Ünnepelt Mezőhegyes városa

VÁROSI HAVILAP XXXVI. évfolyam

3.szám

2012. március

Gazdasági társaságaink egyre jobb eredményeket érnek el

Ünnepelt Mezőhegyes városa

Mezőhegyes újságíró szemmel: www.vitalap.hu

Nemzeti ünnep Mezőhegyes Város Önkormányzata tisztelettel meghívja a város lakosságát a március 15-ei Nemzeti ünnepünk alkalmából szervezett megemlékezésre. 10:00 óra Koszorúzás a Kossuth-emléktáblánál. Ünnepi beszédet mond Mezőhegyes Város Önkormányzata nevében: Tarkó Gábor képviselő. Koszorúzás a Gonzeczkyemléktáblánál. Megemlékező beszédet mond: Kalmár Edit tanárnő. Díszelőadás a József Attila Általános Művelődési Központban. Közreműködnek az Alapfokú Művészeti Iskola növendékei. A március 15-i eseményekhez kapcsolódóan Túrkeve és Mezőhegyes között Testvértelepülési Egyezmény ünnepélyes aláírására kerül sor, mely alkalomból Kovácsné dr. Faltin Erzsébet polgármester asszony vezetésével delegáció utazik a 750 éves nagykunsági városba. Szintén az ünnepi események sorába tartozik, hogy immáron két évtizede Kézdivásárhely Önkormányzata meghívja településünk képviselőit az ott lebonyolítandó rendezvényekre. A delegációt Krcsméri Tibor képviselő vezeti.

Tisztelt Mezőhegyesi Hölgyek ! A Nemzetközi Nőnap alkalmából megbecsüléssel és szeretettel köszöntjük Önöket a „Mezőhegyes” Szerkesztősége nevében!

Mezőhegyest ünnepeljük a 23 évvel ezelőtti, 1989. március 1-jei várossá nyilvánítás alkalmából. Hány évesek is vagyunk? 1000? 228? 23? Akár 1000 évesek is lehetünk. Az újkori Mezőhegyes alapítását 1784. december 20-ától számítjuk. Legújabb korunk kezdete talán az 1970-es évek eleje lehet – majd eldönti az utókor. E g y e s nézetek szerint az 1900-as évek elején ért várossá Mezőhegyes. Volt villany, víz, telefon, kórház, iskolák, vasút. Új alapokon a lótenyésztés, új növénytermesztési szerkezet, új mezőgazdasági technológiák alkalmazása, ipari üzemek – cukorgyár, szeszfőzdék, kendergyár, téglagyár –, virágzó kereskedelem. Gluzek Gyula világszabadalma, az elevátor magtár 1888-ban épült. 1889ben kubikolták ki a máig áldásos 92 km hosszú élővíz-csatornát – ettől számítjuk Arad és Mezőhegyes közvetlen gazdasági alapokon nyugvó kapcsolatát –, kiépült a helyi gazdasági kisvasúthálózat. Az aradi és a mezőhegyesi cukorgyárnak termelt cukorrépát az Alföld. Lakosaink száma nyugvó időszakban is elérte a 12 ezer főt. Valóságos agglomerációs központ volt Mezőhegyes. A világháborúk tizedelték lakosságunkat, lovainkat elmenekítették, a mozdítható tárgyakat elvitték a kavargó idők. Gazdaságunk, társadalmunk mélyponton volt. Talpra álltunk. Többször. És Kassai Béla vezetésével államilag elismerten is várossá lettünk. Infrastruktúránk a városközpontban 100 százalékos, majorjaink bizony kevéssé komfortosak. E két tény ma legnagyobb problémánk is. Nagy vívmány volt a három lakótelep felépítése a 70-es évek végén. A ma ifjúsága és a közelmúltban ideköltözöttek nem tudják, így vált lehetővé

lemi és fizikai munka, valamint pénz – felajánlás, adakozás eredménye. A fúvósok Újévi Koncertje, mazsorettjeink bemutatói valamennyiünket büszkeséggel töltenek el. A Mezőhegyesi Lovas Napok keretében szervezzük meg az idén négy országot érintő nemzetközi rendezvényünket a Gyermekeinkért Közalapítvány Kuratóriuma elnöke, Maczák Andrásnénak köszönhetően. A vezetésével elkészített pályázattal 25 ezer €-t nyertünk uniós keretből. Lehet, még néhány forintot gyűjtenünk kell hozzá. Kistérségi együttműködéseink egyelőre az egymást kiegészítő, támogató szintet érték el. Komolyabb előrelépés szilárdabb gazdasági alapon valósulhat meg. Reményeink szerint a most kezdődő három éves új gazdasági programmal nemcsak munkahelyek jönnek létre, de területi együttműködés is kialakulhat. És készülünk Csongrád megyébe. Legnagyobb örömünkre szolgál: ma Együttműködési Egyezményt írhatunk alá Arad városával és testvérvárosit Túrkeve városával. Megőriztük és továbbfejlesztettük korábbi partnerségeinket is. Reményeink szerint az idei négy ország találkozóján Pap István Tibor vezetette világhírű ménesünk és a versenyre nevezettek lovaiban gyönyörködhetünk a lóversenypályán, és a nagyplatán alatt hallgathatjuk Arad, San Giorgio, Túrkeve és Mezőhegyes zenekarainak hangversenyét, táncolhatunk a kézdivásárhelyiekkel, a mordanóiakkal és a nagyperegiekkel.

a majorokból történő tömeges beköltözés összkomfortos lakásokba. Ránk vár városunk optimális szerkezetének kialakítása műemlékeink megőrzése mellett. Az integrált városfejlesztési program átalakítja városközpontunkat, kialakul a belváros. Az elődök szelleme és kétkezi munkája előtt is adózva a Centrál felújítása újabb évszázadra megoldja egyik legbecsesebb építészeti örökségünk megóvását. A majorok fejlesztése érdekében közvetlen címzett támogatásra számítunk államunktól. A 2010. június 18-ai tornádóval kísért jégverés, a 2010. november végétől 2011. március végéig tartó, embereket, lakásokat, háziállatokat fenyegető, szántót pusztító temérdek belvíz, a napjainkban is tartó világgazdasági krízis ellenére megint csak talpra álltunk. Gazdasági társaságaink egyre jobb eredményeket érnek el. Önkormányzatunk mindezen hatásokat tetéző állami átszervezés közepette, a helyi gazdasági társaságok segítségével megőrizte fizetőképességét. Egyetlen munkatársunktól sem kellett megválnunk, és további közel 200 fő közfoglalkoztatását oldottuk meg. Nem leszünk alvóváros! Néhány igen jelentős kezdeményezés is kezd hagyomán�nyá válni. Biharvári György és Malya András kezdeményezte Mindenki Karácsonya legutóbb több mint ezrünket hozott össze néhány órára. A 47 Kovácsné dr. Faltin Erzsébet majori kút, a temető kerítése polgármester és kapuja, Deliné Szabó Éva művésztanár alkotása: a Jégverés emlékműve, a Napóra, (Részlet a február 29-ei váaz ítéletidőben a hóeltakarítás rosi ünnepségen elhangzott – jószerével mind, mind – szel- köszöntő beszédből.)

Mezőhegyes / 2

„A Városért” Emlékérem kitüntetettjei

K

un Mihály Mezőhegyesen született 1967-ben. Középiskolai tanulmányait Makón a József Attila Gimnáziumban végezte, majd 1985-től Budapesten, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola vállalatgazdálkodási szak, mezőgazdasági ágazatán tanult és diplomázott. 1991-ben adótanácsadói szakképesítést, 2006ban pedig a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen MBA fokozatot szerzett. A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. jogelődjéhez kerülve végigjárta a ranglétrát. Gyakornokként több munkaterületen dolgozott, majd pénzügyi előadóként, osztályvezető-helyettesként, osztályvezetőként ismerte meg a vállalati gazdálkodást. Pénzügyi főosztályvezetőként részt vett a Ménesbirtok Rt. új növekedési pályára való állításában. Később Pénzügyi és kereskedelmi igazgatói kinevezést kapott, majd közgazdasági vezérigazgató-helyettesként a cég pénzügyi-számviteli és közgazdasági munkájának irányítását látta el. 2002-ben a társaság tulajdonosának képviselője cégvezető vezérigazgatóvá nevezte ki, 2004-től a privatizált Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. igazgatóságának tagja és vezérigazgatója. A mai magyar mezőgazdaság kiemelkedő személyisége. 2002 óta az IKR Zrt. felügyelő bizottságának tagja, 2005-től elnöke. 2007-től tagja a Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulat intézőbizottságának. 2008-ban a Békés Megyei Agrárkamara elnökévé választották, a Magyar Agrárkamara alelnöke. 2008-ban átvehette a Vállalkozók és Munkavállalók Országos Szövetsége által alapított Év Vállalkozója Díjat. Sokoldalú szakmai elfoglaltsága mellett folyamatosan részese Mezőhegyes közéletének is. A város és intézményei rendezvényeinek személyes fő szponzora, kulturális életünk mecénása. Támogatása nélkül több városi rendezvény, diáktábor megtartására nem kerülhetett volna sor, a fiatalok nem juthattak volna el vidéki versenyekre, diákolimpiára, testvérvárosi cserelátogatásra. Több mint egy évtizede fővédnöke a „Gyermekeinkért” jótékonysági rendezvénynek. Jelentős szerepet töltött be a város gazdasági életének fellendítésében a nagyobb helyi gazdasági társaságok vezetőiből álló Gazdasági Tanács elnökeként.

K

rcsméri Tibor Tótkomlóson született 1962-ben. Általános iskolai tanulmányaival egyidejűleg az orosházi Liszt Ferenc Zeneiskola klarinét szakos növendéke. Tanulmányait a szegedi Tömörkény István Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta. 1999-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola pedagógia szakán szerzett diplomát, majd öt évvel később ének szakon is. 1981-től 1994-ig a mezőhegyesi Ménesbirtok dolgozója, közben a tótkomlósi zeneiskola fafúvós szakán tanít. 1994-től a József Attila Általános Művelődési Központ Alapfokú Művészeti Iskolájának fafúvós- majd szolfézs szakos tanára, illetve 1999-től az intézményegység vezetője. Irányítja, szervezi a művészeti iskola életét, koordinálja munkájukat. A zeneovi körülrajongott Tibi bácsija, az általános iskola felső tagozatának ének-zenetanára. Fontosnak tartja az önképzést, a megújulást. Tagja az intézményi minőségirányítási csoportnak. Vezetésével alakult meg 1995-ben a Mezőhegyesi Ifjúsági Fúvószenekar, amely 2010-ben ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. A fúvószenekart, élén Krcsméri Tibor karnaggyal, Mezőhegyesen, valamint a térségi és külföldi turnék során üdvrivalgás és vastaps köszönti. Immár hagyományosan, nagysikerű „Újévi” koncertjükkel kezdjük az új évet. Elkötelezett sportrajongó. 1981-től kézilabdázott, majd futballozott a Mezőhegyesi Sportegyesületben. A 1990-es évek elején edző lett, majd a futball szakosztály vezetője és sportköri elnökségi tag. A testvérvárosi kapcsolatok ápolója, a városi rendezvények aktív résztvevője. Közéleti személyiség. 2006 óta tagja Mezőhegyes Város Képviselő-testületének. 2011-től az Ügyrendi, Oktatási, Közművelődési és Sport Bizottság elnöke, a város közművelődési tanácsnoka.

P

aulikné Szabó Ildikó Szentesen született 1959-ben. Gyermekkorát Jánkmajtison, majd Mátészalkán töltötte. Az Esze Tamás Egészségügyi Szakközépiskolában érettségizett, illetve szerzett ápolónői és gyermekgondozónői képesítést. Sikeres felvételi vizsgát tett a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanítói szakára. 1977-től 1980-ig volt a főiskola hallgatója. Tagja volt a női kézilabda csapatnak, táncolt a helyi néptánc csoportban. Encsercsre került tanítani, majd a mezőhegyesi diákotthonban kapott állást, mint nevelő. 1983-tól tanított is, az akkor egy éve átadott József Attila Általános Művelődési Központ pedagógusaként. 1993-ban alapfokú néptánc, 2002-ben mazsorett oktató végzettséget szerzett. 2010-ben pedagógus szakvizsgát tett gyermektánc oktatóként a Szent István Egyetem pedagógiai karán. Munkájában precíz, igényes, szervező készsége kiemelkedő. Fogékony az újdonságok iránt, önképzése folyamatos. Szívesen vesz részt továbbképzéseken. Az intézményi minőségirányítási csoport vezetője és a József Attila ÁMK Általános Iskola igazgatóhelyettese 1997-től. Igazi csapatszervező, kiváló kommunikációs készséggel bír. 1997-ben megalapította a Mezőhegyesi Gyöngyszemek Mazsorett Egyesületet. Az általa létrehozott Mazsorett Egyesület mára már három korosztályból áll. Az irányítása mellett a felnőtt táncosok közül napjainkban már hárman is tanítják a fiatalabbakat. A gyermek és felnőtt csoportok kiváló teljesítményt nyújtanak. Gyermekek százai ismerkedhettek meg e mozgásforma örömével, saját maguk, szüleik, tanítóik és a nézők örömére. Rendszeresen vesznek részt magyarországi és külföldi fesztiválokon mazsorett- és zenekari találkozókon. Elegáns, egyedi, saját tervezésű kosztümjeikben előadott műsorukat követően a táncosokat és vezetőjüket, Paulikné Szabó Ildikót mind helyben, mind turnéikon lelkesen ünneplik. Városunk életének nemes színfoltjai.

Köszöntjük!

P

erlaki János Mezőkovácsházán született 1953-ban. A szegedi Vasútforgalmi Technikumban érettségizett. Üzemmérnöki diplomát a Közlekedés- Távközlési és Műszaki Főiskolán szerzett. Az iskolai évek után először Orosházán, majd Mezőhegyesen dolgozott forgalmi szolgálattevőként. 1982-ben nevezték ki Mezőhegyes állomásfőnökévé, mely megbízatását nyugdíjba vonulásáig látta el. 1996-tól, hét évig a MÁV Mezőhegyesi Regionális Vasút vezető tisztségét is betöltötte. Kisebb megszakításokkal a Mezőhegyesi Sportegyesület elnökségének a tagja, melynek négy évig annak elnöki tisztségét is ellátta, és volt az MSE labdarúgó szakosztály vezetője is. Kiterjedt szakmai és baráti kapcsolatait mindig mozgósította az épp aktuális célok elérése érdekében. 1983-tól Mezőhegyes Helyi Választási Bizottságának tagja, 1990-től elnöke. Megbízatását mindig a törvényeknek alárendelten, elfogulatlanul, etikusan, a választás tisztaságát tiszteletben tartva, maximális pontossággal látta, és látja el. Nagy gondot fordított és fordít a város és környezete széppé tételére. Vezetése alatt Mezőhegyes Vasútállomás a Virágos Vasútállomások versenyében a Dél-Alföldi Környezetvédelmi Hivatal által alapított díj első helyezését nyerte el, továbbá a Mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyesület Platándíjban részesítette. A város sportéletének fellendítése érdekében kifejtett tevékenységéért, sokoldalú társadalmi munkájáért 2008-ban a képviselő-testület „A Városért” emlékérmet és díszoklevelet ajándékozta részére. 42 éves szolgálati idő, ebből 30 éves állomásfőnökség után, 2011. december 30-án nyugállományba vonult. Ebből az alkalomból köszöntjük. Köszönjük, hogy életét az egyik legszebb hivatásnak szentelte, a Magyar Állami Vasút Mezőhegyesi Csomópontjának állomásfőnökeként.

Mezőhegyes / 3

Kovácsné dr. Faltin Erzsébet: „Nem leszünk alvóváros!”

A „megvalósított” összefogást ünnepelték Mezőhegyest ünnepeljük a 23 évvel ezelőtti, 1989. március 1-jei várossá nyilvánítás alkalmából. Hány évesek is vagyunk? 1000? 228? 23? Akár 1000 évesek is lehetünk. Az újkori Mezőhegyes alapítását 1784. december 20-ától számítjuk. Legújabb korunk kezdete talán az 1970-es évek eleje lehet. Majd eldönti az utókor!” – mondta Kovácsné dr. Faltin Erzsébet polgármester a Centrál épület emeleti dísztermében február 29-én megrendezett városi ünnepségen, melyre Túrkeve, valamint a romániai Arad és Nagypereg küldöttsége is meghívást kapott.

vérvárosi egyezményt írt alá. Így Mezőhegyes testvérvárosainak száma (Kézdivásárhely, Mordano, Kispereg és San Giorgo di Nogaro mellett) ötre emelkedett. Az ünnepség ezt követő részében a képviselő-testület döntése alapján „Mezőhegyesért” emlékgyűrűt és oklevelet vehetett át Kun Mihály, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója a település Együttműködési egyezmény Araddal. A fotón Gheorghe Falca és gazdasági életének fellendítését Kovácsné dr. Faltin Erzsébet elősegítő munkásságáért, az if- gármester ebből az alkalomból művésztanár „A platán legendája” júság nevelésének, oktatásának, fejezte ki köszönetét a képviselő- című tűzzománc alkotását vehetsportolási lehetőségeinek támo- testület nevében a nyugalmazott ték át Mezőhegyes polgármesterétől. gatására nyújtott segítségéért, a állomásfőnöknek. város hírnevét öregbítő önzetlen, A 2010. és a 2011. év különösen Az ünnepségen Fekete Rebeka, sokoldalú tevékenysége elisme- nehéz terheket rótt a helységre, a szegedi Deák Ferenc Gimnáréseként; Krcsméri Tibor, az alap- mind az aszály, mind a hatalmas zium tanulója Reményik Sándor: fokú művészeti iskola vezetője a pusztítást okozó jégvihar, majd Akarom című versét mondta el, Mezőhegyesi Ifjúsági Fúvószene- az azt követő hatalmas belvíz Paulik Edit, a Mórahalmi Alapfokú kar megalapításával és művészi miatt. A természeti csapásokat Művészeti Iskola tanára Ferdinand szintre emelésével kapcsolatban követően Mezőhegyes csak na- Büchner: Idylle című fuvoladarabkifejtett, tartósan kiemelkedő gyon nehezen tudott volna talpra jával gyönyörködtette a meghívott munkája elismeréseként, a város állni, ha nincsenek azok a szer- vendégeket, Szemerédi Melinda, művészeti, ezen belül zeneművé- vezetek, üzemek, vállalkozások, a Hunyadi János Közoktatási Inszeti életének fellendítéséért és melyek önzetlenül segítettek a tézmény 11. évfolyamos tanulója magas színvonalú képviseletéért; várost ért károk enyhítésében. A Wass Albert: Üzenet haza című Paulikné Szabó Ildikó, a Gyöngy- Génbank-Semex Magyarország versét interpretálta, Magyaróvári szemek Mazsorett Egyesület ve- Kft., a Harruckern János Közok- Viktor a tőle megszokott magas zetője a József Attila Általános tatási Intézmény, a Mezőhegyesi színvonalon Bobby McFerrin: Művelődési Központ Mazsorett Állami Lótenyésztő és Értékesítő Sweet in the morning című dalát csoportja alakulásának 15 éves Kft., a Mezőhegyesi Fémipari Kft., adta elő saját feldolgozásban. évfordulója alkalmából, a cso- a Mezőhegyesi Létesítménygaz- A várossá nyilvánítás 23. évforduport megalapításával és magas dálkodási és Szolgáltató Kft, a lóján rendezett ünnepségre az önszínvonalra történő fejlesztéséért Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., a kormányzat színesben jelentette kifejtett, tartósan kiemelkedő tevé- Mezőhegyesi Sertéstenyésztő és meg a „Mezőhegyes” című havilap Értékesítő Kft., a Mezőhegyesi különszámát. kenysége elismeréseként. Perlaki János 42 éves szolgálati Takarmánygyártó és Szolgáltató A rendezvény koszorúzással záidő, ebből 30 éves állomásfőnök- Kft., a Pace 2002 Ipari és Keres- rult. A polgármesteri hivatal homség után, 2011. december 30-án kedelmi Kft. képviselői munkájuk lokzatán található néhai Kassai vonult nyugállományba. A pol- elismeréseként Deliné Szabó Éva Béla polgármesternek állított emléktáblán koszorút helyeztek el: Kovácsné dr. Faltin Erzsébet, Mezőhegyes város polgármestere, Veres Zoltán, a Génbank-Semex Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Kun Mihály, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója, dr. Szabó Zoltán, Túrkeve város polgármestere, Bognár Levente, Arad város alpolgármestere, Nagy Sándor, Nagypereg polgármestere, Mitykó Zsolt, Mezőhegyes város alpolgármestere, Antalné Erdélyi Dóra, a József Attila Általános Művelődési Központ igazgatója és a településen működő nyugdíjas klubok képviseletében: Szikszai Jánosné. M. Szabó Mihály Amikor az ünnepségen felcsendültek a román, majd a magyar Himnusz hangjai A város első embere a település múltjának felvázolását követően köszöntőjében kiemelte: – Műemlékeink megőrzése mellett, városunk optimális szerkezetének kialakítása vár ránk. Az integrált városfejlesztési program átalakítja városközpontunkat, kialakul a belváros. Az elődök szelleme és kétkezi munkája előtt is adózva, a Centrál felújítása újabb évszázadra oldja meg egyik legbecsesebb építészeti örökségünk megóvását. A majorok fejlesztésére címzett állami támogatásra számítunk. – A 2010. június 18-ai tornádóval kísért jégverés, a 2010. november végétől 2011. március végéig tartó, embereket, lakásokat, háziállatokat fenyegető, szántókat pusztító temérdek belvíz, a napjainkban is tartó világgazdasági krízis ellenére megint csak talpra álltunk – tette hozzá. – Gazdasági társaságaink egyre jobb eredményeket érnek el. Önkormányzatunk a már említett negatív hatásokat is tetéző állami átszervezés közepette, a helyi gazdasági társaságok segítségével, megőrizte fizetőképességét. Egyetlen munkatársunktól sem kellett megválnunk, sőt további közel 200 fő közfoglalkoztatását sikerült megoldanunk. Nem leszünk alvóváros! – húzta alá. Az ünnepi köszöntő után Kovácsné dr. Faltin Erzsébet Arad város polgármesterével Gheorghe Falca-vel együttműködési, Túrkeve polgármesterével: dr. Szabó Zoltánnal pedig test-

Mezőhegyes / 4

Mezőhegyes Csongrád megyébe történő átcsatolásának objektív vizsgálata 1. Történelmi áttekintés Csanád vármegye a nyugati típusú, keresztény feudális magyar állam egyik elsőként szervezett vármegyéje volt, I. (Szent) István (997-1038) alapította a 11. század elején. A vármegyén belül Mezőhegyes területe ősidők óta lakott terü-

let. Erről árulkodnak a település határában talált régészeti lelőhelyek. A vízközeli helyek már az újkőkorban benépesültek, pusztáiban pedig lovas nomád népek telepedtek meg a római kortól. Elődeink már a honfoglalás első szakaszában birtokba vették a területet. A virágzó Árpád-kori településrendszer a tatárjárás idején pusztult el. A falvak csupán a későbbi puszták, majd a kerületközpontok neveiben éltek tovább, mint Árkos, Csatókamarás, Fecskés és Pereg. Mezőhegyest is elsőként Rogerius váradi kanonok Siralmas ének című műve említi Újfalu néven 1241-ben. A település birtokosainak személye sűrűn változott; többek között a Jánki, a Nagymihályi, a Hunyadi, a Jaksics, a Petrovics, a Mágocsi és a Rákóczi családok, Ali csanádi bég és a Csanádi püspökség birtoka volt. A török-kor pusztításai nem kímélték, 1552 és 1686 között négyszer pusztult el, s Buda visszafoglalásának évében puszta lett. Későbbi történetének kezdete a 18. századra tehető – 1687-ben

a törököt végleg kiűzték a területről, kincstári birtokká vált. 1702-ben az Új Szerzemények Bizottsága a marosi határőrségnek ítélte, majd ennek felszámolása után 1741-ben a pusztát az Aradi Kincstári Uradalom részére foglalták le. Területei legeltetésre voltak alkalmasak, 1751-től ezer hol-

a megye a szomszédos Palotával együtt kezelte, majd később pitvaros jegyzője intézte a polgári ügyeket. A kiegyezés után a ménes 1869. január 1-jével került magyar kézbe, a neve Magyar Királyi Állami Ménesbirtok lett. A katonák mellett megjelent a ci-

das parcellákra osztották és vil lakosság, 1872. augusztus lócsiszároknak adták fűbérbe. 17-én megalakult Mezőhegyes önálló eszmei község, melyhez II. József császár (1780-1790) hozzácsatolták Tompa pusztát 1784-ben katonai ménest alapí- is. 1875-től a gazdaság áttért tott a területen. A mezőhegyesi a polgári alkalmazottak fogkatonai méntelep az osztrák lalkoztatására, megkezdődött hadügyminisztérium, a budai a cselédség beáramlása és főhadparancsnokság, illetve letelepedése. Mezőhegyes a közvetlenül a szegedi dandár- Battonyai járásba tartozott. parancsnokság alá tartozott. Az első világháború után CsaEgy császári ménes a ma- nád vármegye nagyobb része gyar Alföldön, melynek 1850- magyar föld maradt, bár a triben 1495 lakosa volt. Ezek anoni határok elszakították mind katonák voltak, s általá- Nagylakot, Sajtényt, Tornyát és ban két zászlóalj tartózkodott Kisiratost; Apátfalva elveszítetitt. A mezőhegyesi helyőrségi te a Maros és a Holt-Maros kölelkészség ugyancsak a Bécsi zötti földsávot, amely a kanyaTábori Püspökség joghatósá- rulatok átmetszése után került ga alá tartozott, s a Budai Tá- a folyó bal partjára. Az 1923. bori Főesperességen keresz- évi XXXV. tc. rendelkezései tül ellenőrizték. Mezőhegyes alapján létrejött Csanád-Aradtehát sem egyházi, sem világi Torontál K. E. E. (Közigazgatekintetben nem tagozódott be tásilag Egyelőre Egyesített) a megyébe. Kiváltságos terület Vármegye, mely Csanád mevolt, s nagyon találó az a meg- gye maradékából, Arad megye jegyzés, hogy Mezőhegyes eleki járásának maradékából „ország volt az országban”. és a Tisza-Maros szögben A ménes elvileg Csanád me- megmaradt torontáli települégyéhez tartozott, ezen belül is sekből (a törökkanizsai és a a palotai járásba, majd 1849- nagyszentmiklósi járás kisebb ben ennek megszűnte után a részeiből) alakult. A törvény nagylakiba. Törvényhatósági szerint a megye hat járásra minőségben nem is létezett, oszlott és székhelye Makó

volt. A megye neve 1945. július 4-től Csanád megyére rövidült. 1946-ban a torontáli járás nyugati részét (Deszk, Szőreg, Ószentiván, Újszentiván, Kübekháza, Gyála) Csongrád megyéhez, az eleki járás területét Békés megyéhez csatolták. A tanácsok megalakulásával Csanád megye keleti felét Békéshez, nyugati részét Csongrádhoz kapcsolták, és így Csanád megye 1950. március 16-ával megszűnt létezni. Békés megye mai területe ezzel az 1950es megyerendezéssel alakult ki – ekkor csatolták hozzá a megszűnő Bihar megyétől a Sarkadi járást, Csanád megyétől a Mezőkovácsházi és a Battonyai járásokat, továbbá a később Tótkomlóssal egyesített Nagykopáncs községet, valamint Jász-NagykunSzolnok megyétől Dévaványa és Pusztaecseg községeket. A Hódmezővásárhely határából ez időben alakult Kardoskút községet szintén Békés megyéhez csatolták, míg az egyetlen területi csökkenést Öcsödnek Szolnok megyéhez csatolása jelentette. Ugyanekkor lett Békés megye székhelye Gyula helyett Békéscsaba. Mezőhegyes 1971-ben nagyközségi rangot, 1989. március 1-jén pedig városi jogállást kapott funkciói és fejlettsége elismeréséül. Tekintettel a tizenhárom 13-300 fős majorjára, 1997-ben kiemelt körzetközponti közigazgatási státuszt kapott, melyet 1998-ban tovább bővítettek. Összegzés: Mezőhegyes történelme folyamán soha nem tartozott Csongrád megyéhez, ellenben több mint fél évszázados békés megyei hagyományokkal és kötődéssel rendelkezik. Makóhoz és térségéhez Csanád megye közös öröksége kapcsolja, ám ennek gazdasági és kulturális vonatkozásai ma már nehezen kimutathatóak. A megyeváltás hívei szerint hangoztatott, a munkakultúrában Csongrád irányában meglévő „mélyebb kötődés” és rokoni kapcsolatok nem empirikus megállapítások. (Folytatás a 5.oldalon)

Mezőhegyes / 5

Mezőhegyes Csongrád megyébe történő átcsatolásának objektív vizsgálata (Folytatás a 4. oldalról) Például a ménesi gazdaság idénymunkásainak, a summásoknak és szakmányosoknak a származása nem Békés-Csongrád területi viszonylatában jellemezhető, hiszen jöttek ide felvidéki szlovákok éppúgy, mint mezőkövesdi matyók. Mezőhegyesnek a turizmus fejlesztésével és a történelmi lovas hagyományok életben tartásával elsősorban Csanád megye szellemiségének felélesztésében juthat fontos szerep. Ennek a szerepnek a betöltése azonban nem függ a ma létező megyéktől, sőt a románmagyar határ vonalától sem. A szocialista államszerkezet és ezzel együtt a megyerendszer kialakítása elsősorban közigazgatási-szakmai és területi-népességi arányok szempontjai szerint történt. Kevéssé vettek figyelembe egyes kialakult vonzáskörzeteket, településkapcsolati és történelmi hagyományokat, ám mindezen szempontok egyidejű érvényesítése aligha volt lehetséges. Mezőhegyes – több szempontból – hátrányos besorolásának negatív hatásait a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát (az Állami Gazdaság és a Cukorgyár) létével, annak a városra és a térségre gyakorolt gazdasági dominanciájával ideig-óráig kivédhette. A Cukorgyár 1997-ben történt bezárása és ennek következménye, egy mély demográfiai hullámvölgy komoly

sebet ejtett Mezőhegyes városon, városi létén (a lakosságszám az 1950-es évek elején meghaladta a 9000 főt, 2011. december 31én a városnak 5655 lakosa volt). Településünk történelmi múltja, egykor méltán világhírű ménese, Európában is úttörő belterjes mezőgazdasági nagyüzeme, fejlett ipara, épített öröksége és gyönyörű természeti környezete alapján valóban központi – járási, sőt térségi – vezető szerepet érdemel. Ugyanakkor azt is be kell látnunk, hogy településünk marginális helyzete és közigazgatási szerepe elsősorban a trianoni békeszerződés következménye (gazdasági szempontból pedig városunk a rendszerváltozás és a piacgazdaság kialakulásának nagy vesztesei közé tartozik). 2. A megyeváltás jogi háttere 255/2011. (VIII. 16.) kt. sz. határozatában Mezőhegyes Város Képviselő-testülete kifejezte azon szándékát, miszerint Mezőhegyes város a területével határos Csongrád megyéhez kívánja átcsatolását. A megyeváltásról kötelező ügydöntő helyi népszavazást tartani, ezt a képviselő-testület 2012. december 28-án tűzte ki. A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi LXI. tv. 7.§.-a kimondja, hogy „Településnek a területével határos másik megyéhez való átcsatolására irányuló kezdeményezéshez

kapcsolódóan a képviselő-testület köteles írásos tájékoztatást készíteni a választópolgárok részére. A tájékoztató tartalmazza a kezdeményezés lényeges elemeit és a törvényben előírt feltételek teljesítésének tényét. A település átcsatolására irányuló kezdeményezésnek elsősorban a következő területeken jelentkező előnyöket kell bemutatnia: – közigazgatási szolgáltatások; – állami, rendészeti szolgáltatások; – alapellátást meghaladó közszolgáltatások; – egyéb lakossági szolgáltatások; – munkaerő mozgási irányai, ezen belül a legjelentősebb foglalkoztatók; – kistérségi kapcsolatok, társulások, a megye, a régió területfejlesztési programjához való kapcsolódás.” A tájékoztatásnak „a népszavazás időpontját megelőzően olyan időpontig tehetnek jogszerűen eleget, amely biztosítja azt, hogy a választópolgárok a helyi népszavazás napján már az írásos tájékoztató tartalmának ismeretében dönthessenek.” A népszavazással kapcsolatos kérdésekben a Helyi Választási Bizottsághoz lehet fordulni. A népszavazás időpontja 2012. április 21., szombat, kérdése:

„Akarja-e ön, hogy Mezőhegyes várost Csongrád megyéhez csatolják?” Szavazásra a választójoggal rendelkező mezőhegyesi állampolgárok jogosultak. A népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a szavazólapon szereplő kérdésre azonos (igen vagy nem) választ adott. Amennyiben a népszavazás eredményes, úgy eredménye az Önkormányzatra nézve kötelező – a képviselő-testület nem hozhat ellentétes értelmű döntést. Mivel településünket a választásokon való csekély részvétel jellemzi, elképzelhető, hogy a népszavazás eredménytelen lesz. Ebben az esetben az önkormányzati törvény lehetőséget ad a képviselő-testületnek a kérdés további mérlegelésére, majd döntésre. Ha a testület továbbra is elkötelezett a megyeváltással kapcsolatban, a kezdeményezést a kormányhivatalon keresztül fel kell terjeszteni az illetékes miniszterhez. A közigazgatási és igazságügyi miniszter terjeszti az ügyet a parlament elé, a végső szót pedig az Országgyűlés mondja ki. Mivel a közigazgatási reform részeként a járási rendszer újjászervezése kvázi lezajlott és az új rendszer az országban mindenütt érintetlenül hagyta a megyehatárokat – sőt a megyehatárok sérthetetlenségét alapelvnek tekintette –, a pozitív elbírálás esélye igen csekély. Ugyanakkor számos kérdésben nagyon nehéz felelősségteljesen állást foglalni, mert az új közigazgatási rendszer jelenleg formálódik. A funkciók, illetékességi területek tényszerű leírására valószínűleg csak a járási rendszer felállítása után (2013. január 1.) nyílik lehetőség, addig azonban a rendszer működésének lényeges összetevői is megváltozhatnak. A konzultációk a járásokról már ugyancsak lezajlottak. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján január 29-ig jelezhették a települések, ha a tervezetthez képest más járáshoz akarnak tartozni. „Ez a járások számát nem érinti, a 168 járás és hét fővárosi körzet fix szám, ami azt is jelenti, hogy ha valaki új járást akar alakítani, azzal kell számolnia, hogy abban a megyében egy másik járást kell megszüntetni” – magyarázta a miniszter. (Folytatás a 6. oldalon)

Mezőhegyes / 6

Mezőhegyes Csongrád megyébe történő átcsatolásának objektív vizsgálata

(Folytatás az 5. oldalról)

Megjegyezte: sorolhatná, hogy az országban hány város szeretne a tervezetten felül járásszékhely lenni, de „a pénz is véges, nekünk az a célunk, hogy hatékony rendszert hozzunk létre. (...) Az államigazgatásban a hatékonyság az elsődleges szempont” – hangsúlyozta Navracsics Tibor. 3. A választópolgárok tájékoztatása – szempontok, érvek és ellenérvek Erdős Norbert a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja kilenc járási székhelyt nevesített Békés megyében: Békés, Békéscsaba, Gyomaendrőd, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas és Szeghalom. Mezőhegyes a Mezőkovácsházi járásba fog tartozni. A kormánymegbízott a járások 2013. január 1-jétől történő létrehozásáról elmondta: ezen intézmények nem önkormányzati szintként működnek majd, nem lesz választott képviselő-testület. A járások területi államigazgatási egységekként funkcionálnak. Az elképzelések szerint a kormányablakok járási szinteken is kinyitnak, az ilyen hivatali kirendeltségeket a járási központban rendezik be. Minden bizonnyal a kormányablakokhoz kerülhetnek az okmányirodák feladatai is. Az önkormányzatoknál a helyi közügyek intézését szolgáló feladatok maradnának, míg a rájuk telepített államigazgatási feladatokat levennék a hátukról. Erdős Norbert rámutatott, hogy a tervezett járások az államszervezet részei lesznek, melyek a megyei kormányhivatalok államigazgatási feladatait végzik járási szinten. Arról nincs szó, hogy ezzel hatásköröket vonnának el a helyi önkormányzatoktól, sőt azok tehermentesítésére, a feladatok hatékonyabb ellátására törekednek. Erdős Norbert hivatalosnak nem tekinthető nyilatkozatában nem zárta ki azt sem, hogy olyan településeken is kiemelt funkciókkal működő kormányablakokat nyissanak, amelyek nem járási székhelyek, amennyiben az

adott település képes megfelelő infrastruktúrát (épület, megfelelően felszerelt irodák) és szakembergárdát biztosítani. Mezőhegyes képes erre – különös tekintettel, ha a Centrál épület felújítása befejeződik. A kormányablaknak döntési jogosultsága nem lenne, csak ügyintézési jogköre. Nem felel meg a valóságnak, hogy ha Mezőhegyes Békésben maradna, akkor megszűnne az okmányirodája, sőt! Például a kormánybiztos 2012. január 10-i, Kossuth rádióban tett nyilatkozatában kijelentette, hogy „az okmányirodai rendszer kiválóan működik, ezért azokat semmiképpen sem kívánjuk megszüntetni, sőt fejlesztjük azokat is, ezért azok is átalakulnak kormányablakká. Így előfordulhat, hogy egy járásban több kormányablak is működni fog.” Elmagyarázta a kormányablak működését is, elmondta, hogy magába integrálja az okmányirodán túl az anyakönyvvezető hivatalát és az építési hatóságot is. Ezen felül tevékenysége kiegészül a közigazgatási teendők ellátásával. Járási kormányablak nyitása településünkön a közigazgatási szolgáltatások bővítését és munkahelyteremtést jelentene. A kormányablakok illetékességi körével kapcsolatban sok a bizonytalanság, felmerült például, hogy a szabálysértési

eljárásokat kivennék a jegyzők nélkül igazodna. Igaz, hogy kezéből és a kormányablakok Mezőhegyes 32 km-re fekszik Makótól, viszont mind a közúti, folytatnák le ezeket. mind a vasúti megközelíthetőTekintve, hogy a Makói járás- ség megfelelő. A megyeváltás ban egyetlen másik város van, támogatói is elismerik, hogy Csanádpalota, a jelenleg is nagy a települések közötti földkörzetközponti feladatot ellátó rajzi távolság, ugyanakkor úgy Mezőhegyessel együttesen vélik, a közlekedés és az adathatékonyabban tudnák felol- átviteli technológia mára már dani a járási székhely és a kis- jelentősen enyhítette az ebből községek közötti távolságot, eredő hátrányokat. Makó váaz államigazgatási feladatok ros járási hivatala szervezeti működhetne méretgazdaságos elvégzé- egységeként sét. Egymást kiegészítve, a Mezőhegyes járási jogú vámeglévő intézményrendszer rosban az államigazgatási működésének összehango- feladatot ellátó járási hivatali lásával Csanádpalota fejlő- kirendeltség. Csanádpalotán, dését is előmozdíthatná a Kiszomboron és Földdeákon közös kistérségbe tartozás. A járási kormányablakok kialakímegyeváltás támogatói sze- tása lenne célszerű. Így válhat rint Makó járási székhely és lehetővé, hogy Makó járásban Mezőhegyes mint térszervező az ügyfelek a hivatali ügyintéfunkciókat betöltő települések zés lehetőségéhez gyorsan és együtt képesek lennének a egyszerűen hozzáférjenek, a járás községeinek fejlődését meglévő ügyintézési helyszíelőmozdítani, hátrányos hely- nek, lehetőségek fenntartásázetük leküzdéséhez segítséget val. Ugyanakkor nem sérülnényújtani. Mezőhegyes Csong- nek Makó városának érdekei, rád megyéhez csatolásával a térségi dominanciája – Meleendő járás területén optimá- zőhegyes mintegy erősítené lis módon valósulhat meg más földrajzi adottságából adódó állami, államigazgatási területi Arad megyei kapcsolataival egységekkel, illetékességi te- és történelmi kincseivel, lovas Felmerült, rületekkel való összhangja. Mi- hagyományaival. vel Mezőhegyesen már kiépült hogy Mezőhegyes nem kap az államigazgatási infrastruk- kellő nyilvánosságot a Békés túra, így jövőbeni kiépítése megyei médiumokban, ami szükségtelen, plusz anyagi pedig elengedhetetlen lenne ráfordítást nem igényel. Makó a helyi idegenforgalom fellenlegalább részben visszakapná dítéséhez. történelmi rangját és szerepkörét, a Makói járás területe (Folytatás a 7. oldalon) a megyék határaihoz metszés

Mezőhegyes / 7

Mezőhegyes Csongrád megyébe történő átcsatolásának objektív vizsgálata (Folytatás a 6. oldalról) Ellenérvként hozható fel, miszerint a fentebbi állítások többsége csupán a közigazgatási/hivatali rendszer szempontjából von le sokszor igen egysíkú, egyoldalúan elemzett következtetéseket. Több lényegi megállapítást semmilyen konkrét adat nem támaszt alá, igaz, számos kérdésben nem is lehet állást foglalni, mert a közigazgatás átszervezése most van folyamatban. A Csongrád megyébe történő átlépéssel sem biztos, hogy Mezőhegyes kiemelt közigazgatási státuszt kapna (járási jogú város), ebben az esetben is csak egyszerű okmányiroda működne a városban. Ha helyben, az okmányirodában nem intézhető el a mezőhegyesi polgárok valamely ügye, akkor a jelenlegi járási székhely, Mezőkovácsháza sokkal közelebb van, mint Makó. Sajnos a térség tömegközlekedése és közúthálózata sem „21. századi”, Makóra eljutni (például a munkaügyi központba) elsősorban a mezőhegyesi majorok lakosainak (akik pedig nagy számban érintettek) jelenthet gondot. Mezőkovácsháza jobban és gyorsabban megközelíthető. Csongrád megyében hét járás lesz. „A hagyományoknak és kistérségi beosztásoknak megfelelően a megyében szegedi, hódmezővásárhelyi, mórahalmi, makói, szentesi, csongrádi, kisteleki központtal jönnek létre a járások 2013. január 1-jével – mondta sajtótájékoztatóján B. Nagy László. A települési polgármesterek

január végéig jelezhetik, ha nem értenek egyet a KIM koncepciójában szereplő beosztással, majd a képviselő-testület többségi döntésével kérhetik a minisztériumot, hogy másik járáshoz tartozzanak – közölte a kormánymegbízott, hozzátéve: számításai szerint Csongrád megyében legfeljebb három ilyen település akadhat. A járások beosztását úgy alakították ki, hogy a lakosságnak lehetőleg 30 kilométeren belül elérhető legyen a járási kormányhivatal, ahol el tudja intézni az állammal kapcsolatos ügyeit. Így egy helyen lesznek megoldhatók a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveihez kapcsolódó ügyek, a kormányablakokban már elérhető és a jövő év elejéig tovább bővülő szolgáltatások, és azok az állami feladatok, amelyek a települési önkormányzatok jegyzőitől átkerülnek a járási hivatalokhoz – tudatta B. Nagy László. A járási kormányhivatalok kialakítását informatikai fejlesztés előzi meg, ez lehetővé teszi, hogy a lakosság mindenhol ugyanazt a gyors és rugalmas szolgáltatást kapja majd. Az ügyintézést az is segíteni fogja, hogy a kormánymegbízott reményei szerint a járási kormányhivatalok ugyanabban az épületben lesznek, amelyben jelenleg az okmányirodák működnek. B. Nagy László hangsúlyozta, a kormány szándéka, hogy a járási hivatalokat jogi, közgazdasági vagy államigazgatási végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakemberek irányítsák majd, munkatársként pedig messzemenőkig számítanak azokra, akik

jelenleg az önkormányzatokhoz tartozó és a járásokhoz átkerülő igazgatási feladatokat végzik.” Mezőhegyes természetes vonzáskörzetébe hét kisebb település tartozik a kelet-csongrádi települések közül. 10 kilométeres körzetében találhatóak Pitvaros, Csanádalberti, Ambrózfalva és Nagyér községek. Csanádpalota kisváros, Kövegy és Nagylak községek közúti távolsága 16, 17 és 24 kilométer. Mezőhegyes a meglévő államigazgatási-, oktatási és szociális intézményrendszere révén teljessé teheti a térség állampolgárainak ilyen irányú ellátását (a 2000 fő alatti lélekszámú településeken nem lehet majd hivatalokat fenntartani). A mezőhegyesi polgároknak és a térség lakosainak sokkal egyszerűbb és gyorsabb ügyintézést tenne lehetővé a már meglévő és jól működő körzetközponti feladatot ellátó államigazgatási rendszerünk járási jogú városként: az okmányiroda, a gyámhivatal és az I. fokú építésügyi hatóság. Ez lenne a megyeváltás alapvető célja, Mezőhegyes ténylegesen megőrizhetné városi rangját. (A jelenlegi körzetközponti besorolást majorjaira tekintettel kapta meg a város, mert egyébként Békés megyében nincs igazgatási vonzáskörzete). Az okmányirodák államigazgatási illetékessége országos, ezért gyakori, hogy a 20 km-re lévő Makó-Rákosról, a 21 km-re lévő Királyhegyesről és a 31 km-re fekvő Apátfalváról is rendszeresen veszik igénybe e települések lakói a mezőhegyesi okmányirodát. Az átlépést ellenzők szerint az építésügyi hatóság megszűnése nem lenne nagy

probléma, hiszen évente egy-két ház építését kell engedélyeznie, s az okmányirodába sem kell olyan gyakran járni, hogy ne lehessen Mezőkovácsházán elintézni az ügyeket. Sokkal égetőbb kérdésnek tartják például az orvosi ellátás állapotát (szinte minden orvosi szakrendelésre el kell utazni vidékre). Jogosan kérdezik, miért nincs Mezőhegyesen semmilyen fizikoterápiás kezelés, miért nincs házi betegápolás, holott a település idősödő populációja ezeket kifejezetten indokolttá tenné. A városban nemhogy vásárcsarnok, de még piac sem működik, a belterületi utak állapota több helyen leromlott, a majori lakosság életkörülményei egyre csak romlanak. Mezőhegyest a megyeváltás nem helyezi át a térképen – Pitvaros és a többi település sem közelebb, sem távolabb nem kerül tőle. A szomszédos keletcsongrádi települések lakói most is ide járnak ügyeket intézni, és továbbra is ide fognak járni az okmányirodába (vagy kormányablakba). Mezőhegyesnek talán az 1950-es megyerendezéskor vagy 1989-ben – kedvező történelmi pillanatokban – lett volna esélye arra, hogy térségi központ legyen. Mezőkovácsházán található Szakrendelő, Földhivatal és más hivatalok, Munkaügyi központ, Rendőrség, Mentőállomás és sok más intézmény, üzlet, amely Mezőhegyesen nincsen. Almáskamarás, Battonya, Kevermes, stb… Mezőkovácsháza vonzáskörzetébe tartozik. Negatívumként említhető, hogy a Csongrád megyéhez történő átcsatlakozással az LHH (Leghátrányosabb helyzetű) kistérség/ település státusz elveszítése elsősorban a kistérségi szintű, de egyes települési szintű pályázatok kapcsán is hátrányt jelenthet Mezőhegyesnek – vagyis plusz pontok helyett mínusz pontokat kaphatunk. Ezt természetesen ellensúlyozhatja, ha településünk fel tud zárkózni a Makói kistérséghez (Makói Kistérség Többcélú Társulása), ám ez csupán optimista jóslat. Makó és térsége is anyagi gondokkal küzd (például pénzhiány miatt a kórházban osztályok bezárását tervezik) és kérdéses, hogy Makó megosztaná-e Mezőhegyessel kistérségi vezető szerepét. (Folytatás a 8. oldalon)

Mezőhegyes / 8

Mezőhegyes Csongrád megyébe történő átcsatolásának objektív vizsgálata (Folytatás a 7. oldalról) Az autópálya közelsége (közlekedési csomópont) és az LHH státusz (kiemelt állami támogatás) együtt vonzóvá teheti a várost a befektetők számára, munkahelyteremtés szempontjából Mezőhegyes ideális környezet lesz. Az egész Európai Uniót sújtó elhúzódó gazdasági válság okán olyan elképzelések láttak napvilágot, melyek szerint a jelentősebb uniós támogatások a következő támogatási ciklusban már csak kifejezetten a hátrányos helyzetű kistérségekre korlátozódhatnak. A megyeváltás ellenzői szerint a mezőhegyesi emberek szorgalmára, tehetségére, összefogására, a város adottságaira és az Unió, valamint a kormány által kifejezetten támogatott munkahelyteremtő pályázatokra és más lehetőségekre támaszkodva elsősorban a városvezetés és maguk a város polgárai tehetnek sorsuk jobbra fordulásáért – és ez nem megyefüggő. A kormányzat 2011 decemberében az ország gazdasági helyzetéhez viszonyítva erőn felüli, 55 millió forintos támogatást biztosított Mezőhegyesnek. A helyi vállalkozóknak a megyei hivatalokban évtizedek során kialakított kapcsolati tőkéje válhat semmissé. Új üzleti/gazdasági kontextusba, más piaci viszonyok közé kerülhetnek. A Cégbíróságon egy hónap átfutási idővel a vállalkozónak magának kellene kezdeményeznie a változás átvezetését (új adószámot kapna, az eljárás hivatalból történik és ingyenes). Saját honlapját, névjegyét, molinóját, matricás reklámmal ellátott autóján a matricát, cégtábláját, bélyegzőit, stb… – ami csak postacímet, irányítószámot tartalmaz, mindent le kellene cserélnie. Ennek költségei a vállalkozókat terhelnék és mindez nem kevés munkát, adminisztrációt, utánajárást igényelne. (Vállalkozói igazolványt 2010. január 1-jétől nem kötelező váltani, ezért itt nincs jelentősége az irányítószám-változásnak. Ha valaki mégis cserélni kívánná meglévő igazolványát, az adatja-

vítás hivatalból történik, ezért illetékmentes.) A Csongrádba való átlépéssel a munkaerő piaci viszonyok alapvetően nem változnának meg, bár kétségtelen tény, hogy járási jogú városként a közigazgatásban foglalkoztatottak megélhetése hosszú távon biztosított lenne, sőt ebben a szférában új munkahelyek is létrejöhetnének (hivatali apparátus bővítése). Mezőhegyes területe az egykor volt Állami Gazdaság miatt igen jelentős – 15 549 hektár. Nem egy „gombostűfejnyi” területről van szó, ha az átcsatolás megtörténik, módosítani kell az ország közigazgatási térképeit, beleértve az iskolák atlaszait és más (elektronikus és analóg) dokumentumokat. Ez országos szinten ismét rengeteg kiadást és munkát jelent. Városunk fejlett intézményrendszere (általános iskola, alapfokú művészeti iskola, diákotthon, alapfokú szociális ellátó központ, öregek napközi otthona, közétkeztetés, szakközépiskola, szakiskola és kollégium) révén a kistérség állampolgárainak színvonalas ellátást képes biztosítani. Állami szempontból sem közömbös, hogy az érintett mintegy 12 000 lakos számára beruházás nélkül hosszú távon biztosítható lenne az oktatás és a szociális ellátás. A térség lakosai eddig is igénybe vették a Mezőhegyesen működő kereskedelmi és vendéglátó ipari szolgáltatásokat. Ezeket jobb szervezéssel, integrálással, marketinggel fejleszteni lehetne a térség még jobb ellátása céljából. A megvalósítás folyamatában lévő mezőgazdasági termékforgalmazó, integrációs és koordináló logisztikai központ a kistermelők piacra juttatását és piacát biztosíthatja. Ellenérvként felhozható, hogy például a beiskolázási adatok kifejezetten nem támasztják alá, hogy Mezőhegyes természetes vonzáskörzete Csongrád felé erősebb lenne. A helyi középiskola diákságának kevesebb, mint egy ötöde lakik Csongrád megyében. Ez azért is érdekes, mert tény, hogy Csongrád több közeli, sőt távolabbi települése irányában kifejezetten jobb a közlekedés, mint egyes békési települések

és Mezőhegyes között. Az elmúlt két tanévben az általános iskolát elvégző diákok egyharmada választott iskolát Csongrád megyében, míg kétharmada Békés megyében (a Békés megyében maradó tanulóknak hozzávetőlegesen egyharmada – 16, illetve 13 fő – tanult tovább Mezőhegyesen). Városunk közművelődési/kulturális kapcsolatai (előadások szervezése, gyermekprogramok, osztálykirándulások, civil szervezetek programjai, konferenciák, színházlátogatás, stb.) ugyancsak Békés irányában erősebbek, bár egyes területeken (turizmus, kiállítások rendezése, helytörténeti kutatás) a történelmi hagyományok okán Csongrádhoz is erős szálak fűződnek (például a település levéltári anyagának jelentős része Szegeden érhető el, nem pedig Gyulán). A turizmus területén a Békés megyei kapcsolatok szintén erősebbnek mondhatók (például a mezőhegyesiek elsősorban a tótkomlósi, mezőkovácsházi, battonyai és gyulai fürdőket látogatják). Az átcsatlakozás a sportéletet és a helyben működő szakosztályokat nem érintené (például futball és kézilabda csapataink szabadon benevezhetnének mind a békési mind a csongrádi bajnokságba). A megyeváltás nem érintené a Békés Megyei Harruckern János Közoktatási Intézményt sem, bár paradox módon a mezőhegyesi egység ugyanezen a néven létezne Csongrád megyében is. A megyeváltás támogatói szerint Makó régióközpont szerepe miatt ma is fő „iránya” a városnak (közúti távolsága Csanádpalota felől 33 km, Rákos felől 28 km). Az utóbbi évtized kiemelkedő beruházásai, prosperáló nagyüzemei révén munkaerő felvevő, nagykereskedelmi központ (TESCO, Penny Market, LIDL áruházak, stb.) Hangsúlyozzák Mezőhegyes Szeged irányú orientáltságát is a csongrádi megyeszékhely kiemelkedő iskolai és klinikai ellátása miatt. Ezeket a vélekedéseket sajnos nem bizonyították tényszerű adatokkal. A beiskolázási adatok nem támasztják alá a MakóSzeged orientáltságot, a helyi munkaadók nyilatkozata az al-

kalmazottaik köréről szintúgy nem; sőt az egészségügyi ellátás kapcsán sem érhető tetten nyugati irányú elkötelezettségünk. Például Mezőhegyes lakói közül 2009-ben 28 gyermek született Békés megyei, 8 Csongrád megyei kórházban; 2010-ben 17 gyermek született Békés megyei, 8 gyermek született Csongrád megyei kórházban, míg 2011-ben 20 gyermek született Békés megyei és ugyancsak 8 gyermek született Csongrád megyei kórházban. Ennek hátterében anyagi megfontolások is meghúzódnak, azaz a tehetősebb családokhoz tartozó anyák engedhetik meg maguknak, hogy például a szegedi klinikán szüljenek. A magánrendelések és az OEP által nem finanszírozott szakellátás is lényegesen többe kerül Csongrád megyében. Egy szakorvosi vizsgálat magánrendelőben Békés megyében átlagosan 5-6, míg Csongrád megyében 7-9 ezer forintba kerül, nem beszélve az utazási költségekről (az anyag szándékosan nem tartalmazza a magánrendelők nevét és hivatalos árait – ezek elérhetők az Interneten, illetve a lakosságnak nyilvánvalóan saját tapasztalatai is vannak ezen a téren). A magasabb ár számos mezőhegyesi polgár véleménye szerint nem jelent feltétlenül jobb egészségügyi ellátást Csongrádban. Sokkal inkább azt mutatja, hogy Makó és Szeged térségében magasabb az életszínvonal és így az egészségügyi szolgáltatások terén nagyobb (és nagyobb igényű) a piaci kereslet. A fekvő- és járóbeteg szakellátás régiós szervezés, nem megyehatárhoz kötött, így a megyeváltás a lakosság ellátását nem érintené. Mezőhegyes a térség közlekedési központja, 1883 óta vasúti csomópont. A trianoni határok és a közúti közlekedés elterjedése ezt a szerepkörét jelentősen korlátozta, ugyanakkor a város közúti csomópontként is jelentős. (Az M43-as autóút megnyitásával a tranzitforgalom jelentősen megnőtt, minden fontos stratégiai cél mintegy 28 km bekötőút megtétele után autópályán elérhető. (Folytatás a 9. oldalon)

Mezőhegyes / 9

Mezőhegyes Csongrád megyébe történő átcsatolásának objektív vizsgálata

(Folytatás a 8. oldalról)

A közutak állapota Mezőkovács-háza irányában jó, Battonya és Tótkomlós irányában közepes, míg Pitvaros irányában kifejezetten rossz). A mentők és a tűzoltóság feladatellátása nem a megyerendszerhez igazodik, hanem regionálisan működik, ezért a megyeváltás ezeket a területeket nem érintené. A rendvédelmi szervek regionális működése törvényi rendelkezéssel lenne biztosítható (a megyehatárt nem léphetik át, csak külön írásbeli parancsra). A rendőrség vonulási ideje 15 perc lenne. A tűzoltóság vonulási ideje 20 perc lenne (illetékességi területüket lakosságarányosan állapították meg, a megyehatárt átléphetik). A postai irányítószám a megyeváltással megváltozna, ez érintene minden közüzemi számlázást és a lakcímkártyákat is cseréltetni kellene. A hivatalból indított lakcímkártyacsere illetékmentes. A Posta részéről nem jelent különösebb problémát az irányítószám-változás, sokkal inkább az irányítási terület megváltoztatása. A küldeményeket Budapesten egy központilag programozott elosztó-rendszer irányítja ki és ezek jelenleg Békéscsaba felől érkeznek

Mezőhegyesre. Megyeváltás esetén az egész rendszert át kell programozni, a küldemények Szegedről érkeznének és (Pitvaros példáját alapul véve) a helyi posta dolgozói mintegy 1-1,5 órával később kezdhetnék meg napi munkájukat.

4. Egyéb változások és azok vonzatai megyeváltás esetén NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal): Hivatalból intézkednének az ügyiratok áttételéről ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat): Hivatalból intézkednének az ügyiratok áttételéről. Kistérségi központ: Hódmezővásárhely. Kirendeltség: Makó. Földhivatal: Tulajdoni lap bármelyik Földhivatalnál kérhető az országban, egyéb ügyintézés Makón. Vízszolgáltatás: Az önkormányzat részvényes a Békés Megyei Vízművek Zrt-ben, így szolgáltatót váltani nem kellene. Áramellátás (DÉMÁSZ): Központilag írnák át a számlákon szereplő irányítószámokat, a lakosságot nem terhelné költség. Vezetékes telefon/fax: A körzetszámot változatlanul lehetne hagyni, de ebben az esetben a Csongrád megyébe menő hívások távolsági hívás-

nak minősülnének, magasabb tarifával. Gépjármű okmányok: A forgalmi engedély cseréje hivatalból illetékmentes, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szerződését is módosítani kell, a biztosítók ezt ingyenesen elvégzik a gépjármű tulajdonosok/üzembentartók központi nyilvántartása alapján (a megváltozott lakcímre küldik a csekket) A megyeváltással kapcsolatos adminisztratív és egyéb költségeket javarészt az állam és a szolgáltatók viselnék, ugyanakkor az állampolgárok részéről is sok utánajárást igényelne. A váltással járó költségek egy jelentős része az önkormányzatot és rajta keresztül a mezőhegyesi polgárokat terhelné. A helyi népszavazás költségei a várost terhelik. A döntéshozók bizonyára tekintettel lesznek az ország

nehéz gazdasági helyzetére, s anyagi/kiadási oldalról is vizsgálják majd a kérdést. Összességében a megyeváltás ügymenete és folyamata is rendkívül komplex, jelen munka csak a felmerülő szempontok egy részét vizsgálta. A rendszerező elemzés, az itt leírt és más szempontok együttes vizsgálata és tényszerű adatokkal való alátámasztása után javaslom, hogy a képviselő-testület egy rövid, áttekinthető és kiegyensúlyozott tájékoztatást szerkesszen, amely közérthető stílusban szól, ugyanakkor hiteles és valós segítséget nyújthat a választópolgároknak a népszavazáshoz.



Tarkó Gábor képviselő

(Az itt megjelent írás nem tartalmazza a tanulmány minden elemét. Helyhiány miatt kimaradtak a lábjegyzetek és a táblázatok. A teljes anyag Mezőhegyes város honlapján tekinthető meg. Képviselő-testületi nyílt ülések dokumentumai 2012.02.28. 145-157. o.)

Mezőhegyes / 10

Közlemények Jeszenka Zoltán képviselő, a Pénzügyi Bizottság elnöke felhívta Krcsméri Tibor képviselő, az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke, a város kulturális tanácsnoka figyelmét, Krcsméri Tibor képviselő, az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke, a város kulturális tanácsnoka pedig az én figyelmemet, hogy a testvérvárosi kapcsolatok miatt erősen bírálnak. (Nem tudom kit, vagy kiket. Engem, a képviselőket, a testületet, akárkit.) Minden kedves Bíráló tudja, legalábbis tudnia kell, hogy a testvérvárosi kapcsolatok nem víkendek, és pénzbe is kerülnek. Hoznak is, de ez nem mindig pénzben mérhető. Útjaink és fogadásaink során a lehető legtakarékosabb megoldásokkal élünk. 2012.március 15-ére Kézdivásárhelyre utazó delegáció - Krcsméri Tibor képviselő, az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke, a város kulturális tanácsnoka, Jeszenka Zoltán képviselő, a Pénzügyi Bizottság elnöke, Rajos István képviselő, környezetvédelmi tanácsnok és Uj Zoltán vállalkozó - útiköltségét Jeszenka Zoltán képviselő, a Pénzügyi Bizottság elnöke, a Mezőhegyesi Fémipari Kft. tulajdonos ügyvezetője finanszírozza, a delegáció ellátását a vendéglátó város fedezi. Ajándékot visznek magukkal, melynek egy részét a már évekkel ezelőtt beszerzettekből, valamint a battonyai keramikus művésztanár készítette ajándéktárgyakból válogatunk össze. Ezt a „közleményt” Krcsméri Tibor képviselő, az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, a város kulturális tanácsnoka, Jeszenka Zoltán képviselő, a Pénzügyi Bizottság elnöke kifejezett kérésére tettem közzé. A jövőre nézve: A város Képviselő-testülete nyilvános ülésen rendeletben dönt a költségvetésről, alkalmanként az aktuális feladatokról határozatban. Bárkinek jogában áll az ülésen megjelenni és véleményét elmondani - a testvérvárosi kapcsolatokra vonatkozóakat is. Más: A 2012. február 29-ei városi ünnepség az eddig három alkalommal megtartott ünnepség egyidejű ünneplése volt, mely kiegészült az Arad városával kötött Együttműködési Egyezmény és Túrkeve városával kötött Testvérvárosi Egyezmény aláírásával. E két utóbbi esemény is külön-külön ünnepi alkalmat jelent. Tehát 2012. február 29-én 5 esemény - várossá nyilvánítási évforduló, „A Városért” kitüntetések átadá-

sa, a nagy adófizetők bankettje, a 2 város-partnerségi - együttes megtartását jelenti, így az egyébként szükséges költség nagyjából minimum harmadolódott. Más: 2012. május 6-8 között Passauba zarándok utat szervezünk. A mezőhegyesi fúvósok részt vételét jelentős szponzorálással oldjuk meg, egyébként minden részt vevő fizeti a saját részt vételi díját. Ajándékot is viszünk, azt sem a város pénzéből. Más: 2012. június 7-11-e között négy ország találkozójának adunk helyet a Mezőhegyesi Lovasnapok keretében. Egy, az Európa Unió által kiírt pályázattal 25 ezer eurót nyertünk. Tehát az ez időben Mezőhegyesre látogató mintegy 1000 vendég ellátása sem igényel az eddigi kereten túlit. (Csak zárójelben jegyzem meg: már hónapok óta több tíz ember foglalkozik a szervezéssel, nem beszélve a pályázati munkát, melyet Maczák Andrásné fogott össze.) Meglátásom szerint rendkívül körültekintően szervezzük a város protokolláris kötelezettségeit (is), mind e mellett, vagy inkább úgy kellene fogalmazzak, hogy ennek ellenére kimagasló színvonalúak! Hála a leleményes előkészítőknek, szervezőknek, mezőhegyesi művészeknek! Tisztelt Érdeklődő! A költségvetési megszorítások miatt a Polgármesteri Hivatalhoz került át az Alapszolgáltató Központ, és így minden alkalmazottja itt jelenik meg létszámban. Az átszervezéssel nem kellett meghirdetni a megüresedett vezetői állást, és nem is kell betölteni. A Polgármesteri Hivatalból két fő tartós távolléte miatt nem két személy felvételére került sor határozott időre, hanem a távollétükkel felszabaduló bérkeret felhasználásával a TÁMOP 1.1.2-11/1. projekt keretében kerülhetett sor a pályázat feltételének megfelelően gyes utáni munkanélküliek és 50 év felettiek felvételére. Egyrészt a tartósan távollévők munkakörét látják el, másrészt olyan munkaterületet vettek fel, mely eddig a városban ellátatlan volt - városmenedzselés -, továbbá a helyi önkormányzati postát viszik a címzettekhez. Ez utóbbi két tevékenységnél azt a megtakarítást is figyelembe kell venni, melyet az Önkormányzat eddig megfizetett a feladatot ellátó vállalkozóknak, illetve a postázással a Postának. Kovácsné dr. Faltin Erzsébet polgármester

BeIndul a szezonmunka, közmunka Mezőhegyes Város Önkormányzata nagy hangsúlyt fektet az állásukat elvesztett, segélyen élő emberek jövedelmének pótlására. Teszi ezt úgy, hogy a munkahelyteremtő szándékkal bíró befektetőket keresi, kutatja és az esetleges partnereket tárgyalóasztalhoz ülteti. Meg kell valljam, hogy az elhúzódó gazdasági válság igencsak kedvét szegte a vállalkozások megtelepedésének. Hazai érdeklődők szinte nincsenek a külföldi tőke pedig kivár. A másik lehetőség, amivel az önkormányzat élhet az az állami közfoglalkoztatási programokban való részvétel. A közmunka megszervezése az új jogszabályok mentén is a települési önkormányzatok feladata lesz. Ezen feladat végrehajtására egyéves időtartamra úgynevezett közfoglalkoztatási tervet kell készíteni. A terv keretén belül foglalkoztatott személyeknek van arra lehetősége, hogy a 22.800,-Ft/hó „segélynél” több jövedelmet vihessen haza. A foglalkoztatási szaktárca irányelvei mentén haladva Simonka György országgyűlési képviselőnk több alkalommal is felhívta a térség döntéshozóinak figyelmét arra, hogy a hátrányos helyzetben lévő lakosság munkához jutását szervezzék meg a közmunkaprogramon keresztül. Kovácsné dr. Faltin Erzsébet településünk polgármestere a foglalkoztatási lehetőségekről előbb tájékoztatta a képviselő-testületet, majd február 20-án a polgármesteri hivatalnál nyilvántartott mintegy 200 fő munkanélkülit hívott

meg a József Attila ÁMK-ba. Megnyitó beszédében körvonalazta, hogy a közfoglalkoztatás rendszerének új eleme, a START munkaprogram. Az ebben rejlő állami finanszírozásra támaszkodva végezzük el az új alapítású termelőszövetkezeten belüli munkát, adott esetben belvízelvezetést, földutak rendbetételét, gyérítést. A polgármester asszony szavai nyomán szembesültek a jelenlévők azzal a szomorú ténnyel, hogy az új törvények értelmében aki, nem fog 2012 évben legalább 30 nap munkaviszonyt regisztrálni az jövőre még a 22.800,Ft-ot sem kapja kézhez, nem lesz jövedelme! Kovácsné szavait megerősítette Szentmihályi Ferenc aljegyző, aki részletesebben beszélt az új termelőszövetkezetről. Az a személy, aki vállalja a szövetkezeti munkát annak az állam három éven keresztül folyamatosan biztosítja a napi nyolc órás munkaviszonyt és egy héten egyszeri képzést (ebben az évben br. 71.000,Ft/hó bér mellett). A tervek szerint a fűszerpaprika mellett olyan növények nevelésére kerülne sor, amit a helyi kereskedők, vendéglátósok szívesen vennének. Az elhangzott tájékoztató után 30 fő jelentkezett a márciusban induló szövetkezeti munkára. A foglalkoztatási fórumon jelen volt a Ménesbirtok Zrt. képviseletében Szügyi Róbert, aki az idei hibridkukorica vállalásról tájékoztatta a jelenlévőket. A birtok ebben az évben közel 1400 ha kukoricát szeretne elsősorban nehéz anyagi helyzetben lévő családokkal szerződve

megművelni. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy munkavállaló 2 hektárnál többre nem szerződhet! Juttatás br. 110.000,-Ft/ha. A munka júniustól augusztus végéig tart. Ami könnyebbség, hogy nem kell apasort vágni. Kukoricát íratni a vetőmagüzemben lehet február végétől hétköznap 8-12/13-1530 óra között. Mindezen információk tudatában szeretném a lakosság körében terjedő tévhitet, pletykát eloszlatni. Ugyanis több helyről érkezett jelzés, hogy a 2 ha osztás biztos azért van, mert valakinek kell a többi kukorica, vagy mert a határon túli bérmunkásoknak lesz fenntartva. Vegyük tudomásul, hogy a birtok olyan vetőmag termeltetőkkel van kapcsolatban, akik nagy gondot fordítanak a minőségre. Minden évben előfordult kivágás, mert a mezőhegyesi szerződő nem volt képes megcsinálni a területét, mert túlvállalta magát. Ezt a veszteséget lehet pl. hektárstoppal csökkenteni. Másrészről, amit fentebb írtam, hogy a cél az, hogy minél többen szerződjenek saját jogon a birtokkal, ezáltal is csökkenjen a fekete munka, aminek következtében az arra rászorulóknak nagyobb számban lesz meg a kötelező 30 nap munkaviszonya. Az adójóváírás megszűnése miatt a 110 ezer Ft. juttatás természetesen értékcsökkenéssel jár. De a Kun Mihály által vezetett cégmenedzsment úgy döntött, hogy nem engedi a szerződőket rosszabbul járni, így br. 125.000,Ft/ha-ra emelkedett az elvégzett munkáért járó juttatás. Mitykó Zsolt alpolgármester

Mezőhegyes / 11

ELFOGULATLANUL: CSONGRÁD MEGYE VAGY BÉKÉS MEGYE?

Mi a település? – Emberek által lakott hely.

Hogyan alakultak ki a települések? – Az emberi csoportok megélhetésük feltételi szerint telepedtek le. (Folyó mente, utak találkozása, ármentes hely, kereskedő karavánok pihenőhelye, termőterület, állattartásra alkalmas hely, stb.)

Mezőhegyes és majorjai: (A városházától mért majorközép távolsága.) 1) 81, Külsőfecskéspuszta, 8,7 km, 2) 6, Komlósfecskéspuszta 4,6 km, 3) 21, Kamaráspuszta 6,6 km, 4) 22, Kamaráspuszta 7,6 km, 5) 23, Fűperegpuszta 9,3 km, 6) 73, Csatókamarás 13,5 km, 7) 57, Belsőperegpuszta 9,5km, 8) 52, Belsőperegi tanyák10,5km, 9) 47, Külsőpereg-Rákóczi telep 8,1 km, 10) 46, Külsőpereg-Rákóczi telep 7,1 km, 11) 48, Külsőpereg-Rákóczi telep 10,7 km, 12) 39, Árokospuszta 4,4 km, 13) 18, Ómező 1 km, 14) 17 major 2,2 km 15) 28, Újmezőhegyes 5,6 km, 16) Kendergyár 7,1.

Mi határozta meg egy település helyzetét, az ott élők megélhetését? – A rendelkezésre álló föld, víz, ásványi anyag megfelelősége és elégségességén túl a szomszédos településekkel való együttélés és a területért vetélkedőkkel folytatott harc kimenetele. Napjainkban, a világ legtöbb társadalmában, nemzeti államában a közvetlen területért folytatott harcot kivéve minden Kelet-Nyugat irányban Mezőhegyes lakott területének széleseddig említett tényező szerepet játszik egy-egy település éle- sége 18,1 km tében. A szomszédos településekkel való együttélés modern 6) 73, Csatókamarás 13,5 km – 15) 28, Újmezőhegyes 5,6 km kifejezéssel: vonzáskörzet. Észak-Dél irányban Mezőhegyes lakott területének hosszúsáMi a vonzáskörzet? – Azon települések halmaza, melyek egy ga I: 13,1 km és II. 15,8 km. I. 1) 81, Külsőfecskéspuszta, 8,7 km – 12) 39, Árokospuszta adott földrajzi térségben valamilyen földrajzi, történelmi, társadalmi tény alapján szorosabb közösséget alkotnak, mely az 4,4 km=13,1 km II. 1) 81, Külsőfecskéspuszta, 8,7 km – 16) Kendergyár adott települések csoportjának közgazdasági, szociológiai, köz7,1=15,8 km. igazgatási adottságain, illetve kötelezettségein alapul.

Vonzáskörzet fajtái? – Kistérségi, térségi, megyei (ameddig Mezőhegyes majorjai rosszabb városellátó helyzetet jelentelesznek megyék), régiós, országos, európai és még ennél is tá- nek, mintha államilag szervezett kistelepülések, községek lengabb, mert az adott vonzáskörzethez tartozó települések egyike nének. (Részönkormányzat léte semmit nem javítana a helyzeten.) Községek esetén nem kellene bizonygatnunk, hogy vagy másika világhírű, mint Mezőhegyes városunk körzetközpont, önmagában is kitesz egy járást. Vonzáskörzetet alkotó tények, térségi kapcsolatok, kötőMezőhegyes természetes vonzáskörzete: dések? 1. Földrajzi tény: a települések fekvési közelsége 2. Történelmi: adott földrajzi körülmények között a társadalmi törvényszerűségek mentén kialakult kapcsolat 3. Társadalmi • családi kapcsolatok továbbá • az alábbi szempontok közül egy-kettő, vagy ennél több, vagy valamennyi együtthatása 4. Gazdasági: termelés, szolgáltatás, kereskedelem 5. Közigazgatási • Államigazgatási szolgáltatás illetékességi egyezősége • Önkormányzati igazgatási szolgáltatás illetékességi egyezősége 6. Utak 7. Oktatás-nevelés: közös, vagy társult iskola, óvoda, továbbá a közép- a szak- és a felsőfokú képzés iránya 8. Művelődés: közös, vagy társult közművelődési intézmény, könyvtár, színház, kiállítás látogatási iránya 9. Szociális ellátás: közös, vagy társult szociális intézmény vagy hálózat 10. Egészségügy: a szakorvosi, a kórházi, klinikai ellátás betegút iránya 11. Idegenforgalom a turizmus iránya és a turista tartózkodási ideje alapján: tranzit megállás, néhány napos szállásigény, turisztikai célállomás 12. Számos egyéb Mezőhegyes vonzáskörzetét alkotó tények, térségi kapcsolatok, kötődések?

Békés megyében: A Békés megyei települések közül egyetlen egy sem. A szomszédos kisvárosokkal – Battonya, Mezőkovácsháza, Tótkomlós – hasonló a lakosságszám és azonos a közigazgatási besorolás. Jelenleg mind a négy kisváros azonos körzetközponti feladatkört lát el. Nem vagyunk egymásnak alá-fölé rendeltjei. (Nem feladatunk a többi három kisváros természetes vonzáskörzetének bemutatása.) Csongrád megyében: Pitvaros, Csanádalberti, Ambrózfalva, Nagyér községek, Csanádpalota kisváros, Kövegy és Nagylak községek és Köveggyel meglévő körjegyzőség okán: Királyhegyes (Kövegy – Királyhegyes 12 km) Csongrád megyéhez csatolásunk egyik fontos indoka: térségi igazgatási ellátó képességünk, az állam kiemelkedő szempontjának megfelelésünk: lakossághoz közel és olcsón megoldható államigazgatási és önkormányzati igazgatás mind a 7 határmenti település, mind majorjaink vonatkozásában. 2. Történelmi tények: adott földrajzi körülmények között a társadalmi törvényszerűségek mentén kialakult kapcsolat Mezőhegyes államilag elismert városként 23 éves, létét tekintve egyidős az államalapítással, sőt ókori és középkori leletek szerint településünk egyidős az középőskor emberével. (A Föld benépesítése utáni Mezolitikum időszaka i. e. 10 000 – i.e. 7000. Ennek részletei történeti forrásokban és Helytörténeti gyűjteményünkben nyomon követhetőek.)

Az 1784. december 20-án aláírt Császári és Királyi Ménesintézet alapítóleve nyomán Mezőhegyesen és térségében létrehozott katonai parancsnokság alatt álló lótenyésztő bázis helyzetéből, Békés megye: Battonya 16 km, Békéscsaba 55 km, Mezőko- szerepéből adódóan részleges államigazgatási települési önálvács-háza 14 km, Orosháza 30 km, Tótkomlós 12 km, átlag: lósággal bírt. Pitvaros jegyzője intézte a polgári ügyeket. Önálló közigazgatási státuszt – községi rangot – 1872. augusz25.4 km. Csongrád megye: Ambrózfalva 10 km, Csanádalberti 9 km, tus 17-ei hatállyal kapott. Csanádpalota 15 km, Királyhegyes 23 km, Kövegy 18 km, Makó 32 km, Nagyér 12 km, Nagylak 24 km, Pitvaros 6 km, Szeged 63 km, átlag: 21,2 km. 1. Földrajzi tények: települések térségi közelsége

(Egyértelmű, hogy senki nem „átlagot” utazik. A téma szempontjából viszont meghatározó mérőszám.)

(Folytatás 12. oldalon)

Mezőhegyes / 12

ELFOGULATLANUL: CSONGRÁD MEGYE VAGY BÉKÉS MEGYE?

(Folytatás a 11. oldaról) A Magyarország számára rendkívül méltatlan I. világháborút lezáró Trianoni békeszerződés következtében Mezőhegyes továbbra is Magyarországhoz tartozott, azonban az állami megyetagolás csorbult, saját vármegyénk és a szomszédos vármegyék – Csanád, Arad és Torontál – területének töredéke maradt országunkban. E megyetöredékeket egy megyébe vonták össze, CsanádArad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye néven. Az így kialakított megye hat járásra oszlott és székhelye Makó volt. 1945-ben a maradék területeket véglegesen egyesítették Csanád vármegye néven. Ennek neve 1949ben Csanád megye lett, mely azonban megszűnt az 1950-es megyerendezéskor, területe felosztásra került Békés és Csongrád megyék között. Ekkor és így került Mezőhegyes Békés megyéhez, elszakítva gyökereitől, több évszázados történelme során kialakult szerves kapcsolataitól. Nem vették figyelembe sem a kialakult vonzáskörzeteket, sem a településkapcsolati hagyományokat. Tehát a mai Csongrád megyéhez tartoztunk, mert Csongrád megye déli és délkeleti része a Trianon után megmaradt Csanád megye, melybe Mezőhegyes szervesen illeszkedett. Csongrád megyeiek meglátása: „Makó – Az egykori Csanád vármegye, amelynek területét 1950-ben osztották fel Csongrád és Békés megye között… Mezőhegyes egészen az 1950-es megyerendezésig a makói székhelyű Csanád vármegyéhez tartozott. … A rendszerváltást követő első önkormányzati ciklusban felmerült Makón az egykori Csanád vármegye visszaállításának ötlete. Az akkori kisgazda polgármester, Sánta Sándor minden követ megmozgatott az ügy érdekében. Több érintett, ma Békés megyéhez tartozó település vezetőjével tárgyalt, többek között Mezőhegyesével is. Mint visszaemlékszik, a kezdeményezést mindenütt szívesen fogadták, ám végül Csanád vármegye maradt, ami volt: történelmi emlék. Hogy lett volna-e esély Csanád vármegye újjászervezésére, ma már nehéz megítélni – mondja. Egy biztos: Mezőhegyes csatlakozása Csongrád megyéhez szerinte mindenképp hasznos volna, Makó számára is. Most önkormányzati képviselő a Fidesz színeiben. Arra készül, hogy hamarosan testületi ülésen veti fel: Makó fogadjon el nyilatkozatot, amelyben támogatásáról biztosítja a mezőhegyesi ötletet.” (Szabó Imre: Csanád vármegye emlékezete)

Következtetés: vitathatatlan történelmi gyökereink – állam besorolása szerint az 1950 óta Csongrád megyének nevezett közigazgatási egységben – a Makói térséghez kötnek, amióta a szórt kistelepülések halmaza a mai Mezőhegyes térségében léteztek.

A térképek eltérő léptékűek, de jól látható a Mezőhegyes-Pitvaros összekötő út és a térbeli viszonyok.

3. Társadalmi tények: • családi kapcsolatok:

Az 1900-as években 12 ezer fő állandó lakos élt Mezőhegyesen és mintegy 3 ezer fő járt be dolgozni, a környező településekről, többségük Kelet-Csongrád megyéből. Az idénymunkások az ország távolabbi településeiből is jöttek, szép számmal például Nógrád megyéből. (A kézi munkán alapuló termelés korát éltük.) Az 1950-es évektől Békés megye „felől” három közel azonos méretű, szerepű település – Tótkomlós, Mezőkovácsháza és Battonya – zárja a békés megyei kisugárzást, illetve ideirányultságot. A Csongrád megye felöl jövő migráció, népességmozgás, és annak hatásai ezen időktől jelentősebbek voltak, mint a Békés megye felőliek. Ez azt eredményezte, hogy a lakosság összetétele, rokonsági kapcsolatai, és más ezzel összefüggő hatások Csongrád megye irányába hoztak létre mélyebb kötődést. és „Mezőhegyes a középkorban Csanád megyéhez tartozott és a • az alábbi szempontok egyike-másika, vagy több, vagy valamarosontúli főesperességhez. A török után, amikor újra szervez- mennyi együtthatása ték 1730-ban, ugyancsak Csanád megye része lett. Ekkor már Makó lett a megyeszékhely. Trianon után Csanád-Arad-Torontál 4. Gazdasági kapcsolatok: termelés, szolgáltatás, kereskedeközigazgatásilag egyelőre egyesített (k. e. e.) vármegyék része lem volt 1945-ig. Utána ismét Csanád megyéhez tartozott 1950-ig, amikor a battonyai járás részeként Békés megyéhez csatolták, Termelés: ahová sohasem tartozott.” – írta Prof. Dr. Blazovich László törCsászári és Királyi Ménes (1784): ténész, a Csongrád Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója. • Birodalmi szinten merített munkaerőt Egyesek az utóbbi Békés megyében töltött 60 évet tartják • Katonai egység volt, magasan képzett vezérkarral és abszomeghatározónak. Szerintük az idők homályába veszett az 1950 lút fegyelmezett munkavégzőkkel. előtti ezer év. Elég baj, hogy vannak olyanok, akiknél az idők homályába veszett városunk identitása, illetve saját származá- Magyar Királyi Ménesintézet és Ménesbirtok (1869): suk. A 60 évnyi békés megyei „tartózkodás” semmiféle békés • A magyar koronához tartozó területekről érkezett a munkaerő megyei hagyomány felvételét nem eredményezte. Egyesek szerint egyenesen árulás a Csongrád megyéhez csa- • Magas rangú, szakmailag kiváló állami alkalmazottak – Koztolás kezdeményezése. (Gondoljuk Békés megyével szemben.) ma Ferenc és Gluzek Gyula – vette át a két gazdálkodó egyséMilyen dolog az, hogy a szomszédban jobb a leves, ezért a gye- gek vezetését o A Ménesintézetben – lótenyésztés – cserélődött a vezetés, rek otthagyja édesanyját, édesapát! a középirányítói kar és a dolgozók személyi összetétele is. Valóban! Milyen dolog ez?! Milyen dolog, hogy Mezőhegyest, a pubertás korú gyermeket, anélkül, hogy jobb lenne a leves, vagy bármi, átlökték a szomszédba 1950-ben, és akik tehettek volna ellene, nem tették meg, hogy visszahelyezzék édesanyja, édesapja és testvérei mellé! (Folytatás a 13. oldalon) Valóban! Milyen dolog ez?!

Mezőhegyes / 13

ELFOGULATLANUL: CSONGRÁD MEGYE VAGY BÉKÉS MEGYE?

(Folytatás a 12. oldalról)

o A Ménesbirtokon belül eltérő profilú gazdasági egységek jöttek létre: cukorgyár, szeszfőzdék, szarvasmarha-tartás, sertéstenyésztés, szántóföldi növények termesztése, magtárak, vágóhíd, téglagyár, kendergyár o Továbbá bekapcsolódtunk a vasúthálózatba. Az Állami Gazdaság, a Cukorgyár, a MÁV, a Varroda, a Kendergyár, TSZ (1945-től) • A mezőhegyesiek teljes foglalkoztatottsága mellett a DélAlföldről, elsősorban Kelet-Csongrádból bejáró munkaerő – szakemberek, segédmunkások • Cukorrépa beszállítók jelentős hányada a jelenleg Csongrád megye határán fekvő községek cukorrépa termesztői (Az ország 12 cukorgyára miatt viszonylag kisebb térségre korlátozódott a mezőhegyesi cukorgyár beszállítói köre.) • 1945-ös földreform és az ezt követő földosztás során Mezőhegyes termőterületéből mérték ki a mezőhegyesi és a környékbeli települések földigénylői földjét. • A mezőhegyesi termelőszövetkezet számos Csongrád megyei földtulajdonost egyesített, és odavaló alkalmazottat foglalkoztatott Mivel napjainkban a tényleges helyi munkanélküliség a munkaképes korú lakosság 30 %-át is eléri, gazdasági vonzásunk minimális szinten van. Ennek ellenére 2011-ben a Csongrád megyéből ingázók száma csak munkáltatótól kért adat alapján: 9 fő, időszaki munka során 14 fő. Az 1988-ban benyújtott várossá nyilvánítási pályázatunk az 1950. (a tanácsrendszer megszervezésének éve) utáni időszak társadalmi-gazdasági fejlettségünk csúcs időszakában készült. Rögzíti: „Mezőhegyes természetes települési vonzáskörzete nagymértékben Csongrád megye K-i kiszögelésének falvaira (Csanádpalota, Magyarcsanád, Nagyér, Csanádalberti, Apátfalva, Ambrózfalva, Pitvaros, Kiszombor, Kövegy) esik. A természetes gazdasági gravitáció következtében nap mint nap több mint 1000 fő jár a két megye településeiről… Mezőhegyesre dolgozni.” Mindez azt jelenti, hogy nem a mai viszonylagos társadalmigazdasági elmaradottságunkat kell bebetonozni, hanem a jövőre kell készülnünk. A megyehatár valóban nem zárja ki a munkaerő-vándorlást, mint ahogyan korunkban az országhatárok sem. Azonban az egy megyébe, egy járásba tartozáson alapuló napi kapcsolatok lendületet adnak a gazdasági életben is. A munkakultúrában Csongrád irányában meglévő mélyebb kötődés és rokoni kapcsolatok kifejezetten empirikus megállapítások. Személyes ismeretség, személyes tapasztalatok alapján állítjuk, hogy a gazdasági mélypont ellenére szerves kötődések élnek tovább. Számos mezőhegyesi lakos csanádpalotai, nagylaki, pitvarosi, alberti, kövegyi, nagyéri származású, mi több számos mezőhegyesi földtulajdona fekszik Csongrád megye ezen övezetében. A munkaerőmozgás Békés megyéből is és Mezőhegyesről Csongrád megye felé tendál. (Békés megye az ide irányuló munkalehetőség keresésben Magyarországnak 19 megyéjéből a 17. helyen áll.) Csongrád megyéhez történő átcsatolással nem fogunk az LHH (Leghátrányosabb helyzetű) kistérség/települések közé tartozni. Eddig sem éreztük, és a térség sem – ennek számottevő előnyét. Eredménytelenül pályáztunk korábban már kistérségi szinten a két „dinnyeútra”, magunk az új családi házas övezetünk – Vadrózsa, Akácfa, Orgona, Hársfa, Pacsirta utcákra. A városközpont rehabilitációs pályázattal nyert pénzt valóban LHH-s településként kaptuk, kapjuk, viszont nagyon sok támadást kellett kivédeni és nagyon sok akadályt leküzdeni, hogy elindulhassunk, megvalósíthassuk. Az elmúlt évben már csak egyetlen vállalkozó adott be pályázatot. Az idén 4 vállalkozó számolja fel vállalkozását Mezőhegyesen! Gazdasági társaságaink, vállalkozóink Békés megyei kapcsolati tőkéje pedig csak kamatozhat a megyeváltással. A személyes, baráti kapcsolatok bővülésével a két megye szakemberei

felkészülhetnek az országos régióváltásra. Az „új üzleti/gazdasági kontextusok” új lehetőségeket jelentenek fejlettebb piaci viszonyok között. A világgazdasági válság sem tarthat örökké, nem európai uniós országba való cukorgyártásra is vállalkozhat befektető, a cukorkvótát is feloldják egyszer, más foglalkoztatás is felerősödhet és új is indulhat – tehát megalapozottan számolhatunk a KeletCsongrádból bejáró munkaerő jövőbeli növekedésére. Mindennapunk valósága, hogy a 43-as gyorsforgalmú út legrövidebb úton történő elérhetősége miatt a Balkán felöli áru- és turista forgalom átterelődött az Arad – Battonya – Mezőhegyes – Pitvaros – Makó-Rákos – Makó irányba. Ennek gazdasági élénkítő hatásával is bizton számolhatunk. Szolgáltatás: Az 1990-es évek elejéig: Ipari jellegű szolgáltatás: helyben, a Birtok, majd az Állami Gazdaság iparosai (kovács, lakatos, esztergályos, bognár, asztalos, kőműves, festő), az 1900-as évektől a csekély létszámú, kiváló kisiparos: órás, pék, cipészek, szobafestők és mázolók. Ezért a közeli településekről bejáró dolgozók itt készítették, javítatták mobil eszközeiket, készségeiket Személyi szolgáltatás (fodrász, kozmetikus, szabó, varró): helyben. Ezért a közeli településekről bejáró dolgozók itt készítették, javítatták ruházatukat, lakás-textíliákat, és ide jártak fodrászhoz. (A mai Fémipari Kft. jogelődjének a Vas- Fa- Fém és Gépipari Szövetkezet Szolgáltató házában fodrászat, kozmetika és cipészet volt.) Az 1990-es évek elejétől: A rendszerváltás, a privatizáció és napjaink gazdasági reces�szió következtében mind az ipari, mind a személyi szolgáltatások iránti igény visszaesett. A helyi szolgáltatók önfenntartási nehézségei miatt csökkent a szolgáltatók száma, egyes szolgáltatások megszűntek. A vidékről Mezőhegyesre a fodrászati és a kozmetikai szolgáltatásokat veszik leginkább igénybe. Kereskedelem: Az 1990-es évek elejéig: A Birtok és jogutódja az Állami Gazdaság 1968-ig, a lakosság 2/3-ának foglalkoztatójaként a lakossági háztartási igények mintegy 70 %-át kielégítette. Családonként – meghatározott rendszer szerint – házhoz vitték a tejet, a zsírt, a húst, a szalonnát, a lisztet, a háziállatok eleségét, szalmát, stb. A Kendergyár és a Birtok, majd jogutódja az Állami Gazdaság tartotta fenn, látta el a 81.és a 47. major kivételével valamen�nyi major lakosságát a házhozszállítási rendszerben, és az infrastruktúra vonatkozásában is: lakás, víz, villany, kisvonat, út, karbantartás, stb. Az 1950-es évekig Hangya Szövetkezet, egy kiskereskedő működött és egy magán pékség. Csongrád megye határmenti településeinek lakosai – mivel ide jártak dolgozni – a Mezőhegyesen működő kereskedelmi, vendéglátóipari-szolgáltatásokat vették igénybe. Az 1990-es évek elejétől: A rendszerváltás óta átstrukturálódott kereskedelmi hálózatunk boltjai forgalmának ma is ~ 20 %-át a Csongrád megyéből érkező vásárlók jelentik. Szervezéssel, integrálással, marketinggel fejleszteni lehetne a térség még jobb ellátása céljából. A megvalósítás folyamatában lévő mezőgazdasági termékforgalmazó, integrációs és koordináló logisztikai központ a kistermelők piacra juttatását és piacát biztosítja.

(Folytatás a 14. oldalon)

Mezőhegyes / 14

ELFOGULATLANUL: CSONGRÁD MEGYE VAGY BÉKÉS MEGYE?

(Folytatás a 13. oldalról)

5. Közigazgatási szolgáltatás

és Pitvaros önkormányzati hivatala székhelye, központjaként. (Az építéshatósági, a gyámhivatali – csak a legismertebbeket említjük – átkerülnek a járásokhoz.)

Nem véletlen a kiemeltebb cím. Ez az az egyik tevékenység, Intézményfenntartó társulások – pl.: oktatás, szociális ellátás – melyre jelenlegi felkészültségünk alapján nyilvánvaló a Csong- a társult települések összessége által elfogadott megállapodás szerint együttes üléseken vagy polgármesteri képviselettel dönrád megyéhez tartozás. tenek a társulás kérdésében. Az intézményfenntartó társulás átlépheti a megyehatárt. • Államigazgatási szolgáltatás illetékességi egyezősége • Önkormányzati igazgatási szolgáltatás illetékességi egyező- A várható új szabályozás szerint leválasztják az önkormányzatokról teljesen az államigazgatási feladatokat. Ilyenek pl: anyasége könyv, hagyaték, gyámhivatal, gyámhatóság, építéshatóság, Az állami feladatokból bizonyos tevékenységeket az állam okmányozás, útfelügyelet, a szociális ügyek jelentős hányada. Ezen feladatokat a járási hivatalokhoz rendelik. Tehát főszamegtart saját ellátási körében, ezek bályként a településeken megszűnik ezen feladatok ellátása. • az államigazgatási feladatok, melyek jó része jegyzői hatásNézzük mennyiben: körbe tartozik, és vannak bizonyos tevékenységek, melyek ellátást átengedi a A mikró-térségek központjaiba a járási hivatali feladatokból kitelepítik a gyakori előfordulású ügyek intézését. (Állami szinten települési önkormányzatoknak, ezek nincs még kidolgozva.) • az önkormányzati hatáskörök, melyek jelentős hányadát a Minden egyéb településen úgynevezett kormányablak műköképviselő-testület gyakorolja – de mindkét tevékenység eseté- dik majd, ahol ben törvény szabja meg az ellátási területet. Ez utóbbi az ille• az ügyfél egyrészt eligazítást kap, hogy hová mehet ügye tékesség. intézése végett, másrészt lesznek olyan gyakori előfordulású, Várhatóan 2012. december 31-éig a fenti két nagy feladatcso- csekély szakértelmet igénylő és az internet segítségével távkapcsolattal intézhető ügyek, melyeket saját településén (lakóportot a polgármesteri hivatalok látják el. helyén) intézhet. (Még nincs kidolgozva.) Térjünk vissza a közigazgatási feladatokhoz, ezen belül a jelenHa Békés megyében maradunk, akkor Mezőhegyesen: leg jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatokhoz. I. Vannak olyan államigazgatási feladatok, melyeket országos hatáskörrel láthat el a polgármesteri hivatalok egy része. Eddig ilyen volt a nagyvárosok és mint Mezőhegyes is a kiemelt körzetközponti feladatot ellátó polgármesteri hivatalokban működő okmányirodák tevékenysége (kivéve a vállalkozásokkal kapcsolatos ügyintézés, mely közigazgatási határhoz kötött). Az Európai Unió bármely országából és természetesen Magyarországon belül is bárhonnan jöhetett bárki a mezőhegyesi okmányirodába – teljes kiszolgálásba részesült. Az ügyfél más hivatalt nem kellett kiegészítő eljárás végett felkeressen. Az okmányirodai hatás- és jogkörökön túl, minden más államigazgatási hatáskörben, pl.: gyámhivatali, gyámhatósági, építéshatósági hatáskörben, csak az adott településen jogosult eljárni a hatóság. Igazgatási társulás esetén a társulásban résztvevő valamennyi településen. Az igazgatási társulás speciális fajtája a körjegyzőség is. Tehát a polgármesteri hivatalokban, körjegyzőségekben ellátott feladatok, hatáskörök többségének gyakorlása kifejezetten megyehatárhoz kötött. A jogorvoslati rendet másként nem tudták megoldani. Körjegyzőség nem jöhetett létre megyehatárokon átnyúlva, mert az államigazgatási ügyekben hozott döntés elleni jogorvoslat illetékessége az adott megyéhez tartozott. (A két megyéből verbuválódott kőrjegyzőség esetét is meg lehetett volna oldani, de ez nem témája értekezésünknek.) Igazgatási társulás az államigazgatási feladatok ellátására több település vonatkozásában kizárólag megyén belül, a járások belépésével, járáson belül szervezhető! II. A közigazgatási feladatok másik nagy csoportját az önkormányzati feladat- és hatáskörök alkotják, melyek szintén csak a saját település közigazgatási határain belül láthatóak el. Az igazgatási társulások – építéshatósági, gyámhivatali és az igazgatási társulás speciális fajtája a körjegyzőség viszont nem lépheti át a megyehatárt. Mezőhegyes vonatkozásában ennek jelentősége az új önkormányzati törvény hatályba lépésével válik nyilvánvalóvá, amikor is a kisközségek közös hivatala feladatainak ellátása valósulhatna meg városunkban Ambrózfalva, Csanádalberti, Nagyér

I. Államigazgatási ügyekben (feltehetően) 1) kormányablak lesz, melyben a – helyben intézhető ügyeket lehet intézni, mint pl. 1. okmányirodai ügyek (az iparigazgatási ügyek kivételével csak az okmányirodai feladatok miatt kereshetik fel majd a jövőben is a Csongrád megyei határ menti települések a mezőhegyesi kormányablakot!) 2. anyakönyv – közvetített ügyek (a Kormányablak átveszi az ügyiratot, felvilágosítást ad az esetleges hiánypótlás és egyéb kapcsolódó ügyintézés kérdésében. Nem ismert mely ügyek tartoznak majd ide.) 2) elutazási kényszer a járásközpontba, illetve onnan az ügyintéző, pl. környezettanulmány, bejárás, ellenőrzés 1. gyámügy 2. építéshatósági 3. hagyaték 4. útfelügyelet II. Önkormányzati ügyekben Csak a saját településünk ügyeit láthatjuk el Mezőhegyes vonatkozásában a kormányablak nyitása nem jelenti – nem is jelentheti! – a közigazgatási szolgáltatások bővülését, új munkahelyek létesítéét sem! Egy 2012. február 27-ei értesítés alapján az építéshatósági feladatok nem a Kormányablakoknál lesznek. A járási hivatal és a települések kormányablakai a járási hivatal székhelyét kivételével, a településeken létszámcsökkentést eredményeznek. Csökkentik az önkormányzatok feladat- és hatáskörét. Kiveszik az önkormányzatoktól és állam közvetlen ellátási feladatát fogják képezni az iskolák, az egészségügy egyes szintjei.

(Folytatás a 15. oldalon)

Mezőhegyes / 15

ELFOGULATLANUL: CSONGRÁD MEGYE VAGY BÉKÉS MEGYE? melletti érvek oldalára billen a mérleg.

(Folytatás a 14. oldalról)

Ha átcsatolják városunkat Csongrád megyébe, akkor Mező- 6. Utak hegyesen Mezőhegyes a térség közlekedési központja is: vasúti és közúti 1) államigazgatási ügyekben csomópont. - mikró-térség központjaként, járási alközpont lehetünk Vasút: 1883-tól vagyunk vasúti csomópont. Mezőhegyesre utazik államigazgatási ügyekben Nagy- Járatrealitások: ér, Ambrózfalva, Csanádalberti, Pitvaros, Királyhegyes Budapest – Szeged – Makó – Mezőhegyes – Battonya – Arad (Csanádpalotával körjegyzőségben jelenleg), Nagylak, Kövegy, Budapest – Békéscsaba – Mezőhegyes Csanádpalota átszállás: Battonya – Arad 2) önkormányzati ügyekben 1. ellátjuk a saját települési ügyeinket és 2. Nagyér, Ambrózfalva, Csanádalberti, Pitvaros önkormányzatának ügyeit a közös önkormányzati hivatal útján

átszállás: Orosháza – Mezőtúr – Budapest átszállás: Debrecen – Nyíregyháza – Záhony

Közút: Mint a vasút, négy irányból érkeznek és indulnak az autóbusz járatok. Helyi sajátosság: majorjaink helyközi járatokkal közelíthetőek (Csanádpalota ellátja a Csanádpalotán kialakítandó közös ön- meg, nincs helyi járatunk. kormányzati hivatal útján a saját ügyein túl: Királyhegyes, Nagy- Az M43-as gyorsforgalmi autóút megnyitásával a tranzitforgalak, Kövegy önkormányzatának ügyeit.) lom jelentősen megnőtt, és érinti a térség szinte valamennyi települését. Önmagában a közigazgatási funkciók ellátása megalapozza a Csongrád megyéhez tartozást, melyre Békés megyében ma- Makó központi szerepe miatt ma is fő „iránya” városunknak, radva esélyünk sincs. közúti távolsága Palota felől 36 km, Rákos felől 32 km. Az utóbbi évtized kiemelkedő beruházásai, prosperáló nagyüzemei réHárom közigazgatási ok, mely mind a szomszédos Csongrád vén munkaerő felvevő és nagykereskedelmi központ. megyei kisváros és a kisközségek érdekét, mind Mezőhegyes És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban: Szeged irányú oriérdekét szolgálja, együttesen pedig egyértelmű államérdek: entáltságunk egyértelmű, Szeged kiemelkedő iskolai és klinikai ellátása miatt. 1. meglévő humán és technikai erőforrásaink térségi szolgá- Csongrád megyéhez tartozásunk esetén Mezőhegyes előnye latba állítása, a közút terén: 2. majori lakosságunk változatlan szintű ellátása, és • Hálózati besorolása Csongrád megyei településként – a köz3. az évtizedek során kialakult szakembergárdák (saját és út minőségének szintre hozása, majd a Csongrád megyeivel a szomszédos kistelepülések szakemberei) megtartása köz- szinkronban történő karbantartása, fejlesztése. igazgatási szolgálatban. • Az autópálya determináció a battonyai határátkelőtől állami elismeréssel. A térség lakosainak sokkal egyszerűbb és gyorsabb ügyintéo Városunk nyugati irányba történő fejlődése az autópályázést tenne lehetővé a már meglévő és jól működő körzet közhoz köthető: ponti feladatot ellátó államigazgatási rendszerünk mikro-téro minden fontos stratégiai cél 28 km bekötőút megtétele után ségi városként. Maradna a központban és a majorokban élő autópályán elérhetővé válik. mezőhegyesiek által megszokott helybeli ügyintézési lehetőo Közös érdek a közlekedés fejlesztése és fenntartása (a 28 ség. km bekötőút kijavítása). • A közúti közlekedés valamennyi ága – autóbusz, személygépElőszeretettel hozzák fel az átcsatolás ellenzők Mezőhegyes kocsi és a teherszállítás fellendülne. előnytelen település-földrajzi helyzetét. Nem fontos Szlovákia fővárosát említeni ellenérvként, elegendő, ha a saját fővárosAz utak szempontjából sem mindegy, hogy egy erőteljesebb unk országon belüli fekvését nézzük. Fővárosunk maradt az megye részei vagyunk, avagy sem. 1873-as fővárossá válásától a Trianoni gyalázat után is, holott Átütő – mármint fogaink szájszélünket átütő – élményt jelent országon belüli helyzeténél fogva Kalocsa az ország központi a megyehatárt jelző tábláknál Csongrád megyéből beesni Bételepülése. A település-földrajzi helyzet egy a sok más telepü- kés megyébe és tovazötyögni, vagy visszafelé Békés megyélésrangot adó tényezők közül. ből átbukkanni Csongrád megyébe, és onnantól simán menni. Többen kifogásolják, hogy sok a ’ha’, a ’lehet’, amikor a Csong- Aki a két megye útviszonyait kívánja elemezni, elegendő, ha rád megyéhez csatolás mellett érvelünk. A Csongrád megyéhez a Semextől elindul Pitvarosra, vagy Pitvarosról a Semexig jön csatolás ellen érvelőknél is sok a ’ha’, és a ’lehet’! Ez természe- gépkocsival, vagy autóbusszal. tes. Minden jövőbeli dolog, csupa „ha”. Realitást az érvek súlya ad. Meggyőződésünk szerint a Csongrád megyéhez csatolás (Folytatás a 16. oldalon) Vannak, akik arra hivatkoznak, hogy nem jellemző a megyeátcsatolás. Íme: HELYSÉGEK MEGYÉK KÖZÖTTI ÁTCSATOLÁSA (Forrás: KSH)

Az átcsatolt község neve Bakonypéterd Csikvánd Dunafalva Gyarmat Lázi Szárliget Szerecseny Tiszaug

Honnan Veszprém megye Veszprém megye Baranya megye Veszprém megye Veszprém megye Fejér Veszprém megye Jász-Nagykun-Szolnok

Hová Győr-Moson-Sopron megye Győr-Moson-Sopron megye Bács-Kiskun megye Győr-Moson-Sopron megye Győr-Moson-Sopron megye Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron megye Bács-Kiskun megye

Hatálybalépés időpontja 1999. június 30. 1992. január 1. 1996. január 1. 1992. január 1. 1999. június 30. 1999. június 30. 1992. január 1. 1999. június 30.

Mezőhegyes / 16

ELFOGULATLANUL: CSONGRÁD MEGYE VAGY BÉKÉS MEGYE?

mezőhegyesi intézmény oktatási formái iránt az érdeklődés. A duális képzés olyan képzési forma, melynek keretében az elméAz is tény, hogy akár merre indulunk Mezőhegyesről, illetve leti képzés szakiskolákban, a gyakorlati képzés pedig üzemekben, vállalatoknál történik. Eggyel több ok a megyeváltásra! akármerről is érkeznének Mezőhegyesre – igen körülményes. És akkor még nem beszéltünk a majorjainkhoz vezető útja- Ezért nem kell tartania a Harruckern János Közoktatási Intézménynek a megyeváltástól! TISZK (Térségi Integrált Szakképinkról és tömegközlekedési járműhiányról. ző Központ) székhelyként két megye komplex szakközépiskolai Belterületi úthálózatunk (pormentes) és szakképzési minta intézményévé válhat. • Állami 46.10 km • Saját 16,966 km Állami szempontból sem közömbös, hogy Mezőhegyes Csongjárda (mind saját) 41,94 km rád megyéhez csatolásával az érintett mintegy 12000 lakos Külterületi úthálózatunk (pormentes) számára beruházás nélkül hosszútávon biztosított az alapfokú • Állami 36,10 km oktatás-nevelés és a szakiskolai- valamint a szakképzés. • Saját 3,9 km járda (mind saját) ~3.0 km 8. Művelődés: közművelődési intézmény, könyvtár, színház, Úthálózatunk hossza összesen (pormentes): 63,066 km kiállítás látogatási iránya Járdáink hossza összesen: 44.94 km Úthálózatunk területe összesen (pormentes): 302.000 m2 Általános Művelődési Központunk a térség legintenzívebb tárJárdáink területe összesen: 49.134 m2 sasági, művelődési színhelye. Könyvtárunk irodalmi és pedagógiai szakkönyvtár. 7. Oktatás-nevelés: Színházba járás iránya vegyes: Békéscsaba és Szeged Mezőhegyes fejlett oktatási-nevelési intézményrendszere – ál- Szabadtéri: Szeged talános és alapfokú művészeti iskola, diákotthon, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, közétkeztetés, középiskola és szak- Korunkban alapvető társult közművelődési intézményben goniskola – révén a kistérség állampolgárainak színvonalas ellátást dolkodni és ez irányba erőfeszítéseket tenni. Nem a hasonló nagyságrendű szomszéd városokkal valósíthatjuk meg, hanem képes biztosítani. Alapfokú Művészeti Iskolánk Battonyával és Dombegyházával a közművelődési színtér nélküli kistelepülésekkel! intézményi társulásban működik. A mezőhegyesi iskolában már 9. Szociális ellátás: közös, vagy társult szociális intézmény most is több Csongrád megyében élő növendék tanul. Fúvószenekarunkba a végzett növendékek Szegedről, Buda- vagy hálózat pestről, Kecskemétről, Győrből járnak haza koncertezni, illetve Nappali szociális ellátó hálózatunk kiépített, szakmailag kifoa zenekarral turnézni. gástalan. A csanádpalotai szociális ellátórendszerrel együtt a Azonban nem a jelenlegi adatokból kell kiindulnunk, ha helye- térség 8 település lakossága számára hosszútávon megoldódna a szociális ellátás. sen gondolkodunk. (Folytatás a 15. oldalról)

Az oktatás-nevelés átszervezése következtében ugrásszerű növekedés várható, melyre lássuk be, szükségünk is van. Középfokú oktatási intézményünk – a Harruckern János Közoktatási Intézmény mezőhegyesi iskolája – tanulói között ma is számosan Csongrád megyeiek. A 2012/13-as tanévtől nyitottak Csongrád megye felé. Középiskolai képzés terén Makó a leglátogatottabb. a József Attila Gimnázium, a felsőfokú képzés iránya mindig is Szeged volt és jelenleg is az. Az Index 2012. március 3-ai híre szerint összevonják a felső tagozatos osztályokat és a szakiskolákat 3 éves, duális rendszerre állítják át. 633 feladatellátási hely szűnik meg, országosan több mint 50 ezer gyerek kerül át más intézménybe. A kistelepüléseken megszűnnek a felsőtagozatok, a szakiskolák 3 éves képzésében szinte teljesen megszüntetik a közismereti órákat. A szakiskolákban jelentős gyermeklétszám csökkenést eredményez a 16 éves korra leszállított iskolakötelezettség. Minden iskolában bevezetik az egész napos rendszerű tanítást. Mi következik mindebből Mezőhegyesre nézve: az, hogy ide (is) orientálódnak a szomszédos kistelepülések általános iskolásai és a szakiskolába igyekvők. Nekünk van általános iskolai diákotthonunk és napi ötszöri étkezést biztosító modern konyhánk, tehát nemcsak a napi, de a heti tanulóellátást is megoldhatjuk. Sportcsarnokunk eleve megfelel a mindennapos testnevelés bevezetéséhez. Csongrád megyéhez tartozva lenne esélye valamennyi kistérségbe tartozó településnek, köztük nekünk is, hogy magunk működtessük a jövőben is az általános iskolákat. A Harruckern János Közoktatási Intézmény mezőhegyesi szakközép- és szakiskola szintén felújított, korszerű kollégiummal várja a tanulókat. Ez nem megyehatár függő, de az egy megyébe tartozás előny! Nem a battonyai, a mezőkovácsházi és a komlósi szülők keresik majd gyermekeiknek az általános iskolánkat, hanem Mezőhegyes és Makó közötti településeken élők. Szakiskolánk – bölcs előrelátással – most nyitott Csongrád megye irányába. A jelentkezések alapján igen erőteljes az

10. Egészségügy: a szakorvosi, a kórházi, klinikai ellátás betegút iránya Városunk és a Csongrád megyei érintett térség háziorvosi ellátása rendben van. Mezőhegyesen gyermek-háziorvosi körzet is működik, valamint fogorvosi ellátás. Fogorvosi ellátásunk jelentős vidéki és romániai betegforgalmat eredményez. Az egészségügy régiós átszervezése következtében a beteg ahhoz a szakorvoshoz megy akihez bizalma van, és abba a kórházba, klinikára, ahová kéri magát, illetve ott látják el, ahol betegsége miatt megfelelő kezelést tudnak nyújtani részére. A mezőhegyesi kórház most már bárhonnan fogadhat betegeket. Betegforgalma ma már nincs tekintettel a megyehatárra. A betegek jelentős hányada érkezik Makó és Hódmezővásárhely tengelytől keletre eső településekről. A mentőszolgálat vonulási időhöz kötött – tehát továbbra is Mezőkovácsházáról indítják. Téves és talán szándékosan félrevezető az az információ, mely szerint ahová most a mentő 8 perc alatt odaér, akkor Csongrád megyéhez tartozás esetén 38 perc alatt fog kiérkezni, mert Makóról indítják. Az Országos Mentőszolgálat eddig sem és ezután sem megye- és járáshatárok figyelembevételével látja el feladatát. Vonulási idő szerint indítják. Tehát Csongrád megyéhez tartozásunk esetén is 8 perc alatt fog a mentő kiérni. Azt pedig, hogy hová viszi a mentő a beteget a mentőorvos dönti el az eset súlyossága alapján. (Szóba jöhet Orosháza, Makó – ha egyiküket, vagy mindkettőt meg nem szüntetik! – és Szeged.) Ezt a mezőhegyesi háziorvosok éppúgy tudják, mint a gyulaiak, a kecskemétiek és a zalaegerszegiek, legalább is tudnia kell.

(Folytatás a 17. oldalon)

Mezőhegyes / 17

ELFOGULATLANUL: CSONGRÁD MEGYE VAGY BÉKÉS MEGYE?

(Folytatás a 16. oldalról)

Csanád megye szellemisége nagyban elősegítheti turizmusunk Elhangzott már az az ellenérv is, hogy háziorvosaink a békés fejlesztését, történelmi lovas hagyományok életben tartását és megyei intézményi orvosokat ismerik, betegjeik érdekében köz- nem fordítva. Az azonos megyében tartozás, csakúgy, mint a gazdasági életben, nagyban elősegíti a folyamatok beindulását vetlen kapcsolat alapján, telefonon azonnal intézkedhetnek. és tartósságát. Egyrészt: ők is voltak kezdő orvosok, amikor nem ismertek senkit, továbbá kezdő orvosok követik őket, akik szintén nem A más megyével, megyén és országon kívüli településekkel való kapcsolattartás külön egyezményeken, személyes kapismernek senkit. csolatokon nyugszik. Másrészt: nem tömeges ezen intézkedéseik száma. Testvér- és partnervárosi egyezményeink (Kézdivásárhely, Harmadszor: a Csongrád megyei intézmények orvosai is em- Mordano, Nagypereg, San Giorgio di Nogaro, Túrkeve) társaberből vannak, egyetlen kollega indokolt megkeresésének telje- dalmi-gazdasági életünk minden területét érintik, és valóban kiemelkedő jelentőségű az Arad városával 2012. február 29-én sítésétől sem zárkóznak el. létrejött Együttműködési Egyezmény. Negyedszer: Csongrád megyéhez tartozásunk esetén is továbbra is fordulhatnak ugyanazon orvosokhoz, akikkel már kialakult kapcsolatuk van.

Indokok, érvek

Különböző híresztelések szerint, amennyiben Csongrád meMezőhegyes Csongrád megyébe gyéhez csatolják Mezőhegyest, a Pándy Kálmán Kórház megtörténő átcsatolása mellett? szünteti a mezőhegyesi kórházat. Dr. Páll Viktor főorvostól tudjuk: nem szüntetik meg a Meggyőződésünk, hogy a felsorolt indokok és érvek egyérmezőhegyesi kórházat. Fejlesztik. telműen Mezőhegyes Csongrád megyébe történő átcsatolása A régiós átszervezés kifejezetten előnyös, mert Csongrád me- mellett szólnak. gyében a legközelebbi hasonló ellátást Szeged nyújtja. Nehezíti a tájékoztatás teljességét, a most alakuló államszerEngedtessék meg még egy megjegyzés: vezeti jogszabályok. Többségük vagy nem ismert még, vagy Mit tetszenek gondolni, mely város az egészségügy régióköz- nem teljes mélységében. Viszont a bizonytalansági tényezők pontja? még inkább megkívánják térségi szerepünk kibontakoztatási Kecskemét. szándékát és az ez irányú cselekvést. Az OTP régióközpontja? Kecskemét. Átcsatolásunkkal nem sérülnek Makó városának érdekei, térségi dominanciája. Mintegy erősítjük földrajzi adottságunkból A megyék megszűnése pillanatok kérdése. adódó Arad megyei kapcsolatainkkal és történelmi kincseinkkel, megőrzött tradicionális lehetőségeinkkel. Egymást kiegészítve, meglévő intézményrendszerünk – gyermek és időskori ellátást A mi esetünkben sem a megye-hovatartozás a kulcs, hanem a biztosító szervezeteink – működésének összehangolásával járási besorolás! Csanádpalota fejlődését is előmozdítja közös kistérségbe tartozásunk. 11. Idegenforgalom: • tranzit megállás A 43-as gyorsforgalmi út következtében teljesen átterelődött a tranzit áru- és turistaforgalom az Arad – Battonya – Mezőhegyes – Pitvaros – Makó-rákos – Makó irányba. A benzinkút és a gyors élelembeszerzés miatti megállás már érezteti hatását. A Gyula – Arad – Mezőhegyes – Makó – Hódmezővásárhely idegenforgalmi láncolat fontos gyöngyszeme Mezőhegyes. • néhány napos szállásigény

Tény, Mezőhegyes kötődése soha nem volt jelentős Békés megye irányába, ezek is mind irányított, külsőleg meghatározott és elsősorban közigazgatási jellegűek. • A tanácsrendszer megszervezésével csatolták Békés megyéhez. Nélkülözött mindenféle közigazgatási-szakmai és területi-népességi arányosítást is. Egyáltalán nem vették figyelembe a vonzáskörzeteket, településkapcsolati és történelmi hagyományokat. • Hátrányos besorolást kaptunk 1971-ben, melynek negatív hatását a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát – Állami Gazdaság és a Cukorgyár – létének, a városra és a térségre gyakorolt gazdasági dominanciájával védhettük ki.

A városi Lovas Napok, a lóversenyek, fogathajtó versenyek, lóvásárlás, a horgászat, a város testvér- és partnervárosi kap- Az 1950-es állami rendelkezéshez hasonlóan, ugyanilyen csolatai révén nemzetközi találkozók, tudományos konferenci- adminisztratív módszerrel megvalósítható Mezőhegyes váák színhelye. ros Csongrád megyéhez történő át- (vissza)csatolása, de már közigazgatási-szakmai megfontolásból és területi-népességi A térség településeivel kölcsönös előnyökön nyugvó kooperá- arányosításra is figyelemmel, valamint tényleges vonzáskörzecióval a szálláshelyek száma emelhető és a vendégek ellátása tünkre és történelmi helyünkre tekintettel. színvonalasabbá tehető. (Mezőhegyes Turizmusáért Egyesület, A területrendezési aktus racionalitása mind államigazgatási, Maroshát Turisztikai Egyesület, Alföldi Barangolások Turisztikai mind gazdasági szempontból előnyös a Magyar Köztársaság, Makó és térsége, a szomszédos kisváros és községek, valamint Egyesület.) Mezőhegyes szempontjából. 2013. január 1-jei hatállyal történő át- illetve visszacsatolásunk kölcsönös előnyökön nyugszik. • turisztikai célállomás Mezőhegyes Csongrád megyéhez csatolásával a Magyar KözA világhírű, agrártörténeti emlékekben gazdag, lovaglást, ló társaság Kormánya alapvető elvárásainak felelne meg a terüvásárlást, hypoterápiát, vadászatot biztosító Mezőhegyes hos�- letszervezés megyehatárt érintő módosítása. (Folytatás a 18. oldalon) szabb turisztikai célállomás.

Mezőhegyes / 18

ELFOGULATLANUL: CSONGRÁD MEGYE VAGY BÉKÉS MEGYE?

(Folytatás a 17. oldalról)

A területszervezésre és a helyi népszavazásra vonatkozó jogA közigazgatási rendszer átszervezésének időszakában, a mi- szabályok alapján kezdeményezte Mezőhegyes város Önkorniszteriális szint figyelmének felkeltése érdekében hozta meg mányzatának négy képviselője a város Csongrád megyéhez Képviselő-testületünk a Csongrád megyébe történő átcsatolás történő csatolása érdekében a helyi népszavazás kiírását. igényéről szóló határozatát, mellyel megkerestük mindkét meA képviselői kezdeményezés: gye Kormányhivatalát: III/2011. K i v o n a t

Tisztelt Polgármester Asszony!

A Képviselő-testület a 255/2011. (VIII.16.) kt. számú határozaKészült Mezőhegyes Város Képviselő-testülete 2011. augusz- tában kinyilvánította azon szándékát, mely szerint Mezőhegyes tus 16-án megtartott rendkívüli nyílt ülésének jegyzőkönyvéből Város területével határos Csongrád megyéhez kívánja átcsatolását. 255/2011. (VIII.16. ) kt. sz. határozat A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 7. Szándéknyilatkozat Mezőhegyes város Csongrád megyéhez §-a értelmében az átcsatolás kezdeményezéséhez mellékelni kell a helyi népszavazás képviselő-testületi határozatba foglalt történő átcsatolása ügyében eredményét. Mezőhegyes Város Képviselő-testülete kifejezi azon szándékot, miszerint Mezőhegyes város a területével határos Csong- A helyi önkormányzati törvény 46. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a képviselő-testület a népszavazást köteles kiírni rád megyéhez kívánja átcsatolását. a településnek a területével határos másik megyéhez történő Az átcsatolásra irányuló kezdeményezés végett megkezdi a átcsatolásra irányuló kezdeményezésre. helyi népszavazás előkészítését. A helyi önkormányzati törvény 47. § (1) bekezdés a) pontja és a Azzal a kéréssel fordul a Békés megye Kormánymegbízottjá- helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 8/2011. hoz Erdős Norbert Úrhoz és Csongrád megye Kormánymegbí- (IV.18.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében zottjához B. Nagy László Úrhoz, hogy a Magyar Köztársaság alulírott képviselők kezdeményezzük, hogy Mezőhegyes Város Kormánya által megkezdett közigazgatást érintő átalakítás Képviselő-testülete népszavazást írjon ki az átcsatolási kérdéstervező munkája elősegítése érdekében Mezőhegyes város ben az alábbi megfogalmazásban. jövőbeni lehetséges megyeátcsatolásáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, valamint más érintett tárcákat tájé- „AKARJA-E ÖN, HOGY MEZŐHEGYES VÁROS CSONGRÁD MEGYÉHEZ KERÜLJÖN ÁTCSATOLÁSRA?” koztatni szíveskedjenek. Felhatalmazza a polgármestert a szándéknyilatkozat Békés és Kérjük, tisztelt Polgármester asszony, hogy kezdeményezéCsongrád megyék Kormánymegbízottai részére történő szemé- sünket a Képviselő-testület legközelebbi ülése elé szíveskedjen terjeszteni. lyes átadásra, illetve továbbításra. Felhatalmazza a polgármestert a helyi népszavazás előkészítése érdekében a szükséges ismeretanyag előkészítésére és testület elé terjesztésére. Felelős: Kovácsné dr. Faltin Erzsébet polgármester Határidő: 2011. augusztus 18.

Mezőhegyes, 2011. december 21. Tisztelettel: Csomós Zsuzsanna képviselő

Krcsméri Tibor képviselő

Mitykó Zsolt képviselő

Veres Zoltán képviselő

kmf. Kovácsné dr. Faltin Erzsébet Hupucziné Györki Julianna polgármester jegyző

(Folytatás a 19. oldalon)

Mezőhegyes / 19

ELFOGULATLANUL: CSONGRÁD MEGYE VAGY BÉKÉS MEGYE?

(Folytatás a 18. oldalról)

A járások kialakításával kapcsolatos kormányzati személyiségek, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetség elnökének nyilatkozatai A Csongrád megyéhez csatolást ellenzők lezártnak tekintik a járások kialakítását, így feleslegesnek ítélik a további erőfeszítést, ezzel együtt a népszavazást. Hogy mennyire lezárt a járások létrehozása az ÖN • KOR • KÉP 2012. január–februári számából a Jó állam című, e témáról átfogó képet adó cikkből idézünk. (A cikk idézetek kezdő szavait vastagon szedve írtuk, a hozzá igazodó hosszabb észrevételeinket Megjegyzés előszóval láttuk el.) „Tervek szerint a kormánynak február 10-én kellett volna az Országgyűlés elé tárni a járási rendszer kialakításával összefüggő törvényjavaslatot. Azonban úgy tűnik, hogy ez nem fog menni, ugyanis a Fidesz–KDNP-frakciószövetség Egerben tartott háromnapos közös frakcióülésén – elsősorban Budapestet érintően – heves vita alakult ki a témával kapcsolatban. A vita középpontjában Budapest állt, ezért Láng Zsolt, a parlament önkormányzati bizottságának elnöke, II. kerületi polgármester vezetésével egyeztetés kezdődik arról, hogy a járáshatárok és a kerületek hogyan viszonyulnak majd egymáshoz. Kérdés, hogy a következő napokban a Fidesz-frakció polgármesterei miként rajzolják át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által javasolt járások határait. … Megjegyzés: Ha Budapesten elsőrendű téma a ’járásítás’, ahol egyik helyi tömegközlekedési eszközről 3 percen belül a másikra átszállva közelíthetnek meg a budapestiek bármit, így a hivatalokat is, akkor hogyne lenne ez téma a mi út és közlekedés szempontjából is elhanyagolt térségünkben! … Lázár János szerint még arra is választ kell adni, hogy miért van szükség a járásokra. A frakció polgármester tagjai szerint a járásoknak és a helyi önkormányzatoknak szimbiózisban kell működniük – jegyezte meg a Fidesz frakcióvezetője… Eddig úgy tűnt, hogy a dolgok jól haladnak, a KIM gőzerővel készítette elő a 168+7 járás kialakítására vonatkozó törvényjavaslatot, a kormányzati tisztségviselők végigjárták az országot… (Mi kimaradtunk?) A vidéki észrevételeket Kósa Lajos és Rácz Róbert vezetésével mérik fel. (Keressük őket.) Lázár János szerint újabb egyeztetési körre lehet számítani, ugyanis a jelenleg tervezett körzethatárok erős kritikát kaptak a frakcióban. … arra is választ kell adni, hogy miért van szükség a járásokra, … a járásoknak és a helyi önkormányzatoknak szimbiózisban kell működniük. „A Nemzeti Együttműködés Kormányának célja olyan modernkori járások kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel működő rendszer létrejöttéhez. A járások kialakítása (...) a Jó Állam kialakításának egyik eleme. A kormány által megfogalmazottak szerint a járások az államigazgatás legalsóbb területi szintjét jelentő egységek, amelyek az államigazgatási tevékenységek, szolgáltatások döntő többségét minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben biztosítják. A járások kialakításánál érvényesíteni kívánt cél: a területi államigazgatás újjászervezése, az államigazgatási feladatok államigazgatási területi szervekhez telepítése, az államigazgatás járási szintű szerveinek integrálása, valamint az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása.” Megjegyzés: kizárt dolog, hogy a megyerendszer fenntartása és az önkormányzatok kiürítése mellett olcsóbb legyen! Ti. az állam nem képes a spórolásra. Ehhez tanulmány sem kell. Elég a közigazgatás-történetet ismerni, őszintén ajánljuk: Máthé Gábor professzort, és a világ vezető államainak tapasztalatait is át lehet tekinteni.

A járások kialakításának elveiről a kormány az 1299/2011. (IX. 1.) kormányhatározatában döntött. A határozat szerint a kormány szükségesnek tartja a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egységének a kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében. Alapelv: az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférés biztosítása, a létező ügyintézési helyszínek megőrzése, a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rendezése a megyék határainak megőrzése mellett. Megjegyzés: Mezőhegyes város Csongrád megyéhez csatolását, 2013. január 1-jei hatályba lépéssel, mintegy elvárásként fogalmazza meg a járások kialakításáról szóló 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozat. Makó leendő járási székhely országon belüli településszerkezeti különbségéből, nagytérségi sajátosságából eredően feltétlen megkíván a keleti térségben egy további várost, mely potenciálisan képes a távolságból eredő nehézség feloldására. A leendő Makó székhelyű járásban jelenleg egyetlen másik város van: Csanádpalota. Marginális elhelyezkedése és a mintegy 3000 fős lélekszámára kialakított hivatala alapján viszont a jelenleg is körzetközponti faladatot ellátó 5800 fős Mezőhegyessel együttesen képesek a járási székhely és kisközségek közötti távolság feloldására, az államigazgatási feladatok méretgazdaságos elvégzésére. Makó járási székhely és Mezőhegyes, mint mikró-térségi központ térszervező funkciókat betöltő települések. Együtt leszünk képesek a járás községeinek fejlődését előmozdítani, hátrányos helyzetük leküzdéséhez segítséget nyújtani. Mezőhegyes Csongrád megyéhez történő csatolásával a leendő járás területén optimális módon valósulhat meg más állami, államigazgatási területi egységekkel, illetékességi területekkel való összhang, metszés nélküli egybeesés. Mivel Mezőhegyesen már kiépült az államigazgatási infrastruktúra, így jövőbeni kiépítése szükségtelen. Makó járás visszakaphatja történelmi rangját és szerepkörét, területe a történelmi határokhoz metszés nélkül igazodna. Makó járás Makó székhellyel és Mezőhegyes mikró-régiós központtal a járás területének elliptikus fókuszait alkotják. Mezőhegyes fölrajzi elhelyezkedéséből, ingatlan ellátottságából és a már egy évtizede kiépített és kifogástalanul működő körzetközponti hivatala révén többlet anyagi ráfordítás nélkül képes a környező kisközségek egyesített hivatala feladatainak ellátásra is. Csongrád megyéhez, Makó járáshoz tartozás esetén Mezőhegyesen, a járási hatáskörök részbeni ellátása érdekében szervezetileg is és fizikailag is szétválasztható az önkormányzati és államigazgatási feladatok ellátása. Sorolhatnánk még a logisztikai érveket! Egymást kiegészítve, meglévő intézményrendszerünk – gyermek és időskori ellátást biztosító szervezeteink – működésének ös�szehangolásával Csanádpalota fejlődését is előmozdítja közös kistérségbe tartozásunk. A területrendezési aktus racionalitása mind államigazgatási, mind gazdasági szempontból előnyös a Magyar Köztársaság, Makó és térsége, a szomszédos kisváros és községek, valamint Mezőhegyes szempontjából. 2013. január 1-jei hatállyal történő át- illetve visszacsatolásunk kölcsönös előnyökön nyugszik. … a meglévő okmányirodák bázisán Kormányablakokat alakítanak ki, ezek a járási hivatal részeként működnek majd. Lesz hivatali ügyintézés olyan településen is, amely nem járási székhely. A járások és a járási (fővárosi körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként 2013. január 1-jével kezdik meg működésüket. A járási kormányhivatalok legfontosabb feladata a megyeinél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási eljárások ellátása lesz. Ennek alapján a járási kormányhivatalokhoz kerülnek: a jegyző – kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője – hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek, a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek. Megjegyzés: Ebből eredően könnyen elképzelhető, hogy Mezőhegyes a közigazgatási átszervezés után megtarthatja saját ellátására jelenlegi közigazgatási szerepkörét. (Folytatás a 20 oldalon)

Mezőhegyes / 20

ELFOGULATLANUL: CSONGRÁD MEGYE VAGY BÉKÉS MEGYE?

(Folytatás a 19. oldalról)

A mezőhegyesieket tehát nem éri – közvetlenül – hátrány. Közvetetten viszont igen, mert nem szerzi meg a térségi közigazgatás szerepkört, mely egyéb társadalmi viszonyok fellendülését is elősegíthetné. Január 10-én megkezdődött a kormányhivatalok járási hivatalainak kialakításáról szóló társadalmi egyeztetés. A terveket a kormany.hu honlapon január 29-ig lehetett véleményezni. (Nem tudtunk a kormányoldalra belépni, ezért külön e-mailt küldtünk Mezőhegyes jellemzőiről.) A Kormányzati elképzelések szerint az Országgyűlés elé várhatóan februárban kerül a törvényjavaslat... (mint fentebb olvashattuk, nem került - Kné), a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó kormányrendeletet pedig június végén fogadja el a kormány. …Megjegyzés: Tehát még semmi nincs lezárva. Egyébként a társadalmi folyamatokban soha, semmi nem lezárt! … Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára januárban Békés megyében – Békésen és Orosházán – a területi közigazgatás átalakításáról és a járások kialakításáról tartott előadást. Erdős Norberttel, a Békés Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjával közösen ismertette a járási rendszer kialakítását és a kormányhivatalok feladatait. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott elképzelés szerint országosan 168 járás jön létre, plusz 7 hasonló szerkezetben működő körzet létrehozását tervezik Budapesten – nyilatkozta Szabó Erika. Megjegyzés: Hasonló megoldás az ország számos más járásban indokolt, mint pl. Mezőhegyes és jelenleg Csongrád megyei települések vonatkozásában. … hangsúlyozta…: amit az elmúlt húsz évben az állam kényelmi szempontból a jegyzőkre ruházott feladatként, azt most helyre teszik, és szétválasztják az önkormányzati és az államigazgatási feladatokat. Megjegyzés: Nem kényelmi szempontból ruházták a jegyzőkre, hanem az önkormányzatiság természetjogi megközelítése miatt. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs itt az ideje a racionalizálásnak. Miután egy működőképes és átlátható állam megteremtése a cél, az vélhetőleg olcsóbban fog működni, mint az előző rendszer az elmúlt húsz évben. A polgármesteri hivatalnál és a jegyzőnél csak azok a feladatok maradnak, amelyek a helyi közügyek intézését hivatottak kiszolgálni. A jövőben az önkormányzat és a polgármester hivatala a helyi közügyekkel foglalkozik. Ugyanakkor az ügyfélbarát állam kiépítését a kormány továbbra is azokkal a szakemberekkel szeretné megvalósítani, akik eddig is helyi szinten ellátták ezeket a feladatokat – nyugtatta meg az érintetteket Szabó Erika. Megjegyzés: Az új hivatalok köztisztviselőinek többsége valószínűleg azokból kerül ki, akik eddig is ellátták ezeket a feladatokat, de az átszervezés természeténél és várt hatásánál fogva jelentős létszámcsökkenéssel számol az állam. … egyik vidéki útja során úgy fogalmazott, hogy „A kormány szándéka szerint megtörténik a rendteremtés az államigazgatási feladatok között...” Lehet, hogy mégsem? Megjegyzés: A „Lehet, hogy mégsem?” kérdést az ÖN-KORKÉP folyóirat újságírója tette hozzá. … A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) sajnálattal állapítja meg, hogy továbbra sem ismert az, hogy milyen állami feladatok kerülnek a járásokhoz. A Gémesi György által jegyzett szövetségi állásfoglalás elfogadhatatlannak tartja, hogy nem ismert az eredeti célok megvalósulását (költséghatékonyság, gyors, állampolgárbarát, a jelenleginél jobb ügyintézés) alátámasztó hatástanulmány. …A településpolitikus szerint azt is figyelembe kell venni, hogy január 1-jétől a 2000 fő lakosságszám alatti települések is körjegyzőségeket hoznak létre, ezen igazgatási egységekbe tartozó településeknek is célszerű ugyanazon járáshoz tartozni. Megjegyzés: Nem körjegyzőséget, hanem a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson

belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. MAGYAR KÖZLÖNY • 2011. évi 161. szám 39455 oldal. A jogszabály alapján Csanádpalota az egyetlen ellenérdekelt település, mivel a térség kis önkormányzatainak közös önkormányzati hivatala székhelye kíván lenni. Meglátásunk szerint realitása annak van, hogy megosztozunk a kisközségek önkormányzati hivatali teendőinek ellátásában, és Mezőhegyes lehet az államigazgatási feladatellátás alközpontja. … a kormány nem ad választ arra a kérdésre sem, hogy milyen eszközökkel kívánja megoldani a járási székhelyek megközelítését (helyi közlekedést), hiszen egyes településekről a járási központ csak nagy nehézségek árán érhető el. Megjegyzés: Ez a mai magyar valóság. …(az) észrevételek alapján nem támogatja ((MÖSZ) a járási hivatalok kialakításával, az önkormányzati és állami feladatok szétválasztásával kapcsolatos javaslatot. Megjegyzés: Valóban aggályos az oktatás-nevelés államosítása. Miért kerülne kevesebbe az államnak, mint az önkormányzatnak? A szakfelügyeleti rendszer bevezetése (visszaállítása) minden egységes oktatás-nevelési szakkérdést megoldana. A finanszírozáshoz a teljesítési normákat jogszabályok határozzák meg, a finanszírozást ehhez kell igazítani – és mindenki jól jár. Szükségesnek tartják (MÖSZ), hogy a járási hivatalok kialakításával kapcsolatosan kezdődjön érdemi, szakmai egyeztetés a települési önkormányzatokkal a feladat- és hatáskörök szétválasztásáról, az önkormányzati hivatalok és a létrehozandó járási hivatalok közötti feladatátadás módjáról és ütemezéséről. Megjegyzés: valóban fontos lenne. Igénylik (MÖSZ), hogy a járási hivatalokról készülő jogszabálytervezeteket minél hamarabb társadalmi egyeztetésre bocsássák. A járási kormányhivatalok létrehozása kiemelt kormányzati projekt, a kabinet ennek sikeres megvalósítása érdekében döntött arról, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokból átcsoportosít a területi közigazgatási rendszer teljes körű átalakítására. Ez 15-20 milliárd forintba kerül. Megjegyzés: Nem a települések kapják. … A KIM szerint ez nemcsak a járások kialakítására fordítandó összeget tartalmazza, hanem minden egyéb olyan kiadást is, amely a teljes rendszer átalakításával kapcsolatban felmerülhet. ... A járási hivatalok a jelenlegi jegyzői feladat- és hatásköröket, valamint a kormányhivatalok körzeti, városi kirendeltségeinek feladatait fogják ellátni. Miután a járás nem önkormányzati, hanem államigazgatási egység, a vezetője sem választott képviselő lesz, hanem megfelelő végzettséggel rendelkező szakember. Megjegyzés: Békés megye – Lakóinak száma: 373 448, Települések száma: 75. Járások: 1. Békés 2. Békéscsaba 3. Gyomaendrőd 4. Gyula 5. Mezőkovácsháza 6. Orosháza 7. Sarkad 8. Szarvas 9. Szeghalom. Csongrád megye – Lakóinak száma: 422 746, Települések száma: 60. Járások: 1. Csongrád 2. Hódmezővásárhely 3. Kistelek 4. Makó 5. Mórahalom 6. Szeged 7. Szentes. Békés megye területe: 5631,05 km², Csongrád megye területe: 4262,68 km². A területbeli különbség nem magyarázza a járások számának eltérését. Távol álljon tőlünk, hogy viccet csináljunk ebből a rendkívül nagy horderejű témából, de ezen az alapon egyáltalán nem kizárt Mezőhegyes járási központtá válása. A nagyobb alapterületű Békés megyéből történelmi helyére visszacsatolnák Battonyát, Mezőkovácsházát és a valamikori Csanád megyei kisebb településeket és máris egyenlő a területi és népességeloszlás a két megye között.

(Folytatás a 21. oldalon)

Mezőhegyes / 21

ELFOGULATLANUL: CSONGRÁD MEGYE VAGY BÉKÉS MEGYE?

(Folytatás a 20. oldalról)

A jogszabályoknak megfelelő kezdeményezést az alábbi testületi előterjesztés követte: ELŐTERJESZTÉS A helyi népszavazás elrendeléséről és időpontjának kitűzéséről Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 47.§ (1) bekezdés a) pontja és a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 8/2011. (IV.18.) Ör. 4. § (1) bekezdése értelmében képviselőtestületünk négy tagja – Csomós Zsuzsanna, Krcsméri Tibor, Mitykó Zsolt és Veres Zoltán képviselők – 2012. december 21-ei keltezéssel kezdeményezte nálam, hogy Képviselő-testületünk írjon ki népszavazást a Csongrád megyéhez történő átcsatolás tárgyában az alábbi megfogalmazásban: „AKARJA-E ÖN, HOGY MEZŐHEGYES VÁROS CSONGRÁD MEGYÉHEZ KERÜLJÖN ÁTCSATOLÁSRA?” Az Ötv. 46. § (1) a) pontja értelmében a képviselő-testület köteles kiírni a helyi népszavazást. Időpontjának a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 4.§-ának (1) bek. és 141. §-a értelmében a kitűzést követő 72 nap és 4 hónap közötti időpontra kell esnie, azzal, hogy nem eshet nemzeti ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve azokat megelőző vagy követő napra.

XI/2011. K i v o n a t Készült Mezőhegyes Város Képviselő-testülete 2011. december 28-án megtartott rendkívüli nyílt ülésének jegyzőkönyvéből 438/2011. (XII. 28.) kt. sz. határozat: Helyi névszavazás elrendeléséről és időpontjának kitűzéséről Mezőhegyes város Képviselő-testülete a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 139. §-ában, valamint az helyi önkormányzatokról szóló l990. évi LXV. törvény 47. § (1) bek. a) pontjában foglaltak alapján helyi népszavazást rendel el az alábbi kérdésben: „Akarja-e Ön, hogy Mezőhegyes várost Csongrád megyéhez csatolják?” A népszavazás időpontját 2012.április 21. napjára írja ki. E határozat ellen a határozat közzétételétől számított 8. napon belül a Battonyai Városi Bírósághoz lehet kifogást benyújtani.

Felkéri a polgármestert, hogy a népszavazás elrendeléséről és időpontjának kitűzéséről szóló határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a város honlapján tegye közzé, időpontja 2011. december 29-e, továbbá a határozatot a szélesebb körben történő megismertetése érdekében a városi havilap Tekintettel arra, hogy a népszavazással kapcsolatosan a Ve. a 2012. januári számában is jelentesse meg. Helyi Választási Irodának határidőket határoz meg (névjegyzék készítése, értesítők készítése, kiküldése, hirdetmények közzéFelelős: Kovácsné dr. Faltin Erzsébet tétele, szavazólapok készítése, NESZA jegyzék megrendelése) Határidő: a határozatban foglaltak szerint a népszavazás időpontját 2012.április 21-ére javaslom kitűzni. kmf. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy ennek megfelelően az alábbi határozati javaslatot emelje határozattá. Kovácsné dr. Faltin Erzsébet Hupucziné Győrki Julianna Határozati javaslat: polgármester jegyző Helyi névszavazás elrendeléséről és időpontjának kitűzéséről __/2011.(XII.28.) kt. sz. határozat Mezőhegyes város Képviselő-testülete a választási eljárásról MEZŐHEGYESEN ELLÁTOTT ÉPÍTÉSHATÓSÁGI szóló 1997.évi C. törvény 139. §-ában, valamint az helyi önkorFELADATOK mányzatokról szóló l990. évi LXV. törvény 47. § (1) bek. a) pontjában foglaltak alapján helyi népszavazást rendel el az alábbi Nem ismert mindenki előtt, hogy az építéshatósági feladatok kérdésben: nem egy-két új családi ház engedélyezési eljárását jelentik. Építéshatósági feladat: településrendezési terv előkészítése, „Akarja-e Ön, hogy Mezőhegyes várost Csongrád megyéhez építési, fennmaradási, rendeltetésváltoztatási, bontási engecsatolják?” délyezés, nyilvántartás, közterület felhasználások, telekalakítások, terület és telekgazdálkodás, más hatóságok engedélyezéA népszavazás időpontját 2012.április 21. napjára írja ki. si eljárása során szakhatóság, közvilágítás, távhőszolgáltatás, vízelvezetés, szennyvízcsatornázás, csapadékvíz elvezetés, E határozat ellen a határozat közzétételétől számított 8. napon távhőrendszer, vízellátás, környezetvédelem – vízminőség vébelül a Battonyai Városi Bírósághoz lehet kifogást benyújtani. delmi, levegőtisztaság, zaj-és rezgésvédelem, az önkormányzat közbeszerzései, önkormányzati fejlesztések, beruházások, Felkéri a polgármestert, hogy a népszavazás elrendeléséről karbantartások, felújítások, temető felügyelete, fenntartása, és időpontjának kitűzéséről szóló határozatot a Polgármesteri üzemeltetése, hulladékgazdálkodás, és még legalább ugyanHivatal hirdetőtábláján és a város honlapján tegye közzé, idő- ennyi műszaki tartalmú feladat. pontja 2011. december 29-e, továbbá a határozatot a szélesebb körben történő megismertetése érdekében a városi havilap (Ez a rengeteg feladat 1990. óta került át az önkormányzatok2012. januári számában is jelentesse meg. hoz, többségük államigazgatási hatáskör, tehát kikerül az önFelelős: Kovácsné dr. Faltin Erzsébet kormányzati feladat- és hatáskörből.) Határidő: a határozatban foglaltak szerint Nem hatósági feladat, de az önkormányzat pályázatainak egy részét a műszaki csoport készítette és készíti, továbbá pályázaMezőhegyes, 2011. december 27. Kovácsné dr. Faltin Erzsébet taink ügyintézése is az ő dolguk. (Folytatás a 22. oldalon) polgármester

Mezőhegyes / 22

ELFOGULATLANUL: CSONGRÁD MEGYE VAGY BÉKÉS MEGYE?

(Folytatás a 21. oldalról)

Megyeváltással kapcsolatos hatósági és közüzemi információk 2012. március 7. NAV: Megyeváltás után a nem helyi adóhatósági ügyeket Makón, Hódmezővásárhelyen illetve Szegeden lehet intézni, az ellenőrzési eljárásokat pedig Szegeden végzik. Az egyéni vállalkozók KSH száma, és az adószámának utolsó karaktere megváltozik (Békés megye kódszáma 04, Csongrád megye kódszáma 06). Az adószám automatikusan megváltozik, erről a változásról a NAV értesítést küld. A vállalkozói igazolvány cseréjéről, a bélyegzők javításáról, a pénztárgépek átírásáról a vállalkozóknak kell gondoskodni. A vállalkozói igazolvány cseréje ingyenes. Cégbíróság: A megyeváltás miatt a cégeknek változik a székhely címe, adószáma, statisztikai számjele, ezért a cégbíróságon bejegyzett adatokat módosítani kell, mivel ez a változás önkormányzati határozaton alapuló okirat módosítás, ezért az eljárás illeték-és költségmentes. A cég megbízott képviselőjének a Gyulai Törvényszéknél kell kezdeményezni az eljárást, aki hivatalból továbbítja a kérelmet a Szegedi Törvényszékhez. A cégbírósági ügyek intézése megyeváltás esetén a Gyulai Törvényszék helyett a Szegedi törvényszék hatáskörébe fog tartozni. Okmányiroda: Irányítószám a lakcímkártyán és a forgalmi engedélyen szerepel, ezért a változás miatt ezeket az okmányokat cserélni kell, ingyenes. Földhivatal: Tulajdoni lap bármely földhivatalnál kérhető az ország területén. Egyéb hatósági ügyek intézése megyeváltás esetén Makóhoz kerül. Munkaügyi Központ: Megyeváltás esetén a Cs. M. K. Munkaügyi Központja Makói Kirendeltségéhez fogunk tartozni. Nem jelent többletköltséget a munkanélkülieknek, mert a tömegközlekedési járművek igénybevételével járó költségeiket – jegy átadása ellenében – a munkaügyi központok térítik. A többlet időre pedig – sajnos – nem hivatkozhatnak, mert nem jelent hátrányt.

MEZŐHEGYES! CSONGRÁD MEGYE VAGY BÉKÉS MEGYE? Földrajzi tények alapján a válasz: Csongrád megye. Mezőhegyes természetes vonzáskörzete: Majorjaink – Kötődésünk és ellátási kötelezettségünk vitathatatlan. Békés megyében: A Békés megyei települések közül egyetlen egy sem. Csongrád megyében: Pitvaros, Csanádalberti, Ambrózfalva, Nagyér községek, Csanádpalota kisváros, Kövegy és Nagylak községek és Köveggyel meglévő körjegyzőség okán: Királyhegyes. Történelmi tények alapján a válasz: Csongrád megye. Az adott földrajzi körülmények között a társadalmi törvényszerűségek mentén kialakult kapcsolatok visszaállítását kérjük. Társadalmi tények alapján a válasz: Csongrád megye. Származásunk, rokonsági kapcsolataink és más ezzel összefüggő hatások Csongrád megye irányába hoztak létre mélyebb kötődést. Gazdasági kapcsolataink alapján a válasz: Csongrád megye. Az egy megyébe, egy járásba tartozáson alapuló napi kapcsolatok lendületet adnak a gazdasági életben is. Számos mezőhegyesi lakos csanádpalotai, nagylaki, pitvarosi, alberti, kövegyi, nagyéri származású, mi több számos mezőhegyesi földtulajdona fekszik Csongrád megye ezen övezetében. Ezek máig élő szerves kötődések. Közigazgatási szolgáltatás alapján a válasz: Csongrád megye. Csongrád megyében az eddig a mezőhegyesi Városházán ellátott valamennyi feladatot továbbra is itt lehet igénybe venni, valamint mi látjuk el a szomszédos kisközségeket is.

Önmagában a közigazgatási funkciók ellátása megalapozza a Csongrád megyéhez tartozást, melyre Békés megyében maradva esélyünk sincs. Három közigazgatási ok, mely mind a szomszédos Csongrád megyei kisváros és a kisközségek érdekét, mind Mezőhegyes érdekét szolgálja, együttesen pedig egyértelmű államérdek: 1. meglévő humán és technikai erőforrásaink térségi szolgálatba állítása, 2. majori lakosságunk változatlan szintű ellátása, és az évtizedek során kialakult 3. szakembergárdák megtartása a közigazgatás szolgálatában. Közlekedési lehetőségeink alapján a válasz: Csongrád megye. Mezőhegyes a térség közlekedési központja is: vasúti és közúti csomópont, azonban napjainkra mind városunk, mind majorjaink megközelíthetősége erősen leromlott. A Csongrád megyei vasúti és közúti forgalomba kapcsolásunkkal hátrányunk csökken. Általános- művészeti, szakiskolai, kulturális, szociális és idegenforgalmi tevékenységünk bővítése érdekében a válasz: Csongrád megye. A kistelepüléseken megszűnő felső tagozatos iskolák, a kulturális tevékenység, a szociális ellátórendszer hiánya miatt Mezőhegyes fejlett intézményrendszere révén a kistérség állampolgárainak színvonalas ellátást képes biztosítani. Egészségügy: Csongrád megyéhez tartozva a szakorvosi, a kórházi, klinikai ellátás megszokott rendje sem változik. Tisztelt Olvasó!

A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. tv. 7. § (1) bekezdése értelmében a települési képviselő-testület a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezésében részletezi az átcsatolás indokait, bemutatja, hogy az átcsatolás a település fejlődésére, a lakosság többsége számára milyen előnyökkel jár. Erről és a törvényben előírt feltételek teljesítéséről írásos tájékoztatást készít a választópolgárok számára. A kezdeményezés különösen az alábbi területeken várható előnyöket mutassa be: a) közigazgatási szolgáltatások, b) állami, rendészeti szolgáltatások, c) alapellátást meghaladó közszolgáltatások, d) egyéb lakossági szolgáltatások, e) munkaerő mozgás irányai, ezen belül a legjelentősebb foglalkoztatók, f) kistérségi kapcsolatok, társulások, a megye, a régió területfejlesztési programjához való kapcsolódás.

Ezen túlmenő kötelezettséget egyetlen jogszabály sem határoz meg az Önkormányzat, a Képviselő-testület, a polgármester, a Polgármesteri Hivatal vonatkozásában. A Mezőhegyes havilap jelen számával ezen tájékoztatási kötelezettségünknek teszünk eleget. Az április közepéig ismertté váló további információkat is folyamatosan közreadjuk, és a következőkben a felmerült kérdésekre is válaszolunk. Több személyes találkozást is tervezünk, ahol közvetlenül is elmondhatja az érdeklődő a véleményét és felteheti kérdését. Nem bocsátkozunk jóslásokba. Nem tudjuk hányan megyünk el szavazni, és azt sem, hogy milyen arányban fogjuk a megyeváltást támogatni. Tudomásunk szerint a 2012. január 29-ei balatonvilágosi megyeváltás ügyben tartott népszavazás érvénytelenségéhez nagyban hozzájárult, hogy iskolájuk vezetője félretájékoztatta a szülőket és gyakorlatilag megtiltotta a pedagógusoknak a népszavazáson való részvételt, ez szombat délután derült ki, mely ellen már tenni nem tudtak. A részvétel arány így is 44.2 %, ezért hiába szavazott a megjelentek 79,2%-a igennel. Egy biztos, senki nem vádolhatja majd Képviselő-testületünk tagjait, hogy a legaktuálisabb időszakban eszükbe sem jutott Mezőhegyes pozicionálása, nem tettünk semmit a város helyzetbe hozása érdekében. Mezőhegyes, 2012. március 4. Kovácsné dr. Faltin Erzsébet

polgármester

Mezőhegyes / 23

Mezőhegyes / 24

Közérdekű telefonszámok Polgármester: 06(30)951-19-64 Polgármesteri hivatal: 06(68)466-001; 06(68)466-002 Helyi rendőrőrs: 06(68) 466-019; 107 (ingyenes) Az orvosi ügyelet mobiltelefonon a 06(30)228-11-89-es számon hívható Tanyagondnokok: 1. sz.. körzet: Mitykó József 06(30)635-83-76 2. sz. körzet: Pósa István 06(30)742-34-89 3. sz. körzet: Hanczik Tibor 06(30)421-82-73

Farsangi buli a Diákotthonban Február 9-én került megrendezésre a farsangi mulatság a kollégiumban. Ez a minden évben várva-várt esemény az idén is hatalmas sikert aratott. Először a Diákotthon nevelői adtak elő egy vidám jelenetet „A nagy ho-ho-horgász” című rajzfilm zenéjére. Ezután került sor a jelmezes felvonulásra, majd két táncos csoport nagyon színvonalas bemutatójára, amelyet szakértő zsűri pontozott. Amíg ők visszavonultak döntéshozatalra, addig játékos vetélkedőn mérették meg magukat a gyerekek. A jelmezes kategóriában az első díjat és a Vándorkupát

A Diákotthon nevelői és lakói

A vöröskereszt irodájáról

Városunkban 2008. március 1-je óta immáron 5. éve működik a Vöröskeresztnek irodája. Sokan ismernek már bennünket, de sokan még nem. Ezért szeretném tájékoztatni a lakosságot. Hetente kétszer önkéntes segítőkkel fogadóórát tartunk, ahol mindig szeretettel várjuk a segítségre szorulókat és segíteni kívánó városlakókat. Az irodában található ruhák, háztartási eszközök, textilek mind felajánlások, adományok eredményeképpen kerülnek a Folyékony és szilárd hulla- Vöröskereszthez, zömében a városunk lakóitól. dékszállítás: Ismertek a tények, hogy egyVerik Gábor 06(30)662-43-24 re több a rászoruló ember él a városunkban, így egyre Elhullott állatok elszállítása: többen fordulnak segítségért hozzánk. Gáspár Tamás 06(30)645-00- Kérnénk,– ami a lakásban feleslegessé vált, de még hasz35 A tanyagondnokok március 1-jétől ügyeleti rendszerben, egymást váltva, szombaton és vasárnap is be- és kiszállítják a majori lakosokat a központba, amennyiben ezt az igényt péntekig jelzik a tanyagondnokok felé. Továbbá tanyagondnoki üzenő-ládákat helyezünk ki a nagyobb majorokba, hogy a majori lakosság észrevételei, kérései eljuthassanak a tanyagondnokhoz abban az esetben is, ha az illető nem találkozik aznap a tanyagondnokkal.

Távhőszolgáltatás:

Bodrogi Lajos nyerte el, mint „Miss Diákotthon”. De a többiek sem maradtak elismerés, apró jutalom nélkül. Az eredményhirdetések után következett a tombolahúzás. A vidám estét egy fergeteges hangulatú diszkó zárta. Rendezvényünk sikeréhez nagyban hozzájárultak támogatóink: Antalné Erdélyi Dóra tombolatárgyakat, Zsóriné Kovács Márta süteményt hozott, Paulik Árpád pedig pénzös�szeget ajánlott fel, amelyből egy új DVD lejátszót vásároltunk a gyerekek számára. Ezúton is köszönjük segítségüket.

Anyakönyvi hírek

06(68)468-265 (Tömfűtőmű), Születés: Benczik István és illetve 06(68)466-001/26. Megyeri Nikoletta gyermeke: István. Halálozások: Szabó Lajos, Temető fenntartó: Döme Józsefné Varga Mária, Polacsik Attila 06(30)4074-101 Szentmihályi Mihályné Kupcsik (A temetőbe gépkocsival mun- Erzsébet Lujza, Jászberényi kanapokon 8-tól 17 óráig lehet István, Birtyik József, Balogh Józsefné Madácsi Ilona. behajtani a hátsókapun.)

nálható – háztartási eszközt, kinőtt ruhát, már nem használt ruházatot, hagyatékot, amen�nyiben megtehetik, ajánlják fel a rászoruló embereknek, a Magyar Vöröskeresztnek. Természetesen a felajánlott dolgokért házhoz is kimegyünk, hogy az elhozatal ne az Önök gondja legyen. A Vöröskeresztes iroda helye: ÁMK Gondnokság (Éléskerrel szemben) 7. sz. iroda Fogadóóra: hétfő 9-11 óráig, csütörtök: 13-15 óráig. Telefonszám: 06(30)535-1470 Alapszervezetünk fenntartását a tagdíjak biztosítják. Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek, akik eddig segítették a munkánkat, és azoknak is előre, akik ezután fognak segíteni! Kocsárdiné Járási Erika alapszervezeti titkár

Márciusi mozi Március 11. 19 óra - Mission Impossible-Fantom protokoll Március 18. 19 óra - Táncoló talpak 2. Március 25. 19 óra - Sherlock Holmes - Árnyjáték

Egészségi állapotunk Mezőhegyes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. március 27-én 15 órától tartja soron következő ülését a Centrál épület emeleti dísztermében. Főbb napirendi pontok: 1.) Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Mezőkovácsházai Kistérségi Népegészségügyi Intézete tájékoztatója a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról. Előadó: Dr. Sárosi Tamás helyettesítő kistérségi tisztifőorvos. 2.) Tájékoztató a Gyulai Pándy Kálmán Kórház Mezőhegyesi részlegének helyzetéről. 3.) A József Attila Általános Művelődési Központ Minőségirányítási Programja.

Beíratások Általános Iskola: 2012. április 1112-án de. 8-12-ig du. 13-16.30-ig, 13-án de. 8-12-ig. Óvoda: 2012. április 11-12-13-án 8-16 óráig. Alapfokú Művészeti Iskola: 2012. június 13-14-én du. 14-17 óráig.

Köszönetnyilvánítás Ezúton mondok hálás köszönetet mindazoknak, akik élettársam: Eugene Henri Mertz temetésén március 2-án megjelentek, sírján elhelyezték az emlékezés virágait és együtt éreztek velem fájdalmamban. Külön szeretném megköszönni háziorvosunknak: dr. Guti Pálnak és asszisztensének: Melindának, valamint az országos mentőszolgálat dolgozóinak a közel egyórás küzdelmet, melyet Eugene életének megmentése érdekében végeztek. Dovalovszkiné Simocskó Katalin

Megtekinthetők Mezőhegyes Város Képviselőtestülete munkaterv szerinti ülései és rendezvényei – felvételről – megtekinthetőek az Oros-Com kábeltelevíziós hálózat képújság csatornáján az eseményt követő csütörtökön és az azt követő hétfőn 18 órától.