NÖVÉNYVÉDELMI JOGSZABÁLYOK
Tartalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Törvény Nagykereskedelem Kiskereskedelem Vásárlás A felhasználás személyi feltételei forgalmi kategóri Károsító és zárlati károsító A károsítók elleni védekezési kötelezettség Növényvédıszer-maradék Várakozási idık Növényvédı szerek és termésnövelı anyagok Könyv oldal!
A növényvédelmet szabályozó legfontosabb jogszabály a növényvédelemrıl szóló 2000. évi XXXV. Törvény , A Törvényt , többször módosították, legutóbb 2005-ben, a 2005. évi XXXVIII. törvénnyel. Fontos jogszabályok még az 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet, melyet legutóbb a 61/2005.(VI1.7.) FVM rendelettel módosítottak, a növényvédelmi tevékenységrıl, amely kötelezıen elıírja, hogy a II. és III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédı szerek raktárkészletérıl 25 kg-ot folyamatosan meghaladó össz mennyiség felett, valamint a növényvédı szer felhasználásáról naprakész nyilvántartást kell vezetni, "permetezési napló".
A 89/2004. ( V.15, ) FVM rendelet mely a növényvédıszerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésérıl valamint a növényvédıszerek csomagolásáról, jelölésérıl, tárolásáról és szállításáról szól, Továbbá a 24/2005. ( VI.29. ) EüM-FVM együttes rendelet a növényekben, a növényi termékekben és felületükön megengedhetı növényvédıszer – maradék mértékérıl szóló 5/2002.(11.22. ) EüM-FVM együttes rendeletet tartalmazza. Meghatározza a növényvédelem feladatát, a növényvédelmi hatóságokat rendelkezik a károsítók elleni védekezési kötelezettségekrıl. a növényvédelmi és termésnövelı anyagok forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályait határozza meg. továbbá a rendelet szabályozza az engedélyköteles termékekkel folytatott tevékenységeket.
Nagykereskedelem
Nagykereskedelmi tevékenységet növényvédelmi irányítói munkaköri képzettséggel rendelkezı szakember folytathat (felsıfokú növényvédelmi vagy agrárkémikus végzettség).
a Magyar Növényvédı Mérnöki és Növényorvosi Kamara hozzájárulásával kiadott vállalkozási engedéllyel rendelkezik.
Kiskereskedelem
Kiskereskedelmi egységekben II. forgalmi kategóriájú készítményeket azok a kiskereskedelmi egységek árusíthatnak, amelyekben II. forgalmi kategóriájú növényvédı szerek vásárlására és felhasználására vonatkozó engedéllyel rendelkezı eladót foglalkoztatnak, akinek a felelıssége a szer telepen belüli szállításra és tárolására, nyilvántartott értékesítésére, vásárlói jogosultság vizsgálatára és a felhasználásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségre terjed ki.
Vásárlás
I. forgalmi kategóriájú készítmény kiadása csak az I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédı szerek vásárlására és felhasználására engedéllyel rendelkezı személy részére, vagy annak meghatalmazottjának részére történhet. II. forgalmi kategóriájú készítmény annak adható ki, aki e készítmények vásárlására és felhasználására vonatkozó engedéllyel rendelkezik.
A felhasználás személyi feltételei: I. forgalmi kategóriájú növényvédı szert
kizárólag felsıfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkezı szakember vásárolhat, és az ı irányításával, felügyeletével és felelısségével használható fel, amennyiben rendelkezik az elıírt engedéllyel (I. és II. kategóriájú engedély).
II. forgalmi kategória
II. forgalmi kategóriájú növényvédı szert kizárólag saját célú felhasználásra az a mezıgazdasági kistermelı vásárolhat, aki az arra megfelelı engedéllyel rendelkezik.
Az engedélyt a lakóhely szerint illetékes megyei/fıvárosi növény- és talajvédelmi szolgálat vezetıje adja ki annak, aki növényvédelmi szak-, ill. betanított munkás, közép- vagy felsıfokú növényvédelmi, vagy felsıfokú mezıgazdasági (agrár. kertész, erdész) képesítéssel rendelkezik, illetve annak, aki a minisztérium által elıírt 80 órás tanfolyamot elvégezte és eredményes vizsgát tett. Az engedély visszavonásig, de legfeljebb 5 évig érvényes.
III. forgalmi kategória
III. forgalmi kategóriájú növényvédı szer vásárlására és felhasználására nincs különösebb korlátozás,
csak az engedélyben (a csomagoló burkolaton vagy használati utasításon) szereplı szabályokat kell betartani.
A KÁROSÍTÓ ÉS ZÁRLATI KÁROSÍTÓ A jogszabály szerint a károsító: a növényre vagy növényi termékre káros bármely, növény, állat, kórokozó vagy egyéb fertızıképes megbetegedést okozó szervezet. A jogszabály zárlati károsítónak tekinti azt a potenciális gazdasági jelentıségő károsítót, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elı vagy elıfordul, de nem terjedt el és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene. A zárszolgálat (növényegészségügye szolgálat). Minden növény- és talajvédelmi szolgálaton mőködik zárszolgálat, melynek feladata a zárlati és veszélyes károsítók be- és kihurcolásának, valamint elterjedésének megakadályozása.
A KÁROSÍTÓK ELLENI VÉDEKEZÉSI KÖTELEZETTSÉG
A védekezési kötelezettség elsısorban a károsítók továbbterjedésének megakadályozására vonatkozik. ( "biokertész" is) A jogszabály így fogalmaz: aki földet, erdıt használ, növényt termeszt, növényt, növényi terméket feldolgoz, forgalomba hoz, tárol, vagy felhasznál (termelı), köteles a károsítók ellen védekezni, terjedésüket megakadályozni, szükség esetén azokat elpusztítani, valamint a zárlati károsítókkal való fertızést, vagy annak gyanúját a növényvédelmi hatóságoknak bejelenteni. Védekezési kötelezettség betartását belterületen a jegyzı, külterületen és a mezıgazdasági mővelés alatt álló területen a növényegészségügyi és a növényvédelmi felügyelı ellenırzi.
NÖVÉNYVÉDİSZER-MARADÉK
A növény, növényi termék forgalomba hozatalakor, vagy felhasználásakor annak felületén, illetıleg belsejében található növényvédı szer hatóanyag és biológiailag aktív átalakulási termékeinek együttes mennyisége.
Megengedett növényvédıszer-maradék A növényvédı szer maradékának az a mg/növényi termék kg-ban meghatározott legnagyobb mennyisége, amellyel az adott termék forgalomba hozható.
VÁRAKOZÁSI IDİK Munkaegészségügyi várakozási idı Az az órákban, vagy napokban megadott idıtartam, melynek lejárta elıtt a növényvédı szerrel, biológiai növényvédı szerrel kezelt területen bármilyen munkavégzés csak a felhasználáshoz elıírt védıfelszerelésben végezhetı.
VÁRAKOZÁSI IDİK Élelmezés-egészségügyi várakozási idı
Az az idıtartam napokban, melynek az utolsó növényvédı szeres, biológiai növényvédı szeres kezelés, és a szüret (betakarítás) között, illetıleg tárolás alatti növényvédı szeres, biológiai növényvédı szeres védekezés esetén a kezelés és a tárolás megszüntetése között kell eltelnie. Tehát a betakarítást (szüretet) csak a várakozási idı után lehet megkezdeni. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idı az összes köztes terményre és aljnövényzetre kiterjed! Fontos szabály, hogy a zárt területek kivételével a kezelendı terület megközelítésének útvonalán a növényvédı szeres munkák megkezdése elıtt szembetőnı helyen kellı számú, jól látható "Vigyázat! Növényvédı szerrel kezelt terület! Idegeneknek belépni tilos!" feliratú táblát kell elhelyezni, és azokat csak az élelmezésegészségügyi várakozási idı letelte után lehet eltávolítani.
Növényvédı szerek és termésnövelı anyagok Könyv oldal!
Növényvédı szerek és termésnövelı anyagok Részletesen!
hatóanyag mennyisége és megnevezése
jelzések
gyártó formáló engedély tulajdonos a szer faja
közegészségügyi veszélyesség/ veszély jel
méregkategória/veszély jel forgalmi kategória
méhveszélyesség p.o.LD50
m.v.i.:
veszélyesség vízi szervezetekre
elsı segélynyújtási eljárás
tőzveszélyesség
FENDONA 10 EC
10 % alfametrin BASF Agro (CH) Rovarölı szer
Veszélyes ♣
méreg III. piretroid mérgezés
méhekre mérsékelten veszélyes m.v.i.: 3
200
vizekre kifejezetten veszélyes tőz- és robbanásveszélyes
A kiadványban használt fontosabb alapfogalmak
10 % alfametrin BASF Agro (CH) Veszélyes ♣
Rovarölı szer méreg III. piretroid mérgezés
méhekre mérsékelten veszélyes m.v.i.: 3
200
vizekre kifejezetten veszélyes tőz- és robbanásveszélyes
p.o. LD50: a növényvédı szernek az a –kísérleti állatok (leggyak-rabban patkány) testtömegkilogrammjára számított és milligrammban megadott– mennyisége, amelynek szájon át történı adagolása után az állatok 50 %-a elpusztul.
A kiadványban használt fontosabb alapfogalmak
Élelmezés-egészségügyi várakozási idı: az az idıtartam napokban, amelynek az utolsó növényvédelmi kezelés és a szüret, ill. a betakarítás között el kell telnie.
Megengedett hatóanyag-maradék a hatóanyagnak és biológiailag aktív bomlástermékeinek az a mg/terménykilogrammban megadott maximális mennyisége, amellyel a növényi termékek még forgalomba hozhatók, az egészséget ilyen koncentrációban nem veszélyezteti. Munkaegészségügyi várakozási idı: az a napokban megadott idı-tartam, amelyen belül a kezelt területre csak az elıírt védıfelsze-relésben lehet belépni, illetve amelynek letelte után a kezelt területen védıfelszerelés nélkül lehet munkát végezni.
A kiadványban használt fontosabb alapfogalmak
Szerformára utaló fontosabb rövidítések:
EC, E, L, LC = emulzióképzı folyékony permetezıszer
WP, SP = nedvesíthetı, vízoldható por alakú permetezıszer
F, FL, SL, WSC = vízoldható folyékony készítmény
FW, SC = vizes törzs szuszpenzió
ULV = csökkentett vízmennyiséggel kijuttatható készítmény
D = porozószer
G = granulátum
DF, DG, WG, SG = vízben diszpergálható/oldható granulátum
Ország jelölése AT
Ausztria
FR
Franciaország
SK
Szlovákia
BE
Belgium
HU
Magyarország
SLO
Szlovénia
BG
Bulgária
I
India
RU
Oroszország
BR
Brazília
IL
Izrael
TW
Taiwan
Egyéb rövidítések és jelzések: 1.
2.
3.
4. 5. 6. 7. 8. 9.
10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
20.
21.
> I = egy, ill. a jelet követı számmal jelölt évnél idısebb kultúrában + = zárt ternresztıberendezésben termesztett kultúrák = légi úton a megjelölt kultúrában kijuttatható növényvédı szerek ált. = általános bet.u. = betakarítás után dugh. t.= dughagymáról termesztett E = elıkészítı elj.= eljárás é. v. i. = élelmezés-egészségügyi várakozási idı F = felhasználó, kijuttató fm =folyóméter foszforsavész.= foszforsavészter ha = hektár h. v.= helyrevetett inj.=injector k. e. = kelés elıtt kotmb. = kombináció konzerv= konzervipari célra termesztett k. u. = kelés után magterm. = magtermı, magtermesztésre termesztett mag. v. = magról vetett magv.e. = magvetés elıtt mérg. = mérgezés m.v.i. =munkaegészségügyi várakozási idı
21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.
pre. = preemergens p. u. = palántázás után robbanásv. = robbanásveszélyes r.p. = rügypattattáskor rügypattanás idején r.p.e. = rügypattanás elıtt r.p.u. = rügypattanás után szed. e. = szedés elıtt szed. u.= szedés után T= teclurológia alapján /. T. e.telepítés elıtt t. u. telepítés után ü.e.=ültetés elıtt ü.u. = ültetés után v. e. = vetés elıtt veg. = vegetációs vir.e. = virágzás elıtt vir.u. = virágzás után v. u. = vetés után zárt. term. b. = zárt termesztı berendezésben Xi = irritatív, Xn = ártalmas, N = környezeti veszély, T= mérgezı, T+ nagyon mérgezı
Egyéb jelzések:
A Biokultúra Egyesület besorolása alapján ökológiai termesztésben használható készítmények ּסEgyes szántóföldi zöldségnövények integrált növényvédelemében használható zöld és sárga jelzéső növényvédı szerek. Részletes besorolást a kiadvány végén található tájékoztató tartalmazza.
☺"Zöld" jelzéső készítmények a gyümölcs és szılı ültetvények integrált növényvédelmében korlátozás nélkül általánosan használhatók. „Sárga" jelzéső készítmények a gyümölcs és szılı ültetvények integrált növényvédelmében korlátozások mellett használhatók. „Piros" jelzéső készítmények a gyümölcs és szılı ültetvények integrált növényvédelmében, felsıfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkezı, szaktanácsadó írásos javaslatára alkalmazható. lejárt engedély, felülvizsgálat alatt
A hatóanyag-tartalom az engedélyokiratoknak megfelelıen tömeg %ban vagy g/l mértékegységben van megadva a közhasználatú név használatával. A jelzések cellában az ökológiai termelésben, illetve az integrált szılı és gyümölcs, valamint az integrált szántóföldi zöldségtermesztésben használható termékeket jelöltük, illetve az engedély érvényességére vonatkozó információkat.
A szer fajánál zárójelben jelezzük a szer halmazállapotát, kivéve a széles körben ismert WP és EC formulációknál. A gyártó utáni jelet az okirat szerinti formáló követi. A gyártó utáni jelben a hatóanyaggyártót jelöljük. Az engedély-tulajdonos (kiírva, vagy {} jelben) akkor kerül feltüntetésre, ha eltér a gyártótól.
A készítmény a korábbi besorolás alapján, közegészségügyi szempontból „kifejezetten veszélyes”, „veszélyes”, „mérsékelten veszélyes” és „gyakorlatilag nem veszélyes” lehet. Ezeket az érvényben levı új osztályozás szerinti veszély jelek helyettesíthetik, esetleg követik azt. Méregkategória szerint a korábbi besorolás alapján egy készítmény „erıs méreg”, „méreg”, „gyenge méreg” és „gyakorlatilag nem mérgezı” lehetett. A besorolás alapja a készítmények akut orális, dermális és inhalációs toxicitási adata. Újabb besorolás szerint a készítmények méregerısség szerint „nagyon mérgezı” , „mérgezı” vagy, „ártalmas” osztályúak lehetnek.
A veszélyességi kategóriába sorolás a következık szerint történik:
Méhekre kifejezetten veszélyes a készítmény, ha közvetlen kontakt toxicitása 90-100 %, a kontakt hatóanyag-maradék toxicitása 12 óránál hosszabb ideig tart. Méhekre mérsékelten veszélyes, ha a közvetlen kontakt toxicitása 60-100 %, a kontakt hatóanyag-maradék toxicitása 8 óránál rövidebb ideig tart. Méhekre nem veszélyes, (új besorolás szerint: nem jelölésköteles ) ha közvetlen. kontakt toxicitása elenyészı, vagy egyáltalán nincs, kontakt hatóanyag-maradék toxicitása elenyészı, vagy egyáltalán nincs, a hatóanyag méhekre mérgezı ugyan, de a készítmény rendeltetésszerő felhasználás esetén a méheket nem veszélyezteti.
A méhek kímélése érdekében a méhekre kifejezetten veszélyes készítmények méhek által látogatott növényállományban, vagy virágzó gyomokkal borított táblán, illetve méhek közelében sohasem használhatók. A méhekre mérsékelten veszélyes készítmények virágzó növényállományban este, a méhek napi repülésének lezárulása után, esti szürkület kezdetétıl 23.00 óráig terjedı idıszakban felhasználhatók. A táblázatban ezt a méhveszélyesség utáni ♣ szimbólummal jelöljük. Ha az engedélyokirat technológiai ajánlása ezt az alkalmazási formát külön nem tartalmazza, virágzó növényállományban való felhasználás esetén a méhek biztonsága érdekében óvintézkedéseket kell foganatosítani. Nem jelölésköteles (méhekre nem veszélyes) készítmények virágzó növényállományban, vagy méhek közelében veszély nélkül felhasználhatók. A veszélyességi kategóriába sorolást a kockázatbecslés alapján végzett értékelés módosíthatja.
A vízveszélyesség kategóriába sorolás a következık szerint történik: A növényvédı szerek vízi szervezetekre „kifejezetten veszélyes”, „közepesen veszélyes”, „mérsékelten veszélyes” jelölésőek lehetnek. Vízi szervezetekre korábban „nem veszélyes" besorolású készítményeket az új besorolás figyelembe vételével (nem jelölésköteles) formában jelöljük. A vízi szervezetekre való veszélyességi kategóriába sorolás alapján vizek, vízfolyások, illetve az ásványi nyersanyag külszíni kitermelése során létrejött tavak környezetében - a külön jogszabályokban elıírt korlátozásokon túl - növényvédı szerekkel az alábbi biztonsági távolságon belül bármely növényvédelmi tevékenység folytatása tilos:
vízi ,szervezetekre kifejezetten veszélyes (halakra, vagy a legérzékenyebb fajra LC50/EC50 < 1 mg/l) növényvédı szereknél: 200 m, vízi szervezetekre közepesen veszélyes (halakra vagy a legérzékenyebb fajra LC50/EC50 1-10 mg/l) növényvédı szereknél 50 m, vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes (halakra vagy a legérzékenyebb fajra LC50/EC50 10-100 mg/l) növényvédı szereknél 20 m, a kockázatbecslési számítások alapján az elızı biztonsági távolságok módosulhatnak, ezek mértéke 5, 20, 50 méterben állapítható meg. Ezt az osztályba sorolást követı zárójelben jelezzük, amennyiben a kategóriának megfelelı értéktıl eltér. Növényvédı szerek -az élıvizekben való felhasználásra engedélyezettek kivételével- nem használhatóak a vizek, vízfolyások, illetve az ásványi nyersanyag külszíni kitermelése során létrejött tavak környezetében mért 5 m-es biztonsági távolságon belül. A "vízi szervezetek" helyett "vizekre "jelölést használunk.
Az elsısegély nyújtási eljárások külön fejezet Tőzveszélyességi besorolás:
A megelızı tőzrendészeti rendelkezések az anyagokat, létesítményeket és tevékenységeket öt tőzveszélyességi osztályba sorolják, és rövidítve A-E nagybetővel jelölik. A kategóriák a következık:
Fokozottan tőz- és robbanásveszélyes (A) Tőz- és robbanásveszélyes (B) Tőzveszélyes (C) Mérsékelten tőzveszélyes (D) Nem tőzveszélyes (E)
A növényvédı szerek tőzveszélyességi osztályba sorolásának szempontjai:
„A” tőzveszélyességi osztályú az anyag, ha heves égése, robbanása indító (inficiáló) gyújtásra, illetıleg más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20 °C, alsó éghet ıségi, robbanási határértéke a levegı térfogatához viszonyítva legfeljebb 10 %. „B” tüzveszélyességü az a por, amely a levegıvel robbanásveszélyes keveréket képezhet, ill. az az anyag, amelynek zárttéri lobbanáspontja 20°C-nál nagyobb, nyílttéri lobbanáspontja pedig le gfeljebb 50 °C, alsó éghetıségi, robbanási határértéke a levegı térfogatához viszonyítva 10 %nál nagyobb. „C” tüzveszélyességü az anyag, ha gyulladási hımérséklete legfeljebb 300°C (szilárd anyagnál), nyílttéri lobbanáspontja 50 °C-nál nagyobb, de legfeljebb 150 °C (folyadéknál). „D” tőzveszélyességi osztályba tartozik az anyag, ha gyulladási hımérséklete 300 °C-nál nagyobb, nyílttéri lobbanáspon tja pedig 150 °Cnál nagyobb. „E” tüzveszélyességüek a nem éghetı anyagok.
A növényvédı szerekkel végzett valamennyi tevékenység során (gyártás, szállítás, raktározás, felhasználás) be kell tartani a tőzveszélyességi besorolásból adódó megelızı tőzrendészeti rendelkezéseket.
A m.v.i. rovatban a munkaegészségügyi várakozási idıt napokban közöljük. 0 nap azt jelenti, hogy a kezelt területre a permetlé száradását követıen (legkésıbb a kezelést követı napon) védıfelszerelés nélkül is szabad bemenni, illetve ott munkát végezni. A p.o. LD50 értékeket mg/kg mértékegységben (hány mg anyag váltja ki, testtömegre vonatkoztatva a kísérleti állatok felének pusztulást) adjuk meg, az ettıl való eltérést esetenként közöljük. Intervallum esetén az alacsonyabb értékeket tüntettük fel.
A szer felhasználására szintén táblázatos elrendezésben közlünk adatokat, kultúra, károsító, dózis, é.v.i. (élelmezésegészségügyi várakozási idı) megadásával. Az egymástól eltérı adatokat vonallal választottuk szét. A vonalak közötti részben vesszık kitételével vagy elhagyásával jelölünk egészében, vagy részben összetartozó (pl. azonos károsító, de eltérı dózis) adatokat.
A károsítókat általában nem részletezzük, az erre vonatkozó teljes információk a szer engedélyokiratában, illetve a csomagoló burkolat címkéjén találhatók. A légi kijuttatásra engedélyezett készítményeket az adott kultúránál jellel az é.v.i. oszlopban jelöljük. Az engedélyokirat szerint, 10 ha-nál nagyobb egybefüggı területen, cseppnehezítı alkalmazásával juttatható ki a készítmény. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idıket az utolsó oszlopban napokban megadva jelezzük. A kijuttatáshoz a szermennyiséget általában kg/ha vagy l/ha meny-nyiségben adjuk meg. A % megjelölésen a feltüntetett értékő permetlé-koncentrációt kell érteni. Ha a „károsító" címszó használata a szer jellegébıl adódóan nem ér-telmezhetı, akkor azt „felhasználás"-sal helyettesítjük. (pl. levélfény, lombtalanítás, stb.) A csávázószereknél az é.v.i. oszlopban "x" jelölést alkalmazunk, utalva arra, hogy a csávázott terméket élelmezési, takarmányozási célra felhasználni tilos.
A felhasználási részt a növényvédelemben használható szükséges védıfelszerelések felsorolása követi. (E: elıkészítı, F: kijuttató), illetve a veszélyre, az alkalmazás kockázatára utaló "S" és "R" mondatok, ott ahol az engedélyokiratban erre vonatkozó elıírások vannak. Néhány régebbi okiratban "A"-betétes ipari félálarc jelölést is találhatunk, amelyet a kiadványban "A" betővel jelölünk. A kolloidszőrıs légzésvédı (jelölés I.) valamint X-betétes, illetve ennek megfelelı ipari keretálarc (jelölés II.) után zárójelben szereplı szám azt jelenti, hogy azok viselése a számmal jelzett munkanapot meghaladó munkavégzés esetén kötelezı. Ebben az esetben azonban már az elsı naptól kezdıdıen. Zárójelben jelöljük a szőrık típusát, de nem tüntettük fel az engedélyokiratban megadott egyéb, alternatív védıeszközöket. A növényvédı szerekre vonatkozó szeszesital fogyasztási tilalom a vegyszeres növényvédelmi tevékenység megkezdése elıtt 8 órával lép életbe, és a munka befejezését követı 8 órán keresztül tart. A III. forgalmi kategóriájú növényvédı szereket felhasználó termelık az "AGRO I" márkanevő, ill. ennek megfelelı csomag védıeszközeit használhatják. A növényvédı szerekkel végzett munkák során semmi nem bízható a véletlenre.
Megjelent és megrendelhetı a 2008-ban engedélyezett NÖVÉNYVÉDİ SZEREK,TERMÉSNÖVELİ ANYAGOK2008. I-II. jegyzéke. Dr. Ocskó Zoltán - Dr. Erdıs Gyula - Dr. Molnár Jenı: Növényvédıszerek és termésnövelı anyagok 2008.
I - II.
A 2009-ban engedélyezett növényvédıszerek jegyzékét tartalmazó kézikönyv két kötetben. Az évente megjelenı kiadványt ajánljuk minden növényvédelemben dolgozó - irányító és végrehajtó - szakember részére. 1150 oldal, 3.200.- Ft helyett, most csak 2.880.- Ft
Köszönöm figyelmüket!
