A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖNYVTÁROSOK HÍRADÓJA
V. évf. 3. sz.
1994. június
ÜNNEPI (?) KÖNYVEHETI DOHOGÁSOK Hát újra itt volt a könyvek, pontosabban az él magyar irodalom "nagy seregszemléje", a könyvhét. Ezúttal ugyan négy napra soványodott szegény, de azért a budapesti Vörösmarty téren változatlanul bombasztikus volt az irritálóan nagy pénzeket megmozgató — ide-oda vándoroltató —, mindazonáltal er ltetett és felfújt, nehézkes küls ségekt l terhelt show m sor. Volt itt minden, ami egy békebeli juniálistól elvárható (habár a sört és a virslit csak kissé odébb lehetett beszerezni); mindössze a könyvet vásárló emberben volt tetemes hiány. (De legyünk igazságosak és pontosak: mindez 1994. június 2-án, a könyvnapok megnyitója után két órával exponált helyzetkép, lehetséges, bár nem túl valószín , hogy kés bb változott a helyzet, illet leg az összkép.) Miként a könyvheti gyorsmérlegek jelezték: nem változott. (Június 13-án, M. I.) Kényelmesen oda lehetett sétálni bármelyik (volt vagy ötven) könyvessátor pultjához; semmi lökdös dés, semmi tülekedés, semmi vadászszenvedély — s alig néhány bukszacsattogtató és pénzt lobogtató, a vásárlói szándékot jelz , jól ismert gesztus. Bezzeg még akár tavaly is! (Ugyanazon a Vörösmarty téren, ugyanazon a nyitónapon, ugyanabban az órában.) Vagy itt van egy-egy megyeszékhelyi példa is: ismert közírónk hiába áll (ül), egy óra hosszat kihúzott tölt tollal, s várja a dedikálókat (akárcsak szegény József Attila annak idején), könyve nemigen kel — könyve nemigen kell. És másnap már nincs is könyvheti könyvárusítás: újra a színes-szagos könyvszer micsodák ügynökei lepik el a f teret. Továbbá itt van jeles költ nk esete is ugyancsak a megyeszékhelyr l. Kötetéb l három példány fogyott el: mindhármat maga vásárolta meg. A kínálat persze tengernyi —, a kereslet azonban igen szerény. Mit is gondoljon minderr l hát a hivatásos propagátor: a könyvtáros? El ször — még jóval a könyvhét el tt — azon döbbent meg kissé, hogy a megye többi városában m köd kollégái — megyeszerte — nemigen kívánnak ünnepi könyvheti rendezvényt szervezni. S hiába érvelt azzal könyvtárosunk, hogy a Magyar Írószövetség 4-5 író-olvasó találkozó teljes költségét fedezi — ett l sem lett lelkesebb a hangulat. Ez mindenesetre érdekes. (Az igazsághoz tartozik az is, hogy már tavaly is megfigyelhet volt megyénkben a könyvtárak húzódozása a könyvheti rendezvényekt l.) Aztán persze kiderült, hogy a tartózkodás f oka nem anyagi természet , sokkal inkább a szorongás (félelem?) szüleménye: félelem attól, hogy még a legparádésabbra felsrófolt irodalmi estnek, író-olvasó találkozónak sem lesz érdekl d , a helyszínre el is jöv közönsége. És hát akkor, ugye ez „égés"; netán a fenntartó még azt hiheti, hogy a könyvtár a hibás, meg hát mit szól a — nyilván megsért d , de legalábbis magát kellemetlenül érz — író; és így tovább. Egyszóval: amit (persze) már régebb óta tudunk, de mostanra vált krónikussá: az olvasók nagy része tényleg elfordult az irodalomtól. Legf képpen az él magyar irodalomtól. Ezt ki kell mondanunk, be kell ismernünk. Nem mintha mi, könyvtárosok lennénk a bevallásra, vallomásra késztetett „b nösök” avagy gyanúsítottak. A dolog ennél sokkal egyszer bb, az ok prózaibb. A demokrácia eddigi néhány éve ugyanis megteremtette mindenféle politikai töltet megnyilvánulás legális és autonóm artikulációs lehet ségeit, fórumait. Nincs szüksége tovább irodalmi köpenybe burkolóznia; irodalom és politika véglegesen külön vált. Következésképpen a közvélemény szemében a mai magyar irodalom hirtelen „unalmassá”, csak irodalommá (tehát ténylegesen és f képpen csak esztétikai megközelítéssel értékelhet fogyasztási cikké) vált; kilúgozódott bel le a politikai „üzenet", elt nt az író és az olvasó titkos összekacsintásának a szükségessége és lehet sége. Ezek után már nem a költ k és szépírók lesznek a politikai nagy titkok kimondói (sejtet i), sebeink flastromozói, vágyaink sugallói. Politikai értelemben biztosan nem. Az irodalom megmarad annak, amire valójában kitaláltatott: m vészetnek. Az írók, költ k pedig a nyelvvel m vészien bánni tudó gondolkodóknak. Az olvasó pedig? Mi lesz az olvasóval és az olvasással? Ne féltsük és ne bántsuk az olvasókat, s ne féltsük magunkat se. Az a tény, hogy a dolgok végre a helyükre tev dnek, inkább tisztázó erej folyamat kell hogy legyen, semmint "népm vel " múltunk és mivoltunk romjain való kesergésünk örökös forrása. Valami — sejthet en — visszavonhatatlanul elmúlt (a nyugati polgári demokráciák soha nem is ismerték az „olvasó nép" szép, de naiv utópiáját, az irodalomban megfogalmazódó politikai igazságok iránti, a korábbi évtizedekben hipertrófikusan felduzzadt érdekl dést); s e tényen lehet szomorkodni, ám másfel l ugyanennek a helyzetnek — állampolgárként — még örülni is. (Annak persze már sokkal kevésbé, hogy nemcsak a fentiek miatt esett hatalmasat a szépirodalom iránti érdekl dés, hanem az életmódváltozás, a pénzek utáni hajsza, a videó- és tévészem-rágógumizás járvánnyá válása és persze a magas könyvárak miatt is. Különösen fájó a 14 éven aluli korosztály olvasási kedvének drasztikus csökkenése.) S mit tehet — mégiscsak — a könyvtáros? Úgy vélem: ugyanazt, amit eddig. Félretéve a miatti esetleges szégyenét l való félelmét, hogy — például — egy ünnepi könyvheti író-olvasó találkozóra csak nyolcan-tízen, jobb esetben tizenöten-húszan jönnek el. (A nagy létszámú közönáég ma már rendkívül ritka.) Tudniillik ebben a — várható — tényben (err l próbálom meggy zni pálya- és sorstársaimat) a világon semmi szégyellnivaló nincs. Sem az olvasó, sem az író, de még a könyvtáros részér l sem. Másfel l: ha mi, könyvtárosok sem csináljuk, ha mi sem szervezkedünk, propagálunk (tapintatosan és szakmánk iránti méltósággal persze), akkor ugyan
1
kik, kicsodák fogják csinálni? A válasz, ugye, kézenfekv . S ha mi magunk elsorvasztjuk, megszüntetjük az irodalom pirosbet s és — f ként — hétköznapi ünnepeit, nagy a veszélye annak, hogy a könyvtárak környékén állandósulni fog a magyar irodalom bénultsági állapota. Én például egyáltalán nem tartom lekicsinyl jelz nek a legújabbkori író-olvasó találkozók „családias" min sítését. S t! Valahol itt, talán éppen ezekben a családias, keretekben fognak újjászervez dni a kapcsolatok a jó könyv, az értékes m , az azt létrehozó író és az irodalmat mint m alkotást közelít és értékel olvasó ember között. A hangsúly — s ez els sorban az íróembereknek szól — most az értékes,, a fontos, netán a "nagy" m vek jelenlétére, illet leg valamikori megjelenésének várására tev dik át. A megmaradt m velt olvasói réteg alighanem egyre inkább csak a min ségi olvasnivalót fogja honorálni. (A középszer és a gyenge könyvek máris eladhatatlanok — és nem els sorban a bolti áruk miatt) Remélhet leg így lesz ez a jöv ben is, és akkor a valódi értékek talán kivívhatják az önértékükb l fakadó megbecsülést az alaposan megcsappant, ám ért olvasóközönségük körében. S — szemben a Vörösmarty téri hókuszpókuszokkal — a könyvtár csendje és az ott zajló családias, ráér s beszélgetések (többször volt részem ebben is ezen a könyvhéten) irodalomról (és egyéb más ,lom"-ról) kedvet csinálhatnak ismét a mostanra szinte már kihívásszer en hangzó és ható író-olvasó találkozókhoz. Azok kedvéért (majdnem mindegy, hogy hányan vannak), akik továbbra is — vagy éppen életükben el ször — tényleg kíváncsiak az él magyar irodalom színe-javára. Tatabánya, 1994. június 8.
Monostori Imre
RÓLUNK ÍRTÁK A nyugdíjasok több könyvet forgatnak Komárom-Esztergomban A tizennégy éves korosztály kevesebbet olvas Az emelked könyvárak egyre jobban terhelik az amúgy is lapos pénztárcákat. A Komárom-Esztergom Megyei Könyvtár igazgatóhelyettesét, Mlakár Erzsébetet kérdezte munkatársunk arról, vajon mennyire n tt meg az igény szolgáltatásaikra. 1990-t l figyelhet meg fokozatos növekedés látogatóink számában. Ez összefügg a könyvpiacon jelentkez nagymérték áremelkedéssel. A legaktívabb könyvtárhasználó a 15-35 éves korosztály. Ez régen is így volt, és most séta változott. A tavalyi évet tekintve a nyugdíjasok körében is élénkebb az érdekl dés. Sajnos az általános iskolás kbrúakra nem mondható el ugyanez. A tizennégy éves korosztálynál csökken az olvasási kedv. — Nyilván fokozottabb igény mutatkozik a drágább kiadványok kölcsönzésére. Itt a szakkönyvekre, összefoglaló tanulmányokra gondolok. Mennyire tudják ezeket a kéréseket teljesíteni? — Annyit el kell mondanom, hogy a '90-es összeghez képest az elmúlt évben majdnem a duplájáért vásároltunk. Ugyanakkor nemhogy kétszer annyi könyvet, folyóiratot rendeltünk, de az újságok egy részét le kellett mondanunk, és a három évvel ezel tti töredékét — majdnem csak a felét — vásároltuk meg a kiadványoknak. Mindent Összevetve, ez komoly önkorlátozáshoz vezetett. El kellett azon gondolkodnunk, hogy vagy a választékot sz kítjük, vagy a darabszámot. Mivel megyei könyvtár vagyunk, az úgynevezett könyvtárközi kölcsönzést is el kell látnunk. A megyében szükség van egy intézményre, ahol azért meg lehet találni a drágább kiadványokat. Egy bizonyos szint után már nem tudtuk sem a példányszámot, sem a kínálatot sz kítem. Eljutottunk oda, hogy bizonyos könyvekb l egy-két darabot vásárolunk. Ezért a könyvtárközi kéréseknek nem mindig tehetünk eleget. Emellett pedig az eddig kölcsönözhet kiadványokat, amelyek éppen magas áruk miatt igen keresettek, olvasótermivé tettük. Ilyenkor persze jogosan reklamálnák látogatóink, hiszen a közgazdasági, adójogi, pénzügyi összefoglaló kötetek komolyabb tanulmányozást igényelnek, mint amit — a kényelmetlen fotelokkal és az esti, viszonylag korai zárással — mi biztosítani tudunk. —Az „átlagolvasónak", aki kikapcsolódni, pihenni szeretne, mennyire tudják a kéréseit teljesíteni? Milyen könyvekre n tt meg az igény, melyeket keresnek? Nem figyelhet -e meg egyfajta eltolódás a könnyebben olvasható irodalom irányába? — A mi tapasztalatunk azt mutatja, hogy évek óta magasabb az ismeretterjeszt irodalom iránti kereslet. És ez nem csak a feln tt korosztályra igaz. A szépirodalomnál pedig húztunk egy határt. Megvásároljuk a bestsellereket, de az úgynevezett füzetes kiadványokat nem. Persze a sikerkönyveknél is érvényes a kis példányszám. Az igazság az, hogy úgy gondolom, nincs jogunk elbírálni olvasóink ízlését. Ezt keresik, és mivel szolgáltatóintézmény vagyunk, köteles ségünk —ha korlátozottan is — ezt a fajta népszer irodalmat is adni. Arról azonban nem mondtunk le, hogy az értékes szépirodalmat, verseskötetet meg kell vásárolnunk. Hiszen ha mi nem fordítunk rá sz kös költségvetésünkb l, akkor hol találják meg olvasóink, ha nem itt? (Magyar Hírlap, 1994. május 5. 9.1.)
FADDON JÁRTUNK 1994. május 18-19-én, immár 13. alkalommal rendezték meg a gyermek- és ifjúsági írók szekszárdi tanácskozását, melyet a Magyar írószövetség Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Szakosztálya és a Tolna Megyei Könyvtár szervezett. Ez alkalommal a kerekasztal-megbeszélés témája:„Ki mit tehet a gyermek- és ifjúsági irodalomért?" A tanácskozás színhelyéül a szervez k a faddi Diabetes Center Panziót választották, amely fest i környezetben helyezkedik el. Alkalmunk nyílt találkozni Békés Józseffel, Vidor Miklóssal, Ordas Ivánnal, Megay Lászlóval, Szabó Évával, Tarbay Edével, Gyárfás Endrével, Lázár Ervinnel és még sok más, a magyar ifjúsági irodalmat képvisel személyiséggel. Képviseltette magát a M vel désügyi Minisztérium, Fehér György személyében, jelen volt Sziládi János, a Móra Könyvkiadó igazgatója és Alföldiné Tóth Em ke, a Mágus Kiadó képviseletében. A megbeszélésen többek között szó esett a gyerekek könyvhöz való viszonyáról, a silányul fordított külföldi ifjúsági könyvekr l, a kiadók pénzügyi nehézségeir l és a magyar szerz k mai lehetetlen helyzetér l. Lehrreichné Dürg Brigitta
2
AZ ISKOLAI KÖNYVTARAK 1992/93. TANÉVI MUNKÁJÁRÓL Az 1992/93. tanévi iskolai könyvtári munkáról 103 általános iskola, 8 gimnázium, 12 szakközépiskola és 10 szakmunkásképz közölt adatokat a Pedagógiai Intézet kérésére. A statisztikai táblázatokhoz az alábbi kiegészítést adjuk közre:
Az általános iskolák könyvtárai
Az általános iskolák könyvtárainak m ködési körülményeiben sajnos nem történt lényeges javulás az elmúlt tanévhez képest, bár néhány iskolában csökkent a zsúfoltság a tanulólétszám csökkenése miatt Ez a csökkenés megyei szinten meghaladja a tanévenkénti 1 000 f t Részben ez magyarázza, hogy az egy tanulóra jutó könyvek száma kicsit emelkedett: 16,30 kötetr l 17,43 kötetre, az olvasói érdekl dés azonban tovább csökkent Ez is mutatja a tanulók egyre fogyatkozó olvasási kedvét A beszerzésre fordított összeg csaknem másfél millió Ft-tal emelkedett, de ez csak néhány könyvtár eredménye volt, illetve az országos és helyi pályázatok által nyújtott egyszeri lehet ség. Az iskolai könyvtárak állománya a 24930 könyvtári egység beszerzése ellenére is csökkent megyei szinten 1932 kötettel, mivel a szükséges és indokolt állománykivonás nagyobb arányú volt a tanév során sok iskolai könyvtárban. Az oktatási törvény el írásai megszabják az iskolai könyvtári munka további feladatait, a létszám és a feladatok megosztása tekintetében is. A megyében az alábbi a helyzet az iskolai könyvtárakban alkalmazott könyvtárosok száma és könyvtárosi szakképzettsége tekintetében: A megye általános iskoláiban 12 f foglalkozású, 13 félállású, 74 egyéb formában alkalmazott könyvtáros van, 4 iskolában pedig nincs könyvtáros. A könyvtárosi képzettség helyzete a következ : Fels fokú könyvtárosi képzettsége van 28 f nek, középfokú 15 f nek, nincs el írt szakképzettsége 56 f nek. (Ezek között sok az alapfokú tanfolyamot végzett könyvtáros, de ez nem számít szakképzettségnek.) A tanulócsoportok számától függ iskolai könyvtáros beállítása az iskolák nagy többségében még nem történt meg különböz okok miatt Az általános iskolák könyvtáraiban az alábbi a helyzet a katalógusok megléte terén: bet - és szakrendi katalógus van: 16 iskolai könyvtárban, bet rendi: 34 szakrendi: 4 nincs semmilyen: 49 A tájékoztató munka egyik alapfeltétele a katalógusok megléte, erre azonban csak akkor van lehet ség, ha az iskolai könyvtáros rendelkezik az építéshez szükséges id vel.
A középiskolák könyvtárai
A megye középiskoláiban az iskolai könyvtárak m ködési körülményei 3 kivételt l eltekintve lényegesen jobbak, mint az általános iskolákban. A középfokú oktatási intézményekben 11 f foglalkozású, 5 félállású, 13 egyéb formában alkalmazott könyvtáros van, 3 iskolában nincs könyvtáros. A szakképzettség helyzete: Fels fokú végzettséggel rendelkezik: 11 f Középfokú " " : 7f Nincs szakképz. " " : 9f
A katalógusépítés helyzete:
bet - es szakrendi: 9 könyvtárban (ebb l 3 számítógépes) bet rendi: S szakrendi: 1 nincs semmilyen kat: 15 Örvendetes, hogy már megjelent a számítógép 3 középiskola és három általános iskola könyvtárában, többnyire az IKIR" program használata. A beszerzési összegek is lényegesen magasabbak a középiskolák többségében, de így sem biztosított az egyre növekv igényeknek megfelel beszerzés. Külön gondot okozott a struktúrát váltó iskolák (6 és 8 osztályos gimnáziumok) számára a tanításhoz szükséges irodalom beszerzése. Összegezve: az 1992/93. tanév is súlyos gondok elé állította az iskolai könyvtárakat, az oktatási törvény szabályai azonban reményt ébresztettek, hogy a továbbiakban nagyobb figyelem fordul az iskolai könyvtárak és az iskolai könyvtárosok felé. Tatabánya, 1994. június 2.
Halmi Erzsébet a K-EMPI könyvtárosa
5
VÁLOGATÁS A MEGYEI ÉVFORDULÓNAPTÁRBÓL július 1.
85 éve halt meg BARNA (BRAUN) Jónás. Polgári iskolai tanító, pedagógiai író volt Tatán. 185 éve született VEREBÉLYI József. Orvos, a nagyigmándi ásványvízr l jelent meg könyve Komáromban.
július 4.
95 éve halt meg LÁSZLÓ József. Református lelkész, tanító volt Kocson. 100 éve született BORKA Géza. Bencés gimnáziumi tanár, verseskötetei jelentek meg Komáromban.
július 11. július 19.
140 éve született PERLAKY Dávid. Evangélikus lelkész volt, Komáromban II. Józsefr l jelent meg m ve.
augusztus 3.
90 éve született MAJOR Máté. Építész, 1948-ban bányász-lakótelepet tervezett Tatabányán.
augusztus 6.
75 éve halt meg BOGISICH Mihály. Az egyházi zene reformálásán munkálkodó esztergomi kanonok volt.
augusztus 8.
65 éve született DÉVÉNYI Iván. Tanár, m vészeti szakíró volt Esztergomban.
augusztus 9.
175 éve halt meg NEDECZKY Sándor. Kuruc diplomata volt, Esztergom és Komárom megye alispánja. 20 éve halt meg SZÉKELY Pál. 1922-24 között Tatabányán m köd bányamérnök volt.
augusztus 11. 90 éve halt meg CSÁSZKA (CSÁSZTKA) György. Kanonok, levéltáros volt Esztergomban. augusztus 12. 205 éve halt meg STANKOVÁTSI Leopold. Bencés szerzetes, hitszónok, m veinek többsége Komáromban jelent meg. augusztus 13. 115 éve halt meg TUBA Károly, író, költ , újságíró volt Komáromban. 105 éve halt meg STUPICZKY Béla. Esztergomban volt káplán, plébános Dorogon. augusztus 14. augusztus 15.
augusztus 19.
230 éve született KOLLÁR István. Királyi tanácsos, esztergomi kanonok. 165 éve halt meg KRATOCHVTLA Mihály. Esztergomi kanonok volt. 180 éve született LIPOVNICZKY István. Esztergomban volt levéltáros, prímási könyvtáros. 125 éve született OKÁNYI Lajos Esztergomi tanítóképz intézeti tanár, megírta iskolája történetét, szerkeszt je volt az Esztergom c. lapnak. 155 éve halt meg KISS Ádám Dadi lelkész volt, gyászbeszédei jelentek meg Komáromban.
augusztus 23.
25 éve halt meg MARKOVICH Pál. Tanár, technikumi igazgató volt Tatabányán.
augusztus 25.
140 éve született MERÉNYI Lajos. Levéltárnok volt, m vei az Esztergom és Vidéke c. lapban jelentek meg. 225 éve halt meg KOLMÁR József. Komáromban tevékenykedett lelkészként. 125 éve született NÉDERMANN Ferenc. Munkásmozgalmi mártír, tatabányai bányász volt.
augusztus 29. augusztus 31.
6
HÍREK A KÖNYVTÁROSTANÁROK EGYESÜLETÉNEK ÉLETÉB I Nagy érdekl désre számot tartó rendezvényre invitálta az iskolai könyvtárosokat április 20-án a Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet. Minden könyvtáros fontos feladatának tekinti a könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatását, a könyvtár megszerettetését, a tájékozódás készséggé fejlesztését Homor Tivadar könyvtáros, tanár, a Gy r-Sopron-Moson Megyei Pedagógiai Intézet szakért je beszélt a könyvtárosok szerepér l s a rendelkezésre álló segédeszközökr l. Az el adás értékét növelte, hogy minden segédkönyvet bemutatott, így a kollégák belenézhettek a kiadványokba, s a nekik leginkább megfelel t szerezhetik be munkájuk könnyítésére. Május 6-án tapasztalatcsere-látogatást szervezett a Pedagógiai Intézet iskolai könyvtári forrásközpontok tanulmányozására. Az úticél Veszprém és Zirc volt. Veszprémben a Vetési Albert Gimnáziumba látogattunk. Az 1989-ben átadott épületben a könyvtár 192 négyzetméteren kapott helyet. A tágas, tantermekkel körülvett könyvtár 700 tanulót és 66 pedagógust szolgál ki. Megtudtuk, hogy a rendh'vül jó anyagi helyzetben lév könyvtár évente 400-600 ezer forintot költ a különböz dokumentumok beszerzésére. Állománya mintegy 18.000 egység, s ebb l 1500 audiovizuális ismerethordozó (diafilm, hanglemez, hangkazetta, videokazetta, számítógépes program stb.... A könyvtár számítógépen rögzítette, illetve folyamatosan dolgozza fel állományát, tehát cédulakatalógust nem épít A tanulók kölcsönzését füzetben rögzítik. Természetesen az olvasók rendelkezésére állnak az AV eszközök is. A szépen berendezett könyvtárban gyakran tartanak tanórákat is, amikor kézközeiben vannak a dokumentumok, és azok a tanulók is eljutnak ilyenkor ide, akik egyébként ritkán látogatják a könyvtárat A finom ebéd elfogyasztása után a zirci kastélyban helyet kapott Mez gazdasági Gépszerel Szakközépiskola könyvtárába mentünk. A csodálatos épület, az ódon falak, az eredeti angol tapéta egészen más hangulatot varázsoltak elénk, mint az el bbi, új épület Itt sajnos, zsúfoltságról, helyhiányról beszélt a könyvtáros kollégan . Ennek ellenére egy jól felszerelt feldolgozott állományt láthattunk. A könyveken kívül AV dokumentumokat képeket térképeket szemléltet eszközöket modelleket is állományba vesznek. A könyvtáros munkáját nehezíti, hogy tanórákat is tartanak a könyvtárban. A kastély épületének másik részében kapott helyet a Reguly Antal Múzeumi Könyvtár, ahol megcsodáltuk az snyomtatványokat a különböz könyvritkaságokat s természetesen a könyvtárterem berendezését is. Az OSZK felügyelete alá tartozó könyvtár — létszámgondjai ellenére — rendkívül sokat tesz a felbecsülhetetlen érték könyvek állagának megóvásáért Mindnyájunknak nagy élményt jelentett ez a tapasztalatcsere, s bizonyára több ötletet fogunk hasznosítani kés bbi munkánkban. Tanczerné Jakus Em ke listás könyvtári szakért K kúti Általános Iskola, Tata
KÖNYVTÁRAINK ÉLETÉB L Komárom, Városi Könyvtár A harmadik "Komáromi napok" rendezvénysorozathoz a Jókai Mór Városi Könyvtár több programmal kapcsolódott. 90 évvel ezel tt halt meg Jókai Mór, és 40 éve vette fel a könyvtár Jókai nevét E kett s évforduló alkalmából emlékkiállítást készítettünk a Jókai-gy jtemény értékes példányaiból. A teljesség igénye nélkül bemutatásra kerültek a nagy író fényképei, rajzai, kézirata, m veinek els kiadásai. Néhány — a XIX. sz.-i Komáromot ábrázoló — metszet és litográfia is került a tárlókba. A rendezvénysorozat hete alatt Jókai regényei alapján készült filmeket mutattunk be a hírlapolvasóban. Árpilis 30-án, szintén a Jókai évfordulóhoz és a Komáromi napokhoz kapcsolódva, remek el adást hallgathattak az érdekl d k, melyet Vermes Gábor tartott Jókai és szül városa címmel. A Komáromi napok ezévi témája volt a huszárok szerepe a szabadságharcban. Április 26-án a gyermekkönyvtárosok a huszárokról rendeztek vetélked t kis olvasóik számára. Ez alkalommal osztották ki a korábban kiírt pályázatok (Gárdonyi Géza, Ugye, te is szereted az állatokat?, Játékos német feladatlap) díjait *** Május 3-án dr. Ferenczy Miklós orvos-író, lelkész és Csokonai-kutató tartott el adást a könyvtárban „Csokonai és Lilla emlékek Komáromban" címmel. A doktor úr bemutatta kutatásainak újabb eredményeit és néhány tárgyi emléket a gy jteményb l. *** A ZZ TOUR Komáromban! — Május 6-án Zemlényi Zoltán találkozott olvasóival a városi könyvtárban. A közvetlen légkörben lezajlott találkozón ZZ a „Törj át az üvegfalon!" cím könyvét mutatta be, játékokba vonta be a közönséget s végül dedikálta könyveit *** Május 16-án könyvpremier volt a városi könyvtár hírlapolvasójában. Tarics Péter, észak-komáromi újságíró mutatta be a "Magyarként a Felvidéken 1918-1993" címen megjelent legújabb riportkönyvét A kötet 24 interjút közöl, ezenkívül olyan dokumentumokat és információkat melyek most kerültek el ször nyilvánosságra. *** Végül örömmel tesszük közzé, hogy a komáromi városi könyvtár is rendelkezik számítógéppel! Ezt a gépet a majdani hálózat szervergépének szánjuk. Típusa: Z-Select 100. A konfiguráció 486DX2-es processzort, 8MB RAM-ot 16 bites ethernet hálózati vezérl t 210MB winchestert (+510MB b vítés tervben), SVGA colorg monitort tartalmaz. A számítógéphez tartozik egy Bull mátrixnyomtató is. A számítógépen a szokásos alkalmazásokon kívül könyvtári programként a TEXTAR 6.0-ás verziója fut Oroszlány, Városi Könyvtár *** Az oroszlányi M vel dési Központ és Könyvtárban „Gyermekvilág" címmel hely- és önismereti tábort hirdettünk 8-12 éves lányok, fiúk — a gyermekkönyvtár rendszeres olvasói, használói — részére július 4-9-ig. Év közben a könyvtár kötöttebb keretei között közös beszélgetéseken, helytörténeti könyvtári órákon ismerkedünk közvetlen és tágabb környezetünkkel. Nyáron a táborban kötetlenebb, huzamosabb együttléttel a gyerekeket érdekl , de a tanévben — id hiányában — kissé háttérbe szorított foglalatosságokkal (városi helytörténeti séta, origami, modellezés, önismereti játékok, illusztrálás, múzeumlátogatás, könyvkötészet nyomda megtekintése) mélyítenénk el az év során tanultakat tapasztaltakat A tábori m helyekben zajló tevékenységekhez meghívott vendégeink: Vojczek Marianna pszichológus, Dargay Attila rajzfilmrendez és Pataki Zoltán tanár-modellez . ***
7
1994 szét l a M vel dési Központ és Könyvtár Információs részlege új szolgáltatással b vül. Számítógépes modem segítségével csatlakozunk a budapesti központú Közösségi Adattár országos hálózatához. Ezáltal lehet ség nyílik országos és megyei adatok elérésére. Reméljük, minél többen igénybe veszik ezt a lehet séget, hiszen így mindenféle ellenszolgáltatás nélkül hasznos és közérdek információhoz juthat a lakosság.
A megyei könyvtár r e n d e z v é n y e i 1994 e l s f é l é v é b e n Március 21-én a megye f hivatású könyvtárosainak tartottunk továbbképzést Vendégünk Csapó Edit és Tóvári Judit volt *** Március 28-án délutánra aközségi és nagyközségi könyvtárosokat hívtuk meg, hogy tájékoztathassuk ket arról, milyen új lehet ségeink, eszközeink vannak, amelyekkel segíthetnénk a munkájukat *** Május 2-án a Megyei Könyvtárban a városi könyvtárak vezet i vitatták meg az aktuális témákat Egyik eredménye — jegyzék a közm vel dési könyvtárakba járó periodikákról — hamarosan olvasható lesz a Téka/Témában. *** Május 16-án a helyismereti munkaközösség Dorogon, az Arany János Városi Könyvtárban tartotta az összejövetelét Az elvégzend teend k megbeszélése után megnézték a könyvtárban berendezend Hopp Ferenc emlékszoba tárgyait és Pick József helytörténeti gy jteményét. *** Május 25. A feldolgozó könyvtárosok munkaközössége a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtárban tartotta ez évi els összejövetelét aminek témája az Új Könyvek változásával kapcsolatos problémák megbeszélése volt Emellett elköszöntek a nyugdíjba men Ehdrédi Ildikótól, és megnézték a komárnoi járási könyvtárat *** Június 6-án a X. Komárom-Esztergom Megyei Nemzetiségi Napok rendezvénysorozatához kapcsolódva a Kesztölci Általános Iskola tanulói szlovák nyelv , az Árpád Gimnázium és a Széchenyi Általános Iskola diákjai német nyelv m sorukat mutatták be. Bevezet t mondott Kárpáti Edit a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat nemzetiségi referense. A rendezvénnyel egy id ben kiállítás nyílt német és szlovák nyelv könyveinkb l. ***
Irodalmi Esték Ápr. 11. Költészet Napja Tóth László Hármaskönyv c. kötetének bemutatója Máj. 30. Konferencia a mai magyar gyermekirodalomról Jún. 2. Ünnepi Könyvhét Az Új Forrás Ezüstkönyve és Kovács Lajos ifjúsági regénye — könyvbemutatók Szinnyei Kör Jan. 31. A LIMES cím Komárom-Esztergom megyei tudományos szemle estje. Máj. 9. Luzsicza Lajos: Hétköznapok (Képz m vészeti életünk sorsdönt évei 1945-1960) c. könyvér l. Máj. 11. A "Komárom-Esztergom megyei településtörténeti kalauz" bemutatója Gyermekkönyvtár 1. Februárban farsangi foglalkozásokat tartottunk óvodás csoportok számára. 2.Áprilisban ,Húsvéti készül dés" címmel egy manuális foglalkozást szerveztünk, amelyen a tojásfestés és a batikolás titkaival ismerkedhettek meg a gyerekek. Meghívott vendég: Miglinci Éva. 3. Májusban megszerveztük és lebonyolítottuk a Verseghy Ferenc nyelvm vel verseny megyei dönt jét 4. Júniusban megszerveztük a 8. osztályos tanulók átiratkozását a feln tt könyvtárba. 5. Az iskolák és az óvodák számára igény szerint könyvtárbemutatókat és foglalkozásokat tartottunk. Zenei Klub Ápr. 18. Csajkovszkij: B-moll zongoraverseny (H. Dezs Marianna) Máj. 16. Május-köszönt Szerkesztette és vezette: Saltzer Géza
Tudósítóink: Cser di Attiláné — Arany János Városi Könyvtár, Dorog György Károlyné — Jókai Mór Városi Könyvtár, Komárom Kovátsné Várady Eszter — Babits Mihály Városi Könyvtár, Esztergom Schenk Lászlóné — Móricz Zsigmond Városi Könyvtár, Tata Süt né Lohner Kornélia — Városi Könyvtár, Nyergesújfalu Szabolcsné Mészáros Éva —Városi Könyvtár, Oroszlány Takács Anna — Városi Könyvtár, Tatabánya Tanczerné Jakus Em ke — K kúti Általános Iskola, Tata (iskolai könyvtárak) A kéziratokat, híreket, eseményeket minden páros hónap 1. napjáig kérjük és várjuk!
Köszönettel:
a szerk. Kiadja: a József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya. V., F tér 2. sz. Felel s kiadó: dr. Monostori Imre igazgató. Tb.MK.S-41/94. Felel s szerkeszt : Schmidt József
8
