VII.ÉVFOLYAM 5. SZÁM
Bogyiszló község polgárainak lapja
2016. május
Ünnepélyes alapkőletétel
Fotó forrása: net
Boros Anita helyettes államtitkár asszony, Horváth István országgyűlési képviselő, Tóth István polgármester és Dr. Horváth Kálmán TM. Kormányhivatal kormánymegbízottja A falu lakossága hosszú ideje türelmesen várja a tornacsarnok megépítését. A május 2-án történt ünnepélyes alapkőletétellel szinte egy időben megtörtént a terület átadása a kivitelezőnek. Az ütemterv szerint várhatóan, 2017 februárjában sor kerülhet a tornacsarnok avatására is. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megvalósított beruházás teljes egészében hazai költségvetési forrásból valósul meg, melynek összege 243 millió forint, és a
fenntartásáról is az állam gondoskodik. A tornacsarnok a műfüves pálya mellett épül, és nemcsak a mindennapos testnevelésórák helyszínéül szolgál majd, hanem egyéb teremsportoknak is teret biztosít. Ennek a fejlesztési programnak köszönhetően, a megyében, Tolnán tanuszoda épül, mely a következő tanévkezdésre készül el, ahova a bogyiszlói tanulók is járhatnak majd.
A községháza korszerűsítése a végéhez közeledik A Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány által több éve működő pályázati rendszernek köszönhetően a községháza felújítása néhány héten belül befejeződik. A korábbi években az épület utcafronti szárnyában a nyílászárók cseréje már megtörtént. A mostani fejlesztéssel a könyvtári szárny nyílászáróit cserélik le, valamint a fűtéskorszerűsítést is elvégzik a Sugár Építőipari Kft szakemberei.
A „régi” falu és élete... XII. rész. Folytatás A kender: vetéstől a szövésig A fonással járó találkozások az 50-es években már lyagokról a vetélőre felrakni. Ezt a szerkezetet úgy próegyre fogyatkoztak, majd a tsz. megalakulása után az- bálom leírni, hogy az alaptól a plafonig egy vas tengelytán teljesen megszűntek. re fa keret szárnyak voltak rögzítve, amit kinyitva úgy Az asszonyok téli foglalkoztatását a későbbiekben a lehetett állítani, hogy körbe forgatva a szálakat szépen szövetkezetben is próbálták megoldani. Két területen körben rögzítette. Az így kialakult gombolyagokból lehetett nőket is alkalmazni. Egyik hely a kertészet, a hosszú több méteres szál képződött, mely alkalmassá másik a gyümölcsösben a fák téli metszése volt. Hó- vált arra, hogy feltegyék a szövőszék hengerére, vagyis ban, fagyban, szélben sokszor egész nap a szabadban, a fonalhengerre. Ez erősen két személyes munka volt, nem nőknek való munka volt. Az orvos volt a meg- ugyanis az egyik személy vezette a tekeredő szálakat, mondhatója, mennyi felfázással kellett kezelni a fiatal a másik komoly férfierővel forgatta a hengert. Összesen asszonyokat. Aztán, ahogy a annyi szálat kellett felvetni, mint kertészet megszűnt, a gyümölamekkora a borda szélessége volt. csöst is fel kellett számolni, mert Ezeket a hosszanti szálakat vagyis a nagyüzem nyereségét a muna láncfonalat nyitotta szét ahol szádkabér elvitte. nyílás keletkezett mely között a vetéVissza a kenderhez. A fonásnál, lőt a vetülék fonallal át tudták dobni. ha az orsó megtelt, akkor cseA keresztirányú anyag a színes, csírélni kellett, vagy áspálni a fonakokra felszabdalt ruhaanyagoktól lat. Erre egy speciálisan kialakíkezdve a finom pamutig sokféle letott kb. 120 centis fára, ellentéhetett. A késztermék a színes poktes irányú, két rövid fa volt rögróc, szőnyeg, zsák, lepedő, vagy a zítve. (lásd a képet). Ebből lett magasiskola a mintás színes abrosz, aztán a motring, amit lúgozóba kendő lett. raktak, tisztítás és fehérítés célMielőtt még a gondolataimat lezárjából. Abban az időben nagyon nám, el kell mondani, hogy a botermészetes volt a vastag jég a gyiszlói szőttesek teljesen mások Holt-Dunán. Kis lékeket vágtak, voltak, mint a Sárköziek, vagy a Sióezekben kellett a fonalat nagyon agárdiak. Ez mintában, szín összeáltisztára mosni. A jeges vízben lításban is eltért. Hozzáértők ránévaló munkát csak úgy bírták zésre meg tudták mondani, melyik szegény asszonyok, hogy melhol készült. lettük egy kis kannában forró víz Fotó: Farkas Sándorné A kenderrel kapcsolatos mondanállt, amibe az agyon fagyott kedóm, ahogy a címben is ígértem, a züket bele-bele nyomták. szövésig tartott. Korábban jeleztem, hogy az itthon fel - Gondolom a kezük egy idő után már teljesen elzsib- nem használt szép szála kender ment eladásra az Erbadt. - Ez a művelet szebbé, fehérebbé, finomabbá tet- zsébet napján tartott szekszárdi vásárra. Ezt írtam meg te a fonalat. A megszáradt fonalat aztán nagy gombo- eleitől végig rímbe faragva az alábbiakban: lyagokba kellett átrendezni, már a szövőszékre irányuló újabb alakításra Több szálat egyszerre kellett a gombo(folytatás a 8. oldalon)
Hosszú az út Máramarosszigetről Bogyiszlóra Jakab Terézia 1916. április 20-án született az erdélyi Iza, Tisza, Mára folyók által övezett Máramarosszigeten. A két világháborút megélt asszony gyári munkásként keményen dolgozott szülővárosában. Városszerte ismerték Őt kiváló főzési, sütési tudománya miatt. Családja után jött Magyarországra 20 éve. Először Szekszárdon, az utóbbi 10 évben itt a faluban él fiával és menyével. Egy gyermeke született, unokája és dédunokája Kaliforniában élnek. Az unoka és férje a Csendesóceáni Egyetem professzorai. Teréz néni nagyon várja a nyarat, mert akkor a gyerekek hazalátogatnak és együtt lesz a család. Szülővárosában, és Szekszárdon is a társaság közép-
pontja volt, barátságos, kedves, jó természete miatt. Nagyon vallásos asszony minden nap imádkozik, hetente háromszor gyertyát is gyújt. Teréz néni vallásossága mellett nagyon babonás. Hétfőn soha nem adott ki pénzt, mert akkor egész héten költekezett volna. A kerekesszékhez kötött Teréz néni kiváló szellemi képességgel bír, sajnos hallása az utóbbi időben megromlott. E jeles alkalomból Tóth István polgármester virágcsokorral és emléklappal köszöntötte a 100 éves Teréz nénit. Isten éltesse Őt jó egészségben szerető családja körében a további években!
Könyvtári hírek A Könyvtár jelenleg felújítás alatt áll, melynek várható időtartama 2-4 hét. Könyvtári ügyintézés a Művelődési Házban, minden nap ½ 8-16-ig. A már kiolvasott könyveket vissza lehet hozni, illetve könyvtárközi kölcsönzéssel tudunk könyveket hozatni. Ennek kölcsönzési ideje maximum 1 hónap. Új könyvek esetében 2 hét, ekkor hosszabbításra nincs lehetőség. A Szeretem az anyukámat című rajzpályázatra, összesen 8 pályamunka érkezett be. A rajzokat 3 tagú zsűri bírálta el, melyeket mini-kiállításon mutattunk be. A pályázaton induló diákok mindegyike díjazásban részesült és elismerő oklevelet is kapott. Cselik Annának, Juhász Tamarának, Lépő Dzsenifernek, Mészáros Nikolettnek, Rácz Ildikónak, Tillman Zsófiának Tóbi Borókának, Varga Olivérnek, köszönjük a csodálatos munkákat!
A Költészet Napja alkalmából, verses összejövetelt tartottunk „Versek szárnyán” címmel április 12-én délután. Az eseményre a Verskedvelők Baráti Körének tagjai jöttek el. A délután hangulatát teával és egy kis süteménnyel színesítettük. Nem volt határozott program vagy sorrend, úgy gondoltuk, hogy sokkal kötetlenebb és családiasabb, ha egyszerűen hagyjuk megtörténni az eseményeket. Így is alakult, az első néhány perc után oldódott a hangulat. Beszélgettünk, hogy kinek mit jelentenek a versek, a versolvasás, ki mikor nyúl egy verses kötet után. A résztvevők aztán teljesen spontán elkezdtek szavalni. Felemelő élmény volt a verselők előadásában egy-egy kedvenc verset, vagy saját verset hallgatni.
Ő annyira komolyan vette, hogy délután visszajött az anyukájával és elvitte a könyvet, de előtte közölte anyukájával, hogy ezt a könyvet vissza kell hozni, mert ha nem, akkor valaki nagyon szomorú lesz, amiért nem olvashatja el.
Április 20-án az anyák napi kézműves foglalkozásra vegyes ovis csoport látogatott el a könyvtárba. Amint megérkeztek, rögtön munkához is láttak és hihetetlen lelkesedéssel kezdtek dolgozni. Nagyon ügyesek voltak, és egyedi megoldások is születtek. A kézműves foglalkozás után megnézték a könyvtárat is. Nagy csodálkozással léptek be. Rögtön belakták az egész termet. Sokat kérdezgettek, néhány szóban elmondtam, hogy hogyan működik egy könyvtár, hogy innen csak úgy vihetnek el könyvet, ha vissza is hozzák, és mivel ők még kicsik, ezért csak úgy tudnak beiratkozni, ha visszajönnek egy családtagjukkal. Volt egy kisfiú, aki kinézett magának egy nagy Bogyó és Babóca könyvet, a képeken rajta is van, ahogy lapozgatja.
Kaposi Ildikó könyvtáros
MEGYEI HÍREK Háromszáz érték szerepel a dott a Megyei Értéktár, amelyben így góriában került az Értéktárba: kereken háromszáz érték szerepel. a Magyar díszposta galamb. Tolna Megyei Értéktárban Kulturális örökség kategóriában keA Tolna Megyei Értéktár Bizottság rült az Értéktárba: idei első ülését követően két kategó- a Nagydorogi református templom a riában újabb hat értékkel gyarapo- szégyenkővel és Sztárai kehellyel, Tolnai Lajos munkássága, Györkönyi hagyományőrző füzetek, a simontornyai Könyvné Szabó Éva munkássága, valamint Finta Mihályné sióagárdi szőttes gyűjteménye. Agrár- és élelmiszergazdaság kate-
A megye értékeiről bővebb információk érhetőek el a www.kincsestolnamegye.hu weboldalon.
Fotók forrása: net A Simontornya-Ozora szakaszon a biciklizők ún. védett úton közlekedhetnek. A Sió projekt megvalósításában A gazdasági és turisztikai lehetőségekből kifolyólag a partner Magyar Kajak-kenu Szövetség által, a SzekTolna Megyei Önkormányzat kiemelt fejlesztésként ke- szárdi Kajak-kenu Sportegyesület közreműködésével, két ütemben kerül sor a vízi fejlesztézeli a Sió projektet. A projekt szersekre. Az első ütemben – tekintettel az ves részét képezi a folyó mentén érintett településekre – tizenhárom megépülő kerékpárút, amely a Siómegállóhely lesz kialakítva, ahol mind a foktól akár a Gemencig történő túrávízi, mind a bakancsos, mind pedig a kat is lehetővé teszi. Tolna megye a kerékpáros turistáknak lehetőségük kerékpárút-hálózat fejlesztését illeadódik a környező falvakba ellátogatni, tően, hosszútávon a somogyi útszakülönböző turisztikai attrakciókért és kaszig tervezi megépíteni a Sió szolgáltatásokért. A második ütemben menti kerékpárutat. A kiindulópont Fotó forrása: net egy olyan komplexum kialakítására keSzekszárd, amelytől a töltésen verül sor, ahol szabadidős és sport foglalzet az út egészen Harcig, ahonnan alsóbbrendű utakon, kozások, vendéglátás illetve egyéb kapcsolódó szolgálkijelölt sávon lehet eljutni Simontornyáig. tatások is igénybe vehetőek.
Folyamatosan halad előre a Sió projekt
FELHÍVÁS EBTARTÓKNAK Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/B § alapján a tartás helye szerint illetékes települési, önkormányzat eb rendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel,három évente legalább egy alkalommal eb összeírást végez. Az eb összeírás alapján az önkormányzat helyi elektronikus nyilvántartást vezet. Az eb tulajdonosa és tartója köteles a jogszabályban meghatározott adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A 2016-os eb összeírás céljából az önkormányzat létrehozott egy „Eb összeírási adatlap nyomtatvány”-t, melyet eljuttat minden háztartásba. A nyomtatványt ebeként kell kitölteni. A nyomtatvány a Polgármesteri Hivatalban, a Bogyiszlói Hírlap májusi számában és a www.bogyiszlo.hu oldalon is elérhető. A nyomtatvány Polgármesteri Hivatalba történő visszajuttatásának határideje: 2016. június 15. 2012. 08. 01-jén hatályba lépett a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 16.) Korm. rendelet, közismertebb nevén az új állatvédelmi törvény módosítása. Ennek értelmében a kutyákat KÖTELEZŐ transzponderrel (a továbbiakban chip) ellátni! A chip egy "kapszula", ami a kutyát egyedileg azonosíthatóvá teszi, mérete körülbelül egy rizsszemnyi. Beültetése során a nyak bal oldalának egy részén a bőrt fertőtlenítjük, szükség esetén a szőrt lenyírjuk, majd ide egy vastagabb, injekciós tűre és fecskendőre hasonlító készülékkel a chipet az állat bőre alá ültetjük. A beavatkozás nagyon rövid ideig tart, kis mértékű fájdalommal jár csupán. A készüléknek nincs sugárzása. 2013. JANUÁR 1-JÉTŐL A 4 HÓNAPOSNÁL IDŐSEBB EBEKET TRANSZPONDERREL (CHIPPEL) MEGJELÖLVE LEHET TARTANI.
MÁR
CSAK
ELEKTRONIKUS
Az állatvédelmi törvény azt is meghatározza, hogy az állatorvosok 3.500 FT-ot kérhetnek el a chip beültetéséért, mely már magába foglalja a chipárát, a beültetés díját és az országos eb-adatbázisba való regisztráció díját is. Azoknak az eb tulajdonosoknak, akiknek kutyája nem rendelkezik veszettség elleni védőoltással, ezt kötelező pótolni. Ennek költsége 3.500,- Ft oltási díj + 600,- Ft számozott oltási könyv. Felhívom az eb tulajdonosok, eb tartók figyelmét, hogy az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998 Korm. rend. alapján az, aki a kötelezően előírt dokumentációt, adatszolgáltatást, adatrögzítést, adatregisztrációt nem, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesítette 30.000,- Ft, aki az állat kötelező egyedi jelölését nem végezte el 45.000,- Ft állatvédelmi bírsággal sújtható. Amennyiben az „Eb összeírási adatlap” kitöltéséhez segítségre van szükségük, a Bogyiszlói Közös Önkormányzati Hivatal munkatársai készséggel állnak rendelkezésükre az alábbiak szerint: Hétfő: 08.00 – 12.00 13.00-16.00 Kedd: nincs ügyfélfogadás Szerda, csütörtök: 08.00 – 12.00 13.00 16.00 Péntek: 08.00 – 12.00 Együttműködésüket köszönöm!
Tóth Adrienn Jegyző
(Adatlap a következő oldalon)
(folytatás a 2. oldalról) Örzsébeti”vásár volt ilyenkor régen, Sokszor már hófelhők futottak az égen. Ez volt az esztendő utolsó vására, Ment is a sok fogat, siettek Szekszárdra. Vitték az értéket, a szép fésült kendert, Komoly bevételhez jutott így sok ember. Bogyiszlón értették a termesztés módját, Volt olyan vidék is, ahol csak megfonták. Mert itt volt a jó föld, kendernek ez kellett, Vékony szálú lett, mit sűrűre vetettek. Megtörtént a vetés, első fontos munka, Egész évben jött még jó egynéhány sorban. Megérett a kender, sárga lett a színe, Az aratásnak is eljött az ideje. Úgy kellett feltépni, gyökere maradjon, Aztán összerakva kis kévéket adjon. Kiterítve feküdt, ott a szántóföldön, Végül ha megszáradt, földhöz verték rögtön. Így lett a lomjától is megszabadítva, Ment az áztatóba, volt pár napig úszva. Kender tutaj készült, „csip-csarapba” rakva, Le kellett sározni, hogy víz alatt tartsa. Pár nap elteltével ki lehetett mosni,
Kévéket a vízhez erősen csapkodni. Megszabadult így a szennyes barna héjtól, Vitték a pázsitra, ott száradt a naptól. Aztán összeszedve, száraz helyre tették, Mígnem rúgó alá, majd tilóra vitték. Itt alakult egyre, szépen megtisztítva, A gereben már a végső formát adta. Aztán kötegelték és vásárra mentek, Otthon hagyva azt mit tovább fontak szőttek. A téli időben, így volt mindig munka, Minden leány, asszony ezt a munkát tudta. Szövéséből készült, zsákanyag, lepedő, Így lett a kenderből munka megfelelő. Mindezekből látszik, folyamat egészen, Vetéstől szövésig befejezve szépen. Így tartott tavasztól az újabb tavaszig, Nem is ment munkáért senki a városig. Vásártól indultam, kender lett belőle, Mai falusiak csak tudnak felőle. Nincsenek hófelhők, jó meleg lett mára, Változott a világ, lehet, hogy kárára.
„Csak Istennél csendesül el lel- A tízparancsolat negyedik parankem, tőle kapok reménységet.” csolata (katolikus felosztás szerint a harmadik parancsolata) szól a (Zsoltárok könyve 62,6) nyugalom napja megtartásának fontosságáról. A nyugalom napja, Életünkben a nyár a pihenés, a Krisztus feltámadása óta, a kekikapcsolódás időszaka is. Sokan resztyének számára a vasárnap. ekkor mennek hosszabb-rövidebb Ez ajándék Istentől azért, hogy ne szabadságra és gyűjtenek új erőt legyünk a munka rabszolgái. arra, hogy újra felvegyék a munká- De vajon elég csak leállni a tenninak terhét. Ez így van jól, és így valók sorával? Nem! Többre van van rendjén. Isten mindent harmó- szükség! Miután megállt a testünk niában teremtett, és rendelt az em- és szellemünk a munkavégzéssel, ber számára: a munkát és a pihe- valahol, valakinél a mi lelkünknek nést is. A hosszabb szabadságok is el kell csendesedni. A zsoltáríró mellett van egy rövidebb is: heti – Dávid – tud egy jó helyet erre: egy napot rendelt az Úr a nyuga- "Csak Istennél csendesül el lellomra. kem." Istennél el lehet csendesed-
Farkas Sándor
ni a léleknek. Sőt el kell csendesedni a léleknek. Az elcsendesedni nem tudó és nem akaró lélek túlterhelt, kimerül és boldogtalan lesz. Az elcsendesedő lélek pedig kap valamit: reménységet. Olyan reménységet, ami fentről jön, ami az Istentől jön! A kettőre együtt van szükség: pihen a testünk és szellemünk, illetve elcsendesül, megpihen a mi lelkünk "csak Istennél". Kívánom, hogy ilyen pihenéseink legyenek! Dancs Róbert ref. lelkész
Főszerkesztő: Tóth Györgyi Felelős kiadó: Bogyiszló Község Önkormányzata, Kossuth u. 28. Tel./Fax: 540-157 Szerkesztőségi e-mail:
[email protected] Tel: 407-117 Nyomdai munkák: Böcz Nyomda, 7100 Szekszárd, Sió u. 2. u. tel.: 74/417-430 megjelent 700 példányban Állandó címlapfotók: Farkas Sándorné, ifj. Nemes András
