IV.
1905.
KÖTET.
II
1.
FÜZET.
/
NÖVÉNYTANI KÖZLEMÉNYEK alapíttatott
A
1901.
NOVEMBER
20-IKAN.
KIR. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT NÖVÉNYTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA.
KLEIN GYULA KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI
SCHILBERSZKY KAROLY.
MEGJELENIK NEGYEDÉVES FÜZETEKBEN.
BUDAPEST, KIR.
MAGY. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT. (Budapest, VIII. Eszterházy-utcza
16.
szám.)
1905.
;
Ez a füzet három és
^
^
ív
terjedelm.
«
:
TARTALOM. Oldal
Rehm
Contributiones mycologicae ad Floram Hungáriáé,
A mohák
C
higroszkópos természete,
s e r
ey A
d ol
f t
Magyarország virágos növényei a szín tekintetében rajzzal),
Különös
K e r é k gy ár
fenyalak
t
ó
Árp
á d
Magas-Tátrában
a
t
ó
(2
ó
H.-tól_.. 1
__.
eredeti
(3
vulgare
10
eredeti
(4
eredeti rajzzal),
Fu
Polypodium t
ó
M
i
vulgare
h ály
ó
t
fotográfiai
...
...
1
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
IRODALMI ISMERTET Dr.
...
...
...
...
...
22
Lengyel ...
...
..
26
...
...
.
28
:
Borowszky Samu: czím
m
» Magyarország vármegyéi és városai »Pozsony-vármegye« kötetének botanikai vonat-
kozású része
...
._
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK.. PÁLYÁZATHIRDETÉS KONGRESSZUSI MEGHÍVÓ BEIBLATT Nr. 1
...
...
.
...
...
...
...
34
...
...
...
...
...
...
39
...
...
..
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
33
..
NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM..
A
16
Wolcsánszky
Adatok Magyarország lombos-mohainak ismeretéhez,
Jánostól
rajzzal),
serratum Willd.
;-.
Újabb adatok Budapest környéke növényzetének ismeretéhez,
Gézától
1
7
grafikai
,
és
L.
...
1
Róth Róberttl Polypodium
...
...
...
...
.
...
...
43
(1-8)
..
;>Növénytani Közlemények* díját befizették:
43
1904-re Agnelly József, Aszódi gimnázium, Babics János, Bajai gimnázium, Beniczky Imre,
(1904. július 22-étl 1905. januárius 31-éig.)
Bezdek
József,
Ampelológiai
1903-ra:
posta-
Babcis János, Bpesti Tud. -egy. növénytani Deér Endre, Gárdonyi Géza, Ghyczy Elemér, Gorka Sándor, Komka Zoltán,
és
Bognár
Intézet,
Etelka,
Budapesti
távirdahivatal
házi
Budapesti
központi könyvtára,
Budapesti V. ker. állami fó'gimnázium, Buda-
intézete,
pesti V. ker. freáliskola, Budapesti V. ker.
Lukács Gyula, Lukovits István, Nagy Sándor, Odry Pál, Pákozdy Károly, Rejt Adolf,
fgimn., mathematikai köre. Budapesti Tud.egyetem növénytani intézete, Budapesti egyetem könyvtára. Budapesti Orvosegyesü-
Szilvássy Géza, Thaisz Lajos,
Torma Károly.
M-
let,
Budapesti Eötvös-kollégium, Csáky Béla,
NÖVÉNYTANI KÖZLEMÉNYEK A KIR. M. TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT NÖVÉNYTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA
1905.
IV. KÖTET.
Rehm
H.
Contributiones mycologicae ad Floram Hungáriáé.
:
Phomalospora Saccardoi Rehm. (Hedwigia
1.
Cfr. Sacc.
FÜZET.
1.
Syll.
Rehm
Var. Jeptosphaerioides
1882. p. 123.)
590.
IX. p.
IL p. 433,
f.
var.
n.
Perithecia in epidermidc longelateque fuscata nidulantia, 0,3 perithecii
rostro
Ad Ür.
caulem
mm.
diám.,
(.i.
Nagytarpataki-Völgy
putridam.
Aconiti
Didymella hyporrhodia Sacc.
Synon
f.
10/5
(Tátra),
leg.
Linhart. 2.
Nr.
longe prominente, sporae
85.
II.
:
L
(Syll.
Sphaerella sttperflua (Avvd)
p.
524.)
Fuckel
Rehm:
in
3.
Thyridaria
p.
141.)
nibronoíaía (B.
sub Melogramma)
Br.
et
Synon: Thyridaria Ailanlhi Rehm (Ascom. Lojk. (Syll.
II.
Ascom. Lojk.
59.
p.
p.
Cfr.
Sacc.
(Syll.
Sacc.
Nr. 26 p. 40.).
143.)
Bérlése
Icon.
comparationem exemplar.
f.
45 tab. XXXIII.
p.
I.
»sec.
minutissimam
sessilia,
globosa, poro
5
f.
orig.«
Eriosphaeria erysiphoides Reiim n. sp.
4.
Perithecia
gregaria,
maculas
nigras
formantia,
haud conspicuo pertusa, fuscidula, sicca nigra, parenchymatice fusce contcxta, setis plurimis rectis, acutis, fuscis, 45/4—5 /í obsessa, 90 — 120 /í diám. Asci fusiformes,
sessiles, 30/4
;<,
Sporae oblongae, utrinque oblusae, rcctae
8 spori.
vei curvatulae, medio septatae, utraque cellula
1
guttulata, hyalinae,
7
—
9/1,5 a,
distichae. Paraphyses nuUae.
Berencsfalu, prope Sclmcczbánya, Icg.
In ligno Populi.
Trichosphaeriae 298.)
sec.
exili
(Alb.
et
SciiRÖT.
Sciivv.)
descriptioncm similis, quac
autóm
quoad
Kmet.
(Schlcs.
ascos
et
Pilze
2
III.
p.
planc
sporas
dcest). 5.
Etíchnosphaeria nigra (Hartig) Berl. (Icon.
Cum L
J
perithcciis
ad
fruticcs
Junipcri
nanac
f.
I.
infra
p.
105 tab. ClII.
alpem
í".
Relyezát,
1.)
leg.
k a no 2032.
Diaporlhe denigrata Winter (Pyren. p. 604.) Synon: Diaportlw incrustans in Rehm Ascom. Lojk.
Ü.
Ad caulem
Umbelliferac,
Növénytani Küzlemúnyck.
11105.
I\'.
prope Soborsin. kütct,
1.
füzet.
Lojka
no.
Nr.
1888.
20
p.
39.
H.
2
REHM
Diapoíihc resecans Nkií (Pyren. germ.
7.
Ad ramulum Szörény),
L
leg.
o
k
j
prope
vulgáris
Syriniíae
Hunyad
ramulos
comit.
(in
Ivrassó-
a.
Togninia nimima (TuL.) Berl. (Icon.
8.
Ad
314.)
p.
PlavMseviscc
Syringae
vulgáris
Lojka
8/1873. leg.
2094
no.
XI.
tab.
11.
p.
Cctati
2.)
f.
com.
Roli,
p.
p.
Lojkania Rehm nov. gen. Perithecia membranacea, stromati
III.
f.
sponíaneae.
ibidein
liypharum fuscarum ramo-
superficiali
sissimarum, arctissime complexarum extus laevigato, liaud carbonaceo gregaric
minima prominentia. Asci cylindracei,
innata, fusca, papillula
fusiformes, medio septatae, primitus liyalinae,
8-spori.
dein subfuscae,
J
— vSporae Para-
1-stichae.
pliyses filiformes.
Stromate haud
carbonaceo nec crustaceo
superficiali
a generibus stro-
maticis
cum
Karst.,
cujus stroma e substantia substrati formátum extus Hypoxylo sporis
stromate,
autem
phaeodidymis pláne diversum genus,
sporis
carbonaceis
peritheciis
ad
aptissime locandum
(Nomen
Hypocreales
caret.
Ouoad
vergit
ibique
memóriám mihi
Hugó Lojka,
beati
Lojkani, ed. Budapestini
n.
est.
Cfr.
Rehm:
1—2 cm
lat.,
stroma
intus
cr.,
laté
marginatum,
itemque
albidulum
extus
demum
mm
poro conspicuo pertusa, 0,4
parenchymatice fusce
diám.,
contexta,
crustam obtegentem atroinquinatam subelevantia, haud
subiculo
denso
septatarum, crasse
hypharum
3—5
tunicati,
utraque
c.
cellula
200/12—15 2
guttis
Paraphyses
stichae.
Ad
obducta
cr.
(.i
ramosissimarum,
lignum
Za h b 1
r
u c k n
(Perithecia
e
8 spori.
constrictae,
magnis
oleosis 2
filiformes,
balneo
in
conjuncta.
et ^.i,
medio septatae, vix
acutatae,
Dr.
diffusum,
laevigatum,
fusconigrum, mollem formantibus gregarie inata, globosa, minute papil-
lulata,
1
Lichenes
Ascomycetes
sp.
Perithecia in plagis superficialibus,
mm
Hungáriáé
1882.)
Lojkania hiingarica Rehm
1
pretiosissimae
editoris
amicissimi, qui inprimis
Ascomycetesque indefesso laboré perscrutatus
subaequalem,
Hypomyceteis
sub
est.
dedi in
Lichenothecae universalis,
9.
membra-
perithecii structuram
forsitan
quae
interdum
copioso
subiculo
superficialibus,
ver
semiimmersis gaudet, stromate
naceam, mollem
similis
proximum Neopeckiae Sacc,
alienum;
peritheciis
et
Camarope
a
inpriinis
saepe
carbonacea, fuscidularum,
Asci cylindracei, apice rotundati, vSporae
fusiformes,
primitus
hyalinae,
praedita,
rectae,
utrinque
demum 25
sub-
fuscae,
— 30/9 — 10
^tí,
septatae.
cr.,
n
longissimarum,
inundatum.
P. -Szentgyörgy,
9/1903.
leg.
r.
stromati
mellus subiculo pláne immersa
et
senilia
vixhemi-
cum Neopeckia Coulteri (Peck.), Sacc. (Syll. obtusiusculae, 20—28/9—10 /t. Neopeckia diffiisa
sphaerice prominentia, in contrario IX.
p.
II.
(Cfr.
f.
cujus sporae
749.),
(ScHWEiN.) 17,
Ell.
18— 20/ü— 7
Starbáck et
p.
Ak.
(Vet.
101.),
vSynon
et
Ev.
^(.
Exs: Ellis
N. am.
pyr. et
:
Handl.
1893.
28.
p.
Ampliisphaeria p.
128,
Everh.
N.
1894.
stibiculosa
tab.
23,
am.
f.
f.
p.
Ell.
30,
tab.
et
E\.
1—5.) praebet sporas
2130.)
.
.
.
CONTRIRUTIONES MYCOLOGICAK AD FLORAM IIUNGARIAR. muscariiia KiaiM
Niicvia
lÜ.
Apotheciíi sparsíi,
sp.
n.
primitus innata, dcin per cpidcrmidem longitudinalitcr
fissam prorLimpenlia, patellaria, orbicularia,
mm
0,8—0,4
tula,
Asci
contexto.
apice
.')— 6/2,5
hyalinae,
1-cellulares,
e
Selmeczbánya,
prope
Naeviae speciebus diversa.)
descriptis
Rkhm
Propolis pyrina
sp.
n.
Apothecia gregaria, sub epidermide
demum
luberantia,
3—4
laciniis
eamque hemisphaerice
innata
dirrumpentia,
membranaceo,
excipulo
Asci cylindracei, apice
texto.
tenuissimo,
120—150/12—15
rotundati,
18
— 20/8 —
í)
1-stichae.
jtt,
Paraphyses
2
mm
0,5
c.
con-
spori,
hyalinae,
J
—
glabrae,
ad apicem dilutissime
cr.,
^.i
8
u,
1-cellulares,
filiformes,
dein
parenchj'matice
fuscidulo,
Sporae fusoideo-ellipsoideae, crasse tunicatae,
pro-
globosoclausa,
primitus
disco orbiculari, tenuiter irregulariterque marginato, explanato, hyalino,
diám.,
fili-
t.
(Sporarum minutie a 11.
Paraphyses
cr.
/t
caule emortua Muscari comosae. Berencsfalu,
In
Km
marginata, fusco nigri-
distichae.
(ti,
2—8
formes, septatae, hyalinae, apice obtusae,
leg.
tenuissime
membranacco fuscidulo, parenchymatice rotundati, 20 — 80/5—0 /í, 8-spori, Foriis J—
excipulo
diám.,
clavati,
Sporae clavatae,
3
flavidulae.
Km
Pyri Mali. Berencsfalu, prope Selmeczbánya, leg.
cortice
(In
e
t.
Epithecium
ramosis
neque
fagineae
structura
similis,
formantibus,
ascis
J
— diversa,
tamen
Propoli
sporarumque
orbicularlbus
apotheciis
etsi
A
haud
gen'ere Propolis paraphysibus filiformibus, ab OceUaria item paraphysibus
forma
dissimilis.)
Rehm
Cenangiiim heteropatelloides
12.
Apothecia brevissime crasse
sp.
n.
globoso clausa,
sparsa,
saepe bina
stipitata,
disco urceolato, denticulate marginato, nigropur.purco,
sessilia,
primitus
dein
denique subpatellaria crasseque marginata, excipulo glabro crasso, fusconigra, 0,25
— 1,5 mm
diám., ceracea, sicca saepe gyroplicata. Asci clavati, apice obtuse
36—45/6—7
acutati,
hyalinae, 6—8/1,5
/t,
u,
8-spori.
Sporae
purpureae, subconglutinatae. J
dilute
Ad
cylindraceae,
Paraphyses
distichae.
1-cellulares,
rectae,
haud
septatae,
filiformes,
clavatae,
—
caules Aconiti in alpibus hungaricis leg.
(Margine primitus denticulato Heteropatellae
L nh
Prof.
similis,
i
a
r
t.
ceterum pláne diversa
species.) 13.
CenangeUa alnicola Rehm
Apothecia
vei bina,
solitaria
dirruptum erumpentia, primitus dein
disco
fusco,
urceolato,
extus
glabra,
demum
rotundati, vei
75—80/7—9
subcurvatae,
filiformiter
filiformes,
1—5
(.i,
hyalinae,
appendiculatae
sp.
in
medio
10/1885.
brevissime crasse stipitata,
orbiculari,
fuscoferruginea,
8-spori.
ad Hazsl.
turbinata,
clausa,
mm
litt.
per peridermium laciniatim
patelliformi,
obscure
intricatis fuscis contexta,
n.
primitus innata,
diám.,
crasse marginato, nigro-
prosenchymatice
sicca complicata.
Asci
ex
clavati,
Sporae oblongae, utrinque obtusae, septatae,
(conidiferae),
versus apicem sensim 3 a
cr.
apice rectae
plerumque utraque apice breviter
9—10/2,5 ct
hyphis
/í,
fuscidulae.
distichae. J
Paraphyses
— r
,
REHM
H.
4
Hungária
cortice Alni incanae,
In
»Dermatea furfuracea«
modo
(Species hungarica
légit
H
cl.
a z s
1
n
i
k y
s z
sub
et
communicavit.
milii
fuifuraceae similis partibus inlernis
D.
colore
pláne divergit, inprimis sporis septatis.)
Hymenobohts Kmelii Rehm
14.
Apothecia
primitus
sparsa,
clausa, dein per pcridermiun
pulum
demum
aperientia
discuin
et
c.
mm
1
parenchymatice contexto,
100
4 spori,
— 120/25
fuscae,
guttatae,
2
filiformes,
Asci cylindracei,
lat.
strato
/<,
apicem
mucoso
denudantia. extus fusca, corrugata,
haud
rotundati,
obductae,
lato
J
—
haud
iceliulares,
Paraphyses
isticliae.
1
congluti-
septatae,
cr.,
/í
mm
2—4
incrassati,
glabrae,
fuscescentem 3
dilute
exci-
orbicularem,
patellarem
sicca
Sporae oblongo-globulosae,
/í.
25/18
ad
^.i,
apice
globoso-
nidulantia,
dilaceratum erumpentia,
saepe lirellaeformiter curvatum, fusconigrum excipulo crasso
glabra, long.,
exterire
cortice
elevatum varieque
laciniatim
irregulariter
sp.
n.
sub
Hypothecium tlavidulum.
natae.
ramo emortuo Quercus. Berencsfalu, prope Selmeczbánya,
In
memorabilis
valde
(Species
Km
leg.
e
t.
excipulo multo crassiori
Sfictophacidio
a
paraphysibusque haud ramosis diversa.)
Tympanis acerina Rehm
15.
sp.
n.
Apothecia primitus peridermio
congregata, per epidermidem laciniatim disco
dein patellaria,
mm
0'5— 1
Paraphyses
ramulo
In e
120
— 130/12 — 15 septatae,
2
sicca J
/í,
—
basim
sporae ipsac
apicem
versus
angustata,
Asci
cylin-
spermatioideis
sporis
,
caespitulis
in
globoso-clausa,
coriacea.
atra,
repleti, (.i,
arcte
versus
marginato,
udo cinereonigro,
filiformes,
hj'^a-
nondum
3
cr.
/í
repcr-
ibique
Hypothecium fuscidulum crassum.
conglutinatae.
ílavidule
piano
— 10
prorumpentia,
fissam
n, innumerabilibus
curvatulis, 15/1
linis,
Km
orbiculari
disco
rotundati,
apice
dracei,
tae.
diám.,
dein 4
innata,
camp.
Aceris
Selmeczbánya,
prope
Berencsfalu,
leg.
t.
(Ad hoc tempus nulla Tympanis 16.
in
Acere dcscripta.)
Rehm n. sp. mox sessilia, dispcrsa, primitus globosa, clausa, marginata, demum ex orbiculari hysteriformiter clon-
Pseudographis Orni
Apothecia erumpentia, dein urceolata,
crasse
gata et discum labiis mcdio distantibus
— 1,5 mm
subcoriacea, 0,5 c.
120/25
quaque linae,
8
jit,
cellula
30—40/12 — 15
coeruleae,
J—
spori.
guttam
1
^i
Epithccium
diám Asci .
Sporae
magnam distichae.
crassum
denudantia,
clavati,
atra,
glabra,
apice rotundati,
cUipsoideae, transverse
includentc,
Paraphyses formantes.
ad
septa
subnitida,
crasse tunicati, 3
—5
septatae,
subconstrictae,
filiformes,
Hypothecium
apice
3
jit
llavidulum.
hya-
cr.
et
cxci-
pulum crassum, parenchymatice-nigrum. In leg.
cortice
Lojka.
Nr.
Fraxini Orni
supra
balnea Herculis
(Herkulesíürdö),
1872.
1038.
(Apothecia cxsiccata labiis saepe arclc conniventibus fere hysterioidea,
interdum
striatula.)
CONTRIBUTIONKS MYCOLOGICAE AD FLORAM HUNGÁRIÁK. Nescio
Lenangclla
aii
Ncc Icones in Sacc. orum benc quadrant
Fnixini SacC.
supra
species
ct
VIII.
(Syll.
öUO.)
p.
synonyma
?
1437 (sub Tympanis) nec descriptio apotheci-
del.
it.
f.
5
ad Cenangellam
dcscripta vix
trahi
potest.
Ombrophila
17.
Apothecia
dispcrsa,
dcmuni patcUaria,
rotundatac,
1
1-stichae,
n, ad apiccm- 2
Folyporo
In
Km
c
(Quoad
dispcrsa,
Sporae
Ad
nigra.
hyalinac,
filiformcs,
Selmeczbánya,
prope
Icg.
frustula
haud fusiformibus pláne
—
primitus
globoso-clausa,
contexto,
fuscoílavidule
utraque
Paraphyses
apice
filiformes,
Berencsfalu,
dein
0,2
— 0,3
urccolata,
m.m,
40—45/5—6
hyalinae,
2—2,5
Selmeczbánya,
prope
^l,
ceracea,
Sspori.
hya-
Icellulares,
guttulatae,
|tí.
leg.
formám,
Km
colorc
e
t.
oli-
sporarum minutie pláne diversa species.)
et
hetcrospenna Schulzer (Ocsterr.
19.
Pi'ziza
Ad
putridam frustulam
Secundum
differt.)
sp.
n.
(Proxima PezizeJlae graniilosellae (Kar.ST.) Rehm quoad vaceo, ascis J
colorc,
incolit,
extus giabra, excipulo ad basin parenchyma-
obtusae,
lignea.
Ombrophila
ab
species,
similis
quae etiam Polyporum
Asci clavati, apice rotundati,
distichae.
(ti,
Helotiis
39),
Rehm
olivacea,
oblongae,
4—5/2
p.
sessilia,
prosenchymatice
corrugata,
linae,
X.
obscurata
PezizelJa
supra
sicca .
Paraphyscs
,
Berencsfalu,
scssilis.
sporisque oblongis,
tcnuisiime marginata,
—
— 10/3,5—5
colorcm
et
Sacc.
(Syll.
cylindraceis 18.
J
J+. Sporae oblongae, utrinquc magnas includentes, indc tere 2-
oleosas
Excipulum crassum parenchymaticc contextum.
obliquo
habitum
(Roll.)
Apothecia
ticc,
diám., gelatinoso-ccracea. Asci cylindracci,
2
<S
urccolata,
t.
Hrmula ascis
cr.
ii
dein
brcvissimum crassum clon-
stipitem
in
8 spori, pórus
(.i,
guttas
1-cellulares,
hyalinae,
cellularcs,
mm
3
globoso-clausa,
primitus
scs.silia,
120—130/5—7
sp.
n.
marginata,
cras-se
giabra, subferruginca,
gata,
apice rotundati,
Rkiim
Kiiictii
ligni
Populi Trcmulac
sporarum
inprimis
discriptionem,
bot. Zcitschr.
1878.
320.)
p.
Croatia.
in
triseptarum
utrinque
lili-
forme appendiculatarum pertinet ad
Arachnopeziza Atirelia (Pers.) Fuckel.
Saccardo Sylloge
20.
Trichobelonium toruloides Rehm.
Synon Syll.
Rehm Discom.)
(In
f.
X,
Exs
Ad fürd),
:
L
21.
i
n h a
ramulos
(leg.
deest.
Toruloides
Cfr.
Rehm (Discomyceten
r t
f.
siccos
Hung.
284.
Syringac
c.
583.)
Cfr.
Sacc.
49.
ic.
prope
vulg.
Dr. Linhart sub Tapesia fusca
demum
transverse
Sambuci
190.
F^buli
f.
balnea
Herculis (Herkules-
alpestris).
3— 5-septatae.
CyatliicuJa coronala (Bull.)
caules Nr.
p.
18.
p.
Sporae
Ad Lojka.
Tapesia
:
f.
De
N.
exsiccatas.
Kaposvár
(in comit.
Somogy),
leg.
6
RKllM
11.
Reiim
lacJinoidcs
Lasiobcloiiiitin
22.
Apothecia gregaria,
dein disco urccolato,
idce stipitata,
excipulo inprimis versus marginem
utrinque subobtusae,
18—24/3
hyalinae,
apicem
100^150/4
septatae,
hyalinae,
acutatae,
rarissime
2
lat.,
mm
1
ascorum
alt.,
Sporac 3-sep-
rcctac,
saepe versus
íiliformes,
I'orus
cr.
fi
septatis,
adpressis
|«,
8-spori.
/í,
acutatae,
inferius
Paraphyses
distichae.
,a,
— 1,5 mm
90—100/7—8
albidulo,
obtusis,
rectis,
hyalinis,
fere
Asci cylindracei, ad apicem rotundati,
cylindraceae,
cxplanato,
irregularitcr
creberrimis
ceterum pseudoprosenchymatice contexto, 0,5
obsesso, ceracea.
tatae,
dcmum pilis
ad apicem
scabriuscLilis, dilute ílavidulis,
sp.
n.
primitus globoso clausa, brevissimc cyatho-
scssilia,
opc coc-
Jodii
rulce tinctus.
Carpini Belüli
decorticato
ligno
In
prope Selmeczbánya, (Lachnellae
Km
leg.
extus
similis
Lasiobelonio subílavido EUis
Americae,
pilis
autem
e
ct
Alni
el
glutinosac.
Berencsfalu,
t.
pláne
sporidiis
Ev. (Sacc.
divergens
XVI.
syll.
proxima
species,
ligno
in
p. 789.)
salicino
nec non paraphysibus ad formám Lachni
alienis diversa,
plusminusve lanceolato-acutatis.)
Hiimaria Schemnitziensis Rehm
23.
Apothecia repanda,
cylindracei,
contexto, fusco-aurantiaca,
apice
rotundati,
oblongae, utrinque obtusae,
Paraphyses
1-stichae.
brevissime
longissimi,
cellulares,
1
íiliformes,
2,5
10
carnosa, 0,5—1,5
J—
cr.,
fi
guttatae,
ad
apicem
jtt,
excipulo
stipitata,
haud
dein
suborbicularia,
e.xplanata,
irregulariter
nodulose
marginata,
crasse parenchymatice
Asci
mox
sessilia,
crasse
sp.
n.
,
glabrae,
3—4
glabro,
cm
10
— 12/6—8
cr.,
^l
diám.
Sporae
8-spori.
|ií,
septatae,
hyalinae.
Ad
Km
e
terram in sylva abietina. Hodrusbánya (prope
(Ouoad colorem ulterius
explorata (Cfr.
similis
urceolata,
p.
sessilia,
demum
primitus
955.). n.
sp.
subimmersa,
fere
margine crasso plus minusve
clavati,
apice
1-cellulares,
guttam oleosam
20—22/10—12 cr.
rotundati,
f.i.
Paraphyses
—150/20
magnam
,í(,
J—
—
1
8-spori.
cm
diám. Asci sub-
Sporae
fusoideae,
includentes, glabrae, hyalinae,
íiliformes,
septatae,
2
/<,
dein
excipulo
inciso,
1-stichac,
versus apicem
sensim
ibique flavidulae.
In loco eluto.
Berencsfalu, prope Selmeczbánya, leg.
(Sporis fusiformibus a ceteris Humariae colis
,
globoso-clausa,
irregularitcr
parenchymatice contexto, glabro, olivaceo fusca, carnosa,
u
leg.
H. nemorosae (HuMB.) Sacc, quac autem non
Rehm Discom.
Hiimariu oJivaceo-fnsca Rehm
24.
Apothecia
5
Selmeczbánya),
t.
diversa.)
Km
e
t.
speciebus olivaceo-fuscis
tcrrin-
A MOHÁK UK.KOSZKüPüS TEHMÉSZKTK.
Cserey Adolf: A mohák Hogy
mohák
a
tkbl magukba
sok
általában
fogadni,
Sok ember
bocsátani, általánosan ismeretes.
Hogy azonban
id
adják azt
alatt
mal nincsen megvizsgálva. Ez okból
—
szerint
mint
mennyi
ki-
hasznát.
vesznek ma-
vizet
környezetüknek, eddig tudtom-
át
még selmcczbányai tartózkodásom
tehát
—
tekintetben alkalmas helyen
e
környezc"
magukból
azt
ennek gyakorlati
veszi
a térfogatukhoz és súlyukhoz mérten
gukba, és hogy mennyi
alatt
vízpárát képesek a
és
vizet
hmérséklet foka
a
és
higroszkópos természete.*
határoztam
magamat, hogy
el
ez irányban kísérleteket teszek. Mieltt ezeket ismertetném, egyet-mást a mo-
hákról általában elrebocsátani kívánnék.
Anatómiai
az
az
A
ismerjük.
gömbölyded,
szövetükben tehát még
;
mint azt
különválás,
szöveti
éles
egyszer
nagyobbára
szempontból
vagy prosenchymás sejtekbl alkotvák
az Edényes-Virágtalanok
sejtekbl alakult sejtköteg
rostos
chuni)
több ilyen rostköteg van.
sejtek
alkotják
nagyüreg,
és
E
szövetbe
festett
megyén
rhizoid-okat
mohák
szár közepén rendesen
némelyeknél (Polylri-
moha
nagyobb
A
teszi,
hogy
csöppek
azok
sok
alakjában,
pedig
nagyobb cseppek a súlyuknál
azt nedvesen
vízzel
a
P2z
a talajba
E részbl
a növény
hatolva az
felületét
sr
a
ú.
n.
borítják.
A
elágazásúak,
magukba, akár kisebb-
nagyobb
víztömegek felszívásával.
fogva lassanként a talajra
hullanak,
vagy a fölösleges vizet lassanként elbocsátják, ideiglenes
tartják,
forrásokat alkotván,
körül.
kérgét alkotja.
fogadhassanak
vizet
akár
azt
barnára vagy vörösre
sárgára,
és részben
sren
pedig
veszik
sejtek
anatómiai szerkezete, nemkülönben hogy ágas bogas
lehetvé
lév
mintegy a
képzdnek
részben
alkotják,
körében
középponti részt vastagfalú prosenchymás
vékonyfalú
és
át,
hajszálak
A
található,
része a szövetnek kifelé lassanként vastagfalú,
küls sejtekbl
sokszög nyilvánul
egyszer gömbölyded, vagy sokszög, nagyüreg
levélszövetet
vékonyfalú sejtek alkotják, melyek mindig egyrétegüek. vékonyfalú
nem
melyek a hmérséklet növekedésével a mohák belsejében
együtt párolognak.
»
Ezeknek elrebocsátásával
áttérek végezett kísérleteimre. Vizsgálódásaim-
hoz a mohákat Selmeczbányán több helyrl gyjtöttem, nevezetesen a Tanád helyrl, mely
nyugoti részérl Hedeon-tárna vidékérl, tehát olyan
tsen
kevert
fákkal,
t.
i.
lombos-
úgyszintén a Paradicsom-hegy ról,
ahol leginkább
A
alatt
mohás hegyi
megvizsgált mohafajok
Hypn. pitriim
és
bokrokkal
fenyfákkal,
van
meglehe-
benve
;
elterül dombokról, a Tanád északi oldala rétek terülnek
el.
a következk voltak
:
Hypnuin
citpressiforine
Hypn. Schreberi WiLLD., Hylocoiniiiin lorcnm Schlmp., Hyl. splendcns ScillMP., Hyl. íriqitelnnn ScHlMP., Anomodon vilicnlosus HüüK.
L.,
et
L.,
Tayl., Dicranum scoparium
*
Eló'adtu a
ott ülésén.
szerz
Hedw.
a növénytani
és
Polytrichtim
szakosztálynak
formosnm Medw.
1904. évi április 13-ikán tar-
CSEREY ADOLF
8
A mohák
némelyikébl
másokat keverve
5—10
mm
Egy négyzetmétert
lejtre
A
mohát azután
a
fölös
moharéteg
nagysága
vízzel
kimostam, hogy
napon
megszárítottam.
lecsuroghasson.
víz
megmértem 12 óra következ nap reggelén
míg
szobában helyeztem
olyan
négyzetmétert összegyjtenem,
ezután a mohát víz alá merítettem,
;
a
és
méréseket,
folytattam a
Erre
mohát súlyára
mértem a mohát
a
tehát alapul,
hogy
lielyeztem,
vízzel teleitatott
újra
véve
megszabadítsam.
megmértem
száraz mohát
véve
egj'^-cgy
négyzetméterré.
között változott.
a rajta tapadó talajtól
A
sikerült
össze egy
állítottam
múlva,
;
moha egészen
a
melynek
el,
a
nem
be
7
órakor)
ismét.
Ekként
A mohákat
száradt.
15—18"
hmérséklete
ki-
múlva a
(este
órakor
7
onnét
Félóra
között
C.
váltakozott.
A
15-szörös mérések folyamán
Az egy négyzetméter
A
beitatva 5660 g.
vízzel
következ eredményeket kaptam.
moha
száraz
súlya
középmértékben
IIUO g,
volt
Polylriclmm forniosnm legkevesebbet nyomott, vízzel
beitatva 3330 g-ot.
Hylocoinium spJendcns ugyanabban az állapotban kétszer annyit, 6900
A
24 óra múlva az 5660 g-ból veszített,
ami az
4935
lett
g,
súlyának 0"872 részét
eredeti
4 nap múlva a g,
g.
mérésnek átlagos súlyai középértékben ekképpen alakultak.
15
moha
súlya
3300
g.
tehát eredeti
súlyából 725 g-ot
teszi.
volt,
tehát
súlyából 2360
eredeti
vagyis (eredeti) súlyának 0'583-ed részét veszítette.
A
napon
7-ik
morzsolhattam,
midn
este,
moha annyira
a
hogy
száraz volt,
1190 g-ot nyom.ott, vagyis 4470 g-ot
veszített,
ami
szét-
súlyának
0'211 ed részét teszi.
Ha
grammban
megszorozzuk
és ezt
részt,
4 '465,
lesz
tér
Ebbl történik,
1— 0'211-ed
a fentiek után a veszteséget középértékben veszszük
0789 az eredmény
vagyis
mely
eredmény
a
súlylyal (5660
eredeti fenti
számmal
csakis
részig,
g-mal),
néhány
el.
látjuk,
hogy a mohák vízvesztesége majdnem egyenletesen lassan
hogy egy négyzetméter moha
és
az
nek 44C6 g vizet képes méter mohalepte terület,
hány kilogramm
átadni.
Ha most
tökéletes megszáradásáig a környezeté-
a mi körülbelül
vizet adhat,
Megjegyezend, hogy a
a
felelet
:
hogy 55
azt kérdezzük,
egy
millió négyzet-
négyzetmértföldnek
felel
meg,
245.630,000.
réteg vastagsága
ez esetben csekély, mert 10
él rétegek is elfordulnak. Más alkalommal Sphagnnm aculifoliiim-maX tettem kísérletet mény még meglepbb volt, amennyiben 100 cm^ terület moha
cm
vastag
;
ami vonatkoztatva egy négyzetméterre, 10,700 g Hogy megtudhassam, mennyi id alatt telik meg a
veszített,
niim és lemértem. alatt
A mohát
hagytam
;
erre
onnét
volt,
lio
kivéve
C, és
vízbe mártottam, és azt
lecsepegtetve róla
tehát egy perez alatt 600 g-ot vett
súlyának a hatszorosát, a mi a
fenti
a
g ot
teszen.
moha
vízzel,
Hylocomium-faiokat keverve, tökéletesen megszárítottam
súlya 700 g deti
ot
az ered107
egy
vizet,
és
Hyp-
100 g ot
perczig a víz
megmértem
magába, vagyis az
tapasztalatnak megfelel.
;
a
ere-
;
MOMAK HIGROSZKÓPOS TERMÉSZETE.
A
9
Ugyanezt a keveréket megszárítva, másodízben ugyanolyan fokú vízbe mártottam, az idt azonban 5 perezre meghosszabbítottam, hasonlóképpen 10, 15
30 perezre
és
azt lehet
mindannyiszor mértem
;
hogy a moha a
következtetni,
van meg, már a bemártás els
és
nem
súly
a
Ebbl
szaporodott.
ha ez elegend mennyiségben
vizet,
perczében veszi
be,
nem
többet azután
és
képes magába fogadni. Kísérleteimbl következik elször, hogy a mohalepte lejt, miután olyan
mennyiség
nagy
—
vizet
—
felhszakadáskor
például
befogadhat, képes a
felhszakadás romboló hatását megakadályozni, vagy legalább tetemesen csökkenteni. A kopár lejtn a felhszakadás vize fcltartóztathatlanul rohan lefele útjában magával ragadva a köveket, elpusztít mindent, a völgy mélyében
terül kerteket és épületeket, annál lenül
ér
ervel
Tanúja
voltam
többször
felhszakadás
hogy
árúkat mind
a vásárosok
magával
—
a
víz
felforgatta,
—
mint említem
jutott
mával
patakokban
a víz a
folyik
esbl
kapja
;
itt
is
bieber-tárnai
és az
—
oldalán
van mohá-
tele
hanem a sok
millió
lejtje
déli
felhszakadás tóba,
de
alkal-
az
itt
ers
oldalnak forrásai nincsenek, a tó tisztán
vizét.
Második következménye a mohák vízfelszívó ahol nagyobb mennyiségben fordul el, a csapadék hatással kell
ládákat északi
Paradicsom-hegy
egészen a bieber-tárnai víztartóig
rohanó
gáton az ereje meglörik. Ennek az az
a városba,
A
köbméter víz felszívódott a mohapárnákba. szintén kopár,
A
Szentháromság
nehéz
a
Máskor a Paradicsom-hegy
sohsem
vize
Selmeczbányán.
olyan ervel rohant a
mind
sátrait
ragadván.
a felhszakadás
itt
olyan
tör lefele
megjegyezvén, hogy ez a lejt csak
észleltem ilyen felhszakadást, mely oldal ;
nem
felhszakadásnak
ilyen
volt,
—
részben mohás és beültetett
val
és
el-
hirte-
olyan hevesen.
Vöröskúti-hágón
terére,
minthogy váratlanul és
Ellenben a mohás lejtn lassan folydogál,
le.
és
inkább,
is
mert ha egy
lennie,
nagy mennyiségénél fogva a
átadni,
lehetetlen,
ez kevésnek
erd
;
hogy
ott,
ez a csapadékra
és jelentéktelennek
hatása elmaradhatatlan.
éppen úgy párolog, mint valamely
meggyzdnie. A mohák azonkívül
hogj'
négyzetmértföld mohalepte terület 245,630
köbméter vizet képes a levegnek ne legyen hatással. Igaz, hogy
tehetségének,
eloszlatására okvetetlenül
A
de
látszik,
mohalepte hegyoldal
errl a hegyi lakónak sokszor van
alkalma
nemcsak nedvesen
és így vizet
is
a hozzájuk tapadt vízcseppeket átadják a talajnak, tartják
a
talajt,
hanem sokszor egészséges
forrású
szolgáltatnak.
Ebermayer több vizet tartalmaz
kísérletei* ;
mutatják, hogy a
így tehát ez a talaj
mohák
alatt
lév
talaj
gyökereket verjenek benne. Jól tudja ezt az erdész, miért
erteljes
helyeken mohával veszi körül csemetéjét, hogy szárazság,
részint a
küls
ellenségek ellen.
így megvédje
Mindez pedig
a
azt
is
\V o
1 1
n y
:
Forschungen
;iuf
dem
kopár
részint
mohák nagy
felfogható tehetségének köszönhet. *
leg-
alkalmas arra, hogy a fák, cserjék
Gebietc dcr Agric.-Physik.
líd.
XII.
a
víz-
IvKKÉKGVAKK) Aki'ád
Kerékgyártó Árpád: Magyarország
virágos növényei
a szín tekintetében.* (2 eredeti grafikai rajzzal.)
Ersen
magát a növénytanban az a
tartja
gazdag színpompája a rovarok csalogatására den oldalról szerveit
is
a kérdést,
ezt
vizsgálat
kimutatták, hogy a
A méhet
lát.
merül nézve
de a kutatók figyelmen
már min-
tárgyalták
hagyták a rovarok
kívül
tárgyává tenni, melyek körébl pedig például a zoológusok
méhek
tehát
szeme csak
camerr. obscura-szer
cm
2
nagyobb
csalogatja a virágra
aligha a szín
távolságra
távolságról.
színezet változatosságának és
fel
az a kérdés, vájjon nincsen-e a színezetnek élettani szerepe a növényre
?
A
sok
természet
mások visszavetésében és
árnyéklatának
sokféle
Nap
sugarai
Persze
nyilvánul.
e
gondolat igazolására hosszú kísér-
kíván a színezet ez új szempontból
mely nézetem
szerint
még
bizonyos eddig
között
mely talán egyes sugarak elnyeletésében és
Eme közleményem
évekig tartó tanulmánjí-ra volna szükség.
téglával
önként
láttára
hogy a színek változatossága,
jelensége utal arra,
a hmérséklet vagy a
és
ismert törvényszerség van,
letekre
egy
Bven
A
eloszlása,
nem
hogj' a virágoknak
felfogás,
való.
elbb-utóbb diadalra
való
felfogásához
csak
járulni,
a növény élettanban.
jut
Összeállításom valódi jelentsége akkor fog bekövetkezni, a mikor majd
elegend anyag
lesz
különböz országok
növény-családok
és
színezeti
viszo-
nyainak az összehasonlítására. Just** eddig megjelent köteteiben csak hasonló irányú dolgozatot találtam.
tárgyává az angolországi növényzet 909
257 fehér, 238 sárga, t.
i.
tarka
szín
kevert
és
április július
144 vörös,
hónapokra
azt
Buchan***
l(S76-ban A.
és azt találta,
faját,
94 bibor,
(S7
(zöldes-fehér,
a százalékos
kék,
bíborvörös
emelkedést
is,
hogy ezek közül
zöldes és
51
stb.).
következk
3(S
egyéb,
Kiszámította
melylyel a
különböz
És pedig adatai
színek újabb növénycsaládok felnyílása folytán gyarapodnak. a
két
vizsgálata
tette
:
Május
Június
Július
Kék
16
43
71
93
Fehér
14
36
70
97
Bíbor
4
28
61
92
Sárga
9
24
61
93
Piros
9
25
62
94
Április
Szerinte
az angolországi
növényzet
virágfakadáskor
szín
tekintetében
mintegy a Nap spektrumához alkalmazkodik, mert általánosságban olyan szín
*
Eladta
a
szerz
a növénytani szakosztálynak
1904. évi november 9-ikén tar-
tott ülésén.
**
Just:
*** A.
Botanischer Jahresbcricht für
Buchan; On
aile
Lánder.
the Fiowering of Spring
Plants.
—
Just
1876.,
680. old.
MAC.VAKOKSZAü \lRAGOS
A SZÍN TEUJNTliTÉÜKN.
NÖV'EXVl>:i
11
hhatása sugarainak maximumá-
virágok nyilának korábban, melyek a spektrum
hoz közel esnek (vörös, sárga).
W. Ben ne
A.
kék
16"
26t> o
és
sárga
különböz hmérsékleti jében
"*
virágú.
2S0 o-a sárga, 20"
hogy
hogy
elegend
í)Oo-a
piros,
meleg
A
másik
S
+
a
A
vagy
kék, 8o o-a
országnak
két
»Pnanzenleben«-
e r
és
lila
c r
1
tigycl-
növények
leplü
3.'Jo
o-a
barna.
2" o-a
megnevezése nélkül
Hoffmann
giesscni
nyáron a piros
sárga,
növényeknek
tavaszi
hogy
c h ü b
a
20o'o piros,
tanár
nézve általánosságban évszakok szerint
késbb
rendelkezésökre,
fehérek.
n
e r
folyóiratokban a íorrás
többségben.
zöld,
szempontból, és így a zöld szín
a növényzet a színre
vannak
virágok
ezért
a
Tavaszszal a fehér,
változik.
K
17'4" o-a
piros és
2'^ o
különbséget
e
akadtam. Az egyik'** szerint
adatra
kimutatta,
o
7"8o'o-a
fehér,
o
a színes pártájú
kivl a hazai
fentieken
két
.'3()0
Szerinte
a balti tlórára nézve biológiai
A
kék
20-30 o-a sárga,
viszonyai magyarázzák meg.
kívül hagyásával közli,
fehér,
még
angol tavaszi virágra nézve közli, hogy
<)4
zöld,
míg 50 svájczi tavaszi növény között
kék,
men
INSl-ben
t*
14-1'^ o-a
azok 4ü5«Vo-a fehér,
bennök a színanyag összeállítását
szszel a
és
szerinte
a
közli
nincsen
kifejldjék,
német
és
ilórára
vonatkozólag, mely szerint lOOO virágos növény között 284 fehér, 226 sárga, 141
kék, 75 ibolya,
narancs, 4 barna és 2 fekete. Ezek az ada-
12
zöld,
otj
nem
tok legnagyobb részben
vagy
terjednek ki egy ország
növényföldrajzi
egész flórájára, és így nagy értékük a színezeti viszonyok és a meleg
egység
összefüggésének vizsgálatánál nincsen.
H
i
1
d
n d
e b r a
nak valami nagy és
külön a
nein
mert szerinte
az ilyen
tulajdonít
nem
összeállítások-
veszik tekintetbe külön az erdei
növényzetet, melyek viszonyai
slb.
réti
egyáltalában
"i"''
értéket,
mások
és mások.
Am
ha
több különböz ország színbeli statisztikáját hasonlítjuk össze, véleményem szerint
módon keletkez
az ilyen
hibák kiesnek, tekintve
hogy
azt,
a legtöbb ország
"í"''"''
megvan úgy az erdei, mint a réti növényzet. Igyekszem a következkben hú képét adni Magyarország virágos növényeinek a szín tekintetében, és ebbl a czélból 2550 vadon tenyész faj és fajta virágtakarójának színezeti viszonyait vettem tekintetbe.*' Ezek közül flórájában
*
**
A.
\V.
B
e
n ne
Kerner:
t
*** Vasárnapi Újság. t
tt
On
:
the colours of .Spring Flowers.
Ptlanzenlcben. Leipzig und 12.
1899.,
1891.,
—
.lu.st
1881.,
11.,
oO?. olJ.
178. old.
sz.
Vasárnapi Újság 1896., 43.
Hildebrand:
Wien
sz.
Die P'arbcn dcr Hlüthcn. l.cipzig 1879., 56. old.
ttt Legújabban, miután
már
jelenlegi vizsgálataimat a
Természettudományi Társulat
növénytani szakosztályában ismertettem, jelent meg a »Botanisches Centralblatt« 49. számában B u s c a 1 o n L. és G. T r a v c r s o vizsgálatainak ismertetése (»L'eveluzionc morfologica de fiori in rapporto collá evoluzionc cromatica del perianzo.« .\tti doU' di Pavia. Vol. X. 1904.), melyben Németorsziig növényzetének színezeti Ist. Bot. viszonyaira vonatkoznak, és bizonyos mértekben jelenlegi dolgozatomhoz egészen i
i
hasonló csopoitosítás található. s
növényei.
Felhasznált 2.
C
s e r c
A szerzk
munkák: y
1.
Adolf
Magyarhon edényes növényei.
.A
H
o
f f
az ismertetés szerint diagrammot
mann
-
V
á g n e
r
:
is
Magyarország
közölnek.
virágos
Növényhatározó. 3. Hazslinszky Frigyes: synonym-ok kérdésében a kcwi botanikai kert általádr.
:
nosan ismert jegyzékéhez ragaszkodtam.
:
KERF^KGYÁRTÓ ÁRPÁD
12
azaz 17-56 "/o apetala
448,
17-88o/o piros,
fehér,
G03o/o
0-270,0 barna,
el
fordulhat
Az
és 0'27o,ü változó
tarka és 2-94o
zöld,
1,
2 nél fehér,
nézve
I-nél
Ití'JOo/o
piros változatban
E
el
szerint
azokat,
mindakett megvan.
i\z
tanulmányoztam, ho.uy
is
el
kék
I-nél
színben
o/o
színeit
a kék.
barnássárga 22, bíborfekete
A
szín, 4-41
Egyszikek
Tehát az
8.
1207 "/o
25-12o,o piros,
fehér,
el.
önéi sárga és
amelyik
is.**
lila,
színben
többféle
23-47o/o összetett
lila,
végre sárga-zöld
piros,
hogy
ismeretes,
külön sorolom
külön-külön
legkisebb arányban fordul
és
1,
4-84o/o
22-5í)'Vo
474 o/o
szerint
kék, 4-OOo/o
színek közölt:
sárga-fehér
8-45o/o kék,
zöld,
4-74o/o tarka,
többféle színben fordulhat
o
üsszeietl
fehér-vörös
E
közül
(207)
3-í)10/o
tekintve a piros uralkodik,
szín
3'03o/o
szín.*
lehessen megfigyelni.
G-280/o
Az
szín,
összetett
Az Egyszikek
1.
sárga,
sárga,
egy- és kétszik növényeket
eltéréseiket is
Ez utóbbiak közül
82'44o/o színes (21U2),
s
27-U)0/o
fehér-zöld 11,
G,
tarkák között az uralkodó
A
zöld.
elfordul,
többféle színiiekre
az ritkán
található
megkülönböztetek kék és piros csoportot, és
melyeknél ez a két szín hiányzik, vagy melyeknél
Egyszíkeknél 4
pirossal,
1
kékkel
és
zöld
1
és
fehér színekben fordul el.
Tekintetbe vettem azt
hogy
is,
a
különböz
mely hónapokban
fajok
nyilának, és így megállapíthattam, hogy az egyes hónapokban nyiló növények
miként oszlanak
következk
meg
a szín
A
tekintetében.
részletes adatok
százalékban a
*"* :
.2
2-2
m
•E!
P -
Fehér
'.
...
80'0D
...
— — —
Piros
Sárga Zöld
..
;
Kék
20-00
— — — —
Lila...
Összetett
szín
...
..
Tarka...
Többféle
A szín
színben
f.
e.
.•=;
2
J-
3
S
.g
.3
g,
c,
I
S
-q ;^
35-2S 5-90
15-44
16 66
15-02
26-35
32'65
30-00
14-28
15-44
23-S9
34-69
40-00
57-16
IWU
1000
14-28
6-62
5 60
8 04 7-82
6-12
11-74 5-90
16 86 8-83
28-9S 8-40
26-35
11-74
13-24
4-81
0-85
1-71
20-00
14-28
23-54
15 44
— — _ —
— — — —
— 5-90 —
4-81
— 3-68 — — 6-08 18-Otí
408
1-88
2-93
2 04 2-04
15-96
15-84
14-30
23-4(i
781
_
0-85
3-15
4-08
—
—
föntebbi táblázatból kitnik, hogy febiuáriusban és márcziusban a fehér
túlnyomó, áprilisban a sárga
pirosnak van a legnagyobb
*
3
-
Összetett
szin
;
és
van
többségben, és májustól októberig a
hónapról hónapra
például sárgás-barna,
növeked arányszáma. Az
kékes-zöld stb.
Tarka,
midn
egy és
ugyanazon a virágon több szín fordul el. Többféle szín, mely fajnak különböz egyedei más-más színek. Változó szín például a Trifoliuin pallesccns Schob., mely elbb fehér, majd sárga. Fehér-zöld zöldes-fehér vagy fehéres-zöld. "* Klein Népsz. Természettud. Eladások. Gyula: A virágok színérl. *** A vastagon nyomott szám a szín évi kulminácziója, a dlten szedett a hónap
=
uralkodó színe.
—
MAGYARORSZÁG VIRÁGOS NÖVÉNYEI A
SZÍN TEKINTETÉRKN.
egyes színek nagyon különböz hónapokban kulminálnak
kora tavaszszal, a sárga áprilisban, a
növények
tarka
13
a fehér, zöld,
:
lila
júniusban és a piros
októberben. Külön említem a kéket, mely tavaszszal és szszcl egyenl arány-
ban fordul el.
A
II.
kílszíkück
sok
(18!)5)
Közöttük 2a-23o/o fehér, í8-33o/o 4-730/0 féle
lila,
legkevésbé
fordul
növényeknél
az ottan második fehér pedig összi'íell
sárga-fehér .4
tarkák között
21
fehér.
és
fehér
lila
17,
(pl.
A
szín;
2 OS^'o tarka,
szintén a második helyet foglalja
között:
színek
zöld-fehér 28,
alapszínre
többféle
Polygonnm egyedei
piros-kék
zöld-sárga
nézve
4
:
piros-sárga
1,
24,
kék-fehér 14
piros,
színek között 48
idszerint
más
.S
01
-S
•^
-«
U-i
f<
5'5n
piros,
pirossal,
sárga,
kék,
3
19 Kékkel,
a
bíborfekete
más
színben
4,
iboiyásfekcte
2,
8
8
.2 'S.
'<
4-68
következk
sárgával (sárga
piros
és
el
fordulnak
a viszonyok
kék
A (pl.
illetve
változó ÍJílio-
:
^
J^
«
2
m
"
S
-^
"5
-^
^
^
'-^
^ <
f<
1.
ibolya,
elször bibor, majd kék szín).
egyes hónapok szerint a
§
és
sárga,
el.
1,
vnlgare, Echiinn viilgare, Ajtiga Genevensis stb.).
sperniiini pnrpureo-coeritleiini
Az
5-05o;o több-
csak a harmadik helyen fordul el,
vezetett,
vagy zöld) fordul el, és 20 esetben együtt
színek
mutatnak.
el és 0'360'o változó szín. Uralkodó szín tehát a el a barna, illetve a hat föszin közül a zöld. A
mely az egyszik
Az
viszonyokat
29-82o/o sárga, 2-72o/o zöld, SGíKVo kék,
3-83o/o összetett
0-3G0/0 barna,
színben fordul
más
tekintetben
piros,
-y:
a _g
E
S O
^^
S
KERÉKGYÁRTÓ ÁRPÁD
14
vetésébl kaptam.
emelked, mítv^a
a
vonalat, osztja.
Hogy valamely
mely a görbe
Ennek alapján
hajlásai
az
által
Egyszikek
hanyatló a fehér, sárga, zöld és
\
szín
viselkedése általában hanyatló
e
vayy
úgy tudhatjuk meg véleményem szerint, hogy leszákisebb-nagyobb évközti ingadozásokat, meghúzzuk azt a középazt legjobban
lila,
képzelt
két egyenl szig emelked a
területeket
között tavasztól
tavaszszal hanyatló és szszel
részre piros,
emelked
a
MAGYARORSZÁG VIRÁGOS NÖVÉNYKI A
SZÍN TEKINTKTÉBEN.
maximumával. Az Egyszíkeknól kevésbe tnik
séUlct
a Kétszíkckncl, ahol júniusban és júliusban, színek közel állandó arányban maradnak.
A
részint
— 20-580
hogy
a
kék
szín,
visszahanyatlást,
II.
a
o),
leszámítva a és
ellenkezen
kék pedig vele téli
a törvény,
mint
augusztusban az összes
piros júliusban és
mintegy követi a hmérsékleti görbe hajlását (19-16" 18-980
ez
ki
15
— 20 4"
o
halad.
;
augusztusban
"iO-SO"
—
21-700
Figyelemre
o
;
méltó,
idket tavaszszal emelkedést, nyáron ers
szszel ismét emelkedést mutat,
tehát
mintegy a
hmér-
KERÉKGYÁRTÓ ÁRPÁD
16
Végezetül
—
kiszámítottam,
és
tette,
következkben közölhetem
a
azt
vétele
hm.
32-87"
Fehér Piros
20-07
.._
27'47
»
12-32
»
6-85
»
8
»
0'42
»
2
»
...
...
...
...
...
A hmérséklet csökkenésével
tehát ebben
növekedik a fehér,
az esetben
csökken a kék és piros virágú növények száma.
és barna,
lila
* :
330 o 20 » 28 » 9 »
o
»
Sárga
Barna
sárga,
Hóra
Balti
6-60 (Felsó'-Német-O.)
Kék Lila
r
:
Magyarország 1070 (Budapest)
:
a
K érne
mint azt
nélkiíl,
:
Évi közepes
—
hogy összehasonlítást lehessen tenni
íoszínek százalékait a zöld szín tekintetbe
Róth Róbert:
Különös fenyalak
a Magas-Tátrában.**
(4 eredeti fotográfiai rajzzal.)
Már
több mint egy éve annak, hogy
Mágocsy-Dietz Sándor
dr.
egyetemi tanár figyelmemet felhívta azokra a sajátságos fenyalakokra^ a melyeket részint pedig Hági
részint Tátra-Széplak,
hegyi patakok mentén nicz
tájékán,
észlelt.
közelében
Ez annyival
nedves helyeken,
illetve
inkább érdekelt, mert Tátra-Lom-
valamint Tátra-Lomnicz és Tátra-Füred között,
ugyancsak
for-
rásvíz áztatta helyeken hasonló fenyveket láttam.
Az
említett
Tátra-Széplaktól
helyek közül kett nagyon könnyen hozzáférhet
Hági
:
az egyik
km-nyire, a másik pedig Tátra Füredtl Tátra-
5
felé
Lomnicz felé 3 km-nyire esik, mindakett közvetetlenííl a turistaút alatt. Valamennyi hely pedig, ahol a szóban forgó fenyalak részint csoportosan, részint pedig egyenként tenyészik, tulajdonképpen völgyben,
katlanszer mélyedésekben van,
nem fagyó
forrásvíz
bugyog
»fckete források«-nak
sokat
színbeli különbséget, borított tájék
Hogy
e
is
a talajból.
ki
nevezi,
amely
télen
2.,
november
meggyzdtem. Az
nem fagynak be
A
és
nép ezeket
illetve
soha be a
forrá-
ez elnevezésben
metereologiai adat
** Elterjesztette
ama
és a hóval
deczcmbcr
— IGo
c. hideg volt.
30-át
C.
és
itt
.S
i
a Hági mellett
e
v e
r s
:
sem, arról több
át
1904. februárius 1-én)
megelz napon
— 17o
C.
Tálra-
között inga-
És míg deczember 30-án szintén
körül a gyorsan folyó patakok
Bernátsky
m.'irczius 9-ikén tartott ülésén.
télen
dcczember 30 án és
9.,
1903. évi
— 18-40
mellett Tátra-l'\ired
ben be voltak fagyva, addig *
tátraaljai
bviz
a források közvetetten környéke
források csakugyan
Iglón pedig akkor
— 170 C.
A
kifejezésre juttatván
Füreden és Tátra-Széplakon a hmérséklet dozott,
fels peremén
között szembeötlik.
ízben (1903. januárius
magam
a melyek
lev
—
is
forrásterületen,
legalább rész-
melynek
vizét
Lcipzlg. 1897. 295. old. Európa. a növénytani szakosztálynak 1904. évi
Jen
KÜLÖNÖS FENYALAK A iMAGAS-TÁTRÁBAN. a benne
tenj-ész
hajtásaival
idei)
Naslurtiiim zöldre
szinte
R.
silvestre.
Rr.
2—3 cm
17
hosszú
liatal
a jégnek nyomát sem láttam.
festette,
fez
Ugj'an-
tapasztaltam 1903. januárius 2-án és 1904. februárius 1-én a Tátra-Füred és
azt
Tátra-Lomnicz között fekv lelhelyen kívül egész
Mindezekre pedig azért
rajz.
3.
pítani
»
fagy
be,
ható.
E
milyen
fenyveket
ez
a
Xövcnytani
mert ezzel eleve
forrás
csakis olyan
bvelkednek, vagyis
vízben a
Magas-Tátra
»csoportosan«
tam, mert minél tovább kísértem ritkult
ki,
kérdéses fenyalak
állandóan « a
tértem
óhajtom
megálla-
Liiczfcny-csoport Tátra-Füred cs Tátni-Lomnicz között.
hogy a
azt,
melyek
a hol februárius 1-én a A^astmiium-on
is,
moszatvegetácziót találtam.
déli
helyeken
ahol
lejtjén
a víz
több
el, a
fordul télen
át
helyen
csak a források közvetetlen közelében
l'.iu.'i.
I\'.
talál-
figyelemmel a víz lefolyását, annál inkább
fenyalak. IvíJzleméiiyck.
sem talál-
kiUet,
1.
fiizet.
^
RÓTH RÓBERT
18
A
3.
rajz
a
Tátra-Füred
Tátra-Lomnicz
és
m
közötti
csoportból
—
tüntet
maga 10—12 méternyi. Egész külsejük nemében egyike a legmagasabbaknak nagyon emlékeztet a Picea excelsa Link. lusus pendula Jacques et Hérinco alakjára. Az elágazás a kisebbik alakon olyannyira sr, hogy a fhajtás két ilyen fenyt.*
fel
Az
egyik körülbelül
4
magas, a másik
a
—
folytatását,
azaz végét egyáltalában
nem
látni,
az évi hajtások, amelyek a
és
normálisnál jóval rövidebbek, szintén alig észlelhetk.
4.
Luczfeny-csoport
rajz.
a
Hági
incllcki
A
törzse
nem
is
egye-
forrásvidékrl.
nes valószín, hogy többször fhajtást cserélt. Tülevelei rövidek és merevek. Ez a fenyalak egyébiránt nagyon emlékeztet arra a mocsári fenyre, — szinte hasonmása annak amelyet Berg** Livlandból közöl. ;
—
*
Az
összes fotográfiák
** Gráf Fr.
B
e
rg
:
oder Sumpffichte. Tafel X.
Guhr Mihály
dr.
tátra-szcplaki forvostól
»Einige Spielartcn der Fichte«.
valók.
— Dorpat 1887. Krunimfichtc
«
KÜLÖNÖS FKNYÖALAK A MAGAS-TÁTRÁBAN.
A
lev nagyobbik
mellette
egészen normális
ahol a fhajtás ívszeren
ott,
elsrend
alak növekedése és
azonban az
fölfelé
;
elágazása
felében
alsó
hajtások mindinkább rövidebbek és
évi
meggörbül, már egyáltalában
a másod-
oldalhajtások
19
stb.-rendekkel együtt,
alig
láthatók.
Az
különösen a törzs
fels felérl csaknem lecsüngenek, a fhajtás azonban mindvégig megmaradt. llevelek itt is a normálisnál rövidebbek és merevebbek.
A
A
—
4.
a Hági
rajz
melletti
forrásvidékrl
—
alakjukra és elágazásukra nézve
nak.* a harmadik pedig inkább a
Valószín azonban, hogy meggörbülve lefelé ntt
—
keztében
és
letört
fejldött
így
fhajtása
a
—
idközben
csakhogy
;
E három
feny közül
fönt említett két alak-
»karos luczfenyre«*' emlékeztet.
utóbbinak
ez
való.
kett megfelel a
a
vízszintes
is
valamikor
ívszeren
hónyomás követirányban ntt elsrend talán
másodrend
oldalhajtásból a két függleges hajtás.
E
leírt
fenyvek, valamint a többi
melyeket a
is,
helyeken láttam, úgy alakjukra, növekedésükre, illetve elágazásuk a
módjára,
jelzett
valamint
nyaikra
nézve
azokkal,
melyeket
Poroszország
B
e r
leírt
elfordulási
viszo-
megegyeznek
egészen
C
részint
a s p a
***
y
r
részében, részint pedig
keleti
Livlandban
g ;
az
is
és
észlelt
részletesen
legföljebb azzal a különbséggel,
hogy
vanjvözöttük néhány olyan átmeneti alak a mely
fogva
nag^í-ságánál
a típusos
szinte
is,
túltesz
mocsári fenyn.
Caspary
azt
is
hogy
említi,
mocsári fenyvel vegyest tenyésznek
a
egérajz.
5.
szen
normális
alakok
továbbá, hogy
is,
az átlag 30-évcs mocsári fenyvek csak
4—6 m
magasak. A fhajtást illetleg kétféle kot különböztet el
és
meg
:
a) olyanokat,
a melyek bizonyos
melyeknek fhajtása sohasem pusztult
tette
tönkre
—
és
b)
olyanokat,
még pedig rendesen többször
—
ezeknek az egész törzse többé-kevésbé görbe.
E
kétféle
miként zavarta a
ala-
a
magasságban mégis meggörbülnek,
melyeknek a fhajtását fagy cs
Fafíy következtében elgörbült lúczfenytörzs.
csúcsát az
;">.
alak elfordul nálunk
meg
a fagy,
is.
azt bizonyítja
Hogy az
a törzs
a
fiatal
egyenes növekedését
feny
is,
amelynek
rajzon láthatni.
Az egyik valósággal sátort képez, amely sajátosságot B e r g liviandi fenykülönösen hangsúlyoz. **Filarszky Nándor: »A lúczfcnyö (!'. excelsa Link) alakváltozásai. *
.•ilakjain
Természettud. Közlöny, LVI.
P(3tfüzet.
19Ü0.
Krummfichte, eine markkrankc Form« (Picea exSchriften der phys.-ökononi. Gesellschaft zu celsa Link form. acgra myclophthora). ***
Róbert Caspary:
Köniisberg XV. 1874.
:>Die
—
.
RÓTK RÓBERT
20
Berg illeti
st
;
ugyanazt
az a fenyrégió bármely helyén
legyen
feny
ami a mocsári
állítja,
elfordulását
tovább következtetve hangsúlyozza, hogy
Az
elforduljon.
kevéssé mállott,
olyan
még nagyon mohás,
illetve
kell
azonban,
helyeken
lápos
—
is,
hogy az ahol
a
—
fenyalak
ilyen
még csak
turfa
mocsári
ott szerinte
alakját
és
ahol lápos a talaj
ott
feny
nincsen.*
70 cm.-nyi nála a legalacsonyabb, és több méternyi magas a legnagyobb alak.
Azonkívül
mocsári fenyveket
olyan
említ
A
típusra emlékeztetnek.
Caspary középnagyságú
Berg
melynek
nagyon sokszor
hatom én
Ami már
n,
ilyennek
megfelelni.
látott
most
az
vagy
különböz nagyságú
okát
annak
A
is
magasságban
n,
hogy
feny görbe
alakjával ok-
hogy
mégis bevallja,
Berg, egyenesen
aki
a
és
fenynek
hogy
kapcsolatba
okozati
sok
növés feny lápos
illetve
penészgombának vagy
bélszövet
oka
helyi
a
talaj
oka
e
észlelte.
Szerinte tisztán
fenyalak
lehet.**
bélszövetét
lehetne
állíthatta,
vizsgálta,
feny,
a
lott.
Sok
gyakorlati esetre
fhajtás
a legtöbb
hivatkozva
mocsáii
kiegyenesedik
ismét
az ilyen víztl mentessé
A
lett
feny
talált
említi,
vagy pedig talajban
hogy
íij
t'ij
;
még pedig
az
elmál-
/Ví/
mihelyt az ilyen lápokat
lesz,
függleges
amennyiben hajtást
mocsári fenyöalakok
Caspary
sok
és viszont
;
csak az állandóan
keletkezésének
normálissá
illetve
nagyon
mert
olyan állandóan ttedves talaj, a melyben a turfa kevésbé mohás és
lecsapolják.^
végén
Értekezése
oka
bélszövetében hasonló beteg jelenségeket
sok mocsári fenyben ezeket nem
lika-
myeJoplülioran
•;>aegra
vinni.
fenynek
mocsári
beteg
a
feny
mocsári
a
kifolyólag hajlandó a beteg bélszövetei
fhajtás meggörbülésének. Ezt annyival inkább
nedves,
hogy
forma
:
meggörbülésnek igazán csak
szintén
tagadja,
éppen
van hosszúkás és köralakú
tele
Ebbl
látta.
feny
ívszeren meg-
egyelre bajos helyesen
szövetét e fáknak mind egészségesnek találta és
többi
rendes
erre
megállapította,
nevezte bélszövetben beteg
bogárrágásnak nyomát sem
a
láttam.
is
bizonyos
tovább
észlelt
viszont
;
tobozokat. Ugyanezt mond-
hogy a mocsári
idején
bélszövete sárgás-barna szín, és
csokkal. El
fenyn
mocsári
annak,
illeti
vízszintesen
Caspary
van.
is
pedig
magvai azonban normálisak voltak
vagyis hogy a fhajtás
görbülve lefelé
a melyek a boszorkányseprü-
a középnagyságúaknái kisebbeket
aki
is,
még
mindössze egy esetben, tobozt,
is,
milyen például Hági mellett
már
görbe
a
fejleszt
;
többé
hogy
nem
mofenyt átültetett a königsbergi botanikai kertbe, ahol annak lecsüng fhajtása nemsokára kiegyenesedett. Ennek az analógiáját például Hági mellett is
képzdnek.
mit egyébiránt
esete
is
bizonyít,
egy
aki
csári
is
látni.
Itt
ugyanis lent a katlanszer
völgyben,
közvetetlenül
a
források
a lejtn, illetve a tenyész fenyvek típusos mocsári fenyalakok és túl az völgy peremén állók még többé-kevésbé átmeneti »pendula«-a\akok úton, ahol nincsen forrás, már egészen normális alakúak a fenyk (6. rajz). Hogy eme fenyalakok csakugyan helyhez kötött képzdések, bizonyítja az is, hogy — bár tobozokat, illetve magvakat fejlesztenek mellett
;
;
*
**
Lásd Lásd
a
21. oldalt.
a
117. oldalt.
KÜLÖNÖS FENVÜALAK A MAGAS-TÁTlíÁBAN. terjednek
cl
nagyobb körben,
a
szomszédos
21
száraz területeken,
hanem min-
dig csak bizonyos helyekre szorítkoznak.
Viszont azonban az állandó egyedüli
oka
a
feny
vízbség
elgörbülésének,
egymagában
mert
helyenként
fcnyvekkel vegyest egészen rendes alakú l'enyvek meteorológiai
viszonyok között ilyen csekély
is.
A
szintén
nnek
nem
lehet
mocsári
a
hmérsékleti és egyéb
területeken
szinten
nem
lehet
-^
r.
^'
,
^V^. ^í^-
6.
rajz.
A luczfenynek
számbavehet különbség.
átmeneti »pendula«-alakjai a Hági mellett levü völgyben.
Itt
tehát a vízen
kívül
más
körülmény
szerepel
is
ok gyanánt. Talán megközelítem az igazságot, az okot, ha Berg felfogásának megfelelen az említett helyeken elforduló mocsári fenyvekre nézve szintén azt állítom,
hogy csak az a bizonyos lápos
böség egyiüles hálása szolgál okául annak, hogy
talaj cs
ott ilyen
nek. Ez a körülmény bizonyára állandó zavar gyanánt anyag fölvételében, vagyis a gyökerek mködésében.
az állandó
víz-
fenyalakok képzdszerepel
a
tápláló
«
FUTÓ MIHÁLY
22
Futó Mihály: Polypodium vulgare
vulgare L. és Polypodium
serratum Willd.*
7.
(3 eredeti rajzzal.)
Ha
mondom, hogy
azt
edényes
növényeinknél mostanában
virágtalan
subvarietásokra és a formákra való felosztást, azaz részletezé-
a varietásokra,
mondom
söket a túlságba viszik, csak az igazságot
ki.
A
mi vidékünkön elforduló
egyes fajok alfajainak a száma temérdek, pedig megkülönböztet bélyegeik
alig
számbavehetk ne vegyünk mást példának, mint a Scolopendrium vitlgare-i** melynek már hosszúsági, szélességi viszonyát cm-méretek szerint állapítják ;
meg
és így részletezik
de ilyenformán
;
csak a típusos Scolopendrium vul-
is
gare marad. Ennek következtében nagyon sok páfrányunk neve »nomen collec-
tivum«-má raját
kell
A
elmondhatók a Polypodium vulgare-rólis. Linné
fentiek egészen
oldalán
1085.
plánt.
a varietásoknak, subvarietásoknak és a formáknak egész
alatta
lett,
érteni.
írta
növényt, mint típust
e
le
Már
mellzött.
megkülönböztetést egészen
a
W
i
1 1
úgy hogy jelenleg
folytatta, tását,
Me
megkülönböztethet
jól
e
1 1
n
u
i
:
e
n o vv-féle kiadásban***
i 1
d
e
e
Polypodium vulgare
L.
munkát tovább minden varie-
formáját és lususait egybefoglalva 27 apróbb, leírás alap-
subvarietását,
ján állítólag
névben
e
d
M
egész serege van a kisebb megkülönböztetéseknek.
vSpec.
kisebb felosztást, alsóbb
;
hogy
azt,
találta
s
értend. +
eltérés
páfrányoknál a
a
levél
en-
erezete,
nek másod-, harmadrend elágazása nagyon lényeges jelentség, hogy ennek alapján biztos és alapos osztályozást lehet végezni.
húzódik végig a
egy váz b e c ktt
elismeri
is
Filicinae
midn
ezt,
Az
kora óta ez mint-
Maga S
a d
e -
elrendezkedése és
el-
alosztály feloszlatásánál.
»A
igy szól:
levélerek
ágazása rendkívül változatos, és ez okból a páfrányok rendszertanára
képpen a
végs
csolatban a és
alakokra vonatkozólag
fosszilis
—
nem
jelentségtelen,
levélsallangok alakbeli viszonyaival
nemeknek egyedüli megkülönböztetésére A Polypodium vulgare levélerezete a
többnyire
és elkülönítésére
Lu
e r s s e n^TT
vonalban
egyenes
a levélszéléhez
nek, középértéket számítva *
Elterjesztette
október 12-ikén ** L.
***
kezket
—
t
G
e
tartott i
s e
K
M.
e
Béla
J.
n h e y n e
r
Spec.
:
tt
Eng
ttt
Ch.
1
e r
—
-
P
Formen r a
n
1 1
Luerssen: 11—12.
szolgál.
ismertette
levél-
másodlagos erek a férrel képez-
a növénytani szalíosztálynak 1904. évi
—
Die Rheinischcn Polypodiaceen p. 95 99. V. p. 173; a P. vulgare alfajaiként a követ-
plánt.
Goldshmidt-Geisa:
Bastarden und
dophyta), p.
1
^ auriímn, y serratum,
:
kap-
fajoknak
ülésén.
Willdenow: említi fel
mivel a
3— 4.«
mmer
ü
futó
kivált-
»a szöglet, melyet
erezet-formák közül a »Nervatio Eupteridis« közé tartozik:
az
—
;
etc. p.
31
sinuatuiii, s cainhricuin.
Tabellcn zur Bcstimm.
d.
Pteridophytenartcn,
— 33.
Die natürl.
Pflanzenfamilien
Die Farnpflanzen
oder
I.
Teil 4. Abt. p. 55.
Gefássbündelkryptogamen
(Ptery-
;
PÜLVPÜDIUM VULGARE
Az
csoportra osztja
«B) be
totta
vipes,
Lucrssen
már
így
is.
a másodlagos
commiine,
a.
:
pumiliiin,
f.
villásak.*
rolnndalum,
h.
h.
d.
23
megkülönböztevulgare-t két
kétszer
Az elbbi
atteniialuiii,
c.
»B« be pedig
a
aiiiitiim,
g.
csak
többnyire
erek
— 4-szer
3
erek
SERRATUM WILLÜ.
nevezetes munkájában a P.
másodlagos
a
>->A)
:
/.
bevitték azután az apróbb
erezet c jellegzetességét
tésekhez
és
ÉS PüLYPODIUM VULGARE
L.
villásak«
csoportba osz-
aiignsliim,
serratiim és
i.
bre-
e.
cambricum
»fformákat.«
Ascherson* ben az anatómiát
elágazásúak« és
segítségül
csoportot
I
szintén
—
II.
sok
kiemeli,
Ua Lucrssen
hívja.
tekintet-
felosztását
cso-
a másodlagos erek kétszer villás
»I.
:
jelentségét
erezet
»A«
az
vázként tekinti és portra osztja
az
jobban
is
II.
a másodlagos erek többnyire csak
6^
St tovább megy a felosztásba beviszi a biológiát is, midn a P. viilgarc-t, mint »északi formát« (megfelel Luerssen »A«, egyszer
elágazásúak.«
villás
illetleg
Ascherson
szembe
a
I
;
—
csoportjának)
állítja
serratuin-mcLl.
Igaz
II.
a
fajtával,
déli
ugyan, hogy ennek pontosabb helyét
meg, »B«
nem
a P.
alárendeltje
alatt
C h
formája.
r
i
adatok alapján subspeciesnek
uulgare-nak, de
tartja
;
inkább
de
alapra támaszkodik, erre terjeszkedik
a
biológiai
ki
a szöveg alatti megjegyzésben.
már ebbl
Láthatni
vonalán
állapítja
már eddigelé elsorolt
a
s t**
nem
egyedek
álló
a többi »forma« szín-
is
közül
való
kiemelkedését
de lássuk kissé behatóbban!
W
A
i 1 1
d
e
n o
w
/K
leírása »frondibus maiori-
bus evidenter serratis« tisztán
nagyságán
és
és
legelbb 3
mint
itt,
alapszik
;
levélerezethez
a
is
— 4-szeres
***
elágazásút
elválasztja
valamint irányát
beviszi, kiemelvén,
is
»A«
viilgare
csoportjánál
f-
a a Polypodium vuledénynyalábja lefutását mulató vázlatos rajz; b a Polypodium vulgare ;'. serratum 7.
;
az edénynyalábok elhelyezkedése és lefutása módját
P.
^
már fordul
a levélnyél anatómiáját, illetleg
mellett
e
levélsallangok
a
Luerssen továbbá
a
fogazottságán
hogy míg a
rajz.
gare
cdénynyalábjai
»a levélnyél edény-
mu-
lefutását
tató vázlatos rajz.
nyalábjai közel az alaphoz egy középponti nyalábbá
egyesülnek*,
»B«-nél
a
addig
alapjáig különváltan haladnak. «
a
küls
p.
94-98.
*
** H.
Schwciz Bd. ***
E
Már
Ascherson
P.
C
Farnkrauter
I.
h
r
H.
szóval
i
s
magában véve
ez
is
nagy
ellentét,
mely
elidézett ellentéttel összhangban van.
alak által
P.
»a levélnyél edénynyalábjai gyakran a lemez
t
Die
:
2.),
G
r
a c b n e
d.
r
;
Synopsis
Schwciz
d.
(Beitr.
mittcleurop.
z.
Flóra. Bd.
k'ryptogamenflora
p. 52.
adom
vissza a német »Segment«, illetleg »Abschnitt«-jét.
í
d.
FUTÓ MIHÁLY
24
És valóban a Icvélnyél anatómiai szerkezetét vizsgálva, nagy találunk az edénynyalábok számát és lefutási irányát illetleg.
ott,
ellentetet
Áz egyszerbb szerkezet P. vulgare-nai (7. rajz a) a levélnyél legalján, majdnem a gyökértörzszsel van összefüggésben, 4 hadrocentrikus
ahol
edénynyalábot találunk, és pedig két nagyot az egyik azonnal egybeolvad, az
egyik
A
nagy,
oldalnak
hasi
a
megfelelen, két kisebbet pedig a háti oldalon.
két
hasi
kisebb
oldalon
(levél
színe)
nyaláb
közül
lev
nyalábbal,
ügy hogy gyakran, ha nem elég alapi (basalis) helyrl kezdjük a vizsgálást, csak 3 nyalábot kapunk. A megmaradt három nyaláb a levélnyél els harmadának a közepe táján egyesülni kezd, eleinte egy nyaláb három nagy dudorral, (ez közepén már
a harmad
lev
8.
pedig a harmadik, a háti oldalon
dudor eltnik, és csak két
megfelel
A Polypodium
rajz.
késbb
megvan),
cdénynyalábnak
kis
nagy
dudor
A Polypodium vulgare y. scrratum .spurangiuma oldalról tekintve.
vulgare sporan-
U. rajz.
ffiuma oldalról tekintve.
van a nyalábban két hadromával, melyek V"^^^^' alakjában helyezkednek el, de egymástól még különváltak. A levélnyél közepétl, illetleg a második har-
mad közepétl kezddleg, hengerré
resztmetszet
esetleg
nttek
már elbb is a nyalábok egy, kerek kemelyben a hadroma rendesen három
össze,
ágban, középpontból kiinduló sugár irányában helyezkedett
el.
Tehát a nyalá-
levélnyél alsó részéhen egyesülnek egy egységes nyalábbá.
bok a
A legalján
P.
vulgare y.
ugyanaz az
serratnm-nkl
eset
van, mint
(7.
két nagy a hasi, két kisebb a háti oldalon.
mm-nyire
itt
egy
egységes
b)
rajz
más
a viilgare-náX
nyalábbá
A
;
két kisebb
olvad.
Az
három nyaláb a középrészen, a második harmadban a nyalábok
már egészen egybeolvadtak
—
a viszony. tehát
négy háti
az eredeti,
levélnyél
nyaláb néhány
ilyenformán
—
A
nyaláb van,
hol a P.
megmaradt vnlgare-nál
els harmadban
talál-
ható alapi (basalis) helyzetet tartja meg, és csak a fels, harmadik harmadban találjuk
;
:
FOLYPÜDIUM VULGARE a
két hasi
kel
hasi oldalon
addig,
mini önálló
irányban
bal-jobboldali
lev nyaláb tehát a három nyaláb (ha pedig
kezdve
inneniül
szerepel, fclc
"O
SliRRATUM WILLD.
helyezkedik
kicsiny
el.
bocsátva az egyesülés utáni állapotában megmaradt háti nyaláb
csúcsot
A
hadroma
a
y.
egy, az oldali irányban hosszúkás nyalábbá egye-
nj'alabot
oldali
melyben
sülve,
ÉS POLYPODIUM VULGARIÍ
L.
levclnyél
nyaláb
eltekintünk e háti
Ilyenformán
nyaláb.
kel
fels harmadában
A
az
felé.
egyesül,
eredetétl)
h
s c
o n-
e r s
középsávot az általam vizsgált egyedeken nem találtam meg.*
Levélanatómiájok egészen megegyez. viszonyait szépen
Biológiai
Ascherson
kibvíti
derekán tetemes
meg
Nyár
levelekkel*.
elhaló
képez
ellentétet
élénk
ilyenkor
már
zöldek,
gyengék, a sorus-nak
nyoma
elénk zöld levele fonákán egészen
sztl
tavaszig,
meg
érleli
nyár
illetleg
P.
a
;
nem
tettek
—
—
levele
vnlgare
levelei
y.
serralnnt-nak
míg tehát a P.
;
vnlgare
vnl-
serralnm
y.
elejéig.
lényeges
bélyeg,
melyrl
eddigelé
tnt
fel c
közötti különbség, szorgos kutatásaim e bélyeg állandósá-
—
gyztek meg. A sporangium gyrje a magvak szétszóró készülékeinek anaészrevchetleg eltér alakú és szín sejtekbl alakult; a sejtek a spo-
legalább
(annulus) ugyanis, logonja,
érlelik
serralnm
P.
a sorus-okat, addig a P.
növény
két
a sporangium szerkezete. Vizsgálataim közben
:
kettnek sporangiuma gáról
a
ilyenkor
y.
vnlgare
sorus-ok vannak
»nyár
sorait:
alakjai
vnlgare
sincsen a P.
kifejlett
Végre van még egy, nem kevésbé említést
vnlgare /'.
Tavaszszal ellenben a
elpusztul.
elsárgult,
gare tavasztól szig
A
zöld
ill
ugyanis
vizsgálva
mintegy
fejtegetés
diagnosisba
rövid,
végén
egymással.
levelük
sorus-aikat,
mely
('hrist,'"
kifejti
»Synopsis«-a
esetben
két
e
—
mely mintegy
a
falazat és barnás-sárga színük által nagyon könynyen megkülönböztethetk, így bélyegnek már azonnali felismerhctségénél fogva is nagyon alkalmas. A sejtek nagysága azonos, de a szám és ennek folytán az a felület, a melyen a gyr övként áthúzódik, nagyon változó,
rangium többi sejtjeitl vastag
így a P.
alább
vnlgare-nkl
gyrje
rangium is
felében övezi
;
10— 14-scjt P. vnlgare
a
desen 6-sejt, és legföljebb
'
'4-ben
Összefoglalva röviden a a
valamint többi varietásainál, formáinál a spo-
rajz),
(8.
rendesen
fbb
a sporangiumot y.
serralnm-nál
1
a P.
— 3-szorosan
vnlgare
y.
a
két,
oldalon
hasi
séges nyaláb szerepel
dig mint önálló
három nyaláb
innentl pedig 2 nyaláb
került
(Itália,
309.
;
ki.
**
Id.
h.
szövegalatti jegyzet.
.Schweiz,
Dalmatica) cs F.
FI.
309b.
;
a
ad-
szerepel,
;
él anyag hiányában
F. vnlgare y. serrahiui vizsgálati tárgya
Hcili;irium Europacum-b('>l (FI. Corcyrensis
lev nyaláb
harmadában egyesül,
levélnyél fels
Pteridophyta exsiccata
3—4-
szeresen elágazó másodlagos erekbl áll;
a levélnyél nyalábjai a levélnyél alsó
A
serralnm
levélsallangjai erezete rendesen
részében egyesülnek és innen mint egy-
*
ellenben ren-
bélyegeket
elágazó másodlagos erekbl áll;
nitz
de leg-
részében,
övezi a sporangiumot.
Polypodinm vnlgare
levélsallangjai erezete
2/3
(9. rajz)
W
i
B
a C. r
Franczia orsz., 309c.)
t
g
a c
-
c n-tclc
példáiból
FUTÓ MIHÁLY
26
gyrje
lombja örökzöld; 12
— 14
részében, de legalább
rje rendesen
~'n
6 sejtbl való, a sporan-
giumot legföljebb 1/4-ben övezi.
V^-ben övezi.
is
gy-
lombja nyár végén elpusztul;
rendesen
sejtbl való, a sporangiumot
Tehát a levélerezet dúsabb elágazottsága, a biológiai viszonyok különlefutásában való ellentét, a sporangium
bözsége, a levélnyél edénynyalábjai
gyrjében
való
mind
eltérés
olyan
nagy
olyan
bélyegek,
a
eltérések,
meg nem trhetk, egyszeren lehetetlenek. melyek faj földrajzi Éghajlati eltérésnek sem vehet, nem lehet sem »déli fajta«, sem (mediterrán) alfaj «, mert ekkor nem a levélnyél nyalábjai lefutásában és a sporangiumban volna eltérés, hanem pl. az epidermis-sejtek falai vastagságáegy
keretében
/>
ban,
ersen
sége alul 12
—
15,
hosszúsága 20
harmadában hegyes kás sorus, elegend
bélyeg
nem
általában 2
—
meg
lehet
ezt
is
követeli
növénynél,
olyan
találni
lehet
fajnak,
déken a P.vulgare-t
helyettesíti,
növények
erdélyi
morosum dr.
fels
!
De
de a nagy anatómiai
;
gyakran
gyökértörzsén
inkább
Mindenesetre
!
forma egy-
kivált
varietás,
melynek egy
jogosultsága
hogy a páfrányok kö-
ön-
beválik
mint subspecies nek. Talán délibb
ennek megfelel növény, mint
Melampyrum
pl.
vi-
a virágos
Biharicnsf-nek nyugoton a M.
ne-
?
Kedves kötelességemnek óhajtok
dár
helyzet,
van
Talán
azt,
rendszertani fokon van
is e
délibb földrajzi elterjedés
között az
vízszintes
megkülönböztetésre.
a
talán
3 jól leírható varietást
álló,
lándzsás,
szerepeljen, tekintve
faj
sok gyengébb bélyeg
és biológiai eltérés
;
durván fogazott levélsallangok, nagy és kissé hosszú-
és
annak, hogy mint külön zött
—
;
szélesség, esetleg
egyenletes
s
kiemelked szájnyílásban stb. ezekhez hais nagyon jól leírható a vastag levélnyél uulgare-nkl nagyobb lemez, melynek széles25 cm ersen kifejldött brnem és húsos,
Florisztikailag
háromszögalak, a P.
tojásdad,
vékony
kutikulában,
fejlett
sonló bélyegekben.
eleget
tenni,
egyetemi tanár úrnak szinte köszönetet
ményének tanulmányozás
czéljából való
midn Richtcr Ala-
mondok Pteridophyta-gyjtc-
szíves átengedéséért.
Lengyel Géza:
Ujabb adatok Budapest környéke növényzetének ismeretéhez.*
Borbás Vin özének növényzetében szolgáltatni említett
;
beállott
változásokhoz óhajtok
egyszersmind
kiegészíteni
munka megjelenése
újabban a Pilishegyrl
J á
v
óta r
óta környékünk közleményemben néhány adatot
lS79-bcn megjelent munkája
ka
ama
e
Sándor
melyeket
közléseket,
Borbás, F
i
1
a
r s
z
k y,
S
i
m
az
elbb
n k a
i
és
tettek.
Természetesen java részüket a tenyésztés köreibl (cultura) kiszököttek teszik, hozzájuk járulnak bevándorlottak, llóránkban vendégek gyanánt meg-
jelenk. Egyesek ismételten jelenkeznek flóránkban, mint *
Eladta
tartott ülésén.
a
szerz
a növénytani szakosztálynak
a Salvia Sclarea L.,
pl.
1904. évi
deczember
14-ikén
ÚJABB ADATOK BUDAPEST KÖRNYÉKE NÖVÉNYZETÉNEK ISMERETÉHEZ.
hogy
nemsokára megint eltnjenek; érdekes jelenség a növények vándor-
talán
szempontjából, hogy Centatirea
lása
küls
egyik
27
részén és a botanikai
mennyiségben
jelenkezett.
Calcitrapa kert
tavaly
L.
nyáron a fváros
valamelyik zugában
(Fekete József
tud. egyetemi
egyszerre
nagy
botanikai
kerti
intéz közölte velem az utóbbi elfordulást.)
Más növények
rl
közlekedési eszközeink révén kerültek hozzánk távoli vidékek-
megbontják üóránk
idegenszer megjelenésükkel
és
növényföldrajzi egy-
ségességét.
Adataim a következk
dl
:
Orchis incarnata L. var. ochrolcuca WüSTNEl.
I.
A
régi
lóverseny tér-
árnyas cserjéseiben.
(Cr.) Gaud. Nagy mennyiségben tenyészik a cserjéseiben, Epipaclis puliislris (L.) Cr. és homokos régi Blackstonia serolina (Koch) Beck társaságában. A Római-fürd tzeges rétjein C)-Buda 3. Lislera ovata (L.) R. Br.
Epipactis
2.
riihiginosa
lóversenytér-dl
(iM á
mellett.
g o c
y
s
-
D
i
e
Sándor
z
t
egyetemi tanár rendezte kiránduláson
gyjtöttük.) 4.
Salix paliislris
nev
»Epreserd« 5.
HoST
A
{superalba y, fragilis).
lóversenytér-dül-
régi
részének mocsarában.
Spergiila arvensis L.
A
ferenczvárosi vasút mellett. (B o
r
b á s csak *-al
közli Remete-Máriáról. 6.
Rákoson
Sisymhriitui
Ez az inkább
LoeseJii L.
növény
hegyi
megjelent
a
is.
Egy Nagyon
7.
Ranitnciilus Lingiia L.
8.
Sedum
lassú patakban Soroksár mellett.
otthonosan és bven terem Soroksár A közeli temetbl szökött ki. (.^z utóbbi két Lajos egyetemi magántanár és B u d n s z k y
reflexiim L.
közelében a vasút mellett.
m
növényt
S
Károly
társaságában gyjtöttem, június havában.)
9.
belül
i
o n k a
i
i
A
Ornilhopiis salivíis Brot.
ferenczvárosi vasút mellett.
10.
SeseU Hippomaraíhniin L. Csepel homokos
II.
Salvia Sclareu L.
ugyanazon idben 12.
TJiymiis
Budán
találta ott
collinits
M.
K
B.
a
Jánoshegyen
mmer
ü
var.
1
e
J.
terein.
egy
irtás
szélén.
(Körül-
Béla múzeumi segédr
slenophyllus Opjz.
A
is.)
Hármashatárhegy
füves helyein. 13.
Cenlunrea Calcitrapa L.
14.
Centaurea Rocheliana
A
ferenczvárosi vasút mellett.
(Heuff)
[=
C.
banatica KernJ.
Az elbbi
helyen.
Megemlítem
Heuff cl
közölt a
végi,
hogy
Filishegyröl,
a ott
Scolopendriiim
újabban én
is
vitlgare
Sw.-t,
megtaláltam.
melyet
WOLCSÁNSZKY JÁNOS
28
Wolcsánszky János:
Adatok Magyarország lombos
mohainak ismeretéhez.* A
m.
V
növénygyüjtéssel
is
mohákat a
g
e
Jen
1
dr.
mohákkal
nekem
mohát szedtünk
alatt
az
mely
gyjtési
ország
és
módon 1903-ban
különös feladatom
volt
id
állat-
ilyen
Spissák István-nak,
össze,
Ez
foglalkozás.
való
800
hogy
annak,
éve
1904-ben pedig
és
természettudományi szak-
és
tanár vezetésével rendszeres
Három
foglalkoznak.
Komé 1-nak
y
1 1
több mint
á n
gyjtünk, még pedig 1902-ben
is
Marcze
mathem.
Állami Paedagogium
kir.
hallgatói
csoport
különböz
részein
adatokat összeállítva,
hazánk növényzetének pontosabb ismerete, az egyes fajok földrajzi elterjedésének tüzetesebb meghatározása, vagy elfordulási helyének megersítése érdekében ezennel közzéteszem.
A álását
kétes
meghatározását, valamint a meghatározott fajok átrevide-
fajok
Péterfi Márton bryolgusunk
kötelességemnek ismerem, neki
mint társaim nevében
A
i
p
r
i
c h
pane],**
meg(Laub-
czím
követtem.
is
Fam. Sphagnaceae.
I.
Sphagninii
Flora«
1890—1904)
Leipzig
t,
alapvet munka szolgált irányadóul, és annak a rendszerét Az adatok elsorolását a következkben közlöm.
1.
amiért
fajok
a
Rabenhorst's »Kryptogamen
Gustav L m
K.
v.
vállalni,
valamint
közben,
összeállítása
fajok
nevezésénél mindenben Dr. L.
moose, bearbeitet
magára
szíves
leghálásabban megköszönni.
is
meghatározott
volt
megbecsülhetetlen fáradozását ügy a saját,
e
aciilifoliiun
Bélai
EiikH.
hegyek
(M. -Tátra),
[Zako-
Mohos. 2.
Sphagnum
3.
»
cymbifolitim Ehrh. Zseleznó-fürd, Popiván.
Girgensohnii Russ. [Zöld-Tó (M.-Tátra)J Zselcznó fürd.
Popiván. II.
4.
Fam. Physcomitrellaceae.
Physcomitrella pátens
III.
Hedw. [Budapest
Fam. Phascaceae.
6.
Sphaemngiuin triquetrum (Spruce) [Budapest (Rákos)]. Microhryum Floerkeantim (Web. et Mohr.) Budapest (Rákos).
7.
Fhascum
5.
bryoides
DiCKS.
var.
bryoides (DiCKS) var. pilifcrum (ScHULTZ) 8.
*
(Kelenföld)].
(ScniJLTZ)
piliferiim
= Mildeclla
[Budapest (Ü-Buda)].
Phasctim cuspidatum ScHREB. [Budapest (Ó-Buda)].
Elterjesztette
S c
li
i
1
b e
r s z
k y
1905. évi márczius 8-ikán tartott ülésén. ** .\z egyenes zárójelben közölt ] [
fölemlítvék, igy tehát azok
Károly
a
termhelyek
növénytani a
hazai
megersít adatok gyanánt tekintendk.
szakosztálynak
irodalomban már
ADATOK MAGYARORSZÁG LOMBOS MOHAINAK ISMERETKIIEZ.
29
IV. Fam. Weisiaceae.
Weisia
9.
10.
viridiiJa
Hedw. [Budapest
(L.)
(János hegy)].
Dicranoweisia crispula (Hedw.) Lindb. [Popivánl.
V. Fam. Dicranaceae. 11.
Dicrannui
fiiscescens
12.
»
scoparimn
TuRN. Popiván. [Budapest (Farkasvölgy,
(L.)
Kamaraerd)].
13.
Hosszúmez, Felscsernáton, Popiván. Dicranum undulatiim EhkH. Bedháza.
14.
Dioüiu'Ua
15.
Campylopus
[Zakopane], Fehéregyháza, Viszoka,
(Hedw.) Felscsernáton.
subitlata
flexiiosus
Hosszúmez.
L.
VI. Fam. Fissidentaceae. 10.
Fissidcns adiantoidcs
17.
[Budapest (Háromhatárhegy)].
Fam. Ditrichaceae.
VII. IS.
[Budapest (Kamaraerd)].
(I..)
L.
taxifoliiis
»
Dilyicliumjlexicuulc (SCHLEICH.)
= Lepiolrichum flexicanle. ScilLElCH.
Dobsinai jégbarlang.
Fam. Pottiaceae.
VIII. 19.
pest
Pottia
EuRU. =^ P/ervgoiicurniii carifolimn (Fairu.)
cavifolia
|
Buda-
(Rókahegy, Gellérthegy)].
(Hedw.) [Budapest
20.
Pottia lanccoJata
21.
Didyinndoii fiiridiis HoRNSCH. Felscsernáton.
22.
BarbuÍLi Hornschiichiana SCHULTZ. Visegrád.
23.
= Tortta
muralis L.
»
(Istenhegy)].
intiralis (L.)
[Budapest (Gellérthegy,
Farkasvölgy, Aquincum, Mátyáshegy, Svábhegy), Ivákospalota, Visegrád]. 24. 25.
liegy)],
niralis
»
Visegrád, 20.
ván,
Barhida síihidata L.
= Tortiila snbiilata
Wkdw.
^^=
(L.) [Jiudapcst
(Kbánya)].
(!..)
[Budapest (Mátyás-
7o;7í7/í/
loituosa (L.) Popi-
riiraUs
Tortiila
Felscsernáton.
Baibula
loytiiosii
&
Wkb.
MoiiR. -
Hosszúmez. 27.
Barbiíla ungiii:idata (L.)
iX. 28.
Schistidhtm
Hedw.
]
Budapest (Rókahegy)].
Fam. Grimmiaceae.
apocarpmii
L.
Felscsernáton,
[Budapest
(Jánoshegy,
Rókahegy)]. 29.
Grimmia
piilvinala (L.) Budapest [Farkasvölgy],
hegy, Lágymányos, Lipót-körút), Visegrád. 30.
Racomitriiim canescens (TiMM.) Viszoka.
31.
Ilcdwigia ciliata Eiirh.
[Budapest (Jánosliegy)].
(Aquincum. Róka-
WOLCSÁNSZKY JÁNOS
30
X. Fam. Orthotrichaceae. 32.
Hedw. Budapest
Orthotrichum anovialinn
Fam. Encalyptaceae.
XI. 33.
Enclypla
34.
»
ciliata
(Sasliep:y).
(Hedw.) [Budapest (Sashegy)].
= E.
Hedw.
streptocarpa
contnrta
(WuLF.)
Budapest,
(Farkasvölgy, Mátyáshegy), Felscsernáton. 35.
Encalypta vulgáris (Hedw.) Budapest (Rókahegy).
Fam. Funariaceae.
XII. 36.
Physconiitriitui
37.
Fimaria liygrometrica
pyriforiiie
(L.)
(L.)
[Budapest (Lágymányos)].
[Budapest
(I>ágyniányos,
Kamaraerd,
Aquincum, Svábhegy), Rákospalota, Törökbálint].
Fam. Bryaceae,
XIII. 38. 39.
Bryum argenleum
Rákospalota, Rákosfalva.
L.
caespititinin L.
»
[Budapest (Farkasvölgy, Gyri-út K. -Svábhegy,
K. -Gellérthegy, Mátyáshegy, Rokahegy, V. ker. kültelek)], Visegrád, 40.
Hosszúmez.
Biyuui capilJare L. Budapest (Rókahegy, Svábhegy). cyclophyllum (ScHWÁGR.) Budapest (Lágymányos).
41.
»
42.
»
Duvalii VoiT.
43.
»
pseudo-triqnetntm (Hedw.) Viszoka.
44.
»
Zseleznó-fürd.
var. gracilescens
»
»
Budap. (Aquin-
cum), Popiván. 45.
46.
Webera mitans (ScHREB.) Popiván. »
sp.
Budapest (Istenhegy).
XIV. Fam. Mniaceae, 47.
Mnhtm
48.
»
cuspidatum L. [Budapest (Kamaraerd)].
pímctatum
L.
[Budapest
(Hárshegy)],
[Popiván],
Bclai-
hegyek (M. -Tátra). 49.
Mnium
piinclahtm
L.
var.
elatiim
SCHIMP.
Poduplaska- Völgy
(M. -Tátra). 50.
51. vSzt.-
Mniuui rostratnm ScfiRAD. Visegrád, Bálványos Fürd. iindiiJalitni
;>
L.
Budapest
(Kamaraerd),
Marosvásárhely,
Anna-Tó, Zseleznó-fürd.
XV. Fam
Bartramiaceae.
52.
Bartrainia pomiformis L. Fehéregyháza, Dobsinai jégbarlang.
53.
Philonotis calcarea (Br. EUR.)
54.
nyos-fürd.
»
fontana
(L.)
Viszoka.
Zseleznó-fürd,
Popiván,
Viszoka,
Bálvá-
ADATOK MAGYARORSZÁG LOMBOS MOHAINAK ISMERETÉMEZ.
31
XVI. Fam. Timmiaceae. 55.
Timmia havarica Hessl. Popiván. XVII. Fam. Polytrichaceae.
56.
pest
Atrichinn unchdalum
W
Beau\'.
^ Catharinea
undulata (L.) [Buda-
Hosszúmez.
(Svábhegy)], 57.
Pogonaluui tiniigernm
58.
Polytrichiim
commune
Popiván, l'ehéregyháza.
(L.)
(L.)
Zöld Tó (M. -Tátra), Szt. -Anna-Tó,
l-'els-
csernáton, Tarpatak (M. -Tátra), Jávorniiv. 59.
PjhiricJinui
(")().
»
01.
»
decipiens LiMPR. Bedháza, l^opiván. fonnosnm Hedw. Hosszúmez, Popiván.
Wlld.
jiiniperinitm
Szt. -Anna-Tó.
XVIII. Fam. Fontinalaceae. 02.
Foiilinalis
aulipyrelica
L.
Bálványos-fürd.
XIX. Fam. Crypheaceac. Viszoka.
G3.
Leiicodon sciuroidcs L.
[Budapest
01.
Aufilricina ciirlipendida
(Hedw.) Zseleznó-fiird.
(ZAigliget)],
XX. Fam. Neckeraceae. G5.
Nechcva aispa L. [Budapest (Jánoshegyi
|,
Popiván,
Dohsinai jég-
barlang. 00.
Nechera couiplanala L. Bálványos-fürd.
XXI. Fam. Fabroniaceae 07.
Auacamplndon
spJacJiiioides
(Frölicii)
[Budapest (.Tánoshegy)|.
XXII. Fam, Leskeaceae. 08. 09.
Leskea nervosa (St'ilWAGR.) Fehéregyháza.
poJycarpa Eeírh. [Budapest (.Tánoshegy)].
»
70.
Thiíidhim ahietinitm (L.) Visegrád, Felscsernáton.
71.
Pterigynandriim fdiforme (Timm) Felscsernáton, Zscieznó-fürd. Anoinodon longifoJins (ScHLElCH.) Bálványos-fürd.
72. 73.
vilicidosiis
»
(L.)
[Budapest (Farkasvölgy)].
XXIII. Fam. Hypnaceae. 74. 75.
76.
Isotheciuju ínyunim (PoLLlCH) Popiván. Homalothecium Phdippeamim (Spruck) Nagy-Csornád. »
sericeum
(L.)
[Budapest (Jánoshegy)] Visegrád.
:
WOLCSÁNSZKY JÁNÜS
32
Hosszúmez.
77.
Pylaisia polyantha (Schreh.) Felscsernáton,
78.
Brachytheciiim populenin (Hedw.) Budapest (Jánoshegy).
79.
Budapest
(Hoffm.)
salebrosujii
»
(Istenhegy,
I'ar-
kasvölgy.)
Brachytheciiim rutabithim (L.) [Budapest (Jánoshegy)].
80.
völgy),
81.
»
82.
CamptotJieciiim
Viszoka, Visegrád,
velulinntn
(L.)
Visegrád.
liitescens
var.
fallax
(HuDS.)
Budapest
83.
Eiirhynchiuin strigosum (HoFFM.)
Dobsinai-jégbarlang.
84.
Plagiothecitim silesiaciim (Selig.
Popiván.
)
süvaticmn (HuDS.) Hosszúmez.
»
85.
(Farkas-
Zseleznó-fürd.
Ainblysteghnn riparium (L.) Popiván.
86.
serpens
»
87.
[Budapest
(L.)
Lágymányos, Aquincum)], Visegrád,
Szt.
Endre,
(Farkasvölgy,
Istenhegy,
Hosszúmez, Bálványos-fürd,
Szt. -Anna-Tó.
Amblystegiimi variitm (Hedw.) Bálványos-fürd.
88.
89.
Hylocomiitm splendes (Hedw.) Dobsinai-jégbarlang, Viszoka, Visegrád,
Bélai-hegyek (M. -Tátra). 90.
Hylocomiitin Iriqiietruin (L.) Visegrád, Popiván.
91.
Hypnuin chrysophyUinn Brid. Budapest (Kis-Svábhegy).
92.
citpressiforme
»
[Budapest
L.
(Jánoshegy,
Farkasvíilgy)],
Felscsernáton, Viszoka, Visegrád.
Hypnuin aispidatuni
93.
Budapest (Aquincum).
L.
94.
»
Haldanianuni Grev. Popiván.
95.
»
Knciffii
(Br. eur.)
(Lágymányos,
Budapest
Aquincum,
Jánoshegy), 96.
Hypuuni
nioUnscitui
Hedw. Popiván,
Szt. -Anna-Tó,
Zakopane.
97.
»
polygamuni (Br. eur.) Budapest (Aquincum).
98.
»
prolensiim Brid. Popiván.
99.
»
rugosiim DicK. Felscsernáton.
100.
»
^rZ/jr/^íT/
csernáton, 1<)1.
Willd. =Hylocomium
vSchrehcri (W'illd.)
Popiván,
[Budapest (Farkasvölgy) [, Fehéregyháza.
Ilypniini
uncinalitm
»
102.
Hedw.
Fels-
Visegrád.
sp.? Dobsinai-jégbarlang. *
*
*
Végül legyen szabad még az 1904. évi szeptember hónapban Dalmácziáa megszállott tartományokban tanulmányi kirándulásunk közben gyj-
ban
és
tött
mohákat
is
elsorolni
1.
Cinclidolus aqnaticiis (Jaco.)
Ümbla- forrás,
Krka-vízesés,
Mostari-
vízesés. 2.
Bryuni pseiido-trigiietnini
3.
Mniuin nnduhtlinn
4.
Fonlinalis antipyrelica L.
L.
(Hedw.)
var.
gracilescens
Boszna-forrás. Boszna-forrás, Krka-vízesés.
Ombla-forrás.
ADATOK MAGYARORSZÁG LOMBOSMOHAINAK ISMERETÉHEZ.
33
Brachythecinm Mildeanum (SCHIMP.) Boszna-forras.
5.
Ö.
Rhyuchostegium rusciforinc
7.
Amblystegiiim faUax (Brid.) Mostari-vízesés.
8.
Hypmtm
9.
»
10.
»
(Nkck.)
Boszna-forrás,
Mostari-vízesés.
chrysophyllum Brid. Boszna-forrás. elodes
Spruce Krka-vízesés,
fliiitans
(DiLL.)
Boszna-forrás.
IRODALMI ISMERTET. Dr.
Borowszky Samu
:
>•>
Magyarország vármegyéi
és
városain
czím
m
»Pozsony-vár megye « kötetének botanikai vonatkozású része.
A
m
majdnem 11 oldalon tárgyalja Pozsony- vármegye nemcsak a vadon term növényekrl értekezik, de a termesznövényekrl is, kiterjeszkedvén az els fejezetben — a termesztés fönt
növényvilátíát
jelzett
;
—
tett
területének az ismertetésére
Majd
ismerteti
is.
a növényzet jellegét,
kiemelvén
forrásokra, melyeket
gondosan
említ
niitm perfolialum) és a Csallóköz
fel.
a
sajátosabb
növénye-
mindenütt hivatkozván az irodalmi
ket (Rííscus) és a növényzetre jellemzket,
Ismerteti
Nagytet (Smyr-
a dévényi
(Typha uiinima)
sajátságait
florisztikai
Külön fejezetben tárgyalja a mérges meg a gyógyító növényeket,
is.
súlyt
helyezvén elfordulási körülményeikre
Majd a
virágtalan
is, úgy látszik gyakorlati czélzatból. növények tárgyalására is áttér, és ezeknél is igyek-
képet adni Pozsony-vármegye növényzetérl, elsorolván a nagyobb tömegekben elforduló, illetve jellemzbb génuszokat Zahlbruckner becses
szik jó
közleményei alapján, jól megjegyezvén az egyéb forrásokat
Külön fejezetben
ehet
és
mérges
a gombákról, elsorolja a
szól
gombákat,
továbbá a magasabb
is.
gyakrabban elforduló
rangú
növényzetre káros
hatású gombákat; külön elsorolja az egyes termesztett növények ellenségeit. Ismerteti továbbá az erdségeket,
növényeket
is
;
term növényeket
újólag
egy
ismerteti^
azok
fejezetben
a
területét,
és
az azokat alkotó fás
gyümölcsfákat
meg
a gyümölcs-
megemlítve a termelket és a termhelyeket.
Tudományos becsébl azonban sokat levon az, hogy az Urtica radicans BOLLA növényt (helyesen Urtica kioviensis BoG.) a gombák között (14. old. 78. jegyzet) említi fel, és hogy a helyes nomenklatúrát sem követi mindig; továbbá még azzal is hibázott, hogy a mohákat szaporodási mszereik tekintetébl a Phanerogamae közé sorozta (13. old.). Ez utóbbiaktól eltekintve, csinosan állította egybe a szerz Pozsonyvármegye nórájának miniatr képét, st azzal, hogy — jegyzetben bár — a reá vonatkozó irodalmat adja,
a további kutatók munkáját
Bezdek
Növénytani Közlemények.
1905. I\'. kötet,
I.
füzet.
is
megkönnyítette.
(P,-Szentg3'(")rgy).
— NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM.
34
NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM/ (Rovatvezet
Angyal
Dezs 6—8.
1905.,
évf.
— —
A
•
A
:
Bühli
líorai
old.
—
termesztése.
ribizke
Kümmeble
J.
Béla.)
Hazai irodalom:
a)
XV.
:
210—211., 254-250. és 267—268. old. Hardenpont téli vajkürte.
— —
szilva
és
Gyümölcskertész. XIV.
—
—
termesztése.
Gyümülcskertész. 1904., 193
évf.
Gyümölcskertész. XIV.
— 194.,
1904.,
évf.
205
260. old.
1904., 209—210. Mac Laughlin- szilva. — Gyümölcskertész. XIV. — — Még egyszer az Alatscha-szilva. — Gyümölcskertész. XIV. 1904., old. — — Rivers korai szibaraczk. — Gyümölcskertész. XIV. 1904., 160 — 161. old.
évf.
évf.
178.
évf.
Bernátsky Jen dr. Díszfák XIX. évf. 1904., 331-333. old. :
— —
a
magyar Alföldön
Virágos növények együttélése gombákkal.
(folyt.).
—
old.
—
Kertészeti Lapok.
Kertészeti Lapok.
1905.,
40—42.
XIX.
Bernolák Gábor A rózsa különböz kultúrája (folyt.). 1904., 333—334. old. Betz Károly Magas törzs egres- és ribizkefácskák zöld
old.
—
:
XX.
évf.
Kertészeli Lapok.
évf.
:
1905.,
XI. évf.
71—72.
Biró Géza,
ifj.
:
oltása.
—
A
Kert.
old.
A
zöld ojtványok életképessége.
— Borászati Lapok. XXXVII. évf.
1905., 79. old.
Blonski, Dr. Franz Botanikai Lapok.
III.
:
Giebt
1904.,
évf.
oder
eine
es
359-360.
mehrere
Mistelarten
—
Magyar
—
A Kert. X. évf. Bokor István A spárgahaj tatás legegyszerbb módja. 095—096. old. Borbás Vincze dr. Chlorantia Prothalliogamarum. — Magyar Botanikai Lapok. :
1904.,
?
old.
:
III.
évL 1904., 349. old. Delphinium
III.
évf.
— —
consolida
var.
—
adenopodura.
Magyar Botanikai Lapok.
1904., 349. old.
— — Miért nem sikerül a Swertia virág tenyésztése? — A Kert. XI. 11-12. — Magyar Botanikai — — Parthenocissus generice ab Ampelopside non évf.
kerti
1905.,
old.
differt.
Lapok.
III.
évf.
— —
348-349.
1904., 349. old.
Systema Linnaei naturale.
—
Magyar Botanikai Lapok.
III.
évL 1904.,
old.
— — Tussilago Umbertina Borb. — Magyar Botanikai Lapok. old. — — T. Fost O. Kuntze Le.xikon generum phanerogamarum — Magyar Botanikai Lapok. évL 1904., 352—359. — — Valerianella Zoltáni nov. spec. — Magyar Botanikai Lapok. III.
évf.
1904.,
349—350.
v.
u.
(ismert.).
old.
III.
III.
évf. 1904.,
349. old.
— —
és
Walz Lajos:
Francisco-Josephinae, anno
Delectus
1904.
seminum
permutandi
in horto
causa
botanico universitatis litterarum
collectorum
et
hortis botonicis
* E rovat alatt rendszeresen fogjuk közölni a n}'omtatásban megjelent hazai eredet, vagy hazai vonatkozású új szakirodalmat, kiterjeszkedvén a növénytannak minden egyes ágára. Kérjük e végbl a szerzket, hogy megjelent közleményeiket a szerkesztségnek beküldeni, vagy pedig a megjelent közlemények forrásáról értesíteni
szíveskedjenek.
(Szerk.)
— NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM.
35
omnibus oblatorum, addita Revisione Knautiarum. Kolozsvár 1905. Nyomatott Kovács Albertnél. 8° 110 old.
—
Boros Sámuel A Hibiscus Manihot tenyésztése. A Kert. X. évf. 1904., 764-765. old. Bögözy Antal Októberben virágzó cseresznyefa. Erdészeti Lapok. XLIII. évf. 1904., 1091-1092. old. Budai József: Nyári mézalma. Gyümölcskertész. XIV. évf. 1904., 218. old. Gyümölcskert. XIV. évf. 1904., 251—252. old. Wachsmann-alma. :
—
:
—
—
Cserháti Sándor A czukorrcpa fejldésének elmozdítása idszakban. Mezgazdasági Szemle. XXII. évf. 1904., 499—504. :
——
—
A
rozs termesztése.
—
Mezgazdasági Szemle. XXII.
követ
a kikelést old. évf.
1904.,
380
397. old.
Csopey László : Az 1903-ban elhunyt természettudósok nekrológja. — Természettudományi Közlöny. XXXVI. köt. 1904., 700—715. old. Természettudományi Közlöny. Csopey László, ifj. A világító növényekrl.
—
:
XXXVII. köt. 1905., 138—157. old. Csorba Pál A kisvirágú vadgesztenye (Aesculus szeti Lapok. XX. évf. 1905., 16. old. :
Deák Antal 746—748.
A növények Arany
:
——
a
költészetében.
—
old.
Élvirágokkal díszítsük templomainkat
774-776. old. Degen Árpád nikai
parviflora
Lapok.
III.
dr.
Megjegyzések néhány
:
1904., 311
évf.
— 320.
A
—
(folyt.).
A
Wall.)
Kerté-
Kert. X. évf.
1904.,
Kert. X. évf.
1904.,
—
növényfajról.
keleti
—
Magyar Bota-
old.
A Korongyison term és Saussurea serrata DC.-nak tartott növény egy új faj, Saussurea Porcii Deg. Borászati Lapok. XXXVII. évf. 1905., Dicenty Dezs A vas és a chlorozis.
—
:
26—27. és 42. old. Domin, Dr. Kari Fragmente zu einer Monographie (befej.). Magyar Botanikai Lapok. III. évf. 1904., 329—348. :
—
Egry István 337-338. old.
— —
Sárga
:
téli
almamagoncz.
—
Tartós nyári almamagoncz.
—
Gattung
der
Koeleria
old.
Kertészeti Lapok. XIX.
évL
Kertészeti Lapok. XIX. évf. 1904.,
364. old.
1904.,
363
—
Entz Géza dr. TermészettudoAz állatok színe és a mimicry (folyt.). mányi Közlöny. XXXVII. köt. 1905., 97—137. old. Ernyey József: Növénytani bibliográfiánk szláv adatai. Növénytani Közlemények. III. évf. 1904., 173-184. old. :
—
Fábián Gáspár 364-368. old.
:
Rendellenes
körték.
—
—
Kertészeti
Lapok. XIX.
évf.
1904.,
Flesch T. A Bergeniákról. Kertészeti Lapok. XIX. évL 1904., 361—363. old. A Krim gyümölcstermelése. Kertészeti Lapok. XIX. évf. 1904., 334 :
——
—
337. old.
Földes János a délvidéken.
Francé
—
:
Az ezüstlevel hárs
(Tilia
Erdészeti Lapok. XLIIL évf.
Rezs: serdben.
—
A
tomentosa Mn.) és a fenyfák szerepe
1904.,
Természet.
998—1013. VIII.
évf.
old.
1904.,
114—116.
old.
Gorka Sándor dr. Természettudomány és világnézet. — Természettudományi Közlöny. XXXVI. köt., 1904., 065—677. old. Grabner Emil A fmagkeverékek és a fmagvetés. — Mezgazdasági Szemle. XXIIL évf. 1905., 9—17. old. Mezgazdasági Szemle. XXII. A gyógynövények termelésérl (folyt.). évf. 1904., 316—321. és 349—351. old. :
:
—
—— — —
—
A zabosbükköny
Köztelek. XV. évf. 1905.,
alá adott foszforsavtrágyázás
154—156.
hatása a búza termésére.
old.
3*
1
36
RKPKRTORlirM.
NÖVÍiNV'l'ANl
—
Gyárfás József: A talajban elforduló baktériumok mködése. 1904., 412—418 és 449-457. old.
Mezgazda-
sági Szemle. XXII. évf.
Hanusz István 3—4. XIX.
—
Erzsébet királyné virágai.
:
Kertészeti Lapok.
XX.
évf. 1905.,
old.
— —
Virágok és egyéb
1904.,
évf.
328— 331.
Hensch Árpád Hetessy 726—727. old.
Vadrepcze irtás. A paradicsom
:
Aladár
tulajdonságaikról,
—
történ hamisításáról.
—
—
(folvt.).
XV.
Köztelek.
évf.
—
hajtatásáról.
:
Jen
Hérics-Tóth ológiai
növények a népregében
Kertészeti Lapok.
old.
A
1905., 67. old.
X.
Kert.
évf.
1904.,
dr. Az alsó- és felserjedés élesztk egyediségérl, fizimegkülönböztethetségcikrl és az élesztk keményítvel Kisérletiigj'i Közlemények. VII. köt. 1904., 308 330. oki. :
—
—
Hodászi Mihály A Musa Ensete vetésérl. A Kert. XI. évf. 1905., 41 — 43. old. Horváth E. János Gyümölcsfatenyésztés. Budapest, 1904. Nyomatott a Pátria nyomdai részvénytársaságnál. Hunyady Dezs A gyümölcsfák virágzásának késleltetése, tekintettel u kési :
:
:
A
fagyokra.
Kert. XI. évf.
I'saák Mártha:
736—738.
1905.,
Ház
löny.
old.
—
A
X. évf. 1904.,
Kert.
698—701.
és
old.
Gyula dr. A szl szürke rothadásáról. 960—961. old. Az árnyékszéktrágya a szl trágyázására.
Istvánffi 1904.,
évf.
5—6,
és kert (folyt.).
XXXVII.
:
köt.
— Borászati —
Lapok. XXXVI.
Természettudományi Köz-
1905., 94. old.
— —
Iváncsits István A dinnye dugványozása. Gyümölcskertész. XV évf 26-27. old. Jablonowski József: Ugró termé.s, ugró gubacs. Természettudományi Közlöny. XXXVII. köt. 1905., 20—32. old. Kardos Árpád: A kormos renéttck. Kertészeti Lapok. XX évfoly lí)05 18-20. old. Kováts Dénes: Lrincz Kovács körte. — Gyümölcskertész. XV évf 1905 23-24. old. :
1905.,
—
— —
—
Vienne diadala.
Gyümölcskertész. XIV.
Kövessi Ferencz dr. Biológiai tanulmány Nyomatott a Pátrai nyomdai részvénytársaságánál. Krempl István Az édes batát. — A Kert. :
Magyar Botanikai Lapok.
Logány Ödön
dr.
IIL évf.
— 193.
191
1904.,
érésérl.
old.
Budapest 1904.
40.
:
1904.,
320—323.
old."
A takarmányrépa nemesítésérl
:
évf.
vessz
XI. évf. 1905., 3—4. old. A négylevel mételvf Budapest flórájában.
:
Kümmerle Jen Béla
a
—
nevesebb takarmányrépák
és a
Mezgazdasági Szemle. XXII. évf. 1904., 261—266. és 296—303. old. Licsák István: Díszfenyinkrl. A Kert. XI. évf. 1905., 14—16. old. Limbacher Károly A korai fzelék- és zöldségfélék termelése. Lcse 1904. 8".
értékérl.
—
:
keszti
Magyar Botanikai Lapok (Ungarische Dr. D e g e n Árpád, fmunkatársak
Károly.
—
III.
évf.
Magyar Gyula
11
Botanische Blátter). :
Th
a
i
s
L
z
a
j
o s
—
Kiadja és szer-
és
alföldi
K
1
a
1
1904., megjelent a 12. füzet. :
— 15. és 47—49. old. — — Coryanthes
A
düsseldorfi
leucocorys.
Orchidea-kiállítás.
—
A
Kert. XI. évf.
—
A
Kert.
XX. évf
1905 ''
1905., 43. old.
Mathiász József: Andrássy Franciska grófn szl.
—
Gyümölcskertész XIV 266-267. old. Mathiász János II. Rákóczi Ferencz szlfajta (Vigne de Yeddo Duc of Bucclcuch keresztezésébl nyert hybrid). Gyümölcskertész. XV. évf. 1905., 8. old. Mágocsy-Dietz Sándor dr. Az enyiczkei kert. — Kertészeti Lapok. XX. évf. 1905., 37-40. old. és Fekete József: Delectus seminum in horto botanico universitatis évf.
1904.,
:
—
:
— —
Budapestinensis anno 1904. collectorum. Budapest, 1905. 8o 34 old.
X
— NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM.
—
A Természet. Márkus Andor: Az crJo gyásza. Borászati Molnár Lnjos A Deluware szlrl.
—
:
37 VIII.
évi'.
Líipok.
66—67.
1905.
XXXVII.
évf.
old.
1905.,
118. old.
Mór Gyula Még egyszer Rendellenes Nagy Ödön
a vadrózsa.
:
toknovény.
:
—
A
—
Kert. X.
Kertészeti
évi".
702—704. old. XX. évf. 1905.,
1904.,
Lapok.
55. old.
Németh József: Oderszky Lajos
Konyliakerti növénj'termesztés kézikönyve. Orosháza 1904. 8". :
A
koa\lóterniesztésrI.
—
238—239. old. Péterfl Márton Magyarország tzegmohái. 1904. 137-169. old.
XV.
Köztelek.
évi".
1905. 218
219. és
:
évi".
Páter Béla XXII.
évi".
1904.,
A bab vagy
:
355—359.
Perényi József 1904.,
860—861.
— —
821—822.
dr.
paszuly
A méh
és
a
Növénytani
foltosságáról.
old." :
—
szl.
—
—
Közlemények.
Mezgazdasági Szemle.
Borászati Lapok.
XXXVI.
évf.
old.
szlnek
Árt-e a
fülbemászó? -- Borászati Lapok. XXXVI.
a
évf.
1904.,
old.
ellen.
— — Missouri botanical gardcn. — Kertészeti Lapok. XX. — 37. Pech Béla Védekezés a növénygyökereknek az alagcsnvckbc — Köztelek. XIV. évL 1904., 1982. old.
XIV.
évf.
évf.
és 33
III.
1905., 4
—
8.
old.
:
Pósch Károly A dinnye, 1904., 163—164. old.
tök és uborka peronoszpórája.
:
A fagombákról
:
—
való
benüvése
Gyümölcskertész.
Gyümölcskertész. XIV. évL 1904., 273—276. old.
— — A fakárositó mohokról és zuzmókról. — Gyümölcskertész. évfol}^ 240—241. — — Kertészek a növénykórtan szolgálatában. — Kertészeti Lapok. XIX. 347-351. — — szi a szlben. — Borászati Lapok. XXXVl. 1904., 981 — XI\'.
1904.,
old.
évf.
1904.,
old.
évf.
élet
982. old.
Szlvédelmi szemle (folyt.) — Borászati Lapok. XXXVL 1904. évf, 922—923. Raab Alajos A hajai városi közkórház kertje. — Kertészeti Lapok. XIX. 358-361. old. Rade Károly A rózsák téli nemesítése. A Kert. X. évL 1904., 738 739. — A vadszl gondozása. Természettudományi Közlöny. XXXVL :
1904.,
—
:
—
—
—
old. évf.
old. köt.
1904., 732. old.
—— — —
Galagonya
ültetése magról.
1904., 731. old.
—
Közlöny.
XXXVL
köt.
—
XX. évf. 1905., 49 50. old. cvL 1905., 45—50. és 78—83. old. Aster pannonicus-ról. Növénytani Közlemények.
Olcsó orgonahajtatás.
Virágos tengerpart
— Természettudományi
—
A
Kertészeti Lapok. Kert. XI.
—
Raymund Az 169—173. old. Rohlena, Josef Über einige neue Fllanzenformen von Montenegró. — Magyar Botanikai Lapok. III. évL 1904., 320—322. old. TerSajó Károly A gyilkos csomorikáról és az ellene való védekezésrl. mészettudományi Közlöny. XXXVII. köt. 1905., 88—90. old. A Kert. X. évf. Schilberszky Károly dr. A burgonya levélbarnulása. 1904., 779—780. old. TermészettudoA csengf (Hypericum perforatum) és használata. mányi Közlöny. XXXVII. köt. 1905., 91—92. old. Rapaics
III.
évf.
:
1904.,
:
—
:
—
:
—
— —
— —
A
fagyöngy mérgez hatásáról.
A A
fügefa
—
Gyümölcskertész.
XIV.
évf.
1904.,
199. old.
— — ——
XXXVII.
köt.
Fusicladium
ellen.
megvédése
1905., 92. old.
—
Gyümölcskertész. XIV. évL 1904., 189. old. Természettudományi Közlöny. ellen.
egerek
—
-
NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM.
38
—
Schilberszky Károly Gyümölcskertész. XIV.
dr.
A gyümölcsök kcserrothadásának
:
1904.,
évf.
— —
egyik okozója.
194. old.
—
A gyümölcsrothadás új gombájáról (Fusarium putrefaciens Osterw.). Gyümölcskertész. XIV. évf. 1904., 269—271. old. TermészetA Gymnosporangium clavariaeformc okozta fagubacsok.
— —— 1905., 91. — — A házi gombáról. — Természettudományi Közlöny. XXXVII. 1905., 68-69. — — A hüvelyes növények gyökércsomóiról. — Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz. XXXVI. 1904., 163—169. — — A jegenyefeny rákjáról. — Erdészeti Lapok. XLIII. 1904., 1092. — — Almafajták fogékonysága a Fusicladiummal szemben. — Gyümölcskertész. XIV. 1904., 188. Almafarák. — Gyümölcskertész. XIV. 1904., 188 — 189. old — — A lúczfcnyk csúcsszáradásának okáról. — Erdészeti Lapok. XLIII. 1904., 1092—1093. — — A Sclerotinia Sclerotiorum gombáról. — Természettudományi Közlöny. XXXVII. 1905., 92. — — Az Eurhynchium strigosum moha és a Cladonia alcicornis zuzmó. — Természettudományi Közlöny. XXXVII. 1905., 91. Fekete dió használhatósága. — Köztelek. XIV. 1904., 1813. — — Galagonya és Fusicladium. — Gyümölcskértész. XIV. 1904., 280. — — Gyümölcs meghatározó munkák. — Természettudományi Közlöny. XXXVII. 1905., 94. — — Oltási kísérletek a Nectria ditissima Tul. gombával. — A Kert. X. 1904., 677. — — Védekezés a gyümölcsfarák — Gyümölcskertész. XV. 1905., — — Védekezés a taplógombák — Gyümölcskertész XIV. 1904., 188. Szabó György: A késn virágzó almákról. — A Kert. X. 1904., 729 — 732. Szabó Zoltán A növények fcnyérzésérl. — Természettudományi Közlöny. XXXVI. 1904. 716—718. Szász Alfréd A baktériumok energiai cseréjérL — Természettudományi tudományi Közlöny. XXXVII.
old.
köt.
köt.
old.
old.
köt.
old.
évf.
évf.
old.
évf.
évf.
old.
köt.
old.
köt.
old.
old.
évf.
évf.
köt.
old.
old.
évf.
old.
ellen.
évf.
ellen.
évf.
13. old.
old.
old.
évf.
:
köt.
old.
:
Közlöny. XXXVII. köt. 1905., 73—74. old.
—
—
Tafner Vidor A mikrofotografiáról. A Természet. VIII. évf. 113 114. old. Téry Ödön dr. Turisták Lapja. XVI. évf. 1904., Dr. Staub Móricz. 65—74. old. Tuzson János dr. Adatok egyes növénykórt okozó gombafajok ismeretéhez. — Erdészeti Lapok. XLIII. évf. 1904., 933—944. old. :
—
:
:
Uhlárik Sándor Kert.
X. évL 1904.,
szi
A gyümölcsfák termképességét
:
696—698.
old.
gyümölcsfaültetés.
Vogel József: Védekezés ellen.
-
——
A
:
gazdasági Szemle. XXIII.
——
1981—1982.
vadrózsa. dr.
—
A
1904., 667. old.
—
A
—
formaldehid
1905., 74
old.
Kert. X. évf.
— 75.
A
1904., 670. old.
Kert. X. évf.
1904.,
698
hatása a csirázóképességre.
old.
—
Mez-
old.
A leveg szabad nitrogénjének mezgazdasági értékesítését czélzó újabb Mezgazdasági Szemle. XXII. évL 1904., 359—366. old.
—
2024—2026. Zádor Gyula: A
1904.,
A
:
évf.
Zaitschek Arthur dr. évf.
Kert. X. évf.
Gyümölcsfák helyes trágyázása.
Windisch Rikárd
kísérletekrl.
A
bajok.
a növénygyökereknek az alagcsövckbe való benövése
Köztelek. XIV. évf. 1901.,
Weisz Ferencz
—
befolyásoló
:
A seprczirokmag
tápláló értékérl.
—
old.
csicsóka.
- A
Kert.
X. évf.
1904., 694. old.
Köztelek. XIV.
— NÖVÉNYTANI REPERTÓRIUM.
A Zádor Gyula 765-766. old. Mohos lak. Zelles Aladár:
— —
38—39. old. A Kert. X.
1905.,
A
évf.
665—666.
1904.
cvf.
X.
Kert.
old.
—
szlújdonság.
Csaba gyöngye korai
•
739-742.
Kert. XI. úvf.
—
ellenségei.
Baraczk-kulturúnk (folyt.).—
6—8.
1905.,
és XI. évf.
—
legnagyobb
virágok
tclclo
:
1904.,
39
A
X.
Kort.
évfoly.
1904.,
old.
—
Kimerült füldck.
— —
Sárgarépánk
A
kóros
Kert. X. évf.
711. old.
Zerzub Teofil
Bernátsky
Dr.
J.,
—A
:
A
Kert.
old.
X.
évf.
— 77.
75
h)
K
L.
Holló's mykologische Arbeiten in Ungarn.
—
ü
1
f
()
d
1
i
i
r
o d a
Keit. XI. évf.
1
o in
709
1904.,
1905.,
Dracaenák szaporítása.
:
776-778.
1904.,
—
elváltozásairól.
old,
;
Engler's
—
XXXIV. 1904., Literaturbericht Seite 3 8. Schur, weil. Ferdinánd Phytographische Mittheilungcn übcr Pnanzcnformen
Botanischc Jahrbiichcr. Bánd
:
verschiedcnen Florcngcbicten
aiis
handlungcn
Ocsterrcichisch-Ungarischcn Monarchic.
dcr
Vercincs
naturforschenden
des
Bánd
Brünn.
in
XLII.
202—253.
.Seite
Zoltán
Szabó,
neuc
Über eine
:
100—103. Tctracoccosporium Faxiamim
XLIV.
Hyphomyceten-Gattung.
—
—
(1903.)
Ver-
1904.,
Hedwigia. Bánd
1905., Seite
Szabó
nov. gcn.
spec.
et
horto
in
zoologico
Vratislaviensi.
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK. A
szakosztálynak
növénytani évi
Elnök
deczember
Klein
:
1904.
Gyula
ni e r
e J.
1
jegyz
;
K
:
m
ü
s
K -
Béla.
napjainkig,
u s-tól
i
hazánk
14-iki (CVII.) ülése.
i
t
a
b c
i
o
m
lí
» Sopron-vármegye
rdja« teti.
Endre
o c z
(Budapest)
növcnyföldrajza
czím eladásában
és fló-
munkáját ismer-
Körülbelül nyolcz év munkáj;ínak az
ercdmcnyérl ad számot, amely id alatt Sopron-mcgyc növényföldrajzi viszonya t és
els nyait
növényzetét része
a
ismerteti,
kutatta.
megye
részletesebben
kedvén a hegyrajzi, viszonyokra.
Dolgozatának
földrajzi
vízrajzi
viszo-
kiterjesz-
és geológiai
A megye három nagyobb
hegységét, a Roziilia-,
Lajta- és Lánzsisi
hegységet kristályos magra (gneisz, csilhimpala stb.) települ harmadkori rétegek
szik.
és
a
belül
u-
;
igyekszik
méltatva B o
noricumi
az
a
határt
b á
és
s
pannóniai
a
tárgyalja
Hóratcrületck
ezeken
és
növényformácziókat. Az
egyes
mely
részben,
utolsó
r
a
talajnak
a
nö-
vényzet eloszlására való hatásáról szól, mint különösen palajclz növényt kiemeli a Calluna vulgáris SAUsn.-t, mint mész-
jelz
1
pannóniai és a noricumi Oóra-
Részletesen
paluslrc
C
sopron-megyei
a
is
megB e c k idevágó nézeteit, valamint a szomszédos területeket is figyelembe véve, a növényviszonyok alapján a pannóföldrajzi növényzet nyugot felé való halaniai dásának pontos útját is megjelölni törekállapítani
sósviz és sós mezkkel körülvett Fert-Tó. A második részben találjuk a sopron-megyei botanika történetét
Pál
között
terület
alkotják. Álló vizei között legnevezetesebb a
botanikusa
Nagy-Marton község szülötte volt. A harmadik része kifejti a megyének növényföldrajzi viszonyait és annak két flóraterülete, a
G
1.
1
hogy
megemlítve,
nevezetesebii
cgj'ik
megye
növényt
említi
ScoP.-t.
területén
Végül
Chainacucrion
a
a
Sopron-vár-
term növények
részletes
elsorolásában 1561 virágos és 26 edényes
;
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK.
40
összesen 1587 nö-
virágtalan növényfajt,
Géza
Lengyel
2.
(Budapest)
3.
V.
c r
e
1
azon
eladó
Szerintök
r.
még
nap-
a
R
a p a
nyújtotta
c s
i
id
nem
el
mert
fogadható,
szerint
csak
az
behatóbb tanulmányok és a botanikai érirodalomnak teljes kihasználásával
csúcsára
kocsiút mentén, ahol az
vezet
botanika hazánkban. kora lS71-töl
mcgifjodds
korfelosztás, mint végleges, ez
ugyan-
találta
Jánoshegy
a
helyen,
a
d o
megersíti,
is
egyidben
ki körülbelül
a
Béla
J.
A A
A tárgyhoz hozzászóltak E r n y e y József és Mágocsy-Dietz Sán-
elfordulását
növények
utóbbi
mm
ü
bota-
osztrák
jainkig.
a megjelenése.
Az
befolyás
nikusok.
ismeretéhez«
:
K
Haberle iskolája. Endlichcr és az
2.
czímen több újabb növényt említ meg Budapest környékéSedmn közülök Megemlítendk rl. reflexum L., Cenianrea Rocheliana (Heufk) és Salvia Sclarea L. nev növényeknek
osztrák
az
és
181S—1S71. 1.
:
»Újahh adatok Budapest környéke növényzetének
Endlichcr
IV.
kora,
vényfajt nevez meg.
is
het
gyjtülte.
Mágocsy-Dietz Sándor bemutatja Laczkó Dezs tanár fárado-
cl.
Mágocsy-Dietz Sándor
3.
kiemeli
ágat, a
hogy a modern alapon nyugvó korfclosztásnak nemcsak a száraz törtéadatokra kell szorítkoznia, hanem neti
Gál
az egyes korszakoknak
zása
beszerzett néhány
folytán
még
tiszafa-
melyek a veszprcm-megyei, SzentEz melletti Miklóspálhegyrl valók.
az érdekes jelenség úgy látszik e helyen a tiszafának eredeti elfordulására vall.
Gusztáv
Moesz
4.
» Növény teratológiai
(Brassó)
zését
d o
adatok Brassó vidcké-
Moesz többféle
lógiai esetet figyelt
érdekes terato-
meg olyan növényeken
a melyekrl eddig a botanikai szakirodalomban nem volt említés téve. Filarszky észlelt
úton tött
bemutatja az erre
is
szemléltet
rendellenességeket
növényeken
ezekrl
és az
gyj-
a czélra
készített
rajzokon.
RapaicsRaymund
5.
magyar
»il
(Budapest)
czímen nagy vonásokban ismermagyar botanikai irodalom törtémelynek már K á n t z rakta le az
a
netét,
Ungarn«
a »Geschichte
ma már nem
á n
i
t
Károly magyar
tartja
i
az egyes botanikai korszakok kidomborokövetkez módosított ezért a dására, korfelosztását ajánlja
A
I.
legrégibb
A
szakosztály
magyar
botanikai
népies botanikusok.
3. III.
eltti kor hazánkban.
A A magyar
flóra
Kitaibel kora,
t t
a
1
összeállí-
az
ügyet
jelentéstétel
jegyznek adja
ki,
Gabnay Ferencz
felolvassa a
növénytani szakosztály vagyoni állapotáról szóló számvizsgálói jelentését. Az ezt követ hosszabb eszmecsere után a szakkimondja, hogy
osztály 1.
a növénytani
más
ból
:
szakosztály
pénztárá-
többé
javára
szakosztályok
kikölcsönözések nem történhetnek 2. a növénytani alapítványok külön kezelendk, azoknak kamatai vagy a forgó ;
tkéhez vagy az alapítványokhoz
csato-
:
Külföldi orvosok hazánkban.
2.
a
meg
hogy a távollev tagtárssal lépjen ez ügyben érintkezésbe, és tegyen errl annak idején jelentést.
landók 3.
A Linné 1.
bibliográfia
a szakosztályi
végett
emlékek. II.
F
bízta
tagtársunkat
botanikai
szakosztály
a
ezeltt
tásával.
z
R ap a cs eléggé megfelelnek
azonban
ama megbízatásra
melylyel
der Botanik in
czím mvében. A K
korfclosztást
adta
Mágocsy-Dietz Sán-
esztendvel
i
alapköveit
botanikai jellem-
kell ölelnie.
felvilágosítást kér
néhány
:
korfel-
osztása<s. teti
r
6.
irodalom
botanikai
fel
is
vonatkozólag,
is,
az
is,
Ugyancsak
:
r/«czím dolgozatát Filarszky Nándor ismerteti.
azt
legels kutatói.
1771— ISIS.
1.
Winterl és
2.
Kitaibel iskolája.
társai.
a
;
az utalványozások és kifizetések csak elnökének láltamozásával
szakosztály
történhetnek 4.
az évzáró pénztárvizsgálatra ezúttal
Gab nay Ferencz
Károly Végül
és
Schilberszky
tagtársak küldetnek
Klein Gyula
újesztend kívánatával az
ki.
elnök boldog
ülést berekeszti.
8
:
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK.
A
növénytani szakosztálynak 1905.
és
januárius 11-iki (CVIII) lése.
thioli
Elnök
jegyz
K
:
D
i
c
c r
1
c J.
-
mm
ü
t
Sándor
z
;
Béla.
A u g u s t n Béla (Budapest) -DAdaa paprika fejldéstani és összehasonlHó analómiai vizsgálafdhoz^ czi'men tartott eladásában részletesen loglalkozik a pap1.
i
íok
virágainak bibéinek
rika
Tragus,
használja
valamint .Matfleg a magyarázó
botanikáját,
jegyzetekben. Magyar nevei népiesek, egy-
Mágocsy
:
41
portokjainak
és
szerek, fordításra ritkán szorul, de ha fordít, mindenkor görög vagy latin eredetire támaszkodik. Hogy nomenklatúrája több volt egyszer szótárnál, ezt a belefzött természetrajzi történelmi
és
hogy
zolja,
nyomó
glossákon
kívül az
is
iga-
könyvben
valósággal
túl-
a
a természetrajz.
P'oglalkozik állat-
fejldéseve], továbbá a pollenszemecskék-
tannal és ásványtannal
nek
mesebb mégis a botanikai rész, mert 8 33 oldalon közel OOU magyar növénynevet sorol ül; ezenfelül még 33 — 60 oldalon is a növénytan körébe vágó szó-
A
a
u gu
kialakulásával. s
t
i
n
kiemeli
antheráknál
.^Xz
a sajátságos
A paprika-termésben
dot jellemzi.
kinyí-
mely a Solanaceac csalá-
lási szerkezetet,
az
ú. n.
collenchyma a termés tökéletes kifejldése után keletkezik és csak ezután fejldnek a termésben a capsaicinclparásodott
tartalmú mirigyek és mutatkozik a festék-
anyag.
.A
paprika tökéletes érésekor pedig sajátságosan
kutikula
a
csíkolttá
válik.
de legterjedel-
is,
—
csoportokkal
rium
foglalkozik.
pl.
így
partcs, Radices c.Kculcntae,
Herbá-
Aromata
seu condimenta, Arborum nomina,
rum partos, .arborum morbi, De Ad vinetum pertinentia, Partes tium morbi
Arbo-
fructibus. vitis,
\'i-
stb.
Az clpárosodott coUenchynui a különböz paprika-változatoknál különböz mértékben van jelen, gyakran egytl egészen 7
A 236 oldalra terjed könyv 95 oldalon természettudományokkal foglalkozik, holott
A paprikának némely
nomenklatúrája a természet mind a három országából csak 225 magyar kifejezést
—
sejtsorból
létesül.
még
változatánál is
a maghéj
szerkezetében
van különbség.
ad.
MágocsyDietz SánTuzson János és Gabnay
A tárgyhoz dor, Feren 2.
szólanak.
c z
ErnyeyJózscf
(Budapest) »Szik-
szai Fabriczius Nomenklatúrája
1590-il«
czím mvet ismerteti. A hazai pater-ek gyér sorába C u s u s, B e y t h e, M e1
1 i
u
i
számottev onomato-
közé, mint
s stb.
logusokat felvehetjük a régi Icxikographu-
sok néhányát, akiket eddig érdemük szerint csak a nyelvtudomány mellett, bár mkö-
désük révén, noha herbarioták sem voltak, töi-ténetében is érdemelnek
botanikánk
helyet. Ide tartozik pl.
S z
V
i
k
s z
a z u
a
F
i
a
li
akinek
1,
érdemeirl
r
i
Pesti G á b o r és u s (Kovács)
c z
i
botanika
tanúskodik
a
A
terén
hét
megjelent Nomenklatúrája riitma.
Pannonié
seu
szerzett
Az 1590.
a körülmény,
G.
1538.
évi
évi kiadás értékét növeli az
hogy unikum,
a
késmárki
lyceum birtokában.
János (Budapest) ^Az 3. T o m e k Ozonium stuposum Pers. összefüggése az Agaricus (CollybiaJ vehitipes CuR'ris termötestéveUi czímen tart clad;ist. .\z Ozonium és a gomba Icrmtestének hasonló állománya, valamint együttes elfordulása valószínvé teszi, hogy az Ozonium stuposum Pers. az Agaricus (CollybiaJ veliiiipcs CuRTis kedveztlen termhely miatt
medd m. fák
A
mycelium-alakja.
tud. -egyetemi
budapesti
kir.
kertbl való Ozonium stuposum
botanikai
fejldött
törzsén
legalább
példái
a
ezt
föltevést
iga-
zolják.
K
kiadásban
4.
Dictiona-
jegyz
hivatkozott 159Ü. évi debreczeni
US Pcsthi
ü
mm
kéri
e r
1
e
J.
Béla
szakosztályi
azoknak a tagtárs uraknak a
jelentkezését, akik a m. kir. Államvasutak
Székesfváros Tanácsa
kiadás, az cditio princeps voltaképpen post-
Igazgat(Jságát(')l és a
humus munka, mert szerzje mint sárospataki tanár már 1576-ban halt meg, és
részérl kiszolgáltatott botanizáhísi igazol-
így
mködése
írókat
mint
mind
Me
1
az eddig patresül
megelzi.
a n c h
a görög-latin
t
o n
írókat,
részt ezek szerint
Irányát
tanítványa össze,
még eddig nem
hogy ezentúl az illetk
tekintve,
az említett igazolványokban.
szereti
nomenklatúráját jó-
lillítja
ványokkal
tekintett
de ismeri
is
Ugyancsak a jegyz múlt
1904. évi
felolvassa
szakosztályi
szóló jelentését, mely a
rendelkeztek,
részesülhessenek
az
el-
mködésrl
következ
!
SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK.
42
Az
1904. évben
elmúlt
mködése
szakosztályunk
nagyon
és irodalmi tevékenysége
nevezetes
és jelentségteljes
mködésének
osztályunk
momentuma
Szak-
volt.
egyik
volt a januárius
nevezetes
13-;ki
Klein Gyula
mely alkalommal
ülés,
elnök
y>SchJeíden emlékezetei czimen felolvasta cmlékbeszédét M. J. Schleiden szüle tésének századik évfordulója alkalmából,
S
méltatva
c h
1
c
i
d e n-nek
érdemeit a tudományos
Az emlékbeszéd után
növénytan
tésének
1
e
költségeihez.
irodalom
terén.
a szakosztály tagjai
a kitett gyjtcíven kegyeletes kal járultak a S c h
halhatatlan
i
adományaik-
d e n-emlék létesí-
A hazai
botanikai
mindenkor
történetében
örven-
emlékül marad a fehruárius
detes
midn
a
ülés.
11-iki
a Természettudományi Tár-
sulat növénytani szakosztálya
fennállásá-
nak
és méltóan
századik
tartotta
Az ünnepélyes
ünnepelte.
sorozatban
ben
ülését
is
alkalomszer
az
ágát
megnyitóclad;isokban a
elnöki
beszéd után a megtartott botanikai
már a tárgy-
ülés
kifejezésre jutott, a mennyi-
tudománynak majdnem
képviselve
minden
Ünneplés
láttuk.
alka-
lommá avatta azonban az ülést fképpen amaz igazán örvendetes jelenség, hogy
A
buzgó és munkás tagja, majd másodelnöke volt, mindig szorgalmasan
legjobban osztály
fáradságos
munka után megjelent
nagyobbszabású mykologlai mvét, mely a benne foglalt kiváló eredményeinél fogva hívatva van a hazai mykologlai tudomány elmozdítására, de a többi botanikai szakok lelkes mvelésére i«.
A
századik
ülés
alkalmából
nyilvánult
örömöt szakosztályunkban azonban csakhamar szomorúság, mély gyász is váltotta fel. A növénytani szakosztálynak május 11-iki
a
II
b
M
ó
r
Klein Gyula
meghatva
mélyen
elnök .S t
ugyanis
ülésén
i
c z,
jelenté,
hogy
szakosztályunk érde-
mes másodelnöke és a hazai botanlk;inak munkása április 14-ikén elhunyt.
jeles
figyelemmel
mi érezzük mely korai
szakosztályunkat
érte.
boldogultnak
emlékét
a
A
szak-
mindig
kegyelettel fogja rizni .4ttérve ezek után jelentésemnek tulajdonképpeni tárg3'ára, a következket kell szakosztályunkban az elmúlt kiemelnem év folyamán 30 eladó összesen 47-féle :
eladók
tárgyról értekezett. .Az
számarányai
terjesztések
meg
a
A
képpen
oszlottak
Bélai,
BernátskyJen
István .
V r
p á d
Cserey Adolf
1, 1
,
:
K
r
n y e y
és az elkövetkez-
u g u s
1,
t
i
n
Borsos
2,
Degen
Józsefi,
Fanta
Adolf 1, Fábián Gáspár 2, FialowskiLajos2, Filarszky Nándor 1, Futó Mihály 1, Gombocz Endre 1, Gyrffy István 1, Istvánffi Gyula 2, Kerékgyártó A r p d 1 Klein G y Bélai, K ü m m e r e ;i
,
1
u
1
J.
Kontúr
a 2,
B
é
1
a 2,
Len-
Géza 1, Mágocsy-Dietz Sándor 8, Moesz Gusztáv 1, Péter fi Márton2, Rapaics Raygyel
1,
sokévi
éber ezért
a veszteséget,
azt
halálával
m
Gastcroinyccidi«
és
kísérte tárgyalásainkat;
czlm
» Magyarország
üléseinket
látogatta
-Mágocsy-Dietz Sándor bemutathatta és ismertethette Hollós Lászlónak
boldogult a mi szakosztályunknak fenn-
állása óta
m H. 1, Rt h R ó e r t Schcrffel Aladár 1, Schll-
u n d 2, R e h
It
berszky Károly 1, Simonkai Lajos 1, Staub Móricz 1 és Tuzson János 3 tárgyról értekeztek. A
szakosztály
még
méltatásakor
2— 4-ikéig nikai
a
múlt
mködésének
évi
hogy június Nagy-Bakonyba tett botajelentem,
tanulmányi kiránduláson 14 szaktag és 8 egyetemi hallgató vett
osztályi részt.
A Nagy-Bakonyban
Lóczy Lajos
való
egyetemi
vezetést
tanár
volt
szíves elvállalni, mely alkalommal, az oda-
hegyi és erdei növényzet tanulmányoztatván, a kutatások eredményeinek rendszeres összeállítása folyavaló jellemz
matban van.
PÁLYÁZATOK.
43
PÁLYAZATOK. I.
Függben lev növénytani
»Készíttcssck
pályázat a Bugát-alapból.
valamely Magyarországon elterjedtebb (phanerogam
el
v.
cryptogam növénycsaládnak, vagy fajokban gazdagabb génusznak mai színvonalon álló monográfiája*. Jutalma a Bugát-alapból 600 korona. Benyújtásá-
nak határideje Jegyzet.
pályázhatnak.
október 31-ike. E kérdésre csupán a K. M. Természettudományi Társulat tagjai 2. A jutalmazott pályam, ha kisebb, a Társulat Közlönyében is
1905. 1.
—
még a szokásos tiszteletdíjlian is részcha pedig nagyobb, akkor a pályázó tulajdona marad és mint a K. M. Természettudományi Társulattól koszorúzott pályamunkát, külön maga is kiadhatja. — 3. A pályam idegen kézzel, tisztán írva, lapszámozva, kötve legyen. A hozzá tartozó rajzok külön mellékeilessenek. 4. A szerz nevét rejt pecsétes levelén ugyanazon jelmondat álljon, mely a pályam homlokán áll. 5. Az így lolszerelt pályam a megszabott határidig a Társulat titkári hivatalába (Budapest, Vlll., Eszterházy-utcza 16.) küldend. 6. A jutalmat nem nyer pályamunkák kéziratai a Társulat irattárában megriztetnek, a szerzknek vissza nem adatnak, legfeljebb az azokba való betekintés és esetleg a Társulat helyiségében való lemásolásuk engedtetik meg. megjelenhet, és ez esetben a pályadíjon kívül
sül
;
—
—
—
II.
Millenniumi jutalomdíj. Schilberszky Károly tanár alapító levélben hogy évenként januárius l-jén 5 darab 10 koronás
arra kötelezte magát,
aranyat
fog
beszolgáltatni
a
Társulat
állattani
hogy
pénztárába,
(1905—1907) a Társulat folyóirataiban megjelen
legjobb
háromévenként
növénytani,
esetleg
tárgyú közlemény szerzje »millenniumi jutalomdíj« néven 150 korona
jutalomban részesíttessék.
Kongresszusi meghívó. A kir. magy. Termcszdtudomdnyi Társulat meghívja az 1905-ik év június havában Ausztria fvárosában, Bécsben a nemzetközi botanikai kongresszusra összegyl szaktársakat, Magyarország területén rendezend társas kirándulásra. Ez a kirándulás 5 6 napra fog terjedni, mely alkalommal a kirándulókat a kir. magy. Természettudományi Társulat növénytani szakosztályának tagjai kalauzolják úgy Magyarország székes-fvárosában Budapesten és annak tudományos intézeteiben, valamint egy kisebb (félnapi), a Magyar-Alföld egyik jellemz hoinokpusziájára (a Csepelszigeten) és egy nagyobb (3 — 4f napi), a gazdag keleti növényzetérl és páratlan természeti szépségérl híres Aldtma-völgy (Báziás Svinicza OrsovaJ és Herkulesfürdö hegységeibe rendezend kiránduláson, mely területnek növényzete éppen ez idben
—
—
éri
el
—
kifejldésének legelragadóbb pompáját. A részletes progranmiot mellékelten közöljük, melyben a társas
ket, botanikai
kirándulásokat soroljuk el. Bejelentéseket elfogad és
sítással szolgál dr.
Schilberszky Károly (Budapest,
Warlha Vincze társulati elnök.
Paszlavszky József társulati
els
titkár.
I.
ker.,
összejövetele-
bvebb
felvilágo-
Budafoki-út 13).
Klein Gyula a növénytani szakosztály elnöke.
Schilberszky Károly hizottsági jegyzü.
KONGRESSZUSI MEGHÍVÓ.
44
Részletes programm. A) Kirándulás Budapestre.
Június
19.
Ideggel indulás
Bécsbl vasúton (Staatsbahnhof) Budapestre.
Délben érkezés Budapestre. Délután 3'/:2 órakor gyülekezés a vigadó-kávékioszkban. Délután 4 órakor a kir. m. tud. -egyetemi növénykert megtekintése.
Június 20.
Reggel 8 órakor gyülekezés a vigadó-kávékioszkban.
Múzeum növénytani osztályának a megtekintése. Utána kirándulás a Margitszigetre, ugyanott villás-reggeli.
9 órakora Magyar Nemzeti
Délután 2 órakor botanikai kirándulás a Csepelszigetre. Este közös vacsora, majdan meghatározandó helyen.
Látogatás a kir. m. Kirándulás a Gellérthegyre. Esetleg
Június 21. Reggel 7 órakor gyülekezés a vigadó-kávékioszkban. tud.-egyetemi botanikai intézetben.
—
a magy. kir. szlészeti központi kísérleti
—
és a
magy.
kir.
B)
állomás és ampelológiai intézet,
vetmagvizsgáló állomás megtekintése.
Kirándulás Hcrkulesfiirdöre.
Június 21. Délután 3 óra 30 perczkor indulás vasúton (nyugoti pályaudvar) Báziásra. Június 22. lícggel 5 órakor érkezés. Kirándulás a vasúti pályaudvar közvcttlen közelében lev, botanikailag érdekes lejtkre. Déleltti 10 órakor indulás hajóval a »Jucz«-vizcsésekhez. (Ebéd a hajún.) Innét kocsival a Kazán-szoroson át Orsovára, azután a »Cserna«-völgyön át Herkulestrdbe. Június 23. A fürdhely megtekintése és séta a botanikailag érdekes »Cserna« völgyben. Június 24. Kirándulás a botanikailag nevezetes »Domogled« hegyre.
C) Visszautazás.
Június 25.
Reggeli 3 óra 25 perczkor gyorsvonattal Budapestre, jelentkezés esetén kirándulás Debreczenbe
meg
a
vagy elegend számú »Hortobágy«-pusztára.
Onnét Június 26. visszautazás Budapestre. Jegyzet.
A magyarországi
kiránduláson résztvevknek nyújtandó
a kongresszuson Bécsben fognak közöltetni.
kez
szállodák
Bristol,
a
szobaárakból
lO'Vo-nyi
Vadászkiirt és Angol-királyn.
.'\
kedvezmények
budapesti tartózkodás idején a követ-
árengedményeket
biztosítottak
:
Hungária,
Deér
Deréky
Endre,
freáliskola,
Entz Géza, gimn.
Dévai állami
Gyula,
üumbráva László könyvtára.
ifj.
Fehértemplomi
Farkas László,
ifjúsági
Vazul,
Fehértói István,
Ferenczy József, Figura József, Friedrich János, GárdonjM Géza, Genersich József, özv. Gerzon Antalné, Ghyczy Elemér, Gombócz Endre, Gorka Sándor, Greinich Ferencz, Gyurcsánszky Ágoston, Helfgott Ármin, Herbst Samu, Hulják János, Karczagi ref. gimnázium önképz köre, Keller Oszkár, Késmárki evang. liczeum, Komka Zoltán, Kupcsok Samu, Láng Gyula, Lejtényi György, Lengyel Géza, Lévai állami tanítóképezde. Lévai Ern, Lopussny Kornél, Lövv Andor, Lugosi 8. honv.-gyalogezred parancsnoksága, Lukács Gyula, Lukovits István, Mágocsy-Dietz Sándor (22 k. alapítvány) Méhely Lajos, Mészáros Endre, Milhof-
fer
Sándor, Moesz Gusztáv, Musits Imre,
Pákozdy Károly,
Pál,
Nagy
Nagyváradi honv. hadapródisk., Odry
Péter,
Pálffy
László,
Pályi
Sándor, Petermann József, Piltz Ádám, Pinka-
fi
polg.
Rejt
Raksányi Árpád,
fiúiskola,
Adolf, Réthi Árpád, Schenk Jakab, Schmidt Béla, Scholtz István,
nyi-Semadam
Simonkai Lajos, SimoSiposs Zsigmond,
Sándor,
Soós Lajos, Soproni állami felsbb leányiskola. Szakács Ödön, Szegedi III. kerüleii polgári
Szegzárdi
iskola,
polg.
fiúiskola,
fgimnázium, Szely Lajos, Szilvássy Géza, Vasmegyei KultúrSzékesfehérvári
egyesület
ciszt.-r.
Szombathelyen,
rencz,
Thaisz
Lajos,
János,
Torma
Károly,
Teodorovits
Thiel
Ottó,
Fe-
Tomek
Túróczszentmártoni
polg. és fels keresk. iskola,
Vadász Emil,
Varga Oszkár, Willingstorfer L. Jen, Wolff Sándor, Zombori állami fgimnázium.
Vándor
József,
1905-re: Szilái-d, Armos Sándor, Barna Barssy Gyula, Beauregard Lajos, Békéscsabai Rudolf-fgimnáz., Békéscsabai Rudolf-fgimnázium ifjúsági könyvtára, Bes-
Andaházy
Antal,
senyej'
Géza,
Beszterczei polgári fiúiskola,
Beszterczebányai
fgimnázium,
katholikus
erdtiszti szakkönyvtár, Beszterczebányai fels kereskedelmi iskola, Brassói
Brassói
állami freáliskola, Budapesti m. kir. Kertészeti Tanintézet,
Budapesti
II.
ker.
állami
Budapesti III. ker. tanítónképz-intézet, állami fgimn.. Budapesti Egyetemi KönyvVakok országos intézete Budapesten, tár, Nemzeti Múzeum növénytani osztálya Budapest,
Budapesti Orsz. Erdészeti
Egyesület,
.Vetmagvizsgáló Állomás Budapest, pesti
kegyesrendi
tud.-egyetem nyai
polg.
kalazantinum,
Buda-
Budapesti
növénytani intézete, Csáktorfiúiskola,
Ern, Czegléd,
Csíki
fgimnázium, Debreczeni frcáliskolai Degen .irpád, Dési állami fgimnázium, Dudás Fábián, Egri állami freáliskola, Egri állami felsbb leányiskola, Fanta .Adolf, Fehértemplomi állami gimnázium. Felslövi evang. tanintézetek. Fiumei állami fgimn. Fogarasi állami fgimn., Gerold et Comp. (Wien), Greinich Ferencz, Gyrffy Miksa, állami
Györgyei falui
Gyulafehérvári
polg. és fels keresk. isk..
fgimn., Hosszú-
Huchthausen
Vilmos,
Illés,
Homonnai
polgári
iskola,
Kanitz Henrik, Karczagi polg.
Kecskeméti
méthy
Kassai
fiúiskola. áll.
Géza,
k.
gimn..
ref.
állami
áll.
Kiss Lajos,
Kolozsvári
ev.
Kassai
freáliskola,
polg. leányiskola.
Keszthelyi
Kiss Ferencz, fiúiskola.
r.
Kecske-
fgimnázium,
Kisvárdai közs. ref.
kollégium,
Konsch Ignácz,
Kovács József (Budapest), Kszegi tanítónkép., Krepuska Géza, Kúnfélegyházai tanítóképezde, Laczó Endre, Lippai fels kereskedelmi iskola, Losonczi áll. fgimnázium, M. -óvári Gazd. Akadémia könyvtára, M. -óvári m. kir. növénytermelési kísérleti állomás, .Vlakóí áll. fgimnázium, M. -szigeti ev. ref. fgimnázium, Mattyasovszky Kasszián, Meztúri ref. fgimnázium. Moldvai Vilmos, Nagybányai áll. fgimn.. Nagykárolyi fgimnázium. Nagykrösi fgimn. » Arany János köre, Nagytapolcsányí polg. iskola, Nedeczky Pál, Németpalánkai -<
polgári iskola, Nyíry Bertalan, Pákozdi Károly,
Pannonhalmai
fgimnázium,
könyvtár.
Pécsi
Penkert Mihály,
Pillitz
r.
k.
Ben,
Pozsonyi tanítóképezde, Procopp Jen, Ragetthy János, Reutter Camilló, Richter Lajos, Saághy Lajos, Selmeczi Bány. és Erd. Akadémia, Sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium, Soproni evang. fgimnázium, Soproni áll. freáhskola, Scholtz István, Szatmári polg. tanítónképezde, Szegzárdi áll. fgimnázium. Székelykeresztúri tanítóképezde, Szely Lajos,
Szent-Iványi
József,
Szentesi
Temesvári fels keresk,
iskola,
áll.
fgimn.,
Udránszky
László, Uhlyárik Titusz, Ujszentannai polg.
Ungvári magy. kir. ferdhivatal, Váczi síketnémák intézete, Vágújhelyi reáliskola, Verseczi állami freáliskola, Weisz fiúiskola.
Samu,
Zalaegerszegi
könyvtára, Zalatnai vatal.
Zilahi ev.-ref.
állami
fgimnázium.
fgimnázium ifjúsági kir. vegyelemz hi-
m.
fgimnázium, Zombori Karlovszky Geyza. pénztáros.
A növénytani szakosztály
czélja és
mködése. 1.
Czélja a Kir. M. Természettudományi nyújtani keretén belül alkalmat
Társulat
elterjesztésére, vo-
szakszer közlemények
natkozzanak azok akár eredeti megfigyelésekre, akár a szakirodalomban megjelent értekezésekre, avagy elre kitzött tudomá-
nyos kérdések megvitatására; továbbá, hogy alkalom
kapcsolatban
ezzel
adassék
munkálkodóknak
ugyanazon szakban
az
9. Minden eladó köteles eladásának tömött rövidséggel szerkesztett kivonatát még az eladás estéjén, vagy legkésbb következ napon a jegyz kezéhez juttatni, hogy a jegyzkönyv
összeállítása ne késleltessék. 10. .'Vzok a tagok, kik eladásuk kivonatának valamely külföldi szaklapban való megjelenését is óhajtják, a jegj'^zkönyvi kivonat mellé csatolják egj^úttal annak for-
dítását
A
mással való fesztelen érintkezésre és tudománj'os eszmecserérc. 2.
Az
szakosztályi
havonként
egj^szer,
és pedig
minden hó-
határozat szerint
szánapnak második szerdáján tartandók muk a bejelentett eladások számához képest szaporítható, nem elegend bejelentés ;
szakosztály tisztikara
Elnök
osztály-ülések, a Társulat szün-
idejét kivéve,
is.
eg}'-
K
:
e
1
szám)
Gyula megyetemi
n
i
(Budapest,
tanár
VIII
másodelnök
;
Sándor, jegyz
:
:
Eszterházj'^-utcza
1.
Mágocsy-Dietz K ü m m e r e J. Béla :
1
nemz. múzeumi növénytani scgcdr (BudaVáczi-út 12. szám).
pest, V.
csökkenthet. A választmányi ülés napján osztálylés nem tartható. esetén
3.
A
vetkezk
A
aj az elnök, bj a másodelnök, c) a jegyszakosztál}' szükséghez képest vá-
még egy
elnököt
hel_vettes
és
egy
segédjegyzöt. 4.
»Beiblatt« ügyében. a
kik
Közlemények«
»Növénytani
:
z. A
laszthat
A
tisztviseli a kö-
szakosztálynak
A
tisztviselket
szakosztály
a
ren-
des tagjai három-évenként, a Társulat évi köz-
gylését követ értekezleten
titkos
útján általános szótöbbséggel
részére kéziratokat küldenek, szíveskedjenek a
közlemények jelentségéhez
mérten
él
szabott, és valamely idegen
(vagy
ki-
latin)
nyelven megírt szöveget a »Beiblatt« szerkesztjének czímére (Bernátsky Jen, Széchenyi-utcza 1. szám) Budapest, V. küldeni.
szavazás
választják és
Tudósítás.
a választmánynak bejelentik.
A jegyz
tagok névíi gondoskodik. Összeállítja az ülés tárgyait és azok czímét öt nappal az ülés eltt a Társulat titkárságával kinyomatás végett közli. A meghívókat az ülés eltt kell idben megküldi a szake czélra igénybe veheti osztály tagjainak 5.
A
nyilvántartja
Eladásokról
sorát.
;
a Társulat irodáját.
y>Növénytani Közlemények« elfizetit
és munkatársait
hogy folyóiratunk
kérjük,
anyagi ügyeiben (elfizetés, alapítás, lakásváltozás) a K. M. T e r m é s z e 1 1 u d o m ányi Társulat pénztárához (Budapest,
Eszterházy-utcza
VIII.
16.
szám),
a
küldemények vagy felvilágosítások ügyében pedig S c h 1 b e r s z k )' Káról}'' szerkeszthöz (Budapest, I. Budafoki-út 13. szám.) folyóirat
részét
szellemi
illet
i
Eladást tartani óhajtó tagok az eladás tárgyát legalább nyolcz nappal elbb a jegyznek (Schilberszky Károly, 6.
Budapest,
I.
ker., Budafoki-út 13.
forduljanak.
szám)
Értesítés.
bejelenteni tartoznak. 7.
Vidéki tagok,
felolvastatni kívánják,
a
kik
ezt
kivonat kíséretében a jegyznek küldik, a ki
e
dolgozatot
ismertetés
czéljából
szakosztály valamelyik, az illet
a
tárgygyal
foglalkozó rendes tagjának adja át. 8. A napirendre kitzött eladás rendszerint fél óránál tovább nem tarthat. Nagyobb szabású és kiválóbb érdek eladásokra az elnök kivételesen hosszabb idt engedhet.
A
A
dolgozataikat
lehetleg rövid
Pesti Llo3'd-társulat könyvsajtója
(felels
kik a »Növénytani Közle7nények«-hen
megjelent dolgozataikból különlenyomatokat óhajtanak,
szíveskedjenek
számát
vánt
(borítékkal
a példányok kí-
vagy a
benyújtott kéziratra jegyezni,
keszt ez
iránt
nélkül)
hog)'- a
intézkedhessek.
A
a
szer-
külön-
lenyomatok a füzet megjelenése után azonnal átvehetk a Társulat igazgatói irodájában, melyeknek mérsékelt díjszabását az átvételkor a
vezet
:
szerzk
Kózol Antal
egvenlítik /.),
ki.
Dorottya-utcza
14.
