Novák István életútja: Novák István 1938. január 16-án született Budapesten. Általános iskolát Szentesen végezte, így Szentes lett az igazi szülővárosa. Ott kezdett el úszni, korcsolyázni, rengeteg emlék és élmény kötötte a szentesi ligethez, az Erzsébet térhez és a Kurca parthoz. A szülei indíttatására középiskolai tanulmányait a szegedi építőipari technikumban végezte el, és ott tett érettségi vizsgát. Építészmérnöki diplomáját Budapesten, a Műszaki Egyetemen szerezte meg. Az egyetemet elvégezve rövid ideig Pécsen dolgozott, első feleségével együtt – aki évfolyamtársa volt – majd a Csomiterv akkori vezetésének megkeresésére tért vissza Szegedre, ahol mindazt megtalálta, ami gyerekkorát oly kedvessé tette: a vizet, a napfényt, a fákat és az alföldi várost. Szegedre jövetelét nagymértékben meghatározta, hogy szülei is időközben ide költöztek, így több szállal is kötődött a városhoz. A szolgálati lakás amit a Csomitervtől kapott, Újszegeden a ligetre néző ablakaival szintén nagy vonzerőt jelentett számára. Az emberi kapcsolatok terén a Csomitervnél dolgozó Stampay János személye – aki Rerrich Béla egykori munkatársa volt, – továbbá Beszédes Kornél egykori óraadó tanára is jelentős mértékben befolyásolták Szegedre jövetelét. Az 1960-as években a Csomiterv vezetése nagy tudatosságot fordított a dolgozók kiválasztására, és ebben az időben az is szokatlan volt, hogy a mérnökök mellett művészeket, festőket, szobrászokat és belsőépítészeket is alkalmaztak. Szabó István filmje nyomán alakult meg az „Álmodozások kora” csapat, melynek tagjai voltak Novák István, a filmben is játszó Asztalos Béla építész – István egyik legjobb barátja, valamint Juhász Márta, Heim Pál, Kovácshegyi László, Maár Márton építészek, az Iparművészeti
Főiskolát akkor befejező Kovács Borz Sándor, Csíkszentmihályi Péter, Flamm Győrgy és Stefániai Edit. Ezt követően 28 évig Szegeden, a Csongrád Megyei Tervező Vállalatnál (CSOMITERV) dolgozott tervezőként, vezető tervezőként, majd vállalati főépítészként, megérhette azt, hogy a kezdeti 40 fős munkahelyből idővel 350 főt alkalmazó nagyvállalat alakult ki. Munkássága során: az 1960-as években iskolatervezési feladatai kapcsán kezdett el foglalkozni a több célú nevelési, művelődési, sport épületek tervezésével. Mindig igyekezett a „csupasz” iskolaprogramot úgy alakítani, hogy az épületekben a felnőttek is megtalálhassák számításaikat, kellemesen tölthessék el szabadidejüket. A Munkaügyi Minisztérium megbízásából Novák István vezetésével került kidolgozásra a szakmunkásképző intézetek egységes műszaki és gazdasági feltételrendszere, mely országos szinten biztosította a szakképzés azonos feltételeinek teljesülését. A komplex környezetalakítás igényével épültek fel középületei és lakóházai is. Az Alföld neveltjeként megtanulta tisztelni elődei erőfeszítéseit. Békés megyében Mezőberény városközpontját a 70-es években kezdte el tervezni. Az alföldi település utcáit, tereit, zöldterületeit megőrző, azokhoz alkalmazkodó épületeivel segítette, hogy az visszanyerje városi rangját. Országos pályázat első díjasaként kapott megbízást Orosháza városközpont rehabilitációs terveinek elkészítésére. A 60-as években megfogalmazott gondolatok - a városépítészettől a tárgyig való komplex tervezés teljessége – ennél a két Békés megyei munkájánál valósultak meg először. Csongrád megyében az építéssel, városrendezéssel kapcsolatos politikai és kivitelezői diktátum erősebb volt, mint Békés megyében, ennek ellenére a 60-as és a 70-es években készült városrendezési tervei, épülettervei is a környezetalakítás igényével készülhettek el. Munkái közül kiemelkedik a Makón, foghíjtelken, a 60-as évek elején felépült első „Csipkeház”, a 2
Szentes főterén álló 96 lakást, üzletet, szolgáltatót, képtárat magába foglaló épületegyüttes (Juhász Mártával közös alkotás); a Hódmezővásárhely kertvárosában átadott oktatási, nevelési központ (60-as évek), valamint a 70-s években Szegeden elkészült jelenlegi ÁNTSZ székház. Iskolatervezési munkásságához kiemelkedő, több célú létesítmények fűződnek: Nyíregyházán, Kisvárdán, Tatabányán, Pécsen, Kecskeméten, Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Kiskunhalason, Baján és Szegeden. Szeretett városában ő tervezte az Arany János Általános Iskolát (1987) és a Deák Ferenc Gimnáziumot (1986-88) – ezen épületekről alább külön is megemlékezünk. Baján végzett építészi tevékenységének legjelentősebb alkotása a Magyarországi Németek Művelődési Központjának tervezése (1988). Ez utóbbi példája a több célú hasznosításnak: az akkor még külterületnek számító városrészben, néhány év alatt felépült ütemezett létesítmény mára az egész város egyik fontos, ha nem a legfontosabb központjává vált. Az országos pályázatokon a komplex szemléletű feladatok érdekelték. Több pályázaton is ért el sikereket. Az országos pályázatok mellett a megyei, városi és vállalati építész pályázatok díjnyerteseként több megbízást is kapott: Szentes városközpont főtere, Békéscsaba művelődési központja, Gyula városközpont rehabilitációja, a szentesi ifjúsági ház, a hódmezővásárhelyi Szegfű utca az ő tervezésében készült el. Csongrád megyei megbízás alapján kezdte el 1977-ben T. Nagy Irén szobrászművésszel és Szekeres Mihály iparművésszel közösen a „szegedi kézfogásként” emlegetett Újszegedi Továbbképző Központ tervezését. Először sikerült bizonyítani, hogy az iparosított építészettel is lehet minőséget teremteni.
3
Építészi munkásságát kezdetektől fogva végigkíséri a képzőművészekhez való vonzódása, melyben az épített környezet részévé válik a szobrászat és mindaz a műfaj, amely megjelenik az épület komplex kiteljesedésében. Munkái során a társművészek patrónusa lett az építészethez kapcsolódó alkotások megvalósulása érdekében. Mindig egyenrangú alkotótársként kezelte a közreműködő művészeket, épületei és az alkalmazott alkotások egymást támogatják, erősítik. Életének legtöbb, művésszel való kapcsolatát is a közös munka hozta létre, s ezekből lett később azaz elszakíthatatlan barátság és szeretet, mely egész életét végigkísérte. Nevéhez fűződik az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark rendezési terve 1978-tól, 1979-ben ő készítette el azon Feszty-körkép épületének terveit, amely átadását követően rövid idő alatt nemzeti zarándokhellyé vált. 1987-ben kapott megbízást egy szegedi lakótelepi iskola tervezésére, ez a jelenlegi Arany János Általános Iskola. A környezet nem volt inspiráló, ezért nyúlt vissza gyerekkora emlékeihez, a szentesi templomtoronyhoz és az iskola zárt tömegéhez. A szabvánnyal és a beidegződésekkel is szakítva, az iskolai oktatásnak megfelelő differenciált térrendszert tervezett. Az épület alkalmas lakossági programok befogadására is. Hasonló elvek szerint épült meg a szegedi Deák Ferenc Gimnázium (1986-88.). Az iskola Szeged új lakótelepének középpontjában, mintegy 60 ezer lakosú városrészben áll. Mivel a városrész nem rendelkezett színházzal, mozival, kiállító teremmel, művelődési központtal, a gimnázium ezeknek a funkcióknak teret tudott adni. Tervpályázat első díjasaként tervezte meg a siófoki postát, majd fiával, Novák Péterrel a balatonfüredi postát (1993-94). Ajánlati terv alapján ka-
4
pott megbízást fiával a kisteleki szociális otthon épületének tervezésére (1995). Országos pályázat első díjasaként lehetőséget kapott önálló szabadtéri alkotások megtervezésére. A II. világháborús emlékművek az egész ország területén megtalálhatók: Bálványoson, Cegléden, Csanádpalotán, Kisbárapátin, Diósgyőrött, Hevesen, Rábaszentmiklóson, Simontornyán, Tabon, Tiszakürtön, Vésztőn (1988-1996). A Magyarok Világszövetségének felkérésére vállalta el ellenszolgáltatás nélkül 1991-ben a szlovákiai Ajnácskő templomának tervezését. Ezen a területen 70 éve nem épült olyan templom, ahol magyarul is hirdethetik az igét. Hasonló feltételekkel épült templom Brassóban, és tervezett egyet a szlovákiai Magyarbélbe is. Novák István az utóbbi másfél-két évtizedben elsősorban Szeged, Makó, Szarvas és Orosháza főépítészeként hagyta ott a keze nyomát épületeken, városrészeken, szebb, funkciókban, hangulatokban és látványban gazdagabb településeket teremtve. Makót első makói munkáitól kezdődően nagyon szerette. A makói népi építészet, hasonlóan mint a szentesi, nagyon közel állt hozzá. Míg szentesen a Kurca, Makón a Maros és annak partja természet szeretetéből adódóan „rabul ejtette”. Ez abban is megmutatkozott, hogy ő maga is nagyon szorgalmazta a Maros-part rendbetételét, rehabilitációját. Makón gyönyörű klasszicista épületek vannak, mint például a megújult püspöki nyaraló. De értéket képviselnek azok a módos gazdák, paraszt-polgárok által építtetett romantikus, eklektikus épületek is, amelyeket a közelmúltban még nem kaptak elég figyelmet. Ezeket, helyi védelem alá helyeztette, s néhányat közülük sikerült is helyre állíttatni. A városközpont rekonstrukciója során a Hagymatikum és környékének kialakításában Makovecz
5
Imre és Török Péter társaságában közösen hoztak létre egy új szövetet „Makó szívében”. 1990-ben korábbi munkahelyünket a Csomitervet elhagyva közös céget alapítottunk, az M&N Bauplan Kft.-t. Első igazán nagy munkánk volt a Bajai Német Nevelési Központ fejlesztése diákotthonnal, étteremmel, majd ezt követte az Orosházi Posta tervezése és generál-kivitelezésben történő kulcsrakész átadása. Ezeknél a munkáknál is részt vettek a társművészek az építészeti arculat kiteljesítésében. 1993. júniusában ünnepélyes keretek között avattuk fel a Tímár utcában kialakított irodaházunkat, melynek udvari szárnyán lakásaink is helyet kaptak. Innentől kezdve nem csak kollegák, barátok, de szomszédok is lettünk. Kapcsolatunk az évek során változatlanul napi kapcsolat maradt, naponta találkoztunk terveztük a jövőt. Váratlan halála mindannyiunkat megdöbbentett, de megvalósult munkái mindig emlékeztetni fognak a kiemelkedő tehetségű építészre. Kitüntetéseinek sorából kiemelném az Ybl díjat, a Pro Urbe díjat, a Príma Primisszima díjat és Szeged Város díszpolgára címet. Tisztelt Makóiak és jelenlévő Vendégek! Kérem tekintsék meg Novák István munkáit bemutató kiállítást, és annak ismeretében értékeljék azt az alkotói tevékenységet, melyet Novák István munkássága képviselt. 2014. január 2
6
Díjak, elismerések 2003. Löw Lipót-díj 2007. Podmaniczky-díj · · · · · · · · · · ·
1977. Szentes Város Fejlesztéséért 1977. Csongrád Megye Alkotói Díja 1980. Békés Városért 1981. Építészeti Biennálé Díja (Szófia) 1981. Csongrád Megyei Alkotói Díj 1983. Ybl Miklós Díj 1988. Békés Megye Építészeti Díj 1989. Mezőberény Városért 1993. Beton Építészeti Díj 1995. Pro Urbe Szeged 1995. Betonépítészeti Díj (a Deák gimnáziumért, a magyar Építészek
Kamarájától és Szövetségétől · 1995. Pro Schola - Bibó István Díj (a kiskunhalasi 16 tantermes gim náziumért és a sportcsarnokért) · 1997. IAKS AWARD, 1977. évi Példaértékű Sport- és Szabadidő o Létesítmények Nemzetközi Díja a bajai Magyarországi Németek o Művelődési Központjáért (Köln) · 1997. Lechner Lajos emlékplakett (Szeged), városi főépítészi munkásságáért · 1998. Közszolgálati Díj (Szarvas), városi főépítészeti munkás ságáért · 1998. Szabad Művészetek Doktora, DLA cím (Doctor of Liberal Arts), o Budapest, Műszaki Egyetem · 2001. Szlovák Köztársasági Elnök Érdemrendje (Szlovákia) · 2002. Szegedért Alapítvány Művészeti Kuratóriumi Díja · 2009. Prima Primissima-díj · 2009. Szeged város díszpolgára 7
