

a

működésre

történő

rálátás,

a

gazdasági

folyamat

teljes

kontrollingja megvalósul a Városgondnokságon, úgy a finomhangolásokkal a jelenlegi modell nyújtja a fennálló körülmények (jogi szabályozás, gazdasági környezet) között a leghatékonyabb finanszírozási megoldást. Az iskolai étkezde bővítése A turnusok torlódásának elkerülésére felmerült az étkezde bővítése. Megvizsgáltuk a felvetést és azt állapítottuk meg, hogy napközis terem átalakításával lehetne növelni az étkezde kapacitását. Ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy a tanulói létszám várhatóan nem csökken a következő években, így ez a megoldás nem jöhet szóba. A jelenlegi megoldás, - vagyis a napközis terem átmeneti használata étkeztetésre, - mindaddig megoldást jelent, amíg higiéniai és szervezési szempontból mind az iskola munkatársai, mind a konyhai dolgozók kezelni tudják a helyzetet. Konyhai kapacitás növelése Jelentős növekedés nem várható a gyermeklétszámban, az idősek ellátásban a 10-20 százalékos létszámnövekedés sem igényel lényeges konyhai kapacitásnövelést. Ezért nincs értelme kapacitásbővítést tervezni, beruházást végezni, mert hozzáadott érték nélküli változtatást jelentene.

Összefoglalás és javaslatok a Nyékládháza Város Önkormányzatának étkeztetéshez kapcsolódó feladat ellátási területének változtatásaihoz Összefoglalás Áttekintettük a közétkeztetési feladat ellátás minden aspektusát. Megállapítottuk, hogy maga a feladat ellátási és finanszírozási modell megfelel az Önkormányzat és a város méretének, közmegelégedést kiváltó módon jól működik. A feladat ellátás áttekinthetőségének elősegítésére elkészítettük a modell szöveges leírását. Feltártuk a modell gyengeségeit és erősségeit. Megvizsgáltunk alternatív feladat ellátási modelleket és példákat más, hasonló méretű önkormányzatok esetében és összehasonlítottuk a Nyékládháza Önkormányzata által használt modellel. Megállapítottuk, hogy a jelenlegi feladat ellátási modell megfelelő. A modell vizsgálatánál két jelentős gyengeséget tapasztaltunk, amelyek közül egyet találtunk valóban kritikus területnek a működés szempontjából. Kritikus állapothatározónak ítéltük meg a konyha műszaki állapotát. Kritikus, mert mind a közszolgáltatás minőségére, mind az ellátás biztonságára, a fenntarthatóságra hatással van. Ezért a javaslatok első helyén a konyha teljes körű felújítása szerepel. Nem találtuk kritikusnak, de mindenképpen változtatásra érdemes az étkeztetési feladatok gazdasági vonatkozásainak Önkormányzat általi kontrollja. Kisebb, a működést lényegesen nem befolyásoló tényezőnek ítéltük meg a kommunikációban jelentkező hiányosságokat.

Javaslatok Konyha műszaki állapotának javítása Javasoljuk, hogy haladéktalanul kezdődjön meg egy átfogó műszaki állapot felmérés. A felmérés alapján készüljön egy döntés előkészítő anyag, amely bemutatja a javításra, átalakításra szoruló területeket, megad egy előzetes ütemtervet és mindehhez hozzárendeli a finanszírozás forrásait. Ezen anyag alapján az illetékesek hozzanak döntést a felújítás terjedelméről és hatóköréről, valamint a források biztosításáról. Javasoljuk, hogy a felújításon túl fejlesztést is hajtsanak végre, különös tekintettel az energiahatékonyságra. Várható, hogy az energiahordozók világpiaci ára már a közeljövőben emelkedik, ezért a finanszírozhatóság fenntartása miatt is fontos az energia hatékony működés biztosítása. Ez vonatkozik a konyhai eszközök megújítására is. Jelen fejlesztési folyamatban a következő megállapításokat tettük a konyha állapotával kapcsolatban: A konyha épülete 1930 körül épült, anyaga tégla. Állapota összességében nagyon rossz. Talajvíz elleni szigetelése nincs, a falak ebből adódóan salétromosak, nedvesednek. A tető héjazata részben cserép, részben pala, a bádogos elemek korrodáltak. A palafedés egészségügyi kockázatokat jelent. A falak szigeteletlenek, a nyílászárók többségének állapota rossz. Az épület szellőztetését egy db ventilátor végzi, alacsony hatásfokkal, ezért a falak folyamatosan penészednek. Az épület fűtési rendszere, és villamos hálózata korszerűtlen. A berendezések egy része (pl. hűtők) rossz állapotban vannak, vagy éppen használhatatlanok. Javasolt a következő felújítási terv: Az épület talajvíz elleni védelmének kiépítése, a vakolat javítása, a homlokzat szigetelése, a tető héjazat cseréje, nyílászárók cseréje, fűtési, illetve villamos hálózat felújítása, új szellőző rendszer kiépítése, technológiai berendezések cseréje, bővítése. A felújítás hatása: A konyha épülete a jelenlegihez képest lényegesen jobb állapotú lesz, az eddigiekhez képest jobb munkahelyi körülmények között dolgoz-

hatnak az ott dolgozók, megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, és a minőségbiztosítási előírásoknak. A megnövekedett energiahatékonyság miatt kisebb lesz a rezsiköltség, amely kompenzálhatja az elkövetkezendő nyersanyagár emelkedéseket egy ideig. Kommunikáció javítása Javasoljuk, hogy a Városgondnokság szervezzen meg egy egyeztető megbeszélést az iskola vezetővel - az Önkormányzat valamely munkatársának moderálásával, - az iskolai turnus torlódások ügyében. Javasoljuk, hogy az órarend készítésénél vegyék figyelembe az étkezde kapacitását és az étkezések időigényét. Természetesen, amennyiben sikerül az optimális rendszert kialakítani, annak bevezetése csak a tanév második félévében kezdhető meg, tehát 2015-ben. Javasoljuk, hogy a közétkeztetéssel kapcsolatos információk külön almenüben jelenjenek meg a város honlapján. Javasoljuk, hogy kapjon nagyobb nyilvánosságot a városi lakosság elég nagy részét érintő közszolgáltatás. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat és a Városgondnokság, valamint az intézmények vezetői rendszeres időközönként tartsanak egyeztető megbeszéléseket. Ezeken a megbeszéléseken egyrészt a gazdasági, másrészt a működési információkkal kapcsolatos kérdéseket tárgyalhatják meg. A könyvelési (később kontrolling) tényadatok ismertetése alapján minden érintett mondja el a véleményét, értékelését. Ötletbörze szerűen alkalmazva a megbeszéléseket, jobbítási javaslatokat lehet megfogalmazni itt. Beszerzések Javasoljuk, hogy a nyersanyag beszerzésekhez készüljön egy beszállítói minőségi iránymutató. Ebben fogalmazzák meg azokat az elveket, amelyek a közétkeztetésben felhasznált nyersanyagok minőségére adnak útmutatást a beszállítók részére. A beszállítói szerződésekben utalhatnak erre a beszállítói minőségi iránymutatóra.

Különösen indokolja a javaslat gyakorlatba ültetését a januárban életbe lépő EMMI rendelet. Figyelembe véve a kormányzat által megfogalmazott szándékot a helyi mezőgazdasági termelés támogatására, javasoljuk, hogy a beszerzési minőségi iránymutatóban kerüljön meghatározásra egy teljesíthető mértékű kritérium a helyi termelésből származó nyersanyag beszállítására. Ily módon a helyi kereskedőkre hatást lehet gyakorolni a helyi termelőktől történő beszállításra. Az iránymutató tartalmazhatja azt, hogy időszaktól függően a beszállított gyümölcs és zöldség helyi termelőktől származó mennyiségének aránya érjen el bizonyos százalékot. Kontrolling szemléletű irányítás megvalósítása Javasoljuk, hogy a 3. számú fejlesztési elem (Fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly) javaslatai között megfogalmazott kontrolling szemléletű irányítási modell és az új könyvelési, ügyviteli szoftver bevezetésével közvetlenül az Önkormányzatnál jelenjenek meg az étkeztetéssel kapcsolatos feladat ellátás gazdálkodási adatai. A számításokat, az adott tevékenységre eső költségek felosztását, az ételek elkészítésének közvetlen és közvetett költségeinek felosztását közvetlenül az EPER programban végezzék el. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat pénzügyi munkatársai és Városgondnokság vezetői az élelmezésvezető bevonásával dolgozzák ki ennek a számításnak a módját, határozzák meg, hogy milyen felosztás, milyen adattartalom bír releváns információval a hatékony munkavégzéshez. Az így meghatározott paraméterek szerint vigyék be a programba, ültessék gyakorlatba a kontroling szemléletű irányítást az étkeztetés területén. Javasoljuk, hogy a szoftverre alapozott kontrolling szemléletű vezetés irányítás pénzügyi adatokon túli információkkal operáló teljes vezetés irányítási rendszer kialakításához már most határozzanak meg az érintettekkel együtt olyan kont-

rollpontokat és kontroll adatokat az étkeztetés kapcsán is, amelyek használatával a rendszerből már havi információkat kaphatnak az étkeztetési feladatok állásáról mind az önkormányzati vezetők, mind a feladat ellátásában részt vevők.

A javaslatok gyakorlatba ültetését támogató cselekvési terv A javaslatok gyakorlatba ültetéséhez egy ütemtervet készítettünk. Ennek célja, hogy a megvalósításhoz kontrollpontokat adjon, a gyakorlatba ültetés menetét követni lehessen.

Konyha műszaki állapotának javítása Konyha műszaki állapotának javítása Feladat

Felelős

Konyha berendezéseinek

Városgondnokság

és főzőeszközeinek állapot

vezetője

Időkeret 2014. 10. 01 – 2014. 12. 31.

felmérése. Konyha épületének, épü-

Városgondnokság

letgépészeti műszaki fel-

vezetője

2014. 10. 01 – 2014. 12. 31.

mérése. Költség kalkuláció elkészí-

Városgondnokság

tése.

vezetője, Pénzügyi

2015. 01. 01 – 2015. 03. 31.

Osztály vezetője Műszaki munkatárs Átfogó javaslati terv és

Később meghatá-

döntés előkészítő anyag

rozandó

2015. 01. 01 – 2015. 03. 31.

elkészítése. Előterjesztés elkészítése.

Később meghatározandó

2015. 01. 01 – 2015. 03. 31.

Kommunikáció javítása Kommunikáció javítása Feladat

Felelős

Iskolai turnus torlódások Városgondnokság csökkentésével

kapcsola- vezetője,

Határidő 2014. 10. 01 – 2014. 11. 30.

élelme-

tos megbeszélések időpont zésvezető egyeztetése. Iskolai turnus torlódások Városgondnokság csökkentésével

2014. 10. 01 – 2014. 11. 30.

kapcsola- vezetője

tos megbeszélés megszervezése és lebonyolítása. Városi honlapon és Város- Városgondnokság gondnokság

honlapján vezetője

megjelenítendő, téssel

2014. 10. 01 – 2014. 12. 31.

étkezte-

kapcsolatos

infor-

mációk tartalmi kidolgozása. Az étkeztetéssel kapcsola- Később

meghatá- 2014. 10. 01 – 2014. 12. 31.

tos információk honlapo- rozandó kon történő közzététele. Intézményvezetői megbe- Később szélések tervezetének ösz- rozandó szeállítása

(időpontok,

résztvevők

meghatározá-

sához),

a

résztvevőkkel egyeztetés.

potenciális történő

meghatá- 2014. 10. 01 – 2014. 12. 31.

Kommunikáció javítása Feladat

Felelős

Az intézményvezetői meg- Később

Határidő

meghatá- 2014. 10. 01 – 2014. 12. 31.

beszélések első alkalmá- rozandó nak kitűzése, résztvevők összehívása.

Beszerzések finomhangolása Beszerzésekkel kapcsolatos eljárások finomhangolása Feladat

Felelős

A beszállítói irányelvek- Városgondnokság

Határidő 2014. 10. 01 – 2014. 12. 31.

ben szerepeltetendő in- vezetője formációk tartalmi meghatározása,

javaslatok

begyűjtése az érintettektől. Beszerzési

irányelvekre Városgondnokság

2014. 10. 01 – 2014. 12. 31.

adott javaslatok szűrése, vezetője az

irányelvek

tervezet

szintű megfogalmazása. A megfogalmazott irány- Városgondnokság

2014. 10. 01 – 2014. 12. 31.

elv tervezet véleményez- vezetője, tetése és jóváhagyatása. A beszerzési iránylevekre Később

meghatáro- 2014. 10. 01 – 2014. 12. 31.

történő hivatkozás beépí- zandó tése a szerződésekbe. A beszerzési irányelvek Később közzététele.

zandó

meghatáro- 2014. 12. 01 – 2015. 02. 28.

A kontrolling szemléletű irányítás megvalósítása a közétkeztetési feladatok ellátásában Kontrolling szemléletű irányítás bevezető lépései Feladat Az

EPER

Felelős

programban Városgondnokság

szerepeltetendő felosztások

Határidő 2014. 10. 01 – 2014. 12. 31.

költség vezetője

meghatáro- Élelmezésvezető

zása.

Pénzügyi osztály vezetője

Az

adatszolgáltatások Pénzügyi

módjának tervezése.

Osztály 2014. 10. 01 – 2014. 12. 31.

vezetője Városgondnokság vezetője

A program által elvég- Pénzügyi

Osztály 2014. 10. 01 – 2014. 12. 31.

zendő számítások meg- vezetője határozása és

a prog-

ramba való feltöltése. A

program

működés Pénzügyi

tesztelése.

Osztály 2014. 12. 01 – 2015. 02. 28.

vezetője Később

meghatáro-

zandó A későbbi vezetés irányí- Pénzügyi

Osztály 2015. 01. 01 – 2015. 03. 31.

tási rendszerhez szüksé- vezetője ges

kontrollpontok

bemenő

és Később

meghatáro-

adattípusok zandó

meghatározása az étkeztetési

feladat

ellátással

kapcsolatban. Megjegyzés: Ezen pont feladatai szorosan kapcsolódnak a 3. számú projektelemhez!

Nyékládháza Város Önkormányzata

Recommend Documents