NYÁRESTI TÛNÕDÉSEK

baptista ifjúsági lap

...a Válságról Az elmúlt évekre, sõt évtizedekre gondolok... Próbálom megérteni a saját félelmeim és kétségeim, amelyek a baljóslatú válság-hírek kapcsán merülnek fel bennem. ...Persze, most még semmi baj, azaz, eddig is szinte ugyanilyen gyorsan sikerült a jövedelmet ide meg oda elkölteni, hogy majd aztán a következõ havi bevételtõl várjam a pótlást az idõközben felgyûlt kiadások intézésére, de ennél sokkal rosszabb is jöhet még. Most még csak ketten vagyunk, de hogy fogadjuk a harmadikat? - morfondírozom... Szegénység, munkanélküliség, létbizonytalanság, nyomorúság. A múlt kísértetei, amelyekkel talán nagyszüleink, szüleink történeteiben találkoztunk, vagy elbeszélésekben, filmekben láttunk, és amelyek most feléledni látszanak saját kis életünkben... De, a gondolat ott mocorog bennem, hogy most aggódom, ami nem megengedett dolog, sõt egyenesen káros. A Lélek sem hagy nyugodni. Segít visszatekinteni: Több került az asztalunkra sok-sok éven át, mint kenyér és víz? Sokkal több. Sõt, néha nehéz eldönteni, mire is essen a választásom. Egy vagy két rend ruhám van minden évszakra? Sokkal több. Ismételten lomtalanítanom kell, hogy férjen az újabb holmi. Addig kell hordanom egy pár cipõt, míg leszakad a lábamról? Válogathatok színben és stílusban kedvem szerint... Tovább szövöm a gondolatmenetet: elõfordult már, hogy a Gondviselõm cserben hagyott, és nem rendelte ki, amire szükségem volt? Igazából szükségeim felett gondoskodott rólam és családomról. Miközben ellentétes gondolatok között vergõdöm, az Úr egy olyan Igét helyez elém a napi áhítatban, ami úgy hat rám, mint valami fénycsóva az éjszakában: „De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele” (1Tim 6,8).

fotó: C. A.

NYÁRESTI TÛNÕDÉSEK...

Hol állok én ettõl? Hamar kiderül, hogy hol a gubanc, amikor az ember komolyan engedi ezt az igét a szívébe hatolni: egyrészt a hitetlenség, másrészt az engem bõségesen körülvevõ jó dolgok természetesnek vétele, annak elfelejtése, hogy az elégedettség sokkal kevesebbel is beéri! És még sorolhatnám... Az Ige szerint tehát akkor is tökéletes boldogságban lehet részem az Úrban, ha megelégszem annak a tizedével, amivel jelenleg rendelkezem. Hiszen mennyivel többet kaptam, mint napi kenyeret és ruhát! Eszembe jut Pál apostol vallomása, mely szerint megtanult „szûkölködni is és bõvölködni is”. Ezzel szemben nekem rosszul esik csak a lehetõsége is annak, hogy a dolgok megszokott menete megváltozik, és a jelekre ijedten kapom fel a fejem, mint aki fél, hogy az eddig megszokott és élvezett többlet valamiképpen megvonatik... Több hete ott áll egy hajléktalan holmija Ez a lapszám megjelenik a

zsákokban az udvarunk egyik zúgában. Nem volt hova elvigye... Hajlamos az ember nagy bölcsességekre az ilyen esetek megmagyarázására, de az biztos, hogy ahányszor ránézek a szegény ember „összes” vagyonára, tanulok ...hálát adni a kedves fedélért a fejem fölött... Vissza kell kanyarodnom a megelégedettség isteni alapelvéhez, és meg kell tanulnom talán még adni is. Hiszen egy másik bibliai parancs szerint, ha valamibõl kettõ van, egyet oda kell adnom annak, akinek egy sincs. ...A Feladatról Húsz hónappal ezelõtt úgy éreztem, túl nagy a kapaszkodó elõttem. A Feladathoz nincsenek meg az eszközeim és a képességeim. Úgy láttam, nagyon sokat kell nyújtanom, olyan dolgokat, amelyekkel nem rendelkezem. Kétkedés és félelem szorongatott. Istennek azonban az volt a terve, hogy hittel lépjek, Tõle várva a segítséget és minden eszközt a Feladat (Folytatása a fenti cikknek a 12. oldalon) támogatásával

MAG TÁ R IFIFÓKUSZTÁBOROZÁS KEDVES FIATALOK! A Péld 11,14-ben azt olvassuk, hogy „vezetés nélkül elbukik a nép”. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, szükség van istenfélõ és elhívással rendelkezõ ifjú vezetõkre. Ennek tudatában az ifjúsági szövetség vezetõképzõ táborozást szervez 2009. szeptember 1-7 között Jádremetén* (Remeti), az Andreea Panzióban (131. szám). Sok szeretettel várunk minden olyan fiatalt, akinek szívén van az ifjúsági munka, és szeretne eltölteni egy remek hetet Isten jelenlétében és testvéri közösségben. A hét folyamán az ifjúsági munkában tapasztalattal rendelkezõ lelkipásztorok fognak tanítani és vendégeink lesznek a Dünamisz Alapítvány munkatársai is. Lehetõség lesz elméleti és gyakorlati fejlõdésre az ifjúsági szolgálat területén. Ezen kívül lesz szabadidõ, játék, kirándulás és sok vidámság is. Jelentkezni lehet Deák Zsoltnál augusztus 23-ig! A jelentkezés 50 RON elõleg elküldésével érvényes! Kapcsolat: Deák Zsolt Postacím: Zalau 450060, str. 9 Mai Bl. L. et. IV. ap. 21, Tel: 0735500028 E-mail: [email protected] Web: www.emabisz.ro EMABISZ Bankszámla: Bántó Zoltán, BCR Cluj-Napoca, RO81RNCB0318067907810001

SODRÁSBAN - A FIATALOK ÉS A VILÁG Szeretettel meghívjuk a Zilahi Missziókerület fiataljait a Regionális Ifjúsági Konferenciára, amelyet 2009. szeptember 11-13 között tartunk Szilágyperecsenben. Kérünk, hogy minél hamarabb jelentkezzetek (ha lehet csoportosan) augusztus 31-ig 10 RON elõleg beküldésével: Kapcsolat: Józsa Sándor Norbert 467265 Szilágyperecsen 332 Telefonszám: 0735-500176 0745-884770 Bankkártya szám: 4140 4910 0906 0736 CNP: 1810208313525 Bankszámla RO49BTRL03201201231875XX Banca Transilvania, Zalau E-mail: [email protected] Jelentkezési alapdíj: 10 RON, augusztus 31-ig. A helyszínen: 15 RON. Ebéd igényelésével a részvétel díj: 25 RON, a helyszínen 30 RON. Kérjük, a jelentkezéskor jelezzétek, ha szállásra is igényt tartotok. Tervezett program: Péntek: Kijönni a világból – Mike Sámuel Szombat: Megmaradni a világban – Mike Sámuel Fórumbeszélgetés – Deák Zsolt Zenevilág – Kis Juhász Vilmos Evangélizáció –Veress Efraim Vasárnap: Elmenni a széles világra – Borzási István További információkat a www.emabisz.ro oldalon is találtok. Szeretettel várunk! A szervezõk

Költség: 220 RON/személy/táborozás (a táborozási díj tartalmazza a szállást és a napi három étkezést).

*Jádremete Csarnóháza és Biharfüred között, a Jád-patak völgyében fekvõ település. Magas dombjai, sziklái, erdõi, tavai és forrásai teszik vonzóvá a turisták számára. Szabó László, EMaBISz elnök

EMABISZ ESEMÉNYNAPTÁR  szeptember

1-7. - Ifi-Fókusz Tábor Jádremete

 szeptember

11-13. - Szilágysági Regionális Konferencia Perecsen

 október

23-25. - Bihari Regionális Konferencia Nagyvárad – Rogériusz

 december

2. o l d a l

*

augusztus 2009

31-január 2. - Szilveszter Hargita Keresztyén Tábor

fotó: Szabó László

Ige ma g

Szûcs Benjám in Ottó:

Hazafelé... mi megismerhetõ Istenbõl, (...) az õ hatalma és istensége, az a világ teremtésétõl fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható” (Róm 1,19-20).

„A

A teológián tanultuk, hogy Isten kijelentette magát a teremtett világban, a történelemben, a Szentírásban és egyszülött Fiában. Teológiai tanulmányaim befejeztével erõs késztetést éreztem, hogy komolyan vegyem ennek a tételnek elsõ két pontját. Enélkül hitvallásom üres szlogen és terhelõ vád rám nézve, ha nem ismerem Isten kijelentését a természetben (biológia, földrajz, reál tudományok, stb.) és a történelemben (fõleg a magyar történelemben). Ezen túlmenõen pedig, ha Róla akarok beszélni, megengedhetetlen, hogy ne ismerjem Istent bár annyira és úgy, mint akik Ige nélkül, de akarják ismerni Istent. Persze, hamar kísértésbe esem, és rávágom a lelkiismeret hangjára, hogy elég olvasni és ismerni a Bibliát. A Lélek viszont int, hogy Istent kell ismernem mindenek felett, és hamar eszembe jut, amit a júliusi Mustármagban olvastam: „a vallás tudomány nélkül vak...” Ismereteink túlnyomó részét látás útján szerezzük. A tudomány – szem analógiája alapján tehát kijelenthetem, hogy a „vak vallás” nem alkalmas arra, hogy Istenhez közeledjünk, sem arra, hogy másokat próbáljunk Istenhez vezetni... Koncentráljunk most csak arra, hogy Isten hatalma és istensége megismerhetõ a természetbõl. Máris adott a kérdés: milyen viszonyban vagyok a

3. o l d a l

*

augusztus 2009

természettel? Ha elszakadtam a természettõl, logikailag következik, hogy eltávolodtam Istentõl is... Hûha, tényleg ennyire komoly a probléma? – kérdezem. De ennek fordítottja is igaz: aki eltávolodik Istentõl, egyre inkább eltávolodik a természettõl is...! Szóval itt a bajok egyik méregfoga...?! Érdekes, hogy az idézett igeversben Pál kijelenti, hogy Isten hatalma és istensége megismerhetõ a természetben. Sajnos, a bûneset óta a teremtett világ fokozatosan lepusztul. Ha pedig ez a sóhajtozó és vajúdó természet ebben a formában is tükröz valamennyit Isten hatalmából és istenségébõl, mennyivel inkább igaz volt ez az Édenre! Mekkora sokkot kapott Ádám és Éva, amikor el kellett hagyniuk a gyönyörök kertjét... és milyen lesújtó volt Nóé számára, amikor a felismerhetetlenségig torzult tájakra tekintett az özönvíz után... Posztmodern világunk egyre inkább elszigetel a természettõl. A pénz, telefon, számítógép, gépek, festékek, mûanyagok világa rabul ejtette figyelmünket, de az tutti, hogy ezeknek „értelmes vizsgálata” egy centit se visz elõbbre minket Isten megismerésében. Már nem észleljük a természet érverését: egybemosódnak a napszakok, évszakok, ünnepek és hétköznapok. A négy fal között, tetõvel a fejem felett, „arcomat nem mossa esõ, nem szárítja a szél, az ember mindig rosszat remél. Elfelejtem, hogy porból lettem és porrá leszek, és - a GPS jóvoltából - már nem félek, hogy a ködbe veszek” – mormolhatná a posztmodern világ maga elé az

Edda torzított dalát. Sok testi probléma adódik a természetellenes életmódból. „Ádám „bõradidásza”, pázsitszõnyege primitív, ugye?” – vádolja gúnyosan áldozatát a lúdtalp. Ha gyenge az immunrendszer, ha gyengék a fogak, a természetellenes táplálkozás okolható. A gyenge, betegségre hajlamos test állandó terhelõje a léleknek: általános jelenség a feszültség, stressz, ok nélküli magányosság, haszontalanság érzete, menekülési vágy, hogy csak a legenyhébbek jöjjenek szóba. Ezek többsége megszûnik, ha nap mint nap látjuk, hogy „az élet él, és élni akar” - hogyan hancúroznak a háziállatok kicsinyei, hogyan fejlõdnek a termesztett növények a kertben. Ha ez így van, mi, akik hívõknek mondjuk magunkat, tennünk kéne valamit, hogy ne a kényelmet és technikai vívmányokat hajszoló, a természettõl elidegenítõ, elembertelenítõ, de fõleg elistentelenítõ korszellem szabja meg fizikai és lelki életvitelünket. Kellene tenni valamit, de mit??? Fülembe cseng újból és újból valakinek a vádja teológiai hallgató koromból: „ezek a teológusok nem ismerik Istent.” Hmm, tényleg, menynyit ismerek Istenbõl? Elegendõ-e az számomra? Hát arra elegendõ-e, hogy más is épüljön az én ismeretem által? Az Úr Jézus a figyelmünket az ég madaraira és a mezõ füvére, virágára tereli, hogy a mennyei Atyát mutassa be nekünk - tényleg, hány madarat, illetve virágot tudnál azonosítani a környezetedben? Groteszkül hatna, ha laptop-on mutatná be nekünk, mondjuk, egy dokumentumfilmben, amit élõben is megfigyelhetnénk, pedig attól tartok, hogy ha ma élne, és „natúr” dolgokról beszélne, kevés fiatal hallgatná meg az Úr Jézust... Tehát, ha jobban ismerem / ismerni akarom Istent, komolyan kell vennem kijelentésének területeit! Jelszavam ad fontes – vissza az õsi forrásokhoz: a természethez, a történelemhez, a Szentíráshoz, Jézus Krisztushoz!

Tra ssz é

Hegyi túra a Retyezátban A teológiai hallgatók Giorgiov Adrián dékán vezetésével, június 30-július 2 között, egy igazi hegyi túrán vehettek részt a Retyezát Hegységben*. Álljon itt néhány pillanatkép, amely megörökítette a természetben töltött napokat.

1. Lelkes indulás: vajon tudják, mi vár rájuk? 2. „Ott vagyunk már?”

4. Nagy élmény júliusban havazódni! 3. Egy jól sikerült csoportkép (Pietrele Menedékház)

5. Krumplicukor, amikor fogytán az energia 6. „Ha vízen kelsz át, én veled vagyok” (Ézs 43,2)

4. o l d a l

*

augusztus 2009

Kõ zuh ata g

7. Egy kis pihenés a „gyilkos kaptató elõtt”

10. Mûködik a hulladék-eltakarítási rendszer

Az összeállítást Szabó Laci készítette

11. Igaz, hogy kevés kalóriát tartalmaz, de egészséges

8. Az éjszakai vihar következményei 9. Mögöttünk a Bucura Tó (a legnagyobb romániai glaciális tó, 8,86 ha)

*A Retyezát hegység Románia egyik legértékesebb hegyvidéke. Már 1935-ben Nemzeti Parknak nyilvánították, ezáltal az ország elsõ hivatalos nemzeti parkjaként szerepel. A Park területe 38.047 ha, amelybõl 1.800 ha szigorúan védett terület.

5. o l d a l

*

augusztus 2009

12. A szeretteink hiányát a telefonbeszélgetések enyhítik

Hit zt kell, hogy mondjuk, hogy a naturalizmus iránti hívõ elkötelezettségük teljesen elfogulttá teszi a Szkeptikusok Társaságát. Ez a prekoncepció végzetesen befolyásolja gondolkodásukat s nem kérdéses, hogy ha valaki ateista alapon mûveli a természettudomány bármelyik ágát, akkor az ateizmusát bizonyító adatokat fog találni. Szkeptikusaink ateizmusa eleve biztosítja, hogy kutatásaik során ennek bizonyítékát fogják megtalálni. Miután így is történik, kijelentik, hogy a tények alapján tudják, hogy Isten nem létezik. Pedig nem a tények késztetik õket erre, hanem az, hogy eleve a naturalizmust választották kiindulópontjukul. Az ateizmusukat bizonyító tudományos tényeket nem a természet, hanem saját elméjük szolgáltatta nekik! Önáltatás áldozatai, mert nem a természet tényei késztetik õket ateizmusra – csak a saját negatív hitbeli meggyõzõdésük. Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a tudomány történetében sok kutató volt istenhívõ ember. Õket kutatási eredményeik éppen abban erõsítettek meg, hogy Isten márpedig létezik. Igen, döntõ jelentõségû van annak, hogy valaki milyen világnézeti megfontolással kezd hozzá a természettudományos munkálkodáshoz! Persze tudjuk, hogy nagy a kísértésük arra, hogy természettudományos ismereteik birtokában a létkérdésekrõl, világnézeti kérdésekrõl nyilatkozzanak… Voltak ugyanis keresztyén gondolkodók is, akik túlléptek illetékességi körükön és az anyagi világról, ennek törvényeirõl, jelenségeirõl nyilatkoztak – racionális,

A

6. o l d a l

* augusztus 2009

Sípos Ete Zoltán:

A Darwin-nap margójára (2.) 2009. február 12-én volt Charles Darwin születésének 200. évfordulója, és ugyanebben az esztendõben lesz 150 éve, hogy megjelent legjelentõsebb mûve, A fajok eredete. Sípos Ete Zoltán írásának második része. módszeres tudományos kutatás nélkül – csak a Bibliára vagy valamely egyházi tekintélyre hivatkozva. Nos, ezeket a testvéreinket joggal kritizálják szkeptikus barátaink – mi is kritizáljuk õket. De figyeljenek arra, hogy amit másokban nem tudnak elviselni – azt maguk se kövessék el! Ha õket annyira érdekli az anyagi világ szerkezete, felépítése, törvényei, a benne zajló folyamatok s annyira szeretnék, hogy a világ egyre jobban megismerje a világot, amiben él és a világkép egyre tisztább legyen – akkor tegyenek meg ezért mindent! Ugyanakkor ne nyilatkozzanak olyan témákról, amik – hogy finoman fejezzük ki magunkat - kívül esnek a természettudomány hatókörén. Fontolják meg azt is, hogy a természettudomány még a látható, anyagi világról sem tud mindent! Vitán felül áll, hogy a természettudománynak vannak valódi, idõtálló eredményei. Az igazán jó elméleteket nem döntik meg,

hanem azok beépülnek egy új elméletbe. Amit viszont megdöntenek, arról ezzel csak az derül ki, hogy csupán egy olyan elképzelés volt, ami tudománytalannak bizonyult – s ilyenre azért jócskán találunk példát a természettudomány történetében. Megítélésünk szerint egyre világosabban ez utóbbi kategóriába tartozik az evolúció elmélete is – ami egyre extrémebb, s hogy ne mondjuk vallásosabb és mitikusabb formát ölt egyes képviselõi jóvoltából, akik elkeseredetten igyekeznek menteni a menthetõt. Tehát úgy gondoljuk, hogy a természettudomány még attól is messze van, hogy a látható, anyagi világról mindent tudjon. A természettudományos tudásanyag növekszik de számos területen erõsen korlátozott és ez még jódarabig így is lesz! Minden tudományterületen kutatások folynak, mert nincs olyan természettudományos kutatómunka, amelyik már célba ért volna… Forrás: www.kezdetek.hu

„Könyvet a magyar gyerekeknek” – IRODALMI PÁLYÁZAT 2. A. Elõzmények Sajnos csak kevés magyar nyelven íródott, 35000–50000 szavas keresztyén gyerekregény létezik. 2003-2004-ben szerveztünk egy gyerekkönyv pályázatot, hogy új, ihlettel bíró magyar írókat találjunk és bátorítsunk abban, hogy írjanak 7-11, vagy 11-15 éves korosztályt érintõ regényeket. Ezen új könyvekkel bõvíteni kívántuk a Patricia M. St. John, Paul White, Helena Sehaug, Berta Schmidt-Eller stb. által írott, magyarul is megjelent regények palettáját. A pályázat célja az volt, hogy legalább egy új, kiadásra érdemleges kéziratot találjunk, melyet majd a „4H” jelentet meg, ha nem találunk magyar kiadót. A „4H” pénzjutalmat ajánlott fel a nyertes kézirat(ok) írójának, íróinak. A kiadásra kapott reakció, és annak ma is élvezhetõ kihatása messze felülmúlta várakozásunkat. A több mint 60 beérkezett pályamûbõl három nyertes pályázatot választhattunk ki. Minkhármat magyar kiadó adta ki, közülük kettõ már három kiadást megélt. Kettõ angolul is megjelent, ezek egyike pedig hollandul is. A három gyõztes pályamû a következõ: Gyõri Katalin (2006): Felhõk szigete. Kálvin kiadó, Budapest (The Island of Clouds. „4H”, Bristol, 2007. 218 p., és Avontuur op Wolkeneilnd. De Banier, Amsterdam. 2008. 261 p.) Ficsorné Kapus Mónika (2006): A középsõ. Kálvin kiadó, Budapest. 169p. (The Middle One. „4H”, Bristol, 2006. 172 p.) Széchy Rita (2006): Boldog karácsonyt, Rózmari! Parakletos, Kiskunfélegyháza, 176 p.). A pályázat olyan sikeresnek bizonyult, hogy ezennel kiírjuk a „Könyvet a magyar gyerekeknek” Második irodalmi pályázatot. B. A második pályázat menete, határidõk: 1. Pályázattervezetek benyújtása. A beadványokat 3 példányban (és lehetõleg CDn is), A4 formátumban, a lapokat egy oldalra nyomtatva kérjük. A tervezetnek a következõket kell tartalmaznia: a) Címlap: cím és jelige Külön, lezárt borítékban: jelige, a szerzõ neve, címe, email címe b) A tervezett regény ismertetése, valamint a történet tanulsága, lelki üzenetei (max. 200 szó) c) Tervezett fejezetcímek d) Az elkészült elsõ fejezet e) Célzott korosztály megadása f) Korábban megjelent, hasonló hosszúságú írások listája, kiadóval és megjelenési évvel Pályázattervezetek beadási határideje: 2009. december 31. Beküldési cím: Örömhír Alapítvány, 6077 Orgovány, Vörösmarty u. 14. 2. A zsûri kiválaszt max. 6 legjobbnak bizonyuló munkát, és ezek szerzõit felkéri regénye megírására. A regény terjedelme 35 000-50 000 szó legyen! A kiválasztott, ill. ki nem választott pályázók kiértesítési határideje: 2010. április 30. Befejezett kéziratok leadása 3 nyomtatott példányban, plusz Word formátumban CD-n Beadási határidõ: 2011. január 31. 3. A zsûri kiválasztja a kiadásra érdemes kézirat(ok)at. Eredeményhirdetés: 2011. június 30. (A postai tévedések elkerülése végett kérjük, hogy a pályázók õrizzék meg a pályázattervezetek, ill. kész kéziratok egy példányát!)

7. o l d a l

*

augusztus 2009

Pályaív C. Pályázati feltételek: 1. Általános bibliai és keresztyén alapelveket fogalmazzon meg, ne felekezeti vagy doktrinális tanokat! 2. Szóljon fiúkhoz és lányokhoz egyaránt! 3. A mai magyar gyerekeket érintõ legyen a téma! Elõny, ha a határainkon túl élõ magyar gyerekekre vonatkozó szál is elõfordul. 4. Szóljon a még meg nem tért, de az evangélium felé nyitott gyerekekhez is! 5. Ne tartalmazzon semmi olyat, ami botránkoztató a keresztyén gyerekeknek (pl. káromkodás), vagy bántó lehet a keresztyén szülõkre nézve! 6. Erõsítse az olvasót hitében! A befejezés legyen pozitív, felemelõ! D. Jutalmak: Azon pályázókat, akiket a zsûri felkér a regények megírására, a „4H” 80-80 000 Ft jutalomban részesíti. Ezen kívül azok számára, akiknek a mûve nyomtatásban megjelenik, a „4H” 160 000 Ft-os jutalmat ad. A szerzõi jog közösen illeti meg a szerzõt és a „4H”-t. Reményeink szerint a „4H” talál majd kiadót néhány, vagy az összes nyertes pályamû más nyelven való kiadására is. E. Zárógondolat Hisszük, hogy nagy szükség van újabb magyar, keresztyén szerzõk által írott keresztyén gyerekregényekre, mivel véleményünk szerint ezek még áldásosabbak lehetnek, mint a más országokban és kultúrákban játszódó, más nyelvbõl fordított regények. Imádságos figyelmébe ajánljuk ezért ezt a lehetõséget minden már publikált, vagy most elõször író, magyarul beszélõ testvérünknek szerte a nagy Magyarországon (elõnyt élveznek azonban a még nem publikált szerzõk). Az elõzõ pályázatból egyértelmûen kiderült, hogy a magyar íróknak van annyi ötlete, látása, ajándéka és talentuma, hogy abból akár más országok széles olvasóközönsége is áldást nyerhet. Dr. Eric and Rosemary Barrett, „4H” Magyar Misszió, [email protected] Ficsor Károly lelkipásztor, Örömhír Alapítvány, [email protected]

Tol l&p eh ely EREDMÉNYHIRDETÉS A „Kapcsolódj be a kikapcsolódásért“ véget ért! Örülünk annak, hogy bekapcsolódtatok, és remélem, hogy nem bántátok meg. Most pedig következik a jutalom! 1. „Ki vagyok én, hogy Isten gondol rám?“ - beküldte: Bányai Róbert. Ingyen táborozhat a Hargitán vagy az Ifi-fókusz táborban. 2. „Helyreállító kegyelem“ beküldte: Tõtõs Evódia. Nyeremény: legjobb barátnõjével bármelyik EMaBISz által szervezett konferencián részt vehet és egy Kornya nyomában biciklitúrás póló. 3. „Villámcsapásból derült ég“ beküldte: Cséki Leóna. Nyeremény: egy konferencia és egy Kornya nyomában biciklitúrás póló. A többi résztvevõt is szeretnénk megjutalmazni szorgalmukért azzal, hogy õk is ingyen részt vehetnek egy konferencián! Boros Rebeka: „Isten nagy kegyelme“ Nagy Adina: „Kapcsol(ód)ás“ Dóczi Tibor: „Házasságra készülve“ Tencuþ Zoltán: „Szabadságunk megszerzõje“ Szûcs Árpi: „Kisbolygó“ Marian Noémi Éva: „Májusi festmények“ Szabó László: „Liftezés“ Szabó Anikó: „Épüljetek fel lelki házzá“ Az Úr áldjon meg titeket és reméljük, hogy más versenyeken is részt vesztek! Deák Zsolt …És, hogy a kedves Olvasók is egy kis izelítõt kapjanak, válogattunk a beküldött munkákból: Cséki Leóna:

Villámcsapásból derült ég A helyszín egyáltalán nem okozhat gondot – beszéltük az ifivel. Errefele az a hely is tökéletesen megfelel, amire azt

8. o l d a l

*

augusztus 2009

Böngészõ az EMaBISz weboldalán… mondanánk, hogy: „végsõ esetben…” ☺ Itt igazából nincsenek „végsõ esetek” vagy „legideálisabbak”. Egyszerûen: ilyennek lett teremtve, gyönyörûnek! Az idõpont viszont gondot okoz - úgy véltük. Érdekes, gondolom, (nekem is), hogy épp május 1-je nem megfelelõ. De, a „Május elseje” másodikán nem is hangzott rosszul…☺ Este még minden jel azt mutatta, hogy a másodikai „elsejézésünk”, szép helyeink ellenére, egy szoba négy fala közt fog lezajlani, leginkább az idõjárás miatt. Hirtelen megpróbáltuk átszervezni a programot, helyhez mérten. A programunk, teljesen eltérve a hagyományos Május 1-jétõl, kb. így nézett ki: reggel 10-re a lelkipásztori lakásba, minden kinti foglalkozás visszavonva, a „természetes” ízek lefújva, mert hagyományos gáztûzhelyen készült kaját fogunk fogyasztani, s mindez május 2án. „Tûrhetõen” hangzott. Gyarlóságunkban nem is gondoltunk arra, hogy vannak még csodák. ☺ Amolyan „alszunk rá egyet” megoldásként, reggelre minden megoldódott, csoda történt. Hét ágra sütött a nap (ha nem többre). ☺ Percenként csörögtek az e-baptifonok, s lassan minden visszaállt az eredeti terv szerint. Elindultunk. Pár jól bevett kanyar után, a Hatod szerpentin felé, nemsokára megérkeztünk Uzonkába. A kiszemelt

helyen lévõ „házikó” olyan volt, akárcsak a mézeskalácsház Jancsi és Juliska meséjében. ☺ Mintha várt volna minket... minden készen, a helyén. Csak neki kellett álljunk a feladatunknak. Ennek elosztása egyszerû volt, amolyan logikus módon: lányok a kajához, fiúk a tûzhöz. Mûködött! ☺ Lassan mindenki elvesztette az idõérzékét, és kizártunk minden „külsõ” dolgot. Próbáltuk élvezni a csoda minden percét. Csodálni mindazt, amit aznap tapasztalhattunk Isten kegyelmébõl: a villámcsapásból derült eget ☺, a füstbement tervbõl az eredeti tervet, és gyarlóságaink ellenére gazdag áldásokat. Azokban az órákban mindannyian kisgyerekek voltunk. Ugyanúgy játszodtunk, nevettünk, és ugyanolyan odaadással tudtuk dicsõíteni Istenünket, mint a kisgyerekek. Ugyanolyan éhesek lettünk a játékok után, ugyanúgy csábított a finom illat, és ugyanolyan türelmetlenül vártuk a sok munka eredményét. ☺ Királyi lakomában volt részünk! ☺ Csakhogy nem teljesen ezek a dolgok miatt voltunk és vagyunk kisgyerekek… Isten által. ☺ Tõle kaptuk mindazt az örömet és hálaadást, amit aznap tapasztalhattunk. És, amit az áhítatunk során elhangzott 100. Zsoltárból is olvashattunk: „Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé! Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten! Õ alkotott minket, az övéi vagyunk…

Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az Úr, örökké tart szeretete.” Ez volt a feladatunk, és nem csak volt, mindig ez! A „Május elseje” másodikán végül nem csak jól hangzott, jó is volt! ☺ Isten áldása volt rajtunk. Mindannyian kikapcsolódni indultunk, de Isten úgy rendezte a dolgokat, hogy bekapcsolódjunk. Bekapcsolódjunk azok közé, akiknek nem az az elsõ dolguk, hogy hirtelen programot változtassanak, és átszervezzék a dolgokat, hanem, hogy bízzanak, mert vannak csodák még… és villámcsapásból is lehet derült ég! ☺

OLVASNI JÓ!

La po zz

A KECSKEMÉTHY BIBLIA Koinónia Kiadó

Kecskeméthy István (1864-1938) bibliatudós, teológiai professzor élete a Szentírás-fordítás jegyében telt el. Huszonhat évesen publikálja bibliafordításának elsõ könyvét, az Énekek énekét, 1935-ben látja el kézjegyével az utolsó tisztázatot. A nagyalakú, gyönyörû rajzolatú betûkkel létrejött kézirat fennmaradása igazi csoda, a második világháborút követõen folyamatosan rejtegetni kellett, mialatt a létezõ fordítás legendáriuma egyre Nagy Adina: gazdagodott. Az Erdélybe 1895-ben áttelepült és 1918 után a választott hazát Kapcsol(ód)ás változatlanul otthonának tekintõ fordító egyetlen pillanatra sem választotta el Egy gombnyomás s megszólal a várt saját életét a Szentírástól. Örökösök nélkül távozott el az örökkévalóságba, hang: „Halló!“ Egy kattintás s az üzenet ránk, az olvasókra bízva nagy értékû örökségét. Kecskeméthy István a maga megérkezik a címzetthez: a messze lett nemében egyedülálló munkáját a 2002-es elsõ kiadás után másodízben közel. Csak azt az egy gombot olyan vehetjük kézbe. nehéz megtalálni... A kéznyújtás pár Vannak olyan teológusok, akik nem egyszerûen csak lefordítanak egy bibliai centire nehezebb, mint kilométereket szöveget, még csak nem is értelmezik valamiféle szellemi kinyilatkoztatásszeátugrani! rûen – legtöbbször valami éppen aktuális teológiai iskola szájíze szerint – A színek, a dalok, a szavak, a képek hanem látják is azt, amirõl írnak. Kecskeméthy István ilyen ember volt. táncot járnak szemem elõtt. Elérhetõvé Számára a Szentírás szövege nem csupán jelrendszer volt, hanem az az Ige, válik barát, ismerõs. Egy szó, egy mosolyarc, egy üzenet. Kapcsolódás. Ilyen amelyik testé lett és közöttünk lakozott, és amelyiknek Kecskeméthy István egyszerû. És gyors. Akár a sodrás. A for- látta a dicsõségét. gatag magával ragad. Friss hírekrõl Szentírást fordítani nem egyszerû dolog. A szöveg természete ugyanis megelsõnek értesülni. Le nem maradni sem- foghatatlanná válik, amikor azt önmagáért akarja fordítani a fordító, és nem mirõl. Elérhetõnek lenni. A falak közt tudja a szöveget egy üdvtörténeti üzenet részeként – eszközeként? – falakon túlra utazni. Elõre törni. Kincset értelmezni. keresni. Ismerni. Tudni. Megragadni. Kecskeméthy bibliafordításának éppen nehézségében, nem Egyedül nem maradni. szokványosságában van az igazi értéke. A bibliafordítások a kornak való Nem a csendben. Bezárt ajtók mögött bentmaradni. Lecsendesedni. Átkapcso- megfelelés kényszerének engedve egyre tisztább és a kor embere számára egyre érthetõbb nyelvi formákat választanak. De hát éppen ebben van a lódni. Magamba nézni - szembenézni. hiba. Mert a nyelvileg megigazított, „kellemessé” tett szöveg éppen arról Magamra találni, az igazira. Amilyennek árulkodik, hogy nem a Szentírás formálja az embert a maga képére, Isten Õ lát. Aki magam is beismerem, hogy képére, tehát a Kinyilatkoztató képére, hanem az ember a maga válvagyok. Csak nem mertem vállalni. tozékonyságában és változó nyelviségében akarja az Írást a maga képére és a Mert fáj az igazság. És változnom kell. Megfizetni az árat – valami jobbért, vala- maga hasonlatosságára alakítani. Amikor Kecskeméthy fordít, nem tekint sem mi szebbért. Valami többért s talán vala- bírálóira, sem bibliafordításának esetleges utóéletére, hanem azt teszi, amit mi értékesebbért... Tudtam jól s mégis: egy Istennel hûséges kapcsolatban álló filológus tehet: fordít. futottam elõle. A forgatagban elmaradt Aki belemeríti arcát Kecskeméthy István bibliafordításába, annak nemcsak a mögöttem. Csak a csendben áll újra héber és a görög szöveg eredeti veretessége és tisztasága lesz a jutalma, hanem elém. A szelíd jelenlétet csak így éreza saját, megszokott gondolatiságából való kiemeltetés, elragadtatás is, ami hetem. A formáló kezet csak így igazán szükséges ahhoz, hogy a Bibliát olvasó ember értõ is legyen, ne csak láthatom meg. A változás csak itt szemlélõ. kezdõdhet el. A hívó, halk szó most sem kényszerít. A döntés az enyém... Koinónia Kiadó, www.koinonia.ro Tudom már mit teszek: átkapcsolok!

9. o l d a l

*

augusztus 2009

10- ed ik cacia (teljes nevén Mpofo

jött hozzánk, hogy széles, õszinte mosolyával, szívbõl jövõ bizonyságtételével és nem utolsósorban dobjátékával szolgáljon hívõk és nem hívõk között. Találkozásunk elsõ pillanatától kezdve az ragadott meg benne leginkább, hogy mennyire hitelesen éli meg egy idegen országban-kultúrában kereszténységét: úgy tûnt, derûje és öröme töretlen, lelkesedése az Úrért nem lankad a körülmények ilyen vagy olyan alakulása során... Rendszeresen látogatja a magyar baptista gyülekezetet, annak ellenére, hogy afrikai miszszionárius barátai más gyülekezetbe járnak. Meglátása az, hogy lépéseinket nem a személyes ízlésnek, hanem a szolgálatra való hajlandóságnak kell vezetnie. ...Felemelõ érzés volt néhány hete Isten gondviselésérõl szóló bizonyságtételét és dobbal kisért afrikai énekszolgálatát hallani. Acacia adományokból és legfõképpen hitbõl él! Afrika melyik részébõl jöttél? Mikor hagytad el az otthonodat, hogy Romániába gyere? A Kongó Demokratikus Köztársaságból vagyok és 2008 december 24-én hagytam el az országot. Mesélj egy kicsit a családodról... Édesanyám él, édesapám azonban 2005-ben elköltözött az élõk sorából, amikor én éppen Dél-Afrikában tartózkodtam. Van egy fiútestvérem és két lánytestvérem. Azale nevû öcsém egyetemista, Melise húgom fodrász, Lilas nõvérem pedig orvos, házas és van három gyereke. Hogyan jutottál arra a döntésre, hogy misszionárius légy és éppen Romániába gyere? Isten helyezte ezt a munkát a szívemre, amikor az Elefántcsontparton éltem, a lelkipásztor és más gyülekezeti

10. o l d a l

* augusztus 2009

Afrikai dobpergés Vásárhelyen Krisztusért vezetõk tanácsa által abban a gyülekezetben, ahol szolgáltam. A dicsõítõ csoport tevékenysége jelentette a fõ szolgálati területet a számomra. Azért jöttem éppen Romániába, mert itt is mûködik az a missziós zeneiskola, amelyet 2007-ben jómagam is elvégeztem Egyiptomban. Nem ez volt a tervem, de Isten ide irányított. Egészen pontosan miben áll itt Romániában a szolgálatod? A Youth With a Mission szervezet önkénteseként dolgozom itt, amely fõként három területre összpontosít: 1. A kiképzésre, 2. A város lakósságára és 3. A helyi gyülekezetre. Mit találsz a legérdekesebbnek ebben a számodra új kultúrában? Nagyon tetszik az, hogy - tapasztalatom szerint legalábbis - ilyen egyetértésben él itt együtt két nagyon különbözõképpen gondolkodó közösség. Mi okoz nehézséget neked a beilleszkedésben? A különbözõ nyelvek, amelyekkel itt találkozom. De nem adom fel, habár még mindig a tanulás folyamatában vagyok. Hogyan tapasztalod Isten munkáját az életedben itt, Romániában? Fõként abban, hogy segít nekem állandó kapcsolatban lenni Vele. Elmondhatom, hogy Isten nagyon

fotó: C. A.

AKitata -Lukibadiku) Afrikából

hûséges hozzám, mert szüntelen gondoskodik rólam. Például, amikor meg kellett hosszabbítanom a tartózkodási engedélyem, és intézkednem kellett a papírok miatt a bevándorlási hivatalban, Isten segített, hogy megkapjam a szükséges iratot, az átmeneti tartózkodási engedélyt. Isten csodálatos módon gondoskodik testi és lelki szükségleteimrõl. Ez abban is látszik, ahogy hónapról hónapra elképesztõ módon sikerül a házbért és a költségeimet kifizetnem, hiszen nincs fizetésem. Azonban Isten az, aki eltart engem. Mi az üzeneted a fiatalok számára? Isten megismerése és ismerete a legjobb megoldás minden problémára. Nem szabad elfelejteni, hogy Õ tudja a választ az élet minden kérdésére. Jézus az egyetlen út. Köszönöm a beszélgetést! Kérdezett: Clemetson Adina

Ré bu sz

A SOROZAT-FELADVÁNY KÖVETELMÉNYEINEK MEGFELELÕEN TOVÁBBRA IS VÁRJUK A FOTÓN LÁTHATÓ ELÕADÓ NEVÉT, ÉS A KIEMELT SOROKBAN TALÁLHATÓ DAL- ÉS ALBUMCÍMET AUGUSZTUS 25-IG. A JÚLIUSI MEGFEJTÉST ÉS MEGFEJTÕKET A KÖVETKEZÕ LAPSZÁMBAN KÖZÖLJÜK.

MUSTÁRMAG-KEREKASZTAL. Július 16-án Kolozsváron egyfajta sajátos, kihallgató-beavató ☺ megbeszélésre ült össze az ifiszövetség vezetõsége a Mustármag jelenlegi és a jövendõbeli szerkesztõjével. Értékelés, tervezés, ötletcsere és nem utolsó sorban áldáskérés a további munkára voltak a napirenden. A képen: Deák Zsolt, titkár; Clemetson Adina; Kelemen Napsugár és Szabó László, elnök. Középen lent Kelemen Sára, potenciális Mustármag-olvasó.

11. o l d a l

*

augusztus 2009

Ki tek int õ Rajongás Jézusért! Több, mint egy hónapja annak, hogy elhunyt Michael Jackson, a popzene királya. A szomorú és tragikus sorsú megasztár halála rajongók millióit döbbentette meg és késztette arra, hogy imádatuk még nagyobb legyen iránta. Egy halott Jacko rajongási õrületnek lehettünk a szemtanúi az elmúlt hetekben. Az esemény kapcsán elgondolkoztam azon, hogy a ma élõ keresztyének vajon mennyire rajongják Jézust? Számunkra Õ a legnagyobb Sztár! Mégis rajongás helyett unalom és közömbösség jellemez bennünket. Pál apostol úgy tesz bizonyságot, hogy számára az élet Krisztus (Fil 1,21). Igen, az egész élete semmi és senki másról nem szólt, csak Krisztusról. Mi ez, ha nem rajongás Jézusért? A János evangéliuma 12 fejezetében olvasunk Máriáról, aki igazi rajongója volt a Mesternek. Ki is fejezte ezt nagyon szokatlan és különleges módon, amikor Jézus lábaira öntött egy nagyon drága kenetet, majd hajával törölte meg azt. Mária a legdrágábbat adta, és cselekedete szent áldozat volt, õszinte rajongás. E világon minden és mindenki múlandó. „A rock and roll királya Elvis Presley halott, a soul zene királya James Brown halott, a pop királya Michael Jackson halott, de a Királyoknak Királya és az Uraknak Ura, Jézus Krisztus él! Él bennünk! Mi õt ünnepeljük és várjuk visszajövetelét (Jack Graham)! ” Segítsen az Úr, hogy addig is tudjunk Érte élni és égni! Szabó László

romániai magyar baptista fiatalok lapja Kiadja az EMABISZ Elnök: Szabó László Szerkeszti: Clemetson Adina Tördelés: Gönczi Géza Cím: Budai Nagy Antal 24, 540004 Târgu-Mures, Jud. Mures

E-mail: [email protected] Internet: www.emabisz.ro

elvégzéséhez. Õ segített lépni is. Ha nem így történt volna, még azt találnám hinni, hogy nélküle is képes vagyok valami értelmes szellemi dologra. Így azonban sokkal nagyobbnak és dicsõségesebbnek látom Õt, mert tudom, hogy a kevésbõl hozott létre valami terve szerinti jót. Izgalmas dolog hit-lépéseket tenni Istennel: olyan területekre vezet, amelyen még soha nem járt az ember, ahol új módon tanulhat új dolgokat Róla... Amikor azon fáradoztam, hogy anyagot gyûjtsek a következõ lapszámhoz, sokszor meg kellett állnom, hogy rácsodálkozzam Isten munkájára azok életében, akiket éppen kérdeztem. Az õszinte megnyilatkozások, amelyek az Úrral való megtapasztalásokról szóltak, nyomot hagytak bennem is. Öröm töltött el, amikor valaki habozás nélkül kész volt a kincseit megosztani az olvasókkal, nem gondolva idõvel és faradtsággal. Idõnként önkéntesen is írt valaki, ezt külön ajándéknak tekintettem... Többet kaptam, mint amennyit adtam. KÖSZÖNET ÉRTE! Elõfordult az is, hogy elkedvetlenedtem vagy elfáradtam. Sõt, még bosszankodtam is. Ilyenkor végül önvizsgálatra volt szükség... Egyik alkalommal a rejtvényfejtõ kisorsolása volt a soron. Alapos számbavétel és a nevek cimkékre való írása után kihúzni készültem egy nevet. Eszembe jutott, hogy jó lesz imádkozni és Isten segítségét kérni. Megtettem, majd húztam. Néhány perccel késõbb döbbenten jöttem rá, hogy egy rejtvényfejtõ neve kimaradt a sorsolásból. Kissé zavarban voltam, mint az egyszeri ember, amikor ismét imádkoztam a második sorsolás elõtt, de azért egy kis kíváncsiság is volt bennem, hogy na, most mi lesz... Ugyanaz a név volt a papíron másodjára is. ☺ Apróság, de mégsem az, mert Isten mintegy jelezte nekem az eseményen keresztül, hogy Õ is ott van, nem szélmalomharcot folytatok. ... a jövõrõl Ha elõre nézek, döntés elõtt állok: ha csak a földi dimenzióra esik a választásom, talán a közvetlen családra, a kis jövevényre, az új élettérre, feladatokra és felelõsségekre gondolok, amelyek teljesen más kihívásokat jelentenek, mint az eddigiek. Bõven van lehetõség elakadni ebben a gondolatmenetben, mert sok az útvesztõ. Mostanában egy könyvet olvasok, amely segít a figyelmemet helyes irányba terelni. Ezt a mennyei-földi-dimenziónak nevezném. A kiindulópont kissé más, mert nem én vagyok a középpontban, hanem Isten örökkévaló terve, amelyben a nehéz dolgok hajlanak arra, hogy súlytalanná váljanak, és máris könnyebb az élet! Megéri ezt az elõretekintést választani! Sokáig úgy gondoltam, hogy a mennyország, mint a tökéletesség és a szentség helye, annyira fölötte áll földi és véges gondolkozásomnak, hogy a mibenlétérõl és milyenségérõl való elmélkedés legalább fele arányban csak ködös találgatás, ábrándozás; a legjobb esetben is csak addig juthatok el, hogy „amit szem nem látott, fül nem hallott”... De nemrég Randy Alcorn sorai mély hatást tettek rám: „Az Ördögnek nem szükséges arról meggyõznie bennünket, hogy a mennyország nem létezik. Csak arról kell meggyõznie minket, hogy a mennyország a földöntúli létezés unalmas helye. Ha elhisszük ezt a hazugságot, akkor megfosztjuk magunkat az örömteli várakozástól, akkor erre az életre irányítjuk a figyelmünket, és nem a következõre, és nem fogjuk motiválva érezni magunkat arra, hogy megosszuk a hitünket másokkal. Miért is beszélnénk ’a jó hírrõl’, mely szerint az emberek az örökkévalóságot egy unalmas, kísérteties helyen tölthetik, ha még mi sem várjuk jólesõ izgalommal, hogy ott lehessünk?” Megdöbbenve ébredtem rá, hogy az a premissza, mely szerint a mennyország minden képzeletet felülmúl, igazából akadályt jelent a gondolkodásomban arra, hogy reálisan gondoljak erre a csodás helyre, amelyet Isten készít a számomra is. A sokat idézett igét pedig, ha tovább olvasom, teljesen más értelmet nyer: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt keszítette el az Isten az õt szeretõknek. Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által; mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is” (1Kor 2,9; k.t.). Habár vannak Istennek elrejtett titkai és meglepetései a mennyországgal kapcsolatban, a kijelentett dolgok a mieink és a gyermekeinkké, azaz megérthetem õket. Lehetséges, hogy a bibliai igazság táplálhatja a fantáziámat a jövõvel kapcsolatban? Igen, mert „a képzeletnek nem elszállnia kell az igazságtól, hanem az igazságon kell szárnyalnia.” Ha fájdalom vagy szomorúság ér, vagy ha akár könnyebb idõszakot élek is át, hihetetlen vigasztalást és erõt ad a tudat, hogy vár egy valós otthon, közel van a költözés napja. Egy nap Isten gyermekeként életemben elõször valóban otthon leszek. Ebben a kontextusban az is világos, hogy jó kezekben vannak Istennél azok a dolgok, amelyeket itt a földön félbe kell hagynom.... köztük a lapszerkesztés is. ☺ „Bízzatok”, mondja Jézus, „én legyõztem a világot” (Jn 16,33). És végül, Alcorn szavaival élve, szeretném, hogy elmélkedjek-elmélkedjetek a Biblia mennyországra vonatkozó igazságairól. „Hadd szárnyaljon a képzeletetek és örüljön a szívetek”! Clemetson Adina